TEHETSÉGMODELLEKTEHETSÉGMODELLEKA tehetség összetevői, A tehetség összetevői, fogalma, fajtái, fejlődési fogalma, fajtái, fejlődési

tényezőktényezőkDr. Balogh LászlóDr. Balogh László

tanszékvezetőtanszékvezető

Debreceni Egyetem, BTKDebreceni Egyetem, BTK

Pedagógiai-Pszichológiai Pedagógiai-Pszichológiai TanszékTanszék

TARTALOMTARTALOM

I. Egytényezős modellekI. Egytényezős modellek

- intelligencia- intelligencia

- kreativitás- kreativitás

II. Többtényezős modellekII. Többtényezős modellek

III. A tehetség fajtáiIII. A tehetség fajtái

IV. Fejlődési tényezők modelljeiIV. Fejlődési tényezők modelljei

I. EGYTÉNYEZŐS MODELLEKI. EGYTÉNYEZŐS MODELLEK

I.1. Az intelligencia mint a tehetség I.1. Az intelligencia mint a tehetség értelmezésének kiindulópontja: értelmezésének kiindulópontja:

Spearman Spearman ThurstoneThurstone CattellCattell SternbergSternberg

I.1.1. Spearman elméleteI.1.1. Spearman elmélete

Spearman (1904) kifejtette, hogy létezik egy Spearman (1904) kifejtette, hogy létezik egy általános kondíció vagy képesség, amit általános kondíció vagy képesség, amit általános általános intelligenciánakintelligenciának nevezett (g-faktor) nevezett (g-faktor)

Ez a jel mára erősen megvetette gyökereit a Ez a jel mára erősen megvetette gyökereit a pszichológiai és pedagógiai gyakorlatban, és az pszichológiai és pedagógiai gyakorlatban, és az általános kondíció avagy intelligenciamérték, illetve általános kondíció avagy intelligenciamérték, illetve a később megfogalmazott specifikus tényezők a később megfogalmazott specifikus tényezők ellenpontozására használjuk.ellenpontozására használjuk.

A tehetségnevelés oktatói számára az általános A tehetségnevelés oktatói számára az általános intelligencia mértéke intelligencia mértéke fontos adatokkal szolgál a fontos adatokkal szolgál a gyerek természetéről, fejlődéséről és oktatási gyerek természetéről, fejlődéséről és oktatási igényeirőligényeiről. A 140-et meghaladó általános IQ-jú . A 140-et meghaladó általános IQ-jú gyerekek egészen más feladatokat kívánnak a gyerekek egészen más feladatokat kívánnak a tanároktól, fejlesztő szakemberektől, mint a 115-tanároktól, fejlesztő szakemberektől, mint a 115-140-es IQ-jú gyerekek. (Mégis mindkét csoportot a 140-es IQ-jú gyerekek. (Mégis mindkét csoportot a tehetségesektehetségesek kategóriájába soroljuk!) kategóriájába soroljuk!)

I.1.2. Thurstone és az I.1.2. Thurstone és az elsődleges mentális elsődleges mentális

képességekképességekA legelső, és elméletileg legalaposabban átgondolt A legelső, és elméletileg legalaposabban átgondolt

emberi intelligencia- és képességmodellt L.L. emberi intelligencia- és képességmodellt L.L. Thurstone (1938) vezette be. Elsődleges mentális Thurstone (1938) vezette be. Elsődleges mentális képességelméletében Thurstone azt állította, hogyképességelméletében Thurstone azt állította, hogy hét elsődleges intelligenciatényezőhét elsődleges intelligenciatényező vagy vagy intelligenciaképesség létezik.intelligenciaképesség létezik.

a) A a) A szókincs folyékonyságaszókincs folyékonysága az a képesség, amivel az a képesség, amivel valamilyen ösztönzés hatására sok szó jut eszünkbe.valamilyen ösztönzés hatására sok szó jut eszünkbe.

b) A b) A verbális felfogásverbális felfogás az a képesség, amivel a az a képesség, amivel a szavak jelentésére következtetünk.szavak jelentésére következtetünk.

c) A c) A számokszámok, , azaz a számolási képességazaz a számolási képesség minden minden aritmetikai feladatban részt vesznek.aritmetikai feladatban részt vesznek.

(+)(+)

d) A d) A memóriamemória alapvetően az új információ alapvetően az új információ egyszerű vagy gépies memorizálására utal, egyszerű vagy gépies memorizálására utal, mind verbális, mind képi formában.mind verbális, mind képi formában.

e) Az e) Az indukcióindukció a verbális, numerikus vagy képi a verbális, numerikus vagy képi anyag megvizsgálására, és abból egy anyag megvizsgálására, és abból egy általánosság, szabály, koncepció vagy elv általánosság, szabály, koncepció vagy elv levezetésére való képesség.levezetésére való képesség.

f) A f) A térbeli percepciótérbeli percepció az a képesség, amivel az a képesség, amivel a térben lévő tárgyakat látjuk, és azokat a térben lévő tárgyakat látjuk, és azokat különböző elrendezésben vizualizáljuk.különböző elrendezésben vizualizáljuk.

g) A g) A percepció sebességepercepció sebessége az utolsó faktor az utolsó faktor vagy képesség. Ez az a képesség, amivel az vagy képesség. Ez az a képesség, amivel az apró aspektusokat, vagy a képek, levelek, apró aspektusokat, vagy a képek, levelek, szavak stb. elemeit a lehető leggyorsabban szavak stb. elemeit a lehető leggyorsabban felismerjük.felismerjük.

I.1.3. Cattell folyékony és I.1.3. Cattell folyékony és kikristályosodott intelligenciájakikristályosodott intelligenciája

AA folyékony intelligencia folyékony intelligencia az az alapvető és általános, az az alapvető és általános, intelligencia-tesztek által mért intelligencia, ami azt a intelligencia-tesztek által mért intelligencia, ami azt a képességet mutatja, amely segítségével helyesen, képességet mutatja, amely segítségével helyesen, deduktíven és induktíven tudunk érvelni. deduktíven és induktíven tudunk érvelni.

A A kikristályosodott intelligenciakikristályosodott intelligencia az az intelligencia, az az intelligencia, amit a tanulók napi szinten használnak amit a tanulók napi szinten használnak problémamegoldásra, és az iskolai feladatok és a saját problémamegoldásra, és az iskolai feladatok és a saját kulturális környezetük realitásainak kezelésére.kulturális környezetük realitásainak kezelésére.

Cattell (1971) és fő tanítványa, John Horn (Horn, 1988) Cattell (1971) és fő tanítványa, John Horn (Horn, 1988) széles körű és ismételt faktoranalízisekre alapozva széles körű és ismételt faktoranalízisekre alapozva dolgozták ki modelljüket, dolgozták ki modelljüket, a következő alapvető a következő alapvető intelligencia-komponenseket (10) azonosítva.intelligencia-komponenseket (10) azonosítva.

(+)(+)

1.1. Folyékony érvelésFolyékony érvelés: az a képesség, amivel : az a képesség, amivel induktíven, deduktívan, konjunktívan és induktíven, deduktívan, konjunktívan és diszjunktívan érvelünk, összefüggéseket diszjunktívan érvelünk, összefüggéseket felismerünk, következtetéseket levonunk.felismerünk, következtetéseket levonunk.

2.2. Akkulturális ismeretAkkulturális ismeret: az a készség vagy : az a készség vagy képesség, amivel az egyén kultúrájának képesség, amivel az egyén kultúrájának tudásalapját felhasználja gondolkozásra, tudásalapját felhasználja gondolkozásra, érvelésre és problémamegoldásra.érvelésre és problémamegoldásra.

3.3. Vizuális feldolgozásVizuális feldolgozás: az a képesség, ami a : az a képesség, ami a tárgyak térbeli, elforgatott vagy különböző tárgyak térbeli, elforgatott vagy különböző perspektívákból való vizualizálására vonatkozik.perspektívákból való vizualizálására vonatkozik.

4.4. Hallás utáni felfogásHallás utáni felfogás: hangminták percepciója.: hangminták percepciója.5.5. Felfogási sebességFelfogási sebesség: a válaszadás gyorsasága, : a válaszadás gyorsasága,

minden intelligens viselkedés alapvető minden intelligens viselkedés alapvető jellemzője.jellemzője.

6.6. Helyes döntéshozás sebességeHelyes döntéshozás sebessége: problémák : problémák gyors megoldására való képesség.gyors megoldására való képesség.

++

7.7. Rövidtávú memóriaRövidtávú memória: az inger utáni közvetlen : az inger utáni közvetlen információvisszahívásra való képesség.információvisszahívásra való képesség.

8.8. Hosszútávú memóriaHosszútávú memória: az információnak egy : az információnak egy tárolt helyről való visszahívására való képesség.tárolt helyről való visszahívására való képesség.

9.9. Vizuális szenzoros észlelésVizuális szenzoros észlelés: nagy : nagy mennyiségű információ tudatban tartása vagy mennyiségű információ tudatban tartása vagy pásztázási képessége.pásztázási képessége.

10.10. Hallásszenzoros észlelésHallásszenzoros észlelés: a rövid időn belül : a rövid időn belül kapott nagy mennyiségű hallásstimulációra való kapott nagy mennyiségű hallásstimulációra való válaszadás képességeválaszadás képessége

A tehetséges tanulók az érvelés, a A tehetséges tanulók az érvelés, a memóriafunkciók és a feldolgozási memóriafunkciók és a feldolgozási sebességsebesség terén gyakran magas intelligenciáról terén gyakran magas intelligenciáról tesznek tanúbizonyságot. (Mentális kiválóságuk tesznek tanúbizonyságot. (Mentális kiválóságuk a veleszületett, öröklött képességek és a veleszületett, öröklött képességek és kulturálisan meghatározott élmények interaktív kulturálisan meghatározott élmények interaktív terméke.)terméke.)

I.1.4. Robert Sternberg I.1.4. Robert Sternberg információfeldolgozási modelljeinformációfeldolgozási modellje

Sternberg munkáját az emberi intelligencia főSternberg munkáját az emberi intelligencia fő, a , a pszichológiai és pedagógiai világot uraló pszichológiai és pedagógiai világot uraló információfeldolgozási modelljeként tinformációfeldolgozási modelljeként tartják számon. artják számon.

A Sternberg-modell (1991) hármas alapú A Sternberg-modell (1991) hármas alapú intelligenciaszerkezetet javasol, amely három alapvető intelligenciaszerkezetet javasol, amely három alapvető információfeldolgozási képességből áll: információfeldolgozási képességből áll: metakomponensekből, teljesítmény-komponensekből és metakomponensekből, teljesítmény-komponensekből és tudásszerzési komponensekből.tudásszerzési komponensekből.

1. 1. A metakomponensek A metakomponensek nagyban hasonlítanak a metakognició nagyban hasonlítanak a metakognició folyamataira. Tervezésből, ellenőrzésből és értékelési folyamataira. Tervezésből, ellenőrzésből és értékelési funkciókból állnak. funkciókból állnak.

Ezek az Ezek az alfunkciókalfunkciók a következőkből tevődnek össze: (1) a létező a következőkből tevődnek össze: (1) a létező problémák felismerése, (2) a problémák természetének problémák felismerése, (2) a problémák természetének tisztázása, (3) a problémamegoldás megtervezése, (4) a tisztázása, (3) a problémamegoldás megtervezése, (4) a megoldási stratégia kiválasztása, (5) a megoldási folyamat megoldási stratégia kiválasztása, (5) a megoldási folyamat mentális reprezentálása, (6) a tevékenység mentális mentális reprezentálása, (6) a tevékenység mentális erőforrásainak összehívása, (7) a megoldási folyamat erőforrásainak összehívása, (7) a megoldási folyamat ellenőrzése, és (8) a problémamegoldó sorozat végén a ellenőrzése, és (8) a problémamegoldó sorozat végén a sikeresség elbírálása.sikeresség elbírálása.

(+)(+)

2. A 2. A teljesítménykomponensekteljesítménykomponensek azok a mentális azok a mentális folyamatok, amelyek a metakomponensi folyamatok, amelyek a metakomponensi tevékenységeket viszik véghez. Ezek a készségek tevékenységeket viszik véghez. Ezek a készségek vagy képességek ismeretterületenként változnak. vagy képességek ismeretterületenként változnak. Alacsonyabb szintű mentális operációkként tartjuk Alacsonyabb szintű mentális operációkként tartjuk őket számon, és természetükből kifolyólag őket számon, és természetükből kifolyólag automatikusabbak, mint a nagyban kognitív automatikusabbak, mint a nagyban kognitív metakomponensek.metakomponensek.

3.3.Az ismeretszerzési komponensekbeAz ismeretszerzési komponensekbe a szelektív a szelektív kódolás, a szelektív kombináció és a szelektív kódolás, a szelektív kombináció és a szelektív összehasonlítás tartozik. összehasonlítás tartozik. A szelektív kódolásA szelektív kódolás az a az a képesség, amivel a lényeges információt képesség, amivel a lényeges információt azonosítjuk, azt a hosszútávú memóriában tároljuk, azonosítjuk, azt a hosszútávú memóriában tároljuk, és a lényegtelen információt kiselejtezzük. és a lényegtelen információt kiselejtezzük. A A szelektív kombinációszelektív kombináció az információnak sémákká, az információnak sémákká, gestalttá, fogalommá, ötletté stb. való gestalttá, fogalommá, ötletté stb. való átalakításának a folyamata A átalakításának a folyamata A szelektív szelektív összehasonlításösszehasonlítás az a képesség, amivel a jelen és az a képesség, amivel a jelen és a múltbeli információk közötti összefüggéseket a múltbeli információk közötti összefüggéseket feltárjuk.feltárjuk.

(+)(+)

Záró gondolat:Záró gondolat:

Sternberg felhívta rá a figyelmet, hogy Sternberg felhívta rá a figyelmet, hogy az az intelligens viselkedés kontextus-intelligens viselkedés kontextus-függőfüggő. . Azaz jobban viselkedhetünk olyan Azaz jobban viselkedhetünk olyan környezetekben, amiket igényeink szerint környezetekben, amiket igényeink szerint átalakíthatunk, vagy amiket mint átalakíthatunk, vagy amiket mint számunkra legmegfelelőbbeket magunk számunkra legmegfelelőbbeket magunk választhatunk. Így egy adott iskolában, választhatunk. Így egy adott iskolában, osztályban, tanmenetben, adott tanár osztályban, tanmenetben, adott tanár vagy osztálytársak jelenlétében felállított vagy osztálytársak jelenlétében felállított feltételek és állapotok nem biztos, hogy a feltételek és állapotok nem biztos, hogy a tehetséges tanuló számára is az ideális tehetséges tanuló számára is az ideális környezetet jelentik.környezetet jelentik.

I.2. Kreativitás = tehetségI.2. Kreativitás = tehetségA kreatív képességek alapkoncepciójátA kreatív képességek alapkoncepcióját Guilford és Guilford és

HoepfnerHoepfner /1971/ alkotta meg, ez azóta is általánosan /1971/ alkotta meg, ez azóta is általánosan elfogadott. Ők kutatásaik alapján a következő elfogadott. Ők kutatásaik alapján a következő elemeket különítették el a kreativitás fogalmában.elemeket különítették el a kreativitás fogalmában.

A A gondolkodás folyékonyságagondolkodás folyékonysága /fluencia/. /fluencia/. Ez három Ez három altényezőből áll: a szótalálás gyorsasága, az altényezőből áll: a szótalálás gyorsasága, az asszociációk gyorsasága és a fogalomalkotás asszociációk gyorsasága és a fogalomalkotás gyorsasága.gyorsasága.

A A gondolkodás rugalmasságagondolkodás rugalmassága /flexibilitás/. /flexibilitás/. Ez a Ez a változó igényekhez való alkalmazkodást, a változó igényekhez való alkalmazkodást, a gondolkodás mozdulatlanságából való szabadulást, a gondolkodás mozdulatlanságából való szabadulást, a spontán átváltási képességet jelenti.spontán átváltási képességet jelenti.

Az Az eredetiségeredetiség /originalitás/ /originalitás/ a fantázia ereje, amely a fantázia ereje, amely arra irányul, hogy elszakadjon az adott szituációtól, és arra irányul, hogy elszakadjon az adott szituációtól, és új asszociációs kapcsolatban struktúrálja a helyzetet.új asszociációs kapcsolatban struktúrálja a helyzetet.

(+)(+)

Az Az újrafogalmazásújrafogalmazás /redefiniálás/ /redefiniálás/ azt azt jelenti, hogy a megszokott eljárásokat jelenti, hogy a megszokott eljárásokat felülvizsgáljuk, átalakítjuk.felülvizsgáljuk, átalakítjuk.

A A kidolgozáskidolgozás /elaboráció/ /elaboráció/ azt a azt a képességet jelenti, hogy az egyén képességet jelenti, hogy az egyén mennyire tudja a felmerülő ötleteket mennyire tudja a felmerülő ötleteket megvalósítani.megvalósítani.

A A problémaérzékenység problémaérzékenység /szenzitivitás//szenzitivitás/ a problémák észrevételének, a problémák észrevételének, megfogalmazásának a képességét jelenti.megfogalmazásának a képességét jelenti.

(+)(+)

Van Tassel-Baska Van Tassel-Baska /1998//1998/ összegezve a kutatásokat, összegezve a kutatásokat, a kreativitás fejlődésének négy faktorát a kreativitás fejlődésének négy faktorát emel ki. Ezek a következők.emel ki. Ezek a következők.

Belső tényezőkBelső tényezők: ezek tartalmazzák az : ezek tartalmazzák az intelligenciát, a személyiséget és az energiát.intelligenciát, a személyiséget és az energiát.

Külső tényezőkKülső tényezők: ezek a szocio-kulturális és : ezek a szocio-kulturális és oktatási feltételek.oktatási feltételek.

Elősegítő folyamatokElősegítő folyamatok, amelyek relevánsak a , amelyek relevánsak a kreatív alkotáshoz: a fogalomalkotás kreatív alkotáshoz: a fogalomalkotás folyékonysága, az újdonság, a kognitív stílus, a folyékonysága, az újdonság, a kognitív stílus, a belátás, a képek használata és a metakognitív belátás, a képek használata és a metakognitív stratégiák.stratégiák.

Személyes katalizátorokSzemélyes katalizátorok, amelyek együtt , amelyek együtt munkálkodnak a késztetés létrehozásán, külsők munkálkodnak a késztetés létrehozásán, külsők és belsők egyaránt lehetnek. Ilyenek a feladat-és belsők egyaránt lehetnek. Ilyenek a feladat-motiváció, a kikristályosodó élmények, valamint motiváció, a kikristályosodó élmények, valamint jelentős példaképek vagy mentorok.jelentős példaképek vagy mentorok.

(+)(+)

A kreatív gondolkodás és alkotás mind A kreatív gondolkodás és alkotás mind kognitív, mind affektív folyamatokkognitív, mind affektív folyamatok, és így a , és így a környezet, amelyben az emberek próbálnak környezet, amelyben az emberek próbálnak gondolkodni és problémákat megoldani nagyon gondolkodni és problémákat megoldani nagyon nagy hatással lehet a tevékenységre. nagy hatással lehet a tevékenységre.

Amabile (1990) egy sor vizsgálatot végzett el, Amabile (1990) egy sor vizsgálatot végzett el, amelyek elég világosan mutatták, hogy a amelyek elég világosan mutatták, hogy a támogató környezettámogató környezet, valamint az , valamint az intrinzik, intrinzik, ön-generált motivációön-generált motiváció megerősített és magas megerősített és magas szintű kreatív gondolkodási tevékenységhez szintű kreatív gondolkodási tevékenységhez vezet. vezet.

Treffinger és Huber (1975) a következő Treffinger és Huber (1975) a következő hét hét feladatra tett javaslatot a kreatív feladatra tett javaslatot a kreatív problémamegoldás fejlesztését illetőenproblémamegoldás fejlesztését illetően

(+)(+)

1. Legyen érzékeny a tanuló a problémák iránt1. Legyen érzékeny a tanuló a problémák irántHa adott egy problémahelyzet, a diáknak képesnek Ha adott egy problémahelyzet, a diáknak képesnek

kell lennie:kell lennie:• • leírni a helyzetből fakadó lehetséges problémákatleírni a helyzetből fakadó lehetséges problémákat• • leírni egy szituáció számos elemétleírni egy szituáció számos elemét• • egy lista segítségével kiterjeszteni a lehetséges egy lista segítségével kiterjeszteni a lehetséges

problémák analízisétproblémák analízisét

2. Legyen képes a problémák definiálására2. Legyen képes a problémák definiálásáraEgy fejtörést okozó szituáció esetén a diáknak Egy fejtörést okozó szituáció esetén a diáknak

képesnek kell lennie:képesnek kell lennie:• • felismerni a „rejtett” vagy „valódi” problémát, felismerni a „rejtett” vagy „valódi” problémát,

amely esetleg meghúzódik a feltett kérdés amely esetleg meghúzódik a feltett kérdés mögöttmögött

• • kiszélesíteni a problémát, vagy újradefiniálni azt, kiszélesíteni a problémát, vagy újradefiniálni azt, feltéve azt a kérdést, hogy „miért”feltéve azt a kérdést, hogy „miért”

(+)(+)

3. Legyen képes elszakadni a megszokott 3. Legyen képes elszakadni a megszokott gondolkodástólgondolkodástól

Egy gyakori szituáció leírásával szembesülve a Egy gyakori szituáció leírásával szembesülve a diáknak képesnek kell lennie:diáknak képesnek kell lennie:

leírni a szokásos válaszadási módokatleírni a szokásos válaszadási módokat értékelni e válaszok hatékonyságátértékelni e válaszok hatékonyságát ígéretes alternatívákat kiválasztaniígéretes alternatívákat kiválasztani kifejleszteni és a gyakorlatba ültetni egy tervet kifejleszteni és a gyakorlatba ültetni egy tervet

az új válaszok alkalmazásáraaz új válaszok alkalmazására4. Legyen képes döntést hozni4. Legyen képes döntést hozni Egy gondolkodóba ejtő szituációval szemben a Egy gondolkodóba ejtő szituációval szemben a

diáknak képesnek kell lennie:diáknak képesnek kell lennie: számos válasszal előállniszámos válasszal előállni úgy adni válaszokat, hogy azok ne úgy adni válaszokat, hogy azok ne

sugalljanak értékeléstsugalljanak értékelést tartózkodni mások válaszainak értékelésétőltartózkodni mások válaszainak értékelésétől(+)(+)

55. Legyen képes meglátni az új kapcsolatokat. Legyen képes meglátni az új kapcsolatokat Elgondolkodtató szituációk vagy ingerek láttán a diáknak Elgondolkodtató szituációk vagy ingerek láttán a diáknak

képesnek kell lennie:képesnek kell lennie: felismerni a hasonlóságot és eltérést a tárgyak vagy felismerni a hasonlóságot és eltérést a tárgyak vagy

élmények közöttélmények között ötleteket felsorolni a tárgyak/élmények összekapcsolására ötleteket felsorolni a tárgyak/élmények összekapcsolására

vagy összehasonlításáravagy összehasonlítására6. Legyen képes értékelni a cselekedetei 6. Legyen képes értékelni a cselekedetei

következményeitkövetkezményeit Egy döntést megkívánó szituációban a diáknak képesnek Egy döntést megkívánó szituációban a diáknak képesnek

kell lennie:kell lennie: különböző kritériumokat azonosítani az értékeléshezkülönböző kritériumokat azonosítani az értékeléshez számos lehetséges kritériumot felállítani egy problémáhozszámos lehetséges kritériumot felállítani egy problémához7. Legyen képes megtervezni az ötletek gyakorlatba 7. Legyen képes megtervezni az ötletek gyakorlatba

ültetésétültetését Egy problémával vagy felvetett megoldással szembesülve Egy problémával vagy felvetett megoldással szembesülve

a diáknak képesnek kell lennie:a diáknak képesnek kell lennie: azonosítani a gyakorlatba ültetés konkrét nehézségitazonosítani a gyakorlatba ültetés konkrét nehézségit konkretizálni egy tervet a gyakorlatba ültetés és elfogadás konkretizálni egy tervet a gyakorlatba ültetés és elfogadás

megkönnyítéséremegkönnyítésére

II. TÖBBTÉNYEZŐS II. TÖBBTÉNYEZŐS MODELLEKMODELLEK

II.1. A Renzulli-féle triászII.1. A Renzulli-féle triász A tehetséget leíró komplex teóriákból A tehetséget leíró komplex teóriákból

sokféle látott napvilágot, az első volt, sokféle látott napvilágot, az első volt, s ma is a legáltalánosabban a s ma is a legáltalánosabban a Renzulli-féle (1978) az elfogadott. Ez Renzulli-féle (1978) az elfogadott. Ez a modell a modell három összetevőjéthárom összetevőjét emeli emeli ki a tehetségnek:ki a tehetségnek:

Általános teljesítmény-területekMatematika Képzőművészet

Természettan Filozófia Társadalomtudományok Jog Vallás Nyelvek Zene Élettudományok Mozgásművészet

Specifikus teljesítmény-területekKarikatúra Csillagászat

Közvélemény-kutatás Ékszertervezés Térképkészítés Koreográfia Életrajz Filmkészítés Statisztika Helytörténet Elektronika Komponálás Kertépítészet Kémia Demográfia Mikro-fényképezés Várostervezés Légszennyezés korlátozása Költészet Divattervezés Szövés Drámaírás Reklám Jelmeztervezés Meteorológia Bábozás Marketing Játéktervezés Újságírás Elektronikus zene Gyermekgondozás Fogyasztóvédelem Főzés Ornitológia Bútortervezés Navigáció Genealógia Szobrászat Vadvilág kezelése Mezőgazdasági kutatás Állati tanulás Filmkritika

A A tehetség fogalmáról, fejlesztésérőltehetség fogalmáról, fejlesztéséről Renzulli Renzulli álláspontját következőképpen foglalta össze (1985, álláspontját következőképpen foglalta össze (1985, 28.o.):28.o.):

„„A tehetségA tehetség olyan viselkedésformákból áll, amelyek az olyan viselkedésformákból áll, amelyek az emberi vonások három alapcsoportjának interakcióját emberi vonások három alapcsoportjának interakcióját tükrözik. Ez a három alapcsoport tükrözik. Ez a három alapcsoport az átlagon felüli az átlagon felüli általános és/vagy specifikus képességek, általános és/vagy specifikus képességek, magasfokú feladat iránti elkötelezettség és magasfokú feladat iránti elkötelezettség és kreativitás. kreativitás. A tehetséges viselkedést felmutató A tehetséges viselkedést felmutató embereket azok, akik ezekkel a jegyekkel embereket azok, akik ezekkel a jegyekkel rendelkeznek, vagy ki tudják őket fejlesztenirendelkeznek, vagy ki tudják őket fejleszteni, és , és azokat az emberi teljesítmény bármilyen azokat az emberi teljesítmény bármilyen potenciálisan értékes területén hasznosítják. Azok az potenciálisan értékes területén hasznosítják. Azok az egyének, akik rendelkeznek ilyen interakcióval vagy egyének, akik rendelkeznek ilyen interakcióval vagy képesek annak kialakítására a három terület között, képesek annak kialakítására a három terület között, az oktatási lehetőségeknek és az oktatási lehetőségeknek és szolgáltatásoknak széles skáláját igénylikszolgáltatásoknak széles skáláját igénylik, és ez , és ez utóbbiak gyakran hiányoznak a normál iskolai utóbbiak gyakran hiányoznak a normál iskolai programból”.programból”.

II.2. STERNBERG ÖTSZÖGŰ IMPLICIT II.2. STERNBERG ÖTSZÖGŰ IMPLICIT TEHETSÉGELMÉLETETEHETSÉGELMÉLETE

Sternberg 1993-ban dolgozta ki azt az elméletét, miszerint csak Sternberg 1993-ban dolgozta ki azt az elméletét, miszerint csak akkor tekinthetünk valakit tehetségesnek, haakkor tekinthetünk valakit tehetségesnek, ha a következő a következő feltételeknekfeltételeknek eleget tesz  : eleget tesz  : kiválóság, ritkaság, kiválóság, ritkaság, produktivitás, demonstráció és érték (Sternberg és produktivitás, demonstráció és érték (Sternberg és Zhang, 1995).Zhang, 1995).

--A kiválóságA kiválóság kritériuma azt jelenti, hogy valaki korosztályát kritériuma azt jelenti, hogy valaki korosztályát felülmúlja egy speciális vagy több különböző területen.felülmúlja egy speciális vagy több különböző területen.

-A -A ritkaságritkaság kritériuma annyit jelent, hogy az egyén olyan kritériuma annyit jelent, hogy az egyén olyan területen tűnik ki a társai közül, amely ritkaság-számba megy.területen tűnik ki a társai közül, amely ritkaság-számba megy.

-A -A produktivitás produktivitás kritériuma azokra a dimenziókra utal, amelyek kritériuma azokra a dimenziókra utal, amelyek segítségével a produktivitás megvalósul vagy elérhetővé segítségével a produktivitás megvalósul vagy elérhetővé válik, és amely alapján az egyént kiválóként tartják számon.válik, és amely alapján az egyént kiválóként tartják számon.

-A -A demonstrációdemonstráció kritériuma azt mondja ki: az a dimenzió, kritériuma azt mondja ki: az a dimenzió, amiben az egyén tehetséges, számos hiteles teszt során kell, amiben az egyén tehetséges, számos hiteles teszt során kell, hogy demonstrálódjon.hogy demonstrálódjon.

-Az -Az értékérték kritériuma alapján a tehetséges egyén kiemelkedő kritériuma alapján a tehetséges egyén kiemelkedő teljesítményét azokban a dimenziókban kell kimutatnia, teljesítményét azokban a dimenziókban kell kimutatnia, amelyek alapján őt a környezete megbecsüli.amelyek alapján őt a környezete megbecsüli.

II.3. STERNBERG WICS- II.3. STERNBERG WICS- modellje modellje

Egy évtized elteltével Sternberg /2004/ új Egy évtized elteltével Sternberg /2004/ új megközelítésben értelmezte a tehetséget, megközelítésben értelmezte a tehetséget, elsősorban a tehetségesek tulajdonságainak elsősorban a tehetségesek tulajdonságainak feltárása céljából.feltárása céljából.

1.1. Bölcsesség (Wisdom – W).Bölcsesség (Wisdom – W).2.2. Intelligencia (Intelligence – I).Intelligencia (Intelligence – I).3.3. Kreativitás (Creativity – C).Kreativitás (Creativity – C).4.4. Szintetizált (Synthesized – S).Szintetizált (Synthesized – S).A modell szerint a bölcsesség, az intelligencia és a A modell szerint a bölcsesség, az intelligencia és a

kreativitás a jövő tehetségeinek elengedhetetlen kreativitás a jövő tehetségeinek elengedhetetlen tulajdonságai. tulajdonságai. E három tulajdonság szintézise E három tulajdonság szintézise nélkülnélkül valakiből válhat a társadalom rendes tagja, valakiből válhat a társadalom rendes tagja, akár még jó is, de semmiképpen nem kiemelkedő. akár még jó is, de semmiképpen nem kiemelkedő.

(+)(+)

A bölcsességA bölcsességA bölcsesség Sternberg szerint talán A bölcsesség Sternberg szerint talán a legfontosabb a legfontosabb

tulajdonságtulajdonság, amelyet a tehetségesekben keresnünk kell. , amelyet a tehetségesekben keresnünk kell. Azok az emberek, akik kognitív képességeiket gonosz Azok az emberek, akik kognitív képességeiket gonosz vagy akár önző célokra fordítják, vagy akik figyelmen kívül vagy akár önző célokra fordítják, vagy akik figyelmen kívül hagynak más embereket, lehet, hogy nagyon okosak – ám hagynak más embereket, lehet, hogy nagyon okosak – ám ugyanakkor buták is, azaz nem bölcsek.ugyanakkor buták is, azaz nem bölcsek.Sternbergnek a bölcsességről alkotott egyensúly elmélete Sternbergnek a bölcsességről alkotott egyensúly elmélete szerint (Sternberg, 1998b, 2001szerint (Sternberg, 1998b, 2001), a bölcsességet úgy ), a bölcsességet úgy lehet definiálnilehet definiálni, mint , mint az intelligencia és a kreativitás az intelligencia és a kreativitás alkalmazását, alkalmazását,

1. ahogy azt 1. ahogy azt az értékek közvetítikaz értékek közvetítik egy közös jó elérése egy közös jó elérése érdekében az (a) intraperszonális, (b) interperszonális, és érdekében az (a) intraperszonális, (b) interperszonális, és (c) extraperszonális érdekek egyensúlyán keresztül,(c) extraperszonális érdekek egyensúlyán keresztül,

2. (a2. (a) rövid és (b) hosszú távon) rövid és (b) hosszú távon, annak érdekében, hogy , annak érdekében, hogy egyensúly jöjjön létreegyensúly jöjjön létre

3. (a) a meglévő 3. (a) a meglévő környezetekhez környezetekhez való alkalmazkodás, (b) való alkalmazkodás, (b) a meglévő környezet alakítása és (c) új környezetek a meglévő környezet alakítása és (c) új környezetek kiválasztása között.kiválasztása között.

(+)(+)

SzintetizálásSzintetizálás

- A holnap tehetségeseinek kiválasztásában - A holnap tehetségeseinek kiválasztásában - hangsúlyozza a szerző - a - hangsúlyozza a szerző - a három fontos három fontos tényező, tényező, amelyet figyelembe kell amelyet figyelembe kell vennünk: az intelligencia, a kreativitás és vennünk: az intelligencia, a kreativitás és a bölcsesség. a bölcsesség. Ezeket szintetizálni kellEzeket szintetizálni kell, , hogy hatékonyan működjenek együtt. hogy hatékonyan működjenek együtt.

- Természetesen ezek nem az egyedüli - Természetesen ezek nem az egyedüli tulajdonságok, amelyek számítanak. A tulajdonságok, amelyek számítanak. A motiváció és az energia szintén motiváció és az energia szintén nagyon fontosak.nagyon fontosak.

III. A tehetség fajtáiIII. A tehetség fajtái

III.1. Gardner elméleteIII.1. Gardner elméleteA szerző Frames of Mind A szerző Frames of Mind c. könyvében (1983) mutatja c. könyvében (1983) mutatja

be be sokoldalú intelligencia elméletétsokoldalú intelligencia elméletét. Későbbi . Későbbi könyvében, a könyvében, a The Unschooled Mind The Unschooled Mind (Iskolázatlan (Iskolázatlan elmé)-ben (1991elmé)-ben (1991) hét egymástól független ) hét egymástól független emberi intellektuális képességetemberi intellektuális képességet különít el, különít el, amit humán intelligenciáknak nevez. amit humán intelligenciáknak nevez.

Ezek a speciális tehetségterületek a következők:Ezek a speciális tehetségterületek a következők: Logikai – matematikai.Logikai – matematikai. Nyelvi.Nyelvi. Testi – kinesztetikus.Testi – kinesztetikus. Térbeli.Térbeli. Zenei.Zenei. Interperszonális.Interperszonális. Intraperszonális.Intraperszonális.

III.2. A Piirto-modellIII.2. A Piirto-modellEz az előbbinél még differenciáltabban jelzi a tehetség fajtáit, Ez az előbbinél még differenciáltabban jelzi a tehetség fajtáit,

sokszínűségét .sokszínűségét .

IV. FEJLŐDÉSI TÉNYEZŐK IV. FEJLŐDÉSI TÉNYEZŐK MODELLJEIMODELLJEI

MÖNKSMÖNKS TANNENBAUMTANNENBAUM PIIRTOPIIRTO CZEIZELCZEIZEL GAGNÉGAGNÉ

IV.1. MÖNKS MODELLJEIV.1. MÖNKS MODELLJE

Egyre nagyobb empirikus támogatást nyertek Egyre nagyobb empirikus támogatást nyertek az idők során azok az elméleti az idők során azok az elméleti feltételezések, amelyek feltételezések, amelyek a tehetséghez a tehetséghez szükséges faktorok interakcióját szükséges faktorok interakcióját vizsgáltákvizsgálták. Ez vezetett Mönks . Ez vezetett Mönks többtényezős tehetség-modelljéhez. A többtényezős tehetség-modelljéhez. A kivételes képességek, a motiváció és a kivételes képességek, a motiváció és a kreativitás összetevőkön kívül ez a modell kreativitás összetevőkön kívül ez a modell a családot, az iskolát és a társakata családot, az iskolát és a társakat is is bevonja mint társadalmi pilléreket.bevonja mint társadalmi pilléreket.

- A társadalmi pillérek közül - A társadalmi pillérek közül a családa család játssza a játssza a legfontosabb szerepet a tehetség nevelésében. Ez legfontosabb szerepet a tehetség nevelésében. Ez tudja biztosítani azt, hogy a gyermek egészségesen tudja biztosítani azt, hogy a gyermek egészségesen és kiegyensúlyozottan nőhessen fel. és kiegyensúlyozottan nőhessen fel.

- - Az iskolaAz iskola szintén fontos pillér. Beleértjük mind a szintén fontos pillér. Beleértjük mind a vezetést, mind a tantestületet. A tanárok között vezetést, mind a tantestületet. A tanárok között van, aki odafigyel a tehetségekre, és van, aki van, aki odafigyel a tehetségekre, és van, aki ignorálja őket az osztályában. A szerző véleménye ignorálja őket az osztályában. A szerző véleménye szerint azonban, amennyiben az iskolavezetés szerint azonban, amennyiben az iskolavezetés tisztában van a tehetséggondozással kapcsolatos tisztában van a tehetséggondozással kapcsolatos problémákkal, az az egész iskola légkörére kihat, és problémákkal, az az egész iskola légkörére kihat, és pozitív hozzáállást eredményez. pozitív hozzáállást eredményez.

- A harmadik pillért - A harmadik pillért a társaka társak jelentik. Társaknak jelentik. Társaknak azokat a gyerekeket nevezi Mönks, akik hasonló azokat a gyerekeket nevezi Mönks, akik hasonló fejlettségi fokon állnak. A nem azonos szinten álló fejlettségi fokon állnak. A nem azonos szinten álló osztálytársak komolyan gátolhatják a tehetséges osztálytársak komolyan gátolhatják a tehetséges gyermek intellektuális, de egész pszichológiai gyermek intellektuális, de egész pszichológiai fejlődését. fejlődését.

(+) (+)

Mönks Mönks a tehetség fogalmáta tehetség fogalmát a következő a következő közelítőleges leírással adja meg: „A tehetség közelítőleges leírással adja meg: „A tehetség három személyiségjegy interakciójábólhárom személyiségjegy interakciójából jön létre. Ennek a három jegynek az jön létre. Ennek a három jegynek az egészséges fejlődéséhez egészséges fejlődéséhez megértő, megértő, támogató társadalmi környezetre támogató társadalmi környezetre van van szükség (család, iskola, társak). Más szóval: szükség (család, iskola, társak). Más szóval: a hat faktor pozitív interakciója a a hat faktor pozitív interakciója a tehetség megjelenésének előfeltételetehetség megjelenésének előfeltétele” ” (Mönks & Knoers, 1997, 192. o.).(Mönks & Knoers, 1997, 192. o.).

IV.2.IV.2. Tannenbaum csillagaTannenbaum csillaga

Tehetségelméletében Tannenbaum (1983) azt állítja, hogy mind a Tehetségelméletében Tannenbaum (1983) azt állítja, hogy mind a tehetség akkor fejlődik, ha a következő öt elem hat egymásra. tehetség akkor fejlődik, ha a következő öt elem hat egymásra. A tehetséget grafikusan a csillag öt ágának metszete A tehetséget grafikusan a csillag öt ágának metszete jelöli.jelöli.

Az Az öt elemetöt elemet következőképpen definiálják (Feldman, 1992): következőképpen definiálják (Feldman, 1992): Általános képességekÁltalános képességek: ez a G-faktor megfelelője, azé az : ez a G-faktor megfelelője, azé az

általános intelligenciáé, amit az IQ-tesztekkel mérnek.általános intelligenciáé, amit az IQ-tesztekkel mérnek. Speciális képességekSpeciális képességek: olyan speciális tehetség, amivel a : olyan speciális tehetség, amivel a

személy rendelkezik és amiért környezete nagyrabecsüli, személy rendelkezik és amiért környezete nagyrabecsüli, mert az kivételes, speciális.mert az kivételes, speciális.

Nem intellektuális tényezőkNem intellektuális tényezők: ezek azok a személyes : ezek azok a személyes képességek, amelyek egy személy karakteréhez, egyéni képességek, amelyek egy személy karakteréhez, egyéni jellemvonásaihoz kötődnek önkép, motiváció, feladat-jellemvonásaihoz kötődnek önkép, motiváció, feladat-orientáció stb.orientáció stb.

Környezeti tényezőkKörnyezeti tényezők: pl. a gyerek családja, iskolája, barátai. : pl. a gyerek családja, iskolája, barátai. SzerencseSzerencse: ezekről a faktorokról legtöbbször elfeledkezünk, : ezekről a faktorokról legtöbbször elfeledkezünk,

pedig ugyanolyan jelentősek. pedig ugyanolyan jelentősek. (+)(+)

IV.3. Piirto tehetségmodelljeIV.3. Piirto tehetségmodellje Különösen a tehetség összetevői, de a fejlődést befolyásoló Különösen a tehetség összetevői, de a fejlődést befolyásoló

tényezők is részletesen kidolgozott rendszerben jelennek tényezők is részletesen kidolgozott rendszerben jelennek meg meg Piirto /1999./ tehetséggondozási piramis-Piirto /1999./ tehetséggondozási piramis-modelljében.modelljében.

- A - A genetikai alapokgenetikai alapok egyértelműek. egyértelműek.- Az - Az emocionális aspektusemocionális aspektus azokat a személyiségjegyeket azokat a személyiségjegyeket

összegzi, amelyek általában jellemzik a kiemelkedő összegzi, amelyek általában jellemzik a kiemelkedő teljesítményt nyújtókat. teljesítményt nyújtókat.

- A - A kognitív aspektusbankognitív aspektusban a minimális intellektuális a minimális intellektuális kompetencia jelenik meg. A szerző Renzullira hivatkozva kompetencia jelenik meg. A szerző Renzullira hivatkozva azt fogalmazza meg, hogy az intelligenciatesztben elért azt fogalmazza meg, hogy az intelligenciatesztben elért átlagon felüli pontszám elég a tehetség manifesztációjához. átlagon felüli pontszám elég a tehetség manifesztációjához.

- A - A tehetség aspektusatehetség aspektusa a modellben azokat a speciális a modellben azokat a speciális területeket jelöli meg, amelyeken konkrétan kibontakozhat területeket jelöli meg, amelyeken konkrétan kibontakozhat a gyerek tehetsége. a gyerek tehetsége.

- Végül - Végül a környezeti aspektusta környezeti aspektust a "napocskák" fémjelzik. a "napocskák" fémjelzik. Döntőnek a szerző a három fő napot /otthon, iskola, Döntőnek a szerző a három fő napot /otthon, iskola, közösség és kultúra/ jelöli meg.közösség és kultúra/ jelöli meg.

(+)(+)

IV.4. Czeizel Endre 2x4+1 faktoros IV.4. Czeizel Endre 2x4+1 faktoros modelljemodellje

- A hazai kutatók közül kiemelésre érdemes - A hazai kutatók közül kiemelésre érdemes Czeizel EndreCzeizel Endre / /19971997/ / 2X4+1 faktoros modellje2X4+1 faktoros modellje, , ebben a szerző integrál ebben a szerző integrál minden minden olyan tényezőt, amely a fejlesztő munkában olyan tényezőt, amely a fejlesztő munkában meghatározó szerepet játszik. meghatározó szerepet játszik.

- A szerző a Renzulli-féle háromkörös modellből indul ki, amikor a - A szerző a Renzulli-féle háromkörös modellből indul ki, amikor a tehetség összetevőit meghatározza, továbbfejlesztve azt: tehetség összetevőit meghatározza, továbbfejlesztve azt: az az átlagon felüli képességek körében különválasztja az átlagon felüli képességek körében különválasztja az általános intellektuális képességeket és a speciális általános intellektuális képességeket és a speciális mentális képességeketmentális képességeket, természetesen ő is fontosnak tartja , természetesen ő is fontosnak tartja a kreativitást és a motivációs tényezőketa kreativitást és a motivációs tényezőket. .

- - A környezeti tényezőkA környezeti tényezők a Mönksnél található háromról a Mönksnél található háromról ugyancsakugyancsak négyre módosulnak négyre módosulnak: Czeizel : Czeizel a társadalom a társadalom közvetlen szerepétközvetlen szerepét is hangsúlyozza /elvárások, lehetőségek, is hangsúlyozza /elvárások, lehetőségek, értékrend stb./ a tehetségesek kibontakozásában a család, értékrend stb./ a tehetségesek kibontakozásában a család, iskola és kortárscsoportok mellett. iskola és kortárscsoportok mellett.

- Értelmezésében kilencedik faktorként jelenik meg - Értelmezésében kilencedik faktorként jelenik meg a sorsa sors, , amely az élet-egészség faktora.amely az élet-egészség faktora.

(+)(+)

IV.5IV.5. . Gagné modellje a Gagné modellje a szunnyadó és a megvalósult szunnyadó és a megvalósult

tehetségrőltehetségről -Françoys Gagné, kanadai pszichológus -Françoys Gagné, kanadai pszichológus a szunnyadó a szunnyadó

tehetséget az adottságokkal asszociálja.tehetséget az adottságokkal asszociálja. Ezen a Ezen a veleszületett emberi képességeket érti. veleszületett emberi képességeket érti.

- Heller, Mönks és Passow (1993, 27.o.) szerint "- Heller, Mönks és Passow (1993, 27.o.) szerint "A A szunnyadó tehetség olyan kompetenciaszunnyadó tehetség olyan kompetencia, amely az , amely az emberi adottságok valamilyen területén vagy területein emberi adottságok valamilyen területén vagy területein jelentősen felülmúlja az átlagot’. Gagné következőképpen jelentősen felülmúlja az átlagot’. Gagné következőképpen definiálja definiálja a megvalósult tehetségeta megvalósult tehetséget (1990, 66. o.): (1990, 66. o.): ‘különböző adottságok és interperszonális, valamint ‘különböző adottságok és interperszonális, valamint környezeti katalizátorok interakciójának fejlődési környezeti katalizátorok interakciójának fejlődési terméke". terméke".

- Gagné differenciált modellje ábrázolja, hogy - Gagné differenciált modellje ábrázolja, hogy a talent a talent különböző adottságok alkalmazása az adott különböző adottságok alkalmazása az adott területen szerzett ismeretekre és képességekre.területen szerzett ismeretekre és képességekre. Ez Ez a folyamat a folyamat környezeti katalizátorokkörnyezeti katalizátorok (család, iskola, (család, iskola, közösség) valamint közösség) valamint interperszonális katalizátorokinterperszonális katalizátorok (többek között motiváció, önbizalom) segítségével jön (többek között motiváció, önbizalom) segítségével jön létre.létre.

(+)(+)