Upload
others
View
4
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
Tematika
I. A nemzetközi politikai viszonyok tudományos vizsgálata
1.) 2014. február 4. Bevezető előadás - Mi a nemzetközi politika?
A bevezető előadásban a nemzetközi politikai viszonyok hálózatát térképezzük fel. Megvizsgáljuk a
szereplőket, a szereplők leggyakoribb motivációit és a nemzetközi politika két szélsőséges állapota, a
háború és a béke közötti lehetséges kapcsolatokat. Keretet hozunk létre, amelyen belül a félév alatt
hallgatott előadások és szemináriumok alapkoncepcióit, témáit elhelyezzük. Az előadás nem csak a
nemzetközi politikai viszonyok tárgyát vizsgálja, hanem a módszereket is. A társadalomtudományok
területén a tények vizsgálatának és a vizsgálat szerepének vitája befolyásolja a nemzetközi politikai
viszonyok rendszerszerű elemzését is.
Szeminárium: Óramegbeszélés, feladatok kiosztása
A szemináriumvezető ismerteti az értékelés módját és az órák általános felépítését. A szemináriumok
az alábbi menetet követik: katalógus, röpdolgozat írás, az esszék begyűjtése, órai munka, a következő
szemináriumi anyag ismertetése. A szemináriumok során 30 pontot lehet gyűjteni. 10 pont az
előadás, 5 pont az esszék, 10 pont a röpdolgozat és 5 pont az órai munka értéke. A szemináriumok
látogatása kötelező, a hallgató összesen 3 alkalommal hiányozhat. A hallgatók a tanulmányokat az
Intézet honlapjáról, a www.diplomacia.hu oldalról tölthetik le. A hallgatók ezen az órán kapják meg
órai feladataikat.
2.) 2014. február 11. A nemzetközi politikai viszonyok tudományának fejlődése
A nemzetközi politikai viszonyok tudománya az I. világháború után vált akadémiai
tudományterületté, ekkor kezdett intézményesülni. Mindez azonban nem jelenti, hogy az
intézményesülést megelőzően ne foglalkoztatta volna a kutatókat, hogy mi mozgatja a nemzetközi
politikát, lehet-e törvényszerűségeket felállítani az egyes szereplők viselkedésére. Az előadás a
nemzetközi politikaelmélet tudományának fejlődését tekinti át az ókortól napjainkig. A
tudományterület történetének megismerése segít a tudomány elhelyezésében, a jelenlegi kutatási
kihívások jobb megértésében. Az előadás hangsúlyt fektet a diszciplína a nemzetközi rendszerben
beállt változások tükrében történő vizsgálatára.
Esszékérdés: Létezik-e „objektív” társadalomtudomány?
Szeminárium: A világpolitika vizsgálatának módszerei
2
A szemináriumi munka alapja az elmélet és a világpolitika viszonyának körülírása. Megvizsgáljuk mire
való az elmélet, miért van egyáltalán elméletre szükség. Mivel a társadalom, a társadalmi valóság
folyton változó jelenségek sora, azok vizsgálata a természettudományoktól eltérő vizsgálati
módszereket kíván. Számos ilyen módszer létezik. A szemináriumon megismerünk három olyan
társadalomtudományi módszert – a játékelméletet, a Thomas Kuhn féle paradigma-elméletet, és a
Lakatos féle „racionális rekonstrukciót”, amelyek a nemzetközi politikai viszonyok tudományos
vizsgálata előszeretettel használ.
Dokumentumok:
Carr, E.H.: Egy tudományág születése, in: A húsz éves válság,
Carr, E.H.: Utópia és realitás, in: A húsz éves válság,
Kuhn, Thomas: Forradalmak és a tudományos haladás, in: A tudományos forradalmak
szerkezete, Osiris Kiadó, Budapest, 2002, 165-178. o.
Zagare,: Játékok ábrázolása: extenzív és normál forma, in: Játékelmélet – Fogalmak és
alkalmazások, Helikon Kiadó, Budapest, 2006, 13-26. o.
Zalewski, M.: „Itt van ez a sok elmélet, miközben a holtak meg csak tornyosulnak” – elmélet,
kutatók és paradigmák,
Kiselőadások:
A játékelmélet
Kuhn paradigma elmélete
Lakatos féle „racionális rekonstrukció”
II. Az állam
3.) 2014. február 18. Mi az állam? – államfogalmak a nemzetközi politikában
Az állam, mint tipikus társadalomtudományi fogalom nehezen definiálható. Amikor az „államról”
beszélünk, mindannyian tudjuk, hogy miről van szó, mégis az egyik legrégebben és leghevesebben
vitatott fogalom. Nincs olyan definíció, amely maradéktalanul lefedné a fogalmat. Mára egyetlen
politikai közösség vált legitimmé és elfogadottá, a „modern állam”, vagy annak valamely változata.
Mindannyian államokban élünk. Az előadáson az állam definiálásának nehézségeit játjuk körbe, azzal
a három nagy államfelfogással ismerkedünk meg mélyebben, amely az állam meghatározásának
alapját adja.
Esszékérdés: Ön szerint a modern állam elsősorban emberek közösségeként vagy politikai
intézményt fogható fel?
Szeminárium: Platón és Weber az államról
3
A szemináriumon két, az állam szempontjából alapvető gondolatmenettel ismerkedünk meg. Platón
számára az állam emberek közössége, Weber számára politikai „üzem”, azaz intézményrendszer. A
két államfelfogás jelentőségét a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásakor a külpolitikai
kapcsolatrendszer adja. A közösség formális és informális kapcsolatrendszere jóval tágabb, mint az
intézményrendszer formális kapcsolatai. A szeminárium során a Platón féle városállam és a Weber
féle legitim erőszakmonopólium szervező elveit, működését és külkapcsolatait hasonlítjuk össze.
Dokumentumok:
Platón: Állam, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1984, válogatás, Első könyv: 32.o., 35-36.o., 37-
41.o, 42.o., 47-49.o., 57.o., 59-60.o., 64-65.o., 72-76.o., Második könyv: 103-120.o.,
Nyolcadik könyv: 520-529.o., 533-541.o., 547-555.o., 565-571.o.
Weber, Max: Politikai szociológia – Politikai közösségek. Az uralom, 1. fejezet, 1., 3-5.§, 2.
fejezet, 1.§., Helikon Kiadó, Budapest, 2009
Előadások:
Hogyan működik a tipikus hellén városállam, mint politikai intézmény?
A Weber-i állam, mint intézmény: a hivatalnok és a politikus
4.) 2014. február 25. A modern és a posztmodern állam és államrendszer – az állam, mint történeti
intézmény
Az állam, mint politikai intézmény közel sem állandó és változatlan képződmény. Az előadáson az
ember által alkotott politikai közösségek, az állam történeti alakváltozásait ismerjük meg. Az
emberiség történelmének nagy részében birodalmakba szerveződött. A birodalmitól eltérő, a modern
állam irányába mutató fejlődés a gazdasági, ideológiai és a politikai hatalom szétválása tipikusan az
európai civilizatorikus fejlődésben gyökeredzik. A nyugati fejlődési út nem egyetlen, monolit politikai
formát hozott létre. Az állam történeti fejlődése során a liberális demokráciái és totalitárius államai,
vagy az abszolútista monarchia a modern állam egymástól erősen különböző politikai alakulatok. Az
előadáson az állam történeti alakváltozásait vesszük sorra.
Esszékérdés: Ön szerint van-e ma alternatívája a modern államnak, mint történeti intézménynek?
Szeminárium: A modern és a posztmodern állam kialakulása Németországban, Franciaországban és
Nagy-Britanniában
A szemináriumon Nagy-Britannia, Franciaország és Németország példáján keresztül megvizsgáljuk a
modern szuverén állam kialakulását. Az előadók a szemináriumvezető által megadott szempontok
alapján készülnek, a csoport pedig összehasonlítja az eltérő államfejlődési modelleket a térségben. Az
óra második felében a kiadott tanulmányok és az előadók segítségével arra a kérdésre keressük a
választ, hogy a modern államok hogyan alakultak át a transzatlanti térségben posztmodern
államokká.
Dokumentumok:
Strange, Susan: A nyugati államrendszer bukása,
4
Tilly, Charles: Európa és a nemzetközi államrendszer,
Rosecrance, Richard N.: A virtuális állam kialakulása,
Kiselőadások:
Nagy-Britannia modern állammá válása
Franciaország modern állammá válása
Németország modern állammá válása
5.) 2014. március 4. Az állam, mint társadalmi konstrukció – a modern állam politikai alapelvei:
szuverenitás és territorialitás
Az állam nem csak a történelem haladása miatt változik, hanem az állam a társadalom folyton változó
kapcsolatrendszerét tükröző intézmény, azaz a társadalom által létrehozott fogalom. A modern állam
létrejöttével egybeforrva született meg két politikai alapelv: a szuverenitás és a territorialitás. Az
előadás a mindkét alapelv definícióját, fejlődését és kihívásait tekinti át. Az alapelvek mellett a
politikai közösségek születését, feladatait vizsgáljuk meg a társadalmi szerződés koncepcióján
keresztül. Az emberek feladatok ellátására hoznak létre politikai közösségeket, ezt rögzíti a
társadalmi szerződés. A legfontosabb feladat az egyének biztonságának biztosítása. Az államnak
nincsennek olyen jogai és kötelezettségei, amelyet ne az emberek közössége delegált volna rá. Az
államok születésével megszületett a nemzetközi rendszer is, amely hasonlóan rendezetlen –
anarchikus – állapotban (természeti állapot) van, mint az állam létrejötte előtt az emberi közösségek
voltak.
Esszékérdés: Ön szerint szükség van-e világállamra?
Szeminárium: A társadalmi szerződés: az állam jogai és kötelezettségei
A szemináriumon a Felvilágosodás három nagy alakjának a társadalmi szerződéssel kapcsolatos
írásait ismerjük meg. A nemzetközi politikai viszonyok tudományos vizsgálata mindháromra épít.
Hobbes és Rousseau a realizmus, Locke a liberalizmus nemzetközi rendszer felfogásának az alapjait
vázolta fel. A szemináriumon a három társadalmi szerződés összehasonlításával megnézzük az állam
és a nemzetközi rendszer keletkezésének, annak működésének közös és eltérő pontjait. A természeti
állapot és a nemzetközi rendszer közötti analógiával korunk nemzetközi rendszerét magyarázzuk. A
szemináriumon a kiselőadások segítségével rávilágítunk, hogy a három szerző korának konfliktusos
nemzetközi politikai viszonyai hogyan hatottak a három társadalmi szerződésre.
Dokumentumok:
Hobbes, Thomas: Leviatán, Polis Kiadó, Kolozsvár, 2001, 153-186.o., 19-198.o.
Rousseau: Társadalmi szerződés, Phönix-Oravetz Kiadó, Budapest, 1947, I. könyv, 1-10., II.
könyv 1-4., 9-11.
Locke: Értekezés a polgári kormányzatról, Gondolat Kiadó, Budapest, 1986, 41-54.o., 74-
81.o., 106-129.o., 130-152.o.
Kiselőadások:
5
Hobbes: felségjogok az instituált államban és a különböző államformák
Rousseau: a főhatalom és a hatalom gyakorlása
Locke: a munka, annak értéke és szerepe a társadalomban
6.) 2014. március 11. Mi motiválja a modern államokat? – Hatalom és biztonság
Az államok legfőbb feladata a nemzetközi rendszerben az államérdek érvényesítése. A legfőbb
államérdek pedig a biztonság. Mivel a nemzetközi rendszer anarchikus, minden állam saját
biztonságának biztosítására törekszik. Minél nagyobb egy állam hatalma, annál eredményesebben
érvényesítheti érdekeit. Az előadás áttekinti a hatalom definiálásának és mérésének a nehézségeit. A
hangsúlyt a hatalom, mint erőforrás és a hatalom, mint kapcsolatrendszer eltérő koncepcióira
helyezzük. A hatalom mérésére Morgenthau, Waltz és Dahl munkáira alapozunk. A biztonság, mint
legfőbb államérdek az állam viselkedésének egyik mozgatórugója. A biztonság biztosításának
lehetséges külpolitikai lépéseit térképezzük fel az eltérő elméleti iskolák (realizmus, liberalizmus és
konstruktivizmus) és a változó nemzetközi környezet (ellenséges/baráti) tükrében.
Esszékérdés: Változott-e valamit a nemzetközi politika természete Thukididész óta?
Szeminárium: A „hatalom fényében meghatározott államérdek” – a biztonság biztosítása
A szemináriumon Thuküdidész méloszi párbeszédének segítségével arra keressük a választ, hogy mi
határozza meg az államok viselkedését, milyen törvényszerűségek korlátozzák a külpolitika
mozgásterét a nemzetközi porondon. Kiemelt figyelmet fektetünk az államérdek, a hatalom és a
biztonság fogalmának vizsgálatára. A szeminárium első felében az előadáson megismert
„módszerekkel” (erőforrás és multidimenzionális hatalom-koncepció) megkíséreljük „mérni” Athén
és Spárta hatalmát. A második részben a biztonság biztosításának lehetséges lépéseit vesszük sorra
Spárta és Athén esetében. A méloszi párbeszédet a jelenre alkalmazzuk: hogyan hat a magyar
külpolitikai döntéshozatal elveire Athén érvelése.
Dokumentumok:
Thuküdidész: A peloponnészoszi háború, Ötödik Könyv, 84-116. fejezet, Osiris Kiadó,
Budapest, 1999, 397-406. o. vagy www.diplomacia.hu
Morgenthau, H.J.: A politikai realizmus hat alapelve, www.diplomacia.hu
Kiselőadások:
Athén és Spárta hatalmi erőforrásai
A biztonság biztosításának lehetséges lépései Spárta és Athén esetében a peloponnészoszi
háború alatt
Magyarország: hatalmi erőforrások és a lehetséges biztonsági kihívások
7.) 2014. március 18. A modern államok külkapcsolatai: külpolitika és diplomácia
6
Az államrendszerben az államok érdekérvényesítési mechanizmusa intézményes kapcsolat-
rendszerben fejlődött. Annak ellenére, hogy mind a külpolitika, mint a diplomácia az államok
külkapcsolatainak időtálló intézménye, a nemzetközi politikai viszonyok kutatói alig, igen
marginálisan foglalkoztak mindkét területtel. Az előadás a diplomácia és a külpolitika-elemzés
elméleti kutatásának területeit tekinti át. A diplomácia konceptualizálásának nehézségeivel,
tanulmányozásának történetével és gyakorlati aspektusaival (kapcsolattartás és a tárgyalás)
foglalkozunk. A külpolitika-elemzés meghatározása után sorra vesszük az eltérő elméleti
megközelítéseket (realista, liberális, pszichológiai, bürokratikus, konstruktivista, diskurzus-elemzés)
majd a jelenlegi kutatási eredményeket.
Esszékérdés: Ön szerint létezik-e „az államérdek”?
Szeminárium: Külkapcsolatok, az államérdek és érvényesítése: Machiavelli Magyarországon
A szemináriumon két alapmű, Machiavelli Fejedelme és Callières tárgyalási útmutatója segítségével
az államérdek érvényesítésével foglalkozunk. Machiavelli gyakorlati útmutatót írt a
hatalomgyakorlás, míg de Callières a diplomácia művészetéről. A szemináriumon az olvasottakat
gyakorlati példán keresztül próbáljuk alkalmazni. Először meghatározzuk mi lehet Magyarország
államérdeke, majd Machiavelli segítségével jó fejedelem módjára kijelöljük az ereményes
érvényesítés irányait.
Dokumentumok:
Machiavelli: A fejedelem, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1996
François de Callières: Az uralkodókkal való tárgyalásról,
Kiselőadások:
Hogyan határozzuk meg az államérdeket? – Mutassa be Magyarország példáján!
Az államérdek érvényesítésének eszközei: a magyar diplomácia eszközrendszere
8.) 2014. március 25. A modern állam koherenciája: nemzeti identitás és nacionalizmus
Az állam, mint modern politikai közösség összetartó erejét a nacionalizmus adja. A modern állam és
nemzet fejlődése összefonódott, egymás létezésének feltételei. A nacionalizmus napjainkban is olyan
mozgósító erőt képvisel, amely nem csak az államérdek kialakítására, hanem az államok egymás
közötti kapcsolataira is hatással van. Az 1990-es években ugyan úgy tűnt, hogy a 19. század nagy,
államépítő eszméjének jelentősége csökkent, azonban Jugoszlávia és Ruanda véres konfliktusai
megmutatták, hogy a nacionalizmus – bár átalakult – mit sem veszített erejéből. Az előadás a nemzet
és nacionalizmus külpolitikai mozgósító erejére teszi a hangsúlyt. A definíciós problémákon át szó lesz
a csoportképzés, a csoportkoherencia kérdéseiről. A nacionalizmus eszméjét és a nemzet fogalmát
szoros összefüggésben tárgyaljuk a modernitással, vizsgáljuk, hogy a modernitás változása hogyan
hat a két jelenségre.
Esszékérdés: Ki az államalkotó politikai közösség, a nemzet tagja?
Szeminárium: Mi a nemzet? – Magyar nemzeti dentitás
7
A szemináriumon a magyar nemzeti identitással nem csak történeti vonatkozásban foglalkozunk,
hanem azt vizsgáljuk, hogy napjaink globalizált nemzetközi rendszerében milyen hatással van a
külpolitika alakítására. A szeminárium célja a nemzet modern és posztmodern fogalmának
körüljárása, külpolitikai vonatkozásainak vizsgálata. Kultúrnemzet és politikai nemzet a magyar
polgári nemzeteszme születésétől együttesen vannak jelen, a hidegháború végével bekövetkező
rendszerváltás lényegében nem tudott mély történeti gyökerekkel rendelkező nemzeti
értékrendszerre támaszkodni. Ugyanekkor Európa nyugati részén is a nemzet újjáértelmezése folyt, a
posztmodern fejlődési irányra, a bevándorlás erősödésére, az erősödő európaizálódásra és a
regionális szereplők politikai jogainak szélesedésére reagálva. A magyar fejlődést a szélesebb,
európai kontextusban helyezzük el.
Dokumentumok:
Anderson, Benedict: Elképzelt közösségek – Gondolatok a nacionalizmus eredetéről és
elterjedéséről, L’Harmattan-Atelier Kiadó, Budapest, 2006
Tom Nairn: Globalizáció és nacionalizmus,
Weber, Max: A nemzet, in: Politikai szociológia. Politikai közösségek. Az uralom. – Bertalan
László Társadalomtudományi Könyvtár, Helikon Kiadó, Budapest, 2009, 41-49.o.
Kiselőadások:
A magyar kultúrnemzet és a politikai nemzet történeti összefoglalója
A magyar polgári nemzeteszme
III. A nemzetközi rendszer
9.) 2014. április 1. A nemzetközi rendszer és történeti alakváltozásai
A nemzetközi rendszer születése az állam / politikai közösségek születésével egyidős. Az államok
létrejöttével a nemzetközi rendszer erősen anarchikus Akár csak az állam, a nemzetközi rendszer sem
álladó, változatlan. Az előadás sorra veszi a mai nemzetközi rendszer történeti előzményeit: a
birodalmi fejlődést, a városállamok rendszerét, az európai államrendszer kialakulását. Az előadáson a
hangsúlyt a modern államrendszer történeti alakváltozásaira helyezzük: a klasszikus hatalmi
egyensúlyi rendszer, a pentagonális bécsi béke rendszerének és a hidegháborús nemzetközi
rendszernek az alapvető jellegzetességeit, működését és átalakulását hasonlítjuk össze. Célunk a
változás dinamikájának és természetes voltának a bemutatása.
Esszékérdés: Ön szerint a nemzetközi rendszer alakítja az államokat, vagy az államok a nemzetközi
rendszert?
Szeminárium: Hogyan szervezte meg az Egyesült Államok a II. világháború után a hidegháborús
nemzetközi rendszert?
8
A szemináriumon arra a kérdésre keressük a választ, hogy hogyan szerveződött meg a II. világháború
utáni nemzetközi rendszer. A dokumentumok segítségével leírjuk az új rend politikai, gazdasági és
katonai alapelveit. Az új nemzetközi rendszer kialakulásánál az államoknak eltérő érdekeik voltak. A
szeminárium az állami érdekek összecsapására, az érdekérvényesítés folyamatában kialakuló
szabályokra helyezi a hangsúlyt. A hidegháborús nemzetközi rendszer politikai alapelveit az ENSZ
Alapokmánya rögzítette, az ENSZ BT a kezdeti elképzelésekben egyfajta „világcsendőr” szerepet
töltött be. A hidegháborús politikai rend kialakulásánál az ENSZ BT létrejötte körül kialakult
nagyhatalmi álláspontokat, azok érvényesítését nézzük meg. A hidegháború gazdasági rend (a
Bretton Woods-i rend) alapjai közül az IMF létrejöttét kísérő vitákat, míg a katonai rendnél a NATO
születését vizsgáljuk meg.
Dokumentumok:
Kissinger, Henry: Az új világrend, in: Diplomácia, Grafo Panem Kiadó, Budapest, 1996, 9-20.o.
Kennan, George: Hosszú távirat – 1946. február 22., in: Mezei Géza (szerk.) Európa
kettészakítása és a kétpólusú nemzetközi rend születése (1945-1949), Új Mandátum
Könyvkiadó, Budapest, 2001, 214-224.o.
Kiselőadások:
A II. világháború utáni nemzetközi gazdasági rend alapjai: viták az IMF alapelveiről
A II. világháború utáni nemzetközi politikai rend: viták az ENSZ BT jellegéről
A II. világháború utáni nemzetközi katonai rend: az amerikai katonai jelenlét
intézményesüléséhez kapcsolódó álláspontok
10.) 2014. április 8. A posztmodern nemzetközi rendszer felé: internacionalizálódás,
transznacionalizálódás és globalizáció
Napjaink nemzetközi rendszerét a globalizációs folyamatok, a „globális világfalu” jelensége írják le a
legteljesebben. Az 1990-es évektől önállósult nemzetközi rendszer globalizációs és regionalizációs
folyamatai már az 1970-es évektől, az interdependenciák sűrűsödésével megmutatkoztak. Az előadás
a nemzetközi rendszerek történeti alakváltozásairól szóló előadás folytatása, napjaink nemzetközi
rendszerének jellemzőit veszi sorra. A nemzetközi rendszer kapcsolódási formáiról lesz szó, majd
megvizsgáljuk a nemzetközi rendszerben és a szereplőkben okozott változást, a szorosabb
kapcsolódás és együttműködás következményeit, illetve a posztvesztfáliai rendszerre jellemző az
államot szétfeszítő, a szubnacionális és a szupranacionális szereplőktől kiiinduló erőket.
Esszékérdés: Növelheti-e a gazdasági együttműködés a nemzetközi politikai stabilitást?
Szeminárium: Szuverenitás, legalitás és teritorrialitás a posztvesztfáliai rendszerben
A szermináriumon a vesztfáliai államrendszer három alapelvének az átalakulását vizsgáljuk meg.
Olyan kérdésekre keressük a választ, mint hogy a szuverenitás átalakulásával létrejöhet-e új politikai
közösség, milyen hatással van az egyénre az átalakulás, melyek azok a változások, amelyek a
nemzetközi rendszer átalakuklásának a mozgatórugói. A mozgatórugók azonosításával a változás
lehetséges kimeneteit kutatjuk.
9
Dokumentumok:
Waltz, Kenneth N.: Globalizáció és kormányzás,
Zacher, Mark W.: A vesztfáliai templom rogyadozó pillérei: gondolatok nemzetközi rendről és
kormányzatról,
Kiselőadások:
Az uniós szuverenitás
Szuverenitás átalakulása Franciaország és Németország példáján keresztül
11.) 2014. április 15. A nemzetközi rendszer egyensúlya: háború vagy béke?
Háború és béke, mint a nemzetközi rendszer két szélsőséges állapota, a nemzetközi politikai
viszonyok tanulmányozásának klasszikus területe. A nemzetközi porondról szóló klasszikus művek
nagyrészt a háborúról (Thuküdidész, Machiavelli, Clausewitz), kisebb részt a béke fenntartásának
lehetőségeiről (Kant) szóltak. Az előadás áttekinti a háború természetéről szóló elméleti
megközelítéseket, illteve a nemzetközi rendszer stabilitásának feltételeit. Megvizsgáljuk mikor van
egyensúlyben a rendszer, és mitől függ a rendszer stabilitása.
Esszékérdés: Ön szerint a multipoláris, vagy a bipoláris nemzetközi rendszerek a stabilabbak?
Szeminárium: Mitől stabil a nemzetközi rendszer?
A nemzetközi rendszerről már tudjuk, hogy milyen módon szerveződhet meg, de vajon mitől válik
működőképessé? Mi adja a rendszer stabilitását? Minden működőképes rendszer stabil? Hogyan
határozza meg egy adott régióban (Európában) a nagyhatalmak egymáshoz való viszonya a
nemzetközi rendszert? A szemináriumon azt vizsgáljuk, hogy hogyan működnek egymással a
nagyhatalmak, miért alakulhatnak ki nagyhatalmi háborúk. A kiadott tanulmányok nagyon határozott
képet festenek a stabilitás okairól, de elképzelhető-e, hogy nem csak az ott leírt motivációk
mozgatják a világpolitikai folyamatokat? Leírhatók-e a világpolitika nagy tendenciái a nagyhatalmi
lépések összességeként?
Dokumentumok:
Mearsheimer, John J.: Vissza a jövőbe – Instabilitás a hidegháború utáni Európában, in:
International Security, Vol. 15. no.1., 1990,
Deutsch, Karl W. és Singer, J. David: A multipoláris hatalmi rendszerek és a nemzetközi
stabilitás,
Kiselőadások:
A pentagonális nemzetközi rendszer szereplőinek hatalmi erőforrásai és viszonyrendszere
Európai nagyhatalmak 21. századi hatalmi erőforrásai és viszonyai
12.) 2014. április 22. Nemzetközi rend a nemzetközi rendszerben
10
A nemzetközi rendszer kapcsán sok szó esik a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásában a
nemzetközi rendről. Minden politikaelméleti megközelítés alapfeltevése, hogy a nemzetközi rendszer
anarchikus, konfliktusos rendszer, amelyben nincs olyan legitim erőszakmonopóliummal rendelkező
főhalatom, amely kikényszeríthetné a rendet. Az anarchia meghaladása, a „rendteremtés” így
minden irányzat egyik alapkérdése. Az előadás végigveszi a nemzetközi politikaelmélet nagy
iskoláinak receptjeit az anarchia lehetséges meghaladására. A realizmus számára a legtöbb amit
tehetünk, az óvatos diplomácia és a külső/belső ellensúlyozás. A liberalizmus képes rendet teremteni,
ahol a rend alapja a felek szabályozott együttműködése. A konstruktivizmus lehetségesnek tartja a
világállam létrehozását. A marxizmuson belül a Wallerstein féle világrendszer hegemóniája teremt
egyenlőtlen rendet.
Esszékérdés: Ön szerint megvalósulhat-e valaha az emberiség történetében az „örök béke”?
Szeminárium: Az örök béke
A szeminárium Kant „Örök békéjét” dolgozza fel. Kant kérdésfeltevése: hogyan érhetjük el, hogy az
államok ne háborúzzanak. A szemináriumon Kant javaslatait kiterjesztjük a modern nemzetközi
rendszerre, megvizsgáljuk azok érvényességét. A hallgatók az előzetes és a definitív cikkek a modern
államrendszerre való alkalmazásával keresik a párhuzamot Kant kora és a 21. század között. Kant
szerint a köztársasági államforma, a béketeremtés kinyilvánítása és a valós kapcsolatrendszer a tartós
béke létrejöttének letéteményese. A fenti három definitív cikk érvényességét vizsgáluk meg napjaink
nemzetközi rendszerében.
Dokumentumok:
Immanuel Kant: Az örök béke, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1985
Doyle, Michael W.: Kant, a liberális örökség és a külügyek I.,
Kiselőadások:
Első definitív cikk – Demokrácia export a 20. és 21. században
Második definitív cikk – A kanti „népszövetség” a 20. és 21. században
Harmadik definitív cikk – Gazdasági interdependenciák a 20. század második felében
13.) 2014. április 28. A rendteremtés egyik lehetősége: a humanitárius intervenció
A nemzetközi közösség humanitárius lépései egyrészt a politikai közösség morális felelősségének
kérdését vetik fel, másrészt a rend „kiigazításának”, az újraelosztásnak a legszélesebb körben
elfogadott legális lépései. Az előadáson definiáljuk a humanitárius cselekedeteket, megvizsgáljuk
ezek történetét és elvi alapjait, valamint azokat a nemzetközi szervezeteket, akik megtestesítheti a
nemzetközi közösséget a humanitárius lépések megtételében. A humanitárius cselekedetek egyik
kiemelt területe a humanitárius intervenció. Az előadáson a humenitárius intervenció születő
normájának bemutatására helyezzük a hangsúlyt. A humanitárius intervenció kapcsán két kogens, a
nemzetközi rendszer alapelveit megtestesítő szabály, az államok belügyeibe való be nem avatkozás
és az emberi jogok védelme ütközik egymással. Mikor, és hogyan lehet a nemzetközi közösségnek
beavatkoznia? Egyáltalán van-e a nemzetközi közösségnek felelőssége, és ha igen, az mire terjedhet
11
ki? Az előadáson összefoglaljuk a 21. században a humenitárius intervenció átalakulását és a „R2P”
jelen kihívásait.
Esszékérdés: Ön szerint lehet-e igazságos a háború?
Szeminárium: Az igazságos háború
A szemináriumon egy választott békemisszió / humenitárius intervenció példáján a nemzetközi
közösség beavatkozásának sikerét, a siker lehetőségét vizsgáljuk. Az intervenció kapcsán sok kérdést
teszünk fel: lehet-e a háború igazságos? Felvállalhatja-e a nemzetközi közösség egy állam belügyeibe
való beavatkozást? Milyen formában? Lehet-e ez hatékony? Mi az, amit a nemzetközi közösségtől
elvárhatunk, és mi az, amit nem? Milyen veszélyei vannak egy esetleges beavatkozásnak? Mindig
igazságos-e az igazságos háború, vagy lehet-e hogy a nemzetközi közösség egyes tagjainak a
befolyása, érdekei érvényesülnek eszközévé válhat? Lehet-e ez a befolyás hasznos a „befolyásolt”
számára?
Dokumentumok:
Doyle: Béketeremtés, in: www.diplomacia.hu
Kiselőadások:
Egy választott békemisszió sikerességének értékelése
Magyar felelősségvállalás a nemzetközi közösségben
14.) 2014. május 6. Hegemónia
A nemzetközi viszonyokban létezik egy állam, amely meghatározza és működteti a fennálló
nemzetközi rendszer „játékszabályit”. Ez a hegemónia legtágabb definíciója. Az előadáson a
hegemónia létrejöttét és működését vizsgáljuk, kitérünk az egyes elméleti iskolák eltérő
megközelítéseire is. A realizmus hegemónja a közjavak működtetésével saját biztonságát
maximalizálja, a liberalizmus hegemónja a hosszú távú együttműködés biztosításával rezsimeket hoz
létre, a marxizmusé pedig az egyenlőtlenségeket erősíti, az újraelosztás centrum felé való
eltérítésével. A hegemónok születése, működése és megszűnése mutat hasonlóságokat, ez a
hegemónia-ciklusok alapja. A ciklikusság nem csak az államokra, de a nemzetközi politikai és a
világgazdasági rendszer egészére, annak szerveződésére is kihat.
Esszékérdés: Szétfeszíthetik-e Ön szerint az egyenlőtlenségek a fennálló nemzetközi rendszer
kereteit?
Szeminárium: Van-e első az egyenlők között? – Hegemónia a világpolitikában
A 19. századi brit és a 20. századi amerikai hegemónia keletkezése, működése és megszűnése(?)
számos párhuzamot mutat. Ezeket a párhuzamokat fedjük fel, felállítjuk a két időszak, a Pax
Britannica és a Pax Americana hegemónia görbéjét. Az előadások segítségével értelmezzük azokat a
politikai és gazdasági folyamatokat, amelyek részt vesznek a hegemón hatalom működésében, majd
összehasonlítjuk a 19. századi brit és a 20. századi amerikai hegemónia lefolyását.
12
Dokumentumok:
Kindleberger, Charles: A nagy gazdasági világválság magyarázata,
Gilpin: Hegemón háborúk,
Wallerstein: Globalizáció, vagy az átmenet kora?,
Kiselőadások:
Kinek jó a szabadkereskedelem? – a szabadkereskedelem előnyei és hátrányai
A tőkebefektetések fajtái, azok előnyei és hátrányai