Állam- és jogtudományi ismeretek

Állam- és jogtudományi Állam- és jogtudományi ismeretek ismeretek

A jog és állam fogalmaA jog és állam fogalma

A jog és állam fogalmaA jog és állam fogalma A jog mibenlétéről mindenkinek van valamilyen A jog mibenlétéről mindenkinek van valamilyen

elképzelése. Vannak, akik az elképzelése. Vannak, akik az igazságosságigazságosság vagy vagy helyességhelyesség fogalmával jellemzik azt. Ezt bizonyítja fogalmával jellemzik azt. Ezt bizonyítja már az ókori római szóhasználat is (már az ókori római szóhasználat is (iusius), mely a jogot ), mely a jogot az igazságosság (az igazságosság (iustitiaiustitia) szóból eredezteti. A ) szóból eredezteti. A császárkori Róma jogtudománya pedig a jog császárkori Róma jogtudománya pedig a jog művelését a művelését a helyességhelyesség és a és a méltányosságméltányosság szolgálatába állítja. szolgálatába állítja.

Mások véleménye szerint viszont a jog éppen Mások véleménye szerint viszont a jog éppen ellenkezőleg, negatív értelmet nyer: ellenkezőleg, negatív értelmet nyer: parancsol, tilt, parancsol, tilt, megenged,megenged, vagy vagy büntetbüntet. .

E két felfogás nincs teljesen ellentétben egymással. E két felfogás nincs teljesen ellentétben egymással. Legyen az akár igazságos, vagy igazságtalan, Legyen az akár igazságos, vagy igazságtalan, szankcionáló jog, minden szabályt – már a 19. század szankcionáló jog, minden szabályt – már a 19. század elejétől kezdve – valamilyen elejétől kezdve – valamilyen embereken felül álló embereken felül álló hatalomtólhatalomtól eredeztettek. eredeztettek.

Ahhoz, hogy a „pozitív” vagy „negatív” szabályt Ahhoz, hogy a „pozitív” vagy „negatív” szabályt érvénybe tudjuk léptetni, kötelezővé tudjuk tenni, érvénybe tudjuk léptetni, kötelezővé tudjuk tenni, mindenképpen szükségünk van valamilyen mindenképpen szükségünk van valamilyen kényszerítő, néha-néha erőszakos oldalát mutató kényszerítő, néha-néha erőszakos oldalát mutató szervezetre, ami nem más, mint az szervezetre, ami nem más, mint az államállam. .

A jog és állam fogalmaA jog és állam fogalma [Miért van szükség erőszakszervezetre? Erre [Miért van szükség erőszakszervezetre? Erre Thomas HobbesThomas Hobbes

a következőket válaszolja: a következőket válaszolja: Homo homine lupus estHomo homine lupus est – ember – ember embernek farkasa, mindenki mindenki ellen tör, az emberek embernek farkasa, mindenki mindenki ellen tör, az emberek egymással háborúznak, kell egy erőszakszervezet, aki egymással háborúznak, kell egy erőszakszervezet, aki megfékezi őket: ez nem más, mint a megfékezi őket: ez nem más, mint a LeviatánLeviatán (bibliai tengeri (bibliai tengeri szörny, az állam), aki még az embereknél is kegyetlenebb. szörny, az állam), aki még az embereknél is kegyetlenebb.

Hobbes nagyon sötéten látja tehát az ember és ember, illetve Hobbes nagyon sötéten látja tehát az ember és ember, illetve az állam és az ember közötti viszonyokat. Nem csoda, hiszen az állam és az ember közötti viszonyokat. Nem csoda, hiszen ekképpen vall születéséről: „ekképpen vall születéséről: „Anyám ikreket szült: engem és a Anyám ikreket szült: engem és a félelmetfélelmet.” Anyja tolófájdalmait a Spanyol Armada ágyúdörgései .” Anyja tolófájdalmait a Spanyol Armada ágyúdörgései indították meg. Életét végigkíséri az alá- fölérendeltség érzése, indították meg. Életét végigkíséri az alá- fölérendeltség érzése, hiszen jórészt mindig valakinek a szolgálatában állt. Megélte hiszen jórészt mindig valakinek a szolgálatában állt. Megélte Anglia felemelkedését, a hatalom válságát, és a forradalmat. Anglia felemelkedését, a hatalom válságát, és a forradalmat.

Hobbes-al szemben Hobbes-al szemben RousseauRousseau viszont az emberek viszont az emberek természetes állapotát képzeli el az állam létezése előtt. E természetes állapotát képzeli el az állam létezése előtt. E természetes állapotban az emberek egyenlők, boldogok és természetes állapotban az emberek egyenlők, boldogok és békések voltak, csupán a természeti katasztrófák és a békések voltak, csupán a természeti katasztrófák és a társadalmi igények fejlődése törte meg e békés állapotot. társadalmi igények fejlődése törte meg e békés állapotot. Kialakul a magántulajdon, az erősebbek félrevezetik a Kialakul a magántulajdon, az erősebbek félrevezetik a gyengébbeket, ami által hatalmuk lassan önkényuralommá gyengébbeket, ami által hatalmuk lassan önkényuralommá válik. Az államra azért van szükség, hogy újra biztosítsa a most válik. Az államra azért van szükség, hogy újra biztosítsa a most már polgári szabadságot és egyenlőséget, megtörje az erősek már polgári szabadságot és egyenlőséget, megtörje az erősek önkényuralmát. [Ezen szellemi macskaköveken tör ki majd önkényuralmát. [Ezen szellemi macskaköveken tör ki majd Párizsban a forradalom és végzik ki a királyt, XVI. Lajost.]Párizsban a forradalom és végzik ki a királyt, XVI. Lajost.]

A jog és állam fogalmaA jog és állam fogalma Más álláspont szerint az elfogadott jogi normák nem mást Más álláspont szerint az elfogadott jogi normák nem mást

képviselnek, mint emberi képviselnek, mint emberi magatartási szabályokatmagatartási szabályokat. Ezeket . Ezeket a közösség közmegegyezéssel elfogadja, védi és megbízott a közösség közmegegyezéssel elfogadja, védi és megbízott képviselői útján, garantálja is. Ehhez kapcsolódik a jognak, képviselői útján, garantálja is. Ehhez kapcsolódik a jognak, mint mint jogosultságkéntjogosultságként való felfogása is: „jogom van való felfogása is: „jogom van valamihez”, ezt az állam törvények útján, vagy akár az valamihez”, ezt az állam törvények útján, vagy akár az alkotmány útján garantálja a jogalanyok számára alkotmány útján garantálja a jogalanyok számára

Pl.: [Ptk. 76. § „Pl.: [Ptk. 76. § „A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti a A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint, továbbá nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint, továbbá a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság védelmebecsület és az emberi méltóság védelme.” Alk. 54. § (1) „.” Alk. 54. § (1) „A A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztaninem lehet önkényesen megfosztani.”] .”]

Az előbb felsorolt jogértelmezések rengeteg új kérdést vetnek Az előbb felsorolt jogértelmezések rengeteg új kérdést vetnek fel: Mit jelent az igazságosság? Ki hivatott ennek elbírálására? fel: Mit jelent az igazságosság? Ki hivatott ennek elbírálására? Ki hozhat jogszabályokat? Mit tehet az állam az Ki hozhat jogszabályokat? Mit tehet az állam az állampolgáraival? Milyen jogai lehetnek az állampolgárnak? állampolgáraival? Milyen jogai lehetnek az állampolgárnak? stb. stb.

A jog és állam fogalmaA jog és állam fogalma E sok kérdés mind azt sugallja, hogy a jog művelői még ma E sok kérdés mind azt sugallja, hogy a jog művelői még ma

sem tudják pontosan, hogy mi a jog, honnan származik, stb. A sem tudják pontosan, hogy mi a jog, honnan származik, stb. A jog mibenléte utáni kutakodásunk hasonlít Nagy Sándor által jog mibenléte utáni kutakodásunk hasonlít Nagy Sándor által úgymond „kibogozott” gordiuszi csomóhoz, illetve a Szent Grál úgymond „kibogozott” gordiuszi csomóhoz, illetve a Szent Grál kutatásához. kutatásához. I. KantI. Kant a nagy königsbergi bölcselő találó a nagy königsbergi bölcselő találó megfogalmazása szerint a jogászok még ma is „keresik” a jog megfogalmazása szerint a jogászok még ma is „keresik” a jog fogalmát. A nagy középkori humanista fogalmát. A nagy középkori humanista Rotterdami ErasmusRotterdami Erasmus ezt még annyival megtoldja, hogy idézve „ezt még annyival megtoldja, hogy idézve „a művelt emberek a művelt emberek között a jogászok követelik maguknak az első helyet, és nincs között a jogászok követelik maguknak az első helyet, és nincs is más emberfajta, mely annyira gyönyörködne magában. is más emberfajta, mely annyira gyönyörködne magában. Sisyphos visszagördülő szikláját tologatják állandóan, és Sisyphos visszagördülő szikláját tologatják állandóan, és tömérdek törvényt citálnak egyszuszra. Hogy ezek a szóban tömérdek törvényt citálnak egyszuszra. Hogy ezek a szóban forgó ügyre tartoznak-e, nem számít. Miközben glosszát forgó ügyre tartoznak-e, nem számít. Miközben glosszát glosszára, jogi nézetet jogi nézetre halmoznak, azt a látszatot glosszára, jogi nézetet jogi nézetre halmoznak, azt a látszatot keltik, mintha ez lenne a világ legnehezebb tudománya, azon keltik, mintha ez lenne a világ legnehezebb tudománya, azon az alapon, hogy ami fáradságos, az mindjárt kitűnő dolog is.az alapon, hogy ami fáradságos, az mindjárt kitűnő dolog is.””

Azok a nézetek, amelyek a fenti kérdésekre keresik a választ Azok a nézetek, amelyek a fenti kérdésekre keresik a választ két csoportra oszthatók. Azok, akik a jogot az emberi akarattól két csoportra oszthatók. Azok, akik a jogot az emberi akarattól függetlenül létező, örökérvényű, felsőbbrendű [természetes függetlenül létező, örökérvényű, felsőbbrendű [természetes isteni törvény], helyes és igazságos jogként képzelik el, a isteni törvény], helyes és igazságos jogként képzelik el, a természetjogtermészetjog oldalán állnak; azok viszont, akik a jogot csakis oldalán állnak; azok viszont, akik a jogot csakis emberi képződménynek tekintik, a emberi képződménynek tekintik, a jogpozitivistákjogpozitivisták mellett mellett teszik le a voksukat. teszik le a voksukat.

A jog és állam fogalmaA jog és állam fogalma AA természetjogtermészetjog, , az emberben benne rejlő örök törvény gondolata nem csak a az emberben benne rejlő örök törvény gondolata nem csak a

szofisták írásaiban lelhető fel, hanem már a szofisták írásaiban lelhető fel, hanem már a SzentírásbanSzentírásban is: „ is: „nem az égben nem az égben vannak, hogy azt kellene mondanod: Ki hatol fel értük az égbe, ki hozza le és vannak, hogy azt kellene mondanod: Ki hatol fel értük az égbe, ki hozza le és hirdeti őket, hogy hozzájuk szabhassuk tetteinket? De a tengeren túl hirdeti őket, hogy hozzájuk szabhassuk tetteinket? De a tengeren túl sincsenek, hogy azt kellene mondanod: Ki kel át értük a tengeren, ki hozza el sincsenek, hogy azt kellene mondanod: Ki kel át értük a tengeren, ki hozza el és hirdeti őket, hogy hozzájuk szabhassuk tetteinket? Egészen közel van és hirdeti őket, hogy hozzájuk szabhassuk tetteinket? Egészen közel van hozzád a törvény, a szádban és a szívedben, így hozzá szabhatod tetteidet.”hozzád a törvény, a szádban és a szívedben, így hozzá szabhatod tetteidet.”

A törvény isteni eredetének hangsúlyozása már az ókori görög bölcseletben is A törvény isteni eredetének hangsúlyozása már az ókori görög bölcseletben is megjelenik. Szophoklész így ír az íratlan törvényről híres, örök életű művében, megjelenik. Szophoklész így ír az íratlan törvényről híres, örök életű művében, az Antigoné-ban: az Antigoné-ban: „Parancsiadban nem hiszem, hogy oly erő lehet, mely engem „Parancsiadban nem hiszem, hogy oly erő lehet, mely engem istenek nem változó íratlan törvényét áthágni kényszerít. Mert nem ma vagy istenek nem változó íratlan törvényét áthágni kényszerít. Mert nem ma vagy tegnap lépett életbe az, de nincs tegnap lépett életbe az, de nincs emberember, ki tudná, hogy mióta áll, ki tudná, hogy mióta áll..

Cicero így ír a lex naturalisról: Cicero így ír a lex naturalisról: „Olyan nem írott, hanem velünk született „Olyan nem írott, hanem velünk született törvény, amelyet nem tanultunk, nem örökül kaptunk, nem olvastunk, hanem törvény, amelyet nem tanultunk, nem örökül kaptunk, nem olvastunk, hanem magából a természetből vettünk, merítettünk, szívtunk magunkba; nem magából a természetből vettünk, merítettünk, szívtunk magunkba; nem oktattak vagy tanítottak reá, hanem hozzáidomultunk s átitatódtunk vele.”oktattak vagy tanítottak reá, hanem hozzáidomultunk s átitatódtunk vele.”

Az előbb említett felfogás az egész középkoron végighúzódik, még Werbőczy Az előbb említett felfogás az egész középkoron végighúzódik, még Werbőczy István híres István híres HármaskönyvébenHármaskönyvében ( (TripartitumTripartitum) is megtalálható: ) is megtalálható: „Természeti „Természeti jog: az összes nemzetek közös joga, mivelhogy az mindenütt a természet jog: az összes nemzetek közös joga, mivelhogy az mindenütt a természet ösztönzése következtében, nem pedig valamely törvény megállapításából ösztönzése következtében, nem pedig valamely törvény megállapításából létezik: vagyis, amire a természet minden állatot megtanított és megtanít.”létezik: vagyis, amire a természet minden állatot megtanított és megtanít.”

A descartes-i ész győzelmével a természetjogi gondolkodás is fordulatot vesz a A descartes-i ész győzelmével a természetjogi gondolkodás is fordulatot vesz a 18. században. Az iskola képviselői a transzcendes helyett 18. században. Az iskola képviselői a transzcendes helyett az emberi az emberi természettermészet, az emberi ész, gondolkodás, irányába fordulnak, abban keresik az , az emberi ész, gondolkodás, irányába fordulnak, abban keresik az örök, egyetemes értékek forrását. Leibniz szerint a ius naturale az, amely örök, egyetemes értékek forrását. Leibniz szerint a ius naturale az, amely egyedüliként megfelel az emberi természetnek.egyedüliként megfelel az emberi természetnek.

A A természetjogtermészetjog tehát egy térben és időben abszolút jellegű, örökérvényű és tehát egy térben és időben abszolút jellegű, örökérvényű és igazságos jogrendszer, mely összhangban áll a világmindenséget átható és igazságos jogrendszer, mely összhangban áll a világmindenséget átható és szabályozó törvényekkel, a természet ésszerű rendjével. Ez a rend örök és szabályozó törvényekkel, a természet ésszerű rendjével. Ez a rend örök és változatlan, kötelező mércéül szolgál az emberi cselekedetek megítélésénél. változatlan, kötelező mércéül szolgál az emberi cselekedetek megítélésénél.


A A pozitivistapozitivista felfogás ezzel szemben a jog, emberi, tértől és felfogás ezzel szemben a jog, emberi, tértől és időtől függő, változó jellegét hangsúlyozza, és elutasítja a időtől függő, változó jellegét hangsúlyozza, és elutasítja a természetjognak jogként való elfogadását. természetjognak jogként való elfogadását.

A jogpozitivizmus a már a görög szofistáknál megjelenik. A A jogpozitivizmus a már a görög szofistáknál megjelenik. A jogot, mint a népgyűlés döntésében megjelenő magatartási jogot, mint a népgyűlés döntésében megjelenő magatartási szabályt, a hatalmasok eszközét, a gyengék védelmezőjét szabályt, a hatalmasok eszközét, a gyengék védelmezőjét szemlélik. szemlélik.

AA pozitív pozitív jogjog (ius dispozitivum, vagyis lefektetett, adott jog) (ius dispozitivum, vagyis lefektetett, adott jog) fogalmát fogalmát Pierre AbélardPierre Abélard (Petrus Abaelardus), a párizsi (Petrus Abaelardus), a párizsi egyetem nagyhírű tanára használta először a 11-12. egyetem nagyhírű tanára használta először a 11-12. században minden emberi kéz által alkotott jogra. században minden emberi kéz által alkotott jogra.

A XIX. század elejétől fogva A XIX. század elejétől fogva A. ComteA. Comte francia szociológus francia szociológus adott új értelmezést a pozitív jognak. A valóságot, a adott új értelmezést a pozitív jognak. A valóságot, a jelenségeket valóságos létezésükben kell vizsgálni, a fellelt jelenségeket valóságos létezésükben kell vizsgálni, a fellelt törvényszerűségeket tudományos módszerrel le kell írni, az törvényszerűségeket tudományos módszerrel le kell írni, az összefüggésekre rá kell világítani. A jogot magában, mint összefüggésekre rá kell világítani. A jogot magában, mint egységes egész kell vizsgálni, a jog életre kell, önállóan létezik egységes egész kell vizsgálni, a jog életre kell, önállóan létezik a saját törvényszerűségei szerint keletkezik, módosul, és a saját törvényszerűségei szerint keletkezik, módosul, és szűnik meg. A legtökéletesebb dolog a világon, kiterjed az élet szűnik meg. A legtökéletesebb dolog a világon, kiterjed az élet minden területére, mindent áthat, szabályoz, irányít a minden területére, mindent áthat, szabályoz, irányít a legracionálisabb elvek szerint. legracionálisabb elvek szerint.


A társadalmi normák joggá válása:A társadalmi normák joggá válása: A társadalmi normák kialakulása az emberi szükségletek különbözőségére, eltérő A társadalmi normák kialakulása az emberi szükségletek különbözőségére, eltérő

mértékére vezetnek vissza. A közösség tagjai eltérő erőfeszítéseket tesznek annak mértékére vezetnek vissza. A közösség tagjai eltérő erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy azokat elérjék, szűkebb környezetük számára biztosítsák. Az embert érdekében, hogy azokat elérjék, szűkebb környezetük számára biztosítsák. Az embert a kéj és a kín vezeti: az előbbi arra ösztökél, hogy mindig újat és újat akarjunk, a kéj és a kín vezeti: az előbbi arra ösztökél, hogy mindig újat és újat akarjunk, mindig többet és többet szerezzünk, míg az utóbbi viszont a kudarc kínos élményét mindig többet és többet szerezzünk, míg az utóbbi viszont a kudarc kínos élményét szolgáltatja számunkra. A létfenntartást biztosító, legcélszerűbbnek bizonyult szolgáltatja számunkra. A létfenntartást biztosító, legcélszerűbbnek bizonyult eszközök és módszerek a közösségen belül elfogadottá válnak, a gyakorlat eszközök és módszerek a közösségen belül elfogadottá válnak, a gyakorlat szokássászokássá válik. válik.

A szokás fogalmához rögtön után hozzáilleszkedett a A szokás fogalmához rögtön után hozzáilleszkedett a helyességhelyesség elve is: azt kell elve is: azt kell elfogadnunk, ami mindenkinek jó, de legfőképpen az egyénnek. A szokások elfogadnunk, ami mindenkinek jó, de legfőképpen az egyénnek. A szokások általánossá váltak, apáról fiúra hagyományozódtak, mércévé alakultak a nemzedékek általánossá váltak, apáról fiúra hagyományozódtak, mércévé alakultak a nemzedékek számára. Az emberi együttélés fejlettebb időszakában a közvetlen célkitűzéseket számára. Az emberi együttélés fejlettebb időszakában a közvetlen célkitűzéseket felváltották másodlagos célok, melyek azt az igényt vetették fel, hogy az általánosan felváltották másodlagos célok, melyek azt az igényt vetették fel, hogy az általánosan elfogadott magatartási normák váljanak kiszámíthatóakká a jövőben is, kialakulnak a elfogadott magatartási normák váljanak kiszámíthatóakká a jövőben is, kialakulnak a társadalmi normáktársadalmi normák..

Ezek, mint a békés együttélést biztosító szabályok, maguktól nem válhattak Ezek, mint a békés együttélést biztosító szabályok, maguktól nem válhattak érvényessé, ehhez kellett érvényessé, ehhez kellett a közösség hatalmaa közösség hatalma, tekintélye, mely biztosította , tekintélye, mely biztosította betartatásukat. Aki a társadalmi normákat megsértette, azokkal szemben betartatásukat. Aki a társadalmi normákat megsértette, azokkal szemben szankciókatszankciókat foganatosítottak (sacer-ré váltak). A bűnös kivetése, valamilyen foganatosítottak (sacer-ré váltak). A bűnös kivetése, valamilyen szempontból büntetést is jelentett számára, nem élvezhette a biztonságot, a közös szempontból büntetést is jelentett számára, nem élvezhette a biztonságot, a közös előnyöket. előnyöket.

Az eredetileg közösségi jellegű hatalom – a társadalomban végbement vagyoni Az eredetileg közösségi jellegű hatalom – a társadalomban végbement vagyoni differenciálódás hatására – differenciálódás hatására – fokozatosanfokozatosan önállósult, a közösségtől különvált viszont a önállósult, a közösségtől különvált viszont a közösség céljait felhasználta sajátos céljai eléréséhez. közösség céljait felhasználta sajátos céljai eléréséhez.

A vagyoni különbségek egy differenciálódott, hierarchikusan felépített társadalmat A vagyoni különbségek egy differenciálódott, hierarchikusan felépített társadalmat hoztak létre, létrejön az hoztak létre, létrejön az államállam. Az állam fennmaradásához, tevékenységéhez új, . Az állam fennmaradásához, tevékenységéhez új, formalizált, intézményesen szankcionált, védett magatartási szabályok formalizált, intézményesen szankcionált, védett magatartási szabályok létrehozatalára volt szükség, megjelent a létrehozatalára volt szükség, megjelent a jog.jog. Ezzel párhuzamosan elkezdődött az Ezzel párhuzamosan elkezdődött az ember elmagányosodásaember elmagányosodása. .


Normarendszerek kialakulása az ókori Rómában:Normarendszerek kialakulása az ókori Rómában: A legrégebbi idők (archaikus kor) normarendszerét a rómaiak, a „mores maiorum” A legrégebbi idők (archaikus kor) normarendszerét a rómaiak, a „mores maiorum”

(ősök szokásai) elnevezéssel illették. A mores maiorum differenciálatlan, vallási-(ősök szokásai) elnevezéssel illették. A mores maiorum differenciálatlan, vallási-erkölcsi-jogi normák összessége volt. A normák differenciálódásával, szétválásával erkölcsi-jogi normák összessége volt. A normák differenciálódásával, szétválásával alakul ki a jog, mint önálló normarendszer: a jogot abban a formájában, ahogy ma alakul ki a jog, mint önálló normarendszer: a jogot abban a formájában, ahogy ma ismerjük, a rómaiak „találták ki”.ismerjük, a rómaiak „találták ki”.

A ius szó az idők folyamán, többszöri jelentésváltozáson esett át. Eredetileg a Forum A ius szó az idők folyamán, többszöri jelentésváltozáson esett át. Eredetileg a Forum Romanumon azt a helyet jelentette, ahol a praetor törvénykezett, úgymond a Romanumon azt a helyet jelentette, ahol a praetor törvénykezett, úgymond a feleknek igazságot szolgáltatott. A későbbiekben a ius-t szembeállították az feleknek igazságot szolgáltatott. A későbbiekben a ius-t szembeállították az iniuriával, mint jogsértő magatartással. A XII. táblás törvény szerint az éjszakai iniuriával, mint jogsértő magatartással. A XII. táblás törvény szerint az éjszakai tolvajt, ha a gazda rajtakapta, jogosan megölhette, iure, jogszerűen cselekedett; az tolvajt, ha a gazda rajtakapta, jogosan megölhette, iure, jogszerűen cselekedett; az viszont, aki viszont alaptalanul a praetor elé citált valakit, iniuriát követett el, viszont, aki viszont alaptalanul a praetor elé citált valakit, iniuriát követett el, jogszerűtlenül, igazságtalanul járt el. A későbbiekben a szó jelentése elvált a szűken jogszerűtlenül, igazságtalanul járt el. A későbbiekben a szó jelentése elvált a szűken vett magatartási formától, és kialakult a jog két elvont kategóriája: alanyi és tárgyi vett magatartási formától, és kialakult a jog két elvont kategóriája: alanyi és tárgyi jog.jog.

Az alanyi jog jogosultságot jelent, vagyis valamely személynek bizonyos körben cselekvési és Az alanyi jog jogosultságot jelent, vagyis valamely személynek bizonyos körben cselekvési és perindítási lehetősége van.perindítási lehetősége van.

A tárgyi jog alatt magukat a jogszabályokat értjük, vagy azok körülhatárolt csoportját: pl. ius A tárgyi jog alatt magukat a jogszabályokat értjük, vagy azok körülhatárolt csoportját: pl. ius civile, ius publicum. A korabeli jogtudósok kidolgozták a tárgyi jog tartalmát is. Celsus-t idézve: civile, ius publicum. A korabeli jogtudósok kidolgozták a tárgyi jog tartalmát is. Celsus-t idézve: „ius est ars boni et aequi – a jog a jó és a méltányos művészete”. Ulpianus szerint a jogi norma „ius est ars boni et aequi – a jog a jó és a méltányos művészete”. Ulpianus szerint a jogi norma lényege az, hogy érvényre jusson az igazságosság (iustitia): „Az igazságosság az arra való lényege az, hogy érvényre jusson az igazságosság (iustitia): „Az igazságosság az arra való állandó és örökös törekvés, hogy mindenkinek megadjuk az őt megillető jogot.”állandó és örökös törekvés, hogy mindenkinek megadjuk az őt megillető jogot.”

A fas alatt a rómaiak a vallási normák összességét, minden olyan magatartásformát A fas alatt a rómaiak a vallási normák összességét, minden olyan magatartásformát értettek, mely nem sérti az isteneket. Idővel a jogi szabályok betartatásától élesen értettek, mely nem sérti az isteneket. Idővel a jogi szabályok betartatásától élesen elkülönítették a vallási normák érvényesíthetőségét. A vallási ünnepeknek fenntartott elkülönítették a vallási normák érvényesíthetőségét. A vallási ünnepeknek fenntartott napokon például tilos volt a törvénykezés.napokon például tilos volt a törvénykezés.

A rómaiak kezdetben a mos szóval az erkölcsi normák összességét, a szokásjogot, ill. A rómaiak kezdetben a mos szóval az erkölcsi normák összességét, a szokásjogot, ill. az egyszerű szokást jelölték. A censori jogalkalmazás alakította ki azt a felfogást, az egyszerű szokást jelölték. A censori jogalkalmazás alakította ki azt a felfogást, miszerint a mos olyan társadalmi normák összessége, melyek nem tartoznak sem a miszerint a mos olyan társadalmi normák összessége, melyek nem tartoznak sem a ius, sem a fas körébe. ius, sem a fas körébe.


Jogforrási rendszerünkJogforrási rendszerünk

Jogforrási rendszerünk 1.Jogforrási rendszerünk 1. Alkotmányjogi szempontból kétféle jogforrás Alkotmányjogi szempontból kétféle jogforrás

jelentést különíthetünk el:jelentést különíthetünk el: Anyagi, vagy belső jogforrásAnyagi, vagy belső jogforrás az a jogalkotó hatalom az a jogalkotó hatalom

(szerv vagy személy), aki jogosult a jogalkotásra.(szerv vagy személy), aki jogosult a jogalkotásra. Alaki vagy külső jogforrásAlaki vagy külső jogforrás a jog külső megjelenési a jog külső megjelenési

formája, amelyből az megismerhető.formája, amelyből az megismerhető. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere:A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere:

Magyarország AlaptörvényeMagyarország Alaptörvénye JogszabályokJogszabályok Közjogi szervezetszabályozó eszköz (állami irányítás egyéb Közjogi szervezetszabályozó eszköz (állami irányítás egyéb

jogi eszközei).jogi eszközei). Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozataiLegfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai Az Alkotmánybíróság határozataiAz Alkotmánybíróság határozatai Nemzetközi szerződésekNemzetközi szerződések Az EU jogforrásaiAz EU jogforrásai SzokásjogSzokásjog Bírói jogBírói jog

Jogforrási rendszerünk 2.Jogforrási rendszerünk 2.Jogalkotásra Jogalkotásra

jogosult szervjogosult szerv Megjelenési forma: jogi normákMegjelenési forma: jogi normák

JogszabályokJogszabályok Közjogi szervezetszabályozó Közjogi szervezetszabályozó eszközeszköz SzokásjogSzokásjog

OrszággyűlésOrszággyűlés TörvényekTörvények Normatív határozat Normatív határozat

Törv

ényro

ntó

, -magyará

zó, -kie

gészítő

, -pótló

hatá

ssal b

írt. Mai jo

gre

ndsze

rünkb

en m

ég n

em

ala

kult ki. P

l. önko

rmányza

ti rendele

tet a

hely

ben szo

káso

s módon h

irdetik ki, o

gy-i b

izottsá

gok e

lnöke

i közö

tt van e

llenzé

ki képvise

lő, g

yőzte

s párt je

löltjé

t kéri fe

l korm

ányala

kításra

a kö

zt. Törv

ényro

ntó

, -magyará

zó, -kie

gészítő

, -pótló

hatá

ssal b

írt. Mai jo

gre

ndsze

rünkb

en m

ég n

em

ala

kult ki. P

l. önko

rmányza

ti rendele

tet a

hely

ben szo

káso

s módon h

irdetik ki, o

gy-i b

izottsá

gok e

lnöke

i közö

tt van e

llenzé

ki képvise

lő, g

yőzte

s párt je

löltjé

t kéri fe

l korm

ányala

kításra

a kö

zt. eln

ök.

eln

ök.

Népköztársaság Népköztársaság Elnöki TanácsaElnöki Tanácsa

Törvény erejű Törvény erejű rendeletrendelet NET HatározatNET Határozat

KormányKormány KormányrendelKormányrendeletet Normatív határozatNormatív határozat

Kormány tagja Kormány tagja (miniszterelnök, (miniszterelnök,

miniszterek)miniszterek)RendeletRendelet Normatív utasításNormatív utasítás

Országos Országos hatáskörű szervhatáskörű szerv Normatív utasításNormatív utasítás

[Országos [Országos hatáskörű szervet hatáskörű szervet

vezető vezető államtitkár]államtitkár]

[Államtitkári [Államtitkári rendelkezés]rendelkezés] [Utasítás][Utasítás]

ÖnkormányzatÖnkormányzat RendeletRendelet Normatív határozatNormatív határozat

Jogforrási rendszerünk 3.Jogforrási rendszerünk 3.Jogalkotásra Jogalkotásra

jogosult szervjogosult szerv Megjelenési forma: jogi normákMegjelenési forma: jogi normák

JogszabályokJogszabályok Közjogi szervezetszabályozó Közjogi szervezetszabályozó eszközeszköz

Önkormányzati Önkormányzati szervekszervek HatározatHatározat

[Tanács][Tanács] [Tanácsi rendelet][Tanácsi rendelet] [Tanácsi határozat][Tanácsi határozat]

[Tanács VB][Tanács VB] [Tanácsi VB határozat][Tanácsi VB határozat]

Magyar Nemzeti Magyar Nemzeti Bank elnökeBank elnöke RendeletRendelet Jegybanki rendelkezés (2004. Jegybanki rendelkezés (2004.

május 1. előtt)május 1. előtt)

Pénzügyi Pénzügyi Szervezetek Szervezetek

Állami Állami Felügyelete Felügyelete

elnökeelnöke

RendeletRendelet

Központi Központi Statisztikai Statisztikai

HivatalHivatalStatisztikai közleményStatisztikai közleményJOGSZABÁLY: Az Alkotmány által jogalkotási hatáskörrel felruházott szervek

által kibocsátott és szabályszerűen kihirdetett normatív aktus, amely elvileg az állam területén, ill. önkormányzati rendelet esetén, a kibocsátó szerv illetékességi területén mindenkire nézve kötelező, ill. állami kényszer útján érvényre juttatható.

Jogforrási rendszerünk 4.Jogforrási rendszerünk 4. „„Mindenkire nézve”:Mindenkire nézve”:

Magyar Köztársaság területén tartózkodó Magyar Köztársaság területén tartózkodó valamennyi természetes és jogi személy, ill. jogi valamennyi természetes és jogi személy, ill. jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet tekintet nélkül állampolgárságra, vagy bejegyzés tekintet nélkül állampolgárságra, vagy bejegyzés helyére.helyére.

Magyar állampolgárok esetén akkor is ha külföldön Magyar állampolgárok esetén akkor is ha külföldön tartózkodnak.tartózkodnak.

Úszó és repülő államterület: magyar lobogó alatt Úszó és repülő államterület: magyar lobogó alatt közlekedő hajón nemzetközi vizeken és magyar közlekedő hajón nemzetközi vizeken és magyar lajstromozású repülőgép fedélzetén nemzetközi lajstromozású repülőgép fedélzetén nemzetközi légtér felett.légtér felett.

„„Állami kényszer”: konkrét joghátrány, vagy Állami kényszer”: konkrét joghátrány, vagy annak kilátásba helyezése (pl. vagyoni annak kilátásba helyezése (pl. vagyoni szankció).szankció).

Jogforrási rendszerünk 5.Jogforrási rendszerünk 5. Jogszabályok Jogszabályok érvényességeérvényessége: : kiváltja a szándékolt kiváltja a szándékolt

jogi hatásokat:jogi hatásokat: Az arra feljogosított szerv,Az arra feljogosított szerv, Jogilag megfelelő eljárás folyamán alkotta meg,Jogilag megfelelő eljárás folyamán alkotta meg, és hirdette ki.és hirdette ki. A jogszabály illeszkedjék a jogszabályok hierarchiájába.A jogszabály illeszkedjék a jogszabályok hierarchiájába.

Jogszabályok Jogszabályok hatályahatálya: az érvényesség terjedelmét : az érvényesség terjedelmét értjük alatta.értjük alatta. Területi hatály:Területi hatály: mely földrajzi területen alkalmazhatjuk a mely földrajzi területen alkalmazhatjuk a

jogszabályt.jogszabályt. Időbeli hatály: Időbeli hatály: mely kezdő időponttól, mely végső mely kezdő időponttól, mely végső

időpontig alkalmazhatjuk a jogszabályt. (Kezdő időpont időpontig alkalmazhatjuk a jogszabályt. (Kezdő időpont hatályba lépés, hatályvesztés: saját maga irányozza elő hatályba lépés, hatályvesztés: saját maga irányozza elő egy jövőbeli időpontra nézve, azonos vagy magasabb egy jövőbeli időpontra nézve, azonos vagy magasabb szintű jogszabály helyezi hatályon kívül, az AB szintű jogszabály helyezi hatályon kívül, az AB megsemmisíti.)megsemmisíti.)

Személyi vagy alanyi hatály: Személyi vagy alanyi hatály: mely személyekre nézve mely személyekre nézve alkalmazhatjuk a jogszabályt. alkalmazhatjuk a jogszabályt.

Jogforrási rendszerünk 6.Jogforrási rendszerünk 6. Jogszabályok Jogszabályok hatályahatálya: az érvényesség terjedelmét : az érvényesség terjedelmét

értjük alatta.értjük alatta. Visszaható hatály tilalma: Visszaható hatály tilalma: a jogszabály a kihirdetését a jogszabály a kihirdetését

megelőző időszakra, visszamenőlegesen nem állapíthat megelőző időszakra, visszamenőlegesen nem állapíthat meg kötelezettséget, vagy tehet valamely magatartást meg kötelezettséget, vagy tehet valamely magatartást jogellenessé – jogállamiság egyik garanciája.jogellenessé – jogállamiság egyik garanciája.

Elképzelhető, hogy valamely hatályon kívül helyezett Elképzelhető, hogy valamely hatályon kívül helyezett rendelkezést mégis alkalmazunk a múltban megtörtént rendelkezést mégis alkalmazunk a múltban megtörtént esemény, cselekmény elbírálására: polgári jog – esemény, cselekmény elbírálására: polgári jog – szerződések, büntetőjog – bűncselekmény elbírálása.szerződések, büntetőjog – bűncselekmény elbírálása.

Törvény:Törvény: A jogforrási hierarchia élén az alaptörvényünk található, A jogforrási hierarchia élén az alaptörvényünk található,

mely formailag egyezik a többi törvényünkkel, kivéve a mely formailag egyezik a többi törvényünkkel, kivéve a módosítási módját, melyhez az országgyűlési képviselők módosítási módját, melyhez az országgyűlési képviselők 2/3-nak szavazata szükségeltetik.2/3-nak szavazata szükségeltetik.

A többi törvényünk között viszont nincs rangsor, A többi törvényünk között viszont nincs rangsor, valamennyi egyaránt fontos.valamennyi egyaránt fontos.

Jat. felsorolja a kizárólagos törvényhozási tárgyköröket: Jat. felsorolja a kizárólagos törvényhozási tárgyköröket: gazdasági, társadalmi rend, államszervezet, alapvető gazdasági, társadalmi rend, államszervezet, alapvető jogok és kötelességek szabályozása.jogok és kötelességek szabályozása.

Jogforrási rendszerünk 7.Jogforrási rendszerünk 7. Törvény:Törvény:

Az országgyűlésnek joga van ezen kívül bármely Az országgyűlésnek joga van ezen kívül bármely társadalmi vagy gazdasági viszonyt törvényben társadalmi vagy gazdasági viszonyt törvényben szabályozni.szabályozni.

Törvények fajtái, tárgyuk szerint:Törvények fajtái, tárgyuk szerint: Alapjogi törvények,Alapjogi törvények, Költségvetési törvények,Költségvetési törvények, Szervezeti törvények,Szervezeti törvények, Egyéb törvények.Egyéb törvények.

Normatív tartalmuk szerint:Normatív tartalmuk szerint: Normatív törvények,Normatív törvények, Nem normatív törvények.Nem normatív törvények.

Elfogadási mód szerint (jelenlegi képviselői létszám Elfogadási mód szerint (jelenlegi képviselői létszám szerint):szerint):

1949. évi XX. tv. módosításához az összes országgyűlési 1949. évi XX. tv. módosításához az összes országgyűlési képviselő 2/3-nak igenlő szavazata szükséges: 258 fő, Alk. 24. képviselő 2/3-nak igenlő szavazata szükséges: 258 fő, Alk. 24. § (3) (képviselők létszáma: 386 fő),§ (3) (képviselők létszáma: 386 fő),

Jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-nak szavazata Jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-nak szavazata szükségeltetik: 129 fő (határozatképesség: 194 fő),szükségeltetik: 129 fő (határozatképesség: 194 fő),

Egyszerű szavazattöbséges, „fapados” törvények: jelen lévő Egyszerű szavazattöbséges, „fapados” törvények: jelen lévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazata országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges (50%+1, 98 fő).szükséges (50%+1, 98 fő).

Jogforrási rendszerünk 8.Jogforrási rendszerünk 8. Törvényerejű rendelet (tvr.):Törvényerejű rendelet (tvr.):

Kibocsátó a Népköztársaság Elnöki Tanácsa,Kibocsátó a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Kollektív államfői testület,Kollektív államfői testület, Ellátta mind a köztársasági elnök, mind az országgyűlés Ellátta mind a köztársasági elnök, mind az országgyűlés

feladatait.feladatait. Az Országgyűlést az évi 4-5 napos ülésezések között Az Országgyűlést az évi 4-5 napos ülésezések között

helyettesítette.helyettesítette. Alkotmányt nem módosíthatta.Alkotmányt nem módosíthatta. Ha kifogást emeltek ellene, azt az OGY megvitatta, és Ha kifogást emeltek ellene, azt az OGY megvitatta, és

döntött felőle.döntött felőle. Módosítása, ill. hatályon kívül helyezése csak törvénnyel Módosítása, ill. hatályon kívül helyezése csak törvénnyel

lehetséges.lehetséges. Kormányrendelet:Kormányrendelet:

A Kormány, mint testület rendeleteket alkothat, melyeket A Kormány, mint testület rendeleteket alkothat, melyeket a Miniszterelnök ír alá.a Miniszterelnök ír alá.

Törvénnyel nem lehet ellentétes.Törvénnyel nem lehet ellentétes. Törvényi vagy tvr-i felhatalmazás alapján, ill. saját Törvényi vagy tvr-i felhatalmazás alapján, ill. saját

feladatkörében hozhat rendeletet.feladatkörében hozhat rendeletet. Hivatalos lapban ki kell hirdetni. (Alk. 35. § (2)).Hivatalos lapban ki kell hirdetni. (Alk. 35. § (2)).

Jogforrási rendszerünk 9.Jogforrási rendszerünk 9. A Kormány tagjainak rendelete:A Kormány tagjainak rendelete:

Fajtái: Miniszterelnök rendelete (egyenrangú a Kormány Fajtái: Miniszterelnök rendelete (egyenrangú a Kormány többi tagjának rendeletével), tárcát vezető Miniszter többi tagjának rendeletével), tárcát vezető Miniszter rendelete, tárca nélküli Miniszter rendelete.rendelete, tárca nélküli Miniszter rendelete.

Saját feladatkörében, vagy törvényi felhatalmazás alapján, Saját feladatkörében, vagy törvényi felhatalmazás alapján, végrehajtási céllal adhat ki rendeletet az érintett végrehajtási céllal adhat ki rendeletet az érintett kormánytag.kormánytag.

Pl. 123/2004. (XII. 12.) FVM rendelet …..Pl. 123/2004. (XII. 12.) FVM rendelet ….. Önkormányzat rendelete:Önkormányzat rendelete: törvény végrehajtását, törvény végrehajtását,

vagy a helyi gazdasági és társadalmi viszonyok vagy a helyi gazdasági és társadalmi viszonyok szabályozását jelenti (helyi adók, szociális szabályozását jelenti (helyi adók, szociális ellátások, építésügyi szabályok).ellátások, építésügyi szabályok).

Államtitkári rendelkezés:Államtitkári rendelkezés: 1989. előtt a Minisztertanács alárendeltségében működő 1989. előtt a Minisztertanács alárendeltségében működő

országos hatáskörű szerv vezetője adhatta ki (államtitkár, országos hatáskörű szerv vezetője adhatta ki (államtitkár, nem tévesztendő össze a mai államtitkárokkal).nem tévesztendő össze a mai államtitkárokkal).

ÁBMH – Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, ÁISH – Állami ÁBMH – Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, ÁISH – Állami Ifjúsági és Sporthivatal, ÁH – Országos Árhivatal, Országos Ifjúsági és Sporthivatal, ÁH – Országos Árhivatal, Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, stb.Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, stb.

Miniszteri jogállású személyeknek számítottak.Miniszteri jogállású személyeknek számítottak.

Jogforrási rendszerünk 10.Jogforrási rendszerünk 10. Állami irányítás egyéb jogi eszközeiÁllami irányítás egyéb jogi eszközei

Csak a kibocsátóra és annak alárendelt szervére Csak a kibocsátóra és annak alárendelt szervére vonatkoznak.vonatkoznak.

Nem érintik közvetlenül a polgárok jogait és Nem érintik közvetlenül a polgárok jogait és kötelezettségeit.kötelezettségeit.

Felsorolásuk nem jelent hierarchiát.Felsorolásuk nem jelent hierarchiát. Határozat:Határozat:

Kibocsáthatja: OGY, Kormány, Önkormányzat, [NET]Kibocsáthatja: OGY, Kormány, Önkormányzat, [NET] Csak a normatív, szabályozó határozat minősül állami Csak a normatív, szabályozó határozat minősül állami

irányítás egyéb jogi eszközének, az egyedi határozat irányítás egyéb jogi eszközének, az egyedi határozat (közigazgatási ügyben, vagy valamely személyi (közigazgatási ügyben, vagy valamely személyi döntésben) nem.döntésben) nem.

Határozat pl. a Kormány ügyrendje, az OGY Házszabálya, Határozat pl. a Kormány ügyrendje, az OGY Házszabálya, SZMSZ.SZMSZ.

Utasítás:Utasítás: Csak normatív utasítások tartoznak ide, az egyediek nem.Csak normatív utasítások tartoznak ide, az egyediek nem. A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője adhat A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője adhat

ki közvetlen irányítás szándékával az alárendelt szervek ki közvetlen irányítás szándékával az alárendelt szervek felé.felé.

Pl. nemzeti erőforrás miniszter egy oltóanyag előállítására Pl. nemzeti erőforrás miniszter egy oltóanyag előállítására és tárolására adja ki az összes tiszti főorvos részére.és tárolására adja ki az összes tiszti főorvos részére.

Jogforrási rendszerünk 11.Jogforrási rendszerünk 11. Statisztikai közlemény:Statisztikai közlemény:

A KSH elnöke adhatja ki.A KSH elnöke adhatja ki. Statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, névjegyzéket Statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, névjegyzéket

és számjelet szabályoz vele.és számjelet szabályoz vele. KSH hivatalos lapjában kell kihirdetni.KSH hivatalos lapjában kell kihirdetni.

Nemzetközi szerződések:Nemzetközi szerződések: Dualista és monista rendszer, kell-e transzformáció?Dualista és monista rendszer, kell-e transzformáció? Alkotmánybíróság vizsgálhatja meg az Alkotmánnyal való Alkotmánybíróság vizsgálhatja meg az Alkotmánnyal való

összhangot (előzetes normakontroll), ill. más jogszabály és összhangot (előzetes normakontroll), ill. más jogszabály és állami irányítás egyéb jogi eszközének a nemzetközi állami irányítás egyéb jogi eszközének a nemzetközi szerződésbe való ütközése.szerződésbe való ütközése.

Jogforrási rendszerünk 8.Jogforrási rendszerünk 8. Az Európai Unió jogforrásai:Az Európai Unió jogforrásai:

Luxemburgi Bíróság gyakorlata szerint akár a magyar Luxemburgi Bíróság gyakorlata szerint akár a magyar Alkotmány fölött is állnak.Alkotmány fölött is állnak.

Fajtái:Fajtái: Rendelet – egészében és mindenkire nézve közvetlenül Rendelet – egészében és mindenkire nézve közvetlenül

kötelező,kötelező, Irányelv – a kötelezően elérendő célt, ill. elveket határozza Irányelv – a kötelezően elérendő célt, ill. elveket határozza

meg, de a megvalósítás a tagállamra vár.meg, de a megvalósítás a tagállamra vár. Határozat vagy döntés – a címzett tagállamra nézve Határozat vagy döntés – a címzett tagállamra nézve

közvetlenül kötelező Határozat vagy döntés – a címzett közvetlenül kötelező Határozat vagy döntés – a címzett tagállamra nézve közvetlenül kötelező,tagállamra nézve közvetlenül kötelező,

Ajánlások, vélemények, állásfoglalások – nem jelentenek Ajánlások, vélemények, állásfoglalások – nem jelentenek kötelezettséget.kötelezettséget.

A „Bírói jog”:A „Bírói jog”: Preator ius facere non potest – a praetor nem alkothat Preator ius facere non potest – a praetor nem alkothat

jogot.jogot. Alkotmánybíróság határozataAlkotmánybíróság határozata: negatív jogalkotó, : negatív jogalkotó,

jogszabályszöveg egészének vagy egy részének jogszabályszöveg egészének vagy egy részének átalakításával a jogi norma értelmét is alakítja.átalakításával a jogi norma értelmét is alakítja.

Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozataLegfelsőbb Bíróság jogegységi határozata az ítélkezés az ítélkezés egységét biztosítja.egységét biztosítja.


Magyar ÁllamszervezetMagyar Államszervezet

ÁllamszervezetÁllamszervezet Népszuverenitás, népképviselet: Minden Népszuverenitás, népképviselet: Minden

hatalom a népé, aki a népszuverenitást…hatalom a népé, aki a népszuverenitást… Közvetlen – népszavazás (véleménynyilvánító és Közvetlen – népszavazás (véleménynyilvánító és

ügydöntő), népi kezdeményezés, közvetett – ügydöntő), népi kezdeményezés, közvetett – választott képviselők útján … gyakorolja. választott képviselők útján … gyakorolja.

Aktív és passzív minden magyar állampolgárt Aktív és passzív minden magyar állampolgárt megillet, kivéve akit ezen jogaitól (közügyektől) megillet, kivéve akit ezen jogaitól (közügyektől) eltiltották.eltiltották.

Hatalmi ágak szétválasztása, viszonylagos Hatalmi ágak szétválasztása, viszonylagos egyensúlya (fékek és ellensúlyok rendszere – egyensúlya (fékek és ellensúlyok rendszere – amerikai terminológia).amerikai terminológia). Szervezeti és személyi szétválasztás: Különböző Szervezeti és személyi szétválasztás: Különböző

szervek, különböző tevékenységeket látnak el. szervek, különböző tevékenységeket látnak el. Ugyanaz a személy csak meghatározott Ugyanaz a személy csak meghatározott tisztségeket láthat el egyszerre.tisztségeket láthat el egyszerre.

Klasszikus hatalmi ágak, Montesqieu-i Klasszikus hatalmi ágak, Montesqieu-i megfogalmazásban: törvényhozó, végrehajtó, bírói. megfogalmazásban: törvényhozó, végrehajtó, bírói. Jelentősége – diktatúra, önkény elkerülése.Jelentősége – diktatúra, önkény elkerülése.

ÁllamszervezetÁllamszervezet A A magyar államszervezetmagyar államszervezet mind vertikálisan, mind mind vertikálisan, mind

horizontálisan tagolt. horizontálisan tagolt. A A horizontális tagoltságonhorizontális tagoltságon az egyes államhatalmi ágak az egyes államhatalmi ágak

elkülönülését, megosztását értjük, míg a elkülönülését, megosztását értjük, míg a vertikális vertikális beosztásbeosztás a területi elkülönülést szimbolizálja. a területi elkülönülést szimbolizálja.

Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területe Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagolódik. A főváros kerületekre tagozódik, míg a tagolódik. A főváros kerületekre tagozódik, míg a városokban is kialakíthatók kerületek. városokban is kialakíthatók kerületek. Alkotmányunkban mind a mai napig – politikai Alkotmányunkban mind a mai napig – politikai konszenzus híján – nem szerepel a régiók és a konszenzus híján – nem szerepel a régiók és a kistérségek rendszere, az arra való utalás. kistérségek rendszere, az arra való utalás.

Közigazgatásilag ma létező egységek a Közigazgatásilag ma létező egységek a régiókrégiók és a és a kistérségekkistérségek is, viszont a is, viszont a megyénekmegyének és a és a „járásnak”„járásnak” újra, egyre jobban növekszik a jelentősége. újra, egyre jobban növekszik a jelentősége.

A helyi hatalmi A helyi hatalmi átrendeződésátrendeződés a továbbiakban is a továbbiakban is folytatódik a megyei és kistérségi (járási) szintek felé. folytatódik a megyei és kistérségi (járási) szintek felé.

ÁllamszervezetÁllamszervezet Magyarország Magyarország területi (közigazgatási) területi (közigazgatási)

beosztásabeosztása a jelen pillanatban a következő: a jelen pillanatban a következő: 1949-50. közigazgatási reform:a valamikori 25 1949-50. közigazgatási reform:a valamikori 25

megyéből 19-et hoztak létre, 1949. a fővárost 22 megyéből 19-et hoztak létre, 1949. a fővárost 22 kerületre osztották, amelyhez 1996-ban kerületre osztották, amelyhez 1996-ban csatlakozott a mai XXIII. kerület.csatlakozott a mai XXIII. kerület.

Megyei jogú város: 23 db, többi városok: 299 db, Megyei jogú város: 23 db, többi városok: 299 db, község: 2655, nagyközség 118, az összes község: 2655, nagyközség 118, az összes településszám: 3095.településszám: 3095.

Tervezési statisztikai régiók száma 7 (Nyugat-Tervezési statisztikai régiók száma 7 (Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Magyarország, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld).Dél-Alföld).

3 statisztikai nagyrégió: Dunántúl, Közép-3 statisztikai nagyrégió: Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak és Alföld.Magyarország, Észak és Alföld.

174 db statisztikai kistérség, mely a 174 db statisztikai kistérség, mely a területfejlesztés alapjául szolgál.területfejlesztés alapjául szolgál.

ÁllamszervezetÁllamszervezet Országgyűlési Biztosok:Országgyűlési Biztosok:

Személyükre a Köztársasági elnök tesz javaslatot. Személyükre a Köztársasági elnök tesz javaslatot. Megválasztásukhoz az összes országgyűlési képviselő Megválasztásukhoz az összes országgyűlési képviselő

kétharmadának szavazata szükséges. kétharmadának szavazata szükséges. A biztosi funkciókat, az alkotmányos jogok védelmét A biztosi funkciókat, az alkotmányos jogok védelmét négynégy

biztos látja el: állampolgári jogok országgyűlési biztosa, jövő biztos látja el: állampolgári jogok országgyűlési biztosa, jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, nemzeti és etnikai nemzedékek országgyűlési biztosa, nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, adatvédelmi kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, adatvédelmi országgyűlési biztos. országgyűlési biztos.

Tevékenységükről Tevékenységükről éventeévente beszámolnak az Országgyűlésnek. beszámolnak az Országgyűlésnek. Megbízatásuk 6 évre szól, újraválasztásuknak 1× van helye.Megbízatásuk 6 évre szól, újraválasztásuknak 1× van helye.

Köztársasági elnök:Köztársasági elnök: A Köztársasági elnök nem része a végrehajtó hatalomnak, A Köztársasági elnök nem része a végrehajtó hatalomnak,

kívül áll, felette áll a hatalmi ágaknak, egyfajta kívül áll, felette áll a hatalmi ágaknak, egyfajta kiegyensúlyozó-közvetítő szerepet tölt be az államszervezet kiegyensúlyozó-közvetítő szerepet tölt be az államszervezet csúcsán. csúcsán.

Kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet Kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. demokratikus működése felett.

Az Országgyűlés 5 évre választja akár háromszori választási Az Országgyűlés 5 évre választja akár háromszori választási procedúra során (összes képviselő 2/3-a, összes képviselő 2/3-procedúra során (összes képviselő 2/3-a, összes képviselő 2/3-a, többségi szavazat) A szavazást legfeljebb egymást követő 3 a, többségi szavazat) A szavazást legfeljebb egymást követő 3 nap alatt be kell fejezni.nap alatt be kell fejezni.

ÁllamszervezetÁllamszervezet Alkotmánybíróság:Alkotmánybíróság:

Fő feladata a jogszabályok alkotmányossági vizsgálata. Fő feladata a jogszabályok alkotmányossági vizsgálata. Az Alkotmánybíróság 11 tagját az országgyűlési képviselők Az Alkotmánybíróság 11 tagját az országgyűlési képviselők

(összes) választják 2/3-os többséggel. (összes) választják 2/3-os többséggel. Az alkotmánybírák az elnököt maguk közül választják titkos Az alkotmánybírák az elnököt maguk közül választják titkos

szavazással 3 évi időtartamra. szavazással 3 évi időtartamra. Az egyes alkotmánybírók megbízatása 9 évre szól, egy Az egyes alkotmánybírók megbízatása 9 évre szól, egy

alkalommal kerülhet sor újraválasztásra. alkalommal kerülhet sor újraválasztásra. Ügyészség:Ügyészség:

A törvényesség őre, gondoskodik a jogi és természetes személyek A törvényesség őre, gondoskodik a jogi és természetes személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelméről. Üldözi az ország biztonságát, függetlenségét és az védelméről. Üldözi az ország biztonságát, függetlenségét és az alkotmányos rendet veszélyeztető vagy sértő valamennyi alkotmányos rendet veszélyeztető vagy sértő valamennyi cselekményt. cselekményt.

Az ügyészség a végrehajtó hatalomtól független (jelen Az ügyészség a végrehajtó hatalomtól független (jelen pillanatban), sajátos hatáskörű állami szervezet. pillanatban), sajátos hatáskörű állami szervezet.

A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni, ugyanakkor nincs alárendelve az köteles beszámolni, ugyanakkor nincs alárendelve az Országgyűlésnek, sem közvetlenül, sem közvetlenül nem Országgyűlésnek, sem közvetlenül, sem közvetlenül nem utasítható. utasítható.

A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja 6 évre. A legfőbb ügyész helyetteseit a Országgyűlés választja 6 évre. A legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

ÁllamszervezetÁllamszervezet Bíróságok:Bíróságok:

A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a alkotmányos rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit. érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.

A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja az összes országgyűlési képviselő 2/3-nak Országgyűlés választja az összes országgyűlési képviselő 2/3-nak szavazatával 6 évre. A LB elnökhelyetteseit az LB elnökének szavazatával 6 évre. A LB elnökhelyetteseit az LB elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

A hivatásos bírákat is a köztársasági elnök nevezi ki. A bíróságok A hivatásos bírákat is a köztársasági elnök nevezi ki. A bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi. igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi.

A bírák függetlenek és csak a törvényeknek vannak alárendelve. A A bírák függetlenek és csak a törvényeknek vannak alárendelve. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozataival biztosítja a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozataival biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. Ítélőtáblák székhelyei: bíróságok jogalkalmazásának egységét. Ítélőtáblák székhelyei: Pécs, Szeged, Debrecen, Győr, BudapestPécs, Szeged, Debrecen, Győr, Budapest

Állami Számvevőszék:Állami Számvevőszék: Az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ellenjegyzi a Ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ellenjegyzi a

költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket, ellenőrzi költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket, ellenőrzi az állami vagyon kezelését. az állami vagyon kezelését.

Az ÁSZ elnökeit és alelnökeit 12 évre az Országgyűlés választja a Az ÁSZ elnökeit és alelnökeit 12 évre az Országgyűlés választja a képviselők 2/3-nak szavazatával.képviselők 2/3-nak szavazatával.

ÁllamszervezetÁllamszervezet Kormány:Kormány:

A Kormány testület, mely a miniszterelnökből és a miniszterekből A Kormány testület, mely a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterelnök a miniszterek közül miniszterelnök-helyettest áll. A miniszterelnök a miniszterek közül miniszterelnök-helyettest jelöl ki.jelöl ki.

A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés, tagjai többségének szavazatával választja meg. Országgyűlés, tagjai többségének szavazatával választja meg.

A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A miniszterek a Kormány határozatainak nevezi ki és menti fel. A miniszterek a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az egyes minisztériumokat, és irányítják az megfelelően vezetik az egyes minisztériumokat, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. alájuk rendelt szerveket.

A Kormány az Országgyűlésnek felelős, munkájáról rendszeresen A Kormány az Országgyűlésnek felelős, munkájáról rendszeresen köteles beszámolni. köteles beszámolni.

Jelenlegi minisztériumok: Miniszterelnökség, Belügyminisztérium, Jelenlegi minisztériumok: Miniszterelnökség, Belügyminisztérium, Külügyminisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Honvédelmi Külügyminisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Nemzeti Minisztérium, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Nemzeti Erőforrás MinisztériumErőforrás Minisztérium

Országos hatáskörű szervek: pl. Gazdasági Versenyhivatal, Országos hatáskörű szervek: pl. Gazdasági Versenyhivatal, Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Energia Hivatal, Pénzügyi Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Energia Hivatal, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Szervezetek Állami Felügyelete.

Központi hivatalok: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Magyar Központi hivatalok: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Országos Mérésügyi Hivatal, Bányászati és Földtani Hivatal, Országos Mérésügyi Hivatal, Kulturális Örökségvédelmi HivatalKulturális Örökségvédelmi Hivatal


Közigazgatási eljárási törvényKözigazgatási eljárási törvény

Ket.Ket. Ok az új kodifikációra:Ok az új kodifikációra:

1989-90. rendszerváltás.1989-90. rendszerváltás. A pártállami hatalmi A pártállami hatalmi berendezkedés helyett többpárti parlamenti berendezkedés helyett többpárti parlamenti demokrácia épült ki az országban. Átalakult a demokrácia épült ki az országban. Átalakult a közigazgatás intézményrendszere, létrejöttek a közigazgatás intézményrendszere, létrejöttek a helyi és területi önkormányzatok.helyi és területi önkormányzatok.

Kialakult az új Kialakult az új demokratikus jogállamdemokratikus jogállam. A jogállam . A jogállam közigazgatására jellemző, hogy lehetővé teszi az közigazgatására jellemző, hogy lehetővé teszi az eljárási alapelvek tényleges érvényesülését, a eljárási alapelvek tényleges érvényesülését, a jogait az ügyfél az eljárás során közvetlenül jogait az ügyfél az eljárás során közvetlenül gyakorolhatja.gyakorolhatja.

Jogállam:Jogállam: a hatóság van az ügyfelekért, és nem a hatóság van az ügyfelekért, és nem fordítva: együttműködés, önkéntes jogkövetés fordítva: együttműködés, önkéntes jogkövetés elősegítése, figyelembe venni a reális elősegítése, figyelembe venni a reális teljesítőképességet.teljesítőképességet.

Magyarország a zárt országból, Magyarország a zárt országból, nyílt országgá nyílt országgá változottváltozott: külföldiek tranzitforgalma, egyre több : külföldiek tranzitforgalma, egyre több külföldi él az országban, nemzetközi kapcsolatok, külföldi él az országban, nemzetközi kapcsolatok, multinacionális cégek.multinacionális cégek.

Ket.Ket.

Ok az új kodifikációra:Ok az új kodifikációra: Az ország csatlakozott az Európai Unióhoz: Az ország csatlakozott az Európai Unióhoz: új új

kötelező jogi normák érvényesítése, Európai kötelező jogi normák érvényesítése, Európai Bíróság döntései, joggyakorlata, közigazgatási Bíróság döntései, joggyakorlata, közigazgatási szervek határon átnyúló kötelező együttműködése.szervek határon átnyúló kötelező együttműködése.

Rendkívül gyors ütemben terjednek a modern Rendkívül gyors ütemben terjednek a modern technikai, informatikai eszközöktechnikai, informatikai eszközök..

Eldurvult mind a közéletEldurvult mind a közélet, mind a mindennapi élet. , mind a mindennapi élet. A közigazgatási szerveknek akár a rendőrhatósági A közigazgatási szerveknek akár a rendőrhatósági szervek segítségét kell igénybe venniük: pl. szervek segítségét kell igénybe venniük: pl. munkaügyi ellenőrzés, fogyasztóvédelmi helyszíni munkaügyi ellenőrzés, fogyasztóvédelmi helyszíni ellenőrzés.ellenőrzés.

A végrehajtási eljárás gyengeségei: A végrehajtási eljárás gyengeségei: kis települések kis települések – mindenki ismer mindenkit, kellő gyakorlat hiánya.– mindenki ismer mindenkit, kellő gyakorlat hiánya.

Ket.Ket. A Ket-ben meghatározott eljárásfajták:A Ket-ben meghatározott eljárásfajták:

Olyan eljárások, melyre nem terjed ki a Ket. hatálya.Olyan eljárások, melyre nem terjed ki a Ket. hatálya. Ket. hatálya alá tartozó, de privilegizált eljárások: Ket. hatálya alá tartozó, de privilegizált eljárások:

különös eljárási törvény hiányában a Ket-et különös eljárási törvény hiányában a Ket-et alkalmazzuk.alkalmazzuk.

Kevésbé privilegizált eljárások. A Ket. felsorolja, Kevésbé privilegizált eljárások. A Ket. felsorolja, hogy mely szakaszon térhet el törvény az általános hogy mely szakaszon térhet el törvény az általános rendelkezésektől.rendelkezésektől.

Még kevésbé privilegizált eljárások. A Ket. felsorolja, Még kevésbé privilegizált eljárások. A Ket. felsorolja, hogy mely szakaszon térhet el törvény vagy hogy mely szakaszon térhet el törvény vagy kormányrendelet az általános rendelkezésektől.kormányrendelet az általános rendelkezésektől.

Versenyfelügyeleti eljárás: bármely Ket-ben foglalt Versenyfelügyeleti eljárás: bármely Ket-ben foglalt szabálytól eltérhet.szabálytól eltérhet.

Csak akkor térhetnek el a Ket-től, ha azt a Ket. Csak akkor térhetnek el a Ket-től, ha azt a Ket. megengedi.megengedi.

Ket.Ket. Eljárási alapelvek:Eljárási alapelvek:

Törvényesség elve:Törvényesség elve: a Magyar Köztársaság jogszabályai a Magyar Köztársaság jogszabályai kötelező érvényűek az ország felségterületén tartózkodó jogi kötelező érvényűek az ország felségterületén tartózkodó jogi és természetes személyekre, a jogi személyiséggel nem és természetes személyekre, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, továbbá a magyar állampolgárokra rendelkező szervezetekre, továbbá a magyar állampolgárokra akkor is, ha nem tartózkodnak az ország felségterületén. A akkor is, ha nem tartózkodnak az ország felségterületén. A magyar közhatalmi szervek az anyagi és eljárási szabályok magyar közhatalmi szervek az anyagi és eljárási szabályok szerint végzik tevékenységüket.szerint végzik tevékenységüket.

A hatáskör rendeltetésszerű gyakorlásának elve:A hatáskör rendeltetésszerű gyakorlásának elve: a hatósági a hatósági jogkört kizárólag arra a célra elehet felhasználni, amelyre a jogkört kizárólag arra a célra elehet felhasználni, amelyre a jogalkotó szánta: pl. vasutassztrájk, ingatlan megadóztatása.jogalkotó szánta: pl. vasutassztrájk, ingatlan megadóztatása.

A hatáskör célhoz kötöttségének elve, mérlegelési jogkör:A hatáskör célhoz kötöttségének elve, mérlegelési jogkör: az az anyagi és eljárási szabályok kétféle döntési mozgásteret anyagi és eljárási szabályok kétféle döntési mozgásteret nyújtanak a szervek részére:nyújtanak a szervek részére:

Bizonyos tényállások esetén konkretizálják a döntés formáját és Bizonyos tényállások esetén konkretizálják a döntés formáját és tartalmát.tartalmát.

Az ügyek többségében a hatóság mérlegelési jogkört kap, Az ügyek többségében a hatóság mérlegelési jogkört kap, melyhez a jogalkotó a jogszabályban a mérlegelési szempontokat melyhez a jogalkotó a jogszabályban a mérlegelési szempontokat is mellékeli (intézkedési módok, szempontok).is mellékeli (intézkedési módok, szempontok).

Egyenlőség elve:Egyenlőség elve: az eljárás során a részrehajlás tiltott. az eljárás során a részrehajlás tiltott.

Ket.Ket. Eljárási alapelvek:Eljárási alapelvek:

Méltányosság elve: Méltányosság elve: jogszabály fő szabályként jogszabály fő szabályként meghatározza a határozat tartalmát, ugyanakkor meghatározza a határozat tartalmát, ugyanakkor felhatalmazza a döntéshozó szervet arra, hogy felhatalmazza a döntéshozó szervet arra, hogy különösen méltányolható esetben eltérhet a különösen méltányolható esetben eltérhet a főszabálytól (általában a méltányossági okok is főszabálytól (általában a méltányossági okok is felsorolásra kerülnek).felsorolásra kerülnek).

Hatáskörrel való visszaélés tilalma:Hatáskörrel való visszaélés tilalma: az egyes eljárási az egyes eljárási cselekmények lehet, hogy jogszerűek, viszont cselekmények lehet, hogy jogszerűek, viszont összességében vizsgálva őket elképzelhető, hogy összességében vizsgálva őket elképzelhető, hogy tendenciózusak. Pl. többszörös ellenőrzés esetei.tendenciózusak. Pl. többszörös ellenőrzés esetei.

Egyszerűség, szakszerűség, gyorsaság, ügyféllel való Egyszerűség, szakszerűség, gyorsaság, ügyféllel való együttműködés kötelezettsége.együttműködés kötelezettsége.

A közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos A közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza.mértékben korlátozza.

Ket.Ket.

Eljárási alapelvek:Eljárási alapelvek: Törvény előtti egyenlőség elve: Törvény előtti egyenlőség elve: minden embert minden embert

azonos méltóságú személyként kell tekinteni; az azonos méltóságú személyként kell tekinteni; az indokolatlan megkülönböztetést a törvény tiltja.indokolatlan megkülönböztetést a törvény tiltja.

Szabad bizonyítás elve:Szabad bizonyítás elve: a hatóság a valósághű a hatóság a valósághű tényállás kiderítése érdekében bármely rendelkezésre tényállás kiderítése érdekében bármely rendelkezésre álló bizonyítási módot, bizonyítékot felhasználhat.álló bizonyítási módot, bizonyítékot felhasználhat.

Kitanítási kötelezettség:Kitanítási kötelezettség: a közigazgatási hatóság a a közigazgatási hatóság a jogi képviselő eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre jogi képviselő eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és terhelő kötelezettségekről.jogokról és terhelő kötelezettségekről.

Jóhiszemű eljárás elve: Jóhiszemű eljárás elve: ha az ügyfél él ha az ügyfél él nyilatkozattételi jogával, akkor igazmondási nyilatkozattételi jogával, akkor igazmondási kötelezettség fogja terhelni. Valótlan állításokkal nem kötelezettség fogja terhelni. Valótlan állításokkal nem vezetheti félre a hatóságot.vezetheti félre a hatóságot.

Ket.Ket.

Eljárási alapelvek:Eljárási alapelvek: Költségtakarékos eljárás: Költségtakarékos eljárás: pl. több hatóság együtt pl. több hatóság együtt

végezzen helyszíni szemlét, elektronikus végezzen helyszíni szemlét, elektronikus kapcsolattartás, nem kell túlbizonyításra törekedni.kapcsolattartás, nem kell túlbizonyításra törekedni.

Anyanyelvhasználat joga:Anyanyelvhasználat joga: a közigazgatási hatósági a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. A települési, a eljárás hivatalos nyelve a magyar. A települési, a területi és az országos kisebbségi önkormányzat területi és az országos kisebbségi önkormányzat testülete határozatában meghatározhatja a testülete határozatában meghatározhatja a hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar nyelv hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar nyelv melletti hivatalos nyelvét. A kisebbségi szervezet melletti hivatalos nyelvét. A kisebbségi szervezet nevében eljáró személy és a természetes személy, nevében eljáró személy és a természetes személy, aki a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló aki a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a közigazgatási törvény hatálya alá tartozik, a közigazgatási hatóságnál használhatja az adott kisebbség nyelvét.hatóságnál használhatja az adott kisebbség nyelvét.

Ket.Ket.

Alapfogalmak:Alapfogalmak: Hatósági ügy: Hatósági ügy: minden olyan ügy, amelyben a minden olyan ügy, amelyben a

közigazgatási hatóság jogot vagy kötelezettséget közigazgatási hatóság jogot vagy kötelezettséget állapít meg; adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, állapít meg; adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez; valamely tevékenység ellenőrzést végez; valamely tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel vagy gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel vagy törlés.törlés.

Közigazgatási hatóság: Közigazgatási hatóság: államigazgatási szerv; helyi államigazgatási szerv; helyi önkormányzat képviselő-testülete, megyei önkormányzat képviselő-testülete, megyei önkormányzat közgyűlése, valamint átruházott önkormányzat közgyűlése, valamint átruházott hatáskörben szervei és társulása; polgármester, hatáskörben szervei és társulása; polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, megyei főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője; főjegyző, jogú város kerületi hivatalának vezetője; főjegyző, jegyző, körjegyző; képviselő testület ügyintézője; jegyző, körjegyző; képviselő testület ügyintézője; egyéb szervezet, köztestület vagy személy.egyéb szervezet, köztestület vagy személy.

Ket.Ket. Alapfogalmak:Alapfogalmak:

Ügyfél: Ügyfél: az a természetes vagy jogi személy, valamint jogi az a természetes vagy jogi személy, valamint jogi

személyiséggel rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos személyiséggel rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, ill. érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, ill.

kire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.kire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Jogszabály esetén meghatározott hatásterületen lévő ingatlan Jogszabály esetén meghatározott hatásterületen lévő ingatlan

tulajdonosa, ill. kire nézve az ingatlan-nyilvántartás jogot tulajdonosa, ill. kire nézve az ingatlan-nyilvántartás jogot tartalmaz.tartalmaz.

Törvény ügyfél jogával ruházhatja fel az érdekvédelmi vagy Törvény ügyfél jogával ruházhatja fel az érdekvédelmi vagy társadalmi szervezeteket, melyek tevékenysége valamely társadalmi szervezeteket, melyek tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy közérdek érvényre juttatására alapvető jog védelmére vagy közérdek érvényre juttatására irányul.irányul.

Eljárási képesség:Eljárási képesség: Természetes személy esetében akkor rendelkezik eljárási Természetes személy esetében akkor rendelkezik eljárási

képességgel, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképes.képességgel, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképes. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott

cselekvőképességgel rendelkező személy is rendelkezhet eljárási cselekvőképességgel rendelkező személy is rendelkezhet eljárási képességgel.képességgel.

Eljárási képesség hiánya esetén a törvényes képviselő vagy Eljárási képesség hiánya esetén a törvényes képviselő vagy ügygondnok vonható be az eljárásba. ügygondnok vonható be az eljárásba.

Ket.Ket.

Alapfogalmak:Alapfogalmak: Joghatóság: Joghatóság: más névenmás néven nemzetközi nemzetközi

hatáskör, mely azt mutatja meg, hogy hatáskör, mely azt mutatja meg, hogy közigazgatási hatósági ügyben melyik közigazgatási hatósági ügyben melyik ország közigazgatási szerve jár el.ország közigazgatási szerve jár el.

Magyar állampolgár, vagy nem magyar Magyar állampolgár, vagy nem magyar állampolgár ügyfél hatósági ügyében a Magyar állampolgár ügyfél hatósági ügyében a Magyar Köztársaság területén magyar hatóság jár el.Köztársaság területén magyar hatóság jár el.

Magyarországon nyilvántartásba vett jogi Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; külföldön rendelkező szervezet; külföldön nyilvántartásba vett jogi személy, vagy jogi nyilvántartásba vett jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet személyiséggel nem rendelkező szervezet hatósági ügyében a Magyar Köztársaság hatósági ügyében a Magyar Köztársaság területén a magyar hatóság jár el.területén a magyar hatóság jár el.

Ket.Ket. Alapfogalmak:Alapfogalmak:

Hatáskör Hatáskör azt mutatja meg, hogy az országon belül a azt mutatja meg, hogy az országon belül a közigazgatási szervek közül melyik hatóság jár el (vertikális közigazgatási szervek közül melyik hatóság jár el (vertikális ügyelosztás).ügyelosztás).

A hatáskör egy szervezet vagy szerv feladatának, az e feladatokhoz A hatáskör egy szervezet vagy szerv feladatának, az e feladatokhoz kapcsolódó jogosítványait jelenti.kapcsolódó jogosítványait jelenti.

Hatóság hatáskörét vagy annak gyakorlását más hatóságra nem Hatóság hatáskörét vagy annak gyakorlását más hatóságra nem ruházhatja át.ruházhatja át.

A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. IlletékességIlletékesség azt határozza meg, hogy az azonos hatáskörű azt határozza meg, hogy az azonos hatáskörű

szervek közül melyik szerv jár el a konkrét közigazgatási szervek közül melyik szerv jár el a konkrét közigazgatási hatósági ügyben (horizontális ügyelosztás). Illetékesség hatósági ügyben (horizontális ügyelosztás). Illetékesség „telepítési” formái:„telepítési” formái:

Ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, szálláshelye, ill. székhelye, Ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, szálláshelye, ill. székhelye, telephelye, fióktelepe.telephelye, fióktelepe.

Ahol az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik.Ahol az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik. Ahol az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet Ahol az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet

folytatják.folytatják. Ahol a jogellenes magatartást elkövették.Ahol a jogellenes magatartást elkövették. Ha az ügyfél lakcíme ismeretlen, akkor az utolsó lakcíme alapján Ha az ügyfél lakcíme ismeretlen, akkor az utolsó lakcíme alapján

kell az illetékességet megállapítani. Ennek hiányában a Fővárosban kell az illetékességet megállapítani. Ennek hiányában a Fővárosban eljárásra jogosult hatóság, jegyző hatáskörébe tartozó ügyben a eljárásra jogosult hatóság, jegyző hatáskörébe tartozó ügyben a fővárosi főjegyző jár el.fővárosi főjegyző jár el.

Megelőzés intézménye: az jár el, ahol az eljárás előbb indult meg.Megelőzés intézménye: az jár el, ahol az eljárás előbb indult meg.

Ket.Ket.

Alapfogalmak:Alapfogalmak: A hatóság hatáskörét, joghatóságát, A hatóság hatáskörét, joghatóságát,

hatáskörét, illetékességét az eljárás hatáskörét, illetékességét az eljárás valamennyi szakaszában hivatalból köteles valamennyi szakaszában hivatalból köteles vizsgálni.vizsgálni.

Áttétel: Áttétel: Hatáskör vagy illetékesség hiányában Hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat átteszi a hatáskörrel és keletkezett iratokat átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási illetékességgel rendelkező közigazgatási szervhez (5 munkanapon belül).szervhez (5 munkanapon belül).

Ideiglenes intézkedéstIdeiglenes intézkedést a hatóság köteles a hatóság köteles megtenni, ha a késedelem elháríthatatlan megtenni, ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna akkor is, ha nincs kárral vagy veszéllyel járna akkor is, ha nincs hatásköre vagy illetékessége az adott hatásköre vagy illetékessége az adott ügyben.ügyben.

Ket.Ket.

Alapfogalmak:Alapfogalmak: Hatásköri, illetékességi vita (kollízió):Hatásköri, illetékességi vita (kollízió):

Negatív hatásköri kollízió: több hatóság állapította Negatív hatásköri kollízió: több hatóság állapította meg hatáskörének vagy illetékességének hiányát.meg hatáskörének vagy illetékességének hiányát.

Pozitív hatásköri kollízió: több hatóság állapította Pozitív hatásköri kollízió: több hatóság állapította meg hatáskörét vagy illetékességét az adott meg hatáskörét vagy illetékességét az adott ügyben.ügyben.

Kollízió esetén a hatóságok kötelesek egymással Kollízió esetén a hatóságok kötelesek egymással hivatalból vagy kérelemre egymással egyeztetni, a hivatalból vagy kérelemre egymással egyeztetni, a kérdést megoldani.kérdést megoldani.

Ha az előző egyeztetés az illetékesség eldöntéséről Ha az előző egyeztetés az illetékesség eldöntéséről nem vezetne eredményre a közös felügyeleti szerv nem vezetne eredményre a közös felügyeleti szerv dönt a kollízió feloldásáról, ill. esetleg a Kormány dönt a kollízió feloldásáról, ill. esetleg a Kormány illetékes területi államigazgatási szerve.illetékes területi államigazgatási szerve.

Illetékességi vita esetén a Fővárosi Ítélőtábla dönt. Illetékességi vita esetén a Fővárosi Ítélőtábla dönt.

Ket.Ket.

Alapfogalmak:Alapfogalmak: Belföldi jogsegélyreBelföldi jogsegélyre akkor kerül sor, ha a akkor kerül sor, ha a

hatáskörrel, illetékességgel rendelkező szervnek hatáskörrel, illetékességgel rendelkező szervnek olyan adatra, tényre, iratra vagy bizonyítékra van olyan adatra, tényre, iratra vagy bizonyítékra van szüksége, amely más hatóságnál van, ill. az szüksége, amely más hatóságnál van, ill. az elvégzendő hatósági cselekményt más hatóság elvégzendő hatósági cselekményt más hatóság illetékességi területén belül kellene elvégeznie.illetékességi területén belül kellene elvégeznie.

Esetei:Esetei: A megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell A megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell

valamely eljárási cselekményt foganatosítania.valamely eljárási cselekményt foganatosítania. Az ügyfél jogos érdeke, vagy költségtakarékosság Az ügyfél jogos érdeke, vagy költségtakarékosság

indokolja.indokolja. Olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság Olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság

vagy állami, önkormányzati szerv rendelkezik.vagy állami, önkormányzati szerv rendelkezik. A megkeresést a megkereső hatósággal azonos A megkeresést a megkereső hatósággal azonos

hatáskörű illetékes hatósághoz, ennek hiánya esetén a hatáskörű illetékes hatósághoz, ennek hiánya esetén a települési önkormányzat jegyzőjéhez kell intézni. települési önkormányzat jegyzőjéhez kell intézni.

Ket.Ket. Elsőfokú eljárás:Elsőfokú eljárás:

Az eljárás az ügyfél Az eljárás az ügyfél kérelmérekérelmére, vagy , vagy hivatalbólhivatalból indulhat meg.indulhat meg.

Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról az ismert rendelkezik, az eljárás megindításáról az ismert ügyfelet a kérelem ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított 5 beérkezésétől számított 5 munkanapon belül értesítenimunkanapon belül értesíteni kell. Az egyes kell. Az egyes kivételeket a törvény külön felsorolja.kivételeket a törvény külön felsorolja.

A hatásterületen élő ügyfeleket, ill. az ügyfélnek A hatásterületen élő ügyfeleket, ill. az ügyfélnek minősülő szervezeteket az eljárás megindításáról minősülő szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesítenihirdetményi úton értesíteni kell. kell.

Ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi Ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a hatóság a teljesítése veszélyben van, a hatóság a pénzkövetelés biztosítását vagy meghatározott pénzkövetelés biztosítását vagy meghatározott dolog zárlatátdolog zárlatát ideiglenes biztosítási ideiglenes biztosítási intézkedéskéntintézkedésként az ügy érdemében való az ügy érdemében való döntéshozatalt megelőzően elrendelheti.döntéshozatalt megelőzően elrendelheti.

Ket.Ket. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli A kérelem érdemi vizsgálat nélküli

elutasítása 5 munkanapon belül, haelutasítása 5 munkanapon belül, ha a magyar hatóságnak nincs joghatósága,a magyar hatóságnak nincs joghatósága, a hatóságnak nincs hatásköre, vagy illetékessége, a hatóságnak nincs hatásköre, vagy illetékessége,

áttételnek nincs helye,áttételnek nincs helye, a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, ha jogszabály a kérelem előterjesztésére ha jogszabály a kérelem előterjesztésére

határidőt vagy határnapot állapít meg, és a határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett,kérelem idő előtti vagy elkésett,

a hatóság a kérelmet már érdemben elbírálta,a hatóság a kérelmet már érdemben elbírálta, a kérelem nem előterjesztésre jogosult személytől a kérelem nem előterjesztésre jogosult személytől

származik,származik, a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az

ügy nem hatósági ügy.ügy nem hatósági ügy.

Ket.Ket. Az eljárást a hatóság megszünteti, haAz eljárást a hatóság megszünteti, ha

ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye,helye,

az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált,mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált,

az ügyfél a kérelmét visszavonta,az ügyfél a kérelmét visszavonta, az ügyfél halála, vagy a jogi személy, ill. jogi személyiséggel az ügyfél halála, vagy a jogi személy, ill. jogi személyiséggel

nem rendelkező szervezet megszűnése miatt az eljárás nem rendelkező szervezet megszűnése miatt az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás nem következett be,okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás nem következett be,

az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn,az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő

visszautasítása esetén nem gondoskodik a képviselet visszautasítása esetén nem gondoskodik a képviselet ellátására alkalmas személy meghatalmazásáról,ellátására alkalmas személy meghatalmazásáról,

jogszabályváltozás miatt az ügy elintézése a továbbiakban jogszabályváltozás miatt az ügy elintézése a továbbiakban nem hatósági hatáskörbe tartozik, nem hatósági hatáskörbe tartozik,

hatósági igazgatási szolgáltatási díjat, ill. eljárási illetéket az hatósági igazgatási szolgáltatási díjat, ill. eljárási illetéket az ügyfél felhívásra sem egyenlíti ki,ügyfél felhívásra sem egyenlíti ki,

Az ügyfél a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget.Az ügyfél a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget.

Ket.Ket. Az eljárást a hatóság felfüggeszti, haAz eljárást a hatóság felfüggeszti, ha

ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak a döntése nélkül nem lenne hatóságnak a döntése nélkül nem lenne megalapozott,megalapozott,

ha a közigazgatási bíróság a hatóságot új eljárásra ha a közigazgatási bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi, de a bírósági döntés ellen perújítással kötelezi, de a bírósági döntés ellen perújítással vagy felülvizsgálati kérelemmel élnek,vagy felülvizsgálati kérelemmel élnek,

az eljárás felfüggesztését egy alkalommal az ügyfél az eljárás felfüggesztését egy alkalommal az ügyfél is kérheti, ha az nem sérti más személy jogos is kérheti, ha az nem sérti más személy jogos érdekét, és jogszabály nem zárja ki, ill. az érdekét, és jogszabály nem zárja ki, ill. az ellenérdekű fél hozzájárul,ellenérdekű fél hozzájárul,

ha az eljárásban a jogutód kiléte vitás,ha az eljárásban a jogutód kiléte vitás, hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatóság az hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatóság az

eljárást maximum hat hónapra egy alkalommal eljárást maximum hat hónapra egy alkalommal felfüggesztheti.felfüggesztheti.

Ket.Ket. Kérelem:Kérelem:

A kérelmet A kérelmet szóbanszóban vagy vagy írásbanírásban lehet lehet előterjeszteni.előterjeszteni.

Azonnali intézkedést igénylő ügyben (életveszély, Azonnali intézkedést igénylő ügyben (életveszély, vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén) a vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén) a kérelmet kérelmet telefonontelefonon is elő lehet terjeszteni. is elő lehet terjeszteni.

Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél kérelmét Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél kérelmét rendszeresített űrlaponrendszeresített űrlapon, nyomtatványon, vagy , nyomtatványon, vagy elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus elektronikus űrlaponűrlapon nyújtsa be. nyújtsa be.

Az ügyfél a kérelmét a határozat vagy az eljárást Az ügyfél a kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig visszavonhatjavisszavonhatja..

A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban meghatározott meghatározott mellékleteketmellékleteket. Szakhatósági . Szakhatósági állásfoglalást vagy előzetes szakhatósági állásfoglalást vagy előzetes szakhatósági hozzájárulást csatolását nem lehet kérni.hozzájárulást csatolását nem lehet kérni.

Ket.Ket. Kérelem:Kérelem:

Az ügyféltől Az ügyféltől nem kérhetőnem kérhető olyan adat igazolása, olyan adat igazolása, amely valamely hatóság, bíróság, vagy a Magyar amely valamely hatóság, bíróság, vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartása tartalmaz.rendszeresített nyilvántartása tartalmaz.

Ha a kérelem nem felel meg a jogszabályban Ha a kérelem nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak, a hatóság a kérelem beérkezésétől foglaltaknak, a hatóság a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül számított 5 munkanapon belül hiánypótlásrahiánypótlásra hívja fel az ügyfelet.hívja fel az ügyfelet.

A természetes személy ügyfél fő szabály szerint A természetes személy ügyfél fő szabály szerint az elsőfokú eljárás megindítására irányuló az elsőfokú eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárásra hatáskörrel és kérelmét az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál illetékességgel rendelkező hatóságnál nyújthatja nyújthatja bebe..

Ha jogszabály nem zárja ki, akkor kérelmét a Ha jogszabály nem zárja ki, akkor kérelmét a lakcíme, vagy munkahelye székhelyelakcíme, vagy munkahelye székhelye szerinti szerinti azonos hatáskörű szervnél, ennek hiányában a azonos hatáskörű szervnél, ennek hiányában a lakcíme vagy munkahelye szerinti illetékes lakcíme vagy munkahelye szerinti illetékes jegyzőnéljegyzőnél nyújthatja be. nyújthatja be.

Ket.Ket. Jegyzőkönyv:Jegyzőkönyv:

A tárgyalásról, a lefoglalásról és a jogszabályban A tárgyalásról, a lefoglalásról és a jogszabályban meghatározott meghatározott eljárási cselekményekrőleljárási cselekményekről, , valamint ha az ügyfél kéri vagy az eljárás valamint ha az ügyfél kéri vagy az eljárás érdekében egyébként szükséges, a szóbeli érdekében egyébként szükséges, a szóbeli kérelemről, az ügyfél, a tanú, a szakértő kérelemről, az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról, a szemle lefolytatásáról és más meghallgatásáról, a szemle lefolytatásáról és más bizonyítási cselekményekről jegyzőkönyvet kell bizonyítási cselekményekről jegyzőkönyvet kell készíteni. készíteni.

A jegyzőkönyv tartalmi előírásait a törvény A jegyzőkönyv tartalmi előírásait a törvény részletesen ismerteti.részletesen ismerteti.

Hivatalos feljegyzés:Hivatalos feljegyzés: Ha az eljárási cselekményekről Ha az eljárási cselekményekről jegyzőkönyv jegyzőkönyv

nem készülnem készül, hivatalos feljegyzést kell készíteni., hivatalos feljegyzést kell készíteni.

Ket.Ket. Képviselet:Képviselet:

Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette helyette törvényes képviselőjetörvényes képviselője, vagy , vagy általuk általuk meghatalmazott személymeghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és , továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ellenérdekű ügyfelek képviselője együtt is eljárhat. Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy.ugyanaz a személy.

Ha a természetes személy ügyfél ismeretlen helyen Ha a természetes személy ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben eljárni, és nincs tartózkodik, vagy nem tud az ügyben eljárni, és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, az eljáró törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, az eljáró hatóság kezdeményezésére a gyámhatóság hatóság kezdeményezésére a gyámhatóság ügygondnokotügygondnokot rendel ki. rendel ki.

A meghatalmazást A meghatalmazást írásba kell foglalni, vagy írásba kell foglalni, vagy jegyzőkönyvbejegyzőkönyvbe kell mondani. kell mondani.

Az eredeti meghatalmazást vagy annak hiteles másolatát Az eredeti meghatalmazást vagy annak hiteles másolatát az első kapcsolatfelvételkor az az első kapcsolatfelvételkor az iratokhoz csatolni kelliratokhoz csatolni kell..

Az írásbeli meghatalmazást Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalnibizonyító erejű magánokiratba kell foglalni..

A meghatalmazás A meghatalmazás a teljes hatósági eljárásra, vagy a teljes hatósági eljárásra, vagy egyes eljárási cselekményekreegyes eljárási cselekményekre szólhat. szólhat.

Ket.Ket. Kizárás:Kizárás:

Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akinek Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, vagy jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, vagy akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható elakitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el..

A másodfokú ügyintézésben nem vehet részt az a személy, aki A másodfokú ügyintézésben nem vehet részt az a személy, aki az az ügy elintézésében elsőfokon részt vett, aki ügy elintézésében elsőfokon részt vett, aki tanúvallomást tett, hatósági közvetítőként, az ügyfél tanúvallomást tett, hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt eljárt el..

Az ügy elintézésében nem vehet részt az Az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érintiérinti..

A A jegyzőjegyző mint hatóság nem vehet részt annak a hatósági mint hatóság nem vehet részt annak a hatósági ügynek az elintézésében, amelyben az őt foglalkoztató ügynek az elintézésében, amelyben az őt foglalkoztató önkormányzat, annak társulása, vagy a polgármester önkormányzat, annak társulása, vagy a polgármester ellenérdekű ügyfél, jogot vagy kötelezettséget szerezhet.ellenérdekű ügyfél, jogot vagy kötelezettséget szerezhet.

Az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelyik Az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelyik hatóság hatóság vezetőjével szemben kizárási ok merül felvezetőjével szemben kizárási ok merül fel..

Az egyes kizárások tárgyában Az egyes kizárások tárgyában a hatóság vezetője, ill. a hatóság vezetője, ill. felügyeleti szerve döntfelügyeleti szerve dönt..

Ket.Ket. Szakhatóság:Szakhatóság:

Törvény vagy kormányrendelet az érdemi döntésre jogosult Törvény vagy kormányrendelet az érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott előforduló hatóság számára előírhatja, hogy az ott előforduló meghatározott szakkérdésben más hatóság kötelező meghatározott szakkérdésben más hatóság kötelező állásfoglalását szerezze be.állásfoglalását szerezze be.

Szakhatóság bevonására azért van szükség, mert a Szakhatóság bevonására azért van szükség, mert a döntéshozatallal felruházott hatóságnak egy bizonyos döntéshozatallal felruházott hatóságnak egy bizonyos tárgykörben nincs megfelelő ismerete.tárgykörben nincs megfelelő ismerete.

Törvény vagy kormányrendelet meghatározott Törvény vagy kormányrendelet meghatározott szakkérdésben tudományos vagy szakmai testületet, ill. szakkérdésben tudományos vagy szakmai testületet, ill. szakértői szervet jelölhet ki szakhatóságként.szakértői szervet jelölhet ki szakhatóságként.

Idézés:Idézés: Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során

szükséges, a hatóság határnap vagy határidő szükséges, a hatóság határnap vagy határidő megjelölésével arra kötelezi, hogy előtte vagy a megjelölt megjelölésével arra kötelezi, hogy előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg.helyen jelenjen meg.

Az idézést úgy kell kézbesíteni, hogy az idézett a Az idézést úgy kell kézbesíteni, hogy az idézett a megjelenés előtt 5 munkanappal azt megkapja.megjelenés előtt 5 munkanappal azt megkapja.

Ket.Ket. Idézés:Idézés:

Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, eleget, eljárási bírsággaleljárási bírsággal sújtható. sújtható.

Ha az idézett személy az ismételt idézésre sem Ha az idézett személy az ismételt idézésre sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, a jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, a rendőrségrendőrség útján elővezettethető. Az útján elővezettethető. Az elővezetéshez az elővezetéshez az ügyészügyész jóváhagyása szükséges. jóváhagyása szükséges.

Értesítés:Értesítés: Ha a hatóság Ha a hatóság nem tartja szükségesneknem tartja szükségesnek az az

ügyfél idézését, köteles az ügyfelet a tanú és a ügyfél idézését, köteles az ügyfelet a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról értesíteni azzal a tájékoztatással, tárgyalásról értesíteni azzal a tájékoztatással, hogy a meghallgatáson részt vehet, de hogy a meghallgatáson részt vehet, de megjelenése nem kötelező.megjelenése nem kötelező.

Ket.Ket. A tényállás tisztázása:A tényállás tisztázása:

A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztáznitényállást tisztázni. Ha a rendelkezésre álló . Ha a rendelkezésre álló adatok nem elegendőekadatok nem elegendőek, akkor a hatóság , akkor a hatóság hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le.folytat le.

A hatóság által A hatóság által hivatalosan ismert és hivatalosan ismert és köztudomású tényeketköztudomású tényeket nem kell bizonyítani. nem kell bizonyítani.

BizonyítékBizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat a tanúvallomás, a szemléről készült irat a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték.bizonyíték.

A hatóság A hatóság szabadonszabadon választhatja meg az választhatja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt.alkalmazandó bizonyítási eszközt.

A hatóság a bizonyítékokat A hatóság a bizonyítékokat egyenként és egyenként és összességébenösszességében értékeli, és ezen alapuló értékeli, és ezen alapuló meggyőződése alapján állapítja meg a tényállást.meggyőződése alapján állapítja meg a tényállást.

Ket.Ket. Ügyfél nyilatkozata:Ügyfél nyilatkozata:

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során során nyilatkozatot tegyennyilatkozatot tegyen, vagy a , vagy a nyilatkozattételt megtagadja.nyilatkozattételt megtagadja.

A hatóság az ügyfelet a kérelmére indult A hatóság az ügyfelet a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre hívhatja fel.eljárásban nyilatkozattételre hívhatja fel.

Az ügyfél vagy képviselője Az ügyfél vagy képviselője szándékosan szándékosan valótlan tényt állítvalótlan tényt állít, adatszolgáltatási , adatszolgáltatási kötelezettségét kötelezettségét elmulasztjaelmulasztja, vagy az ügy , vagy az ügy eldöntése szempontjából jelentős tényteldöntése szempontjából jelentős tényt elhallgatelhallgat, vagy , vagy valótlan adatot szolgáltatvalótlan adatot szolgáltat, , eljárási bírsággal sújtható.eljárási bírsággal sújtható.

Irat:Irat: A hatóság felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más A hatóság felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más

irat bemutatására, vagy ezek beszerzése irat bemutatására, vagy ezek beszerzése érdekében más szervet is megkereshet.érdekében más szervet is megkereshet.

Ket.Ket. Tanú:Tanú:

A tanú olyan személy, aki ismer valamilyen, A tanú olyan személy, aki ismer valamilyen, az ügy elbírálását befolyásoló tényt, melynek az ügy elbírálását befolyásoló tényt, melynek közlése útján képes elősegíteni a tényállás közlése útján képes elősegíteni a tényállás tisztázását.tisztázását.

Tanúként Tanúként nem hallgathatónem hallgatható meg: meg: akitől nem várható el bizonyítékként értékelhető vallomás,akitől nem várható el bizonyítékként értékelhető vallomás, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól.aki nem kapott felmentést a titoktartás alól.

A tanú a tanúvallomást A tanú a tanúvallomást megtagadhatjamegtagadhatja, ha, ha a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója,a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját

bűncselekmény elkövetésével vádolná.bűncselekmény elkövetésével vádolná. A még meg nem hallgatott tanú A még meg nem hallgatott tanú nem vehet résztnem vehet részt

az ügyfél, más tanú és a szakvélemény az ügyfél, más tanú és a szakvélemény meghallgatásakor.meghallgatásakor.

Ket.Ket. Hatósági tanú:Hatósági tanú:

A hatósági tanú kívülálló harmadik személy, A hatósági tanú kívülálló harmadik személy, aki bizonyos eljárási cselekményeknél a aki bizonyos eljárási cselekményeknél a látott, hallott tapasztalatait az eseményről látott, hallott tapasztalatait az eseményről készült jegyzőkönyv aláírásával igazolja.készült jegyzőkönyv aláírásával igazolja.

A hatóság A hatóság biztosítási intézkedésnél, biztosítási intézkedésnél, szemlénél, lefoglalásnál, hatósági szemlénél, lefoglalásnál, hatósági ellenőrzésnél hatósági tanútellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe. vehet igénybe.

Nem lehet hatósági tanúNem lehet hatósági tanú az ügyfél az ügyfél hozzátartozója, az eljáró hatósággal szolgálati hozzátartozója, az eljáró hatósággal szolgálati vagy egyéb munkavégzésre irányuló vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, ill. az eljárási jogviszonyban álló személy, ill. az eljárási képességgel nem rendelkező személy képességgel nem rendelkező személy (pártatlanság biztosítása).(pártatlanság biztosítása).

Hatósági tanúként való közreműködésre Hatósági tanúként való közreműködésre senki senki sem kötelezhetősem kötelezhető..

Ket.Ket. Szemle:Szemle:

Ha a tényállás tisztázására ingó, ingatlan vagy személy Ha a tényállás tisztázására ingó, ingatlan vagy személy megtekintése vagy megfigyelése szükséges, a hatóság megtekintése vagy megfigyelése szükséges, a hatóság szemlét rendelhet el.szemlét rendelhet el.

Szemlét a hatóság Szemlét a hatóság ügyintézője, a hatóság által kirendelt ügyintézője, a hatóság által kirendelt szakértőszakértő, ill. erre felhatalmazott más személy végezhet., ill. erre felhatalmazott más személy végezhet.

Szemlét, a Szemlét, a megfigyelni kívánt tevékenység idejénmegfigyelni kívánt tevékenység idején, nem , nem székhelyként bejelentett székhelyként bejelentett magánlakásban pedigmagánlakásban pedig munkanapokon 8 és 20 óra közöttmunkanapokon 8 és 20 óra között lehet végezni. lehet végezni.

Életveszély, súlyos kárral fenyegető helyzet veszélye miatt, Életveszély, súlyos kárral fenyegető helyzet veszélye miatt, közrendvédelmi, közbiztonsági, ill. törvényben meghatározott közrendvédelmi, közbiztonsági, ill. törvényben meghatározott más fontos okból más fontos okból haladéktalanul megtarthatóhaladéktalanul megtartható..

A szemlét végző személy a megfigyelni kívánt területre, A szemlét végző személy a megfigyelni kívánt területre, építménybe és egyéb létesítménybe építménybe és egyéb létesítménybe beléphetbeléphet, ott a szemle , ott a szemle tárgyával összefüggő tárgyával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhatmunkafolyamatot megvizsgálhat, a helyszínen tartózkodó , a helyszínen tartózkodó bármely személytől bármely személytől felvilágosítást kérhetfelvilágosítást kérhet, a helyszínről, a , a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról szemletárgyról, folyamatokról fényképet vagy kép- és fényképet vagy kép- és hangfelvételthangfelvételt készíthet, készíthet, mintavételt eszközölhet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat letovábbá egyéb bizonyítást folytathat le..

A szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, a A szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, a hatóság a hatóság a rendőrségrendőrség közreműködését kérheti. közreműködését kérheti.

Ket.Ket. Szakértő:Szakértő:

Szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői Szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóság véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóság nem nem rendelkezik megfelelő szakértelemmelrendelkezik megfelelő szakértelemmel, és, és

az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagymegállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy

jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét.jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét. Nincs helyeNincs helye szakértő kirendelésének, ha szakértő kirendelésének, ha

ugyanabban a szakkérdésben szakhatóság ugyanabban a szakkérdésben szakhatóság állásfoglalását írja elő törvény vagy állásfoglalását írja elő törvény vagy kormányrendelet.kormányrendelet.

A szakértő személyére az A szakértő személyére az ügyfél isügyfél is tehet javaslatot. tehet javaslatot. Ha a szakvélemények között szakkérdésben olyan Ha a szakvélemények között szakkérdésben olyan

eltérés van, amely a szakértőktől kért eltérés van, amely a szakértőktől kért felvilágosítással nem tisztázható, felvilágosítással nem tisztázható, a hatóság másik a hatóság másik szakértőt rendel kiszakértőt rendel ki, aki abban a kérdésben foglal , aki abban a kérdésben foglal állást, hogy a szakvélemények közötti eltérés mire állást, hogy a szakvélemények közötti eltérés mire vezethető vissza, szükséges-e bármelyik vezethető vissza, szükséges-e bármelyik szakvélemény kiegészítése. szakvélemény kiegészítése.

Ket.Ket. Tolmács:Tolmács:

Ha az eljárás bármely résztvevője által használt idegen Ha az eljárás bármely résztvevője által használt idegen nyelvet az ügyintéző nyelvet az ügyintéző nem beszélinem beszéli, tolmácsot kell alkalmazni., tolmácsot kell alkalmazni.

Ha az ügyintéző beszéli az idegen nyelvet, Ha az ügyintéző beszéli az idegen nyelvet, a többi ügyféla többi ügyfél és és az eljárás egyéb résztvevője érdekében tolmácsot kell az eljárás egyéb résztvevője érdekében tolmácsot kell alkalmazni, kivéve, ha ők is beszélik az adott idegen nyelvet.alkalmazni, kivéve, ha ők is beszélik az adott idegen nyelvet.

Igazolási kérelem:Igazolási kérelem: Aki az eljárás során valamely Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt határnapot, határidőt

önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet előterjeszthet elő..

Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az vagy az akadály megszűnését követő 5 munkanapon akadály megszűnését követő 5 munkanapon belülbelül, de legkésőbb , de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 6 elmulasztott határidő utolsó napjától számított 6 hónapon belülhónapon belül lehet előterjeszteni. lehet előterjeszteni.

Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az igazolási Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az igazolási kérelmet benyújtó személyt eljárásjogi szempontból kérelmet benyújtó személyt eljárásjogi szempontból olyan olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volnahelyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. .

Ket.Ket. Határozat és végzés:Határozat és végzés:

A hatóság az ügy érdemében A hatóság az ügy érdemében határozatothatározatot hoz, az hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést végzést bocsát ki.bocsát ki.

Jogszerű hallgatás intézményeJogszerű hallgatás intézménye: Ha az ügy : Ha az ügy kérelme jog megszerzésére irányul, és ellenérdekű kérelme jog megszerzésére irányul, és ellenérdekű ügyfél az elsőfokú eljárásban nem vett részt, ügyfél az elsőfokú eljárásban nem vett részt, jogszabály rendelkezhet úgy, hogyjogszabály rendelkezhet úgy, hogy

ha a hatóság nem hoz döntést, akkor az ügyfelet megilleti ha a hatóság nem hoz döntést, akkor az ügyfelet megilleti a jog gyakorlása.a jog gyakorlása.

ha a szakhatóság nem ad ki határidőn belül állásfoglalást, ha a szakhatóság nem ad ki határidőn belül állásfoglalást, akkor a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.akkor a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

Ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt Ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, egyszerűsített döntésegyszerűsített döntés (határozat) hozható, (határozat) hozható, amely nem tartalmazza az indoklást és a amely nem tartalmazza az indoklást és a jogorvoslatról szóló tájékoztatást.jogorvoslatról szóló tájékoztatást.

Ket.Ket. Határozat és végzés:Határozat és végzés:

A A határozat és a végzés négy részből állhatározat és a végzés négy részből áll:: Fejléc:Fejléc: tartalmazza a hatósági jogviszonyban lévők és az tartalmazza a hatósági jogviszonyban lévők és az

ügy legfontosabb adatait, az ügy jellemzőjét.ügy legfontosabb adatait, az ügy jellemzőjét. Rendelkező rész:Rendelkező rész: döntést és a hozzá kapcsolódó döntést és a hozzá kapcsolódó

tartalmi elemeket (jogorvoslatra felhívás, eljárási illeték, tartalmi elemeket (jogorvoslatra felhívás, eljárási illeték, díj megfizetése, kötelezettség teljesítésének határnapja, díj megfizetése, kötelezettség teljesítésének határnapja, azonnali végrehajtás foganatosítását stb.) foglalja azonnali végrehajtás foganatosítását stb.) foglalja magában.magában.

Indoklás:Indoklás: döntés jogbeli és ténybeli megalapozása, döntés jogbeli és ténybeli megalapozása, szakhatóság döntésének indoklása, jogszabályhelyek szakhatóság döntésének indoklása, jogszabályhelyek pontos idézése stb.pontos idézése stb.

Utolsó rész:Utolsó rész: döntéshozatal helye, ideje, hatáskör döntéshozatal helye, ideje, hatáskör gyakorlójának neve, hivatali beosztása, kiadmányozó gyakorlójának neve, hivatali beosztása, kiadmányozó neve, hivatali beosztása, kiadmányozó aláírása, hatóság neve, hivatali beosztása, kiadmányozó aláírása, hatóság bélyegzőlenyomatát.bélyegzőlenyomatát.

AA döntést döntést külön dokumentumba, vagykülön dokumentumba, vagy jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagyjegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy az ügyiratra kell feljegyezni, vagyaz ügyiratra kell feljegyezni, vagy az e célra rendszeresített formátumban kell kiadni.az e célra rendszeresített formátumban kell kiadni.

Ket.Ket. A döntés kijavítása és kiegészítése:A döntés kijavítása és kiegészítése:

Ha a döntésben Ha a döntésben név-, szám-, vagy más név-, szám-, vagy más elírás, ill. számítási hiba vanelírás, ill. számítási hiba van, a hatóság , a hatóság a hibát kérelemre, vagy hivatalból kijavítja, a hibát kérelemre, vagy hivatalból kijavítja, ha nem hat ki az ügy érdemére, az eljárási ha nem hat ki az ügy érdemére, az eljárási költség mértékére, vagy a költségviselési költség mértékére, vagy a költségviselési kötelezettségre.kötelezettségre.

A kijavítást eszközölni lehetA kijavítást eszközölni lehet a döntés eredeti példányára történő a döntés eredeti példányára történő

feljegyzésselfeljegyzéssel,, a hibás döntés bevonása mellett a döntés a hibás döntés bevonása mellett a döntés

kicserélésévelkicserélésével, vagy, vagy a a kijavító döntéskijavító döntés meghozatalával. meghozatalával.

A kijavítás ellen A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs jogorvoslatnak nincs helyehelye..

Ket.Ket. A döntés kijavítása és kiegészítése:A döntés kijavítása és kiegészítése:

Ha a döntésből Ha a döntésből kötelező tartalmi elem kötelező tartalmi elem hiányzikhiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó , vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, a kérdésben nem született döntés, a hatóság a döntést kiegészíti.hatóság a döntést kiegészíti.

A kijavítást eszközölni lehetA kijavítást eszközölni lehet Önálló kiegészítő döntésselÖnálló kiegészítő döntéssel, és a döntés , és a döntés

eredeti példányára történő eredeti példányára történő feljegyzésselfeljegyzéssel,, a hibás döntés bevonása mellett a döntés a hibás döntés bevonása mellett a döntés

kicserélésévelkicserélésével.. A kiegészítés ellen A kiegészítés ellen jogorvoslatnak van jogorvoslatnak van

helyehelye..

Ket.Ket. Jogorvoslat:Jogorvoslat:

A jogorvoslati eljárás kérelemre, míg a A jogorvoslati eljárás kérelemre, míg a döntés felülvizsgálata hivatalból indul meg.döntés felülvizsgálata hivatalból indul meg.

KérelemreKérelemre indult jogorvoslati eljárások: indult jogorvoslati eljárások: fellebbezési eljárás,fellebbezési eljárás, bírósági felülvizsgálat,bírósági felülvizsgálat, újrafelvételi eljárás.újrafelvételi eljárás.

HivatalbólHivatalból kerül sor a döntés kerül sor a döntés felülvizsgálatára:felülvizsgálatára:

a döntést hozó hatóság saját hatáskörében a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás keretében,indított eljárás keretében,

felügyeleti eljárás keretében,felügyeleti eljárás keretében, az Alkotmánybíróság határozata alapján,az Alkotmánybíróság határozata alapján, ügyészi intézkedés nyomán.ügyészi intézkedés nyomán.

Ket.Ket. Fellebbezés:Fellebbezés:

Az ügyfél az Az ügyfél az elsőfokú határozat ellenelsőfokú határozat ellen fellebbezhet. fellebbezhet. A fellebbezés A fellebbezés nincs meghatározott jogcímheznincs meghatározott jogcímhez kötve, kötve,

fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.érintett a döntést sérelmesnek tartja.

Fő szabály szerint a fellebbezést a döntés közlésétől Fő szabály szerint a fellebbezést a döntés közlésétől számított számított 10 munkanapon belül10 munkanapon belül lehet előterjeszteni. lehet előterjeszteni.

A fellebbezésre jogosult a határidő letelte előtt a A fellebbezésre jogosult a határidő letelte előtt a fellebbezési jogáról fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhatszóban vagy írásban lemondhat. . A lemondó nyilatkozat A lemondó nyilatkozat nem vonható visszanem vonható vissza..

Alapesetben a fellebbezésnek a végrehajtásra Alapesetben a fellebbezésnek a végrehajtásra vonatkozóan vonatkozóan halasztó hatályahalasztó hatálya van. van.

A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely az amely az alaphatározatot hoztaalaphatározatot hozta..

Ket.Ket. Fellebbezés:Fellebbezés:

A fellebbezésben A fellebbezésben új tények és bizonyítékokúj tények és bizonyítékok is is felhozhatók.felhozhatók.

A fellebbezést az A fellebbezést az elsőfokú hatóság 5 elsőfokú hatóság 5 munkanapon belül felterjesztimunkanapon belül felterjeszti a fellebbezésre a fellebbezésre jogosult hatósághoz (másodfok).jogosult hatósághoz (másodfok).

Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntést hogy döntése jogszabályt sért, a döntést módosítja vagy visszavonjamódosítja vagy visszavonja..

A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helyben hagyhatja, megváltoztathatja, vagy helyben hagyhatja, megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti és az elsőfokú döntést megsemmisítheti és az elsőfokú döntést hozó hatóságot új eljárásra utasíthatjahozó hatóságot új eljárásra utasíthatja..

Ket.Ket. Bírósági felülvizsgálat:Bírósági felülvizsgálat:

Az ügyfél, ill. az eljárás egyéb résztvevője a rá Az ügyfél, ill. az eljárás egyéb résztvevője a rá vonatkozó részt illetően a hatóság jogerős vonatkozó részt illetően a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát határozatának felülvizsgálatát a határozat a határozat közlésétől számított 30 napon belül közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozássaljogszabálysértésre hivatkozással kérheti a kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól.közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól.

Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha az érintettek a az érintettek a fellebbezési jogukat fellebbezési jogukat kimerítettékkimerítették, vagy az elsőfokú határozat ellen , vagy az elsőfokú határozat ellen törvény rendelkezése alapján törvény rendelkezése alapján fellebbezni nem fellebbezni nem lehetettlehetett..

A bíróság A bíróság a keresetet elutasíthatja, a döntést a keresetet elutasíthatja, a döntést megváltoztathatja, ill. a döntést hatályon megváltoztathatja, ill. a döntést hatályon kívül helyezi és a hatóságot új eljárásra kívül helyezi és a hatóságot új eljárásra kötelezhetikötelezheti..

Ket.Ket. Újrafelvételi eljárás:Újrafelvételi eljárás:

Ha az ügyfélnek a jogerős határozattal lezárt Ha az ügyfélnek a jogerős határozattal lezárt ügyben a határozat jogerőre emelkedését ügyben a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására a határozat követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított 10 bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított 10 munkanapon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat munkanapon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre be, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna.kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

Az újrafelvételi kérelmet Az újrafelvételi kérelmet az elsőfokú hatóságaz elsőfokú hatóság bírálja el.bírálja el.

Az újrafelvételi eljárásban a hatóság a jogerős Az újrafelvételi eljárásban a hatóság a jogerős határozatot határozatot módosíthatja, visszavonhatjamódosíthatja, visszavonhatja, , vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő megfelelő új döntéstúj döntést hozhat. hozhat.

Ket.Ket. A döntés módosítása vagy visszavonása:A döntés módosítása vagy visszavonása:

Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja.sért, a döntését módosítja vagy visszavonja.

Felügyeleti eljárás:Felügyeleti eljárás: Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt

megváltoztatja vagy megsemmisíti, és új eljárásra utasítja az megváltoztatja vagy megsemmisíti, és új eljárásra utasítja az ügyben eljárt hatóságot.ügyben eljárt hatóságot.

Alkotmánybíróság határozata alapján történő Alkotmánybíróság határozata alapján történő felülvizsgálat:felülvizsgálat: Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított

jogszabálynak az egyedi ügyben történő alkalmazhatósága jogszabálynak az egyedi ügyben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak, és az ügyben bírósági felülvizsgálatra nem került panasznak, és az ügyben bírósági felülvizsgálatra nem került sor, a jogerős határozatot hozó hatóság felügyeleti szerve a sor, a jogerős határozatot hozó hatóság felügyeleti szerve a határozatot határozatában megváltoztatja vagy megsemmisíti.határozatot határozatában megváltoztatja vagy megsemmisíti.

Ügyészi intézkedés:Ügyészi intézkedés: Óvás, felszólalás, figyelmeztetés, jelzés.Óvás, felszólalás, figyelmeztetés, jelzés.

Documents

Állam- és jogtudományi ismeretek