Tibet kínai megszállásának története 1949-től 59-ig

„Tibet békés felszabadítása”

• 1949 okt. -> a kínai csapatok átlépik a Dricsu (=Yangce) folyót, megkezdődik Tibet „békés felszabadítása”

• Tibeti delegáció az indiai fővárosba, tárgyalás Delhiben

-> Jüan Csunghszien feltételei a megállapodásra

• 1950. okt. 7 ->behatolás Kelet-Tibetbe

1950. okt. 25, KNK:

„a néphadsereg egységeit annak érdekében vezényeltük Tibetbe, hogy felszabadítsuk az imperialisták elnyomása alól az ország 3 millió lakosát, és konszolidáljuk Kína nyugati határvidékeinek védelmét.”

• 1950. okt. 26 ~ India brit támogatással tiltakozik a kínai invázió ellen

• nov. 7 ~ Tibet az ENSZ-hez fordul, a kérdés megtárgyalását azonban elhalasztják

• 1950. nov. 17 ~ a dalai lámát nagykorúvá nyilvánítják, és kíséretével délre, az indiai határ közelébe menekül; az irányítást miniszterelnökeire, Lobszang Tasira és Lukhangvára bízza

• 1951. máj. 23 -> küldöttség Pekingbe

Tizenhét pontos egyezmény十七条协议

shíqī tiáo xiéyì

1951, május 23., Peking – a tibeti delegáció aláírja az egyezményt

• „A tibeti nép egyesüljön és űzze ki az imperialista agresszív erőket Tibetből; a tibeti nép térjen vissza az anyaország családjához – a Kínai Népköztársasághoz.”

• „A központi hatóságok nem fogják megváltoztatni a fennálló politikai rendszert Tibetben. A központi hatóságok nem fogják megváltoztatni a fennálló állapotot, funkciókat és a dalai láma hatalmát sem. A különböző rangú hivatalnokok az eddigi gyakorlat szerint tölthetik be a hivatalokat „

• „A tibeti nemzetiség írott és beszélt nyelvét, valamint iskolai oktatását lépésről lépésre fejleszteni kell az aktuális tibeti viszonyoknak megfelelően.”

• „A tibeti mezőgazdaságot, állattenyésztést, ipart és kereskedelmet lépésről lépésre kell fejleszteni, és javítani kell az emberek megélhetését az aktuális tibeti viszonyoknak megfelelően.”

• „A különféle tibeti reformokkal kapcsolatban nem lesz semmiféle kényszer a központi hatóságok részéről. A helyi tibeti kormány saját jogkörében végrehajthat reformokat, és megoldhatja az emberek növekvő reformigényét a tibeti vezető személyekkel történő konzultáció által.”

• „A PLA, belépve Tibetbe, tiszteletben tartja az összes fentebb említett politikákat, csak a tisztességnek megfelelően vásárolhatnak vagy adhatnak el bármit, és önkényesen semmit sem szabad elvenniük az emberektől.”

• 1951. szept. 9 ~ Wang Jimei vezetésével több ezer kínai katona érkezik Lhászába

=> megkezdődik a tibetiek elnyomása• Gazdaság összeomlása, éhínség, infláció

• Tibet elmaradott, feudális állam, „a három nagy hiány és a három nagy bőség országa” -> reformokra van szükség

Kínai modernizáció• útvonal Kína és Lhásza között, repülőtér ->tibeti-kínai kereskedelmi

kapcsolatok megerősödése, hadsereg utánpótlása• oktatás megszervezése• mezőgazdaság kollektivizálása ->téeszesítés

Válaszul: kommunizmus és Kína-ellenes felkelések szerte az országban -> 6 pontos petíció a tibeti nép igényeiről ~ Lukhangva és Lobszang Tasi miniszterelnökök erőszakos lemondatása

1954. – a kínai kormány meghívja a dalai lámát a Kínai Nemzetgyűlésbe; találkozás Mao Ce-Tunggal és Csou En-lajjal, fogadások, körutak, megbeszélések

Máo Zédōng 毛澤東

1893. dec. 26. – 1976. szept. 9.

A Kínai Népköztársaság(KNK),a Kínai Kommunista

Párt (KKP), a Központi Katonai

Bizottság,és a Kínai Népi Politikai

Tanácskozó Testület első elnöke

Zhōu Ēnlái 周恩來

1898. márc. 5. – 1976. jan. 8.

A Kínai Népköztársaság

első miniszterelnöke, vezető alakja a

Kínai Kommunista Párt hatalomra

jutásának

1955. – távolléte alatt felállítják a Tibeti Autonóm Tartomány Kormányzó Bizottságát: elnök a dalai láma, tagjai 46 tibeti és 5 kínai, végül 50+5-re bővült (Kham és Amdó tartományok nem tartoztak a bizottság hatáskörébe; nem járt tényleges hatalommal)

1956. – a dalai láma Indiába utazik a Fényességes Buddha születésének 2500. évfordulója alkalmára rendezett ünnepségsorozatra

Válsághelyzet Kham és Amdó tartományokban; felkelések

-> 1958. végére Dél-Tibet nagy része a lázadók kezére jut

-> 1959. márciusában a zavargások átterjednek a fővárosra, és 17-én a dalai láma Indiába menekül emigrációba

felkelés Lhászában,márc. 17

kivonulás Tibetből