Hazánk német megszállása és a nyilas uralom

A német megszállás …

1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot.

Előzőleg Németországba hívták Horthyt, így a hadsereg vezető nélkül maradt.

Mindössze két helyen volt fegyveres ellenállás: az újvidéki Duna hídon és a körmendi bíróság épületénél.

… és következményei

A Gestapo kész listákkal érkezett. Letartóztatások kezdődtek.

Elfogták Bajcsy-Zsilinszky Endrét,

Elkezdődött a vidéki zsidóság deportálása.

Magyarország célponttá vált a szövetséges légierő számára.

Újabb, magyar katonai egységeket vittek ki a frontra.

Kiugrási kísérlet

1944. augusztus 23. Románia átáll a szövetségesek oldalára.

Horthy belátja, hogy a szovjetekkel kellene tárgyalni az átállásról.

A nácik tudnak a titkosnak szánt akcióról.

1944. október 15-én Horthy rádióbeszédet mond, amiben bejelenti Magyarország kiválását a német szövetségből.

Részletek a proklamációból

„Szomorúan kell megállapítanom, hogy a Német Birodalom a szövetségi hűséget a maga részéről velünk szemben már régen megszegte. Már hosszabb idő óta a magyar haderőnek egyre újabb és újabb részeit kívánságom és akaratom ellenére az ország határain túl vetette harcba

…Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, midőn az a kilátásba helyezett megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani. Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, s velük szemben minden elleségeskedést beszüntetek. Bízva igazságérzetükben, velük egyetértésben kívánom a nemzet jövő életének folytonosságát és békés céljainak megvalósítását biztosítani.”

Nyilas puccs

Még aznap a németek és a nyilasok átvették a hatalmat. Elrabolták Horthy kisebbi fiát és lemondásra kényszerítették a kormányzót.

A hatalmat Szálasi Ferenc a nyilasok vezére vette át.

Harci helyzet Magyarországon

Miközben Szálasi a végső győzelemről beszélt, a szovjet hadsereg már elfoglalta Szegedet és Debrecent.

Harcok hazánk területén

Ellentétben az első világháborúval, 1944/45-ben a front végigment Magyarországon.

1944 december végére a szovjet hadsereg bekerített Budapestet.

Az ostromgyűrűn belül rekedt a német és magyar védősereg és a város teljes lakossága.

Budapest ostroma

1944. december 26. – 1945. február 13.

A szovjetek előbb Pestet foglalták el, majd egy gyenge hónap múlva Budát is.

A védekező németek az összes Duna hidat a folyóba robbantották.

A nyilasok az ostrom alatt is folytatták a zsidók üldözését és kiírtását.

A harcok során is nagyon sok civil halt meg.

Új kormány Debrecenben

Budapest ostromával egy időben, a szovjetek támogatásával összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Ennek miniszterelnöke Dálnoki Miklós Béla lett.

A Dunántúlon

A szovjetek és a visszavonuló nácik több csatát is vívtak Székesfehérvár birtoklásáért.

A fontos közlekedési csomópont teljesen elpusztult.

Ezt követően a szovjetek újabb támadást indítottak március végén.

Intézkedések

A debreceni kormány hadat üzent a németeknek.

Fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval.Elkezdte egy új, demokratikus hadsereg

felállítását, amely a nácik ellen fog harcolni.

A felszabadult területeken helyreállította a közigazgatást.(Nemzeti Bizottságok)

Előkészítette a földosztást.

A nyilas kormány

A Dunántúlra szorult vissza. Szombathelyen, egyes minisztériumok a megye más városaiban működtek. (Pl.: Körmenden a hadügyminisztérium)

Végül Szálasi és kormánya kimenekült az országból. Magukkal vitték a koronát és a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét is.

A harcok vége

1945 április elején, a szovjetek elérték, majd átlépték a Német Birodalom keleti határát, Magyarországnál is.

Az utolsó település, ahol harcok folytak, a hagyomány szerint, Nemesmedves volt. A falu főterén sajátos emlékmű őrzi az esemény emlékét.