Tiszta Lappal

EgEr mEgyEi jogú város Az LMP lapja 2012. ôszi–téli száma

A helyi népszavazás könnyítése – pártingatlanok ügyének tisztázása

Mit üzennek az egri diá-kok Hoffmann Rózsának?

Bolhapiacokat Egerbe!

Az LMP két éve az egri közgyûlésben

Két év eltelte után összegezzük az elvégzett munkát! Fenntarthatóság, igazságosság, társa-dalmi részvétel és helyi közösségek.Ezek azok az alapértékek, iránymutatók, amelyekbôl programunkat összeállítottuk, és ezek azok az elemek is, amelyeket képviseltünk,

és amelyeket a jövôben is képviselni fogunk. De nézzünk pár statisztikát! Huszonöt közgyûlési ülésnap, két közmeghallgatás és huszonöt pénz-ügyi és ügyrendi bizottsági ülés volt az elmúlt évben. Hiányzás egy esetben fordult elô, ellen-ben képviselônk több fogadóórát is tartott: kite-lepüléssel

Folytatás a 2. oldalon

Októberben három napon keresz-tül kérdeztük az Eszterházy Károly Fôiskola elôtt a diákokat arról, hogyan képzelik el a jövôjüket Magyarországon. Sajnos a véle-mények lesújtóak. Három napon keresztül kérdeztük az Eszterházy Károly Fôiskola elôtt a diákokat ar-ról, hogyan képzelik el a jövôjüket Magyarországon. Néhány üzenetet most önök is olvashatnak:

„Kedves Hoffmann Rózsa!Jó lenne ha a fiatalok véleményét is figye-lembe vennék, ha a fiatalok jövôjérôl dön-tenek!”


A városvezetés hivatalos álláspontja az, hogy a bol-hapiacok nem illenek a barokk városképbe. Mivel nem a barokk belvárosban keressük a megoldást, ez a válasz érvként kevés. A vá-ros feladata a lehetôségek megteremtése lenne!A városvezetés hivatalos álláspontja az, hogy a bol-hapiacok nem illenek a barokk városképbe, illetve a rendezô vállalkozások elôbb-utóbb összetûzésbe keverednének egymással, ezért közterületen nem engedélyezi városi bolha-piacok megtartását. Leg-alábbis a Környezetvédelmi és Urbanisztikai Bizottság elôtt képviselt LMP-s felve-tésre ez volt a felelet.

Folytatás az 5. oldalon

„Most múlik pontosan/Engedem, hadd menjen…” a Quimby-sláger kezdôsorai járhattak Budapest fideszes oktatásirányítóinak fejé-ben, amikor – 20 év meddô ellen-zékiség után – végre belevágtak a kormányzásba Budapesten.

A fôváros oktatásirányításának mérlege ugyanolyan lehangoló, mint az országos oktatáspolitikáé – koncepciótlanság, pénzelvonás, sodródás jellemzi. Budapest több száz iskoláját veszi el az állam, így a Fidesz felszámolja a fôváros elmúlt évszázadaira ala-pozott iskolavárosi hagyományait. Néhány óvodán kívül semmi nem marad az önkormányzat fenntar-tásában, és néhány milliárdot még elkér a kormány az államosított iskolák „üzemeltetésére” is.


Mi lesz a gyermekeinkkel?

Mi lesz velük?

Fotó

Fer

encz

i Ján

os

Az ORSzág SORSA A tét! KüLdJE iNFORMációit Az [email protected]

Ennyibe került önnek az Orbán-kormány

fotó

: Jár

dány

Ben

ce

Részletek a 3. oldalon

22012.

táMOgASSA A tiSztA LAPPAL-t! MKB 10300002-10506374-49020256 KöSzöNJüK!

Folytatás a címlapról

(Érsekkert, Berva), a Városházán, illetve az LMP egri irodájá-ban. Az itt összegyûlt lakossági kérdések, javaslatok folyama-tosan a közgyûlés vagy a bizottságok

elé kerültek (pl. bervai közösségi ház ügye, busz menetrend, Eger-patak és kerékpárutak, hó- és jégmentesítési terv, költségvetési kérdések, a zöld gazdaságélénkítési stratégia egyes ele-mei, a közgyûlési és a bizottsági jegyzôkönyvek elérhetôsége, nôk helyzete, fiatalok helyzete, interpelláció a városi nagyberuházások ügyé-ben, munkahelyteremtéssel kapcsolatos meg-oldások). A sok módosító indítványból néhány siker is született. Talán a legfontosabb az, ami alapján az SZMSZ szerint mégis van lehetôség a közgyûlésben idôkorlát nélkül felszólalni, illet-ve a helyi népszavazás könnyítése. Legnagyobb eredményünk, hogy elértük a „pártingatlanok” helyzetének tisztázását, vagyis, hogy felmutat-tuk: miközben rajtunk kívül minden közgyûlési szervezet képmutatóan elfogadta a burkolt pártfinanszírozás helyi rendszerét, a pártoknak

nagyon kedvezô ingatlanbérleti lehetôséget, mi azt elutasítottuk (piaci résztvevôtôl bérelünk iro-dahelyiséget), ráadásul az Alkotmánybíróság is nekünk adott igazat. A bervai új közösségi ház kialakítása ügyét is kö-vetkezetesen képviseltük.Azzal is tisztában vagyunk, hogy sok munka vár még ránk, hogy minél több egri legyen tisztá-ban azzal, hogy van alternatíva, van választási lehetôség, és igenis olyan kérdésekkel foglalko-zunk, amelyek az egriek életének fontos részei! Több mint száz felszólalás és kérdés, napirend

utáni felszólalások, témafelvetések és publikáci-ók tanúskodnak a fentiekrôl. Képviselônk – sok egyéb, a megyét érintô kérdés elemzésén túl – a városban egyetlen önkormányzati képviselôként minden közgyûlés után beszámolót tesz közzé a megyei szervezet blogján (lmpeger.blog.hu). E blogon és a képviselô Facebook-oldalán a lakos-ság számára folyamatosan nyitott a lehetôség, hogy egy-egy kérdésben véleményt nyilvánít-

son vagy kérdést tegyen fel, mellyel szerencsére sokan élnek is. Dr. Csarnó Ákos a közgyûlésben hosszú idô után elsôként használta az interpel-láció intézményét, melyet a jövôben is szeretne majd alkalmazni. Az LMP ebben az évben a Székhelyi-ügyként el-híresült botrány kapcsán rámutatott arra, hogy nem megengedhetô politikai indíttatásból bele-szólni a mûvészettel, kultúrával foglalkozó in-tézmények mûködésébe. Dr. Csarnó Ákos munkáját felelôsen gondolko-dó emberekbôl álló helyi szervezet segíti, akik rendszeresen, közösen vitatják meg az aktuális kérdéseket, és együttesen alakítják ki az állás-pontjukat. Az LMP megyei szervezete kitelepü-lésekkel, kampányokkal és különbözô politikai rendezvényekkel is segíti a képviselô munkáját. Irodánk fogadja az érdeklôdôket, ahol a párt közgyûléseit, a képviselô pedig a fogadóóráit is tartja, illetve ahová több országgyûlési képviselô és szakértô is ellátogatott az évek során.Komolyan gondoljuk: a pártok vannak az embe-rekért, nem fordítva. Éppen ezért nyitottak va-gyunk minden észrevételre, folyamatosan egyez-tetünk szakértôkkel, társadalmi szervezetekkel és a helyiekkel egyaránt. Teljes mértékben igaz tehát, hogy a városért és a helyiekért dolgozunk, és ettôl bennünket eltéríteni nem lehet.

A helyi népszavazás könnyítése – pártingatlanok ügyének tisztázása

Ellopták a lakossági felszólalásokat az egriektôl!


E szabály lényege az volt, hogy a kérdések, felvetések a nagy nyilvánosság elôtt történhettek meg. Sajnos az a helyzet, ezt ki kell mondani, hogy a felelôs döntéshozók félnek ettôl az intézménytôl. A megszüntetés a nagy nyilvánosság kikerülé-sét segíti.

Természetesen az indoklás azon része vitathatatlan, hogy sokszor oda nem illô stílusban és oda nem illô témákban szólalt fel egy-egy helyi la-kos, de ez egyrészt a felszólaló felelôssége, másrészt a közgyûlést levezetô elnöké. Ugyanis Eger város régi Alapokmánya rendesen szabályozta az ülés vezetését és az ülés rendjének biz-tosítását. Az évi plusz egy közmeghallgatás-sal valójában a dön-téshozók csak saját

lelkiismeretüket szerették volna megnyugtatni, de lássuk be: fél év alatt is történhet olyan nagy horderejû közérdekû esemény, amely érdekelheti az embereket. Ez egy gesztus volt régebben, és annak is kellett volna ma-radnia.

Sajnos az nem ma-gyarázat, fôképp nem indok, hogy sokáig tartott a fel-szólalások sora, és a képviselôknek ki kell várni a felszólalókat. Erre is lehetett volna megoldás, fôleg pol-gárbarát megoldás, persze ahhoz kell olyan képviselô, aki megtalálható Eger-ben.Az LMP annak örül-ne a legjobban, ha az elôterjesztô vissza-vonná az új rendelke-zést, mivel a korábbi szabályozás elegendô volt, ráadásul folya-matosan terítéken lesz a kérdés.

Egertôl 300 km-re?

ifj. Jung László (Fidesz–KdNP–Lokálpatrióták) még mindig nem tudta eldönteni, lemond-e képviselôségérôl.

Az egyik egri önkormányzati képviselô hamaro-san lemond mandátumáról. Vagy nem. Az emlí-tett városatya ifj. Jung László, aki a Dunántúlon, Egertôl több száz kilométerre kapott állást. A Fi-desz egri elnöke megerôsítette a hírt, viszont az-óta változott a helyzet, mert a képviselô mégsem mondott le. Vajon lemond-e a képviselô?Az augusztusi közgyûlésre ígérte a bejelentést, de egyelôre ez nem történt meg. Ezzel persze önmagában nincs probléma, azzal már inkább, hogy így miként tud beszámolni a Mûvészetek Háza (TDM) felügyelôbizottsági vizsgálódásá-ról? Az új önkormányzati szabály következtében – azaz, ha már a lakosok nem szólalhatnak fel a közgyûlésen – hogy tudnak kapcsolatot tartani a körzet képviselôjével, illetve ô az ott lakókkal? Ki jár rosszul, azok, akik rá szavaztak, vagy azok, akiket épp senki sem képvisel itt sem?

A lista-ügyrôl

Az LMP tiltakozik az ellen, hogy poli-tikai nézetei miatt nem szerepelhet-nek Egerben színészek, mûvészek.

„Villont baromira tudja”, politikai nézetei miatt mégsem léphetett fel Székhelyi József tavaly a Középkori Piactér címû rendezvényen Egerben – derült ki az önkormányzat kulturális bizott-ságának jegyzôkönyvébôl és hangfelvételébôl. Nádasy Erika színmûvész fellépési lehetôségét is utólag változtatták meg tavasszal. Elfogad-hatatlan egyes képviselôk „most megtehetjük” hozzáállása és az az országszerte tapasztalható fideszes gyakorlat, hogy megszállják a kulturális intézményeket. Mint ahogy az is, hogy az ön-kormányzati többség politikai ügyként kezeli a területet, fikarcnyit sem törôdve a szakmaiság-gal és azzal, hogy döntéseikkel éppen a nemzeti kultúrát gyengítik. Az LMP várja az ügyben indí-tott felügyelôbizottsági vizsgálat eredményét, és reméli, a szembenézést elmulasztó képviselôk levonják a megfelelô következtetéseket.

Az utóbbi idôben több olyan információ jutott el az LMP egri irodájába, mely szerint Eger környé-kén sok a parlagon heverô földrészlet, pedig so-kan eladnák, bérbe adnák, sokan pedig mûvelnék is ezeket a földrészleteket. A megoldás, hogy földbankot kell létrehozni Egerben is!Egy új földkezelési rendszer bevezetése segíthet a mezôgazdasági területek aktív hasznosításá-ban, azaz földbankot kellene létrehozni Egerben. A földbanki program célja nemcsak a városi tulaj-donú földterületek, parcellák egységes kezelése, hasznosítása és bérbeadása, hanem az elhanya-golt zártkertek és hobbitelkek mûvelésbe voná-sa, szociális alapú hasznosítása is. A földbank a Városgondozás Kft. vagy akár egy újonnan létre-hozott cég által menedzselve mûködhetne, úgy, hogy a megfelelô pályázati szempontok szerint

meghatározott idôszakra bérelni lehetne egyes területeket.Ezt a szabályrendszert a jövôben közösségi ala-pon kell kidolgozni, és mindenki számára nyitott rendszerré tenni. A legkisebb kertet is könnyen elérhetôvé lehetne így tenni. Jelenleg Eger város több futó programja közül az egyik arról szól, hogy a város az egymáshoz közel fekvô és eladásra felkínált földrészleteket megvá-sárolja, és nagyobb egységeket alakít ki késôbbi mezôgazdasági (erdôtelepítési) felhasználásra. A jövôbeni földbank portfóliójába több hektárnyi, különbözô nagyságú városi földterület kerülhet-ne. A rendszer beindulása nélkül is elmondható, hogy kisebb földterületekkel rendelkezô tulaj-donosok, idôs emberek, akik nem tudják karban tartani zártkertjeiket, már most is folyamatosan eladásra kínálják vagy bérbe kívánják adni földje-iket. Látszik, hogy már csak egy lépésre állunk a földbank megalapításától, mivel ezek az emberek

szívesen adnák a földbank kezelésébe kertjeiket, parcelláikat, ahol az önkormányzat zöldséget és gyümölcsöt termeltethet közmunkaprogram ke-retében vagy egyéni gazdálkodó megbízásával intézményei (iskolák, óvodák) részére. A földtu-lajdonos csak kezelésbe adná a földjét, amiért té-rítést nem kap, azonban tulajdonjoga megmarad és a termelt javakból részesedést kapna.A földbank közvetítô szerepet is vállalna a bérlôk és a bérbeadók, eladók és vevôk között, egyelôre helyi szinten, késôbb a városkörnyéki települé-sekre is kiterjesztve tevékenységét. A földbank az ingatlanpiac szereplôjeként szerepet vállalhatna magántulajdonú földingatlanok értékesítésében és földcserék lebonyolításában is.Az LMP egri szervezete szerint a lehetôség adott, a földbankkal egyszerre takarékosak lehetünk, az ingatlanokat is használhatjuk, költséget farag-hatunk le az intézmények beszerzéseinél és nem utolsósorban munkahelyeket teremthetünk.

Kirekeszti a helyi ember-eket egy fontos jogokból!

közgyûlés után beszámolót tesz közzé a megyei szerve-zet blogján (lmpeger.blog.hu).

Kiskertek, nagy haszonnal

Egerben is lehetne földbank!

2012.3

OLvASSA wEBOLdALAiNKAt, iRAtKOzzON FEL HíRLEvELüNKRE A LEHEtMAS.Hu OLdALON!

Az LMP valódi választási lehetôséget kínál 2014-re a választópolgároknak. A párt frakcióvezetôje szerint az al-ternatív költségvetéssel és a köztár-sasági minimum megalkotásával is igazolta kormányképességét az LMP.

– Mi a 2014-es választás valódi tétje? – A korábbi kormányzatokkal szembeni elége-detlenség 2010-ben egy saját lázálmait kergetô erônek adott kétharmados felhatalmazást. A kettészakított társadalom, az oktatásba való bejutás korlátozása, az alacsony képzettségû és kiszolgáltatott munkaerôre támaszkodó kaszár-nyakapitalizmus nem lehet ennek az országnak a jövôje. Ennél a gyerekeink, unokáink és mi ma-gunk is többet érdemlünk. A választás igazi tétje nem pusztán az, hogy ki fog kormányozni, ha-nem hogy Magyarország milyen irányt vesz. Az LMP szerint egy szolidáris és méltányos, az okta-tásra és a tudásra alapozó, modern, fenntartható és magas életminôséget biztosító társadalom a helyes irány. Errôl a választásról szól majd 2014.– Az LMP szerint a jelenlegi kormány súlyos ká-rokat okoz az országnak. Hogyan mérhetô ez a deficit a gazdaságban, a demokráciában?– Az alternatív költségvetésünkben 3000 mil-liárd forint körülire becsüljük Orbánék ámokfu-tásának árát. Ez 300 ezer forintot jelent minden egyes állampolgár zsebébôl. A demokratikus rendszer leépítésének hatása számokban nem mérhetô, de tény, hogy a magyar társadalom de-mokratikus meggyôzôdése súlyos sebet kapott. A jelenlegi törvényalkotás azt üzeni, hogy célja-ink eléréséért nem muszáj betartani a demokra-tikus játékszabályokat, azok csupán felesleges akadályok. Ez életveszélyes.

– Ha 2014-ben a Fidesz megy, mi marad az utód kormányra?– Az évekre bebetonozott pártkatonák a mé-diahatóságtól a legfôbb ügyészen át a bí-rói hivatalig várhatóan gerillaháborút fognak folytatni a következô, nem Fidesz-színezetû kormánnyal. És akkor a két aduászról még nem is beszél-tem. Az egyik a Költségvetési Tanács, mely ké-pes lehet megakadályozni a költségvetés elfo-gadását, gyakorlatilag megbuktatva ezzel egy jövôbeli kormányt. A másik taposóakna a jövôre megválasztandó új jegybankelnök lehet. Egyre valószínûbbnek látszik, hogy Matolcsy György követheti Simor Andrást a Nemzeti Bank élén, akinek unortodox gazdasági szemlélete komoly akadálya lehet a jövôbeli kormányzásnak. – Ha az LMP állítása igaz, és már csaknem min-den társadalmi réteg megszenvedte ezt a kor-mányt, akkor mégis hogyan tud tömegeket moz-gatni Orbán? – Ez a tömeg egyre kisebb. Az elégedetlenség óriási, bármerre megyek az országban, ezt ta-pasztalom. A Fidesz támogatása pontosan ott tart, mint a második Gyurcsány-kormányé a cik-lus fele táján. A kérdés sokkal inkább az, hogy a kiábrándult tömegeket hogyan lehet meggyôzni arról, hogy a változás érdekében álljanak mellénk. Meg kell mutatnunk a választóknak, hogy mi milyen országot szeretnénk építeni velük. Errôl szól az alternatív költségvetésünk. Az alkotmá-nyosság helyreállításának programját a 4K!-val megalkotott köztársasági minimum programja tartalmazza. Egyetlen, magát komolyan vevô el-lenzéki erô sem játszhatja el azt, amit Orbánék 2010-ben, azaz hogy úgy kér felhatalmazást a kormányzásra, hogy nem teszi világossá, mit is tesz majd ebben a pozícióban.– Többször utalt arra, hogy a magánnyugdíjak államosításával, az oktatási rendszer leépítésé-vel, a szerzett jogok elvételével Orbán az embe-rek jövôjét vette el. Az LMP képes lenne ezt visz-szaadni?– Igen. Világos elképzelésünk van arról, hogy milyen Magyarországot, milyen jövôt ajánlunk a választóknak. Együttmûködve, nem az erô pozíciójából kell felépíteni ezt az országot. Egy ország, amelyik nem hisz saját magában, a saját jövôjében, nem is lesz képes kézbe venni annak irányítását. A választók több mint fele ma nem menne el sza-vazni, vagy nem tudja, kire szavazzon. Véget kell vetni annak, hogy senki sem érezheti biztonság-ban magát az országban, bármit el lehet venni, át lehet írni, meg lehet változtatni. Vissza kell állítani a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot. Enélkül nemhogy a jövônket, de a jövô hetünket sem tudjuk tervezni.

vissza kell állítani a jogbiztonságot! – interjú Jávor Benedekkel Az Orbán-kormány költségvetésével

az a baj, hogy igazságtalan és mél-tánytalan. A Fidesz 2013-as büdzséje az elesetteket, a gyengéket magukra hagyja, a gazdagokat, az erôseket jutalmazza. Orbán viktor azt mondja, új világot épít, de haverjai zsebének megtömése, az értelmetlen pénzszó-rás, az elhibázott gazdaságpolitika eddig 2897,78 milliárdunkba került.

Mit tesz az LMP mint felelôs ellenzéki párt? Egyfelôl rámutathat a hibákra, ahogy ezt a par-lamenti viták során meg is tették a képviselôk, másfelôl meg is fogalmazhatja saját javaslatát. Megmutathatja az állampolgároknak, hogy ha az LMP készítette volna el a 2013-as költségvetést, akkor az milyen lenne, az embereket miként érin-tené. Ezt tette az LMP, errôl szól a párt alternatív költségvetési kiadványa.Lássuk, miben „lehet más” akkor ez a költség-vetés, mint a kormányé!Az egykulcsos jövedelemadó helyett visszatér-nénk a progresszív személyi jövedelemadó rend-szeréhez. Ezzel a fizetésbôl élôk nyolcvan száza-léka jobban járna, és csupán a legtöbbet keresô húsz százalék nettó jövedelme csökkenne. A ma-gasabb felsô kulcs azt jelzi, hogy az LMP a többet keresôktôl nagyobb hozzájárulást vár közös dol-gaink finanszírozásához. A párt az adórendszer-ben is zöld irányba igyekszik elmozdulni, ezért az egész-ségre és a környezetre káros dolgokat nagyobb adókkal terhelné.A Lehet Más a Politika három kiemelt területre juttatna többletforrást a Fideszhez ké-pest. Elôször is igazi munkahelyeket kell létrehozni. Nem a köz-munkások számát kell gyara-pítani, hanem fenntartható gazdasági fejlôdést és piaci munkahelyeket kell teremte-ni. Ennek érdekében a leghátrányosabb helyzetû 33 kistérségben három évig elengednénk a leg-feljebb szakmunkás végzettséggel rendelkezôk után fizetendô közterhek felét, illetve a legfeljebb 8 általánost végzettek után a közterhek 100%-át.

A legszûkebben értett foglalkoztatáspolitikai in-tézkedésekre összesen 383 milliárd forintot külö-nítenénk el, ennek legnagyobb tétele egy 200 mil-liárdos zöld beruházási alap lenne. Ez elsôsorban épületenergetikai beruházások támogatásán keresztül csökkentené a munkanélküliséget és támogatná a vállalatok energiahatékonyságot növelô beruházásait. Létrehoznánk egy 67 milli-árd forintos közösségi gazdaságfejlesztô alapot is vidéki közösségek számára, a tartós munkanél-küliek munkához jutását segítô helyi programok megvalósítására.Mivel a párt a tudást a fenntartható fejlôdés motorjának tekinti, a javaslat második fô eleme az oktatás fejlesztése – 310 milliárd forintból. A Fidesz oktatáspolitikája pénzt von el, a szegé-nyeket elzárja a tanulás lehetôségétôl, növeli a társadalmi egyenlôtlenségeket. Az LMP 20 mil-liárd forinttal növelné a védônôk, a bölcsôdék, a családi napközik és az óvodák támogatását, 45 milliárdot fektetne a közoktatásba, 40 milliárdot a szakképzésbe és a felnôttoktatásba, 30 milliárd-dal adna többet a felsôoktatásnak, támogatná a kutatást, az innovációt, a kultúrát, 100 milliárdot költene szociális területre, 40 milliárdot a lakha-tási problémák kezelésére.Az alternatív költségvetés harmadik része az egészséges életet, a környezetet meghatározó területekkel foglalkozik. Erre összesen 242 milli-árd forinttal többet különítene el a párt. 30 mil-liárd forinttal növelné a szûrôvizsgálatokra és a védôoltásokra jutó pénzt, és azonnal 110 mil-

liárd forint többletet juttat-na az egészségügy számára, amelybôl jutna fejlesztésre és az orvos elvándorlás megállítá-sára is. E három terület mellett az LMP költségvetése kiemel-ten foglalkozik két hátrányos helyzetû társadalmi csoport-tal: a romákkal és a nôkkel. Az LMP alternatív költségvetési programja szakít a mutyival, a haveri zsebek megtömésével, a hivalkodással, a gôgösséggel. Egy tudásra és az emberre ala-pozó, közösségeket építô és

erôsítô, a környezetre figyelô gazdaságpolitika mellett kötelezi el magát. Ez az út vezet egy jobb, igazságosabb, élhetôbb Magyarország felé…

Kinek jó a választási elôregisztráció?

Ennyibe került önnek az Orbán-kormány

A parlament elfogadta a választási eljárásról szóló törvényt. A kéthar-mados kormánytöbbség megtehette volna, hogy egyedül veri át a javas-latot a parlamenten, ám egy ilyen alapkérdésben inkább a lehetô leg-szélesebb konszenzus kialakítására törekedett. A parlamenti pártokkal folytatott egyeztetések ugyan nem hoztak teljes körû egyetértést, de végül mindössze három képviselô szavazott a javaslat ellen.

Nem kedves olvasó, nem bolondultam meg. A történetem annak az 1997-es – egyébként szin-tén nem tökéletes – törvénynek az elfogadásáról szólt, amit most cserélt le a Fidesz a sajátjára.

Meg arról, hogy a demokrácia alapkérdéseiben a pártoknak egyet kellene érteniük. De most pon-tosan tudom, hogy a fideszes kétharmad nem így járt el. Az ellenzéki pártok és a szakmai szerveze-tek tiltakozása ellenére egyedül szavazta meg a választási eljárásról szóló törvényt.Az LMP és a többi ellenzéki párt nem véletlenül tiltakozott az új választási eljárási törvény és az elôzetes regisztráció bevezetése ellen. Magyaror-szág az egyetlen hely a világon, ahol az állam egy jól mûködô lakcímnyilvántartással rendelkezik, pontosan tudja, hogy kik a területén élô válasz-tópolgárok, mégis elôzetes regisztrációhoz köti a választáson való részvételi jogot. Magyarország az egyetlen demokratikus ország a világon, ahol minden választási ciklusban újra regisztrálni kell, és erre csak személyesen vagy interneten keresz-tül van lehetôség. Levélben nincs.Persze kérdés, hogy demokrácia van-e még ab-ban az országban, ahol a hatalom elveszi és csak

hosszú tortúra után adja vissza a legalapvetôbb jogunkat, a választáson való részvétel jogát. A regisztráció bevezetése óta úgy gondolom, Ma-gyarország már csak féldemokrácia. Ahhoz, hogy újra egész legyen, háromszorosan kell ezt vissza-vernünk a Fideszen.

Elôször is: el kell mennünk regisztrálni. Másodsorban: el kell menni szavazni, és le kell váltani a zsarnokoskodó kormányt. Harmadrészt: a választás után helyre kell állítani az alkotmányosságot és a lerombolt demokrati-kus intézményeket. Senki ne gondolja, hogy a Fidesz olyan erôs, hogy nem lehet leváltani. Ha erôs lenne, akkor nem akarná a regisztrációval korlátozni azt, hogy az emberek akarata érvényesüljön. Érzik a vesztü-ket. És ebben ezúttal igazuk van.

Karácsony gergô

2012.4



Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint szeptemberben a közoktatásban 1 millió 296 ezer diák kezdi meg a tanévet: az általános iskolákban 749 ezer, a gimnáziumokban 191 800, a szakkö-zépiskolákban 227 600, a szakiskolákban pedig 128 400. Az elsô évfolyamos tanulók száma az ál-talános iskolákban 100 800, a gimnáziumokban 38 900, a szakközépiskolákban 40 200, a szakis-kolákban 33 900. A közoktatásban 150 100 peda-gógus áll munkaviszonyban.Az iskolák Magyarország oktatási rendszerében megkerülhetetlenek, sikerük vagy kudarcuk meghatározó következményekkel bír a magyar gazdaság és foglalkoztatás fejlôdésére, a sikeres felsôoktatás és kutatás-fejlesztés megalapozá-sára – egyáltalán Magyarország versenyképessé-gére vagy leszakadására. Az elmúlt két esztendô azt bizonyítja, hogy a Fidesz-nek nem célja az értékes iskolarendszer építése vagy fenntartása – a fokozatos leépítés korszaka köszöntött be. Számos nemzetközi hírû iskola vagy intézet vívja haláltusáját, miközben gyermekvédelmi intézmények sodródnak a ki-számíthatatlan államosítás felé. A megyei önkormányzatok esetében ez már 2012 elején megtörtént, nem kis zavart okozva azzal,

hogy az intézmények vezetôinek – a fenntartó-váltás következtében – megszûnt a vezetôi meg-bízatása. Az egyetlen megnyugtató dolog, hogy nem írnak ki pályázatot az összes (több ezer) igazgatói állásra, minden igazgató „kitöltheti az idejét”. Ez azért is szerencsés, mert ha kiírták volna a pályázatokat, nem lenne, aki elbírálja, ugyanis a 198 tankerületi igazgató október 9-én volt kine-vezve, a pályázatok elbírálása most folyik, nem beszélve a többi munkatársról. Összesen 2350 állásról és intézményrôl szól a fáma.

Az LMP kármentô szerepe a kialakuló káoszban

Az LMP az egész országban nem pusztán egy ellenzéki párt, hanem tudatosan dolgozik az ország összes polgára érdekében. A fôvárosban és országszerte több határozati javaslatot nyúj-tottunk be, amelyekben egyrészt azt javasoljuk, hogy minél hamarabb készüljenek el az államosí-tási folyamat konkrét lépései, majd ezt alaposan vitassuk meg.

Részlet a józsefvárosi önkormányzat tes-tületi ülésének jegyzôkönyvébôl. A hatá-rozat Jakabfy Tamás LMP-s önkormányzati képviselô javaslata alapján született.

„Az intézményvezetôk, oktatási szakemberek és szükség esetén az állami intézményfenn-tartó intézet bevonásával készüljön javaslat-csomag arról, hogy a 2012. évben a Józsefvá-rosi Önkormányzat által fenntartott oktatási intézményekben hogyan biztosíthatóak azok a 2012-ben nyújtott oktatási többletszolgál-tatások, amelyek az államosítás következté-ben elvesznek.” (egyhangúlag elfogadták) Az ügy pikantériája, hogy a Pokorni Zoltán vezette 12. kerület ugyanezt a javaslatot nem fogadta el.

Ezenkívül az intézményvezetôk és az oktatási szakemberek bevonásával készüljön javaslat-csomag arról, hogyan biztosíthatják azokat az eddig nyújtott többletszolgáltatásokat, amelyek az államosítás következtében elvesznek: például a szakkörök, a sport- és szabadidôs tevékeny-ségek, az idegen nyelvi elôképzôk, a sajátos ne-velési igényû (SNI) tanulók oktatása, vagy a pe-dagógiai asszisztensi szolgáltatás. Az LMP azon van, hogy a romokból újraépítse, amit Széchenyi, Trefort és Klebelsberg megalkottak, és paradox módon épp az önmagukat jobboldalinak beállító utódaik semmisítenének meg. Mindezek ismeretében nem meglepô, hogy Gloviczky Zoltán az EMMI (Emberi Erôforrások

Minisztériuma) helyettes államtitkára – aki töb-bek között a még el nem fogadott „Átadás-át-vétel” jogszabály elkészüléséért is felel – 2012. október 18-án reggel bejelentette lemondását. Márciusig hivatalában marad.

zAvAROS gondolatok Az Oktatási Bizottság 2012.10.09-én meg-tartott ülésén Marekné Pintér Aranka, a Klébesberg Intézményfenntartó Központ (KIK) kinevezett igazgatója válaszolt a kérdé-sekre:

„...az igazgató ugyanúgy felelôs lesz a mûködtetésért, mint eddig (kivéve a gazdál-kodást)…”„...a kinevezési jogkörök kérdése még nyitott – ugyanúgy, mint a helyettesítései rendszer, mindkettô még szabályozás kérdése..”„…az iskolaigazgatókkal kapcsolatban még várjuk a jogszabályi változtatást. Mivel az iskolák a gazdasági önállóságukat nem tudják fenntartani ezentúl. Ez újragondolásra készteti az igazgatói munkakört is…” „…az iskola életével kapcsolatos szervezé-sek… az igazgatónál maradnak.”

Most múlik pontosan…

Tegye fel a kezét, akinek nincs a baráti körében olyan, aki már egy ideje külföldön dolgozik, vagy ezt tervezgeti? Na ugye… Nekem is több ismerôsöm, közeli, jó barátom keresi már kül-földön a boldogulást. Sajnos egyre többen teszik ezt: fiatalok ezrei hagyják el hazánkat évente. Teljesen megértem ôket.A Tárki tavaszi kutatása szerint a rendszerváltás óta nem volt ilyen magas a kivándorolni akarók száma. Sajnos ez nem meglepô. Mert mit látnak maguk körül? Megszorítás, megszorítás, meg-szorítás, minden héten egy új adó. Munka nincs, nem is lesz. Az egyetemeken kevesebb a hely. Végtelen a sor a kórházban, ha még nem zárták be. Az állam kivonult a falvakból, a városokból, mindenhol leépít. Eközben a narancsos haverok-nak dôlnek a milliárdok, ôk kapják a földeket, az állami megbízásokat. Ha pedig felemeled a hangod, anyád repül az önkormányzati állásából, apád mehet közmunkásnak.

Ez a helyzet, ezek a kilátások. És ezért mennek el inkább fiatalok ezrei Írországba egy szállodá-ba mosogatni napi 12 órában. Ezért vacognak fûtetlen londoni lakásokban, egy szobában akár négyen is. Ezért szednek feketén epret a negy-venfokos melegben egész nap. Mert az még min-dig jobb, mint ami itthon van.Szégyen.Szégyen, hogy ezt kell tenniük.Szégyen, hogy az ország nem tud jövôt biztosíta-ni, jövôképet adni.Szégyen, hogy közben meg megy a szövegelés az óriási gazdasági sikerekrôl, a dicsôséges forrada-lomról.Az LMP az alternatív költségvetésével azt üzeni a fiataloknak: maradjatok itthon, mert Magyaror-szág talpra áll! A kivándorlást a biztos egziszten-cia megteremtésével és a Fidesz-kormány okozta kiszámíthatatlanság felszámolásával lehet meg-állítani. Javaslatunkban külön figyelmet szen-telünk a fiatalok foglalkoztatási problémáinak, és 310 milliárd forint pluszforrást fordítanánk a társadalmi felemelkedés támogatására. Így több pénz jutna az oktatásra a bölcsôdétôl a szakkép-zésen és a felsôoktatáson át a felnôttképzésig, mert a társadalom csak a tudásra támaszkodva lehet sikeres.

dorosz dávid

Az ökopolisz Alapítvány idén két energiaszegénységgel foglalkozó biobrikett-készítô projektet támo-gat toldon és Nógrád megyében.

A toldi Igazgyöngy Alapítvány támogatásunk se-gítségével egy biobrikett üzemet állított fel, ahol hulladékokból, kézi erôvel állítanak elô magas égéshôjû brikettet. Az üzemet magát is újrahasz-nosított anyagokból építették, és az ott dolgozó

25 ember közmunkásként vagy önkéntesként dolgozik. Két hónap alatt sikerült annyi briket-tet gyártaniuk, amellyel a tervek szerint 30-35 család kihúz három hónapot; de a projekt még csak kísérleti fázisban van. Nógrád megyében 5 fô közfoglalkoztatott alkalmazásával 50 család számára állítanak elô tüzelôt. Az Ökopolisz Ala-pítvány 500 000 forinttal támogatja mindkét kezdeményezést.

Az elmúlt két évben „unortodox” volt a kormány munkaerô-piaci politikája is. Szokás szerint pénzt vettek el mindenhonnan: 2011-ben az állás-keresési támogatást példátlan módon 90 napra csökkentették. Emellett a tartós munkanélküli-ség esetén igénybe vehetô összeget is 20%-kal visszavágták – ami most nevetséges 22 800 Ft, azaz semmire sem elég. A „segély helyett mun-kát” elv jegyében olyan szigorításokat vezettek be, amelyekkel idén munkanélküliek tömege esett ki az ellátási rendszerbôl. E forráskivonást nem ellensúlyozta a kormány az álláskeresési támogatások és szolgáltatások nagyobb mértékû támogatásával. Sôt, a 2011-es zárolások 12 milliárd forinttal csökkentették a foglalkoztatási és képzési támogatásokat. Mi-közben minden kutatás a jól célzott, személyre

szabott és komplex munkaerô-piaci szolgálta-tásokat ajánlja, a Fidesz a rendkívül drága és a piacon történô elhelyezkedés esélyeit csökkentô közmunkát részesíti elônyben. Az állam 2012-ben minden eddiginél többet költ közmunkaprogra-mokra, és 2013-ra már 400 ezres közmunkás lét-számot vizionál.A jelenlegi programban a dolgozók bére és jogai is alacsonyabb szinten állnak, mint a „normál” munkapiacon. Ez nem jó a közmunkásoknak, mert a segély és a közmunka között hányód-nak úgy, hogy közben nem javulnak az esélyeik, hogy tartós, rendes állást találjanak. Nem jó az adófizetôknek sem, mert pazarlóan költik el a pénzüket, és nem jó a vállalkozóknak sem, mert az olcsó közmunka torzítja a piaci viszonyokat. És persze rossz az egész országnak, mert a közmun-

ka hosszú távon nem javítja a foglalkoztatást, tartósan nem csökkenti a munkanélküliséget.Az LMP szerint a közmunka célja az, hogy az emberek gyakorlatot, tapasztalatot szerezze-nek. Ezért az egésznek egy átfogó aktiválási programba kellene illeszkednie, amelyben az emberek számára személyre szabott, képzéssel egybekötött, a segélytôl a munkaerôpiacig tartó utat kínálnak. A közmunka nem lehet kötelezô, a munkanélküliek számára választhatóvá kel-lene tenni a nekik megfelelô munkaerô-piaci szolgáltatást. A jelenlegi rendszertôl eltérôen a regisztrált álláskeresôkhöz hasonlóan közmun-ka esetén is hozzáférést kellene biztosítani a résztvevôk számára az elhelyezkedést, illetve az önfoglalkoztatást elôsegítô támogatásokhoz. Az aktiválási programnak minden elemében az elhelyezkedést kellene elôsegítenie a munkanél-küli és a munkaerôpiac igényei szerint. A jelenlegi rendszer tehát rossz, és az is problé-más, ahogy megvalósul. Számos anomáliát tár-tunk fel már: embertelen munkakörülmények és

bánásmód, bérezési problémák, diszkriminatív joggyakorlat és egyéb törvénysértô visszaélések. Az LMP mindezt nem nézi tétlenül: jogsegélyt nyújtunk és tanácsot adunk az állampolgároknak, sérelem esetén segítjük az érintetteket, hogy az Alkotmánybírósághoz, az ombudsmanhoz for-dulhassanak. A Belügyminisztériumnak folyama-tosan jelezzük az anomáliákat, és emellett tör-vénymódosítási javaslatokat is beterjesztettünk, például arról, hogy polgármesterek, országgyûlési képviselôk földjén ne robotolhassanak közmun-kások, illetve hogy a törvényben legyenek garan-ciák arra, hogy önhibáján kívül ne zárhassanak ki senkit a szociális ellátórendszerbôl. Emellett szakértôinkkel dolgozunk egy átfogó zöld mun-kahely-teremtési programon, amely alternatívát mutat a választók számára 2014-ben a kormány mostani botladozásaival szemben.

Szél Bernadett

Kiút a közmunkából?

Egyszerû eszközökkel lehet elkészíteni a tüzelôt

Exodus és talpra állás Hulladékból tüzelôt!

2012.5

tudJON MEg töBBEt Az LMP PROgRAMJáRóL, HíREiRÔL! HONLAP: HttP://HEvES.LEHEtMAS.Hu

A „dobó tér - Eger-pa-tak - Belvárosi térsor funkcióbôvítô rehabilitáció-ja” nagyszabású tervek egyik alkotóeleme az Eger-patak medrébe tervezett kerékpár-út. Közpénzek felhasználá-sával a 7-800 méter hosszú szakasz 130 millió forintba fog kerülni a tervek szerint, holott ennek töredékéért (táblázással, felfestéssel) is ki lehetne alakítani kerékpá-rozásra alkalmas útszakaszo-kat.

ökológiai folyosó szempontja – A kerékpárút a tervek szerint az Árva közi hídtól északra térne le és menne a híd alá, végig követve a patakmeder folyásirányú jobb oldalát, és az Esz-perantó sétánynál vezetne fel ismét a felszínre. Legalább öt híd alatt vezetne az út. A kerékpárút szélességének leg-alább két méternek kell lennie, ami azt jelenti, hogy a patakmeder szélessége is csökken, és ezzel egy idôben a zöld fe-lület is csökken. A város zöld folyosója, ökológiai folyosója így mindenképpen sérül.

vízügyi szempont – A patak sokszor az idôjárásnak köszönhetôen árvízzel fenyegette a vá-ros egyes részeit. Az árhullám levonu-lásában az egyik, ha nem a legnagyobb

szerepe magának a patakmedernek van. Minél nagyobb a patakmeder szé-lessége és mélysége, annál gyorsabban vonulhat le az árhullám. Ha egy lefelé, majd lentebb egy felfelé vezetô rámpa „belóg” a mederbe, azzal egyértelmûen szûkíti a medret, veszélyezteti a kiala-kuló árhullám levonulását, ráadásul a kerékpárút mellé korlátokat is kell állí-tani.

Karbantartás szempontja – A kerékpárút a patakparton, közvetle-nül a víz mellett fog kanyarogni, a víz-szinthez közel, így aztán a magasabb vízállás hordalékkal és vízzel árasztja majd el az utat. A pályázatban hangoz-tatott gyorsforgalmi jelleg egyáltalán nem fog érvényesülni. Folyamatosan tisztítani, karban tartani kell, és emi-

att folyamatos támadásnak, kritikának lesz kitéve a mindenkori városvezetés. Elég, ha csak a Rákóczi út alatti átjáróra gondolunk, azt sem lehet folyamatosan használni.

Közlekedés szempontja – Egyrészt a kerékpárút fô célja, hogy a kerékpárosok gyorsan át tudjanak kerekezni a Belvároson, anélkül hogy zavarnák a turistákat, a nézelôdôket. Ez az érv fordítva nem fog érvényesül-ni, ugyanis a gyalogosok is lemehetnek majd a kerékpárútra nézelôdni, így ren-geteg balesetveszélyes pillanatot kell megélniük majd mind a kerékpározók-nak, mind a gyalogosoknak. Másrészt balesetveszélyt rejtenek a közlekedôkre az alacsonyan ívelô hidak is.

Drámai mértékben csökkent a városban tevékenykedô civil szervezeteknek juttatott tá-mogatások mértéke idén, pedig az elvégzett civil munka – amely nagyrészt önkéntes, vagy mini-málisan támogatott – olyan feladatokat lát el, amelyre sokkal több forintot kellene költenie az önkormányzatnak, ha azt ô maga végezné el.Egerben régóta mûködik az a rendszer, misze-rint az önkormányzat az egri adófizetô cégeknek, vállalkozásoknak az országosan ismert és bevált rendszerhez hasonlóan engedi a „címkézést”, vagyis az adófizetôk egy része megmondhatja, hogy a befizetett adója egy részét melyik civil kezdeményezés, szervezet kapja, és milyen fel-adatot támogat. Így korábban a direkt támoga-tásokon túl izmosabb összegek is kerülhettek a civilekhez. A rendszer még él, de az önkormány-zat összeszorította a markát.Tavaly a 2010-es adóbevétel után mintegy 25 mil-lió forintot kaptak a cégektôl a helyi civilek: ala-

pítványok, egyesületek és még önkormányzati intézményeknek is jutott.Az idén az összeg 8,6 millióra csökkent. Ha meg-nézzük, hogy tavaly a városi civileknek juttatott közvetlen támogatások mellett „csak” ekko-ra összeg jutott, akkor elszomorító, hogy idén mindössze 8 millió forintot tudtak címkézni a cégek. Ez egyrészt azért is alakult így, mert a jo-gosultak körét alaposan leszûkítette a közgyûlés, illetve a cégek sem jelezték a szándékukat, ho-lott az újonnan bevezetett elektronikus bevallás egyik indoka éppen az volt, hogy így majd a cégek könnyebben fognak adakozni. Nem így történt. 2012 elôtt azok a vállalkozások élhettek a cím-kézéssel, amelyek befizetett adójának mértéke elérte a 300e forintot (15 milliós bevétel fölötti cégek). Ekkor a vállalkozás a helyi iparûzési adó-ja 3%-át és legfeljebb 300e forintot jelölhetett meg. 2012-tôl 500e forintra emelték a mértéket, vagyis az ezt a mértéket elérô vállalkozások (a 25

millió forintos bevétellel rendelkezôk) csak be-fizetett adójuk 2%-át, legfeljebb 200e forintot jelölhetnek.Egyrészt a város megvágta a közvetlen támoga-tások mértékét (kb. 50%), másrészt a „címké-zés” 30-40%-ára csökkent a korábbi idôszakhoz képest. Harmadrészt a parlament által jóváha-gyott keret is megfelezôdött. Sôt, a megyei Ci-vil Információs Centrum mûködtetôje, a Norma Alapítvány üstökösként való feltûnése a megye egén, és „érdekes” kötôdései kérdéseket vetnek fel. Mindezt olyan gazdasági helyzetben, amikor gyôzelmi jelentések szólnak arról, hogy Egerben az iparûzési adóbevételek 180 millió forinttal ha-ladták meg a várakozásokat.Az Egri Norma Alapítvány a civil szféra gyôztese, ez a szervezet ugyanis eddig tipikus „alvószerve-zet” volt.A helyi civil egyesületeket tömörítô, csaknem húsz éve mûködô Egri Civil Kerekasztal sem tu-

dott róla, hiszen a szervezet egri közösségi prog-ramokban nem vett részt, sôt még pályázatokat sem írt. Kérdés, hogy az Egri Norma Alapítvány ilyen szakmai „múlttal” alkalmas lesz-e a feladat normális ellátására.

forrás: nol.huAz LMP javasolja, hogy a városvezetô többség a kedvezô gazdasági körülményekre való tekin-tettel a következô év költségvetésében nagyobb összeget biztosítson a helyi civil kezdeményezé-sek munkájának segítésére!

csökkenô civil támogatások Egerben180 millió (többletbôl) csak 8 millió került a civil szervezetekhez!

túl drága kerékpárút Bolhapiacokat Egerbe!


A bolhapiacok sok helyi sajátossággal bírnak, de alapvetôen két fô funkci-ót töltenek be: közösségi terek, valamint olyan helyek, ahol használt dol-gok (könyvek, játékok, használt ruhák és sok egyéb más hasznos dolgok) cserélnek gazdát. Eger közelében (Felsôtárkány, Andornaktálya) már sike-resen mûködnek bolhapiacok, vagy hasonló kezdeményezések. Egerben a jelenlegi helyzet az, hogy erre lehetôség nincs, legalábbis a városvezetés mereven elzárkózik attól, hogy az ilyen kezdeményezések megjelenhesse-nek a város közterületein.Érthetô lenne a félelem, ha a régi „lengyel piacra” gondolunk, de annak idején azokon mindenféle, a bolhapiacokra egyáltalán nem illô dolgot árul-tak: koszos kispolszki karburátortól kezdve a 96%-os tiszta szeszen át a sínvasig mindent, ráadásul a sötét sarkokban ment az itt-a-piros-hol-a-piros szerencsejáték is... Egy szigorú szabályozással engedélyezett bolha-piacon csak olyan dolgokat lehetne árusítani, amelyeket enged a hatóság, és folyamatos ellenôrzéssel figyelemmel lehet kísérni a piac mûködését. A személyes ellenérzések nyilván sokat számítanak, de nézzük azokat a pél-dákat, amelyek viszont a bolhapiacok létjogosultságát támasztják alá! Ezek a piacok nemcsak a fenntarthatóságot, hanem a közösséget is erôsítik, régi tárgyaink pedig másnak még értékek lehetnek, egyben bevé-telt is hozhatnak, ami a rossz gazdasági helyzet miatt számíthat.

Többen is jelezték, hogy látnak fantáziát ilyen jellegû rendezvény megszer-vezésében, mi több rendelkeznek infrastruktúrával és szervezési tapaszta-latokkal is. Felvetették helyszínként a régi 3-as iskola udvarát, a Piaccsar-nok elôtti teret, illetve felmerült a vasútállomás és a SPAR áruház közötti terület is (továbbá Felnémet és Lajosváros egy-egy közterülete szintén). E javaslatok tekintetében – mivelhogy nem barokk belvárosi részekrôl van szó – egyszerûen értelmezhetetlen az az álláspont, hogy nem illeszkednek a városképbe a bolhapiacok! Ha ellenôrizhetô a folyamat, akkor egy idô után magától is kihullik a piacra nem való árus és az áruja. Nyilván ehhez idô kell, de ha a város a rajtvonalhoz sem engedi állni se a szervezôket, se a lakosságot, akkor nem beszélhetünk szociális érzékenységrôl, és nem beszélhetünk arról sem, hogy figyelembe vennék az egriek véleményét! Az LMP szerint engedni kellene a helyieknek, hadd döntsenek arról, mit szeretnének. A város feladata ebben az esetben nem a korlátozás, hanem a lehetôségek megteremtése lenne!

titokzatos Norma Alapítvány1998-ban alapították, kuratóriumi elnöke Ringelhann György, Eger város rendszerváltás utáni elsô polgármestere, akinek vezetésével az elmúlt években szinte semmilyen aktivi-tást nem fejtett ki, így az egri civil társada-lom elôtt eddig ismeretlen volt.

üresen hagyot lehetôségek

feleslegesen az ártérbe vezetve

fot

ó: d

ombó

rczk

y já

nos

fot

ó: d

ombó

rczk

y já

nos

2012.6

tudJON MEg töBBEt Az LMP PROgRAMJáRóL, HíREiRÔL! HONLAP: HttP://HEvES.LEHEtMAS.Hu

Se biomassza fûtômû, se jégpálya

Az LMP már 2010-ben, választási programjában jelezte, hogy a Turisztikai Desztinációs Me-nedzsment (TDM) mûködése nem megfelelô. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a közgyûlés elé kerüljön egy jól mûködô TDM tervezete, és teljesen átalakuljon a szervezet. Városi választási programunk sarkalatos eleme volt a TDM kritizálása és az átalakítására tett ígéret. Az utóbbi idôkben egyre sûrûsödô prob-lémák és bajok forrása a rosszul kialakított szer-vezet. Ezen sürgôsen változtatni kell! A 2010-es választási programunk TDM-re vonat-kozó része így szól:

turizmusszervezésA TDM-szervezet tehát általában egy alulról induló kezdeményezés eredménye, melyben a helyi turizmust befolyásoló döntéseket a szer-vezet tagjai, azaz a helyi idegenforgalmi vállal-kozások (szállásadók, éttermek, utazási irodák stb), az önkormányzat és a szakmai szervezetek közösen hozzák. Az LMP maximálisan támogat-

ja a helyi és térségi TDM-szervezetek intenzív mûködését, hiszen azt valljuk, hogy egységben az erô, és összefogással sokkal többet lehet el-érni. Ezt mutatják egyébként azok a példák is, ahol jól mûködik a TDM.Ehhez az összefogáshoz, és a valódi szakmai munkához azonban elengedhetetlen, hogy a turisztikai szolgáltatók egyenlô (vagy legalább-is arányos) szavazati joggal rendelkezzenek a TDM-en belül, és az önkormányzat háttérbe vo-nuljon. Egerben, bár névleg megalakult a TDM, a döntési jogok valójában mégis az önkormány-zat egyik intézménye kezében vannak, mivel a többi tag (amely összesen körülbelül 100 vállal-kozást tömörítô öt egyesületbôl áll) együttesen a szavazati jogok nem egész 4%-át (!) birtokol-ja. Ráadásul ôk is csak meghívásos alapon, kivá-lasztottként léphettek be a TDM-be.Szeretnénk felhívni a városvezetés figyelmét, mindannyiunk érdeke, hogy a közgyûlés elé kerüljön egy jól mûködô TDM-szervezet terve-zete.

Egy éve nem kapunk érdemi választ, a város pedig megoldást. dr. csarnó ákos tanácsnok a 2011. szeptemberi közgyûlésen interpellációt nyújtott be több kérdésben is Habis László polgármester úrnak. A kérdések kö-zött szerepelt a biomassza fûtômû és a korábban elbontott jégpálya kérdése is.

(részlet a közgyûlésen elhangzott interpelláció-ról is készült jegyzôkönyvbôl:)Dr. Csarnó Ákos: Biomassza fûtômû. Az eredeti nyilatkozatok szerint már régen mûködnie kel-lene a felsô városi biomassza fûtômûnek. A jég-pálya villámsebességû eltüntetésén túl semmi sem történt ez ügyben. Lesz-e, mikor épül meg a

biomassza fûtômû? Továbbra is biztos-e a város vezetése abban, hogy ez jelenti hosszú távon a megoldást? Szeretném tudni, hogy mit tartal-maznak a vonatkozó szerzôdések, egyáltalán érvényesek-e még? Az elmúlt idôszakban történ-tek-e vizsgálódások esetleges alternatív megol-dások (pl. geotermikus energia) felkutatására?A válasz meg is érkezett természetesen (idézet a jegyzôkönyvbôl), de konkrétumokat keveset tar-talmazott:Habis László: Némiképp keresztezte szándékai-kat, de az összes parlamenti információ, minisz-tériumokkal való egyeztetés azt jelzi, hogy az ilyen mûszaki tartalmú fejlesztés a késôbbiekben is a kormányzat egyetértését, támogatását és egy olyan szabályozási környezet megvalósítá-sától teszi lehetôvé, amellyel ez a beruházás a szándékoktól eltérô idôpontban is, de ésszerûen megvalósítható lesz.

Azt nem lehet mondani, hogy elkapkodta volna a dolgokat a városvezetés. Alapvetôen az volt a terv, hogy a biomassza fûtômû komoly (milliár-dos értékû) beruházással a környéken növô fák egy részét, illetve az azokból készített mintegy 24000 tonna faaprítékot fogja évente eltüzel-ni, és így hôt termelni Egerben. A Felsôváros kellôs közepén, az emeletes házak tövében, napi tehergépjármûs szállítással, tegyük hozzá. Még a 2010-es önkormányzati választások elôtt egy projektcéggel szerzôdést is kötött a város (EVAT Zrt.), hogy már télre kész legyen a fûtômû. Csak-hogy elôre nem látható események szóltak köz-be, és a nagy reményû fûtômû építése egyre csak húzódik. Ráadásul a jégpálya elbontásán kívül sokkal több azóta sem történt...Alapvetôen a biofûtômû célja kettôs lett volna: a folyamatosan emelkedô gázárak miatt teher-mentesíteni egyrészt a város költségvetését, il-

letve a lakosság pénztárcáját, másrészt relatíve környezetbarát technológiával helyettesíteni, kiváltani a gázfüggôséget. Mindezek akár dicsé-retes elképzelések is lehettek volna.

Mostanra annyira elfajult a helyzet, hogy a pro-jektcég nem kapta meg a banki hitelt, így az épít-kezés nem kezdôdik meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy mintegy 40–50 milliós kötbérrel máris tar-tozni látszik a projektcég az önkormányzat felé, ezért türelmet és haladékot kért, valamint azt, hogy az EVAT finanszírozza meg a fûtômûvet. Az EVAT meg a várost kérte, hogy finanszírozza meg a fûtômû megépítését... Júliusban éppen ezért lett volna rendkívüli közgyûlés, azonban az állás-pontok nem közeledtek. Hol tartunk, mit jelent mindez?

Egyrészt a kötbér megfizetésérôl nem tudunk semmit. De mindez azt is jelenti, hogy télre szin-te biztosan nem épül meg a fûtômû, de a jövô évi megépítés is problémás. A jelenlegi konstrukció-ban szinte biztos, hogy a fûtômû nem épül meg. Jelenti továbbá azt is, hogy a város nem akar be-leugrani egy milliárdos készfizetô kezességbe. Amennyiben a kötbér megfizetésétôl nem tekint el a város, a projektcég fogja lehúzni a rolót, tehát így sem lesz biomasszán alapuló fûtômûvünk. És mi a helyzet a jégpályával?Mivel az elbontott jégpálya megépítése is a ban-ki hiteltôl függ és az nem áll rendelkezésre, a felelôtlen, kapkodó döntések miatt Egernek nem biztos, hogy idén lesz normális körülmények között mûködô jégpályája. Ezzel gyakorlatilag megpecsételôdne az egri jégkorong sorsa.E kérdések továbbra is ott lógnak a levegôben, melyekre az LMP válaszokat vár:

Az elmúlt idôszakban történtek-e vizsgálatok esetleges alternatív megoldások (pl. geoter-mikus energia) felkutatására? Van-e a késlekedésnek felelôse?Lesz valaha jégpálya Egerben?Ki a felelôse a korábban sikeres egri jégko-rongsport szétveréséért?

Régiós szintû közlekedési koncepciót készít az LMP

Se megoldás, se jövôkép az ügyben

városunk értékei többet érdemelnek

átalkul a tdM végre?

A Lehet Más a Politika nógrádi és hevesi szer-vezetének képviselôi megbeszélést tartottak a két megyét érintô közlekedési kérdésekben. Hatranics József, Visnyovszi András, illetve Tóth Norbert, Komlósi Csaba és dr. Csarnó Ákos vett részt az egyeztetésen, ahol megállapodás született arról, hogy az észak-magyarországi

régió közlekedési helyzetét felülvizsgáló és a lehetôségeket bemutató közlekedési koncepció elkészítésével bízzák meg az LMP Közlekedési Munkacsoportját. Leszögezték, hogy legfonto-sabb elvként a vidéki emberek érdekeit, a minél gyakoribb, gyorsabb és pontosabb célba érkezést vegyék figyelembe a koncepció kidolgozásakor.

72012.


Meg lehet élni Egerben 47.000 forintból?

Egertóth Norbert megyei koordinátortel.: 06-30-635-0079dr. csarnó ákos önkormányzati képviselôtel.: 06-20-596-7425e-mail: [email protected]: http://heves.lehetmas.hublog: http://lmpeger.blog.huElérhetôségeink: 2. IRODA – Várjuk irodánkban hétfônként 14.00 és 18.00 között! Eger, Rákóczi F. u. 65. I/5.

iMPRESSzuM

Készült a Lehet Más a PoLitika megbízásából 315 500 példánybanKérjük, támogassa a következô lap elôállítását! www.budapest.lehetmas.hu

Fôszerkesztô: Kozák Tibor Olvasószerkesztô: Moldován LászlóLapigazgató: Pósa AndrásFelelôs kiadó: Cake Olivio

cím: 1136 Hegedûs Gyula u. 36. fszt. 5.telefon/fax: (+36) 1/782 7120 (10–16 óráig)weboldal: www.lehetmas.hu Nyomdai elôkészítés: Penkala Bt.Nyomás: Ringier Nyomda© Budapesti Lámpás – Minden jog fenntartva.

Az LMP egri képviselôje, dr. csarnó ákos utánajárt a kérdésnek

A miniszter úr szerint ennyibôl szerényen, de meg lehet élni, igaz Egerrôl nem ejtett külön szót. Arra gondoltam, hogy utánaszámolok az összegnek, és megvizsgálom, én magam meg tudnék-e élni 47.000 forintból.

Feltételezem, hogy az említett összeg nettó összeg, vagyis nem tartalmazza már a levonásokat (az szja-t, valamint a járulékokat). Megnéztem a saját háztar-tásom kiadási tételeit: gáz 14.600, villany 4.300, víz 1.600, közös költség: 3.000 forint. A 48 m2-es lakás-ban jelenleg 19,5–20 fok van, nem is megy feljebb; zuhanyzok; hetente 1x mos a gép; energiatakarékos izzóim vannak és kikapcsolok minden stand-by üzemmódos gépet. A fenti rezsiköltségek havon-ta tehát 23.500 forintot tesznek ki. Ez pont 50%-a a címben szereplô összegnek. De menjünk tovább. Sokan elfelejtkeznek róla, de a befizetett adón és járulékon túl van még mit fizetni. Tegyük fel, hogy szerencsés vagyok és saját ingatlannal rendelke-zem, amely után évi 3.900 forint ingatlanadót fizet-hetek, ami egy hónapra 325 forint. Továbbá a szemét elszállításáért is fizetek évi 25.000 forint körül, ami egy hónapra vetítve 2.080 forint. Ez a két összeg ha-vonta további 2.400 forint fix kiadás. =(részösszeg 25.900 forint).Vannak bizonyos dolgok, mint az alapvetô tisztálko-dási és ápoltsági követelmények, ezekrôl lemondani minimum illetlenség: fogkrém, WC-papír, szappan, mosópor, idônként fodrász. Valójában ezeket is meg lehet spórolni, de aki ebbe akar belekötni, az... hagyjuk. Kis számolgatás után mindezek a következôképp néznek ki: tisztálkodási szerek 1300 forint (nagyon takarékos pakett); fodrász két havon-ta 1.200 forint, de átgondoltam, és majd megbeszé-lem valakivel, hogy nyírjon meg. Nos, a 47.000 forintért tennem is kell valamit, azért meg kell dolgoznom. Mivel gyalog vagy kerékpárral közlekedek, máris megspóroltam havi 5.000 forint

bérletet, vagy az autó költségeit. Kis szerencsével közeli helyre mehetek dolgozni. A bankom nem ingyen vezeti nekem a számlát, pontosan havi 150 forintért. Ruhára persze egyáltalán nem költhetek. Az olyan, manapság természetes mindennapi esz-közök és lehetôségek használatáról le kell monda-nom, mint az internet és a tv (ezek további 5000 fo-rint megtakarítást jelentenek). Úgyhogy olvashatok, vagy mehetek valami kulturális programot megnéz-ni... hoppá, de hát arra is költeni kell. Könyvtár 100 forint. Telefon telefonkártyával 1000 forint havonta. Az említett spórolások után kiadtam 28.450 forin-tot. Mindezek után 18.550 forintom marad. Elég fontos lenne életben maradnom, ezért enni is szeretnék. Ez egy fogós kérdés, hiszen nem lehet tudni, hogy mennyibôl jön ki egynapi étkezés. Ha mondjuk tényleg nem költök a fenti összegbôl másra, csak ételre, akkor harmincnapos hónappal számolva napi 618 forintom marad étkezésre. Egy pusztai, egyszerû menzai ebéd – meleg leves, fôétel és valami kis ext-ra – 800 forint körül kezdôdik. ÉS akkor se reggeli, se vacsora. Nyilván marad az otthoni fôzôcske, de ez akkor is gyanúsan kevés.A következtetésekLegyél fitt, maradj egészséges, nehogy megbetegedj, mert az baj. Pénzügyileg is. Baleset pedig ne érjen!Mindenki annyit ér, amennyire vitte (mondta ezt egy frakcióvezetô, vagy valami hasonlót legalább-is), ezért te próbálkozz a tanulással, hogy szakmát szerezz és kitörhess... hopp, a kitörésre lehetôséget adó szakma, képesítés megszerzése pénzbe kerül. De neked már nincs mibôl.Bízz magadban, illetve a családodban vagy barátaid-ban, hátha ôk tudnak segíteni.Gyereket ne nevelj, úgyse tudod eltartani, felnevelni, oktatni, hisz a pelenka, a tankönyv, a füzet egyálta-lán nem olcsó.Kirándulni, utazni idegen tájakra? El is felejtheted, marad a Bükk vagy az ostorosi tó...Hivatalos ügybe ne keveredj, eljárási illetéket, díjat ne fizess, ne cserélj személyit, útlevelet!Ne kommunikálj távoli rokonaiddal, mert ugyan neted nincs, a levelezés ma már szintén súlyos ösz-szegekbe kerül.Ne legyen autód, ne járj színházba, ne vidd el a gye-rekedet az állatkertbe!És innentôl annak ciki, aki azt gondolja, hogy a sze-gény ember irigykedik.

termelôi piacokra igény lenne, ezt a Környezetvé-delmi és urbanisztikai Bizottság is tényként kezel-te, ráadásul további tanácskozásra tett javaslatot. Nem csak keresleti oldalról kívánatos a termelôi piac, hiszen jóféle zöldségre-gyümölcsre mindig szükség van, és lenne olyan is, aki maga megszer-vezné és üzemeltetné e piacokat.

Ez év júniusában volt egy bizottsági ülés (Környezetvédelmi és Urbanisztikai), amelyen konkrét tervek kerültek elô azzal kapcso-latban, hogy a város több pontján termelôi piacokat lehetne lét-rehozni. Kiemelten jó helynek tûnik a Lajosváros, de a Felsôvárosi és a Hadnagy úti (ahol korábban piacok is mûködtek) elképzelések még könnyebben megvalósíthatók lennének. A termelôi piac elônyei a következôk:– mindig házi termékek kerülhetnek a pultra;– a környék kistermelôinek, ôstermelôinek bevételt biztosít (így áttételesen adóbevételeket generál);

– ökológiai és fenntarthatósági szempontból a legjobb megoldás;– helyben marad a pénz;– nem kell feltétlenül bemenni a központi piacra – fôleg most, hogy építkezés folyik a Piaccsarnok mellett, és a közlekedés rendje némileg felborult, – közösségi térként is funkcionál egy ilyen piac.

És itt értünk el a klasszikus problémához, ami sok egri ötlet halá-la, amikor azt nézzük, hogy egy-egy ötlet mibe ütközik, hogyan lehetne elkerülni a megvalósítást. Hogy miért nem a város veszi kézbe az ügyet? Miért magánvállalkozás? Hogy lesz rend? Az is-kolák udvara rossz, és így tovább. Ezek jogos kérdések, de mind megoldhatóak. Fôleg, hogy még kormányzati támogatás, pályáza-ti pénz is igénybe vehetô lenne a helyi termelôi piacok kialakítá-sára. Ilyen kedvezô körülmények között a város egyik kiemelkedô feladata lenne támogatni a helyi termelôi piacok kérdését, fôleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy sokáig rendkívül rossz lesz a Piaccsarnokunk megközelíthetôsége. A vita a termelôi piacokról az október 25-ei közgyûlésen

elkezdôdött. Az LMP továbbra is fenntartja azon véleményét, hogy a döntések halogatása szembemegy a város lakóinak érdekével. Kérjük, hogy a városvezetés gyorsítsa fel a piacok megvalósítá-sát Eger városrészeiben. Szerintünk el kell dönteni végre, hogy a megfelelôen szabályozott keretek között mûködô helyi termelôi piacokat támogatja-e az önkormányzati többség Egerben vagy pe-dig nagyvonalúan ezeket a lehetôségeket is eldobja.

zsebre megy a szemét – Milliárdokat bukunk, ha nem is szemetelünk!

A szerzôdés az AVE Heves Régió Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. számára (AVE) kedvezôbb, a Heves Megyei Regionális Hulladékkezelô Társulás számára (Társulás) hátrányosabb. Ugyanis az érvényben lévô szerzôdés szerint amennyiben az érintett tagönkormányzat, vagyis Eger begyûjtést- és szállítást végzô helyi közszolgáltatója nem biztosítja a szerzôdésben rögzített lako-sonkénti 300 kg/év hulladékmennyiséget és az évi 68.000 tonna összmennyiséget, abban az esetben a Társulásnak az elmaradt hulladék után is fizetnie kell a hulladékgazdálkodást folytató cégnek. További tisztázás végett el kell mondani, hogy az AVE egy multinacionális cég, nyilván a maga jól fel-fogott érdekeit nézi, és profitorientált tevékenységet végez. A Társulásunk viszont közel 90 település lakóit jelenti, jelképezi, ezért nem mindegy, hogy milyen szerzôdést kötünk, módosítunk egy nagy céggel, hisz végsô soron mi, a végfelhasználó hulladéktermelôk fizetjük meg a szolgáltatást. És nem mindegy, hogy milyen áron.Ha a jövôben marad a lakosonkénti 300 kilogramm/év kitétel, ha továbbra is évi 68.000 tonna marad a hulladékbegyûjtési kötelezettség, és nem utolsósorban maradnak a magas díjtételek, akkor azt is kimondhatjuk, hogy az AVE belecsapott a tutiba. Számításaink szerint 2012-tôl 714.000.000 forintot kell fizetnie a Társulásnak a hulladék ártalmatlanítása jogcímen. 2013-ban 763.640.000 forintot, 2014-ben pedig 802.400.000 forintot. Ez a szerzôdés 2030-ig érvényes. Ha vennénk azt a lehetetlen helyze-tet, hogy 2030-ig nem emelkedne a díjtétel, akkor is 2030-ig 15.000.000.000 (tizenötmilliárd) forintot fizetünk ki az AVE-nak. Mindenki szeretne egy ilyen üzletben benne lenni. De e pénz töredékébôl saját magunk, a Társulás is meg tudná oldani hulladékkezelési feladatait. Az mindenki számára világos lehet, hogy ha több hulladék keletkezik, akkor azért többletszolgáltatás címén fizetni kell. De az milyen, ép ésszel megmagyarázható kitétel, hogy ha nincs szemét, akkor is fizetnünk kell? Ez a szerzôdés ezzel a kitétellel tökéletes megcsúfolása a környezetvédelemnek, a fenntarthatóságnak, ráadásul durván a zsebünkre megy.Az LMP és képviselôje a hatékony, olcsó és környezettudatos megoldásért fog küzdeni, hogy milliár-dok maradjanak az egriek zsebében! A közeljövôben lép hatályba az új hulladékgazdálkodási törvény, így az alternatív megoldások kere-sésén túl ez remek alkalom lehet, hogy a Társulás újratárgyalja a szerzôdés vitatott, pénzügyi-gazda-sági szempontból veszélyes (árak, mennyiségek) részeit. Az elôttünk álló feladat azért is fontos, mert egyre erôsödô hírek szerint további terhek (adó) sújtanák a hulladékkezelést, ami a díjakat az egekbe emelné a Társulás mindegyik tagtelepülésén.Bôvebben a http://lmpeger.blog.hu/2012/01/07/a_rossz_hulladekkezelesi_szerzodes_a_zsebunkre_megy

Helyi termelôi piacokat Eger városrészeibe!– Miért fél ez a város bármi újtól

A helyi árú még finomabb!

túl sokba kerül ez nekünk!

Akkor is fizetünk, ha nincs elég szemét!városunk jelenleg egy elônytelen hulladékkezelési szerzôdés rabja. 2030-ig 15 milliárd forintot fizetünk ki az AvE-nak. Mindenki szeretne egy ilyen üzletben benne lenni, és mindenki szeretné azt megvédeni. de e pénz töredékébôl saját magunk, a társulás is meg tudná oldani hulladékkeze-lési feladatait.

82012.

Mit üzennek az egri diá-kok Hoffmann Rózsának?


A kérdôíveken tizennégy kérdésre válaszolhat-tak a fiatalok (illetve aki arra járt). Sajnos a kapott eredmény, a vélemények alapvetôen lesújtóak vol-tak a mai közállapotokkal és munkalehetôségekkel kapcsolatban. Még-is, a válaszok alapján a közeljövôben az LMP ki fogja dolgozni ifjúsági stratégiáját, amely segít-het megállítani az elván-dorlási hullámot. Aki úgy érezte, hogy nem elégszik meg a kérdôív kitöltésé-vel, az „üzenhetett” is Hoffmann Rózsa államtit-kár asszonynak. Néhány üzenetet most önök is ol-vashatnak:

„Kedves Hoffmann Rózsa!Véleményem szerint a fiataloknak lehetôségek kellenek. Ezek pedig akkor biztosítottak, ha köny-nyebb lesz a bekerülés a felsôoktatásba sokkal több férôhellyel és alacsonyabb tandíjjal (100.000 ft alatt). A fiatalok szívesebben maradnának itthon és nem mennének külföldre dolgozni és ta-nulni.”

„Én ezt tudtam kedves Hoffmann Rózsa! Még nem is csalódtam (a kormányban, hiszen ismerjük Ôkelméket). Benned csalódtam, mint kollégában. Naív vagy? Esetleg jól jön a lé?”

Készül a város új kulturális koncepciója?

Újabb LMP karácsonyi gyûjtési akció

Az LMP eddig sem vette igénybe az önkormány-zat által biztosított kedvezményes ingatlanbér-leti lehetôséget. Korábban fel is hívtuk a pártok figyelmét, hogy ne vegyék igénybe a jogellenes juttatást.A Lehet Más a Politika Heves megyei területi szervezete üdvözli Eger MJV közgyûlésének azt a döntését, miszerint az Alkotmánybíróság hatá-rozatának megfelelôen rendezte Egerben a pár-tok ingatlanbérlésének kérdését. Az LMP, ellentétben a többi párttal eddig sem vette igénybe az önkormányzat által biztosított kedvezményes ingatlanbérleti lehetôséget. Pár-tunk 2009-ben fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy vizsgálja meg Eger MJV e kérdést szabályo-zó rendeletét, amely a párt véleménye szerint felvetette a burkolt pártfinanszírozás gyanúját. A 66/2011. (VII. 18.) AB-határozatban az Alkotmány-bíróság az LMP-nek adott igazat és a rendeletet megsemmisítette, így az önkormányzatnak ren-deznie kellett e kérdést. A pártok az önkormány-zattól a továbbiakban csak piaci alapon bérelhet-nek ingatlant, így egy önkormányzati ciklus alatt több millió forint marad a költségvetésben.

LEgyEN RéSzE A váLtOzáSNAK! JELENtKEzzEN SEgítÔNEK, tAgNAK Az LMP HELyi SzERvEzEtéBE!

decemberben a tavalyihoz hasonló akcióval készülünk, hogy a nagycsa-ládosok ünnepe szebb lehessen. A használt ruha, cipô, könyv és játék biztosan újra jó kezekbe kerül.

Tavaly karácsony elôtt sok jó szándékú ember a társadalmi különbségek csökkentéséért az egri nagycsaládosoknak szervezett egy olyan napot, amelyet talán mindenki még most is emleget. A rengeteg összegyûjtött használt ruha, cipô és játék még aznap gazdára talált az egri nagycsalá-dosok körében. Mintegy 25 család jutott ingyen ruhához és játékhoz az akció keretében. Köszö-nettel tartozunk mindenkinek, aki segített, hogy ilyen eredményes lett a tavaly karácsonyi rendez-

vényünk. A tudat, hogy jó helyre kerültek a fel-ajánlások… már ezért megérte!A tavaly december elején megtartott nagy-családos akciónk után rengeteg ruha és játék maradt nálunk. Ezeket az Aktív Állampolgárok által létrehozott egri Padlás Adományboltnak adtuk át. Reméljük jó helyre kerültek a korábban összegyûjtött adományok. Az LMP ebben az évben is hasonló akciót tervez.

Az LMP egri központja:Rákóczi Ferenc utca 65 1/btel.: 20-596-7425

a kulturális jellegû elôadások száma és azok nézettsége tragikus mértékben estek

Eger város korábbi kulturális kon-cepciója 2011 végével lejárt, viszont az új kulturális koncepció még nincs készen.

Ez év szeptember 20-án egyeztetô tárgyalás volt a koncepció tartalmával kapcsolatban, azonban nem derült ki, hogy végül is milyen irányba sze-retne a város továbblépni. A Lehet Más a Politika szeretne segíteni a koncepció elkészítésében, ezért az alábbiakban a koncepció elkészítésénél komolyan figyelembe veendô, nyilvánosan is vál-lalt szempontokat ajánljuk:Több érv is elhangzott amellett, hogy az új kon-cepciót gyorsan el kell készíteni. Ki kell mon-dani azonban azt, hogy bármennyire is csábító egy-egy lehetséges (bár bizonytalan) pályázat lehetôsége, cserébe nem kellene elkapkodnunk a koncepció elkészítését. Két elképzelés halvány körvonala azért látszódik: Az egyik általános, de fontos elvek kimondását tartalmazza, mint pl. a párhuzamosságok megszüntetése, TDM hely-zetének megoldása stb. A másik elképzelés már azonnal a tartalommal való feltöltést részesíte-né elônyben, pl. mennyi támogatás járna ennek vagy annak az intézménynek, kulturális feladatot ellátó szervezetnek. Az LMP az elsôt támogatja.

Problémák és hiányok a koncepcióval kapcso-latban: Nem tudjuk mennyi pénze lesz az önkor-mányzatnak, nem tudjuk még, hogyan illeszke-dik a rendszerbe pl. a vár. Egész egyszerûen nem tudjuk még, hogy mennyit tudunk költeni az önkormányzati pénzekbôl, illetve azt sem, hogy mennyit kell költenünk kulturális feladatokra, intézményeinkre. (Pl. mit akarunk az EKMK-val? Több mint egy éve húzódik egy egyszerû igazgatókinevezési procedúra, ami önmagában is rossz vicc.)Az említett szeptemberi ülésen elhangzott álla-potfelmérés riasztó adatokat tartalmaz. Ezekbôl az adatokból egyértelmûen kiderül, hogy a kultu-rális jellegû elôadások száma és azok nézettsége tragikus mértékben estek. Erre kell összpontosí-tanunk, ezt a folyamatot kell megfordítanunk.

Lehetôségek:A fiatalokról mint a jövô letéteményeseirôl és problémáikról csak általánosságban sikerült be-szélni. Rengeteget jel utal arra, hogy a mai fia-talok ugyan érdeklôdôk, ám nem biztos, hogy a „klasszikus” értelemben vett kultúra iránt. Ôket tehát okosan kell jó irányba vezetni: nem szabad figyelmen kívül hagyni szokásaikat, amelyek közül a legtermészetesebb az online felületek használata (szociális hálók, médiatartalmak megosztása). Itt olyan potenciál rejtôzik, ame-lyet ügyesen ki is tudna használni a város, és a kulturális és oktatási intézmények egyaránt.Jó példa továbbá a fôsodorbeli kultúra mellet-ti filmezést, zenét, táncot, fotózást, de akár a kortárs költészetet is felkaroló artAlom feszti-vál. Azt tapasztaltuk, hogy ha békén hagyják a fiatalokat, akkor önmaguk kompletten megszer-veznek egy olyan fesztivált, amely még Buda-pesten sem nagyon található! Az LMP véleménye

az, hogy csak ritkán kellene „betüremkedni” és ellenôrizni egy-egy kulturális területet, mert a civil önszervezôdéseknek sokkal nagyobb a moz-gósító és kivitelezô ereje, ha kis közösségekrôl van szó, és maguk dolgozhatnak a megvalósítá-son. Sokszor a kulturálódási igényeket nem is képes egy-egy önkormányzati intézmény kiszolgál-ni. Ekkor lépnek színre a helyi vállalkozások. El kellene ismerni, hogy az olyan rendezvény, ahol ugyan hangoskodás folyik, de egyúttal koncert, kiállítás, fellépés is zajlik, kulturális hiánypót-lást is megvalósít! Ez a probléma tovább vezet, a „csendrendelet” és a turizmus kérdéskörére, ebbôl is látszik, hogy komoly kérdés.Dr. Csarnó Ákos képviselô úgy fogalmaz, hogy az elmúlt két évben azt tapasztalta, hogy sajnos a párhuzamosságok – legalábbis a kultúra te-rületén – a legnagyobb akadályok a jó ötletek megvalósítása elôtt. Furcsán mûködik a felülrôl irányított rendszer: van kulturális bizottság, van városházi szakiroda, „erôs” személyek, sze-mélyes érdekek és indíttatások, az EKMK és a Mûvészetek Háza (TDM) összekeveredô felada-tai… Mindezekbôl az következik, hogy az elsô és leg-fontosabb feladatunknak az kell lennie, hogy tiszta viszonyokat kellene kialakítani – házon belül!

Példát mu-tat az LMP

A pártok Egerben már nem bérelhetnek kedvezményesen ingatlanokat

Lesujtó egri adatok

Képünk illusztráció

Mit nézzünk?

Documents

Tiszta Lappal