3

Tiszteletbeli magyarokAhmed, az afrikai barátom mauritániai há-

zán hazája zászlaja mellett ott leng a magyarlobogó is. Chaudhary, az indiai barátom más-fél évtizede a magyar fõvárosban rendezte bemásodik otthonát, ingajáratban Delhi és Bu-dapest között. A német Alexander Horsch márharmadik évtizede él Magyarországon, s õsihangszereinket megtalálva, s rajta játszva aztbizonygatja, hogy több tízezer éves a magyartörténelem. A hollandiai társklubunk alelnö-ke, Jaring, a képzõmûvész szintén verhetet-

len, amikor a magyarok értékeit kell felsorolni. Pimenta, a csi-nos brazil táncmûvész pedig a színpadon olyan rajongással be-szél „errõl a gyönyörû Magyarországról”, hogy megkönnyezika hallgatók. Õk öten vehették át az idei Világtalálkozón a Tiszte-letbeli Magyar elismerést, hozzáteszem, vastaps közepette.

Hogy is van ez? Merthogy mi szeretjük az országunkat, sbüszkék vagyunk magyarságunkra, ez természetes, minden

nép egészséges fiai így vannak ezzel. De hogy egy idegen or-szág állampolgárát, egy egészen más kultúra (például hindu,muszlim, stb.) követõjét mi teszi évtizedeken át kis országunkrajongójává, ezt még igazán nem tudtam megfejteni. Amikorerrõl faggatom õket, akkor azt mondják, hogy „Kossuth, Petõ-fi, Arany nyelve, a barátságos magyarok, tehetséges nép, anyitottság, a kulturális értékek, szép ország…” Hát, igen, eze-ket az értékeket nekünk is gyakrabban észre kellene venni,akkor talán kevesebb szomorúság ülné meg napjainkat, többönbizalom járná át a lelkeket.

Azt gondolom, globalizált világunk kegyetlen versenypá-lyáján az a nemzet tud érvényesülni, amelyik a nemzeti ösz-szefogáson túl maga mellé tudja állítani más nemzetek fiait is.Szükség van tehát nem csak a magyarság, hanem az együtt-mûködõ erõk megszervezésére is szerte a nagyvilágban. Ésebben a „Tiszteletbeli Magyaroknak” komoly szerep juthat.Legyenek minél többen, s csatlakozzanak egyre többen a Vi-lágklubhoz!

Tanka Lászlófõszerkesztõ

Of the Hungarian Foreign Policy in Connection with Latin AmericaThe arising powers of Latin America, especially Brazil, have become countriesin a region producing one of the most dynamic trends of development. Theambassador Gábor Csaba, leader of the American Section of the Ministry ofForeign Affairs spoke about this progress, as he has recently visited severalcountries in South America.

(page 6)

The Hungarian Adviser to the Crown Prince of Abu-DzabiLászló Tóth, the former fighter pilot has been working in Dubai for more thanten years as the senior adviser to the chief of staff of the crown prince of Abu-Dzabi. He spoke about life in the Arab world, his work, family and Hungarianidentity to Panorama Magazine. (pages 10-11)

Mass on the Sixtieth Anniversary of Consecration in BelgiumSándor Dobai, the Hungarian principal priest of the Benelux countries hasrecently held his mass on the sixtieth anniversary of consecration. He has beenworking in Liege - Belgium - for 65 years. A reporter of Panorama Magazinewas at the significant event, and in this issue we present the life-work of thevenerable father with pictures attached. (pages 12-13)

The Draft Programme for the 3rd Hungarian World Meeting is ReadyBudapest and almost thirty towns and villages will be the venue of events tobe held between 19 and 26 May, 2013 in the spirit of the motto "cooperationwithout borders", and for three days a Global Village will receive visitors in theBudapest Syma Centre of Sports and Events. In our magazine you can read thedetailed programme. (pages 25-28)

Hungarians of Argentina in PatagoniaThe Patagonian Member of the Panorama World Club System has been formedsome months ago in the distant Argentina. The leaders of the World Club, theBesenyi couple, Zsuzsa and Károly have sent us a report and pictures about thenatural beauties of the region also called "Switzerland in America", its history,and the efforts of the Hungarians to preserve their identity. (pages 34-35)

More and More Members in the Network of World ClubsNow the Panorama World Club System has more than 70 members with alltypes of events held one after the other. In this issue we write about the India-Hungary Forum, events in the northern part of Serbia, in Câmpia Transilvanieiand Carei, Romania, and in Somogy County, Hungary. We also publish the listof World Clubs. (pages 22-24)

My HollywoodThis is the title of a really extraordinary book written by the ambassador BalázsBokor, former Californian consul-general. During the years spent there hemade a thorough survey of the Hungarian relics of the area, contactedHungarians living there, and now he has given us an enjoyable report illus-trated with many personal stories and photos. (pages 42-43)

Magyarország latin-amerikai külpolitikájárólLatin-Amerika feltörekvõ nagyhatalmai, különösen Brazília a világgazda-ság egyik leggyorsabb ütemben növekvõ területévé fejlõdött – a mai ma-gyar külpolitika felismerte ezeket a lehetõségeket – errõl kérdeztük Csa-ba Gábor nagykövetet, a Külügyminisztérium Amerikai Fõosztályának ve-zetõjét, aki nemrég járt több dél-amerikai országban. (6. oldal)

Abu-Dzabi koronahercegének magyar tanácsadójaDubaiban az abu-dzabi koronaherceg kabinetfõnökének a vezetõ tanács-adójaként dolgozik több mint tíz éve Tóth László egykori vadászpilóta, akiaz arab világ különös életérõl, munkájáról, családjáról és magyarságárólbeszél a Panoráma magazinnak.

(10-11. oldal)

A Benelux-államok fõlelkészének gyémántmiséjeA közelmúltban tartotta gyémántmiséjét Genkben Dobai Sándor, a Be-nelux-államok magyar fõlelkésze, aki Belgiumban, Liege-ben tevé-kenykedik, immár 65 éve. A Panoráma magazin munkatársa ott volta rendkívül eseményen, s képes riportunkban bemutatjuk fõtisztelen-dõ atya életmûvét. (12-13. oldal)

Elkészült a III. Magyar Világtalálkozó programterve2013. május 19-26. között Budapesten és mintegy harminc települé-sen lesznek kisebb-nagyobb rendezvények a „határtalan összefogás”mottó jegyében, három napon át pedig a Syma Rendezvényközpont-ban felépítendõ Világfalu várja a nagyközönséget. A részletes pro-gramot adjuk közre. (25-28. oldal)

Argentína magyarjai PatagóniábanNéhány hónapja alakult meg a Panoráma Világklub Patagóniai Társklub-ja a messzi Argentínában, ahonnan a Világklub vezetõi, a Besenyi há-zaspár, Zsuzsa és Károly küldött képes riportot, beszámolva az „Ame-rika Svájcának” nevezett vidék természeti szépségeirõl, történelmérõlés a magyarság megmaradásának erõfeszítésérõl. (34-35. oldal)

Gyarapodó Világklub-hálózatImmár 70-et meghaladta a Panoráma Világklub társklubjainak száma,s rendezvények sora követi egymást. Írásunkban beszámolunk azIndia-Magyarország Fórumról, a vajdasági, a mezõségi, a nagykárolyi,a Somogy megyei rendezvényekrõl, s közreadjuk a Világkluboklistáját. (22-24. oldal)

Az én HollywoodomEzzel a címmel jelent meg egy olyan különleges könyv, amelyet BokorBalázs nagykövet, volt kaliforniai fõkonzul írt, s aki az ott töltött éve-iben teljes mértékben feltérképezte és bemutatja a filmvilág fõváro-sának magyar értékeit, személyiségeit. Sok-sok történettel, szemé-lyes élménnyel és fotóval. (42-43. oldal)

IINN TTHHIISS IISSSSUUEE OOFF PPAANNOORRÁÁMMAA AA PPAANNOORRÁÁMMAA AAJJÁÁNNLLAATTAA

2012/ 4. számAMERICAN HUNGARIAN PANORAMA4

IINNFFOORRMMÁÁCCIIÓÓKKNNEEMMZZEETTKKÖÖZZII KKÖÖRRKKÉÉPP

A kormányfõ szerint az európai társada-lomfejlõdés következõ szakasza a vallásbólátvett értékekre, a család megerõsítésére és anemzetek reneszánszára fog épülni. Ezt azelképzelést a Magyarországgal szemben állónyugat-európai politikai elit - amelynek tag-jai jórészt a '68-as generációból kerültek ki -a legnagyobb hevességgel utasítja el.

A kormányfõ szerint azonban lezárult atörténelem egyik európai fejezete, ami ezenelit gondolkodásmódjának a végét is jelenti,ezek ugyanis nem állják ki „a következõhúsz év hullámverését”.

Közösen elfogadott zárónyilatkozat nélkülért véget a Magyar Állandó Értekezlet, mert azMSZP és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szö-vetség nem írta alá a dokumentumot, amely-be nem kerültek be javaslataik. Az aláírók vi-szont támogatják, hogy minden külhoni ma-gyar állampolgár élhessen szavazati jogával.

A zárónyilatkozat azt emelte ki, hogy2013-ban kiemelt programként az alapfokúiskolákra, az óvoda-iskolai átmenetre és az is-kolai beiratkozásokra koncentrál a magyarnemzetpolitika. Természetesnek tartják,hogy a határon túli támogatások jelentõs ré-szét a külhoni közösségek javaslatai alapjánosszák szét.

A megnyitóbeszédében Orbán Viktor állí-totta, „Magyarország és a Kárpát-medenceimagyarság izgalmas év elõtt áll”. Véleményeszerint a magyar gazdaság képes lesz biztosí-

tani azokat a forrásokat, amelyek a határontúli intézményrendszerek számára szüksé-gesek, és abban reménykedik, hogy fejleszté-seket is végre tudnak hajtani.

A jelenlévõ szervezetek vezetõitõl prog-ramközpontú fejlesztési javaslatokat kért, ésazt mondta: ha kifejezetten célzott fejlesztésijavaslatokat kapnak, azok megvalósításáravan esély jövõre.

A kormányfõ a magyar-szlovák viszonyrólazt mondta, a magyar fél az év végéig az ösz-szes olyan ügyet szeretné megvitatni, amely-ben eredmény érhetõ el, 2013-ban pedig a ne-hezebb kisebbségi és nemzetiségi kérdésekrõlis megkezdõdhetnek a tárgyalások.

A román kormánnyal való együttmûkö-dést Magyarország stratégiai kérdésnek te-kinti, de nem zárható ki, hogy Romániábannacionalista fordulat történik – mutatott ráOrbán Viktor. „A magyar kabinet azoknak aromán patriótáknak szurkol, akik a hazafiaselkötelezõdés mellett a magyar kisebbséggelés a Magyarországgal való együttmûködést isfontosnak tartják” – mondta, hozzátéve: re-méli, hogy a választások ez irányba mutat-nak majd.

A magyarok cselekvõ összefogására vanszükség – mutatott rá Áder János köztársasá-gi elnök a Sándor-palotában, ahol a Máértrésztvevõit fogadta. Az államfõ kijelentette: aMáért fontos eszköz, „a világ magyarságánaktervezõasztala. Eszköz, amely képessé tehet

minket arra, hogy összetartsunk egy törté-nelmi okokból földrajzilag osztott nemzetet.Olyan eszköz, amely képes megépíteni azegyetértés útját”.

Ha nemzetrõl, magyarságról van szó, azérzelmi kötõdés éppúgy szükséges, mint ajózan, gyakorlatias hozzáállás – hangsúlyoz-ta az államfõ.

Áder János az egyszerûsített honosítástértékelve elmondta: akik ennek révén mármegkapták a magyar állampolgárságot, „im-már nemcsak lélekben, hanem a jog által isszentesítve” lettek a magyar nemzeti közös-ség tagjai. „Õk nem egy papírral lettek gazda-gabbak, hanem egy küldetéssel. Esküjükkelvállalták, hogy cselekvõ tagjai lesznek a nem-zetnek” – tette hozzá.

Ennek kapcsán hangsúlyozta: a magyaro-kat sem mentheti meg önmagában az össze-tartozásba vetett hit. „Az érzés, hogy számít-hatunk egymásra, különleges védõháló. Ah-hoz azonban, hogy így is maradjon, cselekvõösszefogásra van szükség. Annak felismeré-se, hogy minden magyar sorsa egyformánfontos, minden magyar közösség egyformánérték, minden teljesítmény elismerésre mél-tó” – hangsúlyozta Áder János.

Esélyünk van arra, hogy a következõ két évben továbbra is egyszerre folytassukaz államadósság-csökkentés és a versenyképesség-növelés politikáját úgy, hogyközben a politikai stabilitást is megõrizzük – hangsúlyozta Orbán Viktor a Ma-gyar Diaszpóra Tanács ülésén, kiemelve, hogy Magyarországnak két ellenfelevan, amelyet le kell gyõznie, ez pedig az önsajnálat és a lebeszélés kultúrája.

Minden külhoni magyar élhessen szavazati jogával - hangsúlyozták az értekezleten

Cselekvő összefogás a siker záloga

A Magyar Állandó Értekezleten Orbán Viktor is beszédetmondott. Mellette, balról Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár, jobbra

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes

Nem kényszerítik a romákat azonnali tömeges hazatérésre, de…

Bezárja kapuit Kanada

Jason Kenney kanadai állampolgárságiés bevándorlásügyi miniszter – aki a na-pokban Magyarországon járt – hangsú-lyozta, hogy a kanadai menekültügyi rend-szer új intézkedéseinek megfelelõen gyor-sabban ki lehet majd utasítani az ország-ból azokat a magyar menedékkérõket,akiknek a kérelmét megalapozatlannak ta-lálták. A menekültügyi rendszer változása-inak következtében pedig a „bizonyos or-szágokból” – így Magyarországról – érkezõmenedékkérõk kevésbé részesülnek majd

egészségügyi és szociális juttatásokban –mondta a miniszter.

Jason Kenney hangsúlyozta, országanyitott marad a Magyarországról érkezõ le-gális bevándorlók elõtt, de ha valaki mun-kavállalási engedély nélkül érkezik, akkornem dolgozhat, nem részesülhet juttatá-sokban. Ha valaki illegálisan vállal munkát,vagy megalapozatlan menedékkérelmetnyújt be, a kanadai hatóságok hazaküldik.

Nem kell számítani a magyar romák tö-meges hazatérésére Kanadából – mondtaBalog Zoltán emberi erõforrás miniszter,miután Jason Kenneyvel tárgyalt Budapes-ten. Hozzátette: a kanadai kormány szigo-rításai révén a jövõben már nem éri meghaszonszerzésbõl politikai menedékjogotkérni az észak-amerikai államban. BalogZoltán arról tájékoztatta Jason Kenneyt,hogy politikai okokból senkinek sincs okaelhagynia Magyarországot. Mint fogalma-

zott, hazugság azt állítani, hogy Magyaror-szágon bárkit szervezetten üldöznek.

Balog Zoltán utalt arra, hogy korábbanKanada nagyvonalú szociális ellátórend-szert biztosított a bevándorlóknak, és ezvonzó lehetett az oda érkezõknek. Kanadaazóta súlyosan korlátozta a kedvezmé-nyek igénybevételi lehetõségét, így mársenkinek sem ajánlják, hogy ott „nyomósok nélkül” politikai menedékjogot kérjen.„Aki most oda érkezik, az már nem fogminden kedvezményt megkapni azonnalcsak azért, mert azt mondja, hogy õ politi-kai menekült” – fogalmazott Balog Zoltán.

Jason Kenney találkozott Farkas Flóri-ánnal, az Országos Roma Önkormányzatelnökével is, akivel a kormány nemzeti tár-sadalmi felzárkózási stratégiájáról tárgyalt,továbbá ellátogatott Miskolcra ésAlsózsolcára, ahonnan az utóbbi idõbenkülönösen sokan érkeztek Kanadába.

Kanada nem folytat „tömeges kito-loncolást”, de továbbra is kiutasítjaazokat a magyar menedékkérõket,akiknek a kérelmét a kanadai füg-getlen menekültügyi testület eluta-sítja, valamint akik feladják, vissza-vonják menedékkérelmüket, vagyvisszatérnek Magyarországra kérel-mük hivatalos elbírálása alatt.

„Ma közös szándékkal, azonos akarattallépték át e ház küszöbét. Tanúságot tenni jöt-tek. Arról, hogy nem csupán magyarnak ér-zik és vallják magukat. Nem, önök ennéltöbbet vállalnak: azt, hogy a világ elõtt is ké-szek osztozni a mi egymásért érzett felelõs-ségünkben” – hangoztatta az államfõ.

„Azt vállalják, hogy jóban és rosszban, ín-ségben és bõségben cselekvõ tagjai leszneknemzetünknek. Egy nagy közösség részesei,és immár nemcsak lélekben, hanem a jog ál-tal szentesítve is” – mondta Áder János.

„Nem ettõl a mai eskütõl válnak magyarrá.Mostantól másképpen lesznek magyarok.Minden eddiginél inkább számíthatnak a ha-zájukra, és a haza is minden eddiginél jobbanszámít önökre.” – Áder János azt kívánta a je-lenlévõknek, hogy az eskütétel estéje hozza elnekik a révbe jutás, a lelki hazatérés érzését.

Az idei ENSZ-közgyûlés egyik kiemelt té-májával, a jogállamiság kérdésével, ezen be-lül a „negyedik generációs” alapjogokkal fog-lalkozott Áder János köztársasági elnök a fel-szólalásában.

A 2011 áprilisában elfogadott új, hiány-pótló alaptörvény, „Európa legfiatalabb alkot-mánya magában foglalja az emberi jogok eu-rópai kartájának szinte minden elemét, a fé-kek és ellensúlyok 1990-ben kiépített jogálla-mi intézményeit. Új elemként pedig alkotmá-nyos – jogállami – korlátokat állít a közpén-zek felelõtlen elköltése, az államadósság mér-téktelen növelése elé. Magyarország új alkot-

mánya alkotmányos garanciát ad a nemzet-közi jogi kötelezettségek teljesítésére és anemzetközi jog általánosan ismert szabálya-inak betartására” – mondta.

Áder János hangsúlyozta, hogy „az új –úgynevezett negyedik generációs – alapjo-gok vonatkozásában is számos rendelkezéskerült az új alkotmányba”. Kiemelte ezek kö-zül azt a részt, amely szerint „a természetierõforrások, különösen a termõföld, az erdõkés a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különö-sen a honos növény- és állatfajok, valamint akulturális értékek a nemzet közös örökségétképezik, melynek védelme, fenntartása és ajövõ nemzedékek számára való megõrzéseaz állam és mindenki kötelessége.”

A köztársasági elnököt az Út a BékéhezDíjjal tüntette ki a Szentszék ENSZ mellettmûködõ állandó megfigyelõ missziója. Az el-ismerést a misszióvezetõ, Francis Chullikattnuncius adta át.

Chullikat pápai követ a méltatásban rámu-tatott, hogy a magyar Alaptörvény magábanfoglalja az „Isten, áldd meg a magyart” hivat-kozást, mellyel elismeri a kereszténységnek anemzet fennmaradásában játszott szerepét.Az alaptörvény szavatolja az egyházak szuve-renitását, valamint minden ember lelkiismere-ti és vallásszabadságát, beleértve a szabad val-lásválasztás és vallásváltoztatás jogát, illetve avallás nyilvános gyakorlását. A nuncius üdvö-zölte, hogy a magyar alaptörvény magábanfoglalja továbbá az emberi élet embrionális és

a magzati fogantatás pillanatától védettségétvalamint azt, hogy a család a nemzet fennma-radásának alapja.

Áder János kitüntetése után beszédébenelmondta, hogy a délben szóló harang, melya keresztény világban a Nándorfehérvárnálfeltartóztatott török terjeszkedés megakadá-lyozása emlékére szól, hirdeti, hogy Magyar-ország határait megvédte, ezzel a keresztényértékeket is, és az iszlám hódítását is meg-akadályozta Európában.

Kiemelte, hogy ötszáz évvel késõbb 1956-ban a magyar nép fellázadt a kommunista dik-tatúra ellen, és „ma már senki sem kérdõjelezimeg, hogy a kommunizmus koporsójába azelsõ szöget a magyar forradalom ütötte”.

Az államfõ köszönetet mondott az Egye-sült Államoknak, hogy az 1956-os forrada-lom után befogadott 30 ezret a nagyjából 200ezer magyarból, akik elhagyták az anyaor-szágot. Princzkel József

Amerika új magyar állampolgárai minden eddiginél inkább számíthatnak a hazájukra, és a haza is minden eddiginél job-ban számít rájuk – jelentette ki Áder János annak a közel száz új magyar állampolgárnak, aki a New York-i magyar fõkon-zulátuson a köztársasági elnök jelenlétében tette le az esküt.

Áder részt vett az ENSZ-közgyûlésen és új magyar állampolgárokat avatott

„Népünk soha nem törik meg!”

Áder János és Barack Obama amerikai elnök és felesége, Michelle az ENSZ-közgyûlés 67. ülésszaka tiszteletére adott fogadáson

A politikus és lánya, Allison Pataki – akiegyben a program fõvédnöke – New Yorkbantalálkozott a Magyarországra indulókkal. Ge-orge Patakit ma is sok szál fûzi Magyaror-szághoz és ezt kívánja azoknak az amerikaifiataloknak is, akik azon túl, hogy picit ma-gyarok is, ma még szinte semmit nem tud-nak Magyarországról.

„Mind a négy gyerekemet elvittem Ma-gyarországra, hiszen részben õk is magyarszármazásúak, és ezeknek a látogatásoknakóriási szerepük volt abban, hogy fontossá

vált számukra a magyar kultúra és történe-lem, a csodálatos városok és más magyar te-lepülések. Szeretném, ha a következõ ameri-kai-magyar generációk tagjai – akik már le-het, hogy azt is alig tudják, hogy magyarok –megismernék Magyarországot, hazatérvénpedig nagykövetei lennének a magyar kultú-rának Amerikában” – fogalmazott a volt kor-mányzó.

George Pataki azt is elmondta: felveszi aközeljövõben a magyar állampolgárságot ésszavazni is fog a 2014-es magyar választáson.

George Pataki felveszi a magyar állampolgárságotSzavazni fog a volt kormányzó

Szervezett keretek között elsõként lát vendégül Magyarország olyan magyarszármazású fiatal amerikaiakat, akik azért akartak az anyaországba jönni, mertmagyar identitásukat is fel szeretnék építeni az amerikai mellett. Hazai vendég-látójuk a Balassi Intézet, az amerikai szervezõ a washingtoni Kossuth Alapítvány,az ötlet pedig George Patakié, New York állam korábbi kormányzójáé.

A 90 éves Zentai Károly a második vi-lágháború alatt a magyar hadseregbenszolgált. A férfi a náci háborús bûnösöketfelkutató Simon Wiesenthal Központ sze-rint 1944 novemberében halálra kínzottegy 18 éves zsidó fiút, amiért nem viseltea megkülönböztetõ jelzést, a sárga csilla-got, majd holttestét a Dunába dobta.

A bíróság megítélése szerint a „hábo-rús bûn” vétsége az áldozat halála idejénmég nem szerepelt a magyar jogrendben.Zentai, aki jelenleg feltételesen szabadlá-bon van, az 1950-es években vándorolt kiAusztráliába, ahol állampolgárságot ka-pott. Tagadja, hogy részt vett volna a zsi-dó fiú megölésében.

Nem adják ki ZentaitAz ausztrál legfelsõbb bíróság úgy dön-tött: nem adható ki Magyarországnak aháborús bûncselekménnyel gyanúsítottCharles Zentai (Zentai Károly).

2012/ 4. szám AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 7AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA6 2012/ 4. szám

DDIIPPLLOOMMÁÁCCIIAA

– Mikor született meg a minisztériumban alatin-amerikai nyitás gondolata, s mi célt szol-gált ez a fórum?

– A Magyarország-Latin-Amerika Fórumgondolata 2010 nyarán született a Külügymi-nisztérium Amerikai Fõosztálya és StratégiaiTervezési Fõosztálya részérõl. Ha visszapillan-tunk a rendszerváltozás óta eltelt idõszakra,akkor látható, hogy más feladatokat és célokatállított elõtérbe a magyar külpolitika, és az or-szág gyökeres megújítása mellett elsõdlegesenaz úgynevezett euro-atlanti integrációra, azazEU- és NATO-tagságunk megszerzésére, illet-ve térségünk, Közép-Európa viszo-nyaira összpontosított. Ennek hatá-sára azonban Magyarország egyrekevesebb figyelmet fordított a távo-labbi régiókra. Latin-Amerikában1990 óta valóban fokozatosan tizen-kettõrõl négyre csökkent a magyarmissziók száma, ami nemcsak gaz-dasági kapcsolatainkat sorvasztottael, hanem kedvezõtlen hatással volt atérség országaiban, különösen Ar-gentínában, Brazíliában, Chilében,Uruguayban, Paraguayban, Venezuelában je-lentõs számban élõ magyar diaszpóra és azóhaza közötti kapcsolatok ápolására is. Pedigjól tudjuk idehaza, hogy a latin-amerikai ma-gyar szervezetek milyen komoly erõfeszítése-ket tesznek identitásuk, nyelvi és kulturálisörökségük megõrzéséért. Az új állampolgár-sági törvény végrehajtását sem könnyíti meg,hogy diplomáciai jelenlétünk minimális szint-re süllyedt.

– Különös kontraszt: miközben leépültekdiplomáciai kapcsolataink, a térség vezetõ ál-

lamai, gazdasági értelemben felvirágoztak.Mit tudnak tenni?

– Több ország nagyon figyelemre méltó fej-lõdésen ment keresztül, és számottevõ ered-ményeket ért el a demokrácia megszilárdítása,a regionális integráció és a gazdasági növeke-dés területén is. Tény, hogy a térség mára a vi-lággazdaság egyik leggyorsabb ütemben nö-vekvõ területévé fejlõdött, feltörekvõ nagyha-talmai, különösen Brazília és új regionálisszervezetei egyre komolyabb nemzetközi té-nyezõkké válnak, és maguk is kezdeménye-zéseket tesznek az aktuális globális kihívások

kezelése érdekében. A 2011 decem-berében Martonyi János külügymi-niszter által bemutatott új magyarkülpolitikai stratégiai dokumentumirányelvei felismerik ezeket a változá-sokat, és elsõ ízben önálló Latin-Amerika-politikát fogalmaznak mega globális nyitás keretében. Világosanrögzített feladat, hogy erõsíteni kellMagyarország kapcsolatait a térség-gel! Ezért került hát sor március 21-22-n egy jelentõs rendezvényre, a

Magyarország-Latin-Amerika Fórumra, még-pedig a Külügyminisztérium kezdeményezé-sére, a Nemzetgazdasági Minisztériummal, aNemzeti Erõforrás Minisztériummal, a Nem-zeti Külgazdasági Hivatallal, a Nemzeti Inno-vációs Hivatallal és a Magyar Külügyi Intézet-tel közös szervezésben. A fórum három fõ pil-lérre, a politikai konzultációra, az üzleti fó-rumra és az innovációs fórumra épült.

– Mirõl esett szó, s történtek e konkrét beje-lentések? Nyitnak-e új diplomáciai képviselete-ket?

– Martonyi János külügyminiszter úr be-szélt a régió országaival kialakult kapcsolata-ink fejlesztésének szükségességérõl, hangsú-lyozva, hogy ma már megkerülhetetlenek azegész emberiséget érintõ globális kihívásokkezelésében, ezért szorosabb együttmûkö-désre van szükség velük multilaterális keretekközött is. Bejelentette, hogy Magyarországutazó nagykövetet nevez ki az Andok-régió ötországába, és a pénzügyi feltételek javulásaesetén megfontolja egyes korábban bezártmagyar külképviseletek újranyitását is. A kap-csolatok újjáépítésének érdekében növelniakarjuk a magas szintû találkozók számát is.Részben ez a szándék vezette a miniszter uratmájusban Argentínába és Brazíliába. A Fó-rum egyik rendezvényeként megtartott politi-kai konzultáción Németh Zsolt, a Külügymi-nisztérium parlamenti államtitkára pedig aztemelte ki, hogy Magyarország nem kis rész-ben azért nyit Latin-Amerika felé, hogy minéltöbb „mûködõ barátságot” alakítson ki a tér-ség országaival. Nyilvánvaló, hogy a térségbenés globálisan lezajlott változásokra a magyarkülpolitikának is érdemi választ kell adnia. En-nek részét képezi a latin-amerikai magyar dip-lomáciai jelenlét újjáépítése.

– Melyek azok az országok, amelyekkel szo-rosabb kapcsolatok ápolására törekedünk?

– Elsõdlegesen azon latin-amerikai orszá-gok felé fordultunk, amelyekkel hagyományo-san jó kapcsolatokat ápolunk. Közülük töb-ben nagy számban fogadtak be magyarokataz elmúlt 100-150 évben. Figyelmünk elõteré-ben – nem meglepõ módon – Brazília, Mexikóés Argentína áll, de komoly lehetõségeket lá-tunk a magyar-chilei vagy a magyar-kolumbiai

kapcsolatok fejlesztésében is. A márciusi Ma-gyarország-Latin-Amerika fórumra azon or-szágok kaptak meghívást a térségbõl, amelyeknagykövetséget tartanak fenn Budapesten(Argentína, Brazília, Chile, Ecuador, Kuba,Mexikó, Venezuela), illetve amelyek bécsinagykövetüket akkreditálják hozzánk (Guate-mala, Kolumbia, Paraguay, Peru és Uruguay).A latin-amerikai partnerek mellett egyébkéntCsehország, Lengyelország és Szlovákia kül-ügyminisztériumainak Amerikával foglalkozófõosztályvezetõi, valamint Christian Leffler, azEurópai Külügyi Szolgálatnak az amerikai ré-gióért felelõs igazgatója és Benita Ferrero-Waldner, az EU-Latin-Amerika Alapítvány el-nöke is itt volt a budapesti rendezvényen. Arendezvény jelentõségét mi sem fejezhettevolna ki jobban, mint hogy a fõvédnökségetSchmitt Pál köztársasági elnök vállalta el, akifogadást adott a Sándor Palotában a részvevõktiszteletére.

– Ön nemrégiben egy külügyminisztériumiszakértõi küldöttség élén Dél-Amerikában járt.Milyen tapasztalatokat gyûjtött? Mely orszá-gokkal, s milyen területen tudunk együttmû-ködni?

– Öt országban, nevezetesen Ecuadorban,Peruban, Chilében, Argentínában és Brazíliá-ban konzultáltam. Az útra néhány héttel a fó-rum elõtt került sor, így az ott szerzett tapasz-talatok, a találkozók során létesített kapcsola-tok és a Fórum népszerûsítése érdekében tetterõfeszítések hozzájárultak a rendezvény si-keres megrendezéséhez. Kiemelt feladatunkvolt a Magyarország-Latin-Amerika Fórumcéljainak ismertetése és a rendezvényen valólatin-amerikai részvétel szorgalmazása. A né-hány héttel késõbb szép számmal Budapestreérkezett küldöttségek arra utalnak, hogy cé-lunkat sikerrel teljesítettük. Dél-amerikai kör-utunk egyébként a maga nemében újszerûkezdeményezés volt, ugyanis a térség országaiés hazánk között nincsenek különösebb ha-gyományai a szakértõi szintû konzultációk-nak. A tárgyalások remek alkalmat nyújtottakarra, hogy áttekintsük kétoldalú kapcsolatain-kat, s hasznos információkat, ismereteket sze-rezzünk vendéglátóink külpolitikájának szá-munkra fontos aspektusairól és a Latin-Ame-rika fejlõdését jellemzõ folyamatokról. Az ottszerzett tapasztalatok alapján például ma márvilágosabban látjuk, hogy Ecuadorban és Pe-ruban a tudományos és technológiai együtt-mûködés erõsítése tûnik különösen ígéretesterületnek a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéseszempontjából. Santiagóban ízelítõt kaphat-tunk Chile stabil gazdasági fejlõdésébõl, Ar-gentínában pedig egyebek mellett egyeztet-tünk a magyar külügyminiszter közelgõ láto-gatásáról.

– Brazíliában sok ezer magyar él, magamis jártam körükben néhány éve, példás a kötõ-désük a magyar kultúrához és az óhazához –találkozott velük?

– Igen, számomra is nagy élmény volt kö-rükben lenni. Sao Paulóban a helyi magyar ko-lónia képviselõivel eszmecserét folytattunk anagy presztízsû magyar alapítású iskolában, aSzent Imre Kollégiumban, és megtekintettük anagykövetség néhány hónapja megnyitott újkonzuli és külgazdasági irodáját, amely ügyfe-

lek ezreinek könnyíti meg az ügyintézést, illet-ve az oda március végén megérkezett magyarkülgazdasági szakdiplomata révén segíti kül-gazdasági nyitásunk végrehajtását is. De jár-tunk Brazíliavárosban is, ahol hasznos tárgya-lásokat folytattunk a külügyminisztériumban,s ezek visszaigazolták meggyõzõdésünket,hogy kétoldalú kapcsolatainkban most jött elaz a pillanat, amikor minõségi ugrást érhe-tünk el. A több magas szintû találkozó, példá-ul Kövér László országgyûlési elnök múlt évioktóberi brazíliai látogatása, valamint a brazilTéT-, illetve mezõgazdasági tárca vezetõinekközelmúltbeli budapesti útja után a következõfontos lépést Martonyi János külügyminisztermájus 14-18. közötti brazíliai látogatása jelen-tette.

– De mit szólnak a magyar törekvésekhez atárgyaló asztal túlsó felén, hogyan fogadják amagyar kezdeményezéseket a latin-amerikai-ak?

– Latin-amerikai részrõl üdvözölték a Fóru-mot, különösen méltatva annak idõszerûsé-gét. Ne felejtsük el, hogy több elemzõ szerinta 2010-es évek Latin-Amerika évtizedeként vo-nulhat be a történelemkönyvekbe. Egyetértésmutatkozott abban, hogy a külügyminisztéri-umoknak és más állami szerveknek mindkétoldalon fontos feladatuk segíteni a két térség ál-lami, üzleti és civil szféráját egymás jobb meg-ismerésében. Külön ki kell emelni az értéke-lésnél Brazíliát, ahonnan a fórum mindháromtematikus szekciójába magas szintû delegáci-ót küldtek, valamint Kolumbiát, AngelinoGarzón köztársasági alelnök látogatását és eu-rópai fõigazgatójuk részvételét. Argentína,Chile és Mexikó esetében elsõsorban az üzlet-emberi találkozóra és a politikai konzultációrabiztosítottak magas szintû jelenlétet és értékeshozzájárulást.

– Gondolom, a sikeres Fórum csak az egyikelsõ állomása az építkezés folyamatának…Hogyan fejlõdhetnek ezek a kapcsolatok amindennapokban, a cégek, intézmények kö-zött?

– A Fórum keretében magyar és latin-ame-rikai diplomaták, külgazdasági szakemberek,üzletemberek, valamint a tudományos-tech-nológiai szféra, a kutatóintézetek és a civilszervezetek képviselõi tekintették át a kétolda-lú kapcsolatok helyzetét és azok fejlesztéséneklehetséges irányait. Megítélésünk szerint a két-napos rendezvény elérte azt az elsõdleges cél-ját, hogy mindkét oldalon felkeltse az érdeklõ-dést egymás iránt. A többfókuszú tanácsko-zás sikeresen közvetítette a megcélzott partne-rek felé a globális szemléletû magyar külpoliti-ka Latin-Amerika irányában való nyitását, és akiemelt területeken bíztató impulzusokatadott a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésén fára-dozó magyar és latin-amerikai szakemberek-nek. A magyar diplomácia a közép-európai di-menzió beemelésével érzésem szerint továbbnövelte kezdeményezésünk értékét a latin-amerikai országok számára, miközben a bu-dapesti rendezvény cseh, lengyel és szlovákkollégáinknak is értékes tapasztalatokat nyúj-tott. Nagyon ígéretes jelzésnek tekinthetõ aNemzetgazdasági Minisztérium és a NemzetiKülgazdasági Hivatal szervezésében megtar-tott Üzleti Fórum iránti nagy a hazai érdeklõ-

dés. Jó volt látni, hogy az NGM dísztermét akülföldi vendégek mellett nagyszámú érdeklõ-dõ magyar vállalkozó töltötte meg: 155 fõ vettrészt 70 magyar cég és 10 latin-amerikaicég/szervezet képviseletében. Szintén visz-szaigazolta várakozásainkat az Innovációs Fó-rum latin-amerikai részvevõinek igen nagyszáma, hiszen a tudomány és fejlesztés terüle-teiben mindkét oldal értékelése szerint na-gyon komoly potenciál rejlik. Természetesenlesz folytatás, amirõl a Budapesti Kereskedel-mi és Iparkamara október közepére tervezettkétnapos, a latin-amerikai kamarákkal valóegyüttmûködés kialakítását szolgáló rendez-vénye gondoskodik.

– Elõször került sor Latin-Amerikáról sze-mináriumra a Magyar Külügyi Intézetben,amelyen rangos külföldi elõadók is szóltak atérség növekvõ relevanciájáról.

– A szeminárium egyik fontos célja voltugyanis a tudományos-kutatói szféra és a civiltársadalom bekapcsolása a latin-amerikai nyi-tás folyamatába. Hasonlóképpen törekszünkarra, hogy a magyar közvéleményben is minélinkább tudatosítsuk Latin-Amerika felemelke-dését. Ennek jegyében szerveztünk a Fórumidején a Magyar Televízióval közösen latin-amerikai filmnapokat a köztévében. A Fórumkoncepciója és elõkészítõ lépései intenzívszakmai együttmûködést alakítottak ki azérintett minisztériumok és hivatalok között,amely értékes alapot nyújt a folyamat hazaikoordinációjának továbbviteléhez. A régiótérintõ magas szintû látogatásokat és az elkö-vetkezõ hónapok nagyszabású nemzetközirendezvényeit, a Rio+20 csúcstalálkozót, a2013 januárjában esedékes santiagói EU-LAC-csúcsot is fel fogjuk használni a kapcsolatépí-tésre. Emellett fontos magyar cél latin-ameri-kai külképviseleti hálózatunknak megerõsíté-se, bõvítése a költségvetési lehetõségek függ-vényében (utazó nagykövet küldésével, kül-gazdasági és TéT-attaséi jelenlétünk markán-sabbá tételével).

– Hogyan ítélték még a diaszpórában élõmagyarság szerepét és jelentõségét?

– A magyar kormány és a Fórumon résztvett latin-amerikai országok képviselõinek ér-tékelése egybecsengett a térségben élõ magyardiaszpóra vonatkozásában: a befogadó orszá-gok értékes állampolgáraivá vált magyarok ésleszármazottaik rendkívül fontos szerepet ját-szanak a kétoldalú kapcsolatok építésében.Szerepük elismeréseként alakult meg a Diasz-póra Tanács. Az óhazában büszkén tekintünka választott országaikban elért eredményeikreés arra a kemény munkára és szilárd elkötele-zettségre, amellyel magyar hagyományaikatõrzik, és értékeiket nemzedékrõl nemzedékretovábbadják - mondotta befejezésül Csaba Gá-bor nagykövet, a Külügyminisztérium Ameri-kai Fõosztályának vezetõje. Tanka László

Latin-Amerikában az elmúlt másfél évtizedben tizenkettõrõl négyre csökkent a magyar missziók száma, ami nemcsak gazdasági kap-csolatainkat sorvasztotta el, hanem kedvezõtlen hatással volt a térség országaiban élõ magyar diaszpóra és az óhaza közötti kap-csolatokra is. Ugyanakkor a térség mára a világgazdaság egyik leggyorsabb ütemben növekvõ területévé fejlõdött, feltörekvõ nagy-hatalmai, különösen Brazília és új regionális szervezetei egyre komolyabb nemzetközi tényezõkké válnak. A mai magyar külpolitikafelismerte ezeket a változásokat és lehetõségeket, és önálló Latin-Amerika-politikát fogalmaz meg a globális nyitás keretében, amely-ben világosan rögzített feladatként szerepel, hogy erõsíteni kell Magyarország kapcsolatait a térséggel. Az ezekkel kapcsolatos konk-rét elképzelésekrõl kérdeztük Csaba Gábor nagykövetet, a Külügyminisztérium Amerikai Fõosztályának vezetõjét, aki nem csak aMagyarország-Latin-Amerika Fórum szervezésében vett részt, hanem személyesen is járt több dél-amerikai országban, találkozott azott élõ magyarsággal, s a közelmúltban a Martonyi János külügyminiszter úr által vezetett delegáció tagjaként is járt a kontinensen.

Újjáépül latin-amerikai diplomáciánk ������ Utazó nagykövet az Andok-régió országaiba ������ Külügyminiszteri delegáció a kapcsolatok fejlesztése érdekében

Kiemelt érdeklődés Dél-Amerika felé Interjú Csaba Gábor nagykövettel, a Külügyminisztérium Amerikai Fõosztályának vezetõjével

Csaba Gábor

Martonyi János külügyminiszter

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 9

IINNFFOORRMMÁÁCCIIÓÓ

Mint lapunkban is beszámoltunk róla, a Florida állambeli Venice-i Magyar Házban nagyszabású ünnepség keretében, HendeCsaba magyar honvédelmi miniszter beiktatta tisztségébe dr. Gergátz István tiszteletbeli konzult.

Az ünnepélyes zászlóbevo-nulást és a himnuszok eléneklé-sét követõen Hende Csabamondott beszédet; beszámoltLione Paletta védelmi miniszter-rel folytatott találkozójáról,megemlékezett a szeptember11-i terrortámadás áldozatairól,és kiemelte az amerikai és ma-gyar közös érdekek fontosságát.

Ezután meleg szavakkal kö-szönte meg a Magyar Ház elnö-kének és vezetõségének a ma-gyarság érdekében tett áldoza-tos munkáját, majd ennek jelké-peként egy díszes címerpajzsot adott átDobák Béla házelnöknek.

A beszédet követõen, Hende Csabaméltató szavak kíséretében iktatta hivata-lába Gergátz Istvánt. Az új tiszteletbelikonzul beszámolt eddigi tevékenységé-rõl, és vázolta jövõbeni teendõit.

Ismertette, hogy a floridai és ezen be-lül Sarasota és környéke magyarságszámaránya – nem hivatalos becslésekszerint – eléri az 50 ezret. Ennek tükré-ben tartja feladatának az itteni magyar-ság hivatalos képviseletét, és tisztségé-

ben, ugyan korlátozott hatás-körrel, de annál nagyobb lel-kesedéssel vállalja az ittenimagyarság ügyes-bajos dol-gainak intézését.

A beiktatást követõenHende Csaba Bika Juliannátkérte a pódiumra. Gergátz Ist-ván tiszteletbeli konzul felesé-ge ismert személyisége azamerikai magyarságnak. Évti-zedes tevékenységével, írásai-val sokat tett az amerikai ma-gyarságért. Ennek elismerése-

ként, a hadügyminiszter egy mí-ves huszárfigurátadományozott BikaJuliannának.

Az ünnepség zá-róakkordjaként 18-antehették le a magyarállampolgársági es-küt és vehették át azezzel járó hivatalosdokumentumokat,amelyeket HendeCsaba adott át sze-mélyesen.

Dr. Gergátz István 66 éves nyugalmazottbelgyógyász az 1956-os forradalmat köve-tõen szüleivel érkezett az Egyesült Álla-mokba. Az elõzõ években New Orleansbanlátta el a tiszteletbeli konzuli feladatokat. AKaterina hurrikán pusztítását követõendöntöttek úgy, hogy Floridába költöznek.Kérvényezte a nagykövetségtõl konzulátu-si hivatalának áthelyezését, amit meg is ka-pott. A miami magyar konzulátus mellettígy már két konzuli hivatal segíti az ittenimagyarokat.

A szokásos tiszteletbeli konzuli felada-tok mellett, a remények szerint, amennyi-ben elegendõ jelentkezõ akad, a magyar út-

levelek teljes körûügyintézése is a kon-zulátus feladatkörébekerülhet, ezzel sok itttartózkodó magyar-nak nyújthatna hat-ható segítséget, mertmost a washingtonimagyar nagykövetsé-gen, személyesen kellaz útlevéllel kapcsola-tos ügyeket intézni.

Ifj. Szalay Róbert

Új magyar állampolgárok

Hivatalos konzuli fogadóórák: csütörtök, 10-12 óra között, vagy bejelentkezés alapján.

Cím: Stephen J. Gergatz, Honoraryconsul of Hungary, 6020 Wilshire

Blvd, Sarasota, FL 34238.Telefon: 941-552-6020.

E-mail: gergatz@comcast.net vagy ger-

gatz@gmail.com

Dobák István házelnök átveszia címerpajzsot

Bika Julianna átveszia magyar huszárt

Apáthy László átveszi az állampol-gársági dokumentumot

Szép magyar esküvõ Washingtonban

„Lakodalom van a mi utcánkban”A Fedor család Amerikában hosszú évek óta meghatározószerepet játszik az amerikai magyarság közéletében. FedorIstván és felesége, Erika csaknem minden jelentõsebb ese-ményen ott vannak, olykor szervezõként, vagy résztvevõkéntegyaránt. Két gyönyörû lányuk közül, a nagyobbik, Szilvianemrégiben tartotta esküvõjét az amerikai tengerhajózáshivatásos katonájával, Ken és Linda Galloway fiával, JordanPeoplesszal, akivel Florida egyik legkedveltebb tengerpart-ján, Daytona Beachen találkoztak. Természetesen, ezen azeseményen részt vettek a hozzátartozók, a barátok, az is-merõsök, közöttük lapunk munkatársa, Szatmári Friderika.

A családról annyit érdemes tudni, hogy Fedor István, az 1906-ban alapított Amerikai Magyar Szövetség volt elnöke nagy utat tettmeg azóta, amióta 1985 nyarán – feleségével, Erikával és ötéves kis-lányukkal, Szilviával – elhagyta Csehszlovákiát. Négy hónapot töl-

töttek egy jugoszláviaimenekülttáborban,majd 1985. december19-én érkeztek az Újvi-lágba. Az Ohió állambe-li Toledóban egy távolirokon család várt rájuk,és hamarosan sok ma-gyar baráttal ismerked-tek meg, akik meg-könnyítették a beillesz-kedésüket az új környe-zetbe.A családfõ né-hány hónap után mármérnöki munkát ka-

pott, majd az Ohiói Egyetemen MBA-fokozatot szerzett. Feleségé-vel, Erikával gyorsan bekapcsolódtak az amerikai magyarok egyhá-zi és társasági életébe, a magyar iskolák munkájába: igyekeztek ösz-szefogni, és a magyar kultúrával, népi hagyományokkal, táncokkalmegismertetni a javarészt már kinn született fiatalokat.

A következõ állomáshely, Columbus, majd a New Jersey állam-beli Montville volt, ahol az elõzõekhez hasonlóan, élénk és tartal-mas magyar társadalmi életet éltek. 1991-ben megszületett kislá-nyuk, Olívia, a család elsõ amerikai állampolgára. Rövid Ohio esNew Jersey szakasz után a család 1999-ben Dallasba költözött, s be-kapcsolódtak a Cisztercita Apátság katolikus életébe, ahol még mais több magyar atya szolgál. Kezdeményezésükrealapították meg a hétvégi magyar iskolát. A FortWorth és Budapest közötti testvérvárosi kapcsola-tokat ápoló szervezet munkájából is kivették a ré-szüket. Lányuk, Silvia a Southern MethodistUniversity, politológia es kommunikáció szakánvégzett.

Fedorék élete egy rövid floridai kitérõ után Virgi-niában folytatódott. A családfõ Washingtonban vál-lalt munkát, s 2003-tól a Cisco Systems világcégnéldolgozik. Még annyit: néhány évvel ezelõtt FedorIstván az amerikai elnök, a Nobel-díjasok és máshírességek között állhatott, hiszen átvehette az EllisIsland-díjat. A magas kitüntetést azoknak a kiemel-kedõ személyiségeknek adományozzák, akikhosszú évek, évtizedek óta végzik kiváló munkáju-kat mind szülõhazájukért, mind Amerikáért.

Nos, térjünk vissza az esküvõre! A szertartás, az azt követõ va-csora, valamint a hajnalig tartó „lakodalom” mind egy helyen, azelegáns Embassy Suites (Ashburn, Virginia) gyönyörû hoteljábanvolt megtartva, így a meghívott vendégek kényelme is maximálisanbiztosított volt. Az esküvõi szertartás alatt az „Életfa” zenekar tag-jai – vezetõik az Amerika szerte jól ismert Magyar Ildikó és férje,Hajdú-Németh László – gyönyörû zenei aláfestéssel emelte a meg-hitt hangulatot. Az Ave Maria elõadásával, a család régi barátja, azOhióban élõ Beluska Vasziljev hegedûmûvész csalta ki a könnyeketa szemekbõl.

A szertartás után mindenki átvonult a bálterembe, ahol az ifjú párérkezését kivont karddal várták Jordan katonatársai. És az elsõ bol-dog tánc, majd az azt követõ apa-lánya tánca után tapsvihar tört ki:boldog, meghitt, baráti hangulat uralta a termet. Az „Életfa”ugyan-

csak kitett magáért, egy kis magyar táncházat csi-náltak, a táncparkett közepén bemutatott pár ma-gyar tánclépés után már is követõkre találtak, a„Marine” katonák is azonnal felvették a lépést,majd ezt követte a megannyi amerikai vendég,akik igen élvezték a magyar temperamentumosritmusokat. Ez az esküvõ kitûnõ alkalom volt ar-ra, hogy az amerikai-magyar barátság szorosabblegyen, hogy hagyományainkat megismertessük.

Éjfél után Szilvia piros menyecskeruhába öl-tözött, majd meghallgatta a katonák által nekiszánt szerenádot, ezután megkezdõdött a meny-asszonytánc. Mi mindannyian a hajnalig tartó,felejthetetlenül kellemes és családias hangulatúesküvõnek lehettünk részesei. Sok boldogságotfiatalok!

Szatmári Friderika

A mennyasszony a szüleivel

Tortavágás

Táncházi hangulatban

Gergátz István

Segítség a magyar okmányok intézésében – Beiktatták dr. Gergátz Istvánt

Új tiszteletbeli konzul Floridában

Steven Csicsek is magyarállampolgár lett Szilvia menyecskeruhában

– Komlón születtem 1966-ban, de a szüle-im korán külföldre költöztek, édesapám aGeominco közel-keleti vezetõje volt – említiTóth László –, így 1970-80-ig Libanonban,Szíriában és Jordániában éltem. Az általánosiskolát Damaszkuszban, egy amerikai inté-zetben végeztem, így jól beszélem az angolnyelvet, míg az arabot szinte játszva, az ut-cán szedtem fel gyerekként. 1980-ben költöz-tünk haza, a gimnáziumot Komlón végez-tem.

– Mióta vonzotta a repülés?– Gyerekkorom óta vadászpilóta akartam

lenni, ezzel a „függõséggel” születtem. Fel-vettek az akkori Szovjetunió repülõakadémi-ájára, és 1989-ben vadászrepülõ szakon vé-geztem. Ennek ellenére nem vagyok klasszi-kus értelemben vadászpilóta, mert sohasemdolgoztam a szakmában. A rendszerváltás-kor nagy leépítések történtek, nem volt esé-lyem itthon vadászpilótaként elhelyezkedni.A katonai pályafutásom be is fejezõdött, mi-elõtt még elkezdõdhetett volna, de a repüléstnem adtam fel.

– Hol repülhetett?– Jól beszéltem angolul, ez akkoriban

még ritkaságnak számított, és egy német fej-vadászcégen keresztül három hónap múlvamár pilótaként dolgoztam Olaszországban.Itt fogant meg bennem elõször az a gondolat,hogy külföldön akarok élni, és a sors tálcánkínálta a lehetõséget, hiszen késõbb Belgi-

umban és Hollandiában is dolgoztam. Ekko-riban házasodtam meg, a feleségem csodála-tos nõ, igazi társ, mindenben számíthatok rá.1994-ben megszületett elsõ fiunk, Dani. Nemsokkal ezután határoztam el, hogy nyitok azarab világra. Ez szinte kézenfekvõ volt, hi-szen ott nõttem fel, és mindig szeretettel gon-doltam a damaszkuszi éveimre. Létezett mégédesapám kapcsolatrendszere, éltek ott bará-taink, ismerõseink. Elõbb Damaszkuszbanéltünk néhány évet, majd Szaúd-Arábiábanlaktunk, innen költöztünk az Egyesült ArabEmirátusokba, Dubaiba.

– Milyen üzleti tevékenységet folytatott?– Szíriában „technológiai transzfer” mun-

katervet hajtottam végre. Abban az idõszak-ban erõs volt a magyar szaktudás és a tech-nológia, ezeket adtuk el a közel-keleti cégek-nek. Ezek a munkák egyre inkább áttolódtakSzaúd-Arábiába, majd az ottani partner fel-ajánlotta, hogy nyissunk irodát, és költöz-zünk oda. El is költöztünk Szaúd-Arábiába,Dzsiddában én alakítottam meg az elsõsportrepülõs klubot.

– Mennyire tudta megõrizni a család amagyarságát?

– Mára már többet éltem külföldön, mintMagyarországon; ha mindent beleszámolok,több mint 32 évet. Sikerült megõriznem amagyar nyelvet, bár ez nem volt nehéz, hi-szen a feleségem magyar lány, akivel együttindultunk el a világba, de a hazánknak Ma-

2012/ 4. szám11

2012/ 4. szám10 AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

KKAARRRRIIEERR

Tóth László hatalmas utat tett meg a szovjet repülõakadémiától a mesés arab világig

Uralkodócsaládok baranyai barátjaNemcsak földrajzi értelemben, hanem az élet kacskaringós ösvényein is jókora utat járt be az Egyesült Arab Emirátusok-ban élõ Tóth László, amíg a szovjetunióbeli vadászpilóta-hallgatóból az abu-dzabi koronaherceg kabinetfõnökének a veze-tõ tanácsadójává válhatott. Márpedig a kalandos életû hazánkfia ezt a magas tisztséget tölti be a felettébb konzervatív éshierarchikus arab világban. Történetébõl kiderül, hogy nem csupán szûkebb pátriáját, azaz Tolnát-Baranyát, hanem a félvilágot is bejárta a nem mindennapi üzletember…

gyarországot tekintjük. Van egy kis házunk,és nyaranta hazajövünk. A gyerekeink eztszokták meg: ha nyár, akkor Magyarország,vagyis „haza”! Az év többi részét pedig ab-ban az országban töltjük, ahol élünk, dolgo-zunk. Világpolgárok vagyunk, de megõriz-tük a magyarságtudatunkat, és továbbadtukgyermekeinknek, akik közül Samu tíz, Danitizennyolc éves. Beszélnek magyarul, ango-lul és arabul, emellett franciául tanulnak. Da-nit egy évre hazaküldtük tanulni, hogy a le-hetõ legjobban megismerje a magyar nyelvetés az országot. A kisebbik fiút, ha itthon va-gyunk, magyar nyelvórákra járatjuk.

– Most hol élnek?– Immáron tizenegy éve az Egyesült Arab

Emirátusokban lakunk. A 2011. szeptember11-ei események után Szaúd-Arábiában korlá-tozták a sportrepülést, részben emiatt költöz-tünk át az emirátusokba, elõbb Sharjahba,majd Dubaiba. Itt elõbb az Umm Al Quain-i,majd a dubai, késõbb az abu-dzabi uralkodó-család tagjait vezettem be a repülés rejtelmei-be. 2005-tõl négy évig az emirátusok repülõ-szövetségének a fõtitkára voltam. Három év-vel ezelõtt az abu-dzabi koronaherceg kabi-

netfõnöke felkért, hogy vezessem az irodáját.Ettõl kezdve a repülést kissé leépítettem.

– Az arab világ titokzatossága megmoz-gatja az emberek képzeletét...

– Ez nagyon zárt világ. Az egyik herceg,Sheikh Akhmed Bin Hamdan Al Nahyanszemélyes fõtanácsadója vagyok. Nehéz len-ne róluk bármit úgy mondani, hogy azt a vi-lág ne értse félre, vagy ne tudja félremagya-rázni. Ugyanolyan emberek, mint bárki más,de nagyon tradicionális, mély gyökerekreépülõ, zárt világban élnek, erõs törzsi szövet-ségben, hagyományoktól kötött törzsi társa-dalomban.

– Mennyire kiterjedt az uralkodócsalád?– Az emirátusokban a helyiek nincsenek

egymillióan, míg az ország lakossága megkö-zelíti a nyolcmilliót. Az állam hét törzsbõlalakult, ezért hét uralkodócsalád van. A veze-

tõ az abu-dzabi uralkodócsalád, õk birtokol-ják az ország területének 73, az olajkincs94%-át. Most Sheikh Khalifa Bin Zayed AlNahyan az uralkodó és Sheikh MohammedBin Zayed Al Nahyana a koronaherceg, énkörülöttük dolgozom.

– Szereti a munkáját?– Szeretem! Boldog vagyok, hogy ebbe a

helyzetbe kerülhettem, és ilyen jó a kapcsola-tom az uralkodócsaláddal. Büszke vagyokarra, hogy megbíznak bennem, de a mun-kám nehéz, hektikus és bonyolult. Gyak-ran éjjel két órakor adnak feladatot, ame-lyet akkor és ott kell megoldanom. Kiszá-míthatatlan és összetett munka, állandóana lehetõ legtöbbet kell nyújtanom. Sokszora saját életemet sem tudom elõre tervezni.

– Sok mindent elért, de mindenkinekvan további vágya. Mivel szeretne mégfoglalkozni?– Megmarad-

nék világpolgár-nak, és az így kiala-kult kapcsolatrend-szeremet mozgat-nám a földkerek-ség más részérõl.Én már maradokaz arab térségben,hiszen életem nagyrészét itt töltöttem,de szeretnék azegész térségbenmozogni, kevésbe helyhez kötötten. Konzul-tációs céget hoztam létre, amelyet nemzetkö-zi partnerekkel, befolyásos üzletemberekkelmûködtetek. Szeretnék többet utazni, egy ki-csit többet lennék Magyarországon is, míg afeleségem egyik kedvence Toscana, jó lenne

azt is mélyebben meg-ismerni. Vannak ter-veim. Két éve alapítot-tam Real-Expeditionsnevû cégemet, amely-lyel expedíciókat szer-vezünk a világ külön-bözõ pontjaira. Eddigközel ötven helyszínreszerveztünk utakatGuatemalától Brazíli-án át Mongóliáig. Ez ahobbim.

– Mi van a repülés-sel?

– Néha még oktatok, de már csak akkorrepülök, ha valaki megkér, vagy ha olyanVIP-vendégek jönnek, akiknek a programjáta repülés színesíti.

– Bizonyára sok érdekes története van.Megosztana velünk egyet?

– Néhány éve az egyik abu-dzabi hercegetmeghívtuk Magyarországra. Nehéz volt rábe-szélni, miután nem ismerik az országot. Vé-gül eldöntötte, tíz napra eljön. Másfél hónapután még mindig itt volt, bejártuk az egész or-szágot. A Kempinskiben foglaltunk neki szo-bát, de csak egy napot töltött ott. Azt mondta,meg akarja ismerni az országot, ne vigyük lu-xusszállodába, mert az náluk is van bõven.Három autóval elindultunk, és csak mentünkmindenfelé az országban. Senki nem tudta,hogy arab herceg utazgat keresztül-kasul. Né-hány nap után megkérte a páromat, hozza el

Svájcból a két gyerekét, akik ott voltak nyáriinternátusban. A svájci hatóságok már vártáka feleségem a reptéren, ahol az emirátusok fõ-konzulja adta át a gyerekeket, s külön géppeljöttek Magyarországra. A gyerekeket kisko-ruktól hercegnek szólítják és nevelik az ural-kodói életvitelre. A herceg megkért, hogy vi-gyük el a gyerekeket fagyizni Kecskemétre.Beültünk a fekete kocsiba, a feleségem mellet-tem ült, s a két gyerek a hátsó ülésen. Behaj-tottunk a városba. Megálltunk a belvárosban,kiszálltunk, bezártam az autót, és sétáltunk afagyizó felé. Már mentünk vagy 60 métert,amikor kérdem a feleségemtõl: „te, hol a kétgyerek?” Visszamentem, és láttam, hogy asrácok egyenes háttal ültek az autó hátsó ülé-sén, arra várva, hogy valaki kinyissa nekik azajtót. Amikor kinyitottam, a kis herceg felémfordult, komoly arccal annyit mondott: „kö-szönöm”. Kiszállt az autóból a testvérévelegyütt, és mentünk fagyizni. Kereki Kati

2012/ 4. szám 2012/ 4. szám AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 1312 AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

BBEELLGGIIUUMM ÉÉLLEETTÚÚTTVVAALLLLÁÁSS

A belgiumi Genkben tartotta gyémántmiséjét Dobai Sándor atya

„Isten tenyerén a magyarságért!”A közelmúltban tartotta gyémántmiséjét Genkben Dobai Sándor, a Benelux-államok magyar fõlelkésze, aki Belgiumban, aBrüsszeltõl száz kilométerre fekvõ, 600 ezer lelket számláló Liége-ben él és tevékenykedik, immár 65 éve. A most 85 évesfõtisztelendõ atya nem önként hagyta el Magyarországot, 1944. december 31-én vitték õt többedmagával szülõfalujából.Azt vallja: egész életében Isten tenyerén szolgálta a magyarság ügyét.

A gyémántmisét összekötötték a belgi-umi magyarok Szent István-ünnepével. Agenki Jézus Király templomban több szá-zan gyûltünk össze, ahol a gyémántmiséta Dávid Zoltán atya vezetésével érkezetterdélyi (Máréfalva, Háromkút) hívek éstánccsoport, illetve a székelyudvarhelyiBalázs Ferenc Énekkar szereplése tettegazdagabbá, Orosz Pál József karnagy ve-zényletével.

A templomban dr. Cserháti Ferenc, akülföldi magyarok lelki gondozásávalmegbízott esztergom-budapesti püspökméltatta Szent István királyunk, majdDobai atya életmûvét. Cserháti Ferencszerint Dobai Sándor atya, akárcsak egy-kor szent királyunk Pannóniában, hat év-tizedes papi szolgálata során ugyancsakazon fáradozott, hogy Krisztushoz vezes-se Hunnia Belgiumba szakadt fiait.

– Õ Belgiumban lett népünk prédikáto-ra, hitünk tanítója ésapostola: azon fárado-zik, hogy üdvösségetnyerjünk Krisztus-ban, és senki el nevesszen Szent Istvánkirály népébõl – mél-tatta szentbeszédé-ben Dobai atyát Cser-háti Ferenc.

Kiemelte: Dobaiatya együtt nõtt fel abelgiumi magyaremigrációval és en-nek lelkipásztori szol-gálatával. A püspökszerint Dobai atyasorsa, személye, im-már hat-hét évtizede,mindkettõvel összefonó-dott, azoktól szétválasztha-tatlan.

– Mindezt sokan tudjuk és tanúsítjukLiége-ben – mondta –, szerte az ország-ban és a Benelux-államokban. Közölte:

lelkipásztori feladatát, sok évtizeddel avállán, ma is töretlen lelkesedéssel végzi.Szerinte a belgiumi magyarok közül so-kan tanúi Dobai atya több mint hat évti-zedes papi szolgálatának, élete lángjának,amely Krisztus üzenetével ma is világít,és utat mutat e hazánktól távol esõ széptájon.

– Pappá szentelésének 60. évfordulójaalkalmából tehát van miért hálát adnunkIstennek, és van miért köszönetet monda-

nunk Dobai Sándor atyának – mondtaszentbeszédében Cserháti Ferenc, akigyémántmiséje alkalmából különös sze-retettel köszöntötte, imádkozott érte, és ajó Isten áldását kérte Dobai Sándor buzgópapi életére.

A gyémántmisét követõen átvonul-tunk a közeli De Kring plébániaterembe,ahol ebéd és ünnepi mûsor keretében kö-szöntötték Dobai Sándor atyát 85. szüle-tésnapja és gyémántmiséje alkalmábólrokonai, barátai, hívei, ismertõsei, s a máremlített erdélyi tánccsoport és énekkar,valamint a sortársak a Benelux-államok-ból, Nyugat-Európából és a Kárpát-me-dencébõl.

Dobai atyának viszontagságos fiatalsá-ga volt. 1944-ben, amikor az oroszok kö-zeledtek a Dunántúl felé, egy minisztériu-mi rendelet értelmében összegyûjtöttekminden 1924 és 1929 között született ma-gyar fiatalt, elsõsorban leventéket, s aztmondták, hogy három napig leszünk tá-vol, amíg az oroszokat visszaverik, s az-tán jönnek vissza.

Nem jöttek vissza. Köztük volt DobaiSándor atya is. Szülõfalujából, a Gyõr-Sop-ron megyei Kóny község temploma elõl in-dultak el mintegy kétszázan 1944. decem-ber 31-én reggel. Hegyeshalomnál átkeltek ahatáron – gyalog – hóban, hidegben, télben.Közép-Németországban megszálltak egy is-tállóban, ott bevagonírozták õket, s elvittékHannoveren keresztül egészen Észak-Né-metországba, Braunschweig-Hannoverbe,Hamburg-Cuxhavenbe, ahol munkaszolgá-latot teljesítettek.

A németek azonban már nem bíztakmeg bennük, hiszen ekkorra már Magyar-ország nagy részét elfoglalták az oroszok.Tulajdonképpen félig hadifoglyok, féligmunkaszolgálatosok voltak. Szabadon ter-mészetesen nem mozoghattak. 1945. má-jus 3-án hivatalosan is német hadifogságbaestek, német katonaruhába öltöztették õket.

Katonának is ki akarták õket képezni, deakkor erre már nem volt idõ. Marhavago-nokban hurcolták õket egyik nagyvárosbóla másikba. Végül repülõtéren végeztekmunkaszolgálatot. Ekkor jött az angolok ésaz amerikaiak elõrenyomulása. Kamionok-ban vitték õket Hollandián át Belgiumba.

A fogadtatás kellemetlen volt, hiszen kö-vekkel dobálták meg õket, mert azt hitték,hogy németek. Végül egy Brüsszel mellettigyûjtõtáborba kerültek, 250 ezren lehettekmár ekkor, majd átvitték õket Edigenbe,ahol négyezren voltak magyarok - rettene-tes körülmények között.

Dobai atya hadifogsága 1946 februárjábanért véget, amikor az ottani nunciatúra egyikmegbízottja papi tanulókat keresett. Tekintet-tel arra, hogy az Dobai atya papírjai tartal-mazták, hogy bencés növendék volt, sikerültkijutnia a táborból, azaz megmenekült.

Ezt követõen egy lelkigyakorlatos házbakerült, negyvenedmagával, litván, román,lengyel és magyar papnövendékekkel, aholhat hónapot töltött. Egy belgiumi magyarpap szerzett számára ösztöndíjat a papi sze-mináriumba. Ekkor került flamand nevelõ-szülõkhöz.

Éppen hatvan éve, 1952 júliusábanszentelték pappá. Kétéves kápláni tevé-kenységét követõen flamand vidékre ke-rült, ugyanis a liége-i püspök a limburgividékre rendelte, ahol 4000 bányásznaklett a lelkésze, akik 29 nemzetiségi cso-portra oszlottak.

Jött azonban 1956, amikor a püspökvisszarendelte õt Liége-be, mert november-ben és decemberben megérkeztek a magyarmenekültek. Hatezren jöttek Belgiumba, stekintettel a jó kapcsolataira, Dobai atyarengeteget tudott nekik segíteni: lakást szer-zett, munkát keresett, fordításokat végzett ahíveknek, s így valamennyit megismerte.Fokozatosan kialakult tehát a lelkészi mun-ka, a lelkészi hivatal.

Csaknem hat évtizede gondozza a Liége-tõl nem messze lévõ bannuex-i zarándok-helyet, ahol a magyar keresztnél minden év-ben 1956-os megemlékezést tartanak. Itt állegy fehér kereszt, amelyen a következõ pi-ros-fehér-zöld színû felirat díszeleg:„Hongrie en sang”, azaz „Magyarországvérben.”

A keresztet belga munkásfiatalok emel-ték 1956 õszének egyik éjszakáján, Magyar-országért imádkozva. Azóta Dobai atya hí-veivel együtt ápolja és tiszteli ezt a keresz-tet. Már három alkalommal újították fel. Iga-zi zarándokhely lett a magyarok és a külföl-diek számára egyaránt.

Dobai atya jelenleg öt egyházmegyébendolgozik, és kilenc helyen tart magyar nyel-vû szentmisét, mint a Benelux-államok ma-

gyar fõlelkésze. Hollandiába és Luxemburg-ba pedig több száz kilométert utazik miséz-ni vagy temetni, mert ott nincs magyar pap.A hetvenes évek elején együtt misézettMindszenty József bíborossal, Magyaror-szág utolsó hercegprímásával.

Elõször 1974-ben jött haza Magyaror-szágra. Azóta minden év nyarán Magyaror-szágon is misézik. A határon túli magyar hí-vek szintén nagy szeretettel és tisztelettel fo-gadják, hiszen az utóbbi nyolc évben az el-szakított magyar nemzetrészeken is misé-zik, fõként a Felvidéken és Erdélyben.

A Médiamix Kiadó gondozásában repre-zentatív kötet jelent meg Dobai Sándor atyá-ról, 85. születésnapja és gyémántmiséje al-kalmából. Ezzel is tisztelegnek Dobai atyarendkívül termékeny és a magyarság szá-mára hasznos életmûve elõtt, és köszönikmeg több mint hat évtizedes papi szolgála-tát.

Megindító és megható érzés volt szá-momra személyesen tapasztalni azt a mér-hetetlen szeretetet Kónyban, Liége-ben ésGenkben, amellyel gyémántmiséjén fogad-ták Dobai atyát. Õ így nyilatkozott e sorokírójának minderrõl:

– Ezt a szép kort megérve, szívbõl hálátadok Istennek, hiszen a tenyerén hordott.Árvaságomon, hontalanságomon zökkenõ-mentesen átvezetett. Olyan hivatással áldottmeg, amely mélységes öröm forrása a szá-momra. Lelkemben és szívemben sok gon-dolatot ébreszt a 85. születésnapom. És háta híveim szeretete… nehéz errõl beszélni.Az a szeretet, amelyet tõlük kapok, beara-nyozza az életemet. Komoly erõforrásom azösszetartozás élménye, a mindennapos csa-ládlátogatások, beteglátogatások, ügyintézé-sek. Hétköznap én látogatom õket, vasár-nap pedig visszaadják a látogatást a jó Isten-nek a misén. Egy kézszorítás, egy mosoly,egy tekintet, néhány jó szó õszintén tolmá-csolja és jelzi azt a szeretetet, megbecsülést,törõdést, amely természetesen jólesik, denem tesz elfogulttá, hiszen Istené a dicsõ-ség. Tõle jön az áldás, neki tartozunk köszö-nettel, hogy éltet és megtart bennünket egy-másnak és egymás örömére. Köszönömminden hívemnek és barátomnak szerete-tük és barátságuk jeleit.

Tarics Péter

Dobai Sándor atya magas kitüntetése a magyar államtól

Az énekkar a genki Jézus Király templomban

Dobai atya és Cserháti Ferenc püspök a gyémántmisén

Dobai atya a gyémántmise utániköszöntésen

Dobai atya a kónyi gyémántmisén

Cserháti Ferenc, Dobai Sándor és a liége-i püspökhelyettes

2012. július 13-án tartottuk az idei Mozgó-tábor záróünnepségét. Örömmel jelentjük,hogy megint sikerrel zajlott le a tábor, ismét135 csodálatosan tehetséges fiatal, a Kárpát-medence minden részérõl, lett része a RákócziCsaládi Körnek.

A záróünnepségen már kezdõdik a szo-morú búcsúzkodás, de tudjuk az elõzõ tábo-rosok visszajelzéseibõl, hogy akkor jönnek ráigazán, micsoda élményben volt részük, mi-lyen kincset kaptak, mikor márotthon vannak, és visszatekinte-nek a 16 napos élményre.

A program célja, hogy arésztvevõk történelmi, irodalmi,néprajzi ismereteit elmélyítse,és hogy a diákok a Kárpát-me-dence minden térségébõl bará-tokat szerezzenek, és megosz-szák egymással az otthonról ho-zott kulturális kincseket, illetve akisebbségi lét tapasztalatait.

A résztvevõk kiválasztása pá-lyázat alapján történik, mostmár több mint 12 éve. A referen-seink is – akik a pályázati felhí-vást minden országban terjesz-tik, és kiválasztják a nyertes pá-lyázatokat – olyan egyetemisták és fiatal fel-nõttek, akik korábban részt vettek a táborban,és pontosan tudják, hogy milyen fiataloknakszánjuk ezt a programot. Évrõl évre azt vesz-szük észre, hogy mindig nívósabb és nívó-sabb pályázatok érkeznek, és a fiatalok, akikbekerülnek, csodálatosan tehetségesek.

A pályázati témák, amelybõl a pályázókválaszthattak az idén: mit jelent a nemzethez

és mit az államhoz tartozás?; II. Rákóczi Fe-renc üzenete a mai Kárpát-medence népei-nek; mit tehetek azért, hogy jobban megis-merjem és bemutathassam magyar kultúrán-kat?; Kodály Zoltán munkássága és szerepe amagyar kultúrában; a szóbeli történelem fon-tossága és megõrzése: a II. világháború idõ-szakban elkövetett megtorlások a magyarságellen a még élõ szemtanúk szerint; a magyarnagyasszonyok üzenete a mai világnak.

Több mint 500 pályázat ér-kezett, ebbõl a nagy feladat a re-ferensek részérõl, kiválasztani alegjobbakat és olyanokat, akikerre a legjobban rászorultak.

Több nagyon tehetségesrésztvevõ jött az idén a Délvi-dékrõl, olyanok is, akik a sza-badkai magyar ifjúsági rádiónáldolgoztak eddig, mint munka-társak. A programot megszün-tették, és ezeknek a fiataloknaka kreatív életét bizony meg-csonkították ezáltal. Mindig fel-tûntek a csoportokban ezek avolt rádiós munkatársak. Azegyik, Csóka Szabolcs, így írtale tábori élményét:

„Mi nagyon sokat nyertünk ezzel a tábor-ral. Ha arra gondolok, hogy mennyire értékesembereket ismertem meg, biztos vagyok ben-ne, õk a létükkel jobb emberré kreáltak en-gem, mint elõtte voltam. Mindannyian tanul-tunk a másiktól, és a túlnyomó többség talánrájött arra, mi is a tábor üzenete. Magyarul,megindultunk fejlõdni valamilyen irányba, ésez csak jó lehet. Azon kívül, hogy sok új em-

bert ismertem meg, megismertem magam is,hiszen másokon keresztül tudod igazán meg-ismerni önmagad. Ez az életben nagyon fon-tos dolog, hiszen csak így tudod felmérni a va-lódi adottságaidat, és csak így tudsz egyáltalánrájönni arra, hogy valójában milyen képessé-gekkel rendelkezel.”

A Rákóczi-tábor fontos állomásain elköte-lezett segítõk szervezik a programot. Az elsõnap a résztvevõk minden régióból Gyoma-endrõdre érkeznek, ahol a helybeli önkor-mányzat és a Templomos Lovagrend tagjaiszeretettel fogadták a fiatalokat.

A pécsi helyszínek programjainak megszer-vezésében és lebonyolításában az idén is orosz-lánrészt vállaltak a templomos lovagrend tagjai,az élén Várszegi Csaba és Lakatos Sándor, a II.Rákóczi Ferenc Alapítvány a Kárpát-medenceiFiatalokért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Szintén külön köszönetet érdemel KoromMari, Drenyovszky Andrea, Kaszás László ésKirály István, akik Pécsett, Sátorhelyen, Sikló-son és Máriagyüdön, valamint Tihanyban ésVeszprémben vezették körbe a fiatalokat.

A pécsi program felépítése a török idõkMagyarországának vizsgálatán keresztül buz-dít az összefogás fontosságára, illetve egyénidöntéseinkben a felelõsség vállalására. A törté-nelmi visszatekintésen és értékelésen túl em-berjogi elõadást is kapnak a fiatalok, s együttbeszélik meg a térség legfontosabb jelenlegiemberjogi kihívásait.

A miskolci programok helyszínéül idén isa Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégi-um központja szolgált, ahol Ayklerné PappZsuzsa és Aykler Béla vállalták a vezetõi szere-pet, Princzkel János és Hernádi Zsolt együtt-mûködésével.

Köszönet Holczinger Ferenc jezsuita igaz-gatónak, aki ismét lehetõvé tette, hogy ebbenaz évben is ott lehettünk, és innen indulhat-tunk felfedezni az Északkelet-Magyarorszá-gon található, Rákóczi életéhez és munkássá-gához kapcsolódó történelmi helyeket.

Az idén harmadik alkalommal vittükmindhárom csoportot Kassára, ahol megnéz-tük a kassai dómot, és az altemplomban II. Rá-kóczi Ferenc sírjánál tettünk tiszteletet. Ezenkívül meglátogattuk a Rodostói Múzeumot,amely a törökországi ház pontos mása.

II. Rákóczi Ferenc sírjánál nem volt olyanrésztvevõ, akinek az arcán nem látszott a

FFIIAATTAALLOOKK

2012/ 4. szám AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 1514 AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

Sikert aratott a Kárpát-medencei diákok 19. Magyarságismereti Mozgótábora

Rákóczi zászlaja alatt – határok nélkül!„Aki a maga idejében jót tesz, századokért dolgozott”

(Francois Fénelon)A Rákóczi Tábor és az egész Rákóczi Családi Kör egyfajta menedék. Sok fiatalnem találja a helyét, nem tud beilleszkedni, az iskolájában kiközösítik, esetlegmert más az életfilozófiája, olyan dolgokkal foglalkozik, ami a modern XXI. szá-zadba nem való, vagy, mert társainál csendesebb, esetleg tragédia érte, amibõlnem tud továbblépni. A Rákóczi Családi Kör mindenkit befogad, mindenki meg-találja a helyét. Itt nincsenek elõítéletek, még a legcsendesebb, legvisszahúzó-dóbb is kinyílik a másiknak. Ezért varázslatos az egész. Nem hiába történik mega csoda, immáron 19. éve minden nyáron! (Bartusz Réka, Felvidék)

meghatódottság. Elõzõ nap elõadásának té-mája az volt, hogyan hozták haza II. RákócziFerenc hamvait számûzetésébõl Kassára.Rengeteg nemzetiség hódolatát fejezte kiõméltósága, a nagy fejedelem elõtt. Sokankönnyeztek, ott értették meg Rákóczi igaziüzenetét. Egymás kezét megfogva énekeltükel csendben a tábor himnuszát.

Miskolcon, a „Ki mit tud?” alatt kezdenekkibontakozni a fiatalok. Van valami csodála-tos varázsa ennek az estnek, ahol mindenkielszavalja otthonról hozott verseit, elõadjaénekeit, bemutatják mivoltukat. A szegé-nyebb családból érkezõk nehezen tudták pa-lástolni életkörülményeiket. Összeszorul aszívünk, ha arra gondolunk, hogy mennyi ne-hézséggel és akadállyal küzdenek meg min-den nap, ennek ellenére reménykednek, mo-solyognak, és bátran vállalják a sorsukat.

Gyõrött, illetve környékén – Pannonhal-mán, Sopronban, Fertõdön – dr. Papp Klára,az Egyesült Magyar Alap amerikai elnöke,gyakorlott cserkészvezetõ szervezte az elõ-adásokat és végezte a munkát Okulova Nyinakárpátaljai és Galó Laci felvidéki vezetõvelegyütt. A norvég származásu Scott Eddie to-rontói professzor, aki fiatalkorában tanultmeg magyarul, elõadást tartott mind a háromcsoportnak: Akié a föld, azé az ország címmel.

Kecskeméten külön köszönet jár a Rigó

Éva által vezetett helyi Máltai Szeretetszolgá-latnak és segítõinek, akik fogadták a fiatalo-kat, és végezték a munkát.

A tábor utolsó három napján Budapestreérkezik minden csoport, ahol szállásaként anemrég felújított Kármán Tódor Kollégiumszolgált, amit Princzkel János és HernádiZsolt intézett az étkezéssel együtt.

A táborozók parlamenti látogatását meg-tisztelte jelenlétével Semjén Zsolt miniszterel-nök-helyettes, aki nagy szeretettel üdvözölte a

fiatalokat a Vadászterem-ben. Dr. Surján László, azEurópai Parlament alelnö-ke és Gál Kinga EP-képviselõ elõadásaikkalemelték a látogatás szín-vonalát. Szintén üdvözöl-te a fiatalokat dr. MegyesyJenõ, a miniszterelnök ta-nácsadója.

A Rákóczi Mozgótá-bor budapesti záró rendezvényét sok nevestámogató tisztelte meg Magyarországról és avilág minden részérõl. Jelen volt Répás Zsu-zsanna, a magyar kormány nemzetpolitikáértfelelõs helyettes államtitkára és dr. Kocsis Atti-la fõosztályvezetõ is. Továbbá részt vett dr.Antall Józsefné, Klára asszony, aki évek óta tá-mogatja a programunkat és a II. Rákóczi Fe-renc kuratóriumának tiszteletbeli elnöke.

Éppen ez a záróünnepség adott alkalmatarra, hogy Gubcsi Lajos, a Magyar Mûvésze-tért Díjrendszer kuratóriumának elnöke átad-ja a Rákóczi Fejedelem Díjat a Rákóczi Alapít-vány vezetõségének, pontosabban AyklernéPapp Zsuzsának és Aykler Bélának.

Szavaival méltatta az alapítvány munkáját:„Õrizzék e díjat Torontóban is a magyarok.Öröklétet kívánok a tábornak”. A fejedelemiránti végtelen szeretetet, az alapítvány ne-

mességét és a díj szellemét misem fejezi ki jobban, mint a szûn-ni nem akaró, sokszorosan meg-ismételt vastaps. Egy újgenerációtagjai – a Kárpát-medence mai fia-taljai – éppoly szeretettel gyûlnekaz új zászlók alá, mint 1703-banelõdeik. A díj egy herendi porce-lán készítmény, II. Rákóczi Fe-renc mellszobra.

A tábor munkásságáról beszá-molt a Duna TV és a Kossuth Rá-dió, több riport készült körzeti té-véknél és újságokban. Külön kö-szönet Kotolácsy Mikoczy Iloná-nak és Csadi Zoltán budapesti fõ-

ügyintézõnknek, akik más vezetõkkel karölt-ve szervezik a jövõbeli konferenciákat és talál-kozókat. A két kanadai vezetõnknek, Cser-mely Ildikónak és Lukács Tibornak is szeret-nénk megköszönni lelkesedésüket, odaadásu-kat, amivel minden évben vezetik a csoportja-ikat. Mint a kanadai alapítvány igazgatóságitagjai, nagyon fontos szerepet töltenek be azalapítvány mûködésében.

Köszönet nagylelkû adakozóinknak, akiknélkül a tábor és sokrétû karitatív tevékenysé-

günk nem jöhetne létre, különösen kiemelveazokat, akik több, mint 10 fiatal résztvevõtvállalnak évente: Barta Sándor, Chekõ Lászlóés Zsuzsanna (Leslie Bajzat Trust),Heinemann András és Éva, Kovács George ésDaisy, Yitzhak Livnat, Pap Kató, dr. Papp Klá-ra (United Hungarian Fund, USA), SzilágyiGyörgy (Fabó Imre Alapítvány) és mások,akik kérték, hogy nevüket ne publikáljuk. Kö-szönet a Bethlen Alapnak.

Tömöry Éva, az ösztöndíjakért felelõsigazgatónk jelenti, hogy 2011 szeptemberétõl2012. július végéig $36,900 dollár értékben ad-tunk ösztöndíjat a Rákóczi Családi Kör diáktagjainak, ami 85 szemesztert képvisel, ésmár újabb 61 pályázat vár elbírálásra.

Tudjuk, hogy mennyire szükség van ezek-re az ösztöndíjakra, és hogyan buzdítja a fia-talokat a tanulásra az, hogy vannak szemé-lyek, akik törõdnek a sorsukkal. Külön köszö-net az adakozóknak és Évikének fáradhatat-lan munkájáért.

Az alapítvány munkája két étkeztetésiprogramot is tartalmaz, Gyergyószent-miklóson 15, Ungváron szintén 15 nagyon ne-héz körülmények között élõ árvának vagy fél-árvának biztosítunk meleg ebédet az iskolaévalatt. Nagy felelõsséggel és örömmel jár mostmár az alapítvány sokrétû karitatív munkája.

Zárásképpen ismét Csóka Szabolcs levelé-bõl idézünk: „Minden múzeum-, templom-,várlátogatás is egy fontos része volt annak,hogy most az legyek, aki vagyok és, hogy ész-re tudjam venni, hogy az itthoni emberekkel(akik elõtte a barátaim voltak és talán mégmindig azok) valami nincs rendben. Többcsoporttársammal is próbáltuk ezt a témát fe-szegetni, taglalni, de nem sikerült egyik alka-lommal sem.

Mi változtunk egy hatalmasat a tizenhatnap alatt, vagy az itthoni emberek bolondul-tak meg? – hangzott el a kérdés számtalan-szor, de valahogy a választ még mindig vár-juk. Mindenesetre abban biztos vagyok, hogyén több lettem, és ezt csak annak köszönhe-tem, amit átéltem, de legfõképp azoknak,akikkel átéltem.

Összevetve az egészet, õszintén remélem,talán már érzem is, hogy ez a tábor megvál-toztatta az életem. Azt hiszem, ha valakinekeddig nem voltak céljai az életben, most mármindenképp lesznek, vagy már vannak is, hi-szen már Rákóczi szelleme él bennünk.”

A tizenkilenc év sikere bizonyítja, hogy csak-is összefogással lehet csodákat mûvelni. Beszá-molónk megírása is közös munkán alapszik.

Bartusz Rékafelvidéki vezetõ

Ayklerné Papp Zsuzsaa Rákóczi Alapítvány elnöke

Hálás köszönet a fiatalok nevében még egyszer nagylelkû adakozóinknak,akik nélkül nem létezne a Rákóczi Tábor!

Rákóczi Foundation United Hungarian Fund - USA80 Carlton St. P.O.Box 16142Toronto, Ontario, M5B 1L6 Cleveland, OhioEmail: info@rakoczi.ca 44116-0142 USAWeb: www.studentswithoutboundaries.org

Magyarországon:Az Alapítvány rövid neve: II. Rákóczi Ferenc Alapítvány

Címe: H-1052 Budapest, Piarista köz 1.Adószám: 18179097-1-41

Számlaszám (forint): Erste Bank Hungary Rt. (Budapest, Károly krt. 7.)11996231-06347727-10000018

Email: info@rakoczialapitvany.hu Web: www.rakoczitabor.hu

A kassai dóm Rákóczi-kapuja elõtt

Az alapítvány vezetõje átveszi a Rákóczi Fejedelem Díjat

Parlamenti látogatás

Koszorúzás Mohácson

Megszállottan keresi a nõk kegyeit; akár több hölgybe is képes egyszerre belesz-eretni, fiatal lányok és érett asszonyok egyaránt felébresztik benne a szenvedélyt.Miután részt vesz az 1956-os forradalomban, Kanadában telepszik le, ahol továbbfolytatja hódításait – ilyen figura a nõk bolondja, ifj. Fekete István legújabbregényhõse, akiben az író – egyes „rossz nyelvek” szerint – ifjúkori önmagát idézifel az izgalmas csábításokkal, kalandokkal teli, fordulatos történetek során.

2012/ 4. szám AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 17

KKUULLTTÚÚRRAA

Ifj. Fekete István és nem csak idõnként bûbájos neje találkozott lapunk magyarországi szerkesztõivel

Adomázás „a nők bolondjával”

Efféle elõzmények után aligha csodálkoz-hat bárki is azon, hogy egész idõ alatt – szin-te – csak a nõkrõl adomáztunk ifj. Fekete Ist-vánnal, lapunk kiváló munkatársával, akit új-ból az óhazában üdvözölhettünk. A magas-röptû eszmecserék közepette Márta asszony,Pista bátyánk kedves felesége – vagy ahogy õemlegetni szokta,„idõnként bûbá-jos Nõm” – néhaegy-egy megbo-csátó félmosollyalnyugtázta a köl-csönösen elõadottújabb és újabb„Háry János-i tör-téneteket”, ame-lyekrõl a frász tud-ja, melyik lehetettvalós és melyik a képzelet szüleménye. Alig-hanem az utóbbiból hangzott el több, de hátmindegy is már…

Ifj. Fekete István – a Tüskevár, a Vuk ésmegannyi ma is töretlenül népszerû siker-könyv írójának fia – már huszonnyolc éve írjalapunkba humorosabbnál humorosabb cik-keit, amelyeken (legyünk optimisták) olvasó-ink hétrõl hétre hasukat fogják a nevetéstõl.Az apja nyomdokain haladó kiváló író – akimaga is tucatnál több népszerû regény szer-zõje – az óhazában fontosnak tartotta, hogytalálkozzon lapunk magyarországi szerkesz-tõségének tagjaival.

A Chicagóban élõ ifj. Fekete István Ajkánszületett, ahol édesapja gazdasági fõintézõvolt egy nagybirtokon. A hiperaktív fiatalem-ber a budai Petõfi Sándor Gimnáziumbanérettségizett, majd az Agrártudományi Egye-temen és a Katolikus Hittudományi Egyete-men eltöltött egy-egy év – majd kicsapatás –után felvették a Színház- és Filmmûvészeti Fõ-iskolára. Ám amint kiderült, hogy apja nemmás, mint Fekete István, „az osztályidegen,klerikális, nemzeti érzelmû, reakciós” és hall-gatásra ítélt író, mégsem kezdhette meg a ta-nulmányait.

Ilyen megpróbáltatások után a fiatalember1956 novemberéig az Új Ember katolikus heti-lap szerkesztõségében dolgozott, ám a szabad-ságharcban vállalt szerepe miatt azonban jobb-

nak látta, ha elhagyja Magyarországot. Montre-alban telepedett le, ahol pincér, tolmács, gyárimunkás, majd sport- és gyógymasszõr volt.1963 nyarán települt át Chicagóba, ahol szinténmasszõr, sportklub-igazgató, majd üzletvezeté-si elõadó volt a Chicago Tribune címû millióspéldányszámú napilapnál.

Ezután 1972-2004-ig egy pati-nás privátklubfizikoterapeutája,a sport- és gyógy-masszázsosztályvezetõje, eközben1975-85-ig a Chi-cago és Környékecímû nagy múltúmagyar hetilaptulajdonos-fõszer-

kesztõje volt. S mint már említettük, édesap-ja nyomdokába lépve termékeny íróként iselismerést szerzett, 28 éve állandó heti rova-ta van lapunkban.

1976-ban vette feleségül Márta asszonyt.Lányuk, Ildikó Edith filmmûvészeti egyete-met végzett, és egy hirdetõvállalat író-tervezõ-je, míg fiuk, István Mátyás a chicagói Loyolaegyetemen végzett, és egy helyi ügyvédi iro-dában dolgozik.

Ifj. Fekete István és Márta asszony lapunkszerkesztõbizottsági elnöke, dr. Tanka Lászlóés felesége, T. Fehér Iréne kalauzolásával Nóg-rád megyei várkörúton vett részt, s közben ta-lálkoztak Sulyok Lászlóval, a Panoráma Világ-klub nógrádi elnökével, s talán nem utolsósor-ban e sorok írójával, Balás Róbert szerkesztõ-vel, akivel a nõkkel kapcsolatos adomázásmellett néhány szót – legalább illembõl – a na-pi munkáról is ejtettek.

A találkozó is azt a hitet erõsíti, hogy össze-tartó, erõs csapat a Kanadai/Amerikai Ma-gyarság gárdája, de Pista bátyánk végül fõlegafölött lelkendezett, hogy amerikai születésûfia legalább annyira örült a londoni nyolc ma-gyar olimpiai aranyéremnek, mint a papa, akimár az óhazában is ízig-vérig sportembernekszámított. Úgy látszik, az alma itt sem esettmessze a fájától, és újra bebizonyosodott,hogy – legyenek idõsek vagy fiatalok – jó ma-gyar emberek élnek a „tengerentúlon”! B. R.

Jó barátok, kollégák együtt (balról): T. Fehér Iréne, dr. Tanka László, ifj. Fekete István, Fekete Márta és Balás Róbert, aki Pista bátyánk tiszteletére növesztett bajuszt

Az ITT-OTT Mozgalom negyvenedik konferenciáját rendezték a Reménység tavánál

Cselekedjünk együtt a jövőnkért!Az 1967-ben alapított ITT-OTT Mozgalom – késõbb Magyar Baráti Közösség – az idén ünnepelte létrehozásának 45. évfor-dulóját. A két alapító tag – Éltetõ Lajos és Ludányi András, akik a második világháborút követõ dipi (DP) emigráció tagja-iként kerültek Amerikába – most is aktív tagjai az MBK-nak. Akkoriban mindketten a Louisianai Állami Egyetem poszt-graduális diákjai voltak, távol minden magyar életmegnyilvánulástól.

A magyarélet ezen hiányavitte rá õket ar-ra, hogy valami-lyen formábanösszekössék akülföldi magyaregyetemi ifjúságszétszórt tagja-it. Ezt a célt egyprimitív külsejûkörlevélszerûhavi kiadvány-

nyal igyekeztek elérni.(ITT-OTT Kalendárium, 2004, p. 11) Mint

õk maguk megírták, céljuk a külföldön valómagyar megmaradás, a magyar értékekmegõrzése és továbbadása, a kettõs identitásvállalása volt. (ITT-OTT – MBK Wikipedia).

Néhány év után úgy döntöttek, hogy azilyen jellegû kapcsolat nem elég egymás iga-zi megismeréséhez. Személyesen kell egy-mást megismerni, s a közös célokat megtár-gyalni. Ennek a döntésnek az eredménye-ként jött létre az elsõ ITT-OTT tábor, amelyetazóta negyven újabb, s újabb találkozó köve-tett. Az elsõ ilyen tanulmányi tábor 1972-benzajlott le a Pennsylvania állambeliHerefordban. Ezt további három tábor köve-tette a New York állambeli Chautauqua tómellett; 1976-tól kezdve pedig az Ohio állam-beli Reménység tava (Lake Hope) partján.

Az idei tábor 2012. augusztus 11-18. kö-zött zajlott le mintegy 130 résztvevõvel, akikmintegy tucat elõadást hallgattak végig.Ugyanakkor közel egy tucat kulturális ese-ményen vettek részt.

A találkozó egyik leglélekmelengetõbbeseménye a magyar állampolgársági esküvolt, mely alapján közel hatvan, nagyrészt er-délyi származású honfitársunk kapta meg amagyar állampolgárságot. A felesketést dr.Bencsik Zita New York-i vezetõ konzul, vala-mint Horváth János professzor, a magyar or-szággyûlés korelnöke végezte el. Ez az ese-mény nagyon megmozgatta az ott jelenlévõkszívét, s a felesküdöttek közül kevésnek ma-radt száraz a szeme.

Igen nagy élmény volt Kopár István film-bemutatója. A kilencvenes évek elején Kopárteljesen egyedül, egy kis vitorlással körülha-józta a földet. Ezt a tettét igen kevesen próbál-ták meg utánozni, és még kevesebben sike-resen. Egy ilyen vállalkozás sikeréhez ugyan-is nem csak egy nagy adag bátorság, de igenjelentõs szerencse is kell.

Az idei találkozó másik jelentõs sikere aLudányi András által rendezett Kossuth-program volt, amelyben angol nyelven adtákelõ Kossuth Lajos 1851-1852-es amerikai lá-togatásának jelentõségét. Ebben a multimé-diás prezentációban Kossuth Lajost CsajkaTamás, László Károlyt (Kossuth titkárát)Ludányi András, az eu-rópai politikai helyzetleírását MichaelLoughlin, az amerikaipolitikai helyzet össze-gezését pedig EllenWilson végezte el.Ugyanakkor a Kos-suth-nótákat SzabóKatica énekelte.

A hagyományos tá-bortûznél Somogyi Ba-lázs konferálásávalszórakoztató estet ren-deztek a fiatalok.

Ugyancsak szerepeltek egy-egy jelentõselõadással Erdélyi Géza református püspök(Magyarok és szlovákok), Ludányi András(Cseh Tibor írásai), Horváth János (A hõkö-lés népe magára talál), Juhász Hajnalka (Azúj nemzetpolitikai stratégia), Erdélyi Géza(Felvidéki magyar régiók), Bencsik Zita (kon-zuli beszámoló), Sebestyén József (A Kárpát-medence megújuló öröksége), Hatos Pál

(Magyar kultúra, ma-gyar jövõ), SomogyiBalázs (Ifjúság a ma-gyar irodalomban),Gellért Judit (Ahol leol-dom saruimat) és HódiÁgota (Honfoglaló ma-gyar nõi és férfiviselet).

Az elõadásokon kí-vül volt több remekkulturális esemény is.Így például egy filmve-títés (A halálba táncol-tatott leány), egy iro-dalmi est (Mécs Éva), sa Gyanta népzeneiegyüttes (ifj. MagyarKálmán), amely kétszer is szerepelt.

A fentiekkel párhuzamosan tartották a fi-atalok részére az angol nyelvû programot,amely több elõadás, filmvetítés, videó, segyéb kultúreseménybõl állt. Négy elõadásés videóvetítés hangzott el amerikai magyaregyházközösségekrõl, három Kossuth Lajosamerikai szereplésérõl, egy-egy elõadás pe-dig az Amerikában született fiatalok kettõs

tudatáról, Magyaror-szág jelenlegi politikaiés gazdasági helyzeté-rõl, a magyar irodalomegyes jelenségeirõl, va-lamint a magyar szár-mazású Ernie Kovácsszerepérõl az ameri-kai televízió hõskorá-ban.

Az ITT-OTT tábo-rozás sikeres megren-dezõje az Ameriká-ban felnõtt dr. Bokor

Erika, az MBK leköszönõ elnöke volt. Utolsószerepe az elnökség átadása dr. Kovalszki Pé-ternek, egy erdélyi származású orvosnak, akimár évek óta fontos szerepet játszik az MBKvezetésében és az ITT-OTT Kalendáriumszerkesztésében. Kovalszki Péter személyé-ben az MBK és az egész ITT-OTT Mozgalomnagy reménységû vezetõt kapott.

Dr. Várdy BélaDr. Várdy Huszár ÁgnesJól esett a nyársalás a fiataloknak

Dr. Bokor Erika és dr. Kovalszki Péter

Balla Zsuzsa és Szilágyi József

Pitti Katalin, Publik Antal és Nagy Márta

Hazaszeretetről a művészet hangján

A Világklubok programjai soránszámos barátság, ismerkedés, a mû-vészek között együttes fellépés szüle-tik, ami végül is az egyik célja enneka civilszervezõdésnek. Így jött létrenemrégiben a Szeged melletti Sándor-falva településen egy ilyen eseményNagy Márta zongoramûvész szerve-zésében, lévén a község mûvészeigyakori szereplõi mind a Világklub,mind pedig a Világtalálkozó kulturá-lis rendezvényeinek.

Nagy Márta Pitti Katalint, a nem-zetközi hírû operaénekesnõt, számoskitüntetés birtokosát, aki az idei Vi-lágtalálkozón A Világ MagyarságáértMûvészeti Díjat is átvehette, ésPublik Antalt, a svéd-magyar állam-polgárságú kiváló elõadómûvészt kér-te fel a helybéliek nagy örömére egyközös koncertre. A mûsorban szere-pelt Ave Maria és Puccini Pillangókis-asszonyának nagyáriája, de az esz-meiségét mégis a hazaszeretet és amagyar kultúra értékeinek bemutatá-sa adta. Így kerülhetett egy mûsorbaBalassi Bálint Szép könyörgése, Erkelegyik áriája a Bánk bánból, Kodály ésBartók egy-egy népdalfeldolgozása,csángó ima, az operett magyar csilla-

gainak népszerû dallamai, ill. BabitsMihály versei. Az ünnepélyt rendha-gyó módon Vörösmarty Szózata zár-ta Publik Antal egyéni hangvételû tol-mácsolásában. A mûsorszámok kö-zött némi ismertetõvel a helybéli Kul-turális Központ igazgatónõje, Gajdos-né Pataki Zsuzsanna szolgált. A sán-dorfalvi közönség értõ, lelkes szere-tettel fogadta a mûsort, s ez adott in-díttatást ahhoz, hogy közös produk-ció, más magyarlakta területen is be-mutassák.

Új magyar állampolgárok

ÁÁLLLLAAMMPPOOLLGGÁÁRRSSÁÁGG NNEEMMZZEETTKKÖÖZZII KKÖÖRRKKÉÉPP

„Vándormadár hazatalál, Édesanyja fészkére száll…”

Őseik jogos örökébe léptek!Halkan szól a zene. Közel százan várnak a honosítási, állampolgársági eskü letételére a New York-i magyar fõkonzulátusdísztermében. A mikrofonnál Bencsik Zita konzulasszony, földig érõ sötétkék muszlin ruhában, mosolyogva jelenti be aMagyar Köztársaság elnöke, dr. Áder János érkezését, aki az ENSZ-székházából ezekben a pillanatokban ért vissza.

Elhalkul a zene, fokozódik az ünnepihangulat. A magyar zászló elõtt helyet foglalÁder János államfõ és Dán Károly nagykövet,fõkonzul, valamint a vendégek, SzapáryGyörgy washingtoni magyar nagykövet, Kö-rösi Csaba ENSZ-nagykövet, Bogyay Katalin,Szõke László elnöki tanácsadó, Altorjai Anitasajtófõnök, dr. Szilágyi Péter politikai igazga-tó, államtitkár, Takács Szabolcs államtitkár.

Ezen a napon eddig soha nem látottszámban érezhetik a honosításra érkezõk azta pillanatot, amikor õseik jogos örökébe lép-hetnek. Felemelõ érzés együtt ünnepelni.Különösen Áder János köztársasági elnök je-lenlétében, aki legfõbb letéteményese annaka folyamatnak, melynek eredményeképp maközel százan – New York, New Jersey, Con-necticut, Massachusetts, Minnesota és Flori-da államából, valamint Kanadából – vehetikát magyar állampolgárságuk igazolását.

Minden generáció, minden sors képvisel-ve van. A kihelyezett konzuli napok új lendü-letet és irányt adtak a munkának. Immárnem a hivatal vár az emberekre, hanem akonzulátus tagjai, mint a ma-gyar közösség tevékeny része-sei, egyéni sorsokat meghall-gatva segítik, hogy egyre töb-ben részesei lehessenek örök-ségüknek.

„Tisztelt Honfitársaim,New York szívében, Magyar-ország földjén, fogadalomra,eskütételre hívtuk önöket” –kezdte gondolatait köztársasá-gi elnökünk. Szívesen hallgat-tuk a csodálatos életpályákat,egyik Udvarhelyszék szülötte-ként Budapesten tanult, másikSzilágyságból lett a Csendes-óceán parti ma-gyarok lelkipásztora, harmadik hitét edzeniindult Rómába, és úgy érkezett Chicagóba,majd lett Passaic magyarjainak plébánosa.

Még hosszan sorolhatnánk az élet görön-gyös útján edzett különös, értékes emberisorsokat. Valamennyien a szebb jövõ remé-

nyében fogtak vándorbotot. Mennyi-mennyikanyargós út! Számtalan ösvényen haladtak,de közös akarattal: tanúságot kell tenni arról,hogy ne csupán magyarnak érezzék magu-kat, de ezt vállalják a világ elõtt.

Mostantól akár, ínségben akár bõ-ségben cselekvõ tagjai lesznek nem-

zetünknek, immáron nemcsak lelkiekben, de a jog általis. „Visszatalálás. Lelki haza-térés. Igen, a csoda, amiönökben él, akik hisznekbenne. Ezt a hitet õszinténköszönöm önöknek”.

Dán Károly New York-i fõ-konzul után elmondták azállampolgársági esküt, vagyfogadalmat, közösen eléne-keltük a Szózatot, majdNagyvárad, Marosvásárhely,Kárpátalja, Bánffyhunyad, SegesvárVenezuela, Kispest, Kolozsvár, Csík-

szereda, Székelyudvarhely, Nagyszõlõs, Ki-rályháza, Kárpátalja és más területek szülöt-tei életútjuk rövid ismertetésével átvették azokmányaikat.

A honosítási ünnepély után Áder Jánosköztársasági elnök a környékbeli magyarok-kal és a szervezetek vezetõivel találkozott. Ft.

Vas László és Nt. Lukács Sándor mostantólmagyar állampolgárságú lelkészek ökumeni-kus áldásával kezdõdött a fogadás.

Ft. Vas László kiemelte MagyarországAlaptörvényének NemzetiHitvallásából: „Büszkék va-gyunk arra, hogy Szent Ist-ván királyunk ezer évvel ez-elõtt szilárd alapokra helyeztea magyar államot és hazánkata keresztény Európa részévétette.”

Majd rámutatott arra,hogy Szent István tiszteleté-nek igazi értelme, ami tartal-mat ad, mindannak amibenrésze volt az az, hogy a mûveél, hogy ma is hozzá folya-modunk, hogy erõt merít-sünk, és példát vegyünk az õ

munkájából. Megköszönte elsõsorban a köz-társasági elnök úrnak és a Fidesz-KDNP-nek,hogy a családja után immáron õ is hivatalo-san magyar lehet. Isten áldását kérte munká-jukra, és egész magyar népünkre, az õ segít-ségét kérve, hogy mindannyian együtt dol-gozhassunk. Mert jövõnk csak közös van.

Nt. Lukács Sándor ugyancsak meghatód-va köszönte meg ezt a csodálatos napot és Is-

ten áldását kérte azegybegyûltekre.

Dr. Vermes Gábortörténésznek a Köz-társasági ÉrdemrendLovagkeresztjénekadományozása ésÁdám György csodá-latos zongorajátékatette feledhetetlennéés családiassá ezt azestét.

Dr. Kerekes Judit

A New York-i magyar fõkonzulátus dísztermében

Áder János köztársasági elnök

Nt. Lukács Sándor baptista lelkész

Ft. Vas László, a passaici Szent István egyház plébánosa, Kereki Judit újságíró és Ft. Kiss Barnabás, a detroiti Szentkereszt templom plébánosa, püspöki megbízott

Ft. Vas László átveszi az állampolgársági oklevelet, mellette Áder János köztársasági elnök

és Dán Károly nagykövet, New York-i fõkonzul

Szeverényi László a cívisvárosban, Deb-recenben született 1938. január 18-án. Vég-zettségét tekintve mérnök, lapszerkesztõ.Az 1956-os forradalom és szabadságharcleverése után Budapestrõl nyugatra távo-zott, majd kivándorolt Auszt-ráliába.

Melbourne-ben kezdettúj életet, itt szerzett mérnökiképesítést, távközlési ésindustrial managament diplo-mát, sporttudományos képesí-tést és a mérnöki tudományok-ban mesterfokú diplomát. Ti-zennyolc évig az ausztráliaipostánál, tíz évig a VictoriaiKözmûveknél, s tizenöt éve ma-gáncégeknél dolgozik. FeleségeMarika, gyermekei: László, Ró-bert és Gabriella, és már háromunokája is van. Jelenleg Mel-bourne-ben él, ahol kutató, újság-író és közösségi munkás.

Az Ausztráliai Kisújság szerkesztését1997-ben, Kancsár Imre akkori fõszerkesz-tõ halála után vette át. A történet szerint afõszerkesztõ temetésén barátai, munkatár-sai tettek ígéretet arra, hogy távozásávalnem hagyják megszûnni a már igen nép-szerû újság kiadását, mûködtetését. Az ak-kor ötödik évfolyamában járó lap fõszer-kesztõi-kiadói és szervezõi munkájátSzeverényi Lászlóra bízták, aki azóta töret-lenül, kitartó szorgalommal végzi ezt a te-vékenységet, kialakítva a törzsközönséget,megszervezve az olvasói tábort.

A havonta 16 oldalon megjelenõ újságminden korosztályhoz szól, kicsik és na-gyon egyaránt megtaláljákbenne a nekik

szó-ló információkat.

Szinte nincs olyan esemény, aholne lenne ott a Kisújság kamerája, s ne kö-zölne bõséges képriportot, információt.Így a lap egyfajta dokumentumként is szol-gál az utókornak, megörökítve mindenfontos eseményt, történést az ausztráliaimagyarság életébõl.

Szeverényi László aktív közéleti ember,szabadideje nagy részét a Melbourne-i Ma-gyar Házban tölti. A Nunawadingi Örökif-jak gyûjtését is õ szervezte és tolmácsoltaMagyarország felé, a devecseri vörösiszapkatasztrófa áldozatainak megsegítésére isjelentõs összegeket áldoztak. Aktívan résztvesz Ausztráliában a magyar idõsek ottho-

na létrehozásában, mûködtetésében, s ki-emelt figyelmet fordít az idõsemberek problémáinak megol-dására, segítésére. Mindemel-lett Petõfi-kutató és rajongó,szerinte a költõ nem a seges-vári csatában halt meg, ez irá-nyú kutatásaiból rendszere-sen publikál. SzeverényiLászló társszerzõje volt anéhány éve megjelent, segyedülálló információkathordozó Ausztrália és Új-Zéland magyar világa cí-mû több mint 400 oldalaskönyvnek, amely a konti-nens magyar értékeinek,életrajzainak gyûjtemé-

nyét tartalmazza.Nem maradnak ki a Kisújságból a ma-

gyarországi események sem, mert a kiválóújságírónõ, dr. Szalontai Éva, az Ausztráli-ai Kisújság hazai és svédországi tudósítójahosszú évek óta folyamatosan küldi a híre-ket, a képeket, legutóbb például a Világ-klub-rendezvényekrõl számolt be a lap ha-sábjain. Az újságírónõ Aranytollas újság-író, s az idén átvehette A Világ Magyarsá-gért elismerést Budapesten, a II. MagyarVilágtalálkozó rendezvénysorozatán.

A fenti tények tehát joggal azt sejtetik,hogy stabil szakmai, szellemi és szervezõiháttérrel rendelkezik az Ausztrália Kisúj-ság, s bizakodva nézhet az újabb húszéves idõszak elé…!

Panoráma Sajtószolgálat

Szeverényi László szerkeszt, szervez, gyûjt és kutat

Magyar értékeink hűséges krónikása: az Ausztráliai Kisújság

Huszadik évfolyamába lép rövidesen a Melbourne-ben megjelenõ Ausztráliai Kisújság, amely minden hónap elején jelenikmeg Szeverényi László fõszerkesztésében és kiadásában. Köszöntjük laptársunkat, gratulálunk a magyar kultúrát, a nyel-vet, az értékeinket hûen õrzõ önzetlen magyarságmunkáért, s kívánunk nekik még sok-sok évet, megjelenést, s kiváló mun-katársakat! Ez alkalomból bemutatjuk olvasóinknak a fõszerkesztõt, Szeverényi Lászlót, aki az ausztráliai magyarság egyikjeles személyisége, közéleti „motorja”, önzetlen krónikása.

A Melbourne-i Magyar Központ

2012/ 4. szám 2012/ 4. szám AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 21

Várdy Béla történészprofesszor új témá-ba kezdett, a DP (Dipi, Displaced Persons)emigráció történetét kívánja megírni. Ez azemigráció 1944-45 fordulóján, a Horthy-,majd a Szálasi-rendszer összeomlása ésMagyarország a szovjetek általi elfoglalásanyomán hagyta el hazáját.

Ezek az emberek jó néhány évig né-met, osztrák, olasz stb. menekülttábo-rokban éltek, 1949-53-ig azonban nagyrészük különbözõ európai (Anglia,Franciaország, skandináv államok stb.)és tengerentúli országba emigrált (USA,Kanada, Ausztrália, Dél-Amerika stb.).

Ezek a magyarok az Egyesült Államok-ba fõleg a két DP-törvény (DisplacedPersons Act, 1948, 1950; a McCarran-Walter Immig-ration and NaturalizationAct, 1952; valamint a Refugee Relief Act,1953) következtében emigráltak, ahol ki-építették a II. világháborút követõ legna-gyobb magyar tengerentúli közösséget.(Késõbb az ötvenhatosok jelentõs része ishozzájuk csatlakozott.)

Habár a „dipik” száma 125 ezer körülvolt (USA-ba 26 ezer vándorolt ki), en-nek ellenére – szemben az ötvenhato-sokkal – a velük kapcsolatos tudomá-

nyos irodalom igen kevés és hiányos.Várdy Béla professzor munkáját nagy-ban segítené, ha azok, akiknek birtoká-ban van idevonatkozó forrásanyag – do-kumentumok, levelek, kiadott vagy ki-adatlan emlékiratok, egyesületi körleve-lek, programok stb.– elküldené az alábbicímre, akár eredetiben, akár másolatban,akár digitalizált formában.

E-posta: svardy@aol.com Levélcím:Prof. Dr. S. B. Vardy, Department ofHistory, Duquesne University, Pitts-burgh, PA 15282, USA. Egyetemi telefon:+1,412-396-6470

Várdy Béla professzor újabb nagyszabású munkája

Készül a DP-emigráció történetePénzes János élete és munkássága példaként szolgálhat fiataljainknak

Az utolsó melbourne-i ludovikás„Esküszünk, hogy szent hazánkért minden külsõ és belsõ ellenség ellen, bárki legyen is az, mindenütt és minden alkalom-mal, ha kell életünk és vérünk feláldozásával is vitézül és férfiasan harcolunk!” (részlet a katonai eskü szövegébõl)

Nem mindennapi alkalomra készü-lünk: a köztiszteletnek örvendõ, sokolda-lú Pénzes János barátunkat köszöntjük a88. születésnapján. Ki ez a Pénzes János?– kérdezné az olvasó. Ha csak annyivalkezdenénk, hogy a nagy múltú M. Kir.Honvéd Ludovika Akadémián, 1944-végzett hegyivadász hadnagyról, színész-rõl, televíziós és rádiós mûsorszerkesztõ-rõl, íróról, a nagysikerû Emlékek útján jár-va címû könyv szerzõjérõl, valamint aMagyar Kultúra Lovagjáról beszélünk, ak-kor már kapna az olvasó némi választ. Deaz biztos, hogy rendkívül sokoldalú hon-fitársunkról van szó.

Röviden a teljesség igényével szinte le-hetetlen volna Pénzes János küzdelmek-kel teli életútját bemutatni, mégis megkí-séreljük, mert élete, munkássága kitûnõpélda az ifjú nemzedéknek.

Pénzes János és családja megtisztelõmeghívásának eleget téve repültünk leMelbourne-be, hogy személyesen talál-kozhassunk. A város egyik elegáns negye-dében, Mt. Elizában él családjával.

– Ha megkérdeznék, hogy miként mu-tatnám be magam – kezdte a beszélgetéstPénzes János –, õszintén szólva, nem tud-nám meghatározni, hogy ki-mi vagyok.Mert elõször is Ludovikát végzett hegyi-vadász hadnagy lennék, azt is mondha-tom, katona, de amint a II. világháborúvégeztével ez a hivatásom véget ért, éle-tem a színészi pályára terelõdött, tehátszínész is vagyok, vagy író, de azt ismondhatom, hogy polihisztor. De nemilyen egyszerû ez a kérdés, jobb, ha azelején kezdem.

– Kezdjük élete katonai szakaszával!– Katonacsaládba születtem, édesapám

magyar királyi honvéd ezredes volt, és apéldáját követve, kilencévesen, 1934-bena nagy múltú a pécsi Zrínyi Miklós m. kir.Honvéd Katonai Nevelõintézetbe kerül-tem, amelyet kitûnõ érettségi eredmény-nyel elvégeztem, és máris nyitva volt azutam a m. kir. Honvéd Ludovika Akadé-miára, ahol 1944. augusztus 20-án avat-tak hegyivadász hadnaggyá. A másodikvilágháború befejeztével amerikai fogság-ba kerültem, majd hazatértem szülõhe-lyemre. Édesapámmal együtt, mint hor-thysta tiszteket, nem vettek fel az állo-mányba, és politikailag megbízhatatlanoklettünk. Fizikai munkásként falura kerül-tünk. Az ott töltött két nehéz év nem törtmeg, és tudva, hogy újra kell kezdeni azéletem, szunnyadó színészi tehetségemsugallatára jelentkeztem a Színház- ésFilmmûvészeti Akadémiára, amelyre kis

szerencsével és tehetségemnekköszönhetõen felvettek…

– Úgy tudjuk, hogy a színészipályája is „befejezetlen” ma-radt…

– A munka mellett elvégez-tem a négy évet, és mint szí-nész, a Honvéd Színházhozszerzõdtettek. Itt kell megje-gyeznem, sokat köszönhetek akemény iskolai és ludovikás ne-velésnek, amely nem csak álta-lános intelligenciára, hanem ki-tartásra és leleményességre isnevelt bennünket. Már fõiskoláséveimben, talán fél tucat filmben is kap-tam kisebb szerepeket vagy csak statisz-táltam, de mindig éreztem azt, hogy amúltam miatt mellõznek. Így jött el az1956. októberi forradalom. A harcokbannem vettem részt, de beválasztottak a for-radalmi tanácsba. A szabadságharc leve-rése után jobbnak láttam, hogy felesé-gemmel és négyéves kislányommal új ha-zát keressek.

– Nemsokára a földkerekség másik ol-dalán találta magát…

– Számtalanszor fülembe csengettédesanyámtól tanult Reményik-vers kez-dõsorai: „Eredj, ha tudsz, eredj, ha gondo-lod...” Így kerültünk Jugoszlávián keresz-tül 1957-ben Ausztráliába. Angol nyelvtu-dás nélkül, 33 évesen, itt kezdõdött azigazi próbatételem. A katonai pályáranem is gondolva, szerencsémre néhányhét múlva alkalmi díszlettologató munkátsikerült kapnom a melbourne-i PrincessSzínházban. Kezdetnek nem volt rossz,de meg voltam gyõzõdve arról, hogy csakjó angol nyelvtudással tudok elõrehalad-ni.

– Ha nem is a színpadon, de a televízi-óban megállta a helyét.

– Három év múlva sikeresen levizsgáz-tam angolból, és bekerültem az ABV 2 Te-levízióhoz mûsorszerkesztõnek, húszévig ott dolgoztam. Sajnos egy korábbanelszenvedett sportbaleset miatt búcsútkellett mondanom a szeretett munkám-nak, és életem teljesen más irányba tere-lõdött. Valamilyen hasznos elfoglaltságotkellett keresnem, és itt jött a gondolat kétkönyv megírására.

– Mind a kettõ érdekes témát érint…– Az egyik Ausztrália története a be-

vándorló szemével, Szeretem e napsütötteföldet címmel, 1984-ben látott napvilágot.A másik Koltai Jenõ vezérkari õrnagy ins-pirálásra, Emlékek útját járva címmel avolt m. kir. honvéd Ludovika Akadémia

1942-44-es utolsó két évi tisztképzésérõlszól. Öt mozgalmas év anyaggyûjté-sének, levelezésének, több száz szerkesz-téssel eltöltött órának eredményeként1992-ben adtam közre ezt a könyvet,amely 50 év távlatából is a sugárzó és ösz-szetartó baráti, bajtársi szeretet erejétérezteti az olvasóval. Ezer számozott pél-dányú könyv került ki a nyomdából, éstöbb, mint 400 kötetet küldtem szét a sa-ját költségemen.

– Kevesen vállalnák ezt az áldozatot…– Mindezeket nem a magam dicsõségé-

re, hanem bajtársaim emlékére tettem, éskiadványom nyereségébõl létrehoztam a„Honvéd múlt a jövõért” alapítványt,amelybõl a honvéd tisztképzés legkivá-lóbb végzõs hallgatói számára mintegy 15millió forint összegû tanulmányi ösztön-díjat folyósítottak. Mert, mint a vér semválik vízzé, lelkem mélyén azért katonamaradtam, bizonyítja ezt az a tény is,hogy a rendszerváltás utáni hazai látoga-tásom során az elsõ tisztek egyikeként ke-restem fel a volt alma matert, az akkoriBolyai János Katonai Mûszaki Fõiskolát,és a Melbourne-i Ludovikás Bajtársi Kö-zösség nevében a Bolyai- és Kossuth-em-lékkard adományozását kezdeményez-tem a régi hagyomány, a „Száznapos ün-nepség” felelevenítésére.

– Áldozatos, önzetlen munkáját, ha-gyományõrzését a magyar állam is elis-merte!

– Nagy meglepetésemre, 2006. május20-án, a Melbourne-i Magyar Központ-ban Fodor Lajos canberrai magyar nagy-követünk adta át nekem az Aranykor ki-tüntetõ cím arany fokozatát és a MagyarKultúra Lovagja megtisztelõ kitüntetést.

Pénzes János élete és munkásságanem hiábavaló. Maradandót alkotott, éspéldát mutat a jövõ generációnak, amitmegõriznek írott betûi.

Bozsik Tamás

Pénzes János, feleségével és lányával

AAUUSSZZTTRRÁÁLLIIAATTÖÖRRTTÉÉNNEELLEEMMIINNFFOORRMMÁÁCCIIÓÓ

New Brunswickban kevés magyar hölgy van, akinek a frizuráját ne készítette volna a budapesti születésû Lohner Márta –leánykori nevén Mese Márta. Aki már gyermekkorában arról álmodott, hogy egyszer valamikor és valahol híres fodrász le-gyen. A szeszélyes történelem jóvoltából ezt az álmát Amerikában tudta megvalósítani.

A ma is bájos, kedves fodrászmesternemcsak szakmai tudásával, hanem em-beri értékeivel is elismerésre tett szertmagyarok és amerikaiak körében egy-aránt. Számos verseny gyõztesként, díjak-kal, elismerésekkel öregbítette a magyarfodrász szakma nemzetközi hírnevét.

Márta az 1956-os szabadságharc és for-radalom eseményeit követõen került azAmerikai Egyesült Államokba. NewOrleans után, ahol csak rövid ideig élt fér-jével (itt született leánya Éva), a család át-költözött New Jerseybe, második gyer-meke, István már itt látott napvilágot.Gyermekkori álmai is itt váltak valóra, hi-szen kislánykora óta fodrász szeretett vol-na lenni, frizurákat kreálni. Elvégezte aszükséges iskolákat, tanulmányokat foly-tatott, s megnyitotta saját fodrászüzletét,amelyet azután 45 éven át vezetett aHigland Parkban. Az életem olyan volt,mint egy mese – mondta egyszer humo-rosan, s ezt megerõsíti neve is, hiszen le-ánykori neve: Mese Márta.

De nem csak a helyieknek és az ameri-kai hölgyeknek készített több mint négy ésfél évtizeden át több ezer hajkölteményt,hanem a városban gyakran fellépõ magyarmûvészeknek is õ készítette el a fellépés el-engedhetetlen feltételét, a hódító frizurát.

Különbözõ fodrászversenyekre is bene-vezett, a többi között New York, New Jer-sey államokban,és sorra hozta el a díjakat.Többszörös díjnyertes frizuratervezésben,hajfestésben, négy mesterdiplomája van.

1982-ben például megnyerte a ClairolCorporation által megrendezett nagyszabá-sú frizurakészítõ versenyt. Neve és életrajzamegtalálható a Ki kicsoda Amerikában?(Who is Who in Amerika?) címû könyv-ben. 1999-ben megkapta az Amerikai Ma-gyar Szövetség 100 éves évfordulója alkal-mából átadott Magyar-Amerikai Becsület Ér-demrendet.

Aktív résztvevõje amagyar közéletnek, évti-zedek óta tagja az Ameri-kai Magyar Szövetség-nek, a William PennAssociationnak, s a Pano-ráma Világklubnak.

Üzletének ma mármás a tulajdonosa, de lehetõséget kapottugyanitt fogadni „kuncsaftkörét” (beleért-ve e sorok szerzõjét is), akik még ma isigénylik munkáját, így a nyugalomba vo-nulásról egyelõre szó sem lehet.

Szatmári Friderika

Mese Márta élete egy valóságos mese

A frizurakészítés mestere

Frizurakészítés közben

És íme a végeredmény!

CCEERRTTIIFFIIEEDD PPUUBBLLIICC AACCCCOOUUNNTTAANNTT225500 WWeesstt 5577tthh SSttrreeeettSSuuiittee 773322..NNeeww YYoorrkk,, NNeeww YYoorrkk 1100110077--00773322

TTEELL..:: ((221122)) 554411--66114488;; FFAAXX:: ((221122)) 224455--55112222

EE--mmaaiill:: gg..mmaaiimmaannccppaa@@vveerriizzoonn..nneett

Se szeri, se száma az elmúlt hetekben tartott kisebb-nagyobb Világklub-rendezvényeknek szerte a nagyvilágban, ahol fõkéntaz a témakör került elõtérbe, hogy mit tud tenni a civilösszefogás Magyarországért? Jelenleg 73 a Világklubok száma, egyrészük már évek óta mûködik, alkalmankénti összejövetelekkel, nagyobbik részük az elmúlt két évben alakult, közösséggészervezõdésük és a többi társklubhoz történõ kapcsolatuk kialakítása folyamatosan zajlik. A Panoráma magazinban mindighírt adunk róluk, noha terjedelmi lehetõségeink korlátozottak. E lapszámunkban külön rovatban bemutatjuk a 7 éve alakultCsongrád megyei társklubot, és az argentínai Patagóniában élõ közösséget, közreadjuk közös rendezvényünk, a Világtalál-kozó jövõ évi programját. Ehelyütt pedig rövid körképet adunk további Világklub-rendezvényekrõl. (A lapzártánk után tar-tott igen sikeres ausztriai és németországi rendezvényekrõl következõ lapszámunkban adunk képes beszámolót.)

2012/ 4. szám2012/ 4. számAMERICAN HUNGARIAN PANORAMA22

Világklub-rendezvények: India Fórum, Vajdasági Est, Nagykárolyi svéd-kiállítás, Somogyi találkozó

Mit tudunk tenni Magyarországért?

A fenti címmel rendeztek India-Magyar-ország Fórumot szeptember végén Buda-pesten, a városligeti Ádám Villában, a Világ-klub Business Fórumának a szervezésé-ben. A találkozó vendége volt G. S. Gupta,India magyarországi nagykövete,, aki amintegy fél órás elõadásában egyrészt ké-

pekkel illusztrálva bemutatta India törté-nelmi, természeti kincseit, majd beszélt akét ország közötti kulturális, gazdasági ésüzleti kapcsolatokról, hangsúlyozva Indianyitottságát a kapcsolatok bõvítésének irá-nyában.

A rendezvény alkalmából Delhibõl Bu-dapestre érkezett vendégek, a PanorámaVilágklub Indiai Társklubjának tagjai, SalilAhuja, az AAC INDIA PVTLtd. igazgatója az üzleti lehe-tõségekrõl, különösen a be-fektetésekrõl beszélt, míg Mr.Shailesh Rana, az Air IndiaLtd. menedzsere a turizmus,az utazás lehetõségeit taglalta,Sri Vijay Anand, a RismikesmInternational Cultura elnökepedig a kultúra, az egészségterületén történõ együttmûkö-désre hívta fel a figyelmet.

A házigazdák nevébenSuresh Chaudhary és dr. Ta-más Gábor, a Panoráma Világ-klub Indiai Társklubjának ve-

zetõi (2011. december 20-án alakult meg Delhiben),valamint dr. Tanka Lász-ló, a Világklub alapító el-nöke üdvözölték a jelenlé-võket, hangsúlyozva,hogy a Fórum a Világklubszellemisége, értékrendjealapján, a Társklub-háló-zat keretei között az üzle-ti, a gazdasági kapcsolat-teremtés és együttmûkö-dés lehetõségét kínáljamindazok számára, akikkészek elõsegíteni a ma-gyar értékek, termékek,szolgáltatások, találmá-nyok, technológiák és tel-jesítmények, népszerûsítését, térhódításátés üzleti sikerét megvalósítani szerte a nagy-világban. A Fórum ugyanakkor kölcsönö-sen nyitott és segítõkész a külföldi országoktermékeinek, szolgáltatásainak, technológi-áinak a magyarországi és európai országok-ban történõ megismertetése, piaci megjele-nése, üzleti megvalósítása iránt. A VilágklubBusiness Fóruma a tagjai által mûködtetettüzleti vállalkozások, termékek, szolgáltatá-sok, találmányok stb. népszerûsítéséhez,üzleti érdekeik elõsegítéséhez és új piacoknyitásához nyújt segítséget, egyfajta üzleti

közösségképzõ funkciót kíván ellátni szer-vezett kereteken belül.

A rendezvény további részében a kétország közötti kapcsolatok szempontjá-ból számításba jöhetõ cégek, szerveze-tek, intézmények vezetõi mutatkoztakbe, hozzászólások, kérdések, véleményekhangzottak el, majd Suresh Chaudharybejelentette, hogy 2013. február 10-17. kö-zött egy Világklub-roadshowra kerül sorIndiában, ahová elsõsorban azokat vár-ják, akik az ország történelmi, kulturálisértékeinek megtekintése mellett az üzleti

kapcsolatok építésében isrészt kívánnak venni, ezértüzemeket, gyárakat láto-gatnak meg, s szakmaikonferenciákra, beszélge-tésekre is sor kerül, s fo-gadják õket a minisztériu-mi szakemberek is.

(A Business Fórum legkö-zelebbi rendezvényére no-vember 23-án kerül sor,amikor is Ciprus és Görögor-szág együttmûködési lehetõ-ségeirõl esik szó az ÁdámVillában.)

Gupta nagykövet úr a két ország közötti kapcsolat fejlesztését szorgalmazta

Minden, ami India

Panoráma Világklub Somogy megyei Társklubjának estjenagy sikerrel és sok érdeklõdõ jelenlétében került megrendezés-re október elején, szokásosan negyedévenként, az új Együd Ár-

pád, Agora Kultúrpalotában. Nyitódalunk el-hangzása után – Ott ahol zúg az a négy folyó– Oláh Lajosné, Kaposvár Városi Önkormány-zatának alpolgármester asszonya köszöntöttea megjelenteket, és megnyitotta az estet.

Mûsorunk aktualitásaként – október 3. lé-vén – az aradi vértanukra emlékezve, a ki-végzésük elõtti utolsó három napjuk hõsies-ségét felidézve méltattuk õket, majd egy cso-dás Ave Máriát énekelt értük, Gál Lauraénekmûvész. Ezután a Mindszenty Józsefesztergomi érsek, hercegprímás születésé-nek 120. évfordulója alkalmából rá emlékez-tünk, életének, sorsfordító napjainak megne-vezésével és egy róla készült dokumentum-filmmel.

Az est vendégei voltak Gál Laura mûvésztanár, énekmûvész,– a Kaposvári Egyetem Mûvészeti Karának színésztanszékénhangképzést oktat –, akivel életérõl, mûvészi pályájáról beszél-gettünk. Vendégünk volt L. Szabó Krisztina városi fõépítész, akivendégtelepülésünk, Kaposvár kertvárosa, Toponár példás ösz-szefogásának eredményeként, a településen a Festetics család ál-

tal 1892-ben épített kápolna és kálváriadomb romjaiból történõfeltámadásáról tartott „mesés” összefoglalót, melyet példás ösz-szefogás és közadakozás hozott létre 2011-ben. Szó esett a stáci-óik további örökbefogadásáról, melyet elsõként Szita Károly pol-gármester példaadása reprezentált.

Vendégtelepülésünk helytörténetérõl és a Festetics-kastély-ban mûködõ általános iskolában folyó sokszínû és példaadómunkáról tartott képes beszámolót Koromjákné Hilt Angéla, aToponári Általános Iskola igazgatója és Kisfonai Ágnes történe-lemtanár. Az iskolában folyó értékes munkát helyben reprezen-tálta az iskola diáksága mûsorunk közremûködõiként, akik sze-met gyönyörködtetõ tánccal, szép versekkel, énekkel, hangsze-res zenével kápráztatták el az est vendégeit.

Az estet településvendégeink jóvoltából, az év utolsó klubest-jét – a Toponárt Szépítõk Egyesület nõtagjai, Illésné Magdikaszervezésében – sok-sok sütemény, torta, gyümölcsök és finomitalok elfogyasztása mellett, baráti beszélgetéssel zártuk, azzal,hogy jövõre Veletek ugyanitt.

Nagyváradi-Kis Anna,a Panoráma Világklub Somogy Megyei Társklubjának elnöke

Somogy Megyei Társklub-est Kaposváron

Vértanúkról, Mindszentyről és a diákságról

Megtisztelõnek tartom a magam, és afestõmûvészek, a svédországi Csúzy Gi-zella és Bocsor Jenõ nevében is, hogyNagykároly központjában, az egyik leg-

szebb magyar kastélyban, a történelmimúltú Károlyi család õsi fészkében kerül-tek kiállításra a képeik. A nemzetközi hí-rû svéd-magyar festõmûvész pár nem tu-dott részt venni a kiállításon, ezért engemkértek fel, mint svéd tudósítót, a Svédor-szági Társklub magyarországi társelnök-ét, hogy nyissam meg tárlatukat.

A vándorkiállítás létrejöttében jelentõsszerepe volt a Szabolcs-Szatmár-Beregmegyei társklub elnökének, Sipos Ildikó-

nak és a Nagykárolyi Mûvelõdési Köz-pont vezetõjének, a Szatmári Világklub-elnöknek, a kastély igazgatójának, Geor-gescu Bogdánnak.

Nagykároly és a Károlyi-kastély az eu-rópai uniós pénzbõl egyre sikeresebbenfejlõdik. Ebben jelentõs szerepe van a vá-ros polgármesterének, Kovács Jenõnek ésa kastély igazgatójának, Bogdánnak. Úgyhallottuk, hogy a Károlyiak õsi fészkét380 ezer euróért sikerült felújítani.

A kastély munkatársai román és ma-gyar nyelven méltatták a svéd-magyar fes-tõk képeit, munkásságát, én beköszöntõ-ül szép napot kívántam magyar, svéd ésromán nyelven: Jó napot! God dag! Bunãziua!

Külön köszöntöttem a rendezõket,Sipos Ildikót, Georgescu Bogdánt, Mészá-ros Petrát, Megyeri Tamást. Örömmel üd-vözöltem a szép számmal megjelenõ kis-gyermekeket, iskolásokat, a román, né-met festõmûvészeket. Az erdélyi születé-sû német festõmûvész, Stefan GnandtHessenbõl érkezett. Tagja a RomániaiKépzõmûvészek Szövetségének, alapítótagja a nagykárolyi „Provinciart” Mûvé-szeti Társaságnak.

Majd méltattam a sokoldalú festõmû-vész házaspárt, Csúzy Gizellát és BocsorJenõt, akik a négy nyelvû (spanyol, angol,francia, német) Modern KépzõmûvészetiEnciklopédián kívül megjelentek például

a Hungarikum könyvben is, mint hun-garikumaink svéd ügyvivõi. A mûvészekbejárták a nagyvilágot, Amerikába is elju-tottak. Számtalan aranyérmet,Oscar-díjat,elismerést szereztek. De újra és újra visz-szatérnek a magyar földre, mert fontosszámukra, hogy a magyar, az erdélyi, aromán mûvészetpártoló közönség, a he-lyi média miként értékeli a sajátos északistílust bemutató mûvészetüket, képeiket.Magyarországon elõször 2009-ben állítot-tak ki. A Világklub Mûvészeti Galériájá-nak vándorkiállításán vesznek részt az-óta, s ott voltak képeik a II. Magyar Világ-találkozón is.

A megnyitó után végigjártuk a 2012áprilisában átadott, felújított kastélyt.Megnéztük a könyvtárt, a zenetermet, aszobákat, s megnyugodtunk: méltó hely-re, szép természeti környezetbe, és ele-gáns kastélyi környezetbe kerültek svéd-országi honfitársaink képei. Tudósítókéntés Világklub-vezetõként kifejeztem azt areményemet, hogy ez a kiállítás is köze-lebb hozza az északi kultúrát ehhez a táj-hoz, erõsíti a magyar-erdélyi-svéd-románbarátságot is.

Dr. Szalontai Éva

A Világklub Mûvészeti Galériájának vándorkiállítása Nagykárolyban

Svéd-magyar-román összefogással

Dr.Tanka László(balról) ajándékot ad átIndia nagykövetének

A találkozó indiai és magyar vendégei

A közönség soraiból

RRÓÓLLUUNNKK

IINNFFOORRMMÁÁCCIIÓÓKK

2012/ 4. szám

Magyarkanizsán, az Ifjúsági Otthon nagytermében került sora Panoráma Világklub Vajdasági Társklubjának bemutatkozásá-ra, amelynek házigazdái Bunyik Zoltán elnök és dr. Nyilas Mi-hály, Magyarkanizsa polgármestere voltak. Megtisztelték a ren-

dezvényt jelenlétükkel, többek között: dr. Schöpflin György pro-fesszor, európai parlamenti képviselõ, dr. Tanka László, a Világ-klub alapító elnöke, több vajdasági magyar szervezet képviselõ-je, valamint számos Világklub-vezetõ.

– A Panoráma Világklubban hiszünk a nemzeti értékek fon-tosságában, s hogy a mai globalizálódó világban az egyetlen túl-élési esély számunkra a nemzeti értékek és sajátosságok ápolá-sa, terjesztése, érvényesítése, amelyet a fiatalabb korosztályokaktív részvételével együtt valósíthatunk meg. A Vajdasági Világ-klub a vajdasági magyarság identitását, értékvilágát szeretnémegismertetni Magyarországon és szerte a nagyvilágban mûkö-dõ magyar közösségekben – hangsúlyozta megnyitó beszédé-ben Bunyik Zoltán elnök, a Vajdaság egykori kulturális és okta-tási minisztere.

Dr. Nyilas Mihály, Magyarkanizsa polgármestere köszöntõjé-ben elmondta, hogy a város Szerbia „legmagyarabb” régiója, alakosság közel 90 százaléka magyar. A járáshoz tartozik további12 település, többek között: Horgos, Martonos, Adorján, Orom,Oromhegyes, Kispiac, Kishomok. Magyarkanizsa 1093-ban aPannonhalmi Benedek-rendi Apátsághoz tartozott Cnesa néven.Az elsõ világháborút követõen a trianoni békeszerzõdéssel ke-rült a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz. Bemutatta mai neve-

zetességeit, kiemelve a több mint 80 éves gyógyfürdõt, amely-nek keretében színvonalas szállodai és vendéglátóipari szolgálta-tásokat is nyújtanak.

Dr. Schöpflin György európa parlamenti képviselõ, egyetemitanár, a politikatudományok doktora elmondotta, hogy épp’Belgrádból érkezett, ahol Szerbia európa uniós kapcsolatairólesett szó, s röviden tájékoztatta a jelenlévõket az ország csatla-kozási esélyeirõl. Személyes élményeit is megosztotta a hallga-tósággal, megemlítve, hogy 1950-tõl 2004-ig az Egyesült Király-ságban élt. Majd ezt követõen hazatért, és bekapcsolódott a ma-gyar politikai életbe, ily módon igyekszik hasznosítani tudását,kapcsolatait, tapasztalatait.

Dr. Tanka László, a Világklub alapító elnöke példamutatónaknevezte és megköszönte a szervezet nevében Schöpflin György-nek a magyar ügyek iránti elkötelezettségét, képviseletét, meg-említve, hogy mások is követhetnék, hiszen a nyugati világbólhazatérõ honfitársaink szerepvállalása még messze nincs kiak-názva, többeknek és szélesebb körben kellene számukra lehetõ-ségeket nyújtani. Épp’ errõl szól a Világklub története, mondot-ta: határtalan összefogással vegyünk részt Magyarország meg-újulásában.

Ezután a Vendégfórum keretében többen bemutatkoztak, ígyBõsze Ferenc, az ausztráliai, Suri Zoltán, az indonéziai,Nagyváradi-Kis Anna, a somogyi, Zelei József, a burgenlandi,Harmath Ilona, a Csongrád, Gécs László, a Békés megyei társklu-bok vezetõi, majd Szûcs Orsolya népdalénekes és a horgosi Bar-tók Béla Mûvelõdési Egyesület táncosainak mûsorát tekinthettékmeg a jelenlévõk. Az esemény után egy közös vacsora kereté-ben, a Balkán Étteremben folytatták a beszélgetést, az ismerke-dést a Panoráma Világklub tagjai, ezt megelõzõen pedig megte-kintették a város nevezetességeit.

A Vajdasági Társklub bemutatkozása Magyarkanizsán

„Nemzeti értékeink ápolása az egyetlen túlélési esélyünk”

Lakás kiadó a Budai VárbanLakás kiadó a Budai VárbanA Budai Várban, Mátyás templom közelében, panorámás kétszobás, összkomfortos bútorozott és teljesen felszereltlakás, rövid távra,- minimum egy hét, max. 2-3 hónapra- kiadó.

In the Budapest VÁR near Matthias Church 1 bedroom complietly furnished falt with panorama view subled for shortterms. Érdeklõdni: email: sophiazs@hotmail.com

Kiváló befektetés és élettér – tovább fejleszthetõ, jól kiadhatóKiváló befektetés és élettér – tovább fejleszthetõ, jól kiadhatóELADÓ vagy ELCSERÉLENDÕ Budapesten, a Naphegy tetején lévõ ház felsõ szintjén lévõ, budavári panorámás tetõ-teraszos lakás. A budavári és a Sándor palotától a Mátyás templomon át a Magdolna toronyig lehet élvezni a panorá-mát. A 82 nm-es lakás 3,5 szobás, amihez tartozik 76 nm tetõterasz, és garázs, tároló, udvari kocsi beálló. A környéknagyon biztonságos és értékes. Irányár: 53 millió Ft. További információ: +36-20/3942352, kateCare@gmail.comExcellent investment and living place - enlargadbe, well to letAn exclusiv APARTMENT for sale, or exchange for another in the 1st district, Naphegy tér, top on the Sun-hill withview of the Buda-castle and Matthias churc in the green area, in the small house. This is 82 sqm flat + 76 sqm topter-race in the most safety and premium cathergory place. 3,5 rooms, kitchen, store, bath, separeted toilette+ 76 sqmtopterrace + garage, store and parking place int he garden. Price: 53 million HUF. More information:+3620/3942352, kateCare@gmail.com

INFORMÁCIÓKINFORMÁCIÓK

A Kiss Stúdió Színház tevékenységesorán színházi elõadások, pódiummûso-rok, gyermekmûsorok, szerzõi estek be-mutatása szerepel, de szerveznek képzõ-mûvészeti kiállításokat, vagy külföldiegyüttesek turnéját (pl. a Kaláka együttes,vagy a Muzsikás együttes és SebestyénMárta turnéi). A kezdetek óta több mint100 ilyen elõadást mutathat föl a KSSz. AKiss Stúdió Színház Nagyváradon aVárad-Olaszi református gyülekezet jóvol-tából használja a volt Nagysándor utcaipincetermet – mostani címe: Aurel Lazaru. 16. szám. Emellett azonban nagyon so-

kat játszik más helyszíneken, nemcsakNagyváradon, hanem Erdély-szerte a kü-lönbözõ kisebb-nagyobb településeken.

De sok turnéjuk volt Magyarországonis, jártak Németországban, Ausztriában,Svédországban, Norvégiában, Franciaor-szágban, Szlovákiában és Szlovéniában istöbbször megfordultak az elmúlt évek so-rán. A KSSz rendezte meg a Kárpát-me-dencei Stúdiószínházak Fesztiválját „Kö-zépen a színész” címmel, 1999-ben, ame-lyen, erdélyi sajátosságként, négy nyelvenhangzott fel a míves szó (magyar, román,német, jiddis). A nagyváradi Kiss Stúdió

Színház (KSSz) az egyetlen folyamatosanmûködõ erdélyi magyar nyelvû magán-színház, amely semmilyen állami támo-gatást nem kap. Fenntartója a Kiss StúdióAlapítvány, amely a különbözõ pályáza-tok segítségével mûködteti a színházat,amelyhez szerény bevételi források tár-sulnak.

A Kiss Stúdió Színház igazgatója: KissTörék Ildikó – színmûvész, mûvészeti ve-zetõje: Varga Vilmos, színmûvész, rende-zõ, mindketten a színház alapítói is.

(Honlapjuk:www.kiss-studio-szinhaz.ro)

Közel másfélezer fellépést, 200 ezer nézõt és száznál is több színpad-ra állított darabot tudhat maga mögött a Magyar Örökség-díjas Kiss

Stúdió Színház, amely 1994 március 26-án alakult Nagyváradon. Az elmúlt tizenöt évben bejárták Erdélyt, a Partiumot, ésEurópa-szerte játszottak a külföldre szétszóratott magyarok elõtt. Az I. és a II. Magyar Világtalálkozón fergeteges vastapsfogadta Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos színmûvészek mûsorát.

A nagyváradi Kiss Stúdió Színház

Elkötelezetten a magyar értékekért

Töreki Kis Ildikó és Varga Vilmos

Kovács Gábor muzsikus az I. és a II. Magyar Világtalálkozó népszerû elõadója volt. Ar-ra kérte lapunk, hogy mutassa be munkásságát, zenei pályafutását, életet, mûsora-it, s adja közre olvasóinknak gondolatait. Az alábbiakban ezen írását adjuk közre.

51 éve születtem Szekszárdon. 5 éves ko-romig egy parányi Tolna megyei székely fa-luban, Kétyen éltem pedagógus szüleim-mel, öcsémmel és anyai nagyanyámmal,aki már özvegyen menekült két lányával adélvidéki vérengzések elõl. Apám családjátpedig a benesi dekrétumok hajtották el szü-lõföldjükrõl, Mátyusföldrõl a Völgységbe.Az általános és középiskolát már Bonyhá-don végeztem, ahol – rövid megszakítások-kal – máig is élek.

Zenei tanulmányaimat is itt, a soknem-zetiségû „völgységi fõvárosban” kezdtem,majd Szekszárdon és Pécsen folytattam. Eza soknemzetiségû környezet, a „menekültcsaládi háttér” – mai fejjel már tisztán látom– alapvetõen meghatározta nem csak világ-látásomat, értékrendemet, de zenei érdeklõ-désemet, pályámat is.

Fõiskolai tanulmányaimat is Pécsen kezd-tem, de idõközben megnõsültem. Felesé-gem, Éva, kardiológiai ápoló, szintén felvidé-ki menekült család gyermeke. Három, mamár felnõtt gyermekünk született. Eszter kö-zépiskolai tanár, Dániel mentõápoló, Juditidegenforgalmi menedzser. Eszter négy és féléve unokával ajándékozta meg a családot.

Gyerekkoromban életterünk, játszóte-rünk, terített asztalunk a határ volt. Nap-

hosszat tekeregtem a nagyobb fiúkkal er-dõn, mezõn, legelõn, tavak, patakok men-tén. Tõlük tanultam – nagyon sok más min-den mellett – a bodzafurulya, fûzfa síp, ná-di duda, köcsögduda készítését, aminek ma-napság nagy hasznát látom. A hangszerekvilága, a zene, népdal elsõ látásra-hallásramagával ragadott, és nem enged azóta sem.

1984-ben hivatásos elõadómûvészi vizs-gát tettünk, azóta – az utóbbi jó tíz évbenmár ugyan a Bartina népzenei együttessel –„szabadúszóként” a színpadon, a „színpad-ból” élek. Közben jó tíz évig a szekszárdiNémet Színház (Deutsche Bühne Ungarn)zenésze, zeneszerzõje, majd botcsináltaszínésze is voltam. A Holló együttessel eltöl-tött 17 év alatt Kis-Magyarország legeldugot-tabb zugaiba, a Bartina zenekarral pedig avilág több tucat országába jutottam el, ami-ért nagyon hálás vagyok a sorsnak!

Zenekari munkáim mellett szóló mûso-raimmal járom az országot, világot. Közelszáz szerzeményem – elsõsorban énekeltversek – és több száz hangszerbõl álló gyûj-teményem az utóbbi években sok iránybólfelkeltette a közönség és a szakma érdeklõ-dését. Ennek köszönhetõen például idénmár hetedik alkalommal kelek útra Európavalamely országába, hogy az ott élõ magyar

közösségek tagjainak elvigyem a „Kis Haza”üzeneteit versben, dalban. A tavalyi év és azidei nyár egyik legnagyobb megtiszteltetéseés élménye volt az, amikor a magyarok elsõés második világtalálkozóján a földkerekségfélszáz országából hazaérkezett nemzet-testvéremnek énekelhettem a Nemzet Dalasorait; „Örök fény, örök láng éltet Magyaror-szág!”

Hálát adok azért a sorsnak, hogy nekemminden munkával töltött percem, mindenmegmérettetésem egyben a legjobb szóra-kozásom is. Ha választhatnék, hogy mi le-gyen a munkám, hivatásom, hogy rendez-zem be életemet, ugyanezt választanám,amit most – immár harminc esztendeje –csinálok.

Kovács Gábormuzsikus

Kovács Gábor muzsikus

Dalban viszi a határon túlra a „Kis Haza” üzeneteit

Kovács Gábor elõadása Balatonlellén

AA VVIILLÁÁGGTTAALLÁÁLLKKOOZZÓÓ SSZZÍÍNNPPAADDÁÁNN

2012/ 4. szám30 AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

Mészáros János késõn kezdett, de mindenkit megelõzött

Hangja igazi kincsManapság Magyarország egyik legismer-

tebb és talán legszerényebb énekese azAlcsútdobozon élõ 41éves Mészáros JánosElek. Páratlan hangjátcsak tíz évvel ezelõtt fe-dezték fel, de mostanramindenkit megelõzött:kedvelt és közismerténekmûvész, aki meg-nyerte a Csillag Születikcímû tehetségkutatóversenyt, s a II. Világta-lálkozó ünnepi megnyi-tójának és Világbáljánakis vendégmûvésze volt.

Gyakran megesik,hogy tehetségesnekmondott emberek már

gyermekkorukban meg-mutatják különleges

adottságaikat. Jó esetben van, aki felfedezi atehetséget, és segíti õt. Mészáros János Elek-nek nem volt ilyen szerencséje, pedig ének-hangja – szakemberek szerint – igazi kincs.Sokféle oka van, hogy 31 évig nem fedezte felsenki. Mégis elégedett.

Agrármérnökként ment el éneklést tanul-ni az etyeki mûvészeti iskolába. Ott mond-ták, hogy 31 évesen már mindenrõl lema-radt… Addig csak ünnepélyeken énekelt, azegyetemen, s ahova hívták, ott örömet ésmegdöbbenést vett észre másokon, ami mégvonzóbbá tette számára az éneklést.

Agrármérnök lett, a földhivatalban dolgo-zik. A föld mûvelése is igazi érték, 1740-tól acsalád birtokában volt a felmenõié a terület.Csallóközbõl került ide a família – azóta írjáka család történetét. Minden ember keresigyermekkorában az identitását, õt is érdekli.Kulákok lettek 54 holdjuk miatt, sok szenve-désen mentek át, ezt leírta dolgozatában is,

mert fontos, hogy más is tudja, hogy többetne fordulhasson elõ.

31 évesen kezdett énekelni, édesapjánakis ilyen hangja volt, de az õ idejében szó semlehetett tehetségének kibontakoztatásáról.Az etyeki kórusba járt az énekkarba, karve-zetõje mondta, szinte hihetetlen, hogy „meg-úszta” az összes óvó nénit, tanító nénit,énektanárt, senki nem fedezte fel, hogy az õtorkában bizony arany van.

Felhívásra jelentkezett a Simándy-ének-versenyre. A gyõri területi válogatón utolsó-nak beválogatták, betegen ment oda, aligvolt hangja, majd az áprilisi döntõre felké-szült, a konzervatóriumi növendékek közöttversenyzett, õ lett a második, és Simándyözvegyétõl egy különdíjat is kapott. Nemvolt féltékeny a többiekre, akik ezzel a kon-zervatóriumba kerültek, mindig hitt abban,hogy ami vele történik, az mindig pontosanaz, aminek történnie kell. Zeneileg „minden-evõ”, csak jó zene van, vallja, s mindent éne-kel, operaáriáknál érzi azonban csak azt,ami mindent kinyit a lelkében, és szárnyalbelõle a hang. Templomban igazán meg tud-ja nyitni a szíveket, de ha kell, falunapokonis énekel.

Lesz- e magánénekes? – e kérdésre azt vá-laszolta, amíg nincs egy biztos jövõkép, ad-dig nem adja fel a biztos állását.

János édesanyjával, leánytestvérével él,õk nagyon szeretik hallgatni, és jó kritikusokis. „Az éneklés közel áll a varázsláshoz, és hamég oda is figyelnek rá, akkor meg szárnya-kat ad. Ha a taps és az elõadás között nagyszünet van, akkor az jelzi, hogy igazán sike-rült valamit átadni” – mondja az énekes. AHazám, hazám címû dallal a Világtalálkozóközönségét is elvarázsolta. A Panoráma Vi-lágklub és a II. Világtalálkozó közönsége ne-vében sok sikert kívánunk, kedves János!

Nagyváradi-Kis Anna Mária

Már három éveseket is táncoltatnak *** Fergeteges siker világszerte

A Csillagszemű Néptánc Együttes

A „Csillagszemûek” a magyar táncmû-vészeti élet egyik legrangosabb társulata,az a táncpedagógiai mûhely, amelyben agyermekek a néptáncot anyanyelvként ta-nulják. Timár Sándor koreográfus és fele-sége, Böske 1993-ban hozták létre a Ma-gyarországon és Európában is egyedülál-ló együttest, amelyben 450 gyermeketfoglalkoztatnak már 3 éves kortól.

Az oktatás a Timár-módszer segítségé-vel történik, amely módszer a néptánc vi-lágában azt jelenti, amit a Kodály-mód-

szer a zenében. Ennek lényege, hogy mi-nél több gyermek minél kisebb korban is-merkedjen meg a még elevenen élõ nép-tánc- és népzenei hagyománnyal, nem-csak a színpadi megjelenítés által és muze-ális értékként, hanem mint megélt tapasz-talat, épüljön be a mindennapi életünkbe.

Erre az eleven élményre – közösségte-remtõ hatása miatt – különösen a felnövek-võ nemzedéknek van szüksége. A gyerme-kek a próbák és a színpadi szereplések so-rán, a néptánc újraszületésének pillanatai-ban fedezik fel a közösségi lét öröklöttrendjét. Ebben az õsi rendben a tánc-anya-nyelv ismerete teszi számukra természetes-sé az eligazodást. A gyermekek már egé-szen korán megismerkednek Bartók Bélaés Kodály Zoltán zenéjével és a népzeneiihletésû darabokra Timár Sándor által ké-szített koreográfiákat táncolnak.

Rendszeresen fellépnek a Magyar Tánc-mûvészek sztárgáláján az Operaházban,

részt vesznek kiemelkedõ táncmûvészetieseményeken, fesztiválokon. Magyar Nép-tánc Örökség címû mûsorukat a budapestibemutató után országos turnéra vitték.1998-ban Magyar Örökség Díjjal, 2003-banEurópa Táncdíjjal tüntették ki az együttest.2002 nyarán a japán császári pár elõtt tán-coltak az Esztergomi Vármúzeumban,õsszel pedig Strasbourgban az Európa Par-lamentben szerepeltek Magyarország be-mutatkozása alkalmából. 2006-ban elnyer-ték a magyar mûvészet és kultúra erõsítéseelismeréseként a Prima Primissima Díjat.

A Csillagszemûek a világ legkülönbö-zõbb tájain képviselik hazánkat, Európanagyvárosaiban éppúgy, mint Brazíliá-ban, Új-Zélandon vagy Japánban. Minde-nütt hatalmas siker és elismerés kíséri út-jukat. A II. Magyar Világtalálkozó ünne-pélyes megnyitóján, Budapesten az Urá-nia Filmszínház dísztermében is nagy si-kert arattak!

A Csillagszemûek mûsora a Világtalálkozón

Gál Laura énekmûvész

Ősi himnuszunk előadója„Boldogasszony, Anyánk, régi nagy

Pátronánk, nagy ínségben lévén így szólítmeg hazánk” – énekelte a II. Magyar Vi-lágtalálkozó megnyitó ünnepségén, azUránia Filmszínház dísztermé-ben Gál Laura énekmûvész, shatalmas taps szólt a végén.

Az énekmûvésznõ a PécsiTudományegyetem Mûvésze-ti Karán végzett énektanár ésének-kamara mûvészként, s aKaposvári Egyetem MûvészetiKara színházi tanszékén hang-képzést tanít.

Mint énekmûvész sokhelyszínen élõ mûsorokbanlépett fel többek között: azMTV 1 mûsorában, a Parla-ment kupolatermében,Mága Zoltán karácso-nyi koncertjén, aDuna TV „Kíván-ságkosár” címû ün-nepi adásában, aSzilveszter határoknélkül címû élõ adás-ban, a Szolnoki Szigli-geti Színházban. MágaZoltán „100 templomi koncert” országosturnéján több alkalommal vendégmû-vészként lépett fel ( Budapest, Szeged,Kecskemét, Debrecen, Békéscsaba stb).

2011-ben a Visegrádi Szent György Lo-vagrend lovagdámája lett. Számos önállókoncerten énekelt. A 2011-ben és 2012-ben is vendégmûvészünk volt az I. és II.Magyar Világtalálkozón: 2011-benBalatonlellén a konferencia-hajón énekelt.2012-ben az Uránia Nemzeti Filmszín-házban az ünnepélyes megnyitó vendég-mûvésze volt.

Gál Laura õsi himnuszunkatadja elõ

Hazám, hazám...énekli Mészáros János

AA VVIILLÁÁGGTTAALLÁÁLLKKOOZZÓÓ SSZZÍÍNNPPAADDÁÁNN

2012/ 4. szám 2012/ 4. szám32 AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

Kölcsönbõl, önként, kalákában

A rendszerváltás hírére sikeres ameri-kai üzleti karrierjét feladva Lõrincz Kál-mán 1992-ben visszatért Magyarország-ra, hogy nem mindennapi szervezõkész-ségét, kreativitását a haza felvi-rágoztatására kamatoztassa.Még abban az évben a LakitelekAlapítvánnyal és az államokbankapcsolatba került amerikaiszékhelyû Habitat for Humanitytársasággal közösen életre hívtaa Házat Hazát Alapítványt. Enonprofit szervezet lényegébena Habitat magyarországi szerve-zeteként kezdte munkáját.

A Habitatról tudni kell, hogytöbb mint száz országban, anyomorúságos lakáskörülmé-nyek felszámolására tevékenyke-dõ, keresztény szellemiségû ka-ritatív szervezet, amely adomá-nyokból, önkéntes munkákbólszerte a világon a rászoruló családoknakhúzza fel a falakat, kamatmentes kölcsö-nökkel megteremtve számukra az anyagihátteret. A kedvezményezett családokegyúttal kötelezik magukat ötszáz óra in-gyenes munkavégzésre az újabb otthonokfelépítésének elõsegítésére.

Hétgyermekes család is kapott otthontA magyar alapítvány – nemzetközi

adományozási háttérrel megerõsödve –elsõként Bátaszéken hozott tetõ alá ön-kéntesek bevonásával kalákában egynégygyerekes családnak takaros otthont.A telket a helyi önkormányzat ajánlottafel. Lõrincz úr jóvoltából egyébként ez aház a Habitat zászlaja alatt megvalósultelsõ európai akció eredménye. Azóta Len-gyelországtól kezdve egy sor más ország-ban is százszámra épülnek hasonló elvekalapján újabb és újabb otthonok. Akkori-ban nálunk is felszökött a kalákás építésiláz, Abdán, Martonvásáron, Gödöllõnsorra költözhettek saját, elsõsorbankönnyûszerkezetes elemekbõl megvaló-

sult otthonukba a szociális szempontokalapján kiválasztott családok. Egyik ilyengödöllõi házban például a Kinde házaspárazóta hét gyermekkel gyarapodott.

Az állam is a házépítõ mozgalom mö-gé állt, az Antall-kormány évi ötvenmillió

forintot különített el a házépítõ mozga-lom lendületbe hozására. Ebbõl az ösz-szegbõl elõlegezte meg az alapítvány azérintett családoknak az építkezés költsé-geit, amit aztán a következõ évekbenrészletekben vissza kellett fizetniük.Lõrincz úr meggyõzõdése szerint: „Ekonstrukcióban A Házat Hazát aktivitásanyomán azóta szerte az országban többezer család lakásgondja oldódott volnameg és kevesebben vergõdnének a devi-zában felvett banki kölcsönök drágulásamiatti adósságcsapdában.”

Carter egymillió dollárral jött, de az állam ment…

Csakhogy a politikai széljárás változá-sai elsodorták a szépen induló missziót. A60-as évek végén Budapestrõl emigráltLõrincz Kálmán Kaliforniában a jól futó,50 munkást foglalkoztató Mad Hunga-rians Company (Õrült Magyarok Gipsz-kartonszerelõ Vállalat) alapítójaként1991-ben összebarátkozott Jimmy Cartervolt amerikai elnökkel. Az azóta Nobel-

békedíjjal kitüntetett hajdani elnökugyanis a Habitat for Humanity lelkes ön-kénteseként kétkezi munkájával résztvett a floridai Miami szegény feketék lak-ta negyedében egy lakótelep építkezésén,ahol a szintén önkéntes „õrült magyarok”

között összeakadt a létra helyettgólyalábon a gipszkartont felsze-gelõ Lõrincz Kálmánnal.

Leparoláztak, miközben Kál-mán megjegyezte: „Ön az elsõamerikai elnök, aki felnéz rám.”Összebarátkoztak, aminek ered-ményeként az elnök elfogadta agólyalábas ember magyarországimeghívását. 1996-ban került sorerre, amikor is a terv szerint Cartera gödöllõi önkormányzat által fel-ajánlott 10 telken vett volna részt aHázat Hazát házépítésén. Gödöllõekkor MDF-es vezetés alatt állt,ezért a választásra készülõ Horn-féle országvezetésnek nem tet-szett, hogy itt majd Carter a misz-

szióval az ellenzék népszerûségét növel-heti. Lõrincz Kálmán ellen lejárató hadjá-rat indult, az alapítványból kirúgták.

Az amerikai elnök, 300 vele tartó ön-kéntessel, táskájában egymillió dollárnyiadománnyal az akkor MSZP-s polgármes-ter vezette Vácott épített fel 10 házat. AHabitat hazai szervezete – immár Lõrincz

nélkül – azóta 150 otthont adott át min-denfelé az országban. Az építési költségekdrágulása miatt azonban néhány éve in-kább leromlott társasházak állagmegóvá-sával, hajléktalanszálló bõvítéssel és másmódokon igyekszik a szegények helyze-tén javítani. Az évi 50 millió forintos álla-mi forrás nélkül, ez az összeg ugyanismég a Bokros-csomag idején szõrén-szá-lán eltûnt a költségvetésbõl és azóta semkerült elõ.

Kálmán gólyalábas zarándokútjaLõrincz Kálmán a Házat Hazát Alapít-

vánnyal magára maradva sem hátráltmeg. Gólyalábon országjárásra indult,hogy adományokat gyûjtsön a házépítésimisszió folytatásához. Csaknem 400 kilo-métert tett meg e figyelemkeltõ akciójasorán. Ennek eredményeként az össze-gyûlt adományok révén Gödöllõn, Verõ-cén, Kistarcsán épültek is új otthonok,több alkalommal a helyiek mellett ameri-

kai önkéntesek keze munkájá-val.

A pénz azonban lassacskánelfogyott, Lõrincz Kálmán pe-dig szívpanaszokkal hosszaskórházi ápolásra szorult, majdsaját üzleti vállalkozásba fo-gott. Az alapítvány takaréklán-gon pislákolt. A sok elvándorlófiatal láttán azonban ismét fel-buzdult benne a régi tettvágy,hogy az ország javára tegyen,persze ehhez lökést adhatna ahivatalos politikai hátszél is.„Szolgálatba helyezte magát.”Elsõként a hátrányos térség-ben fekvõ Vizsoly polgármes-terével találtak egymásra.Ahogy Bihó Miklós elmondta:„az alig ezres lélekszámú faluhárom ingyen építési telketajánlott fel az alapítványnak.Az egyik telken tetõ alá kerülõházat az ide költözõ körzetiorvos kapná meg, a falunakugyanis évek óta nincs orvo-sa. Egy fiatal miskolci doktormár volt is itt körülnézni, ta-lán külföld helyett mégis min-ket választ. A Házat Hazátszervezésében egy másik le-endõ házba falugazdász köl-tözhet. Rá azért lenne szük-ség, mert az önkormányzatföldjén közmunkások ter-mesztenek krumplit, babot, de hiányzik aszakértelem, elkelne egy jó irányító.” Apolgármestertõl azt is megtudtuk, hogy aleendõ építkezés hírére megmozdult a fa-lu, az alapítványnak innen-onnan felaján-lott facsemetékbõl egyetlen hét végén

4000-et ültettek el az iskolások, nyugdíja-sok, szívesen segítettek a helybéli cigánylakosok is. Kõmûvesek, szobafestõk je-lentkeztek, hogy ingyen részt vennénekaz építkezésen.

Új lendület: a világ magyarságának összefogásával

Újabban naponta cseng a telefon az ala-pítvány irodájában. Erdõkürt, Zalaháp,Egyházasdengeleg ajánlott fel építési telke-ket, abban a reményben, hogy az alapít-vány szervezte kalákák által tetõ alá kerülõotthonok ide vonzzák a letelepülõket. Má-

sok az elnéptelenedõfalvakban üresen ma-radt házak rendbeté-telét várják a HázatHazát Alapítványtól.

Az önkénteseket mozgósító építkezésújbóli beindítása dr. Tanka Lászlót, a Pa-noráma Világklub alapító elnökét is segít-ségnyújtásra készteti. A szerte a nagyvi-lágban, több mint félszáz ország helyimagyarságát összefogó civil klubhálózatvezetõje arról számolt be, hogy a nyugatimagyarság köreiben régi hagyományavan az önkéntes építkezéseknek. Példáultöbb tucatnyi templom, közösségi házépült fel a kint élõ magyarok keze munká-jával, és ezek a vállalkozások a közösségiéletet is felpezsdítik, a szolidaritás érzetenagy összetartó erõ. A Házat Hazát Ala-pítvány támogatására a külhoni magyar-ságot is mozgósítja a szervezet, jótékony-kodási akciókat indít, és a jövõ évi ma-gyarországi világtalálkozó résztvevõi, ahatártalan összefogás jegyében egy moz-gássérült otthonát építik majd fel: külho-ni magyarok hordják a téglát, keverik amaltert.

Lõrincz Kálmán szerint az összefogás-ra, a fiatalok itthon marasztalására azértis szükség van, mert a magyarság jövõjenem csak a parlamentben, hanem sokkalinkább a családoknál dõl el.

K. G.

Ahhoz, hogy a sok külföldre tartó fiatal mégis inkább szülõföldjén képzelje el jövõjét, itthon otthon érezze magát, minde-nekelõtt a saját lakás reményének felcsillanása lehet a legfõbb vonzerõ. Márpedig összefogással, kevés pénzbõl akár évi1000 új otthon is tetõ alá hozható – állítja a Házat Hazát Alapítvány igazgatója. Aki évtizedes, kényszerû passzivitás utánismét kezd felpörögni. Merész elképzelése mögé egyre többen sorakoznak fel, amibõl úgy tûnik: a civil tetterõ nem ve-szett ki, jó ügy érdekében mozgósítani lehet a szunnyadó energiákat. A Világklub-hálózat is az ügy mellé áll: a Házat Ha-zát Alapítvány támogatására a külhoni magyarságot is mozgósítja a szervezet, jótékonykodási akciókat indít, és a jövõ évimagyarországi világtalálkozó résztvevõi, a határtalan összefogás jegyében egy mozgássérült otthonát építik majd fel: kül-honi magyarok hordják a téglát, keverik a maltert.

A Házat Hazát Alapítvány egyedülálló kezdeményezése megszólítja a külhoni magyarságot is

Összefogással akár ezer új otthon is építhetőA Magyar Világtalálkozó résztvevõi is segítenek

Aki adománnyal kívánja segíteni Házat - HazátAlapítvány munkáját, az alábbi deviza-számlára

történõ befizetéssel teheti meg:Erste Bank Hungary Zrt. – Házat - Hazát Alapítvány

Számlaszám: HUF 11600006 - 00000000 - 59676292IBAN számla:

HU 5811600006 - 00000000 - 59676292

További információk:E-mail: lorinczkalman@chello.hu

Telefon: 36/30-685-0002

…Az alapítvány korszerû és gyors eljárással, rövid idõnbelül /2-3 hónap/, energiatakarékos, kulcsrakész - amindenkori piaci áraknál olcsóbb - családi házak-, 20-30 házból álló sorházak-, tetõtér-beépítések - mozgás-korlátozottak igényét is kielégítõ gyermekváró otthonokfelépítését/80-100 m/, illetve vidéki településeken elha-gyott régi családi házak felújítását szorgalmazza, kivite-lezi rászoruló fiatalok számára, akik önerõbõl nem tud-nának otthonhoz jutni.

…A gyermekváró otthonok tervezésénél messzemenõ-en alkalmazkodik a helyi Rendezési Tervhez-, a helyiépítészeti hagyományokhoz-, miközben alkalmazza ahagyományos technológiák mellett, a gyorsépítési mó-dokat is. A kivitelezésnél pedig alapvetõen magyargyártók termékeit-, technológiáit használja fel.

…Egyszerre hasznosítja a védnökök, a szponzorok-, tá-mogatók-, uniós pályázati források-, jótékonysági ese-mények bevételeit, hazai- és külföldi kaláka-munkásoktermészetbeni és pénzbeli adományait, egyházi- ésállami pénzalapok forrásait, valamint a lakás-váromá-nyosok önerejét.

… Az összegyûjtött pénzforrások nem támogatás for-májában kerülnek a lakás-várományosokhoz (Családki-választó Tanács által kiválasztott), hanem az elérhetõépítési ár megelõlegezésével. A megelõlegezett forráspedig 20-25 év alatt kerül vissza az alapítványhoz a la-kástulajdonosoktól, amibõl aztán újra otthonok épül-nek.

… Az önkormányzatokkal együttmûködve a program azotthonteremtést összekapcsolja a munkahely-teremtés-sel oly módon, hogy olyan szakembereket visz vissza atelepülésekre, akikre szüksége van a helyi közösségnek,ily módon igyekszik visszaállítani a vidék szakember- ésértelmiségi struktúráját.

Referenciaházaink megtalálhatóak: Martonvásár, Báta-szék, Adony, Cegléd, Gödöllõ, Verõce, Kistarcsa telepü-léseken.

Részlet az alapítvány programjábólRészlet az alapítvány programjából

Carter elfogadta Lõrincz Kálmán meghívását

2012/ 4. szám 2012/ 4. szám AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 3534 AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

Meseszép vidék

A történészek azt mondják, aPatagónia szó onnét származik, hogy mi-kor a spanyolok, azaz akkor már argenti-nok, Dél-Argentínát jöttek meghódítani,itt olyan indián törzsekkel találkoztak,akiknek az átlagnál nagyobb volt a lábfej-ük, s ezt a lábnyomuknál fogva fedeztékfel, ezért azt a földrészt Patagóniának ne-vezték el.

A patagon törzs teljesen elpusztult, avidék nagy része sivatagszerû, alacsonynövényzettel található, kivéve a RioNegro folyó völgyét, ahol nagyon finomés gazdag gyümölcstermeléssel foglalkoz-nak. De a sivár része is gazdag. Kilométe-reken át lehet látni az olajkutakat, aztán,ahogy közeledünk az Andokhoz, a hegy-vidék fás, általában ciprus fákkal, fenyõ-fákkal van teli, nagyon szép, sok tóval, ésfolyóban gazdag, itt van a világhírû sí-centrum is, a Cerro Catedrálon.

Bariloche 1680 km Buenos Airestõldélnyugatra, az Andok lábánál, a NahuelHuapi tó partján. Több pisztrángfajta élbõven a környezõ tavakban is, hol nyá-ron motoros csónakkal, vitorlással, vagyszemélyszállító nagyobb hajókkal lehetélvezni a gyönyörû tájat. A Nahuel Huapi(ami fenevad tigrist jelent Mapuche nyel-ven) tónak több kisebb-nagyobb szigetevan, ahol emberek legnagyobb részt nemlaknak, de ki lehet szállni, egy jó argentin„asadóra” (kiejtése azsádó), ami finommarha vagy Patagóniában inkább birka-húsból készült rostonsült. Persze, a tradi-

cionális „chimichurri” – ízesítõ pác, amifokhagyma, hagyma, petrezselyem, olaj,ecet, néha ecet helyett vörösbor keveré-kébõl készül – nem hiányozhat, valamintaz argentin módra ízesített, nem sertés-húsból, hanem marhahúsból készülthurkák, kolbászok és véres hurkák mint„elõétel”. Ezeket chorizo (csoriszó) ésmorcillának (morszizsának) hívják.Mindezt finom argentin vörösborral kellleöblögetni.

Az „amerikai Svájc”Bariloche lakossága kb. 150 000 em-

ber.Vannak egyetemei: kettõ állami(Universidad Nacional del Comahue,Universidad de Rio Negro) és egy privát-egyetem (Universidad Fasta). Ezen kívülaz ún. Centro Atómico, az atomenergiakutató intézete, s az Universidad de Cuyo.A Camping Musical pedig a külvárosban,a Moreno tó partján, mûködik. Van szín-ház, több mozi, bár nyáron a legjobb éslegszebb szórakozás kimenni a szabadba.

Szóval ebben a környezetben alakultmeg nemrégen a Panoráma Világklub 67.,Patagóniai Társklubja.

Bariloche és környékét az amerikaiSvájcnak nevezik, de mindent, amit lá-tunk, tágasabb és nagyobb, mint Svájc-ban. A Nahuel Huapi tó is majdnem 100km hosszú, három fõággal, és az eddiglegmélyebben mért pontja több mint 450méter! Vize hõmérséklete télen 4 fok, nyá-ron talán a felsõ rétegen elérheti a 12 eset-leg 15 fokot! S mi itt boldogan fürdünk eb-ben a kristálytiszta vízben, hiszen a leve-

gõ már 25 és nagyritkán a 29 fokot is el-éri! Lakosságának nagyobb része ola-szokból, svájciakból, osztrákokból, né-metekbõl, spanyolokból, baszkokból, hor-vátokból, szlovénekbõl, fehéroroszokból,dánokból és ... persze MAGYAROK-ból isáll! Természetesen vannak Mapuche le-származottak is szép számban, meg az-tán elég sok chilei is itt telepedett le.

A magyarok bejöveteleA magyarok Patagóniába való „bejöve-

tele” a második világháború után történt.A húszas évek emigránsai legnagyobb-részt a Paraguaytól délen fekvõ Chaco ésFormosa tartományokba telepedtek le,vagy Misionesben – közelebb az Iguazúvízesésekhez, ahol általában fatelepenvagy földmûveléssel foglalkoztak. De Dél-Argentínába, tudomásunk szerint, az ‘50-es évek elején jöttek a magyarok elõször.Többek között Sisa Károly m. kir. repülõ-százados jött családjával, s fényképezés-sel kereste kenyerét. A síelõket, vagy tu-ristákat fényképezte napközben, míg fele-sége éjszaka a laboratóriumukban hívtaelõ, és készítette el a képeket. Szegényasszony a sok kémiai savtól rákban haltmeg elég fiatalon. Gyerekeik, Helga és Pé-ter késõbb átvették az akkor már jól menõüzletet, s fejlesztették tovább. Walter Már-ton magyar sváb autójavítássalkereste ke-nyerét. Késõbb, feleségével panziót nyi-tottak. Gróf Wenkheim György és felesé-ge, szintén itt telepedtek le, s két fiúkkal,Tamással és Lászlóval vadász szafarikatrendeztek nagy sikerrel. Gróf Festetics

Bibszi, olasz származású férjével, fegy-ver- és késüzletet kezdtek, Kállay Kriszti-na argentin férjével jött Barilochéba sze-rencsét keresni, dr. Szegedi István és fele-sége, Gabi szintén ide jöttek letelepedni,pulóver- és szuvenír-, Bán Sándor és fele-sége szintén ruha- és lábbeliüzletet nyitot-tak. Persze, mind nagyon kicsiben kezd-ték, s becsületes és fáradságos munkávalszépen haladtak elõre.

Még egypár név, aki Barilochében pró-bált szerencsét, vagy rendszeresen ittnyaralt, telelt. Ezek közt Kalmár Lászlókatonatisztet, Képíró Sándor volt m. kir.csendõr századost, Dettay Ferit és felesé-gét, Jucikát, Adler Andrást és családjátemlíthetem meg.

Nászúton szerettünk bele a vidékbeNekünk nászútra jövet nagyon megtet-

szett ez a környék, hiszen mi Buenos Ai-resben havat már évek óta nem láttunk, selhatároztuk, hogy késõbb,mint nyugdíjasok, ideköltö-zünk. A sors úgy hozta, hogyegy volt növendékem, ki márférjnél volt Barilochéban, s gye-rekei éppen az általános iskolátfejezték be 1983-ban, az egyikgyermeke osztálytársainak szü-lei és a saját nevében felkért,hogy egy kétnyelvû gimnáziu-mot nyissak. Akkor már voltegy házunk Barilochében, ésmellette három egyszobás na-gyobb lakás, és ezekbõl kezd-tük el az iskolát. Mindegyik la-kásból egy nagy osztályt alakí-tottunk ki, hozzáépítettünk, el-adva az olivosi (Buenos Airesegyik külvárosában laktunk)házunkat, s 1984. február 27-én, az új is-kolaév kezdetével megkezdtük a tanítást.Ahhoz, hogy ebbõl meg lehessen élni,rentabilitásról nincs is szó, egy négyéveskorosztálynak óvodát, ötéveseknek iskolaelõkészítõ osztályt, egy elsõ elemit és egygimnáziumot kezdtünk, összesen 84 nö-vendékkel. A jó fix fizetéseim, amelyeketBuenos Airesben kaptam, az elsõ évek-ben bizony nagyon hiányoztak!

A jó magyar baráti körünk nagyon hi-ányzott. Feleségem, Zsuzsi, elkezdte fel-deríteni a magyar honfitársakat, leszár-mazottakat. A házunk elég nagy volt, s aziskolában is volt egy nagy terem, így ami-

kor többen összejöttünk, meghívta a ma-gyarokat hozzánk. Azután azok is, akikismertek más magyarokat, hoztak ma-gukkal barátokat, s mielõtt ráeszméltünkvolna, megalakult a Bariloche MagyarEgyesület.

Rövidesen Zsuzsit meghívták a márakkor mûködõ Európai NemzetiségûEgyesületbe, ahol már rajtunk kívül tíznemzetiség minden évben háromnaposnagy fesztivált rendezett. Minden nemze-tiségnek megvan a kis házikója, ahol sajá-tos ételeket, italokat szolgálnak fel. Így azoroszoknál itt készített nagyon finomvodkát, a dánoknál heringet, az olaszok-nál pizzát, a spanyoloknál paellát, s ná-lunk gulyásnak nevezett pörköltet lehetvenni. Persze, az osztrák standban is le-het „gulyást” enni, de azt nem annyirapaprikával, mint paradicsommal ízesítik.

Míg az emberek esznek, isznak, min-den nemzetiség tánccsoportja, táncokkal

mulattatja a közönséget. Még az elsõévekben, a Hungária magyar regös cso-portját hívtuk meg. Ez az ünnepség mégma is létezik, de nem júliusban, a tél kel-lõs közepén, hanem október végén, a sza-bad ég alatt.

Sokrétû közösségi életRendeztünk hazafias összejöveteleket

a nemzeti ünnepeken. Egyikünk beszéd-ben méltatta a dátum jelentõségét, eléne-keltük a Himnuszt, a gyerekeink közülvalamelyik egy hazafias verset szavalt, sutána közös vacsorával fejeztük be azösszejövetelt. Walter Marci rendszeresenjárt haza Magyarországra, s 1989-ben ho-zott egy videó kazettát, amely a MagyarTelevízióból felvett híreket mutatta be ne-künk. Hihetetlennek tûnt, hogy a Hõsökterén olyan nagy tömeg, fegyelemmel ésannyi órán át vett részt egy nemzeti aktu-son, ahol a megnevezett és névtelen már-tírok emlékére virágot helyeztek el.

Egyik alkalommal, az argentin függet-lenség napja alkalmából a Buenos Aires-inagykövetünk vett részt az iskolánk ar-gentin ünnepségén. Felhívta figyelmün-ket, hogy a Himnusz eléneklése alatt, a

jobb kezét a szívére tette. Elõször nagyoncsodálkoztunk, mikor az argentin him-nusz eléneklése után a közönség tapsolt,s ha valaki nem ezt teszi, akkor bizonynagyon megsérti az argentinokat.

A Panoráma Világklub Patagóniai Társ-klubja ilyen környezetben lépett életbe. ABarilochei Magyar Egyesület annak elle-nére, hogy manapság már mind többennem tudnak magyarul beszélni, tovább

él. De támogatják magyar múltjukat,tisztelik szüleik, nagyszüleik hazáját,szokásait, s ezeket meg kívánják tar-tani, õseik iránti szeretetbõl, tisztelet-bõl tovább akarják vinni a magyar ha-gyományokat. Ez év elején meghatóvolt mindannyiunk számára, hogyLampert Graciela, aki már Argentíná-ban született, s kinek magyar volt azédesapja, megkapta a magyar állam-polgárságot, és olasz származású fér-jével tanulnak magyarul!

A Patagonia Társklubnak a fenti le-írások szerint az a hívatása ma, hogy,még akik ismerjük magyar múltun-kat, hagyományainkat, a fiatalabb,vagy elargentinosodott honfitársaink-nak, sõt az érdeklõdõ argentinoknakis, azt, amit tudunk, továbbadjuk. Is-

ten kegyelmébõl hely van elég, hiszen aSzent István Kollégium épületeiben vantöbb nagy terem, ahol össze lehet jönni.Jelenleg az iskolának egy kb. 30 létszámútisztán argentin származású gyermekek-bõl és fiatalokból álló táncegyüttes, lelke-sen gyakorol,, s a fellépések elõtt több-ször különbözõ magyar népi táncokat ké-szítenek elõ. Mindezt, videokazettáktöbbszöri megnézése után, s egy nagyonjó tánctanárnõ vezetése mellett.

Biztosak vagyunk abban: a PatagoniaiTársklub segítségül lesz, hogy újból felvi-rágoztassa a magyar érzést, a magyar ha-gyományokat. A Panoráma Társklub ren-dezvényére nem csak a magyarokat, le-származottait, hanem az Európai Nemze-tiségek Szövetségét és a polgármesterün-ket is meghívjuk. Beszámolunk a július-ban Budapesten megrendezett nagysike-rû Magyar Világtalálkozóról, amelyen miis részt vettünk, s elmondjuk a PatagóniaiTársklub célkitûzéseit, munkatervét.

Isten segítségével, idõvel beszámolunkmajd ezekrõl is!

Dr. Besenyi Károlynéelnök

vitéz Dr. Besenyi Károlyalelnök

Néhány hónapja alakult meg a Panoráma Világklub Patagóniai Társklubja a messzi Argentínában, immár második közös-ségként ebben az országban. Gondolom, az átlagolvasónak van fogalma arról, hol is van ez a „Patagónia”? A válasz leg-gyakrabban úgy hangzana: „valahol Dél-Amerika déli részén”. Lényegében az argentin Patagónia Neuquén, Rio Negro,Chubut, Santa Cruz és Tierra del Fuego (Tûzföld) tartományokból áll. Talán feltûnt: azt írtam, hogy az „argentin” Patagónia.Igen, mert chileiek úgy szeretik mondani, hogy az egész argentin Patagónia és Dél-Chile együtt teszik ki „Patagóniát”.

Bemutatkozik Argentínából a Patagóniai Világklub

Magyar élet a Tűzföld vidékén

Zsuzsi és én egy itteni hangulatos vendéglõben

Szent István-ünnepség az Europai Közösségek Terén

Az évente megtartott Európai Nemzetiségek Fesztiválján, ahol a Szent István Kollégium

magyar tánccsoportja szerepelt (fiúk)

Bahia Manzano – a Nahuel Huapi tó

VVIILLÁÁGGKKLLUUBB AARRGGEENNTTÍÍNNAA

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 3736 AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 2012/ 4. szám

– Elmondaná, hogyan került a diplo-máciai pályára?

– Tolnán születtem 1961-ben, gyerek-koromat Szekszárdon töltöttem, a BabitsMihály Általános Iskolába jártam, a keres-kedelmi szakközépiskolában érettségiz-tem, majd a pécsi Janus Pannonius Egye-tem jogi karán, 1989-ben szereztem diplo-mát. Ekkor válaszút elõtt álltam: merre to-vább? Nem éreztem igazi kihívásnak a jo-gi pályát, ezért a diplomácia felé fordul-tam, ilyen irányú tanulmányokba kezd-tem, és igyekeztem bekapcsolódni ebbe avérkeringésbe. Németül már jól beszél-tem, és gõzerõvel kezdtem angolul tanul-ni. Eladtam a kétszobás szekszárdi panel-lakásomat, amelynek árából 1994-ben ki-utaztam az Egyesült Államokba, ahol anyelvtudásomat tökéletesítettem, és elvé-geztem egy kurzust a Western MichiganUniversityn. Ezt egy évvel késõbb megis-mételtem New Yorkban, a Long IslandUniversityn, ahol már politikatudományttanultam. 1996-ben Rákay Phillip bará-tommal és Bárány Csillával, aki ma már afeleségem, kijöttünk Kaliforniába. Akkornégy hónapot töltöttünk itt el, önkéntes-ként dolgoztunk az elnökválasztási kam-pányban, és emellett különbözõ tanulmá-nyokat folytattunk.

– Miként került a Külügyminisztéri-umba és lett hivatásos diplomata?

– Miután hazatértünk Magyarországra,felvételre jelentkeztem a Külügyminiszté-riumba. Rövidesen behívtak kétfordulósfelvételi vizsgára. Néhány hónappal ké-sõbb kaptam az értesítést, hogy felvettek.A protokoll fõosztály diplomáciai osztá-lyán kezdtem dolgozni. Egy 40-50 fõs, fõ-ként iszlám országokat magába foglalóügycsoportot kaptam, akiknek az ügyes-bajos dolgait intéztem.

– Hol kezdte a külszolgálatát?– Másfél év múlva pályázatot nyertem

a Külügyminisztériumban, amely lehetõ-séget adott arra, hogy Irakban folytassam

a pályafutásomat, amelyet akkoribanSzaddám Huszein irányított. Így 1999 ele-jén Bagdadba kerültem, ahol több minthárom évet töltöttem, mint elsõ beosztottdiplomata, konzul, egyébként mindenes.Itt tanultam meg a nagykövetségi munka

csínját-bínját. Az itt eltöltött idõszak egynagy-nagy túlélés volt a szó szoros értel-mében, hiszen átéltünk bombázásokat ésevakulációkat egyaránt. Az ember ott, ab-ban a közegben tanulja meg igazán be-csülni a hazáját. Amikor Bagdadban szil-veszterkor a Duna TV-n hallgattam aHimnuszt, éneklése közben nem köny-nyeztem, hanem sírtam.

– Ez különleges, veszélyes munkavolt?

– Igen, de az ember mindig számol a ri-zikófaktorokkal. Akkoriban még nem vol-tak gyerekeim, illetve amikor az elsõ, An-na Emese 2002-ben megszületett, akkorkértem a Külügyminisztérium vezetõit,hogy idõ elõtt hívjanak haza. Ezt követõ-en a minisztériumban eltöltött két év utánneveztek ki az ungvári fõkonzulátusra

konzulnak. Itt a felnõtt életem legszebbmunkaszakaszát éltem meg. Balzsamoztaa lelkemet, hogy nap, mint nap segítheteka magyar honfitársaimnak, akik ott ki-szolgáltatott helyzetben voltak. Idõköz-ben, 2004-ben megszületett a másodikkislányunk, Zita Magdolna. Végül 2007.június 30-ával fejezõdött be a kárpátaljaiküldetésem. Ezután ismét a Külügymi-nisztériumban töltöttem négy évet.

– Mikor érkezett az „angyalok váro-sába”?

– 2011 augusztusában neveztek ki aLos Angeles-i fõkonzulátusra, ahol kon-zulként, fõkonzul-helyettesként dolgoz-tam. Ez teljesen más közeg, nyilvánvaló-an nem ismeretlen számomra, és bizo-nyos értelemben könnyebb, mint Irak,meg Ukrajna. Idén július 24-tõl elõléptemfõkonzullá, és ebbõl a pozícióból talánjobban tudom segíteni az itteni magya-roknak, fõként az anyaországgal valókapcsolattartását, a kulturális hagyomá-nyaik ápolását. Igyekszem részt venniminden magyar eseményen, eljutni, aho-vá csak hívnak.

– Az állampolgárság kiterjesztése nyo-mán bizonyára sok tennivalójuk akad…

– A nemzetpolitikában új szelek fújnakMagyarországon, és a honosítással kap-csolatban össznemzeti egyetértés van ha-tárokon belül és túl. A nemzet lelki, szel-lemi újraegyesítése most úgy megtörtén-het, hogy azzal mindenki jól jár, az anya-országi és a külhoni magyarok egyaránt.Itt nem csak a Magyarországot körülölelõhonfitársainkat értem, hanem a nyugatidiaszpórát is.

– Mennyiben tér el a munkája itt, LosAngelesben az elõzõ állomáshelyeitõl?

– Természetesen egész más. Az irakiküldetésem alatt nagykövetségen dolgoz-tam Bagdadban egy nagyon kritikus idõ-szakban. A nagykövetségen a politikaimunkának sokkal nagyobb jelentõségevan, míg egy fõkonzulátuson sokkal in-

kább szakmai ügyek dominálnak. Termé-szetesen fontos szerepet játszanak a két-oldalú kapcsolatok a kulturális, sport- ésgazdasági területen egyaránt, de itt nemolyan erõs a nagypolitika jelenléte.

Los Angeles még annyiban különbözikaz elõzõ két állomáshelyemtõl, hogy Ma-gyarországon azért az amerikai kultúrát afilmekbõl, könyvekbõl és a hírekbõlnagyjából ismerjük. Az amerikai életstí-lus közelebb áll a hazaihoz, mint mond-juk egy közel-keleti országé.

– Mi az amiben változtatni szeretne afõkonzulátuson?

– Folytatni kívánom az elõdeim által el-kezdett kitûnõ munkát, építkezést. Hang-súlyeltolódások lesznek, az itteni magyaregyházakkal való kapcsolattartásra sze-retnék nagyobb hangsúlyt helyezni. Azegyház az elmúlt ezer évben megtartóerõvolt Magyarországon és a határon túl egy-aránt, és ez várhatóan így is marad. Ez azegyik legfontosabb változás, amire job-ban fókuszálunk. A másik nagyon fontosterület a honosítási, visszahonosításiügyek intézése. Most lehetõség van arra,hogy külföldön élõk, illetve az onnanszármazók kedvezményes honosítássalmegszerezzék a magyar állampolgársá-got. Ez a tevékenység a követségen abszo-lút elsõbbséget élvez. Az állampolgárságvégre formálisan, a jog eszközével is ösz-szeköti azokat, akik lelkileg, közös hagyo-mányaikban, közös nyelvet beszélve min-dig összetartoztak.

– Sikeres emberek mögött általábanerõs családi háttér is áll.

– Igen, ez nagyon fontos. A felesé-gem, Bárány Csilla szekszárdi lány, a'80-as évek végén ismerkedtünk meg, ésa kapcsolat kibírta az idõk próbáját.2001-ben összeházasodtunk, két szépgyermekünk van. A feleségem földrajz-testnevelés szakos tanárnõ. Jelenleg ittaz én háttérbázisomat biztosítja. LosAngelesben mindenki autóval kell, hogyjárjon, nagyok a távolságok, óriásiak adugók. Csilla hozza-viszi a gyerekeketaz iskolába. Sokat foglalkozik velük, hakell, õ a plusz tanár, és természetesenháziasszony. Mellesleg sokat segít ne-kem a protokollban, az úgynevezett nõiprogramokat inkább õ bonyolítja le, hi-szen nagyon jó a kommunikációs kész-sége, rendkívül jó kapcsolattartó. Rend-szeresen részt vesz a cserkészesemé-nyeken, amikor én nem tudok elmenni.Gyerekeinket viszi, hiszen a lányok fel-esküdött cserkészek az észak-hollywoo-di Könyves Kálmán cserkészcsapatban.Amerikában a magyar gyermekek bele-nõnek az amerikai kultúrába, ám a ma-gyar szülõk óriási többletismeretekheztudják juttatni gyermekeiket, ha a ma-gyar nyelven alapuló sajátos, kreatívészjárással is felvértezik a felnövekvõgenerációkat. A cserkészet a nemzetmegmaradása és az egyén boldogulásaszempontjából is felbecsülhetetlen érté-kû mozgalom, intézmény, amelyet tá-mogatni kell.

– Mennyire tartja fontosnak a kül-földön elõ magyarságot, kiemelve a nyu-gati parti magyarokat?

– Kiemelkedõ tiszteletet érdemelnekazok a magyar honfitársaink, akik tartjáka magyarságukat 12 ezer km-re távol a ha-zájuktól, mint ahogy itt ezt a nyugati par-ti magyarság teszi. Õk igazán tudják azt,hogy az az unikális tulajdonság, hogy va-laki tud magyarul beszélni, gondolkodniés magyar az észjárása, az itt, a nagyAmerikában is megkönnyíti az érvénye-sülésüket. Azok, akik nem csak a nyelvetbeszélik, de közösségi eseményekre is el-járnak, bálokra, nemzeti ünnepekre, vagyrészt vesznek az egyházak életében, õkvalóban méltó képviselõi hazánknak itt atávolban is.

– Mivel foglalkozik, ha marad egy kisideje?

– Szabadidõmben próbálok itt is fociz-ni, péntek esténként a Los AngelesHungarians csapatában játszom. Nagy-szerû dolog, hogy itt is van magyar csa-pat, és, hogy össze tudunk jönni. Valóbankomolyan gondolom azt, hogy összetar-tozunk mind a tizenötmillióan, Csángó-földtõl Székelyudvarhelyen, Budapestenkeresztül Los Angelesig. Ezek a közösségiélmények, akár egy foci, akár egy klubest,akár egy nemzeti ünnepi megemlékezés,a könnyes szemmel elénekelt Himnusz,mind-mind megerõsítenek ebben a hi-temben.

– Tapasztalata szerint a külföldön élõmagyarság ragaszkodik az anyaország-hoz? Fontos számukra a magyarságukmegtartása?

– Kimondottan fontos, és egyre fonto-sabb lesz, elég, ha a londoni olimpiárautalok. Ott láthattuk, hogy minden nem-zet milyen büszke a zászlajára; milyenbüszke a sikereire; milyen büszke a nem-zetének fiaira és lányaira, az ott elért ered-ményekre. Ez mind azt támasztja alá,hogy a nemzeti érzések az egész világonnem, hogy kihalóban vannak, hanem in-kább erõsödnek. A közösséghez tartozásaz emberi alaptermészet része, és ez a mimagyarjainkban, hála Istennek, nagyonerõsen megvan. Nemrégiben az ünnepé-lyes állampolgársági eskütétel alkalmábólBabits Mihályt idéztem; azt hiszem, õ tö-kéletesen írta le ezt: „Minden, ami lélek,egységes és oszthatatlan. A lelki magyar-ság is egyetlen és oszthatatlan, lényegé-hez tartozik az egység.”

Kereki Kati(Los Angeles)

Nemrégiben az ünnepélyes állampolgársági eskütétel alkalmából Kálmán László Los Angeles-i fõkonzulunk Babits Mihálytidézte: „Minden, ami lélek, egységes és oszthatatlan. A lelki magyarság is egyetlen és oszthatatlan, lényegéhez tartozik azegység.” A közelmúltban kinevezett diplomata elmondta: erõsíteni kívánja a kapcsolatokat a helyi magyar egyházakkal.Emellett, mint említi, „a cserkészet a nemzet megmaradása és az egyén boldogulása szempontjából is felbecsülhetetlenértékû mozgalom, intézmény, amelyet támogatni kell”. Kálmán László hittel vallja: valóban összetartozunk mind a tizenöt-millióan, Csángóföldtõl Los Angelesig!

A nemzeti összetartozást az egyik legfontosabb értéknek tartja Kálmán László Los Angeles-i fõkonzul

Magyarságunk egységes és oszthatatlan!

KKAALLIIFFOORRNNIIAA

LLooss AAnnggeelleess mmaaddáárrttáávvllaattbbóóll

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 392012/ 4. szám

Szilágyi Árpád üdvözölte a ven-dégeket, ezúton is megköszönteTanka László elnök úrnak és nejé-nek, Iréne asszonynak, hogy aCsongrád Megyei Társklub mûkö-dését mindenkor támogatták.Öröm volt hallgatni dr. Tanka Lász-ló alapító elnököt, a Magyar Kultú-ra Lovagját, aki részletesen beszá-molt a Világklub eddigi mûködésé-rõl, az I. és II. Magyar Világtalálko-zó sikereirõl, ezek külhoni vissz-hangjairól, valamint a 2013-as III.Magyar Világtalálkozó elõkészüle-teirõl.

A társklubok elnökei: Nagyvára-di-Kiss Anna, Harmath Ilona, Bõ-sze Ferenc (Sydney) és Vitéz Szilá-gyi Árpád, a Magyar Kultúra Lo-vagja arról számoltak be, hogymennyire fontos a magyarság szá-mára ezeknek a civil közösségek-nek a szerepe, hiszen a hazalátoga-tó honfitársaink nem csak Buda-pesten, hanem a vidéki városokbanmûködõ társklubokban is otthonratalálnak. A világ különbözõ része-in megalakuló klubok még azért isfontosak, hogy az évente megis-métlõdõ Világtalálkozó szervezésé-ben hathatósan részt tudjanak ven-ni, és így a világban élõ 15 milliómagyar egységet tudjon képezni.

Harmath Ilona elmondta, hogyaz elmúlt hét év alatt Szeged volt akülhoni magyarok „zarándokhe-lye”, többségében az ausztrál hon-fitársainké is, ezért a III. Világtalál-kozó során Csongrád megyébenkerül megrendezésre 2013. május22-23-án a Magyarország-Ausztrá-lia Barátsági Napok rendezvényso-rozata. Bõsze Ferenc és Szilágyi Ár-pád szeretettel meghív mindenkedves érdeklõdõt, Csongrád me-gye kulturális rendezvényeire.

Erdélyi Józsefné

2003. október 23-án dr. Tanka László kezdeményezésére jött létre a Panoráma Világklub, a hazalátogató és hazatérõ, va-lamint az irántuk érdeklõdõ magyarok népszerû találkozóhelyeként. Két évvel késõbb, 2005-ben, a Világklub sikereit szemelõtt tartva, s elsõként a társklubok sorában, Szilágyi Árpád Szegeden is létrehozta a Panoráma Világklub Csongrád Me-gyei Társklubját. Erre emlékeztek nemrégiben, a hetedik évfordulón, egy bensõséges találkozó keretében Szegeden, a Ko-rona Hotelben megrendezett ünnepségen.

A vidéken elsõként alakult Csongrád Megyei Társklub hét esztendõs

Gazdag programsorozattal készülnek a Világtalálkozóra

LALACIKCIKONYHAONYHAA HÉVIZI TÓ BEJÁRATÁNÁL

A Hévízi tó északi bejáratától 50 méterre levõ Lacikonyhánkban

házias ételekkel (sok-sok finomság,például babgulyás, gulyásleves, ponty-

halászlé, egységesen 890 forintosáron, túrós csusza 590 forintért,

minõségi borok pedig 1000forint/liter áron), kedvezõ árakkal,

kedves és gyors kiszolgálással várjukrégi és új vendégeinket.

8380 HÉVÍZ, Kölcsey Ferenc utca 4.Tel./fax: 06-83/340-203; mobil: 06-30/957-9919

E-mail: nyullaszlo@vipmail.huNyitva tartás hétfõtõl vasárnapig:

9.00 – 21.00-óráiglacikonyha.uw.hu

2012/ 4. szám42 AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

Személyes élmények gyûjteményeA Los Angelesben eltöltött öt év hallatlanul

sok élményt adott. Szakmailag és a hivatalosfeladatkörömön kívül is. Bár, a diplomáciábanazt szoktuk mondani, hogy valójában nincsmagánélet, minden a hivatalos kereteken belülzajlik. Ez tulajdonképpen igaz is, hiszen a Ho-llywooddal való ismerkedésem és kapcsola-tom igazándiból fõkonzuli tevékenységem-bõl fakadóan alakult ki és sikerült alaposanmegismernem…

Az én Hollywoodom azoknak a – tömé-nyen kapott – élményeknek a halmaza,amit öt év alatt a helyi közegben, a mûvé-szet területén szereztem meg. No, és nemcsak a filmrõl szól. Az én Hollywoodomsokkal tágabb a filmes Hollywoodnál. Egyolyan Hollywood, amelyben benne vanpersze a film is, de a mûvészet több másága is. Egy olyan Hollywood, ami kizáró-lag az én saját élményeimen keresztül alakít kiegy Hollywoodot. …a mai kor hollywoodi szereplõi közül azok

vannak benne, akik valamiért velem kerültek kap-csolatba. Sõt, azok sem mind. Egyesekcsak minden ok nélkül maradtak ki az énHollywoodomból, mások meg azért, mertokom volt rá, hogy kihagyjam õket. Ez sen-kit sem minõsít semmilyen irányban sem.Pusztán az én Hollywoodomba az került be,aki az én Hollywoodomban pozitív értelem-ben volt benne az öt év alatt.

Ja! És még egy fontos elem! Az én Holly-woodom valamennyi szereplõje abban közös,hogy magyar vagy magyar származású. Ma-gyar! Ennek eredményeképpen azt is mond-hatnám, hogy az én magyar Hollywoodomrólszeretnék beszélni. Ez a könyv, mint mindeneddigi könyvem a saját szórakoztatásomra ké-szült. Csak örömmel tölt majd el az, ha másokszórakoztatását is szolgálhatja. Ha így lesz, ak-kor még sok-sok Hollywoodról lehet majd be-szélni, hiszen mindenki mást szûr le magának,mindenki mást jegyez meg Hollywoodról. Jó szó-rakozást az Önök Hollywoodjához…

(Részlet a szerzõi elõszóból.)

A címben megfogalmazott sorokkal jellemezte dr. Tanka László fõszerkesztõ-kiadó Bokor Balázs, volt kaliforniai fõkonzul,nagykövet legújabb könyvét, amely Az én Hollywoodom címet viseli. A diplomatákra nem igazán jellemzõ színes, sokolda-lú, rendkívül mûvelt egyéniség, kiváló tollú író – aki jelenleg a Külügyminisztérium fõosztályvezetõje –, immár negyedikkönyve lát napvilágot, s bizonyára nagy érdeklõdésre tart majd számot. Alábbi összeállításunkban néhány részlet és fotóerejéig olvasóink is bepillanthatnak a kiadványba.

Bokor Balázs legújabb könyve Hollywood magyar filmvilágáról szól

Írók között a legjobb diplomata,diplomaták közt a legjobb író

Magyar Hollywood…A magyar kultúra nem kívánhat magának jobb diplo-

matát, mint amilyet e könyv alapján Bokor Balázsban meg-ismerhetünk. E remek könyvet író diplomata ugyanis a vi-lágra nyitottan keresi a kapcsolódási pontokat a nemzetköziés a hazai kultúra, a kinti és az itthoni filmmûvészet között.És nemcsak a nagybetûs, csillogó, igazi hollywoodi kapcso-latokat, hanem az egészen apró, az évek múlása miatt márajelentéktelennek tûnõ, megkopottakat is. Elképedve olvas-tam személyes történeteit, amelyek akár diplomáciai jelen-tésként is felfoghatóak lennének, és amelyek azt bizonyít-ják, hogy a Los Angelesben töltött évek alatt rengeteget tetta magyar kultúra és kulturdiplomácia érdekében.

…Bokor Balázs könyvének elolvasása után szerintemtényleg nem fogunk azon csodálkozni, hogy a tengerentúlonnéhányan földön kívüli csodabogaraknak látnak bennünket,magyarokat, jobb esetben olyan talpraesett figuráknak, akikmások után lépnek be a forgóajtón, de elõttük mennek kiazon.

Bokor Balázs könyve, a címe ellenére nemcsak az õ Ho-llywoodja, hanem a miénk is. Olvasó és a világot felfedezniakaró magyaroké.

(Részlet L. Simon László, az Emberi Erõforrások Minisztériuma kulturális államtitkárának ajánlójából.)

A Hollywood Boulevard 6340-es háza elõtt önkéntelenül is megrezzen az ember. …Lugosi Béla 1882. október 20-án született Lugoson, a mai Romániában, Blaskó Béla Ferenc Dezsõ néven, egy négygyermekes katolikus családban…Erõsen baloldali lévén, a Tanácsköztársaság bukása után Németországba menekült, ahonnan 1920-ban érkezett meg il-legálisan az Egyesült Államokba.

1929-ben szerzett magának nevet Hollywoodban, igaz még nem a filmsikerekkel. Feleségül vett egy gazdag társa-sági hölgyet, egy San Franciscóból származó özvegyet, Beatrice Weekset. A házasság csupán három napig tartott,Weeks elvált Lugositól. A „másik nõ” , a válás oka Weeks szerint egy színésznõ, Clara Bow volt…

1930-ban aztán megjött a siker, amelyet a Drakula címû film címszerepe hozott meg Lugosinak. A kirobbanó sike-rû címszerep, amelyet minimális sminkkel játszott, megmutatva erõteljes vonásait és eredeti, már-már zavaró akcen-tusával szólaltatott meg, tulajdonképpen be is skatulyázta õt. Sorra jöttek a filmek, mint a Fehér Zombie vagy a Fran-kenstein fia, amelyekben Lugosi mindig a félelmetes szörnyként jelent meg. Gyakorlatilag sikertelenek voltak azok a próbálkozások, amelyek Lugosiegyoldalú imidzsét kívánták volna megváltoztatni.

A színész nehéz körülmények között, majdnem szegénységben élt. A háborús sebesülése okozta fájdalmait orvosai egyre erõsebb fájdalomcsil-lapítókkal igyekeztek enyhíteni, ám pont ezek a szerek vezettek súlyos morfiumfüggõségéhez. …A Los Angeles melletti Culver Cityben levõ SzentKereszt temetõben helyezték végsõ nyugalomra – a széles körben elterjedt hírek szerint saját akaratából – Drakula köpenyében. A valóság azonbannem ez. Lugosi fia a késõbbiekben elmondta, hogy a Drakula-köpeny ötlete tõle és apja utolsó, ötödik feleségétõl, Hope Liningertõl származott..Lugosi halála idején már valóban olyan szegény volt, hogy családja nem tudta a temetés költségeit sem kifizetni. Barátja, Frank Sinatra vállalta ma-gára csendben az anyagiakat. A budapesti, városligeti Vajdahunyad vár területén a figyelmes szemlélõk kíváncsian fedezhetik fel Lugosi szobrát.

Drakula, a félelmetes szörnyDrakula, a félelmetes szörny

…Houdini gyerekkorában cirkuszban látta egy mutatványban, hogy kettéfûrészeltek egy nõt. Miután a nõnek a végénsemmi baja nem esett, ez hallatlanul megtetszett neki. Elhatározta, hogy õ is bûvész lesz. Mesterének az 1800-as évek-ben élt Jean-Eugene Robert-Houdin francia mágust tartotta. A Houdini mûvésznevet az õ tiszteletére vette fel.

…1899-ben nagyon megtetszett a bilincsbõl szabaduló jelenete egy producernek, aki szerzõdtette és európai turnéravitte. Houdini, a szabaduló mûvész hatalmas sikert aratott az „öreg kontinensen”. Sorra utazott az országokban és azzalkápráztatta el a közönséget, hogy a rendõr-fõkapitányságok zárkáiból, megbilincselve és bezárva, minden egyes alkalom-mal könnyedén kiszabadult.

Houdini legismertebb „szabaduló” száma az un. Kínai Vízi Kínzókamra volt...a mûvész lábait egyfajta fakalodába zár-ták, majd õt fejjel lefelé beleeresztették egy nagy tartályba, amely fából és fémbõl készült az elején átlátszó üveggel. Ezutóbbi azért kellett, hogy a közönség láthassa, mit csinál Houdini. A fakalodát odaerõsítették a tartály tetejéhez, ezzel mint-egy hermetikusan lezárva azt. Houdininek három perc alatt kellett kiszabadulnia. A szabadulás trükkje mindmáig nem ismert. Egy másik híres szabadu-ló számot 1912. július 7-én mutatott be Houdini New Yorkban, az un. Keleti folyónál. A rendõrség nem engedélyezte számára azt, hogy az ott találhatómólók közül bármelyiket is használja. Ezért aztán a bûvész egy vontatóhajót bérelt, és a sajtó képviselõit meghívta a fedélzetre. Houdini kezét és lábátmegbilincselték, majd egy faládába rakták, és annak tetejét leszögezték. A ládához száz kilogrammos ólomsúlyt erõsítettek, majd az egészet, a benne le-võ Houdinivel együtt a vízbe eresztették. A bûvész 57 másodperc alatt szabadult ki fogságából! A ládát késõbb a felszínre húzták, és látható volt, hogyteljesen sértetlen… Számai valóban igen nehezek voltak. Nem egyszer csupán pillanatokon múlott az élete.

…Houdini hashártyagyulladásban halt meg. A bûvész a montreali McGill Egyetemen tartott elõadásán nagyhangúan hirdette, hogy olyan erõs hasfala van,amely minden ütést képes elviselni. A Gordon Whitehead nevû diák az elõadás után megkérdezte tõle, hogy ez valóban igaz-e. Houdini igenlõ válasza után a di-ák minden további várakozás nélkül három, gyors egymás utáni ütést mért az egykori kis Erik hasfalára. Houdininek nem volt ideje arra, hogy szokása szerintmegfeszítse a hasfalát. A szerencsétlen ütések a vakbelét találták el. A késõbbiekben kiderült, hogy Houdininek akut vakbélgyulladása volt már akkor néhány napóta. Minden fájdalom ellenére nem vett igénybe orvosi segítséget és további fellépésének színhelyére utazott. Az 1926. október 24-iki Detroit-i fellépésén, aGarrick Színházban már 40 fokos láza volt, de végigcsinálta az elõadást. Utána azonnal kórházba vitték és világossá vált, hogy a megütött, már nagyon rossz ál-lapotban levõ vakbél szétrobbant, és mérgezõ anyagokat juttatott Houdini szervezetébe. Ez okozta a halálos hashártyagyulladást. Weiss Erik - Harry Houdini

1926.október 31-én, Halloween napján, 52 éves korában halt meg.

Houdini, a szabadulómûvészHoudini, a szabadulómûvész

„A Hollywood Boulevard 6817-es számú háza elõtt Bernard Schwartz csillagát látjuk. Akár találós kérdésnek is szán-hatnám: ki az a Schwartz? Tony Curtis lett késõbb a neve… A New York-i Bronxban született a kis Schwartz 1925. június3-án a magyar emigráns szabó, Schwartz Emánuel fiaként. Tényleg nem volt könnyû sora, mivel anyja, Ilona súlyos ski-zofréniában szenvedett és állandóan verte a gyermekeit. A kisfiú nyolcéves korában Julius nevû bátyjával együtt intézet-be került, mivel a család olyan rossz helyzetben volt, hogy egyszerûen nem tudott ennivalót adni a gyerekeknek.

...Joyce Selznick, az akkoriban ismert tehetségkutató és színészválogató szakember felfigyelt Schwartzra, aki így 1948-ban egyenesen Hollywoodba jutott. A 23 éves fiatalember szerzõdést kapott a Universal Picturesnél és megváltoztatta ne-vét Tony Curtisre. Tényleg tehetséges volt? Curtis szerint azért választotta ki õt Joyce Selznick, mert a színésztanonc fiúkközül õ volt a legsnájdigabb, és megtetszett a hölgynek. A háború utáni filmlegendák egész sorával kezdte együtt karrier-jét. Marilyn Monroe, Rock Hudson, Robert Wagner, Natalie Wood, hogy csak néhányat említsünk.

Élete során százhúsznál több film kötõdik nevéhez. … A nyolcvanas éveinek elején járó Tony Curtis elköltözött Los Angelesbõl, távolságot tartott Ho-llywoodtól. Ebben az is közrejátszott, hogy egyfajta sértõdöttséggel tekintett a filmiparra. Kifejezetten nehéz volt számára elviselni, hogy egyszer semkapott komoly filmes elismerést a film Mekkájában. A Hollywood Boulevard-on lévõ csillag nem vigasztalta. A 2006-ban neki ítélt Sony Életmûdíj azegyetlen, amely a filmiparban azért számít. Egy zárt lakóparkban lakott haláláig Las Vegas egyik kellemes elõvárosában, Hendersonban.

A panoráma, amely a kaszinóváros lüktetését és ugyanakkor egyfajta nyugalmat sugároz, tökéletesen alkalmas terepet nyújtott az alkotáshoz. Igen,Curtis ezt a panorámát látva maga elõtt nyúlt az ecsethez szinte naponta életének utolsó éveiben. A „Vörös asztal” címû festményét még a New York-iMetropolitan Múzeum is kiállította 2007-ben.

Curtis, aki igencsak híres volt a nõk iránti feltétlen odaadásáról, ötször nõsült. Elsõ és leghíresebb felesége Janet Leigh színésznõ volt, akivel 11 évigélt együtt. Leigh szülte neki azt a két lányt, Jamie Lee-t és Kelly Curtist, aki apjuk nyomdokaiba léptek és színésznõk lettek. Curtisnak az öt házasságá-ból összesen hat gyermeke született. Nicholas nevû fia tragikus halálát sohasem tudja elfelejteni. Az 1994-ben 23 éves fiú heroin-túladagolásban vesz-tette életét. Curtis 1998-ban vette el ötödik feleségét, Jill Vandenberget, aki közel negyven évvel volt fiatalabb nála és nagy állatbarát. Egy speciálislómenhelyt üzemeltet azóta is, a Las Vegastól 50 kilométerre található Shiloh Horse Rescue and Sanctuaryt.

Curtis büszke volt magyar és zsidó gyökereire. 2010. szeptember 29-én, 85 évesen, nevadai otthonában álmában érte a halál. Felesége, Jill karjaiközött hunyt el szívroham következtében. Október 4-én Las Vegasban helyezték örök nyugalomra. A magyar kormány nevében én vettem részt a szer-tartáson.”

TTony Curtis, a nõk bálványaony Curtis, a nõk bálványa

KKÖÖNNYYVVBBEEMMUUTTAATTÓÓ

2012/ 4. szám AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 452012/ 4. szám

Az American Hungarian Panoráma világmagazin olvasói – akik a világ számos országából hazatérnek, ha-zalátogatnak – gyakorta kérik szerkesztõségünket, hogy segítsük útbaigazítani õket egy-egy hazalátogatá-suk alkalmával. A leggyakoribb kérdések: hol szálljanak meg? Milyen éttermeket érdemes felkeresni? Mi-lyen programokat, kirándulásokat tervezzenek? Hol vannak a legjobb helyek Budapesten és Magyarorszá-gon? Nos, lapunk ezzel a rovattal – Legjobb helyek! Top Places – Meghívók – Ajánlatok – útbaigazítástad a hazatérõ, hazalátogató avagy hazatelepült magyaroknak, illetve külföldi és hazai baráti társaságuk-nak, ismerõseiknek. Ajánljuk hát mindenki figyelmébe ezeket a bemutatkozó írásokat!

Readers of the American Hungarian Panorama world-magazine who are visiting their homeland from all over the world, often ask the Publisher tohelp them to find their ways in different matters. Frequently asked questions are: where can they find a nice hotel, which is the best restourantin the neighborhood, what kind of tours do we recommend, where the the top places in Budapest and Hungary. Well, our magazine starts with thisissue a topic titled „Legjobb helyek! Top Places – Invitations – Propositons” intends to extend helping hands the visitor or repatriate Hungariansincluding their foreigner or domestic companions. We highly recommend to everybody's attention these.

A Panoráma ajánlataBujdosó Edit rovata

Díj az újításnakÖtvennyolc érvényes pályázat érkezett

a szakmai zsûrihez, köztük szerepelt aZila tortaforma, a pesti cukrászmester,Zila László (a képen) négy éve szabadal-maztatott újítása, amelyet ma már gya-korlatilag a teljes hazai szakágazat – cuk-rászatok, éttermi kis,- és nagykonyhák,parti szervizek – sikerrel alkalmaznak. Eza magyar találmány, amely lefedi a teljes

hazai gasztronómiát, most rangos elisme-résben részesült: 2012-ben Magyar Ter-mék Nagydíj elismerést kapott. Az impo-záns megjelenésû innovációs nívódíjat ahozzá járó oklevéllel dr. Latorcai János, azOrszággyûlés alelnöke adta át.

Egy másik verseny újabb gyõzelemAz ország tortája verseny, amelyet ha-

todszorra hirdettek meg idén, ma márannyira népszerû, hogy ennél jobb mar-keting egy édességnek szinte nem is kell.Még korántsincs ennyire divatban az or-

szág cukormentes tortája cí-mért kiírt viadal (melyet az EgyCsepp Figyelem Alapítvány és a MagyarCukrász Iparosok Országos Ipartestületehirdetett meg közösen), amelyben idén 18torta érkezett az ítészek elé – és Zila mes-ter süteménye, az Alma-torta egressel szereztemeg az elsõ helyet. Agyõztes torta elkészí-téséhez a cukrásznem használt sem fe-hér lisztet, sem répa-, illetve nádcukrot,sem mesterségesa da lé k a n ya g ot ,sem tartósítószert(a kiírás követel-ményeinek meg-felelõen), hanemkaramellizálhatóalapanyagokból,gyümölcscukorhozzáadásával dol-gozott. Így a torta egy-egy szele-te 25,6 g szénhidrátot, valamint309 kcal kalóriát tartalmaz –vagyis cukorbetegek, diétázókis fogyaszthatják. Ráadásulmostantól sok helyen kapható– hiszen az a cél, hogy a gyõz-tes tortát bárhol elkészíthes-sék, és minél több helyen fo-gyasztható legyen.

Édes hazai és nemzetközi megmérettetésA Budai Vár önmagában is csodálatos

élmény, hát még akkor, ha csupa menõhazai cukrászat, kávéház, csokoládéma-nufaktúra népesíti be a várfalak tövét, éskínálja édes finomságait. Köztük a Zilacukrászat is, valamint Magyarországtortája, a Szabolcsi almás máktorta ésmás sütemények mellett megkóstol-ható természetesen az Almatortaegressel is. Majd szeptember má-sodik felében több más desszerttel

együtt a cukormentes változat elutazottMünchenbe: a Zila cukrászat csapataugyanis idén részt vett Európa legnagyobbédes megmérettetésén, a hat napig tartóIBA szakkiállításon, amely Európa egyiklegnagyobb cukrász és pék nemzetközibemutatója. Sõt, mivel a Német CukrászIpartestület elnöke ismeri, és napontahasználja a Zila tortaformát, tõle érkezetta felkérés: a feltaláló a kiállítás ideje alatttartson naponta félórás bemutatót a köz-ponti pódiumon – úgyhogy a münchenibemutató egyben a Zila tortaforma nem-

zetközi karrierjének fontos mér-földköve is volt. A speciális hû-

tõtérbe 9000 darab, atortaformában ké-szült kocka került,amelyek eperbõl, re-barbarából, feketeer-dõ ízesítésû, joghurt-ból, erdei gyümöl-csökbõl álló desszer-

tek (a német ízvilágnakmegfelelõen), és ez a

fuvar min-

d e nm o z z a -

natában édeslesz, hiszen a ka-

miont maga a cuk-rászmester vezeti.

Fotó: www.termeknagydij.hu,

Lakos Gábor

Almatorta egressel megbolondítva, innovációs nagydíj az Országházban, cukormentesjelenlét az Édes Napokon, majd csaknem ezer kilométer megtétele oda-vissza egy csu-pa finomsággal megrakott kamion vezetõfülkéjében - nem lehet állítani, hogy Zila Lász-ló mestercukrásznak, a Zila Kávéház és Étterem, Krisztina Cukrászat tulajdonosánaktétlenül telt volna a nyara, majd hasonlóan folytatódna az õszkezdet...Amikortalálkozunk, olyan kipihenten, vidáman fogad, mintha legalábbis egy kari-bi nyaralásról tért volna haza. Pedig nem onnan sietett vissza az Üllõi út-ra, hanem a Kossuth térrõl, a Parlament felsõházából, ahol nem minden-napi találmányának nem mindennapi fogadtatása miatt járt.

A Zila mûhelyében mindig kisütnek valamit…

Nemzetközi porondon egy hazai topcukrászat

Az étterem különleges elrendezésû,mert két szinten várja a vendégeket. Aföldszinten van a Freskó terem, az udvarikülönterem, a télikert, a hozzá kapcsoló-dó hangulatos terasszal. Az emeleten azönkiszolgáló étterem, illetve a hajdaninyomdász nevét õrzõ Hess András-ren-dezvényterem várja a látogatókat.

A magyar és a nemzetközi konyhaspecialitásai mellett salátakülönlegessé-gekkel kínálják a finom ételek kedvelõit.Az étterem saját cukrászkészítményeivel

is kényezteti a vendégeket. A borlaponpedig megtaláljuk a magyar borvidékeklegzamatosabb nedûit. E csodálatos, kü-lönleges környezetben, étteremkomple-xumban az árak átlagosnak mondhatóak.

Az ötven és háromszáz vendéget befo-gadni képes két rendezvényterembenminden kívánságot teljesítenek: legyen azsvédasztalos bankett, állófogadásos társa-sági esemény, esküvõ, konferencia, elõ-adás, sajtótájékoztató vagy szakmai ösz-szejövetel. Az étterem vezetõi, rendez-

vényszervezõi teljes körû szolgáltatássalállnak a megrendelõk szolgálatára.

És vállalnak bármilyen külsõ, teljes kö-rû catering szolgáltatást is.

Mindezt látva, tapasztalva Mátyás ki-rály okkal csodálkozna, hogy mennyimindenben változott fél évezred alatt abudai vár világa.

Mátyás király udvarához tartozó személyek lakták azokat a palotákat, amelyek a középkorban a budaivárban, a mai Fortuna Ház helyén álltak. S abban a házban mûködött hazánk elsõ olyan nyomdája, mely

Gutenberg találmányát alkalmazta. A gyönyörû épület még õrzi a sok-sok évszázaddal ezelõtti hangulatot: a ka-pualj ülõfülkéit, a jellegzetes ablakkereteket. A Budavári Mátyás étterem a vár közepén, a Mátyás-templom és a HiltonSzálloda szomszédságában található, szemben a Domonkos-rendi kolostor tornyának oldalfalán elhelyezett Mátyás portré-val. Könnyen megközelíthetõ, hiszen a Bécsi Kapunál vagy a Várfok utca – Lovas utca keresztezõdésénél lévõ parkolóhely-tõl mindössze pár száz métert kell sétálni (elõre szervezett program esetén behajtási engedélyt kapnak a vendégek).

BUDAVÁRI MÁTYÁS ÉTTEREM ÉS RENDEZVÉNYTEREM

ÍnÍn yy enc fenc f alatalat ok ódon fok ódon f alak kalak k özöözö tttt

Budavári Mátyás Étterem ésRendezvényterem

1014 Budapest, Hess András tér 4.Telefon: +36(1)375-6175

www.budavarimatyasetterem.huinfo@budavarimatyasetterem.hu

RRefefererenciákenciákA Leo Burnett reklámiroda nemzetközi üzleti találkozójaA Mátyás-templomban celebrált aranymise utáni egyházfõi vacsoraA Mátyás-templomban tartott nemzetközi kórusfesztivál utáni állófogadásA NATO-tagországok díszvacsorája

IINNFFOORRMMÁÁCCIIÓÓ

2012/ 4. szám 2012/ 4. szám

A legtöbb külföldi páciens Franciaor-szágból, Angliából, Írországból, Norvégi-ából, és Olaszországból érkezik, hogy kb.60–70%-ot takarítson meg afogászati kezelés költségei-bõl. Mivel Magyarország2004 óta az Európai Uniótagja, így a tagországokbólérkezõ páciensek ugyanúgyrészesülnek hazájuk társa-dalombiztosítási támogatá-sából, mintha otthon végez-tették volna el a kezeléseket.Hogy miért ennyivel ol-csóbb Magyarországon azazonos színvonalú és minõ-ségû fogászati kezelés, minta nyugat-európai országok-ban, az a mûködési és fenn-tartási költségekkel magya-rázható: olcsóbb munkaerõ,alacsonyabb közüzemi, ésbérleti díjak, több páciens,stb. A Ligeti Klinika az Eu-rópai Uniós pályázat támo-gatásával jött létre, melyegyfajta biztosítékot is je-lent az európai színvonalbiztosítására.

Dr. Tóth Szilvia, a LigetiKlinika vezetõ fõorvosa el-mondja, hogy a külföldi pá-cienseket elsõsorban azimplantálás vonzza hazánkba, melynekára Magyarországon akár egyharmada islehet a nyugati országokéhoz képest, an-nak ellenére, hogy az implantátumokugyanazon német vagy svájci gyártóktólkerülnek beszerzésre. A kedvezõ ár mel-lett az ilyen fogászati centrumok, mint pl.Ligeti Klinika legnagyobb vonzereje,hogy több rendelõvel mûködnek, aholdentálhigiénikusok, esztétikai és konzer-váló fogorvosok, szájsebészek, teammunkában, szoros együttmûködésbenvalósítják meg a kezeléseket. Így komplettszolgáltatást tudnak nyújtani, anélkül,

hogy a pácienseket különféle szakorvos-hoz kellene küldeni.

Külföldi páciensek esetében a gyakor-lat az, hogy egy elõzetesenelküldött panoráma röntgenalapján a szakorvosok elké-szítik a kezelési tervet, és azárajánlatot, hogy a páciens alehetõ legpontosabb infor-mációk birtokában tudjondönteni az ideutazását illetõ-en.

Bár ma már Budapest vet-te át a fogászati turizmusközpontja címet a valamiko-ri osztrák határ menti váro-soktól, mint Sopron és Mo-sonmagyaróvár, a nagyváro-si forgatag nem mindig je-lent elõnyt. Az olcsóbb szál-loda, a repülõtértõl való kön-nyû megközelíthetõség azegészségturizmusban elõny-höz juttathatja a nem a bel-városában található fogásza-ti központokat is. Különösena családdal együtt érkezõkszámára fontos a turizmusegyéb formája, a wellness, afürdõzés és a pihenés. Ebbõla szempontból is fontos pl. aLigeti Klinika és a közelébentalálható termál szálloda

együttmûködése. Az ide látogatók a belvá-rosi szállodák árainál olcsóbban, és kelle-mes, kertvárosias környezetben pihen-hetnek, és élvezhetik a wellness szolgálta-tásokat. Mivel Budapest központja csaknéhány kilométer, a városnézés, a bevá-sárlás, vagy az éjszakai élet ugyanúgy ré-sze lehet a programnak, mint a nyugodtpihenés.

A Ligeti klinika szolgáltatási körébetartozik a külföldi páciensek itt tartózko-dásának megszervezése is, vagyis a szál-lás elõzetes lefoglalása, transzfer biztosí-tása a reptér és a szálloda, és a szálloda és

a klinika között, valamint tolmács biztosí-tása a kezelések alatt. Megérkezésükkor apáciensek egy mobiltelefont kapnak, ami-vel probléma esetén bármikor segítségettudnak kérni egy anyanyelvükön beszélõpácienskoordinátortól.

Igény szerint lehetõség van turisztikaiprogramok megszervezésére is, a borkós-tolástól a dunai sétahajózásig, kimerítveaz egészségturizmusban rejlõ összes le-hetõséget.

Köztudott, hogy Magyarországon évtizedek óta világhírû a fogorvosok képzése. Az utóbbi évtizedekben nemcsak az orvo-sok szakmai tudásáról mondható el, hogy kimagasló, de a rendelõk technikai felszereltsége is felzárkózott a nyugat-euró-pai színvonalhoz. Ez a kijelentés azonban sajnos még csak a magánklinikákra vonatkozik, ahol bár a szolgáltatási árak jó-val magasabbak, mint egy államilag támogatott fogászati rendelõben, de még így is jóval a nyugat-európai rendelõk áraialatt maradnak.

Implantátum: a hidak, protézisek alternatív megoldása

Európai színvonalat nyújt a Liget Klinika ÉrdenWellness szolgáltatásokkal, budapesti programokkal

2030 Érd, Balatoni út 910036 23 376 173

Dr. Tóth Szilviaa Ligeti Klinika vezetõ fõorvosa

wwwwww.ligetiklinika.hu.ligetiklinika.hu

– A családi hagyományokat követve,szüleim munkáját folytatva kezdtem elborokat készíteni – mondja Fekete Mi-hály. – Kezdetben saját magam és csalá-dom részére állítottam elõ bort, ezért iskülönleges gondossággal és odafigyelés-

sel végeztem a munkám. A szõlõmûve-lés és borkészítés módját számomra akezdetektõl fogva a környezet iránti tisz-

telet és a boraimat fogyasztók iránt érzettfelelõsség határozta meg. Késõbb a bor-készítés választott szakmám és hivatá-som lett, a pincészet kibõvült és családivállalkozássá nõtte ki magát. Elmondha-tom, hogy borászként is ugyanolyan oda-figyeléssel állítom elõ boraimat, mint aztkorábban szõlõsgazdaként tettem. A pin-cészethez tartozó területek ökosziszté-májának megõrzésére nagy hangsúlythelyezek. Célom a folyamatosan ésegyenletesen jó minõségû, telten gyümöl-csös ízvilágú kézmûves szekszárdi boroktermészetes és környezetbarát módontörténõ elõállítása. Örömmel tölt el, hogya Fekete Borpince nedûit fogyasztók visz-szajelzései és a nemzetközi, valamint ha-zai versenyeken elért eredmények igazol-ják törekvéseinket.

A festõi környezetben található közel20 éves, eredeti építésû pince igazi ven-dégcsalogatónak számít. A borpince han-gulatos környezetében a borkóstolás ma-radandó élményt jelent a látogatóknak. Apincében nyáron 50-60 fõ, télen 25-30 fõellátását biztosítják. A hagyományos bor-kóstolás mellett különféle rendezvények,bõséges vacsorák, kényelmes szállások ésfinn hordószauna is gondoskodik a ven-dégek pihenésérõl, kényelmérõl, kikap-csolódásáról. A pince a vendégeket egészévben széleskörû, egyedi élményt nyújtószolgáltatásokkal is várja: kulturális ésgasztronómiai jellegû tematikus borkós-tolók, rendezvényszervezés, családbarát

pince, dûlõbejárás és élményszüret. Apince évrõl-évre részt vesz az ország leg-nagyobb gasztronómiai fesztiváljain ésszakmai eseményein is.

A Fekete Borpince megtalálható aFacebook oldalon is. A borok pedig meg-vásárolhatóak közvetlenül a pincénél, te-lefonon vagy interneten keresztül, illetveországszerte a pince honlapján a Forgal-mazóink menüpontban megtalálható üz-letekben és webáruházakban.

A FEKETE BORPINCE a szekszárdi borvidék kiemelten értékes területén, az Iván-völgy szívében helyezkedik el. Avölgy az évszázadok óta híres szekszárdi borvidék egyik legkedveltebb termõhelye. A kedvezõ talajösszetétel és a délnyugatifekvés kiváló minõségû szõlõ termesztését teszi lehetõvé. A szõlõ pedig a bor lelke.

Szekszárd, IvánvölgyMobil: 06-20/49-75-455

06-30/92-95-732Tel.: 06-74/414-785

info@feketeborpince.huwww.feketeborpince.hu

Fekete Borpince – SzekszárdTermészetes, telten gyümölcsös ízvilágú borok

IINNFFOORRMMÁÁCCIIÓÓ

Mottó: határtalan összefogás – … mert, magyarok mindenütt vannak!A Panoráma Világklub egy világméretûvé szervezõdõ társklubhálózat keretein belül a kapcsolatteremtés és együttmûködéslehetõségét kínálja mindazok számára, akik készek a magyar értékek és teljesítmények jó hírének népszerûsítésére és közvetítéséreszerte a nagyvilágban. A Világklub-hálózat tagjai személyes közremûködésükkel és kapcsolataikkal a fenti gondolatkör mellé kíván-ják állítani a társadalmi, a közéleti, a kulturális, a szociális, az üzleti élet, a média, a sport, valamint a karitatív és a civilszféra jelesszemélyiségeit, közösségeit. Mindezt civil módon, minden megkülönböztetéstõl mentesen teszik, befogadva más nemzetek, népekértékeit. Rendezvényeiket lehetõségeikhez és igényeikhez mérten tartják, közös fõrendezvényük a Magyar Világtalálkozó.

29.29. A Panoráma Világklub New YA Panoráma Világklub New York-i Társklubjaork-i TársklubjaAlakult: Amerikai Egyesült Államok, New York, 2012. március 24. Elnök: Bollók Barbara. Alelnök: Jakab Vilmos.Magyarországi társelnök: Ruszanov András.

30.30. A Panoráma Világklub Floridai TársklubjaA Panoráma Világklub Floridai TársklubjaAlakult: Amerikai Egyesült Államok, Florida (Sarasota), 2012. március 25.Elnök: Molnár Helena. Alelnökök: Lehoczki Melinda és Lehoczki Kálmán.

31.31. A Panoráma Világklub Észak-afrikai Társklubja (Marokkó, Algéria, TA Panoráma Világklub Észak-afrikai Társklubja (Marokkó, Algéria, Tunézia,unézia,Líbia, Egyiptom)Líbia, Egyiptom)Alakult: az Afrikai-Magyar Egyesület együttmûködésével, Budapest, 2012.április 5. Elnök: Soós Éva Julianna (Marokkó). Magyarországi társelnök: Balogh Sándor. Alelnök: Szabó Helga.

32.32. A Panoráma Világklub Ciprusi TársklubjaA Panoráma Világklub Ciprusi TársklubjaAlakult: Ciprus, Nicosia, 2012. április 5. Elnök: Ferencz Enikõ. Magyarországi társelnök: Kovácsvölgyi Hajnalka.

33.33. A Panoráma Világklub TA Panoráma Világklub Torontói Társklubjaorontói TársklubjaAlakult: Kanada, Toronto, 2012. április 8. Elnök: Dancs Rózsa. Alelnök: Stadler Tímea.

34.34. A Panoráma Világklub Jeruzsálemi TársklubjaA Panoráma Világklub Jeruzsálemi TársklubjaAlakult: Budapest, 2012. április 9. (húsvétvasárnap). Elnök: David Meir. Magyarországi társelnök: dr. Tölgyes Margit.

35.35. A Panoráma Világklub Montreali TársklubjaA Panoráma Világklub Montreali TársklubjaAlakult: Kanada, Montreal, 2012.április 11. Elnök: Egerszegi Éva. Magyarországi társelnök: Török Judit.

36.36. A Panoráma Világklub New Jersey-i TársklubjaA Panoráma Világklub New Jersey-i TársklubjaAlakult: USA, New Brunswick, 2012.április 21. Elnök: Szatmári Friderika.

37.37. A Panoráma Világklub VA Panoráma Világklub Vajdasági Társklubjaajdasági TársklubjaAlakult: Újvidék (Szerbia), 2012.április 21. Elnök: Bunyik Zoltán.

38. A Panoráma Világklub Nevadai Társklubja38. A Panoráma Világklub Nevadai TársklubjaAlakult: USA, Las Vegas, 2012. április 29. Elnök: Sophia Zsuzsanna Wassde Czege. Tiszteletbeli elnök: Miklós Wass de Czege.

39.39. A Panoráma Világklub Hollandiai TársklubjaA Panoráma Világklub Hollandiai TársklubjaAlakult: Hollandia (Mierlo) 2012. május 1. Elnök: Landmanné dr.SzencziZsuzsanna. Alelnökök: Jaring Landman és Stritecky Ákos.Magyarországi társelnök: dr. Szalay Katalin.

40. 40. A Panoráma Világklub Luxemburgi TársklubjaA Panoráma Világklub Luxemburgi TársklubjaAlakult: Luxemburg (Luxembourg), 2012. május 1. Elnök: Szenci Krisztina. Magyarországi társelnök: dr. Szalay Katalin.

41.41. A Panoráma Világklub Queenslandi TársklubjaA Panoráma Világklub Queenslandi TársklubjaAlakult: Ausztrália (Queensland, Gold Coast), 2012. május 1. Elnök: Nuspán Eszter. Alelnök: Bugár Mária. Titkár: Bozsik Tamás

42.42. A Panoráma Világklub Nagyszõlõsi TársklubjaA Panoráma Világklub Nagyszõlõsi TársklubjaAlakult: Ukrajna (Kárpátalja), Nagyszõlõs, 2012. május 5. Elnök: Grigora Éva. Magyarországi társelnök: dr. Mezei László.

43.43. A Panoráma Világklub Nógrád Megyei Társklubja A Panoráma Világklub Nógrád Megyei Társklubja Alakult: Salgótarján, 2012. május 9. Elnök: Sulyok László. Alelnök: Simon Lajos.

44.44. A Panoráma Világklub Ausztriai TársklubjaA Panoráma Világklub Ausztriai TársklubjaAlakult: Ausztria (Bécs), 2012. május 21. Elnök: Radda István. Alelnök: Radda Marika.

45.45. A Panoráma Világklub Nigériai TársklubjaA Panoráma Világklub Nigériai TársklubjaAlakult: Budapest-Lagos, 2012. május 23. Elnök: Omotunde Komolafe. Magyarországi társelnök: Czuh János.

46. 46. A Panoráma Világklub Indonéziai TársklubjaA Panoráma Világklub Indonéziai TársklubjaAlakult: Budapest-Jepara, 2012. május 28. Elnök: dr. Suri Zoltán.

47.47. A Panoráma Világklub Franciaországi TársklubjaA Panoráma Világklub Franciaországi TársklubjaAlakult: Franciaország, Párizs, 2012. május 31. Elnök: Virág Ibolya. Magyarországi társelnök: Fülemen Róza. Alelnökök: Tar Pál, TakácsySándor. Ügyvezetõ: Prohászka Péter.

48.48. A Panoráma Világklub Fejér Megyei Társklubja A Panoráma Világklub Fejér Megyei Társklubja Alakult: Székesfehérvár, 2012. június 4. Elnök: Dr. Gubánné Pintér Annamária.

49.49. A Panoráma Világklub Belorussziai TársklubjaA Panoráma Világklub Belorussziai TársklubjaAlakult: Belorusszia, Minszk, 2012. június 5. Elnök: Madari Ákos.Alelnökök: Kováts Orsolya, Dr .Szalay Katalin.Magyarországi társelnök: Bartucz Éva.

50.50. A Panoráma Világklub Mezõségi Ifjúsági Társklubja A Panoráma Világklub Mezõségi Ifjúsági Társklubja (az elsõ ifjúsági társklub)(az elsõ ifjúsági társklub)Alakult: Románia (Mezõség), Szék, 2012. június 17. Elnök: Csorba Zsuzsanna. Magyarországi társelnök: Pörneki András.

51.51. A Panoráma Világklub Görögországi TársklubjaA Panoráma Világklub Görögországi TársklubjaAlakult: Görögország, Thesszaloniki, 2012. június 21. Elnök: Kirner Zsuzsa. Magyarországi társelnök: Joó Géza.

52.52. A Panoráma Világklub Sri Lanka-i TársklubjaA Panoráma Világklub Sri Lanka-i TársklubjaAlakult: Sri Lanka, Wanchawala, 2012. június 25. Elnök: Bányai Gabriella.

53.53. A Panoráma Világklub Pennsylvaniai TársklubjaA Panoráma Világklub Pennsylvaniai TársklubjaAlakult: USA, Pittsburgh, 2012. június 28. Elnök: Dr. Várdy Ágnes. Alelnök: Dr. Várdy Béla

54.54. A Panoráma Világklub Indianai TársklubjaA Panoráma Világklub Indianai TársklubjaAlakult: USA, Bloomington, 2012. július 11. Elnök: Dr. Kocsárdy Éva Anna.Titkár: Kocsis Krisztián.

55.55. A Panoráma Világklub Pest Megyei TársklubjaA Panoráma Világklub Pest Megyei TársklubjaAlakult: Budapest, 2012. július 13. Elnök: Lõrincz Kálmán. Alelnök: Dr. Máthé Gizella.

56.56. A Panoráma Világklub Angliai TársklubjaA Panoráma Világklub Angliai TársklubjaAlakult: Anglia, Poyton, 2012. július 15. Elnök: Bartos Gábor. Magyarországi társelnök: Szadló Éva.

57.57. A Panoráma Világklub Algériai TársklubjaA Panoráma Világklub Algériai TársklubjaAlakult a Magyarországon Tanult Algériai Diákok Egyesületének közremûködésével. 2012, július 16. Budapest- Tlemcen. Elnök: Abdelbari Boumediene.

58.58. A Panoráma Világklub Aucklandi (Új-Zéland) TársklubjaA Panoráma Világklub Aucklandi (Új-Zéland) TársklubjaAlakult: Új-Zéland, Auckland, 2012. július 23. Elnök: Gavin Enikõ. Magyarországi társelnök: Dr. Szalay Katalin.

59.59. A Panoráma Világklub Mexikói TársklubjaA Panoráma Világklub Mexikói TársklubjaAlakult: Mexikó, Cancun, 2012. július 26. Elnök: Dr. Ujj Emõke.

60.60. A Panoráma Világklub Németországi Ifjúsági TársklubjaA Panoráma Világklub Németországi Ifjúsági TársklubjaAlakult: Németország (Tauberbischofsheim), 2012. július 27. Elnök: Kalenics Diana.

61.61. A Panoráma Világklub Heves Megyei TársklubjaA Panoráma Világklub Heves Megyei TársklubjaAlakult: Eger, 2012. július 30. Elnök: Deák Boldizsár.

62.62. A Panoráma Világklub Burgenlandi TársklubjaA Panoráma Világklub Burgenlandi TársklubjaAlakult: Ausztria, Eisenstadt, 2012. augusztus 2. Elnök: Zelei József

63.63. A Panoráma Világklub Dániai TársklubjaA Panoráma Világklub Dániai TársklubjaAlakult: Randers, 2012. augusztus 5. Elnök: Solvesten Pradarics Krisztina. Magyarországi társelnök: Dr. Tamás Gábor.

64.64. A Panoráma Világklub Háromszéki Társklubja A Panoráma Világklub Háromszéki Társklubja Alakult: Románia ( Illyefalva), 2012. augusztus 7. Elnök: Bakó Zoltán.Magyarországi társelnök: Menyhárt Ágnes.

65.65. A Panoráma Világklub Stájerországi Társklubja A Panoráma Világklub Stájerországi Társklubja Alakult: Ausztria, Graz, 2012. augusztus 10. Elnök: Dr. Norbert Adelwöhrer. Magyarországi társelnök: Dr. Tamás Gábor.

66.66. A Panoráma Világklub Costa Rica-i Társklubja A Panoráma Világklub Costa Rica-i Társklubja Alakult: Costa Rica, San José, 2012. augusztus 15. Elnök: Burján Katalin.

67.67. A Panoráma Világklub Patagóniai Társklubja A Panoráma Világklub Patagóniai Társklubja Alakult: Argentína, Bariloche, 2012. augusztus 23. Elnök: Dr. Besenyi Károlyné. Alelnök: Dr. Besenyi Károly. Magyarországi társelnök: Fóthy Erzsébet.

68.68. A Panoráma Világklub Békés Megyei TársklubjaA Panoráma Világklub Békés Megyei TársklubjaAlakult: Békéscsaba, 2012. szeptember 25. Elnök: Gécs László.

69.69. A Panoráma Világklub GyõrA Panoráma Világklub Gyõr-Moson-Sopron Megyei Társklubja -Moson-Sopron Megyei Társklubja Alakult: Sopron, 2012. október 1. Elnök: Eõry Zoltán.

70.70. A Panoráma Világklub Magyarországon TA Panoráma Világklub Magyarországon Tanult Afrikai Diákok Társklubjaanult Afrikai Diákok TársklubjaAlakult: Budapest, 2012. október 3. Elnök: Ahmed Szliman.

71.71. A Panoráma Világklub Törökországi Társklubja A Panoráma Világklub Törökországi Társklubja Alakult: Ankara-Budapest, 2012. október 9. Elnök: Guler Ilona.

72. A Panoráma Világklub Szíriai Társklubja 72. A Panoráma Világklub Szíriai Társklubja Alakult: Damaszkusz-Budapest, 2012. október 17. Elnök: Midáni Nizár.

73. A Panoráma Világklub Albertai Társklubja 73. A Panoráma Világklub Albertai Társklubja Alakult: Edmonton, 2012. október 23. Elnök: Juhász Zsuzsa.

1.1. Panoráma VilágklubPanoráma VilágklubAlakult: Budapest, 2003. október 23. Alapító-elnök: dr. Tanka László.Ügyvezetõ: T. Fehér Iréne

2.2. A Panoráma Világklub Csongrád Megyei TársklubjaA Panoráma Világklub Csongrád Megyei TársklubjaAlakult: Szeged, 2005. augusztus 20. Elnök: Szilágyi Árpád.Alelnök: Harmath Ilona

3.3. A Panoráma Világklub Felvidéki TársklubjaA Panoráma Világklub Felvidéki TársklubjaAlakult: Szlovákia, Révkomárom, 2006. március 15. Elnök: Tarics Péter.

4.4. A Panoráma Világklub Szabolcs-SzatmárA Panoráma Világklub Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Társklubja-Bereg Megyei TársklubjaAlakult: Nyíregyháza, 2006.november 6. Elnök: Sipos Ildikó.

5.5. A Panoráma Világklub Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Társklubja A Panoráma Világklub Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Társklubja Alakult: Törökszentmiklós, 2007. március 15. Elnök: Pörneki András.

6.6. A Panoráma Világklub TA Panoráma Világklub Tolna Megyei Társklubjaolna Megyei TársklubjaAlakult: Bonyhád, 2010. július 22. Elnök: Kereki Kati.

7.7. A Panoráma Világklub Somogy Megyei Társklubja A Panoráma Világklub Somogy Megyei Társklubja Alakult: Kaposvár, 2010. október 29. Elnök: Nagyváradi-Kis Anna.Elnökhelyettes: Koszó Aranka. Alelnök: Kovács József. Titkár: Milovecz Vera.

8.8. A Panoráma Világklub Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TársklubjaA Panoráma Világklub Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TársklubjaAlakult: Miskolc, 2011. január 20. Elnök: dr. Mezei László. Alelnök: Úrhegyi László.

9.9. A Panoráma Világklub VA Panoráma Világklub Veszprém Megyei Társklubja.eszprém Megyei Társklubja.Alakult: Veszprém, 2011. február 25. Elnök: Irmes Zsolt.

10.10. A Panoráma Világklub Bács-Kiskun Megyei TársklubjaA Panoráma Világklub Bács-Kiskun Megyei TársklubjaAlakult: Kalocsa, 2011. március 18. Elnök: Salaczné Várszegi Mária.

11.11. A Panoráma Világklub Beregszászi TársklubjaA Panoráma Világklub Beregszászi TársklubjaAlakult: Ukrajna (Kárpátalja), Beregszász, 2011. május 13. Elnök: Babják Zoltán. Magyarországi társelnök: dr. Mezei László.Ügyvezetõ: Kázmér Dávid.

12.12. A Panoráma Világklub Técsõi TársklubjaA Panoráma Világklub Técsõi TársklubjaAlakult: Ukrajna (Kárpátalja),Técsõ, 2011. május 14. Elnök: Száva József.Ügyvezetõ: Kolozsvári László. Magyarországi társelnök: dr. Mezei László.

13.13. A Panoráma Világklub Zala Megyei Társklubja A Panoráma Világklub Zala Megyei Társklubja Alakult: Keszthely, 2011. május 20. Elnök: dr. Tamás Gábor.Alelnök: Nemere László. Titkár: Horváth Sebestyénné Zsuzsa.

14.14. A Panoráma Világklub Brazíliai TársklubjaA Panoráma Világklub Brazíliai TársklubjaAlakult: Brazília (Sao Paulo), 2011. június 4. Elnök: Gyuricza Gábor. Társelnök: Piller Éva.

15.15. A Panoráma Világklub Hajdu-Bihar Megyei TársklubjaA Panoráma Világklub Hajdu-Bihar Megyei TársklubjaAlakult: Debrecen, 2011. június 17. Elnök: Vojtkó Ferenc.Alelnök: dr. Szaffkó Péter.

16.16. A Panoráma Világklub Massachusettsi Társklubja A Panoráma Világklub Massachusettsi Társklubja Alakult: USA (Boston), 2011. augusztus 14. Elnök: Baloghné Kovács Éva.Alelnök: dr. Széchenyi Péter.

17.17. A Panoráma Világklub Új-zélandi Társklubja A Panoráma Világklub Új-zélandi Társklubja Alakult: Új-Zéland (Wellington), 2011. augusztus 28. Elnök: Kaprinay Éva.

18.18. A Panoráma Világklub Székelyföldi TársklubjaA Panoráma Világklub Székelyföldi TársklubjaAlakult: Románia (Erdély), Gyergyószentmiklós, 2011. november 25. Elnök: Kopacz Zoltán. Magyarországi társelnök: Fûrész L. Ferenc.

19.19. A Panoráma Világklub Indiai TársklubjaA Panoráma Világklub Indiai TársklubjaAlakult: India (Új-Delhi), 2011. december 20. Elnök: Suresh Chaudhary. Alelnök: Raj Kumar Sharma. Ügyvezetõ: Savita Chaudhary. Magyarországi társelnök: dr. Tamás Gábor.

20.20. A Panoráma Világklub Szatmári TársklubjaA Panoráma Világklub Szatmári TársklubjaAlakult: Románia (Partium), Nagykároly,2012. január 14. Elnök: Bogdán Georgescu. Magyarországi társelnök: Sipos Ildikó.

21.21. A Panoráma Világklub Svájci TársklubjaA Panoráma Világklub Svájci TársklubjaAlakult: Svájc (Zürich), 2012. január 27. Elnök: B. Szabó Péter.

22.22. A Panoráma Világklub Ausztráliai TársklubjaA Panoráma Világklub Ausztráliai TársklubjaAlakult: Ausztrália (Sydney), 2012. február 5. Elnök: Ilosvay Gusztáv. Magyarországi társelnök: Bõsze Ferenc.

23.23. A Panoráma Világklub Kaliforniai TársklubjaA Panoráma Világklub Kaliforniai TársklubjaAlakult: Amerikai Egyesült Államok, Kalifornia (Ontario). 2012. február 11.Elnök: Szabó Zsóka. Alelnök: Faragó Katalin. Ügyvezetõ: Horváth Katalin.Titkár: Elekes Renáta. Magyarországi társelnök: Kereki Kati.

24.24. A Panoráma Világklub Argentínai TársklubjaA Panoráma Világklub Argentínai TársklubjaAlakult: Budapest, 2012. február 13. Elnök: Vass Mátyás. Magyarországitárselnök: Szöõr Anna.

25.25. A Panoráma Világklub Svédországi TársklubjaA Panoráma Világklub Svédországi TársklubjaAlakult: Svédország (Malmö), 2012. február 18. Elnök: Rosenheim Ilona. Magyarországi társelnök: dr. Szalontai Éva. Alelnök: Hoffman Zsuzsa. Titkár: Gaál Zsolt Miklós.

26.26. A Panoráma Világklub Mauritániai TársklubjaA Panoráma Világklub Mauritániai TársklubjaAlakult: Budapest, 2012. március 4. Elnök: Ahmed Szliman. Magyarországi társelnök: Czuh János.

27.27. A Panoráma Világklub Spanyolországi TársklubjaA Panoráma Világklub Spanyolországi TársklubjaAlakult: Spanyolország (Madrid), 2012. március 13. Elnök: Fodor-Lengyel Zoltán. Alelnök: Olga Pérez Arroyo.

28.28. A Panoráma Világklub Iráni TársklubjaA Panoráma Világklub Iráni TársklubjaAlakult: Irán (Teherán), 2012. március 15. Elnök: Varga Sinai Gizella.Alelnök: Szabó Attila. Tiszteletbeli elnök: Gyenge Irén. Magyarországitárselnök: Samira Sinai.

A Panoráma Világklub és hálózatának bemutatása

Honlapcímünk: www.vilagklub.huA Világklub-hálózat kialakulásának története, vezetõi

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 492012/ 4. szám48 AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 2012/ 4. szám

Médiamix Kiadó1581 Budapest, Pf.100

E-mail: media.mix@chello.hu

HirHirdetés:detés:Magyarország: 3000 Ft/év

Amerika: 40 USD/év

Európában: 30 EUR/év

Kanada: 40 USD/év

Ausztrália: 40 AUD/év

Új-Zéland: 40 AUD/év

Elõfizethetõ a kiadónál és a külföldi munkatársaknál.

ElõfizElõfizetés:etés:

MaMagygyararorországi szszági szerkesztõségerkesztõségMédiamix Kiadó, H-1143 Budapest, Besnyõi út 9. Postacím: Budapest 1581, Pf.: 100., E-mail: media.mix@chello.hu

Fõszerkesztõ: DR. TANKA LÁSZLÓ (+ 36-209-28-00-88)

Felelõs szerkesztõ: Balás RóbertMunkatársak: Bába Szilvia, Bujdosó Edit (Legjobb helyek rovat), Kereki Kati, Fûrész L. Ferenc, Török Judit

Számítógépes szerkesztés: Horváth Zsolt. Tel.: (+36) 30-85-72-412; e-mail: hzs@zpnet.hu

Külföldi szKülföldi szerkesztõség:erkesztõség:Mixmedia Inc., 245 East 81 Street New York, NY 10028 Molnár Travel, Tel.: 212-535-3681, 212-744-3991

ISSN

158

9-71

92 (o

n-lin

e)

ISSN

158

9-39

87 (n

yom

tato

tt)

Külföldi munkatársaink:AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

New York:Mészáros László640 Essjay Drive Villa A, Buffalo, NY 14221, USA

Tel.: 716-830-6039 E-mail: les51@roadrunner.com

New Jersey:Szatmári Friderika, 91 Douglas Ave, Somerset, NJ

08873, Tel.: -1-732-659-6683

e-mail: fridaszatmari@gmail.com

Dr. Tarján Gábor, P.O.Box 57 Garfield, NJ 07026, tel:

973-772-8810, e-mail: gaborttt@aol.com

Florida:Ifj. Szalay Róbert, 6204 29th Street East, Bradenton, FL34203, Tel.: 941-755-5550, Fax: 941-751-6281E-mail: rszalay@neminc.com

Molnár Helena, Bayshore Garden #3, 5916 Palm LN C-34, Bradenton, FL 34207 USA. Tel.: 1-941-301-4774.E-mail: helenamolnar@yahoo.com

Pennsylvania:Dr. Várdy Béla5740 Aylesaboro Ave. Pittsburgh, PA 15217,

tel.: 412-422-7176, e-mail: vardy@duq.edu

Texas:Váli Péter, 1409 Berne Lane, Lewisville, TX. 75067

(972) 420-6732. E-mail: peter.vali@comcast.net

Washington D.C.:Dr. Lõwy Dániel, 13255 Revillo Loop, Woodbridge, VA 22191, USA.Tel.: (703) 490-0359; E-mail: dlowy@cbmse.nrl.navy.mil

Fedor Erika, tel.: 202-497-1166.Email: efedor55@gmail.com

Illinois:Harmath István716 Brummel St. Evanston IL 60202Tel.: 847-864-8626, e-mail: istvanharmath@gmail.com

Massachusetts:Balogh K. Éva – Boston. Telefon: 1(734) 846-3190

E-mail: eva.balogh@bridgecultural.com

Website: http://bridgecultural.com/index.html

KANADA

Toronto:Susan Papp, 80 Carlton St., Toronto, Ont. M5B 1L6.

Tel.: 416-413-1300 ext. 239; E-mail: rakoczi@ca.inter.net

Dancs Rózsa, 122 Silas Hill Drive, M2J 2X9,E-mail: rosacae@hotmail.com

Montreal:Mailáth Mária, 5211. Hingston ave. Quebec, H3X, 3R5,Tel./fax: 514-482-8136, e-mail: editor@magyarkronika.com

Victoria:Miska János, 903-139 Clarence St., B.C. V8V 2J2, tel.:

250-381-4196, e-mail: jpmvic@netscape.net

Ottawa:Dragan János, Hungarian Community Centre, Ottawa,Ontario, CanadaK2G 0E7. Email:draganjanos@gmail.com

Alberta:Juhász Zsuzsanna, 1410. 19. Mont Clare Pl.St. Albert ABT8N 3Y1 E-mail: zsuzsa787@hotmail.com

ARGENTÍNA

Buenos AiresHaynalné Kesserû ZsuzsánnaLuis Monteverde 4251 –(1636) Olivos, Buenos AiresTel.: 54-11/4711-1242;E-mail: amagyarhirlap@yahoo.com

BRAZÍLIA

Sao PauloPiller Éva, Rua das Carpas 58, 04648-020 Sao Paulo, SPE-mail: evapiller@terra.com.br

VENEZUELA

Diegoné Fedor Aliz, Apartado 80 659, Caracas 1080-A/VenezuelaTel./fax: 0058-212-986 6048, mobil: 0058-412-978 2685E-mail: fedoraliz@yahoo.com, alicia_fedor@yahoo.com

AUSZTRÁLIA

Gold CoastBozsik Tamás, Zsuzsa Rumincik, Southport, QLD4215, 9 Fuji CL, AUS, Tel.: 61-7-5597-2989e-mail: sruminci@bigpond.net.au

SydneyHódi Margit, 67C/1.Mc.Donald Street Cronulla 223O NSWE-mail: margarethodi@optusnet.com.auTel.: (02) 8-521-7733

MelbourneSzeverényi László, 9 Howard Ave. Ringwood East, 3135,Victoria, Tel: (03) 9879-8203, E-mail: kisujsag@netlink.com.au

Solymossy Kálmán, 208 Beaconsfield Pde Middle ParkVic. 3206, Australia. Tel.: (03) 9690-3781, fax: 9690-1765

ÚJ-ZÉLAND

Kaprinay Éva, 112.Clyde St. Island Bay,Wellington 6023 N-ZTel.: 64-4-3835-395 email: kaprinayeva@gmail.com

TASMANIAKatona Géza, 11 Zomay Ave Dynnyme, 7005,Tasmania, AustraliaE-mail: katona@tasmail.com

IZRAEL

Dán Ofry, 5. P.O.B 32370, Tel Aviv ,61323, Israel, Tel.: 972-505-276-888, fax: 972-3-6709-602E-mail: ofryd@yahoo.com

SR| LANKA

Bányai Gabriella, Vithanage Wate, Sri Gunaratne MwKalahe, Wanchawala, Galle; Tel.: 00-94-77-916-9363;E-mail: gabrielle@wow.lk; bgabryella@gmail.com

SVÁJCB. Szabó Péter – ZürichE-mail: Peter.Szabo@gmx.net

SVÉDORSZÁGDr. Szalontai Éva, Solvándegatan 1A.ll8., 21457 Malmö1132 Budapest, Visegrádi u.12. Tel./fax: 36 1340 47 19

E-mail: evaszal@t-online.hu

KÁRPÁT-MEDENCETatár Zoltán, (Erdély) Cluj-Napoca (Kolozsvár) 400.186

Str. Scortarilor, Nr. 38/18, tel.: 40-264-444.093. E-mail:

tatar_zoltan@yahoo.com

Tarics Péter (Felvidék). Tel.: 00421-908-421-503, 0036-

30-499-6362E-mail: tarics.p@freemail.hu

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje, az

Nyomda: Kapitális Nyomdaipari Kft., Debrecen, felelõs vezetõ: ifj. Kapusi József.