4
I. évf. Kis.Czell.IB97. október 10. 5. szám. TÁRSADALMI, KÖZMŰVELŐDÉSI ét KÖZGAZDASÁGI HETILAP. - MEGJELEN MINDEN VASÁRNAI Szerkesztőséé és kiadóhivatal Kis-CzéllFerenez József utcza 118 szám. Felelós szerkeszti és laptnüvjdonoa Merei (Jraeza György. E L Ő F I Z E T É S I 6 frt, félévre 2 Trt ötPEí". hegyedévre 1 frt 25 kr. Hirdetések és Nyiltterek Egy évre ^^nej^iLljap^o(1ás szerint vétetnek ful -Tömörüljünk. '.Furcsa egr város ez a Kis-CzeH, mel\ röl elmond i a mar a . Keuieiietüiij:!I Lapok" és igen Bokán mondjuk, ÍIOIÍV páratlan az egész országba, hanem ehez hozzá kell tennünk, .hogy a rossz szo- kásokbán is páratlan «-/. a kis város. „íme egy szép kis várös^-melynek lakosai gazdagságban, jóllétben és bol- dogságban élnek.* Fájdulom inni keik azonban kimondanunk, hogy ez nem egészben igy van. Mert ha valaki fi- gyelmesen és. lelkiismeretesen vizsgálja városunk belső életét, arra a tapaszta- latra kell, hogy jöjjön. Itogy a város gazdagsága potemkin gazdaság; jólléte c/.ifra nyomorúság. Hiszen a polgárság, az értelmiség nagy részével együtt úszik az adósságba, és hallatlan drága pia- czuiik, vagv piaez sem b-teben ma hol- nap élűi sem vagyunk képessek, — bol- dogsága titkolt elégedetlenség és egy- más iránti kaján irigykedés. Hogy nem nz elélilieni derűs ké- pet mondhatják az igazságnak, hanem ezen szomorú rajzot, abban • hibás a mult. de még sokkal hibásabb A jelen ; sehol egy kisebb városba mint a miénk. annyi képesség. i\nnyi_kínálkozó alka- lom ég tér nz üdvös tevékenység szá- mára, mint városunkban, de sehol oly mély' indolentia, bűnös néni törödés~a közérdek iránt, mint nállunk. j - ^ - _ j Kr. a bűnös iiftiiTiáuojnság, irigy- kedés, gyűlölködés, lenézés, kicsinylés öl meg im'.r csirájában minden üdvös eszmét és tervet. Letloruugolni, lecsé- pclui. kigúnyolni, semmibe venni, oh éhez Czellben igen sokan valóságos mű- vészileg értenek ; de valamit tenni, al- kotni, alioz már igen kéve -n - hanem beszélni és tele szájjal beszélni, tekin- télyes pósból ez már imponál. Ez a szerencsétlen nembánomsiig és el illő 1 szár in ázott szomorú nl lapotok teszik lelieiö\é. hogy városunkban alig néhány ember uralja - ü helyzetet, s a város lakóssninak zöme egVkedvüen nézi a dolgok folyását a vezérlő elem visszavonulása a lakosság alsó rétegé- ben ineghunyászkódáct szül. . ' Tévédnek azonban azok. kik' azi hi-rák. hogy' HZ alázatosság a tisztelet jele. mert ellenkezőleg gyűlölettel fordul- nak el azoktój a pósolóklól, kik a hely- zet líraiunk képzelik magokat Azonban ne keressük a Inbiit azok- ban, inert az a lakosság értelmiségének - zömében van. Ha többet foglalkozná- nak a közügyekkel, ha a városi és vi- déki érdekek megrédelmezésekor a köz- jólétet-is elő mozdítanák —akkor meg- s/.nmié nz a szánalmas rendszer, hogy egy kisebb töredék irányitsa köz és tár- sadalmi ügyeink menetét. De a polgá- rok nagyrésze minden küzdelem nélkül átengedi, a teret a pénz és vagyon ha- talmának, míg másik része, ezek uszály {-hordozójává lessz. Van egy másik rész is, a .mely ugy gondolkozik, hogy az elöljáróság és képviselő testület is, csak formalitásból van, nem. pedig hogy azt támogassuk, és a közjó érdekébeni üd- vös tevékenységre és buzgólkodásra sar- kaljuk. A képviselőtestületi tagok meg- választásánál is nem az érdem és. köz- ügyek, iránti önzetlen érdeklődés és te- vékenység, hanem n személy áz irány- adó, s holmi családi s Isten tudja mi- féle politikai vagy vallási tekintetek. - A k:iii» nem törődés .oka tehát anmik. Iiogv a vezetésre valóban hiva- tott elemek" minden nemesebb eszme iránt közönnyel viseltetnek, s nincs más I ambitiójok mint lenézéssel és megveies- ! sel fordulni el mindentől T á g c % & A királyi szoboralakok élet- rajzáról. .. - Folytatás." IV.) Bethlen Gábor erdélyi fsjedelnm. Született 1580-ban és meghalt 1659-ben. Bá- thzry Zsigmond fejedelem meghizésából 1600- baa már sereget vezetett Mihály vajda el- len. Báthory lekósxönése után Bethlen Szé kely József ellen Boesksyt segítette s feje- delmi izékbe. Bocsksy Magyarországi bad- járatábaa mint fejedeluiéoek föunáosusa é» tábornoka vettt ráaat. Booskay halála után Bátborv Gábort segítette a fejedelmi székbe, de ez féltékeny lett reá éa üldözte, mire Bethlen a törökökből menekült 8 1613-ban nagy sereggel jött Báthory ellen. Es Nagy- váradra menekült, hol megölték, mire a tő- rök Bethlen Gábort nevezte ki Erdély feje- detmávé. A rendek elfogadták. JJ-ik Mátyás előbb vonakodott, de mivel Bethlen s bécsi békét elfogadta, elismerte fejedelemmé. Alig erősödött meg uralma, kitört a 30 kves há- ború, a erre jsBethlenoek-j ismét a fenyegetett magyar alkotmány és vallásszabadság védel- mére kellett kelnie. 16]9-bea Magyarországba vezett* hsdsit a elfoglslta sz egész felvidé- ket sőt Pozsonyt is Szt. István koronájával együtt. Mind a mellett óhajtotta a békét s alkudozásokat kezdett. Ezek szénben II. Fer- dinánd makacssága misit meghiúsultak,, ss rendek s beszterczebányaj gj ülésen 1620. sug. 25-én Bethlen Gábort mag var líráivá válasz- tották. Bethlen elfogadta a királyi czimet, de magát imin koronáztatta meg. Erre a harex ismét kitört a tartott még Bethlen szövetsé- geseit a cseheket s fehérhegyi csatái.an meg nem Verték. Erre Bethlen 1621-ben Ferdi- nánddal békét kötött Nikolsburghan, vissza- adva a. koronát éa lemondva a királyi ezim- rfilj megelégedett a német,birodalmi berezegi czimmel, a bécsi béke megerősítése fejében. Bethlen azonban még két ízben fogott fegy- vert 11. Ferdinánd ellen, mint a Habsburg ellenes európai hatalmak azövetségess. 1023- ban éa 1626-ban az első a második bécsi, az utóbbi a pozsonyi békével ért véget. A^ már sodik támadás után Bethlen s bécsi udvar- hoz közeledett, a hajlandó volt Ferdinánddal a török, S'len szövetkezni, ha ez felhagyva a protestánsuk iddözésevel s egyik lean; át hoz- záadja, de Feríliaáod ezt sz ajánlatót vissza- utasította., mire Bethlen felhagyott töfiökelle- ues terveivel és a brandenburgi vélsaxló feje- delem leányát Katalint vette nőül. Ez által a protestáns hatalmak érdekköréhez- csatla- kozott s Gusztáv Adolf szövetségese lett. E köábe a németországi protestánsokért szállt síkra s a lengyel korona megszerzésén fára- dozott, de - Bulyos betegségbe cselt B miután második nejét fejedelemnővé választatta ielső neje Károlyi Zsuzsanna volt.). 1629-ben meg- halt. Bethlen Gábor korának legnagyobb alakja volt. - «• V.) Husysdy János Magyarország kor- mányzója: Est a világtörténelmi alakot egy Nagy Sándorhoz. Caesarhoz, vagy N'apolcoo- hoz hssnulitják, a küllőid irodalma mint nem- zetközi harezost említi/mert hadi tettei ,sz_ r egész nyugati ozivjlizácziőt védelmezte és mentette meg a törökök csapásai ellen. 1443- ban a legnagyobb vakmerőséggel támadta meg saját otthonába. Negyvenezer emberrel tőrt be a Balkánhegyláncz Traján szorosán, Szer- - bia szivébe Nisaát elfoglalja, legyőzi Haszám basa'seregét és beveszi Szófiát. Szétveri Ká- lim bég seregét és egyesülve I. l'lászló ki- rály seregével,. Murát szultáni ismételten le- veri. *A török hatalom-egy évszázad óta ek- kor fogott meg először, mert főserege meg- semmisült, a török hatalom megdőlt Bosznia,- HercVegovina. Szerbia, Oláborsxág és Albá-

-Tömörüljünk.cellbibl-digit.cellkabel.hu/micro/Kemenesaljai_Lapok/1897/1897 - 05.pdf · czuiik, vagv piaez sem b-teben ma hol nap élűi sem vagyunk képessek, — bol dogsága

  • Upload
    others

  • View
    1

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: -Tömörüljünk.cellbibl-digit.cellkabel.hu/micro/Kemenesaljai_Lapok/1897/1897 - 05.pdf · czuiik, vagv piaez sem b-teben ma hol nap élűi sem vagyunk képessek, — bol dogsága

I . évf. Kis .Cze l l . IB97 . o k t ó b e r 10. 5. s z á m .

TÁRSADALMI, KÖZMŰVELŐDÉSI ét KÖZGAZDASÁGI HETILAP. - MEGJELEN MINDEN VASÁRNAI

S z e r k e s z t ő s é é é s k i a d ó h i v a t a l Kis-CzéllFerenez József utcza 118 szám.

Felelós szerkeszti és laptnüvjdonoa

Merei (Jraeza György.

E L Ő F I Z E T É S I

6 frt, félévre 2 Trt ötPEí". hegyedévre 1 frt 25 kr. Hirdetések és Nyiltterek

Egy évre

^^nej^iLljap^o(1ás s z e r i n t v é t e t n e k f u l

-Tömörüljünk. '.Furcsa egr város ez a Kis-CzeH,

mel\ röl elmond i a mar a . Keuieiietüiij:!I Lapok" és igen Bokán mondjuk, Í IOI ÍV

páratlan az egész országba, hanem ehez hozzá kell tennünk, .hogy a rossz szo­kásokbán is páratlan «-/. a kis város.

„íme egy szép kis várös^-melynek lakosai gazdagságban, jóllétben és bol­dogságban élnek.* Fájdulom inni keik azonban kimondanunk, hogy ez nem egészben igy van. Mert ha valaki fi­gyelmesen és. lelkiismeretesen vizsgálja városunk belső életét, arra a tapaszta­latra kell, hogy jöjjön. Itogy a város gazdagsága potemkin gazdaság; jólléte c/.ifra nyomorúság. Hiszen a polgárság, az értelmiség nagy részével együtt úszik az adósságba, és hallatlan drága pia-czuiik, vagv piaez sem b-teben ma hol­nap élűi sem vagyunk képessek, — bol­dogsága titkolt elégedetlenség és egy­más iránti kaján irigykedés.

Hogy nem nz elélilieni derűs ké­pet mondhatják az igazságnak, hanem ezen szomorú rajzot, abban • hibás a mult. de még sokkal hibásabb A jelen ; sehol egy kisebb városba mint a miénk.

annyi képesség. i\nnyi_kínálkozó alka­lom ég tér nz üdvös tevékenység szá­mára, mint városunkban, de sehol oly mély' indolentia, bűnös néni törödés~a közérdek iránt, mint nállunk. j - ^ - _ j Kr. a bűnös iiftiiTiáuojnság, irigy-kedés, gyűlölködés, lenézés, kicsinylés öl meg im'.r csirájában minden üdvös eszmét és tervet. Letloruugolni, lecsé-pclui. kigúnyolni, semmibe venni, oh éhez Czellben igen sokan valóságos mű­vészileg értenek ; de valamit tenni, al­kotni, alioz már igen kéve -n - hanem beszélni és tele szájjal beszélni, tekin­télyes pósból ez már imponál.

Ez a szerencsétlen nembánomsiig és el illő 1 szár in ázott szomorú nl lapotok teszik lelieiö\é. hogy városunkban alig néhány ember uralja - ü helyzetet, s a város lakóssninak zöme egVkedvüen nézi a dolgok folyását a vezérlő elem visszavonulása a lakosság alsó rétegé­ben ineghunyászkódáct szül. . ' Tévédnek azonban azok. kik' azi hi-rák. hogy' HZ alázatosság a tisztelet jele. mert ellenkezőleg gyűlölettel fordul­nak el azoktój a pósolóklól, kik a hely­zet líraiunk képzelik magokat

Azonban ne keressük a Inbiit azok­

ban, inert az a lakosság értelmiségének -

zömében van. Ha többet foglalkozná­nak a közügyekkel, ha a városi és vi­déki érdekek megrédelmezésekor a köz­jólétet-is elő mozdítanák —akkor meg-s/.nmié nz a szánalmas rendszer, hogy egy kisebb töredék irányitsa köz és tár­sadalmi ügyeink menetét. De a polgá­rok nagyrésze minden küzdelem nélkül átengedi, a teret a pénz és vagyon ha­talmának, míg másik része, ezek uszály

{-hordozójává lessz. Van egy másik rész is, a .mely ugy gondolkozik, hogy az elöljáróság és képviselő testület is, csak formalitásból van, nem. pedig hogy azt támogassuk, és a közjó érdekébeni üd­vös tevékenységre és buzgólkodásra sar­kaljuk. A képviselőtestületi tagok meg­választásánál is nem az érdem és. köz­ügyek, iránti önzetlen érdeklődés és te­vékenység, hanem n személy áz irány­adó, s holmi családi s Isten tudja mi­féle politikai vagy vallási tekintetek.

- A k:iii» nem törődés .oka tehát anmik. Iiogv a vezetésre valóban hiva­tott elemek" minden nemesebb eszme iránt közönnyel viseltetnek, s nincs más

I ambitiójok mint lenézéssel és megveies-! sel fordulni el mindentől

T á g c % & A k i rá ly i szoboralakok é le t ­

r a j z á r ó l . .. - Folytatás."

I V . ) Bethlen Gábor erdélyi fsjedelnm. Született 1580-ban és meghalt 1659-ben. Bá-thzry Zsigmond fejedelem meghizésából 1600-baa már sereget vezetett Mihály vajda el­len. Báthory lekósxönése után Bethlen Szé kely József ellen Boesksyt segítette s feje­delmi izékbe. Bocsksy Magyarországi bad-járatábaa mint fejedeluiéoek föunáosusa é» tábornoka vettt ráaat. Booskay halála után Bátborv Gábort segítette a fejedelmi székbe, de ez féltékeny lett reá éa üldözte, mire Bethlen a törökökből menekült 8 1613-ban nagy sereggel jö t t Báthory ellen. Es Nagy­v á r a d r a menekült, hol megölték, mire a tő­rök Bethlen Gábort nevezte k i Erdély feje-detmávé. A rendek elfogadták. JJ-ik Mátyás előbb vonakodott, de mivel Bethlen s bécsi békét elfogadta, elismerte fejedelemmé. Al ig erősödött meg uralma, kitört a 30 kves há­ború, a erre jsBethlenoek-j ismét a fenyegetett magyar alkotmány és vallásszabadság védel­mére kellett kelnie. 16]9-bea Magyarországba

vezett* hsdsit a elfoglslta sz egész felvidé­ket sőt Pozsonyt is Szt. István koronájával együtt. Mind a mellett óhajtotta a békét s alkudozásokat kezdett. Ezek szénben I I . Fer­dinánd makacssága misit meghiúsultak,, s s rendek s beszterczebányaj gj ülésen 1620. sug. 25-én Bethlen Gábort mag var l í rá ivá válasz­tották. Bethlen elfogadta a királyi czimet, de magát imin koronáztatta meg. Erre a harex ismét kitört a tartott még Bethlen szövetsé­geseit a cseheket s fehérhegyi csatái.an meg nem Verték. Erre Bethlen 1621-ben Ferdi­nánddal békét kötött Nikolsburghan, vissza­adva a. koronát éa lemondva a királyi ezim-rfilj megelégedett a német,birodalmi berezegi czimmel, a bécsi béke megerősítése fejében. Bethlen azonban még két ízben fogott fegy­vert 11. Ferdinánd ellen, mint a Habsburg ellenes európai hatalmak azövetségess. 1023-ban éa 1626-ban az első a második bécsi, az utóbbi a pozsonyi békével ért véget. A^ már sodik támadás után Bethlen s bécsi udvar­hoz közeledett, a hajlandó volt Ferdinánddal a török, S'len szövetkezni, ha ez felhagyva a protestánsuk iddözésevel s egyik lean; át hoz­záadja, de Feríliaáod ezt sz ajánlatót vissza­utasította., mire Bethlen felhagyott töfiökelle-ues terveivel és a brandenburgi vélsaxló feje-

delem leányát Katalint vette nőül. Ez által a protestáns hatalmak érdekköréhez- csatla­kozott s Gusztáv Adolf szövetségese lett. E köábe a németországi protestánsokért szállt síkra s a lengyel korona megszerzésén fára­dozott, de-Bulyos betegségbe cselt B miután második nejét fejedelemnővé választatta ielső neje Károlyi Zsuzsanna volt.). 1629-ben meg­halt. Bethlen Gábor korának legnagyobb alakja volt. — - «•

V.) Husysdy János Magyarország kor­mányzója: Est a világtörténelmi alakot egy Nagy Sándorhoz. Caesarhoz, vagy N'apolcoo-hoz hssnulitják, a küllőid irodalma mint nem­zetközi harezost emlí t i /mer t hadi tettei ,sz_ r

egész nyugati ozivjlizácziőt védelmezte és mentette meg a törökök csapásai ellen. 1443-ban a legnagyobb vakmerőséggel támadta meg saját otthonába. Negyvenezer emberrel tőrt be a Balkánhegyláncz Traján szorosán, Szer- -bia szivébe Nisaát elfoglalja, legyőzi Haszám basa'seregét és beveszi Szófiát. Szétveri Ká­lim bég seregét és egyesülve I . l 'lászló k i ­rály seregével,. Murát szultáni ismételten le­veri. *A török hatalom-egy évszázad óta ek­kor fogott meg először, mert főserege meg­semmisült, a török hatalom megdőlt Bosznia,-HercVegovina. Szerbia, Oláborsxág és Albá-

Page 2: -Tömörüljünk.cellbibl-digit.cellkabel.hu/micro/Kemenesaljai_Lapok/1897/1897 - 05.pdf · czuiik, vagv piaez sem b-teben ma hol nap élűi sem vagyunk képessek, — bol dogsága

Tiiiiiörftlji'Vn •••'»•'.független jmfgi i rs ig .1 egv :i 11.JrI> i olyan férfink mellé . ¡1 k ik mii i i lui i •.iiiellékteliiaitetek n é l k ü l e t tye-1 d i l i a voros g y ő r i fejlődését. ¡1 polgiir- I síig j ó l « t é l f n tár&ululnii-«-s ku l tu rá l i s eleFistiipöfiisVit a "¡1 társtulsduii osV.ttil v oli .!

• tömör í tésé t írjuk /.lis/Jójukni'. a_ _ •y Tudja .¡«'1 11 város, értelmiségi* és

p o l g á r s á ö n ^ l i o g y kifc M k ik a vá­ros é rdeke i t önzet lenül szolgál ták és szolgál ják, és kik n/.ok a^kik ennek é r - ;

dekélieti soha semmit sénTTetti 'K. * '*2 Í ' - " • " T K N A X . . ^

KÖZGAZDASÁG. Állategészségügyi kimutatás a ragadós állati Iwtegségek állasáról, a. föhimivelési hivatalos értesítő alapján 1»97. "szeptember 2'J-én

V.aamegy é ben; ' L é p f e n e : Gyűrvár 1 udvar.. T a k o n y k o r és b ő r f é r e g : Kör­

mend 1 udvar. - • ^ H i m l ő : Budis 3 udvari S e r t é s o r b á o c t : Bőd 1, Bucsu

1, Csatár 3, Jaák 3, :Kő~ye*kut I , MeBzlcnl, N . Nárda 3, Olnd 3, Szcnt-Golhard 2, ösz-sze.-eu 'J község, 1.'» udvar.

S e r t é s v é s z : Bajánháza, Bucsu, Csé-uye, .Győrvár, Hegyfalu, Ikervár; Jak, Jakla. Jobbágyi. Kerkás Kápolna, Körmend, Ná-dasd, Nárai. Olaszka, Usstfi-Asszouyfa. Kom, Szt.-Golhárd, Szcrgény, összesen l'.lközségbe n.

56034. az. iv/t.mf. \-~ ; -

l 'ályáznti h i rde tmény. A néhai < '«iky Petronella grófnő altul,

magyarországi gazdásági tanintézeteken ta­nuló vagyontalan ifjak részére tett alapítvány komataiből négy, egyenbiut 300 frtoa ösztön­díjra a*. l-. 'T » tunévre pályázat ezennel hirdettetik. •• . 1 • '

Ezen öeztöndijakra első sorban a telje-' son árva. "ilyenek hiányában pedig "lyan sze­

génysorán hallgat k pályáskatnak,-a kiknek atyjuk nem ét, : - * . * ' A pályázni szándékozók kellően felsze­

relt folyamodványaikat á fnldjniyelésügyi m. kir. minísterbez czimezve folyó évi október bő'15-ig bezárólag a magyar-óvári m. kir. gazdasági akadémia vagy az illető gazdasági tanintézet igazgatóságánál uyujtbatják be.

Budapesten, 189". évi szept. bő 15-én. . ' Földfnirrl^siigífi »1. kir. minisler.

J á n o s b á a f a l u b ö l c s e t u -~ d ó s i t á s a 1. '-

Mán a negyödik uságát óvastam a mi kedvös czélli uság csioyálónknak s mindjárt azután máa magam is ugy kezdörtem gandu-kodnyi, hogy hát mán most ippen hamarosan a hogy valami haragossá kévánná — mert. hát kérőm aláaan ezt csak onnantu kell mon­dani.mivel minden embernek van ám hara­gossá — hát még a k i az sgész virág előtt mondja ki a sok 3gazságot, bát meg annak bojne vaóaa haragossá.- Hanem bát osak azt igyeközök mán kimondani,, hogy mert bát a ezelli uság — nem fordu egyhamar a hátára hát béilitánék én is abb a jósorba a hó töb- j bet köll dolgozhyi, mint a padon ülnyi és peletykáznyi.

E — beszilgótném hat én is egyször másszor a kedvös uság csinyáló ur uságálía. I

hogy mini gondógodunk i t t falun azok a k i k gondukodnyi szeretnénk. _ _

Ippeg miko megyütt a másik vasárnapi uság köllött vaj tiz etnbernok is Sárvára mennyi a királyi jegyző urboa; éa nagy sirás éa neszezés vöt a famíliákba, hogy mi leazsz ptboo a kis gyerökukbü a még azt a nagy bosszú utat megjárja a nagykorú família vagy 3—4 napig. — mind e puszin a -kiskorú népsig.

Há t a hogyan bire fotamlott a faluba, hogy ki van irva az újságba ippen as a r i ­valgás, bogy amolyan, Istenverte messze la­kik tüllünk a tekintetöa királyi jegyző ur, i bogy most mán bizonyosan lözelebb boazák hozzánk Czellbe, vagy bát ha 6 nem gyün egy ujat csinyálnak Kis-Czellbe, • akkor még egy napnyiba Be fog az ut kerülnyi — mingyá aat tanárad tok mi okosabbak, bogy bá t nagy sza­márság von már most Sárvái tá mennyi a rae-koll várayi mig Kis-Czellbe leszuz királyi jegyző. • - • '•

Ere aztán leczilaput a aeszeaéa * nagy őrömmel mind othon maradtak a mig késjön lesz a mi királi jegyzőnk. . - .

I)áj uram Isten meljen sok szip haaznya leasz ennek rejáuk nézve!- hát még Kia-Czell városunknak mikor mind ott fogjuk mán meginya az áldomást az örökség után. Nem is lessz ám mán kérőm ölég az a tizenöt— husz koosma a ki most van meg. ba mind ulvan magas ..lesz is mint a "Mészáros uramé vagy. olyan bosszú mint a Tori uramé.

- - Így gondulkoduak mi i t t falun kedvös Uság csinyálő ur ba megengödi és tudtára adja az -uságába azoknak a nagy uraknak, hogy jobban siessenek a királi jegyzővel.

J Á N O S .

Újdonságok. — A kis-ezelli bál . A kemenesaljai fia­

talság f. hó 3-án Kiss-Cullbéa a Korona Vendéglőben zártkörű tánozmulatságot rende­zett, mely méltóan sorolható a jól sikerült kis-ezelli bajok közé, amennyiben fesztelen jókedv uralkodott a mulatság kezdetétől v i ­lágos virradtig. Jelenvoltak : Leányok: Aj -kay Jolán, Berzsenyi Margit, Horváth Ilma Nagy Hona, Putbeani Paula baronesse, R«. mete Irén, Remete Sarolta, Kuliéi Erzsik.

uiália. A szerencsétlen várnai ütközet nem a Hunyadi hibája volt, mert ő á háború foly­tatását ellenezte,.dc a babom párt feje Ju­lián bibornok ékcsszólásával rá bírta a . k i ­rályt és a rendekat a háború folytatására s a Murát szultánnal kötött 10 éves béke szer­ződés megszegésére, minek következménye a" szerencsétlen várnái csataicu^hol elesett az csküszegő király Julián hibornoltlvulegyíUT" 1 l-l l-ben. Hunyadi Hrakul oláh virjda fog­ságába komit, de onnan onakbamar kiszaba­dulván, 1 l i k b a n az orssug kormányzójává választatott. Li'yuagyobb diadalát éle^e al­konyán vivta k i Mahomed szultanon7 ki t 14üt>-l>an julins 2?-étl, 3 évvel Konstantiná­poly bevétele után Nándorfehérvár mellett

.tönkre vert, s ezen győzelmi- után alig 3 bét múlva augusztus 11-én a simányi táborba kiütött pestis áldozata lett. f

Kolvtatása következik.

Nem Ígérek, — de adok majd cserébe "~A tiedért egy szerető szivet,

• Te vagy annak csillaga, tündéié S az leborulva, imád Tégedet! «.

Oalris.

jMeirt"igérel?... Nem ibérek én berezegi koronát, Nem ígérek mit meg uciu'adhatok Nem mondom, hogy lehozom "az égről Kedvedért az esti esillagot.

Nem igérem, bogy majd fejdiszitem Siép fejed fa nlélység b y ö n g y é v e ^ , Nem "épitetj éli'-s tünc érvirat , Hol a bajukl mosolyoj ;vá kel.

Eszményi utazás

- Na^yváradtúl-kincses Kolozsvárig. !- . Vándor.

Nagy meglepetéssel a nem csekély meg> ütközéssel is fogadták a fiatalok az öregnek ezt az előttük érthetetlen, gyanús éa gyors elhatározását és erős feltételét.

Hanem mi volt természetesebb, mint­hogy egy szerelmes fiatal ember nemcsak olyan kecsegtető éa kellemesnek ígérkező ajánlatot, hogy kedvesét a vállain hordozza, hanam más valóságos nyaktörő ajánlatot M elfoga­dott volna szerelmem kezéért.

Ki lett tűzve a határnap; az apa mint ellenőr élén megjelent a szerelmes pár a hegy­aljába » megkezdődött a feltételek 'végrehaj­tása. Megindult édes terhével, izmos erejében bizva, a merész vállalkozó", l t j u k a kát hegy­séget elválasztó mély árok mentén húzódó gyalog uton joláh nyelven .kerere-. vezetett felfelé; de alig haladtai a meredek hegység derekáig, midőn a fiatal! ember nagyot tánto­rogva, maga holtan esett-össze, a lány pedig

esés közbe a mély á rokba-zuhan t , aonaét> össaezuzot koponyával szintén élettelenül , emelte k i tudatlanságában önző éa lelketlen édea apja.

Ez a legendája a Csueaa melletti egyik nagyobb hegységnek — érről nevezte el a nép „Fa t s " azaz leánybegynek.

í j moat ezen k i * elméseié* után hasz­náljuk tol kedve* útitársam gyorsan a 15 perosből megmaradt időt, a tekintsünk végig ezen a páratlan szépségű Svajczi mintára épült bire* k i* Caneaán.

Ez a bajdani k i* oláh falu az én gyer­mekkoromban arról volt nevezete* Kalotaszeg vidékén, hogy i t t ellenőriztette a Gróf Bánffy család a háiom Kőrös é« liregán vizén, Nagy-Váradig úsztatandó faanyagok mennyiségét, oly módon, hogy a Kőrö* vita felett épített alkotmányról, egy a viz felett lógó hegyes hor­gokkal felazerelt erő** láucz volt alkalmazva a jobbpartól a balparüg. Ezt a prízaitiv, de annál félelmesebb akadályt az tán, ' a .mely fel é* levonható volt, éjeire egészen a vizfölé eresztették, vagy teljesen a viz alá merítették, bogy azok -a láthatatlan hegye* horgok bele akadjanak a lopott faanyagokkal átsurranni akaró emberekbe é* faanyagokba. A falu ak­kor alig ál iott 30 apró v iakóból, *gy pár ura-dalm i- épület é* egy hosszú korcsmából.

_ - Nézzük most az uj Csúcsát: W . A. szalmás viskókat modern bázak, nya­

ralók, vendéglők váltották fel. Számos aya-

Page 3: -Tömörüljünk.cellbibl-digit.cellkabel.hu/micro/Kemenesaljai_Lapok/1897/1897 - 05.pdf · czuiik, vagv piaez sem b-teben ma hol nap élűi sem vagyunk képessek, — bol dogsága

3. oldal. K E M K N E S A L J A I L A P O K . október 10.

Káth Carola, Veöröa Ottília, Vidoa Ilma, Vldos Margit. A uszonyok : Berzsenyi Jenő né, Berzsenyi Dezaőné, Károlyi Endréu'é özv. Kisfaludy Kristófué, Nsgy l>ónesué._ Nagy Fálné, Nagy Petemé, Br. l 'utheáai Ödönné, Itáfiel Mihályué, Remete Dénesné, Veöröa Séodorué, Vidoi Józsst'né. Meglepte az egy­begyúlt előkelő társaságot a bálteremnek eddig i t t szokctlaii díszítése, melyről a Korona vendéglő bérlője Mészáros János gondosko­dott, a ezért az elismerés és dicséret őt i l ­le t i . A terem valóságos pálma s más. exoti-kus virág kertté volt alakítva • oly csínnal • művészi szakértelemmel voltak a díszítések elrendezve, hogy az összhang a legmagasabb műízlést is kielégíthette. A diszítés szépsé­géért és leleményességéért azonban a dicsé­ret 'Weiustein Gusztáv helybeli kárpitost és di8zit.it i l leti , k i is ezen szakban kiváló íz­lésének és szakértelmének adta tanújelét. -

- — Elzűa i te t i rendelet a t incz taní -t i s ró l Hogy mi mindenre nem ér rá a mi­nisztérium, ázt-legjobban igazolja legújabb rendélete, mely a tánca tanításról szól. Ez a rendelet apróra szabályozza, hogy a tánciis-aolában hány óráig szabad tánczolni, és hogy mit szabad hűsítő ital gyanánt inni ? Meg­ható gondosság pl. á kormány részéről, hogy nemcsak fagylaltot nem enged a táuosolók-nak enni, de 100 frt pénzbírság esetleg 10 napi elzárás-terhe-alatt eltiltja' a szódavíz, mohai, kávé, csokoládé ée mát efféle italok és ételek élvezetét is, egyedül a tiszta és hamisíttatlan ivóvíz és s málna és más gyü­mölcslé, vagy a görögdinnye, vagy más gyü­mölcsök fogyasztását engedi meg. De meg­szabja a zenét is ez a megható gondoaságu rendelet Czimbalom, ezitera, automata-zené," vagy két szál begedü meg van tiltva,.oaakis „egy- hegedű, vagy „egy* zongora mellett szabad tánczolni. Csodálatra méltó gondosság ez. — Egyébiránt az 60.743/V B. asámu miniszteri rendelet így szó l : - -.

1. §. Nyilvános táncaoktatáahoz rendőrha­tósági engedély szükséges, mely csupán meg­bízható és kifogástalan előéletű egyéneknek adható. Olyanok, kik azakavatottságukat ok levéllel, vagy akik a magyaroroszagi táucz-taaitók egyesülete részéről kiadott bizony­lattal képesek igazolni, mások fölött előnyben részcsitendök. Engedélyt rendszerint csak ma­gyar állampolgárok nyerhetnek, külföldi éknek* kivételesen csakis belügyminiszteri engedély-lyel adható. .

3. §. Mindkét nembeli táooztanulók, .élet- j korok szerint csoportomra, vagyis a gyér-inekek és a felnőttek külön-külön órákban j

oktatand.il.. A gyermekek oktatása az esti k i ­lenc* őráu tul nem terjedhet.

Felnőttek mindenütt "csak a hatósági megállapított senélési zárórán bejül oktatha­tók, mi a törvéuvHzabta bélyeggel ellátandó, rendőrhatósági engedélyokmányban határo­zottan kikötendő.

3. §. A nyilvános tám-ziskolák rendes ok­tatási óráiban idegenek nézőkként nem . ve­hetnek részt. Kivételt képeznek az oktatan­dó k hoszátartozandői. ^ 4. §. Az oktatásért csupán az előre meg­állapított és engedélyokmányban számszerű­leg kitüntetett évad, havi- vagy leczkedijak szedhetők. -

5. §. Nyilvános tánczískolákban zenekísé­ret ként rendszerint osupán egy-egy zongora vagy hegedű használható (!)

6. §. Etelék vagy italok, ezukrászati vagy kávéházi ezikkek kiszolgáltatása ugy. pénzért; mint ingyen ; valamint ételek és szeszes ita­lok behozatalának megengedése nyilvános lauezoki atási órákban szigorúan, tilos. Kivé­telt képeznek a frissítőül szolgáló ivóviz (!), gvümölcanedvek (ezitromviz, málnaszörp, stb } nyers gyümölcsök. (!)

7. §. A szorosan vett oktatási helyiségben a tánezórákban tilos a dohányzás.

8. §. A tánezoktatást befejező szokásos zármulaUágon a 3-ik; 5-ik és 6-Jk §§-ok . t i ­lalmai az elsőfokú hatóság által szükség ese­tében föltüggeaathetők. .

9. §. Az ezen szabályrendelet ellen vétők vagy cselekvők rendőri kihágást követnek el s a mennyiben nem a fennálló törvények alapján vagy másképp büntetendők, 50 krtól 100 frtig terjedhető" pénzbüntetéssel, behajt­hatatlanság esetén 3 órától 10 napig terjed­hető elzárással fognak büntettetni. Súlyo­sabb beszámítás alá eső .körülmények között, vagy ismétlés esetében á tánezmesterek ezen­felül az engedély időleges vagy véglegee visa-scavonásával is büntethetők.

— Nyilvános köszönet Távirat utján lévén mint egyévi önkéntes ezredemhez be-szóllitva, nem maradt időm ösmerőseimtöl és barátaimtól személyesen elbúcsúzhatni. Ez uton mondok tehát távozásom alkalmából kö­szönetet mindazoknak, kik irányomba, mint az életpályán kezdő igen fiatal ember irá­nyába (bizalmas jóindulatot éa barátságot ta­núsítottak — ajánlom magam öemerőseim és barátaim jó emlékezetébe. Isten velők! Kelt Kís-C'zellben, 1897. október 2-án. R ó n a k y Jenő. adóti azt.

— Körjegyző tálasxtás.-i 'ápoozon a f. hó 5-én megár to t t körjegyzői választás al-

kaiméval Sokoray. Elek, Kovács Dénes é a " László Lajos pályázók közöl Sokoray Elek egyhangúlag körjegyzővé megválasztatott. Gra­tulálunk.

- T4a. Pápoczon f. hő"3-án reggeli -7 .. órakor Takács Gábor sxérűs kertjében tüz ütött k i , leégett 5 lakóház, 4 mellék-gazda­sági épület, takarmány és szalma 1C00 frt." becsértékben. A tüz. keletkezésének oka -is­meretlen.

— Pályáza t . .Nemes-Magasiban nyűg-; díjazás folytán üresedésben levő körjegyzői állás f. évi november C-áu d. u. 2 órakor fog pályázat utján betöltetni. ' —

- . , •• 150 " - "

- 1 8 9 7 szám. -

. . . .

Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881 .

évi L X . t.-cz. J 02. §-á értelmében ezennel közhírre teszi, hogy a kig-czell^^ktr,^ já ­rásbíróság 1895. évi "2264 szánni végzése következtében Nagy Antal pálfai lakos ja­vára. FeslerVJózsef és. neje ellen- 35 frt s járulekai erejéig foganatosított kielégí­tési végrehajtás utján lefoglalt és 385 frtra becsült gazdasági-' eszközök, szarvas­marhák s totaz 1881. 60: t . cz. 120 g-a értelmében nyilvános árverésen eladatnak. _

He l j árverésnek a kis-czelli kir , jbfc róság 1304.. 1897.. számit végzése folytán 35 frt tőkekövetelés és eddig összesen 22 frt 15 krban-"bíróilag már megállapított költségek erejéig Ménén leendő eszközlé­sére 1897. é v i ..k-t . . b é r h ó 2 7 - i k n a p j á.n a k d é l e l ő t t i 9 ó r á j a has taridóíil kitüzetik. os ahhoz a yenni szán­dékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1 8 3 1 . évi L X . t . cz. 107. és 108. s-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérő­nek becsáron alul is el fognak adatni. -

Kel t Kis-Czell, 1897. évi október hó 6-ik napján. V é g h kir. bír. végrehajtó.

raló tornyocskát kandikálnak felénk a hegy­oldal sürü lombjai alól, melyek közül érdek­lődésűnket éa figyelmünket leginkább magára voaja egyik kiváló basái írónőnk Gyarmatby Zsigáné nyaralója

Szebb és alkalmasabb hely alig van a költői faotasia növelésére Kalotaszeg vidékén mint a természeti szépségekbea gazdag, vad­regényes csúcsai hegyek és völgyek.

Oh! én tudom, hogy milyen egy esneaai tavasai, nyári, őszi • tudom, hogy milyen ott fenn a begyek csúcsáról látható zord téli tá j­kép is. Hiszea az Isteni Kalotaszeg vidéke volt az én „gyermekresaéuyim s bánátim ta­nyája", s érzi Vándor mikor oda vissza gon­dol, hogy .szive vcriik, szíve fáj." Ot t él­vezni a hús nyári estéket, a folyón innen ée tol hegyekkel ét völgyekkel bontott iürü lombok alatt, midőn felhőtlen égen a felkelő hold egy fényes ea&at koronghoz hasonlít, • annak' világosaágában elvesznek a csillagok, •ugarai, míg néhány csillagnak asonban a hegyek feletti saúk láthatár ellenkező részén ki-ki tör tündöklő reagése; a hot a sötét kéli ég szúr­ja a komor erdők még sötétebb peremébe hajlik slá. Ha padig leteukintünk a völgybe a Kőrös vize tükörszerűen eaillámlik. felénk a az -erdők végtelen nyugalmát csak a faleve-

••' '' ~k l ' : . - - p S S f

lek suttogása • aa innen onnan rohanó hegyi patakok caörgedezése zavarják, minek kö­vetkeztében valami állandó zsongás és zize-gés hatol fülünkbe.

Egy ilyen estét élvezve Erdély béresei koit, elandalító mámorba úszik a költői lélek a az ember örökké é l n i . . . . élni.vágyik.

De Csúcsáról akartam valamit beszélni s még vajmi keveset mondtam róla; ugy elragadtak kóaza gondolataim mint a rab-oroszlánt, a mely magát szülőföldére képzeli, j

A község maga, az azt övező regényes keretben, a maga zajos indóházával, hosszú szabályos modern tan egyetlen utczájával ven- j déglőivel, zajgó vizeivel, kőrös menti berkei­vel — egy vadregényes fekvésű európai hirú gyógyfürdő benyomását gyakorolja a szemle- , lőre. ri •• '

Csúcsa kalotaaaeg vidéke nagy és tiszta magyar kálvinista mező város Bánffy Hunyad közönségének kedvenez mulató éa kiránduló helye. ,

; I t t állandóan vig «s pezsgő élet folyik. A ekigáaynak is akad itt dolga elég

mert a kalotaszegi híres lányos -és menyecs­kék nem sütik ám otthon a makkot.

" "-((Vége.kóv.

i i ' * • -». - | v ••"•/. A.. :•• . •

2628/1837 t k v i . szám.

Á r v e r é s i h i r d e t m é n y i kivonat . A kis-czelli kir. járásbíróság mint

tkvi . hatóság ezennel közhírré teszi, hogy Reich Imre vógrehajtatónak Lakos Pál vég­rehajtást szenvedő.elleni 120 frt tőke, en­nek 1897 évi május hó 20-ik napjától járó 6% kamatai 2 frt 16 kr óvási V 3°/ováltó dij 12vfrt .10 kr, peri I I frtvégreha. 6 frt 65 kr jelen árverés kérvényi költsé­gek behajtása iránti végrehajtási ügyében, a szombathelyi kir. törvényszék a kis-czelli kir. járásbíróság területén, Kis-Czell köz­ségben fekvő a knr-czelli 9-ik sz. tjkben A v 9 hrsxátn alatt foglalt 63 számú há­zas ingatlan 2875 frt kikiáltási árban az alulirt kir. jbiróság hivatalos helyiségében 1987.' évi déczeraber hó 2-ik napján d. e. 9 órakor nyilvános bírói árverésen ela­datni fog.

A venni szándékozók tartoznak a k i ­kiál tás i 'árnak 10".'i>-át bánatpénz fejében a biröi kiküldött kezéhez letenni.

A vételár és ennek az árverés nap­jától számítandó 5% kamatai 3 hó alatt lefizetendő.

Az árverési feltételek alulirt hatos és Kis-Czell (községházánál tekinthetők m<

Kir . jbiróság miiít tkvi . hatóság Kii zellhen 1897. évi augusl'ztus hó '31-én.

L á s z l ó , kis. aljbifó;

Page 4: -Tömörüljünk.cellbibl-digit.cellkabel.hu/micro/Kemenesaljai_Lapok/1897/1897 - 05.pdf · czuiik, vagv piaez sem b-teben ma hol nap élűi sem vagyunk képessek, — bol dogsága

október 10. _ ̂ -42

JQ-

I

-•©

• " B - t *

' 3 : , 3

M .

J E •

3 -O 5 >

M OS

í i

©

P l

¿ 3 2 bű

>

i 1

E? 8

„ '-O oe Já

« 2

1 I | I C 3 •O 04 I

I ' a g j a M N C 10 o a. E

o

s | « 2 « * °

i - °

É >

w o S o e

:0 3 i

S i f I

l | l

•a £ t 111 .sí •„ B *- o

60

60

60

| 3 =8 5 -

Í J

6s g

"O O -r;

8 8 1

•o

' s í *

n a

f i * 1

. 1 1 o

<8 f f

. 1 *

szóból .

Rendkívül é r d e k e * nyi la tkozatokat kaptunk az . .Asbest"talpbeles h a s z n o s s á g á r ó l az o r s z á g minden r é -Bizonyara é rdeke ln i fogja önt , ha m u t a t ó n a k közlünk n é h á n y a t :

T i s z t e l t D o k t o r u r !

A z a s b e s t b e t é t i c z i p o k

k i t ű n ő e k n e k b i z o n y u l l a k ,

s z i l á r d a n é s p u h á n j á r o k ;

m e g s z ű n t m i n d e n l á b f á j á ­

s o m , u g y h o g y — a z t h i -

l á b b a j

t o v á b b i o r v o s l á s t n e m i g é >

S z i v e s t a n á c s á t k ö s z ö n i

Dáncson, 1897. 8iept. 17-ÓD

tiszteifi liire

Wekerle Sándor.

Högyes orvos-tudor urnák Budapesten. De. ur szabadalmát képeső Aabest-talpbe-

tétekkel, ugy könnyű nyíri , mint Tsdiszcai-pőimet ellátván, a használat alatt tapasztalt előnyöket: kellemes pobajáráa, ngy nagyobb járásnál a lábnak a hortaolástól megóvása, mint kétségtelen eredményeket, doktor urnák tudomására bosui részeniről szives kötelessé­gemnek tartom, ""'*

Budapest, 1897. szeptember ti-án. Rónay Jrinos, orsa. képvizelő.

Edvl I l lés Károly jogtudós, a kiváló pub-lieista. a következőket úja :

.Az Asbest-csipőtulpak nagyszerűen bevál­nak egész esaliidomsál, a kitttnő gyártmányt a legmelegebben ajánlijaiom".'

Szombathelyi. Antal.koltai fbldbirtokoa a többek közt a következőket írja:

„Vadászat alkalmával lissználtam az As­best talpbélést; a járás könnyebb és kelle-meaebb.volt, mert lábam nem csúszott ide-oda".

Duehon József, a szigetvári takarékpénz­tár igazgatója, a k i ma 81 éves aggastyán bosszú leveléből köböljük ezt a részletet:

: „Czipőmet Aabesttel béleltem; k i t hete, hogy e csípőkben járok. Az eredmény idáig áz, hogy a talpaim nem égnek oly nagyon; a lábikrák naponkénti daganata elmaradt".

Érdekes a következő levél i t : — Tisztelt uram!

„A megrendelt és használatba vett Asbest talpbélés nagyon jól bevált. Tiábam, mely tele van tyúkszemmel, teljesen" nyugodt benne, mintha esak vánkosok között lenne Kérem még .számomra küldeni I p á r ilyen talpbélést, 35 em. bosszút.''

Csik-Szent-Márton. 1897. ezept. 13. Dr. Molnár László, ügyvéd.

B r . Hnfaagel János zavari (Poesonymegye) orvos szószerint a következőket Írja:

.Zavar Nagyszombattól 7 — 8 kilométernyire fékezik. Eat »z utat nem egyszer megtettem már gyalog, de soha másfél óránál hamarább, akármennyire siettem is. Mihelyt as Asbest betétes eaipőm elkészült, próbagyaloglásra in­dultam, Vonaton bementem Nagyszombatba és haza gyalog jöttem, egész kényelmesen öt negyedóra alatt; a nélkül, hogy csak a leg­kisebb fáradtságot is éreztem volna. A lábam könnyen izradáshak indul: ez útban azonban nemcsak bogy a lábam nein Izzadt, hanem mintha as egész testemben jótékony hűvösség

< áramlott volna azét, alulról fölfelé.. Legköze-

Kotsa Dezső siklósi-ügyvéd. — „ A k i egyszer Asbest talpbetétet használt,

soha többé nem fogja azt nélkülözhetni. Meg­győződésem, hogy a k i ad a kényelmes láb­belire, az A»bet talpbélést fog viselni".

Végll Árpád m. kir. posta és távíró főtiszt Zágrábban, ezeket irja:

•-.Tisztelt Doktor nr! Korszakos tnegbecsülhedeh találmányának

teljes elismeréssel kell adóznom akkor, midőn. \ ^ \ , m e g j n t teszek rendelést." visszagondolok azon időre, midőn lábamon' bőrkeméevedés. gyakori lábiszadás igen kel­lemetlenül, mondhatni az idegességig zseni-rosták. Azon négy év óta azonban, hogy As­best talpbélésü ezipöket viselek, sezn a láb­tól! gyakori meghűlés, sem semmi Itílibájuk, melyek előbb a czipőktől eredtek, nem kínoz­nak, de kalocsnit sem. kell hordanom, mert nj feltalálmányu Asbest talpbélésü czipői tel­jesen vízhatlanok. Teljes elismeréssel és há­lával vagyok hazafias tisztelettel".

Zágráb, 1897. aug. 29,

Tal lér József níagyar-gorbói ev. ref. l e l ­kész ezt irja:

„Felette sokat szenvedtem a tyúkszemek miatt; csak azért a nyugalomért, a melybea az Asbest-talp viselése óta részem van, kö­szönet a feltalálónak és a gyártónak."

Strassenreiter Ignácz budapesti magánzó ezt irjá-':' - »

„Minden üreg urnák, ki még frissen mo­zogni akar, becsületszóval a legmelegebben ajánlhatom üdvös találmányukat."

A s b e s t . t a l p b é l é s . C s a k u t á n v é t m e l l e t t . Felnőt teknek 3 i -40 számig 1 f r t . - Gyermekeknek 2 0 - 3 4 szálaiig - . 5 0 k i .

K a p h a t ó a z e l s ő m a g y a r A s b s a r j ' iMfiafLAt

I t - á r u g y á r h á J -BUDAPEST, V I . kert iét , Siv-utcza 18. szká^e>ls\x

szám.

K i s - C z e l l b e n k i z á i f ó l a j g : R e i | D á v i f t - u r n á l k a p h a t ó .

1897. Nyomt. üoldberg Uyula Pápán;