I . évf. Kis-Czell , IBS7. o k t ó b e r 24 7« s z á m .

TÁRSADALMI, KÖZMŰVELŐDÉSI és KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELEN.MIXDEN VASÁRNAP

S z e r k e s z t ő s é g á s k i a d ó h i v a t a l Kis-Czell Ferencz József utcza 118 szám.

Felelős szerkeszti és laplnlajdones "*-

Merei Grncza György.

E L Ő F I Z E T É S I . , 5 frt , félévre 2 frt 50 kr. negyedévre 1 'frt 25 Ja.

Hirdetések és Nyiltterek Egy évre

tu c g i l l a p u d ÍB~ s z e r i n t v é t e t n e k f e l .

honatyák együtt. ; A világért sem akarunk politizálni,

-mert ez az, a mélyen csak visszavonás terem a, nemzet részére közjogi as-pirácziókat botrányok árán is forszí­rozni nemcsak, hogy- nem tanácsos, de épp közjogi helyzetünkiv nézve vesze­delmes. Megmondjuk, hogy miért Azért, .inert az ország népe, az adózó és sza­vazó polgárság óriási intelligens tömege látja és papiroson számokkal is ki tudja számítani, hogy az eddigi -országgyűlé­sek nyolcz-tized része eltelt 'meddő vi­tákkai s ezért maradunk el ennyire n keiiveikérdeseklien. a polgárság javát, közvetlenül érintő nagyobb köz- és nem­zetgazdasági alkotásokban.

Ezzel nem azt akarjuk mondani, y ezek ax-ldők—a— nemzetre itéave

elvesztek. 'Dehogy! Sőt van haszna un­nak, sőt 'eredmény e is. hogy bizonyos oldalon belátták, hogy a magyar nem­zet nem Ing egy lépést sem tágítani tOrvénylien. gyökerezi jogaitól s hogy

némileg feladott jogait is vissza fogja vívhatni De képzeljük el. hogy ezt az időt megoszthattuk volna a.nemzeti közmű­velődés és közgazdaság terén váró rop­pant feladatok között, rendeztük volna közigazgatásunkat kiépicttiik volna tel­jesen igazságszolgáltatásunk hiányait S pótoltuk volna azokat, a miket az ipar­ban és kereskedelem bei mulasztottunk a szomszédok versenyének .--képtelen nyomása alatt -j -

Avagy nem lett volna-e már ké­szen uj adózási rendszerünk, mely a mostani aránytalan meg terhel telest mél­tányosabb" alapokra fi 1; tette volna s megszüntette volná a panaszkodásnak leggyakoíi.bb ós' légsúlyosabban -érez­hető alapját

Megvalljuk, hogy az uj parlamenti eziklus elé azzal a rein-ijivséggej tek:

TünJfT: hogy : a 6zavazó polgárság tul-iiyoinp^rywwnek-er. a fejfogása fog érvé­nyesülni, s hogy végre is a nemzetre nézve nem az a legnagyobb életkérdés milyen legyen a csendőrség kardbotja.

Higyjék el. uraim, ott a jiémzetet

képviselő, parlamentben, hogy bennün­ket.'polgárokat itt a vidéken, de sőt a fővárosban is szörnyen elszomorit, ha azt látjuk! hogy önök: "—- bármily, .fé­nyes' parlamenti -beszedekben' is, — heteken át feltartóztatják a. parlament működését annak á kérdésnek a vitatá­sával, hogy-- a ruhák zsinórja, meg a kardbojt 'iuilyen- légyen. Eíhísszük és tudjuk, hogy elvileg és közjogilag ez lényeges, dV elégségesnek tartjuk, i ^ u

^zt_egy szónok erélyesen ós nyomaték-kal hangsúlyozza, de liogy a kardbojt —~ politika vitelére egy külön pártala­kulás szükséges. ez,t~ nem hisszük el, a mi józan polgári eszünknek n rejtély, melyet a világ legfényesebb parlamenti szónoka sem fog megmagyarázni..

Figyelmeztetjük á képviselőket arra hogy-jaLis . látjuk.áut, art -a-fordu-

latot. nnri- épp az utolsó időben, a mi közjogunk javára\T>eáIfott --és^ 3meg-~va-gyunk győződve arról, hogy ez az nj irányzat lépésről lépesre folytatót! ni fog. inig eljutunk odn, ahova nem i:- remél­ni nk eljuthatni egyhamar.

. t á ' R a % a . :

A kirá ly i szoboralakok ó la t -r a j z á r ó l .

"V10 Zrinyi Miklós 1542-be horvátban volt, de 1556-ba leköszönt, mivel a bécsi kormány lanyhasága miatt a török Horvát­országban mindinkább előre nyomult, mert ámbár Ferdinánd fousrozegnek a király har­madik fiának ngy hadserege volt mindazon­által a tSrükök puszta közeledésére 'vissza­vonult. A kormány azonban nem nélkülöz­hette Zrinyi szolgálatát, miért is .1561-ben rábizta sz es időben felette fontos Szigetvár parancsnokságát, mit Zrinyi el is fogsdott. De meg is felelt feladatának, mert egymás­után mérte a osopásokst a szomszédos török basákra, kik rablásaikkal és beütéseikkel csakhamar kénytelenek vonták fölhagyni. Szo­limán Szultán minderről tudomással bírt és elhatározta hogy személyesen bosznlja meg mayát rajta, és 1566-ban ő maga vezetett ostromló hadat Szigetvár alá, holott már Eger felé indította csapatait.. Egy ujabb csatáro­zás hírére melyben Zrinyi hadnagyai Maho-med basát Siklósnál megverték, Szolimán vissisforditottá sersgét és zoegsáált* Szige­tet. Zrinyi segítségét kért á császi •szártól, kinek

olt, de m»d-60.000 fSnyi fegyveres népe vol hiába. Ekkor határosta el Zrinyi, hogy gyáva megfutamodás helyett h'ősi halált hali <f»

600-ra olvadt seregének élén szept. 7-én k i ­rohant á várbői s utolsó csepp vérig hsr-czolt. A várban azután felrobbant á puska­poros torony, s a betóduló törökök közül, háromezerét temetett mags alá. Az ostrom húszezer tőrök életébe került, és ugyancsak Szigetvár alatt halt meg Szolimán császár is. Zrinyi fejét Mahomed nagyvezér levágatta, aztán a bodsi basának küldte, ki azt selyembe takarva a Győr mellett táborozó Miksa csá­szárhoz juttatta. Miksa pedig Batthyányi Boldizsárnak Zrinyi egyik vejének adta át a drága ereklyét, ki Csáktornyán a Szent Ilona templomban takaríttatta el.

V I I : ) Gróf Pálffy János Magyarország fóhadipsranesnoka és nádora. Erdödi Pálffy János gróf született 1664-dik évben.és meg­halt 1751-ben Pozsonyban. Készt v t t t Bécs védelmében 1683-ban és Budának visszavé­telében. 1704-ben Horvátban volt és lovas­sági tábornok, 1709-ben tábornagy, vagyis 45 éves korában elérte a legmsgassabb ka­tonai rangot. A 11-ik Rákóczy Ferencz ál tal-indított hadjáratban a császár pártján har­csolt s mint ilyen, lett 1710-b«n Magyaror­szág vezénylő főparancsnoka. 1711 -ben .. ve­zette, a, béke tárgyalásokat Rákóczy vezérei­vel. A 'szatmári bakét nagyrestben az ő mü­vének lehet tartani, szt mindenesetre a zsit benne a magyar érdekek "előnyére a viszo­nyokhoz képest biztositaui lehetett. E kor­beli egész működésén meglátszik.- hogy. s

bosszú bárotokban kifáradt nemzetét, a béke áldásaiban .részesíteni akarta s nélkül, hogy jogait feladná s-s mellett s császárnak is hü embere tudott maradni. Megérte a Máris Terézia korát s neki tulajdonítják, hogy-, a híres ..uioriáinnri" ő mondta k i először 1741-ben lett Magyarság nádora.

V1U.) Béla király névtelen jegyzője. Béla király névtelen jegyzőjéről nem. tudni k i volt, azt se tudni melyik Béla király jegy- -zője '•' Egy terjedelmes történeti müve maradt ránk, melyben s honfoglalás történetét rész­letesen irja meg. Művének czime „Gesta Hun-gáror.um" s ennek egyetlen példányát 24 pergs-. ment lapon s bécsi udvari könyvtárban őr­zik. A mi a névtelen személyét illeti, néme­lyek I l l - i k Bél* jegyzőjét Péter Pál erdé­lyi püspököt későbbi kalocsai érseket gon­dolják a mű szerzőjének, mások a IV- ikBe tá korabeli Pous jnestert.

E következtetések alapja az, -bogy a „Gesta Hut>gár.>nnn" e szavakkal kezdődik: »PÍ dictus magister inclpit p r o l ó g u s . . . " s ez első P. betű alatt vélik rejloui az író ne­vét. Mások ellenben azt tartják az eiső szót -igy kell olvasni _Ptaedieius,M a mi annyit '. tesz, hogy fentenilitett. Ebbó'J az köyefkcz-nék.-ltogjl; a" uifítjck, riiég egy külön jerira lapja is leit volna, a melybeo^s szerz4 meg volt nevezve, s. szert mondja önmagáról s szövegtten bogy: fcuutcmUtctt..A yita-e^dön-. tetten, s a névtelen jegyzőt még mindég mind'

2. .oldal..' v K E M E N E S A L J A ! L A P O K . október 24.

A-ffHHtameutlwb " |>•-«csakhamar ^—be-fosjálj látni; Jh!g.>' S7.üki*g van uj

jiárUilaliii'ftisnfera.^dé e/.é>kuidi alapját . m-iTí senkitől sem hántott neinzetjng-l'flüja" képezni, tiane/n n "agy emberjo-jrok 'közgazdasági pút tiilakulások Az,' eisi'i .,epést.; AZ aurái i.is.'k -tették meg egy pari alakítási kísérlettel, a második nagv • mozgalom mosi van éról'élla-ij. oz

• a Uiabvwr (leinokráezia pártjának meg­alakulása teszt. - .'. • -"*.r

' ~ . Amrpodig a parlament legköze-lebhi ftdiuláinjd/ illeti, :i/..t ÍJÍKS/.ÜU. hogy; nem lesz Tiehez Iwiinuhk eligazodni.

- A'- kiegyezés közgazdasági részének egy tízre szúlóidiiiglenos meghosszabbí­tása a magyar purbiiuiu.ilu.ek "csati elvi megin ilaiko/ásin adhat alkalmat Az-után a költségvetési előzetes nitghatnl-nia/.ás (imlemnitasl következik, ahol az

- ellenzék .bizonyai a mCgint fölveti-n bi-;• zalmi kérdést a kormány iránt. . • , •

Hát csak vessék IbL — ile, ne nagyon Minden elveszett perez drága moM-.—ttmikur ránk nézve oly nn kedvező a hely /et,_liz_jiy_végén talán még lesz BSyrtliesénk j i JÖVŐ évi költségvetéshez

~is.V mely bizonyára örvendetes.' számokat " fog nyújtani konszolidáeziónt történelé-."lifz Kz.t. látjuk- a imitt évi zárszámadá­

sokból is, mely eijaknem. (leficzitre hnjló iliiirányyalft. mellett nem kevesebb mint

•" ljuszoiihut millió abszoltit fölösleget eredruéijyqzett nagy beruházások mel-

: ' M l " is. , ' - \~ J,.' k"

"fitenelOt fotó év kilátásai iá.. ~" Közbe lé 'fognak folyni á ' delegá-czték tárgvri|ásai is K/.ekből kéezJirt

egy kis konfliktus, mert; néhány gara-honcziái? politikus azt akarta- kisülni, hogy odriig nem lehet delégá^zió, míg nincsen kvóta. Jíz. voltaképpen nem áll, de hát "a kormányok ezt u kérdést nz-

: zal. -vágták ketté, hogy előbb letárgyal-' tarják -a kiegvezé.-i provizóriumot,_!íogy

a ilolegácziókravmár 'lesz k,YÓIa is. '* • Kz nagyjában, .1/ uiit el. akartunk mondani az uj parlamenti cziklus meg-n\ kása alkalmából. . .w.'

A fodor v á s z o n é s kalota­szegi v a r r o t t a s r ó l .

• . A kalotaszegi pórnők a kenderskála-kat orsóhegyen jól inegsodoritía, fonallá fonják.-A fonalat, hogy barnás-szürke szí­nét veszítse, megszapulják. A mégszapult fonalat kettős szálakban felvetik az iszto-vatára s* a lábitó, nyüst, borda és vetélő

"segélyével szintén kettes szálakban verik be a mejjéket. E kettős szálaknak s még sok egyéb mesterfogásnák lehet tulajdoní­tani a vászon tartósságát.

Ü_ E vászonnak az a tulajdonsága, hogy­ha kimossák összemegy, tömött lesz s végre iiiegfodrósodík, azaz felülete hullámszerű ki-nézést nyer. Ha ékítményt akarnak rá varrni, egyelőre nem. mossák ki, mt-rt akkor .1 szá­lakat lehetetlen volna számlálni. . Mihelyt azonban, az ékítmény rá v.m hímezve, be­avatják, vagyis gyenge lúggal megfqrráz-zák. miáltal halavány-sárga szint nyer. Azu­tán gyengén megnedvesítik s.lazán össze­gűi ive. oly •erővel, amint csali lehet, a mo-'sépadhuz csapkodok; mig fodros lesz. Erre. a patakon, következik egy kemény sulyko-lás, az úgynevezett beverésrAz igy elké­szített házi-szőttesnek a neve fodorvászon. A fodoritás, mit Latrán nevezhetünk ós-va-nyoláshak. nehéz és fárasztó munka; husz-

sza.s' gyakorlatot kivan s csak ahőz értők végezhetik kellő sikerrel. Szerencsére, az egyszer megfodoritott- vászon mindig fodros marad: száz .évig is eltart: s minél több­ször mossák ki,, annál szebb lesz: csak' arra kell Ügyelni, hogy az ékítmény szín­tartó anyaggal legyen hímezve,- "

A fodorvászon, ha ékitménynyel van "ellátva varottasnak neveztetik, s szépsége és tartóssága miatt sok mindenre alkal­mazható Nevezetesen: ruhaszdisznek, főkő-tőnek, terítéknek, butor-behuzónak, falbtrr-bélataak," stb stb. . ' _

Kár azonban, hogy némelyek, kiak­názva a kedvező hangulatot, mindenféle ringy-rongy szövetet hoztak forgalomba fo­dorvászon név alatt. De nemcsak azt, ha­nem az ' ékitményeket*is hamisítják már. Vannak kik a román pórnők által kultivált idegen styltt mintákat szOvik, vagy izőtte-tik a magyar fehéres-sel feleresztik, s ka­lotaszegi varrottas cximen mint kézimunkát árulgatják. E ferde irányú törekvés ellen küzdeni s a régi . magyar motívumok" és ékítmények tisztasága felett" őrködni: — azt hisszük, minden müveit magyar nőnek egyik legszebb feladata.-. v.

V M. GRACZA GYÖRGY.

Újdonságok. - - É r t e s í t t e t n e k mélyen tisz­

telt olvasóink, hogy azon körülmény, mely szerint ezen lap szerkesztője Sárvárra teszi át lakását, a lap további zavartalan meg­jelenésére semmi befolyássá} nem lesea — sőt mi ugy gondoljuk, hogy előnyére fog válni.

— Karácsonyi vagy kalotaszegi var­rottas bazár . Nincs Kií-Czellnek ma órde-keaebb ujdonaága mint az,~hoey a „Keme­nesaljái Lapok" szerkesztője bele egyezését ég tetszését nyerte ki Gyarmathy Zsigápé

a négy Béla jegyzőkének, tartják, külön kü-'löu felfogás szerint. A 'Gesta' Ilungarocum - £»7 ,;ljje»ttél)WÍ tárgyalja a magyarok ős lör-

^ t 'uetét , Aliaps vezéren kezdve, fel Taksopj. — kofáig. .

/ I X | iW-rhöczy-lstván, Magyarország ná­dora. 14<!ö-ban szüíltett Werbőozon Ugocea megyében; anyja l>eak 'Apoilániu a Szapo-lyalak rokona jrolt és ezért Szapolyai János uac.v gondot fordított nevelésére. Budán ta­nult és Mátyás király figyelmét is felhívta

* ':a Szapolyai. Kósöbb Bécsbe és Kótnába ta­nult. lOU.Vben helyettes országbíró lett. Kk-kur tapasztalta, hogy mily nagy kára van az igazság sznlgáltatásnak abból, hogy nincse­nek írott törvények. A rendek is követelték ae'Hretl tíirvónyeket s a király, ezzel Wcr-bo'ezyt bízta rueg. Az országgyűlés .1514-ben fi'gadta el és .erősítette meg a szákértők ál-

- : .la jónak ittíi, munkát, és orBziigos érvényre emelte, dc esak lói 7-ben. Ict.t kinyomatva. l:>4.r>-ben következett egy második javított

. kiadás. F.a a mü vetette meg a magyar jog alapját. ',• ... ."íi,: ' - ' ..•

X.) Tínody Lantos tlrhcatyén I.ri0ő-ben - született fehérmegyében, Sárlmgárd Tinódon.

Tim»dy igen termékeny jéi legjelesebb k*ltö-volt kurtársai liözt. ífju kVirábaa-v lo-

en . uevolkedetf, s TörökvBáliat tfikárii_4eit, kósólib—lá4.t*an Danrváron. Werbőczy iiifife toláai fids|Hniiál, tartózko­dott, tuajd Kassára vetődött) hol sokat szea-

"védett. Az 1053-ik évben Kolozsvárra köl­tözött munkái kiadása végett. Ott jelent meg 1 ."löt-ben Krónika czímö munkája, mely kie­

sebb dolgozatain kívül Erdély históriáját tar-' talmázza. Erdélyt elhagyván Nadasd 1 Tamás udjarába került, hol 1554-ben meghalt.

, ' fVáge ) .

Eszmén//' utazás •

Nagyváradtól-kincses Kolozsvárig. _ Jza» : Yaadsr.

Es most.Isten veled páratlan kis falu. szép Csúcsa-. Ueméllem valói -a 11 is. nem csak ugy képzeletben viszontláthatlak nemsokára, hogy kétszeres örömmel dobogjon fel szivem an­nak gondolatára, hogy -még esak alig egy né­hány görbe kanyarulatot tezzen Vonatunk, s ott vagyunk ajiol az én böle-öm ringott, as országszerte liires Kalotaszeg vidéke köz­pontján, a kálvinista kis Kómábata Báaffy Huuyadon.' , ..... ,

De várjunk, mert ezek csakis az én gondolataim szárnyalásai, hiszen kalauaunk még esak most kiáltotta, hogy mehet.

Megindulunk, — ott maradt Csúcsa, ismét .és-folytonosan a Kőrös mentén hala­dunk, egyik nagyobb hegység, és erdő bori-l i i l l tájkjép a 'másikat "?ri, ^ i t l egyj nagy kjiterjedésü gránit'járda e mim len fele gfauitkő ipartelep; omott egy másik köfejtó-bánya a ] "

a hol egyszerű oláh emberek zúzzák szét ap­róra a gránitkövet, közlekedési ut caináláa ozéljaira — oanét hallatszik egy mélabua dallam, mint a milyen a román népköltésze­tet és dalt átalában jellemzi. .

De, kissé már tágulni kezd láthatárunk — elértük' a bárom Körös és Kalota össze­folyása.t Feltekintünk ezen kis [haragos fo­lyóvizek völgyébe, Kis Sebes falura! melyet a Sebez Köröz vize ölelget jobbról, balról, s olykor-olykor midőn dúsabban megerednek az égi csatornák — majdnem halálra szo­rongatja "ilnln karjaival i HzA Ott, látszólag a falu közepéből kiemelkedő gömbölyű hegy­csúcson még most is büszkén éz merészen álló sziklavár romjainak nem igea tud ártani ' semmi — és századok óta — ezelőtt még 25—30 évvel, midőn nevemet véstem a Ka-samata mohos falába, még magasan és meg­lehetős épen állottak a Rákóozi vácr tálai. Ebbe a várba hozták Kolozsvár mellett a törökkel vívott" ütközetben sebeket kapott Rákóczi Györgyöt — honnét Nagyváradra szállították, hol a kapót, sebek következte­ben meghalt. -

Ettől a vártól keletre látható még egy hajdani várromnak alapjai, a állítólag ennek anyagjaiból épült volna a még magassan álló Kákóci vár.'.! ^ 7 - ;

Énnek a panorámába illő tájképeknek sorozatja azonban má egyszerre; megszakad, — kiérünk a- begyek közül. — íme, feltü-

- V •* * 3. oldal. K E M E N E S A L J Á I L A P O K . október. 24.

kiváló k a n i irónő őnagyságának, hogy a védnöksége alatt álló orsságos hirü kalota­szegi varrottasok eredeti példányaiból, me-

• lyek a Bánfa-Hunyadi ipariskolábsn készül­nek, a sierkesatö által' meghatározandó meny-nyiségbcíi ée módozatok mellett, Kie-Czellben bemutathasson, s e—tekintetben őnagysága a B.-Hunyadi ipariskola tanárának Kolots-varv Lajos urnák már teljes megbízást is

- ad,':: Hogy mi lessz, Karácsonyi bazár, vagy

oaak kizárólag kalotaszegi varrottas bazár v. szoba ? —.nem tudjuk. —- Minden a rész-vételtől 'ée pártolástól függ, a mi ugyan se-hol sem megy nehezebben mint Kis-Czéll-ueu. Csak egy bizonyos" i . í. az, hogy a kalotaszegi varrottasok nálunk is be lesznek mutatva valami módon.

—- llovanosidis. Kratuer Naudor p. ü. számtanácsos Szombathelyről folyó hó 16—18 napjaiban a helybeli m. kir. adóhivatalnál rovanssolást tartott. Számtanácsos ur az

. adóhivatalnál ugy a pénz, mint az figy keze­lésnél mindent a legnagyobb rendben talált f. bó 18-án az esti 6 órai gyorsvonattal

J = = % — s z é k h e l y é r e utazott. — Gyászhír. Sánta József a Kemenes­

aljái takarékpénztár Kis-Czellbcu székelő pénzintézetének pénztárnoka f. év október hó 19-én életének (i'.i-ik évében, hosszas szen-

~" \ védés után meghalt. Kesergő öavegy siratja : as elhalt hű élettárs halálát. Vigasztalja a

mindenható _T _— A honvédeké as elsőség. A tatai

hadgyakorlatok alatt Vilmos német császár rendkívül megdicsérte a honvédség menet-képességét „Övék az elsőség." — mondotta a •tttái**" — -a menet képességek bámula­tos!" A honvédség merek menetelésének titka az. hogy bakancsaikat a Hőgyes dr. korsza­kos találmányával A ebest talpbélléssel bé­lel tették. ." — Tinódi Sebestyén lakóhaza Kas­sán 1*4 mint egy onnan érkezett távirat jelenti — uiuagalaiat- indítottak, hogy Tinódi Sebes­tyén egykori lakóházát kikutassák, i l j . Ke­mény Lajos Kassa város levéltárosa, hosszas kutatás után ráakadt egyes feljegyzésekre, a

^ r ^ m e l y e k b ö í kiderült, "hogy Tinódinak az egy­kori Tóth, most Kovács-utczában volt saját

¿1 - háza. Egy okirat félemlíti azt is, hogy Tinódi Kassáról való távozása alkalmával házát

„500 pengő forintokért eladta.- Tinódi háza a lőcsei háznak hátulsó udvarán áll s da­czára annak, hogy változáson ment keresztül, külsején három század vihara meglátszik. Misko-vszky, az akadémia tagja, á- jeles tör­ténész, báró (ihvllányi Imrének Eperjes mel­letti „Frícsi- várkastélyában kutatván, a [Jl várkastély homlokzatán-: levő harmincz szo- '•' bór közt talált egy lantos szobrot. Utána nézett a kastély levéltárában s kiderült, hogy a szobor, a mélyet az idő nagyon meg­viselt, csakugyan a, lantos Tinódi Sebestyén­nek szobra, ügy a.lakóházát, mint a szob­rot megörökítik.

-- Magyar ember ünneplése London­ban. Felbermann Lajos iró hazánkfia, a k i évek hosszú sora óta a legmelegebb védel­mezője, Londonban a magyarság érdekeinek, szép kitüntetésben részesült a minap az. an­gol fővárosban. F e l b e r m a n n tiszteletére ugyanis.amaz érdemei elismeréséül, a melye­ket a londoni lordmayornak brüsszeli utja körül szerzett. Sir Hagraves' Roger londoni serif

- és Brüsszel város főpolgármestere a Troka-déró-vendéglőben diszlakomát adott. £ lako­mán fényes társaság gyűlt egybe, közte Sir James Kitelne, London főbékebirája és Emin eflendi, londoni török főkonzul s a megjelen­tek lelkes szavakban ünnepelték a londoni előkelő körökben nagy népszerűségnek ör ­vendő h a z á n k f i á t . " _

Jer az ö l e m b e . . . Jer az ölembe, édes üdvösségem, Hajtsd szép fejecskéd a vállamra bát, Fond át karoddal a nyakam szelíden,

- Szemedben látom éltem csillagát.

Igy írom majd a legszebb versem, lányka, Igy zeng a dal csak hévvel ajkamon, — De hát nézz szemembe, szivem győugyvirájga. És adj egy' csókot, 'édes angyalom! •

Mert lásd, 4z~a vers amit igy irhatok: Az'nem álom, nem érzelem szava. Azok bűbájos édes tündérdalok, És visszhangjuk: a boldogság maga!

- ••'-' •"'-', / " OSIRIS.

nik a kálvinista kis Róma Bánffy Hányad egyctleu nagy tornya a gömbbel. — Vissza­tekintünk a begyek kőzá, a honnan vonatunk kibujt, s azt vesszük észre, bogy épen a be­gyek miatt nem láttak a legnagyobb hegyet, a Vlegyászát, melynek egyes pontjain még augusztus közepén is csillámlik a hó és jég,, S a mi erről legnevezetesebb es aa, hogy azt tartottuk róla, hogy ha a VI egy ászán a régi hő megéri az uj havat akkor minden ter-

- sasa megérik Kalotaszegen, még a szőllő is, már pedig ez csudaszámba ment.

Egyszerre egy gyönyörű lapály áll előt­tünk, ' beláthatatlan kiterjedésben a legdúsabb termőföldekkel s a nagy lapály közepén Ka­lotaszeg szive, Bánffy Huny ad, a Gr. Bánffy család ősi birtokaival, melyeket egyik fejede­lem ajándékozott egy Bánfiynak akkor, mi­kor a várost még csak Hányadnak hívták ezen szavakkal : „ímhol Bánffy—Hunyad".

Bánffy Hunyád mintegy 4500—5000 tiszta magyar lelket számláló nagykiterjedésű város ; lakosai túlnyomóan mezőgazdasággal foglalkoznak. As oláhok élénk fakereskedést űanek, a mi meglátszik már a vasúti állo­másnál felhalmozott óriási mennyiségű. fenyő • másnemű faanyagokról. A városnak nagy-forgalma és dus piaoza van. Vidékét . felszeg és alszeg képezi, V ezekét nevezik jjegyütte-éen Kalotaszegnek. ' i • 1

- ! ~ I t t lakik Gyarmathy Zsigáué házai írónőnk, a kinek csúcsai nyaralójáról már

megemlékeztünk, a a k i oly nagy érdemeket szerzett az ősmagyar motivumu.. kalotaszegi hires varrottasok — mint hazai ipar párto­lása és fejlesztése-körűi.—

Bánffy-fi unyad tói már csak egy-két óra és cselünkhöz érünk. Alig van megemlítésre méltó egyéb,-mint a sztanai alagút, melyet hallomás szerint már nyitottá is alakítottak. Ezen mély vasútvonal elhagyása után még szemünk elé tárul Nagyalmás vidéke, a tá­volból látható nagyalmási Csáky féle várro­mokkal, melyet a híres, nagyhatalma tren-cséni Csak Máté ország nádor építtetett.

Innen már gyorsan közeledőnk a vég-•pouthoz, Egerea,Gorbo, Báos — a vonat meg­állás nélkül halad a kolozsvári magas torony irányába, melynek magasságát tán esak a bécsi Szt. István tornya múlja felül, — s éppen azért, aranyos áagIStaraaztje még a lankás hegyek 'tetején ís>fcliir emelkedik ."• hivogatólag int felénk. — Egy éles fütty s előttünk áll a maga modern pompájában az erdélyi részek f, Ivarosa, a hajdani fejedelmek otthona, a kincses melléknévvel nevezett tör-

; téuelmi város Kolozsvár, .' I t t bevégeztük eszményi utazásunkat

—• bocsásson meg a ki követett, ba nem tud­tuk utunkat érdekesei, lozsvári séváink közbe kőzni,

( V

Az ezredéves, kiállításion nyert .

A r a n y ö k l e v é l 'tanúskodik kiváló szakképességemrő)..

.* * —' *•*"-Jutányos ár, pontos kiszolgálás'; évet hosszít során át fővárosi tapasztala­

taim után a legújabb

d i v a t s z e r i n t készítek férfi divat ruhákat. ^

A legmagasabb; kUrök elismeréíeté hi i vatkozva. ajánlom magam a n. é kö­

zönség becses pártfogásába. Kis-Czell, 1897: okt. hóban.

, '-*-'Mélj tisztelettel

Büki Márton férfi szabó.

2510 897

tkvi szám.

tllUHK.1 , várj -et.au Dl.

tenni — majd Koq bban fogunk s

: - Árverési birdatményi kivonat. A kis-czelli kir. jbirőság mint tkvi

hatóság ezennel közhírré teszi, hogy Pal­lér András végrehajtatónak Koczor József ugyismint kiskorú gyermekei gyámja végre— i

hajtást szeuvedő elleni 298 írt tőke eiinek 1891 évt április hó 24-ik napjátöl járó 6«Vo kamatai 15 frt 40 kr peri, 5 frt 95 kr végrehajtási, 6 frt '50 kr jelen árverés kérvéayi költségek behajtása iránti végre­hajtási ügyében a szombathelyi kir. tör­vényszék a kis-czelli kir. jbiróság területén -Ság-b- közságben-fekvő- a n á g h i T t 3 3 sz. tjkvben A f 1405/a/2/a hrsz. alatt fog­lalt 193 számú házas ingatlan tekintve hogy á* árverési vevő Koczor Mária az ár­verési feltételeknek .eleget nem tett, 400-frt kikiáltási- árban az alulirt kir. jbiróság mist tkvi batóság hivatalos helyiségében 1897. évi október hó 29-ik napján d. e. 9 órakor nyilvános birói árverésen datni fog.

A venni szándékozók tartoznak a Ai -kiáltási árnak 10°/o-át bánatpénz fejében-a birói kiküldött kezéhez letenni. .

A vételár és ennek áz árverés nap­jától számítandó 6".., kamatai 3 hó alatt lefizetendő.-. . '.".-.' Az. árverési feltételek alulirt hatóság

és. Ságh községházánál tekinthetők meg. Kir. jbiróság mint-tkvi hatóság

Öliben 1897. évi augusztus 30-án. S z a b ó Pá l kir, aljbitó.,

ÉRTESÍTÉS. . . . Van szerencsém a mélyen tisztelt hely­

beli és vidéki közönséget értesíteni, hogy Kis-CzeHben KóSsuth^ríajos ntrzaban.(BOcki Márton férfi szabó üzletével szemben)'

har i snya k ö t ő d é t rendeztem be. -- ••

«, ... Elvállalok .bármiféle kötő és Viktória hitnző munkákat, ugyszinte harisnya fejelé­seket jutányos áron.

Vidéki megrendeléseket gyorsan és pontosan teljesilek | U - '

Tanulnijszándékol 6 lánvnkat felveszek.. " ' j . . 'Tisztelettel K r a u s z V i l m o s n é

.harisiiya-kotónő..

l o í . pontosan it« ni Tanulniís:

I

4. oldal. K E M E N E S Á U A I LAPOK. október 2 4 £ *

Nem el len réklárii . ----- osak . -

-a. valóságot ado'm tudtára a milyen tisztelt [ . közönségnek, hogy 'egyenesen j>&-\ ' \

P L S <) M A G Y A R Asbest áru gyárból: rendelt és védjegy-

gyei ellátott

A S B E S T

t a l p " b é l i e s e k nálam is vaiiiiakvalttáron- és 'megrendeltté- ' tök-* mellett minden nöi.gycfmek éfl Térfl ;

i ezipésT munkák szolid kivitclbeji.fa legjutá-nyosabb árban, és gyorsan készíttetnek el.

Kis-Ozetl. IsHrí-rrktöber hó.

Hervadhatatlan élö prapara l t

- -Mely .tisztelettel- g |j|

Szalay László czipesz.

p á l m ák S L t m

• Gondozást nem igényelnek ! H6ség, fagy, nedrességTnem ártanak !

Legszebb és'legtartósabb s z o b a d í s z pálmák 3 frt, 50 krtol. feljebb

• " W e x x a L S t e i a a . . < 3 - " u . s z t á / t r , . — , ^kirprtosj 'és diszitőnél KIS-GZBLL.

Egyszersmind ajánlom^

1=3 T> X T - A . I E 3 l E 5 X T - " O S

munkám készitését a legegyszerubtől a legfinomabb kivitelig. - -

J a v í t á s o k a t o l c s ó n é s pontosan e s z k ö z l ö k .

V i d é k r e is k é s z s é g g e l megyek.

Üj díványok kaphatók 10 frtól feljebb. I C

Rendkívül érdekes nyilatkozatokat kaptunk az .Asbest- talpbeles hasznosságáról az ország minden ré-óból. Bizonyara érdekelni fogja önt. ha mutatónak közlünk néhányát :

l • H?v — : 1 Högyfitt orvos-tudor innak lilidapesten. I lluchon Jóuef, a szigetvári takarékpénz-l )r iti^szabndalinát képező Asbest-talpbe-1 tár igazgatója, a k i ma 81 éves aggastyán

. lé tekkél . ugy könnyít nyár ig mint vadászczi i bosszú leveléből köaöljük est a részletet: 111* J T - f ő i m e t el látván, a basználat alatt tapasztalt „Czipőmet Asbesttel béleltem; két hete.

e l ő n y ö k e t : kellemes puha járás, agy nagyubb. hogy e csípőkben járok. Az- eredmény idáig {járásnál a lábnak a Jiorfaoláatnl megóvása,; az, liógv a talpaim nem égnek oly nagyon.

Tisztelt Doktor

Az asbest b e t é t i cz ipök

k í t ü n ö e k n e k b i z o n y u l t a k ,

mint kétségtelen eredtnén-vcket, doktor urnák tiidoninsárn hozni részemről szíves kötelessé­gemnek tartom. " * . ' ' '

riiid.-ipc.st7 1807. szeptember (Van. ltonai .lános, orsz. képviselő.

kiváló pub-Edvi I l lés Károly jogtudós. . | licista, a következőket irja :

S z i l á r d a n é s p u h á n j á ' r O k ; ! .Az Asbest-ozipőtalpak nagyszerűen"bevál-j nnk egész családomnál, a kitűnő gyártmányt I a legmelegebben ajánlhatom". ; t . .

m e g s z ű n t minden lábfá já ­

som, ugy hogy — azt h i ­

szem l ábba jom semmi

t o v á b b i o r v o s l á s t nem igé­

nyel.

S z í v e s t a n á c s á t k ö s z ö n i

Ihuu-soíi. I síi?., szept. 1 7-én

• ' tisztelő híve

Wékerle Sándor.

Szombathelyi Antal kultni földbirtokos a többek közt a következőket irja:

„Vadászat alkalmával Itaaztráttam az As­best talpbélést; a' járás könnyebb és kelle­mesebb \ olt, mert lábam nem csusaott ide-oda".

Kossá Dezső siklósi Ügyvéd. „A ki egyszer Asbest talpbetétet használt,

soha többé nem fogja azt nélkülözhetni. Meg­győződésem, hogy a k i ad a kényelmes láb­belire, az Asbet talpbélést fog viselni".'

Végh Árpád I U . kir . posta és távíró főtiszt Zágrábban,.ezeket irja:

„'lisztéit D o k t o r a i ! Korszakqs megbccsnllietlen találmányának

teljes elismeréssel kell adózfiiím akkor, midőn visszagondolok azon időre, midőn lábamon börkeniéiiyedés, gyakori lábizzadás igen kel­lemetlenül, mondhatni az idegességig zseni -roztak. Azon négy. év • óla azonban, hogy As­best talpbélésU czípoket viselek, sem a láb­toll gyakori meghűlés, sem .semmi 'lábbajok, melyek előbb- a czipöktö veredtek, nem kinóz-nak, de kalocsnit sem kell hordanom, mert u{ fcltnlálmáiiyu.Asbest talpbélésU czipöi tel­jesen vízhatlanok. Teljes elismeréssel és bá­lával vágyok hazafias tisztelettel".

Zágráb, 18',t7..:aug.29.

lábikrák naponkénti daganata elmaradt" Krdek.es a következő levél is:

— -zTisateh aram! „ A megrendelt és használatba vett Asbest

talpbélés nagyon jo l bevált. Lábam, mely tele van tyúkszem-jel, teljesen nyugodt benne, mintha osak vánkosok között lenne Kérem még számomra küldeni. 1 pár ilyen talpbélést, 35 cm. hosszút."

Csik-Szent-Márton, 1897. szept. 13. Dr. Molnár László, úgy véd.

Dr. Hnfnagel János zavari (Pozsonymegye) orvos szószerint a következőket irja:

./.avar Nagyszombattól 7—8 kilométernyire fekszik. Ezt az utat nem egyszer megtettem már gyalog, de soha másfél óránál hamarább, akármennyire siettem is. Mihelyt az Asbest betétes ezipőm elkészült, prőbsgyaloglásra in­dultam, Vonaton bementem Nagyszombatba és basa gyalog jöttem, egész kényelmesen öt negyedóra alatt, a nélkül, bogy osak a leg­kisebb fáradtságot is éreztem volna. A lábam könnyen izzadásnak indul; es útban azonban nemcsak hogy a lábam nem izzadt, hanem mintha az egész testemben jótékony hűvösség áramlott volna szét, alulról fölfelé. Legköze-ebb megint teszek rendelést."

Valter .l'dzsef magyar-gorbói ev. ref. leí­rnak ezt irja: •

„Felette sokat szenvedtem a tyúkszemek miatt; osak azért a nyugalomért, a melyben az Asb'est- talp viselése óta részem van, kö­szönet a feltalálónak és á gyártónak."

Strasseurelter Ignácz budapesti magánzó ezt i r ja : " lí .... - " '.

..Minden öreg urnák, k i még frissen mo­zogni akar, becsületszóval a legmelegebben ajánlhatom üdvös találmányukat."

A s b e s t - t a l p b é l é s . Csak u t á n v é t mel le t t . 'Felaittekaek 3 3 - 4 5 sz. tucatja 12 frt. párja I frt 20. Gyermekiknek 20 14 sz. tueztjz 6 frt párja 60 kr.

K a p h a t t a az e l s ő magyar A s b e s t - á r u , g y á r n á l BUDAPEST, V I . kerület; Sur-utcza 18. S V t ,2v£lJía.»n. -írsvroaí rétjssóra «Sy lá»*teli»jrua4tá Icereatsrtllz:. "SS -,- -'

lyi -CzeHbeijt- kiplrdla|: R|ei f D á v i d i|ri|ál kapható.^ 1897. Nyomt. Goldberg Gyula Pápán.