Történelem I. Megoldások

F o r r á s k ö z p o n t ú t ö r t é n e l e m

Kaposi József–Száray Miklós

Történelem I. képességfejlesztő munkafüzet

Megoldások

Nemzeti Tankönyvkiadó

14125/M Megoldókulcs 2

ISMERKEDÉS A FORRÁSOKKAL

MIÉRT KELLENEK A FORRÁSOK? 1. a) 1–5. Bármilyen megoldás elfogadható, hiszen a tanulóknak nem kell a részletből felismerni a teljes képet, hiszen a feladat azt akarja bemutatni, hogy a részelemekből nem biztos, hogy pontosan következtetni tudunk az egészre. b) 1. hieroglifák 2. trónszék 3. időmérésre szolgáló eszköz 4. dobogó 5. fejdísz c) Nem. Részinformációk alapján nem rekonstruálható az egyes részletek szerepe. d) Szempontok Következtetések Melyik civilizációhoz kapcsolható? Egyiptom Hol találhatták meg? Egy sírban Hogyan készíthették? Falra festették Mit ábrázol, mi a témája? Fáraót Egykorú-e lehet-e a feldolgozott témával? Igen 2.

Elsődleges Másodlagos Szerző Műfaj Szerző Műfaj

Hammurapi törvénygyűjtemény (jogi dokumentum) Gáboriné Csánki Vera ismereterjesztő könyv

német tudós személyes dokumentu-mok, visszaemlékezések nincs megadva tankönyv

ismeretlen sumér hivatalos dokumentum 3. Elsődleges Jogi Politikai Gazdasági Mindennapi Másodlagos Történeti munka Tankönyv Egyéb – 4. Sorszám A forrástípus megnevezése Elsődleges Másodlagos

7. térkép X 8. képi X 9. képi X

10. képi X 11. képi X 15. szöveges X


5.

Elsődleges korabeli képek korabeli plakátok korabeli karikatú-rák

korabeli fotó – és filmrészlet

Másodlagos színpadi látvány későbbi képek későbbi filmfel-dolgozások

későbbi karikatú-rák

6. Forrástípus neve: Forrástípus neve E

térkép Másodlagos Történelmi Földrajzi Nemzetiségi ábra Másodlagos Államszervezet Folyamatbemutatás Vázlat

táblázat Másodlagos Diagram Grafikon Adatsor kronológia Másodlagos Időbeli Tematikus

7. tárgyi emlékek: 2., 5., 6., 7., 8.,16. 17. íratlan források: 3., 13., 14. írott – korabeli (elsődleges): 1., 6., 7., 8., 10., 11. írott – feldolgozások (másodlagos): 4., 9. 12., 15.

A FORRÁSFELDOLGOZÁS LÉPÉSEI ÉS EREDMÉNYEI 1. a) b) pl. Az ősemberek étrendjében jelentős szerepet kaptak a húsételek. Vadászás során szerezték meg a később elfogyasztott állatokat. Az étkezés során elfogyasztott állatok nem az apró szárnyas állatok közül kerültek ki. c)

Időpont Elejtendő állatok kora tavasz medve kora nyár szarvasfajták, vadló, orrszarvú

d)

Szöveg Magyarázat

„…nagyon ritka az újszülött és a kivénhedt állat…”

Pl. :Az újszülött állatok hiánya mutathatja, hogy tudatos állattartás még nem volt a korszakban. vagy Az újszülött állatok kevés hús tartalmaznak.

„Mindig fiatal vagy érett vadra vadásztak …”

pl. A legjobb korban lévő, életerős állatok volt a legtöbb húsa, és az öreg állatokkal szemben ez volt a legkönnyebben fogyasztható, pl. süthető, főzhető

89%

- ba

rlan

gi m

edve

11%

11% = farkas, róka, sarki róka, nyest, nyuszt, pár-duc, oroszlán, mamut, vadló, pézsmatulok, ősbö-lény, őstulok, vadszamár, orrszarvú, rénszarvas, vaddisznó, óriásgím, gímszarvas, kőszáli kecske, zerge, barnamedve


e) pl. A szöveg szerint az elejtett állatok közül a medvék döntő többségben voltak, viszont később megjegyzi, hogy medvére csak a korai, tavaszi időszakban vadásztak. f) pl. Nem rekonstruálható, mert a szövegrészlet csak az ősember élelemszerző tevékenységének egyik ágát elemzi. g) pl. Az ősember étrendje nagyban függött az aktuális körülményektől. Amikor a vadászat nem járt sikerrel, olyankor előtérbe került egy másik élelemszerzési mód, a gyűjtögetés. Vadászat útján hús, halászattal hal, gyűjtögetéssel pl. gyümölcsök kerülhettek az ősember étrendjébe- 2. A forrásból adatokat kellett gyűjteni a megadott szempontok alapján. A feldolgozott adatok alapján összefüggést kellett megállapítani. A forrásban lévő szövegekhez magyarázatot kellett megfogalmazni. Befejezésül két-három mondatos általánosítást kellett készítenem. 3. a) Szempontok Információk Időre vonatkozó adatok 1809–1882, a XIX. század közepe Helyre vonatkozó földrajzi adatok angol (Anglia), világ körüli út

Személynevek Darwin, Disraeli Tisztségnevek miniszterelnök Fogalmak fajok, evolúció b) Megfelelő mondatok: 2., 3., 6., 8. 4. A) hasonlóság (analógia) B) feltételezés C) felismerés D) összegzés 5. A történelmi múltra vonatkozó könyvek, feldolgozások, a forrásokból kigyűjtött adatok, pl. felismeré-sekre támaszkodnak. Az adatok alapján a történészek különböző megállapításokat fogalmaznak meg, ezért ezeket a történeti feldolgozás építőköveinek is nevezzük.

A MÚLT MEGISMERÉSÉNEK ÉPÍTŐKÖVEI 1. pl. Kronológia Évszám Esemény Egyetemes Magyar1, 476 a Nyugat-Római Birodalom bukása X 2, 622 Mohamed futása X 3, 1222 Aranybulla kiadása X 4, 1456 nándorfehérvári diadal X 5, 1492 Amerika felfedezése X 6, 1526 a mohácsi csata X


2. a) i. e. vagy Kr. e. i. sz. vagy Kr. u. Keresztény: Krisztus születése Zsidó: Kr. e. 3761 Arab: 622 b) Keresztény Kr. e. 500 Kr. u. 100 Kr. u. 476 Kr. u. 1492

Zsidó 3261 3861 4237 5253 Arab I.e. 1122 I.e. 522 I.e. 146 870

3. a) pl. Város Városállam Régió Birodalom Kontinens

42/1, 80/10 155/3 145/9 174/10 161/2 67/13 69/1 174/10 115/14

b) Térképjel Magyarázata ● földművelő falvak (Kr. e 8000-6000) → neolitikus kultúra elterjedése � az első városok a vadkecske elterjedése ma a vadárpa elterjedése ma c) pl. szárazföldeket, tengereket, folyókat 4. a) pl.

Történelmi személyek csoportosítása uralkodó hadvezér politikus tudós művész Augustus Hannibál Periklész Hérodotosz Müron

b) pl.

Tevékenység ideje Név Csoportja Tevékenységének jellemzője Kr.e. V. sz. Müron szobrász élethű alkotások Kr.e. V. sz. Hérodotosz történetíró hitelességre törekvés Kr. e. V. sz. Periklész sztratégosz az athéni demokrácia kiteljesítése Kr. e. III. sz. Hannibál hadvezér katonai sikerek Itáliában Kr. e. I. sz .– i. sz. I. sz. Augustus császár a római béke megteremtése, hódítások 5. a)

A fogalmak csoportosítása Megadott példák Saját példák Általános fogalmak pl. fejlődés, társadalom mezőgazdaság, ipar, kultúra Több korszakra jellemző fogalmak pl. uralkodó, demokrácia állam, diktatúra, arisztokrácia Egy korszakra jellemző fogalmak pl. kalandozások, hajdúk felvilágosodás, provincia


b) A) III–V. század B) Európa középső és nyugati részén megjelenő törzsekre C) új területek megszerzése a nomád állattenyésztés számára D) egyrészt letelepedés a Római Birodalom területén, majd annak felbomlasztása


I. AZ ŐSKOR ÉS AZ ÓKORI KELET

1. AZ EMBERRÉ VÁLÁS ÉS AZ ŐSKOR 1. a) A) kevés lelet B) töredékes kép C) nincs lezárt, megdönthetetlen kép az őskorról b) árnyaltabbá 2. A) déli majom – 3-2 millió éve – két lábon járt, (nem formatartó) eszközhasználat, talán tűzhasználat B) ügyes ember – 2 millió éve – két lábon járt, eszközhasználat, tűzhasználat C) felegyenesedett ember (Homo erectus) – 1,5 millió – 300 000 év, eszközkészítés, tűzhasználat D) Neander-völgyi ősember – 100 000 – 50 000 év, két lábon járt, eszközkészítés, tűzhasználat, tagolt beszéd, temetkezés E) Crô-magnoni – 30 000 éve, két lábon járt, eszközkészítés, tűzhasználat, tagolt beszéd, mágia, íj és nyíl 3. a) A) kormeghatározás B) egykori életkörülmények feltárása C) biológiai változások, fejlődési szakaszok vizsgálata D) egykori életkörülmények feltárása, kormeghatározás E) szokások vizsgálata és értelmezése b) A fejlett természettudományok hozzásegíthetnek, hogy árnyaltabb képet nyerjünk az őskorról. 4. a) A) embertani jellemzők B) eszközhasználat C) kommunikáció D) munkamegosztás b) egybemosódó

2. AZ ÚJKŐKOR FORRADALMA 1. a) A) alapvető nyersanyag B) a megmunkálás módja C) alacsonyabb D) az élelemszerzés módja b) Az őskőkori ember sokkal inkább ki volt szolgáltatva a természeti viszonyoknak, mert zsákmányoló életmódot folytatott. A neolitikum során megindult a termelés, ami biztosabb megélhetést biztosított.


2. A) letelepedés B) férfiak C) gyűjtögetés D) földművelés E) ásóbot F) magelszórás 3. A) letelepedés B) vadászat C) állattenyésztés D) szarvasmarha E) igaerő 4. A) agyagedény készítés B) fazekaskorong C) függőleges szövőszék D) kocsi-szekér E) felesleg + tárolás F) kereskedelem 5. A termelés megindulásával felesleg keletkezett, megnőtt az igény a tárolásra, így kialakult egy önálló mesterség, a fazekasság. A textíliák alapanyaga az állatok háziasítása és tenyésztése révén vált nagy mennyiségben elérhetővé. A felesleg hívta életre a kereskedelmet, a szállítás megkönnyítése pedig a szállítóeszközöket előállító mesterségeket.

3. AZ ELSŐ CIVILIZÁCIÓK: MEZOPOTÁMIA 1. a) A) neolitikum Kr. e. 8–4. évezred B) Kr. e. 4. évezred C) Kr. e. 3. évezred D) Kr. e. 2. évezred közepétől b) Adott korszaknak egy fémmel történő megjelölése azt jelenti, hogy az adott korban az a fém volt a szerszámok és a fegyverek alapanyaga. Az idő előrehaladtával egyre jobb és hatékonyabb eszközök készültek, ami mutatja a fémmegmunkálás fejlődését. 2. A) kapa, eke, gereblye B) munkafelügyelők C) munkások D) iskolák, ékírás E) differenciált (tagolt) társadalom F) az állam megjelenése


3. Az ábra legtetején az állam vezetője a főpap (enszi): őt követi lefelé a katonai és vallási vezető réteg; alattuk egy mezőben a közrendű szabadok; ezen belül kisebb mezőben a kézművesek, nagyobb mező-ben a földművesek; a társadalom és így az ábra legalsó rétegét a rabszolgák képezik, s mivel számuk nem jelentős, kis területet foglalnak el. 4. a)

Jelölés Tartalom Összefoglaló aláhúzott módszerek a felelős testvér irányította az alsós testvér munkáját dőltbetűs tananyag írás, olvasás

félkövér a diákok magatar-tása szorgalmas; engedelmes

aláhúzott és dőltbetűs nevelési ideálok alázatosság, a tanár irányít, a diák befogad, a szorgalom jelen-

tősége b) Fontosnak tartották, hogy a diákok kövessék a tanár utasításait. A szorgalmat alapvetőnek tekintet-ték, az időfecsérlést bűnnek. A tanulók tisztelettel viseltettek a mesterük iránt.

4. HAMMURAPI TÖRVÉNYGYŰJTEMÉNYE 1. a) Bekarikázandó betűk: E, J b) Kifejezések: Társadalmi csoportra vonatkozók: szabad ember, muskénum, rabszolga, félszabadok, közrendű sza-badok, előkelők (papság), király Gazdasági életre vonatozók: gát, gabona, ökör, juh, disznó, Családi életre vonatkozók: feleségét, fiát, lányát, apját, Jogi éltre vonatkozók: tanú, per, vádló, bizonyítás, c) Lásd a 3/3-as feladatot. d)

apa alá fölé családtagok


d) Társadalmi réteg Sorszám elkövető elszenvedő Vétségek Büntetésük

8. szabad ember muskénum lopás tízszeresen térítse meg, ha nem tudja megtéríteni, akkor ölessék meg

8. szabad ember templom vagy palota lopás

harmincszorosan térítse meg, ha nem tudja megtéríteni, akkor ölessék meg

15. szabad ember palota vagy muskénum

városkapun kiviszi a rabszolgáját, -nőjét ölessék meg

21. mindegy mindegy betörés a tett helyszínén öljék meg és kaparják el

195. fiú apa megüti vágják le a kezét

196. szabad ember szabadok rendjéhez tartozó

kiszúrja a szemét szúrják ki az ő szemét is

197. szabad ember szabad ember csontját töri törjék el az ő csontját is

198. szabad ember muskénum szemét kiszúrja, csont-ját töri

1 mina (500 gramm) ezüstöt fizessen

200. szabad ember szabad ember kiveri a fogát üssék ki az ő fogát is 201. szabad ember muskénum kiveri a fogát 1/3 mina ezüstöt fizessen

203. szabad ember vele egyen-rangú szabad arcul üti 1 mina ezüstöt fizessen

204. muskénum muskénum arcul üti 10 sékel (8 gramm) ezüstöt fizes-sen

2. A törvénygyűjtemény már fejlett jogi élet kialakulására utal. Létrejöttek a bíróságok, a vádat bizonyí-tani is kellett, tanúkat kellett meghallgatni. A törvénygyűjtemény alapvető célja a társadalom működé-sének biztosítása, ezen belül a magántulajdon védelme. 3. A) szokásjog B) törvénygyűjtemény (igazságos ítéletek gyűjteménye) C) írásba foglalt (kodifikált) törvényszöveg 4. A javítókulcsban a kék esetében keretezést az aláhúzás színével pótoljuk, a zöld esetében kettős aláhúzással. „Mindörökre a jövendő időkben: 1. §. Ha, a kiskorú fiú azt mondja az apjának: „Nem vagy az apám", el kell hagynia a házat, földet kertet, vagyont és rabszolgákat, továbbá kopaszra kell őt nyírni, rásütni a [rab]szolgaság bélyegét, és el kell adni ezüstpénzért. 2. §. Ha a kiskorú fiú azt mondja az anyjának: „Nem vagy az anyám", el kell hagynia a közösséget, le kell vágni a haját kopaszra, és a házi gazdagságból ki kell őt zárni. 3. §. Ha az apa azt mondja a fiának: „Nem vagy fiam", veszítse el házát és gazdagságát.


4. §. Ha az anya azt mondja a fiának: „Nem vagy a fiam", veszítse el a házát és a felszerelését.” (Su mér törvények, kb. Kr.e. XXI. század) „40. §. Ha valaki rabszolgát, rabszolganőt, ökröt, vagy bánni más dolgot vásárol, de azt nem tudja igazolni, hogy kitől vette, tolvajként kezeltessék. 42. §. Ha valaki megütvén a másik orrát, azt szétzúzza, 1 mina [kb. 500 g] ezüstöt fizessen; ha a sze mét: 1 minát; a fogát: 1/2 minát; ha a fülét: 1/2 minát; egy arculcsapásért pedig 15 sékel [kb. 8 g] ezüs töt köteles lemérni. 36. § Ha egy kutyáról bebizonyosodik, hogy veszett, és a szomszédok a gazda tudomására hozzák ezt, de az nem pusztítja el a kutyáját, s a kutya megharap egy szabad embert, és az meghal: a kutya gazdája büntetésképp 2/3 mina ezüstöt mérjen le. 57. §. De ha a kutya egy rabszolgát harapott meg, s a halálát okozta: a gazdája 15 sékel ezüstöt fizessen.” (Bilalama akkád király törvényeiből, Kr. e. XX. század)

5. EGYIPTOM, A NÍLUS AJÁNDÉKA 1. a és b) A tankönyvi térkép alapján. c) 1. a Nílus áradása, gazdag termőföldben, kőben, aranyban, papiruszban 2. nagyon száraz éghajlat, nincsen fa, vas, a sivatag elzárja a környezetétől zárt terület 2. A) elszigeteltség B) nomád törzsek C) öntözéses gazdálkodás D) évenként megújul a fölt termőereje, nincs szikesedés 3. a)

Jelölés Cím Összefoglaló aláhúzott élelemellátás éhínség, gondoskodni kell az ellátásról dőlt betűs a termelés megszervezése a Nílus áradásainak nyomon követése

b) a termelés megszervezése (az alattvalók ellátása ezáltal) c) templomgazdaság


4. a) A) az építőanyag szállítása B) az egyiptomi nép C) háromhavonkénti váltással D) közrendű szabadok E) sanyargatása F) fáraó (Kheopsz) b) állandóan 100 000 ember dolgozott 5.

Szempontok Csak Mezopotámiára Mindkettőre jellemző Csak Egyiptomra jel-

lemző Földrajzi viszonyok 1. 2. 3. Gazdaság 4. 6.,7. 5., 8. Állam és társadalom 9. 10.,11., 12.

6. a) A) mumifikálás B) a vérkeringés felismerése b) C) Amon, Aton, Ré, Izisz, Ozirisz, Széth, Ptah stb. c) Mivel a természeti körülmények alakulása (a Nílus áradása, csapadék) döntően befolyásolta az egyiptomiak életét, nem véletlen, hogy mindez az egyiptomi hitvilág kialakulására is nagy mértékben hatott (meghaló és újjáéledő istenség). A forró éghajlat, az állandó napsütés következtében a Napis-tennek nagy jelentőséget tulajdonítottak. A mumifikálásnak is a természeti példa adhatott teret.

6. KIS ORSZÁGOK – NAGY ÖRÖKSÉG 2. a) Jelölés Cím Összefoglaló aláhúzott egy társadalmi csoport szolga

dőlt betűs bűnök szülők bántalmazása; lopás; szülők átkozása; ki-

sebb bántalmazás; gyilkosság; rágalmazás; hamis tanúzás.

félkövér büntetések halállal haljon, élet adassék életért

aláhúzott és dőlt betűs

jogi elvek szemet szemért, fogat, fogért

b) A törvényekben még tükröződnek az ősközösségi szokásjog maradványai, ilyen pl. a talio-elv (szemet szemért, fogat fogért). Az idősek tiszteletét roppant fontosnak tekintették, ezt a törvények nagy mértékben alátámasztják. Igyekeztek a hamis tanúzásnak elejét venni, és objektivitásra törekedni.


3. a) A) kényszermunkások B) összesen 30 000-en C) felváltva, havonta 10 000 ember (1 hónapig Libanonban dolgoztak, 2 hónapig otthon voltak) D) 70 000 teherhordó, 80 000 kőfejtő E) 3300 F) köznép, közrendű szabadok G) közrendű szabadok b) despotikus királyi hatalom Az uralkodó hatalmas tömegeket mozgat meg egy középítkezés céljából az egyiptomi piramisépíté-sekhez hasonlóan. 4. a) A) monoteista vallás B) Dávid C) Salamon D) Júdea E) Asszír Birodalom F) Újbabiloni Birodalom b) A hódítások együtt jártak idegen hatásokkal, így az ősi kultusz ezekkel szemben fogalmazva meg önmagát megerősödött, ami elősegítette az egyistenhit kialakulását.

7. A KÖZEL- KELETET EGYESÍTŐ BIRODALMAK 2. a) A kereskedelmi érdeket szolgáló társadalmi berendezkedés. b) Katonai jellegű társadalom létrejötte. c) A bányák kimerülése folytán csökkentek az állam bevételei, melynek pótlására zsákmányszerző hadjáratokat folytattak. Ez vezetett a társadalmi szerkezet átalakulásához. 3. lovasság és gyalogság, íjjal, nyíllal és dárdával felszerelve – egységes fegyverzete van a katonáknak 4. a) Jel Cím Tömör jellemzés

aláhúzott deportálás Az uralkodót Asszíriába hurcolják; a lakosság elhurcolása.

dőlt fizikai erőszak Az ellenállók és nem engedelmeskedők legyilkolá-sa.

kövér megaláztatás – elrettentés Az uralkodót ugyan életben hagyja, de roppant megalázó helyzetbe hozza – kutyapórázra köti, ketrecbe zárja.

b) Kegyetlen uralmat gyakoroltak felettük. Jellemző volt az ellenség megalázása és tömegeinek legyil-kolása. Családok ezreit hurcolták el (deportálták) erőszakkal Asszíriába, ahol velük végeztettek terme-lőmunkát.


6. a) a hadseregen b) a szatrapiák adóiból hatalmas jövedelem folyt be c) a meghódoló helyi vezetők megtarthatták tisztségüket d) a meghódoló vezetők közreműködésével tartották fenn uralmukat a perzsák e) Az asszírok a megfélemlítésre építettek, míg a perzsák a meghódított népek vezető rétegével való együttműködéssel kívánták fenntartani és megszilárdítani az uralmukat.

8. DÉL-ÁZSIA ÉS A TÁVOL-KELET BIRODALMAI 1. a) öntözéses földművelés b) Mohendzsodaro és Harappa c) despotikus d) A tények megkérdőjelezik a despotikus rendszer létét. 2. Kaszt neve Feladata

brahmanák papok – a Szent Könyv tanulmányozása és oktatása, áldozatok bemutatása ksatriák harcosok – az alattvalók védelme vaisák dolgozók (közrendűek) – nyájak legeltetése, kereskedés sudrák szolgák – felsőbb kasztot szolgálnak

érinthetetlenek tisztátlan foglalkozások űzői (a legalantasabb munkákat ők végezték) 3. b) Hegységek által körülzárt alföld, így a karavánutak és a tengerparton nyílt lehetőség. e) a hunok támadásai ellen 4. Egy tetszőleges alakzat, amely felülről lefelé keskenyedik (pl. piramis):

uralkodó

előkelők

közrendű szabadok (parasztok)

foglyok (rabszolgák) 5. Jelölés Cím Összefoglaló aláhúzott Települési forma nincsenek városaik

dőlt betűs Hadművészetük lovas nomád harcmodor, fegyvereik: dárda, íj, nyíl, kard, páncélt viseltek

félkövér Gazdálkodás nomád (legeltető, vándorló) állattartás félkövér és dőlt betűs Művelődés az írásbeliség még nem jelent meg


6. a) Bekarikázandó betűk: E, M b) Jelölés Cím Összefoglaló aláhúzott települési forma nincsenek városaik.

dőlt hadművészetük

gyermekeiket korán kezdik tanítani a lovaglásra és az íjászatra; lovas íjászok; páncélba öltözve lova-golnak; gyakorlatoznak; távolra íjjal, közelre karddal és dárdával harcolnak; mozgékonyak, kudarc esetén gyorsan visszavonulnak.

félkövér gazdálkodás Nincs földművelés; legeltető állattartás; vadászat.

c) Nincsen állandó lakhelyük, hanem folyókat és legelőket követve vándorolnak. Állattenyésztéssel foglalkoznak. Lovas harcmodor jellemző rájuk, legfontosabb fegyvereik az íj és a nyíl.

AZ ÓKORI KELET. TÉRKÉPES FELADATOK 11. oldal/6. a) 1. tér 2. téma/tematika 3. idő b) 1. színek 2. nyilak 3. speciális jelek c) l. kereskedelmi utak 2. ásványkincsek 3. iparcikkek d) 1. az irány nyila és szöveg 2. az irány nyila és stilizált jelek e) 1. hadjáratok 2. kereskedelmi utak 3. gazdasági folyamatok 4. népek vándorlása f) Pl.: Sumer hanyatlása – szikesedés (szín) + támadó hadjáratok (nyilak) 6/5. c) Kételkedett benne. Hiteltelennek tartotta a beszámoló azon részét, mely a nap jobb és balkéz felé eső részét taglalja. d) „Azt is állították (…) hogy Libüa körülhajózása alatt a Nap jobb kézről esett.”


7/1. c) Igyekeztek ellenőrzésük alatt tartani a fémek kereskedelmét. Biztosították birodalmuk hadserege számára a fémeket, így a vasat is. 7/5. c) A Perzsa Birodalom gyakorlatilag teljes mértékben ellenőrzése alá vonta a Közel-Keleten áthaladó közvetítő kereskedelmet, így annak hasznát is. d) Természet: Tengerek, sivatagok, sztyeppe Politikai: India, Hellász, nomád népek

VALLÁS ÉS KULTÚRA AZ ÓKORI KELETEN (ÖSSZEFOGLALÁS) 1. A) állattenyésztés és növénytermesztés B) a termés beérése az állatszaporulat biztosítása C) termékenység 2. a) A) hatvanas számrendszer B) 12 hónapos naptár b) Sok kis városállam, különböző istenekkel. Számtalan természeti jelenséget más-más isteneknek tulajdonították c) Kultikus épületek (Hatalmas toronytemplomok (zikkuratok) épültek.), istenvilág, mondavilág. 3. a) A) képírás B) szóírás C) szótagírás D) ékírás E) klasszikus sumer b) Amikor kialakultak az első államok, az állam feladatai (pl. irányítás, adók nyilvántartása) szüksé-gessé tették az írás kialakulását. Az akkád hódítás során a jeleket és a hangzótartalmat átvették, de a jelentést nem. 4. A) szóírás B) szótagírás C) hangjelölő írás 5. a) taoizmus, konfucionizmus b) Mindkét vallás az embert, az emberi boldogságot állította a középpontba, a harmónia elérésére töre-kedett. c) konfucionizmust – idézet: „a nép közt kétséget és nyugtalanságot keltsenek…”


d)

Időpont Ország, terület Üldözött vallási irányzat Üldöző hatalom Kr. u. II–IV.

század Római Birodalom kereszténység Római Birodalom

Középkor Európa országai zsidóság Pl. Franciaország, Anglia XVI. század Spanyolország muzulmánok Spanyolország XVI-XVII.

század Spanyolország protestánsok Spanyolország


II. AZ ÓKORI HELLÁSZ

9. A KRÉTAI ÉS A MÜKÉNÉI KULTÚRA 1. a) Balkán, Égei-tenger szigetvilága, Kis-Ázsia b) A) tenger B) hegyláncok C) mediterrán D) nincsenek nagy folyók E) nincs öntözéses földművelés F) kereskedelem/a hajózás szerepe jelentős G) központosított despotikus állam 2. A) gazdasági központ B) kereskedők, hajótulajdonosok C) gabona, bor, olaj D) nyersanyagok (pl. réz, ón) E) olaj, bor b) A Keleten már megismert irányítási módszerekkel. c) Palotagazdaság. Kulcsfontosságú a tengeri kereskedelem � kereskedő – hajótulajdonos arisztokrá-cia. 3. a) Szereplő Ki ő? 1. Minósz krétai király 2. Poszeidon a tenger istene 3. Minotaurusz ember testű, bika fejű szörny 4. Thészeusz athéni királyfi 5. Ariadné Minósz lánya 6. Daidalosz híres építész, a labirintus építője 7. Athéné városvédő istennő, a mesterségek és a bölcsesség istene b) Kréta fennhatósága alatt álltak, adófizetéssel tartoztak. c) Ezt követően nem kellett áldozatokat küldeniük. d) trójai háború, vérszerződés, magyarok eredete az Emese álmában stb. 4. a) Szereplő Meghatározás Poszeidón a tenger istene Zeusz a főisten Héra a főisten felesége Aphrodité a szépség és a szerepel istennője Pallasz Athéné a bölcsesség istennője Párisz trójai királyfi Heléna a világ legszebb asszonya


b) Ki kapja Párisztól az aranyalmát, azaz ki a legszebb? c) Athéné bölcsességet, Aphrodité a legszebb asszony szerelmét, Héra az Ázsia fölötti uralmat d) a legszebb asszony, Heléna e) Trója pusztulása f) a vendégjoggal g) van – Valóban bekövetkezett a görögök és a trójaiak közötti viszály 6. Évszám Esemény Kr.e. 3 évezred az első városok alapítása Krétán Kr.e. 2. évezred eleje a krétai városok virágkora Kr.e. 2000 körül az első akháj és ión törzsek benyomulása Peloponésszoszra Kr.e. 1600 körül a mükénei kor kezdete Kr.e. XIII. század megindul a mükénei államok hanyatlása Kr.e. 1100 körül a dórok elpusztítják Mükénét Kr. e. 950 körül Athén vezetésével egyesül Attika

10. A POLISZ SZÜLETÉSE ÉS A GÖRÖG GYARMATOSÍTÁS 1. A) központi hatalom B) a közmunkán alapuló C) nyersanyag D) tengeri kereskedelem E) a keleti típusú 2. a) 1. őrlés, 2. fonás, 3. szövés b) ügyességgel és jeles ésszel c) fürge hajóval a tengert szelni d) kézimalom, orsó, szerszám e) hajókészítő, molnár, takács f) jónak tartja, mert a verseny jobb munkára ösztönzi az embereket g) 1. palota, 2. ház h) Az első szöveg a szép munkára ösztönöz, a második a vetélkedést tartja a fő ösztönző erőnek. 3. a) 1. város 2. vidék b) 1. polgárjog 2. földtulajdon c) 1. arisztokrácia (legjobbak) 2. nép (démosz) - parasztok, kézművesek, kereskedők 4. a) A) király B) parasztok C) arisztokratikus köztársaság D) parasztok, kézművesek és kereskedők b) a föld c) demokrácia


5. a) Kérdések Válaszok A választ igazoló forrásrészlet

Mit hozott létre Thészeusz? Az athéni államot. „egy állam egységes népévé tette azokat, akik eddig szétszórtan éltek”

Mivel győzte meg az attikaiakat Thészeusz?

Összefogással elér-hetők a közös célok, megszűnik a viszály.

„összefoghatók mindnyájuk közös java érde-kében”

Mivel győzte meg a hatalmaso-kat Thészeusz?

Megosztja velük a hatalmat. „király nélküli alkotmányt ajánlott”

b) démosz (nép), arisztokraták, arisztokratikus köztársaság

11. A GÖRÖGSÉGET ÖSSZEKÖTŐ KAPOCS: A HITVILÁG 1. a) Az isten neve Funkciója Felesége Gyermekei Gaia földanya - titánok Kronosz idő Rheia Hádész, Poszeidón,

Zeusz, Hesztia, Déméter, Héra

Zeusz főisten Héra Árész Zeusz főisten Létó Artemisz, Apollón b) 1. Vétek: gyermekeit lenyelte. – Büntetés: A legkisebb fia, Zeusz legyőzte őt. 2. Elrejtette Kréta szigetén, és férjének egy bepólyált követ adott az újszülött helyett. 3. Anya nélkül. Zeusz fejéből pattant ki teljes fegyverzetben, sugárzó szépségben. 4. Mert Létó engedett Zeusz csábításának. 5. Egész nap az erdőt-mezőt járta a vad után. 6. Jósdát alapított. Püthonnal, a hatalmas sárkánykígyóval küzdött meg. 7. Kétértelmű jóslatokat. c) Igaz: 2., 4., 5., 7. 2. A) totemizmus B) sokistenhit (politeizmus) C) szeretnek, harcolnak, irigykednek D) hierarchia 3. a) Az életet nagyon szépnek, de rövidnek látták. b) Féltek tőle, tartottak a túlvilágtól. c) csúf, hideg, szűk, ijesztő


4. a)

b) Az áldozatok bemutatásán keresztül próbálták megnyerni az istenek segítségét, jóindulatát. c) A szertartásokat nem papok, hanem a polisz választott tisztségviselői irányították. Az áldozatra szánt állatokat, illatszereket elégették. Az áldozatot a templom előtt végezték. Nagyobb áldozatok alkalmával az áldozati állatok jelentős részét elfogyasztották.

12. A DÉMOSZ POLGÁRJOGI KÜZDELME ATHÉNBAN 1. 1. Akropolisz (fellegvár), vallási és védelmi funkció, itt helyezkedik el pl. a Parthenon; 2. Agóra (pi-ac), a polisz központja; 3. Árész dombja – itt ülésesett az Areioszpagosz; 4. Héphaisztosz temploma – az istenség hatalmas temploma; 4. A tanács épülete (Buleterion) – a bulé tanácskozási helye 2. a) munkakerülés, zöldség- és gyümölcstolvajlás b) templomrablás, gyilkosság c) halálbüntetés d) Drakón szerint a kis bűnök is megérdemlik a halálbüntetést, a nagyobbakra pedig nem talált súlyo-sabbat. e) Túl szigorúnak tartja őket f) Drakónéhoz, mert bár idézi Démadész bírálatát, nem adja a tudtunkra, hogy egyetértene vele. 3. Politikai ellentétek Athénban A démosz módosabb csoportjai harcot indítottak, hogy az arisztokratákhoz hasonló politikai jogokat szerezzenek. Az adósrabszolgaság kérdése a démosz szegényebb csoportjait is szembeállította az arisztokráciával. 4. a) Minta: a tankönyvi ábra. b) a 4. vagyoni osztályról, a thészekről, vagyis a napszámosokról 5. a) A görög gyarmatosítás következtében az arisztokrácia fokozatosan vesztett a gazdasági erejéből, míg az iparosok, kereskedők és a parasztok egy része egyre gazdagodott, erősödött. A hadseregben a dé-mosz adta nehézgyalogság és a flotta szerepe erősödött meg. b) A) írásba foglaltatta a törvényeket (Kr. e. 621) B) adósrabszolgaság eltörlése C) az adóságok elengedése D) a lakosság vagyon szerinti csoportosítása E) területi egységeken nyugvó új berendezkedés bevezetése F) a hatalom birtokosa a népgyűlés lett G) a cserépszavazás bevezetése

Jel Címszó Tömör jellemzés aláhúzott szertartás a polgár végzi; combokat égess; tömjénnel, itallal. félkövér cél vagyon, biztonság; „áldozz, hogy kapj valamit”


6. a) Jelölés Cím Összegzés

aláhúzott Peiszisztratosz az ember és a poli-tikus

mértéktartó; alkotmányos türannosz; emberszere-tő; szelíd; megbocsátó; mindig békét teremtett; népbarát és emberséges

félkövér intézkedései pénzsegély; adószedés; bírák kirendelése vidékre. b) Arisztotelész alapvetően pozitív képet fest Peiszisztratoszról. Erényei között kiemelte a mértéktar-tást, a szelídséget és az emberszeretet. A szövegben is jól látható, hogy Peiszisztratosz a kilengésektől tartózkodó, szelíd, de erős hatalmat tartotta jónak. 7. a) csak személyek kezdeményezhettek b) az agóra egy bizonyos helyén c) az arkhónok testülete d) 6000 résztvevő e) akit a legtöbben írtak fel f) a zsarnokság, az egyeduralom megakadályozására g) ha valakit politikai okból szerettek volna eltávolítani Athénból 8.

Szolón Kleiszthenész Résztvevők Az athéni születésű férfiak Teljes jogú athéni polgárok

A részvétel alapján A vagyoni helyzet Területi egységek, sorsolás, illetve vá-lasztás (katonai vez.)

A kiválasztás mód-szere

Meghatározta, hogy az egyes vagyo-ni csoportok tagjai milyen hivatalo-

kat tölthettek be

A területi felosztás alapján sorsolták az ötszázak tanácsának tagjait, a katonai

vezetőket pedig választották 9.

Népgyűlés Ötszázak tanácsa Itt hozták a törvényeket. X Itt készítik a törvényjavaslatokat. X Dönt a háború és a béke kérdésében. X Többször és folyamatosan ülésezik. X 10. Kr. e. 621 – Drakón írásba foglalja a törvényeket Kr. e. 594 – Szolón arkhón Kr. e. 560–510 – türannisz Athénban Kr. e. 508 – Kleiszthenész reformjai Kr. e. 492 – a görög–perzsa háborúk kezdete


13. EGY MÁSIK GÖRÖG ÚT: SPÁRTA 1. a) a föld felosztása b) tulajdonviszonyokat c) polgároknak: 9000, d) igen a körüllakóknak: 30 000 e) az emberek mozdítható értékeit f) nem g) a vaspénzt h) szerette volna megőrizni a belső egységet a spártaiak között i) mérő j) Az csak a teljes jogú spártai polgárokra érvényes, és rájuk sem maradéktalanul. Rajtuk kívül éltek Spártában a körüllakók és helóták is. De a spártai polgárok sem voltak teljesen egyenlők, hiszen pl. a hatalmat a tekintélyes arisztokrata nemzetségek birtokolták. 2. a) Bekarikázandó betűk: E, P,G b) „Spárta közvetlen határát pedig 9000 részre [osztotta]. Ennyi lett a spártaiak osztályrészeinek száma (…). Mindegyikük része akkora volt, hogy egy férfinak 70, egy nőnek 12 mérő árpát, a nedvet adó gyümölcsökből hasonlóképpen arányos mennyiséget teremjen. Úgy gondolta, hogy ennyi táplálék elég lesz erejük és egészségük fenntartására, másra meg úgysem lesz szükségük.

(…) nem sajnálta polgártársaitól a szabadidőt, viszont teljesen eltiltotta őket a köznapi mestersé-gektől (…). A földet (…) is a helóták művelték meg helyettük. Egy spártai éppen törvénykezési napon tartózkodott Athénban, és megtudta, hogy valakit dologtalanság miatt ítéltek el. (…) Erre a spártai azt kérte az ott állóktól, hogy mutassák meg neki azt, akinek szabad emberhez méltó életmódja miatt kell büntetést elszenvednie. Ennyire szolgainak tartották a mesterségekkel való foglalkozást.” (Plutar-khosz: Lükurgosz élete) Jelölés Társadalmi csoport A társadalmi csoport jellemzői

piros aláhúzás spártai polgárok Azonos nagyságú földet birtokolnak, katonáskodnak és nem dolgoznak.

kék aláhúzás helóták A spártaiak földjeit művelik. b) a körüllakókról (perioikoszokról) 3.

Kik lehet-tek a tagjai?

Á SZ M Hogyan váltak tagokká?

Á SZ M Jogköre Á SZ M

Népgyűlés

30 éven felüli spár-tai polgá-rok

X

betöltötték a 30. élet-évüket

X

a vének tanácsának előterjesztéseinek jóvá-hagyása

X

Vének tanácsa

60 év felet-ti spártai polgárok

X

választás útján

Xelőterjeszt, feloszlathat-ja a népgyűlést

X

Felügyelők 30 év felet-ti spártai polgárok

X választás

útján

X tényleges irányítók X


4. Társadalmi csoportok / Államszervezet Athén Spárta

Politikai jogokkal rendelkezők athéni polgárok spártai polgárok A politikai jogok gyakorlásának korhatára 20 év 30 év

Szabadok politikai jog nélkül idegenek (metoikoszok) körüllakók (perioikoszok) Alávetettek rabszolgák helóták

Választással betöltött tisztségek sztratégosz, arkhón, bulé tagjai, esküdtek felügyelők, vének

A törvényeket előterjeszti bulé vének tanácsa A törvényeket elfogadja népgyűlés népgyűlés A legfőbb katonai vezető sztratégosz királyok A politikai meghatározó társa-dalmi csoport arisztokrácia/démosz polgárok

5. a) 1. polgár, 2. 60., 3. választás, 4. népgyűlés (ekklészia), 5. lármáját 6. a kiabálás, 7. a gerúszia, 8. hányadiknak, 10. legerősebb és leghosszabb b) 1. 30 = 28 vén + 2 király 2. a felügyelők 3. a spártai polgárok 4. hogy megakadályozza a népgyűlés túlkapásait 5. a teljes jogú spártai polgárok érdekei 6. a)

Athéni Spártai Állítások népgyűlésre jellemző Egyikre

sem Folyamatosan ülésezett. X Csak polgárjoggal rendelkező felnőtt férfiak vehettek részt a népgyűlésen. X X

A körüllakók is részt vehettek a gyűlésen. X A legfőbb államügyekben döntési joggal rendelkezett. X Csak egyetértési joga volt az elé tárt ügyekben. X Ellenőrizte az állam vezetőit. X Minden résztvevője javasolhatott törvényeket. X b) A két népgyűlés összetétele alapvetően megegyezett, a szabad polgárok vehettek részt munkájuk-ban. A különbség a jogkör tekintetében figyelhető meg. Míg Athénban a legfőbb döntéshozó szerv volt, melynek döntéseit senki sem bírálhatta felül, addig Spártában ezt a vének tanácsa megtehette. 7. a) a vének tanácsa (geruszia) elé b) Ha erősnek találták, kiutaltak neki egy földdarabot és elrendelték a felnevelését. Ha gyengének találták, akkor pusztulásra ítélték és kitették a Taügetoszra. c) puhaságról, önállóságról stb. d) 1. csak kezdetben 2. közösségben, katonai fegyelem alatt nevelték őket e) a hatalom megtartását, kiképzést f) a helóták ellen


8. 1. 5., 7., 9., 10., 12. 2. 3., 4., 5.,10. 3. 1., 2. 4. 6., 8.

14. A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK (KR. E. 492–448) 1. a) Elsősorban kereskedelmi érdekek, másrészt az, hogy a perzsák a görögök kárára kívántak terjesz-kedni, és több kis – ázsiai várost foglaltak el. b) Athén (kis erőkkel) segítette a ión városok felkelését a perzsák ellen – a gazdag görög poliszok vonzó hódítási célpont voltak a perzsák számára. c) A behódolás a perzsáknak, de ez adófizetési kötelezettséget és belső életük korlátozását jelentette volna. 2. Sorszám Szakasz címe Jellemzése

I. átkelés A perzsa támadás a tenger felől érkezett. II. partraszállás Hippiasz vezetésével Marathonnál, mert a síkság alkalmasnak

tűnt a lovasság bevetésére III. az athéni sereg felvonu-

lása 10 sztratégosz vezetésével, a szárnyak alapos megerősítésével

IV. a csata kezdete A hadrend közepén perzsa fölény, de a két szárnyon az athéniak kerekedtek felül

V. a végső győzelem Az athéniak a két szárny egyesítése után középen is győzelmet arattak

VI. az üldözés A menekülő perzsákat a tengerig üldözték, és még a hajóikat is megtámadták

3. a) Az volt a kérdés, hogy Athén a tengeri vagy a szárazföldi haderejét erősíti meg. b) 1 – tengeri: fontos érdek a kereskedelmi utak biztosítása, ráadásul a hajóépítés munkalehetőséget teremt 2 – szárazföldi: támogatói földjeik és a város védelmére hivatkoztak c) 1 – kereskedő és kézműves réteg 2 – az arisztokrácia és a parasztság d) az utánpótlási vonalak elvágása 4. a) A) szárazföldi hadsereg B) flotta b) szárazföldi haderő megerősítését d) az arisztokrácia és a parasztság e) a kereskedőket, kézműveseket f) Ariszteidész 5. a) Látta, hogy a Szalamisz melletti szűk tér nagyban elősegítené a győzelmet. Látta, hogy a flottapa-rancsnok nem tud úrrá lenni a tömeg indulatán. b) Csellel – azt a hírt tudatta Xerxésszel, hogy a Szalamisznál lévő görög flotta menekülésre készül. c) Az egyiptomi hajókat elküldték, így nem voltak jelen a döntő ütközetnél. d) Amíg széles tér állt rendelkezésre, szabályos rendben hajóztak, de amikor a szorosba értek, kényte-lenek voltak több hajót a rendből leszakítani.


e) a flottaparancsnok f) Általános zűrzavar lett úrrá, sokan adtak ellentétes parancsokat. g) Ezután a perzsák nem tudták irányítani a hadihajóikat. h) Jól megválasztott hadszíntér és jó taktika. i) A szöveg hangnemével. j) Xerxész a tengeren elveszítette a fölényét, ezáltal az utánpótlás és a biztos visszavonulás lehetősé-gét. k) ellenség, barbárok stb. 7. Kr.e. 492 – Athosz-hegyfok Kr.e. 490 – Marathón Kr.e. 480 – Thermopülai, Szalamisz Kr.e. 478 – déloszi szövetség

15. AZ ATHÉNI DEMOKRÁCIA FÉNYKORA ÉS HANYATLÁSA 1. a) D ) jogi egyenlőség A) minden szabad ember vagyoni alapon különbségekkel B) minden szabad polgár C) minden szabad polgár b) A vagyoni helyzet szabhatott határt, hiszen a szegényebb polgároknak nem engedhették meg ma-guknak az időigényes közéleti szereplést. c) Bevezették a napidíjat, kezdetben az esküdtbíróságban és az ötszázak tanácsában való szerepvállalá-sért, Periklész után pedig a népgyűlésben való részvételért is. 2. a) Bekarikázandó betűk: E, G b) 1. az okker kereskedelméről 2. az athéniak kéréseit, határozatait fogadják el, amelyek az athéniak érdekeit szolgálták 3. mindenben az athéniak álláspontja érvényesül 4. elkobozzák a hajóját és a hajón lévő javakat 5. amelyet az athéniak kijelölnek 6. ha az athéniak úgy döntenek 7. vagyonának fele az iuliuszi népé, fele a feljelentőké lesz 8. az iuluisziak népgyűlésén c) A) az iuliusziak B) Athén C) monopóliumot D) mutatja Athén döntő fölényét E)Athén egyeduralmat gyakorolt a déloszi szövetségben, szövetségeseit saját gazdasági és katonai érdekeinek rendelte alá. 3. a) A) Athén védtelen marad B) Athén elveszíti hadereje ékkövét, a flottáját C) Spárta szövetségi rendszerébe kényszerülnek D) Spártai segédpolisszá silányul Athén


E) másodrangú F) Jó színben feltüntetni Athént (a spártaiak nem pusztították el teljesen Athént). G) A békeszerződést követően Athén nem tudott többé jelentős mértékben beleszólni a görög történe-lembe. b) 1. Spártában 2. a spártaiak szövetségesei voltak 3. kereskedelmi érdekeik érvényesülését így látták biztosítottnak 4. a) 1. az állam alkotmányának rendezésére hivatott törvények megszövegezésére 2. nem 3. a tanács tagjait és a többi tisztviselőt számukra kedvező módon kicserélték, majd megkezdték a tisztogatást 4. a hatalom megragadása- 5. „A következőkben azonban már azt kezdték fontolgatni, hogyan rendelkezhetnék teljesen saját belá-tásuk szerint…” 6. akik feljelentésekből éltek a demokrácia idejében üldözték az arisztokratákat 7. kezdetben egyetértett vagy passzív volt 8. Közvetlen cél: megszálló különítmény odairányítását az államrend megszilárdítására. – távolabbi cél: tetszésük szerint fogathassanak el bárkit. b) h) 5. a) Kimón Periklész Hogyan próbálták megnyerni a népet?

pénzt osztogatott, adakozott saját vagyonából állami juttatások biztosítása

Honnét volt ehhez anyagi fede-zetük? magánvagyon az állam forrásai

A politikai harc győztese (x) X b) 1. letörték az areioszpagosz hatalmát 2. Kimont osztrakizmosszal száműzték. c) a népgyűléssel mondatta ki d) Kiteljesítette a demokráciát azzal, hogy bevezette a napidíjak rendszerét. Nagy építkezéseivel cso-dálatos várossá varázsolta Athén központját. Ugyanakkor a szövetségesek kiszipolyozásával a későbbi háború alapjait vetette meg.

30 tisztvi-selő meg-választása

A tisztviselők (pl. az ötszázak tanácsának tagjai) kicserélése számukra kedvező emberekre

Tisz-togatás kez-dete

Spártai megszál-ló különítményt kértek az „ál-lamrend megszi-lárdítására”

Zsarnokság létrejötte


16. GÖRÖG HÉTKÖZNAPOK ÉS MŰVÉSZETEK 1. a) magasabbra kell építeni, hogy ne rekesszük ki a téli napsütést b) természeti tényezőket, pl. tájolást, domborzatot és a vagyonbiztonságot c) a ház belsejének esztétikumait kevésbé tartja fontosnak d) Célszerűség: Kevésbé érvényesül a rajzon mint a szerző elveiben. A díszítés szerepe: Nagyobb szerepet kap a rajzon, mint amit a szöveg szerzője szán neki. 2. a) A) khitón B) rövidebb C) hosszabb D) a divat változása b) 1. kényelmi 2. vagyoni 3. a) I. építőanyag II. díszítőelemek III. szerkezet b) A) frízsor B) tümpanon C) oszlopsor D) lépcsősor c) A görög középületek alapvetően faragott kőből készültek. A nagy terek befedését oszlopok segítsé-gével oldották meg. Az építészet szerves részét képezték a szobrászati elemek (faragások, szobrok, domborművek). 4. a) 1. Athén szövetségeseinek pénzével (adóival) 2. hogy Athén megvédje őket a barbár támadásoktól 3. olyasmire kell fordítani, amiből örök dicsőség, a most élők számára pedig kész jólét származik 4. a város a háborúhoz szükséges dolgokkal kellőképpen el van látva 5. elsősorban a köznép, a démosz számára 6. igen, mert a köz javát szolgálták vele 7. pozitívan, nem mutat rá a belső ellentmondásra


b) 5.

Összehasonlítási szempontok Archaikus kor (Kr. e. VIII–VI. század)

Klasszikus kor (Kr. e. V–IV. század)

Témaválasztás mitológiai téma H ősök, politikusok

Emberábrázolás frontális, az emberi test szépsége életszerű (ebben talán felülmúl-hatatlan)

A mozgás ábrázolása merev testtartás mozgalmas, élethű alakok

Valósághűség, kidolgozottság sejtelmes „archaikus” mosoly teszi kifejezővé, valósághűvé

kidolgozott, érzelmeket kifejező, valósághű

6. a) A) vezetésre B) engedelmességre C) engedelmességre D) képesség b) A képesség szerinti elvvel úgy véli orvosolja a társadalom igazságtalanságait, azonban merev és embertelen rendszerével újakat teremt. c) Platón szerint a férfiak szükségszerűen uralkodnak a nőkön, akiknek megfontoló képessége csak részleges. A nők engedelmességre vannak hivatva. 7. A) „a lányok testét edzette” B) „leszoktatta őket az elpuhult és elkényeztetett életről, a fiatal lányokat nemes versenyzésre ösztö-nözte” C) cél: edzett és egészséges lányok, katonaéletre alkalmas fiúknak adjanak életet. D) Az anyaszerep miatt a nőket Spártában nagyobb tisztelet övezte, nagyobb önállóságot kaptak, mint a görög poliszok többségében.

17. GÖRÖG TUDOMÁNY KEZDETEI 1. a) A) a világ keletkezése B) a világ megismerhetősége C) a világ keletkezése D) a változások okai E) társadalmi és politikai változások

A szövetsége-sek hozzájárulá-

sa

Szabadon fel-használható

Védelmi okokra adják

Megvédjük őket A pénz azé, aki kapja

Athén teljesíti vállalását

A pénzből fölösleg adódik


b) A görög mitológia más kultúrákhoz hasonlóan az élet alapvető kérdéseire (pl. élet eredete) keresett választ. A mitológiából kiemelkedő görög tudományosság, a filozófia szintén ezekkel a problémákkal került szembe. Míg a mitológia mitikus válaszokat adott, addig a filozófia a logikára alapozva éssze-rűnek tűnő megoldásokat keresett. A filozófia kérdéseit a gyors társadalmi átalakulás a változások felé sarkallta, s így e kérdést is logikai alapon kívánták kezelni. 2. A) emberré B) rabszolgává C) gazdaggá D) legszegényebbé E) embernek pusztító F) minden változik, mozgásban van G) a világ jelenségei ellentétek egységén épül fel (dialektika) 3. 1.csoport a) a fogalmak, az ideák világában b) az ideák, eszmék világából visszatükröződő árnyképek c) A valóságos világban létező fogalmak csak árnyképei az ideák világában létezőknek, valójában csak az ideák világában létező fogalmak a valóságosak. 2. csoport a) A) tökéletlen anyagi világ része B) az ideák világában létező valóságos megjelenés C) elsődleges D) másodlagos b) A valóságos világban létező fogalmak csak árnyképei az ideák világában létezőknek, valójában csak az ideák világában létező fogalmak a valóságosak. 4. a) 1 – aranyat, 2 – ezüstöt, 3 – vasat, illetve bronzot b) Az utódaikra (lelkükbe milyen anyagok vannak belekeverve) c) Egyikhez sem, hiszen több rendszer hibáit akarja kiküszöbölni. Leginkább mégis az arisztokratikus köztársaságra, a spártai modellre a vezetők szerepére utaló részletek d) Nem a vezetők éberen figyeljenek e) Azt, hogy arra alkalmatlanok irányítsák az államot 5. a) A történetíró szerepéről. b) A) meg akarja őrizni az utókornak a történéseket B) kárhoztatja a tudatlanságból fakadó mondákat C) jelzi, hogy az eddig írottak hitelesek, a továbbiakra nincs biztosíték, hogy azok D) ha valami érdekeset hall, azt feljegyzi, de ő maga sem hisz minden információ igazában, hitelében E) A történetíró megörökíti a történéseket, összegyűjti a különböző véleményeket és megkísérli értel-mezni azokat..


6.

Történetírás Hérodotosz Thuküdidész

célja Az emberek cselekedetei idővel fele-désbe ne merüljenek

A történtek igaz lefolyásának ismertetése, örök időkre szóló érték teremtése

módszere Saját megfigyeléseinek és másoktól hallott információknak a feljegyzése

Objektivitásra törekvés, csak saját szemé-vel látott dolgok leírása, ill. a másoktól hallottak csak alapos ellenőrzés után

18. A KELET MEGHÓDÍTÁSA – NAGY SÁNDOR 1. a) 1. A görögök távoli rokonai, szoros gazdasági és kulturális kapcsolatban álltak a görögökkel 2. II. Philipposz megerősíti királyságukat (pénzügyek megszilárdítása) 3. A kor legütőképesebb hadseregét hozták létre 4. A görögség nem volt egységes Philiposszal szemben b) Pozitív hatások: A belső háborúskodások megszűnése, összefogással van esély hódításra, új piac szer-zésére. Negatív hatások: Elveszik a poliszok függetlensége és megszűnik a demokrácia. c) Kr. e. 338. egész Görögország II. Philipposz fennhatósága alá került. 2. a) A tengeren kalózok garázdálkodnak, a városokat zsoldosok foglalják el, a polgárok egymás ellen harcolnak, a városok idegen uralom alá kerültek, mindenütt nyugtalanság. b) Egy részük zsarnokok, türannoszok uralma alatt áll, némelyekben idegen (pl. perzsa, más esetben spártai helytartó) uralom van. c) Megosztó és megnyerő. d) Az ő javukra lemondott Anthemusz városról, Poteidaiát az athéni gyarmatosok kiűzése után adta át nekik. e) A zsarnokoknak nincsenek barátai, előbb utóbb kihasználják ezt, és meghódítják a kis szabad álla-mokat. f) Nem Hellász érdekében, hanem annak rovására növeli a hatalmát. Peloponésszoszt a saját hatalma alá akarja juttatni. g) Philipposz irigyei h) Szokratész azt tekinti közös érdeknek, hogy a görögség makedón vezetéssel sikeres hódító háborút vívjon (perzsák ellen), ezzel új piacot teremtsen, hogy a belső feszültségek is megszűnjenek. 3. a) A) csak előre-hátra tud mozogni B) átkarolás C) védtelen oldal b) A makedón falanx egyes alapegységei külön-külön is mozoghattak, ami növelte a hatékonyságot. A makedón gyalogság jellegzetes fegyvere volt a hatméternyire megnyújtott lándzsa, a sarisa.


4. a) Hogy elszakítsák az itt található államokat, hogy azokat maguk mögé állítsák, s így azok ne veszé-lyeztessék az utánpótlási vonalaikat. b) Fekvése okán úgy gondolhatta, hogy megvédheti az önállóságát, s erős flottával rendelkezett. A föníciaiak a görögök kereskedelmi vetélytársai voltak. c) Nyitva állt az út Perzsia belseje felé, és Alexandrosz becsvágyó hódító volt d) Természeti körülmények, a sztyeppvidék és az ott élő nomádok. e) Alexandrosz a hadjárat elején közvetlenebb viszonyban volt a katonáival, a hódítások után keleti despotaként kezdett viselkedni. A katonák kezdetben a zsákmányért is küzdöttek, de már nem azono-sultak az öncélú hódításokkal. 5. a) Alexandrosz (Nagy Sándor) b) a perzsa c) III. Dareiosz perzsa uralkodóé d) a tábor és a málha e) A győzelem egyetlen esélyét a támadás sikere adhatta, így nem gyengíthette meg a védelmet a tá-madás rovására. f) Az Alexandrosz vezette átkarolás. g) Azért, mert Alexandrosz a megvert ellenséget középre szorította, ahol Dareiosz volt. 6. a)

Jel Cím Összegzés aláhúzott A keletiek pompája A kincsek felsorolása; azok kidolgozottságát, mé-

reteit hangsúlyozva. dőlt A makedónok (Nagy Sándor) rea-

gálása Lekicsinylő gúny, magába szívta a pompa illatát – a csodálat kifejezése.

b) A gazdag és fényűző kelet magasabb életszínvonala egyszerre taszította és vonzotta a katonákat. Megvetették és elpuhultságnak tartották számos elemét, de megismerve azok előnyeit, a hódítókat meghódította és átalakította a meghódított világ. 7. a) A) „Alexandrosz 13 lovas osztag élén a folyó árjába vetette magát. A támadást ellenséges nyilak kö-zepette, a sodró és háborgó folyón keresztül vezette” B) személyes példamutatás C) „Makacsul küzdött az átkelésért” D) tűzön-vízen keresztülviszi elképzeléseit, és képes váratlan húzásokra E) „Kénytelen volt azonnal rendezetlenül harcba kezdeni, és kézitusába elegyedni a rájuk törő ellen-séggel anélkül, hogy embereit csatarendbe állíthatta volna. b) Alexandrosz kitűnő taktikai érzékkel rendelkezett. Ez párosult a vakmerőségig menő bátorsággal, így több csatát a kellő pillanatban mutatott merész helytállásával és példájával tudott győzelemre vin-ni.


19. A HELLENIZMUS KORA (KR. E. III–I. SZÁZAD) 1. a) Alexandrosz hadvezérei b) a hadseregre c) Ptolemaida Birodalom, Szeleukida Birodalom, Antigonidák 3. a) ruhakészítők („mindenféle női gyapjúcikk készítésének a mesterei”) b) görögök c) munkát kérnek és szállást, cserébe felajánlják szolgálataikat, munkaerejüket és szakértelmüket d) felajánlják, hogy kérdezzen meg olyan megbízható embereket, akik ismerik őket e) Megbízható emberek igazolásával. f) Mellette: szükség van a jó szakemberekre, ráadásul megbízhatóságuk ellenőrizhető.

Ellene: ne engedjünk be idegeneket a városba. Elvehetik a megélhetést másoktól. 4. a) A) rendszerezés, logika B) szabad megközelítés, világi jelleg C) kultikus jelleg D) a kultúra támogatói az uralkodók b) A keleti és görög kultúra összeolvadásából. A görögség tudományos rendszerező gondolkodását, míg a keletiek hatalmas tudományos ismeretanyagukat adták. A két elem összeolvadásából csodálatos kulturális fellendülés indult meg. c) az uralkodók és a kereskedők d) A hatalom és a jövedelmek a despotikus uralkodók kezében volt. E mellett a fellendülő gazdasági viszonyok révén még a gazdag kereskedők voltak képesek a kultúra támogatására. 5. b) A despotikus rendszer nem tette lehetővé a polgárok számára, hogy a közösség problémáival fog-lalkozzon, így a hellenisztikus filozófia is más témákat kínált. Az emberek úgy érezték, hogy a sors, a végzet játékszereivé váltak. Epikurosz éppen ezért azt javasolta, hogy maradjanak távol a zavart keltő dolgoktól, inkább élvezzék az élet kellemes oldalát. 6. a) Szempontok Hekataiosz (Kr. e. VI. sz.) Eratoszthenész (Kr. e. III. sz.)

Tengerek nevei Földközi-tenger, Fekete-tenger, Kaszpi-tenger, Óceán

Fekete-t, Kaszpi-t, Északi-óceán, Atlanti-óceán

Kontinensek nevei Európa Európa, Ázsia, (Líbia)

Népek, államok nevei ibérek, itáliaiak, trákok, libiaiak, etiópok, szírek, egyiptomiak, lűdiaiak, örmények, indiaiak

kelták, ibérek, szkíták

A halál nem érdekel ben-nünket

amíg élünk nincs jelen a

halál

ha meghalunk már nem érzé-keljük a halált

mentesülnünk kell félelmeinktől (vágyainktól)

Testünk mentes legyen a fájdalomtól, lelkünk pedig a zavaroktól


b) Politikai változások: Nagy Sándor hadjárata során és után megismerték Ázsia belsejét, felmérhették a valós távolságokat, így lényegesen árnyaltabb a kép. Tudományos felfedezések: pl. Arkhimédesz csavarja stb. 7. heliocentrikus (napközpontú) világkép (Arisztarkhosz) 8. a) Az emberek (az egykori görög polisz-polgár) elvesztették befolyásukat életük irányítására. b) Az emberek elfordultak a közélettől. c) 1. az élet örömeinek élvezete 2. lemondás az élet örömeiről 9. Összehasonlítási

szempontok Archaikus kor Klasszikus kor Hellenizmus kora

Témaválasztás mitológiai témák az ember istenek mindennapi élet istenek

Emberábrázolás frontális életszerű, érzelmeket kifejező

a szobroknak nincs fő-frontja, bármely oldalról

nézhetjük őket

Mozgás merev testtartás mozgalmas, élethű ala-kok nagyon mozgalmas

Valósághűség sejtelmes „archaikus mo-

soly” teszi kifejezővé, valósághűvé

kidolgozott, valósághű realizmus, bizonyos ese-tekben túlzások

AZ ÓKORI HELLÁSZ. TÉRKÉPES FELADATOK 10/6. c) A gyarmatvárosok növelték az anyavárosok piaci lehetőségeit, biztosították nyersanyag utánpótlá-sukat, így az anyavárosokban a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem fellendülését eredményezték.


A GÖRÖG TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM JELLEMZŐI (ÖSSZEFOGLALÁS) 1. 1. Kr. e. 2000 körül 2. Kr. e. II. évezred eleje; 3. Kr. e. XVIII–XIII. század; 4. Kr. e. XIII. század; 5. Kr. e. 1100 körül; 6. Kr. e. 508; 7. Kr. e. 490; 8. Kr. e. V. század közepe; 9. Kr. e. V. század köze-pe; 10. Kr. e. 404; 11. Kr. e. IV. század közepe; 12. Kr. e. 336–323; 13. Kr.e. II–III. század 2. a)

Szempontok Kréta Mükéné Athén Spárta Néptörzsek neve krétaiak acháiok iónok dórok Társadalmi, gaz-dasági egységek nevei

templomgazdaság templomgazdaság piaci viszonyok parcella

Társadalmi cso-portok

despota arisztokrácia

közrendű szabadok

despota arisztokrácia

közrendű szaba-dok

arisztokrácia démosz

metoikoszok rabszolgák

polgárok perioikoszok

helóták

Jellemző gazda-sági tevékenység

kereskedelem mezőgazdaság

rablóvállalkozá-sok

mezőgazdaság

kézműipar kereskedelem mezőgazdaság

Államforma despotikus királyság despotikus király-ság

királyság arisztokratikus

köztársaság demokratikus köztársaság

arisztokratikus királyság

b) Felismerés: Krétán jelentős szerepe volt a kereskedelemnek Megállapítás: → ezért a kereskedő arisztokrácia fontos szerepet játszott az állam életében. 3. a)

Idő Korszak A gazdasági éle-tet meghatározó

réteg

Politikai jogok-kal rendelkezők Államforma

Kr.e. 621 Drakón arisztokrácia arisztokrácia arisztokratikus köztársaság

Kr.e. 594 Szolón arisztokrácia, démosz

polgárok vagyoni alapon köztársaság

Kr.e. 560-527 Peiszisztratosz arisztokrácia, démosz

polgárok korláto-zott mértékben

zsarnokság, egyeduralom

Kr.e. 508 Kleiszthenész démosz minden polgár demokratikus köztársaság

Kr.e. V. század közepe Periklész démosz minden polgár

b) Kérdés: Kik és milyen alapon vehettek részt a politikai életben Szolón idején? Válasz: Minden polgár, de vagyonuk arányában eltérő beleszólással az állam életébe. c) Felismerés: Drakón idején a gazdasági hatalom teljes mértékben az arisztokrácia kezében volt, Megállapítás: → ez is indokolta, hogy a politikai hatalom is az irányításuk alatt álljon.


4. a) A hatvanévesnél időseb polgárok közül. b) Az első három vagyoni osztály tagjai. c)

Vének tanácsa Bulé Hasonlóságok tanácskozó testület, előkészíti az ügyeket a népgyűlés számára Különbségek vétójoggal rendelkezik az ügyek végrehajtását felügyeli d) 1. kezdetben a volt arkhónokból 2. az arisztokrácia térvesztésével párhuzamosan e) közel a fele f) az arisztokratákból álló Areioszpagosz térvesztésének az oka az arisztokrácia visszaszorulása g) Kleiszthenész korától h) 1. a szegényebbek is részt vehessenek a politikai életben

2. a kisebb befolyású, kevésbé tehetséges embereknek is legyen esélye i) 1.kiszélesedett a demokrácia 2. megnőtt a tömegek befolyása j) 1. a zsarnokság megakadályozására 2. politikai ellenfelek eltávolítására Következtetés: a politikai szabályokat többféleképpen lehet felhasználni, illetve kijátszani k) napidíjak rendszere l) befolyásolhatóak lettek a polgárok m) A demokrácia kialakulása egyrészt a jogok és az intézményrendszer átalakulásaként jön létre, va-gyis mindenkinek azonos joga legyen és élhessen is ezekkel a feltételekkel. Ugyanakkor a jólét bizto-sítja azt, hogy a polgárok önállóan tudjanak dönteni, erre legyen idejük és rálátásuk, s ne legyenek kénytelenek árúba bocsátani jogaikat se közvetett, s közvetlen módon. 5.

Szolón Kleiszthenész Testületek tagság kiválasztási

mód létszám tagság kiválasztási mód létszám

Népgyűlés minden szabad polgár

Bíróság választás sorsolás 6000 fő fel-váltva

Tanács

A 4 ősi ión-attikai phylét 100-100 polgár képviseli

választás 400 fő phylénként 50-50 athéni pol-gár

sorsolás 500 fő

6. a) A mükénei keleti típusú erős arisztokráciával. Spárta esetében a rabszolgák hiányoznak. Athénról több korszakot tanultunk, így szerepeltethetjük külön az arisztokráciát és a démoszt, de egybe is von-hatjuk ha a periklészi kort választjuk. A hellenisztikus korban a döntő a közrendű szabadok és a hellén városok külön ábrázolása. b) pl. Miért növekedett meg a Kr.e. VII. században a démosz szerepe? A görög gyarmatosítások révén fellendült a gazdaság minden ága, amely megerősítette a kézművese-ket és a kereskedőket. c) Valóban a történelem úgy tűnik megismétli önmagát, birodalmak emelkednek fel, majd buknak el, nagy hadvezérek tűnnek fel, majd buknak el, a gazdaság virágzik, majd hanyatlik. Ám az események más szinteken és körülmények között csak a fenti vonatkozásokban ismétlődnek meg.


7. Szempontok Platón Arisztotelész

Kik irányítsák az államot? a tudósok a közösség választott vezetői Mi az állam jó működésének a garanciája?

a tehetségek irányítsanak a mérsékelt elemek irányítsanak

Kik a legveszélyesebbek az államra?

a tehetségtelen emberek a túlzó, szélsőséges elemek (zsarnokok, korlátozatlan nép)

8. király: Leonidász, Nagy Sándor, Szeleukosz sztratégosz: Themisztoklész, Periklész arkhón: Szolón hadvezér: Themisztoklész, Szeleukosz türannosz: Peiszisztratosz


3. Társadalmi folyamatok 1. nő a rabszolgák száma – 2. romló életkörülmények Politikai folyamatok: 1. szabadokon belüli ellentétek – 2. polgárháborús időszak 4. a)

Jellemző forrásrészlet Eszközök Hogyan szolgálja az intézkedés a hatalom megtartását?

1. csoport: Plutarkhosz a proscriptióról (5.) „a halálraítéltek névsorát nyil-vánosságra hozta…” feketelista teljes körű leszámolás az ellenfelek-

kel

„soknak vagyonát kobozták el” vagyonelkobzás célja a leszámolás, gazdasági alapot teremt hívei számának növelésére

2. csoport: Plutarkhosz az ellenfelek lemészárlásáról (6.) „…a szűk helyre összezsúfolt emberek lemészárlása…” véres leszámolás célja az elrettentés – erőfitogtatás,

megfélemlítés „…nyugodt, szenvtelen arckife-jezéssel felszólította őket, hogy a beszédre hallgassanak…”

képmutatás megfélemlítés

3. csoport: Appianosz az elkobzott földekről (7.) „A meggyilkolt polgárok rab-szolgái közül tízezer (…) em-bert felszabadított, római pol-gárjoggal…”

a tulajdonviszonyok megváltoztatása

célja megteremteni a hatalmának a bázisát

„23 légió között az (…) elkob-zott földeket szétosztotta.”

a tulajdonviszonyok megváltoztatása

célja megteremteni a hatalmának a bázisát

Értékelés: Sulla a köztársaság védelme nevében valójában diktatúrát gyakorolt, ellenfeleivel kegyetle-nül leszámolt. b) Sulla példája megmutatta, hogy egy hadvezér, akinek jelentős erő van a háta mögött, semmibe ve-heti a törvényeket, és bár a köztársaság védelmét hangsúlyozta, tetteivel éppen aláássa ezt az állam-formát, hiszen cselekedetei az egyeduralom felé mutatnak. 5. Különösen nehéz a gladiátorok helyzete. A rómaiak szórakoztatására kell élethalálharcot folytatniuk egymással vagy vadállatokkal szemben. A jó felépítésű, erős rabszolgákat alkalmazzák e célra, akiket alaposan ki is képeznek. Fegyverzetüket kard, háló, pajzs és szigony alkotta. Néhány esetben a legsi-keresebb gladiátorok olyan tiszteletet vívnak ki maguknak a közönségtől, hogy a népakarat nyomására felszabadítják őket. 7. a) Bekarikázandó betűk: E, P b) Állítások Szövegrészletek Mi volt Crassus célja?

� a felkelők megsemmisítése „A menekültek négy csapatba oszlottak, és úgy harcoltak ellene, míg 6000 ember híján mind el nem estek.

� elrettentés Az élve elfogottakat Crassus a Capuától Rómába vezető út teljes hosszá-ban keresztre feszítette.”

Hogyan viszonyul a szerző a felkelőkhöz és a rómaiakhoz?

� távolságtartó, tényközlő „Rengetegen menekültek a csata után a hegyek közé. Cassus ezeket is megtámadta.”

� elismerő, objektív „Hosszú ideig tartott és hevesen dúlt a harc, hiszen több tízezer halálra elszánt ember vívta. Spartacus egy lándzsától a combján megsérül, térd-re esett, de pajzsát maga előtt tartva tovább harcolt az ellene törőkkel.”


24. AZ EGYEDURALOM KIALAKULÁSA 1.

Szempontok Marius Sulla Caesar Testi adottságok durva szederjes törékeny alkatú Műveltség katonai színész alapos

Személyiség szenvedélyes, fékezhe-tetlen gátlástalan, becsvágyó eltökélt

Életvitel harcias kicsapongó egyszerű, puritán Politikájának jellemző vonása

hatalomvágyó, bosszú-vágyó kegyetlen, bosszúvágyó szilárd

A szerző megítélése negatív negatív pozitív b) 1. külső megjelenés 2. életmód 3.cselekedetek 2. A) a táborhelyek állandó ellenőrzése B) a katonáékhoz hasonló puritán életmód C) személyes példamutatás (bátorság) D) katonái kötődnek hozzá, és tűzön-vízen át követnék → személyéhez kötődő hadsereg 3.

Jellemzők Nagy Sándor Caesar személyes példamutatás pl. Gaugamélánál pl. a gallok ellen

sok időt tölt a katonái között Plutarkhosz leírása táborhelyek vagy kaszárnyák megszemlélésével töltötte az idejét

a váratlan helyzetekhez való alkalmazkodás pl. Gaugamélánál pl. a gallok ellen

5. a) Áthúzandó: örökös diktátor, új tagok kinevezése (a senatusba), személyhez hű légiók b)

Reformok Társadalmi csoportok földosztás plebs

római polgárjog széles körű adományozása provinciabeliek a kereskedelem fejlesztése (aranypénz) lovagrend

6. a) A) megoszlik a felelősség B) a gyilkosság előkészítői C) merénylők D) összeesküvők E) Caesarral szimpatizál b) Lényegi elemek a fogalmazásban: gyilkosság, összeesküvés, törvénytelen, népellenes, a szükséges reformok elleni támadás stb. c) Lényegi elemek a fogalmazásban: a köztársaság megmentése, a gyilkos kivégzése, ítélet a nép ne-vében stb.


25. AUGUSTUS ÖNÉLETRAJZA 1. a) lila – köztársasági maradványok narancssárga – Augustus kezében lévő köztársasági tisztségek, melyek révén az egyeduralmat gyako-rolja rózsaszín – új császári intézmények és testületek b) censor, pontifex maximus, consul, néptribunus, proconsul c) cenzorként a senatus összeállítását, pontifex maximusként a vallási (erkölcsi) életet, néptribunus-ként – a vétójog révén – a tövényhozást, consulként a végrehajtó hatalmat és a hadsereget d) Fenntartotta a köztársasági látszatot, de emellett hogy halmozta a tisztségeket, az általa viselt hiva-talok terjedelme és jellege többnyire eltért a hagyományos köztársasági formáktól. e) testőrség, imperator 2. a) A) a hatalmat szerette volna megszerezni B) célja az állam ügyeinek a rendbehozatala és a zűrzavaros polgárháborús állapot megszűntetése b) c1. a zűrzavaros polgárháborús időszaktól megszabadította Rómát, de egyúttal c2 a köztársasági államformát is felszámolta, hiszen burkolt egyeduralmat gyakorolt c) A polgárháborús időszak valóban véget ért, és Augustus egyeduralma következett, amely békés időszakot hozott (Pax Romana). b) A) a köztársasági látszat keltése a köztársasági intézmények és címek halmozásával B) összemossa az állam érdekeit hatalmi céljaival C) egybemossa a köztársasági és az egyeduralmi címeket c) A) fellépésének igazolása B) a polgárháború elfedése d) A) a köztársasági látszat ellentmondással B) törvényesség látszata C) a látszat erősítése képmutatással e) A) köztársasági intézményre való hivatkozás – és azzal ellentétes megállapítások B) az ősi, a köztársaság kori hagyományok erősítője – ellensúlyozza a köztársaság felszámolását 3. A leplezett egyeduralommal hatalmát akarta elfogadtatni. Az emberek így könnyebben megbarátkoz-tak a változással, nem volt drasztikus a váltás. A leplezett egyeduralom révén Augustus ugyanúgy minden területet ellenőrizet és irányított (gazdaság, politika, stb.), de mindezt nem közvetlenül, hanem közvetetetten tette. A hagyományok látszólagos figyelembevételére is azért szükség volt, hogy meg-könnyítse az emberek lélektani megtörését.


26. RÓMAI HÉTKÖZNAPOK, ÜNNEPEK 1. a) Lásd a tankönyvi ábrát! b) c) A mai villákra nem jellemző a belső udvar. Az oszlopcsarnok is az ókori villáknak volt velejárója. Így a mai épületek nem egy udvar köré szerveződnek a mi éghajlatunkon. 2. 1. szép fekvés 2. kikötők 3. védettség A) a természeti környezet által biztosított előnyök I. utak építése II. csatornarendszer B) vízvezeték-hálózat 3. a) Bekarikázandó betűk: E, M b)

Jelölés Cím Összefoglaló aláhúzott családi nevelés A gyereknevelés az anya feladata. dőlt betűs rabszolgák

alkalmazása a nevelésben

A leghitványabb görög rabszolgákat alkalmazzák a feladatra, akik más komoly szolgálatra nem használhatók. Emiatt a gyereknevelés nem megfelelő a szerző szerint.

c) Családi nevelés (az anya központi szerepe), illetve görög rabszolgák gondjaira bízott neveltetés d) A szerző a családi nevelést tekinti a helyénvalónak. Ennek jellemzése pozitív jelzőkkel történik, míg az általa kárhoztatott nevelési módot negatív jelzőkkel illeti. 4. a) A görögöknél döntő szerepe volt az oszlopoknak, a sűrűn alátámasztott belső tereket alkalmazták. A rómaiaknál már inkább esztétikai célokat szolgált. b) A boltozat elterjedése lehetővé tette a nagyméretű terek boltozását, közbülső alátámasztás nélkül. c) A római templomok magasabb fekvésűek voltak, ezért több lépcsősorra volt szükség, viszont csak elől vezettek fel lépcsők.

�

�

�

�

�

� �

� �

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

szobák szobák

szobák

szobák

szobák szobák

(írószoba)

(ebédlo)

házi szentély


5. a) A) szórakozási lehetőségek B) társas együttlét C) élvezetek D) zajosnak találja E) negatívan viszonyul a fürdőkultúrához b) Seneca a sztoikus filozófia híve volt, márpedig a sztoikusok a vágyakról, a szenvedélyekről lemon-dást választották, hogy a külvilágnak így ellenállva, az egyén belül szabad maradhasson. c) A funkcióknak megfelelő források. 6. A térkén bal oldalán levő épületek (föntről lefelé): XX. századi emlékmű (ókori előzményeket követ), amphiteatrum (pl. gladiátorviadalok), fürdő (tisztálkodás, társasági élet) A térképen levő épületek (balról jobbra): diadalív (a győztes hadvezér ünneplése, Róma hatalmának hirdetése), templom (pl. áldozat az isteneknek, jóslás) A térkén jobb oldalán levő épületek (föntről lefelé): vízvezeték (kommunális ellátás), fórum (piac, politizálás, törvénykezés), színház (szórakozás)

27. A CSÁSZÁRSÁG ELSŐ SZÁZADA 1.

2. a) A) olcsó rabszolga B) belső piac bővülése b) A gazdasági fellendülés sokak számára lehetővé tette a meggazdagodást, így sok előkelő a politikai szerepvállalás helyett a gazdasági életben vállalt szerepet. 4. A) garázdaság uralkodott B) követik példáját C) növeli visszaélési 5. a) Kiegészítések a „külpolitika” oszlopba (fentről lefelé): Britannia, Dacia, Pannónia megvédése Kiegészítések a „belpolitika” oszlopba (fentről lefelé): provinciabeliek a hadseregben, császári köz-igazgatás kiépítése, barbárok betelepítése b) 1. Julius–Claudius-dinasztia 2. Flavius-dinasztia 3. Antoninus-dinasztia

Megállapítások Igaz Hamis 1. A római császári dinasztiák öröklési rendjében kötelező volt az egyenes ági vérsé-gi leszármazás. x

2. A római császári dinasztiák esetében nem vették szigorúan az egyenes ági örök-lést. x

3. A római öröklési rend biztosította, hogy minden esetben rátermett uralkodók ke-rüljenek az állam élére. x

4. A római öröklési rend kiküszöbölte az uralkodóváltáskor esetleg fellépő trónviszá-lyokat. x


c) 1. a belső nyugalom megteremtése, hódítások 2. az államszervezet újjászervezése, túlkapások elkerülése, szelídebb egyeduralom 3. a védelem tudatos megerősítése, a külön köztársasági hivatalok megszűnése, a senatus jogkörének a csökkenése

28. A VÁLSÁG SZÁZADA, A DOMINÁTUS KIALAKULÁSA 1. a) A) „Adományozom tehát az én világom valamennyi embernek a római polgárjogot…” B) hálából az isteneknek, akik megmentették a merénylettől C) a sokaságnak nemcsak viselnie kell mindent, hanem a győzelemben is részesedni D) propagandisztikus cél E) a bevételek növelése b) A trónváltás általában a hatalmi harcok újjáéledését is magával hozta. Egy ilyen hatalmi harc áldo-zata volt Caracalla öccse is. Caracalla a szövegben azt állítja, hogy öccse merényletet készített elő ellene, és azért ölette meg, holott valójában saját hatalmának biztosítása miatt. 2. a) 1. colonusokat 2. rabszolgákat b)

Csoport Előnyök Hátrányok

1. lelkiismeretesebb munkavégzés, érdekelt a termelés fokozásában, szabad → adóztatható

családjával jóval többet fogyaszt, mint a rabszolga

2. olcsóbb, kevesebbet fogyaszt hanyag munkavégzés, nem érde-kelt a termelés növelésében

c) A hódítások megszűnése után megszűnt a rabszolga utánpótlás is, így munkaerőhiány lépett fel, amit a nagybirtokosok szabad bérlők alkalmazásával próbáltak orvosolni. 4. a) Lásd a tankönyvi ábrát. b) Bekarikázandók: testőrség, hivatalnokok, császári provinciák (légiók, adók) c) Mert így a központi hatalom mindenütt közvetlenebbül volt jelen. d) Hasonlóságok: a birodalom élén a császár állt, jellemzőek voltak a trónváltás időszakában a harcok a hatalomért, és mindkét rendszerben jelentős szerepe volt a hadseregnek. Különbségek: a császári hatalom a dominátus idején megerősödik, és nyílt egyeduralom jellemző, a köztársasági címek még meglévő tartalma is semmivé lett. 6. a) 1. rabszolgák számának csökkenése 2. járványok b) piac beszűkülése, a rabszolgaság visszaszorulása c) A colonusok a nagybirtokosoknak terményadóval tartoztak. A colonusokra az állam felé is magas adóteher hárult. Ráadásul az uralkodó kötött árakat vezetett be. Büntették az élelmiszerek és közszükségleti cikkek elrejtését, ily módon is növelni próbálták a piacra kerülő áruk mennyiségét.


29. A KERESZTÉNYSÉG SZÜLETÉSE 1. A) farizeusok B) Ószövetség C) a Megváltó, a Messiás E–F) jó, világosság – rossz, sötétség G–H) az országot elnyomóitól megszabadítja, a népet szenvedéseitől megszabadítja 2. a) Bekarikázandó betűk: E, M b)

Jelölés Cím Rövid tartalom

aláhúzott hitük a lélek hallhatatlan, mindent Isten akaratára kell bízni, nem mu-tatnak be áldozatot

dőlt betűs gazdaság csak földműveléssel foglalkoznak, vagyonközösségben élnek, jöve-delmeiket papjaik kezelik

félkövér életmód erényesen, erkölcsösen, a legkívánatosabb jó az igazság c) Az esszénusok zárt szektát alkottak, melynek tagjai teljes vagyonközösségben éltek. Erényes, erköl-csös életre törekedtek, és azt vallották, hogy mindent rá kell bízni Isten akaratára. Hittek a lélek hallha-tatlanságában, fölműveléssel foglalkoztak, jövedelmeiket pedig papjaik kezelték. 3. a) A) vallás (hitük) B) diaszpóra C) hellenisztikus, görög D) keresztény b) vallásuk, hitük megtartása c) Részben eltávolodtak a zsidó hagyományoktól (szertartások és előírások), görög nyelven beszéltek, s a hellenisztikus kultúrát megismerve tágabb látókörre tettek szert. A Biblia görög fordításának hatá-sára a hellenisztikus világ megismerte vallásuk alapján, az egyetlen, mindenható istenről szóló tanítást. 4. a) evangéliumok b)

Ellenfelek Okok Farizeusok, papság Jézus nem tartotta fontosnak az aprólékos szertartásokat, tilalmakat. Helyi hatalom Egyenlőséget hirdetett, ostorozta a vagyonszerzést.

Római hatalom A sokaság hallgatott rá, híveinek száma gyorsan gyarapodott. Nem ismerte el a császárok istenségét.

5. a) kapzsiság, önzés, gyűlölet stb. b) � szeretet Isten és embertársaink iránt � a megbocsátás fontossága � Isten előtt mindenki egyenlő � kárpótlás a földi kínokért a túlvilágon – a feltámadás ígérete


7. a) A) nyitás a pogányok felé B) nyitás a vagyonosok és az állam felé

c) a kereszténység minden ember számára nyitottá lett – a vallás megerősödése d) Pál működésének köszönhetően az új vallás megbékült kora valóságával, az államhatalommal és a társadalmi különbségekkel. A kereszténység kilépett a zsidóság köréből, minden ember számára nyi-tottá lett, és gyorsan terjedni kezdett. 8. a) római, konstantinápolyi, jeruzsálemi, antiochiai, alexandriai b) hierarchikus (a magasabb tisztségűek feltétlen tiszteletén alapul)

30. A RÓMAI BIRODALOM SZÉTESÉSE 1. a) 1. a keresztényeknek 2. az összes többi kultusz követőinek b) a császár istenségét tagadó keresztényeket is elismeri c) 1. közjólét 2. közbiztonság d) visszaszolgáltatják nekik gyülekezési helyeiket 2. A) az állam s a vallási élet összeforrt B) megbékélnek a világi hatalommal C) felismerik, hogy az új vallás a birodalom összetartó ereje lehet 3. a) Bekarikázandó betűk: E, J b) A) „katolikus keresztény” B) eretnek keresztények C) pogányok D) isteni bosszú E) a világi hatalom büntetése 4. A) a hadsereg létszámának növelése B) elvándoroltak lakhelyeikről C) a colonusok és a kézművesek helyhez és foglalkozáshoz kötése D) a birodalmon belüli területi különbségek nőttek (nyugaton hanyatlás) 5. a)

Jelölés Címszó Összegzés aláhúzott a szerző nézetei a

hunokról Otthon és törvény nélküli, roppant vad nép, amely a csa-tákban rendkívüli ügyességet mutat és nagyon félelmetes.

dőlt betűs településmód Nincsenek épületeik, kóborolnak, szekereik szolgálnak lakásul.

félkövér gazdálkodás, élet-mód

Adásvétellel foglalkoznak, földműveléssel nem.

dőlt betűs és aláhúzott

harcmodoruk Hirtelen rajtaütés, íjjal-nyíllal harcolnak, ék alakban vo-nulnak a csatába.


b) Marcellinus a Kr. u. IV. században örökítette meg a hunokat, akik állítása szerint az Azovi-tenger mocsarain túl, a Jeges-óceán mellett tanyáztak. A szerző őket minősítette a világ legfélelmetesebb harcosainak, akiknek vadsága minden képzeletet felülmúl. Elképedt az életmódjukon: földműveléssel egyáltalán nem foglalkoztak, állandó lakóhelyük nem volt, ehelyett kóboroltak és szekereik szolgáltak lakásukul (lovas nomád nép).

31. A KÁRPÁT-MEDENCE A RÓMAI KORBAN 1. a) A) a Duna – jelentős kereskedelmi útvonal + Pannónián át húzódott a Borostyánút B) a Duna vonala északról biztosította Itáliát a váratlan támadásokkal szemben C) a lakosság kirablása, rabszolgaszerzés b) bekarikázandó: B c) népvándorlás d) 1. hódítás 2. első virágzás 3. germán háborúk 4. második virágzás majd bukás e) támadások, gazdaság fejlődése 2. a) katonai és kereskedelmi b) A Duna mellett (vonalán) helyezték el a légiókat, s a városok többsége a katonai táborok mellett jött létre. Éppen emiatt jellemző volt a városok részben katonai jellege (két részből, egy katonai és egy polgárvárosból álltak). c) A Duna vonala könnyen védhető volt, ezért ideális határnak tűnt. (Az is szerepet játszhatott, hogy Pannóniát, a Dunántúlt is csak véres harcok árán tudták meghódítani, és a további területek nem értek volna meg ennyi véráldozatot.) 3. a)

Jelölés Mit bizonyít? aláhúzott Hadsereg elősegítette a betelepülést és az építkezéseket. dőlt betűs Az urbanizáció előrehaladását. félkövér A gazdaság fejlettségét, hiszen kollégiumok voltak Pannóniában. dőlt betűs és aláhúzott A romanizációt és azt, hogy sok katona letelepedett Pannóniában.

b) Jelentős forrásértékkel bírnak, mert következtethetünk belőle a korabeli életmódra, gazdasági fej-lettségre és társadalmi viszonyokra. 4. amfiteátrum amfiteátrum, vízvezeték erőd 5. A) nemesfémbányák, sóbányák B) a Duna jól védhető természetes határ, a dákok támadásainak kivédése C) rabszolga D) betelepülés E) kulturális hatások F) római polgárjog


AZ ÓKORI RÓMA. TÉRKÉPES FELADATOK 20/2. b) görög, római, etruszk, pun 27/7. c) 1. katonai okok 2. kereskedelmi okok 22/2. 3/b Róma és Karthágó a Földközi-tenger nyugati medencéjének egyenrangú nagyhatalmává vált 22/4. b)

1. meglepetés – egyesülni akart a gallokkal 2. mert Hannibált nem követték a gallok Afrikába, így hadseregének jelentős részét elveszítette

c) Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének urává vált. Hatalmas tartalékok (ásványkincsek, ember) állt rendelkezésére, uralta a térség kereskedelmét. 23/7. c) 1. Szicíliában – nagy gabonatermő latifundiumok volta a szigeten, ahol rengeteg rabszolgát dolgoztat-tak 2. talán el akarta hagyni Itáliát – nem merte megkísérelni az átkelést 3. dél felé elhagyni Itáliát 4. Róma belső válságára 24/8. c) 1. jól védhetők 2. tartós békét biztosíthatnak 28/5. 3. b) a határok közvetlen védelme mellett az összevont erők összpontosíthatnak egy erős külső támadásra c) erősödtek a külső támadások


RÓMA: TÁRSADALOM, ÁLLAM, HÓDÍTÁSOK (ÖSSZEFOGLALÁS) 1. a) A)

1. politikai jogok 2. lovas katonaság 3. nagybirtok

B) 1. nincsenek politikai jogaik 2. nehézgyalogos katonaság 3. kisbirtokosok

C) gazdasági fejlődés D) hódító háborúk E) politikai jogok kiterjesztése b)

Események Időpont Patríciusok plebejusok küzdelme Hódítások Kr. e. 494 a plebejusok kivonulása a Szent Hegyre Etruria Kr. e. 451–450 a XII táblás törvények Latium Kr. e. 367 a Licinus-féle földtörvény Capua Kr. e. 326 az adósrabszolgaság eltörlése Camparia Kr. e. 300 papi tisztségeket is betölthetnek a plebejusok

Kr. e. 287 a plebejus népgyűlés határozatai kötelező érvényűek az egész római népre Dél-Itália

3. a) Asszírok Görögök Rómaiak

Irányok Közel-Kelet Földközi-tenger part-vidéke

Földközi-tenger me-dencéje

Okok kereskedelem hanyat-lása

túlnépesedés, kereske-delmi érdekek

föld- és zsákmányszer-zés

Következmények erős katonai birodalom a görög kultúra elter-jedése

a Földközi-tenger me-dencéjét összefogó birodalom

b) Társadalom: Átalakul a társadalom (asszíroknál katonai jellegű, görögöknél a démosz előretörése, a rómaiak esetében a rabszolgatartás és az antik proletariátus létrejötte, stb.) Gazdaság: a gazdaság is alapvetően átalakul – fellendülés, új gazdasági ágazatok előretörése (pl. ke-reskedelem fellendülése) Állami felépítés: A nagy területű birodalom kialakulása az egyeduralom megerősödésével vagy kiala-kulásával jár együtt.


A KORA KÖZÉPKOR

32. ÚJ KIRÁLYSÁGOK A NYUGATRÓMAI BIRODALOM ROMJAIN 2. a) 1. frank; 2. burgund; 3. vandál; 4. angol; 5. nyugati gót; 6. keleti gót; 7. gepida megjegyzés: a vandál és a gepida királyság megszűnt a VIII. századra megszűnt. b) a Frank Birodalom volt a legszervezettebb 3. A) zsákmány B) legyőzte társait C) felveszi a kereszténységet D) birtokadományokkal E) írásbeliség 4. a) Intézkedések: Nagy Theodorik keleti gót uralkodó volt, Itália meghódítása után az ottani római lakos-ságra is támaszkodott (figyelembe vette a római hagyományokat). Tulajdonságok: bölcs, bátor és igazságos, szilárdan védelmezi a törvényeket és megoltalmazza orszá-gát a barbárok betöréseitől. c) Azért, mert nem engedett meg magának és másnak sem túlkapásokat alattvalóival szemben, a gót haderő távol tartotta Itáliától az idegen seregeket (viszonylagos nyugalom, regeneráció). d) Nem támaszkodhattak az erős itáliai egyházra, a római vezető réteg nagy része elégedetlen volt, a bizánci császár, Justinianus pedig a Római Birodalom restaurációját tűzte ki célul. 5. a) Soissonban b) pl. mert a kehelyben tartják az ostyát, ami a keresztény hagyomány szerint Krisztus testét jelenti c) pl. mert Klodvig örökösei kerültek a trónra, így a krónikaírók nem ábrázolhatták teljesen pogánynak a dinasztiaalapító egyik őst; vagy: tiszteletben tartotta a püspök kérését és magát a kereszténységet is – éppen ezért később népével együtt csatlakozott a római egyházhoz d) pl. a hódítás során szerzett zsákmány elosztása mert itt sorsolással lehet értékekhez jutni 6. a) pl. az akkori keresztelésnél teljes megmártózás történt a keresztvízben b) egyházi személyek, illetve a király c) Klodvig a megkereszteléssel egyben a Római Birodalom örökösévé vált, és az egyház támogatása révén írástudókat és erős szervezetet kapott, valamint hatalmának isteni igazolását 7. a) Itália nagy része, Bajorország, Szászország, Pannónia (pannon őrgrófság), Hispánia északkeleti része (spanyol őrgrófság) b) Aachen: innen irányított birodalmát Róma: itt koronázták császárrá 800-ban


c)

Előnyös fizikai adottságai

Megtermett, izmos, magas növésű, de nem rendkívüli termetű. Gömbö-lyű fejű, ősz hajú, nagy szemű és eleven tekintetű. Az arckifejezése vi-dámságot, derűt áraszt. Bár a nyaka vastag és rövid volt, hasa pedig kissé előreugrott, egyéb testrészének arányossága mindezt elfeledtette.

Testi hibái egyik lábára bicegett Tevékenységei lovaglás, vadászat, úszás d) pl. az orvosok rá akarták venni, hogy mondjon le a sült ételekről, és barátkozzon meg a főtt étellel e) Bizonyítékok: pl. „Akár állt, akár ült igen méltóságos jelenségnek látszott.” „Határozott lépésekkel járt.” „Úszástudását méltán tartották legkülönbnek.” Magyarázat: Einhard Nagy Károly életrajzírója és bizalmas munkatársa volt. f) pl. Nagy Károly a kora középkorban uralkodott. Bár udvarában korának legjelentősebb tudósaival vetette körül magát, csak fáradság árán volt képes olvasni, az írás művészetét pedig holta napjáig sem sikerült elsajátítania. Egyéniségében számos ellentmondás ötvöződött: mélyen vallásos volt, ugyanak-kor sokszor kegyetlen; a keresztény erkölcs elszánt harcosaként hódított, miközben több feleséget is tartott. Birodalmának összefogása és irányítása nagy problémát jelentett, a csekély számú királyi kül-dött nem oldhatta meg maradéktalanul e feladatot. Bár sokan úgy beszélnek Nagy Károlyról, mint az „első európairól”, a frank uralkodó személyiségének negatív vonásait sem szabad figyelmen kívül hagyni. 8. a) Aachen b) pl. Csak így lehetett a meglévő óriási területeket összefogni és irányítani. Épp ezért szinte folyamato-san járta az országot, s miközben udvartartásával felélte a királyi birtokok készleteit, igazságot szolgál-tatott és egyben érzékeltette hatalmát alattvalói körében. c) 1. az írásbeli teendők ellátása (pl. a befolyó jövedelmek összeírása) 2. oklevelek kiadása 3. írásbeliség terjedése, Karoling-reneszánsz d) katonai és közigazgatási feladatok, helyi igazságszolgáltatás, adószedés irányítása e)Az őrgrófságok a birodalom veszélyeztetett szakaszainak katonai védelmét látták el. 9. a) gyalogosok, könnyűlovasok, páncélos lovasok, íjászok b) a frank sereg c) a gyalogságnak d) a nehézlovasság Öltözet: páncélozott bőrvért, fém sisak, fém lábvédő Fegyverek: lándzsa, pajzs, hosszú kard, íj, nyíl Tudósítások a csatáról Arab nézőpont: pl. „732-ben Allah segedelmével seregünk átkelt a Pireneusokon, hogy folytassa a szent háborút, és sikerrel terjessze hitünket további területeken is. Harcosaink sikerrel küzdöttek a hitetlenek ellen Poitiers nevű település mellett. Hős vezérünket, Abd ar-Rahmant azonban magához szólította Allah. Seregünk emiatt félbehagyta a győzelemmel kecsegtető csatát, és az éj leple alatt visz-szavonult, hogy megadhassa a megfelelő végtisztességet vezérének.”


Frank nézőpont: pl. „732-ben Poitiersnél lecsapott a „kalapács”. Martell Károly majordomusunk veze-tésével és Isten segedelmével hős seregünk döntő győzelmet aratott a Galliára törő arabok felett. Lova-saink becsülettel állták az ellenség rohamait, és hősies helytállással megfutamodásra késztették a muszlinokat. Gyalogságunk és íjászaink is becsülettel helytálltak. Remek húzásnak bizonyult, hogy harcosainkat erős vasfegyverekkel láttuk el, így az ellenség kevés kárt tudott csak tenni sorainkban. A győzelmünk nagyságát jelzi, hogy a csatában az arabok vezére is halálos sebet kapott. Az egész ke-resztény világ büszke lehet a dicső frank seregre!”

33. A PÁPASÁG ÉS A NYUGAT ÁLLAMAI 1. A) egyházi hatalom B) egyházi hatalom C) világi hatalom D) Alexandria E) Konstantinápoly F) Antiochia G) Jeruzsálem H) pápaság 2. Aláhúzottak: a frank uralkodóház törvényesítése – új népek csatlakozása a valláshoz – arab előretörés 3. a) Levélíró: I. Gelasius pápa – Címzett: a bizánci császár b) A legfőbb papok megszentelt tekintélye – királyi hatalom c) pl. „Az Isten ítélőszéke előtt az embereken uralkodó királyaként is nekik kell számot adniuk.” d) pl. Az egyház jelentőségét akarja kiemelni és bizonytani ezáltal, továbbá jelezni azt is, hogy ennyiben még a császár felett is állnak. e) pl. A nyugati világ Rómára figyel és ad a szavára. f) 1. hatalmi versengés 2. liturgia 3. hittétel 4. személyi ellentét g) Felismerés: a megerősödő nyugati kereszténység nem kért a másodhegedűs szerepből Konstantinápollyal szemben. Megállapítás: miután a pápák megerősödése kiélezte az ellentétet Konstantinápollyal, 1054-ben a pápa és a konstantinápolyi patriarcha kölcsönösen kiközösítették egymást és híveiket az egyházból. 4. a) a keleti egyház alárendelődik az államnak, míg a nyugati nem (mellérendelt szerep) b) Nyugati: latin; Keleti: görög vagy nemzeti


5. a) A) általános keresztény előírások B) szerzetesrendi előírások b) „Segítsd a szegényeket!” „Testedet sanyargasd!” c) pl. könyv, írótábla, íróvessző d) A szerzetesek könyveket másoltak, hozzájárulva a latin írásbeliség átmentéséhez. e) pl. mezőgazdasági munka, könyvmásolás f) Azt, ha a szerzeteseknek tulajdona van. g) pl. a szegénységhez és az erkölcsi tisztasághoz való ragaszkodás nem engedte, hogy tulajdonnal bírjanak. 6. a) A harcoló felek normannok frankok Vallásuk pogány keresztény Jellemző harcmodoruk dúlás, pusztítás, rombolás folyóknál erődítményeket emeltek Az összecsapás helyszíne Párizs A győztes fél normannok A győzelem oka (húzza alá) bátorság; vallási hovatartozás; új harcmodor; elszántság

b)

1. püspök, gróf 2. a frankoké 3. dölyfös, gyilokra és tűzre szomjas 4. a szerző a keresztény, frank oldalon áll

c) Piros aláhúzás: Nem ütköztek számottevő ellenállásba, és a hajókon vonulva hirtelen rajtaütésszerű-en tudtak támadni, sikerek nyílt csatákban. Kék aláhúzás: A frankok kerülni kezdték a nyílt csatákat, a folyóknál erődítményeket emeltek, hogy megakadályozzák a normannokat a hajón vonulásban. Az erődített települések ellen a normannok harcmodora kevésbé érvényesült. 7. a) adományozó: Constantinus adományozott: Silvester pápa b) A IV. században c) 1. egyházi főhatalom a földkerekségen 2. birtokadomány: Róma városa és Itália nyugati vi-

dékei d) Rómát e) azzal, hogy ott kell lenni a székhelynek, ahol a megváltó parancsára szent Péter elfoglalta apostoli

székét f) Hatalmi jelképek: palást, jogar, császári zászló, császári öltözék Birtokok: Róma városának és Itáliának vagyis a nyugati vidékeknek minden tartománya, helysége és városa. Egyházi központok: Róma, Antinochia, Alexandria, Konstantinápoly, Jeruzsálem


34. A FELLENDÜLÉS KEZDETE NYUGATON 1. A) gazdálkodás módja B) kétnyomásos C) VIII. D) háromnyomásos E) nehézeke F) szügyhám G) árutermelés H) nő a népességszám, társadalmi átalakulás 2. a) jobbágyok, földbirtokosok b) pl. szántás, vetés, boronálás, kertészkedés c) pl. nehézeke, borona, szügyhám d) pl. jól működő, tevékenykedő kis gazdaságokat ábrázol, hitelesen e) pl. templomok díszítésére f) pl. a keresztény tanítás szerint a munkás élet jutalma a mennyország vagy a kép tetején látható a templom 3. Hűbéres: szolgálat, védelem, segítség Hűbérúr: védelem, támogatás, föld adományozása, segítség 4. a) Senior: Bernard algróf Vazallus: Rajmond b) 1. hűség „csalárdul el nem hagyom” 2. védelem „sem abban, ami életére vonatkozik, sem abban, ami testének tagjaira…” 3. becsületesség „becsületesen és álnokság nélkül segítőd leszek” c) pl. Kölcsönösségen alapuló kapcsolat a társadalom különböző rangú személyei között, melynek lényege a védelem és a szolgálatért kapott földbirtok. 5. 1. sértetlenség „hogy ura testében kár ne essék” – urának védelmét biztosítani 2. megbízhatóság pl. tudjon titkot tartani és biztonságot szolgálni 3. becsületesség pl. úgy élni, hogy az igazságszolgáltatásnak ne legyen oka elmarasztalni 4. hasznosság pl. gondoskodás a birtokok megfelelő működéséről 5. könnyedség pl. ne nehezítse ura dolgát 6. lehetőség pl. ne nehezítse ura dolgát


6. a) földet kér művelésre (jobbágytelket) b) a föld művelése, adózás a földesúrnak (pénzben vagy terményben), robot c) abban az esetben a földesúr elűzheti földjéről. d) jobbágyává szegődött e) Ezt követően földesurának joga lesz őt és leszármazottait birtokolni, eladni, elajándékozni, szabaddá tenni vagy szükség esetén megbüntetni. f) 1. ábra: 14. 2. ábra: 13. g) azért, mert a korábbi szolga számára nem jelentett lesüllyedést a jobbágyi függésbe kerülés h) pl. a jobbágy védelmére a rabló lovagok ellen i)

A) Alaviadus B) Berterius C) jobbágy, alattvaló lesz Berterius D) földet; E) védelem F) szolgálat, munka

7. a) A földbirtokok függetlenednek az államhatalomtól b) mezőgazdaság c) nagybirtok d) francia forradalom idején e) „amelyek a hűbérből, vagy a hűbér és a vazallus közti kapcsolatból adódnak” f) az állam felbomlása g) pl. akkor helytelen a feudalizmus kifejezés, ha az egész politikai rendre értjük, és nem a hűbéres és a vazallus kapcsolatára.

35. BIZÁNC ÉS A SZLÁV NÉPEK 2. A) világkereskedelem B) adó C) adó és megrendelés D) város 3. a) pl. keresztény alapon támogassák a rómaiakat az etiópok a selyemkereskedelemben b) A) perzsák B) etiópok C) indiaiak c) 1. azonos hitbeli meggyőződés; 2. közös haszon lehetősége 4. a) császárné; főhivatalnok; rabszolga b) nehéz bejutni a császárnéhoz, még a főhivatalnokoknak is; a főhivatalnokoknak sem lehetett önálló véleményük, szolgalelkűség az úr c) pl. különböző ajándékokkal, melyek az ügyintézők, ajtónállók megvesztegetését szolgálták d) a korrupciót


5. a)

S z l á v o k keleti nyugati déli

nép vallás nép vallás nép vallás orosz keleti ker. cseh nyugati ker. bolgár keleti ker.

lengyel nyugati ker. horvát nyugati ker. b) pl. A szlávok a szláv őshazából való távozás után olyan területeken telepedtek le, ahol hasonló föld-rajzi viszonyok voltak, mint az őshazában (lombos és kevert erdő). c) pl. letelepedett életmód, földművelés 6. Piros aláhúzás: Biztosítja kísérete ruházatát, fegyverzetét és ellátását. Gondoskodik feleségéről, jegy-

ajándékról és gyermekeiknek tartásdíjról. Kék aláhúzás: A fejedelem hűséges és hősies szolgálata. Házasságuk nem szabad akaratukból történik. 7. a) A) Rasztiszláv B) Szvjatopolk C) Kocel D) Cirill E) Metód b) a szláv ábécé megalkotása, és a Biblia lefordítása c) hittérítő vagy szerzetes

36. AZ ISZLÁM MEGJELENÉSE ÉS TÉRHÓDÍTÁSA 2. A) Mohamed futása B) Medina C) Visszatérhet, miután vallási előírássá tette a Kába tiszteletét és a mekkai zarándoklatot és kiegye-zett a mekkai kereskedőkkel 3.

Események ábécérendben Keresztény időszámítás Iszlám időszámítás Mohamed „futása” 622 1 Nagy Károly császárrá koroná-zása 800 178

Német-római Császárság kiala-kulása 962 340

Nyugatrómai Birodalom bukása 476 Mohamed futása előtt 146 poitiers-i csata 732 110 4. a) Korán b)

1. Allah az egyetlen Isten (és Mohamed az ő prófétája). 2. A Ramadán havi böjt betartása (ekkor napkeltétől napnyugtáig tilos enni). 3. Kötelező alamizsnaosztás a szegények támogatására. 4. Minden igazhitű életében legalább egyszer zarándokoljon el Mekkába, a szent városba.

c) 5. Napi ötszöri ima a szent város, Mekka felé fordulva (ezt rituális mosakodás előzi meg).


5. a) Piros aláhúzás: „Harcoljatok Allah ösvényén” „öljétek őket, ahol csak rájuk találtok, és űzzétek őket onnan, ahonnan ők elűznek benneteket” „üssétek őket agyon” „Harcoljatok ellenük” Kék aláhúzás: „Ne lépjétek túl az előírást úgy, hogy ti kezditek elsőnek a harcot” „ a szent mecsetnél mégse harcoljatok” „ Ha Allah hite győz, akkor viszont már nincs több ellenségeskedés, csak az igaz-ságtalanok ellen.” b) Nem túl nagy a szerepe, mert csupán a közös imát vezeti, nem közvetít Isten és az emberek között. c) Az iszlám tanaira jelentős hatást gyakorolt a pogány arab hitvilág. Az iszlám tanai alkalmasak vol-tak arra, hogy az addig egymás ellen harcoló arab törzseket összefogja nagy hódító hadjáratra (dzsi-hád). A harcias életformának tökéletesen megfelelt ez a hódítást szorgalmazó vallás. 7. a)

Szempontok 11. forrás 12. forrás A városok nevei Damaszkusz Ankara

Amurija A városok vallása keresztény keresztény A védők vezetője Püspök

Az arab hadvezérek nevei Khálid-ibu-al-Walid Al-Mutaszim A közvetítő neve a püspök

Az arabok követelése adó fejadó

A városok sorsa épségben maradt Elfoglalták és felégették Ankarát. Amuriját is bevették, lakóit legyilkolták, ill. fogságba hur-

colták.

b) pl. Az iszlám türelmes volt más kultúrákkal és vallásokkal szemben, de az adófizetést és a meghódo-lást elvárta a városoktól. c) pl. Kisebb volt a veszteségük, és a városok ép állapotukban többet is értek számukra. d) pl. „Khálid-ibn-al-Walid, igazhitű muszlim jelen szerződésben garanciát vállal a következőkre: nem tör Damaszkusz város lakóinak életére, vagyonuk érintetlenül megmaradhat a birtokukban, házuk, templomuk és városfaluk is sértetlen marad. A megállapodás hatálya Khálid-ibn-al-Walid harcosaira is kiterjed. Mindezért cserébe Damaszkusz város lakói adófizetési kötelezettséggel tartoznak.” 8. a)

1. Jézus Krisztus 2. keresztény 3. a Római Birodalom 4. Mekka

b) Omar célja: a mohamedánok tiszteletben tartják a más kultúrákat is. c) tolerancia, türelem


A KORA KÖZÉPKOR. TÉRKÉPES FELADATOK 35/1. a) b) csak térképre kell írni c) pl. Mindkét fél érdekelt volt a kereskedelem fenntartásában. A hódító iszlám vallásilag türelmes volt, így számos konfliktust el tudott kerülni. Az arab világnak a távolsági kereskedelemből szárma-zott a legnagyobb bevétele. 36/1. a) zsidó, keresztény b) Az arab hagyományok mellett a zsidó és a keresztény vallásra épültek az iszlám tanok. c) 1. Allah 2. Az egység gondolata 36/6. a) Sötét: Arab-félsziget Halvány: 630–660 között meghódított területek Világos: 660–720 között meghódított területek b) 1. Róma; 2. Bizánc (Konstantinápoly); 3. Alexandria ; 4. Bagdad; 5. Medina; 6. Mekka; 7. Szamarkand; 8. Córdoba; 9. Poitiers

GAZDASÁG, NÉPESSÉG, ANYAGI KULTÚRA A KORA KÖZÉPKORBAN (ÖSSZEFOGLALÁS) 1.

Idő Egyiptom Mezopotámia Hellász Itália és Ny. Európa

Kína India

Kr.e. 4000 Kr.e. 3000 Kr.e. 2000 Kr.e. 1000

Krisztus születése

Kr. u. 1000

Öntözéses gazdálkodás

Öntözéses gazdálkodás

Szőlő- és gyümölcs-

termesztés

Kétnyom

ásos gazd. nehézeke, borona

Öntözéses gazdálkodás,

falka

Öntözéses földm

űve-lés

2. a) A külterjes termelés egységnyi területen kevesebb ráfordítást igényel, a belterjes termelés viszont nagyobb haszonnal kecsegtet. b)A külterjes termelésre a gabonafélék, belterjes gazdálkodásra a szőlő, az olajbogyó és a zöldségek. c) A belterjes gazdálkodás egységnyi területen nagyobb hasznot hoz. d) Intenzív gazdálkodás, olyan termelési eljárás, melyet a területegységre jutó nagyobb ráfordítás és nagyobb hozam jellemez. e) 1. Rómában a köztársasági kor végén 2. a görög történelemben a gyarmatosítás után f) pl. A belterjes gazdálkodás elősegíti a földbirtokosok meggazdagodását. Bevezetésére akkor volt lehe-tőség, ha a gabonát be tudták szerezni a gyarmatvárosokból, ill. a provinciákból. Rómában mindez magával hozta a parasztpolgárok elszegényedését és városba özönlését, és a rabszolgák számának növekedését.


3. a) Lásd tankönyv. b) Változás: a koraközépkorban rabszolgát szállítottak Európából a luxuscikkekért Állandóság: pl. évszázadokon át luxuscikkeket szállítottak Keletről c)

1. Közvetítő szerep, a Távol-Kelet cikkeinek eljuttatása Európába. 2. Amikor Nyugat-Európa nagyrészt visszaesik az önellátás szintjére, a Közel-Keleten továbbra is fennmarad a pénzgazdálkodás. 3. A pénzgazdálkodás következtében fennmaradtak a virágzó városok, és volt pénz a központi hata-lom számára a zsoldos haderő, a hivatalnokok és a magas szintű kultúra fenntartására.

4. a) Közvetlenül: elvándorlás, kivándorlás

Közvetett módon: a feltételek romlása b) kedvez a népességnövekedésnek (népességnövekedést hoz magával) c) Azt az ideális állapotot, amikor a fejlettebb gazdaság, a jobb feltételek lehetővé teszik a nagyobb népesség eltartását. Amikor a gazdaság fejlettségi szintje és a hozzá kapcsolódó népességszám arány-ban van egymással az adott területen. d) Relatív túlnépesedésről akkor beszélhetünk, ha egy adott területen a stagnáló vagy visszaeső gazda-ság már képtelen eltartani az ott élő stagnáló vagy nagyobb népességet. e) A görög történelemben, a poliszok kialakulását követően jelentősen nőtt a népesség, túlnépesedés lépett fel, mert mindezt nem követte a gazdaság fejlődése. A népességfelesleg levezetése következté-ben volt szükség a gyarmatosításra, ami aztán visszahatott a gazdaságra – fellendítette azt.


A MAGYAR TÖRTÉNELEM AZ ÁLLAMALAPÍTÁSIG

37. A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET KÉRDÉSEI 1. a) Bekarikázandó: M, T b) Noé → Jafet → Mágóg → Attila → Ügyek → Álmos → Árpád c) Regényes elemek: pl. Attila valójában a Tisza vidékén rendezte be központját.

pl. A nemzet nem „Mágóg” királytól nyerte a magyar nevet. Valóságos elemek: pl. A hunok megjelenése vetett véget a római uralomnak Pannóniában. pl. A magyarok ősei valóban éltek az egykor szkíták lakta, a Fekete- tengertől északra elterülő pusz-tákon.

d) Szkítia, Dentü-mogyernak, szittya földnek e) pl. Azért, mert a szerző nem határolja be őket pontosan. vagy Ő is keveri a leírásban a különböző helyszíneket. f) pl. Anonymus természetszerűen nem vett részt a magyarság vándorlásában az őshazától a Kárpát-medencéig, így a saját korában (XII. század) fellelhető mendemondákra, illetve korábban létező (szin-tén bizonytalan forrásokra támaszkodó) történeti munkákra alapozva írta meg művét. Ráadásul egy Árpád-házi király (III. Béla) jegyzőjeként csak olyat írhatott le, mely az uralkodócsalád számára ked-vező volt. Így írása nem tekinthető sem hitelesnek és valószínűleg eredetinek sem, hiszen valamilyen művekre (pl. Ősgesta) támaszkodhatott. 3. A) finnugor eredet B) török eredet C) pl.. A nyelvtudomány nyelvünk finnugor eredetét támasztja alá az alapszókincs, illetve a nyelvi rendszerre hivatkozva. D) pl. a magyar mondák, (hun-magyar rokonság) illetve török eredetű szavak a magyar nyelvben 4.

A terület neve Személyek Életmód Eviláth gyűjtögető, halászó, vadá-

szó Maetosi ingoványok

Ősapa: Ménrót Ősanya: Eneth Fiaik:

1. Hunor 2. Magyar nomád állattartás

5. a) Anonymus: Gesta Hungarorum Kézai Simon: A magyarok cselekedetei Bölcs Leó: Taktika Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzásáról b) 1. csodaszarvas 2. Emese álma c)

1. A magyarok elnevezései: türkök, jürkák, ungrok, hungárusok A magyarok lakóhelyei: Dentü-mogyer, meótiszi ingovány, Pannónia, szittya föld A magyarok eredet, ősei: hunok, szkíták, finnugor eredet, török A magyarok szomszédai: szkítiaiak, thüsszageták, hunok


2. Következtetés: – az elnevezésből: pl. Azért van több neve a magyaroknak a forrásokban, mert a korabeli Európa írástudói nem tudták mi alapján pontosan azonosítani a népeket. – a lakóhelyekből: pl. Azért szerepel több lakóhely, mert őseink nomád állattenyésztést folytattak, mely együtt járt a folyamatos vándorlással. – az eredetre vonatkozó elképzelésről: pl. Mivel hiteles írásbeli források nem maradtak fenn népünk eredetéről, így a bizonytalan igazságtartalmú mondákra lehet csak támaszkodni. – a magyarok szomszédaiból: pl. A feldolgozók a szomszéd népek jellemzőivel voltak tisztában, így nemcsak őseinket, hanem szomszédaikat is sok esetben keverték. 3. pl. A magyarság őstörténetéről nem, vagy alig maradtak fenn korabeli írásos emlékek, így sok eset-ben a tudomány feltételezésekre kényszerül. Az írott források hiányában az őstörténet-kutatásban előtérbe kerültek más tudományok, elsősorban a nyelvészet és a régészet által feltárt ismeretek. Je-lenleg nyelvünk finnugor származása az uralkodó nézet a tudományban. A régészeti leletek elsősor-ban az életmód jellemzőire, a kulturális sajátosságokra és a hasonlóságokra utalnak. Sokszor nehéz egymásnak megfeleltetni a nyelvészet és régészet eredményeit, és a kevés írásos forrás miatt az írá-sos emlékekkel való egyeztetés is nehézségekbe ütközik. Éppen ezért a magyar őstörténettel kapcso-latban több a feltevés, mint a bizonyított tény.

38. NÉPÜNK VÁNDORLÁSA A PUSZTÁN 1. a) A) termelő életmód B) halász-vadász életmód C) neolit kultúra D) halász-vadász E) paleolit kultúra F) nomadizálás 3.

Idő Kr. e. 3. évez-red Kr. e. 2. évezred Kr. e. 1. évez-

red

Földrajzi hely az Urál és az

Ob közötti terület

Az Uráltól kelet-re, az Irtis és a Tobol folyók

között

A sztyeppvi-dék (Baskíria)

Népközösség neve finnugorok ugorok magyarok

Szomszédos hatások

déli népek hatása déli népek hatása török népek,

permi hatás

Életmód

halász-vadász életmód, csi-szolt kőeszkö-

zök

A változás oka:

A növekvő népességszám miatt a finnek

nyugat felé húzódtak.

Az éghajlat melegebbé, szárazabbá vált – erdős

sztepp. fémmegmunkálás, az állattenyésztés

kezdetei

A változás oka:

Az éghajlat szárazabbá

vált – sztepp. Az ugorok egy

része észa-kabbra költö-

zött. A sztyeppei országúton nyugat felé tartó népek

hatása.

nomád állat-tartás, gabo-natermesztés,

törzsek


4. a) 1. szkíták; 2. hunok; 3. avarok; 4. bolgárok; 5. kabarok; 6. úzok; 7. besenyők; 8. magyarok b)

Vándorlás a sztyeppén Baskíria Idő kb. Kr. e. 500 – Kr. u. IX. század kb. V–VIII. század

A magyarokat ért hatások átveszik a török környezet anyagi

műveltségét, de finnugor nyelvüket nagyrészt megőrzik

Nyelvi változások török szavak átvétele (pl. ökör, bika, búza, szőlő, bor, törvény, sereg, bűn

stb.)

permi nyelvi hatás (pl. a kenyér szavunk, számneveink –nc, -van,

-ven végződése). Társadalmi változások törzsi szervezet fejlődése Gazdasági változások fejlődő mezőgazdaság

Következtetések A nomád népek a sztyepp vidékén nagy mértékben hatottak egymásra. Jellemző a közös, vagy legalábbis nagyon hasonló kultúra.

5. a)

Irányító tisztségek kündü (kende) gyula

kultikus – vallási hatalommal rendelkezik

A tényleges irányító: gyula dönt háború dolgában, védelem-ben és más ügyekben

b) Földrajzi környezet: két folyó közötti vidék, bővelkedik fákban és vizekben, sok a szántóföld Alapvető gazdasági tevékenység: nomád állattartás Kiegészítő gazdasági tevékenység: földművelés Kiegészítő gazdasági tevékenység: kereskedelem Lakóhely és lakás: Sátraik vannak. Lakhelyeik két folyó között vannak, télen mindegyikük ahhoz a folyóhoz húzódik, amelyikhez épp közelebb van. Következtetés: Levédia a Volga és Don folyó között terülhetett el. A földrajzi környezet itt kedvezett a nomád állattartásnak, de a fölművelésnek is. A korabeli magyarok ezen kívül kereskedelemmel foglal-koztak. c) Szlávok: állandóan legyőzik őket és adókat vetnek ki rájuk Bizánciak: kereskedelmi kapcsolatokat tartanak fenn velük d) Kinézet: szemrevaló, szép külsejű emberek, ruhájuk brokátból készül Fegyverzet: fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és gyönggyel berakottak Társadalmi szokások: leánykéréskor vételárat visznek a leány gazdagságával arányban, több vagy kevesebb állatot Következtetés: A magyarok gazdag népnek számíthattak a korszakban a leírás alapján. A gazdagság fontos fokmérője az állatállomány nagysága lehetett. 6. a) Bekarikázandó betűk: E, T b) elsődleges c) pl. Bölcs Leó műve hiteles forrásnak tekinthető, mert a szerző abban a korban élt, és közvetlen kap-csolatai voltak a magyarokkal. vagy Munkájában tárgyilagos, pontos adatközlésre törekedett, mert a bizánciak is harcba keveredhettek a magyarokkal, így fontos volt a lehetséges ellenség harci szokásai-nak szakszerű megörökítése.


d) Információk: pl. fegyverzetük kard, bőrpáncél, íj és kopja. „Jobbára a távolharcban, a lesvetésben, az ellenség bekerítésében … lelik örömüket” Következtetések: pl. „nem szeretet, hanem félelem tartja őket féken” „mindaddig szorítják, amíg csak teljesen fel nem morzsolják az ellenséget, minden eszközt felhasználva e célból” e) Rajzos feladat ! A csata kezdeténél azt kell jelölni, hogy a magyaroknál van tartalék, és a mélységre fordítják a gondot, hogy a harcvonal vastag legyen. A csata kezdeténél be kell rajzolni a magyarok színlelt meghátrálását és szétszóródását. A csata befejezésekor az ellenfél megfutamítását és felmorzsolását, esetleg a zsákmányszerzést. f) 1. A magyarok nagyon bátrak, és az eszüket is használják harcaik során. Gyakran alkalmaznak csele-ket, s ennek köszönhetően a csata kezdetén ellenségük alábecsülheti számukat. Sokszor megfutamo-dást színlelnek, majd hirtelen visszafordulnak, és a korábban elrejtőző, most azonban előtűnő társaik-kal bekerítik és felmorzsolják ellenfelüket. Remekül lovagolnak, ennek köszönhetik rendkívüli gyor-saságukat. Nagyon jól bánnak legveszélyesebb harci fegyvereikkel, az íjjal és a nyíllal, így távolról is célba találnak. 2. A magyarok roppant könyörtelenek. Sokszor alkalmaznak aljas cseleket, melyekkel megtévesztik gyanútlan ellenfelüket. Olyan hirtelen támadnak, hogy arra lehetetlen felkészülni, és öldöklésre szom-jasan morzsolják fel áldozataikat. Hitvány cseleik sikerében nagy szerepe van gyors mozgásuknak, amit jó lovaglótudományuknak köszönhetnek. Nyilaikkal mindig célba találnak, ezért rettegnek tőlük a civilizált népek.

39. A HONFOGLALÁS 1.

Időszak A nép vagy a birodalom neve A néptörzs neve A Kárpát-medence mely részét birto-

kolták Kr. u. 300 Római Birodalom ––––– Dunántúl V. sz. közepe Hun Birodalom hunok Drávától északra V. sz. vége – VI. sz. eleje gótok Dunántúl déli része

V. sz. vége – VI. sz. eleje longobárdok Dunántúl északi része

V. sz. második fele – VI. sz. első fele

gepidák

germánok

Tiszától keletre eső része

VI. sz. közepe – IX. század Avar Birodalom avarok az egész Kárpát-medence

IX. század bolgárok bolgárok délkeleti rész IX. század morvák szlávok északnyugati rész

IX. század Keleti Frank Bi-rodalom frankok Dunántúl

2. Rajzos feladat! a) Azt kellene jelölni az A térképen, hogy a szlávok Észak-Magyarország, és a volt Pannónia egész területét lakják. A B térképen pedig, hogy a románok gyakorlatilag Tiszántúltól kezdődően egészen a Kárpátokig, sőt tovább birtokolják a területet. b) A szomszédos népek saját korai jelenlétüket kívánják bizonyítani a Kárpát-medencében.


3. a) Pannónia → ez volt a terület római kori neve b) a föld örökös jogú birtokosának → a honfoglalás jogosságának bizonyítása c) megvették a földet lovon, a füveket féken, a vizet nyergen → szimbolikusan jelezte a honfoglalást d) fehér ló → a földet; nyereg → a vizet; kantár → a füvet 4. a) Bekarikázandó betűk: M, T b) Tétény ↔ Gyalu c) A győztes: Tétény

Következmény: a föld lakosai önként békejobbot nyújtottak és urukká választották Tétényt. d) Személynevek: Tétény, Gyalu, Horka

Földrajzi nevek: Szamos folyó, Kapus patak, Esküllő e) pl. Anonymus nem volt résztvevője a honfoglalás körüli harcoknak. Ő valamelyik Béla király jegy-zőjeként kb. 2-300 évvel korábban történt eseményeket írja meg, tulajdonképpen bizonytalan források-ra támaszkodva. Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk pontosan mit vett át szájhagyományból, miket a kora-beli feljegyzésekből, oklevelekből. Ennek nyomán a honfoglalásra vonatkozó megállapításai nem fel-tétlenül hitelesek történelmileg. Ettől függetlenül munkája mégis komoly forrásértékű, de sokkal in-kább saját kora (XII. század vége) társadalmi és birtokviszonyaira vonatkozóan. 5. a) A) fehér ló B) Árpád C) kővár – mert az ábrázolás XIV. századi, amikorra már elterjedtek a kővárak D) Szent István – mert a Képes Krónika az Árpád-ház örököseinek megrendelésére készült, így a di-nasztiaalapító szerepeltetése természetesnek tekinthető b) Az ábrázolás a XIV. században készült. Szembetűnő, hogy nehézfegyverzetű lovasság jelenik meg a képen, ehhez kapcsolódó harci eszközökkel, így ez segít a kép keletkezésének kormeghatározásához. 7. Szóbeli feladat A vita megrendezésénél kiemelt szempont, hogy a résztvevők különbségeket tudjanak tenni a tények és a feltételezések között, valamint felismeréseiket, megállapításaikat mindig igazolják tényekkel, támasszák alá magyarázatokkal.

40. A LETELEPEDÉSTŐL AZ ÁLLAMALAPÍTÁSIG 1. Okai: pl. saját biztonságuk növelése érdekében, a harckészség fenntartása, a nomád társadalom bomlása Feltételei: pl. Nyugat-Európa széttagoltsága, a nomád harcviselés korabeli eredményessége, Nyugat-Európában az állam kialakulatlansága, gyengesége Irányai: nyugati és déli Céljai: zsákmányszerzés Jellemzői: nomád harcmodor alkalmazásának sikere, sikeres hadjáratok Következményei: pl. a nyugatiak összefogása, kiismerik a magyarok harcmodorát, és vereségeket mérnek rájuk – a törzsi társadalom átalakulása a fejedelmi hatalom és kíséretének megerősödése 2. A) IX–X. század B) a nomád magyarokra C) támadó hadjáratok Európa nyugati és déli területeire D) zsákmány, felderítés E) A sikeres magyar hadjáratok összefogásra késztetik a nyugatiakat, akik ezután vereségeket mérnek a kalandozókra.


3. a)

A magyarok harcmodora meglepetésszerű támadásra épít, fontos fegyverük a nyíl, megfutamodás színlelése

A szerző véleménye a magyarokról öldöklésre szomjasak, harcra vágyódnak, aljas természetűek

b) pl. A kalandozó magyarok meglepetésszerűen támadták meg kiszemelt áldozataikat, időnként meg-futamodást színlelnek, majd nyílzáporukkal nagy pusztítást végeznek az ellenség soraiban. c) pl. A szerző szerint – aki a keresztények szemszögéből ítéli meg őket – a kalandozó magyarok aljas természetűek, öldöklésre szomjasak, harcra vágyódnak. 4. a)

Kézai Simon krónikája szerint A magyarok szárma-

zása, rokonaik Tisztségek A büntetések oka A büntetés formája

a hunok bíró, kapitány, vezér

ha valaki nem jelent meg ott és akkor ahova és amikorra fegyverbe

hívták

karddal kettéhasították, vagy törvényen kívül állónak nyilvánították vagy közszolgaságba

taszították Következtetés – a krónika által bemutatott társadalmi folyamat: A hadakozás fontosságát mutatja a szöveg a korabeli magyarok között, és azt, hogy a társadalomban lényegesen nagyobb volt a jogi egyenlőség, mint a későbbi századokban. b) az összes magyar előkelők vagy a fejedelem és a kíséret (bárók) szabad köznép, harcosok köznemesség c) nemesség (köznemesség) Indoklás: pl. a középkori történetírásban alapvetően a nemesség, és ezen belül is a köznemesség néző-pontja jelenik meg, A társadalmi különbségek, a szolgasorba kerülés egyéni bűnök következménye-ként fogható fel. A köznemességnek szükséges annak tudata, hogy magyar és magyar között nincs jogi különbség. Ezért kell hangsúlyozni az egyenlőséget. 5. nomád öröklési rend keresztény öröklési rend 2., 4., 6., 8. 1., 3., 5., 7., 9. 6. A) Megyer, Nyék, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi + a kabarok B) kende, gyula C) fejedelem D) a törzsszövetség megerősítése E) vérszerződés 8. a)

1. Szent István 2. az egyház b) a tized fizetéséről c) az egyház megszilárdítása d) az egyház működését e) pénzügyi feltételeket


8. (fentről lefelé soronként) fölső: latin korona alsó: görög korona zománclemez, amely egy apostolt ábrázol drágakő

A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE AZ ÁLLAMALAPÍTÁSIG. TÉRKÉPES FELADATOK 37/2 a) szkíták, szarmaták, beduinok, thüsszageták, jürkák c) jürkák d) pl. az életmód alapján a magyarokra jellemző a nomád életmód, nyíl használata, lovak 38/2 a) I. finnugor őshaza II. ugor őshaza III. Magna Hungaria (Baskíria) b) 1. Ob 2. Irtis 3. Tobol 4. Volga 5. Káma c) A) a finnek nyugatra költözése (finn és ugor szétválás) B) az ugorok egy részének északra költözése az Ob mentén C) a magyarok és az ugorok szétválása, a magyarok Baskíriába költözése 39/6. a) I. Erdély II. az Alföld III. Felvidék IV. Dunántúl morva területek 1. Vereckei-hágó 2. Gyalu 3. Garam folyó 4. Pozsony a) László Gyula szerint a magyarok első hulláma a Kárpát-medencébe érkezik b) Árpád vezetésével a magyarok többsége benyomul a Kárpát-medencébe c) az Etelközben maradt magyarok a besenyő támadás után a Kárpát-medencébe menekülnek b) A honfoglaló magyarok száma lényegesen nagyobb volt, mint az itt talált népességé, melynek nagy része beolvadt a magyarságba, más része (szlávok) a Kárpát-medence peremterületeire szorult.

A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE AZ ÁLLAMALAPÍTÁSIG (ÖSSZEFOGLALÁS ) 1. Évszámok Események 895-900 honfoglalás 955 Augsburg 973 Géza követeket küld a német-római császárhoz (Quedlinburgba) 1000 Szent István megkoronázása 1038 Szent István halála 2.

Politika, állam, jog Társadalom Gazdaság Eszme és vallás

államalapítás, várme-gye, törzsszövetség, kettős fejedelemség,

vérszerződés

törzsfőnök, nemzetség-fők, bőség, ínség, feje-

delem

nomád állattartás, zsákmány, termelőmun-

ka, marhatenyésztés, sókereskedelem

pogány, hittérítő, meg-keresztelkedés, egyház-

szervezet, tized


3. Személyek Leírások

Álmos IX. század, Etelköz → magyar fejedelem, a honfoglaló Árpád apja → nevét a születésével kapcsolatos mitikus körülmények miatt kapta. A törzsszövetség ve-zetője, a monda szerint az új haza határán halt meg.

Árpád Kb. 850-907, Etelköz, Kárpát-medence → magyar fejedelem → Álmos fia, a honfoglaló törzsszövetség vezetője, az 1301-ig uralkodó Árpád-ház őse

I. (Szent) István 975–1038, Kárpát-medence → magyar fejedelem (997–1000), majd király (1000–1038) → államalapítás, egyházszervezés, a feudális államszervezet kiépí-tése (pl. a lázadó törzsfők és lázadó rokonai legyőzése)

Szent Gellért 980–1046, velencei születés, az 1020-as évektől él Magyarországon → csanádi püspök → Imre herceg nevelője, püspökséget szervezett

Koppány X. sz. vége, Somogy megye → nemzetségfő, 997-ben az árpád-ház legidősebb tagja, aki a szeniorátus elve alapján igényt támasztott a trónra → fegyveres harcot kezd István ellen

Géza 940–997, Kárpát-medence → magyar fejedelem (970–997) → megteremti a külső és belső feltételeket a feudális magyar állam felépítéséhez

4. a) közös nyelv, közös hagyományok, azonos hitvilág, közös azonosságtudat, azonos anyagi kultúra, kö-zös ősök. Legfontosabb: közös azonosságtudat b) pl. belgák (két népből a flamandokból és a vallonokból épül fel) c) türkök, jürkák, ungrok, hungárusok, venger, magyari d) pl. az első találkozás a néppel, esetleg az akkor vezető neve, megszólítása 5. a) A nomád népek általában A magyarok konkrétan

Gazdaság nomád állattartás, kisebb jelentőségű a földművelés

nagy állatállományt neveltek, ló- és juhte-nyésztés, dús füvű jó legelők keresése

Szervezettség törzsi szervezetben éltek 7 törzs: Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi

Életmód vándorló (legeltető) Az állatállomány miatt folyamatosan jó lege-lőkre volt szükség, ezért őseinkre a vándorló életmód volt jellemző.

Harcmodor könnyűlovas, fontos fegyverük az íj, meglepetésszerű támadás

A kalandozások sikereit őseink a könnyűlovas nomád harcmodornak és taktikának köszön-hették.

b) könnyűlovas harcmodor – könnyű fegyverzet és öltözet

íj-nyíl – távolharcban eredményes gyorsak – bekerítés módszerének sikeres alkalmazása 1. Bekarikázandó betűk: E, M 2. pl. nyíl, íj

c) Folyamatábra kiegészítés: Baskíria, Kárpát-medence d) Miután a magyarság kivált az ugor népek közül, kikerült a sztyeppére, a nomád nagyállattartó népek országútjára. Itt leginkább török-iráni eredetű népekkel került kapcsolatba, velük keveredett, ami nyel-vünkben is nyomot hagyott. Levédiában a szomszédos Kazár Birodalomtól átvették a kettős fejede-lemség intézményét és fejlettebb földművelést ismertek meg tőlük. A következő szálláshelyen, Etel-közben a magyar törzsek szövetsége szorosabbá vált, ezáltal megerősödtek, ami elősegítette a Kárpát-medence elfoglalását, a honfoglalást.


6. a) b) pl. A magyarok honfoglalásakor nem volt jelentős államalakulat a Kárpát-medencében, az itt élő népesség beolvadt a magyarságba. A kezdeti időkben jót tettek az éppen csak berendezkedő magya-roknak a kalandozó hadjáratok, mert ezek megelőző támadásként is felfoghatóak. (senkinek nem jutott eszébe a rettegett magyarokra támadni). Géza fejedelem helyesen és jó pillanatban ismerte fel, hogy a magyarság megmaradásának útja a keresztény európai rendbe való betagozódás, s ennek érdekében tett intézkedéseit fia, István teljesítette ki. 7. Szóbeli, nyitott feladat – a megadott vitakérdések és szempontok felhasználásával. 8. a) Széleskörűen elfogadott intézkedések: pl. Magyarország csatlakoztatása a nyugat-európai társadalmi, gazdasági, vallási kultúrához, jogbiztonság megteremtési kísérlete, államalapítás, megyerendszer kiépítése, egyházalapítás. Vitatott intézkedések: pl. A keresztény hit erőszakos terjesztése, az idegenek behívása az országba, az ellenfelek kíméletlen legyőzése. b) Néhány tézis a vitához: „Veled Uram, de nélküled” „Kard által vész, ki karddal él.” „Te kit válasz-tanál?” „Mondd, mennyit ér az ember…” 9. Kreatív, manipulatív és nyitott feladat, hiszen táblajátékot kell csinálni. Bármilyen megoldás jó lehet, csak fogadják el a résztvevők. 10. Kreatív feladat, a megadott szempontok segítenek.

Etelköz

Árpád vezetésével a Vereckei-hágón át 972-997 a honfoglalás első szakasza Géza fejedelem uralkodása

a Dunántúl elfoglalása sikeres kalandozások

a honfoglalás második szakasza 955: vereség Augsburgnál a kalandozások befejezése

Documents

Történelem I. Megoldások