Történelem II. Megoldások

F o r r á s k ö z p o n t ú t ö r t é n e l e m

Kaposi József–Száray Miklós

Történelem II. képességfejlesztő munkafüzet

Megoldások

Nemzeti Tankönyvkiadó

RE 14225/M Megoldókulcs

3

ISMÉTLÉS 1. feladat

Kronológia Egyetemes

Évszám Esemény Ókori Kelet Görög Római Frank Magyar

1. Kr. e. 336-323

Nagy Sándor ural-kodása X

2. Kr. e. 44. Julius Caesar meg-gyilkolása X

3. 476 a Nyugat-Római Birodalom bukása X

4. 800 Nagy Károly csá-szárrá koronázása X

5. 895-900 honfoglalás X

6. 1000 / 1001 Szent István királlyá koronázása X

2. feladat Nagy Sándor

A „nagyok” Szempontok Adatok Következtetések

Életrajzi adatok Philipposz makedón király fia, Kr. e. 336-323 uralkodott.

Makedón trónörökösként kitűnő nevelést kapott, testi és szellemi fejlődése is súlyt helyeztek.

Tevékenységének jellemzője Az ókori Kelet nagy részének meghódítása, a görög és a keleti műveltség ötvözése.

A görög és keleti társadalom ötvöződése lendületet adott a térség fejlődésnek (hellenizmus).

Idézetek tőle vagy róla

„Modora nem volt híján a szere-tetreméltóságnak, ugyanakkor olyan elviselhetetlenül dicseke-dett, akár egy közkatona.”

Tudott nagylelkű és kedves lenni, ugyanakkor hódításait nagyban befolyásolta egyéni becsvágya, vágyott a dicsőségre.


4

Nagy Károly

A „nagyok” Szempontok Adatok Következtetések

Életrajzi adatok Kis Pippin frank király fia, 768-814 uralkodott, 800-ban a pápa császárrá koronázta.

Nagy tekintélyű uralkodó, aki jó kapcsolatot tartott fenn az egyház-zal. A császári cím a Római Biro-dalom felújításának kísérletére utal.

Tevékenységének jellemzője

A hódítások révén birodalom létrehozása, kancellária felállí-tása, grófságok és őrgrófságok kialakítása. Karoling rene-szánsz.

Az általa kialakított közigazgatás nagy hatást gyakorolt a később kialakuló kora középkori államok felépítésére.

Idézetek tőle vagy róla

„És akkor feltűnt maga a vas-ércből való Károly, fején vassi-sakkal, karján vaspántokkal, vaspáncélban, amely befedte vasércből való mellét és széles vállát, baljában magasra emelt vaslándzsa, mert jobbját mindig győzhetetlen kardján nyugtatta.”

A frankok hódításaiban nagy sze-repet játszott fegyverzetük (nehéz-lovasság) és harci taktikájuk.

3. feladat

Szempontok A) időrend, kronológia

B) helymeghatáro-zás, topográfia C) célja E) oka E) következménye

4. feladat A csoportosítás lehetséges szempontjai: 1. ókori Kelet: termékeny félhold, Mezopotámia, Jeruzsálem, folyam menti kultúrák görög történelem: Knósszosz, Athén, Spárta, Marathón, Alexandria, hellenisztikus civilizáció centru-mai római történelem: Róma, Philippi,Actium, római civilizáció centruma középkori történelem: Bizánc, Mekka, Aachen, Poitiers, Szentföld, arab civilizáció centruma 2. területek: Szentföld, termékeny félhold, Mezopotámia, folyam menti kultúrák, hellenisztikus civilizá-ció centrumai, római civilizáció centruma, arab civilizáció centruma csatahelyek: Marathón ,Philippi, Actium, Poitiers városok: Knósszosz, Jeruzsálem, Athén, Róma, Bizánc, Spárta, Alexandria, Mekka, Aachen


5

5. feladat

Történelmi források

Tárgyi emlékek Hammurapi törvényoszlopa, a piramisok, sorsológép, osztrakonok, Chiméra, tarsolylemez

Íratlan források nyelvemlékek, mondák (pl. A csodaszarvas)

elsődleges Dzsószer fáraó felirata, Augustus önéletrajza Írott források

másodlagos Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok, Anonymus: Gesta Hungarorum

6. feladat felismerés 1. Adatgyűjtés 2. feltételezés → 3. összehasonlítás → 4. igazolás → 5. következtetés


6

ÚJ FORRÁSTÍPUSOK ÉS FELDOLGOZÁSI MÓDOK 1. feladat a) Az őskor kutatása során írott források hiányában csupán néhány tárgyi emlékre és néhány emberi maradványra támaszkodhatunk. Az ókor és a középkor tekintetében már jobb a helyzet, sokkal több forrás maradt az utókorra, bár pl. a kora középkorról az írásos források hiánya miatt ismereteink is hiányosak. b) oklevelek, krónikák, geszták, évkönyvek 2. feladat a)

Segíti Nehezíti Több forrásból több érdemleges információt nyerhetünk.

Amikor a források egymásnak ellentmondanak, nehéz megállapítani, hogy melyik a hiteles.

A különböző nézőpontok más-más fontos szem-pontokra világíthatnak rá, kiegészítik egymást.

A szerző szubjektív nézőpontja torzítja a tények bemutatását.

b) A források számának gyarapodásával nő a forráskritika jelentősége, de részletgazdagabbá válik a történelmi múlt rekonstrukciója is. 3. feladat A) Elsődleges vagy másodlagos forrás? B) Adatokat vagy véleményeket közöl? C) Mi a forrás létrehozásának célja? D) A forrás szerzője hogyan viszonyul a megörökített eseményhez? 4. feladat „A történelem tantárgy tanítása során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a diákok megismerkedje-nek különböző típusú forrásokkal, és a forráskritika alapjaival. Ennek keretében meg kell vizsgálni, hogy egy történeti forrás mennyire alkalmas a múlt rekonstruálására. Első lépés e munkában annak eldöntése, hogy a forrás szerzője amit leír személyesen látta, tapasztalta vagy csak másvalakitől hallott róla. Azt is érdemes megvizsgálni, hogy a forrás szerzője alapvetően adatokat közöl, vagy véleménye-ket, feltételezéseket fogalmaz meg az esemény vagy jelenség kapcsán. Feltétlenül tisztázni kell a for-rás keletkezésének célját, hiszen az utókor számára írt szövegek (önéletrajz) általában jobban torzítják a valóságot, mint a spontán (jegyzőkönyv) keletkezettek. Nem véletlenül vetődik fel az a kérdés, hogy a forrás szerzőjének mi a megörökített eseményhez való viszonya, pl. nyertese volt, vesztese volt, vagy egy uralkodó alkalmazottjaként dolgozott. Ebből adódóan minden esetben meg kell vizsgálni azt, hogy a forrás szerzője a dokumentumot kinek az érdekében írja, mit ír le, és esetleg mit hallgat el.” (Szerzői szöveg)


7

5. feladat

6. feladat a) A középkor vége Indoklás

1492 Amerika felfedezése döntő változásokat idézett elő (pl. arany beáramlása, világ-kereskedelem kibontakozása, új üzemformák), amelyek előkészítették a termelés folyamatos bővülésén alapuló tőkés fejlődést.

1640 Az angol polgári forradalom során olyan társadalom jött létre, amelyben meg-szűntek a kiváltságok, létrejött a jogegyenlőség, elhárultak az akadályok a tőkés fejlődés útjából. A forradalom lendületet adott az angol gyarmatosításnak.

b)

Értékelés Igazolás

„a sötét középkor”

Az írott források hiánya miatt az ezekre az évszázadokra vonatkozó ismereteink hiányosak. A kora középkor több szempontból visszalépést jelentett a fejlett római civilizációhoz képest. A közigazgatási, oktatási és katonai infrastruktúra tönkrement. A városi élet lehanyatlott, a mű-veltség visszaszorult.

„a középkornak köszönhető Európa felemelkedése”

Megjelentek az önkormányzattal rendelkező városok, kialakult a rendi képviseleti rendszer. A civilizáció a mediterráneum mellett Európa északabbi részein is teret hódított. A keresztény egyház megerősödött, és egységes kultúrát teremtett. Lerakták a modern tudományosság alapjait, megszülettek az egyetemek.

c) Különböző szempontok figyelembevétele eltérő következtetésekhez és véleményekhez vezet. Saját szemszögéből nézve a vélemények mindegyike igaz lehet. A történelmet érdemes több nézőpontból vizsgálni.

Arisztotelész: Politika demokrácia oligarchia

1. A vagyonosak töltik be a vezető tisztségeket, hivatalokat.

2. Minden polgár részt vehet az állam-ügyek intézésében, de a hatalom a törvényé.

3. Minden polgár jogosult a vezető tisztségekre, a hatalom azonban itt is a törvény. Ez Arisztotelész eszménye, mert ahol nem a törvény az ural-kodó, ott felbukkannak a népvezérek. Fontos, hogy a polgárok felváltva legyenek alattvalók és vezetők.

4. A hatalom birtokosa a nép, mindenben a népszavaz és dönt, nem pedig a törvény. Fennáll a népvezér feltűnésé-nek veszélye.


8

I. A KÖZÉPKOR VIRÁGZÁSA ÉS HANYATLÁSA

1. A PÁPASÁG ÉS A NÉMET-RÓMAI CSÁSZÁROK KÜZDELME 1. feladat a) Az egyházi élet visszásságait rója fel a szerző. b) vádlók: a reformot követelő egyháziak – vádlott: a hatalmukkal visszaélő egyházi vezetők

Szövegrészletek Értelmezés „rengeteg pénz elszórásával tört be a juhok ak-lába”

A juhok akla az egyház, melynek méltóságait pénzért vásárolják meg arra méltatlan személyek.

„teljesen tudatlanul, szemérmetlenül foglalta el” Az egyháziak képzetlenek. „az összes főbűnökkel (…) nevezetessé tette magát…”

Olyanok töltik be az egyházi méltóságokat, akik erkölcstelen, bűnös életet élnek.

„üzérkedő és uzsoráskodó (…) legrútabb módon áruba bocsátja”

Az egyházi méltóságot vagyonszerzésre használ-ják.

c)

1. Általánossá válásuk esetén a hívek elfordulnak az egyháztól és eretnekmozgalmak léphetnek fel. 2. Nem tudják képviselni a világi hatalommal szemben az egyház egyetemes érdekeit.

2. feladat a) szimónia: egyházi méltóságok pénzen történő vásárlása. b) invesztitúra: az egyházi méltóságokba helyezés joga. 3. feladat a) A pápai hatalom (elsőség)

érvényesítése… Pontok A pontok rövid értelmezése

3. Egyházi méltóságok kinevezésének joga. Más főpap erre nem jogosult.

4. Az egyházi hierarchiában az első és döntő a pápa.

7. Teljes mértékben a pápa hivatott az egyház ügyeinek intézésé-re.



16. Teljes mértékben a pápa hivatott az egyház ügyeinek intézésé-re, a zsinat is alá tartozik.

17. A pápa az egyház szellemi és jogi vezetője. 19. A pápát nem lehet felelősségre vonni. 22. A pápa véleménye megkérdőjelezhetetlen.

…egyházon belül

25. Az egyházi hierarchiában az első és döntő a pápa.

3. Egyházi méltóságok kinevezési joga. Az uralkodók (a császár) erre nem jogosult.

8. Felette áll a császári hatalomnak. 12. Felette áll a császári hatalomnak.

…a világi (császári) hata-lommal szemben

19. A pápát nem lehet felelősségre vonni.

1. A római katolikus egyház az egyedüli isteni alapítású, azaz a legelső és egyetlen. …a keleti kereszténységgel

szemben 2. Egyedül a pápa az egyház feje.


9

b) 1. a császárokét 2. a főpapokét c) A német-római császárok a birodalom tartományi tagoltsága miatt valójában csak saját tartomá-nyukra támaszkodhattak. A birodalom más tartományaiban és országaiban csak az általuk kinevezett egyházfők jelentették a központi hatalom bázisát vagyis a császári hatalom és a birodalom egysége múlott a kérdésen. 4. feladat a)

Szakasz Kik a szembenálló felek? Az ellentét oka Döntő esemény

(évszámmal) A szakasz

végeredménye

I. szakasz VII. Gergely

IV. Henrik invesztitúra

kiátkozások Canossa-járás,

1077

Harc döntetlen ered-ménnyel

II. szakasz II. Callixtus

V. Henrik invesztitúra wormsi konkor-

dátum, 1122 Kompromisszum, meg-osztják az invesztitúrát

III. szakasz

III. Sán-dor,

lombard városok

I. Frigyes

invesztitúra + a lombard városok

függetlensége

legnanói csata, 1176

A császárság veresége, kiszorulása Itáliából

IV. szakasz III. Ince II. Frigyes invesztitúra -

A császári hatalom meggyengülése, erős pápaság és független egyház

b) Értelmezés: Az egyház világi hatalomtól független. Jelentősége: A katolikus világban a világi hatalommal szemben létezik egy különálló szervezet. Az állam és az egyház (bár számos ponton kapcsolódnak egymáshoz) egymástól függetlenül létezik és fejlődik. 5. feladat a) E, J, P b)

Jelölés Cím Tartalom

dőlt betűs A világi hatalom szerepe A világi hatalom hajtja végre a büntetéseket és üldözi az eretne-keket fizikailag.

félkövér A jogi eljárás alapelvei A perbe fogáshoz elegendő a gyanú. A vádlottnak kell ártatlan-ságát bizonyítania.

c) Akkor vádlottnak kellett bizonyítani ártatlanságát, míg ma a vádlónak kell bizonyítania a vádlott bűnösségét. d) A megvádolt emberek kiszolgáltatottak voltak. e) Forrás alapján: 1215-ben létrehozott egyházi bíróság az eretnekek felkutatására, ahol a vádlottak ki-szolgáltatott helyzetben voltak. Az ítéleteket a világi hatalom hajtotta végre. Kiegészítő elemek: A Domonkos-rend kezében volt. Kínvallatást alkalmazott a bizonyításhoz szüksé-ges beismerő vallomás kicsikarásához.


10

6. feladat a) alázat, szeretet, szegénység, az apostoli példa követése, prédikálás b) Mert teljes szegénységet fogadtak, s így csak adományokból éltek. c) Szegénységük, életvitelük az egyházon belül mutatta fel az emberek számára az őskeresztény elvek követését. 7. feladat a) 1. Szent Ferenc 2. III. Ince b) A pápa és a szent egymásra találása. A kép kifejezi a szent alázatát, mellyel kifejezi a pápa iránti engedelmességet, ugyanakkor a pápa mozdulata: kinyújtott karja és az ültéből való felállás a szent iránti tisztelet jele.

2. A KERESZTES HADJÁRATOK 1. feladat a)

Szövegrészlet Értelmezés

„…veszélytelen háború előtt állsz, ahol a győze-lem dicsőséget, a halál nyereséget hoz…”

Bernát amellett érvel, hogy érdemes beállni a keresztesek közé, mert a kereszteseknek nincs veszteni valójuk.

„Fogd a kereszt jelét, és mindazért, amit töredel-mes szívvel meggyónsz (…) bűnbocsánatban ré-szesülsz”

A kereszténység védelmére hivatkozik. Bűnbocsá-natot ígér a hadjárat résztvevőinek.

„….ha az ember jámboran fizet érte, kétségkívül méltó Isten országára”

Aki részt vesz a hadjáratban, elnyeri az üdvössé-get.

„Te bátor lovag, jó kereskedő vagy (…) Az áru olcsó”

Felhívja a figyelmet, hogy a részvétel olyan elő-nyös, hogy semmiképpen sem szabad kihagyni.

b)

Zöld Citromsárga Narancssárga Barack Rózsaszín

Szempontok gazdasági, politikai

hatalmi, poli-tikai egyházpolitikai egyházi-vallási katonai, gaz-

dasági Jelölés (O) (F) (O) (O) (F) 2. feladat 3. feladat Lovagok: kard, pajzs, lándzsa (+ tetőtől talpig páncélban) Muzulmánok: íj, nyíl 1. következtetés: A lovagok erősebb fegyverzete előrevetítette a keresztesek kezdeti sikereit. 2. következtetés: A muzulmánok elsősorban a távolharcban lehetettek sikeresek.


11

4. feladat a)

Felszerelési tárgyaik páncéling, páncélnadrág, sisak vagy vassapka, ka-bát, vállpáncél, páncélcipő, két ing és két alsó öv, két pár harisnya

Fegyvereik kard, pajzs, török buzogány, egy tőr, egy kényszelő kés és egy kis kés

A katonai fegyelem fenntartásának alapjai megfelelő felszerelés, feltétlen engedelmesség

A zászló szerepe riadókor Kibontásáig nem szabad kivonulni, mögé kell sora-kozni.

A zászló szerepe visszavonuláskor A visszavonulás is rendben történjen. b) A lovagság és a szerzetesség összekapcsolása révén váltak a templomosok a keresztes hadsereg elitalakulatává. Nagy fegyelem jellemezte őket és szigorú előírások. „Ezek a lovagok a bárányoknál is szelídebbek és az oroszlánoknál is vadabbak” – írta róluk Clairvaux-i Bernát. 5. feladat a) Jeruzsálem királyai és a velenceiek között. b) Templomuk, egy teljes utcájuk, egy terük, fürdőjük és pékségük. c) Örök jogon birtokolják tulajdonukat, és adómentességet élveznek. d) Nem kell fizetniük semmilyen illetéket, saját peres ügyeiket a velenceiek törvényszéke előtt intéz-hetik (kedvezmények az igazságszolgáltatás területén). e) Velence élen járt azon kereskedővárosok között, amelyek a keresztesek szállítását, utánpótlásuk biztosítását és a megszerzett kincsek felvásárlását végezték. 6. feladat a)

A középkori zsidóság helyzete Államok, ahol jelentős

számban éltek Városok, ahol jelentős

számban éltek Üldözések, vándorlások helye,

iránya, időpontja (század) Oszmán Birodalom Konstantinápoly, Jeruzsálem Német-római Birodalom Mainz, Köln Lengyelország felé, XIV. sz. Lengyelország Gniezno, Lublin Franciaország Orléans, Párizs Kelet (N-R. Bir.) felé, 1349-ben Spanyolország Granada, Toledo 1492-ben, Afrika felé b) A keresztény és muzulmán világ városaiban éltek. Legnagyobb számban a Földközi-tenger nyugati medencéjét, a Rajna-vidéket és Lengyelország délkeleti területeit népesítették be. c) Bizonyos foglalkozások tiltottak számukra, a birtokbírhatás és a lakhely területén korlátozások. d) Elsősorban vallásuk, s az ebből következő előírások (étkezési tilalmak, házasodás, ruházat stb.) különböztették meg őket környezetüktől. e) A pénzváltás és a kereskedés. f) Vallási szokásaik különösek voltak a keresztények számára, gazdaságuk kiváltotta a városi tömegek irigységét.


12

3. A VÁROSOK KIALAKULÁSA 1. feladat a) A X. századtól gyorsan emelkedett a népességszám. b) 1. a hőmérséklet emelkedése; 2. a külső támadások leállása; 3. a mezőgazdasági művelés fejlődése c) 1. Elválasztotta a hosszanti szálakat, így a takács mindkét kezét felhasználhatta arra, hogy a kereszt-szálat tartalmazó vetélőt könnyen átdobja közöttük. 2. Nőtt a hatékonyság, több textíliát gyorsabban tudtak előállítani, így csökkent az ára, többen tudták megvenni, vagyis több ember tudott textíliát vá-sárolni. d) A bütykös tengelyt kell kiemelnie a rajznak. e) A népesség és így a fogyasztás bővült. f) A korszak nem fogadta el a rabszolgaságot, így szüksége volt az egyszerű erőgépre. 2. feladat a) Forrás alapján: A földesúri kiváltságok egy összegű adófizetéssel történő megváltása. Kiegészítések: A városi kiváltságok megszerzésére létrejött közösség. b)

1. egy összegű adózás 2. önálló jogszabályalkotás – szabad plébános-választás – szabad bíróválasztás 3. „megszabaduljon egy sereg kellemetlenségtől”

c) 1. pénzzel 2. erőszak alkalmazásával d) Álláspont: Nem rokonszenvez a kommuna-mozgalommal, de híven adja vissza az eseményeket. Szövegrészlet: „mit értettek ezen a kárhozatos és új szón” 3. feladat a) 1.

A) A belső igazgatás a város függetlenségét biztosítja. B) A kedvező adózás nem viszi el e nyereséget, jobb feltételeket tudnak kivívni maguknak. C) Vallási életük is szabadabb. D) Független és önálló vezetés.

2. Piros színnel jelölve az alábbi feliratok: kereskedők, kézművesek 3. A szabad költözésű jobbágyság városokba áramlását. b) Változás: A városi tanács választásába már a kézművesek is beleszólhattak. Okok: A kézműipar fejlődése, a városok népességének növekedése. 4. feladat a) E, J, P b)


aláhúzott A városi vezetés visszásságai. A városi vezetés rokonsági alapon néhány család kezébe kerül, s így ellenőrzés nélkül visszaélésekre kerül sor.

dőlt betűs A polgárjog forrásai. A vagyont szerzők és a polgárok gyermekei rendelkeznek polgárjoggal.

félkövér A szegénység helyzete. A városi szegénység nem szólhat bele a város kormányzásába.

c) A visszaélések megakadályozását. d) A városi önkormányzat függetlensége, hiszen a földesurat is be kívánja vonni a város ügyeibe. e) A kézművesek részvételét a városi vezetésben.


13

5. feladat a)

Pont Értelmezés Közvetlen cél Távlati cél

1. Korlátozza a mesterré válást. Ne legyen túl sok mester. A verseny kizárása – a mesterek jóléte.

2. Csak hozzáértő vagy mester fia lehet mester. Ne legyen túl sok mester. A verseny kizárása – a

mesterek jóléte.

3. Eszközök korlátozása. Mindenki ugyanannyit termel-jen.

A verseny kizárása – a mesterek jóléte.

5. Munkaerő mennyiségének kor-látozása.

Mindenki ugyanannyit termel-jen.








9. Munkaidő mennyiségének kor-látozása.



23. Minőség meghatározása. Mindenki ugyanolyan árut állít-son elő.


32. Minőség meghatározása. Mindenki ugyanolyan árut állít-son elő.


47–51. Munkaidő mennyiségének kor-látozása.



b)

1. a mesterek számának korlátozása 2. egységes minőségi és mennyiségi előírások 3. munkaidő és munkafeltételek egységesítése

c) Mert a város csak saját piackörzete számára termelt, melynek felvevőképessége adott volt, így (a versenyt kizárva) biztosíthatták a korlátozott számú mester jólétét. d) A céhek osztódtak – pl. a kovács céhből több a vaselőállítással foglalkozó céh vált ki. d)

1. A piackörzetből nyíl mutat a szabályozás felé. 2. Pl. A felvevőpiac nagyságát és a céhek számát is több kör jelezné, s ezek esetében nyilak jelölnek az együttmozgást.

6. feladat a) városfal, bástyák, városkapuk, főtemplom, központi piactér, központi nagyobb épületek b) A fenti elemeket tartalmazó alaprajz. c) A városkép sajátosságai: zsúfolt városkép, központban helyezkedik el a főtemplom, a főtér és a városház, fallal vették körül stb. Összefüggés a sajátosságok között: pl. városfal és zsúfoltság; városfal és felfelé építkezés stb. 7. feladat a) 1. levantei 2. Hanza b) Hasonlóságok: tengeri, eltérő fejlettségű területeken köt össze Különbségek: Levantén keresztül kiáramlik az arany, míg a Hanza esetében iparcikkek és nyersanya-gok cserélnek gazdát.


14

4. A RENDISÉG SZÜLETÉSE 1. feladat a)

1. Normandia hercege 2. Az elfoglalt földeket lovagjainak adományozta, meghonosította a hűbériséget. 3. Minden vazallus közvetlenül a királytól kapta a földjét, így neki tartozott hűséggel. 4. A kontinenstől eltérően Angliában nem alakult ki a hűbéri lánc. 5. Amikor az angol főnemesség a franciaországi Anjou tartomány grófját ismerte el királyának, An-jou grófjaként az angol uralkodó a francia király hűbérese lett.

b)

2. feladat a)

16. – rögzíti, hogy a hűbéresek szolgálatai nem növelhetők 35. – egységes súly- és mértékrendszer kialakítása 52. – a király a nemeseket bírói ítélet nélkül nem fogadhatta el

b) Felismerés Magyarázat c)

Szövegrészlet Értelmezés 12. pont: „adót csakis a királyságunk közös taná-csával lehet kivetni…”

A király ezután nem vethetett ki adót, a királyi tanács beleegyezése nélkül.

13. pont: „London városának legyen meg minden ősi szabadsága…”

Rögzítik a városok, és külön kiemelve London szabadságát és szabad szokását.

39. pont: „Egyetlen szabad embert se fogjanak el, vessenek börtönbe (…) törvényes ítélet nélkül…”

Véget vetnek a törvénytelenségeknek – a további-akban egyetlen szabad embert sem foghatnak el és vethetnek börtönbe törvényes ítélet nélkül.

41. pont: „Az összes kereskedők épségben és biz-tonságban utazhatnak ki Angliából…”

Eltörölnek sok szabályt, amely korábban korlátoz-ta a kereskedést; a kereskedők biztonságban utaz-hattak Angliába, ill. ki onnan.

d)

A sérelmek rövid összefoglalása Érintett társadalmi réteg 1. Túlzott adókat vet ki. az egész angol társadalom 2. Adószedéskor erőszakos módszereket alkalmaz. az egész angol társadalom 3. Igazságszolgáltatási túlkapások. az egész angol társadalom 4. A városok jogainak korlátozása. polgárság 5. A pénzügyi életben túl nagy a zsidók szerepe. kereskedők

A kérdés sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. Szövegből X X X Ábrából X X

A hűbéresek szolgáltatásait az uralko-dó nem növelheti.

A király ingatag helyzetét mutatja, hogy kénytelen volt eleget tenni a nemesek követeléseinek.


15

e) „Uralkodónk a franciaországi vereségek miatt méltatlanná vált a trónra, ezért társaimmal a Nagy Szabadságlevél kiadására kényszerítettük őt. 63 pontban egyeztünk meg vele, melyek segítségével mos-tantól beleszólást nyertünk a hatalomba. A király ezután csak a mi beleegyezésünkkel vethet ki adót, megkönnyítettük a kereskedést és a hajózást is. A továbbiakban nem lehet szabad embert tárgyalás és bírói ítélet nélkül fogságba vetni. Ellenőrizni fogjuk, hogy a király betartja-e a szabadságlevélben tett ígéreteit, s amennyiben jogsértést tapasztalunk, jogunkban áll fegyverrel fellépni ellene.” 3. feladat a) A) király; B) felsőház (lordok háza); C) főpapság; D) grófságok; E) városok b) papság, nemesség, polgárság c) alsó- és felsőházból áll, amelyek külön tanácskoznak és szavaznak d) központi hivatalok, hadsereg, bíróságok 4. 5. feladat

Szempontok Angol Francia A kialakulás kezdete XIII. század (1215) XIV. század (1302) A rendi gyűlés szerkezete kétkamarás egykamarás

Tanácskozás és szavazás Az alsó és felsőház külön külön tanácskozik és szavaz.

A rendek külön tanács-koznak, a rendi gyűlés-ben a három rend együt-tes ülésén személyenként szavaznak.

A nemesség helye a rendi gyűlésen

A főnemesség és a köz-nemesség elkülönül.

A főnemesség és a köz-nemesség nem különül el, együttesen tanácskoznak.

Hatása a királyi hatalomra gyengíti erősíti 6. feladat 1. papság 2. nemesség 3. polgárság A) pápa; B) főpapság; C) alsópapság; D) király; E) főnemesség; F) nemesség; G) polgárság (a városok küldöttei); H) a szabad parasztok képviselői 7. feladat A) A fogalom tartalma (tárgykör): kormányzati mód, hatalomgyakorlás B) Időbelisége: késő középkor (XIII–XV. század) C) Térbelisége: Nyugat- és Közép-Európa D) Jelentése (lényege): a hatalom megosztása a király és a rendek között 8. feladat a) E, J, P, G b)

Jelölés Cím Összefoglaló aláhúzott Joghatóság Az egyházi bíróság korlátozása. dőlt betűs Kiközösítés Az egyházi kiközösítés csak világi jóváhagyással érvényes.

félkövér Birtokbírhatás Az egyházi személyek sem részesülnek különleges elbánásban a birtokbírhatás tekintetében.


16

5. VÁLSÁG ÉS FELLENDÜLÉS. NYUGAT-EURÓPA A XIV–XV. SZÁZADBAN 1. feladat a)

Megállapítás I. térkép alapján

II. térkép alapján Mindkettő

A pestis pusztítása a sűrűn lakott, városias vidékeken volt a legnagyobb. X

A pestis alig tíz év alatt végigszáguldott a kontinensen. X A pestis terjedési útvonala egybeesett a kereskedelmi útvonalakkal. X

A pestis hatására Franciaország népessége húsz millióról tíz millióra csökkent. X

b) az éghajlat hidegebbre fordulása, relatív túlnépesedés, a rossz földek feltörése, élelemtermelés visz-szaesése 2. feladat a) E, T b)


dőlt betűs A járvány hatása az emberek viselkedésére

Rettegés és félelem vett erőt az embereken.

félkövér Az áldozatok száma Nagyon magas.

aláhúzott A betegség lefolyása Rendkívül fertőző halálos kór, elterjedt egész Európában. A beteg-séget a kelések és fekélyek jelzik a hajlatokban. Az állatokat is meg-támadta.

félkövér dőlt

A pánik következmé-nyei.

A betegeket sem látták el. A megrémült emberek bűnbakot kerestek, s ezt a zsidókban találták meg.

félkövér aláhúzott A szerző véleménye A zsidók csak bűnbakok voltak. A valós ok a csillagok állásából

következik. c) pl. keresztes hadjáratok – a rajnai zsidóság elleni fellépés; keresztényüldözések az I–II. században; d) Elmenekültek a járvány elől a városokból ritkán lakott helyekre. e) Felismerték a fertőzés veszélyét és módját. Az öltözék részben megakadályozta a fertőzést terjesztő bolháknak az ápolókra, halottakat szállítókra való átterjedését.


17

3. feladat a)

Évszám Esemény Az esemény jelentősége, következménye 1337 Angol támadás Flandriában. A háború kitörése.

1346 Crecy-nél a franciák vereséget szenvednek.

Az angolok elfoglalják Flandriát és Franciaország északi részét.

1347–1348 Betör a pestis Franciaországba. A lakosság helyzete egyre romlik.

1358 Parasztfelkelés Párizstól észak-nyugatra. A francia fél teljesen kimerül.

1360 Békekötés. Jelentős francia területi veszteségek.

1375 A francia ellentámadást követő béke.

Néhány kikötő kivételével kiűzik az angolokat Fran-ciaországból.

1415 Azincourt-i francia vereség. Az angolok egész Észak-Franciaországot elfoglalják.

1430 Rheimsben királlyá koronázzák VII. Károlyt.

Franciaország jelentős része felszabadul és megerő-södik a királyi hatalom.

1431 Rouen-ban máglyán megégetik az angolok Jean d’Arcot. Lezárul a részben népi mozgalom.

1453 A háborút lezáró békekötés. Calais kivételével Franciaország felszabadul az angol uralom alól.

b) Franciaország: Létrejött az egységes és erős központú vezetésű francia rendi állam. Európa: Európa nyugati felén egy új nagyhatalom született. 4. feladat a) Forrásrészlet: „szolgálni köteles annak, aki őt erre felszólította.” Értelmezés: szolgálatra kötelezik az embereket Következtetés: Angliában nincs elég munkaerő – ennek oka valószínűleg a pestis. b) Akik már szolgálnak vagy valamilyen módon jövedelemmel rendelkeznek. c) Forrásrészletek: „szolga elhagyja munkahelyét … börtönbe kell vetni”; „valaki magasabb bért köt ki, … börtönbe vetendő” Értelmezés: Az embereket kényszerítik a munkavállalásra, méghozzá a régi, vagyis alacsonyabb bér-szinten. Következtetés: Az állam kényszerítő eszközöket alkalmazott a tulajdonosok érdekében a munkaválla-lók rovására. 5. feladat A) Csökken a népesség. B) állami munkakényszer kötött bérekkel C) magas adók D) a jobbágyi viszonyokat felváltja a bérlői rendszer 6. feladat A hagyományos feudális jellegű jobbágyi viszonyok szorosabb kötöttséget jelentettek gazdaságilag és jogilag is. A jobbágyok telkük és termésük arányában tartoztak szolgáltatásokkal a földbirtokosoknak és annak joghatósága alatt álltak. Ezzel szemben a bérlő jogilag független volt, és kedvezőbb volt gaz-dasági helyzete is, mivel a bér nem függött a megtermelt értéktől. Ugyanakkor a jobbágy védettebb helyzetben volt a bérlőnél, mert nem lehetett elűzi földjéről, míg a bérlővel fel lehetett mondani a szerződést. 7.


18

6. KÖZÉP-EURÓPA I. CSEHORSZÁG ÉS A HUSZITIZMUS 1. feladat a)

Területek Népesség Vallás Német Lovagrend Német római katolikus Mazovia Lengyel római katolikus Nagy-Lengyelország lengyel római katolikus Kis-Lengyelország lengyel római katolikus Szilézia lengyel, német (cseh) római katolikus Cseh Királyság cseh római katolikus Cseh Királyság morva római katolikus Ausztria osztrák római katolikus Stájerország osztrák római katolikus Karintia osztrák római katolikus Magyar Királyság magyar római katolikus Horvátország és Szlavónia horvát római katolikus b) a városok kialakulása, a rendiség megjelenése, a céhek létrejötte, egyetemek alakulása, a gótika terjedése c) A pestisjárvány és az azt követő gazdasági visszaesés a térséget kevésbé érintette. d) fejlettebb mezőgazdasági kultúra, magasabb társadalmi fejlettségi szint, városiasodási igény, ön-igazgatásra való igény, fejlettebb ipar 2. feladat a) E, P, T b)

Szövegrészlet Értelmezés „(…) a klerikusok [egyháziak] félnek Krisztus szegénységétől, és hogy a világ dolgaiba kevered-nek.”

Az egyház eltávolodott a hirdetett krisztusi sze-génységtől és a világi hívságokhoz közeledett.

„(…) a klerikusoknak Krisztus módján szegény életet kell élniük.”

Az egyháziaknak vissza kellene térniük az Újtes-tamentumban hirdetett útmutatásokhoz.

„(…) ki lenne inkább eretnek vagy Antikrisztus, mint az a klerikus, aki, ellentétben az Ószövetség törvényeivel, ezen szavaknak ellentmondani akar-na?”

Aki a bibliai törvényekkel ellentétesen cselekszik, azt eretneknek tekinti.

„(…) Krisztus egyetlen helytartója sem támaszthat igényt arra, hogy azt állítsa, ő a szent katolikus egyház feje; sőt, hacsak nem kapott valamilyen különös kinyilatkoztatást”

Wyclif megkérdőjelezi az egyházi hierarchiát, a pápa egyházfőségének létjogosultságát.

c) Wyclif szorgalmazta az egyház belső reformját, az evangéliumi szegénységhez és alázatossághoz való visszatérést. Tagadta a pápa egyházfőségét, a Bibliát tekintette egyedüli hitforrásnak. Később a husziták, majd a reformáció hívei is visszanyúltak radikális tanaihoz, példaként tekintve rá.


19

3. feladat a)

Szempont Kelyhesek Táboriták Áldozás két szín alatt két szín alatt Nyelv cseh cseh A templomok szerepe az egyház szegénysége a szentek tiszteletének eltörlése

Gazdasági cél az egyházi vagyon elkobzása vagyonegyenlőség, adók eltörlé-se

Társadalmi cél az egyháziak háttérbe szorítása, a nemesség hatalmának növelése jogegyenlőség

A világi hatalom jövője idegenek kizárása a királyi ta-nácsból

a kormányzást át kell adni a nép kezébe

b) A kelyhesek mérsékeltebb törekvésekkel léptek föl. Követeléseik az egyház visszaszorítását célozták, de a táboriták egyenlősítő törekvéseiktől már ők is megriadtak. Főleg ki- és középbirtokosok voltak, akik csupán az egyház kivételes helyzetének megszüntetését akarták. c) A nemesség és a módosabb polgárság, akik túl radikálisnak tartották a táboriták követeléseit. Mivel volt vagyonuk, volt veszítenivalójuk is. 4. feladat a) Szekérvár alkalmazása. A lovas szekerek oszlopokban haladtak és lánccal voltak összekapcsolva. Minden oszlop élén egy parancsnoki szekér haladt, s a zászlóval adott különféle jelekre a szekerek különböző hadmozdulatokat tudtak végrehajtani. b) A szekereken ágyúk, lövészek, valamint cséphadaróval és más paraszti szerszámmal fölfegyverzett harcosok voltak. Jellemző huszita fegyver volt a láncos buzogány. c)

Előnyök Hátrányok Stabil védelem a katonaság részére, a kocsik gyorsan mozgásba hozhatók. A szekerek barikád-ként védték a mögöttük harcolókat. Könnyen men-tek át védekezésből támadásba.

Gátolhatja a csapatok felfejlődését, az összelán-colt szekerek nehézkesen mozognak, így könnye-dén körbevehetik őket, és emiatt áttörés esetén lehetetlen a menekülés.

5. feladat a) A kártyák tartalma függ a választott személytől.

SZEREPKÁRTYA NÉV: Luxemburgi Zsigmond ÉLETKOR: 47 év SZÁRMAZÁS: Luxem-burg-dinasztia TÁRSADALMI HELY-ZET: főnemes, Ma-gyarország, Csehor-szág királya, német király

NAPIRENDI PONTOK 1. Az egyház egységé-nek helyreállítása 3. Új pápa megválasz-tása 4. Egyházi reformok

FELSZÓLALÁSI LAP KÉRDÉS: Lehet-e sze-repe Husz János néze-teinek az egyház meg-újulásában, tekintélyé-nek helyreállításában? Eretnek-e Husz János? Felhas

SZAVAZÓLAP ERETNEK-E HUSZ JÁ-NOS? IGEN: – NEM: X INDOKLÁS: Az egyház reformokra szorul. Husz Jánosnak lehető-séget kell kapnia néze-tei tisztázására.


20

b) Főpap: Konstanzban végre megjelent színünk előtt ez a megátalkodott eretnek, Husz János. Felszólí-tottuk, hogy vonja vissza istentelen tanait, amire azonban nem volt hajlandó. A császártól menlevelet kapott, ezért kénytelenek voltunk arra hivatkozni, hogy az a szabad távozásra már nem vonatkozik – csak így küldhettük máglyára ezt a veszélyes eretneket. Husz követője: Az álnok egyháziak csapdába csalták és máglyán megégették a reformok sikeréért a tárgyalásra is kész prágai egyetemi tanárt, Husz Jánost. Az egyház féltékenyen őrzi előjogait, és képte-len elviselni, ha valaki felemeli a szavát ez ellen. A császár által kiadott menlevél csak arra szolgált, hogy a körükbe csalogassák, és tanai visszavonására kényszerítsék a jóhiszemű Huszt. Miután ez a remek ember nem ingott meg, hanem kitartott elképzelései mellett, meg kellett halnia. Viszont éppen ez a lépés mutatja az egyháziak gyengeségét: észérvekkel képtelenek voltak harcolni Husz ellen, csak az erőszak lehetett fegyverük. 6.

7. LENGYELORSZÁG ÉS KELET-EURÓPA A XI–XV. SZÁZADBAN 1. feladat a) Az ország részekre szakadt. Nagyobb önálló egységek jöttek létre: Kis-Lengyelország, Nagy-Lengyelország, Mazóvia. b) Nyugaton német előretörés, mely a XII. századra leállt (Szilézia elvesztése). Északon megjelent a veszélyes Német Lovagrend. Keleten a meggyengült Kijevi nagyfejedelemséggel szemben előretörés figyelhető meg. c) Lengyelország egységének megteremtése, a lengyel–litván unió létrejötte, a Német Lovagrend visz-szaszorítása 2. feladat a) E, T b) Jelölés Cím Tartalom

félkövér Az adomány ténye Német jogon birtokot adományoznak. aláhúzott Szolgáltatások Termény és pénzszolgáltatás kilenc éves mentességgel.

félkövér aláhúzott A soltész jogai

A telepítés egy részét megkapja (hetedik telek, kertet, bírságok egy része) olyan joggal, mint a földbirtokos, ezenfelül malom és kocs-matartási jog.

c) A soltész a telepítést szervező személy, akit a földbirtokos a telepítés egy részének haszonélvezeté-vel jutalmaz, és így a soltészek egy része is a földbirtokos nemesség közé emelkedhet. d) a szabad költözésű jobbágyságot e) Lengyelországban is kialakult a szabad költözésű jobbágyság. 3. feladat a) szejm b) Megvitatni: a főrendekkel Elfogadtatni: a nemességgel c) Azért használják az országos szejm elnevezést, mivel a tartományokra esett Lengyelországban meg-maradtak a tartományi szejmek is. d) Az angolhoz állt közelebb. Indoklás: kétkamarás rendszer, rendi felosztás. e) Lengyelországban a nemesség is személyesen vehet részt a rendi gyűlésen, Angliában pedig küldöt-tek képviselik. f) rendi dualizmus


21

4. feladat a) Két részre oszlik, az erdővidéken fekvő széttagolt szláv fejedelemségek és a sztyeppén elterülő egy-séges tatár állam. A tatár Aranyhorda függésbe vonta a szláv fejedelemségeket. b) Míg az orosz területek Moszkva vezetésével egységesülnek, addig a tatár területek három részre esnek szét. Így az orosz állam függetleníteni tudta magát a korszak végére a tatároktól. c) 1. az egység létrehozása 2. despotikus hatalom 3. a nyugatról lassan beszűrődő fejlesztő hatások 5. feladat a) E, P, T b)

Szempont Jellemző forrásrészletek Értelmezés

Tatár haderő jellemzése

„szekerek sokasága … emberek megszámlálhatatlan”, „ostromgé-peket állíttatott”, „nyilak elhomá-lyosították a napot”

A tatár haderőt hatalmás létszám jelle-mezte. A tatárok nyilakkal harcoltak, de ostromgépeket is bevetettek.

A szerző véleménye a tatárokról

„Batu haragra gyulladt”, „a had-vezért bátorsága miatt nem ölette meg”

A szerző nem fest negatív képet az el-lenségről.

c) Nem jellemző a nomád harcmodorra az ostromgépek használata. Magyarázat: A tatárok szervezettsége és a kínai haditechnika megismerése. 7.

8. A BALKÁN ÉS AZ OSZMÁN BIRODALOM 1. feladat a)

Évszám Események

XI. század Bizánc ismét megerősödik, az utolsó fénykor Mánuel császár uralkodása alatt.

XII. század A bolgárok lázadása és függetlenedése, második bolgár cárság. XIII. század eleje Bizánc elveszti hatalmi helyzetét, a keresztesek elfoglalják Konstantinápolyt.

XIII. század közepe Genova segítségével a bizánciak visszafoglalják Konstantinápolyt. A korábbi hatalmi szerepét azonban Bizánc nem nyeri vissza, s ez lehetőséget ad a bal-káni szláv államok megerősödésére.

b) Belpolitika: belső harcok, a balkáni népek önállósodási törekvése Külpolitika: az itáliai városok befolyásának növekedése, a keletről jövő török támadások c) bolgárok, szerbek, vlachok, latinok, görögök 3. feladat a)

Jelölés Cím Összefoglaló aláhúzott Toborzás A törökök lelkesen vonultak hadba. dőlt betűs Rendezettség Egy hónap alatt rendben összejönnek.

félkövér Cserehor A nehéz helyzetben parancsra bevonultatottakból álló hadsereg.

félkövér dőlt betűs A dicsőség A harcban elesetteket szentként tisztelték és példaként tekintettek rájuk.

b) A törökök szívesen vonultak hadba, lelkesen mentek a háborúba, az iszlám vallás fanatikus követő-iként a csatatéren meghalni is dicsőséget jelentett számukra. Hatalmas utánpótlással rendelkeztek. A legjobb egységek fegyelmezettek voltak.


22

4. feladat a) lándzsa íj

kard puska b)

Szempontok Szpáhik Janicsárok

Származás (eredet) török nagyrészt a leiázott népek muszlimmá átnevelt gyermekei

Vagyon, tulajdon szolgálataikért földet kaptak a szultántól zsoldért harcoltak

Katonai szerep könnyűlovasok gyalogos elitalakulat c) Janicsárok: A janicsárok adták a török haderő elitalakulatát. Gyalogos zsoldos katonák voltak, nagyrészt a leigázott népek muszlimmá átnevelt gyerekeiből képezték. Katonának, az iszlám terjesztő-jének nevelték őket, kemény kiképzést és jó fegyverzetet kaptak.

Szpáhik: A szpáhik könnyűlovas katonák voltak, akik katonai szolgálat fejében a szultántól földet kaptak. Birtokuk azonban nem volt örökölhető, a szultán bármikor visszavehette azt. Mindez folyama-tosan jó teljesítményre, megfelelő szolgálatra sarkallta őket. 5. feladat a) A) szultán; B) szpáhik; C) földhöz kötött parasztok; D) ráják b)

Címszavak Megállapítások Az uralkodói hatalom jellemzői Az uralkodó korlátlan hatalommal bírt. A vezető réteg helyzete, szerepe A vezető rétegek is ki voltak szolgáltatva a szultánnak. Az uralkodói akarat végrehajtá-sának jellemzői

Minden a szultáni akarat feltétlen megvalósulását szolgálta. (a veze-tő réteg sem szállhatott ezzel szembe)

Lakossági terhek A lakossági terhek nem voltak egyenlők.

A keresztények helyzete A meghódított területeken élő keresztényekre különösen sok teher hárult.

c)

1. az oszmán törökök 2. I. Murád, II. Mohamed, I. Szulejmán 3. nyugati és keleti irányban 4. 1396-ban Nikápolynál 5. Konstantinápoly 6. a hadsereg szolgálatába állították

6. feladat khász birtok: a szultán saját kezelésű birtoka defterdár: adóösszeírást végző török hivatalnok vilajet: tartomány, a közigazgatás legnagyobb területi egysége pasa: a vilajetek élén álló török vezető kádi: mohamedán bíró (az iszlám jog szerint ítélkezik) kalifa: az iszlám legfelsőbb vallási vezetője 7. feladat Az ábra mutassa be, a szultán despotikus hatalmát, és azt, hogy Nyugat-Európában az uralkodók ha-talmát korlátozzák a rendek. Az Oszmán Birodalomban az egyházi hatalom összefonódik a világi hata-lommal, míg Nyugat-Európában elkülönül. Nyugat-Európában fontos az önkormányzattal rendelkező városok jelenléte: az oszmán Birodalomban ez ismeretlen.


23

8. feladat

Évszám Esemény Szultán neve 1354 Az oszmán-török hadak megvetik lábukat Európában. –

1389 Rigómezőnél legyőzik a szerbeket, ami a középkori szerb állam végét jelentette. I. Murád

1396 Nikápolynál legyőzik a Zsigmond által vezetett nemzetközi lo-vagsereget. I. Bajezid

1453 Elfoglalják Konstantinápolyt. II. Mohamed 9.

9. A KÖZÉPKOR MŰVELŐDÉSE 1. feladat

1. csoport a)

A tudomány szerepére vonatkozó forrásrészlet Értelmezés

„mi más lesz ebből, mint vesződség, fájdalom és a lélek szoron-gása”

A tudománnyal foglalkozni felesle-ges, a lélek félelmeit felkeltő tevé-kenység.

„csak azt tudtam meg, hogy mindebből bajlódás (…) származik (…) csak sok kétséget találni”

Felesleges, csak az ember kétségeit erősíti.

„alig akad olyan jelentéktelen (…) semmiség is, amit teljesen megérthet (…) hacsak (…) hogy semmit sem tudhatunk tökéle-tesen.”

A világ jelenségeit valójában az ember nem tudja megérteni.

b) III. Ince a tudományokkal való foglalkozást feleslegesnek, sőt károsnak ítéli, mivel megrendíti az ember lelki nyugalmát, melyet a hit biztosíthat neki.

2. csoport a) A) arab mesterek; B) elismert szerzők (tudósok) és a Biblia; C) tévútra visz b) Abélard szerint a tudományos munkában a hit másodlagos. c) A tudomány az elsődleges.

3. csoport a) A) a hiten; B) az emberi értelmen; C) megegyeznek a megállapításai; D) a hit a döntő b) A hit az elsődleges, de a tudománynak is van a létjogosultsága. Szent Tamás álláspontja biztosította a filozófia fejlődését addig, amíg az nem került szembe a korszak hitfelfogásával. 2. feladat a)

Szempontok Város Egyetem Szabályok önállóan alkotják önállóan alkotják Igazgatás önálló önálló Az egyház szerepe alárendelt, de ezen belül önálló alárendelt, de ezen belül önálló Kapcsolata a politikai környe-zettel

a helyi hatalomtól részben füg-getlen

a helyi hatalomtól részben független

b) Az egyetemi oktatás műveltségi területek szerint kialakult, belső autonómiával rendelkező egységei. c) Az alapot képező bölcsészet elvégzése a követelmény a másik három fakultás elvégzéséhez.


24

3. feladat a) Évszázad Stílus Ablakok Szerkezeti elemek Konkrét példák

XI. román kettős osztatú ablak-rajza keresztboltozat mainzi dóm

XII. romám gótikus csúcsíves ablak rajza

XIII. gótikus

XIV. gótikus, reneszánsz

rózsaablak rajza támpillér, támív Notre-Dame

XV. gótikus, reneszánsz reneszánsz ablak kupola rajza firenzei dóm

4. feladat

XI–XIII. század Botticelli Témaválasztás vallási, történeti antik mitológia

Emberábrázolás légies, elnagyolt

anatómiailag pontos, meztelenség

Az ábrázolás technikája elnagyolt, leegyszerűsítő részletgazdag, kifinomult 5. feladat a) E, P, T b) Jel Cím Összefoglaló

félkövér Az emberekről alkotott kép Az emberek alapvetően irigyek, haszonlesők, bosszúállóak, s legjobban a félelem tartja őket kordában.

aláhúzott Az uralkodói magatartás szempontjai

Meg kell találni az arányt a félelem és a gyűlölet között. Ne nyúljon alattvalói vagyonához!

félkövér aláhúzott Az uralkodás elvi alapjai Logikus és ésszerű vezetés minden erkölcsi megfontolás nélkül.

c) A cél szentesíti az eszközt. d) Az itáliai városokban uralkodó belső anarchikus állapotokból.

10. ÉLET A KÖZÉPKORBAN 1. feladat A) meghatározó a keresztény vallás szerepe; B) fontos a jogállás; C) gazdasági fejlődés; D) az egyes régiók között jelentős eltérések 2. feladat a–d) rajz e) ágy, pad, asztal, karosszék, ládák, kandallók, kárpitok, szőnyegek, prémek, fáklyák, mécsesek 3. feladat a) M, T b) Hajadonfőtt és mezítláb volt, szegényes, fehér posztóból készült köpenyben – inkább látszott bo-londnak, mint épeszűnek c) „Király, egy tapodtat se menj tovább! Fordulj vissza, mert elárultattál!” d) Lovába vágta sarkantyúját, és kivont karddal apródjaira rohant. e) Guillaume d’ Harselly magister f) „Előbb a lázát nyomta le, majd visszanyert étvágyát a beteg” „levegőváltozást írt elő, előbb óvato-san, majd mind gyakrabban nyeregbe ültette, vadászgatni, madarászgatni küldte.”


25

g) Vigyázni kell rá, nem szabad neki szomorúságot okozni, mértéktartó szórakozást biztosítsanak számára, ne terheljék tanácskozásokkal, mert még gyenge és fáradékony. h) Valószínűleg epilepsziás rohama volt. i) Ezer aranykoronát kapott, s négylovas hintót bocsátottak rendelkezésére. j) A korban úgy gondolták, hogy az orvosoknak az a célja, hogy minél jobban megtömhessék erszé-nyüket a nagyurak és a nemes hölgyek vizitálásából. Ráadásul ez az orvos sikerrel gyógyította betegét. 4. feladat a) 1. a királyné; 2. az újszülött; 3. a király; 4. bábák b) Egy pap (egyházi személy) is jelen van. c) Mert a korszakban a szülések nagy kockázattal jártak, így bármikor szükség lehetett az utolsó kenet szentségére. d) Nem voltak megfelelőek a higiéniai viszonyok, nem álltak rendelkezésre megfelelő orvosi műsze-rek, kezdetleges volt a fájdalomcsillapítás. e) derűs háziasszony f) Arra hivatkozott, hogy a király csak próbára akarja tenni őt. g) A nők a férfiak mellett alárendelt helyzetben voltak. A feleség és anya szerepe jutott nekik. 5. feladat b) Az emberek életét teljesen átszőtték a vallási előírások. A jeles napok döntő része a valláshoz kap-csolódott. Sokkal több ünnepnap volt, mint manapság, mert a korszakban ezek biztosították az embe-reknek a pihenőidőt (egyéb szabadnap nem volt). 6. feladat a) Mérlegelni kell, hogy a biztonságos, ám sok vámfizető hellyel rendelkező birodalmi utat, vagy a kevesebb vámhellyel, ám sok egyéb veszéllyel járó, lassúbb kerülőutakat választjuk.

TÉRKÉPES FELADATOK 2/2. feladat a) A keresztes hadjáratok bejelölése a tankönyv 16. oldali térképvázlata (4.) alapján. b) Szentföld bejelölése a tankönyv 16. oldali térképvázlata (4.) alapján. c) Milánó, Genova, Velence, Bizánc, Jeruzsálem, Antiochia bejelölése a tankönyv 16. oldal térképváz-lata (4.) alapján. 4/4. feladat a) Jelölje be a levantei kereskedelem és a Hanza útvonalát és írja a vonalak mellé a szállított árukat! Jelölje be a térképen a két tengeri útvonal közötti szárazföldi összeköttetést! b) Hanza: gabona, méz, só, prémek, kátrány, posztó, fa, réz, borostyán – levantei kereskedelem: fűsze-rek, festékanyagok, arany, selyem, textíliák, vas, üvegáru, papír, fegyverek. Fontosabb kereskedővá-rosok és területek: Bizánc, Velence, Genova, Brügge, Hamburg, Lübeck, Champagne. c) Érclelőhelyek és sóbányák: tankönyv 38. oldal térképvázlata (15.), vagy Középiskolai történelmi atlasz, 26/a térkép; Cartographia történelmi világatlasz, 38/I. térkép d) Textilipari központok: posztó: Brügge, Gent, Ypres, Lille, Bologna, Milánó, Firenze – selyem: Lucca, Palermo, Velence, Avignon, Damaszkusz (A feladatok megoldásához hasznos segédanyag: Norman J. G. Pounds: Európa történeti földrajza. Osiris Kiadó, 1997) 5/7. feladat a) Az új tengeri és szárazföldi kereskedelmi útvonalakat lásd a tankönyv 38. oldali térképvázlatán (15.). b) 1. Kialakul az óceáni hajózás, amely előkészíti az európai tengerészeket a nagy földrajzi felfedezések-re! 2. Felgyorsul az áruk és ezzel párhuzamosan a tőke mozgása Európában.


26

6/6. feladat a) Morvamező, 1278. (tankönyv 41. oldal 1. térképvázlat) b) Tankönyv 13. oldal 18. térképvázlat, vagy: Cartographia történelmi világatlasz, 33/II. térkép. c) Krakkó, Prága d) Lipany, 1434 (tankönyv 45. oldal 17. térképvázlat) 7/6. feladat a) Tankönyv 49. oldal 3. térképvázlata b) az Aranyhorda szétesését, az orosz területek egységesedését, a nyugati hatásokat Oroszország felé 8/2 feladat a) Tankönyv 55. oldal 1. térképvázlat b) Lásd ugyanott. c) Tankönyv 55. oldal 1. térképvázlat d) 1202–1204, 1453 8/9. feladat a) Tankönyv 57. oldal 9. térképvázlat b) Hűbéres államok: Havasalföld, Moldva, Krími Kánság c) Gallipoli, 1354; Rigómező; 1389; Nikápoly, 1396; Ankara, 1402; Konstantinápoly, 1453; Nándor-fehérvár, 1456

NÉPESSÉG, TELEPÜLÉS ÉLETMÓD A KÖZÉPKORI EURÓPÁBAN (ÖSSZEFOGLALÁS) 1. feladat a) Észak-Itália, Dél-Németország, Észak-Németország, Flandria, Dél-Anglia b) A népességfejlődés szakaszai és jellemzői Okok

1. stagnálás, lassú növekedés mezőgazdasági fejlődés, növekvő hozamok, fejlődő kereskedelem

2. robbanásszerű növekedés A népesség gyorsabban nőtt, mint a mezőgazdasági termelés (a föld nem tudta eltartani a növekvő lakossá-got).

3. hirtelen visszaesés Nyugat-Európát a gazdasági válság jobban sújtotta, a népességcsökkenés jelentősen érintette. A veszteségek Közép- és kelet-Európában kisebbek voltak.

2. feladat a) rajz b) egy összegben fizetett adó, szabad bíróválasztás, szabad plébánosválasztás, önálló jogszabályalko-tás, fallal vehette körül magát c) rajz d) kreatív fogalmazás


27

3. feladat

Szempontok Lovag Szerzetes Polgár Lakóhely, településtípus vár kolostor városi ház

Vagyoni helyzet földbirtok szegénységi fogada-lom: nincs tulajdona ház, műhely

Függőség hűbéri függés engedelmesség az elöljáróval szemben (apát)

–

Megélhetésének alapja földbirtokának jöve-delme

a rend birtokának jövedelmei (bencések, ciszterciek), koldulás, adományok (ference-sek, domonkosok)

kézműves termékeinek értékesítése

Lakásviszonyai egyszerű, kevés bútor, kevés kényelem

aszkézis, cella a kolos-torban

városi házában kevés kényelem

Családi élete feleség, gyermekek szüzességi fogadalom feleség, gyermekek 5. feladat a) ereklye: a szentek testrészei, ruhadarabjai, használati tárgyai, melyeknek csodálatos erőt tulajdoní-tottak. zarándoklat: egyéni áldozatvállalás, amely során felkeresnek egy vallási szempontból kiemelt jelentő-ségű helyet, ahol különféle szertartások elvégzése mellett bizonyos spirituális javakra tehetnek szert. eretnekség: az egyház tanításaival való szembefordulás. A római katolikus egyház tanításai és hatalma elleni fellépés a feudalizmus korában. inkvizíció: az eretnekek felkutatására és az eretnekség bebizonyítására létrehozott egyházi bíróság. b)

Benedek-rend Domonkos-rend Ferenc-rend Alapítás időpontja VI. század (529) 1216 1223

Öltözet fekete csuha fehér csuha, fekete köpeny barna csuha

Jelmondat Ora et Labora Veritas! Pax et Bonum

Szerepe, tevékenysége a társadalomban

imádság, munka (kor-szerű mezőgazdasági módszerek elterjeszté-se, tanítás, elmélkedés hitbeli kérdésekről

oktatás (egyetemek), prédikálás, a keresz-tény hit védelme, ter-jesztése, az eretnekek felkutatása (inkvizíció)

közvetlen kapcsolat az emberekkel, prédiká-lás, a szegénység válla-lása, tanítás, gyógyítás, kölcsönök adása

A rendhez tartozó híres ember Szent Benedek

Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás, Julianus barát

Assisi Szent Ferenc, Kapisztrán János

d) rajz e) Az engedelmesség, az Isten akaratába való belenyugvás mindenki számára vigaszt nyújtott a földi siralomvölgy gyötrelmeivel szemben. A középkori ember számára megnyugvást jelentett, hogy Isten ítélete mindenki számára igazságos döntést jelent. f) Jeruzsálem a kereszténység legszentebb városa, Jézus tanításainak, tevékenységének, kereszthalálá-nak helyszíne, a keresztények legfontosabb zarándokhelye. g) Az egyház szerepe a középkorban meghatározó volt. A világi hatalom rendjét isteni eredetűnek, az ember helyét a társadalomban meghatározottnak vélték. Ezért statikus és állandó a középkori társada-lom. A középkori ember életét minden szempontból áthatotta a vallásosság: ehhez kötötték életük minden eseményét: születés, halál, esküvő, ünnepek, pihenés, munka keretét az egyház által kialakított keretek határozták meg. Életük számos nehézségén (gyermekek, szülők korai elvesztése, járványok, éhezés, nélkülözés) az isteni igazságosságba, a túlvilági üdvözülésbe vetett hit segítette át őket.


28

II. A MAGYAR KÖZÉPKOR

11. A MAGYAR KIRÁLYSÁG ELSŐ SZÁZADA 1. 2. feladat a) ispán, bíró b)

Bűn Büntetés Tűz kialvása Verés, hajnyírás Vasárnap ökörrel dolgozni Ökör elvétele Vasárnap lovakkal dolgozni Lovak elvétele (ami ökörrel megváltható) Böjti időszak megsértése Egy héten át böjt Istentisztelet megzavarása Idősebbeknek: megdorgálás, kiűzés a templomból Istentisztelet megzavarása Fiatalabbak: megkötözés, ostorozás, hajuk lenyírása c) A keresztény vallási előírások betartatása. d) Az egyházszervezet kiépítése, megerősödése. e) A tized bevezetése. 3. feladat a) E, J, T b)

Jelölés Cím Összefoglaló

aláhúzott A szolgákról Ha egy szolga más szolgáját megöli, kerüljön a megölt szolga helyébe, vagy megváltása esetén vezekeljen.

dőlt betűs Az feleség megöléséről Különböző összegű (vagyoni helyzettől függ) kártérí-tés fizetendő az asszony rokonainak.

félkövér dőlt A felség- és hazaárulásról Aki ilyet követ el, halálos ítélettel sújtandó, de a va-gyonát nem kobozzák el.

c) szolga, ispán, vitéz, király d)A második forrásból kitűnik, hogy a királyi vármegyék olyan területi egységek voltak, melyek a királyi birtokok mellett magukban foglaltak egyházi és magánföldesúri birtokokat is. 4. feladat

Megállapítás Ábra 1. A királyi vármegyék élén álltak az ispánok. 7. 2. Minden megyeszékhelyen királyi vár állt. 8. 3. A királyi tanács volt a király munkáját segítő legfőbb hatalmi testület. 7. 4. Az egyházi és királyi nagybirtokok magánhadsereget is kiállítottak. 7. 5. feladat A) a vármegye élén álló tisztségviselő B) 1000 körül C) hogy helyi szinten képviselje a királyi hatalmat D) bíráskodás, a királyi jövedelmek kezelése, a vár fegyvereseinek vezetése a királyi hadban


29

6. feladat a) M, T, P b) utódjává (királlyá) akarja tenni c) Gizella, Buda, Sebők d) meneküljenek (Csehországba, Lengyelországba) e) Árpád-házi leszármazott király krónikása írta, az Árpád-ház a Vazul ágon öröklődött tovább. f) 1.Vazul fiai; 2. Vazul; 3. Imre herceg; 4. István 5. Gizella g) A szöveg állításával ellentétben a képi ábrázolásból arra is következtethetünk, hogy István paran-csolta meg Vazul megvakítását, méghozzá Gizellával egyetértésben. Ezt bizonyítja, hogy István és Gizella együtt (egyetértésben) szerepel a képen (István nem legyengült, beteg ember), és nem külön-böztethető meg Gizella és István küldötte. 7. feladat 1. Az esztergomi érsek csak részben irányítja kizárólag a magyarországi egyházszervezetet, hiszen a kalocsai érsek felügyeli a zágrábi, csanádi és a pécsi püspökséget. 2. Az esztergomi érsek és a kalocsai érsek nem egyenrangú, mert az utóbbit nem a pápa, hanem a ma-gyar király nevezi ki. 3. A kolostorokban élő különböző szerzetesrendek a pápa fennhatósága alá tartoznak, ami azt mutatja, hogy a római katolikus egyház jelentős befolyással bírt a szerzetesi élet irányításában, felügyeletében. 4. A magyar egyházi élet négy szintből állt: püspökök, káptalanok, esperesek, plébánosok, és ezek alá-fölérendeltségi viszonyban álltak egymással, ami azt jelenti, hogy az egyetemes egyházszervezet fel-építése érvényesült Magyarországon is.

12. AZ ÚJ REND MEGSZILÁRDÍTÁSA 1. feladat a)

Bűncselekmény Bűnös Büntetés Enyhítő körülmény Büntetés

Lopás tettenérése közszabad rabszolga

1. akasztás 4. akasztás

2. templomba menekül 5. templomba menekül

3. megvakítás 6. megvakítás

10 dénár értékűt lop közszabad rabszolga

7. akasztás 8. –

10 dénár alatti értékű-nek lopása közszabad

9. a lopott értéket tizenkétszeresen adja vissza, és egy ökröt fizessen

b) A lopott áru értéke, illetve, hogy van-e enyhítő körülmény. c) Szent László korában az számított enyhítő körülménynek, ha a tolvaj a templomba menekült. Az enyhítő körülményt tehát nem az elkövetés körülményeiben vagy a tettes előéletében (pl. korábbi pél-dás életvitel), hanem a bűncselekmény elkövetése utáni tettükben találták meg. Ez lehetett a remény a tettes jó útra térésére. Ma enyhítő körülmény: megbánás, szociális helyzet, büntetlen előélet. d) 1. hamis / 2. igaz / 3. hamis / 4. igaz / 5. hamis / 6. igaz


30

2. feladat a) A) Az istenítélet: A pogány népek körében széleskörűen elterjedt bizonyító eszköz, eljárás, melyet a keresztény egyház is átvett. B) Főbb formái: sorsvetés, párbaj, víz- és tűzpróba. C) Alapja az a hit, hogy Isten leleplezi a bűnösöket, és igazolja az ártatlanokat. b) Bajvívás: Csak a nemeseket ítélték erre, mert nekik volt fegyverviselési joguk. Papok és nők nem vol-tak kötelesek kiállni, helyettük fegyverfogáshoz értő, arra alkalmas személyt állítottak. Az bizonyult bűnösnek, akinek a vére először csordult ki. Tüzes vas próba: Mindenki próbára bocsátható volt. A bűnösséget úgy bizonyították, hogy ha a sérült kézről, amellyel a próbára bocsátott megfogta az izzó vasdarabot, bizonyos idő elteltével (3-4 nap) levették a kötést, és a világi bíró a látlelet alapján hozta meg a döntését. Ha az égés helye begyógyult, felmentették a vád alól, ha gennyes volt, ez bűnösséget jelentett. 3. feladat

I. László Könyves Kálmán

A kapcsolat jellemzése Kezdetben jó, később megrom-lik.

Mindig igyekezett a pápasággal fenntartani a jó viszonyt.

Okok, magyarázat

A horvát kérdés miatt romlott meg, a király nélkül maradt országra mindkét fél igényt tartott.

Egyházi nevelés, papi múlt (lemond az invesztitúra jogáról)

A pápasághoz köthető egyete-mes történeti események

invesztitúraharc, IV. Henrik seregei elfoglalják Rómát az első keresztes hadjárat

4. feladat 1. ideiglenes kapcsolat; 2. az uralkodó személye azonos; 3. az államok minden ügyben megőrzik különállásukat 5. feladat a)

Évszám Szemben álló felek Okok Következmények

1050–1060 I. András ↔ Béla herceg Testvérek harca az egyeduralo-mért.

I. András halála, Béla trónon 1060-1063

1060–1080 Salamon ↔ I. Géza, I. László

Az András-ág és a Béla-ág harca a trónért.

Salamon bezáratása, a Béla-ág sikere

1100–1110 Könyves Kálmán ↔ Álmos

Álmos meg akarta szerezni báty-jától a trónt.

Kálmán öccsét, Álmost, és annak kisfiát megva-kíttatta

1130–1140 II. (Vak) Béla ↔ Borisz Borisz trónkövetelőként lép fel. II. Béla győz

1160–1170 III. István ↔ II. László, IV. István

II. Géza fiával szemben Géza két testvére trónkövetelőként lépett fel.

III. István megőrizte trónját.

b) Német-római Császárság, Bizánci Birodalom c) Az egyenes ági fiúörökös hiánya illetve a fiútestvérek közötti rivalizálás okozta a trónutódlás körüli harcokat, amelynek célja az egyeduralom megszerzése volt. A harcoló felek folyamatos birtokadomá-nyaikkal gyengítették a királyi hatalmat, és erősítették a földbirtokos réteget. A harcokat sokszor ke-gyetlenség (vakítás, tömeges gyilkosságok) és külső támogató hatalom bekapcsolódása is jellemezte.


31

6. feladat Gellért püspök szentté avatását javaslom, mert: az itáliai bencés szerzetes Magyarország egyik első püspöke volt; alaposan ismerte a Szentírást, hazánkban hirdette az evangéliumot, István király bizalmasa és fiának

nevelője volt; sokat tett a keresztény hit magyarországi elterjesztéséért; szíve vágyát követve 7 évig (1023-tól) Bakonybél rengetegében remetéskedett, csak István kérésére

hagyta el szeretett magányát, és elfogadta a csanádi püspökséget; remeteségében mellé szegődtek az erdei vadak – egy sebesült farkas a gyógyulásáig vele maradt; székesegyházat épített, templomaiban meghonosította a menedékjogot, a magyar ifjaknak papokká

való neveléséről gondoskodott; aszkétaéletet élt; vértanúhalált halt, a pogányok által; egész életét a kereszténység szolgálatának szentelte; sírjánál több csodás gyógyulás történt.

7. feladat a) Szent István: palást és korona b) Szent Imre: korona és liliom c) Szent László: jogar, palást vagy korona d) Szent Gellért: pásztorbot, püspöki süveg 8. feladat 1. Az alattvalók nagyon engedelmesek az uralkodónak. 2. A jövedelmek kétharmad része a királyi kincstárat illeti. 3. Az uralkodó akarata maga a törvény. (4. Ha hadra kél, mindenki felsorakozik mögötte.)

13. A KIRÁLYI HATALOM MEGRENDÜLÉSE 1. feladat a)

Regálék Királyi birtokok Megnevezés Aránya (kb. %) Megnevezés Aránya (kb. %)

pénzváltás 25% 72 vármegye jövedelmének 2/3-a 18%

vámok, révek, vásárok 18% ispánok ajándéka 5% bánya, só 10%, királyné és fiai ajándékai 5% erdélyi hospesek 9% b) Különbségek: Szent István idején a jövedelmek döntő többségét a királyi birtokok adták, míg III. Béla korában a regále jövedelmek jelentették a királyi bevételek többségét. A különbségek oka: A birtokadományozások (a királyi birtokállomány csökkenése); a gazdaság fejlő-dése (pl. a kereskedelmi forgalom növekedése). Következmények: A királyi birtokok eladományozásának fokozódása → bárói hatalom erősödése → a királyi hatalom gyengülése → a rendi fejlődés megindulása.


32

2. feladat a)

Megállapítások 1 2 Mind-kettő

Egyik sem

1. III. Béla a kancellária felállításával a jogbiztonságot akarta elősegí-teni. X

2. A kancellária létrehozását az uralkodó bizánci tapasztalatai alapján kezdeményezte. X

3. IV. Béla idején ugrásszerűen nőtt az oklevélkiadás. X

4. Az oklevélkiadás elrendelésének egyik feltétele az írásbeliség. ter-jedése volt. X

b) 1. …mert az írásbeliség révén megkezdhető az államigazgatás kiépítése, és ezáltal az uralkodói akarat jobban érvényesülhet az országban. 2. …mert a kiadott oklevelek döntő többsége adományozásról szólt, melyben a király saját birtokait a bárók számára juttatja támogatás fejében. c) A kancellária felállításának egyik feltétele az írásbeliség elterjedése volt, mely összefügg a szerze-tesrendekben folyó iskoláztatással. A kancellária létrejötte időlegesen a királyi hatalom megszilárdítá-sát eredményezte, mert a királyi rendeletek és oklevelek a jogbiztonság növekedését biztosították. A kancellária létrehozása ugyanakkor növelte az egyház befolyását is, hiszen az írástudók többsége a korszakban ebből a társadalmi körből került ki. 3. feladat

Az oklevél részei Mit tartalmaz? Bevezetés (protocollum) Az uralkodó neve, címei. Az oklevélkiadás indoklása.

Rendelkező rész

Rögzíti a jogi cselekményt vagy tényt. Mondanivalója tartalmi szempontból meghatározta az oklevél típusát (pl. adománylevél, nemesítő oklevél, vég-rendelet). Az oklevél rendelkező részéhez gyakran valamilyen záradék is társult. Ezt a részt megerősítés zárta le.

Befejezés (eschatacollum) Aláírások, keltezés (+ a XIII. századig záró fohász vagy kívánság)

4. feladat a) II. András, hogy érvényesíteni tudja a királyi akaratot, feltétel nélkül, mértéktelenül adományozott birtokokat híveinek. b)

Előnyök Hátrányok az ország gazdasági fejlődése, a pénzbeli bevételekre való áttérés, a tárnokmesteri tisztség létrejötte

A királyi birtokállomány csökken => a királyi hatalom meggyengül. A királyi jövedelmek csökkenése miatt az uralkodó a pénzrontáshoz folyamodott.

5. feladat A) bárók; B) a magánföldesúri hatalom alá kerüléstől; C) bárók; D) szerviensek; E) várjobbágyok; F) Aranybulla


33

6. feladat a) Társadalmi csoport Pontok Sérelmeik rövid leírása

Szerviensek 2., 3., 4., 7.

hatalmaskodások, adók, örökösödés, túlzott igénybevétel háborúk esetén

Várjobbágyok 19. szabadságaik korlátozása, hatalmaskodások Nemesek (=bárók) 31. az idegenek túlzott térnyerése, a pénzrontás Vendégek 19. szabadságaik korlátozása b) Királyi hatalom: pont a királyi hatalom gyengeségét mutatta és eredményezte, hiszen bizonyos esetben lehetett a király ellen törvényesen föllépni. Nemesség: megerősödését mutatta, hiszen feljogosította őket a királlyal szembeni ellenállásra, ha az nem tartja be az oklevélben foglaltakat. c) nádor, esztergomi érsek 7. feladat a)

Jelölés Cím Összegzés aláhúzott Sérelmek Az erdélyi szászok panasza szabadságaik elvesztéséről. dőlt betűs A sérelmek orvoslása Visszaadták nekik kiváltságaikat. félkövér Az uralkodó feltételei Rögzítették a szászok kötelezettségeit. b) Kedvezmények: a szászok egy nép legyen; egy bíró számláltasson; a bírón kívül senki se szedjen pénzt Szebenben; a papjaikat szabadon választhatják, és nekik fizethetik a tizedet; az oláhok és bese-nyők erdejét a vizekkel együtt a szászok kapják meg Kötelezettségeik a királynak: ötszáz ezüst fizetése évente; az országon belüli harcokra ötszáz katona kiállítása; országon kívüli háborúkra száz katona kiállítása; a király barátjának segítésére 25 katona kiállítása A szövegben előforduló népnevek: német, székely, oláh, besenyő. c) Önkormányzatiságra utal: „…egy bíró alá számláltasson…” / „…a szebeni ispán ne próbáljon sen-kit az említett megyékben senkit bírónak állítani, ha az nem közöttük lakik, és ha azt, akit arra inkább alkalmasnak látszik nem a népek választják meg…”

14. A TATÁRJÁRÁS 1. feladat a)

1. a kunok befogadása, kivételezett bánásmód velük 2. a bárók jogainak megsértése (száműzetés, börtön, székek elégetése) 3. birtokadományok visszavétele 4. előzetes bejelentés a királyi udvar ügyintézésénél

b)

Intézkedések Okok Következmények

1. kunok befogadása félelem a kunok betörésétől, illetve a királyi sereg megerősítése

a kunok és a magyar lakosság összeütközése

2. bárói jogok megsértése visszaállítani a királyi hatalom tekintélyét

a bárók és a király viszonyának elmérgesedése

3. birtokadományok visszavé-tele

megerősíteni a királyi hatalom erejét, jövedelmeit növelni

a bárók és a király viszonyának elmérgesedése

4. előzetes bejelentés a kirá-lyi udvar ügyintézésénél a királyi tekintély növelése a királyi hatalom és az alattvalók

közötti ellentét fokozódása


34

c) 1. a birtokadományok visszavétele – ezzel a bárókat és a mögöttük álló familiárisokat szembeállította a királyi udvarral 2. a kunok befogadása – a lakosság nem tudta a tatárokat és a kunokat megkülönböztetni, így tovább gyengült a magyar védelem 3. a királyi tekintély formális növelése – az uralkodó személyét gyűlöletessé tette, és a bárók elpártol-tak tőle

2. feladat a) E, T b)

Szövegrészlet Értelmezés 1. „A tatárok (…) találtak egy gázlót, és egy éj-szaka alatt mindnyájan átkeltek rajta”

A tatárok éjszaka átkeltek a Sajón, amire a ma-gyarok nem számítottak.

2. „(…) A magyarok (…), fegyvert öltve lóra szálltak, de a katonák nem tudták uraikat, az urak katonáikat megtalálni (…)”

A meglepett magyar táborban kaotikus állapotok uralkodtak.

3. „(…) A nyíllövések oly sűrűn estek, hogy a harcosokat szinte árnyékba borították”

A tatárok jól kihasználták legfőbb fegyverüket, a nyilaikat.

4. „(…) A király pedig nem volt képes felállítani a csatarendet.”

A király sem volt képes összefogni a magyar sere-get.

5. „(…) a király és a kalocsai érsek, akik aggódva rettegtek, sem fenyegetésekkel, sem hízelgésekkel és buzdítással nem voltak képesek harcba küldeni őket”

A király és a kalocsai érsek sem volt képes harcra bírni a katonák zömét.

6. „(…) a király azt hitte, hogy ütközetbe mennek, ezek inkább elszökdöstek, semhogy a harcba men-tek volna”

Egyre többen szökdöstek el a magyar táborból.

7. „(…) a király anélkül, hogy felismerték volna, utat talált az erdő felé”

A helyzet reménytelenségét felismerve a király is menekülni kényszerült.

c) 1. az összefogás hiánya; 2. a tatárok katonai ereje; 3. A király népszerűtlensége d) KATASZTRÓFA! Csapataink súlyos vereséget szenvedtek Muhinál. A király elmenekült, további sorsa ismeretlen. A tatárok feltartóztatása lehetetlen feladatnak tűnik. Rabló tatár seregek föltűnése várható az ország középső területein. 3. feladat a)

Szempontok Rogerius leírása Dzsuvajni leírása

Létszámadatok a magyarok sokasága – többen vol-tak 400 ezer magyar, feleannyi tatár

Földrajzi adatok Sajó, víz körüli síkság „két sereg közt egy nagy folyó volt” 1. Miért nem mozdult helyéről a magyar sereg?

Féltek, és a nyilazást nem tudták megállítani. „mivel erős volt”

2. A szembenálló sere-gek vezéreinek viselke-dése

Csak a magyar királyt említi – nem ura a helyzetnek.

Batu nem csak a követendő stratégi-át határozza meg, hanem személye-sen is példát mutat katonáinak.

2. Mi lett a magyar sereg jelentős részének sorsa?

Elszökdöstek, a tatárok ehhez asz-szisztáltak, hagyták.

„abból a seregből senki sem mene-kült meg”

A magyarok vereségé-nek okai

A magyar táboron belüli kaotikus viszonyok, nem jól mérték fel az el-lenség erejét.

A magyarok felfuvalkodottak voltak, a tatárok nagy erővel támadtak.


35

b) „Az ellenséges sereg azonban, mivel erős volt, nem mozdult a helyéről.” (Dzsuvajni) „És így, mivel a nyilazást nem tudták megállítani, visszatértek a sereg kötelékébe. A király pedig nem volt képes felállítani a csatarendet” (Rogerius)

A tény azonos: a magyar sereg nem indított határozott támadást a folyón átkelő tatárok ellen. A ma-gyarázat azonban különböző. Dzsuvajni szerint a magyarok erejük miatt kezdetben „állták” a táma-dást, Rogerius szerint a szervezetlenség, a tehetetlenség miatt nem mozdultak. Véleményem szerint Rogerius leírása áll közelebb a valósághoz ebben a kérdésben. A tatár szerző könnyen lehet, hogy azért állította be erősnek a magyar sereget, hogy a tatár győzelem még értékesebbnek tűnjön. 4. feladat a)

Lakosságszám (millió fő) Évszám Minimális becslés Maximális becslés 800 350 000 800 000 900 500 000 1 200 000

1000 700 000 1 400 000 1100 800 000 1 700 000 1200 1 000 000 2 000 000 1241 750 000 1 250 000 1300 1 600 000 2 500 000

b)

1. A tatárok okozta pusztítás óriási emberáldozattal járt, hiszen a lakosságnak közel egyharmada, fele elpusztult. 2. A súlyos veszteségek ellenére gyorsan pótolta a magyarság az emberveszteséget, hiszen 50 év alatt közel másfél-kétszeresére nőtt a lakosság. 3. Mivel a középkor elejéről nincsenek megbízható adataink, így a becslések komoly különbségekről árulkodnak a létszámadatokat illetően.

c) gazdasági visszaesés, az ország etnikai viszonyainak megváltozása, a fejlődés megtörése 5. feladat a) Forrás Intézkedés Az intézkedés célja Remélt következménye

14. birtokvisszaadás katonai szolgálat ju-talmául a bárók hűségének erősítése

15. hűséges nemes főem-berré emelése

a királyhoz hű bárói réteg erősítése a király hatalmának erősödése

16. birtokadományozás várépítés céljára

az ország védelmének megerősítése az újabb tatár támadás kivédése

b) IV. Béla félt az újabb tatártámadástól, így megbékélést keresett az előkelőkkel. Felismerte, hogy a kővárak jelentenek igazi védelmet a tatárok támadásával szemben, így támogatta birtokadományozás-sal a várépítést, illetve a városfejlődést. c)

Várak száma Megerősített városok száma

Az ország mely részén állt a legtöbb vár?

A tatárjárás előtt kb. 50 5 Dunántúl A tatárjárás után kb. 200 25 Dunántúl, Felvidék


36

6. feladat 1. Lehetséges érvek: IV. Béla elősegítette az ország benépesülését, a termelés megindulását. Szorgal-mazta a várak építését, erősítette az ország védelmi erejét. Támogatta a városok kialakulását. Emberi nagyságát bizonyítja, hogy ezek az eredmények úgy születtek, hogy a király felülvizsgálta és módosí-totta korábbi politikáját. 2. Lehetséges érvek: IV. Béla hibás politikával (birtokvisszavételek, a bárók megalázása) meggyöngí-tette a királyi hatalmat. Képtelen volt megszervezni az ország védelmét, s hibás döntései miatt a tatár seregnél nem kisebb létszámú királyi sereg szenvedett megsemmisítő vereséget Muhinál. A vereség után a király elmenekült, magára hagyta az országot.

15. A KIRÁLYI HATALOM MEGGYENGÜLÉSE 1. feladat a)

Megállapítások Báró Familiá-ris

Mindket-tő

Egyik sem

1. A királytól kap birtokadományt. X 2. A király előtt közvetlenül megjelenhet. X 3. Vezeti a nagyúr bandériumát. X 4. Katonai szolgálattal tartozik a királynak X 5. A jobbágyok tizedet fizetnek neki. X 6. Nagyobb, összefüggő területet birtokol. X 7. Igazgatja a birtokot. X 2. feladat a)

A) Nyugat-Európa B) Magyar Királyság C) X–XIV. század D) XIII–XIV. század E) a hűbérurától F) a bárótól (nagybirtokostól) G) katonáskodás, hivatalok betöltése H) a báró valamelyik birtokának igazgatása, bandériumának irányítása, a bárók országos méltóságai-ból adódó ügyeinek intézése I) örökletes használatra kap földet hűbérurától J) birtokát a királytól, és nem urától kapta

b) A familiáris birtokát a királytól, és nem urától kapta, s a familiáris viszony nem öröklődött. c) A királyi várak eladományozása miatt egy-egy területen megnőtt a bárók hatalma. d) A bárók megerősödtek a királyi hatalommal szemben, hiszen a kisebb birtokosok és a bárók befo-lyása alá kerültek. 3. feladat a) E, T, P b) A Zala megyei szerviensek. c) A Zala megyei nemesek (szerviensek) engedélyt kaptak a királytól, hogy a megyében a peres ügyek-ben ők bíráskodhassanak. Egy birtokperben ítélkeztek, ám az ítéletet a vesztes fél (egy báró) nem vette figyelembe. d) A királytól bíráskodási kiváltságot szereztek. e) Rögzíteni, hogy távol lévén a bíráktól (azaz a királytól és helyetteseitől, akik a nemesek ügyeiben ítélkezhettek) maguk szolgáltathatnak igazságot a hozzájuk fordulóknak. f) szerviensek, főpapság (püspök), bárók (Oguz bán), a király g) A nemesi vármegye kialakulásának kezdete.


37

4. feladat a)

Szövegrészlet Értelmezés „(…) A bárók és más hatalmaskodók a pusztítá-soktól teljességgel tartózkodjanak…”

A tartományurak túlkapásaival szemben próbáltak fellépni.

„(…) A király úrnak jelentést ezután a király úr-nak az embere tegyen, akit erre különlegesen ki-küldött (….)”

A király meg akarta óvni magát a hamis informá-cióktól.

„(…) Úgyszintén elrendeltük, hogy a nemesek szolgálhassanak, akiknek akarnak, önkéntes aka-ratukból (…)”

A kisebb nemeseket igyekezett ezzel védeni a bá-rókkal szemben (csak szabad akaratukból álljanak valamely báró szolgálatába).

b)

1. főpapok és egyházi férfiak, az ország nemesei 2. a bárók ellenében 3. minden megyéből négy nemes (a szolgabírák) 4. A bárókkal szembeni fellépés a király, a nemesek és az egyház közös érdeke volt.

c) rendi monarchia (rendi dualizmus) kiépülésére (a rendi jellegű berendezkedés kiépülésének kezdetére) d) A király és a rendek együttesen gyakorolják a hatalmat. III. András a kialakuló (köz)nemességre és az egyházra próbált támaszkodni. A király megvédte a nemeseket a bárókkal szemben, remélve, hogy a nemesek a királyt támogatják a bárók ellenében. 5. feladat a) 1. Ottokár; 2. Habsburg Rudolf; 3. Kun László b)1. Premysl; 2. Habsburg; 3. Árpád-ház c) pl. Ottokár a legyőzött, ezért a földön van, míg holtteste fölött a két győztes egymással kezet fog. Háttal Rudolf, szemben a kép igazi hőse Kun László. d) A Habsburg-dinasztia felemelkedésének kezdetét jelentette. e) Forrástípus: M, E. A kép az Osztrák–Magyar Monarchia létjogosultságát hivatott jelképezni, a két vezető nemzet korábbi uralkodóinak győztes csata utáni kézfogása arra utal, hogy az osztrák és a ma-gyar ennek a területnek az ura. A forrás tehát csak részben megbízható. f) Történelmi romantika, vagy historizmus

16. I. KÁROLY, A REFORMER KIRÁLY 1. 2. feladat a) M, T b)

Megállapítások Kép Szöveg Mind-kettő

Egyik sem

1. A Károly király ellen harcoló sereget Aba vezette. X 2. Aba korábban Károly király szövetségese volt. X 3. A szászok az uralkodót támogatták a küzdelemben. X 4. A harcoló felek nehézfegyverzetű páncélosok voltak. X 5. A csatában lovasok és gyalogosok egyaránt részt vettek. X 6. A király ellenfelei később érkeztek a harctérre. X 7. A csatában a király seregének veszteségei voltak nagyobbak. X


38

c) 1. A városfalak alól vonuló katonák. 2. Az ellenséges sereg zászlója a földön hever, az Anjou-liliomos zászló a magasban.

d)

Szövegrészlet Indoklás

1. „a király ezekkel merészen megtámadta ellenségeit” Igyekezett kidomborítani a király bátorsá-gát, merészségét.

2. „amazok pedig, a béke legádázabb ellenségei” Rossz színben tünteti fel a király ellenfeleit. 3. „a király nyerte el dicsőségesen a győzelmet, hisszük és valljuk, hogy ezt Isten cselekedte”

Magasztalja és üdvözli az uralkodó győzel-mét. Isten a királyt segítette.

3. feladat a)

Jövedelmek Pénzjövedelmek Természetbeni bevételek

Megnevezése Kitől szedik be? Megnevezése Kitől szedik be? harmincadvám távolsági kereskedők királyi nagybirtokok a király jobbágyai kapuadó minden jobbágy nyers nemesfém bányapolgárok urbura bányapolgárok városok adója városok polgárai királyi birtokok – sómo-nopólium

jobbágyok, a sókereskedelem bérlői

b)

Adó jellegű Vám jellegű Egyéb kapuadó, a városok adója, urbura, a királyi nagybirtokok jövedelmei harmincadvám sómonopólium

c) A királyi jövedelmek átalakulásában nagy szerepe volt a meginduló árutermelésnek és pénzgazdál-kodásnak. A királyi hatalom erős volt, I. Károly visszaszerezte a királyi birtokok egy részét, ahonnan jelentős jövedelmei származtak. A fellendülő kereskedelem megvámolása is komoly hasznot hozott. A béke, a nyugodt termelési feltételek megteremtése volt az új gazdaságpolitika alapja. Előtérben kerül-tek a királyi felségjogon szerzett jövedelmek, a regálék. 4. feladat a)

b) Az évenkénti pénzbeváltásból származó bevétel szűnt meg. A pénzben fizetendő adó bevezetését az tette lehetővé, hogy a jobbágy már el tudta adni terménye egy részét a közeli piacon (az árutermelés kibontakozása, a pénzgazdálkodás fejlődése).

Jelölés Értelmezés Magyarázat

aláhúzott Új, állandó pénz bevezetése történik. Az uralkodó bevételei értékálló aranypénz verését tették lehetővé.

dőlt betűs A kiváltságokkal rendelkezők mentesül-tek az új adó fizetése alól. A kapuadót a jobbágyok fizették, portánként.

félkövér Új adónemet vezettek be, a kapuadót. Az új, állandó pénz bevezetése miatt a király el-esett a kamara hasznától, ennek pótlására vetette ki a kapuadót.


39

5. feladat a) Városok, települések nevei

Ércbányák Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Rudabánya, Nagybánya, Beszterce, Szászsebes, Szászváros

Sóbányák Dés, Torda, Eperjes, Máramarossziget Vámhelyek Kassa, Körmend, Sopron, Zágráb, Temesvár, Szeben, Brassó, Beszterce b)

Kivitel Behozatal Megnevezés Célország Megnevezés Származási hely

arany, marha, bor, réz Német-római Császár-ság fegyver, szövet, fémáru Német-római Császár-

ság bor, réz, nemesfém Lengyel Királyság textília Lengyel Királyság iparcikk, textília Havasalföld, Moldva élőállat Moldva

élőállat, bőr, nemesfém Itália levantei áruk, nyers-anyagok Havasalföld

c) Az egyes területekre jellemző gazdasági tevékenységek szempontjából döntő jelentősége volt az adott terület földrajzi viszonyainak. A jó talajú síkságok kedveztek a gabonatermesztésnek, az ásvá-nyokban gazdag hegyvidékeken a bányászat került előtérbe. A folyók közelsége kedvezett a nagyobb települések kialakulásának, a kereskedelem fejlődésének. 6. feladat a) Hatalma megszilárdítása után I. Károly aktív külpolitikát folytatott. Megpróbálta az Árpádok korá-ban a magyar királyságtól függő tartományok felett visszaszerezni a hatalmat. Kiterjesztette befolyását Nándorfehérvár és Galambóc környékéről, Horvátországban és Havasalföldön viszont nem sikerült uralmát elismertetni. Károly Róbert a dinasztikus kapcsolatokat is igyekezett erősíteni. Jó viszonyt ápolt hazánk szomszédaival: 1335-ben Visegrádon vendégül látta a cseh és a lengyel uralkodót (viseg-rádi királytalálkozó). III. Kázmér lengyel király Károly Róbert valamelyik fiának ígérte a lengyel trónt, amennyiben gyermektelenül hal meg (így lett később Nagy Lajos lengyel király is). Kisebbik fiát, Andrást Károly Róbert a nápolyi trón örökösével, Johannával jegyezte el. b) 1.

Forrásrészletek Értelmezés 1. „Az Úr 1335. évében (…) János cseh király (…) meg a lengyelek királya Visegrád várába jött Károly király-hoz”

1335-ben került sor a nevezetes visegrádi királytalálkozóra.

2. „Elhatározták itt azt is, hogy ha a királyok közül bármelyiket vagy országukat valami ellenség támadná meg, a többiek kötelesek segítségére sietni.”

Kölcsönös segítségnyújtásról szólt a forrás-részlet, ami mutatja, hogy K. R. jó viszonyt ápolt hazánk szomszédaival.

3. „mindkét királyság hasznát szem előtt tartván (…) elrendeltük, hogy mind a mi kereskedőinknek, mind a csehországiaknak és más szomszédos országbelieknek az alább megírt országutakon és útvonalakon kell járni-uk és utazniuk.”

A szomszédos országokkal való jó viszony kedvezett a kereskedelem fejlődésének, élén-külésének és biztonságának.

2. Fontos ismeretek Kép Havasalföldön nem sikerült uralmát elismertetni.

Térkép Károly Róbert házassági szerződések révén is igyekezett erősíteni a dinasztikus kap-csolatokat. Megszerezte a Nándorfehérvár és Galambóc környéki területeket. Jó kap-csolatokat ápolt a szomszéd országok dinasztiáival.


40

7. feladat a) 1. Zách Klára; 2. Zách Felicián; 3. Károly Róbert; 4. a királyné; 5. és 6. András és Lajos, a királyi pár fiai; 7. a királyfiak nevelője b) A művész a király nézőpontját képviseli. Feliciánt lánya mintha keserves zokogásával akarná visz-szatartani szörnyű tettétől, a király kézmozdulata pedig bátorságot sugall. A király védtelenségét ki-emeli fegyvertelenségük, Felicián kegyetlenségét pedig a vértől csöpögő kard.

17. AZ ANJOUK FÉNYKORA ÉS BUKÁSA 1. feladat a) Forrás Információk Értékelés Indoklás

1. Lajos igényt tart a Nápoly– szicíli-ai Királyságra. 4 Trónigényének volt alapja.

2. Lajos egy hadjárat során veszélyes helyzetbe került. 5 Lajos valóban személyesen vett részt a har-

cokban, bátor volt, sőt időnként vakmerő.

4. Lajos hadseregében a lovasságnak nagy szerepe volt – a forrás bemu-tatja a lovasok fegyverzetét.

5 Az olasz kortárs szerző hiteles szemtanú.

b) Okok: Öccsének meggyilkolása után Lajos igényt tart a nápolyi örökségre. Események: Lajos két hadjáratot indított Nápolyba, csapatai mindkét alkalommal elfoglalták a várost, de a távolság miatt a magyarok nem tudták megtartani a hódítást. Következmények: A nápolyi örökségért folytatott küzdelem kimerítette a királyi kincstárat. c) Lajos nápolyi hadjáratainak ürügye öccse, András herceg gyilkosainak megbüntetése volt. András hatalmas vagyon árán elnyerte a nápolyi trónt öröklő Johanna kezét, de nem koronázták királlyá. Mikor a pápa végre hajlandó lett volna erre, Andrást – felesége tudtával – megölték. Lajos igényt tartott a nápolyi örökségre. A Lajos hadjártaiban részt vevő magyar urak és zsoldosok elfoglalták ugyan Nápolyt, ám az András herceg trónra jutását megakadályozó és meggyilkolását előkészítő el-lenpártot nem tudták fölszámolni. Lajos a pápa és Velence szembenállása, és különösen a nagy távol-ság miatt hosszú távon nem tudta megtartani a hódítását. Két költséges hadjárat (1347–48, 1350–52) után lemondott tervéről, noha összesen 17 alkalommal küldött vagy vezetett katonaságot Itáliába. A költséges hadjáratok kimerítették a királyi kincstárat. 2. feladat a)

Nagy Lajos birodalmának részei A Magyar Királysághoz csatolt

területek Öröklés útján szerzett terület Függő viszonyban lévő területek

Dalmácia, Horvátország Lengyel Királyság Moldva, Havasalföld, Bosznia b)

Államok Népek Népcsoportok Nápoly, Velence, Szerbia, Havasalföld, Moldva litvánok, törökök, tatárok bogumil eretnekek

c) Lajos sikeres hadjáratai miatt méltán kiérdemelte a „Nagy” jelzőt. Vitézségét még ellenfelei is el-ismerték. Uralkodása alatt Magyarország békében fejlődhetett, földjére nem lépett ellenség. A lovagi kor ideáljának megfelelő uralkodó volt. 1351. évi törvényeinek fontos szerepe volt a nemesi rend egy-ségesülésének folyamatában.


41

3. feladat a)

1. kimondja a nemesi birtokok elidegeníthetetlenségét 2. egységesíti a jobbágyok terheit 3. kimondja az egy és ugyanazon nemesi szabadság elvét

b) az Aranybullát erősítette meg c) a nemesek adómentessége, bírói ítélet nélkül nem foghatók el, csak az országon belül köteles ingyen harcolni a király seregében, szabad végrendelkezés (ezt változtatják meg 1351-ben), ellenállási jog d) Az 1351-es országgyűlést az eredménytelen itáliai hadjáratok és a katonák által Magyarországra behurcolt pestis okozta belső feszültség levezetésére hívták össze. A törvények elsősorban a nemesség érdekeit szolgálták a bárókkal szemben. A kilenced bevezetése biztosította számukra a munkaerőt, az ősiség pedig megóvta a nemesi birtokokat attól, hogy esetleg bárók kezére jusson. 4. feladat a) kapuadó, rendkívüli hadiadó államnak jobbágy kilenced, ajándékok, robot földesúrnak tized egyháznak b) Nőtt a pénzben fizetendő adók aránya. Okok: Kibontakozott az árutermelés, fejlődött a pénzgazdálkodás, a jobbágyok már el tudták adni ter-ményük egy részét a piacon. c) Szolgáltatások szállítás búza, rozs pénzadó szántás tyúk, tojás

Kinek? földesúr földesúr, egyház

állam, földesúr földesúr földesúr

5. feladat a) az országgyűlés b) főpapok, bárók és nemesek c) a hatalmaskodások, a jogtalan birtokfoglalások problémáját d) a vármegyének (az ispánoknak és a szolgabíráknak) e) a királyi hatalom megerősödött – a nemesség renddé szerveződött 6. feladat a)

Állítás Igaz Hamis1. A falvak egy összegben adóztak a földbirtokosnak. X 2. A polgárok peres ügyeiben a tárnokmester döntött. X 3. A mezővárosok függetlenek voltak a földesúrtól. X 4. A mezővárosok számának növekedése nem járt a kézműipar jelentős fejlődésével. X 5. A szabad királyi városok nem adóztak senkinek. X 6. Magyarországon a lakosság döntő többsége falvakban élt. X b) A magyar gazdasági életben a mezőgazdaság volt meghatározó. A lakosság döntő mértékben mező-gazdasággal foglalkozott. c) A szabad királyi városok kivételesen jó helyzetben voltak, mert az uralkodó számos intézkedéssel támogatta gazdasági fejlődésüket. Egy összegben adóztak a királynak, s peres ügyeikben a tárnokmes-ter ítélkezett. A polgárok tehát számos kiváltsággal rendelkeztek. A gazdaság minden ágával foglalkoz-tak ezeken a településeken.


42

7. feladat a) Helyzete javult: főnemesi családok ( Helyzete romlott: király és királyné Nincs változás: egyházi birtokosok és a középbirtokosok b) A Nagy Lajos halálát követő trónharcok során a bárók támogatásukért cserébe jelentős birtokado-mányokban részesültek. c) Zsigmond birtokadományai az őt trónra segítő báróknak – később Zsigmond a háramlási jog révén a koronára visszaszálló birtokokat felhasználva hozzá hű idegeneket és magyar nemeseket emelt bárói rangra (p.. Ozorai Pipó, Cillei Hermann) d) bárók, arisztokraták 8. feladat A XIV. század elején Károly Róbert megtörte a tartományurak hatalmát, megerősítette a királyi ha-talmat. Növelte a regáléjövedelmek szerepét, intézkedéseivel fellendítette a bányászatot, értékálló aranyforintot vezetett be. Gazdaságilag és politikailag stabil országot hagyott fiára, Nagy Lajosra. Lajos 1351-es törvényei elsősorban a kisebb nemesek érdekeit védték a bárókkal szemben. A Lajos halálát követő trónharcok ismét a bárók megerősödését, a királyi hatalom gyengülését hozták. Végül Zsigmond ügyes politikával megerősítette hatalmát. Ezt azonban csak úgy tehette, hogy összefogott a legnagyobb bárói csoporttal. Támogatta a városfejlődést és igyekezett elősegíteni a nemesség renddé szerveződését.

18. HARCBAN A TÖRÖKKEL 1. 2. feladat a)

Csata, hadjárat Időpontja Helyszíne Melyik mai ország területén? Eredménye, következménye

1396 Nikápoly Bulgária A Zsigmond által vezetett nem-zetközi lovagsereg veresége.

1443–1344

Niš, Szófia, (Szlatica-hágó) Szerbia, Bulgária A hosszú hadjárat során több

magyar győzelem.

1444 Várna Bulgária Magyar vereség, a magyar sereg jelentős része és a király is odaveszett.

1448 Rigómező Koszovó Török győzelem.

1456 Nándorfehérvár Szerbia Nagy magyar győzelem, meg-védik az ostromlóktól.

b) Nagy létszámú állandó haderőt akart teremteni, a nemesek költségén (telekkatonaság). c) Kiépítette a déli végvári vonalat.


43

3. feladat a)

Szempont megnevezése Kép Szöveg

A rabszolgák ruházata meztelenül futó rabszolgák „meztelenre vetkőztetik és megvizsgálják őket”

A vásárlók magatartása Alaposan megnézik az „árut”, az egyik a pénztár-cáját fogja.

„meg akarnak győződni róla, hogy beteg-e a rab vagy egészséges, férfi-e vagy nő, öreg-e vagy fiatal, szűz-e vagy megrom-lott…”

Helyszín egy tér a településen (való-színűleg a rabszolgapiac)

„az emberek adásvételének is van külön piaca a városokban”

A rabokkal való bánásmód Az egyik rabtartó korbá-csot tart a kezében, a másik lökdösi a rabokat.

„a férfiak és nők szemérmöket mindenki előtt megtapogatják és nyíltan mutogat-ják” „fillérként úgy adják-veszik, mint az oktalan barmot”

b) a rabok emberhez méltatlan helyzete, a vevők az anyaszült meztelen rabokat méricskélik c) Kép: a női rab szemérmességét, a férfi rab segélykérő mozdulatát, a sorban álló vásárlókat Szöveg: a rabok megalázott, emberhez méltatlan helyzetét hangsúlyozza d) A rabszolgák jelentős szerepére következtethetünk abból, hogy a városokban külön piaca volt az emberek adásvételének. Az egészséges férfiak komoly munkaerőt jelenthettek, a fiatal lányok pedig az örömszerzés szempontjából lehettek értékesek a többnyire katonáskodással foglalkozó törökök számá-ra. 4. feladat a) Törvényt és igazságot szolgáltat az országlakosok részéről a királyi felségnek, és a királyi felség részéről az országlakosoknak. b) A bárók közül választott a király, hallgatva a főpapok, a bárók és az ország nemeseinek tanácsára. c) A bárók személyesen, a köznemesek személyesen vagy küldöttek útján d) Aki húsznál kevesebb jobbággyal rendelkezett (vagy egyáltalán nem rendelkezett jobbággyal) e) a pénz értékének és árfolyamának megváltoztatásáról f) A királyi hatalom gyengülésével, a király már csak egy volt az ország legnagyobb birtokosai között. g) Az erős bárókkal szemben igyekezett a köznemességre támaszkodni. 5. feladat a) A trónért vetélkedő uralkodók neve V. László I. Ulászló

Az őket támogató kör Garai–Cillei liga Újlaki –Hunyadi liga

Egy sikerük Habsburg Albert magyar király lett a támogatásukkal.

Habsburg Albertnek engedmé-nyeket kellett tennie a támoga-tásukért cserébe.

Egy kudarcuk Albert halála után az Újlaki-Hunyadi liga jelöltje, Ulászló lesz a magyar király.

A várnai csatában Hunyadi serege vereséget szenvedett, és a király meghalt.

Miről egyeztek meg? I. Ulászló halála után Hunyadi elismerte V. László királyságát, ellenlábasai pedig hozzájárultak Hunyadi kormányzóvá választá-sához.

b) I. Ulászló, illetve az Újlaki–Hunyadi liga. Ok: Hunyadi János jó hadvezér volt, és életét a török elleni harcnak szentelte. Elkötelezettségét erősítette, hogy birtokainak zöme a Délvidéken volt. c) Kedvező: megerősödött a rendi hatalom (a köznemesség többsége Hunyadi mögött sorakozott fel). Kedvezőtlen: a bárói csoportok közötti széthúzás.


44

6. feladat Érvek a béke betartása mellett: Használjuk ki az időt a védelem megerősítésére! Ne támadjunk, mert a török a támadásra támadással fog válaszolni, és nagyobb erőivel könnyen sarokba szoríthat bennünket. A balkáni országok is örülnek a béke által teremtett nyugalomnak. Érvek a béke megszegése mellett: Ki kell használnunk a váratlan támadás előnyét. Most végre kiszo-ríthatjuk a törököt a Balkánról, mert a török most gyenge – ezt mutatják az utóbbi években elért sike-reink is. 7. feladat a) Szempontok Török krónikás Thuróczy János

Egyezések Mindkét szerző szerint a csata első felében a magyar sereg állt győzelemre.

Különbségek A magyar szerző jobban hangsúlyozza a csata nagy veszteségeit, illetve másként értékelték Murád szultán és táborának egy helyben állását.

b)

Szövegrészletek Indoklás „az átkozott Jankó a muzulmánokat a két oldalon támadta meg”

Hunyadi minősítése mutatja a szerző hovatarto-zását.

„egyetlen csapatuk sem tudta feltartóztatni a magyar vitézi bátorság lendületét”

Vesztes csata után így jellemezni egy sereget szerzői elfogultságra utal.

c) A hosszú hadjárat sikerén felbuzdulva és a pápa biztatására a nem sokkal korábban megkötött és kedvező feltételeket tartalmazó békeszerződést felrúgva a magyarok 1444 őszén újabb hadjáratot indí-tottak a török ellen. A döntő ütközetre 1444. november 10-én, Várnánál került sor. Bár a török sereg kétszeres túlerőben volt, sokáig úgy tűnt, hogy a csatát a magyar sereg megnyerheti. A kezdeti sikere-ken fellelkesült uralkodó, I. Ulászló azonban ekkor – talán dicsőségvágyból – 500 lovasával nekiron-tott a janicsárok sorfalának. A meggondolatlan cselekedet a király és a lovasok életébe került. A király levágott fejét lándzsára tűzték, és olyan helyre tették ki, ahol mindenki láthatta. A keresztény sereg ettől megzavarodott, a török pedig fellelkesült. Hunyadi, látva a török lelkesedését, elrendelte a ke-resztények visszavonulását. A csatában a keresztesek 10-12 ezer fős emberveszteséget szenvedtek, a törökök jóval nagyobbat. 1444-ben összeomlott az az álom, hogy a törököket ki lehet szorítani a Bal-kánról. A várnai csata megpecsételte Bulgária sorsát, Szerbia is hamarosan összeomlott, s a törökök már Magyarország déli határánál álltak. 8. 9. feladat Hunyadi János Zsigmond udvarában tanulta a kardforgatást, sok hadjáratára elkísérte az uralkodót. Elsajátította a legkorszerűbb katonai ismereteket, és a Zsigmond halálát követő belharcokban a bárók közé emelkedett (szörényi bán). Albert halála után I. Ulászló pártjára állt, aki jutalmul erdélyi vajdá-vá, temesi ispánná és nándorfehérvári kapitánnyá tette. A királyi birtokadományoknak köszönhetően több mint 4 millió hold ura lett, de mindez nemcsak személyes erejét növelte: a nagy célra, a török visszaverésére fordította összes javait. Eredményesen vette fel a harcot az 1440-es évek elején a betö-rő török hadakkal, s felismerte, hogy a töröktől csak akkor szabadulhat meg az ország, ha minél mesz-szebbre űzik a magyar határoktól. Ennek jegyében indította legnagyobb sikerét hozó hadi vállalkozá-sát 1443–1444 telén (hosszú hadjárat), melynek során a magyar sereg egészen Szófiáig jutott, s mely-nek eredményeként Szerbia ismét szabad lett, a szultán pedig békét kért. A sikeren fölbuzdulva Hunya-di is hajlott arra, hogy a béke megszegése árán is újabb hadjárattal szorítsák ki a törököt a Balkánról. A várnai csata azonban a király meggondolatlansága miatt vereséggel végződött, s a fiatal uralkodó is a csatatéren vesztette életét. Két év bizonytalan időszak után a pesti országgyűlésen a rendek – V. László kiskorúságáig – Hunyadit kormányzóvá választották (1453 elejéig viselte a tisztséget). Igyekezett megszilárdítani a központi hatalmat, és készült a török elleni újabb nagy támadásra. A má-sodik rigómezei csatában (1448) azonban veszített. Miután 1453-ban V. László elfoglalta a trónt, a bárók Hunyadi háttérbe szorításán fáradoztak. A török veszély miatt azonban a király Hunyadit az


45

ország főkapitányává, a királyi jövedelmek kezelőjévé és Beszterce örökös grófjává nevezte ki. Világra szóló diadal volt, hogy a török 1456-ban hiába ostromolta hatalmas sereggel Nándorfehérvárt. A fé-nyes győzelemhez nagyban hozzájárult Hunyadi irányító – szervező tevékenysége. Folytatni akarta a harcot, de az ostromot követő pestisjárvány áldozatául esett.

19. HUNYADI MÁTYÁS A RENDEK ÉLÉN 1. feladat a)

Király Bárók Kötelezettség Korlátok Kötelezettség Korlátok

Magyarországot saját királyi jövedelméből tartozik megvédeni.

A nemesektől nem szed-het adót nem adomá-nyozhat tisztségeket, hivatalokat külföldiek-nek.

Szükség esetén bandéri-umuk kiállítása, ha ez is kevés, akkor maguk is kötelesek táborba száll-ni.

–

b) Szilágyi Mihály saját hatalmának biztosítására Mátyást akarta trónra ültetni, ezért a nemesség tá-mogatásának érdekében számukra kedvező törvényeket fogadtatott el. c) Erős volt a Hunyadi liga, a törökellenes harc folytatását remélő egyház is támogatta Mátyást, s Szilágyi Mihály a nemesség támogatását is megnyerte unokaöccse számára. 2. feladat a)

Szempontok Magyar leírás Török leírás

Hadseregek „az erősebbnek látszó résszel (…) Jajca nevű várost és annak erősségét körülzártam.”

„az átkozott magyar megtámadta Jajca várát, némi ideig vívta s végre is elfoglalta” „Mohamed (…) nem bírta visszavenni.”

Hadmozdulatok

Szerbia irányában vonult, majd meg-pihentette hadseregét. Az erősebb hadseregrésszel Bosznia visszaszer-zésére indult.

Jajca alól visszavonult Bulgáriába.

A csata végeredménye A magyar sikerrel ostromolták Jajcát (ezt a török leírás is elismeri)

A magyarok elfoglalták Jajcát, de a szultán egy másik várost megvédett.

A leírás módszerei reális, részletes elfogultabb

A leírás általános célja Beszámolni a pápának, és meggyőzni őt, hogy a jövőben is komoly erőket állít a török elleni harc szolgálatába.

A nyilvánvaló vereséget végül jobb színben feltüntetni.

b) Jegy Indoklás Török forrás (5.) 3 Hangvétele miatt ez a forrás tűnik elfogultabbnak. Magyar forrás (6.) 4 Objektívebbnek látszó beszámoló.


46

c) Részletek Rejtett szándékok

„(…) nem volt messze a török fővezér sem, nagy és szokásához képest erős sereggel.”

Igyekszik felnagyítani az ellenség erejét, mert így annak legyőzése még nagyobb fegyvertény.

„(…) Sebtében bevonult Boszniába, kihasználva az árulást (…) Először is tehát ezzel az ellenséggel kellet megbirkóznom”

Azt sugallja, hogy az ellenség csak azért lehetett sikeres, mert árulás történt.

„(…) még több engedelmesen meghódoló várat át is vettem, sőt biztos reményem volt a többiekre is (…) ha az egyre nagyobb fagyokkal hidegedő tél a további hadműveleteknek nem állta volna útját.”

A pápának az időjárásra hivatkozva akarta megmagyarázni, hogy miért függesztette fel hadjáratát.

d) A magyar forrás új osztályzata: 4 Magyarázat: Összességében a forrás még mindig nagyrészt objektívnek tűnik, Mátyás a törököt sem becsmérli, s a valósnál csak egy kicsivel igyekszik jobbnak feltüntetni magát. e)

Részletek Rejtett szándékok „az átkozott király tehát éjfélkor otthagyván a várat elfutott.” „a hit harcosai annyi zsákmány nyertek, hogy nyelvvel nem lehet elmondani és rendkívül sok hitetlent hurcoltak fogságba.”

Jajca elvesztése után a török leírás igyekszik tompítani a vereség tényét. (Mátyás hadjáratának felfüggesztését megfutamodásnak állítja be.)

A török forrást továbbra is hármasra értékelem. A vereség jobb színben való feltüntetésének szándé-ka nagyban rányomja bélyegét a leírásra. f) A korabeli történetírás kevésbé törekedett objektivitásra. A szerzők alkalmazkodtak az aktuális hata-lomhoz, amelyet igyekeztek kedvező színben feltüntetni. Az eseményeket sokszor elnagyoltan írták le. Reálisabb képet nyerhetünk a történésekről, ha ellentétes nézőpontú történeti munkába is betekintünk. 3. feladat a) Luxemburgi Zsigmond b) V. Lászlót c) A Német-Római Birodalmat d) Azért, mert Erzsébet királynő ellopatta és Bécsbe vitte, hogy biztosítsa csecsemő gyermeke (a ké-sőbbi V. László) jogait. e) Jó kezekben volt, mert Frigyes megőrizte, nehogy idegen kézbe kerüljön. f) A) (Hunyadi) Mátyás; B) III. (Habsburg) Frigyes; C) egyezség a Szent Korona visszaadásáról; D) 80 ezer forintot fizet és ígéretet tesz, hogy amennyiben törvényes örökös nélkül hal meg, a Habs-burgok öröklik a magyar trónt; E) visszaadja a Szent Koronát és Sopron városát 4. feladat a) a rendi hivatalok szerepének csökkentése, az egyedül tőle függő hivatalok erősítése, a királyi tanács korlátozása, a titkos és a főkancellária egyesítése b) a király, a királyi tanács és az országgyűlés c) Szervezetek: országgyűlés, vármegyék – Hivatalok: nádor, alispán d) Pozitívumok: megerősödött a királyi hatalom, központosította az államhatalmat. Negatívumok: uralkodásának második felében a rendektől függetlenül igyekezett kormányozni.


47

5. feladat a)

Adóbevételek Ki fizeti? rendkívüli hadiadó telkes jobbágyok

füstpénz jobbágyok (háztartásonként) városok és szászok adója zsidók és oláhok ötvenede

b) a jobbágyok c) a magyar gazdaság fejlődése (növekvő árutermelés) d) a telkes jobbágyok e) Mátyás jövedelmei európai összehasonlításában is jelentősnek számítottak. (Szükség is volt erre, mert a végvári vonal és a fekete sereg fenntartása sok pénzt emésztett fel.) 6. feladat a)

Rendek (fegyvernemek) lovasság gyalogság

Megnevezése nehézlovasság könnyűlovas-ság

könnyűgyalo-gosok

nehéz fegyver-zetű

nehéz pajzso-sok

Költsége/fő 15 arany 10 forint 8 arany 16 arany 16 arany b) pajzs, puska, pisztoly c) erős zsoldossereg, sok lovassal és jelentős gyalogsággal d) állandó zsoldossereg

20. HUNYADI MÁTYÁS, A RENESZÁNSZ URALKODÓ 1. feladat a) A mondat betűjele A B C D E F G H I J K L A forrás száma 5 3 2 2 2 2 4 1 5 1 2 5 b)

MÁTYÁS AZ IGAZSÁGOS

A középkor végén uralkodó Mátyás király udvarának pompája és gazdagsága messze földön híres volt. A fényes udvarnak fontos szerepe volt a király hatalmi, diplomáciai céljának megvalósításában (A).A külföldi követek fogadásakor például az udvari emberek „selyemmel, ezüsttel, arannyal áttört ruhákban tündököltek,” és „ezüstözött övekkel, kardokkal meg arany-láncokkal voltak ékesítve” (B). Mátyás udvara az itáliai udvarokat idézte, hiszen a palota minden szobáján látszott az Itáliá-ból érkezett festők, szobrászok, vésnökök, fa- és kőfaragók munkája (C). Ebben kiemelt szerepe volt az Itáliából érkező Beatrix királynénak, aki kifinomult szokásokat és addig ismeretlen művészeteket honosított meg Pannóniában (D). „Sőt, Itáliából még konyha- és gyümölcskertészeket is hívott”. Sok új ételt is bevezetett, például a szicíliai és a francia sajtokat (E). A szórakozásnak is számos új elemét lehetett tapasztalni: színészek, bohócok, dudások, hárfások és költők is főszereplői lettek a budai vár változatos eseményeinek (F). A reneszánsz műveltség jelentős hatását mindeneknél jobban igazolta Mátyás könyvtára. A corvinák különleges díszítésű, aranyozású köteteit (G) Mátyás nemcsak gyűjtötte, hanem olvasta is. Nem vélet-lenül tartja ma is a történettudomány Mátyást a kor egyik legfelkészültebb emberének, hiszen nemcsak latinul írt és olvasott, hanem a törökök diplomáciai nyelvét, a bolgárt is tökéletesen használta (H). Az udvari pompa megteremtésének anyagi hátterét a jobbágyoktól beszedett adók biztosították, melyek közül is kiemelkedett a rendkívüli hadiadó (I). A jobbágyok adói fedezték a nagy harci értékű fekete sereg fenntartásának költségeit is. Mátyás uralkodói nagyságát az is mutatja, hogy a király élen jár a különböző ügyek pontos és szakszerű elintézésében. Minden levelet vagy maga mond tollba, „vagy pedig, ha más írja, maga is átolvassa” (J). A szakszerű ügyintézést az is igazolta, hogy rendszerességgel és előre megállapított időben tartott kihallgatást, illetve szolgáltatott igazságot (K). Nem véletlen tehát, hogy az utókor megítélése szerint ő volt Mátyás, az igaz-ságos (L).


48

c) A, B) Oláh Miklós: Hungária, XVI. század; C, D, E, F) Antonio Bonfini történeti műve (A magyar történelem tizedei), XV. század; G) A megmaradt corvinák egyike (kép), Száray Miklós. Történelem II., 137. o.; h, J) Galeotto Marzio írása, XV. század; I) Mátyás jövedelmei (kördiagram), Száray Mik-lós. Történelem II., 134. o.; K, L) Ezekről az állításokról nincs a tankönyvben forrás. d) A cím nincs összhangban a szöveggel! A lecke címe (Mátyás, a reneszánsz uralkodó) jobban meg-felelt volna a szöveg címének. e) A feladat az összegző (szintetizáló) történetírásra ad példát. Sok korabeli forrás ismerete szükséges ahhoz, hogy a történész reális véleményt alkothasson a vizsgált korszakról és témáról. Fontos a forrá-sok pontos feltüntetése. f)

Mátyás megítélése

Mátyást már életében is ellentétesen ítélték meg, s még inkább igaz ez az utókorra. Erősen él a népme-sék igazságos Mátyásának képe, de egyes véleményekben a török politikát elhanyagoló, önkényesen kormányzó uralkodó jelenik meg. Mátyás valóban központosítani igyekezett és sok adót szedett a job-bágyoktól, de uralkodása alatt rend volt, sikerrel vette fel a harcot az idegen hódítókkal és a belső bomlasztókkal szemben is. Éppen ezért halála után a terhek alatt nyögők is felismerték uralmának előnyeit. A legtöbb kritika a törökkel szembeni politikája és dinasztiaalapító törekvései miatt érte, pedig mindegyik teljesen érthető. Magyarország határaitól sikerrel tartotta távol a törököt, de felis-merte, hogy Magyarország egymaga kevés ahhoz, hogy sikeres, nagyszabású hadjáratot indítson elle-ne, nyugati segítséget pedig nem kapott. Mivel nagy formátumú uralkodó volt, szerette volna, ha trónja családján belül öröklődik, de dinasztiaalapító törekvése nem járt sikerrel. g) Mátyás reneszánsz uralkodó, udvara a humanista műveltség egyik európai központja volt. Mátyás „arra törekedett, hogy Magyarország második Itália legyen”. Olasz építészek segítségével jelentős reneszánsz építkezésekre került sor a budai és a visegrádi palotában, s udvarát több külföldi humanis-ta felkereste, akik hosszabb ideig tartózkodtak ott. 2. feladat a) a képrészletek azonosítása b) részletes, aprólékos c) reneszánsz 3. feladat a)

Szempontok Adatok

Mátyással szövetséges államok Svájc, Bajorország, Szászország

Mátyás ellen fellépő államok Velence, Milánó, Firenze, Egyházi Állam, Német-római Birodalom, Csehország

Meghódított tartományok Szilézia, Morvaország, Ausztria, Stájerország, Karintia

Békekötések Török Birodalom, Lengyel Királyság,

Egyéb diplomáciai kapcsolatok Kasztília, Anglia, Egyiptom, Perzsia, Moszkvai nagyfejedelemség, Francia Királyság

Hűbéres államok Moldva, Havasalföld b) török betörés, 1474; Szabács, 1476; Kenyérmező, 1479 c) cseh hadjáratok, Ausztria megtámadása (1485 – Bécs elfoglalása)


49

d) Mátyás a török ellen nem kockáztatott meg nagyobb támadó hadjáratot, mert reálisan mérte fel az erőviszonyokat. Erejét inkább a nyugati hadjáratokra és hódításokra összpontosította. Mindezt több okkal magyarázzák: egyesek a török elleni „kudarc” kompenzálásának vélik, mások szerint ily módon akart erőforrásokat gyűjteni egy nagy, törökellenes hadjárathoz. Kétségtelen az is, hogy Mátyás di-nasztiaalapító szeretett volna lenni, elismertetni, hogy a Hunyadiak nem felkapaszkodott kisnemesek. Megszerezte Sziléziát, Morvaországot, sőt, 1485-ben még Bécset is elfoglalta, de nagy álmát, a német-római császári címet nem sikerült elérnie. 4. feladat a) E, J, T, P b)

Jelölés Cím Összefoglaló aláhúzott Alkalmatlan szolgabírák Sokszor választanak alkalmatlan szolgabírót.

dőlt betűs Hibáik Alkalmatlanságuk miatt, vagy pénzért sok haszon-talanságot elkövetnek.

félkövér Változtatunk! Ezentúl derék, érdemes és jómódú embereket kell választani.

félkövér dőlt Az alispánok Az adott vármegye tekintélyes emberei közül vá-lasztandók.

félkövér aláhúzott Megyei ispán Báró vagy más jeles és jómódú birtokos legyen. dőlt és aláhúzott Eskütétel Az ispán a király, az alispánok a vármegye előtt. c) Növelni: a köznemességét – Csökkenteni: a bárókét d) Gyengítette a familiaritást azzal, hogy növelni próbálta a köznemesség súlyát. 5. feladat a) Ha a király törvényes örökös nélkül hal meg, új királyválasztásra kerül sor, amelyen az első szava-zat a nádort illeti. Kiskorú örökös esetén, ha meghal a király, a nádor lesz a gyámja. b) Fején a korona, s bár még gyermek, a kép már szinte hódítóként ábrázolja, aki apja méltó utódja lesz majd. c) Corvin János nem volt törvényes örökös. A magyar rendek nem akarták Mátyás erős kezű politiká-jának folytatását. Corvin nem örökölte apja természetét, s végül beletörődött, hogy félreállították.

21. A KÖZÉPKORI MAGYAR MŰVELŐDÉS 1. feladat a)

Épületek Stílusirányzat Néhány jellegzetesség Öskü temploma román Körtemplom, kis lőrésszerű ablakokkal Jáki templom román Zömök tornyok, kis ablakok

Szalonna templom román Torony nélküli templom, az idők során bőví-tették

Zsámbéki templom román Romos állapot, köríves, lőrésszerű ablakok

Esztergomi Bakócz-kápolna reneszánsz Oltára fehérmárványból készült, alakja há-rom nyílású

b)

1. a csodálatos freskórészletek alapján (pl. az esztergomi királyi palota kápolnája, a kakaslomnici templom freskója) 2. a budai palota elmúlt évtizedekben feltárt művészi gótikus szobrai alapján 3. a reneszánsz díszítőművészet töredékei, szobrok, mozaikok alapján


50

c) 1. reneszánsz; 2. gótikus; 3. román

d) 1. szimmetria, arányosság, kupola 2. csúcsíves hajók, ablakok 3. vastag falak, lőrésszerű ablakok, rózsaablak

2. feladat a)

Történetíró Műve Évszázad Anonymus (P. mester) Gesta Hungarorum XII–XIII. Kézai Simon Gesta Hungarorum XIII. Kálti Márk Képes Krónika XIV.

Küküllei János Chronikon de Ludovico (a Nagy Lajos életéről írt mű csak átiratokban jelent meg). XIV.

b) A középkori krónikaírók műveikbe szívesen vettek (sőt másoltak) át részleteket a korábban megírt történeti művekből. Az őskrónika nyelvészeti és tartalmi elemzéssel sok későbbi műben felfedezhető. c) Thuróczy János, Antonio Bonfini, Pietro Ransano (Galeotto Marzio – inkább író, de Mátyással és korával kapcsolatos hiteles információkkal szolgál) 3. feladat a)

Anonymus Kézai Simon A hunok és a magyarok hasonló származása, a hun király, Attila Pannóniából elkergeti a római-akat, székhelyét a Duna mellett állítja fel.

A hunok Szkítiában elszaporodtak, és elhatároz-ták, hogy egy akarattal elfoglalják a nyugati or-szágokat.

b) A korabeli történetírók hitelessége többnyire kétségbe vonható. Sok esetben a néphagyományt rög-zítették, vagy különböző érdekek befolyásolták őket művük megírásakor. 4. feladat a) király, királyné, főpap, udvartartás (balról jobbra) b) Jelkép korona trónszék jogar országalma Személy király és királyné király és királyné király királyné c) selyem, finom posztó d) Az uralkodók személyesen és teljes uralkodói díszben fogadták a követeket. A korszakban az egy-házi személyek (főpapok) gyakran láttak el diplomáciai feladatokat.


51

EGYÉN, KÖZÖSSÉG, TÁRSADALOM A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 1. feladat a) magyarok, szlávok, besenyők, szászok b) Magyarok: elsősorban Erdélyt és az ország központi területeit népesítik be. Besenyők: elszórtan helyezkednek el a magyarok között. Szlávok: elsősorban a határvidékeken élnek (délnyugat, északkelet, északnyugat), a peremvidékeken. Szászok: többnyire az ország szélső területein élnek, vándorolnak. c) magyarok, németek, kunok, szlávok, szerbek, cigányok, belgák (vallonok) d) a tatárjárás e) Azért, mert a tatár dúlás elsősorban az ország középső vidékeit és Erdélyt pusztította, ahol döntő részben a magyarok éltek. 2. feladat

Szabályozási terület Törvények társ.–pol. vallás gazdaság Cél

István I. törvénykönyve X X

a kereszténység elterjesztése, a keresz-tény vallásgyakorlás biztosítása, a földesúr jogának biztosítása népei felett

István II. törvénykönyve X X az öröklés kérdésének rendezése

László I. törvénykönyve X X X a magántulajdon védelme, a keresz-ténység és a közmorál megszilárdítása

László II. törvénykönyve X X X az elrettentés

Kálmán II. törvénykönyve X X a kereszténység megerősítése, a ma-gántulajdon védelme

1222-es törvények X a bárók, a szerviensek és a várjob-bágyok érdekeinek biztosítása

IV. Béla 1264-es oklevele X X a jobbágyok terheinek rögzítése 1232-es kehidai oklevél X a szerviensek jogainak védelme III. András törvénye X a király hatalmának megszilárdítása 1342-es dekrétum X a kapuadó bevezetése

Lajos 1351-es törvényei X X a jobbágyok földesúri szolgáltatásá-nak egységesítése, a nemesség jogi egységesítése, az ősiség

Mátyás 1467-es dekrétuma X a füstpénz bevezetése


52

3. feladat a) IX. század X. század XI. század XII. század XIII. század

előkelők nemesek bárók

vitézek szerviensek nemesek

várjobbágyok várjobbágyok kialakuló közrendűek hospesek polgárság

félszabadok kialakuló szolgák jobbágyság b) A IX. századi törzsfőkből előkelők lettek, akik hatalmas birtokállományuknak köszönhetően a XII. századra már a bárók rétegét alkották. A XIII. századra kialakult a jobbágyság, amely a XIV. század-ban jogilag egységes lett. Ez a társadalmi réteg a felemelkedő korábbi szolgákból és a lecsúszó köz-rendűekből jött létre. A nemesség kialakulása is a XIII. századra tehető. c) a királyok birtokadományozó politikája, a gazdaság és a kereskedelem fejlődése, a városok kialaku-lása. d) a tatárjárás, bevándorlások (hospesek) 4. feladat a)

A) király (állam) → Kiegészítés: hadiadó B) földesúr → Kiegészítés: ajándék, robot C) egyház

b) 1. tized (XI. század) → 2. kapuadó (XIV. század első fele) → 3. kilenced (XIV. század második fele) c) kapuadó: Károly Róbert; tized: Szent István d) Nagy Lajos 1351. évi törvénye e) ajándékkal és robottal (munkajáradék) f) Mátyás vezette be helyette a füstpénzt 5. feladat Évszámok: 1222, 1351 (1231, 1232) Nevek: II. András, I. (Nagy) Lajos Topográfiai adatok: Székesfehérvár, Kehida Szakszavak: birtokadományozó politika, szerviens, egységesülő jobbágyság, hospes, Aranybulla, ugyanazon nemesi szabadság Jellemző forrásrészletek: „semmiféle adót, sem szabad dénárokat nem fogunk szedetni a szerviensek birtokai után” „az országunk határai között lakó (…) nemesek (…) egy és ugyanazon szabadságot élvezzék”

1. előkelők

2. vitézek

3. szabadok

4. szolgák

törzsfők

kiséret

harcosok

rabszolgák


53

Tételmondatok, megállapítások: A feudalizmusra jellemző rétegek, a jobbágyság és a nemesség a XIII. században alakult ki, s a XIV. században egységesült. A király többnyire a köznemesekre támaszkod-va próbálták megerősíteni hatalmukat (a bárókkal szemben). A nemesség kialakulása szempontjából nagy jelentőséggel bírt az Aranybulla, melyet II. András adott ki 1222-ben. Ennek legtöbb pontja a kisebb nemesek (akiket akkor szerviensnek neveztek) érdekeit szolgálta: kimondta többek között a nemesek adómentességét. A kehidai oklevél (1232) már azt mutat-ta, hogy a szerviensek a vármegyék vezető ereje lehetnek. Nagy Lajos 1351. évi törvényeiben rögzítet-ték az egy és ugyanazon nemesi szabadság elvét (ez persze maradéktalanul nem valósult meg, de jogi-lag egyenlővé tette a bárókat és nemeseket). Az Aranybulla kiadását követően az egyház érdekeit szem előtt tartó oklevelet is kiadott II. András (1231). Csakúgy, mint Nyugaton, nálunk is az egyháziak fel-adata volt az imádkozás. A nemesek annak fejében kaptak adómentességet, hogy ha kell, megvédik a hazát, fegyvert fognak. A termelő munkát a jobbágyság végezte, eltartva ezzel a kiváltságos rétegeket.


54

III. A KORA ÚJKOR

22. A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK 1. feladat Tényezők: 1. gazdasági; 2. technikai; 3. szemléleti; 4. kulturális A ) nyitottak és képesek új utak keresésére B) növekvő pénzigény C) pénzhiány lép fel D) képesek voltak óceáni utakra E) képesek voltak óceáni utakra G) tudják milyen hasznot hoznak az új területek 2. 3. feladat a) E, P, T b) A bennszülettek és a hódítok találkozásáról. Cím: Magellán halála. c) Az óceáni hajózás alapvető nehézségeire utaló részletek: „(…) ahol három hónapig és húsz napig hajóztunk [Csendes-óceán] anélkül, hogy friss élelmiszert vehettünk volna magunkhoz. Kétszersültön éltünk, amely már teljesen szétporladt, összekeveredett a férgekkel és az egérpiszokkal, s borzalmasan bűzlött. A vizünk is poshadt volt és rossz szagú. (…) d) az utazás hosszú idejére e)

Tényezők Felfedezők Bennszülöttek ErőviszonyokVédelmi eszközök páncél - F Fegyverek anyaga vas- és acél kő, fa F

Fegyverek jellege kézifegyverek (kard, lándzsa), lőfegyverek (mozsár)

kézifegyverek (lándzsa) , lőfegyverek (nyíl) E

Létszám elenyésző számos B Hadászat rendezettség, fegyelem rendezetlenség F f) A felfedezők fegyverzete jóval fejlettebb volt a bennszülötteknél, hiszen alapvetően vasból és acélból készült, és tűzfegyverekkel is rendelkeztek. Az őslakók fából készült fegyvereikkel nem jelenthettek ko-moly veszélyt. Így néhány európai százszoros túlerővel szemben is felvehette a küzdelmet. További fölényt jelentett az európaiak számára, hogy fegyelmezetten vettek részt a harcban. Ugyanakkor, ha nem tudták használni tűzfegyvereiket, a kézitusa – mely kiegyenlítette az erőviszonyo-kat - hatalmas létszámbeli túlerő esetén végzetessé is válhatott számukra, miként azt Magellán tragé-diája is mutatja. Alapvetően azonban az európaiak fölénye érvényesült a korszakban az Európán kívüli népekkel szemben. 4. feladat a)

Információ forrása Terület Jellemző 10. 11. 18. 21. Építészet magas színvonalú X X Matematika magas színvonalú X X Gazdasági színvonal kőkorszaki X Vallás természeti vallás X b) az egyiptomi Óbirodalom szintjén


55

5. feladat a) Alexandriából üresen tértek vissza a gályák, míg Indiából áruval megrakottan. b)

1. „…a szultán úr nagy erőfeszítéseket tett, hogy Indiában, Kálikutban a portugálokat és gályáikat ne fogadják be.” 2. „…a mórok a hajókról és a bárkákról rabolták...” 3. „… a szultán gondoskodni fog arról is, hogy a portugál karavellák Indiába többé ne mehessenek.”

c) Meg akarták akadályozni az új kereskedelmi út kialakítását. d) A kereskedelmi utak áthelyeződése jelentős jövedelmek (vámok) elvesztését jelentette a törökök-nek. 6. feladat a)

Szempontok Amerika Afrika Ázsia 1. Kereskednek az őslakókkal. X* X 2. Kirablásával az európaiak hatalmas zsákmányt szereznek. X

3. Területén ültetvényeket hoz-nak létre. X

4. Letelepednek itt az európaiak. X 5. Gyarmatosítják a terület jelen-tős részét. X

6. Nemesfém áramlik innen Eu-rópába. X

7. Nemesfém áramlik ki ide Eu-rópából. X

* Elfogadható, ha a rabszolga-kereskedelemre gondol a diák. b) Annyiban, hogy így kikerülhették az arabokat, s a közvetítő kereskedelem egész haszna a kezükbe kerülhetett. Az Oszmán Birodalom sem vámolta meg a kereskedőket. c) Afrika: természeti akadályok (sivatagok, őserdő, zuhatagok); nem volt érdemes, mivel nem volt mit elvenni az alacsony szintű civilizációktól; a lakosság rabszolgaként való megszerzése így is (kereske-delem) biztosítható volt Ázsia: népes és erős államalakulatokkal álltak szemben; az európaiak nem voltak technikai és hadásza-ti fölényben 7. feladat a) elítéli, ártalmasnak tartja ezt a bánásmódot b) 1. az értelem; 2. a természeti törvény; 3. az igazság; 4. a könyörületesség; 5. Isten törvénye c) az isteni törvényre d) A királynő Las Casassal szemben az államhatalmat is képviselte, és a királynő személyesen nem szerzett tapasztalatokat e bánásmódról. e) Mindkét állásfoglalás enyhített a bennszülöttek helyzetén. Az uralkodónő álláspontja rövid távon, míg Las Casas hosszú távon – a befolyásos emberek véleményének formálásával – hatott. 8. A XVI. század folyamán a portugál és spanyol hajósok elérték India és Kína partjait, majd Amerika területét is. Az európaiak Ázsia fejlett és népes kultúráit, melyek közül számos erős államalakulattal is rendelkezett, nem tudták meghódítani, így kénytelenek voltak kereskedni velük. A keleti luxuscikkekért főleg nemesfémmel voltak kénytelenek továbbra is fizetni. Ezzel szemben Amerika indián kultúrái elér-ték azt a fejlettséget, ami érdemessé tette kirablásukat, ugyanakkor technikai és katonai fejletlenségük lehetővé tette kifosztásukat az európaiak számára. Így Európa számára az ázsiai kereskedelem ugyan


56

jelentős kereskedelmi hasznot hozott az arabok kizárásával, azonban az arany beáramlása, majd az ültetvények létrehozását jelentő gyarmatosítást Amerika biztosította.

23. REFORMÁCIÓ ÉS KATOLIKUS MEGÚJULÁS 1. feladat a) „A templomban felállított búcsúkereszt a pápa címerével ugyanolyan erővel bír, mint Krisztus ke-resztje. Továbbá, ha Szent Péter most jelen volna, áldása és hatalma nem volna nagyobb a pápáénál. Továbbá, ő [a pápa] nem cserélné el helyét Szent Péterrel a mennyben, mert a búcsúk által több lelket mentett meg, mint Szent Péter a prédikálással. Továbbá, ha valaki a perselybe tesz pénzt a tisztítótűzben szenvedő lelkekért, amint a pfennig leesik a mélybe, a lélek azonnal a mennybe száll. A búcsú áldása különben még az áldás is, amely kibékíti az embert Istennel. Továbbá, ha megveszik a bűnbocsánatot, illetőleg a bűnbocsánatot hirdető levelet, akár a jövő bűnö-kért sincs szükség a bűnbánatra, magába szállásra vagy bűneink fölötti fájdalomra.” (Tetzel tételeiből, 1517) b) A pápa vagy valamely főpap állítja ki, a tisztítótüzet váltja ki, pénzért vásárolható, ami az egyház bevétele. c) „Továbbá, ő [a pápa] nem cserélné el helyét Szent Péterrel a mennyben, mert a búcsúk által több lelket mentett meg, mint Szent Péter a prédikálással.” d) „… ha valaki a perselybe tesz pénzt a tisztítótűzben szenvedő lelkekért, amint a pfennig leesik a mélybe, a lélek azonnal a mennybe száll.” e) Tagadja a bűnbánat alapvető tételét. 2. feladat

Pontok Mit bírál? 5., 82. A pápa anyagiasságát bírálja, s megkérdőjelezi vallási (lelki) hatalmát. 21., 36., 37., 43., 44., 82. A búcsúcédulákkal kapcsolatos tanításokat és gyakorlatot. 3. feladat a) az áldozást, az oltári szentséget b) a huszitáknál, akik két szín alatti áldozást akartak c) 1. Idézetek: „Akárcsak ha egy polgár (…) bizonyságát adja annak, hogy ő (…) a közösségnek tagja. (…) Ekképpen a szeretet szeretetet ébreszt és eggyé tesz.. (…)” „(…) Mindezek együttesen felmorzsolják erőnket és ellenállásunkat, ha nem keresnénk és nem nyer-nénk erőt ebben a közösségben.” „(…) mindentől szabadulni akar, az járuljon örvendezve az oltáriszentséghez, helyezze nyomorúságát a közösségre, s keressen segítséget a lelki test egész közösségénél (…)” 2. Értelmezés: Az áldozás kifejezi a közösséghez tartozást és segítséget nyújt a szenvedések és a kéte-lyek elviselésében. 4. feladat

Idézet Értelmezés

„[Isten] önmagában elvégezte azt, hogy akarata szerint mi történjék minden egyes emberrel.”

Az ember üdvözülése nem függ cseleke-deteitől – az egyház sem befolyásolhatja az üdvözülést.

„Az eleve elrendelésről másféle ismertet keresni, mint ami Isten igéjéből kibomlik (…) esztelenség volna (…)”

Isten szándékaiból csak annyit ismerhe-tünk meg, amennyit ő közölni akar ve-lünk.


57

5. feladat a) A) zsarnokság; B) az emberek hibái; C) többek uralma; D) ellenőrzött hatalom b) Kálvin XVI. századi államelméleti elgondolása, amely szerint a közösség vezetőinek joga van az isteni törvényeket áthágó, zsarnokká váló uralkodót elmozdítani. Az zsarnokölési elmélet arra a prob-lémára kínál megoldást, hogy el kell-e viselnie népnek, ha az uralkodó visszaél a hatalommal, amely Istentől ered. Az elmélet előfutárát képezi a társadalmi szerződés gondolatának. c) Kálvin elveti a tömeg és az egyesek zsarnokságát is. Történelmi példái is bizonyítják, hogy állás-pontja szerint a társadalom vezető csoportjai köréből kikerülő testületeknek kell vezetnie az államot. Kora berendezkedései közül ideálisnak a rendek szerepvállalását tartja. A többek (a közösség) által ellenőrzött hatalom, megóvja a társadalmat a túlkapásoknak, az egyéni szenvedélyek elszabadulásától. Kálvin ezzel nem a fennálló rendet tagadja meg, elismeri a „felsőbbség” hatalmát. Ugyanakkor a zsarnokivá vált hatalmat elutasítja, és jogosnak tartja a fellépést a közösség részéről. Kálvin a korához hűen elismeri a királyi hatalom isteni eredetét, de ezzel szembeállítja, a szintén az isteni törvények által jóváhagyott közösségi jogokat, amely már előremutat a polgári berendezkedés irányába. 6. feladat a)

A tridenti zsinat határozataiból az alábbiak megerősítik

a korábbi dogmákat megújítják az egyházat

eltörölnek korábbi hagyományokat

védik az egyház tekintélyét

A pápa szerepének megerősítése. Kimondták, hogy a

hit forrása a Biblia és az egyház által terem-tett hagyományok. Megerősítették a

gyónás szentségét, a tisztítótűzről szóló dogmát és a szentek tiszteletét.

A püspökök kötelesek állandóan egyházme-gyéikben tartózkodni. A püspökök kötelesek

a rájuk bízott papság erkölcseire felügyelni. Papnevelő intézetek

felállítása.

Eltörölték a búcsúcé-dulák árusítását. Eltiltották a jövedel-

mek és tisztségek hal-mozását.

Az index felállítása.

b) 1. megtartás, hagyományok őrzése stb. 2. megújulás 7. feladat a) Franciaország, délnémet fejedelemségek, a Habsburg Birodalom nyugati területei, Lengyelország b)

Erős államhatalom Gyenge államhatalom Erős rendiség Háborúk Franciaország (+)

Habsburg Birodalom nyugati fele (+)

Lengyelország (+) Lengyelország (+) Magyarország (–)

Magyarország (–) Csehország (+)

c) Egységesen katolikus: Spanyolország, Itália, Ausztria, Németalföld déli része (a mai Belgium) Egységesen protestáns: Anglia (anglikán), Svédország (evangélikus), Dánia (evangélikus), a Német-római Birodalom északi fejedelemségei (evangélikus) 7.


58

24. A SPANYOL HABSBURGOK FELEMELKEDÉSE ÉS HANYATLÁSA 1. feladat a)

Évszám Megszerzett vagy öröklés útján várható terület

A szerzemény mely hatalommal állíthatta szembe a Habsburgokat?

1477 Németalföld és Burgundia Franciaország 1496 Spanyolország, Dél-Itália, gyarmatok Franciaország 1521 Csehország és Magyarország Oszmán Birodalom

b) A Habsburgok tartományaik zömét házasságkötések révén szerezték meg. 2. feladat a) felső szinten megjelentek a központi hivatalok b) a zsoldoshadsereg c) rendi gyűlések, városi önkormányzatok d) Nehezítette: az uralkodónak minden országban és tartományban szembe kellett néznie a rendekkel, s ez szétforgácsolta erejét. Könnyítette: az uralkodó más területekről tud erőforrásokat átcsoportosítani (pl. gyarmatok) oda, aho-vá szükséges, s kijátszhatja egymás ellen országai, tartományai rendjeit. 3. feladat a) A) nemesfémbányák; B) magas árszint; C) magas adók; D) késztermék beáramlása b) A magas árak (áruk és bérek) miatt kedvezőbb volt behozni a késztermékeket. A magas adók kö-vetkeztében szinte lehetetlenné vált manufaktúrák alapítása, így inkább a behozatal vált általánossá. c)

A hanyatlás okai a spanyol szakíró ábra szerint mindkét forrás szerint

a kereskedelem elhanyagolása nem létesített manufaktúrákat

magas árszínvonal manufaktúrák hiánya

az arany kiáramlása magas adók

a mórok és zsidók kiűzése 4. feladat a) spanyolellenesség (Habsburg-ellenesség), a török elleni harc, a katolicizmus védelmének igénye b) a főpapok kinevezési jogát c) főkegyúri jog – Zsigmond érvényesítette d)

1. Habsburgokkal folytatott küzdelemben a pápa rászorult Franciaország támogatására. 2. A kiépülő francia központosítással szemben a pápa engedni kényszerült.

e) A cognac-i liga keresztény hatalmai az iszlám vallású Oszmán Birodalomhoz fordultak támogatá-sért. 5. feladat a) „Az egész világ számára csodának látszik, hogy ilyen kis ország, amely kisebb, mint két jobb gróf-ság nálunk, amelynek kevés természeti kincse, élelmiszerkészlete, erdeje, vagy más, háborúhoz vagy békéhez szükséges tartaléka van, ennek ellenére olyan rendkívüli bőségben rendelkezik mindezek felett, hogy a saját szükségletein kívül (amelyek igen nagyok) másokat is el tud látni, és valóban el is lát, más államoknak hajókat, tüzérségi fegyvereket, felszereléseket, gabonát, puskaport, golyót stb. ad el és mindent, mit szorgalmas kereskedelmük révén a hollandusok a világ minden sarkából összeszed-nek. E tekintetben ezek épp oly károsak mások (különösen Anglia) szempontjából, akiket kiszorítanak a piacokról, mint amilyen gondosak a maguk helyzetének megerősítésében. Pedig ahhoz, hogy mind-


59

ezt elérjék, és még ennél is többet elérjenek, kevés eszköz állott rendelkezésükre a halászaton kívül.” (Thomas Mun, XVII. századi angol gazdasági szakember Hollandiáról) b) A rossz adottságok ellenére az ország gazdasága fejlett. c) a közvetítő kereskedelmet d) A hollandok az angolok versenytársai. 6. feladat a) Németalföld északi tartományai b)

1. következetes harc a spanyolokkal 2. vallás (kálvinisták) 3. nyelv (flamand) 4. gazdasági érdekek (kereskedelem)

c) szövetségi állam d) A tagoknak: védelmet, belső szabadságot, kereskedelmi lehetőségek támogatását. A lakosságnak: vallásszabadságot, jólétet. 7.

25. A TUDOROK KORA ANGLIÁBAN 1. feladat a) Emelje ki aláhúzással azokat a részleteket, melyek a kérelmezők jogállására utalnak! „Ő legkegyelmesebb Felségének, a királynak. Felséged most megnevezett igen szegény alattvalói, ők és e birtokon elődeik a kúriai jegyzőkönyvből vett másolat szerint és a birtok szokásjoga alapján em-beremlékezet óta örökbérlők voltunk, és a birtok földjein éltünk békében, nyugalomban és háborítatla-nul. Bérleteinket pedig a birtok szokásai szerint békében használhattuk. Nemrégiben egy bizonyos John Pomer Felségedtől csere útján megszerezte ezt az egész birtokot. Miután tulajdonába vette, Fel-séged szegény alattvalóit mindenféle ürüggyel gonoszul elnyomja, nyugtalanítja és zaklatja, amint az alábbiakból kitűnik. Először John Pomer, aki mint hisszük igen kegyetlen ember, mihelyt birtokba jutott, erőszakkal elvette és elrabolta az ön szegény alattvalóitól azokat a legelőket, amelyeket használtak. Ezeket bekerítette, és nemrégiben ezekhez sövénnyel még más földeket is hozzávett, és az egészet saját személyes hasznára és javára vette birtokába. Nemsokára ezután az Ön szegény alattvalóinak lakóházait, földjeit, amelyek a bérlethez tartoztak, a gyümölcsösökkel együtt elvette. Házaik közül néhányat lerombolt és elhorda-tott, a gerendákat elvitette, néhányat pedig felgyújtott. Az Ön szegény alattvalói közül néhányat e bir-tok területéről ki is űzött.” (Földjükről elűzött angol parasztok panaszos levele a királyhoz) b) Jogállás, kialakulás ideje: bérlők, XIII. századtól Kedvezőbb: nem a termelés arányában kellett adóznia, hanem fix bérért. Kedvezőtlenebb: nem védték a jobbágyi kötelékek (fel lehetett mondani a bérletet). c) sárga kiemelés d)

1. fázis – a legelők bekerítése, vagyis a birtokos saját kezelésű birtokához csatolása; 2. fázis – a bérlők földjeinek elvétele; 3. fázis – a bérlők elkergetése.

e) 1. tőkés birtok 2. bérmunkát lehet alkalmazni, érdemes javítani a földet 3. fejlődött a mezőgazdaság

f) a városokba vándoroltak, kivándoroltak, háziiparral egészítették ki jövedelmüket g) Fejlesztette az ipart, mert olcsó munkaerőt biztosított a manufaktúrák számára és a tőkés kereteket erősítette meg.


60

2. feladat a) E, G b)

Létszám Kik dolgoznak? Munkaszervezés A munka intenzitása nagy létszám, több száz ember

férfiak, asszonyok, gyermekek

szakaszos, munkameg-osztás

gyors, erőteljes, feszített

c) manufaktúra d) vidám hangulatot – bizonyíték: „tágas terme”, „szép gyermek”, vidáman orsót tekerget”, „erősek, vígak”, „derék, szorgalmas lány”, „szép ifjú lány”, „úgy dalol, mint csalogány” c) a tömegmunkára, a hosszú munkaidőre, az egyhangúságra, a gyerekek dolgoztatására 3. feladat a)

Szempontok Felvásárlási és kiadási rendszer Manufaktúra

Tulajdonviszonyok a nyersanyag és a késztermék a tőkés vállalkozóé, az eszközök a parasztoké

az anyagok és az eszközök is a tőkés vállalkozóé

Munkaszervezés nincs munkamegosztás a folyamatot részekre osztják, munkamegosztás

Termelékenység alacsony magas Termékek színvonala megfelelő jó b) A céhek Nyugat-Európában a XI–XII. századtól, Közép-Európában a XIV. századtól adták az ipari termelés kereteit. A manufaktúrák a XVI. században jelentek meg, és a XVII. századtól kezdtek tért hódítani Nyugat-Európában. A céhes rendszer a szűkös piaci lehetőségekhez igazodva korlátozta a versenyt, hogy a mesterek meg tudjanak élni. Egyben biztosította a szakmai színvonalat és a mesterek képviseletét a városban. Ezzel szemben a manufaktúra a piaci verseny alapján jött létre. Elvált a tulajdonos és a munka, a cé-hekkel ellentétben bérmunkát alkalmaztak. A nagyobb termelékenység érdekében a munkafolyamatot részekre osztották műhelyen belüli munkamegosztás). Az egyedi termékekkel szemben tömegtermelés alakult ki. Így azonban a munkájában örömet lelő céhes mesterrel szemben a munkások örömtelen monoton tevékenységet folytattak. 4. feladat

Szempontok Forrásrészlet Tömör értelmezés

Hatalmi „(…) a király őfelsége az angol egyháznak (…) jogsze-rűen és törvényesen feje, (…) Király Őfelsége, aki itt a földön Isten után az anglikán egyház feje(…)”

A királyi hatalom szolgálatába állí-totta az egyházat. Az egyház feje király.

Gazdasági

„(…) Őfelsége és örökösei birtokolják és élvezzék az összes olyan kolostort, perjelséget és más konventet, káptalant és apácazárdát, (...) földeket, ingatlanokat, bérleti díjakat (…)”

A király megszerezte az egyház va-gyonát.

Vallási „(…) minden itt felbukkant tévelygés (…) kiirtása érdekében (…)” „(…) bűnös, romlott és parázna élet folyik (…)”

Üldözi azokat, akik eltérő tanokat vallanak. Elítéli a szerzetességet.

5. feladat a) a Kelet-Indiával való kereskedelem lebonyolítására b) kiváltságokat, vámkedvezményeket, kereskedelmi engedélyeket c) saját költségen szervezik meg a kereskedelmi vállalkozást; fejlesztik Anglia kereskedelmi kapcsolatait (piacot szereznek); dicsőséget hoznak Angliának (terjeszkedés)


61

d) A vállalkozó polgárok tőkéjéből. Idézet: „a vállalkozásban való részesedésük méreteivel összhangban és az általuk jegyzett és saját kezűleg aláírt pénzösszegeknek megfelelően…” 6. feladat a) Társadalom: a városi tömeg növekedése. Képviseleti rendszer: az alsóházba már nem származás, hanem vagyon alapján jutnak be a képviselők (cenzus). b) Abszolutizmus: erős központi hivatalok, uralkodótól függő hadsereg, a rendektől független jöve-delmek. Rendi berendezkedés: a rendi gyűlés működése, a középszintű közigazgatás helyi ellenőrzése.

26. POLGÁRHÁBORÚ ANGLIÁBAN ÉS AZ ALKOTMÁNYOS MONARCHIA LÉTREJÖTTE 1. feladat a) elutasítja őket b) Úgy ítéli meg, hogyha az egyházban a kérdéseket demokratikus vita útját döntik el, akkor előbb utóbb ezt az emberek a politikában is követnék, s az ellentétes a királyi hatalomról alkotott elképzelé-seivel. c) „A presbitérium úgy viszonyul a királysághoz, mint Isten a Sátánhoz. (…) kedvük szerint felülbírálnak engem, a Tanácsot és mindazt, amit cselekszünk.” 2. feladat a) Az uralkodó nem hívta össze, majd feloszlatta a parlamentet. b) Ha a király nem hívja össze, akkor a parlament automatikusan gyűljön össze. c)

1. spontán választást ír elő 2. A már ülésező parlamentet – a testület jóváhagyása nélkül – 50 napig nem lehet feloszlatni.

d) Míg a rendi államban a parlamentet a király hívja össze, és ő oszlatja fel, most parlament kimondta, hogy az uralkodó akarata ellenére is összeülhet, és nem hagyja magát föloszlatni. e) „Minthogy ennek az országnak a törvényei és statútumai szerint…” 3. feladat

Jellemzők Gavallérok Presbiteriánusok Independensek Levellerek

Társadalmi háttér földbirtokosok nagypolgárság középpolgárság kispolgárság, parasztság

Vallási irányult-ság anglikán a kálvinizmus különböző változatai

Államformára vonatkozó elkép-zelések

királyság korlátozott királyi hatalom köztársaság


62

4. feladat a)

A n gol K özt ár s a s ág

gya r m a tok

H olla nd ia

Fr a nc ia or sz á g

b) Hollandia ellen Indoklás: Mert az közvetítő kereskedelmet zárták ki, mely a hollandok fő tevékenysége volt. 5. feladat a)

1. a parlament hozzájárulása nélkül nem hozhat törvényeket 2. a parlament hozzájárulása nélkül nem szedhet adókat 3. nem tarthat hadsereget 4. a király nem korlátozhatja a véleménynyilvánítást (csak a parlament)

b) a parlament c) a király d) Bármely cselekedetéért felel a parlamentnek, s a parlament leszavazhatja azon intézkedéseit, me-lyekkel nem ért egyet. e) szólásszabadság, a vitatkozás és a tárgyalás szabadsága, a fegyverviselés szabadsága (protestánsok-nak)

27. A FRANCIA ABSZOLUTIZMUS 1. feladat a)

Szempontok Katolikusok Hugenották (kálvinisták) Az ország mely területein él-hetnek? mindenütt mindenütt

Hol gyakorolhatják vallásukat szabadon és nyíltan? mindenütt csak a kijelölt helyeken

Hol terjeszthetik szabadon hitü-ket? mindenütt csak a kijelölt helyeken

Mely hivatalokat tölthetik be? mindegyiket mindegyiket b)

1. a belső nyugalom biztosítása 2. a protestánsok megnyerése a királyi hatalom 3. a katolicizmus helyzetének megerősítése


63

c) A vallásháborúkat követően Franciaországban az államhatalom vallási megbékélésre törekedett. Ugyanakkor biztosítani akarta az abszolutizmus kiépítését, s jórészt az államhatalomnak alárendelt katolikus egyház előretörését is. Az 1598-as türelmi rendelet így elsöpörte az akadályokat a katolikus egyház terjedésének útjából. A protestánsok megnyerése érdekében IV. Henrik biztosította az egész ország területén a szabad léte-zést, s megnyitotta számukra az összes hivatalt is. Visszaszorításuk érdekében azonban a szabad val-lásgyakorlatot és a hit bármilyen terjesztését területileg korlátozták. A vallásszabadság helyett tehát csak vallási türelemről beszélhetünk. A protestánsokat nem üldözték, ha a korlátozó rendeleteket betartották. 2. feladat a) A szövegkörnyezetből is lehet következtetni arra, hogy független hatalomról (erőről) van szó. Kiegészítés: a szuverén jelentése: korlátlan, kizárólagos. Régebben a korlátlan hatalmú uralkodót is így nevezték. b)

„Ellenségek” Forrásrészletek Első csoport „…a hugenották megosztották felségeddel az államot…” Második csoport „…a nagy urak úgy viselkedtek, mintha nem is alattvalók lettek volna…” Harmadik csoport „…tartománykormányzók pedig mint valami szuverének a hivatalukban…”

Richelieu céljai

„…hugenotta párt tönkretétele…” „…a nagyok gőgjének megalázása…” „…az összes alattvalóinak kötelességre szorítására…” „…nevét az idegen nemzetek előtt oly polcra emeljem, aminő megilleti…”

c) Mert útjában álltak a központi hatalom megerősítésének, s mert tagadták a katolikus tanításokat. d) abszolutizmus e) „…az összes alattvalóinak kötelességre szorítására…” Az idézet kifejezi az uralkodói akarat feltét-len érvényesülését, ami az abszolutizmus legfőbb jellemzője. 3. feladat a)

Felsorolás Okok Pozitív tulajdonságok okos, tapasztalt gyakorlat

Negatív tulajdonságok hiúság az alattvalók hízelgése és a feltétlen hatalom

b) A) óriási költekezés; B) a főnemesség eladósodása; C) a főnemesség uralkodói kegydíjakra szorul; D) csökkenő befolyás c)

1. elkápráztatni az alattvalókat 2. az uralkodó fényének szimbolizálása 3. a főnemesség ellenőrzése és az udvarhoz kötése

4. feladat „...alapítottak... egy manufaktúrát flandriai anyag - len-, gyapjú- és selyemanyag - készítésre. Mindent ... meg kell tenni, hogy bővüljön és javuljon a termelés... Nem nehéz megteremteni ezt a manufaktú-rát, úgyszintén növelni a gépek számát is..., mivel ezeket az anyagfajtákat már gyártják s ezek nagy keresletnek örvendenek; a 30% [vám], ami a flandriai manufaktúrák készítményeire van kivetve, lehetetlenné teszi ezek behozatalát - így igen könnyű lesz saját készítményeink terjesztése. ... El kell mennie felülvizsgálni a Ferges-sous-Jouarres-ban a boldogult Lallemand úr által alapított, gyapjúanyagokat készítő manufaktúrát, amely jelenleg fia és veje kezén van; meg kell vizsgálni a ve-lük kötött szerződéseket, s különösen a legutóbbit, melynek értelmében 40 000 livres-t adtam nekik,


64

amikor megnősültek; ezt az összeget azzal a feltétellel adtam kölcsön boldogult apjuknak, hogy 120 gépet állít be, melyek természetesen két műszakban dolgoznak. Pontosan kell ellenőrizni a gépek szá-mát, megvizsgálni, milyen gyapjúból készül az anyag, van-e piacuk az anyagoknak, avagy nem, hány férfi és nő dolgozik az egyes termelési ágakban, végeznek-e fonást és a gyapjú előkészítésével kapcsolatos egyéb munkákat a környéken, s a királyságban termelt gyapjút vásárolnak-e... Talon úr, az Oudenarde városi intendáns teljes mértékben tájékoztatott azzal kapcsolatban, mit lehet tenni annak érdekében, hogy átcsalogassák a manufaktúrákat a spanyolországi városokból a francia városokba, valamint a mindama árukkal kapcsolatos kereskedelmet, amelyek Hollandián ke-resztül jutnak el hozzájuk. Beszélni kell vele s Derier úrral is mindarról, ami ebben az irányban meg-tehető. Erőfeszítéseket kell tenni arra, hogy Le Havre-ban legyenek hajók, amelyek képesek árut szállítani [spanyol] Galíciába, Portugáliába és Spanyolországba, s biztosítani kell őket, hogy a király hadiha-jókat fog adni elkísérésükre. Fontolóra kell venni Derier és Gelet intendáns urakkal együtt azt is, ho-gyan lehetne könnyen hajózhatóvá tenni a Scarpe folyót, megteremteni a hajózást Douai-tól Lille-ig, s alkalmassá tenni a kocsiutakat a szállítás megkönnyítésére...”(Colbert utasítása, 1667) a) technikai feltételek: aláhúzás – barna színnel: minőségjavítás b) kék szedéssel emeltük ki c) sárga kiemelés d) 1. pénzügyi támogatás 2. a gépesítés ösztönzése 3. az értékesítés támogatása, a külföldi verseny kizá-rása 5. feladat a) A) nyersanyagok; B) iparcikkek b) Bekarikázandók: vámok, pénzsegélyek, út- és csatornaépítés, manufaktúrák

28. A NÉMET-RÓMAI BIRODALOM ÉS A HABSBURGOK DUNAI MONARCHIÁJA 1. feladat a) német római császár, magyar király, cseh király, Felső- és Alsó-Ausztria hercege, Stájerország, Karinthia hercege b) A térkép alapján megállapítható, hogy a Habsburgok legrégibb tartományait nevezték így. A rendi fejlődésről tanultak alapján feltételezhető, hogy a tartományokban öröklés útján birtokolják hatalmu-kat. Kiegészítés: Ezekben a tartományokban abszolút módon, a rendek visszaszorításával uralkodtak a Habsburgok. c) Közép-Európához d)

Szempontok Jellemzők Akadályozza/segíti Vallási összetétel vegyes: katolikusok és protestánsok nehezíti/akadályozza Társadalmi-hatalmi szerkezet erős nemesség, erős rendek nehezíti/akadályozza Külpolitikai helyzet török és francia előretörés nehezíti/akadályozza

Történelmi hagyományok különálló országok saját történelemmel és hagyományokkal nehezíti/akadályozza

Gazdasági helyzet periféria, leszakadó régió nehezíti/akadályozza e) A XVI. századi Közép-Európa helyzete nem kedvezett az abszolút hatalom kiépítésének. A gazdaság állapota nem tette lehetővé tartósan a magas állami adókat, így a Habsburgoknak nem volt módjuk a rendektől független erős hadsereg és államapparátus kiépítésére. Ugyanakkor a rendiség fénykorát élte, s a számos országból létrejött birodalomban a Habsburgoknak külön-külön kellett megküzdeniük a rendekkel. A katolikus uralkodócsaládnak az is jelentős problémát okozott, hogy országaik zömében elterjedt a protestantizmus, így a központi hatalom nemcsak idegenként, hanem más felekezet képviselőjeként is megjelent.


65

A török fenyegetettség lekötötte erőforrásaikat, ugyanakkor ez biztosította részben a különböző rendek együttműködését. 2. feladat a) Idő Franciaország Oszmán Birodalom

1526–1559 1526–1568 1591–1606

1618–1648 1663–1664

(1688–1697) 1683–1699

1500 1700 1701–1714

Habsburg Birodalom

b) Egyidejűségre törekedtek a hadviselésben – kihasználták a Habsburgok központi helyzetét, s két-frontos harcra kényszerítették a császárt. c) A két ellenféllel külön-külön akartak megmérkőzni – konfliktus idején a Habsburgok igyekeztek a másik felet távol tartani, akár engedményekkel is d) a tizenöt éves háború idején; a harmincéves háború idején; az 1663–64-es háborúban; a török kiűzé-séért vívott háború első felében 3. feladat a) A) vallás; B) hegemónia; C) a Német-római Birodalom irányítása; D) cseh, osztrák és magyar; E) dánok, svédek b) vallás – rendi; vallás – hegemónia – Német-római Birodalom irányítása; vallás – Német-római Bi-rodalom irányítása – félelem az erős Német-római Birodalomtól c) rendi 4. feladat a)

Célok Szövegrészlet élelmezés „…állatokat vágtak, forráztak, sütöttek…” rablás „…pincétől a padlásig felforgatták a házat…” kegyetlenkedés „…egy sajtár ronda trágyalevet öntöttek bele…” oktalan pusztítás „…az ágyat, széket, padot mind felégették, holott sok öl száraz fa állt az udvaron..." b) a népesség és az anyagi javak jelentős pusztulása c) A háborút még zsoldosok vívták – a zsoldosok pedig fegyelmezetlenek és jövedelmüket rablásokból egészítették ki. 5. feladat a)

A) egy kézben Franciaország és Spanyolország B) csak spanyol uralkodó C) Hollandia D) Nagy-Britannia E) Habsburg Birodalom F) a francia hegemóniától való félelem


66

c) A) „(…) megvalósította azt, hogy Franciaország és Spanyolország olyan szorosan egyesüljenek és összeolvadjanak, hogy ezután már csakis egyetlen országnak lehessen őket tekinteni”

F) „ha ellenintézkedésekre nem kerülne sor, (…) az ennyire egyesült franciák és spanyolok rövid idő alatt mindenki más számára annyira veszedelmesek lennének, hogy rövidesen kivívhatnák a maguk számára az egész Európa feletti uralmat. (…)” 6.

29. VÁLTOZÁSOK EURÓPA KÖZÉPSŐ ÉS KELETI FELÉN A XVI–XVII. SZÁZADBAN 1. feladat A) élelmiszer, nyersanyag, nemesfém B) iparcikk C) nagy földrajzi felfedezések D) feudális kötöttségek megerősödése 2. feladat a)

Szabályozott kérdések és a szabályozás tartalma

Forrásrészlet

birtokbírhatás korlátozása „(…) polgárok és plebejusok nem vásárolhatnak (…) birtokot”

a költözés korlátozása „Ha pedig távozni akar, meg kell szereznie a birtok urától az enge-délyt”

a jobbágyi szolgáltatások emelése

„(…) egy napot a héten nekünk vagy földesuruknak, kötelesek min-den telek után egy napot dolgozni a héten (…)”

b) a jobbágyok helyzete romlott c) 3. feladat a)

Király Rendi gyűlés Együttesen

követek küldése és fogadása királyválasztás hadsereg toborzása, háború indítása

b) rendi dualizmus

majorság

jobbágytelkek

kevés robot telkenként

sok (heti egy, majd több) nap robot telkenként


67

c) Idézet Értelmezés Következmény

„…szejmjének engedélye nélkül…” a rendek túlsúlya a hatalomgyakor-lásban

„…mindent egy véleményre hozhas-suk…” nem elég a többségi szavazás

az állam működését akadályozza

4. feladat a) A változás iránya A változásra utaló tények

Lengyelország helyzete romlott

A XVI. század folyamán egyre erősebbé váltak az abszolu-tizmust kiépítő szomszédok (Habsburg Birodalom, Svédor-szág). Oroszország megerősödött, immár kelet felől is fenye-getettség lépett fel.

Oroszország helyzete javult

Nyugton meggyengült a rendi anarchiába süllyedő Lengyel-ország. A széteső és a fejlődésben elmaradó tatár államokat legyőzték, s ezektől keletre csak jóval gyengébb államok léteztek. Az Oszmán Birodalom is gyengült.

b) Lengyelország: rendi anarchia, erősödő szomszédok, gazdasági visszaesés Oroszország: újabb területek megszerzése, Lengyelország meggyengülése, a despotizmus megerősö-dése c)

XVI. század I. (Nagy) Péter

Terjeszkedési irány tatár területek (Volga-vidék) Fekete-tenger és Balti-tenger kijárója

Szembenálló hatalmak tatár kánságok Oszmán Birodalom és Svédország A megszerzett terület jelentősége

hatalmas népességfelszívó erő, nagyság és erőforrás Kijárat a világtengerek felé

5. feladat a)

Megállapítások 11. (kép)

12. (szöveg)

13. (kép)

14. (szöveg)

15. (kép)

1. Az uralkodó igyekezett az orosz nemessé-get a nyugati minták követésére szorítani. X X X X

2. Péter nem riadt vissza az erőszakos akci-óktól. X X

3. A cár törekedett a birodalom gazdasági felzárkóztatására. X

Péter példát kívánt mutatni a nyugati minták átvételére, és egyben vonzóvá kívánta tenni ezeket.

X

b) erőszakkal, kényszerítő intézkedésekkel akart eredményt elérni c) rontotta a hatékonyságot – fokozott ellenállást váltott ki 6. feladat a)

A) nagy földrajzi felfedezések B) a jövedelmek csökkenése C) a Nyugat gazdasági felemelkedése D) az Oszmán Birodalom „leértékelődése”


68

b) A Közel-Kelet luxuscikkek szállítójából nyersanyagszállító és késztermékfelvevő lett. Így a pénz kiáramlott a térségből, gazdaságilag alárendelt helyzetbe került, vagyis válságba jutott. 7.

30. MŰVELŐDÉS ÉS ÉLETMÓD A KORA ÚJKORBAN 1. feladat „Egészében véve nézeteim a következők. Van egy végtelen világ, melyet egy végtelen isteni hatalom alkotott! Én ugyanis (…) méltatlannak tartom azt a véleményt, mely szerint az Isten, jóllehet e világon kívül más és több végtelen világot is képes teremteni, mégis egy véges világot teremtett volna. Így tehát én azt hirdetem, hogy számtalan különálló világ van, melyek ehhez a Földhöz hasonlóak. Püthagorasszal együtt tartom, hogy a Föld égitest, hasonló a Holdhoz, más bolygókhoz és más csilla-gokhoz, melyeknek száma végtelen. Mindezek az égitestek számtalan világot alkotnak. Ők alkotják a végtelen világegyetemet a végtelen térben.” (Az inkvizíció jegyzőkönyve Giordano Bruno perében) a) A világ keletkezéséről, a Föld központi helyzetéről vallott korabeli egyházi felfogást tagadta Giordano Bruno. b) máglyán megégették c) az aláhúzott részek d) Bruno hitt Istenben ; az új gondolatokat így jobban elfogadták; ellenfeleinek gondolatkörében moz-gott e) Püthagorasz ókori görög filozófus és matematikusra f) Mert tagadta a geocentrikus világképet, mely ekkor az egyház hivatalos álláspontja volt. 2. feladat „Az embert (aki természettől fogva szereti a szabadságot és a mások feletti uralmat) azoknak az önkor-látozó intézkedéseknek bevezetésére, amelyek közt, mint látjuk, az államban él, végső soron csakis az az ok, cél és szándék készteti, hogy ily módon önfenntartásáról és élete zavartalanabb folyásáról gon-doskodjék. Vagyis szabadulni akar abból a nyomorúságos hadiállapotból, amely (...) az ember termé-szetes érzelmeinek mind ez ideig szükségszerű következménye, amíg nincs valamilyen látható hata-lom, hogy kordában tartsa a büntetéstől való félelem eszközével, és a (…) természeti törvények meg-tartására kényszerítse. Mert a természeti törvények, vagyis az igazságosság, méltányosság, szerénység, megbocsátás, egyszó-val az a törvény, hogy ne tégy másoknak olyat, amit magadnak nem kívánsz, önmagukban – azaz ha megtartásukra semmilyen hatalomtól való félelem nem kényszeríti az embereket – ellenkeznek termé-szetes érzelmeinkkel, amelyek részrehajlásra, büszkeségre, bosszúra és más hasonlókra késztetnek minket.” (Thomas Hobbes: Leviatán, 1651) a) aláhúzás b) 1. szabad; 2. hatalomra törő; 3. csak a hatalom tartja kordában; 4. bosszúálló c) sárgával kiemelve d) az alapvető együttélési normákat 3. feladat a) A) természeti törvény; B) állam; C) végrehajtás; D) törvényhozás; E) el kell különülnie b) Csak a kölcsönös ellenőrzéssel kerülhető el az egyik túlhatalma, ami zsarnoksághoz vezethet. c) alkotmányos monarchia


69

4. feladat a) XVI. század: lassú növekedés – XVII. század: visszaesés és regenerálódás b) Nyugat-Európában (Atlanti-Európa) – Ok: A nagy földrajzi felfedezések nyomán e terület tudott leginkább bekapcsolódni a világkereskedelembe, s itt indult meg a tőkés fejlődés. c) Nyugaton növekedett a városi népesség. 5. feladat

Téma Forrás Információk

Higiénia 11., 16. Nincs csatornázás, vízvezeték. A járvány terjedése ellen vesztegzárat alkalmaztak.

Gazdaság 11., 16. A várost lüktető gazdaság jellemezte, már létezett a tőzsde. Városi építészet 11., 15. A város épületeit fából építették, a város még rendezetlen.

VÁLTOZÓ ÁLLAM A KORA ÚJKORI EURÓPÁBAN (ÖSSZEFOGLALÁS) 1. feladat a)

Idő Rendi monarchia Alkotmányos monarchia Abszolutizmus Despotizmus

XVI. század

Lengyelország, Magyarország, Csehország, Franciaország, Nagy-Britannia

– Spanyolország Oroszország, Oszmán Birodalom

XVII. század

Lengyelország, Magyarország

Nagy-Britannia, Hollandia

Spanyolország, Franciaország, Habsburg Birodalom, Svédország

Oroszország Oszmán Birodalom

b)

Szempontok Rendi monarchia

Alkotmányos monarchia Abszolutizmus Despotizmus

Hatalom és társadalom viszonya

a vezető réteg el-lenőrzi, megosztja a hatalmat

a vezető réteg el-lenőrzi, a parla-menten keresztül irányít

a hatalom ellenőr-zés nélkül

az uralkodó min-denható a társada-lommal szemben

Állami gazdaságpolitika közömbös

az állam támogatja a tőkét befektető vállalkozásokat

a bevételek érdeké-ben a kereskedelem és az exportképes ágazatok fejleszté-se

az állam igyekszik fejleszteni, de a rendszer akadá-lyozza fejlődését / közömbös

Állam és egyház viszonya

az államtól független egyház független a kettő

közvetett módon az egyház alárendelt az államnak

az egyház aláren-delt az államnak


70

2. feladat a)

Szempontok Spanyolország Franciaország Nagy-Britannia

A rendek helyzete rendi gyűlés háttérbe szorítása

a rendi gyűlést nem hívják össze működő rendi gyűlés

Az egyház helyzete közvetetten alárendelt az államhatalomnak

közvetetten alárendelt az államhatalomnak

közvetlenül alárendelt az államhatalomnak

Vallás az állam a katolicizmus védelmezője

az állam a katolicizmus védelmezője – megtűri a

protestánsokat

az állam meghatározza a vallás tartalmát

Az állam gazdasági szerepe tönkreteszi a gazdaságot irányítani akarja,

fejleszti lehetőséget teremt a

fejlődéséhez

Hadsereg jelentős zsoldoshadsereg

jelentős zsoldoshadsereg nincs jelentős hadsereg

A hatalmi politika hatása az ország fejlődésére

felemészti az ország erőforrásait

azonosul az ország érdekeivel

azonosul az ország érdekeivel

b) 1600 körül Spanyolországban és Franciaországban kibontakozott az abszolutizmus, Nagy-Britanniában jelentősen megerősödött a királyi hatalom. Spanyolországban és Franciaországban a rendeket visszaszorították, s nem volt nagy szerepe a rendi gyűlésnek. Az uralkodók a magas adókra támaszkodva a rendektől független zsoldoshadsereget és központi hivatalokat hoztak létre. A két szárazföldi hatalom folytonos háborúi jelentősen megterhelték országaik gazdaságát. Ez a szinte minden európai háborúban lekötött Spanyolország gazdasági, majd hatalmi hanyatlásához vezetett. A francia állam ugyan szintén magas adókkal terhelte a gazdaságot és meggátolta a bekerítéseket a paraszti adófizetés biztosítása érdekében. Ezt azonban ellensúlyozta a merkantilista gazdaságpolitika, amelynek része a hazai ipar védelme a külföldi versenytársakkal szemben, s az iparfejlesztés. Emiatt az ország gazdasága virágzott. A szigetországban a kisebb adók, a feltörekvő rétegeknek kedvező politika kedvező keretet biztosított az állam a gazdasági fejlődés számára. 3. feladat

uralkodó

jobbágyság

központi hivatalok adók

hadsereg

középszintű közigazgatásegyház

polgárságnemesség

ellenőrzés


71

4. feladat a)

Jellemzők Abszolutizmusok Despotizmus Mely államberendezkedésből nő ki?

a rendiségből, annak visszaszorí-tásával

a korábbi despotikus hatalom-ból, annak megerősítésével

A királyi hatalom és a nemesség viszonya

alárendeli azokat, azonban közép-szinten csak ellenőrizni tudja a megmaradt rendi hivatalokat

teljes alárendeltségben tartja

Gazdaságpolitika gazdaságfejlesztés állami beavatkozással

gazdaságfejlesztés, felzárkózási törekvések

b) Közös: Az abszolutizmusban a despotizmusban is központi szerepe van az uralkodónak: az ő aka-rata a törvény. Mindkét rendszer fenntartja a különböző társadalmi rétegek közötti jogegyenlőtlensé-geket, de ellenőrzése alá vonja a kiváltságos rétegeket. Mindkét rendszer törekszik az ország egysége-sítésére és külső hódításokra. Különbségek:Az abszolutizmusban az uralkodó hatalmának vannak korlátai – a saját maga által alko-tott törvényeket, szabályokat az uralkodó sem lépheti túl. Megmaradnak társadalomban – különösen helyi szinten – az uralkodói hatalmat korlátozni képes erők és intézmények. Az egyház sem kerül tel-jes alárendeltségbe. A despotizmusban nincs jogbiztonság: a személyi döntések és a törvények, szabá-lyok alkalmazása az uralkodó pillanatnyi akaratától függ. Az egyház is teljes mértékben alárendelt az uralkodónak. 5. feladat a) Machiavelli: „(…) hálátlanok, ingatagok, színlelők; a veszélytől visszarettennek, harácsolásra haj-lamosak” „(…) mihelyst szorult helyzetbe kerülsz, fellázadnak ellened (…)”

Erasmus: „(…) felzúdulás nélkül sohasem lehet megváltoztatni az ország állapotát, szokásait vagy törvényeit (…)” Összevetés: Mindkettőjüknek negatív a véleménye, de Machivelli alapvetően rossznak tartja az embe-reket, s ez elméletének kiinduló tétele, míg Erasmus csak tunyának, a változásoktól idegenkedőnek tartja őket, de nem erre alapozza elgondolásait. b) Machiavelli: „(…) alig pár példa statuálása árán még mindig irgalmasabb lesz a fejedelem, mint némelyek, akik merő könyörületességből szabad folyást engednek a rendetlenségnek (…)” „(…) biz-tonságosabb, ha tartanak tőle, mintha szeretik (…)” „(…) mindenekelőtt a mások vagyonától tartóz-kodjék (…)”

Erasmus: „(…) törekedjék tehát megismerni a tartományok és városok fekvését, eredetét, jellemét; intézményeit, szokásait, törvényeit; múltját és kiváltságait (…)” „(…) szeretni kell azt az országot (…)” „(…) amennyire csak lehetséges (…) ne változtasson meg semmit (…)” „Ha viszont már nem lehet elviselni valamit, akkor azt változtassuk meg, de akkor is okosan és fokozatosan (….)” „(…) övéinek a lehető legkevesebb kárával (…) dúljon a háború (…)”

Összehasonlítás: Mindketten a kormányzás alapelveit szemléltetik művükben, de más alapelveket vélnek üdvözítőnek. Machiavelli minden erkölcsi szabályt félretolva a célszerűséget, a cél szentesíti az eszköz elvét mutatja be. Szerinte a fejedelmi tekintély alapja, hogy az emberek tartanak a hatalomtól. Ezzel szemben Erasmus erkölcsi alapon a jóságos, a népéért dolgozó, azt kímélő és az országát ismerő fejedelemben látja a megoldást.


72

6. feladat „(…) ahol magántulajdon van, ahol mindenki mindent pénzzel mér fel, ott a közügyeket aligha intéz-hetik valaha is igazságosan és mindenki számára kedvezően (…)” „(…) gazemberek kaparintanak meg minden jót, (…) a többség teljes nyomorban él” b) Határozza meg, mely területeken és mi a problémája kora viszonyaival!

7. feladat a) Új rendszer b) empirikus: a tapasztalatból indul ki. dogmatikus: csak logikai úton közelednek a problémához, és csak a hivatalosan elfogadott elvekkel összhangban. b) A tapasztalat és a logika segítse egymást! c) nem merev álláspontot képvisel, utat nyit a tapasztalaton alapuló megismerésnek

Problémakör A probléma értelmezése Megoldás

Tulajdonviszonyok a gazdagok mindent elérhetnek a pénzzel a hivataloktól az élet minden területéig

a javak egyenlő elosztása

Életkörülmények a többség nyomora jólét

Az állam felépítése, működése

az uralkodó hajlamos a zsarnokság-ra, a nép féktelen, a hivatalok kor-ruptsága

túlzások tiltása törvényekkel, a tehetség érvényesülése a hiva-taloknál


73

IV. MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN

31. AZ ÖNÁLLÓ MAGYAR KIRÁLYSÁG BUKÁSA 1. feladat a)

A nemesség csoportjai Mivel foglalkoznak? Burgio minősítése

Végváriak katonáskodnak legtöbbet érnek, de patrónusaiktól (a báróktól) függenek

Vidéki nemesek gazdálkodnak csak szavaznak a követekre

Jómódú nemesek politizálnak köztiszteletben állnak és őszintén óhajt-ják a haza javát

b) A török elleni védekezés szempontjából, és a központi hatalom megerősítése szempontjából (de ez is a török elleni védekezés miatt fontos Burgio számára). c) Burgio a török elleni harcban érdekelt Pápai Állam követe volt. d) Burgio azt állítja, hogy az ország a nemesség (ti. a köznemesség) kezében van, ugyanakkor a jelen-tésből kiderül, hogy a nemesek a bárók befolyása alatt állnak. 2. feladat a) erdélyi vajda b) Az ország egyik zászlósura, s ez volt a legnagyobb katonai erővel rendelkező tisztség. A török elle-ni védekezésben is fontos szerepet töltött be. c) 1. bárói méltóság; 2. hatalmas birtokok jövedelmei; 3. a hatalmas birtokok révén nagyszámú familiáris 3. feladat a) főpapok, bárók, nemesek b) Ugyanazon szabadságokkal (kiváltságokkal), ugyanazon adómentességgel és a törvény előtt azonos megítéléssel bírnak. c) A nemességét. A nemesség valójában szűkebb befolyással és joggal bírt a báróknál és a főpapoknál, így az egyenlőség hangsúlyozása az ő szerepüket kívánta növelni. d) A rendiség erősödését. E folyamaton belül a nemesség renddé szerveződését. Állomások: Aranybulla, 1222 → kehidai oklevél, 1232 → IV. Béla oklevele, 1267 → 1351-es törvé-nyek → nádori törvények, 1486 e) A) az ország; B) nemesítés, birtokadományozás; C) királyválasztás f)

Szövegrészlet XI–XII. századi értelmezés „önként királyukká választották” Isten kegyelméből a pápa királlyá emelte „a közösség a maga akaratából” királyi jogon 4. feladat a)

Sérelmek Törvény Mezővárosok lakói

Szegény- parasztság

A parasztság egésze

Minden jobbágyot kilenced fizetésére köteleznek

1492. évi dekrétum X

A jobbágyköltözést a vármegye hatáskörébe rendelik

1504. évi dekrétum X

A vadászat tilalma 1504. évi dekrétum X


74

b) a köznemesség érdekeit Indokok: 1. Az azonos jobbágyi terhelés visszafogja a jobbágyköltözést, amely a köznemességet sújtotta, mivel a jobbágyok jobb feltételeket nyújtó nagybirtokokra vándoroltak. 2. A törvények a köznemesség fő versenytársát a piacra termelő mezővárosi jobbágyságot gyöngítet-ték. 5. 6. feladat a)

Szakaszok Szövegrészletek

1. „…A napnak legnagyobb részét (…) az ellenségre való várakozásban töltöttük.”

2. „Amint a támadásra jelt adtak (…)”

3. „(…) Báthory András (…) jelentette, hogy az ellenség meghátrált, a mienk a győze-lem. Előre kell nyomulni (…)”

4. „(…) a sereg nagy része futásnak eredt, s az ágyúknál harcolók is kénytelenek voltak elmenekülni.”

b) magyar tábor török lovasság (szpáhik) első magyar harcrend janicsárok második magyar harcrend mocsár

32. A KISZOLGÁLTATOTT ORSZÁG 1. feladat a) Szempontok A török leírás Magyar leírás (Jurisics levele)

A vár méretei, védhetősége

„…bíztak váruk erősségében…” „…egy nehezen járható hegy lábánál épült nagy vár, amelynek fala terjedelmes, mint az egész világ, a levegőbe nyúló bástyái maga-sabbak az égi Hal csillagzatnál és olyan erősek, hogy nem lehet leírni…”

„…gyenge várost…” „…az én szegénységemhez mérten eléggé el volt látva…” „… néhány ezer asszony és leány, ifjú és gyer-mek és velük együtt sok öreg…”

A vár védők száma

„…lovassága pedig kijött a várból, és a vár előtti mezőn igen heves harcot vívtak…”

„…10 nehéz fegyverzetű lovasom és 28 hu-szárom volt…”

b) A török egyértelműen túlzott. c) A török igazolni akarta az ostrom vereséggel felérő végeredményét. d) A török már nem támadja meg Bécset, hanem elvonul dél felé, s amit tud, elpusztít majd. e) Teljes mértékben beigazolódott a vélemény. f) Jurisics meg akarta győzni az uralkodót, hogy induljon el Bécs alól, támadja meg a szultán seregét. g) Nem, rosszul számított, mert Ferdinánd is el akarta kerülni az összecsapást.


75

2. feladat a) Személyi vonatkozások: két király van – Szapolyai János és I. Ferdinánd. Hatalmi vonatkozások: két nagyhatalom, a Habsburgok birodalma és az Oszmán Birodalom áll szem-ben egymással. b) Habsburg-pártiak: egyéni érdekek mellett (birtokadományok reménye, birtokaik földrajzi elhelyez-kedése), bíztak abban, hogy a Habsburgok ereje elég lesz a török kiűzéséhez. Többségében a főnemesi párthoz tartoztak Szapolyai-pártiak: egyéni érdekek mellett (birtokok, adományok, birtokaik földrajzi elhelyezkedése), úgy gondolták, hogy a törököt lehetetlen legyőzni, de vazallusként az ország megmaradhat. Többségé-ben a középnemesi párthoz tartoztak. c) Abban tévedtek, hogy egyik fél sem tudta az egész országot megtartani, így egyik párt sem biztosí-totta az ország megmaradását. Indoklás: Magyarország területén a két nagyhatalom erőegyensúlya érvényesült. Ezt bizonyította Kő-szeg ostroma (1532), mert egyik fél sem vállalta (különböző okokra hivatkozva) a döntő összecsapást. 3. feladat a) A status quo, tehát a tényleges helyzet alapján. b) Lemondott arról, hogy a királyi címet utódja örökölje. c) Kötelesek megválasztani Ferdinánd utódait magyar királynak. d) Ferdinánd megígéri, hogy tiszteletben tartja majd a rendi jogokat. e) Az ország egységének helyreállítása és a török kiűzése. 4. feladat a)

1. „az urak közti viszálykodást” 2. „elégtelenségüket Buda megvédésére, gyengeségüket az ellenséggel szembeni ellenállásra” 3. „nem képes folyton ezeknek az országrészeknek a védelmére felvonulni…”

b)

Témakörök Az indoklás tartalma 1. Katonai Gyenge a Szapolyai-párt. 2. Belpolitikai A belső viszályok miatt megbízhatatlan a Szapolyai-párt.

3. Pénzügyek Túl sokba kerülnek a szultánnak a Szapolyai-párt megvédésére indított hadjá-ratok.

c) Szapolyai fia nem tudta megtartani Budát, amelyet a szultán amúgy el akart foglalni. d) Látszatra a két forrás érvrendszere csak részben fedi egymást. Mindkettőben szerepel a megszállás okaként a belviszály, s a török forrás érveiből is következik a Szapolyai-párt gyengeségének feltétele-zése. Ugyan a török forrásban Buda elfoglalása célként is megfogalmazódik, de már csak az esemé-nyek eredőjeként. Így megállapíthatjuk, hogy a két forrás alapvetően egyezően szól a kérdésről. 5. 6. feladat „Továbbá Ali Portug [portugál származású hadvezér] basa a nagykiterjedésű mocsarak, lápos területek miatt szinte járhatatlan, és a mieink által megközelíthetetlennek vélt oldalon, külön csatornákat hú-zatott, a vizeket levezettette, annyi fát és földet hordatott oda, hogy rövid idő alatt jelentős nagy hal-mot hányatott, mindezt a szegény keresztény parasztok ezreinek keserves munkájával. A mieink állan-dóan lőtték őket a várból, de az ellenség erre rám sem hederített. Hiszen tudta, hogy a golyók csak nyomorult keresztényekre hullanak, egyrészt azokra, akik a török alatt Nándorfehérvártól egészen idáig laknak és ezért ide kényszerítették őket. Másrészt azokra a nyomorult emberekre, akiket csak a hadjárat során vontak állati iga alá és szolgaságba, egyébként is szánalmas rabságba. Ezek után ke-


76

rült sor Ali Portug basa várak ostromára szolgáló találmányának alkalmazására, mely abból állott, hogy három kocsit egymás mellé és mindegyik után tizennégyet egymás mögé állított, erős lán-cokkal és vaskapcsokkal jól összekötözött, és egymásba akasztott, óriási fatörzseket erősített kereszt-ben reá egymáshoz kapcsolódóan és mint valami erős hidat az előbb említett magaslaton keresztül .. a várhoz csúsztatták előre. A becsületes, férfias, lovagias grófot tehát ekkor az utolsó és végső szükség arra késztette, hogy a körülötte még életben maradt nemesekkel előremenjen – a többi meglevő harcosok szintén a vár kapu-ja elé gyűlnek, amelyet ebben a nyomorúságos helyzetben [a vár kigyulladt] önként kinyittatott – a hídra páncélingben és magyar sisakkal, a kezében pisztollyal és az oldalán súlyos pallossal (…) meg-hal becsülettel hitéért…” (Jelentés Miksa királyhoz Szigetvár védelméről és pusztulásáról) a) aláhúzások – a magyar népesség pusztulásáról, rabságba hurcolásáról ír b) Ali Portug félkövér, Zrínyi Miklós félkövér dőlt kiemelés – A szerző elismeri Ali Portug tehetségét és szerepét a győzelemben, és felmagasztalja a mártírhalált halt Zrínyit. Értékelés: Az ellenség minden becsmérlésétől tartózkodik a szerző, Zrínyit sem magasztalja túlzottan, vagyis reális és visszafogott. c) 1. a mocsár lecsapolása → 2. töltés építése és híd elkészítése → 3. a vár égése és a kitörés d) A kép és a szöveg is szól a várat körülvevő mocsárról és az erős török tüzérségi támadásról. 7. feladat a) a török rabszolga-kereskedelem b) Nem sok remény volt a békepontok betartására, mert a török rendszer lényegi eleme volt a zsák-mányszerzés és a rabszolgatartás. c) „(…) a törökök császárát (…) évente 30 000 arany dukát tiszteletteljes ajándékkal fogjuk felkeresni, (…) ahogy azelőtt is tettük, minden esztendő vége felé” d) A dokumentum a török császárt szövetségesnek nevezi, az adót pedig „tiszteletteljes ajándéknak”.

33. A HÁROM RÉSZRE SZAKADT ORSZÁG 1. 2. feladat a) A meghódított földek keresztény lakói (szinte kizárólag jobbágyok). b) A nem mohamedán hitűek adója a meghódított területeken, fejadó – a törökök szedték c) 300 akcse d) „Aki házán, szőlején és földjén kívül, marháiban és a házon belül lelhető holmijában és a hordaiban levő borában 300 akcse értékkel rendelkezik.” e)

1. Akik vagyona nem éri el a 300 akcse értékét. 2. Buda és Pest lakóinak.

f) Az elnevezés egy középkori magyar adófajtát idéz. Az adókivetés alapja tehát a hagyományokat követte, de ezt az adót nem a török államnak, hanem a török földesúrnak (szpáhi) kellett fizetni. g) Magyarországot a törökök nem tudták a saját képükre formálni, a hódoltságban nem érvényesült maradéktalanul a török jogrend s figyelembe vették a korábbi adóviszonyokat. h) a kettős adóztatás problémája i) Nagykőrös gazdag mezőváros volt az Alföldön, így miután a török elfoglalta, khász-birtokként a szultán tulajdonába került, ami védelmet és kiszámíthatóbb adózást jelentett. 3. feladat a) A) Miksa; B) János Zsigmond; C) a magyar királyi cím; D) „Magyarország választott királya cím-ről; E) Erdély és a magyarországi részek fejedelme


77

b) a törökök megtévesztésére – Idézet: „(…) ama levelekben azonban, melyeket esetleg a törökök császárához kellene írni, ő szent császári és királyi felségének kára nélkül, szabadon használhatja a »választott király« címét”. c) Okok: a jogilag tiszta helyzet megteremtése a Habsburgok és János Zsigmond érdeke is, mert ezután a török elleni küzdelemre lehet koncentrálni. d) A érdeke: A Habsburgok jog szerint egyedül birtokolják a magyar királyi címet. B érdeke: A Habsburgok elismerik János Zsigmond jogát az általa birtokolt területekre. e) a törökhöz való viszonyról 4. feladat Aláhúzott: 2., 3., 6., 8., 11., 12. 5. feladat Nézzünk egy hagyományos bástyát! A két szomszédos bástyán elhelyezett ágyúk és puskák nem tudják teljesen megvédeni, mert félkör alakja miatt nem lehet a teljes falfelületét tűz alatt tartani. Látható, hogy van egy holttér, ahol a bástya megmászható. Ha ezt a holtteret kitöltöm fallal, egy szögletes ala-kú új bástya keletkezik. Ez az olaszbástya, mert olasz hadmérnökök találták ki. Ennek a teljes falfelüle-tét tudjuk lőni, így nehezebb megmászni. Ha ezekre a háromszög alakú bástyákra még füleket is illesz-tünk, az itt elhelyezett ágyúk és tüzérek jobban védve vannak a belövések ellen. A füllel védett tüzelő-állás biztosabb, mint a fül nélküli, mivel sokkal kevesebb ágyú veheti tűz alá. 6. 7. feladat

Tételmondatok Jelentősége „Az új hit követői ne zaklassák a régi vallást, vagy annak követőin valami módon jogtalanságot ne kövessenek el.”

Vallási toleranciát ír elő, tiltja a felekezetek közöt-ti ellenségeskedést, holott a korszakra ez nem jellemző.

„(…) a jövőben mindkét félnek szabadságában áll, hogy akár a kolozsvári, akár a szebeni egyház vallását és felfogását kövesse.”

Arra törekedtek, hogy a felekezetek békében élje-nek egymással.

„…az prédikátorok az evangéliomot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerént, és az község ha venni akarja, jó, ha nem, penig senki kényszerí-téssel ne kényszerítse (…)”

A vallás szabadságra utal – senkit ne lehessen kényszeríteni másra, mint amiben hisz. A közösség szabadon eldöntheti, hogy melyik vallást követi.

b) Erdélyben a felekezeti megoszlás részben követte a rendi tagoltságot, ezért a felekezetek többnyire békében éltek egymás mellett. A töröknek hűbéres erdélyi fejedelmek szabadon dönthettek vallási kérdésekben, mivel a törököt ezek a kérdések nem érdekelték.


78

8. feladat a)

Hatások Forrás száma Értelmezés

Politikai 19. A hatóságoknak engedelmeskedni kell, kivéve ha valamit a természeti törvény, avagy az Isten dicsősége és törvénye ellen parancsol. A re-formáció ideológiai fegyver Habsburgokkal szembenálló rendeknek.

Társadalmi 23. Az erdélyi németek (= szászok) a reformáció lutheri ágát követték, a magyarok a kálvinista ágat, míg a székelyek katolikusok maradtak.

Kulturális 18. Sylvester János Biblia-fordítása (Újtestamentum) fontos kulturális eredmény, Sárvár közelében nyomtatták. Anyanyelv jelentősége!

Oktatási 24. A reformáció szellemét szolgálták az ekkor létrejött híres iskolák, me-lyek egyike a képen látható debreceni kollégium.

Nemzetközi 22. A tordai országgyűlés 1568-ban Európában példa nélküli vallási tole-ranciáról tett tanúbizonyságot.

b) Évszámok 1517, 1555, 1568 Topográfiai adatok Wittenberg, Augsburg, Torda Szakszavak evangélikus, református, katolikus, unitárius

Jellemző forrásrészletek „Akié a föld, azé a vallás.” „Minden igaz, bűnbánó keresztény elengedi a büntetéstől és a bűntől való teljes feloldozást.”

34. A BOCSKAI-SZABADSÁGHARC 1. feladat a) A pasa felpanaszolja a magyar végváriak betöréseit. b) A magyar végváriak elsajátították a portyázó harcmodort és betöréseikkel nem bírtak a törökök. c) Mert a levél elvileg békeidőben született. 2. feladat a) felszabadította a nógrádi várakat b) Korábbi álláspont: „…országunkra kiáradnak, s a népet elpusztítják, megölik.” Új álláspont: „a doboz teljesen üres” d) A török legyőzhető. 3. 4. feladat a) Zabolátlan fegyveresek, akik a háború során talajukat vesztett emberekből verbuválódtak. Zsoldért szívesen harcoltak bárki seregében, de fegyelmezetlenek voltak, raboltak, fosztogattak. Erősen kálvi-nista meggyőződésűek voltak. b) A nemesség rettegett tőlük. c) 1. ki kell irtani őket 2. zsoldosként kell alkalmazni. d)

1. szigorú büntetés a rablásokért, a katonai fegyelem megkövetelése 2. fegyveres szolgálat fejében letelepítés és kiváltságok megadása

e) Bocskai fegyelmezett, az állam számára mindig igénybe vehető katonai erővé akarta kovácsolni a hajdúkat. Kiirtás helyett a letelepítéssel és a kollektív nemesség adományozásával visszavezette őket a társadalomba.


79

5. feladat a) „a legutolsó országgyűlésen az országlakosok akarata ellenére a többi törvényhez csatolt utolsó törvénycikk” b) Tartalom: az országgyűlés nem tárgyalhat vallási kérdéseket A sérelem okai: 1. A törvény az ellenreformáció elleni védekezés hatásos eszközét vette el. 2. Mivel a rendiség és a protestantizmus, illetve az abszolutizmus és a katolicizmus a korszakban ösz-szefonódott, rendi sérelemként is megjelent a kérdés c) c) a császári kormányzat intézkedéseinek 6. feladat

Problémakör Miért fontos a kérdés megoldása? Bocskai megoldása

Háború Az elhúzódó háborúban felőrlődnek az or-szág emberi és anyagi erőforrásai. Békét kell kötni.

Rendi sérelmek Az abszolutizmus előretörése egyben Ma-gyarország különállásának a felszámolását is jelenthet.

A rendi jogok biztosítása törvé-nyekkel.

Vallási kérdés Az ország lakossága többségében protes-táns és a rendi jogokkal is összefügg a kér-dés.

Törvényekkel kell biztosítani a vallásszabadságot.

Erdély helyzete Amíg a kérdés nincs rendezve, nem lehet békét kötni, és Erdély támasza lehet a rendi törekvéseknek.

Vissza kell állítani Erdélyt – török vazallusként – viszonyla-gos függetlenségét.

A hajdúk helyzete Rablásaik már elviselhetetlenek az ország számára

Letelepítve visszavezetni őket a társadalomba.

7. feladat a) Magyarország és Erdély kapcsolata b)

Idézet Értelmezés „…a Magyar korona a németnél lészen” a Habsburgok a magyar királyok „…oltalmokra, javokra lészen…” támogatja a rendeket a dinasztiával szemben „a Magyar Korona (…) magyar kézhez kelne…” ha magyar nemzeti király lenne „…azon Korona alá a régi mód szerint adják magukat …”

egyesüljenek Magyarországgal, álljon helyre a Mohács előtti állapot

c) Ameddig Magyarország trónján a Habsburgok ülnek, addig fontos az önálló Erdély létezése, hogy támogassa a Habsburgokkal szemben a magyar rendeket. Azonban ha Magyarországon ismét magyar királyok lesznek, az erdélyiek újra egyesüljenek Magyarországgal.


80

35. ERDÉLY ARANYKORA ÉS BUKÁSA 1. feladat a) E, T b)

Jellemző szövegrészlet P G T O K É „nagy, friss, fejedelmi, pompás építésű házakat építte-tett vala”

X

„nagy szorgalmatossággal igyekezett az hazában scholákat építtetni”

X

„Bibliohecát különb-különb tudományokhoz tartozó gyönyörűséges jó könyvekkel rakatott, olyat szerzett vala”

X

„az országot a sok kóborlóktól, nyúzó-fosztóktól meg-tisztíttatta”

X

„a fiscus jószágaiban való majorkodásra, gazdálko-dásra jó gondviselőket, udvarbírákat állíttatván min-denütt”

X

„az ország megcsendesítésére, békességnek, törvény-nek helyreállítására (…) fordítá elméjét” X

c) a merkantilizmushoz d) A krónika jelentős forrásértékkel bír, hiszen a szerző a korabeli Erdélyben élt, nem sokkal Bethlen halála után. Még beszélt olyan személyekkel, akiknek közvetlen tapasztalatuk volt Bethlen koráról és a fejedelem személyiségéről. Szalárdi pozitív hangnemben számol be Bethlen politikájáról, intézkedéseiről. Saját korából, a II. Rá-kóczi György meggondolatlansága miatt elpusztított Erdélyből visszatekintve Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelemsége valóban Erdély aranykorának tűnt. 2. feladat a) E, T b)

1. a harmincéves háborúba való belépésének magyarázatát 2. a Habsburgokkal való békekötés okait

c) Szövegrészlet Értelmezés

„(...) az követség csinált hitelt nálam az urak sok esedezésének, (...) s az kegyelmed biztatása bátorított, az magyar nemzetnek akkori veszedelmes állapotjában való segítségére in persona hogy menjek.”

Bethlen utal rá, hogy a magyar rendek kérésére kapcsolódott be a harmincéves háborúba.

„(...) az németnek igája alól az egész magyar nemzet felemelkedik, és minden állapotja restituáltatik (...)”

Vállalta a nem kevés kockázatot, mert remélte, hogy a magyar állam függetlensége visszaállítható.

„(...) az nagy fervor nagy hirtelen megváltozék az emberekben, az hadakozást megúnák (...) hogy nem egy-két hét alatt mehet végben hazájuknak egy római császár keze alól való szabadítása”

Később helyzetét ingatagnak érezte, mert úgy látta, hogy fogy az embe-rek kezdeti lelkesedése.

„(...) bokrosan kezdenek tanácsot tartani, de (…) meghallván a prá-gai szerencsétlen ütközetet (...) elrémültek igen sokan (...)”

A csehek fehérhegyi veresége soka-kat rémülettel töltötte el , Bethlen egyedül maradt.


81

3. feladat a) A) II. Ferdinánd; B) Bethlen Gábor; C) Bethlent a magyar rendek királyává választották; D) ma-gyar király cím; E) hét kelet-magyarországi vármegye b) Bethlen ráébredt, hogy nem egyesítheti Erdélyt és a királyi Magyarországot, így kevesebbel is meg-elégedett. A Habsburgokat pedig nehéz helyzetbe hozhatták volna a harmincéves háborúban Bethlen szövetségesei. c) A érdeke: Bethlen lemondott a magyar királyi címről, s visszaadta a meghódított területek zömét, így a Habsburgok hatalma erősödött a királyi Magyarországon. B érdeke: Bethlen élete végéig megkapott 7 kelet-magyarországi vármegyét, melynek jövedelmei őt illették. d) Egyik fél sem járt rosszul. A Habsburgok viszonylag „olcsón megúszták”, s erőiket más területekre csoportosíthatták át. Az adott helyzetben Bethlen sem remélhetett többet. A legjobban a magyar ren-dek jártak, mert Bethlen hadjáratai biztosították jogaikat az abszolutizmusra törekvő Habsburgokkal szemben. 4. feladat a) Svédország, Észak-német fejedelemség, Franciaország b) Aláhúzandó: Svédország, Északnémet fejedelemség c) Évszámok Politikai Területi Vallási

1621 hét kelet-magyarországi vármegye Bethlen haláláig

a bécsi béke megerősítése (ami vallásszabadságot adott a protestánsoknak)

1645

a rendi jogok megerősítése 7 kelet-magyarországi vármegye

I. Rákóczi György haláláig, de Szabolcs és Szatmár vármegyét Rákóczi fiai örökölhették

a jobbágyokra is kiterjesz-tik a vallásszabadságot

d)

1. Fontosabb évszámok, ese-ményekkel

1620 – Bethlent a magyar rendek királyukká választják; 1621 – a nikolsburgi béke; 1645 – a linzi béke (mindkettő a Habsburgokkal)

2. Fontosabb helyszínek Kassa, Pozsony, Besztercebánya, Nikolsburg, Linz 3. A témához kapcsolódó fogalmak protestáns, katolikus, vallásszabadság, rendi jogok

4. Erdély céljai a háborúban Bethlen célja az ország egyesítése volt, Erdélyből kiindulva

5. Erdély háborús részvéte-lének értékelése (eredmé-nyek, kudarcok)

Mindig a török engedélyével kapcsolódott be a harmincéves háború-ba. Nagy eredmény, hogy a hadjáratok biztosították a magyar rendek jogait. Erdély és a királyi Magyarország nem egyesülhetett. de Er-dély területnyereséggel zárta a háborút (7 vármegye).


82

5. feladat a)

Objektum Szerepe a város jelentőssé válásában

1. kassai dóm A város fontos egyházi központ. (A reformáció idején jelentős katolikus–protestáns hitviták helyszíne város.)

2. városfal A védelmet nyújtó városfal építése a középkori városi kiváltságok egyik legfontosabbika.

3. korszerű olaszbástya A város a XVI–XVII. századi hadászati változások után is védhető maradt és megőrizte katonai szerepét. (Bocskai majd később Thököly is a főváros-ának tekintette.)

4. országút Kereskedelmi utak találkozásánál feküdt. Ez fontos városfejlesztő tényező.

5. a város környéki hegyek

A hegyoldalak szőlőkultúrája a bor miatt fontos, ami a Lengyelország felé irányuló kereskedelmünk fő árucikke. Az ércek a város iparát fejlesztik. A képről következtethetünk arra, hogy a város a hegyek és az síksági területek találkozásánál fekszik, ami fejleszti a kereskedelmet.

b) A képen hajdúk láthatók (buzogánnyal és fokossal), ami a város Bocskai idején betöltött szerepére utal. c) Sok, korábban (és későbbiekben is) jelentős város a hódoltság terültén feküdt, ezért a királyi Ma-gyarország városainak jelentősége megnőtt. Kassa történelmi múlttal rendelkezett, és a korszakban a protestánsok fontos központja lett. Az északra vivő kereskedelmi utak tengelyében fekvő várost erős városfal védte.

36. A KIRÁLYI MAGYARORSZÁG A XVII. SZÁZADBAN 1. feladat a)

Célok Az egyház tekinté-lyének megszilár-

dítása

Katolikus szelle-mű műveltség

A vallásos elmé-lyültség fokozása

A reformáció erő-szakos visszaszorí-

tása

Katolikus egyház

a pápai hatalom erősítése, feddhe-tetlen erkölcsű, képzett papok és püspökök,

a barokk támogatá-sa, oktatási intéz-mények létrehozása

a dogmák tisztázá-sa, a hitélet megszi-lárdítása

index, inkvizíció

Pázmány Péter

papnevelde felállí-tása, a plébániák újraszervezése, rátermett papokkal, építkezések

egyetem Nagy-szombatban, főúri ifjak nevelése, ka-tolikus bibliafordí-tás támogatása

irodalmi tevékeny-ség (prédikációs könyvek)

részvétel a hitvitá-kon, vitairatok, adminisztratív in-tézkedések

b) Feltörte a katolicizmus és az abszolutizmus közötti azonosságot, s maga – így a katolicizmus is – a magyar és a rendi érdekek képviselőjévé vált. Idézet: „…de csak addig durál az német nemzet előtt, mígnem Erdélyben magyar fejedelem hallatik floreálni…” c)

Sajátosságok Magyarázat

Területi nyugatról kelet felé terjedt – az északi országrészben kevésbé

a Habsburg hatalom közelsége, Itália közelsége, török fenyegetettség

Társadalmi az arisztokrácia felől terjedt az alsóbb rétegek felé

Pázmány tevékenysége az arisztokrácia megnye-résére koncentrált, ők nyerhettek legtöbbet a katolikus hitre való áttéréssel


83

2. „Ím a kereszténységet mind előszámlálánk, s nyilván látjuk, ezektűl nem lehet a segítség úgy, hogy légyen fundamentuma a mi szabadságunknak. De engedjük meg, lehessen, engedjük meg, sok idegen népek jönnek segítségünkre, de ha idegenen fog állani a hadakozásnak administratiója, bizonyára semmit nem bizakodhatunk. (…) Ne adja Isten azt, hogy az én pennám az idegen nemzeteknek akármelyikérül is igyekezzék gyalázato-kat írnia: nem az én célom az, mert tudom minden nemzetnek maga dicsőségét elengedendőképpen mindennap históriákkal is bizonyítani; de azt a következtetést kévánom kimondani, hogy mi magyarok ne tegyünk fundamentumot senki vitézségében, hanem míg Isten ép kezet lábat adott kinek-kinek, azon erőlködjék, hogy az idegenek ne legyenek szükségesek fő részben, hanem járulékos segítségkép-pen, mert bizonyára az mi sebünk senkinek úgy nem fáj mint minekünk, senki nem érzi nyavalyánkat úgy mint mi. Tehát következik abból, hogy senki olyan serényen is nem nyúl az orvossághoz, mint minékünk kellene nyúlnunk, főképpen ha az az orvosság veszedelemmel jár.” (Zrínyi Miklós: Az török áfium ellen való orvosság, 1661) a)

Félkövér Aláhúzott Dőlt betűs

Állítások Nem várhatunk segítséget a keresztény népektől.

Nem bízhatunk az idegenek segítségében.

Nem biztosítja majd a sza-badságunkat.

Indoklás Mert le vannak kötve, meg-osztottak.

Nem érdekeltek segítség-nyújtásban, nem az ő prob-lémájuk a török uralom.

Az idegenek erőkifejtésükért jogokat is követelnek, ami a szabadságokat csorbítja.

b) Az országnak főként a saját erejéből kell kivívnia függetlenségét. c) Az idegenek segítsége csak kiegészítheti harcunkat. 3. 4. feladat „(…) Magyarországban Szentgotthárdnál a római császár ármádiája győzedelmet veszen a török tábo-ron. Mert midőn a török császár nagy hadat küldött volna Magyarországban a fővezér vezérlete alatt, a német tábor is generál Montecuccoli vezetésével lejöve Szentgotthárdhoz, lévén a francia királytól küldetett segítség is mellette, (…) A török lebecsülvén a keresztény hadat, a folyóvízen janicsárságát és lovas hadának egy részit által költözteti, azon éjszaka hirtelen való záporeső miatt a víz felette meg-áradván, a fővezér a hátramaradott hadakkal által nem költözhetik. Generál Montecuccoli élvén a jó alkalmatossággal, a vízen általköltözött pogányság ellen rendelt seregekkel ellene megyen és mind a németek, mind a franciák emberül verekedvén, megverik a törököt, tizenkétezernél többen veszvén el a harcon. (…) Látván a fővezér a rajta esett szerencsétlenséget, különben is parancsa lévén a portától, hogy jó okkal s móddal csak megbékéljék a német császárral, mivel már akkor velencések ellen készíti vala a török császár minden erejét (…). Kihez képest a fővezér generál Montecuccoli küldvén követét, csakhamar a két nemzet között húsz esztendeig való békesség szereztetik a német császárnak nagy kisebbségivel, Magyarországnak pedig felette nagy kárával s romlásával.” (Cserei Mihály: Erdély históriája) a) francia segítség érkezett, ügyesen vezették a keresztény hadakat, a török lebecsülte az ellenséget, a németek és a franciák vitézül harcoltak b) Azonosságok: a török alábecsülte a keresztényeket, a keresztények jól harcoltak Eltérések: A tankönyv bemutatja Nyugat kibontakozó gazdasági, haditechnikai fölényét és az Oszmán Birodalom hanyatlását is. Okok: A kortárs a cselekményre koncentrált, nem rendelkezett a mi távlatunkkal. c)

Szövegrészlet Értelmezés „a német császárnak nagy kisebbségivel” A császár túl nagy engedményt tett a töröknek. „Magyarországnak pedig felette nagy kárával s romlásával”

A török kezén hagyott várakat, s nem folytatták a harcot az ország felszabadításáért.


84

5. feladat a) Sérelmezi, hogy a az idegen uralkodóház nem űzi ki a törököt Magyarországról. b) Törökkel kapcsolatos politika: „…hívebb az töröknek, hogy sem kereszténységnek, kit jobban kí-ván barátjának, utolsó értéke, sőt országi vesztésivel is megtartani…” Vasvári béke: „…ada mindnyájunkat országostul az töröknek;” b) Például:

Habsburg Birodalom

Oszmán Birodalom

Magyarország

Nyugat-magyarországi főnemesség

Kelet-magyarországi főnemesség

fele

keze

t

fele

keze

t

gazd

aság

véde

lem

cím

ek

rend

i jog

ok

rend

i jog

ok

összecsapás fő iránya tám

ogat

ás

mel

lékh

adsz

ínté

rgazdaság

c) A nyugat-magyarországi főnemesség a XVII. század második felében egyre több szállal kötődött a Habsburg-dinasztiához. Többségében már katolikus volt, ők adták a magyarországi államapparátus vezetőit, gazdasági kapcsolataik egyre bővültek a birodalom nyugati felével. A döntő azonban az volt, hogy ezek a főurak folytonos harcban álltak a törökkel, s nyilvánvalóvá vált, hogy a török kiűzését kizárólag a Habsburg Birodalomtól remélhetik. Így számukra a szentgotthárdi győzelmet követő vasvári béke (1664) elfogadhatatlan volt. Szervezked-ni kezdtek a dinasztia ellen, azonban Erdély bukását követően már csak a töröktől remélhettek tényle-ges segítséget. Ez tarthatatlan helyzetet eredményezett: a szultánhoz kellett volna fordulniuk azért, mert a Habsburgoknak nincs szándékukban kiűzni a törököt. Kilátástalan helyzetükben többször meg-gondolták magukat. Az uralkodó sokszor megbocsátott az összeesküvő, majd magukat feladó főurak-nak, mivel leginkább rájuk támaszkodhatott. Lekötötte a Habsburgokat a francia politika is. Végül azonban I. Lipót elérkezettnek látta az időt az abszolutizmus bevezetésére, és lecsapott. 6. feladat a) adománylevél, megerősítés b) A szultán elismeri Thökölyt felvidéki fejedelemnek. c)

Forrásrészlet Tömörértelmezés „…a 40 000 piaszter adót évente beszállítja az én császári kincstáramba…” A török adófizetője lesz.

„hadjáratom alkalmával csapataival jelenjék meg (…) az én császári szolgálatomban semmit ne mulasszon el…”

Segédhadakkal kell támogatnia a törököt.


85

d) Erdély függőségére emlékeztet e) a vasvári békével f) A Habsburgok magyarországi kudarcait gyengeségként értelmezték és ki akarták használni az al-kalmat. 7. feladat a)

Sérelmes intézkedések 1681-es országgyűlés rendelkezései (a törvénycikk száma és tartalma)

Mely rétegek maradtak továbbra is elégedetlenek?

Ellenreformáció nincs a szövegben utalás nemesség, polgárság, jobbágyság

Magas adók XII. tc. – eltörlik a Wesselényi-összeesküvés utáni adókat -

A rendi alkotmány felfüggesztése

I. tc. és X. tc. – nádort választanak és megerősítik a rendi jogokat -

A végváriak elbocsátása V. tc. – visszaveszik őket a várakba - b) vitézlő rend / végváriak

37. A TÖRÖK KIŰZÉSE MAGYARORSZÁGRÓL 1. feladat a)

1. Anyagi és diplomáciai segítséget adott. 2. XIV. Lajost rávette a Habsburgokkal való fegyverszünetre. 3. Elősegítette-támogatta a törökellenes Szent Liga létrejöttét.

b) Habsburg Birodalom, Lengyelország, Velence c) Okai: a keresztény világ lelkesedése Bécs felmentése után, a pápa unszolása, Feltételei: Az Oszmán Birodalom meggyengülése, a keresztény hatalmak összefogása Irányai: Dél, Délkelet Céljai: a török kiűzése Európából (a Balkánról) Eredménye: keresztény győzelmek, majd megtorpanás Következmények: 1.Oszmán Birodalom – súlyos vereség, az erőforrások kimerülése, békét kért 2. Magyarország – a Temesköz kivételével felszabadult d) Évszám Esemény Jelentősége 1684 Megalakult a Szent Liga Végre van törökellenes keresztény összefogás! 1685 Érsekújvár elfoglalása Összeomlik Thököly fejedelemsége. 1686 Buda felszabadítása Döntő fordulat a háború menetében. 1687 Csata Nagyharsánynál Keresztény győzelem a szultáni főerők felett.

1697 Savoyai Jenő Zentánál átkelés köz-ben szétverte az ellenséget

A török belátta, hogy nem tudja visszaszerezni Magyarországot

1699 Karlócai béke Magyarország a Temesköz kivételével felszabadult. 2. 3. feladat a) a térképvázlat kitöltése b) Végre összefogás volt a török kiűzése érdekében. Az ostromlók jelentős számbeli és haditechnikai fölényben voltak. A török felmentő sereg nem tudott bejutni a várba.


86

4. feladat a) E, J, P, T b)

Jelölés Cím Tartalom aláhúzott Területi kérdések Erdély a császár, a Temesköz a török uralma alatt marad. dőlt betűs Legyen béke! Szűnjenek meg az ellenséges betörések. félkövér Határvonalak A békében rögzített határokat tiszteletben kell tartani. c) A békeszerződés megtiltja a hajdúk támogatását. A Habsburgok tapasztalhatták, hogy a nagy harci erőt jelentő hajdúk többnyire a Habsburg-ellenes magyar erők mellé álltak. d) A karlócai béke (1699) értelmében – a Temesköz kivételével – az egész ország felszabadult a másfél százados török elnyomás alól. Elhárult az akadály az ország területi, politikai és közigazgatási egyesí-tése elől. Erdélyt ugyanakkor nem egyesítették Magyarországgal. A magyarok nem szerepeltek a békét aláíró felek között, ami mutatta, hogy Bécs alárendelt területnek tartja Magyarországot, amellyel sza-badon rendelkezhet. 5. feladat a)

Kérdések A kérdés szabályozása Pontok

Törvényhozás A fontos ügyek megtárgyalása az évi országgyűléseken tör-ténik, de a megtárgyaltak megerősítésének jogát az uralkodó fenntartja magának.

„Tizedszer”

Közigazgatás A császár ígéretet tesz rá, hogy a hivatalokat erdélyiekkel (magyarokkal, székelyekkel, szászokkal) tölti be, s nem hatá-rozza meg vallási alapon a betölthető hivatalokat.

„Ötödször”

Hadügy

Arra hivatkozva nem szervez a helybeliekből őrsereget, hogy az túlzottan megterhelné a tartományt és kincstárát; ehelyett Erdély élére német tábornokot állít, akinek csak katonai ügyekre terjed ki a hatásköre.

„Tizenhetedszer”

Kiváltságok

Elismeri a korábbi birtok- és címadományozásokat, kivált-ságokat. Rögzíti a székelyek adómentességét a jövőre nézve is, cserében a haza védelmében a saját költségükön kell ka-tonáskodniuk.

„Másodszor” „Tizenegyedszer”

Katolikus egyház Segíti a katolikus egyház előretörését (templom Kolozsvá-rott, Gyulafehérvárott, jogok a katolikus közösségeknek. „Először”

Más egyházak Tiszteletben tartják az Erdélyben kialakult vallási helyzetet, a „bevett vallások” egyenrangúságát. „Először”

b) Udvar: Az uralkodó számára az volt a fontos, hogy a magyar rendek ne erősödjenek, ezért Erdélyt Magyarországtól elválasztva, közvetlenül az udvarnak alárendelve kormányozta; az erdélyi rendeket megnyerte a Diploma Leopoldinummal. Erdélyi rendek: Számukra az volt a legfontosabb, hogy szabadságaikat, kiváltságaikat megőrizzék, s ezt a császár biztosította nekik. c) Erdélyt nem csatolták Magyarországhoz, hanem külön kezelt tartományként a Habsburg Birodalom részévé vált. Elvben az erdélyi főnemesek közül kinevezett kormányzó (gubernátor) irányította a király nevében, de a valódi hatalom az itt állomásozó császári hadsereg parancsnokának kezében maradt.


87

6. a)

Szövegrészlet Értelmezés „(...) Magyarországnak s kapcsolt részeinek összes karai és rendjei kinyilatkoztatják, hogy mostantól jövőre s örök időkre senkit mást, mint fenncímzett Ő császári és királyi felségének saját ágyékából származott fiörökösei közül (...) fogják törvényes királyuknak s uruknak ismerni”

A rendek lemondtak a szabad királyválasztás jogáról (elismerik a Habsburg uralkodót és fiúörö-köseit törvényes királynak).

„(...) valahányszor ily felavatás újból bekövetkezik, a fentebb kije-lentett hitlevélben foglalt cikkelyek előrebocsátandó elfogadása, vagy királyi biztosítása s e felől oly alakban, mint elődei teljesítet-ték, leteendő eskü után, országgyűlésileg, e Magyarországon belül, meg fogják koronázni.”

A koronázásra Magyarországon mindig azután kerülhet sor, hogy az uralkodó esküt tett a nemesi kiváltságok megtartására.

„(...) beleegyeztek, hogy az ellentmondás s ellenállás szabadságá-ról beiktatott emez előbb mondott záradékot, (...) letett koronázási esküből is, e jelen törvényes rendelettel kizárják s eltávolítsák.”

A rendek lemondtak az Aranybul-la ellenállási záradékáról is.

b) 1. Ettől kezdve a Habsburg uralkodók fiúági utódai „automatikusan” követték apjukat a magyar tró-non, a rendek ebbe nem szólhattak bele. 2. Az uralkodóknak továbbra is esküt kellett tenniük a nemesi kiváltságok megtartására. 3. A Habsburgoké, mert a törököt I. Lipót csapatai űzték ki az országból. 7. feladat Amikor Kara Musztafa török nagyvezér körülzárta Bécset (1683), Nyugat-Európa hatalmai is úgy érezték, tenniük kel valamit a török veszély elhárításáért. A pápa, XI. Ince vezetésével 1684-ben létre-jött a török ellenes nemzetközi szövetség, a Szent Liga (tagjai: a Habsburg Birodalom, Lengyelország, Velence, néhány német fejedelem és 1686-tól Oroszország is). A Liga feladatának tűzte ki a török ki-űzését Magyarországról, hogy a nyugat-európai területeket biztonságban tudhassa. A császári sereg 1684-ben Buda visszavételével kísérletezett 50 ezer katonával, de nem járt sikerrel. 1685-re felszaba-dult a Dunántúl északi része és a Felvidék túlnyomó része. 1686-ban újabb támadás indul Buda fel-szabadítására. A támadás fővezére Lotharingiai Károly lett, aki a vár északi oldalán állomásozott 40 ezer fővel. A déli oldalon Miksa Emánuel sorakoztatta fel 21 ezer főnyi seregét. Bár a seregben 15 ezer magyar is harcolt, a magyaroknak nem engedélyezték önálló hadtest felállítását, ezért szétosztva harcolnak különböző parancsnokok alatt. Szeptember másodikán bevették Budát, s a városban nagy vérfürdőt rendeztek. Buda visszafoglalása után a Szent Liga csapatai üldözőbe vették a visszavonuló nagyvezér seregét, október 22-én Pécset, 23-án Szegedet foglalták vissza. 1687-ben a nagyharsányi csatában megsemmisítő vereséget mértek a török főseregre: ebben az évben felszabadult a Dunántúl és az Alföld nagy része. 1688-ban Lippa és Belgrád visszafoglalása következett, 1689-ben pedig már Szerbia jó részéről is kiszorultak a törökök. A felszabadító harcok során felszámolták a Habsburg-ellenes magyar erőket is (pl. Munkács elfoglalása 1688-ban). A törökök szövetségese, Thököly meg-próbálta Erdélyt visszafoglalni, de időleges siker után kiszorult a területről (1690). 1697-ben Savoyai Jenő birodalmi fővezér Zentánál nagy győzelmet aratott, s a szultán béketárgyalásokra kényszerült. A békét a keresztény sereg is elfogadta, mert a Balkánon a török sereg javára változott a stratégiai hely-zet (rövidebb utánpótlási vonalak). Az 1699-ben megkötött karlócai béke értelmében a Temes-vidék kivételével egész Magyarország felszabadult. A karlócai békét a magyar rendek megkérdezése nélkül kötötték. A Habsburgok fegyverrel szerzett területként kezelték Magyarországot. Az új berendezkedés sértette a az ország önállóságát, s a rendek jogait. Ennek jelei: az adók megemelése, a fegyverváltság megkövetelése a régi birtokokért, a katonaelemek jobbágysorba süllyesztése. Fennmaradt Erdély kü-lönállása is. Az intézkedések, az abszolutizmusra való törekvés a magyar társadalom jelentős részét szembeállította a Habsburgokkal.


88

38. A TÖRÖK KOR MÉRLEGE 1. feladat a) 3-4 millió főről 2-4 millió főre csökkent b) Az európai adatokkal való összevetés mutatja leginkább a pusztulást. Európa legtöbb országának népessége a vizsgált időszakban átlagosan másfélszeresére nőtt, míg nálunk csökkent vagy stagnált a népességszám. c) Bevándorlás is volt, így a veszteségek stagnáló lélekszám esetén is jelentősek. d) az emberek elhurcolása, tömeges legyilkolása, éhínségek e) a háborús viszonyok f) Kaba, Szoboszló g) 1. elmenekült; 2. erősségekbe húzódott, s szembeszállt a rablókkal 2. feladat a) a magyarság aránya csökkent b)

1. a magyarlakta alföldek és folyóvölgyek váltak leginkább a háború áldozataivá 2. a magyarságot nem erősítette bevándorlás, míg a nemzetiségeket igen

c) 1. a Délvidéken (a szerbek és a horvátok aránya nő) 2. Erdély (a románok aránya nő)

d) belső vándorlás / egy terület etnikai jellegének megváltozása e) A térkép jelöli a Szlavóniából Nyugat-Magyarország felé vándorló horvátokat. 3. feladat „Tiszteletre méltó, és szeretett hívünknek, Csernovics Arzénnak, a keleti egyház görög szertartású rácai érsekének, az említett görög szertartású és rác nemzetiségű püspököknek és minden más egyházi és világi rendeknek, kapitányoknak, alkapitányoknak és egész közösségnek… hogy császárságunk és uralmunk szelídségét és vonzó voltát mindjárt a küszöbön érezzétek, kéréseiteket velünk született kegyelmességünknél fogva elfogadtuk és kegyelmesen elhatároztuk: hogy a görög szertartású keleti egyházhoz tartozók szokása és szabálya szerint szabadon használjátok a régi naptárt és ahogyan eddig, a jövőben is sem egyházi, sem világi rendek nektek kellemetlenséget ne okozzanak, hanem szabadság-tokban legyen magatok között saját hatalmatokból rác nemzetiségű és nyelvű érseket állítani, akit az egyházi és a világi rend közösen választ. Az érsek pedig szabadon rendelkezhetik a görög szertartású összes keleti egyházakkal, püspököket szentelhet, a monostorokba papokat helyezhet, a szükség sze-rint templomokat építhet a saját hatalmából, a városokba és falvakba rác papokat helyezhet. (I. Lipót-nak a szerbeknek 1690-ben nyújtott kiváltságleveléből) a) a görögkeleti egyházra és a szerb katonákra (aláhúzás) b) (sárga kiemeléssel)

1. maguk választják meg egyházi vezetőjüket 2. egyházi ügyeikben saját vezetőjük határoz

c) biztosítja a szerbek különállását Magyarországon e) a magyar rendekkel szemben – az uralkodó a szerbeket felhasználhatta a magyar rendekkel szem-ben (a Rákóczi-szabadságharc során ez be is következett) 4. feladat a)

Következmények Térképek alapján Kép alapján Egyikből sem 1. A futóhomok megjelenése X 2. A településhálózat pusztulása X 3. Az erdők pusztulása X 4. Az épített környezet pusztulása X


89

b) 3.–1.; 2.–4. c) Erdők: a hadseregek tüzelő- és építőfa igénye miatt kivágták az alföld erdeit. Homok: felhagytak a földműveléssel, a táj elvadult, a száraz éghajlat miatt megjelent a futóhomok. 5. feladat a) 1. marhakereskedelem; 2. bányászat b) 1. a marhakereskedelem az Alföldön; 2. a bányászat a Felvidéken és Erdélyben c) 1. Lengyelország; 2. Csehország; 3. osztrák tartományok; 4. Észak-Itália d) főleg iparcikkeket hoztunk be 6. feladat a)

Kivitel Behozatal Élelmiszer x x Élőállat x Iparcikkek és fémáru x b) Külkereskedelmi mérleg: a kivitel és a behozatal értéke közötti arány. Pozitív külkereskedelmi mérleg: amikor a kivitel nagyobb, mint a behozatal. Negatív külkereskedelmi mérleg: amikor a kivitel kisebb, mint a behozatal. c) Ha az árucikkek ára megváltozik, változhat a külkereskedelmi mérleg egyenlege. Például negatív egyenleg pozitívra változhat, ha a kivitt áruféleségek ára emelkedik, míg a behozott árucikkek ára csökken a piacon.

39. A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC 1. feladat a) Az ábrába beírandó nevek, föntről lefelé: I. Rákóczi György → II. Rákóczi György → I. Rákóczi Ferenc – Zrínyi Ilona b) I. Rákóczi György – bekapcsolódott a 30 éves háborúba a Habsburg-ellenes oldalon. II. Rákóczi György – Habsburg-ellenes politika. I. Rákóczi Ferenc – a Wesselényi-mozgalom egyik vezetője. Zrínyi Ilona – három évig védte Munkács várát a császári csapatok ellen. c)

1. Thököly Imre – ő volt II. Rákóczi Ferenc nevelőapja, Zrínyi Ilona második férje. 2. Zrínyi Péter – II. Rákóczi Ferenc nagyapja, akit a Wesselényi-mozgalomban való részvétele miatt a Habsburgok kivégeztek.

2. feladat a) Társadalmi rétegek Sérelmek

Főnemesség Kierőszakolták, hogy lemondjanak szabad királyválasztó jogukról – (örökletes királyság), eltörölték az Aranybulla ellenállási záradékát. Fizetniük kell vissza-kapott ősi birtokaikért (újszerzeményi jog).

Nemesség Kizárják a nemeseket az ország ügyeinek intézéséből, az ország területének nagy részét elvették törvényes birtokosától.

Vitézlő rend Elvesztették megélhetésüket, az erődökben többnyire nem magyarok szolgálnak (az udvar nem engedélyez önálló magyar hadsereget)

Polgárság Növekvő terhek – az adók felemelése, új illetékek kivetése.

Jobbágyság Növekvő adók, az országban állományozó katonaság beszállásolásának terhe (forspont, porció).


90

b) Rákóczi kiáltványában a nemességet ért sérelmek vannak többségben, mert Rákóczi jól tudta, hogy a nemességet is meg kell nyernie a szabadságharc ügyének, különben harca kudarcra van ítélve. c) Rákóczi a külföld számára is ki akarta nyilvánítani, miért indította meg a harcát, remélte, hogy ily módon nem tekintik őt lázadónak és külföld segítségéhez juthat. d) A rendeket megfosztották a szabad királyválasztás jogától és az Aranybullába foglalt ellenállás jogától. e) Jogosan, mert már apja, I. Rákóczi Ferenc is választott erdélyi fejedelem volt. Rákóczit az erdélyi rendek 1704 júliusában Erdély fejedelmévé, a magyar rendek pedig 1705 szeptemberében a szövetke-zet rendek vezérlő fejedelmévé választották. 3. 4. feladat a)

Létszám (ezer fő) Év kurucok császá-

riak Magyarázatok

1703 2 2 A szabadságharc kezdetén egyik sereg sem volt nagy létszámú: a kuruc azért, mert kezdetben kevesen csatlakoztak, a császári seregek nagy részét pedig a spanyol örökösödési háborúban használták fel.

1705 8 4 A kezdeti sikerek hatására jelentősen nőtt a kurucok létszáma. A császári-ak pedig a höchstädti győzelem után több katonát tudtak a nyugati frontról a magyarországi hadszíntérre küldeni.

1707 kb. 10,5 kb. 3,5 A kurucok erdélyi és dunántúli sikerei a sereg létszámának további növe-kedéséhez vezettek. A császári erők még mindig nagy mértékben le voltak kötve nyugaton.

1709 4 3 Miután 1708-ban a kuruc főerők vereséget szenvedtek a létszámra jóval kisebb császári seregtől, a kuruc had jelentős része szétszéledt, nem har-colt tovább az egyre kilátástalanabbá váló ügyért.

1711 2 5 A franciák újabb vereségei (1709) után növelték Magyarországon a csá-szári erők létszámát, a kurucok Északkelet-Magyarországra szorultak vissza, és soraikat a pestis tizedelte.

b) A létszámadatok nem adnak teljes körű magyarázatot. A vereségek oka az volt, hogy a kuruc hadse-reg kisebb harci értékkel bírt, mint a reguláris császári csapatok (fegyelmezetlenség, rosszabb fölsze-reltség, kevésbé képzett). c)

Kuruc hadsereg Császári hadsereg

Előnyök könnyűlovas harcmodor, mozgékonyság, lelkesedés, ellenállhatatlan a portyákban, rajtaütésekben

fegyelmezett, szervezett, kiképzett és jól felszerelt haderő

Hátrányok nem képes nagyobb csatákban a győzelem kivívására és összehangolt hadmozdulatok-ra (nem elég fegyelmezett)

kevésbé mozgékony, nem ismeri eléggé a terepet, a portyázásokkal szemben sok eset-ben tehetetlen


91

5. feladat a)

Szövegrészlet Értelmezés „az Austriai Háznak (...) ő királyi hatalmával, és authoritasával [tekintélyével] gonoszul élvén”

A Habsburg-ház visszaélt hatalmával, tekintélyé-vel.

„és nem lévén maga kötelességére (mely Hazánk írott törvényeiben, és a hittel meg erősített diplo-mákban bőven le van ábrázolva)”

Nem tartotta be a magyar törvényeket, nem a ma-gyar érdekek szerint tevékenykedett.

„semmi tekintete, különb-különb féle színek alatt nyilván való erőszak-tételre, vérontásra”

A vérontástól és erőszak alkalmazásától sem riadt vissza, azt nem helytelenítette.

„és ezen Magyar Nemzetnek feltett eltörlésére kifakadott, (...) az Ország lakos Rendeinek, és azoknak szabadságinak nyilván-való ellenségévé változtatta magát”

A magyar nemzet eltörlésére tett kísérletet azzal, hogy az ország rendjeinek szabadságjogait korlá-tozta.

„(…) e mostani hadakozásunknak továbbvaló folytatásához, régi szabadságaink helyre hozása kedvéért, feles költség kívántatván,”

A harc további folytatása érdekében a kuruc ál-lam adót vetett ki, melyet a nemességnek is fizetni kellett.

„(...), két millió pénzbeli segítség adást rendeltünk közöttünk, Országunkban kiszedetni”

A mindenkire érvényes adó kivetése kétmilliós bevételt célzott meg.

„(...) mindazok, akik ennek a háborúnak a végéig hűségesen és állhatatosan kitartanak, saját szemé-lyükben (…) földesuraik joghatósága alól örökre felszabadítottak,

Ígéretet tettek, hogy a háború végéig kitartó job-bágykatonák örökre felszabadulnak földesuraik joghatósága alól.

„gondoskodni fog lakóhelyükről is a hajdúvárosok mintájára különleges kiváltságok adományozásá-val, ha a fenséges fejedelem előtt jelentkeznek.”

Egyúttal kollektív kiváltságokra is ígéretet kaptak (hajdúszabadság)

b) Azért, mert ebben a pontban fogalmazzák meg, hogy a Habsburgok miért váltak méltatlanná a ma-gyar trónra. c) A szabadságharc egyre inkább hanyatló szakaszába lépett, ezzel a rendelkezéssel a jobbágyságot próbálták mozgósítani. A hanyatlást azonban már így sem sikerült megállítani. 6. feladat a)

Pontok Rövid kivonat

„Először” Az udvar kegyelmet kínált Rákóczinak, ingó és ingatlan vagyonát helybenhagyta és megerősítette.

„Másodszor” A szabadságharc mindazon résztvevői, akik hűségesküt tesznek a Habsburg királynak, kegyelmet kapnak, és elkobzott javaikat is visszakapják.

„Harmadszor” Ígéretet tesznek a szabad vallásgyakorlat biztosítására.

„Kilencedszer” Megígérik, hogy Erdély és Magyarország jogait, kiváltságait és szabadságjogait tisz-teletben tartják, és többé nem szolgáltatnak ürügyet viszálykodásra.

„Tizedszer” Ígéretet tesznek rá, hogy a rendek az elkövetkező országgyűlésen egyéb sérelmeiket és kívánságaikat is előadhassák, s az országos méltóságokra is e haza szülötteit emelik.


92

b) Szatmári-béke Ki tett engedményt? Sérelmek igen nem részben rendek dinasztia

A szabad királyválasztás jogának eltörlése X X

Az Aranybulla ellenállási zára-dékának eltörlése X X

Új szerzeményi bizottság műkö-dése X X

A rendi jogok korlátozása X X A szabad vallásgyakorlat akadá-lyozása X X

c) 1711-ben írták alá a magyarok és az udvar képviselői a szatmári békét, amely kölcsönös engedmé-nyeken nyugvó megállapodás volt, így a Habsburgok és a magyar rendek kompromisszumként értékel-hető. Mivel a békekötés a kurucok katonai veresége után született, a béke feltételei kedvezőnek ítélhe-tők a kurucok számára. A szabadságharcban való részvételért senkit nem vontak felelősségre, ha elis-merte az uralkodót, sőt, a birtokaikat is visszakapták. Az uralkodó biztosította a rendi jogokat és a szabad vallásgyakorlatot, az Újszerzeményi Bizottságot pedig megszüntették. A szabad királyválasz-tást és az ellenállási záradékot ugyanakkor nem állíthatták vissza. A birodalmon belüli rendi különál-lást elnyertük, de az ország a korábbiaknál erősebben betagozódott a Habsburg Birodalomba. 7. feladat Évszám Esemény Jelentősége

1703 II. Rákóczi Ferenc brezáni kiáltványában fegyverbe szólít. Ez jelentette a Rákóczi-szabadságharc kezdetét.

1705 a szécsényi országgyűlés A kuruc sikerek hatására a rendek II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé választották.

1707 az ónodi országgyűlés Kimondták a Habsburg-ház trónfosztását; általános adózást iktattak törvénybe.

1708 a trencséni csata A kurucok súlyos vereséget szenvedtek, és innentől kezd-ve a szabadságharc szinte állandó védekezésre szorult.

1710 a romhányi csata A szabadságharc utolsó jelentős csatája.

1711 a szatmári béke

Lezárult a szabadságharc. Reális kompromisszumként értékelhető az udva és a magyar rendi-nemzeti erők között. A függetlenség kivívása nem sikerült, de a biro-dalmon belüli rendi különállást elértük.

40. MŰVELŐDÉS ÉS ÉLETMÓD A KORA ÚJKORI MAGYARORSZÁGON 1. feladat a) E, Egy b) A reformáció szerint a hit egyedüli forrása a Biblia. Ezért fontos, hogy a hívekhez eljusson a Biblia tanítása, ami csak anyanyelven volt lehetséges. c) Kiemelendő: „… az nagy Istennek tisztességére, az ő házának épülésére néztem ez dologban…” d) A hit érdekében, szolgálatában végezte el a fordítást. e) Segítette a magyar nyelv fejlődését, az olvasás terjedését. d)

Név Évszám A munka eredménye Újlaki Bálint–Pécsi Tamás Báthory László Ismeretlen Pesti Gábor Sylvester János

XV. század közepe Mátyás uralkodása 1539 1533 1541

„huszita Biblia” – részletei maradtak meg teljes fordítás – elveszett teljes fordítás – részletek maradtak meg Újszövetség Újszövetség


93

2. feladat a) 1. oktatás; 2. könyvnyomtatás; 3. írni-olvasni tudás b) 1. a felekezetek elhelyezkedése; 2. az etnikumok elhelyezkedése; 3. kiváltságolt területek c) Az iskolaalapítások követték a felekezeti viszonyok változását. d)

1. a könyvek és az írni olvas tudás terjesztése 2. a tudományok terjesztése, ország virágzása és gazdagsága érdekében

3. feladat a) „soha a Szentírásban csak egy cikkelyt sem találnak azokban, amiket ellenünk vitatnak.” b) Pázmány az örök kárhozatra jutás veszélyével fenyeget. c) Mert kevés a katolikus pap. d) ízes magyar nyelv, szókimondás, könnyen érthető színes képek stb. e) A magyar a híveknek szükséges, a deákot meg kell hagyni az egyháztudósoknak. 4. feladat a) Bal oldali kép: a sárospataki vár Perényi-szárnya – késő reneszánsz Jobb oldali kép: a győri karmelita templom – barokk stílus b) reneszánsz: boltozatok, oszlopok, ablakok, lépcsőkorlát oszlopai – barokk: íves homlokzat, a torony formája, a bejárati oszlopok, díszítések 5. feladat a) A végvárakat jelentős számban idegen zsoldosok védték. b) Mert a végvárak ellátásáért a Habsburg-kormányzat felelt, s az uralkodó jobban bízott az idegen zsoldosokban, mint a magyarokban. Ebből az a probléma adódott, hogy ostrom esetén a földjüket védő magyarok ki akartak tartani, míg az idegen zsoldosok könnyebben átadták a várat, szabad elvonulás fejében. c) 1. megélhetés; 2. a harckészség fönntartása, virtus; 3. az ellenség nyugtalanítása d) A kép a bajvívásban a virtust, a lovagias magatartást emeli ki. 6. feladat a) Cél: A tudomány, a műveltség szintjének emelése Magyarországon. Forrásrészletek: „a tudomány dolgában mindazoktól [más európai nemzetektől] olyan messze marad-tunk (…) igyekezettel kívántam avagy csak egyiknek megelőzésére orvosságot keresni” b)

1. a tanárképzés javítása 2. a tanítás módszerének javítása 3. az új tudományos eredmények hozzáférhetővé tétele magyar nyelven

c) Mindegyikben. Tanítás, tantervek, tananyagok (Magyar logikácska). A legkiemelkedőbbet talán a tudományos eredmények magyar nyelven történő átadása terén érte el az Encyklopaedia című könyvé-vel. 7.


94

MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN. TÉRKÉPES FELADATOK 31/5. feladat a)

2. a török felé indultak Az Alföldön voltak a legjelentősebb mezővárosok, amelyeknek polgársága Dózsa legfőbb bázisát

jelentette (verseny a nemesi árutermeléssel). b)

2. A vár az ország belsejébe vivő dunai országutat őrizte. Nem voltak jelentősebb várak észak felé.

36/3. feladat c) Stratégiai: A török utánpótlási vonalának elvágása. Politikai: A török sebezhetőségének bizonyítása.

A GAZDASÁG FEJLŐDÉSE A XI–XVII. SZÁZADI EURÓPÁBAN (ÖSSZEFOGLALÁS) 1. feladat a)

6 év

legelőváltó

szántó ugar

évente

ugar

tavaszi őszi

éventekétnyomásos

háromnyomásos

eszközök és módszerek fejlődése

tavaszi

tavaszi

őszi tavaszi

őszi

őszi

ugar

ugar

ugar

1. dűlő

2. dűlő

3. dűlő

b) Általános értékelés: A művelési módok egyre hatékonyabban hasznosítják a rendelkezésre álló földterületet. Kétnyomásos: Már a földterület felét művelik, másik felét pihentetik és legelőként újítják meg. Háromnyomásos: Már a föld kétharmadát művelik, csak harmada a legelő. Vetésforgó: Az egész fölterületet művelik, a takarmánynövények révén és trágyázással újítják meg a földek termőerejét.


95

c)

d) A mezőgazdaság a középkorban a gazdaság legfontosabb ágazata volt, így helyzete lényeges hatás-sal volt a történeti folyamatokra. A IX–X. századi mezőgazdasági fellendülés a népesség gyors növe-kedését, majd a helyi kereskedelem fejlődését, az árutermelés és a pénzgazdálkodás elterjedését okoz-ta. Mindezek nyomán megindult a középkori városfejlődés, ami a rendiség kialakulásának egyik döntő tényezője volt. A XIV. század nagy demográfiai és politikai válságában is jelentős szerepet játszott a mezőgazdaság számos okra visszavezethető visszaesése. A nagy földrajzi felfedezések után Nyugat-Európa tőkés fejlődésének alapja a mezőgazdaság fejlődése. Különösen megfigyelhető ez Angliában (bekerítések, tőkés bérlet). Közép- és Kelet-Európa is kihasz-nálta a mezőgazdasági áruk iránt a XVI–XVII. században megmutatkozó nyugat-európai keresletet: föllendült a nemesi árutermelés, ami itt a nemesség megerősödését, az abszolutizmusra törekvő ural-kodók kudarcát okozta. A XVII. századi „kis jégkorszak” mezőgazdasági problémái az egész gazda-ságra kihatással voltak. 2. feladat a) céh manufaktúra

XI. szá-zad

XII. szá-zad

XIII. század

XIV. század

XV. szá-zad

XVI. század

XVII. század

Nyugat-Európa

Közép-Európa

1 0 0 0 1 4 0 01 2 0 0 1 6 0 0

felm

eleg

edés

lehu

lés

pénz

gazd

álko

dás

váro

sias

odás

pest

is

nagy

föld

rajz

i fe

lfede

zése

k

lehu

lés

toké

s te

rmel

és


96

b) Szempontok Céhek Manufaktúrák

Tulajdonviszonyok a tulajdonos maga végzi a termelést a tulajdonos bérmunkát alkalmaz

Célok a mesterek biztos megélhetése, a piac és a termelés összhangban tartása

a magasabb profit, az egyre növekvő termelés

Munkamegosztás nincs a munkafolyamatot szakaszokra osz-tották a műhelyen belül

Munka és ember viszonya magas szaktudás – örömteli munka szakképzetlen munkaerő – örömtelen

munka Minőség magas színvonal magas színvonal Termelékenység alacsony termelékenység magas termelékenység Társadalmi-politikai környezet feudális környezet kapitalista / tőkés

3. feladat

Évszázad Mezőgazdaság Ipar Közlekedés Hatása

XI. nehézeke, szügy-hám, kétnyomá-sos gazdálkodás

pénzgazdálkodás fellendülése

XII–XII. háromnyomásos gazdálkodás

vízikerék, szélkerék, lábítós

szövőszék kogge városfejlődés

XIV–XV. puskapor, könyvnyomtatás a tűzfegyverek elterjedése,

az eszmék gyorsabb terjedése XVI–XVII. vetésforgó karavella nagy földrajzi felfedezések 4. feladat

Nyugat-Európa Közép-Európa Magyarország

XVI. század

A) nagy földrajzi felfede-zések B) világkereskedelem kialakulása, árforrada-lom, tőkés termelés bein-dulása (manufaktúrák) C) fellendülés

A) nagy földrajzi felfede-zések, a mezőgazdasági kereslet növekedése B) a mezőgazdasági kivi-tel fellendülése C) fellendülés

A) nagy földrajzi felfedezések, mezőgazdasági kereslet növeke-dése, török háborúk B) a mezőgazdasági kivitel fel-lendülése, háborús pusztítások C) stagnálás

XVII. század

A) kis jégkorszak B) gyarmatosítás, tőkés termelés kibontakozása C) stagnálás, majd fel-lendülés

A) kis jégkorszak, háborúk B) tőkés termelés csirási, pusztulás C) hanyatlás, majd stag-nálás

A) kis jégkorszak, folytonos háborúk B) pusztulás C) hanyatlás

5. feladat A kora középkori állam szervezete nem volt elég kiterjedt ahhoz, hogy az erőforrásokat központosítani tudja, így lehetősége sem volt a gazdasági élet befolyásolására. Az állam befolyása voltaképpen kime-rült a politikai események gazdasági hatásaiban (háborúk pusztításai, háború zsákmány). Ez a helyzet az érett középkorban sem változott alapvetően, bár az uralkodók a polgárság gazdasági erejére és tá-mogatására is kívántak támaszkodni, ezért segítették a városok fejlődését. A bevételek növelés érde-kében igyekeztek azoknak az ágazatoknak a fejlődését segíteni, amelyekből az uralkodók a regálék révén bevételt remélhettek (kereskedelem, bányászat). Jelentős változás a kora újkorban, a világkereskedelem és a tőkés gazdaság kibontakozásával indult meg. A kiépülő abszolutizmusok egy része (spanyol) hozzájárult a gazdaság hanyatlásához a túlzott


97

adóterhekkel, míg mások (francia) a merkantilista gazdaságpolitikával igyekeztek az állam erősítésé-hez szükséges anyagi források előteremtése érdekében növelni a gazdaság teljesítőképességét. Azonban az abszolutizmusok még így sem tarthattak lépést azzal a fejlesztő hatással, amelyet az új alkotmányos rendszerek (angol, holland) biztosítottak gazdaságai számára a szabad fejlődés korlátai-nak teljes felszámolásával és a külkereskedelem támogatásával.

Documents

Történelem II. Megoldások