Tracebility supported by global standards

© GS1 Magyarország Kht.

3600 Ft

Mi is a nyomon követés, nyomon követhetõség?A nemzetközileg legelismertebb meghatározása szerint, az a képesség,mely szerint valamely dolog (pl. áru, tétel, termék vagy információ) útjátvagy élettörténetét, helyét vagy felhasználását, a folyamatban részt vevõhelyszíneket és szereplõket szabványos azonosítók használatával, az azo-nosítók közötti kapcsolatok ismeretével nyomon tudjuk követni, és visszatudjuk vezetni. Az elosztási láncra vetítve mindez megfogalmazható úgyis, mint az a képesség, mellyel aprólékosan és következetesen végig tud-juk kísérni egy árutétel mennyiségi és minõségi változásait mind idõben,mind térben. Beazonosítható az áru, a tétel, annak jelenlegi, illetve koráb-bi tartózkodási helye. Meghatározható annak eredete, valamint segítsé-gével valamennyi szükséges információ összekapcsolható.

GS1 MAGYARORSZÁG Globális Azonosító és Kommunikációs Rendszereket Mûködtetõ Közhasznú Társaság 1139 Budapest, Fáy u. 1/BTelefon: (06-1) 412-3940 • Fax: (06-1) 412-3949 Ügyfélfogadás: munkanapokon 9.00–12.00 óráig

GS1 – Az üzleti élet közös nyelve

Szervezetünk több mint harminc éves nemzetközi tapasztalattalrendelkezik a globális szabványok terén.108 nemzeti tagszervezet hálózatán keresztül 140 ország, egymilliót is meghaladó tagvállalatát segíti.

A GS1 olyan alkalmazásokat, megoldásokat és szolgáltatásokat kínál, amelyeknek alapvetõ szerepük van az ellátási és kínálatilánc hatékonyságának fokozásában.

A GS1 az ellátási és kínálati lánc legelterjedtebb szabványrend-szere, több mint 20 különbözõ szektorban van jelen.

A G S 1 r e n d s z e r :

• biztosítja a globálisan egyedi azonosítást;

• segíti a vonalkód jelképek kialakítását;

• lehetõvé teszi az automatikus és elektronikus adatgyûjtést;

• hatékonyabbá teszi raktár- és készletnyilvántartását;

• támogatja az elektronikus kommunikáció folyamatait;

• elektronikus adatcsere szabványokat, és

• adatbanki szolgáltatásokat nyújt;

• nyomon követési rendszereket ajánl (EPC, RFID).

szaktanácsadásszakképzésszakkönyvekvonalkód minõsí tés

www.gs1hu.org

Nyomon követésglobális szabványokkal

SZERZÕK

FEKETE BALÁZS okl. agrármérnökKÉTSZERI DÁVID okl. élelmiszermérnökKECSKÉS KATALIN okl. mérnök, közgazdászKRÁZLI ZOLTÁN okl. közlekedésmérnök, MBADr. LAKNER ZOLTÁN okl. tartósítóipari mérnök, vállalatgazdasági szakmérnökVATAI KRISZTINA külkereskedelmi ügyintézõ

SZERKESZTÕK

KECSKÉS KATALIN, KRÁZLI ZOLTÁN

LEKTORÁLTÁK

MAGYAR BÉLAokl. gépész- és gazdasági mérnöka GS1 Magyarország ügyvezetõ igazgatója

Dr. SEBÕK ANDRÁS c. egyetemi tanár, Szent István Egyetem, Campden & Chorleywood Magyarország Kht. cégvezetõje

VISZKEI GYÖRGYokl. gépész- és vegyipari gazdasági mérnöka GS1 Magyarország elnöke, az Ökopannon Kht. ügyvezetõ igazgatója

FELELÕS KIADÓ

MAGYAR BÉLA

KIADÓ

GS1 Magyarország Kht., 1139 Budapest, Fáy u. 1/bTel.: +36-1 412-3940; Fax: +36-1 412-3949; E-mail: [email protected]

ISBN 978 963 06 2647 7

TIPOGRÁFIA, BORÍTÓTERV

Tipotronik Stúdió

NYOMDAI MUNKÁK

Focus Print Kft.

© A kiadvány a GS1 Magyarország Kht. kizárólagos szellemi tulajdonát képezi. Bármilyen célú felhasználásáhoza GS1 Magyarország Kht. külön engedélye szükséges. Minden szerzõi jog fenntartva. Copyright 2007.

A könyvben megjelenõ vonalkódjelképek csak illusztrációk, a felismerésen túl leolvasásra nem szolgálnak!

„A problémákat nem új információk segítségével oldjuk meg, hanem azáltal, hogy rendszerbe foglaljuk azt, amit már régóta tudunk.”

Ludwig Wittgenstein

3

A szerzõk és a szerkesztõk külön köszönetüket fejezik ki a GS1 France és a GS1 felé a könyv elkészüléséhez nyújtott segítségükért.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH), valamint a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) támogatásával.

Tartalomjegyzék

Elõszó, avagy globalizáció és szabványalkotás 11

I. A nyomon követésrõl – KECSKÉS KATALIN 13

1. A nyomon követés jelentõsége, fogalma, elvei, belsõ és külsõ nyomon követés, globális nyomon követhetõségi szabványok 14

1.1 FOGYASZTÓI ELKÉPZELÉSEK A NYOMON KÖVETÉSRÕL – DR. LAKNER ZOLTÁN 14

1.2 A NYOMON KÖVETÉS FOGALMA 19

1.3 A NYOMON KÖVETÉS ELVEI 20

1.4 BELSÕ NYOMON KÖVETÉS 20

1.5 KÜLSÕ NYOMON KÖVETÉS 22

2. A nyomon követés általános modellje 23

2.1 GS1 GLOBÁLIS SZABVÁNYOK ÉS MEGOLDÁSOK 23

2.2 A GS1 RENDSZER FELÉPÍTÉSE 24

2.3 A NYOMON KÖVETÉSI FOLYAMATOK RÉSZTVEVÕI 27

2.4 A NYOMON KÖVETÉSI FOLYAMATBAN RÉSZT VEVÕ SZEREPLÕK FUNKCIÓI 282.4.1 Információáramlással kapcsolatos szerepek 282.4.2 Fizikai mozgással kapcsolatos szerepek 28

2.5 A NYOMON KÖVETHETÕ ÁRU 29

2.6 EGY NYOMON KÖVETHETÕ ÁRU AZONOSÍTHATÓSÁGA 29

2.7 NYOMON KÖVETÉSI ADATOK 31

2.8 A NYOMON KÖVETHETÕSÉGHEZ SZÜKSÉGES MINIMÁLIS ADATOK 32

2.9 A NYOMON KÖVETÉS FOLYAMATA 332.9.1 A. alfolyamat: Tervezés és szervezés 342.9.2 B. alfolyamat: A törzsadatok meghatározása 342.9.3 C. alfolyamat: A nyomon követési adatok rögzítése 352.9.4 D. alfolyamat: A nyomon követés kérelmezése 382.9.5 E. alfolyamat: Információ felhasználása 39

5

Nyomon követés globális szabványokkal – Tartalomjegyzék

6

Nyomon követés globális szabványokkal –Tartalomjegyzék

II. Globális szabványok – globális megoldások 41

1. Az azonosítás eszközei: a GS1 Azonosító kulcsok – KRÁZLI ZOLTÁN 42

1.1 A GS1 AZONOSÍTÓ KULCSOK ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE 42

1.2 AZ AZONOSÍTÓ KULCSOK SZEREPE ÉS JELENTÕSÉGE 43

1.3 A SZÁMKIADÁS FELELÕSSÉGE ÉS LEHETÕSÉGE 44

1.4 AZ AZONOSÍTÓ SZÁMOK KOMMUNIKÁCIÓJA: ADAT-ÖSSZEHANGOLÁS 45

1.5 A GS1 AZONOSÍTÓ KULCSOK ALKALMAZÁSI KÖRNYEZETE 45

1.6 A GS1 AZONOSÍTÓ KULCSOK TÍPUSAI 46

1.7 AZ EGYES GS1 AZONOSÍTÓ KULCSOK FELÉPÍTÉSE ÉS SZEREPE 481.7.1 Jogi személyiségek, helyek és helyszínek azonosítása 481.7.2 Kereskedelmi áruk azonosítása 49

1.7.2/1 A GTIN számkiadás felelõssége 491.7.2/2 A GTIN számkiadás irányelvei 501.7.2/3 A GTIN újbóli felhasználásának türelmi ideje 521.7.2/4 A GTIN szám felépítése – nyílt térbeli elosztásban 521.7.2/5 A GTIN szám felépítése – korlátozott térbeli elosztásban 54

1.7.3 Logisztikai egységek azonosítása 561.7.4 Visszatérõ tárgyak azonosítása 571.7.5 Egyedi tárgyak azonosítása 571.7.6 Szolgáltatási kapcsolatok azonosítása 571.7.7 Dokumentumok azonosítása 58

1.8 INFORMÁCIÓK A CÉGNEVEK ÉS AZ AZONOSÍTÓ SZÁMOK MÖGÖTT 591.8.1 A GEPIR által nyújtott lehetõségek 591.8.2 A GEPIR felépítése 60

2. Az automatikus adatgyûjtés eszköze: a vonalkód – KRÁZLI ZOLTÁN 62

2.1 VONALKÓDOKRÓL ÁLTALÁBAN 62

2.2 VONALKÓDJELKÉP-RENDSZEREK ÉS JELKÉPEK A GLOBÁLIS AZONOSÍTÓ SZÁMOK FELTÜNTETÉSÉRE 64

2.3 VÁLASZTÁS A JELKÉPRENDSZEREK ÉS A JELKÉPEK KÖZÖTT 67

2.4 ADATTARTALOM AZONOSÍTÓK 68

2.5 VONALKÓDJELKÉPEK A NYOMON KÖVETÉS SZOLGÁLATÁBAN 702.5.1 Az EAN–13 és EAN–8 jelkép alkalmazása 702.5.2 GS1–128 jelkép alkalmazása 702.5.3 A GS1 Databar és az Összetett jelképrendszer, valamint

az Adatmátrix alkalmazása 742.5.3/1 Kötelezõ adatelemek 752.5.3/2 Választható adatelemek 76

2.5.4 Logisztikai egységek nyomon követése 772.5.4/1 A logisztikai egység által tartalmazott áru adatainak megjelenítése 79

3. EPCglobal, avagy a globális RFID (rádiófrekvenciás azonosítás) szabvány a nyílt elosztási láncok számára – KÉTSZERI DÁVID 81

3.1 EPCglobal NETWORK – AVAGY A RÁDIÓFREKVENCIÁS AZONOSÍTÁSON TÚL 81

3.2 AZ EPCglobal NETWORK FELÉPÍTÉSÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE 823.2.1 EPC (Electronic Product Code – Elektronikus termékkód) 82

7


3.2.1/1 Azonosítási elvek 843.2.1/2 Elméleti azonosítók 85

3.2.2 RFID tag 903.2.3 RFID Írók/Olvasók 92

3.2.3/1 Tag protokoll 943.2.3/2 Olvasó protokoll 953.2.3/3 Olvasó menedzsment 95

3.2.4 RFID/EPC Middleware 953.2.4/1 ALE (Application Level Event) interfész 95

3.2.5 EPC IS (EPC Information Service – EPC Információs rendszer szolgáltatás) 953.2.5/1 EPC IS interfészek 973.2.5/2 EPC IS események 973.2.5/3 Az EPC IS események dimenziói 97

3.2.6 EPC DS (EPC Discovery Service) és az ONS (Object Naming Service) 973.2.7 EPCglobal Network által támogatott termék nyomon követés az FMCG láncban 98

3.3 AZ RFID/EPC TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSÁBAN REJLÕ LEHETÕSÉGEK A NYÍLT ELOSZTÁSI LÁNCOK SZÁMÁRA 983.3.1 RFID/EPC hatása az áruátvételre 993.3.2 RFID/EPC hatása a készlethiányra 993.3.3 RFID/EPC hatása a nem igazolt raktári hiányra 1003.3.4 RFID/EPC hatása az értékesítés által vezérelt raktárkészletekre 1003.3.5 Szenzoros RFID hatása a hûtõlánc menedzsmentre 1003.3.6 RFID/EPC hatása a hamisításra 101

3.4 EPC A GYAKORLATBAN 101

4. Az EDI szerepe a nyomon követésben – VATAI KRISZTINA 104

4.1 AZ EDI FOGALMA 105

4.2 AZ EDI ALAPDEFINÍCÓJA 105

4.3 EGY EDI RENDSZER ALKOTÓELEMEI 105

4.4 AZ EDI SZABVÁNYOK FEJLÕDÉSE 106

4.5 NAPJAINK ADATCSERESZABVÁNYAI 107

4.6 AZ EDI ÉS AZ EDIFACT STRUKTÚRA 108

4.7 EANCOM ÜZENETEK 1104.7.1 Törzsadatüzenetek 1124.7.2 Kereskedelmi üzenetek 1134.7.3 Jelentési és tervezési üzenetek 1144.7.4 Általános üzenetek 114

5. A termékinformáció és az információ minõségének szerepe a nyomon követésben – VATAI KRISZTINA 116

5.1 AZ INFORMÁCIÓÁRAMLÁS, ILLETVE AZ ADATKEZELÉS BELSÕ FOLYAMATAI 1165.1.1 Adatminõségi problémák 1175.1.2 Vállalati adatkezelési alapelvek 1175.1.3 Az adatminõség fõ teljesítménymutatója (KPI = Key Performance Indicator) 119

5.2. AZ ADATKOMMUNIKÁCIÓ KÜLSÕ FOLYAMATAI – ADATSZINKRONIZÁCIÓ 1205.2.1 A GDSN alkotóelemei 1205.2.2 A GDSN fogalma és mûködése 1235.2.3 A felhasználók elõnyei 1265.2.4 GDSN alkalmazási statisztika 1285.2.5 A GS1 szabványainak összehangolt alkalmazásai 128

8


III. Ágazati nyomon követési megoldások és esettanulmányok 131

1. A logisztikai folyamatok, valamint a kiskereskedelmi értékesítési pontok nyomon követési kihívásai és megoldásai – KRÁZLI ZOLTÁN 132

1.1 A SZABVÁNYOK SZEREPE A LOGISZTIKAI FOLYAMATOK OPTIMALIZÁLÁSÁBAN 132

1.2 A LOGISZTIKA ÉS FOLYAMATAI A TERMÉK ÉLETÚTJÁN 1321.2.1 Gyártás 1331.2.2 Szállítás 1351.2.3 Raktározás, komissiózás 1361.2.4 Disztribúció 137

1.3 NEMZETKÖZI SZABVÁNYOK A LOGISZTIKA ÉS AZ ELLÁTÁS SZOLGÁLATÁBAN 138

1.4 GS1 SZABVÁNYOK A HÉTKÖZNAPOKBAN 139

2. Elektronikus agrárszolgáltatások, agrárlogisztika – KÉTSZERI DÁVID 142

2.1. A NYOMON KÖVETÉS SZÜKSÉGESSÉGE 143

2.2 ÉLELMISZER-BIZTONSÁG 143

2.3 178/2002/EK RENDELET, AVAGY AZ ÉLELMISZER NYOMONKÖVETHETÕSÉG JOGI HÁTTERE 144

2.4 JELENTÕS NEMZETKÖZI ÉLELMISZER-IPARI SZABVÁNYOK ÉS ELÕÍRÁSOK 1462.4.1 Beszállítói rendszerek: BRC, IFS 1462.4.2 HACCP 1472.4.3 ISO 22000 147

2.5 VÁLSÁGKEZELÉS AZ ÉLELMISZER-KERESKEDELEMBEN 1482.5.1 Fontosabb definíciók 1482.5.2 Válságcsoport és válságterv 1502.5.3 Képzés, tréning 1512.5.4 Tennivalók egy élelmiszer-ipari válság esetén 1522.5.5 GS1 szabványok élelmiszer nyomon követésben történõ

alkalmazásának elõnyei 153

2.6 ESETTANULMÁNY 1542.6.1 Idaredalma nyomon követése GS1 eszközökkel 154

2.7 GS1 SZABVÁNYOK A GYÁRTÓKNAK ÉS A BESZÁLLÍTÓKNAK 160

3. Nyomon követés az egészségügyben – KRÁZLI ZOLTÁN 164

3.1 A NYOMON KÖVETHETÕSÉG ELÕNYEI AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZEKTORBAN 165

3.2 AZ ÁGAZAT EGYSÉGES NYOMON KÖVETÉSI RENDSZERE 166

3.3 AZ ÁGAZAT FOLYAMATAI ÉS NYOMON KÖVETÉSI KIHÍVÁSAI 169

3.4 ESETTANULMÁNY 1743.4.1. Az azonosítás, az azonosító számok elhelyezése 1753.4.2 Az adatok összegyûjtése, feldolgozása 180

4. Hulladékgazdálkodás – FEKETE BALÁZS 181

4.1. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE – MINT A NYOMON KÖVETHETÕSÉGI ÉS AZONOSÍTÁSI KIHÍVÁSOK FORRÁSA – AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN 1814.1.1. A hulladékgazdálkodás helye az Európai Unió tevékenységi területei között 1814.1.2. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos uniós alapelvek 183

9


4.1.3. A hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályi háttér hazánkban: a hazai szabályozás kettõssége 185

4.1.4. Azonosítási és nyomon követhetõségi problémák 1884.1.4/1 Szervezet- és termékazonosítás a hulladékgazdálkodásban 1884.1.4/2 A párhuzamos nemzeti szabályozás ellentmondásai 189

4.2. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS TERÜLETÉN FELMERÜLÕ SZABVÁNYOSÍTÁSI IGÉNYEK ÉS MEGOLDÁSOK A „GS1 SZEMÜVEGÉN KERESZTÜL” 1904.2.1. A globális látásmód szükségessége 1904.2.2. A GS1 szabványok szerepe a hulladékgazdálkodásban érintett

szervezetek és helyek, termékek és hulladékok, valamint tevékenységek és szolgáltatások azonosítására 1924.2.2/1 Szervezetek, helyek 1934.2.2/2 Termékek, hulladékok 1954.2.2/3 Tevékenységek, szolgáltatások 196

4.2.3 Elektromos és elektronikai berendezésekbõl keletkezõ hulladékok hulladékkezelési folyamatának nyomon követése GS1 szabványok alkalmazásával 197

4.3. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS KLASSZIFIKÁCIÓS RENDSZEREK JELENTÕSÉGE ÉS SZEREPE A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS EGYSÉGES SZEMLÉLETÉNEK KIALAKÍTÁSÁBAN 2004.3.1. Tevékenységgel kapcsolatos klasszifikációk 2004.3.2. Szolgáltatással kapcsolatos klasszifikációk 2014.3.3. Termékkel kapcsolatos klasszifikációk 2024.3.4. Hulladékkal kapcsolatos klasszifikációk 2034.3.5. Összegzés 204

4.4 GS1 SZABVÁNYOK ALKALMAZÁSA A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS TERÜLETÉN HAZÁNKBAN 2044.4.1. Elõzmények: szakmai együttmûködés a Környezetvédelmi

és Vízügyi Minisztériummal 2044.4.2. GS1 szabvány alapú informatikai fejlesztések 205

4.4.2/1 A Göngyöleg-RTI katalógus 2054.4.2/2 Az Elektronikus Környezetvédelmi és Termékdíj (eKT) Rendszer 205

4.4.3. GS1 szabványok alkalmazása a gyakorlatban 2064.4.3/1 GLN számmal történõ szervezet- és helyazonosítás esetei 2064.4.3/2 GTIN számmal történõ termékazonosítás esetei 206

ZÁRSZÓ HELYETT… 209

FÜGGELÉK 211

1. Függelék – GS1 Magyarország szakszótár (2007. május 31.) 211

2. Függelék – A GS1 rendszerben szabványosított GS1 Adattartalomazonosítók (AI) 229

3. Függelék – EANCOM üzenetek listája 235

4. Függelék – Feladási értesítés (DESADV) üzenet példa 237

5. Függelék – A GDSN termékattribútum készlete 241

IRODALOMJEGYZÉK 247

10

Nyomonkövetés globális szabványokkal

Elõszó, avagy globalizáció és szabványalkotás

A személyek, de különösen az áruk és a tõke egyre szabadabb és növekvõ mértékû mozgása át-alakítja és világméretûvé teszi a versenyt. A verseny azonban nemcsak földrajzi értelemben ala-kul át, hanem minõségében is változások következnek be. Globális elosztási láncok alakulnak ki,és a vállalkozások versenye helyébe az elosztási láncok versenye lép. A globális elosztási láncokversenyképességének egyik fontos tényezõje a legjobb üzleti gyakorlat és a legfejlettebb mûsza-ki megoldások együttes alkalmazása, amely globális szabványok kialakítását igényli.

A globális szabványok alkalmazásának egyik jelentõs területe a termékek azonosításához, azáruk fizikai mozgásához, míg további részei az ezekhez kötõdõ információs folyamatok szabvá-nyosításához kapcsolódik.

A globális szabványok jellegébõl adódóan azokat elsõsorban a multinacionális környezet ala-kítja ki és veszi elõször alkalmazásba, de megismerésük elõl nem térhetnek ki a kis- és középmé-retû vállalkozások sem, amennyiben kapcsolódni kívánnak a nemzetközi elosztási láncokhoz. Ígytehát a mû mindkét körben tevékenykedõ olvasók számára haszonnal forgatható.

Az ismertetett, az üzleti élet követelményeinek megfelelõen kialakított globális szabványok éstechnológiák az államigazgatás területén is alkalmazhatók. Egyre terjed ugyanis az a felismerés,hogy az üzleti életben bevált eljárások esetén ne folyjon az államigazgatásban párhuzamos szab-ványalkotás.

A könyv összeállítása során a szerkesztõk arra törekedtek, hogy annak egyes fejezetei önállóan,az egyes szakterületek számára ágazati ajánlásként is megállják helyüket, mindazonáltal a globálisszabványokon alapuló nyomon követési rendszer elemei is ismertetésre kerüljenek.

Magyarországon hosszabb ideje nem jelent meg olyan összefoglaló mû, amely a logisztikaezen fontos részterületével foglalkozott volna. Jelen kiadvány célja bemutatni a nyomon követésjelentõségét, majd a GS1 rendszerben alkalmazott azonosítási szabványokra alapozva, annakgyakorlati megvalósítását. Felsorakoztatja az egyes szabványelemeket, alkalmazói szintû részle-tességgel bemutatja azok szerkezetét, felépítését, majd különbözõ szektorokból vett példákonkeresztül ezek gyakorlati alkalmazását.

A kiadvány egy jelentõs kiterjedésû szabványrendszer hazai tudástára lehet, amely számosszektor igényeit kielégítheti. Nem tekinthetjük a GS1 szabványokat a nyomon követés tekinteté-ben kizárólagosnak, de azt bizonyossággal állíthatjuk, hogy nincs még egy ilyen globális multi-szektorálisan alkalmazható, és az egyedi igényeket is kielégítõ szabványrendszer.

Bízunk benne, hogy a kiadvány hozzájárul a nyomon követésben meglévõ lemaradásunk ledol-gozásához, és a téma ismertségének növeléséhez.

11

Nyomon követés globális szabványokkal – Elõszó

12

Nyomon követés globális szabványokkal

13

Nyomon követés globális szabványokkal – I. A nyomon követésrõl

I. A nyomon követésrõl

Könyvünk elsõ szakasza a nyomon követés általános meghatározásával foglalkozik. Melyek afogyasztók elvárásai a nyomon követéssel szemben? Mi is az a nyomon követés? Miért és hol kellnyomon követnünk termékeinket? Elég-e egyáltalán, ha csak termékeinket követjük nyomon?Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ könyvünk elsõ fejezetében.

A második fejezetben tanulmányozzuk a nyomon követés általános modelljét a globális mûkö-dési környezetben. A fejezet bemutatja a GS1 szervezetet, a GS1 rendszer felépítését és architek-túráját. Ismerteti a nyomon követhetõ áruk definícióját. Alapvetõ információkkal szolgál a nyo-mon követési folyamat résztvevõirõl, a nyomon követendõ áruk típusairól, valamint a nyomonkövetési folyamat alfolyamatairól és lépéseirõl.

1. A nyomon követés jelentõsége, fogalma, elvei, belsõ és külsõ nyomon követés, globális nyomon követhetõségi szabványok

Minden idõszaknak megvan a maga „slágertémája”. Az ezredforduló egy régi-új fogalmat hozotta köztudatba, a nyomon követés, a nyomon követhetõség fogalmát.

A nyomon követés jelentõségét az üzleti élet szereplõi már régóta felismerték, elsõsorban anemzetközi árukereskedelem, az áruszállítás és a szállítmányozás területén. A közvélemény számá-ra azonban az emberi egészségre veszélyt rejtõ áruk értékesítési botrányai hívták fel rá a figyelmet.A romlott vagy veszélyes élelmiszerek, kozmetikai termékek, a hibás elektromos háztartási gépek,játékok, továbbá a gyógyászati és egyéb termékek helyének, helyzetének beazonosítása és szükségesetén, minél hamarabb lebonyolítható visszahívásának a jelentõsége megnõtt. Számos eset-ben egy, vagy egy csoportnyi áru gyors és könnyû visszavonása egészséget, életet menthet.Mindezen túlmenõen a hibás, sérült vagy veszélyt rejtõ termék gyors visszavonása nagymér-tékben csökkentheti a hír negatív gazdasági hatását egy vállalkozás szempontjából, és meg-erõsítheti, megõrizheti a fogyasztók bizalmát.

Ugyanakkor a nyomon követhetõség többrõl szól, mint pusztán az áruk vagy termékek vissza-vonásáról. A nyomon követési rendszerek igazolni tudják a vevõk, a fogyasztók szempontjából azáru vagy a termék olyan fontos jellemzõ tulajdonságait vagy üzletpolitikai, társadalmi és jogi el-várások meglétét, illetve hiányát, mint például a gazdálkodás módszere, ételek kóser tulajdonsá-ga, kozmetikumok antiallergén hatása, szabványos elektromos berendezések, mérgezõ migrán-soktól mentes gyerekjátékok vagy a cukormentes termékek, hogy csak néhány példát említsünk.A nyomon követhetõség a termékhamisítás elleni harc és a márkavédelem egyik eszközévé isvált. Napjaink szomorú aktualitása, hogy az utóbbi idõben néhány országban a bioterrorizmus el-leni harc során is segítségül kellett hívni a nyomon követési megoldásokat.

1.1 FOGYASZTÓI ELKÉPZELÉSEK A NYOMON KÖVETÉSRÕL

A fogyasztók véleményét egy nemzetközi és egy magyar felmérésen keresztül mutatjuk be. Érde-kes eredményt hozott az a reprezentatív felmérés, melyet 2006-ban öt nyugat-európai ország fo-gyasztóinak körében végeztek el a nyomon követésrõl. Egy neves, francia piackutató cég munka-társai Franciaországban, Németországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, és Spanyolor-szágban kérdõíves felmérést készítettek arról, hogy a fogyasztóknak milyen ismeretei vannak anyomon követésrõl, tudják-e, milyen elõnyökkel járhat a nyomon követés alkalmazása. A szakem-berek számára megdöbbenést okozott az az eredmény, hogy a megkérdezett 2647 személy közül,öt ország átlagában, az emberek mindössze 59%-a nyilatkozott úgy, hogy már hallott a nyomon kö-vetésrõl, 41 százalék viszont még egyáltalán nem találkozott ezzel a témával. Arra a kérdésre, hogyszükség van-e nyomon követési információkra, a megkérdezettek 84%-a igenlõ választ adott, éscsak elhanyagolható részük (1%-a) vélte úgy, hogy a témával túl sokat foglalkoznak.

„Milyen célra használják a nyomon követést?” – tették fel a kérdést a piackutatók, és egyben tízlehetséges választ soroltak fel, melyek közül hármat kellett a megkérdezetteknek kiválasztaniuk.

14


15


A nyomon követés legfõbb céljának a választadók a veszélyesnek bizonyult termékek visszavoná-sát jelölték meg. Ettõl csak kissé maradt le a második legfontosabbnak ítélt cél, vagyis annak bizto-sítása, hogy a fogyasztóhoz csak a megfelelõ minõségû termék jusson el. Harmadik célként pedig,szinte egyöntetûen azt a megfogalmazást választották, hogy a gyártás bármelyik szakaszáról infor-mációkhoz lehessen jutni. A hamisítás elleni harc 25%-os súlyozással került be a célok közé.

A kérdõívvel a nyomon követés legfõbb alkalmazási területeinek ismertségét is vizsgálták. Amegkérdezetteknek a felsorolt termékek közül kellett megjelölniük, hogy ezekben az esetekbenszerintük mennyire fontos a nyomon követés alkalmazása. Nem meglepõ, hogy az egészségügyiszektor és a gyógyszerek szerepeltek az elsõ helyen, olyannyira, hogy átlagosan a megkérdezet-tek 82 százaléka választotta azokat. Az élelmiszer-ipari termékek felmérése termékcsoportonkénttörtént. Az egészségügy mögött alig lemaradva a hús és hústermékek következtek. A fogyasztókátlagosan 70–71%-ban tartották fontosnak a rendszer alkalmazását a friss és fagyasztott termé-kek esetében. A tejtermékek nyomon követését alapvetõ fontosságúnak tartotta a megkérdezet-tek 69%-a, és fontosnak ítélte meg további 27%-uk. (1. táblázat)

A nyomon követés lehetséges kockázatai is felmérésre kerültek. A válaszadók legjelentõsebbproblémának gondolják azt, hogy a nyomon követés megdrágítja a terméket. Sokan úgy vélték,hogy a nyomon követés újabb kötöttséget jelent a gyártóknak, és nem kevesen (41–57%) pedigattól tartanak, hogy mindez egy olyan társadalomhoz vezet, amelyben mindent ellenõriznekmajd, és mindent rögzítenek egy hatalmas adatbázisban. Ez a gondolkodásmód félelmekhez ésparanoiákhoz vezethet.

A kérdések egyik csoportja a bizalom, a felelõsség és a garanciavállalás köré csoportosult. Elõ-ször arra kértek választ, hogy a megkérdezettek melyik árusítási formában bíznak a legjobban: anagy bevásárlóközpontok, a környék kis boltjai, a piac és a szupermarketek közül. Összességébena hipermarketek végeztek az elsõ helyen, ezt követték a környékbeli kis boltok, a piacok és a szu-permarketek.

„Kinek kell garantálnia a termék nyomon követését?” A vásárlók szerint a legnagyobb felelõsségea gyártónak és az államnak van, de sokak szerint a fogyasztói szervezeteknek, szakmai szövetsé-geknek is szerepet kell vállalniuk benne. „Mi gyõzné meg a legjobban arról, hogy az adott termékeleget tesz a nyomon követés követelményeinek?” – kérdezték meg a vásárlókat. A többség

Országok

Gyógyszerek, egészségügyi termékek 85% 81% 77% 81% 84%

Hús 88% 89% 67% 79% 75%

Friss és fagyasztott termékek 79% 79% 49% 73% 70%

Tenger gyümölcsei 76% 84% 43% 77% 65%

Tejtermékek 77% 69% 56% 70% 75%

Félkész és készételek 68% 56% 48% 67% 68%

Zöldség és gyümölcsök 50% 61% 41% 66% 63%

Levél, csomag 15% 36% 37% 27% 20%

Szállítás, szállítmányozás 19% 27% 22% 21% 24%

Kozmetikai termékek 23% 23% 18% 29% 24%

Átlag 58,0% 60,5% 45,8% 59,0% 56,8%

1. táblázat: A nyomon követés jelentõsége termékcsoportok szerint, országonkénti bontásban

16


(59%) azt tartaná a legjobb megoldásnak, ha egy speciális címke garantálná, hogy az adott ter-mék megfelel a nyomon követési szabványoknak, vagy ha elérhetõ lenne egy, a nyomon köve-tés valamennyi szakaszát magába foglaló jelentés vagy tanúsítvány. Arra a kérdésre, hogy kittesz felelõssé, ha valami probléma merül fel egy adott termékkel, a megkérdezettek jelentõstöbbsége jelölte meg a gyártót (81%), és csak 19%-ban a kereskedõt. Éppen ezért a nyomon kö-vetéssel kapcsolatos információkhoz 72%-ban a csomagoláson és a terméktájékoztatón szeret-nének hozzájutni. A boltokban kihelyezett interaktív terminálokon keresztül csak 12–14%-banszereznének információt, 12 százalékban az internetrõl tájékozódnának, és a mobiltelefononkeresztül elérhetõ adatokat csak 1–2 százalékban jelölték meg. Végül, de nem utolsósorban, anyomon követés jelentõségét bemutatandó, egy nagyon érdekes adatot említünk a felmérés-bõl. Arra a kérdésre, hogy anyagilag is áldoznának-e (2 eurocent pluszköltséget) a termék nyo-mon követhetõsége érdekében, a megkérdezettek 71 százaléka igennel felelt.

Amint látni fogjuk, a magyarországi elemzés ennél kifinomultabb, hiszen az élelmiszer-biztonságkérdésköre a magyar fogyasztók gondolkodásában és magatartásában is mind nagyobb mérték-ben kerül az érdeklõdés elõterébe. A jelenség okát számos tényezõre vezethetjük vissza. Ezeket– a teljesség igénye nélkül – négy csoportba sorolhatjuk.1. Az informatikai, statisztikai és egészségügyi kontrolling rendszerek fejlõdésével az elmúlt év-

tizedben vált nyilvánvalóvá az a tény, hogy a biztonságos élelmiszer-elõállítást még a legfej-lettebb országok élelmiszer-termelõ és forgalmazó vállalkozói sem képesek teljes körûen,minden részletre kiterjedõen garantálni.

2. A nyomon követhetõség jelentõsége mind szélesebb kör számára válik közismertté. Az élel-miszer-biztonsággal kapcsolatos tömegkommunikáció, valamint az internet biztosítottanyilvánosság elterjedése egyre több fogyasztóban tudatosítja az élelmiszerek fogyasztásá-val járó kockázatot.1

3. Az élelmiszer nyomon követhetõség kérdését mind gyakrabban és egyre hatékonyabban alkal-mazzák az egyes nemzetek kormányai belsõ piacaik védelme, a megszerzett piaci pozíciók biz-tosításának eszközeként is.2

4. A fogyasztók mind jelentõsebb része számára jelent fokozottabb biztonságérzetet, ha ismerikaz egyes termékek származási helyét. Az eredetvédelemnek jelentõs szerepe van a termékekimázsának kialakításában is. Ezt a célt szolgálják az Európai Unió különbözõ, egy-egy termõ-helyhez és/vagy technológiához kötõdõ eredetvédelmi rendszerei is.

A felméréssorozat keretében a magyar kutatók arra keresték a választ, hogyan értékelik a magyarfogyasztók a hazai élelmiszeripar és a magyar élelmiszerpiac helyzetét, illetve hogyan jelenikmeg a nyomon követhetõség és biztonság a fogyasztók tudatában. (2. táblázat)

A hasonló jellegû külföldi felmérések adataihoz képest egyértelmûen kedvezõnek tekinthetõ,hogy a válaszadók többsége nyitott volt a korszerû élelmiszer-ipari feldolgozási technológiákiránt. Ezzel szemben meglepõ volt, hogy a Magyarországon elõállított termékek biztonságossá-gát csak viszonylag alacsony szintûre értékelték.

Kutatásaik alapján a magyar élelmiszer-fogyasztók öt csoportját különíthetjük el az élelmiszer-biztonsághoz való viszonyuk alapján. Az egyes csoportok (clusterek) élelmiszer-biztonsággalkapcsolatos véleménye között éles határvonal húzható. A könnyebb azonosíthatóság érdekébenaz egyes fogyasztó-csoportokat fantázianevekkel látták el.

Az „információtenger hajótöröttjeinek” nevezett csoportba tartozó fogyasztók alapvetõen elé-gedettek a magyarországi élelmiszerek biztonságával, jóllehet maguk is elismerik, hogy a rájukzúduló információk özönében nehezen tájékozódnak. Ennek hiányáért elsõsorban az informá-cióforrások elérhetõségét és hitelességét okolják, de elismerik: nincs is idejük arra, hogy megbíz-ható információforrásokat keressenek fel. Az ellentmondások ellenére is szeretnének minél töb-bet megtudni a biztonságos élelmiszer-fogyasztásról. A csoport legjellegzetesebb képviselõi a45–59 év közötti, vidéki nagyvárosban élõ, legfeljebb érettségivel rendelkezõ, az élelmiszer-elõ-állításhoz kapcsolódó területekkel hivatásszerûen nem foglalkozó, rendszeresen élelmiszert vá-sárló és fõzõ „átlagfogyasztók”. Az ezen csoportba tartozó vásárlók aránya az összes fogyasztómintegy 35%-át teszi ki.

17


1 Bánáti D.–Kasza Gy.: Biotechnológia: A magyar fogyasztók és szakemberek élelmiszer-biztonsági kockázatészlelése.BusinessClass Publishing, 2003; Nagy A.–Kasza Gy.: A globalizáció hatása az élelmiszer-biztonságra. Budapesti Népegészségügy, 2005/4.

2 Bánáti D.–Hajdúné.: Élelmiszerjog, SZIE, Budapest, 2002.3 Az olyan skálákat, amelyek segítségével az egyes állításokkal történõ azonosulás mértékét mérjük, Likert-féle skáláknak nevezi

a szakirodalom.

Állítás Átlag Szórás

Ha az embertõl mások egészsége is függ (pl. gyermeke van), akkor tegyen meg minden tõle telhetõt, hogy õket biztonságos 4,839 0,512élelmiszerekkel lássa el.

Az embernek nagyon fontos folyamatosan tájékozódni arról, hogyan õrizhetné meg saját maga és családja egészségét azzal, 4,559 0,785hogy biztonságosabb élelmiszereket fogyaszt.

Az embernek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az élelmiszerek biztonságosságából adódó kockázatokat.

3,948 1,070

Hajlandó vagyok többet fizetni azért, hogy egészen biztos legyek benne: ártalmatlan a megvásárolt élelmiszer.

3,840 1,270

A világ különbözõ tájairól importált élelmiszerek esetében nem lehetünk biztosak abban, hogy azok biztonságosak.

3,761 1,182

Mostanában annyi mindent mondanak az élelmiszer-biztonságról, hogy az ember alig ismeri ki magát a sok ellentmondásos 3,597 1,294nyilatkozat között.

A Magyarországon kapható élelmiszerek biztonságosak, fogyasztásuk nem fenyegeti a vásárlók egészségét.

3,460 0,879

A sok külföldi termék növeli a megbetegedés veszélyét, ezért ma az élelmiszer-vásárlásnál fokozott gondosság szükséges.

3,239 1,231

Magyarországon megfelelõ forrásokból, hitelesen és kellõ alapossággal tájékozódhat a fogyasztó az élelmiszerek 2,969 1,037biztonságát érintõ kérdésekrõl.

Szüleink és a nagyszüleink idején az élelmiszer-biztonsági probléma nem volt ennyire a középpontban, és mégis 2,514 1,311egészségesek voltak: most sem kellene ezzel annyit foglalkozni.

Nincs annyi idõm és energiám, hogy még arra is külön odafigyeljek, mit és hogyan étkezem.

2,484 1,319

Van éppen elég gond az életben: nincs kedvem ahhoz, hogy olyan dolgokon rágódjam, mint az élelmiszerek biztonsága.

2,157 1,258

Ezt az élelmiszer-biztonság körüli felhajtást unatkozó háziasszonyok találták ki.

1,636 1,076

2. táblázat: : A válaszadók egyetértésének mértéke az élelmiszer-fogyasztás biztonságával kapcsolatban megfogalmazott állításokkal, 1–5 Likert-féle3 skálán mérve

18


A „bizalmatlan érdeklõdõk” csoportjába sorolt válaszadók bizalmatlanok mind a magyarországitermékekkel, mind a hazai termékek minõség-ellenõrzésével, mind pedig az élelmiszer-fogyasz-tással összefüggõ kommunikációs források megbízhatóságával szemben. Érdekli õket, és fontos-nak gondolják az élelmiszer-fogyasztás biztonságosságának növelését, ennek érdekében készekrészletesen tájékozódni az élelmiszer-biztonságról. Ebbe a csoportba általában a 45 év feletti, kö-zép- vagy felsõfokú végzettséggel rendelkezõ, az élelmiszer-termeléssel szakmai kapcsolatbannem álló vidéki lakos tartozik, vagy olyan fiatal, akivel gyermek él egy háztartásban. Fontos jel-lemzõjük, hogy az országos átlaghoz képest magasabb fizetõképes jövedelemmel rendelkeznek.A lakosság mintegy 15%-át teszik ki.

Az „értékõrzõ körültekintõnek” nevezett fogyasztócsoport is megbízik a magyarországi termé-kekben és a hazai minõség-ellenõrzésben, elutasítja az élelmiszer-biztonság jelentõségénekcsökkentésével kapcsolatos érveket, ugyanakkor hajlandó a jobb minõségû termékeket maga-sabb árral is elismerni. Ez a fogyasztói csoport tudatosságával és viszonylagos elégedettségévelis elkülönül a többitõl. Részarányuk a magyar lakosságban becsléseink szerint 15% lehet. A cso-port jellemzõ reprezentánsa a 45 év feletti, közép- vagy felsõfokú végzettséggel rendelkezõ, vi-déki kisvárosban vagy falun élõ, az átlagnál magasabb jövedelemszinttel rendelkezõ, legalábbérettségizett válaszadó.

A „közönyösnek” nevezett csoportba sorolt válaszadók viszonylag szkeptikusak az élelmiszer-biztonság kérdésével kapcsolatban. Ezt a problémát nem tartják jelentõsnek, és ezért nem isfoglalkoznak komolyan vele. A csoport meghatározó képviselõje a 18–35 év közötti, legfeljebbérettségivel rendelkezõ, a bevásárlással és a fõzéssel csak ritkán foglalkozó, Budapesten élõvagy nagyvárosi lakos. A csoportba tartozók részaránya akár a 30%-ot is elérheti.

Az „optimista technokratának” nevezett clusterbe sorolt válaszadók véleménye sokban ha-sonlít az elõzõ csoportéhoz, de õk a technikai fejlõdésnek nagyobb jelentõséget tulajdoníta-nak, jobban megbíznak a hazai minõség-ellenõrzési rendszerekben és tájékoztatásban. Az elsõcsoporthoz képest erõteljesen elutasítják azokat az érveket, amelyek csökkenteni igyekeznek afogyasztó felelõsségét az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos döntések meghozatala során. Azezen csoportba tartozó válaszadók döntõ hányada az élelmiszer-termeléshez, vagy az élõ ter-mészettudományokhoz kapcsolódó területen (mezõgazdaság, kereskedelem, oktatás, egész-ségügy) dolgozó, legalább középfokú végzettséggel rendelkezõ szakember. Ezen csoport rész-aránya marginális (legfeljebb az összlakosság 5%-a), de hatásuk ennél lényegesen nagyobb.

A válaszokat összefoglalva megállapítható, hogy – számos fejlett országhoz hasonlóan –Magyarországon is megjelennek azok a fogyasztói rétegek, melyek képesek és hajlandók is töb-bet fizetni a biztonságosabb termékekért. Ezen csoport számára növekvõ jelentõséget kap a ter-mékek nyomon követhetõsége.

A továbbiakban nézzük meg, hogyan jelenik meg a nyomon követhetõség és termékdifferenciá-lás a vállalati stratégiában hazánkban! A hatvanas évtized közepétõl kialakult, és nemzetközi ösz-szehasonlításban is rendkívül dinamikus agrármodernizáció, a magyar agrármodell kialakulásá-ban és sikereiben döntõ szerepe volt a tömegtermelésnek és annak a külpiaci értékesítési lehetõ-ségnek, melyet a kor sajátos viszonyai teremtettek. A gazdálkodástudományi kutatások már ek-kor is felhívták a figyelmet az egyoldalú, mennyiségi növekedés veszélyeire. Az ezen idõszakbankészült munkák visszatérõ megállapítása4, hogy: „…a feldolgozottság, a csomagolás, a kikészítésiránti igények növekszenek, kielégítésük versenyképességünk fenntartásának és növelésének fel-tétele. Az élelmiszerimport növelésének kilátásai a várható kereslet oldaláról vizsgálva… hosszútávon kedvezõnek ítélhetõk, ugyanakkor a verseny élesedésére, a minõség, a választék, a csoma-golás, a feldolgozási technológia és a feldolgozási fok iránti igények… fokozására kell számítani.”A gyakorlatban azonban a magyar élelmiszer-gazdaság mégis úgy jutott el a rendszerváltás kü-szöbére, hogy az agrártermelést és az élelmiszer-ripari feldolgozást elsõsorban az alacsony hoz-záadottérték-tartalmú termékek elõállítása jellemezte. Összefoglalóan megállapítható, hogy –jóllehet minden szakirodalmi forrás megegyezik abban, hogy a magyar agrárgazdaság jelentõs

4 Madas A.: Az élelmiszer-gazdaság fejlõdése. Kossuth Kiadó, pp. 134–135.

19


komparatív elõnyökkel rendelkezik mind az agroökológiai potenciál, mind az emberi erõforrás te-rületén, ugyanakkor – paradox módon – amikor a magyar mezõgazdaság és élelmiszeripar fejlõ-dött, akkor ez éppen azokon a területeken következett be, ahol legkevésbé nyílt mód elõnyeinkérvényesítésére.

A globális élelmiszer-ellátási láncok kialakulásának idõszakában a magyar élelmiszer-gazdaságfejlõdésének alapvetõ eszköze a termékek differenciálása, mert a termékek árait tekintve nem tu-dunk versenyezni a fõ tömegtermelõkkel.

A differenciálás kézenfekvõ eszköze lehet a magasabb minõségû, a speciális igényeket kielégítõ,valamint a meghatározott termõhelyrõl származó termék gyártása. Ennek gyakorlati megvalósí-tásához azonban figyelembe kell vennünk az alábbi peremfeltételeket:– a mezõgazdasági vállalkozások közül a kis- és középvállalkozások számára akkor adódhatnak le-

hetõségek a fennmaradásra és a fejlesztésre, ha képesnek bizonyulnak önmaguk és termékeikelkülönítésére a többi vállalkozástól;

– a mezõgazdasági kis- és középvállakozások szempontjából alapvetõ jelentõségû az együttmû-ködés korszerû, az Európai Unióban is ismert és elismert formáinak kialakítása és fejlesztése,mindenekelõtt a Beszerzési és Értékesítési Szövetkezetek (BÉSZ, TÉSZ) mûködésében rejlõlehetõségek kiaknázása;

– a mezõgazdaság és élelmiszeripar közötti kapcsolatrendszer fejlesztésében és bõvítésében nö-vekvõ fontosságú szerepet kaphatnak az együttmûködés új formái, mindenekelõtt a vertikálisintegráció;

– a termékkülönlegességek értékesítésekor a kis- és középvállalkozásoknak egyre nagyobb mér-tékben kell felkészülniük a nagyméretû kereskedelmi vállalatok erõfölényére. Ez részben erõ-teljesebb felkészülést követel tõlük a kondíciós tárgyalásokra, részben új értékesítési csatornákkialakítását teszi szükségessé a meglevõk helyett/mellett.

Ezen feltételek mindegyikébõl az következik, hogy a termelés-értékesítés szervezeti kereteinekátalakulása egyszerre teszi lehetõvé és ugyanakkor szükségessé is a termékek nyomon követésétszolgáló informatikai rendszerek kialakítását és mûködtetését.

1.2 A NYOMON KÖVETÉS FOGALMA

Láthattuk, hogy a fogyasztók fejében is elvárások, elképzelések, és talán még félelmek is kapcso-lódnak a nyomon követéshez. Mi is a nyomon követés, nyomon követhetõség?

Mindenekelõtt határozzuk meg, hogy könyvünkben mit is értünk a nyomon követés fogalmaalatt. A nemzetközileg legelismertebb meghatározása szerint, az a képesség, mely szerint vala-mely dolog (pl. áru, tétel, termék vagy információ) útját vagy élettörténetét, helyét vagy felhasz-nálását, a folyamatban részt vevõ helyszíneket és szereplõket szabványos azonosítók használatá-val, az azonosítók közötti kapcsolatok ismeretével nyomon tudjuk követni, és vissza tudjuk vezet-ni. Az elosztási láncra vetítve mindez megfogalmazható úgy is, mint az a képesség, mellyel apró-lékosan és következetesen végig tudjuk kísérni egy árutétel mennyiségi és minõségi változásaitmind idõben, mind térben. Beazonosítható az áru, a tétel, annak jelenlegi, illetve korábbi tar-tózkodási helye. Meghatározható annak eredete, valamint segítségével valamennyi szükséges in-formáció összekapcsolható.

A nyomon követés definiálásakor fontos különbséget tennünk a követés (angolul: tracking) és anyomon követés (angolul: tracing) kifejezések között.

A tracking, magyarul a követés azt jelenti, hogy követünk vagy kísérünk egy terméket, illetveárutételt az elosztási láncon keresztül, amint az a különbözõ helyszíneken elõrehalad a végsõcélja, például az eladási vagy a szolgáltatási pont felé.

A tracing, magyarul a nyomon követés viszont azt jelenti, hogy képesek vagyunk meghatározniegy termék vagy egy terméktétel származási helyét, eredetét az ellátási láncon belül a termékvagy a tétel által megtett út elõzõ állomásainak ismeretében.

Ez a képesség rendszerszemléletû gondolkodást igényel. Ahhoz, hogy a nyomon követhetõségirendszer alkalmazható legyen az ellátási láncban, minden érintett félnek következetesen töre-kednie kell arra, hogy össze tudja kapcsolni az anyagok és termékek áramlását a velük kapcsola-

20


tos információk áramlásával. Ehhez az ellátási láncot egységesen, holisztikusan kell szemlélni,amely egy közös üzleti nyelv létrehozásával érhetõ el. A vállalkozások elismerik a nyomon követ-hetõség fontosságát, de nem akarnak több, egymásnak ellentmondó nyomon követési rend-szert, és nem akarják a költségeiket szükségtelenül növelni.

A gazdálkodó szervezetek azt is felismerték, hogy egy önálló cég csak egy résztvevõ az ellátásiláncban, és mindenki számára közismert, hogy ez a lánc is csak annyira erõs, mint a leggyengébbláncszeme. Röviden, a vállalkozások olyan rendszert akarnak, melyet az ellátási lánc minden részt-vevõje könnyen alkalmazni tud.

1.3 A NYOMON KÖVETÉS ELVEI

A nyomon követéshez tehát egy globálisan alkalmazható, egyedi azonosításra alkalmas megoldásszükséges, melyet minden árura, termékre és tételre egyformán tudunk alkalmazni, méghozzá úgy,hogy megfelelõen és pontosan összerendelhetõ legyen, hogy a vevõk, a fogyasztók és a többirészt vevõ is információhoz jusson.

Hogyan is valósítható meg mindez? Vizsgáljuk meg, melyek a nyomon követés alapelvei!1. Egyedi azonosítás: Bármely követett vagy nyomon követett egységet egyedileg kell azonosí-

tani. Egy egyedi azonosító adja a megfelelõ kulcsot ahhoz, hogy hozzájuthassunk valamennyiadathoz az adott termékre, egységre vonatkozóan. A gyakorlatban a követés, illetve a nyomonkövetés az ellátási láncon belül a termelési folyamat, a szállítás, a raktározás és az elosztás so-rán – a termékek többségénél – a gyártási azonosító szám alapján történik.

2. Adattovábbítás: A nyomon követés megköveteli, hogy az ellátási láncban elõre egyeztetettadatokat közöljünk és továbbítsunk. A adatszolgáltatás pontossága, gyorsasága, a megfelelõnyilvántartás és visszakeresés a fokmérõje bármely nyomon követési rendszer hatékonyságának.

3. Adatkapcsolatok: A nyomon követés megkívánja, hogy hatékonyan kezeljék és irányítsák,mai szóval élve menedzseljék a megfeleltetési kapcsolatokat az ellátási lánc egész hosszában;a beérkezett, megtermelt, becsomagolt, raktározott, elszállított stb. egységek között. Ha az elosz-tási lánc során bármely partner nem kielégítõen gondoskodik errõl, akkor az információs lánc-ban is szakadás keletkezik, vagyis nem mûködik megfelelõen a nyomon követés sem.

4. Adatközlés: A nyomon követés megköveteli, hogy az egységek, termékek, áruk fizikai moz-gásával együtt a rájuk vonatkozó adatok is mozogjanak. Ahhoz, hogy biztosítsuk az adatköz-lés folyamatosságát, az elosztási lánc valamennyi szereplõjének elõre egyeztetett adatokatkell közölnie az utána következõ szereplõjével, garantálva ezzel, hogy ez utóbbi is meg tudjonfelelni a nyomon követés követelményeinek.

Az ellátási láncban a nyomon követhetõségének kezelése az információáramlás és a nyomon kö-vethetõ áruk fizikai mozgásának összekapcsolását foglalja magába. (1. ábra) Minden szereplõnekkülön szerepe van az elosztási láncban, de mindenkinek a nyomon követhetõség kezelésének alap-vetõ, közösen elfogadott lépéseit kell követnie. Ahhoz, hogy az ellátási láncban az áru nyomon kö-vethetõ legyen, minden félnek belsõ és külsõ nyomon követhetõséggel kell rendelkeznie.

1.4 BELSÕ NYOMON KÖVETÉS

A belsõ nyomon követésrõl akkor beszélünk, amikor a nyomon követésben közremûködõrésztvevõ egy vagy több nyomon követhetõ árut (inputot) kap, amelyeket alávet belsõ tevékeny-ségéhez kapcsolódó folyamatainak, mielõtt kibocsátaná õket (output). (2. ábra)

Egy belsõ folyamat több alfolyamatból állhat, melyek mindegyikének jellemzõje, hogy egy-azon szereplõ végzi el más partnerek számottevõ bevonása nélkül.

A belsõ folyamatok a következõ 4 alfolyamatot tartalmazzák:– mozgatás,– átalakítás,– tárolás,– felhasználás vagy megsemmisítés.

Mindenkinek saját felelõssége és kötelezettsége, hogy belsõ folyamataiban olyan adatokat kezel-jen és tároljon, melyek összekapcsolják az átalakítási folyamat inputját az outputtal, és a mozga-

21


Nyomon követés az ellátási láncban

1. ábra

NYOMON KÖVETÉS AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN

2. ábra

BELSÕ NYOMON KÖVETÉS

22


tást követõen összekapcsolják a kiindulási és a végsõ helyzetet. Valamennyi szervezetnek azt amegoldást célszerû választania, amely belsõ folyamatait a legjobban kiszolgálja. A szervezetdönthet saját eljárások alkalmazása mellett, de használhat nemzetközi globális szabványokat azáru vagy termék belsõ életciklusa során.

1.5 KÜLSÕ NYOMON KÖVETÉS

Külsõ nyomon követésrõl akkor beszélünk, amikor egy árut, amelynek pályáját szeretnénk nyomonkövetni, az egyik nyomon követésben közremûködõ partner fizikailag átadja egy másiknak. (3. ábra)

A teljes folyamatban közremûködõ összes résztvevõnek be kell azonosítani a nyomon követ-hetõ áru közvetlen forrását és közvetlen célját; ezt nevezik az „egyet hátra, egyet elõre” elvnek.A nyomon követhetõség nem jelenti azt, hogy minden nyomon követésben közremûködõ félnekmeg kell tartania és át kell adnia a nyomon követhetõséggel kapcsolatos összes információt. Anyomon követhetõ áru forrásának és a nyomon követhetõ áru befogadójának kommunikálniukkell egymással, egyben rögzíteniük kell legalább egy közös szinten meglévõ azonosítót, amely arendszer közös alapja, és biztosítja a hatékony információáramlást a forrás és a befogadó között.Minden nyomon követhetõ árunak rendelkeznie kell egy azonosítóval és egy, a forrás által elhe-lyezett jelöléssel.

Az áru vagy termék úgynevezett márkatulajdonosának feltétlenül biztosítania kell a nyomonkövethetõ tétel azonosítójának egyediségét. Alvállalkozók és más, például további üzleti enge-déllyel rendelkezõ felek bevonásakor a márkatulajdonos feladata, hogy biztosítsa ezt az egyedi-séget. Az azonosítót tartalmazó jelölésnek, címkének, matricának vagy kísérõ dokumentumnak anyomon követhetõ áruhoz rendelhetõnek kell maradnia egészen addig, amíg az árut nem hasz-nálják fel, illetve ameddig meg nem semmisül.

3. ábra

KÜLSÕ NYOMON KÖVETÉS

23


2. A nyomon követés általános modellje

Az 1. fejezetben megismert nyomon követési elveknek és kritériumoknak a globális piac elvá-rásaihoz alkalmazkodó GS1 szabványok teljes körûen megfelelnek. A szabvány által biztosítottnyomon követési megoldást a GS1 Globális Nyomon Követési Szabványok (GlobalTraceability Standard – GTS) írja le, amely meghatározza az üzleti szabályokat és a nyomon köve-tési rendszer kivitelezéséhez és alkalmazásához szükséges minimális követelményeket.

A GS1 szabványok, mint például a GS1 vonalkódok, GS1 EPC (Electronic Product Code – elektro-nikus termékkód), GS1 eCom business messaging (elektronikus üzleti üzenetszabványok) lehetõvéteszik a GS1 nyomon követési rendszer egyszerû és könnyû alkalmazását minden szektor és ter-méktípus számára. A GS1 Globális Nyomon Követési Szabványok ráépülnek a vállalkozások napigyakorlatában már létezõ és használt GS1 szabványokra.

2.1 GS1 GLOBÁLIS SZABVÁNYOK ÉS MEGOLDÁSOK

A GS1 egy semleges, nonprofit szervezet, amely globális szabványok, technológiák és megol-dások kidolgozása és alkalmazása mellett kötelezte el magát a keresleti és kínálati láncok haté-konyságának fejlesztése érdekében úgy, hogy ezáltal hasznos információkat nyújtson az árukés szolgáltatások kereskedelme során.

A szervezet az EAN International (European Article Number) és az UCC (Uniform CodeCouncil) egyesülésével jött létre 2005-ben, így vált az ellátási láncokon belül a legszélesebbkörben használt szabványrendszerré. A GS1 több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik, és avilág 140 országában van jelen. Legalább egymillió, az ellátási lánc minden pontját képviselõcég irányítja a szervezet tevékenységeit; amely vállalkozások 5 milliárdot meghaladó tranzak-ciót hajtanak végre naponta.

A rendszert elindulásakor egyetlen üzleti folyamathoz, mégpedig a kiskereskedelmi pénztáriellenõrzésekhez és az árak beolvasásához kapcsolódó igényre való válaszként hozták létre. A GS1az azonosítók és vonalkódok révén szabványos módszertant adott a kereskedelmi partnerek ke-zébe a hatékony eladási tranzakciók mûködtetésére. A cél az eladással kapcsolatos tranzakciók le-bonyolítása és az eladási információk gyûjtése volt. Elsõ megközelítésben egy, a tárgyak, az árukazonosítására alkalmas módszert és a kapott információkat számítógépes rendszerbe továbbítaniképes megoldást kívántak létrehozni.

A megoldást a szabványosított azonosítók és szabványosított adathordozók kínálták. A vo-nalkódok elfogadása és bevezetése óta eltelt harminc év alatt a technikai fejlõdés teljesen át-alakította a kereskedelem világát. A fejlõdõ technikai környezet és az annak nyomában meg-újuló üzleti folyamatok megérlelték a lehetõségeket, hogy elõnyt kovácsoljunk a technológiaimegoldásokból és a számítástechnikából annak érdekében, hogy tökéletesítsük az üzleti folya-matokat. Az elektronikus kommunikációtól az interneten át, a távolról való adatleolvasást lehe-tõvé tevõ RFID technológiáig, számtalan technológiai újítás volt széleskörû, átütõ és látványoshatással a kereskedelem globalizálódására, mindez az ellátási láncok és piacok konvergenciá-jához vezetett a világ minden részén.

24


Könnyû belátni, hogy az izgalmas és átütõ technológiai fejleményeknek köszönhetõen az in-formáció jelentette hatalom vált a technikai fejlõdés alapjává. Az információra alapozva, az ada-tok birtokában a vállalatok képesek gyorsan tökéletesíteni üzleti folyamataikat. Úgy tartják, hogya technológia csak az eszköz az információhoz való hozzájutáshoz, és nem maga az elérendõ cél.

A GS1 készen áll arra, hogy megfelelõ szabványokkal támogassa az ellátási lánc szereplõit az in-formációk optimalizálásában és a technológiai újítások bevezetésében. Szektorsemleges, non-profit, és globális szabványosítási szervezetként a GS1 szerepe az is, hogy platformokat kínáljonaz ellátási és kínálati lánc különbözõ közösségei számára az üzleti folyamatok optimalizálásáhozszükséges szabványok kialakítása érdekében. Annak érdekében, hogy eleget tudjon tenni enneka szerepnek, a GS1 mindig is figyelemmel kísérte a technika fejlõdését.

Ma már több mint 20 szektorban mûködik; beleértve a gyorsan forgó fogyasztási cikkeket(FMCG), az egészségügyet, a szállítást és logisztikát, a védelmi szektort vagy a hulladékgazdálko-dást. A GS1 éppen úgy együtt dolgozik a kis- és középvállalkozásokkal, mint a világ legnagyobbmultinacionális cégeivel. Együttmûködésének alapját a GS1 szabványok integrált rendszere ké-pezi, amely a termékek, tárgyak, szolgáltatások és helyek pontos beazonosítására és az üzleti fo-lyamatokban szükséges megfelelõ információáramlás támogatására.

A GS1 szervezet területei a következõk:– GS1 vonalkódok, az azonosított egységek gyors és automatikus adatgyûjtéséhez használt

globális szabvány,– EPCglobal Network, az áruk és tárgyak rádiófrekvenciás (RFID) alapú azonosításához és a

nyomon követhetõ információk valós idejû kommunikációjára alkalmas globális szabvány,– GS1 eCom, az elektronikus üzleti kommunikáció és a vállalkozások között zajló gyors és precíz

adatforgalom globális szabványa, – GS1 GDSN, az üzleti partnerek közötti adatharmonizáció szabványosított környezete, hálózata.

A GS1 ezeken túlmenõen széles körben kínál olyan szolgáltatásokat a vállalkozások számára,melyekkel segíti a szabványok alkalmazásba vételét és használatát. Tájékoztató anyagokat készít,a szabványokkal kapcsolatos minõsítési és vizsgálati folyamatokat végez, technikai támogatástnyújt vagy szakértõi tanácsadást, képzést tart. A GS1 1085 tagszervezete nemzetközi szövetségetalkot. A tagszervezetek eszközöket kínálnak és támogatást biztosítanak az adott ország cégei szá-mára a GS1 szabvány rendszer használatához. Legfontosabb feladatuk, hogy egyedi számtarto-mányokat határozzanak meg, mely számtartományokból képzett azonosító számok kínálják aGS1 nyomon követési rendszerének megvalósításához a legjobb alapot.

2.2 A GS1 RENDSZER FELÉPÍTÉSE

Mindenekelõtt egy nemzetközi projekt keretében elvégzett kutatás és elemzés segítségével vizs-gáljuk meg a GS1 szabványrendszer felépítését, architektúráját. Elõször is leszögezhetjük, hogy aGS1 szabványok és megoldások a GS1 közösség, a piaci szereplõk, a technikai és technológiai fej-lesztõk, a szolgáltató cégek és a szabványosítási szakemberek együttes munkájával jön létre a vo-natkozó jogi és szabályozási keretek között. A szabványfejlesztési folyamatok mindig üzleti elvá-rásokból indulnak ki. Néhányat közülük a 3. táblázatban foglaltunk össze.

Ezek alapján a GS1 küldetése, hogy kifejlessze és támogassa azoknak a szabványoknak, szolgál-tatásoknak és megoldásoknak az elterjedését, amelyek javítják az ellátási lánc hatékonyságát.

Mit is értünk a GS1 szabványok, szolgáltatások és megoldások fogalmán, mi maga a GS1 rend-szer, és mit jelent a GS1 portfólió?– A GS1 szabványok (azonosítók, adatok, üzenetek, hardver- és szoftvereszközök) – azon szükséges

specifikációk összessége, amelyek révén a különbözõ ellátási láncok teljes hosszában biztosít-ható az interoperabilitás, a következetesség és a konzisztencia.

5 2007. júniusi adat

25


– A GS1 szolgáltatások és megoldások: a GS1 szabványok bevezetésének, alkalmazásba vételé-nek és betartásának megkönnyítését szolgálják.

– A GS1 rendszer: globális szabványok olyan integrált rendszere, amelyet a termékek, tárgyak,szolgáltatások és helyek megfelelõ azonosítására és a rájuk vonatkozó információk (adatok) to-vábbítására hoztak létre.

– A GS1 portfólió: a GS1 szabványok, szolgáltatások és megoldások összessége egy olyan rendszermegvalósításához, amelyet a GS1 közösség igényeinek és a technológiai igények követésérehoztak létre. (4. ábra)

Ahhoz, hogy teljes képet kaphassunk valamennyi GS1 eszközrõl, vagyis a GS1 portfóliójáról, arendelkezésre álló szabványokat funkcióik szerint kell csoportosítanunk. Minden szabványosításalapjaként elõször is fel kell sorakoztatnunk az azonosítási feladatokat ellátó elemeket; vagyismagukat az azonosító számokat és az adathordozókat. Ha már rendelkezésünkre állnak az ada-tok, akkor ezen adatok továbbításához a szabványos adatátvitelt támogató újabb elemekrevan szükség. Ilyenek az adatok konvertálását, osztályozását, integritását és megosztását segítõszabványos megoldások. Az adat, vagy információáramlás során természetesen új adatok és in-formációk kerülnek be a rendszerbe, amelyek szabványos kezelését szintén be kell építeni. Fo-lyamatosan biztosítani kell az adatvédelmet és az adatbiztonságot, mindezt az együttmûködésifolyamatokon alapuló, ellátási láncot támogató szabványos üzleti folyamatok kidolgozásával.(5. ábra, 4. táblázat)

A következõkben áttekintjük, hogy mi is az az üzleti igény, amit nyomon követésnek neve-zünk, és kik vesznek részt a nyomon követési folyamatokban. Megvizsgáljuk, mit tekint a GS1nyomon követhetõ árunak, hogyan azonosítható egy nyomon követhetõ áru, miket nevezünknyomon követési adatoknak. Ezt követõen lépésrõl lépésre végigtekintünk egy általános nyo-mon követési folyamatot.

B2B Szállítmányozás Marketing Gyártás MinõségEgyüttmûködés Logisztika és Értékesítés és Biztonság

A szállítások Import/Export Értékesítési pont Termékéletciklus Nyomon követéselektronikus managementlefedése Vevõ Kategória Visszahívás

menedzsment Gyártmány-Boltra történõ Fuvarozás tervezés ePedigree – direkt kiszállítás Fogyasztói és fejlesztés Eredet

Árukisérés információkPromóció Alkatrészgyártás HamisításManagement Raktár és összeszerelés

ManagementCPFR

Megrendelés

Értékesítés

Adatminõség

Készletek

3. táblázat: A GS1 közösség üzleti igényei

26


Üzleti folyamatok, jogi és szabályozási eljárások. A meghatározó szereplõkés az üzleti folyamatok kimenõ adatai és eredményei (elvárás – eredmény).

GS1 használóküzleti közösségeés igényeik

A SZABVÁNYOK FENNTARTÁSA, FRISSÍTÉSE, AZ ALKALMAZÁSBA VÉTELÜK TÁMOGATÁSASzolgáltatások: Olyan infrastrukturális környezet biztosítása, amely a GS1 rendszer megvalósítá-sát segíti végig az elosztási lánc teljes hosszában. Felhasználói támogatási formák: Üzleti közössé-gek management-je, Felhasználói csoportok, Tanusítás, Oktatás, Legjobb megoldások... stb.Megoldások: a speciális üzleti partnerek és/vagy folyamatok igényeit kielégítõ megoldásés/vagy szolgáltatáscsomagok.

GS1 szolgáltatásokés megoldások

Specifikációk az azonosítás, az adatmanagement, az üzenetek és a hardware/softwareeszközök számára. Az interoperabilitást és a következetességet biztosítják az elosztásiláncon keresztül.

GS1 szabványok

A felhasználók által meghatározott hardware és software megvalósítások mechaniz-musa (a terméket és szolgáltatást kínáló megoldásszolgáltatók).Technológiák

4. ábra

5. ábra

GS1 RENDSZER ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK

Együttmûködési folyamatKereskedelmi partnerekegyüttmûködése

Adatvédelem

Helyi információk

Adatforgalmazás

Azonosítás

GS1 SZABVÁNYELEMEK FUNKCIÓI

Biztonság

Információfeltárás

Adatmegosztás

Adatintegritás

Osztályozás

Adatkonvertálás

Adathordozók

Azonosítók

4

3

5

6

7

8

9

2

1

27


2.3 A NYOMON KÖVETÉSI FOLYAMATOK RÉSZTVEVÕI

A GS1 Globális Nyomon Követési Szabványok megkülönböztet szereplõket és szerepeket. A sze-replõk lehetnek jogi vagy fizikai személyek, pl. egy részvénytársaság vagy kiskereskedelmi lánc.A szerep fogalma alatt egy adott szereplõ egy adott folyamat egy adott idõ pillanatában betöl-tött funkcióját, feladatát értjük, például: megrendelõ / vevõ, értékesítõ / eladó. Ugyanaz a szerep-lõ egy másik folyamatban másik szerepet is betölthet. Kik a nyomon követési folyamatok szereplõi?A globális szabványoknak megfelelõen a kereskedelemben részt vevõ üzleti partnerek között azalább szereplõket különböztetjük meg:– Fuvarozó vagy szállítmányozó. Egy nyomon követhetõ áru szállításáért felelõs fél.– A kiskereskedelmi áru elõállítója: gyártó / termelõ / feldolgozó/ szállító. Jellemzõen ehhez

a szereplõhöz érkezik be a nyomon követés szempontjából inputnak számító nyersanyag vagyalapanyag, amelyet õ késõbb átalakít, feldolgoz, félkész vagy készárut állít elõ belõle. Ilyen sze-replõ lehet például egy mezõgazdasági termelõ, egy vágóhíd, vagy akár egy konzervgyár,

4. táblázat: Funkcionális szintek definíciói

Funkcionális réteg (layer) Definíció Példa

Megosztott gyakorlatok, hogy Együttmûködési folyamat kielégítsék a kereskedelmi GTS

partnerek közös üzleti igényeit

Biztonság Biztonság és adatvédelem AS2

InformációfeltárásFeltárás, elhelyezés

AS2, ONSés adathozzáférés

Speciális kereskedelmi partnerek Adatmegosztás

közötti adatkommunikációEDI

A kereskedelmi partnerek Adatintegritás közötti egységes adatok, illetve GDSN

adatminõség biztosítása

Adatosztályba sorolás a feljavított/Osztályozás megerõsített átláthatóság GPC

és adatmegosztás számára

Az egységet (tárgyat) azonosító Adatkonvertálás adat átalakítása egységes vonalkódok

és szabványos adatformátumra

AdathordozókAz egység-, tárgyazonosítók vonalkódok, szállítása és begyûjtése RFID/EPC tag

Egyedi azonosítók kiosztása/Azonosítók

átruházása egységekhez (tárgyakhoz)GTIN

28


amely feldolgozza a termelõktõl származó zöldségféléket. Szintén ide tartozhat egy élelmi-szergyártó, aki tovább feldolgozott készterméket állít elõ az élelmiszer különbözõ összetevõi-bõl, de például ilyen szereplõ a hulladékkezelési folyamatban a hulladékártalmatlanító és hasz-nosító is. Egy termelési lánc több feldolgozóból, beszállítóból, illetve gyártóból is állhat.

– Kiskereskedõ / értékesítési vagy szolgáltatási hely üzemeltetõje: Az elosztási láncban ez aszereplõ tartja a közvetlen kapcsolatot a fogyasztóval. Pl.: élelmiszer-kiskereskedõ, gyógyszertárvagy vendéglátó-ipari szolgáltató, hotel vagy egy étterem.

– Elosztó központ / raktár / disztribútor/ nagykereskedõ: A nyomon követhetõ áru kezelésé-ért és tárolásáért (esetleg átalakításáért) felelõs.

– Hatóságok / jogi intézmények: A közérdek védelme mellett elkötelezett szereplõk.

Ugyanazon jogi személy több szereplõként és több szerepben is jelen lehet egyazon elosztásiláncban, egyazon nyomon követési folyamatban. Pl.: egy nagykereskedõ lehet logisztikai ellátóközpont is, és az árut értékesítõ áruház is.

2.4 A NYOMON KÖVETÉSI FOLYAMATBAN RÉSZT VEVÕ SZEREPLÕK FUNKCIÓI

A szerepeket annak megfelelõen osztjuk fel, hogy az adott szereplõ az áru vagy termék fizikaiáramlásában vagy az információfeldolgozásban vesz-e részt. Így megkülönböztetünk információ-áramlással kapcsolatos szerepeket, és fizikai mozgással kapcsolatos szerepeket.

2.4.1 Információáramlással kapcsolatos szerepek

A áruhoz kapcsolódó információáramlásban és áramoltatásban elsõdleges és legfontosabbszerepe a márkatulajdonosnak van.– A márkatulajdonos teljes hatáskörrel rendelkezik egy adott áru sorsáról. Jellemzõen az áru már-

kájának és/vagy felelõsség vállalásának is tulajdonosa. Többnyire az adott nyomon követendõáru, adott tételének kereskedelmi forgalmazását is végzi. Éppen ezért õ felelõs az áruazonosítá-sért, számozásért, az azonosító számok megjelenítéséért.

Ugyancsak fontos szerepük van a nyomon követési adatok kezelését végzõ szereplõknek adatki-bocsátás és adatfelhasználás oldalról. Ide sorolhatók:– A nyomon követési adat létrehozója, aki a nyomon követhetõséggel kapcsolatos információ

elõállítója, és egyben a nyomon követés folyamatában közremûködõ partner. – A nyomon követési adat forrása, aki a nyomon követhetõséggel kapcsolatos információ átadá-

sát végzi, és szintén közremûködõ partner a nyomon követési folyamatban.– Továbbá a nyomon követési adat hasznosítója – célfelhasználója, aki már nem az adatok ki-

bocsátásával foglalkozik, hanem a nyomon követhetõséggel kapcsolatos információk megte-kintésére, felhasználására és letöltésére jogosult. Ugyancsak közremûködõ partnere egy nyo-mon követési folyamatnak.

– Végül, de nem utolsósorban a nyomon követési kérelem kezdeményezõje, aki magát a nyo-mon követést kérelmezi és a folyamatban részt vevõ bármelyik szereplõ lehet.

2.4.2 Fizikai mozgással kapcsolatos szerepek

Napjainkra szinte korlátlan mértékû információáramlásról beszélhetünk. A virtuális és telekom-munikációs technikáknak, a mûholdas rendszereknek köszönhetõen a hírek, adatok a másodperctört része alatt jutnak el egyik pontról a másikra. A termék, áruk, tárgyak továbbítása azonbanmég fizikai mozgatást igényel. Ezért az áru nyomon követésében kiemelkedõen fontos szerepükvan az áru fizikai változásait eredményezõ tevékenységeket végzõknek. Ezek lehetnek:

29


– A nyomon követhetõ áru elõállítója, aki valamely (nyomon követendõ) áru elõállítását, illetve egyvagy több (szintén nyomon követendõ) áru átalakításával, egy újabb, külön is nyomon követendõáru megalkotását végzi, ezáltal õ is a nyomon követés folyamatában közremûködõ szereplõ.

– A nyomon követhetõ áru forrása, aki valamely nyomon követhetõ árut továbbít vagy átad.Szintén közremûködik a nyomon követésben.

– A nyomon követhetõ áru befogadója vagy átvevõje, aki a nyomon követhetõ árut értékesítésvagy továbbítás céljával átveszi. A nyomon követésben közremûködõ szereplõ.

– A szállító, szállítmányozó vagy fuvarozó, aki egy vagy több nyomon követendõ áru átvéte-lét követõen, azok két pont közötti szállítását és átadását végzi – az áru(k) átalakítása nélkül.Ugyancsak a nyomon követésben közremûködõ partner. Jellemzõen csak az árut birtokolja.Általában csak az áru megõrzése vagy ellenõrzése a feladata. Ritkább esetben az áru márkatu-lajdonosa is lehet szállító.

2.5 A NYOMON KÖVETHETÕ ÁRU

A nyomon követhetõ vagy nyomon követendõ áru egy olyan fizikai objektum, kereskedelmi áru,tárgy, élõlény, ritkább esetben szolgáltatás, amelyre vonatkozóan információra lehet szükségünka múltjával, a felhasználásával vagy a helyzetével kapcsolatban. A nyomon követhetõ áru nyo-mon követési szintjének meghatározása történhet egy termék csomagolási vagy logisztikai hie-rarchiáján belül bármelyik szinten, az adott iparágtól és a kívánt ellenõrzési foktól függõen.

Egy nyomon követhetõ kereskedelmi áru a legmagasabb logisztikai hierarchiai szinttõl a legala-csonyabb felé haladva a következõ lehet:– Szállítmány, amely tartalmazhat egy vagy több logisztikai egységet, pl.: kamionnyi rakomány,

hajórakomány, tíz raklapnyi különféle áru.– Logisztikai egység, amely tartalmazhat más logisztikai egysége(ke)t is, magába foglalhat egy

vagy több kereskedelmi árut, illetve lehet önmagában egy kereskedelmi áru, pl.: raklap, konténer.– Kereskedelmi áru, amely nem halad át pénztári értékesítési (POS) ponton, ez lehet egy

kereskedelmi áru, több kereskedelmi áru, vagy egy sorozatban gyártott kereskedelmi áru, pl.egy karton vagy egy zsák áru.

– Kereskedelmi áru, amely áthalad pénztári értékesítési (POS) ponton, amely például: fo-gyasztói egység.

2.6 EGY NYOMON KÖVETHETÕ ÁRU AZONOSÍTHATÓSÁGA

Minden nyomon követendõ áruhoz egy globális, egyedi azonosító számot kell hozzárendelni,amelyet vagy közvetlenül az árun, vagy ha ez nem lehetséges, az árut tartalmazó csomagoló-vagy tárolóeszközön, illetve egy kísérõdokumentumban kell feltüntetni. Tekintsük át, hogy mi-lyen globális azonosítókat kínál a GS1, vizsgáljuk meg, hogy melyik esetben melyik GS1 azono-sítót kell használni!

Az áruazonosítás alapja a GS1 Globális kereskedelmi áruazonosító szám, a GTIN (Global TradeItem Number), amely egy hivatkozási kulcs az áruhoz tartozó összes információhoz. A nyomonkövethetõség szempontjából nem biztos, hogy ez a szám önmagában elegendõ, ha egy adottáru, termék vagy egy termékcsoport egyéni beazonosítására van szükségünk. (6. ábra)

– Ha a nyomon követhetõ áru egy szállítmány, akkor az úgynevezett Szállítmányazonosító szá-mot (SIN – Shipping Identifier Number) kell használni (pl.: hajóberakodási levélszám, szállításiértesítõszám, számlaszám, csomagolási szám, konténerszám, kézbesítési bizonylat). Ez a szám,egy egyedi (sorozatszámmal ellátott) azonosító.

– Ha a nyomon követhetõ áru egy logisztikai egység, akkor a Szállítási egység sorszám kódját(SSCC – Serial Shipping Container Code) kell használni.

30


– Ha a nyomon követhetõ áru nem halad át értékesítési ponton, akkor az állandó összeállításúkereskedelmi áruk csoportosításához használt GTIN-t kell használni az általános azonosításszintjén. A gyorsan forgó fogyasztási cikkek üzleti gyakorlatában ez a szint többnyire a gyûjtõ-egység szintje. Egy meghatározott tétel azonosítása esetében a GTIN számot és a tételazonosítószámot6 együtt kell használni. Egyedi, sorozatszámmal ellátott termékazonosítás érdekében aGTIN számot a sorozatszámmal (SGTIN) kell együtt használni.

– Ha a nyomon követhetõ áru áthalad a pénztári értékesítési ponton, akkor az alkalmazhatóazonosítók megegyeznek az elõbbi pontban ismertetett lehetõségekkel. Nagy általánosságbanezen az azonosítási szinten a fogyasztási egység GTIN számát kell használni. Egy meghatározotttétel azonosítási szintjén a GTIN számot és a tételazonosító számot együtt kell használni, mígegyedi (sorozatszámmal ellátott) azonosítási szinten GTIN számot+sorozatszámot (SGTIN) kellhasználni.

Az elméleti szabályok magyarázatához a könyv további fejezeteiben alkalmazásonként, ésiparáganként szemléletes gyakorlati példákat sorakoztatunk fel. Most csak egy általános, ám gya-korlatiasabb megközelítésû példát mutatunk be.

Az azonosító számmal ellátott árut fizikailag is megjelöljük egy tétel-, vagy rakományazonosítószámmal, így az egyaránt megfelel az üzleti és jogi követelményeknek. Ha szükséges, feltüntetjükaz úgynevezett nyomon követési adatokat: pl. minõségmegõrzési dátumot (lásd élelmiszernél)és az egyedi sorozatszámot vagy tételazonosítót. – Az egyedi sorozatszámot vagy a köznyelvben jobban elfogadott gyártási számot vagy gyári szá-

mot többek között például autók, mosógépek, személyi számítógép esetében használják.

Szállítmány- azonosító szám

/SIN/

Nem alkalmazható

Nem alkalmazható

Egyedi azonosítás

(pl: sorozatszám-mal ellátott)

Az azonosításpontossága

A logisztikai hierarchián belüli szint

Specifikusazonosítás

Általános szintûazonosítás

Szállítmány Logisztikai egységKereskedelmi áru,

amely nem halad átértékesítési ponton

Kereskedelmi áru,amely áthalad

értékesítési ponton

SSCC

Nem alkalmazható

Nem alkalmazható

GTIN + sorozatszám,

SGTIN

GTIN + tételazonosító,

(SGTIN)

GTIN

GTIN + sorozatszám,

SGTIN

GTIN + tételazonosító,

(SGTIN)

GTIN

6. ábra

NYOMON KÖVETHETÕ ÁRU MÁTRIXA

6 Elfogadott elnevezése még LOT szám, Batch szám, Chars szám.

31


– A tételazonosító szám használatát úgy tudjuk a legszemléletesebben bemutatni, ha a kereskedel-mi áruk jelölését a raktárgazdálkodás szempontjából vizsgáljuk. Jó példa erre egy tálcányi gyü-mölcs, egy faládányi zöldség, vagy egy kartonnyi szalámi, melyeket a raktárban komissiózzák –más termékekkel közös szállítási egységbe csomagolják –, és ezután szállítják ki a vevõhöz.

Ha a szállítási vagy logisztikai egység önmagában egy kereskedelmi áru, például egy rakodólapalapú dobozba csomagolt hûtõszekrény vagy IBC konténerbe (flexibilis jutazsákba) ömlesztettvetõmag, akkor ezt is azonosíthatjuk GTIN-nel. Ez az eset egyesíti a „logisztikai egység” és „az ér-tékesítési ponton át nem haladó kereskedelmi áru” megegyezõ azonosítási szabványait.

2.7 NYOMON KÖVETÉSI ADATOK

A nyomon követési adatok az áru típusától függõen állhatnak törzsadatokból (master data)és/vagy tranzakciós adatokból, illetve lehetnek nyilvános hozzáférésûek vagy partnerspecifikus,privát információt tartalmazóak a felek közötti szerzõdéses jogviszonytól függõen. (7. ábra)

TörzsadatokOlyan állandó vagy tartósnak tekinthetõ adatok, amelyek viszonylag hosszabb ideig változatla-nok maradnak, illetve várhatóan csak ritkán módosulnak. Jellemzõjük, hogy egyszerre több üzle-ti folyamatban és rendszeralkalmazásban lehet szükség rájuk, és többszintû kommunikációbanhasználják õket. Az üzleti kapcsolatok szempontjából lehetnek semlegesek vagy az üzleti kapcso-lattól függõek. A törzsadatok leírják: – a kereskedelmi áru jellemzõit (GTIN, név, osztályozás, méretek, súly stb.);– a szereplõkre és a fizikai vagy funkcionális helyekre vonatkozó információkat (GLN – Global

Location Number, cím, elérhetõség stb.);– a termék jellemzõ tulajdonságait (termékjellemzõk, termelési folyamat, összetevõk, nyersanyag

eredete stb.).

7. ábra

NYOMON KÖVETÉS ADATMÁTRIXA

A terméktípusától függ

Törzsadat Tranzakciós adat

A partnerekre Kereskedelmi Szállítási Logisztikai Tétel- vagy és a helyekre áru információi információk egység sorozatszámmal vonatkozó (GTIN, név, (szállítási információk ellátott Nyilvánosinformációk osztályozás, értesítõszám, (SSCC, kereskedelmi információk(GLN, cím, méretek, súly) a szállítás/átvétel tartalom leírás) áru információielérhetõség) dátuma, (tételazonosító,

szállítmány sorozatszám, indulási pontja/ mennyiség, úti célja, szállító minõségmegõrzésazonosító) ideje) A szerzõdési

viszonytól függ

Tervezett termékjellemzõk, Tényleges termékjellemzõk, például: például: Partner-– termékspecifikációk – minõségi feljegyzések specifikus– termelési folyamatok – elemzési eredmények információk– összetevõk – a nyersanyagok tételazonosítói– nyersanyagok eredete – a változtatható termékösszetevõk közül

a ténylegesen felhasznált összetevõk azonosítói

32


Tranzakciós adatokAz áruk fizikai mozgatása során keletkezõ információk rendszeresen változnak. Csak valamilyenesemény során lehet összegyûjteni õket, az adott eseményre vonatkozóan. Így lehetnek például:– szállítmányinformáció (szállítási értesítõszám, a szállítás/átvétel dátuma, szállítmány kiindulási

pontja, úti célja, szállítóazonosító);– logisztikai egységre vonatkozó információk (SSCC, tartalom leírása);– tételazonosító számmal vagy sorozatszámmal ellátott kereskedelmi áru információk (tételszám,

mennyiség, minõségmegõrzési határidõ);– az áru tényleges jellemzõi (minõségbiztosítási feljegyzések, elemzési eredmények, a nyers-

anyagok tételszáma, a felhasznált változtatható összetevõk azonosítója).

Nyilvános adat A nyilvános hozzáférésû információk a nyomon követendõ árut birtokló résztvevõk (a nyomonkövethetõ áru forrása és az elosztási láncban utána következõ, a nyomon követendõ árut átvevõ)nyomon követéssel kapcsolatos feljegyzéseiben szerepelhetnek. Általánosabb jellegüknél fogvainformációval szolgálnak a folyamatban részt vevõ szereplõkrõl, és helyszínekrõl, magáról a ke-reskedelmi áruról, vagy egy adott szállítmányról, logisztikai egységrõl, illetve tétel, vagy sorozat-számmal ellátott egyedi kereskedelmi áruról.

Partnerspecifikus, privát adatA partnerspecifikus vagy privát adatok a folyamatban eggyel korábbi vagy a soron következõ ke-reskedelmi partnerek nyomon követési feljegyzéseiben találhatóak. Privát jellegüknél fogva vo-natkozhatnak a termék tervezett vagy tényleges jellemzõire, tulajdonságaira.

2.8 A NYOMON KÖVETHETÕSÉGHEZ SZÜKSÉGES MINIMÁLIS ADATOK

Egy adott, globális méretû nyomon követési folyamat lebonyolításához az áruk fizikai mozgásá-val párhuzamosan egy megadott minimális mennyiségû információ adatcseréjére is szükség van.A globális szabványok keretrendszere csak egy általános szabályozást határoz meg a minimálisinformációra és hozzájuk tartozó adatokra vonatkozóan. Ezen túlmenõen minden mûködési te-rületnek – például iparágnak – magának kell eldöntenie, hogy mely adatokra, és milyen mélysé-gû adatszolgáltatásra van szüksége egyéni követelményeinek teljesítéséhez. Az elvárt adatoknakaz informatikai rendszerek számára gyorsan és könnyen feldolgozható formában kell rendelke-zésre állniuk, és választ kell adniuk a következõ kérdésekre:

– Ki a nyomon követésben közremûködõ partnerem, és hogyan azonosítsam?– Mi a nyomon követendõ áru?– Honnan és hova mozgatják vagy szállítják az árumat?– Mikor vettem át vagy küldtem el az árut?

Ha a nyomon követésben közremûködõ partner a nyomon követhetõ áru forrása, akkor azonosítá-sa gyakran a nyomon követési adatforrás GLN számával történik, illetve, ha a nyomon követhetõ árubefogadója, akkor az azonosítás a nyomon követési adat befogadója/ átvevõje GLN-jével ajánlott.A kiválasztott nyomon követhetõ áru logisztikai hierarchiai szintjétõl függõen a szükséges adatoklehetnek a korábban már leírtaknak megfelelõen:

Kereskedelmi áruk esetében (minimális adatok):– Kereskedelmi áruazonosító szám (GTIN);– Kereskedelmi áru leírása (GDD – Global Data Dictionary);– Kereskedelmi áru mennyisége.

Egytételnyi kereskedelmi áru esetében (minimális adatok):– Kereskedelmi áruazonosító szám (GTIN + tételszám); – Kereskedelmi áru leírása (GDD); – Kereskedelmi áru mennyisége.

33


Sorozatszámmal ellátott kereskedelmi áru esetében (minimális adatok):– Kereskedelmi áruazonosító szám (GTIN + sorozatszám);– Kereskedelmi áru leírása (GDD);– Kereskedelmi áru mennyisége.

Logisztikai egység esetében: – Logisztikai egység azonosító száma (SSCC + adattartalom azonosító [AI]);– Logisztikai egység mennyisége.

Szállítmány esetében:– Szállítmányazonosító (szállítmány azonosító szám – SIN).

(Itt jegyezzük meg, hogy a rádiófrekvenciás szabványokra épülõ elektronikus termékkód [EPC] min-den szinten egyedi azonosítást biztosít.)

(Az üzleti életben már bizonyított „ship from/ship to” általános logisztikai gyakorlat tovább bõvítése,az indulási/érkezési hely azonosítója [GLN]).

Annak érdekében, hogy az ellátási lánc nyomon követhetõsége hatékonyan mûködjön, és afent említett adatok valóban hasznosak legyenek, minden nyomon követésben közremûködõpartnernek saját belsõ nyomon követhetõséget kell megvalósítania.

2.9 A NYOMON KÖVETÉS FOLYAMATA

A GS1 globális szabványrendszer a nyomon követési folyamatot öt alfolyamatra és tizennyolc lé-pésre osztja fel. Ismerjük meg részletesen ezeket az alfolyamatokat és lépéseiket.7 A nyomon kö-vetési folyamat vizuális ábrázolása a 8. ábrán látható.

7 Megjegyzés: A fejezetben használt „kell”, „szükséges” és „kötelezõ” kifejezések azt jelentik, hogy az adott specifikációabszolút követelmény. Az „esetleg/esetlegesen” vagy az „választható lehetõség” szavak azt jelentik, hogy az adott tevé-kenység valóban csak egy javasolt opció.

8. ábra

A NYOMON KÖVETÉS FOLYAMATA

34


2.9.1 A) alfolyamat: Tervezés és szervezés

A nyomon követési folyamat elsõ alfolyamata határozza meg a nyomon követhetõségi adatok ki-jelölésének, összegyûjtésének, megosztásának és megõrzésének módját. Kijelöli továbbá, hogyhogyan kezeljék az inputok, belsõ folyamatok és outputok közötti kapcsolatokat. Ez egy olyanszükséges elõfeltételeket biztosító fázis, ami akkor kezdõdik el, miután a kereskedelmi partnereka nyomon követhetõség megvalósításáról döntöttek.

1. lépés: Meg kell határozni a nyomon követési adatok kijelölésének, összegyûjtésének, megosztásánakés megõrzésének módját. A feladat résztvevõi a nyomon követésben egymással közremûködõ part-nerek.

2. lépés: Meg kell határozni az inputok, a belsõ folyamatok és az outputok közötti kapcsolatok keze-lésének módját. A feladat résztvevõi a nyomon követésben egymással közremûködõ partnerek.

Az „A” alfolyamat akkor ér véget, amikor megszületik a döntés az adatok kijelölésérõl, össze-gyûjtésük, megosztásuk, megõrzésük (archiválásuk) és összekapcsolásuk módjaira vonatkozóan.Az „A” alfolyamat eredményeként a nyomon követésben közremûködõ partnerek elkészülnek anyomon követhetõség megtervezésével és megszervezésével.

2.9.2 B) alfolyamat: A törzsadatok meghatározása

II. alfolyamat meghatározza a részt vevõ szereplõk és a fizikai helyek, valamint az áruk és – amennyi-ben célszerû – további tárgyak beazonosításának módját. Kijelöli ezenfelül a kereskedelmi partne-rek között végbemenõ törzsadatcsere módját. A hatékony folyamatvezetés érdekében ajánlott amegállapított törzsadatot még a fizikai mozgás kezdete elõtt nyilvánossá tenni. (9. ábra)

3. lépés: A felek azonosítójának kijelölése.A feladat résztvevõi a nyomon követésben egymással közremûködõ partnerek, akiket globálisszinten, de egyedileg kell azonosítani. Az alkalmazandó GS1 szabványelem a GLN.

4. lépés: Fizikai helyek azonosítójának kijelölése.A feladat résztvevõi elsõdlegesen a nyomon követhetõ áru forrása és a nyomon követhetõ áru át-vevõje. Másodlagos szereplõk a nyomon követhetõ áru elõállítója, a szállító, a márkatulajdonos,a nyomon követési adat forrása és a nyomon követési adat befogadója. Minden nyomon köve-tendõ külsõ és belsõ elhelyezkedést globális szinten és egyedileg kell beazonosítani. Ez történhetmagasabb szinten, mint például egy áruház földrajzi elhelyezkedése, de elõfordulhat alacso-nyabb szinten, mint például az elõbb említett áruházon belül a tárolórekeszek pontos elhelyez-kedése. A megfelelõ GS1 szabványelem a GLN.

5. lépés: Tárgyak azonosítójának kijelölése.A feladat résztvevõi a nyomon követésben egymással közremûködõ partnerek, akik minden nyo-mon követendõ tárgyat globálisan és egyedileg kell hogy beazonosítsanak. A megfelelõ GS1szabványelem a Globális egyedi tárgyazonosító szám (GIAI – Global Individual Asset Identifier) ésha a tárgy visszatérõ szállítási vagy csomagolóeszköz, akkor a Globális visszatérõ tárgyazonosítószám (GRAI – Global Returnable Asset Identifier).

6. lépés: A kereskedelmi áru azonosításának kijelölése.A feladat résztvevõi a nyomon követésben egymással közremûködõ partnerek. Az elsõdlegesszereplõ a márkatulajdonos. Minden nyomon követendõ kereskedelmi árut globálisan és egyedi-leg kell azonosítani. Ez a termékhierarchia minden szintjére érvényes, mint pl. a fogyasztói egy-ségre vagy a pénztári értékesítési ponton át nem haladó kereskedelmi árura. A megfelelõ GS1szabványelem a GTIN.

9. ábra

TÖRZSADATOK MEGHATÁROZÁSA

35


7. lépés: A törzsadatok cseréje.A feladat résztvevõi a nyomon követésben egymással közremûködõ partnerek.A „B” alfolyamat („Törzsadat megállapítása”) akkor ér véget, amikor az egymással közremûködõpartnerek megállapították a folyamataikhoz szükséges törzsadatokat, és elkészítették saját fele-lõsségi körükbe tartozó törzsadataikat.

2.9.3 C) alfolyamat: A nyomon követési adatok rögzítése

Ebben az alfolyamatban a résztvevõk meghatározzák a nyomon követendõ áru fizikai mozgatá-sa során keletkezett és az azt kiszolgáló feladatok azonosításának részleteit, az adatok alkalmazá-sát, begyûjtését, valamint a nyomon követési adat összegyûjtésének, megosztásának és tárolásá-nak módját. (10. ábra)

Az alfolyamat akkor kezdõdik, amikor például egy gyártónak készletjelentést vagy leltárt kellkészítenie, vagy amikor egy kereskedõ által kezelt készletek miatt leltárkészítési kérelem érkezik.

8. lépés: Nyomon követhetõ áru azonosítójának kijelölése az áru elõállításakor. A feladat elsõdleges szereplõje a nyomon követhetõ áru elõállítója. Másodlagos szereplõje a már-katulajdonos és a nyomon követési adat létrehozója. A márkatulajdonos köteles biztosítani anyomon követhetõ áru egyedi azonosítását. A nyomon követhetõ áruazonosítót legkésõbb az

36


áru fizikai elõállításakor kell kijelölni. A nyomon követésben közremûködõ partnereknek meg kellegyezniük a nyomon követhetõ áru közös kommunikációs szintjérõl és az ezt alátámasztó folya-matos nyomon követési adatállományról.– Ha a nyomon követhetõ áru egy kereskedelmi áru, akkor azonosításánál minimum a GTIN-t

használni kell. A nyomon követhetõség szempontjából nem biztos, hogy ez elegendõ, így egytermék vagy termékcsoport egyedi azonosításához további információra van szükség. (Pl. té-telszám, sorozatszám, idevonatkozó GS1 szabvány, a már említett GTIN, GTIN + tételszám ésGTIN + sorozatszám/SGTIN.)

– Ha a nyomon követhetõ áru egy logisztikai egység, akkor egyedileg kell azonosítani. Erre meg-felelõ GS1 szabványelem az SSCC.

9. lépés: Azonosító megjelenítése a nyomon követhetõ áru azonosító hordozóján vagy egy kísérõdo-kumentumban az áru átalakításakor, tovább feldolgozásakor.

A feladat elsõdleges szereplõje a nyomon követhetõ áru elõállítója, létrehozója. A feladat elvég-zéséhez a GS1 szabványrendszer több alkalmazást is kínál – így a vonalkódokat, illetve az RFIDalapú EPC tag-eket, címkéket.

GS1 szabványon alapuló vonalkódok alkalmazása az alkalmazási környezet és a nyomon követ-hetõ áru függvényében:– Ha a nyomon követhetõ áru egy pénztári értékesítési ponton áthaladó kereskedelmi áru (fo-

gyasztói egység): EAN/UPC, GS1 Databar.– Ha a nyomon követhetõ árut nem arra szánták, hogy pénztárakon keresztül értékesítsék, mert

például egy gyûjtõegységnyi kereskedelmi áru csoport: GS1–128, ITF–14, GS1 Databar,EAN/UPC (kivéve GTIN–8), ha egy tétel- vagy sorozatszámmal ellátott kereskedelmi áru:GS1–128, GS1 Databar.

– Ha a nyomon követhetõ áru egy logisztikai egység: GS1–128, GS1 Databar.– Ha a nyomon követhetõ áru egy szállítmány: GS1–128.

10. ábra

NYOMON KÖVETÉSI ADATOK RÖGZÍTÉSE

37


GS1 szabványon alapuló RFID technológia használatakor:– EPC Class 1 2. generációs UHF RFID kommunikációs protokoll, amely 860–960 MHz között üzemel.– EPC Global Tag Data Szabványról késõbbi fejezetekben részletesen írunk.– Az azonosító hordozójának a nyomon követhetõ áruhoz csatolva kell maradnia mindaddig,

ameddig a nyomon követhetõ árut fel nem használják, el nem fogyasztják, vagy elfogyasztáscéljából nem értékesítik, illetve, ameddig meg nem semmisül.

– Az azonosítóhordozónak akkor elválaszthatatlanul csatlakoznia kell a nyomon követendõ áru-hoz, amikor az egy magasabb szintû csomagolást kap.

– Az azonosítóhordozónak információt kell tartalmaznia legalább egy nyomon követési adatfor-rásról (pl. márkatulajdonosról vagy az importõrrõl).

– A nyomon követhetõ áru azonosítóját fel kell tüntetni minden olyan kísérõdokumentumbanvagy üzenetben, amely a nyomon követhetõ áruval kapcsolatos információkat tartalmaz.

10. lépés: A nyomon követhetõ áru vagy az azt tartalmazó tárgy azonosítójának begyûjtése az azo-nosító hordozóról a kiszállításkor, illetve az átvételkor.A feladat elsõdleges szereplõi a nyomon követhetõ áru forrása és a nyomon követhetõ áruátvevõje. A másodlagos szereplõk a nyomon követhetõ áru elõállítója vagy létrehozója, a szállító,nyomon követési adat forrása és a nyomon követési adat befogadója.Minden nyomon követhetõ áru forrásának és átvevõjének be kell gyûjtenie a nyomon követhe-tõ áru vagy az azt tartalmazó tárgy azonosítóját az azonosító hordozóról.

11. lépés: Minden egyéb nyomon követési információra vonatkozó adat begyûjtése belsõ és külsõforrásokból.A feladat elsõdleges szereplõje a nyomon követési adat befogadója. A másodlagos szereplõk anyomon követhetõ áru létrehozója, nyomon követhetõ áru forrása, a nyomon követhetõ áru be-fogadója, a szállító, a nyomon követési adat létrehozója és a nyomon követési adat forrása, vagyisa folyamatban részt vevõ összes szereplõ.

12. lépés: A szükséges nyomon követési adatok megosztása: információk küldése.A feladat elsõdleges szereplõje a nyomon követési adat forrása. A másodlagos szereplõk a nyo-mon követhetõ áru elõállítója, a nyomon követhetõ áru forrása, szállító és a nyomon követésiadat létrehozója. Minden nyomon követhetõ áru forrása és a nyomon követhetõ áru átvevõje kö-teles rögzíteni és megállapodás szerint, esetleg megosztani a korábban már részletezett a „Nyo-mon követhetõséghez szükséges minimális adatok” szakaszban leírt adatokat. (Az üzleti gyakor-latban ezeket gyakran a szállítmányazonosító dokumentumokban rögzítik.) Elõfordulhat azon-ban, hogy a nyomon követhetõ áru forrásának meg kell osztania vagy elérhetõvé kell tennie né-hány részlet- vagy minõségi információt a nyomon követhetõ áruról egy vagy több, nyomon kö-vetésben közremûködõ partnere számára.Ezekben az esetekben a folyamatot vagy eseményt, amellyel kapcsolatban információközlésrevan szükség, esetenként egyedileg kell beazonosítani.

13. lépés: Nyomon követési adatok tárolása.A feladat elsõdleges szereplõje valamennyi, a nyomon követésben közremûködõ partner. Mindennyomon követhetõ áru elõállítója, forrása és befogadója köteles rögzíteni az elõállított, átvett, fel-dolgozott és/vagy tovább szállított nyomon követhetõ áruk közötti információs kapcsolatot.

A nyomon követési adatokat archiválni kell egy szabályzat (pl. élelmiszer-törvény, minõségügyiszabvány, üzleti gyakorlat, belsõ mûködési szabályzat vagy szerzõdés) vagy GS1 szabvány általmeghatározott minimális idõtartamig.

A „C” alfolyamat (a nyomon követési adatok rögzítése) akkor ér véget, ha az áru az úgynevezett„hátsó udvarba” került. (Ez lehet az értékesítési vagy szolgáltatási pont utolsó állomásának elfo-gadó, befogadó területe, illetve az a pont, amikor az áru megsemmisült, vagy bármilyen más okmiatt a nyomon követési eljárás hatálytalanná válik.)

38


A „C” alfolyamat eredményeként a nyomon követésben közremûködõ partnerek azonosítanitudják a nyomon követhetõ árukat. Összegyûjtik, majd rögzítik a szükséges nyomon követési ada-tokat, miközben a nyomon követhetõ áruk elõremozognak az ellátási láncon belül.

2.9.4 D) alfolyamat: A nyomon követés kérelmezése

Ez az alfolyamat azt határozza meg, hogy miként kell kezdeményezni egy nyomon követési ké-relmet, valamint azt, hogy miként kell reagálni rá. Bármelyik, a nyomon követésben részt vevõszereplõ kérheti a nyomon követést. A legismertebb az az eset, amikor egy hatósági vagy fo-gyasztói panasz indít el a nyomon követésben közremûködõ partnernek között kérelmezési fo-lyamatot sérült vagy hibás áru visszavonása miatt. (11. ábra)

Egy ilyen nyomon követési kérelem további nyomon követési kérelmeket indít(hat) el az ellá-tási lánc alsó és felsõ szintjei (up stream és down stream) felé egyaránt, mert csak így teljesülhetaz eredeti kérelem. Ne felejtsük el, hogy a nyomon követés hatékonyságának alapszabálya az„egyet elõre, egyet hátra” elv. Mégis, egy nyomon követési kérelem során gyakran elõfordul,hogy a gyorsabb információszerzés érdekében a szereplõk egy lépést átugranak, és az ellátásiláncban eggyel feljebb vagy lejjebb levõ nyomon követésben közremûködõ partnerrel lépnekkapcsolatba.

Ez az alfolyamat csak akkor indul el, ha szükségessé válik a nyomon követési gyakorlat beindí-tása, és/vagy ha az információ belülrõl nem érhetõ el, illetve, ha az információt egy külsõ partnerszámára kell kérni vagy elérhetõvé tenni.

11. ábra

A NYOMON KÖVETÉS KÉRELMEZÉSE

39


14. lépés: Nyomon követési kérelem kezdeményezése.A folyamat elsõdleges szereplõje a nyomon követés kérelmezõje. A másodlagos szereplõje a nyo-mon követhetõ áru elõállítója, a nyomon követhetõ áru forrása, befogadója, szállítója, a márkatu-lajdonos, a nyomon követési adat létrehozója, a nyomon követési adat forrása és a nyomon köve-tési adat befogadója egyaránt. Bármelyik, a nyomon követésben közremûködõ partner küldhetnyomon követési kérelmet a nyomon követhetõ áru forrásának vagy befogadójának.

A kérelmet kezdeményezõ szereplõnek az alábbi információk közül legalább az egyiket továb-bítania kell a nyomon követési adat forrásához annak érdekében, hogy partnerének segítségetnyújtson a kívánt információ megtalálásához:– a nyomon követhetõ áru azonosítói (és/vagy néhány további jellemzõje);– a nyomon követésben közremûködõ partnerek azonosítói (és/vagy néhány további jellemzõjük);– helymegjelölés, elhelyezkedés beazonosítása (és/vagy néhány, az elhelyezkedéssel kapcsolatos

jellemzõ);– dátum/idõ, idõtartam; – folyamat- vagy eseményazonosítók (vagy a folyamat néhány jellemzõje).

15. lépés: Nyomon követési kérelem átvétele.A folyamat elsõdleges szereplõje a nyomon követésben közremûködõ partner.

16. lépés: Reagálás, válasz egy nyomon követési kérelemre. A folyamat elsõdleges szereplõje a nyomon követésben közremûködõ partner.

17. lépés: A nyomon követési kérelemre adott válasz átvétele.A folyamat elsõdleges szereplõje a nyomon követési kérelem kezdeményezõje. Másodlagos sze-replõk a nyomon követhetõ áru elõállítója, a nyomon követhetõ áru forrása, átvevõje, szállítója, amárkatulajdonos, nyomon követési adat létrehozója, nyomon követési adat forrása, és a nyomonkövetési adat átvevõje.

A „D” alfolyamat („nyomon követési kérelem”) akkor ér véget, amikor a nyomon követési kérelemkezdeményezõje megkapja a kért információt, vagy egy üzenetet arról, hogy az információ nemtalálható – ez utóbbi esetben újabb kérelmet indíthat. A „D” alfolyamat eredményeként a nyo-mon követési adatok elérhetõvé válnak. Az alfolyamat során a nyomon követésben közremûkö-dõ partnerek átlátható, pontos és idõszerû információt nyújtanak egy felhatalmazott félnek anyomon követhetõ áruval kapcsolatban.

2.9.5 E) alfolyamat: Információ felhasználása

Ez az alfolyamat lehetõvé teszi a korábbi folyamatok hasznosítását annak érdekében, hogy a sze-replõk a jogi és az üzleti követelményeknek megfelelõ intézkedéseket megtehessék. Akkor kez-dõdik, amikor a partnerek az információ felhasználásáról döntenek.

18. lépés: Intézkedés.A feladat elsõdleges szereplõje a nyomon követésben közremûködõ partner.

Ez az alfolyamat akkor ér véget, amikor az intézkedések megfelelnek a jogi és üzleti követelmé-nyeknek. Az „E” alfolyamat eredményeként a nyomon követésben közremûködõ partnerek vég-rehajtották a nyomon követést a jogi és üzleti követelményeknek megfelelõen. (5. táblázat)

40


Meg

hat

áro

zni a

nyo

mo

n k

öve

tési

ad

ato

k ki

jelö

lésé

nek

, ö

ssze

gyû

jtés

ének

, meg

osz

tásá

nak

, és

meg

õrz

ésén

ek m

ód

ját

Meg

hat

áro

zni a

z in

pu

tok,

bel

sõ fo

lyam

ato

k, é

s o

utp

uto

k kö

zött

ika

pcs

ola

tok

keze

lésé

nek

mó

djá

t

A fe

lek

azo

no

sító

ján

ak k

ijelö

lése

Fizi

kai e

lhel

yezk

edés

azo

no

sító

ján

ak k

ijelö

lése

Tárg

yak

azo

no

sító

ján

ak k

ijelö

lése

A k

eres

ked

elm

i áru

azo

no

sítá

sán

ak k

ijelö

lése

A t

örz

sad

at c

seré

je

Nyo

mo

n k

öve

thet

õ á

ru a

zon

osí

tójá

nak

kije

lölé

se

a lé

treh

ozá

sako

r

Azo

no

sító

alk

alm

azás

a a

nyo

mo

n k

öve

thet

õ á

ru a

zon

osí

tó

ho

rdo

zójá

n v

agy

egy

kísé

rõ d

oku

men

tum

ban

az

átal

akít

ásko

r

A n

yom

on

kö

veth

etõ

áru

vag

y az

azt

tar

talm

azó

tár

gy

azo

no

sító

ján

ak b

egyû

jtés

e az

azo

no

sító

ho

rdo

zóró

l a k

iszá

llítá

sva

gy

az á

tvét

el id

ején

Min

den

eg

yéb

nyo

mo

n k

öve

tési

info

rmác

ióra

vo

nat

kozó

ad

atb

egyû

jtés

e b

elsõ

és

küls

õ fo

rrás

okb

ól,

bár

mily

en m

ód

on

A s

züks

éges

nyo

mo

n k

öve

tési

ad

at m

ego

sztá

sa: i

nfo

rmác

ió k

ül-

dés

e b

árm

ilyen

mó

do

n

Nyo

mo

n k

öve

tési

ad

at t

áro

lása

Nyo

mo

n k

öve

tési

kér

elem

kez

dem

énye

zése

Nyo

mo

n k

öve

tési

kér

elem

átv

étel

e

Vál

asz

küld

ése

a ké

rt n

yom

mal

kap

cso

latb

an

Vál

asz

meg

érke

zése

a k

ért

nyo

mm

al k

apcs

ola

tban

Inté

zked

és

Lépések 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

Tervezés Törzsadat Nyomon követési Nyomon

Alfolyamatokés szervezés megállapítása adat rögzítése

követés kérelmezése

Fizikai mozgással kapcsolatos szerepek

Nyomon követhetõ áru létrehozója

X X X X X X [P] [P] X X X X X X X X X

Nyomon követhetõ áruforrása

X X X [P] X X [P] X X X X X X X X

Nyomon követhetõ áru átvevõje

X X X [P] X X P X X X X X X X

Szállító X X X X X X X X X X X X X X X

Információáramlással kapcsolatos szerepek

Márkatulajdonos X X X X X [P] X X X X X X X X

Nyomon követési adat létrehozója

X X X X X X X X X X X X X X X

Nyomon követési adat forrása

X X X X X X X X [P] X X X X X X

Nyomon követési adat átvevõje

X X X X X X X [P] X X X X X X

Nyomon követési kérelem kezdeményezõje

[P] [P] X

[P] = Elsõdleges szerep a kijelölt felhasználási esetben X = Részvétel a kijelölt felhasználási esetben

Info

rmác

ió-

felh

aszn

álás

5. táblázat: Alfolyamatok, intézkedések és elsõdleges szerepek a nyomon követési folyamatban

41

Nyomon követés globális szabványokkal – II. Globális szabványok – globális megoldások

II. Globális szabványok – globális megoldások

Az I. fejezetben alapvetõ fogalmakat definiáltunk, megismerkedtünk a nyomon követés résztve-võivel és folyamataival, megtudhattuk, hogy milyen lépéseket kell követnünk ahhoz, hogy termé-künk nyomon követhetõvé váljon. Ebben a fejezetben azokat a GS1 rendszerelemeket ismerhet-jük meg részletesen, amelyekkel termékünk nyomon követése biztosítható. Ezek a megoldásokalkotják együttesen a GS1 szabvány egészét. Alkalmazásukkal kész nyomon követési megoldáso-kat kapunk, ahogyan azt majd a III. fejezetben láthatjuk.

A II. fejezetben részletesen szólunk az automatikus adatgyûjtés napjaink legismertebb megol-dásairól, a vonalkódokról, érintve azok legújabb generációit. Külön alfejezetben ismerhetjük mega rádiófrekvenciás alapú automatikus adatbeviteli megoldás lehetõségeit. A kereskedelmi folya-matokat nagyban megkönnyítõ elektronikus kereskedelmi üzenetszabványokra, valamint atörzsadatok megbízható és pontos tárolását lehetõvé tevõ adatbankokra és rendszereikre szin-tén részletesen kitérünk. Mindenekelõtt azonban ismerkedjünk meg a nyomon követés egyiklegfontosabb, ha nem a legfontosabb részével, az azonosító számokkal és azok képzésével.

42

Nyomonkövetés globális szabványokkal – II. Globális szabványok – globális megoldások

1. Az azonosítás eszközei: a GS1 Azonosító kulcsok

Tudjuk, hogy a termékek, illetve azok magasabb csomagolási egységeinek kiindulási pontbantörténõ megfelelõ azonosítása elengedhetetlen a késõbbi nyomon követéshez. Hasonlóan szük-séges a globális piacon jelen lévõ piaci szereplõk, továbbá azok fizikai vagy funkcionális helyei-nek azonosítása is. Ahhoz, hogy a termékek nyomon követhetõk legyenek, azokat vonalkóddalvagy – mint a késõbbiekben látni fogjuk – rádiófrekvenciás chippel láthassuk el, szükséges, hogyazt megelõzõen a terméket beazonosítsuk és azonosító számmal lássuk el. Csak a második lépés-ként tudjuk majd ezt az azonosító számokkal feltüntetni az azonosító szám automatikus bevitelételõsegítõ vonalkóddal, vagy RFID/EPC tag-gel. Mindezek az azonosító számok a törzsadatok kö-rének alapvetõ adatai. Az egyes, eltérõ funkciójú és típusú elemeket azonosító számokat GS1Azonosító kulcsoknak nevezzük.

1.1 A GS1 AZONOSÍTÓ KULCSOK ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE

A GS1 Azonosító kulcs egy olyan GS1 által kezelt numerikus vagy alfanumerikus mezõ, amely le-hetõvé teszi a globális, összetéveszthetetlen, egyedi azonosítást a nyitott keresleti és ellátásiláncban.

Ehhez az szükséges, hogy valamennyi, a szabványt a regisztrációt követõen szabályosan alkalma-zó felhasználó világszinten egyedi számtartományt kapjon, és a számtartományon belül esõ va-lamennyi szám felett egyértelmûen és kizárólagosan rendelkezzen. Ennek biztosítása érdekében a GS1 nemzetközi központja központilag meghatározott olyanszámtartományokat, amelyeket ezt követõen:– egy adott országban mûködõ GS1 tagszervezet oszthat tovább az ottani alkalmazók számára

(például: nyitott térbeli elosztásban alkalmazható azonosító számok képzésére);– egységesen a világ bármely részén ugyanarra a célra mindenki alkalmazhat, de alkalmazásának

módja korlátozott, és azt az adott ország GS1 tagszervezete határozza meg (például: korlátozotttérbeli elosztásban alkalmazható, belsõ azonosító számok képzésére);

– egységesen a világ bármely részén ugyanarra a célra mindenki alkalmazhat, de alkalmazásátegy másik szervezet vagy annak az adott országban lévõ tagszervezete határozza meg (példá-ul: könyvek azonosítására, ISBN iroda által meghatározott módon);

– egységesen a világ bármely részén ugyanarra a célra mindenki alkalmazhat, és alkalmazását aGS1 központilag szabályozta (például: euróalapú kuponok azonosítására).

Ezeket a számtartományokat a GS1 úgy határozza meg, hogy a szabványosított hosszúságú azo-nosító számok elsõ három számjegyét rögzíti, és a mögötte lévõ számjegyek permutációja adjameg a felhasználható számtartomány nagyságát. A központilag rögzített kezdõ számjegyeketGS1 prefixeknek nevezzük. Segítségükkel, valamint az így kezdõdõ azonosító számok – általábanGS1 tagországonkénti – továbbosztásával biztosítható a nemzetközi viszonylatban egyedi azonosí-tás. A GS1 a GS1 prefixek nagy részét a GS1 tagszervezeteknek osztja tovább. A magyarországi cé-

43


gek számára az „599” GS1 prefixet határozták meg központi szinten, így minden olyan azonosítószám, amelyet kereskedelmi áruk nyitott elosztási láncban történõ azonosításához a GS1 Magyar-országtól kapott GS1 prefixszel képeznek, 599-cel fog kezdõdni.

A globális rendszer számára elfogadható azonosító kulcsok képzése a GS1 szabványt haszná-lók számára biztosított. Képzésük a GS1 szabvány alkalmazót azonosító GS1 cégprefixeknek ésaz azonosítandó egység referenciaszámának szabványos összeállításával történik.

A GS1 cégprefix a GS1 rendszerû azonosító szám azon része, amelyet a GS1 tagszervezetek ad-nak ki az igénylõknek, és a továbbiakban nemzetközileg egyértelmûen hozzárendelik az azt meg-igénylõ szervezethez. A GS1 cégprefix belépést biztosít minden GS1 azonosítási szabványokathasználó alkalmazásba, mint például áruk, szolgáltatások, helyek, logisztikai egységek, visszatérõcsomagolóeszközök azonosítására. A GS1 cégprefix elsõ 3 számjegye mindig az elõbbiekbenmegismert GS1 prefix lesz.

A GS1 cégprefix GS1 prefixen túli további karaktereit a GS1 tagszervezetek maguk állapítják meg,a GS1 szabványok által meghatározott szabályok figyelembevételével. Ezt a karaktersort neveztékkorábban cégazonosító számnak, mert egy adott országon belül az adott jogi személyt ez a szám-sor azonosította. A szabványok globálissá válását, azaz a GS1 Azonosító kulcsok megjelenését köve-tõen azonban egy adott jogi személyiséget a korábbi cégazonosító szám világviszonylatban márnem tud azonosítani, az ugyanis csak a GS1 prefixszel együtt biztosítható. Ennek következtében akorábbi cégazonosító szám megnevezés már nem koherens annak funkciójával, így megnevezésétmeg kellett változtatni. A cégazonosító szám új megnevezése a beépülõ szám lett, mivel azt a GS1tagszervezetek úgymond beépítik a GS1 prefix mögé a GS1 cégprefix kiadásakor. (1. ábra)

1.2 AZ AZONOSÍTÓ KULCSOK SZEREPE ÉS JELENTÕSÉGE

A GS1 Azonosító kulcsok rendszere olyan globálisan irányított számozási rendszer, amelyet a GS1minden megoldása használ, kereskedelmi áruk, logisztikai egységek, helyek, jogi személyek, tár-gyak, szolgáltatási kapcsolatok, dokumentumok azonosítására. A szabványosan képzett azonosí-tó számot a világ 140 GS1 rendszert alkalmazó országában egyforma módon értelmezik, ésugyanazt a céget rendelik mellé, amely számára a számsorban lévõ GS1 cégprefixet valamely GS1tagszervezet annak idején kiadta.

Az azonosító számok jelentõsége emellett abban áll, ahogyan azt a következõ fejezetekben lát-ni fogjuk, hogy ezek az azonosító számok kerülnek majd feltüntetésre vonalkóddal a könnyebbés biztonságosabb adatbevitel érdekében, ahogyan ugyanezen azonosító számok írhatók fel azEPCglobal hálózat rádiófrekvenciás tag-jeibe is a még hatékonyabb mûködés eléréseérdekében. Ezeket az azonosító számokat alkalmazhatjuk elektronikus kereskedelmi üzeneteink

1. ábra

A GS1 CÉGPREFIX FELÉPÍTÉSE

Régi meghatározás

alapján+ =GS1 prefix: 599 Cégazonosító szám GS1 cégprefix

Új meghatározás

alapján+ =GS1 prefix: 599 Beépülõ szám GS1 cégprefix

44


során is, legyen itt szó akár GS1 EANCOM, akár GS1 XML alapú üzenetekrõl, és ezek az azono-sító számok jelennek meg kulcsként az adatbázisokban tárolt, az azonosított egység továbbiadatainak, tulajdonságainak, attribútumainak eléréséhez.

1.3 A SZÁMKIADÁS FELELÕSSÉGE ÉS LEHETÕSÉGE

Az azonosító számok kiadására azon szabványalkalmazó jogalanyok jogosultak, amelyek GS1cégprefixet kértek és kaptak valamely GS1 tagszervezettõl. Amennyiben egy cégnek felvásár-lás, összeolvadás, részleges vásárlás vagy szétválás miatt megváltozik a jogi helyzete, akkor aszámára kiadott és általa alkalmazott cégprefix további alkalmazására vonatkozóan körültekin-tõen kell eljárni.

Megvétel vagy egyesítés esetén a megvett cégnél az egyesítés vagy a megvétel elõtt meglevõszámozott készletek megtartják ugyanazt a GTIN-t. A megvétel vagy egyesítés után gyártott ter-mékekre megmaradhat a korábban már kiadott GTIN, ha a vevõ cég fenntartja GS1-tagságát.

Az egyesítés azt jelenti, hogy valaki átvesz egy céget, és felvállalja a cég GS1 cégprefixével,valamint vagyontárgyaival és helyeivel kapcsolatos felelõsséget is. A megvett cég által a GS1cégprefix alatt gyártott termékek az egyesülés után továbbra is azonosíthatók ugyanazon cég-prefix használatával, mivel a vevõ cég teljes körû irányítással rendelkezik az új cég minden va-gyoni elemére.

Kívánság esetén a vevõ cég az összes megvett terméket a meglevõ GS1 cégprefix használatá-val címkézheti fel. A cégnek óvatosnak kell lennie, ha centralizálni kívánja az összes szám kiadá-sát egy GS1 cégprefix alatt, mivel ez többletmunkát és adatállomány-karbantartást igényel ügy-felei számára. Nem lehet eleget hangsúlyozni annak fontosságát, hogy a kereskedelmi partnere-ket az összes változásról idõben tájékoztatni kell, hogy a kereskedelmi folyamatokat a változás alehetõ legkevésbé hátráltassa.

Más a helyzet részleges vétel esetén. Ha egy cég egy divíziót vásárol egy másik cégtõl, de a cégdivízióban használt GS1 cégprefixét nem vásárolja meg, akkor a felvásárló cégnek a felvásárolt di-vízióban egy éven belül meg kell változtatnia a GTIN-t.

Az eladó GTIN-jének és más GS1 Azonosító kulcsok használatára vonatkozó szabályokat azadásvételi szerzõdés elkészítésénél figyelembe kell venni.

A vevõnek a lehetõ leghamarabb be kell vezetnie az új számokat saját számtartományábólazokra a márkanevekre, amelyeket megvásárolt. A vevõ ezt megteheti például, amikor a termékcsomagolását áttervezik vagy újra nyomtatják. A vásárlási idõ alatt és az ezt követõ négyéves idõ-szakban az eladó cég nem adhatja ki újra az eredeti számokat más termékekre.

Külön kell szólni a szétválás és leválás körülményeirõl. Amikor ugyanis egy cég két vagy többönálló cégre válik szét, akkor szükségessé válik az eredeti cégnek kiadott valamennyi GS1 cégpre-fix átadása az egyik, de csakis az egyik új cég számára. A GS1 cégprefix nélkül maradt többi cégneka GS1 tagszervezettõl egy új cégprefixet kell kérnie. Azt, hogy az új cégek közül melyik tarthatja megaz eredeti GS1 cégprefixet, úgy kell eldönteni, hogy minimális legyen a GTIN-nel kapcsolatos válto-zások száma. Ez a döntés részét képezi az új cégeket alapító jogi megállapodásnak.

A meglévõ árukészletek átszámozása nem szükséges. Ugyanakkor, amennyiben a szétvált cé-gek bármelyike rendelkezik kereskedelmi árukkal, amelyeket olyan GS1 cégprefixszel számoztak,amelyet már nem használnak, akkor a cégnek át kell számoznia ezeket saját GS1 cégprefixeivel újcímkézés vagy csomagolás esetén. Az ügyfeleket jóval elõbb értesíteni kell a változásokról.

A GS1 cégprefixüket megtartó szétvált vagy levált cégek kötelesek a GTIN-eket nyilvántartaniakkor is, ha azokat olyan árukhoz adták ki, amelyek a továbbiakban már nem az övék. Nem hasz-nálhatók fel újra ezek a GTIN-ek legalább négyéves idõszakon belül azt követõen, hogy a keres-kedelmi árukat birtokló szétvált cég utoljára ilyen GTIN-ekkel azonosított árut szállított. Ezért aszétválás után annak a cégnek, amely nem tartja meg a GS1 cégprefixet, tájékoztatnia kell az ere-deti cégprefixet tovább használó céget a régi GTIN-nel jelölt termékek utolsó kiszállításának idõ-pontjáról, vagy arról az idõpontról, amikor a GTIN-cseréket végrehajtják.

45


1.4 AZ AZONOSÍTÓ SZÁMOK KOMMUNIKÁCIÓJA: ADAT-ÖSSZEHANGOLÁS

Amikor új azonosító szám kerül kiadásra egy kereskedelmi áruhoz vagy bármely más azonosítan-dó egységhez, akkor az azonosító számot kiadó cég köteles kereskedelmi partnereit részletesentájékoztatni az új azonosító számhoz tartozó egység megnevezésérõl és tulajdonságairól. Eztaz információt még a kereskedelmi folyamat, például a termék forgalomba hozatala elõtt, mi-nél korábban biztosítani kell. Így a GTIN információk idõben történõ megküldése a vevõkneklecsökkenti az új rendelések rendkívüli kezelési és türelmi idejét, amíg az áruk újra az eladótér-be kerülhetnek.

Számos intézkedés létfontosságú annak biztosítására, hogy az új azonosító számok megfelelõ-en kerüljenek átadásra az ellátási lánc szereplõi részére. Ezek az intézkedések teszik lehetõvé,hogy a leolvasott vonalkódhoz tartozó adatok pontos, naprakész adatokhoz kapcsolódjanak azadatbázisokban. Ez különösen fontos például a pénztárnál leolvasott áruknál, ahol a pontos adathiánya, a nem a terméken jelölt ár számlázása akár jogi következményekkel is járhat.

A termék nyomon követhetõsége és az értékesítés mérhetõsége érdekében, vagy csak annakbiztosítására, hogy a megfelelõ információt közöljék a fogyasztóval, a termékváltozások új GTIN-tigényelhetnek. Ezt az új azonosító számot ezt követõen vonalkóddal is fel kell tüntetni a termé-ken a könnyebb azonosíthatóság és adatfelvétel érdekében.

Ezzel párhuzamosan az új terméket a kereskedõ cégnek fel kell vennie áruválasztékába. Ezt ne-vezzük terméklistába vételnek. A terméklistába vétel az eladó és a vevõ közötti kereskedelmi tár-gyalás eredménye. Az új GTIN ugyanis nem jelent egyértelmûen új listába vételt, azt a kereske-delmi partnerek gyakorlata határozza meg. Az új GTIN szám kiadását és az adatbázislistákat azon-ban két teljesen külön döntésnek kell tekinteni, hiszen az új azonosító számok kiadását minden-képpen el kell végezni ahhoz, hogy az új termék azonosítható legyen.

Ahhoz, hogy a terméklistába vétel teljes egészében megtörténhessen, és az új termékek érté-kesíthetõk legyenek, az azonosító számot kiadó a listába vett árura vonatkozó információt a part-nerei rendelkezésére kell hogy bocsássa. Ez történhet papíralapú adattovábbítással, vagy ideálisesetben EDI üzenet, illetve elektronikus termékkatalógus formájában. Ezt az adattovábbítást leg-késõbb az áru listába vételéig el kell végezni. Korlátozott idõtartamú promóció vagy termékélet-tartam esetén ezt az információt korábban közzé kell tenni, hogy a kiskereskedõnek legyen idejeérvényesíteni, és belsõ rendszerében közreadni azt.

Ezen lépések megtétele, azaz az adat-összehangolás javasolt az összes új termékre, amellyel agyártók, kiskereskedõk, disztribútorok kiküszöbölhetik a termékazonosítás és terméklista közöttizûrzavart az ellátási lánc kiskereskedelmi adatbázisaiban.

1.5 A GS1 AZONOSÍTÓ KULCSOK ALKALMAZÁSI KÖRNYEZETE

Az azonosító kulcsok kialakítása – ahogyan magának a szabványnak a kifejlesztése is – elsõsorbana nyitott ellátási láncban tevékenykedõ piaci szereplõk igényeinek megfelelõen történik. A követ-kezõ alfejezetekben az azonosító kulcsok ilyen célú alkalmazhatóságát részletesen bemutatjuk.

A szabványt ugyanakkor éppen a mindennapi, valós igényekhez alkalmazkodva alkalmassá tet-ték a mindössze két partner közötti, vagy akár egy adott vállalat saját belsõ rendszerében, korlá-tozott térbeli elosztásban történõ alkalmazhatóságára is.

Rögzítésre kerültek olyan GS1 prefixek, amelyek kifejezetten a korlátozott térbeli elosztásszámára határoztak meg, és azok alkalmazásával bármely, az ellátási láncban részt vevõ szerep-lõ saját maga önállóan élhet.

Az ilyen, csak belsõ, korlátozott térbeli elosztást biztosító GS1 prefixek a következõk:

020–029 040–049 200–299

A fenti GS1 prefixek segítségével olyan azonosító számok képezhetõk, amelyek korlátozott tér-beli elosztásban szabadon alkalmazhatók. Felépítésüket az adott GS1 tagszervezet határozhatjameg – nemzetközi ajánlás figyelembevételével – a piacán tevékenykedõk számára. Ezeket a meg-

46


kötéseket, valamint az adott GS1 Azonosító kulcsnak megfelelõ szabványos számhosszúságotbetartva a számsort végül is a felhasználó szabadon meghatározhatja. Az így kapott azonosítószámok azonban csak az érintett cégen belül vagy a közvetlen partnerek esetében nyújtanaklehetõséget az azonosításra, de nem támogatják a globális piacon történõ nyomon követést.

1.6 A GS1 AZONOSÍTÓ KULCSOK TÍPUSAI

A GS1 szabvány hét azonosító kulcsot különböztet meg, azok funkciója és alkalmazhatóságaalapján. A hét GS1 Azonosító kulcs a következõ:

1. Globális kereskedelmi áruazonosító szám (GTIN) 2. GS1 Globális helyazonosító szám (GS1 GLN) 3. GS1 Szállítási egységek sorszám kódja (GS1 SSCC) 4. GS1 Globális visszatérõ tárgyazonosító szám (GS1 GRAI) 5. GS1 Globális egyedi tárgyazonosító szám (GS1 GIAI)6. GS1 Globális szolgáltatási kapcsolat szám (GS1 GSRN) 7. GS1 Globális dokumentumtípus azonosító szám (GS1 GDTI)

GS1 AZONOSÍTÓ KULCSOK TÍPUSAI

2. ábra

GTIN–8 8 karakterû 8 karakter

GTIN–13

GS1 GLN

GS1 GRAI

GS1 GDTI

13 karakterû

13 karakter

GTIN–14 14 karakterû

GS1 SSCC 18 karakterû

GS1 GSRN 18 karakterû

GS1 GIAI 30 karakterû

13 karakter

13 karakter Opcionális(maximum 16 karakter)

13 karakter

1+13 karakter

1+17 karakter

18 karakter

A GS1 cégprefix helye a GS1 Azonosító kulcsban

Maximum 30 karakter

+

Opcionális(maximum 17 karakter)+

47


Az azonosító kulcsok közül ki kell emelni a hétköznapi életben leggyakrabban alkalmazottGTIN számot, amely a többi azonosító számtól eltérõen három eltérõ hosszúságban is szabványo-san alkalmazható. Az eltérõ piaci igények, az eltérõ fizikai tulajdonságú, valamint különbözõ funk-ciójú termékek vezettek a három változat kialakításához.

Az egyes GS1 Azonosító kulcsok szabványos hosszát a 2. ábra szemlélteti. Az ábra bemutatjaazt is, hogy a GS1 cégprefix része minden adatstruktúrának, kivéve a GTIN nyolc számjegy hosz-szúságú változatát, a GTIN–8-at.

Struktúrájuk alapján a GS1 Azonosító kulcsoknak hat típusát különböztetjük meg. Az azonosí-tó kulcsok hossza szabványosított, és több azonosító kulcs esetén is találunk olyan karaktersort,amelynek alkalmazása opcionális.

Az eltérõ hosszúságú tizennégy, tizenhárom, nyolc és a maximum harminc karakter hosszú-ságú azonosító kulcsokon túl két 18 karakter hosszúságút is találunk, õket eltérõ felépítésük kü-lönbözteti meg.

Az azonosító számok hossza, pontosabban az egyes karakterhelyekre kiosztható számjegyekpermutációja egyértelmûen meghatározza, hogy egy számsor hány darab egyedi azonosító számképzését teszi lehetõvé.

Az azonosító kulcsok hatékonyabb kihasználhatósága érdekében, a GS1 tagszervezetek aszabványalkalmazók eltérõ igényeinek megfelelõen különbözõ hosszúságú GS1 cégprefixeketbiztosítanak az igénylõk számára. Magyarországon – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelõen –6–10 számjegy hosszúságú cégprefixet lehet igényelni. Az eltérõ hosszúságú GS1 cégprefixeketa 3. ábra szemlélteti.

A megfelelõ hosszúságú cégprefix kiválasztására ajánlatos kellõ figyelmet fordítani. Az indokolt-nál hosszabb cégprefix igénylése esetén aránytalanul lecsökken a képezhetõ azonosító számokmennyisége. A nem megalapozottan választott rövidebb cégprefix látszólag nem okozhat prob-lémát, ugyanakkor nagymértékben csökkenti a GS1 tagszervezetek által kiosztható hosszabbcégprefixek számát.

3. ábra

GS1 CÉGPREFIX ALKALMAZÁSA KERESKEDELMI ÁRUK, HELYEK, LOGISZTIKAI EGYSÉGEK, VISZATÉRÕ TÁRGYAK,

EGYEDI TÁRGYAK, SZOLGÁLTATÁSI KAPCSOLATOK ÉS DOKUMENTUMTÍPUSOK AZONOSÍTÁSÁRA

GTIN–13, GTIN–14, GS1 GLN, GS1 SSCC,GS1 GRAI, GS1 GIAI, GS1 GSRN, GS1 GDTI

+ =GS1 prefix: 599

5 9 9 10 jegyû cégprefix

Beépülõ szám GS1 cégprefix

5 9 9 1 2 3 4 5 6 7

9 jegyû cégprefix 5 9 9 1 2 3 4 5 6

8 jegyû cégprefix 5 9 9 1 2 3 4 5

7 jegyû cégprefix 5 9 9 1 2 3 4

6 jegyû cégprefix 5 9 9 1 2 3

48


A 4. ábra a 10 jegyû cégprefix alkalmazása esetén az alkalmazó által felhasználható karakterekszámát mutatja, amelyeket zöld színnel jelöltünk. A korábban már megismert beépülõ számot,amely a GS1 prefixszel együtt alkotja a már korábban megismert GS1 cégprefixet, az ábrán és atovábbi ábrákon is konzekvensen narancssárga színnel jelöltük. A citromsárga „C” az ellenõrzõszámot jelöli.

1.7 AZ EGYES GS1 AZONOSÍTÓ KULCSOK FELÉPÍTÉSE ÉS SZEREPE

1.7.1 Jogi személyiségek, helyek és helyszínek azonosítása

A nyomon követés során alapvetõ feladat az elosztási lánc szereplõinek és a helyszínek pontos,egyedi azonosítása. Éppen ezért a GS1 Globális helyazonosító szám (GLN – Global LocationNumber) kulcsfontosságú szerepet játszik az elosztási lánc menedzsmentjében. A helyazonosítószám egy azonosító szám, amely jogi személyiségekre, fizikai vagy funkcionális helyekre utal. Jólhasználható cégek, vállalkozások, raktárak, termõterületek vagy cégen belüli fizikai, illetve funk-cionális helyek egyértelmû, egyedi azonosítására. Nagyobb termõterületek, raktárak, disztribúciósközpontok esetében lehetõség van a fizikai helyszínek kisebb részekre osztására és külön-különGLN számmal történõ azonosítására.

A GS1 GLN azonosító szám GS1 prefixbõl, beépülõ számból, helyreferenciából és egy ellen-õrzõ számból áll. A GS1 prefix és a beépülõ szám együtt GS1 cégprefixet alkot. A GS1 cégpre-fix és a helyreferencia együtt 12 számjegybõl áll. Azt, hogy a 12 számjegybõl ezek milyen mér-

4. ábra

A 10 JEGYÛ GS1 CÉGPREFIX ALKALMAZÁSI LEHETÕSÉGE

GTIN–13

+ =GS1 prefix: 599 Beépülõ szám: 1234567 GS1 cégprefix: 5991234567

5 9 9 1 2 3 4 5 6 7

5 9 9 1 2 3 4 5 6 7 1 2 C

GS1 GLN 5 9 9 1 2 3 4 5 6 7 1 2 C

GS1 GRAI 5 9 9 1 2 3 4 5 6 7 1 2 C maximum 16 karakter

GS1 GDTI 5 9 9 1 2 3 4 5 6 7 1 2 C maximum 17 karakter

GTIN–14 50 9 9 1 2 3 4 5 6 7 1 2 C

GS1 SSCC 50 9 9 1 2 3 4 5 6 7 1 2 3 4 5 6 C

5 9 9 1 2 3 4 5 6 7 1 2 3 4 5 6 7 CGS1 GSRN

GS1 GIAI 5 9 9 1 2 3 4 5 6 7 maximum 20 karakter

49


5. ábra

A GLN AZONOSÍTÓ SZÁM FELÉPÍTÉSE(8 JEGYÛ CÉGPREFIX ESETÉN)


5 9 9 1 2 3 4 5

GS1 GLN

GS1 cégprefix

GS1 prefix beépülõ szám helyreferencia

ellenõrzõszám

5 9 9 1 2 3 4 5 1 2 3 4 C

tékben osztoznak, minden esetben az azonosítani kívánt helyek mennyisége határozza meg.Ezt a GS1 cégprefix igénylése során kell megadni. A helyreferenciát egy adott típusú hely sor-számának tekinthetjük. A GS1 GLN azonosító szám felépítését egy 8 jegyû cégprefix esetén az5. ábra szemlélteti.

1.7.2 Kereskedelmi áruk azonosítása

A kereskedelmi termékeket az elosztási lánc egészében, minden csomagolási, szállítási és raktá-rozási kiszerelésben egyértelmûen azonosítani kell. Ennek érdekében minden kereskedelmi egy-séget azonosító számmal kell ellátni. Az azonosító számokat emberi szemmel olvasható módon,illetve vonalkódok formájában is fel kell tüntetni az adott egységeken.

Kereskedelemi áru minden egység (termék vagy szolgáltatás), amelyeknél igény van a rájuk vo-natkozó, elõre meghatározott információk visszanyerésére és ezen információknak az elosztásifolyamat bármely pontján árazás, megrendelés vagy számlázás céljából történõ felhasználására.Ez a meghatározás a nyersanyagoktól a készárukig mindent lefed, és minden olyan szolgáltatás-ra is vonatkozik, amelynek elõre meghatározott jellemzõi vannak.

A kereskedelmi egységek globális és egyedi azonosítására a GS1 Globális kereskedelmi áru-azonosító szám (GTIN – Global Trade Item Number) ad kézenfekvõ megoldást.

1.7.2/1 A GTIN számkiadás felelõsségeÁltalános esetben a GTIN kiadásáért a márkatulajdonos, a kereskedelmi áru mûszaki leírását bir-tokló cég a felelõs, függetlenül attól, hogy azt ki és hol gyártotta. A GS1 tagszervezethez történõcsatlakozáskor a márkatulajdonos egy GS1 cégprefixet kap, amelyet kizárólagosan csak az a céghasználhat, amelynek azt kiadták. A cégprefix nem adható el, nem lízingelhetõ, és nem adható átsem részben, sem egészben semmilyen más cégnek használat céljából.

A márkatulajdonos a korábban már leírtakon túl az a szervezet, amely birtokolva a kereskedelmiáru feletti jogokat, lehet:– a gyártó vagy szállító – vagyis a cég, amely bármely országban gyártja vagy gyártatja a keres-

kedelmi árut, majd saját márkaneve alatt eladja azt;– az importõr vagy nagykereskedõ – vagyis a cég, amely bármely országban legyártatta a ke-

reskedelmi árut, majd eladja azt saját márkaneve alatt; vagy olyan importõr vagy nagykeres-kedõ, amely megváltoztatja a kereskedelmi árut (például: megváltoztatja a kereskedelmi árucsomagolását);

50


– kiskereskedõ – vagyis egy olyan cég, amely bármely országban legyártatta a kereskedelmiárut, majd saját márkaneve alatt eladja azt.

Létezik néhány kivétel is a következõk szerint:– nem márkás termékek esetén – márkanévvel nem rendelkezõ (saját címke nélküli) általános

termékek, amelyekhez a gyártónak GTIN-t kell kiadnia. Mivel a különbözõ gyártók szállíthatnaka vevõ számára olyan árukat, amelyek azonosnak tûnnek, ezért lehetséges, hogy a látszólag azo-nos áruknak különbözõ GTIN-je van. Az ilyen árukat értékesítõ cégeknek olyan számítógépes al-kalmazásokat kell alkalmazniuk (például: feltöltõ programokat), amelyek képesek az ilyen eshetõ-ségek kivédésére, és az eltérõnek tûnõ termékek egy azonosító szám alá történõ felfûzésére;

– vevõ specifikus áruk esetén – amikor a kereskedelmi árut speciálisan egy vevõ számára készí-tették, és csak az adott vevõ által rendelhetõ, ekkor megengedhetõ, hogy a GTIN-t a vevõ adjaki. Ebben az esetben a GTIN-t a vevõ GS1 cégprefixével kell képezni;

– további egyéb kivételek – ha a márkatulajdonos nem ad ki GTIN-t a termékre, akkor az impor-tõr vagy egy másik közbensõ fél kiadhat a termékre egy ideiglenes GTIN-t. Ez azt jelentheti,hogy az importõr átveszi a márkatulajdonos szerepét, és például regisztrálhatja a terméketadatbankba. Ez az ideiglenes GTIN használható mindaddig, amíg a GTIN-t a szokásos módon ki-adják. Alternatívaként a kiskereskedõ cég kiadhat belsõ számot a boltjain belül történõ felhasz-nálásra, azokra a termékekre, amelyekre még nem adtak ki GTIN-t.

1.7.2/2 A GTIN számkiadás irányelveiTudjuk, hogy új termékre új azonosító számot kell kiadni, hogy az azonosítható és megkülönböz-tethetõ legyen az eddigi termékekhez képest. Mikor is beszélünk új termékrõl, és mikor kell egycsak csekély változáson átesett terméket mégis új azonosító számmal ellátni?

Annak érdekében, hogy egy kereskedelmi termék az ellátási lánc minden pontján árazható,rendelhetõ és számlázható legyen, az egymástól eltérõ kereskedelmi árukat, illetve gyûjtõcsoma-golásaikat eltérõ GTIN számmal kell ellátni. Ehhez meg kell határozni az eltérõ kereskedelmi árufogalmát.

Önálló, egyedi GTIN szükséges minden olyan esetben, amikor a termék bármely elõre megha-tározott jellemzõjében olyan eltérés van, ami érinti a kereskedelmi folyamatokat. Alapelv, hogyha a vevõnek különbséget kell tennie az új és a régi kereskedelmi áruk között, és annak megfele-lõen rendelnie, akkor az új kereskedelmi árunak új GTIN-t kell kiadni.

A kereskedelmi árut jellemzõ bármely alapadat módosítása általában a GTIN változásához vezet.Bár az alábbi lista nem teljes, de a kereskedelmi áruk alapvetõ, elõre meghatározott jellemzõi –amelyek megváltoztatása a GTIN szám megváltozását vonja maga után – a következõk:– terméknév, termékmárkanév, termékleírás;– kereskedelmi áru típusa és változata;– kereskedelmi áru nettó mennyisége (súly, térfogat és más, a kereskedelmet befolyásoló méretek);– ha a kereskedelmi áru csoportosított, akkor a tartalmazott eredeti áruk száma és alosztályai az

alárendelt csomagolási egységekben, a csoportosítás jellege (karton, raklap, dobozos raklap, la-pos raklap stb.).

Vannak speciális esetek, amikor nagyon körültekintõen kell eljárni a GTIN szám kiadásakor:– piacspecifikus termék forgalomba hozatala során;– kisebb vagy jelentõsebb változtatások a kereskedelmi terméken;– promóciós termék esetén;– elõre beárazott termékek alkalmazásával;– szezonális termék értékesítésekor.

A következõkben azokat az eseteket elemezzük, amikor megváltozik a termék GTIN száma, vagyamikor az új termékre egy új GTIN számot kell kiadni. A piacspecifikus terméket egy adott or-szág, egy adott régió számára gyártják, amelyet a megfelelõ nyelvû címkével és fogyasztói tájé-koztatóval hoznak forgalomba.

51


Új GTIN-t kell a terméken feltüntetni, ha egy piacon/országban olyan új, egynyelvû feliratozás-sal ellátott csomagolású termék kerül az üzletekbe, ahol a terméket korábban már (más nyelvûcímkével) értékesítették. Új GTIN kell akkor is, ha a fogyasztói tájékoztató nyelvcsoportja megvál-tozik, azaz például a korábban magyar, angol és spanyol szöveg az áru csomagolásán magyar,francia, olasz szövegre módosul.

Változik a GTIN szám, ha a termék gyártója a terméken annak élettartama alatt jelentõs változ-tatást, úgynevezett termékfejlesztést hajt végre. Ezekben az esetekben a kereskedelmi partne-reknek különbséget kell tenniük rendszereikben a „régi” és az „új” kereskedelmi áruk között, mertpéldául megváltozik a fogyasztói tájékoztató, vagy valamelyik rendelési, számlázási, illetve raktá-rozási információ. Jelentõs a változtatás – amely az elárusítóhelyen a polccímke lecseréléséhezvezethet – abban az esetben, ha:– a változás érinti a meglévõ áru megnevezését vagy márkáját, vagy a kereskedelmi áru leírását

(fogyasztói tájékoztatót);– a termékösszetevõk (formulák) olyan mértékben megváltoznak, ami azzal jár, hogy a fogyasztó

különbséget tesz a régi és az új kereskedelmi áru között;– változtatás történik a nettó tömegben vagy más rögzített mennyiségben;– a termék csomagolásának bármely méretében vagy bruttó súlyában 20 százalékot meghaladó

változtatás történik; – a funkcionalitás megváltozik (például új szoftververzió esetén), hogy az ellátási láncban részt

vevõ partnerek képesek legyenek megkülönböztetni a „régi árut” az „új árutól”.

Jellegzetes példa erre, hogy a kereskedelmi áru olyan bruttó méretváltozásai, amelyek nem befo-lyásolják a kereskedelmi áru nettó mennyiségét vagy méretét, nem vonják maguk után új GTINkiadását. Ugyanakkor, ha bármely bruttó méret (például: hossz, mélység, súly stb.) 20%-ot meg-haladó mértékben változik, akkor egy új GTIN szükséges.

Promóció esetén is a termék megváltozásáról van szó, de a promóció egy áru életében viszony-lag rövid idejû, ideiglenes módosításokat jelent, amelynek célja a kereskedelmi áru értékesítésé-nek növelése. Új GTIN számot kell kiadni egy áru promóciós változata esetén, ha a módosítások: – a termék méretére vagy tömegére hatnak (például csatolt, a termékkel összecsomagolt ingye-

nes ajándék, vagy ha a 10 százalék többletmennyiség ingyenes);– a kereskedelmi áru logisztikai súlyát vagy fizikai méreteit 20 százalékot meghaladó mértékben

befolyásolhatják;– a módosítások miatti árcsökkentést feltüntették a csomagoláson;– az áru szezonális promóciós változatai (például édesség, különleges húsvéti burkolatban).Egyéb promóciós változatoknak nem kell önálló GTIN-t kiadni (például: árcsökkentés kuponnal,vagy ingyenajándék a csomagon belül, esetleg a kiskereskedelmi értékesítési pont megkerülésé-vel közvetlenül a vevõnek küldött termékminták).

A kereskedelmi termékek elõre árazását a GS1 rendszer alapvetõen nem javasolja, mert szük-ségessé teszi a kereskedelmi áru adatállományának karbantartását a teljes ellátási láncban. Elõ-fordulhat azonban, hogy a termék árának feltüntetése szükséges. Ha az eladási árat feltüntetik acsomagoláson, és az ár megváltozik, minden esetben új GTIN számot kell kiadni. Hasonlóan újGTIN számmal kell ellátni a terméket, ha a gyártó korábban nem tüntette fel az árat a terméken,azonban az új csomagolási grafika részének tekinti azt. Erre leggyakrabban a gyártó által ajánlottfogyasztói ár feltüntetésekor kerül sor.

Amennyiben a fenti eseteknek megfelelõen a termék GTIN száma megváltozik, úgy a kereske-delmi áru csoportvariánsainak, azaz a termékbõl képzett gyûjtõcsomagolásainak GTIN számais minden esetben megváltozik. Igaz ez akkor is, ha a gyûjtõcsomagolás több termék állandó cso-portosításával történik. Ebben az esetben, ha az egységek bármelyikének GTIN-je megváltozik, agyûjtõegységnek is új GTIN-t kell kiadni.

52


1.7.2/3 A GTIN újbóli felhasználásának türelmi idejeA termékek a piaci igények változását követve gyakran változhatnak, majd egy idõ után gyártá-suk és forgalmazásuk megszûnhet. Elõfordulhat az új GTIN számok kiadása során, hogy a rendel-kezésre álló GS1 cégprefix segítségével már nem lehet új GTIN-t képezni, mert a korábbi termé-kek számára már valamennyi számot kiosztották. Ekkor vetõdik fel a kérdés: mikor lehet a márnem gyártott termékre kiosztott azonosító számot újra felhasználni, eltérõ termékre újra kiadni.

Ha a számkiadás körültekintõen történt, és megállapítható, hogy melyik termék mikor kerültutoljára forgalomba, akkor a régi, már forgalomban nem lévõ termékek GTIN száma újra felhasz-nálható. Fõ szabályként elmondható, hogy kereskedelmi árukra kiadott, aktualitásukat veszítettGTIN-ek nem használhatók fel más kereskedelmi áruk jelölésére, az eredeti kereskedelmi áru már-katulajdonos által vevõnek történõ utolsó kiszállításától számított legalább 48 hónapon belül.Ruházati termékeknél ez a türelmi idõ 30 hónapra csökkenhet, míg a le nem gyártott termékekesetén a termék eladó-katalógusából történt törlést követõ 12 hónap. Ezen idõszakok betartásaazért fontos, mert a helytelenül képzett azonosító számok, vagy az új termék esetén az új GTINszám hiánya jelentõs problémákat okoz a terméktörzsadat-kezelésben vagy a logisztikai és érté-kesítési folyamatokban.

1.7.2/4 A GTIN szám felépítése – nyílt térbeli elosztásbanA Globális kereskedelmi áruazonosító számok hosszúságukat tekintve lehetnek 8, 12, 13 vagy14 számjegyûek. Ugyanakkor valamennyi azonosító szám adatbázisban történõ tárolhatóságaérdekében mindegyik adatstruktúra 14 számjegyû mezõt igényel, és az összes GTIN feldolgozószoftvernek lehetõvé kell tennie a 14 számjegy kezelését.

Meg kell említenünk a 12 számjegyû GTIN–12-t, amelyet azonban kizárólag az észak-amerikaikontinensen alkalmaznak, így annak felépítésével részletesen most nem foglalkozunk.

A mindennapi életben a 13 számjegyû GTIN–13 azonosító számmal találkozhatunk a leggyak-rabban, a legtöbb kiskereskedelmi értékesítésre kerülõ és vonalkóddal ellátott termék esetébenezt láthatjuk az árun feltüntetett vonalkód alatt szemmel olvashatóan feltüntetve.

A GTIN–14 azonosító számot minden olyan kereskedelmi áru esetében alkalmazhatjuk, amelyaz alaptermék magasabb csomagolási szinten lévõ változata, és kiskereskedelmi értékesítési pon-ton (POS) nem kerül a belõle képzett vonalkód leolvasásra.

Végül a GTIN–8 kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha a termék csomagolásán nem állrendelkezésre elég felület hosszabb azonosító szám vonalkód jelképpel történõ feltüntetésére. AGTIN–8 azonosító szám melletti döntés elõtt a felhasználónak végig kell gondolni minden rendel-kezésre álló lehetõséget a GTIN–13 azonosító szám használatára. Ilyen lehetõség lehet a szab-

6. ábra

A GTIN–13 AZONOSÍTÓ SZÁM FELÉPÍTÉSE(8 JEGYÛ CÉGPREFIX ESETÉN)


5 9 9 1 2 3 4 5

GTIN–13

GS1 cégprefix

GS1 prefix beépülõ szám árureferencia

ellenõrzõszám

5 9 9 1 2 3 4 5 1 2 3 4 C

vány határain belül a jelkép méretének csökkentése, a címke méretének eredményes megváltoz-tatása (például: a címke áttervezésével, a címke méretének növelésével, vagy kiegészítõ címkehasználatával), vagy a csökkentett magasságú jelkép használata.

A GTIN–13 azonosító szám felépítését a 6. ábra mutatja be. A GS1 cégprefix és az árureferenciaegyütt 12 számjegybõl áll. Azt, hogy a 12 számjegybõl ezek milyen mértékben osztoznak, mindenesetben az azonosítani kívánt kereskedelmi áru mennyisége, pontosabban változatainak számahatározza meg. Ezt a GS1 cégprefix regisztrációja során kell megadni. Az árureferenciát egy adotttípusú kereskedelmi áru sorszámának is tekinthetjük.

A GTIN–14 esetében, azaz egy adott kereskedelmi termék magasabb szintû csomagolási egysé-génél a magasabb csomagolási szintbe beépülõ kereskedelmi áru GTIN–13 vagy GTIN–8 azonosítószáma épül be, vagy a magasabb csomagolási szintnek, mint kereskedelmi árunak adott egyedi GTINszámot használjuk fel, annak ellenõrzõ száma nélkül. GTIN–8 esetén, az azonosító számot tizenháromszámjegyûre, balról öt darab 0 értékkel kell feltölteni. A számsor balról mindkét típusú azonosítószám esetén kiegészül egy további számjeggyel, egy úgynevezett indikátorszámmal. (1. táblázat)

Globális kereskedelmi áruazonosító szám (GTIN)

Ellenõrzõ szám

0 0 0 0 0 0 N1 N2 N3 N4 N5 N6 N7 N8 GTIN–8

0 N1 N2 N3 N4 N5 N6 N7 N8 N9 N10 N11 N12 N13 GTIN–13

N1* N2 N3 N4 N5 N6 N7 N8 N9 N10 N11 N12 N13 N14 GTIN–14

*indikátorszám1. táblázat

Az indikátorszám a magasabb csomagolási szintû termék által tartalmazott kereskedelmi árueltérõ összeállításaira utal. Értéke állandó mennyiségû kereskedelmi árunál 1 és 8 között vál-tozhat, és utal a csomagolási szintre. Azaz az 1-es a magasabb csomagolási szinten lévõ egy-ségben lévõ kereskedelmi terméknél eggyel magasabb szintre, azaz karton- vagy tálcaszintreutal, míg egy 2-es számjegy már a logisztikai egységet jelöli, ha a GTIN–14-be beépülõ GTIN–13vagy GTIN–8 azonosító szám magát az eredeti egységnyi kereskedelmi terméket jelöli. Természe-tesen maga a magasabb csomagolási szintû egység önmagában is lehet kereskedelmi áru, ebbenaz esetben az indikátorszám 0 értéke önmaga csomagolási szintjére utal, míg az 1-es már logisz-tikai szintet jelent.

Sokszor elõfordulhat, hogy a termék valamely paramétere, pl.: tömege, térfogata, hossza, nembehatárolható. Tõkehúsok, zöldségek és gyümölcsök esetében ez a változó paraméter természe-tesen a legtöbb esetben a tömeg. Ilyen esetekben is Globális kereskedelmi áruazonosító szám(GTIN) használandó az adott árucikk azonosítására, azzal a kiegészítéssel, hogy a GS1 azonosító-számban ezt minden esetben jelölni kell. Erre szolgál a 9-es indikátorszám használata. A számsortitt is egy ellenõrzõ szám zárja. (2. táblázat)

Globális kereskedelmi áruazonosító szám (GTIN)

Indikátorszám Ellenõrzõ szám

9 N2 N3 N4 N5 N6 N7 N8 N9 N10 N11 N12 N13 N14 GTIN–14

2. táblázat

53


54


A GTIN–14 azonosító szám felépítését egy 8 jegyû cégprefix esetén a 7. ábra ismerteti.A GTIN–8 azonosító számok esetében az azonosító számokat egyenként, mindig egy konkrét

termékre a GS1 tagszervezetek adják ki, így annak felépítésében nem találjuk meg a GTIN–13-nálmegismert, a GS1 rendszerhasználó által megadandó áru-referenciaszámot. A GTIN–8 azonosítószám felépítését egy 8 jegyû cégprefix esetén a 8. ábra mutatja be.

1.7.2/5 A GTIN szám felépítése – korlátozott térbeli elosztásbanAz 1.5 fejezetben bemutatásra kerültek azok a GS1 prefixek, amelyek segítségével a korlátozotttérbeli elosztásban is azonosíthatók a kereskedelmi termékek. Ezen prefixek segítségével mind13, mind 8 jegyû azonosító számok képezhetõk. A korlátozott térbeli elosztásban alkalmazha-tó globális kereskedelmi áruazonosító számok felépítését a 9. ábra szemlélteti.

A GS1 tagszervezeti szinten megállapítható szabályozás alapján Magyarországon a 200–299 kö-zé esõ prefixekkel képezhetõk ilyen jellegû azonosító számok. A többi prefix esetében még nemkészült hazai szabályozás, mivel az elõbb említett prefixszel is minden elvárás teljesíthetõ.

GTIN–14 51 9 9 1 2 3 4 5 1 2 3 4 C

7. ábra

A GTIN–14 AZONOSÍTÓ SZÁM FELÉPÍTÉSE(8 JEGYÛ CÉGPREFIX ESETÉN)


5 9 9 1 2 3 4 5

A tartalmazott egység GTIN-je(ellenõrzõ szám nélkül)

indikátor-szám

ellenõrzõszám

GTIN–8 5 9 9 1 2 3 4 C

8. ábra

A GTIN–8 AZONOSÍTÓ SZÁM FELÉPÍTÉSE

+ =GS1 prefix: 599 Beépülõ szám: GS1 cégprefix:

termékazonosítószám

GS1 prefix ellenõrzõszám

55


GTIN–8 GTIN–13

0 2 1 2 3 4 5 C 0 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 C

9. ábra

GS1 PREFIXEK KORLÁTOZOTT TÉRBELI ELOSZTÁSHOZ

GS1 prefix: 020–029

0 4 1 2 3 4 5 C 0 4 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 CGS1 prefix: 040–049

2 1 2 3 4 5 6 C 2 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 CGS1 prefix: 200–299

Magyarországon alkalmazott GS1 prefix

A GS1 Magyarország által tovább szabályozott számstruktúra!

GTIN–13Általános alkalmazás

(rendszerhasználó határozza meg)

2 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 C

10. ábra

GS1 PREFIXEK KORLÁTOZOTT TÉRBELI ELOSZTÁSHOZ

GS1 prefix: 20_

Ár feltüntetése(forint, 1 tizedesjeggyel)

2 1 1 2 3 4 1 1 2 3 4 5 CGS1 prefix: 21_


2 2 1 2 3 4 1 1 2 3 4 5 CGS1 prefix: 22_


2 3 1 2 3 4 1 1 2 3 4 5 CGS1 prefix: 23_


2 4 1 2 3 4 1 1 2 3 4 5 CGS1 prefix: 24_

Mennyiség feltüntetése(darab)

2 5 1 2 3 4 1 1 2 3 4 5 CGS1 prefix: 25_

Központi adatbanki szolgáltatás feltüntetése

(darab/egyéb)2 7 1 2 3 4 1 1 2 3 4 5 CGS1 prefix: 27_

Súly feltüntetése(kilogramm, 3 tizedesjeggyel)

2 8 1 2 3 4 1 1 2 3 4 5 CGS1 prefix: 28_

56


A 2-es számjeggyel kezdõdõ GTIN–8 azonosító számok felépítését teljes egészében a felhaszná-lók határozhatják meg, mindenféle megkötés nélkül. A GTIN–13 azonosító számok esetében aGS1 Magyarország tovább szabályozta a belsõ azonosító számok képzési lehetõségét azáltal,hogy az elsõ 2-es karakter mögött a második karakter használatát is definiálta. Ennek következté-ben második karakterként a 0 számjegyet választva a rendszerhasználó szabadon alkalmazhatja.A további karakterek esetén a változó mennyiségû termékek azonosítását a 10. ábra szemlélteti.A változó mennyiségû kereskedelmi áruk esetében a változó mennyiség lehet darabszám, súlyvagy a termék árának feltüntetése. A változó mennyiségek esetén a mértékegység is szabályo-zott, illetve a tizedesvesszõ helye kerül szabályozásra.

Az azonosító szám GS1 prefixszel kezdõdik, majd ezt követi változó mennyiségû árunál a termékbelsõ azonosító száma 4 karakterben. Ezt egy belsõ árellenõrzõ szám követi, amely az õt kísérõ, aváltozó jellemzõ értékének ellenõrzõ száma. A változó jellemzõ 5 karakterben tüntethetõ fel.Végül az egész számsorra vonatkozó ellenõrzõ szám zárja a számsort.

1.7.3 Logisztikai egységek azonosítása

A logisztikai egység – a korábban elmondottakon túl – az ellátási lánc tárgyát képezõ, bármilyenösszeállítású egység, amely szállítás és/vagy raktározás céljára készült. Egyértelmû, egyedi azonosí-tására és nyomon követésére a GS1 Szállítási egység sorszám kódja (SSCC – Serial ShippingContainer Code) használható.

A kötött, 18 karakter hosszúságú SSCC kódot közvetlenül a logisztikai egység (lehet akár homo-gén vagy akár heterogén) összeállításakor kell kiadni. Minden esetben, mikor új logisztikai egysé-get állítanak össze, új SSCC számot kell kiadni.

Az SSCC szám nemcsak hogy segít a logisztikai egységek azonosításában és nyomon követésé-ben, de kiválóan alkalmazható referenciaszámként. Amennyiben az elosztási lánc valamennyiérintett szereplõje rendelkezik megfelelõen szinkronizált informatikai adatbázissal, akkor az SSCCszám egy referencia-, egy hivatkozási számként használható, amelyhez a logisztikai egységekhezkapcsolódó lényeges információk társíthatók.

A GS1 SSCC azonosító szám kiterjesztõ számból, GS1 prefixbõl, beépülõ számból, logisztikaiegység referenciából és egy ellenõrzõ számból áll.

A GS1 cégprefix és a logisztikai egység referencia együtt 16 számjegybõl áll. A logisztikai egységreferencia egy adott cég logisztikai egységeinek sorszáma. A kiterjesztõ szám ezt a referenciaszám-tartományt növeli meg egy számjeggyel, értéke 0 és 9 között változhat a felhasználó döntése alap-ján. A GS1 SSCC azonosító szám felépítését egy 8 jegyû cégprefix esetén a 11. ábra ismerteti.

11. ábra

A GS1 SSCC AZONOSÍTÓ SZÁM FELÉPÍTÉSE (8 JEGYÛ CÉGPREFIX ESETÉN)


5 9 9 1 2 3 4 5

GS1 SSCC

GS1 cégprefix

kitejesztõszám

GS1 prefix beépülõ szám logisztikai egység referencia

ellenõrzõszám

50 9 9 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 6 7 8 C

57


1.7.4 Visszatérõ tárgyak azonosítása

Visszatérõ tárgyak nyitott rendszerû azonosítását is a GS1 Magyarország számára biztosított 599-es GS1 prefix és a beépülõ szám felhasználásával valósíthatjuk meg. A GS1 Globális visszatérõtárgyazonosító szám (GS1 GRAI – Global Returnable Asset Identifier) a kereskedelmi folya-matok során rendszeresen, adott gyakorisággal visszatérõ göngyölegek azonosítására és nyo-mon követhetõségére alkalmazható. A GS1 GRAI azonosító szám felépítését egy 8 jegyû cég-prefix esetén a 12. ábra szemlélteti.

A GS1 GRAI: GS1 prefixbõl, beépülõ számból, tárgytípusból és egy ellenõrzõ számból áll. A tárgytí-pus egy adott cég visszatérõ tárgytípusainak sorszáma. Ugyanakkor egy adott tárgytípuson belülegy konkrét visszatérõ tárgy egyedi azonosítását is megoldhatjuk. Ezt az ellenõrzõ szám után opci-onálisan feltüntethetõ sorszám biztosítja, amely maximum 16 karakterbõl áll, és számokon kívülbetûket és egyéb karaktereket is tartalmazhat. A GRAI-val a kereskedelembe rendszeresen vissza-térõ csomagolóeszközöket és göngyölegeket tudjuk beazonosítani.

1.7.5 Egyedi tárgyak azonosítása

A GS1 Globális egyedi tárgyazonosító szám (GS1 GIAI – Global Individual Asset Identifier)segítségével olyan egyedi árukat azonosíthatunk be világviszonylatban egyediként, amelyek egyadott vállalkozás leltári eszközeiként szerepelnek, és valamilyen értéket képviselnek.

Az egyeditárgy-referencia egy adott cég adott egyedi tárgyának sorszáma, amely azonban szá-mokon kívül betûket és egyéb karaktereket is tartalmazhat. A GS1 GIAI azonosító szám felépíté-sét egy 8 jegyû cégprefix esetén a 13. ábra szemlélteti.

1.7.6 Szolgáltatási kapcsolatok azonosítása

A hatodik azonosító kulcs egy adott szolgáltatás igénybe vevõjének azonosítására használható. A GS1 Globális szolgáltatási kapcsolat szám (GS1 GSRN – Global Service Relation Number)eszközt jelent a szolgáltatónak a szolgáltatást igénybe vevõ azonosítására.

12. ábra

A GS1 GRAI AZONOSÍTÓ SZÁM FELÉPÍTÉSE (8 JEGYÛ CÉGPREFIX ESETÉN)


5 9 9 1 2 3 4 5

GS1 GRAI

GS1 cégprefix

GS1 prefix beépülõ szám tárgytípus sorszám (opcionális)

ellenõrzõszám

5 9 9 1 2 3 4 5 1 2 3 4 C maximum 16 karakter

58

Nyomonkövetés globális szabványokkal – II. Globális szabványok – globális megoldások

A GS1 GSRN azonosító szám felépítése megegyezik az eddig megismert legtöbb azonosítószám felépítésével. A GS1 cégprefix és a szolgáltatási referencia együtt 17 számjegybõl áll. Azt,hogy a 17 számjegybõl ezek milyen mértékben osztoznak, minden esetben az azonosítani kívántszolgáltatási kapcsolatok mennyisége határozza meg. A GS1 GSRN azonosító szám felépítésétegy 8 jegyû cégprefix esetén a 14. ábra mutatja be.

1.7.7 Dokumentumok azonosítása

A dokumentumok, bizonylatok azonosítása érdekében szabványosították a GS1 Globális do-kumentumtípus azonosító szám (GS1 GDTI – Global Document Type Identifier) GS1 Azo-nosító kulcsot.

A dokumentumtípus egy adott cég dokumentumtípusainak sorszáma. Ugyanakkor egy adottdokumentumtípuson belül egy konkrét dokumentum egyedi azonosítását is megoldhatjuk. Eztaz ellenõrzõ szám után opcionálisan feltüntethetõ sorszám biztosítja, amely maximum 17 karak-terbõl áll, és csak számokat tartalmazhat. A GS1 GDTI azonosító szám felépítését egy 8 jegyû cég-prefix esetén a 15. ábra szemlélteti.

14. ábra

A GS1 GSRN AZONOSÍTÓ SZÁM FELÉPÍTÉSE (8 JEGYÛ CÉGPREFIX ESETÉN)


5 9 9 1 2 3 4 5

GS1 GSRN

GS1 cégprefix

GS1 prefix beépülõ szám szolgáltatási referencia

ellenõrzõszám

5 9 9 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 6 7 8 9 C

13. ábra

A GS1 GIAI AZONOSÍTÓ SZÁM FELÉPÍTÉSE (8 JEGYÛ CÉGPREFIX ESETÉN)


5 9 9 1 2 3 4 5

GS1 GIAI

GS1 cégprefix

GS1 prefix beépülõ szám

egyedi tárgy referencia

5 9 9 1 2 3 4 5 maximum 22 karakter

59


1.8 INFORMÁCIÓK A CÉGNEVEK ÉS AZ AZONOSÍTÓ SZÁMOK MÖGÖTT

Üzleti tevékenységeink során piaci szereplõként, egy adott termék beszerzése esetén, vagy a ter-mék továbbértékesítésekor, gyakorta szükségünk van arra, hogy megtudjuk a termék márkatulaj-donosának kilétét, a cég elérhetõségeit, telephelyét és annak GLN számát, vagy csak a termékszállítóját.

Erre nyújt lehetõséget a GS1 tagszervezetek által kialakított és üzemeltetett GEPIR (GlobalElectronic Party Information Registry), a GS1 Globális elektronikus partnerinformációs adat-bázis, amely egy, a nemzetközi GS1 szabványokat támogató nemzetközi hálózati megoldás.

A GEPIR egy webalapú globális keresési szolgáltatás, ami vállalatokra vonatkozó információkkeresésére szolgál. Belépést nyújt világszerte közel 100 országból származó, több mint1 000 000 cégbõl álló adatbázisba, ami a GS1 termék, és cégazonosító számokon alapszik. A ke-resés alapja lehet a Globális helyazonosító szám (GLN), Globális kereskedelmi áruazonosítószám (GTIN) vagy Szállítási egység sorszám kódja (SSCC).

A GEPIR lehetõséget nyújt arra, hogy az érdeklõdõ megtalálja a GS1 Azonosító kulcs részét ké-pezõ GS1 cégprefixet használó cég adatait:– a termék GTIN száma alapján; – a szervezet (vagy annak telephelye) számára regisztrált, illetve az EDI üzenetekben kommu-

nikált GLN szám alapján;– az ország és a cég neve alapján;– a konténeren vagy raklapon elhelyezett címkén található SSCC alapján.A GEPIR folyamatos fejlesztés alatt van, amelynek köszönhetõen hamarosan elérhetõek lesznek aGTIN számhoz kapcsolódó termékadatok, valamint a nyomon követéshez és visszakereshetõség-hez szükséges adatok köre.

1.8.1 A GEPIR által nyújtott lehetõségek

Segítségével minden cég, még a legkisebb is, elõnyt élvez a globális kereskedelembõl, mivel aGEPIR-en keresztül megismerheti akár egy távoli ország, például Hongkong kis ruhakészítõ válla-latának adatait is. Ugyanez igaz fordítva is. A GEPIR támogatásával a helyi kereskedõ egyszerûenés könnyen információt szerezhet bármely, GS1-nél regisztrált nemzetközi szállítóról.

15. ábra

A GS1 GDTI AZONOSÍTÓ SZÁM FELÉPÍTÉSE (8 JEGYÛ CÉGPREFIX ESETÉN)


5 9 9 1 2 3 4 5

GS1 GDTI

GS1 cégprefix

GS1 prefix beépülõ szám dokumen-tumtípus

ellenõrzõszám

5 9 9 1 2 3 4 5 1 2 3 4 C maximum 17 karakter

sorszám (opcionális)

60


A GEPIR az ellátási láncba bevont összes szereplõnek hasznot nyújt, a termelõtõl és a gyártótólkezdve végig a szállítón, nagykereskedõn és kiskereskedõn keresztül egészen a fogyasztóig. Példáula fogyasztók a termék GTIN száma alapján megtudhatják, ki is rendelkezik a termék feletti jogokkal.

A kereskedõk és a nagykereskedõk a GEPIR használatával már ma is:– megismerhetik egy meghatározott kereskedelmi áru szállítóit, elérhetõségét és egyéb alap-

vetõ adatait;– hitelesíthetik beszállítóikat;– elérhetõvé tehetik a telephelyükre vonatkozó információikat;valamint hamarosan megtalálhatják:– a termék leírását;– a termék visszakereshetõségéhez szükséges információkat.

A szállítók és a gyártók a GEPIR használatával:– globálisan elérhetõvé tehetik telephelyükre és termékeikre vonatkozó információikat;– hitelesíthetik vásárlóikat;– a közeljövõben megtalálhatják a nyomon követéshez szükséges információkat.

A logisztikai szolgáltatást nyújtók és kivitelezõk:– elérhetõvé tehetik a telephelyükre vonatkozó információikat;– elérhetõvé tehetik a közeljövõben a nyomon követéshez szükséges információkat.

1.8.2 A GEPIR felépítése

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a GEPIR egy olyan nyilvántartás, amit nemzetközileg a GS1tagszervezetek irányítanak, és amibõl a felhasználó cégek és magánszemélyek információt kap-hatnak a globális vagy a lokális ellátási lánc szereplõire és termékeire vonatkozóan.

A nyilvántartás forrásai a helyi, nemzeti vagy nemzetközi szervezetektõl származnak, az adottGS1 tagszervezet felügyelete mellett, amely egyben felelõs a GEPIR-nyilvántartással kapcsolat-ban álló adatok minõségéért és a szolgáltatások megbízhatóságáért.

A GEPIR három szintbõl épül fel:– GEPIR GS1 cégprefix (GCP) szerverek: GS1 tagszervezetek által irányított nemzeti szerverek,

amelyek alapvetõ információkat tartalmaznak minden GS1 rendszerhasználó jogi személyrõl, éshivatkozásokat olyan alkalmazásokra, amelyek tartalmazzák az elérhetõségi és termékadatokat,a csomagolási adatokat, a képeket stb.;

– GEPIR Backbone: a nemzeti szervereket összekötõ gerinchálózat;– GEPIR webes szolgáltatás (webservice): a felhasználók számára, az információhoz való hozzáfé-

rést biztosító alkalmazás.

A nyilvántartás ereje a GEPIR Backbone-ban rejlik, amely összekapcsolja a GCP szervereket, és egyegységes adatbázist nyújt a GS1 tagszervezetek támogatásával a felhasználóknak. A GEPIR fõ cél-ja, hogy minden GS1 rendszerhasználónak lehetõséget biztosítson az együttmûködésre egy glo-bális hálózaton keresztül. A GEPIR specifikációk és a Backbone használatával a GS1 rendszerhasz-nálók és egyéb szervezetek részt vehetnek a nemzetközi nyilvántartásban, globális rálátást bizto-sítva a lokális kínálatokra.

A nyilvántartás szétosztott felépítésébõl eredõen a felhasználók elérhetik mind a tagszerveze-tek, mind a GEPIR Backbone-hoz kapcsolódó webes szolgáltatások nyújtotta elõnyöket is.Ez azt jelenti, hogy a helyi és a nemzetközi felhasználók a lokális és globális forrásokhoz két hely-rõl is hozzáférhetnek:– egyrészt egy adott ország tagszervezete által kialakított helyi hozzáférési ponton keresztül, az

ország nyelvén, a Graphic User Interface (GUI) használatával;– másrészt egy Application Program Interface (API) használatával, egy választott hozzáférési pon-

ton keresztül.

61


A nyomon követéshez és visszakereshetõséghez szükséges adatok egyre inkább alapvetõ fontos-ságúvá válnak a kereskedõk és szállítók számára. A nyilvántartást ezért úgy tervezték, hogy aGEPIR rugalmasságával biztosítsa új routerek bevezetését az új típusú adatforrásokhoz. Ahogy aszabványos interfész elérhetõvé teszi a nyomon követéshez szükséges adatok összegyûjtését és le-kérdezését, a GEPIR kapcsolatokat fog nyújtani a nyomon követési adatbázis alkalmazásaihoz is.

62


2. Az automatikus adatgyûjtés eszköze: a vonalkód

Az elõzõ alfejezetben megismerhettük a nyomon követés alapjául szolgáló azonosító kulcsok fel-építését, alkalmazási területeit. Ahhoz azonban, hogy az azonosító számokat lehetõség szerintminél gyorsabban, adatbeviteli hibák nélkül tudjuk informatikai rendszerünkbe bevinni, ismer-kedjünk meg az automatikus adatgyûjtés eszközével, a vonalkóddal. A számokat megjelenítõ vo-nalkódok kézi szkennerek vagy telepített leolvasók, adatgyûjtõk segítségével lehetõvé teszik azautomatikus adatgyûjtést minden olyan ponton, ahol egy azonosított egység fizikailag elhagyegy helyszínt, vagy megérkezik oda, illetve amikor az egység az ellátási lánc egyik szereplõjétõlegy másikhoz kerül át.

A vonalkódtechnika gyökerei a második világháború után kialakuló számítógépes kultúráignyúlnak vissza. A kereskedelem fejlõdésével egyre inkább szükségessé vált az áruk azonosítása,az azonosító számok kiskereskedelmi pénztári és logisztikai környezetben történõ leolvasásánakautomatizálása. Az egyes nemzetgazdasági ágazatok igényeit kielégítve az elmúlt évtizedekbentöbb vonalkód jelképcsalád került kialakításra és szabványosításra (például: Codabar Code,PDF417, Átfedéses 2/5 kódrendszer, Code 39, Code 49, Code–128), de a globális, többszereplõskereskedelem és ellátási lánc által támasztott elvárásoknak csak a GS1 szabvány azonosító kulcsa-it megjeleníteni képes vonalkód jelképcsaládok és szimbológikák bizonyultak megfelelõnek. Mi-vel a nyomon követés kérdésköre az I. fejezetben megismert módon éppen ezen területhez kap-csolódik, így könyvünkben is csak a nyílt elosztási lánc igényeit kielégítõ, a GS1 rendszerhez tar-tozó vonalkód jelképtípusokat mutatjuk be.

2.1 VONALKÓDOKRÓL ÁLTALÁBAN

A vonalkód nem más, mint vonalakból és közökbõl álló egyszerû jelkép, amely az azonosítottegység automatikus azonosítását segíti. A vonalak és a közök – a jelképre jellemzõ meghatáro-zott szabályok alapján – egy számsor leképezésével jönnek létre, így a vonalkódot egy számsor fi-zikai megjelenítõjeként is definiálhatjuk.

A vonalkódok alkalmazhatósága kapcsán a GS1 rendszer négy leolvasási környezetet határozmeg, amelyek a következõk:

1. kiskereskedelmi (pénztári) környezet (POS terminál); 2. általános (raktári) elosztás;3. kiskereskedelmi (pénztári–POS) és általános (raktári) elosztási környezet; 4. speciális leolvasási környezet, mint például orvosi eszközök, kisméretû termékek jelölése.

A leolvasási környezet meghatározása azért nagyon fontos, mert annak ismeretében tudjuk meg-határozni a vonalkód jelkép helyes technikai paramétereit. Így például, ha a termék jelképe kiske-reskedelmi környezetben és általános elosztásban is leolvasásra kerül, úgy a kiskereskedelmi leol-vashatóság érdekében az EAN/UPC vonalkód jelképeket kell alkalmaznunk, ugyanakkor nagyobbméretben kell elkészíteni a jelképet az elosztási lánc igényeinek megfelelõen, és helyesen kell azt el-helyeznünk a csomagoláson az automatikus leolvasás követelményeinek teljesítéséhez.

63


A vonalkód jelképekkel az automatikus adatgyûjtés érdekében feltüntethetjük:– a beazonosított egység azonosító számát; – valamint ezen túlmenõen az adott egységet jellemzõ további tulajdonságokat (például: csoma-

golás napja, gyártási tételszám stb.), illetve hozzá tartozó információkat (például: szállítási cím,vevõ rendelési száma stb.).

Míg az azonosító szám sosem változik egy azonosított egység esetén, addig a termékre vonatko-zó egyéb tulajdonságok sok esetben csak a gyártáskor határozhatók meg, azaz változó adatokrólbeszélünk. Így például a termék gyártási idõpontja, a csomagolás napja, nettó tömege, gyártásitételszáma csak a gyártás idõpontjában dõl el, így annak vonalkóddal történõ feltüntetésére iscsak ekkor van lehetõség.

A vonalkód feltüntetésére több eljárás is létezik. Így például a termék azonosító számát állandóinformációként beépíthetjük a termék csomagolásának grafikájába, és elõállíthatjuk azt közvet-len nyomtatással nyomdai úton. Hasonlóan állandó információ megjelenítésekor javasolt azelõregyártott címke alkalmazása, amikor a vonalkódot öntapadós címkére nyomtatjuk, és felra-gasztjuk a termékre. Ezt az eljárásmódot alkalmazhatjuk változó adatok feltüntetése esetén is, ek-kor azonban a címkét a gyártással párhuzamosan kell elkészíteni, és annak lezárultával kell azt atermékre felragasztani. A harmadik eljárás az on-line nyomtatás a csomagolásra, amikor a gyártásrészeként kerül a vonalkód a termék csomagolására nyomdatechnikai megoldással feltüntetve.

A számsor állandó vagy változó értékén túl az elkészítendõ címkemennyiség is meghatároz-hatja annak elõállítási módját. Ha állandó adatokról van szó és nagy mennyiségû címkét kellnyomtatni, javasolt egy szolgáltató céget felkeresni, aki ezt elkészíti számunkra. Ha kisszámú cím-kérõl van szó, vagy változó adatokat is tartalmaz a nyomtatandó címke, úgy célszerûbb egy vo-nalkódot képezõ szoftvert, valamint egy formakészítést nem igénylõ nyomtatót, mint példáulegy lézernyomtatót az irodába, vagy egy termálnyomtatót a raktárba beszerezni, hogy magunkállíthassuk elõ a címkét.

A vonalkódok kódhosszúság alapján lehetnek:– Rögzített hosszúságúak, amikor meghatározott számú karaktert vagy jelet kell velük feltüntetni,

és a szimbólum határozza meg az adat hosszúságát. Ilyen például a hamarosan megismerendõEAN–13 jelkép, ami 13 karakterbõl áll.

– Változó hosszúságúak, amikor a jelkép bármilyen hosszúságú üzenetet hordozhat, csak a leolva-sóberendezések olvasási tartománya szab határt.

A jelképek olvashatósága alapján megkülönböztetünk:– Csak kézi olvasóval, szkennerrel leolvasható jelképeket, amelyek esetében a jelkép méretei

olyan kicsik, hogy az alábbi további eljárásokkal nem minden esetben olvasható; – Omnidirekcionálisan olvasható jelképet, azaz többirányú olvashatóság is biztosított, amely el-

sõdlegesen az elõre telepített, pultba szerelt szkennereknél követelmény;– Automatikus leolvasásra is alkalmas vonalkódot, amelynél a jelkép méreteit és elhelyezését úgy

alakították ki, hogy emberi beavatkozás nélkül is leolvasható, mint például egy futószalagonszortírozásra haladó, állandó magasságú, szabványosított postai csomagon lévõ jelkép.

Felépítésük szerint a vonalkódok következõ típusait különböztetjük meg:– Egydimenziós vonalkódok: adatkapacitásuk korlátozott, ezért csak valamilyen számítógépes há-

lózathoz, adatbázishoz kapcsolódva használhatók;– Kétdimenziós vonalkódok (2D): amelyek akár 2000 alfanumerikus karakterig terjedõ kapacitással

is bírhatnak. A kétdimenziós szimbólumok egy része mátrix- vagy körgyûrûszerûen elrendezettvilágos és sötét cellák rendszere (például: Adatmátrix), míg másik részük többsoros vonalkód(például: PDF417, Dodablock).

64


2.2 VONALKÓDJELKÉP-RENDSZEREK ÉS JELKÉPEK A GLOBÁLIS AZONOSÍTÓ SZÁMOK FELTÜNTETÉSÉRE

A nyílt elosztási rendszer igényeit kielégítõ GS1 szabványrendszer a következõ adathordozókathasználja:– EAN/UPC jelképrendszer;– ITF–14;– GS1–128;– GS1 Databar (korábban RSS – Csökkentett helyigényû) jelképrendszer; – Összetett jelképrendszer;– Adatmátrix.

Az EAN/UPC jelképrendszer (amely az EAN–13, EAN–8, UPC-A, UPC-E vonalkód jelképek, valaminta 2 és 5 jegyû kiegészítõ jelek alapját képezi) omnidirekcionálisan olvasható vonalkód. Ezt kellhasználni minden terméken, amelyet kiskereskedelmi üzlet pénztáránál olvasnak le, de használ-ható más kereskedelmi árukon is.

Az UPC-A, UPC-E jelképek kizárólag az észak-amerikai piacon kerültek korábban bevezetésre,de 2005 januárja óta új gyártású árukon történõ feltüntetésük megszûnt. Helyettük lassan azEurópában bevált EAN–13 és EAN–8 jelképek kerülnek alkalmazásra, azok kizárólagossága azon-ban még hosszabb idõt vesz igénybe. (16. ábra)

A jelképrendszert az ISO/IEC FDIS 15420 Információs technológia – Automatizált azonosítás ésadatleolvasási technikák – Vonalkódjelkép-rendszer specifikációk – EAN/UPC szabvány írja le.

Az Átfedéses kettõ az ötbõl típusú jelképrendszer állandó, 14 karakter hosszúságú változata azITF–14. Használata olyan kereskedelmi áruk azonosító számainak vonalkódolására korlátozott,amelyek nem haladnak át a kiskereskedelmi pénztárnál. Ez a jelképrendszer a legalkalmasabb ahullámpapírlemezre való közvetlen nyomtatásra. (17. ábra) A jelképrendszert az ISO/IEC 16390 In-formációs technológia – Automatizált azonosítási és adatleolvasási technikák – Vonalkódjelkép-rendszer specifikációk – Átfedéses 2 az 5-bõl szabvány írja le.

A GS1–128 jelképrendszer a Code–128 jelképrendszer változata. A korábban EAN–128 jelkép-megnevezéssel megismert GS1–128-at kizárólagos engedéllyel használja a GS1. Ez a rendkívülrugalmas jelképrendszer a késõbbiekben bemutatásra kerülõ GS1 Adattartalom azonosítókathasználó elemfüzéreket kódolja. (18. ábra) A jelképrendszert az ISO/IEC 15417 Információstechnológia – Automatizált azonosítási és adatleolvasási technikák – Vonalkódjelkép-rendszerspecifikációk – Kód 128 szabvány írja le.

16. ábra

AZ EAN/UPC JELKÉPRENDSZER MAGYARORSZÁGON HASZNÁLT VÁLTOZATAI

EAN–13 EAN–8

65


A GS1 Databar (korábban RSS, azaz Csökkentett helyigényû jelképrendszer) egy olyan lineárisjelképrendszercsalád, amelynek vonalkódtípusai a legtöbb esetben értelemszerûen kódolják azAI(01) adattartalom azonosítót. Emellett két változata, a GS1 Databar kiterjesztett, és a GS1Databar kiterjesztett halmozott vonalkód egyértelmûen kódolja más, vagy egyszerre több adat-tartalom azonosítót és adatait. (19. ábra)

17. ábra

AZ ITF–14 JELKÉPTÍPUS

18. ábra

GS1–128 JELKÉP AI(01) ADATTARTALOM AZONOSÍTÓVAL

19. ábra

A GS1 DATABAR EGY VÁLTOZATA

0 5 9 9 9 5 5 1 0 1 0 0 1 7

( 0 1 ) 0 5 9 9 9 5 5 1 0 1 0 0 1 7

(01)05999551010017

66


A jelképrendszert az ITS/99-001:1999 – Nemzetközi jelképrendszer specifikáció csökkentett hely-igényû jelképrendszer (GS1 Databar) szabvány írja le.

A Databar jelkép az úgynevezett Összetett elemek segítségével felhasználható az áruazonosí-tó számon túl további információk megadására is.

Az Összetett jelképrendszer jelképei egy GS1 rendszerû lineáris és egy 2D (kétdimenziós)Összetett elembõl állnak. Az elsõdleges azonosító számot mindig lineáris jelkép formájábankódolják, a kiegészítõ adattartalom azonosítókat és adataikat pedig kódolhatják kétdimenziós(2D) elemekként, így kisebb helyet foglalnak. (20. ábra)

A lineáris elem lehet:– GS1–128 jelkép (maximális numerikus adatkapacitás: 48 számjegyig);– EAN/UPC jelkép (8, 12 vagy 13 számjegy);– GS1 Databar kiterjesztett jelkép (74 számjegyig);– egyéb GS1 Databar jelképek (16 számjegy).

A 2D Összetett elem esetében három különbözõ típusú összetett jelkép van: az A, a B és a C, mind-egyik különbözõ kódolási szabályokkal. A maximális numerikus adatkapacitásuk a következõ:– CC-A: 56 számjegyig;– CC-B: 338 számjegyig;– CC-C: 2361 számjegyig.

A GS1 Databar jelképrendszercsaládot és a kapcsolódó Összetett elemeket azért fejlesztették ki,hogy azok kielégítsék a GS1 rendszerhasználók által meghatározott igényeket a következõ ter-mékek terén:– Nagyon kicsi termékek (például injekciós tûk, fiolák és távközlési áramköri kártyák);– Teljes termékazonosítást használó változó mennyiségû kiskereskedelmi áruk (például hús, ba-

romfi és zacskózott termények);– Különállóan termesztett áruk (például alma és narancs);– Logisztikai egységek, amelyeknél több árukísérõ adatra van szükség, mint amit a hely lehetõvé

tesz (például vegyesen forgalmazott kereskedelmi egységek tartalominformációja).

Széles körû funkcionalitás érdekében a GS1 Databar összetett jelkép lineáris elemét különbözõformátumúra tervezték. Ezek a következõk:– GS1 Databar omnidirekcionális;– GS1 Databar csökkentett magasságú;– GS1 Databar halmozott;– GS1 Databar halmozott omnidirekcionális; – GS1 Databar korlátozott;– GS1 Databar kiterjesztett;– GS1 Databar kiterjesztett halmozott.

A GS1 Databar omnidirekcionális, GS1 Databar csökkentett magasságú, GS1 Databar halmozott,és a GS1 Databar halmozott omnidirekcionális jelképek lehetõvé teszik a teljes 14 számjegyû áru-számozást. Ezek kisebbek, mint az EAN–13 vonalkód jelkép. Mindegyikük megad egy kapcsolat-jelzõt, a 2D Összetett elem létezésének jelölésére. GS1 Databar omnidirekcionális és GS1 Databarhalmozott omnidirekcionális jelképeknél lehetõség van omnidirekcionális olvasásra.

A GS1 Databar korlátozott jelképeket nagyon kicsi áruk azonosítására tervezték. Kódolja a 14számjegyû áruazonosítót 0-tól 1-ig terjedõ indikátor számjegy használatával, és kapcsolatjelzõtbiztosít a 2D Összetett elemhez.

A GS1 Databar kiterjesztett és GS1 Databar kiterjesztett halmozott jelképek kódolják az összesGS1 rendszerû adattartalom azonosító (Al) elemfüzért. Minden jelkép változó hosszúságú, maxi-mum 74 karakter hosszúságig terjed. Mindegyikük megad egy kapcsolatjelzõt, a 2D Összetettelem létezésének jelölésére. A GS1–128 vonalkód jelképektõl eltérõen a GS1 Databar kiterjesztettjelképeket omnidirekcionális környezetben történõ olvasásra tervezték.

67


A jelképrendszert az ITS/99-002:1999 Nemzetközi jelképrendszer specifikáció Összetett jelkép-rendszer szabvány írja le.

Az Adatmátrix egy önálló, kétdimenziós mátrix jelképrendszer, amely a periméter (szegély) ke-resõjelén belül négyzetes modulokból áll. Az Adatmátrixnak több változata létezik, de az ECC 200ISO verziója az egyetlen olyan verzió, amely támogatja a GS1 adatstruktúrákat. (21. ábra)

A jelképrendszert az ISO/IEC 16022 Információs technológia – Nemzetközi jelképrendszer speci-fikáció – Adatmátrix szabvány írja le.

2.3 VÁLASZTÁS A JELKÉPRENDSZEREK ÉS A JELKÉPEK KÖZÖTT

Az eddigiek alapján láthatjuk, hogy nagyon meg kell fontolni, hogy milyen jelképet alkalmaz-zunk azonosító számaink feltüntetésére. A jelképrendszerek és a jelképek közötti választástmeghatározza:– az alkalmazási, leolvasási környezet;– a feltüntetendõ adatok köre, azaz az azonosított egység esetében elégséges-e csak az azonosí-

tó szám feltüntetése, vagy azon túl további információk megjelenítése is szükséges-e;– a rendelkezésre álló felület nagysága a vonalkód elhelyezésére;– a vonalkód elhelyezésére szolgáló felület típusa.

20. ábra

GS1 DATABAR HALMOZOTT OMNIDIREKCIONÁLIS ÖSSZETETT

JELKÉP

21. ábra

AZ ADATMÁTRIX

(17)070606(10)ABC123

(01)05999551010017

(01)05999551010017(21)ABC12345678

68


Amennyiben a jelképet kiskereskedelmi forgalomba kerülõ terméken kívánjuk elhelyezni, úgyminden esetben a POS rendszerben olvasható EAN/UPC jelképcsaládot kell választanunk. Ezt kö-vetõen már csak a felület nagysága határozza meg, hogy mely jelkép, az EAN–13 vagy az EAN–8alkalmazása a célszerûbb.

Az EAN–8 vonalkód jelkép azon csomagolásokon való használatra áll rendelkezésre, amelye-ken nincs elég felület más jelkép használatára. Az EAN–8 jelkép használata akkor engedélyezett,ha a nyomtatási vizsgálatokkal megalapozott méretû EAN–13 jelkép meghaladja a nyomtatottcímke legnagyobb oldala felületének 25%-át, vagy teljes nyomtatható felületének 12,5%-át. AzEAN–8 szám használata engedélyezett a < 3 cm átmérõjû hengeres tárgyakon.

Ha változó információkkal látjuk el a terméket, például: gyártási tételszám, fogyaszthatóságihatáridõ vagy súly, úgy elsõdlegesen a GS1–128 jelképet, vagy speciális területeken a GS1Databart, az Összetett jelképrendszert, illetve az Adatmátrixot kell alkalmazni.

A GS1 Databart és az összetett jelképrendszert kimondottan olyan alkalmazásokhoz fejlesztet-ték ki, ahol a hagyományos vonalkód jelképek nem, vagy csak korlátozottan használhatók. Jelen-legi használatukat nyitott ellátási lánc alkalmazásokban a GS1 csak a nagyon kicsi egészségügyitermékekre korlátozza.

A nagyon kicsi egészségügyi termékek terén a betegnek a kórházi ágynál adagolt dózisnyi áruknagy fontossággal bírnak a termékazonosításnál. Általánosságban az egészségügyi ellátási láncminden résztvevõjének képesnek kell lennie a GS1 Databar jelképek minden változatának olva-sására és feldolgozására.

A GS1–128 típusú jelképrendszert csak logisztikai egységeken és kereskedelmi árucikkeken(pl.: rekeszek, dobozok stb.) lehet feltüntetni, fogyasztói egységeken nem, mivel a kiskereske-delmi pénztáraknál elhelyezett vonalkódolvasók nem tudják leolvasni. A GS1–128 jelkép ugyan-akkor minden további helyen alkalmazható, ahol a termékrõl pluszinformációkat is kell közölni.Ellenben, ha csak a szállított termék GTIN számát akarjuk kartonlemezre nyomtatni, akkor azITF–14 jelkép választása lehet a megfelelõ.

Az Adatmátrixot használjuk, ha:– az Adatmátrix használata megengedett az alkalmazási specifikációban, így kiemelten közvetlen

alkatrész jelölésekor, elsõdlegesen a gépgyártás területén; – a jelölési módszer nem egy elfogadható lineáris jelképet hoz létre, hanem egy elfogadható

Adatmátrixot, például pontkalapálásos jelölés, vagy nagy sebességû tintasugár segítségével; – kódolni kell a GS1 azonosító fõ- és tulajdonság-elemfüzéreit; – az Adatmátrix az egyetlen olyan jelképrendszer, amely elfér a terméken az alkalmazás által

meghatározott mérettel; – alacsony kontrasztjel várható az alkalmazástól; – kizárólag 2D (kétdimenziós) mátrixolvasók és/vagy vizuális olvasórendszerek használatát adták

meg az alkalmazáshoz, és csak azok képesek az Adatmátrix olvasására.

Az Adatmátrixot kell használni abban az esetben is, ha a nyomtatási felület 0.375" (9.525 mm)-esvagy annál kisebb négyzet, ahol a jelölési felület eleve kizárja a festék (vagy egyéb) használatát,vagyis a jelképet közvetlenül valamelyik rész jelölésével kell alkalmazni. A leggyakoribb alkalma-zási területeket és az azok esetén alkalmazandó jelképtípusokat a 3. táblázat tartalmazza.

2.4 ADATTARTALOM AZONOSÍTÓK

A nyomon követés során nem elég csupán azonosítani az egységeket. Egyéb, kiegészítõ adatok-ra is szükség van, ha pontosan meg akarjuk határozni az áruk, tárgyak, dokumentumok eredetétés jelenlegi tartózkodási helyét. A GS1 szabványrendszer az azonosításon túl lehetõvé teszi kü-lönbözõ hosszúságú információk megjelenítését, vagy akár több információ egybefûzését ésazok egyetlen vonalkód jelkép formájában történõ ábrázolását. Ezt az egyedülálló képességet aGS1 Adattartalom azonosítók (AI-k) használata teszi lehetõvé. Az adattartalom azonosítók olyankódok, melyek egyértelmûen meghatározzák az õket követõ információ fogalmát és formátumát.

69


Az adattartalom azonosítót (AI) követõ információ tartalmazhat numerikus és/vagy alfanumeri-kus karaktereket. A szabvány azt is tartalmazza, hogy mely adatok állandó fix hosszúságúak, ésmelyeket lehet egy adott intervallumon belül a felhasználó döntése alapján tetszõleges hosszú-ságban alkalmazni. Ezek a tulajdonságok kellõ rugalmasságot biztosítanak, hogy valamennyi,nyomon követéshez szükséges adatot szabványosan el lehessen helyezni az adott egységen, le-gyen szó kereskedelmi árucikkrõl, vagy akár logisztikai egységekrõl.

Az adattartalom azonosítókat a vonalkód alatti szemmel olvasható karaktersorban (általábanszámsorban) mindig zárójelben kell megadni, amely így elválasztja õket a mögöttük megjelenõadatsortól. A 4. táblázatban összefoglaltuk a nyomon követést segítõ, leggyakrabban alkalmazottadattartalom azonosítókat és azok megjelenési formátumait. A GS1 Adattartalom azonosítók tel-jes listáját a 2. számú függelék tartalmazza.

Jelkép alkalmazási területeAlkalmazható

jelképtípus(ok)

Állandó paraméterû kereskedelmi áruk – Kiskereskedelmi Csak EAN–13, pénztárnál azonosított csomagolások és EAN–8 jelképek

Állandó paraméterû kereskedelmi áruk – Pénztárnál NEM EAN–13, GS1–128, azonosított csomagolások/konténerek és ITF–14 jelkép

Állandó paraméterû kereskedelmi áruk – Pénztárnál NEM Csak GS1–128 jelkép

azonosított – Több fizikai egységbe csomagolva

Változó paraméterû kereskedelmi áruk – Kiskereskedelmi pénztárnál azonosított csomagolások/konténerek, Csak EAN–13 jelképkorlátozott forgalomban

Változó paraméterû kereskedelmi áruk – Pénztárnál NEM azonosított csomagolások

Csak GS1–128 jelkép

Logisztika – kötelezõ SSCC Csak GS1–128 jelkép

Logisztika – Logisztikai egység elemfüzérek Csak GS1–128 jelkép

Tárgyak – Globális visszatérõ eszközök azonosítása Csak GS1–128 jelkép

Tárgyak – Globális egyedi tárgy azonosítása Csak GS1–128 jelkép

Helyek Csak GS1–128 jelkép

Globális szolgáltatási kapcsolatszámok Csak GS1–128 jelkép

Cégen belüli alkalmazás EAN jelképek alkalmazásával Csak EAN–13 és EAN–8 jelkép

Cégen belüli alkalmazás GS1–128 jelképekkel Csak GS1–128 jelkép

Készpénzátutalási megbízás Csak GS1–128 jelkép

Csak Databar és Összetett Nagyon kicsi egészségügyi termékek jelképrendszer vagy

Adatmátrix jelképek

Közvetlen alkatrészjelölés Adatmátrix

3. táblázat: Alkalmazási területekhez tartozó jelképtípusok

70


2.5 VONALKÓDJELKÉPEK A NYOMON KÖVETÉS SZOLGÁLATÁBAN

2.5.1 Az EAN–13 és EAN–8 jelkép alkalmazása

Az EAN jelképeket elsõdlegesen a kereskedelmi áruk kiskereskedelmi értékesítése során alkal-mazhatjuk mind az állandó, mind a változó mennyiségû áruk esetén. Másodsorban a pénztárnálnem azonosítandó csomagolások és konténerek azonosítása során is segítségünkre lehet azadatbevitel megkönnyítésére. Mivel azonban többletinformációt a termék azonosító számánakfeltüntetésén kívül nem tud megjeleníteni, így a nyomon követés során nem tudjuk érdembenalkalmazni, ezért a jelképek további ismertetésétõl könyvünkben eltekintünk.

A kereskedelmi áruk tulajdonságainak jelképjelölésére és így azok nyomon követésére legin-kább egy másik vonalkódcsalád, a GS1–128 jelképrendszer használandó.

2.5.2 GS1–128 jelkép alkalmazása

A kereskedelmi (fogyasztói) egységek azonosításához elegendõ, ha csak a GTIN szám szerepelrajtuk. Elõfordulhatnak azonban esetek, amikor egyéb kiegészítõ információt is meg kell jele-níteni a kérdéses kereskedelmi, illetve logisztikai egységeken. Ilyenkor a GTIN szám és az azt

Adattartalomazonosító Teljes cím Formátum

„AI”

00 Szállítási Egységek Sorszám Kódja (SSCC) n2+n18

01 Globális Kereskedelmi Egység Szám (GTIN) n2+n14

02 Logisztikai egység tartalmának GTIN-je n2+n14

10 Gyártási tételszám n2+an...20

11 Gyártás napja (ÉÉHHNN) n2+n6

13 Csomagolás napja (ÉÉHHNN) n2+n6

15 Minõségmegõrzési határidõ (ÉÉHHNN) n2+n6

17 Fogyaszthatósági határidõ (ÉÉHHNN) n2+n6

21 Gyártási szám n2+an...20

253 GS1 Globális dokumentumtípus azonosító szám 3n+n18

30 Változó mennyiség (db) n2+n8

310X Nettó tömeg (kg) n4+n6

37 Logisztikai egységben lévõ kereskedelmi egységek száma (db) n2+n...8

401 Küldeményszám n3+an...30

412 Feladó címe GLN számmal n3+n13

414 Objektumazonosítás GLN számmal n3+n13

8003 GS1 Globális visszatérõ tárgy azonosító szám n4+n14+an…16

8004 GS1 Globális egyedi tárgy azonosító szám n4+an…30

8018 GS1 Globáls szolgáltatási kapcsolat szám n4+n18

4. táblázat: Leggyakrabban alkalmazott GS1 Adattartalom azonosítók

71


megjelenítõ vonalkód már nem elég, csak a GS1–128 jelkép nyújt megfelelõ, szabványos és glo-bálisan alkalmazható megoldást. A rendszerben az adattartalom azonosítók (AI) segítségé-vel, az azonosításon kívül egyéb hasznos információk is megjeleníthetõk alfanumerikusan ésvonalkód formájában egyaránt.

Az elõzõ táblázatban olyan AI-k szerepelnek, melyek kereskedelmi (gyûjtõ) és logisztikai egy-ségeken történõ feltüntetése mindenképpen ajánlott. Persze egyéb információ is feltüntethe-tõ akár vonalkód, akár ember számára értelmezhetõ formában (betûk, számok) az adott egysé-geken.

A GS1–128 jelképpel feltüntetendõ számsor felépítését az jellemzi, hogy úgynevezett elem-füzérekbõl épül fel. Ezek az elemfüzérek minden esetben a II./2.4 alfejezetben megismert adat-tartalom azonosítóból és a hozzájuk tartozó adatokból állnak. Ezek az elemfüzérek ismét-lõdnek úgy, hogy az elsõ elemfüzér minden esetben az azonosított áru GTIN számát kell hogytartalmazza, mégpedig 14 karakterre kibõvítve, az 1.7.2/4 fejezetben megismert módon.Amennyiben az azonosítandó és nyomon követendõ áru egy magasabb csomagolási szinten(pl.: karton vagy tálca) lévõ egység, úgy ebben az esetben a magasabb csomagolási szintnekadott GTIN számot kell szerepeltetni.

Mind az állandó, mind a változó mennyiségû kereskedelmi árucikkek azonosítása esetén aGS1–128 jelképben a GTIN feltüntetéséhez alkalmazandó GS1 Adattartalom azonosító az AI(01).

A GTIN számot tartalmazó elsõ elemfüzért további elemfüzérek követhetik, amelyekben a meg-adott adatok már a GTIN-nel beazonosított árura vonatkoznak. Kivételként kell megjegyezni a lo-gisztikai egységet, amely esetében, ahogyan azt majd látni fogjuk a II./2.5.4 alfejezetben, az egy-séget minden esetben az SSCC megadásával azonosítják, és további elemfüzérek megadása nél-kül önálló GS1–128 jelképpel tüntetik fel.

Azt, hogy mely adatok kerüljenek megjelenítésre a jelképrendszerben, a kereskedelmi partne-reknek elõre meg kell határozni. Persze vannak ún. kötelezõen megjelenítendõ adatok, amelye-ket kötelezõen fel kell tüntetni az egységeken a szabványokban rögzített módon. Így például, haegy jó nyomon követési rendszert kívánunk kialakítani, akkor a kereskedelmi egységeken a GTINszámot követõen mindenképpen fel kell tüntetni a gyártási tételszámot és a négy dátum (csoma-golás napja v. gyártás napja v. minõségmegõrzési határidõ v. fogyaszthatósági határidõ) közülvalamelyiket. Az elõbb említett adatokon kívül szükség esetén természetesen egyéb adatok ismegjeleníthetõk az GS1–128 rendszerben. Hangsúlyozni kell, hogy minden esetben a kereske-delmi partnereknek elõre egyeztetniük kell egymással, hogy milyen adatok kerüljenek megjele-nítésre a kiskereskedelmi értékesítésre nem kerülõ árukon.

22. ábra

GS1–128 JELKÉP VÁLTOZÓ MENNYISÉGÛ KERESKEDELMI ÁRU AZONOSÍTÁSA ESETÉN [AI(01) ÉS 9-ES INDIKÁTORSZÁMÚ GTIN]

( 0 1 ) 9 5 9 9 9 5 5 1 0 1 0 0 1 0 ( 3 1 0 1 ) 0 0 0 1 2 5

72


A kereskedelmi áruk (pl.: doboz, karton) nyomon követhetõségéhez kötelezõen megjelení-tendõ adatok az õket megadó adattartalom azonosítókkal a következõk: – Globális kereskedelmi áruazonosító szám (GTIN) – AI(01);– gyártási tételszám – AI(10).

A leggyakoribb opcionálisan feltüntethetõ adattartalom azonosítók:– csomagolás napja – AI(13);– minõségmegõrzési határidõ – AI(15);– fogyaszthatósági határidõ – AI(17);– nettó tömeg – AI(31nn);– változó mennyiség (db) – AI(30);– feladó címe (GLN) – AI(412).

Nézzük végig a kereskedelmi áruk (pl.: doboz, karton) nyomon követhetõségéhez feltünte-tendõ adattartalom azonosítókat, azok felépítését és jelentésüket. (23. ábra)

Gyártási tételszám / LOT-szám megadása: AI(10)

AdattartalomGyártási tételszám / LOT-szám

azonosító

10 N1 változó hosszúságú N20

A GS1–128 jelképrendszerben a 10-es számú adattartalom azonosító (AI 10) jelzi, hogy az ezt kö-vetõ adatsor egy gyártási tételszámot/LOT-számot fog tartalmazni. A tételszámot a gyártó magahatározza meg. A gyakorlatban ez általában mûszakot, gépsort, idõpontot, vagy belsõ kódrend-szert jelenthet. Az AI(10) után következõ gyártási tételszám változó hosszúságú (max. 20 karak-ter), alfanumerikus kód lehet. (23. ábra)

Csomagolás napjának megadása: AI(13)

AdattartalomÉv Hónap Nap

azonosító

13 N1 N2 N3 N4 N5 N6

23. ábra

GS1–128 JELKÉP GYÛJTÕEGYSÉGEN [AI(01) ÉS AI(10)]

( 0 1 ) 0 5 9 9 9 5 5 1 0 1 0 0 1 7 ( 1 0 ) 1 2 3 4 A B

73


A kereskedelmi termékek egy részénél, így például zöldségek és gyümölcsök esetén a csomago-lás napját szokás feltüntetni a GS1–128 rendszerben. Ezt a célt szolgálja az AI(13), melynek struk-túrája ÉÉHHNN. (24. ábra)

Más kereskedelmi áruk esetében, mint például a nem napi fogyasztási cikkek, borok esetén aMinõségmegõrzési vagy Fogyaszthatósági határidõt szükséges megadni és feltüntetni a GS1–128rendszerben. Ezt a célt szolgálja az AI(15), illetve AI(17), amelyeknek struktúrája szintén ÉÉHHNN.

AdattartalomÉv Hónap Nap

azonosító

15, illetve 17 N1 N2 N3 N4 N5 N6

Változó mennyiség (db) megadása: AI(30)

Az AI(30) adattartalom azonosító azt a darabszámot jelöli, amibõl a változó mennyiségû (töme-gû) kereskedelmi egység áll. Ennek megadása kiegészíti a változó mennyiségû kereskedelmi egy-ségek azonosítását. Mivel azt a számot jelöli, amibõl az adott egység áll, ezért önmagában nemlehet feltüntetni, csak kizárólag egyéb adatok kiegészítéseként szerepelhet az GS1-128 struktúrá-ban. AI 30 után változó, de maximum 8 karakter hosszúságban kell szerepelnie az adatnak.

AdattartalomVáltozó Darabszám

azonosító


Kereskedelmi és logisztikai mennyiségek megadása: AI(31nn), AI(32nn), AI(35nn), AI(36nn)

Változó mennyiségû kereskedelmi egységeknél alapvetõ fontossággal bír, hogy a változó paramé-tereket (pl.: tömeg, hossz, térfogat stb.) szabványosan és pontosan tudjuk megadni. A GS1–128rendszerben ezeket a változó paramétereket a sokféle, rendelkezésre álló adattartalom azonosí-tóval lehet biztosítani. Mivel a paraméterek egy adott kereskedelmi egységre vonatkoznak, ezért

24. ábra

CSOMAGOLÁS NAPJÁNAK MEGADÁSA: AI(13)

Jelmagyarázat:AI(01) – A kereskedelmi egységet azonosító GTINAI(13) – A kereskedelmi egység csomagolásának dátumaAI(10) – A kereskedelmi egység tételszáma

( 0 1 ) 0 5 9 9 9 5 5 1 0 1 0 0 1 7 ( 1 3 ) 0 7 0 6 0 6 ( 1 0 ) 1 2 3 4 A B

74


ezeket a paramétereket definiáló adattartalom azonosítók önmagukban nem szerepelhetnek aGS1–128 jelképrendszerben, csak a kereskedelmi egységet azonosító AI 01, vagy AI 02-vel együttjelenhetnek meg.

Adattartalom Megadott értékekazonosító

A1 A2 A3 A4 N1 N2 N3 N4 N5 N6

Az adattartalom azonosító elsõ három karaktere (A1 A2 A3) jelzi, hogy a következõ adatsor mér-tékegységet fog tartalmazni, és jelzi, hogy milyen típusú mértékegység következik. A negyedikkarakter (A4), a tizedesvesszõ helyét jelzi az AI-t követõ hat karakterben (N1 N2 N3 N4 N5 N6)megadott értékben. Ha A4 = 0, akkor nincs tizedesvesszõ, ha pedig például A4 = 1, akkor a tize-desvesszõ N5 és N6 között van. Az 5. táblázatban összefoglaltuk a Magyarországon használatoslegfontosabb mértékegységeket azonosító AI-ket. (25. ábra)

Adattartalomazonosító Adatformátum Mértékegység

A1 A2 A3 A4

3 1 0 N4 Nettó tömeg kg

3 1 1 N4 Hossz vagy 1. méret (kereskedelmi) méter

3 1 2 N4 Szélesség vagy 2. méret (kereskedelmi) méter

3 1 3 N4 Vastagság, magasság vagy 3. méret (kereskedelmi) méter

3 1 4 N4 Nettó felület (kereskedelmi) négyzetméter

3 1 5 N4 Nettó térfogat (kereskedelmi) liter

3 1 6 N4 Nettó térfogat (kereskedelmi) köbméter

5. táblázat: Fontosabb mértékegységeket azonosító adattartalom azonosítók

A feladó címének (GLN számának) megadása: AI(412)

Adattartalom Globális helyazonosító szám (GLN)azonosító

412 N1 N2 N3 N4 N5 N6 N7 N8 N9 N10 N11 N12 N13

A GS1–128 rendszerben, az AI 412 adattartalom azonosító segítségével bármely cég, vállalkozásvagy helyszín – akitõl vagy ahonnan a kérdéses egység származik – GLN száma megjeleníthetõ,és így egyértelmûen azonosítható.

2.5.3 A GS1 Databar és az Összetett jelképrendszer, valamint az Adatmátrix alkalmazása

A GS1 Databar használata nagyrészt nagyon kicsi termékeken történik, mint fiolák, ampullák, kisüvegcsék és blisztercsomagolások. Az Adatmátrix használatának nagy része szintúgy olyan na-gyon kicsi termékeken történik, amelyeken nagyon korlátozott a nyomtatási felület, és az orvosi-sebészeti termékeken, ahol nincsenek hagyományosan nyomtatható felületek.

75


A GS1 Databar halmozott, GS1 Databar korlátozott, GS1 Databar halmozott omnidirekcionálisjelképeket a kis egységben adagolt és használt egészségügyi kiszerelésekhez fejlesztették ki aGlobális kereskedelmi áru azonosító szám kódolása céljából. A választható összetett elem tartal-mazhat kiegészítõ adatelemeket, amelyek a termékre vonatkoznak.

A GS1 Databar halmozott jelkép elsõdleges fontosságú a nagyon kicsi egészségügyi termékekhasználatánál. A GS1 Databar korlátozott, GS1 Databar halmozott, omnidirekcionális jelképeketvagy az Adatmátrixot kivételes esetekben használják, adott alkalmazási követelmények esetén. AGS1 Databar korlátozott jelképet akkor alkalmazzák, ha az áruhoz egy viszonylag hosszú, de kor-látozott magasságú jelképet kell használni.

2.5.3/1 Kötelezõ adatelemekAz áruszintû jelölésnek tartalmaznia kell a Globális kereskedelmi áruazonosító számot (GTIN-t)a GS1 Databar halmozott jelképben (vagy a GS1 Databar korlátozott, GS1 Databar halmozott,omnidirekcionális jelképben vagy az Adatmátrix jelképben a fenti alkalmazási követelmények-tõl függõen).

Az adatszintaxis a kötelezõ GTIN-hez a következõ: – GTIN-t jelzõ két számjegyû Adattartalom azonosító (01);– 14 számjegyû GTIN.

Mivel a GS1 Databar halmozott, GS1 Databar korlátozott, GS1 Databar halmozott omnidirek-cionális jelképek már kizárólagosan tartalmaznak egy GTIN-t, a GTIN-t jelölõ adattartalom azono-sítót (01) már nem kódolják ezekben az GS1 Databar jelképekben.

25. ábra

A NETTÓ TÖMEG MEGADÁSA GS1–128 JELKÉPPEL

Jelmagyarázat:AI(01) – A változó mennyiségû kereskedelmi (gyûjtõ) egység GTIN

száma – 9-es indikátorszámmalAI(3101) – A változó mennyiségû kereskedelmi (gyûjtõ) egység nettó

tömegeA példa szerinti 95999551010010 GTIN számú kereskedelmi (gyûjtõ)egység nettó tömege: 12,5 kg

( 0 1 ) 9 5 9 9 9 5 5 1 0 1 0 0 1 0 ( 3 1 0 1 ) 0 0 0 1 2 5

76


A 14–számjegyû GTIN a következõk szerinti struktúrával rendelkezik: – egy számjegyû indikátor (érték 0-tól 9-ig). Ugyanakkor csak a 0 és 8 közötti értékek használhatók,

mivel a 9 egy változó méretû prefix. A GS1 Databar korlátozott jelkép „0” és „1” közötti indikátorér-tékkel rendelkezõ GTIN-re korlátozódik;

– GS1 cégprefix;– árureferencia;– ellenõrzõ szám.

2.5.3/2 Választható adatelemekEgy terméken feltüntethetik a másodlagos tulajdonság adatait kódoló jelképet is. A kódolt adat-ban ajánlott a fogyaszthatósági határidõ és a LOT-szám alkalmazása. A fogyaszthatósági határidõés a LOT-szám jogilag megkövetelt információk, legalábbis szemmel olvasható információként azárun/csomagoláson. Ezeknek az adatoknak az automatikus kezelése (leolvasás és elektronikusküldés) megkönnyít sok karbantartási és dokumentálási feladatot. Az összetett elemeken és azAdatmátrixon belül a másodlagos információ strukturálása a GS1–128 vonalkód jelkép Adattarta-lom azonosító (Al) szabályainak megfelelõen történik.

Sem az Összetett elem, sem az Adatmátrix nem olvasható omnidirekcionálisan kiskereskedel-mi sávolvasó használatával, tehát így nem alkalmasak kiskereskedelmi alkalmazásokban történõhasználatra. Ugyanakkor a másodlagos adat automatikus kezelése különféle lehetõségeket nyújt,elõnyökkel jár, amelyek fontosak lehetnek a kiskereskedelmi alkalmazásoknál is (például a minõ-ségmegõrzési határidõ, a fogyaszthatósági határidõ, a LOT-számok olvasása, újraolvasás esetén).

A választható adatokat a 2D Összetett elemnek kell tartalmaznia vagy követniük kell a Globáliskereskedelmi áruazonosító számot (GTIN-t) az Adatmátrixban. Az adatszintaxis a választhatóadatmezõk mindegyikéhez a következõ: – kettõ-négy számjegyû adattartalom azonosító (AI) az adattípus és mezõméret jelölésére;– adattartalom azonosítóval jelölt adat. Ez lehet állandó vagy változó hosszúságú mezõ, az adat-

tartalom azonosítótól függõen.

Összetett adattartalom azonosító adatelemek láncolhatók egy önálló 2D Összetett elemû üzenet-ben vagy Adatmátrix jelképben. Figyelembe kell venni, hogy Adatmátrix jelképek használatánála választható adat a GTIN információt követi.

Például: az egészségügyi alkalmazásokban a következõ adattartalom azonosító elemeket kell hasz-nálni, mivel ezek az adatok jogilag is megköveteltek és meghatározott kötelezettségekkel járnak:– fogyaszthatósági határidõ AI(17);– gyártási tételszám, LOT-szám AI(10). (26. ábra)

Példa: GS1 Databar halmozott összetett jelkép. GTIN a GS1 Databar halmozott jelképben, adattartalom azonosítók:

AI(17) fogyaszthatósági határidõ, és AI(10) LOT-szám az A összetett elemben.

Példa: GS1 Databar korlátozott összetett jelkép. GTIN a GS1 Databar korlátozott jelképben, adattartalom azonosítók:

AI(17) fogyaszthatósági határidõ, és AI(10) LOT-szám az A összetett elemben.

( 0 1 ) 0 5 9 9 9 5 5 1 0 1 0 0 1 7

( 0 1 ) 0 5 9 9 9 5 5 1 0 1 0 0 1 7

( 1 7 ) 0 7 0 6 0 6 ( 1 0 ) A B C 1 2 3

( 1 7 ) 0 7 0 6 0 6 ( 1 0 ) A B C 1 2 3

77


Példa: GS1 Databar halmozott omnidirekcionális összetett jelkép.GTIN a GS1 Databar halmozott omnidirekcionális jelképben, adattartalom azonosítók:

AI(17), fogyaszthatósági határidõ, és AI(10) LOT-szám az A összetett elemben.

Példa: Adatmátrix jelkép, GTIN, adattartalom azonosítók:

AI(17) fogyaszthatósági határidõ, és AI(10) LOT-szám

2.5.4 Logisztikai egységek nyomon követése

A logisztikai egységek (raklapok) elosztási láncban történõ azonosításának és nyomon követésé-nek alapvetõ feltétele, hogy a nyomon követési adatok helyesen és könnyen hozzáférhetõ mó-don legyenek elhelyezve a szállítási egységeken. Az adatok logisztikai egységeken történõ szab-ványos megjelenítésére szolgál a GS1 logisztikai címkéje, amelyet a 27. ábra mutat be. A címke3 részbõl épül fel, amelyek meghatározott információkat tartalmazhatnak.

A logisztikai egységek szabványos azonosítására az SSCC kód szolgál, amelynek felépítésérõl aII/1.7.3 fejezetben már részletesen szóltunk. GS1–128 jelképrendszer esetén a 00 számú adattar-talom azonosító határozza meg a leolvasó berendezés számára, hogy az adattartalom azonosítótkövetõ számsor a logisztikai egység SSCC kódja lesz. (28. ábra)

26. ábra

EGÉSZSÉGÜGYI TERMÉK AZONOSÍTÁSA

( 0 1 ) 0 5 9 9 9 5 5 1 0 1 0 0 1 7

(01)05999551010017(17)070606(10)ABC123

( 1 7 ) 0 7 0 6 0 6 ( 1 0 ) A B C 1 2 3

78


27. ábra

A GS1 LOGISZTIKAI CÍMKE

A címke felsõ része szabad formátumú

információt tartalmaz.

A címke középsõ része szöveges

információt tartalmaz,valamint az emberi

szem számára is olvasható

formában a vonalkó-dokkal megjelenített

adatsort.

Az alsó rész a vonalkódokat

és alattuk szabad szemmel is

olvasható módon a jelképekbe

bekódolt számsorokat tartalmazza.

GS1–128:(02) – GTIN szám(13) – Csomagolás

napja(37) – A logisztikai

egységben található AI(02)-vel megadottGTIN számú kereskedelmiegységek darabszáma

(10) – Gyártási tételszám

(00) – SSCC szám

GS1 MAGYARORSZÁG Kht.1139 Budapest,Fáy utca 1/b

GTIN:05999551010017Gyártási tételszám/LOT: Csomagolás napja:1234AB 2007. 06. 06.SSCC: Mennyiség:059995510100000017 12 db

28. ábra

SSCC FELTÜNTETÉSE AI(00)-VAL

( 0 2 ) 0 5 9 9 9 5 5 1 0 1 0 0 1 7 ( 1 3 ) 0 7 0 6 0 6 ( 3 7 ) 1 2

( 1 0 ) 1 2 3 4 A B

( 0 0 ) 0 5 9 9 9 5 5 1 0 1 0 0 0 0 0 0 1 7

( 0 0 ) 0 5 9 9 9 5 5 1 0 1 0 0 0 0 0 0 1 7

79


A logisztikai egységek esetén meg kell különböztetni a homogén és a kevert egységeket. A ho-mogén logisztikai egység olyan egyedi termékekbõl kerül összeállításra, melyek ugyanabból a té-telbõl (LOT-ból) származnak, azaz valamennyi termék azonos GTIN és sarzs/LOT-számmal rendel-kezik. Ebben az esetben a logisztikai címkén az SSCC feltüntetésén túl a raklapban lévõ termékek-rõl is megadhatunk információkat. A 2.5.2 alfejezetben megismert módon az elsõ elemfüzérbentermészetesen ekkor is magát a logisztikai egységében lévõ terméket kell beazonosítani. Logisz-tikai egység által tartalmazott kereskedelmi áru azonosítására az AI(02) adattartalom azonosítótkell alkalmazni. A feltüntetendõ további információk a kereskedelmi partnerek közötti megálla-podás eredményeként kódolandók. (29. ábra)

A további információk megadása esetén az SSCC-n kívül kötelezõen megjelenítendõ adattarta-lom azonosítók a következõk:– külön a logisztikai egységnek kiadott GTIN szám – AI(01);

vagy a logisztikai egységben található kereskedelmi áruk GTIN száma – AI(02)és ezen kereskedelmi egységek logisztikai egységben található darabszáma – AI(37);

– gyártási tételszám – AI(10).

Kevert vagy heterogén logisztikai egységek esetén a raklap összeállításához több különbözõ té-telbõl származó terméket használnak, így ebben az esetben a raklapon szereplõ termékek külön-bözõ GTIN és sarzs/LOT-számmal vannak ellátva. Ennek következtében a logisztikai címkén a rak-lapban lévõ termékekre vonatkozóan további információkat nem tudunk feltüntetni. Erre aII/4.7.2 fejezetben megismerendõ DESADV elektronikus kereskedelmi üzenet vagy a papíralapúszállítólevél szolgálhat.

2.5.4/1 A logisztikai egység által tartalmazott áru adatainak megjelenítéseA GS1–128 rendszer alkalmazásakor, ha a 02-es számú adattartalom azonosítót használjuk, akkor azazt követõ adatsorban a logisztikai egység által tartalmazott termékek GTIN számát kell megadni.Csak abban az esetben alkalmazható ez a megoldás, ha maga a gyûjtõcsomagolás nem rendelke-zik külön GTIN számmal, illetve a logisztikai egységben lévõ árucikkek azonos GTIN számmal rendel-

29. ábra

HOMOGÉN LOGISZTIKAI EGYSÉG VONALKÓDJAI

( 0 0 ) 0 5 9 9 9 5 5 1 0 1 0 0 0 0 0 0 1 7

( 0 2 ) 0 5 9 9 9 5 5 1 0 1 0 0 1 7 ( 3 7 ) 1 2 ( 1 0 ) 1 2 3 4 A B

80


keznek, így természetesen külsõ és belsõ tulajdonságaik megegyeznek, illetve csomagolási kiszere-lésük azonos. Ha a logisztikai egységben az árucikkek gyûjtõcsomagolásban vannak elhelyezve,és ez külön GTIN számmal bír, akkor az AI(02) után a gyûjtõcsomag GTIN számát kell feltüntetni.

Adattartalom A logisztikai egységben található termék globális Ellenõrzõ-azonosító kereskedelmi áruazonosító száma (GTIN) szám

02 N1 N2 N3 N4 N5 N6 N7 N8 N9 N10 N11 N12 N13 N14

Ha a címkén a logisztikai egység által tartalmazott termék GTIN számát adjuk meg, AI(02), akkorkiegészítésként kötelezõen meg kell adni a logisztikai egységben található, adott GTIN számú ke-reskedelmi egységek darabszámát. Ezt a darabszámot az AI(37) után tüntethetjük fel. (30. ábra)

Adattartalom Kereskedelmi egységek darabszáma

azonosító


Változó tömegû (mennyiségû) kereskedelmi egységekbõl összeállított logisztikai egységek ese-tén is alkalmazható a 02-es adattartam azonosító, amennyiben azok azonos csomagolási szintenvannak és ugyanazzal a GTIN számmal vannak ellátva. Az AI(02) után ilyenkor is a logisztikai egy-ségben lévõ kereskedelmi árucikkek GTIN számát kell megadni, azzal a kikötéssel, hogy a koráb-biakban megismert módon, a GTIN–14 azonosító szám képzésekor a kereskedelmi egységekGTIN száma elé kizárólag 9-es indikátorszám kerülhet. Kiegészítésként ekkor is kötelezõen megkell adni a logisztikai egységben található, adott GTIN számú kereskedelmi egységek darabszá-mát az AI(37) adattartalom azonosítóval.

30. ábra

AI(02) ÉS AI(37) FELTÜNTETÉSE A GS1–128 RENDSZERBEN

Jelmagyarázat:AI(02) – A beépülõ kereskedelmi (gyûjtõ) egység GTIN száma AI(37) – A logisztikai egységben található, AI(02)-vel megadott GTIN

számú kereskedelmi egységek darabszáma

( 0 2 ) 0 5 9 9 9 5 5 1 0 1 0 0 1 7 ( 3 7 ) 1 2

81


3. EPCglobal, avagy a globális RFID (rádiófrekvenciás azonosítás) szabvány a nyílt elosztási láncok számára

Az automatikus azonosítási folyamatok (Auto-ID) egyik kisebb, az utóbbi idõkben azonban roha-mos fejlõdésnek indult részhalmazát képezi a rádiófrekvenciás azonosítási (RFID) technológia. Arádiófrekvenciás azonosítás egy olyan Auto-ID technológia, amely vizuális kontaktus nélkül is le-hetõvé teszi a termékek, áruk, egyéb tárgyak egyedi azonosítását és nyomon követését. Legegy-szerûbben talán úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a rádiófrekvenciás azonosító rendszerek a ter-mékek, áruk azonosítását és nyomon követését rádiófrekvenciás adatátvitelt alkalmazva biztosít-ják. Egy RFID rendszerben a rádióhullámok segítségével zajló kommunikáció az író/olvasó egységés az elektronikus adathordozó (RFID tag) között zajlik egy elõre meghatározott frekvencián. A rá-diófrekvenciás azonosítás egy már több mint ötven éve létezõ technológiai megoldás, és máramár az élet és az ipar legkülönbözõbb területein alkalmazzák. Az RFID technológia elektrotechni-kai/fizikai hátterét számos szakkönyv kimerítõen és elsõrangú módon tárgyalja. Könyvünk ezenalfejezetének célja ennek megfelelõen nem is az, hogy a technológia fizikai hátterét, valamint kü-lönbözõ speciális alkalmazásait bemutassa, hanem sokkal inkább, hogy rövid betekintést adjonaz RFID és a modern infokommunikációs eszközök összekapcsolásából létrejövõ megoldásoknyílt elosztási láncok számára nyújtotta lehetõségeibe. A logisztika, illetve a nyílt ellátási láncokazonosítási és nyomon követési folyamatai azok az alkalmazások, ahol a technológia az elkövet-kezõ években, évtizedekben alapvetõ változásokat fog eredményezni. Nem véletlen, hiszen ah-hoz, hogy az RFID technológián alapuló megoldások a lehetõ legtöbb hasznot eredményezzék afelhasználók számára, a kiépítésre kerülõ IT és azonosítási rendszereknek túl kell lépniük a vállal-kozások belsõ határait, és egy átfogó, széles körû, az elosztási lánc valamennyi szereplõje számá-ra jól alkalmazható, szabványos, adekvát megoldást kell hogy biztosítsanak.

Az RFID technológia elosztási láncokban történõ széles körû alkalmazásának elterjedését azon-ban eddig számos tényezõ gátolta, köztük a rendszer kiépítésének költségei, illetve egy globáli-san használható és elfogadott azonosítási szabvány hiánya. Egy ilyen, az elosztási láncok vala-mennyi szereplõje számára könnyen hozzáférhetõ, relatíve olcsó szabvány kifejlesztése és elter-jedése érdekében alapította a GS1 és a GS1 US a felhasználók igényei által irányított EPCglobalt.A szervezet elmúlt négy évben végzett folyamatos fejlesztési és szabványosítási munkájának kö-szönhetõen mára kialakult a jövõ, sõt talán mondhatjuk, a közeljövõ nyílt elosztási láncai logisz-tikai folyamatait meghatározó technológia, az EPCglobal Network (EPCglobal Hálózat).

3.1 EPCglobal NETWORK – AVAGY A RÁDIÓFREKVENCIÁS AZONOSÍTÁSON TÚL

Az EPCglobal Network lehetõvé teszi az elosztási láncban mozgó bármilyen tulajdonságú és ki-szerelésû áru „valós idejû”, automatikus azonosítását és az áruhoz kapcsolódó adatok gyors éspontos kommunikációját a kereskedelmi partnerek között. Az EPCglobal Network a nyílt elosztá-si láncokban jelenleg is legelterjedtebben alkalmazott GS1 Azonosító kulcsokat és a különbözõazonosítási és informatikai technológiákat felhasználva, a jelenlegi információs rendszerekben

82


rejlõ elõnyöket kihasználva, globális szinten biztosítja az áruk és tartózkodási helyük azonnali ésegyértelmû azonosítását bármely szektor bármely iparágának bármely elosztási láncában. AzEPCglobal Network egy hatékonyabb elosztási lánc megteremtésével képes biztosítani az el-osztási láncokban szereplõ különbözõ szervezetek számára, hogy a lehetõ leggyorsabban rea-gálhassanak a logisztikai és kereskedelmi folyamatokban bekövetkezõ változásokra. Ez pedig abevételek növekedésével, a költségek csökkenésével valós üzleti értéket jelent.

Az RFID technológia átgondolt, az elosztási láncot teljesen vagy legalább részben lefedõ beveze-tésével optimalizálhatók a logisztikai folyamatok. A rádiófrekvenciás azonosítás igen széleskörû-en alkalmazható, kezdve az áruk automatikus átvételétõl, a valós idejû készletnyilvántartáson ésdisztribúción keresztül egészen a tételek, egységek pontos nyomon követéséig. Ez azonban csakrészben köszönhetõ magának a rádiófrekvenciás azonosításnak. Legalább olyan fontos az olva-sók által beolvasott adatok szabványos úton történõ feldolgozása, kiértékelése és kommunikálá-sa. Ezt az összetett folyamatot „eseménynek” nevezzük. Ilyen eseménynek tekinthetõ például,amikor az áruk átvétele során az RFID olvasók által beolvasott EPC azonosítót eltárolják a vállalatbelsõ IT rendszerében (olyan kiegészítõ információkkal, mint például a beolvasás helye és idõ-pontja), ahonnan az a késõbbiekben lekérdezhetõ és felhasználható. Lekérdezve ezt az adatot,mint eseményt, jelentõs számú logisztikai kérdésre kaphatunk választ. Megtudhatjuk például: holvan jelenleg az áru, mennyi áru található pontosan egy adott helyiségben, honnan származik azadott áru, vagy hogy hova került kiszállításra az áru. Az információk ilyen módon történõ szabvá-nyos feldolgozására, tárolására és megosztására szolgál az EPC IS (EPC Information Service/EPCInformációs Rendszerszolgáltatás). Az RFID olvasóból érkezõ adatokat, mint például egy termékegyedi sorszámmal ellátott azonosítási számát, itt tárolják és kötik össze a szükséges kiegészítõinformációkkal úgy, mint az idõ, hely és az egyéb üzleti kontextusra vonatkozó információkkal. AzEPC IS részeként a szabvány továbbá meghatároz egy adatgyûjtési és lekérdezési interfészt, vala-mint definiálja az egyes események szerkezetét és tartalmát. Ennek megfelelõen az EPC IS-nekigen sokrétû lehet az üzleti alkalmazása. Ráadásul az alkalmazás mellett döntõ cégeknek nem fel-tétlenül kell egy teljesen új adatbázist kialakítaniuk – természetesen bizonyos esetekben elkép-zelhetõ, hogy erre szükség van –, hanem csupán úgy kell módosítaniuk a már meglévõt, hogy aspecifikációban rögzített minimum elõírásoknak megfeleljen.

Az EPCglobal szabványai lefedik valamennyi, az elosztási lánc különbözõ részeihez kapcsolódófolyamatot, kezdve az olvasók kommunikációs protokolljától egészen az információk üzleti part-nerek közötti kommunikációjáig. Így az adatok begyûjtéséhez, rögzítéséhez, feldolgozásához, va-lamint az információk továbbításához és fogadásához szükséges valamennyi folyamat szabvá-nyosított, ezáltal általánosan alkalmazható a globális nyílt elosztási láncokban.

3.2 AZ EPCglobal NETWORK FELÉPÍTÉSÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE

Az EPCglobal Network rendszerben egyértelmûen megkülönböztethetõk a hardver és szoftverkomponensek, illetve az egyes elemek közötti kapcsolatot biztosító interfészek. Az EPCglobal cél-ja, hogy különösképpen az egyes komponensek közötti kapcsolatot biztosító interfészeket szab-ványosítsa, és hogy pontosan definiálja az egyes komponensek funkcionális leírását. A szabvá-nyok különbözõ szoftver- és hardvermegoldásokba történõ adaptálása a hivatalos EPCglobalszolgáltatók szerepe és feladata. Most pedig röviden tekintsük át a hálózat egyes elemeit és azokszerepét. (31. ábra)A hálózat egyes elemeihez kapcsolódó szabványok jegyzékét az Irodalomjegyzék tartalmazza.

3.2.1 EPC (Electronic Product Code – Elektronikus termékkód)

Az új automatikus azonosítás alapját az EPC, avagy az elektronikus termékkód képezi. Az EPC egyolyan azonosítási szabvány, amely az RFID tag-ek felhasználásával globális szinten biztosítja a tár-gyak egyedi azonosítását. A szabványosított EPC kód felépítése a szabványokban rögzített azo-

83


nosító kulcsok függvényében változik, de mindegyik esetben egyedi és úgy lett kialakítva, hogytámogassa az EPC tag-ek hatékony leolvasását. Az EPC kód a GS1 azonosító számai alapján képez-hetõ, és egyediségét a számhoz kapcsolható sorozatszám biztosítja. Ennek köszönhetõen akármindegyik fogyasztói árucikk egyedileg azonosítható. Ezáltal kihasználható a technológia egyikfontos elõnye, az egyes termékek nyomon követhetõsége. Az EPC kódolási rendszert igyekeztekúgy kialakítani, hogy a különbözõ szektorok egyes iparágai igényeinek egyaránt megfeleljen. Ép-pen ezért egyrészt támogatja a nyílt elosztási láncokban legelterjedtebben alkalmazott GS1 Azono-sító szabványokat, másrészt kellõen rugalmas felépítésébõl következõen egyéb, speciális azonosí-tási szabványok (például: az amerikai hadseregnél alkalmazott DoD azonosító) is megjeleníthetõkaz EPC-ben. (32. ábra)

31. ábra

32. ábra

EPCGLOBAL NETWORK

EPC TAG KÓDOLÁS

Szabványos EPC tag kódolása

EPC azonosító (EPC) Pl.: SGTIN, SGLN, GID

Fejléc Particionáló és/vagy szûrõ Domain azonosító

84


3.2.1/1 Azonosítási elvekAz EPC tag-ek adatkódolásának jobb megértéséhez érdemes megkülönböztetni az azonosításhárom szintjét, amelyet a 33. ábra szemléltet.

Az azonosítás elsõ szintje az elméleti azonosító. Ez a típusú azonosító egy egyedi fizikai vagy lo-gikai egységhez van hozzárendelve, független minden adathordozó eszköztõl (pl.: RF tag, vonal-kód vagy adatbázismezõ), és a rájuk jellemzõ kódolási struktúrától. Vagyis az elméleti azonosítóegy absztrakt név vagy szám, ami az adott tárgy, eszköz egyedi azonosításához szükséges infor-mációt tartalmazza.

A második szint a kódolás. Az elméleti azonosító bizonyos kiegészítõ információkkal együtt (pl.:szûrõ érték) egy egyedi szintaxist alkot (mindig meghatározott hosszúságú értékmezõkkel). Egyadott elméleti azonosítónak több lehetséges kódolása is létezhet, például vonalkódkódolás vagykülönbözõ Tag és URI kódolások. Maga a kódolás is adhat információt az azonosításhoz (példáula szûrõ érték használata néhány kódolásban), ebben az esetben a kódrendszer határozza megmilyen hozzáadott információt tartalmazhat.

Az egységes eszközazonosító (URI – Uniform Resource Identifier) az elméleti azonosító megje-lenítésére szolgál. Az URI egy karakterlánc megjelenítése, amelyet gyakran használnak nagyobbrendszerek szoftver egységei közötti kommunikációban.

Végül a harmadik szint a kódolás fizikai megvalósítása. A folyamat során a kódolás konkrét,az olvasó egység számára érthetõ formátummá alakul, mint például speciális típusú RF tag vagyaz adatbázismezõ. Egy adott kódolásnak több lehetséges fizikai megvalósítása is létezhet.

Most nézzünk meg egy példát a három azonosítási szintre! A GS1 rendszer által meghatározottSSCC egy elméleti azonosító. A kódolás során az SSCC azonosítót átalakítják EPC-SSCC 96-bit

33. ábra

AZONOSÍTÁSI SZINTEK

Elméleti azonosítási szint

A tárgy neve, azonosítója

Kódolási szint

Kiegészítõ információ

Kódolási folyamat

Kódolási fizikai megvalósulás

Címke (tag)megírása

Vonalkód-nyomtatása

URI képzése

85


formátummá. A kódolás fizikai megvalósítása eredményeként pedig ez az EPC SSCC 96 megje-lenik egy UHF Gen2 Class 1 RF tag-en. Általánosan elmondható, hogy minden kódolási rend-szer meghatároz bizonyos korlátokat, amelyekkel szûkíti az azonosító hosszát. Ugyanakkor egyadott kódolási rendszer olyan értékeket is tartalmazhat, amelyek az adott elméleti azonosítóesetében nem értelmezhetõk. Éppen ezért a helyes és értelmezhetõ kódolás érdekében egyér-telmû szabályokra és korlátozásokra van szükség.

Például az EPC SSCC 96-bit kódolás 24 bit-ben teszi lehetõvé, hogy a 7 számjegyû cégpre-fixet kódoljuk. Holott a 24 bit segítségével akár 8 számjegyû szám is képezhetõ lenne. Azonban224 = 16 777 216, azaz az ennél nagyobb értékû cégprefix kódolására már nem lenne elegendõ a24 bit. Ennek elkerülése végett minden kódolási struktúránál meghatározott, hogy a megjeleníten-dõ értékekre (pl.: elméleti azonosítókra) milyen korlátokat szabnak az adott mezõk esetében.

3.2.1/2 Elméleti azonosítók

Általános azonosítóAz általános azonosító (GID – General Identifier) minden ismert, létezõ specifikációtól és azonosí-tó struktúrától független. Az általános azonosító három mezõbõl épül fel: általános menedzser-számból (General Manager Number), a tárgyosztály számból (Object Class) és a sorozatszámból(Serial Number). A GID kódolása az elõbb említett három mezõn kívül tartalmaz egy negyedikmezõt is, a fejlécet (header), ami elõre meghatározza az azonosítót.

Az általános menedzserszám egyértelmûen meghatározza a jogi személyt vagy szervezetet,amely kiadja és kezeli a következõ mezõkben megjelenítésre kerülõ számokat – tárgyosztályszámés sorozatszám –, és természetesen felel azok érvényességéért és helyes felépítéséért. Az általá-nos menedzserszámot közvetlenül az EPCglobal adja ki, így biztosítva, hogy ugyanaz a mene-dzserszám ne kerülhessen többször kiosztásra.

A referenciaszámot az EPC számot menedzselõ (érvényes általános menedzserszámmal rendel-kezõ) jogi személy határozza meg. A referenciaszám azonosítja az egyedileg azonosítani kívánttárgy vagy eszköz osztályát vagy típusát. Természetesen ezek a referenciaszámok nem ismétlõd-hetnek egy általános menedzserszámon belül. A referenciaszám tulajdonképpen a fogyasztóiegységek cikkszámának felel meg.

A sorozatszámkód vagy sorozatszám egyedileg azonosít minden azonosítani kívánt tárgyatvagy eszközt az adott tárgyosztályon belül. Minden esetben a menedzserszám tulajdonosa felelaz egyedi, nem ismétlõdõ sorozatszámok kiadásáért.

GS1 Azonosító kulcsok az EPC rendszerbenA GS1 Azonosító kulcsok szabványos felépítésével a II/1.7 fejezetben már megismerkedtünk. AGS1 ajánlása alapján a GS1 Azonosító kulcsok vonalkódokká történõ átalakítása során az azono-sítót alkotó számsort mindig egyként kell kezelni, és tilos annak szétbontása. Ez azonban márnem igaz az EPCglobal Networkon belül, hiszen az Objective Name Service (ONS) helyes mûkö-déséhez elengedhetetlen a menedzserszám (a GS1 rendszeren belül ez megfelel a cégprefixnek)és a referenciaszám szétválasztása. Ez a megoldás továbbá lehetõséget nyújt a cégprefix (mene-dzserszám) alapján történõ szûrésre, illetve egyedi hozzáférési kódok hozzárendelésére. Mind-ezek fényében az EPC tag kódolási rendszer ajánlása a következõk tekintetében eltér a GS1 általmeghatározottaktól: – az EPC Tag kódolási rendszer egyértelmûen megkülönbözteti a cégprefixet és a fennmaradó

referenciaszámot a bináris rendszerbe történõ átalakítás során. Vagyis az EPC tag-ek kódolá-sa során tudni kell, hogy a kiindulásnak tekintett tízes számrendszerû GS1 Azonosító kulcsbanpontosan milyen hosszú a cégprefix;

– az EPC Tag kódolási rendszer nem tartalmaz ellenõrzõ számot. Így az EPC tag-en szereplõ EPCkód decimális struktúrába történõ visszakonvertálása során ismét ki kell azt számolni, amennyi-ben szükség van rá.

Annak függvényében, hogy Gen 1 vagy Gen 2 szabványú kommunikációs protokollról, illetveennek megfelelõen Gen 1 vagy Gen 2 RFID tag-ekrõl beszélünk, különbözõ hosszúságú EPCazonosító számokat alkalmazhatunk. Gen 1 esetében maximum 96 bit áll rendelkezésünkre az

86


EPC szám képzésére. Erre a tartományra maradéktalanul szükség is van, ahhoz, hogy a GS1 Azono-sító kulcsokat EPC rendszerbe tudjuk illeszteni. Éppen ezért valamennyi EPC azonosító (leszámítvaa mára már elavultnak számító 64 bites azonosító struktúrát) 96 bites szabványban 96 bitnyi (pl.:SGTIN–96, SSCC–96 stb.). Vannak azonban olyan esetek, mikor nem is képes a GS1–128 rendszer-ben megjelenítethetõ teljes hosszúságú szám megjelenítésére a 96 bites számstruktúra.

A Gen 2-es szabvány azonban már 256 bit nagyságúra növelte az EPC szám megjelenítésreszolgáló memóriaterületet, amely kapacitás bõségesen elegendõ valamennyi GS1 Azonosítókulcs megjelenítésére. Esetében bõven marad szabad hely, amelynek következtében a 256 biteskódolási struktúrában az EPC számok már eltérõ hosszúságúak az azonosító szám függvényében(pl: SGTIN–198, SGLN–195, SSCC–96 stb.).

Sorszámozott globális kereskedelmi áruazonosító szám (SGTIN – Serialized Global Trade Item Number)A Sorszámozott globális kereskedelmi áruazonosító szám egy új azonosító, amely a Globális keres-kedelmi áruazonosító számon (GTIN – Global Trade Item Number) alapszik. A GTIN önmagábannem felel meg az EPC rendszerben meghatározott elméleti azonosító fogalmának, mivel nemegyedileg azonosítja a fizikai tárgyakat, eszközöket. A GTIN csupán egy adott cikkszámmal ren-delkezõ kereskedelmi árut azonosít.

Az SGTIN valamennyi típusa támogatja a teljes, 14 számjegyû GTIN formátumot. A GTIN–8 je-lenleg nem támogatott az EPC kódolási struktúrában, de azzá tehetõ, amennyiben kiegészül 14számjegyû GTIN formátummá.

Különálló termékek egyedi azonosítójának megalkotásához a GTIN egy sorszámmal van ellát-va, amellyel a menedzserszám tulajdonosa felel a tárgyorsztályon belüli megkülönböztetésért. AGTIN felépítését és az egyedi sorszámot együtt Sorszámozott GTIN-nek (SGTIN-nek) nevezik.

Az SGTIN alapvetõ részei:– cégprefix

Az EPC adatstruktúrában a cégprefix megegyezik a GTIN cégprefixszel és legtöbbször EPC me-nedzserszámként említik.

– árureferencia számA menedzserszám tulajdonosához társított egyedi tárgycsoport szám. Az árureferencia az EPC tagkódolás céljából a GTIN-bõl származik, összekapcsolva a GTIN indikátorszámát és az árureferenciaszámot, amely a továbbiakban az EPC kódolási struktúrában egy egységként kezelendõ.

– sorozatszámA menedzserszám tulajdonosa által kiadott egyedi tárgyazonosító. A sorozatszám nem része aGTIN kódnak, de részét képezi az SGTIN-nek.

Az SGTIN megfeleltethetõ azzal az esettel, mikor a GS1–128 vonalkódrendszerben a GTINszámhoz – AI(01) adattartalom azonosító – megadunk egy sorozatszámot az AI(21) adattarta-lom azonosítóval.

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a 96 bit-es struktúrában szigorúan meg van határozva asorozatszám felépítése és formája (pl.: nem tartalmazhat alfabetikus karaktereket, nem kezdõdhet0-val). A legújabb, SGTIN–198-as adatstruktúra már lényegesen tágabb lehetõségeket biztosít asorozatszám megjelenítésére (például: tartalmazhat alfanumerikus karaktereket), éppen ezért azipari alkalmazás számára sokkal jobb megoldást kínál. (34. ábra)

Szállítási egység sorszám kódja (SSCC – Serial Shipping Container Code) Eltérõen a GTIN számtól, az SSCC kód eredetileg is egyedi tárgyak, logisztikai egységek azonosí-tására szolgált, így nem volt szükség kiegészítõ mezõ létrehozására ahhoz, hogy elméleti EPCazonosítóként lehessen felhasználni. Vagyis az SSCC kódban már eredetileg is adott volt a mezõa sorozatszám megjelenítésére.

Az SSCC a következõ információkat tartalmazza:– cégprefix

A GS1 prefixbõl, valamint a beépülõ számból áll, és biztosítja a globális egyediséget. Mindehheza GS1 hozzátársítja a menedzserszám tulajdonosát. Az EPC adatstruktúrában a cégprefixet leg-többször EPC menedzserszámként említik.

– logisztikai egység referenciaszámaA menedzserszám tulajdonosa által a logisztikai egység (pl.: raklap) egyedi azonosítása céljából ki-adott sorozatszám. A logisztikai egység referenciaszám az EPC tag kódoláshoz a SSCC kódból szár-mazik, összevonva a GS1 SSCC kód kiterjesztõ számát a logisztikai egység referenciaszámával,amely a továbbiakban az EPC kódolási struktúrában egy egységként kezelendõ. (35. ábra)

Sorszámozott globális helyazonosító szám (SGLN – Serialized Global Location Number)A GLN szám – mint azt korábban bemutattuk – fizikai, funkcionális és jogi személyek azonosítá-sán túl egyedileg azonosíthat kisebb fizikai helyet (pl.: raktár egy adott kapuját, vagy polcot), na-gyobb épületeket (pl.: magát a raktárt) vagy telephelyeket. A GLN bõvítési lehetõsége fontos üz-leti követelmény az EPC hálózatban. A jelenleg GLN-nel rendelkezõ helyekhez használható egyválasztható GLN bõvítõ elem, az egyedi helyek megkülönböztetésére (tárolóhely, kapuk, silórak-tár, polcok, tartónyílások, állvány, szekrény, számítógép/kommunikációs fülke). Ugyanakkor a cégdönthet úgy, hogy ezeket a helyeket azonosító bõvítõ elem alkalmazása nélkül, külön-külön GLNszámmal azonosítja.

87


34. ábra

GTIN ÉS AZ SGTIN

SGTIN kódolásistruktúra az EPCrendszerben

GTIN azonosítókulcs

cégprefix

cégprefix

indikátorszám

indikátor-szám

árureferencia

áru-referencia

ellenörzõ szám

sorozatszám

35. ábra

SSCC AZ EPC ADATSTRUKTÚRÁBAN

SSCC kódolásistruktúra az EPCrendszerben

SSCC azonosítókulcs

cégprefix

cégprefix

kiterjesztõ szám

kiterjesztõ szám

sorozatreferencia

sorozatreferencia ellenõrzõ szám

sorozatszám[AI(21), csakGS1–128-cal]

88


A GS1–128 vonalkódrendszerben az adattartalom azonosítókból meghatározható, hogy amegjelenített GLN szám az adott esetben jogi személyt (pl.: számlázás) vagy fizikai helyet [AI (412):feladó GLN száma] azonosít-e.

Az EPC adatstruktúrában az SGLN (sorszámozott GLN) segítségével az AI(414)-gyel beazonosí-tott fizikai helyek alcsoportjainak az egyedi azonosítására van lehetõség. Ezt a sorozatszámot aGS1–128 rendszerben az AI(254) kiegészítõ adattartalom azonosító segítségével lehet megjelení-teni. Vagyis az SGLN-t úgy is lehet tekinteni, mint egy olyan összetett vonalkódot, mely adattar-talom azonosítók nélkül egyben tartalmazza a GLN számot AI(414) és a hozzá kapcsolódó bõvítõelemet AI(254).

Az SGLN a következõ információkat tartalmazza:– cégprefix


– helyreferencia-számA menedzserszám tulajdonosa által adott helyek, telephelyek (pl.: raktár) azonosítása céljábólkiadott szám.

– a GLN bõvítõ elemA menedzserszám tulajdonosa által a cégprefix és a helyreferencia-szám által alkotott GLN-hezkapcsolódó, belsõ használatra kiadott sorozatszám.

Az SGLN–96 bit-es EPC adatstruktúrában szigorúan meg van határozva a sorozatszám felépítéseés formája (pl.: nem tartalmazhat alfabetikus karaktereket, nem kezdõdhet 0-val). A legújabb,SGLN–195-ös adatstruktúra már lényegesen tágabb lehetõségeket biztosít a sorozatszám megje-lenítésére, éppen ezért a felhasználók számára sokkal jobb megoldást kínál. (36. ábra)

Globális visszatérõ tárgyazonosító szám (GRAI – Global Returnable Asset Identifier)A Globális visszatérõ tárgyazonosító szám (GRAI) szintén GS1 Azonosító kulcs. Eltérõen a GTINszámtól, a GRAI szám eredetileg is bizonyos tárgyak (pl.: konténer) egyedi azonosítására szolgál,így nem volt szükség az egyedi azonosítást szolgáló sorozatszám létrehozására ahhoz, hogy el-méleti EPC azonosítóként lehessen felhasználni.

A GRAI a következõ információkat tartalmazza:– cégprefix


– tárgytípus azonosítóA menedzserszám tulajdonosa által adott helyek, telephelyek (pl.: raktár) azonosítása céljábólkiadott szám.

– sorozatszámA menedzserszám tulajdonosa által az adott típusú tárgyon belül az egyes tárgyak egyedi azo-nosítására kiadott sorozatszám.

A GRAI–96 bit-es EPC adatstruktúrában szigorúan meg van határozva a sorozatszám felépítése ésformája (pl.: nem tartalmazhat alfabetikus karaktereket, nem kezdõdhet 0-val). A legújabb,GRAI–170-ös adatstruktúra már lényegesen tágabb lehetõségeket biztosít a sorozatszám megje-lenítésére, éppen ezért a felhasználók számára sokkal jobb megoldást jelent. Ezenfelül könnyeb-ben összehangolható a GS1–128 rendszerben az AI(8003) adattartalom azonosítóval megjelenít-hetõ GRAI azonosítóval. (37. ábra)

89


Globális egyedi tárgyazonosító szám (GIAI – Global Individual Asset Identifier)A GIAI szám eredetileg, fõként nagyobb értékû tárgyak egyedi azonosítására szolgált, így nemvolt szükség az egyedi azonosítást szolgáló sorozatszám létrehozására ahhoz, hogy elméleti EPCazonosítóként lehessen felhasználni.

A GIAI a következõ információkat tartalmazza:– cégprefix

A GS1 prefixbõl valamint a beépülõ számból áll, és biztosítja a globális egyediséget. Mindehheza GS1 hozzátársítja a menedzserszám tulajdonosát. Az EPC adatstruktúrában a cégprefixet leg-többször EPC menedzserszámként említik.

– tárgy egyedi referenciaszámA menedzserszám tulajdonosa által a tárgyak (általában nagyobb értékû) egyedi azonosításacéljából kiadott szám.

A GIAI–96 bit-es EPC adatstruktúrában szigorúan meg van határozva a tárgy egyedi referencia-szám felépítése és formája (pl.: nem tartalmazhat alfabetikus karaktereket, nem kezdõdhet 0-val).A legújabb, GIAI–202-es adatstruktúra már lényegesen tágabb lehetõségeket biztosít a tárgyegyedi referenciaszámának megjelenítésére, éppen ezért a felhasználók számára sokkal jobbmegoldást jelent. Ezenfelül lehetõség van a GS1–128 rendszerben az AI(8004) adattartalom azo-nosítóval megjelenített GIAI azonosító egy az egyben történõ átvételére. (38. ábra)

36. ábra

GLN ÉS AZ SGLN

SGLN kódolásistruktúra az EPCrendszerben

GLN azonosítókulcs

cégprefix

helyreferencia

helyreferencia

cégprefix

sorozatszám(GLN bõvítõelem)

sorozatszám(GLN bõvítõ elem,

csak GS1–128)ellenõrzõ szám

37. ábra

A GRAI ÁTALAKÍTÁSA

GRAI kódolásistruktúra az EPCrendszerben

GRAI azonosítókulcs

cégprefix

tárgytípus

tárgytípus

cégprefix

sorozatszám

sorozatszámellenõrzõ szám

90


3.2.2 RFID tag

Az RFID tag egy olyan rádiófrekvenciás eszköz, amely egy hordozóhoz (pl.: címke) kapcsoltmicrochipbõl és antennából épül fel. A tag, pontosabban a chip hivatott hordozni az azonosítanikívánt tárgyakkal kapcsolatos fontosabb információkat. A chipeket a megfelelõ hordozót/címkétkiválasztva lehet elhelyezni az adott tárgyakon (pl.: raklap, gyûjtõdoboz stb.). Az adatok továbbí-tásához természetesen szükség van még a chiphez kapcsolódó antennára is. Legegyszerûbb ésjelenleg legolcsóbb esetben a tag-ek csupán egy teljesen egyedi azonosító számot tartalmaznak(pl.: EPC kódot), mely azonosító szám egyfajta kulcsként használható a háttérben kialakított ésmûködtetett informatikai adatbázishoz. Az azonosított egységhez kapcsolódó egyéb, kiegészítõadatok ebben az adatbázisban találhatók, és az egyedi azonosító számot beolvasva, automatiku-san hozzáférhetõvé válnak. Bonyolultabb és jelenleg még drágább megoldást jelent, amikor mármaguk a tag-ek hordozzák a dinamikusan változó adatokat.

Az RFID tag-eket mûködés szempontjából alapvetõen három különbözõ csoportba sorolhatjuk:– passzív;– félpasszív;– és aktív tag-ek.

Passzív tag: nem rendelkeznek saját, beépített energiaforrással. Mind az adatok memóriából tör-ténõ beolvasásához, mind pedig az olvasóval történõ kommunikációhoz szükséges energia az ol-vasó által gerjesztett elektromágneses mezõbõl származik. Egyszerû felépítésükbõl adódóanköltségük relatíve alacsony, és tartósak. Bár olvasási távolságuk (általában 4–6 méter) nyilvánva-lóan nem éri el a félpasszív és aktív tag-akét, azonban ez az azonosítási távolság legtöbb esetbenelegendõ.

Félpasszív tag: saját energiaforrással rendelkezik, de kizárólag a memória olvasásához elegendõ.Az olvasókkal történõ kommunikációhoz, az információk továbbításához, a passzív tag-ekhez ha-sonlóan az olvasók által gerjesztett mezõbõl származó energia szükséges.

Aktív tag: saját belsõ áramforrással és sokszor adókészülékkel rendelkeznek. A saját energiaforrásigen jelentõs olvasási távolságot biztosít. Az aktív tag-eket sokszor különbözõ érintkezõkkel isösszeépítik, így a környezeti paraméterek (nyomás, hõmérséklet stb.) idõbeli alakulását folyama-tosan nyomon lehet követni, és az adatok a memóriában rögzíthetõk. A belsõ áramforrás követ-keztében azonban alkalmazásuk korlátozott, hisz mindenképpen szükség van a telepek idõkö-zönkénti cseréjére. További hátrányuk, hogy lényegesen drágábbak, mint a passzív tag-ek. Így el-

38. ábra

A GIAI AZ EPC ADATSTRUKTÚRÁBAN

GIAI kódolásistruktúra az EPCrendszerben

GIAI azonosítókulcs

cégprefix

tárgy egyedi referenciaszám

tárgy egyedi referenciaszám

cégprefix

91


terjedt alkalmazásuk a közeljövõben nem várható, bár különbözõ elosztási láncokhoz, raktározás-hoz, tárolási körülményekhez kapcsolódó kísérletekben jól használhatók, hisz segítségükkel igenfontos tényezõket, paramétereket lehet folyamatosan vizsgálni.

Az adathordozókat (tag-eket) egyéb szempontok alapján is lehet csoportosítani. Az egyik legel-terjedtebb csoportosítási szempont a tag-ek esetében az adatok írása és olvasása alapján törté-nõ osztályozás. Írás/olvasás alapján öt különbözõ osztályba sorolják a transzpodereket:

a) Class 0: Csak olvashatóA class 0 típusú tag-ek esetében gyártáskor írják meg a memóriát. Ezért már gyártáskor ponto-san tudni kell, hogy milyen adatokat akarunk bevinni a tag memóriájába. A gyártást követõena transzpoderek már csak olvashatók.

b) Class 1: Egyszer írhatóAz ebbe a csoportba tartozó tag-ek memóriájába akár a felhasználó is feltöltheti az adatokat.Ehhez természetesen megfelelõ íróberendezésre van szükség. A tag-ek csak egyszer írhatók,így a bevitt adatok késõbb nem módosíthatók. Alacsony költségeik és viszonylag rugalmas al-kalmazhatóságuk miatt úgy tûnik, class 1 típusú tag-ek fogják a fõszerepet játszani az RFIDtechnológia elosztási láncokban történõ elterjesztésében.

c) Class 2: Írható/olvashatóLegáltalánosabban alkalmazható adathordozó típus, ahol a felhasználók többször módosíthat-ják a memóriában lévõ adatokat. Nagy elõnye, hogy egy sima azonosító számnál lényegesentöbb információ tárolására is alkalmas.

d) Class 3: Írható/olvasható Az adathordozók egybe vannak építve különbözõ szenzorokkal, amelyek különbözõ környezetiparamétereket mérhetnek. Speciális áruk szállítása és tárolása során különleges jelentõségük le-

EPC tag-gel ellátott intelligens címke

92


het a hõmérséklet, a nyomás, a páratartalom és a rezgés mérésére alkalmas szenzoros RFID meg-oldásoknak. A különbözõ mért értékek a memóriában kerülnek rögzítésre és tárolásra az elõremeghatározott mérési programnak megfelelõen. A mérési programot a felhasználó kellõ rugal-massággal módosíthatja az adott feladatnak megfelelõen. A technológia létjogosultsága meg-kérdõjelezhetetlen, azonban széles körû elterjedését jelenleg hátráltatja a tag-ek akár több 10–30eurót is elérõ ára.

e) Class 4: Írható/olvashatóAz ebbe a csoportba tartozó adathordozók már olyanok, mintha miniatûr rádióberendezésekvolnának. Saját beépített energiaforrással és adatátviteli egységgel rendelkeznek, melyek se-gítségével akár a többi RFID tag-gel is képesek kommunikálni.

Az EPCglobal által kiadott kommunikációs szabvány protokollok (EPC Gen 1 és az újabb EPC Gen 2)alapján is csoportosíthatjuk az EPC szabványú tag-eket. A kéttípusú protokollról bõvebben olvas-hatnak a II/3.2.3/1 alfejezetben.

3.2.3 RFID Írók/Olvasók

Az RFID író- és olvasóberendezések elengedhetetlenek egy rádiófrekvenciás azonosítási rendszerkiépítéséhez, hiszen az olvasók segítségével írhatjuk meg, majd nyerhetjük ki a tagek memóriá-jában található adatokat. Az EPC (elektronikus termékkód) megjelenéséig az olvasókat fõleg a be-és kiléptetésnél használták, és egyszerûbb kialakításuknak köszönhetõen nem voltak képesekmegbirkózni nagyobb mennyiségû adatok beolvasásával. Az EPC megjelenésével azonban gyö-keresen megváltozott az elosztási láncok kulcsfontosságú szereplõinek RFID technológiához va-ló viszonya, és az utóbbi 2-3 évben rohamos fejlõdésnek lehettünk tanúi.

– Olvasókapuk: elsõsorban a létesítmények be- és kijáratánál helyezik el az ilyen, nagyobb típusúolvasóberendezéseket. Az olvasókapukhoz legtöbb esetben több olvasóantennát is lehet csatla-koztatni, ezzel biztosítva a megfelelõ olvasási arányt, illetve a minél nagyobb olvasási távolságot.

– Kompakt olvasók: a kompakt kialakításnak köszönhetõen egy berendezésben található az olva-sóegység és a hozzá kapcsolódó olvasóantenna. Olcsóbb alternatívát jelent az olvasókapuknál,amennyiben a felhasználási körülmények megfelelõek, és nincs szükség nagy olvasási távolságra.

– Jármûre szerelt olvasók: az olvasóberendezést és antennáját jármûre (pl.: targonca) rögzítik.

– Mobil/kéziolvasók: kisméretû kialakításuknak köszönhetõen hordozható kéziolvasó-egységek.Méretük nagyjából megegyezik a jelenleg alkalmazott hordozható vonalkódolvasók méretével.A készülék a beolvasott adatokat vagy saját belsõ memóriájába rögzíti, vagy egybõl továbbítjaazokat a belsõ kommunikációs/informatikai rendszereken keresztül a helyi adatbázisba. Rend-kívül sokféle kialakítású mobilkészülék létezik, amelyekbõl a felhasználás körülményeit figye-lembe véve kell kiválasztani a megfelelõ készüléket.

– RFID címkenyomtatók: az RFID címkenyomtatókat abból a célból fejlesztették ki, hogy rutinsze-rûen lehessen elõállítani az ún. intelligens címkéket. Az intelligens címkék tulajdonképpen min-den tekintetben megegyeznek a jelenleg is alkalmazott öntapadós papíralapú logisztikai cím-kékkel, de új megoldásként már egy RFID taget is tartalmaznak. Mivel a vonalkódok alkalmazá-sát nem fogja belátható idõn belül teljes mértékben kiváltani az RFID technológia, ezért az el-osztási láncok számára az RFID címkenyomtatók és az intelligens címkék fogják jelenteni az el-következõ évtizedekben a megoldást. A kapcsolt alkalmazás (vonalkód/RFID) kétségtelen nagyelõnye, hogy az adatok akkor is rendelkezésünkre állnak, ha valamelyik automatikus azonosítá-si megoldás alkalmatlanná válik a leolvasásra, hiszen a másik azonosítási megoldás mindenkép-pen hozzáférhetõvé teszi az adatokat.

93


EPC tag-gel ellátott intelligens címkék leolvasóval

Mobilleolvasó RFID olvasókapu

94


3.2.3/1 Tag protokollSzabályozza az olvasó és a tag közötti kommunikációt. A jelenleg legelterjedtebben használtszabványos kommunikációs protokoll, az EPCglobal Class 1 Gen 2 UHF lehetõvé teszi akár 400-500 tag egyidejû biztonságos beolvasását.

Már 2004 második felétõl elterjedt a híre a szaksajtóban, hogy az EPCglobal egy új generáció-jú szabványprotokollon dolgozik, és hogy az újonnan megjelenõ szabvány alapjaiban fogja meg-változtatni az UHF (860–960 MHz) frekvencián mûködõ RFID azonosítási megoldásokat. A megje-lenõ cikkek és tanulmányok szerint a második generációs UHF EPC (röviden: UHF Gen 2) szabványprotokoll és hozzá kapcsolódó Gen 2 szabványú tagek teljesítményben igen jelentõs mértékbenfelülmúlják a régebben megjelent Gen 1-et.

A 2005. januárban hivatalosan is megjelent EPC UHF Gen 2 be is váltotta a hozzá fûzött remé-nyeket. Sõt! A Gen 2 esetében történt meg elõször, hogy az EPCglobal, mint a nyílt elosztási lán-cok számára felhasználható RFID szabványok fejlesztéséért felelõs szervezet, és az ISO, mint a vi-lág egyik legmeghatározóbb, ha talán nem legmeghatározóbb szabványosító szervezete meg tu-dott egyezni, és az EPC Gen 2 hivatalosan is ISO szabványnak minõsült, ISO 18000–6C számon.Ennek eredményeként valóban létrejött egy globális keretek között is elfogadott és elismert UHFazonosítási protokoll. A gyors elterjedést tovább nehezítette azonban, hogy az egyes országokbankülön-külön jogszabályilag is engedélyezni kellett a régiókra (Európa esetében 865–868 MHz)meghatározott frekvenciatartomány nyílt azonosításra történõ felhasználását (Magyarországon2006. március 21-én tették közzé a vonatkozó két rendelet [FNFT: a frekvenciasávok nemzeti fel-osztásának megállapításáról szóló 346/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet és a RAT: a frekvenciasávokfelhasználási szabályainak megállapításáról szóló 35/2004. (XII. 28.) IHM rendelet] módosítását. Akét rendelet módosításával a 865–868 MHz-es sávban is harmadlagos jelleggel megjelenhetnekkis hatótávolságú eszközök [SRD k] rádiófrekvenciás azonosító [RFID] alkalmazásai.).

A következõkben röviden áttekintjük, hogy az UHF Gen 2 miért tekinthetõ forradalmian újsze-rûnek, és mennyivel kínál többet a felhasználók számára a Gen 1-nél.

Mindenekelõtt az új protokollt úgy tervezték, hogy ne csak class 0 és class 1-es tagek olvasásáralegyen alkalmas, mint a Gen 1, hanem akár tudja olvasni az aktív/szenzoros class 2 és class 3-astageket is.

A fejlesztések során kitétel volt az is, hogy a már a felhasználóknál telepített RFID olvasókfrissíthetõk legyenek, így elkerülhetõ legyen a hardverkörnyezet teljes lecserélése. Ez teljesen ért-hetõ elvárás volt a felhasználók részérõl, akik már a Gen 2 megjelenése elõtt elkezdték a tesztelé-seket, a pilotprojekteket UHF Gen 1-es protokollal.

Mivel az EPC elsõsorban a nyílt elosztási láncok számára kínál UHF alapú Auto-ID megoldást,(pl.: logisztikai központok, raktárak stb.), két, az alkalmazás során jelentkezõ környezeti paramé-terrel mindenképpen kellett számolni. Egyrészt meg kellett oldani, hogy az olvasók egyszerrenagyszámú taget is kezelni tudjanak. Gen 1 esetében az egyszerre beolvasható tagek száma ma-ximum 60–80 volt. Ez a szám Gen 2 esetében optimális esetben akár 400–500 is lehet. Másrésztegy raktári alkalmazás esetében akár 50, vagy még több olvasó is lehet egymás közelében, ame-lyek potenciális zavaró hatást jelentenek egymásra nézve. A Gen 2 protokoll ezért tartalmaz egyúgynevezett „sûrû olvasási” módot, amely lehetõvé teszi az ilyen speciális körülmények közöttibiztonságos és megbízható olvasást.

Az adattovábbítás kérdése szintén alapvetõ egy logisztikai és raktári alkalmazás esetében. AGen 1 protokoll csupán 80–140 kbit/sec-os adattovábbítást tesz lehetõvé a tag és az olvasó kö-zött. Ezzel szemben a Gen 2 alapú protokoll már képes a 640 kbit/sec adattovábbítási sebességetelérni. Ráadásul az írási sebesség is sokkal gyorsabb a Gen 2 esetében. Egy EPC szám írása nagy-jából 120–140 ms alatt lehetséges. Vagyis 1 másodperc alatt nagyjából 7 tag írható meg.

A leltárazási feladatokat megkönnyítendõ, a Gen 2 protokoll lehetõvé teszi, hogy elõre megha-tározott feltételek alapján válogassunk az olvasási mezõben jelen lévõ tagek között, és ténylege-sen csak azok kerüljenek beolvasásra, amely tagek az általunk megadott feltételeknek megfelel-nek. (Vagyis tartalmazzák azt a néhány speciális bitadatot, amit mi határoztunk meg.)

Az EPC Gen 1 class 0 típusú tagek esetében az azonosító kód gyártása során kerül fel a chipre. Gen1 class 1 tageknél a felhasználó már saját maga írhatja meg a memóriaterületet. Azonban a Gen 1esetében egyesével kell megírni a tageket. A Gen 2 szabvány alkalmazása során már van lehetõséga mezõben történõ írásra, vagyis már a raklapra vagy gyûjtõegységre felrögzített taget is lehet írni.

95


A memóriakapacitás területén szintén lényegesen jobban szerepelnek a Gen 2-es szabványúchipek, hiszen Gen 1 esetében az EPC szám maximális hossza 96 bit, míg Gen 2 esetében ez 256 bit.Ezenfelül a Gen 2-es típusú tagek, illetve chip-ek már elkülönülõ, külön-külön írható memóriate-rületeket tartalmaznak: egyet az EPC számnak, egyet a jelszónak, egyet a gyártási azonosítónak,és egy, a felhasználó számára szabadon felhasználható memóriaterületet. Az egyes memóriate-rületek átmenetileg vagy akár véglegesen is védhetõk jelszóval, ezzel megakadályozva az illeték-telen olvasást. Szintén a biztonságot szolgálja a „kill” mód. Ez gyakorlatilag a Gen 2-es protokollesetében egy 32 bit hosszúságú kódot jelent, amely „megöli” a taget, vagyis onnantól kezdve ol-vashatatlan a rajta lévõ információ.

3.2.3/2 Olvasó protokollSzabályozza az RFID middleware és az olvasó közötti kommunikációt. A protokoll továbbítja azolvasó által beolvasott úgynevezett „nyers” adatokat az RFID Middleware-nek, és irányítja az ol-vasó mûködését, pl.: írás, kódolás.

3.2.3/3 Olvasó menedzsmentAz RFID olvasók konfigurálásához és mûködésük ellenõrzésére szolgáló protokoll.

3.2.4 RFID/EPC Middleware

A Middleware szoftver vezérli az RFID olvasókat, az alkalmazásnak megfelelõen feldolgozza a be-olvasott adatokat, és továbbítja azokat az EPC IS, illetve a vállalat egyéb információs rendszereirányába. Tulajdonképpen egy összekötõ kapocs az olvasók és a Network hierarchiájában maga-sabb szinten elhelyezkedõ szoftveralkalmazások között. A Middleware elengedhetetlen részétképezi egy RFID rendszernek, hiszen kizárólag belsõ, a vállalaton belüli alkalmazások esetében,mikor magát a rendszert nem is csatlakozatják az EPCglobal Networkhöz, akkor is szükség van rá,annak érdekében, hogy a beolvasott „nyers” adatok a vállalat bármilyen raktárirányítási vagy vál-lalatirányítási rendszer számára feldolgozható formába kerüljenek.

3.2.4/1 ALE (Application Level Event) interfészAz interfész teszi lehetõvé, hogy az alkalmazásokon keresztül, konkrét, elõre meghatározott szû-rési feltételeknek megfelelõ lekérdezéseket lehessen kezdeményezni.

3.2.5 EPC IS (EPC Information Service – EPC Információs rendszer szolgáltatás)

Az EPCglobal Network egyik legfontosabb része. Az EPC IS biztosítja azokat a kulcsfontosságú le-kérdezéseket, amelyek lehetõvé teszik a felhasználók számára, hogy az EPC kódhoz kapcsolódónyomon követési információkat kicserélhessék a kereskedelmi partnereikkel az EPCglobalNetworkön keresztül. Az EPC IS tulajdonképpen az a kapu, amely szabványokban rögzített mó-don kapcsolatot teremt a vállalkozás saját és a kereskedelmi partnerei belsõ alkalmazásai között.

Az EPC IS az EPCglobal Network architektúrájának középsõ szintjét képezi, és közvetlen kap-csolatban van az ONS-sel (Object Name Service), illetve a vállalat belsõ IT rendszerével. A hálózat-architektúrában az EPC IS alatt helyezkedik el az adatgyûjtési szint, mint például a Tag protokoll,illetve a Middleware által kezelt folyamatok. (39. ábra)

Az EPC IS számos feladata közül a nyomon követés szempontjából az egyik legfontosabb, hogyaz RFID rendszer eseményeihez kapcsolódó adatokat tárolja, így azok a késõbbiekben bármikorvisszakereshetõk, akár helyszín, akár idõpont, akár termékazonosító alapján lekérdezve. Az EPC ISfeladata azonban nem csupán az, hogy a közvetlenül az olvasóból érkezõ „nyers” adatokat rögzít-se, hanem, hogy az eseményekhez kapcsolódóan a „nyers” adatok alapján, azokat meghatározottmódon kiegészítõ, bõvített információkat képezze és tárolja. Ennek köszönhetõen az EPC IS-bõlszármazó információk közvetlenül használhatók az üzleti folyamatok elemzésére, ellenõrzésére.Éppen az különbözteti meg a Middleware-tõl, és éppen ezért kell külön elemként kezelni az

96


EPC IS-t, mert a Middleware által kezelt eseményekkel ellentétben az EPC IS eseményei az adato-kat operációs és üzleti kontextusba helyezik. Az EPC IS-ben lehetõség van arra, hogy beolvasás-ból származó közvetlen eseményeken túl, a különbözõ vállalatirányítási vagy raktárkezelési szoft-verek segítségével indirekt eseményeket generáljunk, tároljunk, melyek a késõbbiekben lekér-dezhetõk, visszakereshetõk.

Bár magát az EPC IS-t vállalaton belül különbözõ módon alkalmazhatják, a hardver- és szoftver-komponensektõl független, szabványosított EPC IS lekérdezési interfész azonban biztosítja, hogyaz elosztási lánc üzleti partnerei könnyedén kommunikálhassanak egymással, és az adott esemé-nyekhez kapcsolódó információkat kicserélhessék egymással.

Az EPC IS specifikációja rögzíti az adathozzáféréssel kapcsolatos biztonsági mechanizmusokat,az EPC IS eseményeinek szerkezeti és tartalmi felépítését, valamint az egyéb kiegészítõ szabvá-nyos interfészeket, amelyek lehetõvé teszik az EPC kódokhoz kapcsolódó adatok lekérdezését. Aspecifikáció azonban nem definiálja az adatok tárolásához szükséges adatbázisok és IT infrastruk-túra felépítését.

Az adatok lekérdezését egyrészt kezdeményezhetjük a vállalat belsõ rendszerébõl, másrésztugyanúgy kezdeményezhetõ az üzleti partner által is, amennyiben ezt a felhasználói jogok az aut-entifikáció után lehetõvé teszik. Természetesen csak azok az adatok válnak hozzáférhetõvé az üz-leti partner számára, amelyeket az elõre meghatározott felhasználói jogok lehetõvé tesznek.

39. ábra

EPCglobal ALAPSZOLGÁLTATÁSOK

97


3.2.5/1 EPC IS interfészekAz EPC IS Begyûjtési interfész (Capture Interface) teszi lehetõvé, hogy EPC IS eseményei bekerül-jenek az EPC IS tárhelybe (Repository), vagy egy másik útvonalon közvetlenül az adott alkalmazásszámára rendelkezésre álljanak.Az EPC IS Lekérdezési interfész (Query Interface) egyértelmûen meghatározza, hogy az adatokatmilyen módon kell lekérdezni, legyen szó akár vállalaton belülrõl, akár vállalaton kívülrõl érkezõlekérdezésrõl.

3.2.5/2 EPC IS eseményekAz EPC IS események az EPC IS-ben kerülnek tárolásra, majd lekérdezéseken keresztül hozzá-férhetõvé.

Egyszerû esetben egy EPC IS esemény a következõképpen épülhet fel: „T” idõpontban, „X” he-lyen „A” és „B” SGTIN-nel azonosított gyûjtõegységekbõl összeállítottak egy „C” SSCC-vel azono-sított raklapot. Ezt a típusú eseményt csoportképzési eseménynek hívják.Jelenleg a specifikációban a következõ négy eseményt definiálták:A) Tárgyesemény (Object event)

Ez az esemény rögzíti az egy vagy több EPC kódhoz kapcsolódó információkat, további esemé-nyeket. Csak azoknál a leolvasási pontoknál lehet alkalmazni ezt az eseménytípust, ahol a tár-gyat (pl.: áru) kizárólag azonosítják, és nem végeznek rajta egyéb mûveletet (pl.: csomagolás).Például a raktár áruátvételi kapuja, ahol az olvasó mindig csak azt rögzíti, hogy egy adott árubeérkezett.

B) Csoportképzési esemény (Aggregation event)Tárgyak (pl.: áruk) fizikai csoportosítását leíró esemény, melynek folyamán adott árukból ösz-szeállítanak egy magasabb csomagolási egységet. Például raklap összeállítása különbözõgyûjtõdobozokból.

C) Mennyiségi esemény (Quantity event)A mennyiségi esemény egy adott tárosztályhoz kapcsolódó mennyiségi adatok, pl.: darabszámkezelésére alkalmas. A mennyiségi esemény segítségével pontos leltárt lehet vezetni, és haszükséges, azonnal lekérdezhetõ.

D) Mûveleti esemény (Transaction event)A mûveleti esemény meghatározza és leírja a kapcsolatot egy tárgy (pl.: áru) és egy vagy többmûvelet, üzleti tranzakció (pl.: számlázás, szállítási értesítés) között.

3.2.5/3 Az EPC IS események dimenzióiA jelenleg érvényben lévõ szabvány mindegyik eseményhez négy dimenziót definiál: tárgy, idõ,hely és üzleti környezet. Ennek megfelelõen egy esemény egyszerû esetben a következõ kérdé-sekrõl szolgáltat információt: mit, mikor, hol és miért.

A hely és az üzleti környezet két szempontot vesz figyelembe. A hely esetében egyszerre kellrögzíteni a konkrét olvasási pontot, illetve annak magasabb szintû helyszínét. Például: olvasásipont az „A” raktár 5. bejárati kapuja, helyszín „A” raktár.

Üzleti környezet esetében pedig célszerû megkülönböztetni a visszatekintõ, valamint az elõre-tekintõ aspektust. Például áruátvétel esetén visszatekintõ információ az átvétel tényének rög-zítése, míg elõretekintõ aspektusként rögzíthetõ, hogy az adott áru raktárban történõ elhelyezésemég folyamatban van.

3.2.6 EPC DS (EPC Discovery Service) és az ONS (Object Naming Service)

Az EPC DS olyan rendszerszolgáltatások összessége, amelyek biztosítják, hogy a felhasználókmegtalálják és hozzáférhessenek az EPC kódhoz rendelt információkhoz. Az ONS (Object NamingService) a keresõ rendszerszolgáltatás egyik alapvetõ eleme. Az ONS feladata, hogy a megtaláljaazt a host szervert az EPCglobal Networkhöz csatlakozó szerverek között, amely az adott EPC kód-hoz kapcsolódó adatokat tartalmazza. Mûködését tekintve nagyon hasonlít az internet alapját ké-

98


pezõ Domain Name rendszerre. Jelenleg egy, a Verisign által mûködtetett központi Root ONSmûködik, ahol valamennyi EPCglobal rendszerhasználó EPC menedzserszáma rögzítésre kerül,hozzákapcsolva annak a helyi host szervernek (helyi ONS) az elérési útvonalát, amely részletesadatokat tartalmaz az adott, egyedi EPC kóddal azonosított áruról. A központi ONS mellett szá-mos esetben szükség lehet helyi ONS szerverre, amely vagy regionális szinten, vagy vállalati (fõ-ként multinacionális) szinten rögzíti, hogy az adott EPC kódhoz kapcsolódóan hol található rész-letesebb információ.

3.2.7 EPCglobal Network által támogatott termék nyomon követés az FMCG láncban

Most egy rövid példán keresztül nézzük meg, hogyan is mûködik az EPCglobal Network felsõbbszintje. Az esettanulmányban egy nemzetközi kereskedelmi lánc (Retailer1) és a gyártói beszállí-tója (Supplier1) közötti EPCglobal Network által támogatott információcserét mutatunk be. Azesettanulmányban elsõsorban nem magában az RFID alapú azonosításban rejlõ lehetõségek ki-aknázásáról lesz szó, hanem sokkal inkább az EPCglobal Network információáramlást támogatószerepének bemutatására helyezzük a hangsúlyt.

A „Blade One” nevû terméket (borotva) gyártó (Supplier1) a rendelések alapján összeállítottraklapokon szállíttatja ki a termékeket a vevõ, Retailer1 által elõre meghatározott rendeltetésihelyre. A folyamat hatékonyságát és pontosságát természetesen számos tényezõ befolyásolja(pl.: pontatlan kiszállítás, schrinkage stb.), amelyek akár jelentõs veszteséget, illetve költségnöve-kedést is okozhatnak mind a gyártó, mind pedig a vevõ számára. Az EPCglobal Network az ellá-tási lánc átláthatóságának növelésével, a valós idejû termék nyomon követés biztosításával meg-oldást jelenthet az ilyen típusú költségek és veszteségek jelentõs csökkentésére.

Az új rendszerben nem csak a raklapok, de minden egyes „Blade One” termék el van látvaRFID/EPC tag-gel is. A disztribúciós folyamat minden egyes kulcslépésében (raktározás, kiszállí-tás, áruátvétel stb.) az elhelyezett RFID/EPC olvasók automatikusan beolvassák az egyedi SGTINszámot, kiegészítve a termékhez kapcsolódó nyomon követési információkkal. Mindez az EPC ISeseményekhez kapcsolva rögzítésre kerül a gyártó helyi EPC IS (EPC IS 1) alkalmazásában. A kiszál-lítást követõen, az áruátvételkor a kereskedelmi partner az SGTIN és az SSCC számot beolvasva, azõ saját EPC IS (EPC IS 2) alkalmazását és az internetet felhasználva elindít egy lekérdezési kérvényta központi Root ONS szerveren keresztül. A Root ONS-ben rögzítve van az SGTIN és az SSCC számelsõ felét képezõ EPC menedzserszám, és hozzá kapcsolva egy elérési útvonal a Supplier1 EPC IS1 alkalmazásához. Az adatlekérdezési kérvény fogadását követõen a Supplier1 EPC IS 1 informá-ciós szolgáltatása ellenõrzi a lekérdezést indító rendszer, az EPC IS 2 azonosítóját. A megfelelõ hi-telesítést és autentifikációt követõen a Retailer1 kereskedelmi cég EPC IS 2 alkalmazása hozzáféraz EPC IS 1-ben az adott SGTIN számokhoz, mint kulcsokhoz rögzített eseményekhez, és a ben-nük tárolt nyomon követési adatokhoz (mikor, hol, SGLN-nel azonosított olvasási pontok az el-osztási láncban, üzleti kontextusok), illetve, hogy az adott raklap hány darab fogyasztói árucikkettartalmazott az összeállításkor. Ez a szám azonnal összehasonlítható a beérkezett és leolvasottáruk számával.

3.3 AZ RFID/EPC TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSÁBAN REJLÕ LEHETÕSÉGEK A NYÍLT ELOSZTÁSI LÁNCOK SZÁMÁRA

Az EPC alapú rádiófrekvenciás azonosítási technológia és az EPCglobal Network infokommuniká-ciós rendszer nyújtotta lehetõségek jelentõs mértékben javítják a gyártási, kereskedelmi, logisz-tikai folyamatok hatékonyságát, így a technológiát megfelelõ és szabványos módon alkalmazóvállalatok jelentõs költségcsökkenést realizálhatnak.

Az RFID/EPC alapú azonosítási megoldások támogatják a nyílt elosztási lánc egyes szereplõit(gyártók, logisztikai szolgáltatók, kereskedõk, hatóságok) az áruk, termékek teljes körû, valós

99


idejû nyomon követését, valamint a gyors és költséghatékony termékvisszahívást. A technológiaalkalmazása lehetõséget ad az automatikus, „valós idejû” és egyedi azonosításra az ellátási láncteljes hosszában, így egy esetleges termékvisszahívás esetén lehetõség nyílik a termékek jelen-legi tartózkodási helyének, valamint eredetének gyors és pontos meghatározására. Ennek kö-szönhetõen a globális kereskedelem szereplõi, fõként a gyártók, jelentõsen csökkenthetik avisszagyûjtés és termékkivonás kiadásait, ami az idõigényes és költséges manuális folyamatokkiküszöbölésébõl ered.

Az RFID/EPC technológia bevezetése egyértelmûen javítja:– a mûködési hatékonyságot: a magas szintû automatizáltságon és megbízhatóságon keresztül

javítja a termelést;– a márkavédelmet: biztosítja a szükséges valós idejû, egyedi és automatikus nyomon követhe-

tõséget, amivel megelõzhetõk a márkanév hírnevét és így a termék értékesítését jelentõsenromboló folyamatok, mint például a hamisítás, hosszadalmas és pontatlan visszahívás, diverzió,termékhiány és lopás;

– az adatok pontosságát és teljességét: a papírmunka és a kézi adatrögzítés felváltásával meg-szûnnek, de legalábbis minimális szintre csökkennek az emberi tényezõbõl eredõ hibák is.

3.3.1 RFID/EPC hatása az áruátvételre

Az áruátvétel során jelentkezõ pontatlanságból és manuális hibákból eredõ problémák sokszorigen súlyos következményekkel járnak, és jelentõs költségeket okoznak a beszállító és az átvevõszámára egyaránt. Tipikusan elõforduló hibák: az áru pontatlan mennyiségi átvétele és ebbõl kö-vetkezõen a megrendelés hibás teljesítése, azonosítási problémák: konkrét helyre rossz termék,vagy fordítva, a termék nem a megadott helyre történõ kiszállítása, és még sorolhatnánk.

A globális és egységes azonosítási struktúrák és az automatikus rádiófrekvenciás azonosításimegoldások megbízhatóbbá, gyorsabbá és átláthatóbbá teszik az áruátvételi folyamatot. Ígycsökkenthetõk a közölt ár és a számlázott ár közötti különbségbõl adódó problémák, a téves szál-lítás miatti értékesítéskiesés, gyorsabban orvosolhatók a minõségi vagy mennyiségi kifogások, ki-küszöbölhetõk az utólagos szállítási költségek, amennyiben a már leszállított mennyiség keve-sebb a rendeltnél, vagy amennyiben a téves terméket vissza kell szállítani és ki kell cserélni a ren-delésnek megfelelõen. Mindezen tényezõk kézben tartásával csökkenni fognak az áruátvételpontatlanságából eredõ költségek.

3.3.2 RFID/EPC hatása a készlethiányra

A készlethiány – vagyis amikor nincs rendelkezésre álló árukészlet, amellyel ki lehetne elégíteni amegrendelõ igényét – olyan alapvetõ probléma, ami jelentõs mértékben gátolja az ellátási lánchatékonyságát, és értelemszerûen jelentõs bevételkiesést eredményez. Egy megfelelõen kialakí-tott RFID/EPC rendszerrel lehetõség nyílik a folyamatos „valós idejû” készletnyilvántartásra. Azelosztási lánc kereskedelmi partnerei között kialakított szabványos EPCglobal Network segítségé-vel pedig lehetõség nyílik, hogy a kínálatot a kereslethez lehessen igazítani, vagyis optimalizálnilehet a készleteket. A technológia bevezetésével könnyebben orvosolhatók a minõségi kifogások,csökkenthetõk a téves ellenõrzési adatfelvételbõl adódó vagy téves azonosításból adódó eltéréseka készletnyilvántartásban. A biztonságos, egyedi azonosításnak köszönhetõen meghatározó mér-tékben csökkenthetõ az elosztási, szállítási vagy raktározási folyamatokkor fellépõ lopások mértéke.A raktárban átgondoltan kiépített és egymással összeköttetésben álló RFID olvasók és azonosítókalkalmazásával a téves raktári elhelyezésbõl adódó kiesések alapvetõen csökkenthetõk, a pufferte-rület minimalizálható, a lejárt szavatosságú termékek pedig azonnal azonosíthatók.

100


3.3.3 RFID/EPC hatása a nem igazolt raktári hiányra

A nem igazolt raktári hiány állandó probléma, ami hatással van mind a gyártóra, mind a szállító-ra, mind a disztribútorra. A lopásokból eredõ közvetlen kieséseken kívül a nem igazolt raktári hi-ánynak sok vele járó hatása van, amelyek együttesen még jelentõsebbek, mint maga a hiány.Alapvetõen a nem igazolt raktári hiány befolyásolja a készletnyilvántartás pontosságát. Ez egy-részt készlethiányt és ezáltal jelentõs költségeket okozhat, másrészt defenzív kereskedelemhezvezethet, ami hatással lehet az eladásokra. Ráadásul az ellopott termékek megjelenhetnek a fe-ketepiacon, és konkurenciát jelenthetnek a törvényes úton értékesített termékeknek. A nem iga-zolt raktári hiányt okozhatja belsõ vagy az elosztás során fellépõ külsõ eredetû lopás. A tudatoslopás mellett a vállalat folyamataiban jelentkezõ egyéb hibák miatt termékeket lehet elveszteniaz elosztás során, illetve rossz célállomásra is történhet azok kiszállítása. Az RFID/EPC technológiaés az azt kiegészítõ háttér-infokommunikációs rendszer alkalmazásával jelentõsen csökkenthetõaz eltulajdonított áruk mennyisége/értéke.

3.3.4 RFID/EPC hatása az értékesítés által vezérelt raktárkészletekre

Az értékesítõ vagy értékesítés által vezérelt raktárkészlet (VMI – Vendor Managed Inventory) so-rán a beszállítók nem teljes készletüket tartják a központi raktárban, hanem csak egy általuk op-timálisnak tartott mennyiséget, miközben a központi raktár összeköttetésben van mind a be-szállítókkal, mind pedig a megrendelõkkel. A beszállítók figyelemmel kísérhetik saját terméke-ikbõl az egyes megrendelõk rendeléseit, illetve készletük alakulását. Ennek megfelelõen szaba-don rendelkezhetnek a készletek elosztásáról a megrendelõk között, illetve a készleteik feltöl-tésérõl. A nyílt láncú RFID/EPC rendszer, hitelesített adatbázisokkal megtámogatva nagymér-tékben megkönnyíti a VMI alapú elosztási lánc kialakítását, melynek köszönhetõen csökkent-hetõ a pufferkészletek nagysága. Az RFID/EPC technológia egyértelmûen a közeljövõ azonosí-tási megoldása lesz. Az már magukon a vállalkozásokon múlik, hogy úttörõként, az elsõk közöttvezetik be az új rendszert, megoldva ezzel a nyomon követhetõségbõl eredõ legjelentõsebbproblémákat, és egyben megfelelve az árubiztonsági (eredetvédelem, nyomon követés, ter-mékkivonás, termékvisszavonás) elõírásoknak, valamint az elosztási lánc egyes folyamatainakoptimalizálásával jelentõs költségmegtakarítást realizálva a gyártás, a forgalmazás, a logisztikaés a raktárgazdálkodás területén, vagy elszalasztják eme innovatív technológia mihamarábbibevezetésébõl eredõ piaci elõnyöket.

3.3.5 Szenzoros RFID hatása a hûtõlánc menedzsmentre

A hûtõlánc menedzsment során, a gyártás utolsó fázisától kezdve egészen a vevõig, a termékminõségének megõrzése céljából folyamatosan szabályozni kell a termékek tárolási és szállítá-si paramétereit, a hõmérsékletet és/vagy a páratartalmat. A hûtött és fagyasztott élelmiszerek,az oltóanyagok, a biológiai és egyéb típusú gyógyszerek károsodhatnak, ha azokat nem az elõ-írt hõmérsékleten és környezeti feltételek mellett tárolják, mivel a nem megfelelõ tárolás hatás-csökkenést vagy mellékhatás kialakulását okozhatja. A szenzorokkal ellátott RFID tag képes akörnyezet változásait mérni és tárolni, másodpercre pontosan visszakereshetõ, hogy a terméketmikor, milyen környezetben tárolták vagy szállították. Így kiküszöbölhetõk a „sérült” hûtõláncmiatti termékveszteségek, vagyis csökkenthetõ a nem megfelelõ tárolási és szállítási körülmé-nyek következtében tönkrement és kiselejtezett termékek mennyisége; nem utolsósorban pe-dig növelhetõ a betegbiztonság. Az automatizálás, valamint a megbízható, az egyedi árukat érõkörnyezeti hatásokat pontosan nyomon követõ RFID/EPC megoldás révén ugyanakkor csök-kenthetõk a tárolási hõmérséklet, a páratartalom és a fényviszonyok ellenõrzéséhez kapcsolódóhumánerõforrás szükséglet és a rendszerfenntartási költségek is.

101


3.3.6 RFID/EPC hatása a hamisításra

A hamisítás napjainkban jelentõs veszélyt jelent a fogyasztók és gyógyszerek esetében a köz-egészség és a betegbiztonság számára. A hamisított gyógyszerek hatástalan vagy hibás alap-anyagokat, téves keverési arányokat, gyenge vagy szennyezett összetevõket tartalmazhatnak. AzRFID tag-ek és a rajtuk szereplõ egyedi EPC kód alkalmazásával, valamint egy vagy több hitelesítettadatbázissal a termékek minden egyes leolvasással hitelesíthetõk, így az elosztási láncba került ha-misított termékek azonnal kiszûrhetõk. Másrészrõl pedig egy, a gyógyszergyártók alapanyag-beszállítói irányába is kiterjesztett RFID/EPC alapú azonosítási rendszerrel jelentõsen csökkenhet ahamisított alapanyagok beérkezésének és átvételének kockázata, és így az ezen rossz alapanyagokfelhasználásából eredõ termelési hulladékok és selejtek aránya. Mindezekbõl adódóan nõ azügyfelek bizalma, és ezzel párhuzamosan természetesen nõ az értékesítés is.

3.4 EPC A GYAKORLATBAN

Az RFID technológia és azon belül is a nyílt láncú alkalmazását lehetõvé tevõ EPC gyakorlati alkal-mazásának foka napjainkban még eltér az Egyesült Államok és Európa esetében. Arányaiban ezkb. 3:1-hez. Ennek megfelelõen a technológia kiskereskedelmi bevezetése esetében is a legelõre-haladottabb pilot projektet az USA-ban kell keresnünk, jelesül a Wal-Mart üzletláncnál.

A Wal-Mart 2005 januárjában indította el élesben az EPC/RFID technológia nyílt ellátási láncbantörténõ bevezetésében rejlõ lehetõségek feltérképezését célzó projektjének gyakorlati kivitele-zését. Habár talán nem õk voltak az elsõk, azonban a projekt méretét és lendületét tekintve min-denképpen egyedülálló kezdeményezésnek tekinthetjük a Wal-Mart ilyen irányú tevékenységét.A projekt elsõ fázisában 104 Wal-Mart kiskereskedelmi egység, 3 disztribúciós központ és 148 be-szállító vett részt. Az EPC bevezetésének sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy 2005 októberé-ben további 354 üzletre, valamint 2 disztribúciós központra terjesztették ki a pilotot, 2006 janu-árjától pedig újabb 200 beszállítót vontak be a tesztelésekbe. Hangsúlyozni kell, hogy ezek a tesz-telések nem „steril” RFID laboratóriumi körülmények között zajlanak, hanem szerves részét képe-zik a napi logisztikai és kereskedelmi folyamatoknak. Bár az elmúlt egy-másfél év tekintetébenszámszerû eredményekkel különösképpen nem kényeztettek el bennünket a Wal-Mart szakem-berei, bizonyos felmérések és vizsgálatok eredményeit azért nyilvánosságra hozták. Ezek közülmindenképpen kiemelendõ az Arkansas-i Egyetem 29 hétnyi idõintervallumot felölelõ és 24 üzle-tet (12 pilot projektben részt vevõ és 12 kontrollüzlet) érintõ tanulmánya, amely az úgynevezett„out of stock” vagy „empty shelves” – magyarul az „üres polcok” – jelenség alakulását vizsgálta. Avilágon csak hozzávetõleges becslések léteznek a tekintetben, hogy a kiskereskedelmi láncoknakmilyen szintû veszteséget okoz az, hogy a vevõ számára nem áll rendelkezésre éppen az az áru,amit keres. Ezt a veszteséget átlagosan, attól függõen természetesen, hogy a világ mely országá-ban és mely boltjában vagyunk, kb. 5–10%-ra teszik. Ez pénzben kifejezve igen jelentõs és min-denképpen olyan terület, ahol az RFID technológia alkalmazásától javulás várható. Ezt igazolta aWal-Mart esetében is a tanulmány, amely rávilágított, hogy 63%-kal nagyobb volt az RFID-val el-látott üzletekben az árufeltöltés hatékonysága, háromszor gyorsabb volt az EPC tag-gel ellátottáruk feltöltése, valamint 10%-kal csökkent a manuális rendelések száma. Részben ezeknek kö-szönhetõen 16%-kal csökkent az „out of stock” jelenségbõl eredõ veszteség. További jelentõseredmények várhatók a technológiai fejlesztéseknek köszönhetõen, hiszen 2006 januárjátólmegkezdték az EPC Gen 1 tag-ek a kapacitás, a leolvashatósági sebesség és a megbízhatóság te-kintetében sokkal jobb EPC Gen 2 szabványú tag-ekre történõ lecserélését.

A Wal-Mart várakozásai a technológiával szemben igen nagyok. Közel 8 milliárd $ megtakarí-tást várnak az EPC és EPCglobal Network késõbbi, széles körû bevezetésétõl. Ebbõl az óriási összeg-bõl csak maga a közvetlen emberi beavatkozások (pl.: vonalkódszkennelés, adatok manuálisan tör-ténõ bevitele stb.) számának jelentõs csökkenése 6,7 milliárd $-t tesz ki. Újabb 600-600 millió $megtakarítás várható az üres polcok és adminisztrációs hibák számának csökkenésétõl. Mind-ezen várható megtakarítások nagyságrendileg nagyobbak a technológia kiépítésének és üzemel-tetésének költségeinél, így a beruházások viszonylag gyors megtérülése biztosítottnak látszik.

102


Az európai kiskereskedelmi láncok a Wal-Martnál megfontoltabban kezelik az RFID/EPC techno-ló-gia bevezetésének kérdését, óvatosabbak a bevezetés mértéke és különösképpen a bevezetéssebessége tekintetében. Európában a nagy láncok közül elsõként a METRO kezdte el az EPC ala-pú RFID technológia bevezetését célzó pilot projektjét, amely természetesen szorosan kapcsoló-dik a Düsseldorf melletti Rheinbergben felépült „Future Store”-hoz, ahol is minden érdeklõdõ vá-sárló betekintést nyerhet abba, hogy az RFID technológia széles körû alkalmazása milyen meg-döbbentõ mértékben fogja átalakítani a hétvégi bevásárlásainknak helyet adó üzleteket. A pro-jekt 2003-ban, a „Future Store”-ban elvégzett különbözõ azonosítási és olvasási tesztelésekkel in-dult. A biztató eredményeknek köszönhetõen a METRO elhatározta, hogy bevezeti a nyílt láncúEPC technológiát és kiterjeszti a pilotot a legnagyobb beszállítói irányába. 2004 végére gyakor-latban is elindult a pilot, és a projektben részt vevõ 30 beszállító a logisztikai egységeit EPC tag-ekkel kezdte azonosítani. 2005-re már 8 raktárra, 250 boltra és 100 beszállítóra terjesztették ki aprojektet, ami jól mutatja, hogy a technológia beváltotta a hozzá fûzött reményeket. Ahogy ha-ladt elõre a projekt, és a logisztikai egységek azonosítását követõen napirendre került a gyûjtõ-egységek, sõt a fogyasztói egységek EPC-vel történõ azonosításának problematikája, egyre nyil-vánvalóbbá vált, hogy a bonyolultabb tesztek elvégzéséhez szükség van egy professzionálisanfelszerelt RFID laboratóriumra. Így 2005-ben a GS1 Németországgal együttmûködve kialakításrakerült egy, az EPCglobal által is certifikált EPC/RFID laboratórium. 2006-ban elindult a projekt má-sodik, a gyûjtõegységek EPC Gen 2 tag-ekkel történõ azonosítására koncentráló szakasza, mely-ben már jelentõs mértékben támaszkodtak a labor tesztelési eredményeire és javaslataira. Az el-sõ fázis pontos eredményeit a Wal-Marthoz hasonlóan a METRO sem hozta nyilvánosságra, de alogisztikai és kereskedelmi folyamatokban egyébként is várható eredményeket – a naprakészebbraktárkészlet nyilvántartást, a gyorsabb és pontosabb rendelést és áruátvételt, a polcok feltöltésisebességének növekedését – a METRO szakemberei is igazolták, és a projekt közeljövõbeni jelen-tõs, akár a németországi határokon túlnyúló kiterjesztését ígérik.

Európa másik jelentõs kereskedelmi lánca, az angliai központú Tesco sincs azonban lényege-sen lemaradva az EPC/RFID megoldások nyílt ellátási láncban történõ bevezetését célzó beruhá-zások és fejlesztések területén, hiszen 2003 végén a METRO-val párhuzamosan indította el saját

RFID kapu a METRO-nál

103


pilot projektjét, a „Secure Supply Chain” (Biztonságos/Zavartalan Ellátási Lánc) programot. Aprogram igen ambiciózusnak ígérkezett, hiszen 2005 végére már közel 1400 boltot és 40 disztri-búciós központot kívántak bizonyos szintig felszerelni EPC/RFID alapú technológiai megoldások-kal. A nem várt nehézségeknek köszönhetõen azonban a mai napig csupán 40 kiskereskedelmiegységben és mindösszesen egy elosztóközpontban sikerült a gyakorlati megvalósítás. Ahogyazt a Tesco jelezte, az EU UHF tartomány használatára vonatkozó elõírások különösképpen nehe-zítették és továbbra is nehezítik az UHF alapú RF megoldások gyors, széles körû európai elterje-dését. A Tescónál a nehézségek ellenére bizakodóak, mivel az eddigi tapasztalatok megfelelnekaz elvárásaiknak, és az elosztási lánc folyamatainak optimalizálásával, a folyamatok áttekinthetõ-ségének javításával jelentõs mértékben javult az áruellátottság, a vásárlók kiszolgálása, és csök-kent a programban érintett termékek ára.

Visszatérvén Németországba – amely egyértelmûen vezetõ szerepet játszik Európában az RFIDnyílt ellátási láncokban történõ alkalmazásában – meg kell még említenünk a Rewe Csoport2004-ben indított EPC kezdeményezését is. A projekt megtervezésében, elindításában a Rewe-ta már a METRO-nál említett GS1 Németország és EPCglobal segítette. A pilot elsõ szakaszában acél egyértelmûen a technológia megismerése, nehézségeinek feltárása volt, és ennek megfelelõ-en elsõsorban raklapszinten folytak a kísérletek. A pilotban egy disztribúciós központ és 30 be-szállító vett részt, és az EPC Gen 1 és Gen 2 szabványú intelligens címkék olvashatóságát vizsgál-ták a napi rutin logisztikai, raktározási folyamatokban. A Rewe Csoportot szintén meggyõzték azeredmények, és a projekt jelentõs kiterjesztését tervezik a közeljövõben.

Napjaink legfrissebb híre, hogy Németországban egy újabb meghatározó lánc, a Lekkerland iselindította RFID pilot projektjét. A Lekkerland 12 európai országban 130 700 benzinkutat, shopot,kioszkot, convenience-áruházat, fast-food láncot, dohányszaküzletet, italszaküzletet, áruházat,élelmiszerpiacot, pékséget és üzemi étkezdét lát el édességgel, italáruval, snackkel, kényelmi ter-mékválasztékkal, fagylalttal, gyorsfagyasztott áruval, friss termékekkel, dohánnyal, telefonkártyá-val és non-food termékekkel. A cég 2005-ben 9 085 millió euró forgalmat ért el.

A convenience-specialista logisztikai folyamatai közül elõször az áruátvételnél koncentrál azRFID használatára. Itt az új technológia például nagyobb folyamatbiztonságot tesz lehetõvé azáruátvételnél a termékek minõségének jobb ellenõrzése folytán. A GS1 Németország elsõ lépés-ben feltérképezi, hogy a Lekkerland mely szállítóinál van már használatban az új technológia. Azitt felismert potenciál alapján a cég a GS1 Németországgal közösen készíti el a bevezetés menet-rendjét. Lekkerland a SAP-LES központi raktárgazdálkodási rendszerre történõ átállással már2005 decemberében megteremtette az RFID bevezetésének elõfeltételeit. A SAP-LES segítségé-vel az áruátvételtõl a kiszállításig minden raktári folyamatot bizonylat nélkül le lehet bonyolítani.

Ahogy az elõzõekben láthattuk, a folyamat, vagyis az RFID technológia nyílt elosztási láncok-ban történõ bevezetése elindult. A legnagyobb láncok többsége már döntött, innentõl kezdvepedig a magyarországi beszállítók számára is csupán az a kérdés, hogy mikor kell majd elkezdeniaz új azonosítási technológiára történõ átállást.

104


4. Az EDI szerepe a nyomon követésben

A külsõ kapcsolatokban – a papíralapú levelezõ rendszert kiváltó megoldásként – mind elterjed-tebben alkalmazzák az elektronikus adatcserét, az EDI-t (Electronic Data Interchange = Elektroni-kus adatcsere). Ennek a kommunikációs eszköznek a segítségével – kiegészítve a termékazonosí-tás szabványos megoldásaival – megvalósulhat az áru/szállítmány, valamint az ügyvitel közvet-len hibamentes, hatékony kapcsolata.

Az érintett, rendszeresen együttmûködõ partnerek számítógépes rendszereiket már több évti-zeddel ezelõtt is igyekeztek összekapcsolni. Az adatbázisok és házi rendszerek sokfélesége miatt,a partnerek számának növekedésével sokszorozódott az eltérõ adatformák közötti átalakításokszáma, azaz megjelent az adatkonverzió-szükséglet. Azonban a folyamatban történõ részvételbiztosítása érdekében az üzleti partnerekkel és a közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó szerve-zetekkel „egy nyelven” kellett beszélni. Vagyis szükségük volt egy szabványos megoldásra.

A nemzetközi kereskedelem, valamint a kapcsolódó folyamatok többnyire szabványosítható(funkcionális) intézkedések, illetve dokumentumok egész sorából, ún. „üzenetek”-bõl állnak (pl.:megrendelés, helyfoglalás, szerzõdés, számla, vámáru-nyilatkozat, rakományjegyzék stb.). Ezekre– papírdokumentumot helyettesítõ – elektronikus „szabványüzenetek” készültek és készülneknapjainkban is.

A szabványosított üzenettartalom mellett a számítógépek közötti kommunikáció struktúrá-ját, formai (szintaktikai) szabályait és az alkalmazott kódrendszert is egységesíteni, szabványo-sítani kellett.

A kezdetben kialakult, számos helyen ma is használt szakmai és regionális szabványrendszereksora után kidolgozásra és nemzetközi szinten (UN/ECE) elfogadásra került az EDIFACT szabvány-rendszer (Electronic Data Interchange For Administration Commerce And Transport), amely egy-séges rendszerbe foglalja az elektronikus adatcsere tartalmi (funkcionális), valamint formai(alaki/szintaktikai) szabályait.

– A tartalmi szempontú szabványosítás az egyes üzleti funkcióknak megfelelõ „szabványüzene-tek” kidolgozására irányul. Az EDIFACT szabványüzenetek kidolgozottsága olyan részletességû,hogy az bármely üzleti környezetben és adottságok mellett felhasználható. Az üzleti funkció tel-jesítéséhez a napi gyakorlatban azonban egy, az EDIFACT szabvány üzenetekbõl levezetett,egyszerûsített tartalmú üzenet is tökéletesen megfelel. Ilyen ajánlott szabványüzenet-alkészleta GS1 által kidolgozott EANCOM.

– A formai/alaki szabványosítás az EDIFACT alkalmazásszintû szintaktikai szabályait (ISO 9735),valamint az alkalmazott kódrendszert határozza meg. Tartalmazza a kommunikációban felhasz-nálható karakterkészleteket, szeparátorokat, az üzenetfelépítés szerkezetét, a tömörítés, ismét-lés és beágyazás szabályait. Az EDIFACT szerkezetre (a beszélt nyelvhez hasonlóan: betû, szótag,szó, mondat, beszéd) a kisebb részekbõl (adatelem, összetevõ adatelem, adatszegmens, üze-net/ek, adatcsere) való felépülés jellemzõ.

Az EDI alkalmazás területei: kereskedelem, ipar, közlekedés (szállítás/szállítmányozás), mezõ-gazdaság, banki szféra, vámszervek, biztosítás, államigazgatás, statisztika, kamarák, építés,egészségügy, munkaügy, turizmus, logisztika, foglalkoztatás, szociális biztonság, nyugdíj, jogiszféra, közlekedési információ stb.

105


4.1 AZ EDI FOGALMA

A papírdokumentumok – idesorolva a vásárlói rendeléseket és számlákat, termékkatalógusokatés eladási jelentéseket – képezik az élõ információfolyamatot, amelynek meg kell elõznie, kísér-nie vagy követnie kell magát az árut a kereskedelmi tranzakcióban. Bármiféle fennakadás a fizikaivagy informatikai folyamatban megállítja az ellátási láncolat folyamatos mûködését, jelentõsköltségnövekedést eredményezve.

Az EDI sokkal több, mint egy technológia, az EDI az információkezelés új módszere. Az infor-mációk pontos és azonnali megszerzése, kezelése és kihasználása bármely szervezet vezetésé-hez szükséges, amely megkülönbözteti a kimagaslóan versenyképes, jövedelmezõ cégeket atöbbitõl.

4.2 AZ EDI ALAPDEFINÍCIÓJA

Az adatok többségét, amelyek a kereskedelmi dokumentumokon szerepelnek, számítógépek ál-lítják elõ. Ezeket a dokumentumokat kinyomatják és lemásolják, mielõtt a bennük levõ informá-ciókat postán vagy faxon továbbítják. Az üzleti partnerek mindezen információkat újra beviszikegy másik számítógépbe további feldolgozásra. A kereskedelmi adatok kicseréléséhez ma máregy gyorsabb, olcsóbb és pontosabb megoldás szükséges, és elsõrendû fontosságúvá válik sokcég és szervezet számára.

Az EDI egy kevesebb papírt igénylõ kereskedelmet jelent. Egy köznapi és hasznos definíció azEDI-re a következõ:„A strukturált adatok átvitele elfogadott üzenetszabványokkal, egyik számítógépes rendszerbõl egymásikba, elektronikus eszközök segítségével, minimális emberi beavatkozással.”

Az adatok strukturálása elfogadott üzenetszabványokkal magába foglalja azt, hogy a kicseréltadatok vagy információk felismerhetõk mind tartalmukban, mind jelentésükben és formájukban,lehetõvé téve, hogy a számítógépes rendszerek azokat automatikusan és egyértelmûen feldol-gozzák. Két cég elhatározása, hogy EDI-t vezet be, az adatok típusának és megjelenítésükegységes formátumának meghatározását jelenti. Az EDI bevezetése a korábbinál sokkal maga-sabb fokú együttmûködést és az információk nagyobb mérvû megosztását követeli az üzleti part-nerek között, a hatékony kereskedelmi partnerkapcsolat kiépítéséhez. Az EDI üzenetszabványt –mint pl. az EANCOM-ot – használva, az adatokat gyorsan, hatékonyan és pontosan lehet átvinni,tekintet nélkül a felhasználó belsõ hardver- és szoftvertípusára.

4.3 EGY EDI RENDSZER ALKOTÓELEMEI

Egy EDI rendszer három alkotóeleme vagy építõegysége (40. ábra):– Közös nyelv = üzenetszabvány

Az EDI és az üzenetek szabványosítása kölcsönösen feltételezik egymást, amint az EDI a zártrendszerekbõl a nyitott rendszerek felé halad. Az informatikai rendszerek kommunikációjáhozegy közös nyelv szükséges, annak érdekében, hogy megértsék egymást. Ez a közös nyelv az EDIüzenetszabványokban és ezek közül elsõsorban az UN/EDIFACT-ban (Egyesült Nemzetek Elekt-ronikus Adatcseréje az adminisztrációra, kereskedelemre és szállításra), és az arra épülõ alkal-mazásba vételi útmutatóban, az EANCOM-ban található.

– EDI konverterAz EDI mûködtetõ szoftver alapvetõ feladata (ezt rendszerint úgy ismerik, mint az EDI konver-tert) a bejövõ üzenetek lefordítása egy üzenetszabványról, mint például az EDIFACT/EANCOM,egy vállalat belsõ, házi fájlformátumába és fordítva, a kimenõ üzenetek vonatkoztatásában. AzEDI konverter része lehet a cég informatikai rendszerének, de lehet különálló egység is, amelyetvagy az adott cég vagy annak szolgáltató partnere mûködtet.

106


– KommunikációMiután az adatokat egy alkalmazásnál a házi fájl formátumról konvertálták egy szabványüzenetformátumba az EDI szoftver segítségével, azokat közölni kell, vagy fizikailag átadni a üzenet át-vevõjének. Annak érdekében, hogy szabályos információátvitelt érjünk el, ezt kommunikációsprotokollokon keresztül valósítjuk meg. A kommunikáció eszköze lehet egy ponttól pontig bé-relt, privát kommunikációs vonal, internet, EDIINT/AS1 vagy EDIINT/AS2.

A webEDI egy olyan egyszerûsített megoldás, amely lehetõvé teszi a korlátozott technikai felsze-reltséggel rendelkezõ kis- és középvállalatok számára is, hogy üzleti adataikat elektronikus útonmegoszthassák távoli kereskedelmi partnereikkel. Az üzleti partnerek között az adatcsere szabvá-nyos fájlokban történik, de ahelyett, hogy az információ egyenesen az adatfogadó fél vállalatirá-nyítási rendszerébe kerülne, egy emberi szem számára is olvasható interfészre kerül. Ez lehet egywebes felület, egy website, egy PDF stb. Ebben az esetben azonban nem élvezhetõ az e-adatcsereminden elõnye. Az emberi hiba nem zárható ki, és a válaszadás is emberi beavatkozást kíván.Viszont bármely vállalat, amely rendelkezik PC-vel és internetkapcsolattal, könnyedén élhet azelektronikus adatcsere ezen formájával.

4.4 AZ EDI SZABVÁNYOK FEJLÕDÉSE

Néhány vállalat az EDI-nek megfelelõ rendszert alkalmazott a belsõ házi rendszerek között sajátkialakítású formákon alapulva a ’60-as évek végétõl a ’70-es évek elejéig, mielõtt még az EDI kife-jezést használtuk volna. Mivel a fordítás költségei a saját rendszerek között jelentõsen növeked-tek a külsõ kereskedelmi partnerek számának növekedésével, a vezetõ vállalatok elkezdték fej-leszteni az ágazati üzenetszabványokat.

Az ágazati kezdeményezések az üzenetszabványok fejlesztésére a ’70-es évek közepe tájánkezdtek megjelenni az Egyesült Államokban. Az úttörõ munka 1975-ben az EDI szállítási szabványfejlesztésével vette kezdetét (TDCC – Szállítási Adatokat Koordináló Bizottság). Számos más szab-ványt a banki, biztosítási és autóipari szektorban fejlesztettek ki.

Több európai ország az EDI üzenetszabvánnyal a ’70-es évek elején kezdett dolgozni a kiske-reskedelemben és az elosztási szektorban. Svédországban már 1972-ben kifejlesztették a DAKOMszabványt. Hasonló tevékenységek történtek 1974-ben Franciaországban (GENCOD), 1977-benNémetországban (SEDAS számla), 1979-ben pedig az Egyesült Királyságban (TRADACOMS). Máságazati tevékenységek is indultak, pl. az autóipariban az ODETT, a légi forgalom számára az IATAés a banki szektorban a SWIFT.

A GS1 még 1987-ben, az EDIFACT szabvány elfogadásával egy idõben határozta el egy nemzet-közi EDI szabvány kifejlesztését. Az EDIFACT szabványok általános jellegûek és dinamikusak; azüzenetek építõelemeit tartalmazzák (szegmensek, összetett adatelemek, adatelemek és kódok).

„A” cég informatikai

rendszere

„B” cég informatikai

rendszere

EDIkonverter

EDIkonverter

A KLASSZIKUS EDI ALKOTÓELEMEI

Kommunikáció

40. ábra

107


Az EDIFACT definiálja továbbá az elektronikus adatcserében szükséges szabványos üzenettípu-sokat, megadva azok felépítését. Nem adja meg azonban az üzeneten belül a szegmensek adat-elemeinek pontos kitöltési módját, ezen a téren teljesen szabad kezet adva az üzenet felhaszná-lójának. Az EDIFACT szabványüzenetek továbbá meglehetõsen összetettek és bonyolultak, funk-ciókkal túlterheltek, a gyakorlati életben nehezen alkalmazhatók. Épp ezért az EDIFACT üzenete-ket ki kellett egészíteni a felhasználóknak szánt kitöltési útmutatásokkal. Ezen útmutatások meg-tervezésénél fontos szempont volt a könnyû használhatóság, valamint a felek és a kereskedelmitételek (termékek, szolgáltatások) egyértelmû azonosítása. Mivel az egyértelmû termékazonosí-tás terén a GS1 szabványok elfogadottak és általánosnak voltak mondhatók, célszerûnek tûnt egyGS1 azonosítási rendszeren és kódokon alapuló kitöltési utasításrendszer megalkotása, amely ké-sõbb EANCOM néven vált ismertté.

1983-ban az Egyesült Királyság nemzetközi kereskedelmi lehetõségeket kutató szervezete, aSITPRO és a Brit Szabványügyi Intézet erõfeszítéseket tett egy közös európai és még inkább egynemzetközi szabvány létrehozására. Ekkor terjesztette a Kereskedelmi Adatcsere Szabványt, aTDI-t az Európai Bizottság, majd rövidesen az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága(UN/ECE) elé, amely végül elhatározta, hogy benyújtja a javasolt TDI szabványt a NemzetköziSzabványügyi Szervezet (ISO) felé, azzal, hogy vizsgálják meg az európai és amerikai szabványokegységes fejlesztésének lehetõségét.

A nemzetközi koordináció 1986-ban kezdõdött, és az UN/EDIFACT szintaxis és üzenetfelépí-tés irányelv megalkotásához vezetett, amelyeket az ISO hagyott jóvá 18 hónapos rekordidõalatt 1987-ben, mint ISO 9735.

4.5 NAPJAINK ADATCSERESZABVÁNYAI

A GS1 küldetése az elektronikus kereskedelem területén, hogy kereskedelmi partnerközösségekszámára biztosítsa a B2B üzleti folyamatok elektronikus interoperabilitását. Két hivatalos GS1 e-ke-reskedelmi szabvány létezik, a GS1 EANCOM és a GS1 XML.

– Az EANCOM sokoldalú és kiérlelt megoldás, ami az üzenetek üzleti tartalmát illeti, és teljesség-gel az UN/EDIFACT szabványon alapul. 42 országban mintegy 70 000 tagvállalat használja.

– Az újabb XML technológia nyilvánvaló technikai elõnyöket kínál, és részben megfelel azUN/CEFACT szabványoknak. A GS1 XML széles körben alkalmazott a GS1 hálózati megoldásai-ban, mint a GDSN, a GEPIR vagy az EPCglobal Network.

A RosettaNet a GS1 US (Amerikai Egyesült Államok GS1 Szervezete) szervezete, amely a high-techszektor számára fejleszt XML szabványokat, és az utóbbi idõben más szektorokban is jelentkezikmegoldásaival.

A regionális és nemzeti szabványok nem részei a GS1 rendszernek, de nagyon sok GS1 tagválla-lat alkalmaz nemzeti szabványokat az elektronikus adatcserében, pl. Észak-Amerikában az X12,Nagy-Britanniában a Tradacom, vagy Japánban a JCA.

Az OASIS egy olyan szabványosítási szervezet, amely a számítógépes mûszaki szabványok kifej-lesztésével foglalkozik az elektronikus kommunikáció területén. Ennek a szervezetnek a kebelé-be tartozik az UBL, és néhány ebXML mûszaki szabvány kifejlesztõje is.

A SWIFT a pénzügyi intézményeket látja el globális szabványokkal, hálózatokkal.A TWIST TWIST XML-alapú szabványokkal látja el a pénzügyi ellátási láncot. A gépjármûgyártók számára az eredeti berendezés gyártók (OEM = Original Equipment

Manufacturer) által kidolgozott szabványokat olyan regionális szervezetek alkalmazzák, mint azODETTE/AIAG és a JAMA. A negyedik szervezet a STAR, amely az alkatrészterületen mûködik.

108


4.6 AZ EDI ÉS AZ EDIFACT STRUKTÚRA

Az üzenet feldolgozhatóságának kulcsa annak helyes szintaxisa. Az EDIFACT kétféle – A és B –szintaktikai szintet definiál, amelyek csak a felhasznált karakterkészlet tekintetében különböznekegymástól. Partnerek közötti megegyezés kérdése, hogy az üzenetváltások folyamatában melyi-ket használja a két kommunikáló fél. A karakterkészletnek szerves részét képezik a megkülönböz-tetett szerepû elválasztó (szeparátor) karakterek. Ezek feladata az egyes adatelemek, illetve a kü-lönbözõ szegmensek elválasztása.

Például az A jelû karakterkészletben a szegmenseket „ ' ” (aposztróf), az adatelemeket „+”, azösszetett adatelemek összetevõ adatelemeit pedig „:” karakterek választják el egymástól.

Az EDIFACT üzenet alapvetõ építõelemei az üzenetszegmensek. A tranzankció során küldött üze-neteket és azok lehetséges felépítését a 41. ábra szemlélteti.

ÜZENET

EGYSZERÛADATELEM

ÖSSZETETTADATELEM

EGY LEHETSÉGES ADATCSERE-STRUKTÚRA

41. ábra

ÜZENET

TRANZAKCIÓ

SZEGMENS

ÖSSZETEVÕ ADATELEM

ÖSSZETEVÕADATELEM

ÖSSZETETTADATELEM





EGYSZERÛADATELEM

SZEGMENS

ÖSSZETETTADATELEM

EGYSZERÛADATELEM

109


A különbözõ szegmensek típusuktól függõen különbözõ információkat hordoznak. Egy Dá-tum/Idõpont/Idõszak üzenetszegmens például idõ, ill. idõtartam-információt tartalmaz, míg egyNév és cím szegmens egy személy vagy vállalat nevérõl és helyérõl informál.

Az „UN”-nel kezdõdõ szegmensek szolgálati szegmensek. Ezek képzik az EDIFACT üzenetekheza borítékot vagy „csomagolást”, és „hordozzák” a szolgálati információt.

A felhasználói szegmensek tartalmazzák magát a közvetíteni kívánt információt, minden üze-nettípusnál a hozzárendelt formátumban.

Az adatcsere a következõ szegmensekbõl áll:

Megnevezés Címke StátuszSzolgálati szegmens UNA feltételesAdatcserenyitó szegmens UNB kötelezõCsoportnyitó szegmens UNG feltételesÜzenetnyitó szegmens UNH kötelezõ

Használói szegmens igény szerint

Üzenetzáró szegmens UNT kötelezõCsoportzáró szegmens UNE feltételesAdatcserezáró szegmens UNZ kötelezõ

Minden szegmensnek megvan az üzenetben a saját helye a használói szegmensek sorában, elõ-fordulhatnak az üzenet bármelyik szakaszában, amelyek a következõk lehetnek:– bevezetõ szakasz – Az ebben a szakaszban megjelenõ szegmensek az üzenet egészére vonat-

koznak;– részletezõ szakasz – Az ebben a szakaszban megjelenõ szegmensek csak az adott részletre vo-

natkoznak;– összegzõ szakasz – Ebben a szakaszban csak összegzõ vagy ellenõrzõ szegmensek jelenhetnek

meg. Például a számla teljes összege, rendelés sorainak száma stb.

Ugyanaz a szegmens az üzenet több szakaszában is elõfordulhat, és többször is megjelenhet egyszakaszon belül. Néhány szegmens többször is ismételhetõ. A státuszuk – kötelezõ vagy feltéte-les – és az ismételhetõségük száma a szegmensleírásokban megtalálható. Az üzeneten belül afunkcionálisan kapcsolódó szegmensek különleges csoportja ismételhetõ, ezeket szegmenscso-portnak hívják. Egy szegmenscsoport beépülhet egy másik szegmenscsoportba is.Egy szegmens az alábbi részekbõl áll:– szegmenscímke: azonosítja a szegmens típusát; – adatelem elhatároló;– egyszerû, összetett adatelem és annak részei, az összetevõ adatelemek;– szegmenslezáró.

A szegmens elsõ adateleme a szegmenscímke, amelynek feladata a szegmens típusának azono-sítása. Ezt követik az egyszerû, ill. összetett adatelemek, a szegmens típusától függõ számban ésábrázolási módban. Így például egy A szintaktikai szinten leírt SEG nevû szegmens a következõlehet: SEG+DE+DE+CE:CE:CE+DE', ahol DE egyszerû adatelemet, CE pedig összetevõ adatelemetjelöl, a szegmenst pedig aposztróf zárja.

A szegmensek tovább bonthatók adatelemekre – ezek határozzák meg lényegében a szeg-mens tartalmát. Az adatelemek lehetnek tovább nem bontható egyszerû adatelemek vagyösszetevõ adatelemekbõl álló összetett adatelemek.

Egy adatelem lehet fix vagy változó hosszúságú. Az összetett adatelemek több, logikailagösszetartozó adatelembõl állnak. Ezeket összetevõ adatelemeknek nevezzük.

Egy adatelemet minõsíthet egy másik adatelem, amelynek az értéke kóddal van kifejezve,amely speciális jelentést ad az adatnak. A minõsítõ adatelem értéke egy kód, amelyhez egyezte-tett kódkészletet kell használni.

110


A szegmensek és adatelemek ábrázolási szabályait a vonatkozó szegmensnévtár írja elõ. Az adat-elemek ábrázolási módja lehet alfabetikus – csak betûkbõl álló, alfanumerikus – betûkbõl ésszámjegyekbõl álló, vagy numerikus – csak számjegyekbõl álló (mindhárom fajta tartalmazhatmég speciális, ill. vezérlõ karaktereket). Az EDIFACT ezenkívül az egyes szegmensek adott adat-elemeire definiálja azok maximális vagy kötelezõ hosszát. Például egy maximálisan négy alfanu-merikus karakterbõl álló adattag ábrázolhatóságát an..4 jelöli, míg egy kötelezõen 13 számból ál-ló numerikus adattagét n13.

Az egyes üzenetszegmensekre, azok minden adatelemére és az összetett adatelemek összetevõadatelemeire az EDIFACT meghatározza a kitöltés szükségességét. Ha az adott adatelemet köte-lezõ feltüntetni az adatszegmensben, akkor M-mel (mandatory) kell jelöli, ha az adatelem választ-ható, akkor azt C (conditional) jelöli.

Mind a szegmensekre, mind az adatelemekre ismétlési instrukciók írhatók elõ. Az ismétlés szá-mát a szegmens, illetve az egyes adatelemek ábrázolási elõírása után álló számból olvashatjuk ki:egy M3-mal jelzett szegmens kötelezõ, és háromszor meg kell ismételni, míg egy C5 jelû adat-elem választható – akár el is hagyhatjuk, de legfeljebb csak ötször ismételhetjük.

Lehetséges továbbá egy szegmensbe egy vagy több másik szegmens beágyazása is, ha az üze-net funkciójának megfelelõ logikus felépítés úgy kívánja.

Egy szegmensen belül az adatot annak pozíciója azonosítja. Épp ezért a (választható) adatelemekelhagyásának, ill. nem maximális számú ismétlésének tényét az üzenetben közölni kell: ezt a meg-felelõ szeparátor karakterek kellõ számú egymás után írásával tehetjük meg. Amennyiben olyan vá-lasztható adatelemet hagyunk el, amelyet nem követ több adatelem, vagy követ, de azok szinténválaszthatóak, és azokat sem kívánjuk feltüntetni az üzenetben sem, akkor a szegmenst csonkíthat-juk (ugyanez a csonkítási szabály igaz az összetett adatelemek összetevõ adatelemeire). (6. táblázat)

Egy-egy üzenet tervezésekor meg kell vizsgálni, hogy milyen adatokat lehet, illetve kell közölni amásik féllel, és ennek alapján kell összeválogatni a megfelelõ szegmenseket. A szegmensek egy-más utáni sorba állítása önmagában még nem elegendõ: az üzenet funkciójának megfelelõenszükség esetén bizonyos egymást követõ szegmenseket célszerû (illetve a feladattól függõenszükséges lehet) csoportokba foglalni. A szegmenscsoportokra szintén megadhatóak szükséges-ségi és ismétlési elõírások.

Ha például egy üzenetben többek között egy termék csomagolásának módját, a csomagméreteit és kezelési utasításait szeretnénk megadni, mivel ezeket az információkat különbözõEDIFACT szegmensek írják le, célszerû õket csoportba foglalni, amelyben a szegmensek értelem-szerûen követik egymást – azaz elõször a csomagolás módját leíró szegmens, majd egy mérete-ket megadó, végül egy kezelési utasításokról informáló szegmens következik. Így a második –méreteket leíró – szegmens értelemszerûen a csomagoláshoz kapcsolódik.

4.7 EANCOM ÜZENETEK

Az EANCOM üzenetek a megfelelõ EDIFACT üzenet lehetõ legegyszerûbb alkészletét tartalmaz-zák, amelyek alkalmasak EDI üzleti tranzakciókra. Az EDIFACT üzenetek alkészletezése mindazo-kat a választható (opcionális) elemeket érinti, amelyeket az EDIFACT üzenetekbe azért terveztek,hogy specifikus, ill. különleges üzleti igényeket elégítsenek ki. Az EANCOM alkészletbe csak azüzeneten belüli kötelezõ elemek és azok a szabadon választhatók kerülnek be, amelyek az egye-di üzleti életben nélkülözhetetlenek. Az EANCOM üzenet használatához az alkészletekben azegyedi (az üzenetbeli újabb elõfordulásukkor megkülönböztetett, egyébként azonos nevû) szeg-mensek, adatelemek és vonatkozó kódértékek meghatározásával részletes megjegyzéseket ésmagyarázatokat dolgoztak ki.

AZ EANCOM fõ erõssége az, hogy az összetevõk közül csak egy a széles körû GS1 eszköztárból,amely a GS1 termékszámozást, helyazonosító kódolást és vonalkódolási szabványokat tartal-mazza. Ezek a szabványok vagy technológiák, amikor EDI-vel kombinálják õket, eszközt nyújtanakegy jól megtervezett, teljesítõképes rendszer számára, az adatok egyértelmû és hatékony gyûjté-

111


Sorszám Szegmenscímke Használat Ismételhetõség

1. UNH – üzenetfej M 1Rendeltetése:Vezeti, azonosítja és meghatározza az üzenetet.Adat-elem- Megnevezés Használat Formátum Példa Leírás/Kódértékcímke

A küldõ egyedi üzenethivatkozása.Az üzenetek sorozatszáma

0062 Üzenet hivatkozási szám M an..14 987654 az adatcserében. Az UNT 0062 adat-eleme ugyanezt az értéket fogja kapni. A küldõ generálja.

S009 Üzenetazonosító M -- -- --

0065 Üzenettípus azonosító M an..6 INVOICINVOIC = számla-

üzenetD = Draft

0052 Üzenettípus verziószám M an..3 D version/UN/EDIFACT Directory

0054 Üzenettípus kiadási szám M an..3 96A96A = Release 1996 – AUN = UN/CEFACT

0051 Karbantartó szervezet M an..2 UNEAN008 = EAN version control number (EAN Code) Jelöli, hogy az üzenet az UNSM

0057 Társszervezet kód R an..6 EAN008számla EANCOM 008 verziója.

Megjegyzés/függõségi leírások:A 0065, 0052, 0054 és a 0051 adatelemek jelölik, hogy az üzenet UNSM számla, amely D.96A szabványon alapul az ENSZ felügyelete alatt.Példa:UNH+987654+INVOIC:D:96A:UN:EAN008'

6. táblázat: Az UNH szegmens és adatelemeinek felépítése, meghatározása

112


sére, feldolgozására és kommunikációjára. Az EANCOM üzeneteket arra tervezték, hogy ezen ösz-szekapcsolt szabványok teljes elõnyét kihasználják és maximális hatékonyságot és hasznot nyúj-tanak a felhasználónak.

Az EANCOM szabványban alkalmazható üzeneteket négy különbözõ osztályba lehet sorolni(42. ábra):– törzsadatüzenetek;– kereskedelmi üzenetek;– jelentési és tervezési üzenetek;– egyéb üzenetek.

Az EANCOM szabványos üzenetekben a partnerek és a termékek azonosítása GS1 azonosító kul-csokkal történik. Az EANCOM üzenetek listáját a 3. számú függelék tartalmazza.

4.7.1 Törzsadatüzenetek

A partner- és terméktörzsadatok cseréje és nyilvántartása elõfeltétele a tényleges kereskedelmitranzakciók lebonyolításának. A tranzakció üzenetek cseréjét megelõzõen biztosítani kell, hogy apartnerek megfelelõ minõségû törzsadatokkal rendelkezzenek, ellenkezõ esetben az elektroni-kus kereskedelem felgyorsítja a rossz adatok továbbítását a rendszerekbe. A törzsadatok továb-bítására alkalmazott EANCOM üzenetek és azok információs folyamatait a 43. ábra tartalmazza.

EANCOM ÜZENETCSOPORTOK ÉS INFORMÁCIÓS FOLYAMATAIK

42. ábra

Fuvarozó/szállítmányozó/logisztikai szolgáltató

Bank

Vevõ Szállító

Pénzügyi üzenetek

Pénzügyi üzenetekSzállítási üzenetek

Kereskedelmi üzenetek

Szállítási üzenetek Pénzügyi üzenetek

EANCOM TÖRZSADATÜZENETEK ÉS INFORMÁCIÓS FOLYAMATAIK

43. ábra

SZÁLLÍTÓ VEVÕ

Partnerinformáció (PARTIN)

Termékinformáció-kérés (PROINQ)

Ár/értékesítési katalógus (PRICAT)

Termékadat (PRODAT)

113


4.7.2 Kereskedelmi üzenetek

A kereskedelmi ügyletek a rendeléssel kezdõdnek és az utalványozási-értesítési üzenetekkel vég-zõdnek, a kereskedelmi folyamat logikus menetét követve, ideértve a szállítási és a pénzügyi üzene-teket is. Az egyes szereplõk között zajló üzenettípusokat és azok irányát a 44., 45. ábra mutatja be.

Szállítási üzenetek

EANCOM KERESKEDELMI ÜZENETEK ÉS INFORMÁCIÓS FOLYAMATAIK

44. ábra

SZÁLLÍTÓ VEVÕ

Ajánlatkérés (REQOTE)

Ajánlat (QUOTES)

Megrendelésmódosítás (ORDCHG)

Megrendelés (ORDERS)

Megrendelésvisszaigazolás (ORDRSP)

VEVÕ/SZÁLLÍTÓ

FUVAROZÓ

Foglalás (IFTMBF)

Foglalás-visszaigazolás (IFTMBC)

Szállítási utasítás (IFTMIN)

Továbbítási és konszolidációs összegzés (IFCSUM)

Megrendelés-visszaigazolás (ORDRSP)

Megrendelés-visszaigazolás (ORDRSP)

VEVÕ/SZÁLLÍTÓ

LOGISZTIKAISZOLGÁL-

TATÓ

Teheráru/áru kezelés és mozgatás (HANMOV)

Feladási utasítás (INSDES)

SZÁLLÍTÓ VEVÕ

Feladási értesítés (DESADV)

Átvételi értesítés (RECADV)

SZÁLLÍTÓ VEVÕ

Megrendelés státusz információkérés (OSTENQ)

Megrendelés státusz jelentés (OSTRPT)

Visszaküldési utasítás (RETINS)

Visszaküldési értesítés (RETANN)

A 4. függelékben egy Feladási értesítés (DESADV) üzenet példa található.

114


4.7.3 Jelentési és tervezési üzenetek

A jelentési és tervezési üzeneteket a kereskedelmi partnerek informálására használják a kereske-delmi tevékenységeknél, vagy a jövõbeni igények tervezésénél, egyszerûsítve ezzel a kereskedel-mi folyamatot, például: ütemezett szállítások és az ehhez igazodó ütemezett, többszörös fizetésiüzenetek. (46. ábra)

4.7.4 Általános üzenetek

Az általános üzenetek csoportja olyan üzeneteket tartalmaz, amelyek kiegészítõ információkmegadására alkalmasak. Ezek listáját szintén a 3. függelék tartalmazza.

EANCOM PÉNZÜGYI ÜZENETEK ÉS INFORMÁCIÓS FOLYAMATAIK

BANK

Átutalási értesítés (REMADV)

Kereskedelmi vita (COMDIS)

Kereskedelmi számla összesítés (COACSU)

Többszörös fizetési rendelvény (PAYMUL)

VEVÕ

SZÁLLÍTÓ

Számla (INVOIC)

Adóellenõrzés (TAXCON)

45. ábra

115


EANCOM JELENTÉSI, ILLETVE TERVEZÉSI ÜZENETEK ÉS INFORMÁCIÓS FOLYAMATAIK

SZÁLLÍTÓ VEVÕ

Szállítási ütemezés (DELFOR)

Értékesítési jelentés (SLSRPT)

Leltárkészlet jelentés (INVRPT)

Szintaxis és szolgáltatási jelentés (CONTRL)

Értékesítési elõrejelzés (SLSFCT)

VEVÕBANKJA

VEVÕ

SZÁLLÍTÓBANKJA

SZÁLLÍTÓ

Többszörös terhelési értesítés (DEBMUL)

46. ábra

Többszörös jóváírási értesítés (CREMUL)

116


5. A termékinformáció és az információ minõségének szerepe a nyomon követésben

A nyomon követés gyakorlati megvalósítása azt jelenti, hogy információt, adatot gyûjtünk éskommunikálunk egyrészt arról az egységrõl, termékrõl, tárgyról, amelyet nyomon követünk, más-részt a hozzá kapcsolódó helyekrõl, partnerekrõl.

Ehhez a megfelelõ – az elõzõ fejezetekben ismertetett – azonosításokat követõen meg kell hatá-rozni azoknak az adatoknak a körét, amelyekre az üzleti folyamatban részt vevõknek szükségükvan az adott termékrõl, illetve üzleti partnerrõl. A mindennapos kereskedelmi tevékenységek so-rán ezen túlmenõen az adatok minõsége is nagy jelentõséggel bír, hiszen az is fennakadást okoz,ha nincs adat arról, hogy hova kell küldeni egy adott árut, de a rossz helyre küldött áru is költség-növelõ tényezõvé válik az adminisztráció és a szállítás tekintetében, illetve minõségcsökkentõ té-nyezõ a polcon való elérhetõségre és így a vevõkiszolgálásra vonatkozóan.

Annak érdekében, hogy az információáramlás valóban kövesse az áru mozgását, a kereskedel-mi partnerek együttmûködésére van szükség, azaz az áru átadásával egyidejûleg, de még inkábbazt megelõzõen az áruhoz kapcsolódó információt is át kell adni, illetve biztosítani kell, hogy a ke-reskedelmi partnerek rendelkezésére álló adatok folyamatosan összhangban legyenek.

A jó minõségû adatok biztosításához át kell tekinteni:– a rendelkezésre álló, illetve karbantartott adattartalom megfelel-e a belsõ és külsõ adatigénynek;– az információáramlás, illetve adatkezelés belsõ folyamatait;– az információáramlás külsõ folyamatait.

A gyakorlatban lehetõség van bármilyen termékadat nyilvántartására, sõt a szabványok lehetõvéis teszik több száz termékadat partnerek közötti kommunikációját. Ugyanakkor az adatkészletmeghatározása során figyelembe kell venni az üzleti élet igényeit, és a jogszabályi környezetet ismindig szem elõtt tartva a „szükséges és elégséges” elvet.

5.1 AZ INFORMÁCIÓÁRAMLÁS, ILLETVE AZ ADATKEZELÉS BELSÕ FOLYAMATAI

Az adatáramlás áttekintése során meg kell határozni az adatbevitel, adatmódosítás és adatküldéskritikus pontjait és azt, hogy milyen módosításokat kell ezekhez rendelni a megfelelõ adatminõ-ség biztosítása érdekében. Az elrendelt módosítások hatásának vizsgálatához pedig ellenõrzésimutatókat kell meghatározni. Ezekkel lehet nyomon követni azt, hogy a módosított folyamattalelérhetõ-e az elvárt eredmény. Például, ha új szabályozást vezet be az adatbevitel lépéseire egyvállalkozás, akkor ellenõrizni kell, hogy az valóban jobb adatminõséget eredményez-e.A belsõ folyamatok áttekintése során meg kell vizsgálni, hogy:– ki, mikor, milyen rendszerbe visz fel új adatokat, illetve honnan érkeznek adatok a rendszerbe;– ki, mikor, milyen rendszerben módosíthat, illetve törölhet adatokat;– ki, mikor, milyen rendszerbõl küldhet adatokat.

117


A gyenge minõségû termékinformáció csökkenti a belsõ folyamatok hatékonyságát, és negatí-van hat a vásárlói kapcsolatokra – aláásva ezzel az együttmûködési programokat.

A gyártók által vásárlóikkal megosztott termékadatok többségéhez egyértelmû ipari szabvá-nyok és alkalmazásba vételi elõírások tartoznak. A gyártók nagy része ismeri ezeket a szabványo-kat, és általánosságban úgy véli, hogy megfelelõen alkalmazza õket. Ha egy adat rossz, az jelen-tõs hatékonyságcsökkenéssel és többletköltséggel jár együtt. Egyes becslések szerint az így ke-letkezõ többletköltségek az eladás 0,1–0,5%-át teszik ki.

A GS1 kidolgozta az Adatminõségi protokollt (DQP – Data Quality Protocol), amely számosolyan mûködési alapelvet és információs szabványt fektet le, amely a vásárlóknak szolgáltatotttermékinformációk fenntartható, minõségbeli fejlesztését célozza meg. A vásárlók egyre növek-võ termékinformáció iránti igénye valóságos katalizátorként helyezi középpontba és látja el álta-lános fejlesztésekkel a cégen belüli információkezelési programokat.

Az Adatminõségi protokoll egyik fõ jellemvonása az a hangsúly, melyet a magas színvonalúadatminõség fenntartásakor a belsõinformáció-kezelési folyamatok és szervezeti struktúrák je-lentõségéhez hozzátesz. Tulajdonképpen az ISO-minõsítéshez hasonló megközelítésrõl van szó:a „fenntartható adatminõség” minõsítésre pályázó vállalatnak bizonyítania kell, hogy rendelkezikaz információ megfelelõ kezeléséhez szükséges belsõ képességgel, majd – egy fizikai mintavéte-lezést követõen – azt is, hogy helyes a birtokában lévõ információ.

5.1.1 Adatminõségi problémák

A vállalkozásoknál leggyakrabban az alábbi adatminõségi problémák fordulnak elõ:A termékazonosítás területén például gyakran elõfordul, hogy nem rendelnek új GTIN-t a meg-

változott termékhez, holott a termék megfelel egy új GTIN-kiadás kritériumainak. Ennek többekközött az lehet az oka, hogy a kiskereskedõ az adminisztrációs költségek csökkentését szeretné,vagy az új GTIN szám esetén újra kiskereskedõi belistázási díj jelentkezne.

A manuálisan vagy adattérképezõ alkalmazásokon keresztül hozzáadott termékklasszifikációskódoknak köszönhetõen több mint valószínû, hogy néhány terméket hibás besorolással tesz-nek közzé.

A termék leírását – a helyi szabályoknak megfelelõen – gyakran az adott helyi nyelven, manu-álisan hozzák létre. Ez – a regionális és globális termékbeszerzéssel együtt – a különbözõ rend-szerekben ugyanazon termék leírásainak és nyelvének összezavarodásához vezethet, illetve atöbbnyelvû környezetben a helyi nyelvû támogatás megszûnését okozhatja.

A termék méreteinek megadásakor gyakran felcserélik a mélységet a szélességgel, vagy köny-nyen hiba csúszhat a manuális adatrögzítés során a számok megadásakor (pl. 100 v. 1000), degyakori probléma a nem megfelelõ mértékegységek alkalmazása is.

A termékhierarchia adatok megadásánál tipikus hibának számít az egymásba épülõ mennyisé-gek téves rögzítése, vagy az, hogy a megváltoztatott magasabb csomagolási szint adatainak fris-sítése elmarad.

5.1.2 Vállalati adatkezelési alapelvek

Nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van olyan adatkezelési irányelvek kidolgozására, amelyek alkal-mazásba vétele nélkülözhetetlen a hatékony információkezelés megvalósításához.

A vállalkozásoknak megfelelõ szintû – globális, regionális, lokális – szabályozásokat kell kidolgoz-niuk, vagy már meglévõ ajánlásokat alkalmazásba venniük, amelyek:

– rögzítik az adott szint adatkezelési irányelveitAz adatminõségi ügyek többsége a Fogyasztói termékadat (CFPD – Customer Facing ProductData) szervezeten belüli kezelésének módjával kapcsolatos. Egy – a CFPD-kezelésre vonatkozó –egyértelmû regionális irányelv létrehozása strukturált tervet teremt és rávilágít a probléma meg-oldására.

118


– azonosítják és dokumentálják az adatkezelésre ható folyamatokat és eljárásokatAnnak biztosítása érdekében, hogy ezek a folyamatok és eljárások támogassák az adatminõ-ségi programot és összhangban álljanak vele, egyértelmûen látni kell, hogy mely folyamatokés eljárások hatnak a CFPD-re.

– kialakítják az adatkezelés folyamatos fejlesztési programjátAz adatminõség leromlásának elkerülése érdekében üzleti fontosságot kell tulajdonítani a fo-lyamatos felülvizsgálatnak és a fejlesztésnek.

– meghatározzák a rendszeres felülvizsgálat alapját és eljárásaitA CFPD programok és eljárások rendszeres felülvizsgálata rámutat a folyamatok hiányosságairaés a program kiegészítésre szoruló részeire.

– auditálási nyomvonalakat alakít ki a termékadatok létrehozására és változtatásáraAz auditálási nyomvonalak az attribútum-tartalomban bekövetkezett változtatások idõalapúrögzítését biztosítják, így megállapíthatóvá válik, hogy egy adott idõpontban milyen információkvoltak elérhetõek a vásárlók számára, és az intézkedések foganatosítása is könnyebbé válik.

A termékadat-tulajdonlási és kezelési szabványok helyi és regionális szinten alkalmazandóak,és kimondják, hogy:

– minden egyes termékadat esetében azonosítani kell az adattulajdonostAz adattulajdonlás egy közös felelõsségi pontot biztosít az adat bejegyzésére, karbantartásáraés a termék-attribútumok pontosságára, valamint az illetékes adattulajdonosok számára bizto-sított – adatminõségi mérésekkel kapcsolatos – visszajelzési lehetõséggel segíti a folyamatosfejlesztési folyamatot.

– minden egyes termékadat esetében azonosítani kell egy árunkénti adatforrást Adatkonfliktusok elkerülése a „folyásirányban” lévõ rendszerek és a szükségtelen adatlekérde-zéseket generáló folyamatokban.A CFPD-kezelés sokkal hatásosabb és hatékonyabb, ha az adat egyazon rendszerben kerül lét-rehozásra és karbantartásra. A nehézségek akkor adódnak, mikor több rendszert használnakugyanazon adat létrehozására.

– a termékadatok az adateredetnél kerülnek azonosításraMinimalizálja a korrekciós intézkedések számát végig a kínálati láncon, ahol várhatóan a korrek-ció költségei és bonyolultsága egyre nõ.

– az adattulajdonos rendszeres idõközönként megerõsíti az adatok helyességétAz adatpontosság pozitív megerõsítése elõsegíti a felülvizsgálatot és a helyességet.

– a fizikai mérések adatminta-vizsgálata rendszeres idõközönként zajlikA régió – a GS1 szabványokkal és ajánlásokkal összhangban – egy eljárást hoz létre és tart fenta fizikaitermék-méréshez és adatgenerálásához. A GS1 szabványok és ajánlások tartalmazzák:• a statisztikai szempontból megfelelõ minta nagyságát;• a termék-attribútumok mérésének metódusait;• a mérõeszközt;• a mérés helyét és körülményeit;• a mérést végzõ személyt;• a mérési adatok rögzítésének metódusait;• a mérés kimeneti formátumát.

Az ágazati szabványok képviselik azt a csoportot, amelyet a vállalkozások tevékenységükhöz kap-csolódóan alkalmazásba vesznek, a vállalat szabványainak tekintendõek, és az alábbiak szerintfoglalhatók össze:

– GTIN számok idevágó GS1 szabványok szerinti képzése és/vagy megváltoztatásaA GTIN-ek számos üzleti fontosságú alkalmazás és folyamat alapját képezik, a raktárkezeléstõlés rendeléstõl kezdve a pénzbefolyásig tartó életcikluson át, egészen az értékesítésig.

– A GS1 Globális termékosztályozás (GPC – Global Product Classification) „brick” kód minden kereske-delmi áruhoz történt kiszabása

119


A Globális adatszinkronizáció (GDS – Global Data Synchronization) megköveteli a GPC „brick” kó-dok használatát, ami lehetõvé teszi a vásárlók számára, hogy szûkebb – követelményeiknekmegfelelõ – kategóriákban végezhessenek GDS-kereséseket.

– Az adateredetiség, felülvizsgálat vagy auditálás érdekében végzett fizikai termékvizsgálat a GS1csomagolásmérési szabályok (GS1 Package Measurement Rules) szerint A termék – vásárlók felé közölt – fizikai vonatkozású adatminõségének (méret, súly stb.) bizto-sítása érdekében.További belsõ elõnyök is nyerhetõek a fejlett méret- és súlyadatokon keresztül, beleértve a rak-tárnyilvántartás és szállítási hasznosítás.

– A CFPD-re hatással levõ információkezelési folyamatok és eljárások igazítása a GS1 AdatminõségiprotokollhozA folyamatra épülõ certifikációs minõségszabvány a – gyártó kínálati láncát jelentõs költség-gel és bonyolultsággal megterhelõ – mérési szolgáltatások helyett sokkal inkább elõsegíthetia fenntartható fejlõdést. Ráadásul a kiskereskedõi követeléseknél iparilag elfogadott állandó-ságot biztosít.

– Kereskedelmi áru leírásaA kereskedelmi áru leírása egy megalapozott, állandó, iparilag elismert eljárás a termékek leírá-sára, valamint egyike annak a négy kötelezõ attribútumnak, amely a globális adatszinkronizá-ciós folyamat részeként a GTIN-hez tartozó adathalmazok egyedi azonosítására szolgál.Az országokon átívelõ termékadat-harmonizáció csökkenti a bejegyzések többszöri, illetveugyanazon termék több különbözõ leírással történõ rögzítésének kockázatát.

5.1.3 Az adatminõség fõ teljesítménymutatója (KPI = Key Performance Indicator)

Az adatminõségi KPI egy nagyon egyszerû mérték, amely folyamatosan lehetõvé teszi a vállalatszámára az adatminõségben bekövetkezett fejlesztések nyomon követését.

Az adatminõség egy adatrekord szintjén kerül kiszámításra (ahol az adatrekord egyetlen GTIN-rõl tartalmaz termékinformációt) minden attribútum számára, ami egyenlõ fontosságot biztosítaz adatrekordban minden – hatókörbe tartozó – attribútumnak.

Az adatminõség ugyanakkora súlyt fektet egy rekord teljességére (minden attribútum tartal-maz értékeket) és helyességére (minden egyes attribútumban szereplõ érték helyes).

A KPI százalékban a következõk szerint számítandó:

A hiányzó vagy helytelen adatot nem tartalmazó termékrekordok számaAdatminõség =

az összes mért termékrekord száma

Így például 200 termékadatrekord esetében mért 70%-os adatminõségi KPI azt jelzi, hogy 60termékadatrekordból legalább egy hiányzó vagy rossz értéket tartalmazott.

Nem kerül súlyozásra az egyik vagy a másik adatrekord fontossága (például az eladási mutatóalapján), így az adatminõséget egyszerû összeadással lehet összegezni, adatrekordonként, egé-szen a lokális, regionális vagy globális szintig.

A folyamatos munkamenet olyan regionális és helyi rendszerekben hajtható végre, melyek auto-matikusan mérik a termékadat-rekordok teljességét, és – megadott paramétereken belül – a ter-mékadatrekord attribútum-értékek helyességét is. A meghatározott paraméterek – amelyekalapján az adat helyességének mérése történik – a szintaktika és logika szabályaira épülnek. Ígypéldául egy termék dobozának magassága:– pozitív egész és;– 5 és 100 cm közötti szám;– ugyanakkora vagy nagyobb, mint a hozzá tartozó fogyasztói egység magassága;– kisebb, mint a hozzá tartozó raklap magassága.

120


Bár a végadat felhasználható irányadó adatminõségi mérésként, azonban nem adhat valós adat-minõségi mérést, mivel egy attribútum-érték úgy is átmehet az érvényességi teszten, hogy hely-telen marad.

Tegyük fel, hogy – a fenti példánál maradva – a doboz magasságát jelölõ adatrekord értéke12 cm-rel kerül listázásra, ami ugyan megfelel az érvényességi szabályoknak, azonban a vizsgá-latkor a doboz valódi magassága 15 cm-nek bizonyul.

A valódi adatminõség kiszámításához egy teljes fizikai – minden termékre kiterjedõ – auditálásszükséges, melyet egy – a termékadatrekordokkal történõ – összehasonlítás követ.

Az így létrejövõ eredménylistának a következõket kell tartalmaznia minden kereskedelmi part-nerre és minden kereskedelmi egységre vonatkozóan:– a mérésben részt vett összes rekord számát;– a hiányzó vagy helytelen adatokat (automatikus mérés alapján) nem tartalmazó összes termék-

rekord számát;– a vizsgált fogyasztó és kereskedelmi egységek számát;– a vizsgálatot követõen helytelennek vagy hiányosnak mutatkozott fogyasztói és kereskedelmi

egységek számát.

5.2. AZ ADATKOMMUNIKÁCIÓ KÜLSÕ FOLYAMATAI – ADATSZINKRONIZÁCIÓ

Az elektronikus üzenetek – például a rendelés, a rendelés visszaigazolása, a feladási értesítés, aszámlázás stb. – alkalmazása elõtt feltétlenül meg kell oldani, hogy az adatbázisokban megfelelõminõségû, pontos termékadatok szerepeljenek. Ha ez nem így történik, akkor az elektronikusüzenetek a pontatlan, hibás adatok továbbítását gyorsítják fel, ráadásul az elektronikus kereske-delem által elérhetõ megtakarításokat a hibák javítására kell fordítani. Ezért a partnerek közöttitörzsadat-harmonizációnak meg kell elõznie az elektronikus kereskedelmi megoldások alkalma-zásba vételét.

A törzsadatok harmonizációja azt jelenti, hogy a kereskedelmi partnerek megállapodnak egy adotttermékre vonatkozó adatok halmazáról, azok meghatározásának vagy mérésének módjáról, eztkövetõen adatbázisaikban ugyanazokat az adatokat tartják nyilván ugyanarról a termékrõl.

Képzeljük el, hogy mi, mint gyártók vagy kereskedõk, képesek vagyunk folyamatosan egyeztet-ni a termékekre, helyekre és eljárásokra vonatkozó adatainkat partnereinkkel. Képzeljük el, hogyegyszerûbb, gyorsabb és pontosabb tranzakciók segítik az adatok kommunikációját az ellátásilánc egészén, lehetõvé téve, hogy a megfelelõ mennyiségû áru a megfelelõ idõben a megfelelõhelyen álljon rendelkezésre.

Az internetalapú globális adatszinkronizációs hálózat minõsített adatbankokat kapcsol ösz-sze. A globális regisztráció feladata, hogy a termékek egyedi azonosító kulcsait tárolja, ennekalapján megmutassa, hogy melyik forrásadatbankban található a termék teljes információkészle-te, valamint, hogy továbbítsa a fogadó adatbankok megkereséseit a forrásadatbankokhoz. Természetesen a globális adatszinkronizáció alkalmazásba vételéhez szükség van egy hálózatra:ez az, amit Globális adatszinkronizációs hálózatnak (GDSN) nevezünk.

5.2.1 A GDSN alkotóelemei

Egy kereskedelmi kapcsolatban az elsõ néhány dolog, amit meg kell határozni, az az, hogy KI,HOL, MI-vel és MELYIK piacon kereskedik. A GS1 az azonosító kulcsokat, a Globális helyazonosítószámot (GLN) és a Globális kereskedelemi áruazonosító számot (GTIN) fejlesztette ki a kérdésekmegválaszolására.

121


Az azonosító kulcsok önmagukban nem nyújtanak elegendõ információt, ezért ki kell egészíteniezeket leíró tulajdonságokkal, mint például termék vagy hely (partner) leírása, áradatok, méret-adatok, csomagolási adatok, név, cím stb.

Ezeket az üzleti kapcsolatokat támogató, szabványosított jellemzõket törzsadatnak (mindenkereskedelmi egységre vonatkoztatható, mint pl. a GTIN) vagy tranzakciós adatnak (partnerspeci-fikus, pl. a megrendelésben szereplõ rendelt mennyiség) nevezzük, amelyekrõl az I/2.6 fejezetbenmár részletesen szóltunk.

A GDSN szabványaiA GDSN az alábbiak szerint határozta meg az alkalmazandó szabványokat:– azonosítás;– klasszifikáció;– kommunikáció;– attribútumok.

Az azonosítás lehetõségeirõl és megoldásairól könyvünk II/1. fejezetében részletesen szóltunk,míg a klasszifikációs megoldásokról a Globális termékosztályozás (GPC = Global ProductClassification) szól részletesen, amely kiemelt szerepet kap a GDSN-ben. Ez a kód jelöli, hogy a ke-reskedelmi áru milyen típusú termék, és milyen termékcsoporthoz tartozik. A GDSN-ben mindenterméket a GPC-nek megfelelõen kell osztályozni.

A GPC a GS1 által a GDSN-hez választott kötelezõ osztályozási rendszer. A vevõknek és az el-adóknak globálisan egyformán kell csoportosítani a termékeket a hatékony adatszinkronizá-cióhoz és a globális adatszinkronizációs hálózatban a termékkeresés, betekintés és ellenõrzés,valamint a közzététel és az adatkérés megfeleltetéséhez is. Csak a GPC-nek megfelelõen osztályo-zott termékeket regisztrálják a Globális regisztrációban (GR – Global Registry).

A GPC egy szabályokon alapuló, négyszintû osztályozási rendszer termékek csoportosítására,amelynek négy szintje a következõ:– szegmens;– család;– osztály;– brick (attribútumokkal).

A brick azonosít egy összefogó kategóriát, amelybe az azonos célt szolgáló, hasonló formájú ésanyagú, illetve azonos attribútumkészlettel rendelkezõ termékek tartoznak. (47. ábra)

A kommunikációhoz a GS1 két különbözõ összetevõt kínál:– üzleti üzenetszabványt (BMS = Business Message Standard), amely tartalmazza az összes szük-

séges információt az elektronikus üzenetek implementációjához;– XML (Extensible Markup Language) sémát, amely maga az üzenet elektronikus formátumban.

A GDSN üzenetszabványai megtalálhatók az alábbi weboldalon: http://www.gs1.org/services/gsmp/kc/ecom/xml/gdsn_grid.html.

További, a GDSN részét képezõ GS1 rendszer szabványok:– kereskedelmi áru adatmodellje az adatszinkronizációhoz;– katalógus tétel szinkronizáció;– alap partneradatok;– globális validációs szabályok;– szabványattribútumok.

A GS1 szabványok lehetõvé teszik több száz termékattribútum kommunikációját. Ebbõl a készlet-bõl a felhasználói közösségek, kereskedelmi partnerek a saját üzleti igényeikhez és jogszabályikörnyezetükhöz igazítva természetesen szûkebb attribútumlistákat határoznak meg.

122


A magyarországi alkalmazásba vétel elsõdlegesen az ECR (Efficient Custumer Response) Magyar-ország tagvállalatai körében kezdõdött meg, ezért a szervezet keretein belül megalakult egyolyan munkacsoport, amely összefogja és irányítja a partner- és terméktörzsadatok szinkronizá-ciójára irányuló magyarországi kezdeményezéseket. A munkacsoport elsõ feladatai között volt,hogy meghatározza azt az adatigényt, amely jellemzi a hazai piacon meglévõ kereskedelmi kap-csolatokat. Az általuk megjelölt, a termékekhez kapcsolódó törzsadatok listáját az 5 sz. függeléktartalmazza.

Természetesen a szabvány minden termékjellemzõ megadásához meghatározza a kommuniká-ciós szabályokat az alábbiak szerint:– az adat megadása kötelezõ vagy opcionális;– az adatmezõ globális vagy lokális vagy globális/lokális; ez azt jelenti, hogy az adatmezõt csak a

megadott kommunikációban értelmezik;– az adatmezõ többféle értéket is felvehet vagy nem;– az adatmezõ ún. partnerfüggetlen információkat, mint pl. a termék megnevezése, vagy partner-

függõ, azaz csak egy adott kereskedelmi kapcsolatban releváns adatot tartalmaz, mint pl. az ár;– az adatmezõ a termékhierarchia mely szintjén értelmezett;– adatmezõ mérete és típusa.

Ágazati vagy vertikális szegmentáció

Szint Példa

47. ábra

Élelmiszer, italok és dohány

Szegmenstág alcsoportja

Tej, vaj, krém, joghurt, sajt, tojás

és ezek helyettesítõi

Hasonlókategóriák csoportja

Tej és tej-helyettesítõk

Hasonló termékekkategóriája

Tej és tejhelyettesítõk(romlandó)

Szegmens

Család

Osztály

Brick

A GLOBÁLIS TERMÉKOSZTÁLYOZÁS FELÉPÍTÉSE

123


5.2.2 A GDSN fogalma és mûködése

A GDSN alapelvét különbözõ ipari érdekcsoportok dolgozták ki, köztük a GCI (GlobalCommerce Initiative – Globális kereskedelmi kezdeményezés), a GS1 azzal a céllal, hogy támo-gassa a gazdaságot az ellátási lánc tranzakcióinak egyszerûsítésében és költségeinek csökken-tésében. Maga a GDSN: együttmûködõ adatbankok internetalapú, összekapcsolt hálózata és aGS1 Globális regisztráció, amely világszerte biztosítja a cégeknek, hogy szabványosított ésszinkronizált ellátásilánc-adatokat cseréljenek kereskedelmi partnereikkel. A GDSN biztosítja,hogy a kereskedelmi partnerek pontos és világszerte támogatott szabványoknak megfelelõadatokat cseréljenek.

A GDSN szereplõi a következõk:– a kereskedelmi partnerek (szállítók és kereskedõk);– az adatbankok (szolgáltatások, amelyek tárolják és feldolgozzák a kereskedelmi partnerek

adatait);– GS1 Globális regisztráció (világméretû címtár, amely segíti a GDSN közösséget az adatforrások

meghatározásával, és a kereskedelmi partnerek között szervezi a folyamatos szinkronizációskapcsolatokat).

A GDSN egyik fõ elõnye, hogy a kereskedelmi partnerek EGY ponton keresztül csatlakoznak a glo-bális hálózathoz egy általuk kiválasztott, minõsített adatbankon keresztül. Így elkerülhetõ, hogytöbb adatbanknak kelljen elõfizetési díjat fizetni akár ugyanazon a földrajzi egységen belül, akárkülönbözõ földrajzi egységeken keresztül. Ezért a kereskedelmi partnerek csak minõsített adat-bankon keresztül férhetnek hozzá a GS1 Globális regisztrációhoz.

Itt kell megjegyezni, hogy a szállítók és a kereskedõk saját adatbankot is mûködtethetnek éscsatlakoztathatnak a hálózathoz. A GDSN-ben a katalógus elemeit a GTIN, az adatforrás (szállító)GLN-je, valamint a célpiac azonosítja, míg a partnereket a GLN.

A GDSN kritériumrendszere a következõ:– ez a modell az együttmûködõ adatbankok kiterjedt hálózatát támogatja;– a szállítók és a kereskedõk egypontú belépéssel csatlakoznak a GDSN-hez;– a szállítók és a kereskedõk nem rendelkeznek közvetlen hozzáféréssel a GS1 Globális Regisztrá-

cióhoz, csak akkor, ha saját adatbankjukként mûködnek;– a kereskedelmi termékek azonosítása a GTIN, az adatforrás GLN és a célpiac (TM) egyedi kom-

binációjával történik a GDSN-ben;– a partnerek azonosítása GLN-nel történik a GDSN-ben.

Azoknak a szállítóknak és kereskedõknek, akik termék-, hely- (partner-) és árinformáció-szinkro-nizációt akarnak megvalósítani, a következõ öt lépést kell végrehajtaniuk. A teljes folyamatot a48. ábra foglalja össze.

1. lépés: A szállítók elõkészítik belsõ adataikat és rendszereiket, hogy megfeleljenek a GS1 szab-ványoknak (GTIN, GLN, GPC stb.).

2. lépés: A szállítók közzéteszik pontos és szabványos adataikat egy általuk kiválasztott, GS1 általminõsített forrásadatbankban (saját vagy külsõ).

Közzététel

Gyártó 1.Forrásadatbank

Gyártó 2.

Gyártó 3. Forrásadatbank

3. lépés: Az adatbank minden egyes termékrõl (vagy partnerrõl) regisztrálja a szállító által közzé-tett információk egy kisebb alkészletét a GS1 Globális regisztrációnál. A GS1 Globális Re-gisztráció tárolja ezeket az adatokat, és minden termék (vagy partner) adatbankjánakhelyét.

4. lépés: A kereskedõk az általuk választott GS1 minõsítéssel rendelkezõ adatbankon keresztülkeresést kezdeményeznek a GS1 Globális regisztráció felé olyan termék(ek) vagy part-ner(ek) iránt, amely(ek)re elõ akarnak fizetni. Az elõfizetés a GTIN, a GLN, a GPC és/vagya célpiac bármilyen kombinációjával történhet, kivéve a GTIN és a GPC kombinációja,amelyek kölcsönösen kizárják egymást. A GS1 Globális regisztráció azonosítja a keresetttermék(ek) vagy partnerek forrásadatbankjá(ai)t.

5. lépés: A kereskedelmi partnerek saját adatbankjai lebonyolítják az adatcserét. Amint a termék-jellemzõ megváltozik, a szállítók azonnal újra küldik a frissített adatokat az általuk vá-lasztott adatbanknak, és ezzel biztosítják, hogy azok a GDSN-hez csatlakozott kereske-dõk, akik elõfizetõi ennek az adatnak, értesítést kapnak az aktualizált adatokról saját fo-gadó adatbankjukon keresztül.

124


Elõfizetés

Globális regisztráció

Forrásadatbank Fogadó adatbank 1. kiskereskedõ

2. kiskereskedõForrásadatbank Fogadó adatbank

3. kiskereskedõ

Szinkronizáció

Forrásadatbank Fogadó adatbank

Forrásadatbank Fogadó adatbank

Regisztráció

Forrásadatbank Globális regisztráció

Forrásadatbank

125


Adatfeltöltés: Az eladó (adatforrás) termék- és céginformációkat tölt fel az adatbankjába.Adatregisztráció: Az adatok egy kisebb csoportját elküldik a globális regisztráció számára.Elõfizetés: A vevõ (adatfogadó) az adatbankján keresztül elõfizet egy szállíó GLN-jére, egy ter-

mékkategóriára (GPC), egy célpiacra vagy egy GTIN-re, hogy megkapja a vonatkozó ter-mék- és céginformációkat. A globális regisztráció segítségével azonosítják a kért adatokattartalmazó adatbankot és továbbítják neki az elõfizetést.

Adatközzététel: A szállító adatbankja közzéteszi a termék és a cég teljes információkészletét a ve-võ adatbankján keresztül.

Adatfogadás visszaigazolása: A vevõ ezek után küld egy visszaigazolást a szállítónak a vevõ ésa szállító adatbankjain keresztül. Még egyszerûbben: egy elismervényt a szállítónak ar-ról, hogy mit tett a vevõ a tételinformációkkal.

Tekintsük végig a globális adatszinkronizáció alkalmazásba vételéhez vezetõ út tennivalóit!

– Biztosítsuk a felsõ vezetés elkötelezettségét a globális adatszinkronizáció stratégiája iránt, majdkommunikáljuk ezt az elkötelezettséget a cégen belül és a kereskedelmi partnereink felé, ésgondoskodjunk a teljes vállalati struktúra támogatásáról.

– Készítsünk egy reális alapokon nyugvó cégspecifikus üzleti esettanulmányt, és kapcsoljuk telje-sítménymutatókhoz (KPI = Key Performance Indicator). Ennek eléréséhez fel kell mérni:• a jelenlegi üzleti folyamatokat, hogy meg tudjuk fogalmazni az elérhetõ elõnyöket;• a jelenlegi IT kiépítettséget, hogy meg tudjuk határozni a megvalósítás költségeit.

A kitûzött cél szintje fogja meghatározni a beruházások idõbeni eloszlását. Készítsünk projekt-tervet az elkövetkezendõ évekre, és használjunk esettanulmányt a teljesítménymutatók azono-sítására, amelyek segítségével nyomon követhetjük az elért elõnyöket, és fenntarthatjuk a tel-jes folyamat átláthatóságát.

48. ábra

GLOBÁLIS ADATSZINKRONIZÁCIÓS HÁLÓZAT

Forrásadatbank

Forrásadatbank

Fogadó adatbank

Fogadó adatbankGyártó 1.

2. kiskereskedõ

Gyártó 1.

3. kiskereskedõGyártó 1.

1. kiskereskedõ

Globális regisztráció

Egypontú belépés és kilépés

Közzététel

Regisztráció

Elõfizetés

Szinkronizáció

126


– Biztosítsuk, hogy mind cégünk, mind pedig kereskedelmi partnereink adoptálják a GS1 GTIN,GLN, GDD és GPC szabványait. Ez a globális adatszinkronizáció megkezdésének elõfeltétele.

– Tisztítsuk meg belsõ katalógusainkat, és gondoskodjunk arról, hogy képesek vagyunk a GDD-nek megfelelõ struktúrában küldeni és fogadni minden attribútumot a kereskedelmi partnerekfelé, illetve irányukból. Ez egy kritikus lépés, és nem szabad alábecsülni. Már számos tanulmánykimutatta, hogy ez a folyamat néhány hónapot, de akár néhány évet is igénybe vehet.

– Biztosítsuk, hogy belsõ vagy külsõ adatbankunk a GS1 által minõsített, és együtt tud mûködnia GDSN adatbankjaival.

– A „GS1 Globális regisztráció elõfizetési megállapodása” aláírásával fizessünk elõ a GS1 Globálisregisztrációra.

– Kezdjük el a munkát néhány kiemelt termékkel és kevés, kiválasztott kereskedelmi partnerrel,akik stratégiailag fontosak, és elkötelezettek aziránt, hogy a hibátlan és a GS1 rendszer szabvá-nyainak megfelelõ adatok kommunikációjához szükséges fejlesztéseket elvégezzék.

– Indítsunk „pilot” projektet ezekkel a kiválasztott partnerekkel, ellenõrizzük az eredményeket, ésha szükséges, módosítsuk a munkafolyamatot, az eljárást és a technikai megoldást, mielõtt tel-jes körûen elindítjuk a folyamatot.

– Eredményeink megosztásával és üzleti esettanulmányok közzétételével ösztönözhetünk továb-bi kereskedelmi partnereket és cégeket a GDSN-hez történõ csatlakozásra. Ezzel elõsegíthetjük,hogy a gazdaság egyre szélesebb körébõl csatlakozzanak felhasználók a globális adatszinkro-nizációs hálózathoz.

Ha csak kisszámú termék- és partneradatot kell megosztanunk kereskedelmi partnereinkkel, ak-kor az a legvalószínûbb, hogy külsõ adatbankunkat grafikus, webalapú felhasználói felületen ke-resztül fogjuk elérni. Ezek a felületek biztosítják, hogy közvetlenül vigyünk fel adatokat az álta-lunk választott, GS1 által minõsített adatbankba, és automatikusan szinkronizáljunk kereskedel-mi partnereinkkel, amennyiben új adatot adunk meg, módosítunk, illetve termék- vagy partner-adatot törlünk.

5.2.3 A felhasználók elõnyei

Egy esettanulmányban, amelyet a Cap Gemini Ernst & Young végzett a GCI irányító csoportjánakvezetésével, kimutatták, hogy a globális adatszinkronizáció bevezetése és alkalmazása az ellátásilánc költségeinek 1–3 százalékos megtakarításához vezet.

Amint ez már korábban kiderült, a hosszú távú elõnyök még jelentõsebbek, hiszen a globálisadatszinkronizáció alappillére az együttmûködõ üzleti folyamatok nagyarányú alkalmazásba vé-telének, továbbá a rádiófrekvenciás azonosításon (RFID) alapuló EPCglobal Networknek. Az elér-hetõ elõnyök (7. táblázat) áttekintése nyilvánvalóvá teszi, hogy a gyártók és a kereskedõk egyen-lõ mértékben részesülnek az elõnyökbõl. A globális szabványok – mint pl. a GTIN, GLN, GPC ésGDSN – azonban nemcsak a globális vállalatoknak jelentenek elõnyöket. Bármilyen nagyságú üz-leti vállalkozás részesülhet a javuló elérhetõség és a szinkronizálás elõnyeibõl. Az alkalmazásbavétel költségoldalát vizsgálva a GMA-FMI megbízásából A. T. Kearney 2002 novembere és 2003januárja között több esettanulmányt készített, amely kimutatta, hogy a kezdeti beruházások ke-vesebb mint egy év alatt megtérülnek. Még a legnagyobb lehetséges megvalósítási költségekmellett is, és feltételezve, hogy az elõnyök teljes realizálásához öt év szükséges, a befektetés meg-térülése (ROI) minden kereskedelmi partnernél meghaladta az 500%-ot.

127


Vál

lala

tirá

nyí

tás

Kat

egó

ria/

Pro

mó

ció

-m

ened

zsm

ent

Ad

min

iszt

ráci

ós

adat

keze

lés

Log

iszt

ika

G Y Á R T Ó K E R E S K E D Õ

• Egyszerûsített vállalati jelentés (D) • Egyszerûsített vállalati jelentés(D)• Földrajzilag kiterjedt kereskedõi bázis (I) • Lehetõvé teszi a globális beszerzést• IT rendszerek redundanciájának • Vállalati átláthatóság/értékesítési

megszüntetése (I) szinergia (I)• Megosztott szolgáltatások kialakításának • IT rendszerek redundanciájának

lehetõsége (I) megszüntetése (I)• Megosztott szolgáltatások

kialakításának lehetõsége (I)

• Javítja a láthatóságot és • Kevesebb helyi ügynökre/közvetítõrea készletszintû tervezést (I) van szükség (I)

• Terméktovábbítás/a kereskedelmi • Bõvülõ beszállítói kör (I)kihelyezés maximalizálása (I) • Vállalati szinten átlátható

• Csökken a panaszokra/vitákra beszerzési árak (I)fordított idõ (D) • Javítja a láthatóságot és

• Egyszerûsített és emelt szintû kategória a készletszintû tervezést (I)jelentés (D) • Csökken a panaszokra/vitákra fordított

• Rövidebb átfutási idõ idõ (D)a termékbevezetésre (D) • Egyszerûsített és emelt szintû

• Rövidebb átfutási idõ kategóriajelentés (D)a termékpromócióra (D) • Rövidebb átfutási idõ

a termékbevezetésre (D)• Rövidebb átfutási idõ

a termékpromócióra (D)

• Nincs szükség a kereszthivatkozásokat • Egyszerûbb kategória-karbantartás (D)tartalmazó táblázatokra (D) • Nincs szükség a kereszthivatkozásokat

• Kevesebb számlavita (D) tartalmazó táblázatokra (D)• Kevesebb sztornózás (D) • Kevesebb számlavita (D)• Kevesebb kinnlevõség (I) • Kevesebb hibás rendelés (D)• Kevesebb hibás rendelés (D) • Javuló feltöltési arány (I)

• Egyszerûbb rendelés nyomon követés (I) • Hibátlan szállítmányfogadás (D)• Kevesebb visszaszállított áru (D) • Kevesebb visszaszállított áru (D)• Hibátlan megrendelések növekvõ • Kevesebb rendelési hátralék (D)

aránya (D) • Kevesebb felesleges/biztonsági • Kevesebb sürgõsségi rendelés (D) készlet (I)• Pontosabb árufelvétel (D) • Optimalizált helyi feladás (I)• Optimalizált rövid távú tervezés (I)

Forrás: Cap Gemini Ernst & Young

A gyártók és kereskedõk GTIN/GLN/GDS használatából származó elõnyeit foglalja összeez a táblázat. A (D) azt jelöli, hogy az adott elõny közvetlenül (direct) elérhetõ, az (I) pedig azt, hogy közvetett módon (indirect) érhetõ el. A közvetlen elõnyök egyértelmûek, és viszonylag könnyen meghatározható a mértékük.A közvetett elõnyöknek általában nagyobb potenciális értékük van, de nehezebb az értékét mennyiségben kifejezni, és feltételezéssel vagy becsléssel kell megállapítani.

7. táblázat. A gyártói és kereskedõi elõnyök áttekintése

128


Több esettanulmány is rámutat, hogy az adatok megtisztítása és a GTIN, illetve GLN kiadási szab-ványokhoz való illesztése azonnali és lényeges költségmegtakarítást eredményez.

5.2.4 GDSN alkalmazási statisztika

2007 áprilisában a GDSN-ben 11330 regisztrált GLN szerepelt. A hálózatba eddig az idõpontig354 365 elõfizetés (üzenet) érkezett be és ebbõl 244 941 üzenet kapott pozitív választ.Konkrét termékre 2 106 179 elõfizetés érkezett. A hálózatban ekkor 1 372 131 termék teljes attri-bútumkészlete volt elérhetõ.

5.2.5 A GS1 szabványainak összehangolt alkalmazásai

A kereskedelmi partnerek rendszerei közötti folyamatos törzsadat-szinkronizáció/egyeztetés biz-tosítja, hogy ugyanazokat a törzsadatokat tárolja az összes érintett rendszer. Ez a folyamat bizto-sítja a felhasználók számára a globális kereskedelembe való bekapcsolódást, a kereskedelmi part-nerek közötti adatpontosság növelését, és ezáltal az ellátási lánc költségeinek csökkentését.

Fontos megjegyezni, hogy a globális adatszinkronizáció olyan szilárd alapot jelent, amelyreépítkezve az elektronikus együttmûködés minden elõnye elérhetõ és fokozható. (49. ábra) A glo-bális adatszinkronizáció a rádiófrekvenciás azonosításon alapuló EPC-nek is elõfeltétele. Rende-zett, szinkronizált törzsadatok nélkül az EPC és az RFID technológia a hibás információkon alapu-ló tranzakciókat teszi még gyorsabbá.

Nagyon fontos továbbá megjegyezni, hogy nagyobb pénzügyi megtérülés érhetõ el, aminta cégek kiterjesztik az adatszinkronizáció és az együttmûködés körét. (50. ábra) Például az árak-ra, a tételekre vagy a helyekre (partnerekre) vonatkozó információk szinkronizálása továbbiköltségcsökkenést eredményezhet az ellátási láncban. Abból a ténybõl kiindulva, hogy a nemmegfelelõ minõségû megrendelések és a számlalevonások többségének oka a pontatlan árin-formáció, még inkább megállapíthatóak a rendelés minõségével és a számlák egyezõségévelkapcsolatos elõnyök.

A GDSN és az EPCglobal Network, a GS1 portfólió összetevõiként, összehangolt megoldást jelen-tenek a fejlett és együttmûködõ kereskedelem megvalósításában. A GDSN és az adatszinkronizá-ció biztosítja, hogy egy kereskedelmi tételhez kapcsolódó információk (mint pl. méretek, leírások,GTIN, ár) a kereskedelmi partnerek rendszereiben mindig pontosak legyenek. Az EPCglobal háló-zat információt ad a termék hollétérõl az ellátási lánc bármely pontján. A kettõ együtt különösennagy erõt képvisel, és mindez a nyomon követés megvalósítását segíti. (8. táblázat)

Például, az EPCglobal Network segítségével meghatározhatjuk egy borotva helyzetét a szállító ésa kereskedõ között, de ha a borotva méretekre, leírásra vagy árra vonatkozó adatai idõközbenmegváltoztak, akkor a kereskedõ rendszerében nem lesz megtalálható, az áru, ami érkezett.A GDSN adatregisztrációval, szabványmegfelelõséggel és adatszinkronizációval javítja a kereske-delmi tranzakciókhoz kapcsolódó üzleti folyamatokat. Ez növeli az adatok pontosságát és csök-kenti az ellátási lánc költségeit.

Az EPCglobal Network azzal, hogy képessé teszi a kereskedelmi partnereket az elektronikus ter-mékkód adatok begyûjtésére, megosztására és feltárására, javítja az ellátási lánc átláthatóságá-hoz kapcsolódó üzleti folyamatokat. Ez csökkenti az elveszett vagy hiányzó tételekhez, a termék-visszahíváshoz, az utórendelésekhez kapcsolódó költségeket, és lehetõséget biztosít a raktározá-si menedzsment és a leltárkészlet nyomon követés színvonalának emelésére.

129


AZ ELEKTRONIKUS EGYÜTTMÛKÖDÉS LÉPÉSEIA GDS ÉS AZ EPC PÁRHUZAMOS ÚTJA

Elõnyök

3. TételszinkronizálásRaklap, doboz, tétel nyomonkövetés

2. Egyszeri tételregisztráció Egy globális EPC-rendszer

1. Közös adatszabványok Közös EPC-szabványok

7. Együttmûködõ áttekintés és termékfejlesztés

6. Együttmûködõ értékesítés és promóciótervezés

5. Együttmûködõ ellátási lánc irányítás

4. Együttmûködõ tranzakcióirányítás

GDSEPC

Idõ/összetettség foka

49. ábra

AZ ADATSZINKRONIZÁCIÓ ÉS TOVÁBBI EGYÜTTMÛKÖDÉSI KEZDEMÉNYEZÉSEK RELATÍV PÉNZÜGYI ELÕNYEI

50. ábra

Pénzügyielõnyök

Partnerek száma

Az együttmûködési kezdemé-nyezések, mint pl. közös tervezés és elõrejelzés elõnyei.

Árszinkronizáció elõnyei.

Termékszinkronizáció elõnyei.

130


GDSN EPCglobal NETWORK

Üzleti Együttmûködõ elektronikus Ellátási lánc átláthatósága

alkalmazás kereskedelem

Cél Biztosítja az információ minõségét A tételek fizikai mozgatásának a kereskedelmi partnerek között nyomon követhetõségét biztosítja

Adatszinkronizáció és a GS1 Ellátásilánc-történelem rögzítéseElsõdleges szabványmegfelelõség ellenõrzése, eseményekkel és állapotváltozásokkal,

funkció ez az alapja az együttmûködõ lehetõvé téve a valós idejû tranzakció kezelésnek ellátási lánc átláthatóságot

(B2B elektronikus kereskedelem) az interneten keresztül

Információ KI és MIT? HOL és MIKOR?típusa Tétel, ár és partner törzsadatok Tartalomspecifikus információ,

GLN (ki) és GTIN (mit) szerializált EPC számokkal egyedi tételek egyedi azonosítása

8. táblázat. A Globális adatszinkronizációs hálózat és az EPCglobal Network összehasonlítása

131

Nyomon követés globális szabványokkal – III. Ágazati nyomon követési megoldások és esettanulmányok

III. Ágazati nyomon követési megoldások és esettanulmányok

Az I. fejezetben áttekintettük a nyomon követés szükségességének okait, jelentõségét, valamintáltalános modelljét, továbbá megismerhettük ezzel kapcsolatban a fogyasztók elvárásait és prio-ritásait is. A II. fejezetben a globális piacon a nyomon követést lehetõvé tevõ nemzetközi szab-ványrendszerrel ismerkedtünk meg, és részletesen szóltunk annak egyes elemeirõl. Az utolsó, III. fejezetben, a nyomon követési kihívások GS1 szabványokkal történõ megoldásaitfogjuk ismertetni azon ágazatok végigtekintésével, amelyeknél a szabvány a nemzetközi gyakor-latban már kétséget kizáróan bizonyított.

132


1. A logisztikai folyamatok, valamint a kiskereskedelmi értékesítési pontok nyomon követési kihívásai és megoldásai

A logisztika az ellátási lánc teljes hosszában biztosítja az optimális árutovábbítást, az áruk fizikaimozgatását és az ezzel összefüggõ információáramlás összekapcsolását, a raktárkészlet hatéko-nyabb kezelését. A logisztika jelen van a termék teljes életciklusa során: a termék megtervezésétõl,a szükséges alapanyagok beszerzésén, a gyártáson át egészen a termék leszállításáig.

1.1 A SZABVÁNYOK SZEREPE A LOGISZTIKAI FOLYAMATOK OPTIMALIZÁLÁSÁBAN

Az automatikus azonosítást és adatcserét biztosító globális szabványok elõsegítik az áruk megbíz-ható, pontos kiszállítását, a raktárkészletek optimalizálását, megkönnyítik az áru beérkeztetését,elhelyezését, kiszállításra történõ elõkészítését, valamint a termékek nyomon követését az ellátásilánc teljes hosszában.

A GS1 szabványrendszeren alapó megoldások alkalmazása a logisztikai folyamatokban egy olyanhatékony logisztikai rendszer kiépítését teszi lehetõvé, amely biztosítja:– az áruk pontos, fizikai nyomon követését; – a viták, peres ügyek számának drasztikus csökkenését, a rendelés, a feladási értesítés és a

számlázás optimális kezelését; – az áru elõkészítéséhez, expedíciójához és fogadásához szükséges idõ jelentõs lerövidülését; – a raktári készletek megbízható és optimális kezelését, nyilvántartását; – az üzleti forgalom növekedését a boltok jobb ellátása révén; – az áruk nyomon követését, így segítve az egyre szigorúbb élelmiszer-biztonsági elõírásoknak

való megfelelést; – a gyors és hatékony (célzott) termékvisszahívást.

1.2 A LOGISZTIKA ÉS FOLYAMATAI A TERMÉK ÉLETÚTJÁN

A logisztikai folyamatok végigkísérik a terméket a gyártástól a végfogyasztóhoz történõ kiskeres-kedelmi értékesítéséig. Az ellátási láncban részt vevõ szereplõket és feladatukat az I/2.3 fejezetbenismerhettük meg. Most ismerjük meg az egyes folyamatokat.

133


Az ellátási lánc során az egymást követõ legfontosabb alaptevékenységek a következõk:– gyártás,– szállítás,– raktározás, komissiózás,– szállítás,– disztribúció.Ismerjük meg részletesen az egyes tevékenységeket, és a hozzájuk tartozó folyamatokat!

1.2.1 Gyártás

A gyártás folyamatait a 1. ábra szemlélteti. A gyártás során az elsõ lépés a termeléshez szükségesalap- és segédanyagok átvétele.

1. ábra

A GYÁRTÁS FOLYAMATAI

Vonalkódok leolvasása

Vonalkódok leolvasás




134


Ennek során:– A szállítási egységek azonosító számainak leolvasásával rögzítik a beérkezés tényét, összevetik

a rendeléssel, majd leigazolják a szállítólevelet. – Rögzítik az alapanyagok és a csomagolóanyagok tételszámát, és fogyaszthatósági vagy

minõségmegõrzési határidejét. – Elhelyezik az alapanyagokat és a csomagolóanyagokat a raktárban. – Készletre veszik az alapanyagokat és csomagolóanyagokat.

Ahogyan az ábrából is kitûnik, az azonosítás szükségessége rögtön a nyersanyag megérkezésekormegjelenik. A nyersanyagokhoz és a csomagolásokhoz, csomagolási összetevõkhöz kapcsolódónyomon követési információkat a beszállító elektronikus kereskedelmi üzenetben már elõre elkül-di vagy papíralapú információtovábbítás során szállítólevélben közli azt az ellátási lánc alapanya-got átvevõ szereplõjével. A raklapnyi terméket SSCC szám azonosítja, kulcsként szolgálva egybena termékhez tartozó további, például mennyiségi, illetve a feldolgozási eljárás paramétereinek(idõ, hõmérséklet, nyomás, higiénia) adataihoz. Az átvétel során a további nyomon követhetõségérdekében az átvétel ideje és a tétel továbbításának helye rögzítésre kerül.

Az ellátási lánc 2. lépése a termék elkészítése, a termelés. A termelés során a felhasznált alap-anyagok azonosító számai (GTIN), a gyártás idõpontja, az alkalmazott berendezések azonosítói(GRAI, GIAI), a gyártás során közremûködõ személyek (GSRN) egy gyártási tételszámhoz kerülnekfelfûzésre az adatbázisban, mely alapján a késõbbiekben a gyártás minden részlete visszakeres-hetõvé válik. Az újonnan létrejövõ termék új GTIN-t kap, amelyet a termék csomagolásán vonal-kóddal megjelenítve (pl.: EAN–13, EAN–8, Adatmátrix), vagy RFID chipbe kódolva is elhelyeznek.A GTIN számhoz rögzítik a gyártás során korábban létrehozott gyártási tételszámot.

Az egységnyi termékeket összecsomagolják magasabb csomagolási egységbe, így például tál-cára helyezik vagy kartonba teszik õket. Ekkor a magasabb csomagolási egységre a nyomon kö-vethetõség érdekében további információk is felkerülnek címkére nyomtatott vonalkóddal fel-tüntetve (általában: GS1–128 jelképrendszerrel), vagy RFID chipre kódolva az információkat. Ezeka további információk a gyártási tételszám és a termék lejárati ideje. A termelés során tehát:– Rögzítik a felhasznált alapanyagok tételszámát. – EAN–13 vonalkóddal feltüntetik a fogyasztói csomagolású termékek GTIN számait. – A fogyasztói csomagolások számára gyártási tételszámot vagy cikkszámot képeznek, és a kész-

termékeknek kialakított tételszámokhoz hozzárendelik a felhasznált alapanyagok tételszámait. – A gyûjtõcsomagolású termékek GTIN számait, és adott esetben a kiegészítõ információkat a

gyûjtõcsomagoláson vonalkódokkal tüntetik fel, vagy RFID chippel látják el azt. – A raklapokat, a szállítási csomagolás szintjét, egyedi SSCC kóddal azonosítják, és szabványos logiszti-

kai címkékkel látják el azokat, amelyeken az adatokat szintén vonalkódok vagy RFID chip tartalmazza. – Az SSCC kódokhoz hozzárendelik a raklapon lévõ termék adatait, úgymint például: GTIN szám,

gyártási tételszám, fogyaszthatósági vagy minõségmegõrzési határidõ.

Ezt követi 3. lépésként a késztermék raktározása, amikor is a logisztikai egységet (SSCC) és an-nak fizikai elhelyezésének azonosító számát (GLN) összerendelik az informatikai rendszerben apontos nyomon követhetõség érdekében. Azaz:– Leolvassák a címkéket a raktárba helyezés és kivételezés alkalmával. – A raklap SSCC számához hozzárendelik a raktár egy GLN számmal azonosított helyét, így rögzít-

ve a beraktározás helyét. – Biztosítják a raktári készletek valós idejû nyomon követését, ezáltal a késztermékek naprakész

mennyisége is könnyen meghatározható.

Végül a gyártás 4. lépéseként elõkészítik a terméket a kiszállításra.A kiszállításra váró raklapnyi termékek úgynevezett logisztikai címkét kapnak, amely az eddigi ma-gasabb csomagolási szinten lévõ termék azonosító számain (GTIN + gyártási tételszám + lejáratiidõ) túl kiegészül egy SSCC számmal a raklap egyedi azonosíthatósága érdekében.

135


– Leolvassák és regisztrálják a kamionra felrakodott szállítási egységrakományok SSCC kódjait.– Összevetik a Továbbítási és konszolidációs összegzés üzenetet (IFCSUM) az SSCC kódhoz ren-

delt információkkal.– Elektronikus kereskedelmi üzenetet küldenek automatikusan a Feladási értesítés (DESADV)

generálásával a szállítási helynek.– Hasonló módon elkészítik és elküldik a Továbbítási és konszolidációs összegzés üzenetet

(IFCSUM) a szállítmányozónak.

1.2.2 Szállítás

Az ellátási lánc gyártást követõ következõ alaptevékenysége a szállítás, amelynek során akésztermék 5. lépésként berakodásra kerül a szállító jármûbe, és megtörténik annak fizikaihelyváltoztatása, szállítása. Ez a folyamat, mint látni fogjuk, kétszer mindenképpen szerepel azellátási láncban, a következõ alaptevékenységet, a raktározást, komissiózást megelõzõen, és aztkövetõen egyaránt. A szállítás és a raktározás, komissiózás tevékenységek folyamatait egyben a2. ábra mutatja be.

2. ábra

A SZÁLLÍTÁS ÉS A RAKTÁROZÁS, KOMISSIÓZÁS TEVÉKENYSÉGEK FOLYAMATAI

136


1.2.3 Raktározás, komissiózás

A szállítást követõen a termék raktározásra és komissiózásra általában logisztikai központba kerül.Ekkor az ellátási lánc 6. lépéseként megtörténik a logisztikai központban az áru átvétele.

Az árut átvevõ valamennyi ellátási láncban szereplõ számára már a megrendelést követõen el kellkezdeni a megrendelt és majdan szállítandó termékek átvételének megtervezését a beszállító általmegküldött szállítási értesítõ alapján. Ez az értesítõ ugyanis már tartalmazza a hamarosan meg-érkezõ termékek csomagolási egységének azonosító számát, esetleg a termék további adatait.

Ekkor az SSCC szám leolvasásával megtörténik az áru azonosítása és érkeztetése, átvétele.Amennyiben a raklapon több, egymástól eltérõ termék is szerepel, akkor ezeket a tételeket különkell választani, és új SSCC-vel kell azokat ellátni. A raklap tárolása és késõbbi könnyû megtalálásaérdekében egy GLN számmal elõre beazonosított raktári helyet rendelnek minden egyes raklap-hoz, ahova a terméket fizikailag is elhelyezik. Amennyiben a raktárban valamiért egy raklap méga kiszállítását megelõzõen fizikailag mozgatásra kerül, úgy helyének adatát folyamatosan mó-dosítani kell annak mozgatásával párhuzamosan. A termékek folyamatos nyomon követésévelbármikor megállapítható a raktár készlete, és ennek megfelelõen kezelhetõ a kiszállításhoz arendelésfelvétel, valamint a további készletek érkeztetése.A raklapnyi termékek raktárba vagy elosztási központba történõ érkezéséig, illetve azt követõena következõ lépések zajlanak:– A Feladási értesítés (DESADV) megérkezését követõen rögzítik a beérkezõ adatokat. – Az SSCC szám leolvasásával és annak a DESADV üzenettel történõ összevetésével ellenõrzik

az áru megérkezésének tényét. – Elküldik az áruról az Átvételi értesítést (RECADV) az áru feladójának. – Az SSCC szám segítségével ellenõrzik a rendeltetési helyet. – Az árubeléptetési pontokat ellátják a szükséges adatokkal, és az onnan visszaérkezõ adatokat

megfelelõen rögzítik.

7. lépésként a rendelésnek megfelelõ termék-elõkészítés folyamata zajlik a logisztikai központ-ban. Sokszor elõfordul, hogy nem egész raklapnyi mennyiségekre érkezik rendelés a megrende-lõk részérõl, ilyenkor az eddigi raklapok megbontására van szükség. Ebben az esetben új, sokesetben vegyes raklapot kell létrehozni, természetesen azt is ellátva egyedi SSCC számmal a ki-szállítást megelõzõen.

Továbbra is elengedhetetlen a készletmozgások követése az új SSCC számhoz történõ mennyi-ségi adatok, a korábbi raklapok gyártási tételszámainak és a kiszállítási cél azonosítójának (GLNvagy GSRN) összekapcsolásával. A termék fizikai kiszállításakor a rajta feltüntetett vonalkódokkal(GS1–128, Adatmátrix) vagy RFID-chipekkel a megfelelõ termék kiszállítása ellenõrizhetõ, a kész-let automatikusan csökkenthetõ.Ennek megfelelõen az egyes tennivalók a következõk:– A Megrendelés üzenet (ORDERS) megérkezik a logisztikai központba. – Ha nem egy teljes raklapnyi mennyiséget kell egy adott termékbõl szállítani, azaz meg kell bon-

tani a raklapot, úgy: • Megbontják a raklapokat, és tartalmukból egy új raklapot/raklapokat állítanak össze. • Rögzítik a szükséges raktári mozgásokat. • Az újonnan összeállított raklapokat új SSCC kódokkal azonosítják, és ezeket hozzárendelik az

összeállításukhoz felhasznált raklapok SSCC kódjaival. – Ha nem kell megbontani a raklapot, úgy:

• A raktárból kikerülõ raklapok SSCC kódjait leolvassák, és nyilvántartásba veszik. • A nyilvántartásba vett SSCC kódokat felhasználják a rendelésnek megfelelõ szállítmány elõké-

szítéséhez.

A szállítmány elõkészítése kiszállításra az ellátási lánc 8. lépése. A szállítást megelõzõen kinyom-tatják az új logisztikai címkéket. A berakodás során ellenõrzésként újra leolvasásra kerül az SSCC,így visszaellenõrizhetõ, hogy megfelelõ raklap kerül-e majd szállításra. Az SSCC ismeretében szál-lítási értesítõ küldhetõ elektronikus kereskedelmi üzenetként a megrendelõnek, értesítve így õt a

137


szállításra kerülõ raklap SSCC számáról, és a szállítással összefüggõ további részletekrõl, így pél-dául a szállítás célállomásáról (GLN), a szállítandó termék bruttó súlyáról stb.Vagyis pontokba szedve a tennivalókat:– Megszerkesztik az SSCC-vel és a szállítóknak és vevõknek szóló résszel az új logisztikai címkét,

és ellátják azzal a raklapokat.– A szállítóeszközre való felrakodáskor leolvassák és rögzítik a szállítási egységek SSCC kódjait. – Összeállítják és elküldik a szállítóknak a Továbbítási és konszolidációs összegzés üzenetet

(IFCSUM). – Elküldik az áru címzettjének a szállítási értesítést vagy közlik a megrendelõvel az elõkészítési

státuszt.

A 9. lépés, a logisztikai központból történõ kiszállítás folyamatai megegyeznek a gyártás soránmegismert 4. lépés folyamataival. Ezt mutatja be a következõ, 3. ábra.

1.2.4 Disztribúció

Az ellátási lánc negyedik alaptevékenysége a termék logisztikai központból történt kiszállításátkövetõen kezdõdik, amelyet követõen, az ellátási lánc 10. lépéseként, a szállítmány megérke-zik a boltba.

A leszállítást követõen a megrendelõ visszaigazolja a szállítást, és szállítási állapotjelentést külda raktárközpontnak. Ebben ismét hivatkozik a szállítási helyre (GLN), valamint a leszállított raklap-ra (SSCC). Az így kapott információkat a szállításban részt vevõ valamennyi szereplõ rögzíti infor-matikai rendszerében, integrálva azokat a megrendelések, a leszállítások és a számlák hatékonyösszehangolása érdekében. Ennek alapján lesznek a készletek aktualizálhatók, a leszállított áru,valamint a szállítás ellenértéke leszámlázható, a számla befogadható.

3. ábra

A KISZÁLLÍTÁS FOLYAMATAI

138


A tennivalók tehát a következõk:– Megérkezik a Feladási értesítés (DESADV). – Az SSCC számok leolvasásával, és annak a DESADV üzenettel történõ összevetésével ellenõrzik

a beérkezett áru mennyiségét és minõségét. – Visszaküldik az Átvételi értesítést (RECADV) az áru beérkezésérõl.– A beérkezett árukat raktárkészletre veszik, majd ha szükséges, feltöltik a polcokat.

Az utolsó, 11. lépés a termék kiskereskedelmi értékesítése a kiskereskedelmi értékesítésiponton (POS). Ennek során:– A GS1 azonosító számok alapján azonosítják az árukat. – A szabványok alkalmazása lehetõvé teszi az automatikus készletnyilvántartást.

1.3 NEMZETKÖZI SZABVÁNYOK A LOGISZTIKA ÉS AZ ELLÁTÁS SZOLGÁLATÁBAN

A logisztikai tevékenységek és folyamatok áttekintése során már részben érintettük azokat azazonosítási megoldásokat, elektronikus kereskedelmi üzenettípusokat, amelyek jelentõs mérték-ben egyszerûsíthetik és hatékonyabbá tehetik az ellátási láncot.

Foglaljuk össze teljeskörûen a globális ellátási láncot segítõ nemzetközi GS1 szabványrendszer ál-tal nyújtott megoldásokat!– A GTIN-t minden olyan áru, azaz termék vagy szolgáltatás azonosítására használják, amelynél

igény jelentkezik, hogy az arra vonatkozó, elõre meghatározott információkat visszanyerjék azelosztási lánc bármely pontjában árazás, megrendelés vagy számlázás céljából. Ez a megfogal-mazás lefed minden terméket a nyersanyagoktól a fogyasztókhoz kerülõ árukig.

Egy új áru kereskedelmi forgalomba hozatala elõtt a gyártónak vagy az importõrnek egy új glo-bális kereskedelmi áruazonosító számot kell hozzárendelni az áruhoz. Minden olyan szabványosgyûjtõcsomagolás (karton, doboz, raklap), amely bizonyos állandó számú és állandó összetételûfogyasztói csomagolást, vagy annak szánt terméket tartalmaz, szintén kaphat GTIN számot. Agyártónak katalógusaiban vagy a partnereinek küldött termékleírásokban pontosan közölniükkell a kódokat és az általuk azonosított árucikkek leírását. – Logisztikai egység egy bármely összeállítású egység, amelyet szállítás és/vagy raktározás céljá-

ra képeztek, és az ellátási lánc tárgyát képezi. A logisztikai egységekkel kapcsolatos követel-mény, hogy szabványos GS1 azonosító számmal legyenek azonosítva, amelyet szállítási egységsorszám kódnak (SSCC) hívnak. Az SSCC felépítése biztosítja, hogy a logisztikai egységek olyanszámmal legyenek azonosítva, amelyek világviszonylatban egyediek.

A raklapot, összeállítását követõen egyedi kóddal, az SSCC-vel kell azonosítani. Bár két, mindentulajdonságát tekintve azonos, szabványos raklap ugyanazt a GTIN számot kaphatja, ugyanakkorcsakis különbözõ SSCC kóddal rendelkezhetnek, mivel önálló raktározási egységek, vagyis másmódon más számára és más rendeltetési helyre kerülhetnek kiszállításra.– Az azonosító számok megjelenítése vonalkódok segítségével történhet. Az GS1 rendszer szab-

ványai alapján, az azonosítani kívánt egységek/termékek függvényében különbözõ típusú vo-nalkódok alkalmazhatók: EAN–8, EAN–13, ITF–14, GS1–128, Adatmátrix, GS1 Databar. Az azono-sítani kívánt egységekkel kapcsolatos adatok vonalkódok segítségével jeleníthetõk meg a meg-felelõ csomagolási egységeken.

A terméken az SSCC kódon, és adott esetben a GTIN számon kívül, más információk is megjele-níthetõk vonalkód szimbólumokkal. Így a leggyakrabban például: a fogyaszthatósági, illetve aminõségmegõrzési határidõ, a gyártási tételszám, a szállítmány száma, vagy a rendeltetési hely.

A kiegészítõ információkat az ellátási láncban napjainkban leggyakrabban megjelenítõ jelkép-rendszer a GS1–128, amely az SSCC megjelenítését is lehetõvé teszi. A GS1–128-as jelképrendszer

139


alfanumerikus karakterek olyan strukturált sorozata, amely egy vagy több fix vagy változó hosz-szúságú információt tartalmazhat. Minden információ elõtt szerepel annak adattartalom azono-sítója. Az adattartalom azonosítók (AI) olyan kódok, amelyek egyértelmûen meghatározzák azõket követõ információ fogalmát és formátumát. – Az EDI (elektronikus adatcsere) az adatok elektronikus úton és szabványos formában történõ ki-

cserélését jelenti a különbözõ piaci szereplõk között.

A kiszállítással párhuzamosan a termék küldõje egy feladási értesítést (DESADV) is kiküld a part-nerének, mégpedig elektronikus adatcsere (EDI) útján. Ugyanezen a módon a szállítmányozónakelküldhetõ a Továbbítási és konszolidációs összegzés üzenet (IFCSUM) is. Az elektronikus üzene-teket GS1 EANCOM nyelven fogalmazzák meg.

A GS1 Azonosító kulcsok, és a leggyakoribb adatok és EDI üzenetek alkalmazási lehetõségeit a lo-gisztika folyamatokban a 1. táblázat foglalja össze.

1.4 GS1 SZABVÁNYOK A HÉTKÖZNAPOKBAN

A mindennapok során a lakosság elsõdlegesen a kiskereskedelmi értékesítési pontoknál, azaz akasszáknál találkozik a GS1 szabványokkal. Ekkor a vonalkóddal ellátott kereskedelmi áru GTINszámait automatikus adatgyûjtési megoldással olvassák be a kasszarendszerbe, majd az adatbá-zisokban a GTIN számhoz rendelt ár megjelenik a nyugtára nyomtatva.

A szabványok valamennyi érintett által történõ helyes és következetes alkalmazása azonbanelengedhetetlen a rendszer kielégítõ mûködéséhez. Nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy apénztárosok milyen csatákat vívnak a rossz minõségû vonalkódok leolvasásakor, míg végül arra

Raktár- A bolti Áru Alap- készlet Rendelés Expe- Végtermék rendelés távozása

anyagok kezelése Gyártás elõké- díció megér- elõké- Szállítás a bolti fogadása és szítése kezése szítése pénz-

mozgásai tártól

A logisztika számára fontos adatok

SSCC o o o o o o o oGTIN o o o o o o o Tételszám o o o o o oDátumok o o o o o oÚtiránykód o oSzállítmány-szám o o o o

GLN o o o o

A logisztika számára hasznos EDI-üzenetek

DESADV o o oRECADV o o INDES, HANMOV o

IFCSUM o oIFTSTA o o

1. táblázat: GS1 Azonosító kulcsok, és a leggyakoribb adatok és EDI üzenetek alkalmazásai a logisztika folyamatokban

140


kényszerülnek, hogy többszöri próbálkozást követõen a jelkép alatti számsort kézzel pötyög-jék be a pénztárgépbe. Ez a kellemetlenség, különösen csúcsidõben, kiválthatja, illetve növelhe-ti a pénztáraknál várakozó vevõk elégedetlenségét és csökkentheti a vásárlási kedvet. Emellettmindez munkaidõ-kieséshez vezet, ami rontja a kereskedelmi folyamatok minõségét és haté-konyságát, míg végül pénzügyi veszteséget okoz a kereskedelmi vállalatnak.

Amerikában és a nyugat-európai országokban a kereskedelmi hálózatok sikerrel vívják meg aharcot a termékek – megfelelõ minõségû – vonalkóddal történõ ellátásáért azzal, hogy egyre szi-gorúbb feltételeket szabnak beszállítóiknak az áruk átvételekor, egyben nagyon komoly bünte-tési szankciókat alkalmaznak. Ennek eredményeként ezekben az országokban a problémás vonal-kódok aránya kevesebb mint 3 százalék.

A GS1 Magyarország 2006. augusztusában felmérést indított a hazai termékeken levõ, de nemmegfelelõ minõségû vonalkódok negatív hatásainak elemzésére. Néhány hazai kiskereskedelmiértékesítést végzõ multinacionális cég elfogadta a GS1 Magyarország ajánlatát, hogy közösenlépjenek fel a felmerülõ problémák minimalizálása érdekében. A kezdeményezés célja az volt, hogy:– feltárja, elemezze és megmagyarázza az összes lehetséges tényezõt, amely zavarja, esetenként

gátolja a kiskereskedelmi vállalatok hatékony munkáját; – felhívja a kereskedelmi vállalatok figyelmét a beszállítóikkal való szigorúan szabályozott, ha-

tékony együttmûködésre, amely tartalmazza a partnerekhez és a termékekhez kapcsolódóazonosítást, a vonalkódos jelképek használatát és azok leolvashatóságát, a teljes körû törzs-adatfeltöltést, és a szinkronizált adatokat.

A felmérések során mintegy 6000 termék került átvizsgálásra a pénztáraknál, amelynek 9,7%-akiskereskedelmi értékesítésre kerülõ gyûjtõegység volt. A vizsgált termékek mindössze93,8%-án volt vonalkóddal feltüntetett áruazonosító szám. Az egyedi kereskedelmi termé-kek 3,2%-án, gyûjtõegységek esetében azonban – sajnálatos módon – 34,5%-ban nem voltfeltüntetve GTIN.

Az azonosító szám nélküli egyedi termékek esetében a pénztárosok az esetek 23%-ában lapo-zóról olvasták le a termék azonosító számát, 31%-ban gyorskódot alkalmaztak, a törzsadatokattartalmazó számítógépes adatbázist az esetek 41%-ában saját maguk hívták segítségül, míg3%-ban ugyancsak az adatbázis adatait felhasználva, de más kollégát is igénybe véve, telefo-non kértek segítséget.

A gyûjtõegységek esetében a pénztárosok jellemzõen kétféle módon próbálták orvosolni atermék hiányosságát. Amennyiben a gyûjtõben lévõ terméken kívülrõl látható volt vonalkód,addig próbálták forgatni a gyûjtõegységet, amíg a gyûjtõben lévõ kereskedelmi egységáru jel-képét le tudták olvasni (az esetek 83%-ában). Ismerve már az egyedi termék egységárát, ezt kö-vetõen kézzel beütve, beszorozták a gyûjtõben lévõ termékek darabszámával. Másik megol-dásként, a termékek 16%-ában – a vevõ megrökönyödésére – ki is bontották a gyûjtõt, és úgyolvasták le az egyedi termék jelképét.

A vonalkóddal ellátott termékek 2,3 százalékát a kereskedõ által alkalmazott, telepített omnidi-rekcionális, illetve kézi leolvasó képtelen volt dekódolni, a terméket azonosítani. A leolvasha-tatlan vonalkódok esetében a felkészült pénztárosok általában egyszer vagy többször megpró-bálták újra leolvasni a jelképet, majd ahol a fixen telepített leolvasó egyedi terméknél nem hozotteredményt, ott megpróbálkoztak a kézi szkennerrel (21%). Gyakran, az esetek 19 százalékában al-kalmaztak kézi adatbevitelt, és nemritkán a törzsadatokat tartalmazó adatbázisból, az esetek 9%-ában, keresték ki a kódot.

Érdekesség, hogy a felmérés alapján a jelképek olvashatatlanságát jelentõs részben az odafi-gyeléssel kiküszöbölhetõnek gondolt jelkép-elhelyezési hibák (16%), valamint a szállításkor vagya be-, illetve kicsomagoláskor, hûtött áruknál a hõmérséklet változásakor jelentkezõ fizikai jelkép-sérülések okozták (10%). Jellemzõ hiba volt a rossz nyomdai minõség (30%), valamint a nem

141


megfelelõ méretû kódok (12%) alkalmazása is. Külön figyelmet érdemel az adatbázisokba rosszulvagy hiányosan bevitt adatok (GTIN szám, ár) magas aránya, amely a leolvashatatlan termékek8%-ánál hiúsította meg a vonalkód adta automatikus adatbevitel lehetõségét.

Felmértük a nem létezõ vagy a hibás jelképekbõl adódó többlettevékenységek idõigényét,amely a kereskedelmi cégek számára fontos információként szolgált a fenti problémákból adódóköltségnövekedés becslésében. A vizsgálat alapján, amíg a pénztáros megpróbálta korrigálni atermék hibáját, a GTIN szám hiánya, valamint a leolvashatatlan vagy hibás vonalkódok olvasha-tatlansága átlagosan 60 másodperc kiesést okoztak a pénztári folyamatban, miközben a vevõ apénztárnál várakozott. Több olyan termék is volt, amely esetében – megunva a többperces vá-rakozást – a vevõ végül elállt a vásárlástól, bevételkiesést okozva a kiskereskedõnek, és közvetet-ten a forgalmazónak, gyártónak.

A felmérés során rögzítésre kerültek a hibás vonalkóddal ellátott termékek adatai, így többekközött annak GTIN száma, a termék megnevezése, a gyártó vagy a forgalmazó neve. Az össze-gyûjtött adatok utólagos elemzésekor az áruazonosító számok képzésének helyessége is vizsgá-latra került, amelynek során megállapítást nyert, hogy a leggyakoribb hiba a helytelen és jogo-sulatlan GS1 cégprefix használat volt.

142


2. Elektronikus agrárszolgáltatások, agrárlogisztika

A logisztikai rendszerek két meghatározó része a szállítási és információs infrastruktúra. Mindkétmeghatározó tényezõ alkalmazásba vétele hazánkban fejletlen, ez jelentõsen hátráltatja a logisz-tika és azon belül az agrárlogisztika fejlõdését. Mivel Magyarországon az agrárlogisztikai tevékeny-ség végzésének feltételei nem állnak rendelkezésre, jelentõs lemaradásban van az ágazat az agrár-logisztika alkalmazásában. Az IKT (Infokommunikációs Technológia) infrastruktúra hiányzik, ennekkövetkeztében az agrártermékek versenyképes piacra juttatása nehézségeket okoz. Ez a helyzetcsökkenti az ágazat jövedelemtermelõ és versenyképességét. Az ágazati helyzet javításának elen-gedhetetlen feltétele az agrárlogisztikai folyamatok jelentõs fejlesztése és optimalizálása.

Az agrárgazdaság szorosan összekapcsolódik az élelmiszeriparral és az élelmiszer-kereskedelem-mel, így annak versenyképesség-javítása elképzelhetetlen az agrárlogisztikai megoldások, az élel-miszer-ellátási lánc felsõbb szakaszainak logisztikai és kereskedelmi folyamataiba történõ szoro-sabb integrációja nélkül. Ennek fényében az agrárlogisztika területén kizárólag olyan fejlesztések-nek van létjogosultságuk, amelyek az elosztási lánc jelenlegi és jövõbeni nyílt láncú szabványairaépülnek, az agrárlogisztikai folyamatok sajátosságainak maximális figyelembevételével. Ez össz-hangban van az Európai Unió törekvésével, amely egy olyan, az országoktól független, az ország-határokon átnyúló páneurópai logisztikai szerkezetet igyekszik kialakítani, amely kellõ hatékony-sággal tudja ellátni az egyre szerteágazóbb és minõségi igényeket.

A modern ellátási lánc azonban már olyan fejlett és egyébként egyre fejlettebb infokommu-nikációs infrastruktúrát igényel, kezdve a fél, illetve automatikus azonosítási megoldások alkal-mazásától egészen az elektronikus üzenetek (rendelési, szállítási, számlázási üzenetek) fogadásáigés küldéséig, hogy a mezõgazdasági termelõknek és az élelmiszer-ipari kis- és középvállalkozá-soknak sok esetben egész egyszerûen nem áll módjukban a szükséges beruházásokat megfinan-szírozni. Ezt a problémát megoldandó az elmúlt évek során az EU vezetõ országaiban igyekezteka termeléshez és termesztéshez közvetlenül kapcsolódó folyamatok jelentõs részét (pl.: raktáro-zás, disztribúció, csomagolás stb.) úgynevezett logisztikai központokban koncentrálni. A kialakí-tott logisztikai központok nagyságukból és erõforrás-koncentráló képességükbõl adódóan márképesek megfinanszírozni azokat a beruházásokat, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy amezõgazdasági és élelmiszer-ipari áruk könnyedén, hatékonyan és gyorsan eljuthassanak a kis-kereskedelmi láncokhoz és fogyasztókhoz.

Már Magyarországon is épültek és épülnek logisztikai központok. A versenyképesség növeléseérdekében feltétlenül törekedni kell arra, és biztosítani kell a szükséges forrásokat, hogy ezek aközpontok megfelelõ IKT infrastruktúrával legyenek felszerelve.

Ahogy azt már említettük, az agrárlogisztika nem választható el az élelmiszeripartól és élel-miszer-kereskedelemtõl. Ezt, illetve európai uniós csatlakozásunkat figyelembe véve az agrár-logisztikai rendszerek kiépítése, fejlesztése során nem szabad megfeledkezni az Európai Unióélelmiszer-szabályozásának alapját képezõ 178/2002/EK rendeletrõl, melynek sarkalatos pont-ját képezi a nyomon követhetõség kritériuma.

143


2.1. A NYOMON KÖVETÉS SZÜKSÉGESSÉGE

A nyomon követés iránti igény – amint ezt az I/1.1 fejezetben láttuk –, az egészségügyön túlegyetlenegy más szektorban sem jelenik meg olyan határozottan és direkten, mint az élelmiszer-szektorban. Napjainkban, az újabb és újabb világ- és európai szintû élelmiszer-ipari válságok,mint a dioxin-szennyezettség, a marhák szivacsos agyvelõgyulladása (BSE), a sertéspestis, a ma-dárinfluenza vagy a magyar piacot különösképpen megrázó paprikabotrány, átcímkézési esetekalapvetõen rendítették meg a fogyasztók bizalmát a kereskedelmi forgalmazásban kapható élel-miszerekkel szemben. Ennek köszönhetõen egyáltalán nem meglepõ, ha az élelmiszer-bizton-sággal kapcsolatos európai uniós törvénykezés egyre szigorodik.

A fogyasztási és táplálkozási szokások változása az utóbbi években fokozott figyelmet irányí-tott az élelmiszerek biztonságának kérdésére. A takarmányozási, állat-egészségügyi és élelmi-szer-anomáliák sok termékkel, sõt általában a tömegtermelésbõl származó élelmiszer-ipari ter-mékkel szemben megrendítették a fogyasztók bizalmát, illetve felkeltették az érdeklõdést az élel-miszerek elõállításával, azok eredetével, összetételével, egyszóval megbízhatóságával kapcsola-tos kérdésekben. A vevõi, fogyasztói nyomás hatására az élelmiszer-biztonsággal, technológiávalfoglalkozó szakemberek, hazai és uniós jogalkotók figyelme az élelmiszer-elõállítási folyamatok,alapanyagok, termékek azonosíthatósága, nyomon követhetõsége felé fordult.

A fogyasztói elvárások változásából adódóan az élelmiszer-biztonsági követelmények az el-múlt években rendkívül mértékben megváltoztak, amit rengeteg megtörtént esemény felsora-koztatásával tudtak alátámasztani. Ezek az esetek újabb és újabb biztonsági (pl.: HACCP) és minõ-ségi (pl.: ISO:22 000, IFS, BRC) szabványokat és elõírásokat hívnak életre, amivel együtt az élelmi-szer-ellátási láncok szereplõi újabb és újabb kihívásokkal szembesülnek. A fõ kérdés: hogyan le-het ezeknek az új elvárásoknak jól megfelelni egyre árérzékenyebb világunkban. A megfelelésszükséges és elengedhetetlen eszköze a nyomon követhetõséget biztosító rendszerek kiépítése.Gyakorlati példák szemléltetik, hogy jól mûködõ rendszer nem képzelhetõ el a csomagolás ésazonosítás összehangolt egysége nélkül. Úgyszintén nem nélkülözhetõk az automatikus adat-gyûjtõ rendszerek, melyekbõl messze kiemelten kell említeni a vonalkódos és rádiófrekvenciásadathordozók elsõdlegességét. Napjainkban az élelmiszer-biztonság és annak egyik feltétele, anyomon követhetõség már nem egy extra hozzáadott érték, hanem egy minimumelvárás, mely-nek – költségeivel együtt – bele kell illeszkednie az élelmiszer vállalkozók termelési és kereskedel-mi folyamataiba. Sokan nehezen fognak új rendszerek kialakításába, ugyanakkor a sikeresen lét-rehozott rendszerek példája azt mutatja, hogy a nyomon követhetõségre fordított beruházásoka hatékonyság növekedésének és a logisztikai folyamatok optimalizálásának köszönhetõen vi-szonylag hamar megtérülnek.

2.2 ÉLELMISZER-BIZTONSÁG

Az élelmiszer-biztonság annak garantálása, hogy az élelmiszer nem veszélyezteti a fogyasztóegészségét, ha azt rendeltetésszerûen használja. De vajon mit is értünk élelmiszer alatt? Az eu-rópai élelmiszerjog általános elveirõl és követelményeirõl, az Európai Élelmiszer-biztonsági Ha-tóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, azEurópai Parlament és Tanács 178/2002/EK rendeletének (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet)2. cikkelye szerint az élelmiszer minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgo-zatlan anyagot vagy terméket jelent, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várha-tóan emberek fogyasztanak el. Az élelmiszernek sem rövid, sem pedig hosszú távú egészségká-rosító hatása nem lehet. Vagyis sem a fogyasztást követõ heveny ételfertõzést, élelmiszer-mérge-zést nem okozhat, sem pedig a benne felhalmozódó szermaradványok, toxikus anyagok, enge-délyezett és engedély nélkül felhasznált kémiai anyagok nem okozhatnak hosszú távú egészség-károsodást. Hangsúlyozni kell azonban a rendeltetésszerû használatot is! Sajnos az élelmiszerokozta megbetegedések döntõ hányada a rossz konyhai gyakorlat, illetve az élelmiszer jelölésénfeltüntetett utasítások figyelmen kívül hagyásának eredménye.

144


Az élelmiszer-elõállítás nagyüzemivé válásával jelentõsen megnõtt a tömeges élelmiszer-fertõ-zések és -mérgezések elõfordulásának valószínûsége. Ráadásul az egészséges táplálkozás jegyé-ben, a fogyasztók természetesebb, kevésbé feldolgozott élelmiszerek iránti igénye egyre csak nö-vekedett. Ehhez alkalmazkodván, új élelmiszer-ipari technológiák jelentek meg, melyek egyben újélelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenek. Az élelmiszerek nemzetközi kereskedelme, valamint anemzetközi turizmus terjedése miatt pedig újabb és újabb veszélyforrásokkal kell számolni.

Az élelmiszer-biztonság kérdése világszerte elõtérbe került. A WHO jelentései szerint az élelmi-szer-fogyasztással összefüggésbe hozható megbetegedések száma az egész világon folyamato-san emelkedik. Az iparilag fejlett országokban az élelmiszerekkel közvetített megbetegedésekévente a lakosság 10–30 százalékát érintik. Az Egyesült Államok saját statisztikái szerint is évente76 millió élelmiszer eredetû megbetegedés fordul elõ. Hazánk vonatkozásában ez 1–3 millió(többnyire bejelentésre nem kerülõ) megbetegedést jelent.

Az élelmiszer-biztonság az élelmiszerekben az elfogyasztásukkor jelen lévõ veszélyekkel vanösszefüggésben. Tekintettel arra, hogy az élelmiszer-biztonsági veszélyek az élelmiszerlánc bár-mely pontján megtörténhetnek, a megfelelõ szabályozás a teljes élelmiszerlánc mentén nélkü-lözhetetlen. Emiatt az élelmiszer-biztonság kizárólag az élelmiszerlánc valamennyi résztvevõjé-nek együttes erõfeszítésével biztosítható.

Az élelmiszerláncban részt vevõ szervezetek köre kiterjed a takarmány- és az elsõdleges élelmi-szer-elõállítóktól kezdve az élelmiszergyártókon, a szállítást és raktározást végzõkön és alvállalko-zókon át egészen az élelmiszer-kereskedelemmel és a vendéglátással foglalkozókig (a felsoroltak-kal kapcsolatban álló olyan szervezetekkel együtt, mint amilyenek a berendezéseket, csomagoló-anyagokat, tisztítószereket, adalékanyagokat és egyéb összetevõket gyártók). A szolgáltatásokatvégzõk is ide tartoznak. Az élelmiszerlánc mentén a folyamatos kapcsolattartás nélkülözhetetlenannak biztosításához, hogy valamennyi élelmiszer-biztonsági veszély azonosítása és megfelelõszabályozása az élelmiszerlánc minden egyes szakaszában megtörténjen.

Az elõbb felsorolt trendeknek köszönhetõen új alapelvek jelentek meg az élelmiszer-bizton-sági politikában és az élelmiszer-szabályozásban. Az egyik legfontosabb alapelv: a fogyasztókegészségének védelme. Elõtérbe került a kockázatelemzés mint az élelmiszer-biztonsági hely-zet elemzésének és kezelésének eszköze, a termék nyomon követhetõségének kívánalma a tel-jes élelmiszerláncban, továbbá a kellõképpen nem ismert, új technológiák és termékek eseté-ben alkalmazandó elõvigyázatossági alapelv. Az elõvigyázatosság alapelve az európai élelmi-szer-szabályozás, az élelmiszer-biztonsági politika legújabb, még nem teljes körûen elfogadott,sokat vitatott eleme. Az EU az elõvigyázatossági elvet alkalmazta már az elmúlt évek egyik leg-inkább elhíresült élelmiszer-biztonsági eseménysorozata, a BSE kapcsán, illetve például a GMO-k(Genetikailag Módosított Termékek) és az allergének esetén is. Az elõvigyázatosság alapelve va-lamely új technológia vagy új termék forgalmazásának felfüggesztése, idõleges korlátozása, ami-kor a tudományos bizonyítékok nem megfelelõek, nem teljes körûek vagy bizonytalanok, ésahol az elõzetes objektív tudományos elemzés jelzései szerint a környezetre, emberi, állati ésnövényi egészségre gyakorolt lehetséges hatások esetlegesen veszélyesek.

Szintén viszonylag új alapelv az élelmiszer-szabályozásban a teljes élelmiszerláncot érintõ és ajelen tanulmány tárgyát képezõ élelmiszer nyomon követhetõség.

2.3 178/2002/EK RENDELET, AVAGY AZ ÉLELMISZER NYOMON KÖVETHETÕSÉG JOGI HÁTTERE

„Tapasztalatok igazolják, hogy az élelmiszer és takarmány belsõ piacának mûködését veszélyezteti,ha az élelmiszerek és takarmányok útja nem követhetõ nyomon. Ezért az élelmiszer- és takarmány-iparban fel kell állítani egy átfogó nyomon követési rendszert, amelynek segítségével el lehet végeznia különbözõ termékek célzott és pontos kivonását a piacról, illetve tájékoztatni lehet a fogyasztókatvagy az ellenõrzéssel megbízott személyeket; e rendszer segítségével élelmiszer-biztonsági problémákesetén elkerülhetõ a piac mûködésének felesleges, nagyobb mértékû megzavarása.”

145


„Gondoskodni kell arról, hogy az élelmiszer- vagy takarmányipari vállalkozások, beleértve az impor-tõröket is, azonosítani tudják legalább azt a vállalkozást, ahonnan az adott élelmiszert, takarmányt,élõ állatot vagy az élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülõ anyagot kapták, annak érdekében, hogyegy esetleges vizsgálat során minden szakaszban biztosítani lehessen a nyomon követhetõséget."

Az élelmiszer-biztonság és azon belül az élelmiszerek nyomon követhetõsége sarkalatos pont-ját képezi az egyébként egyre szigorodó európai uniós élelmiszer-szabályozásnak. Az ellátási láncminden szereplõje számára, napjainkban már több rendelet (178/2002/EK, 852/2004/EK), és számosfüggetlen agrár- és élelmiszer-ipari szabvány, rendszer (EUREPGAP, HACCP, ISO 22000, BRC, IFS stb.)határozza meg az élelmiszer-biztonságra, higiéniára és nyomon követhetõségre vonatkozó mini-mális elõírásokat. A szabványok és rendeletek viszonylag új elemének számítanak az élelmiszereknyomon követhetõségére vonatkozó elõírások. A nyomon követhetõség mint elvárás megjelenésenem meglepõ, hiszen élelmiszerekkel kapcsolatos krízis esetén jól mûködõ nyomon követési rend-szerek nélkül, elképzelhetetlen lenne a hatékony termékvisszavonás és termékkivonás.

Hivatalosan 2002. január 28-án jelent meg az Európai Parlament és Tanács 178/2002/EK számúrendelete, amely az európai élelmiszerjog általános elveinek és követelményeinek megállapításá-ról, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrehozásáról és élelmiszer-biztonsági ügyekben al-kalmazandó eljárások megállapításáról rendelkezik. A jogalkotók a rendelet segítségével minde-nekelõtt az unión belüli jogharmonizációt igyekeztek elõsegíteni, annak érdekében, hogy az élel-miszerekkel kapcsolatos törvények, elõírások egységesek legyenek az unió határain belül, ezzelmegkönnyítve az áruk (pl.: élelmiszer-ipari és mezõgazdasági termékek) szabad áramlását. A ren-deletben nagy hangsúlyt kapott a közösségi törvényi szabályozás egy új alapelve, a fogyasztókegészségének védelme. Mivel rendeletrõl van szó, így közvetlenül alkalmazandó valamennyi tag-államban. A rendelet valamennyi élelmiszer-vállalkozásra, élelmiszerre, valamint az élelmiszerekelõállítására felhasznált alapanyagokra és segédanyagokra vonatkozik. Vagyis a rendeletben azelosztási láncot egyetlenegy szabályozandó területként kezelik, nem bontják különálló részekre(pl.: gyártói beszállítói oldal és kereskedelmi beszállítók stb.). Ez a szemlélet elengedhetetlen ahhoz,hogy lehetõség legyen egy valójában biztonságos élelmiszerlánc megteremtésére. Az élelmi-szerlánc pedig szinte minden esetben a mezõgazdasági termesztésnél kezdõdik.

A rendelet 18. cikkelyének értelmében a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás minden sza-kaszában biztosítani kell az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszerek elõállítására szánt álla-tok, valamilyen élelmiszerbe vagy takarmányba kerülõ, vagy vélhetõen bekerülõ egyéb anyagokútjának nyomon követhetõségét, 2005. január 1-jei határidõvel. A rendelet értelmében a „nyomonkövethetõség: lehetõség arra, hogy nyomon követhetõ legyen egy élelmiszer, takarmány, élelmi-szer elõállítására szánt állat vagy olyan anyag, amely anyagot élelmiszer vagy takarmány elõállí-tásánál felhasználásra szánnak, illetve amelynél ez várható, a termelés, a feldolgozás és a forgal-mazás minden szakaszában.” A nyomon követés során az „egy lépést elõre, egy lépést vissza” elvérvényesül. Ennek értelmében az élelmiszer-vállalkozásnak minimálisan azt kell tudnia meghatá-rozni, hogy közvetlenül kitõl került hozzá az adott áru, és hogy õ közvetlenül kinek adja tovább asaját termékét. Ehhez persze az élelmiszerlánc szereplõinek gondoskodniuk kell arról, hogy azo-nosítani tudják az adott termékeket, árukat, illetve az ezen termékek kereskedelmében részt ve-võ azon személyeket, akiktõl és akiknek az élelmiszert, takarmányt, az élelmiszer-elõállításra szántállatot, valamilyen élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülõ vagy vélhetõen bekerülõ egyébanyagot kapják és adják tovább. Ehhez olyan rendszerekre és eljárásokra van szükség, amelyek le-hetõvé teszik a különbözõ információk nyilvántartását és elõhívását az illetékes hatóságok kérel-mére, illetve amennyiben arra egyéb okokból szükség van. A rendeletbõl világosan következik,hogy a Közösségben forgalomba hozott, illetve valószínûleg forgalomba hozatalra kerülõ élelmi-szereket vagy takarmányokat el kell látni olyan címkékkel vagy azonosító eszközökkel, amelyek avonatkozó meghatározott rendelkezések követelményeivel összhangban, a vonatkozó doku-mentáción és információn keresztül lehetõvé teszik a termék nyomon követését. A címkék ésegyéb azonosító eszközök alkalmazása lényegesen könnyebben biztosítható a csomagolt élelmi-szer-ipari termékek esetében, ugyanakkor komolyabb probléma és megoldandó feladat a frisszöldség- és gyümölcsáruk esetében, hiszen a friss áruk csupán egy kis része kerül valamilyen fo-gyasztói csomagolásba.

146


Az élelmiszer-ipari termékek nyomon követéséhez szükséges információkat egy olyan egyezte-tett formában kellene közölni az élelmiszer-ellátási láncban a következõ szereplõvel, amely meg-könnyítené az adott esetben az esetlegesen nem megfelelõ termékek vissza-, illetve kivonásáhozszükséges eljárásokat. Az ipar és a kereskedelem által már használt és bizonyított azonosításiszabványok, mint például a GS1 rendszer, jelentõs mértékben hozzájárulnak az élelmiszerek nyo-mon követéséhez, így azok biztonságának garantálásához.

A közelmúlt élelmiszerekkel összefüggõ riadalmai (pl.: BSE, dioxin stb.) megmutatták, hogy azélelmiszerek és takarmányok eredetének azonosítása rendkívüli fontossággal bír a fogyasztó szá-mára. A nyomon követhetõség ezzel összhangban probléma esetén megkönnyíti az élelmiszerekkivonását a piacról, valamint pontos és célzott információkkal tudja ellátni a fogyasztókat a kér-déses termékekkel kapcsolatban. A nyomon követhetõség önmagában nem teszi biztonságossáaz élelmiszereket, csupán egy olyan kockázatkezelési eszközt jelent, amellyel eredményesen old-hatók meg az élelmiszer-biztonsági problémák.

A nyomon követhetõség több célkitûzés teljesítéséhez is segítséget nyújt: ilyen az élelmiszer-biztonság, a tisztességes kereskedelem, valamint a fogyasztóknak juttatott megbízható informá-ció. A rendelet részben az élelmiszer-biztonság elõmozdítása érdekében, részben pedig a nembiztonságos élelmiszerek/takarmányok piacról történõ kivonásának megkönnyítése érdekébenvezette be a nyomon követhetõség rendszerének kívánalmát.

Összefoglalva: a nyomon követhetõség arra szolgál, hogy célzottan és pontosan lehessen élelmi-szereket kivonni a piacról vagy visszahívni; megfelelõ információt lehessen szolgáltatni a fogyasz-tóknak és az élelmiszer-ipari vállalkozóknak; az ellenõrzõ hatóságok lefolytathassák a kockázat-elemzést, valamint ne jöjjön létre a szükségesnél nagyobb mértékû fennakadás az élelmiszer-ke-reskedelemben.

2.4 JELENTÕS NEMZETKÖZI ÉLELMISZER-IPARI SZABVÁNYOK ÉS ELÕÍRÁSOK

2.4.1 Beszállítói rendszerek: BRC, IFS

A hazai és nemzetközi élelmiszer-ipari és mezõgazdasági ágazatban több minõségirányítási ésélelmiszer-biztonsági rendszer ismeretes. A folyamatosan növekvõ vásárlói igények nagyon sokélelmiszer-elõállító/beszállító számára szükségessé teszik egy új, nemcsak a biztonságot, hanema minõséget teljes vertikumában középpontban tartó minõségbiztosítási rendszer bevezetését.

BRCAz élelmiszeripari botrányok és válságok hatására, az angol élelmiszer-kiskereskedelmi és egyébkapcsolódó szakmai szervezetek (British Retailer Consorcium – Brit Kereskedõk Egyesülete) 1998-ban adták ki a BRC-Globális élelmiszerügyi szabványt. A szabvány a HACCP hét alapelvének alkal-mazása mellett környezetirányítási és minõségbiztosítási rendszerelemek alkalmazását is elõírjaa saját „márka” termékeinek gyártóitól (az EFSIS szabvány figyelembevételével alakították ki a kö-vetelménycsoportok összevonásával).

IFSEzt a szabványt (International Food Standard) német intézmények és szervezetek alakították ki azEFSIS és BRC, valamint az ISO 9001 szabványok figyelembevételével. Elsõsorban német és franciaterületen terjedt el, de jelenleg az egyik legelfogadottabb és legelterjedtebb minõségbiztosításirendszer (sok áruházláncnál a szállítás feltétele ennek megléte). Maga az IFS rendszer a minõség-politikára, a vevõ igényeire fókuszál. A termelés és logisztika számos területével foglalkozik, ígyakár magával a szervezeti felépítéssel, a környezetvédelmi elõírásokkal is. Emellett az egyik leg-fontosabb eleme a nyomon követés, amellyel mindig biztosítható az azonosítás, a termék beszer-zésétõl az értékesítésig. Nagyon fontos tulajdonsága ennek a minõségbiztosítási rendszernek,

147


hogy az élelmiszer-elõállítással együtt folyamatosan fejlõdik, ennek megfelelõen több fokozata islétezik. A IFS szabvány 4. kiadása a hagyományos minõségbiztosítási és élelmiszerbiztonságirendszer követelmények teljesítésén túl több olyan, a nemzetközi gyakorlatban ma már egyreszélesebb körben alkalmazott, a mikrobiológiai és az idegenanyag szennyezõdések megelõzésé-re, az üzemi környezetre és a berendezésekre, a mikrobiológiai biztonság és az érzékszervi minõ-ség bizonyítására szolgáló, speciális élelmiszerbiztonsági és technológiai ismeretekre épülõ mû-szaki megoldás és korszerû módszer alkalmazását írja elõ, amelyeket a hazai ipari gyakorlatbaneddig csak korlátozott mértékben használtak.

2.4.2 HACCP

A HACCP (Hazard Analysis and Critical Points – Veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok)olyan rendszer, amely meghatározza, értékeli és szabályozza az élelmiszer-biztonság szempont-jából jelentõs veszélyeket. A HACCP eszköz a veszélyek megállapítására és olyan szabályozórend-szer felállítására, amely inkább a megelõzésre összpontosít, és elsõsorban nem a végtermék el-lenõrzésére épül. A HACCP az elsõdleges (agrár) termeléstõl a végsõ fogyasztásig a teljes élelmi-szerlánc valamennyi szakaszában alkalmazható, és megvalósítani az emberi egészségre gyako-rolt kockázatok tudományos bizonyítékainak figyelembevételével kell.

A HACCP rendszerek alkalmazása kötelezõ az EU piacán mûködõ vállalatok számára, legyen szómezõgazdasági termelõrõl, élelmiszer-elõállító üzemrõl vagy vendéglátó-ipari egységrõl.

A HACCP alkalmazása összehangolható a minõségbiztosítási, például ISO 22000 szabvány sze-rinti rendszerek megvalósításával, és az ilyen rendszereken belül a legelõnyösebb módszer azélelmiszer-biztonság növelésére.

2.4.3 ISO 22000

Az ISO 22000 nemzetközi szabvány lényegében a FAO és a WHO által kidolgozott élelmiszer-biz-tonsági szabályokhoz, a kritikus szabályozási pontok rendszeréhez (HACCP) igazodik. Alapelve,hogy az élelmiszer-biztonság az élelmiszerlánc valamennyi tagjánál egyforma követelményekszerint érvényesüljön. Így azt a mezõgazdasági termelõknél éppúgy meg kell valósítani, mint azélelmiszer-ipari gép-, a csomagolóeszköz- vagy az adalékgyártóknál, egészen a kereskedelemig.Az új szabványban kiemelten megjelenõ elvárás a nyomon követhetõség biztosítása.

Az ISO 22000 szabvány új lehetõség az élelmiszer-biztonsági rendszerek tanúsítására, hiszenközös elemeket tartalmaz más irányítási rendszerekkel (ISO 9001:2000, az ISO 14001:1996 és aMÉ 1–2–18/1993 HACCP rendszere), és hatékony együttmûködést biztosít az élelmiszerláncszereplõi között.

Az ISO 22000 szabvány elõnyei közé tartozik, hogy nemzetközi szinten elfogadott, tanúsítható-vá teszi a HACCP rendszert. A cégek számára kevesebb terhet jelent. Jól integrálható más irányí-tási rendszerekkel, hatékonyabbá teszi az élelmiszerlánc szereplõinek az együttmûködését, ésegységesíti az addig sokszor eltérõ módon megvalósított rendszereket. Az ISO 22000-es szab-vány tartalmazza az ISO 9001 szabvány követelményeinek legfontosabb részét, tehát egyidejûlegad bizonyosságot a vezetési, élelmiszer-biztonsági, nyomon követési, HACCP felkészültségrõl, illet-ve gyakorlatról. A nemzetközi konszenzussal történõ kidolgozása, európai és nemzeti szabvánnyátörténõ bevezetése pedig tiszta alapot nyújt az akkreditált tanúsítási rendszerek számára.

A szabvány külön kitér a nyomon követési rendszer mûködtetésének szükségszerûségére. Aszabvány értelmében a szervezeteknek olyan nyomon követési rendszert kell létrehozniuk és al-kalmazniuk, amely lehetõvé teszi a termékek tételszerû azonosítását és kapcsolatuk megállapítá-sát a nyersanyagtételekkel, valamint a feldolgozás és a forgalmazás feljegyzéseivel. A nyomonkövetési rendszereknek szintén alkalmasnak kell lenniük a közvetlen (be)szállítóktól beérkezõanyagok és a végtermékek elsõdleges áruterítési útjának azonosítására.

A nyomon követhetõségrõl készült feljegyzéseket meghatározott idõtartamig meg kell õriznia rendszer értékeléséhez, lehetõvé téve ezzel a potenciálisan nem biztonságos termékek/tételek

148


és a visszavont termékek kezelését. A feljegyzéseknek összhangban kell lenniük a jogszabályiés vevõi követelményekkel, és azok például a végtermék tételszerû azonosításán alapulhatnak.A nyomon követhetõség szempontjából igen nagy a jelentõsége a partnerek közötti külsõ kap-csolattartásnak, hiszen ennek megfelelõ biztosítása nélkül elképzelhetetlen egy, a teljes elosztá-si lánc mentén végigfutó nyomon követési rendszer.

A szabvány megfogalmazása értelmében annak érdekében, hogy az élelmiszer-biztonságot érin-tõ ügyekrõl a teljes élelmiszerláncban elegendõ információ álljon rendelkezésre, a szervezetnek akapcsolattartás megvalósítására eredményes intézkedéseket kell hoznia, bevezetnie és fenntartania:– a (be)szállítókkal és az alvállalkozókkal;– a vevõkkel vagy a fogyasztókkal, különösen a következõkkel kapcsolatban: a termékre vonatko-

zó információk (beleértve a rendeltetésszerû használatra vonatkozó utasításokat, a különlegestárolási követelményeket, és ha szükséges, az eltarthatósági idõt), információkérések, szerzõdé-sek vagy a megrendelések kezelése, beleértve azok módosításait is, és a vevõktõl érkezõ vissza-jelzések, beleértve a panaszokat;

– hatóságokkal és;– más szervezetekkel, amelyek befolyásolják az élelmiszer-biztonsági irányítási rendszer eredmé-

nyességét vagy aktualizálását, illetve azokkal, amelyekre ezek hatással lesznek.

E kapcsolattartás során információkat kell adni a szervezet termékeinek olyan élelmiszer-bizton-sági vonatkozásairól, amelyek érinthetik az élelmiszerIáncban részt vevõ más szervezeteket. Ezkülönösen azokra az ismert élelmiszer-biztonsági veszélyekre vonatkozik, amelyeket az élelmi-szerláncban részt vevõ más szervezeteknek kell szabályozniuk. A kapcsolattartás feljegyzéseit pe-dig meg kell õrizni.

2.5 VÁLSÁGKEZELÉS AZ ÉLELMISZER-KERESKEDELEMBEN

Az élelmiszer-elosztási lánc valamennyi érintett vállalatának meg kell felelnie a törvényi elõírások-nak, és ajánlott kialakítania a saját belsõ élelmiszer-biztonsági politikáját, melynek meg kell felelniea minõségbiztosítási rendszerek szabványainak, valamint a törvényi elõírásoknak.

A legjobban mûködõ rendszerek esetén is elõfordulhatnak azonban hibák. A hibák eredménye-ként az adott élelmiszer-ipari termékek adott tételei kockázatot jelenthetnek a fogyasztók számára.Az érintett élelmiszer-vállalkozásnak a hiba észlelését követõen azonnal életbe kell léptetni az úgy-nevezett „válságmenedzsment” folyamatot. Elfogyasztásra kerülõ termékekrõl, élelmiszerekrõl lévénszó, a lehetõ leggyorsabban kell cselekedni, hiszen a fogyasztók egészsége közvetlen veszélybe ke-rülhet. A válságmenedzsment meghatározó részét képezi a kérdéses termékek pontos azonosítása,illetve helyzetük pontos meghatározása az élelmiszer-ellátási láncban. Vagyis a krízismenedzsment-nek biztosítania kell a 178/2002 rendeletben is rögzített termékvisszahívást és termékkivonást.

2.5.1 Fontosabb definíciók

Eset: Az a szituáció, mikor a termék minõségével, biztonságával kapcsolatban tényleges vagy fel-tételezhetõ kockázat merült fel. – Valódi kockázat, mely már tényleges emberi vagy állati megbetegedést okozott.– Potenciális kockázatról akkor beszélünk, mikor az érintett termék még nem okozott emberi

vagy állati megbetegedést, de már kiszállították a terméket az áruházakba.– Ismeretlen potenciális kockázat esetén nincs információ a kockázati tényezõ lehetséges követ-

kezményeirõl.– Riasztás: Értesítés egy potenciális veszélyrõl.

Válság: „Eset”, mikor okkal feltételezhetõ, hogy egy, már a disztribúcióba került vagy már az áru-házak polcain lévõ termék káros lehet az emberi vagy állati egészségre, a környezetre, vagy akáraz üzleti tevékenységre/vállalati imázsra.

149


Alapvetõen két különbözõ válságot különböztethetünk meg:a) Széles körû hatással bíró válság (pl.: száj- és körömfájás járvány). Ezeket a kríziseket legtöbbször

már az érintett ország vagy akár több ország hatóságai közösen próbálják meg kezelni. b) Az ellátási lánc valamely jól behatárolható pontján (gyártás, disztribúció, kereskedelem, fo-

gyasztó) kialakuló hiba.

A válság esetén, a károk minimalizálásához nélkülözhetetlen egy jól felépített és mûködõ nyo-mon követési rendszer. Ha nincs ilyen rendszer, akkor a válság által érintett összes szóba jöhetõtételt ki vagy vissza kell hívni a piacról, holott legtöbbször csak egy vagy csak néhány tétel érin-tett a válságban. A nyomon követési rendszer mûködtetése lehetõvé teszi az érintett tételek pon-tos és gyors azonosítását és szelektív vissza- és kivonását. Így igen jelentõs károktól kímélhetimeg magát az adott élelmiszervállalkozás.

– Termékkivonás: A „kivonás” definícióját tekintve az általános termékbiztonságról szóló2001/95/EK irányelv meghatározására lehet utalni, amely kimondja, hogy „a piacról való kivonásminden olyan intézkedés, amely a fogyasztó számára veszélyes termék forgalmazásának, megjele-nítésének vagy eladásra felkínálásának megakadályozására szolgál”. A 178/2002 rendelet 19. cikkeértelmében 2005. január 1-jétõl kötelezettségként írja elõ az élelmiszer-ipari vállalkozók számára,hogy kivonják a piacról azokat az élelmiszereket, amelyek nem felelnek meg az élelmiszer-biz-tonsági követelményeknek, és errõl tájékoztassák az illetékes hatóságokat. Fontos megjegyez-nünk, hogy termékkivonásról akkor beszélünk, amikor a potenciálisan kockázatot jelentõ termékmég nem került ki közvetlen a kiskereskedelmi boltok polcára, vagyis a fogyasztók számára mégnem hozzáférhetõ. Ez azt jelenti, hogy egy jól kivitelezett termékkivonásról a fogyasztók, illetvea média nem fog, illetve nem is kell, hogy értesüljön. Így még elkerülhetõk a hihetetlen nagypresztízs és pénzügyi veszteséget jelentõ élelmiszerbotrányok.

– Termékvisszahívás: olyan intézkedés, amelynek célja a gyártó vagy a disztribútor által már leszál-lított és a fogyasztók számára már eladott, feltehetõen kockázatot jelentõ veszélyes termékekfogyasztóktól történõ visszahívása. A termékvisszahívást a következõképpen is megfogalmaz-hatjuk: amennyiben ugyanazok a körülmények lépnek fel, mint a piacról való kivonás esetén, deezenfelül az élelmiszer már el is juthatott a fogyasztóhoz, az élelmiszer-ipari vállalkozóknak a178/2002 rendelet 19. cikk (1) bekezdése értelmében:• tájékoztatniuk kell a fogyasztót a piacról való kivonás indokairól; és• szükség esetén vissza kell hívniuk a fogyasztóhoz már eljuttatott terméket, azaz „minden intéz-

kedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy az általa a fogyasztó rendelkezésére bocsátottnem biztonságos termék visszakerüljön hozzá”. Visszahívásra akkor van szükség, ha egyéb intéz-kedésekkel nem lehetséges a magas szintû egészségvédelem fenntartása.

A vállalkozások felelõssége és kötelessége, hogy válság esetén a lehetõ leggyorsabban, legpre-cízebben és a lehetõ legnagyobb odafigyeléssel oldják meg a felmerülõ problémákat. Az ille-tékes hatóságok tájékoztatására vonatkozó vállalkozói kötelezettség fontos eleme a piac fel-ügyeletének, mivel így a hatóságnak alkalma nyílik figyelemmel kísérni, hogy az élelmiszer-iparivállalkozók megtették-e a megfelelõ intézkedéseket a piacra kerülõ élelmiszer által felvetett koc-kázatok kezelése érdekében; illetve további intézkedéseket rendelhet el vagy hajthat végre akockázatok elkerülése érdekében.

Lényeges, hogy a vállalkozások az élelmiszer-ipari válságot ne próbálják meg eltussolni, elhallgatni.Napjaink elosztási láncának összetettségébõl adódóan, ha a disztribúciós lánc valamelyik elemé-nél élelmiszer-biztonsági gond, kockázat merül fel, akkor az hatással lehet a többi partner helyze-tére, és végsõ soron a fogyasztók egészségére is. Ennek megfelelõen válság esetén a lánc egyespartnereinek igenis érdekük, hogy felvegyék egymással a kapcsolatot, és együtt, adott esetben ahatóságok szoros együttmûködésével próbálják meg megoldani a felmerült problémát, ésamennyiben szükséges, gondoskodjanak az érintett tételek kivonásáról, visszahívásáról.

150


2.5.2 Válságcsoport és válságterv

Egy élelmiszer-ipari válság hatékony kezelése csak akkor lehetséges, ha erre a vállalatnak elõreelkészített, jól átgondolt elvárásai és persze hozzáértõ, képzett alkalmazottai vannak. Az élelmi-szer-ipari vállalkozásoknak tehát célszerû a nyomon követési rendszerüket jól, átgondoltan ki-építeni, és felügyeletét külön e feladatra képzett szakemberekre bízni. Ugyanígy ajánlott elõre el-készíteni egy esetleges élelmiszer-ipari válság esetén életbe lépõ válságtervet. A válságot csakegy jól szervezett, képzett, összeszokott szakemberekbõl álló csapat tudja majd megfelelõ módkezelni. Éppen ezért a válságmenedzsment elsõ lépéseként, hasonlóan egy HACCP rendszer ki-építésének elsõ lépéséhez, egy munkacsoportot kell összeállítani. A munkacsoport feladata anyomon követési rendszer részletes ismerete mellett a válságterv kidolgozása, az érintett kollégák,szakemberek megfelelõ képzése és folyamatos tréningje. Fontos megjegyeznünk, hogy a válság-terv mindig csak valós válság bekövetkezésekor lép érvénybe. A válság kezelése pedig mindenesetben gyors és jelentõs döntéseket igényel, éppen ezért a válságcsoportban szigorúan hierarchi-kus és legmagasabb szintjén minden esetben jelentõs döntéshozói jogkörrel rendelkezõ személytalálható. A válságterv kidolgozása részfeladatát képezheti az élelmiszer-biztonsági csoportnak is.Ebben az esetben nincs szükség külön válságcsoport létrehozására.

A válságtervnek tartalmaznia kell:– a vállalat élelmiszer-biztonságról alkotott hitvallását, politikáját;– az „eset” és a válság egyértelmû definícióit;– a válságmenedzsment csoport (ezentúl válságcsoport) leírását, szerepét és az egyes tagok fel-

adatainak egyértelmû meghatározását;– válságcsoport valamennyi tagjának és helyettesének elérhetõségét;– külsõ címlistát, amely tartalmazza az összes olyan külsõ kapcsolatot és elérhetõségüket (keres-

kedelmi partnerek, hatóságok, állatorvosok, ügyvédek, baráti média stb.), akikkel adott esetbenkapcsolatba kell lépni;

– az „eset” vagy válság esetén elvégzendõ feladatok listáját;– az elvégzendõ feladatok pontos sorrendjét, és az egyes lépésekre rendelkezésre álló maximális

idõintervallumot;– a termékkivonás elrendelésének pontos, egyértelmû feltételét;– a termékvisszahívás elrendelésének pontos, egyértelmû feltételét;– a belsõ kommunikáció és információáramlás megszervezését;– a külsõ kommunikáció megszervezését;– amennyiben már elõfordult korábban válság, úgy esettanulmányokat a régebbi élelmiszer-ipari

válságokról és azok menedzselésérõl;– az események pontos rögzítésének, dokumentálásának módját.A válságtervet idõközönként célszerû felülvizsgálni, és a szükséges módosításokat elvégezni.

Feladatok és felelõsségA vállalat válságtervének megfelelõen meg kell határozni azon szakemberek körét, akik felelõseka válságtervben megfogalmazottak megvalósításáért. Ennek szervezése történhet külön egy vál-ságcsoport, vagy az általában egyébként is szükséges élelmiszer-biztonsági csoport keretében. Avállalat méretétõl és struktúrájától függetlenül a csoport valamennyi tagjának, bármikor elérhetõ-nek kell lennie. Amennyiben az adott funkcióért felelõs személy nem elérhetõ, minden esetbengondoskodni kell a helyettesérõl, aki ugyanúgy el tudja végezni feladatait és ugyanúgy rendelke-zik a szükséges jogkörrel a döntések meghozatalához. Válság észlelése esetén a csoportot kell elõ-ször értesíteni. A csoport felelõssége, hogy a helyzet súlyosságától függõen megtegye a szükségeslépéseket. A válságcsoport tudta és engedélye nélkül semmiféle intézkedést sem szabad hozni.

A válságcsoport feladata és felelõssége:– A válság kezelése, a szükséges döntések meghozatala.– A belsõ válságterv elkészítése, folyamatos fejlesztése és válság esetén annak alkalmazása.– A nyomon követéssel foglalkozó alkalmazottak folyamatos tréningje.– A belsõ információs rendszerek átvizsgálása, és ha szükséges, azok átalakítása, fejlesztése.

151


– A válságterv idõnkénti tesztelése.– Minden „eset” vagy válság menedzselése.– Összefoglaló jelentés készítése a megoldott „esetekrõl”, válságokról, hogy tanulmányozásukkal

el lehessen kerülni azok megismétlõdését.– A válság kezelését segítõ, belsõ és külsõ kommunikációs tervek elkészítése.

A hierarchikus szerkezetû válságcsoportot minden esetben egy megfelelõ döntési jogkörrel ren-delkezõ személy (pl.: ügyvezetõ) vezeti. A vezetõ mögött áll a csoport, támogatva és elõkészítvea szükséges döntéseket. A csoport összeállítása cégrõl-cégre eltér vagy eltérhet. A lényeg, hogya válságkezelés valamennyi alapvetõ lépéséhez (válság azonosítása, tételek azonosítása, érintettpartnerek azonosítása – és ha szükséges értesítése –, külsõ és belsõ kommunikáció, döntéshoza-tal), legyen hozzárendelve egy megfelelõ ismeretekkel és jogkörrel rendelkezõ személy.

Ennek megfelelõen a válságcsoport tagja lehet:– az ügyvezetõ, üzemmenedzser, üzemvezetõ;– a termékmenedzser;– a minõségbiztosítási vezetõ;– a logisztikai szakértõ, raktár-gazdálkodási menedzser;– az IT vezetõ;– üzleti szolgáltatásokért felelõs menedzser (aki az ügyfelekkel és partnerekkel tartja a kapcsolatot).

Szükség esetén természetesen további szakértõk bevonása is lehetséges, sõt ajánlott.Hogy a kommunikáció gyors és hatékony legyen, ajánlott egy elõre meghatározott személyekbõl állólistát készíteni. A listának tartalmaznia kell a személyek nevén kívül azok elérhetõségét (telefonszám,e-mail cím, levelezési cím stb.) is. Célszerû, hogy a listán szerepeljenek: a kríziscsoport tagjai, a lehetsé-ges kisegítõ emberek, külsõ tanácsadók, hatóságok, kereskedelmi partnerek, ügyfelek és a média.

2.5.3 Képzés, tréning

Bizonyos idõközönként, az alkalmazottak képességeinek fejlesztése érdekében, mindenképpenajánlott a tréning, a továbbképzés. Ebben minden olyan személynek részt kell vennie, aki a nyo-mon követésben, illetve a válságmenedzsmentben érintett.

A tréningnek a következõkre kell koncentrálnia: – a vállalat által alkalmazott nyomon követési folyamat, gyakorlat (azonosítási szabványok alkal-

mazása, IT megoldások, adatgyûjtés, kommunikáció stb.);– a válságcsoport szerepe;– az egyes személyek szerepe és feladata;– a vállalaton belüli koordinált intézkedések kivitelezése;– a vállalaton belüli koordinált kommunikáció;– mit kell és mit tilos tenni krízis esetén;– hogy kell felhasználni a dokumentációkat;– hogy kell kihasználni a nyomon követési rendszerek nyújtotta lehetõségeket.

Ezeken kívül szükség van még szimulált– termék nyomon követésre;– válságmenedzsmentre;– termékkivonásra és – termékvisszahívásra.

Az elõbb említett szimulált gyakorlatokat dokumentálni kell, hogy késõbb azokat elemezvén in-formációkat lehessen gyûjteni. Fontos, hogy idõre végezzék a gyakorlatokat, és ha lehet, mindigegyre kevesebb idõ kelljen a szükséges feladatok elvégzésére.

152


2.5.4 Tennivalók egy élelmiszer-ipari válság esetén

Az eset észlelését követõen azonnal értesíteni kell a válságcsoportot. A válságcsoport illetékestagjainak fel kell mérnie az „eset” súlyosságát, a benne rejlõ potenciális kockázatokat. Ezt követõena válságcsoport értékelése alapján a szükséges döntéshozatali jogkörrel rendelkezõ személynekmeg kell hoznia az adott esetnek megfelelõ döntéseket. A döntése alapján a válságcsoport többitagjának a feladata, hogy a szükséges lépéseket megtegye, kezelje és kommunikálja az „esetet”.A csoportnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az eset ne fajuljon válsággá. Atapasztalatok alapján az élelmiszer-ipari vállalkozások többségének általában sikerül kezelnie afelmerülõ eseteket, és ennek köszönhetõen csak ritkán alakulnak valódi élelmiszer-ipari válságok.A következõkben, pontokba összeszedve találhatók azok a minimális feladatok, amelyeket egyeset észlelésekor a válságmenedzsment keretén belül, minimálisan el kell végezni.

1. Helyzetfelmérés, helyzetértékelésEgy „eset” észlelésekor elsõ lépésként a lehetõ leggyorsabban, ugyanakkor a lehetõ legpontosab-ban fel kell mérni a kialakult helyzetet. A következõ kérdések segíthetnek ebben:– Hogyan és hol fedezték fel az esetet?– Ki riasztott?– Mi volt az eset eredete, oka?– Mik az eset által érintett területek, tételek?– Mik a fogyasztókra gyakorolt potenciális káros hatások?– Milyen gazdasági kockázatot jelent?– Milyen jogi következményekkel jár?– Kik (üzleti partnerek az elosztási láncban) érintettek az esetben?– Milyen belsõ lépéseket kell tenni?– Kiknek az együttmûködése szükséges a helyzet gyors és hatékony kezelésében?– Valaha volt-e hasonló eset a vállalat életében?A helyzetfelméréshez szorosan kapcsolódik a kockázatelemzés. A kockázatelemzés segít felmérni azeset lehetséges élelmiszer-biztonsági, jogi és gazdasági következményeit. Persze figyelembe kellvenni a külsõ környezetre gyakorolt hatásokat is (pl.: fogyasztók biztonsága, üzleti partnerek stb.).

2. Termékkivonás, termékvisszahívásAz élelmiszer-vállalkozás saját felelõssége és kötelessége, hogy a törvényi elõírások figyelembevé-telével, a kockázatok felmérését követõen eldöntse, hogy szükség van-e az érintett tételek kivo-nására vagy visszahívására. Ez egy felelõsségteljes döntés, így minden esetben vezetõi jogkörrelrendelkezõ személy hozhatja meg.

A termékkivonás és termékvisszahívás egy szervezési folyamat, melynek során pontosan össze-gyûjtött nyomon követési adatok alapján, az érintett termékek, termékcsoportok adott tételei ki-vonásra vagy visszahívásra kerülnek a piacról. Fontos, hogy az adott termék disztribúciójábanérintett valamennyi fél értesítést kapjon a megtett és megtenni kívánt lépésekrõl.

Alapvetõ jelentõséggel bír, hogy mihamarabb behatároljuk az érintett tételt. Hiszen ha a minõ-ségileg vagy élelmiszer-biztonságilag kifogásolt gyártási tételek pontosan és egyértelmûen azo-nosíthatók, akkor nincs szükség az összes, adott típusú termék piacról történõ kivonására, amiigen jelentõs költségektõl kímélheti meg a vállalkozást.

3. Az érintett tételek kezeléseNagyon fontos, hogy a már visszahívásra vagy kivonásra került termékek a raktározás és szállítássorán ne keveredjenek össze a jó minõségû, más gyártási tételbõl származó tételekkel. Az ellátá-si lánc szinte valamennyi pontján történhet keveredés a termékek visszahívása, illetve kivonásakapcsán.

4. KommunikációAhogy arról már többször esett szó, a sikeres válságmenedzsment elengedhetetlen feltétele amegfelelõ belsõ és külsõ kommunikáció. A vállalkozáson belüli belsõ kommunikáció jelentõségétnem kell különösebben megmagyarázni, azonban napjaink egyre összetettebb élelmiszer-ellátási

153


láncában az üzleti partnerek közötti külsõ kommunikáció legalább annyira fontos és nélkülözhe-tetlen ahhoz, hogy a sikeres krízismenedzsment biztosításával ne kerüljenek a polcokra a fo-gyasztók egészségére nézve kockázatot jelentõ termékek. Természetesen a külsõ kommunikációszerves részét kell hogy képezze a hatóságokkal történõ kétoldalú információcsere is. Az üzletipartnerekkel, hatóságokkal, és – amennyiben szükséges – a fogyasztókkal történõ megfelelõ kül-sõ kommunikáció jelenleg jogi kötelezettség is. Napjainkban szintén alapvetõ fontosságú a mé-dia megfelelõ tájékoztatása. Ehhez sokszor elõre elkészített sajtótájékoztatói sablonok vannak,mely segítségével az élelmiszeripari vállalkozás hatékonyan kommunikálhat a médiával, ezáltal afogyasztókkal. Egy jól felépített külsõ kommunikációs stratégiával, akár úgy is be lehet állítani egytermékkivonást vagy termékvisszahívást, hogy az az érintett cég elõnyére szolgáljon és pozitívvisszhangja lesz a fogyasztók körében

2.5.5 GS1 szabványok élelmiszer nyomon követésben történõ alkalmazásának elõnyei

Az agrár- és élelmiszer-ipari termékek nyomon követéséhez, illetve a nyomon követési rendsze-rek kiépítéséhez az országhatárokon átnyúló kereskedelemnek és az egyre szerteágazóbb piacikapcsolatoknak köszönhetõen nélkülözhetetlenek a globálisan alkalmazható, egyedi azonosításratökéletesen megfelelõ, a felek által kölcsönösen ismert szabványok. A kiépítésre kerülõ megoldá-soknak valamennyi esetben választ kell kínálniuk a nyomon követés által támasztott kihívásokra:a) Globálisan alkalmazható egyedi azonosítás és jelölés: A nyomon követett egységek egyértel-

mû, egyedi azonosítása és jelölése az élelmiszer-ellátási láncon belül.b) Adatközlés és adattovábbítás: A nyomon követés megköveteli az elõre egyeztetett adatok, in-

formációk rögzítését, tárolását és továbbítását.c) A kapcsolódási és megfeleltetési pontok kezelése: Az ellátási lánc egészében gondoskodni kell

a kapcsolódási és megfeleltetési pontok helyes menedzsmentjérõl. d) Nyomkövetési adatkommunikáció: A nyomon követés alapvetõ feltétele, hogy a termékek fizi-

kai mozgásával egyidejûleg a rájuk vonatkozó adatok, információk is szabadon áramoljanak.

A GS1 szabványok élelmiszerláncban történõ alkalmazása a nyomon követésen túl egyéb elõ-nyökkel is jár a vállalkozások, vállalatok számára. A szabványok használata nagymértékben meg-könnyíti és felgyorsítja a kereskedelmet, a logisztikát, a raktármenedzsmentet, a készletnyilván-tartást, az áruátvételt és az elektronikus adatcserét (EDI). Mindezek által a GS1 szabványokon ala-puló nyomon követési rendszerek bevezetéséhez szükséges beruházási költségek hamar megté-rülnek. Így a vállalatok számára a nyomon követés törvényi elõírásának betartása és feltételeinekmegteremtése nem egy újabb szükséges rossz, hanem sokkal inkább egy új lehetõség a megfe-lelõ szervezési, jelölési és informatikai háttér fejlesztésére, megfelelve ezáltal a fogyasztók egyrenövekvõ igényeinek. Az élelmiszer-elosztási és kereskedelmi folyamatok fejlesztése, valamint afogyasztók bizalmának elnyerése és megtartása már önmagukban elegendõ garanciát jelente-nek a gazdasági növekedésre.

Az élelmiszerek nyomon követésének a fentieken túl fontos szerepe lehet az Európai Unió élel-miszer-szabályozásának sarkalatos pontját képezõ eredetvédelemben is. Egy jól felépített és mû-ködtetett nyomon követési rendszerrel biztosítható, hogy az adott élelmiszer-ipari termék – le-gyen szó akár oltalom alatt álló eredetmegjelölésû, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésû, eset-leg hagyományos, különleges termékrõl – az elõírt, megfelelõ minõségû alapanyagokból ésadott termékhez kötõdõ régióból származzon. Így megelõzhetõek, vagy legalábbis csökkenthe-tõek lennének az olyan évszázadok alatt kivívott világhírnevet néhány pillanat alatt lerombolóbotrányok hatásai, amelyeknek a közelmúltban sajnálatos módon Magyarországon többször istanúi lehettünk.

154


2.6 ESETTANULMÁNY

A következõ esettanulmányban szereplõ elosztási lánc csak egy elképzelt esetbeli példa, melynekfeladata, hogy segítségével jobban meg lehessen érteni a napjainkban leginkább elterjedten al-kalmazott GS1–128-as rendszeren alapuló élelmiszer nyomon követési folyamatot.

2.6.1 Idaredalma nyomon követése GS1 eszközökkel

Az idaredalmát egy gazda termeszti saját földterületén. A gyümölcsöt eladja egy TÉSZ-nek / Gaz-daságnak, mely kialakítja a kereskedelmi egységeket, csomagolja és értékesíti az almát. Azt egyszupermarket vásárolja meg, és kínálja megvételre a fogyasztóknak. Most nézzük meg részlete-sen az idaredalma elosztási láncát!

1. Termesztõ és termõterület azonosításaA termesztõ saját GLN számmal rendelkezik, mely egyértelmûen azonosítja õt, és így természete-sen az idaredalma származási helyét is.

Amennyiben a gazda nagy termõterülettel rendelkezik, a területét részekre oszthatja (táblanyilvántartás). Mindegyik résznek külön-külön GLN számot adhat. Ennek a megoldásnak az elõ-nye, hogy lényegesen pontosabban lehet nyilvántartani, hogy az adott tétel alma honnan is szár-mazik. Ennek különös jelentõsége van krízis esetén, amikor óriási költségeket lehet elkerülni, hakellõen szûk területre tudjuk visszakövetni az érintett tételeket. A GLN szám ily módon történõ al-kalmazása jelentõsen megkönnyítheti az idaredalma nyomon követését. (4. ábra)

Nagy termõterület esetén megoldást jelenthet az is, ha a termelõ csak egy, saját magát azono-sító GLN számmal rendelkezik, és termõterületének egyes részeit saját azonosítóval látja el. Ekkorazonban a termelõnek pontos nyilvántartással kell rendelkeznie, hogy melyik alma melyik részrõlszármazik.

Minden esetben a termelõ saját belátására van bízva, hogy mekkora termõterületre akarja le-szûkíteni a nyomon követést.

A termelõt és/vagy a termõterületet a GLN számazonosítja

A TERMELÕT ÉS/VAGY A TERMÕTERÜLETET A GLN SZÁM AZONOSÍTJA

Egy nagyobb termõterület esetén, az elõre kialakított kisebb részeket különGLN számokkal, vagy akár belsõ kódokkal is lehet azonosítani.

GLN 1

GLN 2

GLN 3

4. ábra

155


Például: GLN 0: 599003200200 2A termelõt mint jogi személyt azonosító GLN szám.

GLN 1: 599003200201 9 }GLN 2: 599003200202 6 A termõterületeket azonosító további GLN számok.GLN 3: 599003200203 3

2. áru (ömlesztett, I. minõségosztályú idaredalma) azonosítása A termelõ áruit a közeli TÉSZ vásárolja fel, majd értékesíti. A TÉSZ tömegre vetítve rendeli az I. mi-nõségosztályú idaredalmát, és a számlázás alapja is a kg. Az almákat ömlesztve, konténerbenszállítják a TÉSZ-be. A nyomon követéshez természetesen elengedhetetlen a termék egyértelmûazonosítása.

A termelõ nyolcjegyû cégprefixe: 59912345

Ebbõl a cégprefixbõl képezheti a termelõ az I. minõségosztályú, ömlesztett idaredalma tizennégyjegyû GTIN azonosítóját. Mivel változó paraméterû, jelen esetben változó tömegû áruról van szó,az áru azonosításához használt GTIN szám 9-es indikátorszámmal kell hogy kezdõdjön.

A lédig, 1. minõségosztályú idaredalma GTIN száma 95991234500047, melynek részletes felépí-tése a következõ:

Indikátor Cégprefix Termékazonosító Ellenõrzõ szám

9 5 9 9 1 2 3 4 5 0 0 0 4 7

Az adott konténert 2006. 07. 15-én töltötték meg idaredalmával. Ez lesz a csomagolás idõpontja,amit célszerû feltüntetni a kiszállítására kerülõ konténeren.

A nyomon követést tovább lehet szûkíteni, ha az adott GLN számmal azonosított termõterüle-ten, adott idõpontban leszedett idaredalma azonosítására kiad a termelõ egy tételszámot. Ezt atételazonosító számot szintén ajánlott feltüntetni a konténeren.

Pl.: 2006. 07. 14-én leszedett, 5990032002019 GLN számmal azonosított termõterületrõl származóidaredalma tételazonosító száma (LOT): AP060714(A tételazonosító számnak természetesen nem kell feltétlenül „beszélõ” számnak lennie. Sõt abban azesetben, ha túl hosszú a „beszélõ” számként létrehozott tételazonosító, nem is ajánlott, hiszen többkaraktert kell vonalkód formátumban megjeleníteni, és a túl hosszú GS1–128 szimbólum csupánmegnehezítheti az árun történõ megfelelõ elhelyezést. Igazából elég, ha a tételazonosító szám csakegy hivatkozási szám [minél egyszerûbb], amelyet mindenki a saját rendszerében tart nyilván.)

Mivel változó tömegû termékrõl van szó, ezért kötelezõen meg kell adni a 9 599123450004 7GTIN számmal azonosított termék változó paraméterét, jelen esetben tömegét. A konténernyimennyiségû idaredalma tömege: 205,2 kg

A konténernyi áru, mint szállítási egység külön SSCC számmal is azonosítható. SSCC: 159912345000000010

Kiterjesztõ szám Cégprefix Logisztikai egység referencia Ellenõrzõ szám

1 5 9 9 1 2 3 4 5 0 0 0 0 0 0 0 1 0

A konténeren elhelyezett logisztikai címkén GS1–128 jelképrendszerben a következõ adatokatcélszerû feltüntetni:

156


– Ömleszett, I. minõségosztályú idaredalma GTIN száma: AI(01) 95991234500047– Csomagolás napja: AI(13) 060715– Tömeg: AI(3101) 002052– Feladó GLN száma: AI(412) 5990032002002– Tételazonosító szám: AI(10) AP060714 – SSCC szám: AI(00) 159912345000000010

A 5. ábrán GS1–128 jelképrendszerben is bemutatjuk a címkén feltüntetendõ adatokat és azokvonalkódos megjelenítését. Ezekbõl áll össze a termék fizikai nyomon követését segítõ logisztikaicímke. A logisztikai címkék fajtáival és azok felépítésével a II/2.5.4 fejezetben foglalkoztunk.

3. Nagykereskedõ (TÉSZ/Gazdaság)A beérkezéskor a konténeren elhelyezett címke beolvasásával azonosítják az árut, a beszállítót ésrögzítik a beszállított alma mennyiségét.

A TÉSZ a beszállított I. minõségosztályú idaredalmából saját maga állítja össze a fogyasztói éskereskedelmi egységeket. Fontos, hogy mindkét esetben rögzítsék a kiszerelések összeállításá-hoz felhasznált almák fontosabb kísérõ adatait (pl.: Honnan? Mikor? Tételszám?). Mind a fogyasz-tói egységek, mind pedig a kereskedelmi egységek összeállításánál ügyelni kell arra, hogy csakegy adott beszállítótól, és ha lehet, egy adott tételbõl származzon az alma.

5. ábra

A FAKONTÉNEREN ELHELYEZÉSRE KERÜLÕ ADATOK GS1–128 JELKÉPRENDSZERBEN

( 0 1 ) 9 5 9 9 1 2 3 4 5 0 0 0 4 7 ( 1 3 ) 0 6 0 7 1 5 ( 3 1 0 1 ) 0 0 2 0 5 2

( 4 1 2 ) 5 9 9 0 0 3 2 0 0 2 0 0 2 ( 1 0 ) A P 0 6 0 7 1 4

( 0 0 ) 1 5 9 9 1 2 3 4 5 0 0 0 0 0 0 0 1 0

Pl.: Válogatás és osztályozás után fóliázott mûanyag tálcára csomagolják az almát. A cso-magokat mérlegelik és címkékkel látják el. A címkén szerepel a fogyasztói egység GTIN száma(vonalkóddal is), a csomagolás napja, a tételazonosító szám (LOT), illetve az egység tömege. Azígy kialakított, egalizált 1 kg-os egységek lesznek a fogyasztói egységek. A fogyasztói egységekkialakításakor ügyelni kell arra, hogy az egységekbe csak egy termelõtõl/beszállítótól származóalma kerüljön.

A fogyasztói egységeket kartondobozokba rakják. A kartondobozok 32 db fogyasztói egységettartalmaznak. Ez lesz a kereskedelmi gyûjtõcsomagolás, amely – mivel standard összeállítású ésrendelhetõ – külön GTIN számot kap. Amennyiben a gyûjtõcsomagolások nem kapnak külön té-telszámot, akkor a nyomon követés szempontjából fontos, hogy egy adott gyûjtõcsomagba min-dig azonos tételszámú fogyasztói egység kerüljön.

A TÉSZ GLN száma: 5990000000009A TÉSZ kilencjegyû cégprefixe: 599955101A fogyasztói egységek cégprefixbõl képzett GTIN száma: 05999551010024A gyûjtõcsomagolás cégprefixbõl képzett GTIN száma: 05999551010031

A gyûjtõcsomagolás címkéjén a következõ adatok szerepelnek GS1–128 jelképrendszerben (6. ábra): – A gyûjtõcsomagolás GTIN száma AI(01) 05999551010031– Csomagolás napja AI(13) 060716– Feladó GLN száma AI(412) 5990000000009– Tételazonosító szám/LOT-szám: AI(10) 1234AB

(Ez jelöli, hogy melyik csomagológép és melyik mûszakban csomagolta a fogyasztói egységeket és/ vagy gyûjtõegységeket).

A gyûjtõcsomagolásokból összeállítják a logisztikai egységeket, a raklapokat. A homogén raklapok-ban 50 db gyûjtõcsomag található. Valamennyi gyûjtõcsomag azonos tételszámmal rendelkezik.(Amennyiben nem azonos tételszámú kereskedelmi gyûjtõcsomagokból állítják össze a raklapot, akkora raklap logisztikai címkéjén nem lehet feltüntetni a kereskedelmi áruk tételazonosító számát).Nyomon követés szempontjából ügyelni kell a kapcsolódási pontok helyes menedzselése, vagyishogy minden esetben pontosan rögzítsék, hogy az adott gyûjtõ és/vagy logisztikai egységek ösz-szeállítására milyen azonosítóval és egyéb kiegészítõ adatokkal rendelkezõ árukat használtak fel.

A raklapokat logisztikai címkével látják el, amelyen a következõ információk kapnak helyet (7. ábra):– A logisztikai egységben található kereskedelmi áruk GTIN száma AI (02) 05999551010031– Csomagolás napja AI (13) 060716– A logisztikai egységben található kereskedelmi áruk

darabszáma AI (37) 50– Feladó GLN száma AI (412) 5990000000009– Gyártási tételszám AI (10) 1234AB– Szállítási egység sorszám kód (SSCC) AI (00) 059995510100000017

157


6. ábra

A GYÛJTÕCSOMAGOLÁS CÍMKÉJÉN FELTÜNTETETT ADATTARTALOM AZONOSÍTÓK

(01) 05999551010031 (13) 060716 (412) 5990000000009 (10) 1234AB

158


Ha az összeállított raklap kevert:– Szállítási egység sorszám kódja (SSCC) AI (00)

Opcionálisan:– Csomagolás napja AI (13)– Feladó GLN száma AI (412)

A kevert raklapok összeállítása során különösen ügyelni kell arra, hogy rögzítsék és eltárolják araklap tartalmát képzõ egységek azonosítóit. Ehhez egy informatikai adatbázist alkalmaznak,ahol a raklap SSCC számát, referenciaszámként használva, tárolásra kerül a kevert raklap összeál-lítására felhasznált egységek azonosítója. A nagykereskedõ és a kiskereskedõ között naprakészkommunikáció, adatszinkronizáció zajlik. Így a kiskereskedõ a kevert raklap SSCC számának leol-vasásával egybõl tudni fogja, hogy az adott raklap milyen egységeket tartalmaz. Természetesenhomogén raklap esetén erre nincs szükség, hiszen a logisztikai címkén fel lehet tüntetni a keres-kedelmi egységeket azonosító GTIN számot. A raklapok szállításra készen állnak.

A gyûjtõcsomagoláson, illetve a logisztikai egységen szereplõ adatokról természetesen acsomagolásért felelõs félnek (most a TÉSZ) egyeztetni kell a vevõvel/kiskereskedõvel (mostszupermarket).

7. ábra

A HOMOGÉN RAKLAPON FELTÜNTETENDÕ ADATTARTALOM AZONOSÍTÓK

( 0 2 ) 0 5 9 9 9 5 5 1 0 1 0 0 3 1 ( 1 3 ) 0 6 0 7 1 6 ( 3 7 ) 5 0

( 4 1 2 ) 5 9 9 0 0 0 0 0 0 0 0 0 9 ( 1 0 ) A P 0 6 0 7 1 4

( 0 0 ) 0 5 9 9 9 5 5 1 0 1 0 0 0 0 0 0 1 7

159


4. Kiskereskedõ A szupermarketben a szállítmány beérkezésekor a raklapokon lévõ logisztikai címke tartalmát be-olvasva, minden hasznos és szükséges információt megtudhatnak a raklapok tartalmáról. A kis-kereskedelmi egység nem rendelkezik nagyobb tárolókapacitásokkal, és mivel friss áruról vanszó, a hosszabb raktározás nem valószínû. A raklapok és gyûjtõcsomagolások megbontása után az EAN–13 vonalkóddal ellátott fogyasztóiegységek kikerülnek a polcokra. A képzeletbeli termékpálya a 8. ábrán található.

A fent említett példában jól láthattuk, hogy a friss gyümölcsök elosztási láncában a csomagolá-sért felelõs szereplõnek van a legnagyobb felelõssége a nyomon követés biztosításában. Az el-osztási lánc persze lehet egyszerûbb, ha például a termelõ saját maga állítja össze a fogyasztói,gyûjtõ- és a logisztikai egységeket, és szállítja közvetlenül a kiskereskedõhöz. Ugyanakkor az sok-kal bonyolultabb is, ha a TÉSZ és a kiskereskedelmi egység közé beékelõdik egy logisztikai köz-pont vagy központi raktár.

Ha már egyszer a különbözõ szintû egységek összeállításra kerültek, nagyon körültekintõenkell eljárni, amennyiben ezeket az egységeket megbontják. Mindenképpen gondoskodni kell akapcsolódási pontok helyes kezelésérõl, illetve az újonnan létrehozott egységek helyes címkézé-

8. ábra

AZ ÁRU ÁRAMLÁSÁNAK FOLYAMATA

A termelõt /termõföldet GLN szám azonosítja.

Szállítás

Szállítás

Áruátvétel:A beérkezett almát átveszik, mérlegelik, belsõazonosítóval látják el a tároló- rekeszeket.

Áruátvétel:A raklapokon lévõ logisztikai címke leolvasá-sával minden szükséges információ megtud-ható a raklap tartalmáról.

Fogyasztói egység(Kosaras alma)

Fogyasztó

Csomagolás:1. Fogyasztói egy-

ségek kialakítása2. Gyûjtõcsomago-

lás összeállítása3. Logisztikai egysé-

gek összeállítása

160


sérõl. Amennyiben a kódok képzése, a címkézés és a kapcsolódási pontok kezelése helyes, akkoraz alma, vagy akármilyen más friss gyümölcs- és zöldségáru visszakövethetõ az elosztási lánconkeresztül, egészen a termelõig, vagy akár a termõterületig.

2.7 GS1 SZABVÁNYOK A GYÁRTÓKNAK ÉS A BESZÁLLÍTÓKNAK

Ahogy azt már az elõzõ fejezetekben láthattuk, a GS1 szabványokat régóta széles körben használ-ják a csomagolt termékek ellátási láncának ún. alsó szakaszában, vagyis a gyártók és a készter-mék-kereskedõk közötti tranzakciók megkönnyítése és gyorsítása érdekében. Azonban a GS1szabványokat az ellátási lánc beszállítói, azaz felsõ szakaszában is jól lehet alkalmazni.

2006 elsõ felében tették közzé azt a GS1 szabványkészletet, amelyet speciálisan az ellátásilánc alsóbb szintjeinek szükségletei alapján, vagyis a nyersanyag- és alapanyaggyártók, a fél-késztermék-beszállítók, valamint a csomagolóanyag-gyártók és -forgalmazók igényei alapjánfejlesztettek ki. Gyártók és forgalmazók közösen alkották meg az ellátási lánc gyártói beszállí-tói ágára vonatkozó integrációs modellt (Upstream Integration Model – UIM), a Globális keres-kedelmi kezdeményezés (GCI) egyik, az alsóbb szintekkel való integrációt szorgalmazó szerve-zeti egységének (GUSI) irányításával (9. ábra). A GUSI-projektben a GS1 és a GCI szervezetekenkívül számos, nemzetközileg meghatározó cég vett részt (pl.: a Ajinomoto, Alcan, CrownEurope, Dow Corning, Firmenic Danone-csoport, Henkel, IFF, Nestlé, Novozymes, Philips, P&G,Sara-Lee, SCA, Smurfit Kappa-csoport, Symrise, Tetra Pak, Unilever, Van Genechten Packaging).E láthatóan széles körû együttmûködés eredményeként jöttek létre az UIM alapján kidolgozottszabványok és megoldások.

A bonyolult üzleti folyamatok miatt egyáltalán nem tekinthetõ könnyû feladatnak a CPG szek-tor gyártói és azok beszállítói közötti szorosabb, integrált kapcsolat kialakítása, mivel üzleti ésadatcsere-folyamataik gyakran jelentõs mértékben eltérnek egymástól, ráadásul nemritkán a

9. ábra

AZ ELOSZTÁSI LÁNC FÕ SZAKASZAI

Gyártók beszállítói Gyártók Kereskedõk

Alap- és segédanyagok folyamatos biztosítása a gyártók számára a CPG termékek elõállításához

A gyártó számára a CPG termékek elõállí-tásához szükséges alap- és segédanyagok– GUSI keretén belül kidolgozott GTIN kiadási szabályrendszer

CPG termékek – Hagyományos GTINkiadási szabályrendszer

A CPG termékek elõállításaa beszállított alap- és segédanyagok felhasználásával

CPG termékek értékesítése

Felsõ (gyártói) beszállító szakasz

Alsó (kereskedõi) beszállító szakasz

161


szemléletmódban is kiáltó különbségek vannak. Mindezek korlátozzák az integrációs folyamatokfejlesztését, a hatékonyság növelését, ami jelentõs többletköltségekkel járhat. Gondoljunk csak atranzakciók lebonyolításához szükséges idõre, pénzre vagy a megrendelt anyagok késésébõlszármazó veszteségekre. Ha csökkenthetõk a nehézkes kommunikáció okozta költségek, az üzletikapcsolatok és folyamatok integrációja az elosztási lánc felsõ szakaszának valamennyi szereplõjeszámára jelentõs elõnyöket jelent. A GUSI-projektben részt vevõ szervezetek és vállalatok éppenezt, a gyártói és beszállítói kapcsolatok, folyamatok integrációjának fejlesztését tûzték ki célul. Ennek keretében a következõ feladatokat kellett megoldani:– Az elosztási lánc felsõ szakaszában elõforduló üzleti folyamatok közös tulajdonságainak meg-

határozása, az összefüggések feltárása.– Szabvány megalkotása a gyártók és azok beszállítói közötti kapcsolatok támogatására, meg-

erõsítésére.– A hatékonyság javítása a tervezés, az elõrejelzés és a gyártás átláthatóságának növelésével,

valamint a raktárkészletek csökkentésével.– Közös üzleti programok feltételeinek megteremtése.– A belsõ folyamatok felülvizsgálata és UIM-modell szerint történõ átalakítása.

A projekt eredményeként a gyártói beszállítók és a gyártók egyaránt elismerték a GS1 szab-ványok jelentõségét, és elfogadták azok alkalmazását az egységek (GTIN szám) és helyek (GLNszám) azonosításához annak érdekében, hogy az elosztási lánc felsõ (upstream) szakaszában is ki-alakuljon egy egységes kódrendszer. (Csak a GS1 szabványok alkalmazásának kiterjesztésével ke-rülhet sor az EPC/RFID – elektronikus termékkód / rádiófrekvenciás azonosítás – bevezetésére.) AGUSI szervezésében két munkacsoport foglalkozik ezzel a fejlesztéssel: az egyik a GTIN és a GLNallokációs szabályok alkalmazásának lehetõségeit vizsgálta meg az ellátási lánc felsõ szakaszánakszereplõi közötti üzleti integráció javítása érdekében, míg a másik munkacsoport az ezzel kapcso-latos B2B üzenettípusokat és adattartalmakat dolgozta ki az UIM-modellben meghatározott üzle-ti folyamatok támogatására.

Az elõbbi munkacsoport feladata a GTIN és GLN számok, illetve az SSCC alkalmazhatóságának fel-mérése illetve bevezetésük feltételeinek megteremtése volt az elosztási lánc felsõ szakaszában. Amunkacsoport a GTIN-számok általános allokációs szabályait tekintette kiindulási pontnak, azon-ban ezek nem mindig feleltek meg az elosztási lánc felsõ szakaszában zajló tevékenységek soránfelmerült problémák megválaszolására (pl.: nem megfelelõ definíciók). Éppen ezért a munkacso-port változtatási kérelmet nyújtott be, amelynek elfogadását követõen kidolgozott ajánlásuk al-kalmassá vált a beszállítói szakaszban felmerülõ azonosítási problémák megválaszolására.

A munkacsoport által megfogalmazott definíciók és alapelvek:Nyersanyag: minden olyan anyag, amelybõl a gyártó kialakítja a készterméket. Ide tartoznak azadalékanyagok és a tartósítószerek is.Csomagolóanyag: minden olyan anyag, amelyet a csomagolás kialakításához felhasználtak, illet-ve maga a csomagolóanyag.Újrafelhasználható csomagolóanyag vagy visszatérõ szállítási egység: minden olyan csoma-golási eszköz, amely újrahasznosítható és termékeket tartalmaz, vagy azok szállítására szolgál.Beszállító-specifikus kereskedelmi egység: vagy más néven általános anyagok és csomagolás.Az ebbe a csoportba tartozó áruk (anyagok) specifikációját a beszállító határozza meg, és számosvevõnek (gyártónak) szállítható.Gyártóspecifikus kereskedelmi egység: vagy más néven vevõ-specifikus anyagok és csomago-lás. Az ebbe a csoportba tartozó áru tulajdonságait a vevõ (gyártó) határozza meg és akár többbeszállító is lehet.Fix paraméterû kereskedelmi egység: mindig azonos kiszerelésben (pl. tömeg, térfogat) ésösszetételben kerül kialakításra. Teljes körû azonosításukhoz elegendõ egy azonosító szám.Változó paraméterû kereskedelmi egység: legalább egy tulajdonsága változó (pl. tömeg). Teljeskörû azonosításukhoz az azonosító számon kívül szükséges megadni a változó paramétert is.

162


Alapelvek:– A gyártóspecifikus anyagok esetében a gyártó adja ki a GTIN számot.– A beszállítóspecifikus anyagok esetében a beszállító adja ki a GTIN számot.– A GTIN számot csak abban az esetben szabad megváltoztatni, ha jelentõs az áruban bekövetkezõ

változás. A változás abban az esetben tekinthetõ jelentõsnek, ha a következõ folyamatok valame-lyikét érinti: törzsadatkezelés, vásárlási, rendelési, számlázási vagy raktározási feltételek változása.

– Minden, egymástól eltérõ kereskedelmi árut egyedi GTIN számmal kell ellátni. – Alapesetben a márkanév tulajdonosa (aki a kereskedelmi egység specifikációját meghatározta) fe-

lelõs a GTIN szám kiadásáért, függetlenül attól, hogy hol és ki gyártotta a kereskedelmi árucikket.

Upstream integrációs modell (UIM)

A GUSI másik munkacsoportjának a feladata az Upstream integrációs modell (10. ábra) megalko-tása volt, hogy azt felhasználva szabványosítsa az elektronikus kommunikációt a gyártók és be-szállítóik között. Az UIM keretében szabványosításra kerültek a különbözõ üzleti és adatcsere-fo-lyamatok. A modell kidolgozása során arra törekedtek, hogy az mindenben megfeleljen az elekt-ronikus kommunikáció alapvetõ követelményeinek a következõ területeken:– beszerzés;– a rendelkezésre álló alapanyagok és segédanyagok elõrejelzése; – raktárkészlet-menedzsment;– anyagok szállítása, átvétele és felhasználása;– pénzügy.

A modell meghatározza a különbözõ üzleti folyamatokat, azok jellegzetességeit, valamint azadatcserében fontos adatokat, adatstruktúrákat. Valójában a gyártóknak és beszállítóiknak közösnyelvet biztosít, amelyet az egymás közti elektronikus kommunikációs és adatcsere folyamatok-ban felhasználva jelentõsen növelhetik mûködésük hatékonyságát és csökkenthetik költségeiket.

A modell a követendõ megoldásokra is javaslatokat tesz, és meghatározza az elektronikus üze-netek tartalmát a következõ területeken: törzsadat, beszerzés, anyagszükséglet-elõrejelzés, kész-letkezelés, kínálat és kereslet, feladási és érkezési értesítés, anyagfogyás és pénzügyi kiegyenlítés.Késõbb meghatározzák majd az elektronikus számlázási üzenetek tartalmát is. Az FMCG-szektor-ban már régóta számos üzenettípus létezik a gyártók és a kiskereskedõk közötti kommunikáció-ban, azaz az ellátási lánc alsó (downstream), kereskedelmi beszállítói szakaszában. A következõidõszak legfõbb feladata ezeknek a mûködõ megoldásoknak az átültetése az ellátási láncupstream szakaszába.

Az UIM a kereskedelmi partnerek közötti információcsere legjobb forgatókönyvét jelenti, job-bat, mint amit a „házi” fejlesztésû megoldások nyújtanak. A GS1 szabványok lehetõvé teszik,hogy gyártók és forgalmazók kisebb erõfeszítéssel vezethessék be ezt a modellt, hamarabb élvez-hessék az elõnyöket.

Az ellátási lánc upstream szakaszára vonatkozó integrációs modell megvalósítása, együtt a GS1nyilvánosságra hozott szabványaival, kiemelkedõen optimalizált folyamatot eredményez, amielõsegíti a szolgáltatások magasabb színvonalát, a raktározási, az adminisztrációs, valamint azelõállítási és a szállítási költségek csökkenését.

163


10. ábra

GYÁRTÓI TRANZAKCIÓK BESZÁLLÍTÓI FOLYAMATOK FOLYAMATOK

EgyüttmûködésiÜzleti megállapodás

EgyüttmûködésiÜzleti megállapodás

megállapodás megállapodás

TörzsadatokTörzsadatok Egység Törzsadatok

meghatározása törzsadatai meghatározása

Vételi és átvételiVételi és átvételi

Vételi és átvételiVételi és átvételi

feltételekfeltételek

feltételekfeltételek

meghatározása meghatározása

Készlet-, Raktározás

Készlet-, raktárnyilvántartás raktárnyilvántartás

Beszerzési rendelés

Alap- és segédanyag- Nettó szükséglet Kínálat tervezéseigény felmérése

Kereslet-kínálatalakulása Felhasználási

elõrejelzés

Beszerzés, rendelés

Integrált információ és a nettó Szállítás visszaigazolásamennyiségek

visszaigazolása

Szállítás tervezése

Kiszállítási Kiszállításra kerülõ áruk értesítés összeállítása

Kiszállítás, Áruátvétel

Áruk fizikai Kiszállításátvétel kiszállítása

és felhasználásBeérkezett áru Beérkezési Áruátvétel

ellenõrzése értesítés visszaigazolása

Beérkezett áru Felhasználási Felhasználási felhasználása jelentés értesítés

Számla beérkezése Számla kiküldése Számla kiállítása

Számlázási/ Számla Számla fizetési visszaigazolása visszagazolása

Számlaigazolás

folyamatok Átutalási

Átutalási értesítés Fizetési értesítés értesítés elküldése

Számla kiegyenlítése Fizikai átutalás Fizetési igazolás

164


3. Nyomon követés az egészségügyben

Ahhoz, hogy világszerte visszaszorítsuk a gyógyszerhamisítást, minimumra csökkentsük a gyógy-szerezési tévedések számát, és tovább növeljük az ellátási lánc hatékonyságát, össze kell hangol-ni az automatikus azonosítás területén használt szabványokat.

A vonalkódokat és a rádiófrekvenciás azonosítást használó automatikus azonosítási technoló-giára úgy tekintenek, mint a hamisítás, a csempészet és az orvosi mûhibák elleni hatékony fegy-verre. Az Amerikai Gyógyszer-ellenõrzési Hatóság1 (FDA) a vonalkódok alkalmazását írja elõ a kór-házaknak szállított gyógyszereknél, és a rádiófrekvenciás azonosítást használva, elektronikus ere-detiségigazolással kívánja ellátni a gyógyszereket. A globalizálódott gyógyszeripar, valamint ahamisítás és a csempészet világméretû fenyegetése miatt azonban csak az FDA tevékenységenem elegendõ a kitûzött célok eléréséhez. A gyógyszerek és gyógyászati termékek azonosítása,eredetiségük garantálása kizárólag az egészségügyi szektorban átfogóan alkalmazott globálisszabványokkal lehetséges.

Az Európai Bizottság 2007. március 19-én közzétett2, egy jobb gyógyszerezésbiztonsági kultúrá-ért készített szakértõi anyaga is az egységes gyógyszerezési gyakorlatok kialakítását hangsúlyozza.

A jelentés kiemeli, hogy a gyógyszereknél alkalmazott, automatikusan leolvasható kódokatszabványosítani kell, és a gyógyszerek marketing-jóváhagyási eljárása során azokat együtt kellkezelni a többi címkeinformációval, a betegek biztonságának garantálása és az újfajta kockáza-tok kizárása érdekében.

A gyógyszerekre vonatkozó európai szabályozásnak tartalmaznia kell a géppel leolvasható kó-dokra vonatkozó követelményeket is. Fontos elemként a gyógyszerrendeleteknek meg kell követel-niük, hogy a gyógyszergyártó cégek vonalkóddal lássák el a gyógyszerek egységcsomagolásait.

Annak érdekében, hogy teljes mértékben kihasználjuk az automatikus azonosítási technológiaelõnyeit, a páciensek biztonsága érdekében ajánlott a következõ változtatásokat végrehajtani azeurópai gyógyszerrendeletekben.Minden Európában piacra kerülõ gyógyszerészeti termék gyûjtõcsomagolását (primary container): – két éven belül, minimumkövetelményként el kell látni egy a GTIN számot is magába foglaló

EAN–13-as vonalkóddal; – öt éven belül minden gyûjtõ- és egységcsomagolást el kell látni egy adatmátrix vonalkóddal

vagy RFID chippel. A feltüntetett azonosító számnak a GTIN számon túl tartalmaznia kell a ter-mék gyártási tételszámát és lejárati dátumát is;

– azon gyógyszerek egységcsomagolásait és gyûjtõcsomagolásait, amelyek esetében fennáll ahamisítás veszélye, öt éven belül az adatmátrixon és/vagy RFID chipen felül egy egyedi soro-zatszámmal is el kell látni.

A gyógyszergyártó cégek természetesen saját hatáskörükben dönthetnének arról, hogy a piacrakerülõ gyógyszerészeti termékeiket mikortól látják el a legmagasabb technológiai követelmé-nyeket és a páciensek biztonságát garantáló olyan automatikus azonosítókkal, mint a GTIN szá-mot is magába foglaló EAN–13-as vonalkód, az Adatmátrix vagy RFID chip, de legkésõbb öt év-

1 FDA – US Food and Drug Administration2 Európa Tanács weboldala: http://www.coe.int/t/E/Social_Cohesion/soc-sp/Public_Health/Pharma_and_Medicine/Specific

_projects.asp#TopOfPage

165


vel a megfelelõ európai rendeletek felülvizsgálata után ezt mindenképpen meg kell tenniük. Agyógyszerészek szakmai szövetségei Európa-szerte már új szakmai szabványként kezelik az auto-matikusan leolvasható kódok alkalmazását a gyógyszerforgalmazás logisztikai folyamataiban.

Az egészségügyhöz kapcsolódó ellátási láncokban a megfelelõ logisztikai folyamatok optima-lizálják a termékek és anyagok áramát, valamint biztosítják a fizikai tételek és az információkáramlása közötti kapcsolatot.

Az egészségügyi szektorban egy jól mûködõ logisztikai rendszer vezérli a gyógyszerek, gyógy-ászati segédeszközök, vérkészítmények, oltóanyagok, orvosi eszközök, egészségügyi személyzet,betegek áramlását, és nagyfokú hatékonysággal, valamint színvonalon felügyeli ezek fizikaiáramlásaihoz kapcsolódó információáramlást. Mindez biztosítja a biztonságosságot és a minõsé-get – a gyártótól egészen a betegig, a beteg felvételétõl egészen elbocsátásáig.

3.1 A NYOMON KÖVETHETÕSÉG ELÕNYEI AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZEKTORBAN

A hamisítás jelentõs veszélyt jelent a közegészség és a betegbiztonság számára. A hamisítottgyógyszerek hatástalan vagy hibás alapanyagokat, téves keverési arányokat, gyenge vagy szeny-nyezett összetevõket tartalmazhatnak.

A gazdaságilag, valamint a fogyasztói biztonság szempontjából is legjelentõsebb kárt az illegá-lisan újracímkézett gyógyszerek jelentik. A termékdiverzió az eredeti elosztási csatornán kívül ér-tékesített gyógyszereket jelenti. Az újracímkézés alapjául szolgáló gyógyszeripari termék számoshelyrõl származhat. Így például: közegészségügyi szolgáltatóknak biztosított ingyenes mintákkapcsán, vagy nonprofit klinikáknak és medicaid programoknak nyújtott csökkentett árú gyógy-szerek értékesítésével, illetve a már lejárt szavatosságú gyógyszerek piacra juttatásával.

Az egészségügyi ágazatban is jelentkeznek azok az általános logisztikai nyomon követési kihí-vások, amelyekrõl már korábban szóltunk. Így például a pontatlan áruátvételbõl, valamint a ma-nuális adatbevitelbõl jelentkezõ hibák az egészségügyi ágazatban is jelentõs károkat okozhatnak.A gyógyszerek pontatlan mennyiségi vagy minõségi átvétele csökkenti a betegbiztonságot és azellátás hatékonyságát. Hasonló problémákat okoz a készlethiány, amikor nincs rendelkezésre ál-ló, vagy nem megfelelõ oltóanyag, vérkészítmény vagy gyógyszer áll az egészségügyi létesít-mény rendelkezésére.

A vérkészítmények, a transzplantációs mûtéteknél felhasznált donorszervek, az oltóanyagok, abiológiai és egyéb típusú gyógyszerek károsodhatnak, ha azokat nem az elõírt hõmérsékleten éskörnyezeti feltételek mellett tárolják. Ez megakadályozhatja felhasználásukat, hatáscsökkenéstvagy mellékhatás kialakulását okozhatja. Az ilyen termékeket a gyártás utolsó fázisától kezdveegészen a végfelhasználóig nyomon kell követni, és biztosítani kell minõségének megõrzése cél-jából a termékek tárolása és szállítása során a szükséges hõmérsékletet és egyéb paramétereket.

Az egészségügyi létesítmények hatékony mûködéséhez és finanszírozhatóságához szükséges,hogy a hatóságok, illetve maguk az egyes intézmények információval rendelkezzenek az orvosibeavatkozások és felhasznált termékek valós költségeirõl, az egyes diagnosztikai berendezésekés helyiségek kihasználtságáról, az egészségügyi személyzet leterheltségérõl.

A mûhibák elkerülése érdekében szükséges a beteg pontos azonosítása, valamint eddigi kór-történetének ismerete. Ennek hiányában a beavatkozás során nem tudják figyelembe venni azeddig diagnosztizált betegségeket, a már elvégzett kezeléseket, alkalmazott terápiákat és gyógy-szereket, orvosi eszközöket, gyógyászati segédeszközöket, valamint a beavatkozásokat végzõegészségügyi dolgozókat.

Mindezek alapján látható, miért is van szükség nyomon követésre, és milyen problémákat isokozhat annak hiánya vagy nem megfelelõ kialakítása.

Az egészségügyi szektor és a vele kapcsolatba kerülõk számára a termékek és információk nyomonkövethetõségének legfontosabb elõnyei:– a betegek és az egészségügyben dolgozók biztonságának biztosítása;– a beszerzés és a gyártás költségeinek ellenõrzése;

166


– a logisztikai kiadások ellenõrzése;– a tételezett számlázás megkönnyítése;– és nem utolsósorban a fentiek elérése érdekében hozott jogszabályi elõírások betartása.

A GS1 globális, több ágazatra kiterjedõ azonosítási szabványai mind biztosítják ezeket az elõnyöket,és az egészségügyi szektorban hozzájárulnak:– a termékek és anyagok fizikai nyomon követésének fokozott megbízhatóságához;– az ellátási láncban szereplõ partnerek közötti viták számának csökkentéséhez, valamint a meg-

rendelések, elismervények és számlák összehangolásának optimalizálásához;– a kettõs adatbevitelek megszûnéséhez;– a termékek elõkészítésének, szállításának és átvételének gyorsabbá tételéhez;– a nyomon követhetõség javításához, hozzájárulva a betegek biztonságához,;– a termékvisszahívások céltudatossá és hatékonnyá tételéhez;– a megbízhatóság növeléséhez és a raktárkészletek optimalizálásához;– az egészségügyi egységekben folyó szolgáltatások minõségbeli javulásához;– az adatok automatikus rögzítéséhez, biztosítva ezzel az információ és a nyomon követés meg-

felelõségét.

3.2 AZ ÁGAZAT EGYSÉGES NYOMON KÖVETÉSI RENDSZERE

Ebben a fejezetben kísérletet teszünk az egészségügyi szektor ellátási láncaiban nyomon követen-dõ egységek, valamint azok nyomon követését lehetõvé tevõ, a már megismert GS1 szabványele-mek alkalmazásával kialakítható ágazati megoldások egységes rendszerének bemutatására.

Az azonosítás eszközeit, a globális elosztási láncban alkalmazható GS1 Azonosító kulcsokat ésfelépítésüket már részletesen megismerhettük.

A GTIN (Globális kereskedelmi áruazonosító szám) az egészségügyi szektorban az egészség-ügyi termékek, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, valamint az elvégzett szolgáltatásokazonosítására szolgál. Minden egységnek, legyen itt szó egységnyi dózisról vagy akár egy kar-tonnyiról, rendelkeznie kell GTIN-nel.

A GLN (Globális helyazonosító szám) bármilyen fizikai vagy jogilag létezõ helyszínt azonosít-hat. Ez lehet akár a gyógyászati segédeszközök származási helye, azok raktározási helye, vagy atermék végsõ célállomásaként megjelölt gyógyszertár, illetve egészségügyi létesítmény, esetlegannak egy speciális osztálya.

Az egészségügyi létesítmények a fentieken túl más GS1 Azonosító kulcsokat is alkalmaznak afelszerelések (tárolók, tálcák, tartályok, szekrények stb.) megjelöléséhez és nyomon követéséhez,különösképpen, ha azokat újrafelhasználásra, tisztításra vagy – a létesítmények között – cseréreis szánják. A GRAI (Globális visszatérõ tárgy azonosító szám) a tárgytípus-referenciával és egy so-rozatszám kombinációjával egyértelmû azonosítást tesz lehetõvé például a rendszeresen sterili-zálásra kerülõ orvosi mûszereknél, tálcáknál.

A beteg és az egészségügyi szolgáltatás közötti kapcsolat biztosításához az egészségügyi léte-sítmény egy egyedi GRSN (Globális szolgáltatási kapcsolat szám) azonosító számot rendel hozzáa beteghez a betegfelvételkor.

A GDTI (Globális dokumentum típus azonosító szám) lehetõvé teszi az orvosi receptekhez, kór-házi zárójelentésekhez hasonló dokumentumok azonosítását. Elsõdleges feladatuk, hogy ezeketa dokumentumokat összekapcsolják a beteg egészségügyi kartonjával.

Tekintsük végig, hogyan is tudjuk ezeket az azonosító számokat elhelyezni, feltüntetni az au-tomatikus adatgyûjtés érdekében az azonosított egységen.

Az egyes termékeken lévõ azonosító számok az eltérõ rendeltetésû és típusú termékek esetébenmás-más módon kerülhetnek feltüntetésre a termékeken. A korábban megismert adathordozókközül az egészségügyi alkalmazások kapcsán ki kell emelni a GS1–128 lineáris, a kétdimenziósAdatmátrix, valamint a kifejezetten egészségügyi alkalmazásra kifejlesztett GS1 Databar vonal-

167


kód jelképrendszert. A pontos nyomon követést igénylõ gyógykészítmények és gyógyszerek ese-tében, éppen a nyomon követéshez szükséges adatok számának bõvülése indokolja ezen jelkép-típusok alkalmazását. A termékazonosításon túl (GTIN) a lejárati idõ, gyártási tételszám stb. vonal-kóddal történõ feltüntetését a GS1 Adattartalom azonosítók teszik lehetõvé a fenti jelképrend-szerek esetében.

A gyógyászati és egészségügyi termékek esetén a feltüntetendõ adatmennyiség és a csomago-lás méretének függvényében alkalmazzák az egyes adattartalmakat és jelképtípusokat. Az egészségügyben meg kell különböztetni:– az egyadagnyi, dózisnyi mennyiséget;– a kereskedelmi árut, illetve annak valamely magasabb csomagolási szintjét;– a logisztikai egységet.

Az adatstruktúrák is ennek függvényében változnak. A gyógyászati és egészségügyi termékeknyomon követhetõsége a megfelelõen kialakított azonosító számstruktúrán alapszik, amelyetaztán majd rá kell nyomtatni vagy címkére nyomtatva meg kell jeleníteni a termék eltérõ cso-magolási szintjein. (11. ábra)

Valamennyi csomagolási szint esetén biztosítani kell:– Szemmel olvasható karakterek megjelenítését – A jelképpel feltüntetett infomációkat fel kell

tüntetni szemmel olvasható módon az azonosított egység címkéjén, csomagolásán vagy azRFID tag-en.

11. ábra

EGY ADOTT TERMÉK ELTÉRÕ CSOMAGOLÁSI SZINTJEINÉL ALKALMAZOTT VONALKÓD JELKÉPEK

168


– A helyes adatszerkezet alkalmazását – Az adatstruktúrának világosan kell jeleznie a számsor fel-építése során a karakterek számát és tartalmát, hogy numerikus vagy alfanumerikus, állandóvagy változó hosszúságú adatról van szó, az ellenõrzõ szám elhelyezkedését. • Vonalkóddal történõ megjelenítést – A vonalkód a kiválasztott adatok szabványos feltünteté-

sét biztosítja. Ebben az esetben két alap jelképstruktúra segítségével történhet a megjelení-tés, úgymint a GS1–128 jelképpel, amennyiben megfelelõ méretû hely van a jelkép feltünte-tésére, illetve amikor nincs, az Adatmátrix segítségével.

Sorozatgyártásban részt vevõ termékek esetén azok egyedi és automatikus azonosítására már meg-ismert RFID-címkék is alkalmazhatók. A gyógyszergyártásban és a gyógyszer-nagykereskedelem-ben hatékonyan használhatóak az EPC/RFID alapú azonosítási megoldások, amelyek a teljes el-osztási lánc mentén védik a gyógyszeripari termékek biztonságát és eredetiségét, így természe-tesen a betegek biztonságát. Ezzel az automatikus és teljes körû elektronikus nyomon követés isbiztosított.

A technológia alkalmazása lehetõséget nyújt automatikus, valós idejû és egyedi azonosításra,így biztosítva a visszagyûjtendõ termékek gyors és pontos helyének meghatározását. A visszahí-vási és termékkivonási folyamat felgyorsulásával a gyógyszergyárak, disztribútorok vagy gyógy-szertárak egyrészt növelik a betegek biztonságát, másrészt jelentõsen csökkentik a visszagyûjtéskiadásait, ami egy korábbi idõigényes és költséges manuális folyamatból eredne.

Ezeken túlmenõen az EPC alapú rádiófrekvenciás azonosítási technológia nyújtotta lehetõsé-gek meghatározó mértékben javítják a gyártási, kereskedelmi, logisztikai folyamatok hatékonysá-gát, így a technológiát megfelelõ és szabványos módon alkalmazó vállalatok és egészségügyi lé-tesítmények jelentõs költségcsökkenést realizálhatnak. A technológia egyik lehetséges egészség-ügyi alkalmazási lehetõsége a visszatérõ tárgyak GRAI számainak RFID taggel történõ feltünteté-se, amelyet a 12. ábra szemléltet.

Az EPC alapú rádiófrekvenciás azonosítási technológia és a vonalkódos jelölés hatékonyságánakés költséghatékonyságának kérdése jelenleg még megosztja a felhasználókat. Az EurópaiGyógyszergyártók Szövetsége 2006. szeptember végén a gyógyszerek kétdimenziós Adatmátrixjelképpel történõ azonosításának európai bevezetésére tett ajánlást a rádiófrekvenciális megol-dás ellenében. Ugyancsak az Adatmátrix mellett tette le voksát 2004 októberében a NemzetköziÁllategészségügyi Szövetség is, amely az új jelölés európai bevezetésének dátumaként 2007. évvégét nevezte meg. Mindkét szervezet a még kiforratlan, költséges RFID-technológia miatt dön-tött az Adatmátrix alkalmazása mellett, de kihangsúlyozták az RFID technológia gyors fejlõdését,és alkalmazásának elõnyeit.

12. ábra

VISSZATÉRÕ TÁRGYAK AZONOSÍTÓ SZÁMAINAK MEGJELENÍTÉSI LEHETÕSÉGEI

169


3.3 AZ ÁGAZAT FOLYAMATAI ÉS NYOMON KÖVETÉSI KIHÍVÁSAI

Az egészségügyi szektor átfogó megközelítése során az általános logisztika III/1. fejezetében be-mutatottak hasonló folyamatokkal találkozhatunk, így azok részletes taglalásától most eltekin-tünk. Kiemeljük azonban azokat az azonosítási, jelölésbeli, folyamatbeli különbözõségeket, ame-lyek az ágazat sajátosságából adódnak. Az egyes folyamatokat a logisztikai területnél megismertmódon ábrákkal mutatjuk be. Az egészségügyi szektorban felhasznált termékek gyártása soránmegvalósuló folyamatokat, egyszerûsített módon, a 13. ábra szemlélteti.

Az ábrából látható, hogy amíg a szalagon futó egyedi kereskedelmi termék azonosító száma márnem EAN–13, hanem a nyomon követéshez szükséges, korábban ismertetett módon, a több infor-mációt megjeleníteni tudó Adatmátrix, vagy a gyûjtõcsomagolások esetében már egy RFID chip.Természetesen ezen jelölésbeli eltérés a raktározáshoz kapcsolódó és a kiszállítást megelõzõ azo-nosítási folyamatoknál is megjelenik, amit a 14. ábra szemléltet.

13. ábra

AZONOSÍTÁS A TERMELÉS SORÁN

170


Az egészségügy területén a termékek szállításakor a logisztikai központoktól és raktáraktól a kétlegfontosabb és leggyakoribb szállítási irány az egészségügyi létesítmények, úgymint kórházak,rendelõintézetek, illetve a gyógyszertárak, gyógyászati segédeszközöket forgalmazó kiskereske-delmi boltok. Ez utóbbiakba a kiszállítás általában nem raklapnyi mennyiséget jelent egy termék-bõl, hanem a megrendelt és összeválogatott gyógyszerek kartonokba, ládákba szortírozva kerül-nek kiszállításra. Egy gyógyszertárba azonban több ládát is kiszállíthatnak. Ebben az esetben ter-mészetesen az egymásra halmozott ládák raklapnyi egységének SSCC-vel történt jelölésén túl azegyes ládákat külön-külön is azonosítani kell. Ez történhet úgy, hogy minden ládát eleve egyegyedi GS1 GIAI számmal láttak el, hogy az késõbb a kiszállításakor nyomon követhetõ legyen.Magát a gyógyszertárat is beazonosítják: ezt egy GS1 Globális szolgáltatási kapcsolat számmal(GS1 GSRN) lehet egyszerûen megtenni. A kérdéses rendelést egy rendelési számmal azonosít-hatjuk, az AI( 400)-as adattartalom azonosító megadásával. A konkrét gyógyszertár megrendelé-séhez tartozó és így kiszállítandó ládák GIAI számát informatikailag hozzá kell kapcsolni a rende-

14. ábra

A RAKTÁROZÁS ÉS A DISZTRIBÚCIÓ FOLYAMATAI

171


lés-számhoz. Így már tudni fogjuk, melyik ládákat kell leemelni a raklapról a kérdéses gyógyszer-tárhoz érkezve. A ládán feltüntetendõ rendelésszámot és a láda számát együtt egy GS1–128 jel-képpel tüntethetjük fel. A kiszállítás során megjelenõ folyamatokat, és az azokhoz kapcsolódóazonosítási pontokat a 15. ábra szemlélteti.

Akár egészségügyi létesítménybe, akár gyógyszertárba érkezik azonban a kiszállított termék, an-nak átvétele során a logisztikai folyamat során megismert tennivalókat kell elvégezni mindkét he-lyen. Az átvétel során megjelenõ folyamatokat és az azokhoz kapcsolódó azonosítási pontokat a16. ábra szemlélteti.

Az egészségügyi létesítményeken belül a GLN-ekkel azonosított egyes részlegek, osztályokönálló megrendelõként viselkedve GTIN-nel azonosított termékeket igényelnek az egyes egész-ségügyi beavatkozások, szolgáltatások ellátásához.A belsõ szállítások nyomon követése GRAI segítségével történik, amely képes a szállítókeret, lá-

15. ábra

AZONOSÍTÁSI PONTOK A SZÁLLÍTÁS SORÁN

172


da, doboz egyedi azonosítására, valamint lehetõvé teszi a nyomon követést nemcsak az elsõdle-ges ellátás biztosításához, hanem az azt követõ újrafelhasználás elõkészítése során is, úgymint amosás, a fertõtlenítés, a karbantartás stb. esetében.

Az egészségügyi ellátásban és beavatkozásokban részt vevõ orvosi és további személyzetet,valamint a betegeket GSRN-nel, a betegek számára nyújtott szolgáltatásokat GTIN számmalazonosítják. Ezek a GTIN számok a beteg kórházi tartózkodása alatt a mozgásának egyes fázi-saihoz tartozó adatbázisokba kerülnek rögzítésre. A GSRN így hozzájárul a betegek biztonságá-hoz és nyomon követhetõségéhez. Az azonosító számok GS1–128 vagy Adatmátrix jelképpel,illetve RFID chippel kerülnek automatikus azonosításra alkalmas módon elhelyezve csuklópántonvagy kitûzõn, illetve öntapadós címkén. A felhasznált termékeket GTIN + tételszámuk alapján, ahasznált orvosi eszközöket és berendezéseket GIAI-val azonosítják (17. ábra), és a betegek elektro-nikus egészségügyi lapjához/kartonjához kerülnek rögzítésre, így biztosítva minden – a beteg

16. ábra

AZONOSÍTÁS A TERMÉKEK ÁTVÉTELE SORÁN

173


egészségügyi létesítménybeli tartózkodása alatt bekövetkezett – esemény biztonságosságát ésnyomon követhetõségét. Ez az információ elõsegíti a beavatkozások valós költségeinek megálla-pítását és a késõbbi tételes számlázást is.

Az egészségügyi beavatkozást követõen az addig steril orvosi eszközök, tárolóedények, fiolák,lepedõk stb. esetében tisztításra, sterilizációra, illetve fehérítésre van szükség a következõ be-avatkozást megelõzõen. Ezen tárgyak esetében a nyomon követés, és így az újra rendelkezésreállás tényének ismerete elengedhetetlen a hatékony mûködés érdekében. Esetükben a pontostartózkodási helyük megállapításához, továbbá a használt vagy steril állapotuk ismeretéhez aGS1 Azonosító kulcsok (GTIN, GRAI, GLN) egész skáláját felhasználják a nyomon követés érdeké-ben. Az azonosító számokat a vegyszeres és vizes kezelés miatt a leggyakrabban Adatmátrixszal,ritkábban RFID tag-gel jelenítik meg a tárgyakon. Mindezt a 18. ábra szemlélteti.

17. ábra

AZ AUTOMATIKUS ADATGYÛJTÉS LEHETÕSÉGEI EGY EGÉSZSÉGÜGYI LÉTESÍTMÉNY FOLYAMATAINÁL

174


3.4 ESETTANULMÁNY

Az egészségügyi ágazatban az ellátási lánc hatékonyságának növelése mellett elsõdleges a be-tegbiztonság növelése, a felhasznált gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, vérkészítményekés implantátumok betegbiztonságot szolgáló egyedi azonosítása és nyomon követhetõsége.

Az alábbi fejezetben egy esettanulmány bemutatásán keresztül szemléltetjük egy beteg bel-gyógyászati ellátásának nyomon követési folyamatát, valamint a GS1 szabványok ehhez nyújtot-ta segítségét. Az esetpélda egy orvosi beavatkozásra váró beteg kezelésének folyamatát kíséri vé-gig szabványosított GS1 megoldások segítségével. A folyamatos betegazonosítás és nyomon kö-vetés célja, hogy a betegeket az egyes kórházi ellátásokra és beavatkozásokra ütemezni tudják,hozzárendelve a beavatkozásokhoz szükséges kórházi személyzetet és mûszerállományt, gyógy-szereket, orvosi eszközöket stb. is. Másrészt ez egyben lehetõséget biztosít arra is, hogy az ellátás

18. ábra

AZONOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI LÉTESÍTMÉNY FOLYAMATAI SORÁN

175


során igénybe vett szolgáltatások, felhasznált termékek nyomon követésével és pontos kimutat-hatóságával az ellátás pontos költsége is megállapítható lesz.

A nyomon követés megvalósításához szükséges a termékek, tárgyak, helyek és a dokumentu-mok egyedi azonosítása. Ahhoz azonban, hogy fenti nyomon követési céljainkat elérjük, elsõdle-gesen a beteget kell azonosítani. Ez azért is elengedhetetlen, mert a teljes kezelés során a velekapcsolatba kerülõ összes azonosított egység adatait a beteghez kell hozzárendelnünk, hogy ké-sõbb azok használatának vagy felhasználásának költsége kimutatható legyen.

Esettanulmányunk során feltételeztük, hogy a kórház nem rendelkezik teljes körû integrált in-formatikai rendszerrel, és így az egészségügyi ellátás során keletkezõ orvosi jelentések, vizsgála-ti eredmények, bizonylatok nem érhetõk el elektronikusan minden kórházi szereplõ számára.Nézzük akkor, hogyan is néz ez ki a gyakorlatban!

3.4.1. Az azonosítás, az azonosító számok elhelyezése

Csak úgy tudunk valamit nyomon követni, ha teljes hosszában ismerjük a nyomon követendõtételt a több személy vagy akár szervezet részvételével zajló folyamatban. Ezt a GS1 szabványelsõ elemei, a GS1 Azonosító kulcsok teszik lehetõvé, hozzárendelve az adott tételhez egy-egyazonosító számot.

A kórház korábban az 599955099, kilencjegyû cégprefixet regisztrálta a GS1 Magyarországnálazonosító számok képzéséhez. Ezzel a cégprefixszel rögtön képezhetõk a II/1. fejezetben megis-mert módon az egyes GS1 Azonosító kulcsok.

Miután beazonosítottuk valamennyi, az ellátásban részt vevõ személyt, szolgáltatást, eszközt,helyet és dokumentumot, nézzük végig, milyen módon tudjuk ezeket az azonosító számokat el-helyezni a könnyebb adatbevitel érdekében az azonosított egységen.

Egy lehetséges megoldásként a II/2. fejezetben megismert vonalkódok, azok közül is a GS1–128,a GS1 Databar és az Adatmátrix vonalkódok jöhetnek számításba.

Másik megoldás a II/3. fejezetben taglalt RFID címke alkalmazása, amelybe szintén a követke-zõkben bemutatásra kerülõ azonosító számokat tudjuk felvinni elektronikus úton.

3.4.1/1 A betegek és az egészségügyi személyzet azonosítására a GSRN, azaz a Globális szolgáltatási kap-csolat számot alkalmazzuk, a kórház számára a GS1 tagszervezet által kiadott GS1 cégprefix fel-használásával.

A GSRN szám képzése során már az azonosító számra ránézve megkülönböztethetjük egymástóla betegeket, az orvosokat, illetve további egészségügyi személyzeti csoportokat alakíthatunk ki.Erre felhasználhatjuk a szolgáltatási referencia néhány elsõ karakterét, hogy csoportokat hozzunklétre. Így például a szolgáltatási referencia elsõ 2 karakterében legyenek a 01 a betegekre, míg 02az orvosokra utaló karakterek. Ezt követõen már egyenként adhatjuk az adott csoporthoz tarto-zó személyes azonosító számát úgy, ahogyan a példa is mutatja.

Például:GSRN 1: 59995509901000001 8 Az 1. beteget azonosító GSRN szám. GSRN 2: 59995509901000002 5 A 2. beteget azonosító GSRN szám. GSRN 3: 59995509902000001 5 Az 1. orvost azonosító GSRN szám.

Csoportképzéskor azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a csoportok kialakítása érdekében aSzolgáltatási referencia rendelkezésre álló karaktereinek számát csökkentve az összesen azono-sítható személyek száma nagyságrendekkel csökken. Amennyiben felmerülhet, hogy ennek kö-vetkeztében bármelyik csoport is kevés számossággal rendelkezik majd az egyedi azonosításhoz,úgy a csoportok kialakítása helyett a GSRN számokat megkülönböztetés nélkül, sorszámfolytono-san kell kiadni valamennyi azonosítandó személy esetében.

176


A GSRN számokat a beteg esetén elhelyezhetjük csuklópánton, GS1–128 vonalkóddal és AI(253)adattartalom azonosítóval feltüntetve, míg az egészségügyi személyzet esetében hasonló meg-oldással a személyzet részére kötelezõ azonosító kártyán jelenhet meg a számsor. Egy orvosi azo-nosító kártyát mutat be a 19. ábra. Természetesen a vonalkóddal történõ feltüntetés mellettmindez RFID tag segítségével is megvalósítható.

3.4.1/2Az egyes beavatkozási helyeket, valamint az intézmény elõre meghatározott fizikai és funkcioná-lis egységeit, kiemelt részlegeit GLN számmal azonosítják. Az egyes azonosítandó egységekhez a helyreferenciák sorszámfolytonosan kerülnek kiosztásra.

Például:GLN 1: 599955099001 3 Az 1. számú mûtõt mint fizikai helyet azonosító GLN szám. GLN 2: 599955099002 0 Az 2. számú mûtõt mint fizikai helyet azonosító GLN szám. GLN 25: 599955099025 9 Az 1. számú személyfelvonó liftet mint fizikai helyet

azonosító GLN szám. GLN 35: 599955099035 8 Az 1. számú laboratóriumi munkaállomást mint fizikai helyet

azonosító GLN szám. GLN 80: 599955099080 8 Az 1. számú fekvõbeteg-laboratóriumi munkaállomást mint

fizikai helyet azonosító GLN szám.

Az objektumok azonosító számainak megjelenítése vonalkóddal a GS1–128 jelképpel, vagy RFIDtag segítségével a logisztikai címke vagy elektronikus kereskedelmi üzenetek esetén az AI(414)adattartalom azonosítóval valósítható meg. A 20. ábra a GLN számok kiosztását mutatja be egykórházi osztályon.

3.4.1/3Az egészségügyi intézményben a beteg bennartózkodása alatt elvégzett beavatkozásokat, diag-nosztikai vagy egyéb eljárásokat, azaz az elvégzett szolgáltatásokat, a kórház által „elõállított ter-mékként” értelmezve azt, GTIN számmal azonosítjuk. Ehhez a kórház számára kiadott GS1 cég-prefixet használjuk újra.

19. ábra

ORVOSI SZEMÉLYZETET AZONOSÍTÓ KÁRTYA GSRN SZÁMMAL

( 8 0 1 8 ) 5 9 9 9 5 5 0 9 9 0 2 0 0 0 0 0 1 5

Magyarország Központi Kórháza

Dr. Kántor AndreaBeosztása: altató orvosNyilvántartásba vétel: 2003.06.10Nyilvántartási szám: 000001

177


Például:GTIN 1: 599955099101 0 Szívkatéter-elhelyezés mint szolgáltatást azonosító

GTIN szám. GTIN 2: 599955099102 7 Bal jobb 6-os fog eltávolítása mint szolgáltatást azonosító

GTIN szám. GTIN 3: 599955099103 4 Kis vérkép (laboratóriumi vizsgálat) mint szolgáltatást

azonosító GTIN szám.

Az azonosító számok vonalkóddal történõ feltüntetésére, a szolgáltatás ellátásának helyén fel-tüntetve azt, az egyszerû adatbevitel érdekében, az EAN–13 vonalkód jelképet alkalmazhatjuk.

3.4.1/4Betegünknek a mûtét során szüksége lesz gyógyszerekre, gézlapokra, tamponokra, steril köté-sekre stb. Ezeket – a szolgáltatásokhoz hasonlóan – egy-egy GTIN számmal azonosítjuk, amelye-ket azonban a termék gyártója vagy a forgalmazó már elhelyezett a terméken, annak egyedi gyár-tási számával, minõségmegõrzési határidejével. Az azonosító számok feltüntetésére a termék jel-legétõl függõen, az EAN–13, a GS1–128 jelkép, illetve az Adatmátrix, és a GS1 Databar jelkép al-kalmazható. (21. ábra)

3.4.1/5A beteg ellátása, valamint az egészségügyi beavatkozások során alkalmazott orvosi mûszerek ésaz egészségügyi intézmény berendezéseinek azonosítása szintén elengedhetetlen a hatékonyütemezés és kihasználtság eléréséhez. Mindez a leltári tárgyként kezelt eszközök egyedi tárgy-azonosítójával, a GIAI-val oldható meg. Az egészségügyi létesítmény birtokában lévõ orvosieszközöket és berendezéseket sorszámfolytonosan azonosíthatja be a GIAI számok segítségé-vel. Az azonosító számok feltüntetésére a GS1–128 jelkép a legcélszerûbb, az AI(8004) adattar-talom azonosítóval. (22. ábra)

20. ábra

A GLN SZÁMOKKAL AZONOSÍTOTT KÓRHÁZI HELYEK

21. ábra

OLTÓANYAG GS1 DATABAR JELKÉPPEL

Példa GLN szám feltüntetésére

( 4 1 4 ) 5 9 9 9 5 5 0 9 9 0 3 5 8

22. ábra

FEKVÕBETEG-ÁGY EGYEDI TÁRGYAZONOSÍTÁSA

178


Például:GIAI 1: 599955099000000000000000000001 EKG berendezés mint az 1. számú

egyedi tárgy GIAI száma.GIAI 289: 599955099000000000000000000289 Fekvõbeteg-ágy mint a 289. számú

egyedi tárgy GIAI száma.

3.4.1/6Az olyan tárgyakat, amelyek a beteg intézményi ellátását és az egészségügyi beavatkozásokat se-gítik, de azokat a használatukat követõen idõszakosan el kell különíteni a következõ használatotmegelõzõen, így például tisztítani, sterilizálni, fehéríteni, üríteni stb. kell õket, a nyomon követésérdekében GRAI számmal kell ellátni.A nyomon követendõ visszatérõ tárgyakat típus szerint, azon belül egyedi sorsszámmal lehet azo-nosítani. Az azonosító számok feltüntetésére a GS1–128 jelkép, vagy a technológiailag bemaratás-sal is megjeleníthetõ Adatmátrix a legcélszerûbb, az AI(8003) adattartalom azonosítóval. (23. ábra)

Például:GRAI 1: 599955099001 3 0000001 A 001 típusú tárgy, abból az 1. számú lapos orvosi fogó,

mint visszatérõ tárgy GRAI száma. GRAI 2: 599955099002 0 0000011 A 002 típusú tárgy, abból a 11. számú fehér ágylepedõ,

mint visszatérõ tárgy GRAI száma. GRAI 3: 599955099099 0 0000063 A 099 típusú tárgy, abból a 63. számú kerekes szék,

mint visszatérõ tárgy GRAI száma.

3.4.1/7Az egészségügyi ellátás során keletkezõ elektronikus vagy papíralapú dokumentumokat, lelete-ket, így például a röntgenképet, a CT vagy MR kiértékelõ adatsorát, a laboratóriumi eredménye-

179


ket összefoglaló jelentést egyedi azonosítóval kell ellátni, hogy azt a beteg elektronikus kórlapjá-hoz lehessen kapcsolni. Ahogy a II/1. fejezetben megismerhettük, a GDTI elsõként a dokumen-tumtípusokat, majd azon belül egy egyedi sorszámmal a konkrét dokumentumot is azonosítanitudja, ahogy példánk is mutatja. Az azonosító számok feltüntetésére a GS1–128 jelkép a legcél-szerûbb, az AI(8018) adattartalom azonosítóval. (24. ábra)

Például:GDTI 1: 599955099301 4 000546 EKG eredmény, abból az 546. vizsgálat eredménye,

mint dokumentumot azonosító GDTI szám. GDTI 2: 599955099302 1 000213 Fogröntgenkép, abból a 213. röntgenkép, mint

dokumentumot azonosító GDTI szám. GDTI 3: 599955099303 8 000063 Kisvérkép laboratóriumi eredménye, abból

a 63. vizsgálat eredménye, mint dokumentumot azonosító GDTI szám.

23. ábra

ORVOSI MÛSZER ADATMÁTRIX JELKÉPPEL

24. ábra

A 63. SZÁMÚ KISVÉRKÉP ÜRLAPGS1–128 VONALKÓD JELKÉPPEL

180


3.4.2 Az adatok összegyûjtése, feldolgozása

Miután beazonosítottuk a nyomon követendõ egységeinket, és elhelyeztük rajtuk bármely tech-nológiai megoldással az azonosító számokat, már csak azt kell végiggondolnunk, hogyan fogjukvégigkövetni azonosított egységeink útját.

A beteg felvételekor egyedi GSRN számot kap, amelyet vonalkód vagy RFID chip segítségévelcsuklópántjára helyeznek. Ezzel párhuzamosan elektronikus beteglapot nyitnak a GSRN számhozkapcsolódóan, amelyre a továbbiakban minden olyan információt elektronikusan hozzácsatol-nak, amely a beteg kórházban való tartózkodása során hozzá kapcsolódik. Ez a GSRN szám lesz akulcs a nyomon követéshez, amelyre a beteg intézménybe lépésétõl távozásáig a további adata-tok felfûzésre kerülnek.

Így például rögtön egy fekvõbeteg-ágy GIAI számát kapcsolják a beteghez, amikor felvételtnyer a belgyógyászatra. Ezt követõen beütemezik a mûtéti beavatkozás elvégzéséhez szükségesmûtõt, rögzítve annak GLN számát a beteghez. Hasonló módon beosztják a beavatkozáshozszükséges személyzetet is GSRN számuk rögzítésével. A mûtét elõtt elvégzik a szükséges orvosivizsgálatokat, például vérvételt, EKG-t, amelyek esetén a beteghez kapcsolják a vizsgálatok GTINszámait, a vizsgálati helyiség GLN számát, az alkalmazott berendezések GIAI számát, az ott dolgo-zó személyzet GSRN számait, a felhasznált készítmények GTIN számait. Amennyiben a példánk-nak megfelelõen az egészségügyi intézmény nem rendelkezik teljes körû integrált informatikairendszerrel, úgy a vizsgálatok eredményeként létrejövõ eredmények, jegyzõkönyvek dokumen-tumazonosítóit (GDTI) is rögzíteni kell a beteghez. A nyomon követhetõség érdekében a felhasz-nált gyógyszerek, oltóanyagok, vérkészítmények, implantátumok esetén a GTIN szám rögzítéséntúl szükséges a terméken megtalálható egyedi gyártási szám rögzítése is az informatikai rend-szerbe. Hasonló módon járnak el a mûtét során is, minden esetben leolvasva az azonosító számo-kat az egységekrõl, és elektronikusan tárolva azokat.

Természetesen a nyomon követés az azonosító számok ellenére sem lenne biztosítható, ha azintézményben korábban nem került volna kialakításra egy olyan informatikai rendszer, amely ké-pes kezelni az automatikus vagy kézi adatbevitel során keletkezõ adatokat. Emellett elengedhe-tetlen, hogy az intézményen belül beazonosított szolgáltatások, egyedi és visszatérõ tárgyak, do-kumentumok esetében megfelelõ nómenklatúrákat hozzunk létre a számkiosztást megelõzõen,ahogyan azt a II/5. fejezetben vázoltuk.

A pontos és valós idejû vonalkód-leolvasáshoz a személyzet együttmûködése és figyelme szük-ségeltetik, míg RFID tagek alkalmazása esetén ez automatikusan megvalósul. Integrált informati-kai megoldás esetén az információk egyben adatként szolgálnak a kórház elektronikus egészség-ügyi nyilvántartási rendszeréhez, raktárkészletéhez, intézményi gyógyszertári készletéhez, vagyakár könyvelési rendszeréhez, esetleg egy egységes nemzeti beteg- és kórtörténeti nyilvántartá-si rendszerhez.

A kórház ágyainak azonosításával pontosan ismerhetik a betegek elhelyezését, a gyógyításvagy mûtét során felhasznált termékeket, a közremûködõ személyzet tagjait, az elvégzett kezelé-seket. Vezethetik készleteiket, kimutatásokat nyújthatnak a betegbiztosító vagy a beteg számára.

Mindezek alapján elektronikus kereskedelmi szabványüzenetben, teljesen automatikusanmegrendelést küldhetnek a gyógyszer-nagykereskedõnek a készletek pótlására, amely a késõbbbeszállított termékek után pedig elektronikusan küldheti el számláját a gyógyászati intézményüzemeltetõjéhez vagy a betegbiztosítóhoz.

A vázolt megoldás egyrészt döntõ szerepet játszik a betegek színvonalas ellátásában és agyógykezelési hibák minimalizálásában, másrészt pontos és átlátható kimutatást ad a hatékonymûködés érdekében a gyógyítás során felhasznált termékekrõl és az elvégzett szolgáltatásokról.A GS1-rendszer-megoldások egész sorának egységes, fenti példán túlmutató nemzeti alkalmazá-sával a hatóságok, illetve maguk az egyes intézmények információt kaphatnak arról, hogy egyadott beteg eddigi „kórtörténete során” milyen diagnózisok alapján, milyen kezeléseket kapott,egy korábbi mûtétnél milyen gyógyszereket, orvosi eszközöket, segédeszközöket használtak fel,milyen mennyiségben, vagy kik vettek részt az adott kezelésen.

181


4. Hulladékgazdálkodás

Az alábbi fejezetben egy olyan ágazat azonosítási és nyomon követhetõségi kihívásainak átfo-gó bemutatása következik, amely napjainkban új célterületként jelenik meg a GS1 szervezetglobális látóterében. A hulladékgazdálkodási szektorban érintett szervezetek és helyek, az ál-taluk végzett tevékenységek és szolgáltatások, valamint az ezek tárgyát képezõ termékek és abelõlük képzõdõ hulladékok olyan összetett és bonyolult kapcsolatrendszert alkotnak, amely-nek átláthatóságához és nyomon követhetõségéhez hatékonyan illeszthetõek a GS1 szabvány-rendszeren alapuló megoldások.

A GS1 szabványok ágazati folyamatokba történõ hatékony beültetéséhez mindenképp szüksé-ges az adott szakterület mûködési sajátosságainak feltérképezése: ennek érdekében elsõként ahulladékgazdálkodási szektor mûködését nagymértékben meghatározó, európai uniós és hazaijogszabályi háttér legfontosabb elemeit mutatjuk be. Ezt követõen megvizsgáljuk, hogy a hulla-dékgazdálkodási folyamatokban mikor, hol és milyen mélységben merülnek fel nyomon követé-si igények, és ezekre milyen megoldásokat kínál a GS1 által fejlesztett és karbantartott szabvány-rendszer. Ehhez kapcsolódóan egy, a hulladékgazdálkodás szempontjából kiemelt termékkör, azelektromos és elektronikai berendezések, és az ezekbõl keletkezõ hulladékok általános, a hulladék-kezelési folyamat egyes szakaszait lépésrõl lépésre áttekintõ nyomon követési modelljét vázoljukfel. Végezetül rövid helyzetképet adunk a szervezet- és termékazonosítást, valamint az ezeken ala-puló nyomon követést biztosító GS1 szabványok hazai gyakorlati szerepérõl.

4.1. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE – MINT A NYOMON KÖVETHETÕSÉGI ÉS AZONOSÍTÁSI KIHÍVÁSOK FORRÁSA – AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN

4.1.1. A hulladékgazdálkodás helye az Európai Unió tevékenységi területei között

A környezetvédelem már az 1970-es évek óta kiemelt helyet foglal el az Európai Unió tevékeny-ségi területei között. A környezet védelme, az ezt segítõ tevékenységek befolyásolása és fel-ügyelete, valamint az emberi élet védelme és minõségének javítása az elmúlt években méghangsúlyosabb törekvéssé vált, hiszen az ezzel kapcsolatos felelõsségteljes gondolkodás éscselekvés egyaránt elengedhetetlenül fontos a ma élõ és a következõ nemzedékek szempont-jából. A legnagyobb kihívás természetesen a környezet védelmének és a folyamatos gazdasá-gi növekedésnek a hosszú távú, egyidejû biztosítása. Az Európai Unió integrált látásmódjábana környezetvédelmi politika szorosan összefügg a gazdaság- és társadalompolitikával. Az EUkörnyezetvédelmi politikájának alapelve, hogy a szigorú környezetvédelmi szabályozás elõse-gíti az innovációt és az üzleti lehetõségek létrejöttét. Mindezek alapján könnyen belátható,hogy a környezetvédelem bármely szegmensében, így a hulladékgazdálkodás szakterületén isjelentkezõ nyomon követési problémák, illetve az ezzel kapcsolatosan felmerülõ szabványosí-tási igények megoldását az adott témakörben hatályos uniós és nemzeti jogszabályok feltérké-pezésével, elemzésével kell kezdeni.

182


Elsõ lépésként nézzük meg, hogy a hulladékgazdálkodás, mint egy különálló, jól elkülöníthetõszakterület, hogyan illeszkedik az Európai Unió tevékenységi területei közé.

Az EU által meghatározott, több mint harminc tevékenységi terület között önálló témakörkéntjelenik meg a környezetvédelem szakterülete. Az Európai Bizottság környezetvédelemmelkapcsolatos politikájában 17 témakör – köztük a „hulladék” – szerepel, melyeket a 2. táblázatbanfoglaltunk össze.

Biotechnológia Ipar és technológiaPolgári védelem és környezeti balesetek

Egészség Kemikáliák Talaj Éghajlatváltozás Környezet-gazdaságtan Természet és biodiverzitás Fenntartható fejlõdés Levegõ VízFöldhasználat Nemzetközi kérdések Zaj

HulladékNövekedés és szomszédos országok

2. táblázat: Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának területei

A „hulladék” témakörben további 21 alterületet különböztethetünk meg (3. táblázat).

Biológiailag lebomló hulladék Hulladékgazdálkodási tervekPoliklórozott bifenilek (PCB) és poliklórozott terfenilek (PCT)

CsomagolásHulladékkal kapcsolatos

Polivinilklorid (PVC)EU-jogalkotás

Egységes termékpolitika Hulladékká vált jármûvek SzennyvíziszapElektromos és elektronikai berendezések

Hulladéklerakás Tematikus hulladékstratégia

Elemek, akkumulátorok Hulladék olajokTermészeti erõforrások fenntartható felhasználása

Hulladékbányászat Hulladékszállítás Titánium-dioxidJelentések a hulladékkal

Hulladékégetés kapcsolatos szabályozás Veszélyes hulladékvégrehajtásáról

3. táblázat: A „hulladék” témakör alterületei az Európai Bizottság környezetvédelmi politikájában

A hulladékgazdálkodás szakterületén belül az EU által létrehozott jogszabályok halmaza már egymásik, praktikusabb csoportosítási rendszerben helyezhetõ el, amely 5 alterületet különít el:

1. Általános keretrendszer;2. Veszélyes hulladék;3. Fogyasztói cikkekbõl keletkezõ hulladékok;4. Speciális tevékenységekbõl keletkezõ hulladék;5. Radioaktív hulladék és anyagok.

Mint az a fenti hierarchiából is jól látható, a hulladékgazdálkodás – az EU környezetvédelmi te-vékenységén belül – egy önálló, mégis szerteágazó szakterületként határozható meg, amelyszámos esetben – fõként a „Fogyasztói cikkekbõl keletkezõ hulladékok” alterületén – komolyhulladék nyomon követési kihívásokat hordoz magában.

183


4.1.2. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos uniós alapelvek

Az Európai Unió hulladékgazdálkodással kapcsolatos szemlélete három alapvetõ elven nyugszik.A hulladékkeletkezés megelõzése az elsõ és legfontosabb alapelv a hulladékgazdálkodási

stratégiákban. Amennyiben általánosságban sikerül elérni, hogy a keletkezõ hulladék mennyisé-gét már annak származási helyén, a gyártási folyamatok pillanatában csökkentsük, valamint mér-sékeljük a termékek veszélyesanyag-tartalmát, úgy értelemszerûen már elõre tehermentesítjük akörnyezetet, és sokkal kevesebb problémát jelent majd a kisebb mennyiségben keletkezõ hulla-dék kezelése, ártalmatlanítása. A hulladék keletkezésének megelõzése szoros összefüggésben álla gyártási folyamatok, technológiák tudatos fejlesztésével, valamint a fogyasztók ösztönzésévelannak érdekében, hogy megköveteljék a minél inkább környezetbarát, minél kevesebb csoma-golási összetevõt tartalmazó termékeket.

Az újrahasználat és az újrahasznosítás a hulladékgazdálkodási szakterület második legfon-tosabb célkitûzése. Amennyiben a hulladék keletkezése nem elõzhetõ meg, úgy el kell érni, hogya hulladék (vagy hulladékká váló használt termék) minél több összetevõjét – az eredeti funkció-val azonos célra – újra lehessen használni, vagy a keletkezõ hulladék anyagok minél nagyobbmennyiségben hasznosításra kerüljenek. A hasznosításon belül prioritást kell biztosítani az anya-gok újrahasznosításának (anyagában való hasznosítás).

A hulladék végsõ ártalmatlanítása és ennek ellenõrzése az EU „waste management” szemlé-letének harmadik lépcsõfoka. Amennyiben a hulladékot nem lehet újrahasználni vagy újrahasz-nosítani, annak biztonságos – elsõsorban elégetéssel történõ – ártalmatlanítására kell törekedni,és csak végsõ esetben szabad a hulladéklerakást mint ártalmatlanítási eljárást alkalmazni. Az em-lített ártalmatlanítási eljárások esetében a jogszabályi elõírások betartásának szigorú ellenõrzésé-re van szükség, hiszen ezek mindegyike további környezeti károk bekövetkezésének lehetõségétrejti magában.

Az uniós jogrendszerben a termékkibocsátásra és hulladékkezelésre vonatkozóan számos ren-deletet, irányelvet, határozatot találunk. A termékkibocsátással és hulladékkezeléssel foglalkozóáltalános joganyagok kapcsolatrendszerét a 25. ábra foglalja össze.

Az általános, hulladékokra vonatkozó keretjogszabály a hulladékokról szóló 2006/12/EK irányelv.A direktíva elsõdleges célja az emberi egészség védelme, amely a hulladékképzõdés megelõzé-sével, a hulladékok veszélyességének csökkentésével, valamint a keletkezett hulladékok haszno-sításával érhetõ el. Elõbbi a tudatos termékfejlesztéssel és tiszta technológiák alkalmazásával va-lósítható meg, míg utóbbi különbözõ hulladékhasznosítási technológiák, így az újrahasznosítás,az újrahasználat , a visszanyerés vagy bármilyen egyéb másodlagos nyersanyag kinyerésére szol-gáló mûvelet megvalósításával, továbbá a hulladék energiaforrásként történõ használatával ér-hetõ el. Az alapvetõ hulladékgazdálkodási célok teljesítését támogatja az EU „waste manage-ment” politikájában hangsúlyos, kiemelt anyagáramokra vonatkozó irányelvekben megjelenõ, atermék elõállítójára vonatkozó „gyártói felelõsség elve” is, amely a tudatos termékfejlesztés ésa tiszta technológiák fejlesztésétõl egészen a termék használatát követõ hulladékkezelésig tart. A„gyártói felelõsség elve” kimondja, hogy a gyártó felelõs a termék és a technológia jellemzõineka hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából legkedvezõbb megválasztásáért. Mindezkiegészül a „szennyezõ fizet elvével”, amelynek alapján a hulladék termelõje, birtokosa vagy ahulladékká vált termék gyártója köteles a hulladék kezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladé-kot ártalmatlanítani. A szennyezés okozója, illetõleg elõidézõje felel a hulladékkal okozott kör-nyezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár meg-térítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit. A hulladék birtokosát érintõ kötelezettség, hogyaz köteles hulladékát – a hatósági elõírásoknak megfelelõ engedéllyel rendelkezõ – hulladékgyûj-tõnek, illetve hulladékhasznosítónak vagy ártalmatlanítónak átadni.

Az Európai Unió a 90-es évek elejétõl kezdte követni azt a szemléletet, hogy a hulladékokmennyiségének csökkentése és a keletkezett hulladékok hasznos feldolgozása (újrahasznosítása)hatékonyabban valósítható meg, ha a legnagyobb mennyiségû hulladékot adó, vagy a kis meny-nyiségben is jelentõs környezetszennyezést okozó termékek, anyagáramok csoportjaira az általá-noson túl további speciális elõírásokat is meghatároz. Ezt a gondolatmenetet igazolja a hulladé-kokról szóló 2006/12/EK irányelv azon rendelkezése, amely szerint az egyes hulladékfajtákkal tör-

184


ténõ gazdálkodást külön irányelvekben különös, vagy ezen irányelvet kiegészítõ rendelkezésekkellehet szabályozni. Ezek alapján a hulladékgazdálkodással foglalkozó uniós joganyagok napjainkigöt meghatározó termékkört (kiemelt anyagáramot) különítettek el, amelyek a rájuk vonatkozó sza-bályozás megjelenésének idõrendjében a következõk:

– hulladék olajok;– szárazelem- és akkumulátorhulladékok;– csomagolási hulladékok;– hulladékká vált jármûvek;– elektromos és elektronikai berendezések hulladékai.

A termékkibocsátásra és a hulladékká vált termékek kezelésére vonatkozó joganyagok általános-ságokban fogalmaznak meg elõírásokat a termékekkel és az azokból keletkezõ hulladékok keze-lésével kapcsolatban. Abban az esetben, ha a termék még valamelyik fenti termékkörbe is bele-tartozik, úgy az adott termékkörre vonatkozó speciális elõírásokat is figyelembe kell venni. A ki-emelt anyagáramokra vonatkozó EU-direktívák megkövetelik a tagállamoktól, hogy az ezekbõl a

25. ábra

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGANYAGAI A TERMÉKKIBOCSÁTÁSÉS AZ ABBÓL KÉPZÕDÕ HULLADÉKOK TERÜLETÉN

2006/12/EK IRÁNYELVEa hulladékokról (2006. április 5.) 32006L0012

75/ 442/EGK IRÁNYELVEa hulladékokról (1975. július 15.) 31975L0442

96/ 61/EK IRÁNYELVEa környezetszennyezés integrált megelõzésérõl

és csökkentésérõl

(1996. szeptember 24.) 31996L0061

166/ 2006/EK RENDELETEMódosítása, valamint az Európai Szennyezõanyag-

kibocsátási és –szállítási Nyilvántartás létrehozásáról

32006R0166

1367/2006/EK RENDELETE a környezeti ügyekben az információhoz való hozzá férésrõl,

a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történõ részvételérõl …

(2006. szeptember 6. ) 32006R1367

91/ 156/EGK IRÁNYELVE módosítása (1991. március 18.) 31991L0156

91/ 692/EGK IRÁNYELVE A környezetre vonatkozó egyes irányelvek

végrehajtásáról szóló jelentések egységesítésérõl

és ésszerûsítésérõl (1991. december 23.)

31991L0692

259/ 93/EGK RENDELETEaz Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé

történõ hulladékszállítás felügyeletérõl és ellenõrzésérõl

(1993. február 1.) 31993R0259v

2557/ 2001/EK RENDELETEmódosítása 32001R2557

1013/2006/EK RENDELETEa hulladékszállításról (2006. június 14.) 32006R1013

A Bizottság 2000/ 532/EK határozatahulladékjegyzék (2000. május 3.) 32000D0532

A Bizottság 2001/ 118/EK határozatamódosítása (2001. január 16.) 32001D0118

A Bizottság 2001/ 119/EK határozatamódosítása (2001. január 22.) 32001D0119

A Bizottság 2001/ 573/EK határozatamódosítása (2001. július 23.) 32001D0573

Felváltva:

Felváltva:

Felváltva:

Módosítva:

Módosítva:

Módosítva:

Felvált.:2007. júl.12-én

1420/ 1999/EK RENDELETE egyes nem OECD tagországokba irányuló egyes hulladékfajták

szállítására alkalmazandó közös szabályok és eljárások

meghatározásáról (1999. április 29.) 31999R1420

1547/ 1999/EK RENDELETE egyes hulladékfajtáknak a C(92)39 végleges OECD-határozat

hatálya alá nem tartozó meghatározott országokba történõ

szállítására alkalmazandó, a 259/93/EGK tanácsi rendelet

szerinti ellenõrzési eljárások meghatározásáról (1999. július 12.)

31999R1571

A Bizottság 96/ 350/EK határozatahulladékártalmatlanítási- és hasznosítási mûveletek

módosításáról (1996. május 24.) 31996D0350

A Bizottság 94/ 741/EGK határozatairányelvek végrehajtásáról szóló tagállami jelentések alapjául

szolgáló kérdõívekrõl (2004. október 24.) 31994D0741

A Bizottság 94/ 3/EK határozataa hulladékok meghatározásáról (…………...) 31994D0003

185


termékkörökbõl keletkezõ hulladékokra meghatározott újrahasználati, begyûjtési, újrahasznosí-tási és ártalmatlanítási kötelezettségeket maradéktalanul beültessék a nemzeti jogrendbe.Amennyiben egy termék veszélyes anyagot is tartalmaz, úgy hulladéka veszélyes hulladéknak mi-nõsülhet, emiatt a hulladék kezelése során az általános elõírásokon túl a veszélyes hulladékokravonatkozó követelményeket is figyelembe kell venni.

Az EU hulladékgazdálkodással kapcsolatos joganyag-hierarchiájából adódó összefüggések – ahulladékká váló termék életútja során – a vele kapcsolatba kerülõ valamennyi résztvevõre vonat-koznak (beleértve magát a tagállamot is). A nyomon követési és szabványosítási kihívások meg-oldásakor az adott termékre és hulladékára vonatkozó kötelezettségeket (jogszabály-alkotási,hulladékkezelési, beszámolási kötelezettség) természetesen integráltan kell kezelni.

A hulladékgazdálkodás területén hatályos EU-s joganyagok hierarchiaszintjeit, valamint az egyadott, hulladékká váló termékre vonatkozó elõírások egymásra épülését – egy mobiltelefon pél-dáján keresztül – a 26. ábra mutatja be.

4.1.3. A hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályi háttér hazánkban: a hazai szabályozás kettõssége

A következõkben tekintsük át a termékkibocsátást és a hulladékgazdálkodást érintõ, erõsen ösz-szetett hazai jogrend sajátosságait, amely magában foglalja a vonatkozó EU-s szabályozásból ajogharmonizáció során átültetett kötelezettségeket, emellett azonban speciális, nemzeti sajátossá-gokat felvonultató rendelkezéseket is foganatosít a területen érintett gazdálkodó szervezetek szá-mára. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos hazai szabályozás átfogó vizsgálata azért bír különösjelentõséggel, mert az ezen a szakterületen hatályban lévõ magyar jogszabályok bonyolultsága, a

26. ábra

AZ EU-S JOGANYAGOK HIERARCHIASZINTJEI EGY ADOTT TERMÉKRE VONATKOZÓ ELÕÍRÁSOK PÉLDÁJA ALAPJÁN

2006/ 12/EK IRÁNYELVE a hulladékokról 32006L0012

Általános gyártási és beszámolási kötelezettségek

Csomagolására vonatkozópluszkötelezettségek

Az elektromos berendezésben lévõ veszélyes hulladékokra vonatkozó pluszkötelezettségek

Mint elektromos berendezésre vonatkozó pluszkötelezettségek

A benne lévõ energiaforrásravonatkozó pluszkötelezettségek

91/ 689/EGK IRÁNYELVE a veszélyes hulladékokról 31991L0689

94/ 62/EK IRÁNYELVEa csomagolásról

és a csomagolási hulladékról31994L0062

91/ 157/EGK IRÁNYELVEaz egyes veszélyes anyagokat

tartalmazó szárazelemekrõl és akkumulátorokról

31991L0157

2002/ 96/EK IRÁNYELVEaz elektromos és elektronikus

berendezések hulladékairól 32002L0096

2000/ 53/EK IRÁNYELVEaz elhasználódott jármûvekrõl

32000L0053

186


bennük rejlõ szervezet- és termékazonosítási nehézségek, a különbözõ – uniós alkalmazásokkalnem minden esetben harmonizáló – klasszifikációs rendszerek használata, az eltérõ kötelezettség-megfogalmazások számos, látszólag nehezen kezelhetõ nyomon követési kérdést vetnek fel.

A termékkibocsátás és a képzõdõ hulladékok területén hatályos közösségi és nemzeti keretjog-szabályok kapcsolatrendszerét a 27. ábra foglalja össze. A nemzeti szabályozás sajátossága, hogyegymással párhuzamosan mûködik a hulladékokról szóló EU-s keretirányelv elõírásait a magyarjogrendbe ültetõ, általános rendelkezéseket tartalmazó, hulladékgazdálkodásról szóló 2000.évi XLIII. törvény és az ennek alapján egyes kiemelt termékkörökre vonatkozó, hulladékkezelé-si kötelezettségeket megfogalmazó speciális szabályozások, valamint a környezetvédelmi ter-mékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI.törvény, amely bizonyos termékdíjköteles termékkörökre határoz meg adó típusú termékdíj-fizetési kötelezettséget.

A két szabályozási terület közötti összefüggést az irányadó jogszabályok felsorolásával, valaminta két szabályozási kör közötti kapcsolati irány jelölésével a 28. ábra mutatja be. Fontos kiemelni,hogy a termékdíj-fizetési, illetve a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályi környezetben

27. ábra

AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS A NEMZETI JOGSZABÁLYOK KAPCSOLATI RENDSZERE A TERMÉKKIBOCSÁTÁS ÉS ABBÓL KÉPZÕDÕ HULLADÉKOK TERÜLETÉN

126/ 2003. Korm. rendeleta hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi

követelményeirõl

164/ 2003. Korm. rendeleta hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és

adatszolgáltatási kötelezettségrõl

120/ 2004. Korm. rendeleta Európai Közösségen belüli, az oda irányuló

és az onnan kifelé történõ hulladékszállítás felügyeletérõl

és ellenõrzésérõl

16/ 2001. KöM rendeleta hulladékok jegyzékérõl

1995. évi LVI. Tv.a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes

termékek környezetvédelmi termékdíjáról

53/ 2003. Korm. rendeleta környezetvéd. termékdíj mentesség

a termékdíj visszaig. és átvállalásának

valamint a használt gumiabroncs behoz. feltételeirõl

10/ 1995. KTM rendeleta környezetvédelmi termékdíjról , továbbá egyes termékek

környezetvédelmi termékdíjáról szóló Tv. végrehajtásáról

2006/12/EK a hulladékokról 32006L0012

166/ 2006/EK RENDELETE módosítása, vala-

mint az Európai Szennyezõanyag-kibocsátási és –szállítási

nyilvántartás létrehozásáról 32006R0166

1367/2006/EK RENDELETE a környezeti ügyekben az információhoz

való hozzá férésrõl, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történõ részvételérõl

…32006R1367

1547/ 1999/EK egyes hulladékfajtáknak a C(92)39

végleges OECD-határozat hatálya alá nem tartozó

meghatározott országokba történõ szállítására alkalmazandó,

a 259/93/EGK tanácsi rendelet szerinti ellenõrzési eljárások

meghatározásáról 31999R1571

2000/ 532/EK (2001/118/EK) (2001/119/EK)(2001/573/EK) hulladékjegyzék 32000D0532

96/ 61/EK IRÁNYELVE a környezetszennyezés integrált megelõzésérõl

és csökkentésérõl 31996L0061

1420/ 1999/EK egyes nem OECD tagországokba irányuló

egyes hulladékfajták szállítására alkalmazandó közös szabályok

és eljárások meghatározásáról 31999R1420

94/ 741/EGK irányelvek végrehajtásáról szóló tagállami

jelentések alapjául szolgáló kérdõívekrõl 31994D0741

259/ 93/EGK (2557/2001/EK) az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan

kifelé történõ hulladékszállítás felügyeletérõl és ellenõrzésérõl

31993R0259

1013/2006/EK RENDELETEa hulladékszállításról 32006R1013

2000. évi XLIII. Tv.a hulladékgazdálkodásról

187


az elõírt kötelezettségek alanya legtöbbször megegyezik: mind a termékíj-fizetési, mind a hulla-dékkezelési kötelezettségeket elsõsorban az adott termék gyártójának vagy behozójának, impor-tõrének kell viselnie. További egyezõség, hogy a hulladékgazdálkodási oldalról az EU által defini-ált, így a kapcsolódó magyar jogrendben is önálló szabályozással bíró, kiemelt anyagáramok – haeltérõ terméklehatárolásokkal is, de – mind megjelennek a termédíjköteles termékek körében is.Joggal mondható tehát, hogy a magyar jogalkotók „kettõs kötelezettséget” írnak elõ az érintettgazdálkodó szervezetek számára, ám a párhuzamos kötelezettségi rendszer mögött nagyjábólközös és egységes célok húzódnak meg, amelyeket a termékdíjas és a hulladékgazdálkodássalkapcsolatos szabályozás is zászlajára tûz. Ezek a célok – az érintett törvényekben megfogalmazottcélkitûzések közös pontjait kiemelve és kicsit leegyszerûsítve – a következõk: a természeti erõfor-rásokkal való takarékos gazdálkodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizá-lása, a hulladékkeletkezés megelõzése, az újrahasználható termékek használatának ösztönzése, aképzõdõ hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkezõ hulladék minélnagyobb arányú hasznosítása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkí-mélõ ártalmatlanítása. Általánosságban elmondható, hogy a termékdíjköteles termékek eseté-ben a hulladékkezelési, hulladékhasznosítási kötelezettségek teljesítésével – az illetékes környe-zetvédelmi hatósághoz történõ kérelem benyújtásával – mentességet lehet szerezni a termékdíj-fizetési kötelezettség alól, illetõleg vissza lehet igényelni a befizetett termékdíjat. Ezt a termékdí-jas szabályozás bizonyos termékköröknél a hulladékkezeléssel kapcsolatos jogszabályokban fog-lalt kötelezettségekre történõ rámutatással, más termékköröknél önálló hulladékkezelési kötele-zettségek támasztásával írja elõ. A termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítése ezzel szemben nemváltja ki a hulladékkezelési szabályozás területén elõírt kötelezettségeket, amelyek elmaradásahulladékgazdálkodási bírságot vonhat maga után.

28. ábra

TERMÉKDÍJ ÉS HULLADÉKKEZELÉS: „KETTÕS KÖTELEZETTSÉG – EGY CÉL”

TERMÉKDÍJ TERMÉKDÍJ

1995. évi LVI. törvény (Kt.)

53/2003. Korm. rendelet (Ktkr.)

10/1995. KTM rendelet (Ktr.)

2000. évi XLIII. törvény (Hgt.)Csomagolás (94/2002. Kr.)Elektromos berendezések (264/2004. Kr.)Elemek, akkumulátorok (109/2005. Kr.)Gépjármûvek (267/2004. Kr.)Veszélyes hulladék (98/2001. Kr.)Hulladék olajok (4/2001. KöM r.)

KÖTELEZETTSÉGEK

TERMÉKDÍJFIZETÉSIés az ehhez kapcsolódóADATSZOLGÁLTATÁSI

kötelezettségek

HULLADÉKKEZELÉSIés éves szintû

ADATSZOLGÁLTATÁSIkötelezettségek

termékdíj alóli mentesség

Art.Vámtv.

29. ábra

188


4.1.4. Azonosítási és nyomon követhetõségi problémák

A nemzeti termékkibocsátással és a keletkezõ hulladékokkal kapcsolatos jogszabályi környezetáltal vezérelt gyakorlati életben az érintett szervezetek, termékek és hulladékok szerteágazó, egy-ségességet nélkülözõ azonosítási követelményei, valamint a párhuzamos szabályozási rendszereltéréseibõl adódó ellentmondások eredményezik a legnagyobb nyomon követési kihívásokat.Tekintsük most át ezeket a problémákat.

4.1.4/1 Szervezet- és termékazonosítás a hulladékgazdálkodásbanAz alábbiakban bemutatjuk azokat a nemzeti szabályozásban használatos nemzetközi, hazai, illet-ve belsõ kódszámokat és azonosítókat, amelyek ismerete és alkalmazása nélkülözhetetlen a hulla-dékkezeléssel, illetve termékdíjjal kapcsolatos adatszolgáltatásokban és a belsõ nyilvántartásokban.A termékdíj és a hulladékgazdálkodás szabályozási rendszerében a termékek, a hulladékok és azezeket elõállító, forgalmazó, illetve kezelõ szervezetek nyilvántartásához, valamint a termék- és hul-ladékáram nyomon követéséhez szükséges kódok rendszerét a 29. ábra foglalja össze.

A termékdíjas szabályozásban érintett szervezetek azonosítása – legyenek azok kötelezettekvagy hulladékkezelõk – 2003-tól egységesen a GS1 szabványrendszerbe tartozó GLN számmaltörténik. Speciális esetekben, így a termédíjköteles egyéb kõolajtermékekbõl keletkezõ fáradtolaj hulladékkezelési folyamatában szükség lehet a hulladék olaj keletkezési helyszínének, vala-mint a hasznosítás helyének beazonosítására, amelyre szintén a telephelyek azonosítására is al-

TERMÉKDÍJKÖTELES TERMÉKEK ÉS BELÕLÜKKÉPZÕDÕ HULLADÉKOK KÓDRENDSZEREI

BELSÕKÓDOK

GTINGLOBÁLIS

VTSZ

ÚJRAHASZNÁLHATÓTERMÉKEK

BESOROLÁSA

GLNGLOBÁLIS

GLNGLOBÁLIS

KÜJNEMZETI

KT kód EWC kódHKT kód

ADÓSZÁMNEMZETI

KSH TÖRZSSZÁMNEMZETI

ADÓSZÁMNEMZETI

gyártó/behozó – kötelezett

S Z E R V E Z E T

székhely/ telephely

azonosítás

egyedi termékazonosítás

analitikus és szintetikus

nyilván-tartáshoz

Nemzetközi kódok: GLN, GTIN, VTSZ, EWC, A és h arányszámok (kék boxban)

A magyar szabályozás kódjai: KT kód, HKT kód (piros keretben)

Az adott szervezet (kötelezett) belsõ kódjai, szerzõdései (narancssárga boxban)

analitikus és szin-tetikus

nyilván-tartáshoz

székhely/ telephely

azonosítás

kezelõ/hasznosító

S Z E R V E Z E T

HULLADÉKKÁ VÁLÓ

T E R M É KKEZELT/HASZNOSÍTOTT

H U L L A D É K

SZ

EURÓPAI HULLADÉK-KATALÓGUS (EU)

BELSÕKÓDOK

A

h

VTSZ

AZ EURÓPAI UNIÓKOMBINÁLT

NÓMENKLATÚRÁJA

189


kalmas GLN szám nyújt megoldást. Emellett mindkét szabályozási körben az adatszolgáltatásoksorán több nemzeti cégazonosítót is használni kell: többek között az adószámot, a KSH törzsszá-mot, vagy azt a KÜJ számot (Környezetvédelmi Ügyfél Jel), amelyet a hulladékkal kapcsolatosnyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrõl szóló 164/2003. Korm. rendelet ír elõ a hul-ladéktermelõk, hulladékbirtokosok, hulladékkezelõ szervezetek számára. Ez utóbbi jogszabály atelephelyek azonosítására kötelezõvé teszi a KTJ számot is (Környezetvédelmi Területi Jel), amelya már KÜJ számhoz kapcsolódóan az érintett szervezet telephelyeinek azonosítására szolgál akörnyezetvédelmi hatóságok nyilvántartásában.

A termékek azonosítása és nyomon követése a termékdíjas szabályozásban általánosan a10/1995. KTM rendelet 7/I. sz. mellékletében meghatározott Környezetvédelmi Termékdíj Kóddal(KT kód), valamint a rendelet 4. sz. mellékletében termékdíjköteles termékkörönként felsorolt KNkóddal (Kombinált Nómenklatúra), illetve speciális esetekben (pl. újrahasználható csomagolási ösz-szetevõk azonosítása) a szintén a GS1 szabványrendszerbe tartozó GTIN számmal történik. A hulla-dékkezelési szabályozás bizonyos termékek lehatárolása érdekében ugyancsak használja a KN kód-dal történõ azonosítást (pl.: háztartási elektromos és elektronikai berendezések), máshol az európaiuniós szabályozásban elõírt kódrendszert veszi át (csomagolás).

A hulladékok általános azonosítására a hulladékok jegyzékérõl szóló 16/2001. KöM-rendeletáltal kihirdetett EWC kódok, az Európai Hulladék Katalógus (European Waste Catalogue) kódszá-mai szolgálnak. Az EWC kód a nemzeti hulladékkezelési szabályozásban általánosan használt, míga termékdíjjal kapcsolatos adatszolgáltatásokban jelenleg csak a hulladékhasznosítói szolgáltatá-sok megrendelésekor benyújtandó negyedéves beszámolóban használatos azonosító. A hulladé-kok azonosítására és nyomon követésére a termékdíjas szabályozásban a 10/1995. KTM-rendelet7/II. sz. mellékletében meghatározott Hulladékok Környezetvédelmi Termékdíj Kódjai (HKT kód)szolgálnak. A HKT sajátos felépítésébõl fakadóan tartalmazza a hulladék keletkezésének és keze-lésének helyszínét, a hulladékkal végzett kezelési eljárást, valamint a termékdíjköteles termékazonosítóját, amelybõl a hulladék keletkezett. A hulladékok mindemellett természetesenazonosíthatóak KN kóddal (VTSZ) is.

4.1.4/2 A párhuzamos nemzeti szabályozás ellentmondásaiA nemzeti hulladékgazdálkodási és a termékdíjas szabályozás közötti lényeges eltérés, hogy a kétszabályozási területen megfogalmazott kötelezettségek keletkezési idõpontja bizonyos ese-tekben nem azonos. További különbség az egyes szabályozások hatálya alá tartozó kötelezettikör kezelése: a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályokban a kötelezettek nevesítéseteljes mértékben a gyártói felelõsség elvén alapul, ezzel szemben a termékdíjas szabályozásbanelõfordulnak olyan speciális esetek, amikor nem a termék gyártója vagy behozója a kötelezettségalanya (pl.: az elsõ továbbforgalmazó vevõ kötelezettségének bevezetése).

Fontos kiemelni még az elektromos berendezések vagy a szárazelemek, akkumulátorok termék-köreinek lehatárolásával kapcsolatos problémákat is: a termékdíjas és a hulladékgazdálkodásiszabályozás által meghatározott kötelezettségek tárgya gyakran eltérõ, vagyis a – látszólag meg-egyezõ – termékkörökbe a két szabályozás bizonyos esetekben nem ugyanazokat a konkrét ter-mékeket sorolja be.

Az elõzõ eltéréseknél komolyabb nyomon követési problémát vet fel az a – szintén elektromosberendezések területén jelentkezõ – jogszabályi jelenség, hogy amíg a hulladékkezelés szemlé-letmódja nem veszi figyelembe a más jellegû, a szabályozás hatálya alá nem tartozó berendezésösszetevõjeként, alkatrészeként megjelenõ elektromos berendezést, addig a termékdíjasrendszer a hatálya alá vonhatja a más jellegû, önmagában a szabályozás hatálya alá nem tartozóberendezés összetevõjeként, részeként megjelenõ elektromos berendezést is. Ez utóbbi nyomonkövetési probléma természetesen a GTIN számmal való termékazonosítás, valamint az ehhez –például egy adatbanki megoldás használata esetében – történõ pontos törzsadat-hozzárendelé-sek elvégzésével rögtön megoldható.

190


Végül meg kell említeni azt a problémát, amely jelenleg a nemzeti hulladékgazdálkodási és a ter-mékdíjas szabályozás által elõírt adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos. Több kiemelttermékkörrel kapcsolatban elõfordul ugyanis, hogy a kibocsátási és hulladékkezelési mennyisé-gekkel kapcsolatosan a szabályozásban érintett gazdálkodó szervezeteknek kettõs, olykor hár-mas adatszolgáltatással kell számolniuk az érintett hatóságok felé.

4.2. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS TERÜLETÉN FELMERÜLÕ SZABVÁNYO-SÍTÁSI IGÉNYEK ÉS MEGOLDÁSOK A „GS1 SZEMÜVEGÉN KERESZTÜL”

4.2.1. A globális látásmód szükségessége

A „waste management” ágazatban – a III/4.4. fejezetben bemutatott „magyar példához” hasonló-an – nem ritkák az olyan, GS1 tagszervezetek által támogatott nemzeti kezdeményezések, lokálismegoldások, amelyek alkalmasak az ágazat egy-egy szegmensében felmerülõ nyomon követésiproblémák orvoslására. A hulladékgazdálkodás területén azonban napról napra égetõbbé válikaz egységes szemléletû, globális látásmódot megvalósító, az egész hulladék körfolyamatot átlá-tó és átláthatóvá tevõ, globális szabványokon alapuló nyomon követési rendszer kereteinek a ki-dolgozása. Ehhez tud segítséget nyújtani a GS1 az általa karbantartott és fejlesztett szabvány-rendszerével, valamint a különbözõ elosztási láncok támogatásában eddig szerzett szakértelmé-vel és tapasztalatával. A hulladékgazdálkodás „globális látásmódjának” sarokpontjait a hulladékkörfolyamatba ágyazva a 30. ábra szemlélteti.

A teljes hulladék körfolyamat kiindulópontja – az uniós szabályozásban alapelvként kimondott„gyártói felelõsség elvére” hivatkozva – a hulladékká váló termékek gyártása3, illetve ezt követõforgalomba hozatala. Ebben a szakaszban még „új termékrõl” beszélünk.

A hulladékká váló új termékek azonosítása a vonatkozó jogszabályokban kötelezõ jelleggelmegadott kódszámok (lásd III/4.1.4. fejezet) mellett minden esetben történhet GS1 azonosítókulcsokból képzett azonosítókkal is (pl. GTIN szám), amelynek segítségével az adott terméknyomon követése annak hulladékká válásáig biztosítható. A kibocsátás és a hulladékká váláspillanata között az azonosítás és nyomon követés fókuszában már egy „használt vagy hasz-nálatban lévõ termék” áll. Az új termékre a gyártó által kiadott GTIN szám alkalmas lehet ahasznált termék további nyomon követésére is, egészen addig, amíg a termékbõl hulladéknem keletkezik.

Vannak olyan esetek, amikor a használatban lévõ termékre új GTIN számot kell képezni. Erre ti-pikus példaként említhetõ az „újrahasználat” szakasza, amely – mint az a 31. ábrán látható – azegyszerûsített hulladék körfolyamat második eleme. Az újrahasználható csomagolóeszközök ese-tében az új termék GTIN számmal történõ azonosítása a csomagolóeszköz-gyártó feladata. A cso-magolóeszköz-gyártó viszont nem tartozik a „gyártói felelõsség elvének” hatálya alá, hiszen az acsomagolóeszközök, csomagolási összetevõk felhasználóira, a csomagolást ténylegesen elõállí-tókra (csomagolókra), illetve a csomagolt termékek behozóira, importõreire terjed ki. Ennélfogvaa használatban lévõ újrahasználható csomagolóeszközök azonosítása és nyomon követése azazokat csomagoláshoz felhasználó gazdálkodó szervezetek érdeke. Ezt a problémát kezeli aIII/4.4.2. fejezetben bemutatott Göngyöleg-RTI katalógus, amelyben a már használatban lévõ,szabványos vagy egyedi újrahasználható csomagolóeszközök, csomagolási összetevõk azonosí-tása új GTIN szám hozzárendelésével történik.

A hulladékká válás pillanatát – a hulladékgazdálkodásról szóló törvény értelmében – a „hulladék”definíciójának értelmezésével lehet megállapítani. Az uniós elveknek megfelelõen az a használtvagy használatban lévõ termék (tárgy vagy anyag) minõsül hulladéknak, „amelytõl birtokosa

3 A „gyártó” hulladékgazdálkodási szempontú értelmezése szerint egy adott tagállamban gyártónak minõsül a hulladékká vá-ló termék elõállítója, nem az adott tagállam területén történõ elõállítás esetén az, aki a terméket gazdasági tevékenységekeretében az adott tagállam területére behozza.

191


megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles”. Nyomon követési szempontból itt egyúj folyamat kezdõdik: abban az esetben, ha a hulladékká vált termék a hulladék begyûjtésével be-kerül a hulladékkezelési körfolyamatba, akkor immár hulladék azonosítási és nyomon követési ki-hívásokkal, feladatokkal állunk szemben. Az alapvetõ problémát az jelenti, hogy a termék hulla-dékká válásakor a nyomon követés folyamata megszakad. A termékéletciklusban egyértelmûenazonosítható produktumot – a termékre vonatkozó azonosító számokkal – a hulladékká válástkövetõen már nem lehet nyomon követni. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a hulladékká válás pil-lanatában egy új, speciális „termék” képzõdik, amely már a hulladékgazdálkodás szakmaiszempontjainak és a hulladékgazdálkodásról szóló jogszabályok elõírásainak megfelelõ azono-sítást és nyomon követést igényel. A hulladékok egységes azonosítása és a hulladékáramok át-látható nyomon követése közvetlenül a terméket kibocsátó gyártók, közvetve pedig a hulla-dékkezelési mûveleteket ténylegesen elvégzõ (begyûjtõ, kezelõ, hasznosító, ártalmatlanító)szervezetek érdeke, hiszen az uniós követelmények – és itt ismét fontos a „gyártói felelõsség”,valamint a „szennyezõ fizet” elveket hangsúlyozni – csak ilyen körülmények között teljesíthe-tõk maradéktalanul.

A hulladékká vált termék a hulladék körfolyamatban különbözõ utakon indulhat el. Amennyi-ben a hulladéktermelõ (fogyasztó vagy végfelhasználó) visszaviszi a használt vagy hulladékkávált terméket a gyártónak, úgy a gyártó – az adott termékköre vonatkozó hulladékgazdálkodásijogszabályok alapján – köteles azt visszavenni. A gyártókra vonatkozó „visszavételi” kötelezettséga legtöbb kiemelt anyagáram esetében (így pl. csomagolás, elektromos berendezések, elemek ésakkumulátorok, hulladékká vált gépjármûvek) fennáll. A gyártó dönthet úgy, hogy a visszavett– fogyasztó vagy végfelhasználó számára hulladéknak minõsülõ – terméket használt termékneknyilvánítja és újra értékesíti. Ebben az esetben az adott termék még nem lép be a hulladékkeze-

30. ábra

A „WASTE MANAGEMENT” ÁGAZAT GLOBÁLIS LÁTÁSMÓDJA

BEGYÛJTÉSVisszavétel

Újrahasználat

GYÁRTÁSKEZELÉS

HASZNOSÍTÁSÁRTALMAT-

LANÍTÁS

Használttermék

Új termék

Hasznosításbólszármazó termék

Hulladék

192


lési folyamat elsõ szakaszába, tehát nem történik meg a hulladék begyûjtése. A visszavett, hasz-nált termékek azonosítása és nyomon követése természetesen ismét támogatható GS1 Azonosí-tó kulcsokból képzett azonosító számokkal, ebben az esetben azonban a használt termékre egyúj azonosítót (pl. új GTIN számot) kell képezni, hiszen ez a termék már – bizonyos tulajdonságai-nak megváltozása következtében – nem azonos az elsõ kibocsátás (értékesítés) pillanatához köt-hetõ új termékkel. A visszavételi pontok azonosítására minden esetben GLN számot célszerû al-kalmazni (bõvebben lásd: III/4.2.2. fejezet).

A használt vagy hulladékká vált termék akkor kerül be a hulladékkezelés folyamatának elsõ sza-kaszába, amikor a hulladékot a hulladék birtokosától az illetékes környezetvédelmi hatóság általkiadott, hulladékbegyûjtési tevékenységre engedéllyel rendelkezõ hulladékkezelõ – a továbbikezelés érdekében – átveszi, azaz „begyûjti”. Az átvétel történhet a hulladék birtokosa, vagy a be-gyûjtõ telephelyén, illetve begyûjtõhelyeken is (gyûjtõpontokon, hulladékgyûjtõ udvarokon, tá-roló-, kezelõtelepeken). A hulladékkezelési folyamat egyes szakaszait összekötõ mûvelet a hulla-dékszállítás, amely a hulladék telephelyeken kívüli (telephelyek közötti) mozgatását jelenti – be-leértve a fuvarozást és szállítmányozást is. Ezt a tevékenységet ugyancsak erre engedéllyel ren-delkezõ gazdálkodó szervezet végezheti. A folyamat további elemei, mint a különbözõ hulladék-tárolási, elõkezelési, kezelési mûveletek, kulcsfontosságú szerepet játszanak a hulladékkezelésvégsõ célja, a hasznosítás vagy a hulladék ártalmatlanítása érdekében. A hulladék „kezelése” – ahulladékgazdálkodásról szóló törvény értelmében – olyan tevékenység, amely a hulladék veszé-lyeztetõ hatásainak csökkentését, a környezetszennyezés megakadályozását, illetve a hulladéktermelésbe vagy fogyasztásba való visszajuttatását célozza meg, továbbá magába foglalja a ke-zelést megvalósító eljárásokat is. A hulladékkezelési folyamat elsõdleges, az uniós környezetvé-delmi politikában is priorizált célja a már hulladékká vált termék „hasznosítása”, amely a hulla-déknak vagy valamely összetevõjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történõ felhasználá-sát jelenti. A hasznosítás pillanatával tulajdonképpen zárul a hulladék körfolyamat, hiszen, ameny-nyiben újrafelhasználás vagy anyagában való hasznosítás történik, a hulladékból keletkezett „új ter-mék” visszakerül a gyártás (termelés) szakaszába; az energetikai hasznosítás pedig szintén a terme-lést vagy a szolgáltatást támogató mûveletnek tekinthetõ. Amennyiben a hulladékot nem lehethasznosítani, úgy annak biztonságos semlegesítésérõl, „ártalmatlanításáról” kell gondoskodni. Azártalmatlanítás feladata, hogy a hulladék által okozott környezetterhelést a hulladék környezet-elemeitõl való elszigetelésével vagy anyagi minõségének megváltoztatásával megszüntesse,vagy minimálisra csökkentse. Természetesen a hulladék begyûjtéséhez és szállításához hasonló-an a különbözõ hulladékkezelési, elõkezelési, tárolási, hasznosítási, ártalmatlanítási mûveleteketis minden esetben csak az adott tevékenységekre vonatkozó engedély birtokában lehet végezni.

A hulladékkezelési körfolyamat teljes vertikumában az egyes szereplõk és helyek (telephelyek),a szereplõk által végzett tevékenységek és az általuk kezelt hulladékok, valamint a hulladékokbólkeletkezõ új termékek azonosítására és nyomon követésére egységes megoldást kínálnak a GS1szabványrendszer egyes elemei, amelyek megfelelõ alkalmazása nemcsak a hulladékgazdálkodá-si folyamatot teszi átláthatóvá, hanem az ehhez kapcsolódó elektronikus adatcserét és kommu-nikációt is megalapozza.

4.2.2. A GS1 szabványok szerepe a hulladékgazdálkodásban érintett szervezetek és helyek,termékek és hulladékok, valamint tevékenységek és szolgáltatások azonosítására

A hulladékgazdálkodási szektor – elõzõ fejezetben bemutatott – „globális látásmódja” a nyomonkövethetõség érdekében egységes, az ágazat specialitásait figyelembe vevõ, a termékek és a be-lõlük képzõdõ hulladékok áramlásának teljes útját végigkísérõ szabványosítási igényt hordoz ma-gában. A szabványosítás, pontosabban a már meglévõ GS1 szabványrendszer egyes elemeinekalkalmazásakor három alapvetõ célkitûzést kell szem elõtt tartani:

– AZONOSÍTÁS: a „waste management” szektorban érintett szervezetek és helyek, termékek éshulladékok, valamint tevékenységek és szolgáltatások egyértelmû, GS1 szabványokkal történõazonosítása. A GS1 szabványrendszer elemei teljes körû megoldást biztosítanak az említett fo-galmak azonosítására.

193


– KLASSZIFIKÁCIÓ: globális klasszifikációs rendszer alkalmazása a hulladékgazdálkodási szektor-ban az ágazat fogalmi rendszerének sajátosságai figyelembevételével. A GS1 szabványokkalazonosított fogalmak besorolásához, osztályozásához minden esetben a tevékenységeket és aszolgáltatásokat, valamint a termékeket és a hulladékokat rendszerezõ, globális és uniós klasz-szifikációs rendszereket, illetve ezeknek a hulladékgazdálkodási szektorra elõírt osztályozásirendjét kell kiindulópontnak tekinteni.

– TÖRZSADAT-SZINKRONIZÁCIÓ: A GS1 által karbantartott GDD törzsadatainak kiegészítése a„waste management” szektor speciális fogalmi rendszere alapján hiányzó adatmezõkkel, amelymegteremti a szabványos elektronikus üzenetek kidolgozásának alapját, és elõsegíti az elektro-nikus kommunikáció megvalósítását a hulladékgazdálkodási ágazatban.

A GS1 szabványok hatékony implementálásának elsõ lépése a „waste management” szektorbanhatályban lévõ, több mint százötven joganyag fogalmainak kigyûjtése, elemzése és rendszerezéseaz alábbi fogalomkategóriák mint rendezõelv használatával:– szervezetekre és helyekre vonatkozó fogalmak csoportja;– termékekre és hulladékokra vonatkozó fogalmak csoportja;– tevékenységekre és szolgáltatásokra vonatkozó fogalmak csoportja.

Az elõbbi fogalomcsoportok GS1 szabványokkal történõ azonosítási lehetõségeit – a teljes hul-ladékkezelési folyamat nyomon követése érdekében – a 31. ábra foglalja össze.

4.2.2/1 Szervezetek, helyekA hulladékgazdálkodási szektorban érintett szervezetek, illetve helyek (telephelyek) azonosításateljes egészében megoldható a fizikai és funkcionális helyek, valamint jogi személyek, szerveze-tek azonosítására alkalmas GLN szám használatával. A globális hulladék nyomon követési megol-dás egyik kulcselemét jelentheti, ha a GLN számmal történõ azonosítás mind a „gyártói felelõs-ség” hatálya alá tartozó, hulladékká váló termékek kibocsátóira, mind pedig az általuk generálthulladék kezelési folyamatában részt vevõkre (az adott hulladékkezeléssel kapcsolatos tevékeny-séget a megfelelõ hatósági engedély alapján végzõ szervezetekre) kiterjed. Ebben az esetbenugyanis az egységes, GS1 szabvány alapú azonosítás – fõként elektronikus kommunikációbanvagy informatikai alapú megoldásokban – támogatja a kibocsátói oldalon jelentkezõ, hulladékkáváló termékmennyiség, valamint az ennek alapján a hulladékkezelési folyamatban – a gyártó szá-mára – kötelezettségként felmerülõ begyûjtendõ, kezelendõ, hasznosítandó, ártalmatlanítandóhulladékmennyiségek mérését, egymással való összevetését. Mindez megvalósulhat egy gyártó,vagy gyártók egy csoportja, illetve a velük közvetett vagy közvetlen kapcsolatban álló hulladék-kezelõk által alkotott kisebb mikrogazdasági rendszerben: ebben az esetben kizárólag az adottfolyamatban szereplõ gyártók és hulladékkezelõk használják a GLN számmal történõ szervezet, il-letve telephely-azonosítást, erre építve üzleti kommunikációjukat. A másik lehetõség, hogy a GLNszám egy adott országra (pl. egy uniós tagállamra) vonatkozóan, makrogazdasági szinten jelenikmeg, mint az államigazgatás által is használt és elõírt azonosító, lefedve a teljes termékkiboc-sátási és hulladékkezelési folyamatot, egységes szervezet- és telephely-azonosítási háttérrel tá-mogatva az adott tagállamot az EU által elõírt hulladékkezelési kötelezettségek teljesítésében.

A termékkibocsátás és hulladékkezelés vonatkozásában a teljes körû nyomon követés érdeké-ben – részben a 32. ábrán is bemutatottak szerint – az alábbi szervezetek és helyek GLN számmaltörténõ azonosítása válik indokolttá: – hulladékká váló termékek – elsõsorban a kiemelt anyagáramok – gyártói (GLNGy), illetve a gyár-

tók telephelyei (GLNGy1, GLNGy2);– magánháztartásokból származó (lakossági eredetû) használt vagy hulladékká vált termékek tu-

lajdonosai, birtokosai (GLNH), illetve nem magánháztartásokból származó (nem lakossági ere-detû) használt vagy hulladékká vált termékek tulajdonosai, birtokosai (GLNNH);

– magánháztartásokból, illetve nem magánháztartásokból származó használt vagy hulladékkávált termékek visszavevõi (GLNViH, GLNViNH), illetve a visszavételt végzõk telephelyei, az ún. visz-szavételi pontok (GLNViH1, GLNViH2, GLNViNH1, GLNViNH2);

194


– magánháztartásokból, illetve nem magánháztartásokból származó hulladékok begyûjtõi(GLNBe), a begyûjtés helyei, az ún. begyûjtési pontok (pl. begyûjtõ-szigetek), illetve a begyûjtõktelephelyei (GLNBe1, GLNBe2);

– a hulladék szállítását végzõ szervezetek (GLNSz1, GLNSz2, GLNSz3);– a hulladék elõkezelését, tárolását, válogatását, bontását, kezelésre való elõkészítését végzõ

szervezetek (GLNEk), illetve az elõkezelést végzõk telephelyei (GLNEk1, GLNEk2);– a hulladék hasznosítását végzõ szervezetek (GLNHa), illetve a hasznosítók telephelyei (GLNHa1,

GLNHa2);– a hulladék ártalmatlanítását végzõ szervezetek (GLNÁr), illetve az ártalmatlanítók telephelyei

(GLNÁr1, GLNÁr2).

A hulladékgazdálkodás folyamatában érintett – az elõbbiekben felsorolt – szervezetek osztályo-zásához, besorolásához mindenképpen szükséges egy egységes, az ágazat szervezetekre vonat-kozó fogalmi rendszerét magában foglaló klasszifikáció kialakítása. Ehhez a „waste management”területén hatályos joganyagok szervezetekre vonatkozó fogalmi rendszerét, valamint a globálisés uniós, tevékenységekre vonatkozó klasszifikációs rendszerek a hulladékgazdálkodási ágazatravonatkozó osztályozási rendjét kell alapul venni (bõvebben lásd: III/4.3. fejezet).

Az elektronikus kommunikáció biztosítása, az ehhez szükséges szabványos elektronikus adat-csere megvalósítása érdekében szükséges az ún. törzsadat-szinkronizáció elvégzése is, amely aGS1 megoldásrendszerében a GDD szervezetekkel kapcsolatos törzsadatainak olyan irányú ki-egészítését jelenti, amely figyelembe veszi az ágazat szervezetekre vonatkozó sajátosságait (pl.termékkibocsátás és a hulladékkezelés folyamatában betöltött szerepkör).

31. ábra

A HULLADÉKKEZELÉS FOLYAMATÁNAK NYOMON KÖVETÉSE GS1 SZABVÁNYOK ALKALMAZÁSÁVAL

195


4.2.2/2 Termékek, hulladékokA hulladékgazdálkodási ágazatban érintett termékek (elsõsorban a kiemelt anyagáramok termé-kei), valamint a belõlük képzõdõ hulladékok azonosítása a GS1 szabványrendszer termékazono-sításra szolgáló elemeivel teljes mértékben megoldható. Az azonosításnál mindig szem elõtt kelltartani, hogy az adott produktum:

– új termék;– használt vagy használatban lévõ termék;– hulladék, vagy;– hasznosításból elõállított új termék.

Az új, illetve a használt vagy használatban lévõ termékek azonosítása – a 31. ábrán bemutatottakszerint – a hulladékká váló, kiemelt termékkörök esetében, a nyomon követhetõség biztosításaérdekében az alábbi klasszifikációs rendszerekbe történõ besorolással történhet:

– Globális, illetve regionális termékklasszifikációk (HR / KN / TARIC4 – bõvebben lásd III/4.2.3. fejezet);– Nemzeti termékklasszifikációk (Környezetvédelmi Termékdíj Kód – KT kód, a 10/1995. (X. 28.)

KTM rendelet alapján).

Elõbbi az egyes hulladékká váló termékek egyértelmû besorolásához, utóbbi pedig a termékki-bocsátáshoz kötõdõ adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges a hazai hulladék-gazdálkodással kapcsolatos szabályozásban. Emellett a hulladékgazdálkodás szempontjából ki-emelt anyagáramok, a hulladékká váló új, illetve a használt vagy használatban lévõ termékek azo-nosításának még finomabb, a nyomon követést markánsan támogató eszközei lehetnek a ter-mékazonosításra szolgáló GS1 szabványok:

– Új termékek azonosítására alkalmas GS1-szabványok:• GTIN szám – hulladékká váló, új termékek általános azonosítására;• GRAI szám – újrahasználható, azaz visszatérõ, hulladékká váló, új termékek azonosítására;• GIAI szám – nagy értékû, hulladékká váló, új termékek egyedi azonosítására;

– Használt vagy használatban lévõ termékek azonosítására alkalmas GS1 szabványok:• GTIN szám – hulladékká váló, használt vagy használatban lévõ termékek általános azonosítására;• GRAI szám – újrahasználható, azaz visszatérõ, hulladékká váló, használt vagy használatban lévõ

termékek azonosítására;• GIAI szám – nagy értékû, hulladékká váló, használt vagy használatban lévõ termékek egyedi

azonosítására.

A hulladékok azonosításánál – a 32. ábrán látható módon – el kell különíteni egymástól a hul-ladékkezelés különbözõ szakaszaiban „állomásozó” hulladékot. A hulladékkezelési folyamategyes elkülönített szakaszaiban szereplõ hulladékok nyomon követhetõségének biztosításá-hoz pedig mind a hulladékgazdálkodás szakmai klasszifikációs rendszereit, mind pedig aglobális és regionális termékklasszifikációs rendszereket alkalmazni kell. Emellett szükségvan a hulladékok olyan típusú azonosítására is, amely az adott hulladék a vele végzett tevé-kenység szerinti állapotát írja le. Az elõbbi szempontok szerint besorolt és azonosított, adotttermékkategóriából keletkezõ hulladékmennyiségek mérésével és az adott termékkategóriá-ban történt termékkibocsátás mennyiségével történõ összevetéssel lehet ugyanis az EU által atagállamok, valamint az egyes tagállamok által a gyártók részére elõírt, kötelezõen teljesíten-dõ hulladékkezelési (begyûjtési, anyagában való hasznosítási, újrafeldolgozási, ártalmatlaní-tási stb.) arányok teljesülését ellenõrizni.

4 Harmonizált Rendszer / Kombinált Nómenklatúra / Közösség Integrált Vámtarifája

196


– Hulladékgazdálkodás területén alkalmazandó, uniós vagy nemzeti jogszabályok által elõírt„szakmai” klasszifikációk a hulladékok besorolásához, illetve a hulladékok legfontosabb tulaj-donságainak meghatározásához:• Hulladékkategóriák (Q1–Q16 hulladékkategóriák a hulladékokról szóló 2006/12/EK irányelv

I. melléklete alapján);• A hulladékok jegyzéke (Európai Hulladék Katalógus – EWC – a hulladékjegyzékrõl rendelkezõ

2000/532/EK bizottsági határozat alapján);• Hulladékok veszélyességi jellemzõje (H1–H14 veszélyességi jellemzõk a hulladékgazdálkodás-

ról szóló 2000. évi XLIII. törvény 2. sz. melléklete alapján).

– Globális és regionális termékklasszifikációs rendszerek hulladékokra vonatkozó terminológiája• Globális, illetve regionális termékklasszifikációk (HR / KN / TARIC által meghatározott hulladékok);• GS1 által fejlesztett és karbantartott, Globális termékklasszifikáció (GPC5).

– Hulladék besorolása a vele végzett tevékenység szerint• A hulladékhasznosítást szolgáló mûveletek alapján (R1–R13 hasznosítást célzó mûveletek a

hulladékokról szóló 2006/12/EK irányelv II. B. melléklete szerint);• A hulladékártalmatlanítást szolgáló mûveletek alapján (D1–D15 ártalmatlanítást célzó mûve-

letek a hulladékokról szóló 2006/12/EK irányelv II. B. melléklete szerint);• Nemzeti hulladékkezelést azonosító kódrendszerek alapján (Hulladékok Környezetvédelmi

Termékdíj Kódja – HKT kód a 10/1995. (X. 28.) KTM rendelet szerint).

A GS1 szabványrendszer elméleti lehetõséget hordoz magában a különbözõ típusú hulladékokGTIN számmal történõ azonosítására vonatkozóan is, melyet a hulladék tulajdonosa, birtokosavégezhet el annak figyelembevételével, hogy a hulladékok esetében természetszerûleg változótömegû „áruk” azonosításáról beszélünk. A hulladékok GTIN számmal történõ azonosítása eseténtermészetesen a GTIN számnak hordoznia kell az elõbbiekben bemutatott hulladékbesorolásokés tulajdonságok értékeit is.

A hulladékgazdálkodási ágazatban érintett termékek és hulladékok GS1 szabványokkal tör-ténõ azonosítása különös jelentõséggel bír az adatbanki megoldások (így a GS1 Magyarországáltal fejlesztett adatbank) esetében, hiszen egy adott, GTIN számmal azonosított termékhez min-den olyan – hulladékgazdálkodás szempontjából releváns – attribútumot hozzá lehet rendelni,amelynek segítségével a termék gyártója számára elõírt termékkibocsátással és hulladékkezelés-sel kapcsolatos kötelezettségek mérhetõvé és ellenõrizhetõvé válnak. Az ezekre vonatkozó, kü-lönbözõ hatóságok felé benyújtandó adatszolgáltatási kötelezettségek pedig csupán egy adottidõszakban az érintett termékek GTIN számaihoz tartozó forgalmi (értékesítési) adatok megadá-sával összeállíthatók és teljesíthetõk. Ilyen attribútumok például a termék alkatrész- és/vagy alap-anyag-összetétele, a termék veszélyesanyag-tartalma, a termék csomagolási anyagösszetétele,az egyes csomagolási összetevõk aránya stb.

Amennyiben egy GTIN számmal azonosított termékhez (ideértve és terméknek tekintve a hul-ladékot is) minden, a „waste management” szektor szempontjából releváns attribútumot – bele-értve a nemzeti sajátosságokat hordozó attribútumokat is – hozzá tudunk rendelni, illetve ezenattribútumok értékkészletének teljes körû megadására és feltöltésére sor kerül, ebben az esetbenaz adott termék kapcsolódni tud bármilyen globális vagy regionális, termék- vagy hulladékklasz-szifikációs rendszerhez, kijelölve azokban a saját helyét.

4.2.2/3 Tevékenységek, szolgáltatásokA hulladékgazdálkodási szektorban végezhetõ tevékenységek és szolgáltatások sajátosságaibólkifolyólag felmerül egy önálló, speciális klasszifikáció kidolgozásának a szükségessége, amely tel-

5 A GPC fejlesztése, a „waste” szektor által meghatározott klasszifikációs szempontok szerinti kiegészítése mindenképp szük-séges lépés.

197


jes mértékben a globális és regionális tevékenység- és szolgáltatásklasszifikációkra, valamint azágazatra vonatkozó uniós és nemzeti joganyagokban szereplõ, szakmai szempontból megfogal-mazott tevékenységmeghatározásokra támaszkodik (bõvebben lásd III/4.3. fejezet).

A hulladékgazdálkodás folyamatainak hatékony nyomon követése érdekében az alábbi – többekközött a 32. ábrán is szereplõ – fõbb tevékenységek és szolgáltatások egységes klasszifikációsrendszerét, illetve definícióit szükséges kidolgozni (az itt felsorolt fogalmak természetesen nemtartalmazzák teljes körûen a hulladékgazdálkodási szektorban végezhetõ tevékenységeket ésszolgáltatásokat):

– hulladékká váló termékek gyártása;– hulladékká váló termékek behozatala;– használt vagy használatban lévõ termékek újrahasználata;– használt vagy használatban lévõ termékek lakosságtól történõ visszavétele;– használt vagy használatban lévõ termékek nem lakosságtól történõ visszavétele;– nem veszélyes hulladék lakosságtól történõ begyûjtése;– veszélyes hulladék lakosságtól történõ begyûjtése;– nem veszélyes hulladék nem lakosságtól történõ begyûjtése;– veszélyes hulladék nem lakosságtól történõ begyûjtése;– nem veszélyes hulladék kezelése*;– veszélyes hulladék kezelése*;– nem veszélyes hulladék hasznosítása*;– veszélyes hulladék hasznosítása*;– nem veszélyes hulladék ártalmatlanítása*;– veszélyes hulladék ártalmatlanítása*;(a *-gal jelölt tevékenységek és/vagy szolgáltatások esetében további albontások szükségesek).

Az elõbbi felsorolásból látható, hogy az egyes tevékenységek vagy szolgáltatások nem választha-tók el azoktól a termékektõl vagy hulladékoktól, amelyekre irányulnak, továbbá az is, hogy célsze-rû már a tevékenységek definiálásánál elkülöníteni egymástól a veszélyes és a nem veszélyes hul-ladékkal végzett tevékenységeket.

4.2.3. Elektromos és elektronikai berendezésekbõl keletkezõ hulladékok hulladékkezelésifolyamatának nyomon követése GS1 szabványok alkalmazásával

Az alábbi fejezetben az elektromos és elektronikai berendezésekbõl keletkezõ hulladékok általá-nos, a hulladékkezelési folyamat egyes szakaszait lépésrõl lépésre áttekintõ nyomon követésisablonját mutatjuk be (33. ábra). Az elektromos berendezések hulladékkezelésének nyomon kö-vetését – a III/4.2.2. fejezetben bemutatott elméleti modell alapján – a szervezet- és hely-, valaminttermék- és hulladékazonosítás oldalról a GS1 szabványrendszer megfelelõ elemei segítik.

Vizsgálatunk tárgyául azért választottuk ezt a termékkört, mert az elektromos berendezések akiemelt anyagáramok „legfrissebb” tagjaként csak mintegy 5 éve, 2002-ben kerültek az EU hulla-dékkezelési politikájának prioritásai közé. Az e-hulladékok kezelésére vonatkozó irányelveket ahazai jogalkotás viszonylag hamar, már 2005-tõl átültette a magyar jogrendbe.

A 32. ábra felsõ részében a hulladékkezelési folyamatban egymás után következõ, különbözõ ke-zelési tevékenységek, mûveletek, akciók összetett kapcsolatrendszere látható, valamint az egyesmûveletek eredményeként létrejövõ hulladékmennyiségek (készletek). Az ábra alsó részében afenti kapcsolatrendszert kialakító üzleti partnerek (hulladéktermelõk és hulladékkezelõk) mintszervezetek és a hozzájuk tartozó helyek (telephelyek) jelennek meg.

A nyomon követési sablonban kiemelt szereplõk az alábbiak:

– Az elektromos berendezésekbõl keletkezõ hulladék forrása• Háztartás mint hulladéktermelõ (H);• Nem háztartás mint hulladéktermelõ (GLNNH).

– Az elektromos berendezések hulladékainak kezelésében részt vevõ szervezetek• Visszavételt végzõ (GLNVI);• Begyûjtõ (GLNBE);• Bontó (elõkezelõ) (GLNBO);• Hasznosító (GLNHN);• Ártalmatlanító (GLNÁR).

A nyomon követési sablonban kiemelt, azonosítandó helyek (telephelyek) a következõk:

• Nem háztartás mint hulladéktermelõ telephelyei (GLNNHHA, GLNNHHB);• Visszavételt végzõ telephelyei (GLNVIHA, GLNVIHB);• Begyûjtõ telephelyei (GLNBEHA, GLNBEHB);• Bontó (elõkezelõ) telephelyei (GLNBOHA, GLNBOHB);• Hasznosító telephelyei (GLNHNHA, GLNHNHB);• Ártalmatlanító telephelyei (GLNÁRHA, GLNÁRHB).

198


32. ábra

HULLADÉKKEZELÉS NYOMON KÖVETÉSI FOLYAMATA ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKAI BERENDEZÉSEK ESETÉBEN

199


A nyomon követési sablonban kiemelt hulladékkezelési szakaszok az alábbiak.

– Az elektromos berendezésekbõl keletkezõ hulladékok kezelésének fõbb szakaszai:• Visszavétel (VI);• Begyûjtés (BE);• Bontás (elõkezelés) (BO);• Hasznosítás (HN);• Ártalmatlanítás (ÁR).

A nyomon követési sablonban kiemelt, egyes hulladékkezelési tevékenységek (szolgáltatások)eredményeként keletkezett hulladékkészletek – a korábban bemutatottt HKT kód 2–4. számje-gyébõl kiindulva – a következõk:

– Az elektromos berendezések hulladékainak kezelési tevékenységeibõl keletkezõ hulladékkészletek:• Háztartásoknál keletkezõ, visszavett hulladék (011);• Nem háztartásoknál keletkezõ, visszavett hulladék (012);• Összes visszavett hulladék (010 – gyûjtõkód, nem szerepel az ábrán);• Háztartásoknál keletkezõ, begyûjtött hulladék (101);• Nem háztartásoknál keletkezõ, begyûjtött hulladék (102);• Háztartásoknál keletkezett, begyûjtött, elektromosberendezés-kategóriákra válogatott hulla-

dék (311);• Nem háztartásoknál keletkezett, begyûjtött, elektromosberendezés-kategóriákra válogatott

hulladék (312);• Összes begyûjtött – háztartásokból és nem háztartásokból származó, válogatott és nem váloga-

tott – hulladék (100 – gyûjtõkód);• Begyûjtésbõl származó, bontásra szánt (bontandó) hulladék (329);• Bontott hulladék (320);• Begyûjtésbõl vagy bontásból származó, hasznosításra szánt (hasznosítandó) készlet (499);• Anyagában hasznosított hulladék (410);• Biológiai úton anyagában hasznosított hulladék (411);• Újrafeldolgozással anyagában hasznosított hulladék (412);• Visszanyeréssel anyagában hasznosított hulladék (413);• Egyéb úton anyagában hasznosított hulladék (414);• Energetikai úton hasznosított hulladék (420);• Elégetéssel energetikai úton hasznosított hulladék (421);• Energia-visszanyeréssel energetikai úton hasznosított hulladék (422);• Egyéb úton hasznosított hulladék (430);• Összes hasznosított hulladék (400 – gyûjtõkód, nem szerepel az ábrán);• Begyûjtésbõl, bontásból vagy hasznosításból származó, ártalmatlanításra szánt (ártalmatlaní-

tandó) készlet (599);• Elégetéssel ártalmatlanított hulladék (510);• Lerakással ártalmatlanított hulladék (520);• Más eljárással ártalmatlanított hulladék (530);• Összes ártalmatlanított hulladék (500 – gyûjtõkód, nem szerepel az ábrán).

Az elektromos berendezések hulladékkezelési folyamatában a különbözõ kapcsolatok és akciókrendszerét, az egyes szereplõk közötti hulladékkészletek áramlását, illetve átadás-átvételét a32. ábrán látható számozott nyilakkal jelöltük.

4.3. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS KLASSZIFIKÁCIÓS RENDSZEREK JELENTÕSÉGE ÉS SZEREPE A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS EGYSÉGESSZEMLÉLETÉNEK KIALAKÍTÁSÁBAN

A termékkibocsátás és hulladékgazdálkodás témakörében, a hulladékká váló termékek életciklusá-nak, valamint a keletkezõ hulladékok kezelési folyamatának nyomon követése érdekében globálisklasszifikáció kialakítására és alkalmazására van szükség, amely teljes mértékben figyelembe vesziaz ágazat speciális fogalmi rendszerét, mindemellett igazodik a már létezõ, jogszabályok által elõírtvagy ajánlott, globális, regionális és nemzeti klasszifikációs rendszerekhez6, az ezekben a hulladék-gazdálkodással kapcsolatos osztályozásokhoz és definíciókhoz.

A klasszifikációs rendszerek eredetük szerint alapvetõen két nagy csoportba sorolhatók:– „forrás” klasszifikációk;– „származtatott” klasszifikációk.

A másik fontos rendezõelv az adott osztályozási rendszer kiterjesztése, amelynek alapján megkü-lönböztethetünk:– globális (az egész Földre kiterjedõ) klasszifikációkat;– regionális (pl. az Európai Unióban használt) klasszifikációkat;– lokális (nemzeti, helyi) klasszifikációkat.

Az egyes klasszifikációs rendszereket tárgyuk és irányultságuk szerint – a hulladékgazdálkodásiszektorhoz való kapcsolódásuk elemzése érdekében – leegyszerûsítve az alábbi csoportokraoszthatjuk:– szervezetek tevékenységével kapcsolatos klasszifikációk;– szervezetek által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos klasszifikációk;– termékekkel kapcsolatos klasszifikációk;– hulladékokkal kapcsolatos klasszifikációk.

A következõkben – a globális klasszifikációkból kiindulva, az ezekbõl származtatott európai uniósklasszifikációk alapján – bemutatjuk azokat a klasszifikációs rendszereket, amelyeket mindenkép-pen figyelembe kell venni a globális „waste” klasszifikáció kialakítása során.

4.3.1. Tevékenységgel kapcsolatos klasszifikációk

A szervezetek által végezhetõ tevékenységek globális klasszifikációs rendszere az ENSZ Statiszti-kai Hivatala által karbantartott ISIC7 (International Standard Industrial Classification of AllEconomic Activities ), amely az egyes gazdasági tevékenységek egyetemes osztályozási rendsze-rét állítja fel a világ összes országának, ajánlás szinten. Az ISIC jelenleg hatályban lévõ verziója(ISIC Rev. 3.1.) még szétszórtan kezeli az egyes, hulladékgazdálkodással kapcsolatban végezhetõtevékenységeket, azonban az ISIC következõ, jelenleg még „draft” állapotban lévõ verziójában(ISIC Rev.4.) az „E” szektor 38-as és 39-es divíziójaként a „waste management” már önálló terü-letként jelenik meg.

A globális ISIC származtatott, az Európai Unió által kialakított, tevékenységekre vonatkozó regio-nális klasszifikációs rendszere az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala (Eurostat) által karbantar-tott NACE8 (Statistical Classification of Economic Activities in the European Community ), amelyneklegújabb, 2008-tól hatályos verziója, a NACE Rev. 2. „E” szektorában szintén önálló ágazatot képvi-sel a waste management, amely a waste szektorban mûködõ alágazatok területén elkülöníti egy-

200


6 Klasszifikációs rendszer: egymással kölcsönhatásban lévõ, egyedileg azonosított, strukturált elemek halmaza, ahol mindenelemhez kapcsolódik egy leíró definíció és/vagy az azt helyettesítõ attribútum/attribútumérték pár.

7 Gazdasági tevékenységek szabványos nemzetközi ipari klasszifikációja8 Gazdasági Tevékenységek Statisztikai Osztályozási Rendszere az Európai Gazdasági Közösségben

mástól a hulladékgyûjtés, a hulladékkezelés, hulladékártalmatlanítás, valamint a hulladék anyagokhasznosítása tevékenységeket. Az alágazatokon belül egységesen elkülönül továbbá a veszélyes ésnem veszélyes hulladékokkal végzett tevékenységek fogalma. A NACE Rev. 2. klasszifikációs rend-szer „E” szektorában a 38-as és 39-es ágazatok felépítése, a 4. táblázat szerint, a következõ:

„E” NEMZETGAZDASÁGI ÁG – VÍZELLÁTÁS; SZENNYVÍZ GYÛJTÉSE, KEZELÉSE, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, SZENNYEZÕDÉSMENTESÍTÉS

Ágazat Alágazat Szakágazat Megnevezés

38 Hulladékgazdálkodás38.1 Hulladékgyûjtés

38.11 Nem veszélyes hulladék gyûjtése38.12 Veszélyes hulladék gyûjtése

38.2 Hulladékkezelés, -ártalmatlanítás38.21 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása38.22 Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

38.3 Hulladék anyag hasznosítása38.31 Használt eszköz bontása38.32 Hulladék újrahasznosítása

39 Szennyezõdésmentesítés, egyéb hulladékkezelés39.0 Szennyezõdésmentesítés, egyéb hulladékkezelés

39.00 Szennyezõdésmentesítés, egyéb hulladékkezelés

4. táblázat: A NACE Rev. 2. „E” szektorának 38-as és 39-es ágazatai

A regionális szintû NACE származtatott, lokális, hazai szabályozásban alkalmazott klasszifikációsrendszere a TEÁOR (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere), melyet a Közpon-ti Statisztikai Hivatal (KSH) a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény alapján dolgoz ki és tartkarban. A TEÁOR legújabb, NACE Rev. 2. alapján létrehozott, 2008. január 1-jétõl alkalmazásba ve-endõ változatának (TEÁOR'08) hulladékgazdálkodásra vonatkozó osztályozási rendje egy az egy-ben veszi át a NACE Rev. 2. „waste management”-re vonatkozó felépítését és terminológiáját.

4.3.2. Szolgáltatással kapcsolatos klasszifikációk

A szervezetek által végezhetõ tevékenységek alapján, az ezekbõl származó vagy ezekkel kapcso-latos összes termék és szolgáltatás átfogó, globális klasszifikációs rendszere az ENSZ StatisztikaiHivatala által karbantartott CPC (Central Product Classification9), melynek jelenleg hatályos (CPCVer. 1.1.), illetve tervezett újabb verziója (CPC Ver. 2.) még nem alkalmazza a tevékenységklasszi-fikációkban már megjelenõ, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó egységes szemléletet.

A globális szintû ISIC alapján létrehozott CPC regionális, az Európai Közösségekben használatos,Eurostat által kialakított és karban tartott klasszifikációja a CPA (Statistical Classification of Productsby Activity in the European Economic Community10), amely az egyes termékeket tevékenységekszerint osztályozza. A CPA legújabb, 2008-tól hatályos verziója (CPA 2008), a NACE Rev. 2. alapján

201


9 Központi Termék Osztályozás10 Termékek Tevékenységek Szerinti Osztályozási Rendszere az Európai Gazdasági Közösségben

202


került kialakításra annak tovább bontásával, aminek eredményeként a NACE Rev. 2. „E” szektorának38-as és 39-es ágazataiban megjelenõ hulladékgazdálkodási tevékenységeket bontja tovább, és azezekbõl keletkezõ hulladékokat, illetve az ágazatban végezhetõ szolgáltatásokat részletezi.

A regionális szintû CPA lokális, hazai szabályozásban alkalmazott osztályozási rendszere az SZJ(Szolgáltatások Jegyzéke), melyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – a TEÁOR-hoz hasonlóan– a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény felhatalmazása alapján alakít ki és tart karban. AzSZJ legújabb, CPA 2008 alapján elkészítendõ, 2008-tól alkalmazásba veendõ változatának(SZJ’08) hulladékgazdálkodással kapcsolatos osztályozási rendje a CPA 2008. „waste manage-ment”-re vonatkozó struktúráját és terminológiáját fogja használni.

4.3.3. Termékkel kapcsolatos klasszifikációk

A termékekre vonatkozó globális klasszifikációs rendszer a Vám Világ Szervezet (WCO) által létre-hozott és karban tartott Harmonizált Rendszer (HS, Harmonised System11), amelynek jogi alap-ját a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerrõl szóló, 1983-ban, Brüsszelben született Nemzetköziegyezmény jelenti. Maga a Harmonizált Rendszer 1988-tól érvényben lévõ, nemzetközileg általá-nosan elfogadott, hat számjegyû pozíciókat tartalmazó vámnómenklatúra. A Harmonizált Rend-szer a nevezett egyezmény meghatározása szerint „az a nómenklatúra, amely tartalmazza azezen egyezmény mellékletében szereplõ vámtarifaszámokat és alszámokat, ezek szövegét, azáruosztályokhoz, az árucsoportokhoz és az alszámokhoz tartozó megjegyzéseket, valamint a Har-monizált Rendszer értelmezésére vonatkozó általános szabályokat”. A Harmonizált Rendszermegalkotását az alábbi célok vezérelték:– a nemzetközi kereskedelem elõmozdítása;– a nemzetközi kereskedelemre vonatkozó statisztikai adatok gyûjtésének, összehasonlításának

és elemzésének megkönnyítése;– azoknak a költségeknek a csökkentése, amelyek az áruk újrajelölésével, újraosztályozásával és

újrakódolásával járnak együtt, amikor az áruk a nemzetközi kereskedelem során az egyik osztá-lyozási rendszerbõl a másikba haladnak át;

– a nemzetközi kereskedelmi okmányok egységesítésének, valamint az adatok továbbításánakmegkönnyítése.

A Harmonizált Rendszer regionális szintû, származtatott termékosztályozási rendszere a Kombi-nált Nómenklatúra (CN – Combined Nomenclature), amely az Európai Unióban alkalmazott vám-és külkereskedelmi statisztikai nómenklatúra. A Kombinált Nómenklatúrát a vám- és statisztikainómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987-ben kihirdetett 2658/87/EGK tanácsirendelet hozta létre. A Kombinált Nómenklatúra kialakításának célja az volt, hogy – az Európai Kö-zösségekben egységesen használt rendszer – egyszerre tegyen eleget a Közös Vámtarifa, a közös-ségi külkereskedelmi statisztika és az árubehozatalra vagy árukivitelre vonatkozó egyéb közössé-gi politikák követelményeinek. A Kombinált Nómenklatúra a Harmonizált Rendszerre épül, annakhat számjegyét még 2 számjeggyel kiegészítve, kibõvítve.

Az ún. TARIC12 az EU integrált vámtarifája, amely az alkalmazandó vámtételeken túlmenõen tar-talmazza az összes tarifához kapcsolódó vám-, kereskedelem- és agrárpolitikai intézkedést is, ígylehetõvé teszi a nemzeti vámigazgatások számára a feladatok egységes végrehajtását az EurópaiUnió minden tagországában. Célja, hogy valamennyi, a külkereskedelmi forgalomhoz kapcsoló-dó adó, kedvezmény, korlátozás, tiltás egyértelmûen az adott termék vámtarifaszámához, illetveTARIC-kódjához legyen köthetõ. A TARIC-kód a Kombinált Nómenklatúra nyolc számjegye utánalkalmazott két számjegyû alszámos bontás, amely az áru jellege alapján a KN alszámos bontá-son túlmenõ szempontokat érvényesít. Az ún. TARIC rendszer elektronikus úton, az interneten

11 Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer, röviden Harmonizált Rendszer (HR)12 TARif Intégré de la Communauté - Integrált Közösségi Vámtarifa

203


valamennyi tagország nyelvén hozzáférhetõ. A magyar vámigazgatás feladata a nemzeti TARICrendszer kidolgozása és hozzáférhetõvé tétele, amely tartalmazza a nemzeti adók mértékét is.

A TARIC képezi az alapját a nemzeti vámtarifáknak (VTSZ) is, amelyek az eddigi gondolatme-netnek megfelelõen a globális (HR) és regionális (KN) termékklasszifikációk származtatott lokális,nemzeti szinten használt termékklasszifikációs rendszerét alkotják. Itt célszerû megjegyezni,hogy az EU-hoz történt csatlakozás után a jelenlegi „magyar alszámok” eltûntek, mivel a vámta-rifáról szóló 1995. évi CI. törvény hatályát veszti (helyébe a korábban említett 2658/87/EGK taná-csi rendelet lépett), így megszûnt a nemzeti alszámok alkalmazási jogalapja is. A magyaralszámok „helyébe” a már említett TARIC alszámok lépnek, melyeket tekinthetünk „európaialszámoknak” is, tekintve, hogy egységes alkalmazásuk az Európai Unió minden tagállamábanegyformán kötelezõ érvényû.

4.3.4. Hulladékkal kapcsolatos klasszifikációk

Végül, de nem utolsósorban vizsgáljuk meg, hogy a hulladékgazdálkodás közvetlen tárgyára, az-az magukra a hulladékokra milyen osztályozási rendszerek alakultak ki. Ezen a területen kizárólagregionális, az Európai Unió szabályozásában a hulladékokra vonatkozó klasszifikációk kerülnekrövid bemutatásra.

Az Európai Unió a tagállamok számára a hulladékgazdálkodással kapcsolatban az alábbi jelenté-si és adatszolgáltatási kötelezettségeket írja elõ:– Kérdõíves jelentés a joganyag nemzeti joganyagba történõ átvételérõl és teljesítésérõl

• a hulladékokra (nemzetgazdasági szinten), illetve• az egyes termékkörök hulladékaira vonatkozóan.

– Adatszolgáltatás statisztikai eredményekre (illetve esetenként szövegesen megindokolt becslé-sekre) alapozva:• a hulladékokra (nemzetgazdasági szinten), illetve• az adott termékkör hulladékaira vonatkozóan, valamennyi kiemelt termékkör (anyagáram)

esetén.

A tagállamok által készítendõ statisztikáknak az alábbi területekre kell kiterjedniük:– a hulladékok keletkezésére;– a hulladékok hasznosítására és ártalmatlanítására;– a hulladékok exportjának és importjának meghatározott területeire.

A hulladékra vonatkozó statisztikákról szóló 2150/2002/EK rendelet elõírja a tagállamok számára,hogy az elõbbiekben említett adatszolgáltatások alapját képezõ statisztikák összeállításánál azezen rendelet I. mellékletben meghatározott, anyagorientált nómenklatúrát alkalmazzák. Az ígykihirdetett, ún. EWC-Stat. kódok13 és a hozzájuk tartozó hulladékkategória-megnevezések az eu-rópai hulladék-klasszifikáció jelenlegi legmagasabb szintjét alkotják.

A hulladékok teljes körû, minden hulladékra kiterjedõ besorolási és osztályozási rendszerét a2000/532/EK bizottsági határozat alapján kihirdetett „Európai Hulladék Katalógus” (vagy Euró-pai Hulladék Jegyzék) jelenti, amely a Közösség tagállamai számára kötelezõen alkalmazásba ve-endõ, harmonizált hulladékjegyzék. Valamennyi tagállamban a hulladékok azonosítására és be-sorolására ezt a jegyzéket kell használni. A jegyzék 20 fõcsoportja – két számjegyû kódok meg-adásával – azokat a tevékenységeket fedi le, amelyekbõl a hulladék keletkezhet (hulladékot ter-melõ forrás). A különbözõ típusú hulladékokat egyértelmûen meghatározza a hulladék hat szám-jegyû kódja; a besorolást és az azonosítást a két számjegyû fõcsoportcímeken kívül a négy szám-jegyû fejezetcímek is segítik.

13 European Waste Catalogue (Európai Hulladék Jegyzék) statisztikai kódszámai

204


A hazai szabályozásba az Európai Hulladék Jegyzéket a hulladékok jegyzékérõl szóló 16/2001.(VII. 18.) KöM rendelet vette át, amely többek között arról is rendelkezik, hogy a hulladékok különjogszabályban elõírt nyilvántartását és bejelentését a rendeletben megadott kódszámok (EWCkódok) alkalmazásával kell elkészíteni.

4.3.5. Összegzés

A hulladékgazdálkodás területén a termékkibocsátás és a termékekbõl keletkezõ hulladékok nyo-mon követésének globális szemlélete megköveteli a globális, a regionális, valamint a loká-lis/nemzeti klasszifikációkhoz való igazodást a korábban meghatározott szempontok szerint.Ezek alapján az egységes „waste management” klasszifikációnak figyelembe kell vennie az egyestevékenységklasszifikációk (ISIC, NACE, TEÁOR), a szolgáltatásokkal kapcsolatos klasszifikációk(CPC, CPA, SZJA), valamint a termékklasszifikációk (HR, KN, TARIC) hulladékgazdálkodásra vonat-kozó részeit, továbbá az alkalmazásban lévõ hulladékklasszifikációk (EWC-Stat., EWC) rendszerétis. A fentiek érdekében szükségessé válik a hulladékká váló termékek (elsõsorban a kiemeltanyagáramok), az ezekbõl képzõdõ hulladékok, valamint az ezekkel végezhetõ tevékenységek abemutatott klasszifikációs rendszerekben történõ egyértelmû besorolása, illetve ezekbõl való ki-emelése, elkülönítése is. Ebbõl az aspektusból valójában egy, a már létezõ klasszifikációkbanmeglévõ, ám nem egységes „waste management” termékklasszifikáció rajzolódik ki, amelynek al-kalmazása és kiegészítése a hulladékgazdálkodás nyomon követésének egyik alappillére.

4.4 GS1 SZABVÁNYOK ALKALMAZÁSA A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS TERÜLETÉN HAZÁNKBAN

Az alábbi fejezetben bemutatjuk, hogyan alakult az elmúlt 5 évben a GS1 Magyarország, valaminta Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium együttmûködése, amelynek hatására a szervezet- éstermékazonosítást, valamint az ezeken alapuló nyomon követést elõsegítõ GS1 szabványok megje-lentek a környezetvédelmi termékdíj, illetve a hulladékgazdálkodási ágazat termékdíjjal szoros kap-csolatban lévõ területein. A GS1 Magyarország – mint a GS1 szabványok különbözõ szektorokban,elosztási láncokban történõ hatékony alkalmazásba vételéért, illetve a különbözõ nyomon követé-si kihívásokra GS1 szabvány alapú megoldások kidolgozásáért felelõs GS1 tagszervezet – célja a ter-mékdíj és a hulladékgazdálkodás szektorában az államigazgatási szféra, valamint az érintettkötelezetti kör párhuzamos támogatása, ezzel közvetett hozzájárulás a hazai és az uniós környezet-védelmi célkitûzések eléréséhez.

4.4.1. Elõzmények: szakmai együttmûködés a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal

A GS1 Magyarország Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal folytatott szakmai együtt-mûködése – a környezetvédelmi termékdíj, illetve a hulladékgazdálkodás szakterületein –2002-ben kezdõdött meg. Az együttmûködés kezdetben a csomagolóeszközök, csomagolásiösszetevõk azonosítási kérdéseinek területére fókuszálódott, amelynek keretében a GS1 Magyar-ország megvizsgálta, hogy a csomagolás termékkörén belül milyen szabványos azonosításirendszerek léteznek, hogyan lehetne ezeket egységesíteni, továbbá azt, hogy milyen esetek-ben lehet, célszerû és szükséges GS1 szabványok segítségével azonosítani az egyes csomago-lóeszközöket, csomagolási összetevõket.

Az együttmûködés második lépéseként 2003-ban a GS1 Magyarország egy szakértõi tanulmánytkészített, mely tanulmány a környezetvédelmi termékdíjról, illetve a hulladékgazdálkodásról szólómagyar jogszabályokban, továbbá az Európai Unió vonatkozó direktíváiban lévõ fogalmak, fel-adatok, kötelezettségek teljesítési módjainak összehasonlító elemzését végezte el. A tanulmánycélja az volt, hogy a környezetvédelmi termékdíj, valamint az ehhez kapcsolódó hulladékgazdál-kodási területeken megteremtse a feltételeket egy – a GS1 nemzetközi szabványaira épülõ –

205


adatszolgáltatási és nyilvántartási informatikai rendszer kialakításához, amely képes biztosítani azérintett szervezetek, a folyamatok, az érintett termékek, valamint a pénzügyi folyamatok azono-sítását, nyomon követését, valamint az adatok államigazgatási célú elemzését. A szakértõi mun-ka folyományaként 2003-ban megkezdõdött az Elektronikus Környezetvédelmi és Termékdíj(eKT) Rendszer kialakítása.

4.4.2. GS1 szabvány alapú informatikai fejlesztések

4.4.2/1 A Göngyöleg-RTI katalógusAz eKT Rendszer fejlesztésének elsõ lépése az ún. Göngyöleg-RTI katalógus létrehozása volt, mely2003 decemberében kezdte meg mûködését. Az elektronikus katalógus a különbözõ szabványosés egyedi újrahasználható csomagolóeszközök, csomagolási összetevõk azonosításán, azok nyil-vántartásán, valamint az újrahasználható csomagolásokra vonatkozó bejelentési kötelezettségelektronikus segítséggel történõ teljesítésén kívül hozzájárul az újrahasználható csomagolásokravonatkozó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez, továbbá segítségetnyújt az illetékes környezetvédelmi hatóságoknak a csomagolással, illetve csomagolási hulladék-kal kapcsolatos nyilvános információs rendszer létrehozásában is. A katalógust használó szerve-zeteket GLN, míg a katalógusba feltöltött újrahasználható csomagolóeszközöket, csomagolásiösszetevõket GTIN számmal kell azonosítani. Fontos megjegyezni, hogy a GTIN szám ebben azesetben a már használatban lévõ újrahasználható csomagolási összetevõket azonosítja. (Az újra-használható csomagolási összetevõt új termékként annak gyártója jogosult GTIN számmal be-azonosítani.) A katalógusban szereplõ szabványos, több gazdálkodó szervezet számára hozzáfér-hetõ, újrahasználható csomagolási összetevõk azonosítása a GS1 Magyarország által központilagkiadott GTIN számmal történik. Az egyedi vagy márkázott újrahasználható csomagolási összete-võk azonosítását a gazdálkodó szervezet végezheti el saját nyilvántartási rendszerében, amennyi-ben rendelkezik a GS1 Magyarországtól kapott GS1 cégprefixszel. Abban az esetben, ha az egye-di vagy márkázott újrahasználható csomagolási összetevõ felhasználója nem rendelkezik GS1cégprefixszel, úgy – a szabványos csomagolási összetevõkhöz hasonlóan – kérheti a GS1 Magyar-országtól az adott termék központi GTIN számmal történõ azonosítását.

4.4.2/2 Az Elektronikus Környezetvédelmi és Termékdíj (eKT) RendszerAz eKT Rendszer olyan GS1 szabványokon, azon belül a GLN számmal történõ szervezet-, és GTINszámmal történõ termékazonosításon alapuló rendszer, amely az Európai Unió, valamint a ma-gyar hulladékgazdálkodással és a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos jogszabályok általmegfogalmazott adminisztratív kötelezettségek teljesítésére nyújt megoldást és különbözõ szol-gáltatásokat a gazdálkodó szervezetek, a hulladékkezelést koordináló szervezetek, valamint azérintett államigazgatási szervek számára egyaránt. Az eKT Rendszer három egymástól jól elkülö-níthetõ, de összefüggõ, egymásra épülõ területbõl áll:

1. Államigazgatási Szektor;2. Koordináló Szervezetek Szektora;3. GS1 Használók és Rendszerhasználók Szektora.

A GS1 Magyarország a termékdíjas, illetve a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályozásbanérintett hatóságok – elsõsorban a minisztérium – számára az eKT Rendszerben önálló „Államigaz-gatási Profilt” biztosít. A gazdálkodó szervezetek, valamint a hulladékkezelést koordináló szerve-zetek termékkibocsátásra és hulladékkezelésre vonatkozó adatszolgáltatásai alapján adatbáziskerült kialakításra, amelyhez – a megfelelõ jogosultságoktól függõ hozzáféréssel – különbözõ le-kérdezési felületek készültek az érintett államigazgatási szervek számára. Az Államigazgatási Pro-fil továbbá elektronikus támogatást nyújt a minisztériumnak jóváhagyási, engedélyezési és hatá-rozathozatallal kapcsolatos feladatainak ellátásában. Az eKT Rendszer további, ugyancsak állam-igazgatási célokat szolgáló feladata informatikai háttér biztosítása a magyar Csomagolási Adat-bázis és Információs Rendszer felállításához, valamint ez alapján a csomagolásról és csomagolási

206


hulladékról szóló, az Európai Közösségek Bizottsága részére évente küldendõ országjelentés el-készítése a 2005/270/EK Bizottsági Határozatban meghatározott formátumoknak megfelelõen.

Az eKT Rendszer a Koordináló Szervezetek Szektorában a hulladékkezelést koordináló szerve-zetek, valamint partnereik számára nyúlt online szoftvermegoldást az egyes hulladékgazdálko-dással, valamint környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeik telje-sítésére. A GS1 Használók és Rendszerhasználók, azaz a GS1 Magyarország összes partnere szá-mára elérhetõek az eKT Rendszer azon nyilvános, elektronikus adatszolgáltatást biztosító felüle-tei, amelyeken keresztül a termékdíj-fizetési kötelezettségükkel kapcsolatos bejelentéseiket, ne-gyedéves vagy éves beszámolóikat elektronikusan tudják teljesíteni.

4.4.3. GS1 szabványok alkalmazása a gyakorlatban

4.4.3/1 GLN számmal történõ szervezet- és helyazonosítás eseteiA termékdíjas, illetve bizonyos esetekben a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályokelõírják a „waste management” területén érintett gazdálkodó szervezetek számára szervezetükvagy telephelyük GLN számmal történõ azonosítását. A kötelezettség elsõsorban meghatározott,hulladékká váló termékek (pl. csomagolás, elektromos berendezések, akkumulátorok, kõolajter-mékek stb.) gyártóira, illetve importálóira, az ezen termékekbõl keletkezett hulladékok kezelésétkoordináló szervezetekre, illetve az ezen termékekbõl keletkezett hulladékok kezelését végzõ(begyûjtõ, kezelõ, hasznosító, ártalmatlanító) szervezetekre vonatkozik. Mindezek alapján megál-lapítható, hogy hulladék folyamatban érintett szereplõk (szervezetek), illetve telephelyeik GLNszámmal történõ azonosításán keresztül a nyomon követési folyamat egyik oldala biztosított.

A GLN számmal történõ szervezetazonosítás esetei:– a termékdíjköteles termékek, illetve bizonyos esetekben a hulladékgazdálkodással kapcsolatos

jogszabályok által kiemelt termékkörök (pl. szárazelemek, akkumulátorok) gyártóinak, illetvebehozóinak, importõreinek GLN számmal történõ azonosítása a minisztérium felé a termékdíj-jal kapcsolatos adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeik teljesítésekor (bejelentések,rendszeres beszámolók, nyilvántartásba vételi kérelmek, mentességi kérelmek stb.);

– a meghatározott, hulladékká váló termékek importõreinek GLN számmal történõ azonosítása avámhatóság felé történõ adatszolgáltatási kötelezettségük teljesítésekor a vámkezelési eljárássorán;

– hulladékkezelést koordináló szervezetek GLN számmal történõ azonosítása a minisztérium felétörténõ adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítésekor (bejelentések, rendszeres beszámolók,nyilvántartásba vételi kérelmek, mentességi kérelmek stb.);

– hulladékkezelést koordináló szervezetekkel szerzõdéses kapcsolatban álló hulladékkezelõk (be-gyûjtõk, kezelõk, hasznosítók, ártalmatlanítók) GLN számmal történõ azonosítása;

– speciális esetben a termékdíjfizetésre kötelezett gazdálkodó szervezetek GLN számmal történõazonosítása az adóhatóság felé történõ adatszolgáltatásuk elvégzésekor (láncügylet bejelentése).

A GLN számmal történõ telephely-azonosítás esetei:– a veszélyes hulladéknak minõsülõ, használt, vagy hulladékká vált kenõolaj hasznosítása esetén

speciális esetekben a hulladékká vált kenõolajat hasznosításra átadónak és a hasznosításra át-vevõnek a hulladék keletkezési helyének, illetve a hasznosítás helyének GLN számmal történõazonosítása.

4.4.3/2 GTIN számmal történõ termékazonosítás eseteiA termékdíjas jogszabályok a nyomon követhetõség érdekében bizonyos esetekben elõírják azérintett gazdálkodó szervezetek számára meghatározott, hulladékká váló termékek GTIN szám-mal történõ azonosítását is. A GTIN szám alapvetõ szerepe a „waste management” ágazatban azolyan meghatározott, hulladékká váló termékek azonosítása, amelyeknél a termék életciklusánaknyomon követése környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos.

207


A GTIN számmal történõ termékazonosítás esetei:– használatban lévõ újrahasználható csomagolási összetevõk azonosítása GTIN számmal azok mi-

nisztérium felé történõ bejelentésekor, nyilvántartásba vételekor (a bejelentõ szervezet általazonosított egyedi vagy a GS1 Magyarország által azonosított szabványos vagy egyedi újra-használható termék GTIN számának megadása);

– a termékdíjas szabályozásban az ún. kereskedelmi csomagolások GTIN számmal történõ azono-sítása a mentességi kérelemben;

– a használt vagy hulladékká vált kenõolaj hasznosítása esetén az adott hulladékká váló kenõolajGTIN számmal történõ azonosítása a kenõolaj után befizetett termékdíj visszaigénylése esetén;

– újrahasználatból, újrafeldolgozásból, energianyerésbõl keletkezõ termékek GTIN számmal törté-nõ azonosítása a minisztériumhoz speciális esetben hulladékkezelést végzõ (begyûjtõ, kezelõ,hasznosító, ártalmatlanító) szervezetek által benyújtott rendszeres adatszolgáltatásokban.

208


209


Zárszó helyett…

A szabványalkotás sohasem lezárt folyamat. Az üzleti élet változó igényei és az új technológiákmegjelenése egyes szabványokat elavulttá tesz, mások kialakulását generálja.

A folyamatok azonban az alkalmazói közeg véges befogadóképessége miatt korántsem olyangyorsak, mint azt a szabványalkotói munka vagy a technológiák fejlõdése lehetõvé tenné. Uta-lunk itt a vonalkódos azonosítás szerepére, amely közel 30 éve stabilan tartja vezetõ pozícióját.

Ezért azt gondoljuk, hogy az olvasó által kézben tartott mû a következõ 10–15 évben haszonnallesz forgatható.

A kiadvány írói és szerkesztõi – zömmel a GS1 Magyarország munkatársai – arra törekedtek, hogyáttekintõ képet adjanak a GS1 szabványrendszerrõl az automatikus azonosítás, adattovábbítás,adatátvitel, és az ezekre épülõ hálózati és adatbázis-alkalmazások területén.A nyomon követés, amely egyes területeken, így például az élelmiszereknél, ma még nem elégíti kisem a növekvõ jogszabályi szigor, sem a fogyasztók jogos elvárásait, a jövõben nagy fejlõdéselõtt áll.Ha ehhez ez a kiadvány valamelyest hozzájárult, úgy elérte célját.

211

Nyomon követés globális szabványokkal – Függelék

1. Függelék

GS1 Magyarország szakszótár (2007. május 31.)

212


A–A

2 dimenziós (2D) jelképrendszer2-Dimensional SymbologyOptikailag olvasható jelképek, amelyeket mindvízszintesen, mind függõlegesen ellenõriznikell az egész üzenet olvasásához. A kétdimenzi-ós jelképek a következõ fajták egyike lehet:mátrixjelképek és többsoros jelképek. A kétdi-menziós jelképek hibaészlelõ és hibajavító tu-lajdonságokkal rendelkezhetnek (az ISO/IEC16022 használatával referenciaként).

AdatbankData PoolEgy olyan adattár, ahol kereskedelmi partnerekhozzájuthatnak, karbantarthatnak és kicserél-hetnek áru- és partnerinformációkat szabvá-nyos elektronikus módon.

AdatcímekData TitlesA vonalkódok manuális értelmezésére hasz-nált adatmezõk szabványosított rövid leírása.

AdatfogadóData RecipientOlyan partner, aki engedéllyel rendelkezik azadatforrás által szolgáltatott törzsadatkészletmegnézésére, használatára, letöltésére. Azadatfogadó jellemzõen egy kereskedõ vagyegy elosztó. Az adatfogadó kereskedelmi áruinformációt kér a GS1 Globális elektronikuspartnerinformációs adatbázison keresztül azáruk (GTIN), adatforrások (GLN), célpiacok (TM)és kategóriák (GPC) bármilyen kombinációjával.

AdatforrásData SourceA Globális adatszinkronizációs hálózatot törzs-adattal ellátó entitás. Az adatforrást hivatalo-san ennek az adatnak a tulajdonosaként isme-rik el. Az adott áru vagy partner részére az adatforrása felelõs a hatókörébe tartozó informá-ció folyamatos frissítéséért. Az adatforrás jel-lemzõen egy gyártó vagy egy elosztó.

AdathordozóData CarrierAdatokat géppel olvasható formában megje-lenítõ eszköz, amelyet az elemfüzérek auto-matikus olvasására használnak.

AdathordozóIdentification CarrierJelölés/függõcímke/címke/kísérõ dokumen-

tum, amelyet néha „igazolványnak” vagy „azo-nosító kártyának” neveznek egyes ágazatban.

Adathordozó tag (címke)TagLásd: RFID címke

AdatmátrixData MatrixEgy önálló, kétdimenziós mátrix jelképrendszer,amely a periméter (szegély) keresõjelén belülinégyzetes modulokból áll. Az adatmátrix ECC200 ISO verziója az egyetlen olyan verzió, amelytámogatja a GS1 rendszerû azonosító számo-kat. Az adatmátrix jelképeket kétdimenzióselektronikus képalkotó vagy vizuális olvasó-rendszerekkel olvassák.

Adatminõségi KeretrendszerData Quality FrameworkAz Adatminõségi Keretrendszer célja, hogy út-mutatást kínáljon a szervezetek számára adat-minõség kezelési rendszerük kialakításához,alkalmazásba vételéhez, karbantartásához ésfejlesztéséhez.

Adatminõségi ProtokollData Quality Protocol„Az Adatminõségi Keretrendszer középpontjá-ban az Adatminõségi Protokoll áll. Két részbõl áll:i) Adatminõség kezelési rendszer a legfonto-

sabb adatok kezeléséhez kapcsolódó üzletifolyamatok meglétének és hatékonyságánakellenõrzésére és érvényesítésére.

ii) Egy vizsgálati eljárásmód a termékattribú-tumok fizikai ellenõrzésére és érvényesíté-sére”.

Adat-összehangolásAlign DataAz adat-összehangolás az üzleti adatok cseré-jét jelenti, mint például: a kereskedelmi part-nerek neve, címe és megállapodásai, áru infor-máció, ár listák és helyek. Az összehangolásifolyamat egy általános egyetértést teremt akereskedelmi partnerek között, és minden ke-reskedelmi tevékenység alapeleme.

AdatszinkronizációData SynchronisationA kereskedelmi partnerek közötti összehan-golt, szabványokon alapuló, automatizált fo-lyamatokkal mûködõ törzsadat-csere.

213


A–A

Adattartalom azonosítóApplication IdentifierElemfüzér két vagy több karakterbõl álló kez-dõ eleme, amely meghatározza az ezt követõinformáció formátumát és értelmét.

Adó-vevõTransponderEgy rádió adó-vevõ készülék, amelyet az elõremeghatározott jel aktivál. Az RFID tag-et (cím-két) néha adó-vevõnek is nevezik.

AIDC AdatérvényesítésAIDC Data ValidationA vonalkódról vagy az RFID címkérõl leolvasottadat ellenõrzése, hogy megfelel-e a rendszerlogikai szabályainak és következetességének,és/vagy meghatározott felhasználói igénynek,mielõtt elektronikus adatfeldolgozásra kerülne.

Alapértelmezett elõoldalDefault FrontA fogyasztási cikkek azon oldala, amelyet amérettulajdonságok meghatározására hasz-nálnak, adatcsoportosítás céljára.

AlfanumerikusAlphanumericOlyan karakterkészletet jelöl, amely alfabeti-kus karaktereket (betûket), numerikus számje-gyeket (számokat) és egyéb karaktereket (mintírásjeleket) tartalmaz.

Alkalmazás programozó felületeApplication Programming InterfaceEgy programban vagy operációs rendszerbenabból a célból kialakított módszerek, amelyekrévén más programok hozzáférhetnek ennek afunkcióihoz.

Alkalmazási szint eseményApplication Level EventAz EPC Middleware-ben azonosított elsõszintûüzleti esemény, amely az egyedi olvasási ese-ménybõl származtatható.

Állandó hosszúságFixed lengthElemfüzér elõre meghatározott számú karak-terbõl álló adatmezõje hosszát meghatározókifejezés.

Állandó mennyiségû kereskedelmi áruFixed Measure Trade ItemEgy egység, amelyet mindig elõre meghatáro-

zott változatban (típus, méret, tömeg, tarta-lom, minta stb.) állítanak elõ, és az elosztásilánc bármely pontján eladható.

Általános azonosítóGeneral identifierÁltalános azonosító

Általános elosztási leolvasásGeneral Distribution ScanningOlvasási környezet, amely tartalmazza a vonal-kóddal ellátott, szállításra csomagolt kereske-delmi egységeket, logisztikai egységeket, tár-gyakat és helycímkéket.

Általános GS1 specifikációkGS1 General SpecificationsGS1 rendszerû adat- és alkalmazási szab-ványokat határoz meg, kereskedelmi áruk,helyek, logisztikai egységek, tárgyak, gyakrab-ban használt vonalkódok, RFID, és GS1azonosító kulcsok jelölésével és automatikusazonosításával kapcsolatban.

ÁruItemLásd: Kereskedelmi áru

ÁrureferenciaItem ReferenceA Globális kereskedelmi áruazonosító szám(GTIN) egyik eleme, amelyet a GS1 cégprefixtulajdonosa ad ki egyedi GTIN létrehozása ér-dekében.

AS2AS2Üzleti szempontból kritikus adatokat közvetítaz interneten HTTP vagy HTTP/S útján. Az AS2(Applicability Statement 2) egyrészt kiegészítõbiztonsági védelmet biztosít, másrészt tudatjaa küldõvel, hogy fogadták az adatot.

ÁtalakításTransformationA nyomon követendõ termék jellegének a vál-tozása, amely megváltoztatja a nyomon köve-tendõ termék identitását és/vagy jellemzõit. Atermék változtatásának folyamata, példáulösszetevõk kombinálása a készáru elõállításá-hoz vagy láda kiválasztása új raklap létrehozá-sához. Átalakítás lehet a nyomon követendõtermék gyártása, egyesítése, csoportosítása,szétosztása, összekeverése, csomagolása ésátcsomagolása.

214


A–B–C–D–E

Átfedéses 2 az 5-bõl jelképrendszerInterleaved 2 of 5 SymbologyAz ITF–14 vonalkódjelképnél használt vonal-kód-jelképrendszer.

AttribútumAttributeEgy azonosító számmal azonosított egységegy jellemzõ tulajdonságát kifejezõ informá-ció vagy adatmezõ (pl. egy GTIN-hez kapcsoló-dó lejárati idõ vagy termékleírás).

Automatikus azonosítás és adatgyûjtésAutomatic Identification and Data CaptureAutomatikus adatgyûjtésre használt technoló-gia. Az AIDC technológiák magukba foglalják avonalkódjelképeket, smartkártyákat, bio-metriát és az RFID-t.

AzonosításIdentificationEgy termékhez vagy egy partnerhez rendeltazonosító, amely szükséges a termékre vagy apartnerre vonatkozó megfelelõ információ el-éréséhez.

Azonosító számIdentification numberNumerikus vagy alfanumerikus mezõk, ame-lyek lehetõvé teszik az egyik egység megkü-lönböztetését a másiktól.

BeszállítóSupplierA partner, amely az árut vagy szolgáltatást elõ-állítja, biztosítja vagy szolgáltatja. Az adat-szinkronizációs modellben a beszállító, aki„közzéteszi” az adatot.

Cégazonosító számCompany NumberA GS1 cégprefix egyik összetevõjének korábbimegnevezése, amelynek új megnevezése Be-épülõ szám.

CélpiacTarget MarketA Célpiac (TM) egy olyan geográfiai terület,ahol árusítani akarják a katalógusárut (CI). ACélpiac egy régió, amelynek az EgyesültNemzetek által szankcionált geográfiai határ-vonalak az alapja. GDSN esetén a geográfiairégiók listáját az ISO-3166 kódrendszer hatá-rozza meg.

Címke adatátalakításTag Data TranslationEPCglobal szabvány, amely meghatározza, ho-gyan kell kétirányúan fordítani az EPC adatfor-mátum és az URN (Univerzális Forrás Név)adatformátum között.

Csökkentett helyigényû jelképrendszerReduced Space SymbologyAz új megnevezéssel GS1 Databar-ként neve-zett jelképcsalád korábbi megnevezése. A jel-képcsalád a GS1 Databar omnidirekcionális, aGS1 Databar korlátozott, a GS1 Darabar kiter-jesztett és a GS1 Databar halmozott vonalkódjelképekbõl áll. A GS1 Databar család bármelytagja nyomtatható önállóan lineáris jelkép-ként vagy egy kísérõ 2D Összetett kompo-nenssel, amelyet közvetlenül a GS1 Databar li-neáris komponens fölé nyomtatnak.

Dokumentum típusDocument TypeA Globális dokumentum típus azonosító szám(GDTI) egyik eleme, amelyet a GS1 cégprefixtulajdonosa ad ki egyedi GDTI létrehozása ér-dekében.

EAN/UPC jelképrendszerEAN/UPC SymbologyVonalkódjelképek családja, amely tartalmazzaaz EAN–8, EAN–13, UPC-A és UPC-E vonalkódjelképeket. Lásd még: EAN–8 vonalkódjelkép,EAN–13 vonalkódjelkép, UPC-A vonalkód jel-kép, UPC-E vonalkódjelkép.

EANCOMEANCOMAz Elektronikus adatcsere (EDI) egy olyan vál-tozata, amelyben a GS1 szabvány részletes al-kalmazási útmutatót biztosít a GS1 azonosítókulcsokat használó UN/EDIFACT szabványüze-netekhez.

EDIINTEDIINTAz IETF (Internet Szakértõi Munkacsoport) „EDIaz interneten” – almunkacsoportja, amely azAS1 és AS2 szabvány javaslatokat fejlesztette.

Egy szállítási egység/egy fogyasztói cikkSingle Shipping / Consumer Trade ItemKiskereskedelmi fogyasztási cikk, amelybõlegy kartonban egy van (például bicikli vagy te-levízió).

215

Nyomon követés globális szabványokkal –Függelék

E

Egyedi tárgyIndividual AssetFizikai tárgy, amely az adott cégnél a leltár-felvétel egysége.

Egyedi tárgy-referenciaIndividual Asset ReferenceA Globális egyedi tárgyazonosító szám (GIAI)egyik eleme, amelyet a GS1 cégprefix tulajdo-nosa ad ki egyedi GIAI létrehozása érdekében.

EgységrakományUnit LoadEgy vagy több szállítási csomag vagy egyébtétel, amelyek egy szállítólapon vannak, és ez-által alkalmassá válnak egységként történõszállításra, halmozásra vagy tárolásra. Súlyvagy méret mérésénél a szállítólapot hozzá-számolják az áruhoz.

Együttmûködésen alapuló tervezés, elõre-jelzés és feltöltésCollaborative Planning, Forecasting andReplenishmentÜzleti folyamatok rendszere, amelyet az ellátásiláncban résztvevõ cégek számos kiskereske-delmi/gyártói funkcióban történõ együttmû-ködésre használhatnak az ellátási lánc összha-tékonyságának az érdekében. A CPFR az Ön-kéntes Ágazati Kereskedelmi Megoldásokkal(VICS) foglakozó egyesület védjegye.

Elektronikus adatcsereElectronic Data InterchangeAz EDI kereskedelmi, gazdasági, adminisztráci-ós, pénzügyi, szállítmányozási, államigazgatásidokumentációk papírmentes, számítógép al-kalmazások közötti, nemzetközi szabványokszerinti elektronikus cseréjét jelenti.

Elektronikus kereskedelemElectronic CommerceÜzleti kommunikáció és üzletvezetés elektro-nikus módszerek segítségével. Ilyenek példáulaz elektronikus adatcsere (EDI), és az automa-tikus adatgyûjtés.

Elektronikus termékkódElectronic Product CodeAz elektronikus termékkód (EPC) egy azonosítá-si rendszer a fizikai dolgok (például kereskedel-mi áruk, tárgyak és helyek) univerzális azonosítá-sához, rádiófrekvenciás azonosító (RFID) adat-hordozó címkék (tag) és más eszközök használa-tával. A szabványosított EPC kód egyrészt olyan

számsorból áll, amely egyedien azonosít bármi-lyen önálló objektumot, másrészt olyan a szab-ványban rögzített értéket is tartalmazhat, ame-lyek elõsegítik az EPC adathordozó tag-ek (cím-kék) eredményes és hatékony olvasását.

Elektronikus üzenetElectronic MessageKülönbözõ – géppel leolvasott és tranzakciós –elemfüzérek kompozíciója az adatok érvényesí-tésére és összetéveszthetetlen feldolgozásáraalkalmazói rendszerben.

ElemfüzérElement StringA GS1 Adattartalom azonosító és a GS1 Adat-tartalom azonosító adatmezõ kombinációja.

Ellenõrzõ számCheck DigitA számsor többi tagjából számított szám,amely ellenõrzi, hogy a számsor jól van-e ösz-szeállítva. (Lásd: GS1 ellenõrzõ szám-számítás.)

Elsõdleges vonalkódPrimary bar codeAz áru azonosító számát tartalmazó vonalkód(pl.: GTIN, SSCC). A kiegészítõ vonalkód-infor-mációk elhelyezésének meghatározásáhozhasználják.

EPC adathordozó tag (címke)EPC tagEgy olyan RFID címke, amely megfelel azEPCglobal szabványnak, és egy elektronikustermékkódot tartalmaz.

EPC Felderítési rendszer-szolgáltatásEPC Discovery ServicesAz EPCglobal Network (EPCglobal Hálózat) szol-gáltatáscsomag egyik eleme, amely lehetõvé te-szi, hogy a felhasználók megtaláljanak egy adottElektronikus termékkódra (EPC) vonatkozó ada-tokat, és kérjék a hozzáférést az adott adathoz.Az EPC ONS (EPC Object Naming Service – EPCObjektum-megnevezési Hálózatszolgáltatás) aFelderítési rendszer-szolgáltatás egyik eleme.

EPC információs rendszerszolgáltatásokEPC Information ServicesAz EPCglobal Network (EPCglobal Hálózat)egyik eleme, amely lehetõvé teszi, hogy a fel-használók és kereskedelmi partnereik EPC-hezkapcsolódó adatokat cseréljenek, a Hálózatonkeresztül.

216


E

EPC menedzserszámEPC Manager NumberAz EPC adatstruktúrában a menedzserszámmegegyezik a GS1 cégprefixel.

EPC MiddlewareEPC MiddlewareAz EPC Middleware az EPCglobal Hálózat egyikeleme, amely valós idejû olvasásokat és infor-mációkat kezel, figyelmeztetõ jelzést ad, és ke-zeli az EPC Információs Szolgálattal közlendõalapvetõ olvasási információkat, valamint acég egyéb, meglevõ információs rendszereit.

EPC Objektum-megnevezési hálózatszolgáltatásEPC Object Naming ServiceAz üzleti információs rendszereknél szükségvan olyan módszerre, amely megtalálja azelektronikus termékkódokhoz kapcsolódóáruk információjának tulajdobosát. Az ONSegy automatizált hálózati szolgáltatás, amelyezt a szolgáltatást számítógépek weboldalakrairányításával biztosítja az EPC menedzserszámtulajdonosának helyi adatbázisának azonosí-tását és lokalizálását.

EPCglobal címke adatszabványEPCglobal Tag Data StandardAz EPC kódok képzésével kapcsolatos szabá-lyok részletes leírása, amelyeket hosszasegyeztetés után az EPCglobal tagok és azEPCglobal Irányítótestület jóváhagytak.

EPCglobal HálózatEPCglobal NetworkMûszaki eszközök összessége, amelyek lehetõ-vé teszik az azonnali, automatikus azonosítástés az információk kommunikálását az ellátásiláncban lévõ termékekre vonatkozóan.

EPCglobal Inc.EPCglobal Inc.Az elosztási lánc meghatározó szereplõi általmegbízott meg non-profit szervezet, melynekcélja, hogy létre hozza és támogassa az Elektro-nikus termékkódot és az EPCglobal Network-ot mint a globális RFID szabványt a nyílt elosz-tási láncok számára a termékinformációkazonnali, automatikus és pontos azonosításaérdekében.

ePedigréePedigreeElektronikus Pedigré – A pedigré (származás,

tulajdonjog, hely, hitelesség stb.) információkelektronikus azonosításának, adatgyûjtésének,nyomon követésének és információ visszanye-résének a folyamata a termékekre vonatkozó-an, azok teljes ellátási lánci folyamataiban.Leggyakrabban a gyógyszerekhez kapcsolódófogalom és eljárás.

Értékesítési hely (POS)Point-of-SaleA kiskereskedelmi pénztárra utal, ahol a vonal-kód általában leolvasásra kerül.

ÉrtesítésNotificationA globális adatszinkronizációs folyamatban azadatforrás a forrás adatbankon keresztül elekt-ronikus értesítést küld az elõfizetõnek megfe-lelõ elõfizetési kritérium esetén.

ÉrzékelõsensorElektronikus készülék, amely elektronikus jelethoz létre fizikai inger hatására. Az érzékelõketnagyon gyakran beépítik az RFID címkébe, ésezzel lehetõvé válik az inger észlelése az azo-nosítandó helyen. Példa: hûtött áru hõmérsék-let figyelése.

Európai Hulladék Katalógus (EHK) kódEuropean Waste Catalogue (EWC) codeAz Európai Hulladék Katalógus (EuropeanWaste Catalogue) hulladékok egyértelmû azo-nosítását szolgáló hatjegyû kódszámai (a2000/532/EK Bizottsági Határozat, illetve a hul-ladékok jegyzékérõl szóló 16/2001. (VII. 18.)KöM rendelet alapján).

FejlécHeaderAzonosítja az elektronikus termékkód hosszát,típusát, struktúráját, verzióját és generációját.

Fogadó adatbankRecipient Data PoolA Fogadó adatbank az adatfogadóval kapcsolat-ban lévõ adatbank. Értesíti a GS1 Globális nyil-vántartást, amikor az ügyfele (az adatfogadó)kereskedelmi áru információra kíván elõfizetni.

Fogyasztói termékadatokCustomer Facing Product DataAzok a termékjellemzõk, amelyek megadásá-val a fogyasztót informálni kell a termékkelkapcsolatban.

217


F–G

Forrás adatbankSource Data PoolA Forrás adatbank az adatforrással kapcsolat-ban lévõ Adatbank. A GS1 Globális Regisztráci-óban nyilvántartott kereskedelmi áru informá-ciókat gyûjt az adatforrásoktól.

Gazdasági Tevékenységek Statisztikai Osztályozási Rendszere az Európai Gazdasági KözösségbenStatistical Classification of Economic Activities in the European CommunityA gazdasági tevékenységek osztályozása eu-rópai szinten, összhangban az ISIC-vel.

Gazdasági tevékenységek szabványosnemzetközi ipari klasszifikációjaInternational Standard Industrial Classification of All Economic ActivitiesA gazdasági tevékenységek szabványos osztá-lyozása, rendezési elve: az entitásokat az általukvégzett tevékenységnek megfelelõen lehessenosztályozni.

GLN kiterjesztésGLN ExtensionA GLN kiterjesztést olyan belsõ helyek azono-sítására használják, amelyek egy GLN-nel azo-nosított helyen (bolt, gyár, épület stb.) belültalálhatók.

Globális adatszinkronizációs hálózatGlobal Data Synchronisation NetworkA GS1 által mûködtetett automatizált, szab-vány-alapú környezet a globális adatszinkro-nizáció megvalósítására.

Globális dokumentumtípus azonosító számGlobal Document Type IdentifierDokumentumok azonosítására használt GS1Azonosító kulcs, amely GS1 cégprefixbõl, do-kumentum típusból és ellenõrzõ számból áll.

Globális egyedi tárgyazonosító számGlobal Individual Asset IdentifierTárgyak azonosítására használt GS1 Azonosítókulcs, amely GS1 cégprefixbõl és egy egyeditárgyreferenciából áll.

Globális elektronikus partnerinformációs adatbázisGlobal Electronic Party Information RegistryA Globális elektronikus partnerinformációsadatbázis (GEPIR) egy webalapú globális kere-

sési szolgáltatás, amit vállalatokra vonatkozóinformációk keresésére használnak. A keresésalapja lehet Globális helyazonosító szám(GLN), Globális kereskedelmi áruazonosítószám (GTIN) vagy Szállítási egység sorszámkódja (SSCC).

Globális helyazonosító számGlobal Location NumberGS1 Azonosító kulcs, amely GS1 cégprefixbõl,helyreferenciából és ellenõrzõ számból áll, ésfizikai helyek vagy jogi személyek azonosításá-ra használják.Globális kereskedelmi áru azonosító számGlobal Trade Item NumberKereskedelmi áruk azonosítására használt GS1Azonosító kulcs, amely GS1 cégprefixbõl, egyárureferenciából és egy ellenõrzõ számból áll.

Globális kereskedelmi kezdeményezésGlobal Commerce InitiativeA GCI egy globális felhasználói csoport, amelykoncessziója a GS1-szabványok és legjobbgyakorlatok bevezetésének irányítása. Továbbiinformációk: http://www.gci-net.org/

Globális Nyomon Követési SzabványGlobal Traceability StandardA GS1 Globális Nyomon Követési Szabványegy üzleti folyamat szabvány, amely a nyomonkövethetõségi folyamatot az azt lehetõvé tevõtechnika kiválasztásától függetlenül határozzameg. Definiálja a különbözõ ágazatokban mû-ködõ, különféle méretû cégekkel szemben tá-masztott minimális követelményeket és az en-nek megfelelõ GS1 szabványokat az informá-ciókezelési eszközökön belül.

Globális szolgáltatási kapcsolat számGlobal Service Relation NumberGS1 Azonosító kulcs, amely GS1 cégprefixbõl,szolgáltatási referenciából és ellenõrzõ szám-ból áll, és szolgáltatók és szolgáltatás igénybevevõk közötti kapcsolatot azonosítja.

Globális termékosztályozásGlobal Product ClassificationEgy GS1-rendszer szabvány a termékek osztá-lyozására. A GPC egy egyszerû (flat) osztályo-zási rendszer, alapjai a brickek, brick attribútu-mok és brick attribútum értékek. A GDSN köte-lezõ eleme. A GPC biztosítja a kereskedelmiáruk adat-szinkronizálását elõsegítõ osztályo-zás globális kereteit.

218


G

Globális visszatérõ tárgy azonosító számGlobal Returnable Asset IdentifierGS1 Azonosító kulcs, amely GS1 cégprefixbõl,tárgytípusból, ellenõrzõ számból és választha-tó sorszámból áll, és visszatérõ tárgyak azono-sítására használják.

Grafikus felhasználói felületGraphic User InterfaceOlyan felhasználói felület, ahol a számítógépvezérlése parancsok és szöveges menük he-lyett/mellett ikonokkal, ablakokkal és egyébrajzos elemekkel történik.

GS1GS1A GS1 egy rendszer, amely olyan termékeket,szolgáltatásokat és megoldásokat kínál, ame-lyeknek alapvetõ szerepük van az ellátási lánchatékonyságának növelésében. Az FMCG-tõlkezdve az egészségügyön és a szállítmányozá-son át a védelmi szektorig, a több mint 20 kü-lönbözõ szektorban való jelenlétével, a GS1 azellátási lánc legelterjedtebb szabvány rend-szere a világon.

GS1 Adattartalom azonosító adatmezõGS1 Application Identifier data fieldEgy adott adattartalom azonosítóval megha-tározott üzleti alkalmazásban használt adat.

GS1 Azonosító kulcsokGS1 Identification KeysGlobálisan irányított számozási rendszer, ame-lyet a GS1 minden üzleti egysége használ, ke-reskedelmi áruk, logisztikai egységek, helyek,jogi személyek, tárgyak, szolgáltatási kapcso-latok stb. azonosítására. A kulcsok képzése aGS1 rendszerhasználók azonosító számainak(GS1 cégprefixeknek) és a hivatkozási számokszabványalapú kiadási szabályainak a kombi-nálásával történik.

GS1 cégprefixGS1 Company PrefixA GS1 rendszerû azonosító kulcs része, GS1prefixbõl és beépülõ számból (korábban cég-azonosító számból) áll, mindkettõt a GS1 tag-szervezetek adják ki. A GS1 tagszervezetekazon szervezeteknek adnak ki GS1 cégprefix-eket, amelyek alkalmazzák a kiadott GS1 Azo-nosító számokat. Ezek a szervezetek lehetnekkereskedelmi cégek, nem profitorientált szer-vezetek, kormányzati ügynökségek, szervezet

nélküli üzleti egységek stb. A GS1 cégprefix ki-adásának feltételeit a GS1 tagszervezetek álla-pítják meg.

GS1 Databar összetett jelképrendszerGS1 DataBar Composite SymbologyA GS1 Databar összetett jelképrendszer a GS1Databar vonalkódjelképet használja lineáriskomponensként.

GS1 Databar halmozott összetett jelképrendszerGS1 DataBar Stacked Composite SymbologyA GS1 Databar összetett jelképrendszer a GS1Databar halmozott vonalkódjelképet használ-ja lineáris komponensként.GS1 Databar halmozott vonalkódjelképGS1 DataBar Stacked Bar Code SymbolA vonalkódjelkép a GS1 Databar jelképrend-szer egyik változata. A jelképet két sorba hal-mozzák, és akkor használják, amikor a szoká-sos jelkép túl széles lenne az alkalmazáshoz.Két változata létezik: a csökkentett magasságúváltozatot a kisméretû áruk jelölésére használ-ják, a magasabb omnidirekcionális változat az,amelyet omnidirekcionális olvasóval történõleolvasáshoz terveztek. A GS1 Databar kiter-jesztett ugyancsak több sorba nyomtatható,mint a halmozott jelkép.

GS1 Databar kiterjesztett halmozott összetett jelképrendszerGS1 DataBar Expanded Stacked Composite Bar Code SymbolA GS1 Databar összetett jelképrendszer a GS1Databar kiterjesztett halmozott jelképet hasz-nálja lineáris komponensként.

GS1 Databar kiterjesztett halmozott vonalkódjelképGS1 DataBar Expanded Stacked Bar Code SymbolA vonalkódjelkép a GS1 Databar kiterjesztettvonalkódjelkép egyik változata, a jelképettöbb sorba halmozzák, és akkor használják,amikor a szokásos jelkép túl széles lenne az al-kalmazáshoz.

GS1 Databar kiterjesztett összetett jelképrendszerGS1 DataBar Expanded Composite SymbologyA GS1 Databar összetett jelképrendszer a GS1Databar kiterjesztett vonalkódjelképet hasz-nálja lineáris komponensként.

219


G

GS1 Databar kiterjesztett vonalkódjelképGS1 DataBar Expanded Bar Code SymbolVonalkódjelkép, amely kódolja bármely GTIN-t,továbbá a kiegészítõ Al elemfüzéreket, példáula súlyt és a minõségmegõrzési határidõt, lineá-ris jelképekben, amelyek omnidirekcionálisanleolvashatóak megfelelõen programozott kis-kereskedelmi pénztári olvasókkal.

GS1 Databar korlátozott összetett jelkép-rendszerGS1 DataBar Limited Composite SymbologyA GS1 Databar összetett jelképrendszer a GS1Databar korlátozott vonalkódjelképet használ-ja lineáris komponensként.GS1 Databar korlátozott vonalkódjelképGS1 DataBar Limited Bar Code SymbolVonalkódjelkép, amely kódol bármilyen GTIN-tbalról 0 értékkel vagy 1 indikátorszámmal a li-neáris jelképben. Kisméretû áruknál történõhasználata esetén a kiskereskedelmi pénztár-nál nem olvasható le.

GS1 Databar omnidirekcionálisGS1 DataBar OmnidirectionalA GS1 Databar jelképrendszer egyes tagjaitomnidirekcionális olvasókkal történõ olvasás-ra tervezték a kiskereskedelmi pénztárakhoz.Ilyen a GS1 Databar jelképek: a GS1 Databaromnidirekcionális, a GS1 Databar halmozottomnidirekcionális, GS1 Databar kiterjesztett,és a GS1 Databar kiterjesztett halmozott.

GS1 Databar összetett jelképrendszer családGS1 DataBar Composite Symbology FamilyA jelképcsalád a GS1 Databar összetett jelkép-rendszerbõl, a GS1 Databar halmozott összetettjelképrendszerbõl, a GS1 Databar korlátozottösszetett jelképrendszerbõl és a GS1 Databar ki-terjesztett összetett jelképrendszerbõl áll.

GS1 Databar vonalkódjelképGS1 DataBar Bar Code SymbolVonalkódjelkép, amely kódolja a GTIN adat-struktúrákat a lineáris jelképekben, amelyekomnidirekcionálisan leolvashatóak megfelelõ-en programozott kiskereskedelmi pénztári ol-vasókkal.

GS1 EANCOMGS1 EANCOMA GS1 eCom eleme. Az elektronikus adatcsereszabványa, az e-kereskedelem globális üzletikommunikációjának nyelvét biztosítja a fel-használóknak.

GS1 ellenõrzõ szám számításGS1 Check Digit CalculationEgy GS1 rendszerû algoritmus az Ellenõrzõszám számítására az adatpontosság ellenõrzé-séhez.

GS1 Globális adatszótárGS1 Global Data DictionaryA GS1 GDSN egyik eleme. Egy tárhely, amelynyilvántartja a GS1 felhasználók által egyezte-tett, szabványos üzleti meghatározásokat ésdefiníciókat.

GS1 Globális központi irodaGS1 Global OfficeBelgiumban, Brüsszelben és az USA-ban,Princetonban található, a GS1 tagszervezetekfölötti szervezet, amely irányítja a GS1 rend-szert.

GS1 Globális regisztrációGS1 Global RegistryCímtár az egyedi katalógus áruk és partnerekregisztrálására. Korlátozott adatkészletet tar-talmaz, és jelzi azon Forrás adatbankokat,amelyekben a törzsadatot tárolják.

GS1 prefixGS1 PrefixKét vagy több számjegybõl álló szám, amit aGS1 Globális központi iroda kezel. A számot aGS1 tagszervezeteknek adják ki, vagy a korláto-zott térbeli elosztású számokhoz rendelik hozzá.

GS1 rendszerGS1 SystemA GS1 által kezelt specifikációk, szabványok ésirányelvek.

GS1 tagszervezetGS1 Member OrganisationA GS1 tagja, amely saját országában (vagy kije-lölt területén) felelõs a GS1 rendszer kezelésé-ért. Ez a feladat magába foglalja többek közöttannak biztosítását, hogy a felhasználó cégekmegfelelõen használhassák a GS1 rendszert,hozzáférhessenek az oktatási, képzési, promó-ciós és alkalmazási támogatásokhoz.

GS1 XMLGS1 XMLA GS1 eCom eleme. Az XML séma GS1 szabvá-nyát jelenti, amely az e-kereskedelem globálisüzleti kommunikációjának nyelvét biztosítja afelhasználóknak.

220


G–Gy–H–I

GS1–128 összetett jelképrendszerGS1–128 Composite SymbologyÖsszetett jelképrendszer, a GS1–128 vonalkódjelképet lineáris komponensként használja.

GS1–128 vonalkódjelképGS1–128 Bar Code SymbologyA Kód–128 vonalkódjelkép alkészlete, amelyetcsak a GS1 által meghatározott adatstruktúrá-val szabad használni.

GS1–8 prefixGS1–8 PrefixEgy, kettõ vagy három számjegyû indexszám,amit a GS1 kezel, a GTIN-8-cal azonosított keres-kedelmi áru elosztási területét jelöli vagy belsõalkalmazásokban használt számokat jelent.

GTIN nélküli csomagolásokNon-GTIN PacksA kereskedelmi áruk egy olyan csomagolásiszintje, ahol a kereskedelmi partnerek nemigénylik a GTIN azonosítást. Ha mégis szüksé-gessé válik a GTIN, akkor ez az áru vagy kiske-reskedelmi fogyasztási cikk vagy szabványoskereskedelmi árucsoport lesz.

GTIN–12GTIN–1212 számjegyû GS1 azonosító kulcs, U.P.C. cég-prefixbõl, árureferenciából és ellenõrzõ szám-ból áll, kereskedelmi áruk azonosítására hasz-nálják.

GTIN–13GTIN–1313 számjegyû GS1 azonosító kulcs, GS1 cég-prefixbõl, árureferenciából és ellenõrzõ szám-ból áll, és kereskedelmi áruk azonosításárahasználják.

GTIN–14GTIN–1414 számjegyû GS1 azonosító kulcs, indikátorszámjegybõl (1–9), GS1 cégprefixbõl, árurefe-renciából és ellenõrzõ számból áll, és kereske-delmi áruk raktári környezetben történõ azo-nosítására használják.

GTIN–8GTIN–88 számjegyû GS1 azonosító kulcs, GS1–8 cég-prefixbõl, árureferenciából és ellenõrzõ szám-ból áll, és kereskedelmi áruk azonosításárahasználják.

Gyártási tételszám (Batch/LOT)Batch/LOT NumberA gyártási tételszám összekapcsolja az árut azzalaz információval, amit a gyártó fontosnak tart akereskedelmi áru nyomon követhetõségéhez.Az adat vonatkozhat magára a kereskedelmiárura vagy a tartalmazott kereskedelmi árukra.

GyártóManufacturerAz árut elõállító, gyártó partner.

Harmonizált rendszerHarmonized Commodity Description and Coding SystemÁrucikkek osztályozása nyersanyagok és az áruelõállításának szakasza szerint. Célkitûzések:harmonizálni a) a külsõ kereskedelmi osztályo-zásokat biztosítandó a közvetlen összehan-goltságot köztük, b) az ország külsõ kereske-delmi statisztikáit, és biztosítani, hogy ezeknemzetközileg is összehasonlíthatók.

HelyreferenciaLocation ReferenceA Globális helyazonosító számon (GLN) belüliszám, amelyet különbözõ partnerek adnak kikülönbözõ helyek azonosítására.

HF Passzív tag (címke)HF Passive TagsNagyfrekvenciás RFID címkék, amelyek 13.56MHzen mûködnek. A passzív címkék mindad-dig nincsenek használatban, amíg az RFIDolvasóból jövõ jel nem aktiválja azokat.

Hulladékok Környezetvédelmi Termékdíj(HKT) kódTermékdíjköteles termékekbõl képzõdõ hulla-dékok 9 számjegyû környezetvédelmi ter-mékdíjkódja, amely a termékdíjköteles termé-kekbõl keletkezõ hulladékok azonosításáraszolgál a termékdíjjal kapcsolatos adatszolgál-tatásokban. (A környezetvédelmi termékdíjról,továbbá egyes termékek környezetvédelmi ter-mékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végre-hajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet7. sz. melléklete alapján.)

IndikátorszámIndicator1 és 9 közötti szám, a GTIN–14 bal szélsõ szám-jegye.

221


I–J–K

InformációmegosztásShareEgy cégre vagy egy nyomon követendõ ter-mékre vonatkozó információ kicserélésének afolyamata egy másik kereskedelmi partnerrel.

Integrált Közösségi VámtarifaTARif Intégré de la CommunautéMegmutatja minden jelenleg alkalmazandóharmadik országbeli és kedvezményes vám-mértéket, valamint kereskedelmi eljárás mér-tékeket.

InteroperabilitásInteroperabilityEgy rendszer vagy alkalmazás azon képessége,hogy más rendszerekkel vagy alkalmazásokkalmûködjön együtt a felhasználó beavatkozásanélkül, vagy csak csekély mértékû beavatkozá-sával.

ITF–14 vonalkódjelképITF–14 Bar Code SymbolITF–14 (átfedéses 2 az 5-bõl alrendszer) von-alkódjelkép, amelyek csak azoknak a kereske-delmi áruknak a GTIN-jét tartalmazzák, ame-lyeket várhatóan nem olvasnak le a kiskereske-delmi pénztárnál.

JelképsymbolVonalkódjelek és a meghatározott jelképrend-szer követelményei szerinti tulajdonságokkombinációja, beleértve a világos mezõt, kez-dõ és záró széljelet, adatkaraktereket és egyébsegédjeleket, amelyek együtt képeznek olvas-ható egységet.

Jelképkaraktersymbol characterA jelképben lévõ vonalak és közök egy cso-portja, amelyet önálló egységként dekódol-nak. Ábrázolhat számjegyet, betût, zárójelet,ellenõrzõ indikátort és összetett adatkarakte-reket.

JelképrendszersymbologyEgy meghatározott módszer numerikus vagyalfanumerikus karakterek vonalkóddal ábrázo-lására; egy vonalkódtípus.

Keresés (Visszakeresés)Tracing (Tracing Back)Egy adott, az ellátási láncban található nyo-mon követendõ termék eredetének, tulajdon-ságainak vagy elõéletének azonosítási képes-sége a nyilvántartott információk alapján. A„Visszakeresés” és az „Elõre irányuló nyomonkövetés” a jelen kiadványban használt továbbikifejezések.

Kereskedelmi áruTrade ItemValamely egység (termék vagy szolgáltatás),amellyel kapcsolatban igény az elõre megha-tározott információk visszanyerése, és ame-lyek árazhatók, rendelhetõk, számlázhatók azellátási lánc bármely pontján.

Kereskedelmi mennyiségektrade measuresVáltozó mennyiségû kereskedelmi áruk nettómennyiségei, amelyeket kereskedelmi árukszámlázására használnak.

Kereskedelmi partnerTrading PartnerEgy vagy több, a kereskedelemben részt vevõpartner. A GS1 üzleti modellek szempontjábóla kereskedelmi partnerek elsõsorban kereske-dõk, beszállítók, közvetítõk, nagykereskedõkvagy elosztók.

Készpénz-átutalási megbízáspayment slipA végsõ fogyasztó értesítése számlázhatószolgáltatással (például közmûszámla) kap-csolatos fizetési követelésrõl, amely a fizeten-dõ összeget és a fizetési feltételeket foglaljamagába.

Kiskereskedelmi fogyasztási cikkretail consumer trade itemA végsõ fogyasztónak a kiskereskedelmi értéke-sítési ponton eladásra szánt kereskedelmi áru.GTIN–13-mal, GTIN–12-vel vagy GTIN–8-calazonosítják EAN/UPC jelképek használatával.

KiskereskedõRetailerKözvetlenül a végsõ fogyasztónak árusítópartner. Hivatkoznak rá továbbá mint adatfo-gadó, mivel az adatszinkronizációs modellbena kiskereskedõ a beszállító (adatforrás) általpublikált adat fogadója.

222


K–M

Kiterjesztõ számjegyExtension digitAz SSCC-n (Szállítási egység sorszám kódján)belüli egységszám számkapacitásának növelé-sére használható számjegy, az SSCC elsõ szám-jegye balról, amit a felhasználó ad ki.

Kombinált NómenklatúraCombined NomenclatureTermékek kereskedelmének nyilvántartásáraszolgál statisztikai célokból, amelyet az adó-zásnál is használják.

Korlátozás nélküli térbeli elosztásunrestricted distributionAzt fejezi ki, hogy ilyen rendszer adatai olyantermékeken használhatók, amelyek a világonbárhol, ország-, cég- vagy iparági megkötésnélkül forgalmazhatók.

Korlátozott térbeli elosztás számaRestricted Circulation NumbersOlyan GS1 Azonosító számot jelent, amelyetkülönleges alkalmazásokra használnak, a GS1tagszervezetek által meghatározott környe-zetben (meghatározott országon, cégen, ipar-ágon belül). A GS1 adja ki a cégeknek belsõhasználatra, vagy GS1 tagszervezeteknek a sa-ját országuk üzleti igényei szerinti számkiadás-hoz (például változó mennyiségû kereskedel-mi áruk azonosításához).

Környezetvédelmi Területi Jel (KTJ szám)A Környezetvédelmi Területi Jel rövidítése. Akörnyezetvédelmi adatszolgáltatások soránszintén kötelezõen használandó azonosító,amely valamennyi tevékenységi hely (telep-hely) országosan és szakágazatilag is egysé-ges, egyedi azonosítására szolgál. (A hulladék-kal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgálta-tási kötelezettségekrõl szóló 164/2003. (X. 18.)Korm. rendelet adatlapjainak kitöltéséhez tar-tozó Útmutató alapján.)

Környezetvédelmi Ügyfél Jel (KÜJ szám)A Környezetvédelmi Ügyfél Jel rövidítése. A KÜJa környezetvédelmi adatszolgáltatások soránkötelezõen használandó azonosító, amely a kü-lönféle környezetvédelmi ügyekben a környe-zetvédelmi felügyelõséghez forduló ügyfelekegyszerû és egyértelmû azonosítását szolgálja.(A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási ésadatszolgáltatási kötelezettségekrõl szóló164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet adatlapjainakkitöltéséhez tartozó Útmutató alapján.)

Központi Statisztikai Hivatal (KSH) törzsszámHungarian Central Statistical Office (CSO)master numberA Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által ki-adott, a gazdálkodók, vállalkozók statisztikairendszerekben történõ azonosítására szolgáló,17 számjegyû statisztikai számjel elsõ 15 jegye.

Központi termék osztályozásCentral Product ClassificationA CPC minden termék és szolgáltatás átfogóosztályozása.

KT (Környezetvédelmi Termékdíj) kódTermékdíjköteles termékek 5 számjegyû kör-nyezetvédelmi termékdíjkódja, amely a ter-mékdíjköteles termékek azonosítására szolgál atermékdíjjal kapcsolatos adatszolgáltatások-ban. (A környezetvédelmi termékdíjról, továb-bá egyes termékek környezetvédelmi termék-díjáról szóló 1995. évi LVI. Törvény végrehajtá-sáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 7. sz.melléklete alapján.)

Kulcsfontosságú teljesítményjelzõkKey performance indicatorsJelzik, ha egy folyamat nem mûködik optimáli-san és ez a jövõben problémához vezethet.

LáncolásconcatenationTöbb elemfüzér összekapcsolása egy von-alkódjelképben.

Lineáris vonalkódLinear Bar CodeVonalakat és közöket egy dimenzióban hasz-náló vonalkód-jelképrendszer.

Logisztikai egységLogistic UnitBármely összeállítású egység, amely szállításés/vagy raktározás céljára készült, és az ellátá-si lánc tárgyát képezi. SSCC-vel azonosítják.

Logisztikai mennyiségeklogistic measuresEzek a mennyiségek egy logisztikai egységkülsõ méreteit, bruttó tömegét vagy térfoga-tát jelentik, beleértve a csomagolószereket.Bruttó mennyiségként is ismertek.

MagasságcsökkentéstruncationAdott hosszúságú jelképnek a jelképrendszer-

223


M

ben megkívánt legkisebbnél kisebb maga-sságú nyomtatása, ami nehezítheti a kezelõrészére a vonalkód eredményes leolvasását.

Márkatulajdonosbrand ownerAz a résztvevõ, amely felelõs egy meghatáro-zott kereskedelemi egység GS1 számánakmeghatározásáért és vonalkódolásáért. AzGS1 cégprefix adminisztrálója.

Mennyiség ellenõrzõ számjegymeasure check-digitEgy számjegy, amelyet az EAN/UPC jelkép-rendszer használatával kódolt elemfüzérmennyiségmezõjébõl kalkuláltak. Az adatmegfelelõ képzésének ellenõrzésére használ-ják.

Méretellenõrzõ számjegyMeasure verifier-digitAz áru méretmezõjében levõ számjegyek spe-ciális számításának az eredménye, amely biz-tosítja az áru méretének pontos olvasását.

NagyításmagnificationVonalkódjelkép különbözõ méretei, amelyet anévleges méret százalékában vagy decimálismegfelelõje fejez ki.

Nyomathordozó anyagsubstrateAnyag, amelyre a vonalkód jelképet nyomtatják.

Nyomon követésTraceability[ISO 9001: 2000] A nyomon követhetõség ké-pességet jelent a vizsgált dolog elõéletének,felhasználásának vagy helyének a nyomon kö-vetésére.

Nyomon követés (Elõre irányuló nyomon követés)Tracking (Tracking Forward)A nyomon követendõ termék elérési útjánakkövetési képessége az ellátási láncon át, aminthalad a termék a partnerek között.

Nyomon követési adatTraceability DataInformáció a nyomon követendõ termék elõé-letérõl, felhasználásáról vagy helyérõl. Ez lehettörzsadat vagy tranzakciós adat.

Nyomon követhetõ termék Traceable ItemFizikai tárgy, amelyeknél szükséges a termékelõéletérõl, felhasználásáról vagy helyérõl szólóinformáció visszanyerése. A szint, amelyen a kö-vetendõ terméket meghatározzák egy adotttermékcsomagoláson belül vagy a logisztikaihierarchiában függ az ágazattól és a szükségesellenõrzés fokától. Lehet nyomon követhetõ,kereshetõ, érvényteleníthetõ vagy visszavonha-tó. Létezhet több helyszínen egyszerre (például,amikor kereskedelmi áru és gyártási tétel szin-ten is azonosításra kerül). A nyomon követhetõtermék kapcsolódhat egy másik nyomon követ-hetõ termékhez.

ObjektumosztályObject ClassMegegyezik a termék típusával vagy a keres-kedelmi áru szinttel.

OlvasóscannerElektronikus eszköz vonalkódok olvasására ésszámítógép által értelmezhetõ elektronikusjellé alakítására.

Olvasó kezelésReader ManagementEPCglobal szabvány, amely meghatározza azügyviteli szoftver által a mûködési státusz és azolvasó megfelelõ mûködésének a figyelésérehasznált wire protocolt.

Olvasó protokollReader ProtocolEPCglobal interfész szabvány, amely meghatá-rozza a tag-ek olvasására/írására alkalmas ké-szülékek és a felhasználói szoftverek közöttipárbeszédet.

Összetett jelképrendszerComposite SymbologyA GS1 rendszer összetett jelképe egy lineáriselembõl áll (az áru elsõdleges azonosításátkódolja), és kapcsolódik hozzá egy szomszé-dos 2D Összetett komponens (kiegészítõadatokat kódol, mint gyártási szám vagy lejá-rati dátum). Az összetett jelkép mindig tartal-maz lineáris elemet, ily módon az elsõdlegesazonosítás olvasható az olvasó technológiá-val, és a 2D képolvasó használhatja a lineáriskomponenst keresõ jelként a szomszédos 2DÖsszetett komponens-hez. Az összetett jel-kép mindig tartalmaz egyet a három többso-

224


Ö–P–R–S

ros 2D Összetett komponens változat (azazCC-A, CC-B, CC-C) közül a kompatibilitás biz-tosítása érdekében a lineáris és felületi CCDolvasókkal és a lineáris és letapogató léze-rolvasókkal.

Összetett komponensComposite ComponentA vonalkód jelkép valamely része, amely azösszetett jelkép egy lineáris vagy egy 2D jel-képelemére vonatkozik.

PartnerPartyA partner (vagy) hely bármilyen jogi, funkcio-nális vagy fizikai entitás, amely be van vonvaaz ellátási lánc bármely pontján, és amivel kap-csolatban szükséges el?re meghatározott in-formáció fogadása. A partnert egyedien azo-nosítják a Globális helyazonosító számmal(GLN).

PartnerazonosításParty IdentificationAz elsõdleges partnerazonosító a Globálishelyazonosító szám (Lásd: GLN).

Rádiófrekvenciaradio frequencyBármilyen frekvencia az elektromágnesesspektrumon belül, amely a rádióhullámos ter-jedéshez kapcsolódik. Amikor egy rádiófrek-venciás feszültségforrást csatlakoztatnak azantennához, akkor elektromágneses mezõ ke-letkezik, amely aztán képes a térben terjedni.Sok vezeték nélküli megoldás a rádiófrekven-ciás mezõ terjedésén alapul.

Rádiófrekvenciás azonosításRadio Frequency IdentificationEgy adatátviteli technológia, amely jelek segít-ségével továbbítja az információt az elektro-mágneses spektrum rádiófrekvenciás részé-ben. A rádiófrekvenciás azonosítási rendszeráltalában egy olvasóból, egy antennából és RFtag-bõl (címkébõl) áll.

RFID címkeRFID tagEgy antennához csatlakoztatott mikrocsip,amely adatot küld az RFID olvasóba. Az RFIDcímke általában minimum egy egyedi sorszá-mot tartalmaz, de ezenkívül más adatokat istartalmazhat. Az RFID címke lehet aktív, pasz-szív, vagy fél-passzív.

RFID olvasóRFID readerÍró-olvasó egységként vagy olvasóként is is-mert, a rádiófrekvenciás azonosító rendszeregyik alapeleme. Az olvasó rádióhullámokonkeresztül kommunikál az RFID címkével, és di-gitális formában szállítja az információt a szá-mítógépes rendszerbe.

Segédszéljelekauxiliary guard patternsAz EAN/UPC jelképrendszer elemei. Az egyesjelképekben ábrázolt középsõ elválasztójel,bal széljel és jobb széljel a segédszéljelek spe-ciális típusai.

SorszámSerial NumberEgyrészt egy kód, numerikus vagy alfanumeri-kus, amelyet a termékre adnak ki annak teljesélettartamára. Példa: Mikroszkóp AC–2 modell,1234568 sorszámmal, és Mikroszkóp AC–2modell, 1234569 sorszámmal. Egy különállóáru azonosítható a Globális kereskedelmi áru-azonosító számmal és a sorszámmal. Másrésztaz adathordozóval ellátott objektum osztályspecifikus esete.

SorszámreferenciaSerial ReferenceAz adatstruktúra egy része, amelyet a felhasz-náló ad meg, és amely Kiterjesztõ számmalegyütt létrehozza az egyedi SSCC-t az adottGS1 cégprefixhez.

Sorszámozott globális helyazonosító számSerialized Global Location NumberA GLN kiegészítve a GS1–128 rendszerben is-mert AI(254) elemmel.

Sorszámozott globális kereskedelmi áruazonosító számSerialized Global Trade Identification NumberSGTIN egyedi termékek azonosítási módszereegység vagy kiskereskedelmi szinten, valamintdoboz vagy karton szinten. Ez a GS1 által ki-adott cégprefixbõl és árureferenciából (GTIN-bõl) áll, amelyet a sorszámmal kombinálnak. AEAN/UCC vonalkódokat hagyományos alkal-mazási területén, az SGTIN specifikáció az RFIDcímkével kombinálva átláthatóságot biztosít-hat a árureferencia számon túl egészen a meg-felelõ termék sorszámig.

225


Sz–T–U

Szabványos kereskedelmi árucsoportstandard trade item groupingKiskereskedelmi pénztárnál történõ leolvasás-ra nem szánt kereskedelmi áruk szabványosösszeállítása. Egyedi GTIN–14-gyel, GTIN–13-mal, vagy GTIN–12-vel azonosíthatók.

Szállítási egység sorszám kódjaSerial Shipping Container CodeLogisztikai egység azonosítására használt 18számjegyû GS1 rendszerû azonosító kulcs,amely kiterjesztõ számból, GS1 cégprefixbõl,logisztikai egység referenciából és ellenõrzõszámból áll.

SzállítmányozócarrierAz áruszállítási szolgáltatást biztosító partner.Az adatok továbbítása fizikai vagy elektronikusúton történik.

Szemmel olvasható megjelenítésHuman Readable InterpretationVonalkódhoz csatlakozó, ember által olvasha-tó karakterek, mint betûk és számok, ellentét-ben a vonalkódjelképek jelképkaraktereivel,amelyek csak géppel olvashatók.

Szinkronizációs listaSynchronisation ListAz Értesítési lista része, amit a Forrás adatbanktart fenn az adatértesítések nyomon követésé-re. A lista tartalmaz minden egyes szinkronizáltkatalógusárut (GTIN+GLN+TM+GPC).

Szolgáltatások JegyzékeClassification of ServicesAz SZJ-t szolgáltatásokra vonatkozó statiszti-kai célokra használják.

Szolgáltatás-referenciaService ReferenceA Globális szolgáltatási kapcsolat szám (GSRN)egyik eleme, amelyet a GS1 cégprefix tulajdo-nosa ad ki egyedi GSRN létrehozása érdekében.

TárgytípusAsset TypeA Globális visszatérõ tárgy azonosító szám(GRAI) egyik eleme, amelyet a GS1 cégprefixtulajdonosa ad ki egyedi GRAI létrehozása ér-dekében.

Teljes füzérFull StringA vonalkódolvasó által leolvasott adathordo-zóról továbbított adat, amely tartalmazza a jel-képrendszer-azonosítót és az elemfüzér/eke/t.

Termékek Tevékenységek Szerinti Osztá-lyozási Rendszere az Európai Gazdasági Kö-zösségbenStatistical Classification of Products byActivity in the European Economic CommunityA CPA a CPC-nek európai változata, rendelte-tésük azonos.

Természetes alaplapNatural BaseA szállításra csomagolt árunak az az oldala, ame-lyet alapoldalként használnak mérettulajdonsá-gok meghatározására, adatcsoportosítás céljára.

Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási RendszereStandard Industrial Classification of All Economic ActivitiesA Magyar Statisztikai Hivatal általánosan hasz-nálja statisztikai célokra és használja az adóhi-vatal, cégbíróság és más jogi területek.

TörzsadatMaster DataAz adatszinkronizációban minden olyan adat,ami alkalmazható többféle üzleti tranzakció-ban. A törzsadat jellemez minden, az ellátásilánc folyamatban részt vevõ árut vagy partnert.

UHF passzív tag (címke)UHF Passive TagsUltra nagyfrekvenciás RFID címke, amely866MHz és 960MHz között mûködik. A passzívcímkék mindaddig nincsenek használatban,amíg az RFID olvasóból jövõ jel nem aktiváljaazokat.

UN/CEFACTUN/CEFACTEgyesült Nemzetek Szövetsége központ a ke-reskedelem elõmozdításáért és az elektroni-kus üzletvitelért.

Gyártói beszállító láncUpstreamAzon folyamatok és piaci szereplõk összessé-ge, amelyeket és akiket az ellátási lánc gyártóiés beszállítói oldalán találhatunk meg.

226


U–V–W–X

ÜgyfélcustomerAki az árut, szolgáltatást kapja, veszi vagy fo-gyasztja.

Üzleti üzenetszabványBusiness Message StandardAz Üzleti üzenetszabványok (BMS) dokumen-tálják a hivatalosan elfogadott üzleti üzenet-szabványokat. Minden Üzleti üzenetszabványösszefoglalja az elfogadott osztályokat, attri-bútumokat és értékeket, amelyek szüksége-sek, hogy teljesüljön az üzenet célkitûzése.Specifikus definíciókat tartalmaz, biztosítandóaz osztályok, attribútumok és értékek átlátha-tóságát. Szintaxiskorlátozásokat tartalmaz. Aszabvány továbbá tartalmazza a magasabbszintû és a részletes osztálydiagrammokat,amelyek szemléltetik az üzenet hatókörét ésaz elemek közti kapcsolatokat.

Változó mennyiségû kereskedelmi áruvariable measure trade itemEgyrészt lehet olyan egység, amelyet vagy elõ-re meghatározott azonos változatban (típus,csomagolás stb.) készítenek, és az ellátási láncbármely pontján értékesíthetõ, és természeté-nél fogva változik a tömege vagy mérete. Más-részt lehet olyan egység, amelyet nem elõremeghatározott tömegben, méretben vagyhosszban állítanak elõ.

Visszatérõ kereskedelmi egységReturnable Trade ItemA forgalomban lévõ és kereskedelmi forga-lomba rendszeresen visszatérõ újrahasználha-tó csomagolóeszközök, göngyölegek.

Visszatérõ tárgyReturnable AssetTöbbször használható egység, amelyet a cégtulajdonában lévõ termékek szállítására és tá-rolására használnak, például: raklap.

Vonalkód adatátalakításBar Code Data TranslationKétirányú fordítási módszer a vonalkód adat-formátum és az URN adatformátum között.

Web EDIWeb EDIA GS1 szabványok javasolt fejlesztése EDI(EANCOM) üzenetek tervezésére, fejlesztéséreés feldolgozására, web portálok és webservicealapú kommunikáció támogatásával a GS1rendszerhasználó kis- és középvállalkozásoküzleti igényeinek a kielégítésére.

XMLXMLEgy széles körben elterjedt World Wide WebConsortium (W3C) szabvány, amely a számító-gépes alkalmazások közti adatcserét segíti elõ.Az XML hasonló a weblapok esetén használtnyelvhez, a hipertext jelölõ nyelvhez (HTML)abban, hogy mindkettõ jelölõkódokat (tagek)használ. Az XML képessé teszi a fejlesztõket,hogy testre szabott tageket hozzanak létre,amelyek nagyobb rugalmasságot kínálnak azinformáció rendezésében és megjelenítésé-ben, mint ami a HTML-lel lehetséges.

XML kereskedelemXML CommerceTartalmazza mind a GS1 XML és a RosettaNetXML szabványokat. A GS1 XML szabványok azEANCOM mintájára készültek, amelyet szabvá-nyos üzleti információk cseréjére terveztek akereskedelmi partnerek között Internet felettikommunikációval. A RosettaNet üzleti folya-mat- és XML szabványok üzleti adatok cseré-jére szolgálnak elsõsorban a gyártói beszállítóiláncban.

XML/EDIXML/EDIAz XML nyelvet strukturált üzleti adatok átvite-lére használó szabvány. Nem egyenlõ a tradici-onális EDI szabványok XML szintaxisba helye-zésével.

227


A KÖNYVBEN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK

Magyar Angol Magyar megnevezés

rövidítés rövidítésAI AI Adattartalom azonosító

AIDC AIDC Automatikus azonosítás és adatgyûjtésALE ALE Alkalmazási szint eseményan an AlfanumerikusAPI API Alkalmazás programozó felülete

BMS BMS Üzleti üzenetszabványCFPD CFPD Fogyasztói termékadatok

CPA CPATermékek Tevékenységek Szerinti Osztályozási Rendszere az Európai Gazdasági Közösségben

CPC CPC Központi termékosztályozásCPFR CPFR Együttmûködésen alapuló tervezés, elõrejelzés és feltöltéseCom eCom Elektronikus kereskedelem

EDI EDI Elektronikus adatcsereEPC EPC Elektronikus termékkód

EPC DS EPC DS EPC Felderítési rendszer-szolgáltatásEPC IS EPC IS EPC Információs rendszerszolgáltatások

EPC ONS EPC ONS EPC Objektum-megnevezési hálózatszolgáltatásGCI GCI Globális kereskedelmi kezdeményezés

GDD GDD GS1 Globális adatszótárGDSN GDSN Globális adatszinkronizációs hálózatGDTI GDTI Globális dokumentumtípus azonosító szám

GEPIR GEPIR Globális elektronikus partnerinformációs adatbázisGIAI GIAI Globális egyedi tárgyazonosító számGID GID Általános azonosítóGLN GLN Globális helyazonosító számGPC GPC Globális termékosztályozásGRAI GRAI Globális visszatérõ tárgyazonosító szám

GS1 GO GS1 GO GS1 Globális központi irodaGS1 GR GS1 GR GS1 Globális regisztrációGSRN GSRN Globális szolgáltatási kapcsolat számGTIN GTIN Globális kereskedelmi áruazonosító számGTS GTS Globális Nyomon Követési SzabványGUI GUI Grafikus felhasználói felület

GUSI GUSI Globális beszállítói szabvány programHR HS Harmonizált rendszer

ISIC ISICGazdasági tevékenységek szabványos nemzetközi ipari klasszifikációja

ISO ISO Nemzetközi Szabványügyi SzervezetKN CN Kombinált NómenklatúraKPI KPI Kulcsfontosságú teljesítményjelzõk

NACE NACEGazdasági Tevékenységek Statisztikai Osztályozási Rendszere az Európai Gazdasági Közösségben

228


Magyar Angol Magyar megnevezés

rövidítés rövidítésPOS POS Értékesítési helyRDP RDP Fogadó adatbankRFID RFID Rádiófrekvenciás azonosításRSS RSS Csökkentett helyigényû jelképrendszerRTI RTI Visszatérõ kereskedelmi egység (göngyöleg)SDP SDP Forrás adatbank

SGLN SGLN Sorszámozott globális helyazonosító számSGTIN SGTIN Sorszámozott globális kereskedelmi áruazonosító szám

SIN SIN Szállítmány azonosító számSSCC SSCC Szállítási egység sorszám kódja

Synclist Synclist Szinkronizációs listaSZJ SZJ Szolgáltatások Jegyzéke

TARIC TARIC Integrált Közösségi VámtarifaTEÁOR SICAEA Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere

UIM UIM Upstream integrációs modellUN/ECE UN/ECE Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága

229


2. Függelék

A GS1 rendszerben szabványosított GS1 Adattartalomazonosítók (AI)

230


A GS1 RENDSZERBEN SZABVÁNYOSÍTOTT GS1 ADATTARTALOM AZONOSÍTÓK (AI)

Adattartalom azonosító Teljes cím Formátum Adatcím

„AI”00 Szállítási Egység Sorszám Kódja (SSCC) n2+n+n18 SSCC01 Globális Kereskedelmi Áru SzámTM (GTIN) n2+n14 GTINTM02 Logisztikai egység tartalmának GTIN-je n2+n14 CONTENT10 Gyártási tételszám n2+an...20 BATCH/LOT11* Gyártás napja (ÉÉHHNN) n2+n6 PROD DATE12* Esedékességi határidõ (ÉÉHHNN) n2+n6 DUE Date13* Csomagolás napja (ÉÉHHNN) n2+n6 PACK DATE

15* Minõségmegõrzési határidõ (ÉÉHHNN) n2+n6BEST BEFORE vagy SELL BY

17* Fogyaszthatósági határidõ (ÉÉHHNN) n2+n6USE BY

vagy EXPIRY20 Termékvariáns n2+n2 VARIANT21 Gyártási szám n2+an...20 SERIAL

22 Második adat egyes egészségügyi termékekhez n2+an…29QTY/DATE/

BATCH240 Gyártó további termékazonosítása n3+an…30 ADDITIONAL ID241 Felhasználó termék (alkatrész) száma n3+an…30 CUST. Part No

250** Második gyártási szám n3+an…30SECONDARY

SERIAL251** Forrás dologra hivatkozás n3+an…30 REF TO SOURCE253 Globális dokumentumtípus azonosító szám n3+an…17 DOC. ID254 GLN bõvítõ elem n3+an..20 GLN bõvítés

30 Változó mennyiség (db) n2+n…8 VAR. QTY310n–369n (Kereskedelmi és logisztikai mennyiségek) n4 +n6337n Felülettömeg (kg per négyzetméter) n4+n6 KG PER m2

37Logisztikai egységben lévõ kereskedelmi egységek száma Mennyiség (db)

n2+n…8 COUNT

390nFizetendõ összeg (azonos pénzegység-területen belül)

n4+n…15 AMOUNT

391n Fizetendõ összeg (ISO ország azonosítóval) n4+n3+n…15 AMOUNTVáltozó mennyiségû kereskedelmi áruért

392n fizetendõ összeg n4+n…15 PRICE(azonos pénzegység területen belül)

393nVáltozó mennyiségû kereskedelmi áruért fizetendõ összeg (ISO pénznem azonosítóval)

n4+n3+n..15 PRICE

400 Vevõ rendelési száma n3+an…30ORDER

NUMBER 401 Küldeményszám n3+an…30 CONSIGNMENT402 Szállítmányazonosító szám n3+n17 SHIPMENT NO.403 Útvonalkód n3+an..30 ROUTE410 Szállítási cím (GLN-nel) n3+an..30 SHIP TO LOC411 Számlatovábbítási cím (GLN-nel) n3+n13 BILL TO

412 Feladó címe (GLN-nel) n3+n13PURCHASE

FROM413 Áru végsõ szállítási cím GLN-nel n3+n13 SHIP FOR LOC

231


A GS1 RENDSZERBEN SZABVÁNYOSÍTOTT GS1 ADATTARTALOM AZONOSÍTÓK (AI)

Adattartalom azonosító Teljes cím Formátum Adatcím

„AI”414 Objektumazonosítás (GLN-nel) n3+n13 LOC No415 Számlázó partner azonosítás (GLN-nel) n3+n13 PAY TO420 Belföldi szállítási cím postai irányítószámmal n3+an…20 SHIP TO POST421 Külföldi szállítási cím postai irányítószámmal n3+n3+an…9 SHIP TO POST422 Kereskedelmi egység származási országa n3+n3 ORIGIN

COUNTRY 423 Kezdõ feldolgozás országa n3+n3+n…9 -INITIAL

PROCESS.

424 A feldolgozás országa n3+n3COUNTRY -PROCESS.

425 A szétszerelés országa n3+n3COUNTRY

-DISASSEMBLY

426 Teljes feldolgozás országa n3+n3COUNTRY

-FULL PROCESS7001 NATO-készletszám n4+n13 NSN7002 UN/ECE Tõkehús- és szeletelthús-osztályozás n4+an…30 MEAT CUT

703(s)3Feldolgozó jóváhagyási száma ISO országkóddal

n4+n3+an…27 PROCESSOR#s4

USE BY 7003 Fogyaszthatósági határidõ (ÉÉHHNNNNPP) n2+n10 vagy EXPIRY +

+TIME8001 Tekercselt termékek jellemzõi n4+n14 DIMENSIONS8002 Rádiótelefon-azonosító n4+an…20 CMT No8003 Visszatérõ tárgyak azonosító száma (GRAI) n4+n14+an...16 GRAI8004 Leltári tárgyak egyedi azonosító száma (GIAI) n4+an…30 GIAI8005 Változó tömegû cikk egységára n4+n6 PRICE PER UNIT8006 Kereskedelmi egység részeinek azonosítása n4+n14+n2+r GCTIN8007 Nemzetközi bank számlaszám n4+an…30 IBAN8008 Gyártás kelte és idõpontja n4+n8+n..4 PROD TIME8018 Szolgáltatási kapcsolat száma (GSRN) n4+n18 GSRN8020 Készpénzátutalás hivatkozási szám n4+an…25 REF No

8100GS1–128 Kiterjesztett kupon kód – NSC ++ Ajánlatkód

n4+n1+n5 –

8101GS1–128 Kiterjesztett kupon kód – NSC + + Ajánlatkód + Ajánlat vége

n4+n1+n5+n4 –

8102GS1–128 Kiterjesztett kupon kód – NSC + + Ajánlatkód

n4+n1+n1 –

902Kölcsönös megegyezésû kétoldalú információk (incl. FACT adat azonosítók)

n2+an…30 INTERNAL

91-992 Belsõ használat n2+an…30 INTERNAL

* Amikor csak az év és a hónap megadása szükséges, akkor a DD (nap) helyére "00"-t kell beírni.** A tényleges adat megnevezését az adat kibocsátója határozza meg.

232


METRIKUS KERESKEDELMI MÉRTÉKEGYSÉGEK

"AI"Teljes cím

Mértékegység AdatcímAdatformátum: n6

310(n)* Nettó tömeg KgNET WEIGHT

(kg)311(n) Hossz vagy 1. Méret (kereskedelmi) M LENGTH (m)312(n) Szélesség vagy 2. Méret M WIDTH(m)313(n) Mélység, vastagság, magasság vagy 3 méret M HEIGHT (m)314(n) Nettó felület (kereskedelmi) Négyzetméter AREA (m2)315(n) Nettó térfogat Liter NET VOLUME (l)

316(n) Nettó térfogat KöbméterNET VOLUME

(m3)

*(n) a tizedesjel helyét határozza meg.

NEM METRIKUS KERESKEDELMI MÉRTÉKEGYSÉGEK

"AI" Teljes cím Mértékegység AdatcímAdatformátum: n6

320(n)* Nettó tömeg FontNET WEIGHT

(lb)321(n) Hossz vagy 1. Méret, kereskedelmi Hüvelyk LENGTH (i)322(n) Hossz vagy 1. Méret, kereskedelmi Láb LENGTH (f)323(n) Hossz vagy 1. Méret, kereskedelmi Yard LENGTH (y)324(n) Szélesség vagy 2. Méret, kereskedelmi Hüvelyk WIDTH(i)325(n) Szélesség vagy 2. Méret, kereskedelmi Láb WIDTH(f)326(n) Szélesség vagy 2. Méret, kereskedelmi Yard WIDTH(y)

327(n)Mélység , vastagság, magasság vagy 3. méret, kereskedelmi

Hüvelyk HEIGHT (i)

328(n)Mélység, vastagság, magasság vagy 3. méret, kereskedelmi

Láb HEIGHT (f)

329(n)Mélység, vastagság, magasság vagy 3. méret, kereskedelmi

Yard HEIGHT (y)

350(n) Felület, kereskedelmi Négyzethüvelyk AREA (i2)351(n) Felület, kereskedelmi Négyzetláb AREA (f2)352(n) Felület, kereskedelmi Négyzetyard AREA (y2)356(n) Nettó tömeg Troy uncia NET WEIGHT (t)

357(n) Nettó térfogat Uncia (US)NET VOLUME

(oz)360(n) Nettó térfogat Quart VOLUME (q)361(n) Nettó térfogat Gallon (US) VOLUME (g)364(n) Nettó térfogat Köbhüvelyk VOLUME (i3)365(n) Nettó térfogat Köbláb VOLUME (f3)366(n) Nettó térfogat Köb yard VOLUME (y3)


233


METRIKUS LOGISZTIKAI MÉRTÉKEGYSÉGEK

"AI"Teljes cím


330(n)* Bruttó tömeg kgGROSS WEIGHT

(kg)

331(n) Hossz vagy 1. Méret, logisztikai mLENGTH (m),

log332(n) Szélesség vagy 2. Méret, logisztikai m WIDTH (m), log

333(n)Mélység, vastagság, magasság vagy 3 méret, logisztikai

m HEIGHT (m), log

334(n) Felület, logisztikai Négyzetméter AREA (m2), log335(n) Bruttó térfogat Liter VOLUME (l), log

336(n) Bruttó térfogat KöbméterVOLUME (m3),

log


NEM METRIKUS LOGISZTIKAI MÉRTÉKEGYSÉGEK

"AI"Teljes cím


340(n)* Bruttó tömeg FontGROSS WEIGHT

(lb)341(n) Hossz vagy 1. Méret, logisztikai Hüvelyk LENGTH (i), log342(n) Hossz vagy 1. Méret logisztikai Láb LENGTH (f), log343(n) Hossz vagy 1. Méret logisztika Yard LENGTH (y), log344(n) Szélesség vagy 2. Méret logisztika Hüvelyk WIDTH(i), log345(n) Szélesség vagy 2. Méret logisztika Láb WIDTH(f), log346(n) Szélesség vagy 2. Méret logisztika Yard WIDTH(y), log

347(n)Mélység, vastagság, magasság vagy 3. méret logisztikai

Hüvelyk HEIGHT (i), log

348(n)Mélység, vastagság, magasság vagy 3. méret logisztikai

Láb HEIGHT (f), log

349(n)Mélység, vastagság, magasság vagy 3. Méret logisztikai

Yard HEIGHT (y), log

353(n) Nettó felület logisztikai Négyzethüvelyk AREA (i2), log354(n) Nettó felület logisztikai Négyzetláb AREA (f2), log355(n) Nettó felület logisztikai Négyzetyard AREA (y2), log

362(n) Bruttó térfogat QuartVOLUME (q),

log

363(n) Bruttó térfogat Gallon (US)VOLUME (g),

log

367(n) Bruttó térfogat KöbhüvelykVOLUME (i3),

log

368(n) Bruttó térfogat KöblábVOLUME (f3),

log

369(n) Bruttó térfogat Köb yardVOLUME (y3),

log


234


235


3. Függelék

EANCOM üzenetek listája

236


APERAK – Alkalmazási hiba és visszaigazolás üzeneteAUTACK – Biztonsági hitelesítés és visszaigazolásBANSTA – Banki státuszCNTCND – Szerzõdési feltételekCOACSU – Kereskedelmi számla összesítésCOMDIS – Kereskedelmi vitaCONDRA – Megjelenítés adminisztrációCONTRL – Szintaxis és szolgáltatási jelentésCREMUL – Többszörös jóváírási értesítésDEBMUL – Többszörös terhelési értesítésDELFOR – Szállítási ütemezésDESADV – Feladási értesítésDIRDEB – Direkt terhelésFINCAN – Pénzügyi visszahívásFINSTA – Pénzügyi jelentésGENRAL – Általános üzenetHANMOV – Teheráru/áru kezelés és mozgatásIFCSUM – Továbbítási és konszolidációs összegzésIFTMAN – Érkezési értesítésIFTMBC – Foglalás-visszaigazolásIFTMBF – FoglalásIFTMIN – Szállítási utasításIFTSTA – Szállítási státuszINSDES – Feladási utasításINVOIC – Kereskedelmi számlaINVOIC – SzámlaINVRPT – Leltárkészlet-jelentésKEYMAN – Biztonsági kulcs és minõsítés kezelésMSCONS – Mért szolgáltatás fogyasztási jelentésORDCHG – Megrendelés módosításaORDERS – MegrendelésORDRSP – Megrendelés visszaigazolásaOSTENQ – Megrendelés státusz információkérésOSTRPT – Megrendelés státusz jelentésPARTIN – PartnerinformációPAYDUC – Fizetési levonásokPAYMUL – Többszörös fizetési rendelvényPRICAT – Ár/értékesítési katalógusPRODAT – TermékadatPROINQ – Termékinformáció-kérésQALITY – Minõségi teszt jelentésQUOTES – AjánlatRECADV – Átvételi értesítésREMADV – Átutalási értesítésREQOTE – AjánlatkérésRETANN – Visszaküldési értesítésRETINS – Visszaküldési utasításSLSFCT – Értékesítési elõrejelzésSLSRPT – Értékesítési jelentésTAXCON – Adóellenõrzés

237


4. Függelék

Feladási értesítés (DESADV) üzenet példa

238


Ez a példa egy feladási értesítés üzenet, amely megadja a szállítmány leírását, amelyet az áru be-szállítója indít el. A partnerek és helyek azonosítása GLN számmal történik az alábbiak szerint:A szállító GLN száma: 5411234512309,A vevõ GLN száma: 5412345000013,Fuvaroztató, a raktár, ahova az árut szállítják: 5412345123453.

A feladási értesítés üzenet, amelyet 2007 április 1-jén küldenek, azonosító száma: DES587441Az elküldendõ áru egy teljes küldemény, amelyet a vevõ a 12332 számú dokumentummal, 2007.március 25-én rendelt meg. A szállítmányt 2007 április 3-án indítják, és a tervezett érkezés idejeugyanaz a nap.

A feladási értesítés üzenet tartalmazza az indítandó szállítmány adatait, amely 2 raklapból áll.Mindkét raklapot egyedi SSCC-vel azonosították.

Az elsõ raklap SSCC száma: 354107380000001051, 20 kartont tartalmaz, amelyek GTIN száma: 5410738000152. A raklap szabványos (800 mm x 1200 mm) méretû, bruttó súlya: 263,2 kg.A második raklap SSCC száma: 354107380000001068, 5 kartont tartalmaz, amelyek GTIN száma: 5410738000169, és 3 kartont, amelyek GTIN száma: 5410738000176, valamint 12 kartont, amelyek GTIN száma: 5410738000183. A raklap szabványos (800 mm x 1200 mm) méretû, bruttó súlya: 305,1 kg.

A feladási értesítés üzenet leírja a szállítmányt az alábbi adatokkal: 2 raklapból áll, mindkettõhözmegadja a raklap típusát, méreteit, súlyát és egyedi azonosítóját, illetve mindkét raklap tartalmátmegadja mennyiséggel és egyedi azonosítóval. (Lásd: ábra a 237. oldalon)

239


Szállító GLN száma:5411234512309

Küldemény rendelési száma: 12332

20* GTIN 541073800152

Raklap 1 SSCC 1 = 354107380000001051800 * 1200 mmBruttó súly 263.2 kg

5* GTIN5410738001693* GTIN54107380017612* GTIN 541073800183

Raklap 2 SSCC 2 = 354107380000001068800 * 1200 mmBruttó súly: 305.1 kg

Áru feladásának ütemezett napja: 2007. április 3.

FELADÁSI ÉRTESÍTÉS ÜZENET PÉLDA SEMATIKUS BEMUTATÁSA

Feladási értesítés üzenetDES587441

Küldés dátuma: 2007. április 1.

Áru érkezésének ütemezett napja:

2007. április 3.

Vevõ GLN száma:5412345000013

FuvaroztatóGLN száma:

5412345123453

SSCC1

SSCC2

240


DESPATCH ADVICE MESSAGE:

UNH+ME000001+DESADV:D:96A:UN:EAN005' Bevezetõ szakaszBGM+351+DES587441+9' Feladási értesítés száma: DES587441DTM+137:20070401:102' Üzenet dátuma: 2007. április 1. DTM+11:20070403:102' Árufeladás napja: 2007. április 3.DTM+358:20070403:102' Áru megérkezésének napja: 2007. április 3-án

vagy az azt követõ napokon.RFF+ON:12332' Szállítmány rendelési száma: 12332DTM+171:20070325:102' Megrendelés dátuma 2007. március 25. NAD+SU+5411234512309::9' Szállító GLN száma: 5411234512309RFF+VA:6558774' Szállító adóazonosító száma: 6558774 NAD+BY+5412345000013::9' Vevõ GLN száma: 5412345000013RFF+VA:7002474' Vevõ adóazonosító száma: 6558774NAD+DP+5412345123453::9' Szállítási cím GLN száma: 5412345123453RFF+VA:7002474' Vevõ adóazonosító száma: 6558774NAD+SH+5412345123453::9' Fuvaroztató GLN száma: 5412345123453CPS+1' Szállítmánycsomagolás elsõ szintû leírásaPAC+2++201' Két db ISO-1 raklap CPS+2+1' Elsõ raklap második szintû leírásaPAC+1++201' Egy db ISO-1 raklapMEA+PD+AAB+KGM:263.2' Raklap súlya 263,2 kg, beleértve az áruk

csomagolásátMEA+PD+WD+MMT:800' Raklapszélesség: 800 mmMEA+PD+LN+MMT:1200' Raklaphosszúság: 1200 mmPCI+33E' Raklap jelölése SSCC-velGIN+BJ+354107380000001051' SSCC: 354107380000001051PAC+20++CT' 20 kartonLIN+1++5410738000152:EN' Ebben a csomagban lévõ termék GTIN száma:

5410738000152QTY+12:20' Szállított mennyiség: 20CPS+3+1' Második raklap második szintû leírása: PAC+1++201' Egy db ISO-1 raklapMEA+PD+AAB+KGM:305.1' Raklap súlya: 305.1 kg PCI+33E' Raklap jelölése SSCC-vel.GIN+BJ+354107380000001068' SSCC: 354107380000001068PAC+20++CT' 20 kartonLIN+2++5410738000169:EN' Ebben a csomagban lévõ elsõ termék

GTIN száma: 5410738000169QTY+12:5' Szállított mennyiség: 5LIN+3++5410738000176:EN' Ebben a csomagban lévõ második termék

GTIN száma: 5410738000176 QTY+12:3' Szállított mennyiség: 3LIN+4++5410738000183:EN' Ebben a csomagban lévõ harmadik termék

GTIN száma: 5410738000183QTY+12:12' Szállított mennyiség: 12CNT+2:4' LIN szegmensek száma az üzenetben: 4UNT+40+ME000001' Szegmensek száma az üzenetben

241


5. Függelék

A GDSN termékattribútum készlete

242


1.1 Termékazonosítás1.1.1 A kereskedelmi egység leírása1.1.2 GTIN azonosító1.1.3 Alapegység jelzõje1.1.4 Fogyasztói egység jelzõje1.1.5 Szállítási egység jelzõje1.1.6 Számlázási egység jelzõje1.1.7 Rendelési egység jelzõje1.1.8 Változó tömegû egység jelzõ1.1.9 Változó tömegû termék egységár mértékegysége1.1.10 Változó tömegû termék típusa1.1.11 Privát adat jelölése1.1.12 Privát adat címzettjének GLN száma1.1.13 Helyettesített termék GTIN száma1.2 Termékhierarchia1.2.1 Beépülõ termék összdarabszáma1.2.2 Beépülési darabszám jellemzõ1.2.3 Beépülõ termék darabszáma1.2.4 Beépülõ termék GTIN száma1.2.5 Sorok száma a kereskedelmi egységben1.2.6 Sorok száma raklaponként1.2.7 A kereskedelmi egység egy sorában levõ egységek száma1.2.8 Kereskedelmi egységek száma raklaponként1.2.9 Kereskedelmi egységek száma raklap soronként1.2.10 Belsõ csomagok száma1.2.11 Belsõ csomagba beépülõ kereskedelmi egységek száma1.3 Termékbesorolás1.3.1 Besorolási kategória kód1.3.2 Besorolási kategória meghatározás1.3.3 Besorolási kategória név1.3.4 Import besorolás típusa1.3.5 Import besorolás értéke1.3.6 További besorolási szervezet neve1.3.7 További besorolási kategória kód1.3.8 További besorolási kategória leírása1.3.9 EAN.UCC besorolás attribútum típus kód1.3.10 EAN.UCC besorolás attribútum típus név1.3.11 EAN.UCC besorolás attribútum típus meghatározás1.3.12 EAN.UCC besorolás attribútum érték kód1.3.13 EAN.UCC besorolás attribútum érték név1.4 Termékmegnevezés1.4.1 Termék márkaneve1.4.2 Termék neve 1.4.3 Termékmegnevezés számlára1.4.4 Termékinformáció1.4.5 Termék-almárkanév1.4.6 Kiegészítõ termékinformáció1.5 Termékleírás1.5.1 Termék formaleírása1.5.2 Változat leírása

243


1.5.3 Termék leírása (rövid)1.5.4 Kapcsolat külsõ leírásra1.5.5 Termékskála1.5.6 Termékcsoport azonosító kód1.5.7 Termékcsoport azonosító leírás1.5.8 Anyagkód1.5.9 Anyagkódszervezet1.5.10 Anyagszázalék1.5.11 Anyagösszetétel1.6 Termékjellemzõ1.6.1 Mérettípus1.6.2 Méret1.6.3 Méretleírás1.6.4 Sugárzás érte az összetevõket1.6.5 Sugárzás érte a nyersanyagokat1.6.6 Genetikailag módosított tartalom1.6.7 Sugárzás érte a kereskedelmi egységet1.6.8 Balling fok1.6.9 Zsír százalékos aránya1.6.10 Alkohol százalékos aránya1.6.11 Leíró méret1.6.12 Méretcsoport1.6.13 Méretrendszer1.6.14 Bio kereskedelmi egység tanúsító szervezete1.6.15 Bio kereskedelmi egység kódja1.6.16 Színkódlista szervezete1.6.17 Színkód értéke1.6.18 Szín leírása1.6.19 Termékfelület leírása1.6.20 Anyag súlya1.6.21 Szálszám1.6.22 Általános összetevõ1.6.23 Általános összetevõ erõsség1.6.24 Összetevõ erõsség1.6.25 Méret kódlista szervezete1.6.26 Méret kódértéke1.7 Veszélyesáru-információ1.7.1 Veszélyes áru jelzõje1.7.2 Veszélyes áru besorolása1.7.3 Veszélyes áru kockázati kód1.7.4 Veszélyes áru csomagolási csoportja1.7.5 Veszélyes áru technikai megnevezése1.7.6 ENSZ veszélyes áru szám1.7.7 Veszélyesáru-szabályozás kódja1.7.8 Gyulladási hõmérséklet1.7.9 Anyagbiztonsági lap (jelzõ)1.7.10 Anyagbiztonsági lapszám1.7.11 Szabályozás megfelelési kód1.7.12 Veszélyes áru a-margin száma1.7.13 Veszélyes áru szállítmányozási név

244


1.8 Termékinformáció dátum1.8.1 Az elsõ értékesítés dátuma1.8.2 Megszüntetés dátuma1.8.3 Érvényességi dátum1.8.4 Utolsó módosítás dátuma és ideje1.8.5 Az információ érvénybe lépésének dátuma1.8.6 Lemondás dátuma1.9 Partneradatok1.9.1 Adatforrás (adatszolgáltató) GLN száma1.9.2 Adatforrás (adatszolgáltató) neve1.9.3 Márkatulajdonos GLN száma1.9.4 Márkatulajdonos neve1.9.5 Gyártó/Forgalmazó GLN száma1.9.6 Gyártó/Forgalmazó neve2.1 Mért értékek2.1.1 Befoglaló mélység2.1.2 Befoglaló átmérõ2.1.3 Befoglaló szélesség2.1.4 Befoglaló magasság2.1.5 Bruttó tömeg 2.1.6 Termék nettó tartalma (tömeg, térfogat, száraz tömeg stb.)2.1.7 Nettó súly2.1.8 Lecsöpögtetett súly2.1.9 Kereskedelmi egység rendezett szélessége2.2 Csomagolási adatok2.2.1 Csomagolás típusának kódja2.2.2 Csomagolás típusának leírása2.2.3 Raklaptípus-kód2.2.4 Raklapszerzõdés2.2.5 Csomagolás anyagának típuskódja2.2.6 Csomagolási anyag típuskód felügyelõ szervezet2.2.7 Csomagolás anyagának összetétel2.2.8 Csomagolás anyagának leírása2.2.9 Csomagolási szerzõdés2.2.10 Betétdíjas csomagolás betétdíjösszege2.2.11 Visszatérõ csomagolás betétdíjkódja2.2.12 Biztonsági címke típusa2.2.13 Biztonsági címke helye2.2.14 Felakasztó rudak lyukainak száma2.2.15 Felakasztó rudak horizontális távolsága2.2.16 Felakasztó rudak vertikális távolsága2.2.17 A betétdíjérték érvényességének kezdõ dátuma2.2.18 A betétdíjérték érvényességének utolsó dátuma2.3 Kezelési és szállítási információk2.3.1 Minimum élettartam a gyártástól számítva 2.3.2 Kezelési és tárolási információk kódja2.3.3 Halmazolhatóság2.3.4 Terhelhetõség2.3.5 Maximális tárolási hõmérséklet 2.3.6 Minimális tárolási hõmérséklet

245


2.3.7 Minimum élettartam a megérkezéstõl számítva2.3.8 Az elosztóközpontba történõ szállítási hõmérséklet maximuma2.3.9 Az elosztóközpontba történõ szállítási hõmérséklet minimuma2.3.10 Az eladási helyre történõ szállítási hõmérséklet maximuma2.3.11 Az eladási helyre történõ szállítási hõmérséklet minimuma2.3.12 Maximális tárolási páratartalom 2.3.13 Minimális tárolási páratartalom2.4 Csomagolási jelölések2.4.1 Vonalkód feltüntetésének jelzõje2.4.2 Visszatérõ csomagolás jelzõje2.4.3 Az ár feltüntetésének jelzõje2.4.4 Ár a kereskedelmi egységen2.4.5 Anyagában való újrahasznosíthatóság jelölése2.4.6 Vonalkód típusa2.4.7 Összetétel feltüntetése a csomagoláson2.4.8 Akciós ajánlat a csomagon2.4.9 Étrendi vagy allergén jelzés a csomagoláson2.4.10 Környezetvédelmi jelzés a csomagoláson2.4.11 Etikus kereskedelem jelzés a csomagoláson2.4.12 Adott összetevõt nem tartalmaz jelzés a csomagoláson2.4.13 Felhasználhatósági dátum feltüntetésének jelzõje2.4.14 Újrahasznosítható csomagolóeszköz jelzése2.4.15 Gyártási tételszám (sarzs) feltüntetésének jelzõje2.4.16 Nettó tartalom feltüntetésének jelzõje3.1 Rendelési adatok3.1.1 Rendelés mértékegysége3.1.2 Újrarendelhetõ termék3.1.3 Termékátadási idõ3.1.4 Termékkiszállítási idõ3.1.5 Rendelési mennyiség maximuma3.1.6 Rendelési mennyiség minimuma3.1.7 Rendelési többszörös3.1.8 Megegyezett maximális vásárlási mennyiség3.1.9 Maximális vásárlási mennyiség kezdõ dátuma3.1.10 Megegyezett minimális vásárlási mennyiség3.1.11 Minimális vásárlási mennyiség kezdõ dátuma3.1.12 Rendelés méretezési szorzója3.1.13 Elsõ kiszállítás dátuma, ideje3.2 Értékesítési adatok3.2.1 Termék forgalomba hozatalának kezdete3.2.2 Árusítás mértékegysége3.2.3 Visszáruzható3.2.4 Termék forgalomba hozatalának vége3.2.5 Maximális vásárlási mennyiség záródátuma3.2.6 Minimális vásárlási mennyiség záródátuma3.2.7 Az exkluzivitás záródátuma3.2.8 Elsõ rendelési dátum3.2.9 Utolsó rendelési dátum3.2.10 Elsõ szállítási dátum3.2.11 Utolsó szállítási dátum

246


3.2.12 Kampány neve3.2.13 Kampánykezdõ dátum3.2.14 Kampányzáró dátum3.2.15 Speciális termékkód3.2.16 Termék jellemzõ elõnye3.2.17 Termék marketingüzenete3.2.18 Szezonális rendelkezésre állás záró dátuma3.2.19 Szezonális rendelkezésre állás kezdõ dátuma3.2.20 Szezon naptári év3.2.21 Szezon paraméter3.2.22 Szezon neve3.2.23 Célközönség korosztálya3.2.24 Célközönség neme3.2.25 Kuponcsalád kód3.3 Cél- és származási ország3.3.1 Célpiac ország kódja3.3.2 Célpiac ország megnevezése3.3.3 Származási ország kód3.3.4 Célpiac alegység kódja3.3.5 Összeállító ország3.4 Áradatok3.4.1 Összehasonlító ár típusa3.4.2 Összehasonlító ár mértéke3.4.3 Katalógusár3.4.4 Katalógusár érvényességének kezdete3.4.5 Katalógusár érvényességének vége3.4.6 Ajánlott fogyasztói ár3.4.7 Méretalapú ár jelzõje3.5 Adó információk3.5.1 Adó kódlista szervezet kódja3.5.2 Adónem3.5.3 Adófajta3.5.4 Adó mértéke3.5.5 Adó összege

247

Nyomon követés globális szabványokkal – Irodalomjegyzék

Irodalomjegyzék

248


A) FELHASZNÁLT IRODALOM

1. A GTIN számkiadás szabályai – Még egyszerûbben! GS1 Magyarország, 20062. AS2 Transport Communications Guide for the EAN.UCC GDSN Community version 1.0.

EAN.UCC, 20043. Bánáti D. – Hajdú Iné.: Élelmiszerjog. SZIE, Budapest 20024. Bánáti D. – Kasza Gy.: Biotechnológia: A magyar fogyasztók és szakemberek

élelmiszer-biztonsági kockázatészlelése. BusinessClass Publishing, 20035. Bar Code verification for linear symbols, A detailed technical overview for GS1 Member

Organisations. GS1, 20066. Bodnár Péter: RFID/EPC a gyógyszerhamisítás ellen. GS1 Világa Hírlevél, 2006/3.7. Bruno Jeanbart: Knowledge, usage and advantages of traceability címû elõadása

(Opinion way), GS1 in Europe Forum, 2007. február 14.8. Claus Heinrich: RFID and beyond. Wiley, 20059. EAN.UCC Traceability Implementation. EAN International, 2003

10. EAN-UCC Globális Felhasználói Kézikönyv. EAN Magyarország Kht., 200111. Edmund W. Schuster – Stuart J. Allen – David L. Brock: Global RFID – The Value of the

EPCglobal Network for Supply Chain Management. Springer, 200712. Élelmiszer-biztonság EU-szabályozás. Szerkesztette: Kovács Ferenc-Biró Géza, 200313. EPC – A shared vision for transforming business process. GCI, 200514. Fekete Balázs – Halpert Dániel – Kelemen István: Környezetvédelmi Termékdíj, 2006.

GS1 Magyarország Kht., Budapest 200615. Fekete Balázs – Magyar Béla – Vidák Andrea: Környezetvédelmi Termékdíj, 2004–2005.

Saldo Rt., Budapest 200516. Fekete Balázs: A termékdíjköteles termékek hulladékhasznosítása. Saldo Periodika,

2004/1. szám17. Global Data Synchronization Network (GDSN) Roadmap for GS1. GS1, 200618. Global EAN.UCC Party Information Registry, Interconnection of EAN.UCC Membership

Databases, Technical Specifications version 2.0. EAN.UCC, 200119. Graham Smith: Supply Chain Integrity, supply integrity címû elõadása (EFPIA – European

Federation of Pharmaceutical Industries and Associations), Párizs, 2006. szeptember 20.20. GS1 Architectura White book version 3.3. GS1, 200721. GS1 Data Quality Framework 1.0. GS1, 200622. GS1 DataBar Frequently Asked Questions. GS1, 200723. GS1 Global User Manual Issue 8.1. GS1, 200624. GS1 Globális nyomon követési szabvány: Tudnivalók GS1 – A globális üzleti nyelv. GS1,

2007.25. GTIN Allocation Rules. GS1, 200526. Guidence On The Implementation Of Articles 11, 12, 16, 17, 18, 19, and 20 Of Regulation

EC 178/2002 On General Food Law, 200427. Implementing Traceability In The Food Supply Chain. CIES, 200428. Jean-Claude Müller: Animal Health Products Identification Standard címû elõadása

(IFAH – International Federation for Animal Health), Párizs, 2006. szeptember 20.29. Kecskés Katalin – Kétszeri Dávid: Globális szabványok és megoldások a hulladékkezelésben.

GS1 Magyarország Kht., Budapest 200630. Kecskés Katalin: A nyomon követés eszköze: UCC/EAN–128 rendszer. EAN-Hírek, 2004/4.31. Kecskés Katalin: Új kihívás a nyomon követhetõség. EAN-Hírek, 2003/2.32. Kétszeri Dávid: A GS1-rendszer szabványai az élelmiszerek nyomon követésének s

zolgálatában. Minõség és Megbízhatóság, 2006/4.33. Kétszeri Dávid: Élelmiszer nyomon követhetõség az EAN.UCC-szabványok segítségével.

Élelmiszer-vizsgálati Közlemények, LI. kötet, 2. füzet, 200534. Kétszeri Dávid: EPC a kiskereskedelemben. GS1-Világa, 2006/2.35. Kétszeri Dávid: Friss zöldség- és gyümölcsáruk nyomon követési kézikönyve.

GS1 Magyarország Kht., 200636. Kétszeri Dávid: GS1-szabványok gyártóknak és beszállítóknak. GS1-Világa, 2006/1.

249


37. Kétszeri Dávid: Krízismenedzsment. EAN Hírek, 2004/4.38. Kétszeri Dávid: Már közeli jövõ az EPC. Mai Piac, XIII. évfolyam, 6. szám39. Kétszeri Dávid: RFID (EPC) – A legújabb technológia az élelmiszerek nyomon követésére.

Élelmiszer-vizsgálati Közlemények40. Kétszeri Dávid: RFID a gyógyszeriparban. Bizalom és hitelesség a gyógyszeripari

logisztikában, 200741. Krázli Zoltán: Globális kódok az egészségügyben. GS1-Világa, 2006/3.42. Krázli Zoltán: Globális megoldások a betegbiztonság érdekében. Bizalom és hitelesség

a gyógyszeripari logisztikában, 200743. Krázli Zoltán: GS1 Magyarország Számbank Katalógusa. 200644. Krázli Zoltán: GS1-szabványok az egészségügyben. GS1-Világa, 2006/1.45. Krázli Zoltán: GTIN a kereskedelmi termékek azonosítására. GS1-Világa – Hírlevél, 2006/3.46. Krázli Zoltán: Jelképünk, a GS1–128. GS1-Világa – Hírlevél, 2006/4.47. Krázli Zoltán: Kereskedelmi termékek megkülönböztetése. GS1-Világa, 2006/2.48. Krázli Zoltán: Termékazonosítás a pénztárnál. GS1-Világa, 2006/4.49. Krázli Zoltán: Termékazonosítás, szám- és vonalkódképzés. GS1, 200650. Madas A.: Az élelmiszer-gazdaság fejlõdése. Kossuth Kiadó, 1971, pp. 134–135.51. Marcel van Trier – Jan Willem Rietdijk: Innovative with RFID ont he waves

of improvement. GS1 Netherlands, 200652. Minõségbiztosítás az agrárgazdaságban. Szerzõi kollektíva. Mûszaki Könyvkiadó, 200053. Minõségirányítás az élelmiszer-gazdaságban. Szerkesztõ: dr. Gyõri Zoltán, PRIMOM54. Nagy A. – Kasza Gy.: A globalizáció hatása az élelmiszer-biztonságra.

Budapesti Népegészségügy, 2005/4.55. Nagy Endre: Foodtrace: az élelmiszerek nyomon követése. EAN-Hírek, 2002/3.56. Numbering and barcoding, Frequent Asked Questions version 1. GS1, 200557. Package Measurement Rules For Data Alignment. GS1, 200558. Patrick J. – II Sweeney: RFID for Dummies. Wiley, 200659. RFID Tanulmány. Vonalkód Rendszerház Kft., 200560. Robert Kleist – Theodore Chapman – David Sakai – Brad Jarvis: RFID Labeling: Smart

Labeling Concepts & Applications for the Consumer Packaged Goods Supply Chain,Second Edition (Paperback). Printronix, 2005

61. Sandip Lahiri: RFID Sourcebook. IBM, 200562. Sipos Gáborné: Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek szabványai: az ISO 22000-es

szabványcsalád. Minõség és Megbízhatóság. 2006/463. The Global Food Safety Initiative, Guidance Document. Fourth Edition64. The Global Traceability Standard. GS1, 200565. Traceability In The Food Chain, A Preliminary Stud. Food Standards Agency, 200266. UCC/EAN–128 Guidelines version 2, A guide to the implementation of the EAN–128 bar

code on pallet and outer case labels in the grocery trade in Ireland. GS1 Ireland, 200467. Using Traceability In The Supply Chain To Meet Consumer Safety Expectations. ECR, 200468. Útmutató az élelmiszerjogról szóló 178/2002/EK Rendelet 11., 12., 16., 17., 18., 19.

és 20.cikkeinek végrehajtásához. Az Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság Állásfoglalása

B) FELHASZNÁLT NEMZETKÖZI ÉS MAGYAR SZABVÁNYOK

1. EANCOM 2002 Standards2. EPC Information Services (EPCIS) version 1.0, EPCglobal Inc., 20073. EPCglobal Architecture Framework, EPCglobal Inc. 20054. EPCglobal Low Level Reader Protocol (LLRP) version 1.0, EPCglobal Inc., 20075. EPCglobal Object Naming Service (ONS) version 1.0, EPCglobal Inc., 20056. EPCglobal Pedigree Ratified Standard 1.0, EPCglobal Inc., 20077. EPCglobal Tag Data Standards version 1.3, EPCglobal Inc., 20068. EPCglobal Tag Data Translation (TDT) 1.0, EPCglobal Inc., 2006

250


9. EPCglobal The Application Level Events (ALE) Specification version 1.0, EPCglobal Inc., 200510. EPC™ Radio-Frequency Identity Protocols Class-1 Generation-2 UHF RFID Protocol for

Communications at 860 MHz – 960 MHz Version 1.0.9, EPCglobal Inc., 200511. GS1 General Specifications version 7.1, GS1, 200712. ISO 9000:2000: Minõségirányítási rendszerek. Alapok és szótár13. ISO 9735:1990 – Az igazgatási, kereskedelmi és közlekedési adatok elektronikus cseréje

(EDIFACT). Alkalmazási szintû szintaktikai szabályok14. ISO/IEC 15417 Információs technológia – Automatizált azonosítási és adatleolvasási

technikák – Vonalkódjelkép-rendszer specifikációk – Kód 12815. ISO/IEC 16022 Információs technológia – Nemzetközi jelképrendszer specifikáció –

Adatmátrix16. ISO/IEC 16390 Információs technológia – Automatizált azonosítási és adatleolvasási

technikák – Vonalkódjelkép-rendszer specifikációk – Átfedéses 2 az 5-bõl17. ISO/IEC FDIS 15420 Információs technológia – Automatizált azonosítás és adatleolvasási

technikák – Vonalkódjelkép-rendszer specifikációk – EAN/UPC18. ITS/99-001:1999 – Nemzetközi jelképrendszer specifikáció. Csökkentett helyigényû

jelképrendszer19. ITS/99-002:1999 – Nemzetközi jelképrendszer specifikáció. Összetett jelképrendszer20. Low Level Reader Protocol (LLRP) version 1.0, EPCglobal Inc., 200621. MSZ EN ISO 22000: Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek. Az élelmiszerláncban részt

vevõ szervezetekre vonatkozó követelmények (ISO 22000:2005)

C) FELHASZNÁLT EU-S ÉS MAGYAR JOGANYAGOK

1. Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveirõl és követelményeirõl, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról

2. Az Európai Parlament és a Tanács 2006/12/EK irányelve a hulladékokról3. Az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve a csomagolásról és a csomagolási

hulladékról4. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/96/EK irányelve az elektromos és elektronikus

berendezések hulladékairól5. 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról6. 1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek

környezetvédelmi termékdíjáról7. 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések

hulladékainak visszavételérõl8. 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj

visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeirõl

9. 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól

10. 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékérõl11. 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek

környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról

251


D) FELHASZNÁLT INTERNETES OLDALAK

1. A Global Commerce Initiative honlapja (www.gci-net.org)2. A GS1 Globális elektronikus partnerinformációs adatbázis (GEPIR) honlapja (www.gepir.org)3. A GS1 honlapja (www.gs1.org)4. A GS1 in Europe honlapja (www.gs1eu.org)5. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja (http://www.kvvm.hu/)6. A Központi Statisztikai Hivatal honlapja (http://www.ksh.hu/)7. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal honlapja (www.mebih.gov.hu)8. A Vám- és Pénzügyõrség honlapja (http://vam.gov.hu/welcome.do)9. Az EPCglobal honlapja (www.epcglobalinc.org)

10. Az Európai Tanács honlapja, közegészségügyi terület (www.coe.int/t/E/Social_Cohesion/socsp/Public_Health/Pharma_and_Medicine/Specific_projects.asp#TopOfPage)

11. Az Európai Unió portálja (http://europa.eu/index_hu.htm)12. Az RFID Journal honlapja (www.rfidjournal.com)13. Eurostat Home page (http://ec.europa.eu/eurostat)14. Taric honlap (http://ec.europa.eu/taxation_customs/dds/hu/tarhome.htm)15. Váminfo: A váminformációs szolgáltatás (http://www.vaminfo.hu/)

Az Answare Kft. 1993 óta van jelen a ma-

gyar informatikai piacon. Kezdetben adat-

kommunikációs hálózatok tervezésével, ki-

vitelezésével és hálózatmenedzsment szol-

gáltatásokkal foglalkoztunk, ebbõl az idõ-

szakból legismertebb referenciánk a Sulinet

hálózat-felügyelete. Mára a piaci igények-

nek megfelelõen a cég portfoliója kibõvült,

szerver és adattárolási, adatbázis-kezelõ,

azonosítási rendszereket is szállítunk és in-

tegrálunk. Az Answare fejlõdése a több

mint 10 év alatt ugyan nem volt töretlen,

de az IT szektorra kiható recesszió éveiben

meg tudta õrizni stabilitását és nyereséges-

ségét. Sikere nagyban köszönhetõ az új

technológiák kockázatoktól sem mentes

gyors adaptációjának, az iparágban megje-

lenõ változások rugalmas befogadásának.

Cégünk motorját mindig is a magas szinten

tartott belsõ szakértelmünk adta, 30 fõs

létszámunk 70%-a felsõfokú végzettségû,

többen posztgraduális diplomával és külön-

bözõ kiegészítõ szakmai képesítésekkel ren-

delkeznek. Termékeink fókuszát igyekszünk

áthelyezni a technológiaszállításról a ma-

gasabb hozzáadott értéket képviselõ komp-

lex megoldások szállítására, valamint az in-

formatikai rendszerek üzemeltetésére és tá-

mogatására. Ezen belül jelenleg kiemelt te-

rületként tartjuk számon a rádiófrekvenciás

azonosítást, mert a technológia által hor-

dozott elõnyökben hosszú távú lehetõséget

látunk. Az RFID technológiák hazai beveze-

tése érdekében számos fejlesztõ és tesztelõ

céggel, gyártóval valamint potenciális fel-

használóval vagyunk partneri kapcsolatban.

Informat ika imegoldásoka logiszt ikában

■■ Szerver és adattárolási infrastruktúra

■■ Adatkommunikációs hálóza-tok

■■ RFID technológián alapulómegoldások

■■ IT rendszerek üzemeltetése és felügyelete

ANSware Kft. , 1036 Budapest, Lajos utca 74–76.

www.answare.hu

Datascan* International

AZ ÖN VONALKÓDTECHNIKAI ÉS MOBIL PARTNERE

A Datascan International Kft. – mint a nemzetközi Datascan csoport magyar-

országi tagja – az automatikus azonosítási és vonalkódtechnikai megoldások

teljes skáláját kínálja. Cégünk 1993 óta dolgozik a kereskedelmi és ipari azo-

nosítási rendszerek értékesítésének piacán.

Üzleti filozófiánk alapja a minõség, ezért kizárólag a legmegbízhatóbb be-

szállítók termékeit forgalmazzuk: a szoftverek közül Akewa, a vonalkód-olva-

sók és adatgyûjtõk közül Datalogic és Symbol (Motorola), míg a kártya- és

címkenyomtatók közül Zebra termékeket kínálunk, amelyeket kiemelkedõ

technikai és ügyfélszolgálati háttérrel egészítünk ki, ezzel biztosítva partne-

reink hosszú távú elégedettségét.

A Datascan International csoport leányvállalatai jelen vannak Ausztriában, a

Cseh Köztársaságban, Romániában, Lengyelországban, Szlovéniában és az

Egyesült Államokban, így ezen országokban is teljes körû szolgáltatást nyúj-

tunk az automatikus azonosítás területén.

Termékskálánk a következõ területeket ö le l i fe l

■ Adatgyûjtõk (ipari PDA-k)

■ RFID (rádiófrekvenciás azonosítás)

■ Vonalkód olvasók, fixpozíciós olvasók (CCD, lézer, 2D)

■ Címkenyomtatók, címkézési megoldások

■ Szoftverek: leltározás, raktározás, címketervezés

■ Automatizálás: mérési- és biztonságtechnikai eszközök, szenzorok

és hõmérséklet szabályzók

■ Vezeték nélküli eszközök

Datascan International Kft.1023 Budapest, Darázs utca 1. Kovács ÉvaTelefon: 06-1-345-7330 Marketing & sales managerFax: 06-1-345-7335 06 30/682-0818Web: www.datascan.hu [email protected]

„Informatikában gondolkozunk”

A Konzorcia Kft. 2002 óta meghatározó szereplõje a hazai informatikai piacnak.

Mint ahogy a mottónk is mondja – „Informatikában gondolkozunk”– a Konzorcia célja az ügy-fél megelégedettségét eredményezõ informatikai projektek megvalósítása. Cégünket megbízhatópartnernek tekintik a tervezéstõl, a megvalósításon és projektellenõrzésen keresztül a rendszertámogatásáig, üzemeltetéséig az informatikai projektek teljes életciklusában.

Szolgáltatásaink Termékeinkinformatikai tanácsadás Oracle technológiai termékeküzleti folyamatok informatikai támogatása Oracle Alkalmazásokszoftverek egyediesítése, továbbfejlesztése IBM Websphere termékekinformatikai projektek megvalósítása EPCglobal rendszerintegrációprojektek teljes életciklusának támogatása KOK help desk és projekt-követésügyfelek, rendszerek, termékek támogatása TOK Távoktatási Keretrendszer

PC+ azonnali on-line távsegítség

A fejlesztés területén a Konzorcia Kft. fejlesztõi egyedi igények alapján készítenek rendszereket, acélfeladathoz legjobban alkalmazkodó technológiát felhasználva. Fejlesztõink és szakértõink az egye-di rendszerek kialakításán túl nagy tapasztalattal rendelkeznek rendszerintegrációs modellezésben ésa rendszerintegrációs feladatok megvalósításában is. Az alkalmazott architektúrában is az elsõdlegescél az ügyfelek igényeinek kiszolgálása, így a kliensszerveres megoldásoktól, a háromrétegû archi-tektúrán át, a legmodernebb Szolgáltatás – Orientált Architektúrák (SOA) megvalósításáig rendelke-zünk megoldási javaslatokkal. Fejlesztéseinket jellemzõen az Oracle, az IBM és a Sun technológiáiraalapozzuk, változatos felhasználói felületeken megjelenítve az üzleti alkalmazások folyamatait.

A konzultációs szolgáltatás legfontosabb iránya az Oracle Alkalmazások bevezetése és verzióváltása(e-Business Suite pénzügyi, logisztikai, CRM rendszerek, Oracle Pénzügyes Special Edition). Fejlesztõ-ink komoly tapasztalattal rendelkeznek az egyedi fejlesztésû rendszerek tervezése és kivitelezése terü-letén. Az alkalmazott technológiák jellemzõen Oracle adatbázisra épülõ Java alkalmazások. A konzultá-ciós szolgáltatások kiterjednek továbbá IBM csoportmunka-szoftverekre és fejlesztõi technológiára.

A támogatási üzletág nem csak terméktámogatást, hanem ügyféltámo-gatást is jelent telefonon, e-mailen, on-line, vagy helyszíni támogatásformájában. Ügyféltámogatás: az üzleti rendszer és a teljes mûködtetõrendszer támogatása. Alkalmazástámogatás: Oracle technológián meg-valósított rendszerek támogatása, karbantartása vagy üzemeltetése.Oracle szervertámogatás: a leginkább elterjedt Oracle termékek, azRDBMS és iAS üzemeltetése és támogatása. PC-támogatás: internet ala-pú interaktív helpdesk szolgáltatás.

ÜgyfeleinkMagyar Posta Zrt. Elektronikus igénylési rendszer • Magyar Posta Zrt. Postai Elektronikus Pi-

actér • Honeywell Magyarország Oracle e-Business Suite verzióváltás Magyarország és Cseh-

ország • Paksi Atomerõmû Zrt. Komplex Oracle humánpolitikai rendszer jogszabálykövetés

és támogatás • Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. Komplex szerkesztõségi, pénzügyi, kiadói

rendszer • Solectron Hungary Oracle pénzügyi rendszer továbbfejlesztés és támogatás • Erste

Bank Nyrt. Oracle támogatás és migráció • MTelecom Nyrt. Távsegítség • Paksi Atomerõ-

mû Zrt. Oracle HR Payroll Upgrade • TESCO Áruházak Zrt. DBA support • Lapcom Kft. Az

Oracle PénzÜgyes kis- és középvállalati megoldásának bevezetése a Lapcom Kft. és leányvál-

lalatai részére • IBIDEN Hungary Az Oracle PénzÜgyes kis- és középvállalati megoldásának

bevezetése • MÁV Zrt. Oracle alvállalkozóként Informatikai rendszer támogatása (Operations

Support helyszíni támogatás biztosítása) • Esztergom Portál Elektronikus ügyintézõwww.konzorcia.hu

RFID: A JÖVÕ VONALKÓDJA

Az iparág vezetõ szaklapja, az RFID Update közel 10.000 végfelhasználó és beszállító körében végzettfelmérést követõen kijelenthetõ, hogy az ODIN technologies az RFID rendszerek tervezésében,telepítésében, finomhangolásában egyértelmû vezetõ szerepet tölt be. (forrás: www.rfidranking.com)

ODIN Budapest

A 2002-ben alapított ODIN technologies az RFID iparág egyik úttörõ vállalata. Mûködése során a tenge-ren túli piac meghatározó résztvevõjévé vált. Stabil ügyfélbázisának részét képezik multinacionális vál-lalatok (pl. Wal-Mart beszállítói Dell, Goodyear) valamit kormányzati szervek (pl. Hadügyminisztérium,US Secret Service). Az ODIN technologies 2006-ban megalapította európai regionális központját,az ODIN Budapest Kft-t. Az ODIN a gyógyszeriparban elsõként kezdte meg az RFID rendszer sikerestesztelését a Teva Magyarország Zrt. együttmûködésével.

Az ODIN Budapest nagy hangsúlyt fektet a tudományos háttér megteremtetésére. Mûködésének biztos alapja a mintegy 800 m2

alapterületû, világszínvonalú tesztlaboratórium, az elhivatott szakembergárda – köztük ketten a 10 elsõ európai CompTia RFID+ vizsgával rendelkezõ mérnök – valamint a Budapesti Mûszaki Egyetemmel kötött stratégiai megállapodás.

Szolgáltatási területek

Rendszerintegráció: az ODIN Budapest a felhalmozott tapasztalatok alapján a teljes RFID rendszer ki-építését illetve az egyes részelemek integrálását is képes elvégezni az évek során bizonyítottan beváltmódszer alapján.

Eszköz-, címke- és helyszínteszt: Az RFID hálózatok mûködése az olvasóantenna, a címke és a kör-nyezeti elemek hármasának fizikáján múlik. A társaság saját, a valós életet letükrözõ laboratóriumában,

akár a végfelhasználóknak akár a rendszerintegrátoroknakkiválasztja az ideális kombinációt. Az RFID rendszerek imp-lementációja során leggyakrabban ezen hármas nem meg-felelõ mûködésébõl erednek a többletköltségek, melyek ígyelkerülhetõk. A teszteket saját fejlesztésû, a maga nemébenegyedülálló szoftverek segítik.

ODIN University: Az RFID egy rendkívül gyorsan fejlõdõ ésváltozó iparág. A területen dolgozó általában szerteágazó te-vékenységet folytató szereplõknek nincs idejük és kapacitá-suk arra, hogy folyamatosan nyomon kövessék ezeket a vál-tozásokat. Az ODIN az új eszközök és technológiák állandótesztelésén keresztül egyedülálló tudásbázissal rendelkezik.Ezt a tudást, mint független tanácsadó osztja meg a végfel-használókkal, eszközgyártókkal és rendszerintegrátorokkal.

Minden sikeres RFID rendszer alapja

a 100%-os olvasási arány„ ”

Ha többet szeretne megtudni arról, hogyan telepíthet sikeresen RFID rendszert, keresse fel az ODIN Budapestet az alábbi elérhetõségek egyikén:

1097 Budapest, Táblás u. 29.Tel/fax: +36 1 280 2960 • E-mail: [email protected]

www.odinbudapest.hu

A rádiófrekvenciás termékazonosítás (RFID) és azegyéb távérzékelõ technológiák kétségkívül óriásiversenyelõnyt és üzleti hasznot jelenthetnek, decsak abban az esetben, ha a vállalat információsinfrastruktúrájának és üzleti folyamatainak szervesrészévé válnak. Világszerte már számos gyártó érzékeli, hogykénytelen lesz bevezetni az RFID rendszert. AMeta Group piackutató cég szerint 2008-ra aziparcikkek 30%-át már RFID azonosítóval látjákel, és ez az arány 2013-ra 80%-ra nõhet. Egy má-sik piackutató szervezet, az amerikai YankeeGroup hasonlóan bízik a technológia hosszú távúsikerében: a vállalat szerint 2008-ra az RFID piacértéke elérheti 2,35 milliárd dollárt. Az Oracle szerint az RFID bevetetésénél arra isfigyelmet kell fordítani, hogy a vállalati értékláncminden elemét érintõ adatok hatalmas tömege újkövetelményeket támaszt az információkezelésméretrugalmasságával, megbízhatóságával ésbiztonságával szemben.

T E L J E S F O L Y A M A TAz Oracle nemrég bejelentett Oracle SensorBased Services (SBS) szolgáltatásával teljeskörûen integrálhatók az RFID rendszer és a külsõérzékelõk által szolgáltatott adatok a meglevõszoftverekbe. Az Oracle SBS együttmûködik azOracle Database 10g, Oracle Application Server10g, Oracle Enterprise Manager 10g és Oracle E-Business Suite rendszerekkel, tehát begyûjti, ke-zeli, elemzi és elérhetõvé teszi az információsrendszerben áramló információkat, és képesmindezekre reagálni is. A rendszer mûködésének elsõ lépése a kívánt,szûrt információk begyûjtése a különbözõ olva-sókról és érzékelõkrõl. Az Oracle ApplicationServer 10g az olvasóktól és érzékelõktõl érkezõadatokat megszûri és egységesíti, majd tovább-adja egy közös adattárnak, amely elemzi, feldol-gozza és az összes üzleti alkalmazás számárahozzáférhetõvé teszi az információkat. Az OracleApplication Server 10g emellett figyeli az eszkö-zök üzemképességét, és frissíti az illesztõpro-gramokat és a firmware szoftvereket. Következõlépésként a vállalatoknak kezelniük kell az adatokés események óriási tömegét. Az Oracle megol-dása az Oracle Database 10g, a méret-rugal-

mas, megbízhatóbb és biztonságos adatbázis. Akonszolidált és megtisztított adatok és esemé-nyek valós idõben elemezhetõk és üzleti tudássáváltoztathatók, amelyek alapján ellenõrizhetõk ésfolyamatosan javíthatók az üzleti tevékenységekés folyamatok. Jelenleg csak az Oracle képes fel-dolgozni például a „Hányszor fordult elõ az elmúlthat hónapban, hogy elmaradt az alacsony kész-letszint feltöltése?” típusú kérdéseket. Az Oracleoperatív üzleti adatelemzõ megoldása jelentése-ket készít, „mi lenne, ha...” elemzéseket és esetilekérdezéseket végez, szegmentálja a piacot,profilképet készít a vevõkrõl, és általában a válla-lat minden szintjén a döntéshozók kezébe adja adöntéshez szükséges tudást. Az RFID és egyéb szenzoros rendszerek beveze-tése kapcsán az Oracle megoldásában az utolsólépés az eseményekre és információkra való au-tomatikus reagálás, hogy a döntéshozóknak csaka rendhagyó esetekkel kelljen foglalkozniuk. AzOracle Application Server 10g hatékonyan integ-rálja a különbözõ rendszereket, s ezzel erõtelje-sen ésszerûsíti az üzleti folyamatokat. Emellettmodell-alapú, eseményvezérelt eszközöket kínálaz üzleti folyamatok átfogó felügyeletéhez és azüzleti tevékenységek figyeléséhez. A folyamat-központú Oracle Application Server Integrationmegoldás az automatikus esemény-feldolgozás-sal, emberi beavatkozással és vállalatközi (B2B)folyamat-protokollokkal kapcsolatos igényeketelégíti ki.

A Z O R A C L EAz Oracle a vállalati információs rendszerek vi-lágpiacának legnagyobb szállítója, az alapításaóta elmúlt 30 évben vezetõ helyet szerzett azadatbázis-kezelõk, az üzleti alkalmazások, üzletiintelligencia rendszerek és köztesszoftverek terü-letén. A cég a folyamatos innováció elkötelezetthíve, 145 országban csupán termékeinek fejlesz-tésére 14 000 munkatársat foglalkoztat.

További információk a cégrõl, megoldásairól a www.oracle.com/hu oldalon találhatók.

GS1 MAGYARORSZÁG Globális Azonosító és Kommunikációs Rendszereket Mûködtetõ Közhasznú Társaság 1139 Budapest, Fáy u. 1/BTelefon: (06-1) 412-3940 • Fax: (06-1) 412-3949 Ügyfélfogadás: munkanapokon 9.00–12.00 óráig

GS1 – Az üzleti élet közös nyelve

Szervezetünk több mint harminc éves nemzetközi tapasztalattalrendelkezik a globális szabványok terén.108 nemzeti tagszervezet hálózatán keresztül 140 ország, egymilliót is meghaladó tagvállalatát segíti.

A GS1 olyan alkalmazásokat, megoldásokat és szolgáltatásokat kínál, amelyeknek alapvetõ szerepük van az ellátási és kínálatilánc hatékonyságának fokozásában.

A GS1 az ellátási és kínálati lánc legelterjedtebb szabványrend-szere, több mint 20 különbözõ szektorban van jelen.

A G S 1 r e n d s z e r :

• biztosítja a globálisan egyedi azonosítást;

• segíti a vonalkód jelképek kialakítását;

• lehetõvé teszi az automatikus és elektronikus adatgyûjtést;

• hatékonyabbá teszi raktár- és készletnyilvántartását;

• támogatja az elektronikus kommunikáció folyamatait;

• elektronikus adatcsere szabványokat, és

• adatbanki szolgáltatásokat nyújt;

• nyomon követési rendszereket ajánl (EPC, RFID).

szaktanácsadásszakképzésszakkönyvekvonalkód minõsí tés

www.gs1hu.org

© GS1 Magyarország Kht.

3600 Ft

Mi is a nyomon követés, nyomon követhetõség?A nemzetközileg legelismertebb meghatározása szerint, az a képesség,mely szerint valamely dolog (pl. áru, tétel, termék vagy információ) útjátvagy élettörténetét, helyét vagy felhasználását, a folyamatban részt vevõhelyszíneket és szereplõket szabványos azonosítók használatával, az azo-nosítók közötti kapcsolatok ismeretével nyomon tudjuk követni, és visszatudjuk vezetni. Az elosztási láncra vetítve mindez megfogalmazható úgyis, mint az a képesség, mellyel aprólékosan és következetesen végig tud-juk kísérni egy árutétel mennyiségi és minõségi változásait mind idõben,mind térben. Beazonosítható az áru, a tétel, annak jelenlegi, illetve koráb-bi tartózkodási helye. Meghatározható annak eredete, valamint segítsé-gével valamennyi szükséges információ összekapcsolható.

Documents

Tracebility supported by global standards