1

Szentlőrinci-Szigetvári KiStérSég

térSégi MintáK

3

TartalomjegyzékKöszöntő ........................................................................................................................................................ 4

Kik vagyunk? .................................................................................................................................................. 5

Elméletből valóság ........................................................................................................................................ 8

Ötlettől a megvalósulásig

• Szentlászló Község Önkormányzat – Kukoricás-nap Szentlászlón ....................................................10

• Német Nemzetiségi Önkormányzat – A szentlászlói Tájház –

Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény újszerű bemutatása ...........................................................12

• Harmat Attila – Látogatható fegyvervésnök műhely ....................................................................... 14

• Virágóra a gyermekek környezeti neveléséért Alapítvány – Jurta-tábor kialakítása ........................16

• Kaptár Egyesület – Vendel napi búcsú ............................................................................................. 18

• Gersyné Laskai Hajnalka – Eszközbeszerzés mézeskalács készítéséhez és értékesítéshez ...............20

• Golobics Ádám – Lovas turizmus megteremtése Görösgalpusztán .................................................21

• Gábli Győző – Vendégház építése Cserdiben ................................................................................... 22

• Boldogasszonyfa Község Önkormányzata – Földi-jó növénytermesztési program ...........................24

• Kisdobszai Búbos Pékség Bt. – Korszerű etázs-kemence beszerzése ...............................................26

• Hegyi Zsuzsa – Erdei termés-, zöldség- és gyümölcsfeldolgozó, csomagoló,

bemutató és értékesítő központ ..................................................................................................... 27

• Czékmány Veronika – Helyi kerámiatermékek feldolgozásának infrastrukturális

és eszközfejlesztése ......................................................................................................................... 30

• Hetvehely Község Önkormányzat – Hetvehelyi Heimatsmuseum eszközfejlesztése .......................32

• Cserdi Község Önkormányzata – „Köcsögmentesítés” bűnmegelőzési program megszervezése ....33

• Tímár Zoltán László – Bodai Tájház felújítása, bővítése ...................................................................34

• Szentlászlói Iskoláért Alapítvány – Helyi identitást fejlesztő előadások, képzések ..........................36

Kommunikációs csatornáink ........................................................................................................................ 37

Hibák, rossz gyakorlatok .............................................................................................................................. 38

A kiadványban található projektek összefoglaló táblázata .......................................................................... 40

Projektek elhelyezkedései működési területünkön - térkép ....................................................................... 41

4 5

Kedves Olvasó!

Egy olyan kiadványt tart a kezében, amelyben sze-retnénk bemutatni, érzékeltetni, hogy a Szinergia Egyesület, mint LEADER szervezet, hogyan tölti be a „kovász” szerepét a LEADER módszertan, a vidékfej-lesztés speciális eszköze segítségével, a 66 települést lefedő működési területén. Településeink eltérő lehe-tőségekkel és adottságokkal rendelkeznek, a cél még-is közös. Felkutatni a meglévő értékeket, majd ezeket kihasználva továbbépítkezni belőlük, hogy térségünk további leszakadását megakadályozzuk. Az aktív sze-replők, akik mindezért tenni akarnak a civil, vállal-kozói, valamint önkormányzati szférában egyaránt megtalálhatók. Tagjaink között számos segítő van, munkájuk hozzájárult az eddig elért eredményekhez.

Az egyesület a helyi kezdeményezéseket, mind szilárd alapot használta fel, közös fejlesztési stratégiájához. Fő célkitűzéseink közül kiemelném a helyi termék

előállítása, valamint piacra jutásának támogatását, amelyre az eltelt időszakban a legnagyobb hangsúlyt fektettük. A legbüszkébbek helyi termék előállítóink-ra lehetünk, hiszen nekik sikerült a legeredménye-sebb közösségi munkát végezni, példaértékű a hozzá-állásuk, tenni akarásuk. Természetesen ennél sokkal szélesebb körben tevékenykedett egyesületünk, ami bizonyítja sokszínűségünket. Ha sikerül végigolvasni kiadványunkat kitűnik belőle, hogy birtokában va-gyunk sok-sok tapasztalatnak, tanulságnak. Rendel-kezünk olyan szakmai hozzáértéssel, gyakorlattal, ami abban erősít meg bennünket, hogy a „kovász” tovább kelesztheti a „kenyeret”, de mit ér a jó kovász, sok szorgos, hozzáértő kéz kell még, építő együttgondol-kodás, mire a kenyér az asztalra kerül, pont úgy, mint Laci kisdobszai pékségében, akiről a későbbiekben olvashatunk. A kiadvány tartalma ad hitet, bizonyos-ságot, hogy a 2014-2020-as programozási időszakban tovább kell építeni, erősíteni LEADER térségünket.

Sokszor meseszerű megfogalmazásokkal igyekeztünk hidat találni az olvasó és a szakma között. Fontos, hogy a vidék, a vidéki élet és a vidékben rejlő lehe-tőségeket ne csak a szemünkkel lássuk, hanem a lel-künk is lásson. Lássuk a lehetőséget, örüljünk egymás és saját sikereinknek.

Kellemes és tartalmas olvasást kíván a Szinergia Egye-sület elnöke:

Neiczerné Jaksa Szilvia elnök

Kik vagyunk és hol működünk?

2007-ben a vidékfejlesztési források elérése érdeké-ben szerveződő településcsoport három tájegység ölelésében a Nyugati-Mecsek, a Déli-Zselic és Or-mánság között alakult meg. Térségünk a regisztráció időszakában a Szentlőrinci és Szigetvári statisztikai kistérségek területét pontosan lefedve szervező-dött, így 66 településsel kezdtük meg a munkát. A térségre jellemző az aprófalvas szerkezet, és ter-mészetföldrajzi tagoltságánál fogva, a terület dom-borzati, éghajlati és földrajzi viszonyai sokszinűek. Létrejött LEADER Helyi Akciócsoportunk (LEADER HACS) össznépességszáma 2007-ben meghaladta a 32 ezer főt (2013-ban azonban már csak 30 300 fő), amelyből a két kistérségi központ városa, Szigetvár és Szentlőrinc népességszáma és aránya kiemelke-dik. A Szigetvári kistérség az úgynevezett LHH (leg-hátrányosabb helyzetű) kistérségek közé tartozik, tehát társadalmi-gazdasági szempontból fokozottan sújtott, és még a Szenlőrinci is hátrányos helyzetű besorolást kapott.

Nevünk nem sejteti, hogy az ország mely részén található közösségünk, holott a közel száz LEADER HACS szinte mindegyike igyekezett a nevébe be-lecsempészni a térség, a táj, a környezet egy-egy meghatározó, jellegzetes elemét még akkor is, ha a településegyüttes csak négy településre terjed ki. Azt gondoljuk, hogy esetünkben a név mégis találó és különösebb magyarázatra sem szorul. A LEADER program, a maga alulról építkező mechanizmusá-val – minden problémájával együtt – szinergikus, egymást támogató, kiegészítő fejlesztésekről szól. Feladatot ad a benne munkálkodóknak, hogy meg-találják a közös nevezőt, a települések és egyben a különböző szférák elképzelései között, azt a kö-

zös utat, azokat a célokat és prioritásokat, amellyel mindenki elégedetten állhat fel az asztaltól. Ame-lyekkel mindenki – legalább nagyjából – egyetért. A szinergiának mind területi, természeti, környezeti, társadalmi, mind pedig gazdasági szinten meg kell valósulnia, törekedni kell valamennyi szereplő érde-keinek összehangolására. A név tehát egyben kihí-vás is, mely vezérlőelv napi munkánkban.

A LEADER HACS-on belül a csapatmunkának igen nagy jelentősége van. A pályázókkal való együttgondolko-dás, a pályázatokhoz, projektekhez kötődő tanács-adás fontos gyakorlati részét képezi, minden Helyi Akciócsoportban dolgozó munkájának. A mindenna-pi technikai feladatellátás mellett az ügyfelekkel való komminkáció, gyakorlati segítségnyújtás, projektge-nerálás az, amiben munkánk, mint térségünk fejlő-désének egyik hajtóereje, valóban megmutatkozik. Ezt a munkát csakis csapatban, együttműködve lehet hatékonyan végezni.

Rajczi Román munkaszervezet vezető

6 7

De mit is csináltunk 5,5 év alatt? Először is, 2008-ban megalakítottuk magunkat. Aki tudja, hogy egy civil szerveződés létrehozása miként zajlik, - főleg ha az fe-lülről vezérelve, központilag megadott sémák szerint és szervezeten belüli tagi arányelvárásokkal kiegészít-ve, rövid határidőkre kérik, akkor az tudja, mekkora feladat volt összerakni, ezt az akkor 128, ma 145 tag-ból álló szervezetet.

Amikor ezen túl voltunk, akkor kialakítottuk mun-kaszervezetünket, ez pedig szintén komoly utánajá-rással és szervezkedéssel járt, hiszen ez volt az első

olyan európai uniós ciklus, ahol szinte a semmiből lett kiépítve az ország teljes területét lefedő LEADER hálózat. Tanulta mindenki a „szakmát”, fent és lent is.

2008 őszére felállt csapatunk, majd elszánt tenni aka-rással és nagy lendülettel nekiláttunk elkölteni, a ne-künk járó mintegy 1, 5 milliárd Ft fejlesztési forrást. Nos, az elköltés persze nem ment ilyen egyszerűen, hiszen Európai Unió által finanszírozott pályázatoknál a „pénz nincs az ablakban”, hanem fizetni utólag szok-tak, és akkor sem mindig mindent. De ezt szerintünk a kedves Olvasó tudja már. Először tehát igen erőtel-jes ötletelés kezdődött el azon, hogy kistérségeinkben milyen pályázati lehetőségek legyenek megnyitva, mekkora összeghatárral, milyen szervezeteknek. Ekkor kezdtük el rendszerezni és keretbe foglalni a települé-seken felmerülő elképzeléseket, projektötleteket.

Persze hamar kiderült, hogy erőteljesen kell gyötörnünk, és kérdeznünk az itt élőket ahhoz, hogy elmondják mit is szeretnének csinálni, mihez szeretnének kezdeni szű-kebb hazájukban. Sokszor bizony nehezebb a tényleges szerteágazó helyi igényeket felmérni, és egy korlátokkal ellátott rendszer kereteibe illeszteni, mint „felülről”, író-asztal mellől megtervezni, hogy „nekik” mire van szük-ségük. Kezdettől a nehezen összegyűjtött helyi igények mozgattak minket és ezekből kiindulva, majd tovább-építkezve végeztük el Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk kialakítását és rendszeres felülvizsgálatát.

Mint már említettük, legfontosabb feladatunk a ter-vezési területünkre jutó európai uniós fejlesztési for-rások közvetítése, amely többféle, egymástól térben és időben elkülönülő tevékenységből állt. Ez persze nem mindig látványos munka, hiszen akkreditált köz-reműködő szervezetként, sokszor hónapokat töltünk el beléptető-rendszerrel ellátott, zárt irodánkban, a beérkező pályázatok feldolgozásával, amiből a térsé-gi szereplők közül szinte senki, semmit nem lát, csak a szintén IIER-ben dolgozó mvh-s kollégák. De azért leginkább ennek az előkészítő munkának köszönhe-tő az, hogy évente néhány alkalommal elnökségünk ez okból összeülhet, és döntéseivel támogatni tud-

ja a beérkező projekteket. És ez már látványos, hi-szen például az első támogatási körben 2009-ben, 835.828.387 Ft összegben adott támogatást a Sziner-gia Egyesület. 5 éves munkánk tárgyiasult eredmé-nye pedig az, hogy az időszak alatt kistérségeink 66 településén támogattunk 492 projektet és lekötöt-tünk 2.785.432.388 Ft-ot.

Másik alapfeladatunk pedig a térségi szereplők hálóza-tosodásának támogatása, vagyis a közszféra, a civilek, és gazdasági szereplők egymás közötti kapcsolati háló-jának létrehozása, fejlesztése. Persze ezt is csak leírni egyszerű, hiszen egy térség szövevényes helyi társadal-mi viszonyai sokszor felülírják, vagy akár meg is akadá-lyozzák közös együttműködés kidolgozását. Ismerve a jelenlegi magyarországi közállapotokat, egy leszakadó térség kistelepülésein egyre nehezebb önkormányzati akarattal, helyi civil kurázsival munkahelyeket terem-teni, vagy felpörgetni a közösség aktivitását.

A Szinergia Egyesület ebben a témakörben érzi a na-gyobb kihívást, és megtesszük a tőlünk telhetőt, hogy összeüljön polgármester, vállalkozó, civil vagy helyi lakos, és együtt kitalálja a „tutit”, amivel kilendíthetik azt a bizonyos kocsit, abból a bizonyos kátyúból.

Tudjuk, hogy csodák nincsenek, de csodálatos apró-falvak, bennük csodálatos emberekkel igen. Célunk az, hogy ezek a falvak ne vesszenek el, megmaradja-nak a jövőnek, hogy a bennük élők tudjanak helyben, saját közösségükben teljes életet élni, és egy pillana-tig se csak kényszer legyen ezekben a falvakban lakni.

Munkánkat úgy szeretnénk végezni, ahogy egy tér-ségünkben lévő település „falubuszának” oldalán is szerepel a felirat: „csak egy számít, Mozsgó”. Nos, ne-künk is csak egy számít: a Szentlőrinci és a Szigetvári kistérség.

Gombos Ágnes - Gazdasági vezető

Völgyi Tamás titkár - Kistérségi koordinátor

Tinuszné Bói Magdolna - Kézműves-életmesék írója, Ignácz Mária Beáta - Helyi termék koordinátor

Zsobrák Bernadett - Ripli László - Kérelemkezelési ügyintézők

8 9

Hogyan lesz az elméletből valóság?

Egyesületünk a tőkeszegény és jelentős munkanél-küliséggel sújtotta térségi gazdaság fejlesztését egyik legfontosabb feladataként kezeli, így már a 2008-as HVS-ünkben is több esetben szerepeltettünk a helyi gazdaságot támogató célokat. 2009-ben aztán ro-hamléptekben láttunk neki a környékbeli helyiterme-lők és termékeik összegyűjtésének, hálózatba szerve-zésének. 2010-ben kidolgozott, kérdőíves alapon mű-ködő adatbázisos rendszerünkben sokan meglátták a lehetőséget és egyik termelő hozta a másikat, így a belépők száma hamar felduzzadt, a kör szélesedett. A kérdőíves véleménykutatás nemcsak a termelőkre, hanem a fogyasztókra is kiterjedt, ami még használ-hatóbbá és teljeskörűbbé tette a felmérést, annak eredményeit. A gyorsan kiépült helyi termelői infor-mációs rendszert beüzemelve és adatokkal feltöltve, sorra követték egymást a rendezvényeken, kiállításo-kon való megjelenések és előadások szervezése helyi, megyei és országos szinten egyaránt. Ezeken a mun-kaszervezet szervezésében, kiállítóinkkal együtt kós-toltathattuk a térségbeli termékeket, gyümölcsöket, lekvárokat, borokat, édességeket és persze bemu-tathattuk hagyományos technikák mentén készített ruházatokat, dísztárgyakat, ékszereket. A bemutatók, rendezvények, és fórumok sora napjainkban is tart.

Miért is nyúlnak az elmaradottabb térségekben szíve-sen a helyi termékekhez, mint fejlesztési lehetőség-hez? A vidéki térségekben alacsonyabb az egy főre jutó jövedelem, alacsonyabb a szakképzettség, kevés-bé fejlett a szolgáltatási ágazat, mindez – általánosan – az Európai Unió egészére jellemző jelenség, termé-szetesen Magyarország elmaradottabb térségeiben, mint Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl különösen igaz. A problémák megoldásában, a helyi gazdaság felpörgetése segíthet, melynek része a helyben ter-melt termékek előállításának, és értékesítésének tá-mogatása.

Ez irányba mutatva, de még ezen is továbblépve, kezdtünk el foglalkozni a háztáji gazdálkodás lehe-tőségének támogatásával, és intézkedési tervünkbe innovatív elemként beépítettük a háztáji termék elő-állításának ösztönzését is. Ez mezőgazdasági múltú településeink gazdaságának, egyik fontos része volt valaha. Ha tehát valaminek, akkor ennek valóban gyökerei, hagyományai vannak térségünkben.

Egyesületünk fontosnak tartotta helyi termékekhez kapcsolódó pályázati kiírásokat is, ezért már 2011-ben elkezdve és 2013 tavaszán folytatva azt, a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatai során meg-teremtette a lehetőséget arra, hogy ezekre a témate-rületekre is legyen mód pályázatot benyújtani. Utol-sónak kidolgozott 2013-as Intézkedési Tervünkben az alábbi témához, azaz célkitűzésekhez kapcsolódó intézkedések szerepelnek:

Szervezetünk ma is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy fenntartsa az érdeklődést e termékek iránt, hiszen ezzel a térség iránti érdeklődés is növekszik. A tuda-tosabb piaci megjelenést 2010-ben marketing terv kidolgozásával erősítettük meg, amelyben elemzés alá kerültek a termékértékesítési lehetőségek és az azokat érintő veszélyek is.

A helyi értékek népszerűsítését célzó munkánk kap-csán – többek között – országos rendezvényeken szervezett termékbemutatókkal, illetve médiamegje-lenéssel is próbáltuk felszínen tartani az érdeklődést. Így például Duna TV-ben, vagy M1-en is bemutatásra került munkánk, és a Helyi Termék Magazin is több számában írt már – közvetítésünkkel –, a térség egy-egy helyi termelőjéről, termékeséről.

Remények szerint, már csak ezért is többen keresik fel kirándulási, utazási céllal területeinket. Ez pedig már átvisz egy másik tematikus térre, a turizmus té-makörére is.

És itt is álljunk meg egy picit, mert elhangzott a „ki-rándulás”, és „utazás” szó, mint lehetőség: a vidéki területek „turisztikai célú feltalálása” nem mai keletű dolog, viszont ahhoz hogy a nem csak „falusi szállás-helyként” eladható témák kerülhessenek előtérbe, tenni is kell. Azt gondoljuk, hogy csak az előbbinek önmagában nincs is különösebb értelme egy nagy-városoktól és kiemelt üdülőövezetektől távol lévő területen, hiszen messze vagyunk az utazni vágyó tömegtől. Valami pluszt is hozzá kell adni a terüle-ten lévő szálláshelyekhez, ami miatt ide is utaznak a turisták. Ez pedig lehet minden olyan sajátosan he-lyi tevékenység vagy rendezvény, amit máshol nem láthatnak, nem kaphatnak meg, csak itt látható, csak itt készül. Ez már – a minőségi falusi szálláshelyekkel együtt – hatásos vevőcsalogató lehet, amelyben több fél is együttműködve magasabb színvonalú szolgálta-tásokat nyújt, nagyobb bevételért. Tevékenységünk-ben tehát ezért szántunk fontos szerepet a nem kizá-rólag szálláshelyhez kötődő turisztikai ágazatok, mint például a lovas-, erdei- és borturizmus témájának, és jelentős számú térségi projekt elindításában segéd-keztünk.

De nézzünk egy kicsit másfelé is, hiszen nem csak gazda-ságfejlesztésből áll munkánk. Mivel a helyi közösségeink nagyon komoly hátrányból indulnak szolgáltatási infrast-ruktúra vagy művelődési lehetőségek terén, ha szabad-idejükben szeretnének hasznos elfoglaltságot végezni, valamint területünkön jelentős számban található nem-zetiség lakosság, ezért ez irányokban is tettünk lépése-ket. Ennek kapcsán olyan témákra fókuszáltunk tervező munkánk során, amelyekkel a helyi szereplők számára adhatunk lehetőséget, saját közösségük megszervezé-

sére, értékeik felkutatására, és megőrzésére. Mi előrelá-tóan soha nem korlátoztuk azt, hogy milyen témákörre vonatkozzanak ezek az ötletek, a lényeg mindig az volt, hogy az adott közösség döntse el, milyen témában kezd el gondolkodni és együttműködni. Mindehhez lehető-séget adtunk akár rendezvények, előadások, képzések lebonyolítására, akár gyűjtemények összeállításra, vagy kiállítótér kialakítására, támogatást igényelni. Ezek a kö-zösségfejlesztő lehetőségek szintén megjelenítésre ke-rültek Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánkban, már annak 2009-es felülvizsgálata során, és azóta is folyamatosan. Ehhez kapcsolódóan célkitűzésünk, a következő módon került megfogalmazásra:

Hogy ezek a támogatási formák mennyire lesznek ha-tékonyak, azt a jövő hivatott eldönteni, de az biztos, hogy népszerűek voltak, hiszen az 5 év alatt beérkező pályázatok közel fele ezekben a témákban érkezett be.

Kiadványunk most következő részében szeretnénk néhány olyan – szerintünk hasznos ötletből, jó meg-valósítással, a helyiek számára fontos – projektet bemutatni, amelyek illeszkednek a most felvázolt munkánk kerettörténetébe. Ezek talán Önöknek is betekintést adnak arról, hogyan él és változik lépés-ről lépésre a magyar vidék. És arról is, hogyan éri el és menti tovább az általunk is közvetített európai uniós lehetőség a mai magyar vidéki valóságot.

Célkitűzés: A helyi termék előállításán és piac-ra jutásán alapuló versenyképes helyi gazdaság megerősítése.

o Intézkedés megnevezése: Helyi termék előállí-tásának vagy piacra juttatásának támogatása

o Intézkedés megnevezése: Háztáji termékek előállításának támogatása

o Intézkedés megnevezése: Önkormányzatok és civil szervezetek gazdaságfejlesztő hatású helyi termék előállításának támogatása

Célkitűzés: Helyi identitás megőrzése az közös-ségi színterek felszerelésén és tartalommal való megtöltésén, a kisebbségi tradíciók, természeti, kulturális és gazdasági értékek megőrzésén és bemutathatóságának fejlesztésén, tematikus rendezvények, képzések és táborok megszerve-zésén keresztül.

o Intézkedés megnevezése: Közösségi tevékeny-ségekhez kapcsolódó eszközbeszerzések támoga-tása

o Intézkedés megnevezése: Tematikus rendezvé-nyek támogatása

o Intézkedés megnevezése: Helyi identitást nö-velő, közösségfejlesztő képzések, előadások támo-gatása

o Intézkedés megnevezése: Tematikus táborok támogatása

10 11

Szentlászló Község Önkormányzatkukoricás-nap szentlászlón

Szentlászlón minden év október második hét-végéjének szombatján hagyományosan meg-rendezésre kerül a Kukoricás nap, amely a Csuhémúzeum és Népművészeti Alkotóházhoz kapcsolódó legnagyobb éves rendezvény.

A falu egyik legszebb régi háza, mely ma már Csuhémúzeumként működik, ad otthont évek óta a kukoricáról szóló kiállításnak: hasznos ismeretekhez lehet hozzájutni, s hallhatunk a kukoricához kapcsolódó hagyományokról.

A látogatók kiállításokat nézhetnek meg ku-koricából készült élelmiszeripari termékekből, csuhéból készült díjnyertes alkotásokból és munkákból.

Ez a nap a kukoricáról szól: a háztáji gazda-ságokban való hasznosításáról, kukoricás népi ételekről, játékokról, kukoricacsuhéból haszná-lati tárgyak készítéséről. Akinek kedve van régi gyermekjátékokat kipróbálni, vagy a csuhéfo-nás-szövés rejtelmeivel ismerkedni, esetleg vá-sárolna a helyi csuhéművesek kosaraiból, táská-iból, annak bizony október közepén itt a helye.

Egész nap játszóházak, kézműves foglalko-zások zajlanak. Csuhébemutatókat tartanak helyi kézművesek, velük a résztvevők meg-nézhetik és kipróbálhatják a csuhéfonást és a csuhéból készült tárgyak készítését.

A gyerekek (és a felnőttek is) különböző népi játékokkal játszhatnak: karikahajtás, gólyalá-bazás, teknőhintázás. Lehet kukoricát foszta-ni, morzsolni, őrölni, csutkavárat építeni.

Kukoricából készült ételeket (kukorica leves, juhtúrós rakott puliszka, prósza, kukorica po-gácsa, kukoricasaláta stb.) kóstolhatnak meg a résztvevők.

Délután, amikorra már mindenki harapha-tott valami ínyére valót, népi sportjátékok és sportvetélkedők, utána pedig kulturális műso-rok következnek.

A rendezvénynek sok látogatója van, nemcsak helyből, hanem a járásból, megyéből. Rend-szeresen részt vesznek Szentlászló külföldi testvértelepülései, horvátországi és szlovákiai barátok, ismerősök, családok is.

12 13

Német Nemzetiségi ÖnkormányzatA szentlászlói tájház – Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény újszerű bemutatása

Aki Szentlászlón jár, jól teszi, ha ellátogat a Csuhémú-zeumon kívül a Zrínyi utcában található tájházba is.

Mivel a faluban a sváb nemzetiség nagy számban él, és aktívan tartja ma is külhoni-családi kapcsolatait, szükségesnek látszott egy igazi, helyi sajátosságokat bemutató gyűjtemény létrehozása és állandó elhe-lyezése.

Az épület német anyanyelvű tulajdonosa, Stefan Fath visszavásárolta s felújíttatta nagyszülei hajdani házát, majd a munkálatok befejezése után az épület négy he-lyiségét az önkormányzat rendelkezésére bocsátotta.

A régi sváb porta felújításával nagyszerű tájház szü-letett a településen, mely helytörténeti és néprajzi gyűjteményt mutat be az ide látogatóknak.

A helyiek közreműködésével sok tárgy gyűlt össze, a Budai család irányításával minden a megfelelő helyre került. Margit néni és lánya, Kinga, azóta is a tájház körüli teendők ellátásában, rendezvények, nemzeti-ségi napok szervezésének megálmodásában és meg-valósításában vállalnak nagy szerepet.

A Szinergia Egyesület Leader programja által a Német Nemzetiségi Önkormányzat a 2003-ban átadott táj-

ház felújítására –, aktív tartalommal való megtöltésé-re nyert anyagi forrást.

„A tervezett fejlesztésének célja az volt, hogy a gyűj-teményt a mai kor követelményeihez, igényeihez il-leszkedve újszerűen mutassuk be, interaktívvá téve, hogy megfeleljen a 21. századi társadalmi, oktatási-nevelési és technikai igényeknek. Látogatóbarát és is-kolabarát múzeummá kívántuk alakítani. Elsődleges célunk volt, hogy a látogatók ne csak „holt” anyag-ként ismerkedjenek meg a helyi nemzetiségi múlt-tal, hanem interaktív formában is. Ezáltal elősegítve a nemzetiségi múlt hagyományok őrzését, átadását, továbbéltetését, az identitástudat erősítése érdeké-ben” – mondta el érdeklődésünkre Budai Kinga.

Az épület belső és külső felújításával kezdtük (festés, meszelés, mázolás). Ezt követően a kiállítás anyagá-nak állagvédelme is megtörtént (szúvédelem, rozs-dátlanítás, tisztítás stb.).

A kiállítást meghagytuk a 2003-as megnyitási állapot-ban, egy helyiség kivételével, amelyet oktatási, fog-lalkoztatási célra alakítottunk át. Itt helyeztük el a pá-lyázati útón nyert interaktív eszközöket és játékokat, melyek segítségével újszerűen, játékosan tudjuk be-mutatni a helyi múltat, hagyományokat, szokásokat.

Múzeumpedagógiai kiadványt, foglalkoztató füzet elkészítésére is sor került, amely a „Tájházi tekergő” címet kapta, és segíti a kiállításon végigvezetve az is-meretszerzést; cselekedtetve, játékosan tanít.

A Tájháznak honlapja is készült (www.szentlaszloitaj-haz.hu), melyen keresztül információkat kaphatnak az érdeklődők a gyűjteményről, nyitva tartásáról, hozzá-kapcsolódó eseményekről, Szentlászló községről.

Aki pedig a hajdan volt népi élet emlékeiben való elme-rülés után érzéseit barátaival is megosztaná, a Tájházról készült képeslappal üzenhet e látogatás élményeiről.

14 15

Harmat Attilalátogatható fegyvervésnök műhely

Van, aki egész másképp indul el munkásságában, s látszólag vargabetűt kanyarít, s mégis-mégis ez a var-gabetű lesz a jó irány, ezt tartva éri el célját.Ismerek is ilyen embert, aki asztalos inasként, rajzta-nári diplomával a zsebében, gyakorlatot szerezve vált vésnökké, a csontvésés mesterévé: ő Harmat Attila.

Hogy mi itt a vargabetű?

Hát a fiókok.

De nem csak az íróasztalba, meg a konyhakredenc-be készített fiókok, nem. Hanem az elrejtve tartott álmok, vágyak, gondolatok fiókja, bezárva. Ez itt a vargabetű.

Mert a vésnök mester nehezen tudott dolgozni a meglévő eszközeivel. Volt ugyan annál sokkal jobb is, de csak a fiókban. S az a fiók meg volt ugyan, de valahol jól eldugva a gondolatokban. Olyan volt ez a

fiók, amit időnként kihúz az ember, jól megnézegeti, ami benne van (itt éppen egy jó minőségű Zeiss Ste-mi 2000-es sztereo mikroszkóp volt benne), s aztán szépen visszacsúszik a fiók a helyére, a gondolatok mögé rejtett terekbe. S ez megy így a végtelenségig.

Amíg. Amíg szembe nem jön az utcán a FIÓKVISZ-SZACSÚSZÓMEGÁLLÍTÓ (mint a Pom-Pom mesé-iben) és segít kivenni azt a bizonyos elzárva tartott valamit, ez esetben egy mikroszkópot, vésőt, érdekes apró szerszámokat, amik csontok, acélok véséséhez szükségeltetnek.

Hogy hol lehet találkozni a FiÓkVisszACsÚszÓMEGÁllÍtÓval?

Hát a Szinergia Egyesületnél. Ők azok, akik rejtett fió-kok kutatásában segítenek. Ebben az esetben Ignácz Marcsi, aki addig-addig nézegette a mesterrel együtt a fiókot, hogy segített nem elrejteni többé, s lett a nagy álomból valóság: egy olyan speciális eszköz be-szerzése, amely a vésnökök munkájának kivitelezés-ében a legfontosabbak egyike.

Mert van itt a műhelyben agyag, meg csoda acél, ma-mutcsont és arany, aprócska hegyű vésők sora és az új mikroszkóp.

Különleges alapanyagokat használsz, miért?- Ezeken az anyagokon lehet szépen dolgozni. A mar-hacsont rideg és kemény, aprólékos ábrázolásnak nem ad megfelelő felületet. De a mamutcsont, vízilóagyar, zsiráfcsont, szarvasagancs az igen. Ezek sokkal tömö-rebb, egységesebb szerkezetű, jól fényesíthető alap-anyagok. Ez kell a szép munkához és türelem, kitartás.

– És egy kis rajztudás, kétkezi munka, agyagozás, mérés, műszaki rajz. Sokoldalú kézműves szakma ez. És különleges. Ezeket a régóta használt anyago-kat a legmodernebb technikával párosítod.– Erre van szükség a finom megmunkálás miatt, hi-szen szabad szemmel nem látom, mit csinálok. Min-den pontot, minden karcot, vájatot a mikroszkópon át látva teszek a helyére.

– És ez a kis duruzsoló masina miben van segítségedre?– Speciális vésnök szerszám úgy működik, mint egy mini légkalapács. A cső végére illesztem a vésőt, és így lehet használni.Már mutatja is, az asztalon ott sorakozik a munkára fogható apró s még apróbb vésők sora. Apró csíkot, én szabad szemmel alig látom, hasít fel a fémből. Megnézem, így jobb a kép, a fémhajszál tincsvastag-ságként látszik.

– Komoly gépekkel dolgozol. Olvastam, hogy a vés-nöknek, ahogy élesedik a munkája, úgy kopik a szeme.– Ezért is volt szükség egy jobb eszközre, hiszen a régi mikroszkópom nem tud ilyen nagyítást és tiszta képet mutatni. Mivel naponta sok órát töltök a mikroszkóp fölé hajolva, nagyon fontos volt, hogy a régi műszer helyett egy jobb minőségűvel dolgozhassak.A Szinergia Egyesület partnereként a Leader program egyik pályázatából van rá anyagi fedezet, a pneuma-tikus véső és a Zeiss stemi 2000 mikroszkóp sokba kerül. Abban, hogy ez a gép itt legyen az egyesület

szakemberei is támogattak, komplex segítséget kap-tam tőlük, amire szükség is volt, nélkülük bele sem vágtam volna a pályázatba.A vésővel pedig pontok, csíkok sokaságát teszem fel a fémre, csontra, itt nem lehet radírozni, nehéz ja-vítani. Mióta ezeket az eszközöket használom, más a munkám minősége, finomsága, s kevésbé fárad a szemem tőle. Új technikákat tudok kipróbálni, szak-mailag is fejlődöm, az új s újabb kihívásoknak immár nincsenek tárgyi hiányosságból eredő akadályai. A feltételek javulása természetesen kihat az üzleti si-kerességre is. Önerőből mindezt nehéz lett volna fi-nanszírozni, így azonban a pályázati pénz a kiadások 65%-át fedezte, a család pedig összefogott, hogy az utófinanszírozás ne jelentsen gondot.Nehéz forintok gördülnek, milliónyi apró pontocska és vonalka, a véső termelte fém és csontsorja apró halmazainak forintjai. A kézművesség mívességének realitásbeli meghatározói.

És amíg új meg új kések mintáján dolgozik a mester, új álmok bújnak elő a fiókból, s kerülnek az egyesület asztalára. Egy új műhely megépítése, vendégfogadás-ra s e ritka mesterség bemutatására is alkalmas térrel, berendezéssel, így tovább színesedhet az itt élők szá-mára a térség mintája, megismerhetővé válna a vés-nökmester munkájának különleges világa.

16 17

Virágóra - a gyermekek környezeti neveléséért AlapítványJurta tábor kialakítása

A gyermekek, fiatalok természet közeli nevelésének jeles képviselői és megvalósítói e térségben a Virágó-ra Közhasznú Alapítvány munkatársai.

Az immár Vásárosbécen működő, gyermekeket, fia-talságot maguk köré gyűjtő lelkes tagok egy jurtatá-bor építésére pályáztak, s nyerték el a megvalósítás-hoz szükséges anyagi forrásokat.

S hogy miért épp jurta?– A jurták ötlete a hagyományőrzés mellett a környe-zeti nevelési programunk miatt is egyetértésre talált a tagság soraiban. Fontos, hogy a fiatalok a táborok ideje alatt még jobban rá tudjanak hangolódni az őket körülvevő természetre. Az égbolt csillagai a tün-dökön keresztül bevilágítják a jurtát. Könnyebb úgy beszélni a Zselic élővilágáról, ha testközelbe kerül – mondja Bánki Eszter, a Virágóra Alapítvány kuratóri-um elnöke.

– Az alapítvány anyagi lehetőségei elég kötöttek, kis mozgásteret engednek az igen aktív tagság gondo-latainak, elképzeléseinek megvalósításához. Ezért is kerestünk kapcsolatot egy olyan partnerrel, mint a Szinergia Egyesület, ahol nem csupán az anyagi fede-zet előteremtéséhez rendelkeznek kellő szakértelem-mel, hanem vállalni tudják egy pályázat mindenestül való megvalósításának segítését is.

Ez a település egy kicsiny falu, csendes környezetben, szinte mindentől elzártan. A faluban a tábor építése nagy feltűnést kelthetett.

– Hogyan fogadta a közösség az érkezéseteket?– A helyi közösség lelkesen avathatta fel a tábort, ők voltak első vendégeink, merthogy az első táborozta-tás a helybéli fiatalokat várta, 30-an nyaraltak itt ná-lunk 5 napon át teljes ellátással, programokkal.

Második táborunk pedagógusoknak szólt, kihelyezett programunk, a népmese előadás, a falubelieknek in-gyenes volt.

Természetesen, hogy a közösség érezze, hogy értük vagyunk, igyekszünk minden táboroztatás alkalmá-val bevonni a helyieket a programokba, legyen szó sportról, vetélkedőről, helyi specialitások, kóstolók bemutatásáról, bármiről, ami a megmozgathatja az itt élőket.

A folyamatos fejlődés érdekében egyre komolyabb szakmai kapcsolathálózattal rendelkezik az alapít-vány, melyre a hosszú távú működés reményében igen nagy szükség van, ahogy a következő pályázati időszak anyagi forrásaira is, hiszen a jurtatábort fej-leszteni szeretnénk az itt élő fiatalok, gyerekek igé-nyeit szem előtt tartva.

18 19

Kaptár EgyesületVendel-napi búcsú

„Magyarlukafa, ahol megérint a táj” – ez a szlogenje a falu honlapjának.

Sokan, sokszor csodálkoztak már rá arra a csodálatos természeti környezetre, mely ennek a dél-zselici tele-pülésnek a sajátja, és hangulatával elvarázsolja az ide érkezőket. Ezt a felejthetetlen élményt élik meg azok, akik évről évre visszalátogatnak a faluba, és azok is, akik az elmúlt évtizedek során itt telepedtek le. Az ő kezdeményezésükre újult meg a falu ünnepe: a pász-torok védőszentjének, Szent Vendelnek tiszteletére tartott búcsú.

Évről évre alakul, változik a Vendel-napi búcsú. Meg-szokott és új elemek ötvözetével várja látogatóit min-den esztendőben Magyarország egyik legkisebb tele-pülése a Baranya megyei Magyarlukafa.

Felbolydul ilyenkor a falu, jönnek a rokonok, a ven-dégek és a turisták is, immár nem csak itthonról, hanem külföldről is egyre többen. Több ezer ember sétál ilyenkor Lukafa egyetlen utcáján, mégis csalá-

dias a hangulat. Sokan évente egyszer itt találkoznak egymással és a vásári forgatagban lelkesen üdvözlik egymást. Vannak, akik azért jönnek el minden alka-lommal, mert itt annyi remek portékából választhat-nak, hogy jó előrelátással itt, az alkotóktól szerzik be karácsonyra szánt ajándékaikat.

A szervezőket az elmúlt évtizedek során mindig az vezette, hogy közvetlen kapcsolatot alakítsanak ki a tárgykészítők, élelmiszer-termelők és a vevők között.

A Vendel-napi búcsú elsősorban kézműves fesztivál, de esztendőről esztendőre egyre több gazda is elhozza termékét. Ennek óriási sikerét bizonyítja, hogy sokan már azért érkeznek az ünnep kora délelőttjén a faluba, hogy – még mielőtt elfogyna, a standról – időben vá-sárolhassanak ezekből a termékekből. A faragványok, cserepek, ékszerek, ruhák és sok más portéka mellett mézet, kecske- és tehénsajtot, gesztenyét, gyógynövé-nyeket, fűszereket lehet vásárolni a lukafai búcsúban.

Ez a nap azonban nem csak a helyi termékeké, hanem a mulatságé, a játéké is. Magyarlukafán olyan produk-ciókkal találkozhat a közönség, melyek az egykori vásá-rok hangulatát idézik fel. Ezek elsősorban utcaszínházi produkciók, de van ilyenkor bábszínházi előadás is, és táncosok is bemutatják műsorukat, s a norvég Stella Polaris társulat színészei vidámságukkal, különleges jelmezeikkel elvarázsolják a közönséget.

A szervezés, melynek szálai a Kaptár Egyesületben állnak össze egésszé, mindig idő- és pénzigényes. Hogy évről évre lehessen lukafai búcsú, az egyesület és a helyi lako-sok összefogásán túl szükség van támogatásra is: a Szi-nergia minden évben pályázatai segítségével biztosít for-rásokat a rendezvény megvalósulásához. A vidékünkön legnagyobb kézműves fesztivál hagyományainak megőr-zésére és a folyamatos újdonságok bekapcsolásának le-hetőségére az elkövetkező években is szükség lesz a Szi-nergia Egyesület által biztosított anyagi lehetőségekre.

Október vége, az ősz közepe, az első fagyok ideje. Eddig minden évben kegyes volt az időjárás és hol bágyadt napsütéssel, hol verőfénnyel fogadta a Luka-fára látogatókat. Remélhetően idén sem lesz zord az idő, és vidáman ünnepelhet együtt sok ezer látogató-jával ez a mindössze száz lakosú törpefalu.

20 21

Gersyné Laskai HajnalkaEszközbeszerzés mézeskalács készítéséhez és értékesítéshez

Hajnalkalács története úgy is kezdődhetne, mint va-lami mese...

Egyszer volt, hol nem volt, Magyarlukafán innen, de Szigetváron túl, ahol a Zselicség dombjai beleszelí-dülnek az Ormánság lapos egyenességébe, volt egy-szer egy kis város.

Ott él egy mézestészta-varázsos, kinek neve Hajnal-kalács-mézeskalácsos.

Ő készíti kicsik-nagyok kedvenc csemegéjét, mi anyák-mamák receptjének hétpecsétes tárgya, apró gyermekek vágyainak netovábbja: ez a színes mézes-kalácsok csodája, a méz tésztacsipkének való átala-kulása.

Még a kisült formáknak is van méz-ragyogása.

A hozzávalók tésztává egyesülésének kavargó tánca, a fűszerek illatárja, a méz selymessége, gondos kezek ujjainak szeretve simogató formázása, s a téli estéken sarkokból előbúvó tündérek, manók tekintetének csengő kacagása fogják össze a mézeskalácsot annak, ami: varázslatnak, emlékidézőnek, idő-megállító pi-hentetőnek, angyalhangú karácsony eledelének.

De bizony a kézműves tésztavarázsló keze belefáradt a sok dagasztásba, gyúrásba, nyújtásba,írókázásba. Kellett a segítség, hogy több és több és több mézes-kalács bábu készüljön Hajnalkalács konyhájába.

S innen válik nem mesévé tovább a történet fonala, mert Hajninak is szüksége lett a kézművesek koordi-nátorának gyöngyére: Marcsira.

Mert ő az, aki a hétköznapok papíráradatába egye-nesen tartja az Álmodók mese-fonatait, egyengeti útjait, boldogulásuknak kusza szálait, kapcsolatait. Fonatba fogja a kézművesek gondjait-bajait: a vá-sár, anyagbeszerzés, pályázati-kiigazodás, nyomta-tás, felhívások keresése, megválogatása, lehetősé-gek kibogozása, törvények-előírások „elmesélése”, megbeszélések, egyeztetések lebonyolítása, em-beri kapcsolatok barátivá formálásának módjait. S megszületett a nyertes pályázat, s lett belőle lég-keveréses tűzhely meg multifunkciós robotgép, s míg Hajni süt, a gép elkészíti a piros szívre való fehér má-zat. Van már új sátor is, ahonnan a mosolygó méze-sek lesznek az arra járónak vásárfia, s van fényképező, hogy a távoli nézelődőnek a képeken át legyen miből választania.

Aki nem hiszi, annak Szigetvár határába kell utána járnia!

Golobics Ádámlovas turizmus megteremtése Görösgalpusztán

A HVS fő célkitűzéseinek sorában szerepel egy olyan pont is, mely mindenkinek szívügye, az idelátogatók-nak, s a helybélieknek is örömét, pihenését, jókedvét szolgálja: a környékbeli falvakban megvalósuló fej-lesztések alapján létrejövő táborok, biotanyák, ven-dégházak egyre bővülő sora.

Akár kisgyermekes családok, akár a feszített mun-katempót kipihenni kívánók, akár nyugdíjasok, akár csendes egyedüllétre, akár baráti társaság jókedvű időtöltésére keresünk helyszínt, a térségben több célállomás közül is választhatunk, melyek a Leader forrásokra való sikeres pályázás eredményeképpen jöttek létre.

Szigetvártól pár kilométerre, a Görösgal Biotanya kí-nál aktív kikapcsolódást azoknak, akik szeretik a lova-kat, a friss vidéki levegőt. A település főút mellett, fé-lúton város és falvak közt található, így az év bármely szakában könnyen megközelíthető.

Nem csak hétvégi programnak remek kikapcsolódási lehetőség, mód van a biotanyán arra is, hogy nyári napközis táborokat szervezzenek. Lehet itt lovagolni óvodásnak, iskolásnak, a felnőttek túralovagoltatá-son vehetnek részt, kirándulhatnak a környező tavak, patakok mentén. Meg lehet ismerkedni a tanyán élő

állatokkal, tartásmódjukkal. A környékbeli települé-sek önkormányzatai által szervezett rendezvényeken a lovagoltatás, hintózás, fogathajtó verseny lebonyo-lítását is a biotanya gazdasága vállalja.

Az itt megvalósuló fejlesztések a széles és jól működő partneri hálózatnak, az önkormányzatok pozitív hoz-záállásának, a Szinergia Egyesület pályázatain való sikeres részvételnek, és az egyesülettel több projekt elkészítésében szerepet vállaló pályázatíró cégnek is szerepe van.

Az eredményes együttműködésnek köszönhetően a tulajdonos a következő időszak pályázatainak segít-ségével fedett lovaspálya építését kívánja megvaló-sítani.

22 23

Gábli GyőzőVendégház építése Cserdiben

Helyi értékek bemutatásának szándékával épült ven-dégház Baranya megye egyik legszebb panorámájú falujában, Cserdiben.

Gábli Győző, aki vendéglátói és üzletvezetői végzett-séggel is rendelkezik, gondolta ki, hogy a lakóháza melletti szőlőterületet e célra hasznosítani tudná, s az ott álló romos présház felújítására pályázott a Lea-der programon belül.

A falu polgármesterének, Bogdán Lászlónak elvi, er-kölcsi támogatása, és a Szinergia Egyesület munka-társaként a pályázat megvalósításán dolgozó Völgyi Tamásnak aktív tevékenysége kellett ahhoz, hogy a településen az első vendégház megnyithassa kapuit.

Győző 2004 óta lakik Cserdiben, mindig is érdekelték a cigányság gyökerei, hagyományai, s kereste a lehe-tőséget, hogy ezt hatékonyan, mégis kellemes mó-don közvetíteni tudja másoknak is.

A helyi cigányok betekintést adtak saját világukba Győzőnek.

Innen már nem volt megállás, el kellett készülnie a vendégháznak.

Mindamellett, hogy a vendégház a helyi szálláshelyek eddigi hiányát hivatott megszüntetni, a romák hagyo-mányainak bemutatása is szerepel Gábli Győző ter-veiben. Az idelátogatóknak szeretné megmutatni a roma nemzetiség gasztronómiai értékeit, így termé-szetesen lehet a helyi szőlősgazdák boraiból kóstolni, és a helyi termelők kézműves finomságaiból cseme-gézni. Meg lehet kóstolni a cigány lecsót, és hozzá a punyát. Emellett a hagyományos roma népi mester-ségek fogásai is elsajátíthatóak, mint a seprűkészítés, kosárfonás, teknővájás.

Az oldott hangulatot a falusi vendégszeretet, a csalá-diasság, a nyugodt környezet biztosítja.

Ez a környék számtalan látnivalóval és természeti ér-tékekkel bír. Ezért is kapta a Kilátó vendégház nevet a régi-új épület.– mondta Győző.

A helybeliek szíves fogadtatása és a vendégek pozi-tív visszajelzései erősítik a tulajdonos elszántságát a jövőbeli fejlesztésekre vonatkozóan. A vendégház bővítésének tervei közt szerepel rekreációs tér kiala-kítása, melynek a megvalósításához szükséges anyagi forrásokat ismét pályázati úton kívánja elnyerni a Ki-látó vendégház tulajdonosa.

24 25

Boldogasszonyfa Község ÖnkormányzataFöldi-jó növénytermesztési program

A saját kertben, saját erőből termesztett zöldségnek nincs párja. Lehet, hogy nem szabvány-egyenes a sár-garépa és görbe az uborka, vagy apróbb krumplik is kerülnek a pincébe, s onnan a fazékba, de íze, zamata annak az igazi.

Mégis, falvakon átrobogva akár Pécs, akár Kaposvár felé, még nyár derekán is látni olyan földeket, amik abban az esztendőben már nem teremnek gazdájuk-nak örömére.

Hogy a parlagon maradt földek el ne vesszenek, sőt termésükkel a helyben élőket segítsék, példaértékű fejlesztésbe fogott egy baranyai kistelepülés: Boldog-asszonyfa.

Az önkormányzat növénytermesztési programba kez-dett, s ezzel nehéz fába vágta a fejszéjét, hisz a föld termőre fogásához ember kell, hozzáértés, jófajta vetőmag, s még gépek is kellenek, meg hogy eső és napsütés jókor érkezzék.

Mégis belefogtak…

A faluban több helyszínen, összesen 1 hektárnyi te-rületen kezdték, aztán a következő évtől már majd’ háromszor ekkora „darabkával” folytatták.

Ahogy nőtt a terület, nőtt a munka mennyisége is.

Mivel itt kertek megmunkálásáról volt szó, egyre kevesebb olyan gazdálkodó szolgáltatásait tudták

igénybe venni a talajműveléshez, aki meg tudta volna oldani a területek megközelítését. Ráadásul az ilyen szolgáltatás nem olcsó, és a tavaszi, őszi mezőgazda-sági munkák beindulásakor nehezen elérhető.

Az önkormányzat a Szinergia Egyesülethez fordult segítségért, és a pályázat formájában elnyert anyagi forrásból egy kisebb, de a célnak jobban megfelelő munkagépet szereztek be.

Mivel így a tárgyi feltételek javultak, könnyebbséggel és egyre nagyobb bizalommal vágtak neki a követke-ző év termelési időszakának.

A növénytermesztési program jelentősége azonban nem csupán a műveletlen területek termőre fordítá-sában nyilvánul meg, itt sem csupán a hasznosság a fontos. A fontos az, hogy a helyiek élete jobb legyen, elinduljanak változások, és lettek is jó irányba mutató változások.

Az így megtermelt zöldség egy része a helybeliek konyhájára került, ezzel is a rászoruló családok egy újabb támogatási lehetőségét teremtette meg az ön-kormányzat.

A termés más részét eladták, s a bevételt a program-ba forgatják vissza.

Ráadásul a helyieknek, 6 főnek kereseti lehetőséget biztosított a program, hisz a földeken dolgozókat köz-foglalkoztatás keretein belül fel tudták venni. Ahogy nőtt a megmunkálásra váró terület, így nőtt a foglal-koztatottak száma is, ami mostanra 15 főre bővült.

Az önkormányzat vezetősége abban reménykedik, hogy a jó példa ragadós, s a faluban nem művelt kis-kertek teremnek annyi jó minőségű és mennyiségű répát, krumplit, hagymát, céklát, káposztát, kukori-cát, amennyire egy falusi családnak saját eltartására szükség van.

Végül, de nem utolsó sorban, a környékbeli város lakói is egyre szívesebben piacoznak, hiszen a meg-bízható forrásból érkező, helyben megtermelt zöld-séget, gyümölcsöt mindig többen keresik.

Így érkezik meg a vidéki fejlesztések finom eredmé-nye a városban élők asztalára.

26 27

Kisdobszai Búbos Pékség Bt.korszerű etázs-kemence beszerzése

Kisdobszán ugyan nem gezemice lángost süt a pék, és nem is reggelente, de mindenféle lisztből készült földi jót kora hajnaltól már igen.

Milkovics Lászlóék pékségében sürgés-forgás, friss il-latok közt készül a környékbeliek asztalára a kenyér, kifli, zsemle, a vajas, meg kelt tésztából kisülő sok-sok finomság.

A Horvátországból magyar földre hazaköltöző Mil-kovics László először Szigetváron dolgozott pékként, aztán 1996-tól apósával ketten vezetik a kisdobszai Búbos Bt-t.

László méhészkedik, gazdálkodik, vezeti a pékséget, sőt még zenél is, igazi tevékeny alkat, vállalkozó szellem.

Mindig töri a fejét valami változáson, előrelépésen.

Nem is meglepő, hogy kapcsolatba került a Szinergia Egyesülettel, hiszen ismerősei közül sokan pályáztak valamiféle támogatásra, hogy jobban haladjanak vál-lalkozásukkal. A fejlődést látva, maga is pályázatot adott be a Leader programba, melynek elkészítésé-ben az egyesületi munkatársak és pályázatíró cég is segítségére volt.

Az anyagi támogatásnak köszönhetően egy tésztanyúj-tó gép és új, fatüzelésű kemencék is dolgoznak már a kisdobszai pékségben. A minőségre, keze munkájára sokat adó pékmester nem csupán mindennapi munká-ját könnyítette meg a nyújtógép üzembe helyezésével.

Több, többféle és minőségibb termék előállítása volt a cél, hiszen a változó vásárlói igényekre gyorsan, és ez esetben még finoman is kell reagálni –, a verseny-képesség megőrzésének a technológia-fejlesztés az egyik leghatékonyabb módja.

A fatüzeléssel működő kemence pedig nem pusztán az olajfűtés kiküszöbölése – s így energia-megtakarítás – miatt volt fontos. Egész más íze van az új kemencében sült kenyérnek, lekváros táskának, túrós buktának. Amolyan otthoni, nagyanyó sütötte íze és hangulata.

László azt mondja, ez azért van, mert a fa másképp ég, másképp adja melegét. De ahogy mesél a pékség életéről, gondjairól, terveiről, elképzeléseiről, tekin-tetéből látszik, hogy bizony az sem mindegy, milyen hozzáértő kezek, milyen szakmájukat szerető embe-rek dagasztják, nyújtják, tekerik, simítják, vetik ke-mencébe a sülni vágyó tésztát.

A sikeres eszközbeszerzés után újra nagy terveket szőve (sütve) várja a következő pályázati időszak le-hetőségeit, hiszen a Szinergia Egyesület és a város-ban működő pályázatíró cég munkatársainak biztos segítségére számítva valósítaná meg telephely-fej-lesztési terveit a kisdobszai Búbos Bt.

Hegyi Zsuzsa Erdei termés-, zöldség- és gyümölcs-feldolgozó, csomagoló, bemutató ésértékesítő központ

Hegyi Zsuzsa már tíz éve járt Bükkösdre lovagolni, mire kis birtokát, amivel régóta szemezett, nagyanyai örökségéből meg tudta vásárolni. A telkén őshonos gyümölcsfákat ültetett, és zöldség-gyümölcs feldol-gozót hozott létre, melyet a hazai hagyományos ter-melési módok megőrzésének és a helyi értékek meg-tartásának egyedi gondolata alapján működtet.

Az újonnan épült ház érdekességét és egyben termé-szetességét nem csupán az adja, hogy modern volta ellenére tudatosan illeszkedik a szomszédos, tradicio-nális épületek jellegéhez, hanem az is, hogy a hajdani viskó minden anyaga tovább él az új építményben: a téglából kemence, a kövekből lépcső és járda, a szilfa gerendákból rusztikus bútor született.

Ebben az erdők övezte környezetben kérdeztük őt a feldolgozó működéséről, terveiről, arról, hogy a más-képp gondolkodás lehetőségének termékein át való bemutatásával és szemléletmódjával milyen értéket ad a XXI. század emberének.

Milyen indíttatásból jött az ötlet?– Mindig jobban szerettem a városnál a természetet, de csak a mostani életszakaszomban adatott meg az a függetlenség, hogy megengedhessem magamnak ezt az életmódot. Sok hasznos ismeretet tanultam ehhez Grácban, egy mezőgazdasági és háztartási szakiskolá-ban, de a legmeghatározóbb nagymamáim példája, élete volt. Ahogyan a legegyszerűbb, a környezetük-ben termő alapanyagokból voltak képesek csodát va-rázsolni. Hasznosítatlan hulladék sem volt a háznál. Mindennek megvolt a helye, a megbecsülése.

Miért éppen erdei termés, zöldség-, gyümölcs-fel-dolgozó?– Szerintem a mai embernek vissza kell térnie a leg-alapvetőbb élelmiszerekhez, melyeket természetes

28 29

módon, maga termel meg, vagy állít elő. Csak így lehetünk függetlenek, egyéni és nemzeti szinten is. Nekem a függetlenség és az érték teremtés nagyon fontos, az életemet meghatározó két szempont. Ezért is választottam ültetéskor őshonos, kárpát-medencei gyümölcsfafajtákat, melyek Markócról származnak, Lantos Tamástól, akinek fajta gyűjtő és szaporító, missziós munkáját évtizedek óta tisztelem.

Kiknek szánja termékeit? – A környező éttermek és egy vagy két pécsi helyi ter-mék üzlet, mivel nem vagyok az a vásárokon ácsorgó típus. Így három-négy partnernek tervezem a jövő-ben is értékesíteni termékeimet, melyek jellemzője, hogy vegyszert, tartósítószert nem tartalmaznak. Az egyszerűség híve vagyok, szerintem a baracklekvár-nak barack ízűnek kell lennie, és a rumos–csokoládés –datolyás stb. őrületekkel parasztvakítást megha-gyom másnak. Szerintem az emberek jó dolgukban, sznobságukban már nem tudják, mit műveljenek a konyhában. Én azoknak az „old school” ízlésű vevők-nek szeretnék megfelelni, akik a tiszta, egyszerű, de minőségi, helyi kézműves élelmiszereket keresik. Az egészséges kökény szörpöt, paradicsomszószt stb.

Hogy talált erre a pályázati kiírásra?– Főállásom kapcsán (turizmus marketing) folyama-tosan figyelemmel kell kísérjem az aktuális pályázati kiírásokat. Ráadásul a Szinergia Egyesület honlapjáról, hírleveléből is mindig kiderülnek ezek a lehetőségek.

Hogy került kapcsolatba az egyesülettel?– Az egyesület vezetőinek munkája jól ismert, hosszú évek óta, régió szerte. Területfejlesztési szempont-

ból mértékadó működésük szakmai színvonala. Sze-rencsés vagyok, hogy épp ebben a térségben raktam fészket.

Kitől kapott segítséget a pályázat megírása során?– A pályázatot magam írtam, két pénzügyes barátom-mal készítettük el közösen az üzleti tervet, és az épü-letet is egy barátnőm, Pelényi Margit Ybl-díjas építész tervezte. Az egyetlen nehézséget az elektronikus fel-töltés jelentette volna, ha ehhez nem kapok a Sziner-gia Egyesület munkatársától, Lacitól segítséget. Sike-rült hiánypótlás mentes pályázatot benyújtani!

Milyen problémákkal szembesült a projekt megva-lósítás során?– Már nagyon sok pályázatot láttam és menedzsel-tem életemben, eddig mindig másokét. Most, saját élve boncolásom során meglepően jó tapasztalataim voltak. A kivitelezés simán és a tervezett határidő el-lőtt valósult meg. Az építkezés elszámolás dokumen-tációja volt a legundokabb dolog az egészben, de a Szinergia Egyesület ezen átsegített.

A helyi közösség mennyire segítette, hátráltatta a projekt megvalósításában? – Mindenben számíthattam rájuk, kérés nélkül is. A legtöbbet a biztatás számított, de gyakori távollétem-ben a szomszédjaim voltak a főbizalmi kulcsárok, és

a betonlocsolásuk nélkül sem jött volna létre ez a produkció. Az egyik termékemet is róluk neveztem el (Birasalma lekvár a jó szomszédhoz).

Milyen előnyei származnak a helyi közösségnek vagy a térségi szereplőknek a megvalósult projekt kapcsán?– Helyi és a térségben élő embereket bíztam meg a kivitelezés során, amivel csak lehetett (bontási és földmunkák, segédmunkák, kemence építés, famun-kák), és második éve Bükkösdnek fizetem a helyi adómat. Szerintem fontos az is, hogy a kis épületem hozzájárul a település ápoltabb képéhez. Az igényes környezet kialakításban, ugyanakkor a természetes-ség, egyszerűség, mértékletesség szem előtt tartásá-val határozott állásfoglalást jelenít meg, – reményem szerint talán mintát is ad.

Hogy tervezi a projekt és vállalkozásának jövőjét? Milyen lehetőségeket lát a fejlesztése bővítéssel kapcsolódóan?– Idén a 100%-ban természetes alapanyagokból készü-lő natúr kozmetikumok előállításával bővítettem ere-deti profilomat (Natura con te márkanév alatt), mivel a nyár végi, kora őszi gyümölcs-, zöldség-feldolgozást követően kihasználatlan kapacitásaimat így tudtam hasznosítani. Vegyész öcsémmel és natúr kozmetikum készítő sógornőmmel kikísérleteztünk egy sheavaj ala-

pú habkrémet, és egy kakaóvaj alapú, izzadtság gátló dezodor stiftet, melyekre minden hatósági engedélyt megkaptunk, az Európai Unió teljes területére érvé-nyesen. Persze, nincsenek export ambícióink. A termé-kek nagyon érzékenyek a hőre, ezért is előnyös őket a téli időszakban előállítani. Mivel nem tartalmaznak tartósítószert, a megrendelőknek mindig frissen és kis kiszerelésben készítjük el. A bőrgyógyász barátnőm ál-tal javasolt gyógynövény olaj és illóolaj tartalma miatt a habkrémet az ekcémás, kiütéses bőrű babáknak, a pikkelysömörös embereknek, és a daganatos betegség kezelése során problémássá vált arcbőrűeknek külö-nösen ajánljuk. Az elvárt jó hatást tapasztalatuk alap-ján eddigi száz teszt partnerünk visszaigazolta.

Tervezi, hogy a 2014-2020-as időszakban pályázni fog?– Beruházásra semmiképpen. A jelenlegi kis üzem megfelel az elveimnek, azaz a szükséges és elegen-dő mértékének. Eszközbeszerzésre viszont feltétlenül szükségem volna, mind a gyümölcs-, zöldség-feldol-gozás, mind a natúr kozmetikus előállítás területén ahhoz, hogy munkám hatékonyabb legyen. A csoma-goló anyagok (tégelyek, üvegek) egyedi megjelenése és költséghatékonyabb (egyszerre nagyobb mennyi-ségű) beszerzése terén is csak pályázati segítséggel tudnék továbblépni.

30 31

Czékmány VeronikaHelyi kerámiatermékek feldolgozásánakinfrastruktúrális és eszközfejlesztése

Czékmány Veronika műhelyében vendégeket is fo-gad, így alkalom nyílott elmerülni a keramikus mese-világába.

Van itt mindenféle tündér és manó agyagba mintáz-va, de a kövön ülő bogarak, napozó gyíkok társasága, vagy az ellibbenő lepkék rezzenő szárnya éppúgy el-varázsol, mint a házfalról lemosolygó levendulás, pin-tyőkés, egyedi házszámtábla.

Színes madarak, kert csendjébe lapuló kaméleon, napfürdőző gekkók, tarkabarka halacskák: egy egész állat-kerámiacsapat üdvözli a műhelylátogatót.

S hogy a sok portéka kinőtte az egyik helyet, műhely-felújítás következett. A Bükkösdhöz közeli Hetvehe-lyen egy régi pajtaépület s lakóház szépült-épült újjá, hogy a színes manósereg ezt a vidéket is átvarázsol-hassa, ahogy az agyag ég színes-mázas kerámiává. Itt beszélgettünk a keramikussal megvalósult és ta-

lonban tartott terveiről.

Mi ösztönözte, hogy pályázzon? – Érezhető volt a termékek eladása során, hogy a vásárlók mindig jobban érdeklődnek az igényesen kidolgozott termékek iránt, keresik az újdonságokat. Szükség volt a termékkínálat frissítésére, hogy fenn-tartsam a régi vevők érdeklődését és újabb megren-deléseket szerezhessek.

Miért éppen eszközfejlesztés? – Eddig legtöbbnyire minden termékemet kizáró-lag kézimunkával állítottam elő, a gép beszerzésével gyorsabban és kevesebb költséggel tudom ugyanazt a minőségű terméket előállítani. Szerettem volna a megnövekedett költségeket is csökkenteni, ehhez ol-csóbban kellett előállítani a termékeket. Az előállítási folyamatban a kézi munka egy részét a gép el tudja végezni helyettem úgy, hogy nem befolyásolja a ter-mék szépségét, egyediségét.

Az infrastrukturális fejlesztés mennyire befolyásolja a vállalkozását?

– A termékek palettáját bővíteni tudtam, ennek következtében újabb vásárlók kerestek meg. A gép beszerzésével kipróbáltam egy újabb technológiát, ami folyamatosan inspirálja alkotói tevékenysége-met is.

Hogy talált erre a pályázati kiírásra? – A Szinergia Egyesület munkatársa már korábban is ajánlott pályázati lehetőségeket számomra, mindig kaptam meghívókat a kistérségi tájékoztató előadá-sokra is. Ennél a konkrét pályázatnál néhány nappal a beadási határidő előtt keresett meg Völgyi Tamás, hogy biztasson a pályázat beadására, hiszen voltak már korábban is projektötleteim, de nem mertem élni a lehetőséggel.

Hogy került kapcsolatba az egyesülettel?– Régóta tudomásom volt az egyesület meglétéről és munkájáról, néhány munkatársát személyesen is ismerem a kistérségi rendezvényekről, kiállítások-ról.

Kitől kapott segítséget a pályázat megírása során? – Völgyi Tamás, illetve munkatársai a Szinergia Egye-sületnél nagyon sokat segítettek. A pályázati anyagot a Baranya Megyei Vállalkozói Központ munkatársa, Végh Gábor állította össze.

Milyen problémákkal szembesült a projekt megva-lósítás során? – Még nem zárult le a projekt befejezése, eddig egyetlen probléma merült fel. A gépbeszerzéshez az árajánlatokat HUF-ban kellett megadni, ugyan-akkor az ajánlatot tevő cégek USD-ban (természe-tesen forintosítva) adták meg és tartották fenn 6 hónapig az ajánlatukat. A pályázat beadása és a gépbeszerzés számlájának kifizetése között eltelt idő alatt kb. 20%-ot emelkedett az USD árfolyama. Jó lett volna, ha a pályázat pénzügyi tervét a fo-lyósítás valutájában, EUR-ban (vagy USD-ban) le-hetett volna beadni.

A helyi közösség mennyire segítette vagy hátráltat-ta a projekt megvalósításában? – Hátráltató körülmény nem merült fel, sőt több part-nerrel sikerült együttműködési megállapodást kötni, amiket az eltelt időszakban fenntartunk, és ahol tu-dunk, segítünk egymásnak.

Milyen előnyei származnak a helyi közösségnek vagy a térségi szereplőknek a megvalósult projekt kapcsán? – A kistérségi rendezvényeken színvonalas megjele-nést tudok biztosítani, több helyre tudok ellátogatni a kézműves termékek és a kerámikus munka bemuta-tásával, kiállítások alkalmával.

Hogy tervezi a projekt és vállalkozása jövőjét? Mi-lyen további lehetőségeket lát a fejlesztése bővítés-sel kapcsolódóan?– Elsősorban szeretném a folyamatban lévő pályázatot hiánytalanul befejezni, eleget téve az építési beruházási fejlesztési szakasz szigorú követelményeinek is. A vállal-kozást a jövőben is folyamatosan fejleszteni tervezem.

Tervezi, hogy a 2014-2020-as időszakban pályázni fog? – Igen, tervezem.

32 33

Hetvehely Község ÖnkormányzataHetvehelyi Heimatsmuseum eszközfejlesztése

Ahhoz, hogy a térségi minták teljes sokszínűségükben feltáruljanak azok előtt, akik, mint te is, kedves Ol-vasó, ide látogatnak, vagy itt élnek a mi vidékünkön, elengedhetetlen a helyi nemzetiségek megismerése saját kultúrájukon keresztül. A kisebbségi tradíciók megőrzése érdekében tehető lépések támogatása olyan fejlesztések megvalósulásának segítése, mely rendezvények, képzések, táborok lebonyolítását cé-lozzák meg, szem előtt tartva a helyi nemzetiség s a velük közösségben élők érdekeit.

Több ilyen sikeres projekt valósult meg a térségben a Szinergia Egyesület támogatásával, melyek jó mintát, ötleteket adva a környék számos más településének a továbblépés, fejlődés irányának megtalálásához, iránytűnek való megtartásához példa értékű lehet.

A Zselic és a Mecsek találkozásánál meghúzódó, alig több, mint 500 fős település, Hetvehely is jelentős anyagi, szellemi erőforrásokat mozgósít nemzetiségi kultúrája megőrzése, virágoztatása érdekében.

A faluban nagy lelkesedéssel, odaadással ápolják a sváb hagyományokat: nemzetiségi fúvószenekar, ha-gyományőrző együttes is működik a településen. Az ő aktív tevékenységük folytán biztosított a ma gene-rációjának a valamikori sváb szokások ismerete, a ha-gyományok továbbörökítésének lehetősége.

S hogy megfelelő helyet is biztosítsanak saját kulturá-lis életük színteréül, egy német tájházat hoztak létre ami a Heimatsmuseum nevet kapta, s mely hagyo-mányos építési technológiával épült.

A vályogszerkezetű falazatok agyagtapasztással ké-szültek, a födémszerkezet fűrészelt vörösfenyőből készült pórfödém. Az épület eredeti formája és ki-alakítása szerint került felújításra, így alkalmassá vált bemutatásra a település lakossága és az ide látoga-tó vendégek számára. Ahhoz azonban, hogy teljes legyen a tájház hagyományokhoz kötődő és korokat idéző bemutató anyaga, a tájház programokkal, tar-talommal való megtöltésére volt szükség.

Ebből a megfontolásból, valamint a tájház és a község népszerűsítése céljából az önkormányzat sváb kemen-ce építését tűzte ki célul a tájház telkén, melyet Leader programból tettek finanszírozhatóvá. A kemence, s a kö-réje kialakított tér alkalmas a helyi hagyományokat őrző sváb pékáruk készítésére, kóstoltatására, s így kellemes hangulatú közösségi rendezvények lebonyolítására.

A projekt teljes lebonyolításában nagy szerepe volt a helyi önkormányzattal jó kapcsolatot ápoló egyesüle-ti titkárnak, Völgyi Tamásnak, aki nagyban segítette a projekt zökkenőmentes megvalósulását.

A hetvehelyi önkormányzatok példamutató együtt-működésének köszönhetően újabb programokkal szeretnék településük lakosságát megtartani, segíte-ni, a község életét színesebbé tenni.

Egy település attól valódi, hogy tud építeni a múltjá-ra, s ha van múltja, lesz jövője is – vallja a polgármes-ter, Wágner Antal, aki a közeljövőben a lassan kihaló, de komoly értéket teremtő szakmák felvirágoztatásá-val szeretné településének jövőjét biztatóbbá tenni.

S hogy terveiket meg tudják valósítani, újra számíta-nak az eddig is nagy eredményességgel felhasznált Leader program pályázatainak anyagi forrásaira.

Cserdi Község Önkormányzata„köcsögmentesítés”bűnmegelőzési program megszervezése

A Cserdiben megvalósuló fejlesztések, mint Gábli Győző Cserdi lakos elképzelése, a vendégház, mely a helyi szálláshelyek eddigi hiányát hivatott megszün-tetni, szervesen kapcsolódik annak a gondolatme-netnek a folytatásához, mellyel Cserdi Község Ön-kormányzat polgármestere, Bogdán László kívánja a cigány származásúak helyzetére felhívni a figyelmet. De nem a megszokott módon, hanem a cigány nem-zetiség értékeinek bemutatása segítségével, közös-ségfejlesztő képzésekkel, előadásokkal.

Hogy a cigány fiatalokat leginkább veszélyeztető élet-vitelre felhívja a falu lakosságának figyelmét, Köcsög-mentesítési Napok néven indított bűnmegelőzési programot.

A cél az volt, hogy elrettentő példával szolgáljon, a fi-atalok miért ne drogozzanak, miért ne bűnözzenek. Megmutatta nekik a pécsi börtön celláit, elmondta a fiataloknak, hogy éveken keresztül a nap huszonnégy óráját ilyen cellában kell majd eltölteniük. Szembesí-tett őket a börtönviszonyokkal: milyen kis területen levegőzhetnek naponta egyszer, mit jelent a bezártság.

„Meg akartam mutatni a programban részt vevőknek, mi vár rájuk, ha bűnt követnek el. Azt akartuk elérni, hogy a résztvevők ne váljanak bűnözővé” – mondta a polgármester.

Az Önkormányzat anyagi lehetőségei elég szűkösek, kis mozgásteret engednek a gondolatok, elképzelé-sek megvalósításához. Ezért is kerestem kapcsolatot egy olyan partnerrel, mint a Szinergia Egyesület, ahol nem csupán az anyagi fedezet előteremtéséhez ren-delkeznek kellő szakértelemmel, hanem vállalni tud-ják egy pályázat mindenestül való megvalósításának segítését is. Völgyi Tamástól, az egyesület munkatár-sától minden szakmai segítséget megkaptam ahhoz, hogy a programot sikeresen végig vigyem.

Már indulni készültem, mikor megkérdezte, ennék-e cigánylecsót? Igent mondtam, mert még nem kóstol-tam. Az a tányér étel igencsak ízlett, nem olyan volt, mint amit én készítek otthon…..

Valami mást éreztem, többet, ízesebbet…..

Aki betér Cserdibe és megkóstolja ezt a finomságot, maga elé képzelheti a másságot, egy velünk együtt élő, és élni akaró világot.

34 35

Tímár Zoltán LászlóBodai tájház felújítása, bővítése

A békéscsabai Néprajzi Múzeum egyik bejegyzett ki-állítási tétele a következő címet viseli: BÉKÉSCSABAI SZOBA.

Kérdezheti bárki, mi ebben a csoda?

Hát az, hogy a megtekinthetőség címe, a kiállítási hely néhány km-rel odébb van, egy baranyai község ugyanis a szóban forgó békéscsabai szoba otthona, név szerint: BODA.

Itt él jópár éve a szobát összegyűjtögető, összeren-dező tulajdonos, az endrődi születésű Tímár Zoltán.

Az örménykúti tanyavilágban nevelkedett, s került a Dunántúlra, Oroszlányba járt vájár iskolába, onnan egy lépés volt csak az uránbánya.

Ma már Bodán él, különleges gyűjteményével, s an-nak helyet adó még különlegesebb építményével.

S hogy mitől különleges, azt már a bemutatkozásból megtudtuk.

Kezét csókolom – mondta –, Tímár Zoltán vagyok, a bodai tájház tulajdonosa.

Ezen bizony már csak el kell kerekedjen az szem, mert egy egész tájház nem szokott lenni egyetlen ember tulajdona.

Hogy hogyan is lett az, íme az alföldről indult história igaz sora.

Bodán az önkormányzat egyik régóta dédelgetett álma volt a helyi sajátosságokat bemutató tájház lét-rehozása. De nem volt se telek, se épület, az elképze-lés nem tudott konkréttá formálódni.

Volt viszont a falunak egy bányásza, aki alföldi gyöke-rekbe kapaszkodva, hajdanvolt idők tárgyait gyűjtötte maga köré egy halomba. Ám a sok cserép, ruha, szőt-tes s miegymás kinőtte a lakást, a garázst, s Bodán

lelt a gyűjtő régi tárgyainak megfelelő tanyát.(vagy présházat, ahogy a dunántúliak mondják…)

A tanyát megvette, rendbe hozatta, függőtornáccal megszépíttette. Volt min dolgozni, hisz a kétszintes, kontyolt tetős ház a II. világháború nyomait még ma-gán viselte.

A kívül-belül tatarozott tanya így lett Bodán a békés-csabai szoba befogadója. S hogy ne csak Csaba, de Boda is otthonra leljen, a gyűjtemény kiegészült bo-dai, Sellye környéki települések régmúltat igéző tár-gyi emlékeivel.

Az immár elkészült tájházat 1979-ben Andrásfalvy Bertalan nyitotta meg a nagyközönség előtt a tulaj-donos és Boda nem kis büszkeségére.

Azóta érkeznek ide közel s távolból hazánk fiai meg idegenből való vendégek, eleink világára kíváncsi em-berek.

Jártak már itt svédek, írek, osztrákok. Jöttek Csíkrá-kosról, Finnországból, meg a szomszédos településre költözött külföldiekből is, hogy a Dunántúlon csodál-hassák a régi alföldi élet érdekességeit.

És hogy lehet itt helyi finomságot kóstolni, csabai kol-bászt eszegetni, házi pálinkát kortyolgatni, az a jóke-délyű házigazdára tekintve mindenkinek bizonyos.

De hogy még gatyapróba is van!

Van bizony. Főleg az iskolás gyerekeknek. Mert őket várja leginkább tanyai birodalmába, s nekik örül leg-jobban Tímár Zoltán, a tulajdonos.

S nekik, az ő kedvükért sok mindent lehet.

Lehet a 13 végből varrt gatyát-aminek 6 méter széles a szára- magára próbálni, aki meri, s meg lehet nézni a kézzel szőtt gatyamadzagot, meg a fonót, amivel az asszonyok hajdan elkészítették.

De van itt még látnivaló bőven: lekváros köcsög meg régi tésztaszaggató, szőttesek, tejes köcsögök, me-zőtúri vajas szilke, kézzel fogható. Fafaragó tudását dicsérő vajforma, amibe még Tímár Zoltán édesany-ja tapasztotta a vajat, s azt másnap túróval, sajttal együtt vitte a piacra.

S a régi tárgyak mesélnek, emlékeket idéznek, nagy-anyáink szorgos napjait, kedélyes ünnepeit, elmúlt idők illatait, ízeit engedik érezni a ma emberének, gyereknek, felnőttnek, a régi világot magában meg-találni, megtartani akaró szándékúaknak.

Így a tájház él, lelkületében erősödik. Virul a régi élet a ma emberének.

Köszönhető ez a nyugodt vidéki életnek, a tulajdo-nos-gyűjtő szívből jövő jó kedvének, az idelátogatók,

találós kérdéseket – néha – jól megválaszolók elége-dettségének, s a jutalomként csokit majszoló gyere-kek csodálkozó tekintetének.

És köszönhető a Leader forrásokból előteremtett anyagi lehetőségnek, mert bizony a tanya fölött is eljárt az idő, s a renoválás már nem várathatott ma-gára.

A helyi önkormányzat elvi, erkölcsi támogatása mind-végig segítette a tájház megvalósulását, s mellette az uniós pénzek elérésének lehetősége, a Szinergia Egyesület szakembereinek segítségével: e nyertes pályázatból újulhatott meg a présház. A „megfiata-lított” épület aztán saját erőből bővült tovább, s lett bekerített porta.

Így vált vendéglátásra, turisták fogadására is alkalmas térrel kibővítve falusi szálláshellyé a tájház.

Ezért ha valaki száz-egész pontosan 113 és 110 éves ágyban kívánja magát álomba ringatni, Bodán, a bé-késcsabai szoba szomszédságában, nagyapáink mód-jára kipihenheti magát Tímár Zoltán tájházában.

36 37

Kommunikációs csatornáink

Az eddigi tevékenységünk bemutatása nem lenne teljes, ha nem térnénk ki a kommunikációnkra, mint legfontosabb eszközünkre. Ennek jelentőségét akkor láthatjuk teljes egészében, ha elképzeljük, ahogy fel-adatainkat végezzük kistérségeinkben és észrevesz-szük, hogy a pályázatok kezelésén kívül minden ered-mény attól függ, mennyi embert érünk el, ezek közül hánnyal kezdünk közös ötletelésbe, és a végén közü-lük kikkel kezdünk el pályázatokról beszélni.

Elkészítettük szervezetünk 5 éves működésének kom-munikációs mátrixát, amelyben évekre, és típusokra lebontva bemutatjuk, hogy milyen elérési utak közbe-iktatásával szólítottuk meg a térségben élőket. A táb-

lázat összefoglalja azokat a kötelező feladatokat és ál-talunk választott elemeket amelyekkel, illetve amelyek során a térségeinkbe közvetítjük a munkánkhoz szük-séges információt. Láthatjuk, hogy hány féle formája lehetséges az információközlésnek e szervezetnél, pe-dig lényegük gyakorlatilag csak egy: a lehető legtöbb információt lejuttatni a kistérségi szereplőknek.

A táblázatból jól látszik, hogy egyes típusok az idő folyamán dinamikusan változnak, az intenzitások módosulásának oka sikerességük csökkenése, vagy növekedése. Továbbá időnként új elemekkel bővül, amelyek egy-egy feladat végzése során kerülnek elő-térbe.

Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy munkánk során saját működési területünkön, ezekkel a csator-nákkal tudjuk biztosítani, a lehető legteljesebb körű információáramlást. Ez a lista más LEADER Akciócso-portok területén – a kötelezően előírt típusokon kí-vül – lehet teljesen más féle is, azonban nálunk ezek váltak be, ezek működnek hatékonyan.

Kommunikációs csatornáink 2008 2009 2010 2011 2012 2013 összesen

Hírlevél 0 0 0 0 7 11 18TV riport, nyilvánosság 0 1 0 0 1 0 2Rádiós riport, nyilvánosság 28 19 17 10 1 0 75Újság cikk 3 4 3 16 7 3 36Internetes portálokon megjelenés 11 42 75 79 39 26 272

Személyes megkeresések ügyfelektől 43 83 155 106 133 139 659

Központi és MVH- s képzések 3 4 4 2 6 5 24Központi rendezvények 1 13 7 10 8 6 45Falunapokon való résztvétel 3 0 2 0 1 1 7Vásárokon, kiállításokon való megjelenés 0 0 10 14 18 9 51

Saját rendezvények (elnökségi, közgyűlés stb.) 6 23 22 27 7 15 100

Régiós, vagy megyei HACS találkozó 1 3 7 10 6 9 36

Nemzetközi kapcsolatok rendezvényei 0 0 9 5 7 2 23

Mikrotérségi fórumok 8 14 6 6 5 7 46Kistérségi fórum 0 1 2 4 4 5 16Egyéb rendezvényeken való megjelenés 0 0 0 3 5 3 11

Kistermelőknek szakmai fórum 0 0 2 3 5 2 12Kihelyezett helyi termékbemutató vitrinek 0 0 2 4 5 5 16

Más szervezetek rendezvényein való résztvétel 1 8 6 4 7 8 34

IKSZT-vel való együttműködés 0 0 0 0 0 13 13108 215 329 303 272 269 1496

Szentlászlói Iskoláért AlapítványHelyi identitást fejlesztő előadások, képzések

A Szentlászlói Iskoláért Alapítvány pályázatot nyújtott be a Szinergia Egyesülethez, hogy a Szentlászlón élő sváb nemzetiség, a felvidéki betelepített magyarok, az azóta folyamatosan beköltöző népesség is magáé-nak tudhassa a falut.

Helyi identitást fejlesztő előadásokat tartottak a tele-pülésen. Itt megismerkedhettek a Zseliccel, Szentlászló község helytörténetével, néprajzával, híres embereivel.

A falu érdeklődő lakói képet kaptak a dél-zselici települések jelenéről és fejlődési lehetőségéről is. S ha már képzésekről van szó, lehetőség nyílott a részt-vevőknek megkopott német nyelvi tudásukat csiszol-ni, megismerni a szentlászlói németség szokásait, hagyományait.

A projekt harmadik része a csuhézás megszeretteté-sére, megőrzésére, továbbörökítésére kívánta érzé-kenyíteni a kézműves foglalkozásokon alkotókat. A szervezők nem csupán a lakóhely iránti szeretet, az itthon vagyok otthon tudatát kívánták erősíteni ezen képzések kapcsán, hanem az egymás iránti türelem és tisztelet érzését is.

38 39

Hibák,rossz gyakorlatok

A vége felé beszélni kell a pályázati rendszer nehézsé-geiről is, az alábbiakban bemutatnánk a munkánk 5 éve alatt összejött tapasztalatból néhány tanulságot és „bölcsességet”.

Először nézzünk néhány általánosan megfogalmazott problémát és tanácsot!

Hazánkban legelterjedtebb (kényszer) megoldásként, az európai uniós projektek megvalósítása hitelből történik, ami jelentősen bonyolítja, illetve drágítja ezeket a beruházásokat. Egy-egy projekt lebonyolí-tásának hitelből történő megtervezésekor, a pályázó minden esetben kalkuláljon több havi (akár 5-6 hó-nap) hitelkamat kifizetésével is, és ezt több részlet-ben történő elszámoláskor, minden egyes elszámolá-si körnél be lehet tervezni.

Bár rendszer szinten 2 éve bevezetésre került 30%-os előleg felvételének lehetősége, azonban ennek igénybevétele hasonló kezességi és kötelezettségvál-lalási feltételeket támaszt, mint egy pénzintézetnél felvett projekt-finanszírozási hitel, ezért jelenlegi for-májában csekély érdeklődés mutatkozik, e lehetőség igénybevételére.

Általános tapasztalat, hogy amennyiben a pályázó által megvalósítani tervezett pályázati ötlet nem tel-jesen találkozik a pályázati kiírás szándékával, vagyis csak részben fedi egymást terv és lehetőség, akkor inkább ne vágjanak bele a pályázatba, mert ezek-ben a projektekben „nagyjábóli” megfeleltetés nem lehetséges, mindennek arról kell szólnia, amit meg is valósítanak. Egy ilyen folyamatosan „takargatott” projekt, több kárt (morális, anyagi) fog okozni a pá-lyázó szervezetnek, mind amennyi haszon van, az így elnyert forrásból.

A lebonyolítás során számos esetben adódik változ-tatási kényszer egy-egy projekt vonatkozásában. Ezek a korábbi időszakban történt elszámolások esetében sok nehézséget, levonást okoztak a pályázóknak, de számos időközi jogszabályi módosítás után jelenleg jól kezelhetőek. Nagyon fontos azonban, hogy csak az MVH bevonásával, illetve tájékoztatásával tegyük meg ezt. Tehát amennyiben módosítani szükséges a már elnyert projekten, azt jelezzék az MVH vagy szer-vezetünk felé, ahol sok esetben tudunk, jól kezelhető javaslatot tenni a változtatás kezelésére!

És persze beszélni kell arról is, hogy kiknek nem java-soljuk, hogy belevágjanak egy ilyen projektbe.

Önkormányzatok esetén:

- Nem biztos, hogy érdemes európai uniós forrást igénybe venni akkor, ha a település önkormányzatá-nak rendívül szűk az anyagi mozgástere, nincs átme-netileg átcsoportosítható pénze, amelyet akár 6 hó-napos időszakra beleinvesztálhatnak, egy-egy helyi ötlet megvalósításába.

- Akkor sem, ha az önkormányzatnak nincs meg a szükséges önrész forrása a projektek ÁFA részének megfinanszírozásához, uniós szabályként ugyanis a beruházások és egyéb elnyert támogatások Általános Forgalmi Adó része mindig a pályázó önkormányzatot terheli.

- Ha az önkormányzatok külsős pályázatíró cégekkel dolgoztatnak, akkor mindig fokozott figyelemmel kell lenniük arra, hogy a pályázatírás csak a feladatok egy (általában kisebb) részét jelentik, és a kivitelezés le-bonyolítása, az elszámolások elkészítése és határidő-

re történő benyújtása nagyobb munkát és kockázatot jelentenek, mint a pályázat elkészítése.

- Amennyiben egy helyi közösségben (képviselő tes-tületben) nincs egyértelmű egyetértés a projekt helyi szükségességéről, ha nincs meg az egyértelmű támo-gatottság, akkor szintén nem javasoljuk pályázat el-indítását, mivel a lebonyolítás során végig szükséges valamiféle közös akarat, például pénzintézet bevoná-sához, vagy a fenntartási időszak vállalásainak telje-sítéséhez.

- Fontos lenne, hogy önkormányzatoknál akár vezető, akár apparátusi tisztségviselő változás történik, ak-kor tudják átadni egymásnak a beadott, vagy elnyert pályázatokkal kapcsolatos információkat, „ügyeket”, mert folyamatban lévő elszámolások nem megfelelő továbbvitele komoly elakadást és szankciókat okoz-hat, már megvalósítási szakaszban lévő pályázatok esetében. Ez extrém esetben egy-egy helyi önkor-mányzat csőd-közeli helyzetét is okozhatja.

Civil szervezetek esetén:

- Ha a civil szervezet nem rendelkezik megfelelő szá-mú tagsággal és nincs rendszeres bevétele tagdíjak-ból, vagy egyéb forrásból, akkor véleményünk szerint még egy egészen csekély összegű projekt esetén sem tudja megelőlegezni a forrást és lebonyolítani az el-számolásokat.

- Ha a civil szervezetnek nincs semmilyen hitelfede-zetként beállítható vagyontárgya, mely hitelfelvétel-kor a bankkal történő egyeztetés során szükségessé válhat.

- Ha a civil szervezet nincs kapcsolatban a helyi ön-kormányzattal, aki – közös érdek esetén – beállva a szervezet mögé, rendkívül sok támogatást tud nyúj-tani.

Vállalkozások, vagy természetes személyek esetén:

- Ha a vállalkozás által pályázatból létrehozott beru-házás megvalósítása és elszámolása nem egyértelmű tulajdoni viszonyok között történik, amennyiben pél-dául a beruházással érintett ingatlan nem a pályázó tulajdonában van, és nem látja teljesen biztosnak azt, hogy az utolsó elszámolásától számított 5 évig, ezen ingatlanon működtetni tudja a támogatásból megvalósított beruházását.

- Ha a pályázó vállalkozás nem rendelkezik semmifé-le tartalékforrással, és a teljes projektmegvalósítást hitelből finanszírozná. Esetükben egy elhúzódó elszá-molás és az ehhez kapcsolódó hitelköltség jelentősen megdrágítja a beruházást, és meghosszabbítja annak megtérülését. Akár annyira, hogy nem lesz rentábilis, a támogatásból beállított beruházás.

- Ha a pályázó szervezet nem látja biztosnak jövőbeni piaci helyzetét, ha nem képes nagy biztonsággal ter-vezni és vállalni cégük 5 évig történő további működ-tetését.

40 41

SOR-SZÁM

MEGVALÓSULÁSI HELY PÁLYÁZÓ FEJLESZTÉS

JOGCÍMELEADER CÉLTERüLET,

INTÉZKEDÉS

KONKRÉT ELVÉGZETT

TEVÉKENYSÉGEKPROJEKT NEVE

ELNYERT TÁMOGATÁS

ÖSSZEGE

1. SzentlászlóNémet

Nemzetiségi Önkormányzat

LEADER TK2

Helyi kisebbségi hagyományok

bemutathatóságának támogatása

Belső építések

A szentlászlói Tájház – Helytörténeti és Néprajzi

Gyűjtemény újszerű bemutatása

1 961 772

2. SzentlászlóSzentlászló

Község Önkormányzat

LEADER TK3 Tematikus rendezvények támogatása

Kukoricás nap költségei VI. Kukoricás nap Szentlászlón 1 850 127

3. SzentlászlóSzentlászlói

Iskoláért Alapítvány

LEADER TK2 Helyi identitást fejlesztő előadások támogatása

Képzés anyag és munkadíj

költségei

Helyi identitást fejlesztő előadások, képzések” 1 000 000

4. Kisdobsza Harmat Attila LEADER TK2

Helyi termék-előállítás, technológia-,

infrastruktúra fejlesztése

Vésnöki mikrosz-kóp beszerzése

Látogatható fegyvervésnök műhely 1 516 429

5. Vásárosbéc Virágóra Alapítvány Turisztika TK2 nem releváns

Jurtasátrak beszerzése és

telepítéseJurtatábor kialakítása 9 904 941

6. Magyarlukafa Kaptár Egyesület LEADER TK2

Rendszeres rendezvé-nyek, fesztiválok –

gasztronómiai, kulturális kézműves

bemutatók támogatása

Vendel Napi Búcsú költségei XXVIII. Vendel napi búcsú 1 000 000

7. Magyarlukafa Gersyné Laskay Hajnalka LEADER TK3

Helyi termék előállításának vagy piacra juttatásának

támogatása

Sátor, konyha-gépek

Mézeskalács készítéséhez és értékesítéshez eszközbeszerzés 272 221

8. Nemeske- Görösgalpuszta Golobics Ádám Turisztika TK3 nem releváns

Lovaskarám és kiszolgálóépület

építése

Lovasturizmus megteremtése Görösgalpusztán 9 021 300

9. Cserdi Gábli Győző Turisztika Tk1 nem releváns Külső-belső építés Vendégház építése Cserdiben 10 254 036

10. Kisdobsza Bubospékség Bt.Mikro-

vállalkozás TK3

nem relevánsKemence

beszerzése és beszerelése

Korszerű etázs-kemence beszerzése 9 160 126

11. BoldogasszonyfaBoldogasszonyfa

Község Önkormányzata

LEADER TK2

Önkormányzatok és civil szervezetek gazdaságfejlesztő

hatású helyi termék-előállításának

támogatása

Önkormányzati növény-

termesztési program gépei,

eszközei

Földi- Jó növénytermesztési program 2 000 000

12. Bükkösd Hegyi Zsuzsa LEADER TK2

Helyi termék-előállítás, technológia-, infrastruktúra

fejlesztése

Termés-, zöldség-feldolgozó kialakítása,

eszközök

Erdei termés zöldség és gyümölcs feldolgozó,

csomagoló, bemutató és értékesítő központ

3 000 000

13. Bicsérd Czékmány Veronika LEADER TK2

Helyi termék-előállítás, technológia-,

infrastruktúra fejlesztése

Keramikus tevékenység

eszközbeszerzései

Helyi kerámiatermékekfeldolgozásánakinfrastruktúrális

és eszközfejlesztése

3 000 000

14. Hetvehely Hetvehely Község Önkormányzat LEADER TK2

Helyi kisebbségi hagyományok bemuta-thatóságának támoga-

tása

Sváb kemence építése

Hetvehelyi Heimatsmuseum eszközfejlesztése 1 999 998

15. Cserdi Cserdi Község Önkormányzata LEADER TK3

Helyi identitást növelő, közösségfejlesztő

képzések, előadások támogatása

Köcsögmentesítés program

„Köcsögmentesítés” bűnmegelőzési program

megszervezése 2 000 000

16. Boda Tímár Zoltán László Turisztika TK1 nem releváns Külső-belső

építésBodai Tájház felújítása,

bővítése 4 512 055

Projektek elhelyezkedései működési területünkön

A kiadványban található projektek összefoglaló táblázata

42

kiadja:

Szinergia Egyesület

Elnök: Neiczerné Jaksa Szilvia

Elérhetőség:

Székhely: 7937 Boldogasszonyfa Kossuth L. u. 14.

Iroda: 7900 Szigetvár, Deák Ferenc tér 16, 2. emelet 20. ajtó

Tel./Fax: 06 73/312-511

web: www.leaderszinergia.hu

szerkesztette:

Ignácz Mária Beáta, Neiczerné Jaksa Szilvia, Rajczi Román, Tinuszné Bói Magdolna

Nyomdai előkészítés, nyomda:

Sprint Kft., Miskolc

Köszönet Balogh Nórának a szöveg szakmai támogatásáért, valamint Pinczehelyi Józsefnek a fotóért,

és mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak e kiadvány életrekeltéséhez.

Külön köszönet Tinuszné Bói Magdolnának a projektek egyedi stílusban való megírásáért.

A Szinergia Egyesület munkaszervezete

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap:a vidéki területekbe beruházó Európa

A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján,az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságának jóváhagyásával valósult meg.