TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN - oktatas.hu · Za razumijevanje zadatka koristite izvore, odnosno srednjoškolski povijesni atlas! 3. Sakupite one opće pojmove (npr. razvitak, promjene,

Történelem horvát nyelven középszint — írásbeli vizsga 0802

Név: ........................................................... osztály:......

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN

KÖZÉPSZINTŰ

ÍRÁSBELI VIZSGA

2010. május 5. 8:00

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

● 2

01

0.

má

jus

5.

írásbeli vizsga 0802 2 / 44 2010. május 5.

Történelem horvát nyelven — középszint Név: ........................................................... osztály:......

Važne informacije

Dajte nedvosmislene odgovore, obilježavajte točno i u slučaju ispravljanja! Trudite se u svojim odgovorima formulirati bit, nemojte prekoračiti mjesto koje vam stoji na raspolaganju! Navedite samo onoliko elemenata odgovora koliko se u zadatku zahtijeva! (U slučaju da navedete više elemenata, vaše odgovore ćemo vrednovati u redoslijedu upisivanja.) Molimo vas da koristite kemijsku olovku plave boje! Pri rješavanju zadataka imajte na umu sljedeće prijedloge! • Pozorno pročitajte zadatke! • Pozorno slijedite upute zadataka! • Proučite izvore uz zadatke (sliku, prikaz, tekst, zemljovid)! • Pri rješavanju svakog zadatka koristite dozvoljena pomagala: zemljovide srednjoškolskog povijesnog atlasa i dvojezični rječnik. Imena osoba, topografski podaci i pojmovi mogu se vrednovati samo ako su napisani ispravno! • Svoje odgovore napišite nakon studiozne procjene, po mogućnosti bez ispravljanja! Pri razradi tekstualnih zadataka predlažemo sljedeći redoslijed: 1. U zadatku naznačen problem smjestite u vrijeme i prostor! 2. Za razumijevanje zadatka koristite izvore, odnosno srednjoškolski povijesni atlas! 3. Sakupite one opće pojmove (npr. razvitak, promjene, proizvodnja), odnosno one pojmove u svezi s datim razdobljem (npr. kmet, ceh, kult ličnosti) pomoću kojih se dati problem može prezentirati! 4. Ugradite u svoje formulacije prikupljene informacije, zaključke! 5. Napravite skicu, koncept – ako je potrebno! 6. Otkrijte prethodne događaje, razloge i posljedice problema! 7. Formulirajte pretpostavke, obrazloženja! 8. U razradu ugradite svoje samostalne spoznaje (npr. godine, imena), svoju točku gledišta, mišljenje! 9. Pripazite da vam rečenice budu jasne! 10. Uredite tekst i pripazite na pravopis! Na znanje: Kriteriji ispravljanja eseja: • razumijevanje zadatka • udovoljavanje sadržajnim zahtjevima • uređenost, logičnost, jezična pravilnost odgovora

Želimo vam puno uspjeha u radu!!



I. ZADACI KOJI SE RJEŠAVAJU DAVANJEM KRATKIH ODGOVORA 1. Zadatak se vezuje uz velike civilizacije staroga vijeka. Na osnovi slika i informacija popunite tabelu! (Po elementu 0,5 boda.)

Informacije: Kolosej, Akropola, Budha, Veliki zid

Slika Što, koga prikazuje? Civilizacija

a)

b)

c)

d)

4 boda

a)

c)

b) d)



2. Zadatak je u svezi s islamskom vjerom. Na osnovi izvora i svojih spoznaja odgovorite na pitanja!

a) Dopunite sljedeće rečenice! (Po elementu 0,5 boda.)

Glavna obveza vjernika islama je: vjera u Alaha i njegovog proroka …………………….. (osoba) Za vjernika islama je obvezatno dnevno ……… molitvi. (broj) Kuran propisuje darivanje, davanje milostinje ………………. . (grupa ljudi)

„Vjernici! Propisan vam je post, kako i onima koji su živjeli prije vas. Možda ćete biti bogobojazni. [Postite] određen broj dana! Ako je netko od vas bolestan ili je na putu, onda [isti] broj dana [mora postiti]! […] [Vrijeme posta je] mjesec ramazana kada je Kuran kao putokaz [prvi puta]odaslan dolje ljudima. […] Tko je od vas tijekom tog mjeseca nazočan, neka posti cijelo vrijeme! […] Učinite hodočašće i umru [malo hodočašće] Alahu! Ako biste bili spriječeni [za iskupljenje preporučite] žrtvenu životinju, što je vama lako pribaviti! […] Ako je netko od vas bolestan ili ga boli glava dužan je za odštetu u obliku posta, milodara ili žrtvene životinje.“ (Kuran)

„Ti hívők! Előíratott nektek a böjtölés, amiként előíratott azoknak, akik előttetek éltek. Talán istenfélők lesztek. [Böjtöljetek] bizonyos számú napig! Ha valaki közületek beteg vagy úton van, akkor [azonos] számú napig [kell böjtölnie]! […] [A böjt ideje] a ramadan hónap, amikor a Korán mint útmutatás [első ízben] küldetett le az emberek számára. […] Aki közületek e hónap idején jelen van, az böjtölje végig! […] Végezzétek el a zarándoklatot és az umrát [kis zarándoklat] Allahnak! Ha akadályozva lennétek, akkor [engesztelésképpen ajánljanak föl] áldozati állatot, ami könnyen előteremthető nektek! […] Aki beteg közületek, vagy fájlalja a fejét, az kárpótlással tartozik: böjt vagy alamizsna vagy áldozati állat formájában.” (Korán)

b) Na koji mjesec upućuje propis o postu? Navedite ime mjeseca! (0,5 boda)

……………………………………………………………………………………….

c) Koji je grad središte hodočašća? (1 bod)

………………………………………………………………………………………

3 boda



3. Zadatak se odnosi na mađarsku srednjovjekovnu povijest. Popunite tabelu pomoću izvora i svojih spoznaja! Svoj odgovor obilježite znakom „X“! (Po elementu 0,5 boda.)

„3. Isto tako: nikakvoga poreza […] od posjeda servijenata nećemo dati ubirati, niti ćemo u njihovim kućama ili selima prebivati, jedino ako nas pozovu. […] 19. Tvrđavske kmetove/slobodnjake treba ostaviti u slobodi što im je sveti kralj naredio. Isto tako i goste bilo koje nacije, treba zadržati u slobodi koja im je od početka dopuštena. 20. Desetinu nitko nije dužan otkupiti novcem već kako zemlja donese vini ili drugi urod, tko treba platiti. I ako se biskupi suprotstave tome, nećemo ih pomagati. […] 31. Naređujemo i to, ako bismo mi ili netko od naših nasljednika u neko vrijeme htio postupiti protiv tih naredbi, snagom ove Povelje, sada i u budućem, zauvijek imaju bez svakog grijeha nevjere, slobodu suprotstaviti i proturječiti kako biskupima tako i ostalim kmetovima i plemićima naše zemlje, zajedno i pojedinačno, te nama i našim nasljednicima. (Iz Zlatne bule Andrije II.)

„3. Úgyszintén: semmiféle adót […] nem fogunk szedetni a serviensek birtokai után, sem az ő házaikba vagy falvaikba nem szállunk, hacsak nem hívnak bennünket. […] 19. A várjobbágyokat a szent királytól rendelt szabadságban kell megtartani. Hasonlóképpen a vendégeket is, bármilyen nemzetből valók, a kezdettől nekik engedett szabadságban kell megtartani. 20. A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni. És ha a püspökök ellentmondanak, nem fogjuk őket segíteni. […] 31. Azt is elrendeljük, hogy ha mi, vagy a mi utódaink közül valaki valamely időben ezen rendelkezések ellen akarna cselekedni, ennek az oklevélnek az erejénél fogva mind a püspököknek, mind a többi jobbágyoknak és országunk nemeseinek, együttesen és külön-külön, a jelenben és a jövőben mindörökké szabadságukban álljon, hogy a hűtlenség minden vétke nélkül nekünk és a mi utódainknak ellenállhassanak és ellentmondhassanak.” (II. András Aranybullájából)

Tvrdnja Istinita Lažna a) Vladar koji je izdao zakon potječe iz dinastije Anžuvinaca.

b) Vladar ne održi svoja obećanja, biskupi i plemići proturječe kralju.

c) Desetinu treba isporučiti u naturi.

d) Desetina je namet koji pripada feudalcu.

e) Dokument je znak jačanja vlasti kralja.

f) Zlatna bula je izdana u XVI. stoljeću.

g) Servienti ne moraju plaćati porez.

h) Gosti su pridošlice iz drugih država.

4 boda



4. Zadatak je u svezi s razdobljem prosvjetiteljstva. Upišite u tabelu pojmove koji pripadaju izvorima! (Pozor! Jedan pojam izostaje!) (Po elementu 1 bod.) a) U svakoj državi postoje tri vrste vlasti: zakonodavna vlast, izvršna vlast koja je nadležna za stvari koje pripadaju međunarodnom pravu i na kraju, izvršna vlast koja se odnosi na stvari građanskog prava.[…] Ako je zakonodavna vlast s izvršnom vlašću ujedinjena u istoj osobi ili istom tijelu vlasti, onda nema slobode jer postoji bojazan da će takav vladar ili takvo tijelo donositi nasilničke zakone koje će izvršavati na nasilnički način.“(Montesquieu)

„Minden államban háromféle hatalom van: a törvényhozó hatalom, a nemzetközi jog alá tartozó dolgokra vonatkozó végrehajtó hatalom, végül az a végrehajtó hatalom, amely a polgári jog alá tartozó dolgokra vonatkozik. […] Ha a törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalommal ugyanabban a személyben vagy ugyanabban a hatósági testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet tartani, hogy az ilyen uralkodó vagy az ilyen testület zsarnoki törvényeket fog hozni, s azokat zsarnoki módon fogja végrehajtani.” (Montesquieu)

b) „Građanin daje svoju suglasnost uz svaki zakon, još i uz one zakone koji ga terete kaznom ako bi se usudio prekršiti koji od njih. Stalna volja svih građana države je opća volja, to ih čini građanima i slobodnim ljudima.“ (Rousseau)

„A polgár minden törvényhez beleegyezését adja, még azokhoz is, amelyek büntetéssel sújtják, ha megszegni merészelné valamelyiket. Az állam valamennyi tagjának állandó akarata az általános akarat, ez teszi polgárrá és szabad emberré őket.” (Rousseau)

c) „Držimo da su same po sebi razumljive one istine kako je svaki čovjek stvoren jednakim, stvoritelj je čovjeka obdario takvim neotuđivim pravima kojih se on ne može odreći, a među ta prava spada i pravo na život i slobodu, odnosno pravo na težnju za srećom.“ (Jefferson)

„Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, az ember teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra törekvésre.” (Jefferson)

d) „Kako je Njegovo Najsvetije Veličanstvo uvjereno da je svaka prinuda koja prisilom djeluje na savjest ljudi štetnija od svega, a protivno tome je ispravno strpljenje koje kršćanska ljubav predlaže i koje je izvor velike dobiti kakao za vjeru tako i za državu, odlučilo je da će u svim carskim i kraljevskim pokrajinama strpljenje pojačati izvjesnim zakonima.“ (Josip II.)

„Minthogy ő legszentebb felsége meg van győződve arról, hogy minden kényszer, amely az emberek lelkiismeretére erőszakkal hat, mindennél ártalmasabb, ezzel szemben az oly helyes türelem, amilyet a keresztényi szeretet javall, mind a vallásra, mind az államra igen nagy haszon forrása, elhatározta, hogy e türelmet valamennyi császári és királyi tartományban bizonyos törvényekkel erősíti meg.” (II. József)



Pojmovi:

• društveni ugovor • vjerska trpeljivost • merkantilizam • osnovna ljudska prava • podjela grana vlasti

Izvor Pojam

a)

b)

c)

d)

4 boda

5. Zadatak se vezuje uz Rákóczijevu oslobodilačku borbu. a) Pomoću izvora i svojih spoznaja podcrtavanjem dopunite nepotpune rečenice! (Po elementu 0,5 boda.)

Rákóczi- szabadságharc

A Rákóczi- szabadságharc – Rákóczijeva oslobodilačka borba; a nemzeti összefogás bomlása – raspadanjre nacionalne suradnje; kedvezőtlen külpolitikai helyzet – nepovoljna vanjskopolitička situacija; Vak Bottyán sikerei – uspjesi Bottyána Vaka; ónodi országgyűlés: a Habsburg-ház trónfosztása – Sabor u Ónodu: detronizacija Habsburgovaca; fegyverletétel –polaganje oružja; szatmári béke – Szatmarski mir; trencséni csatavesztés – izgubljena bitka u Trencsénu; katonai sikerek – vojni uspjesi; zászlóbontás – podizanje zastave; kedvező külpolitikai helyzet – povoljna vanjskopolitička situacija

1) Pod utjecajem kuruckih uspjeha na Saboru u Ónodu su mađarski staleži deklarirali …

da Rákóczija izabiru kraljem.

da ne priznaju kralja.



2) Carske su vojske 1708. godine kraj …………… nanijele značajan poraz

kuruckim vojskama.

Szatmára

Trencséna

3) Nakon polaganja oružja vladar je ustanike…

pomilovao.

bacio u zatvor. b) U prazne pravokutnike skice zemljovida upišite redne brojeve sljedećih imena mjesta! (Po elementu 0,5 boda.)

1) Szatmár 2) Ónod 3) Trencsén

3 boda



6. Zadatak je u svezi s prvom industrijskom revolucijom. Na osnovi izvora i svojih spoznaja odgovorite na pitanja! (Po elementu 1 bod.)

Godina Cijena jedne funte pamučnog prediva (šiling) 1784. 10,11 1812. 2,5 1832. 0,11

a) Ustanovite koja je grana industrije imala odlučujuću ulogu u proizvodnji pamučnih proizvoda! …………………………………………………………………………………………………...

b) Imenujte, koji je onaj prostor u koji je u najvećem postotnom omjeru povećan izvoz pamuka u razdoblju između 1820.-1840. godine! …………………………………………………………………………………………………...

c) Čime biste objasnili minimalno povećanje izvoza pamuka u Sjedinjene Države? Navedite jedan razlog!

…………………………………………………………………………………………………...

Porast izvoza pamuka Engleske između 1820.-1840. godine (u milijardama metara)

Europa Afrika Indija SAD Latinska Amerika



d) Zašto se cijena pamučnog prediva između 1784.-1832. godine smanjila na blizu stoti dio njegove cijene? Navedite jedan razlog!

…………………………………………………………………………………………………...

4 boda

7. Zadatak se vezuje uz razdoblju dualizama. Pomoću izvora odlučite jesu li tvrdnje istinite ili lažne! Upišite znak „X“ u odgovarajući stupac! (Po elementu 0,5 boda.)

Etnička podjela Mađarske između 1880. i 1910. godine, bez Hrvatske Nacionalnost 1880. 1900. 1910.

osoba % osoba % osoba % Mađari 6 400 000 46,6 8 651 000 51,4 9 944 000 54,4 Nijemci 1 870 000 13,6 1 999 000 11,9 1 903 000 10,4 Slovaci 1 870 000 13,6 2 002 000 11,9 1 946 000 10,9 Rumunji 2 403 000 17,5 2 798 000 16,6 2 948 000 16,1 Rusini 353 000 2,6 424 000 2,5 464 000 2,5 Hrvati 639 000 4,6 196 000 1,2 198 000 1,1 Srbi nema

podataka nema

podataka 520 000 3,1 545 000 3,0

Ostali 223 000 1,5 244 000 1,4 313 000 1,6 Ukupno: 13 758 000 100 16 834 000 100 18 261 000 100

Broj iseljenih iz Mađarske Godina Iseljeni (osoba) Od toga Mađara (%)

1899.-1904. 334 458 26, 8 1905.-1907. 528 045 29,3 1908.-1913. 528 022 29,6 Ukupno: 1 390 525 28,8

Istinita Lažnaa) Većina iseljenih između 1900.-1910. godine su bili Mađari

b) Ukupni broj stanovnika je između 1880.-1910. godine porastao za 30%.

c) Brojni omjer Slovaka je između 1880.-1910. godine smanjen.

d) Omjer Mađara je između 1880.-1910. godine porastao.

2 boda



8. Zadatak se odnosi na razdoblje između dvaju svjetskih ratova, na položaj žena. Nepotpune rečenice popunite odgovarajućim izričajima koje ste izabrali od zadanih mogućnosti! (Po elementu 1 bod.) Za masovno a) ………………žena tijekom svjetskog rata su mnogi vjerovali da je prijelazno nužno rješenje. Ta se promjena, međutim pokazala trajnom. U najviše europskih zemalja su žene dobile b) ………………, istina često s većim ogradama od muških. Te promjene, međutim još nisu značile c) ……………., žene su općenito bile slabije plaćene od muškaraca koji su obavljali isti posao kao i one, a rijetko ih je bilo i na vodećim položajima. Promjene su bile uočljive i na drugim poljima, a koje su došle do izražaja u atraktivnom d) ……………. žena.

a) c) osiromašenje nedostatak

zapošljavanje ravnopravnost

regrutiranje u vojsku privilegije

b) d)

osobnu kartu odijevanju

samostalnost plaćanju

pravo glasa osjećajima

4 boda

9. Zadatak se odnosi na mađarsku povijest između dvaju svjetskih ratova. Odgovorite na pitanja pomoću izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod.)

„12. § Dok državna Skupština način obavljanja vlasti predsjednika države konačno ne riješi […], za privremeno obavljanje državničkih obveza, od mađarskih građana, tajnim glasovanjem bira guvernera.“ (Zakon br. 1920/I.)

„1. § Vladarska prava Karla IV. su prestala.

2. § Pragmatica sanctio iz I. i II. članka Zakona iz 1723. godine i svaki drugi pravni akt kojim su ustanovljena ili regulirana prava nasljeđivanja prijestolja Austrijske kuće […] prestaju važiti i time se privilegija izbora kralja vraća narodu.

3. § Narod bez promjene zadržava drevnu državnu formu kraljevine, ali popunjavanje stolice kralja ostavlja za kasnija vremena i nalaže ministarstvu da u svezi s tim, u za to pogodno vrijeme, uputi prijedlog.“ (Zakon br. 1921/XLVII)

„12. § A nemzetgyűlés addig, amíg az államfői hatalom gyakorlásának mikéntjét véglegesen nem rendezi [...], az államfői teendők ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül titkos szavazással kormányzót választ.” (1920/I. törvény)

„1. §. IV. Károly uralkodói jogai megszűntek.



2. §. Az 1723. évi I. és II. törvénycikkben foglalt pragmatica sanctio és minden egyéb jogszabály, amely az Ausztriai Ház […] trónörökösödési jogát megállapította vagy szabályozta, hatályát vesztette, és ezzel a királyválasztás előjoga a nemzetre visszaszállt.

3. §. A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja, de a királyi szék betöltését későbbi időre halasztja, és utasítja a minisztériumot, hogy eziránt arra alkalmas időben javaslatot tegyen.” (1921/XLVII. törvény)

a) Kako je glasio naziv funkcije/dužnosti predsjednika države nakon 1920.godine? …………………………………………………………………………………………………...

b) Za koju se državnu formu državna Skupština odlučila 1921. godine? ……………………………………………………………………………………………….

c) Imenujte osobu koja popunjavala funkciju poglavara države! …………………………………………………………………………………………………

d) Koji je/su događaj/događaji činio/činili potrebitim donošenje zakona iz 1921. godine?

Podcrtavanjem izaberite jedno od navedenih! smrt Karla IV.

dva pokušaja povratka Karla IV.

pokušaj preuzimanja vlasti od strane komunista.

4 boda

10. Zadatak se odnosi na Rákosijevo razdoblje. Sljedeće slike upućuju na po jedno osnovno obilježje razdoblja.

Odgovarajuće sliku pridružite uz izvore tako da slovni znak upišete na istočkano mjesto! (Po elementu 1 bod.)

A) B)



E)

„Dok se naš narod iz svih snaga napinje kako bi osigurao izvršenje petogodišnjeg plana, dotle kulaci na podmukao način sabotiraju proizvodnju, posakrivaju namirnice i urod. […] Kulaci, gnjusni lešinari našega naroda spremni su na sve! Pokupuju važne proizvode javnih usluga samo da bi raspirivali nemir i nezadovoljstvo […] ti sramotni Mađari koji su rođeni za podlost i za lijenost. Pokoji je skrivao oružje i streljivo!“ (List s naslovom Viharsarok Népe, 25. listopada 1950.)

„Amíg dolgozó népünk minden erejét megfeszíti, hogy ötéves tervünk végrehajtását biztosítsa, addig az osztályellenség, a kulák alattomos módon szabotálja a termelést, eldugdossa az élelmiszert, a terményeket. […] A kulákok, dolgozó népünk ocsmány döghollói mindenre képesek! Felvásárolják a fontos közszolgálati cikkeket, hogy zavart keltsenek, elégedetlenséget szítsanak […] ezek a gazemberségre és tunyaságra született gyászmagyarok. Egyik-másik lőszert és fegyvert rejtegetett!” (Viharsarok Népe című lap; 1950. október 25.)

Slovni znak slike:…………. „Uspješno ostvarenje Zakona br. XXV. iz 1949. godine o petogodišnjem planu narodnog gospodarstva čini potrebitim da Narodna Republika Mađarska na polju industrije, rudarstva i metalurgije, odnosno na polju prometa u svoje ruke

C) D)



koncentrira ona proizvodna i transportna sredstva koja su u trenutnoj gospodarskoj formi ili su pak odgovarajućom reorganizacijom prikladna za tvorničku proizvodnju, proizvodnju u velikim pogonima.“ (Uredba sa snagom zakona Predsjedničkog vijeća, prosinac 1949.)

„Az ötéves népgazdasági tervről szóló 1949. évi XXV. számú törvény sikeres megvalósítása szükségessé teszi, hogy az ipar, a bányászat és kohászat, valamint a közlekedés területén a Magyar Népköztársaság saját kezében összpontosítsa azokat a termelő és szállító eszközöket, amelyek akár jelenlegi szervezeti formájukban, akár pedig megfelelő átszervezéssel gazdaságos nagyüzemi, gyári jellegű termelés céljára alkalmasak.” (Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelet; 1949. december)

Slovni znak slike:…………. „Otkrivanje Rajkove bande sada već stoji pred nama u svom punom značenju. Uspjeli smo otkriti opasnu petu kolonu neprijatelja, koja se uvukla u naše redove te je unutar Partije i narodne demokracije u tajnosti pripremala da uništi sve naše tekovine.“ (Rákosijev govor , rujan 1949.)

„Rajk kémbandájának leleplezése ma már teljes jelentőségben áll előttünk. Sikerült lelepleznünk az ellenség veszedelmes ötödik hadoszlopát, amely beszivárgott soraink közé, és a Párton, a népi demokrácián belül készült titokban arra, hogy minden vívmányunkat megsemmisítse.” (Rákosi beszéde; 1949. szeptember)

Slovni znak slike:…………. „Stajao je tamo, u unakrsnom svjetlu reflektora svečane predstave opere, na sredini pozornice, s aureolom bez sjena, u zaglušujućem pljesku, a zatim – nakon dobrih desetak minuta – kada je zasigurno osjetio da se publika već dovoljno iskalila – po običaju koji je naučen od Staljina – i sam započeo pljeskati dajući znaka da je to puno i da njegova skromnost ne dozvoljava više, jer razumije on to oduševljenje, stvar je u redu, ali nemojmo pretjerivati u tim stvarima.“ (Aczél Tamás – Méray Tibor: Oluja koja čisti)

„Ott állt az operaházi díszelőadásokon a reflektorok kereszttüzében, a színpad közepén, az árnyéktalan dicsfényben, a fülsiketítő tapsviharban, majd - jó tíz perc után - amikor már nyilván úgy érezte, hogy a nagyközönség kellően kitombolta magát – a Sztálintól tanult szokás szerint – maga is tapsolni kezdett, ezzel mintegy jelezvén, hogy sok is, szerénysége nem enged meg többet, hiszen megérti ő ezt a lelkesedést, rendjén is van a dolog, de azért ne vigyük az ilyesmit túlzásba.” (Aczél Tamás –Méray Tibor: Tisztító vihar)

Slovni znak slike:…………. „Putem podizanja smjernica petogodišnjeg plana industrijalizaciju treba ubrzati na način da naša proizvodnja u tvornicama 1954. godine u odnosu na 1949. godinu, umjesto smjernicama predviđenih 86,4 %, poraste najmanje 200%. Unutar toga proizvodnja teške industrije, umjesto predviđenih 104,3 %, mora porasti za najmanje 280 %. Proizvodnja lake industrije, umjesto predviđenih 72,9 %, mora porasti za najmanje 145 %. (Iz odluka II. kongresa MDP-a, ožujak 1951.)



„Az ötéves terv előirányzatainak felemelése útján az iparosítást meg kell gyorsítani olymódon, hogy gyáriparunk termelése 1949-hez képest 1954-re az eredetileg előirányzott 86,4 % helyett legalább 200%-kal emelkedjék. Ezen belül a nehézipar termelésének az eredetileg előirányzott 104,3 % helyett legalább 280%-kal kell emelkednie. A könnyűipar termelésének 72,9% helyett legalább 145%-kal kell emelkednie.” (Az MDP II. kongresszusának határozataiból; 1951. március)

Slovni znak slike:………….

5 bodova

11. Zadatak je u svezi s tamnim stranama potrošačkog društva blagostanja. Uz izvore pridružite po jednu pojavu od navedenih mogućnosti odgovora! Uz jedan fragment teksta možete upisati samo jedan broj! (Po elementu 1 bod.)

a) „Čovjek zato trči za novcem da bi imao vremena. Više vremena. A vrijeme, međutim uvijek služi nečemu. Pitanje je dakle, čemu služi tako dobiveno vrijeme? U vrijeme novca postoji samo jedan odgovor na to pitanje: služi za zaradu novca. To jest, služi tome da bismo i u tako dobiveno vrijeme trčali za novcem i time dobili još više vremena u kojem bismo stekli još više novca i još više vremena za jurnjavu za novcem. Jer vremena nikad dosta.“ (Ákos Szilágyi: Knez ljepote, 2001.) „Az ember azért fut a pénz után, hogy ideje legyen. Több ideje. Az idő azonban mindig valamire való idő. A kérdés tehát az, mire való az így nyert idő? A pénzidőben egyetlen válasz létezik erre a kérdésre: pénzkeresésre való. Vagyis arra, hogy az így nyert időben is futhassunk a pénz után, és ezzel még több időt nyerjünk, amiben aztán még annál is több pénzt szerezhetünk és még annál is több időt a pénz utáni hajszára. Mert időből sohasem elég.” (Szilágyi Ákos: A szépfejedelem; 2001) b) „Radikalno je smanjena mjera grupe te je reducirana na jednu jedinu osobu. Moderna društva su sazdana od saveza jednočlanih grupa. Nestala je lojalnost [pravičnost, prihvaćanje] samopožrtvovnost, moralno [čestito] podržavanje, zajedničke su akcije ograničene.“ (Vilmos Csányi: Ljudska priroda, 1999.) „Radikálisan csökkent a csoportméret, és ma egyetlen személyre redukálódott. A modern társadalmak egytagú csoportok szövetségeiből épülnek fel. Elveszett a lojalitás [méltányosság, elfogadás], az önfeláldozás, a morális [erkölcsi] támogatás, a közös akciók korlátozottak.” (Csányi Vilmos: Az emberi természet; 1999) c) Uvjeravanje se ne čini argumentima već simbolima koji djeluju na osnovne ljudske osjećaje. […] Zahvate korištene pri prodaji robnih proizvoda primjenjuju i u kupoprodaji političara i političkih ideja. […] Ako službeni nagovarač postigne da se zbijemo u slijepu grupu koju on želi (članovi se ne biraju), naći ćemo se u kandžama unaprijed proizvedenih ideja te će se nakon toga i naše samopoštovanje vezati uz tu grupu.“ (Pratkanis – Aronson: Stroj za nagovaranje, 1992.)



„A meggyőzés nem érvekkel történik, hanem alapvető emberi érzelmeinkre ható szimbólumokkal. […] Az árucikkek eladására elterjedt műfogásokat alkalmazzák a politikai eszmék és a politikusok adásvételében is. […] Ha a hivatásos rábeszélő eléri, hogy az általa kívánt vakcsoportba tömörüljünk (a tagokat nem válogatják), előre gyártott eszmék karmaiba kerülünk, önbecsülésünk is e csoporthoz kötődik ezután.” (Pratkanis-Aronson: A rábeszélőgép; 1992) d) Tradicije [naslijeđe] ćemo porušiti. Dostigli smo jednu takvu kritičnu točku kada mlađa generacija ne samo da se više ne uspijeva identificirati sa starijom, ali je ni u kulturalnom smislu ne uspijeva razumjeti. [...] Ono što najviše razočarava jest da će u tom apokaliptičnom procesu [poput konačnog suda], po svemu sudeći, prvo nestati najplemenitije čovjekove osobine i sposobnosti, baš one koje pravom osjećamo i procjenjujemo svojstveno ljudskima.“ (Konrad Lorenz: Osam smrtnih grijeha civiliziranog čovječanstva, 1973.) „A tradíciókat [hagyományokat] leromboljuk. Elértünk egy olyan kritikus pontot, amikor már a fiatalabb generációnak nemcsak azonosulnia nem sikerül többé az idősebbel, de azt kulturális értelemben sem képes megérteni. […] A legkiábrándítóbb azonban az, hogy ennél az apokaliptikus [végítéletszerű] folyamatnál minden valószínűség szerint elsőként az ember legnemesebb tulajdonságai és képességei mennek veszendőbe, éppen azok, melyeket joggal érzünk és értékelünk sajátosan emberinek.” (Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne; 1973)

Mogući odgovori: 1. globalizacija slabi nacionalnu samostalnost 2. broj trgovačkih centara sve više raste 3. gospodarsko-politička demagogija iskorištava ljude 4. pojedine generacije se sve teže razumiju 5. u prvi plan izbijaju sebični kriteriji pojedinca 6. život se pretvara u trku za materijalnim dobrima

4 boda

12. Zadatak je u svezi s funkcioniranjem parlamentarne demokracije.

Odgovorite na pitanja pomoću izvora i svojih spoznaja!

„19.§ (1) Najviši predstavnik tijela državne vlasti i predstavništva naroda je Parlament. (2) Parlament prakticirajući svoja prava koja potječu od suvereniteta naroda, osigurava ustavni poredak društva, odlučuje o organizaciji, smjeru i uvjetima vlade. (3) U tom svom djelokrugu Parlament a) donosi odluku o Ustavu Republike Mađarske, b) donosi zakone, c) donosi odluku o društveno-gospodarskom planu države, d) donosi odluku o bilanci državnog proračuna, prihvaća proračun



i izvršenje proračuna, e) donosi odluku o programu Vlade, […] k) bira predsjednika Republike, premijera, članove Ustavnog suda, povjerenike Parlamenta, predsjednika i dopredsjednike Državne revizije, predsjednika Vrhovnog suda i državnog odvjetnika. […] 29. § (1) Državni poglavar Mađarske je predsjednik republike koji je izraz jedinstva naroda i koji nadzire demokratsko funkcioniranje državnog ustroja. (2) Predsjednik republike je glavni zapovjednik oružanih snaga. 29/A § (1) Predsjednika republike bira Parlament na rok od pet godina. (2) Predsjednikom republike može biti izabran svaki građanin s pravom glasa koji je do dana održavanja izbora napunio trideset i petu godinu starosti. (3) Predsjednika se republike na tu dužnost može ponovno izabrati najviše još jednom. 29/B § (1) Izboru predsjednika republike prethodi postupak kandidiranja. Za uspješno kandidiranje je potrebito prikupiti najmanje pedeset pisanih preporuka zastupnika Parlamenta. […] 33. § (3) Na prijedlog predsjednika republike, premijera biraju zastupnici Parlamenta većinom broja glasova. […] (4) Ministre na prijedlog premijera imenuje i razrješava predsjednik republike. […] 35. § (1) Vlada a) čuva ustavni ustroj, čuva i osigurava prava državljana, b) osigurava provedbu zakona, c) upravlja radom ministarstava i tijela koja su joj podređena te usuglašava njihovo djelovanje, […] h) upravlja radom oružanih snaga, policije i organa reda.“ (Dijelovi iz Ustava Republike Mađarske, 1989.) „19.§ (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. (2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. (3) E jogkörében az Országgyűlés a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát; b) törvényeket alkot; c) meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét; d) meghatározza az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását; e) dönt a Kormány programjáról; […] k) megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. […] 29.§ (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. (2) A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka. 29/A § (1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. (2) Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte. (3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. 29/B. § (1) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. […]



33. § (3) A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. […] (4) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. […] 35. § (1) A Kormány a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait; b) biztosítja a törvények végrehajtását; c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket; […] h) irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését.”(Részletek a Magyar Köztársaság Alkotmányából; 1989)

a) Koliko se puta ponovno može izabrati državni poglavar? (1 bod)

…………………………………………………………………………………………………...

b) Koje tijelo upravlja radom oružanih snaga? (0,5 boda)

…………………………………………………………………………………………………

c) Tko je glavni zapovjednik oružanih snaga? (0,5 boda)

…………………………………………………………………………………………………...

d) Na čiji se prijedlog mogu imenovati ministri? (0,5 boda)

…………………………………………………………………………………………………...

e) Tko bira premijera? (0,5 boda)

…………………………………………………………………………………………………...

f) Uz koju se godinu starosti vezuje pravo sudjelovanja na parlamentarnim izborima? (1 bod)

…………………………………………………………………………………………………...

4 boda



II. TEKSTUALNI ZADACI S RAZLAGANJEM

Pročitajte pozorno!

Od sljedećih zadataka morate razraditi ukupno tri. Morate izabrati na osnovi sljedećih pravila:

mora se razraditi: jedan zadatak u svezi s općom poviješću, dva zadatka – jedan kratak i jedan dugačak – različitih razdoblja,

u svezi s mađarskom poviješću.

Pozorno proučite zadatke!

R. br. Razdoblja, teme Tip zadatka

Opća

povijest

13. Velika geografska otkrića kratak

14. Nacistička ideologija kratak

Mađarska

povijest

15. Kulturni utjecaji mađarske reformacije kratak 16. Borbe Jánosa Hunyadija/Sibinjanin Janka dugačak

17. Josip II. kratak 18. Nagodba dugačak

19. Gospodarstvo Kádárovog doba kratak

20. Ulazak Mađarske u II. svjetski rat dugačak

Za pomoć dat ćemo vam moguće kombinacije rednih brojeva pravilno izabranih zadataka. Označite jedan stupac sljedeće tabele! Zaokružite slovni znak izabranog stupca!

Tip zadatka A B C D E F G H I J K L

kratak 13. 13. 13. 13. 13. 13. 14. 14. 14. 14. 14. 14.

kratak 15. 15. 17. 17. 19. 19. 15. 15. 17. 17. 19. 19.

dugačak 18. 20. 16. 20. 16. 18. 18. 20. 16. 20. 16. 18.

Mogu se vrednovati samo zadaci izabrani sukladno pravilima! Nakon zadataka navedeni su kriteriji za vrednovanje, broj postignutih bodova određuje profesor koji ispravlja radnje. Od zadataka razradite samo izabrana tri, ostalo ostavite prazno!

Prije razrade zadataka proučite uputu na stranici br. 2!

Prilikom zgotovljavanja odgovora može se raditi skica!



13. Zadatak je u svezi s velikim geografskim otkrićima. (kratak) Pomoću izvora i oslanjajući se na svoje spoznaje predstavite razloge i čimbenike koji su poticali otkrića! (Koristite srednjoškolski povijesni atlas!) „Turci su se bijesnim urlikom probijali naprijed stopama sultana: poslije kratke i ogorčene bitke i nakon što su i posljednje branitelje prisilili na bježanje, popeli su se i osvojili opkop i ruševine zidina grada porušene topovima. […] Uskoro su se janjičari, a poslije njih i ostali dijelovi vojske, prodrli u grad poput vodene bujice. […] Nakon njih je prodrla cijela vojska, bez prijekida, punom snagom, i pobjednički se raširila cijelim gradom. Ispred zida na koji je na stijeg postavio svoj veliki barjak, stajao je ožarena lica sultan i veselio se prizoru: sunce je napokon sada svanulo punom svjetlošću.“ (Mikhael Kritobulos o padu Bizanta)

„A törökök dühödt ordítással törtek előre a szultán nyomában: rövid, elkeseredett harc után megmászták és hatalmukba kerítették a sáncokat és az ágyúk által összelőtt városfal romjait, miután az utolsó védőket is menekülésre kergették. […] A janicsárok, majd nyomukban a többi seregrész, rövidesen úgy zúdultak be a városba, mint a vízáradat. […] Majd utánuk nyomult az egész sereg, folyamatosan, teljes erejével, és győztesen szétáradt az egész városban. A fal előtt, amelyre nagy lobogóját vonatta fel, sugárzó arccal állt a szultán, és örvendett a látványnak: a nap most virradt fel végül teljes világossággal.” (Mikhael Kritobulosz Bizánc elestéről) Oko 1450. Gutembergov izum tiskanja knjiga. 1477. Ponovno izdanje djela astronoma staroga vijeka Ptolemeja u kojima Zemlju opisuje da je oblika kugle. 1479. Ujedinjavanjem Kastilje i Aragonije ustrojena je Španjolska.

Karavela. Taj je tip većim dijelom postao poznat u vrijeme princa Henrika Pomorca.

„Hvalim tvoj plan da ploviš prema Zapadu i uvjeren sam da taj put i nije tako težak kako se vjeruje. Sigurno ćeš posjetiti ogromna kraljevstva, mnogoljudne gradove i pokrajine u kojima je obilje začina i plemenitih metala. Ti će kraljevi i kneževi velikom radošću stupiti u vezu s kršćanima kako bi od njih naučili kršćansku vjeru i upoznali svakojake znanosti.“ (PismoToscanellija upućeno Kolumbu)

Pučanstvo Europe 1300 73 milijuna 1400 45 milijuna 1500 78 milijuna



„Dicsérem tervedet, hogy Nyugatnak hajózol, s meg vagyok győződve arról, hogy ez az út nem olyan nehéz, mint hiszik. Bizonyosan hatalmas királyságokat, népes városokat és tartományokat fogsz felkeresni, ahol mindenféle fűszer és nemesfém nagy bőségben található. E királyok és fejedelmek nagy örömmel lépnek majd kapcsolatba a keresztényekkel, hogy tőlük keresztény vallást és mindenfajta tudományokat tanuljanak.” (Toscanellinek Kolumbuszhoz írt leveléből) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Kriteriji Broj

mogućih

Broj postign

utih bodova

Razumijevane zadatka 4 Orijentacija u prostoru i vremenu 4 Korištenje stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 4 Čimbenici koji formiraju događaje 6 Uređenost, jezična pravilnost 2 Ukupni broj bodova 24 Djelitelj 2 Broj ispitnih bodova 12



14. Zadatak se vezuje uz nacističku Njemačku. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite osnovne karakteristike nacističke ideologije!

Nacistički promidžbeni plakat

„Težnja za životom će u svojem konačnom obliku uvijek i ponovno razbiti svaku smiješnu stegu takozvanog humanizma, da bi svoje mjesto ustupio humanosti prirode koja uništava slabe koji će dati prostora jačima. […] Danas su Židovi veliki huškači radi razbijanja Njemačke bez ostataka. […] Ako naš narod i naša država postane žrtvom tom židovskom tlačitelju naroda koji je žedan krvi i gladan novca, onda će cijela zemlja upasti u obruč te hobotnice. […] Umjetnost svakog velikog vođe je uistinu u tome da pozornost jednoga naroda ne rasprši već da je uvijek usredotoči samo na jednog neprijatelja. […] Moć shvaćanja velikih masa je jako ograničena, razum mali, a protivno tome zaboravnost pak ogromna. Polazeći od tih činjenica, svaka djelotvorna promidžba mora biti usredotočena na vrlo mali broj točaka koje poput lozinke tako dugo treba rabiti dok i onaj posljednji bude sposoban, pomoću jedne takve riječi sebi predočiti ono što bismo mi željeli. […] U Nacionalsocijalistističkoj stranci nije u modi odlučivati o tome da li je Führer vjeran takozvanoj ideji ili nije … Kod nas su Führer i ideja isto i svaki član stranke mora činiti ono što on zapovijeda, on koji utjelovljuje ideju i sam zna njen konačni cilj […]

Njemačka će samo tada biti uistinu Njemačka kada će cijela Europa biti Njemačka. Sve dok ne budemo vladali Europom, samo ćemo životariti.“ (Hitler)

„Az életre való törekvés végső formájában mindig újra szét fogja törni az úgynevezett humanizmus minden nevetséges kötelékét, hogy helyére engedje lépni a természet humanitását, amely megsemmisíti a gyengét, hogy helyet adjon az erősnek. […]



Ma a zsidó a nagy uszító Németország maradéktalan szétzúzására. […] Ha népünk és államunk áldozatává válik e vér- és pénzéhes zsidó népelnyomónak, úgy az egész föld belesüllyed e polip szorításába. […] Minden igazán nagy népvezér művészete abban áll elsősorban, hogy egy nép figyelmét ne szétszórja, hanem mindig csak egyetlen ellenségre összpontosítsa. […] A tömegek felfogóképessége nagyon korlátozott, az értelem kicsi, ezzel szemben a feledékenység nagy. E tényekből kifolyólag minden hatékony propagandának csak nagyon kevés pontra szabad korlátozódnia, és ezeket jelszószerűen oly sokáig használnia, amíg csak a legutolsó is képes egy ilyen szóval kapcsolatban maga elé idézni azt, amit akarunk. […] A nemzetiszocialista pártban nem divat arról dönteni, hogy vajon a Führer hű-e az úgynevezett eszméhez, vagy nem… Nálunk a Führer és az eszme egy, és minden párttagnak azt kell tennie, amit ő megparancsol, ő, aki megtestesíti az eszmét és egyedül ismeri annak végső célját. […] Németország csak akkor lesz igazán Németország, ha egész Európa német lesz. Amíg nem leszünk Európa urai, csak tengődni fogunk.” (Hitler) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Kriteriji Broj

mogućih

Broj postign

utih bodova




15. Zadatak je u svezi s reformacijom u Mađarskoj. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite kulturno djelovanje mađarske reformacije! (Koristite srednjoškolski povijesni atlas!)

„Ti velikim troškom osnivaš školu i potpiruješ interes za njegovanje znanosti koja je stvar i sama po sebi hvale vrijedna, ipak, pogotovo sada kada je u susjednim zemljama uslijed udara rata znanost opustošena, zaslužuje još veće priznanje. […] Jer da i ovim okolnostima tako razmišljaš sa znanostima potvrđuješ da vjeruješ u mir i bolju budućnost Panonije. […] Nadam se da će Bog stati i pored tvojih težnji, pogotovo ako se budeš zalagao da se i u crkvama čistije propovijeda, jer je bez svake dvojbe da su ovi ratovi i služenje Turcima kazna naših grijeha i obožavanja…“ (Melanchtonovo pismo upućeno Tamásu Nádasdyju, mađarskom velikašu, 1537.)

„Te nagy költséggel iskolát alapítasz és felszítod az érdeklődést a tudományok művelése iránt, amely dolog ámbár önmagában is nagy dicséretre érdemes, mégis különösen mostanában, amikor a háború csapásai következtében a szomszédos országokban pusztul a tudomány, sokkal nagyobb elismerésre méltó. […] Mert hogy ily körülmények között gondolsz a tudományokkal, azt bizonyítod, hogy bízol a békében és Pannónia jobb jövőjében. […] Remélem, hogy Isten a te törekvéseid mellé is áll, kiváltképp, ha azon leszel, hogy az egyházakban is tisztábban hirdessék az igét, mert hát nem kétséges, hogy ezek a háborúk és ez a török szolgaság bűneink és bálványimádásunk büntetése…” (Melanchton levele Nádasdy Tamás magyar főúrnak; 1537)

Dvorište starog reformatskog kolegija u Pápi osnovanog 1531. godine

Naslovna stanica Biblije Gáspára Károlija izdane 1590. godine u Vizsolyu



„Ako si odlučio da ćeš nastaviti školovanje kako bi stekao višu stručnost, četiri ćemo te godine pomagati. […] O svojoj odluci nas što prije izvijesti. […] A da naše namjere u tome što ispravnije razumiješ, drži se toga da temeljito naučiš ne samo teološke već i mudroslovne znanosti, kako bi kad se vratiš kući, mi sami, naš narod i naša domovina imali što veće koristi od tvoje pomoći u svezi s kako crkvenim tako građanskim stvarima te u svezi s upravljanjem vanjskih poslova.“ (Pismo Gábora Bethlena učeniku kmetskog porijekla koji studira u Heidelbergu)

„Ha elhatároztad, hogy tovább is tanulj s magasabb képzettséget szerezz, négy évig segíteni fogunk téged. […] Elhatározásodról mielőbb értesíts. […] Hogy pedig szándékunkat ebben jól megértsd, ahhoz tartsd magad, hogy ne csak teológiai, hanem a bölcseleti tudományokat is alaposan megtanuld, hogy amikor majd hazatérendsz, úgy az egyházi, mint a polgári dolgokban is s a külügyek igazgatásában, segítségednek hasznát vehessük magunk, nemzetünk, hazánk érdekében.” (Bethlen Gábor levele a Heidelbergben tanuló, jobbágy származású diáknak)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



Kriteriji Broj

mogućih

Broj postign

utih bodova


16. Zadatak se vezuje uz mađarsku povijest XV. stoljeća. (dugačak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite političku karijeru i ocijenite protuturske bitke Sibinjanin Janka/Jánosa Hunyadija! (Koristite srednjoškolski povijesni atlas!)

Posjedi Sibinjanin Janka/Jánosa Hunyadija

Vojni pohodi Sibinjanin Janka/Jánosa Hunyadija



„Poslije ratne oluje i žalosne smrti kralja Ladislava glavni crkveni dostojanstvenici i baruni države su zajedničkom voljom odlučili da na dan Duhova koji se približava svi plemići zasjednu na Rakoškom polju i održe državni sabor. […] Svi koji su bili nazočni velikom su voljom i promišljenošću pregovarali o dobrobiti države i o tome koga da izaberu za zaštitnika države za vrijeme dok kralj dijete Ladislav, sin kralja Alberta, koji je tada bio u petoj godini života, ne bude mogao svoju pamet koristiti za savjete, a desnicu za ratovanje. Pred očima cijele zajednice su lebdjele svijetle uspomene gospodina vojvode Jánosa [Sibinjanin Janko/Hunyadi János], te je stoga – iako su se u tajnosti nadali da će to dostojanstvo njih zadesiti – tu dužnost je dobio jedino gospodin vojvoda. Izabrali su ga, dakle, za guvernera svake stvari koja spada u djelokrug države i kralja.“ (Iz Kronike Jánosa Thuróczyja)

„[…] bez pomoći naime ni sami sebe ne možemo održati, niti možemo biti od koristi drugima. Mađarska nema toliko snage da uništi neprijatelja, dakle nema drugoga izlaza nego nastaviti borbu. A hoće li to moći nastaviti uspješno – vrlo je dvojbeno. Ako bi pak uslijedila neka katastrofa, sramota koja zadesi cijelo kršćanstvo , nesreća bi za sada kaznila samo Mađare, ali onima koji su je izdali će pravom biti vraćen udarac te ih čeka puno veća katastrofa dopunjena sramotom.“ (Kancelar János Vitéz pred njemačkim staležima, 1445.)

„U međuvremenu su odnosi između Hunyadijeve stranke i klike Gorjanski-Celjski koja je držala u rukama Ladislava V. postali još lošiji […] Neprijatelji su se za nad njima pretpostavljene ili učinjene stvarne uvrede Hunyadiju/Sibinjaninu osvetili tako […] da su ga ostavili samoga.“ (Ferenc Szakály, povjesničar)

„A háború vihara és Ulászló király gyászos pusztulása után az ország egyházi főméltóságai és bárói közös akarattal elhatározták, hogy a közelgő Pünkösd ünnepén az összes nemesek üljenek össze Rákos mezején, és tartsanak országos gyűlést. […] Mindnyájan, akik csak megjelentek, egy akarattal és nagy megfontoltsággal tárgyaltak az ország javáról és arról, kit válasszanak meg az ország védelmezőjének arra az időre, amíg a gyermek László király, Albert király fia, aki akkor életének ötödik évében volt, nem képes eszét a tanácsban, karjait meg hadakozásra használni. Az egész közösség szeme előtt lebegett János vajda [Hunyadi János] úr tetteinek fényes emléke, és ezért – bár sokan reménykedtek benne, hogy a méltóság rájuk száll – ezt a tisztet mégis egyedül a vajda úr nyerte el. Megválasztották tehát őt az ország és a király hatáskörébe tartozó minden ügy kormányzójának.” (Thuróczy János krónikájából)

„[…] segítség nélkül ugyanis sem magunkat nem tudjuk fenntartani, sem másoknak nem tudunk hasznára lenni. Magyarországnak nincs annyi ereje, hogy az ellenséget megsemmisítse, ugyanakkor kikerülni sem tudja, tehát nincs más kiút, mint a további harc. És hogy ezt sikerrel tudja-e folytatni – nagyon kétséges. Ha pedig valami katasztrófa következnék be, az egész kereszténységet ért gyalázat, szerencsétlenség most még csak a magyarokat sújtaná, de azokra, akik cserbenhagyták, joggal fog visszaütni, és rájuk a jelenleginél sokkal nagyobb katasztrófa fog - gyalázattal tetézve - várni.” (Vitéz János kancellár a német rendek előtt; 1455)



„Időközben Magyarországon belül tovább romlott a Hunyadi-párt és az V. Lászlót kézben tartó Garai-Cillei klikk [csoport, szövetség] viszonya […]. Ellenfelei azzal torolták meg Hunyadin a rajtuk esett vélt vagy valódi sérelmeket, hogy […] magára hagyták őt.” (Szakály Ferenc történész)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



Kriteriji Broj

mogućih

Broj postign

utih bodova


17. Zadatak se vezuje uz mađarsku povijest XVIII. stoljeća. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite karakteristike i kontradikcije vladavine Josipa II.!

Kronologija:

1784. Josip II. dade odnijeti mađarsku krunu u Beč. Uredbom Josipa II. njemački postaje službenim jezikom.

1785. Josip II. ukida županijsku upravu. Državu podijele na deset okruga na čija čela postavljaju kraljevske povjerenike.

„Držim da bi bilo najbolje nagoditi se s državama da dadu apsolutnu vlast na deset godina, kako bi se za to vrijeme sve moglo učiniti za njihovo dobro, bez da ih se pita.[…] Prije no što bismo više zahtijevali od ove zemlje [Mađarske], moramo se truditi da je učinimo sretnom. U tom cilju treba reformirati njenu unutarnju strukturu, njenoj robi treba osigurati promet, treba osnovati trgovinu, a prije svega unaprijediti priraštaj stanovništva, odgoj mladeži i uvjeriti uviđavnije stare da postupamo ispravno.“ (JosipII. prije stupanja na prijestolje)

„Svaka prinuda koja silom utječe na savjest ljudi, štetnija je od svega. […] Svakom nekatoliku, kako onima helvetske i agustinske [reformatske i evangeličke] konfesije tako i onima neudruženima grčkog obreda [pravoslavnima] […] samostalno obavljanje vjere – bez obzira na to da li je na datom mjestu to ikada bio običaj ili nije – velikodušno dopuštamo.“ (Fragment iz Zakona (Patenta) o toleranciji, 1781.)

„Stanje kmetova - koje je kmetove do sada zauvijek obvezivalo i držalo prikovano uz grudu – ćemo ubuduće jednostavno poništiti, a ni to ne bismo htjeli da ubuduće izričaj „kmet“ bilo tko u tom smislu koristi, stoga izjavljujemo da kmetovi pojedinačno i grupno, bili oni ma kakve nacionalnosti i vjere, glede njihove osobe budu slobodni i slobodno se sele te zapovijedamo da ih svugdje drže takvima.“ (Fragment iz Uredbe o kmetstvu, 1785.)

„Grozna vlast! – takve u nas još bilo nije, Da bismo kralja imali bez krune.“ (Fragment iz djela Pála Ányosa: Kralj sa šeširom)

„Legjobbnak tartanám megegyezni az országokkal, hogy tíz évre teljhatalmat adjanak, mely idő alatt mindent lehessen tenni javukra, megkérdezésük nélkül. […]



Mielőtt többet követelnénk ez országtól [Magyarországtól], azon kell igyekezni, hogy boldoggá tegyük. E célból reformálni kell belső szerkezetét, forgalmat kell adni áruinak, meg kell alapítani a kereskedést, mindenek fölött pedig előmozdítani a népesedést, az ifjúság nevelését, és meg kell győzni a belátóbb öregeket, hogy helyesen cselekszünk. ” (II. József tervei trónra lépése előtt)

„Minden kényszer, amely az emberek lelkiismeretére erőszakkal hat, mindennél ártalmasabb. […] Minden nem katolikusnak, a helvét és az ágostai [református és evangélikus] hitvallásúaknak éppúgy, mint a görög szertartású nem egyesülteknek [görögkeleti] […] a magán vallásgyakorlatot – tekintet nélkül arra, hogy az adott helyen az valaha is szokásban volt-e vagy sem – kegyesen engedélyezzük. ” (Részlet a türelmi rendeletből; 1781)

„A jobbágyi állapotot – amennyiben az a jobbágyokat eleddig örökre elkötelezettekké és röghöz kötöttekké tette – a jövőben egyszerűen eltöröljük; s azt sem akarjuk, hogy a jövőben a »jobbágy« elnevezést ebben az értelemben bárki is használja; következésképpen kinyilatkoztatjuk, hogy a jobbágyok egyenként és összességükben, bármilyen nemzetiségűek és vallásúak legyenek is, a jövőben személyüket tekintve szabadok és szabad költözésű emberek legyenek, s megparancsoljuk, hogy mindenütt ilyeneknek is tartsák őket.” (Részlet a jobbágyrendeletből; 1785)

„Iszonyú hatalom! – még ez nem volt nálunk, Hogy korona nélkül lett volna királyunk.” (Részlet Ányos Pál: Kalapos király című művéből) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



Kriteriji Broj

mogućih

Broj postign

utih bodova


18. Zadatak se vezuje uz mađarsku povijest XIX. stoljeća. (dugačak) Pomoću izvora i svojih spoznaja predstavite Nagodbu! Svojim odgovorom obuhvatite i okolnosti sklapanja Nagodbe, odnosno i različite poglede glede njene prosudbe! (Koristite srednjoškolski povijesni atlas!)

„Ima li koga tko bi htio raspad Austrije ne znam, ali ako i ima takvih oni zasigurno to ne priželjkuju u našem interesu. Bojim se, jako se bojim da mi tim raspadom ne bismo dobili i naša se sudbina ne bi okrenula nabolje. […] Bi li […] Mađarska mogla opstati ukliještena između ogromnog ruskog i njemačkog carstva? […] A ako bismo htjeli s drugim narodima osnovati saveznu državu, ne bismo li imali zajedničkih poslova koje bismo s njima zajedno morali rješavati?“ (Dio govora Ferenca Deáka koji je on održao u Parlamentu u ožujku 1867.) „Van-e, ki óhajtja Ausztria fölbomlását, nem tudom, de ha vannak ilyenek, azok azt bizonyosan nem a mi érdekünkben óhajtják. Félek, nagyon félek, hogy e fölbomlás által nem mi nyernénk, s a mi sorsunk jobbra nem változnék. […] Fönn bírna […] állani Magyarország, beékelve a hatalmas orosz és német birodalom közé? […] Ha pedig más népekkel együtt szövetséges államot akarnánk alakítani, nem volnának-e közös ügyeink, melyeket azokkal együtt kellene intéznünk? ” (Részlet Deák Ferenc parlamenti beszédéből; 1867. március)



Ausztria – Austrija; Magyarország – Mađarska; Közös – Zajedničko; császár –car; Uralkodó – Vladar; király – kralj; Birodalmi gyűlés – Carsko vijeće; Urak háza – Dom gospode; Képviselőház – Predstavnički dom; Delegációk – Delegacije; Országgyűlés – Državna skupština; Felső ház – Gornji dom; Képviselőház – Predstavnički dom; Felelős kormány – Odgovorna vlada; tárcák – portfelji; Közös minisztériumok – Zajednička ministarstva; külügy – vanjski poslovi; hadügy – vojni poslovi; pénzügy – financije; 3 tagot – 3 člana; 40 képviselőt – 40 zastupnika; Felelős kormány – Odgovorna vlada; miniszterelnök – premijer; belügyminiszter – ministar unutarnjih poslova; horvát miniszter – hrvatski ministar; Horvát országgyűlés – Hrvatski sabor; Báni kormány – Banska vlada; Tartományok – Pokrajine; Megyék – Županije; alispánok – dožupani; főispánok – nadžupani; Horvátországi megyék – Hrvatske županije

Državni ustroj Austro-Ugarske Monarhije

„Austrija priznavanjem Mađarske puno dobiva na vlasti i u materijalnoj dobiti pošto […] se njena sva vlast može koristiti u interesu cijeloga carstva. Separatističke tendencije [nastojanja za odvajanjem] Mađarske koje otprije tri stoljeća nikad nisu nestale, mogu se samo tako uništiti. [...] Dobitak na objema stranama znatno premašuje gubitak.“ (Iz Dnevnika Józsefa Eötvösa)

„XVI. čl. zak. O sklopljenom carinskom i trgovinskom savezu između ostalih kraljevina i država Mađarske Krune i Njegovog Veličanstva.

1.§ Državni teritorij obiju strana za trajanja saveza i u smislu saveza čini jedno carinsko i trgovinsko područje koje obuhvaća jedna carinska granica. […]

12. § Austrijska vrijednost [novac], dok se zakonski ne promijeni, ostaje zajednički. […]



13. § Obje strane izražavaju spremnost uvođenja po mogućnosti istih mjera dužine i težine na područjima obje države.[…]

22. § Ovaj carinski i trgovinski savez stupa na snagu danom objavljivanja i važi na rok od 10 godina. […]“ (Iz zakona iz 1867. godine)

„Mađarska je u pogledu najvažnijih poslova obješena na potezno uže stranih interesa, a na vrlo podređenu ulogu prokleto mađarsko ministarstvo više nije potpuno samostalno te mađarski državni Sabor jedva može biti više povećane županijske skupštine. […] Bečka je Vlada time u potpunosti postigla svoj cilj, čak i sjena samostalnosti države nestaje. […] Ona država koja nema svoju diplomaciju, nema ni svoju vanjsku politiku, nije neovisna država već je dopunski dio one države ili provincija one sile koja ima u svojim rukama vodstvo diplomacije.“ (Lajos Kossuth)

„Ausztria Magyarország önállását elismerve sokat nyer hatalomban, s valószínűleg anyagi jólétben is, miután [...] összes hatalma az összbirodalom érdekében használható. Magyarország szeparatisztikus tendenciái [elszakadási törekvései], melyek három évszázad óta soha nem szűntek meg, csak így semmisíttethetnek meg. […] Mindkét részről a nyereség jóval felülmúlja a veszteséget.” (Eötvös József naplójából)

„XVI. tc. A magyar korona és Ő felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről. 1.§ Mindkét fél államterülete a szövetség idejére és annak értelmében egy vám- és kereskedelmi területet képez, melyet közös vámhatár vesz körül. […] 12. § Az ausztriai érték [pénz], míg törvényesen meg nem változtatik, közös marad. […] 13. § Mindkét fél késznek nyilatkozik lehetőleg egyforma mérték- és súlyrendszert hozni létre a két állam területén. […] 22. § E vám- és kereskedelmi szövetség a kihirdetés napján s 10 évi időre lép érvénybe. […]” (Az 1867. évi törvényekből)

„Magyarország a legfontosabb ügyekben idegen érdekek vontatókötelére akasztatik; a nagyon alárendelt szerepre kárhoztatott magyar minisztérium többé teljességgel nem független, a magyar országgyűlés alig lehet egyéb, mint a megszaporított megyegyűlés. […] A bécsi kormány ezzel teljesen célt ér, és az ország önállóságának még árnyéka is eltűnik. […] Amely országnak nincs saját diplomatiája, annak nincs saját külpolitikája, az nem független ország, az mindenkor kiegészítő része azon országnak, vagy provinciája azon hatalomnak, mely a diplomatia vezetését kezei között tartja.” (Kossuth Lajos) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Kriteriji Broj

mogućih

Broj postign

utih bodova




19. Zadatak se odnosi na Kadarovo razdoblje. (kratak) Na osnovi izvora i svojih informacija predstavite karakteristične crte gospodarstva ’70-ih i ’80-ih godina! Kronologija:

1972. – Partijsko vodstvo zaustavlja gospodarske reforme. 1973. – Naftna kriza u svjetskom gospodarstvu. 1979. – Prvi značajan porast cijena. 1981. – Mađarska se priključuje Međunarodnom monetarnom fondu i Svjetskoj banci, tako dobiva znatne zapadne zajmove. „[…] u ravno 1,5 milijuna okućnica i dopunskih gospodarstava godišnje 4,5 milijuna ljudi s 2,7 milijardi radnih sati dopunjuje svoju zaradu. To je istovrijedno s radom 1,2 milijuna ljudi u punom radnom odnosu. […] Ta patuljasta gospodarstva daju jednu trećinu bruto poljoprivredne proizvodnje, osim toga ona proizvode 70 % krumpira i povrća, 56,3 % svinjskog mesa i 43 % peradi. (Paul Lendvai: Mađarska izvana)

„[…] a kereken 1, 5 millió háztáji és kisegítő gazdaságban évente 4,5 millió ember 2,7 milliárd munkaórával egészíti ki keresetét. Ez 1,2 millió teljes foglalkoztatású ember munkájával egyenértékű. […] E törpegazdaságok adják a bruttó mezőgazdasági termelés egyharmadát, ezen belül ők termelik meg a burgonya és a zöldség 70, a sertéshús 56,3 és a baromfi 43 százalékát. (Paul Lendvai; Magyarország kívülről) Broj važnijih trajnih potrošnih artikala

na 100 domaćinstava 1960. 1970. 1980.

Hladnjak 1 35 87 Perilica 19 70 91 Usisivač 4 38 76 Osobni automobil 0 6 26 Motorkotač 7 16 21 Radio 73 101 142 Televizor 5 66 99 Gramafon 5 15 29 Magnetofon 2 9 37

Inozemni dug Mađarske milijuna dolara

Godina Bruto Neto 1975. 4 199 2 000 1977. 6 253 3 580 1978. 9 468 6 141 1984. 10 983 6 549 1985. 13 955 8 046 1987. 19 584 13 683 1989. 20 390 14 900



A külkereskedelmi forgalom volumene = Volumen vanjskotrgovinskog prometa, Behozatal = Uvoz, Kivitel = Izvoz, Külkereskedelmi árak = Vanjskotrgovinske cijene, Behozatali árak = Uvozne cijene, Kiviteli árak = Izvozne cijene, Cserearányindex = Indeks omjera razmjene

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Kriteriji Broj

mogućih

Broj postign

utih bodova


20. Zadatak se vezuje uz Drugi svjetski rat. (dugačak) Pomoću izvora i svojih spoznaja predstavite razloge i okolnosti ulaska Mađarske u rat! Svojim odgovorom obuhvatite i europske ratne događaje u svezi s tim! (Koristite srednjoškolski povijesni atlas!)

„Moramo poći s Nijemcima jer drukčije nije moguće, ali samo do jedne određene točke. Ta točka, granična crta je sudjelovanje u ratu. To nećemo dozvoliti ni u kom slučaj, jer za tuđe interese nećemo uzaludno prolijevati krv. Ali strašno je teško, možda i nemoguće odoljeti. Revizija, a to govorim samo tebi, najveća je opasnost koja prijeti, ali s time ne mogu učiniti ništa jer ću propasti. Javno je mnijenje poludjelo. Sve nazad! Bilo kako, od bilo koga, po bilo kojoj cijeni. […] U reviziji ćemo uginuti, to će nas uplesti u rat. Dobro, vraćena nam je Gornja Ugarska, nazad i Rusinku [Potkarpatje], njih još možemo svariti, preuzeti i urediti. Sad je red na Erdelju, strijepim, što će biti onda. Ako Erdelj bude vraćen time ćemo se zauvijek obvezati Nijemcima koji će zatim zahtijevati njegovu cijenu.“ (Iz povjerljivog razgovora PálaTelekija, kraj 1939.)

„A németekkel kell mennünk, mert másképp nem lehetséges, de csak egy bizonyos pontig. Ez a pont, ez a határvonal a háborúban való részvétel. Ezt semmi esetre sem fogjuk megtenni, mert idegen érdekekért nem fogunk vérezni hiába. De borzalmas nehéz, talán lehetetlen ellenállni. A revízió, s ezt csak neked mondom, a legnagyobb veszély, amely fenyeget, de ezzel nem tehetek semmit, mert belebukom. A közvéleményünk meg van őrülve. Mindent vissza! Akárhogy, akárki által, bármely áron. […] A revízióba bele fogunk pusztulni, ez fog minket a háborúba belesodorni. Visszakaptuk a Felvidéket, jó, vissza Ruszinkót [Kárpátalját] is, ezeket meg tudjuk még emészteni, átvenni, berendezni. Most Erdélyen a sor, rettegek, mi lesz akkor. Ha Erdély visszajő, ezzel örökre elköteleztük magunkat a németeknek, akik majd aztán követelik az árát. ” (Teleki Pál bizalmas beszélgetéséből; 1939 végén)



Mađarsko-njemački vanjskotrgovinski promet između 1938.-1944. Godina Uvoz Izvoz

u tisućama pengova

% od ukupnog uvoza

u tisućama pengova

% od ukupnog izvoza

1938. 170 816 41,6 238 755 45,7 1939. 236 932 48,4 304 251 50,4 1940. 318 716 52,9 250 997 48,7 1941. 429 414 58,1 477 034 59,9 1942. 483 332 51,1 632 501 54,9 1943. 612 372 53,4 776 569 60,3 1944. 568 300 70,3 697 167 73,6

„Ukoliko mađarska […] [Vlada] podnese, što više pomogne da njemačka vojska, nakon što uđe u Mađarsku, koristi za bazu napada protiv Jugoslavije, od strane Engleske zacijelo morate računati na prijekid diplomatskih odnosa s njenim svim posljedicama. Međutim, ako bi se Mađarska bilo kakvim opravdanjem (obrana Mađara koji žive na tom području) priključila tome napadu, mora računati na objavu rata Velike Britanije i njenih saveznika […].“ (Iz brzojava Györgya Barcze, mađarskog veleposlanika u Londonu Pálu Telekiju, 2. travnja 1941.)

„Pitanje rata će zasigurno u vrlo kratko vrijeme biti odlučeno. Ako se pak Njemačka odluči za rat, zbog - s jedne strane dosadašnjih uvjerljivih uspjeha njemačke vojne sile, a s druge strane, poznavajući vrijednosti i snagu pružanja otpora ruske vojne sile, sa sigurnošću možemo računati da će njemačka vojska za vrlo kratko vrijeme postići pobjedu, kao što je to i do sada činila. […] Po mom čvrstom uvjerenju Mađarska u njemačko-ruskom ratu ne može ostati po strani. U tom ratu mi moramo sudjelovati:

1. jer to zahtijeva zaštita teritorijalne cjelovitosti države, zaštita našeg državnog, društvenog i gospodarskog sustava,

2. jer u cilju naše budućnosti je naš prvorazredni nacionalni interes slabljenje i udaljavanje ruskog susjedstva s naših granica,

3. jer na to nas obvezuje naš svjetonazor zasnovan na kršćansko-nacionalnim temeljima i naš načelni stav nasuprot boljševizmu, kako u prošlosti tako i danas,

4. jer smo se politički definitivno obvezali uz Sile osovine, 5. jer i daljnje širenje naše države ovisi o tome.“ (Henrik Werth, šef Glavnog

stožera, 14. lipnja 1941.)

„Danas popodne me Molotov pozvao i uputio pitanje u svezi sa stavom Mađarske u njemačko-ruskom konfliktu. Priopćio mi je da ruska Vlada, kako je to u više navrata izjavljivao, nema nikakvih potraživanja od Mađarske ili namjere napada Mađarske, nije imala primjedbi da se mađarski zahtjevi na štetu Rumunjske ostvare i ni u budućnosti ih neće imati. […] Budući da Molotov očekuje brzi odgovor, molim hitnu uputu.“ (Brzojav Józsefa Kristóffyja, mađarskog veleposlanika u Moskvi poslan u Budimpeštu, 23. lipnja 1941.)

„Amennyiben a magyar […] [kormány] eltűri, sőt elősegíti, hogy a német hadsereg Magyarországra bevonulva, azt katonai bázisnak használja Jugoszlávia ellen, Anglia



részéről diplomáciai viszonyunk megszakításával és annak összes következményével okvetlenül számolnia kell. Ha azonban Magyarország e támadáshoz bármilyen indoklással (Jugoszlávia területén magyarok megvédése) csatlakoznék, úgy Nagy-Britannia és szövetségesei […] hadüzenetével is kell számolni.” (Barcza György londoni magyar nagykövet Teleki Pálnak küldött táviratából; 1941. április 2.)

„A háború kérdése igen rövid idő alatt biztosan el fog dőlni. Ha pedig Németország a háborúra határozza el magát, egyfelől a német haderő eddigi átütő sikerei alapján, másfelől az orosz haderő értékének és ellenálló erejének ismeretében biztosan számíthatunk avval, hogy a német haderő rövid idő alatt ki fogja vívni a győzelmet éppúgy, mint eddig is tette. […] Szilárd meggyőződésem szerint Magyarország a német-orosz háborúban nem maradhat tétlen. E háborúban részt kell vennünk:

1. mert ezt megköveteli az ország területi épségének, valamint állami, társadalmi és gazdasági rendszerünk biztosítása;

2. mert jövőnk érdekében az orosz szomszédság gyengítése és eltávolítása határainkról elsőrendű nemzeti érdekünk;

3. mert erre kötelez a keresztény nemzeti alapon álló világnézetünk és a bolsevizmussal szembeni elvi állásfoglalásunk úgy a múltban, mint a jelenben is;

4. mert politikailag a tengelyhatalmak mellett véglegesen lekötöttük magunkat; 5. mert további országgyarapításunk is ettől függ.” (Werth Henrik vezérkari főnök;

1941. június 14.) „Molotov ma délután kéretett, kérdést intézett Magyarország állásfoglalásával kapcsolatban a német-orosz konfliktussal szemben. Közölte velem, hogy a szovjet kormánynak, mint azt már több ízben kijelentette, nincs követelése vagy támadó szándéka Magyarországgal szemben, nem volt észrevétele, hogy a magyar követelések Románia kárára megvalósuljanak; e tekintetben a jövőben sem lesz észrevétele. […] Miután Molotov mielőbbi választ kért, sürgős utasítást kérek.” (Kristóffy József moszkvai magyar követ távirata Budapestre; 1941. június 23.) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Kriteriji Broj

mogućih

Broj postign

utih bodova










Maksimalni

broj bodova

Broj postignutih

bodova

I. Jednostavni, kratki zadaci

1. Kulture staroga vijeka 4 2. Islamska vjera 3 3. Srednjovjekovna Mađarska 4 4. Prosvjetiteljtvo 4 5. Rákóczijeva oslobodilačka borba 3 6. Industrijska revolucija 4 7. Razdoblje dualizma 2 8. Žene između dvaju svjetskih ratova 4 9. Mađarska između dvaju svjetskih ratova 4 10. Rákosijevo doba 5 11. Potrošačko društvo 4 12. Parlamentarna demokracija 4

I. Ukupno 45

II. Tekstualni zadaci s

razlaganjem

13. Velika geografska otkrića 12 14. Nacistička ideoligija 12 15. Kulturni utjecaji mađarske reformacije 12 16. Borbe Sibinjanin Janka/Jánosa Hunyadija protiv Turaka 21 17. Josip II. 12 18. Nagodba 21 19. Gospodarstvo Kádárovog doba 12 20. Ulazak Mađarske u rat 21

II. Ukupno 123 Ukupni broj bodova pismenog dijela ispita: 90

Strukovni profesor koji je

ispravio radnje Datum: ...................................... __________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

elért pontszám egész számra kerekítve/ Broj bodova

zaokružen na cijele brojeve

programba beírt egész

pontszám/Broj bodova upisan u program u cijelim brojevima

I. Egyszerű, rövid feladatok/ I. Jednostavni, kratki zadaci II. Szöveges kifejtendő feladatok/ II. Tekstualni zadaci s razlaganjem

javító tanár/Profesor koji je ispravio radnju

jegyző/Bilježnik

Dátum/Datum: .......................... Dátum/Datum: .....................

Documents

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN - oktatas.hu · Za razumijevanje zadatka koristite izvore, odnosno srednjoškolski povijesni atlas! 3. Sakupite one opće pojmove (npr. razvitak, promjene,