1

Élettan tételek

1, Erythropoesis hol és hogyan történik?

A VVT képződését nevezzük erythropoesisnek. Ez a vörös csontvelőben történik, amikor a vérben kevés a VVT, és ez a szöveti hypoxia ingerli előállítását. A JGA apparátus fokozza az erythroprotein termelést és ez hat a csontvelőben a VVT képződésre. Folyamata: csontvelőben az immunocytopoetikus őssejtből indul υ proerythroblast képződik υ erythroblast υ

makroblast υ normoblast υ retyculocyta - még magtöredéket tartalmaz és a csontvelőben van, a vérben 5-15 ezrelékben υ erytrocyta - VVT kerül a vérbe.

VVT képzéshez szükséges anyagok: aminósav, vas, B12, folsav, C-vitamin, Ni, Cu, Co.

2, A vörösvértest tulajdonságai és funkciója

A vörösvértestek – erythrocyták sejtmagot, mitokondriumot és endoplazmatikus retikulumot nem tartalmazó, felülről korong, oldalról piskóta alakú vöröses színű sejtek. A vérben számuk 4-5,5*1012 db/l. A vörös-csontvelőben keletkezik, ekkor még van magja. A keletkezéshez szükséges anyagok: aminósavak, Fe, B12, B1, C-vitamin, folsav, Cu, Ni, Co. A vérkeringésbe kikerülve nincsen már magja, esetleg reticulalocyta magtöredék lehetséges, ezért nem osztódik a

VVT. Feladata a szervezet oxigénnel való ellátása. A VVT-ben a haemaglobin biztosítja a levegő felvételét és

szállítását, melyhez vas szükséges. A vas a haem - festékrészbe épül be, ebbe köt az oxigén. Szerepe a O2 és CO2 szállítás, vérvegyhatás

biztosítása (7,34). A haemoglobin oxigénkötő képesége a hem ferrovas ionjának elektronkészletétől függ, amely kötés laza, reverzibilis. Minden hemoglobin molekula 4 oxigén molekulát köt meg. Az ember vérének haemoglobin tartama így naponta 800-1000 l oxigén szállítására képes. A vérképződést fokozza, ha a vér O2 csökken => VVT termelés nő.

3, A szervezet vasforgalma.

A szervezetnek napi vas szükséglete férfiaknál 1-2 mg, nőknél 2-5 mg. A myaoglobinban (izom), haemoglobinban (vér), májban található vas. Vérben a vas fehérjéhez kötötten – transferrin szállítódik. Raktározás: ferritin, haemoriderin formájában.

Vas felszívódás mechanizmusa aktív transzporttal történik: Fe+++ - ferrivas kerül a szervezetbe υ amely gyomorsav hatására Fe++ - ferrovassá alakul υ bélhámsejtekben apoferritinnel kapcsolódva újból Fe+++ lesz υ a kapillárisokban a cöluloplazmin hatására ismét Fe++ lesz υ innen a transzferrinhez kapcsolódva szállítódik υ egyrésze a csontvelőbe υ egy részét pedig a makroblast veszi föl és építi be, a többi raktározódik a májban.

4, Haemoglobin lebontása.

A haemoglobin a vörös csontvelőben képződik és 120 nap után a lépben esik szét. 1, A globinrész leválik és aminósavakra bomlik. 2, A hemről leválik a Fe++ υ transzferrithez kötődve szállítódik υ csontvelőbe kerül és újra haemoglobin lesz

belőle. 3, A porfirinváz átalakul először biliverdinné υ majd bilirubinná υ ebből indirekt bilirubin keletkezik υ ez a

vérkeringéssel az albuminhoz kapcsolódva a májba jut υ itt glükoron sav kötődik hozzá, így direkt bilirubin keletkezik (epefesték) υ ez a duodeumban a bélbaktériumok hatására részben UBG-vé alakul, majd:

1, ennek egy része szterkobilinogénné oxidálódik – ez adja a széklet színét 2, az UBG az érfalon át a vérbe jut υ a vese kiválasztja az UBG-t, a bilirubin pedig

visszakerül a májba.

2

Ez a körfolyamat a máj és a bél közötti enterohepatikus körforgás.

5, A fehérvérsejt típusai, termelődésük és feladatuk.

A fehérvérsejtek a csontvelőben termelődnek, itt a granulocyták minden típusa megtalálható. A szervezet termeli számuk 6-8*109 /l. A fehérvérsejtek képzését a leukopoetin stimulálja. Feladatuk a szervezet védekező mechanizmusának biztosítása. Csontvelőben képződnek: granulocyták, monocyták. Nyirokrendszerben képződnek: lymphocyták. Granulocyták több lépcsős érése:

Multipolenus haemaetikus őssejtből indul ki a fejlődés υ granulocita pragenitas alakul ki υ myeloblast υ promyelocyta υ myelocyta υ neutrofil, eusonofil, basofil υ metamyelocyta υ granulocyta – utóbbi kettő mindhárom fajtánál.

1, Granulocyta citoplazmikus szemcséket tartalmazó fehérvérsejt. Fajtái: Neutrophil 60-70 % fagocitálnak – baktériumokat bekebelezik. Eosinophyl 2-4 % fagocitálnak és allargiás reakciókban is részt vesznek. Basofil 0-1 % allergiás reakcióknál szaporodnak meg.

2, Monocyta 2-5 % kicsi plazma, nagy mag, a csontvelőben ugyanabból az őssejtből jön létre, mint a granulocyta υ monocyta progesitor υ monoblast υ promocyta υ monocyta.

3, Lymphocyta 20-25 % védekező reakciókban vesz részt: ellenanyagos és a cellulózis védekezés (bekebelezés), nagy mag és kevés citoplazma, a nyirokrendszerben termelődnek.

T lymhocyta: sejtes védekezés, kórokozók bekebelezése, sejtes immunitás – killer sejtek. B lymphocyta: humoralis immunitás – ellenanyagos: találkozik az antigénnel υ átalakul plazmasejtté

υ immunglobulinokat termel – Ig

6, A vérplazma alkotó elemei (részletesebben a plazmafehérjék)

A vér folyékony sejtközötti állománya a vérplazma. A vérplazma sűrűsége 1,01 körüli, osmotikus koncentrációja 290-300 mol/l, ami megegyezik az extracelluláris folyadék nyomásával. A plazma jelentős része, mintegy 92 %-a víz. Szervetlen alkotói: kationok pl. Na, K, Ca, Mg, Fe, Cu. anionok és gázok: Ni, O2, CO2. Szerves alkotók: fehérjék, tápanyagok, anyagcseretermékek (kreatinin, húgysav, bilirubin), vitaminok,

hormonok, enzimek. Plazma fehérjék: 60-80 g/l. Albumin: 1, a vérplazma összfehérjéinek 50-60 %-át alkotja, 2, a májban termelődik, felépítésében amminósavak vesznek részt, 3, találhatók: könnyben, nyirokban, verejtékben, nyálban, gyomornedvben, 4, betegség esetén csökken az arányuk, 5, a vér oesmotikus nyomását tartja fönn, ha csökken oedema keletkezik, 6, a vér vegyhatásának beállításában játszik szerepet, 7, molekula felszínén több mint 200 pozitív és negatív töltés található, 8, fontos szállító fehérje: hormon, gyógyszer, bilirubin, UBG, szabad zsírsavak, Cu, Fe, Zn,

vitaminok, Ca. Globulin: 1, kémiailag összetett fehérjék, fehérje természetűek, zsírt és CH-t tartalmaznak, 2, szintézisükhöz szükséges: polipeptidek, lipidek, szénhidrátok, 3, lipoprotein: ellenanyagok α,β, - megköti a koleszterint, a foszforlipideket és a zsírsavakat, 4, γ - globulin: ellenanyag IgA, IgG, IgD, IgH, IgE (allergia). 5, glukoprotein: vérplazma alvadási faktora, kismolekulájú anyagok megkötése és szállítására

szolgál, hozzájuk kapcsolódva megnöveli méretüket és így védi a vesén át történő kiválasztódástól, ilyen szállító fehérjék: transzferrin, transzcobaldin, cöluloplazmin.

3

7, Immunitás formái

Az immunitás védettséget jelent. Az immunvédekezés komplex folyamat, melynek során az immunrendszer elemei aktív kölcsönhatásba lépnek a szervezetbe került idegen anyagokkal. Működésének alapja az idegen sejt felismerése. Formái: 1, veleszületett: anyai immunitás IgG

2, szerzett: természetes – betegségen átesetteknél alakul ki. mesterséges: aktív – legyengített kórokozó, vagy ellenanyag bejuttatása υ immunválasz betegség

nélkül, általában hosszú időre szól υ időnként emlékeztető oltás kell, a betegségek megelőzésére szolgál.

passzív – ellenanyagot készen juttatunk a szervezetbe, γ - globulint υ rövid időre szól.

8, Az allergia lényege (antigén, ellenanyag, immunreakciók)

Antigén: olyan anyag, amely a szervezetben immunreakciót vált ki. kémiailag ez legtöbbször fehérje természetű, de nem mindig. Például a heptén önmagában nem antigén, de ha fehérjéhez kapcsolódik antigénként viselkedik.

Ellenanyag: az immunreakció során az antigénnel szemben termelődő anyag. Jellemzője specifikus, azaz egy antigénnel szemben egy ellenanyag termelődik. Ez az antigén ellenanyag reakció alapja.

Immunreakciók 1, Direkt: antigén és ellenanyag közvetlen kapcsolódása. Fajtái:

1, agglutináció: agglutinogén (antigén) sejthez kötött, annak felszínén található, vele reagál az agglutinin például: vércsoport eltéréseknél.

2, precipitáció: az antigén oldott állapotú. 3, neutralizáció: ellenanyag semlegesíti az agglutinogént. 4, lízis: az antigén a sejt felületén helyezkedik el, ha az antigén és az ellenanyag találkozik sejt lízis jön

létre, azaz a sejt szétesik. 2, Komplement aktiválódással járó reakciók:

Komplement = a vérben levő 18 inaktív enzim. Antigén hatására ezek aktiválódnak és ez a komplexum indítja be az immunválaszt. 1, agglutináció 2, lízis 3, vírus neutralizáció = semlegesítés. 4, kemotaxis = odacsalogatja a fagocitáló sejteket.

3, Anafilaxiás reakció: IgG, IgE okozza, hatására anafilaxiás shock keletkezik, azaz a keringés összeomlik. Sokszor allergiás

reakciót okoz, mivel a szervezet hiperérzékeny, ezért gyorsan megy végbe, vasodilatációt okoz (érpálya kitágul).

4, Allergia: Az antigént itt allergénnek nevezzük, ez váltja ki az ellenanyag termelést, ez legtöbbször IgE jellegű

reakció. 1, az allergén bejut a szervezetbe és nem okoz semmilyen látványos reakciót, ilyenkor termelődik az

ellenanyag. 2, második alkalommal viszont létrejön az immunrekció. Ennek tünete: gége ödéma (méh, darázs),

ekcéma = bőrkiütés, apró viszkető hólyagok a bőrön. 5, Autoimmun betegség

1, A szervezet a saját sejtjeit idegen sejteknek fogja fel, megszűnik az immuntolerancia υ sejtpusztulás jön létre.

2, A sejtek saját élettani működése megváltozik – sejt felszínén levő inzulin receptoroké υ önpusztító folyamatot indít be és idővel tönkreteszi a szervezetet.

4

9, A gyulladás helyi és általános formái

Gyulladás – inflammatio a szervezet védekező reakciója a kórokozóval szemben pl. baktérium. Létrehozhatja mechanikai hatás (folyamatos nyomás), vegyi hatás (sav marás), hőhatás, sugárzás. Jellemzője, hogy van helyi és általános tünete. Helyi tünet: 1, fájdalom – dolor: a gyulladás során keletkezett anyagok ingerlik az idegvégződéseket 2, melegség – calor: helyi vérbőségtől alakul ki 3, vörösebb a bőr – rubor: szintén a vasoaktív anyagok értágító hatására keletkezik 4, duzzadt – tumor: szövetközi folyadék felszaporodása 5, funkció kiesés – functio laesa: a fentebbi elváltozások együttes hatására alakul ki. Általános tünet: 1, láz: pirogén anyagok hatására a hőszabályozó központ neuronjainak hőérzékenysége csökken,

ami magasabb hőmérséklettel jár, ami fokozza a fagocitózis ütemét és gátolja a baktériumok szaporodását,

2, emelkedett süllyedés: 3, emelkedett fehérvérsejt szám: az immunglobulinok mennyisége nő, az albumin és transzferrin

képzés csökken, 4, emelkedett ellenanyag termelés 5, stressz reakció: célja a szervezet ellenállóképességének fokozása, nő az adrenalin szint, ami a

szervezet energia tartalékait mozgósítja. A gyulladás mechanizmusa:

A bejutott kórokozó helyileg károsítja a sejteket, ennek hatására azokból vasoaktív anyagok szabadulnak fel υ ezek hatnak az erek falára is és értágulatot okoznak, amivel nő az erek áteresztő képessége is υ a fájdalom receptorokat ingerlik a széteső szövetekből, sejtekből felszabadult anyagok υ nem használjuk ezt a területet.

Helyreállítás: az elpusztult szövetek helyét lymphocytákból, plazmasejtekből, monocytákból, szövetközi makrofágokból álló granulációs sarjszövet foglalja el és folyamatosan regenerálódik, kialakul a sarjszövet.

10, A gyulladás formái

Acut – heveny izzadmányos exsudativ: fibrines, savós, gennyes, vérzéses, eves (üszkös) sarjadzásos (pl. sebgyógyulás) elsődleges, másodlagos

szubacut – elhúzódó acut krónikus (chronicus) TBC, szifilisz (lues) Exsudatív

A, Savós – inflammatio serosa: híg és színtelen, magas fehérje tartalmú a keletkező izzadmány. Jellemzője, hogy maradvány nélkül gyógyul pl. nátha, mellhártyagyulladás.

B, Fibrines – inflammatio fibrosa: izzadmányban fibrinogén van, savós hártyák és nyálkahártyák területén alakul ki pl. mellhártya, torokgyík, azaz diftéria (ez álhártyás). Általában nem mindig gyógyul maradéktalanul, pl. mellhártya letapad.

C, Gennyes – inflammatio purulenta: kórokozókból és elhalt fehérvérsejtekből ál, általában sárgás színű. A gennyes gyulladás lehet:

Körülírt formájú: - furunculus (kelés) - abcessus (tályog) - empyema: üreges szervben pl. epehólyagban. Diffúz formájú: - lapszerint szétterjed a szövetekben - phlegmone - sepsis (vérmérgezés)

D, Vérzéses – inflammatio haemorraghica: az izzadmányban VVt is van pl. antrax (lépfene) ilyen jellegű gyulladást okoz, a tüdő antrax – vérzéses tüdőgyulladás. A pestis is ugyanezt okozza.

5

E, Eves – iflammatio ichorosa; üszkös – infalammatio gangrenosa Rohasztó baktériumok idézik elő. Jellemzője a bűzös váladék, teljesfokú szövetvérzéssel és elhalással jár. Az eves inkább az üreges szervekben jelentkezik pl. epehólyag. Az üszkös leginkább a tömörebb szervekben pl. lábon.

Sarjadzásos A, Elsődleges: ép sebszéleknél, fertőzés nélkül következik be, szépen gyógyul, a gyógyulásban kötőszöveti és

hámsejtek vesznek részt. B, Másodlagos: roncsolt, fertőzött sebeknél fordul elő, heggel gyógyul, sebüreget sarjszövet tölti ki először,

utána sebszélek felől „rákúszik” a hámszövet a sarjadzásos gyulladásra. Pörk alatti sebgyógyulás: felszíni sérüléseknél, seb felszínén látható a pörk, alatta kezd megindulni a hámosodás.

11, Vércsoportok és jelentőségük

A vércsoportok tulajdonságai a vér alakos elemeihez, elsősorban a VVT-hez, illetve a plazma immunglobulinjaihoz kapcsolódnak. A vércsoportok rendszerei:

1, ABO vércsoportrendszer anyaga és az ellenanyag is a VVT felszínén található, amit a hemagglutinogének hordoznak. Két típusukat ismerjük A és B, ennek alapján jöhet létre a négyféle vércsoport. Az antigének IgG, vagy IgM típusú immunglobulinek. Az antitest termelődés létrejöhet: az antigénnel közel azonos baktériumok hatására, vagy nem csoportazonos vér adásakor. Ilyenkor a másfajta vért agglutinálja – kicsapja, ami vérrögök keletkezéséhez, az életfontosságú szervek elzáródásához és halálhoz vezethet. A 0-s vércsoporttú, mivel agglutinogént nem tartalmaz mindenkinek adhat, az AB vércsoporttú, mivel nincs a vérplazmájában agglitin mindenkitől kaphat vért.

Vércsoport: A B AB 0 Antigén – agglutinogén A B AB -

Antitest – agglitinin β α - αβ

2, Rh al-vércsoportokat is ellenőrizni kell véradáskor. RH faktor: egy majomfajta, ennél mutatták ki először. Akinél ez a fajta antigén meg van az pozitív, akinél nincs az negatív. Amennyiben vért kap a másikból, az ellenanyagot fog termelni és hemolitikus icterust okoz. Ezért kell fokozottan vigyázni Rh negatív anyáknál, ha Rh pozitív a magzat, ilyenkor anti D-t kell adni az anyának, ami egy kész ellenanyag.

12, A véralvadás jelentősége

Az ember vérében az alvadás és az oldódás egyensúlyban van. Sérülés esetén ez az egyensúly megbomlik és a sérülés helyén az alvadás kerül túlsúlyba. Véralvadás jön létre akkor is, ha az érben a véráramlás valamilyen okból lelassul, vagy pang. Az alvadás oka lehet külső út (sérülés), belső út (érfal belső sérülése). A véralvadáshoz szükséges tényezők:

1, Megfelelő mennyiségű thrombocyta megléte 150-300 G/l. A véralvadás szempontjából a trombosztenin és a tromboxán anyag a lényeges bennük.

2, Véralvadási faktorok mintegy 12 féle megléte, ezekből ha egy is hiányzik, már nem jön létre, pl: fibrinogén, protrombin.

3, Ca+ jelenléte. 3, Egészséges érösszehúzódás, amely sérülés esetén addig tart, amíg ki nem alakul a sérülést elzáró trombus.

Az alvadás mechanizmusa: 1, Érösszehúzódás a szerotonin hatására jön létre, amely csökkenti a vérellátást az adott területen, miközben

tromboplasztin szabadul fel és aktiválja a protrombint. 2, Thrombocytafázisban a thrombocyták fokozott mennyiségben jutnak el a sérült érszakaszhoz, arra

kitapadnak és aggreggálódnak, létrejön a primer trombus. 3, Az alvadás fő szakaszában a trombociták összeállnak és oldhatatlan fibrin hálót alkotnak, amelyben

fennakadnak alakos elemek is. 4, A fibrinolízis során az érfal begyógyulásával egyidejűleg a plazmin enzim feloldja a thrombust és

folyamatosan átjárható lesz. A vérzés gátlása: Na-citrát vagy heparin.

6

13, EKG görbe értelmezése, pulzus térfogat, perctérfogat definíciója.

A sinus csomóból kiinduló és rövid idő alatt az egész szívizomzaton végigterjedő elektromos feszültségváltozást a testfelszín különböző pontjaira helyezett elektródákkal lehet érzékelni. A testfelszín két különböző pontjára helyezett elektróda között mért potenciaváltozás a szívizom rostok akciós potenciáljának mértéke.

Az EKG-nál a két testfelszíni elektródot egy erre kifejlesztett érzékelő berendezésbe vezetjük, amely a potenciaváltozásokat képernyőn megjeleníti és egy folyamatosan mozgó papíron rögzíti, amit elektrocardiogrammnak nevezünk. Végtagi elvezetés: I. jobb kar – bal kar, aVR, aVT.

II. jobb kar – bal láb, Mellkasi: V1-V6 III. bal kar – bal láb,

P- pitvari systole PQ – pitvar kamrai átvezetés: 0,12-0,2 sec QRS – kamrai komplexum: 0,06-0,1 sec ST – izoelektromos vonalon található, a szívizomzat oxigenitását, a kamraizom lassú repolarozációját jelenti. T – pozitívnak kell lennie, a kamraizomzat gyors repolarizációját mutatja U – szívcsúcs a mellkasfalhoz ér, ekkor jelenik meg, nem kóros QT – az elektromos systole ideje. Pulzus volumen: egy kamra által egy systole alatt kilökött vérmennyiség = verőtérfogat kb. 70-80 ml Perctérfogat: egy kamra által 1 min alatt továbbított vérmennyiség Perctérfogat = verőtérfogat * szívfrekvencia = 4900 ml/min Szívindex: perctérfogat 1 négyzetméterre vetített értéke

A perctérfogatot befolyásolja: 1, szívizomzat pillanatnyi állapota 2, pitvarba történő vénás beáramlás üteme 3, aortában illetve az aorta pulmonalisban a nyomás

14, A szív működése a szívciklus alatt.

A, Elektromos szívciklus A szívnek saját ingerképzése van, ami automatikusan működik, viszont nem az idegrendszertől függetlenül. A

sinus csomó az elsődleges ingerképző központ. A jobb pitvar falában helyezkedik el. Különleges sejtekből áll. Jellegzetességük, hogy a sejtek membránja az ionok számára fokozottan átjárható, ezért spontán ingerültbe kerülhet a sejt. Ez azután periódikusan ismétlődik, ezért mondható, hogy a sinus csomónak pacemaker aktivitása van, másnéven ezt nevezzük nomotóp ingerképzésnek, ami percenként 72-80 ingert jelent.

Az inger innen tovább terjed az atrioventricularis csomóra (pitvar-kamrai csomó), ami a másodlagos ingerképző központ. Amennyiben valami okból a sinus csomó nem tudja feladatát ellátni, átveszi a vezérlést, de csak 40 körüli ingert tud előállítani percenként, ezt nevezzük brachikardiának.

Innen az inger a vezető kötegekre terjed, a His-kötegre, a Tawara szárakra, majd a Purkinje rostokra, melyek a kamrák falában, az izmokban végződnek.

7

B, Mechanikus szívciklus A két pitvar együtt működik, de ellentétes fázisban. Kamrai dyastole: kamra tágul, a nagy erek billentyűi zárva, a vitorlás billentyű nyílik, a pitvar felől a kamra

telítődik υ a pitvar az utolsó fázisban még össze is húzódik a jobb telítődés érdekében υ bal kamrában nő a nyomás

Kamrai systole: vitorlás billentyű zár, félhold alakú nyílik amint a nyomás nagyobb, mint az artériákban υ vér beáramlik a nagy erekbe

Első szívhang: a vitorlás billentyű záródása adja Második szívhang: félhold alakú billentyű záródása adja.

Mindkettő tiszta és szép hang, míg rendellenes működésnél zörejek hallhatók.

15, A szív alkalmazkodó képessége

A szívnek alkalmazkodnia kell a különféle vérigényekhez, például fokozott fizikális munka esetén, egy nagy ebéd után is többlet oxigénre van szükség, melyet a vér szállít a sejtekhez, így értelemszerűen több vérre lesz szükség, hogy a fokozott igényeket kielégítse. Ehhez a szívnek kell többlet vért kell pumpálnia, amely kompenzálja a keletkező igényeket. Erre a szívnek több megoldási lehetősége van, amit alkalmazkodó képességnek nevezünk: 1, A kamrai systole végén a szív a kamra üregéből csak a vér 75 %-át löki ki az aortába. Szükség esetén a

szívizomrostok összehúzódásának ereje növekedhet, így a nyugalmi térfogathoz képest 20-30 ml-rel több vér lökődik ki. ezt a vérmennyiséget nevezzük systolés tartaléknak. Ez az első, amit a szív igénybe vesz fokozódó terheléskor.

2, A második tartalékot diastolés tartaléknak nevezzük. Ennek lényege, hogy a szívizomrostok egy bizonyos határig képesek megnyúlni (dilatálni), így a kamra üregének térfogata megnő, ezzel több vér kerül az aortába. Ez semmilyen káros következménnyel nem jár, mert az izomrostok ereje ezzel egyenes arányban növekedik. Ezt nevezzük tonogén dilatatió-nak. Ekkor még a szívizom a terhelés megszűnése után károsodás nélkül vissza tud állni az eredeti állapotába.

3, További terheléskor viszont a szívizomrostok megnyúlása oly mértékben fokozódik, hogy már nem képes később visszaállni az eredeti állapotába – miogén dilatatio. Összehúzódásának ereje nem fokozódik, inkább csökken, így a kamrában levő vér mennyiséget már nem képes továbbítani és pangás jön létre. Ilyenkor a szív működése dekompenzálóvá válik.

4, A fokozott terhelésre a szív általánosan úgy reagál, hogy a szívfrekvenciát növeli meg. Ezzel biztosítja a fokozott vér szükségletet. Ezt azonban befolyásolja még a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer működése is.

16, Vegetatív idegrendszer hatása a szívműködésre

A szívműködését a vegetatív idegrendszer közvetlenül is befolyásolja, így az általunk átélt érzelmek kihatnak annak működésére, befolyásolva az egész szervezetet. Erre természetesen szükség van, mert például a simpatikus hatás esetén (alarm reakció) fokozott az oxigén és tápanyag szükséglet, amire gyorsan van szükség. A parasimpatikus hatás viszont elengedhetetlenül fontos a pihenéshez. A kettő egyensúlya normális esetben a szervezet működését szélsőséges helyzetekben is tudja biztosítani. Paraszimpatikus: X. Nervus Vaguson át

1, frekvencia csökkentő: sinus és az atroventális csomóba a K+ kiáramlik, ezért a negatív töltés erőteljesebb lesz, ezért az akciós potenciál nehezebben alakul, így hosszabb lesz a szívritmus. Ez a negatív kromatróp hatás = szívösszehúzódás csökkentő

2, pitvarból a kamrára átvezetés lassul = negatív dromatróp hatás Simpatikus: IX. Nervus glossopharingeuson át

1, Fokozza a noradrenalin termelését, aami a β receptorokhoz kötődik. Fokozódik a Ca++ sejtbe való beáramlása, a negatív töltés csökken, így a szív könnyebben ingerületbe jön, ezzel a szívfrekvencia nő = pozitív kromatróp hatás

2, Ingerület átvezetés gyorsul, PQ szakasz rövidül = pozitív dromatróp hatás 3, A purkinje rostok és a kamra izomzat ingerlékenysége nő = pozitív batmotróp hatás 4, Szívösszehúzódás ereje nő = pozitív inotróp hatás.

8

17, Vérnyomás (systolés, dyastolés érték)

A vér jellemzői: igen viszkózus folyadék. A pulzus volumen: egy kamra által egy systole alatt kilökött vérmennyiség = verőtérfogat kb. 70-80 ml

Vérnyomás: systoles és dyastoles vérnyomás létezik. A bal kamrából kilökődő vérnek mozgási energiája van, ami részben potenciális energiává alakul, ez fogja az érfalakat szétnyomni. A vérnyomás úgy keletkezik, hogy az erek fala rugalmas és ellenerőt fejt ki a vérre. Azaz aorta a beáramló vér potenciális energiájától kitágul, majd kamra záródás után összehúzódik az aorta falában az izom, és az ér visszanyeri eredeti átmérőjét, miközben a vér potenciális energiája visszaalakul mozgási energiává. A vér mindig a magasabb nyomású hely felöl az alacsonyabb nyomású felé áramlik, a szívtől a fej, a végtagok felé. Systole a kamrai systolenál (szív összehúzódás) mérhető, Dyastoles érték a kamrai dyastole (szív elernyedés) alatt mérhető. A vérnyomás értékek egészséges embernél kisebbek, mint 140/90 Hgmm. Természetesen ez függ a kortól.

Pulzusnyomás: systoleból kivonjuk a dyastoles értéket. Középnyomás: a szívciklus során folyamatosan mért nyomásértékek átlaga. Vérnyomás mérés: felpumpáljuk a mandzsettát, majd figyeljük, az első ütés lesz a systoles érték, amikor nem

halljuk a szívdobogást az lesz a dyastoles érték.

18, Vérnyomás szabályozása

Vérnyomás szabályozása: a vasomotoros központ végzi, a nyúltvelő (medulla oblongata) és a híd (pons) területén. Az erek falára hat a simaizomzaton keresztül.

Erek összehúzódása sympatikus hatás = vasoconstrictio υ szűkül a keresztmetszet, a nyomás nő. Erek tágulnak paraszimpatikus hatás = vasodilatácio υ erek tágulnak, lassul a véráram, kisebb lesz a

vérnyomás. A központi idegrendszer is hat rá a vegetatív idegrendszeren keresztül. A vasoaktív anyagok közvetlenül az érfalra

hatva tágítanak vagy szűkítenek. Tágít: bradikinin, acetilkolin, tejsav. Szűkít: adrenalin, noradrenalin, ADH, angiotensin II, renin, aldoszteron.

19, A légzés mechanizmusa

O felvétellel és CO2 leadással járó gázcsere folyamat. Külső légzés: tüdő alveolusok-ban a levegő és a vér között Belső légzés: szövetekben a vér és a szövet sejtjei között O felvétel és CO2 leadás Légzés folyamata:

1, léghólyagocskák ventillációja υ levegő bejut 2, gázcsere 3, gázok szállítása a vérben O és CO2 4, a ventillációt fenntartó mechanizmus, légzőizmok működése.

Belégzés aktív = légző izmok működése: főizom a diaphragma (rekeszizom), musculus intercostalis externi at interni segédizmok: akkor működnek, amikor nehezített a légzés

Folyamata: belégzés υ rekeszizom összehúzódik, lapos lesz, a bordaközi izmok megemelik a bordákat υ tüdő kitágul υ levegő beáramlik

kilégzés υ rekeszizom elernyed υ bedomborodik a mellkasba, a bordaközi izmok ellazulnak υ mellkas térfogata csökken υ automatikusan megy végbe

Férfiaknál hasi légzés, nőknél pihegő – mellkasi légzés a jellemző. Légutak: orr υ levegő be υ melegíti, szűri, párásítja υ garat, gége csillószőrös hengerhám, ez véd és szűr (portól,

baktériumoktól) υ hörgők υ alveolusok (hörgőcskék) A tüdőnek jelentős rugalmassága van, ezt elveszítheti, ha kötőszöveti felszaporodás van υ elmerevedik υ légzési kapacitás csökken A tüdőnek a magzati életben nincsen szerepe, az első légvétellel nyílnak meg a léghólyagok. Ezt segíti a hideg hatás, a köldökzsinór elzáródása, felszaporodik a CO2 υ ettől jön létre az első sóhajtó belégzés.

9

Tüdő nyomásviszonyai:

Intraalveolális nyomás:

Belégzés Kilégzés Nyugalmi -1 Hgmm +1 Hgmm Eröltetett -80 Hgmm +100 Hgmm

Intrapleurális nyomás: a mellhártya két lemeze között: -10 Hgmm. Ez biztosítja a tüdő és a mellkasfal közötti nyomást, ha levegő kerül be a tüdőfél összeesik.

20, Légzésfunkció vizsgálata (FEV, FIV, VC, TLC, RV Tiffenau-szám)

Spirometria: légzési térfogat mérés. Légzési, vagy respirációs térfogat: nyugalomban a be- illetve kilépett levegő mennyisége ≈ 500 ml. Belégzési tartalék (inspirációs térfogat): normális belégzés után erőltetett: 3500 ml υ ≈ 3000 ml Kilégzési tartalék: ugyanaz a mérése: ≈ 1000 ml Mindig marad reziduális levegő: ≈ 1300 ml, ami feszesen tartja a légzőfelületet. VC (vitálkapacitás): mély levegő és maximális kilégzés ≈ 4800 ml Teljes kapacitás = VC + reziduális tér ≈ 6000 ml Figyelembe kell venni a mérés során: testmagasság, testsúly, nem és életkor. A mérés tájékoztat a tüdő állapotáról. Erőltetett kilégzési térfogat (FEV), erőltetett belégzési térfogat (FIV). Tiffeneau szám = VC hány százalékát lélegezte be, illetve ki 1 sec alatt a beteg, ennek nagyobbnak kell lennie 70

%-nál = FEV*100/VC Kilégzésnél ugyanígy számítjuk ki. Nyugalmi légzés: 12-16 percenként. Légzés perctérfogata = nyugalmi térfogat * légzési frekvencia ≈ 6-8000 ml/min

Munkavégzésnél az O igény emelkedik υ többlet munka a tüdőnek: A, légzés mélyül: ki és belégzési tartalék felhasználása B, légzésszám fokozódik.

Légzési holttér Anatómiai holttér: légcsövek, ott ahol nincsen gázcsere ≈ 150 ml Fiziológiás holttér: anatómiai + ott ahol rosszabb a légcsere Normális légzés = eupnoe, légzési szünet = apnoe, szapora légzés = tahypnoe.

21, Légzőrendszer védekező reflexei

A tüdő rugalmas, szivacsos szerkezetű, a mellkasban található, a szív és a gátorüreg által kettéválasztott páros szerv. Az oxigén az orron, a garaton és a légcsövön keresztül jut be a broncholiusokba. Mivel a tüdőnek fontos, hogy a felülete tiszta, ép és minél nagyobb legyen, ezért fontos, hogy megóvja a szervezet. Erre szolgálnak a védekező reflexek. 1, Köhögés: nyúltvelő υ feladata az alsó légút tisztítása, érzékelő receptorai találhatók: pleura, tüdő területén.

Létrejötte: zárt gégefedő mellett a nyomás fokozódik a légutakban υ megnyílik a gégefedő és nagy sebességgel kiáramlik a levegő, közben magával ragadja az idegen anyagokat: váladék, baktérium, porszem.

2, Trüsszentés: felső légutat tisztítja. Receptora az orr nyálkahártya területén található, melynek izgalma eljut a nyúltvelőben levő légzőközpontba. Létrejötte: nagy levegővétel miközben a lágy szájpad bezáródik, nyomás nő υ hirtelen megnyílik és a garat,

orr területéről a levegő kiáramlik. Amennyiben befogjuk az orrunkat, a baktériumok az orr és arcüregekbe és a középfülbe jutnak.

3, Csuklás: gyors belégzés a diaphragma összerándulása miatt. Ennek kiváltó oka: nyelőcső, gyomorszáj inger pl. gyulladás, nehezen megy le a falat, szénsav.

10

22, Hogyan történik az alveoláris gázcsere?

A tüdő látja el a szervezetet a biológiai folyamatokhoz szükséges oxigénnel és távolítja el az ezek közben keletkező széndioxidot. Ezért nagyon fontos, hogy a tüdő vérellátása megfelelő legyen, ami két részből tevődik össze: 1, arteria at vena pulmonalis – csak gázcsere 2, arteria at vena brochialis – tüdő szövetek táplálása A gázcsere a tüdő alveolusaiban megy végbe, amik pici léghólyagocskák a tüdő szövetének bronchusaiban.

Gázcsere folyamata:

O az alveolus membránján át diffundál υ átjut a vékony szövetközi folyadékon υ áthatol a kapillárisok falán υ bejut a vérplazmába υ innen a VVT-be.

Gázcsere mechanizmusa: Diffúzión alapul, energiát nem igénylő fizikai folyamat. A nagyobb nyomású helyről megy az alacsonyabb

nyomásúba. Az alveolusban az O parciális nyomása 100 Hgmm, a vérben ennél kevesebb υ az O a vérbe igyekszik. Alveolusban a CO2 40 Hgmm, a vérben 46 Hgmm υ CO2 a tüdőbe megy.

Vérben a CO2 és O szállítás módja A VVT-ben levő haemoglobin szállítja az O-t, a két pozitív vegyértékű ferrovas. A folyamat reverzibilis,

azaz a kötés le tud válni. A vér O szállító képessége függ: haemoglobin mennyiségétől, keringő vér mennyiségétől, haemoglobin

felépítésétől. CO2: szállítás: vérplazmában történik, részben a VVT-ben, a sejtben levő CO2 egyesül a vízzel υ

bikarbonát jön létre, ami sokszor bomlik hidrokarbonátra és negatív H ionra, ami a sav bázis egyensúlyt, a vér ph értékét befolyásolja.

Ni: szabadon diffundál a szervezetben, nem jelent problémát, míg nem nagyobb nyomással kerül be υ fokozott elnyelődés következik be = mélységi mámor a központi idegrendszerben

Keszon betegség: hirtelen nyomás csökkenés υ a nitrogén a vérben gázként szabadul fel.

23, Légzés szabályozása

Légzés szabályozásának mechanizmusa: A nyúltvelő és a híd területén történik. A nyúltvelő alsó területe a ritmus szabályozó központ, fölötte a

belégzést segítő apneuras központ υ a légzést gátló pneumotoxiteus központ fölötte található. A három központ összehangolt működése szükséges a légzéshez.

A légzést befolyásoló tényezők: 1, Vér CO2 tartalom: közvetlenül a nyúltvelőt ingerli. 2, Kérgi központ: akaratlagos légzést befolyásolja, amíg a vér CO2 szintje el nem ér egy szintet. Ez lehet

stressz helyzet, hideg, fájdalom, vagy jóga. 3, Mechanikus receptor: tüdő feszülését érzékelő receptor υ gátló reflex. 4, Vér hőmérséklet: láznál emelkedik υ fokozódik a légzés. 5, Vér Ph: acidózisnál fokozza a légzésszámot. 6, Amennyiben a vérben az oxigén koncentráció csökken, nő a légzésszám. Oxigén kontcentráció

csökkenést érzékelők: 1, carotis communis (nyaki ütőér) υ IX. Nervus glossopharingeus veszi fel a jelet 2, aortában van a receptor υ X. Nervus vagos viszi a jelet tovább.

11

24, Gyomor élettani működései, vegetatív idegrendszer hatása a gyomorra

A táplálék a cardián keresztül jut be a gyomorba. Itt a fehérje emésztés kezdődik meg. Napi 1,5 l gyomornedvet választódik ki:

1, pepsinogén = fősejtek termelik, sósav hatására aktivizálódik υ aktív pepsin. 2, sósav = a fedősejtek termelik, pepsin aktiváló hatású, intrinsic faktor termeléséhez szükséges (B12

felszívódás). 3, mucin. 4, kimosin enzim: tej kicsapása. 5, lipáz termelés, amely csak lúgos közegben fog dolgozni. 6, gastrin hormon: az autrum területén termelődik, a bolygóideg fokozza termelését. Szerepe fokozza a

pepsinogén és a sósav termelést és a gyomor perisztaltikát. Gyomor perisztaltika: a cardiától a pilorus felé összekeveri a táplálékot a gyomornedvvel. A gyomor ürülése

szakaszos a perisztaltikának megfelelően. Éhség perisztaltika: hang kíséretében korog a gyomor.

Vegetatív idegrendszer hatása a gyomorra: Simpatikus: perisztaltikát és a sekréciót gátolja Parasimpatikus: fokozza a perisztaltikát és a gyomornedv termelést.

25, A máj működése, a bilirubin enterohepatikus körforgása

A szervezet teljes anyagcseréjében részt vesz, valamint folyamatosan termel: 1, epe: 0,5-1 l/nap, egy része kiürül, más része tárolódik: máj epe világosabb sárgás, hólyag epe zöldes.

2, epesav: koleszterinből állítja elő, ezzel a kívülről bevitt mennyiséget csökkenti.

3, bilirubin enterohepatikus körforgása: a bilirubin a májban tárolódik, ide a vérkeringéssel az albuminhoz kapcsolódva jut υ a májban glükoron sav kötődik hozzá υ ebből direkt bilirubin keletkezik (epefesték) υ a duodeumban a bélbaktériumok hatására részben UBG-vé alakul:

1, egy része szterkobilinogénné oxidálódik – ez adja a széklet színét 2, más része az UBG az érfalon át a vérbe jut υ a vese kiválasztja az UBG-t, a

bilirubin pedig visszakerül a májba.

4, magzati életben 2-7 hónap során vérképző, vörösvérsejt előállító.

5, vérraktár: kisebb fokú vérvesztés esetére.

6, fehérje anyagcsere: albumin termelődik benne. eszenciális amminósavból másikat állít elő, amelyik nem eszenciális és szervezetazonos. amminósavakból szénhidrátot képez.

7, zsíranyagcsere: zsírból zsírsavat és trigliceridet állít elő.

8, koleszterin lebontás, endogén koleszterin gyártás.

9, szénhidrát anyagcsere: CH.t állít elő a zsír lebontási termékeiből és CH-t raktároz glikogénként (cukor raktár). Amennyiben szükséges glikogénból cukrot állít elő.

10, vitamin anyagcsere: A, D vitamin képzés, B12 és folsav raktár, K vitamin jelenlétében prothrombint termel, ami vér alvadási faktor.

11, méregtelenítés: a szervezet anyagcseréje során, vagy a kívülről beérkező méreganyagok kiszűrése és lebontása.

12, hormonokat lebontja: steron vázas, nemi hormonok.

12

26, Gastrointestinális hormonok és szerepük

A vékonybél területén a doudeum felső szakaszán hormonszerű anyagok, amik a vérbe ürülnek: 1, kolecisztokinin - pancreosimin: epehólyagra fejti ki a hatását, összehúzza és az kiürül. 2, secretin: hasnyálmirigy bikarbonát termelését fokozza, savas vegyhatású béltartalom, ami a gyomorból

ürül ingerli a termelését. 3, GIP: gyomor szekréció és perisztaltika csökkentő, inzulin kiválasztás fokozó. 4, VIP: értágító, sósav termelést csökkenti a gyomorban.

27, Hasnyálmirigy működése

A hasnyálmirigy a doudem hajlatában fekvő mirigyes szerv. Jellegzetessége, hogy részben külső (exokrin) és részben belső (endokrin) elválasztású hormonokat termel. Naponta nagyjából 1,5 liter enyhén lúgos exokrin hormont termel, ami fehérjét bont és a hasnyál belső fő vezetékén át a duodeumba ömlik. Exokrin hormonok: 1, Kimotripsinogén: tejfehérje további emésztése.

2, Amiláz: szénhidrogén bontásra szolgál. 3, Lipáz: zsír bontás. 4, Tripsinogén: a bélben aktivizálódik. Enteropeptidáz kell ahhoz, hogy tripsin legyen,

azaz aktív, ez fogja majd aktivizálni a többi tripsinogént és így fogja a fehérjéket bontani.

5, valamint collogenáz – kollogén tartalmú rostokat bont, elasztáz – rugalmas rostokat bont, nukleáz – nuklein savakat bont.

A patkóbél hámsejtjében termelődő szekretin fokozza a pancreas működését. Az endokrin hormonokat a hasnyálmirigy langerhans-szigetei termelik.

1, Inzulin: β sejtek termelik, ez csökkenti egyedül a vércukor szintet, segíti a cukrok bejutását a vérből a sejtekbe.

2, Glukagon: α sejtek termelik, emeli a vércukrot 3, Somatostatin: a növekedési hormon ellenhormonja.

28, Emésztés és felszívódás az emésztőrendszerben

Szájüreg A tápanyagok emésztése már a szájüregben megkezdődik. Ehhez szükség van a tápanyagok szétaprózására, a

rágás = arc és rágóizmok + fogak munkája. A nyelv érzékeli az ízeket, ami kihat az étvágyra, a nyálelválasztásra, az egész emésztő rendszerre. A nyelv feladata még a felaprózott tápanyag összekeverése a nyállal, melyet 3 nyálmirigy állít elő (kb. 1,5 l nyál/nap). Nyál tartalmaz: amiláz = ptialin υ CH emésztést kezdi

lisosin = baktérium ölő hatású mucin = CH-hez kapcsolódik.

Felszívódás: itt elsősorban: gyógyszerek, homeopátiás szerek, alkohol, méreg. Gyomor

A táplálék a nyelőcsőből a cardián keresztül jut be a gyomorba. A gyomor fő feladata a táplálék összekeverése az itt termelődő gyomornedvekkel (napi 1,5 l), ezzel a táplálék és főleg a fehérje emésztés kezdődik meg. A gyomornedv tartalmaz: 1, pepsinogén = fősejtek termelik, sósav hatására aktivizálódik υ aktív pepsin: ez fogja a fehérjéket

bontani. 2, sósav = a fedősejtek termelik, pepsin aktiváló hatású, intrinsic faktor termeléséhez szükséges (B12

felszívódás). 3, mucin.

4, kimosin enzim: a tejet kicsapja, így azt a pepszin tovább tudja bontani..

13

5, lipáz termelés, amely csak lúgos közegben fog dolgozni. 6, gastrin hormon: az autrum területén termelődik, a bolygóideg fokozza termelését, szerepe: fokozza a

pepsinogén és a sósav termelést és a gyomor perisztaltikát. Felszívódás: elsősorban alkohol, gyógyszer, fehérjéket kicsapja, zsírokat nem.

Emésztés és felszívódás a vékonybélben A gyomorból érkező tápanyagot a doudeum lúgos környezete fogadja. Ennek alkotói:

1, pancreas nedv: 1, Kimotripsinogén: tejfehérje további emésztése. 2, Amiláz: szénhidrogén bontásra szolgál. 3, Lipáz: zsír bontás.

4, Tripsinogén: a bélben aktivizálódik. Enteropeptidáz kell ahhoz, hogy tripsin legyen, azaz aktív, ez fogja majd aktivizálni a többi tripsinogént és így fogja a fehérjéket bontani.

5, collogenáz, elasztáz, nukleáz. 2, epe: a májsejtekben termelődik, nem tartalmaz enzimeket, szerepe a pancreas nedv hatásának fokozása,

a lipáz aktiválása, zsírok emulgeálása. 3, bélnedv: a bélnyálkahártya mirigyeinek váladéka, lúgos vegyhatású, számos enzimet tartalmaz: 1, poli- és dipeptidáz: fehérjéket 2, nukleáz, foszfatáz: nukleoproteideket 3, maltáz, laktóz, szaharáz: a szénhidrogéneket bontja cukorrá. 4, enteropeptidáz: tripszin aktivátora. 5, szerotonin: hormonszerű anyag. Felszívódás: a bélbolyhokon keresztül történik, ezt egyrétegű hengerhám borítja, alatta vérerek és nyirokerek

vannak. 1, víz és ásványi sók vérbe 2, aminósavakká bontott fehérjék a vérbe 3, cukrok a vérbe 4, zsírok glicerinre bontva a nyirokerekbe szívódnak föl.

29, A vérplazma glükózszintjének szabályozása

A vérplazma glükóz szintjét hormonok szabályozzák. Sok hormon növeli, egyedül az inzulin csökkenti. Az inzulin két amminósav láncból áll, közöttük disulfid híd van. A pancreas Langenhors szigeteiben a β sejtek termelik. Működése: proinzulin υ inzulin υ vérbe ürül υ sejtekhez jut υ vércukor szintje csökken. Az inzulin hatása:

1, segíti a cukrot bejutni a sejtekbe. 2, elősegíti a májban a glükóz glükogén átalakulását. 3, glükogén lebontását csökkenti υ nem emelkedik a vércukorszint 4, fokozza a zsírsavak beépülését a zsírsejtekbe. 5, fokozza az izomsejtek fehérje szintézisét. 6, fokozza az izomsejt kálium felvételét. 7, fokozza a testsúlyt.

Antagonistái: 1, Glükogén: pancreas 2, Cortison: mellékvese 3, Adrenalin, noradrenalin: mellévese vesevelő 4, STH: agyalapi mirigy 5, Tiroxin: pajzsmirigy. 6, Sok stressz, Prednisolon.

A sok cukor, vagy a sok hormon υ kimeríti a hasnyálmirigy inzulin termelését.

14

30, Tápanyagok és vitaminok

A szervezet működése számára nélkülözhetetlenek a különféle tápanyagok és vitaminok. Ezek mennyisége és összetétele függ az életkortól, a végzett munkától és a test állapotától, mert egy kövér embernek egyáltalán nem szükséges a zsírbő táplálkozás. Az egészséges gyermeknél viszont fokozott energia bevitelre van szükség, ami meghaladja a felhasználás mértékét. A normális felnőtt szervezetben viszont e kettő egyensúlyban van, természetesen kisebb, nagyobb napi eltérésekkel.

Tápláléknak nevezünk minden olyan anyagot, amely a szervezet számára hasznosítható a test felépítésére és energia ellátására. A szükséges táplálék mennyisége a benne foglalt kémiai energia mennyiségétől függ. Energia szolgáltató anyagok: fehérjék, zsírok és szénhidrátok.

Az anyagcseréhez, a szervezet felépítéshez szükségesek még: ásványi anyagok, vitaminok. Energia szükséglet meghatározásához fontos az alapanyagcsere ismerete. Ez a teljes szellemi és testi nyugalom során 12 óra alatt felhasznált energia mennyisége. Ez nyugalmi állapotban 400 kJ naponta.

Természetesen ezt módosíthatja a pajzsmirigy állapota, valamint a külső hőmérséklet, melyek fokozhatják, vagy csökkenthetik a testhőmérsékletet, és vele együtt az anyagcserére is kihatással lesz. Meghatározására az O2 felvétel és a CO2 leadás mennyiségét veszik alapul, mivel az időegység alatt keletkezett CO2 és az ugyanennyi idő alatt felhasznált O2 mennyisége egy jellemző adat:

RQ = keletkezett O2 mennyisége / felhasznált CO2 mennyisége. Ez szénhidrátok elégetésekor 1, zsírok esetén 0,7, fehérje égetésekor 0,82.

Fehérjeszükséglet A szervezet energiaszükségletét és felépítéséhez jelentős mértékben fehérjék szükségesek. Befolyásoló itt is az

életkor, a munkavégzés, de elmondhatjuk, hogy egészséges szervezetben a fehérjebevitel és lebontás egyensúlyban van. Minimális fehérjeigény 12-30 g/nap.

Fiziológiás fehérjeminimum: 40 g/nap. Optimális fehérje mennyiség: 70-80 g/nap.

Zsírszükséglet A szervezet zsírfelhasználása sokrétű:

1, energiaforrásként szolgálnak, 2, tartalék energiát szolgáltatnak, 3, sejtmembránok építőanyagai, 4, jó hőszigetelők, 5, zsírban oldódó vitaminok (ADEK) hordozói, 6, lipidek előanyagai, 7 kiindulási termékei számos nem peptid hormonnak (szteroidok).

Ezért szükséges, hogy a táplálékban legyen meg a szükséges mennyiségű zsír. Természetesen a felesleges szénhidrátokból a szervezet is állít elő zsírt, azaz önmaga előállítja a legszükségesebb mennyiséget, így többlet zsír bevitelére elég naponta 1 g testtömeg kilónként.

Szénhidrát szükséglet Ezek a legkönnyebben hasznosítható energiaforrások, így a szervezet nélkülözhetetlen tápanyagai. Kémiai

felépítésük alapján lehetnek: 1, Monoszacharidok: glükóz, fruktóz, egyszerű cukrok. 2, Diszacharidok: szacharóz, laktóz, maltóz. 3, Poliszacharidok: keményítő, glikogén, cellulóz, pektin.

A felnőtt ember napi energiaszükségletének 50-60 %-át biztosítják. Mivel könnyen metabolizálhatók, ezért a szervezet igényei fedezésére elsősorban a szénhidrátokat, majd a zsírokat és legvégül a fehérjéket veszi igénybe.

Vitaminszükséglet Vitaminok azok a táplálékban levő szerves anyagok, melyeket a szervezet nem tud előállítani, de szükségesek a normális működéshez. Hiányuk esetén hiányjelenségek lépnek fel. A vitaminokat két csoportba soroljuk: 1, Vízben oldódó vitaminok 2, Zsírban oldódó vitaminok:

15

1, Zsírban oldódó vitaminok

A – hámvédő, szemnél a rodoxin (látóbíbor) kialakulásához kell, hiánya szürkületi vakság. D – Ca anyagcsere, csont fejlődés hiányából angolkór kialakulásához vezet, bőrben a táplálékból és az UV

hatására keletkezik a májban, majd a vesében fejeződik be. E – normális nemi működéshez kell, védő hatás, antioxidáns hatás. K – vastagbélben a bélflóra állítja elő, májcirrózishoz vezet hiánya, antibiotikum kúra után, mert bélflórát

kiirtja. Májban alvadási faktorok előállításához kell. Vízben oldódó

B – hám és idegvédő. B1 – növekedés meghatározója, normális CH csere, idegek védelme. Hiánya: polineuritis, beri-beri. B2 – hiány: nyálkahártya, ideg, bőr elváltozás. B6 – hiány: bőrelválasztás, idegrendszer, hányás csökkentő. B12 – hiány: anemia perniciosa – vírusos vérszegénység, vérképzés, normál idegműködés => gerincvelő

károsodik. Hiány: abszolút hiány, ha a gyomorban nem termelődik, így nem szívódik fel. Folsav – relatív hiány, anémia (vérszegénység), nincs idegrendszeri tünete. Főleg egyoldalú táplálkozásnál

fordul elő. C – aszkorbinsav. Növényekben termelődik. Kapillárisok normál működéséhez kell, a falát erősíti, szervezet

ellenálló képességét növeli. Hiánya: skorbut.

Ásványianyag-szükséglet A szervezet működéséhez szükséges ásványi anyagok felvétele. Ezek lehetnek:

Makroelemek: grammnyi mennyiséget fogyasztunk naponta –Ca, K, Mg, Na, P, S. Mikroelemek v. nyomelemek: miligrammnyi mennyiséget fogyasztunk - Zn, F, I, Cu, Fe, Se. A túlzott ásványianyag bevitel károsíthatja a szervezetet, pl a sok Fe és Cu a májban okozhatnak problémát. A Fe hiánya viszont a hemoglobin képzésben okoz zavart, a I hiánya a tiroxinképzésban.

31, A szervezet hőszabályozása

A szervezet hőszabályozását a hipotalamusz területén a lateralis magcsoport végzi, ennek: elülső része: hő leadást fokozza, hőtermelést csökkenti.

hátsó része a központi idegrendszerrel van kapcsolatba: csökkenti a hőleadást és fokozza a szervezet hőtermelését.

Hőmérséklet: köpeny hőmérséklet 36,5-36,7 C (hónalj), mag hőmérséklet 37-38 C (végbél). Hőtermelést fokozza: 1, anyagcsere fokozása, 2, pajzsmirigy tiroxin, 3, izommunka,

4, hőleadás csökkenése, aminek működése: mirigyek szekréciója csökken υ bőr alatti erek összehúzódnak υ kevés verejték υ hőtermelés nő.

Hőtermelés csökken: 1, anyagcsere csökken, 2, hőleadás fokozódik: verejtékezéssel és a bőr alatti erek kitágulásával. Alkohol: meleg érzetet kelt, mert tágítja az ereket, de pont ezzel növeli a hőleadást. A láz szintén hőtermelő folyamat: 36,5-37 C normális

37-38 C hőemelkedés 38-39 C láz 39-40 C magas láz 40 felett hyperpyrexia υ görcs, hőguta.

Fizikális hűtést 38 C alatt nem szabad alkalmazni, mert megfázást, tüdőgyulladást okozhat. Lázgörcs hajlam esetén is hűteni kell, ilyenkor már hőemelkedéskor is.

Láz esetén az immunrendszer aktívabb, baktériumok és vírusok nem szeretik. Láz oka: baktérium toxin, vagy vírus pirogén anyaga, ezek a hőközpontot ingerlik.

16

32, A vese glomerulusainak működése

A vesék feladata a vér szűrése, a bomlástermékek, méreganyagok eltávolítása, a vérplazma-alkotórészek állandó koncentrációjának fenntartása. Ehhez a vérnek naponta többször is át kell a vesén áramolnia, ez kb 1000 l/nap. Ebből választódik ki a vese munkájával a napi 1,5 l végleges vizelet.

Az elsődleges vizeletet a vese nephronjai választják ki. Egy vesében 1-1,5*106 db nephron található, ami két részből áll: 1, Malpighi test és 2, tubulus rendszer. Az elsődleges vizelet kiválasztása a malpighi testben történik:

1, a vér a vas afferensen keresztül belép a glomerolusokba (érgombolyag), ahol a vas efferens szűkebb keresztmettszete miatt magasabb a vérnyomás.

2, a magasabb vérnyomás hatására ultraszűrés jön létre, azaz a glomerolusok falán át kilép az elsődleges szűrlet a Bowmann-tokba. A szűrés félig áteresztő hártyán át történik, ami csak a kis molekulákat engedi át. Így a tojásfehérjét kivéve (átdiffundál), nem mennek át rajta az óriás fehérje molekulák, így az albumin szint nem nő.

3, ez a szűrlet a vérplazma fehérjementes szűrlete, ami majd a tubulus rendszerben fog tovább szűrődni és ott alakul ki a végleges vizelet.

Ezt nevezzük a vese kiválasztó –filtrációs tevékenységének, ami függ: A, Artériás vérnyomásnak meg kell lennie, azaz el kell érnie a veseküszöböt. B, intrakapsularis nyomástól - Bowmann-tok terében a nyomástól C, filtrációs felülettől és annak áteresztő képességétől.

GFR= Peff*k GFR = gromeluralis filtrációs ráta Peff = effektív filtrációs nyomás k = filtrációs felület és permeabilitás.

Clerance: azt a vérplazma mennyiséget jelenti, amit a vese időegység alatt egy bizonyos anyagtól megtisztít, ilyen lehet pl: kreatinin, inulin. C=U*V/P (ml/min)

C = clerance U = vizelet kreatinin V = ürített vizelet térfogata P = kreatinin koncentrációja a vérplazmában.

Ennek értéke 125 ml/min körül mozog, ami 24 óra alatt egy átlagos emberre nézve 180 l elsődleges vizeletnek felel meg.

33, Tubuláris működés a vesében

A vesében kialakuló elsődleges és végleges vizelet között jelentős koncentráció különbség van. Az elsődleges vizelet a vérplazma fehérjementes szűrlete, ebből alakítja ki a vese kéreg tubulus rendszere a végleges vizeletet:

a, Visszaszívás –reabszorpció: A proximális tubulusoknál megy végbe elsődlegesen. Két fajta fizikai folyamat játszik szerepet benne: aktív transzport: ez energia igényes, ezzel történik a cukor, foszfát, Na, K visszaszívása. passzív transzport: urea, ennek áramlása mindig a nagyobb koncentrációtól a kisebb felé történik.

b, Kiválasztás – secretio: H+, egyes gyógyszerek (penicillin), fémek. Maradéktalanul visszaszívódik: 9 mmol alatt cukor, tojásfehérje.

A vese koncentráló vagy lúgosító funkciója: A bevitt víztől függően:

Kevés víz bevitel esetén: ADH nő υ víz visszaszívódás nő υ sűrűbb a vizelet. Sok víz bevitel esetén: plazma nyomás csökken υ ADH csökken υ kevesebb vizet szív vissza υ vizelet

mennyisége nő υ hígul a vizelet.

17

A vese feladata a sav – bázis egyensúly fenntartásában Mivel a vér pH szűk határok között mozoghat 7,35. Ezzel szemben a vizelet pH 5,5 – 9 között. A sav-bázis

egyensúlyra a légző rendszer azonnal reagál, mert direkt inger vezérli: acidózisnál gyorsul a légzés, alkalózisnál lassul.

Puffer rendszerek is hatnak: ezek H+ iont képesek megkötni υ csökkentik a koncentrációt. Ilyen rendszer: bikarbonát-, foszfát puffer rendszer, plazma fehérjék, haemoglobin.

A vese lassabban reagál, mint a légző rendszer. A szabályozás a distalis és a proximalis sejtekben történik. Vér pH csökken υ acidózis vizelet alakul ki = H+ több

a, A szabályozás a hámsejtekben történik, melynek lényege, hogy a szervezet H+ iont és vizet tud üríteni, anélkül, hogy Na+ és HCO3

- veszne. 1, CO2 + H2O 2, HCO3

-+H+ keletkezik υ H+ kilép aktív transzporttal, helyébe Na+ szívódik 3, a H+ ionnal H2CO3 keletkezik a tubulusban, ami rögtön felbomlik CO2 + H2O υ a víz

kiürül, a CO2 pedig visszadiffundál a sejtbe és kezdődik elölről a folyamat. Így a vese követi a vér pH eltolódását lassan és a vizelet pH is vele változik. b, Na+ visszaszívódás

A vizeletben nem lehet: bilirubin (máj vagy epe probléma), fehérje (vese baj) – proteinuria, cukor – glükória, vér, baktérium.

34, A vese endokrin tevékenysége

A vese a hasüreg hátsó falán a XII borda magasságában található páros, bab alakú szerv. A vese feladata a vízben oldható hasznosíthatatlan bomlástermékek, ásványi anyagok kiszűrése és eltávolítása a húgyszerveken keresztül.

Emellett a vesének endokrin tevékenysége is van, amit elsősorban a renin előállítása képez, majd ezt a hormont véráramba juttatva fejti ki hatását a szervezetben.

Renin: JGA sejtek termelik a renint a glomerulusokban található vas afferensben υ mint enzim átalakítja a vér plazmában a májban termelt angiotensiogent υ így angiotensin I keletkezik υ ez a tüdőbe jutva átalakul angiotensin II-vé, ami vérnyomás emelő, közben még a mellékvesékben az aldoszteron termelés szintjét is emeli υ ezzel a Na visszaszívódás nő, ami már magában is vérnyomásemelő, ez pedig kihat a szomjúság központra υ ezáltal fokozza a vízfelvételt.

A renin tehát a vérnyomást több hatásmechanizmuson keresztül emeli. Eritropoetin: VVT termeléshez kell, a csontvelő erythropoesisét serkenti, amihez az inger a veseszövet hipoxia (O

hiány). Oka: anémia, kevés a vér O. Prosztaglandin: PGE2 a vesevelőben képződik, értágító és a vesében fejti ki hatását. Kallikrein: a vesevelőben termelődik, ez egy fehérje bontó enzim, ami az erek áteresztő képességét fokozza, Na

visszaszívódást emeli, értágító.

18

35, Az akciós potenciál kialakulása

Idegsejt működéséhez szükség van az ingerület átvitelére, amit az akciós potenciál kialakulása hoz létre, ennek mechanizmusa:

1, ingerület hatására a hólyag a membránhoz vándorol

2, a hólyag kinyílik és az átvivő anyagok a résbe kerülnek

3, a másik idegsejtnél olyan változás következik be, hogy áttevődik az inger

Extracelluláris tér Intracelluláris tér Feszültség

I. nyugalmi potenciál:

Na+ Fehérjék negatív töltésű oldallánc

-90 mV

II. akciós potenciál: inger esetén depolarizá-ció, membrán áteresztőképessége megváltozik

Na+ beáramlás +20 mV

III. repolarizáció: aktív Na pumpával (energia igényes) visszaáll a nyugalmi potenciál

Na+ Fehérjék negatív töltésű oldallánc

-90 mV

Az ingerület átvitel csak szabad membránnál jöhet létre, de mivel a hüvelyek levédik, szigetelik, ezért az ingerület átadása a befűződéseknél jöhet létre, ugrásszerűen (saltatórikus) ingerület vezetés az axon mentén.

36, Ingerületvezetés és átvivő anyagok

Az idegsejtek közötti ingerátadás helye a sinapsis. Az ingerület átadása történhet: 1, neuro-neuronális: idegsejtről idegsejtre.

Neura-muscularis: idegsejtről izomra Neuro-secretoros: idegről mirigyre.

2, izgató: ingerületet hoz létre. 3, Gátló: a kisagy területén, az áttevődés után a postrin idegsejt gátolt állapotba kerül, ezért nehezebben

ingerelhető, ezzel az ingerküszöb nő.

Az ingerület átadása a synapsis végén található synaptikus hólyagokban levő transmitter (átvivő) anyagok (acetilkolin, adrenalin, noradrenalin) segítségével történik:

1, ingerület hatására a hólyag a membránhoz vándorol

2, a hólyag kinyílik és az átvivő anyagok a résbe kerülnek

3, a másik idegsejtnél olyan változás következik be, hogy áttevődik az inger.

Transzmitter anyag

1, acetilkolin = paraszimpatikus idegrendszerben, neuromuscularis rendszerben. 2, adrenalin, noradrenalin = mellékvesevelő állománya állítja elő, a simpatikus idegrendszer átvivő anyaga,

MAO bontja. 3, dopamin = központi idegrendszer területén, vegetatív dúcokban, agykéreg alatti területeken, MAO bontja. 4, szerotonin = agyban, gyomor béltraktus, trombocitákban található, MAO bontja. 5, GABA = gátlósimpatikus átvivő anyag, alvás alatt szaporodik fel, agyban és a kisagyban. 6, glutaminsav, aszparginsav = a tanulással van összefüggésben.

19

37, Érzőreceptorok és adaptációjuk

Az érzékelésre specializálódott idegvégződéseket érzőreceptoroknak nevezzük. A receptor az ingerfelvevő, ami mindig egy meghatározott ingerre reagál. Ezek lehetnek: Ingerforrás helye szerint:

Exceroceptor: külvilágból felvett inger, ami lehet telereceptor = távolból, kontaktreceptor = közvetlen érintkezés.

Interoceptor: a szervezetből felvett inger, visceroreceptor = belső szervekből, proprioreceptor = izomból, izületből.

Ingerek fajtái: kemoreceptor – kémiai (szaglás, íz, vérgáz, vér Ph), mechanoreceptor – mechanikai (tamintás, nyomás), termoreceptor – hő, fotoreceptor – fény.

A receptorok zömében a bőrben helyezkednek el. Fájdalom érző receptor: általában szabad idegvégződés. Az így keletkező inger nagy erősségű, a receptorokban

fájdalmat vált ki. A fájdalom a test házőrző kutyája, védekező mechanizmusokat indít be a reflexívek mentén. A csiklandozás és a viszketés enyhe fájdalom.

A külső inger és fájdalom helyét lehet lokalizálni, a belső fájdalom viszont nem ilyen pontos, kisugárzik. A fejlődéstanilag ugyanabból a szövetből származó helyeken fáj.

Az ingernek el kell érnie a küszöbinger szintjét, csak ekkor keletkezik az érzékelő idegben akciós potenciál és továbbítódik az afferens érzékelő pályákhoz a „jel”. Az érzet majd az agyban alakul ki, annak megfelelően, hogy milyen nagyságú, mennyi érzékelő receptort érint az ingerület, és milyenek az ehhez fűződő személyes tapasztalatok. Ezzel fogja ugyanis összehasonlítani és ezért van az, hogy egyesek már viszonylag kis mértékű inger változásra is érzékenyen reagálnak, míg mások a durvábbra.

Adaptáció: az ingerekhez egy idő után bizonyos mértékig hozzászokik a szervezet, azaz emelkedik az ingerküszöb pl. szaglás, íz, hallás, kivéve a fájdalmat.

38, Az agytörzs működése

A gerincvelő az öreglyuk felett az agytörzsben folytatódik, amely anatómiailag három részre osztható: nyúltvelő, híd, középagy. Nyúltvelő - Medulla oblongata Itt található központok:

1, vasomotoros keringés: szív és erek működését befolyásoló, vérnyomást szabályozó, 2, Légzés, nyelés, köhögés, hányás, szopás, szemhéj zárás, trüsszentés, 3, Oliva inferior az extrapiramidális pálya központja, 4, 9-12 agyideg magja.

Átmennek rajta a mozgató pályák: 1, Piramis-pálya 85 %-ban itt kereszteződik. 2, Extrapiarmidális-pálya.

3, Fossa rhomboidea a hátsó része, az alsó kisagykarokon át össze van kötve a kisaggyal. 4, A gerincvelő felé és a kisagy felé is futnak pályák, fölszálló érző- és leszálló mozgató pályák, Goll-

Burdoch pálya és magvai.

Pons - híd

Itt található a légző központ összerendező része, a 5-8 agyideg-mag, és még vannak itt is extrapiramidális központok. Fölfelé érző és lefelé mozgató pályák mennek át rajta. A kisaggyal a középső kisagykarokon át van kapcsolata.

20

Mesencephalon - középagy

A híd fölötti terület. Itt találhatók: 1, Extrapiramidális rendszer központja (substancia negra). 2, A 3-4 agyideg-mag. 3, Fölfelé érző és lefelé mozgató pályák mennek át rajta. 4, Hátsó felszínén 4 db ikertest található. 5, Alsó felszínén 2 db agyszár van, ami a kisaggyal a felső kisagykarokon van kapcsolatban.

Formatio reticulatio = hálózatos állomány.

1, izomtónus szabályozó, feladata a gátlás, amennyiben agyi károsodásra megszűnik spasticus (görcsös) izomtónus fokozódás keletkezik.

2, testtartási reflexek központja. 3, alvás, ébrenlét szabályozása.

Cerebellum - kisagy

Sok gátló sinapsis és purkinje sejtek vannak benne. Itt található: 1, Az egyensúlyozó központ, ami a mozgások összerendezéséért felelős.

2, Nucleus dentatus fogazott mag, az extrapiramidális mozgásközpont A medulla oblongata-val, a pons-sal és a mesencephalon-nal a kisagykarokon át kapcsolódik.

39, Thalamus működése

A talamus az agyban párosan helyezkedik el. 1, Az extrapiramidális rendszer útján lezajló reflexműködések központja. 2, Az agytörzs és a kisagy felől az agykéreg felé haladó valamennyi érzőpálya átkapcsolási helye, kivéve a

szagló receptoroktól jövő pályát. 3, Kapcsolatot tart más agyi területekkel. 4, Fontos szerepe van az ingerületek érzelmi színezetének kialakításában.

A talamuson valamennyi érző pálya átfut és átkapcsol. Az ide érkező érzeteket minősíti az adott igényeknek megfelelően, le illetve felerősíti, azaz átértékeli.

1, eldönti, hogy kellemes, vagy kellemetlen tulajdonságú. 2, meghatározza a testérzetet, az inger helyét lokalizálja. 3, az ingereket térben is érzékeli. 4, az agykéreg felé futó fájdalomérző rostokra már minősített jelet ad.

A továbbmenő rostnyalábok: 1, a fali (parietális) központokba haladó rostok az elsődleges érzőterületre (gyrus postcentralis)

futnak be, és a fájdalomérzés térbeli lokalizációját segítik. 2, a limbikus rendszerbe is futnak pályák, melyek az érzéseket közvetítik, azok tudatosulásában

vesznek részt. 3, a hypothalamusba futó rostok a fájdalommal járó vegetatív reakciókat váltják ki: szívfrekvencia

növekedés, verejtékezés, simaizom görcs.

21

40, Nyomás, hő és fájdalom érzékelés

Az érzékelés a külvilághoz való alkalmazkodás és a belső „világ” történéseinek kontrollját végzi el, melynek ingereit az agy dolgozza fel. Az érzékelésre specializálódott idegvégződéseket érzőreceptoroknak nevezzük. A receptor az ingerfelvevő, ami mindig egy meghatározott ingerre reagál.

Nyomás érzékelés

1, A nyomás érzékelés exceroceptorként a külvilágból mechanoreceptorokkal veszi fel a jeleket, méghozzá közvetlen érintkezés formájában. Így működik a tapintás, ami olyan finom jelet állít elő, hogy egy tollnak is lehet érezni a súlyát.

2, Nyomás érzékelés visceroreceptorként történik a zsigerek falában, melyek például a hasfal feszülését, a vér nyomását, a pleura feszülését érzékelik.

Hő érzékelés

A testhőmérsékletét érzékelő termoreceptorokkal történik. Két receptora van, egyik a meleget, a másik a hideget érzékeli. A hidegérző receptrorokból sokkal több van, mint a melegérzőkből. Érvényes rájuk az adaptáció 20 és 40 C között, amennyiben a hőmérséklet 40 C fölé emelkedik, a hőérzet átmegy fájdalomérzetbe.

A fájdalom érzékelés

Fájdalom érző receptorok szabad idegvégződések. Ezek a receptorok csaknem valamennyi szervben, szövetben megtalálhatók. Az így keletkező inger nagy erősségű, és a receptorokban fájdalmat vált ki. A fájdalom a test házőrző kutyája, védekező mechanizmusokat indít be a reflexívek mentén.

A fájdalomérző receptorok érzékenysége egyénenként nagy eltérést mutat. Kóros esetben például gyulladásnál ez az érzékenység fokozódhat, azaz a fájdalomküszöb alacsonyabb lesz. Ennek megfelelően már kis inger, ami normál esetben nem okoz panaszt, gyulladáskor erős reakciót vált ki. másik véglet, amikor az ember úgy elmerül egy munkában, hogy észre sem veszi az apróbb sérüléseket, azaz megemelkedik az ingerküszöb. A hideg viszont érzéketlenné teheti a fájdalomérző receptorokat és csak amikor felmelegszenek a szövetek, kezd el fájni.

Az ingernek tehát el kell érnie a küszöbinger szintjét, csak ekkor keletkezik az érzékelő idegben akciós potenciál és továbbítódik az afferens érzékelő pályákhoz a „jel”. A fájdalomimpulzusok egy gyors és egy lassú pályarendszer juttatja a központi idegrendszerbe, ott is a talamusba.

1, Gnosztikus érzések pályarendszere: Pszeudounipoláris sejt perifériás nyúlványa a receptornál felveszi az ingert υ centrális nyúlvány viszi tovább az agyfelé a gerincvelő hátsó kötegében a jelet – Goll-Burdoch pályán υ nyúltvelőben átkapcsol egy másik idegsejtre, utána rögtön kereszteződik υ híd, középagy υ talamuszban újabb átkapcsolás egy másik idegsejtre υ capsula internán átmegy υ kérgi érző mező a gyrus postcentralisban van, a fali lebenyben.

2, Vitalis érzések pályája: az oldalsó és elülső gerincköteg határán fut föl a pálya. Jellegzetessége, hogy végigfut a gerincvelőn és az agytörzsön átkapcsolás nélkül egészen a talamuszig az érzet υ a talamusban átkapcsol υ innen a gyrus postcentralisba megy, itt van az érző része υ a fájdalom tudatosul a homlok-lebenyben.

A talamusban a fájdalomérzetekhez érzelmi reakciók is társulnak. A fájdalom tudatosulása a homloklebenyben megy véghez, de ehhez a fájdalomnak el kell érnie egy küszöbszintet. A testfelszíni fájdalom helyét pontosan lehet lokalizálni, míg a belső fájdalom nem ilyen pontos.

1, az izomfájdalmak az izomkötegekben fájnak, ilyen ingert válthat ki a görcs, az izomláz, az izom vérellátási zavara, például az angina pectoris esetében a szegycsont mögötti fájdalom. Ez addig marad fönn, amíg meg nem szűnik a kiváltó ok.

2, a zsigeri fájdalom ki is sugárzik, a fejlődéstanilag ugyanabból a szövetből származó helyeken fáj. Például a koszorúérgörcs a bal kar felé, az epeköves fájdalom a bal alsó végtagba sugárzik. Az azonos szegmentumból származó fájdalmak azonos irányba sugároznak és ezek alapján lehet megrajzolni a dermatóma térképet.

A fájdalomérzet mérséklésében a fájdalmat csillapító opoid peptideknek van nagy jelentősége, melyek az idegvégződések körül az opiát receptorokhoz kötődve mérséklik a fájdalmat.

A bőrben, a szemben és egyes nyálkahártyákban az enyhe simogató, csiklandozó érzeteket szintén a fájdalomérző receptorok veszik fel, de nem mint fájdalomérzet tudatosul.

22

41, Szem működése

A szemgolyók (bulbus opticus) az orbitában párosan helyezkedik el. Az ember és a környezet közötti kapcsolatot valósítja meg a szembe érkező fény elektronok impulzusainak értékelése útján. A szemgolyó lényegében egy fénytörő „készülék”, amely az érkező elektronokat átalakítja úgy, hogy abból az agy számára érzékelhető idegi impulzusok keletkezzenek. A szem részei:

Ínhártya –sclera Szemfehérjéből és szaruhártyából – cornea áll, ez utóbbi az a része, ahol belép a fény. Itt a legnagyobb a fénytörés, mert egy ritkább közegből lép egy sűrűbbe a fény. A szaruhártya ereket nem tartalmaz, diffúzióval veszi fel a tápanyagot, így könnyen beültethető, mert nem vált ki immunreakciót.

Érhártya – chorioidea pupilla – iris: az érhártya közepén pontosan a szaruhártya alatt található. sugártest - corpus ciliare : benne vannak a sugárizom, ami a lencsefüggesztő izmokat tartja csarnokvíz: itt termelődik a hátulsó csatornában, innen kerül az elülsőbe és szívódik föl a Schlemm

csatornákon át, ha nincsen keringés glaukóma alakul ki. pupilla nyílás szabályozó izmok:

musculus sphinter pupillae: paraszimpatikus szabályozás alatt vannak, a III. agyideg idegzi be és szűkítenek.

musculus dilator pupillae: szimpatikus idegi szabályozás alatt tágítanak. Retinának: 10 rétege van, ebből a legfontosabb:

1, Pigment réteg amely az erős fény ellen védi a mélyebb rétegeket. 2, Csapok és pálcikák rétege, amik a fotoreceptorok, ezek biztosítják az éleslátást és a szín érzékelést. Ezen

a rétegen van a sárgafolt – fovia centralis: éleslátás helye, ahol sok csap található. Itt van a papilla - vakfolt: és itt lép ki az II. agyideg. A csapok működése hullámhossz függő: vörös, kék, zöld – így jön létre a színlátás.

3, Bipoláris idegsejtek: átveszik az ingert és továbbítják a következő rétegbe 4, Ganglion sejtek rétege: nyúlványait a II. agyideg adja.

A fény útja a szemben: A szem a fényképezőgéphez hasonlóan működik, összegyűjti és a sárgafoltra irányítja a fénysugarakat. A

beeső fény a szaruhártya υ csarnokvíz υ szemlencse υ üvegtesten át éri el a retinát. A sárgafolt területén kialakul az éles kép, amely kicsinyített, fordított állású, valódi kép.

A szem fénytörő képessége kb. 60 dioptria, de ez változik, mert a lencse a közeli- illetve a távollátáshoz képes alkalmazkodni és ennek során változtatja a domborúságát a sugárizom. Ez az alkalmazkodó képesség az idő előrehaladtával csökken, ezért lesznek távollátók az idősek.

A fény hatására a beérkező foton a retinán elnyelődik υ így a fotoreceptorokban akciós potenciál alakul ki υ ennek során kémiai változás játszódik le pl. a rodopszin átalakul: felhasad retinalra és szkotopninre υ az idegsejtek ingerületbe jönnek υ és megkezdődik az ingerültvezetés.

Amennyiben a kémiai átalakulás gátolt: farkasvakság alakul ki. Ennek oka lehet, hogy a szkotopnin A vitamin jelenlétében regenerálódik és visszaalakul rodopszinná. Amennyiben nincsen A vitamin, kimerül a szem tartaléka.

Az ingerület útja az agyban: Az idegsejtektől az ingert a Nervus opticus II. agyideg viszi tovább υ chiasma opticum – látóideg kereszteződés υ tractus opticus = azonos oldali lateralis és ellenkező oldali mediális rostok alkotják υ thalamus oldalsó részében átkapcsol υ nyakszirtlebenyben (Brodmann 17. mező) tudatosul.

Adaptáció: a szem alkalmazkodó képessége. Sötét adaptáció: világosból sötétbe megyünk, először semmit se látunk, majd a pupilla kitágulásával

derengeni kezd valami. Fény adaptáció: sötétből megyünk fénybe, a hirtelen túl nagy fényesség fáj, könnyezik a szem, a pupilla

összeszűkül. Térlátás: két szemmel más szögből látunk, a térbeli kép a nyakszirt lebenyben tudatosul.

23

Myopia közellátás: a kép a retina előtt alakul ki. Szórólencsével javítható (minuszos).

Hypermetrópia távollátás: a kép a retina mögött jön létre, gyűjtőlencsével korrigálható (plusszos).

Dioptria a lencse fénytörő képessége, a fókusz méterben kifejezett reciproka.

Accomodatio szem alkalmazkodó képessége, a lencse domborúságát határozza meg. A kép távolság a szemben állandó, miközben a tárgytávolság változik, erre szolgál a lencse. A szaruhártya fénytörő képessége a legnagyobb.

42, A hallószerv működése

A hallás a külső világhoz való alkalmazkodást teszi lehetővé exceroceptorok révén. Egyrészt a környezeti hangrezgéseket, másrészt a test helyzetét érzékelik a föld középpontjához képest.

A hallószerv részei:

Külső hallójárat: a dobhártyáig tart, van porcos és csontos része. Tartalmaz faggyúmirigyeket, melyek termelik a fülzsírt, ezt a víz oldja. Ezen kívül szőrszálak vannak benne.

Membrana tympani - dobhártya: rugalmas lemez, középső része be van húzódva, ehhez kapcsolódik a kalapács. Kívülről bőr, belülről nyálkahártya borítja.

Cavum tympani - középfül: dobüreg belülről nyálkahártyával bélelt. Ebben vannak a hallócsontok: kalapács, üllő, kengyel. A rezgést veszik át, a kengyel az ovális ablakba tapad.

Dobhártya feszítő izom, valamint kengyel izom található benne, védenek az erős rezgéstől.

Tuba auditiva- fülkürt: az orrüreggel van kapcsolatban, mivel a gyerekeknél rövid és tág, gyakori a fertőzés.

Belsőfül: az os temporale-ban van.

Csontos labirintus: a hallást teszi lehetővé. Ebben perilymha (folyadék) van és benne a három félkörös ívjárat és a csontos csiga.

Hártyás labirintus: a csontos részben található, tömlőcske, zsákocska és a 3 hártyás félkörös ívjárat. A hártyás csiga belsejében endolymha található.

Corti-féle szerv a hallás érzékelő sejtje a csigában. Alaphártyán érzékelő szőrsejtek, támaszkodó sejtekkel, felette fedőhártya.

A hallás mechanizmusa

1, Légrezgés: a külvilágból érkező hangok lényegében a levegő rezgései. A hang erőssége a rezgés amplitudójától, magassága pedig a frekvenciájától függ. A hangosságot bel-ben adják meg, de mi a decibelt használjuk. A levegő rezgéshullámai a külső hallójáraton át jutnak el a hangforrástól a dobhártyáig.

2, Csontrezgés: a dobhártya rezgését a hallócsontocskák átviszik az ovális ablakhoz.

3, Folyadék hullámzás: a hangot folyadék viszi tovább hullámként, amitől az alaphártya mozog, és a fedőhártya a szőrsejtekhez ér, így létrejön az inger. A magas hangok a csiga alapján, a mélyek a csiga csúcsán keletkeznek.

4, Idegimpulzus: a keletkező idegérzeteket a VIII. agyideg a pars cochlearis vezeti el a talamuson keresztül a halántéklebenyben levő hallásközponthoz.

Egyensúlyozás mechanizmusa: A fel és lemozgást: a tömlő és a zsákocska érzékeli. A forgó mozgást a 3 félkörös ívjárat érzékeli.

Az inger létrejötte: A tömlőcskékben és a zsákocskában kocsonyás anyag van, amiben Ca kristályok vannak υ a mozgás hatására a tehetetlenségük miatt nyomást gyakorolnak a szőrsejtekre υ az ingert a VIII agyideg vezeti υ innen a vestibularis maghoz kerül υ itt a jel négy ágra válik és mehet: 1, kisagyba 2, gerincvelőbe 3, szemmozgató agyidegekhez 4, talamuson keresztül halántéklebenybe.

24

43, Hormonok, hatásuk, szerepük általában

A központi idegrendszer a szervezet működését nem csak idegi pályákkal, hanem úgynevezett működésbe hozó anyagokkal, azaz hormonokkal is szabályozza. Lényegében olyan anyagok ezek, melyeket egy bizonyos sejtcsoport állít elő, majd a véráramba kerülve eljutnak az arra érzékeny célsejtekhez és azok működését befolyásolják. A hormonokat belső elválasztású, endokrin sejteknek nevezzük. Ezek szabályozása természetesen nem független az idegrendszertől, hiszen annak vezérlése alatt működik. Sokszor a kettő között nincs is különbség pl. adrenalin és noradrenalin, ami hormon és idegrendszeri átvivő anyag is egyben. Az endokrin rendszernek nincsen kivezető csöve, váladékát (hormon) közvetlenül a vérbe üríti.

Sejtek közötti kommunikációnak is nevezhetjük a hormonszabályozást, amelynek módjai: 1, endokrin út: sejthatás távolis célsejtre. 2, parakrin út: sejthatás a szövet közti téren át közeli célsejtre. 3, autokrin út: a hormon a kiválasztó sejtre hat. 4, neurokin út: idegsejt hatása a célsejtre. 5, neuroendokrin út: idegsejt által termelt anyag a véráramba jutva hat távoli célsejtre.

A hormonok kötődésük szerint lehetnek: sejthártyán kötődők: peptid vázas, citoplazmába bejutók: sterán vázas, lehet kevert: amminósav.

Fajtái: peptid vázas: a célsejt membránján levő specifikus receptorokhoz kötődnek és un messenger – másodlagos

hírvivők révén befolyásolják a sejt anyagcseréjét. Ilyen hormon az inzulin, az adrenalin és részben a tiroxin, melyek specifikusak, azaz csak azokra a sejtekre hatnak, melyeknek felszínén vannak a hormon megkötésére szolgáló receptorok.

sterán vázas: a szteroid hormonok zsíroldékonyak, átlépnek a sejtmembránon, és a citoplazmában egy specifikus, csak ehhez a sejthez kötődő fehérjéhez kapcsolódnak. Együtt már képesek átlépni a sejtmag hártyáját és itt a DNS-hez kötődve specifikus fehérjék termelésére ösztönzik a sejtet. E hormonok célzott hatásukat tehát a cél sejtekben levő specifikus fehérjék útján érik el, pl. aldoszteron, cortizon, nemi hormon. A steroid/steron vázas hormonok váza koleszterinből jön létre.

amminósav származék: T3, T4.

A hormonok működése:

1, normo funkciós

2, hyper funkciós : túltermelés ami betegséghez vezet.

3, hypo funkciós: alulműködés szintén betegséget okoz.

44, Hyphophysis hormonjai

A hypofízis = agyalapi mirigy: babszem nagyságú, a Sella turcica-ban található, egy nyéllel van összekötve a hypotalamus-sal. Így az endokrin- és az idegrendszer egymással együttműködik, a bejutó idegi érzetek hatására az hypotalamus idegsejtjeiben hormonok termelődnek és azok az idegek mentén lejutva a hypofizis hátsó lebenyébe jutnak, ahonnan majd bekerülnek a véráramba.

HEL - hypofízis elülső lebenye: ez a hormon termelő rész.

1, STH - növekedési hormon: fehérje szintézist fokozza, emeli a vércukrot, az egész test növekedését szabályozza, főleg a csontok végén levő porcokra hat.

2, tróphormonok: más belső-elválasztású mirigyek működését fokozzák

ACTH – mellékvese kéreg hormontermelést fokozza, glükocortizon és androgén

TSH – pajzsmirigy működését fokozza

FSH – tüszőérést serkenti (ösztrogén gátolja → negatív visszacsatolás)

LH – ovuláció, sárgatest kialakulását növeli (progreszteronra negatív visszacsatolás)

3, prolaktin emlő mirigyre hat, fokozza a tejelválasztást

4, MSH festék anyagcserére hat.

25

HH - hypofízis hátulsó lebenye: hormon raktározás van benne. A hormon termelés a hypotalamuszban van és az idegek mentén a nyélen át folyik le ide.

1, ADH a vese vízvisszaszívódására hat

2, Oxitocin méh izomzat összehúzó, tejürülés segítő, a terhességi hormonok gátolják hatását, férfiaknál a hímivarsejt képződésre hat.

3, ICSH leydig sejtekben a tesztoszteron termelődését fokozza.

45, A pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy hormonjai

A pajzsmirigy vöröses barna, két lebenyből és egy összekötő részből áll, a cartilago thyroidea (pajzsporc) alatt, tracheán és részben az oesophaguson van. Mirigy végkamrákból - folliculusokból áll (tüszők) melyeket a pajzsmirigy sejtek vesznek körül egy rétegben és benne fehérjéhez kötődve tárolódik a hormon. A pajzsmirigy hormonja:

T3 – trijódtironin, T4 – tiroxin: jód tartalmú, amminósav származék, vérből veszik fel a jódot és építik be, ennek mechanizmusa:

1, A jódot a vérből felveszi, a hormonba beépíti és fehérjével tárolja a tüszőkben. 2, TSH hatására a sejtek újra felveszik a hormont, a fehérjerész leválik, majd a hormon a véráramba

kerül. 3, A vérben a T4 plazmafehérjéhez kapcsolódik, majd a szövetekhez eljutva leválik, a T4 átalakul T3-á,

ami a sejtek alapanyagcseréjére hat, azt fokozza.

Hatásuk: 1, alapanyagcsere-, 2, oxidációs folyamatok 3, légzés és a szívműködés fokozása, 4, sejteket érzékennyé teszi az adrenalinnal, noradrenallinnal szemben, így szimpatikus túlsúly alakul ki. 5, egyúttal hatnak a testi és szellemi fejlődésre.

Ca háztartást szabályozó hormonok Amennyiben Ca gazdag a táplálék a pajzsmirigy calcitonin termelése fokozódik, ennek hatására a vér kalcium

szintje csökken mert a hormon 1, fokozza a Ca beépülését a csontokba,

2, csökkenti a Ca felszívódását a belekből, 3, fokozza a Ca ürülését a vizelettel. 4, a csontokba a vérből jobban beépül a Ca.

Ca szegény étrend, D vitamin hiány hatására a szervezet Ca szintje csökken. Ennek hatására a glandula parathyroidea - mellékpajzsmirigy 4 db lencse nagyságú mirigyének, parat hormon termelése nő, ami a Ca szintet emeli:

1, az osceolclast működést fokozza és így kioldja a Ca-t a csontokból, 2, fokozza a vese B vitamin képződését 3, direkt fokozza a Ca felszívódását a belekből.

Amennyiben a Ca szint nagyon lecsökken tetániás görcs lép fel.

D vitamin hatása A D vitamin fokozza a bélből a Ca felszívódást. A D vitamint előanyagként vesszük föl és több lépcsős

átalakuláson megy át. 1, bőrben UV sugárzás 2, májban tárolódik 3, vesében fejeződik be az átalakulás.

26

46, A mellékvese hormonjai

Glandula suprarenolis - mellékvese: sárgás színű, nagyjából háromszög alakú, a vese felső pólusán a zsíros tokba ágyazódva található páros szerv. Kéreg és velő állományból áll.

1, Kéreg állomány hormonjai.

Mineralocorticoid az aldoszteron, ennek hatásai: 1, Na visszaszívás 2, ezzel együtt víz visszaszívás 3, a kettő együtt emeli a vérnyomást 4, fokozza a gyulladást 5, fokozza a sejtosztódást.

Glükocorticoid a cortisol és cortison CH anyagcserére hat, stressz helyzetben nő a mennyisége: 1, fokozza az amminósavból a cukor készítését

2, fokozza a zsírból cukor átalakulását 3, gátolja a sejtek cukor felvételét, ezzel vércukorszint emelő 4, gátolja a sejtosztódást 5, gátolja a gyulladást 6, emeli a vérnyomást.

Androgének: férfi nemi hormon, a másodlagos nemi jelleg kialakítására hat, de ehhez kell még a testosteron. Nőknél a női nemi hormon gátolja a termelődését.

2, Velő állomány fejlődéstanilag az idegrendszerhez áll közelebb. Ennek hormonjai:

Adrenalin és noradrenalin hormon, egyben a simpatikus idegrendszer átvivő anyaga is. Hatásuk: 1, szívműködést fokozza 2, légzést fokozza 3, tágítja a hörgőket 4, emeli a vércukorszintet 5, kis artériákat szűkíti → ezzel emeli a vérnyomást, kivéve a koszorús ereket, mert ezeket

tágítja.

47, Hímivarsejtek és a sperma képződése

Testis - here: kb galambtojás alakú és nagyságú páros szerv, a hetedik hónap táján száll le a hasüregből a scrotum - herezacskóba. Amennyiben fenn marad, a here állománya károsodik, rák, vagy sterilitás állhat elő. A herét kötőszövetes tok veszi körül, állománya kanyarulatos here-csatornácskák, ezekben van a csírahám és itt képződik a spermium.

A here feladata tehát a hímivarsejtek képzése, valamint a hím nemi hormon termelése.

Már a magzati élet 2-3 hetében az ivarmirigy kezdeményekben kialakulnak a törzsondósejtek. Ezek ősondósejtekké alakulnak még a magzati élet során.

A pubertás során kezdődik meg igazából a spermiumok folyamatos képzése. Ennek mechanizmusa:

1, Számfelező osztódással szaporodnak, aminek ciklusa 37 napos.

2, Ezt követi egy újabb 37 napos érési ciklus, melynek során beágyazódik a sertoli - dajkasejt állományba, amíg teljesen meg nem érik. Itt nyerik el végleges alakjukat és ekkor koncentrálódik az örökítőanyag a fejükben.

3, Tárolásuk az epydidinitis - mellékehere csatornácskáiban történik, ahol 10 nap alatt teljesen éretté válnak. Mivel itt savas a vegyhatás, így mozgásképtelenek.

A hímivarsejt részei: fej – ebben van az örökítő anyag, a középső rész (citocentrum) - ami a sejt mozgását irányítja és az elvékonyodó farok - ami mozgatja a hímivarsejtet.

27

Ejakuláció alkalmával közel 200 millió hímivarsejt ürül. Ilyenkor a prostata lúgos váladékéval keverednek, ami biztosítja a mozgásképességüket és a húgycsövön keresztül ejakulálódnak. A hüvelyből a spermiumnak 1 óra szükséges, hogy feljusson és találkozzon a petesejttel.

Az Y nemi kromoszómájú spermiumok valamivel gyorsabbak, mint az X kromoszómájúak, viszont rövidebb ideig életképesek.

A hímivarsejtek életképességét károsan befolyásolja az alkohol, amely emellett az idegrendszerre hatva potencia problémákat is okoz és gátolja a hímivarsejtek termelődését.

48, A férfi nemi hormonok képződése és hatása

Testis - here: kb galambtojás alakú és nagyságú páros szerv, a hetedik hónap táján száll le a hasüregből a scrotum - herezacskóba. Amennyiben fenn marad, a here állománya károsodik, rák, vagy sterilitás állhat elő. A herét kötőszövetes tok veszi körül, állománya kanyarulatos here-csatornácskák, ezekben van a csírahám és itt képződik a spermium. A here másik fontos feladata a hím nemi hormon termelése, amit a herecsatornácskák Leydig-sejtjei termelnek.

A tesztoszteron felelős a másodlagos nemi jelleg kialakításáért, fokozza a fehérje szintézist, fokozza a férfias izomzat kialakulását, a testszőrzet megerősödését, a férfias hang kialakulását.

A tesztoszteron termelésének tartós fokozódása: 1, a magzati élet 8-10 hetében: feladata a magzat hím irányú nemi differenciálódása. 2, a megszületés utáni 2-3 héten: kioltja a női ciklusos hormontermelést. 3, pubertás során: a nemi jelleg kialakítása, a nemi vágy felkeltése, spermiumok érésének beindítása a feladata.

A nemi fejlődés zavarához vezet, ha hím nemi hormon termelése nem fokozódik a pubertás alatt. Ilyenkor a pubertás jelei nem érzékelhetők, a külső megjelenés gyerekes marad, az alakat is nőies lesz. Ugyanez jellemző, ha valamilyen okból eltávolítják felnőtt korban a herét és megszűnik a tesztoszteron termelés. A férfi klimaxnak is hasonló hatásai vannak, csak nem olyan látványos jelekkel, mint a nőknél.

49, A menstruációs ciklus

A női nemi működés 28 napos ciklusosságot mutat. Ennek során egyszerre több folyamat megy végbe, egyrészt az ovarium – petefészekben, másrészt az uterus – méhben, melynek során többféle hormon termelődése indul be, vagy szűnik meg.

Az ovarium mandula alakú és nagyságú páros szerv, amit hashártya nem borít. Állománya: kéreg és velő, utóbbit tágult erek és kötőszövet alkotja. A kéregben találhatók a tüszők. A leányok adott tüszőszámmal születnek, pubertásig primer tüszők, éretlen petesejtek alkotják. Pubertáskor a hormon tevékenység hatására 1 tüsző érni kezd. A tüszőt granulosa sejtek veszik körül. Éréskor a primer tüszőből secunder tüsző lesz, melyet már több rétegben vesznek körül a granulosa sejtek. Ezután kialakul a tercier tüsző, más néven a graaf tüsző, amely megváltozik a primerhez képest és meg is növekszik

A tüsző östrogén hormont termel az érés során, ami hat a:

1, a másodlagos nemi jelleg kialakulására

2, méhnyálkahártya felépülésére.

A tüsző folyamatosan nő, a 14. nap körül ovulatio repedés jön létre, kiszabadul a petesejt a hasüregbe. Helyén:

1, corpus haemorrhagicum - vérzéses test lesz, ami 1-2 napig marad fenn,

2, utána corpus lutheum - sárgatest alakul ki, ami 10 napig él és progresteront – terhesség megtartó hormont termel, ami hat a méh nyálkahártyájára, megakadályozza annak lelökődését, így be tud ágyazódni a pete megtermékenyítés esetén.

3, ha nem történik megtermékenyítés újból tovább alakul corpus albicaus - kötőszövetes heg marad a helyén.

28

A méh nyálkahártyájának változásai:

1, regenerációs fázis: méhnyálka seb begyógyul, a menses után 2-3 nap alatt.

2, proliferációs fázis: 10 nap, amíg a nyálkahártya megvastagszik, erek, kötőszövet, mirigyek épülnek ki és eléri az 5 mm vastagságot. Ez a két fázis az ösztrogén hatása alatt áll.

3, szekréciós fázis: 10 napig tart. A mirigyek működni kezdenek és váladékot termelnek, vastagsága eléri a 8 mm-t, ekkor már a petesejt beágyazódhat. A folyamat a progreszteron hormon (sárgatest) hatása alatt áll.

4, deszkvamációs fázis: amennyiben nincsen megtermékenyítés bekövetkezik a menses, melynek időtartama 3-7 nap. Ennek működése: a nyálkahártyában érgörcs keletkezik, ezután hirtelen értágulat, majd a basalis és a funkcionalis réteg határán vérzés, ezt követően leválik a funkcionális réteg.

A női nemi jelleg a pubertás alatt jön létre, ekkor kezdődik meg a menstruációs működés, kialakul a másodlagos nemi jelleg. Ilyenkor még nem stabil a ciklus, rendszertelen, akár petesejt nélkül is létrejön. A megtermékenyítésre legalkalmasabb időszak a 20-30 éves kor, ekkorra már teljesen kifejlődik és megerősödik a nemi szerv, valamint testileg és lelkileg is megérik erre a szerepre.

45-60 éves kor között következik be a klimax, melynek során leáll a ciklusos működés. Ennek látványos tünetei vannak: hőhullám, vérnyomás ingadozás, pszichés labilitás, anovulációs ciklusok, rendszertelen vérzés.

50, Terhesség és hormonális változásai

A menstruációs ciklus 14 napja körül jön létre az ovuláció, melynek során az érett petesejt az ovarium – petefészekből kikerülnek a szabad hasüregbe. Innen a fimbriák – szárcsák terelik be a tuba uterina – petevezetékbe, amely nyálkahártyával bélelt, ceruza vastagságú vezeték. Falában sima izom van, annak perisztaltikus mozgása és a belső falon elhelyezkedő csillószőrös hengerhám tereli a petét az uterus – méh felé.

Itt történik meg a megtermékenyítés, amennyiben a közösülés során hímivarsejt tud ide feljutni. Rögtön a megtermékenyítés után a petesejt el kezd osztódni, majd kerül az uterusba, melynek nyálkahártyája ekkorra a legalkalmasabbá válik a befogadására (szekréciós fázis).

1, A szedercsíra befúrja magát a méh nyálkahártyájába a megtermékenyítést követő 5-6 napon és el kezd kialakulni a placenta, ami HCG hormont termel, ami megakadályozza a sárgatest elsorvadását, sőt egyre progreszteront fog termelni.

2, A placenta rohamosan növekszik és a megtermékenyítés után 14 nappal már annyi HCG-t termel, hogy a vizelettel kimutatható. Egyre fokozódik az ösztrogén és progreszteron termelés a petefészekben és a terhességi sárgatestben.

3, A terhesség második felére a placenta teljesen átveszi a sárgatest szerepét és a progreszteron, ösztrogén szintje tovább emelkedik a vérben. A növekvő magzat megnyújtja a méh izomzatát, viszont az izomreakció elmarad, mert a progreszteron kioltja azt. Ugyanígy gátlólag hat a méh izomzat összehúzódására.

A terhesség alatt felgyorsul az emlőmirigyek fejlődése. A tejelválasztásra való felkészülésben szerepet játszik a humán placentális lactogén (hPL) hormon. A terhesség során a magas ösztrogénszint az agyalapi mirigyben a prolactint termelő sejtek fokozott burjánzásához vezet.

4, A terhesség utolsó heteiben a progreszteron termelése csökkenni kezd, így előtérbe kerülnek az izomösszehúzódások, azaz megkezdődhet a szülés.

Meddőség okai:

1, funkcionális: hormonális zavarok, anovulációs ciklus alakult ki.

2, organikus: tuba elzáródás kismedencei gyulladás miatt.

Fogamzásgátlás:

Naptár módszer, megszakított közösülés, óvszer,

Spirál: beágyazódást akadályozza, de mellette gyulladást okozhat és lehet gyerek is,

Fogamzásgátló tabletta: trombózis hajlam nő, májfunkciós zavarok, vércukor, vérnyomás nő, visszér hajlam fokozódik.

29

51, Szülés és szoptatás

A szülés általában a terhesség 40. hetében következik be. A terhesség idő előtti megszakadásának (vetélés, koraszülés) oka egyebek között az elégtelen progreszteron termelés, illetve a méh fejletlensége lehet.

A szülés szakaszai:

1, A szülés a magzatvíz elfolyását követően a tágulási szakasszal kezdődik. Ez a méhizomzat erőteljes összehúzódásától a méhszáj eltűnéséig tart. Először szülő nőknél ez általában hosszabb.

2, Kitolási szakaszban a magzat feje (általában) erősen tágítja a szülőutakat, ami az oxitocin szekréció reflexes fokozásán át a méhösszehúzódások erősödését váltja ki. Ez a szakasz a születésig tart.

3, A placentális szakaszban távozik a méhlepény és a magzati burok és a méhizomzat kontrakciója nérsékli a vérvesztést, ami így is 4-500 ml. A méhnyálkahártya hiányt véralvadék fedi be és megkezdődik alatta a regenerálódás.

4, A posztplacentális szakaszban kb 2 óra, megfigyelik a kismamát

A szülést követő 6 hétben beszélünk gyermekágyról. Ennek során:

1, A méhnyálkahártya hámosodása, regenerálódása történik meg. A gyermekágy alatt peteérés nincsen, az első menses a szülés után 6-8 héttel jön meg.

2, A méh involúciója – visszafejlődése megy végbe, miközben a szervezet is visszaáll a szülés előtti állapotba pl izmok, hüvely, gát.

3, Megkezdődik a szoptatás.

A születés a magzat számára nagy megterhelést jelent. A méhkontrakciók alatt létrejövő hypoxia és a megszületést követő lehűlés komoly terhelés számára. A magzat életműködésében alapvető változások állnak be, amikhez alkalmazkodnia kell.

Tejelválasztás, szoptatás

A terhesség alatt az ösztrogén és progreszteron hormonok hatására a tejelválasztó mirigyek alveolusai fejlődnek ki. ehhez a hatáshoz hozzáadódik a progreszteron hormon helyi vérbőséget okozó hatása. A tejelválasztásra hat még a humán planentális laktogén hormon (hPL).

A szülés időpontjára a tejmirigy már strukturálisan és biokémiailag is fel van készülve a tejelválasztásra. A szülés utáni napokban megindul a tejtermelés, melynek mennyisége rohamosan növekszik. Ebben fontos szerepet játszik a prolaktin, a tejelválasztást serkentő hormon.

A szülés előtt hiába magas a prolaktin szint, de a szintén magas ösztrogén hormon szint gátolja a tejtermelődést. Szülés után csökken az ösztrogén mennyisége, így megkezdődhet a tejbelövellés. A tejtermelés fennmaradását a rendszeres szoptatás biztosítja, mert az emlőbimbó mechanikai szopása az afferens idegpályákon át növeli a prolaktin termelést, ami viszont a tejmirigy sejtjeinek aktivitását fokozza. Így termelődik utána a már elfogyasztott tejmennyiség a következő szopásra. Ezért van szükség a korai, rendszeres mellre tevésre, hogy kialakuljon a megfelelő mechanikai inger és ezen keresztül legyen elég tej.

Ugyanez a mechanikai hatás a hypotalamos oxitocin termelésére is hat, aminek emelkedése viszont a tejürülést segíti elő. Az oxicotin hatására a tejmirigy kivezető csatornáinak izomsejtjei összehúzódnak, ezzel a már megtermelődött tejet az emlőbimbó irányába préselik.

Az anyatej optimális arányban tartalmazza a csecsemő számára szükséges tápanyagokat és ásványi sókat, valamint a fertőzések elleni védőanyagokat. Az anyatejben levő lymphocyták és macrophagok a bélfal nyálkahártyáján bejutnak a csecsemő szervezetébe és segítik az immunvédekezést.

A szoptatás egy komplex biológiai és pszichológiai folyamat, amely anya és gyermeke között jön létre. Ez segíti elő a születés utáni szoros kapcsolatot anya és gyermeke között, ami hosszútávon meghatározza kapcsolatukat és a gyermek érzelmi viszonyait.

2002. május 7. Készítette: I. évfolyam segítségével Kis Ernő