34
DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ Faculty of Engineering Tájékoztató a szakdolgozatról és a záróvizsgáról MŰSZAKI MENEDZSER SZAK hallgatói részére

Tudnivalók a záródolgozat készítésről, záróvizsgárólold.eng.unideb.hu/mmvt/wp-content/uploads/2015/01/... · Web view6. Hallgatói elégedettség mérés, a Debreceni Egyetem

  • Upload
    others

  • View
    2

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

DEBRECENI EGYETEM

MŰSZAKI KAR

MŰSZAKI MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSI TANSZÉK

TANSZÉKVEZETŐ

Faculty of Engineering

Tájékoztató

a szakdolgozatról és a záróvizsgáról

MŰSZAKI MENEDZSER SZAK

hallgatói részére

Debrecen

I. A szakdolgozatA hallgatók tanulmányaik lezárásaként szakdolgozatot készítenek. A szakdolgozat

elkészíthető, illetve a záróvizsga megszerezhető a nyelvvizsga-bizonyítvány

megszerzése előtt is.

Javasolt könyvek a szakdolgozat megírásához:

Deese, J. - Deese, E. K. (1992): Hogyan tanuljunk?, Panem-McGrawe-Hill

Kiadó, Budapest, 7. fejezete

Eco, U (1992): Hogyan írjunk szakdolgozatot?, Gondolat Kiadó, Budapest

Fónai M. - Kerülő J. - Takács P. (szerk.) (2006): Bevezetés az alkalmazott

kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza

I.1. A szakdolgozat témája

A hallgató önállóan választja ki a szakdolgozat témáját, de ehhez kérheti a Műszaki

Menedzsment és Vállalkozási Tanszék segítségét. Javasolt a nyári szakmai

gyakorlaton szerzett ismeretekből elkészíteni a szakdolgozatot. A téma mindig a

dolgozatíró szakmai érdeklődésétől függ. A témaválasztással kapcsolatban az a

legfontosabb szempont, hogy szakmai igénnyel közelítsenek a témához.

Nagyon fontos, hogy időben egyeztessenek a konzulenssel. A dolgozatok elkészítése

során a témaválasztástól az utómunkálatokig elengedhetetlen a folyamatos

konzultáció. A konzultációt kötelező igénybe venni a munka megkezdésekor és a

dolgozat köttetése előtt. A leadás előtt időben be kell mutatni a konzulensnek a

véglegesnek szánt dolgozatot.

A szakmai érdeklődésen túl bizonyos praktikus, gyakorlati szempontokat is

mérlegelniük kell. Például, hogy a kiválasztott témához milyen hazai és külföldi

szakirodalom áll a rendelkezésünkre, melyek érhetőek el a Debreceni Egyetemi

könyvtárakban.

A témajavaslatot be kell nyújtani a tanszékre engedélyezésre.

A témajavaslatnak tartalmaznia kell (nyomtatvány):

- a hallgató nevét,

- a dolgozat címét,

2

- a külső konzulens(ek) nevét, beosztását, egyetemi/főiskolai végzettségét

munkahelyi adatait (munkahely neve, címe, telefon és telefax száma), a dátumot,

- valamint a hallgató aláírását.

A témajavaslat elfogadása esetén a Tanszék elkészíti a szakdolgozat hivatalos kiírását

1 eredeti példányban, melyet be kell köttetni a dolgozatba. Ezeket a hallgatónak

személyesen kell átvenni a tanszéki titkárságon (2. emelet, 204-es ajtó).

I.2 Formai követelmények

A szakdolgozat terjedelme alapképzésen (BSc) 50-55 oldal, mesterképzésen (MSc) és

szakmérnökök esetében 60-65 oldal, az irodalomjegyzék és a mellékletek nélkül.

A dolgozatot Windows szövegszerkesztővel kell készíteni az alábbi beállításokkal:

Betűtípus: Times New Roman

Dolgozat címe: 18 -20 pontos betűméret

Főcím: 16 pontos betűméret (1., 2., 3.)

Alcímek: 14 pontos betűméret (1.1, 1.2, 1.3)

13 pontos betűméret (1.1.1, 1.1.2, 1.1.3)

Szöveg: 13 pontos betűméret, 1,5-szeres sortávolság, sorkizárt

Margók: a bal oldali és az alsó: 3 cm, a jobb oldali és a felső 2,5 cm.

Fejléc, lábléc: a lapszéltől való távolság 1,25 cm.

A dolgozat felépítése:

Tartalomjegyzék

Rövidítések magyarázata

Bevezetés

Szakirodalmi áttekintés

Kutatás - kiértékelés

Következtetések, javaslatok

Összefoglalás

Irodalomjegyzék

Mellékletek

A dolgozat fejezeteit és alfejezeteit folyamatos decimális számokkal kell megjelölni.

3

Tartalomjegyzék /a dolgozatban nem kell számozni!/

A Tartalomjegyzéknek tartalmaznia kell a fő- és alfejezetek számjelét, címét, és a

hozzájuk tartozó oldalszámot. A tartalomjegyzéket WORLD TARTALOMJEGYZÉK

SZERKESZTŐVEL KELL ELKÉSZÍTENI!

Példa:

Rövidítések magyarázata /a dolgozatban nem kell számozni!/

Az előforduló rövidítéseket itt kell megadni. Ha ez idegen nyelvű betűszó (pl: TQM)

akkor a magyar fordítását is meg kell adni. Ugyancsak itt kell megadni a képletekben

használt betűjelzések értelmezését.

4

Példa:

Rövidítések magyarázata

TQM (Total Quality Management): Teljes körű Minőségmenedzsment

CRM (Customer Relationship Management): Ügyfélkapcsolat-kezelés

ERP (Enterprise Resource Planning): Vállalatirányítási információs rendszer

IKT: Információs és kommunikációs technológiák

KKV: Kis- és középvállalkozás

KSH: Központi Statisztikai Hivatal

LAN (Local Area Network): Helyi hálózat

RSS (Rich Site Summary): Webes együttműködést elősegítő szabványos

állományformátum, amely a gyakran frissülő tartalomról értesíti a felhasználót

Bevezetés /a dolgozatban nem kell számozni!/

A bevezetés terjedelme legyen 1-2 oldal. Először meg kell indokolni a témaválasztást,

be kell mutatni a téma fontosságát és időszerűségét. Közölni kell a dolgozat

célkitűzéseit, ismertetni a vizsgálat módszerét.

Kidolgozás

A szakdolgozat fejezeteit, illetve alfejezeteit arab számokkal jelöljük! (Pl.: 1., 1.1.,

1.1.1., 2., 2.2, stb.)Példa:

Bevezetés1. A minőségmenedzsment kialakulása1.1. A minőség fogalma1.2. A minőség fogalma a klasszikusoktól1.3. A minőségmenedzsment szintjei2. Felsőoktatási minőségmenedzsment2.1. Klasszikusok gondolatai a felsőoktatásról3. Debreceni Egyetem minőségbiztosítási rendszerének bemutatása4. A Debreceni Egyetem Műszaki Kar és annak minőségbiztosítási rendszerének bemutatása4.1. A Műszaki Karon folyó képzések4.2. A Debreceni Egyetem Műszaki Kar minőségbiztosítási rendszere4.3. A Műszaki Kar EFQM alapú önértékelési rendszere5. A DE-MK Tanulmányi Osztály bemutatása5.1. Az 5 S módszer5.2. A tanulmányi osztály minőségügyi rendszerének kialakítása5.3. Az eljárás utasítások bemutatása

5

6. Hallgatói elégedettség mérés, a Debreceni Egyetem Műszaki Kar és a Debreceni Egyetem Tudomány Egyetemi Kar hallgatóinak véleménye alapján6.1. EvaSys szoftver6.2. Mérések a Debreceni Egyetem Műszaki Kar hallgatóinak véleménye alapján 20106.3. Mérések a Debreceni Egyetem Tudomány Egyetemi Kar hallgatóinak véleménye alapján 20107. Fejlesztési javaslatÖsszefoglalásFelhasznált irodalomMelléklet

A kidolgozás szerkezete legyen megfelelően tagolt, de kerülni kell a túlszerkesztést! A

kidolgozást célszerű 3-5 fejezetre tagolni. Az alfejezeteket és ezen belül a pontokat

úgy kell kialakítani, hogy a szakdolgozat ne legyen vázlatszerű. Ne használjunk túl sok

címet és bekezdést, kerüljük a felsorolások túlzott mértékű alkalmazását, valamint az

indokolatlanul hosszú felsorolásokat!

A kidolgozás rész felépítése az alábbiak szerint alakul: szakirodalmi áttekintés,

amelyben a kutatási témához kapcsolódó szakirodalmakban található elméleti alapok

megfogalmazása történi. Ezt követi a saját eredmények bemutatása, amelyben

ábrákkal, diagramokkal és azok kiértékelésével mutatja be a hallgató a kutatása során

kapott eredményeket.

Következtetések, javaslatok

A kapott eredmények alapján a hallgató következtetéseket von le és javaslatokat tesz.

A következtetés részben a legfontosabb eredményeket és az azokból levont

következtetéseket kell megfogalmazni. A javaslatok részben az előzőekben

megfogalmazottakra tesz javaslatot a hallgató, amelyek eredményesek lehetnek.

Összefoglalás (értékelés) /a dolgozatban nem kell számozni!/

A dolgozatot az összefoglalás zárja le. Terjedelme a bevezetéshez hasonló, vagy annál

kissé hosszabb. Az összefoglalás ne tartalmazzon új elemeket! Foglalja össze a

gondolatmenetet, az önálló munkát bizonyító eredményeket, legfontosabb javaslatokat,

értékeléseket!

6

Irodalomjegyzék /a dolgozatban nem kell számozni!/

Az irodalomjegyzék tételei a szövegben levő első hivatkozások szerint kövessék

egymást! A művek adatait szabályosan adjuk meg! Mintául szolgálnak a szakkönyvek,

folyóiratok irodalomjegyzékei.

Mellékletek /a dolgozatban nem kell számozni!/

A dolgozatot kiegészítő, illusztráló, egyes további részleteket bemutató anyagokat a

szövegben történő hivatkozás sorrendjében mellérendeljük. Csak a szövegben említett

mellékletek szerepeljenek, a terjedelem legyen mértéktartó!

Összefoglaló (a szakdolgozatba nem kell bekötni! ) (NEM AZONOS AZ

ÖSSZEFOGLALÁSSAL!)

A dolgozatokhoz mellékelni kell legfeljebb egy oldalas „Összefoglaló”-t magyar és

angol nyelven (egy A4-es formátumú lapon), olvasható névvel ellátva. Az

Összefoglalóban röviden be kell mutatni a dolgozat célját, szerkezetét, a vizsgálat

módszereit és az eredményeket!

A dolgozat szövege végig legyen a hallgató eredeti munkája.

Ügyeljünk a helyesírásra! A helyesíráshoz a magyar betűk használata is hozzáértendő,

ezért nem használhatóak az à À è È Ô ô û stb. betűk. A helyesírási szabályzat (Deme

L. – Fábián P. – Tóth E. (szerk.) (2003): Magyar helyesírási szótár. Akadémiai Kiadó,

Budapest, valamint MTA (2006): A magyar helyesírás szabályai. Akadémiai Kiadó,

Budapest.) az esetek többségében tartalmazza a helyes írásmódot, de segítséget jelent a

szakfolyóiratok írásmódjának tanulmányozása is.

I.3 Rendelkezésre álló szakirodalom

A tudományos igényű feldolgozáshoz szükséges a szakirodalom széleskörű feltárása

és megismerése, azoknak a dolgozatba való szintetizálása (az önálló munka jellegének

megőrzése mellett).

A dolgozat írása az anyaggyűjtéssel, a témához kapcsolódó szakirodalom feltárásával

kezdődik. Ehhez a következők felhasználását javasoljuk:

Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár: www.lib.unideb.hu.

7

MATARKA – Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa:

www.matarka.hu.

Országos Széchenyi Könyvtár: www.oszk.hu.

Magyar Könyvtárak Internetes Tájékoztató Szolgáltatása: www.libinfo.oszk.hu.

Idegen nyelvű források felkutatását segíti a ScienceDirect:

http://www.sciencedirect.com/.

A ténylegesen felhasznált források száma emeli a dolgozat értékét. Néhány

szempontot azonban érdemes figyelembe venni a források kiválasztásánál:

Lehetőleg kerüljük a nem szakmai forrásokra történő hivatkozásokat pl.

napilapokra, kivéve, ha ez a téma szempontjából elengedhetetlenül szükséges

(pl. sajtó-helyreigazítási téma).

Mindig vegyük figyelembe a forrás megjelenési idejét/évét. Ha több kiadást

megért forrást használ fel (pl. kommentárok, kézikönyvek) a legutolsó kiadást

használjuk (kivéve egyéb módszertani okok).

Lehetőleg kerüljék a másodlagos hivatkozásokat (XY írta …. Idézi Z-t itt és itt),

ha van rá lehetőségünk, keressük meg az eredeti forrást! A jelölés nélküli

másodhivatkozás sérti a szerzői jogot.

Kritikával kezeljük az internetes forrásokat, még akkor is, ha a tudományosság,

szakmai megalapozottság látszatát keltik. Lehetőség szerint a felhasznált forrást

nyomtassuk ki és őrizzük meg. Internetes hivatkozások esetén minden esetben

szükséges a teljes és pontos visszakereshetőség megadása (pontos url cím

megadása, valamint a letöltés idejének megadása szükséges). A Wikipedia nem

használható forrásként!

Hivatkozások a szövegben

Definíció vagy konkrét szövegrész hivatkozása:

Szószerinti idézés esetére

Példa1:

„A vezetést tulajdonképpen úgy határozhatjuk meg, mint olyan tevékenységet, amely

egyének vagy csoportok viselkedésének befolyásolására irányul.” (Ternovszky,

2003:24) .

Példa2:

8

Buchowicz (1990:25) szerint a "vállalati kultúrát úgy lehet fogalmilag meghatározni,

hogy az nem más, mint az alkalmazottak - vállalatukkal kapcsolatos - véleményének,

szokásainak, értékítéletének, magatartásának, gondolkodási és cselekvési módjainak

összessége". Hozzáteszi még, hogy a kultúra az alkalmazottakon keresztül jut el a

környezethez, "külvilághoz". Ezt a közvetítést kell a felső vezetésnek megfelelő

módon ellenőriznie, esetleg alakítania.

Nem szószerinti idézés a szövegben:

Példa1:

Harrison 1972-ben megjelent tanulmányában négy alapkultúra-típust különböztet meg

e. Harrison az erőt (hatalmi kultúrát), a szerepkultúrát, az eredményen alapuló

feladatkultúrát és a támogatáskultúrát vette figyelembe a tipológiája kidolgozásánál.

Magyarországon ez az egyik legelterjedtebb tipologizálás. Sajátossága, hogy nem

ragadja ki a kultúrát a gazdasági környezetéből. Típusai az alkalmazott strukturális,

vezetői és ellenőrzési kapcsolódási pontok alapján születtek, melyek a következők:

erő, szerep, feladat és személy (Harrison, 1992).

Példa2:

A kultúra lassan ható entitás, hatásai leginkább az alábbi vezetésben jelentkeznek

(Northouse, 2009). A szervezeti kultúra kialakításában a vezetés meghatározó szerepet

játszik, függetlenül attól, hogy melyik iparágban tevékenykedik az adott szervezet

(Máramarosi, 2002; Chatman-Kehn, 1994). A szervezeti kultúra legfőbb célja az, hogy

az alkalmazottak a vezető és a szervezet céljának megfelelő viselkedést és magatartást

tanúsítsanak (Juhász, 2004). A vezetés és a szervezeti kultúra kapcsolatával leginkább

Schein foglalkozott. Schein véleménye szerint a vezetés legalapvetőbb feladata a

szervezeti kultúra kialakítása és fenntartása. A szervezeti kultúrának három fő forrása

van: a szervezetek alapítóinak hiedelmei, értékei és előfeltevései, a csoport

tapasztalatai a megtörtént események alapján, az új szervezeti tagok és vezetők

hiedelmei, értékei és feltevései (Schein, 2004, Karácsonyi, 2006).

Többszerzős publikáció hivatkozása: (Karácsony-Molnár-Takács-Zalai, 2010) helyett

(Karácsony et, al., 2010).

Internetes hivatkozás:

Példa1:

9

"A minőség guruinak különböző tanításait a gyakorlati tapasztalattal ötvözve

kifejlődött egy egyszerű, de hatékony modell a TQM alkalmazására. Ez a modell a

TQM három alapvető elvére, valamint hat kiegészítő elemre épül." (pmmf, 2013)

Táblázatok, ábrák:

A szövegben elhelyezett táblázatok és ábrák segítséget nyújtanak a megértéshez,

kiemelik a fontosabb adatokat, illusztrálják a mondanivalót. Az ábrák és táblázatok

illeszkedjenek a szöveghez, lehetőleg legyenek eredetiek. A szövegben azok

sorszámával utalni kell a táblázatra és/vagy az ábrára. A felhasznált irodalomból átvett

táblázatoknál és ábráknál meg kell jelölni a forrást! Az alapvető szakirodalomban

szereplő ábrák és táblázatok átvétele általában indokolatlan. Konkrét vállalati

dokumentumok táblázatai, ábrái az esetek többségében túlságosan részletesek, a

megértésükhöz szükséges magyarázatok a szövegben indokolatlan kitérőket

igényelnek. Általában helyes az ilyen elemek egyszerűsített változatát a szövegben, a

teljes ábrát vagy táblázatot – az esetlegesen szükséges magyarázatokkal együtt – a

mellékletek között elhelyezni.

A táblázatokat és az ábrákat külön-külön folytatólagosan sorszámozni kell (arab

számok alkalmazása szükséges). A táblázatokban, ábrákban szereplő adatok

mértékegységeit szerepeltetni kell.

10

példa1:1. táblázat: A külső kiválasztási folyamat lépései

Jelentkezések átnézése Az önéletrajzok áttekintése (durva szűrés)

Kezdeti szűrésA munkaköri specifikáció minimum szintjének vizsgálata (az ezzel nem rendelkezők elutasítása)

Jelentkezési lap

A jelentkezők általában önéletrajzot és/vagy jelentkezési lapot nyújtanak be, a jelentkezési lap a múltbéli munkakörök, tapasztalatok felsorolását, a jelentkezők hátterével, jelenlegi beosztásával kapcsolatos kérdéseket, tartalmazza legtöbbször. A jelentkezési lapok és/vagy önéletrajzok alapján a jelentkezők közül kiszűrésre kerülnek a munkaköri specifikáció minimumával nem rendelkezők.

Tesztelés

Alkalmassági tesztek, feladatlapok, szituációs tesztek, pszichomotoros tesztek - amelyek a jelöltek bizonyos tulajdonágait mérik. Léteznek teljesítménytesztek is, amelyek az egyén tudását, ismereteit mérik és ez alapján jövőbeli teljesítményét próbálják meg előre jelezni. Van ún. munkaminta-vételezési teszt is, amikor a munkaköri feladat egy-egy elemével kapcsolatos teljesítést vizsgálják. (Lehetséges hazugságvizsgálati teszt is.)

Interjúk

Általában az a cél, hogy a jelentkező állás iránti érdeklődését állapítsák meg. Általában a személyzeti vezető, illetve szakértő végzi. Gyakori a "kiütő" kérdéssel való operálás (mennyi fizetést szeretne, tud-e túlórát és vidéki munkát vállalni stb.) Az interjú végén célszerű rövid munkaköri leírást adni a betöltendő állásról, - ez ugyanis néhány jelöltet eltántoríthat.Az interjú célja annak megállapítása, hogy a jelölt rendelkezik-e a munkakör betöltéséhez szükséges képességekkel; megfelelő hosszú ideig lesz-e motivált; beillik-e a vállalati képbe, illetve a munkacsoportba.

Az interjú lehet négyszemközti, vagy bizottság előtti. Ez utóbbi esetben a tagok pontoznak és a legmagasabb átlagpontszámú a legmegfelelőbb jelölt.

Háttérvizsgálat A rostán fennmaradt jelöltek alapos háttérvizsgálata, azaz korábbi alkalmazók, munkatársak, felettesek megkérdezése.

Orvosi vizsgálatÁllásajánlatElhelyezés

(Forrás: Polónyi, 2008:146)

11

példa2:

15. ábra: Angol nyelvtudás fontossága

(Forrás: saját adatbázis alapján)

A 15. ábra a személyzet idegen nyelv ismeretének értékelését mutatja be. Az általam

vizsgált nyelv az angol. Azért választottam ezt a nyelvet, mert manapság az angol a

legelterjedtebb nyelv a világon. Megvizsgáltam tehát, hogy a fogyasztók mennyire

tartják fontosnak azt, hogy a személyzet kommunikációs szintű angol nyelvtudással

rendelkezzen. Láthatjuk az ábrán, hogy 25 fő nagyon fontosnak és további 59 fő

fontosnak tartja az idegen nyelvtudást. 29 fő semleges ezzel kapcsolatban, míg 5 fő

egyáltalán nem tulajdonít neki jelentőséget. A kapott értékek azt mutatják, hogy a

válaszadók szerint a sikerességet és színvonalat is meghatározza a személyzet angol

nyelvtudása, valamint egyértelműen népszerűsíti az adott vendéglátói helyet.

példa 3:

A projekt a cél érdekében kölcsönösen egymásra ható tevékenységek csoportja, amely

magában foglalja az alábbi tényezőket (1. ábra).

12

1. ábra: Költség – minőség – idő egyensúly piramis

(Forrás: Görög, 1996:23)

Az idő, költség és minőség tényezőkből alkotható az úgynevezett projekt-háromszög.

A háromszög azt mutatja, hogy a három tényező bármelyikének eltolódása

szükségszerűen a másik két tényező eltolódását vonja maga után. Például ha csökken a

projektre szánt idő, akkor változatlan költségeket feltételezve csökkennie kell a

minőségnek, illetve változatlan minőséget csak megnövekedett költségekkel lehet

fenntartani. Tervezéskor a tényezők egyensúlyára kell törekedni.

Felhasznált irodalom /a dolgozatban nem kell sorszámozni!/

Példa1:

Felhasznált irodalom

1) Adair, J. (2005): The Inspirational Leader: How to Motivate, Encourage and

Achieve Success. 2nd edition. Kogan Page, London.

2) Bakacsi Gy. (2004): Szervezeti magatartás és vezetés, KJK Kiadó, Budapest.

3) Bakacsi Gy. (1998): Szervezeti kultúra és leadership nemzetközi

összehasonlításban, in: 50 éves a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem,

Jubileumi tudományos ülésszak, 1-3. III. kötet, 2162-2172.

4) Balogh L.- Barta T. - Dominik Gy. (2004) : Vezetéspszichológiai sarokpontok,

Szókrátész Külgazdasági Akadémia, Budapest.

13

5) Buchowicz, B. (1990): Cultural transition and attitude change, in: Journal of

General Management 15, 45-55.

6) Chatman, J. A. – Kehn, K. A. (1994): Assessing the releationships between

industry characteristics and organizational culture: how different can you be?

Academy of Management Journal 37/3, 522-553.

7) Conger, J. A. (1990): The Dark Side of Leadership. Organizational Dynamics

19/2, 44-55.

8) Daft, R. L. (2008): Organization Theory and Design. 10th edition. South-

Western CENGAGE Learning.

9) Dobák, M. (2008): Szervezeti formák és vezetés, Akadémiai Kiadó, Budapest.

10)Dorfman, P. W. (2004). International and cross-cultural leadership research. In:

B. J. Punnett, & O. Shenkar (Eds.), Handbook for international management

research. 2nd edition. University of Michigan Press, Ann Arbor, 265–355.

11)Harrison, R. (1992): Diagnosing Organizational Culture: Instrument. John

Wiley and Sons Ltd., Chichester.

12)Heidrich B. (2001): Szervezeti kultúra és interkulturális menedzsment. Human

Teletext Consulting, Budapest.

13)Hofstede, G. (2010): Cultures and Organisations: Software for the Mind. 3rd

edition. McGraw-Hill, London.

14)Johnson, G. – Scholes, K. – Whittington, R. (2008): Exploring Corporate

Strategy. 8th Edition. (Prentice Hall Europe – Financial Times) Pearson

Education Ltd., Harlow.

15)Juhász Cs. (2004): Motivációs lehetőségek vizsgálata az

élelmiszergazdaságban. PhD értekezés, Debrecen.

16)Karácsonyi A. (2006): A leadership, a szervezeti kultúra és kapcsolatuk

jellegzetességei a magyar szervezetek esetében. PhD. értekezés, BCE.

Budapest.

17)Máramarosi A. (2002): Szervezeti kultúra típusok a ’90-es évek végén

Magyarországon. In: Vezetéstudomány 33/6, 2-16.

18)Northouse, P. (2009): Leadership: Theory and Practice. 5th edition. Sage

Publications, London.

14

19)Pataki F. (1980): Csoportlélektan Gondolat Kiadó, Budapest.

20)Schein, E. H. (1985): Organizational Culture and Leadership 1st edition.

Jossey-Bass, San Francisco.

21)Schein, E. H. (2004): Organizational Culture and Leadership. 3rd edition.

Jossey-Bass, San Francisco.

22)Ternovszky F. (2003): Nemzetközi menedzsment európai szemmel. Szókrátesz

Külgazdasági Akadémia, Budapest.

23)Harrison M. - Trice, J.- Beyer, M. (1992): The Cultures of Work Organizations

Atlanta, GA, USA.

24)Varga E. (2005): Minőségmenedzsment. Campus Kiadó, Debrecen.

25)Garai K. (2012): Miről ismerhető fel és milyen egy vezető személyiség.

HRportal. http://www.hrportal.hu/hr/mirol-ismerheto-fel-es-milyen-egy-vezeto-

szemelyiseg-20060418.html, Letöltés ideje: 2012. 05. 06, 15:23.

26) leodardofortius (2012):

http://www.leonardofortius.eu/web/hungria/competencias/Liderazgo_HU.pdf,

Letöltés ideje: 2012. 05. 16, 18:26.

Hivatkozások elkészítése az irodalomjegyzékben:

Általános szabályok:

A szerzők nevének leírásakor el kell hagyni (nem kell kiírni) a tudományos

fokozatot (Dr., Prof., Phd és stb.) Valamint semmilyen beosztás nem

szerepelhet (pl. cégvezető, dékán stb.), csak a név.

Idegen nyelvű szerző esetén fel kell cserélni a neveket, hogy a vezetéknév

legyen elől és utána a keresztnév és közéjük vesszőt kell tenni. (természetesen

vannak, olyan nyelvek, ahol eleve a vezetéknév van elől [pl.kínai], ekkor nem

kell felcserélni).

Ha 3-nál több szerző van, akkor csak az elsőt kell leírni és utána [et al.]-

kifejezés használatos! Pl: (Pum Pál et al.).

Ha nincs megadva a szerző neve, akkor a leírást a címmel kell kezdeni.

15

Ha nincs megadva a szerző neve, de van szerkesztő, akkor a szerkesztő nevével

kell kezdeni a leírást és zárójelbe kell kiírni, hogy a feltüntetett név a

szerkesztő. Pl.: Kiss János (szerk.)

Az irodalomjegyzékben a dokumentum összoldalszámát kell megadni!

(Vigyázat könyvrészlet, folyóiratcikk és konferencia anyag esetén csak az(ok)

az oldalszám(ok) kell(enek), ahol az említettek pontosan megtalálhatóak a

kiadványban!)

Elektronikus forrás leírásánál fel kell tüntetni (ha mód van rá) a szerzőt, a címet

és a weboldal címet. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor elegendő az URL-

cím megadása és a letöltés időpontjának feltüntetése!

Egy vagy többszerzős kötet (könyv):

Kötelező adatelemek:

Szerzők Vezeték és utóneve: Kovács J. – Takács G. – Takács M.

Megjelenés éve zárójelben: (2007)

A mű címe: Analízis

Kiadó neve: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Kiadás helye: Budapest

ISBN: a könyv egyedi azonosítója

Példa:

Kovács J. - Takács G. - Takács M. (2007): Analízis. Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest.

Könyvfejezet, konferencia kiadvány fejezete:

Gyűjteményes műben megjelent közleményre vagy egy adott mű kiemelt részeire is

lehet hivatkozni.

Kötelező adatelemek:

A könyvfejezet szerzője: Barótfi I.

Megjelenés éve zárójelben: (2000)

A könyvfejezet címe: A napenergia hasznosítása

16

„In” megjegyzés után a kötet teljes bibliográfiai tételét meg kell adni (a kötet

szerzőinek adatai: Barótfi I., Kötet címe: Környezettechnika , Kiadó neve:

Mezőgazda. Kiadás helye: Budapest

A tanulmány oldalszáma: p. 32-70

Példa:

Barótfi I.(2000): A napenergia hasznosítása. In: Barótfi I. (szerk.): Környezettechnika.

Mezőgazda., Budapest. p. 32–70.

Időszaki kiadványok folyóiratcikkek (www.matarka.hu)

Kötelező adatelemek:

Szerző neve: Tiba Zs.

Megjelenés éve zárójelben: (2008)

A cikk címe: Dinamikai szimulációs program fejlesztése

„In” megjegyzés után a folyóirat neve, címe: Gép, Évfolyama: 59., hónap

(vagyis a lapszám): 8., oldalszám: p. 28-32.

Példa:

Tiba Zs.(2008): Dinamikai szimulációs program fejlesztése. In: Gép 59./8. p. 28-32.

Szabványok

Kötelező adatelemek:

A szabvány hivatkozási száma: MSZ EN 12261:2002/A1

A szabvány címe: Gázmérők. Turbinás gázmérők

A hatálybalépés időpontja: Hatálybalépés időpontja: 2006. november 1.

Ha van, akkor visszavonás időpontja: Visszavonás időpontja: 2022.01.20.

Kiadó: Magyar Szabványügyi Hivatal

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2006

17

Példa:

MSZ EN 12261:2002/A1 Gázmérők. Turbinás gázmérők. Hatálybalépés időpontja:

2006. november 1. Magyar Szabványügyi Hivatal, Budapest, 2006.

Internet:

Kötelező adatelemek:

Szerző: Kovács Péter

Cím: Finn nyomokon, avagy tradíció a finn építészetben

In: ezután megadjuk az oldal címét : In: Építészfórum

{online}

URL cím: http://epiteszforum.hu/node/17575 (

A lekérdezés időpontja: év, hónap, nap, perc: Letöltés időpontja:

2011.02.16.11óra 47 perc

Példa:

Kovács P. (2011): Finn nyomokon, avagy tradíció a finn építészetben. In:

Építészfórum {online} http://epiteszforum.hu/node/17575 (Letöltés időpontja:

2011.02.16.11óra 47 perc)

18

I.3 Szakdolgozat bekötése

A szakdolgozatot fekete műbőr kötésben, 1 példányban, valamint 1 példány CD-n

kell benyújtani.

A fekete műbőr fedőlapon aranyszedéssel az alábbiakat kell elhelyezni:

bal felső sarokban: Debreceni Egyetem MK

Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék

középen: SZAKDOLGOZAT

jobb alsó sarokban: Név

Évszám 2015

Példa:

Belső címlap:

bal felső sarokban: Debreceni Egyetem

Műszaki Kar

Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék

Műszaki Menedzser szak

középen: Szakdolgozat pontos címe!

jobb alsó sarokban: Név

19

Évszám 2015

Példa:

A köttetés sorrendje:

1. A szakdolgozatba be kell kötni:

Szakdolgozat kiírás (Tanszéken kell kérni)

Plágiumnyilatkozat

Titoktartási megállapodás (a céggel kell kitöltetni)

Utána kezdődhet maga a dolgozat

2. Nem kell bekötni, csak bele kell tenni a szakdolgozat elejébe:

Összefoglaló magyar nyelven

Összefoglaló angol nyelven

Külső konzulensi értékelés (A tanszékről kell kérni a szakdolgozat kiírással

együtt.)

3. CD-re rá kell tenni:

Szakdolgozat MS Word formátumban

Szakdolgozat PDF formátumban

A szakdolgozat kiírást beszkennelve

Plágiumnyilatkozat beszkennelve

20

Titoktartási megállapodás, ha van

4. A CD-re rá kell írni - magára a lemezre!

Szakdolgozat/Diplomamunka

Név

Szak

Szakdolgozat címe

Záróvizsga dátuma

I.4 Power Point bemutató

A szakdolgozat beadással egy időben beadandó továbbá egy kb. 8 dia tartalmú

bemutató, amelyet MS Power Point-ban kell elkészíteni, amelyet a záróvizsgával egy

időben történő szakdolgozat védés alkalmával kell előadni. A bemutató elküldhető e-

mailben a [email protected] címre, vagy pendrive-on behozható a szakdolgozat

leadásakor.

A bemutató tartalma:

1. dia: A szakdolgozat címe, név, dátum

2. dia: A dolgozat felépítése

3. dia: A vállalat bemutatása

4., 5., 6. dia: Saját eredmények bemutatása

7. dia: Javaslatok

8. dia: Köszönöm a figyelmet!

Dr. habil. Szűcs Edit

tanszékvezető

Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék

21