T U D O M Á N Y é s M A G YA R S Á G 2 .

TUDOMÁNY ÉS MAGYARSÁG 2.

Arany János-díj és -érem

2011

Magyar Tudományos Akadémia

Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság

Budapest, 2011

MAGYA

R T

UD

OM

ÁNYOSSÁG K

ÜLFÖ

LDÖNMTA

�

A kötetet összeállította és szerkesztette:

TARNÓCZY MARIANN és KÖVÉR ALEXANDRA

Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó

rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve.

© MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság

A kiadásért felel:

GÖRÖMBEI ANDRÁS

Nyelvi lektor:

MÁRTONFI ATTILA

A borítón az MTA Könyvtára. Haske rajza nyomán készült 19. századi metszet.

A reprodukciót készítette: Láng Klára, MTA Könyvtára

Nyomdai előkészítés: Kalonda Bt.

ISSN 2062-7211

5

Arany János-díj a tudományos kutatásért

Arany János-érem

„Az Arany János-díj és az Arany János-érem azok megbecsülését szolgálja, akik a határon túli magyarság tagjaként kiemelkedő részt vállaltak ebből a nemzeti tudatot is erősítő értékteremtő munkából. Nagyon sok méltó jelölt közül esett rájuk a választás.”

Görömbei András

A Magyar Tudományos Akadémia a külhoni magyar tudósok munkájának jutal-mazására, elismerésére Arany János-díjat és Arany János-érmet alapított.

Az Arany János-díjnak olyan külhoni magyar tudósok, kutatók elismerése a célja, akik jelentős tudományos munkásságot mutattak fel életük során (Életműdíj), kiemelkedő tudományos eredményt értek el (Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény

díj), vagy fi atal kutatóként hoztak létre jelentős teljesítményt (Fiatal Kutatói Díj). A díjjal pénzjutalom is jár; ötszázezer, háromszázezer, illetve kétszázezer forint.

Az Arany János-érem olyan külhoni magyar tudósok, kutatók kitüntetésére szol-gál, akik a külhoni magyar tudományos közélet szervezésében, irányításában, az egyetemi oktatásban, tudományos könyvkiadásban, muzeológiai, levéltári, könyvtári munkában, tudományos ismeretterjesztésben, azaz általában a külhoni magyar tudományosság és közösség ügyének előmozdításában szereztek kiemel-kedő érdemeket.

Arany János-érmet 2002 óta, Arany János-díjakat 2004 óta ítél oda az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság az MTA tagjai, illetve az Elnöki Bizottság tagjainak javaslata alapján. Az elismeréseket évente egy alka-lommal, a májusi közgyűlés keretében adja át az Akadémia elnöke. Indokolt esetben átadásukra más alkalommal is sor kerülhet.

2010 májusában megjelent kötetünkben bemutattuk a magyar tudományos élet Arany János-díjban és -éremben részesült 60 jeles képviselőjét.* Jelen kiadvá-nyunk a 2011. évi díjazottakat tartalmazza.

* Tudomány és magyarság – Arany János-díj és -érem, 2002–2010. Szerkesztette: Tarnóczy Mariann és Kövér Alexandra. MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, Budapest, 2010.

7

ARANY JÁNOS-DÍJ

Életműdíj

2004 Faragó József †2005 Gábos Zoltán2006 Egyed Ákos2007 Péntek János2008 Bauer Győző2009 Kótyuk István2010 Vadkerty Katalin2011 Feszt György

Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díj

2004 Nagy László2005 Liszka József2006 Biró A. Zoltán2007 Szilágyi N. Sándor2008 Keszeg Vilmos2009 Gábrity Molnár Irén2010 Vincze Mária2011 Biró Domokos, Sándor Anna

Fiatal Kutatói Díj

2004 Csernicskó István2005 Vallasek Júlia, Veres Valér 2006 Balázs Imre József2007 T. Szabó Levente2008 Bene Annamária, Csehy Zoltán2009 Benyovszky Krisztián, Kádár Edit2010 Guzsvány Valéria, Hegyi Géza2011 Pósa Mihály

9

2002

Szilágyi Pál Vass Levente

2003

Galambos Ferenc Iréneusz †Uray Zoltán

2004

Bitay Enikő Péter Mihály Heinrich Végh László Zalabai Zsigmond (postumus)

2005

Antal Árpád Gulyás BalázsJakó Zsigmond † Orosz Ildikó

2006

Dudics Iván †Göncz László Somogyi Péter Varga József

2007

Forgách Péter Turczel Lajos †

2008

Frühling János Kúnos György László Béla Spenik Ottó Vofkori László (postumus)

2009

Almási István Horváth László Murádin Jenő Pál-Antal Sándor Tóth Károly Vermes Gábor

2010

Káich KatalinLépine-Szily AlinkaSzabómihály GizellaSzkála KárolyVanČoné Kremmer IldikóVárhelyi Csaba

2011

Halász AlbertHámos László

ARANY JÁNOS-ÉREM

Életműdíj2011

10

Feszt GyörgyRománia

Kolozsvár, 1925. szeptember 15.

Arany János-díj

11

Tanulmányok: A Kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett 1944-ben.

1944–1945-ben egy félévet Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen, 1945 és

1948 között a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen, 1948 és 1950 között a Marosvá-

sárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem Orvoskarán végezte tanulmányait,

ott szerezte meg orvosdoktori diplomáját. Az orvostudományok doktora tudományos

fokozatát 1963-ban kapta a Bukaresti Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézetben.

Pálya: 1949 és 2008 között a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti

Egyetemen dolgozott, 1972 és 1995 között tanszékvezető professzor. Nyugdíjazásá-

tól 2008-ig doktorátusvezető konzultáns professzor. Másodállásban 1956-tól a Román

Akadémia Marosvásárhelyi Kutatóállomásán főkutató, majd 1962-től laboratóriumi és

klinikai farmakológus főorvos.

Kutatási terület: Termékeny kutatói munkássága felöleli a gyógyszerek hőháztar-

tást befolyásoló hatásának vizsgálatát, a neuropszichotrop gyógyszerek különböző szervi

működésekre kifejtett hatásainak vizsgálatát, a fájdalomcsillapítás témakörében végzett

kutatásokat, a neuroendokrin rendszerre irányuló gyógyszerhatások tanulmányozását,

valamint a fi tofarmakológiai kutatásokat.

Publikációk: Több mint 200 publikációja jelent meg román, magyar valamint más

külhoni (elsősorban német) szaklapokban és gyűjteményes kötetekben. Több könyv és

egyetemi jegyzet szerzője, illetve társzerzője. Diákköri élményeinek és Nagy Géza iro-

dalomtanáruknak állít emléket a Kovács Andrással társszerkesztőként jegyzett Két nap

Kalotaszegen című, 1943-ban napvilágot látott kötet, amely 2009-ben újra megjelent.

2010-ben szerkesztésében jelent meg a Fejezetek az erdélyi magyar orvostudomány törté-

netéből: kutatások 1945–1990 között című tanulmánykötet.

Tagságok: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) alapító, majd tiszteleti tagja,

1994 és 2004 között az Orvostudományi Szakosztály elnöke. A Román Farmakológiai

és Terápiai Társaság alelnöke (1990–1997, 2001–2005). A Magyar Egészségügyi Társa-

ság vezetőségi tagja (1998–2002), tagja a Magyar Bioetikai Társaságnak (2001), a New

York Academy of Sciencesnek (1999) és a Worldwide Hungarian Medical Academynek

(1998). Az MTA külső köztestületének kezdettől fogva (2000) tagja. Számos szakfolyó-

irat szerkesztőbizottsági tagja, így az EME Orvostudományi Értesítőjének, amelynek

felelős, majd főszerkesztője is volt (1999–2002).

Díjak: Pápai Páriz Ferenc-díj (2002), Gróf Mikó Imre-emlékplakett (2005), Ars

Medica díj (2007).

Feszt György több mint fél évszázada páratlan előmozdítója az erdélyi magyar orvos-

tudománynak, orvos- és gyógyszerésznemzedékek kinevelésének, a magyar nyelvű

farmakológusok képzésének.

Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díj

12

2011

Biró DomokosRománia

Felsőboldogfalva, 1948. október 22.

Arany János-díj

13

Tanulmányok: 1971-ben végzett a jászvárosi tudományegyetem Fizika Karán (Uni-

versitatea „Alexandru Ioan Cuza”, Iaşi) okleveles fi zikus, optika-spektroszkópia szakon.

A fi zikai tudományok doktora tudományos fokozatát a Bukaresti Tudományegyetem

Fizika Karán szerezte 2001-ben (Universitatea din Bucureşti).

Pálya: 1971 és 1979 között tanársegéd a Marosvásárhelyi Tanárképző Főiskola

Fizika Tanszékén. A főiskola megszűntével tudományos főkutató a Marosvásárhelyi

Üzemmérnöki, később Műszaki Egyetemen. 1998 és 2004 között adjunktus, 2005 és

2008 között docens a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem Gépészmérnöki Karán.

2008-tól a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) tanít, a maros-

vásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar Gépészmérnöki Tanszékén docensként.

Kiemelkedő tevékenységet folytat az EMTE kutatásainak szervezésében és irányításá-

ban. Részt vett és vesz európai COST és EU FP programokban.

Kutatási terület: A műszaki fi zika és anyagtudomány számos területén végez alap-

és alkalmazott kutatást.

Munkatársaival elsőként fejlesztette ki a fuzzy vezérléses reaktív magnetronos plaz-

maporlasztási módszert. Nemzetközi viszonylatban elsők között valósította meg a ful-

lerénjellegű nanokristályos molibdén-diszulfi d-adalékolású króm-titán-alumínium

nitridfázisú, igen alacsony súrlódási tényezőjű tribológiai keménybevonatot.

Jelen kutatási tevékenysége a többelemes Ti-Al-Si-Cr nitridfázisú nanokompo-

zit-összetételű multiréteg-szerkezetű keménybevonatok kísérleti előállítására össz-

pontosul. Alapkutatásai jelentősen hozzájárulnak a fémfelületek kopásállóságának és

korrózióvédelmének a fokozásához.

Publikációk: Négy könyv, ebből két önálló kötet, a többi társzerzővel, 61 tudomá-

nyos cikk, ebből 9 ISI-folyóiratban (Physica Status Solidi; Applied Surface Science; Surface

and Coatings Technology; Advanced Materials Research; Nuclear Instruments and Methods

in Physics Research; Journal of Molecular Structure; Journal of Tribology; stb.). Számos

konferencián vett részt (Tokió, Oszaka, Cukuba, Lyon, Bilbao, Helsinki, Antwerpen,

München, Ljubljana, Dubrovnik, Strasbourg, Milánó, Prága, Uppsala stb.), ezekhez

kapcsolódó előadásai a konferenciák kiadványaiban szerepelnek.

Tagságok: Román Tribológiai Társaság (ART, Bukarest); Erdélyi Magyar Műszaki

Tudományos Társaság (EMT, Kolozsvár); Japan Society for Promotion of Science ( JSPS

Alumni, Bukarest); International Nuclear Target Development Society (INTDS);

Argonne National Laboratory (USA). 2006-tól tudományos szakértője a Th in Solid

Films (Elsevier) szakfolyóiratnak (Kanada).

Biró Domokos oktatói, kutatói, eszközfejlesztői munkásságát világviszonylatban jegy-

zett tudományos eredmények elérése fémjelzi – szülőföldjén megvalósított kutatással.

Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díj

14

2011

Sándor AnnaSzlovákia

Alsócsitár, 1951. január 28.

Arany János-díj

15

Tanulmányok: 1974-ben a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi

Karán magyar–latin, majd 1983-ban történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 2000-

ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar

nyelvészetből szerzett PhD tudományos fokozatot. 2005-ben ugyanitt habilitált magyar

nyelvészetből, s ezáltal elnyerte a dr. habil. fokozatot és az egyetemi docens címet.

Pálya: 1974 és 1985 között gimnáziumi tanárként dolgozott. 1990-ben lett oktatója

a Nyitrai Pedagógiai Fakultás (ma: Konstantin Filozófus Egyetem) Magyar Nyelv és

Irodalom tanszékének, 2001-től tanszékvezető.

Kutatási terület: Tudományos tevékenysége elsősorban a nyelvjáráskutatásra, nyelv-

földrajzi kérdésekre és a szociolingvisztikára irányul, de a névtan, a fordítástudomány

és az anyanyelvi oktatás kérdéseivel is foglalkozik. Iskolateremtőként kijelölte a  szlo-

vákiai magyar nyelvjáráskutatás legfőbb feladatait. Több tudományos projektet vezetett

és vezet ma is, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete egyik, az

Európai Unió által támogatott projektjének (DILING) is résztvevője volt. Sándor Anna

vezető szerepet játszik a szlovákiai magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztésében is. Nevéhez

több új tanulmányi program létrehozása köthető, mint például a magyar–szlovák tol-

mács és fordító szak, a kétnyelvű ügyvitelszervező szak, és tevékenysége alatt akkreditál-

ták a Kárpát-medence egyetlen fi nnugor nyelvészeti BA-programját.

Publikációk: Monografi kus publikációi nagy jelentőségűek. A nyelvjáráskutatás és

a szociolingvisztika témakörében született meg az Anyanyelvhasználat és kétnyelvűség

egy kisebbségi magyar beszélőközösségben, Kolonban című monográfi ája (Kalligram Könyv-

kiadó, Pozsony, 2000). Másik jelentős munkája a nyelvföldrajz témakörébe tartozik:

A Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások atlasza (Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2004).

Nyitra-vidéki nyelvatlasza tudománytörténeti jelentőségű: ez az első olyan regionális

nyelvjárási atlasz, mely a mai Szlovákia területén beszélt nyelvjárásokat nyelvföldrajzi

módszerrel mutatja be. Ki kell emelni még a Bevezetés a szlovákiai magyar nyelvjárások

tanulmányozásába című egyetemi jegyzetet (Nyitra, 2008), illetőleg a Szlovákiai magyar

nyelvjárások című egyetemi tankönyvet (Nyitra, 2009), amely az ő szakmai vezetése mel-

lett jött létre. Jelentős tanulmányokat írt az anyanyelvi oktatás, a fordítástudomány és

a névtan körében.

Díjak: Nyelvjáráskutatói tevékenységét a Magyar Nyelvtudományi Társaság már

1992-ben Csűry Bálint-díjjal ismerte el.

Sándor Annának köszönhetően a nyitrai Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék nagy-

szerű tudományos, oktatási és emberi közösséggé érett az elmúlt években, meghatározó

tényező lett a szlovákiai felsőoktatásban, az egyetemes és a kisebbségi magyar tudo-

mányban és kultúrában.

Fiatal Kutatói Díj

16

2011

Pósa Mihály Szerbia

Szabadka, 1978. január 18.

Arany János-díj

17

Tanulmányok: Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte,

mindkettőt magyar nyelven. 1997-ben érettségizett, országos kémiaversenyen II. helye-

zést érve el felvételi nélkül jutott be az Újvidéki Egyetem Természettudományi Karára,

ahol 2002-ben szerzett vegyészoklevelet, évfolyamelsőként. Doktori értekezését 2008-

ban védte meg, biokémiából.

Pálya: 2002-ben tanársegéd-gyakornokként kezdte munkáját az Újvidéki Egyetem

Orvostudományi Karának Gyógyszerészet-tudományi Tanszékén. 2008-ban tanársegéd

lett, 2009-ben pedig docens. Tanszékén saját tárgyaiból (fi zikai kémia, kemometria)

megszervezte a magyar nyelvű előadásokat és vizsgákat.

Több alkalommal dolgozott a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, szá-

mos más országgal (Magyarország, Portugália, Szlovénia, Németország, Új-Zéland)

ápol tudományos kapcsolatokat.

Jelenleg 4 doktori munka témavezetője. Vajdasági középiskolai tudományos verse-

nyek támogatója zsűritagként.

Kutatási terület: Az epesavaknak és azok sóinak a tanulmányozásával foglalkozik.

Kutatja az orvosi-gyógyszerészeti alkalmazhatóságukat is.

Publikációk: Eddig 25 tudományos cikke jelent meg nemzetközi folyóiratokban

(Talanta, Steroids, European Journal of Pharmaceutical Sciences, Colloids and Surfaces stb.),

továbbá két monográfi a szerb nyelven (2010-ben és 2011-ben), két könyvfejezet angol

nyelven (2010-ben és 2011-ben, előbbi a 2010-ben szintén Arany János Fiatal Kutatói

Díjjal elismert Guzsvány Valériával közösen), továbbá két egyetemi jegyzet testesíti meg

eddigi munkássága eredményeit.

Díjak: A Vajdasági Autonóm Tartomány II. Dr. Zoran Đinđić-díja kiemelkedő fi atal

tudósoknak (2008), valamint a Vajdasági Autonóm Tartomány I. Dr. Zoran Đinđić-díja

kiemelkedő fi atal tudósoknak (2010).

Pósa Mihály oktatói és kutatói munkájával egyszerre erősíti a magyar és a nemzet-

közi tudományosságot: közreműködik a vajdasági magyar utánpótlás kinevelésében, és

jelen van a nemzetközi tudományos világban.

18

2011

Halász Albert Szlovénia

Felsőlakos, 1969. február 5.

Arrany Jánnoos-érem

19

Lendván érettségizett, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészet-

tudományi Karán szerezte diplomáit 1994-ben etnográfi a, valamint magyar nyelv és

irodalom szakon. 2000-ben a Jeles napok, népi ünnepek Muravidéken című dolgozatával

szerezte meg PhD-fokozatát. Egyetemi docens, 2010-ben habilitált Ljubljanában.

Számos rangos nemzetközi konferencián vett részt (V. Nemzetközi Hungarológiai

Kongresszus, 2001, Jyväskylä, Finnország; VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus,

2006, Debrecen).

Tudományos tevékenysége mellett a médiában dolgozott. 1994 és 1997 között

újságíró, 1998 óta a Szlovén RTV Magyar Műsorok Stúdiójának munkatársa, 2006-ig

a magyar műsorok programigazgatója, majd szerkesztője.

2003 és 2007 között a Muravidéki Magyar Tudományos Társaság társadalomtudo-

mányi bizottságának elnöke, ezt követően a Muravidéki Magyar Tudományos Társaság

elnöke (2007–2008). Ebben az időszakban az MTA Magyar Tudományosság Külföldön

Elnöki Bizottságban a szlovéniai magyar tudományosság képviselője. A lendvai Tudo-

mányért Egyesületnek alapítója, 2008 óta elnöke. Tagja számos szakmai szervezetnek

(Magyar Írószövetség, Szlovéniai Magyar Írók Társasága, Magyar Néprajzi Társaság,

Magyar Szemiotikai Társaság, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság). Társzer-

zőkkel útikönyvet is írt Csodaszép Szlovénia címmel, 2008-ban.

2010 novemberében megválasztották a lendvai magyar önkormányzat elnökének.

A közelmúltban a Muravidéki Magyar Önkormányzat határozatot hozott egy önálló

magyar tudományos intézmény megalakítására. Az intézet felállítását 2012 második

felére tervezik. Halász Albert kapta meg a leendő intézmény létrehozásával kapcsolatos

tudományszervezői feladatokat. A leendő tudományos intézet képes lehet integrálni a

szlovéniai magyar tudományos erőket, egyesíteni azokat a törekvéseket, amelyek együt-

tesen hatékonyabban szolgálhatják a szlovéniai magyar közösséget, tudományos prog-

ramot kidolgozva a magyar nemzetiség szempontjából legfontosabbnak ítélt kérdések

kutatására.

Halász Albert tudományos, kutatásszervezői, írói, valamint média- és közéleti tevé-

kenységével közel két évtizede szolgálja a muravidéki magyar közösséget. „…suttogó

hanggal, alig hallhatóan, tettekkel mondom el, hogy ez az én hazám…”

20

2011

Hámos László Amerikai Egyesült Államok

Párizs, 1951. június 22.

Arrany Jánnoos-érem

21

Erdélyi és felvidéki magyar szülők gyermekeként született Párizsban. New Jer-

sey-ben nevelkedett, majd a University of Pennsylvanián a nemzetközi kapcsolatok sza-

kon folytatott tanulmányokat.

A New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation (Magyar Emberi

Jogok Alapítvány – HHRF) elnöke, a szervezet – illetve jogelődje – 1976-os megalapí-

tása óta. Az alapítvány a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarság érde-

keinek védelmében fejti ki tevékenységét nemzetközi színtéren. Az alapítvány kiemelt

hangsúlyt fektet a magyar közösségek oktatási és kulturális helyzetének javítására.

Miközben a HHRF vezetőjeként a Kárpát-medencei magyar közösségek érdekében

dolgozik, Hámos László tevékeny szereplője az amerikai magyarság közösségi életének

is. 1991-ben részt vett az Amerikai Magyar Koalíció (HAC) ernyőszervezet megalapí-

tásában, azóta tagja a szervezet végrehajtó bizottságának. Az elmúlt időszakban az ame-

rikai magyarság két emblematikus épületének a megtartásában és továbbfejlesztésében

is meghatározó szerepet játszott. A New York-i Magyar Házban társtulajdonos Ameri-

kai Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat elnökeként kezdeményezte és elősegítette

a Magyar Ház felújítását, az Amerikai Magyar Református Egyesület életbiztosító tár-

saság igazgatótanácsának élén pedig irányította a washingtoni Kossuth Ház megmenté-

sét és közösségi célokra való hasznosítását.

1998 és 2002 között Orbán Viktor miniszterelnök külügyi tanácsadójaként tevé-

kenykedett. Állandó meghívottja a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) és a Kár-

pát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) üléseinek a nyugati magyarság

képviseletében. A Nyugati Magyar Tudományos Tanács titkára (2003–2006), a magyar

parlamenti pártok által létrehozott Alapítvány a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai

Érdekképviseletéért igazgatósági tagja.

Munkáját számos alkalommal részesítették elismerésben: Márton Áron-emlékpla-

kett (1988), a Külföldi Magyar Cserkészszövetség oklevele (1995), Kisebbségekért-díj

(1996), Bocskai-díj (1999, Csíkszereda), a Magyar Köztársaság Középkeresztje (2001).

Hámos László felbecsülhetetlen szolgálatot tett az egyetemes magyarságnak. „Nekünk,

nyugati magyaroknak nem az a dolgunk, hogy kívülről programokat alkossunk, és

a  saját elképzeléseink szerint lobbizzunk Washingtonban, Brüsszelben a Kárpát-

medencei magyarokért. Csakis az a hiteles, amit az érdekelt, érintett közösségek meg-

fogalmaznak.”

Görömbei András, akadémikus, elnök

MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság

DAB Székház, 4032 Debrecen, Th omas Mann u. 49.

Tel.: (52) 541-982 Fax: (52) 541-983

E-mail: gorombei@dab.hu; gorombei.andras@arts.unideb.hu

Tarnóczy Mariann, a bizottság titkára, titkárságvezető

Kövér Alexandra, szakreferens

MTA Határon Túli Magyarok Titkársága

1051 Budapest, Nádor u. 7. I. em. 104-105.

Tel.: (1) 411-6196

E-mail: tarnoczy.mariann@offi ce.mta.hu, kover.alexandra@offi ce.mta.hu