Magyarság - Unitárizmus és fajelmélet Abrudbányai János 78 120

8/8/2019 Magyarság - Unitárizmus és fajelmélet Abrudbányai János 78 120

http://slidepdf.com/reader/full/magyarsag-unitarizmus-es-fajelmelet-abrudbanyai-janos-78-120 1/22

78

Az unitári zm us é . fa je lmélet .

DR.ABRUDBANYAIJANOSteol. tanár.

Vannak, akik azt állitják, hogy a kommunizmusa világháb orú köveLkezménye, annak gyümölcse. S,a .játos politikai megfogalmazásáná l és g y a k o ~ l a t b aallitásánál azok a n egativ e r ő km ű k ö d l e k~ o z r e ,,melyek a háboru nyomorában, ,kínjában, gyotrelmeben

'keltek életre.Vannak vi szo nt mások, akik szerint ~ f o r r a d . ~-

mi, vér es megmozdulá s t u d a ~ o s ,t e : v s ~ e r u~ u ~ k e ~ ~ ~volt azoknak akik a ki se D1ffi1Z e tt nepreu:gek el di

• e's formában kívánták Jobbrafor -eszményi alapon

tanL . . I f ássalNe m kívánok vitába szállm egyik fe ~ g .

b " ár a m i n d k e t t ő b e nva n ő s z i n t et o r e k ~ e . sse m lzony . il l t e po"ti ·• dkí 'T t ársada lmi e v UIarra , hog y egy ren vu l . . . . ' agya-k " o"t ne m utolsó sorban vallasi tunete t megm ..

al, s . . t ' annak korv<rrázzon. A kommunizmus igazI arca! e ~ . évvel ez..nal", t helytelen let t volna azonban ne b an y . lní A

ad ~ b ól megraJzo 'e l ő t tr e n d e l k e z é s ü ~ eáll.6 ki a;lak'tásáhOZ feltétlenülteljesebb és kimeritobb ke p a 1 -.

79

szükségesek azok a történések, m elyek a nagy k eleti háb oru kit ö rése ót a napról-napra mind é r t h e t őb -

bé tesznek olyan sejtéseket, vagy feltevéseket, melyekOr oszo r szágga l kapcsolatban a körüláll ók lelkében

i d ő n ké n t felmerüit. Ma mind határ ozottab ban alakulki az a véle mény, hogy bizonyo s rejt et t e r ő k ,eléggénem ti sztázott szándékok, kihasználva elIelejteb t milliók , gazdasági, társadalmi és lelki r en d ezet lenségét,nagyhangú jelszava kkal s f e l e l ő t l e nigéret ekkel kialakitdtJtak különös stratégiai szempontok szerintegy olyan arcvonalat, mely alkalmas pillana lba n Iképes legy en évtizedek múlva f elvenni újra a háborúvéres fonalá t, azok ellen, akiket annakid ején teljesen

me g semmis íteni nem ludött. Akik a kommunizmu sohan harc ot indítottak, ugyanazok voltak, mint akikannakidején a központi hatalmakat b e ls ő árulásokka l t é r d r e k é n y s z e r í t ~ t t é k ,Tovább kívánták folytatniez t a küzdelmet s választottak ez új vállalkozáshozeg y olyan új e r ö g y ű j t ömódsz ert , mint amilyen akommunizmus b e l s őfelépítése.

Azon természetes en ma már nem csodálkozik,

egyetlen szociológus vagy politiku s se m, hogy e t erv

keresztülviteléhez milliós tömegeket lehetett tobo rozni . A francia forradalom elterjedt és ré szben alkalmazo tt eszméi után ugyanis má s má s országokbankülnöbözö módon, de bizonyos egyéni szabadság biz.-

tosíttatott a szolga, zsellér, vagy jobbágy sorsú népnek. Mit kezdhetett a nincstelenségében szabaddá tettmillió meg millió ember akkor, amikor a. magán t ulajdon római -jogi megfogalmazását felelevenitve mégazentebbé, mé g érinthetetlenebbé tették azt? A római

•



BO

jo g alapján ugyanis a magántulajdon szentségéhezszó nem fé r s így azo!{, akiknek volt vagyonuk, ezin-dividuális gazdasági elmélet és társadalmi beállításértelmében n a g y s z e r ű e njö tte k ki . A nincstelenekmé g mindíg csak várták a magántulajdon keresztényibb megfog alma.zhatásának idejét, eg y olyan tiszta ,emberi áramlatot, melynek áldásaiból nekik is jut.A mult század liberális gazdasági eszméltehát nemlendítettek a nincsteleneksorsá n. Szabadságot kapottaz egyé n, költözködhetett, gazdát cserélhetett , egyenl ő s é g e t ,testvériséget, szabadságot e m l e ~e t h~ t e t t , d ~

mégis csak éreznie kellett, hogy vele Igazan senki

sem t ö r ő d i k .' . I ' l k t '

Ezt a megcsalt, kisemmizett, .othagyott e e ' . ~ -

b t azo 'n'tudatlan fájdalom l e t a r g i á j á b ~omlott, J Ű-or , . O t ah i s z e m űI tömeget használta fel anyag gyanan , ~társaság mely a kommunizmusban új hadszmterre

készült . Azegész világnak hirdetett p r o ~ r a ~ o : ,

nemzetek határain túlra nézett s m o n d ~ a : n , o k! : ~ ~ ~ ~ ~. 11 " k" delmet indított . A nemzetkozlseg .Je egub UZfeIírta zászlójára a val1ástalanságot IS .azon an ' b . N e m ~

, nkát akart ilyen vonatkozas an IS .

Egesz mu , " ' .s z ü l ö f ö l d~

ak a közvetlen környezetetol, ahazaJa,~ s . t " 'tól az ezekkel kapcsolatos meleg, megJe Ismert a J a t , , " tnZet áldott szenthi t t és b e ns ő s ég e sélmenyektol, a ne b állítandóértéké töl akarta megfosztani a c s ~ t ~ o ra, földiembert, de elkívánta szakítani ~ ~ I l a g o nt ~ ! ~ ~l is.vonatkozású dolgokon túl, magatol. az " I s aE szerre Ikét' világot akart elv,enm tol:, h O ~fel.m ~ aígéretföldjét csábílóbb . s z m e k ~ e ~ ~ ~ : : s ~ f e l e s _ Gyökértelen embert,

sehonnaI lelke, .

81

leges" tehert öl megszabadított embertakart . Olyanokat, akiket semmi sem tart vissza már, akiknekv e s z~

teni valójuk ~ c s ,mert tudta, hogy a hazátlan, barátné1küli, környezetével elevenkapcsolatot vesztet t

embert szinte vakon lehet irányítani s v ~ l emunkálniegy bizonytalan életet.Hogy mennyire sikeTÜlt akezdetben éppenI s t e n t ő lelSzakitani a népet, pontosadatok a lapján nem tudjuk, azt azonban megértjük,hogy az orosznép az egyik végletbölmiért tudo tt átcsapni elég könnyen a másikba. Megértjük,hogy abigott, szinte lelkileg ködössévált nép, akinek egészéle1ét a vallás formai e l ő í r á s a i ,ünnepek, böjtök, pe_nitenciá:k stb. behálózták,vágyott valami szabadabb,

valami világosa>hbután. Ha viszont komolyanvettékvallásukat, s Istent e r ő s h a t a l m ú n a k ,mindenhatónakhitték, - szomorú, sanyarga tot t sorsukat látva ésta pa sztalva - f e l v e t ő d h e t et t bennük a kérdés,hogymiért nem segit Isten. Az orosz papság ugyanis nemsokat t ö r ő d ö t ta nép gazdasági és szociális helyzetével, ezt nem tartot ta olyannak, mint amely a valláskörébe tartoznék.Fontosabb volt számukra a vallás iceremóniák pontos és kínos beta rtása és végrehajtá sa , mint az ember a ma 'ga általános és ré szleteséletgondjaivaL

A kommunizmus,mint nemzetközi és istentelenarcvonal, e l s ő s o r b a nazokat az országokat kivántafenyegetni, melyeketsikerült m e g e l ő z ő l e gkifosztani,m e l y e k b ő lsikerült mérték nélkül vért venni s melyekben szomorú gazdasági viszonyokmellett köny.nyebben akadhattak olyanok, akik ezt asehová semv i v őelindulást követni hajlandókvoltak. Ig y e l s ős or ~

,

-



82 •

ba n Németország, Magyarország, Törökor szág,O laszor szág (Kisemmizett országok közé tartozott,melyet a béketárgyalások alkalmával nem elégitettekk i .) , Bulgária estek a veszélyeZtetett vonalba.

A kommunizmus nagy k ö r v o n a l ~ b a nkialakulni

készülö veszedelmével szemben öszötönösen t e r m e l ő -dött k i különö se n e most említett országokban egyolyan védekezés, mely é v r ő lév re aztán tuda .tos programmá kezdett válni. Nemzetek, melye k látták ,hogy kivülröl irányított belsö ellenségek faji és va llási gyökereiken át üzenik meg ellenük a nagy háborút, m e g e r ő s í t e n iigyekeztek magukat s határozott,önérzetes, kom oly ellentámadásba mentek M. Nagyonjól érezték azonban általában, hogy e k ~ z d e l r u : n ~ n

nemcsak harcolniok kell, l e l e h e t ő l e gmmden ldoremeg kell szüntetni a hiszékenységre, az e l ~ a g y a t ~ t : .

ságban és szegénységben, alantas t e r v e ~v ~ g r ~ h ~ ~ t á .

sára alkalmas milliók életében jelen t kezo banto tuneteket . €rezték . hogy nemcsak a következmények el·len kell 'harcolniuk, hanem azon kell l e n n i ö k ~h,ogy aze l ő i d é z őokokat szüntessék meg. Gazdaságl es ~ z o -

ciális kérdések m e g o l d ~ v a lkell összekapcsolm e

feladatvállalást.A történelem ezután lesz hivatva pontosan meg-

h tárO · t szerepet melyet a kommlln;zmu so na z r u a z a , - , ,_keresztül a nemzetközi zsidóság és szabadk?IIllVeSség magára vállalt. Körvonalaiban azonban mar ~ o ~ t

is jelentkezik e szerep. Ugy látszik, mjntha a z : ' l d ~

sá g mint faj· orok bosszút esküdött volna a Jezus, ' - , ' r t er t an-

ban elinduló keresztény vallas ellen aze , m ,n akidején ez életlelfogás és világszemlélet hataro-

83

zottan és megalkuvás nélkül szembehelyezke det t formális és hamisan alkalmazott faji szempontjaival.Annakidején az elinduló ,kereszté nység volt az azáramlat, mely nemzeti szempontból a leggyógyítha

tatlanabb sebet ü tötte azö n z ő

zsidóságon. A kommunizmusban s legújabban a melléje s z e g ő d ö t tmá s ha .talmak lhalálos játékában a megfenyegetett nemz etekfelism erték az igazi .mozgató e r ő k e t ,s ma már bizonyo sabban tudják, hogy e világraszóló m űv e l e t b e nakéz Ezsaué, de a ,hang Já k obé.

• ~ e l ő'L t magyar vonabkozásban taglalnók a fajiBag es vallás, illetve unitárizmus .kérdését, engedjekrp.eg, hogy nagyon vhlatosan elmondhassa m miként

: ~ n .k i a l ~ k u l ó b a nkomoly védekezés formá jában ez azUJ elet es lélekirány Németországban, melyet e l s ő -

~ ~ r b a nés mind ene kf elett kötelezett nehéz sorsa, hogyuJ ut ako n .indítsa el nemzetét.

Vannak, akik a kommunizmus elleni harc elindít ~ á b a nországunknak adják az e l s őszerepet, mondv a . ~ ,~ o g ya huszas évek után it t jelentlkezett a leg.eroteljesebben és a l e g e l ős z ö rez a harc . Tört énet

irók ~ e g . á l 1 a p í t o t t á kazonban már, hogy nálunk aharc mkabb nega ·tív harc volt. Ö s z t ö n s z e r űreakcióés. inkább csak a tünetek e llen próbált f e l v é r t e z ő d n

mtnt az okok ellen. A szociális f e l e l ő s s é g t u d a thazánkakkori légkörében n em tudott annyira megizmosodni,i ~ ~ez t ~ h w : ~ t~ a l ó b a npozitívvá, építövé tegye.

~ l o n b e nIS s zű k terre szorult tevékenysége. Eppene ~ e r t.Németország lelke alakulását több eredménnyelVlZsgalhatjuk e b b ő la szempontból. Más érveink is



84

vannak azonban, melyek ame lle tt szólnak, hogy ezor sz ág alaku lását taglaljuk e l ő s z ö r .

Oroszország koromunjzmusa a val lást, mint olyatgyökereiben kivánta kiirtani. Az Istennel való teljeskapcso lat megszüntetése ""yo1t a cél, a n n a k h ango zta

tásával, hogy Isten nincs : Németországban a b e l s ő

fertözés e r ő t l e n e b bvolt s i t t inkább csak a valláseg y formája ellen a kereszténys ég ellen indílottakharcot. A keresztény ségbe n olyan nemzetközi szervezetet láttak és is mertek fel némelyek, mely nem kívánatosan, elönyte lenül befolyá sol ja a ném et n e ~ e t i

.élet kialaku lását. Ezért e val lás helyett a . p o g a ~ y-

g6T1'llán vallást kívánták felújítani. ~ ~ D lfogJu.kazonban <hogy Németország széttagoItsaganak legsulyosabb 'napjaiban éppen elegen. vallották magukat

ateis t áknak, istenelleneseknek lS . • . . •

A német pogányság gondolatának mely ltörtenelmi gyökerei vannak. Az irodalomban G o e ~ enem,egy

'b találunk olyan utalást melyek -boI megalla -ve r se en " taJk dipíthatjuk, hogy a "német legén?':k ,aze: ,t v o ~ .vias:

"k mert a kereszténységet gyulolték ok . . . "cs o , békít tték a la ·kodtak soka: t , míg a papok meg nem e , i

k kat "coAhiller (1815) szerint "A pogany v ·o s o .· · ~ é ' b e nlágszemIé le t természetszem lélet, költem nyeun

tehát ennek adok e l ő n y t. A k e r e s z t ~ ~ y s é gf e l t ~ v : :

ke n alapszik, ezért korlátolt s ne m fug?etlen. ~ ~léte.ja lehet hogy háromszáz év múlva mar nem adzik . A p ~ g á n y(nem keresztény) ~ o n ~ ~m e ~ : a u ~mi az emberek em.berek lesznek, DaVId F.

D ~ eChristliche Gleubenslehte" (184-1) cimü dO g I D : ~" , ., t ' kezett pontról POD

történeti muokaJ&ban az !gye

85

kimutatni, h ogy a kere s.zténysé g egyetlen dogm ájátsem vallja má r eredeti formájában és értel mezesébe ns hlJgy kellö kritika után m ű v e l tember n em mond·hatj a ma gá t k er eszté nyn ok, de egyre több pontonkezd enek a rr a törekedni, hogy a kereszté nység revideá lja álláspontját és szakítson régi b e i d e g z ő d ö t t s-

gével.

Bun se n (1850) szer int a .kereszténységnek kikell bontakoznia a sémi légkörböl. Sémi gondolatoknak m i n ő s í t e t t ea csodákat, a ki j elentése n alapulóhitet, a Biblia naiv szupernaturalizmusát. A huszadikszázad elején Arthur BODus fejtegette a k eresz ténység germanizálódásának szükségességét, a világhá ·ború

vége felé pedig F. Delitzsch intézette r ő st á m ~ -

dást a Biblia zsidó szempontjai és a kereszté nység zsidó kapcsolatai ellen. Ugyanígy kerültek p e r g ö t ű z b ea.

kereszténység má s ta nai is. Pl . a te remt éstörténet sa ráépít et t üdvtörténet , Jézus isten ségéne k, vagy istenfiúságának hite, a kereszténység t ökélete sségé rölés egyetlenségéröl szóló ta n , a csodák. és a fellám adá s kérdé se. A _eo lógu so k egész sora a szokványoskere szt énység ellen be széltek (Wellhausen, Harnach,

Rade s tb.),

A nagy háború elött Drews egy karlsruhei filo-. zófiai tanár felújítva bizonyos vonatkozásban Fichte,

Hege l, Lagarde, Roberston Smith eszméit, új refor·mációt hirdetett . 19 17-ben megjelent m ű v é b e n(Friereligion . . . stb.) adott eg y új hitvallást, amely azatya, fiú, szentlélek háromsága he lyett Isten , világés az ember háromságát méltatta.



86

A háború Németországra vona 'tkozó következményei olyan !keretet biztosítottak e vallásos keresésnek, mely nyugtalan összetételéuél fogva lehetövétette a vélemények eltérése alapján . k ü l ö n b ö z őirányba n kialakuló csoportok megszületését, de amely nem

volt e g y e l ő r ealkalmas arra, hogy eg y ösztönösenmegérzett és megsejtett s z ü k s é g s z e r űés r e n ~ s z e r e s

vallási megújbodást életre segítsen.Független ki s vallásos csoportok, egyesületek,

szekták alakultak. 1925 június 16-án meg -tartott néP'"számlálás alkalmával a keresztény Egyházból kitérte k száma 243.464 volt. Ezek egy része szabadgondolkodók néven voltak nyilvántartva. Ugyanekkor avallástala.nok, vagy istenellenesek ( a t e ~ s t á k )számaeg y és félmillióra. rúgott (e számban nem szerepelnek a gyermekek, s ő ta legtöbb esetben az asszonyok,mint családtagok sem). Az 1933. június 16-án végzettnépszámlálás a német nép f e l t ű n őatomizálását, ta..gozódáMt mutatja. Ez t a .t agozódást, ha vallásiszempontból vizsgáljuk, megállapíthatjuk azt, hogybizonyos nyugtalan keresés láza tart ja ~ o g ~ ae ~ a.

népet. A világháború mély, letargikus elmenyel a

nemzet társadalmiés

gazdasági legyengiilése fájdalma s prizmáján színt(>len sugárzásban b o m 1 o ~ ~. ~ t anémet nép. Az alábbi statisztikai adatok kulonosenszemIéltetöen igazolják azt, hogy ez a nemzet a kereszténység lényege f e l ő lelkezdett igazán komolyan,gondolkozni. . .

Az 1933-as statisztika szerint az evangelikusokna k 148, a külföldi evangélikusoknak 75. az ó - I u ~ e

- ránusokna.k 27, ó_reformá.tusoknak 13, hernhurbak-

87

na k 13, memonistáknak 9, bap tistáknak 9, metodistAknak 6, más szektáknak 51, bibliamagyaráz6knak63, mormon szektának 9, racionalistáknak 21, okkultistáknak 10, katolikus árnyalatoknak 17, Óolkatoliokusoknak16, zsidóknak 23, világnézeti csoportoknak13 (árja és germá.n j e l l e g ű ) ,más változatú csopor·toknak 83 szervezett csoportjuk volt, míg a semmiféle csoporthoz nem tartozók 83 (még ezek is ilyensokféle) csopoI1tban voltak kimutatva.

Tud..u"unkkell azt, hogy e népszámlálás e l ő t t,kétévvel (1931) Röhm, a nemzeti szocializmus nagy propagálója, Hitler lelkes munkatársa kij elentette, ,, &

kereszténység a második évezred végével élete végé-hez ért". A nemzeti szocializmus diadalra indulásána k idején mindinkább e l ő t é r b ekerül az "egy nép,egy birodalom, egy vallás" gondolata s ennek megfel e l ő e ne l s ő s o l I b a nazt célozták, hogy a !katolikus éslutheránus egyházi csoportokat egyesítsék. Ha a fentistatisztikára tekintünk, azonban ezt m e g e l ő z ő l e gegyolyan óriási feladatot pillantunk meg, mely egyma·gában is e l e g e n d ővolt. Azt ugyanis, hogy e felekeze·t ek körén belül mutatkozó csoportnézeteket egyeztes

sék. Ennek az elvégzése nélkül gondolni sem lehetetta teljes vallási egyesítésre. A germánizáló törekvések céljait szolgálta pl. eg y ilyen hitvallás:

"Isten engem németnek teremtett. A németségIsten adománya. Isten is azt akarja, hogya n é m e *

gért küzdjek. Ez a hadiszolgálatom nem az t jelenti.hogy e r ő s z a k o tteszek keresztény m e g g y ő z ö d é s e m

hanem azt, hogy Istennek engedelmeskedem. A hiv8 .

nek joga van fellázadni az állam ellen, ha az állatq



88

a sötét sége t terjeszti. Ugyanilyen joga van a Iázad o_zA shoz egyházi hatósága ellen is, ha az nem ism eri elfeltétlenül a nemzeti ébredés jogát. Néme l emberszámára. az Egyház oly h i v ő kegyesülete, amely a keresztény Németor szágél' t való küzdelemre- kötelezi

magát. A német keresztények vallási mozgalmánakaz a célja, ,hogy egy evangélikus német birodalmiegyházat hozzon létre . Hitler Adolf Németorszá.gafelhivást intéz az Egyházhoz, az Egyháznak hal lga tni a kell a felhlvásra ."

Az "egy nép, eg y birodalom, egy vallás" jelszóhoz 1933 után hozzákerül az "egy vezér" kif ejez és is.Mindenki az t hitte, hogy a pogány germánizmu s so rsa. e l d ő l ,még pedig elönyösen, ha Hitler uralomra

jut. A valóság pedig az, hogy a Vezér nagyOll tapintatos volt ebben a kérdésben. Bizonyára érezte, hogyamit a nagy német gondolat megálmodói a keresz.ténységben mint olyant kifogásolnak, mely ~ nemzetie r őkibon takozá.sának a dinamikus b e l s ő e r ő k ü e j t é s -, -ne k akadálya lehet, az ne m a kereszténység lényege,hanem csak k ü l s ő l e g e smáza. Talán ~ magyarázzame g az t a ,tényt, hogy 1934. au g . 17-én magát a "pozitiv" ke r eszténység alapján állónak jelenti ki. Katolikus létére ne m kíván se m egyik, se m a másik felekezet javára megnyilatkozni, hanem íg y szól: uAnemzeti szocialista állam a pozitiv kereszténységheztartozónak vallja magát. ~ n igazán ara tlöreksze.m,hogy a ,ké t nagy keresztény felekezet jogait .megvedjem, tanításaiknak megtámadását m e g a k a d ~ y o z z a : n

s hogy kötelességeiket a mai állam felfogásával esköveteléseivel összhangba hozzam".

• 89

A z úgynevezet t német k ereszt ények (a pogányirá.nyzat) e g y e l ő r emeg elégedt ek azzal, hogy bizt osítva látták a fajgond ola t bef olyás át a k er esztény felekezeteknél s azzal megalapozva gond olták a to vábbif e j l ő dé s lehetöségét Hogy nagy valláso s áta l akulásokn ak kell jönniök, az t Hitler többsz ör h angoztatta ,de hogy ezek mikor jönnek el és h ogy ki álta l, annaka találgatását elhárítot ta magá tól. 1934 végén sokatemlegették ké t nyilatkozatát. Az egyik ez volt: "K edves Doktorom! Egyszer csak elj ön az a biz onyo s ember, ak i az egyházat mereformálj a. D e az sem é nnem leszek, sem ön nem az. Valamikor el jön. Talánt íz év múlva, de az is lehe t , hogy csak száz év múlvadöngeti m eg valamelyik templom ajtaját." A más iknyilatkozata ennél is fontosabb s igy hangzik: "H anem jö n vala .mi vallásos megújhodás, akkor hi i baval6 minden rendezkedés. A v é gs ő igazán mély m eg-6jhodá s t politikai v e z e t ő k t ő lhiába várjuk. Mi cs akki s Jánoshoz ( K e r e s z t e l ő )tbasonló személy ek vagyunk. €n is Krisztust várom."

Az új vallási reformáció nagy gondola ta , annaka reformációnak a gondola t a, mely teljesebb és általán osabb éle tmegújhodást képes ,hozni, mint egy búvópatak, e g y i d ő r ee l t ű n ta k ö z é r d e k l ő d és . s z í n t e ré r ő l .

Nagyobb, ! k é z e n f e k v ő b bkérdések átmeneti meg oldásokra szorították, de e r ő sa m e g g y ő z ő d és ü n k, hogyaz i d ő kközeli ,teljességében e l ő t ö rs eleven , s z e m t ő l

szemben álló kérdésévé válik nemcsak a n ~ m e tnemzetnek, hanem bizonyára a magyar nemzetnek is.

1517-ben a német föld termelte oki az e l s őnagyvallási reformációt s Magyarország akkor sem tu-



00

dott érz éketlen maradni azzal kapcsolatba n. Bizonyo sra vehetjük, hogy mo st sem maradhat. Nem az tjelenti ez természetesen,hogy lemásol ez a nép valamit, ami esetleglelkének idegen. Nem. Csakaz t jelenti, bogy i t t ,bent a reformokat ellenz5ketm e g g y ő z -

ni ne m lehet addig, mig eg y szomszédosnagy né p a.maga példáján át számunkrais megteremtia lelkifeltételeket egyilyen s z ü k s é g s z e r ű b e l s őújuláshoz.

Ezér.t hozakodtame l őmost ezzel a kérdéssel, ez..ét't szeretném, ha még idejébencsinálnánk számvetést magyar életünkön belül s mérn ök fel önhelyzetünket a fajiság és vallás, afajis ,ág és az unitárizmu s sa l kapcsolatbanHa valakit érdekelez a várható

lelki feszültség,ez a vallási irányaIakulás,akkor els ő s o r b a nminket érdekel. MegállapithatjU'k ugyanis,éppen a német példából, hogya fajra, mint ö ~ iforrásra való visszavágyódás tulajdonképena régl, dogmatikus k e r e s z t é n y s é g t ő lvaló.megszabadulásitörekvés. öntudatlanul vágyódás egy olyan tisztább, valós z e r ű b breálisabb életszemléletü, de mégis abszolútideálisztikus kereszténységután , melyet ezidöszerint

az unitárizmus ,képvisel.E társadalmi események, szellemiá r a . m 1 a t o k , . l ~ l -

ki töprengésekés vallási vágyódások idejébenuJrakiséri;az unitárizmus" j ö v ővallási" jellege.Ne m szer e t n ő kazonban,ha a végtelenségigk i t é ~ e·a g o r ~ o l -k o z őmagyar társadalom az unitárizmuse l e t f o ~ á 1 6 ,

reális szemléleteés bite e l ő lazzal, hogy.azt .é v t l z e d ~

ken á t újra meg újra a . ,j ö v ővallása"J e ~ o v e llátJa..e t Ha több mint félszázaddale z e l ő t tJÓ'kalMór, Kos-

9 \

suth Lajos, Barassai Sámuel ilyen vallásnakm i n ő s í -

tették ezt a Wrténelmi mulltalr e n d e l k e z ő ,magyarföldön életretámadt, tiszta jézusi hitett ü k r ö z ővallást, talán megértjük. Akkoraz általános koreszmékmások voltak. Most azonbanez e l ő la kérdés e l ő l

nem szabadmá r tovább úgy kitérni,hogy valamikora , : . j ő v ő b e n "lesz ez vallásaaz emberiségnek. Megfelelo módon,kell foglalkoznia amagyar gondolkozótársadalomnak elényeges!kérdéssel annál isinkább•mert amint látni fogjuk, vannak olyansajátosanma-gyar szempontok,melyekaz általánoskOrfelfogásont ú l is aktuálissá, vagyinkább halaszthatatlanul i d ő -

s z e r ű v éteszik a vallás és afa j kérdésénekfelvetésétés megvitatását .

Baráth Tibor, a ,kolozsvári Tudományegyetem"D r . Kovács István"-ja .írja kis "MagyarTörtéret"ében (1801.) "A2. Osztrák-MagyarMonarchiaelbu.kásakor e l s őpillanat ban fel sem foghattuk annak apolitikaiténynek óriási..hord erejét, .hogy országunkMohácsnál elveszettfüggetlensége ölünkbe visszahuJt. A nemzet a l e g f e l s ő b bfokon is újra kezébe ve.bette sorsának egész irányítását,'kül- és belpolitikai

tekintetben egyaránt".A trianonifájdalom tehát egyrégen elveszett,kinccsel ajándékozott meg minket,magyarokat . Ha er re öntudatosan csakk é s ő nis jöttünk rá , ösztösen azonban elindult bennünk egyfolyamat.Ebben a k ö ~ n y e s ,tragikus függetlenségben,melynek e g y e l ő r ecsak negatív tartozékait élvezhettük, melycsak: egyedülvalóságunksokszor kétségbee j t őtudatát elevenítettefel sz üntelen,e l k e z d ő d ö t tamagyar önmegismerésútja. A fejbevertnemzet alélt·

•



92

ságá.ból, e r ő t l e ns ég é b ő l emelk edni csak azért tudott,m e r t érezte, hogy amennyiben ön maga nem p ró bálönsorsán segíteni, más okt ól ugyan meg semmisülhet.Ha pedig önmaga erejére látszott szo rulva lenni, term észe tszerüen adódott a feladat : megi s merni , m eglátni, felm érni , m eg határozni önmagát általános ságban és részlelvonásokban. A z általános eu róp ai nácionálizmus is, mely ha tározottan e r ő s ö d é sn e k indu la nagy háború után, kedv ez en nek a magyar nemzeti vállalk ozásn ak , ennek a kutat ás nak. Megteremtie munka számára a k e d v e z őlégkört. Nemzetünk számára azonban csak azok a nemz eti törekvés ek, fajiságunkban való roege rösítési szándékok válltak ésvá llnak hasznára és igazán e l ő n y é r e ,melyek sohas emhagyják figy elmen 'kívül és nem tévesztik s z ~ r nelöl,hogy sajátos magyar probl émáink és kérdésemk v a n ~

nak, akik nem recepteket, kész e l ő í r á s o k a tkíván na kalkalmazni, hanem akik tudatában vannak, hogy azeuropai nácionálizrnu s so ha se m szabhat a ~ e g~ ~ -

zeti kialakulásunk lény egét, ennek legfelJebb Jótékony lök és t adhat . Csak azok a nemzeti törekvések

les znek az áldásosak , melyek az egyedül maradt , m a ~

gyar nemzet b e l s őfájdalmán kere sztül a l a k . í t o t ~ k~ l

tennivalójuk irányát és vonalát. A ~ i kne m az; r t klvánnak tenni valami t , m e r t má so k lS tesznek es nemúg y kí vá nnak tenni valamit, ahogy mások tett:k,. ba -n em a magyar sorsfordulat tragikus m e l y ~ e g e.l b e n

e l m é l y e d őlélekk el járnak azért , bogy vala ml saJátosan magyar nagyszerüt alkothassanak. .

Kétféle magyar fájdalmat termelt ki a trianonihelyzet . Az egyik az, amely a "Csonka" hnában xna. -

ra d t, v agy ide jutott magyarságban fájt, a m ás ik akiseb bség i so rsban é l ő magyarak fájdalma volt. Ek ét !ájdalom intenzitása f ele tt nincs m i t vitatkozo.nunk. K e s e r ű b b ,kíno sabb , megszégyeníWbb, fájóbbfájdalom volt az, melyet mi vi sel tÜDk el, idegen uralmak alatt. Mind a ké t fájdalom megteremte azonbana maga történe lmi é r t é k űgyöngyét. Az egy ik sze-r ény ker ete k között ugyan , de tudott c s e l e k v őmagyar munkát végezni, tudott nemcsak ön magáé r t , deaz egész magy ar ságé r t is munkát végezni. Különö senelvi s íkon tudott nagyobb eredményeket felmutatniazáltal, hogy a magyar nemze t létproblémáinak e l ő -

té rb e nyomulásával e lindíthatta az t . a kom oly t an ulmányt, m ely a nemzet "karakterologiáját" kere s te.K önyve ke t írha t ott, tanulmányokba k ezdhet et t s ál -

t a lában irodalmat t e remth ete t t fájdalmában a "mia magyar?" ·kérdé séne k . A má si.k inkább p ass zivszerepe t vállalhatott. Befelé volt azonban annál n a ~

gyobb magyar. ~ a n g t al a n u lés látható jelek n élkülk ell et t megé lni magyar ságát. Naponk én t eszébe ju ttatták, hogy magyar s így még ha nem akarta voln ais min den ébredé sk or eszébe kellett jusson, hogy magyar. A ki sebbség i so r sba n é l ő k n é le l d ő l tévtized ekalatt, h og y ,;ki a magyar". Lemondások , m eghu rcoltatá so k, általános elnyomatások alatt , köny, vagyéppen vé r jegyé ben alakul t ki a másik gyöngy. Eb,böl a magyar élményböl mind több vegyü l most öszsze az elméletivel s ma má r senuni fel nem t a r t ó z ~

tathatja a nemzet életének e tCh"ténelmi élmények be-

nyomásai talapján való megteremtödését. Ezer év igéltünk má r e honban, de soha a történ ele m r endj én

•

•



- - - - - - - - - - - - - - - - - -~ r - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

olyan ösztönösen nem éreztük még szükségét az ön .magunk módszere s megvizsgálására, mint ma . ~ r de -

ikes, hogy amikor még is f e l v e t ő d öt t a történelemrendjén egy-egy pillanatra az önismerés kérd ése , azmindig akkor volt, amikor a magyarság önérzése valamilyen okból bizonytal an ná vá lt , vagy amik or veszélyeztetve érette magát a nemzet. Ez alkalommalis ugyanazok a nemzetlélektani e r ő k inditották be amunkát, most azonban ösztönösen sok a tudatos emunkában.A lB-as események igen világosan állítottá k a nemzet elé, hogy m a g y a r s á : g u n ~ b a nmily enb e l s őveszedelmek lappanganak,úgy , hogy k ö n n y ű

volt felismerni a helyes tenni valót. K ö n n y űvolt amár fej lettebb önkritikával rendelk ezve, rádöbb ente ni a milliókat afaji gondolatfeltétlensé gére.

A vér mithológiája kÜlönösebb h6ditást nem tetta magyar nemzeten belül, azonban a világháború

1.ltán egészen természetesenúj értéket ~ e z d e t tkapnia "vér" . A vérében legyeng ített nemzetünk minds z é ~

lesebb és szélesebbrétege kezde tt vonzódni afa j g o n ~

dolatához s általában azokhoz a nagy nemzeti problémákhoz, melyek a fajiság m e g er ős í t é sé ve l jelent

keztek. Mind jobbant e r e l ő d ö t t

a figyelem azok feléaz é g e t őnépi kérdések felé, melyek egyes tanulmányokban szinte forradalmi hangot ütö tt ek meg, ami

kor felfedezéseikbena nemzet egyeteme eié tárták,

bogy mi t banyagoltunkel, m i t nem végeztünk el.Mi t prédáltunk el saját e r ő n k b ő lés sajá.t v é r ü nk b ő l .

A magyar nép elhanyagoltságánakés elfelejtettséga.ne k m e g d ö b b e n t ő e nlefestett képei megrázzákezt a

,

95

népet és komoly elhatározásolt születtekennek elrendezése érdekében.

Még mindig akadtak ugyan nemzetközi színekben látó és formák közt í t é l k e z őmagyar o k, akik anácionálizmus tudományát komoly szemrehányássalillették - mondván, - hogy a nácionálisták azthang súlyozzák, am i az embereket elválasztja, ahelyett, hogy szellemi kap ocs s e g y e sí t ő e r ő gyanántjótékonyan m ű k ö d ne ebben a szétszórt világban. Amagyart azonban nem érheti ilyen gyanú. Meg vang y ő z ő d v ea maga k i cs in ys é g ér ő l . Nem akarja elválasztani mag át s en k i t ő l ,tudja , hogy úgyis túlságosa n elszigetelt , tudja, hogy földrajzi, politikai (geoP ~ ~ t i k a i ), faji mivoltában e l e g e g y e d ű ! v a l ó b bnép avilagon. Ha nemzeti alkatát keresi, ha nemz et i bélyegeit k ~ t a t j a ,jellemét akarja megismerni; azzal éppena lelkI kapcso t ke r esi, az egységet, mely minden magyar t ö s s z e f ű z ,azt a kevés embert a világon, akimagyar . Es e megt eremt ett egységes nagy nemzetiösszefogásonát munkálni kivánja az egyetemes em-

beri jólétet. Sajátos színt és tartalmat kíván adni az"emberség" fogalmának. Ezt a munk át azonban

senk i sem neveZi

het i szétválasztásra való törekvésnek.Felmerillt most már a kérd és : vannak-ea magyar

e m b . e ~ n e k ,a magyar nemzettestnek olyan speciális.t ~ ~ : ~J ~ ? y e i , .j e l l e m z őtulajdonság ai, amelyek ő t megkülonböztetik a világ minden más e m b e r é t ő lmindenmás n é p é t ől ? '

A svéd Retziusnak , a híres anthoropológusn a kSzú; évvel e z e l ő t tmeg kezdett eZirányú kutatá sa it



00

folytatva az antboropológiakimutatta, hogy e g y f e l ő l

nincsen egyetlen testi bélyeg sem,amely mag á ban.véve csak eg y bizonyos mebercsoportna k vo lna kizá_rólagos saját ja , az t mjnden má s n é p t ő lmeg különböz_t e t őspeciális bélyege s m á s f e l ő l ,hogy minden em-bercsoporton belül a k ü l ö n bö ző te s ti "bélyegek azegyes egyéneken alegszeszélyesebbvariációkat tün-

te ti k fel.

Elég kimennünkvalamelyikma gyar faluba s azembere k et ot t alaposan szemügyre vegyük,bogy lás-su k , miszert az egyes testi bélyege k (terme t, szem,haj és bö r szÍn, a koponya, arc, or r , száj , áll al a kj a ,a testtartás s t b.) egyénenként a legszeszélyesebb va-ri ációkban fordulnak e l ő s hogy eg y má s mellett ál l

az alacsony, közepes ésmagas t e r me t ű, !kék, szürke,zöldes,sárgás , barna és fekete s z e m ű , a s z ő k e ,barna,fekete és vörös hajú , a kicsiny, közepes, na gy pisze,egyenes, sas héjja, rövid, h o s s~ ú, ke skeny, széles,alacsony és magas f e j űés igy tovább.

Minél inkább belemélyedünk avizsgálatokba sminél több embernél ta n ulmányozzuk azt, az egyfor-maság, az egytí pususá g helyet t mindinkább a solcl:é-

leség, a variácók és kombinációk óriási szá mat ű n i k

szemünkbes .végülis elkese redve hagyjuk abba a ku -

tatást.Az emberi ség ugyani s a népek mellett és gyak-

ra n azokon belülés felett inkáb b az e g y ü t t ö r ö k l ő d ő

szomátiku s bélyegekáltal jellemzet t természetesem-bercsoporlokra, az úgynevezett rasszokra tagolódik.Má s tehát a rasz és má s a nép. A rasz a természete r ői által az öröklés anyagábanlétrehozott ö r ö k l ő d 5

97

variációkból, mutációkbólkiválogatódás és elszigete_USdés útján lét rejöt t egy csomó e g y ü tt ö r ö k l ö dő test iés lelki bélyeg által je llemzett és minden más hason1ócsoporottól Ik ü l ö n b ö z ő emberi alakcsoport, melyenbelli! az egyének eredetileg azonos örökségüek.Ezzelszemben a nép a történelem eseményei által lét reho-zott és irányított olya n biológiai életközösség, mely-nek van összetartozástudata,csoporttudata s amelya huzamos együLtélés által és alatt termeli ki örök-l ő d őtesti és lelki sajátságait és az ezerféle milliöbonyolult kölcsönhatása alapján jellegzetes veretetk ~ l t u r á t, , szokásokat , életf orm át és hagyományoka tVISZ magaval.

A raszjellegeks z ü l ő k t ől gyermekekre ö r ö k l ő d -

nek, a népi bélyegek viszontn e m z e d é k r ő lnemzedékrehagyományoztatnak .

Az. emberikultur a haladása, anépek izoláltságá-na k m e gs z ű n é s e ,a k ü l ö n b ö z őfaji sajátságú népekezerfélebékés és háború s érintkezése szétválása és

• •egy:Sülésetehát t er mé s z et s z e r ű e nodavezetett,hogya nepek raszbelileg mind kevertebbek lettek s ma

mindennép, de l e g f ő k é p p en a kultur népek bonyolultraszmozaik at alkotnak . TIyen tarka roszmozaiknaklátszik a magyar nemzet is.

Még m ie l ő t t i d e ~ r k e z e t tkiszámitha ta tían keve-r ~é s en ment á t ez 'a nemzet.Lehet, hogy a kelet í ha.zaban egybeolvadott raszok mind rokon rasz ok vol-tak, ahogy némelyek állitják é ~hiszik lehet azonban!bogyegymást61e l ü t őj e l l e g ű e kvoltak. I t t más r a s ;

fajtákat talált s ezekkel is kevere d et t. Tört énelmerendjén t ·me s er.'3egesen, vagy tennészetesen idegen



..raszok érkez te k bele. Nemzeti létén átvonult sokpu sztító hadjárat sokszor megritkította sorait s apótlás vagy természetes úton, vagy mesterséges telepítések útján történt. Ma Bartuc szerint, a kiválómagyar anthropológu s szeri nt az alábbi nyolc fajta

raszelem kb. ilyen sorrendben és százalékban talál-ható a magyarságban :

1. Turánid -és alföldi rasz . • • 25-30 %2. Keleteuropid3. Dinári

" ." .

• • 20 %• • 20 %

4. Alpi5. Turánid

" ." . • 15%

4 5%•

4 5%•6. Mongolid " .4 ° ~7. Nordikus " . . . h

8. Medilerrán ;, . . , 1 %

•

A magyar tehát kevert faj, nem két. ,három fajtánake g y e s ü l é s é b ő lkeletkezett, mint pl. az ~ ? o l ,h ~ ~ mszámtalan apró fajtöredéknek egyetlen erosebb torzsbe való beo!vadásából. A nép még idejövetele elölle r ő skeveredésen ment át, it t pedig ezer e s z t e nd ő n

keresztül szakadatlanul rajta s z ű r ő d ö t tát a germán.szláv és török népr étegek közlekedése. Ravasz László

szerint (Mi a magysr?) ,,Ma már nem lehetne megmondani, -hogy a legtisztább és legtörzsökösebb magyar rélegek közül is melyik volt m e r ő b e nidegen

. ..szarmaz,asu .Szellemiek, lelkiek terén a magyar megisIIlerése

még nehezebb. Nem is igen vanna ,k e vizsgálatokraalkalma s kialakult módszerek. Az olyan általános-• •ságban mozgó leirásokb61, hogy a magyar tüzes, ke-

99

nyes, büszke, egyenes, becsületre vágyó , n a g y l e l k ű ,

s z a b a d s á g s z e r e t ő ,vitéz, szereti a bort és a szé p lovats a fáradságot nyakasan g y ő z i- nem tudunk sokka l m e g g y ő z ő b bképet kapni, mint a testi típusáravonatkozó azon néphit alapján k özszájo n forgó meg

jegyzésbö, hogy "se nem s z ő k e ,se nem barna. az azigaz magyar fajta". Általában minden nép ad a fentibez ha sonló je ll emzést magáról. A szerb is becsületesnek, bátornak, egyenesnek tudja magát, a csehis s talán még a román is.

A majdnem három évtizedes vizsgálatok rendj énkiderült, 'hogy lelkibélyegek , szellemi tulajdonságoképpen úgy, mint a testiek, szintén ké tfélék. Eg y részük velünk született, ö r ö k l ő d ös ezek a testi rasz

jellegekke l állanak szoros kapc so latban, má s részükegyéni sze rzemény s az ezerféle m i 1 l i őhatásának .köszöni eredetét.

A ma i magyarság az európai raszkörbe tartozók ü lö n b ö z őe r e d e t űés ő s i s é g űöröklésvonalnak, r asze lemeknek igen bonyolult ö s s z e s z ö v ő d é s e ,amelynekváza, f ő a n y a g ama is a honfoglaló magyarok általhozott örökséganyag. A magyar nemzeten, mint bi ológiai és szapo rodási körön belül é l ő ,egymással ál

landó k e r e s z t e z ő d é s b e nl e v ővérrokon ~ g y én e k be n generációról, generációra ö r ö k l ő d ősajá:tos raszbeli öszs z e t é t e l űtesti és lelki ·öröklésanyagnak a történelemévezredes sod ra ás a magyar hazának adott természeti és társadalmi m i l i ő j eáltal megszabott manifesztálódása az, ami a magyar lényeget adja, ami amagyart a világ minden más n é p é t ő lmegkülönbözt eti.



100

A magyar lény egnek te há t há r om al apt ényezö jevan. 1 . A spec iáli s te st i és lelki ra szbe li ös szet étel.2. A történelem által lét rehozo t t és ir án y í tott biológiai életközösség és 3. a magyar haza állandó m i l i ő j e .

Ezen alaptényezök figyelembevéte léve l vizsgál

tá k e nemzet et kmönö sen az utóbbi hár om év t izedbe ns vizsg álják folyamato sa n m a is.

E nagy önismretre való törekvés r endjén felra j-zolódot t a magyarság e l ő t tönmaga. Látta ön m agá ta m esszi keelti tájakon, nagy vizek 'partján, m in tő r t á l l ólovast ki bátr an és keményen, tisztaragyo-, .gás ú szemmel kémlelte a tá jat. Lá tt a önmagát, mm tvándort, akit a rege csodaszarvasa me sszi vid ékeke nát , igérettel .hí vott. ]ljs látta önmagát, mi n t bujd osó t .Ez ek alapján bizonyos tr a g ikus sorsszemlélet alak ulki b enne. :grzi, hogy alig t ele pszi k m eg eze n a 'bájon ,bujdosás lesz osztályrésze. Testét örökké sebe k bor ,tják , t agjait folyton a szét hullás veszede lm e fenyegeti. Van történelmének olyan szwkasza, h og y minden magyar magányos, elárvult s t r ázsa, so k szo rm ag a se m tudja, hov á és kihez tarbozik . Ez a magyarság so r sa négy évszáza d óta. Ebben az ö r ök ö ~

hányattatá s ba n olykor -h on ta lanná , valóban szelle mibujdosóvá vált. Saját hazájában kiszá.mítlhatatlane r ő kjáték a folytán n agyon sokszor ne m talált ott.hont . Ped ig a magyarság bár k e l e tr ő l jött , mind envonatkozásában itteni nép. Ha van nép és ország között mél y ös szef üggés és lelkikap csolat, biz onnyalm eg va n ez a mi népünk és országunk között. E hegyektül 'körülvett ország mjnden ré sze résztvett e .kapcsolatban . Hegyei , vizei , .fái, bokrai, éghajlata.

101

nappalai és éjszakái, minden , ami jellemzi ezt a szé p·kerek, hegyek kosz orúzta terület et, hozzá já r ul b ahh oz, hogy ez a nép ö s s z e s z ö v ő d j é ke tájjal. Azt mondhatnók , hogy ez a terület a magyar léle k s zü l ő á g y a ,

ez a magy ar vér v e g y í t őedénye.E meleg összedobbanás e llené re is so k a.n f elfe

deznek e nép alapérzésé ben egy megráz6 é lm ényt. Ate s lrvérte lenség érzése , a népi mag án y érzése ez.Olyan geopo litik ai környeze tben látja önmagát, melyakaratlanul . is em lékezeti r okontalanságára, vagyleg aláb b is arra, hogy rokonai t ő l e messze elsz akadt an élnek. Vannak, akik ez t a magyar alapérzést müv e l ő d é s ü n kegyik mélye llentm ond ásából e redeztetik.A m agyarság életcélj a - mondják , - hogy önma

gá b kifejlessze. Alkotó e r ő i azo nba n nem f e j l ő d h e t -

·te k szabadon. Mint k é s ő b bér k ezettnek egy már kialakult , kész v ilág képhez 'ke ll et t igazodnia . A m intak ép túl sá gosan is é l őés nyomasz tó, hogysem a tanít-vá n y legy ür h etné s a magyar ság igazán önmegt agadá ss a l le t t európai vá , s nem egys zer b ékly6na k érziez t a szeellemi h ű bé r i s é g et . F eg yelme b elátá sa k er esztény és eu r .pai, emlékezete és vágya azonban azeurópai kul tura e l ő tt , vagy alatt élö e r ő k szö vetségétkere s i. M ű v e l t sé g év e l ot th on érzi m agát nyugaton ,de öszlönében a magányo sság, az ú t a~ v e s z t et t s é g

'érzései nyugtalankodnak. H og y a m agya r mé gis kitartó e r ő v el , olykor le lke se désse l, t ű z z e ltud nekifogni eg y -egy új vállalkozásnak, onnan van, hogynyugtalan lelke p er eme alatt eg y mély és útat mé gmindíg nem találó pátriotizmus mozdul. Eg y olyanmagyarság , mety forr és ég s amelyik nagy nemzeti



102

földrengések idején vulkánikus e r ő v e lcsap e l ő ,deamelyik. ugyanakkor eg y valóságos és e r ő sérzés is

.. 'sob ne m egyszer valláspótlék is. Ezt az eleven alap-érzést, e b e n s őmagyarságo t , mint kézzel szinte megfogható népi valóságot és jelleget fontosnak, s ő t dönt ő n e kkell tartanunk a magyar élet tiOvábbi alakulásá.nál.

A helyzet ugyanis az , hogy a magyar önjsmerés,a kutabás azzal a gondolattal, azzal a tudatos, vagyinkább ösztönös szándékkal indult el, hogy megmaradó eröiben találjon magára a nemzet és támadjonújra a második ezer év küszöbén. Szinte k í v ü l r ő l ,önmaga é l ő ,eleven tapasztalásától elvonatkoztatva ta

nulmányozta önmagát, maga elé terítette önmagát sha kellett roikroszkoppa l, ha kelle Ct etnográfiai, tá r -sadalmi módszerekkel, vagy lélektani úton keresteönmagát. Ez a mohó keresése azonban mire vezetett?M i az eredménye ennek?

Kitün b, bogy az egység, a közösség kialakítása

a magyar nemzeten belül súlyos és nehéz ..f e l ~ d a t .

Most döbbent igazán rá a nemzet erre a s z u k s e ~ e s -

ségre, de e rádöbbenéssel e g y i d ő b e nme g kellett .álla

pítsa, hogy tagolt, összetett egység. A r a s z o ~ ,~ . e l l e -ge k vallások , a történelem nehéz küzdelmel kove:keztében szükségessé vá lt k ü l s ő ,idegen el:mek ~ l -

e g é s z ít ő dé s erévén még mindíg mozaikszeru. s talanéppen ezért volna mérhetetlen szükség v a l a ~ lm e l e ~ ,

lelki malterre , összetartó lényegre, me}y. ~ n n a l : ~

küzdelemmel összehordott, á . ~ e n ~ t tnepl e: n ~ m zaé p i t ő a n y a g o k b ó lfe l tudja epltem az e g y s e g e ~:núgyar nemzeti közösséget. Kellene most valami.

103

kiegyenlítse ben ne azokat a széthúz6 vonásokat, e l-lentmondásokat, ·melyekre rámutatiunk s me lyek a.

nagy kialakuláshoz, kibontakozáshoz, a naggyálevéshez szükséges e r ő k e tlekötve tartják.

G. A. Smith ·ki s vallásos esszéi egyikében az tmondja, hogy a vallás nem egyéb, mint harmaDiateremtés e g y f e l ő l ,az egyénen belül, m á s f e l ő lpedigaz egyén és környezete között. U g y a n őmon dja, 'hogya vallás igazi feladata a teremtés. Az ember b e l s ő

megteremtése, annak az embernek a megteremté se ,mellyel aztán a közösség megalkotható. A lélektanmindezek en tú l az t is kimutatta, hogy a vallás ésösztönök közöt t szoros és d ö n t őkapcsolat van.,

Ezekben a megál lapításokban mutatkozik bizonyos o lya n l e h e t ő s é g ,melyet a magyar nemzetneknem szabad ezekben az i d ő k b e nfigyelm en kívülhagyni. A l e h e t ő s é g ,mely b e l s őharmoniát teremt:hetne, a vallás felé mutat, ugyanakkor azonban azis bizonyossá lesz, hogy az ember vallása igen s z 0 -

ro s kapcsolatban va n öszböneivel. Olyan összetételüvallás, olyan v e r e t űlelkieligazodás szükséges, melya. nemzet, a nép, a magyarság vérével és életével tu d '

összesimuini samely

így sajátja lévén, képes megteremteni a szükséges b e l s őösszhangot, a népet, anemzetet naggyá t e v őe r ő t .

Amikor a nemzet m inden erejére szükség van,amikor a történelmünk úgy alakul, hogy fennmaradásunkértl nagyon egymás mellett kell maradnunk,akkor mindenkor elválaszthatatlanul ölelkezik a v a 1 ~

lás és a magyarság. Trianon után akár a passzívmagyarság (kisebbségi sorsban), akár az aktív ma -



104

gyar ság (a Csonka hazában) életébentapasztalhat _t ~ ez t. FOITÓn összetudott dobbani ez a k e t t őski tudta ~ e l n ia szükségesderülátó , reményteljeshangulatot es tevékeny e r ő t.

. Hogy milyen álláspont alakul k i a tulajdonkép_peru magyar fajelmélettel kapcsolatban , az t nem tudjuk , nem is egészen am i dolgunk. ValószÍnü a z o ~-

ban, hogy se m biológiailag, se m lelkileg, semszelle_.mHeg nem áll ezentúl érdekében amagyar fajnak atovábbi keveredés. A tizenhárommilliómagyar alapanyag a vele való belyes és o k s z e r ű ,gondoskodógazdálkodás mellet t már elég a nagy magyar nemzetkiépítéséhez s ha nagyobb katasztrófa nem éri ezt anépet , e b b ő lk i f e j l ő d h e t i kaz óhajtott húszmillió magyar. Ne keveredjen tehát tovább a magyar ság. Megl é v ős o k s z í n űalapanyagát az ő s i e r ő á t ü t őjellegévelátitatva tartsa me g s ez legyen a materia, melybölkialakul a nagy magyar nemzet.

Ez alapanyag azonban önmagát61ne m fo g nagynemze te t teremteni. Ahhoz, hogy lendületbe jöjjön sk ő z n a p ibugdácsolása helyett t e r e m t ö e r e j ű v é, dinamiku ssá, önmagát .felülmulóválehessen, olyan szellemi. világnézeti t e l í t ő d é s ,segítség, állandótámogatásszükséges, melyet eddig ez a sokat h.ányatott, olykorönmagával érthetetlenül meghasonlott n e ~ ta ma-

ga átteremtésé re még nem alkalmazott. .Ennek ösztönösmegérzésébenfordult a nu nem

zetünk mint a német nemzet ezekben aze s z t e n d ő k-

ben a. faji vallás gondola.tához sennek jegyébentöb-be n elég e r ő v e lnyúltak a p o ~ á n ymagyar vallás tag

lalás á hoz.

105

A világháborúutá n az egészEurópában a "keresztény szolidarításelsüllyedteszméjehelyettmindmelegebb fénysugárzik fel a szivekben az Istenképe után - mondjaegy magyar gondolkozó._ Atanok, a rendszerek helyettmaga az lsten elevenerejénekhatása és megnyugtató lényegea várt, óhajto tt szükség. A magyar nép mindig úgy érezte, hogylendülel é t, dinamikus erejét egyedül és kizárólag aze r ő s ,g o n d v i s e l őIst e nnel való kapcsolata rendjénszerezhetimeg.Támad t olyanérzéseDagy küzdelmekután , mintha valami lelassítaná,lefogná, lekölné.Az

utó bbi i d ő k b e nez t a keresztény orthodoxiábanr e j l ő ,

elvonts a valóságIényegétöl olykort á v o l e s őtételeibe n nyugvó különös konzervativizmussalmagyarázta, Olyan vonásokat fedeznek felezekben a tanokba n ; részleteiben és általánosságban, melyek a természetes emberi e r ő ktempóját a maguk tevékenyki -

bonbakozásukbanhátráltatják. A k e ~ s z t é n y s é g n e

orthodoxdogmáimagyar vonatkozásban isközömbösíteni törekedtek a fajban r e j l őimpulziv, lázas, öntevékeny e r ő k e t .Az. a teológia,mely ezt a kereszténységet táplálta, az Uj testamentomban találhatóazon irányzatból áradt ki, melyet páli teológiánakneveznek s mely inkább azemberi gyengeségekre kívánta felépíteni tanát. Vagyis az ilyen ·beállitású,apáli beállibá.sú vallások e r ő s s é g e- ha lehet igymondani, - az ember e r e d e n d őgyengesége volt.Azember új körülmények,friss, történelmie r ő k ,átm6-dosult életszemlélet következtében minden valószín ű s é gszerint a meredt,élettelenné válltdogmatikuskereszténység helyett, aszáraz ta n ihelyett élményei



106

eleven ütemének b e n s őkényszere folytán az új kereszténységet helyezi szervesenbeindítandó életelel.kéül. Azt a kereszténységet, mely lelkiségét, világ_szemléletét az ember képességére, arravalóságára,erejére s ne m b ű n ö s s é g é r e ,hitványságára és képtelenségére fogja felépíteni. V a l ó s z í n ű l e gminden nemzet, de a magyar nemzet bizonyosannemzeti szempontok helyes lemérésealapján rendez'kedik be az ú jéletbe_s berendezkedéséhez feltétlenszükségevan arra , hogy az életszínü vallástiszta táplá lékaival éljen.Egyik történészünk szerint: "A vallás és nemzeti érzés a tizenhatodik sMzadda! k e z d ő d őzivataros .századokkal válik az egész magyarság eltörölhetetlenélményévé".Ha e szellemtörténeti megállapításpillanatában a gondolkodónak nemis volt lelkében, mibüszke öntudattal kell megállapítsuk, hogy DávidFerenciink élete és munkája erre az i d ő r eesik. Ezaz az i d ő ,amikor az elfojtott, félreparancsoltmagyaralapérzelem, melyeta nyugati kereszténység tudatosa n és öntudatlanul halványított,szintelenített, leértékeit, most újra feltör s eg y félezredévután mintegyönmagára talál a másfélezer e s z t e n d őót a lekötött

tiszta jézusi eszmék szépségében.Az elnyomott ma -, -gyar lélekstílus, a közvetlen, ő s z i n t eIstenkeresés, akertelésnélküli, felesleges ceremónia nélküliva .Uásosbekapcsolódas csak akkor történhetik meg, amikoraz elsö zsinatok labirintusábanelveszített, vagy inkább elvágott jézusi vallásfonalat a f e j l ő d őreformáció újra felveszi s így felfakassza azt a dú s életáramot, mely t e r e m t őerejével a nemzetnekeddig is felmérhetetlen szolgálatot tett .

107

A tisztult, unitárius kereszténységben, a XVI.században a magyar nemzet ismét megkapaszkodik.Istenben. Ezt az ösztönösszövetséget századok alattsokan próbálták. vagy fondorlattal, vagy nyilt e r ő -

szakkal megsemmisíteni. Minden vallásunkellen harcoló, különösen azért tudott szenvedélyesen e r ő tkifejteni ellenünk,mert bizonyosan látta, hogye szentszövetségben m e g é p ü l őe r ő k kiteljesedésük idejénvégzetesen fogják befolyásolni mindazokat a kezdeményezéseket, melyek ab e n s ő ,m e g g y ő z őszellemitartalom helyett a k ü l s őszínekben éskeretekbenmutatkozó monumentális méretekbenj e l e n t k e z őbatalmat tették vallásuk alapjává.Ez t a szövetséget,kap

csolatot azonban széttörni, megsemmisíteni nemtudtá k és nem fogják tudni sohasem, mert a legegyszerübb törvényszerüségenalapul. A mértan szabályaiszerint két egymástól t á v o l e s őpont között a legrövidebb vonal az egyenesvonal. Az Isten-emberviszonyelképzelésében az unitárius felfogás eg y ilyen lelkimértani törvény alapján született meg. Az unitáriusember nem közbenjárók sorozatán, kanyarodókkal,kitérökkel találkozik Istenével, hanem közvetlenül,

egyesen. Önmaga kell megteremtseaz e találkozás..Ihoz szükséges e r ő k e ts a találkozás annyiban leszeredményes, az emberre nézve termékeny, amennyi·Iben k e l l őodaadással, minden rendelkezésére álló képességét latba vetette a talá lkozásnál. Mások érdemei, mások munkája,vagy éppen vére édes kevesetszámít akkor, amikor én, saját életemmel kell bizony·ságot tegyek önmagammellett, ahhoz, hogyIsten érjemesnek tartsa szobaállni velem.

•

,



lOB

Amikor ezekben az évtizedekben a magyarságfelismerte történelme rugóil s amikor k e l l ő l e g°kiala_kult benne az, hogy e l s ő s o r b a negyedülvalóságában,örunaga erejében épülhet-fel ú j beálIítású élete, nemkétsége s, hogy milyen tartalmú életszemléleleb sugárzó vallást keres majd magának. Ez a nemzet tudja, bogy eddigi élele rendjén ha sznált lelkiutravalóeleddig sok történelmi zsákutcát ajándékozott neki,sok hiábavaló t é p e J ő d é s s e llátta el. :erzi az t is, hogynagy nemzetté kell lennie, vagy mindenestöl elpusztul. Tudja, hogy az ú j történ elem versenyporondjáne l kö v e t k e z e n d ői d ő k b e nolyan versenytársakkal találkozik, melyek mindent elkövetnek most, hogy életdinámik ájukat általános munka és teljesítményükiramát felfokozzák s az t lendületessé tegyék. Nincsveszíteni való i d ő .Nagy átértékelések idején igazántörténelmi f el e l ő s s é g etudatában rendbe kell hozza anemzet saját lelkét s e l s ő s o rb a nme g kell állapítsa,ho gy miként rendezi be lelkiéletét ahhoz, hogy azörökkétartó nemzeti küzdelemhez mindig a legidejében, a legtöbb e r őömöljön belé a minden létezés!or-rá sábó l, I s t e n b ő l .Nem mindegy az, hogy harcos elet

szervezkedésébenmennyi gondot

fordít arra a lelkiszellemi olajvezetékre, mely nélkül a küzdelem életirama feltétlen eláll. Ennek az I s t e n t ől felénk é r k e z ő ,

illetve t ő l ü n kistenfelé m e g é p ü l ővallásos útnak feltétlen egyenesnek, magyar ember által j á r h a t ó n a ~,

nyiltnak, kanyarulatok nélkülinek és megnyugtato-

na k kell lenni.Perczelné (KozmaFlóra) szerint "Dávid Ferenc

, .

hi t t a magyar lélek f e l e m el ke d őkép ességében s Ja-

109

víthat6ságában". Szerinte a nemzeti érzéshelyes tisztulásához szükséges az,'hogyaszívekben ne hagyjukmeg a sötétséget és tu d atlanságot, mely mindenrossznak, késedelemnek, bünnek és téves munkának.kútf orrása. "Arra van szükségünk - mo n d j a , -hogy az egész nemzet lelküsmeretét felrázhassuk helyes munkára".

A2 új magyar élet f r i s s ü l ős z e ~ l é l e t é b e nmi::ld-

inkább dogmákká válik az, hogy az unitárizmus az aformája az általános kereszténységnek, mely a legeredményesebbmunkát képes elvégezni a magyarnemzet újjáépítésében. .

.A:I. unitárius vallás <hisz az emberi szellem végtelen fejlödésénekl e h e t ő s é g é b e ns szellemialkata olyan,hogy új kérdések reálismeg f ogalmazására alkalmas.Az uni tá rius vallás Isten országát i t b a földön szeretné berendezni s azért küzd, hogy ezt meg is tehesse. E gy ilyen boldogabb életlehetöség elérhetését nemut alj a eg y bizonytalan világba, han em Jézus tanításához híven, m ~ g g y ö z ö d é s s e ldolgozik azon, hogyezen a földön Isten akarata, azaz az Ö Országa valósulha sson meg . Hi sz abban, hogy egy jobb életet azember képes megteremteni s ennek megter emtéséhezszükséges munka beindításához minduntalan sürgetminden embert. Mert e vallás számára a földnek igen.komoly és ne m csupá n múló, átmeneti j e l e n t ő s é g e

van, igen természetes, hogy minden má s valIásnálmérh etetlenül inkább össze van forrva azokkal a tén y e z ő k k e l ,melyek lelkiek és testiek egyaránt s melyek a föld ezen táját , r észét magyar hazává, magyarotthonná avatják . A magyar. nemzetés magyar haza



110

fogalma komolyan, tartósan nem é p í t h e t őbe egy -olyan vallás szellemi ágyába, mely a. földet, a rögöt,"csa k por"-nak, t ü n ő , jelentéktelen, vagy éppengátló, marasztaló, akadályjellegün ek tartja. Ahhoz,hogy a nemzet lelke összeforrjon, együt t éljen és hakell, együt haljon ezzel a földdel és e föld nevelte,táplálta nemzet minden fiával, az szükséges, h og y aföldben is hidjen. Az szükséges, hogy terve, célja,szándéka legyen ezzel a földdel, 'h ogy ,h J ~ j e ,hogyIsten semmive l se m becsüli keve se bbre ez t a földet,m elyet ismerünk, anná l a világnál, melyet még csaksejtünk, de nem lismerhetünk. '€s ez t a világot, me·lyet még nem ismerünk igazán, csak akkor tudjukmegbecsülni , ha e l ő b bmindent elkövettünk, hogy

ezen a földön úg y éljünk, mintha örökké i t b kellenemunkálkodnunk. Mintha. számot adni is it t kellene,nem pedig "vala:hol" máshol.

Nem mindegy az, hogy a most ehlenmondásokkalk ü z d ő, ezekben f e l é g őmagyar nemzeti életbe mi tkapcsolunk bele, mint új h a t j ó e r ő t. Ha eddigi szellemi táplálékaiban nem tudolt magára találni, hamég mindíg nem si került eredményesen áthidaini akeletisége és nyugatisága közötti lelkiszakadékot, ha

vallásának formája, melyet az orthodox keresztény·ség régi divat.szabásai szerint szinte k é n y s z e r b ő löl·töt t magá r a, nem tu d símán feküdni az ő s i vallás el

nem pusz tul t emlékeinek eleven, vérszerinti testén,akkor most a nagy l e he t ő s é g e kidején a nemzet min·den drága értékével szemben megbocsáthatatlanulnagy b ű nnem munkálni azon, hogy valami friss, eddig csak szórványosan é rvényesült e r ő f o r r á súg y táp-

I I I

] á l j ~a nemzetet, hogy az valóban uj, nagy éle: rekapJon.

" . ? ~ c c i ,a római egyetem n a g y n e v űtanára, akiKorOSl C s o ~ amunkáját folytatja s akit a kolozsváriE ? y e ~ ~n e h ~ n Y..h ó n a ~ p a le z e l ő t ta neves magyar tu

do s Jublieu

ml unnepen dí szdoktorrá avatott tmondta beszédében: "A hinduk életvilágára n e ~~he t egykönnyen r á e r ő s z a k o l n ia kereszténységet" Amagyar lélek emlékeiben fel fel t ö r őálmo'ba :" • _ n ~ ~s z a J a r ~~ e l e t itartalma, az orthodox kereszténységs p e ~ l a t i v ,alakoskodó, dogmaizü, elvont, kimért jel.:egeben nem tud f elolvadni. Nem tud term ékenyenug y e l h e l ~ e z k e d n i ,hogy az magát az mebert, a magyart az, eletre teljesebbé tegye. Szilajabb, nyug tala

nabb, veresebb élet alakjához valami másveretükell. Egyedülvaló sorsához kell az unitár' hl " Izmus, ogy~ ~ k i o t t h o ~ tnyujtson számára. Hogy válljon hono ssá

kornyezeteben , a világban, kapcsolódhasson I stenhezmert e n ~ e ka népnek s i e t ő s ,szorgos munkája van:: n u ~ a s z t ~~ ; ok a t kell pótolnia, ellentmondásokat kella t ~ l l d a l m a ,önmagában összhangot kell teremtenie sezert s e ~ideje, sem kedve ahhoz, hogy teológiaiO ~ . k o d á s o ku t v e s z t ő i b e nolyan kérdések felett tépe

I ~ J o n ,. : n e ~ ! e k e törunaga számára tulajdonképen má rr::g ~ l d o n t o t ts csak azért problémák még , mert tekintelyre hivatkozva, egyesek még mindig elakarjákfogadtatni a:zoka: t vele.

Ravasz L ászló szerint "a magyarság inkábbnagy egyéniségek et tudott teremteni, mint nagy nép e ~ " .~ egyéniségekben é l ő magyarságnak éppenezert Igen nagy szüksége van arra a vallásra, mely



112

egy éni élmények és tapasztalatok b e n s őer e jén épitiki közö sségi szellemet. A magyar n é p r ő ltöbbszörállították s állít ák , ma is, hogy éppen egyéniségéb ő l kifolyóan nem tu d tekintélyeket tisztelni s ígynem nagyon alkalmas arra, hogy az ú j világo t jell e m z ő

közösségi szervezkedésben eredményesen munkáljon közre. Valóban a magyar. t e ~ n t é l y e k e tcsakúgy bemondásra nem tud tiszteltu, mmden parancsotme g ké r d ő je l e z .Ez azonban csak ~ t j e ~ e n t i ,hogyakármilyen engedelmes ségre nem h a ] l ~ d o .ö ~ m a g a-

ba n kiilön el ,kivánja dönteni, hogy vaJJon almt mondanak neki, olyan valamit, melyet érdemes, V ~ ~

szükséges te ljesíteni. Ha egyszer ~ ~ n ~ a nm eggy,ozod őt t arról, hogy aki irányítani klVaJl ]3 , az v a l o b ~ n

élete javát, elömenetelét akarja,~ n n ~ k

para,ncsaIt,tekintélyét elfogadja, Nem s z o l g a ~l ~ l ~ . ktehat, ha -'beren él benne egy lényegszermb ontudat, melynem e k .. " ,

. di okosan kíván mérlegelni mindent. A ozosse-m l l l g ' t ' t

h"l"l mindig megkíván egy kis szabadsag9 ' a.zer,gen ' - '9 u , , , " . árhogy amit csiná.l, az t feltétel n e l ~ ~ l ,orunag an n::

átszürve, úgy csinálja, mintha saJat lelke., termekevolna. Ugy akar élni, mint akinek ~ a r :s a ~ . a t~ e z , d e-

ményezéshez joga és l e h e t ő s é g e ,közossege ugyet ugy

akarja e l ő b b r e v i n n imintha szabadon cselekedne. ~k í v ü l r ő ljött p a r ~ c s o k a túgy akarja, t e l j e s í t e n ~ :

mm th a azok b e l ü l r ő ljönnének, Ha ez t fIgyelmen ~k · f ' , k mello"1 hagyjuk s e b e l s őmagyar le l l orvenye

: ~ s é v e lpróbáljuk a nemzet lelke fe lépítését, eredménytelenül végezzük munkánkat. ~ n ~ m e th a . d s e ~ : ~

ilá -raszól ó sikereinek egyik je lentos btka az, aIIll "v t:> • ' k lehetomondják, hogy az egyéni kezdemenyezesne

11 3

ságet biztosítanak az általános nagy stratégiai tervek mellett. Mégis vajjon van-e nemzet, mely közösségii sikon olyan igazán j e l e n t ő seredményt tudnafelmutatni, mint éppen a német. A2. egyéneiben kiérl e l ő d ő ,nagy közösségi életre vállalkozó magyarság

na k ezért kell az unitárizmus. Ennek a vallásnak hivei egy m e g f e l e l őszélességben haladó egyiránybatartó úton menetelnek. B e l s őlelki felépítettség szempontjából lehet, hogy különbség van a között az em

be r között, ak i ez út jobb felén halad azzal szemben,ak i a baloldalon halad, de végeredményben mindk e t t őegyirányba tart, menetel, ami a font os. Nemegy s z ű k ,e l ő í r tkeskeny ösvényen, hanem egy olyanl e h e t ő s é gkerete in belül, mely módo t ad számára..hogy kezdeményezni tudjon. Ennél a járásnál , menetelésnél, sokkal fontosabb maga a haladás, a továbbjutás, mint az út partja , oldala, szélessége stb, Sokkal fontosabb az, hogy aki az útra lépett , menjen . . .jusson tovább s vigye magával azokat is, akik veleindu lta k el. Sokkal fontosabb az út irama, teljesítménye , mint az, hogy mennyire van az egyik sáncw ls mennyire a másikt61. Természetesen az akármifélehaladás, továbbjutás nem lehet cél. Az ilyen e l ő r e-

jutás minden mouanatában kell, hogy biztosítsa azé p i t e n d őIstenországa alapját.

Hogy a nemzet fegyelmezetten, közösségi gondolatot tá p lálva tudatosan mu nkálhassa önéletét sszabadnak érezhesse magát, feltétlenül szükségesmegteremteni lelküsmereti szabadságát. Enélkülszolgalé lek volna a nemzeti lélek. Mivé f e j l ő d h e t e t t

volna ez a nép , ha a tizenhatodik századi tordai or-

-



114

s z á g g y ű l é sfenkölt, tiszta szell eme nem oltatottvo lna me g s szaba d lett vo ln a e nn ek a népnek ő s z i n_

té n , vére és lelk e sze ri n t megnyilatkoznia az é le t min.den vonat kozásáb an . Szabad le t t volna f e l e l ős s ég t e l -

jesen irányitani sorsát.

Megállapították , hogy a m agyarnak, mely K ö-zépeur6pának legnapf ényesebb földjén élt e le küzdel-mes századait, val6ságlátása nagy világosságga l kop-csolódik. Szellemiségében is sok a napf ény, világos -ság. Lényét öntudatlanul is a világosságból valónaktartja 8. magyar. Nincs érzéke a félhomály irárit. M e-séiben , költészetében nem szerepe l a köd , az angol -szász és germán mondavilágnak ez a legfontosabbhangulatcsinálója. Világossága miatt idegenkedik amiszticizmust61, s ha erre mégis olykor r eás zornju-zik., szereti tudni, hogy az életnek nem ez a lényege.

Szellemisége e g y s z er ű . Ha meg akar értetni va-lamit, akkor a magyar "megmagyarázza", vagyismagyarul, é r t h e t ő e n ,világosan mondja m eg. Magya-ru l beszélni, gondolkozni, közölni mindíg az t jelentiszámára, egyszerüen, tekerv énye k nélkül, nyiltane lemezn j valamit. Bá r va n a magyarban tran scenden-

télis hajlam, lelke el tud mélázni, messze tu d men nil i különösen a csillagok sokszor megigézik, a tejútonszámtalanszor végigjár, mégis nagyon ragaszkodik aföldhöz, összesWvödik lelke ezzel a világgal, s ezértreálisnak. kell mondani a magyar szellemiséget és in-kább j6zannak Ugyel arra, hogy valóségérz,ését elne vesz1tse. Történelmében könnyen megtanulhatta.ezt. Kevés ideje volt mély ábrándokba kezd en i.

,I>

Vallásban, szerelemben, barátságban kerüli a.

könnyen csobogó Hrát s mivel nagyon komolyan ve-szi érzéseit, szeretn e lrejteni azokat. Inn en az elrej-tett dolgok áldott lélekkamrájának aljaról szakad fele fajta jellegzetes s mély s6 hajt ása. E z e k b ő laz egészemberi lényegét megrázó sohajtásokból sohasem. azérzik ki, hogy a magyarnak s úlyos biintudata volna.Történelmi m e g g y ő z ő d é s e ,hogy "hogy m e g b ű n h ö d t

má r e nép a multa t és j ö v e n d ő t " .Nem tu d sokat fog -lalkozni elvégzett cselekvéseivel, a magyar s6hajtá -sában inkább az emberi f e l e l ő s s é ge r ő studata búgfel. A2.é az emberé , aki tudja , hogy e l v é g z e n d őfel-adatai vannak, olyano k , melyeket senki más helyetteelvégezni nem fog. Erzi , bogy egyéni, vagy közösségi

sorsának megvá1tását ő maga kell végezze. Mindenarra. mutat, hogy ez a sze llemi, lelki beállitottságúnép csak az egyéni f e l e l ő s s é g r efelépített s másokérdemeire nem számitó, arra nem tá maszkodó unitá.-ri u s vallásban ismer szellemi környezetére. Azt je -lenti ez, hogy csak ilyen t e r m é s z e t űéletáramkör be-kapcsolása tudná fe lfok ozni so k sok szunnyadó ere-jé t s csak ilyen lelki síkba beállitva lenne képes kör-vona.laiban j e l e n t ke z ő nemzeti feladatait elvégewi.

Nem az t jelenti ez természetesen, hogy a magyarb e n s ő v i l á g ailyen túlkomoly szá lakból volna össze-szt)ve. Nemcsak sbha jtani tu d a magyar, nemcsak.bú s ulni , de vigadni is. Amint mondtuk aJaplényege. avilágosság s ezzel a derfi is együtt jár. De a magyar-nak a mosolya is mindig mélyen, alant születik. Haonnan feltör , szivárviny ragyogásban megszépiti ar.d t és körny ezetét egyaránt. M é l y r ő ljön a mosolya,

•



lI 6

mert mint mondják minden magyarba beleszakadteg y foszlánya puszták tündéri ig ézel éböl , a déli .bábbá!.

Van azonban en nél egy so kkal a l ap v e t ő b bvonása vallásunk lényegéne k, m e l y r ő lnem szabad megfeledkeznünk akkor, amikor faji ságunk probl émáiró l szólunk.

Makkai Sándor mon dja: ,, '€n a magam r é s z é r ő l

ne m habozom ki j elen ten i, szükséges, hogy kijelentsem, hogy a r efo rmá tus k eresztyé nségnek értelmétlényegét kizárólag az egy házi közösségben látom,melyet egyedül I sten kijelentése határoz meg. Ki j elentése pedig a reformátu s ke r esztyénsége t minden e s t ő laz anyaszentegyházhoz köti, egész életét abban

jelenti ki. Azt is mondhalnám, hogy a kere sztén yanyaszentegyház és benn e a református keresztyénsé g tulajdonképen a n t i s z o c i á l i ~ .vagyis éppen ellenté te annak, amit a társadalmiság, a társadalmi közösség és a tá r sada lmi intézmények jelentenek és képeznek. Az anyaszentegyház olyan tagokból áll, akiknem osztálykülönbségek sze rint , hanem az osztálykülönb sége k f elett egyesülnek." "Az egyház arraval6 , hogy benne mind eze k , a világ szeri nt k ü l ö n b ö z ő

osztályokban é l ő tagjai végre olyan orgánumba jus-sanak bele, ahol ezek az ellentétek elenyésznek, megsemmisülnek." E megállapítások az t mutatják , hogyMakkai Sándor a református egy házat pl. úg y képz eli el, mint ame ly adott, l é t e z őés l é t e ze n d ő dolgokat fogja fel a társadalom osztályait s mindazokata. ké rd éseket, melye k e b b ő lszármaznak s magában atársadalomban nem is kiván t ö r ő d n iezze l, mindösSze

,

•

Ii

117

az a gondja van, hogy az egyházi közösségben felejtödjék el ez a 'helyzet .Az az érzésünk, hogy kintaz életben e szerint maradhatnak a dolgok úgy,ahogy vannak. S ő t ,ha ezek nem volnának, ocnt azE gyházban tulajdonképen nem is volna tennivaló. Azuni tárius va llás nem tu d a társadalmi kérdések nagygondjával kapcsolatban ilyen e l s z i g e t e l őmagatartástmutatni.

Ismeretes, h ogy az Actio Catholica mozgalmatindított a káromkodás ellen . A mozgalom lényege abban áll, h ogy szörnyen elítéli a káromkodást s szankciókat helyez kilátásba. E probléma körül má r egészki s hírlapi irodalom f e j l ő d ö t tki. Az egyik folyóiratigy ir: "A z Actio felhivását olvasva olyan érzésünkvan, mint amikor mozsarakat, tarackokat állítanakfel a legsúlyosabb lövedékekkel, de aztán nem az e l-

len ség hadállásai t lövik velük, hanem csak a körülött e felburjánzott giz-gaz bojtorján legtete jét " (Egyedü l Vagyunk). Az Actio munkája helyett ilyen tanácsot ad: "Egy új nevelési rend, új közö sségi sze ll em,a szoc iáli s ke r eszténység és a szociális nacionalizmu s érvényesülése, a kirívó vagyoni s z é l s ő s é g e kmeg

szünése, a proletárrétegek feleme lése egy új testvé riség, amelyben a legkisebb ember is a társadalommegbec sült tagjának érzi magát, tehát önmagát megbecsü li embertársaiban, egy ilyen magyar világ felévaló közeledés többet jelent a káromkodás mindenformájának megszünése szempontjából minden ligánál és társadal mi akciónál."

Az unitárius sze ml élet tökéletesen magáévá te ·szi a ka.tolikus újságíró elgondolásait. Ez a vallásos

. ~

II



II.szemlél e t az egész életet átfogja s képtelen egyházikeretekbe szorulva, vagy zárdákba vonulva ha t ni éstere mteni. Tudja, hogy ha a magyarság káromkodóbb fajta másoknál, azért van, mert túlnyomóan nomádkultúr nép és azért, mert a nyugati népekke l

szemben még ma is irtózatos e r ő tkell kifejtenie 00-stenciális érdekeiért. Megfigyelhetjük , hogy a szegény, földhözragadt, kínos, keserves, rongyos életetélö magyar ember a többet káromkodó, mert az önkénytelenüI is újra me g újra számonkéri a sorstól,vagy inkább a f e l e ! ő s e k t ő !a soha el nem ér t jobb,biztosabb életet. A kiegyensúlyozott é l e t ű ,megalapozott existenciájú ember ajkán elnémul a káromkodÁS,s ha az mégis feltör, nincs komoly jelentése .

k, ilyen csak passzióból való karomkodást nagyonkevés fáradságga l ki le h et nevelni. A szegénysorsúmagyarnál azonban ez súlyos betegség, népbetegség.Olyan szomorú tünet, mint a t ü d ő b a jés a . vérbaj. Sszinte annyira nem f e l el ő s ez a nép ezért, mint amazokért. Kerülne csak a hercegprímás olyan cudar,nyomorúságos kapcsolatba a létkéréseivel, mint aszegény fát hordó székely, akinek sáros, e s ő s ,hidegő s z ieste nincstelen otthonától messzi kilométerekre,

elhagyott erdei úton letörik egyetlen rozoga szekerének kereke s ugyanakkor tudja, hogy eg y ilyenapró életmozzanat existenciájában rendítete meg. Kerülne csak ilyen helyzetbe s megérezné, hogy egy-egyilyen szomorú, siró káromkodás, me lynek rezdületeultraszin eiben ott reszket a népes, fázó család mi nden tagjától elkezdve az egész élet sivár, keservesvalósága, e gy ilyen káromkodás legmélyén nyers álla-

III

II.potban ima csírázik, mellyel könyörög mindenhez ésmindenkihez, hogy sorsával történjen valami.

A tizenhatodik század ót a a magyar kereszténys ~ g . n e km i unitáriusok voltunk a lá.zárjai. Egyetlen

kU'alyunk és fejedelmünk volt s talán ez magyarázzameg, hogy miért tudunk olyan kitartó küzdelemmelharcolni, munkálni a népért s miért tudunk olyanm e g é r t ők ö . z ~ l ~ é g b e n~ l n ivele. Ez magyarázza meg,hogy az umtárlUs leLkeszvallásából ,fakadó kötelezettséget érzett a magyar nép egész élele iránt smindenkit m e g e l ő z v ee l s ő n e kje lentkezett a falu gazdasági és szociális kérdéseinek rendezésére irányulómunkáknál. J e l l e m z őés igazoló tünetként é s z l e l h e t ő

az, hogy a magyar unitárius lelkészi kar sz.ámarányát jóva l meghaladóan vesz részt a magyar népet!felemeléStársadalmi munkákban. Ű a legfáradhatatlanabb f a l u f e j l e s z l ős az ő soraiból került ki e szentmagyar munkának örök mártírja, Balázs Ferenc, amészköi l el k é s zh ő s . Eszrevehetö, hogy ez a lelkészika r nap-nap után önként, f e l e l ő s s é g etudatában ésvallásos kötelezettsége b e n s ők é n y s z e r é t ő lhajtva.mind többet és többet vállal át a magyar falu általá·nos gongjáb61 s lelkészi tevékenységének j e l e n t ő s é g e

e l s ő s o r b a ni t t k e r e s e n d ő .Szószéke mindíg ennek aszolgá latában áll. Ide kívánkozik, ennek igazolásá.ra.szolgál az a tény is, hogy a jelenleg Dél-Erdélybenmaradt unitárius lelkészek kerek tíz százaléka mabörtönben ül azért, mert népe , faluja, magyarságaérdekében nehéz i d ő k b e nsem s z ű n tmeg áldozatosandolgoz ni.



120

A m ély szoc iáli s átérzéssel megm elegedett, azemb erközö sség eg ész é letével szembe n kíno s f e l e l ő s -

sé ge t tápláló és a magyar lelki él e thez ez egészen hoz~ á si m u l óvallás, az unitárizmu s, a mi vallásunk f ogJa felszabadítani a magyar nemzet kötve tar t ott

eTÖit.:Eg y évvel e z el ő t te vallás eg y háza egész országunkban e l s ő n e km ondta ki , h og y zsidókat nem ves zát s nem so rol tagjai közé. Ezz el a csele ked e téve l isa m agyar faji sá g igaz ügyé t kívánja szo lgálni.

Nekünk un itáriusoknak igazán nem célunk na gyegyház lenni, nem akarunk intézményese dni . Szolgálni akarunk nemz e tünkn ek s ezért kötelességün k ne kérezzük mind enkinek é r d e k l ő d é s é tfelkelt eni vall ás u nk szelleme, lényege iráQ !. Mind en magyarnak pedi g az a kö t elessége, hogy mo st , amikor eredménytelen történelmi próbálkozások után a tisz ta magyarélet kibon tak ozásá nak leh etöségei mutatk ozna k,döntse el önmagában, hogy e nagy f elad atok munká-lására .mily en va l lá s é l t e t őer eje adhat legtöbb et .

-

,

•

,

LELKI EREDMÉNYEKD r . Kiss E lek, !eo.!. taná r . cgyha.zi f ő j e g y z őe1öad';sL

Rostt't.s Di me s bölöni lelkészgy o rs írói fe1jcgyzösoi nyo má n .

A t o v á b b k é p z őtanfolyam v e z e t ő s é g eolya n feladat elé állít ott, m eLyre nem lehetett e l ő r eelk é-szülni , m elyet it t k ellett átélni a konferencián.

Arra hívom fel a fib'"Yelme t, bogy az unitári uslelk észi ka r a h us z o n ké t e sz t e nd ős kis ebbségi son;ba n szenvedések , nélkülö zések, testi és le lk i gyöt ·relmek k özött olyan h ivatás t élt meg , melynél jobbiskolát { lZ é l e t t ől , hiva tást é l ő ember alig , kapha tottv oln a , E sz e nved ések ut án , m elyek sok igazi gyön.gy öt tere m tek, jöh e ttünk el, mint tes t iileb ide, haúnk f ő v á ro sá b a ,hogy munkánkon keresztü l résztkérjünk tL j öv ő magy a r nemzeti élet kial akitásából.

Am ikor mi unit á r iusok lelki e r e < 1 mé n y e b ől ,

lelki é m é k e h ől "beszélünk, nem a régi értelemben.ves sz ük a S7..ó t, am ely a lelket valami láthatatlan,az élettel alig é .r i n t ke z ődolo gnak fogja fel. A mifelfogásunk a szervese bb v a l l á . .' ~ c. r k ö l c s ifelfogás,amely sze rint a vC'hetö elv a sze llem a lélek de nem,olyan formában, ho gy m egtaga djunk minden a nya..-gi. érték e t. A z anyagi érték, mini es zköz foglal h e-lyet a mi valláser k ölcsi rendszerünkben .g mintilyennek, e lismerjük a m ag a j eJen tö ségét. Az anyagiértékek a h elyes életfel.f ogás ba n a lelkiek m ellé so-

rakoznak fel és a lélek át- m eg á.tszövi azokat a.

ma g a e lr end c7kséne k és ér tékelésé nek arany-szálaival.

TIyen értel emben fogva fel a k é r d é s~ , vesze m

121

Documents

Magyarság - Unitárizmus és fajelmélet Abrudbányai János 78 120