V. éVfolyAM 2. száM – 2012. február rA t V Ne félj, csak ... · V. éVfolyAM 2.száM – 2012.február – á rA: 150 f t kultúra Tolle, lege! című irodalmi rovatunk Szent

V. éVfolyAM 2. száM – 2012. február – árA: 150 ft

kultúraTolle, lege! című irodalmi rovatunk Szent Ágos-

ton munkásságára reflektál ► 10. oldal

Múlt-időProhászka Ottokár barátja, Gaál Sándor szom-

bathelyi plébános ► 11. oldal

Hitünk igazságaiKrisztus és az Egyház szétválaszthatatlanul

összetartozik ► 15. oldal

Ne félj, csak higgy!Salamon Viktória

A Betegek Világnapját 1992-tőlBoldog II. János Pál pápa kez-

deményezésére ünnepeljük. Célja,hogy „Isten egész népe kellő figyelmetszenteljen a betegeknek, illetve segítse előa szenvedés megértését.” Minden év-nek van mottója, és egy szentírási sza-kasz, amelyről a pápai elmélkedésekszólnak.

Az idei évben a gyógyulás szentsé-geinek fontossága áll XVI. Benedekpápa üzenetének középpontjában,amelyet a február 11-i Betegek Világ-napjára írt. Témáját Lukács evangé-liumából választotta: „Kelj föl, menj!Hited meggyógyított téged.” A betegekés a szenvedők találjanak biztos kö-telékre a hitben – így buzdít a Szent-atya üzenetében.

Az egészségre, a fittségre, a fiatal-ságra és a komfortos lazaságra beál-lítódott mai ember nem tud mit kez-deni a betegség, a szenvedés kérdé-sével. Úgy tűnik számára, hogy márcsak ez az egy zavaró dolog van a vi-

lágon, de az orvostudomány előbbutóbb majd ezt is sikeresen megold-ja. Hit nélkül a szenvedés miértjéreés értelmére nem találunk választ.A hit segítségével azonban meg talál-hatjuk azokat a válaszokat, amelyekmegnyugtatnak, erőt adnak, és ké-pessé tesznek arra, hogy elfogadjuksaját életünkben is e fájdalmas hely-zeteket. A betegséghez sokszor az alelki kín is társul, hogy a beteg emberkiszakad a megszokott közösségé-ből, munkájából, átkerül egy passzív-nak látszó, magányos életformába.

A szenvedés és a betegség valójá-ban harc: küzdelem magával a be-tegséggel, a gyengeséggel, a félel-mekkel és lelki küzdelem Isten ne-künk szóló akaratával. „Aki betegsé-gében az Úrhoz imádkozik, biztos abban,hogy Isten és az Egyház szeretete sosemhagyja magára.” A bűnbocsánat szent-sége és betegek kenete által a betegember Isten közelségébe jut, és ettőla szenvedés megváltozik. A félelemhelyébe a belső nyugalom és béke ér-zése lép. S talán a hit erejével el istudja mondani: Történjék velem aka-ratod szerint.

Vezércikk

Marad a mentõövHorváth István Sándor

A z óceánjáró hajó tragédiája napokigvezető hírként szerepelt a televíziós

híradásokban és uralta az újságok címlap-ját. A Titanic után újabb nevet jegyeztünkmeg: Costa Concordia. A szerencsétlenségokára kíváncsi az egész világ. A magyará-zat szerint a kapitány bátor (értsd: vak-merő) volt és túl közel merészkedett aparthoz. A lék láttán hamar elszállt a bátor-sága, s gyáván menekült, bár neki kellettvolna irányítania a mentést. Lám, nemminden esetben igaz, hogy „a kapitányhagyja el utolsóként a süllyedő hajót”.

Az emberi vakmerőség miatt süllyed amodern csúcstechnika hatalmas gépezete.S emberi erő nem képes megállítani. A biz-tonságosnak hitt szerkezet megroppant,megadta magát, s már nem tud biztonságotadni az embernek. A menekülő emberpedig futtában magára kapja a mentőmel-lényt, amit valaki valamikor letett a he-lyére, mert szükség lehet rá egyszer. S halátja, hogy bajban, vízben van embertársa,utána dob egy mentőövet, amit valaki va-lamikor szintén a helyére tett. A süllyednilátszó Európa hajón is elhelyezte valaki va-lamikor a kereszténység mentőövét. Néhacsak ez marad segítségként.

A kis sziget plébánosa, aki megnyitottatemploma kapuit a menekülteknek, meg-hatottan beszél a rádióban arról, hogy más-nap a szentmisén körmenetben vitték atúlélők a mentőövet, a mellényeket és meg-maradt kenyérmorzsáikat az oltárhoz. Ígyadtak hálát annak, akinek életüket köszön-hetik.

A z Új Evangelizáció Évébenhasznos lehet tudatosítani

magunkban, hogy Anyaszentegy-házunkban mindig ott élt a vágyés a krisztusi küldetéstudat, hogyaz örömhírt minél több emberrelmegismertethessük. Minden kor-ban voltak olyan bátor emberek,akik nem elégedtek meg azzal,hogy tanúságot tesznek hitükrőlsaját nemzetük, népük körében,hanem arra törekedtek, hogy elvi-gyék azt más kultúrkörben élőemberekhez is.

Xavéri Szent Ferenc volt az, akia XVI. század közepén elvitte azevangéliumot nemcsak Indiába,hanem Japánba is. 1549. augusz-tus 15-én szállt partra Japán föld-jén és kezdte hirdetni a krisztusiörömhírt. Alig telt el ötven év ésmár közel háromszázezren vallot-ták magukat kereszténynek. Ha-marosan azonban elűzték a misz-szionáriusokat, mert a császár csa-patai vereséget szenvedtek a kore-aiakkal szemben, amit az országvezető emberei azzal magyaráz-tak, hogy a pogány istenek bünte-tik őket a keresztények miatt. Eztazonban még nem vették olyankomolyan, mert csak néhány hit-hirdetőnek kellett elhagynia az or-szágot, a többieknek azonban nemvolt szabad nyilvánosan prédi-kálni és tanítani.

Hamarosan Hideyosi császár vé-res keresztényüldözést indított el,amelynek rengeteg áldozata lett.

Az áldozatok közül 1862-benSzent IX. Piusz pápa több minthúsz vértanút szentté avatott. Vol-tak közöttük papok, családapák,sőt még tizenéves gyermekek is,akik csodálatos hősiességről tettektanúságot.

A császárnak az volt a terve,hogy Nagaszakiban kell kivégezniőket, mert ott volt a legnagyobbkatolikus közösség. Abban bíztak,hogy az emberek így talán megré-mülnek és felhagynak hitükkel.Fülüket levágva, megcsonkítvahordozták őket körül a városbanés a környéken, hogy elrettentséka többi embert a keresztény hittől,végül pedig mindegyiküket ke-resztre feszítették. A vértanúk véreazonban itt is a kereszténységmagvetése lett, mint ezerötszázévvel korábban Európában, és mais él és virágzik a kereszténységezen a vidéken.

Európa a kereszténység egykoribölcsője, ahonnét ezrek mentek ésvitték az örömhírt, ma legszíve-sebben megtagadná ezt a csodála-tos és gazdag múltját. Fontos,hogy legyenek olyan hitvalló em-berek, akik az életükkel és hitükmelletti kitartásukkal tanúságottesznek arról, hogy a keresztény-ség ma is élhető és egyedül csak ezadja meg a mindennapi élet értel-mét.

2 ● 2012. február Martinus

liturgiA

Az egyházi évA nagyböjti idõ I.Ipacs Bence

A z egész egyházi év csúcspontja az ÚrJézus szenvedésének és feltámadásának

húsvéti szent három napja, mikor is Krisztushalálunkat halálával megtörte, és az életet fel-támadásával újjászerzette. Ezt a nagy titkot,misztériumot ünnepeljük minden vasárnap,de különösen is a húsvéti ünnepkörben. A hús-véti ünnepkör a húsvéti időből, és az azt elő-készítő nagyböjti időből áll. Az ősegyházban anagyböjti idő mindenekelőtt a keresztségrevaló felkészülés utolsó szakaszát jelentette, ésa nagyböjti liturgia hangolta és hangolja ma isa húsvéti misztérium megünneplésére mind akeresztelendőket, mind a hívőket, akik vissza-emlékeznek keresztségükre és bűnbánatot tar-tanak.

A nagyböjti idő hamvazószerdától nagycsü-törtök estig, a szentmise megkezdéséig tart. Anagyböjtöt megnyitó szerdán hamvazás van,és szigorú böjt. Az időszak vasárnapjait nagy-böjt első, második, harmadik, negyedik, ötö-dik vasárnapjának nevezzük.

Nagyböjt valamennyi napjának saját liturgi-kus szövege van, ezért a szentekről legfeljebbmegemlékezés vehető, kivéve Szent Mátyásapostol ünnepét (február 24.), valamint SzentJózsef (március 19.) és Urunk születésének hí-rüladása (Gyümölcsoltó Boldogasszony – már-cius 25.) főünnepét, amelyeket liturgikusrangjuknak megfelelően ülünk meg.

Nagyböjt első és második vasárnapján azUrunk megkísértéséről és színeváltozásárólszóló evangéliumi szakaszokat halljuk, a to-vábbi vasárnapokon János vagy Lukács evan-géliumának sajátosan a nagyböjt gondolatvilá-gához kapcsolódó részei kerülnek felolvasás-ra. Az ószövetségi olvasmányok az üdvösségtörténetére vonatkoznak, minthogy az a nagy-böjti hitoktatásnak egyik sajátos tartalma:megismerni annak a hitnek a történetét, amely-nek a keresztség szentsége által mi is részeseilettünk.

Nagyböjt kezdetétől a húsvéti virrasztásignem mondunk Alleluját, és nem énekeljük aDicsőséget. Nagyböjt negyedik vasárnapját ésa fenti két főünnepet kivéve nem szabad az ol-tárt virággal díszíteni, a hangszerek használatapedig csak az ének kíséretére engedélyezett.

PéldAkéP

Japán vértanúkDéri Péter

A japán vértanúkkivégzése

Xavéri Szent Ferenc

Martinus 2012. február ● 3

A katolikus iskola része az Egyházküldetésének, hiszen nagy szere-

pet vállal abban, hogy tanúságot tesz aMegváltó szeretetéről, illetve hirdeti akinyilatkoztatást. Királyok, tudósok,szentek tanultak a katolikus iskolákban.„Az 1990. évi IV. törvény megszületését kö-

vetően megkezdődött a katolikus intézmény-

hálózat újbóli kiépülése. Napjainkban a Ma-

gyar Köztársaságban működő összes óvoda

mintegy 1,2 százaléka, az általános iskolák

2,6 százaléka, a kollégiumok 10,8 százaléka,

a középiskolák (gimnázium, szakképzés) 8,5

százaléka katolikus” – írja a katolikus.hu.Az egyházon belül pedig folyamatosanbővül a fenntartók köre is. Manapságközel száz intézményben nevelik, tanít-ják a gyermekeket katolikus szellemben.Ez alól a szombathelyi Brenner JánosNevelési Központ sem kivétel.

A Brenner János Óvoda Szombathelyváros északi részén helyezkedik el.Négy csoportjában kb. száz, azonos élet-korú gyermek van. Az iskolába beiratko-zó gyermekek számára a nevelési elvekfolytonosságát a Brenner János Általá-nos Iskola biztosítja, amely 2008. szep-tember 1-jétől a Püspöki Általános Iskolajogutódjaként, nyolc évfolyamos katoli-kus szellemiségű intézményként műkö-dik. A 2012/2013-as tanévében induló 1.évfolyamra való jelentkezés határideje:2012. február 17. Jelentkezési lapokat aziskolában és a plébániákon is lehet kérni.

A Nevelési Központ része a BrennerJános Kollégium is, amely a Szily Jánosutcában található. Ide nemcsak középis-kolás tanulókat, hanem főiskolásokat ésegyetemistákat is várnak, különösen az

egyházmegye területéről. A kollégiuminevelés az egyetemes emberi és a keresz-tény-katolikus értékekre épül, az intéz-mény pedagógiai hitvallásában kiemelthelyet foglal el a keresztény értékrendmélyrehatóbb megismertetése és min-dennapi életünk során való megélése.

A Szombathelyi Egyházmegyébenszerencsésnek mondhatjuk magunkat,hiszen az óvodától most már az érettsé-giig katolikus szellemben tanulhatnak,tölthetik mindennapjaikat gyermekeink.Lehetőségeinkhez mérten pedig támo-gatnunk kell a katolikus intézményeket.Hogy miért is? Egy indok a sok közül: Arendszerváltást követően, miután azEgyház visszakapta intézményeit, kide-rült, hogy az épületek műszaki állapotamegromlott, a pedagógiai munkáhoznélkülözhetetlen felszerelésektől meg-fosztották az oktatási központokat. Ez amai napig megnehezíti a fenntartók éle-tét, jelentős anyagi áldozatokat követela tanítási felszerelések pótlása.

Statisztikai adatok is igazolják, hogyaz elmúlt időszak nehézségei ellenére, akatolikus közoktatás számokban is kife-jezhető eredményeket is fel tud mutatni:„a sikeres egyetemi, főiskolai felvételi ará-

nyok alapján felállított sorrendben az 56 ka-

tolikus gimnáziumból 13 szerepel az első 100

iskola között, a hozzáadott pedagógiai érték

alapján felállított sorrendben az első helyen

és az első 10 intézmény között még másik

négy katolikus iskola áll” – derül ki BajzákErzsébet tanulmányából.

2012. február 26-án lehetőségeinkhezmérten támogassuk a katolikus szellemi-ségű intézményeket!

Az oldAlt öSSzeállítottA: h. PezenhóFer BrigittA

A hírek ForráSA: MAgyAr kurír

Országos gyûjtés a katolikus iskolák javáraMiért is van szükség a támogatásra?H. Pezenhófer Brigitta

rövid hírek

Újabb pápai program vált biztossá:május 13-án Toszkánába látogat XVI.Benedek. A Szentatya az arezzói szé-kesegyház előtt mutat be szentmisét,majd innen Alvernába, valamint SanSepolcróba is ellátogat. A hagyo-mány szerint Assisi Szent Ferenc Al-verna hegyén részesült Jézus szentsebeiben, azaz a stigmákban. Ebbenaz évben, júniusban ismét Olaszor-szág lesz az úti cél: június 3-án a csa-ládok világtalálkozójának lezárásáraMilánóba utazik a pápa.

■

Januárban tartották a menekültek il-letve az elvándorlók világnapját. Eb-ből az alkalomból a Szentatya ha-gyományosan üzen a katolikus hí-veknek. „Korunkra rányomják bélyegü-

ket azok a törekvések, amelyek megpró-

bálják kitörölni Istent és az Egyház taní-

tását életünk látóköréből, széles teret

engedve a kétkedésnek, a szkepticizmus-

nak és a közömbösségnek, amelyek még

a keresztény hit minden társadalmi és

szimbolikus megjelenését is igyekeznek

kiirtani” – figyelmeztet XVI. Bene-dek.

■

Hat éve hallható a Mária Rádió.Ebből az alkalomból Erdő Péter bí-boros a budapesti Sziklatemplom-ban mutatott be szentmisét. „A mai

emberek figyelme szétszórt, komoly dol-

got olvasni kevesen tudnak. Fontos kér-

désekről még egymással is nehezen tu-

dunk beszélgetni. Ezért is van nagy sze-

repe a katolikus médiának” – mondtaa bíboros. Ne feledjük: Szombathe-lyen egy másik katolikus szelleműadó fogható: a Katolikus Rádió adá-sa az FM 107,4-en hallható.

■

Befejeződött Gyulafehérváron Er-dély két jelentős műemlékének külsőilletve belső renoválása. Az elmúltidőszakban megújult az Érseki Pa-lota homlokzata és a Szent Mihály-székesegyház szentélye is. A költsé-geket a Nemzeti Restaurálási Prog-ram keretében a Románia Kulturálisés Nemzeti Örökségvédelmi Minisz-tériuma biztosította.

Egyházmegyénkben január 1-jével

megkezdődött az Új EvangelizációÉve. Havilapunk januári számában

olvashatták Megyéspüspök úr körle-

velét. Ebben a hónapban az evangeli-

záció kifejezést szeretnénk tisztázni,

magyarázni. Ehhez segítségül hívtuk

a Vatikán Klérus Kongregációja által

kiadott, és Boldog II. János Pál pápa

által 1997. augusztus 15-én jóváha-

gyott a Katekézis Általános Direktó-riuma című dokumentumát. Ez a

megnyilatkozás ugyanis – amely alap-

vetően a katekézis, vagyis a hitre ne-

velés, a hitoktatás irányelveit foglalja

össze – külön is foglalkozik az evan-

gelizáció meghatározásával, és annak

folyamatával.

A z Egyház „azért van, hogy evange-

lizáljon”, azaz hogy „a jó hírt az

emberiség minden részéhez elvigye és be-

folyásával belülről alakítsa át, újítsa meg

magát az emberiséget”. Jézus missziósparancsa különböző, egymással szoro-san összefüggő teendőket foglal ma-gába: „hirdessétek” (Mk 16,15), „tegyétek

tanítvánnyá és tanítsátok”, „legyetek ta-

núim”, „kereszteljetek”, „cselekedjétek az

én emlékezetemre” (Lk 22,19), „szeressétek

egymást” (Jn 15,2). Hirdetés, tanúságté-tel, tanítás, szentségek, felebaráti sze-retet, tanítvánnyá tenni: mindezekutak és eszközök az egyetlen evangé-

lium továbbadására és alkotórészei azevangelizációnak.

Közülük egyik-másik oly nagy jelen-tőségre tett szert, hogy hajlandók va-gyunk azonosítani az evangelizáció-val. Azonban semmiféle részlegesvagy töredékes meghatározás nem ké-pes kifejezni az evangelizáció gazdag,összetett és dinamikus valóságát. Fenn-áll a veszély, hogy elszegényítjük, sőtvégül megcsonkítjuk. Ezzel ellentétbenki kell bontakoztatnia a maga teljessé-gét és meg kell testesítenie belsőlegkétpólusú valóságát: a tanúságtételt ésigehirdetést, a szót és szentséget, abelső átalakulást és társadalmi meg-újulást. Akik az evangelizációban dol-goznak, azoknak az evangelizáció„globális szemléletével” kell cseleked-niük, és tudniuk kell, hogy az evange-lizáció azonos az Egyház küldetésével.

Az Egyház, bár állandóan magábanhordozza az üdvösség eszközeinek tel-jességét, tevékenységében a fokozatos-ság elvét követi. A II. Vatikáni Zsinat(1962-1965) pontosan tisztázta az evan-gelizáció folyamatát: keresztény tanú-ságtétel, a szeretet jelenléte és dialógu-sa, az evangélium hirdetése és felhívása megtérésre, katekumenátus és ke-resztény beavatás, a keresztény közös-ség formálása a szentségek és szolgá-latok révén. Ez az Egyház elültetésé-nek és építésének folyamata.

Ennek megfelelően az evangelizációtolyan folyamatként kell felfognunk,melynek révén az Egyház, a Szentlé-lektől indítva hirdeti és terjeszti azevangéliumot az egész világon:

– a szeretettől indítva áthatja és átfor-málja a földi élet rendjét azáltal, hogyfölveszi magába és megújítja a kultú-rákat;

– tanúságot tesz a népek között a ke-resztényeket jellemző új lét- és élet-módról;

– az „első hirdetés” által kifejezettenhirdeti az evangéliumot és megtérésrehív;

– a „katekézis” és a „beavató szentsé-gek” (keresztség, eucharisztia, bérmá-lás) által bevezet a hitbe és keresztényéletbe: a Jézus Krisztushoz megtérőketbetestesítve, a követés útjára újra rálé-pőket visszavezetve a keresztény kö-zösségbe;

– állandóan táplálja a kommunió (aközösség) ajándékát a hívőkben a hitállandó nevelésével (homíliákkal és azigehirdetés egyéb formáival), a szent-ségekkel és a szeretet gyakorlásával;

– állandóan serkenti a missziót,amennyiben Krisztus minden tanítvá-nyát küldi, hogy hirdessék az evangé-liumot szóval és tettel az egészvilágon.

Az evangelizációs folyamat ebbőlkövetkezően szakaszokból vagy lénye-ges mozzanatokból áll: missziós tevé-kenység a még nem hívők és azok felé,akik vallási közömbösségben élnek;bevezető kateketikai tevékenység azokfelé, akik vágyódnak az evangéliumra,valamint azok felé, akiknek arra vanszükségük, hogy kiegészítsék vagy föl-elevenítsék beavatásukat; lelkipásztoritevékenység a már érett keresztényhívők felé a keresztény közösségenbelül. Ezek a mozzanatok azonbannem zárt egységek: ha szükséges, is-métlődnek annak érdekében, hogynyújtsák az evangéliumi táplálékotszemélyek vagy közösségek lelki gya-rapodására.


Mit is jelent az evangelizáció?Ipacs Bence


Keresztény jelenlét a társadalombanTömõ János

A z Egyház azért van, hogy evan-gelizáljon – tanítja VI. Pál pápa.

De mit is jelent az evangelizáció? Álta-lában egy szűkebb és egy egészen tágértelmezést találunk a szakirodalmak-ban és az egyházi dokumentumokban.Az egyes források konkrét megjelölésenélkül az alábbi megállapításra jutha-tunk:

Szűkebb értelemben az evangelizá-ció az evangélium hirdetését jelenti akeresztény hitet nem ismerők vagyattól eltávolodottak felé (újra evange-lizáció) olyan célból, hogy felismerjékKrisztus szeretetét, döntést hozzanakaz evangélium mellett, és az Egyház-hoz csatlakozzanak.

Tágabb értelemben ugyanakkor egyfolyamatot jelent, tulajdonképpen azEgyház egész tevékenységét evangeli-zációnak lehet nevezni.

A Katekézis Általános Direktóriuma(továbbiakban KÁD) ezen utóbbi értel-mezést veszi alapul, és azt magya-rázza. E szerint tehát az evangelizációhat szakaszból épül fel:

1. Keresztény jelenlét a társadalom-ban;

2. Dialógus a nem hívő környezettela szeretet légkörében;

3. Az evangélium ún. első szóbelimeghirdetése és felhívás megtérésre;

4. A kezdeti megtérést követőenkatekumenátus és beavatás (szentsé-gek);

5. Az egyén erősítése a közösségbenhomíliával és szentségekkel (misztagó-gia);

6. Misszióra serkentés, amely nem-csak az egyén bíztatása, hanem konk-rét felkészítése is arra, hogy képeslegyen legalább(!) a szóbeli tanúságté-telre, az evangélium ún. első meghir-detésére.

Cikksorozatunkban ezt a hat sza-kaszt vizsgáljuk meg röviden.

■ ■ ■

A keresztény ember kovász módjára

van jelen a világban.Bár kicsi, mégis ha-tást gyakorol környe-zetére.

Mit nem jelent ez agyakorlatban?

Nem jelenti azt,hogy a keresztényember e világ fölöttállónak gondolhatjamagát és elítélheti a„szerencsétlen bűnösö-

ket”, hálát adva Isten-nek, hogy „nem va-

gyok olyan, mint ezek.”

Nem feladatunk, hogy kitépjük a kon-kolyt a szántóföldből, ahogy az sem,hogy ítélkezzünk mások felett. Fontos,hogy csakis a rossz tetteket ítéljük el, abűnöst soha.

Nem feladatunk, hogy „erkölcscső-

szök” legyünk: nem kell kioktatnunkmásokat arról, hogyan kell erkölcsösenviselkedni. Teljesen értelmetlen dologaz esetleg nem vallásos rokonainkat,munkatársainkat győzködni arról,hogy mi a helyes és mi a helytelen;hogy el kell járni templomba, nem sza-bad káromkodni és házasság nélkülszexuális kapcsolatban élni. Meg kellértenünk, hogy az állandó jellegű „jó

tanácsainkkal” elvadítjuk őket magunk-tól, és hamar bekerülünk náluk a „bi-

gott katolikus” nevű skatulyába, amibőlnagyon nehéz kitörni. Az erkölcsös-ködő kioktatással legfeljebb önma-gunk hamis megnyugtatását érjük el,mondván: „én legalább figyelmeztettem,

mosom kezeimet, ártatlan vagyok.”

Mit is jelent tehát a „kovász-lét”? A keresztényt ugyanazok a hatások

érik, mint a nem keresztényt: ugyan-úgy érik csalódások az életben, veszte-ségek, gyász, betegség, munkanélküli-ség, de ugyanígy jelen vannak azörömteli pillanatok, ünnepek is.

A keresztény ember abban különbö-zik a nem kereszténytől, hogy van üd-vösségtapasztalata. Bátorságot veszahhoz, hogy felismerje: önmagában

kevés ahhoz, hogy boldog legyen.Nem tudja saját erejéből elérni a bol-dogságot (mert kezdetben nem istudja, hogy pontosan mi is az igazi bol-dogság). Belátja, hogy szüksége vansegítségre, nem tud megbirkózni bű-neivel, de lelki sebzettségével, sajátlappangó pszichés patológiai vonásai-val sem. Az önmagában való csaló-dottság miatti lelki összetörtségbenfelismeri, hogy szüksége van a Meg-váltóra, aki üdvösséget hoz neki.Rájön, hogy nem tudja elérni ezt aMegváltót, viszont tapasztalja, hogymaga a Megváltó az, aki őt megragadjaés kihúzza a lelki halálból. Ez az üd-vösségtapasztalat hitet szül benne ésmegtérésre, teljes önátadásra serkenti,illetve tökéletesíti szeretetét környe-zete iránt.

Amíg ez az értelmi és főleg lelki(!)belátás és tapasztalat nincs jelen valakiéletében, addig nem beszélhetünk el-mélyült keresztény életről, függetlenülattól, hogy az illető meg van keresz-telve és jár templomba is.

Az őszinte, hiteles kereszténységvonzó, de legalábbis figyelemfelkeltőa környezet számára és tapasztalhat-juk, hogy nem keresztény ismerőseinkváratlanul elkezdenek kérdezősködnihitünk felől. Ilyenkor érezzük, hogy jólenne egy-egy frappáns válasz, de mitis kellene ilyenkor mondani? Ezzelfolytatjuk cikkünket a jövő hónapban.


Celldömölkön is hallható a Mária Rádió adása Czuporné Hetényi Rita

Dr. Veres András megyéspüspök január 6-án ünnepi szentmisét mu-tatott be Celldömölkön a Mária Rádió helyi adásának indulása alkal-mából. A szentmise előtt Czupor Attila iskolaigazgató, a rádió helyikoordinátora kiemelte: külön öröm a celldömölkiek számára, hogy azÚj Evangelizáció Évében olyan eszközt kaptak a kezükbe a helyiek, ame-lyen keresztül hirdethetik az evangéliumot. Püspök atya szentbeszé-dében bátorította a híveket, hogy használják bölcsen a mai technikaivívmányokat, hiszen azokon keresztül sok embert el lehet vezetniKrisztushoz. A főpásztor a szentmise után megáldotta a rádióstúdiót.

Szavalóverseny a Magyar Kultúra Napja jegyében Horváth László

Szavalóversenyre gyűltek össze a zalaegerszegi Mindszenty iskola di-ákjai január 9-én. A Himnusz vagy a Szózat mellett egy szabadon vá-lasztott verset is elszavaltak a versenyzők. A legkiemelkedőbbszavalatokkal Kárnics Borbála (10. b) és Markó Gergely (12. a) aján-dékozott meg bennünket. A Magyar Kultúra Napján ők képviselhettékiskolánkat a Zala megyei középiskolásoknak meghirdetett megméret-tetésen. A szintén kiválóan szereplő Kalmár Ágnes (10. b), Standi Mó-nika (10. b) és Korcsmár Flóra (11. b) pedig a Keresztury Irodalmi Köráltal szervezett emlékünnepségen és gálaműsoron léptek fel.

Iskolaelõkészítõ foglalkozás a Brenner iskolában Nyull Ágnes

Idén is elkezdődött a leendő első osztályosok és szüleik négy alka-lomra tervezett iskolaismertetője. Január 11-én gyerekzsivaj töltöttebe a Hollán utcai iskola épületét. Az elsősök néptáncbemutatója utánEnglert Zsolt igazgató úr és Némethné Tölgyes Ágota igazgatóhelyet-tes mutatta be iskolánkat az érdeklődő szülőknek. Beszéltek az ittfolyó munkáról, a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeiről, ha-gyományokról, még az idén induló nyolcosztályos gimnáziumról is.Eközben a kisgyerekek Kovács Sándor tanár úr és a tanító nénik irá-nyításával táncoltak, majd pártát és bábot készítettek.

Pápai kitüntetés Fekete Szabolcs Benedek

A Szentatya Császár István általános helynököt pápai káplán címmeltüntette ki. Az egyházmegyés papok hűséges szolgálatát a Szentatyaelsősorban azzal szokta jutalmazni, hogy saját családja tagjaivá fo-gadja őket. A pápai család tiszteletbeli tagjainak megszólítása amonsignore. Három kategóriájuk a következő: pápai káplán, pápaiprelátus, apostoli protonotárius. E címek viselőit még szorosabbankapcsolják Róma Püspökéhez, aki az Egyház egységének „örök és lát-ható jele és alapja”. Helynök úr szentszéki elismeréséhez gratulálva sokkegyelmet kívánunk további felelősségteljes feladatának végzéséhez!


Egyházközségi bál Kõszegen Tóth Krisztina Veronika

Több mint háromszázan gyűltek össze január 14-én a kőszegi Dr.Nagy László Gyógypedagógiai Intézet dísztermében az idei egyház-községi bálra. A bál megszervezését az Árpád-házi Szent MargitÓvoda és Általános Iskola vállalta el. Kapunyitás után kedves szavak-kal üdvözölte a megjelenteket Harangozó Vilmos plébános, aki az estesorán vidám szájharmonika-játékával is megörvendeztette a vendé-geket. A nyolcadik osztályosok angol keringője nyitotta meg a bált.Az este során kedve szerint mindenki kivehette részét a kulturált szó-rakozásból: sokan táncoltak, beszélgettek, új ismeretségeket kötöttek.

Kápolnaszentelés a Püspöki Palotában Mátyás Zsófia

A megyéspüspök január 15-én szentelte fel a Püspöki Palotában talál-ható, közelmúltban elkészült kápolnát. Az ünnepségen a püspökségmunkatársai mellett a kápolna körüli feladatokat végző szakemberek,művészek is jelen voltak. A felszentelést követően szentségimádásonvettünk részt, hálát adtunk Istennek kegyelmi adományaiért és áldá-sát kértük további munkánkra. A szentségimádás után Püspök atyabemutatta a kápolnát. Röviden szólt a benne található festményekről,amelyeket Tóth Tamás festőművész készített, és köszönetet mondotta kápolna elkészítésében közreműködő szakembereknek.

Battyhány-imakilenced a Székesegyházban Salamon Viktória

Boldog Batthyány-Strattmann László közbenjárásáért és szentté ava-tásáért végeztek imakilencedet január 14. és 22. között a Székesegy-házban. Az imádság idejére kihelyezték az ereklyéjét is, amelyet2003-ban, a boldoggá avatás után kapott a Székesegyház. Január 14-én a szentmisét és a kilenced első imanapját dr. Konkoly István nyu-galmazott megyéspüspök tartotta. A szentmise bevezetőjében Bat-thyány László erényeinek követésére, az isteni gondviselésben valóbizalomra, a rászorulók iránti figyelmességre, a Boldogságos SzűzMária tiszteletére és az imádság szeretetére buzdította a híveket.

Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíj MKPK Sajtószolgálat

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2001-től minden évben ösz-töndíjjal támogatja a média egy-egy munkatársát a keresztény érték-rend szakmailag megalapozott és hiteles képviseletének elősegítéséérta nem egyházi sajtóban. A püspökök testülete ebben az évben Pezen-hófer Györgynek, a Rádió Szombathely korábbi, a Frisss FM jelenlegimunkatársának adományozta a sajtóösztöndíjat. A díjazott eddigimunkásságával tanúbizonyságot tett a keresztény értékrend követé-séről, és azt szakmailag igényesen képviseli a hazai tömegtájékozta-tásban. Gratulálunk a díjhoz, és további eredményes munkát kívánunk!


A doni áttörés évfordulójának emlékezete SzombathelyenPados Katalin

A doni áttörés 69. évfordulójánközös megemlékezésre került

sor Szombathelyen január 13-án aSzombathelyi Egyházmegye, Szom-bathely Megyei Jogú Város Önkor-mányzata és a Recski Szövetség Nyu-gat-dunántúli Szervezete szervezésé-ben. A Martineum Felnőttképző Aka-démia udvarán található „pápai kereszt-nél” katonai dalok és irodalmi műsorelhangzása után Kovács Ferenc, a VasMegyei Közgyűlés elnöke szólt az egy-begyűltekhez. Emlékbeszédében a hősmagyar katonák előtt tisztelegve fel-idézte 1943 januárjának szomorú ese-ményeit, amely után a kegyelet virága-it és mécseseit helyezték el a kereszt lá-bánál az emlékezők.

Ezt követően Császár István általá-nos helynök mutatott be engesztelőszentmisét a doni harcokban elhunytkatonák lelki üdvéért a Kálvária temp-lomban. A szentmise elején dr. KövérIstván, a Recski Szövetség Nyugat-du-nántúli Szervezetének elnöke mondottköszöntő beszédet. Hangsúlyozta,hogy a magyar katonák nem áldozat-ként léptek a doni hadszíntérre, ha-nem sokkal inkább nemzetünk ésEurópa védelmezőiként, valamint ki-emelte annak fontosságát is, hogy többévtizedes némaság után, 1990 óta újraszabadon emlékezhetünk a hősökre.

Császár István homíliájában katonáinkhős szeretetet tanúsító példájára muta-tott rá: „Ezek az emberek a hazájukat véd-ték, s a legnagyobb értéket, az életüketadták érte. Nemcsak emlékezni kell rájuk,hanem példát is kell vennünk tőlük. A ma-gyarság felemelkedésének ma sincs másútja, mint az áldozatos szeretet térnyerése.Áldozatok nélkül ma sem lehet szolgálni anemzetet” – mondta. A szentmise vé-gén Gregerssen Labossa György evan-gélikus lelkész a protestáns egyházaknevében mondott imát. A kegyeletimegemlékezést követően a doni har-cokban részt vett katonák és hozzátar-tozóik baráti összejövetelen vettekrészt a Martineum ebédlőjében.

„Így indulok. Szemközt a pusztulássalegy ember lépked hangtalan.Nincs semmije, árnyéka van.Meg botja van. Meg rabruhája van....Haza akartam, hazajutni végül,ahogy megjött ő is a Bibliában.Irtóztató árnyam az udvaron.Törődött csönd, öreg szülők a házban.S már jönnek is, már hívnak is, szegényekmár sírnak is, ölelnek botladozva.Visszafogad az ősi rend.Kikönyöklök a szeles csillagokra .”

Pilinszky János: Apokrif (részlet)


A gencsapáti szentkúti kápolnaH. Pezenhófer Brigitta

H a az ember megnyugodni vá-gyik, vagy bíztatást, menedéket

keres, elindul és felkeresi a Gencsapá-tiban található Szentkutat. Legyen szóelmélkedésről vagy virágvasárnapi if-júsági keresztútról, mindenkit megérintez a hely.

A Szentkút keletkezéséről nemcsak aszájhagyomány számol be, hanem egyírásos emlék is: az 1756-os Batthyány-féle visitatio-s (látogatási) jegyzőkönyv.Ebben arról olvashatunk, hogy a gencsihatár nyugati oldalán egy domb talál-ható, ahol bővizű forrás fakad. TörökMihály és neje, László Katalin hálábólépíttettek kápolnát a forrás fölé, ugya-nis gyermekük világtalan volt, és miu-tán megmosták szemét a forrás vizével,ismét látott. A kápolnát a FájdalmasSzűz tiszteletére szentelték fel. Hogypontosan mikor történt ez az esemény,nem tudjuk, valószínű, hogy a 18. vagya 19. században. Az már biztosan el-mondható, hogy 1906 nyarán KovácsKatalin, szombathelyi lakos készíttetteel a tizennégy stációból álló keresztutata szentkúti kápolna fölé. Ugyanebbenaz évben a kápolnának karmelita nővé-rek ajándékoztak egy Fájdalmas Szűz-anyát ábrázoló szobrot. A 20. század-

ban, pontosan 1937-ben pedig HosszuIstván és felesége, Banga Margit a hat-évesen elhunyt Bernadett lányuk emlé-kére ajándékozott egy Lourdes-i bar-langot a Szentkútnak. A barlang meg-áldására 1937. szeptember 19-én kerültsor.

A Szentkút ma is a SzombathelyiEgyházmegye egyik kedvelt szent he-lye: sokan keresik fel, hogy a forrás vi-zénél megtisztuljanak és a Szűzanyaközbenjárását kérjék. Nemcsak az egy-kori Szent Kereszt megtalálásának ün-nepét követő vasárnapot, illetve a SzentKereszt felmagasztalását követő vasár-napot ünneplik itt együtt a hívek, ha-nem nagy számban zarándokolnak elNagyboldogasszony ünnepén is. Azutóbbi években a Szombathelyi Egy-házmegye minden részéről érkeznek fi-atalok és idősebbek virágvasárnap aSzentkúthoz, hogy együtt járják a Fáj-dalmas Szűz Fiával, Jézussal a kereszt-utat.

Él még egy ősi hagyomány is: húsvéthajnalán a gencsi hívek – a bibliai asz-szonyokat követve – a Szentkúthoz si-etnek, hogy leróják tiszteletüket a soka-kért szenvedett, meghalt és feltámadtÜdvözítő előtt.

Szent Márton élete

Egy pogányok által tisztelt fenyõfa kivágásaegyházmegyénk szülöttének és vé-dőszentjének életrajzát SulpiciusSeverus (363 k. – 420 k.) írta meg„Vita Martini” (Szent Márton élete)címen. rovatunkban ebből köz-lünk részleteket.

e gy másik alkalommal, miutánegy faluban egy igen ősi temp-

lomot lerombolt, a szentélyhez közellévő fenyőfát is ki akarta vágni, de ahely papjai és a pogány sokaságszembeszállt vele. Ő többször is fi-gyelmeztette őket, hogy semmi val-lási tiszteletet nem érdemel az afatörzs, inkább annak az Istennek azútján járjanak, akinek ő is szolgál.

Ekkor a legbátrabb közülük ígyszólt Mártonhoz: „Ha egy kicsit isbízol a te Istenedben, akkor miközben mimagunk kivágjuk ezt a fát, te állítsd mega zuhanását, és ha veled van az Isten,amint állítod, akkor megmenekülsz.”Erre ő az Úrban való rendíthetetlenhittel megígérte, hogy megteszi. Őkmaguk igen nagy örömmel és bol-dogsággal kezdték kivágni a fenyő-jüket. A távolabb álló szerzetesekelsápadtak, Márton halálát várták. Őazonban bízott az Úrban, és félelemnélkül várt, sőt a rádőlő fával szem-ben, felemelte a kezét és fölmutattaaz üdvösség jelét. Erre pedig minthaforgószél csavarta volna hátra a fát,éppen az ellenkező irányba dőlt.

Ekkor a pogányok égig hatoló ki-áltásban törtek ki, és elámultak acsodán, a szerzetesek pedig sírtakörömükben, és együtt magasztaltákKrisztus nevét. Biztosnak látszott,hogy üdvösség köszöntött e naponerre a vidékre is, és már nincs olyanterület, amely ne lenne tele temp-lommal és remeték közösségével.Ahol ugyanis Márton pogány szen-télyeket rombolt le, ott azonnaltemplomokat vagy remeteségeketépített.


Tolle, lege!Szauer Ágoston

H a Szent Ágoston születési ada-tait megnézzük egy könyvben,

máris két furcsasággal találkozunk. Aközépkor egyik meghatározó írója,gondolkodója, egyházi személye való-jában még a történelmi középkor előtt,354-ben született, szellemiségét te-kintve mégis a kultúrtörténeti közép-kor fontos alakjaként tartjuk számon.Ami pedig születése helyét illeti, aligakad jól képzett érettségiző, aki afrikaiszármazású írót tudna említeni, pedigSzent Ágoston Thagastéban, Észak-Af-rikában született. Édesanyja, Monicamár keresztény asszony volt.

Ágoston (Aurelius Augustinus) Kart-hagóban folytatott retorikai tanulmá-nyokat, az antik irodalommal ismerke-dett, miközben a római ifjak kicsapon-gó életét élte. Főként a filozófia érde-kelte, mégis szónoklattant oktatottKarthagóban, majd Rómában és Milá-nóban. Kapcsolatba került Szent Amb-russal, beszédeinek és prédikációinaklelkes hallgatója volt. Nála keresztelke-dett meg Milánóban 387-ben, 33 éve-sen. Miután visszatért Afrikába, Hip-póban pappá szentelték, majd hatévvel később a város püspöke lett, etisztséget haláláig betöltötte. Papjaivalegyütt kolostori jellegű közösségbenélt, e célra olyan életszabályokat (regu-lákat) fogalmazott meg, amelyekre ké-sőbb több szerzetesrend is támaszko-dott.

Művei közül a mai olvasó számáraVallomások (Confessiones) című írásamond a legtöbbet, ezen kívül mintegyszáz alkotással járult hozzá a teológiai,filozófiai, egyházszervező irodalom-hoz.

A Vallomások több mint tíz évvelÁgoston megtérése után keletkezett,397 és 400 között. Első részében életút-ját írja le megtéréséig és édesanyja ha-láláig. A második részben a már ke-reszténnyé lett író lelkét mint a bűn éserény csatájának színterét mutatja be.A harmadik rész a legelvontabb, filo-zófiai fejtegetés a Teremtés könyvealapján.

A Vallomások sikerének titka a szerzőőszintesége, önfeltárása, lélekelem-zése. Azt mutatja be, hogyan tud igentmondani a hajdan kicsapongó életetélő, testi örömöket hajszoló férfiú az is-teni hívásnak, a hosszú halogatás utánhogy jut el a bizonyosságig, hogy kapúj értelmet az élete. „Tizenkét hosszúesztendőmet elpocsékoltam, azóta folytonhalogattam lemondani a világ élvezetei-ről... kértem ugyan tőled tisztaságot... demég — ne!” — e szavakkal idézi felÁgoston, mennyire vágyott Isten után,mégis hogyan tolta el magától a végsődöntés pillanatát, s hogyan vívódotteközben. Végül egy égi (vagy talánbelső) hang segítsége kellett ahhoz,hogy bizonyosan s egy életre Isten ol-dalára álljon. Ezt örökíti meg könyveleghíresebb, kerti jelenetként ismertszakasza.

„És íme, a szomszédos házból hangothallok. Ének csendül, nem tudom, hogyan,

mintha fiú vagy leányka mondaná és több-ször ismételné:

Tolle, legeTolle, legeVedd föl, olvasdVedd föl, olvasd…

Arcom íziben megváltozott. Kutattamrögtön emlékezetemben, akad-e olyan játék-féle, amelyben ilyet szoktak énekelni a gye-rekek. Egyáltalán nem jutott eszembe,hogy hallottam volna valahol ilyesmit.

Visszaszorítottam könnyeim patakját ésfölugrottam. Csupán arra magyaráztamezt a szózatot, hogy mennyei parancs zen-dül most felém: üssem föl a könyvet és ol-vassam el a legelőször szemembe ötlő feje-zetet. Hallottam ugyanis Antalról, hogyintést kapott az evangéliumból, pedig egé-szen véletlenül toppant be annak olvasása-kor. (...) Kezembe kaptam a könyvet, fölü-töttem, és csöndben olvastam azt a fejeze-tet, amelyre először esett a szemem:

‘Nem tobzódásban és részegeskedésben,nem bujálkodásban és kicsapongásban,nem civódásban és versengésben, hanemöltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust,és ne gondozzátok testetek a vágyakozá-sokra.’

Nem akartam már tovább olvasni. Nemis volt erre szükség. E mondtat végeztéveltüstént a bizonyosság derűje ömlött el szí-vemben, és a kételkedés minden homályaszertefoszlott.

Aurelius Augustinus megtéréséneka története arra hívja fel a figyelmet,hogy Jézus üzenete nem feltétlenül abűntelen, feddhetetlen életet élőknekszól, hanem a bűnöseknek is.

Szent Ágoston művének hatása év-századokon át kimutatható az iroda-lomban. A barokk emlékirat- és vallo-másirodalomból említhetjük II. Rákó-czi Ferencet, Bethlen Miklóst, KeményJánost, Árva Bethlen Katát, TótfalusiKis Miklóst. A felvilágosodás korábólRousseau vallomásai juthatnak eszünk-be.

A Vallomások hatása ott van továbbáa XIX. századi napló- és levélregények-ben, sőt a XX. században Márai Egypolgár vallomásai, vagy Nádas Péter Év-könyv című alkotásában is.


Prohászka Ottokár barátja, Gaál Sándor szombathelyi plébánosPál ferenc

G aál Sándor plébános, aki 1861-ben született Zalaegerszegen,

nagyon különleges lelkipásztora volt aSzombathelyi Egyházmegyének. Papiélete során, szombathelyi plébános-ként kivette részét a századfordulóegyházpolitikai küzdelmeiből, majd azelső világháború után tevékeny ré-szese lett az egyházmegye katolikusreneszánszának. A teológiát a Pázmá-neum növendékeként a bécsi egyete-men végezte. 1884-ben szentelték fel,1886-ig káplán volt Nagyszentmihá-lyon, majd adminisztrátor Felsőőrön ésVasjobbágyiban. 1888-tól a szombathe-lyi szemináriumban tanított. 1890-benszerezte meg doktori fokozatát, majd1891-től Hidasy Kornél püspök mellettudvari káplán és levéltáros volt.

A Szombathelyi Egyházmegyei Le-véltárban több visszaemlékezésre buk-kantunk, amely életének egy-egy olyanmozzanatára hívja fel a figyelmet,amelyről eddig még a helytörténészek-nek sem volt tudomása. Az egyik ezekközül Somogyi Károly plébános visz-szaemlékezése. Ebben a szerző megje-gyezte, hogy 1895-ben, miután elfo-gadták a Katolikus Egyház szempont-jából káros egyházpolitikai törvénye-ket, megalakult a Néppárt, amelynekbázisát a Szombathelyi Egyházmegyé-ben is elkezdték kiépíteni. Ennek azegyik legnagyobb generálója Gaál Sán-dor volt.

A szombathelyi Katolikus Kör meg-alapítása, az eredetileg a Kör céljainaksegítésére létesült EgyházmegyeiNyomda felállítása, a SzombathelyiÚjság elindítása – amelyben ő hétrőlhétre vezércikkekben hívta fel a liberá-lis kormány egyházellenes tevékenysé-gére a figyelmet – mind-mind az őnevéhez fűződik. Amikor az 1896-osországgyűlési választások során a Ka-tolikus Néppárt a Szombathelyi Egy-házmegye területén lévő választókerü-letekben is meg kívánta méretni ma-gát, Gaál Sándor a párt szervezeténekkiépítésében, valamint a korteshadjá-

rat megszervezésében oroszlánrésztvállalt.

1902-ben megbízták a szombathelyiplébánia vezetésével, amit egészen ha-láláig, 1937-ig végzett. Nagyon ke-mény, de szerfölött okos ember lévénszámtalan anekdota fűződik a nevé-hez. Puritán jellemét mutatja, hogyamikor István Vilmos püspök felke-reste őt a plébánián, és arra kérte, hogyfogadja el a címzetes apátságot, Gaál akövetkezőt válaszolta: „Kérem, adjamásnak, (annak) akit boldogít vele!”

Egy másik alkalommal, az egyik hit-községi gyűlésen, amikor az egyháziadó emeléséről volt szó, indulattal akövetkezőket mondta:

„Én a borbélyok, más kézművesek, kis-emberek plébánosa vagyok. Vállalt kötele-zettséget akarnak rájuk hárítani? Vagykegyelemből itt nekünk valami alamizsnátfelkínálni? Egyetlen igazságtalan fillérrelsem hagyom őket megterhelni, mert oda-fönt én felelek értük!”

Ezen kívül is igyekezett levenni aterhet a kisemberek válláról, ezért aplébániai földeket kisebb részekbenúgynevezett törpebirtokosoknak ésnem nagytőkéseknek adta bérbe. Szo-ciális érzékéről tesz tanúbizonyságotaz is, hogy a vele nagyon szoros kap-csolatot ápoló Ambrózy Teréz bárónőkezdeményezését felkarolva maga uta-zott fel Pestre, a Mikes János püspök-kel rossz viszonyban lévő Vass Józsefvallás- és közoktatásügyi miniszter-hez, hogy meggyőzze a szalézi intézettámogatásának fontosságáról. Vass vé-gül 90.000 pengővel támogatta azügyet.

Élete során több lehetősége is adó-dott arra, hogy szorosra fűzze kapcso-latát Prohászka Ottokárral, Magyaror-szág apostolával. Kapcsolatuk kezdeteaz első, a Néppárt részvételével lefolytválasztás idejére tehető, amikor is fel-merült, hogy a Néppárt egyik alapító-jaként ismert Prohászka Ottokár arumi választókerületben méreti megmagát. Ám éppen a domonkos prior, P.

Glasics Egyed vasvári plébános javas-latára – aki azt mondta, hogy Pro-hászka nevét az egyszerű nép fiai nemtudják kiejteni, így szavazatuk érvény-telennek minősül – nem fogadták el.Így lett jelöltjük Buzáth Ferenc, s ígylett Prohászka vágvecsei képviselője-lölt, ahol a választási csalásoknak kö-szönhetően – tán épp a P. Glasics általmegjósolt módszerekkel – vereségetszenvedett.

Prohászka sokszor töltötte nyári va-kációját Herényben, a Gothárd családvendégeként. (Jó viszonyt ápolt ugya-nis Gothárd Sándorral, a neves gyáros-sal, országgyűlési képviselővel.) Gaálvasár- és ünnepnapokon Herénybenmisézett, és Prohászka prédikált. Pré-dikációira a püspök mindig mezei uta-kon sétálgatva készült fel, azt mondtaugyanis, hogy a legjobb gondolatai aszabadban születnek. Barátságuk odá-ig terjedt, hogy Prohászka felkínáltaGaál Sándornak a székesfehérvári káp-talan vezetését, amit azonban a plébá-nos nem vállalt el.

Gaál Sándor személyében az egysé-ges Szombathelyi Plébánia utolsó plé-bánosát tisztelhetjük, ugyanis az egy-séges városi plébániát Mikes püspök1930-ban négy részre osztotta. Ezt a tö-redék parókiát azonban nem sokáigvezethette az idős plébános, 1937-benrokonai körében, Keszthelyen érte ahalál.

Gaál Sándoregykori szombathelyi plébános


Pap és festõmûvész

e ddig még nem készült gyűjtemé-nyes leírás arról, hogy egyházme-

gyénkben hány helyen és mit festett,milyen freskókat készített Klonfár Já-nos atya, a pap-festőművész. Fontosazonban, hogy őt és a róla szóló törté-neteket megőrizze az emlékezet azegyházmegyénkben működő tudóspapok és pap-költők emlékével, mun-káival együtt.

Klonfár János atya (1926-1984) azegykori Zala vármegyéhez tartozóBántornyán született, amely ma Szlo-vénia területén található. A szombat-helyi Faludi Gimnáziumban érettsé-gizett, majd a szombathelyi szeminá-riumban folytatta tanulmányait. Évfo-lyamtársai szerint könnyen és eredmé-nyesen tanult teológiát és nyelveketegyaránt. A szlovén nyelvet otthonrólhozta, a kötelező latin mellett angolt éseszperantót is tanult. Később németülés franciául is jól megértette magát.

A szemináriumban már foglalkozottművészettörténettel, és maga is festett,rajzolt. Ha valami érdekes helyzet,tárgy, arc megragadta a figyelmét, aztrögtön lerajzolta. Megtörtént, hogy ta-nulóidő alatt, az ablakon kinézve meg-látta a naplemente különleges színeit.Ekkor rögtön elrohant, hogy megfesse,„mert ezt csak néhány percig lehet látni.”

Aztán pedig jelentkezett az elöljárónál,hogy bevallja, megszegte a tanulóidőrevonatkozó szabályokat. A szeminári-umban mindenki, kispap társai és a ta-nárok is kedvelték a szerény, inkábbvisszahúzódó kispapot. Tehetségét ta-lán édesanyjától örökölte, aki tanítónővolt és maga is nagyon jól festett.

1951-ben szentelték pappá. EzutánRábakethelyen és Gyöngyösfalun voltkáplán. 1955 és 1957 között tanulmá-nyi szabadságot kapott. Budapestenfestőművészeti tanulmányokat folyta-tott Kontuly Béla tanítványaként. 1958és 1964 között ismét festőművészeti ésrestaurátori tanulmányokat végzettBudapesten.

1964-ben káplán volt a zalaegerszegiJézus Szíve templomban, 1966-tól1973-ig Szentgotthárdon látta el a plé-bánosi teendőket, majd 1973-tól halá-

láig ismét a zalaegerszegi Jézus SzívePlébánián működött, mint kisegítő lel-kész.

János atya komoly filozófiai, teoló-giai tudással rendelkezett. Nagy mű-veltsége, tárgyi ismeretei segítettékabban, hogy prédikációiban egysze-rűen tudja közvetíteni a híveknekJézus tanítását. A csendes, mégis nyi-tott természetű pap leginkább a gim-nazista korú fiatalokkal foglalkozott.Volt, akiknek főiskolai, egyetemi felvé-telire való felkészülésében segített.

Az egyházmegyében és azon kívül isismertté tették kiváló művészi alkotá-sai. Klonfár János atya munkája a rá-bakethelyi és bérbaltavári templomokfreskói, a nemesrempehollósi főoltár, aboncodföldi liturgikus tér megterve-zése, a szembemiséző oltár sgrafittodíszítése és a megdicsőült Jézus freskó.Kiskanizsán és Sümegen együtt dolgo-zott Kontuly Bélával. 1982-ben, aszombathelyi ferences templom belsőfestésekor, a szentélyben található gó-tikus ívek végére szintén ő készítette acímerpajzsokat.

Találunk festményeit Kaposváron ésBudapesten, de dolgozott szlovén,burgenlandi és kárpátaljai templo-mokban is. Láthatók munkái – a felso-rolás koránt sem teljes – Kondorfán,Salomváron, a zalaegerszegi Jézus Szí-ve templomban és természetesen ma-gángyűjteményekben is. Szerénységé-re jellemző, hogy képeit nem szerettealáírni.

A papság körében nagy szeretetnekörvendett. A barátságos, derűs kedé-lyű pap-festőművészt sokan hívtákmeg templomukba, hogy valamilyenfestményt készítsen vagy éppen a ta-bernákulumot tervezze meg. A pénz, afizetség egyáltalán nem motiválta őt.Ki tudja, hány alkotás csak barátságbólszületett, készült el.

A püspökség Klonfár János atyárólírt nekrológjában olvashatjuk: „Alkotá-

saiban mindenütt megtalálható a magas

művészi érték, amellett átragyog rajtuk

testvérünk Isten- és emberszerető papi

egyénisége.”

(Köszönet a szíves információért Andor

Zoltán, † Kónya László, Németh Károly,

Tibola Imre és Vendrő György atyáknak.)Az oldAlAkAt összeállítottA: sAlAmon ViktóriA

Életfelajánlás

Taníts meg akaratod teljesítésé-re. Semmit sem akarok egyebet,mint dicsőségedet előmozdítani, ésszent akaratodat teljesíteni.

Vezess, ne oda, ahová én akarokmenni, hanem ahová te akarod,hogy menjek. És engedd, hogymindenhol abban a hitben éljek,amely a szeretet által munkálko-dik, hogy ez által üdvözüljek.

Életmódom választásában min-denhatóságod áldjon meg, böl-csességed tanítson, és szeretetedélesszen. Ámen.


A bálok ideje

A z olasz ballo, ballare szó jelentésetáncolni. A bál az ún. báli sze-

zonban megtartott szervezett, zártkörű,vendéglátással kiegészülő ünnepélyestáncalkalom, amelyet kiegészíthet egyszórakoztató műsor is. Lényegében tár-sas táncmulatságot jelent, amit a vízke-reszt és nagyböjt közé eső időszakban,vagyis a farsang idején rendeznek.

Az első bált 1385-ben VI. Károly ésBajor Izabella menyegzőjének alkalmá-ból rendezték Amiens-ben. Az ötletutóbb Medici Katalinnak is megtet-szett, aki miközben szorgalmazta atánchoz kényelmesebb, könnyű, báliruhákat, kitalálta az álarcot, így a far-sangi bálok álarcosbállá változtak. Mais ismert formája XIV. Lajos uralkodásaalatt terjedt el, és attól kezdve hamaro-san egész Európa táncra perdült.

Az arisztokrácia 1715-ben Párizsbantartotta az első, operában rendezettbált, amelyre hamarosan a gazdag pol-gárok is megszerezték névre szóló éstársadalmi rangot jelentő meghívóju-kat. A bálozás a XIX. században váltszéles körben elterjedt szórakozási for-mává. A magyar vidéki élet kiemel-kedő eseménye volt a megyebál.

A bál intézménye a XX. századbanpolgárosodott és demokratizálódott.Különféle társadalmi egyletek, sportkö-rök hirdettek tagságuknak bálokat, mígmások jótékony célra rendeztek táncosünnepségeket.

Ma is a farsangi időszakban tartják aszalagavatókat, a különböző jótékony-sági és nemzetiségi, illetve a városi ésmegyebálokat.

Híres a budapesti Operabál. Ezekena rendezvényeken illik az alkalomhozillő ruhában megjelenni és a klasszikustáncokat ismerni.

Játék –tudod-e?

Ég és Föld1. A Föld felületének hány százalé-

kát borítja tenger?

a.) 80%-át

b.) 70%-át

c.) 60%-át

2. A térképészet hány hosszúsági

fokot jelöl ki a Földön?

a.) 365

b.) 360

c.) 180

3. mi a különbség a meteor és a me-

teorit között?

a.) A meteorit kisebb, mint a meteor

b.) Anyaguk eltérő

c.) A meteorit eléri a Föld felszínét

4. melyik bolygó körül fedezett fel

két újabb gyűrűt a Pioneer-10?

a.) Szaturnusz

b.) Jupiter

c.) Uránusz

5. ki volt az a norvég felfedező, aki

elsőként vezetett sikeres expedíciót

a déli-sarkra?

a.) Georg Semmingsen

b.) Roald Amundsen

c.) Theodor Gotland

6. mit jelent a cikcakkos vonal ala-

kú egyiptomi hieroglifa?

a.) villámot

b.) napsugarat

c.) vizet

7. melyik csillag van legközelebb

az északi égi pólushoz?

a.) Esthajnalcsillag

b.) Északi Sarkcsillag

c.) Sirius A

8. melyik földrészen van a szahara,

a kalahári-és a namíb-sivatag?

a.) Délkelet-Ázsia

b.) Észak-Amerika

c.) Afrika

megfejtések:1.b, 2.b, 3.c, 4.a, 5.b, 6.c, 7.b, 8.c

Fontold meg!

A kadnak olyan emberek, felnőt-tek, gyerekek egyaránt, akik foly-

ton elégedetlenek önmagukkal. Sajnosnem a jézusi értelemben, nem a bűnei-ket siratják. Inkább a külsejük, a siker-telenségek, a bajok miatt panaszkod-nak, leértékelik önmagukat és észresem veszik azokat az értékeket, ame-lyeket a jó Isten teremtett beléjük.

Szerinted miért szerethetjük önma-gunkat? Mérlegeld a következő vála-szokat! Neked melyik tetszik a legjob-ban?

• Mert megismételhetetlenek va-gyunk, csak egyetlen egy van belőlünk.

• Mert mindenkiben van valami ér-ték.

• Mert előfordulhat, hogy senki másnem szeret minket igazán.

• Mert tudjuk, hogy Isten szeret min-ket és megbocsát.

• Mert alapvető érdekünk, hogyjóban legyünk önmagunkkal.

• Mert másokat is csak akkor tudunkszeretni, ha nem vagyunk rosszban ön-magunkkal.

A választáshoz néhány gondolatnyisegítség következik:

• Az emberiségben minden személyegyedi és mindenki jó valamiben, mígmásban kevésbé. Ha kihasználjuk po-zitív tulajdonságainkat, többre jutha-tunk az élet során. Fontos, hogy tisztá-ban legyünk saját képességeinkkel. (Bá-lint)

• Szeretni kell önmagunkat, mert ér-tékesek vagyunk, mindenkiben van va-lami érték. Valaki a sportban jó, másoka belső tulajdonságaik alapján emel-kednek ki, és erre büszkének kell lenni.(Júlia)

• Alapvető érdekünk, hogy jóban le-gyünk önmagunkkal, mert így önbiza-lomra is szert tehetünk. Ha ismerjüksaját jó tulajdonságainkat és nem arosszakat helyezzük előtérbe, boldo-gabbak leszünk. (Eszter)

• Ha nem szeretjük önmagunkat,akkor zárkózottak lehetünk, elfordu-lunk a többiektől, így barátaink semlesznek. Amennyiben nem vagyunk jó-ban önmagunkkal, másokat semmi-képp sem szerethetünk. (Kinga)

• Ha valaki nem jó valamiben, attólmég értékes lehet. Mindenki egyedi ésmindenkinek vannak pozitív belső tu-lajdonságai. Senkit sem szabad kiközö-síteni csak azért, mert nem illik bele azáltalunk elképzelt ideálba. (Bence)


Katolikus kiadók újdonságaiTeklits Tamás

Az elmúlt év végén a katolikus könyv-kiadóknál jó néhány új kiadvány jelentmeg. Könyvespolc rovatunkban az új-donságok közül szemezgetünk.

A legtöbb új megjelenést a Szent Ist-ván Társulatnál, Magyarország

legnagyobb katolikus könyvkiadójánálregisztrálhatták azok, akik rendszere-sen figyelik a könyvpiaci eseményeket.Talán nincs is olyan család hazánkban,akinek a könyvespolcán nem lelhető fela nagy, piros Képes Biblia. A nagymé-retű, színes illusztrációk segítségévelsokkal hatásosabbá váltak a bibliai törté-netek, sokkal közelebb kerültek az olva-sókhoz a több ezer esztendeje élt embe-rek mindennapjai. A nagy, piros Bibliátsajnos egyre nehezebb beszerezni, demivel az olvasók – felnőttek és gyerme-kek egyaránt – még napjainkban is igény-lik, hogy egy-egy történet egy szép kép-pel legyen illusztrálva, ezért az ApostoliSzentszék Könyvkiadója 2 kötetben (1.kötet – Ószövetség, 2. kötet – Újszövet-ség) megjelentette saját Képes Bibliáját. Akiadó a Képes Bibliát elsősorban óvodá-soknak és kisiskolásoknak ajánlja azért,hogy a legkisebbek is megismerkedhes-senek a Szentírással.

Burkhardt Gorissen a szerzője a Szabad-

kőműves voltam című műnek. Az írókönyvében szabadkőműves múltját ele-veníti fel. Bepillantást enged a világ-szerte elterjedt titkos szövetség kulisszáimögé. Leírja, hogy a szabadkőműveseknemcsak hivatalaikhoz ragaszkodnak,nemcsak idejétmúlt rituálékat űznek,hanem kovácsolják szövetségeiket egy újvilágrend bevezetése érdekében, egy új„világvallás” fedőnév alatt. A szerző céljaazonban nem csupán a leleplezés. Sajátvívódásai által útmutatást kíván adnimindazoknak, akik Isten és a keresz-ténység helyett ebben a homályos, misz-tikus szervezetben akarják megtalálniéletük értelmét.

A német történésznek, Michael Hese-

mann-nak korábban már két könyve(Sötét alakok, A Názáreti Jézus) is megje-

lent a Szent István Társulatnál. A harma-dik, magyar nyelven olvasható műve Az

első pápa címet viseli. A hagyomány sze-rint Péter apostol alapította az első rómaikeresztény közösséget, és ő volt az elsőpápa. A róla fennmaradt tárgyi emlékekés dokumentumok történelmi hitelessé-gét azonban sokan megkérdőjelezték azelmúlt századokban. Hesemann a té-nyek módszeres felkutatásával és cso-portosításával, logikai úton olyan követ-keztetésekre jut, melyek a téma szakér-tőit is meglephetik, az első századok ke-reszténysége iránt érdeklődőket pedigegyenesen lenyűgözhetik.

Christian de Chergé a Legyőzhetetlen re-

mény – Az ima embere című könyv a Ben-cés Kiadónál jelent meg. A szerző azAtlasz-hegységbeli Tibhirine trappistaközösségének perjele volt, egyike azok-nak a szerzeteseknek, akiket 1996. május21-én szélsőséges iszlamisták meggyil-koltak. Christian de Chergé élete és fel-jegyzései egészen egyedülálló tapaszta-latát adják annak a nehezen kibogozhatókérdésnek, hogy mi fűzi a hívő kereszté-nyeket a muszlimokhoz.

A család feladata, hogy biztonságot ésszeretetet adjon a házastársaknak, és acsaládban felnövő gyermekeknek. Nap-jaink forgatagában ez egyre nehezebbenvalósul meg. A híres pasztorálteológus,Paul M. Zulehner A gyermek a család szíve

című könyvében azért száll síkra, hogya társadalom és a közvélemény értékeljejobban a családot, azt a biztonságos ésszeretettel teli otthont, amelyben azédesapák, édesanyák és a gyermekek kö-zösen élhetnek. Olyan világot sürget,amelyben a gyermek áll a középpont-ban. A kiadvány magyar nyelven aVigilia Kiadónál jelent meg.

Még jó pár olyan könyv van, amelyrőlérdemes lett volna szót ejteni, de hely-szűke miatt erre most nem kerülhetettsor. A Martinus Könyvesboltban viszonta bemutatott kiadványokon kívül mégközel 600 könyv vár arra, hogy az érdek-lődök belelapozzanak és felfedezzék abennük rejlő lelki értékeket.


Igen Krisztusra és az EgyházraDr. Németh Norbert

„Krisztus, igen! Egyház, nem!” sokathallott szlogen, amivel egyre gyakrab-ban találkozunk. Most arra vállalko-zunk, hogy feltárjuk Krisztus és azegyház kapcsolatát, ami szétválaszt-hatatlanul összetartozik.

A z Egyház Krisztussal, Krisztusbólés Krisztustól kapott küldetésben

él, vagyis közösségben isteni alapítójá-val. „Krisztus feje az Egyháznak: testének

ő a megváltója…” (Ef 5,23).

Az Egyház Krisztussal él. „Nélkülem

semmit sem tehettek”. Nincsen önálló ésJézustól független élete az Egyháznak.„Aki bennem marad, és én benne, az bő ter-

mést hoz” (Jn 15,5). Jézus Krisztus azEgyházában akar élni, jelen lenni a„világ végéig”.

Az Egyház Krisztusból él. Semmijenincsen, ami a sajátja volna, mindene,amivel csak rendelkezik Krisztusé. Be-lőle élni: maga a szentségi élet, másszóval Krisztussal való valódi találko-zások látható és kegyelemközvetítő je-lekben. Ezek a szentségek nem az Egy-ház tulajdonát jelentik, hanem Jézustólkapott ajándékok, amiket közvetíteniekell az Egyháznak az emberek üdvös-ségére.

Krisztustól kapott küldetésben él. AzEgyház nem egy jótékonysági szerve-zet, nem is végkiárusításra viszi a rábí-zott lelkeket, hanem mindenki üdvös-ségét segítve kell végeznie azt a külde-tést, amit Krisztus bízott rá: „Menjetek

tehát, tegyétek tanítványommá mind a né-

peket! Kereszteljétek meg őket […] és tanít-

sátok […] őket […]” (Mt 28,19-20).

Az Egyház nem véletlenül létezik,megalapítása Jézus akarata volt. Ennekbiztos jelei az evangéliumokban: 1.) atizenkettő apostol kiválasztása és meg-hívása, 2.) Péter apostol vezető szerepea tanítványok közösségében és 3.) azEucharisztia megalapítása az utolsó va-csorán. Jézus nemcsak az Egyház alap-ja, hanem ő maga Egyházat akart ala-pítani, és ténylegesen meg is alapította.Nem baráti társaságnak hozta létre a ti-zenkettő kollégiumát, vagyis nem aszimpátia válogatta össze a tagokat.Abban voltak egyek, hogy ugyanaz aJézus hívta el őket apostolnak ésugyancsak ő adta nekik a küldetést,hogy művét folytassák.

A kiválasztott tizenkét apostolt különis oktatatta és nevelte, majd sajátos kül-detést és feladatot adott nekik.

– Az utolsó vacsorán: „Ezt cselekedjé-

tek az én emlékezetemre” (Lk 19,19),

– Feltámadása után: „Akiknek megbo-

csátjátok bűneit, azoknak én is megbocsá-

tom” (Jn 20,23),

– Mennybemenetele előtt: „Tanítsatok

minden népet... és kereszteljétek meg őket…

”(Mt 28,19), „Aki titeket hallgat, engem

hallgat...” (Lk 10,16).

Tévedés azt gondolni, hogy Jézus hir-dette az evangéliumot és utána jött azEgyház, mint tőle független és pusztánemberi szervezet. Krisztus az Egyházvezetését Péter apostolra és minden-kori utódjára, a római pápára bízta, akiaz Egyház kormányzását az apostolokutódainak, a püspököknek a segítségé-vel végzi, akiket segít a papok közös-sége, őket pedig a diakónusok, akikreaz Evangélium hirdetése és az oltárszolgálata van bízva. A papi rend mind-három fokozata szolgálatot jelent a rá-bízottak javára és természetesen velükegy közösségben. A Jézus akaratábólmegszülető Egyház feladata, hogy óvja,őrizze és továbbadja az egy, szent, ka-tolikus és apostoli hitet.

Az Egyház lényege tehát abban áll,hogy Krisztus művének a folytatója itta földön, amely egyszerre látható intéz-mény és egyúttal láthatatlan kegyelmiközösség is, egyszerre emberi és istenijegyeket is hordoz, egyszerre bűnös ésszent.

Az Egyházon keresztül különlegeskapcsolatba kerülhetünk Istennel,amire magunktól képtelenek lennénk,közös történetünk lesz az Istennel. Mi-vel az Egyház él, ezért változik és fejlő-dik. Lényege azonban ugyanaz marad,a változás soha nem érinti az esszenci-áját.

Elképzelhető, hogy el lehet jutni azEgyház nélkül is Istenhez, de az Egy-ház az Isten felé vezető úton nemcsakiránytű és térkép számunkra, hanem acéllátást, az úti eledelt, az úti társaságotés a bátorítást is ő adja meg ahhoz,hogy Istenhez valóban megérkezhes-sünk.

Az Egyház maga biztos út az üdvös-ség felé és ehhez – Krisztus által – min-den eszközt meg is tud adni és meg isad. Ezért is mondjuk az igent nemcsakKrisztusra, hanem az Egyházra is, mertszeretnénk a biztos úton célba érni.

A lelKipásztor válAszol

több alkalommal is előfordul,hogy naponta két szentmisén ve-szek részt. ilyen napokon azonbancsak egy alkalommal járulok szent-áldozáshoz. Hallottam már olyanvéleményt is, hogy mindkét szent-misén áldozhatok és olyat is, hogynaponta csak egy alkalommal. Úgytudom, minden szentmise úgy vá-lik teljessé, ha magamhoz veszemaz Úr Jézus szent testét, de mivel bi-zonytalan vagyok ebben a kérdés-ben nem szeretnék szentségtöréstelkövetni.

A szentáldozás gyakoriságáról azEgyházi Törvénykönyv rendelkezik.A 917. kánon a következőket írja:„aki a szent Eucharisztiát már magához

vette, ugyanazon a napon ismét megál-

dozhat, de csak olyan eucharisztikus ün-

neplés keretében, melyen részt vesz,

fenntartva a 921. kán. 2. §-ának előírá-

sát”. Ez tehát gyakorlatilag azt je-lenti, hogy egy nap kétszer lehetáldozni, de a második szentáldozás-nak szentmisében kell lennie.

Felmerül a kérdés, hogy mikor for-dul elő az, hogy valaki szentmisénkívül áldozik. Például amikor lelki-pásztori munkatárs vezetésével ige-liturgiát tartanak áldoztatással. Deakkor is lehetséges ez, ha valakibeteg hozzátartozójával van a kór-házban, s a beteggel együtt ő is megszeretne áldozni. Ezekben az esetek-ben, és még néhány hasonlóbanlehet a szentmisén kívül is áldozni,de a 917-es kánon értelmében eznem lehet annak a napnak a máso-dik szentáldozása.

A másik kérdés az említett 921-eskánon 2. paragrafusára vonatkozik.Ez azt írja, hogy „még ha aznap szent-

áldozáshoz járultak is, nagyon tanácsos,

hogy akik életveszélybe kerültek, ismét

áldozzanak”. A halálveszély tehát ki-vételt jelent az előbb felsoroltak alól,s ebben az esetben szabad másod-szor úgy is áldozni, hogy az nemszentmise keretében történik.

Kürnyek Róbert

Van egy kérdése és szeretne rá választ kapni?

Várjuk levelét az [email protected] e-

mail címen.


Főszerkesztő: Ipacs Bence • Főszerkesztő-helyettes: Teklits Tamás • Szerkesztők: Déri Péter, Horváth

István Sándor, H. Pezenhófer Brigitta, Mátyás Zsófia, Salamon Viktória • Nyomdai kivitelezés: Pharma

Press Nyomdaipari Kft. (1037 Budapest, Vörösvári út 119-121.) • Felelős vezető: Dávid Ferenc ügyvezető

igazgató • Megrendelés száma: 338/12 • 2012. január • Kiadó: Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó (9700

Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3.) • Telefon: 94/513-191 • E-mail: [email protected] • Internet: www.martinuskiado.hu • Felelős

kiadó: Teklits Tamás igazgató • ISSN 2060-145X • Az újságban található cikkek a forrás megjelölésével szabadon felhasználhatók.

február 18. (szombat)

9 óra Egyházi ügyintézők képzése (Szombathely, Martineum Fel-nőttképző Akadémia)18.30 óra Keresztény jótékonysági bál (Sárvár, Nádasdy Tamás Álta-lános Iskola)

február 20. (hétfő)

10 óra Papi továbbképzés – Hogyan gyónjak, miként gyóntassak?(Szombathely, Martineum Felnőttképző Akadémia)február 22. (szerda)

6.30 óra Stációs szentmise (Szombathely, Batthyány-templom – Olad)

február 24. (péntek)

6.30 óra Stációs szentmise (Szombathely, Szent Erzsébet-templom – Ferences)

február 25. (szombat)

Nyitott nap a győri szemináriumban (Győr, Szeminárium)február 27. (hétfő)

18 óra A végső dolgokról keresztény módon — Dr. Németh Nor-bert egyetemi lelkész, főiskolai tanár nyilvános előadása (Szombat-hely, NymE-Savaria Egyetemi Központ könyvtára)

február 29. (szerda)

6.30 óra Stációs szentmise (Szombathely, Segítő Szűz Mária temp-lom – Újperint)

március 2. (péntek)

6.30 óra Stációs szentmise (Szombathely, Szent Kereszt templom – Kálvária)

március 2-4. (péntek-vasárnap)

18 óra Nagyböjti lelkigyakorlat (Szombathely, Martineum Felnőtt-képző Akadémia)

március 3. (szombat)

9.30 óra Hitoktatók továbbképzése (Szombathely, Martineum Fel-nőttképző Akadémia)

március 5. (hétfő)

10 óra Egyházmegyei papi lelkinap (Szombathely, Martineum Fel-nőttképző Akadémia)

március 7. (szerda)

6.30 óra Stációs szentmise (Szombathely, Szent György-templom – Herény)

március 9. (péntek)

6.30 óra Stációs szentmise (Szombathely, Szent Márton-templom)március 9-11. (péntek-vasárnap)

18 óra Nagyböjti ifjúsági lelkigyakorlat (Szombathely, Martineum Felnőttképző Akadémia)

március 10-11. (szombat-vasárnap)

18 óra Hivatástisztázó lelki napok (Szombathely, Brenner János Kol-légium)

március 12. (hétfő)

18 óra A végső dolgokról keresztény módon — Dr. Németh Nor-bert egyetemi lelkész, főiskolai tanár nyilvános előadása (Szombat-hely, NymE-Savaria Egyetemi Központ könyvtára)

március 14. (szerda)

6.30 óra Stációs szentmise (Szombathely, Jézus Szíve templom – Szőllős)

Fókuszban Egyházmegyei programok, események MÉCS napok fiatal pároknak

A program nagyszerű lehetőséget nyújt a párkapcsolatátgondolására, mélyítésére, értékelésére. Célja, hogy arésztvevők őszintébb kapcsolatba kerüljenek önmaguk-kal, leendő társukkal, valamint Istennel.

Témák és programok:Önismereti kérdések, vonzalmunk indítékai, nehézsé-

gek a házasságban, a házasság értelme és célja, hit és is-tenkapcsolat, házaspárok tanúságtétele, szentmise ésközös imák.

A programra katolikus, más vallású, illetve nem val-lásos együtt járó párok, jegyespárok, valamint legfeljebbhárom éve házasodott párok jelentkezését várják.

Időpont: 2012. március 15-17.Helyszín: Zalaegerszeg, Mindszenty Ifjúsági Ház (Vár-

berki u. 13.)A foglalkozásokat vezeti: Papp Tihamér ferences atyaRészvételi díj: 10.000 Ft.Információ és jelentkezés: www.mecsnapok.hu

H U M O REgyházi oviba járó, nagyon eleven kisfiú felbosz-szantja a türelmes dadus nénit:– Hogy fogsz így a mennyországba kerülni?Kisfiú:– Majd ki-be rohangálok, csapkodom a kaput, ésSzent Péter ki fog kiabálni, mint anya, ha mérges,hogy gyere be fiam, mert megruházlak!

A SZENTATYA FEBRUÁR HAVI

IMASZÁNDÉKAI

Hogy valamennyi nép teljesen hozzájusson a vízhez és

azokhoz a készletekhez, amelyek az életben maradáshoz

szükségesek.

Hogy az Úr hatékonyan támogassa az egészségügyi dol-

gozók erőfeszítéseit, akik a legszegényebb vidékeken

nyújtanak segítséget a betegeknek és az időseknek.

Documents

V. éVfolyAM 2. száM – 2012. február rA t V Ne félj, csak ... · V. éVfolyAM 2.száM – 2012.február – á rA: 150 f t kultúra Tolle, lege! című irodalmi rovatunk Szent