vajDasági geneRáció

A kötet megjelenését a Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Tudományos Akadémia, a Bethlen Gábor Alap Zrt.,

az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet, valamint a szabadkai Rotaract támogatta.

vajDasági geneRáció

Szerkesztette:Takács Zoltán – Novák Anikó – Rózsa Rita

Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók SzervezeteSzabadka

2014

© Takács Zoltán, Novák Anikó, Rózsa Rita, 2014© Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete, 2014

TARTALOMJEGYZÉK

vajDasági geneRáció – Előszó 7

A vajDasági geneRáció névsora tudományterületek és tudományágak szerint

9

A vajDasági geneRáció tagjai tudományterületek és azon belüli tudomány- és művészeti ágak szerint

14

Takács Zoltán Mit tudunk a vajdasági magyar doktoranduszokról?

17

Ágyas RékaNovák Anikó

Rózsa Rita

Pillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az Aranymetszés 2013 – Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében

33

Takács Zoltán Novák Anikó

Tudományos utánpótlás Vajdaságban 44

Ágyas RékaVajdasági utópia? A vajDasági geneRáció véleménye a vajdasági magyar tudományos életről

58

Bemutatkozók 63

7

vajDasági geneRációElőszó

A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete (VMDOK) egy olyan kiadványt ajánl az Olvasó, a vajdasági magyar tudományossággal fog-lalkozó, tudományosság iránt érdeklődő nyilvánosság figyelmébe, amelyben a vajdasági magyar doktoranduszok mutatkoznak be. A mintegy 130 fiatal értelmiségi néhány oldalon közli magáról rövid önéletrajzát (érintve a követ-kezőket: születési év, elvégzett iskolák, munkahely, nyelvismeretek, különbö-ző díjak, ösztöndíjak, kutatási téma és kutatási érdeklődés), tudományterü-letét (tudomány- és művészeti ágat), e-mail elérhetőségét, a doktori értekezés témáját, a legfontosabb, válogatott publikációkat, majd néhány mondatban megfogalmazott véleményét a vajdasági magyar tudományos életről és tudo-mányos utánpótlásról.

A vajDasági geneRáció tagjai területileg, intézményi és tudományte-rületi hovatartozás tekintetében nagyon szétszórtak. A VMDOK 2011 óta dolgozik szisztematikusan a fiatalok felkutatásán, a kapcsolatfelvételen, az információk áramoltatásán, közös programok kidolgozásán stb. A már fel-kutatott, elért fiatal kutatók száma megközelíti a 200 főt. A szervezet építke-zése folyamatos. Az aktuális helyzetet bemutató – fontos, a doktoranduszok körében végzett kutatási eredményekre hagyatkozó – cikkeket is közlünk a kötetben. Takács Zoltán egy 2011-ben készült fókuszcsoport-vizsgálat ered-ményeiről számol be. Ágyas Réka, Novák Anikó és Rózsa Rita a doktoran-duszok életpálya-vizsgálatát Kárpát-medencei viszonylatban összegzik, az ARANYMETSZÉS kutatási projekt eredményeire hivatkozva. Takács Zol-tán és Novák Anikó a vajdasági magyar tudományos utánpótlás helyzetét elemzi a szerbiai intézmények vonatkozásában, az Oktatási Kataszter adatai alapján. Ágyas Réka a kötetben bemutatkozó vajDasági geneRáció tagjainak – a vajdasági magyar tudományosságról, tudományos életről alkotott – véle-ményét, gondolatait összegzi tanulmányában.

Célunk a kötet megjelentetésével az volt, hogy mindenki, aki valamilyen tudományterületen fokozatot szerez (vagy már sikeresen megvédte doktori-ját), esetleg fiatal kutatóként tevékenykedik, lehetőséget kapjon arra, hogy röviden kifejtse, mi is az, amivel foglalkozik, mi az ő „ismertetője” (szakterü-lete) a vajdasági magyar tudományosságban. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a gyakran különböző országokban, különböző tudományterületeken tevé-kenykedő fiatalok egymást könnyebben megismerjék. Szeretnénk továbbá a

8

közvélemény figyelme által, a fiatal doktorokat/doktoranduszokat/kutatókat megfelelően helyzetbe hozni, ugyanis véleményünk és tapasztalatunk szerint a fiatalok nagyon nehezen tudnak kibontakozni, nincs az akadémiai közösség részéről megfelelő fogadókészség, ezért meg kell próbálni „leépíteni a falakat”, növelni az átjárhatóságot elsősorban a magyarországi (külföldi) és szerbiai rendszerek között. A hangsúly a hálózatépítésre és intézményfejlesztésre he-lyeződik: a tartalmak lehetnek közös kutatások, konferenciák, esetleg oktatási együttműködések, új, speciális képzési programok stb. A határo(ko)n átívelő tudományosság (magyar–magyar, magyar–szerb és más külföldi érdekeltség) kínál olyan jövőre szóló lehetőséget, ahol a vajDasági geneRáció megtalálhat-ja helyét hosszú távú fejlődést és versenyképességet biztosítva, gyarapítva és erősítve a közösség tudását. Egyértelműen a vajDasági geneRáció kell, hogy képezze a vajdasági magyar közösség számára nélkülözhetetlen értelmiségi és technokrata réteget, az utánpótlást, akik tudására bármikor számíthat.

A borítón megjelenő pitypang figyelemfelkeltő: hűen ábrázolja a vaj-dasági magyar tudományos utánpótlás aktuális helyzetét, törékenységét, a közösségben eluralkodó szakmai perspektívavesztést, közömbösséget. A fo-kozatok társadalmi hasznosulása a kérdés: mi lesz a sorsa a doktori tanul-mányokat folytató, doktori fokozatot szerzett fiataloknak (szerbiai-vajdasági) intézményi támogatás és a vajdasági magyar akadémiai közösség határozott támogatása nélkül?

Szabadka, 2014 novembere Szerkesztők: Takács Zoltán, Novák Anikó és Rózsa Rita

9

A vajDasági geneRáció névsora tudományterületek* és tudományágak szerint

név tudományterületek tudomány- és művészeti ágak

1. ÁGYAS RÉKA társadalomtudományok szociológiai tudományok2. APRÓ MELINDA agrártudományok növénytermesztési és

kertészeti tudományok3. ATYIMCSEV LÍVIA bölcsészettudományok neveléstudományok4. BAGÁNY ÁGNES bölcsészettudományok neveléstudományok5. BÁLINT ANITA, Ph.D. orvostudományok klinikai orvostudományok6. BARTA HOLLÓ BERTA,

Ph.D. természettudományok kémiai tudományok

7. BEKE OTTÓ bölcsészettudományok irodalomtudományok 8. BENCSIK ORSOLYA bölcsészettudományok irodalomtudományok9. BERÉNYI ÁGNES, Ph.D. orvostudományok gyógyszertudományok10. BERÉNYI EMŐKE bölcsészettudományok irodalomtudományok11. BERETKA KATINKA társadalomtudományok állam- és jogtudományok 12. BERETKA SÁNDOR műszaki tudományok villamosmérnöki

tudományok13. BERTA IRMA bölcsészettudományok neveléstudományok 14. BEZZEGH ALPÁR bölcsészettudományok történelemtudományok 15. BICSKEI MARIANNA társadalomtudományok közgazdaságtudományok 16. BÍRÓ ANNA bölcsészettudományok nyelvtudományok17. BODÓ NÁNDOR, Ph.D. műszaki tudományok villamosmérnöki

tudományok 18. BÓZSITY NOÉMI orvostudományok gyógyszertudományok19. BÚS NATÁLIA bölcsészettudományok irodalomtudományok 20. CRNKOVITY GÁBOR bölcsészettudományok irodalomtudományok 21. CZÉKUS ÁBEL társadalomtudományok közgazdaságtudományok 22. CSABAI ZSOLT orvostudományok elméleti orvostudományok23. CSELYUSZKA

NORBERT műszaki tudományok villamosmérnöki

tudományok 24. CSÍKOS TÍMEA bölcsészettudományok pszichológiai tudományok25. CSORBA GÁBRIEL bölcsészettudományok nyelvtudományok26. DIVÉKI ZSOLT, Ph.D. természettudományok fizikai tudományok

10

27. DUDÁS ATTILA, Ph.D. társadalomtudományok állam- és jogtudományok 28. FALUDI ILDIKÓ, Ph.D. orvostudományok elméleti orvostudományok29. FOGAS RENÁTA művészetek építőművészet30. FRIDRICH BEÁTA,

Ph.D.természettudományok környezettudományok

31. GÁBOR MELINDA bölcsészettudományok neveléstudományok 32. GÁBRITY ESZTER bölcsészettudományok nyelvtudományok33. GAZDAG EMMA bölcsészettudományok neveléstudományok 34. GLÄSSER NORBERT,

Ph.D. bölcsészettudományok néprajz és kulturális

antropológiai tudományok35. GOGOLÁK LÁSZLÓ,

Ph.D. műszaki tudományok villamosmérnöki

tudományok 36. GRABOVAC BEÁTA bölcsészettudományok pszichológiai tudományok 37. GRÓSZ TÍMEA természettudományok fizikai tudományok 38. GRUBER ENIKŐ bölcsészettudományok történelemtudományok39. GRUIK ZSÓFIA bölcsészettudományok neveléstudományok40. HALASI SZABOLCS orvostudományok sporttudományok 41. HARMATHY

NORBERT műszaki tudományok építészmérnöki

tudományok42. HEGEDŰS KATALIN bölcsészettudományok irodalomtudományok43. HORÁK RITA természettudományok biológiai tudományok44. HORVÁTH EDIT természettudományok biológiai tudományok45. HUSZÁK ÁRPÁD, Ph.D. műszaki tudományok villamosmérnöki

tudományok46. JURKOVIC MÓNIKA természettudományok fizikai tudományok 47. KAJDOCSI LOVÁSZ

GABRIELLAtermészettudományok biológiai tudományok

48. KALMÁR ZSUZSANNA, Ph.D.

orvostudományok klinikai orvostudományok

49. KISS FERENC, Ph.D. agrártudományok multidiszciplináris agrártu-dományok

50. KISS IGOR társadalomtudományok szociológiai tudományok51. KLENANC MIKLÓS társadalomtudományok állam- és jogtudományok52. KOLLÁR ÁRPÁD bölcsészettudományok irodalomtudományok 53. KOVÁCS ÁRON társadalomtudományok közgazdaságtudományok54. KOVÁCS SÁRKÁNY

HAJNALKA agrártudományok élelmiszertudományok

11

55. KOVÁCS VILMOS agrártudományok élelmiszertudományok 56. LAKI BOGLÁRKA bölcsészettudományok nyelvtudományok57. LÁSZLÓ ENDRE természettudományok matematika- és

számítástudományok 58. LÁZÁR TIBOR művészetek képzőművészet59. LENDÁK IMRE, Ph.D. műszaki tudományok villamosmérnöki

tudományok60. LENDÁK-KABÓK

KAROLINA társadalomtudományok multidiszciplináris

társadalomtudományok61. LENGYEL RÓBERT műszaki tudományok gépészeti tudományok 62. LÉPHAFT ÁRON természettudományok földtudományok 63. LIPINSZKI ZOLTÁN,

Ph.D. természettudományok biológiai tudományok

64. LÓDI GABRIELLA bölcsészettudományok irodalomtudományok 65. LOVRA ÉVA műszaki tudományok építészmérnöki

tudományok 66. MAGYAR ATTILA bölcsészettudományok történelemtudományok 67. MAJOR LENKE bölcsészettudományok neveléstudományok68. MURÉNYI SZTELLA természettudományok környezettudományok 69. NAGY VIKTOR társadalomtudományok közgazdaságtudományok 70. NÁMESZTOVSZKI

ZSOLT, Ph.D. bölcsészettudományok neveléstudományok

71. NOVÁK ANIKÓ, Ph.D. bölcsészettudományok irodalomtudományok 72. ÓDRI ÁGNES természettudományok földtudományok 73. ORCSIK ROLAND,

Ph.D. bölcsészettudományok irodalomtudományok

74. ÓZER KATALIN bölcsészettudományok nyelvtudományok75. ÖRDÖG ATTILA, Ph.D. természettudományok biológiai tudományok 76. ÖRDÖGH TIBOR társadalomtudományok politikatudományok 77. PALATINUS BRIGITTA társadalomtudományok gazdálkodás- és

szervezéstudományok78. PAP ÁGI természettudományok földtudományok 79. PAP SZABOLCS műszaki tudományok bio-, környezet- és vegyész-

mérnöki tudományok80. PAP TIBOR társadalomtudományok politikatudományok 81. PAPP ZOLTÁN természettudományok matematika- és

számítástudományok

12

82. PAPP ZSIGMOND, Ph.D.

természettudományok kémiai tudományok

83. PATÓCS LÁSZLÓ bölcsészettudományok irodalomtudományok84. PECZE ANNA műszaki tudományok építészmérnöki

tudományok85. PFEIFFER ATTILA bölcsészettudományok történelemtudományok 86. PÓSA MIHÁLY, Ph.D. természettudományok kémiai tudományok87. PÓTH MIKLÓS műszaki tudományok informatikai tudományok88. RÁCZ KRISZTINA bölcsészettudományok néprajz és kulturális

antropológiai tudományok 89. REKECKI RÓBERT műszaki tudományok anyagtudományok és

technológiák 90. RICZ ANDRÁS társadalomtudományok közgazdaságtudományok 91. ROGINER OSZKÁR bölcsészettudományok irodalomtudományok 92. ROMODA RENÁTA bölcsészettudományok irodalomtudományok 93. RÓZSA RITA társadalomtudományok politikatudományok 94. ŠABIĆ NORBERT társadalomtudományok politikatudományok 95. SAMU JÁNOS, Ph.D. bölcsészettudományok irodalomtudományok96. SAMU VERONIKA bölcsészettudományok nyelvtudományok97. SÁNTA RÓBERT, Ph.D. műszaki tudományok gépészeti tudományok 98. SENDULA RÓBERT,

Ph.D. természettudományok kémiai tudományok

99. SIMON JÁNOS, Ph.D. műszaki tudományok informatikai tudományok 100. SIMON VILMOS, Ph.D. műszaki tudományok informatikai tudományok101. SZABÓ ANITA, Ph.D. műszaki tudományok villamosmérnöki

tudományok102. SZABÓ LALITY DÓRA társadalomtudományok multidiszciplináris

társadalomtudományok103. SZAKÁLY JÓZSEF hittudomány hittudomány104. SZÁLAS TÍMEA bölcsészettudományok neveléstudományok 105. SZEDMINA LÍVIA bölcsészettudományok nyelvtudományok106. SZERDA ZSÓFIA bölcsészettudományok irodalomtudományok 107. SZERVÓ MÁRIA, Ph.D. társadalomtudományok gazdálkodás- és

szervezéstudományok 108. SZILÁGYI MÁRIA műszaki tudományok építészmérnöki

tudományok

13

109. SZLÁVICZ ÁGNES, Ph.D.

társadalomtudományok gazdálkodás- és szervezéstudományok

110. SZLIVKA ANDREA bölcsészettudományok neveléstudományok 111. SZÖLLŐSSY DÓRA,

Ph.D. természettudományok matematika- és

számítástudományok 112. TAKÁCS IZABELLA bölcsészettudományok nyelvtudományok 113. TAKÁCS ÁGNES természettudományok földtudományok 114. TAKÁCS ZOLTÁN,

Ph.D. társadalomtudományok közgazdaságtudományok

115. TAKARICS BÉLA, Ph.D. műszaki tudományok gépészeti tudományok 116. TARJÁN LÁSZLÓ műszaki tudományok villamosmérnöki

tudományok 117. TARJÁN TOBOLKA

ALBINA agrártudományok erdészeti és vadgazdálkodási

tudományok118. THOMAS ÉVA bölcsészettudományok irodalomtudományok 119. TÖRTELI TELEK

MÁRTAbölcsészettudományok neveléstudományok

120. TROMBITÁS TÍMEA természettudományok földtudományok 121. UJVÁRI TÓTH ANITA bölcsészettudományok nyelvtudományok122. VARGA ÁKOS agrártudományok növénytermesztési és

kertészeti tudományok123. VARGA VALÉRIA bölcsészettudományok neveléstudományok 124. VASS DOROTTEA bölcsészettudományok neveléstudományok125. VATAI EMIL természettudományok matematika- és

számítástudományok126. VELISEK-BRASKÓ OT-

TILIA, Ph.D.bölcsészettudományok neveléstudományok

127. ZÉLITY ATTILA műszaki tudományok gépészeti tudományok

* – A tudományterületi besorolás a magyarországi Országos Doktori Tanács hivatalos rend-szere alapján történt (8 tudományterület: természettudományok, műszaki tudományok, orvostudományok, agrártudományok társadalomtudományok, bölcsészettudományok, művészetek és hittudományok): http://www.doktori.hu/index.php?menuid=351&cid=148 [2014.03.25.]

14

A vajDasági geneRáció tagjai tudományterületek és azon belüli tudomány- és művészeti ágak szerint

tudományterületek tudomány- és művészeti ágak

név

agrártudományok élelmiszertudományok KOVÁCS SÁRKÁNY HAJNALKA; KOVÁCS VILMOS

erdészeti és vadgazdál-kodási tudományok

TARJÁN TOBOLKA ALBINA

multidiszciplináris agrártudományok

KISS FERENC, Ph.D.

növénytermesztési és kertészeti tudományok

APRÓ MELINDA; VARGA ÁKOS

bölcsészettudományok irodalomtudományok BEKE OTTÓ; BENCSIK ORSOLYA; BERÉNYI EMŐKE; BÚS NATÁLIA; CRNKOVITY GÁBOR; HEGEDŰS KATALIN; KOLLÁR ÁRPÁD; LÓDI GABRIELLA; NOVÁK ANIKÓ, Ph.D.; ORCSIK ROLAND, Ph.D.; PATÓCS LÁSZLÓ; ROGINER OSZKÁR; ROMODA RENÁTA; SAMU JÁNOS, Ph.D.; SZERDA ZSÓFIA; THOMAS ÉVA

néprajz és kulturális antropológiai wtudományok

GLÄSSER NORBERT, Ph.D.; RÁCZ KRISZTINA

neveléstudományok ATYIMCSEV LÍVIA; BAGÁNY ÁGNES; BERTA IRMA; GÁBOR MELINDA; GAZDAG EMMA; GRUIK ZSÓFIA; MAJOR LENKE; NÁMESZTOVSZKI ZSOLT, Ph.D.; SZÁLAS TÍMEA; SZLIVKA ANDREA; TÖRTELI TELEK MÁRTA; VARGA VALÉRIA; VASS DOROTTEA; VELISEK-BRASKÓ OTTILIA, Ph.D.

15

nyelvtudományok BÍRÓ ANNA; CSORBA GÁBRIEL; GÁBRITY ESZTER; LAKI BOGLÁRKA; ÓZER KATALIN; SAMU VERONIKA; SZEDMINA LÍVIA; TAKÁCS IZABELLA; UJVÁRI TÓTH ANITA

pszichológiai tudományok

CSÍKOS TÍMEA; GRABOVAC BEÁTA;

történelemtudományok BEZZEGH ALPÁR; GRUBER ENIKŐ; MAGYAR ATTILA; PFEIFFER ATTILA

hittudomány hittudomány SZAKÁLY JÓZSEFműszaki tudományok anyagtudományok és

technológiák REKECKI RÓBERT

bio-, környezet- és vegyészmérnöki tudományok

PAP SZABOLCS

építészmérnöki tudományok

HARMATHY NORBERT; LOVRA ÉVA; PECZE ANNA; SZILÁGYI MÁRIA

gépészeti tudományok LENGYEL RÓBERT; SÁNTA RÓBERT, Ph.D.; TAKARICS BÉLA, Ph.D.; ZÉLITY ATTILA

informatikai tudományok

PÓTH MIKLÓS; SIMON VILMOS, Ph.D.; SIMON JÁNOS, Ph.D.

villamosmérnöki tudományok

BERETKA SÁNDOR; BODÓ NÁNDOR, Ph.D.; CSELYUSZKA NORBERT; GOGOLÁK LÁSZLÓ, Ph.D.; HUSZÁK ÁRPÁD, Ph.D.; LENDÁK IMRE, Ph.D.; SZABÓ ANITA, Ph.D.; TARJÁN LÁSZLÓ

művészetek építőművészet FOGAS RENÁTA képzőművészet LÁZÁR TIBOR

orvostudományok elméleti orvostudományok

CSABAI ZSOLT; FALUDI ILDIKÓ, Ph.D.

gyógyszertudományok BERÉNYI ÁGNES, Ph.D.; BÓZSITY NOÉMI

klinikai orvostudományok

BÁLINT ANITA, Ph.D.; KALMÁR ZSUZSANNA, Ph.D.

sporttudományok HALASI SZABOLCS

16

társadalom-tudományok

állam- és jogtudományok BERETKA KATINKA; DUDÁS ATTILA, Ph.D.; KLENANC MIKLÓS

gazdálkodás- és szervezéstudományok

PALATINUS BRIGITTA; SZERVÓ MÁRIA, Ph.D.; SZLÁVICZ ÁGNES, Ph.D.

közgazdaságtudományok BICSKEI MARIANNA; CZÉKUS ÁBEL; KOVÁCS ÁRON; NAGY VIKTOR; RICZ ANDRÁS; TAKÁCS ZOLTÁN, Ph.D.

multidiszciplináris társadalomtudományok

LENDÁK-KABÓK KAROLINA; SZABÓ LALITY DÓRA

politikatudományok ÖRDÖGH TIBOR; PAP TIBOR; RÓZSA RITA; ŠABIĆ NORBERT

szociológiai tudományok

ÁGYAS RÉKA; KISS IGOR

természettudományok biológiai tudományok HORÁK RITA; HORVÁTH EDIT; KAJDOCSI LOVÁSZ GABRIELLA; LIPINSZKI ZOLTÁN, Ph.D.; ÖRDÖG ATTILA, Ph.D.

fizikai tudományok DIVÉKI ZSOLT, Ph.D.; GRÓSZ TÍMEA; JURKOVIC MÓNIKA

földtudományok LÉPHAFT ÁRON; ÓDRI ÁGNES; PAP ÁGI; TAKÁCS ÁGNES; TROMBITÁS TÍMEA

kémiai tudományok BARTA HOLLÓ BERTA, Ph.D.; PAPP ZSIGMOND, Ph.D.; PÓSA MIHÁLY, Ph.D.; SENDULA RÓBERT, Ph.D.

környezettudományok FRIDRICH BEÁTA, Ph.D.; MURÉNYI SZTELLA

matematika- és számítástudományok

LÁSZLÓ ENDRE; PAPP ZOLTÁN; SZÖLLŐSSY DÓRA, Ph.D.; VATAI EMIL

17

Takács ZolTán

Mit tudunk a vajdasági magyar doktoranduszokról?

Bevezető

A tanulmány a vajdasági magyar doktoranduszok aktuális helyzetének, kar-rierlehetőségeinek és mobilitási pályájának kérdésével foglalkozik. Előzetes megállapításként ki kell hangsúlyozni, hogy az elmúlt két évtized történé-seinek eredményeként, markáns „generációs árok” jelenik meg a vajdasági magyar tudós elit körében. Ennek oka többek között a fokozódó emigráció a rendszerváltás, a politikai körülmények, a polgárháború, a gazdasági kilá-tástalanság, az erősödő nacionalizmus következtében. Mindez a kisebbségi tudós elit „bezárkózását”, „önértékelésbeli megingását”, az anyaország felé történő fordulását hozta magával. A tudományos elitet érintő generációs kü-lönbség több éves szisztematikus és pontosan megfogalmazott ösztöndíj-po-litikával, céltudatos személyi és mentori munkával csökkenthető csak. A tel-jes rehabilitálás több okból szinte lehetetlen:

• Az értelmiségi emigráció veszélye továbbra is fennáll, főleg az EU és Magyarország által biztosított szakmai továbbképzések és PhD-kép-zési lehetőségek támogatása okán, miközben a vajdasági magyar fi-atal tudós elit „színe-java”, karrierépítése során hosszabb időre az anyaország, vagy más EU-s országok felé „sodródik”.

• Azok, akik alkalmas tudományos vagy kutatói tevékenység után kutatva mégis hazajönnének, valós felsőoktatási intézményi háttér (egyetemi állás) hiányában, nem tudnak érdemileg aktívan és tevé-kenyen részt venni a regionális (még kevésbé a nemzetközi) tudo-mányos életben.

• A vajdasági magyar fiatal tudós értelmiség előtt főleg két lehetőség áll: a magyarországi (esetleg EU-s) karrierút és érvényesülési per-spektívák, vagy a PhD-fokozat itthoni/vajdasági hasznosítása.

• A szerbiai felsőoktatási intézményekben a vajdasági magyar PhD- hallgatók, a folyamatos tudós-karrier reményében, csak kevés tu-dományterületen tudnak érdemben felzárkózni. A magyar érdekelt-ségű tudományos hálózatépítés és mentorálás nem mutatkozik elég hatékonynak.

18

• A doktori fokozatok megszerzése után a vajdasági magyar fiatalok Szerbiában nehezen kerülnek be olyan egzisztenciális érvényesülési pályára, amely mögött biztos intézményi háttér áll a nemzetközi mi-nőségbiztosítás és megmérettetés lehetőségével.

Az aktuális helyzet feltárásának szándékával, a szabadkai székhelyű Re-gionális Tudományi Társaság pályázati pénzeszközökből1 2011 májusában, megszervezte az I. Vajdasági Doktorandusz Konferenciát, mintegy 40 részt-vevővel. Az összejövetel célja a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének újrajegyzése, az elnökségválasztás és a Kárpát-medencei dok-torandusz szervezetek2 meghívott vezetőin keresztül, az intézményi kapcso-latfelvétel, együttműködések kezdeményezése volt. A vajdasági szervezet új-rajegyzésére 2011-ben sor került. A konferencia fontos gyakorlati célja volt egy fókuszcsoport-vizsgálat elvégzése a vajdasági magyar doktoranduszok be-vonásával, azzal a céllal, hogy minél többet tudjunk meg a vajdasági magyar doktoranduszokról.

Fókuszcsoportos beszélgetés a vajdasági magyar doktoranduszokkal

A konferencián részt vettek Magyarországon és Szerbiában tanuló vajdasági magyar doktoranduszok, valamennyi tudományterületet lefedve. A mód-szertani gyakorlattól eltérve, a beszélgetésbe nagyobb számú (15) alanyt von-tunk be hat tudományterületi csoportot létrehozva (irodalom-, nyelv-, neve-léstudományok; jog- és hittudományok; közgazdaságtudományok; műszaki tudományok; természettudományok; orvostudományok).3

Az empirikus kutatás során a következő feltételezések fogalmazódtak meg: • A PhD-képzés kiválasztása során a vajdasági magyar doktorandu-

szok tudatos döntéseket hoznak (karrierépítésükben elkötelezettek, ösztöndíjasok, az előrehaladásuk legtöbbször a szakmai-akadémiai hálózatok segítségével biztosított).

1 Támogató: Balassi Bálint Intézet, Hallgatói szervezetek támogatása 2010, PI/45-12/2011.2 Szlovákia: TéKa Társulás – Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása (Morvai Tünde), Ukrajna: Momentum Doctorandus (Ferenc Viktória), Románia: RODOSZ – Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége (Székely Tünde), Magyaror-szág: DOSZ – Doktoranduszok Országos Szövetsége (Czene Gréta és további elnökségi tagok) valamint a vajdasági szervezet (Dudás Attila).3 A fókuszcsoport helyszíne: Szabadka, Regionális Tudományi Társaság konferenciaterme, Corvin Mátyás utca 9., időpontja 2011. május 28. Moderátorok: Dr. Gábrity Molnár Irén egyetemi tanár és Takács Zoltán doktorjelölt. A beszélgetés teljes időtartama: 93:08 perc (a hanganyag a Regionális Tudományi Társaság archívumában elérhető).

19

• A doktori fokozattal rendelkezők konkrét elképzelésekkel rendel-keznek arról, hogy milyen egy jó munkahely, mire van szükségük (személyi képességek, kapcsolatok).

• A tudományos fokozatszerzés és a munka világa közötti átmenet egyre bizonytalanabb, nem zökkenőmentes. A PhD-fokozat, külön-böző tudományterületek esetében, eltérő munkaerő-piaci hasznosu-lást biztosít számukra Vajdaságban vagy Magyarországon, illetve az EU más országaiban.

• A PhD-fokozatok – tudományterületektől függően – eltérő regio-nális és nemzetközi hasznosulási esélyeket biztosítanak. Míg egyesek esetében (medikus, mikrobiológus, genetikus) akár amerikai, euró-pai karrierutat is jelenthet, másoknak (jogász, közgazdász, bölcsész) az észak-vajdasági előrehaladás is kérdéses lehet.

• A tudományos fokozat megszerzése látens emigrációs hajlandóság hordozója, ami magában hordozza a vajdasági magyar értelmiség kivándorlásának a folyamatosságát is. A régiófejlesztés perspektívája éppen akkor válik bizonytalanná, amikor szakembereink nagy há-nyada nem talál magának itthon perspektívát.

Fókuszvizsgálat célja: adatgyűjtés, vélemények elemzése, valamint tény-feltárás a vajdasági magyar doktoranduszokkal kapcsolatban (tipikus karrie-rutak, hol tanulnak/dolgoznak, nemzetközi aktivitás, konferenciák, projek-tek) és milyen jövőképpel rendelkeznek.

A doktoranduszok társadalmi-demográfiai jellemzőinek bemutatása

Az identifikációs adatok alapján összegezhető a fókuszcsoportos beszélgetés résztvevőiről, vagyis a mintáról: korosztály szerinti megoszlásuk 28–42 év, a nemi megoszlás: 5 nő, 10 férfi. Tanulmányaikat hatan Szerbiában, nyolcan Ma-gyarországon, illetve egy személy Horvátországban végzi. A fókuszcsoport részt-vevőinek földrajzi megoszlása (lakhelye): Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Szabadka, Hajdújárás, Csantavér, Bajsa, Kishegyes, Bácsfeketehegy és Nagybecskerek.

A fókuszcsoportban résztvevő PhD-hallgatók mindössze harmada házas, a gyermekvállalás is csak a 33 életév feletti korosztályra jellemző (2 személynek van gyermeke). A doktoranduszok szülei egyik esetben sem rendelkeztek dok-torátussal, vagy befejezett posztgraduális képzéssel. A csoport felénél a szülők (apa vagy anya) középiskolai végzettséggel rendelkeznek. A mintával egy első-generációs vajdasági magyar elit érvényesülési pályáit tudjuk ezáltal bemutatni.

20

A szülők anyagi helyzetét a fiatalok átlagosnak ítélik meg. Saját személyi jövedelmük (a foglalkoztatottak esetében) maximum a szerbiai átlag duplája, de leginkább a szerbiai átlag felett alakul, vagy annak szintjén. A felsőokta-tási intézményekben és a kutatóintézetekben dolgozók karakteres csoportja emelkedik ki (tudományterülettől függetlenül), akik személyi jövedelme az országos átlag felett van. A gazdaságban dolgozó személyek, illetve a műszaki tudományos kutatásokkal foglalkozó doktoranduszok „keresnek” legtöbbet Vajdaságban, illetve Magyarországon is. A vajdasági magyar doktoranduszok általában saját lakással rendelkeznek, és autójuk is van.

A fókuszcsoportba bekerülő vajdasági magyar doktoranduszok közül nyolcan magyar nyelven szereztek egyetemi végzettséget (négyen Magyarorszá-gon: orvostudományok, hittudományok, műszaki és közgazdaságtudomá-nyok; szintén négyen Szerbiában: irodalom-, nyelv-, neveléstudományok területén). Közülük kettő kivétellel, mindenki magyar nyelven folytatta dok-tori tanulmányait (többségük Magyarországon). Az egyetemi képzést szerb nyelven végzők (jog-, közgazdaság-, műszaki és természettudományok) egy kivétellel szerb nyelven tanultak tovább, vagyis szerb nyelven folytatták dok-tori képzésüket az Újvidéki Egyetem valamely doktori programján.4

A tanulmányaikat Szerbiában/Vajdaságban folytató hallgatók kivétel nélkül az akadémiai szférában tevékenykednek, állami alapítású, felsőokta-tási intézmények alkalmazottai. A Magyarországon tanuló PhD-hallgatók két karakteres csoportja választható külön: az orvostudományok és műszaki tudományok területén kutatással foglalkozók (1), illetve a társadalomtudo-mányok azon képviselői, akik nehezen tudják magukat Magyarországon és Szerbiában is „becsatornázni”, azaz megfelelő munkát találni felsőoktatási intézményekben (2). Az utóbbiak az „átmeneti” ösztöndíjasok, esetleg cég-ben dolgozók, vagy civil szervezethez kapcsolódók. Felvetődik a kérdés: mi-lyen érvényesülési lehetőségeket tartogat Vajdaság felsőoktatása a Magyarországon tanuló hallgatók számára? Létezik-e a jövőre nézve pozitív kimenetelű dokto-randusz-életvitel, aminek hasznát a vajdasági magyar közösség is kamatoztatni tudja majd?

4 A (mintába bekerülő) vajdasági magyar doktoranduszok az Újvidéki Egyetem, Szegedi Tu-dományegyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Belgrádi Egyetem, illetve a Juraj Strossmayer Uni-versity of Osijek doktori képzéseit fejezik.

21

Szomorú az a tény, hogy a résztvevők egyharmada semmilyen munka-kapcsolattal nem rendelkezik a felsőoktatási intézményekkel (óraadás, oktatás, kutatás, szakmai tanácsadás). Pozitív szakmai mobilitási eredményként ke-zelendő, hogy két kivétellel minden doktorandusz részt vesz kutatói projek-tumokban (vajdasági/szerbiai, magyarországi vagy nemzetközi szinteken). A mintában fele-fele arányban politikával egyáltalán nem foglalkozó, illetve a politikai szimpatizánsok csoportját véljük felfedezni. A politikai fejleménye-ket mindenki követi, de senki sem tagja egy politikai pártnak sem.

A nyelvismerettel kapcsolatban a vajdasági magyar doktoranduszok egy általános elvárással szembesülnek: a magyar, a szerb és az angol nyelvet funk-cionális szinten (jobbik esetben akadémiai szinten) kell ismerniük. Előadást (konferencia, óraadás) a résztvevők fele (7–8 személy) tart idegen nyelven, publikálni viszont, magas részaránnyal, minden résztvevő angol nyelven igyekszik. A szerb nyelvvel nehézségeik vannak azoknak a fiataloknak, akik tanulmányaikat Magyarországon végzik.

A vajdasági magyar doktoranduszok személyes kapcsolatait a munkatársi kommunikáció jellemzi. Legtöbben személyes kapcsolatkörük helyszíneként egyetemüket jelölték meg. Tudományterületi megoszlásban mutatkoznak eltérések. Az irodalom-, nyelv- és neveléstudományok területén, a dokto-randuszok főleg az anyaországi egyetemi központokkal ápolnak kiterjedt személyes kapcsolatokat (nyelvi specifikus eset). Ugyanez elmondható a jog-tudományok késviselője és a Magyarországon tanuló, kutatóintézetben tevé-kenykedő gépész doktorandusz esetében is. Ugyanakkor, kifejezetten gyenge a természettudományok és az orvostudományok képviselőinek a személyi kapcsolathálója a magyarországi, de a szerbiai egyetemeken és kutatóintéze-tekben is. A társadalomtudományok területén az egyéni kapcsolatok inkább a Kárpát-medence, a Balkán és Kelet-Európa irányába mutatnak. A műszaki, természet- és orvostudományok képviselői Nyugat-Európa, Japán, Ausztrá-lia, Amerika, Anglia irányában is rendelkeznek személyi kapcsolatokkal. Ál-talánosságban, e kapcsolatok tartalma kimeríti a kutatási projektekben való részvételt, konferenciaszerepléseket, illetve a publikálást. A felsőoktatási in-tézményi háttérrel rendelkezők (tanársegédek) esetében az akadémiai együtt-működések teljes vertikuma lehetséges: oktatás, tanár-, diákcsere, konferen-cia-részvétel, publikáció, kutatási projekt. A vajdasági magyar PhD-hallgatók konferenciákra elsősorban Vajdaságba, Magyarországra járnak és csak ritkán távolabbi országokba. Tudományterületi érvényesülésüket mindenki határo-zottan Vajdaságban és Magyarországon keresi. A jövőt sokan EU-s orszá-

22

gokban látnák szívesen (közgazdaság-, műszaki, természet- és orvostudomá-nyok), kevesebben Amerikában (műszaki, természet- és orvostudományok).

PhD-tanulmányok

A doktori fokozat megszerzéséhez átlagosan 7–8 évre van szükség. Többsé-gében tudatosan választják a továbbképzést, kisebb részük viszont moratóri-umként tekint a továbbtanulásra, ők a főállású PhD-hallgatók. Harmadsor-ban pedig vannak olyan karrierpályák, ahol a jelenlegi munkától függetlenül (bank, újságírás, könyvelés) egy „jobb munkahely, szebb jövő” reményében iratkoznak doktori képzésre a fiatalok.

A PhD-képzés választásának tudatosságát bizonyítandó, a vajdasági ma-gyar doktoranduszok kiemelték, hogy számukra a következő szempontok fontosak:

• szakmai hálózati kapcsolatok (akadémiai szférán belüli mobilitás, mentorok szerepe)

• tudományos elkötelezettség• társadalmi státusz. A kurzusválasztáskor a műszaki tudományok területén tevékenykedő

fiatalok a piacorientáltságot tették az első helyre, a közgazdászok a magyar tannyelvű tanulást helyezték előtérbe. Nem játszanak jelentősebb szerepet a tanulmányi költségek, vagy a távolság és az intézmény székhelye sem, és a fiatalok nem említették a jobb anyagi lehetőségeket, de a politikai ambíciók szempontjait sem. A doktoranduszok kurzusválasztásakor a „reprodukciós pálya” szerepe (a családon belüli tradicionális pályaválasztás) nem játszik je-lentős szerepet.

A fókuszcsoportban résztvevők érezhetően kifejezték tudományterületi (tudomány iránti) elkötelezettségüket. Ha a többéves képzés után újra kel-lene választaniuk, többségük akkor is megmaradna az eredetileg választott tudományterületen. Az irodalom- és nyelvtudományok képviselői említettek váltási lehetőséget újabb szakirányok felé: összehasonlító irodalomtudomá-nyok, interdiszciplináris társadalomtudományok.

23

1. táblázat: A doktori kurzus választási szempontjai

Tudományterületek Szempontok (rangsor)

Irodalom-, nyelv-, neveléstudomány 1. szakmai hálózati kapcsolatokJog- és hittudomány 1. elkötelezettségKözgazdaságtudományok 1. továbbtanulni magyarul

2. szakmai hálózati kapcsolatok 3. társadalmi státusz

Műszaki tudományok 1. piacorientáltság 2. társadalmi státusz 3. vezetői beosztás 4. elkötelezettség

Természettudományok 1. elkötelezettség 2. szakmai hálózati kapcsolatok 3. a tudomány szeretete

Egészségügyi tudományok 1. szakmai hálózati kapcsolatok 2. elkötelezettség

Forrás: Fókuszcsoportos jegyzetek, 2011.

A képzést követő szakmai hasznosulás (előrelátása) kapcsán, megosztott az egyes tudományterületek képviselőinek a véleménye. A társadalomtudo-mányok képviselői szkeptikusak. Az irodalom-, nyelv- és neveléstudomá-nyok területén megszerzett PhD gyenge társadalmi hasznosulással bír, ezért átképzésekre van szükség. A jogtudományok területén sem elég a doktorá-tus, ugyanis fontos az ezt követő szakmai vagy ügyvédi gyakorlat. A fiatalok véleménye szerint, a közgazdaságtudományok területén a PhD fokozatos érvényesülési lehetőségek a felsőoktatásban képzelhetők el (jobb híján ma-gánkarokon). A természettudományok területén megszerzett tudományos fokozat magasabb és választékosabb társadalmi hasznosulási lehetőségeket nyújt (környezetvédelem, kutatóintézetek). Az orvostudományok területén a hasznosulás lehetősége „közepes”, az is főleg kutatóintézeti, egyetemi szfé-rában. A műszaki tudományokkal foglalkozó doktoranduszok elégedettek jövőbeli érvényesülési lehetőségeikkel (helybeli műszaki képzést nyújtó fel-sőoktatási intézmény).

A fókuszcsoport résztvevői három tipikus (tannyelvi és területi) magha-tározási csoportba sorolhatók: Vajdaságban magyar nyelven tanuló (1), Vajda-ságban szerb nyelven tanuló (2) és Magyarországon magyar nyelven tanuló (3)

24

doktoranduszok. Kielégítő versenyképességet és regionális szakmai hasznosu-lást, vagyis karrierépítési lehetőséget Vajdaságban igazán a Szerbiában szer-zett PhD-képzés (szerb vagy/és angol nyelven) mutatott fel. Ezt kiegészítik még korlátozott számban a magyar nyelv és irodalom szakosok lehetőségei, de csak akkor, ha munkahelyileg bejutnak az Újvidéki Egyetemre.

Fokozatszerzés és a munka világa

A doktori képzés és a munka világa közti átmenetet változóan ítélik meg az egyes tudományterületek képviselői.5 A „doktorálást követően lesznek-e prob-lémái az elhelyezkedéssel, és mennyire látja elhelyezkedési lehetőségét biztosnak (1), valószínűnek (2), bizonytalannak (3) Vajdaságban?” kérdéssel kapcsolat-ban megoszlik a válaszadók véleménye. Biztos elhelyezkedést Vajdaságban a műszaki tudományok, természettudományok, jogtudományok és hittudo-mányok képviselői látnak. A közgazdászok biztos magyarországi elhelyezke-dést látnak reálisnak és valószínűsítik a vajdasági munkalehetőséget. Az or-vosok lehetségesnek tartják a magyarországi elhelyezkedést. Az irodalom- és nyelvtudományok képviselői szerint a tudományos fokozatszerzést követően kilátástalan az elhelyezkedés a régióban.

Vajdaságban doktorival sikeresen elhelyezkedni azt jelenti, hogy gyakorla-ti és piacorientált szaktudással rendelkezik valaki, sőt jelentős ismeretséggel (kapcsolati tőke, kari háttér, pl. Szegedi Orvostudományi Kar, ELTE-n a társadalomtudományok mentori ajánlása) és idegennyelv-tudással. A szüksé-ges személyi képességek közül a megkérdezettek fontosnak tartják: a gyakorlati tudást, a lojalitást (irodalom-, nyelv- és neveléstudományok), kommunikáci-ós képességet (jog- és hittudományok), kreativitást, de némely esetben a kö-nyöklést, politikai tevékenységet. A munkába lépéshez elengedhetetlennek tartják a doktoranduszok a szakmai ajánlást – mentori beajánlást, amelyre mindenképp szükség van az akadémiai/felsőoktatási hierarchiában. A fiata-lok elvárásai a jó munkahellyel kapcsolatban: első helyen a karrierépítési lehe-tőségek vannak (legyen egy munkahely kreatív-innovatív a továbbtanulás, külföldi tapasztalatszerzés lehetőségével), majd a „jól fizetett” munka követ-kezik, a jó főnök és kollégák.

5 A fókuszcsoport-vizsgálat során a résztvevőket arra kértük, hogy próbálják megítélni tudo-mányterületük munkaerő-piaci hasznosulási lehetőségeit, ugyanis voltak köztük egyetemi karo-kon, kutatóintézetekben dolgozók, akiknek biztosított a munkahely, míg voltak olyanok is, akik alapképzésüknek megfelelően (tanár, okleveles közgazdász) dolgoznak, akadémiai és tudományos körökhöz csak ideiglenesen civil szervezeteken, projektmegbízásokon keresztül kapcsolódnak.

25

2. táblázat: Munkalehetőségek, személyi képességek és elvárások a munkahellyel szembenTu

dom

ányt

erül

etek Mi kell ahhoz manap-

ság, hogy az ember egy jó munkahelyet találjon

Vajdaságban, doktorival?

Szempontok (rangsor)

Milyen személyi képes-ségek kellenek ahhoz

manapság, hogy az em-ber egy jó munkahelyet

találjon PhD-fokozattal?Szempontok (rangsor)

Milyen „a jó munkahely” egy „doktor” számára?

Milyenek az elvárásai a szakmai érvényesüléssel

kapcsolatban?Szempontok (rangsor)

Irod

alom

-, ny

elv- é

s ne

velés

tudo

mán

yok

1. kapcsolati tőke2. szerencse3. jó mentor4. politikai háttér

1. lojalitás2. ajánlás3. könyöklés4. politikai tevékenység

1. karrierépítési lehetőség2. jól fizetett3. továbbtanulási lehetőség4. jó főnök és jó kollektíva

Jog-

és

hittu

dom

ányo

k

1. szaktudás 1. kommunikációs készség

1. karrierépítési lehetőség

Közg

azda

ság-

tudo

mán

yok

1. kapcsolati tőke2. kari háttér

1. gyakorlati tudás2. kitartás3. ajánlás

1. jól fizetett2. magánszféra3. külföldi tapasztalat- szerzés

Műs

zaki

tu

dom

ányo

k

1. szaktudás2. nyelvtudás3. kapcsolati tőke

1. tudás, szakmai tapasztalat2. ajánlás

1. karrierépítési lehetőség2. jól fizetett3. állami szféra4. nemzetközi kapcsolatok

Term

észet

tudo

mán

yok

1. szaktudás2. szerencse3. mentor

1. gyakorlati tudás2. ajánlás3. kreativitás4. rugalmasság5. csapatmunka

1. karrierépítési lehetőség2. jól fizetett3. jó főnök és jó kollektíva4. továbbtanulási lehetőség5. nemzetközi kapcsolatok

26

Orv

ostu

dom

ányo

k

1. piacorientált szak2. nyelvtudás3. kapcsolati tőke4. kari háttér

1. gyakorlati tudás2. kreativitás3. szakmai tudás

1. karrierépítési lehetőség2. jól fizetett3. kreatív-innovatív- továbbtanulás4. jó főnök és jó kollektíva5. magánszféra6. nemzetközi kapcsolatok

Forrás: A fókuszcsoportos felvétel és jegyzetek, 2011.

Minden tudományterületen (kivétel a természettudományok) – a fó-kuszcsoportos beszélgetés résztvevőinek szubjektív véleménye alapján – a tanulás, fokozatszerzés „nehezebb” (körülményesebb) Szerbiában/Vajdaságban. Ennek okai a szerb tannyelv, költséges kurzusok, megterhelő programok. A közgazdaságtudományok területéről megszólaltatott személy fél éve ke-res munkát Szerbiában. Szerinte Magyarországon „könnyebb” a tanulás is és a munkaszerzés is, mert ott több a lehetőség a karrierépítéshez, és mun-kavégzéskor kevésbé érzi hátrányát annak, hogy vajdasági magyar. Munkát találni PhD-fokozattal nehezebb Szerbiában, de főleg a szűkebb régióban a társadalomtudományok, valamint az orvostudományok területén, míg könnyebb az elhelyezkedés természettudományi és műszaki képesítéssel. A társadalomtudományok képviselőinek az érvényesülési tapasztalatai szerint Vajdaságban kemény a bolognai megmérettetési rendszer, kevés a külföldi publikálási lehetőség, munkahelyszerzéskor pedig a kapcsolatok fontossága a lényeg, vagyis hogy „ki áll közelebb a tanszékhez”.

A mintában kilenc személy Szerbiában dolgozik, két személy Magyar-országon, ketten magyarországi ösztöndíjasok, de „szabadúszó” vállalkozó és munkanélküli is van közöttük. A munkahely jellegét illetően: öt személy egyetemen, főiskolán dolgozik, hárman kutatóintézetben. A többi doktoran-dusz magánvállalatban (nemzetközi cégben két személy), illetve valamely ci-vil szervezetben (négy személy) próbál érvényesülni. Állami vállalatban vagy hivatalban nem dolgozik senki.

A vajdasági magyar PhD-hallgatók szakmai és anyagi-egzisztenciális (szubjektív) elégedettsége viszonylag jónak mondható. Anyagi szempontból leginkább az orvostudományok, az irodalom-, nyelv- és neveléstudományok képviselői elégedetlenek. Az utóbbiak között szakmai elégedetlenség is meg-nyilvánul. A PhD-képzés során egy, két, illetve legtöbb három alkalommal

27

váltanak munkát a vajdasági magyar doktoranduszok (legtöbbször az iroda-lom-, nyelv- és neveléstudományok képviselői).

Fontosnak tartom még tudományterületek szerint kielemezni a válaszo-kat a következő kérdésekre: Vajdasági karokon milyen a magyar doktorandu-szok helyzete? Milyen a Magyarországon tanulók helyzete? Hogyan és hol tudnak ők integrálódni (esetleges) hazatérésüket követően? Mik az egyéni tapasztalatok, hátrányok?

Műszaki tudományok: „Műszaki tudományra szerintem bárhol szükség van. A PhD-t nem biztos, hogy olyan könnyű kihasználni, inkább azt monda-nám, hogy egyetemen lehet legkönnyebben kihasználni. Egy PhD-nak a »plusz dolgait« azt talán kicsit Szerbia szinten nehezebb kihasználni”(…)

Irodalom-, nyelv- és neveléstudományok: „Ha nincs kapcsolata az em-bernek az egyetemmel, akkor nem fog munkát kapni, és akkor (…) Szerintem így konkrétan hátrány lesz az, hogy a doktori képzést is elvégeztem, ha középis-kolába vagy általános iskolába akarom beadni a papírokat, rá merjem-e írni az önéletrajzomra ezt…”

Természettudományok: „Engem a cég küldött, hogy csináljam a doktorátuso-mat, ők fizetik, például. Természettudományok, környezetvédelem-vegyészet.”(…)

Orvostudományok: „Úgy gondolom, hogy ha nem tudsz elhelyezkedni az egyetemen, akkor kutatólabor nagyon nincsen (Szerbiában). Míg Magyarorszá-gon több gyógyszercég van, vagy olyan cég, akik direkt kutatással foglalkoznak. Itthon vagy Újvidék, vagy Belgrád és az egyetemen belül. Más szférában nem igazán tudom elgondolni, vagy pedig oktatásban (…)”

Közgazdaságtudományok: „Az egyik dolog az, hogy a nyelvet tudni kell, itt szerbül, nagyon magas szinten, hogyha az ember PhD-képzés után itt akar maradni, mindenféleképpen”.

Természettudományok: „(…) Amit én tapasztaltam például fizikából ál-talánosságban, az hogy az ember hol végzi el az egyetemet, vagy egész pontosan mit csinál, vagy milyen munkalehetősége van, az egy pillanatban teljesen irrele-vánssá válik, hiszen az a fontos, hogy mivel foglalkozik, és az a kutatási területe fogja elvinni, hogy Magyarországon valahova, vagy Ausztráliába viszi, vagy az USA-ba, az szinte lényegtelen. Az pedig, hogy a jövőben hol fog lakni, nagyon személyes kérdés. Attól függ, hol talál magának párt, olyan családi hátteret, ahol meg tud állapodni. Ez egy hosszabb folyamatnak a végeredménye, és független attól, hogy, van-e PhD, vagy nincs PhD, itt, vagy ott, vagy amott, vagy milyen nyelven szerezte. Tehát, legalábbis, a természettudományban, a fizikában ezt láttam, és ezt látom”.

28

Vajdaság helyett más országban érvényesülni?

A vajdasági érvényesülési lehetőségek hiányában, a magasan képzett dok-toranduszok az emigráció lehetőségét is latolgathatják. Egybehangzó vélemé-nyük alapján a külföld magasabb életszínvonalat, munkalehetőséget, anyagi biztonságot, (rövidebb időre) szakmai tapasztalatot jelent. Ezzel ellentétben itthon a fiatalok az elhelyezkedés nehézségeivel és bizonytalan jövőképpel találják szemben magukat, viszont a család, a barátok, a honvágytól való félelem marasztaló tényezőként jelennek meg.

3. táblázat: Miért mennél ma külföldre, avagy miért maradnál inkább itthon?

Tudományterületek Miért mennél ma külföldre? Miért maradnál inkább itthon?Irodalom-, nyelv- és neveléstudományok

Nyelvi problémák miatt nem mennék Magyarországon kí-vül sehova…

Szeretnék itthon maradni, de nem tudok elhelyezkedni.

Jog- és hittudományok Magasabb életszínvonal Hazaszeretet, honvágyKözgazdaság-tudományok

Életszínvonal, egzisztencia Itthon nehéz, mert nincs munka, alacsony az életszín-vonal, bizonytalan a jövő, ke-vés a lehetőség.

Műszaki tudományok

Szakmai tapasztalatszerzés Itthon maradnék, mert itt a családom, munkám.

Természettudományok Külföldön több szakmai lehe-tőség kínálkozik (elmennék, ha csak néhány hónapra is).

Itthon elégedett vagyok, igen, itthon maradok.

Orvostudományok Külföld egyenlő: munkalehe-tőség, anyagi biztonság.

Itthon maradni a család, ba-rátok miatt, viszont meglehe-tősen nehéz a munkavállalás.

Forrás: Fókuszcsoportos jegyzetek, 2011.

A doktoranduszok egybehangzó véleménye szerint „emigrálni könnyű” a következő tudományterületek képviselőinek: orvostudományok (orvos), műszaki tudományok (informatika, gépészet), természettudományok (fizi-kus).

Mivel a doktoranduszok Magyarországon tanuló csoportja a tanulási célú migráció csatornáján keresztül már eleve „külföldön” van, így az esetle-ges emigráció mellett szóló érvek, illetve a Magyarországról, mint befogadó

29

országról alkotott vélemények is összegzésre kerültek: „evolúciós zsákutca”, „szakma”, „biztonság (anyagi + lelki)”, „oktatási plusz”, „talán könnyebb mun-kavállalás, de elszakadás a családtól” stb.

A következő kérdés is megfogalmazódott: Észak-Vajdaság (Szabadka környéke mint régió) élhető hely-e egy doktorandusz/PhD-fokozattal rendelkező számára?

Műszaki tudományok: „Szerintem élhető. Munkahely biztosított a Sza-badkai Műszaki Főiskolán. Támogatás van, ami a továbbképzést illeti.”

Irodalom-, nyelv- és neveléstudományok: „Egyértelműen vajdasági értel-miség Újvidék központtal (…)” „(…) az észak-bácskai régióban a politika na-gyon meghatározó (…), Magyarországon sincsen lehetőség, tehát ott is azért telí-tett, vagy lehet még jobban telített a PhD-képzés irodalom szakon. Ölik egymást az emberek a munkáért, és ha az embernek itthon nincsen annyira jó kapcsolata, vagy éppen per pillanat nincsen lehetőség, akkor marad a középiskola, általános iskola, hogyha van kapcsolatod, vagy mondjuk az önkormányzati szféra, szerin-tem. Vagy bármi más (…) szórakoztál, mondjuk, három évet a doktorival, meg az egyetemmel.”

Természettudományok: „inkább Újvidék és Belgrád felé megyünk”. „Sze-ged–Szabadka reláción nem találtam meg magam. Belgrád–Budapest reláción igen”.

Elitmegtartás a régióban

Egyértelműen érezhető, hogy Észak-Vajdaság (akár Dél-Magyarország is), ha oda képzeljük a határt, ha nem, egy periférikus terület. Minden Újvidék–Belgrád, illetve Budapest felé gravitál. Találó az egyik doktorandusz által használt kifejezés a régióra: „fekete lyuk”. Tudományos és felsőoktatási tére-lemként a PhD-hallgatók nem tartják attraktívnak ezt a régiót. Észak-Vajda-ságban „marasztaló” szakmák a fiatal értelmiségiek véleménye szerint a mű-szaki tudományok, az informatika, az agrártudományok, az élelmiszeripar, a logisztika, a gyógyszerészet, az építészet területén vannak.

A doktoranduszok regionális érvényesülési lehetőségei szempontjából a felsőoktatási intézményfejlesztés kérdései is felvetődtek: Kellene-e több kart (egyetemet), kutatóintézetet alapítani, ahhoz, hogy a vajdasági magyar dok-torandusz társaság Észak-Vajdaságban megtalálhassa érvényesülési lehetőségét? Vagy ez teljesen felesleges, mert ott van Újvidék, Szeged, Budapest?

30

Természettudományok: „én nem egyetemet alapítanék Szabadkán, mert az tényleg fölösleges, inkább egy kutatóintézetet, vagy pedig egy céget idevonzani, egy gyógyszercég székhelyének alapvetően nem feltétlenül kell Belgrádban lennie. Ott van például Zentán a Fermin, a környéken az egyik legjobb természettu-dományi cég, amely természettudományisokat közvetít, de ahhoz is kellett egy amerikai befektető”.

A régió jövőjét, illetve a vajdasági magyar fiatal értelmiség sorsát illetően a fókuszcsoportban vita alakult ki. A vélemények összegzésével a következő tények nyertek megállapítást: magántőkével, befektetőkkel élelmiszeripari, agráripari technológiai kutatóközpontok, parkok születhetnek a régióban. Ennek azonban több akadálya van. Először is, a közösség nem határozta meg egészen pontosan stratégiáját a jövőre vonatkozólag: „Inkább az a probléma, hogy nincs az egész kitalálva. Tehát, hogy akar-e valamit ez a körzet magával, mint ahogy Dél-Tirol ki lett találva, vagy ahogy most Székelyföld próbálja ma-gát brandesíteni (…). Következetesen. Ki kell találni, mert nem lehet szinergi-ában csinálni, ha ötévente másfele mennek. Tehát, legalább valami húsz éves távlatba, irányba kell gondolkodni” (doktorandusz, irodalom-, nyelv- és ne-veléstudományok). Olyan régiófejlesztési stratégia kell, ami összefogja nem csak a magyarlakta községeket. El kell vonatkoztatni e kérdésben a kisebb-ségpolitikai sérelmektől, önérzettől. Ezt a dolgot regionális politikai, regi-onális hatékonysági kérdésként kell kezelni. Ehhez stratégiai megközelítés, a régió-imázs újradefiniálása szükséges, amivel a régió vonzani tudja majd a szakembereket, és megfékezhetővé válik az emigráció. Nagyon fontos az, hogy külföldön is vannak PhD-hallgatóink, viszont a régió számára a visz-szatérés lehetőségének biztosítása az igazi kihívás: szakmai tapasztalatszerzés utáni hazatérés, teret adva a kutatás szabadságának, kreativitásnak, újfajta pályázati lehetőségeknek, folyamatos karrierépítési szempontoknak, külföldi érvényesülésnek, ambícióknak.

„A magyar vajdasági elitnek el kell gondolkodni ezen nagyon… hogy, ho-gyan tudja a régióban itt tartani a doktori szakértelmet. Attól tartok, hogy ösz-szeszedjük a doktoranduszokat, egyharmaduk Vajdaságban fog tanulni, székelni, maradni, kétharmaduk meg már külföldön van, és ott tanul, és nem is gondol hazajönni, csak mindössze 15–20%-uk. Attól tartok, hogy egy ilyen tagságot fogunk majd feltérképezni. De induljunk el, és térképezzük fel, ez is egy stratégi-ához vezető adat lesz, hogy az elitet hogyan lehet itt tartani, vagy hazavonzani. Hát, gondolkozzon már el valaki rajta” (moderátor).

31

Összegzés

A megfogalmazott felvetések a kutatás során igazolást nyertek: a vajdasági származású, „új generációs” fiatal értelmiségi elit valóban nehéz helyzetben van a jövőt és szakmai érvényesülést illetően.

A PhD-képzés kiválasztása során a vajdasági magyar doktoranduszok tu-datos döntéseket hoznak, ösztöndíjjal mennek továbbtanulni, szakmai-aka-démiai hálózatok, mentorok segítségével biztosított az előrehaladásuk. Fon-tos számukra a fokozat által remélt társadalmi státusz. A vajdasági magyar doktoranduszok elkötelezettek, az alapképzési tanulmányok folytatása a jellemző. Ha újra kellene választaniuk, akkor is megmaradnának az erede-tileg választott tudományterületen. Véleményük szerint Vajdaságban csak az a tannyelvű PhD-képzés versenyképes (és csak az biztosíthat teljes regionális szakmai hasznosulást a szülőföldön), amely szerb vagy/és angol nyelven fo-lyik. Nemzetközi kapcsolataik szegényesnek mondhatók. Kevés a külföldi konferenciaszereplés, tudományos projektmunka. A hallgatók sok esetben csak az anyaintézményükön belül tevékenykednek, főleg ha a mentoruktól kapnak megbízást.

A képzést követő szakmai hasznosulás (előrelátása) kapcsán az egyes tudományterületek képviselői megosztottak. Nehezebb az érvényesülés a társadalom- és humán tudományok képviselői számára (szükséges átképzés, gyakori a munkaváltás). Sikeres érvényesülés PhD-fokozattal az oktatásban, akadémiai szférában képzelhető el, viszont a beszélgetés több résztvevője más területen dolgozik (nemzetközi cég, civil szervezet). A természettudományok területén megszerzett fokozat magasabb társadalmi hasznosulási lehetősé-geket garantál. Az orvostudományok területén a hasznosulás „közepes”, az is kizárólag kutatóintézeti, egyetemi szférában. A műszaki tudományokkal foglalkozó doktoranduszok teljesen elégedettek jövőbeli érvényesülési lehe-tőségeikkel (tekintettel arra, hogy a régióban működik a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola és a Műszaki Tudományok Kara). A többség számára viszont a fokozatszerzés és a munka világa közötti átmenet egyre bizonytalanabb, kevésbé zökkenőmentes. A PhD-fokozat eltérő munkaerő-piaci hasznosulást biztosít az egyes tudományterületek képviselői számára.

Doktorival sikeresen elhelyezkedni Vajdaságban egyet jelent szaktudás-sal (gyakorlat és piacorientált), kapcsolatokkal (kiemelt kari háttér, men-tori ajánlás) és komoly nyelvtudással rendelkezni. Ugyanezt támasztják alá a szükséges személyi képességek is: tudás, illetve gyakorlati tudás, lojalitás,

32

kommunikációs képességek, kreativitás, némely esetben a könyöklés, politi-kai tevékenység. A „jó munkahellyel” szemben támasztott elvárások között a következőket sorolják fel: első helyen a karrierépítési lehetőségek, majd „jól fizetett” munka, jó főnök és jó kollégák, ugyanakkor a munkahely legyen kreatív-innovatív a továbbtanulás (külföldi tapasztalatszerzés) lehetőségével.

A PhD-fokozatok eltérő regionális és nemzetközi hasznosulását tapasz-talhatjuk Vajdaságban. A tanulás, fokozatszerzés „nehezebb” (körülménye-sebb, nyelv, költséges, megterhelő) Szerbiában/Vajdaságban, és ugyanez mondható el a munkavállalásról is. A társadalomtudományok, valamint az orvostudományok képviselői nehezebben, míg a természettudományi és műszaki képesítéssel rendelkezők könnyebben találnak munkát a szűkebb régióban.

A doktoranduszok úgy vélik, külföldön magasabb életszínvonal, mun-kalehetőség, anyagi biztonság, szakmai tapasztalat vár rájuk az itthoni ne-hézkes elhelyezkedéssel, bizonytalan jövőképpel szemben. Fontos visszatar-tó erő viszont az itthon negatívumai mellett a család, a barátok közelsége. „Emigrálni könnyű” a következő tudományterületek (profilok) képviselő-inek (minden tudományterületet beleértve): orvostudományok, műszaki tudományok (informatika, gépészet), természettudományok (fizika), így a migrációs hajlandóság kifejezettebb lehet az ő esetükben.

A doktoranduszok az elitmegtartás és régiófejlesztés/régiófejlődés, per-spektíva bizonytalanságával találják szemben magukat. Észak-Vajdaságban (Szabadka környéke vagy a Szeged–Szabadka vonalon) nehezebb munkát kapni, ezért a többség inkább Újvidék, Belgrád és Budapest reláción találja meg szakmai érvényesülését.

Tanulság: Olyan régiófejlesztési stratégia kell (kiemelten kezelve a tehet-ségápolás és elitmegtartás problémáját), ami nem csak a magyarlakta közsé-geket fogja össze. A problémát regionális politikai, regionális hatékonysági kérdésként kell kezelni. Ehhez stratégiai megközelítés, a régió-imázs újradefi-niálása szükséges (felsőoktatási intézményfejlesztés, magántőkével működ-tetett kutatóintézet), aminek során a régió vonzani tudja majd a szakembe-reket, és megfékezhetővé válik az emigráció. Talán akkor a PhD-fokozattal rendelkező fiatalok szakmailag és anyagilag is érvényesülnek majd Észak-Vaj-daságban.

33

ágyas Réka – novák anikó – RóZsa RiTa

Pillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az Aranymetszés 2013 – Kárpát-medencei doktorandusz

életpálya-vizsgálat tükrében

Bevezető

Az Aranymetszés 2013 – Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat a Magyar Tudományos Akadémia DOMUS programja keretében valósult meg magyar nemzetiségű doktoranduszok körében Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és Szerbiában a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete, a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsé-ge, a TéKa Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása, valamint a Momentum Doctorandus Kárpátaljai Magyar Doktoranduszok Szervezete együttműködésével. A kutatás vezetői dr. Papp Z. Attila és dr. Csata Zsombor voltak.

E hiánypótló életpálya-vizsgálat keretében anonim online kérdőívezést végeztünk 2013 januárja és márciusa között. Az országspecifikus kérdőíveket összesen 485 fő töltötte ki, ez az arány ugyan reprezentatívnak nem tekinthe-tő, ugyanis becslések szerint 1000–1100 külhoni magyar doktorandusz tanul szülőföldjén, Magyarországon vagy másutt, mégis sikerült képet kapnunk a vizsgált populációi motivációiról, jövőterveiről, helyzetéről.

A kutatás főbb kérdései a következők voltak:1. A határon túli magyarok részvétele a doktori képzésben2. A doktoranduszok főbb szociodemográfiai adatai3. A doktoranduszok munkaerő-piaci helyzete4. Információk a doktori képzésről5. A doktori iskola választásának motivációi, elégedettség a képzéssel, a

tudományos beágyazódás lehetőségei6. Jövőtervek, integrációs törekvések, migrációs szándékAz Aranymetszés 2013 vajdasági régiós kérdőívét 102 fő töltötte ki, a

célközönség mintegy 65%-át jelenti a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete adatbázisa alapján. A válaszadók 59%-a nő, 42%-a pedig férfi, 32%-uk választotta a szerbiai posztgraduális képzést, míg Magyarorszá-gon 62%-uk folytatja tanulmányait ösztöndíjasként vagy költségtérítésesként, más külföldi országban 6%-uk tanul. A kérdőív kitöltésekor 50-en tanultak

34

doktori iskolában, 24-en már befejezték a képzést, de még nem indították el a fokozatszerzési eljárást, és 8-an voltak doktorjelöltek, akik 2013–2014 folya-mán tervezik megszerezni a fokozatot. A megkérdezettek közül csupán ketten nyilatkoztak úgy, hogy valószínűleg nem fognak fokozatot szerezni.

Tanulmányi célú migráció és annak „költségei”

A vajdasági magyar közösség egyik jelentős társadalmi problémája alulrepre-zentáltsága a felsőoktatásban. Egyedül a társadalom- és humán tudományok területén magaslik ki az arányuk, ugyanis a magyar egyetemi hallgatók 44,7%-a folytat ilyen jellegű tanulmányokat (Takács, 2010), és ennek következtében a szerbiai munkaerőpiacon korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek. A prob-lémát még tovább súlyosbítja a magasan képzett szakemberek, az innovatív vajdasági elit, az egyetemi hallgatók1 ideiglenes, azaz tanulmányi vagy munka-vállalási célú elvándorlása. Az ilyen célú elvándorlás az első lépcsőfoka a szülő-földtől való végleges elszakadásnak.

A globalizáció korában már nem tekinthető visszafordíthatatlan vagy vég-leges folyamatnak a migráció (Melegh, 2009; Melegh–Kovács, 2010). Az em-igráló vajdasági magyarság célállomásainak kiválasztása során jellemzően fon-tos szempont a földrajzi távolság, annak érdekében, hogy az ingázás lehetősége fennmaradhasson az anyaország és a szülőföld között. E jelenség legegyszerűb-ben a transznacionalitás fogalmával azonosítható. Az elvándoroltak számára az országhatár átlépése nem jelent végleges elszakadást szülőföldjüktől, egyszer-re két vagy több nemzetállam területén ápolnak családi, gazdasági, szociális, vallási, kulturális és politikai kapcsolatokat. Ebből a migráns élethelyzetből ún. transznacionális tőkét kovácsolhatnak (Erőss et al., 2011; Takács–Tátrai–Erőss, 2013; Vastl-Valter–Varadi–Takač, 2013).

„A transznacionális társadalmak […] földrajzi értelemben nem kötött tár-sadalmat […] feltételeznek. Az elmozdulás a lokalitások között nem egyszeri, hanem többszöri oda-vissza mozgás is lehet, a jövőre vonatkozó perspektívákat is a nyitva hagyott lehetőségek jellemzik, így jön létre […] a lebegés állapota […]. Ez a „lebegés” akár állandósulhat is, más esetekben viszont a migráns kilép ebből az állapotból […], és személyes kapcsolatait, jövőre vonatkozó

1 A Magyarországon továbbtanuló hallgatók között a vajdaságiak esetében a legmagasabb az értelmiségi családból származók aránya. – (Erdei, 2005). Ha összehasonlítjuk a Szerbiából érkező migránsok és Magyarország állampolgárainak iskolai végzettségét, a migránsok között nagyobb arányban található közép-, illetve felsőfokú végzettségű egyén, mint az autochton populáción belül – (Kincses, 2010,Takács–Kincses, 2013a, 2013b).

35

elképzeléseit, tartózkodását tekintve az egyik lokalitás fontossága megnő” – (Feischmidt–Zakariás, 2010: 81.). A folyamatok értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy Magyarország sajátos történelmi múltja miatt a vajdasági ma-gyarság vándorlása részben eltér a hagyományos nemzetközi migrációtól. A határon túli magyarokra a belföldi és a nemzetközi migráció ötvözete jellemző (Gödri, 2010). A vajdaságiak az anyaországba vándorolnak – „külföldi ma-gyarként” –, viszont migrációs terveikre nagymértékben hatással van a nyelvi, a kulturális és az etnikai azonosság – az „etnikai tőke”.2 Emiatt a Magyarország-ra történő vándorlás tulajdonképpen egyfajta „hazatérést” jelenthet az egyén számára, ne felejtsük el, egyben a kilépést is a jelenlegi kisebbségi státuszából. A határon túli magyaroknak nem jelent akkora nagy kockázatot, megterhelést az elvándorlás – jelen esetben az ingázás – Magyarországra nyelvi és kulturális szempontból.

A szerb állampolgárok3 magyarországi iskoláztatása viszonylag divatosnak mondható, habár a számok mögött mélyebb okok húzódnak meg. Az óvodá-tól a középiskolai képzésig részbeni ingadozást illetve csökkenést figyelhetünk meg (Takács–Tátrai–Erőss, 2013); ennek egyik oka, hogy az oktatás e szintjein még van lehetőség Szerbiában magyar nyelven tanulni. A magyarországi fel-sőoktatási intézmények keresettsége viszont nem csökken, aminek egyik oka, hogy Szerbiában nem létezik önálló magyar felsőoktatás,4 a másik, hogy az anya-ország gazdagabb felsőoktatási kínálattal rendelkezik.

Magyarország mint célország vonzereje csökken a határon túli magyarság körében, viszont az ország tranzit-migrációs jelentősége erősödik (Illés, 2009). Az Aranymetszés 2013 eredményei alapján – a meglehetősen alacsony és hi-ányos válaszadói hajlandóság miatt – mélyreható következtetéseket óvatosan vonhatunk le, viszont az megállapítható, hogy a vajdasági magyar doktoran-duszok számára jelenleg is inkább célországot jelent az anyaország. Jellemző, hogy az, aki PhD-képzése előtt már magyarországi felsőoktatási intézményben tanult, továbbra is az anyaországban folytatja tanulmányait, viszont jelentős azok száma is, akik a szerbiai felsőoktatási képzés után inkább a magyarországi PhD-képzést részesítik előnyben.

2 „Az etnikai tőke azt a bizalmat és előnyt jelenti, amelyet az azonos etnikai csoporthoz való tartozás révén nyer el valaki.” – (Gödri, 2010: 33.).3 Becslések alapján a Jugoszláviából, illetve utódállamaiból továbbtanulási céllal érkező hall-gatók 80–90%-a magyar anyanyelvű/nemzetiségű (Kováts–Medjesi, 2005. Idézi: Erőss et al., 2011). 4 Lásd bővebben: Takács, 2009.

36

Számos migrációval kapcsolatos kutatás foglalkozik azzal, hogy azoknál, akik már egyszer ráléptek a vándorlás ingoványos talajára, nagyobb mobilitási hajlandóság figyelhető meg a jövőben. Emellett azok a személyek döntenek nagyobb eséllyel a migráció mellett, akik korábbi migrációs tapasztalatokkal rendelkező, vagy jelenleg is külföldön élő személyekkel vannak kapcsolatban (Gödri, 2010). A vajdasági magyar doktoranduszok migrációs terveire elsősor-ban az anyanyelv, az etnikai tőke erőteljes hatása jellemző.

A vajdasági magyar doktoranduszok viszonylag magas költségeket – nem kizárólag anyagi értelemben vett költségek sorolandók ide, pl.: az ingázással járó idő, munka melletti tanulás – fektetnek be doktori tanulmányaikba, vi-szont kétséges, hogy ezek Szerbiába visszaérkezve megtérülnek-e.

Ebben az esetben a transznacionalitás „költségként” jelenik meg; meglehe-tősen magas azok száma, akik Magyarországon tanulnak, viszont a munkahe-lyük Szerbiához köti őket, így megnyugtató, hogy a végleges elszakadás nem jellemző a megkérdezettekre. Másrészt a tanulmányok melletti munkavállalás5 az idő szempontjából igaz „költséget” és megterhelést is jelenthet, viszont hát-rányt semmilyen értelemben sem – azok között, akik egy vagy több helyen dol-goznak, illetve akik nem rendelkeznek munkahellyel, a doktori fokozat meg-szerzésének esélyét ugyanúgy pozitívan ítélik meg. Mint ismeretes, a szerbiai és a magyarországi PhD-képzés időbeosztásban, struktúrájában eltér egymástól, ennek ellenére meglepő, hogy inkább a magyarországi képzésben résztvevőkre – többségük ott nappali képzésben vesz részt –, jellemző a teljes és a részmun-kaidős foglalkoztatás.

Függetlenül attól, hogy az egyén hol folytatja doktori tanulmányait, anya-giakban és egyéb költségekben mérve is sokat fektet be a képzésébe. Felvetődik a kérdés, vajon mi vár azokra a szülőföldjükön, akik visszatérnek? Jelenleg azoknak, akik külföldi oklevéllel rendelkeznek, hazatérve az oklevél honosítá-sának procedúrájával6 is számolniuk kell. A megkérdezettek többsége (61%), egyáltalán nem, vagy csak felületesen ismeri a honosítás folyamatát. Emellett a doktori fokozattal rendelkező egyénnek szembesülnie kell Szerbia további hátulütőivel: a Magyarország és Szerbia közötti jövedelmi különbségekkel, a kutatóhelyek hiányával, a kisebbségi létbe való „visszalépéssel”, a többségi és/

5 A vajdasági magyar doktoranduszok jelenlegi munkaerő-piaci helyzete megfelelő, ugyanis a megkérdezettek 74%-a doktori tanulmányai mellett egy vagy több helyen is foglalkoztatott státuszt tölt be. Csupán 18%-ra jellemző az alkalmi illetve a részmunkaidős munkaviszony. Az érvényes válaszokból kiderül, hogy a vajdasági magyar doktoranduszok és a doktorjelöltek nagy része az állami szektorban helyezkedett el, és csupán 29%-uk magánvállalkozásban. 6 Meglehetősen hosszadalmas, de főleg magas költségekkel jár a doktori fokozat honosítása.

37

vagy a kisebbségi tudományos életbe való beágyazódás nehézségeivel, stb. A vágyak és a valóság összeegyeztetése nem könnyű a jövendőbeli vajda-

sági magyar doktoranduszok számára sem. Míg Magyarország doktori piacára telítettség jellemző, addig Szerbiában – kiváltképp Vajdaságban – a doktori fokozattal rendelkező egyének alacsony száma ellenére is elérhetetlennek tűnik az „álommunkahely”. A megkérdezettek között a legpopulárisabb állás a főál-lású felsőoktatási oktató ezután az állami kutatóintézet következik, majd kis lemaradással a magánszektor. Szerbiában a vágyak nehezen találkoznak a rea-litással, köztudott a felsőoktatási intézményekbe való bekerülés nehézsége, az állami kutatóintézetek hiánya, illetve a magánszektor pangása. Szerbia tehát je-lenleg szűk karrierlehetőséget tud nyújtani egy doktori végzettségűek számára.

A munkavállalással kapcsolatos adatok kimutatták, hogy a vajdasági ma-gyar doktoranduszok jellemzően mégis Szerbia munkaerőpiacán vannak jelen, a munkahellyel rendelkező doktoranduszok 80%-a Szerbiában dolgozik. Ösz-szesen 18 egyén jelezte a 71-ből, hogy a doktori fokozat megszerzését követően vélhetően Magyarországon fog élni, ezek közül 8 olyan egyén volt, aki Szerbi-át jelölte meg második helyként, viszont az érvényes válaszadók közel 70%-a továbbra is Szerbiában tervez maradni. Azon válaszadók körében, akik első helyen Szerbiát jelölték meg (49 egyén), összesen 14 olyan egyén volt, aki má-sodik helyen is jelölt be országot. Ezek közül 12-en Magyarországot írták be. Elenyésző azok száma, akik nem Magyarországon, illetve Szerbiában tervezik életüket a doktori fokozat megszerzése után.

Annak ellenére, hogy a vajdasági magyar doktoranduszok és doktorjelöl-tek Szerbiában keresik az érvényesüléshez vezető utat, az élet- és munkakö-rülmények remélt javulása érdekében a válaszadók közel 44%-a jelezte, hogy szívesen, avagy nagyon szívesen elhagyná szülőföldjét, és csupán 15%-uk nem szánná rá magát szívesen erre a lépésre.

Az összes válaszadó (102) közül 24 személy jelezte, hogy a közeljövőben tervez külföldre utazni kutatási és/vagy továbbtanulási, szakmai továbbképzés, valamint munkavállalás céljából, viszont elenyésző azok száma (3 személy), akik véglegesen letelepednének más országban, jellemzően Európa határain belül.

A vajdasági magyar doktoranduszok véleménye szerint a tanulmányukba befektetett költségek részben megtérülni látszanak, közel 64%-uk pozitívan vé-lekedik jövője kapcsán, bíznak életük jelentős javulásában, amiben a ambíci-ójuknak és szakmai teljesítményüknek valamint doktori tanulmányaiknak és fokozatszerzésüknek jelentős és egyben meghatározó szerepe is van. Ezzel szem-

38

ben a szerbiai doktoranduszkutatás7 válaszadóinak 64%-a nemmel válaszolt, arra a kérdésre, hogy létezik-e perspektíva a fiatal kutatóknak Szerbiában, és ugyancsak 64%-uk tervezi elhagyni az országot.

A doktori képzés és a kutatói pálya

A 2000-es évek elején a Kárpát-medence régióiban a kisebbségi közösségek tu-dományos vezetői a 35 évnél fiatalabb kutatók számát Felvidéken, Erdélyben, Kárpátalján és Vajdaságban összesen 364-re becsülték. A legtöbb fiatal kutató Erdélyben volt ekkor, szám szerint 181, de igen magas számban képviseltették magukat a Felvidéken is (105). Vajdaságban 57 fiatal kutatóról tettek említést a megkérdezett tudományos vezetők, míg Kárpátalján 21-ről; ekkor a vajdasági helyzetet értékelték a legsúlyosabbnak (Berényi–Egyed–Kulcsár Szabó, 2004). Szerencsére 10 év alatt jelentősen gyarapodott a vajdasági magyar tudományos utánpótlás, jelenleg mintegy 180–200 vajdasági magyar doktorandusz szerepel a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete adatbázisában. 8

Mi okozta mintegy tíz év alatt ezt a jelentős növekedést? Az egyik ok lehet az, hogy Szerbiában a Bolognai Folyamat bevezetését követően a korábbinál sokkal több személy számára vált elérhetővé a doktori képzés, s a fokozatszer-zési eljárás lerövidült. Minden bizonnyal pozitívan befolyásolta a folyamatot a vajdasági felsőoktatás, tehetséggondozás fontos intézménye, a 2001 óta mű-ködő Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, amely hároméves tutoriális ösztöndíjrendszerrel segíti a legtehetségesebb fiatal kutatókat. 2002 óta minden évben megrendezik a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciát, amelyen az egyetemisták mellett évről évre egyre több doktorandusz is bemu-tatkozik. Nem feledkezhetünk meg viszont a negatív tényezőkről sem, a gazda-sági helyzet stagnálásáról, romlásáról, a munkahelyek számának csökkenéséről, melyek ugyancsak ösztönözhetik a továbbtanulást, ugyanis egy doktorandusz ösztöndíjasként a PhD-képzéssel három év biztos egzisztenciát is nyer. Továbbá a tanulmányok idejének és a családalapítás megkezdésének kitolása nemzedéki sajátosság is.

7 Anketa o doktorskin studijama u Srbiji 2010. http://doktoranti.org.rs/media.doktoranti.org.rs//2011/02/Anketa-o-doktorskim-studijama-u-Srbiji-avgust-2010.pdf (Utolsó letöltés: 2013. november 7.); Anketa o doktorskin studijama u Srbiji 2011. http://doktoranti.org.rs/media.doktoranti.org.rs//2012/02/Anketa-o-doktorskim-studijama-u-Srbiji-2011-Dokto-ranti-Srbije.pdf (Utolsó letöltés: 2013. november 7.)8 A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének 2012–2013-ban, a Bethlen Gábor Alap támogatásával készített, és azóta folyamatosan frissített adatbázisa alapján.

39

Az Aranymetszés 2013 doktorandusz életpálya-vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a vajdasági adatközlőket elsősorban szakmai-tudományos szempontok vezérelték, amikor a doktori tanulmányok mellett döntöttek, kö-zepesen voltak fontosak számukra a későbbi munkalehetőségek és munkahelyi elvárások, valamint egyáltalán nem voltak lényegesek számukra a családi elvá-rások, valamint a hallgatói évek meghosszabbítása. A doktori iskola kiválasztá-sánál is elsősorban a szakmai-tudományos szempontok döntöttek a kényelmi és anyagi szempontokkal ellentétben. A megkérdezettek számára a leglénye-gesebb kritériumok a következők voltak: a szakmai érdeklődésük és a dokto-ri iskola kínálatának összhangja, a képzés magas színvonala, a doktori iskola oktatói és az intézmény hírneve. Ezzel szemben nem volt jelentős hatásuk az olyan kényelmi szempontoknak, mint a könnyű bekerülés, a képzés könnyű elvégzése és a legkisebb anyagi megterhelés. Az egyetemi oktatók ajánlása fon-tosabb volt számukra, mint a korábban végzettek pozitív tapasztalata.

A témavezetővel való jó viszony az egyik leglényegesebb tényezője a sike-res fokozatszerzésnek. A témavezető és doktorandusz kapcsolata a legtöbb eset-ben már a képzés előtt megkezdődik, erre utal, hogy a megkérdezettek 62%-a a doktori tanulmányok előtt kérte fel témavezetőjét, 26%-uk a felvételit kö-vetően kérte fel, míg 8%-uk számára a doktori program jelölt ki mentort. Az adatközlők többségének véleménye szerint mentoruk szakmailag kompetens, elismert szakértő, kitűnő oktató, értékes szakmai kapcsolatokkal rendelkezik, jó diplomata, lelkiismeretesen végzi munkáját, értékes szakmai útbaigazításo-kat ad, segít a szakmai kapcsolatteremtésben és kisebb részben ugyan, de kö-zös publikációkra is lehetőségeket kínál. A doktoranduszok témavezetővel való elégedettségéről leghívebben az tanúskodik, hogy 75%-uk nem választana új témavezetőt, ha újrakezdhetné a doktori képzést.

A vajdasági magyar doktoranduszok több mint fele összességében elége-dett a doktori képzésével, ha külön vizsgáljuk a Magyarországon és Szerbiában tanulókat, akkor némi hangsúlyeltolódás figyelhető meg. A Magyarországon doktorálók 74%-a (20%+54%) elégedett és többnyire elégedett, míg Szerbi-ában ez az arány csupán 46% (32%+14%). Szerbiában a közepesen elégedet-tek aránya közelít a Magyarországon többnyire elégedettek arányához. Ez a hangsúlyeltolódás érthetővé válik, ha az adatokat összevetjük a szerbiai kutatás hasonló tematikájú kérdéseire adott válaszokkal, melyek a szerbiai doktori kép-zés alacsonyabb színvonalát mutatják. 2010-ben és 2011-ben is a válaszadók 63%-a ítélte nem megfelelőnek a posztgraduális órákat. 2011-ben a megkér-dezettek 57%-a válaszolta azt, hogy nincsen rendes tanítás a doktori képzésen.

40

A tanítás minősége közepesen érdekli a tanári kart az adatközlők szerint. A saját kutatómunkájuk feltételeit 2010-ben 20%, 2011-ben pedig csak 16% értékelte jónak, közepesnek 43% és 51%, rossznak pedig 37% és 33%. Ezek az adatok különösen aggasztóak, hiszen a doktori iskolák programját az Oktatási Minisztérium illetékes bizottsága akkreditálta, viszont ezek szerint a leírtak és a gyakorlat nem találkoznak egymással.9

A vajdasági magyar doktoranduszok a doktori képzés problémájaként a pénzhiányt, a kutatóintézetek és egyéb oktatói állások hiányát emelték ki. Több olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy a képzés tanrendje kevéssé , vagy egyáltalán nem illeszkedik a doktori kutatások témájához, ebből adódóan kevésnek tartják a 3 éves képzést, mivel nem tudnak a kutatásokra összepon-tosítani. A válaszadók javaslatokat is megfogalmaztak, amelyekkel meg lehetne oldani a képzés hibáit. Szerintük szükséges a kutatási témák és a tanterv szoro-sabb kapcsolata, egyéni tanterv alkalmazásával hatékonyabbá válna az oktatás, és a mentorral is szorosabb lehetne így az együttműködés. Továbbá az idegen nyelvi kurzusokat is hiányolják a doktoranduszok, hiszen a nem megfelelő nyelvtudás nagyban gátolja a külföldi kutatómunkákban, nemzetközi kuta-tócsoportokban való részvételt, vagy az idegen nyelvű publikációk megírását.

A nyelvtudás, a publikációk mennyisége és minősége, valamint a külföldi tapasztalat nagyon lényeges, hiszen a fiatalok versenyképességének, felkészült-ségének kiváló mércéje. A válaszadók 11%-a alapszinten, vagy egyáltalán nem beszéli sem a szerb, sem az angol nyelvet, míg anyanyelvi szinten, illetve felső-fokon szerbül 37%-uk, angolul 25%-uk tud, középfokon pedig szerbül 52%, angolul 64%. Bár ezen a teljesítményen is lenne mit javítani, a német nyelv ismeretén még inkább, hiszen az adatközlők 63%-a alapfokon, vagy egyáltalán nem tud németül, mindössze 34%-uk rendelkezik középszintű tudással, s csu-pán 3%-uk felsőfokúval.

A tudományos életben nem elégséges nyelvismeret lehet az egyik oka an-nak, hogy viszonylag kevesen publikálnak és adnak elő idegen nyelven. Ha tudományterületi bontásban nézzük meg a publikációkat, az elmúlt egy évben idegen nyelven egyáltalán nem publikálók között csupán 1 természettudomá-nyokkal, 2 műszaki tudományokkal és 2 orvostudományokkal foglalkozót ta-lálunk, viszont ők 2011-ben, vagy 2012-ben kezdték doktori tanulmányaikat. Az elmúlt 12 hónapban 1–3 idegen nyelvű publikációval 9 természettudomá-nyi (összesen 12-ből), 6 műszaki tudományi (összesen 13-ból) és 1 orvostudo-mányi (összesen 3-ból) PhD-hallgató rendelkezik, viszont a bölcsészettudomá-

9 A hivatkozott 2010-es és 2011-es szerbiai doktoranduszkutatás eredményei alapján.

41

nyok és társadalomtudományok területéről összesen 7 (47-ből) ilyen személy töltötte ki a kérdőívet. A többség évente átlagban 1–3 alkalommal publikál, illetve vesz részt konferenciákon.

A nyelvismerettel szorosan összefügg a mobilitás is, a 102 válaszadóból mindössze 16 fő (16%) töltött hosszabb-rövidebb időt külföldön, ebből pedig csupán 5 fő tartózkodott egynél több országban néhány hónapig. A célországok Ausztria, Magyarország, Németország, Finnország, Olaszország, Dánia, Norvégia, Belgium, Szlovénia, Spanyolország és Japán voltak. E tekintetben az volt a hipotézisünk, hogy a Magyarországon tanulók nagyobb arányban vesznek részt cserediákprogramokban, tanulmányutakon, de e feltevésünk megdőlt, ugyanis a külföldre utazó PhD-hallgatók száma hasonló arányban van mindkét országban. A szerbiai doktoranduszkutatásban ugyancsak rákér-deztek a külföldi mobilitásra, az adatközlők 27%-a tartózkodott tanulmányi céllal külföldön, annak ellenére, hogy mintegy 50%-uknak lett volna erre le-hetősége, és 96%-uk nagyon fontosnak tartja a tapasztalatszerzés e formáját.

Összegzés

Az Aranymetszés 2013 – Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat vajdasági online kérdőívét a célközönség mintegy 65%-a kitöltötte, így a ko-rábbi találgatások, becslések helyett most már kezd kialakulni egy átfogó, pon-tos kép a vajdasági magyar doktoranduszok helyzetéről.

Bár a PhD-hallgatók 67%-a Magyarországon folytatja doktori tanulmá-nyait, a munkahellyel rendelkezők 80%-a mégis Szerbiában dolgozik, és a vá-laszadók többsége szülőföldjén tervezi az életét annak ellenére, hogy vágyaik nincsenek összhangban az ország intézményi lehetőségeivel, és még a hono-sítás hosszadalmas és drága procedúrája is vár rájuk, ha hazatérnek külföld-ről. Fontos kiemelni, hogy a vajdasági magyarok a kisebbségi státusz ellenére is nagyobb arányban terveznek Szerbiában maradni, mint a szerbiai kutatás adatközlői, akiknek 64%-a nem lát perspektívát Szerbiában a fiatal kutatók számára, és szeretné elhagyni az országot.

Míg a migrációs szakirodalom Magyarország mint célország vonzóerejé-nek csökkenését és tranzit-migrációs jelentőségének erősödését hangsúlyozza, addig a vajdasági magyar doktoranduszok esetében megállapítható, hogy szá-mukra az anyaország továbbra is inkább célország. Motivációik, legyen szó a doktori tanulmányok elkezdéséről, vagy a doktori iskola kiválasztásáról, első-sorban szakmaiak, és bíznak a stúdiumaikba fektetett energia megtérülésében

42

Felhasznált irodalom

Adatbázis VMDOK 2012.Anketa o doktorskin studijama u Srbiji 2010. http://doktoranti.org.rs/media.

doktoranti.org.rs//2011/02/Anketa-o-doktorskim-studijama-u-Srbiji-av-gust-2010.pdf [2013. november 7.]

Anketa o doktorskin studijama u Srbiji 2011. http://doktoranti.org.rs/me-dia.doktoranti.org.rs//2012/02/Anketa-o-doktorskim-studijama-u-Srbi-ji-2011-Doktoranti-Srbije.pdf [2013. november 7.]

Berényi Dénes–Egyed Albert–Kulcsár Szabó Enikő 2004: A magyar tudomá-nyos utánpótlás a Kárpát-medence kisebbségi régióiban. – Magyar Ki-sebbség. 3. 195–208.

Doris Vastl-Valter–Monika Varadi–Zoltan Takač 2013: Transnacionalne mig-racije i prekogranična mobilnost u pograničnom regionu Srbija–Mađars-ka. – Anali Ekonomskog Fakulteta u Subotici. 49 (30). 113–130.

Erdei Itala 2005: Hallgatói mobilitás a Kárpát-medencében. – Education. 2. 334–359.

Erőss Ágnes–Filep Béla–Rácz Katalin–Tátrai Patrik–Váradi Monika Mária–Doris Wastl-Walter 2011: Tanulmányi célú migráció, migráns élethelyze-tek: vajdasági diákok Magyarországon. – Tér és Társadalom. 25 (4). 3–19.

Feischmidt Margit–Zakariás Ildkó 2010: Hazatérő idegenek. Az etnikai mig-ráció formái, okai és hatásai a Kárpát-Medencében. In: Hárs Ágnes–Tóth Judit (szerk.): Változó migráció – változó környezet. MTA Etnikai-nemzeti Kissebségkutató Intézet: Budapest, 54–86.

Gödri Irén 2010: Migráció a kapcsolatok hálójában. A kapcsolati tőke és a kap-csolathálók jelenléte és szerepe az ezredvégi magyarországi bevándorlásban. (Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének kutatási jelentései, 89.) KSH Népességtudományi Kutatóintézet: Buda-pest.

Illés Sándor 2009: Magyarország munkaerő vonzása. In: Illés Sándor (szerk.): Magyarország vonzásában. (KSH NKI Kutatási Jelentései 85.) KSH Né-pességtudományi Kutatóintézet: Budapest, 13–28.

Kincses Áron 2010: A Kárpát-medence ezredforduló utáni migrációs hálózatának vizsgálata magyar nézőpontból, PhD értekezés. http://teo.elte.hu/minosi-tes/tezis2010/kincses_a.pdf [2011. április 10.]

43

Melegh Attila 2009: Globalizáció és Magyarország. In: Koppány Judit–Udvar-helyi Éva Tessza (szerk.): A világ az iskolában. Tanulmányok a globalizáció-ról tanároknak. Artemisszió Foundation: Budapest, 16–24.

Melegh Attila–Kovács Éva 2010: „Az ereimben európai vér folyik”. A beván-dorló nők élettörténeti perspektívái és integrációja nyolc európai ország-ban. In: Melegh Attila–Kovács Éva–Gödri Irén (szerk.): Azt hittem célt tévesztettem – A bevándorló nők élettörténeti perspektívái, integrációja és a bevándorlókkal kapcsolatos attitűdök nyolc európai országban. (Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének kutatási jelen-tései, 88.) KSH Népességtudományi Kutatóintézet: Budapest.

Takács Zoltán 2009: Egyetemalapítási helyzetkép a Délvidéken. In: Kötél Emőke–Szarka László (szerk.): Határhelyzetek II. Kultúra – Oktatás – Nyelv – Politika. Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium: Budapest, 289–313.

Takács Zoltán 2010: Egyetemalapítási helyzetkép a Délvidéken. Abszolutó-riumi dolgozat – összegzés. In: Somogyi Sándor (szerk.): Évkönyv 2009. Regionális Tudományi Társaság: Szabadka, 61–85.

Takács Zoltán–Kincses Áron 2013a: A Magyarországra érkező külföldi hallga-tók területi jellegzetességei. – Területi Statisztika. 53 (1). 38–53.

Takács Zoltán–Kincses Áron 2013b: Vajdasági hallgatók Magyarországon. – Területi Statisztika. 53 (3). 253–270.

Takács Zoltán–Tátrai Patrik–Erőss Ágnes 2013: A Vajdaságból Magyarország-ra irányuló tanulmányi célú migráció. – Tér és Társadalom. 27 (2). 77–95.

44

Takács ZolTán – novák anikó

Tudományos utánpótlás Vajdaságban

Kutatási előzmények

Tanulmányunkban a vajdasági magyar tudományosság aktuális helyzetét szeretnénk bemutatni. Általánosságban, tudományterületek szerint számsze-rűsítve és egy korábbi kutatási projekt (Balassi Intézet Márton Áron Szak-kollégium Budapest1) kataszteri munkájának összegzésével próbálunk szá-mot vetni a teljes vajdasági magyar tudományos elitről fokozott figyelemmel kísérve a fiatal doktoranduszokat és kutatókat. A mintegy 250 főt számláló vajdasági magyar akadémiai közösség az MTA (szerbiai) külső köztestületi tagságának adatbázisa, illetve a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Ku-tatók Szervezetének (VMDOK) belső adatbázisa alapján került elemzésre.

A generációk összehasonlítását több szempontból is fontosnak tartjuk:

• A VMDOK folyamatos kataszterezése, tagtoborzása által a tagok – a most megjelenő kötetben – lehetőséget kapnak a bemutatkozásra, hiszen ők képezik a vajdasági magyar tudományos utánpótlást, a fiatal tudós értelmiséget.

• Összehasonlítás által pontosabban láthatjuk azokat a területeket, profilokat, ahol a több évre visszanyúló, az értelmiséget sújtó problémák (migráció, agyelszívás, intézményi [kisebbségi szempontokat mellőző] humánerőforrás-politikák stb.) miatt hiányos a vajdasági magyar akadémiai közösségen belüli utánpótlás.

• A vajdasági magyar felsőoktatás szerveződése – egyben a PhD-hall-gatók számára megfelelő perspektívateremtés – szempontjából vizs-gáljuk tudományos közösségünk kapacitásait, az egyetemalapítás humánerőforrás-lehetőségeit.

1 Az interjúkat, intézményi esettanulmányokat Rumenyákovity Melinda és Takács Zoltán készítették (10 mélyinterjú a Oktatási Kataszter 2010 c. kutatás keretein belül a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium támogatásával. A helyi-regionális elit képviselőivel további inter-júkat készített Takács Zoltán, 2009–2012 között (Szabadkán, Zentán és Újvidéken).

45

Generációk között – junior és szenior magyar tudományosság Vajdaságban

A generációk közötti összehasonlítás során két adatbázis elemzéséből indu-lunk ki. Az MTA (szerbiai) külső köztestületi tagsága került kataszterezés-re elsősorban. A mintegy 192 tagot számláló közösség további szűrésre ke-rült. A szerb Munkatörvényben előlátott 65 éves kori munkára való jogot (és a humánerőforrás reális tervezhetőségének feltételeit) figyelembe véve, az MTA-tagok közül csak az 1948-ban, illetve azt követő években született személyeket vettük alapul (N=124).2 Ehhez az adatbázishoz hozzárendeltük a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete által, 2012 nyara óta, elkötelezetten toborzott tagokat egyesítő adatbázist (N=163). Így össze-sen 287 – tudományokkal foglalkozó – vajdasági magyar személy került az elemzésbe – 1. ábra.

1. ábra: Vajdasági magyar MTA-tagok és doktoranduszok tudományterületek szerint, 2013, fő

Forrás: Az MTA és a VMDOK adatbázisa alapján a szerzők szerkesztése, 2013 (N=287).

2 Az észak-vajdasági intézményekben készült esettanulmányokban (a foglalkoztatottak listá-ján) további 15–20 tudományok doktora szerepel. Ők nem tagjai az MTA-nak. Ismereteink alapján, néhány személy kivételével, próbáltuk a teljes alapsokaságot feltérképezni, elemezni.

46

A vajdasági magyar (junior és szenior) akadémiai elit 32%-a bölcsész- és társadalomtudományi profilú (a csoporton belül 50%-uk a magyar nyelv és irodalom területén szerzett/szerez fokozatot). A második legnagyobb csopor-tot a természettudósok képviselik 17%-kal. Ezt követően a műszaki-mér-nöki képzési terület (gépész-, villamos-, informatikus mérnöki, továbbá az építészet- és technológiatudományi képzési terület) emelkedik ki, 16%-kal, majd a gazdaságtudományi képzési terület 11%-kal. Az 1. táblázat abszolút és relatív számokban mutatja be az egyes tudományterületeket képviselő vaj-dasági magyarokat.

A doktoranduszok és fiatal kutatók részaránya – a tudományos utánpót-lás szempontjából – néhány tudományterületen alacsonyabb, mint a szenior akadémiai elit részaránya. Ezek a „problémás tudományterületek” a követ-kezők: jogtudományok, orvostudományok, illetve az agrártudományok (itt némely esetben néhány fiatalról van csak szó). Bizonyos tudományterületek esetében (pl. sporttudományok, technológiatudományok, művészetek) álta-lánosságban még alacsonyabb a fiatalok részaránya (0,3–1,7%), mindössze néhány személy.

1. táblázat: Vajdasági magyar MTA-tagok és doktoranduszok tudományterületi részaránya (%), 2013

Képzési területekDoktoranduszok és fiatal kutatók MTA-tagok Összesen %

  N=163 N=124 N=287

Sporttudományok 1 0 1 0,3

Műszaki tudományok I (technológia) 0 3 3 1,0

Művészetek 2 3 5 1,7

Műszaki tudományok II (építészet) 5 3 8 2,8

Agrártudományok 6 5 11 3,8

Neveléstudományok 10 2 12 4,2

Jogtudományok 4 11 15 5,2

Műszaki tudományok IV (informatika) 11 5 16 5,6

Műszaki tudományok III (gépészeti, villamosmérnöki) 11 7 18 6,3

Orvostudományok 12 13 25 8,7

Gazdaságtudományok 18 12 30 10,5

Természettudományok 27 23 50 17,4

Bölcsészet- és társadalomtudományok 56 37 93 32,4Forrás: Az MTA és a VMDOK adatbázisa alapján a szerzők szerkesztése, 2013 (N=287).

47

Tudományos utánpótlás és/vagy generációs árok?

Amikor a tudományos utánpótlás kerül szóba, egyértelműen két szempont válik megkerülhetetlenné: ezek az évek, illetve a folytonosság. Az MTA külső köztestületi tagjainak 49%-a 1948–1957, 23%-a 1958–1967, 19%-a 1968–1977 között született, míg 9%-a 35 év körüli fiatal – 2. táblázat. Ezekből az adatokból láthatjuk, hogy a vajdasági magyar tudományosság fele 65 és 56 év közötti, negyede 55 és 46 éves, míg alig egy ötödük 45 és 35 év közötti. A ’40-es korosztály alacsony képviselete miatt is beszélhetünk „generációs árokról” a vajdasági magyar tudományosságot egészében szemlélve (ez szinte kivétel nélkül, minden tudományterületen megnyilvánul – 2. táblázat és 2. ábra).

2. táblázat: Vajdasági magyar MTA-tagok átfogó tudományterületek és kor szerint, 2013, fő, %

Generációk

Természet- és matematika-tudományok

Társadalom- és humán-

tudományokOrvos-

tudományok

Műszaki és technológia-tudományok Művészetek Össz %

1948–1952 8 14 3 8 1 34 27,4

1953–1957 2 17 3 5 0 27 21,8

1958–1962 3 7 4 2 0 16 12,9

1963–1967 2 8 0 2 0 12 9,7

1968–1972 2 8 0 3 0 13 10,5

1973–1977 3 4 2 1 1 11 8,9

1978–1984 3 4 1 2 1 11 8,9

  23 62 13 23 3 124 100,0 Forrás: Az MTA adatbázisa alapján a szerzők szerkesztése, 2013 (N=124).

Ezért is tartjuk nagyon fontosnak a tudományos utánpótlást, a fiatal doktoranduszok és kutatók megfelelő anyagi és erkölcsi támogatását, intéz-ményi hátterük biztosítását. A doktoranduszok (ebből 24 PhD-fokozattal rendelkező személy) – akik egyben a szervezet tagjai, támogatói – átlagélet-kora 30 év.

48

Vajdasági magyar doktoranduszok és fiatal oktatók-kutatók az Újvidéki Egyetem karain – helyzetelemzés

Az Oktatási Kataszter 2010-es vajdasági frissítése keretében 5 szocioló-giai mélyinterjú készült felsőoktatási intézmények3 képviselőivel. Döntő többségük a tudósutánpótlásról elégedetten nyilatkozott, szinte mindannyian hangsúlyozták a minősített, tudományos fokozattal rendelkező oktatók szükségességét a szigorú akkreditációs szabályok miatt.4 Általában saját jó képességű hallgatóikból igyekeznek kinevelni az utánpótlást vagy a kar doktori iskolájában, vagy ha ezzel nem rendelkeznek, akkor valamelyik magyarországi egyetem doktori iskolájában. Ez utóbbi megoldással él a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar és a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola, és részben ide sorolható a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Határon Túli Levelező Tagozata, ugyanis a zentai kihelyezett tagozaton csak alapképzésre van lehetőség, a mesterképzés és a doktori tanulmányok elvégzése viszont az anyaintézményben valósulhat meg.

A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar akkori dékán-helyettese nagy hát-rányként értékelte, hogy nincs saját doktori iskolájuk, így nem tudnak saját utánpótlást kinevelni. Ennek ellenére nagy hangsúlyt fektetnek az utánpótlás képzésére, figyelemmel kísérik azokat a hallgatókat, akikről úgy gondolják, hogy megállják a helyüket módszertani és egyéb téren is. Általában próbaidő-re veszik fel őket szakmunkatársként egy-két évre, amíg el nem végzik a mes-terképzést, ezután pedig, ha a jelölt hajlandóságot mutat a kar szükségleteinek is megfelelő doktori képzésre, elindítják és segítik őt ezen az úton. Emellett

3 Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar – Szabadka, Újvidéki Egyetem Közgazdasági Kar – Szabadka, Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék – Újvidék, Szabadkai Műszaki Főiskola, Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Határon Túli Levelező Tagozat – Zenta.4 Az intézmények és tanulmányi programok akkreditációját az Akkreditációs Bizottság (Ko-misija za akreditaciju i proveru kvaliteta, www.kapk.org) végzi. A felsőoktatási intézmények akkreditációjának szabványai rendelkeznek a felsőoktatási intézmények alapvető feladatairól és céljairól, a tervezésről és ellenőrzésről, a szervezésről és vezetésről, a tanulmányokról, a tu-dományos kutatómunkáról és művészeti alkotótevékenységről, a tanerőről, az oktatói (admi- nisztrációs) segédszemélyzetről, a hallgatókról, az infrastrukturális feltételekről, a könyvtárról, a tankönyvekről és a számítógépes tanulástámogatásról, a pénzforrásokról, valamint a belső minőségellenőrzési mechanizmusokról. Az akadémiai tanulmányok 70%-át doktori fokozattal rendelkező oktatókkal kell lefedni, és az oktatók 70%-ának teljes munkaidővel állandó munk-aviszonyban kell lenniük az adott intézménynél.

49

arra is volt példa, hogy más karokon végzett ígéretes hallgatókat kértek fel. A Szabadkai Műszaki Szakfőiskola korábbi megbízott igazgatója elége-

detten számolt be az intézmény tanári gárdájáról, amely teljes mértékben ele-get tesz az akkreditációs kritériumoknak, sőt meg is haladja azokat 20–25%-kal. Az utánpótlással is jól állnak, több fiatal végzi doktori tanulmányait, és két-három éven belül 4–5 friss doktorra lesz szükségük a nyugdíjazások miatt. A megbízott igazgató sajnálatát fejezte ki, hogy a szakfőiskolájuk csak alap-képzést tud nyújtani, éppen ezért nagyon szeretnék létrehozni a mesterkép-zést. Ehhez a feltételeik már teljes mértékben adottak.

Hasonlóképpen csak alapképzést tud nyújtani a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Határon Túli Levelező Tagozata, de a zen-tai kihelyezett tagozat vezetője elmondta, hogy a hallgatók számára lehetővé teszik, hogy Budapesten folytassák tanulmányaikat mesterképzésen, majd a Kertészettudományi Doktori Iskolában. Ezzel a lehetőséggel évente általában 2–3 diák él. Ahhoz, hogy a kihelyezett tagozat is megszervezhesse a mester- és PhD-képzést, komoly tutori rendszerre lenne szükség, amelyhez jelenleg nincsen megfelelő káderállomány, de az alapképzéshez megvan a szükséges vajdasági szakkáder. 2010-ben a hallgatókat 37 konzulens tanár segítette, a vizsgáztatást pedig a magyarországi tanárok végezték.

A szabadkai Közgazdasági Kar dékán-helyettese arról számolt be, hogy elegendő tanárral rendelkeznek, a szakkáder kinevelése főként az intézményen belül történik. Több tanársegédet alkalmaznak, akik doktori stúdiumokat folytatnak, és a végzés után várja őket a munkahely a karon. A tanársegédek részt vesznek a kutatómunkában és az oktatásban is.

Az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken már nem ilyen jó a helyzet. Az akkori tanszékvezető elmondta, hogy néhány év múlva a fél ta-nári kar nyugdíjba vonul, és az utánpótlás-nevelés nincs megoldva. Szívesen toboroznának fiatalokat, van is választék, de bizonyos előírások lehetetlenné teszik, hogy felvegyenek asszisztenseket. Nagyon jó volna 4–5 fiatalt a tanszé-ken tartani, de félő, hogy a fiatalok nem fognak doktorálás után évekig várni a munkahelyekre.

A felsőoktatási intézmények magyar foglalkoztatottjainak életkor szerinti megoszlását vizsgálva azt látjuk, hogy az 51–62 év közötti oktatók képviseltetik magukat legnagyobb számban. A fiatalabb korosztály mérsékelten van jelen, 30 és 40 év alatti kutatókból egy-kettőt, kettőt-hármat találunk. (Sajnos nem mindenütt töltötték ki ezt a táblázatot, de a hasonlóság így is nyilvánvaló.)

50

2. ábra: Felsőoktatási intézmények magyar foglalkoztatottjainak életkor szerinti megoszlása, fő

Forrás: Az Oktatási Kataszter 2010-es vajdasági frissítése alapján a szerzők szerkesztése, 2013.

Intézményfejlesztés és új perspektívák nyomán…

A tudományos utánpótlás folytonosságának biztosítása szempontjából fo-lyamatos problémát jelent a fiatal utánpótlás alacsony vajdasági intézményi foglalkoztatottsága. Berényi és szerzőtársai (2004), a tudományos utánpót-lást illetően, a Kárpát-medence régiói közül, a Vajdaság helyzetét ítélik meg legkedvezőtlenebbnek a kétezres évek elején. Hangsúlyozzák az utánpót-lás elhelyezésének, karrierlehetőségének hiányát, a kisebbségi tudományos intézményrendszerek fejlesztését. A helyzet mintegy 10 év távlatából – az intézményfejlesztést illetően – nem sokat változott. T. Mirnics (2005) Az anyaországi PhD-ösztöndíjak vajdasági hasznosulása c. kutatása során is már megfogalmazódik az egyetemalapítás igénye a Vajdaságban. A kutatásban részt vevő PhD-hallgatók önhibájukon kívül nem kapcsolódtak/kapcsolód-nak be a vajdasági felsőoktatásba. Ami annyit jelent, hogy a doktori képzés jelenleg támogatott formájában egyik fél részéről sem hasznosul megfelelően.

51

A tudományos utánpótlás sokszor intézménytől függetlenül történik, és domináns a magyarországi fokozatszerzés.5 Viszont megállapítható, hogy Vajdaság erőteljes tudományos utánpótlással (mintegy 170 fő) rendelkezik, és a kapacitások mozgósítására mindenképp szükség lesz egy potenciális új intézmény létrehozása során.

Egy új, önálló felsőoktatási intézmény létrehozásához a vajdasági ma-gyar akadémiai közösség rendelkezik megfelelő (számú) szakember-poten-ciállal (számításaink szerint mintegy 250 fős 30 és 65 év közötti oktatói és tudományos gárda). Nyilvánvaló, a Kárpát-medence más régióinak (Felvi-dék, Kárpátalja) intézményfejlesztési példáit látva (Albert, 2009), hogy nem fogja mindenki munkájával támogatni az új intézmény létrejöttét, főleg a kezdetekben. Tény azonban, hogy az MTA (külső köztestületi) tagság szinte 90%-a már a vajdasági felsőoktatási intézményekben dolgozik (és itt az adott intézmények integrációs hajlandósága lesz mérvadó).

A potenciális intézmény esetében a már meglévő (a legtöbb magyar oktatót tömörítő) karokból kell kiindulni (Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadkai Műszaki Szakfőiskola, BCE Kertészettudományi Kar, Óvó-képző Szakfőiskola). Itt a már dolgozó, minősített oktatók és a folyamatban lévő tudományos utánpótlás6 szolgáltathat (az akkreditáció szempontjából) megfelelő alapot.

5 Az Aranymetszés 2013 c. kutatásban Papp Z. és Csata (2013) a következő tényeket hangsú-lyozzák: A vajdasági doktoranduszok 61,5%-a Magyarországon, 32,1%-a Szerbiában, illetve 6,4%-a más országban szerzi tudományos fokozatát. A szerzők egyben felhívják a figyelmet néhány további tényre, amelyekben – Kárpát-medencei viszonylatban – a vajdasági magyar PhD-hallgatók eltérnek. Sokkal kisebb arányban részesülnek ösztöndíjakban, több mint 80%-uk állandó munkaviszonyban van (felsőoktatási intézményekben kevesen, kutatóintézetekben alig 2%-uk dolgozik), magas a társadalom-tudományi részvétel. Novák (2013) korábbi tanul-mányában rámutat a vajdasági magyar fiatal kutatók és doktoranduszok kifejezetten kisszámú (két-három 30–40 év közötti személy) jelenlétére a vajdasági felsőoktatási intézményekben (elsősorban szerb vezetőségű). A kiigazításokhoz a vajdasági magyar közösség támogatására van szükség, továbbá komplex mentori rendszerre, koncepcionális megközelítésre, stratégiai tervezésre. 6 A szükséges fiatal oktatói gárda kinevelése érdekében a magyar érdekeltségű intézmények magyarországi MSc- és PhD-képzésekre küldik a hallgatókat (Budapest, Gödöllő, Kecskemét, Szeged, Debrecen, Pécs) – (Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar, Szabadkai Műszaki Szakfőiskola, Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar).

52

3. táblázat: A szerb Felsőoktatási törvény (27. szakasz, tudományterületek) alapján csoportosított junior és szenior vajdasági magyar akadémiai elit, 2013, fő, %

Potenciális oktatói gárda

Képzési területekDoktoranduszok és

fiatal kutatók MTA-tagok Összesen

fő % fő % fő %

Társadalom- és humántudományok 88 54,0 62 50,0 150 52,3

Műszaki- és technológiatudományok 33 20,2 23 18,5 56 19,5

Természet- és matematikatudományok 27 16,6 23 18,5 50 17,4

Orvostudományok 13 8,0 13 10,5 26 9,1

Művészetek 2 1,2 3 2,4 5 1,7

Összesen 163 100,0 124 100,0 287 100,0Forrás: MTA és a VMDOK adatbázisa alapján a szerzők szerkesztése, 2013 (N=287).

Egy Szabadka székhelyű önálló felsőoktatási intézmény esetében – a szerb Felsőoktatási törvény 27. szakasza értelmében – két tudományterület biztosított (társadalom- és humántudományok, illetve a műszaki- és techno-lógiatudományok) a meglévő, nem önálló felsőoktatási intézmények (karok, szakfőiskolák, kihelyezett képzés) által. Kérdéses a harmadik tudományterü-letet lefedő intézmény.

A harmadik tudományterületet lefedő intézmény (kar), az összesített humánerőforrás-adatok alapján a természet- és matematikatudományok le-hetne (korábbi munkaerő-piaci és gazdasági térszerkezeti indokoltság is e mellett szól [Takács, 2013]). A karon belül szerveződhetne meg a kétszakos tanári képzés is (fizika, biológia, matematika stb.).7 Fontos, hogy multidisz-ciplináris képzési profilokkal tegyük változatossá a kínálatot (környezetvé-

7 A tartományi oktatási titkár köztársasági minisztériumi egyeztetésekkel, tárgyalásokkal alá-támasztott személyes véleménye szerint: „a kétszakos tanárképzés abszolút elfogadható, és igény van rá, és meg is valósítható. Ez a világon mindenhol működik, és valójában ez lenne az, ami tulajdonképpen szélesítené a spektrumát a tanári gárdának, és a fiatalok bekapcsolását a szabadkai tanítóképzőbe, azon keresztül pedig a szabadkai egyetem kifejlesztésébe, intézményesítésébe. És ez részben jó, hogy a fiatalok nagy része külföldi kapcsolatokkal rendelkezik már, amit nagyon ko-molyan lehetne hasznosítani.” Így párhuzamosan a túlsúlyban lévő, társadalomtudományokat képviselő fiatalok is el tudnának helyezkedni a pedagógiai karon: „A tanárképzés nem vonzó a hallgatók számára, mégis hiány mutatkozik belőlük. Magyarországon nagyobb a szakosodási lehetőség, színesebb a kínálat. Másrész az államnyelv miatt is vannak problémák. (…) Egy humán súlypontú kart (szociológia, filozófia, történelem, pedagógia, média, pszichológia) biztosan lehetne indítani, és nagyobb érdeklődést váltana ki, hogyha magyarul kínálnánk fel.” – elnök (Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, Újvidék).

53

delem, agrár-, jog- és műszaki tudományokat is ötvözve), mert részben ezzel tudjuk a legtöbb humánkapacitást kihasználni és mobilizálni.

A művészeti képzési terület szintén egy lehetőséget képvisel a harma-dik tudományterület lefedéséhez. Ez a potenciális humánerőforrást összeg-ző adatokból nem látható. Ennek több oka is lehet (kevés tanár, alacsony MTA-tagság, alacsony utánpótlás), és itt további kutatások, elemzések, for-gatókönyvek felvázolása szükséges, tekintettel a terület specifikusságaira. A potenciális Szabadkai Egyetemen a művészetek is helyet kaphatnak több ok-ból is:

• már meglévő intézmény Újvidéken,8 • városvezetés érdeklődése (a Szabadkai Színház óriási, folyamatban

lévő beruházásai és a tradíciók miatt),9

• a Szabadkán és környékén élő több nemzet (elsősorban magyar, szerb, bunyevác, horvát) kulturális örökségét ápoló, a régió művé-szeti jellegzetességeit megjelenítő intézmény lehetne, 10

• a multikulturális jelleggel nem formálódna ellenségkép azokban (többség nemzet), akik az intézményalapításban nem vállalnának „aktív-alapítói szerepet”.

A Vajdaság területén működő, állami felsőoktatási intézményekben (2012/2013-as tanévben) összesen 3  968 (különböző kinevezésű és nem-

8 A Művészeti Akadémia minden második évben indít magyar nyelven képzést a dráma tan-széken belül (elsősorban színész, rendező, vágó, producer profilokkal). 9 A szabadkai városvezetés nevében nyilatkozó személy véleménye szerint a színház épüle-te teljes mértékben kielégíti egy alkalmazott művészeti akadémia infrastrukturális feltételeit, és a kezdeményezés komoly támogatottságot élvez. Az egyetem „harmadik oszlopát” egy al-kalmazott művészeti vagy zeneművészeti akadémia adná (a régióra jellemző specifikumokat kiemelve: tamburazene, jazz, bábjátszás). További – a szabadkai városvezetés ötletelése által megfogalmazott megoldások – egy matematikai, gazdasági és informatikai multidiszciplináris képzés. Az interjúalany véleményéből is látszik, hogy az egyetem harmadik tudományterületet lefedő szervezési egységét a művészetek, illetve a természettudományok területét lefedő kép-zéssel lehet/kell biztosítani. 10 A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dékánja olyan szakok és szakpárosítások bevezetésének lehetőségére hívja fel a figyelmet, amelyek nem találhatók meg az Újvidéki Egyetemen, ugyanakkor nemzeti-kulturális létjogosultságuk van: tamburaszak, egyházizene-szak.

54

zetiségű) oktató11 tanította az 54 908 egyetemi és főiskolai hallgatót (TOMT VAT, 2013). Egy multietnikus intézményszervezés esetén bármi jellegű kétely és aggodalom arra vonatkozólag, hogy egy új önálló felsőoktatási intézmény nem tudna megfelelő tanárgárdát (150–200) és pár ezer hallgatót koncentrálni Szabadkán az újvidéki mamutegyetem mellett, csakis a helyi-regionális elit (el-sősorban az akadémiai, elsősorban az akadémiai, de politikai elit) bizonytalan szándéka és akarata miatt merül föl.

Javaslatok – a tudományos utánpótlás folytonosságának biztosítása érdekében

A VMDOK és a szerzők által megfogalmazott javaslatokat a Magyar Nemze-ti Tanácshoz idézi. Az általunk megfogalmazott javaslatok lényegében két fő irányelvet részesítenek előnyben:

1. ösztöndíj-rendszer (mentori rendszer) és 2. intézményfejlesztési rendszer. Az MNT 2013 nyarán megjelentetett „Várady kiválóság ösztöndíj-hitel”

pályázat kitűnő lehetőség a doktoranduszok (ezzel együtt pedig a tudományos utánpótlás) szempontjából. A hitel- és költség-visszafizetési kötelezettséggel meghatározott pályázati rendszer helyett, egy teljes támogatáson alapuló ösztöndíj rendszerrel ezek a célok meg is valósíthatók. A kedvezményezettek (lehetséges pályázók) körét a VMDOK véleménye szerint, ki kell terjeszteni bármely ország területén tanuló doktoranduszokra. A szerbiai doktori képzéssel kapcsolatosan intézményünk fenntartásokkal rendelkezik, annak

11 A Felsőoktatási törvény a következő oktatói minősítéseket különbözteti meg: előadó (ma-giszteri vagy specialista fokozattal), szakstúdiumi professzor (doktori fokozat), a művészetek területén felsőfokú végzettség és kiemelkedő művészeti alkotásokkal rendelkező személy, akik a szakstúdiumokon oktathatnak csak. A magasabb minősítésű oktató: docens, rendkívüli és ren-des egyetemi tanár (doktori fokozat és külön követelményrendszer) minden képzési formában oktathat (Zakon, 2005, 62–64. szakasz). A felsőoktatási intézmény (belső szabályzata alap-ján) tanügyi munkatársakat (mesteri képzésben résztvevő hallgatók) és asszisztenseket (doktori képzésben résztvevő hallgatók) szerződtethet (Zakon, 2005, 70–72. szakasz).

55

minőségi problémái miatt.12 Az ösztöndíj elbírálása során prioritást kell, hogy élvezzen az alapképzés helye (Szerbia), illetve a pályázat során melléklendő kutatási témavázlat, amely vajdasági tematikát, Vajdasághoz (és a vajdasági magyar kisebbséghez) kötődő kutatási probléma feldolgozását célozza meg.

Ösztöndíj-alternatívák, amelyeket a VMDOK a doktoranduszok szá-mára hosszú távon megfelelőnek és sikeresnek tart:

1. Évente öt doktorandusz három évig történő ösztöndíjazása, teljes összegben, nem visszatérítendő hitel formájában, konkrét feladat kiosztással (minden tudományterületet lefedve; a feladatok meg-határozásában az MNT ösztöndíj-kuratóriuma [illetve a megfelelő intézmény] dönt, a fentiekben már vázolt „társadalmi hasznosulás szempontjából”);

2.

12 Az Újvidéki Egyetem Doktoranduszainak és Fiatal Kutatóinak Szervezete (Udružen-je studenata doktorskih studija i mladih istraživača Univerziteta u Novom Sadu) 2010 óta minden évben kérdőíves kutatást végez a Szerbiában tanuló PhD-hallgatók körében (2011-ben N=577). A kutatás kiemelt témaként kezeli a doktori képzés minőségét; az eredmények a szerbiai doktori képzés rossz minőségét mutatják. 2010-ben és 2011-ben is a válaszadók 63%-a ítélte nem megfelelőnek a posztgraduális órák színvonalát. 2011-ben a megkérdezettek 57%-a válaszolta azt, hogy nincsen rendes tanítás a doktori képzésen Szerbiában (az Újvidéki Egyetemen). A tanítás színvonala közepesen érdekli a tanári kart az adatközlők szerint. A saját kutatómunkájuk feltételeit míg 2010-ben 20%, addig 2011-ben csak 16% értékelte jónak, közepesnek 43% és 51%, rossznak pedig 37% és 33%. Ezek az adatok különösen aggasztóak, hiszen a doktori iskolák programját a szerb Oktatási Minisztérium illetékes bizottsága akk-reditálta, viszont ezek szerint a leírtak és a gyakorlat nem találkoznak egymással. A szerbiai doktori képzés anyagi kérdései ugyancsak fontosak, hiszen a magyarországi tandíjak 60 000 dinár körül mozognak éves szinten, Szerbiában ennek majdnem háromszorosa az éves tandíj (a megkérdezettek 29–36%-a 100 000–200 000 dinár közti összeget fizet, 10–12%-a pedig többet fizet 200 000 dinárnál). A szerbiai doktoranduszok hangsúlyozzák a mentorral való jó kapcsolat fontosságát, ami Szerbiában nehézkesen működik. Hasonlóan: a PhD-hallgatók nehezen tudnak az oktatásba/óraadásba és kutatásba bekapcsolódni. Arra a kérdésre, hogy létezik-e perspektíva a fiatal kutatóknak Szerbiában, a válaszadók 64%-a nemmel válaszolt, ami 367 személyt jelent. Ugyancsak 64%-uk tervezi elhagyni Szerbiát. Összehasonlítva a Vaj-dasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete Aranymetszés 2013 – Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálata vonatkozó adataival (N=102) megállapíthatjuk, hogy a vaj-dasági magyar doktoranduszok kisebb százalékban tervezik elhagyni az országot a doktori fo-kozat megszerzése után. Az adatközlők 67%-a (49 fő) válaszolta azt, hogy Szerbiában szeretne élni, 27%-a (20 fő) tervezi Magyarországon az életét, és csupán 4 fő tervei között szerepelnek más európai országok. Fontos eltérés még a szerbiai és a vajdasági magyar doktoranduszok között: a kérdőív kitöltésekor a szerbiai doktoranduszok 46%-a nem volt munkaviszonyban, míg a vajdasági magyar doktoranduszok 74%-a dolgozott a tanulmányai mellett.

56

3. Évi ösztöndíjak kiosztása (12 hónap) mentorálási rendszeren ke-resztül. Minden évben az MNT egyeztet a VMDOK-kal konkrét tudományos problémák maghatározása céljából. Ezek prioritások-ként kezelendők. A doktoranduszok saját kutatásukat „igazítják a vajdasági magyar közösség igényeihez”, egyben publikációs, szakmai lektorálási és egyéb lehetőségeket kapnak. Mentorokként felsőbb évfolyamok hallgatói, doktorjelöltek kijelölése történhetne meg.

Mindkét alternatíva esetében – a kutatási problémák, kutatási terüle-tek meghatározása során – egyik szempont a vajdasági magyar tudomá-nyos elit utánpótlása (korstruktúra, tudományterületi képviseltség), illetve a tudományterületen belüli kutatási probléma aktualitása és relevanciája. Ezek a szempontok alapján a VMDOK a következő konkrét javaslatot teszi:

Tudományterület Kutatási problémák/témakörök

Jog és közigazgatás (gazdaság-politikai multidiszciplináris megközelítésben)

EU integráció (MNT/önkormányzatok számára fontos témák): EU-s javas-latok bemutatása a kisebbségek vonatkozásában, EGTC, EU-s alapokból humán fejlesztések, EU-alapok és komponensek ütemezése, tervezése, lehe-tőségek megfogalmazása.

Orvostudományok Prevenciós programok, egészségmagatartás, mentálhigiéné a vajdasági ma-gyarság körében.

Agrártudományok Erdőgazdálkodás, minőségügy, takarmányozás, élelmiszer-biztonság, Vaj-daság mint agrárrégió és annak EU-s integrációs vonatkozása, termőföld sza-bad vásárlása, következmények.

Bölcsészet (alkalmazott nyelvé-szet és neveléstudományok)

Szerb nyelv oktatása – felzárkóztató programok intézményesítése, tankönyv és tananyag kidolgozása (gyakorlati megközelítés).

Természet- és műszaki tudományok

Vízminőség és vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, infrastruktúrafej-lesztés

Társadalom- és humántudományok

Tudományos kutatóintézet létrehozása, feltételeinek vizsgálata és felnőttképzés

Véleményünk szerint – a hosszú távú érvényesülés szempontjából – megfelelő felsőoktatási- és tudományos intézmény létrehozása is nélkülöz-hetetlen.

57

Felhasznált irodalom

Albert Sándor 2009: 5 éves a Selye János Egyetem. Selye János Egyetem: Ko-márom.

Anketa o doktorskim studijama 2011: http://doktoranti.org.rs/media.doktoranti.org.rs//2012/02/Anketa-o-doktorskim-studijama-u-Srbi-ji-2011-Doktoranti-Srbije.pdf [2013. július 15.]

Berényi Dénes–Egyed Albert–Kulcsár Szabó Enikő 2004: A magyar tudo-mányos utánpótlás a Kárpát-medence kisebbségi régióiban. – Magyar Kisebbség. 3. 195–208.

Papp Z. Attila–Csata Zsombor 2013: A külhoni magyar doktoranduszok helyzete és karrierperspektívái a Kárpát-medencében. In: Berényi János (szerk.): Tudományos diszkurzusok. Konferenciakötet. VMAT: Újvidék, 18–38.

MÁSZ 2010: Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium: Budapest. [intéz-ményi interjúk, esettanulmányok]

MTA 2013: MTA (szerbiai) külső köztestületi tagsága. [statisztikai adatbázis]Novák Anikó 2013: A vajdasági magyar tudományos utánpótlás helyzete az

Oktatási Kataszter tükrében. In: Kötél Emőke (szerk.): Kataszter – Vaj-daság. Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium: Budapest, 81–88.

T. Mirnics Zsuzsanna 2005: A szülőföldtől a tudományig. Az anyaországi PhD ösztöndíjak hasznosulásának vizsgálata. In: Gábrity Molnár Irén–Mirnics Zsuzsa (szerk.): Támogatás és hasznosulás. Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról. MTT: Szabadka, 131–164.

Takács Zoltán 2013: A felsőoktatás fejlesztésének lehetőségei Szabadkán. In: Berényi János (szerk.): Tudományos diszkurzusok. Konferenciakötet. VMAT: Újvidék, 146–155.

TOMT VAT 2013: Tartományi Oktatásügyi és Művelődési Titkárság. Vaj-daság Autonóm Tartomány: Újvidék. [statisztikai adatbázis]

VMDOK 2013: Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete: Szabadka. [statisztikai adatbázis]

ZAKON 2005: Zakon o visokom obrazovanju. – A Szerb Köztársaság Hiva-talos Közlönye 2005 […] 93/2012.

58

ágyas Réka

Vajdasági utópia? A vajDasági geneRáció véleménye a vajdasági magyar tudományos

életről

A vajdasági fiatal kutatók, doktoranduszok és doktori fokozattal rendelkezők gondolatai a vajdasági magyar tudományos életről, illetve a tudományos után-pótlásról optimistának tekinthetők. Meglátásuk szerint észlelhetőek a törek-vések a tudományos élet fellendítésére a Vajdaságban is, azonban a szerkezeti problémákat nem képes megoldani a feltörekvő értelmiség. Ebben a harcban mindenképp segítségre lesz szükségük a fiatal kutatóknak.

A vajdasági magyar fiatal értelmiséget korlátozott érvényesülési lehetősé-gek jellemzik. Ezt több okból is eredeztetik, elsődlegesen a tapasztalt idősebb nemzedék elzárkózása, a tér átengedésének és a kibontakozási lehetőségeknek a korlátozottsága jellemzi közösségünket. Szükség van a generációk közti pár-beszéd erősítésére, mentorálás, útbaigazítás nélkül elveszni látszik az az élet-képes magyar közösség, amely aktívan próbálna érvényesülni a Vajdaságban.

„Egyedül nehéz felzárkózni és folyamatosan jelen lenni a vajdasági magyar tudományos életben. Nagy szükség van a húzóerőre...”

„Érvényesülési lehetőségeket kellene nyújtani a fiatal értelmiség számá-ra...mindaddig, amíg ez nem valósul meg, esélyes, hogy a vajdasági magyar értelmiség végül csak az idősek hada lesz.”

Egyes vélemények szerint az esetleges változás akkor következne be, ha a jelenlegi vajdasági tudományos elit társként kezdene tekinteni a fiatal kuta-tókra, doktoranduszokra, akiknek útját egyengetve megtalálhatják helyüket a tudományos szférában.

A mentoroktól „várnak el” továbbá támogatást abban is, hogy a tudo-mányos utánpótlás egységes, erős közösséggé kovácsolódjon, gyökerei meg-tagadása nélkül képes legyen érvényesülni a többségi nemzet tudományos harcaiban, az anyaországi és nem utolsó sorban a nemzetközi tudományos színtéren egyaránt. Sok esetben ezek a „követelések” nem is a mentor szere-péhez köthetőek, inkább a sorok közt kiolvasható „felsőbbrendű” politikai elitnek szánt gondolatokként jelennek meg. Erre következtethetünk abból is,

59

hogy milyen hiányosságokat sorolnak fel: a végzettségnek megfelelő elhelyez-kedési lehetőség, az anyagi és szellemi megbecsülés, a felsőoktatási intézmé-nyek és kutatóintézetek hiánya.

„Vajdaságban nagyon sok értékes fiatal kutató munkálkodik, akik fe-lelősséget éreznek a közösségükért. Úgy gondolom, hogy elsősorban teret és támogatást kell kapniuk ahhoz, hogy érvényesülni tudjanak itthon is. Sajnos ez elsősorban az anyagi és a szellemi megbecsülés hiánya mi-att sok esetben nem így alakul, így egyre több értékes fiatal kényszerül külföldi lehetőségek után nézni.”

„Hiányzik egy, az eredményeit a bevett elképzelésekkel szemben is kép-viselni tudó, független intézményhálózat, amely sem forrásaiban, sem eljárásait illetően nincs kitéve a kisebbségi diskurzustér csatlakozásai-nak. Ha ez létrejön, akkor a vajdasági magyar kutatási potenciál sa-ját életkörülményein túlmutató, nemzetközi színtéren is példamutató eredményekre lehet képes.”

Szinte minden gondolatban megjelenik, hogy a vajdasági magyar közös-ség rendkívül erős potenciállal rendelkezik, a fiatalok jellemzője a tehetség, a tudás és a tenni akarás, amit elsősorban Szerbiában, szülőföldjükön szeretné-nek kamatoztatni, érvényesíteni, de sokszor mégis falakba ütköznek.

„A megoldást egy többnyelvű, nyitott, európai normákat képviselő Sza-badkai Egyetem jelentené, ahol a fiatal értelmiség megtalálná elhiva-tottságát az oktatás iránt, és lehetőséget kapna a tudományos kutató-munka gyakorlásához is.”

A legtöbb fiatal kutató a jövőt nem csak a vajdasági magyar tudomá-nyos életben tevékenykedve képzeli el, hanem egyaránt látja a kitörési pontot a többségi nemzet, az anyaországi és a nemzetközi tudományos életbe való bekapcsolódásban is. Többször is a szellemi híd szerepében jelenik meg a vaj-dasági magyar tudományos közösség, amely képes (lenne) ezeken a különböző színtereken tevékenykedő fiatalokat összehozni, kiépítve egy jól működő kap-csolathálót, amely hosszútávon a régió fejlődéséhez is vezethet(ne). Viszont je-lenleg a fiatalok úgy látják, hogy nagyon szűk térben mozog a vajdasági magyar tudományos elit, közvetlen környezetében és Magyarországon keresi a helyét.

60

„A tudomány nem nemzetiség- és helyfüggő, bár nemzeti hovatarto-zásunk mindig is munkásságunk és életünk elválaszthatatlan részei lesznek...”

„A vajdasági magyar tudományos élet szereplőiben és a tudományos utánpótlásban nagy potenciál rejtőzik, mivel összekötő híd szerepet tudnak betölteni a Kárpát-medencében élő magyar ajkú és a volt Jugo-szláviában tevékenykedő kutatók között.”

Ezért kerül a hangsúly a szerb nyelvismeret mellett az idegen nyelvek fontosságára is, ugyanis meglátásuk szerint nagy eredményeket nem lehet re-gionális szinten elérni. Többször megjelenik a nemzetközi kollaborációk kis száma, ami utal a nemzetközi tudományos életben való alacsony részvételre. A vélemények többször rámutatnak az összefogás, együttműködés hiányára a Vajdaságon belül is.

„Bennem él a remény, hogy a fiatal generáció egy sokkal összetartóbb, együttműködőbb közösséget alkot majd, ahol nem félünk egymástól se-gítséget kérni, magunkénak érezzük majd, és büszkék leszünk társaink sikereire is, és együttes célokkal, közös munkával, egymás támogatásá-val, méltó elődeinkhez hasonlóan értékes tagjaivá leszünk a vajdasági magyar tudományos életnek.”

A válaszadók mindenképp szükségesnek vélik a jobb kommunikációs csatornák kialakítását, ami hozzájárulhatna a hazai és nemzetközi kooperáci-ók folytonosságához.

„A cél, hogy ne vajdasági tudományos kutatóként tudjunk helyt állni, hanem vajdaságiként és tudományos kutatóként, itt, ott, külföldön, anyaországban, bárhol a világban.”

Összességében a tudományos utánpótlás jövőképe bizonytalan, a leg-több esetben a Vajdaságban, illetve ingázva Magyarország és szülőföldjük között terveznek érvényesülni a fiatalok, de mindenki tisztában van azzal, hogy ha jelentősebb változások nem következnek be a közvetlen környeze-tünkben a korlátozott lehetőségek, a külföldi – sok esetben könnyebbnek vélt –boldogulás végett a fiatal kutatóink az emigráció útjára lépnek majd.

61

Meglátásuk szerint mindaddig, amíg az említett változások nem következnek be, nem számolhatunk az emigránsok hazatérésével sem, és félő, hogy az itt-hon maradottak megtartása is egyre nagyobb kihívás lesz.

„Sajnos tanulmányaik után sokan elvesznek az alapvető egzisztencia biztosításában, a kevés és rossz munkafeltételek miatt, valamint az ala-csony munkabér okozta több párhuzamos munkavállalásában. Sajnos sokan a megoldást külföldön keresik és meg is találják.”

„…a hazai (ezen belül a vajdasági magyar) tudományos intézmények intenzív fejlesztésére, kapcsolati hálójának kibővítésére volna szükség, ami alapot, kiindulási pontot és visszatérési lehetőséget teremtene a fi-atal kutatóknak.”

„A vajdasági magyar tudományos utánpótlás sosem volt nagyobb. En-nek köszönhetően a vajdasági tudományos élet is magasabb szintre lép-het abban az esetben, ha a fiatal vajdasági magyar tudósok itt marad-nak és kutatásaikat itt végzik. Ehhez viszont megfelelő körülmények és nem utolsósorban megbecsülés is szükségeltetik.”

Nagy „teher” nehezedik a vajdasági magyar doktoranduszokra, a jöven-dőbeli értelmiségre, ugyanis az ő tevékenységük, sikereik és példamutatásuk is nagy hatással van a vajdasági magyar közösségre, „példaként szolgálhat a vajdasági magyar fiatalok számára”.

„Az, hogy a jövőben hogyan tudjuk optimálisan adaptálni a lehető-ségeinket, erőforrásainkat, rajtunk kutatókon is áll , ennek hatása vi-szont hullámként továbbterjedhet a vajdasági magyarság egészére.”

Talán már késő azon gondolkodni, hogy vajon elveszítjük-e fiatal ér-telmiségünket – ez a folyamat már régóta történik – inkább abba kellene energiát fektetni, hogy a nemzetközi projektek segítségével erős kapcsolat-rendszert építsünk ki az „elszármazottainkkal”, és így remélhetjük azt, hogy egyszer megtalálják helyüket szülőföldjük tudományos színterein is, ugyanis a hazacsábítgatással racionálisan kell bánni, a jelenlegi vajdasági magyar–szerb intézményrendszer nem lesz képes befogadni doktoranduszainkat, doktorjelöltjeinket, fiatal kutatóinkat.

62

„Most van itt az utolsó pillantat, hogy a még meglévő és tenni akaró fi-atal tudományos utánpótlást összefogjuk, új egyetem és/vagy kutatóin-tézet ernyője alá vonjuk, amely ha megfelelően működik, huzamosabb ideig garantálni tudja a megfelelő légkört a fennmaradáshoz.”

Mindezek ellenére a tudományos utánpótlás kiépítésére és erősítésére kell fektetni a hangsúlyt, tehetséggondozó rendszerek létrehozásával pedig már középiskolai tanulmányok alatt fel kell hívni a jövő generációjának a figyelmét a tanulás, tudás fontosságára. Ez segítheti ugyanis hosszútávon kö-zösségünk fennmaradását.

„A vajdasági magyar tudományos élet szereplőinek elsődleges célja kell hogy legyen, egy olyan tehetséggondozó rendszer létrehozása, amely az egyenlő hozzáférés elvét szem előtt tartva, lehetőséget biztosít a vajda-sági magyar diákok számára, hogy az elhivatottságuk és képességeik szerint legmagasabb szinten kamatoztathassák tehetségüket, ezzel is elősegítve önnön és a közösség megmaradását, fejlődését.”

A vélemények azt tükrözik, hogy nagy potenciál rejlik a jelenlegi és a jövőbeli vajdasági magyar tudósainkban és tudóspalántáinkban, de minden-képp szükség van az összefogásra, egymás támogatására, a tekintélyelvűség le-küzdésére. Összességében arra utalnak a vélemények, hogy milyen változások kellenének, hogy ki tudjon bontakozni a szóban forgó személyek tehetsége, tudása. Mind a közép-, mind pedig a felsőoktatási intézményrendszer erősí-tésére szükség van, kutatóintézetek és kutatócsoportok, nemzetközi együtt-működések létrehozásában látják a jövőt, a versenyképesség lehetőségét, egy-általán a vajdasági magyar közösség megmaradását.

BEMUTATKOZÓK

64

ÁGYAS RÉKA – 1988-ban született Szabadkán. Je-lenleg Szabadkán él, a zombori Műszaki Középiskola, a Dr. Ripp Rózsa Egészségügyi Középiskola és a Veljko Petrović Gimnázium szociológia, valamint alkotmány és polgárjog tanára. A tanári munka mellett a civil szfé-rában is tevékenykedik, és fiatal, független kutatóként dolgozik. Megbízások keretein belül társadalomtudo-mányi, szociológiai kutatásokat végez, valamint ezek-

hez kapcsolódó egyéb projektumokban hasznosítja tudását. 2011 óta tagja a Magyarságkutató Tudományos Társaságnak, valamint 2012-től a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének is. Az alapképzést a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara szociológia szakán végezte. Si-keres diplomázás után tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen mes-terképzésén folytatta, ahol szakiránya Gazdaság- és Szervezetszociológia volt. Doktori képzését szintén Magyarországon tervezi. A szerb nyelv mint környe-zetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Kutatási témái: kisebbségek, oktatás, migráció és gazdaságszociológia. A mesterképzés alatt miniszteri ösztöndíjas volt (2009–2011), valamint tanulmányai alatt a Balassi Intézet Márton Áron Kutatói Szakkollégiumának ösztöndíjasa (2010–2011).

Tudományterület: társadalomtudományok, szociológiai tudományokE-mail: agyasreka@gmail.com

Jelentősebb publikációk:Ágyas R. 2011: Vajdaság taszításában?! A szülőföldjükön, illetve Magyaror-

szágon tanuló vajdasági magyar egyetemisták munkával kapcsolatos at-titűdjei, munkavállalási esélyei, valamint jövőtervei a migrációs tervek-kel, döntésekkel való összefüggésben. In: Kötél E.–Szoták Sz. (szerk.): Határhelyzetek IV. Anyanyelv(ek), oktatáspolitikai stratégiák, karrier-követés. Budapest. BI MÁSZ. 325–354. o.

Ágyas R. 2012: Szerb állampolgárok jogviszonya a Magyar Köztársaság terü-letén. http://www.szerbmigracio.hu/letoltes/eredmenyek/jogszabelemz.pdf

Ágyas R. 2012: Szerb állampolgárok Magyarországon. http://www.szer-bmigracio.hu/letoltes/eredmenyek/sajtoelemzes.pdf

Ágyas R.–Novák A.–Rózsa R. 2013: Pillanatfelvétel a vajdasági magyar dok-toranduszokról. – Kisebbségkutatás. 22. évf. 3. sz. 80–100. o.

65

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Ma Vajdaságban magyar értelmiséginek lenni nem könnyű. Főleg fiatal nőként borzasztóan nehéz érvényesülni, kiváltképp, ha szabadúszó szociológus az egyén. Az a probléma, hogy nem veszik komolyan a fiatalokat, pedig a mostani fiatal generáció egy bizonyos részében benne van az a kreativitás, tenni akarás, ami a tapasztalt vajdasági magyar értelmiségi rétegben már kezd lankadni. Ma a vaj-dasági magyar értelmiségi réteg erősen kapcsolódik a politikához, emiatt kevésbé működik a fiatal utánpótlás mentorálása – intézményes kereteken kívül. Azt látom inkább, hogy mi, fiatalok tartunk össze, de hiányzik a csapatból a mentor, a tapasztalt tanár, aki képes átadni tudását a jövő értelmiségének.

APRÓ MELINDA – 1985-ben született Zentán, Adán nőtt fel. Jelenleg Keszthelyen, Magyarországon él és ta-nul ösztöndíjasként. A budapesti Corvinus Egyetem zentai határon túli levelező tagozatán végzett kertészmér-nökként 2008-ban. Tanulmányait FAO ösztöndíjasként Keszthelyen folytatta. 2011-ben szerezte meg oklevelét a Pannon Egyetem keszthelyi kirendeltségén mint növény-orvos. Ugyanabban az évben felvételt nyert a keszthelyi Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola nappali (ösz-töndíjas) képzésére. Kutatási témája: szőlővírusok kimutatási módszereinek fejlesztése és alkalmazása a szőlőültetvények vírusfertőzöttségének felméré-sében (témavezető: Dr. Takács András Péter). Tagja a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának és az MNT Növénykórtani Szakosz-tályának. Kutatási témája mellett más növények vírusfertőzöttségének felmé-résében is aktívan részt vesz.

Tudományterület: agrártudományok, növénytermesztési és kertészeti tudo-mányok, virológiaE-mail: apromelinda24@gmail.com

66

A doktori értekezés témája:A kutatás célja a vírusfertőzöttség meghatározása a korábbi években nem vizsgált magyarországi borvidékek ültetvényein, és a korábban már vizsgált ültetvények vírusfertőzöttségének nyomon követése, illetve a korábbi ered-mények összehasonlítása a várható új adatokkal. A kutatásba bevont szőlőül-tetvények különböző korúak és eltérő ökológiai adottságokkal rendelkeznek. Fontos célunk a génbankba elhelyezett szőlő levélsodródás vírus-3 (Grape-vineleafrollassociatedvirus-3, GLRaV-3) izolátumok további vizsgálata, és Európában először ezen izolátumok teljes nukleotid sorrendjének a megha-tározása. A lehetőségekhez mérten tervezzük további szőlővírus izolátumok molekuláris jellemzését, illetve Magyarországon új szőlővírusok azonosítását. A kutatás során a hazánkban eddig nem vizsgált borvidékek szőlőültetvé-nyein vírustüneteket mutató és tünetmentes növényekről mintát gyűjtünk, feljegyezzük, és szimptomatológiai szempontból értékeljük a növényeken észlelt tüneteket. A gyűjtött mintákat speciális polietilén tasakba helyezzük, és a laboratóriumba történő szállításig hűtve, 3–5 °C-on tartjuk. A szeroló-giai vizsgálatok elvégzéséig fagyasztva –25 °C-on tároljuk. A növényminták vírusfertőzöttségét szerológiai DAS ELISA (Enzyme-linkedimmunosorben-tassay, enzimhez kötött ellenanyag-vizsgálat) módszerrel, ill. polimeráz lánc-reakció (PCR) alkalmazásával határozzuk meg. Új kórokozók azonosítása so-rán morfológiai – elektronmikroszkópos – vizsgálatok végzésére is sor kerül. A vírusok fenntartása és azonosítása során bioteszteket alkalmazunk, ame-lyekhez a kórokozók differenciáló és propagatív gazdanövényeit használjuk. A differenciáló tesztnövények esetében egyes növények fogékonyak a vírusra, mások pedig nem fertőzhetők, ennél fogva alkalmasak az egyes kórokozók elkülönítésére. Fás szárú bioteszt esetében a Vitis fajok és az indikátorfajták használata során oltást, a lágyszárú tesztnövények esetében mesterséges átvi-telt használunk. A molekuláris vizsgálatokat elsősorban az ELISA és biotesz-ttel nem kimutatható vírusok esetében, valamint az új kórokozók vizsgálata során alkalmazzuk. A GLRaV-3 izolátumok esetében PCR technika alkal-mazásával kerül sor a teljes nukleotidszekvencia meghatározására.

Jelentősebb publikációk:Apró M.–Cseh E.–Daragó Á.–Papp M.–Gáborjányi R.–Horváth J.–Takács

A. P. 2011: Búzaminták vírusfertőzöttsége Dél-Magyarországon. – XXI. Növényvédelmi Fórum. Keszthely. 13. o. [absztrakt]

67

Apró M.–Papp M.–Cseh E.–Gáborjányi R.–Horváth J.–Takács A. P. 2011: Dél-Magyarországi gabonatermő területek vírusfertőzöttsége. – Agrár-tudományi Közlemények különszám. 52–55. o.

Apró M.–Kelemen A.–Papp M.–Cseh E.–Takács A. 2012: A gabonavírusok károsítása Dél-Magyarországon. – XVIII. Ifjúsági Tudományos Fórum. Keszthely. 1–6. o.

Apró M.–Kelemen .A–Csáky .J–Papp M.–Takács A. P. 2012: Gabonavíru-sok előfordulása Dél-Magyarországon 2012-ben. – Journal of Agricul-tural Sciences. Acta Agraria Debreceniensis. Debrecen. 6th International Plant Protection Symposium at University of Debrecen. 50. sz. 17–19. o.

Apró M.–Cseh E.–Járvás M.–Csáky J.–Takács A. P. 2013: Magyarországon előforduló szőlővírusok 2012. évi vizsgálata. – Növényvédelmi Tudo-mányos Napok. Budapest. 53. o. [absztrakt]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A tudás az a hatalom, melyet az embertől soha nem vehetnek el, történjen bármi is. A megszerzett tudás arra szolgál, hogy megosszuk másokkal, hogy minél több ember tudjon jobbá, többé válni általunk, és nem arra, hogy lenézően ítélkez-zünk mások nem tudása felett. Egy kis közösség életében a legfontosabb tudás pedig az összetartásban és egymás segítésében rejlik.

ATYIMCSEV LÍVIA – 1987-ben született Zentán. Jelenleg Szabadkán él, és nemzetközi projektasz-szisztensként dolgozik a Tisza Menti Információs Fejlesztési Központban (ICR) Magyarkanizsán. Ok-leveles tanító (2010), tanító – mester (2011), regio-nális kommunikátor (2011). Diplomáit az Újvidé-ki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán (Szabadka), valamint a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara szabadkai kihelyezett tagozatán szerez-te. 2012 óta a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Kutatási

68

témája: kisebbségi oktatás Közép-Európában a Bologna-folyamat tükrében (témavezető: Dr. Kozma Tamás). További kutatási területek: a szerbiai fel-sőoktatás, különös tekintettel a magyar/részben magyar nyelvű felsőoktatás-ra. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Tanulmányai alatt (2012–2015) miniszteri ösztöndíjas.

Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok, oktatásszo-ciológiaE-mail: atyimcsevlivia@gmail.com

A doktori értekezés témája: Dolgozatom témája a kisebbségi felsőoktatás, melyben a bolognai folyamat hatásait vizsgálom a szerbiai és magyarországi felsőoktatási rendszerben. Ku-tatásom célja, hogy megismerjem, illetve összehasonlítsam a magyarországi és a szerbiai felsőoktatási rendszert, elsősorban a vajdasági magyar/részben magyar felsőoktatási rendszert, valamint e két országban az alulról kezde-ményezett felsőoktatási intézmények helyzetét, illetve a bolognai rendszer bevezetése óta végbement változásokat ezekben az intézményekben. Először is szeretném megvizsgálni általánosságban a két ország felsőoktatási rendszerét, Szerbiában elsősorban a vajdasági magyar/részben magyar fel-sőoktatást. Itt foglalkozom a kisebbség fogalmával, amely dolgozatomban kétféle interpretációban is megjelenik. Egyrészt, mivel a szerbiai felsőokta-tási rendszer kutatásakor a vajdasági magyar/részben magyar felsőoktatásra helyezem a hangsúlyt, másrészt, viszont az alulról kezdeményezett intézmé-nyek tükrében is érvényes a kisebbség kifejezés, mivel ezen intézménytípusok száma országonként igen kicsi. Második lépésként szeretnék a fent említett intézményekről esettanulmányokat készíteni. A téma fontosságát abban látom, hogy Magyarország és Szerbia felsőokta-tási rendszere is sokat változott a bolognai folyamat hatására az utóbbi év-tizedekben. Bár számos tanulmány foglalkozik a magyarországi és a szerbiai felsőoktatási rendszerrel külön-külön, valamint azokat szembeállítva, mégis úgy vélem, a téma igenis kutatható, hiszen a felsőoktatási rendszer folyama-tosan változik. A változások pedig újabbnál újabb problémákat hordoznak magukban, melyekre mindig születik valamilyen megoldás, stratégia. Így azt hiszem, mindig érdekes lehet az újabb problémákat és az ezekre kínálkozó megoldásokat megvizsgálni, összehasonlítani, hogy ebből aztán megállapít-hassuk, mely megoldások bizonyultak sikeresebbnek, hiszen az egyes fel-

69

sőoktatási rendszereknek, akármekkora különbség is van köztük, lényegében azonos, vagy nagyon hasonló problémákkal kell szembenézniük. Másodsorban abban látom még témám relevanciáját, hogy a magyarorszá-gi és a szerbiai (vajdasági) alulról kezdeményezett felsőoktatási intézmények hasonlóságait, különbségeit, problémáit és problémamegoldási stratégiáit tárom fel. Kiemelten fontosnak tartom, hogy megtudjuk, hogyan reagál-tak ezek a hasonló intézmények a Bolognai folyamatra, milyen nehézségeket okozott működésük során, és egyáltalán egy ilyen alapítású intézménynek milyen nehézségei vannak Magyarországon (EU-tagállam) és Szerbiában (tagjelölt) az EU-integrációt tekintve. Lényegesnek tartom, hogy az intéz-mények megismerjék egymás helyzetét, mivel ez tanulságos lehet számukra.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Vajdaságban nagyon sok tehetséges fiatal, doktorjelölt él, akik sajnos külföld felé orientálódnak többféle okból kifolyólag. Arra kellene törekedni, hogy az értelmi-ség, a tudományos utánpótlás megtalálja a helyét hazánkban. Ehhez azonban több változásra is szükség lenne, például megfelelő munkahelyek megteremtésére, a tudományos élet fellendítésére és a fiatal tehetségek összefogására.

BAGÁNY ÁGNES (szül. Törteli) – 1983-ban született Zentán, jelenleg Magyarkanizsán él, 2009 óta a szabad-kai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon tanársegéd-ként dolgozik. Diplomáját ugyanitt szerezte, okleveles tanító mesterszakon, majd 2011-től a Pécsi Tudomány-egyetem Bölcsészettudományi Kara „Oktatás és Társa-dalom” Neveléstudományi Doktori Iskola oktatásszo-ciológia szakos hallgatója (romológia specializáción). Kutatási témája: inkluzív pedagógia (témavezető: Dr. Varga Aranka). Főbb kutatási területek: a vajdasági magyar tanulási zavarokkal küzdő kisiskolások felzárkóztatásának és tehetségazonosításának kérdései. Doktori tanulmányai alatt miniszteri ösztöndíjas.

70

Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok, oktatásszo-ciológia E-mail: torteli.agi@gmail.com

A doktori értekezés témája:Doktori értekezésemmel a tanulási zavarokkal küzdő tehetségek jobb megisme-réséhez szeretnék hozzájárulni. Munkámmal további adalékokat nyújthatok a gyerekek e csoportjának kiemeléséhez; szükségesnek érzem egy olyan vizsgálati módszer kialakítását, amely segítségével a pedagógusok is azonosítani tudják a képességbeli kiegyensúlyozatlanságot. Az iskolai körülmények között is hasz-nálható eljárásoknak az az előnyük, hogy a tanár saját eszközökkel mérheti fel a gyermek képességeit, erősségeit és gyengéit. Ezáltal szinte el is kezdődik a gyer-mek fejlesztése, hiszen már azzal, hogy a pedagógus megítélésében előnyösebb helyzetbe kerül a tehetséges gyermek, nagyobb esélye van a további fejlődésre (Herskovits–Gyarmathy, 1995). Sokan ezek közül a gyerekek közül intelligenseknek tűnnek, de iskolai teljesít-ményeik gyengék. Munkájuk inkonzisztens, nagyon különböző szinten telje-síthetnek a különböző tantárgyakból. Gyakori, hogy a képességhiányok elfedik a tehetséget, és a gyermek átlagosnak vagy átlag alattinak mutatkozik. Gyakran számolnak be a tanárok arról, hogy nagy különbség van ezeknél a gyerme-keknél problémamegoldó képességük, fogalmi gondolkodásuk és az iskolában szükséges képességeik – írás, olvasás és számolás – között. Silverman (1989) hangsúlyozza, hogy minden alulteljesítő gyermek megérdemli, hogy alaposan megvizsgálják képességeit. Az alulteljesítés hátterében sokféle ok húzódhat meg, és gyakran több tényező is szerepet játszik a szindróma kialakulásában. A mai iskolai oktatásban a verbális készségek, a folyamatos felfogási beállí-tottság jelent előnyt, főleg az első években. Az írás, olvasás, és az alapvető szá-molási műveletek ezeket a funkciókat teszik fontossá. Azok a gyerekek, akik ezeken a területeken hiányosságokkal érkeznek az iskolába, hátrányba kerül-nek és lemaradnak, pedig gyakran előfordul, hogy más funkcióik az átlagos-nál sokkal magasabb szinten működnek (Révész, 1918). Ezek a képességeik kevéssé hasznosulnak az iskolában, a tanítók nem tekintik azokat a tehetség esetleges kezdeményének. Pedig az absztrakció, az összefüggések meglátása, szintetizálás, kontextusba helyezés mind fontos folyamatok. Ezekre azonban elsősorban a felsőbb osztályokban lesz szükségük a gyerekeknek, amikor már hangsúlyosabb az átfogó gondolkodás, szintetizálás, az összefüggések megtalá-lása. Néhány évi elmaradás és iskolai kudarc azonban ekkor már meggátolhatja

71

a gyerekeket abban, hogy jól teljesítsenek a testhezállóbb feladatokban. Eh-hez társulnak még az ellenállás és a motivációs problémák, így felső tagozatra alulteljesítővé válhatnak. A kiegyensúlyozatlan képességstruktúrájú tehetséges gyerekek elkallódása és képességeiknek esetleg devianciába való fordítása kirívó példája az iskolai oktatás hiányosságainak, ezért reményeim szerint, a problé-ma megvilágítása adalékot jelent majd az oktatás átformálásának szükségessé-gét hangsúlyozó törekvésekhez.

Jelentősebb publikációk:Törteli Á. 2011: A tanulási zavarokkal küzdő tehetséges gyerekek azonosítása

Magyarkanizsán. In: Varjú Potrebić T.–Lepeš J. (szerk.): A tehetségek szolgálatában: III. Nemzetközi tudományos tehetséggondozó konferen-cia. Magyarkanizsa. Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Köz-pont. 301–306. o.

Törteli Á. 2011: Esélyegyenlőség és tehetségesség. Az iskolai követelmény-rendszerben alulteljesítő tehetségek felismerése. – A tehetséges tanulók-kal való munka módszertana. Szabadka. Az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara V. nemzetközi tudományos konferenciájá-nak előadásai. 218–230. o.

Törteli Á. 2013: A roma/cigány nemzetiségű tanulók integrációs nehézségei Magyarkanizsa község általános iskoláiban. Debrecen. PhD konferencia 2013. [Konferencia CD]

Törteli Á.–Bagány I. 2013: Az inklúzióval kapcsolatos attitűdök vizsgálata. – Minőség és versenyképes tudás konferencia kötet. Neveléstudományi Konferencia. Kolozsvár. Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézete. [megjelenés alatt]

Törteli Á. 2013: The Interpretation of Inclusive Education in Serbia. – Év-könyv 2013. „Oktatás és Társadalom”. Neveléstudományi Doktori Is-kola Évkönyve. [megjelenés alatt]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Egyedül nehéz felzárkózni és folyamatosan jelen lenni a vajdasági magyar tu-dományos életben. Nagy szükség van a húzóerőre, amely lehet akár a doktoran-duszszervezet vagy egyéni segítő is. Fontosnak tartom, hogy a már szakmailag el-ismert oktatók és kutatók vagy szervezetek felkarolják az utánpótlást, irányítsák és segítsék a tudományos életben való érvényesülését.

72

DR. BÁLINT ANITA – 1986-ban született Szabad-kán. Jelenleg Szegeden él, és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) I. sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik. 2012-ben a SZTE Általános Orvostudományi Karán fejezte be egyetemi tanulmányait. Az SZTE Elméleti Orvostudo-mányok Doktori Iskola PhD-hallgatója. Fő érdeklődési területe a gasztroenterológia, azon belül a gyulladásos bél-betegségek. Kutatási témája: a gyulladásos bélbetegségek

és infekt ágensek kapcsolata (témavezető: Dr. Molnár Tamás). További kuta-tási témák: calprotectin és MMP-9 diagnosztikus értéke gyulladásos bélbe-tegségekben, munkaképesség és aktivitáscsökkenés, továbbá hospitalizációs ráta gyulladásos bélbetegségekben. Nyelvtudás: szerb mint környezetnyelv, angol középfok, német alapfok.

Tudományterület: orvostudományok, klinikai orvostudományokE-mail: balint.anita86@gmail.com

A doktori értekezés témája:A gyulladásos bélbetegség (Crohn-betegség és colitis ulcerosa) genetikailag fogékony egyénekben a normál bélflóra kóros immunválaszának eredmé-nyeként kialakuló krónikus gyulladásos reakció. A gyulladásos bélbetegségek hullámzó lefolyást mutató ismeretlen etiológiájú betegségek, amelyek során tünetmentes állapotok és fellángolások váltják egymást. Számos tényező ki-válthatja a relapszust, azonban leggyakrabban ismeretlen marad a provokáló faktor. Ismert okok lehetnek bizonyos gyógyszerek (nem-szteroid gyulladás-csökkentők, antibiotikumok), stresszhelyzetek, valamint felső légúti, húgyúti és enterális infekciók. Mindkét betegségben a remisszió elérése és fenntartása érdekében évekig tar-tó kortikoszteroid, immunmoduláns, illetve biológiai kezelés szükséges. A gyulladásos bélbetegekben az évekig tartó immunszuppresszív kezelés poten-ciális rizikót jelent a különböző fertőzéses megbetegedésekkel szemben. Az immunszuppresszív kezelésben részesülő gyulladásos bélbetegekben elvileg csökkenhet a védőoltás hatására létrejövő immunválasz – tekintettel a kór-okozó szervezetbe jutása által kiváltott „normális” immunválasz hiányára. Ezt az elméletet azonban cáfolja több nemzetközi adat, és munkacsoportunk vizs-gálati eredményei szerint is kiváltható védettség a megfelelő védőoltástípussal.

73

A fertőző ágensek nem bizonyított, de lehetséges etiopatogenetikai tényezők lehetnek. Az utóbbi években a Clostridium difficile fertőzés vált a leggyak-rabban diagnosztizált enterális infekcióvá, egyre gyakrabban fordul elő gyul-ladásos bélbetegek között is. A fertőzés klinikai lefolyása széles spektrumon mozog: a betegek egy része tünetmentes lehet, a klinikai megnyilvánulás az enyhe hasmenéstől az életveszélyes állapotig változhat. Bár a gyulladásos bél-betegségek etiológiája nem minden részletében tisztázott, az egyértelmű, hogy a genetikai és környezeti tényezők végül is az enterális immunválasz működés- zavarát idézik elő, amely táptalajként szolgálhat a bélflóra kényes egyensúlyá-nak a felborulásához, és ezáltal az egyes pathogének elszaporodásához.A bélflóra egyensúlya sérülékeny ebben a betegcsoportban, továbbá jelenősen fogékonyabbak a különböző fertőzésekkel szemben, így kiemelt figyelmet kell szentelni a kezelés során ezek megelőzésére.

Jelentősebb publikációk:Bálint A.–Nagy F.–Kovács L.–Wittmann T.–Molnár T. 2012: Tumornekró-

zis faktor elleni antitest által kiváltott szisztémás lupus erythematosus metasztatikus Chron-betegségben. – Magyar Belorvosi Archivum. 65. évf. 4. sz. 261–263. o.

Bálint A.–Molnár T.–Szűcs M.–Farkas K.–Urbán E.–Nagy F.–Szepes Z.–Wittmann T. 2013: Clostridium difficile-infekció előfordulási gyakori-sága a gyulladásos bélbetegségek relapszusa során – előzetes tanulmány. – Magyar Belorvosi Archivum. 66. sz. 80–86. o.

Farkas K.–Lakatos P. L.–Nagy F.–Szepes Z.–Miheller P.–Papp M.–Palat-ka K.–Bálint A.–Bor R.–Wittmann T.–Molnár T. 2013: Predictors of Relapse in Patients with Ulcerative Colitis in Remission after One-year of Infliximab Therapy. – Scand J Gastroenterol. [megjelenés alatt]

Molnár T.–Lakatos P. L.–Farkas K.–Nagy F.–Szepes Z.–Miheller P.–Horváth G.–Papp M.–Palatka K.–Nyári T.–Bálint A.–Lőrinczy K.–Wittmann T. 2013: Predictors of Relapse in Patients with Crohn's Disease in Remis-sion after 1 Year of Biological Therapy. – Aliment Pharm Ther. 37. évf. 2. sz. 225–233. o.

Bálint A.–Farkas K.–Szűcs M.–Szepes Z.–Nagy F.–Wittmann T.–Molnár T. 2014: Long-term Increase in Serum Cholesterol Levels in Ulcerative Colitis Patients Treated with Cyclosporine: an Underdiagnosed Side Effect Frequently Associated with Other Drug-related Complications. – Scand J Gastroenterol. 49. évf. 1. sz. 59–65. o.

74

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Adott egy intelligens, rátermett, érdeklődő, tenni akaró fiatal generáció, de ah-hoz, hogy megvalósuljon a dinamikus, nemzetközi színtérrel összehasonlítható tudományos élet, még jelentős támogatásra, anyagi forrásokra, oktatásfejlesztése lenne szükség.

BARTA HOLLÓ BERTA, Ph.D. – 1984-ben született Szabadkán, jelenleg Újvidéken él. 2010 óta dolgozik az Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Kara Kémia, Biokémia és Környezetvédelem Tanszékén; 2012 decemberétől tudományos munkatárs. Ebben az in-tézményben szerzett oklevelet 2007-ben és doktori címet is 2011-ben. Disszertációjának címe Sinteza i karakteriza-cija nekih derivata pirazola i njihove reakcije sa prelaznim

metalima (Egyes pirazolszármazékok szintézise, jellemzése és reakciói átmeneti fémekkel), mentora pedig prof. dr. Mészáros Szécsényi Katalin. Kutatási téma-körei: átmeneti fémkomplexek tervezése, szintézise, fizikai-kémiai és biológiai jellemzése; szerves polimerek termoanalitikai vizsgálata. A szerb mint környe-zetnyelv mellett angol és német nyelvtudással rendelkezik. Egyetemi tanulmá-nyai alatt az Oktatási Minisztérium ösztöndíjasa, 2006–2009 között a Vaj-dasági Magyar Felsőoktatási Kollégium kollégistája, a 2006/2007-es tanévben az Ifjú Tehetségek Alapjának (Fond za mlade talente) ösztöndíjasa. Diploma-munkáját 2008-ban a Nenad Kostić alapítvány (Fond Nenada M. Kostića za hemijske nauke) a legjobb kémiai témájú diplomamunkák versenyében máso-dik díjjal tüntette ki. Ugyanebben az évben a Szerb Kémiai Társaság elismerését is elnyerte kimagasló tanulmányi előmeneteléért. Doktori képzése alatt a Szerb Köztársaság Oktatásügyi, Tudományos és Technológiai Fejlesztésügyi Minisz-tériuma (2008–2009), majd a CEEPUS-program (2010, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar) ösz-töndíjasa. Doktori címének megszerzése után 2011 novemberében a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületének tagjává választották. 2013-ban Domus Hungarica Senior ösztöndíjas (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudo-mányi Egyetem, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar).

75

Tudományterület: természettudományok, kémiai tudományokE-mail: hberta@uns.ac.rs

A doktori értekezés témája:Doktori munkámban különböző pirazolszármazékok (3,5-dimetilpira-zol-1-karboxamidínium nitrát és 4-acetil-3-amino-5-metilpirazol) reakció-it vizsgáltam átmeneti fémekkel, különböző reakciófeltételek mellett. Fém ion jelenlétében a 4-acetil-3-amino-5-metilpirazol (aamp) reakcióba lép a tretil-ortoformiáttal és komplex vegyületet alkot, formamidin-típusú ONN tridentát ligandummal. Emellett az aamp tioszemikarbaziddal is képes rea-gálni, a kapott származék pedig szintén komplexet képez réz(II) ionnal. Ér-tekezésemben tizenkét új vegyület szintézisét és fizikai-kémiai jellemzését, valamint két már ismert vegyület jelentősen kibővített jellemzését tárgyalom. Tanulmányoztam a kemény-lágy-sav-bázis (Hard-Soft-Acid-Base; HSAB) interakciókat a fém ionok és a ligandumok hozzájuk kapcsolódó atomjai kö-zött, valamint az interakciók hatását a vegyület molekula- és kristályszerke-zetére. Vizsgáltam továbbá a különböző reakciófeltételek hatását a keletkező vegyületek összetételére, szerkezetére és a kristályok minőségére. A szerkezeti jellemzés mellett az elemanalízis, moláris vezetőképesség, infravörös spekt-rometria és termikus analízis elvégzésével kapott eredmények segítették az új komplexek minél teljesebb karakterizálását. Egyes vegyületeket alávetettem UV-Vis spektrumetriai és mágneses méréseknek, valamint teszteltem a bio-lógiai aktivitásukat.Tudományos érdeklődési körömbe tartozik a potenciálisan biológiailag aktív komplex vegyületek szintézise és minél teljes körűbb fizikai, kémiai és bioló-giai jellemzése. A vizsgálati módszerek közül kiemelném a termikus analízist, mellyel nem csak az újonnan előállított vegyületeket vizsgálom. Ez a mód-szer fontos az anyagtudományban is – polimerek stabilitásának és bomlási mechanizmusának vizsgálatához. Ezekkel szintén foglalkozom kutatásaim során.

Jelentősebb publikációk:B. Holló–Z. D. Tomić–P. Pogány–A. Kovács–V. M. Leovac–K. Mészá-

ros Szécsényi 2009: Transition Metal Complexes with Pyrazole-based Ligands. Part 28. Synthesis, Structural, DFT and Thermal Studies of Cadmium(II) Halides and Zinc(II) Chloride Complexes with 3,5-Di-methylpyrazole-1-Carboxamidine. – Polyhedron. 28. sz. 3881–3889. o.

76

B. Holló– V. M. Leovac–P. Bombicz–A. Kovács–Lj. S. Jovanović–G. Bogda-nović–V. Kojić–V. Divjaković–M. D. Joksović–K. Mészáros Szécsényi 2010: Synthesis, Structural, DFT, and Cytotoxicity Studies of CuII and NiII Complexes with 3-Aminopyrazole Derivatives. – Aust. J. Chem. 63. sz. 1557–1564. o.

B. Holló–M. Krstić–S. P. Sovilj–K. Mészáros Szécsényi 2013: Thermal De-composition of New Chlorido(p-cymene) Ruthenium(II) Complexes Containing N-alkylphenothiazines. – J. Therm. Anal. Calorim. 111. sz. 1927–1932. o.

B. Holló–V. Jašo–V. M. Leovac–V. Divjaković–A. Kovács–K. Mészáros Szécsényi 2013: Synthesis, Structure and Thermokinetic Studies on Perchlorate Salts of Metal Complexes Containing a Formamidine-type Ligand. – J. Coord. Chem. 66. sz. 453–463. o

I. S. Ristić–Z. D. Bjelović–B. Holló–K. Mészáros Szécsényi–J. Budinski-Si-mendić–N. Lazić–M. Kićanović 2013: Thermal Stability of Polyuret-hane Materials Based on Castor Oil as Polyol Component. – J. Therm. Anal. Calorim. 111. sz. 1083–1091. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Stabil munkahelyek teremtéséhez – ami előfeltétele a szakemberek Szerbiában és Vajdaságban maradásának – összefogásra és a személyeskedések leküzdésére van szükség.

BEKE OTTÓ – 1981-ben született. A zombori Dr. Ripp Rózsa Egészségügyi Középiskolában érettségi-zett. 2008-ban az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudo-mányi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszé-kén szerzett oklevelet. Diplomadolgozatának címe Az önértelmezés útjai Sziveri János lírájában (téma-vezető: Dr. Hózsa Éva). Tanulmányait a Pécsi Tudo-mányegyetem Bölcsészettudományi Kara Irodalom-

tudományi Doktori Iskolájában folytatta, ahol 2012-ben szerzett abszolutóriumot. Kutatási témája a másodlagos szóbeliség koncepciója és

77

annak különböző megnyilvánulási formái az irodalmi szövegekben. Disszer-tációjának (munka)címe: Másodlagos szóbeliség és irodalom (témavezetője: Dr. Orbán Jolán).2006-ban a Magyar Szó napilap lektoraként kezdett dolgozni, 2007-ben a szabadkai Miloš Crnjanski Általános Iskolában magyartanárként helyezke-dett el, 2008-tól az Újvidéki Egyetem szabadkai székhelyű Magyar Tannyel-vű Tanítóképző Karának tanársegédje. A szerb nyelvet környezetnyelvként felsőfokon ismeri, nyelvtudása angolból közép-, németből pedig alapfokú. Tagja a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégiumnak, ahol tutorként is te-vékenykedik, a Kontextus Kutatóműhelyként ismert, Vajdasági magyar iro-dalom – kontextusok – identitáskódok című tartományi, valamint A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban, a korszerű európai régiómodellben című köztársasági projektumoknak. A 2004 óta megjelenő DNS kulturális folyó-irat egyik alapító szerkesztője. Eddigi munkásságát 2007-ben Kilátó-díjjal, 2011-ben Kristálygömb Díjjal, 2013-ben Sinkó Ervin Irodalmi Díjjal jutal-mazták. Bezdánban él.

Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományok, iroda-lomelméletE-mail: bekeo@freemail.hu

A doktori értekezés témája: A másodlagos szóbeliséget életre hívó és egyúttal az írásbeliség visszaszoru-lását eredményező (kommunikáció)technológiai fejlődés olyan innovációit szokás számon tartani, mint például a telefon, a rádió, a televízió, a hang- és videoszalagok. Ezek, továbbá a multimediális kommunikációt (is) lehetővé tevő egyéb berendezések, eszközök és eljárások ugyanis magának a hangzó anyagnak, vagyis nem (csupán) az írásos-vizuális formában több-kevesebb sikerrel megragadott, hangsúly(oz)ásától, hanglejtésétől, dallamától, ritmu-sától és kommunikációs szituációjától egyaránt függetlenített és szeman-tikailag általában terhelt nyelvi anyagnak, hanem az élő-eleven hangnak a rögzítésére, tárolására és továbbítására is alkalmasak. Függetlenül szeman-tikai tartalmuktól, telítettségüktől vagy pedig esetenként mindezek (közel sem pejoratív, hanem esetleg nagyon is pozitív értelemben vett) hiányától. Sőt, magától (a nyelvhez kapcsolódó/kapcsolható) jelentéstől mint olyantól is. Annál is inkább, hiszen – miként Slavoj Žižek fogalmaz – „A hang az, amely, a jelölőnél, ellenáll a jelentésnek, a jelentés által nem helyreállítható

78

átlátszatlan mozdulatlanságot képviselve.” Az a hang, az a hangsúlyos mó-don nem minden esetben nyelvi hang kerül ekkor előtérbe, amely nem a jelentés per definitionem hordozója, legfeljebb annak a (biológiai-fiziológiai) lehetőségfeltétele, és amely ennek ellenére vagy pedig éppen ennek megfe-lelően szintén az individuum legbelsőbb lényegéhez tartozónak tűnik. Az adott összefüggésben érdemes idézni Ong koncepcióját, mely szerint „az új szóbeliség föltűnő hasonlóságokat mutat a régivel: részvételi misztikájában, a közösségi érzés fokozásában, a jelen pillanatra történő összpontosításában, még az állandó fordulatok használatában is… de lényegét tekintve ez akar-tabb és tudatosabb szóbeliség, mely állandó jelleggel az írás és nyomtatás használatára alapozódik.” Többek között Maurizio Ferraris ellenben a mobiltelefon ontológiáját kidol-gozó, Hol vagy? című művében a grafémákat két dimenzióban rögzítő, a lineáris írásbeliséget felváltó/infláló s a hang forradalmával járó másodlagos szóbeliség kommunikációtechnológia-történeti korszakának a létét kérdő-jelezi meg. Érvelése szerint a modern telekommunikáció robbanásszerűen terjedő, egyre szélesebb tömegek számára hozzáférhető és általuk immár rutinszerűen alkalmazott eszközei és módozatai nemhogy az írásbeliséggel való szakítást, avagy a literalitást megalapozó inskripciós technikáktól való eltávolodást, hanem éppen ellenkezőleg: a textualitás további elmélyülését eredményezik.A disszertáció a másodlagos szóbeliségnek és az annak koncepciójára vonat-kozó kritikai meglátások (szép)irodalmi szövegekben való különböző meg-nyilvánulási formáit vizsgálja. Eközben szem előtt tartja annak tényét, hogy egyre frekventáltabbak azok a nyelvhasználati módok, diskurzusformák, amelyek esetében a digitális írás nem az artikulált és ennek megfelelően: auditív nyelvi megnyilatkozások írásos formában, grafematikus struktúrák formájában történő megragadását, (átmeneti) rögzítését szolgálja, hanem amelyek esetében a digitális írás a hangzó anyagtól és annak kommunikációs szituációjától részbeni függetlenségre tesz szert. A fentiek tükrében olyan kü-lönböző szerzők szövegei képezik a vizsgálatok tárgyát és kerülnek közös dis-kurzustérbe, mint például Philip K. Dick, Aldous Huxley, Douglas Coup-land, Farkas Péter, Mirnics Gyula.

79

Jelentősebb publikációk:Beke O. 2012: A digitális írás perspektívája és a net-generáció. In: Garami

A.–Mekis D. J.–Németh Á. (szerk.): Nemzedéki narratívák a kultúratu-dományokban. Budapest. 249–260. o.

Beke O. 2012: A közvetített hangzó anyag és Mirnics Gyula Jan Berger haza-tér című elbeszéléskötete. In: Csányi E. (szerk.): Habitus. KonTEXTUS könyvek 6. Irodalom- és nyelvtudományi, pszicholingvisztikai, művé-szetelméleti és interdiszciplináris kutatások. Újvidék. Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar. VMFK. 167–183. o.

Beke O. 2013: Vajdasági magyar film(történet) és nyelvhasználat. In: Bene A. (szerk.): A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban. III. kötet. A sok-oldalú nyelv. Szabadka. Újvidéki Egyetem MTTK. 97–107. o.

Beke O. 2013: Látható(vá váló) nyelv. In: Berényi J. (szerk.): Tudományos diszkurzusok. Konferenciakötet. Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó. Új-vidék. VMAT. 87–93. o.

Beke O. 2013: Hol vagy, (video)telefon, tapi és képiség? – Tanulmányok. 1. sz. 121–132. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar tudományosság prosperálása szempontjából elengedhetetlen célkitűzés az intézményi és humán bázis, valamint a közösségi koherencia (meg)erősítése, az önálló, tradicionálisan adott értékeken túl a nemzetközi tudomá-nyos diskurzus(ok) trendjeivel való lehetséges kapcsolódási pontok, gyümölcsöző interferenciák feltérképezése és azok hasznosítása. Az aktuális kérdésfelvetések és kutatási területek, az innovatív megközelítésmódok a tudományos utánpótlást jelentő személyek esetében pedig kitüntetett fontosságúak.

80

BENCSIK ORSOLYA – 1985-ben született Topolyán. Je-lenleg Szegeden él. Író, költő. A szabadkai Symposion iro-dalmi és képzőművészeti, kétnyelvű (magyar és szerb) fo-lyóirat egyik szerkesztője, valamint a szintén szabadkai kARTon kétnyelvű kulturális fanzin magyar főszerkesztője. 2011 és 2013 között a szabadkai Életjel Kiadó olvasószer-kesztője volt. Szerbről magyarra fordít szépirodalmi műve-ket. 2010-ben szerzett MA diplomát az SZTE BTK filo-

zófia-magyar bölcsész és tanár szakán, 2012 óta az SZTE BTK Modern Magyar Irodalmi Tanszékén államilag finanszírozott, ösztöndíjas doktoran-dusz. Kutatási területe: a vidékiség alakzatai a kisebbségi, különös tekintettel a vajdasági magyar irodalomban, délszláv-magyar irodalmi kapcsolatok, ha-tásmechanizmus és (re)kanonizáció (témavezető: Dr. Virág Zoltán egyetemi docens). Szerb felsőfokú és angol alapfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Szép-irodalmi kötetei: Kékítőt old az én vizében (Forum, Újvidék, 2009, versek, hosszúversek, prózaversek, e-mailek), Akció van! (JAK–Prae.hu–Forum, Bu-dapest–Újvidék, 2012, kisprózák). Műfordításkötete (Orcsik Rolanddal kö-zösen): Ana Ristović: P. S. (zEtna, Zenta, 2012, versek). Díjai, ösztöndíjai: Sinkó Ervin Irodalmi Díj (2009), NKA Gion Nándor-ösztöndíj (2010), Szirmai Károly Irodalmi Díj (2012), a Forum és az MNT meghívásos re-génypályázata, alkotói támogatás (2012–2013), PhD-ösztöndíj (2012, je-lenleg is). 2013-ban Akció van! c. kötetével Magyarországot képviselte a bu-dapesti Könyvfesztivál keretén belül megrendezett Európai Első(próza)könyvesek nemzetközi fesztiválján. A József Attila Kör, a Fiatal Írók Szövet-ségének és a SÍN-tér Kulturális Egyesületnek a tagja.

Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományokE-mail: barsonytafota@gmail.com

A doktori értekezés témája:Kutatásom középpontjában elsődlegesen a délszláv irodalmakkal erős dia-lógust folytató, organikus összefonódást, hatásmechanizmusokat kialakí-tó vajdasági magyar irodalom áll, mely kutatás kiindulópontját, teoretikus bázisát és alapját Radomir Konstantinović A vidék filozófiája (1969) című, a ’70-es években a symposionisták bibliájává váló, kultikus filozófiai műve adja. A szerb filozófus elméletében az „akolmeleg provincializmus”, a vidék zárt, antimetafizikus világa – mely a stílust mint mintát, normát adót hasz-

81

nálja és a szubjektumot (felül- és át)látni, irányítani akarja, a szellemével szembehelyezkedőt pedig könyörtelenül elpusztítja – a valóság torzítása, a létezés becsapása. Mivel a vidék problémája már a vajdasági magyar iroda-lom kezdetén is megjelenik, ezért maga a kezdet is alapos vizsgálati anyagot szolgáltat annak eldöntésére, hogy a ’20-as években a Szenteleky Kornél ál-tal szerveződő, akkor még jugoszláviai magyar literatúra milyen mértékben került közel – éppen ebből a közegből elvágyódó irodalomszervezőjének kö-szönhetően – a vidék szelleméhez, milyen értékeket tud felmutatni, hogyan definiálja magát és a vele szemben állót, és legfőképpen a vajdasági létezésbe ágyazottságával mit tud kezdeni. A vajdasági, parlagi létezés alapanyaga, köz-ponti metaforája a por, mely a vidéki Infaustusok után kutató Tolnai Ottó költészetében (de ezzel együtt a „új symposionista-esztétikára” kiterjesztve) világporrá lényegül, és szétmarja a mintaként szolgáló couleur locale-t. Azt a couleur locale-t, mely nem csupán egy elmélet, stílus, hanem például Sziveri János lírájában maga az ideológia, melynek beteg, gyűlölettel teli világában „lapít ki-ki saját kigőzölgésében”, és ahonnan nincs kivezető út se – noha az a modern, avantgárd művészet, melyet Tolnai, Végel László, Juhász Er-zsébet, Danyi Magdolna, Sziveri János, Balázs Attila és társaik művelnek, és mely finoman letapogatható Konstantinović fogalmai mentén, valójában egyfajta exodus, a meleg akol ablakainak kinyitása, européer gondolkodás-mód. Éppen ezért kutatásomban kiemelt jelentőséget, központi helyet kap a (műkedvelő) Szenteleky-féle literatúra és Tolnai–Végel–Sziveri mellett az irodalomtörténeti szempontból mindeddig meglehetősen alulreprezentált, úttalan utakon „után-utazó” Juhász Erzsébet prózaművészete, valamint Da-nyi Magdolna költészete is, a butaság és a gyűlölet, a vidék történelemelle-nessége, tulajdonképpen idő-tagadása kapcsán pedig a Balázs Attila-i próza, a posztmodern folyó-textus és annak történelemszemlélete.

Jelentősebb publikációk:Bencsik O. 2011: Kagylóra szakosodni. Tolnai Ottó A tengeri kagyló című

kisregényéről. – Revizor. http://revizoronline.com/hu/cikk/3550/tol-nai-otto-a-tengeri-kagylo/?cat_id=1&first=0

Bencsik O. 2012: A sivatag, a Semmi szép, brutális nem árnyéka. Egy fel-zabálás, csipkévé verés elodázásának vázlata. – Parnasszus. Tolnai Ot-tó-szám. 27–30. o.

Bencsik O. 2013: A halál és a vidék találkozása két műkedvelőben. Juhász Erzsébet portalanítja Szenteleky Kornélt. – Forrás. II. 105–112. o.

82

Bencsik O. 2013: A Tolnai-saját. – Ex Symposion. Tolnai-szám. 83. sz. 48–49. o.

Bencsik O. 2013: Egy felszakadó hang, egy kiáltás nyomában. Az odú fel-térképezése Jónás Tamás Cigányidők című kötetében. – Forrás. XI. 110–113. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Hogy a vajdasági tudományos közeg ne rekedjen meg az avittas formák, mara-di gondolatok, a kicsinyesség vagy épp a provincializmus között, folyamatosan nyitnia kell a külföld, a nemzetközi tudományosság felé, és ezzel összefüggésben állandó teret, be- és elfogadást, megnyilatkozási és érvényesülési lehetőséget kelle-ne nyújtania a fiatal értelmiség számára. Mindaddig, amíg ez nem valósul meg, esélyes, hogy a vajdasági magyar értelmiség végül csak idősek hada lesz.

DR. BERÉNYI ÁGNES, Ph.D. – 1984-ben született Szabadkán. Jelenleg Szabadkán él, és próbál mielőbb be-kapcsolódni a vajdasági magyar oktatásba, illetve tudo-mányos közéletbe. A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács tagja (2013). Okleveles klinikai kémikus. Diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Infor-matikai Karán szerezte 2008-ban. Tanulmányait a Szege-di Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán, a

Gyógyszertudományok Doktori Iskola, gyógyszerhatástan, biofarmácia és klinikai gyógyszerészet programjában folytatta, majd 2013-ban summa cum laude minősítéssel szerezte meg doktori fokozatát. Kutatási témája: újonnan szintetizált nem szteroid és szteroid vegyületek tumorellenes hatásának vizs-gálata in vitro körülmények között (témavezető: Dr. Zupkó István). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett, középfokú angol nyelvtudással rendelke-zik. Egyetemi és doktori tanulmányait határon túli magyar ösztöndíjasként és miniszteri ösztöndíjjal végezte (2003–2011). Szegeden a Tudományos Diákköri Konferencián különdíjjal jutalmazták (2008). A Richter Gedeon Centenáriumi Alapítvány ösztöndíjasa (2011–2012). Tagja a Magyar Kísér-letes és Klinikai Farmakológiai Társaságnak (2011-től). A Magyar Kísérletes

83

és Klinikai Farmakológiai Társaság ifjúsági pályázatán II. díjat nyert (2012). Mintegy kilenc nemzetközi publikációja és kilenc nemzetközi posztere jelent meg angol nyelven.

Tudományterület: orvostudományok, gyógyszertudományE-mail: berenyi.agi@gmail.com

A doktori értekezés témája:A doktori értekezésem a rákkutatás témájában íródott. A rák hatalmas né-pegészségügyi probléma, világszerte vezeti a mortalitási és morbiditási sta-tisztikákat. A felmérések szerint a férfiak körében a tüdőrák, míg a nőknél az emlődaganat a vezető ráktípus. A tumorok kialakulását máig nem kellően feltárt multifaktoriális okokra vezetjük vissza, melyek minden esetben a sej-tek ellenőrzés nélküli szaporodását és differenciálódását váltják ki.Vizsgálataink fő célja az elméleti megfontolások alapján kiválasztott szin-tetikus vegyületek antiproliferatív tulajdonságainak meghatározása és me-chanizmusuk feltárása volt: 1. Újonnan szintetizált ösztron-16-oxim éterek antiproliferatív hatásának vizsgálata in vitro, humán tumoros sejtvonalakat használva. A leghatásosabb vegyületeket kiválasztottuk további kísérlet-sorozatra a lehetséges hatásmechanizmus leírása érdekében. 2. Módosított ösztránvázas szteroid (aglikon és glikoszteroidok) antiproliferatív hatásainak vizsgálata. 3. Korábban tervezett és szintetizált nem-szteroid 17β-HSD1 inhibitorok antiproliferatív hatásának meghatározása in vitro. A leghatéko-nyabb vegyületeket szintén további in vitro vizsgálatoknak vetettük alá az észlelt hatás lehetséges mechanizmusának feltárására. Az alkalmazott mód-szerek a következők voltak: sejtciklus analízis, fluoreszcens festési eljárás, BrdU beépülés, ill. kaszpáz-3 aktivitás meghatározása, valamint regulációs faktorok mRNS és protein szintű expressziójának vizsgálata (RT-PCR, ill. Western blot technika).Az oxim funkció széleskörűen elfogadott szerkezeti elem az innovatív an-tiproliferatív hatóanyagjelöltek tervezésére. A vizsgálatba vont új öszt-ron-16-oximok gátolták a humán adherens tumorsejtek proliferációját, a legpotensebbeket további in vitro vizsgálatokra választottuk ki az észlelt hatás mechanizmusának feltárására. Ezek a vegyületek kiváltották az apop-tózis morfológiai jellemzőit, fokozták a hipodiploid sejtek arányát, valamint a kaszpáz-3 aktivitását. Kezelés hatására csökkent a BrdU beépülés, ami a DNS-szintézis gátlására utal, valamint a sejtciklus S fázisában levő sejtpopu-

84

láció is. A talált hatásokat visszavezettük a sejtciklus G1–S átmenetét regulá-ló faktorokra, így emelkedett a p16 kifejeződése, csökkent a CDK4 és a Rb expressziója, valamint az utóbbi foszforilációja.A vizsgált módosított ösztránvázas vegyületek (egy aglikon és két glikozidja) nem rendelkezik számottevő tumorellenes tulajdonsággal.A vizsgált és természetes polifenolokkal szerkezeti hasonlóságot mutató 17β-HSD1 gátlók között szintén találtunk a referenciavegyülethez hason-ló hatékonyságú származékokat. Ezek is előidézték a programozott sejthalál morfológiai és biokémiai jegyeit, melyek összhangban vannak a regulációs faktorok expressziójában talált változásokkal. A leghatékonyabb inhibito-rok csökkentették a Rb és CDK2 kifejeződését, fokozták egyes tumorszup-presszorok (p21, p53) expresszióját, csökkentették a Rb foszforilációját. A 17β-HSD1 gátlása egy kellően szelektív beavatkozási pont az ösztrogénfüggő kórképek terápiájára. Az ilyen rendellenességek proliferatív jellegűek (endo-metriózis, tumor), így az alkalmazott szerek hormonális hatásain túl előnyös-nek tűnik a direkt antiproliferatív tulajdonság. Eredmények bizonyítják, hogy e két farmakológiai tulajdonság összeegyeztethető, megalapozva ezzel egy új, kettős támadáspontú hatóanyagcsoportot. További – feltehetően in vivo – vizsgálatok dönthetik el, van-e gyakorlati előnyük az ilyen vegyületek-nek a „tiszta” hatású farmakonokkal szemben.Összefoglalva, eredményeink hozzájárulhatnak újabb szteroid-szerkezetű, ill. újszerű hatásmechanizmusú antiproliferatív hatóanyagjelöltek tervezéséhez.

Jelentősebb publikációk:Fürst R.–Zupkó I.–Berényi Á.–Ecker G. F.–Rinner U. 2009: Synthesis and

Antitumor-evaluation of Cyclopropyl-containing Combretastatin Ana-logs. – Bioorg. Med Chem Lett. 19. évf. 24. sz.

Vasas A.–Sulyok E.–Rédei D.–Forgo P.–Szabó P.–Zupkó I.–Berényi Á.–Molnár J.–Hohmann J. 2011: Jatrophane Diterpenes from Euphorbia Esula as Antiproliferative Agents and Potent Chemosensitizers to Over-come Multidrug Resistance. – J Nat Prod. 74. évf. 6. sz.

Berényi Á.–Frotscher M.–Marchais-Oberwinkler S.–Hartmann R. W.–Mi-norics R.–Ocsovszki I.–Falkay G.–Zupkó I. 2012: Direct Antiprolife-rative Effect of Nonsteroidal 17β–Hydroxysteroid Dehydrogenase Type 1 Inhibitors in vitro. – J Enzyme Inhib Med Chem. [megjelenés alatt]

85

Ekholm F. S.–Berényi Á.–Lagerquist L.–Saloranta T.–Zupkó I.–Schneider G.–Wölfling J.–Leino R. 2012: Cytotoxic Activity of Some Glycoconju-gates Including Saponins and Anthracyclines. – Carbohydr Res. 356. sz.

Berényi Á.–Minorics R.–Iványi Z.–Ocsovszki I.–Ducza E.–Thole H.–Mes-singer J.–Wölfling J.–Mótyán G.–Mernyák E.–Frank É.–Schneider G.–Zupkó I. 2013: Synthesis and Investigation of the Anticancer Effects of Estrone-16-Oxime Ethers in vitro. – Steroids. 78. sz.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar közösség jól képzett és mind szakmailag, mind emberileg nagy értékekkel rendelkezik. Jelen pillanatban szűkösek a tudományos élet kínál-ta lehetőségek, ám a megfelelő tudományos utánpótlás remélhetőleg elindul a fej-lődés útján. Bízok a tudományos élet jövőbeni előrelépésében, amely a vajdasági magyar értelmiség szülőföldön maradását eredményezhetné.

BERÉNYI EMŐKE – 1986-ban született Szabadkán.2009-től 2012-ig a Magyar Szó szabadkai szerkesztő-ségének lektora és korrektora, a Művelődés rovat mun-katársa, az Angyalszauna című kulturális jegyzetrovat vezetője volt. 2012 óta a Széchenyi István Általános Iskola magyar mint környezetnyelv tanára. 2013 óta a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium irodalomtanára. BSc-diplomát az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén kapott 2009-ben. 2011-ben ugyanitt megszerezte a mesterfokozatot is A női iden-titás konstrukciója Gergely Boriska és Börcsök Erzsébet prózájában című tanulmányával. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolája Modern Magyar Irodalom alprogramjának PhD-hallgatója. Kutatási témája: Egy regionális prózairodalom kulturális kontextológiája (té-mavezető: Dr. Virág Zoltán). 2007-ben CEEPUS-ösztöndíjjal fél évet töltött a Szegedi Tudományegyetemen, 2008 és 2011 között a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium ösztöndíjasa volt (kutatási témája: a vajdasági ma-gyar nőirodalom családszótára, témavezető: Dr. Hózsa Éva), doktori tanul-

86

mányai alatt miniszteri ösztöndíjban részesült. 2008-ban társaival megala-pította a Jelfolyam online művészeti folyóiratot, 2010 óta a Híd Kör tagja, 2012 óta a Fiatal Írók Szövetségének vajdasági koordinátora, az Olvass be! kritikai beszélgetéssorozat organizátora, valamint a Kultúrcsempész Sínbusz Fesztivál szabadkai főszervezője. 2012-ben a Híd folyóirat meghívásos kri-tikapályázatának első helyezettje lett, három alkalommal is szekcióelső volt a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencián. 2013 óta a Híd folyóirat segédszerkesztője és az újvidéki Forum Könyvkiadó tiszteletdíjas szerkesztője. A szerb nyelvismereten kívül alapfokú angol és német nyelvtu-dással rendelkezik.

Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományokE-mail: berenyi.emoke@gmail.com

A doktori értekezésének témája:Doktori stúdiumaim ideje alatt a vajdasági magyar prózával szeretnék fog-lalkozni, a regionális irodalom kulturális kontextológiáját körvonalazva. Az ebben a térségben a makro- és mikroközösségek közelsége és mássága nyo-mán kialakuló, kompozit kultúrát megalapozó – Thomka Beáta kifejezésével élve – imaginárius societasok között kiterjedt etnikumközi dialógus folyik. Ennek hatása a régió magyar nemzetiségű szerzőinél hatványozottan érzékel-hető. Olyan írók szövegeiben, mint például Végel László, Juhász Erzsébet, Balázs Attila, Lovas Ildikó, Jódal Kálmán, Aaron Blumm vagy Sirbik Attila az ex-jugoszláv exodus, a délszláv–magyar kulturális határátlépések és a mi-noritárius létezésből fakadó mindennapos szituációk közvetlen tapasztalatai nemcsak tematikai, hanem prózapoétikai, narratológiai, sőt stilisztikai mo-mentumokban is felismerhetőek. Szövegeikből ezek értelmezése által kivo-natolhatók a regionális identitás megkonstruálásának modusai is. Emellett Szenteleky Kornél irodalomszervezői munkássága, majd „a margó vándorai”, a symposionisták szerteágazó művészetfilozófiai érdeklődése nyomán egyre nagyobb szerepet kapó européer szellemiség is kihat az itteni regényiroda-lomra. Ennek a sajátos, többrétegű couleur locale-nak a kérdései egy hosz-szabb ideig tartó kutatás kiindulópontjai lehetnek. Ez a textusok kultúrkör-nyezetbe való beágyazottságát a fókuszába állító interpretációs kísérlet tehát igen sokrétű érdeklődést feltételez.

87

Jelentősebb publikációk:Berényi E. 2010: „A pesszimizmus bátorság” I. (A Sorstalanság értelmezései

Szirák Péter és Vári György monográfiáiban). – Létünk. 4. sz. 118‒125. o.Berényi E. 2011: „A pesszimizmus bátorság” II. (A Sorstalanság értelmezései

Szirák Péter és Vári György monográfiáiban). – Létünk. 1. sz. 116‒123. o.Berényi E. 2011: Trauma és elfojtás (Börcsök Erzsébet: Eszter). – Híd. 8‒9.

sz. 81‒92. o.Berényi E. 2012: A mintha-lét krónikája (Böndör Pál: A holdfény árnyéká-

ban). – Tiszatáj. 6. sz. 100–103. o.Berényi E. 2013: Nekrológ Termann sírja fölött (Térey János: Termann ha-

gyatéka). – Híd. 1. sz. 100–103. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és a tudományos utánpótlásról:A kilencvenes évek délszláv háborúi sajnos mély nyomot hagytak értelmiségün-kön: még mindig nem sikerült betölteni azt az űrt, amely az eltávozók helyén keletkezett. Ennek ellenére gimnáziumi tanárként úgy látom, hatalmas erőtar-talékaink vannak, megfelelő oktatáspolitikával, uniós projektumokkal, az itt-maradást serkentő programokkal újra kiemelkedő szintre hozhatjuk az itteni tudományos életet.

BERETKA KATINKA – 1985-ben született Topolyán. Jelenleg férjével Szabadkán él, 2010 óta a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelvhasználattal megbízott ta-nácsosa, valamint a belgrádi UNION Egyetem újvidéki Dr. Lazar Vrkatić Jogi és Üzleti Tanulmányok Karán ta-nársegéd alkotmány-, közigazgatás- és közigazgatási eljá-rásjog tantárgyakon. Diplomát az Újvidéki Egyetem Jogi Karának általános szakán szerzett 2009-ben, azt követően pedig LL.M. címet kapott a budapesti Közép-európai Egyetem Jogi Tanszé-kének Nemzetközi Üzleti Jogi szakán. 2011 óta doktori tanulmányokat foly-tat a győri Széchenyi Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában. Kutatási témája: az államhatalmi szintek közötti hatáskörmegosztás prob-lémaköre, különös tekintettel Vajdaság Autonóm Tartomány hatásköreire

88

és alkotmányos jogállására (témavezető: Dr. Korhecz Tamás). 2005 és 2008 között a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium kollégistája, 2009–2010-ben pedig a szerbiai Ifjúsági és Sportminisztérium Ifjú Tehetségek Alapjának (Fond za mlade talente) ösztöndíjasa.

Tudományterület: társadalomtudományok, állam- és jogtudományokE-mail: beretkati@freemail.hu

A doktori értekezés témája:Számos történelmi, politikai, szociológiai tanulmány született Vajdaság au-tonómiájáról, valós és vélt önállósulási ideákról. A doktori kutatásnak nem célja megismételni mindazokat a gondolatokat, amelyeket már sokan mások sikerrel prezentáltak, hanem új kontextusba helyezni mind a már megvála-szolt hatásköri kérdéseket, mind a még vitás területeket. A jelenlegi jogszabá-lyi keret és a rá épülő jogérvényesítési gyakorlat elemzése azonban általáno-san hasznosítható tudást eredményezhet abban a tekintetben, hogy milyen közjogi normákkal lehet a függőlegesen tagolt hatalmi berendezésű országok államszervezetét eredményessé és hatékonnyá tenni.Vajdaság, amelyet különös politikai, kulturális, társadalmi kontinuitás, sa-játos regionális identitás jellemez, jelenleg autonóm tartomány, azonban a nyugat-európai ismert területi autonómiákat jellemző hatáskörök, jogosít-ványok nélkül. Regionális fejlesztés, mezőgazdaság, turizmus, környezetvé-delem, (kis)ipar, közlekedés és infrastruktúra, oktatás, illetve tudományügy, kultúra, egészségügyi és szociális védelem, nagyberuházások csak néhány a számos terület közül, amelyeken Vajdaság mind eredeti, mind átruházott hatáskörökkel rendelkezik. Első olvasatra egy sokrétű autonómiára számít-hatnánk, azonban a bonyolult intézményrendszer a velejáró kontroll-mecha-nizmusokkal, a többszintű, de nem teljesen definiált hatalommegosztás, a pénzügyi kiszolgáltatottság és a jogforrás-hierarchia következtében a sokszor egyértelműnek tűnő jogi helyzeteket is elbonyolítják.Vajdaság jelenlegi normatív, végrehajtó, igazgatási tanácsadó-ajánló, ellenőr-ző, tervezési funkciói bizonyos fokú átfedést mutatnak az állami (különösen kormányzati és államigazgatási) szervek hasonló funkcióival. Hogy Vajdaság hatáskörei mennyire szilárdak és milyen szinten képesek végleges megoldást nyújtani a tartomány „mostohagyerek” helyzetének rendezésére VAT admi-nisztratív határain belül, de akár az egész országra nézve, vagy pedig, hogy Szerbia, pontosabban a szerbiai törvénykezés könnyedén átszabhatja-e a

89

meghatározott kereteket, rendkívül érzékeny kérdések (különösen a jelenlegi alkotmánybírósági gyakorlat tükrében). Mivel egy adott társadalmi terület egyaránt lehet Szerbia és a tartomány szabályozó hatáskörében, előfordul (előfordulhat), hogy egymásnak ellentétes döntések, jogszabályok születnek, vagy egy probléma egyszerre több megoldást kap (vagy pedig egyet sem), nincs következetes ellenőrzés-politika a két szint között, és nincs meg az egy-séges politikai akarat sem a sikeres decentralizáció megvalósulásáért. Ezt a jogi káoszt nehezítik a csatlakozási folyamat elvárásai is, akarva-akaratlanul felmerül a kérdés, hogy az EU regionális politikája mennyire igényli majd a szerbiai aszimmetrikus decentralizációnak a feloldását, illetve az egész ország régiókra való felosztását. Milyen szintű jogi összehangoltságra van szükség a tartományi–állami, állami–állami jogszabályok között, hogy Vajdaság mind-ezekből a folyamatokból ne vesztesként jöjjön ki? Ezért Vajdaság szerepét a jövőben úgy kell meghatározni/újrafogalmazni/kiegészíteni, hogy ne az ép-pen aktuális, könnyedén változó regionális politika eszközévé váljon, hanem megmaradjanak (vagyis bővüljenek) a tartományi hatáskörök, tiszteletben tartva azt a specifikus regionális identitást, melyet a tartomány sajátos intéz-ményrendszere is ápol. A kutatás szigorúan jogi módszerekkel operál kiegészülve olyan összehasonlí-tó elemzésekkel (Dél-Tirol, Katalónia, Skócia stb.), amelyek mintaként szol-gálnak a vajdasági autonómia felépítéséhez, újragondolásához.

Jelentősebb publikációk:Beretka K. 2012: A tartományi autonómia. Emberi jog vagy a vertikális ha-

talommegosztás egyik területi rendező elve? In: Verebélyi I. (szerk.): Az állam és jog alapvető értékei a változó világban. Győr. Széchenyi István Egyetem ÁJ Doktori Iskola. 85–95. o.

Beretka K. 2012: Iskustva jedne autonomije. Uporednopravna analiza kon-kurentnih nadležnosti Vojvodine i Južnog Tirola. – IV međunarodni naučni skup Multikulturalnost i savremeno društvo. „Dr. Lazar Vrka-tić” Üzleti és Jogi Tanulmányok Kara. Újvidék. 220–235. o.

Beretka K. 2012: A határon kívül élő magyarságért való felelősségvállalás Magyarország Alaptörvényében, különös tekintettel annak vajdasági vo-natkozásaira. – Jog Állam Politika. 4. sz. 91–104. o.

Beretka K. 2013: A pénzügyi autonómia jogi keretei a Vajdaságban. A tarto-mány anyagi függetlensége elméletben és gyakorlatban. – Délkelet-Eu-rópa. Southeast Europe International Relations Quarterly. 4. évf. 1. sz.

90

Beretka K. 2013: National Councils of National Minorities in Serbia: Pros and Contras of an Ethnic Self-governance. In: A. Osipov–E. Nimni– D. Smith (szerk.): The Challenge of Non-territorial Autonomy: Theory and Case Studies. Nationalism across the Globe. 13. sz. 181–197. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar tudományos utánpótlás rendkívüli potenciállal rendelke-zik, amely kiaknázása, sajnos, megfelelő támogatás hiányában sokszor Szerbián kívül hasznosul. A fiataloknak érezniük kell elődjeik segítő szándékát, erejét és pozitív életszemléletét ahhoz, hogy akadémiai polgárokként a jövőben hozzájá-ruljanak a vajdasági magyarság megmaradásához és fejlődéséhez, itthon. Ezért remélem, a jövőben a vajdasági magyar tudományos életet a kölcsönös tisztelet jellemzi majd, amikor a vajdasági tudományos elit mindinkább társként tekint a fiatal kutatókra, akiket vezetni kell, és akikben továbbélhet a vajdasági ma-gyar tudományosság.

BERETKA SÁNDOR – 1986-ben született Zentán. Jelen-leg Újvidéken él, 2010 óta fejlesztőmérnök az újvidéki Schneider Electric DMS NS vállalatnál. Mestermunkáját az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara Me-chatronika Tanszékén védte meg 2010-ben. Doktori ta-nulmányait az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara Energetika Elektronika és Telekommunikáció Tan-székén folytatja elektroenergetika szakon. Kutatási témá-

ja: Distribuált mesterséges intelligencia alkalmazása az elektroenergetikában. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. 2008–2011 között a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium kollégistája. A Collegium Talentum ösztöndíjasa 2011-től.

Tudományterület: műszaki tudományok, villamosmérnöki tudományokE-mail: sandor.beretka@gmail.com

91

A doktori értekezés témája:A XXI. század intelligens villamoshálózata az ember által alkotott legössze-tettebb rendszer. A XX. század kezdeti évtizedeinek újdonsága, a villanyá-ram a modern társadalom legfőbb energiaforrása. A XXI. század egyik nagy kihívása, ha nem a legnagyobb, az emberiség számára a meglévő rendszerek megbízhatóságának, hatékonyságának és gazdaságos üzemének biztosítása a környezet megóvása mellett.Kutatásom a lakóépületekre és a kisebb üzleti létesítményekre összpontosít, melyek egyéni fogyasztása elenyészőnek tűnhet, összesítve viszont megkö-zelíthetik az ipari fogyasztók energiaigényét. A villamos hálózat terhelésé-nek optimalizációját vizsgálom a kis fogyasztóknál, melyek közül két kez-deményezés hatékonyságát kutatom: a fogyasztó-oldal irányítását (demand response) és a lokális áramtermelést. E kezdeményezések középpontjában az intelligens épületek állnak, olyan épületek, amelyek aktívan reagálnak a villamoshálózat változásaira, emellett megőrzik a lakók komfortszintjét. A legnagyobb kihívások között áll a lakók igényeinek és komfortjának mérése és modellezése, valamint a modell felhasználása az épület energiafelhasználá-sának koordinálásában. A másik nagyon fontos tényező, ami kihat a kutatás-ra az irányított entitások óriási száma, melyet központosított rendszer nem képes relatív rövid időn belül feldolgozni.Célom egy olyan keretrendszer kifejlesztése, amely aktív résztvevője egy in-telligens épület irányításának, de a lakók számára láthatatlan, a döntéshoza-talban ritkán igényel felülbírálást, emellett automatikusan és kooperatívan részt vesz a villamoshálózat stabilitásának és megbízhatóságának biztosításá-ban. Mindezt akár valós idejű döntéshozatal és beavatkozások segítségével.

Jelentősebb publikációk:Beretka S. F.–Varga E. D. 2012: Proposal of a Multi-agent System Architec-

ture for Use in Energy Management Systems. – 20th Telecommunica-tions Forum TELFOR. 1637–1640. o.

Beretka S. F.–Varga E. D. 2013: Simulation of a Multi-agent System for Re-sidential Load Imbalance Reduction. – Fourth International Conferen-ce on Power Engineering, Energy and Electrical Drives POWERENG. 1282–1287. o.

Beretka S. F.–Varga E. D. 2013: Case Study of Multi-agent System Archi-tecture for Use in Energy Management Systems. – IEEE EUROCON. 383–390. o.

92

Beretka S. F.–Varga E. D. 2013: Efficient Encoding of Customer Class Load Profiles. – IEEE AFRICON.

Beretka S. F.–Varga E. D. 2013: Locality Sensitive Hashing of Customer Load Profiles. – International Conference on Renewable Energy Resear-ch and Applications ICRERA. 353–356. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Életképes, óriási rejtett potenciállal és tartalékokkal rendelkező közösség, mely többsége a szülőföldi érvényesülés nehézségei miatt megragadva a külföldi lehető-ségeket már fiatalon bekapcsolódik a nemzetközi tudományos életbe. Sajnálatos módon kevesen térnek vissza közülük Vajdaságba, pedig, véleményem szerint ez az egyetlen módja annak, hogy a vajdasági magyar tudományos kutatói után-pótlás felzárkózzon, és helyt álljon nemzetközi színtéren is. Bízom benne, hogy életpályájuk előrehaladtával mentoraik bölcsessége és elhivatottsága bennük is kibontakozik, és méltó példaképei lesznek a fiatal kutatók és diákok következő nemzedékének.

BERTA IRMA – 1988-ban született Vukováron, Horvát-országban. Jelenleg Felsőhegyen él, 2013 óta a magyarka-nizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola szerb mint környezetnyelv tanára Adorjánon és Magyarkanizsán. A Magyar Nemzeti Tanács által szervezett, a középiskolák harmadik osztályát befejező tanulók számára megtartott nyári szerb nyelvi képzések vezető tanára 2012-ben és 2013-ban, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi

Karán az elsőéves hallgatók számára szervezett szerb nyelvi képzés tanára 2012-ben, valamint a szabadkai Műszaki Szakfőiskolán a 2012/2013-as tan-év nyári szemeszterében tartott szerb nyelvi képzés vezető tanára. Diplomát az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara szerb Nyelv és Irodalom Tanszékén szerzett Szerb mint környezetnyelv szakon 2012-ben, ugyanezen a tanszéken 2013-ban mesteri oklevelet szerzett. Tanulmányait 2013-ban az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Doktori Iskolájában foly-tatta az oktatás módszertana szakon. Kutatási témája: a szerb mint környe-

93

zetnyelv oktatásának módszertani problémái (témavezető: Dr. Dušanka Zve-kić-Dušanović). A magyar és szerb nyelv anyanyelvi szintű ismerete mellett angol nyelvből B2-es cambridge-i diplomával rendelkezik. 2008-tól 2011-ig Magyarkanizsa Község ösztöndíjasa, majd 2011–2012 között a Magyar Nemzeti Tanács demonstrátor-ösztöndíjasa. Mesteri tanulmányai idején Soós Kálmán ösztöndíjas.

Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok, oktatás-módszertanE-mail: mymyca@sksyu.net

A doktori értekezés témája:Vajdaság bizonyos részein az emberek életét megnehezíti a szerb és bármely más nyelv ismeretének hiánya, többnyelvű világunkban képtelenek kitör-ni az egynyelvűség börtönéből. A problémát sokan az iskolai eredmények sikertelenségére korlátozzák, annak ellenére, hogy későbbi életük során is szembesülnek vele. A szerb nyelv környezetnyelvként szerepel a tantervben, habár a homogén lakosságú régiókban idegen nyelvként tekintenek rá. A probléma másik kulcsa a megfelelő szakemberek hiánya, amely szintén ha-talmas hátrányt jelent. Kutatásaimban az okok feltárása mellett a lehetséges megoldások keresésével is foglalkozom, úgy az általános, mint a középisko-lások és főiskolai hallgatók szerb nyelvi oktatásában. A legfőbb kérdés, hogy miért és hogyan sajátítják el a fiatalok könnyen és gyorsan az angol, vagy a német nyelvet, a szerb nyelv pedig miért marad teljesen idegen tizenkét év tanulás után.A kutatás célja, hogy számos, az élet kínálta lehetőségektől elszigetelődő fia-tal figyelmét felhívja arra, hogy a sokakat rettegésben tartó szerb nyelv köny-nyen elsajátítható és szükség van az ismeretére.

Jelentősebb publikációk:Bognár I. 2011: Fordítói műveletek Bordás Győző Ég a kút! című regény-

részletének szerb fordításában. In: Csányi E. (szerk.): 10. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia. Rezümékötet. Újvidék. VMFK. 203–205. o. [absztrakt]

Berta Bognár I. 2012: A környezetnyelv idegenségének környezetében. In: Csányi E. (szerk.): 11. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konfe-rencia. Rezümékötet. Újvidék. VMFK. 238–239. o. [absztrakt]

94

Berta I. 2013: Egy szerb nyelvkurzus módszertani aspektusai és tanulságai. In: Csányi E. (szerk.): 12. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia. Rezümékötet. VMFK. 199–200. o. [absztrakt]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Számos fiatal tehetség vész el a Vajdaságban csak azért, mert nem tud szerbül, vagy azért, mert elhiszi magáról, hogy a szerb nyelv ismeretének hiánya egy megváltoztathatatlan állapot, amellyel nem vághat neki álmai megvalósításá-nak. Ha több fiatal merne kockáztatni, merne főiskolára, egyetemre iratkozni, nagyobb esély lenne a magyar közösség fennmaradására és megmaradására a Vaj-daságban. Aki kockáztat, veszíthet. Aki nem kockáztat, már vesztett.

BEZZEGH ALPÁR – 1979-ben született Szabadkán. Jelenleg Szabadkán és Budapesten él felváltva. 2010 óta a Nemzeti Kulturális Alap munkatársa. Diplomáit az Eöt-vös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudo-mányi Karán szerezte 2007–2009 között történelem, le-véltár és német szakokon. 2011 óta az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Kutatási témája: a vajdasági németség története 1900–

1941 között (témavezetők: Dr. Eiler Ferenc, Dr. Juhász József ). A szerb nyelv mellett felsőfokú német, középfokú angol, alapfokú latin nyelvtudással ren-delkezik. 2002–2003 folyamán a Német Felsőoktatási Csereprogram (DAAD) ösztöndíjasa Marburgban, 2004-ben a német Katolikus Felsőokta-tási Csereprogram (KAAD) ösztöndíjasa Tübingenben, 2006-ban és 2014-ben az Osztrák–Magyar Akció Alapítvány ösztöndíjasa Grazban. Szorosan vett doktori témáján túlmenően kitűnő ismerője a Kárpát-medencei német népcsoportok történelmének, a többszáz éves német–magyar interetnikus kapcsolatoknak. A székelység eredetkérdését, valamint a felvidéki bányaváro-sok és köznemesség kuruc kori történelmét is tanulmányozza. Lelkes család-fakutató.

95

Tudományterület: bölcsészettudományok, történelemtudományokE-mail: palicsfurdo@gmail.com

A doktori értekezés témája:Ha csupán abból a tényből indulunk ki, hogy a két világháború közti Jugo-szláv Királyság számszerűleg legnagyobb nemzeti kisebbsége a német volt (megelőzve akár az albánokat, akár a magyarokat), már akkor kézenfekvő, hogy mind a hivatalos történetírásnak, mind a tudományos ismeretterjesz-tésnek, iskolai oktatásnak óriási deficitjei vannak a hazai németséget illetően. Kutatásaim alapvető célja a magyar nyelvű történeti szakirodalomban eddig hiányzó, alapműként szolgáló monográfia megalkotása a Délvidék életét, arculatát 200 éven át alapvetően meghatározó német lakosság 20. századi történelméről, melynek során – vele együttélő szomszédaihoz hasonlóan, bár fáziskéséssel – e közösség is megindult a nyelvi-etnikai alapú modern nem-zeti kisebbséggé válás útján 1900-tól kezdve. A folyamat 1918-tól a délszláv államkeretben gyorsult fel, szélesedett ki. Röpke két évtized alatt, 1941-re a vajdasági németség is ugyanolyan öntudatos nemzeti kisebbségi szintre fej-lődött/zárkózott fel, mint amilyenek a határon túli magyar közösségek is voltak Kárpát-medence-szerte.Végleg le kell számolni azokkal a több évtizedes, a jugoszláv kommunista hatalom által szándékosan – rendszerlegitimizációs célokkal – terjesztett ne-gatív mítoszokkal, hogy a német kisebbség „ötödik hadoszlop” lett volna, mely tevékenyen részt vállalt Jugoszlávia szétverésében (s ezért 1944 utáni sorsát „megérdemelte”...). Épp ellenkezőleg: Jugoszlávia szétverése 1941 áprilisában a vajdasági németséget is éppúgy meglepetésként érte, mint a magyarokat vagy más kisebbségeket. Semmilyen módon nem múlt a német kisebbségen az, hogy Berlin az európai nagyhatalmi játszmák közepette Ju-goszlávia megsemmisítését határozta el (ráadásul egyik pillanatról a másik-ra). Ennek kivitelezését Németország katonai gépezete akkor is tökéletesen végrehajtotta volna, ha Jugoszlávia semmiféle német lakossággal nem ren-delkezik. A vajdasági németség „kriminalizálása” a titói rezsim (lassan múló) „terméke”; e kisebbségi közösség életét is objektív, a szakma által elfogadott módszerekkel és hozzáállással kell vizsgálni, ugyanúgy, mint a magyar vagy bármely más, a régióban honos népcsoport történelmét, túllépve mindenne-mű misztifikáláson.

96

Jelentősebb publikációk:Bezzegh A. 2011: Szabadka 1780 körüli viszonyainak ismertetése Johann

Matthias Korabinsky honismereti lexikonában. – Bácsország. 4. sz. 100–104. o.

Bezzegh A. 2012: A délvidéki németség történetének néhány fő jellemzője Ju-goszláviában 1920–1941 között. In: Fülöp P. (szerk.): Tavaszi szél 2012/Spring Wind 2012 konferenciakötet. Budapest. DOSZ. 314–321. o.

Bezzegh A. 2012: Utazás a bácskai németekhez 1936 nyarán. Rudolf Schaal németországi főiskolai tanár élménybeszámolója. – Világtörténet. 3–4. sz. 257–287. o.

Bezzegh A. 2013: Major Features of the Ethnic German’s History in South-Hungary under Yugoslavia (Serbia) Supremacy in the Interim Period between 1918 and 1920. In: Keresztes G. (szerk.): Tavaszi szél 2013/Spring Wind 2013 konferencia I. kötete. Budapest. DOSZ. 318–329. o.

Bezzegh A. 2013: Mítosz és valóság: az 1945 utáni jugoszláv történetírás képe a hazai német kisebbségről. In: Szalai L. (szerk.): A nemzeti mí-toszok szerkezete és funkciója Kelet-Európában. Budapest. ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék. 136–160. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A hagyományos délvidéki magyar kreativitás, mozgékonyság és nyitottság a tu-dományos életben is megmutatkozik, még ha az itthoni intézményes lehetőségek száma sokkal kisebb is, mint amennyit a magyar fiatalság igényelne. Ez az anya-ország felé tereli őket, a többség a kényelmesebb utat választja a szülőföld helyett. Pedig éppen az itteni magyar értelmiség képezhetne egyfajta szellemi hidat a magyarországi és szerbiai tudományos élet között. Ha csupán a magyarság érde-keit nézzük, akkor is jogos elvárás, hogy az anyaország értelmisége mutasson az eddigieknél nagyobb, tettre készebb érdeklődést a vajdasági értelmiség irányába, felkarolására, s ne csupán ez utóbbinak kelljen szinte erőt meghaladó teljesít-ményt nyújtania ahhoz, hogy egyáltalán észrevegyék. Nem elégséges, ha a magyar állam csupán anyaországi ösztöndíj-lehetőségeket biztosít, hanem itt a Délvidé-ken segítsen létrehozni magyar intézményrendszert, hogy a szülőföldön álljanak rendelkezésre igazi érvényesülési lehetőségek. Ellenkező esetben Magyarország csak „elszipkázza” a fiatalokat, és lassan, de biztosan elfogy, felmorzsolódik a vajdasági magyar értelmiség. Minden kiharcolt, kialkudott, nagy nehezen életre

97

hívott projekt, lehetőség hiábavaló, ha hosszabb távon nem lesz, aki éljen vele… Óhatatlanul arra van szükség, hogy az anyaország mind nemzetpolitikai, mind tudománypolitikai téren sokkal intenzívebb tevékenységet fejtsen ki e régióval kapcsolatban, mint eddig tette. Úgy vélem, 2020 után már késő lesz. Most kell cselekedni.

BICSKEI MARIANNA – 1983-ban született Zentán. Jelen-leg a Göttingeni Egyetem doktorandusza a Gazdaságpoliti-ka és KKV-kutatás (Economic Policy and SME Research) Tanszéken (témavezető: Prof. Dr. Kilian Bizer; társkonzu-lens: Prof. Dr. Markus Spiwoks). Okleveles közgazdász, diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudo-mányi Karán pénzügy szakirányon szerezte 2007-ben. Ta-nulmányai során Szeged Városi Ösztöndíjban, valamint Erasmus-ösztöndíjban részesült, melynek keretében, továbbá vendéghall-gatói státuszban tanulmányokat folytatott a Göttingeni Egyetemen. A doktori képzés mellett tudományos segédmunkatársként gyakorlatvezetői, projekt-koordinátori és kutatói munkát végzett több éven át a Göttingeni Egyetemen. Jelenlegi kutatási területe az identitás-gazdaságtan. Középfokú szakmai angol és felsőfokú szakmai német nyelvvizsgával rendelkezik. Angol és német nyelven publikál; számos nemzetközi konferencián vett részt.

Tudományterület: társadalomtudományok, közgazdaságtudományokE-mail: marianna.bicskei@gmail.com

A doktori értekezés témája:A doktori értekezés a közjavak előállításával, fenntartásával és védelmével foglalkozik. Módszertanát tekintve a kísérleti közgazdaságtan és a jogi köz-gazdaságtan elemeit ötvözi. A disszertáció célja egyrészt olyan jogszabályok, intézmények vizsgálata a szociális identitás függvényében, amelyek révén biztosítható és fenntartható bizonyos közjavak előállítása és védelme. Má-sodsorban kísérletekkel vizsgálja, hogy különböző intézményi hátterek függ-vényében a szociális identitásnak milyen mértékű és irányú szerepe van az egyének közjavakhoz való hozzájárulásának alakulásában. Ennek keretében

98

elemzi többek között, hogy a monetáris, illetve nem monetáris szankciók milyen hatással bírnak az egyének magatartására. Összefoglalva, az érteke-zés elsődleges célja politikai implikációk megfogalmazása az elemzések során azonosított tényezők alapján.

Jelentősebb publikációk:M. Bicskei 2011: James O. Young: Cultural Appropriation and the Arts.

– Journal of Cultural Economics. 35. évf. 3. sz. 233–236. o. [könyvis-mertető]

M. Bicskei–K. Bizer–K. L. Sidali–A. Spiller 2012: Reform Proposals on the Geographical Indications of the European Union for the Protection of Traditional Knowledge. – The WIPO Journal. 3. évf. 2. sz. 222–236. o.

M. Bicskei–K. Bizer–Z. Gubaydullina 2012: Protection of Cultural Goods. – Economics of Identity. International Journal of Cultural Property. 19. évf. 1. sz. 97–118. o.

M. Lankau–M. Bicskei–K. Bizer 2012: Cooperation Preferences in the Pro-vision of Public Goods – An Experimental Study on the Effects of So-cial Identity. Cege Discussion Papers. Göttingen. University of Göttin-gen. 148. sz. o. n.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar tudományos élet egyik legnagyobb kihívása a tudományos utánpótlás megtartása. Számos magyar kutató nemzetközi viszonylatokban pró-bál érvényesülni, és versenyképes körülmények hiányában Vajdaság nehezen tud-ja ezt hosszú távon ellensúlyozni.

BÍRÓ ANNA (szül. Bajtai) – 1979-ben született Nagy-becskereken, ahol jelenleg is él és dolgozik angol szakos tanárként. Diplomát a veszprémi Pannon Egyetem Mo-dern Filológiai és Társadalomtudományi Karán szerzett 2002-ben. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudomány-egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájában folytatta Alkalmazott Nyelvészet alprogramon, 2012-ben szerzett

99

abszolutóriumot. Kutatási témája: vajdasági magyar középiskolások kétnyel-vűsége (témavezető: Dr. Navracsics Judit). Érdeklődési és kutatási területe: alkalmazott szociolingvisztika, alkalmazott pszicholingvisztika, kétnyelvű-ség, nyelvi jogok. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett felsőfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Tagja a CERGSLAM (Centra European Research Group for Second Language Acquisition and Multilingualism) nemzetközi kutatócsoportnak.

Tudományterület: bölcsészettudományok, nyelvtudományok, alkalmazott nyelvészetE-mail: bajtai.anna@gmail.com

A doktori értekezés témája:A kétnyelvűségnek nagyon sok definíciója van. Bloomfield szerint az az egyén tekinthető kétnyelvűnek, aki mindkét nyelvben anyanyelvi kompe-tenciával rendelkezik, Haugen ezzel szemben azt állítja, hogy ha valakinek az anyanyelv mellett egy másik nyelven érthető megnyilatkozásai vannak, akkor kétnyelvű. Grosjean definíciója alapján viszont a kétnyelvűség két nyelv használata a mindennapokban. Ha elfogadjuk ez utóbbi meghatáro-zást, akkor a vajdasági magyar anyanyelvű középiskolások kétnyelvűeknek tekintendők. Kétnyelvűségükről nem maguk döntöttek, a szerb nyelvet kö-telező tantárgyként tanulják az általános iskola első osztályától kezdve; nem mint anyanyelvet, de nem is mint idegen nyelvet. Korábban környezetnyelv-ként definiálták, újabban a tantárgy hivatalos elnevezése „szerb mint nem anyanyelv”. Ennek azért tulajdonítok különösebb figyelmet, mert gond van a tantárgy tanítási módszertanával, és ebből kifolyólag az oktatás célja nem tud megvalósulni. A kutatás célja információt kapni arról, hogy a középiskolás magyar diákok-nak Vajdaságban milyen attitűdjük van a két nyelvvel kapcsolatban (magyar és szerb), a különböző nyelvi színterekhez mely nyelvek társulnak inkább, az írásbeli nyelvi produktumaikban is előfordul-e kódváltás, nyelvkeverés, illetve ugyanazon (hétköznapi) témában mi jellemzi nyelvi produkciójukat a két nyelvben. Az utóbbit azért tartom fontosnak, mert az írásbeli (ön)kifejezés folyamata sokkal kontrolláltabb, mint a szóbeli, ahol a beszédpartner visszajelzései, a testbeszéd, a gesztikuláció és mimika nagymértékben segíthetik az üzenet átadását és megértését. Írásban tudatosabban törekszünk a nyelvhelyességre,

100

a kódváltás elkerülésére. Amennyiben az utóbbi mégis előfordul, az hatá-rozottabb mutatója lehet a nyelvkeverésnek. Az írott szövegben előforduló főnevek, igék és főleg névmások száma viszont a szókincs fejlettségére utal. Az attitűd, a nyelvtanulás hossza, a nyelvek fontosságának értékelése és a két nyelven megfogalmazott szöveg elemzése összetettebb és árnyaltabb képet adhat a vajdasági magyar fiatalok (kétnyelvűségi) nyelvi kompetenciájáról is.A kutatás alanyai középiskolás kollégisták, akik a Vajdaság különböző tele-püléseiről származnak. Mindannyian ugyanazt a nyelvhasználatról szóló kér-dőívet töltötték ki, és ugyanarról a témáról írtak összefoglalót két nyelven. A kérdőív segítségével megállapítható a tömbben és szórványban élő diákok nyelvi attitűdje, nyelvi szokása, az írott szövegek elemzése pedig a nyelvhe-lyességre és a nyelvi kompetencia kérdéseire ad választ.

Jelentősebb publikációk:Bajtai A. 2010: Mikes Melánia és a gyermekkori többnyelvűség. – Alkalma-

zott nyelvtudomány. X. évf. 1–2. sz. 157–168. o.Bajtai A.–Balázs G. 2011: Ökolingvisztika. In: Balázs G. (szerk.): Nyelvészet-

ről mindenkinek. 77 nyelvészeti összefoglaló. Budapest. 274–277. o.Bajtai A. 2012: Muzslyai magyar–szerb kétnyelvű fiatalok nyelvi kompe-

tenciája. In: Navracsics J.–Szabó D. (szerk.): Mentális folyamatok a nyelvi feldolgozásban. Budapest. Pszicholingvisztikai tanulmányok III. 247–253. o.

Bajtai A. 2012: Az oktatási nyelv és a magyar–szerb kétnyelvűség problema-tikája. – Tavaszi Szél konferenciakötet. Budapest. 650–656. o.

Bajtai A. 2012: Csernicskó I. (szerk.): Megtart a szó. Hasznosítható isme-retek a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról. – Alkalmazott nyelvtudo-mány XII. évf. 1–2. sz. 158–162. o. [könyvszemle]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Ami a magyarságkutatást és alkalmazott nyelvészetet illeti, Vajdaságban sok elis-mert és sokat idézett magyar tudós, kutató van, akik a fiatalabb generációknak ihletet és pozitív példát mutatnak, azonban félő, hogy a megfelelő (anyagi és munkahelyi) támogatás hiányában az ambíció csökkenni fog, vagy az utánpótlás-ként számon tartott fiatalok más országok intézményeiben néznek majd további lehetőségek után. Nem lenne szabad megengedni egy újabb hullámú értelmiség- elvándorlást.

101

BODÓ NÁNDOR, Ph.D. – 1985-ben született Nagy-becskereken. Jelenleg Liverpoolban él, a Liverpool John Moores University-n posztdoktori kutatóként tevékeny-kedik. Mesteri diplomát az Újvidéki Egyetem Műsza-ki Tudományok Kara Energetikai Tanszék energetika, elektronika és távközlés szakán szerzett 2009-ben. Dok-tori címét a Livepool John Moores University Műsza-ki Kara mérnöki, műszaki és tengeri műveletek szaka villanymotorok és hajtások csoportján szerezte 2013-ban. Kutatási témája: nyíltvégű tekercses többfázisú hajtások impulzus szélességi moduláció stra-tégiái (PWM Strategies for Open-end Winding Multiphase Drives). Pilla-natnyilag az elektromos autók integrált fedélzeti akkumulátortöltőinek fej-lesztésén dolgozik. A töltő összetétele erősáramú elektronikai alkatrészek és többfázisú hajtások felhasználásán alapszik. A szerb nyelv mellett felsőfokú angol és alapfokú német nyelvtudással rendelkezik. Számos ösztöndíjban ré-szesült, amelyek közül kiemelhetők: Doktori tanulmányainak ösztöndíjazása a Liverpool John Moores University részéről (2009–2013), ORSAS-ösztön-díj (Overseas Research Student Award Scheme Competition, 2010), 2007–2009 a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium kollégistája, 2007-ben DAAD-ösztöndíjas (Deutcher Akademischer Austauschdienst), miniszteri ösztöndíjas (2005–2013), az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Ka-rának ösztöndíjasa (2007–2009) stb.

Tudományterület: műszaki tudományok, villamosmérnöki tudományok, energetika, erősáramú elektronika és villamos hajtásokE-mail: bodnandi@yahoo.com

A doktori értekezés témája:A dolgozat modulációs technikákat fejleszt, többfázisú nyíltvégű tekercses villamos hajtások (multiphase open-end winding drives) részére. A többfá-zisú nyíltvégű hajtások két jól mutatkozó topológiából vannak összerakva: többfázisú hajtásból és nyíltvégű tekercses hajtásból. A többfázisú hajtások előnyei számosak a hagyományos háromfázisú alternatívához képest: foko-zott megbízhatóság és hibatűrés, a teljesítménymegosztási lehetősége a fázi-sok között, nagyobb nyomaték stb.A nyíltvégű tekercses topológia a többszintű inverterek helyettesének is te-kinthető. Ahelyett, hogy a státor tekercsei csatlakoznának egy inverterhez az

102

egyik végükön és csillagban kapcsolódnának a másik végükön, a nyíltvégű tekercses topológiában a státor tekercs mindkét végére külön inverter kap-csolódik. Az így kapott feszültség hullámformái azonosak lehetnek a több-szintű inverter feszültség hullámformáival. A többszintű inverter topológia előnyei a jobb energiaminőség, jobb elektromágneses kompatibilitás, alacso-nyabb kapcsolási frekvencia és a táp-feszültség eloszlása a félvezető kapcsolók között. A nyíltvégű tekercses topológia ezenkívül növeli a hibatűrést is két inverter használatával.A kísérletbe vett topológiák öt, hét és kilencfázisúak. Kétszintű invertere-ket használtunk a státor tekercs mindkét oldalán, egyenlő egyenáramú fe-szültséggel táplálva. A modulációs módszereket az alkalmazott tér-vektorok szempontjából elemeztük. Majd azonos feszültség hullámot eredményező, hordozó alapú modulációkat alkalmaztunk a hitelesítő kísérletekben és szi-mulációkban.

További kutatási tevékenység:A fosszilis tüzelőanyag-hiány és a globális felmelegedéssel kapcsolatos prob-lémák miatt a belső égésű motoros járműveket a közeljövőben gyorsabb ütemben elektromos járművekre kell cserélni. E célhoz gyors akkumulátor-töltők szükségesek, azonban, csak a fedélzeti töltők tudják felszabadítani a felhasználókat a töltőállomások keresésétől, mivel lehetővé teszik a járművek töltését, szinte minden egyfázisú vagy háromfázisú kapcsolón. Továbbá, a fedélzeti töltők az elektromos járművek akkumulátoraival együtt lehetséges megoldásnak tekinthetőek a tömeges energiatároló probléma megoldására, amely jelenleg a villamos energia ágának egyik legfontosabb kérdése. Mivel az elektromos járművek legtöbbet parkolva állnak, fel tudják halmozni az energiát, ha a hálózat igénye alacsony, és vissza tudják bocsátani az energiát, ha a hálózat igénye magas. A fedélzeti töltők hátrányai, hogy növelik a jármű árát és súlyát, míg csökken-tik a felmaradt térfogatot, amelyet esetleg más alkatrész foglalna el. Ezeket a hátrányokat le lehet küzdeni, ha a töltési folyamat elvégezhető a meglévő motorral és félvezető kapcsolókkal, amelyek eredetileg a jármű meghajtására szolgáltak. A fő akadály, hogy a motor nyomatékot fejleszt a töltési folyamat során. Ha ez történik, a motort mechanikusan le kell fékezni, vagy elkülö-níteni a meghajtó rendszertől, ami csökkenti a rendszer élettartamát, zajjal járhat, és a megnöveli a rendszer árát.

103

A kutatás célja, hogy megvizsgálja a többfázisú motorok alkalmazását a töl-tési folyamatban és új töltési topológiákat fejlesszen. Ez a cél megvalósítható, mivel a többfázisú motorok tekercsein át lehet engedni a háromfázisú ára-mot, nyomaték fejlesztése nélkül. Emellett nagy előnynek számít a több-fázisú motorok hibatűrési lehetősége, amely zavartalan mozgást biztosít a közeli javítóműhelyig.

Jelentősebb publikációk:E. Levi–I. N. W. Satiawan–N. Bodo– M. Jones 2012: A Space-vector Mo-

dulation Scheme for Multilevel Open-end Winding Five-phase Drives. – IEEE Transactions on Energy Conversion. 27. évf. 1. sz. 1–10. o.

M. Jones–I. N. W. Satiawan–N. Bodo–E. Levi 2012: A Dual Five-pha-se Space-vector Modulation Algorithm Based on the Decomposition Method. – IEEE Transactions on Industry Applications. 48. évf. 6. sz. 2110–2120. o.

N. Bodo–M. Jones–E. Levi 2013: A PWM Method for Seven- and Ni-ne-phase Open-end Winding Motor Drives. – Elsevier. Mathematics and Computers in Simulation. o. n.

N. Bodo–M. Jones–E. Levi 2013: Investigation of Carrier-based PWM Tech-niques for a Five-phase Open-end Winding Drive Topology. – IEEE Transactions on Industrial Electronics. 60. évf. 5. sz. 2054–2065. o.

N. Bodo–E. Levi–M. Jones 2014: A Space Vector PWM with Common-mo-de Voltage Elimination for Open-end Winding Five-phase Drives with a Single DC Supply. – IEEE Transactions on Industrial Electronics. [megjelenés alatt]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar utánpótlás feltétlenül megérdemli a támogatást. Erről ta-lán legjobban az itt felsorolt bemutatkozók tanúskodnak. Feltétlenül szükséges a szervező és összekötő alapítványok és az érettebb, elkötelezettebb kutatók és mások támogatása, nem csak Vajdaságból és Magyarországról, hanem a világ minden tájáról.

104

DR. BÓZSITY NOÉMI – 1987-ben született Szabad-kán, általános és középiskolai tanulmányait Zentán vé-gezte, jelenleg Szegeden él, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetében elsőéves doktorandusz. 2013-ban szerzett gyógyszerészdoktori diplomát az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán. Kutatását 2009-ben kezdte a Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet sejt-

laborjában, ahol módosított szteroid származékok antiproliferatív hatásával foglalkozik humán reproduktív rendszeri daganatos sejtvonalakon Kanizsai-né Dr. Minorics Renáta és Dr. Zupkó István vezetésével. 2008 és 2013 kö-zött miniszteri ösztöndíjas, a Márton Áron Tehetséggondozó Szakkollégiumi Program résztvevője 2011-ben famulusként, majd 2012-ben magiszterként is. 2013 szeptemberétől a Richter Gedeon Talentum Alapítvány PhD-ösz-töndíjasa. Kutatómunkáját eddig 2 helyi TDK első helyezéssel (2011 és 2013), valamint a XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencián kü-löndíjjal (2011, Debrecen), a XXXI. OTDK-n pedig első helyezéssel (2013, Szeged) díjazták.

Tudományterület: orvostudományok, gyógyszertudományokE-mail: bozsity.noemi@pharm.u-szeged.hu A doktori értekezés témája:Az irodalom az ösztrogéneket eddig mint sejtproliferációt serkentő vegyüle-teket tartotta számon, az újabb eredmények szerint azonban bizonyos szár-mazékok kifejezett sejtosztódást gátló hatással rendelkeznek. Az irodalom már több A gyűrűben módosított származék antiproliferatív hatását leírta, a D gyűrűben módosított származékokról azonban még nincsenek széleskörű ismeretek.Az értekezés a korábbi TDK-eredményeket összegezve és továbbgondolva a D gyűrűben módosított származékok vizsgálatával foglalkozik, ezek közül is a legpotensebbnek bizonyult D homoösztron antiproliferatív hatásával és hatásmechanizmusával in vitro különböző reproduktív rendszeri daganatos sejtvonalakon.A módszerek között szerepel áramlási citometriás mérésen alapuló általános és fázisspecifikus sejtciklus analízis, különböző molekuláris biológiai vizsgá-latok (PCR, Western-blot) a sejtciklus fázisátmeneteit szabályozó fehérjék

105

működésének feltérképezésére. Valamint a tesztanyag több, különböző mo-lekuláris patológiai háttérrel rendelkező sejtvonalon való tesztelése, melynek során meghatározható és összevethető a vegyületek citosztatikus potenciálja (IC50 értékben kifejezve). A vegyület intakt humán fibroblaszt sejtvonal osz-tódási képességére kifejtett hatásának vizsgálata pedig a tumorszelektivitásra enged következtetni.Ezek az információk egyrészt kiegészítik majd jelen tudásunkat a sejtciklus folyamatát befolyásoló daganatellenes hatóanyagokról, másrészt elősegíthe-tik olyan új daganatellenes hatóanyagok tervezését, amelyek specifikus hatás-sal rendelkeznek egyedi patológiájú daganatok esetén, valamint felvázolhat-ják a molekulák további felhasználásának lehetőségét.A munkát a Richter Gedeon Nyrt. támogatja.

Jelentősebb publikációk:Minorics R.–Bózsity N.–Mernyák E.–Wölfling J.–Schneider G.–Zupkó I.

2011: Antiproliferative Effect of D-homoestrone Analogues. – Fronti-ers in Medicinal Chemistry. Joint German–Swiss Meeting on Medicinal Chemistry. Saarbrücken. [absztrakt]

Minorics R.–Bózsity N.–Mernyák E.–Wölfling J.–Schneider G.–Zupkó I. 2012: D-homoestrone Exhibits Apoptosis and Cell Cycle Arrest at G2/M in Hela Human Cervical Cancer Cells. – 6th European Congress of Pharmacology. Granada. [absztrakt]

Minorics R.–Bózsity N.–Wölfling J.–Mernyák E.–Schneider G.–Márki A.–Falkay G.–Ocsovszki I.–Zupkó I. 2012: Antiproliferative Effect of Nor-mal and 13-Epi-D-Homoestrone and their 3-Methyl Ethers on Human Reproductive Cancer Cell Lines. – The Journal of Steroid Biochemistry and Molecular Biology. 132. évf. 1–2. sz.

Zupkó I.–Minorics R.–Berényi Á.–Bózsity N.–Mernyák E.–Wölfling J.–Schneider G. 2013: The Anticancer Action of Novel Estrogen-like Compounds. – International Journal of Molecular Medicine. 32. évf. 1. sz.

Minorics R.–Bózsity N.–Benkő Zs.–Mernyák E.–Wölfling J.–Schneider G.–Zupkó I. 2013: 17alpha-19nortestosterone Exhibits Potent Antip-roliferative Effect in Hela Human Cervical Cancer Cells. – Internatio-nal Journal of Molecular Medicine. 32. évf. 1. sz.

106

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Úgy gondolom, szerény kis térségünk igen erős szellemi és művészeti humánerő-forrással rendelkezik, amelyet azonban nem tud megfelelőképp felhasználni és megtartani. A 12. VMTDK részvevőjeként igen tehetséges, önálló gondolkodású, kreatív embereket sikerült megismernem, akiknél azonban olykor hiányzik a szakmai irányítás, így nem találják a pontos helyüket a tudományos szférában. A teljes vajdasági tudományos életet sajnos nem látom át, a saját területemről pedig csak annyit tudnék nyilatkozni, hogy a nyelvi korlátokat leszámítva is nehéz megfelelő anyagi forrással rendelkező kutatóbázist (egyetem, kutatóközpont, ma-gáncég, labor stb.) találni, ahol a szakmai tudás és kreativitás kibontakozhatna. Ilyen helyek létrehozásával, a lehetőség megteremtésével az utánpótlás megtartása is növelhető lenne.

BÚS NATÁLIA – 1986-ban született Zentán. Jelenleg Horgoson él, doktori tanulmányait Pécsett végzi ösztöndí-jasként. Diplomát az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán szerzett 2009-ben osztálytanító szakon, illetve a Szabadkai Püspökség Teológiai-Katekétikai Intéze-tében 2010-ben hitoktató szakon. Mesterképzését a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszékén végezte

2009–2012 között magyar nyelv és irodalom szakon, majd 2012-ben tanul-mányait tovább folytatta a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Irodalomtudományi Doktori Iskolájában. Kutatási témája: a XX. száza-di magyar irodalom, az irodalom zeneisége és a nyelv immanens hangzóssága (témavezető: Dr. Orbán Jolán). További kutatási területek: a poétika, a reto-rika és a pszichoanalízis elméleti kérdései. A szerb nyelv mellett középfokú angol, továbbá alapfokú német és francia nyelvtudással rendelkezik. 2008–2011 között a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium kollégistája, köz-társasági ösztöndíjas (Magyarország, 2010–2011), doktori tanulmányai alatt 2012 óta miniszteri ösztöndíjas, Campus Hungary ösztöndíjas (2013). Az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának legjobb hallga-tója a 2006/2007-es, a 2007/2008-as és a 2008/2009-es tanévekben.

107

Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományokE-mail: natalie.bush11@gmail.com

A doktori értekezés témája:A kutatás zene és irodalom, nyelv és hangzósság viszonyát vizsgálja, célja az irodalom zeneisége és a nyelv immanens hangzóssága közötti kapcsolat feltá-rása. Ennek értelmében a költészet, a próza és a színházi gyakorlat is vizsgá-lat tárgyát képezi. A vizsgálódás középpontjában a huszadik századi magyar irodalom áll, természetesen a nemzetközi történelmi, művészeti kontextusba ágyazva. Ezáltal tárható fel pontosan, hogy a kutatás szempontjait figyelem-be véve, melyek azok a folyamatok, amelyek a magyar művészeti életre is hatottak; melyek azok a változások, amelyek nem a hatás, hanem a párhu-zamosság alapján fejlődtek; melyek a magyar irodalom és színházi gyakorlat egyéni sajátosságai.Az utóbbi években egyre intenzívebbé vált a zenetudomány és az irodalom-tudomány közötti párbeszéd. Ebből a szempontból a kortárs muzikológiából két kutatási irányzat is kiemelt figyelmet érdemel: Grabócz Márta és munka-társai a nyelvészet, az irodalmi szemiotika, a strukturalista narratológia mód-szertanát és fogalomkészletét (többek között A. J. Greimas és Paul Ricoeur modelljeit) alkalmazzák a zeneművek elemzéséhez; a New Musicology-ként ismert amerikai zenetudományi irányzat képviselőinek (SusanMcClary, Rose Subotnik, Lawrence Kramer) célja a zenetudomány fogalmi-módszer-tani megújítása, a posztstrukturalizmus, a hermeneutika, a dekonstrukció, a pszichoanalízis és a kultúratudományok fogalomtárának felhasználásával. A dolgozat zeneelméleti alapvetéseiben e szerzők műveire támaszkodik.Ahhoz, hogy jobban megértsük a zene és irodalom sokrétű kapcsolatát tisz-tázni kell azokat a változásokat, amelyek megalapozták ennek a kapcsolatnak a lehetőségét. Ezért történeti szempontok alapján részletes elemzésben kerül tárgyalásra a XIX. század elején bekövetkezett zenei fordulat (a hangszeres zene egyenjogúvá válása a vokális zenével), amely nem hagyta érintetlenül az irodalom alakulását sem. Ebből az időszakból kitüntetett figyelem illeti Stéphane Mallarmé (1842–1898) francia költő munkásságát, ugyanis a mal-larméi költészetelmélet zenéhez való viszonya és ennek a XX. századi zenei, filozófiai, irodalmi gondolkodás egyes irányzataira gyakorolt hatása a disszer-táció tézise szempontjából megkerülhetetlen. A klasszikus magyar irodalmi modernség zeneértelmezésének vizsgálatában Kosztolányi Dezső (1885–1936) korai költészetének és novelláinak elemzése

108

mutatkozik elengedhetetlennek. Kosztolányi Dezsőt elsősorban nem a zene-művészet iránti érdeklődése (szemben Csáth Gézával) vezette zenei tárgyú elbeszélések és versek megírására, költészetelméletét nem művészetközi kap-csolatokra alapozta, hanem a nyelv jelentésképző és jelentéshordozó anya-gának zenei elemeire. Ehhez kapcsolódóan a disszertáció célja a Nyugathoz kötődő írók, kritikusok tevékenységének feltárása, ugyanis ebből a körből kerülnek ki azok, akik az elsők között fedezik fel Magyarországon a zenéhez való viszonyulás és a zenéről való gondolkodás új lehetőségeit.

Jelentősebb publikációk:Bús N. 2009: Spanyol ópium az állatkertben. In: Csányi E. (szerk.): Csáth-já-

ró át-járó. Csáth Géza, az irodalmi és pszichológiai diszkurzusok met-széspontja. Kontextus könyvek 3. Újvidék. Bölcsészettudományi Kar. VMFK.

Bús N. 2010: Az Egyszálének Rouge nyomában. Adalék a női hang diszkur-zív terének megnyitásához. In: Csányi E. (szerk.): Mediális átlelkesítés. Zene – beszéd – irodalom. Kontextus könyvek 4. Újvidék. Bölcsészet-tudományi Kar. VMFK.

Bús N. 2011: Mediális összhangzat (Stéphane Mallarmé és Hantai Simon szimfonikus alkotásmódjáról). In: Kucserka Zs.–Orbán J. (szerk.): A szöveg-játék mint intermediális esemény. http://janus.ttk.pte.hu/ta-mop/tananyagok/orban_inter-med/index.html [oktatási segédanyag]

Bús N. 2012: Születik-e még ember? A humán reprodukció Aldous Huxley Szép új világ és Margaret Atwood A szolgálólány meséje című regénye-iben. In: Erőss Zs. (szerk.): 10. Országos Interdiszciplináris Grastyán konferencia előadásai. Pécs. Virágmandula Kft.

Bús N. 2013: Zeneiség és hangzás a költészetben. [megjelenés alatt]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A jelenlegi tudományos utánpótlás több szempontból is nehéz, ugyanakkor, mondhatni üdvös helyzetben van: egyrészt megoldást kell találnia arra a hagyo-mányvesztésre, folytonossághiányra, amelyet a vajdasági magyar tudományos élet szereplőinek ’90-es évekbeli elvándorlása, illetve az itthonmaradottak lehetősé-geinek megfogyatkozása okozott; másrészt számot kell vetnie saját jövőképével, a Menni vagy maradni? kérdésével, hogy hol, mit, hogyan kíván megvalósítani. Mindez komoly feladat, nagy felelősség, egyben óriási lehetőség is az újrakezdés-

109

hez, a vajdasági tudományos élet huszonegyedik századi szellemben történő meg-újításához. A siker azonban nemcsak az elkötelezett fiatalokon múlik, szükség van az idősebb nemzedék támogatására, azokra, akik helyet teremtenek és helyet adnak számukra.”

CRNKOVITY GÁBOR – 1976-ban született Szabadkán. Jelenleg Ómoravicán/Bácskossuthfalván él és dolgozik mint magyar nyelv és irodalom szakos tanár az Idős Kovács Gyula Általános Iskolában. A Moravicai Értelmiségi Fó-rum alapítója és vezetője 2000-től. Diplomáját 2002-ben szerezte az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén. 2009-ben meg-védte mesterdiplomáját, és a doktori iskolában folytatta tanulmányait. 2012 óta doktorjelölt (témavezető: Dr. Hózsa Éva egyetemi tanár). Kutatási témája: a vajdasági magyar irodalom története, kompara-tisztikai kitekintés, Monarchia-sztereotípiák megjelenése a vajdasági magyar irodalomban. További kutatási területek: művelődéstörténeti és irodalom-történeti kapcsolatok. 2010-ben és 2011-ben a Nemzeti Erőforrások Minisz-tériuma, Balassi Intézet, majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Balassi Intézet (Magyarország, Budapest) ösztöndíjasa.

Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományokE-mail: crngabor@yahoo.com

A doktori értekezés témája:Munkám komparatiszitikai tárgyú, amelynek során a posztmonarchiális irodalommal foglalkozom. A kutatás a Monarchia korához kötődik, ezért erre a történelmi korra és korszemléletre nagyobb figyelmet fordítok. A Mo-narchia-irodalom fontos sztereotípiákat hozott létre. A kutatásom szorosan összefügg a sztereotípiák vizsgálatával, ezért az identitás, az imagológia tudo-mányterületének érintése nem kerülhető meg, illetve Lacan tükörkép-elmé-lete sem. A fent említett elméleti tényezők gyakorlati vizsgálatát a kortárs vajdasági novellákon keresztül kívánom igazolni. A kutatás tárgyát főként Herceg Já-

110

nos novellisztikájára, valamint Juhász Erzsébet novelláira szűkítem. Emellett persze kitekintést teszek az osztrák és a szerb novellairodalomra is az össze-hasonítás célzatával.Feltételezésem szerint a kortárs vajdasági novellák gyakran írják tovább a Monarchia-sztereotípiákat, különös tekintettel az etnikai sztereotípiákra és a történelmi együttélésből fakadó sztereotípiákra. E sztereotípiák kialakulását történelmi, gazdasági, politikai tényezők befolyásolják. Nem kerülhető meg az elemzéskor a vidék sztereotip megjelenési formája, illetve a város vidékkel való szembenállása. Ezáltal a kulturális antropológia, az identitásvizsgálat a kutatás részegységét képezi.Az értekezésben tárgyalom a sztereotípiák meghatározását, típusát és kiala-kulását. A továbbiakban elkerülhetetlen a Monarchia történelmi hátterének vizsgálata, mivel létrehozója a különféle sztereotípiák kialakulásának. Az uralkodó társadalmi és közösségi normák, értékek kijelölik az elkülönülés és elhatárolódás külső jegyeit, amelyek a novellákban éppúgy feltűnnek. Az elbeszélések feszültségforrásai a vizsgálat tárgyául választott sztereotípiák. Ugyanis a különbségeken alapul a feszültségforrás, amely sztereotípiává ala-kul és az pedig megbélyegzéshez vezet. E feszültségforrások rejtetten vannak jelen a novellákban, megjelennek a figurák jellemében, viselkedésében. Tük-rözhetnek tudatosan vállalt csoportnormát is, pl. nyelvhasználat, öltözködés, szokások, hagyományőrzés stb. A különc magatartásjegy a magányossággal függ össze, míg a sztereotípia a felvállalt csoporttal és közösséggel. Így jelen-het meg az elkülönülés tárgyaként a falun belül élő etnikumok elkülönülé-se. A Monarchia-irodalom sztereotip jegyei felbukkanásának vizsgálatakor meghatározóak a külső ismérvek, így a szövegekben előforduló egyénre és csoportra jellemző viselkedések és szokások alapul vétele.

Jelentősebb publikációk:Crnkovity G. 2011: Kulturális párbeszéd Herceg János és Konjović Milan

művészetében. – Tanulmányok. 44. sz. 105–116. o.Crnkovity G. 2011: A toposzkutatás és a tehetség nevelése. – A tehetséges

tanulókkal való munka módszertana. Szabadka. MTTK. 569–581. o.Crnkovity G. 2012: Az identitás és a nemzeti sztereotípiák lecsapódása Her-

ceg János novelláiban. – Tavaszi szél 2012/Spring Wind 2012. Buda-pest. DOSZ. 214–218. o.

111

Crnkovity G. 2012: A festészet nyelvi sztereotípiái a két Viharban című kötetben. – Könyv, kommunikáció, kompetencia. Szabadka. MTTK. 234–243. o.

Crnković G. 2013: Nosztalgia az eltűnt idők után, avagy a Habsburg Mo-narchia mint a multikulturális együttélés hordozója. – Susret kultura II. Novi Sad. Filozofski fakultet. 1235–1244. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyarság számához viszonyítva igen sok értékes fiatal dönt a kuta-tói, tudományos élet mellett. Fontos lenne ezeknek a fiataloknak kibontakozási lehetőséget adni, valamint olyan lehetőségeket keresni, amelyek teret adnak az ismerkedésnek, a barátkozásnak. Együttesen, egymás gondolatait megismerve le-hetnek igazán sikeresek, és csak így közös erővel válhatnak mérvadó tényezővé a hazai tudományos életben. A tudományos utánpótlás fontos kérdéskör, és nagyon fontos lenne, hogy ennek szükségességét felismerjék a már régebb óta tevékenykedő kutatók, oktatók. Tudatosan kell törekedni arra, hogy engedjék kibontakozni a fiatal kutatókat.

CZÉKUS ÁBEL – Szabadkán született 1986-ban, okleve-les közgazdász. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a Svetozar Marković Gimnáziumban végezte. A Szegedi Tu-dományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara nemzetközi kapcsolatok alapszakán tanult. Mesterdiplomát 2011-ben szerzett a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudomá-nyi Karának nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakán. 2008-ban a Norvég Alap ösztöndíjasaként egy szemesztert a Trømsoi Egyetemen (Norvégia) tanult, 2010–2011-ben az Udinei Tudo-mányegyetemen (Olaszország) Erasmus-ösztöndíjas. 2013-ban a Ljubljanai Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán CEEPUS-ösztöndíjas. 2014 márciusától Buenos Airesben (Argentína) végzett szakmai gyakorla-tot. A XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencián (2011) második helyezést ért el. Angolul, németül, olaszul, spanyolul, szerbül és horvátul beszél. A Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani Doktori Iskolájában

112

2011 szeptemberében kezdte meg doktori tanulmányait, 2014 augusztusá-ban abszolutóriumot szerzett. Doktori kutatási témája az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok antitröszt szabályozásának komparatív vizsgálata (témavezető: Prof. Dr. Voszka Éva). További kutatási területek: európai gaz-dasági integráció és közös piac, világgazdasági folyamatok.

Tudományterület: társadalomtudományok, közgazdaságtudományokE-mail: czekus.abel@eco.u-szeged.hu

A doktori értekezés témája:A 2000-es évektől jelentős átalakulás figyelhető meg a nemzetközi gazdaság-ban. Míg a korábban a világgazdaságban és -kereskedelemben központi he-lyet elfoglaló Európai Unió és Amerikai Egyesült Államok szerepe továbbra is rendkívül hangsúlyos, a nemzetközi konstellációban betöltött helyük meg-változott. Az EU és az USA közötti stratégiai együttműködés és versengés minden eddiginél hangsúlyosabbá vált, és a két gazdasági óriás kapcsolata alapjaiban határozza meg a világgazdaság teljesítményét és fejlődési irányát, valamint a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitását.Doktori kutatási témám apropóját a napjainkban alapvető változásokon átmenő transzatlanti kapcsolatok adták, illetve azok a piacszabályozási fo-lyamatok, amelyek az EU és az USA gazdálkodási környezetét alakítják és befolyásolják; a doktori disszertációmban a két gazdasági egység antitröszt szabályozását állítom párhuzamba. Az észak-atlanti együttműködés egyrészt válasz a Távol-Kelet gazdasági csodájára, másrészt pedig tökéletesen beleillik abba az immár hat évtizedes trendbe, amely eredetileg az európai gazdaságok integrációjában öltött testet, de ma már – földrajzilag is – túlmutat ezen. A nyugati gazdaságok teljesítményét, ezen országok társadalmi viszonyait egyre inkább meghatározó high-tech iparágak, az energiagazdálkodás vagy a kör-nyezetvédelem új perspektívákat nyitnak a térségben tevékenykedő vállalko-zások számára.A fokozódó transzatlanti gazdasági kapcsolatok és a sokszor megegyező gaz-dasági és politikai érdekek miatt is szükségesnek tűnik az érintett piacok mű-ködésének bizonyos szintű harmonizálása. Ezen az úton kézzelfogható közel-ségbe került a két entitás között létrejövő szabadkereskedelmi megállapodás aláírása, amely minden bizonnyal új távlatokat fog nyitni az egyébként is tra-dicionális észak-atlanti gazdasági együttműködésben.

113

Jelentősebb publikációk:Czékus Á. 2013: A K+F és technológia transzfer megállapodások helye az

EU versenyszabályozásában: megengedhető versenytorzítás a gazdasági növekedés szolgálatában. In: Inzelt A.–Bajmócy Z. (szerk.): Innovációs rendszerek. Szereplők, kapcsolatok és intézmények. Szeged. JATEPress. 263–277. o.

Czékus Á. 2013: R+D and Technology Transfer Agreements in EU Compe-tition Policy: Allowed Competition Distortion in Service of Economic Growth. In: Demir E. (szerk.): 9th Eurasia Business and Economics So-ciety. Róma. Universitá degli Studi di Roma “La Sapienza”. 11–26. o. [Konferencia CD]

Czékus Á. 2014: Az Amerikai Egyesült Államok trösztellenes szabályozása – a Sherman Act-től a Celler-Kefauver Act-ig. – Vezetéstudomány. 45. évf. 5. sz. 64–73. o.

Czékus Á. 2014: Az államcsődtől a késleltetett korrekcióig, argentin pénz-ügy-politikai tapasztalatok. – Pénzügyi Szemle. 59. évf. 2. sz. 259–274. o.

Czékus Á. 2014: Motivations of the Common European Competition Policy and Lessons for the Western Balkans. – European Perspectives. [megjele-nés alatt]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar tudományos életben két város tölt be rendkívül hangsúlyos szerepet: Szabadka és Újvidék. A két várost a vajdasági (magyar) tudományosság is összekapcsolja, így ezt – véleményem szerint – a jövőben is az Újvidéki Egye-tem keretein belül kell gondozni. Az esetenként külföldön tudományos fokozatot szerzett vagy nemzetközi tapasztalatokkal felvértezett utánpótlás számára azon-ban csak akkor fog a vajdasági tudományos élet perspektívát jelenteni, ameny-nyiben abban egyedül a tudás és a rátermettség jelenti az előrelépési lehetőséget, és a megfelelő működési feltételek biztosítottak lesznek. Alapvető fontosságúnak tartom továbbá azt, hogy a fiatal oktatók és kutatók idegen nyelveket beszéljenek, hiszen elengedhetetlen a nemzetközi tudományos életbe történő minél aktívabb bekapcsolódás.

114

CSABAI ZSOLT – 1988-ban született Zentán. Je-lenleg Szegeden él, és PhD-hallgatóként dolgozik a Szegedi Orvostudományi Egyetem Orvosi Biológiai Intézetében. Tanulmányait Magyarkanizsán a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskolában kezdte (1995–2003), majd ezt követően a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium első generációjának diákja (2003–2007). Az SZTE Természettudományi és In-

formatikai Kara (TTIK) biológus BSc, sejt- és molekuláris biológus sza-kán végzett 2011-ben, majd az SZTE TTIK biológus MSc, molekuláris-, immun és mikrobiológus szakán végzett 2013-ban. Ugyanebben az évben felvételt nyert a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Kara Doktori Iskolájába (Interdiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskola), melynek jelenleg is hallgatója (2013–) (témavezető: Dr. Boldogkői Zsolt.) Diákkö-ri konferenciák (Korányi Frigyes Tudományos Fórum, SZTE ÁOK TDK, SZTE TTIK TDK, XXXI. OTDK, 10. VMTDK), továbbá hazai és számos nemzetközi konferencia résztvevője.

Tudományterület: orvostudományok, elméleti orvostudományok, moleku-láris biológiaE-mail: csabai0911@mail.com

A doktori értekezés témája:Kutatási témám modellorganizmusa az alfa neurotrópherpeszvírusok család-jába tartozó Aujeszky-féle vírus vagy más néven Pseudorabiesvirus (PRV). A PRV egy dupla szálú(ds)DNS vírus, viszonylag kis genommal rendelkezik, mely 70 gént tartalmaz, kevés intergenikus régió, valamint kisszámú intron található a genomban. Nem humán patogén, azonban a sertés állományban jelentős károkat képes okozni, álveszettséget okoz. Kutatómunkánk során elvégeztük a vírus összgenom szintű analízisét, melyet reverz transzkripció kapcsolt real-timepcr segítségével végeztünk el különböző fertőzési ciklusok-ban vizsgálva (1, 2, 4, 6, 8, 12, 18, 24 órás fertőzések). Továbbá készítettünk a különböző fertőzésekben fontos szerepet játszó génekre nézve mutáns víru-sokat, melyeknek szintén elvégeztük összgenomszintű transzkripciós analízi-sét. Ezenkívül a vírus genomját két különböző módszerrel szekvenáltuk meg (Illumina, SMRT), és ezen adatok összefésülése után találtunk egy új non coding(nc) RNS régiót, mely eddig nem szerepelt semmiféle annotációban,

115

ezután elvégeztük e régió molekuláris analízisét is (eredmények publikálás alatt). Kutatásunk második részeként az összgenomszintű analízis során felfigyel-tünk bizonyos szabályozó mechanizmusokra, melyek feltehetően a gének egymáshoz viszonyított pozíciójából adódnak, e felismerésre született egy hi-potézis, mely két modellt tartalmaz: az úgynevezett libikóka modellt (Seesaw model) és a vízesés modellt (Waterfall model). E hipotézis magyarázatot ad arra, hogyan szabályozzák egymást a tandem-, konvergens-, divergens állású gének. A hipotézis leírja még a read-through effektust is, ami a gének túlírá-sának jelenségét magyarázza.A jövőbeli tervek között szerepel ennek a hipotézisnek a molekuláris mód-szerekkel történő részletes bizonyítása, melyet indukálható promóterekkel rendelkező vektor modelleken kívánunk bemutatni. Úgy gondoljuk, ered-ményeink fontos szereppel bírnak a molekuláris biológia számára, hiszen egy újfajta génexpressziós szabályozást prezentálnak.

Jelentősebb publikációk:Szénási T.–Kénesi E.–Nagy A.–Molnár A.–Bálint B. L.–Zvara Á.–Csabai

Z.–Deák F.–Boros Oláh B.–Mátés L.–Nagy L.–Puskás L. G.–Kiss I. 2013: Hmgb1 Canfacilitate Activation of the Matrilin-1 Genepromoter by Sox9 and L-Sox5/Sox6 Inearlysteps Of Chondrogenesis. – Biochim. Biophys. Acta. 10. évf. 1829. sz. 1075–1091. o.

Tombácz D.–Prazsák I.–Oláh P.–Póka N.–Csabai Z.–Boldogkői Z. 2014: Sequencing the Pseudorabies Virus Genome Using Pacific Biosciences SMART Technology. – 2nd Oxford Next Generation Sequencing Event NGS 2014. Oxford. [poszter]

Csabai Z.–Tombácz D.–Oláh P.–Póka N.–Boldogkői Z. 2014: Discovery and Analysis of a Novel Non-coding RNA of Pseudorabies Virus. – 35th Annual Lorne Genome Conference. Lorne. VIC. [poszter]

Oláh P.–Csabai Z.–Tombácz D.–Boldogkői Z. 2013: Analysis of Transcrip-tional Interference Networks in the Herpesviridaefamily. – Beyond the Genome. San Francisco. CA. [poszter]

Tombácz D.–Takács I. F.–Prazsák I.–Oláh P.–Póka N.–Csabai Z.–Boldog-kői Z. 2013: The Effect of the Pseudorabies Virus ICP22 Protein on the Overall Gene Expression of the Virus. – X-GEN Congress & EXPO. San Diego. CA. [poszter]

116

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyaroknak semmi szégyenkezni valójuk nincs a tudományos élet-ben betöltött szerepük tekintetében, ami azonban elgondolkodtató, az az, hogy ebből a nagyszámú kutató közösségből hányan tudnak tevékenykedni a szülő-helyükön. E probléma még inkább hangsúlyossá válik a természettudományok terén, ahol a kutatások rendkívül nagy anyagi befektetést és eszközkészletet igé-nyelnek. Sajnos ebben még a szerbiai finanszírozási rendszer nagyon le van ma-radva, de bízom abban, hogy ez pozitív irányba fog változni.

CSELYUSZKA NORBERT – 1985-ben született Zom-borban. A Zombor melletti Kupuszinán nevelkedett, je-lenleg Újvidéken él. A villamosmérnöki BSc-fokozatát, majd a mesterdiplomájat (MSc) mikroelektronika szakirá-nyon az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karán (FTN) szerezte meg. 2011 januárja óta mint kutató asz-szisztens dolgozik a FTN Energetika, Elektronika és Híra-dástechinka Tanszékén (DEET). Ugyanitt a doktori iskola

hallagatója 2011 óta, 2013 óta pedig doktorjelölt. Kutatási témája: új meta-anyag szerkezetek a nemkonvencionális akusztikai hullám terjedéshez (téma-vezető: Prof. Dr. Vesna Crnojević-Bengin). A tanszéken belül tagja a GAME (Group for Artifical EM and Microwave Engineering) kutatócsoportnak, va-lamint a BioSense Center munkatársa. 2009 óta tagja a villamosmérnököket egyesítő nemzetközi szervezetnek, az IEEE-nek. A 2009/2010-es tanévben a KODDE kiemelt ösztöndíjasa, 2012 márciusában egy hónapig az olaszor-szági University of Perugia Műszaki Karának munkatársa. 2012 októberétől 2013 áprilisáig, majd 2013 októberétől 2014 áprilisáig az Egyesült Állmok-ban a philadelphiai székhelyű University of Pennsylvania School of Engine-ering and Applied Science vendégkutatója.

Tudományterület: műszaki tudományok, villamosmérnöki tudományokE-mail: cselyu@yahoo.com

117

A doktori értekezés témája:A kutatás célja a nem konvencionális akusztikai hullámterjedések kimuta-tása metaanyagok segítségével, valamint ezek gyakorlati alkalmazása. A me-taanyagok olyan mesterségesen előállított rendszerek, amelyek úgynevezett egységelemekből állnak, melyek mérete az alkalmazott hullámhossznál egy nagyságrenddel kisebb, így a hullám a szerkezetet egy homogén „anyagnak” látja, amit jellemezhetünk effektív anyagi jellemzőkkel. Ezek az effektív anyagi jellemzők tetszés szerint változtathatók; előállíthatunk olyan meta-anyagokat is, amelyek olyan jellemzőkkel rendelkeznek, melyek a természet-ben nem találhatóak meg, vagy csak speciális feltételek mellett fordulnak elő. A metaanyagokat először az elektromágneses hullámoknál használták (szu-perlencsék, láthatatlan köpeny), de egyre nagyobb teret hódítanak az akusz-tikai és mechanikai metaanyagok is. A mechanikai hullámok viselkedését egy adott anyagban több paraméterrel is jellemezhetjük. Amennyiben hang-hullámokról van szó, jellemezhetjük az anyagot a közeg sűrűségével és rugal-massági modulusával (összenyomhatóság). Ezek a közeget jellemző állandók általában pozitív valós számok (veszteség nélküli közeg). A metaanyagok segítségével azonban előállíthatunk olyan közeget, ahol az effektív anyag-jellemzők egyike vagy akár mindkettő kisebb nullától. Amennyiben csak az egyik anyagi jellemző kisebb nullától, abban az esetben egyszeresen negatív metaanyagokról beszélünk, az ilyen anyagokban nem lehetséges a hullámter-jedés, mivel a hullámszám teljesen képzetes, nincs valós része, így a hullám az anyagban nem terjed tovább, csak exponenciális csökkenést mutat. Ennél sokkal érdekesebbek azok a metaanyagok, amelyekben mindkét paraméter egyidejűleg negatív. Ebben az esetben lehetséges a hullámterjedés, mivel a hullámszám valós értékű, de kisebb nullánál. Ennek a negatív valós hullám-számnak köszönhetően újfajta, a természetben nem található hullámterjedést figyelhetünk meg. A hullám fázissebessége a közegben negatív előjelű, azaz az energiaterjedés irányával ellentétes, ennek következtében megfordulnak a jól ismert fizikai jelenségek, pl. negatív törésmutató két anyag határán, fordí-tott Doppler-hatás. Talán még ennél is érdekesebb az úgynevezett near-zero effektus, mikor a metaanyag közegjellemző paramétere nullához közeli, va-lamint a hullámszám is nullához közeli, és a fázissebesség a végtelenbe tart. Ebben az esetben a hullám a közeg hosszától függetlenül fáziskésés nélkül halad át az adott metaanyagon. Kutatásom során metaanyagok tervezésével, új egységelemek létrehozásával, valamint különböző módszerek kidolgozásá-val foglalkozom, amik megkönnyítik az akusztikai metaanyagok tervezését és

118

karakterizációját különös figyelmet fordítva az fent említett near-zero típusú metaanyagokra, és ezek gyakorlatban való alkalmazására.

Jelentősebb publikációk:N. Cselyuszka–M. Sečujski–V. Crnojević-Bengin 2012: Analysis of Acous-

tic Metamaterials. Acoustic Scattering Matrix and Extraction of Effec-tive Parameters. – METAMATERIALS. St. Petersburg.

V. Crnojević-Bengin–R. H. Geschke–N. Jankovic–N. Cselyuszka 2012: On the Nature of Transmission in Resonant Metamaterial Transmission Li-nes. – METAMATERIALS. St. Petersburg.

N. Cselyuszka–M. Sečujski–V. Crnojević-Bengin 2012: Analysis and Synt-hesis of Acoustic Metamaterials Based on Helmholtz Resonator. – ET-RAN. Zlatibor.

V. Crnojević-Bengin–N. Jankovic–N. Cselyuszka–R. H. Geschke 2013: Mu-Near-Zero Propagation in Quasi-TEM Microstrip Circuits. – Jour-nal of Electromagnetic Waves and Applications. 27. évf. 17. sz.

N. Cselyuszka–S. Birgermajer–N. Jankovic–V. Crnojevic-Bengin 2013: Grounded Open-Loop Resonator as a Dual-Mode Structure and its Applications in Filter Design. – TELFOR. Belgrade.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Véleményem szerint egyelőre nem lehet teljesen különválasztani a vajdasági ma-gyar tudományos életet a vajdasági tudományos élettől. Sok tudomanyterületen dolgoznak kiváló magyar kutatók más nemzetiségű kollégáikkal együtt, és közö-sen érnek el eredményeket. Vajdaságnak mindig is voltak és lesznek is tehetséges magyar fiataljai, de nehéz megmondani, hogy a jelenlegi feltételek mellett meny-nyire lesz lehetőség a megszerzett tudást itthon kamatoztatnia a jövő értelmisé-gének.

119

CSÍKOS TÍMEA – 1982-ben született Szabadkán. Jelen-leg is itt él és dolgozik. 2007-től a Đuro Salaj Általános Iskola osztálytanítója, majd 2009-től a Széchenyi István Általános Iskola napközis nevelője. Diplomát a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon szerzett 2008-ban (BA, osztálytanító), majd 2011-ben (MA, diplomás tanító). 2012-től a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Pszichológia Doktori Iskolája Alkalmazott Pszicho-lógia Programjának hallgatója. Kutatási témája: a gasztrális neofóbia kiala-kulásának prediszpozicionális és kontextuális tényezői, epidemológiája és összefüggései más evészavarokkal (témavezető: Dr. habil. Forgács Attila). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással ren-delkezik. 2012-től a Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériumá-nak ösztöndíjasa.

Tudományterület: bölcsészettudományok, pszichológiai tudományokE-mail: timcsi@tippnet.rs

A doktori értekezés témája:A kutatás célja a gasztrális neofóbia, vagyis az új ételek és ízek elutasítására hajlamosító determinánsok feltárása. Bár a nyugati világban már harminc éve kutatott a jelenség, hazánkban alig foglalkoztak a témával. Az evés regulációja az utóbbi száz évben patológiás irányt vett. Az ételekre vonatkozó áttekinthetetlen mennyiségű és sokszor ellentmondásokkal ter-helt információ szélsőséges, irracionális, ezért inadaptív alimentáris fogyasz-tói attitűdöket hívott életre, melyeket az egészségügy az evészavarok körében tart számon. A gasztrális neofóbia életképességét, illetve elterjedését a bőséges ételkíná-lat és a tömeges jólét hívta életre. Korunk a csökkenő és a növekvő neo-fóbia kora, melynek mozgatórugója a társadalmi mobilitás. Minél zártabb egy kultúra, annál kevésbé találkozik idegen ételekkel, így nagyban elutasító, de probléma mégis elsősorban a kevert kultúrákban jelentkezik, ahol egyre gyakoribb a szokatlan ételek előfordulása. Amikor fő kutatási helyszínként a Vajdaságot mint multikulturális közeget jelöljük meg, e paradoxon feloldá-sára és megértésére igyekszünk kísérletet tenni. A lakosság minden korosztályánál felfedezhetjük az új ételekre és ízekre vo-natkozó averziót, legnagyobb problémát mégis kétéves kortól a serdülőkorig

120

jelent. Az anyai kontroll alól kikerülő gyermek mozgásszabadságával elér-hető közelségbe kerülnek a potenciálisan ártalmas ételek, amit az evolúciós szelekció egy viselkedési fék beépítésével, a gasztrális neofóbia aktiválásával igyekszik ellensúlyozni. Bár a jelenség számottevő arányban genetikailag meghatározott, a környezeti effektusok befolyása is fontos. Az étel típusa, a családdinamika és a személyiség olyan összetevők, melyek meghatározói az evészavar kialakulásának. Szerepünket ezek mélyrehatóbb elemzésében és más tényezők feltárásában látjuk. Pliner és Hobden (1992) által kifejlesz-tett étel-neofóbia skála (FNS=Food Neophobia Scale) diákpopulációra való adaptálásán túl egy olyan komplex mérőeszköz létrehozása a célunk, mely össztársadalmi szinten több dimenzió mentén igyekszik vizsgálni e proble-matikát.A várható eredmények kettős célt szolgálnak. Egyrészt segítenék az evészavar hatékonyabb terápiáját, másrészt megkönnyítenék az új ételek piacra történő bevezetését.

Jelentősebb publikációk:Forgács A.–Csíkos T. 2013: Az étel-neofóbia és terápiája I. Új Diéta. 5. sz.

10–11. o.Forgács A.–Csíkos T. 2014: Az étel-neofóbia és terápiája II. Új Diéta [meg-

jelenés alatt]Csíkos T.– Forgács A. 2014: Új ételek kipróbálási hajlandósága a vajdasági

gyermekek és felnőttek körében. In: Novák A.–Rózsa R. (szerk.): Ki-hívások és lehetőségek. Válogatott társadalomtudományi tanulmányok. Szabadka. Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete. 138–146. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Lehetőségeinek függvényében a maximumot nyújtani igyekvő közösség, amely szívügyének tekinti a szűkebb és a tágabb értelemben vett környezet tudományos életének előremozdítását. A szárnyait bontogató utánpótlás rendkívül lelkiisme-retes és egymást segítő csapat, mely kimagasló összefogás által próbál támaszt nyújtani a másiknak kreativitása, újító képessége és nyitottsága szinten/életben tartásában.

121

CSORBA GÁBRIEL – 1981-ben született Újvidéken. Jelenleg Budapesten él, 2010 óta az Aegon Magyar-ország biztosítótársaságnál dolgozik nemzetközi on-line stratégiai koordinátorként. Diplomát az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Angol Nyelv és Irodalom Tanszékén szerzett 2005-ben. Doktori tanul-mányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsé-szettudományi Kara Nyelvtudományi Doktori Iskolá-jában folytatta 2007 és 2010 között, a Fordítástudományi Doktori Program hallgatójaként és miniszteri ösztöndíjasként. Kutatási témája: a formulaszerű nyelvhasználat szerepe a szakfordításban (témavezető: Dr. Heltai Pál). További kutatási területek: a relevanciaelmélet, sémaelmélet és mentális modellek nyel-vészeti vonatkozásai; keretszemantika; nyelvtanulási és nyelvhasználati szoká-sok kialakulása és alakítási stratégiái. 2002–2005 között a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium kollégistája. 2005-ben a londoni Endres Alapítvány ösztöndíjasa.

Tudományterület: bölcsészettudományok, nyelvtudományokE-mail: gabriel.csorba@gmail.com

A doktori értekezés témája:A természetes nyelvek analitikus (különálló elemekből és szabályok alapján építkező) módozata mellett mind az egynyelvű, mind a többnyelvű nyelvhasz-nálat szerves részét képezi a formulaszerű elemek használata is. E kategóriába tartoznak mindazok a nyelvi panelek, melyek előhívása a mentális lexikon-ból kisebb-nagyobb fokozatban holisztikusan történik (kollokációk, idiómák, szemantikai sémák és keretek stb.) és melyek egyes elméletek szerint a nyel-vi kódolás és dekódolás erőfeszítését hivatottak optimalizálni. A formulasze-rű nyelvhasználat jellemzően olyan többszavas kifejezések összessége, melyek használatában komplex mentális modellek, valamint kognitív és normatív fo-lyamatok és szabályszerűségek kölcsönhatásai tükröződnek. A kutatás az analitikus és formulaszerű nyelvhasználat összjátékának szakfor-dításban betöltött szerepével foglalkozik, a relevanciaelmélet keretein belül és korpusznyelvészeti módszerekkel. Szakszövegeket olvasva (és még inkább fordítva is őket) gyorsan szembetűnik, hogy a szakszövegek legjellemzőbb elemei – a terminus technicusok – mellett nagyon sok olyan kifejezés van, melyek vagy a terminusok társaságában vagy teljesen önállóan is nagy gyako-

122

risággal fordulnak elő. Ezek egy része kizárólag bizonyos műfajokra jellemző (pl. szerződések, protokolláris szövegek), mások csak bizonyos szövegrészeknél bukkannak fel (pl. tudományos cikk bevezetője), ám minden esetben másfajta bánásmódot igényelnek, mint a teljesen kreatívan kezelhető analitikus szöveg-részek. A szakfordítónak ilyenkor mérlegelnie és kellőképpen ismernie kell az adott szövegtípus, műfaj, szövegrész frazeológiai konvencióit, mert egy adott szakterület nyelvi közössége a konvencióktól és normáktól túlzott mértékben elrugaszkodott fordításokat már nem tudja normatívként befogadni, „fordítá-sízűnek” érzi őket.A kutatás a formulaszerű nyelvhasználat általános jellemzőit járja körül, meg-vizsgálja a főbb frazeológiai kategóriákat, majd kitér a szakfordításban betöltött szerepükre, a használatuk során alkalmazott fordítási műveletekre és stratégi-ákra, valamint a használatuk hátterében meghúzódó lehetséges tendenciákra, normákra, mentális modellekre és sémákra. Érintőlegesen szintén górcső alá veszi a formulaszerű nyelvhasználatot a számítógépes nyelvészet és a gépi for-dítás szempontjából.

Jelentősebb publikációk:Csorba G. 2005: Koreográfia gúzsba kötött táncoláshoz? (avagy lehet-e a

fordításnak poétikája?). In: Csányi E. (szerk.): Horizont és tudásmó-dok. Válogatás a III. VMTDK humán tárgyú dolgozataiból. Újvidék. VMFK. 50–73. o.

Csorba G. 2005: Jerome David Salinger Zabhegyező c. regénye kettős tük-rözésben – recepciók és fordításpoétikák. In: Csányi E. (szerk.): Társa-dalom és tudomány. Válogatás a II. VMTDK humán tárgyú dolgozata-iból. Újvidék. VMFK. 111–124. o.

Csorba G. 2008: Szöllősy Judit 2007: Hunglishinto English. – Fordítástu-domány. X. évf. 2. sz. 116–118. o. [recenzió]

Csorba G. 2010: Funkcióigés szerkezetek fordítása a szemantikai prozódia tükrében. In: Váradi T. (szerk.): IV. Alkalmazott Doktorandusz Konfe-rencia előadáskötete. Budapest. MTA Nyelvtudományi Intézet. 15–30. o.

Csorba G. 2010: Terpeszkedő kifejezések, nyelvhelyesség, fordítás. – Filolo-gia.hu internetes folyóirat. I. évf. 2.sz. 132–139. o.

123

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar tudományos élet szereplői védőbástyái lehetnek annak a fo-lyamatnak, mely a vajdasági magyarságot idővel értelmiségi kisebbséggé minősít-heti át, hiszen egy helyismerettel rendelkező, kritikusan és előítéletektől mentesen gondolkodó tudományos közösség híján a vajdasági magyarság több oldalról is manipulálható intellektuális kiszolgáltatottság helyzetébe kerülhet. Ehhez a vaj-dasági magyar értelmiségnek a magyar anyanyelv és más idegen nyelvek ismerete mellett a szerb nyelv magas fokú ismeretére is szüksége van, hiszen csak így tud egyenlő rangú résztvevőként felszólalni a régió és az ország döntéshozatali és vé-leményformáló fórumain.

DIVÉKI ZSOLT, Ph.D. – 1984-ben született Zentán. Jelenleg Londonban él. Fizikusi diplomáját a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Fizika Tanszékén szerez-te 2008-ban. Doktori disszertációját Franciaországban írta a Commissariat a l’Energie Atomique (CEA-Saclay) kutatóintézetben 2011-ben. 2012 első felében az SZTE Fizika Tanszékén volt tudományos munkatárs. 2012 áprilisa óta az ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure – Attosecond Light Pulse Source) tudományos menedzsere. 2012 szeptem-bere óta az Imperial College London Fizika Tanszékének kutatója. Kutatási témája: attoszekundumos impulzusok és magasharmonikusok keltése és al-kalmazása, attoszekundumos spektroszkópia, ultra-gyors atom- és molekula dinamika vizsgálat. Középfokú angol, szerb és alapfokú francia nyelvtudással rendelkezik. 2003–2008 között miniszteri ösztöndíjat, valamint 2008-ban magyar köztársasági és Sófi József ösztöndíjakat is kapott.

Tudományterület: természettudományok, fizikai tudományokE-mail: diveki@gmail.com

A doktori értekezésének témája:Ahhoz, hogy megörökítsük a molekulák elektronszerkezetének újrarendező-dését pl. egy kémiai folyamat során, attoszekundumos (10–18 s) időbeni fel-

124

oldásra van szükség. Egy ilyen fényimpulzus keltéséhez a vivőfrekvenciának az ún. XUV tartományban kell több tíz eV széles spektrummal rendelkeznie. Ezenfelül a frekvencia komponenseknek még szinkronizáltaknak, azaz ko-heresnek is kell lenniük. Az ún. magas harmonikus keltési eljárás gázokban mindegyik kritériumot kielégíti. Ez a folyamat akkor játszódik le, ha egy nagy intenzitású lézerimpulzust egy gáz jetbe (sugárba) fókuszálunk, ahol a lézer elektromos tere elgörbíti az atomok potenciális terét, lehetővé téve egy elektron hullámcsomag alagúteffektussal való távozását. Ez az elektron követve a lézer elektromos terét felgyorsul és plusz mozgási energiára tesz szert, amit „nagy” energiájú fotonok formájában képes kisugározni az ion-nal történő rekombinációkor. Egyben, a rekombinálódó elektronok „pró-bálják” az ion szerkezetét és dinamikáját. Ezt hívjuk önpróbáló sémának. Ez azt jelenti, hogy az elektron hullám csomag, ami alagúteffektussal ionizáló-dott, egy bizonyos idő elteltével visszatér az ionhoz és azzal kölcsönhatásba lép. Ez az önpróba-séma elérhetővé teszi számunkra a molekula komplex értékű rekombinációs dipól momentumot, amit mind a nukleáris, mind az elektronszerkezet befolyásol. Ezek a jegyek a rekombináció során kisugárzott magasharmonikusok spektrális amplitúdójába, fázisába és polarizáltságába kódolódnak. A magas harmonikus sugárzás koherens voltának köszönhetően az előző három paraméter mérhető. Ezen felül, elviekben megoldható a su-gárzó molekula pályaszerkezetének rekonstruálása egy speciális tomografikus eljárással. A disszertációm témája kétélű. Előrehaladott jellemzési technikákat alkal-mazva, a magasharmonikusok amplitúdójának, fázisának és polarizációjának mérésére, tanulmányoztuk: i) a nitrogén molekula elektronszerkezetét és a lézer indukált multi-molekulapályás alagút ionizáció dinamikáját és ii) az új tervezésű csörpölt XUV tükrök reflexióját és diszperzióját. Ezek a tükrök képesek az attoszekundomos impulzusok időbeli alakját befolyásolni.

Jelentősebb publikációk:S. Haessler–J. Caillat–W. Boutu–C. Giovanetti-Teixeira–T. Ruchon–T. Au-

guste–Z. Diveki–P. Breger–A. Maquet–B. Carre–R. Taieb–P. Salieres 2010: Attosecond Imaging of Molecular Electronic Wavepackets. – Na-ture Physics. 6. évf. 200. sz.

C. Bourassin-Bouchet–Z. Diveki–S. de Rossi–E. English–E. Meltchakov–O. Gobert–D. Guenot–B. Carre–F. Delmotte–P. Salieres–T. Ruchon 2011:

125

Control of the Attosecond Synchronization of XUV Radiation with Phase-optimized Mirrors. – Optics Express. 19. évf. 3809. sz.

Z. Diveki–R. Guichard–A. Camper–S. Haessler–J. Caillat–C. Giovanet-ti-Teixeira–T. Ruchon–T. Auguste–P. Breger–A. Maquet–B. Carre–R. Taieb–P. Salieres 2012: Spectrally Resolved Multi-channel Contribu-tions to the Harmonic Emission in N2. – New Journal of Physics. 14. sz.

A. Zair–T. Siegel–S. Sukiasyan–F. Risoud–L. Brugnera–C. Hutchison–Z. Diveki–T. Auguste–J. Tisch–P. Salieres–M. Ivanov–J. Marangos 2013: Molecular Internal Dynamics Studied by Quantum Path Interferences in High Order Harmonic Generation. – Chemical Physics. 414. sz.

Z. Diveki–C. Bourassin-Bouchet–S. de Rossi–E. English–E. Meltcha-kov–O. Gobert–D. Guenot–B. Carre–P. Salieres–T. Ruchon– F. Del-motte 2014: Theoretical and Experimental Studies of Extreme Bro-adband Phase-controlled Attosecond Mirrors. – Journal of Modern Optics. [megjelenés alatt]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Amíg legalább egyetlen egy ember van, aki önzetlenül és kitartóan harcol a vaj-dasági magyar tudományos életért, addig lesznek, akik őt követik. Örömmel lá-tom, hogy ilyen emberek vannak és lesznek is. Tény, hogy egyre több fiatal hagyja el Vajdaságot és kamatoztatja tudását máshol. Ennek ellenére, ha kialakítunk egy szoros összetartó erőt az otthoni és külföldi emberek között, akkor ők haza-hozhatják a tudást, lelkesedést és nem utolsó sorban a tőkét. Mindenkit bíztatok, hogy lásson világot, gyarapodjon és vigye haza a felszedett tudását, kapcsolatait. Okos emberekben nincs hiány Vajdaságban, de növelni kell az önbizalmat, a kezdeményező készséget, az akadályok mögé látást, egymás szeretetét és az össze-tartást. A fejlődés magunkban kezdődik, és csak utána alakul a környezet.

126

DUDÁS ATTILA, Ph.D. – 1978-ban született Szabad-kán. Jelenleg Szabadkán él. Alapfokú jogi tanulmányait évfolyamelsőként végezte el az Újvidéki Egyetem Jogi Ka-rán 1998 és 2002 között. Tanulmányai során az Újvidéki Egyetem számos díjjal és elismeréssel tüntette ki. 1999-ben az Egyetem a Jogi Kar legjobb hallgatójává válasz-totta. A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium első generációs kollégistája volt. Angol nyelvű posztgraduális

LL.M. tanulmányait a hágai TMC Asser Intézetben Hollandiában kezdte meg 2003-ban, és Budapesten a Közép-európai Egyetem (Central European University) Jogtudományi Karán folytatta. Ebben az intézetben szerezte meg LL.M. mesterfokozatát 2004-ben ún. „hosszú tézis” (long thesis) megírá-sával, melynek címe: Analysis of the Serbian Law on Financial Leasing in the Light of the U.C.C. Article 9. A Hágában megkezdett, majd Budapes-ten befejezett posztgraduális tanulmányokat a Belgrádi Egyetem magiszteri tanulmányokként ismerte el. Tanulmányait az Újvidéki Egyetem Jogi Ka-rának Polgári Jogi Doktori Iskolájában folytatta 2008-tól. Doktori érteke-zését 2012-ben védte meg az Újvidéki Egyetem Jogi Karán. Értekezésének témája: A kötelmi jogi szerződések jogi célja (Kauza obligacionih ugovora). 2006 óta az Újvidéki Egyetem Jogi Karán dolgozik, 2014 februárjától egye-temi docens. Tanulmányutakon és konferenciákon vett részt az Amerikai Egyesült Államokban, Dániában, Belgiumban és több alkalommal Magyar-országon. Néhány alkalommal részesült az Magyar Tudományos Akadémia Domus Hungarica kutatói ösztöndíjában. Eddigi tudományos pályafutása során több mint 50 tanulmányt, könyvrészletet jelentetett meg Szerbiában és Magyarországon. 2013-ban elnyerte az Magyar Tudományos Akadémia Arany János-díját a Tudományos Kutatásért a fiatal kutatói kategóriában. Az újvidéki székhelyű Vajdasági Magyar Tudományos Társaság elnökségi tagja és titkára. Aktívan részt vesz a társaság magyar nyelvű tudományos tanács-kozásainak megszervezésében és a magyar nyelvű kiadványaik (tanácskozási kötetek és monografikus munkák) szerkesztésében, tartalmi előkészítésében. 2006 óta 11 magyar nyelvű tudományos tanácskozás megszervezéséhez, il-letve 17 kiadvány megjelentetéséhez járult hozzá. Tagja a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének, 2011–2012 között a szervezet elnöke volt, majd 2012 augusztusában, a PhD-fokozat megszerzését követő-en lemondott e tisztségéről. A szerb mint környezetnyelv mellett felsőfokú angol, középfokú német és kezdő szintű francia nyelvtudással rendelkezik.

127

Tudományterület: társadalomtudományok, állam- és jogtudományok E-mail: dattila@eunet.rs

A doktori értekezés témája:A kötelmi jogi szerződések jogi célja (Kauza obligacionih ugovora) c. doktori értekezésében a szerződés céljának jogi relevanciájával foglalkozik. Megálla-pítja, hogy habár az 1978. évi jugoszláv, ma már szerbiai hatályos Kötelmi viszonyokról szóló törvény az 1911. évi svájci Kötelmi törvény alapulvételé-vel került kidolgozásra, a szerződés jogi céljának szabályozása szempontjából nem a svájci modellt, hanem a franciát követi. Ugyanis, míg a svájci Kötelmi törvény nem szabályozza a szerződés kauzáját (jogi célját), az 1804. évi fran-cia Polgári törvénykönyv kifejezetten rendezi ezt a kérdést. A jugoszláv, azaz ma már szerb Kötelmi viszonyokról szóló törvény szinte szó szerint átveszi a francia Ptk. kauzára vonatkozó rendelkezéseit, ami alapján a szerb jog a kauzalista jogrendek közé sorolható.A disszertációban megkísérelte feltárni azokat a jogintézményeket, amelyek-kel kapcsolatban jogi jelentőséget nyer a szerződés jogi céljának kérdése, elsősorban a szerb jog vonatkozásában. Vizsgálta a szerződés jogi céljának relevanciáját az egyébként antikauzalista álláspontot követő jogrendekben is, így a német, osztrák, svájci és magyar jogban.

Jelentősebb publikációk:Dudaš A. 2011: O postupku usvajanja novog Građanskog zakonika Repub-

like Mađarske. – Zbornik Matice srpske za društvene nauke. 135. sz. 93–111. o.

Dudás A. 2012: Draft Common Frame of Reference. A Recent Normative Project. – Jogász doktoranduszok II. pécsi találkozója. Pécs. PTE Állam- és Jogtudományi Karának Doktori Iskolája. 76–86. o.

Dudaš A. 2012: Od Načela evropskog ugovornog prava do Nacrta okvirnih pravila. – Anali Pravnog fakulteta u Beogradu. 1. sz. 319–336. o.

Dudás A. 2012: A szerződés célja (kauzája) az európai és a magyar jogban. – FORVM Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica. 2. sz. 87–100. o.

Dudás A. 2013: A szerződéskötési ajánlat visszavonása és a szerződési tár-gyalások rosszhiszemű folytatása miatt beálló kárért való kártalanítási felelősség közötti kapcsolat az európai és a magyar jogban. – Magyar Jog. 6. sz. 357–363. o.

128

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Éppen a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete által megva-lósított kutatás (Aranymetszés 2013) tette teljesen bizonyossá, amit eddig csak feltételeztünk, hogy a vajdasági magyarság komoly doktorandusz és fiatal kutatói állománnyal rendelkezik. Azonban a szakmai és tudományos érvényesülés itt-honi lehetőségének szinte teljes hiányában a fiatalok többnyire külföldön keresik boldogulásukat, illetve tanulmányaik elvégzése után külföldön szeretnék tovább folytatni szakmai és tudományos továbbképzésüket. Amennyiben ők tartósan külföldön maradnának, a vajdasági magyar kisebbségi közösség legértékesebb ré-tegét veszítené el. Ezért tartom fontosnak minél több fiatal kutató integrálását a szerbiai/vajdasági tudományos intézményekbe, illetve segíteni elhelyezkedésüket olyan gazdasági társaságokban, amelyekben kamatoztatni tudnák tudásukat és tapasztalatukat.

FALUDI ILDIKÓ, Ph.D. – 1982-ben született Nagy-kikindán. A szabadkai Egészségügyi Szakközépiskolában végzett 2001-ben, majd tanulmányait a Szegedi Tudo-mányegyetem Természettudományi Karának biológus szakán folytatta. Molekuláris biológia szakirányon belül a Természettudományi Kar Mikrobiológiai Tanszékén Dr. Pfeiffer Ilona témavezetésével védte meg A lucife-ráz gén expressziójának gátlása Saccharomyces cerevisi-

ae-ben antiszensz technológia segítségével című diplomadolgozatát 2006-ban. E témáról két diákköri konferencián tartott előadást. 2006-ban felvételt nyert a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Inter-diszciplináris Tudományok Doktori Iskolájába. Dr. Endrész Valéria és Dr. Miczák András témavezetésével csatlakozott a Chlamydophila pneumoniae elleni védőoltás kidolgozásával foglalkozó munkacsoporthoz. Eredményei-ket nemzetközi és magyarországi konferenciákon prezentálták. Publikációi magyar és angol nyelven jelentek meg szakfolyóiratokban, valamint gyűj-teményes kötetekben. 2008-ban FEMS-ösztöndíjjal 3 hónapos tanulmány-úton volt a londoni Thrombosis Kutató Intézetben (TRI), Dr. Xinjie Lu és Dr. Vijay V. Kakkar mentorálásával. 2009-ben a Magyar Mikrobiológiai

129

Társaság fiatal kutatói cikkpályázatán második díjban részesült. 2010-ben sikersen védte meg doktori értekezését Generation and evaluation of vaccine candidates against Chlamydophila pneumoniae címmel. Jelenleg a TEVA Gyógyszergyár Biológiai Ellenőrzési Osztály minőségellenőrzési munkatársa.

Tudományterület: orvostudományok, elméleti orvostudományok, mikro-biológiaE-mail: faludi.ildiko@gmail.com

A doktori értekezés témája:A Chlamydophila pneumoniae obligát intracelluláris humán kórokozó. A C. pneumoniae fertőzések világszerte nagyon gyakoriak, fiatal felnőttek 50%-ában mutatható ki antitest. Ez az arány idős korra eléri a 75%-ot. Gyakori kórokozója a pneumoniának, bronchitisnek, pharingitisnek és sinusitisnek. Az elmúlt évek kutatási eredményei alapján feltételezik, hogy a C. pneumo-niae fertőzés hozzájárul az atherosclerosis, az asthma bronchiale, az Alzhei-mer-kór és a muliplex sclerosis kórképek kialakulásához. A fertőzés antibi-otikus terápiája nem mindig eredményes, ezért a fertőzések kontrollálására legalkalmasabb mód a vakcinálás lenne. C. pneumoniae vakcina kidolgozása még nem történt meg. Ezért célul tűztük ki a lehetséges vakcina komponen-sek vizsgálatát, és az általuk kiváltott immunválasz jellemzését. A C. pneumoniae hármas típusú szekréciós rendszerrel (TTSS) rendelkezik, mely lehetővé teszi a baktérium számára, hogy effektor fehérjéket juttasson a fertőzött sejt citoplazmájába. Ez a rendszer a Chlamydia replikatív ciklu-sának intracelluláris fázisában aktív. Az LcrE azaz a Low calcium response E és LcrH fehérjék a TTSS tagjai. Az LcrE fehérje a TTSS negatív regulátora. Az elementáris testek felszínén kimutatható, az ellenanyagok számára hoz-záférhető. Az LcrH a TTS-rendszer egyik dajka fehérjéje, mely a fejlődési ciklus középső és kései szakaszában fejeződik ki. Az LcrE és LcrH fehérjék génjét PCR-rel amplifikáltuk C. pneumoniae (CWL029) DNS-ből, majd prokaryota expressziós vektorba klónoztuk. A 6His-tag-gel ellátott fehérjé-ket Escherichia coli-ban kifejeztettük. A fehérjéket a baktérium lysatumából HIS-select TALON CellThru Resin segítségével tisztítottuk. Az LcrE fehérje immunogenitásának fokozása céljából kétféle adjuvánst tesz-teltünk. Az első az Alum adjuváns, melyet a humán gyógyászatban régóta al-kalmaznak. A második az igen hatásos, Freund adjuváns, mely emberi alkal-mazása nem engedélyezett káros mellékhatásai miatt. Mind az LcrE-Alum,

130

mind a LcrE-Freund kombinációval végzett immunizálás erős humorális im-munválaszt indukált egerekben, magas LcrE-specifikus IgG titerrel, kevert Th1/Th2 válaszra utaló IgG izotípus összetétellel. LcrE-specifikus IgA kimu-tatása a tüdőben mucosalis immunválasz kiváltására utalt. A celluláris im-munválasz indukcióját a lépsejtek LcrE-specifikus proliferációja és az IFN-γ termelő sejtek számának megnövekedése mutatta. A celluláris immunválaszt a CD4+ T sejtek közvetítették elsősorban, ám az LcrE-Freund immunizá-lás a cytotoxikus CD8+ sejteket is stimulálta. Mind az LcrE-Alum, mind a LcrE-Freund kombináció alkalmazása jelentős mértékben gátolta a C. pneu-moniae szaporodását az in vivo kísérleteinkben. Mindezek alapján elmond-hatjuk, hogy az LcrE fehérje megfelelő komponense lehet egy C. pneumoniae elleni több alegységes védőoltásnak. A kétféle adjuváns alkalmazásával kivál-tott immunválaszban megfigyelt különbségek ellenére a protekció mértéke hasonló volt. Ezek alapján az Alum adjuvánssal történő immunizálás alkal-mas lehet protektív antigének tesztelésére. Az LcrH fehérje immunogenitását és védő hatását Freund adjuvánssal ke-verve vizsgáltuk egerekben. Az immunizálás LcrH-specifikus IgG termelést eredményezett, de jelentős C. pneumoniae hozam redukcióhoz nem vezetett. A Mycobacterium smegmatis gyorsan növő szaprofita baktérium számos olyan előnyös tulajdonsággal, mely hatékony vakcina vektorrá teszi. Különböző kórokozók antigénjeit, illetve immunmoduláló molekulákat kifejező rekom-bináns M. smegmatis-ok segítségével lehetőség nyílt számos fertőző betegség befolyásolására állatkísérletekben, így pl. TBC, HIV és a hepatitis B. Vizs-gáltuk a M. smegmatis Chlamydia fehérjét kifejező vektorként történő alkal-mazását. Ezért tanulmányoztuk homológ és heterológ fehérjék kifejeződését rekombináns M. smegmatis-ban.

Jelentősebb publikációk:Faludi I.–Csanádi A.–Szabó A. M.–Burián K.–Endrész V.–Miczák A. 2009:

Production and Purification of Low Calcium Response Protein H of Chlamydophila Pneumoniae. – Acta Microbiol Immunol Hung. 56. évf. 4. sz. 389–397. o.

Faludi I.–Burian K.–Csanadi A.–Miczak A.–Lu X.–Kakkar V.–Gonczol E.–Endresz V. 2009: Adjuvant Modulation of the Immune Response of Mice Against the LcrE Protein of Chlamydophila Pneumoniae. – Int J Med Microbiol. 299. évf. 7. sz. 520–528. o.

131

Lu X.–Xia M.–Endresz V.–Faludi I.–Szabo A.–Gonczol E.–Mundkur L.–Chen D.–Kakkar V. 2012: Impact of Multiple Antigenic Epitopes from ApoB100, hHSP60 and Chlamydophila Pneumoniae on Atherosclero-tic Lesion Development in Apob(tm2Sgy) Ldlr(tm1Her) J Mice. – At-herosclerosis. 225. évf. 1. sz. 56–68. o.

Szabo A. M.–Endresz V.–Somogyvari F.–Miczak A.–Faludi I. 2013: Iso-citrate Lyase Encoding Plasmids in BCG Cause Increased Survival in ApoB100-only LDLR-/- mice. – Mol Biol Rep. 40. évf. 8. sz. 4721–4725. o.

Xia M.–Chen D.–Endresz V.–Faludi I.–Szabo A.–Gonczol E.–Kakkar V.–Lu X. 2013: Immunization of Chlamydia Pneumoniae (Cpn)-Infected Apob(tm2Sgy) Ldlr(tm1Her)/J Mice with a Combined Peptide of Cpn Significantly Reduces Atherosclerotic Lesion Development. o. n.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar fiatalságban óriási potenciál rejlik. Ez a kis közösség nagy-számú tehetséget adott a tudományos életnek. Bízom benne, hogy a jövőben a vajdasági tudományos élet mindinkább aktív lesz mind hazai, mind nemzetközi színtéren.

FOGAS RENÁTA – 1987-ben született Zentán. 2006-tól Pécsen él és tanul. 2011-ben végzett a Pé-csi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karán mint okleveles építész. Diploma-munkájának címe: „Tiszavirág élet – tér” Magyarkani-zsa_Szerbia, opponense: Pelényi Margit építész. Dip-lomamunkájával elnyerte a Breuer Marcell Doktori Iskola diplomadíját kiemelkedő színvonalú teljesít-ményéért. 2011–2012-ben a PTE PMMIK ingatlankataszter felmérőcsapat tagja. 2012-től a PTE PMMIK Breuer Marcell Doktori Iskola doktorandusz hallgatója valamint a C.S.Ő. Építésziroda Kft. építész munkatársa. Doktori kutatásának témája: téralkotás a kortárs művészet közegében – a koncep-cionális tervezéstől a komplex tervezésig (témavezető: Dr. Kondor Tamás).

132

A szerb nyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Kuta-tói munkássága során nagyfokú aktivitást mutat az oktatói tevékenységek szerves kiegészítéseként működő szakmai programok (közéleti és hallgatói) koncepciójának megalkotásában, szervezésében és lebonyolításában. Ezek közül a legfontosabbak: a pécsi belváros jövőképét kutató „BELVÁROS.LIKE”, Pécs városfejlesztési hatástanulmány Creative City, PTE PMMIK ÉPÍTÉSZET MA kortárs építészeti rendezvénysorozat szervezői közösség tagja (megvalósult programok közül néhány: SAGRA Architects, Karácsony Tamás, Rádóczy F. László, Jan Werner, Max Bill stb.). A Juhász Jenő Szak-kollégium tagjaként speciális szerkezeti kérdésekkel foglalkozott, az ökoépí-tészet területén különleges homlokzatképzések témájában. Mint doktoran-dusz hallgató kiemelkedő eredményeket ért el: a Fiatalok Feketén Fehéren c. pályázaton díjazott volt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ötletpályázatán megvételt nyert, a Pécs-Györgytelep pályázaton 3. helyezett volt, az Ateli-er Urbain Aix 2040 Edition 2013 nemzetközi városfejlesztési workshopon Franciországban, Aix en Provence-ban 1. helyezett volt. 2013 októberében kutatómunkájával elnyerte az Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztön-díjat a konvergencia régiókban. Doktori képzése során bekapcsolódott az Építéskivitelezési és Mérnöki Menedzsment Tanszéken folyó tervezői és ku-tatói munkába, amelynek legjelentősebb produktuma a kalocsai kinetikus múzeum megtervezése volt. Mindemellett számos építészeti projektben vett/vesz részt. Részt vesz a Pécsi Tudományegyetem oktatói tevékenységében, workshopokat szervez. Munkássága a kutatást és az építészeti koncepcióal-kotást kiegészítve túllép az egyetemes értelemben vett laboratóriumi környe-zeten és az egész várost használja élő, aktív, folyamatos akciókat és reakciókat generáló műhelyként.

Tudományterület: művészetek, építőművészetE-mail: renifogas@gmail.com

A doktori értekezés témája:Ahogyan minden tudományág az embert veszi alapul, az építészet fő ren-deltetése is az emberszolgálat, maga a humánum. Cságoly Ferenc szavaival: „Minden középület (jó esetben) egyedi és szuverén, csakúgy, mint egy ember. De ugyanúgy, mint az ember, az egyedi középületek is ezer szállal kapcsolód-nak másokhoz. Ugyanúgy, mint az ember, családokhoz tartoznak. Ugyanúgy, mint az embernek, vannak rokonai, közeli- és távoli ismerősei akár funk-

133

cionálisan, akár tágabb, építészeti értelemben. És ugyanúgy, mint minden embernek, a középületeknek is van származása, vannak ősei, felmenői. Egy ember önmagában, kapcsolatrendszeréből kiszakítva, nehezen értelmezhető. De megismerhető – részben legalábbis – a kapcsolataiból, a családján keresz-tül, a családja múltján keresztül is. Ugyanígy a középületek is.” Az építészet az egyetlen olyan diszciplína, mely egyesíti magában a tudomá-nyos és a művészeti szempontokat. Az autonóm és alkalmazott művészeti alkotások alapját mindkét esetben a koncepció, majd a végletekig átgon-dolt részletek adják, egy olyan komplex folyamat, amelyben az egész felől közelítünk a részletek felé, a koncepció szépségétől a részletek szépségéig. A komplexitás nem csak a műszaki tartalomra, hanem az építészeti munka érzékeny, társadalmi szerepvállalására is utal. A kutatás „gerincoszlopát” az ember, a tér és a környezet képezi. Az építésznek meg kell értenie a környe-zet emberre gyakorolt hatását, minden projektet megfelelően, átfogóan kell kezelnie, naprakésznek kell lennie, ami jelentős kutatást igényel az adott pro-jekt adott témakörében. Tehát az építészetről egyre inkább interdiszciplináris módon kell gondolkodnunk. Sokszor esünk abba a hibába, hogy a minket körülvevő környezetet elsősorban fizikai valóságként éljük meg, érzékeljük. Valójában azonban ennél többről van szó. Az építészet az, ami mindenben teremt – amit csak alkot – atmoszférát. Természetesen megold tárgyi prob-lémákat is, létrehoz tárgyakat és mindenféle épületet, de az építészet ponto-san annyiban esztétikus tevékenység, amennyiben a tereknek mindig bizo-nyos hangulatminőséget kölcsönöz, amennyiben atmoszférákat teremt. Az épületek, belső terek, közterek és városi terek mint kultúrterületek lehetnek felemelőek, nyomasztóak, világosak, hidegek, kellemesek és tárgyilagosak, sugározhatnak elutasító vagy hívogató, tiszteletet parancsoló vagy akár csalá-dias atmoszférákat. Maga a téralkotás a látogatót és használót megérinti vagy megragadja. Érzéki komponenseket határoz meg, színeket, felületképzést, vonalvezetést, elrendezést alkot. Az embernek a térhez való viszonya, maga-tartás- és viselkedésformája tehát az épületben valamilyen módon jelen van. Az építészet emberi igényeket akar jól megvalósítani és formába önteni az új alkotásaiban épp úgy, mint a már meglévő, régi épületek átalakításakor, hogy emberi módon használhassa azokat. Az építészeti térben az arányrendszer, az anyagok, a felületek, a formák és a fény intenzitásának helyes megválasz-tása nagy hangsúllyal bír az első benyomás létrejöttében. Minden építészeti eszköz jelet közvetít a szemlélő felé. Az összhatás – lehet az harmónia vagy diszharmónia – az, ami az emberben a hely szellemét, az építész üzenetét

134

megjeleníti. Az építészet terei tehát nem csupán üregterek, negatív formák az élet számára, hanem a szellem szabad alkotásai. Ha építészeti műalkotásról beszélünk, akkor önmagáról a geometrikus absztrakcióról van szó, magáról a formáról, amivel tereket alkotunk, létrehozunk a tervezés folyamán. Ez az egyszerű szó az építészetelméletben alapvető jelentőséggel bír. A tér fogal-mával, úgy érezzük, egyenesen az építészet lényegére tapintunk, hiszen az építészet kérdése sok tekintetben a tér kérdésévé vált. Az építészet manapság legalább olyan mértékben törekszik a látványosságra, mint a funkcionális igények kielégítésére. Ráadásul az új, számítógépes tervezőprogramok olyan formák megtervezését és felépítését tették lehetővé, amelyekről néhány évvel ezelőtt még csak nem is álmodhattunk. A tervezést szoftverek használata, a kivitelezést modern, számítógéppel vezérelt eszközök segítik. Ezek azonban nem csorbíthatják az ötlet eredetiségét, épp ellenkezőleg.

Jelentősebb publikációk/projektek:Fogas R. 2012: House of Kinetic Art – Nicholas Schöffer Museum, Kalocsa.

In: P. Ivanyi (szerk.): 8th International PhD and DLA Symposium. 50th Anniversary Architectural, Engineering and Information Sciences. Pécs. PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar. 54. o.

Fogas R. 2012: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezetalakítási Ötletpá-lyázat_megvétel. http://epiteszforum.hu/nke-kornyezetenek-rendeze-se-a-cso-epitesz-iroda-megvetelt-nyert-terve [2012. december 19.]

http://hg.hu/blog/15294-zobokie-az-orczy-kert [2012. november 23.]Fogas R. 2013: Zarándok emlék/pihenőhely, Óbánya. In: Vojtek É.–B.

Erdős M.–Juhász G. (szerk.): „Felelő(s) közösségek”/„Response-able Communities” nemzetközi konferencia kiadványa. Összefoglalók. Pécs. PTE. 60. o.

Fogas R. 2013: Mecsek Pilgrim Stairs/Memorial Site and Wall_Óbánya. In: P. Ivanyi (szerk.): 9th International PhD and DLA Symposium. Archi-tectural, Engineering and Information Sciences. Pécs. PTE Pollack Mi-hály Műszaki és Informatikai Kar. 46. o.

Fogas R. 2013: Mecseki Szentek Zarándoklépcső-emlékhely, emlékfal http://epiteszforum.hu/mecseki-szentek-zarandoklepcso-emlekhely-emlekfal [2013. december 10.]

135

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Ebben a kérdésben nehéz állást foglalnom, de úgy vélem a vajdasági fiatal tehet-séges generáció képes a nemzetközi kihívásokkal felvenni a kesztyűt, és a vajdasá-gi magyar tudományos életet a prosperálás felé segíteni.„Egyikünk élete sem könnyű. És akkor? Legyen bennünk kitartás, és mindene-kelőtt bízzunk önmagunkban. Hinnünk kell benne, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és ezt a valamit – kerül, amibe kerül – meg tudjuk valósítani.” (Marie Curie)

FRIDRICH BEÁTA, Ph.D. – 1977-ben született Zen-tán, jelenleg Kishegyesen él. 2005-től a verbászi „Car-nex” vágóhíd és húsfeldolgozó üzem környezetvédelmi osztályának vezetőjeként dolgozik. 2012-től a belgrádi MK Group Holding környezetvédelmi menedzsere is, ahol több mint 30 cég környezetvédelmi fejlesztését irá-nyítja. Okleveles vegyészmérnök, az Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Kar Vegyészmérnöki Tanszékén szerez diplomát 2005-ben, majd ugyanezen év őszén beiratkozik a Természettudományi-matematikai Kar Vegyészeti-környezetvédelmi Tanszé-kének környezetvédelmi specialista képzésre. Miután megszerzi a specialista címet, 2008-ban ugyanezen a karon kezdi meg a környezetvédelmi doktori képzést. Kutatási témája: Szennyező anyagok kibocsátása a sertéstelepeken, és ezek hatása a talajvíz első vízadó rétegére (témavezető: Dr. Božo Dalmacija, egyetemi tanár). 2014-ben szerzi meg doktori fokozatát. A tudása tökéletesí-tése érdekében mind a környezetvédelem, a veszélyes anyagok és hulladékok területén, mind pedig az ivóvíz- és a szennyvíztisztítással foglalkozó techno-lógiák fejlesztése és elsajátítása céljából több országba utazik (Nagy-Britan-nia, Írország, Ukrajna, Hollandia, Dánia, Ausztria, Magyarország, Németor-szág és Szlovénia). 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben a Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériuma és a Balassi Intézet ösztöndíjasa.

136

Tudományterület: természettudományok, környezettudományok, környe-zetvédelemE-mail: fridrich.beata@carnex.rs, fridrich.beata.carnex@gmail.com

A doktori értekezés témája:Egyetlen anyag, egyetlen kémiai vegyület sem veszhet el a környezetben, csak átalakulhat egyik formából a másikba. Minden termék, amit az ember a mindennapi életében használ, rövidebb-hosszabb idő elteltével hulladék-ká, az esetek egy részében szennyező anyaggá válik. A vízbe, a talajba és a levegőbe naponta, szinte folyamatosan szervetlen és szerves szennyeződések sokasága jut. A sertéstenyésztésben a korszerű gyógyszerek ellenőrizetlen alkalmazása, il-letve a fertőtlenítőszerek és a különböző takarmány-összetevők használata következtében, a felszín alatti vizek, az ivóvizek egyre aggasztóbb szennye-zésével szembesülünk. Kutatómunkám során (2006–2013) több mint 500 talajvíz-, szennyvíz-, trágya-, takarmányminta laboratóriumi és statisztikai elemzését végeztem el, melyek által az első vízadóréteg és az ivóvíz szeny-nyezettségének fokozódását figyelhettem meg. E célból a kutatás első fázi-sában a kijelölt sertéstelepeken 10 piezométert telepítettünk a vízminőségi paraméterek monitorizálására. Lényeges megemlíteni, hogy az effajta kutatás különös jelentőséggel bír a jövőbeli törvényhozatalban a talajvíz szennyező-désének elkerülése, illetve csökkentése szempontjából. A kölcsönhatás a növénytermesztés és az állattenyésztés, illetve a xenobioti-kumok megjelenése között egyértelmű. Nagyszámú növényvédő szer jelen-het meg nyomokban azokban a növényekben, amelyek a takarmány alapvető elemei. Mindezek mellett a sertéstakarmány alapvető összetevői közé tartoz-nak az olyan adalékanyagok is, mint pl. az ásványok, a mikro- és makroele-mek, a vitaminok, az aminosavak, a probiotikumok, a nem fehérje eredetű nitrogénkészítmények stb. Azt azonban tudni kell, hogy ezek az anyagok megjelennek a sertéstrágyában is, mint ahogyan kimutathatóak a betegségek megelőzésére, illetve a gyógyítására használt gyógyszerkészítmények, vala-mint a tisztító- és fertőtlenítőszerek is.A xenobiotikumok olyan anyagok, amelyek nem természetes összetevői az élő szervezetnek és a környezetnek. Jogilag jelenleg még nem szabályozott a legtöbb xenobiotikum koncentrációja az ivóvízben, a szennyvízben, a ta-lajban, ill. a szerves trágyában, mert ezen a területen a tudományos kutatá-sok kezdeti fázisban vannak még, és a tudomány nem rendelkezik elegen-

137

dő, megbízható és pontos ismerettel mennyiségükről, negatív hatásaikról. A xenobiotikumok az emberi tevékenységek miatt a környezet minden részébe – még a nem célzott szegmensekbe is – eljutnak, és a tápláléklánc útján na-gyon széles körben fejtik ki hatásukat potenciális veszélyt jelentve az emberi szervezetre is. Éppen ezért fontosak a sertéstenyésztés környezetre gyakorolt hatásait elemző kutatások, amelyek haszna és fontossága jelen pillanatban felbecsülhetetlen. A xenobiotikumok mind pontosabb észlelése a környezeti mintákban, valamint a jövőbeli törvényi szabályozások megjelenése, minden bizonnyal befolyásolni fogják az ivóvíz- és a szennyvíztisztítás technológiái-nak változását és alkalmazását.A szakirodalomban több helyen is megemlítik, hogy az egyes vegyi anyagok, amelyek nem rendelkeznek előírt határértékkel, soha nem lesznek jelentősek. Vajon azok a vegyi anyagok, amelyeknek jelenleg nincs előírt határértéke, biztonságosnak tekinthetők? Mi fog történni azokkal a xenobiotikumok-kal, amelyek mennyisége nincs jogilag szabályozva, viszont kisebb-nagyobb mennyiségben már megjelentek az ivóvízben? Ki van a tápláléklánc csúcsán?

Jelentősebb publikációk:Fridrich B.–Dalmacija B. 2010: Zabrinutost za budućnost? – Pojava kseno-

biotika u životnoj sredini usled stočarske proizvodnje. – Kvalitet voda. 8. sz. 31–35. o.

Fridrich B.–Dalmacija B. 2011: Organic Xenobiotics in the First Layer of Groundwater Near Pig Farms. – Jaroslav Černi Institute for the Devel-opment of Water Resources. IWA Specialist Groundwater Conference. Belgrade. 411–415. o.

Fridrich B.–Stupavski J. 2012: Svinjogojski stajnjak – zagađujuća ili hranl-jiva materija? – Zbornik radova Međunarodne konferencije „Otpadne vode, komunalni čvrsti otpad i opasan otpad”. Udruženje za tehnolog-iju vode i sanitarno inženjerstvo. Čačak. 137–143. o.

Fridrich B. 2013: Izvod iz radne sveske postrojenja za prečišćavanje otpadnih voda IM Carnex. – Zbornik radova Međunarodne konferencije „Ot-padne vode, komunalni čvrsti otpad i opasan otpad”. Udruženje za teh-nologiju vode i sanitarno inženjerstvo. Subotica. 76–80. o.

Fridrich B.–Krčmar D.–Dalmacija B.–Molnar J.–Pešić V.–Kragulj M.–Var-ga N. 2014: Impact of Wastewater from Pig Farm Lagoons on the Qu-ality of Local Groundwater. – Agricultural Water Management. 135. sz. 40–53. o.

138

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Véleményem szerint az embernek nemzetiségétől függetlenül kitartónak, maga-biztosnak kell lennie a munkájában, mindennél jobban kell törekednie arra, hogy valami sajátosat mutasson be a tudomány világának, és akkor a társadalom felfigyel rá. A tudomány, a kutatások nem ismernek határokat országok között. A lehetőségek, az alkalmak adottak, csak fel kell ismernünk őket.

GÁBOR MELINDA – 1983-ban született, Szabad-kán. Egyetemi tanulmányait 2007-ben az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán vé-gezte. A 2007/2008-as tanévben a szabadkai Széche-nyi István Általános Iskola munkatársa. 2008-tól a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Neveléstudományi Doktori Iskolájának hallgatója, a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztéri-

umának ösztöndíjasa. Kutatási témája: problémamegoldó gondolkodás kisi-skolás korban (témavezető: Dr. Molnár Gyöngyvér). További kutatási terüle-tek: kétnyelvű oktatás, oktatási módszerek és rendszerek, pedagógiai munka és folyamat hatékonyságának vizsgálata. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol, alapfokú német és orosz nyelvtudással rendelkezik.

Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományokE-mail: gabormelinda13@gmail.com

A doktori értekezés témája:Az oktatás változásával az egyik alapgondolattá vált az életre való felkészítés, minden gyermeknek lehetővé kell tenni a fejlődést, alapot biztosítani ahhoz, hogy az iskola falainak elhagyásával a lehető legjobban boldoguljon önállóan. A boldogulás, a minden helyzetben való pozitív alkalmazkodás már a legko-rábbi években elkezdődik. Az alkalmazkodás feltétele bizonyos tudás, ismeret, mely birtoklása kapcsolatban áll a gyermekek problémamegoldó gondolkodá-sának fejlettségével is. Ezért került a kutatás fókuszába a kisiskoláskorú gyer-mekek (6–12 éves) problémamegoldó gondolkodása. Így annak pontosabb

139

megismerésével és fejlettségi szintjének meghatározásával akkor és abban a pil-lanatban tudunk hatni a problémamegoldó gondolkodás, készségek és képes-ségek rendszerére, mikor az a legoptimálisabb. Az egyre összetettebb ismeretek gyorsan veszítenek aktualitásukból, az új információk áramlása lehetetlenné te-szi minden elem feldolgozását, értékelését. Ezért érdemes a gyerekekben olyan képességeket fejleszteni, melyek segítségével választani, értékelni, vitatkozni tudnak, képessé válnak a problémák azonosítására és megoldására. A komp-lex személyiségfejlesztési pedagógia céljának tekinti a konkrét tananyagoktól és tartalmaktól független általános képességek fejlesztését. A tanítási órákon sor kerül ugyan a problémamegoldás fejlesztésére, de ez sok esetben nem tükrözi az alkalmazható problémamegoldást. A problémamegoldás mint alkalmazott gondolkodás olyan komplex kogni-tív folyamatnak tekinthető, amelyben egyenrangúan fontos szerepet játszik a meglévő tudás átszervezését irányító kritikai és az új tudás létrehozását irányító kreatív gondolkodás. Számos elmélet született a problémamegoldásról, a téma igen vitatott. Kutatásaim során a problémamegoldó gondolkodást a problé-mamegoldás irányultsága alapján azonosítottuk. A problémamegoldás (követ-keztetés és döntéshozatal) irányultsága szerint megkülönböztetünk konvergens (olyan gondolkodást igénylő problémák, melyek egy célállapottal rendelkez-nek, mely megtalálása az emberi memóriából sablonszerűen „előhúzott” isme-retek és eljárások felidézését igényli) és divergens (több célállapottal rendelke-ző problémák, a problémamegoldónak feladata az összes lehetséges célállapot meghatározása) gondolkodást. A konvergens és a divergens gondolkodásmód azonos talapzaton nyugszik, ezért nem is választottuk mereven szét őket, hiszen együttműködésük képezi a kreatív és a logikus-kritikai gondolkodás alapját.

Jelentősebb publikációk:Gábor M. 2009: Oktatási rendszer. Csőd. Megújítás? – Új Kép Online. 5. sz. Gábor M. 2009: Kritériumorientált KORREKT alapú pedagógia (Magyar-

országi törekvések és eredmények). – Új Kép Online. 8. sz.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Ha tekinthetem termőföldnek a tudományos utánpótlást, minden ország, tarto-mány és nemzet jóval rendelkezik. Így régiónk is törődéssel, ráfordítással a jó ter-mőföldből kitűnő termést arathat, melyből táplálkozhat. Megbecsülés hiányában azonban kétlem, hogy termésünk bennünket marad meg táplálni.

140

GÁBRITY ESZTER – 1985-ben született Szabadkán, ahol jelenleg is él. 2011-től az Újvidéki Egyetem Magyar Tany-nyelvű Tanítóképző Kara idegennyelv-oktatója. Diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara An-gol, Angoltanár-képző és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszé-kén, illetve Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékén szerezte angol-kommunikáció szakosként. 2009-ben folytat-ta tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudomá-

nyi Doktori Iskolájában Angol Alkalmazott Nyelvészeti Programon. Kuta-tási témája: kétnyelvűség, nyelvi attitűdök, nyelvi identitás, nyelvi ideológia, angol mint idegennyelv és globális nyelv. Anyanyelvén kívül angolul, szerbül beszél, továbbá középfokú spanyol és alapfokú német nyelvtudással rendel-kezik. Két nemzetközi projektum kutatója: SCOPES (Swiss National Sci-ence Foundation): Integrating (trans)national migrants in transition states (2010–2013) és Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Program-me (2013–): Educational Cooperation for Disadvantageous Children and Adults), továbbá egy hazai projektum résztvevője (Autonomna Pokrajina Vojvodine: Regija i kultura). 2012-ben a Magyar Tudományos Akadémia Domus ösztöndíjasa.

Tudományterület: bölcsészettudományok, nyelvtudományok, (angol) al-kalmazott nyelvészetE-mail: esztig@gmail.com

A doktori értekezés témája:Doktori értekezés célja feltárni az angol nyelv jelenlétét, elterjedésének fokát és szerepét a vajdasági közoktatásban és felsőoktatásban a többnyelvű diákok körében.

Jelentősebb publikációk:Gábrity E. 2009: A szabadkai kétnyelvű egyetemisták nyelvhasználatának

néhány jellemvonásáról. – Új Kép. Pedagógusok és szülők folyóirata. 12. sz. 40–50. o.

Gábrity E. 2012: The Intertwining of Linguistic Identity and Ideology among Hungarian Minority Commuters from Vojvodina to Hungary. – Jezikoslovlje. 13. évf. 2. sz. 625–643. o.

141

Gábrity E. 2012: Majority Serbian and Minority Hungarian Students’ Lan-guage Attitudes to Serbian and Various Accents of English. – Évkönyv. 7. évf. 1. sz. 31–42. o.

Gábrity E. 2012: ‘But ever since so to say I have taken over the proper words … so to say I have no problems’: Language Ideologies of Voj-vodina Hungarian Migrants and Commuters from Serbia to Hungary. – Zbornik za jezike i književnosti filozofskog fakulteta u Novom Sadu. 2. évf. 2. sz. 193–206. o.

Gábrity E. 2013: A vajdasági magyar ingázók nyelvi identitása és ideológiái. – Tér és Társadalom. 27. évf. 2. sz. 118–130. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Nagy szükség volna egy olyan szervezetre vagy intézményre, amely arra hivatott, hogy a fiatal tehetségek és kutatók pályáját támogassa, segítse és kövesse, továbbá valós közösséggé kovácsolja egy jól működő hálózatrendszer kialakulása érdeké-ben.

GAZDAG EMMA – 1988-ban született Zentán. Je-lenleg Oromhegyesen él. 2013 óta az oromhegyesi Kis Ferenc Általános Iskola angoltanára. Alapképzé-ses diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudomány-egyetem Bölcsészettudományi Kara Angol Nyelv és Irodalom Tanszékén valamint Művészettörténet Tanszékén szerzett 2010-ben, majd tanulmányait to-vább folytatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógia és Pszichológia Karán, ahol 2013-ban szerzett angoltanári, vala-mint játék- és szabadidő-szervező tanári diplomát. 2013 óta PhD-hallgató az Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolája Neveléselméleti Programjában. Kutatási témája: az adaptív iskolák variánsai Magyarországon és Szerbiában.

Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok, alkalma-zott neveléselméletE- mail: gazdagemma@yahoo.com

142

A doktori értekezés témája:Magyarországon az adaptív-elfogadó iskola koncepciója alig két évtizedre tekint vissza, azonban számos különféle értelmezése és magyarázata létezik. Nézeteimhez legközelebb a Rapos Nóra és munkatársai által írt Az adap-tív-elfogadó iskola koncepciója című műben szereplő hipotézis áll, miszerint „az adaptív-elfogadó iskola semmiképpen nem szeretne egy újabb alternatív, elszigetelt lehetőséggé válni. Inkább olyan keretet akar adni, amelynek se-gítségével a ’hagyományos’ és alternatív intézmények is meg tudnak újulni a gyermek fejlesztése érdekében. (…) Ez azt jelenti (…), hogy az iskolának nem egyszerűen a mindenféle gyereket kényszerűen befogadó intézmény-nek kellene lennie, hanem olyan iskolának, amely tudatosan és felvállaltan a mindenkinek megfelelő pedagógiai, tanulási környezet megteremtésé-re törekszik, felismerve az iskola tömegintézményként adott lehetőségeit”. Mint láthatjuk, a minden tanuló számára a tanulás, fejlődés optimális kere-teit nyújtó adaptív iskola és a speciális nevelési igényű diákok inklúziójának módszertana sok tekintetben azonos; azonban mindeddig nem született egy olyan mű, amely ezek elméleti koherenciáját, tartalmi azonosságát mutatná. Számomra nagyon fontos ez a kérdés, mert úgy érzem, hogy az adaptív okta-tás és nevelés koncepciója egy megkerülhetetlen kérdéssé vált a XXI. századi közoktatásban, amelyre úgy szülőhazám, Szerbia, mint Magyarország más stratégiát dolgozott ki. Kutatásomat a két ország törekvései közti hasonló-ságokra és különbségekre szeretném építeni. Összehasonlító kutatásomban szeretném megvizsgálni a két országban működő adaptív iskolatípusokat és az olyan befogadó jellegű intézményeket, ahol az eltérő társadalmi hátterű, különböző értelmi, érzékszervi vagy mozgásszervi fogyatékkal élő tanulók együttnevelésén túl megvalósul az egyéni tanulási utak támogatása is. Mind-emellett szeretném megvizsgálni azt is, hogy a kulturális háttér hogyan se-gíti, illetve gátolja az adaptív oktatás meghonosodását Magyarországon és Szerbiában. Külön hangsúlyt szeretnék fektetni arra, hogyan vélekednek a magyarországi és szerbiai pedagógusok, valamint az oktatásban fontos szere-pet játszó érdekcsoportok magáról az adaptív-elfogadó és befogadó iskoláról. A kutatásnak számos pozitív társadalmi és gazdasági hozadéka lehet. A ku-tatás társadalmi relevanciájaként megemlítendő, hogy az adaptív iskolai tö-rekvések következményeként a mélyszegénységben élő gyermekek egy olyan esélyt kapnak, amely ellenzi a társadalmi dezintegráció átörökítését. A hát-rányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek is esélyt ad a társadalmi érvényesülésre, megváltoztatva a jelenlegi társadalmi berendezke-

143

dést. Vizsgálatomban szeretnék kitérni arra, hogy az oktatási rendszer válto-zása milyen hatással van a társadalom egészére és az oktatásban bekövetke-zett változások hogyan segítik elő a társadalmi dezintegráció felszámolását. A társadalmi hegemóniák felszámolásával a két ország úgy társadalmi, mint gazdasági összetétele pozitív változásokon mehet keresztül. Az országok gaz-dasági tőkéjének növekedésével egy időben javulhat a polgárok életszínvo-nala is. Kutatásom tudományos jelentősége főként a neveléstudomány, illetve gyógy-pedagógia területén mérhető, mert eddig sok esetben a sajátos nevelési igény „kategória” inkább a jogi, a finanszírozási és a statisztikai célú felhasználást segítette elő, mintsem a tényleges különleges oktatási-nevelési szükségletek felderítését és az oktatási, nevelési módszertan reformját. Kutatásomat köve-tően, a jó példákra alapozva, módszertani segítséget és adaptálandó gyakorla-tokat szeretnék mindazok kezébe adni, akiknek fontos az adaptív köznevelés.

Jelentősebb publikációk:Csereklye E.–Gazdag E.–Hannemann-Tamás Zs.–Kiss V.–Trencsényi L.

(é.n.): Diversity and Equity. Nemzetközi neveléstudományi konfe-rencia (Slow – Conference). ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola.http://nevelestudomany.elte.hu/index.php/2012/04/diversity-and-equ-ity-nemzetkozi-nevelestudomanyi-konferencia-slow-conference-az-el-te-nevelestudomanyi-doktori-iskolajan/

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Véleményem szerint a vajdasági magyar tudományos élet szereplői lendületesek, ambiciózusak, akiket Marie Curie szavai jellemeznék leginkább „Soha ne adják fel ambíciójukat és elhatározásukat abban, hogy maradandóan járulnak majd hozzá egy-egy tudományág sikeréhez.”

144

GLÄSSER NORBERT Ph.D. – 1979-ben Óbecsén született, 1998-ban az óbecsei gimnáziumban érett-ségizett. Az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Ant-ropológiai Tanszékének adjunktusa, az MTA SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport ösztöndíjas munkatár-sa. Egyetemi tanulmányait Szegeden és Budapesten végezte. 2005-ben néprajz szakos bölcsész diplomát szerzett, vallási néprajzi speciális képzéssel kiegészítve

a Szegedi Tudományegyetemen, valamint liturgiatörténet-előadói képesítést az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen. Posztgraduális tanulmányait az OR-ZSE Zsidó Vallástudományi Doktori Iskolájában folytatta, emellett az ELTE-n áthallgatott Voigt Vilmos folklorisztikai doktori iskolájába. 2008-tól az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének egyete-mi tanársegéde. 2005 és 2011 között az Országos Rabbiképző – Zsidó Egye-tem intézményi TDK-felelőse volt. Doktori fokozatot 2012-ben szerzett. 1998 és 2001 között a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság néprajzi szakosztályának tagja, 2005-től a szabadkai Kiss Lajos Néprajzi Társaság, a budapesti Magyar Néprajzi Társaság és a Pro Scientia Aranyérmesek Társasá-gának, valamint 2008-tól a néprajz és a kulturális antropológia legfontosabb európai szakmai szervezetének, a Societé Internationale d´Ethnologie et de Folklore (SIEF) tagja. A budapesti Néprajzi Múzeum Országos Nyelvjárási és Néprajzi Gyűjtőpályázatán 1996-ban III., 1997-ben I. helyezést ért el. Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián 2005-ben a humán szek-cióban I. helyezésben, valamint a Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapít-vány különdíjában részesült. Hallgatói tudományos tevékenységét az OTDT 2005-ben Pro Scientia Aranyérem adományozásával ismerte el. Ezzel pár-huzamosan az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék kiemelkedő hallgatói alapkutatásért járó Bálint Sándor-érmet is elnyerte. 2003-ban és 2004-ben a Pro Renovanda Cultra Hungariae Alapítvány Di-ákok a tudományért pályázatán kutatási támogatásban részesült; 2006 és 2011 között a Határok és hatások című, K 68325-ös számú OTKA-pályázat kutatócsoportjának tagja. Doktori képzése alatt részt vett az OR-ZSE-MTA Zsidó Kultúrakutató Csoport munkájában. Az OR-ZSE Kaufmann Dávid Kutatócsoportjának tagja. 2011-ben publikációs támogatást nyert az OTKA 85336 számú PUB-C pályázatán. Részt vett az MTA Társadalomtudomá-nyi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének 2011 és 2013 között zajló kutatásában. Fő érdeklődési területe a modernizálódó középrétegek világa a

145

dualizmus idején és a két világháború között, valamint a sajtódiskurzusok-ban megjelenített csoportstratégiák, az új jelenségek kulturális adaptálásának mechanizmusai. Az orthodox zsidó vallási élethez kötődő kutatásai mellett szülőföldje, Vajdaság néprajzi és mentalitástörténeti kutatásaiba is bekapcso-lódott. 2001-ben és 2002-ben a szegedi néprajzi tanszék szerbiai Bánság-ban zajló kutatássorozatában vett részt. 2009 és 2011 között pedig Óbecse mentalitástörténeti kutatását, a magyarországi és vajdasági szerb és magyar kutatók terepmunkáját koordinálta, és szerkesztette sajtó alá. 2010 és 2012 között a Bácsország vajdasági honismereti szemle szerkesztőségi tagja.

Tudományterület: bölcsészettudományok, néprajz és kulturális antropoló-giai tudományok, néprajz, vallási néprajz, antropológiaE-mail: norbertglaesser@gmail.com

A doktori értekezés témája:Kutatásában a vallási autoritás és az intézményi legitimitás kérdését vizsgál-ta a budapesti magyar nyelvű orthodox zsidó sajtó tükrében a 19. század végétől a vészkorszakig. A sajtó révén a modernitáshoz kötődő intézményi stratégiák megjelenítését világította meg.A vizsgált sajtóban a vidéki orthodox zsidó vallásosság híreinek közegévé a középosztályba emelkedett fővárosi orthodoxia vált. A hírek szerkesztése és értelmezése is itt történt. Így ezek a híradások csak közvetetten szólnak a tár-gyukat képező vidéki orthodox vallási életről. A felekezeti irányzati sajtó és annak társadalmi beágyazottsága két fontos jelenségre irányította rá a figyel-met: a modern jelenségek kezelésére és a korábbi életvilágok átmentésének módozataira. A munka ezt a két szempontot követte végig a vallási autoritás és a szekularizációs tendenciák sajtóban megjelenített kérdéseit járva körül. Az orthodox sajtó által megjelenített stratégiák esetében nem beszélhetünk pusztán a neológiára (felvilágosult zsidó eszmékre) vagy más tudatosan mo-dernizáló zsidó tendenciákra adott válaszokról. A „válaszok” az adott kor modern tendenciáira fogalmazódtak meg. A kornak és társadalmának – a sokféle modernitás elmélete felől szemlélve – az orthodoxia is részét képezte, a modernitás egyik formáját hozva létre. Ez azonban nem fogható fel egyszeri aktusként, sokkal inkább tekinthető folyamatnak. Az orthodoxia a precedens nélküliként megélt modernitás jelenségeire kísérelt meg precedenst találni a hagyomány láncolatában, ami egyúttal a premodern vallási közösségi élet modern körülményekhez történő adaptálását is szolgálta. Ebben a folyamat-

146

ban kiemelt szerepük volt a vallási autoritásoknak, akik a mintakövetéshez nyújtottak modelleket az adott korszaknak és társadalmi keretnek megfelelő törekvések mentén. Ezeket a modelleket a modernitás új fórumaként a sajtó, a hitközségek feletti országos intézményrendszer és az orthodox középosztály jelenítette meg az állam és a szélesebb nyilvánosság felé.

Jelentősebb publikációk:Glässer N. 2008: Orthodox Kosher Mass Culture? Food Industry, Hospi-

tality Industry, Children's Holidays and Open-air Baths in the Weekly Paper of Orthodox Jewry in Hungary, 1925–1944. – Acta Ethnogra-phica Hungarica. 53. évf. 2. sz. 217–242. o.

Glässer N. 2009: Sacred and Modernity in a Changing Group Culture. Just Men, Saints and Community Strategies in the Jewish Denominational Press in Hungary in the Late 19th and Early 20th Century. In: U. Wolf-Knuts–K. Grant (szerk.): Rethinking the Sacred. Åbo. Åbo Akademi University. 139–154. o.

Glässer N.–Zima A. 2011: Unchangingness in Change: The Changed Self-image of Budapest Jewish Groups in the Interwar Years as a Result of the Changed Borders in the Carpathian Basin. – Acta Ethnographica Hungarica. 56. évf. 1. sz. 63–92. o.

Glässer N. 2013: (szerk.): Óbecse a polgárosodás útján/Bečej na putu ka građanskom društvu. Óbecse. Óbecse Község.

Glässer N. 2014: Találkozás a Szent Igazzal. A magyar nyelvű orthodox zsidó sajtó cádik-képe 1891–1944. Szeged. Néprajzi és Kulturális Antropoló-giai Tanszék.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A 19. századi Bácskát, ahogyan a mai Vajdaság más részeit is, intenzív migráció és szakmai mobilitás jellemezte. A polgári önszerveződés terén a kultúra, társa-dalom és gazdaság viszonylatában – az általános európai fellendülés keretében – aktívan vett részt a helyi értelmiség. A mobilitás, a külföldi minták és a kiterjedt kapcsolatrendszer nagyban hozzájárult ehhez. A vajdasági tudományos élet két pillére ma is a helyi intézményrendszer és a vajdasági magyarság tudományos „diaszpórája” lehetne. Egy olyan kutatói kör, amely kötődik az őt kibocsátó kö-zösséghez, ugyanakkor annak határain túl szerzett kapcsolatokkal is rendelkezik, amelyeket a közös ügy szolgálatában mobilizálni képes.

147

GOGOLÁK LÁSZLÓ, Ph.D. – 1984-ben született Topolyán, jelenleg Szabadkán él. 2008 óta a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola tanársegédje, ahol magyar és szerb nyelven a következő tantárgyak oktatásában vesz részt: jelek és rendszerek, irányítástechnika, ipari informatika, folyamatirányítás és mechatronikai rendszerek tervezé-se. Mesterfokozatot az Újvidéki Egyetem Műszaki Tu-dományok Karának Mechatronika Tanszékén szerzett. Doktori tanulmányait ugyanezen intézmény doktori iskolájában folytatta me-chatronika témakörben; 2014-ben szerzett doktori fokozatot. Kutatási témája: a vezeték nélküli szenzorhálózatok ipari alkalmazásai. További kutatási terüle-tek: ipari vezérlő és felügyeleti rendszerek fejlesztése, mechatronikai rendszerek fejlesztése, mechatronikai oktatás. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. 2008 óta 20 tudományos publiká-ciója jelent meg. 2012 óta a Vajdasági Felsőoktatási Kollégium tutori munká-jában vesz részt. 2013-tól a Collegium Talentum ösztöndíjasa.

Tudományterület: műszaki tudományok, villamosmérnöki tudományok, mechatronikaE-mail: gogolaklaslo@gmail.com

A doktori értekezés témája:A vezeték nélküli technológia elterjedésével a vezeték nélküli szenzorhálózatok számos új alkalmazási területe került előtérbe. Kutatásom elsősorban a veze-ték nélküli szenzorhálózatok ipari felhasználására irányul. Ipari környezetben a vezeték nélküli technológia számos alkalmazása ismert (pl. a vezeték nélküli szenzorok és a vezeték nélküli aktuátorok). Munkám során a vezeték nélküli szenzorhálózatok – egy ipari gyártósor, ill. szerelősor minőségére – kifejtett hatásait vizsgálom. Kutatásom fő kérdése: lehetséges-e létrehozni egy rendszert vezeték nélküli szenzorhálózat segítségével, amely követné az éppen összesze-relés alatt álló termék pozícióját és a rá kihatással levő környezeti hatásokat? A termék pozíciójának folyamatos meghatározásához és a környezeti hatások megfigyeléséhez, minden termék báziseleméhez szükséges csatlakoztatni egy vezeték nélküli szenzor modult. Ahhoz, hogy egy termék minőséges össze-szerelésen essen át, az azt ért hatásoknak bizonyos határokon belül kell ma-radniuk. A fontosabb környezeti hatások közül megemlíteném a terméket ért legnagyobb ütések mértékét, az összeszerelés folyamán mért legnagyobb

148

hőmérsékleti értékeket, a levegő viszonylagos páratartalmát stb. A terméket ért hatások folyamatos követésével lehetőség nyílik azon termékek, illetve munkafolyamatok kiszűrésére, amelyek nem felelnek meg az összeszerelés előírásainak. A rendszer egyik legösszetettebb része a termék helyzetének fo-lyamatos meghatározása. Kutatásom során számos lokalizációs algoritmus tesztelésére és összehasonlítására is kitérek. Az összeszerelés alatt álló termé-kek gyártósoron belüli lokalizációjával lehetőség nyílik az egyes munkaál-lomásoknál töltött idő rögzítésére és utólagos elemzésére. Az összeszerelés idejének folyamatos mérésével lehetőség van a szerelősor működésének fo-lyamatos optimalizálására. Az általam kifejlesztett, vezeték nélküli szenzorhá-lózaton alapuló rendszer lehetővé tenné a gyártósorok optimálisabb kihasz-nálását, valamint az összeszerelt termékek minőségének lényeges javítását.

Jelentősebb publikációk:Gogolak L.–S. Pletl–D. Kukolj 2009: An Implementation of AI for Distant

Management of Electro-energetic Systems. – 7th International Symposi-um on Intelligent Systems and Informatics SISY. 307–310. o.

Sz. Pletl–P. Gál–D. Kukolj–L. Gogolák 2010: An Optimizing Coverage in Mobile Wireless Sensor Networks. – 8th International Symposium on Intelligent Systems and Informatics SISY. 371–376. o.

Gogolak L.–S. Pletl–D. Kukolj 2011: Indoor Fingerprint Localization in WSN Environment Based on Neural Network. – 9th International Sy-mposium on Intelligent Systems and Informatics SISY. 293–296. o.

I. Fuerstner–Gogolak L.–Pletl Sz. 2012: Solution Diversity for a Specifi-es Project in Mechatronics. – SIP 2012. Science in Practice. Scientific Electrotechnical Conference. Pécs. 59–62. o.

L. Gogolak–Sz. Pletl–D. Kukolj 2013: Neural Network-based Indoor Lo-calization in WSN Environments. – Acta Polytechnica Hungarica. 10. évf. 6. sz. 221–236. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Vajdaságban nagyon sok értékes fiatal kutató munkálkodik, akik felelősséget éreznek a közösségükért. Úgy gondolom, hogy elsősorban teret és támogatást kell kapniuk ahhoz, hogy érvényesülni tudjanak itthon is. Sajnos ez elsősorban az anyagi és a szellemi megbecsülés hiánya miatt sok esetben nem így alakul, így egyre több értékes fiatal kényszerül külföldi lehetőségek után nézni.

149

GRABOVAC BEÁTA – 1983-ban született. Tanulmá-nyait Újvidéken végezte. 2009 óta a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tanársegédje pszichológiai témájú tantárgyakból. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészet-tudományi Kara Pszichológia Tanszékén diplomázott 2007-ben. Posztgraduális tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pszichológia Doktori Iskolájában folytatta Kognitív Pszichológia, Pszi-cholingvisztika Alprogramon. Kutatási témája: érzelmek és érzelmi lexikon szerbiai egy- és kétnyelvű személyeknél (témavezető: Pléh Csaba akadémi-kus). Anyanyelvi szinten beszéli a szerb nyelvet, angol nyelvből Cambridge Advenced nyelvvizsgával rendelkezik, a német nyelvet alapszinten ismeri. Nemzetközi, szerbiai minisztériumi és tartományi projektumok résztvevője (Hungary–Serbia IPA CBC Programme, 2013–2014: Educational Coopera-tion for Disadvantageous Children and Adults, A magyar nyelv a többnyel-vű Vajdaságban, a korszerű európai régiómodellben, 2011–2014, Vajdasági magyar irodalom – kontextusok – identitáskódok, 2011–2014). A Szerbiai Pszichológiai Társaság, valamint a Nemzetközi Magyarságtudományi Társa-ság (International Association for Hungarian Studies) tagja.

Tudományterület: bölcsészettudományok, pszichológiai tudományokE-mail: beagrabovac@gmail.com

A doktori értekezés témája:A nyelvi érzelemkifejezés az érzelmi élet egy speciális oldala, amely a mentális szótáron keresztül ragadható meg. A mentális lexikon a szavak jelentését, nyelvi jeleket és szabályokat tartalmazó tár (Honbolygó, 2008). Ebben a tárban az ér-zelmekre vonatkozó tudásunk is megtalálható fogalmak formájában, a szeman-tikus emlékezet speciális részeként (Wurm–Vakoch, 1996). Az érzelemkifejező és affektív szavakkal kapcsolatos eddigi kutatások azt jelzik, hogy a mentális lexikonban az érzelmi szavak elkülönülnek az absztrakt és a konkrét szavak ka-tegóriájától (Altarriba–Benvenuto–Bauer, 1999).Az elmúlt években jelentősen megnőtt azoknak a kutatásoknak a száma, ame-lyek már nemcsak az egynyelvű, de a két- és többnyelvű érzelmi működéssel, lexikonnal is foglalkoznak (Eilola–Havelka–Sharma, 2007; Sutton–Altarriba– Gianico–Basnight-Brown, 2007). E kutatások specifikumaként a verbális szint nélkülözhetetlensége ismerhető fel. A kétnyelvűek vizsgálatánál a kiindulópont

150

általában az, hogy az anyanyelvből gyorsabban és könnyebben előhívhatók a szavak, valamint, hogy az érzelmi töltéssel rendelkező fogalmak feldolgozása különbözhet az első és a második nyelvben. Sokak szerint az első nyelv az érzel-mek nyelve, míg a második az érzelmi távolságtartásé (Pavlenko, 2006). Mindez releváns lehet az érzelmek vs. dimenziók kérdés értelmezését illetően is.Kutatásom elméleti része az érzelmekhez és az affektív lexikonhoz kötődő ed-digi megközelítéseket tárgyalja, kitérve az egynyelvű és kétnyelvű személyek sa-játosságaira is. Ismerteti a kétnyelvű kognitív és affektív működéshez kötődő fontosabb kutatási eredményeket, az érzelmek, az érzelemfogalmak, továbbá az affektív töltéssel rendelkező szavak mérésére alkalmazott verbális és nonverbális, skálázásos és kísérleti módszereket. Az értekezés empirikus részében szerbiai magyar egynyelvű és szerbiai szerb egy-nyelvű, valamint szerbiai magyar–szerb kétnyelvű személyek bevonásával vizs-gálom az érzelmi lexikont s annak érzelemkiváltó értékét. A skálázásos módsze-rek közül a szemantikus és a konnotatív differenciált használtam, míg az érzelmi Stroop-feladat a kísérleti részhez tartozik.A cél az egynyelvűek és a kétnyelvűek érzelmi világának, első és második nyel-vének összehasonlítása különféle affektív verbális elemek vizsgálatával. A munka újdonsága és jelentősége abban rejlik, hogy a magyar és a szerb affektív lexikon kutatása Szerbiában és Magyarországon is egyelőre kivizsgálatlan terület, a két-nyelvű érzelmi lexikon elemzése pedig új irányzatnak számít a pszichológiában.

Jelentősebb publikációk:Grabovac B. 2012: Kétszavas érzelmi Stroop-feladat egynyelvű és kétnyel-

vű vajdasági közegben. – A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban II. kötet. Állandó és változó a nyelvben. ÚE MTTK. Szabadka. 56–69. o.

Grabovac B.–Pléh Cs. 2013: Az érzelmek reprezentációja, feldolgozása, megnyilvánulása és tapasztalata kétnyelvű személyeknél. – Változó nyelv, nyelvváltozatok, területiség. A VII. Hungarológiai Kongresszus szekcióelőadásai. Kolozsvár. Bolyai Társaság. 45–67. o.

Grabovac B. 2013: Érzelmi színezetű szavak összehasonlítása a magyar és a szerb nyelvben. – Nyelvi jelenségek. A magyar nyelv a többnyelvű Vaj-daságban. 3. kötet. Szabadka. ÚE MTTK. 28–43. o.

Grabovac B. 2013: Mérési módozatok a kétnyelvűség-kutatásban és az affek-tív tudományokban. In: Berényi János (szerk.): Tudományos diszkurzu-sok konferenciakötet. Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó 2013. Újvidék.VMAT. 83–86. o.

151

Grabovac B. 2013: Translating Emotions – the Representation and Proces-sing of Emotion-laden and Evaluative Words in Bilingual and Mono-lingual Individuals from Serbia. – Annales. Anali za Istrske in medite-ranske studije. Series Historia et Sociologia. 23. évf. 2. sz. 423–438. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar tudományos életet nagyban meghatározza a kisebbségi létből fakadó kérdésfelvetés, a speciális oldalról való megközelítés. A tudományos kuta-tásoknak sokszor különleges színezetet ad a határhelyzetben lévő élettér és létezés, aminek következtében a tudós munkáját sokszor egyfajta intrinzik motiváció hatja át.

GRÓSZ TÍMEA – 1988-ban született Szabadkán. Tanul-mányait 2007-ben kezdte meg a Szegedi Tudományegye-tem Természettudományi és Informatikai Karának fizika BSc szakán. 2008 óta a Magyar Fizikushallgatók Egyesüle-tének tagja. Oklevelet 2010-ben szerzett, majd ugyanazon évtől fizikus MSc szakon folytatta tanulmányait. 2011 óta demonstrátorként, illetve oktatóként is részt vesz az egye-tem munkájában. 2012-ben okleveles fizikusként végzett. Jelenleg Szegeden él, és 2012 óta a Szegedi Tudományegyetem Fizika Doktori Iskolájának doktorandusza. Kutatási témája: fotonikus optikai szálak vizsgá-lata spektrális interferometriával ultrarövid lézerimpulzusok segítségével (té-mavezető: Dr. Kovács Attila Pál). A szerb nyelv mint környezetnyelv isme-rete mellett felsőfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Graduális tanulmányi alatt 2007–2012 között miniszteri ösztöndíjas. A 2010/2011-es, valamint a 2011/2012-es tanévben a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium Tehet-séggondozó Szakkollégiumi Program ösztöndíjában, valamint a Szegedi Tu-dományegyetem Sófi József Ösztöndíjának kiemelt kuratóriumi dicséretében részesült. A 2011/2012-es tanévben elnyerte Szeged Megyei Jogú Város Ön-kormányzatának Városi Ösztöndíját. 2011-ben első helyezést, 2013-ban pedig a zsűri különdíját nyerte el az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. 2012-ben a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencián is szek-

152

cióelső lett. 2013-ban a Campus Hungary rövid tanulmányút és csoportos tanulmányút ösztöndíjasa három alkalommal (CLEO/Europe-IQEC, Mün-chen, Németország, ELI Beamlines Summer School, Prága, Csehország, vala-mint Workshop on Specialty Optical Fibers and their Applications, Sigtuna, Svédország). A 2013/2014-es tanévben a Nemzeti Kiválóság Program Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztöndíjának nyertese.

Tudományterület: természettudományok, fizikai tudományokE-mail: tgrosz@titan.physx.u-szeged.hu

A doktori értekezés témája:Manapság az optikai szálak alkalmazása igen széleskörű, a telekommuniká-cióban, az orvostudományban, a lézerfizikában, a szenzorikában és a fizika egyéb területein egyaránt. A hagyományos optikai szálak felhasználási korlá-tait feszegetve egyre nagyobb lett a törekvés az új alternatívák felkutatására. Az ún. fotonikus optikai szálak 1995-ös megjelenése új lehetőségeket nyitott. A fotonikus szálak apró, mikrométeres csövecskékből állnak, közepükön pedig egy szerkezeti hiba, hiányzó, vagy más méretű cső képezi a magot. Működési elvük a félvezetőkéhez hasonló, ugyanis itt is tiltott és megengedett sávok alakulnak ki, melyek a fényvezetést irányítják. Ezen alacsony veszteségű szálak sok kecsegtető tulajdonsággal bírnak: gondos tervezéssel elérhető bizonyos kulcsparaméterek, mint például a diszperzió és a kettős törés kontrollálása, a nemlinearitás csökkentése, kiküszöbölése vagy éppen növelése, csakúgy, mint az átviteli teljesítmény növelése. E tulajdonságok megfelelő manipulálása a rövidimpulzusú lézertechnikában nagy jelentőséggel bír, hiszen bizonyos tor-zító hatások kiküszöbölése ezen a területen különösen fontos. A kifinomult modellezési technikák ellenére a jelenleg alkalmazott gyártási eljárások nem garantálják, hogy a tervezett tulajdonságokkal bír majd a legyártott szál. Mé-résekkel lehetőség nyílik a gyártási technológia hatásának figyelembevételére, mely visszacsatolással segíti tökéletesíteni a további tervezést. Kutatásom célja ennek értelmében olyan mérési eljárás kifejlesztése és töké-letesítése, mellyel lehetőség nyílik különböző fotonikus optikai szálak torzító hatásainak, kettős törésének és becsatolástól függő tulajdonságainak vizsgá-latára. Mérési módszerem a spektrális interferometria, melynek alapelve egy szélessávú fényforrással, például femtoszekundumos lézerimpulzusokkal kivi-lágított kétkarú interferométerrel előállított ún. interferogramok különböző mérési módszerekkel történő kiértékelése.

153

Jelentősebb publikációk:T. Grósz–M. Kiss–A. P. Kovács 2013: Characterisation of Optical Pulses Travelling

through a Photonic Crystal Fibre Using Fourier-transform Spectral Interfe-rometry. – Proc. of SPIE 8775. Micro-structured and Specialty Optical Fibres II, 87750E.

T. Grósz–A. P. Kovács–M. Kiss–R. Szipőcs 2014: Measurement of Higher Order Chromatic Dispersion in a Photonic Bandgap Fiber: Comparative Study of Spe-ctral Interferometric Methods. – Appl. Optics. 53. évf. 9. sz. 1929–1937. o.

T. Grósz–A. P. Kovács 2014: Higher Order Dispersion Measurement Using the Sta-tionary Phase Point Method. – Proc. SPIE 9128. Micro-structured and Specialty Optical Fibres III, 91280R.

T. Grósz–A. P. Kovács–K. Mecseki–L. Gulyás–R. Szipőcs 2015: Monitoring the Do-minance of Higher-order Chromatic Dispersion with Spectral Interferometry using the Stationary Phase Point Method. – Opt. Commun. 338. sz. 292–299. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Mind emberileg, mind tudományos tekintetben értékes, kivételes képességű egyének alkotta közösség, melynek sajnos nincs lehetősége a határon belüli érvényesülésre. Miután külföldön diplomát szerez, ott munkalehetőséget is könnyebben talál, így kitelepül Vajdaságból. Habár vannak törekvések a vajdasági tudományos élet fel-lendítésére, még igen hosszú időnek kell eltelnie, sok változásnak történnie, hogy a jelenleg kivándorló tudáspotenciált megtestesítő értelmiség számára vonzó legyen hazaköltözni, és tudását itthon kamatoztatni.

GRUBER ENIKŐ – 1985-ben született Zentán. Jelenleg Budapesten él. Egyetemi diplomáját 2009-ben az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken. Tanulmányait Budapesten az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Is-kolájában folytatta a Művelődéstörténeti Tanszéken; 2013 óta doktorjelölt. Kutatási témája: A vajdasági magyarság identitá-sának és mentalitásának alakulása 1920 és 1989 között (téma-vezető: Dr. Kiss Gy. Csaba). 2006–2012-ig Ada község ösztöndíjasa, doktori ta-nulmányai alatt 2009–2012 között pedig magyar állami köztársasági ösztöndíjas.

154

Tudományterület: bölcsészettudományok, történelemtudományokE-mail: gruber.eniko.85@gmail.com

A doktori értekezésének témája:Kutatómunkámban azokkal a szemléleti változásokkal szeretnék foglalkozni, amelyek a politikai, társadalmi és a gazdasági történések folytán a Délvidé-ken végbementek, és arra a kérdésre szeretnék választ adni, hogy mit jelen-tett magyarnak lenni ebben az időszakban, hogy mi volt az, ami összefogta a délvidéki magyarságot, és hogy milyen lelkület, látásmód és szellemiség jellemezte. A népesség mentális és lelki-egészségügyi állapotának figyelem-mel kísérése az ún. rendszerváltó országokban ugyanis fontos nemzeti cél és kormányzati feladat kellene, hogy legyen. Ennek hiányában naivitás a ver-senyképesség növeléséről, az Európai Közösséghez való sikeres felzárkózásról beszélni. Témaválasztásomhoz hozzájárult az is, hogy a délvidéki magyarság az egykori Jugoszlávia egyetlen olyan népcsoportja, amelynek az utóbbi évtizedekben nem sikerült komolyabb eredményt elérnie nemzeti önazonosságának a meg-őrzése terén. Nyilvánvaló, hogy ebben a kedvezőtlen társadalmi, gazdasági és politikai körülmények mellett nagy szerepet játszanak a tudati tényezők is, hiszen a sikertelenség nemcsak a sors függvénye, hanem a mentalitásé is.A kutatásom legfontosabb része az adott korszak eszmetörténetének vizs-gálata. A XIX. század végén ugyanis megszületett a jugoszlavizmus, a szláv egység eszméje, amely szinte az egész XX. századot végigkísérte, és a nemzeti kisebbségek asszimilálódását tűzte ki céljául. A vizsgált időszak két nagy egy-ségre tagolható. Az egyik az 1920-tól 1945-ig terjedő, a másik pedig a titói korszak. Az 1945–1989 közötti időszakban nem csak Jugoszláviát, hanem az összes szocialista országot az internacionalista, vagyis a nemzetek fölötti esz-mék uralkodása jellemezte. Ez sok esetben a nemzeti azonosságtudat gyen-güléséhez, idővel pedig elvesztéséhez vezetett. Ezek az eszmék, a Délvidéken élő magyarokra is, akárcsak az országban élő többi nemzeti kisebbségre, nagy hatással voltak. A „magyar jugoszlavizmus” kérdését, amely nagymértékben befolyásolta nemzeti önképünk alakulását és fejlődését, az identitás fontos-ságáról való vélekedést, és a mentalitás alakulását az irodalmi művek, első-sorban a dokumentarista próza, illetve a különböző szociográfiák, periodi-kumok segítségével szeretném vizsgálni. A vajdasági irodalom ugyanis hűen reprezentálja az adott eszme hatását, és a délvidéki magyarság önmagáról és más nemzetiségekről való vélekedését.

155

Jelentősebb publikációk:Gruber E. 2008: Hódi Sándor 100 interjú tükrében. – Vajdasági Magyar

Művelődési Intézet. Zenta.Gruber E. 2010: Kiss József vízépítő mérnök alakja és munkássága. – Lé-

tünk. 1. sz. 141–149. o.Gruber E. 2012: Kempelen Farkas munkásságának délvidéki vonatkozásai.

– Létünk. 1. sz. 144–152. o.Gruber E. 2012: Bács-Bodrog vármegye útleírásainak áttekintése. – Létünk.

3. sz. 120–130. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyarságra, akárcsak a magyarság egészére, a széthúzás jellemző. Addig, amíg tudatosan nem teszünk azért, hogy a közösség tagjaként, a közösség részeként tekintsünk magunkra, ne külön egyénként, addig nem tudunk felmu-tatni komolyabb eredményeket és előrelépést sem a tudományosság, sem a politi-kai gondolkodás, sem a gazdaság területén.

GRUIK ZSÓFIA – Zentán született 1980-ban; Felsőhe-gyen él. A zentai Stevan Sremac Általános Iskola és a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium pedagógusa. 2004-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegye-tem Pedagógiai és Pszichológiai Karán (pedagógia szakos ta-nár és előadó). 2006-ban elkezdte a Török Sándor Waldorf Pedagógiai Intézet alapozó és osztálytanítói posztgraduális képzését Solymáron. 2007-től a Bolyai Farkas Alapítvány a Magyarul Tanuló Tehetségekért Pedagógus és Pszichológus Szakosztályá-nak vezetőségi tagja. 2008-ban az ELTE Neveléstudományi Doktori Isko-lájában abszolutóriumot szerzett. Tanulmányait magyar állami ösztöndíjjal (1999–2004, 2004–2007) és Soros-ösztöndíjjal (2001–2003) végezte. Há-rom kisgyerek édesanyja, jelenleg szülési szabadságon van. Kutatási témája: gimnáziumi tehetséggondozás és kollégiumi nevelés a Délvidéken. 2007 óta rendszeresen jelennek meg szakmai publikációi a Magyar Szó Üveggolyó mellékletének Nagyszünet rovatában.

156

Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományokE-mail: tiszavirag@gmail.com

Jelentősebb publikációk:Gruik Zs. 2005: Tehetséges fiatalok a tehetséggondozó gimnáziumban. In:

Csányi E. (szerk.): Horizont és tudásmódok. Újvidék. 246–254. o.Gruik Zs. 2005: A tanárok kompetenciáinak és tevékenységének formálása

a hatékony oktatás-nevelés megvalósításának elősegítése érdekében. In: Fodor Sz.–Drescher J. A.–Nagy A. (szerk.): A Márton Áron Szakkollé-gium tudományos felolvasóülésének tanulmányai. Budapest. 37–43. o.

Gruik Zs. 2007: A tehetség fogalma. Zseniális zsebmetsző vagy világhírű bűvész. – Magyar Szó. [2007. március 27.]

Gruik Zs. 2007: Tanulni jó. Hasznosítható tudás. Még egyszer a PISA-vizs-gálatról. – Magyar Szó. [2007. december 22–23.]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Pedagógusként úgy gondolom, hogy a tudományos utánpótlás nevelését időben el kell kezdeni, mégpedig a tanulás megszerettetésével. A fiatalok akkor válhatnak közösségük elismert értelmiségi tagjává, ha a korábbi években megalapozzuk a tanulási kedvüket, ha olyan oktatási rendszerben gondolkozunk, ahol a gyerekek szívesen töltenek időt. Aki örömmel tanul, aki nem fásul bele gyermekéveiben, az nagyobb valószínűséggel válik tanulásra motivált fiatal felnőtté.

HALASI SZABOLCS – Szabadkán született 1982-ben. Kishegyesen élt, 2008 óta pedig Szabadkán él. Nős, két-gyermekes családapa. 2004-től labdarúgóedzőként meg-fordult több helyen, legnagyobb sikerét a Győri ETO FC-vel érte el, amikor is csapatával 2009-ben a Magyar Kupán 2. helyet szerzett. A labdarúgás mellett 2008-tól testnevelő tanárként is folyamatosan dolgozott kisebb megszakításokkal. 2012 óta az Újvidéki Egyetem Ma-

gyar Tannyelvű Tanítóképző Kara Testnevelés Tanszékén dolgozik tanárse-

157

gédként. Tanulmányai az Újvidéki Egyetem Sport- és Testnevelés Karához kötődnek; testnevelő tanárként 2007-ben szerez diplomát, majd 2011-ben mesterfokozatot, és tanulmányait a kar doktori iskolájában folytatja (a letett vizsgák átlageredménye 9,5). Eddig két olyan projektben vett részt, amelyet a szerbiai Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium támogatott. Kutatási témája: mozgásfejlődés 3-tól 10 éves korig. További tudományos érdeklődési terület: a sporttehetségek korai azonosítása. Anya-nyelve a magyar, a szerb nyelv mellett pedig középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. A következő ösztöndíjakban részesült tanulmányai során: Soós Kálmán ösztöndíj az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet támogatásával (2011/2012; 2012/2013); ugyancsak ezen intézmények tá-mogatásával részképzési tanulmányokon vett részt a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán (2006/2007). Számos külföldi publi-káció mellet 2013-ban két kötet társszerzője volt: A mozgásos játékok elmé-leti és gyakorlati alapjai, valamint Az óvodai testnevelés módszertana.

Tudományterület: orvostudományok, sporttudományok E-mail: szabius@hotmail.com

A doktori értekezés témája: A mai felgyorsult világban az egészségnek nagy ára van. A hipokinézis, a helytelen táplálkozás, stressz és környezetszennyezés jelentős hatással van az életminőségre és az életkorra is. Az ülő életmódról (homo sedens) nemcsak a fejlett országokban, hanem már globális szinten is beszélhetünk, és ezt a „divatot” már a gyerekek életmódja is követi.A szabadban, játszótéren játékkal eltöltött idő megrövidült, míg az elektro-nikus média térhódítása egyre fokozódik. A kutatásom célja rámutatni arra, hogy ha időben, már 3 éves kortól elkezdjük a gyermekek egészséges életre való nevelését, minden olyan betegség elkerülhető, amit a mai világban csak „civilizációs” betegségekként ismernek.

Jelentősebb publikációk:Lepeš J.–Halaši S. 2011: Jednake šanse u fizičkom vaspitanju. – Sport Mont.

IX. évf. 28–30. sz. 76–82. o.Halaši S.–Lepeš J. 2012: Relacije telesne kompozicije i motoričkih spo-

sobnosti kod dece uzrasta 7 godina. – Sport Mont. X. évf. 34–36. sz. 89–93. o.

158

Halasi Sz.–Lepes J. 2013: Fizikai aktivitás az óvodában. – Neveléstudományi Konferencia „Minőség és versenyképes tudás”. Kolozsvár. Bábes-Bolyai Tudományegyetem. o. n.

Táborosi Á.–Halasi Sz. 2013: The Gender Differences in Anthropometric Characteristics, Body Composition and Motorical Abilities at Children of Junior School Age. In: D. Madic (szerk.): 3rd International Scien-tific Conference „Exercise and Quality of Life”. Novi Sad. University of Novi Sad. Faculty of Sport and Physical Education. 251–257. o.

Lepes J.–Halasi Sz. 2013: 9–10 éves fiúk és lányok koordinációs képessége-inek faktorai. – Évkönyv. Szabadka. Újvidéki Egyetem MTTK. 8. évf. 1. sz. 200–210. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Óriási potenciál, kevés önbizalom.

HARMATHY NORBERT – 1986-ban született Nagy-becskereken. Mesterokleveles építészmérnök. Jelenleg Új-vidéken dolgozik a Műszaki Tudományok Kara Építészet Tanszékének építésszervezés és épülettechnológiai szakán, ahol 2010-től doktorandusz. Az alapképzését ugyanitt fe-jezte 2009-ben. Mesteroklevelét a madridi Alcalá de He-nares Építészeti Egyetemen szerezte 2010-ben. A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének tagja.

Kutatási témája: épületszerkezetek és épületenergetika (témavezető: Prof. Dr. Emeritus Folić Radomir, társtémavezetők: Prof. Dr. Magyar Zoltán, Buda-pesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Prof. Dr. Mahdavi Ardeshir, Bécsi Műszaki Egyetem). További kutatási területek: adminisztratív épületek energiahatékonyságának a vizsgálata és optimalizálása dinamukus szimuláci-óval és matematikai modellekkel. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett felsőfokú angol, spanyol és német nyelvtudással rendelkezik. Mesterképzése alatt a szerbiai Ifjúsági és Sportminisztériumnak, valamint Vajdaság Auto-nóm Tartomány Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Titkárságának ösztöndíjasa volt. Tanulmányutai során (Csehország, Brnói Műszaki Egye-

159

tem, Építészetgazdasági Tanszék, 2012; Ausztria, Bécsi Műszaki Egyetem, Épületfizikai és Épületökológiai Tanszék, 2013) pedig a CEEPUS és a WUS Austria ösztöndíjasa volt. 2013-tól a Collegium Talentum ösztöndíjasa.

Tudományterület: műszaki tudományok, építészmérnöki tudományokE-mail: norbert.harmati@gmail.com, harmati@uns.ac.rs

A doktori értekezés témája:Az energiahatékonyság vizsgálata az építészetben elősegíti a figyelmes megértést a tervezési folyamat minden szakaszának összehangolásában. A vizsgálat megál-lapítja és meghatározza azon hatáselemek fontosságát, amelyek nélkülözhetetle-nek a tervek funkcionalitásában és energiahatékonyságában. A munka célja az adminisztratív épületek általános minőségét és energiateljesítményét befolyáso-ló tényezőknek, valamint a beavatkozások típusának, szintjének és minőségé-nek meghatározása a tervezésben. Az építészeti tervezés optimalizálása színvonalas, pontos és professzionális dön-téshozatalt igényel a tervezés fázisaiban. A döntéshozatali eljárások minőségét és hatékonyságát a magas színvonalú megoldások, a technológiai innovációk, az energiateljesítmény és az építészeti esztétika szempontjából elemzem. Az épü-lettípusnak, a régiónak és az éghajlati viszonyoknak megfelelően változik a dön-téshozatal a tervek fejlesztése közben. Egy modell segítségével, ezen információ betáplálásával szeretnénk elérni a működőképesség minőségét és az épület ener-giahatékonyságát. A cél az, hogy tudományosan meghatározzuk a beavatkozá-sok módját és mértékét az építészeti megoldások magas színvonalának elérése érdekében hatékony időkeretben.A magas színvonalú fejlesztés modellje többtényezős elemzés eredménye. A mo-dell kiválasztási módszere vezérli az építészmérnök döntéshozatalát az optima-lizálás (működőképesség és energiahatékonyság) és végrehajtás szempontjából. A kimenetelnek jelentősége van az energiahatékony tervezés minőséges és rövid időn belüli végrehajtásában, szem előtt tartva környezetünk megvédését is.

Jelentősebb publikációk:Harmati N. 2012: Preliminary Project of Energy Efficient Youth Center in

Madrid. – Proceedings of 4th International Conference of Civil Engine-ering. Science and Practice. Zabljak. 1801–1808. o.

160

Harmati N. 2012: Conceptual Design of Emergency Quarantine Hospital Complexes Mass-manufactured in Case of Pandemic. – Proceedings of 12th International Scientific Conference VSU. Sofia. 70–74. o.

Harmati N.–Jakšić Z. 2012: Theoretical Principles of Sustainable Devel-opment in Ecological Urbanism. – Proceedings of 12th International Scientific Conference INDIS. Planning, Design, Construction and Building Renewal. Novi Sad. 461–468. o.

Jakšić Z.–Harmati N. 2013: Resolving the Issue of Disrupting Characte-ristic Thermal Bridges in Building Structures. – Građevinski materijali i konstrukcije. Society of Materials and Structures Testing in Serbia. 59–80. o.

Harmati N.–Magyar Z. é. n.: An Investigation into the Energy Performance of Office Buildings. – Proceedings of 6th International Scientific Confe-rence Indoor Climate of Buildings. Strbske Pleso. 199–209. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar doktoranduszok közösségének tagjai előtt nagy megmérette-tések, a minőségi munka, az idegen nyelvek elsajátítása és a tudományos mun-kában való kreativitás kihívása áll, hogy a nemzetközi tudományos életben is büszkén megállhassák a helyüket.

HEGEDŰS KATALIN – 1978-ban született Újvidé-ken. 2007 óta a szabadkai Magyar Tannyelvű Taní-tóképző Karon dolgozik. Diplomát a Szegedi Tudo-mányegyetem, német nyelv és irodalom szakán szerez 2003-ban. Oklevelét a Belgrádi Egyetemen honosítja (Filološki fakultet, Univerzitet u Beogradu, germanis-tika). 2005-ben a Szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán egyetemi hittanári képesítést szerez. Poszt-

graduális képzéseit a Belgrádi Egyetemen folytatja. 2009-ben mesterfokoza-tot szerez (Filološki fakultet, Univerzitet u Beogradu, germanistika), majd ugyanebben az évben és intézményben – kulturológia szakon – tovább foly-tatja tanulmányait doktori képzésen. 2007-ben német nyelvből nemzetközi

161

nyelvizsgáztatási jogot szerzez (ÖSD). 1992 óta aktív tagja a Vajdasági Ma-gyar Cserkész Szövetségnek; az észak-bácskai cserkészkörzet titkára 2000–2011 között. 2000–2008 között 5 Caritas projekt megírásában és projekt-menedzselésében vesz részt (drogprevenció szabadkai általános iskolákban, hátrányos helyzetűek integrálása a társadalomba).

Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományok, kulturo-lógiaE-mail: picurka2@gmail.com

A doktori értekezés témája:Dolgozatom a Vajdaságban letelepedett svábság és a magyarság együtt- és egymás mellett élését kívánja bemutatni a két háború között, elsősorban a magyar Kalangya folyóirat tükrében.A vajdasági magyarok irodalmának alakulását és fejlődését legjobban a fo-lyóiratokban és a periodikusan megjelenő publikációkban tudjuk nyomon követni. Bányai János is kiemeli a folyóirat-kultúra fontosságát, mely az iro-dalomkultúra terjedésének fő mozgatója.A vajdasági magyar irodalom az I. világháború befejezésével indul. Megalapí-tója Szenteleky Kornél (1893–1933) költő, szerkesztő, műfordító, orvos, aki elindította és szerkesztette a vajdasági irodalmi folyóiratokat (Vajdasági Írás 1928–1928, A Mi Irodalmunk 1930–1933, Kalangya 1932–1944).Biográfiák, irodalomtörténetek, hagyományok ismerete nélkül, földrajzi, politikai föltételek, nyelvi változások kutatása nélkül, nem lehet egy kisebb-séget megismerni. Az újságok és folyóiratok, elsősorban mint „hírnökök” és „üzenetek” nem csak az aktuális események közvetítése miatt fontosak egy közösség számára, egy adott kor aktuális információi idővel történelmi jelentőséget kapnak.A folyóirat kutatásának kétféle alaptípusával dolgozom, melyeket legjobban Szeli István foglalt össze. Az első alapmódszer a pozitivista, adatfeltáró és -rögzítő, az illető sajtóorgánum minden részletére tekintettel levő, analitikus eljárás. E formális, részletkutató módszer mellett alkalmazom a szintetikus módszert is, amely a vizsgált anyag szellemi oldalát, belső világát, tartalmi mibenlétét kutatja.A közismerten puritán és hangyaszorgalmú németek a Vajdaságban az anya-országukból hozott szokásaikat megtartották, de vajdasági sváb irodalom nem fejlődött ki. Egyetlen kulturális és irodalmi folyóiratuk a Volkswart

162

(1933–) messzemenően nem foglalkozik olyan terjedelemben népük sorsá-val, jövőképükkel, kultúrájuk fejlesztési lehetőségeivel, mint a magyar lapok.A két háború közötti magyar–német viszonyulás a Kalangya tükrében pozi-tív. Közismert szerzők elemzik és ismertetik a vajdasági németek gazdasági és kulturális törekvéseit, kiemelve a kisebbségi sorban élő magyarság szem-pontjából példaértékű, tehát követendő német tervszerűséget és programo-kat. A németség a Jugoszláv Királyságban ezt a figyelmet a maga részéről nem viszonozta, ellenérzését a Magyarországon folyó asszimilációs törekvésekkel indokolta. A németség nemzeti megújulása és identitáskeresése a bánáti sváb, magyarellenes Adam Müller-Guttenbrunnban találta meg önkifejezését, ami semmiképpen sem járult hozzá a magyar–német jóviszony kiépítéséhez.

Jelentősebb publikációk:Hegedűs K. 2010: Kontakti raznih kultura kod Karla Maya u romanu „Kroz

zemlju skipetara”. – Susret Kultura. Zbornik radova. Knjiga II. Novi Sad. 1231–1238. o.

Hegedűs K. 2010: Karl May i Kina (Roman Et In Terra Pax). – Zbornik. Filološka Istraživanja Danas FID 2010. Međunarodna konferencija. Univerzitet u Beogradu. o. n.

Hegedűs K. 2010: Kultúra, illem, nevelés (Rotterdami Erasmus illemköny-veiről). – Híd. 12. sz. 96–106. o.

Hegedűs K. 2013: Zavičajni romani Adama Milera-Gutenbruna. – Évkönyv. Szabadka. Újvidéki Egyetem. MTTK. 62–69. o.

Hegedűs K. 2013: Magyarok és svábok egymás mellett élése a Vajdaságban a két világháború között. – A Magyar Tudomány Napja a Délvidéken 2012. Újvidék. VMTT. 225–236. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A szerbiai tudományos konferenciákon számos kiemelkedő magyar kutatóval és tudóssal találkoztam. A felsőoktatási intézményekben is, ahol eddigi pályafu-tásom alatt megfordultam, segítőkész és motiváló magyar anyanyelvű tanárok vettek körül. Mély meggyőződésem és hitem, hogy egy ambiciózus, tehetséges és kitartó fiatalnak jó esélye van a szülőföldön való tudományos karrierre. Jó példa előttem a két háború közötti vajdasági németség összefogása, szervezettsége és így elért sikere.

163

HORÁK RITA – 1983-ban született Topolyán. Je-lenleg Újvidéken él, és az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán tanársegédként dolgo-zik, ahol biológiával, környezetvédelemmel, valamint környezetismerettel kapcsolatos módszertani tárgyak gyakorlati óráit tartja a jövendőbeli tanítóknak és óvodapedagógusoknak. Okleveles biológusi diplomát 2007-ben, mesteri fokozatot egy évvel később szerez az Újvidéki Egyetem Természettudományi Karán. 2008 óta doktori tanul-mányait folytatja ugyanebben az intézményben. Doktori értekezésében a növények élettanával foglalkozik. Kutatási témája: a bükk (Fagus sylvatica L.), a lucfenyő (Picea abies [L.] Kartsten) és a jegenyefenyő (Abies alba Mill) élettani jelenségeinek megfigyelése Szerbia természetvédelmi területein (té-mavezető: Dr. Slobdanka Pajević és Dr. Saša Orlović). A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma és a Balassi Intézet ösztöndíjasa (2008, 2009, 2011). 2012-ben pedig elnyerte az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet fiatal határon túli magyar oktatói ösztöndíját. 2011 óta tagja a tan-tárgyak és tanárok szakmai továbbképzését elősegítő tartományi projektnek („Povezivanje nastavnih predmeta i stručno usavršavanje učitelja”).

Tudományterület: természettudományok, biológiai tudományok, növényé-lettanE-mail: horakrita83@gmail.com

A doktori értekezés témája:A munkában Szerbia természetvédelmi területeinek fás szárú növényei kerül-nek bemutatásra. A kutatások a Fruška Gora Nemzeti Park, a Tara Nemzeti Park, a Kopaonik Nemzeti Park és a Stara planina területén folytak. A vizs-gálatok a bükk (Fagus sylvatica L.), a lucfenyő (Picea abies [L.] Kartsten) és a jegenyefenyő (Abies alba Mill) hegyvidéki populációinak az élettani változá-sait kutatják, a szárazság, illetve a vízhiány és a hegyen való elhelyezkedés, ill. lejtés összefüggésében. A mérésekre 2011 és 2013 között került sor. A bükk, jegenye- és lucfenyő fajok populációi kiemelkedő helyet foglalnak el Közép- és Dél-Európa hegyi ökoszisztémáinak felépítésében, biztosítva azok stabilitását, ugyanakkor fontosak a biodiverzitás szempontjából is, de az er-dőgazdálkodásban is az egyik fő biomasszaforrást képezik.

164

Három vegetációs időszakon keresztül (minden év júniusától októberéig) figyeltük meg a különböző élettani jelenségeket azoknál a populációknál, amelyek a hegyek más-más tengerszint feletti magasságain helyezkedtek el, ill. különböztek abban a tekintetben, hogy a hegytetőn, a lejtőn, illetve a hegy lábánál voltak megtalálhatók, így az adott fajok vízhez való hozzáférése a talaj változó nedvességtartalma miatt is különbözött. Mértük a fotoszintézis intenzitásának változásait, a párologtatást, a víz-hasznosító képességet, a sztómák konduktanciáját, a levelek hőmérsékletét, valamint a talaj nedvességtartalmát, majd ezt összevetettük a 8 hetes csa-padékmennyiség átlagával és a levegő hőmérsékletének változásaival. Megha-tároztuk továbbá a fotoszintetikus pigmentek (Chla, Chlb, Chla+b, karoten) mennyiségét, valamint a makroelemek havi és éves változásait. Összefüggést kerestünk a különböző élőhelyek, hónapok és évek között. A kapott eredmények segítettek arra rámutatni, hogy a szárazság – ami a XXI. században ezen a vidéken a globális klímaváltozás egyik jelentős kö-vetkezménye –, hogyan hat ki ezeknek a Balkán-félszigeten őshonos és do-mináns fajoknak a túlélésére és elterjedésére, ill. az hogyan befolyásolja az élőhelyeik elmozdulását, eltolódását.

Jelentősebb publikációk:Czékus G.–Horák R. 2010: Biológia könyv a tanítóképzőkar hallgatói szá-

mára. Szabadka. ÚE MTTK. [E-book] Cekuš G.–Horak R. 2010: Prikaz najstarijih matičnih knjiga Subotice – bio-

demografska analiza. – Glasnik antropološkog društva Srbije. 45. sz. 53–64. o.

G. Cekuš–R. Horak 2012: The Realization of Integrated Education in Pri-mary School First and Second Grade Classes. Theory and Practice of Connecting and Integrating in Teaching and Learning Process. Faculty of Education in Sombor. 37–50. o.

Major L.–Horák R. 2013: The Eco-friendly Habits of Lower Primary School Pupils in Vojvodina. – Évkönyv. Tanulmánygyűjtemény. Szabadka. ÚE MTTK. 242–249. o.

Czékus G.–Major L.–Horák R. 2013: A környezetünk és a környezetismeret módszertana. Tankönyv. Szabadka. ÚE MTTK.

165

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Úgy vélem, Vajdaságban nagyon sok tehetséges fiatal tevékenykedik, akik szépen teljesítenek vagy itt a szerbiai vagy valamelyik magyarországi doktori iskola dok-toranduszaként. Ezek a fiatalok jórészt itt szándékoznak maradni Vajdaságban, és így hozzájárulnak ahhoz, hogy Vajdaságban megfelelően képzett, minőségi tudással és életfelfogással rendelkező fiatal utánpótlás alakulhasson ki.

HORVÁTH EDIT – 1985-ben született Zentán. Jelen-leg doktorjelölt a Szegedi Tudományegyetem Növény-biológiai Tanszékén, ahol egyben tanszéki mérnökként dolgozik. 2009-ben szerzett diplomát a Szegedi Tu-dományegyetem Természettudományi és Informati-kai Karán biológus szakon. 2010-ben felvételt nyert a SZTE Biológia Doktori Iskolájába. Kutatási témája: a növényi stresszválasz elemeinek tanulmányozása só- és ozmotikus stressz esetén (témavezető: Dr. Csiszár Jolán). Középfokú nyelvvizsgával rendelkezik német nyelvből. 2004-ben nappali tagozatos hall-gatóként, 2010-ben doktorandusz hallgatóként elnyerte a Magyar Köztár-saság Oktatási és Kulturális Minisztériuma és a Balassi Intézet ösztöndíját. A SZTE TTIK rendezte 2008. évi őszi Tudományos Diákköri Konferen-cián III. helyezést, a XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencián 2009-ben II. helyezést ért el. 2013-ban a Szegedi Tudományegyetem Sófi József Alapítvány által meghirdetett pályázatán II. helyezést ért el (Bioló-gia Doktori Iskola kategóriában). 2013-ban elnyerte az Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztöndíjat. Társszerzője 7 folyóiratcikknek, 13 konferencia előadásnak és 11 poszternek, amelyek angol és magyar nyelven jelentek meg nemzetközi és magyarországi folyóiratokban, konferenciakiadványokban. Tagja a Magyar Növénybiológiai Társaságnak (MNT, 2009-től) és az Euró-pai Növénybiológiai Társaságok Szövetségének (FESPB, 2009-től).

Tudományterület: természettudományok, biológiai tudományok, növény-biológia, növényélettanE-mail: horvathedo@yahoo.com

166

A doktori értekezés témája:A haszonnövényeinket érő stresszhatások, mint a szárazság és a talaj meg-emelkedett sókoncentrációja, a terméshozam csökkenését és a termés minő-ségének romlását eredményezik. A mezőgazdasági termelés hatékonyságának csökkentése következtében világszerte jelentős károkat okoz a sóstressz, ami akkor jelentkezik, ha a talaj sókoncentrációja (NaCl tartalma) meghaladja a növények optimális fejlődéséhez szükségeset. A növényekben elsődleges ha-tásként felborítja az ionegyensúlyt, azután – mint másodlagos hatás – hipe-rozmotikus stressz jelentkezik.Fő kísérleti növényeim a vidékünkön is fontos gazdasági növénynek mond-ható paradicsom (Solanum lycopersicum) és a genetikai modellnövényként jól ismert lúdfű (Arabidopsis thaliana), amelyek sóstressz akklimatizációját tanulmányozom szalicilsav előkezelés hatása alatt. Doktoranduszként al-kalmam nyílt a búza (Triticum aestivum) szárazságtűrésének és különböző nyárfa fajok (Populus sp.) szárazság- és nehézfém-toleranciájának vizsgálatá-ra, amely kísérletek eredményei azonban nem képezik a doktori értekezésem szerves részét.A glutation transzferázok (GSTk) az egész élővilágban elterjedt, diverz en-zimcsaládot alkotnak, amelyek enzimatikus és nem-enzimatikus funkcióval rendelkeznek. Mind a stresszhatáskor keletkező káros vegyületek eltávolítá-sában, mind a sejt antioxidáns homeosztázisának megőrzésében kulcsfon-tosságúak. Kísérleteimben a GSTk vizsgálatát helyezem a középpontba, az enzimatikus aktivitásukban és génkifejeződésükben bekövetkező változáso-kat vizsgálom. Emellett mérem más enzimatikus és nem-enzimatikus ant-ioxidánsok szintjében bekövetkező változásokat szalicilsav és NaCl kezelés hatására paradicsom és lúdfű növényekben egyaránt.Olyan rendszert szeretnék kidolgozni a lúdfű segítségével, amely alkalmaz-ható lesz más gazdaságilag fontos növényekben (mint pl. a paradicsom) a stressz mértékének, az akklimatizáció folyamatának nyomon követésére. Eredményeim reményeim szerint segítenének új szempontokat találni a stresszkörülmények között is magasabb terméshozamot biztosító növények szelekciójához.

Jelentősebb publikációk:Horváth E. 2009: Protoplast Isolation from Solanum Lycopersicum L. Leaf

Tissues and their Response to Short-term NaCl Treatment. – Acta Bio-logica Szegediensis. 53. sz. 83–86. o.

167

Szepesi A.–Csiszar J.–Gemes K.–Horvath E.–Horvath F.–Simon M. L.–Tari I. 2009: Salicylic Acid Improves Acclimation to Salt Stress by Stimula-ting Abscisic Aldehyde Oxidase Activity and Abscisic Acid Accumula-tion, and Increases Na+ Content in Leaves without Toxicity Symptoms in Solanum Lycopersicum L. – Journal of Plant Physiology. 166. évf. 9. sz. 914–925. o.

Gémes K.–Poór P.–Horváth E.–Kolbert Zs.–Szopkó D.–Szepesi Á.–Tari I. 2011: Cross-talk between Salicylic Acid and NaCl-generated Reactive Oxygen Species and Nitric Oxide in Tomato During Acclimation to High Salinity. – Physiologia plantarum. 142. sz. 179–192. o.

Horváth E.–Gallé Á.–Szepesi Á.–Tari I.–Csiszár J. 2011: Changes in Aldehy-de Oxidase Activity and Gene Expression in Solanum Lycopersicum L. Shoots under Salicylic Acid Pre-treatment and Subsequent Salt Stress. – Acta Biologica Szegediensis. 55. évf. 1. sz. 83–85. o.

Csiszár J–Gallé Á.–Horváth E.–Dancsó P.–Gombos M.–Váry Zs.–Erdei L.–Györgyey J.–Tari I. 2012: Different Peroxidase Activities and Expres-sion of Abiotic Stress-related Peroxidases in Apical Root Segments of Wheat Genotypes with Different Drought Stress Tolerance under Os-motic Stress. – Plant Physiology and Biochemistry. 52. sz. 119–129. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Véleményem szerintem nem a tudományos utánpótlás jelenti a problémát, ha-nem a Vajdaság nyújtotta lehetőségek.

HUSZÁK ÁRPÁD, Ph.D. – 1979-ben született Sza-badkán. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) szerezte villamosmérnöki oklevelét 2003-ban, majd 2010-ben védte meg doktori értekezé-sét a BME Híradástechnikai Tanszékén, IP alapú mul-timédia szolgáltatások témakörben. Több alkalommal vett részt a párizsi École Nationale Supérieure des Télé-communications képzésein. 2010-től a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszéken (korábbi nevén Híradástechnikai

168

Tanszék) adjunktusként, valamint a Multimédia Hálózatok és Szolgáltatá-sok Laboratórium (MEDIANETS) tagjaként dolgozik. Korábban két évig az Ericsson Magyarország munkatársa, 2007-től a Mobil Innovációs Köz-pont kutatója volt. A Szabadkai Műszaki Szakfőiskola képzéseiben főiskolai tanárként vesz részt. Tagja az IEEE nemzetközi szakmai szervezetnek, a HTE (Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület) Távközlési Szakosztályá-nak vezetőségi tagja, illetve az MTA köztestületi tagja. 2007-ben Best Paper Award díjban részesült a MoMM2007 (Indonézia, Jakarta) konferencián, 2012-ben pedig megkapta a HTE ezüst jelvényét. Több hazai és nemzetközi projektben (FP6-IST, FP7-ICT, Celtic) vett részt, melyek témája többnyire a multimédia átvitelhez, a transzport protokollokhoz és a vezeték nélküli IP hálózatokhoz köthető. Kutatási területén számos publikációja jelent meg angol és magyar nyelven.

Tudományterület: műszaki tudomány, villamosmérnöki tudományokE-mail: huszak@hit.bme.hu

A doktori értekezés témája:Az új vezetékes és vezeték nélküli technológiák ma már biztosítják azokat a feltételeket, melyek lehetővé teszik a multimédiás alkalmazások használatát. Az audio/videó szolgáltatások is robbanásszerű fejlődésen mentek át, hogy kielégíthessék az újabb és újabb felhasználói igényeket. A multimédiás szol-gáltatások minőségi paramétereit alapvetően befolyásoló hálózati jellemzők a hálózat késleltetése, hibavalószínűsége, illetve a hozzáférhető hálózati ka-pacitás.A késleltetés és csomagvesztés kezelésére, valamint a videofolyam hatéko-nyabb átvitelére új módszereket dolgoztam ki, melyek a szállítási, illetve az alkalmazási rétegben használhatók. Az adatok hiba nélküli kézbesítéséért a szállítási réteg felel. A mai szállítási protokollok vagy megbízhatatlanok, vagy teljesen megbízhatóak, amit a csomagok újraküldésével érnek el. A multi-médiás alkalmazások adatainak továbbítására azonban egy köztes megoldás hatékonyabbnak bizonyul, ahogy azt munkámban is igazolom. A multimé-diás alkalmazások által használt megbízhatatlan protokollok nem küldik újra az elveszett, illetve sérült csomagokat, azonban a körülmények ezt sok eset-ben lehetővé tennék. Kidolgoztam több módszert, amely a DCCP protokoll nyugtázási mechanizmusát kihasználva, és a torlódáskezelő algoritmus által mért hálózati információk alapján képes eldönteni, hogy mely csomagokat

169

érdemes újraküldeni. A szelektíven újraküldött csomagok sikeres továbbítása esetén jelentős javulást érhetünk el a multimédiás szolgáltatás minőségében. A döntési mechanizmus több szempont alapján is működhet. Többen vizs-gálták mind a csomag tartalma alapján, mind a hálózati késleltetés alapján történő újraküldést. Mobil eszközeink többnyire több interfésszel is rendel-keznek, ezért a hatékonyság tovább növelhető, ha az elérhető hálózati kap-csolatok közül többet is használunk párhuzamosan a multimédiás adataink továbbítására. Az adatfolyamban csomagjainak prioritása nem egyforma, ezért a csomagok ügyes megosztása az interfészeken a videóminőség javulá-sát eredményezheti. A legfontosabb adatokat a legjobb minőségű csatorná-kon érdemes továbbítani, azonban a csatornák sorrendjének meghatározása sem egyértelmű feladat. Számos sorrend-meghatározó algoritmust mutattak be, azonban az ún. sorrend-felcserélődési probléma többnél is jelentkezik. Megfelelő normalizáló eljárások alkalmazásával ez a jelenség jelentősen csök-kenthető, és meg is szüntethető, elkerülve ezzel a fölösleges cellaváltásokat és csökkentve a multimédiás adatfolyamokra érzékeny késleltetést.

Jelentősebb publikációk:Á. Huszák–S. Imre 2007: TFRC–based Selective Retransmission for Mul-

timedia Applications. – 5th @WAS International Conference on Advan-ces in Mobile Computing and Multimedia. Jakarta. 53–63. o.

Á. Huszák–S. Imre 2008: Source Controlled Semi–reliable Multimedia Streaming Using Selective Retransmission in DCCP/IP Networks. – Elsevier – Computer Communications. The International Journal for the Computer and Telecommunications Industry. 31. évf. 11. sz. 2676–2684. o.

Á. Huszák 2010: Improving Multimedia Quality in IP Networks. – Algo-rithm, Methods and Solutions. Saarbrücken. LAP Lambert Academic Publishing GmbH & Co. KG. 89. o.

Á. Huszák–S. Imre 2010: Eliminating Rank Reversal Phenomenon in GRA–based Network Selection Method. – 2010 IEEE International Conference on Communications. ICC 2010. Cape Town. o. n.

Á. Huszák 2013: Delay-conscious Caching Scheme for Energy-efficient Vi-deo Streaming. –14th IEEE International Symposium on a World of Wireless, Mobile and Multimedia Networks WoWMoM 2013. IEEE Workshop on Video Everywhere. Madrid. o. n.

170

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A VMTDK rendezvényein megismert fiatal kutatók egy rendkívül jó képességű fiatal közösség tagjai, mely mégsem találja helyét Vajdaságban, így többségük kül-földön kamatoztatja képességeit kiemelkedő eredményekkel. Míg máshol két kézzel kapkodnak a mérnökök után, Észak-Bácskában a legjobb mérnökök is nehezen találnak munkát. Ez a jelenség természetesen a kutatói utánpótlásra is hatás-sal van. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, hogy a fiatal kutatók kapcsolatba kerülhessenek egymással. A kapcsolati háló nagyban segíthet abban, hogy haté-konyabban pályázhassunk regionális és EU-s felhívásokra, amely nagyobb lehe-tőséget tud biztosítani a tehetséges kutatók nemzetközi szinten való megjelenésére.

JURKOVIC MÓNIKA – Szabadkán született 1981-ben. 2011 óta a Belgrádi Obszervatóriumban dolgozik kutató-ként. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Termé-szettudományi és Informatikai Karán végezte csillagász és fizika tanári szakokon. Magyarországi tanulmányai alatt miniszteri ösztöndíjas volt. 2005-ben köztársasági ösztön-díjas. 2000, 2001 és 2004, 2005-ben részt vesz a helyi és Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon. 2005-

ben II. helyezést ér el a XVII. OTDK-án. 2006-ban az Ösztöndíj Alapít-vány ösztöndíjasa. A 2011/2012-es és 2012/2013-as tanévekben Soós Kál-mán ösztöndíjas. 2012-ben 3 hónapot tölt továbbképzésen Németországban (AIP, Potsdam) az EU-s BELISSIMA FP7-es projekt támogatásával. 2013-ban DOMUS magyarországi ösztöndíjas. 2010 óta a Belgrádi Tudomány-egyetem Csillagászati és Asztrofizikai Doktori Iskolájának doktorjelöltje. Kutatási témája: II. típusú cefeida pulzáló változó csillagok statisztikai és összehasonlító analízise. Anyanyelvi szintű magyar és szerb nyelvtudás mel-lett, felsőfokú angol és alapfokú német nyelvvizsgákkal rendelkezik.

Tudományterület: természettudomáyok, fizikai tudományok, csillagászatE-mail: mojur@aob.rs

171

A doktori értekezés témája:A pulzáló változó csillagok jelentősége már a XX. század elején kiderült, mert segítségükkel lehetővé vált más galaxisok távolságának meghatározása. E tá-volságskála alapjait a periódus–fényesség reláció fejezi ki, melynek lényege, hogy ha tudjuk egy pulzáló változó csillag periódusát, akkor a reláció alapján meghatározhatjuk az abszolút fényességét. Ezt felhasználva a mért látható fé-nyességet a távolság modulus egyenletébe behelyettesítve megkapjuk a távol-ságot. A periódus–fényesség reláció pontosságát, több, természetükben külön-böző tényező befolyásolja egyszerre. Egyike e tényezőknek a pulzáló változó csillagok pulzációja. A II. típusú cefeida változócsillagok abban különböznek az I. típusúaktól, hogy ezek kis tömegű (kb. 0,5 Nap tömegűek) fémszegény csillagok, míg az I. típusúak fémgazdag, nagy tömegű csillagok. Ez azt je-lenti, hogy a pulzációjuk más folyamatokból ered, de annak manifesztációja ugyanazt a függőséget eredményezi a csillagok periódusa és fényessége között. Bár régóta ismertek a tejútrendszerbeli II. típusú cefeidák, mégsem tanulmá-nyozták őket behatóan. Az elmúlt húsz év csillagászati észlelő technológiák eredményeként mostanra több olyan égboltfelmérő projekt mérései elérhetők online, amelyek minősége és mennyisége lehetőséget ad a kiválasztott II. típu-sú csillagok pulzációs természetének részletes tanulmányozására. A legtöbbet használt módszer a fénygörbék Fourier-analízise. Eddigi eredményeink alap-ján azt mondhatjuk, hogy az egyéni csillagok klasszifikációjában történtek té-vedések, amelyek mind a cefeidákkal történő távolság mérések, mind a továb-bi távolság mérési módszereinek pontosságát ronthatják. A II. típusú cefeidák további három altípusba oszthatók. Ezen altípusok egymáshoz viszonyított tulajdonságaiból szeretnénk többet megtudni a csillagok pulzációjáról.

Jelentősebb publikációk: Jurkovic M.–Szabados L.–Vinkó J.–Csák B. 2007: Pulsation and Orbit of

AU Pegasi. – Astronomische Nachrichten. 328. évf. 8. sz. 837. o.Jurkovic M.–Vinkó J. 2008: Mapping Atmospheric Motions in Classical

and Type II Cepheids. In: N. C. Santos–L. Pasquini–A. C. M. Cor-reia–M. Romanielleo (szerk.): Precision Spectroscopy in Astrophysics. Proceedings of the ESO/Lisbon/Aveiro Conference Held in Aveiro/Por-tugal. Garching. Springer-Verlag. 165–168. o.

Vince O.–Jurkovic M. 2012: The Astronomical Station Vidojevica: the 60 cm Telescope. – Publications of the Astronomical Observatory of Bel-grade. PAOB. Astronomical Observatory Belgrade. 91. sz. 77–82. o.

172

Martinović N.–Jurković M.–Stojanović M.–Vince O.–Bogosavljević M. 2012: Future Robotic Observatory on Mountain Vidojevica: Site and Equipment Specification. – Astronomical Society of India Conference Series. 7. sz. 187. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Rengeteg tehetséges vajdasági fiatal szakemberrel találkoztam eddig, ami nagyon nagy boldogsággal tölt el. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a tudomány nem nemzetiség- és helyfüggő, bár nemzeti hovatartozásunk mindig is munkasságunk és életünk elválaszhatatlan része lesz.

KAJDOCSI LOVÁSZ GABRIELLA – 1981-ben szü-letett Szabadkán. Jelenleg Röszkén él, 2006 óta a Sza-badkai Városi Múzeum muzeológus-antropológusa. Diplomát a Szegedi Tudományegyetem Természettudo-mányi és Informatikai Karának biológus szakán szerzett 2005-ben. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Bioló-gia Doktori Iskolájában folytatta Történeti Embertan

Programon. 2011 óta doktorjelölt. Kutatási témája: a török hódoltság kori idegen etnikumok összehasonlító embertani vizsgálata (témavezető: Dr. Molnár Erika). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. 2000–2005, illetve 2005–2008 között a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma és a Márton Áron Szakkollégium ösz-töndíjasa. 2005-ben, a Pécsen megtartott Országos Tudományos Diákköri Konferencián különdíjjal jutalmazták.

Tudományterület: természettudományok, biológiai tudományok, történeti embertanE-mail: lovaszgabi@gmail.com

173

A doktori értekezés témája:A török hódoltság korszaka, illetve az ekkor Magyarország területére tele-pült balkáni népességek antropológiája a történeti embertan egyik legke-vésbé kutatott területéhez tartozik. E hiányosságot kívánta orvosolni az a SZTE TTIK Embertani Tanszékén lezajlott kutatás, melynek célja hét török kori délszláv eredetű temető népességének biológiai rekonstrukciója, illetve embertani párhuzamainak és eredetének tisztázása volt. Dolgozatom e ku-tatás eredményeit mutatja be Bácska két legnagyobb török kori embertani szériáján, a Bácsalmás-Óalmás és a Zombor-Repülőtér lelőhelyek anyagán keresztül. Tanulmányom két fő témakörre épül. Az elsőben arra keresem a választ, hogy a hódoltság idején betelepült idegen etnikumok koponyáik metrikus jellegei alapján elkülöníthetőek-e a már itt élt népességektől – hasonló korszakból, a régészeti leletek alapján magyar etnikumnak vélt temetők embertani anya-gától; mutatnak-e párhuzamot a délszláv, illetve a román területekről szár-mazó adatokkal és megállapítható-e az eredetük. A kérdések tisztázásához a magyarországi török kori idegen etnikumú temetők adatait, összehason-lító anyagként pedig középkori magyarországi, délszláv és román temető-ket használok fel. A metrikus adatokból történő biológiai távolságértékek kiszámítása után klaszteranalízissel csoportokba rendezem a szériákat, ezzel megmutatva a közöttük lévő lehetséges kapcsolatokat.A második témakörben arra keresem a választ, hogy Bácska két legnagyobb, régészeti szempontból azonos kultúrához tartozó népessége a bácsalmás-óal-mási, illetve a zombor-repülőtéri életmódjában, illetve egészségi állapotában is hasonlít-e egymásra. A kérdés megválaszolásához a két temető betegség-csoportok szerinti elemzését végzem el. Az életmód esetében a traumák és a degeneratív elváltozások, míg az egészségi állapot tekintetében a specifikus (tuberkulózis, lepra) és nem specifikus fertőzések, metabolikus eredetű el-változások (skorbut, rachitis), stresszindikátorok (pl. porotikus hyperostso-sis) nyújtanak információkat. A fejlődési rendellenességek gyakoriságából az endogámia mértékére lehet következtetni. A kóros elváltozások eredetének tisztázására a makromorfológiai vizsgálati módszert szükség esetén radioló-giai elemzéssel, szövettani- és paleomikrobiológiai vizsgálatokkal egészítem ki. A különböző megbetegedések gyakoriságának összehasonlító elemzésénél statisztikai módszereket alkalmazok.A vizsgálatok előzetes eredményeiből megállapítható, hogy a török hódoltság idején betelepült népességek a késő középkori magyar temetőktől jól elkülö-

174

nülő csoportot alkotnak, párhuzamot pedig csupán egy dél-boszniai temető-vel mutatnak. A csontvázleleteken megfigyelt traumás elváltozások vizsgálati eredményeit tekintve feltételezhető, hogy a vizsgált népességek életmódja különbözött egymástól. A bácsalmásiak valószínűleg békés körülmények közt élő, földművelők, állattenyésztők lehettek, míg a zombori népesség férfi tagjai – legalábbis időnként – harci tevékenységet folytathattak. A specifikus és nem specifikus fertőzések, skorbutos elváltozások és a különböző stresz-szindikátorok mindkét temető anyagában hasonlóan nagy arányban fordul-nak elő, ami a vizsgált népességek tagjainak legyengült immunrendszerére és rossz egészségi állapotára utal. A fejlődési rendellenességek a bácsalmási és a zombori temetők esetében is hasonló gyakoriságot mutatnak – ez alapján feltételezhető, hogy a magyar területen élő délszláv eredetű népességek tagjai eltérő nyelvi- és vallási kultúrájuk következményeként zárt közösséget alkot-tak, egymás közt házasodtak.

Jelentősebb publikációk:Hajdu T.–Fóthi E.–Bernert Zs.–Molnár E.–Lovász G.–Kővári I.–Köhler

K.–Marcsik A. 2009: Appearance of Hyperostosis Frontalis Interna in Some Osteoarcheological Series. – Homo. Journal of Comparative Hu-man Biology. 60. évf. 3. sz. 185–205. o.

Lovász G.–Pálfi Gy.–Marcsik A.–Pósa A.–Neparáczky E.–Molnár E. 2010: Skeletal Manifestation of Tuberculosis in a Late Medieval Anthropo-logical Series from Serbia. – Acta Biologica Szegediensis. 54. évf. 2. sz. 83–91. o.

Boros-Major A.–Bona A.–Lovasz G.–Molnar E.–Marcsik A.–Palfi Gy.–Mark L. 2011: New Perspectives in Biomolecular Paleopathology of Ancient Tuberculosis: a Proteomic Approach. – Journal of Archaeologi-cal Science. 38. évf. 1. sz. 197–201. o.

Lovász G.–Schultz M.–Gödde J.–Bereczki Zs.–Pálfi Gy.–Marcsik A.–Mol-nár E. 2013: Skeletal Manifestations of Infantile Scurvy in a Late Me-dieval Anthropological Series from Hungary. – Anthropological Scien-ce. 121. évf. 3. sz. 173–185. o.

Pósa A.–Maixner F.–Lovász G.–Molnár E.–Bereczki Zs.–Perrin P.–Zink A.–Pálfi Gy. 2013: Revision of Tuberculous Lesions in the Bácsalmás-Oal-más Series. Preliminary Morphological and Biomolecular Studies. – Anthropologischer Anzeiger. 70. évf. 1. sz. 83–100. o.

175

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos élet, különösen a természettudomány területén számos nehézséggel küzd. Ezek közül talán a legfontosabb az intézményi háttér és az infrastruktúra hiánya – pénz és eszköz nélkül szinte lehetetlen kutatni. Amíg ezek a feltételek nem adottak, nem számíthatunk arra, hogy a tehetséges és ambiciózus fiatalok itthon maradjanak.

DR. KALMÁR ZSUZSANNA, Ph.D. – 1983-ban szü-letett Zentán. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Pszi-chiátriai Klinikájának központi gyakornoka. Általános orvosi diplomáját a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán szerezte 2009-ben. Ezt követően a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Orvostudományok (Klinikai Idegtudományok) Doktori Iskolájának hallga-tója. PhD-oklevelét 2013-ban vette át. Kutatási témája: az idegrendszeri plaszticitás vizsgálata funkcionális MRI-vel. Témavezetői: Prof. Dr. Janszky József és Prof. Dr. Komoly Sámuel. 2012-ben Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Ösztöndíjának nyertese. A Pázmány Péter Katoli-kus Egyetem Hittudományi Karának levelező tagozatán hittanári diplomát szerzett 2010-ben. Nyelvismeret: szerb, angol, német.

Tudományterület: orvostudományok, klinikai orvostudományok, klinikai idegtudományE-mail: zsuzsakal@yahoo.com

A doktori értekezés témája:A neuroplaszticitás az idegrendszer azon képessége, hogy külső vagy belső behatásokra rövid vagy hosszú távú funkcionális és szerkezeti változásokra képes. A neuroplaszticitás vizsgálata több módszerrel lehetséges, amely magá-ban foglalja a morfológiai, sejt- és molekuláris biológiai, valamint elektrofizi-ológiai módszerek mellett az emberben leginkább alkalmazható funkcionális képalkotó eljárásokat, mint a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI). Egyik ismertetett vizsgálatunkban a beszédközpontok átszerveződését (reorganizá-

176

cióját) vizsgáltuk. Ismeretes, hogy a normál populációban a balkezesek meg-közelítően 30%-a és a jobbkezesek 4%-a mutat atípusos (jobb féltekei vagy kétoldali) beszéddominanciát. A jobbkezesség és a beszédközpontok balfél-tekei elhelyezkedése jelzi a kézhasználat és a beszéd szoros összefüggését. A legtöbb vizsgálat azt sugallja, a beszédlateralizáció jelenti az alapvető agyi aszimmetriát, a jobbkezűség pedig másodlagos jelenség. Szülési karfonat (plexus brachialis) sérülést szenvedett személyeknél funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) segítségével meghatároztuk a beszédközpon-tok lateralizációját. A sérülés miatt a vizsgálati személyek egy része csak egyik kezét tudta tökéletesen használni. Vizsgálatunk azt igazolja, hogy a jobb felső végtag (FV) sérülésének súlyossága és a kézhasználat diszfunkciója a beszéd-lateralizáció bal-jobb irányú eltolódásával jár. A jobb FV-sérült személyeknél erősebb a jobb féltekei beszéddominancia, összehasonlítva a bal FV-sérülést szenvedett vizsgálati alanyokkal. Pozitív korrelációt mutattunk ki a jobb FV mozgáskorlátozottsága, a sérült gyökök száma, illetve a jobb féltekei beszéd-dominancia között. A jobb FV-sérülése a beszédlateralizáció balról jobbra történő eltolódását válthatja ki, ami igazolja, hogy a kézhasználat befolyásol-hatja a beszéddominanciát.A másik bemutatott vizsgálatunkban pedig a motoros rendszer reorganizá-cióját vizsgáltuk Parkinson-kóros betegeknél. A betegség jellemzője, hogy a tünetek mindig féloldali indulásúak. Később a tünetek a másik oldali vég-tagokban is megjelennek, de az aszimmetria a betegség teljes lefolyása alatt megmarad. Az fMRI segítségével vizsgáltuk az agyi motoros központok ak-tivitását a kéz négy ujjának passzív mozgatása közben. Ezáltal elkerülve azo-kat a különbségeket, amelyek a feladat végrehajtásának eltérő képességéből adódnak. A betegség aszimmetrikus kezdete alapján kialakított két betegcso-portban összehasonlítottuk az agyi aktivitást a két kéz passzív mozgatása so-rán. Az elvégzett statisztikai elemzéseket, csoportanalíziseket követően, arra a következtetésre jutottunk, hogy a kevésbé érintett agyféltekében a motoros rendszerrel összefüggő areák, mint a primer szenzomotoros kortex, a szupp-lementer motoros area és a bazális ganglionok szerepet játszanak a motoros rendszer átszerveződésében Parkinson-kórban. Ezt a reorganizációt azonban azoknál a betegeknél tudtuk kimutatni, akiknél a betegség meghatározó tü-netei elsősorban a jobb testfelet érintik. Ez természetesen indokolt, hiszen az írás, evés és más lényeges kézfunkciók igénylik a jobb (domináns) kéz zavartalan funkcióját.

177

Jelentősebb publikációk:Auer T.–Pinter S.–Kovacs N.–Kalmar Z.–Nagy F.–Horvath R. A.–Koszo

B.–Kotek G.– Perlaki G.–Koves M.–Kalman B.–Komoly S.–Schwarcz A.–Woermann F. G.–Janszky J. 2009: Does Obstetric Brachial Plexus Injury Influence Speech Dominance? – Ann Neurol. 65. sz. 57–66. o.

Kalmár Zs.–Woermann F.–Schwarz A.–Janszky J. 2009: Plasticity of Bra-in Lateralization in Epilepsy. FMRI studies. – Ideggyógy. Sz. 62. sz. 120–128. o.

Kalmar Z.–Kovacs N.–Perlaki G.–Nagy F.–Aschermann Z.–Kerekes Z.–Kaszas B.–Balas I.–Orsi G.–Komoly S.–Schwarcz A.–Janszky J. 2011: Reorganization of Motor System in Parkinson's Disease. – Eur Neurol. 66. sz. 220–226. o.

Kalmár Z.–Kovács N.–Balás I.–Perlaki G.–Plózer E.–Orsi G.–Altbacker A.–Schwarcz A.–Hejjel L.–Komoly S.–Janszky J. 2012: Effects of Spinal Cord Stimulation on Heart Rate Variability in Patients with Chronic Pain. – Ideggyógy. Sz. 66. sz. 102–106. o.

Bone B.–Fogarasi A.–Schulz R.–Gyimesi C.–Kalmar Z.–Kovacs N.–Ebner A.–Janszky J. 2012: Secondarily Generalized Seizures in Temporal Lobe Epilepsy. – Epilepsia. 53. sz. 817–824. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Tehetséges, érdeklődő és nagyszerű ötletekkel rendelkező fiatalok vannak. A kuta-tásokhoz és a nemzetközi szinten jegyzett lapokban történő publikáláshoz szük-séges elsősorban technikai és financiális háttér azonban jelenleg kevesek számára hozzáférhető és adott. Mindez azonban nem kizárólag a szűkebb régiónkat érin-tő probléma. A vajdasági magyar értelmiség megtalálja a lehetőségét a tudomá-nyos életben való eredményes részvételre, még ha átmenetileg külföldön is történik mindez, amely magában hordozza következményként azt, hogy a fiatalok egy része nem tér vissza szülőföldjére.

178

KISS FERENC, Ph.D. – agrártudományok doktora, tu-dományos munkatárs. Született: Újvidék, 1980. február 24. Iskolák: Sonja Marinković Általános Iskola, Újvidék (1987–1995), Svetozar Marković Gimnázium, Újvidék (1995–1999), Újvidéki Egyetem, Mezőgazdasági Kar, agrárgazdasági szak (1999–2004), magiszteri tanulmá-nyok, uo. (2004–2006), doktori értekezés megvédése, uo. (2011). Munkahelyek: 2005–2006 kutató, Újvidéki Egye-

tem, szabadkai Közgazdasági Kar, 2007-től kutató, ill. tudományos munka-társ, Újvidéki Egyetem, Technológiai Kar, 2013-tól az Agricultural Engine-ering International: CIGR Journal című folyóirat társszerkesztője. Kutatási terület: a biomassza alapú energiatermelés (elsősorban a biodízel) gazdasági és környezetvédelmi szempontjai; életciklus-elemzés, hatásértékelés; a környezeti hatások és javak pénzbeli értékelése. Külföldi tanulmányutak: Georg-August University, Göttingen, Németország (2008–2009), Environmental Center, Charles University in Prague, Csehország (2009 és 2010). Institute of Energy Economics and the Rational Use of Energy, University of Stuttgart, Németor-szág (2010). Publikációk: Mintegy 60 tanulmányt jelentetett meg különböző folyóiratokban és kongresszusi kiadványokban. Tudományos elismerések: A Norvég Királyság elismerő oklevele a kimagasló egyetemi tanulmányi ered-ményekért (2002); Különdíj a II. Vajdasági Magyar Tudományos Diákkö-ri Konferencián elért eredményért (2003); A legjobb tudományos munka a fiatal kutatók kategóriájában – National Society of Processing and Energy in Agriculture (2012); Kristálygömb Díj a Vajdasági Tudományos Diákköri Konferenciákon felmutatott kimagasló tudományos eredményekért (2013). Tagság: Szerbiai Agrárgazdászok Egyesülete (DAES, 2007–); European As-sociation of Agricultural Economists (EAAE, 2007–); Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja (2007– ); Jugoszláviai Magyar Mérnökök Egye-sületének tagja (2007–); Vajdasági Sommelier Egyesület alapító tagja (2011).

Tudományterület: agrártudományok, multidiszciplináris agrártudományokE-mail: ferenc1980@gmail.com

A doktori értekezés témája:A doktori értekezés célja a repceolajból előállított biodízel környezeti hatásá-nak felmérésé és az okozott környezeti károk pénzbeli értékelése. A kutatás kiterjed a biodízel teljes életciklusában (olajrepce termesztése, olajpréselés

179

és finomítás, katalitikus átészterezés, belsőégésű motorban történő elégetés) fellépő káros kibocsátások és elhasznált természeti erőforrások leltározására és az ezen áramok által okozott környezeti károk felmérésére.A kutatásban használt módszer négy hatásértékelési módszer (EDIP2003, EcoIndicator99, IMPACT2002, ReCiPe2009) és a környezeti javak és vál-tozások pénzbeli értékelésére használt módszerek egyesítésével és továbbfej-lesztésével jött létre. A módszer mintegy 2000 káros emisszió és több mint 100 fosszilis energiahordozó és ásvány kimerítése okozta környezeti hatás számszerűsítésére alkalmas. A módszer egyik változata alkalmas a termőföld-használat és a természeti területek átalakításával járó környezeti hatások fel-mérésére. A kifejlesztett módszer erőssége, hogy egyaránt alkalmas az emberi egészségben, ökoszisztémában és a természeti erőforrásokban okozta károk fizikai és pénzbeli kimutatására.Az emberi egészségben okozott károk nagysága az elvesztett és betegségben eltöltött évek összege (Disability Adjusted Life Years – DALY), illetve az ezt követően beállt produktivitáskiesés, gyógykezelési költségek és jólétcsökke-nés pénzbeli értéke. Az ökoszisztéma minőségében történő változás a bio-lógiai sokféleség degradációmértékén keresztül kerül kimutatásra (Potenti-ally Disappeared Fraction – PDF∙m2∙év), amely pénzbeli értéke az eredeti állapotra való visszaállítás rekultivációs költségeit jelenti. A nem megújuló erőforrások kimerítését a kitermelési költségek növekedése követi. E költség-növekedés szolgált alapul a fosszilis energiahordozók és ásványok kimerítése által kiváltott károk felméréséhez (US$). A kutatás eredményei kimutatták, hogy 1000 kg repceolaj biodízel előállítása és elégetése 668–2390 EUR nagyságú kárt okoz a környezetben. A kapott eredmények nagy szórása a hatásértékelési módszerek bizonytalanságával, de az életciklus-elemzést meghatározó nemzetközi szabvány (ISO 14040) rugalmasságával is magyarázható, amely ugyanazon módszertani probléma megoldására több alternatív megoldást is előrelát és engedélyez. A biodízel okozta károk tekintélyesek, és amennyiben számba vesszük a területigény-nyel járó közvetlen és közvetett hatásokat is (2390 EUR/1000 kg biodízel), azok meghaladják a fosszilis dízel életciklusa által okozott károkat (1995 EUR/1000 kg). Ezt elsősorban az olajrepce termesztésénél használt nitrogén alapú műtrágyák igen káros környezeti hatásával és a repceolajból előállított biodízel nagy területigényével magyarázzuk.

180

Jelentősebb publikációk:Tešić M.–Kiš F.–Janković V. 2008: Mogućnost proizvodnje i korišćenja bio-

dizela u AP Vojvodini. Novi Sad. Vojvođanska akademija nauka i umet-nosti. [monográfia]

Kiss F.–Jovanović M.–Bošković G. 2010: Economic and Ecological Aspects of Biodiesel Production over Homogeneous and Heterogeneous Cata-lysts. – Fuel Processing Technology. 91. sz. 1316–1320. o.

Tešić M.–Kiss F.–Zavargo Z. 2011: Renewable Energy Policy in the Re-public of Serbia. – Renewable and Sustainable Energy Reviews. 15. sz. 752–758. o.

Kiss F.–Bošković G. 2013: Life Cycle Impact Assessment of Biodiesel Using the ReCiPe Method. – Hemijska industrija. 67. évf. 4. sz. 601–613. o.

Kiss F.–Micic R.–Tomić M.–Nikolić-Djorić E.–Simikić M. 2014: Supercri-tical Transesterification: Impact of Different Types of Alcohol on Bio-diesel Yield and LCA Results. – Journal of Supercritical Fluids. 86. sz. 23–32. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Egy nemzeti kisebbség kirekesztésének leghatékonyabb módja a kultúrájának a leépítése, valamint az önépítés és fejlődés lehetőségeinek korlátozása. Megmara-dásunk záloga, hogy mennyire eredményesen tudunk harcolni e degradáló folya-matok ellen. Ebben a törekvésben fontos szerepe van a színvonalas oktatásnak, amely nemcsak a szakkompetenciánkat és versenyképességünket növeli, hanem segíthet a megingott önbizalmunk visszaállításában is.Egy kisebbségi nemzet egyedül csak úgy tud versenyképes maradni, ha minden területen egyaránt képes a többségi nemzet szintjére, vagy a fölé emelkedni. Fej-lődésünk és érvényesülésünk előfeltétele, hogy anyanyelvünk és nemzeti kultúránk mellett, egyaránt ismerjük a szerb nyelvet és kultúrát. Ez számunkra többlet-munkát jelent, melyet nekünk vállalnunk kell a jövőnkért. A vajdasági magyar tudományossággal kapcsolatosan kiemelném, hogy tévedés lenne csak vajdasági keretekben gondolkodni. Minden tudománnyal foglalkozó embernek, a maga területén, lépést kell tartani a világban elért tudományos is-meretekkel és eredményekkel, hiszen a tudományokat nem lehet regionális szin-ten ápolni és még kevésbé fejleszteni.

181

KISS IGOR – 1987-ben született Zentán. Óbecsén él, és jelenleg az óbecsei önkormányzati hivatalban dolgozik polgármesteri tanácsosként (2012-től), és az Óbecsei Gim-náziumban tanít filozófiát. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Szórvány Szakbizottságának a tagja életre hívá-sától kezdve. Alapító elnöke a Magyar Ifjúsági Akció Pol-gári Egyesületnek (2009-től), és alapító tagja a Hazahúzó Polgári Körnek (2013-tól). Szociológus. Diplomát a Szege-di Tudományegyetem Bölcsészettudomány Karán szerez 2012-ben, de egy évet lehallgat az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudomány Karán is. Szakdolgo-zatának témája: magyar állampolgárok Óbecsén, a kettős állampolgárságot igénylők szociológiai jellemzése. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem JGYPK kisebbségpolitika MA szakán folytatta, ahol 2014 májusában vég-zett. Mestermunkájának témája: kettős állampolgárság a Vajdaságban. To-vábbi kutatási területek: „modern kori” elvándorlás és vissza (haza) térés, menni vagy maradni kérdés, történelem és társadalomtörténeti kutatások, helytörténet, nemzetpolitika, kisebbségi és többségi többpártrendszer, szór-vány, közvélemény-kutatás. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettu-dományi Kara Demográfia és Szociológia Doktori Iskolájának doktorandu-sza. Nyelvtudás: a szerb nyelv anyanyelvi szintű ismerete és az angol nyelv középfokú ismerete.

Tudományterület: társadalomtudományok, szociológiai tudományok, ki-sebbségpolitika Elérhetőség: kiss.igor@gmail.com

A doktori értekezés témája:A vajdasági magyarok társadalmi szerkezetének elemzése Trianon után.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Meglátásom szerint a vajdasági magyar tudományosság, értelmiség, még így, majd 100 év távlatából sem heverte ki a Trianon okozta traumát. Ez a tényállás abban nyilvánul meg leginkább, hogy a tudományosság, az értelmiség nincs in-tézményesülve. Ebben látom a legnagyobb bajt is. Tény az, hogy vannak kiváló szakembereink, utánpótlásunk is, de nincs egy „asztal”, ahová leülhetünk, és egymás szemébe nézhetünk. Nem ismerjük egymást, nem ismerjük munkássá-

182

gunkat, törekvéseinket. Egy-egy zseniális ötlet porként hullik szét, fiatal kutató-ink „gondolkodás nélkül” kelnek útra valódi, feltétel nélküli összefogás, anyagi és szellemi támogatás nélkül. Az ehhez a kiadványhoz hasonló kezdeményezéseket csak támogatni lehet. Ez az aprócska fény az alagút végén. A teljes megvilágoso-dást és felvirágozást azonban, az intézményesült vajdasági magyar tudományos-ságban látom. A formájáról vitatkozhatunk, de lehetne ez egy Vajdasági Magyar Egyetem is.

DR. KLENANC MIKLÓS – 1986-ban született Újvi-déken. Jelenleg Budapesten él, 2011 óta a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédjelöltje. A Buda-pesti Ügyvédi Kamara Ügyvédjelölti Tagozatának elnö-ke. A Magyar Nemzeti Tanács Ifjúsági Bizottságának és a Szekeres László Alapítvány Kuratóriuma szaktestületének tagja. Jogász, az állam- és jogtudományok doktora dip-lomáját summa cum laude minősítéssel a Szegedi Tudo-

mányegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte meg 2010-ben. 2011-ben a New York Államban (USA) akkreditált, budapesti székhelyű Central European University-n (CEU) szerzett with merit minősítéssel LL.M.-et az összehasonlító alkotmányjog területén, az Európai Unió jogára szakosodva. 2012 óta PhD-tanulmányokat folytat a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának doktori iskolájában, a civilisztika modulban. Ku-tatási témája: az audit bizottság és a gazdasági társaságok egyéb, ellenőrző szerepet betöltő szervei tagjainak felelőssége (témavezető: Dr. Papp Tekla egyetemi docens). További kutatási, szakmai érdeklődési területek: az Eu-rópai Unió demokratikus deficitje, alkotmányos kisebbségvédelem, auto-nómiák. Felsőfokú szerb és angol, valamint alapfokú német nyelvtudással rendelkezik. A 2008/2009-es és a 2009/2010-es tanévben a kiemelkedő ta-nulmányi eredménnyel rendelkező és szakmai területen kimagasló munkát végző hallgatóknak adományozott köztársasági ösztöndíjban részesült. 2011-ben a CEU-n akadémiai kiválóságért Pro-Rektor Díjat és kiemelkedő tudo-mányos teljesítményéért szintén elismerő díjat kapott, valamint ösztöndíjat nyert az University College of Dublin és a Trinity College könyvtáriban való kutatáshoz.

183

Tudományterület: társadalomtudományok, állam- és jogtudományokE-mail: klenancmiklos@gmail.com

A doktori értekezés témája:Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelvének („Irányelv”) 41. cikke előírja, hogy minden közérdeklődésre számot tartó jogalanynak rendelkeznie kell audit bizottsággal. Ennek megfelelően valamennyi EU-tag-állam jogrendszerében (de például a szerb jogban és az Amerikai Egyesült Államokéban is) megtaláljuk a részvénytársaságok e szervét, melynek feladata különösen a pénzügyi beszámolás folyamatának, a belső ellenőrzés és a koc-kázatkezelő rendszerek hatékonyságának figyelemmel kísérése, az éves beszá-molók könyvvizsgálatának nyomon követése, és egyéb, a jog szerinti (kötele-ző) könyvvizsgálóval kapcsolatos teendők ellátása. Az Irányelv rendelkezései nem írják elő, hogy az audit bizottság hány tagból kell, hogy álljon, de a bizottság összetételével kapcsolatban annyi megkötést tartalmaznak, hogy legalább egy tagnak függetlennek kell lennie, és rendelkeznie kell számviteli és/vagy könyvvizsgálati szakértelemmel.Miután maga az Irányelv nem határozza meg, hogy az audit bizottság tagja-ira – feladataik ellátása során – milyen felelősségi mérce az irányadó, ennek megállapítása a tagállami, azaz a nemzeti jogok feladata. Kutatásaim során elsődlegesen ezt a kérdést vizsgálom, azt, hogyan alakul az audit bizottsági tagok felelőssége. Ha igazgatótanácsi tagok, akkor a vezető tisztségviselők, ha pedig felügyelőbizottsági tagok, akkor a rájuk irányadó felelősségalapító szabályok szerint? Úgy, mint a könyvvizsgálók esetében, lévén, hogy feladat-körük lényegi része a könyvvizsgálathoz és a könyvvizsgáló személyéhez kap-csolódik? Esetleg speciális felelősségi alakzattal kell számolnunk?Tekintettel arra, hogy a kérdést (legalábbis a magyar) jogirodalom nemigen tárgyalja, és irányadó felsőbírósági ítélet sincsen, a klasszikus értelmezési mó-dok: nyelvi, logikai, teologikus stb. mellett az összehasonlító jog módszerét is segítségül hívom, és egyrészt – a magyar jog mellett – a külföldi jogi meg-oldásokat is megvizsgálom, másrészt pedig figyelemmel vagyok a befektetői bizalom megerősítésére hivatott egyéb társasági jogi szervek tagjainak felelős-ségi konstellációjára.Mindezeknek megfelelően áttekintem a könyvvizsgálók, a belső ellenőrzés feladatát ellátók, a felügyelő- és az audit bizottsági tagok, valamint egyes független tanácsadók szerepét és a rájuk irányadó felelősségi alakzatokat, ki-térek az általános polgári jogi felelősség szabályai mellett az esetlegesen alkal-

184

mazható speciális felelősségi konstrukciókra, és a magyar szabályozás mellett vizsgálom az EU-s, az angol, az USA-beli, a szerb és a horvát jogszabályokat, joggyakorlatot és jogirodalmat.

Jelentősebb publikációk:Klenanc M.–Mészáros J.–Szondi I. 2007: A vajdasági magyarság oktatásügyi

helyzete. – Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica. 70. évf. 8. sz. o. n.

Klenanc M. 2011: Közbeszerzések Szerbiában. A közbeszerzési eljárásról rö-viden. – Acta Conventus De Iure Civili. Tomus XIII. 75–86. o.

Klenanc M. 2012: A magyar, a horvát és a szerb takeover-szabályozás har-monizáltsága az Európai Unió jogával. – Tudományos Diákköri Szemle. 421–453. o.

Klenanc M. 2014: Az audit bizottsági tagság kockázatai a gazdasági jog kri-minalizálódásának korában. – Gazdaság és Jog. [megjelenés alatt]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A fiatal vajdasági magyar tudományosságnak elsősorban lehetőségekre van szük-sége – lehetőségre a kibontakozáshoz, a fejlődéshez, arra, hogy példát mutathas-son, arra, hogy bizonyíthasson. Csak ezek a lehetőségek fogják tudni biztosítani a szellemi megizmosodást és alapot teremteni a fejlődéshez.

KOLLÁR ÁRPÁD – 1980-ban született Zentán, jelenleg Szegeden él. A Fiatal Írók Szövetségének elnöke (2011-től) és a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (2012-től) elnöke. A Nemzeti Kulturális Alap Folyóirat-kiadás Kollégiumának kurátora (2011-től), a Tiszatáj Online folyóirat irodalmi rovatának szerkesztő-je (2012-től). Tanulmányait a Szegedi Tudományegye-temen végezte magyar és szociológia szakon. Doktori

tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Modern Magyar Irodalom Alapprogramján folytatta (2006 és 2009 között). Kutatási témája a vajdasági Új Symposion folyóirathoz köthető szerzők, kü-

185

lönösen Tolnai Ottó lírai munkássága (témavezetője Virág Zoltán). A szerb mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Két verseskötete látott napvilágot: Például a madzag (FISZ, 2005) és Nem Szara-jevóban (FISZ, 2010). Verseit német, angol, szerb, horvát, román és lengyel nyelvekre fordították le. Főként szerb és horvát költészetet, prózát fordít, eddig két önálló fordításkötete jelent meg: Miljenko Jergović Ruta Tannen-baum című regénye és Olja Savičević Ivančević Lehet, hogy novella című no-velláskötete. Sziveri-díjban, Faludy-díjban, Móricz Zsigmond irodalmi alko-tói ösztöndíjban és Nemzeti Kulturális Alap alkotói támogatásában részesült.

Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományokE-mail: kollararp@gmail.com

A doktori értekezés témája:Doktori értekezése tárgyát Tolnai Ottó rendkívül szerteágazó, műfajokon, formákon átívelő munkásságának elemzése képezi. Az alakulásban lévő élet-mű gazdagsága és variábilitása miatt elsősorban Tolnai lírai munkásságára koncentrál dolgozata, beleértve úgynevezett gyermekverseit és szerb nyelven írott verseit is. Ugyanakkor számot vet a más műfajú, műfajközi munkáival is, felmutatja a szövegeket alakító kapcsolódási pontokat is, hiszen Tolnai bevett alkotómódszere a szereplők, témák, helyszínek, történetek, toposzok, szimbólumok, motívumok áramoltatása egyes szövegek és kötetet között. Tolnai lírai opuszában ugyanúgy, mint az utóértelmező megnyilvánulások-ban központi szerepet kapnak az önreflexív, metapoetikus megnyilatkozások. A költő számos munkája a versépítkezés processzusát, a világ nyelvi transz-formációját, a vers és a költészet szubsztanciáját, valamint a költő szerepeit és lehetőségeit járja körül. Az ilyen típusú megnyilatkozásokban a Tolnai-lexi-kon, a világpor metafora, a semmis pókháló és a kis énekes hasonlat mentén artikulkálódik a költői ars poetika, melyekre többek között az azúr encik-lopedistája vagy a semmi dalnoka önelnevezések rímelnek. Tolnai lírai alkotómódszerének, poétikai eszköztárának vizsgálata mellett munkájában arra keresi a választ, mi az oka annak, hogy az induláskor ön-magát oppozícionáló szerző az elutasító gesztus szükségszerű kontaktusa után mintegy párbeszédet kezd a hagyománnyal, és a termékeny elutasítás után annak még termékenyebb átírását adja. E fordulat nem értelmezhető a délszláv irodalom, különösen Danilo Kiš Közép-Európa-koncepciójának kontextusán, sem a lavinaszerű társadalmi, politikai, irodalmi átrendeződé-

186

sek, vagyis a metaforikus eltengertelenedés folyamatán kívül, hiszen az egy ország, egy folyóirat és egy irodalom, azaz egy szilárdnak hitt kulturális közeg felszámolódásának küszöbén ment végbe.Míg korai köteteiben (Homorú versek; Sirálymellcsont; Valóban mi lesz velünk) még a hagyománnyal való formai és tartalmi szakítás dominál, a Gyökérrágó bukolikái például már a couleur locale sajátos átértelmezésének tapasztalatát is magukban hordozzák. A Wilhelm-dalok, az Árvacsáth, a Bal-káni babér és a Szög a nadírban kötetek jól mutatják, mekkora változás ment végbe a kezdetek óta Tolnai munkásságában. Alakmásai segítségével mitoló-giáját egyszerre mozgatja személyes, vajdasági és világirodalmi síkon. Mikro-környezetének elemeiből sajátos, a térség irodalmi hagyományába szervesülő mitológiát hoz létre akkor, amikor a kanizsai szik dimenziójától az Adriáig terjedő földrajzi és kulturális terület elemeit mintegy a világpor metafora mentén asszociációs technikájának segítségével beleszövi versvilágába.

Jelentősebb publikációk:Kollár Á. 2002: Diskurzusok a szerbiai szociológiában. In: Kovács É. (szerk.):

Mi újság a kelet-közép-európai szociológiában? Budapest. Teleki László Intézet.

Kollár Á. 2006: Szög a nadírban (Tolnai Ottó: Szög a nadírban). – Tiszatáj. 5. sz.

Kollár Á. 2009: Koncz István, az átértékelő. – Tisztatáj. 1. sz.Kollár Á. 2010: A csalás otthonossága – Fordítás, (meg)értés, idegenség

Kosztolányi Esti Kornéljában. In: Bednanics G. (szerk.): Alszik a fény. Budapest. Fisz.

Kollár Á. 2013: A semmi hangja ‒ a bolond beszéd poétikája Tolnai Ottó Wilhalm-dalok ‒ avagy a vidéki Orfeuszában. In: Kelemen Z. (szerk.): Gagyog, s ragyog. Szeged. Univ Kiadó.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar tudományos élet sajátos helyzetben van, hiszen számot kell vetnie vajdasági magyar kontextusával is, melynek előnyeit eddig is és a jövőben is hatékonyan ki tudja aknázni. Ezzel együtt külön feladat hárul rá, hiszen nem csak a humán-, de a teljes tudományos közösségnek is, kibocsátó közegének szol-gálatában kell állnia, bárhol tevékenykedjék vagy érjen el tudományos eredmé-nyeket egy adott kutató. Ugyanakkor ezen túl a vajdasági magyar tudományos

187

életnek sincs más dolga, minthogy bekapcsolódjon környezetének munkásságába, a magyar, a szerb, az európai tudományos életbe, mindig nyitottnak bizonyuljon és invenciózus eredményekkel lépjen elő.

KOVÁCS ÁRON – 1979-ben Szabadkán látta meg a nap-világot. Diplomáját az Újvidéki Egyetem szabadkai Köz-gazdasági Karán 2008-ban szerezte kül- és belkereskedel-mi szakirányon. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán Regionális Politika és Gaz-daságtan Doktori Iskolában folytatta, 2013-tól doktorje-lölt. Jelenleg a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola főállású kutatója, tudományos segédmunkatársi

beosztásban. Emellett ugyanezen a karon eseti órákat tart Prof. Dr. Bakucz Márta felügyelete mellett turizmus és menedzsment, illetve városmarketing tantárgyakból. Kutatási témája: A közlekedés regionális hatásának feltárása (témavezető: Prof. Dr. Erdősi Ferenc). A kutatás a Dél-Dunántúl és Vajdaság területeire terjed ki, és felölel minden közlekedési módozatot. További kutatá-si területei: közlekedésmodellezés, a közlekedés és turizmus összefüggéseinek vizsgálata, a közlekedés szerepe a régiók fejlesztésének mechanizmusában. A szerb és horvát nyelvet mint környezeti nyelvet beszéli, ezek mellett az angol és a német nyelvet alapfokon ismeri. 2012-ben Lendván a Magyar Fiatalok Határok Nélküli Alapítvány „A magyar ipari és technológiai forradalom III.” pályázatán I. helyezést nyert, a Közlekedés mint fejlődés záloga – Magyaror-szág közlekedéstörténelmi áttekintése az 1880–1910 közötti időszakról című tanulmánya. Jedlik Ányos Doktorjelölti ösztöndíjas 2013–2014-ben. Számos regionális kutatásban is részt vett. Magyar és angol nyelven több mint 10 önál-ló tanulmánya jelent meg. Előadást Magyarországon, és a környező országok-ban, Szlovákiában, Horvátországban, Szlovéniában és Szerbiában tartott. A Vajdaság Magyar Közgazdász Társaság egyik alapítója, valamint több külföldi és belföldi regionális tudományhoz köthető szervezet tagja.

Tudományterület: társadalomtudományok, közgazdaságtudományok, regi-onális tudományokE-mail: aronkovac@gmail.com

188

A doktori értekezés témája:A közlekedés olyan ágazat, ami minden gazdasági folyamattal kapcsolatba hozható, közvetetten és közvetlenül is befolyásolja a régió és az ország gazda-ságát, illetve társadalmi folyamatait. Mindezek arra késztették, hogy témájául a Dél-Dunántúl és a Vajdaság régiói közlekedési módozatainak összehasonlí-tását, és regionális hatásának feltérképezését válassza. A doktori értekezés első részében az alágazatok (közúti-, vasúti-, vízi-, légi- és kerékpáros közlekedés) elemeit vizsgálja. Összpontosítva arra a kérdésre, hogy a közlekedés helyze-te a régiót, az ott élők mindennapjait milyen módon befolyásolja, milyen gazdasági elemek társulnak a közlekedési módozatok fejlődéséhez, mik azok az elemek, amelyek gátolják és segítik az egyes közlekedési alágazatok, és az egész régió fejlődését. Az értekezés második felében a közlekedési alágazatok közötti kapcsolatok szorosságát (moduláris elemeit) elemzi, és összehasonlít-ja a különböző közlekedési módozatok választhatósági arányát.A közelmúltban jelentek meg a közlekedés hatását vizsgáló elemzések, de a két ország két közeli régiójának komplex közlekedésmódozatairól és azoknak hatásmechanizmusairól dolgozat még nem készült. Ezért a kutatási téma kü-lönösen aktuális. A dolgozat célja, hogy a közlekedés hatásait makro (állami) és mikro (vállalat és egyén) szinten is bemutassa.

Jelentősebb publikációk:Kovács Á. 2012: Autópálya regionális hatásának kifejtéséhez szükséges fel-

tételrendszer bemutatása. In: Szamonek V. (szerk.): IV. Nemzetközi és X. Országos Interdiszciplináris Grastyán konferenciakötet. Pécs. Virág-mandula Kft. 193–201. o.

Kovács Á. 2012: Az M6–os autópálya regionális hatásának bemutatása a Dél-Dunántúl régióban. – Jenkori társadalmi és gazdasági folyamatok. Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézete. VII. évf. 1–2. sz. 128–133. o.

Bakucz M.–Flink A.–Kovács Á. 2012: Health and SpaTourism: Trends in South Transdanubia in Economic Development and Quality of Life Terms. – International M-sphere Conference for Multidisciplinarity in Business and Science. Dubrovnik. 49–62. o.

Kovács Á. 2013: A Pécs–Pogány repülőtér gazdasági és társadalmi szerepe a Dél-Dunántúlon. – „Gazdaságtudományok – elmélet és gyakorlat” konferenciakötet. International Research Institute s.r.o. 506–514. o.

189

Kovács Á. 2013: Regional Effects of Transport Corridor no. 10 in Vojvodi-na. – Deturope. The Central European Journal of Regional Develop-ment and Tourism. 5. évf. 1. sz. 42–60. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Amikor a vajdasági magyar tudományos életről, meg az utánpótlásáról kell írni, akkor nem tudok elvonatkoztatni általánosságban a vajdasági emberek menta-litásától, mert a vajdaságiak kitartóak, szeretik a munkát, mindenre elszántak, szorgalmasak és bárhol a világon feltalálják magukat. A tudománynak mindig is megvolt a társadalomban betöltött szerepe. A balkáni háborúk ezt a szerepkört kissé megtépázták, és időnként teljesen ellehetetlenítették, de én bízom benne, hogy az utánpótlás és a vajdasági tudományos élet képes önmagát helyzetbe hoz-ni, értékeket közvetíteni, kutatási eredményekkel a térséget szolgálni.

KOVÁCS SÁRKÁNY HAJNALKA – 1973-ban szü-letett Zentán. Jelenleg Horgoson él, a szabadkai szék-helyű Quality Consulting Kft. tanácsadó cég vezető szaktanácsadójaként és vezetőjeként dolgozik 2004-től. Munkája elsősorban a szerbiai kis- és középválla-latok versenyképességének az előmozdítására irányul, amelyet többek közt nemzetközi szabványok bevezeté-sével és tanúsíttatásával, pályázati és más erőforrások felkutatásával és azok menedzselésével valósít meg. Eddig több mint ötszáz cég szaktanácsadójaként vett részt azok versenyképességének növelésében. A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának Határon Túli Levelező Tagozatán meghívott előadó. Az European-cert Kft. vezető auditora (2010-től). Okleveles élelmiszermérnök (MSc). Diplomáját a Szegedi Tudo-mányegyetem Mérnöki Karán szerezte 2010-ben. Ezt megelőzően ugyanitt 2007-ben élelmiszertechnológus mérnöki szakot végzett, ahol élelmiszeripari higiénia és élelmiszeripari környezetgazdálkodás betétlapot is szerzett a dip-lomája mellékleteként. Jelenleg a Debreceni Tudományegyetem Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudományi Doktori Iskola doktorjelöltje. Az ISO 22 000:2005 Élelmiszer-biztonsági irányítási szab-

190

vány és az ISO 9001: 2000 Minőségirányítási szabvány vezető auditora. A HACCP élelmiszer-biztonsági előírás vezető auditora. IFS/BRC belső audi-tor. A Nemzeti Területfejlesztési Ügynökség (Nacionalna agencija za regio-nalni razvoj) minősített szaktanácsadója. 2013 szeptembere és decembere között részt vett a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. és a Nemzetgazdasági Minisztérium Fiatal Vállalkozói Programjában. A Vajdasági Magyar Dokto-randuszok és Kutatók Szervezetének, a Szerb–Magyar Iparkamarának, va-lamint az EOQ MNB – Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának a tagja. Kutatási témája: szabványosítás és szervezetfejlesztés elsősorban az élelmiszeriparban működő kis- és középvállalatok körében (té-mavezető: Prof. Dr. Győri Zoltán). További kutatási területek: innováció, élelmiszer-biztonság, EU-integráció, oktatás, jogi szabályozás, intézmény-rendszer. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú horvát és alapszintű angol nyelvtudással rendelkezik. Több mint húsz tanulmánya je-lent meg magyar, angol és szerb nyelven, folyóiratokban, gyűjteményes kö-tetekben.

Tudományterület: agrártudományok, élelmiszertudományok, szabványosításE-mail: hajnalka.kovac@gmail.com

A doktori értekezés témája:A doktori értekezés az élelmiszertudományok témakörében íródik. Témája a szerbiai élelmiszeripari kis- és középvállalatok minőségügyi és élelmiszer-biz-tonsági felkészültsége az EU küszöbén.A disszertáció keretében azt vizsgálja, hogy az élelmiszeriparban tevékeny-kedő cégek mennyire vannak felkészülve azokra a kihívásokra, amelyeket az EU-hoz történő csatlakozás, ill. a multinacionális kereskedelmi vállalatok támasztanak eléjük. A disszertáció elemzi a jelenlegi szerbiai élelmiszer-biztonsági helyzet jogi, intézményi és az emberi erőforrások képzési lehetőségeit. Bemutatja mind-azon szabványokat és előírásokat, amelyek segítségével nem csak az élelmi-szer-biztonság kérdéskörét lehet szabályozni, hanem az azt alkalmazó szerve-zet minőségirányítási rendszereként is lehet alkalmazni. A kutatás keretében a kérdőívekre és a mélyinterjúkra adott válaszok alapján bemutatásra kerül a vizsgált cégek jelenlegi élelmiszer-biztonsága és minőségirányítási helyzete, felkészültsége, valamint azon jogi és intézményi hiányosságaik, amelyek gá-tolják a cégek fejlődését.

191

Jelentősebb publikációk:Kovač Šarkanj H. 2011: Az IPA program keretében bevont tanyák feltérké-

pezése minőségügyi szempontból/Quality Systems Analysis at the Farm-steeds Selected within the Scope of the IPA Project. In: Széll E.–Lengyel L. (szerk.): A tanyák fenntartható gazdálkodása/Sutainable Farming at Farmstead. Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. Zenta. Kertészek Egyesülete. 412–429. o.

Kovács Sárkány H.–Kovács V. 2013: A siker kulcsa a dolgozók felkészültsé-ge. – Humán Innovációs Szemle. III. évf. (1–2.) 4. sz. 89–96. o.

Kovács Sárkány H.–Kovács V. 2012: Primenjivanje standarda propisa u cilju evropske integracije. In: Vlahović B.–Tomić D.–Semenovič Ovčinni-kov A. (szerk.): Agroprivreda Srbije i evrpske integracije, u susret novoj Strategiji razvoja poljoprivrede Srbije. Subotica–Beograd. 137–145. o.

Kovács V.–Kovács Sárkány H.–Raketić B. 2012: Possible Answers to the New Challenges of the Agricultural Production toward Rural Develop-ment and Agro-economic Efficiency. In: Kovačević D. (szerk.): Third International Scientific Symposium „Agrosym 2012”. Jahorina. 746–751. o. [Konferencia CD]

Kovač Šarkanj H.–Kovač V.–Bataković M. R. 2013: Priručnik za primjenu HACCP sistema u restoranima. Podgorica. NVA Agro grupA.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági tudományos élet pontosan olyan, mint az azt létrehozó EMBEREK. Hiszek abban, hogy egymást segítve olyan sikereket érhetünk el, amelyekre utó-daink méltán lehetnek majd büszkék.

192

KOVÁCS VILMOS – 1972-ben született Szabadkán. Jelenleg Horgoson él. 2004-től a Quality Consulting Kft. vezető szaktanácsadója. Munkája elsősorban a ki-emelt ügyfelek fejlesztési és pályázati lehetőségeinek a menedzselésére terjed ki. A Budapesti Corvinus Egye-tem Kertészettudományi Karának Határon Túli Levele-ző Tagozatának meghívott előadója. Az European-Cert Kft. tanúsítóház vezető auditora és a minőségügyi rend-

szerek trénere. Az ISO 22 000:2005 Élelmiszer-biztonsági irányítási szab-vány, az ISO 9001: 2008 Minőségirányítási szabvány, az ISO 14 001:2004 Környezetirányítási rendszer, valamint az OHSAS 28001:2008 Munkahelyi egészségvédelem és biztonságirányítási rendszer vezető auditora. A HACCP Élelmiszer-biztonsági előírás vezető auditora. Okleveles élelmiszermérnök (MSc). Diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán szerezte meg 2010-ben. A Budapesti Corvinus Egyetemen 2009-ben Élelmiszerbiz-tonsági szakmérnök diplomát szerzett. Ezt megelőzően a Szegedi Tudomány-egyetem Mérnöki Karán 2007-ben vállalkozó menedzser mérnöki szakon végzett (Bsc), ahol logisztikai, élelmiszeripari higiéniai és környezetgazdál-kodási betétlapot is szerez a diplomája mellékleteként. Jelenleg a Debreceni Tudományegyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumban a Han-kóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudományi Doktori Iskola doktorandusza. A Budapesti székhelyű Professzorok az Európai Ma-gyarországért Egyesület elnökségi tagja. A Vajadasági Magyar Doktorandu-szok és Kutatók Szervezetének és a Zentai Kertészek Egyesületének a tagja. Az EOQ MNB – Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizott-ságának a tagja. Kutatási témája: nyomon követés, elsősorban az élelmiszer-iparban működő kis- és középvállalatok körében. További kutatási területek: innováció, élelmiszer-biztonság, EU-integráció, minőségügy, szabványosítás. A szerb nyelv, mint környezetnyelv mellett középfokú horvát és alapszintű német nyelvtudással rendelkezik. Több mint húsz publikációja jelent meg magyar, angol és szerb nyelven folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben.

Tudományterület: agrártudományok, élelmiszertudományok, szabványosítás E-mail: vilmos.kovac@gmail.com , vilmos.kovacs@uni-corvinus.hu

193

A doktori értekezés témája:A doktori értekezés az élelmiszertudományok témakörében íródik. Témája a nyomon követhetőség a szerbiai élelmiszer-vertikumban. A szerbiai jogszabá-lyok a nyomon követés kifejezést először az Állategészségügyi törvény kereté-ben említik meg, mint egy szükséges feltételt az élelmiszer-biztonság bizto-sításában. Ezt követte az Élelmiszer-biztonsági törvény, amely már az egész élelmiszerlánc részére kötelezővé tette a nyomon követhetőség alkalmazását. Sok esetben még a feldolgozók és kereskedők sem alkalmazzák teljes mértékben a nyomon követést, az agráriumban pedig szintén hiányos a nyomon követés biztosítása. Munkájában megvizsgálja a pillanatnyi helyzetet a teljes szerbiai élelmiszerláncban a nyomon követés tekintetében, valamint a kereskedelmi láncok beszállítói követelményeit a helyi beszállítói struktúrák irányában.

Jelentősebb publikációk:V. Kovač–H. Kovač Šarkanj–B. Raketić 2012: Possible Answers to the New Chal-

lenges of the Agricultural Production toward Rural Development and Ag-ro-economic Efficiency. In: D. Kovačević (szerk.): International Scientific Symposium „Agrosym 2012”. Jahorina. 746–751. o. [Konferencia CD]

Kovács V.–Kovács Sárkány H. 2013: A takarmányadalékok nyomonköveté-se és szabványosítása. In: Berényi J. (szerk.): Tudományos diszkurzusok Konferencia. Vajdadasági Magyar Tudóstalálkozó. VMAT. 329–336. o.

Kovács V. 2013: Szabványok új kihivásai az élelmiszeriparban. In: Bacskainé Bódi É.–Fekete I.–Kovács B. (szerk.): Fiatal kutatók az egészséges élel-miszerekért. Debrecen. Debreceni Egyetem. 71–78. o.

Kovács V.–Kovács Sárkány H. 2013: Friss zöldség, gyümölcs beszállítói kritériumok az élelmiszer-láncban a Vajdaságban. In: Buday-Sántha A.–Danka S.–Komlósi É. (szerk.): Régiók Fejlesztése. Pécs. Pécsi Tudo-mányegyetem. 398–405. o.

Kovač Šarkanj H.–Kovač V.–Bataković M. R. 2013: Priručnik za primjenu HACCP sistema u restoranima. Podgorica. NVA Agro grupA.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar tudományos élet szereplőiben és a tudományos utánpótlásban nagy potenciál rejtőzik, mivel összekötő híd szerepet tudnak betölteni a Kárpát-me-dencében élő magyar ajkú és a volt Jugoszláviában tevékenykedő kutatók között. E tudástranszfer és know-how átadás hozzá tud járulni az egész régió fejlődéséhez.

194

LAKI BOGLÁRKA – 1982-ben született Bácstopo-lyán. Jelenleg Újvidéken él, 2008 óta a Tankönyvkiadó Intézet szerkesztője. Diplomát az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén szerzett 2007-ben, majd mesterképzésen okleveles filológusként végzett 2008-ban. Jelenleg az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Nyelv- és Irodalomtudományi Doktori Iskolájában folytatja

tanulmányait nyelvtudományi szakirányon. Kutatási témája: szövegtan (té-mavezető: Dr. Láncz Irén). További kutatási területei: pszicholingvisztika, szociolingvisztika, pragmatika, névtan. A doktori képzés keretében 2012 óta gyakorlati órákat tart a Média Tanszék újságíró szakos hallgatói számára Le-xikológia és szemantika, valamint Mondattan tantárgyakból.

Tudományterület: bölcsészettudományok, nyelvtudományokE-mail: bogica@stcable.net

A doktori értekezés témája:A doktori értekezés vajdasági magyar nők beszélt nyelvi élettörténetét tanul-mányozza kognitív és funkcionális szempontok alapján. Az élettörténeteket elsősorban kognitív nyelvészeti keretben vizsgálja, de a minél komplexebb elemzés érdekében az élettörténetek mint interaktív kommunikációban létre-jövő szövegek a legeredményesebben interdiszciplináris kontextusban tanul-mányozhatóak. A korpuszt élőszóban elhangzott szövegek írott formája képe-zi. E szövegek általában kérdések által előhívott válaszok, többnyire hosszabb terjedelmű történetek sorából állnak össze.A kutatás feltárja, milyen mentális folyamatok játszanak szerepet e szövegtí-pus létrehozásában. A történetsémának mint az emberi gondolkodás alapvető sémájának kognitív szempontból kiemelt jelentősége van. A történet valójá-ban kognitív sémaként funkcionál. A legfontosabb elméletek „sémafogalma-inak” áttekintése után e sémák élettörténetekben való megnyilvánulásának vizsgálata következik.Az önéletrajzi emlékezet és az önéletrajzi narratíva között szoros összefüggés áll fenn. Az élettörténet a rekonstruáló emlékezet, az események tudatos narratív elrendezése által jön létre. Az emlékezés mechanizmusa meghatározza a szö-vegek időszerkezetét is. A női élettörténetek a viszonylagos kronologikusság mellett tematikus-asszociatív szerveződést mutatnak. Az élettörténetet meg-

195

határozó események bizonyos szempontból kerülnek bemutatásra: a narra-tív perspektíva az élettörténet strukturális jellemzője. A szövegek kohézióját, koherenciáját biztosító nyelvi elemek vizsgálata során megállapítható, hogy a narratív koherencia mértéke kapcsolatban áll az egyén belső, pszichikai álla-potával. A történetmondást mint dinamikus folyamatot kell szemlélnünk. Az élet-történetek tanulmányozásakor elhanyagolhatatlan tényező a kontextus, a beszédszituáció, hiszen e narratívák dialogikus relációkban jönnek létre, ez pedig nagyban meghatározza az élettörténetek szerkezetének alakulását. E szövegtípusok nyelvi interakcióban betöltött funkcióját vizsgálva az látható, hogy a narrátor elsősorban önmagát prezentálja, az ént mutatja be, amelynek különféle tudatos és tudattalan megnyilvánulási formái érhetők tetten. Az élettörténetekből azonban kiolvasható az én és a másik kapcsolata, az egyén szerepei, valamint társadalmi helyzete is. Az önéletrajzi narratíva az identitás és az önértelmezés alapja. Az élettörténetek, illetve a személyes tapasztalaton alapuló történetek elbeszélése identitásformáló és -fenntartó szereppel bír.

Jelentősebb publikációk:Laki B. 2004: A vajdasági magyar diáknyelv jellemzői egy pacséri kérdőíves

vizsgálat alapján. – Tanulmányok. 37. sz. 119–125. o.Laki B. 2011: Vajdasági magyar nők beszélt nyelvi élettörténetének vizsgála-

ta kognitív és funkcionális szempontok alapján. – Hungarológiai Közle-mények. 1. sz. 155–169. o.

Laki B. 2012: Beszélt nyelvi élettörténetek szövegtani vizsgálata. – Hungaro-lógiai Közlemények. 1. sz. 61–68. o.

Laki B. 2012: Önéletrajzi emlékezet és időszerkezet. – Hungarológiai Közle-mények. 3. sz. 42–62. o.

Laki B. 2014: Névadási szokások Pacséron a betelepítéstől napjainkig. – Hungarológiai Közlemények. 1. sz. [megjelenés alatt]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Fontosnak tartom, hogy a vajdasági magyar fiatal értelmiség nagyobb teret és ér-vényesülési lehetőséget kapjon a vajdasági magyar tudományos életben, valamint hogy mindjobban a nemzetközi tudományosság aktív részesévé váljon.

196

LÁSZLÓ ENDRE – PhD-hallgató. 1986-ban szü-letett Zentán. Egyetemi tanulmányai megkezdéséig Adán élt. Mérnök-informatikus MSc diplomáját 2010-ben szerezte meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Információs Technológiai Karán (ITK) műszaki informatika szak, robotika és info-kommunikáció szakirányon Neurális algoritmusok az erőforrás menedzsmentben című szakdolgozatá-

val. 2009-ben Erasmus-ösztöndíjjal egy félévet a Leuveni Katolikus Egyetem Mérnöki Karának Villamosmérnöki Tanszékén (ESAT) tanult, ahol mestersé-ges intelligencia, gépi tanulás, mesterséges neurális hálózatok és Support Vec-tor Machine témakörben végezte tanulmányait. 2011-ben, a XXX. OTDK-n második helyet szerzett Csomagkapcsolt hálózatok hívásengedélyezési algo-ritmusának megvalósítása neurális hálózattal című dolgozatával. 2010–2011 között a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetében kutatási asszisztensként Si alapú THz detektor kutatás fej-lesztése képalkotási célra kutatási témával kutatott. 2011-ben a Finalyse Bu-dapest Kft.-nél statisztikai modellezéssel foglalkozott. 2012-ben szakmérnöki diplomát szerzett a PPKE bionikus számítástechnika szakirányú továbbkép-zésén. 2011-ben kezdte meg PhD-tanulmányait a PPKE ITK doktori isko-lájában párhuzamos számítások témakörben prof. Szolgay Péter vezetésével. 2012 szeptembere óta a University of Oxford, Oxford e-Research Centerben végzi a kutatást prof. Michael B. Giles vezetésével, ahol numerikus problémák párhuzamosításával foglalkozik.

Tudományterület: természettudományok, matematika- és számítástudomá-nyok, alkalmazott matematika és informatika interdiszciplináris tudomány-területeE-mail: laszlo.endre@itk.ppke.huWeb: http://digitus.itk.ppke.hu/~lasen

A doktori értekezés témája:Gordon Moore a hatvanas években az áramkörök integrálásának fejlődésével, gyártásának hatékonyságával foglalkozott. 1965-ben megjelent cikkében vont le hosszútávú következtetést, melyben azt állította, hogy a chipek számítási teljesítménye 12 havonta fog duplázódni a jövőben. Az eredeti definíció a „szá-mítási kapacitás duplázódása 12 havonta” helyett először a „számítási kapacitás

197

duplázódása 18 havontá”-ra változott, majd a szubmikronos méretek megjele-nésével a „tranzisztorok duplázódása 24 havontá”-ra változott. A chipen lévő tranzisztorok és a huzalozás méreteinek csökkentése egy ideig lehetővé tette a processzorok órajelének növelését. 2004 körül viszont a technológia elért egy hatékonysági limitet, és egy megdönthetetlen falba ütközött – ez az integrált áramkör hődisszipációjának problémája. Ahogy az áramkörök mérete csökken egy állandó órajel mellett, nő a vezetők ellenállása, nőnek a parazita kapacitá-sok és a szivárgási áramok. Mindezek következménye, hogy a frekvencia nem növelhető a méretek további csökkentésével, csak komoly hőtermelés árán. Több processzor implementálása egy chipen középtávon megoldást jelent. Így jelentek meg többmagos CPU-k a tudományos és párhuzamos számításokban és velük együtt a segédprocesszorok, mint a grafikus kártyák párhuzamos GPU processzora, az Intel Xeon Phi segédprocesszora, DSP (Digital Signal Procesz-szor) és FPGA (Field-Programmable Gate Array). Ezeket az eszközöket programozni nem triviális, és hosszútávon komoly prob-lémákat vetnek fel – „nincs ingyen ebéd”. Az algoritmusokat és a programozási eszközöket újra kell gondolni, hogy biztosítani lehessen a hatékony kihasz-nálásukat. A programozási nyelvek és eszközök sokasága, mint az OpenMP, CUDA, OpenCL, CilkPlus, AVX intrinsic stb. a nehézséget még hatványozza. A mérnöki és tudományos problémák megoldásánál számos olyan számítá-si feladat jelentkezik, amit nagy számítási kapacitású eszközökkel lehet csak belátható időn belül megoldani. Ilyenek többek között a folyadékáramlási szimulációk és pénzügyi számítások, ahol a diszkretizált parciális differenciál- egyenletek numerikus megoldásával lehetséges új tudományos, technológiai eredmények elérése. Kutatási témám főként olyan numerikus metódusok párhuzamosítására ter-jed ki, melyeket strukturált és strukturálatlan rácsokon diszkretizált parciális differenciál egyenletek megoldásánál alkalmaznak. Ilyenek a 1) lineáris egyen-letrendszerek megoldása, különös tekintettel a tridiagonális egyenletrendszerek algoritmusaira; 2) a strukturálatlan térhálók adatelérésnek optimalizálása; 3) processzor architektúrák vektorizálási lehetőségeinek vizsgálata és az 4) új pár-huzamos programozási modellek alkalmazhatóságának vizsgálata.

Jelentősebb publikációk:J. Levendovszky–E. Laszlo–K. Tornai–G. Treplan 2011: Novel Load Ba-

lancing Scheduling Algorithms for Wireless Sensor Networks. – IARIA NexComm. Budapest.

198

E. Laszlo–P. Szolgay–Z. Nagy 2012: Analysis of a GPU Based CNN Imp-lemention. – 13th International Workshop on Cellular Nanoscale Net-works and their Applications. Turin.

B. Szentpali–G. Matyi–P. Furjes–E. Laszlo–G. Battistig–I. Barsony–G. Ka-rolyi–T. Berceli 2011: Thermopile-based THz Antenna. – Microsys-tems Technologies. Berlin/Heidelberg. Springer.

M. B. Giles–G. R. Mudalige–C. Bertolli–P. H. J. Kelly–E. Laszlo–I. Reguly 2012: An Analytical Study of Loop Tiling for a Large-scale Unstructu-red Mesh Application. – PMBS’ 12. Proceedings of the 3rd Internatio-nal Workshop on Performance Modeling. Benchmarking and Simula-tion of High Performance Computing Systems.

I. Reguly–E. Laszlo–G. Mudalige–M. Giles 2014: Vectorizing Unstructu-red Mesh Computations for Many-core Architectures. – International Workshop on Programming Models and Applications for Multicores and Manycores. Orlando.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A tudományos élet pezsgése és utánpótlása arányos a felsőoktatásra és kutatásra szánt költségvetési források mértékével. Különösen jellemző ez a legtöbb termé-szettudományi ágra – egy-egy labor felszerelése komoly költségekkel jár. Mind-emellett, a tudás és tapasztalat áramlása csak utazások, ösztöndíjak révén biz-tosítható. A tudományos élet segítése érdekében kisszámú, de jól finanszírozott felsőoktatási, kutatási intézményre és nagyobb volumenű külföldi együttműkö-désre, ösztöndíjprogramokra van szükség, ami inkubátorként tömöríti a tapasz-talt, tehetséges kutatókat és további lehetőséget ad számukra a tapasztalatok ha-zahozására és otthoni kamatoztatására. Ezek a helyek szolgálhatnak később jól képzett egyetemi hallgatók képzésére. A tudományos utánpótlás problémájának igazi gyökere azonban mélyebben található – az általános iskolai és középiskolai oktatásban nem helyeznek elég hangsúlyt a természettudományos érdeklődés felkeltésére. Meg kell mutatni a fia-taloknak a lehetőségeket, érdekes kísérletekkel könnyen fel lehet kelteni a fiatalok érdeklődését. Mindemellett szükséges megértetni velük, hogy a kitartó munkával és a saját munkájuk iránti bizalommal még többet tudnak elérni – ez pedig az inspiráló tanárokon múlik.

199

MGR. LÁZÁR TIBOR – Becsén született 1980-ban. Jelenleg Zentán él és dolgozik. A zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium kép-zőművészeti tagozatának tanára. Egyetemi tanul-mányait (2000–2004) és magiszteri tanulmányait (2004–2008) az újvidéki Művészeti Akadémián vé-gezte. Posztgraduális képzési programon a svájci L'Ecole Cantonale d'Art du Valais (Sierre, Svájc 2006/2007) intézményben vett részt.

Önálló kiállítások:1999–Sípos Galéria, Becse.2001–PAAD Galéria, Törökbecse.2004–Alkotóház, Zenta.2004–Art Klinika, Újvidék.2005–Népszínház, Szabadka.2006–ULUV Galéria, Újvidék.2006–Újvidéki Színház, Újvidék.2007–Újvidéki Színház, Újvidék.2008–Újvidéki Színház, Újvidék.2008–Tableau Galéria, Újvidék. 2009–Albion, Guelph, Canada.2010–Városi Múzeum, Zenta.2010–Kör Galéria, Becse.2013–Magyar Ház, Szabadka.

Jelentősebb csoportos kiállítások:2004–EXIT Zenei Fesztivál, Újvidék.2004–Art Klinika – a legperspektivikusabb végzősök kiállítása, Újvidék.2004–Vajdasági Képzőművészek Szövetség új tagjainak kiállítása, Újvidék.2005–Podrum Galéria – a legjobb végzősök kiállítása, Újvidék.2006–SWITCH – 11 vajdasági kortárs képzőművész kiállítása, Budapest.2007–Devenir Animal, Lausanne (Svájc).2007–ARC, Szabadka/Törökkanizsa.2008–Újvidéki Szalon, Újvidék.2009–Menekültek Világnapja művészeti kiállítás, Városi Galéria, Toronto (Kanada). 2011–Magyar Festészet Napja, Malom Galéria, Szentendre.

200

Festőtáborok:2004–Vrnjačka Banja.2005–Panonija.2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013–Bácskossuthfalva.2011–Njaradi-tábor, Kishegyes.

Díjak és elismerések:2004–Az újvidéki Művészeti Akadémia éves díja az évfolyam legjobb festőjének. 2011–Fórum Képzőművészeti Díj.2005–Különdíj a kiváló tanulmányi eredményekért. 2005–Az újvidéki Művészeti Akadémia plakettje az egyetem legjobb hallgatójának. 2005–KIS HERCEG – Művészeti Akadémia.2008–Kristálygömb Díj – a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia díja.

LENDÁK IMRE, Ph.D. – 1978-ban született Új-verbászon. Jelenleg Újvidéken él. Elektrotechnika és számítástechnika mérnöki oklevelét 2002-ben az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karán (FTN) szerezte, a Számítástechnika és Automatizálás Tanszéken. Magiszteri és doktori értekezését szintén a Műszaki Tudományok Karán védte meg 2007-ben, illetve 2011-ben. 2003 óta a Műszaki Tudomá-

nyok Karának alkalmazottja, előbb minisztériumi kutató-ösztöndíjasként (2003–2005), majd tanársegédként (2005–2013), és 2013 szeptembere óta docensként. 2002–2004 között a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium kollégistája. 2012 óta a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferen-cia (VMTDK) tudományos bizottságának tagja. 2008 óta a Magyar Tudo-mányos Akadémia (MTA) külhoni köztestületének a tagja, és rendszeres résztvevője a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács által szervezett Vajdasági Magyar Tudóstalálkozóknak. Több mint 50 tudományos értekezés szerzője, illetve társszerzője angol, szerb és magyar nyelven. A szerb és angol (Certifi-

201

cate of Proficiency in English – CPE, A osztályzat) nyelv ismerete mellett középfokú (B1) német és alapfokú (A1) kínai nyelvismerettel rendelkezik.

Tudományterület: műszaki tudományok, villamosmérnöki tudományok, számítástechnika, okos villamos energetikai rendszerek (Smart Grid), okos városok (Smart City)E-mail: lendak@uns.ac.rs

A doktori értekezés témája:Lendák Imre 2011 novemberében megvédett doktori értekezésének címe Al-goritmus az ismétlődő topológiák azonosítására a villamos energetika rend-szerek modelljeiben (szerb nyelvű eredeti cím: Algoritam za detekciju repe-titivnih topoloških podstruktura u modelima elektroenergetskih sistema). A doktori disszertáció célja egy olyan algoritmus kifejlesztése volt, amely lehe-tővé tette a hatalmas villamos energetikai rendszerek, mindenekelőtt közép-feszültségű elosztó hálózatok modelljeinek hatékony elemzését és az azokon belül található ismétlődő topológiai struktúrák felfedezését. A cél megvalósítása érdekében a villamos energetikai rendszer modelljét nagyméretű matematikai gráffal írta le, és azt Ullmann klasszikus gráf izo-morfizmus algoritmusának módosított, többszálas változatával elemezte. Az így megvalósított algoritmus bemenete a hálózatmodell leírása volt, az IEC 61970-301 Common Information Model (CIM) szabvánnyal összehangolt CIM/XML formátumban. Az algoritmus kimenete pedig a modellben fel-fedezett ismétlődő topológiák leírása volt, szöveges állomány formájában. A doktori értekezés központi eredményeként kialakított algoritmus C++ prog-ramnyelvben került megvalósításra. A kutatás során sor került az algoritmus többszálas kivitelezésére is az omnithread könyvtár alkalmazásával és így az összetettebb belső topológiájú transzformátor állomásokat tartalmazó főel-osztó-hálózatok modelljei elemzése során jelentős teljesítmény-előrehaladást sikerült elérni.Miért volt szükség egy ilyen algoritmus megvalósítására? Mindenekelőtt azért, mert az ismétlődő topológiák azonosításával a villamosenergia-rend-szer hálózatmodellje optimalizálható ún. topológiakatalógusok bevezetésé-vel, amelyek használata javítani tudja a topológiaanalízis (TA) teljesítmé-nyét. A TA-funkció pedig lehetővé teszi a hálózatmodell további redukcióját, valamint annak színezését különböző kritériumok alapján, pl. feszültség szint, leágazás vagy transzformátorkörzet szerint. A TA feljavított teljesítmé-

202

nye lehetővé teszi az általa redukált hálózatmodellt elemző, magasabb ren-dű hálózatszámítási funkciók, pl. állapotbecslés, teljesítmény-eloszlás, háló-zat-optimalizálás, kontingenciaanalízis teljesítményének javítását. Mindezek a funkciók pedig szükségesek egy valóban okos villamos energetikai rendszer (angolul Smart Grid) optimális üzemirányításához.Az algoritmus teljesítményét több, valós elosztóhálózat modelljén tesztelte. A kutatás eredményei 2011 februárjában a Computers and Mathematics with Applications című vezető nemzetközi folyóiratban (M21) is megjelentek.

Jelentősebb publikációk:Lendak I.–Erdeljan A.–Popović D. 2011: Algorithm for Cataloguing To-

pologies in the Common Information Model CIM. – Computers and Mathematics with Applications. 61. évf. 3. sz. 715–721. o.

Lendak I.–Ivancevic N.–Vukmirovic S.–Varga E.–Nenadic K.–Erdeljan A. 2012: Client Side Internet Technologies in Critical Infrastructure Systems. – International Journal of Computers, Communications & Control IJCCC. 7. évf. 5. sz. 878–890. o.

Lendák I.–Vidács A.–Erdeljan A. 2012: Electric Power System One-line Di-agram Generation with Branch and Bound Algorithm. – 2012 IEEE International Energy Conference & Exhibition ENERGYCON 2012. Florence. 947–951. o.

Lendák I.–Rudas I.–Erdeljan A. 2013: Algorithm for Adaptive Smart Grid Visualization. – 2013 IEEE International Conference on Industrial Technology ICIT 2013. Cape Town. 802–807. o.

Lendák I.–Farkas K. 2013: Közösségi érzékelés az okos városokban. – Vajda-sági Magyar Tudományos Társaság. A Magyar Tudomány Napja a Dél-vidéken. Novi Sad. o. n.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar tudományos utánpótlás kialakításához nagyobb fokú ösz-szefogásra van szükségünk, amit segíteni tudnak a számítástechnika legújabb vívmányai. Emellett minél előbb meg kell alapítani a Szabadkai Egyetemet, ahol magyar tannyelven folyna az oktatás. Ez lehetővé tenné, hogy a tehetséges fiataljaink itthon és anyanyelvükön tanuljanak, és megfelelő munkalehetőségek biztosításával az egyetemi tanulmányaik után itthon is maradjanak.

203

LENDÁK-KABÓK KAROLINA – 1986-ban szüle-tett Újvidéken és jelenleg is ott él. 2009 óta a temerini Lukijan Mušicki Szakközépiskola jog, illetve alkotmány és állampolgári jogok tanára, 2010 óta az újvidéki Mi-hajlo Pupin Villamossági Szakközépiskola alkotmány és állampolgári jogok tanára. Oklevelet az Újvidéki Egye-tem Jogi Karán szerzett 2010-ben. 2012-ben sikeres jogi szakvizsát tett. Tanulmányait az Újvidéki Egyetem In-terdiszciplináris és Multidiszciplináris Központjának (ACIMSI) Társadalmi Nemek Központjában folytatta, ahol harmadéves PhD-hallgató. Kutatási témája: magyar nők karrierválasztása Szerbia felsőoktatási rendszerében in-terdiszciplináris megközelítés (témavezető: Dr. Pető Andrea, az MTA dokto-ra, CEU). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett felsőfokú angol és alap-fokú német nyelvtudással rendelkezik. A Collegium Talentum másodéves kollégistája. Soós Kálmán ösztöndíjas (2012–2013). Várady kiválósági ösz-töndíj-hitel nyertese (2013–2014). Jelenleg a Nemzeti Kiválóság Program határon túli ösztöndíjasa. A COST GenderSTE Akció tagjaként a Gender Innovation munkacsoport alelnöke.

Tudományterület: társadalomtudományok, multidiszciplináris társadalom-tudományokE- mail: karolina.lendak@uns.ac.rs

A doktori értekezés témája:Azok a magyar ajkú egyetemisták, akik az általános és középiskolai tanulmá-nyaikat anyanyelvükön végezték Vajdaságban, általában csak a többségi nem-zet nyelvén, azaz szerbül folytathatják egyetemi tanulmányaikat. Ahhoz, hogy sikeresek legyenek az egyetemen, a nyelvi gátlásaikat minél előbb le kell küz-deniük. Sajnos a környezet nyelvének oktatása nem elég hatékony az iskolák-ban, így az egyetemisták egy része részben a nem megfelelő nyelvismeret miatt otthagyja az egyetemi képzést, illetve Magyarországon tanul tovább. Ez is egy formája a magyar értelmiségi elit távozásának Vajdaság területéről, amit meg lehetne akadályozni nyelvi, oktatásügyi és tudománypolitikai reformokkal.A kutatás célja kimutatni, hogy a felsőoktatásra és az akadémiai karrier építé-sére milyen mértékben vannak kihatással a nyelvi gátlások, vagyis kihatnak-e az egyetemisták és a tanárnők akadémiai sikereire, és vajon a nyelvi korlát képezi-e az (egyetlen) kirekesztési tényezőt. A kutatásban a hangsúly a Sci-

204

ence, Technology, Engeneering and Mathematics (STEM) – természettudo-mányi, technológiai, mérnöki és matematikai szakokon tanuló egyetemista hölgyeken és akadémiai karriert választott nőkön van. A munka másodlagos célja felhívni a figyelmet arra, hogy a munkaerőpiacon nagy szükség van a STEM-szakemberekre, és előnyös lenne a nőket e tudományágak felé irányí-tani, ezzel csökkenteni a nemi alapú szegregációt az egyetemeken belül. Az empirikus adatokat mélyinterjúk készítésével gyűjtöm be az Újvidéki Egye-temen: 30 interjú a STEM-szakokon tanuló és dolgozó nőkkel, 10 interjú a humán szakokon tanuló és dolgozó nőkkel, és tovább 10 interjú szerb anya-nyelvű STEM- és humán szakokon tanuló és dolgozó nőkkel, őket használom kontrollcsoportként. Emellett a begyűjtött adatokat összevetem az Újvidéki Egyetemen STEM-szakokon tanuló és dolgozó, illetve a humántudományok terén tanuló és dolgozó magyar és szerb ajkú férfi egyetemistákkal és tanárok-kal mint kontrollcsoporttal. Emellett 923 kérdőívet elemzek majd, amelyeket a vajdasági magyar/szlovák/román nyelven tanuló végzős diákokkal töltettem ki. A kérdőívek a továbbtanulási szándékot kutatják, illetve a diákok vélemé-nyét a műszaki tudományok terén tevékenykedő nőkről. A várható eredmények szerint kevesebb nehézséggel kell megküzdeniük azok-nak a magyar nőknek, akik STEM-területeken folytatják tanulmányaikat, mint azoknak akik pl. a Közgazdasági Kart vagy a Jogi Kart választják. A kirekesztés többszörös a magyar nők esetében az akadémiai közösségben, úgy a társadalmi nem alapján, mint nyelvi és etnikai alapon is – vagyis egy látható és két láthatatlan összetevő által. Ezek elbizonytalanodást és ambíciócsökke-nést eredményeznek az egyetemista lányokban tanulmányaik során, valamint a tanárnők akadémiai karrierjének előrehaladásában.

Jelentősebb publikációk:Zs. Szakállas–K. Lendák-Kabók 2011: Some Introductory Aspects of Econi-

mic Analysis of Law. – Škola biznisa. 2. évf. 20. sz. 109–122. o. J. Kabók–K. Lendák-Kabók 2012: The Decrease in the Number of Pupils

as a Factor in the Financing of Elementary Education in the Repu-lic of Serbia. – Časopis „Zbornik VŠSSOV u Kikindi”. VII. évf. 2. sz. 169–180. o.

K. Lendák-Kabók 2013: Žene u parlamentima u Republici Srbiji. – Časopis Temida. Novi Sad. 133–147. o.

Lendák-Kabók K. 2013: Nemi egyenjogúság a Szerb Köztársaság, Vajdaság Autonóm Tartomány és az önkormányzatok képviselő testületeiben. –

205

VMTDK Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenica. 136–138. o. [absztrakt]

Lendák-Kabók K. 2014: Magyar egyetemi hallgatónők Vajdaságban – az Újvidéki Egyetem tudományterületeinek társadalmi nemek szempontú helyzetképe. – Németh Ferenc (szerk.): Régió és kultúra. Tanulmányok. MTTK. Szabadka 136–147. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar tudományos utánpótlásnak a kétnyelvűséget értékként kell megélnie, és semmiképp sem hátrányként. Önbizalomra és kitartásra van szük-sége, emellett még szorosabb összefogásra. Éreztetnie kell, hogy mindenki értékes és mindenki számít, hiszen ez a (sajnos) most már kis közösség egyetlen megma-radási lehetősége.

LENGYEL RÓBERT – 1987-ben született Zentán. Je-lenleg Zentán él. 2011 óta az Elmetal Kft. szerszámterve-zője. Diplomát az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudomá-nyok Kara gépészet–gyártástechnológiai szakán szerzett 2011-ben. Még abban az évben felvételt nyert az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara gépészeti szakirá-nyú doktori képzésére. Kutatási témája: lemezek inkre-mentális alakítása számítógép által vezérelt gépekkel.

Tudományterület: műszaki tudományok, gépészeti tudományokE- mail: robert.lendjel@gmail.com

A doktori értekezés témája:Évről évre egyre nagyobb kereslet van az egyedi gyártású termékekre, ame-lyek kielégítik a vásárlók növekvő és szerteágazó igényeit. A gyártástechnoló-gia ezekre az igényekre úgy válaszolt, hogy kifejlesztette a lemezek inkremen-tális alakítási eljárását. A termékek fejlesztésekor különösen fontos szerepet játszik a gyártási idő. A termék tervezésétől az első darab legyártásáig a klasz-szikus mélyhúzás esetén az idő hónapokban mérhető, míg az inkrementális

206

alakításkor csupán 1–2 nap szükséges. Kis sorozatok gyártásánál a termék végárát nagy százalékban növeli a szerszám ára, míg nagy sorozatoknál ez az összeg jelentéktelenné válik, és nem látszik meg a végtermék árán. Ez hatványozottan érzékelhető a nagyméretű munkadaraboknál. Ezért kutatá-som célkitűzése az, hogy továbbfejlesszem a nagyméretű, egyedi gyártású, lemezből készült termékek inkrementális alakítási eljárását, hogy az minél gazdaságosabb legyen. A lemezek inkrementális alakítása a klasszikus mélyhúzás és a marás folyama-tának kombinációja, azzal, hogy nem történik forgácsolás. Az inkrementális alakítás során az alakító szerszámot egy számítógép vezérelte marógépbe fog-juk be. Az alakító szerszám egy gömbmaróra emlékeztet, mely nem rendel-kezik vágóélekkel. Klasszikus mélyhúzás esetén nélkülözhetetlen a speciális szerszám, mely egy termék, vagy jobb esetben egy csoport hasonló termék-hez használható. Azonban, ha bármilyen kis változtatást szeretnénk végezni a klasszikus mélyhúzással készülendő termék geometriáján, a szerszám mó-dosítása jelentős ideig tartana. A nagyméretű, egyedi gyártású, lemezből készült termékek inkrementális alakítási eljárásának gazdasági előnyei a következők: • a szerszámok költsége a minimumra csökken,• tökéletesen alkalmazható prototípusok és kis sorozatú munkadarabok

gyártására,• az eljárásnak köszönhetően növekszik a lemez alakíthatósága.A technológia hátránya a viszonylag hosszú megmunkálási idő (néhány óra). E technológia Szerbiában kevésbé ismert, de az Újvidéki Egyetem Műsza-ki Tudományok Kara gépészeti szakirányú doktori iskolája azon fáradozik, hogy minél szélesebb körben megismertesse.

Jelentősebb publikációk:R. Lendjel–D. Kakaš 2011: Istraživanja uticaja plazma nitriranja na promenu

nano hrapavosti površine. – Zbornik radova Fakulteta tehničkih nauka. 26. évf. 6. sz. 1347–1350. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Véleményem szerint a vajdasági magyar tudományos élet szereplői ötletesek és talpraesettek. A kutatásokhoz szükséges eszközök hiánya és/vagy elavultsága sem rettenti vissza őket a következetes és alázatos munkától.

207

LÉPHAFT ÁRON – 1983-ban született Újvidéken. Jelen-leg Pécsen él, 2011 óta a Pécsi Tudományegyetem Földtudo-mányok Doktori Iskolájának nappali tagozatos PhD-hall-gatója. A PTE TTK Földrajzi Intézetében geográfus szakon szerezte diplomáját, ahol jelenleg kutat és oktat. Kutatási területek: politikai földrajz, etnikai földrajz, történeti föld-rajz. Kutatási téma: önrendelkezési potenciálok, területi autonómiák Közép- és Dél-Európában. Egyéb kutatási té-mák: Vajdaság etnikai földrajza, illegális migráció a Balkánon, etnokratikus rendszerek. Magyar, angol és szerb nyelven publikál. 2013/14-ben Nemzeti Kiválóság Program Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztöndíjas.

Tudományterület: természettudományok, földtudományok E-mail: lephafta@gmail.com

A doktori értekezés témája:A kutatás arra keresi a választ, hogy vajon a földrajzi sajátosságok, az etnikai arányok, a kulturális távolság, a gazdasági helyzet, vagy a politikai rendszer fejlettsége előrejelezheti-e egy autonómia megvalósulását. A doktori érte-kezés célja a vajdasági és más közép-európai tapasztalatokból kiindulva egy olyan modell felállítása, amely objektív, tudományos alapokon képes ösz-szehasonlítani a különböző kisebbségi közösségek autonómialehetőségeit. Jelentős számú a monográfia a témában, több munka szól különböző auto-nómiák működéséről, de csak kevés próbálkozik rendszerbe illeszteni azokat, így a disszertáció elsősorban a szintézisre koncentrál. Általánosan, a társada-lomtudományok többi területéhez hasonlóan a legnagyobb kihívást az emlí-tett tényezők mérése okozza, melyeknek környezete entitásról-entitásra kü-lönbözik, így nem hasonlíthatók össze közvetlenül. Ebből következik, hogy direkt módon nem mérhetők, a tényezők számszerűsítése meglehetősen nehéz, ezért erre a célra egy hierarchikus mátrix kerül bevezetésre, amely egy fokozatos feltételrendszert alakít ki, és a megfelelő szintre egyszerűsíti a vizsgált tényezőket. A kutatás haszna, hogy pontosan rá tud mutatni azokra a tényezőkre, amelyek segíthettek, vagy meggátolhattak egy önrendelkezési folyamatot, így többek között választ adhat arra, hogy miért, vagy miért nem szabad összehasonlítanunk a vajdasági magyarok helyzetét a dél-tiroli néme-tekével vagy a macedóniai albánokéval.

208

Jelentősebb publikációk:Léphaft Á. 2011: A recens magyarellenes incidensek területi összefüggései a

Vajdaságban. – Mediterrán és Balkán Fórum. V/1. évf. 14. sz. 17–25. o.Léphaft Á. 2011: Szerb térnyerés a Vajdaságban. – Közép-Európai Közlemé-

nyek. 14–15. sz. 109–115. o.Reményi P.–Léphaft Á. 2013: A nemzetépítés kérdőjelei Koszovóban. – Vi-

kek. 12–13. sz. 159–163. o.Pap N.–Nagy J. T.–Végh A.–Léphaft Á. 2013: A magyarországi muszlim

migránsok az információs társadalomban. – Információs Társadalom. 13. évf. 3–4. sz.

Léphaft Á.–Németh Á.–Reményi P. 2014: Ethnic Diversity and Polarization in Vojvodina. – Hungarian Geographic Bulletin. [megjelenés alatt]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és a tudományos utánpótlásról:Mivel nem vagyok szerves tagja a vajdasági magyar tudományos életnek, kívül-állóként nincs pontos képem a jelenlegi állapotokról.

LIPINSZKI ZOLTÁN, Ph.D. – 1981-ben született Zen-tán. 2001-től Szegeden tanul és él, 2010-től a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének (MTA-SZBK) tudományos mun-katársa. Jelenleg az angliai Cambridge-ben él. Okleveles biológus. Diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Ter-mészettudományi Karán szerezte 2006-ban, majd ugyan-ezen egyetem Biológus Doktori Iskolájában molekulá-

ris biológiából doktorált 2010-ben Prof. Udvardy Andor témavezetésével (SZBK). Kutatási területei: a sejtosztódás szabályozásában résztvevő enzimek és irányított fehérjebontó rendszerek mechanizmusainak molekuláris jellem-zése. Szerb nyelven alapszinten, angolul felsőfokon beszél. 2005-ben első lett a XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián (Pécs), amely mel-lé megkapta a Magyary Zoltán Közalapítvány különdíját és a Pro Scientia Aranyérmet. Többszörös Szeged Város Ösztöndíjas, volt magyar köztársasági ösztöndíjas. A Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány biológus kon-

209

ferenciáján kétszer első (2006 és 2008) és egyszer második (2009) helyezést ért el. Doktori disszertációjával kiérdemelte a Qualitas Biológica Alapítvány legjobb PhD-dolgozat elismerését (2009), közleményeivel pedig elnyerte a Dr. Rollin D. Hotchkiss Alapítvány publikációs díját. 2010-ben Junior Pri-ma Díjat kapott. 2011-ben elnyerte az Európai Biokémiai Társaság (FEBS) három éves kutatói ösztöndíját, jelenleg a Cambridge-i Egyetem Genetika Tanszékén Prof. David Glover kutatócsoportjában végez posztdoktori ta-nulmányokat. Tagja a magyar és angol Biokémiai Egyesületeknek, a Camb-ridge-i Filozófiai Társaságnak, a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának és a Poligon Csoportnak. Nős, két gyermek édesapja.

Tudományterület: természettudományok, biológiai tudományok, moleku-láris biológiaE-mail: lzoltan@brc.hu

A doktori értekezés témája:A közönséges ecetmuslica (Drosophila melanogaster) a genetikusok egyik legkedveltebb és legjobban jellemzett modellorganizmusa immár 100 éve. Génjei és sejtbiológiai folyamatai hasonlóak az emberéhez. A humán be-tegségeket okozó gének (és az általuk kódolt fehérjék) mintegy 75%-nak ismerjük a muslica megfelelőjét, ezért ez a gyorsan szaporodó és olcsón fenn-tartható aprócska élőlény rendkívül közkedvelté vált a modern genetika, bi-okémia, fejlődésbiológia, rák- és betegségkutatás területeken. Az ilyen típusú fehérjék főként biológiai folyamatok irányítói és végrehajtói, de lehetnek köztük szerkezeti fehérjék vagy bonyolult struktúrákat alkotó proteinek is. Doktorjelöltként Prof. Udvardy Andor csoportjában (MTA-SZBK) a sejtek-ben működő ún. szabályozott intracelluláris fehérjebontás, azaz az ubiqui-tin-proteaszóma rendszer (UPR) működését vizsgáltam. Ez a rendszer végzi a sejt működését irányító rövid-féléletidejű szabályozó fehérjék szelektív és gyors eltávolítását, ezzel lehetővé téve a bonyolult sejtosztódási és differen-ciálódási folyamatok finomhangolását és létrejöttét. Emellett nagyon fontos szerepet játszik a termelődő új fehérjék, mint biológiai folyamatok irányító-inak minőség-ellenőrzésében is: a sérült vagy nem megfelelően feltekeredett fehérjéket FELISMERI és eltávolítja, ezzel meggátolva protein csapadékok sejten belüli kialakulását, amely komoly egyedfejlődési rendellenességek, neurodegeneratív vagy rákos betegségek okozója lehet.

210

Doktori munkám során az ecetmuslica UPR-nek ún. polyubiquitin recepto-rainak működésének megértésével foglalkoztam, melyről csak nagyon keve-set tudunk. Ezek a gyűjtő fehérjék, más néven receptorok nagyon fontos sze-repet töltenek be az UPR-ben. Fő feladatuk fajlagosan felismerni a lebontásra ítélt sérült vagy rövid életidejű szabályozó proteineket és elszállítani azokat a lebontást végző makromolekuláris komplexumba, az ún. 26S proteaszómá-ba. Kutatásaink során kimutattuk, hogy az ecetmuslica polyubiquitin recep-torai kölcsönhatnak egymással és különböző mennyiségben fordulnak elő az egyedfejlődés folyamán. Ez az érdekes megfigyelés vezettet egy új fehérjebon-tó enzimcsalád azonosításához, amelynek egyes tagjai a polyubiquitin recep-torok egyedfejlődés-specifikus szinten tartásáért felelnek. Ezzel a felfedezéssel az UPR eddig még nem ismert szabályozási módjára mutattunk rá. További eredményeinkkel bizonyítottuk, hogy a magasabb rendű élőlényekben, mint amilyen az ecetmuslica, ezek a receptorok (ide értve a köztük lévő fizikai és genetikai kapcsolatot és a rajtuk kialakuló fehérje módosítási mintáza-tokat) létfontosságúak, csakúgy, mint az emlősökben. Rámutattunk, hogy miért életképesek az alacsonyabb rendű élőlények (pl. élesztők) e receptorok részleges hiányában, így bizonyítva, hogy a muslica UPR-vizsgálata hozzá-járulhat a hasonló felépítésű emberi UPR működésének és hibáiból eredő betegségek megértéséhez és kezeléséhez. Ez egy izgalmas és egyre szélesebb körben kutatott terület, melynek fontosságát bizonyítja az UPR felfedezésé-ért Aaron Ciechanover-nek, Irwin Rose-nak és a magyar származású Avram Hersko-nak 2004-ben odaítélt Kémiai Nobel-díj. S habár vallom, hogy „az alapkutatás haszna sohasem mutatkozik meg olyan hamar mint az alkalma-zott kutatásé, de nem is szűnik meg olyan gyorsan” (Selye János: Álomtól a felfedezésig), kötelességem említést tenni arról a gyógyszerről, amely az alap- és alkalmazott kutatók összefogásának egyik sikergyermeke. Ez a gyógyszer az UPR gátlása révén öngyilkosságra készteti a rosszindulatú tumorsejteket, s olyan alattomos rákbetegségekben is hatásos terápiát jelent, mint amilyen a myeloma multiplex.

Jelentősebb publikációk:Lipinszki Z.–Kiss P.–Pal M.–Deak P.–Szabo A.–Hunyadi-Gulyas E.–Kle-

ment E.– Medzihradszky K. F.–Udvardy A. 2009: Developmental-sta-ge-specific Regulation of the Polyubiquitin Receptors in Drosophila Melanogaster. – Journal of Cell Science. 122. sz. 3083–3092. o.

211

Lipinszki Z.–Pal M.–Nagy O.–Deak P.–Hunyadi-Gulyas E.–Udvardy A. 2011: Overexpression of Dsk2/dUbqln Results in Severe Developmen-tal Defects and Lethality in Drosophila Melanogaster that can be Res-cued by Overexpression of the P54/Rpn10/S5a Proteasomal Subunit. – Febs Journal. 278. sz. 4833–4844. o.

Lipinszki Z.–Kovacs L.–Deak P.–Udvardy A. 2012: Ubiquitylation of Dro-sophila p54/Rpn10/S5a Regulates its Interaction with the UBA-UBL Polyubiquitin Receptors. –Biochemistry. 51. sz. 2461–2470. o.

Lipinszki Z.–Klement E.–Hunyadi-Gulyas E.–Medzihradszky K. F.–Mar-kus R.–Pal M.–Deak P.–Udvardy A. 2013: A Novel Interplay between the Ubiquitin-Proteasome System and Serine Proteases during Droso-phila Development. – The Biochemical Journal. 454. sz. 571–583. o.

Lipinszki Z.–Lefevre S.–Savoian M. S.–Singleton M. R.–Glover D. M. Przewloka M. R. 2014: Centromeric Binding and Activity of Protein Phosphatase 4. Nature Communications. [elfogadva]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Nehéz ebben a kérdésben állást foglalnom, de mint a VMTDK-k rendszeres résztvevője és szereplője (2005–2009) úgy vélem, hogy mind a kutatási eredmé-nyek fontosságát, mind pedig a kutatók és kutatójelöltek elhivatottságát tekintve jó úton halad a vajdasági magyar tudományosság. Fontos hiányosság, melynek főleg politikai és anyagi korlátok szabnak határt, a nemzetközi tudományos élet-ben való alacsony részvétel és a külföldi kollaborációk kis száma.

212

LÓDI GABRIELLA – 1978-ban született Topolyán. Egye-temi alapstúdiumait (2006) és a mesterképzést (2009) az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén végezte. A mesterképzés so-rán főként a regionalizmus és a novellaelmélet összefüggése-it kutatta. Tudományos érdeklődésének témakörei: kortárs vajdasági magyar prózairodalom, a regionalitás jegyei iro-dalmunkban, az itt élő nemzetiségek kulturális és irodalmi

kapcsolatai. 2011-ben és 2012-ben részt vett a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának nemzetközi konferenciáján, 2013-ban pedig a Sapien-tia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemzetközi imagológiai konferenciá-ján és a Kragujevaci Egyetem bölcsészettudományi konferenciáján. (V. Nauč-ni skup mladih filologa Srbije). Jelenleg az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének PhD-hallgatója.

Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományokE-mail: lodi.gabriella@citromail.hu

A doktori értekezés témája:Regionalitás és intertextualitás az elmúlt két évtized kortárs vajdasági magyar novelláiban (témavezető: Dr. Hózsa Éva). A kutatás célja a közelmúlt vaj-dasági magyar novellatermése regionális aspektusainak és intertextuális kap-csolatainak vizsgálata néhány kortárs szerző a kilencvenes évektől napjainkig írott kisprózájában. (Tolnai Ottó, Gion Nándor, Lovas Ildikó, Balázs Attila, Szathmári István, Végel László, Szerbhorváth György, Aaron Blumm, Mirnics Gyula). Az esztétikai kommunikáció kanonikus érvényű változásainak követ-keztében az ezredfordulón az irodalmi rendszer átalakulása, a regionalitás át-értelmezése is bekövetkezett. A szociokulturális átrendeződéssel, a diszkurzív tér, az elvárások, a politikai-esztétikai elvek, az érvényben levő kódkonfigurá-ciók, az irodalom-rendszer környezetének gyökeres átalakulásáról beszélhe-tünk. A kulturális önreflexió „globalizálódásával” nyilvánvalóan megváltozik az irodalom régiólétesítő teljesítménye is. A vajdasági magyar elbeszélés iro-dalomtörténeti előzményei, Szenteleky couleur locale-ja, Herceg regionaliz-mus-programja után napjainkban egy ironikus látószögből megmozgatott helyi szín kerül előtérbe a novellákban. A kutatás a következő szempontok és elméletek mentén közelít tárgyához: mikrotörténetírás, a történelem mik-roátiratai, magán- és városmitológiák, virtuális irodalom (hagyományos és

213

modern formák ötvözete), kulturális emlékezet és a vidék filozófiája. Mind-ezt átszövi a szövegek párbeszéde, intertextuális kapcsolatai. A regionalitásnak mint térségi intertextuális és interkulturális összehasonlításnak a lehetősége a kortárs kisprózában „lehetővé teszi a sajátnak az idegenben való dialógusát” (Szirák Péter: Kánon és regionalitás a huszadik századi magyar irodalomban, 1999).

Jelentősebb publikációk:Lódi G. 2011: Az ünnepkörök és a hozzájuk kapcsolódó népszokások szere-

pe, kulturális megnyilvánulása Gion Nándor Virágos katona című re-gényében. – Tanulmányok. Az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszékének Kiadványa.

Lódi G. 2011: Irodalom, regionalitás, emelt szintű oktatás. – A tehetséges tanulókkal való munka módszertana. Szabadka. MTTK.

Lódi G. 2012: Az ünnepek előfordulása és funkciója Gion Nándor család-regényében. – De historia urbis nostrae II. Helytörténeti tanulmányok Szenttamás múltjából.

Lódi G. 2012: Mikrovilágok, novella- és könyvalakváltások. – Könyv – kom-munikáció – kompetencia. Szabadka. MTTK.

Lódi G. 2013: Etnokulturális sztereotípiák a kortárs vajdasági magyar novel-lákban. In: Pieldner J.–Pap L.–Tapodi Zs.–Fortisek P.–Papp K. (szerk.): Kulturális identitás és alteritás az időben. Speculum Historiae Debrece-niense.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos életet – a bölcsészettudományok terén – sajnála-tos módon a nehézkes kapcsolatfelvétel és információcsere jellemzi, az anyaorszá-gi, de a szerbiai tudományos közeggel összefüggésben is. A tudományos utánpótlás jövőképe bizonytalan, a vajdasági magyar fiatal értelmiségiek többsége a lehető-ségek hiányában inkább külföldön érvényesül(het).

214

LOVRA ÉVA – 1984-ben született Topolyán. Jelenleg Topolyán, illetve Pécsett él, 2013 szep-tembere óta a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Breuer Mar-cell Doktori Iskolájának hallgatója. Az egyete-met, illetve a második mesterképzését Szabadkán végezte az Újvidéki Egyetem Építőmérnöki Ka-rán Várostervezés, majd Lakóépületek tervezése

szakirányon. 2007-ben CEEPUS-ösztöndíjasként Pécsett tanult, a Műszaki Karon. 2008/2009-ben a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium ösztön-díjasa, 2007-ben és 2009-ben az International Cultural Centre Cracow nyá-ri egyetemének résztvevője, 2005 és 2007 között WUS Austria Brain Gain Program résztvevője, majd demonstrátora. Brüsszelben gyakornoskodott 2010-ben, kutatásokat végzett Finnországban. Jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia és a Visegrád Alap ösztöndíjas kutatója. Elsődleges kutatási terüle-te a második világháború után megvalósuló építészet és városépítés, valamint a város és városszövet tipológia a dualizmus korában. Kutatási témája: a tör-ténelmi Magyarország város és városszövet tipológiája 1867 és 1918 között.

Tudományterület: műszaki tudományok, építészmérnöki tudományok, ur-banisztika és építészetEmail: lovra.eva@gmail.com

A doktori értekezés témája:A történelmi Magyarország városszerkezetének fejlődése 1867 és 1918 kö-zötti időszakban a legintenzívebb, ekkor alakul ki a modern kori városszövet, annak kiegészítő formái és intézményei. A megyerendezést (1877) követően a Magyar Királyság vármegyékre és törvényhatósági jogú városokra oszlott, amelyek helyzete hasonló volt a szabad királyi városokéhoz.1920 után a vá-rosok mintegy háromnegyede a határon túli területeken rekedt. A kutatás tárgya a jelentősebb városok városszerkezetének közvetlenül és közvetett mó-don az ipari forradalom hatására létrejött változásai egészen az első világhá-borúig. A kutatás magját a történelmi Magyarország városainak morfológiai és fejlődési sajátságai képezik, és ezekre épülnek a társtudományok által fel-ölelt területek – társadalmi, esztétikai aspektusok. A történelmi Magyaror-szág városainak elemzése és tipológiájának felállítása során nem hagyhatjuk figyelmen kívül Meggyesi Tamás megállapítását, miszerint ilyen tipológia

215

nem lehetséges a magyar városok heterogén szövete miatt, emiatt a városz-szövet elemzésével egészül ki a kutatás. A kutatás célja, hogy a történelmi Magyarország varosainak elemzése által egy rendszert hozzon létre, amellyel megfelelően kategorizálni lehet a városokat, kialakítani szerkezeti fejlődésük sajátosságát. A kutatás nem csak egy-egy adott város jellemzőivel foglalkozik, hanem egy olyan rendszer alapjául szolgál, amely minimális igazításokkal, de más, a régióban található város szövetének tipológiáját is meghatározza. A rendszer nem csak maga a város fejlődéstörténetének feldolgozásaként állít-ható fel, figyelembe kell venni a térségben lejátszódó történelmi eseménye-ket, a modern települést kialakító folyamatok tér- és időbeli kontextusát is.

Jelentősebb publikációk:Lovra É. 2014: Szabadka urbanizmusa és építészete a második világháború

után. Újvidék. Forum, VMTT.Lovra É. 2014: Modern várossá válás: Városrendezési tendenciák Szabadkán

a 19. század utolsó harmadától a 20. század közepéig. – Létünk. 1. sz. 107–123. o.

Lovra É. 2013: Az 1950-es évek városépítészete és architektúrája Szabadkán (Az első rendezési terv a II. világháború után és más korai építkezések). – Létünk. 3. sz. 62–79. o.

Lovra É. 2013: A lebombázott Vojnich-kúriától a Szabadegyetem épületéig. – Híd. 6. sz. 103–113. o.

Lovra É. 2012: Szabadka urbanisztikája és építészete a titói Jugoszláviában 1945–1975. – Utóirat (Post Scriptum) régi-új Magyar Építőművészet melléklete. 69. sz. 36–42. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A sokrétű és kitekintő kutatások és kutatók, illetve a tudományos utánpótlás leg-újabb nemzedéke olyan tevékenységet végez, amely nem csak elméleti szinten, de gyakorlatban is rendelkezik olyan eredményekkel és gondolatokkal, amelyek előreviszik és fejlesztik közösségünket. Fontos az, hogy megfelelő platformot ta-láljanak a fiatalok, akik nagy akarattal és tudással rendelkeznek, s megállják a helyüket a nemzetközi és hazai tudományos életben is.

216

MAGYAR ATTILA – 1984-ben született Újvidéken. Jelen-leg Berlinben él, 2013 áprilisa óta a hannoveri Gottfried Wil-helm Leibniz Universität Történelmi Intézetében dolgozik egyetemi tanársegédként. Első diplomáját az Újvidéki Egye-tem Bölcsészettudományi Karának Történelem Tanszékén szerezte 2008-ban. Ezután történelemtanárként dolgozott Temerinben. 2010 és 2012 között a berlini Freie Universität Történelem- és Kultúratudományi Karának Friedrich Mei-

necke Intézetében vett részt mesterképzésen, ahol kora újkori történelemből szerzett diplomát 2013-ban. Doktori tanulmányait a hannoveri Leibniz Egye-temen folytatja, témavezető tanára Prof. Dr. Michaela Hohkamp. Kutatási témája: Határ, tér és közigazgatás Dél-Magyarországon a XVIII. század elején. A szerb nyelv mint környezetnyelv ismerete mellett felsőfokú német és angol, valamint alapfokú olasz nyelvtudással rendelkezik. 2005–2008 között a Vajda-sági Magyar Felsőoktatási Kollégium kollégistája, a németországi mesterképzés alatt (2010–2012) a DAAD ösztöndíjasa.

Tudományterület: bölcsészettudományok, történelemtudományokE-mail: attila.magyar@hist.uni-hannover.de

A doktori értekezés témája:A doktori értekezés alapját képező kutatás térelméleti, kommunikáció- és igazgatástörténeti szempontból igyekszik feltárni a XVIII. század elején új-jáalakuló dél-magyarországi vármegyék történetét. A kutatás célja, hogy fel-használva a kultúratudományokban aktuális elméleti megközelítéseket, kü-lönösen az ún. „spatial turn” nyomán az érdeklődés homlokterébe kerülő történelmi teret, annak létrejöttét, változásait, formálódását és formálható-ságát elemző elméleteket, Bács és Bodrog vármegyék újjáalakulásának kö-rülményeit, valamint a déli határvidék XVIII. századi viszonyait, az új köz-igazgatás felállításának körülményeit vizsgálja. A vármegyék között kialakult határvita, mely hosszabb megszakításokkal ugyan, de majd egy évszázadig tartott, és melynek során jelentékeny iratanyag keletkezett, lehetőséget nyújt a határ- valamint a térdefiniálás különböző aspektusainak vizsgálatára. Fon-tos szempont, hogy a tér definiálásában, a határok meghúzásában részt vevő különböző intézményeknek és személyeknek a térrel kapcsolatos ismeretei, a határok definiálására tett kísérletei válnak követhetővé a határvita különböző

217

szintjein, így az uralkodó, a nádor, a főispánok, bizottsági tagok és a kikérde-zett tanúk térről alkotott és teret alkotó nézetei is kutathatóvá válnak.A kutatás fontos eleme a téma közigazgatástörténeti aspektusainak feltárása. Mivel a Habsburg és az Oszmán Birodalom határán fekvő területek kérdése a bécsi udvar és a magyar rendi intézmények viszonyát is befolyásolta, a ku-tatás szempontjából fontos e hatások szerepének megállapítása a határhúzás, térformálás és igazgatási egységek kialakításának folyamatában. Az igazgatás-történeti kérdések érintik az újjáalakuló vármegyék és a Katonai Határőrvi-dék viszonyát, a közöttük felmerülő illetékességi és területi konfliktusokat is. Fontos szerepet kap a hitelesség kérdése, a közigazgatás kialakulásában és formálásában részt vevő személyek és intézmények viszonya, az országos és a lokális szervek illetékességének és kapcsolatainak kérdése, amelyek az álta-lános, térelméleti aspketusok mellett mikrotörténeti kontextusba helyezik a kutatási témát.

Jelentősebb publikációk:A. Magyar 2013: Territorien, Grenzen und Grenzziehungen in den südun-

garischen Komitaten Bács und Bodrog am Anfang des 18. Jahrhun-derts. [megjelenés alatt]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar tudományos utánpótlás elsősorban nyelvtudásának és több-rétű kulturális kapcsolatainak köszönhetően nagy potenciállal rendelkezik a nemzetközi tudományos életben is. Ennek kihasználásához azonban elsősorban a hazai (ezen belül a vajdasági magyar) tudományos intézmények intenzív fej-lesztésére, kapcsolati hálójának kibővítésére volna szükség, ami alapot, kiindulási pontot és visszatérési lehetőséget teremtene a fiatal kutatóknak.

218

MAJOR LENKE – 1981-ben született Szabadkán, jelen-leg is Szabadkán él és dolgozik. Diplomát 2004-ben szer-zett osztálytanítóként az Újvidéki Egyetem Zombori Taní-tóképző Kara szabadkai tagozatán, 2007-ben informatikus könyvtárosként végzett a Szegedi Tudományegyetem Böl-csészettudományi Kara Könyvtártudományi Tanszékén, okleveles mester tanító diplomáját pedig 2008-ban sze-rezte meg az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Taní-

tóképző Karán Szabadkán. 2010 óta ugyanitt dolgozik tanársegédként, a környezetünk tantárgy módszertan gyakorlatait vezeti. 2011 óta a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorandusza. Az Információs és kommunikációs technológiák az oktatásban doktori prog-ramon belül fő kutatási területe a környezeti nevelés. További kutatásait az információs technológia és kultúra, valamint az olvasóvá nevelés témaköré-ben végzi. Középfokú angol nyelvismerettel rendelkezik.

Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok, környezeti nevelésE-mail: lenkemajor@gmail.com

A doktori értekezés témája: Élményt nyújtó környezeti nevelési program hatásainak attitűdvizsgálata. Ku-tatásának célja olyan környezeti nevelési program létrehozása, ami egyaránt hozzájárul a tanítóképzős hallgatók és az alsó tagozatos tanulók környezettu-datos magatartásának kialakításához, attitűdjének fejlesztéséhez.A környezeti nevelésnek fontos szerepe van a környezet megóvásához szüksé-ges elhivatottság kialakításában, segít a környezettel kapcsolatos problémák felfedezéséhez és azok megoldásához szükséges készségek elsajátításában, az elsajátított ismeretek felhasználásában. A környezettel szembeni pozitív hoz-záállás leginkább gyermekkorban alakítható ki, amikor a gyerekek még fogé-konyak a környezet hatásaira, befogadóbbak a környezeti nevelés elemei iránt, könnyebben kialakítható bennük a környezettudatos magatartás. A környe-zeti nevelés céljainak, feladatainak rendszerszintű, szervezett megvalósítását leghatékonyabban az általános iskolai gyakorlatba lehet beépíteni.A környezeti nevelés különösen a kisgyermekkorban többet jelent a termé-szettudomány oktatásánál. Ebben a korban a tények és törvények ismereté-nél fontosabb a közvetlen tapasztalatszerzés. A megfelelő környezeti nevelési

219

programmal el tudjuk érni, hogy a gyermekek fogékonnyá váljanak a termé-szet szépségeire, és kialakuljon bennük a felelősségtudat a természeti környezet iránt. Fontos, hogy a gyermekek megértsék: a természeti környezet minden tagja között kölcsönös egymásra utaltság áll fönn. Nem eléggé hatékonyak azok a környezetvédelmi programok, amelyek csak a környezet veszélyezteté-sével kapcsolatos tényeket közlik a közösséggel. Csakis akkor lehet megoldani a környezeti problémákat, ha az attitűdünk megváltozik. A környezeti neve-lési programok alkalmat teremthetnek az interdiszciplinaritás megvalósítására és a közvetlen tapasztalatszerzésre. Közvetlen tapasztalat hiányában nehezen építhető ki a személyes felelősség érzete a környezet iránt.Arra kell törekedni, hogy a gyerekek ösztönös belső késztetését követve támo-gassuk a természeti környezethez való szoros kapcsolat kialakulását. Lehető-séget kell adni a gyerekeknek, hogy sok időt töltsenek a természetben olyan felnőttek mellett, akik felelős magatartást tanúsítanak a környezetük iránt. Vagyis a megfelelően kidolgozott, felépített környezet nevelési programok megvalósításához mindenek előtt megfelelő hozzáállással és tudással rendel-kező pedagógusokra van szükség, akik képesek értékelni munkájuk hatékony-ságát, és hajlandóak alkalmazkodni a megváltozott tanítási környezethez.

Jelentősebb publikációk:Major L. 2012: A környezeti nevelés pedagógiai pszichológiai alapjai. – Új

Kép. 15. évf. 1–2. sz. 22–26. o.Major L. 2012: A környezeti nevelés szerepe a környezettudatos magatartás

formálásában. – Iskolakultúra. 22. évf. 9. sz. 67–79. o.Major L.–Horák R. 2012: Olvasástanítás alsó tagozatosoknak az olvasóvá

nevelés különböző színterein. – Módszertani közlemények. 52. évf. 5. sz. 1–10. o.

Major L. 2013: Miért olvas(s)unk meséket? – Évkönyv. Szabadka. ÚE MTTK. 7. évf. 1. sz. 67–76. o.

Czékus G.–Major L.–Horák R. 2013: A környezetünk és a környezetismeret módszertana. Szabadka. Grafoprodukt. [tankönyv]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos élet fiatal kutatói tehetséges, ígéretes jövő előtt álló, ugyanakkor számos nehézséggel szembenézni kénytelen közösséget alkotnak. A fiatalok értékeit, törekvéseit, lelkesedését nagyon hamar leépítik a társadalmi,

220

gazdasági, politikai élet nehézségei. Mentorainktól, tanárainktól, tapasztalt kol-légáink döntő többségétől nagyon sok segítséget és odafigyelést kapunk, de sajnos olyanok is akadnak, akik személyes, anyagi vagy egyéb okokból nem támogatják fiatal követőiket. Bennem él a remény, hogy a fiatal generáció egy sokkal ösz-szetartóbb, együttműködőbb közösséget alkot majd, ahol nem félünk egymástól segítséget kérni, magunkénak érezzük majd, és büszkék leszünk társaink sikereire is, és együttes célokkal, közös munkával, egymás támogatásával, méltó elődeink-hez hasonlóan értékes tagjaivá leszünk a vajdasági magyar tudományos életnek.

MURÉNYI SZTELLA – Szabadkán született 1988-ban. Az Újvidéki Egyetem, Természettudományi-matematikai Kara Kémiai Tanszéke Környezetvédelmi Doktori Iskolájának har-madéves hallgatója. Kutatási témája: Szerves anyagok által túlterhelt szediment anaerób stabilizációja. Nyelvismeret: fo-lyékonyan beszél és ír szerbül, angolul középszinten, németül és spanyolul pedig kezdő szinten beszél. 2013-ban Belgrádban átvehette a CheckMark Ger van Meel Foundation (Check-

Mark Labrecruitment)–Master Awards által adományozott kiválósági diplo-mát, melyre mesterképzős diplomamunkájával pályázott.

Tudományterület: természettudományok, kémiai tudományok, környezet-védelemE-mail: stella.murenyi@gmail.com; stela.murenji@dh.uns.ac.rs

A doktori értekezés témája:A kutatás célja: (1) szerves anyagok által nagy mértékben terhelt folyami és tavi szedimentekben található szerves anyagok anaerób biodegradáció képes-ségének megállapitása (2) az ilyen anaerób degradáció útján történő biogáz termelődésének képessége, és (3) az anaerób módon stabilizált szediment fel-használásának képessége fertilizerként és talajkondicionálóként. A vizsgálat tárgyát képezi továbbá a különböző tényezők hatása is az anaerób degradáci-óra és a biogáz termelésére. Munkaterv: I. szakasz – a szakirodalom illetve a korábbi kutatások részle-tes áttekintése. II. szakasz – a nagy mértékben szerves anyagokat tartalmazó

221

szediment anaerób degradációjának követésére alkalmazott módszer kifej-lesztése és optimalizálása a laboratóriumban. III. fázis – Vajdaság területén lévő megfelelő szediment jellemzése és kiválasztása anaerób vizsgálatra. IV. fázis – a szediment kiválasztását követően a hidrolízis laboratóriumi úton történő kivizsgálása következik. V. fázis – az anaerób diggesztiónak és az ana-erób iszap utóstabilizációjának kivizsgálása. A kezelés 60 napig tart. A teljes mintában a következő paraméterek határozhatók meg: pH, lúgosság, száraz- anyag, szerves anyag, szénhidrát, ammónia, nitrát, nitrit, szerves nitrogén, HPK, BPK; mig a szilárd részben: a szárazanyag, szerves anyag, ammónia, nitrát, nitrit, szerves nitrogén, HPK és BPK. A stabilizált iszap jellemzése a teljes mintában lévő pH, ORP, szárazanyag, szerves anyag, homok %, iszap %, agyag %, ammónium, nitrát, nitrit, TP, TN, HPK, szénhidrát értékeinek meghatározásával történik – össz álfémtartalom, BCR, AVS/SEM, SRB. Az így kapott anaerób iszap minőségének meghatározása érdekében (az eredmé-nyes nedvesség eltávolításának szempontjából) a mintákban meg kell még határozni: az iszap indexének térfogatát (sludge volume index-SVI), a szűrés időtartamát, az 50%-os iszap redukciójához szükséges időt (time-to-filter-TTF) és a nedvességtartalmat, mely megmarad az iszapkalácsban a szűrést követően (a nedvesség eltávolításának hatékonysága-ED). VI. szakasz – az anaerób iszap alkalmazásának hatékonysága és a CaO-val stabilizált iszap kivizsgálásának fázisa enyhén savas talajon. A keverék jellemzése a követke-ző dolgokat kell, hogy magába foglalja: pH-érték, vezetőképesség, száraza-nyag-maradék, szerves anyag, ammónium, nitrit, nitrát, szerves nitrogén, össz foszfor, ortofoszfát és fémek. Bízunk abban, hogy pozitív eredményeket kapunk, s így elmondhatjuk majd azt, hogy a kutatásra szánt minták alkal-masak energiatermelésre az általuk termelt biogáz segítségével.

Jelentősebb publikációk:S. Murenji–S.Jonaović-Šanta–D. Jakimov 2012: 17-pikolil androsztén szár-

mazékok citotoxikus és genotoxikus hatásai. – Prva konferencija mladih hemičara Srbije. Belgrád. [poszter]

S. Murenji–S. Jonaović-Šanta–D. Jakimov 2013: D-homo-androszt-4-en 6-keto és 6-oximino származékainak hatásai tumorsejtek proliferációjá-ra. – Tudományos diszkurzusok. Vajdasági magyar tudóstalálkozó 2013. Szabadka.

222

S. Murenji–S. Jonaović-Šanta–D. Jakimov 2013: 17-pikolil androsztén szár-mazékok citotoxikus és genotoxikus hatásai. – PhD Konferencia. Buda-pest. BI MÁSZ. [megjelenés alatt]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar tudományos élet fejlődőképes, s talán nem is tévedek azzal az állításommal, hogy folyamatosan fejlődik is. Sok embert sikerült megismernem, akik kutatnak valamely témakörben, akár hazai vagy külföldi segítséggel, s szé-pen haladnak. Sokan vagyunk, magyar és más anyanyelvű kutatók is, akik már sokat mutattak fel, s fognak is. Látva azt, hogy milyen sokan tanulunk tovább, s hogy milyen sokan tervezik a továbbtanulást valamely doktori iskolában, úgy gondolom, hogy az utánpótlással nincs és nem is lesz gond. Ennek örülök.

NAGY VIKTOR – 1979-ben született Szabadkán. A Szabadkai Műszaki Szakfőiskola villamosmérnöki ka-rán elektronika-telekommunikáció szakon diplomázott 2005-ben. Néhány év szakmai tapasztalatszerzés után tanulmányait 2008-ban a belgrádi Singidunum Egyetem Informatikai Menedzsment Karán folytatta, ahol 2010-ben okleveles informatikai mérnöki diplomát szerzett. Ugyanebben az évben kezdte meg tanulmányait mint

PhD-hallgató a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskolában. Anyanyelve magyar, felsőfokon beszél szerb és horvát nyelven, középfokon angolul. Kutatásait a Szabadkai Regionális Tudományi Társaság keretei között folytatja. Kutatási területe: adaptív integrált vállalatirányítási információs – informatikai rend-szerek. 20 éves kora óta dolgozik, jelenleg IT projektmérnökként. Nős, egy fiúgyermek édesapja.

Tudományterület: társadalomtudományok, közgazdaságtudományok, gaz-daságinformatikaE-mail: nviktore@gmail.com

223

A doktori értekezés témája: Az integrált vállalatirányítási rendszerek adaptivitásának a vizsgálata a vállala-tok szemszögéből. A mai gazdasági helyzetben a vállalkozások egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy minél több olyan eszközzel rendelkezzenek, amelyek segítségével megőrizhetik, illetve növelhetik piaci részesedésüket. Ezek között vannak marketingeszközök, a gazdasági társaságok erőforrásait befolyásoló eszközök és természetesen a vállalkozás üzleti stratégiája szem-pontjából fontos és nélkülözhetetlen adatok, információk akkumulálására és feldolgozására használható eszközök.A dolgozat célja megvizsgálni ez utóbbiak közül a jelenleg piacon lévő és majdan a piacra kerülő ERP-rendszerek adaptivitását. Ezt az adaptivitást egyrészt az ERP-rendszerekben meglévő hiányosságok, másrészt a felhaszná-lói oldal részéről megjelenő igények alapján vizsgálom, hiszen ezek befolyá-solják egy vállalatirányítási rendszer alkalmazkodóképességét.A kutatás során elemzem a piacon jelenleg megtalálható integrált vállalat-irányítási rendszereket tulajdonságaik, funkcióik alapján. Ezen felül számba veszem a különböző méretű gazdasági társaságok igényeit a használni kívánt, vagy már működő információs rendszerekkel kapcsolatosan.A téma aktualitását az adja, hogy jelenleg számos vállalatirányítási rendszer közül válogathatnak a gazdasági társaságok, sokszor előfordul azonban, hogy nem a megfelelő rendszert választják ki a döntéshozók, és az nem, vagy csak részben felel meg a vállalkozás igényeinek. Ebből egyenesen következik, hogy az alkalmazott ERP-rendszer még kis mértékben sem lesz képes lekövetni az adott piac és vállalkozás folyamatainak változását. Ebből pedig inkább hátránya, mint előnye származik az adott gazdasági társaságnak. A vállalat igényein felül a használni kívánt vállalatirányítási rendszer tulajdonságai és támogatási opciói is befolyásolják az adott rendszer adaptivitását. Ugyan-akkor ebből nem következik egyenesen, hogy a „legnépszerűbb” rendszer a legmegfelelőbb a vállalkozás számára, és hogy később ez az ERP képes lesz a folyamatok változásait megfelelően kezelni, anélkül hogy gazdasági hátrányt okozna.

Jelentősebb publikációk:Nagy V. 2013: Az integrált vállalatirányítási rendszerek vizsgálata a vállalatok

szemszögéből. – Deturope. The Central European Journal of Regional Developement and Tourism. 5. évf. 1. sz. http://www.deturope.eu/img/upload/content_72062064.pdf

224

Nagy V. 2013: A gazdasági szereplők vállalatirányítási információs rendszerek-kel kapcsolatos információigényei. – PhD műhely-konferencia. Budapest. Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület http://www.peme.hu/userfiles/Ny%C3%A1ri%20%20Ph.D-Konferecia %202013.pdf

Nagy V. 2013: Lehet összhangot teremteni az „ERP tolás” és a Toyota módszer „húzás” mechanizmusa között a piaci versenyelőny megszerzése érdeké-ben? In: Karlovitz J. T. (szerk.): Tanulmányok az emberi gondolkodás tárgykörében. Komárno. International Research Institute. 115–119. o.

Nagy V. 2014: Vállalatirányítás a kontrolling és a számvitel eszközeivel. – In: Novák Anikó–Rózsa Rita (szerk.): Kihívások és lehetőségek. Válogatott társadalomtudományi tanulmányok. Szabadka. VMDOK. 157–174. o.

Nagy V. 2013: A kibertér területi és társadalmi jellemzői. – PhD konferencia. Budapest. Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium. [megjelenés alatt]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A tudomány az alfája és az omegája az univerzumnak, a Földnek, az emberiség-nek, minden nemzetnek és államnak. A vajdasági magyarság sem kivétel e szabály alól. Az, hogy a jövőben hogyan tudjuk optimálisan adaptálni a lehetőségeinket, erőforrásainkat, rajtunk, kutatókon is áll, ennek hatása viszont hullámként to-vábbterjed a vajdasági magyarság egészére. Különleges helyzetben vagyunk, mert vajdasági magyar kutatóként kapcsolatot teremtünk a Balkán és az Európai Unió elitje között. Itt a végső ideje ezt a tényt lehetőségként, nem pedig hátrányként kezelni, és a lehető legtöbbet kihozni belőle, hiszen, erre a nemes feladatra és nem kis kihívásra önként vállalkoztunk! Eszközök: kommunikáció, kooperáció.

NÁMESZTOVSZKI ZSOLT, Ph.D. – 1981-ben szüle-tett Szabadkán. Jelenleg Bajsán él, 2006 óta az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán (Sza-badkán) oktat informatikai jellegű tantárgyakat: infor-matika alapjai, oktatásinformatika, oktatástechnológia és e-learing környezetek telepítése és testreszabása. 2013-tól tanítja Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán az oktatásinformatikai

225

rendszerek, informatika és médialabor tantárgyakat. 2008-ban védte meg magiszteri munkáját, amelynek címe: A korszerű taneszközök alkalmazásá-nak kihatása az oktatás hatékonyságának a növekedésére az általános isko-lában (Uticaj primene savremenih nastavnih sredstava na povećanje efikas-nosti nastave u osnovnoj školi). 2013-ban védte meg doktori értekezését, oktatásinformatikából az Újvidéki Egyetem Mihajlo Pupin Műszaki Tudo-mányok Karán a következő címmel: Az oktatószoftverek alkalmazásának hatása a pedagógusok és a tanulók motiváltságára az általános iskolák alsó osztályaiban (Analiza efekata primene obrazovnih softvera na motivisanost nastavnika i učenika u nižim razredima osnovne škole). 2013-tól a Magyar Tudományos Akadémia külső köztesületi tagja. Kutatási területe az inno-vatív oktatási környezetek, a számítógép, az internet és az egyes szoftverek alkalmazási lehetőségeinek kivizsgálása a hagyományos és a korszerű oktatás folyamatában. Nevéhez fűződik az első oktatószoftver elkészítése az általános iskolák alsó osztályai számára (Tananyagkiegészítő), valamint az első pedagó-gusok számára akkreditált, interaktív tábla használatára felkészítő tanfolyam. A felsőoktatás mellett ECDL oktatóként és vizsgáztatóként is tevékeny szere-pet vállal az informatikai tartalmak oktatásában. Anyanyelvén kívül szerbül és angolul is folyamatosan ad elő.

Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok oktatásin-formatikaE-mail: namesztovszkizsolt@gmail.com Web: www.namesztovszkizsolt.com

A doktori értekezés témája:Doktori értekezésében a hagyományos és az IKT-eszközökkel gazdagított ok-tatási környezetet vizsgálta meg, hasonlította össze. A két környezet leírásától kezdődően, a modellalkotáson keresztül a gyakorlati megvalósulásig kiterjedt ez a tudományos kutatás. Az IKT-eszközökkel gazdagított oktatási környe-zetben alkalmazásra került a számítógép, a projektor és az interaktív tábla. Az oktatási környezetek a résztvevők (tanulók és pedagógusok) motiváltsága, a diákok tanulásának hatékonysága és az elsajátított tartalmak tartósságának függvényében kerültek összehasonlításra.

226

Jelentősebb publikációk:D. Glušac–M. Takač–Ž. Namestovski 2011: Aspekti usvajanja informatič-

kih pojmova i usavršavanje informatičkih veština kod odraslih osoba. – Nastava i učenje – stanje i problemi. Univerzitet u Kragujevcu. Uči-teljski fakultet u Užicu. 801–810. o.

Námesztovszki Zs. 2011: A web 2.0-ás tanulási környezetek motiváló ha-tása. – Motiváció – figyelem – fegyelem. VII. nemzetközi tudományos konferencia. Szabadka. ÚE MTTK. 570–578. o.

Ž. Namestovski–J. Ivanović 2011: The Application of Interactive Whitebo-ards in Primary Schools of Vojvodina. – International Conference on Information Technology and Development of Education ITRO. Zren-janin. Technical Faculty „Mihajlo Pupin”. 312–316. o.

Namestovski, Ž. 2013: Analiza efekata primene obrazovnih softvera na mo-tivisanost nastavnika i učenika u nižim razredima osnovne škole. Zren-janin. Univerzitet u Novom Sadu Tehnički fakultet „Mihajlo Pupin”. [doktori értekezés]

Námesztovszki Zs. 2013: Oktatásinformatika. Szabadka. Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar. [egyetemi tankönyv]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Szerintem a vajdasági magyar tudományosság egyik legnagyobb előnye a kétnyel-vűség, ezzel együtt pedig az anyaországi, illetve más határon túli régiók tapaszta-latainak közelsége. Ez az előny, illetve a szerbiai kisebbségi lét azzal jár, hogy a vajdasági magyar tudományosság képviselői elfogadható szinten kell, hogy kom-munikáljanak az anyanyelvük mellett szerb és angol nyelven is. A lehetőségek és az ezt támogató intézményrendszer, valamint az ösztöndíjak léteznek, azonban sokszor nagyon nagy adag elhivatottság és elszántság szükséges, hogy a kutatók eljussanak egy olyan szintre, amelyből a későbbiekben már profitálni tudnak.

227

NOVÁK ANIKÓ, Ph.D. – 1984-ben született Zentán. Jelenleg Magyarkanizsán él, 2011 óta a zentai Bolyai Te-hetséggondozó Gimnázium és Kollégium magyar nyelv és irodalom szakos tanára. A Vajdasági Magyar Dok-toranduszok és Kutatók Szervezetének elnöke (2012-től). Diplomát az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudomá-nyi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén szerzett 2008-ban. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Irodalomtudomány Doktori Iskolájában foly-tatta a Modern Magyar Irodalom Alprogramon. 2014-ben védte meg dok-tori értekezését. Kutatási témája: vajdasági magyar irodalom, Tolnai Ottó művészete (témavezető: Dr. Virág Zoltán). A szerb nyelv mint környezet-nyelv mellett középfokú angol és alapfokú német nyelvtudással rendelkezik. A CEEPUS-program ösztöndíjasa 2005-ben (Universität Wien, Philoso-phisch-Kulturwissenschafliche Fakultät, Institut für europäische und verg-leichende Sprach- und Literaturwissenschaft, Abteilung für Finno-Ugristik), 2005–2008 között a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium kollégistája, doktori tanulmányai alatt 2008–2011 között miniszteri ösztöndíjas, továb-bá DOMUS junior szülőföldi és magyarországi ösztöndíjas (2012–2013), valamint Schöpflin Aladár ösztöndíjas (2012–2013). 2012 novemberében Kristálygömb Díjjal jutalmazták a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencián.

Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományokE-mail: uneco84@gmail.com

A doktori értekezés témája:A kutatás célja Tolnai Ottó szövegeinek vizsgálata a kollekció logikája, a gyűjtőtevékenység, a muzealizálás, az archiválás szempontjait figyelembe véve. Bár Tolnai művei és a Tolnai-jelenség az irodalomtudomány sokat ku-tatott témái közé tartoznak, a dominánsan jelenlévő gyűjtésről, archiválásról csak érintőlegesen olvashatunk a szakirodalomban. A vajdasági szerző szövegtereiben a gyűjtés, leltározás meghatározó aktus, témaként és szövegszervező eljárásként is tetten érhető. A művekben nagy-nagy pontossággal rajzolódnak meg a gyűjtők különböző típusainak portréi, a guberálótól egészen a kiváló ízléssel megáldott műítészig. A Tolnai-művek narrátorának gyűjtőszenvedélye igen szerteágazó, kiterjed képzőművészeti al-

228

kotásokra, hétköznapi használati tárgyakra, összeguberált lomokra, állatokra, furcsa, mániákus alakokra, mások textusaira, vagy akár már nem létező, kü-lönleges gyárakra, amelyeknek irodalmi privatizálása is megtörténik.A mindenhonnan összeszedett artefaktumok a múzeumi tárgy szintjére emel-kednek Tolnai Ottó szövegeiben, a kopott, régi hokedli természetes módon magasztosul múzeumi tárggyá. A régi tárgyak iránti rajongás egyszerre írható le a „Pompeji-effektus” (Hózsa Éva) és a „muzealizálás” (Andreas Huyssen) fogalmával. Míg az előbbi a tárgyak megtalálására, hamuból kikotrására, az elbeszélő nagyfokú érzékenységére vonatkozik, addig a muzealizálás a tárgy-gyal való foglalkozás következő szintjét jelenti, beemelését az irodalmi műbe, költői kategóriává tételét, elhelyezését a Malraux „képzeletbeli múzeuma” nyomán megképzett „imaginárius múzeumban”.A Homokvárban egy igen heterogén összetételű múzeumot rendez be a szer-ző-elbeszélő, ahol egymás mellé kerülnek a legkülönfélébb tárgyak. A szere-tett tárgyak elrendezése is kreatív alkotómunkaként jelenik meg. Meglátásom szerint Tolnai Ottó műveiben igen fókuszált probléma, vizsgá-latra érdemes az a folyamat, amelynek során a szemétből művészet születik. A banalitások színeváltozása révén jutunk el a szemétdombtól a múzeumig. Tolnai hulladékból (is) alkot olyan entropikus múzeumi teret, amelyet Groys a modernizmus legnagyobb és lényegében egyetlen műalkotásának tekint.

Jelentősebb publikációk:Novák A. 2010: A Tolnai-világ lexikona. – Tiszatáj. 4. sz. 15–19. o.Novák A. 2011: The Other Nearby. Experiences of Strangeness in Southeast

Europe. – Acta Universitatis Sapientiae Philologica. 3. évf. 1. sz. 29–36. o.Novák A. 2012: „Az ember ugyanis mindig önmagát gyűjti”. Gyűjtőszen-

vedély Tolnai Ottó műveiben. In: Fenyvesi K. (szerk.): Átmenet és kü-lönbözőség. Magyarságtudományok kelet-közép-európai kontextusban. Budapest. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. 259–264. o.

Novák A. 2012: A szemétdombtól a képzeletbeli múzeumig. Gyűjtőszenve-dély Tolnai Ottó műveiben. In: Csányi E. (szerk.): Habitus. Irodalom- és nyelvtudományi, pszicholingvisztikai, művészetelméleti és interdisz-ciplináris kutatások. Újvidék. Bölcsészettudományi Kar – Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium. 39–48. o.

Novák A. 2012: Tolnai Ottó Imaginárius Múzeuma. – Létünk. 3. sz. 89–98. o.

229

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Nagyon-nagy potenciállal és tartalékokkal rendelkező közösség, amely talán nincs is teljes mértékben tisztában saját erejével, értékeivel. Nagyon lényeges, hogy a vajdasági magyar fiatal értelmiség emelkedjen felül a kicsinyeskedésen, személyeskedésen, mindennél jobban törekedjen a minőségre, emberi és szakmai szinten is a maximumot nyújtsa, így kapcsolódhat csak be teljes jogú tagként a nemzetközi tudományosság vérkeringésébe.

ÓDRI ÁGNES – 1985-ben született Zentán. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémi-ai és Kőzettani Tanszékén PhD-hallgató. 2009-ben a Szegedi Tudományegyetem alapszakán földtudományi kutató diplomát szerzett, majd 2011-ben geológia spe-cializáción okleveles földtudományi kutatóként végez-te el a mesterszakot. Doktori tanulmányait 2011-ben kezdte meg a Földtudományok Doktori Iskola Alkáli magmás kőzettani folyamatok alapprogram keretében. Kutatási területe: mag-más kőzettan, geokémia. Kutatási témája: a Ditrói Alkáli Masszívum gránit-jainak geokémiai és petrogenetikai vizsgálata (témavezetője: Dr. Pál-Molnár Elemér). A szerb, mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztálya által működtetett határon túli magyar A/3 kategória ösztöndíjasa volt 2006-tól 2009-ig, majd miniszteri ösztöndíjban (2009–2011) részesült. 2009-ben az Országos Tudományos Diákköri Konferencián 2. díjat nyert. Jelenleg a Balassi Intézet Nemzeti Kiválóság Program – Campus Hungary ösztöndíjasa a Fokvárosi Egyetem Stabilizotóp Laboratóriumában.

Tudományterület: természettudományok, földtudományokE-mail: odriagnes@yahoo.com

A doktori értekezés témája:A kutatás témája a Ditró település (Erdély) környékén található magmás eredetű geológiai képződmény, a Ditrói Alkáli Masszívum [DAM] terüle-

230

tén előforduló gránitok vizsgálata. A doktori disszertáció célja a gránitok kialakulása során lejátszódó folyamatok modellezése elsősorban geokémiai adatok alapján. A DAM első irodalmi említése óta (1833) csaknem kétszáz év telt el, azonban keletkezésére, felépítésére, ásvány- és kőzettanára, korá-ra vonatkozóan a vélemények különbözőségéből kifolyólag egyértelmű kö-vetkeztetéseket a mai napig nem sikerült levonni. Ennek köszönhetően a masszívum már két évszázada Európa egyik legizgalmasabb és számos meg-oldatlan kérdéssel terhelt földtani képződménye. Több magmás kőzettípus és a hazai, valamint a nemzetközi szakirodalomban meghonosodott mag-más kőzetnév locus typicusa. A kutatás során, elsősorban fizikai és geokémiai módszereket alkalmazva tudhatunk meg többet a magmát ért befolyásoló tényezőkről. Mikroszkópos vizsgálatok segítségével mindenekelőtt a kőze-tet alkotó ásványok azonosíthatók, míg a teljes kőzet, valamint az ásványok fő- és nyomelem koncentrációi többek között a teljes fejlődési trendről, a benyomulási környezetről vagy a nyomásról és a hőmérsékleti viszonyokról is információval szolgálnak. A gránitokra jellemző radioaktív és stabil izotó-pos összetétel a nagy mélységeben található forrásrégióra vonatkozóan hor-doz információkat, valamint egy másik magmával történő keveredés, illetve beolvasztás esetén e folyamatok modellezésének alapját képezi. A gránitban megjelenő cirkon kristályok természetes urán és tórium izotópjainak alapján a kőzet korára tudunk következtetni, mivel e kémiai elemek radioaktív bom-lása képezi az alapját az U-Pb és Th-Pb kormeghatározásoknak. A kutatás végső célja, a fent említett vizsgálatok eredményeinek függvényé-ben a gránitok elhelyezése a masszívum fejlődéstörténetében.

Jelentősebb publikációk:Bozsó G.–Gódor A.–Ódri Á.–Pál-Molnár E. 2008: Szikes tavi üledékek

agyagásvány-tartalmának vizsgálata a szegedi Fehér-tó területén. – X. Székelyföldi Geológus Találkozó. Csíkszereda. 24–27. o.

Gódor A.–Halmos L.–Ódri Á. 2009: Szikes tavi üledékek vizsgálata a szege-di Fehér-tó területén. – XXIX. OTDK. Szombathely. 195. o.

Ódri Á.–Pál-Molnár E.–Batki A. 2010: Mineralogy of Nepheline Syenite Dykes from the Ditrău Alkaline Massif, Romania. – The 20th General Meeting of The International Mineralogical Association. Acta Minera-logica-Petrographica Abstract Series 6. 529. o.

Ódri Á. 2013: Reinterpretation of Granites from the Ditrău Alkaline Massif, Romania. – XLIV Meeting of Young Geoscientist. Abstract Series. 37. o.

231

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar tudományos közösség érdemei mindaddig nem csak a vajda-sági tudományos élet tekintélyét fogják erősíteni, amíg a tartományban a szín-vonalas kutatáshoz szükséges háttér nem biztosított. Továbbá a tudomány mű-velőinek, az elhelyezkedés bizonytalansága és a megfelelő infrastruktúra hiánya mellett a kisebbségi sors kategóriáján belül kell érvényesülniük, ami még inkább megnehezíti a tudományos élet művelését.

ORCSIK ROLAND, Ph.D. – 1975-ben született az egykori Jugoszláviában, Óbecsén. 1992 óta Magyar-országon él. Költeményeket, esszéket, tanulmányokat, kritikákat ír, és délszláv nyelvekből fordít. Kutatási te-rülete: ex-jugoszláv irodalmi kapcsolatformák. Nyelv-ismeret: angol, horvát, szerb, szlovén, társalgási szinten német. 2013-ban védte meg doktori disszertációját a Szegedi Tudományegyetemen (témavezető: Dr. Fried István). 1999–2008-ig a Fosszília, 2010–2011-ig a Symposion, 2011-től pe-dig a Tiszatáj egyik szerkesztője. 2012-től 2014-ig a JAK szépirodalmi soro-zatának egyik szerkesztője. A Kultúrcsempész Sínbusz Fesztivál (2008–2013) főszervezője. Díjak: 2003. OTDK I. díj és Különdíj, 2004. Faludy György-díj, 2005. Tiszatáj-jutalom, 2006. Az MTA Szegedi Területi Bizottságának (SZAB) I. díja és ezüstérem, 2007. Sinkó Ervin Irodalmi Díj, 2010. Sziveri János-díj. Verseskötetei: Rozsdamaró (Vár Ucca Műhely, Veszprém, 2002), Holdnak, Arccal (Tiszatáj, Szeged, 2007), Mahler letöltve (Kalligram, Bu-dapest–Pozsony, 2011), szerbül: Skinuti Maler (Treći trg, Beograd, 2012). A Médeia Fiai zenekar tagja.

Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományokE-mail: rorcsik@gmail.com

A doktori értekezés témája: A dolgozat a vajdasági magyar és az ex-jugoszláv irodalmak bonyolult kap-csolati hálózatának működését értelmezi Domonkos István műfordítói és

232

szépirodalmi tevékenysége által. Domonkos Istvánt „archetipikus” sympo-sionistaként értelmezem, hiszen verseket, prózát, esszét, drámát, irodalmi, zenei és képzőművészeti kritikákat, publicisztikát ír, ex-jugoszláv nyelvekből, valamint németből és svédből fordít, emellett pedig több hangszeren játszó zenész és képzőművész. Domonkos művészete a korabeli, hivatalos magyar irodalmi kánont feszegető aktusként is felfogható. Főbb problémák: a kul-túrák közötti átjárhatóság, átjárhatatlanság, a két-, illetve a többnyelvűség, a fordítás mint a másik megértésének, vagy éppen ellenkezőleg, félreértésének kérdése. A vajdasági irodalom, s ezen belül is az Új Symposion folyóirat iz-galmasan viszonyult az említett problémákhoz. A vajdasági magyar irodalom jugoszláv korszakának labirintusa több ösvényt, ajtót tartalmaz: a vajdasági magyarság léte, identitása, kultúrája csak mesterségesen választható el a déli szláv nemzetekétől.

Jelentősebb publikációk:Orcsik R. 2006: Kentaur-irodalom. Az Új Symposion anyanyelvi idegensé-

géről. – Híd. 6–7. o.Orcsik R. 2006: The Poetic Reflection of the Gastarbeiter Language. Ivan

Slamnig and István Domonkos. In: Zsuzsanna Maczák (szerk): Szöve-gek között – among texts. Szeged. Department of Comparative Litera-ture. University of Szeged.

Orcsik R. 2010: Kosztolányi felkonczolva. Kosztolányi Dezső „szép” és Koncz István „megszakított” mondatairól. In: Bednanics G. (szerk.): „Alszik a fény”. Kosztolányi Dezső és Csáth Géza művészete. Budapest. FISZ–Ráció.

Orcsik R. 2011: Domonkos István nyelvváltása: fordítás mint létezésme-tafora. In: Fenyvesi K.–Kasznár V. K.–Orbán J (szerk.): Kelet-nyugati átjárók 1. Jelenkor. Pécs.

Orcsik R. 2011: Az emlékezet maradványa. A délszláv háborús diskurzus autopsziája. – Kalligram. 1. sz.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Több kiváló szakember, számos tehetséges fiatal irodalmár biztosítja a vajdasági magyar tudományos élet színvonalát és utánpótlását. Színvonalas munkájukra mindenképpen érdemes odafigyelni, mert hozzájárul az egyetemes magyar iroda-lomtörténet és ezáltal az önismeret dinamikus működéséhez.

233

ÓZER KATALIN – 1981-ben született Újvidéken. Szü-lővárosában él. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudo-mányi Kara Német Nyelv és Irodalom Tanszékén szer-zett diplomát 2006-ban, ahol a 2007/2008-es tanévtől a tanszék munkatársaként dolgozik. 2009-ben szerzett mesterdiplomát, és a 2009/2010-es tanévtől az Újvidé-ki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Doktori Iskolájá-ban a Nyelvészeti Alprogram hallgatója, valamint egye-temi tanársegéd. Kutatási területe: kontrasztív nyelvészet, szociolingvisztika és pragmalingvisztika (témavezető: Dr. Zrinjka Glovacki-Bernardi, rendes egyetemi tanár, Zágrábi Egyetem, Bölcsészettudományi Kar) A szerb mint környezetnyelv és a felsőfokú német nyelvtudás mellett kö-zépfokú angoltudással is rendelkezik. A Német Felsőoktatási Csereszolgá-lat (DAAD – Deutscher Akademischer Austauschdienst) ösztöndíjasa volt 2002-ben (nyári német nyelvkurzuson vett részt az Augsburgi Egyetemen), 2003-ban és 2011-ben a Kasseli Egyetemen tanult, illetve kutatott. Az Újvi-déki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Német Nyelv és Irodalom Tanszé-ke valamint a Freiburgi Pedagógiai Főiskola együttműködésének keretében 2009 júniusában és 2011 júliusában Freiburgban kutatott.

Tudományterület: bölcsészettudományok, nyelvtudományok, német nyelvE-mail: ozer.katalin@gmail.com

A doktori értekezés témája:A doktori értekezés témáját a német, a (vajdasági) magyar, valamint a szerb megszólítási formák használata képezi két korosztályban: a középiskolás ti-zenéveseknél (16–18 évesek) és az idősebbek korosztálynál (60. életévtől). Friederike Braun (1988) definíciójának mintájára a megszólítás kifejezés alatt minden olyan nyelvi eszközt értek, amely utal a kommunikációs part-nerre – névmási (tegezés/magázás), főnévi (személynév, rokoni kapcsolatra utaló kifejezés, különböző titulusok/rangok stb.), de verbális kifejezések is (igeragozási sajátosságok).A megszólítás mint összetett nyelvi jelenség számos különböző tényezőtől függ (pl. életkor, rokoni kapcsolat, nyilvános/ privát vagy formális/nem for-mális kommunikáció, a kommunikációs partnerek ismeretségi foka stb.), és utal a kommunikációs partnerek közötti viszonyra. A disszertációm ke-retében empirikus kutatási anyagot alapul véve vizsgálom a megszólításkor

234

használt nyelvi eszközöket. A vizsgálat korpuszát kérdőíves módszerrel ösz-szegyűjtött adatok alkotják – a három említett nyelven az egyes korcsopor-tokhoz kapcsolódó jellegzetes kommunikációs helyzetekben. Az adatközlők felét férfiak, a másik felét nők alkotják, amivel a rendszerbeli (konkrét nyelvi) különbségek mellett, az esetleges nemi különbségek is megállapíthatók.

Jelentősebb publikációk:Ozer K. 2011: Germanizmi i hungarizmi u mikrotoponimiji Novog Sada.

In: V. Vasić–G. Štrbac (szerk.): Govor Novog Sada. Sveska 2. Morfosin-taksičke, leksičke i pragmatičke osobine. Novi Sad. Filozofski fakultet. Odsek za srpski jezik i lingvistiku. 535–546. o.

Ozer K. 2012: Nominalne forme oslovljavanja na fakultetu. – Savremena proučavanja jezika i književnosti. Godina III/knjiga 1. Zbornik radova sa III naučnog skupa mladih filologa Srbije održanog 12. marta 2011. godine. Kragujevac. Filološko-umetnički fakultet. 285–296. o.

Ozer K. 2012: Upotreba nemačkih leksema Herr i Frau i njihovih srpskih, odnosno mađarskih ekvivalenata u oslovljavanju. – Fiatal Szlavisták Budapesti Nemzetközi Konferenciája I. http://szlavintezet.elte.hu/szl-avanyagok/youngslavist/1st%20Conference%20for%20Young%20Sl-avists%20in%20Budapest.pdf

Ozer K. 2013: Funkcije jezika i oslovljavanje: emotivna funkcija promene modusa. – Savremena proučavanja jezika i književnosti. Godina IV/knjiga 1. Zbornik radova sa IV naučnog skupa mladih filologa Srbije održanog 17. marta 2012. godine. Kragujevac. Filološko-umetnički fa-kultet. 539–546. o.

Ozer K. 2013: Werbung in Wilhelm Bassett Sebesis „Beschreibung und Wegweiser der Stadt Neusatz und Umgebung“ (1901). In: J. Be-li-Göncz–I. Boose–B. Petronijević–A. Wrobel (szerk): Treffpunkte. Literatur, Sprache und Didaktik im deutsch-serbischen Dialog. Balt-mannsweiler. Schneider Verlag Hohengehren.164–181. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyar tudományos élet, véleményem szerint, azok számára, akik azt itthon művelik, nagyobb mozgásteret és lehetőségeket biztosít, azokhoz viszo-nyítva, akik elhagyták tájainkat. Feltéve, ha a Vajdaság sajátosságaival a tudo-mányos élet résztvevői élni tudnak. A két, sőt többnyelvűség már eleve lépéselőnyt

235

biztosít a vajdasági magyar tudósjelölteknek. Vajdaság többnemzetiségű össze-tétele, az interkulturalizmus és a tolerancia szükségességének felismerése pedig nemcsak az európai, hanem a tengerentúli modern tendenciák szellemét és az azokba való beilleszkedést is megkönnyítheti.

ÖRDÖG ATTILA, Ph.D. – 1985-ben született Szabad-kán. Jelenleg Szegeden él, 2012 óta a Szegedi Tudomány-egyetem Természettudományi és Informatikai Karának Növénybiológiai Tanszékének egyetemi tanársegédje. Dip-lomát a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Növénybiológiai Tanszékén szer-zett 2009-ben. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Biológia Doktori Iskolájában folytatta, doktori fokozatát 2014-ben szerezte meg. Kuta-tási témája: a zárósejtek fotoszintetikus aktivitásának szerepe a biotikus stressz által kiváltott sztómazáródásban (témavezető: Dr. Horváth Ferenc). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. 2008-ban a XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia helyi fordu-lóján (Szeged) 1. helyezést ért el, 2013 és 2014 között a Jedlik Ányos Doktor-jelölti Ösztöndíj a konvergencia régiókban ösztöndíjban részesült.

Tudományterület: természettudományok, biológiai tudományokE-mail: aordog@bio.u-szeged.hu

A doktori értekezés témája:A zárósejtek a növényi epidermisz azon speciális tulajdonságokkal rendelkező sejtjei, melyek a légrés méretének finom szabályozásával a növény szén-dioxid igényét a minimális vízvesztés mellett képesek kielégíteni. A sztómák nyitó-dása és záródása során a zárósejtek membránjain élénkülő iontranszport, a sejtben anyagcsere-változások mutathatók ki. A nyitódás során a zárósejtben emelkedik az ozmotikusan aktív anyagok mennyisége, ezzel párhuzamosan a sejt ozmotikus potenciálja csökken. Az ozmoaktív anyagok mibenlétére vonatkozó feltevések szerint a turgorváltozás a kálium influx mellett a malát

236

ellenion felhalmozódás, a nap későbbi szakaszában pedig a keményítő-cukor átalakulás és a fotoszintetikus szacharóz szintézis következménye.A zárósejtek a növényi immunválasz első bástyáinak is tekinthetők, hiszen ké-pesek reagálni a különböző mikroorganizmusok jelenlétére is az ún. MAMP (mikroorganizmusokhoz kapcsolható molekuláris mintázatok) felismerésén keresztül. Miután a MAMP azonosítása megtörtént, különböző szerteágazó jelátviteli rendszerek aktiválódnak, melyek végeredményül sztómazáródást váltanak ki.Munkám során célul tűztem ki, hogy a megvizsgáljam az egyes eddig azo-nosított MAMP-molekulák hatását, és hatásmechanizmusát a zárósejtekben lejátszódó élettani folyamatokra (a turgor, a fotoszintézis és a membránt-ranszport változása tekintetében). A disszertációban a következő kérdésekre próbálok választ és magyarázatot adni:• Hogyan indukálnak az egyes MAMP-ok sztómazáródást, vajon azonos

jelátviteli utakat használnak-e, illetve megtörténik-e különböző növény-fajok esetében a záródás?

• Hogyan járulhat hozzá a fotoszintézis gátlása a záródás indukciójához/nyitódásgátlásához a kezeléseket követően?

• Hogyan hatnak a MAMP-kezelések a sztómaműködésre (mik a jelátvite-li komponensek, hogyan változik a zárósejtek fotoszintézise)?

• Történik-e membrántranszportaktivitás-változás a kezelések hatására?

Jelentősebb publikációk:Ördög A.–Wodala B.–Horváth F. 2008: Investigating the Role of Potassium

Channel KAT1 in NO Mediated Stomatal Closure. – Acta Biologica Szegediensis. 52. évf. 1. sz. 163–165. o.

Wodala B.–Ördög A.–Horváth F. 2010: The Cost and Risk of Using Sodi-um Nitroprusside as a NO Donor in Chlorophyll Fluorescence Experi-ments. – Journal Of Plant Physiology. 167. évf. 13. sz. 1109–1111. o.

Ördög A.–Rózsavölgyi T.–Wodala B.–Hideg É.–Deák Zs.–Ferhan A.–Tari I.–Horváth F. 2010: Effect of Chitosanon Guard Cell Photosynthesis. – XVIII Congress of the Federation of European Societies of PlantBio-logy (FESPB). Valencia. 186. o.

Ördög A.–Wodala B.–Hideg É.–Ayaydin F.–Deák Zs.–Horváth F. 2011: Chitosan Elicited Immune Response Reduces Photosynthetic Electron Transport and Ion Channel Activity in the Guard Cells of Vicia. – Acta Biologica Szegediensis. 55. évf. 1. sz. 135–138. o.

237

Ördög A.–Wodala B.–Rózsavölgyi T.–Tari I.–Horváth F. 2013: Regulation of Guard Cell Photosynthetic Electron Transport by Nitric Oxide. – Journal Of Experimental Botany. 64. évf. 5. sz. 1357–1366. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyarokban hatalmas potenciál rejtőzik, ez azonban legtöbbször, a lehetőségek hiányában sajnos kihasználatlan marad. Azt gondolom, hogy Vajda-ság ma még nem képes a tehetségek szárnyalásához szükséges hátteret biztosítani, és szívből remélem, hogy ez a közeljövőben változni fog.

ÖRDÖGH TIBOR – 1985-ben született Zentán. Jelenleg Budapesten él, 2011-től az Eötvös Loránd Tudományegye-tem Állam- és Jogtudományi Kara Politikatudományi In-tézetének megbízott oktatója, 2012-től pedig a veszprémi Pannon Egyetem MFTK Társadalomtudományi és Nemzet-közi Tanulmányok Intézetének oktatója. 2010-ben okleveles politológus diplomát szerezett az ELTE ÁJK-n, 2012-ben okleveles nemzetközi kapcsolatok elemzői diplomát szerzett a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karán. 2010 és 2013 között az ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskolájának hallgatója, jelenleg doktorjelöltje. Kutatási témája: a posztjugoszláv államok politikai rendszerei (témavezető: Dr. Navracsics Tibor). További kutatási területek: Kelet-Közép-Európa országai, államépítés, identitáskutatás, politikai kom-munikáció és kampánystratégiák. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett német, angol és török nyelvtudással rendelkezik. Több budapesti elemző és kutatóintézetnek volt munkatársa. 2010-től a Magyar Politikatudományi Társaság Nemzetközi- és Európa-politika szakosztályának titkára.

Tudományterület: társadalomtudományok, politikatudományokE-mail: ordogh.tibor1985@gmail.com

238

A doktori értekezés témája:Doktori értekezésemben Szerbia, Horvátország és Szlovénia politikai rend-szerének összevetését tűztem ki célul a demokratikus rendszer működésére korlátozva az időbeli keretet. Alaphipotézisem, hogy a három posztjugoszláv ország demokratizálódás utáni időszakában létrehozott intézmények felépí-tése és eljárási logikája nagymértékben hasonlít; a különbségek kevésbé rele-vánsak az országok működése szempontjából.Az értekezés első fejezetében a vizsgált országok alkotmányos és kormányzati rendszerének bemutatására törekszem. Elemzés tárgyává teszem az országok alkotmánytörténetét, mely a XX. században szinte egybeforrt. Ezután a há-rom ország hatályos alkotmányainak vizsgálatára törekszem, végezetül pedig a politikai hatalommegosztás lehetőségeit veszem górcső alá, az alkotmány-bíróságokat, a jegybankokat, az ombudsmanokat, a közvetlen demokrácia eszközeit továbbá a területi hatalommegosztás letéteményeseit. A második fejezetben a pártrendszerek meghatározása következik. Ennek bemutatása után térek rá a politikai törésvonalak taglalására, és a pártrendszer változá-sának felvázolására a rendszerváltástól napjainkig. A harmadik fejezetben át-térek a pártok jellemzésére. A pártok jellemzőinek és funkcióinak rövid tag-lalása után mindhárom országból igyekszem bemutatni baloldali, jobboldali és centrum pártokat, továbbá a létrejövetelük óta megtörtént változásokat. A negyedik fejezetben a választási rendszerek elemzése következik, majd az ötödik fejezetben kerülnek bemutatásra a vizsgált országok parlamenti vá-lasztási eredményei. A hatodik fejezettől a hatalommegosztás funkcionális intézményei következnek, így elsőként a parlamentek összevetése. A törvény-hozások felépítésének elemzése a vizsgálat tárgya az egyes intézményekben, valamint a törvény- és határozathozatali módok bemutatása. A hetedik fe-jezetben a törvényhozás által megválasztott kormányok jellemzése követke-zik: a kabinetek belső közjogi struktúrája, a miniszterelnökök hatásköreinek elemzése, a miniszterek rekrutációjának feltérképezése, a tárcapreferenciák és tárcaelosztás elemzése, továbbá a nemek és szakképzettség feltérképezé-se. Ezt követi a kormányszerkezetek és a miniszteri feladatok változásának bemutatása. Az értekezés nyolcadik fejezetét a végrehajtó hatalmi ág másik fontos intézménye alkotja, az államfői intézmény. Vizsgálat tárgyát képezik a köztársasági elnökök politikai rendszerben kormányformától függően betöl-tött jogkörei, valamint megválasztásuk módja és az egyes államfőválasztások bemutatása. Az utolsó fejezetben elemzés tárgyát képezi az egyes államfők

239

rekrutációja és szerepfelfogása is, vagyis az, hogy miként alakult a kormány-fők és államfők viszonya.

Jelentősebb publikációk:Ördögh T. 2012: Szerbia ombudsmani rendszer In: Antal A. (szerk.): Eötvös

Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Isko-láinak III. Konferenciája. Budapest. ELTE-ÁJK. 79–93. o.

Ördögh T. 2012: Szerbia és Horvátország politikai rendszerének összehason-lítása. – Grotius E-könyvtár 56. 1–76. o.

Ördögh T. 2012: Politikai hatalommegosztás és ellensúlyok a Balkánon, kü-lönös tekintettel Szerbia, Horvátország és Szlovénia intézményrendsze-rére. In: Koncz I.–Nagy E. (szerk.): Nemzedékek az együttműködésben. Történelem, Politológia, Jogtudomány Szekció I. Budapest. PEME. 32–42. o.

Ördögh T. 2013: Politikai törésvonalak és pártrendszerek Szerbiában, Hor-vátországban és Szlovéniában. In: Strausz P.–Zachar P. K. (szerk.): Tör-ténelem és politika – Régen és ma. Budapest. Modern Minerva Köny-vek 6. Heraldika Kiadó. 204–229. o.

Ördögh T. 2013: Alkotmánybíróságok a posztjugoszláv térségben. In: Koncz I.–Nagy E. (szerk.): Tudományos próbapálya. Társadalomtudományi Szekció. Budapest. PEME. 418–425. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Minden közösségnek szüksége van olyan emberekre, akik valamilyen módon a jövőért dolgoznak. Véleményem szerint ezért fontos a vajdasági magyar közösség számára is, hogy legyen egy olyan több tudományterülettel foglalkozó rétege, mely a megmaradást segítheti, és példaként szolgálhat a vajdasági magyar fiatalok számára.

240

PALATINUS BRIGITTA – 1987-ben született Zentán. 2010 óta Magyarországon, Debrecenben él. A Debreceni Egyetem Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudomá-nyok Doktori Iskolájának doktorandusza 2012 óta. Dok-tori kutatását a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren foly-tatja, témavezetője Dr. Gályász József. Alapdiplomáját az Újvidéki Egyetem szabadkai Közgazdaságtudományi Ka-rán szerezte 2010-ben európai gazdaság és üzlet szakon.

2010-ben elnyerte a Budapesti Vidékfejlesztési Minisztérium FAO ösztöndí-ját, és megkezdte mesterképzését a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálko-dástudományok Centrumában a Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Karon. 2012-ben szerzett Vállalkozásfejlesztő közgazdász oklevelet. 2012-ben a Kari Tudományos Diákköri Konferencián szekcióelsőként Dékáni Kiemelt Díjban részesült. 2012-ben elnyerte a Debreceni Egyetem Kiváló Hallgatója Kitüntetést. 2013-ban a Veszprémben megrendezett Országos Tudományos Diákkonferencián különdíjban részesült. 2011 óta a Kerpely Kálmán Szakkollégium tagja, és számos tanulmányúton vett részt külföldön és Magyarországon egyaránt. 2011–2013 között a Veres Péter Kollégium és Arany Sándor Diák Apartman Kollégiumi Bizottságának aktív tagja. 2004-től 2007-ig volt a Zentai Nyári Ifjúsági Játékok Csapatversenyének szervező-je, majd ezt követően 2009–2011 közötti időszakban a főszervezője. 2010-ben és 2011-ben a Zentai Ifjúsági Iroda által szervezett Játék Határok Nélkül című rendezvény szervezője, 2011-ben a Zentai Kincskereső főszervezője.

Tudományterület: társadalomtudományok, gazdálkodás- és szervezéstudo-mányokE-mail: bigoci@gmail.com

A doktori értekezés témája:A Debreceni Nemzetközi Repülőtér utasai kiszolgálásának folyamatszem-léletű vizsgálata. A Debreceni Nemzetközi Repülőtéren 2012 júniusától menetrend szerinti, folyamatos forgalom kezdődött meg London-Luton és Debrecen között, amely mérföldkőnek tekinthető az utasforgalom növeke-désében. Megállapítható, hogy az utasforgalom jelentős a forgalmi adatok alapján, ami az újabb menetrend szerinti járatok eredménye. Az általam vég-zett kutatás célja annak a ténynek a bizonyítása, hogy a repülőtér személy-forgalmának növekedése a vevőkiszolgálás színvonalának emelésével érhető

241

el, majd ennek megfelelően a járatszámok bővítésével. A vevőkiszolgálás vizsgálata egy olyan folyamatstruktúra elkészítését igényli, amely tartalmazza az utasok által igénybe vett szolgáltatásokat, kezdve a repülőtérre érkezésük-től, a repülőtérről való távozásukkal bezárólag. Egy ilyen folyamatstruktúra megalkotása lehetővé teszi, hogy a benchmarking módszerével összehason-lítást végezzünk más városok utaskiszolgálásával. A struktúra kiépítéséhez viszont szükséges elvégeznünk a repülőtér utasainak szegmentációját utazási motivációjuk alapján, mivel motivációjuktól függően más és más szolgál-tatásokat fognak igénybe venni. Fel kell tennünk a kérdést, hogy mire van szüksége egy utasnak, hogy jól érezze magát. Milyen szolgáltatásokra van szükség, ahhoz, hogy kielégítsük a fogyasztói igényeket; milyen értékteremtő folyamatokat kell bevezetnünk, ahhoz hogy a fogyasztó jól érezze magát; milyen már meglévő folyamatok átszervezésére van szükség a hatékonyság növelése céljából. Fontos kihangsúlyozni, hogy azok a folyamatok, amelyek-től az utas jól érzi magát a városban való tartózkodási ideje alatt, nem egy szervezetnél történnek. A folyamatok sikeressége a szervezetek/szerveződések együttműködésének függvényeként írható le. A folyamat alapú megközelítés alkalmazásával nyilvánvalóvá válnak azok a tevékenységek, amelyek egyetlen érintett célját sem szolgálják, vagy nem megfelelően szolgálják annak kielégí-tését, ezért veszteséget okoznak a folyamatgazdának. Mindezen kívül a folya-matszemlélet segítséget nyújt abban is, hogy az egyes tevékenységek közötti ok-okozati kapcsolatrendszert megértsük, és ezen keresztül a fejlesztés során feltárjuk a problémákat, kockázatokat.

Jelentősebb publikációk:Palatinus B. 2012: A folyamatmenedzsment alkalmazása a rendezvényszer-

vezés területén. – Gazdálkodástudományi Közlemények. IV. évf. 1. sz. Debrecen. DE Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar.

Igyártó L.–Justyák E.–Lénárt N.–Palatinus B.–Szabó A.–Juhász Cs. 2012: Kis- és középvállalkozások fejlesztésének lehetőségei az új Széchenyi terv pályázatai alapján. Az ismeretterjesztéstől az ismeretátadásig. Debrecen. Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma. Kerpely Kálmán Szakkollégium.

Palatinus B. 2013: A folyamatmenedzsment alkalmazása a rendezvényszer-vezés területén. – XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szekció. Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar. [absztrakt]

242

Palatinus B.–Krüzsely D. 2013: Debreceni Nemzetközi Repülőtér: Új lehe-tőségek a gazdasági fejlődésben. – A „Debreceni Fejlődés és Környezet” Konferencia összefoglaló CD kiadványa. Debrecen. DE AGTC Kerpely Kálmán Szakkollégium.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Úgy gondolom, hogy Vajdaságban a tudományos utánpótlás száma évről évre csökken, mivel nagyon sok fiatal külföldön, főleg Magyarországon folytatja to-vább tanulmányait, illetve kutatásait a jobb körülmények, lehetőségek, ösztöndí-jak és kutatási források miatt. A diploma illetve a doktori cím megszerzése után, a véleményem az, hogy kevés fiatal tér vissza, főleg a hiányzó kapcsolatrendszer és az érvényesülés lehetőségének hiánya miatt.

PAP ÁGI – 1981-ben született Szabadkán. Jelenleg Sze-geden él, és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének tanársegédeként dolgo-zik, (2009-től). Okleveles geográfus illetve angol nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár. Diplomáit a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informati-kai Karán, valamint Bölcsészettudományi Karán szerez-te 2007-ben. 2007–2010 között a Természettudományi

Szakfordítói képzést is elvégezte. Ezzel párhuzamosan 2007-től a Szegedi Tu-dományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájában kezdte meg dokto-ri képzését, 2010-ben abszolutóriumot szerzett. Kutatási témája: az épített kulturális örökség városfejlesztési kérdései (társtémavezetői: Dr. Boros Lajos és Dr. Becsei József ). 2004-től egy tanéven keresztül Erasmus-ösztöndíjjal a velencei Ca’ Foscari Egyetem hallgatója. 2010 augusztusától egy éven át a Re-gionális Kutatási Központ Alföldi Intézetének kecskeméti osztályán dolgozik részmunkaidőben egy IPA-projekt kivitelezésében. 2012-től szakmai szakértő egy, a Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékén futó HURO-projektben. 2013 júniusától kezdve a Nemzeti Kiválóság Program Jedlik Ányos Doktor-jelölt Ösztöndíjában részesül egy éven át. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett felsőfokú angol és középfokú olasz nyelvtudással rendelkezik.

243

Tudományterület: természettudományok, földtudományok, társadalom-földrajzE-mail: pap.agi.48@gmail.com

A doktori értekezés témája:A doktori disszertáció település-, illetve városfejlesztési témában íródik. A kutatás fókuszában az a kérdés áll, hogy a globális változások és folyamatok hogyan hatnak a településekre és azok épített kulturális örökségére. A kuta-tás célja annak a kettősségnek vizsgálta, amelyet az épített kulturális öröksé-gek magukban hordoznak. A kettősség abban nyilvánul meg, hogy ezek az épületek egyrészt identitáserősítő, kiemelt jelentőségű történelmi-műemléki értékek, másrészről viszont a műemléki védettségükből adódóan számos kor-látozással és sokszor magasabb fenntartási költséggel járnak. Ehhez kapcso-lódóan a kutatás során feltérképezésre kerülnek az egyes városok fejlesztési irányát meghatározó szereplők (lakosok, önkormányzatok, befektetők, civil szervezetek stb.) köre és erőviszonyai, amelyek jelentősen befolyásolják a he-lyi épített örökségek sorsát. Emellett kiemelt szerepet kap annak felmérése, hogy milyen a kérdéses városrészek lakóinak attitűdje az ott található épített kulturális örökséget illetően, hiszen a városrészekben élő közösségek azok a szereplők, akik érdekében végső soron a településrészek fejlesztésének történ-nie kell, tehát a témához kapcsolódó véleményük és hozzáállásuk megisme-rése elengedhetetlen.A kutatás során tehát az alábbi kérdésekre keresem a választ: A városrészek védettsége és az örökségi épületek védettsége mennyiben gátló tényezője és mennyiben motorja az egyes városrészek átalakulásának? Milyen konfliktu-sokat hordoz magában egy-egy terület örökségi gazdagsága? Milyen konflik-tusokat jelenthet az egyes városnegyedekben az épületek és helyek örökségi státusza és az ebből fakadó speciális kezelési igényük? Az örökségi épületek-ben élők hogyan élik meg otthonaik örökségi mivoltát, illetve lakókörnye-zetük speciális szabályozottságát, a turisták fokozott érdeklődését? Milyen erős a lakosok helyi identitása? A kulturális örökség befolyásolja-e a helyi identitás, a helyi kötődés kialakulását?A kutatás során ezekre a kérdésekre keresem a választ Budapest egyes vá-rosrészei esetében. Három olyan budapesti lakónegyed (Budai Várnegyed, Belső-Erzsébetváros, Wekerletelep) vizsgálata történik meg, amely a város épített kulturális örökségében leggazdagabb és legkiemelkedőbb negyedek közé tartozik.

244

A kérdések megválaszolása érdekében a kutatási módszerek sokrétű alkalma-zására van szükség. A kutatás első lépéseként egy épületállomány-felmérésre van szükség, amely segítségével kimutatható, hogy a városnegyedek épüle-tállományában milyen mennyiségű és milyen mértékű változás zajlott le az elmúlt évtizedben. A városnegyedek helyi lakosságának véleményét és atti-tűdjét egy nagy volumenű, vizsgálati területenként több száz lakost érintő, kérdőíves felméréssel mérjük fel. A kutatás részét képezi azokra a kerüle-tekre vonatkozó Integrált Városfejlesztési Stratégiáknak a tartalomelemzése is, amelyekben a vizsgálati területek találhatók. A tartalomelemzés során az egyes kerületek épített kulturális örökségre vonatkozó álláspontját szeretnénk kimutatni, amelyből fény derül arra, hogy az egyes területeken mennyire tartják fontosnak, illetve milyen szerepet szánnak a kulturális örökségnek. A kutatás további részét az az interjúsorozat képezi, amelyet a területek fejlődé-sére különböző szempontból rálátó szakemberekkel készítünk el (területen-ként 8-10 interjút). A kutatás eredményeit az ArcGis térképkészítő program és a CorelDraw program segítségével elkészített ábraanyag teszi szemlélete-sebbé és könnyebben értelmezhetővé.A kutatás eredményeként várhatóan megismerjük a három eltérő karakte-rű budapesti lakóterület lokális stratégiáit a globális változások kapcsán fel-merülő kérdésekre. A kutatás eredményeként összehasonlíthatóvá válnak a három területen zajló folyamatok, a városfejlesztési szereplők köre és jelen-tősége. Továbbá, megismerjük a helyi lakosság attitűdjét lakókörnyezetük és az ott található épített kulturális örökség kapcsán, illetve azt, hogyan tapasz-talják a lakosok, az örökség hozzájárul-e lokális identitásuk és végső soron otthonérzetük erősítéséhez.

Jelentősebb publikációk:Pap Á. 2011: Az örökségmegőrzés nehézségeinek vizsgálata budapesti min-

taterületeken. In: Bajmócy P.–Józsa K. (szerk.): Geográfus Doktoran-duszok XI. Országos Konferenciája. Szeged. SZTE TTIK. Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék. [CD-ROM kiadvány]

Pap Á.–Boros L.–Pál. V. 2011: A világörökségek szerepe a globalizálódó világ kulturális integrációjában. In: Michalkó G.–Rátz T. (szerk.): A turizmus dimenziói: humánum, ökonómikum, politika. Székesfehérvár. Kodolá-nyi János Főiskola. 266–277. o.

Pap Á. 2012: Városfejlesztési kérdések a világörökségi helyszíneken Budapest példáján. In: Pál V. (szerk.): A társadalomföldrajz lokális és globális kér-

245

dései. Szeged. SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék. 196–208. o.

Pap Á. 2012: Világörökség és turizmus. A világörökségi helyszínek hatása a település és a környék turizmusára magyarországi esettanulmány alap-ján. – A falu. 3. sz. 25–37. o.

Pap Á. 2013: Residential Attitudes towards Urban Heritage in Budapest. – Geographica Timisiensis 2. sz. [megjelenés alatt]

PAP SZABOLCS – 1987-ben született Nagybecske-reken. Jelenleg Újvidéken él, 2011 novembere óta az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karának Kör-nyezetvédelmi Tanszékén fiatal kutató. Ugyanitt szerzett diplomát 2010-ben alapfokon, majd egy évre rá 2011-ben mesterképzésen, ezután tanulmányait a fent említett Tanszék doktori iskolájában folytatta Környezetvédelmi mérnök szakon, 2011 óta doktorjelölt. Kutatási témája: szennyvíztisztítás és iszapkezelés – különböző biomasszából mesterséges úton előállított adszorbensek kivizsgálása ipari szennyvizek terciális, azaz harmad-lagos tisztítása során. (témavezetők: Doc. dr Maja Turk Sekulić, Doc. dr Jelena Radonić). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. 2011-ben elnyerte a Műszaki Tudományok Ka-rának kitüntetését a mesterfokozaton elért 10-es átlagáért. 2011 óta a Szerb Köztársaság Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztéri-uma doktorandusz ösztöndíjasa. A 2012/2013-as tanévben az Emberi Erő-források Minisztériuma és a Balassi Intézet Soós Kálmán ösztöndíjasa. Aktív résztvevője különböző nemzeti és nemzetközi projekteknek. Mintegy tizenöt tanulmánya jelent meg angol és szerb nyelven, folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben.

Tudományterület: műszaki tudományok, bio-, környezet- és vegyészmér-nöki tudományok, környezetvédelemE-mail: sabolcpap@uns.ac.rs

246

A doktori értekezés témája:A kutatás célja, olcsó adszorbensek előállítása a szennyvíz filtrációs kezelésére, és a vízerőforrások racionális kihasználása. Külföldön már évek óta folynak ha-sonló kutatások ezen a területen, de hazánkban még gyerekcipőben jár a téma vizsgálata. Olcsó adszorbens alatt olyan különböző szerves alapú anyagokat értünk, amelyek hatalmas mennyiségben fordulnak elő a természetben, magas a széntartalmuk, és kevés energia befektetésével állíthatók elő. A biomassza minden pontban megfelel a fent említett leírásnak, és sikeresen alkalmazha-tó mint nyersanyag a filtrációs anyagok gyártásában. A biomassza biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok széles spektrumát foglalja magába, és rengeteg alkategóriába osztható, mint pl. különféle mezőgazdasá-gi növényi és állati eredetű anyagok, gyümölcstermesztési maradékanyagok, kerti hulladék stb. A kísérletekben ezek közül csak a gyümölcstermesztés folya-mán fennmaradó magvak kihasználására koncentráltam. Szerbiában ezekből a nyersanyagokból nincs hiány, sőt ahelyett hogy különböző hulladéktárolókban végeznék, maximálisan ki lehet őket használni. A kísérletben résztvevő szilva, barack, meggy- és cseresznyemagok Törökbecse környéken lettek begyűjtve. A kísérlet első részében különböző hő- és kémia hatásoknak lettek kitéve az előzőleg ledarált gyümölcsmagok. Az így keletkezett úgynevezett „low cost“ adszorbensek a kísérlet második szakaszában kommerciális adszorbensekkel lettek összehasonlítva. A befektetett energia mennyisége, a kommerciális ad-szorbensek ára és a kapott eredmények mindent kizáróan azt mutatják, hogy ez a fajta filtráció az ipari és kommunális szennyvíztisztítás terén is alkalmazha-tó. Ezeket a filtrációs anyagokat a harmadlagos (terciális) szennyvíztisztításban lehet felhasználni, más szóval olyan szennyvizeken, amelyek előzőleg már va-lamilyen technológiával tisztítva lettek. Nyers, előzőleg nem kezelt szennyvize-ken ezek az adszorbensek nem alkalmazhatók. A kapott víz minősége nagyban megfelel a szerbiai törvényekben megengedett átlagos koncentrációk és csúcs-koncentrációk határértékeinek. Szerbiában gyakorlatilag sehol sem tisztítják az ipari és kommunális szennyvizeket, és azok folyókban vagy más felszíni vizek-ben végzik. Innen már különböző fizikai és kémiai folyamatokkal könnyen a talajvizekbe jutnak, ott pedig közvetlenül veszélyeztetik az ivóvízkészleteket (a Vajdaságban túlnyomó részt felszín alatti vizeket használnak a lakosság ivóvíz- ellátására). Ezek a biomasszából nyert adszorbensekre támaszkodó filtrációs technikák jelentősen olcsóbbá teszik a legkomplexebb és legdrágább szakaszát a szennyvíztisztítás technológiájának, és a vizet is újrahasznosíthatóvá teszik, mellyel jelentősen csökken az vízerőforrások fogyasztása.

247

Jelentősebb publikációk:Djogo M.–Milovanovic D.–Vojinovic Miloradov M.–Kovacevic S.–Ada-

movic D.– Mirosavljevic Z.–Pap S. 2012: “Preliminary Results of the Cadastre of Meat Industry Polluters in Vojvodina Region, Serbia”. – International Conference Engineering of Environment Protection. TOP2012. Bratislava. Slovak University of Technology in Bratislava. 93–99. o. [Projekat Ministarstva prosvete i nauke III46009]

S. Pap–I. Mihajlović–M. Đogo–M. Stupavski–M. Turk Sekulić–M. Voji-nović Miloradov–J. Radonić 2013: Reuse of Wastewater from Meat Processing Plants after Final Filtration with Activated Carbon. – 14th European Meeting on Environmental Chemistry. Chemical Society of Montenegro in Cooperation with European Association of Chemistry and the Environment. Crna Gora. 124–125. o. [Projekat III46009]

D. Adamovic–I. Mihajlovic–S. Pap–M. Vojinovic-Miloradov–J. Rado-nic–M. Turk-Sekulic–S. Adamovic 2013: Application of Adsorption Process in the Treatment of Meat Industry Waste Water. – 19th Interna-tional Symposium on Analytical and Environmental Problems. Szeged. SZAB Kémiai Szakbizottság Analitikai és Környezetvédelmi Munkabi-zottsága. 241–244. o.

Mihajlović I.–Đogo M.–Pap S.–Ubavin D.–Stošić M.–Vujić G. 2013: S::-Can Spectro::Lyser –Useful Tool For Monitoring Of Wastewater. – 6. PSU–UNS International Conference on Engineering and Technology – ICET. Novi Sad. University of Novi Sad. Faculty of Technial Sci-ences. http://www.psu-uns2013.com/material/papers/Session14/Sessi-on14-07007.pdf

Mihajlović I.–Đogo M.–Pap S.–Stošić M.–Vujić G.–Vojinovic Miloradov M. 2013: Continuous On-line Monitoring and Analysis of Wastewa-ter in the Vicinity of Novi Sad, Serbia. 19th International Conference “Engineering for Environment Protection” – TOP. Časta-Papiernička. Slovak University of Technology in Bratislava. 1–5. o.

Gondolataima vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:„Minden káoszban van kozmosz (ékesség, rend, tisztesség) is, minden rendetlen-ségben rend is rejlik, s minden önkényben folyton ott a törvény, mert mindaz, ami hat, ellentéten alapszik. Ennek fölismeréséhez a megkülönböztető emberi értelemre van szükség.” (Carl Gustav Jung)

248

PAP TIBOR – 1970-ben született Szabadkán. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Ka-rán Jedlik Ányos doktorjelölti ösztöndíjas kutató. 1996 óta él Szegeden. Alapvégzetsége magyar nyelv és iroda-lom szakos tanár (Újvidéki Egyetem, 1993). Kezdetben irodalmárként tevékenykedet, lapszerkesztő volt Újvidé-ken. Költőként két verseskötete jelent meg (1992-ben Sinkó-, 1994-ben Faudy-díjas volt). Szegeden eleinte to-

vábbra is irodalommal foglalkozott. Délszláv-magyar irodalmi kapcsolatokat kutatott az akkor még József Attila Tudományegyetemen. Fél éven át lektor volt a macedóniai Szkopjéban. Az irodalomtudományról váltott a szocio-lógián át a politikatudományra. Közben érdeklődésének fókusza megma-radt a kisebbségi intézményrendszerek mellett, tárgya pedig a délszláv (ma Nyugat-Balkánnak nevezett) térségnél. Eredetileg kisebbségi irodalomrend-szerek kutatásával foglalkozott, a kisebbségi nyilvánosságok topológiájának empirikus kutatására kidolgozott módszere 2005-ben akadémiai díjat is ka-pott. 2002–2003-ban MTA Sasakawa ösztöndíjas volt: a vajdasági magyar irodalom rendszerének topológiáját kutatta. 2007-ben a Habsburg Intézet ösztöndíjasa volt: a vajdasági kisebbségek nyilvánosságának kutatása volt a témája. 2008–2009-ben Baden-Württemberg Tartomány ösztöndíjasaként a vajdasági németek (dunai svábok) történetét kutatatta Tübingenben. 2009-ben Eötvös-ösztöndíjjal szakmai gyakorlaton volt a Müncheni Magyar Inté-zetnél. Az utóbbi időben a kisebbségkutatás szociológiai (társadalmi felzár-kóztatás) és politikai (kisebbségi intézményrendszer) kutatása felé fordult. Ebből kifolyólag kisebbségszociológiai (romológiai) – ELTE TÁTK, 2000–2005 – és politikatudományi tanulmányokat – SZTE ÁJK 2006-2009 BA, 2009–2011 MA – is folytatott, most éppen közgazdálkodás-közpolitikát hallgat a SZTE GTK-n. 2013-ban szakértőként részt vett az Európa Tanács ún. történelmi kisebbségekről készülő jelentésének a megírásában.

Tudományterület: társadalomtudományok, politikatudományokEmail: tibor.pap@gmail.com

A doktori értekezés témája:A doktori dolgozat munkacíme Kisebbségmérnökség. Kutatásának központi problémáját a kisebbségpolitika szaktudományi, illetve tudományközi (in-terdiszciplináris) besorolhatósága, valamint indirekt és közvetlen társada-

249

lompolitikai hasznosíthatósága (az erőforrások jobb allokációjának a kidol-gozására teendő szakpolitikai javaslatok által) képezi. A munka fő kihívása, hogy sikerül-e a problémakört oly módon elhelyezni a tudományelméleti mezőben, hogy az abban összpontosuló kérdések makroszintű megragadása ne kerüljön ellentmondásba a gyakorlati megoldásokkal operáló szak-, illetve közpolitika dimenzióiban használt sokrétű és sokforrású eszköztárral.

Jelentősebb publikációk:Sarnyai Csaba M.–Pap T. 2012: The Role of Dynamic Democracy in the

Formation of Europe-level Solidarity and Identity. In: M. Grabowski–P. Laidler (szerk.): The World in Economic Crisis. Krakow. Jagellonian University Press. 127–141. o.

Sarnyai Csaba M.–Pap T. 2012: Issues of Autonomy and Hungarian Politi-cal Parties in Voivodina after the Change of System. – Acta Universitatis Sapientiae. European and Regional Studies. 2. évf. 1–2. sz. 17–31. o.

Pap T. 2013: A „túlterhelt demokrácia” intézményi vonatkozási kisebbségi helyzetben. In: Berényi J. (szerk.): Tudományos diskurzusok. Újvidék. Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács. 263–271. o.

Pap T. 2013: Merre tart a kisebbségi magyar média Szerbiában? – Mediári-um. Debrecen. VII. évf. 1–2 sz. 5–19. o.

T. Pap–M. Sarnyai Csaba 2013: Do Hungarians in Voivodina Elect Experts or Polticians? – An Analysis of the 2010 Election Process of the Natio-nal Minority Council. In: I. Pálné Kovács–L. Kákai (szerk.): Ten Public Policy Studies. Supporting Scientific Training of Talented Youth at the University of Pécs. Pécs. 151–167. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar tudományosság kiteljesedésének egyik fő problémáját abban látom, hogy mindmáig nem sikerült tudományelméleti alapokról kiindulva és empirikus adatokra támaszkodva szembenézni a kisebbségi keretek partikuláris és a tudományosság univerzális működési feltételeinek egykori és jelenlegi feszült-ségeivel. Hiányzik egy, az eredményeit a bevett elképzelésekkel szemben is kép-viselni tudó, független intézményhálózat, amely sem forrásaiban, sem eljárásait illetően nincs kitéve a kisebbségi diskurzustér csatározásainak. Ha ez létrejön, akkor a vajdasági magyar kutatási potenciál saját életkörülményein túl mutató, nemzetközi színtéren is példamutató eredményekre lehet képes.

250

MGR. PAPP ZOLTÁN – 1979-ben született Topolyán, jelenleg Szabadkán él. 2008 óta a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola tanársegéde, majd előadója, ahol részt vesz magyar és szerb nyelven a matematikai analízis, a számí-tástechnika alapjai és a numerikus matematika tárgyak oktatásában. Magiszteri diplomát az Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Kara Matematika Tanszéken szerzett. PhD-tanulmányait ugyanezen in-

tézmény doktori iskolájában folytatta numerikus matematika témakörben. Kutatási témája: numerikus optimizáció. További kutatási területek: nemli-neáris egyenletrendszerek numerikus megoldása, nemlineáris komplementá-ris problémák numerikus megoldása és alkalmazása a közgazdaság területén. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik.

Tudományterület: természettudományok, matematika- és számítástudomá-nyok, numerikus optimizációE-mail: papzoli@vts.su.ac.rs

A doktori értekezés témája:Számos valós jelenség tanulmányozásához matematikai modelleket kell épí-teni, amelyek nagy dimenziójú nemlineáris egyenletrendszerekből állnak. A nagy dimenziójú egyenletrendszerek megoldása még a korszerű, gyors számí-tógépek számára is kihívást jelent, ezért szükség van olyan algoritmusokra, amelyek numerikus módon aránylag gyorsan és megfelelő pontossággal old-ják meg ezeket a rendszereket. A kutatás fő célja olyan algoritmus létreho-zása, amely bizonyos feltételek mellett még a nagy dimenziójú (több tízezer ismeretlenből álló) egyenletrendszerekkel is megbirkózik, és a konvergen-ciasebessége is elfogadható. Mivel az algoritmus nem használja a rendszer függvényének deriváltját, ezért ez a módszer olyan egyenletrendszerekre is alkalmazható, amelyeknek függvényei nem deriválhatók.

Jelentősebb publikációk:Z. Pap 2011: „Computing Economic Equilibria by a Homotopy Method”.

– CINTY 2011. Proceedings of 12th ieee International Symposium on Computational Intelligence and Informatics. 143–148. o.

251

Z. Pap 2011: „An Interior-point Method for Computing Economic Equi-libria”. – SISY 2011. Proceedings of 9th International Symposium on Intelligent Systems and Informatics. 113–118. o.

Z. Pap 2011: „Interior-point Method and Computation of Competitive Equilibrium”. – EMC 2011. Proceedings of 1st International Sympo-sium on Engineering Management and Competitiveness. 209–214. o.

Z. Pap 2012: „Smoothing Method for Solving NCP and Economic Equi-libria”. – SISY 2012. Proceedings of 10th International Symposium on Intelligent Systems and Informatics. 193–198. o.

S. Rapajić–Z. Pap 2013: „Smoothing Inexact Newton Methods for NCP with Various Nonmonotone Techniques”. – PAMM. Proceedings of Applied Mathematics and Mechanics. 13. évf. 385–386. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar tudományos utánpótlás sosem volt nagyobb. Ennek köszön-hetően a vajdasági tudományos élet is magasabb szintre léphet abban az esetben, ha a fiatal vajdasági magyar tudósok itt maradnak, és kutatásaikat itt végzik. Ehhez viszont megfelelő körülmények és nem utolsósorban megbecsülés is szük-ségeltetik.

PAPP ZSIGMOND, Ph.D. – 1983-ban született Zen-tán; jelenleg Újvidéken él. Kutatóként dolgozik az Újvi-déki Egyetem Természettudományi-matematikai Karán, ahol kémiai tanulmányait is végezte (2002-től). Több al-kalommal részesült az Újvidéki Egyetem díjában a kitű-nő tanulmányi eredményéért. Diplomamunkáját az ana-litikai kémiai tárgyköréből 2006-ban védte meg, és ezzel okleveles vegyész címet szerzett. Dolgozatát a Kostić Alapítvány a Kémiai Tudományokért Szerbia legjobb diplomamunkájának választotta a kémiai tudományok területén (2005/2006-os tanév). A Szerb Kémikusok Egyesülete éves díját is megkapta a kiemelkedő tanulmányi ered-ményéért (2007). Az említett díjak mellett a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, Zenta Község, az Újvidéki Egyetem, Szerbia Kormánya Fiatal

252

Tehetségekért Alapítványa, a Richter Gedeon Gyógyszergyár és több más szervezet ösztöndíjasa is volt. PhD-képzésre 2007-ben iratkozott. Doktori disszertációját az analitikai kémia tárgyköréből 2011-ben védte meg, meg-szerezve ezzel a kémiai tudományok doktora (PhD) címet. Eddig 16 (15 SCI listás) nemzetközi folyóiratban megjelent közleményt és 6 könyvfeje-zetet publikált. 31 hazai és nemzetközi tudományos konferencián vett részt. Független idézeteinek száma meghaladja a 60-at. 2006-ban állt munkába az Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Kara Kémiai Tan-székcsoportján. Kutató gyakornokká 2006-ban választották. A tudományos segédmunkatársi címet 2008-ban szerezte meg. Tudományos munkatárssá 2011-ben választották. A kutatással párhuzamosan a Műszeres analízis alap-jai, Műszeres analízis, Műszeres analitikai praktikum, Mikroanalízis, Bioa-nalitikai kémia, Kémiai szenzorok, Analitikai voltammetria, Kemometria és Környezetanalitika tantárgyakon vezet/vezetett gyakorlatokat a BSc és az MSc szintű képzésben. 2013-ban részmunkaidős szakfőiskolai tanárrá vá-lasztották a szabadkai Óvó- és Edzőképző Szakfőiskolán (Élelmiszerkémia és biokémia tudományterület). Témavezetője volt 3 TDK munkának. Szerve-zőbizottsági tagja volt a 4., 5. és 6. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciának és a 18th Young Investigators' Seminar in Analytical Che-mistry-nek. A tudományos bizottág tagja volt a 18th Young Investigators' Seminar in Analytical Chemistry-n. Zsűritagja és vendégelőadója volt több természettudományi témájú tanulmányi versenynek és szakmai továbbkép-zésnek. A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium tutora (2011−2014), ahol tevékenyen részt vesz a tudományos utánpótlás nevelésében. Bírálói te-vékenységet folytatott a Sensors, a Central European Journal of Chemistry és az American Journal of Chemistry folyóiratoknak. Kutatásai túlnyomó-részt a műszeres analitikai kémia tárgyköréhez kötődnek (voltammetriás, spektrofotometriás, kromatogáfiás, stb. módszerek fejlesztése peszticidek, nehézfémek, gyógyszerek meghatározására különféle mintákban). Emellett szerves szennyezők fotolitikus és fotokatalitikus lebontásával is aktívan fog-lalkozik. Eddig 4 hazai és 1 nemzetközi kutatási projektumon vett/vesz részt. A CEEPUS II csereprogram keretében összesen 3 hónapot töltött a Pardu-bicei Egyetem (Csehország) és a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmér-nöki Karán. A CEEPUS III csereprogram keretében a Pardubicei Egyetem (Csehország) Vegyészmérnöki Karán töltött 1 hetet mint oktató. A Moni-toring, Fate and Toxicity of Toxic Compounds in the Terrestrial Environ-ment elnevezésű nemzetközi iskola résztvevője volt (Nova Gorica, Szlovénia,

253

2010). Tagja a Szerb Kémikusok Egyesülete − Vajdasági Kémikusok Egye-sületének (2006−): az Analitikai Kémiai Szekció titkára (2009−); az Interna-tional Society of Electrochemistry-nek (2011−); az MTA külső köztestüle-tének (2011−) és az American Journal of Chemistry szerkesztőbizottságának (2011−). Anyanyelve a magyar, emellett szerb és angol nyelven beszél.

Tudományterület: természettudományok, kémiai tudományokE-mail: zsigmond.papp@dh.uns.ac.rs

A doktori értekezés témája:Doktori értekezésemben neonikotinoid típusú rovarölőszerek voltammet-riás jellemzésével és mennyiségi meghatározásával foglalkoztam különféle szénalapú elektródok (szénpaszta, üvegesszén és bizmutfilmmel módosított üvegesszén) segítségével. Öt neonikotinoid mennyiségi meghatározására dolgoztam ki módszert különféle valós mintákban (peszticid formulációk, természetes vizek és fotokatalitikus lebontás során keletkező minták). Ösz-szehasonlító módszerként elsősorban nagy hatékonyságú folyadékkroma-tográfiát és infravörös spektroszkópiát alkalmaztam. Az elektródok felületi vizsgálata pásztázó elekronmikroszkópiával történt.

Jelentősebb publikációk:V. Guzsvány–M. Kádár–Zs. Papp–L. Bjelica–F. Gaál–K. Tóth 2008: Mo-

nitoring of Photocatalytic Degradation of Selected Neonicotinoid In-secticides by Cathodic Voltammetry with a Bismuth Film Electrode. – Electroanalysis. 20. sz. 291–300. o.

Zs. Papp–I. Švancara–V. Guzsvány–K. Vytřas–F. Gaál 2009: Voltammetric Determination of Imidacloprid Insecticide in Selected Samples Using a Carbon Paste Electrode. – Microchimica Acta. 166. sz. 169–175. o.

Zs. Papp–V. Guzsvány–I. Švancara–K. Vytřas 2011: Voltammetric Moni-toring of Photodegradation of Clothianidin, Nitenpyram and Imida-cloprid Insecticides Using a Tricresyl Phosphate-Based Carbon Paste Electrode. – International Journal of Electrochemical Science. 6. sz. 5161–5171. o.

J. Đorđević–Zs. Papp–V. Guzsvány–I. Švancara–T. Trtić-Petrović–M. Pu-renović–K. Vytřas 2012: Voltammetric Determination of Linuron Herbicide Using a Tricresyl Phosphate-Based Carbon Paste Electrode. – Sensors. 12. sz. 148–161. o.

254

V. Guzsvány–J. Petrović–J. Krstić–Zs. Papp–M. Putek–L. Bjelica–A. Bob-rowski–B. Abramović 2013: Renewable Silver-Amalgam Film Electrode for Voltammetric Monitoring of Solar Photodegradation of Imidaclop-rid in the Presence of Fe/TiO2 and TiO2 Catalysts. – Journal of Elect-roanalytical Chemistry. 699. sz. 33–39. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Nemzetközileg jórészt nem jegyzett, széttagolt közösség a vajdasági magyar tu-dományosság. A széles körben ismert témavezetők hiánya alapvetően szűkíti a frissen végzett PhD-hallgatók jövőbeni lehetőségeit. A tehetségek elvándorlása szintén jelentős méreteket ölt. A tudományos utánpótlásnak nagyon erős ellen-szélben kell felcseperednie. Sajnálatos módon közösségünk tudományos elitje is gyakran hozzájárul ehhez. Most van itt az utolsó pillantat, hogy a még meglé-vő és tenni akaró fiatal tudományos utánpótlást összefogjuk, új egyetem és/vagy kutatóintézet ernyője alá vonjuk, amely ha megfelelően működik, huzamosabb ideig garantálni tudja a megfelelő légkört a fennmaradáshoz. Ezzel párhuzamo-san a meglévő állami egyetemeken dolgozó magyar oktatók-kutatók támogatása is szükséges, hogy azokon a területeken is meg tudjanak maradni, amelyeket a leendő magyar egyetem/kutatóintézet nem tud majd lefedni. A helyzet tehát ko-rántsem rózsás, azonban adottak a megoldások csírái.

PATÓCS LÁSZLÓ – 1986-ban született Zentán. Jelenleg Újvidéken él. 2011 óta tanársegédként dolgozik az Újvidé-ki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén. Alapfokú tanulmányait 2009-ben végezte el az újvidéki Magyar Tanszéken. Ugyanitt szerzett mesterdiplomát 2010-ben irodalomelméleti mesterdolgo-zattal. 2010-ben iratkozott be az Újvidéki Egyetem Bölcsé-szettudományi Kara Nyelv- és Irodalomtudományi Doktori

Iskolájának irodalomtudományi programjára. Érdeklődési, kutatási területek: magyar irodalomtörténet, kortárs magyar irodalom, irodalomelmélet, narra-tológia. Doktori értekezésének címe: Érzelmi és érzéki aspektusok a legújabb magyar prózában (témavezető: Dr. Faragó Kornélia). A szerb nyelv mint kör-

255

nyezetnyelv mellett felsőfokú angol és alapfokú német nyelvtudással rendel-kezik. A CEEPUS-program ösztöndíjasa 2008–2009-ben (Universität Wien, Philosophisch-Kulturwissenschafliche Fakultät, Institut für europäische und vergleichende Sprach- und Literaturwissenschaft, Abteilung für Finno-Ug-ristik). 2010 óta részt vesz a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi (bilaterális) projektjének kon-ferenciasorozatában. 2013-ban kapcsolódott be az Életnarrációk, kisebbségi reprezentációs modellek című kutatási projektumba. 2009 és 2013 között az Emberi Erőforrások Minisztériumának ösztöndíjasa mesterhallgatói, dokto-randuszi, illetve fiatal oktatói minőségben. A Nemzetközi Magyarságtudo-mányi Társaság tagja. A budapesti Magyar Irodalomtörténeti Társaság Fiatal Kutatói Tagozatának tagja. Az újvidéki Híd Kör alapító tagja. Az újvidéki Kontextusok – Első nemzetközi interdiszciplináris társadalom- és humántu-dományi doktoranduszkonferencia szervezőbizottságának tagja. 2013-tól a Szenteleky Napok Tanácsának tagja.

Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományokE-mail: patocslalaszlo@gmail.com

A doktori értekezés témája:A doktori értekezés témája a jelenkori magyar próza emocionális és szenzuális aspektusainak vizsgálata. Megfelelő teoretikus háttér fölállításával és egy adek-vát elméleti keret megteremtésével az érzelmek és az érzékek poétikájának elemzése a kortárs irodalmi művekben. Elemzési szempontként jelenik meg az elbeszélő pozíciója, a narrátor érzelmi befolyásoltsága valamint az érzel-meknek és az érzéki élményeknek a narratívában betöltött tematikai-szerke-zeti szerepe. A kutatás emellett kiterjed az egyes szereplők érzelmi és érzéki dimenzióinak a vizsgálatára, az interszubjektív érzelmek generálta ütközési pontokra, illetve az említett szegmenseknek az elbeszélés átfogó szerkezeti fel-építésében betöltött szerepére. A szubjektum önmagához és a Másikhoz való viszonyának vizsgálata és az ér-zelmek differenciálódásának körüljárása mellett az értekezés egyik célkitűzése az érzelmek poétikai súlyának, szerepének meghatározása a narratív konstruk-cióban. E kutatási cél megvalósulásával a disszertáció olyan jelentésrétegekre mutathat rá, amelyek rejtve maradnának az érzelmi és érzéki dimenziót nél-külöző vizsgálatok előtt. Az értekezés másik feladataként a vizsgált szövegkor-puszok rekontextualizálását említeném. Ezen nem csak az elemzés tárgyául

256

választott kortárs prózai művek emocionális és szenzuális megközelítését ér-tem, hanem a jelenkori magyar próza érzelmi és érzéki dimenzióinak áttekin-tő fölvázolását is. Az észleletek, az érzéki aspektusok olykor személytelennek, a személyiségtől idegennek tűnő folyamatainak, az érzetek narratív megnyil-vánulásainak kiemelkedő szerep jut a dolgozatban. Az érzékelés folyamatában létrejövő személyközi distanciák a hiány és az idegenség tapasztalatát gene-rálják. Az érzékelési mechanizmusok túlnyomóan a szubjektum érzékelésbeli fölényét helyezik a középpontba. A látás-, hallás és tapintásérzetek az érzel-mektől gyakran elválaszthatatlanul jelennek meg, ezeket az észlelő és az ér-zelmeket érző test tapasztalja meg. A test mint megismerő, megértő test nem pusztán önmaga konstituálása, hanem ennél eredendőbben: az önészlelés és a külső észlelés szétválaszthatatlan tapasztalata. A test nem csak a tér egységét működteti, de a temporális kontinuitást is: önmaga számára folyamatos, átélt jelenléte megalapozza a külső tárgyak relatív permanenciáját. Ugyanakkor a test egy rejtett alapot is képez, amely a különböző érzéki és érzelmi modali-tásokat összekapcsolja, s amely által megközelíthetővé, értelmezhetővé válik az, hogy hogyan hat ki az érzékelés az identitásokra. Az észlelés nem csupán a test és a külső dolgok közötti világon belüli vagy inter-objektív viszonyokra vonatkozó ismeret, hiszen minden tárgy fogalma már előfeltételezi az észlelés működését, amely a világra való eredeti nyitottságot megteremti. A munkában egy olyan komplex elméleti pozíció megteremtésére törekszem, amely az érzelmek poétikájának vizsgálata során különböző tudományterüle-tek – filozófia, irodalomelmélet, narratológia, pszichoanalízis, traumaelmélet stb. – eredményeit ötvözve, több oldalról közelít az alapproblémához.

Jelentősebb publikációk:Patócs L. 2012: Eltérő térérzetek. A személyes tér heterogenitása Egressy

Zoltán Szaggatott vonal című regényében. In: Pieldner J.–Tapodi Zs. (szerk.): A tér értelmezései, az értelmezés terei. Kolozsvár–Csíkszereda. Erdélyi Múzeum-Egyesület–Státus Kiadó. 376–384. o.

Patócs L. 2012: A délszláv háború generálta perspektívaváltás a kortárs vajda-sági magyar prózairodalomban. In: Fenyvesi K. (szerk.): Átmenet és kü-lönbözőség. Magyarságtudományok kelet-közép-európai kontextusban. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. 249–258. o.

Patócs L. 2012: Az érzetek kivetülése – az önértés múltidejűsége (Vörösmarty Mihály: A vén cigány). In: Fűzfa B. (szerk.): A vén cigány. A tizenkét leg-szebb magyar vers. Szombathely. Savaria University Press. 118–121. o.

257

Patócs L. 2013: Strategije interkulturalnog približavanja u mađarskoj književ-nosti u Vojvodini. – Susret kultura. Šesti međunarodni interdisciplinarni simpozijum. Zbornik radova. Novi Sad. Filozofski Fakultet. 1157–1164. o.

Patócs L. 2013: A kultúra mint a kívülállás diskurzusa Végel László prózájá-ban. – Hungarológiai Közlemények. 2. sz. 48–57. o.

PECZE ANNA – 1989-ben született Zentán. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem másodéves PhD-hallgatója. Okleveles építészmérnök (2012). Diplomáját az Újvidéki Egyetem Műszaki karán szerezte 2011-ben, majd ugyan-ezen év szeptemberétől a Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszékén megkezdte az MSc-képzést. 2012-ben diplomá-zott. 2013-ban felvételt nyert a Budapesti Corvius Egye-tem Doktori Iskolájába. Kutatási témája: a település tük-re a főutca (témavezető: Dr. Schneller István). További kutatási területek: a magyarlakta területek településhálózatával kapcsolatos kérdések. 2010-ben a Balassi Intézet és a Márton Áron Szakkollégium által kiírt ösztöndíj nyertese.

Tudományterület: műszaki tudományok, építészmérnöki tudományok, te-lepülésrendezés E-mail: peczeanna@gmail.com

A doktori értekezés témája:A főutca, a település legjelentősebb utcájának köznyelvi neve, de gyakran hivatalos elnevezése is. Tükrözi a települést meghatározó tényezőket, olvas-hatóvá teszi az adott társadalom történelmét, kulturális, építkezési és gazdál-kodási szokásait. Megjeleníti a település formálódására kiható természeti és társadalmi tényezőket. A főutca részletes vizsgálatával megismerhetjük úgy a település szerkezetét, fejlődését, változását a történelem során, mint az élet hétköznapjait.A disszertáció a Tisza menti magyarlakta kisvárosok elemzését tűzte ki cél-jául, azaz a települések feltérképezését főutcájuk segítségével. A Tisza menti kisvárosok, egy-egy adott városhiányos térség (al)központjaivá váltak. A köz-

258

ponti jellegből fakadó intenzívebb fejlődés nem csupán a kisváros fejlődését segíti, hanem a vidék, a falvak életben maradására is nagy hatással van. A magyar településkutatás a Magyarország határain kívül eső magyarlakta területekre nem terjed ki. Ezért a disszertáció egyik mozgatórugója a határon túli települések bekapcsolása a magyar településhálózat-elemzésekbe. A Tisza mint a „magyarok folyója” kapocs a kárpátaljai, magyarországi és vajdasági települések között. Emellett kapcsolatot képez a hegyvidéki (felső-tiszai) és az alföldi (alsó-tiszai) települések között, mert ahogy a folyó hegyvidéki jel-legűből alföldivé alakul, úgy változnak a települések is a folyó partján. Kutatásom alapvető célja, hogy bizonyítást nyerjen a hipotézis, miszerint a település tükre a főutca. A falu vagy város főutcája nem csak a település kul-turális lenyomata, hanem a lelke is, ide tömörülnek a központi funkciók, az üzletek és vendéglátó egységek. A vizsgálat a kisvárosok kategóriájára összpontosít, ugyanis a kisvárosok a vidékfejlesztésben egyre fontosabb szerepet töltenek be. Száznegyven évvel a mezőváros jogi megszűnése után nem lehet újra hagyományos mezővárosban gondolkodni, illetve a mezőváros-hálózatot egy az egyben feltámasztani, de a kisváros kategória talán képes betölteni ezt a szerepet. A történeti elemzé-seken túl fontos az agrárvárosi folyamatok elemzése és a tanulságok megfo-galmazása. A főutca a tükör szerepében többszörösen megjelenik. Ahhoz, hogy megért-sük a tükör szerepét először is tisztáznunk kell a tükör jelentését. Az ókorban a tükör a lelket jelképezte. Erre a tényre épít a tanulmány, ugyanis azzal, hogy a település főutcáját vizsgálja egyben a fő ütőerét, lelkét, lényegét vizs-gálja. A település főutcája tükrözi a település építészeti arculatát, bemutatja, hogy miként hatottak a különböző természeti és társadalmi tényezők a tele-pülés alakulására. Az építészeti karakter mellett leolvasható még a lakosság kulturális szokásait, történelmét, a beépítés és telekhasználatot, és ezáltal a lakosok gazdasági és társadalmi pozícióját.

Jelentősebb publikációk:Pecze A. 2012: Rehabilitációs központ. – Zbornik radova FTN-a. Tehničke

nauke. 9. sz. 1737–1740. o.Pecze A. 2014: A mokrini túzokrezervátum. – Magyar Építőművészet. 1. sz.

29–30. o.Pecze A. 2014: Vajdasági falvak a Tisza mentén. – Létünk. 3. sz. 81–106. o.

259

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Vajdaság jövője a tudás fontosságának felismerésén alapszik. Ezt a „magot” kelle-ne időben elültetni, hogy kicsírázhasson, növekedhessen, és bő termést hozhasson. A jelen helyzet felmérése lehetne az első lépés.

PFEIFFER ATTILA – 1988-ban született Zomborban. Jelenleg szülővárosában él, a szabadkai Svetozar Marko-vić Gimnázium történelem szakos tanára 2013-tól. Az általános és középiskolai tanulmányait Zomborban vé-gezte, majd az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán történelemre iratkozott 2007-ben. Alapfokú ta-nulmányait 2011-ben végezte, majd 2012-ben folytatta a tanulmányait mesterképzésen. Mesterképzős szakdol-gozata A Magyar Szent Korona története a középkorban címet viseli. 2011-től a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium (VMFK) tagja, a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciákon háromszor szerepelt. Mun-kái a kollégium rezüméköteteiben jelentek meg. 2013-ban államilag tá-mogatott felvételt nyert az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar Történelem Tanszékének doktori képzésére. A magyaron és a szerben kívül angolul és németül beszél, angolból középfokú nyelvvizsgával rendelkezik.

Tudományterület: bölcsészettudományok, történelemtudományokE-mail: attilapfeiffer88@gmail.com

Kutatási téma:Bács vármegye története a középkori Magyar Királyság idején, a vajdasági németség története elsősorban Bácska területén.

260

PÓSA MIHÁLY, Ph.D. – 1978-ban született Szabad-kán. Általános és középiskolai tanulmányait szülővá-rosában végezte. Egyetemi tanulmányait az Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Kará-nak (ÚETTK) Kémiai Intézetében végezte el, ahol 2002-ben szerzett vegyészoklevelet évfolyamelsőként. Magiszteri tézisét biokémiából 2006-ban védte meg (ÚETTK), míg a doktori értekezését 2008-ban, szin-

tén biokémiából (ÚETTK). Tanársegédgyakornokként 2002-ben kezdte pá-lyafutását az Újvidéki Egyetem Orvostudományi Karának Gyógyszerészettu-dományi Tanszékén. Ugyanebben az intézményben 2008-ban tanársegéddé, 2009-ben egyetemi docensé, 2013-ban pedig egyetemi rendkívüli tanárrá (fizikai kémia, szerves kémia és kemometria tantárgyakat oktat) és a Gyógy-szerészeti Tanszék tanszékvezető-helyettesévé választották. Több ízben kuta-tói tanulmányúton volt a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen. Pályafutásá-nak kezdetétől több nemzetközi (East-NMR Project No. 228461; Fundacão para a Ciência e Tecnologia-Portugal, Project No. SFRH/BPD/43365/2008; IPA Magyarország-Szerbia) és hazai tudományos kutatói projektben vesz részt. 2011-től Az epesav micellák tanulmánzyozása című tartományi pro-jekt vezetője. Ezenkívül tudományos együttműködési kapcsolatokat ápol több felsőoktatási intézménnyel és azok kutatóival Romániában, Portugá-liában, Magyarországon, Szlovéniában, Új-Zélandon és Németországban.Oktatóként 10 diplomamunka és egy doktori értekezés elkészítése során volt témavezető, jelenleg pedig három doktori értekezés témavezetője. Kutatásai területe túlnyomórészt az epesavak és azok sóinak vizes (micel-lák) és nemvizes (reverzmicellák) közegben történő önszerveződésének a ta-nulmányozása Vizsgálja az epesavionok és más szurfaktánsok (nem ionos és ionos) vegyes micelláit. Foglalkozik a regular solution theory (RST) elmé-let alkalmazhatóságával és az RST módosításával. Kutatja az epesavak keto (oxo) és etilidén (Wittig reakció) származékainak szintéziseit és azok orvosi – gyógyszerészeti alkalmazhatóságait (az epesavak kombinációja morfinnal, lidokainal, verapamilal, koleszterin oldékonysága stb). Kutatási területé-hez tartozik az epesavak hidrofób-hidrofil tulajdonságainak kromatográfiás (TLC, HPLC) és QSAR-kemometriás vizsgálata is. Eddigi munkássága 41 nemzetközi tudományos folyóiratban (SCI: 15-M21, 12-M22, 14-M23) megjelent cikk (Biochimie, Biochimica et Biophysica Acta, Colloids and Surfaces: Biointerfaces,Current Organic Chemistry, Ste-

261

roids, Talanta stb), 2 monográfia, 3 könyvfejezet, 90 tudományos közlemény és kivonat, valamint 1 egyetemi jegyzet és 1 egyetemi praktikum. SCI pub-likációinak össz impakt faktora ≈90, független hivatkozásainak száma 110 (scopus-WOS). Szerbiában a tudományos tevékenységet merő paraméteré-nek az értéke (indeks kompetentnosti) 291.70. Díjak: A Vajdasági Autonóm Tartomány második „Dr. Zoran Đinđić” díja a kiemelt fiatal kutató és tudós részére (2008); A Vajdasági Autonóm Tar-tomány első „Dr. Zoran Đinđić” díja a kiemelt fiatal kutató és tudós részé-re (2010); a Magyar Tudományos Akadémia Arany János fiatal kutatói díja (2011); az Újvidéki Egyetem Orvosi Kara a 2013-as év legjobb tanára – cse-resznye rend I. fokozatú díja (2014). Az Újvidéki Egyetem és az Orvosi Kar számos szakmai tanácsának a tagja, valamint a Szerb Kémiai Társaság és a Vajdasági Magyar Tudományos Tár-saság tagja.

Tudományterület: természettudományok, kémiai tudományokE-mail: mihaljp@uns.ac.rs

A doktori értekezés témája:Az epesavak hatása bizonyos gyógyszerekkel kapcsolatos transzport jelensé-gekre in vitro kisérletekben (Uticaj žučnih kiselina na transportne procese odabranih lekova u in vitro eksperimentima) c. doktori értekezésében vizs-gálta az epesav Na-sók önszerveződésének a termodinamikáját, valamint az epesavak és a lidokain hidrogén-hidas aggregátumait szerves oldószerben. QSPR modellekben fejezte ki az epesav szteránváz hatását a micellaképződés entrópiájára és a lidokain-epesav komplex egyensúlyi állandójára vonatkozó-an. Az epesav aggregátumok ábrázolására új projekciós képleteket dolgozott ki.

Jelentősebb publikációk:M. Poša 2010: Osnovne metode u hemometriji. Novi Sad. Medicinski fa-

kultet. M. Poša 2011: Fizičko-hemijske osobine žučnih kiselina sa osvrtom na okso

derivate 5β-holanske kiseline. Novi Sad. Medicinski fakultet.M. Poša 2011: QSPR Study of the Effect of Steroidal Hydroxy and Oxo

Substituents on the Critical Micellar Concentrations of Bile Acids. – Steroids. 76. évf. 1–2. sz. 85–93. o.

262

M. Poša 2012: Hydrophobicity and Self-association of Bile Acids with a Special Emphasis on Oxo Derivatives of 5-β-cholanic Acid. – Current Organic Chemistry. 16. évf. 16. sz. 1876–1904. o.

M. Poša 2014: Heuman Indices of Hydrophobicity in Bile Acids and Com-pared with New Developed and Conventional Molecular Descriptors. – Biochimie. [megjelenés alatt]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásrólFontosnak tartom minél több fiatal kutató integrálását a szerbiai – vajdasági felsőfokú oktatási és tudományos intézményekbe, illetve elhelyezkedésük segítését olyan vállalatokban, amelyekben kamatoztatni tudnák tudásukat és tapaszta-latukat. Kimelt fontosságú feladatnak látom a Szabadkai Magyar Tannyelvű Egyetem (SZMTE) létrehozását, amely biztos záloga lenne a jövőbeli vajdasági magyar tudományos életnek. Világos, hogy a SZMTE-ben nem lesz lehetőség lefedni minden tudományterületet, amelyek ma az Újvidéki Egyetem keretében müködnek, így szorgalmazni kell, hogy e tudományterületeken minél több ma-gyar kutató dolgozzon az Újvidéki Egyetemen

MGR. PÓTH MIKLÓS – 1972-ben született Újvidé-ken. 2001-től a Szabadkai Műszaki Szakfőiskolán dolgo-zik mint előadó és tanársegéd. Amióta munkába állt, a következő tantárgyakat oktatta (oktatja) magyar és szerb nyelven: Villamosságtan alapjai (2001–2003), Számí-tógépek Architektúrája (2002–2009), Mikrovezérlők (2003–) és Assembly (2003–). A magiszteri oklevél és az előadói kinevezés megszerzése után 2009-től oktatja

a Mesterséges Intelligencia tárgyat. Eddig a következő oktatott tantárgyaiból készített főiskolai jegyzetet (magyar és szerb nyelven): villamosságtan alapjai (2002), mikrovezérlők (2007) és mesterséges Intelligencia (2012). Szűkebb szakmai területe a mesterséges intelligencia és a digitális képfeldolgozás, ku-tatása a szakmába vágó algoritmusok kidolgozása és megvalósítása. 2000 óta folytat publikációs tevékenységet hazai és külföldi konferenciákon. Diplomá-ját az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara híradástechnikai sza-

263

kán szerezte 2001-ben, ugyanezen az egyetemen szerezte magiszteri oklevelét is 2009-ben. Amióta munkába állt a CEEPUS közép-európai csereprogram keretében aktívan ápolja az intézményes nemzetközi kapcsolatokat. Eddig Kassát (2006 és 2011), Kolozsvárt (2007), Szegedet (2008) és Komáromot (2013) látogatta meg. 2011-től a Szabadkai Műszaki Szakfőiskolán futó TEMPUS-projektet vezeti (CONGRAD). A doktori képzést 2006-ban kezd-te meg a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán, de az Újvidéken megvédett magiszteri munkáját vezető mentorral is folytat kutatásokat. A doktori értekezés témája: diszkrét tomográfiai eljárások komparatív analízise.

Tudományterület: számítástudomány, informatikaE-mail: pmiki@vts.su.ac.rs

Jelentősebb publikációk:Ž. Trpovski–V. Crnojević–M. Pot 2000: Kompresija slike rastavljanjem na

bitske nivoe. – DOGS 2000. Novi Sad. Fakultet tehničkih nauka. 106–109. o.

Póth M. 2007: Comparison of Convolutional Based Interpolation Tech-niques in Digital Image Processing. – 5th International Symposium on Intelligent Systems and Informatics. Subotica. 87–90. o.

Póth M.–Gálfi Cs. 2009: Discrete Tomographic Reconstruction of Binary Matrices Using Branch and Bound Method. – 7th International Sym-posium on Intelligent Systems and Informatics. Subotica. 85–88. o.

Póth M. 2011: Tabu Search Reconstruction of hv-convex Binary Contours Using Classic Ryser Algorithm and Smart Switching. – 12th Internatio-nal Symposium on Computational Intelligence and Informatics. Buda-pest. 341–344. o.

Pot M.–Ž. Trpovski 2013: Rekonstrukcija hv-konveksnih binarnih matrica metodom tabu pretrage na osnovu dve i četiri projekcije. – XIX. konfe-rencija YUINFO. Kopaonik. 607–610. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Kisszámú közösség, a középiskolások motiválásában jelentős erőfeszítéseket kell tenni, hogy továbbtanuljanak. Az egyetemi oklevél az első előfeltétele annak, hogy magyar anyanyelvű személyek vezető pozícióba kerüljenek, ami hozzájárul az itteni magyarság életszínvonalának javulásához.

264

RÁCZ KRISZTINA – 1981-ben született. Állandó ideiglenes otthona Nagybecskerek. A Szegedi Tudo-mányegyetemen szerzett angol nyelv és irodalom sza-kos diplomát, majd néhány év pedagógusi tevékenység után pályát váltott: a budapesti Közép-európai Egye-temen (CEU) tanult szociológiát és szociális antropo-lógiát, 2010-től pedig a Ljubljanai Egyetem Balkán tanulmányok doktori programjában vesz részt, a szlo-

vén oktatási minisztérium ösztöndíjasaként. Disszertációja: Discourses and Practices of Multiculturalism: Hungarian Youth in Vojvodina and Prekmurje (A multikulturalizmus diskurzusa és gyakorlata: Magyar fiatalok Vajdaságban és Muravidéken). Témavezetők: Prof. Dr. Mitja Velikonja, Ljubljana és Dr. Marija Mandić Ilić, Belgrád. Egyéb kutatási területei: társadalmi emlékezet, szubkultúrák, szociolingvisztika. Magyarul, szerbhorvátul és angolul beszél. Jelenleg Grazban az egyetem Dél-Kelet Európai Tanulmányok Központjában (Centre for Southeast Europan Studies) vendégmunkatárs, előtte Belgrádban a Bölcsészettudományi Kar néprajz es antropológia tanszékén Basileus ösz-töndíjas vendéghallgató, illetve a bécsi Institut für die Wissenschaften vom Menschen kutatóintézetben a Robert Bosch Alapítvány ösztöndíjasa volt.

Tudományterület: bölcsészettudományok, néprajz és kulturális antropoló-giai tudományok, szociális antropológiaE-mail: krracz@gmail.com

A doktori értekezés témája:Az etnikai identitás eleméleteiben a legnagyobb vita a primordialista, illetve az instrumentalista nemzetiség-koncepció körül alakult ki. Fredrik Barth Et-nikai csoportok és határaik c. művében amellett érvel, hogy a etnikai csopor-tok által konstruált határ nagyobb jelentőséggel bír, mint a kulturális ’anyag’, amit behatárol. Annak ellenére azonban, hogy ezt az elméletet azóta szinte minden etnicitáskutató magáévá tette, a nemzeti közösségek tagjai számára az etnikai kötelékek továbbra is valódi, sőt hangsúlyos kulturális tények.Hasonlóan, ha ifjúságról beszélünk, a globalizáció és kozmopolitizmus hívó-szavak ellenére a gyakorlatban sokszor azt tapasztaljuk, hogy a nemzetiségi alapon létrejött kötelékek ugyanolyan erősek, mint generációkkal korábban voltak.

265

Doktori disszertációm összeköti a multikulturalizmus történetével és értel-mezéseivel, az etnicitással és a hétköznapi nemzeti identitással, valamint a diskurzus-analízis módszer használhatóságával, illetve korlátaival foglalkozó szakirodalmat.Kutatásomban a vajdasági multikulturalizmus fogalmát dekonstruálom, me-lyet a politikai döntéshozók és a tudományos közösség ugyanúgy adottnak tekintenek akárcsak a hétköznapi emberek. Doktori értekezésem fontos aspektusa a vajdasági magyar fiatalok társadalmi és kulturális helyzetének összehasonlítása a muravidéki magyar kortársaiké-val, akik, bár egy sokkal kisebb közösség tagjai, a történelmi alakulást tekint-ve hasonlóképpen, azonban napjainkban jelentősen különböző intézményi keretek között élik meg a multikulturalizmust. Tekintettel a disszertáció módszertani jellegére, szintén fontos tényezője a kutatásnak a kutató bennfentes/kívülálló pozíciójának értelmezése.Doktori értekezésem konkrét célja annak vizsgálata, hogy a magyar fiatalok Kishegyesen es Lendván (terepmunkám két színhelyén, ahol interjúkat és résztvevő megfigyelést készítettem) hogyan élik meg nem magyar nemze-tiségű kortársaikkal való kapcsolataikat, illetve milyen diskurzív statégiákat használnak a multikulturalizmussal kapcsolatos narratívák, metaforák és utalások létrehozására és/vagy megváltoztatására. Értekezésem általános célja megmagyarázni az etnicitás konstruálásának folyamatait és a nemzeti identi-tás jelentőségét a kisebbségben élő fiatalok életében.

Jelentősebb publikációk:Rácz K. 2009: Trauma ili zabava: Sećanje na bombardovanja u diskursu Sim-

posiona. In: G. Đerić (szerk.): Pamćenje i nostalgija. Beograd. Institut za filozofiju u društvenu teoriju. 223–248. o.

Rac K.–D. Nikolić 2009: Virdžina u helankama. In: M. Živanović et al. (szerk.): Antimemorandum-dum. Beograd. VBZ. 162–166. o.

Rac K. 2009: Krvotok od benzina. In: M. Živanović et al. (szerk.): Antime-morandum-dum. Beograd. VBZ. 168–171. o.

R. Archer–K. Rácz 2012: Šverc and the Šinobus: Small-scale Smuggling in Vojvodina. In: B. Bruns–J. Maggelbrink (szerk.): Subverting Borders: Doing Research on Smuggling and Small-Scale Trade. Wiesbaden. VS Verlag für Sozialwissenschaften. 59–83. o.

Rácz K. 2012: By the Rivers of Babylon: Multiculturalism in vivo in Vojvo-dina/Vajdaság. – Jezikoslovlje.13. sz. 585–599. o.

266

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Méreténél, népességénél és társadalmi-történeti helyzeténél fogva a vajdasági ma-gyar tudományos közösséget semmiképp sem elszigetelten, hanem a magyarorszá-gi és szerbiai, továbbá a tágabban értelmezett nemzetközi egyetemi élet keretein belül látom. Fő kihívásnak a parochializmus elleni küzdelmet, illetve a kortárs tanulási, tanítási és kutatási elvek meghonosítását tekintem. Úgy látom azon-ban, hogy intézményi és anyagi háttér nélkül, valamint a jelenlegi tekintélyelvű (felső)oktatási rendszer fennállásával ezek nehezen megvalósítható célok.

MGR. REKECKI RÓBERT – 1971-ben született Zen-tán. Jelenleg Magyarkanizsán él és dolgozik a magyarkani-zsai Potisje-Kanjiža a.d. Kanjiža Rt.-nél. Vegyészmérnöki diplomát az Újvidéki Egyetem Technológiai Karán szer-zett 1996-ban. Magiszteri fokozatát ugyanezen egyetemen szerkezte meg 2006-ban. Kutatási témája: kerámiaanyagok mikrostrúktúrájának tervezése (témavezető: Prof. Dr. Jon-jaua Ranogajec). Pillanatnyilag doktori értekezését készíti.

Kutatási témája: a reduktív atmoszféra hatásai karbonátos agyagok égetése során (témavezető: Prof. Dr. Jonjaua Ranogajec). A Szerb Mérnöki Kamara Technológiai folyamatok felelős tervezője licenszet 2007-ben szerezte meg, a Technológiai folyamatok kiépítésének levezetése licenszet 2013-ban. Továb-bá Domus Hungarica ösztöndíjas (2011, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest). A tudomány mellett gyakorló mérnök, aki az agyagiparban szer-zett jelentős tapasztalatot.

Tudományterület: műszaki tudományok, kémiai tudományokE-mail: rrekecki@gmail.com

A doktori értekezés témája:A szilikátipari termékek égetés során képződő mikrostruktúrája egész sor fi-zikai és kémiai változás eredményeként alakul ki. A szinterelési folyamatok mechanizmusát a kiinduló nyersanyag fázisösszetétele határozza meg. Azok az alapanyagok, amelyek nagyobb százalékban tartalmaznak karbonátokat (kal-

267

cit, dolomit) szilárd fázisú reakciók által konszolidálhatóak, míg ezzel ellen-tétben, a karbonátmentes alapanyagok esetében az összetételükben található alkáli oxidok játsszák a fő szerepet és a szinterelés jelentős mennyiségű olvadék jelenlétében játszódik le. Ehhez kapcsolódóan a maximális égetési hőmérsék-let és a hőn tartás ideje gyártási paraméterekként kihatással vannak egy kerá-miarendszer tömörítésére. Hasonlóan az égetésnél alkalmazott atmoszféra is nagy hatással lehet a termék égetésére. A durvakerámiában használatos agya-gok lelőhelyenként változatos összetételt mutatnak, ez behatárolja a kutatási eredmények általánosíthatóságát. Ebből kifolyólag, az egyik agyagon definiált gyártási paraméterek nem ültethetőek közvetlenül át a másikra.A doktori értekezés választ keres arra, hogy a magyarkanizsai agyag esetében egy hagyományos és egy reduktív atmoszféra alkalmazása esetében hogyan zajlanak le az égetési folyamatok, milyen fizikai tulajdonságokat kap a ter-mék a különböző égetési módok függvényében; milyen fázisok tűnnek el és keletkeznek, azok mennyiben térnek el hasonló agyagokhoz viszonyítva. A kutatás külön figyelmet fordít az oxidációs és reduktív atmoszférában megvál-tozó vas mikrokörnyezetek vegyértékének változásaira, valamint választ keres arra, hogy ez a vas mely fázisok kialakításában vesz részt; létrejöhet-e olyan mértékű vitrifikáció egy ilyen durvakerámia rendszer esetében, ami jelentős előnnyel kecsegtethet az így gyártott termékek alkalmazhatósága területén.

Jelentősebb publikációk:Rekecki R.–Ranogajec J.–Mesaros A.–Kermeci P. 2002: Microstructure De-

sign of Ceramic Roofing Tiles. – Polish Ceramic Bull. 71. évf. 419– 423. o.

R. Rekecki –J. Ranogajec 2008: Design of Ceramic Microstructures Based on Waste Materials. – Processing and Application of Ceramics. Novi Sad. 18–19. o.

R. Rekecki–J. Balint–P. Kermeci 2008: Perspektive i trendovi razvoja u ope-karskoj industriji. – XXIV DIMK-a. Divčibare. 31–38. o.

R. Rekecki–E. Kuzmann–Z. Homonnay–J. Ranogajec 2013: Mössbauer and X-ray Study of the Firing Process for Production of Improved Roofing Tiles. – Hyperfine Interactions. 217. évf. 1–3. sz. 27–35. o.

Rekecki R.–Ranogajec J.–Oszkó A.–Kuzmann E. 2014: Effects of Firing Conditions on the Properties of Calcareous Clay Roofing Tiles. – Jour-nal of Materials in Civil Engineering. 26. évf. 1. sz. 175–183. o.

268

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Nagyon szűk térben mozog, helyét közvetlen környezetében és leginkább Ma-gyarországon keresi. Sajnos minőségi és mennyiségi szempontból is folyamatosan sorvadó tendenciát mutat. Minőséges fennmaradásának egyik legfontosabb eleme lehet Szerbia mielőbbi EU-s integrációja, valamint közvetlen környezetünk gaz-dasági mutatóinak jelentős javulása. A meglévő feltételek úgy a kutatásra, mint a tudományos munkára sem biztosítanak megfelelő alapot.

RICZ ANDRÁS – 1977-ben született Szabadkán. Je-lenleg Szabadkán él, a Pro Regio Tanácsadó vállalkozás vezetője. A szabadkai Regionális Tudományi Társaság elnöke, a Szakegyesületek és Társulatok Szövetségének igazgatóbizottsági elnöke, a Palicsi Helyi Közösség köz-gyűlésének tagja, a Helyi Közösség tanácsának elnökhe-lyettese. Főiskolai oklevelét a Szegedi Tudományegye-tem Mezőgazdasági Főiskolai Karán szerezte 2004-ben,

egyetemi diplomáját a Szent István Egyetem Gazdadaság- és Társadalomtu-dományi Karán szerezte 2006-ban. Ettől az évtől a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskolájában doktori tanulmányokat folytat, 2010-óta doktorjelölt. Kutatási témája: A határon átnyúló európai uniós fejlesztési források hatásai Vajdaság területi fejlődésére (témavezető: Dr. Nagy Imre). A szerb nyelv mint környe-zetnyelv mellett középfokú angol és alapfokú német nyelvtudással rendel-kezik. DOMUS junior szülőföldi ösztöndíjas (2010), munkásságát a Pálfi István Régiófejlesztési Alapítvány díjazta 2010-ben.

Tudományterület: társadalomtudományok, közgazdaságtudományok, regi-onális tudományokEmail: riczandras@rcgroup.co

A doktori értekezés témája: A doktori értekezés a területi fejlesztés vajdasági aspektusait vizsgálja, ki-emelve a tartomány perifériális helyzetét és az abból következő hátrányokat,

269

amelyeket az Unió határon átívelő forrásai felhasználásával előnyére fordít-hat, megfelelő forrásmenedzsmenttel. Szerbia tovább folytatja sokszor tévelygő útját az Európai Unióba. Az Unió számos támogatási eszközt kínált fel az elmúlt évtizedben, amelyek segítsé-gével növelni lehet a térség fejlettségét, ezek közül a legszélesebb körben a határon átívelő programok támogatásai váltak elérhetővé. Vajdaság, Szerbia északi, korlátozott autonómiával rendelkező tartománya számára az uniós határon átívelő programok jelentős fejlesztési forrásokat jelentenek, mivel mind Magyarországgal, mind Horvátországgal, mind Romániával közös programok működnek, amelyek gyakorlatilag lefedik az egész tartomány te-rületét. A dolgozat célja, hogy választ adjon arra a feltételezésre, hogy Vajdaság, a vaj-dasági lakosság számára az uniós források hoztak-e a területfejlesztés szem-pontjából kézzel fogható eredményeket illetve, hogy megvizsgálja, hogy az eddig lezajlott programok mennyire voltak eredményesek ebből a szempont-ból, illetve a területi fejlődés milyen szegmenseit érintik e programok pozití-van. A vizsgálat fő célkitűzése, hogy a projektek területfejlesztésre gyakorolt hosszú távú hatását, a kitűzött célok elérését, valamint a fenntarthatóságot és az esetleges továbbfejleszthetőséget vizsgálja.A munka során definiálásra került a határmentiség és a határon átívelő kap-csolatok fogalma, és elemzésre kerültek a területi kapcsolatok és ezen belül is a határon átívelő kapcsolatok európai szabályozása. A kutatás során vizsgálat-ra kerültek a térség múltbeli és jelenlegi kapcsolatai szomszédjaival. Fő motívumként az eddigi lezajlott programok átfogó vizsgálata készült el mind a szerb–magyar, szerb–horvát, mind pedig a szerb–román viszonylat-ban. Az eddigi több mint nyolc évben lezajlott programok során igen nagy adathalmaz és tapasztalatmennyiség gyűlt össze ahhoz, hogy értékelni lehes-sen e programokat és azok megvalósításának hatásait. A munka során 2006-tól ez idáig lezajlott Phare CBC, Interreg és IPA esz-közökből allokált projektek eredményeinek vizsgálata zajlott, mindhárom programterület eredményei vizsgálatra kerültek összességében, valamint te-rületenként néhány kiemelt projekt empirikus vizsgálatára került sor.

Jelentősebb publikációk:Gábrity M. I. –Ricz A. 2006 (szerk.): Kistérségek életereje. Délvidéki fejlesz-

tési lehetőségek. Szabadka. Regionális Tudományi Társaság.

270

Ricz A. 2009: Egy határon átívelő régió (EGTC) kialakításának lehetőségei a szerb–magyar határtérségben. – Central European Journal Of Regional Development And Tourism. 1. évf. 1. sz.

Takács Z.–Ricz A. 2010 (szerk.): Lendületben a regionális tudományig. Tiszteletkötet Dr. Somogyi Sándor részére. Szabadka. Regionális Tudo-mányi Társaság.

Ricz A.–Somogyi S. 2011: A kreatív gazdasággal kapcsolatos tanulságok. In: Csata A.–Elek S. (szerk.): Gazdasági válság – regionális kitekintés. Csík-szereda. Státus Kiadó.

Ricz A. 2012: A határon átívelő programok hatásai Vajdaság területi fejlődé-sére – az ezeken alapuló területi együttműködések továbbfejlesztésének lehetősei. – Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek. IX. évf. 1. sz.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar tudományos élet utánpótlása kiemelten jó helyzetben van, hiszen két irányba is megindulhat a tudományosság útján, egyrészt az Anyaor-szág felé, másrészt pedig saját szülőföldjén is keresheti a boldogulását. Kérdés, hogy melyik a könnyebb a kettő közül, illetve melyik úton való haladás segíti a vajdasági magyar tudományos elitet a fejlődésben. A legnagyobb probléma a fia-tal potenciális kutatók elvándorlása, ennek köszönhetően sok esetben a második vonal kerül előtérbe, ami egyáltalán nem jó irányú folyamat.

ROGINER OSZKÁR – 1986-ban született Újvidé-ken, jelenleg is ott él. Diplomát az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Iroda-lom Tanszékén szerzett 2009-ben. Jelenleg a Pécsi Tu-dományegyetem doktorjelöltje és mesterszakos hallgató művelődésszociológián a Zadari Egyetem nemzetközi, angol nyelvű programján (Joint International Master in Cultural Sociology). Kutatási témája: a jugoszláviai

magyar irodalom terei (témavezető: Dr. Thomka Beáta). A szerb nyelv anya-nyelvi szintű ismerete mellett magasfokú angol (CAE, University of Camb-ridge) és német (C1, Universität Passau) nyelvtudással rendelkezik. 2005-ben

271

a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium ösztöndíjasa, PhD-tanulmányai alatt 2010–2013 között miniszteri ösztöndíjas. Emellett több tanulmányi ösz-töndíjat is elnyert (BAYHOST – Universität Passau, 2008. DAAD – Leib-niz Universität Hannover 2011. Peace Academy Sarajevo, 2012. HESP/OSI Scholarship – IUC Dubrovnik, 2012. és 2013.). Kutatási ösztöndíjban ré-szesült a Balassi Intézet Márton Áron Kutatói Szakkollégiumában 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben, valamint az MTA DOMUS junior szülőföldi és ma-gyarországi ösztöndíjasaként (2013/14-ben).

Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományokE-mail: rogoxar@gmail.com

A doktori értekezés témája:Az értekezés a jugoszláviai magyar irodalomban megjelenő térbeli valóságe-lemek kapcsolatát igyekszik feltárni az 1945–2010 között változó közösségi identitással. Azok a terek érdekelnek, amelyek az elmúlt évtizedek során részei voltak a jugoszláv geokulturális identitásnak, amelyek eltűntek, felerősödtek vagy új értelemmel ruházódtak fel, amelyek módosulásával az azonosulási cso-mópontok redukciója, átszerveződése, átértékelődése is megtörtént.A kutatás a jugoszláviai és/vagy vajdasági magyar nyomtatott sajtóorgánumok-ban megjelenő irodalmi igényű szövegeken alapszik. A nyomtatott sajtóban megjelenő elbeszélések, versek, drámaszövegek, hangjátékok, regényrészletek, folytatásos regények stb. (szemelvények formájában) műfajilag reprezentatív mintával szolgálnak. Az ezekből a szövegekből kiadott novellagyűjtemények-kel, regényekkel, verseskötetekkel ellentétben, amelyek sok esetben már évek múltán kerülnek az olvasók elé, egy friss, szinte az eseményekkel párhuzamos reakciót képviselnek. A folyóirat mint periodika képviseli azt a tág értelemben vett regionális folyamatosságot, amelyet egy ilyen kutatás megkövetel. Emel-lett pedig a vajdasági magyar könyvkiadási gyakorlat nagyban támaszkodik a folyóiratokban előzőleg publikált szövegekre, így bár a legtöbb szöveg önálló kötetben is megjelent, az elsődleges publikációs felület a nyomtatott sajtó volt (sok esetben csak az is maradt). A folyóiratok tehát a geokulturális identitás topográfiai mátrixáról egy mindenekfelett korhű, frissességükben állandósított és viszonylag teljes képet adnak. Külön fejezetekben tárgyalom a kornak a téma szempontjából fontos politikai viszonyait, művelődéstörténeti állomása-it, intézmények alapítását és megszűntét, továbbá a nyomtatott sajtó, valamint a lapok profiljának kialakulását. Az irodalom többek között egyrészt tükrözi,

272

másrészt alakítja is a kor ízlésvilágát, kollektív identitását és esztétikai, politi-kai, ideológiai alapképletét. A PhD-dolgozat azzal foglalkozik, hogy miként alakult annak a közösségnek a térbeli önképe, amely ezt az adott irodalmat mint kultúrterméket létrehozta. Azt veszi sorra, hogy egyes városok, községek, hegyek, szigetek, tájegységek mikor kerültek be a közösségi azonosulási háló-ba, mikor és hogyan vonult be a tenger és milyen módon került ki, majd ismét be. Érdekes, hogy a folyami, közúti vagy vasúti útvonalak, hidak és alagutak miként rajzolódtak fel. 1945 és 2010 között módosult a főváros fogalma, a saját és idegen közötti tér lényege, Jugoszlávia mérete, alakja, tartalma, majd puszta léte is. A disszertáció célja sorra venni ezeket, emellett megfogalmazni azokat a narratívákat, amelyekbe ezek a terek beleágyazódtak, illetve annak a definiálása, hogy ezek miként módosultak vagy számolódtak fel a kérdéses időintervallumban.

Jelentősebb publikációk:Roginer O. 2010: Csárdás. In: Csányi E. (szerk.): Mediális átlelkesítés: zene

– beszéd – irodalom. Kontextus könyvek 4. Újvidék. Újvidéki Bölcsé-szettudomyányi Kar. VMFK.

Roginer O. 2012: Fából vaskarikát közép-keleten, avagy a térrel való azono-sulás csapdái és a közösségi identitás kialakításának ideiglenessége a XX. és XXI. században. In: Pieldner J.–Tapodi Zs. (szerk.): A tér értelmezé-sei, az értelmezés terei. Kolozsvár – Csíkszereda. Erdélyi Múzeum-Egye-sület. Státus Kiadó.

Roginer O. 2012: Lokális irodalmi diskurzus a vajdasági magyar irodalomban. In: Kelemen Z.–Kollár Á.–Kovács F. (szerk.): „Gagyog, s ragyog”. Magyar irodalom közép-európai kontextusban. Szeged. Universitas-Szeged Kiadó.

Roginer O. 2012: A kortárs posztjugoszláv dokumentarista dráma: archí-vum, valóság, fikció. – Filológiai Közlöny. 3. sz.

Roginer O. 2013: Macskakövek, aszfalt és fűcsomók oldalnézetből: Tolnai Ottó Újvidéken. – Ex Symposion. 83.sz.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Egy vajdasági magyar fiatal értelmiséginek nem szabad elzárkóznia sem a magyar, sem a délszláv, sem a nemzetközi viszonylatban releváns tudományos együttműködéstől. Arra kell törekednie, hogy különféle színtereken személyesen képviselje azt a regionális tudományosságot, amelynek része, ugyanakkor igye-keznie kell más, határokon átívelő munkaformákba is bekapcsolódni.

273

ROMODA RENÁTA – 1989-ben született Újvidéken. Csa-ládjával Óbecsén él. 2013 novembere óta az újvidéki Dositelj Obradović Általános Iskolában tanít magyar mint környe-zetnyelvet. 2008 és 2012 között az Újvidéki Egyetem Böl-csészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszé-kének hallgatója volt, s ott szerzett diplomát mint okleveles filológus – hungarológus 2012-ben. 2013-ban védte meg mesterdolgozatát ugyanebben az intézményben. Mesterdol-gozatának témája Juhász Erzsébet Határregény című regényének értékelé-se a vajdasági magyar irodalomtörténet-írásban. Tanulmányait az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara doktori iskolájában folytatja. Kutatási terve alapján a vajdasági magyar irodalom problémaköre felé orientálódik. Kutatási témája: a vajdasági magyar novellairodalom (mentor: Dr. Bence Erika). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol és alapfo-kú német nyelvtudással rendelkezik. 2013-ban elnyerte a Várady kiválósági ösztöndíj-hitelt. Kétszer nyert díjat a Szabadkai Magyar Főkonzulátus tudo-mányos pályázatán (2012-ben és 2013-ban), ezért a 2013. évi tanszéknapon is jutalomban részesült.

Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományokE-mail: renataromoda@gmail.com

Kutatási téma:Kutatásának tárgya a vajdasági magyar novellairodalom alakulástörténete az irodalomtörténeti monográfiák és rendszerezések tükrében. Ez a kutatási módszer lehetővé teszi a vajdasági magyar novella intertextuális aspektusai-nak vizsgálatát, és a kanonikus európai novellamodellek hatásának feltárását is: az analógiák (hasonlóságok) és digressziók (eltérések) értelmezését. Lehe-tővé válik a vajdasági magyar novella világirodalmi kontextusban való látta-tása.

Jelentősebb publikációk:Romoda R. 2011: Orvosi magatartás és reflexiók Munk Artúr irodalmi

munkásságában. – Létünk. 2. sz. 126–136. o.Romoda R. 2012: Draginja Ramadanski: A szavakat elszállni hagyni (Müller

Teréz: Igaz történet/Terez Miler: Istinita priča. – Létünk. 3. sz. 156–161. o. [fordítás]

274

Romoda R. 2012: Komarci i čuvar pruge. In: Nandor Gion. Priče iz Keglo-vićeve ulice. Novi Sad. Forum. 38–41. o. [fordítás]

Romoda R. 2013: Az arany a diszciplínák szövevényében (Multikulturális és regionális térben). – Létünk. 1. sz. 122–137. o.

Romoda R. 2013: Kulturális idegenség és történelmi határok. – Tudósképzés és kutatói műhelyek a felsőoktatásban (virtuális szekció). Létünk virtuá-lis konferencia. http://www.letunk.rs/virtualis/romoda.html

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar tudományos életet folyamatosan éltetni, táplálni kell. Fon-tos, hogy az itteni értelmiség ne csak a külföldi könnyebb boldogulást lássa maga előtt. Szem előtt kellene tartani a szülőföldet, amelynek életébe teljes jogú tag-ként, szervesen kellene bekapcsolódni, s saját kutatásokkal, gondolatokkal, aktív részvétellel emelni a hazai tudományos és kulturális élet színvonalát.

RÓZSA RITA – 1984-ben született Zentán. Jelenleg Magyarkanizsán él. A Vajdasági Magyar Doktorandu-szok és Kutatók Szervezetének alelnöke (2012-től). Mű-velődésszervező (2008), Okleveles andragógus (2011) és Balkán specializációval rendelkezik (2012). Diplomáit a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagóguskép-ző Karán és a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karán szerezte, majd 2009

szeptemberétől a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Inter-diszciplináris Doktori Iskolája Politikatudományi Doktori Programjának hallgatója. Kutatási témája: Szerbia európai integrációs útja (témavezető: Prof. Dr. Hajdú Zoltán). További kutatási területek: a vajdasági magyarság-gal kapcsolatos kérdések. 2010-ben a Balassi Intézet Tehetséggondozó ösz-töndíjának nyertese, majd 2011-ben és 2012-ben a Balassi Intézet Kutatói Szakkollégiumának ösztöndíjasa.

Tudományterület: bölcsészettudományok, politikatudományokE-mail: rozsa.rita84@gmail.com

275

A doktori értekezés témája: Szerbia a 2000. évi demokratikus választások után a látszólagos haladás út-jára lépett (az Európai Unió felé való törekvés minden nagyobb párt prog-ramjában kiemelkedő helyet foglal el), a jelen kutatás célja pedig e folyamat nyomon követése, elemzése és a tanulságok levonása a kapott eredmények alapján. Feldolgozandó forrásként a szerbiai pártok programját és azok mé-dia megjelenéseit vizsgálom az ezredfordulótól napjainkig, különös tekin-tettel arra, hogy ezekben mennyire észlelhető az Unióhoz való csatlakozási hajlam, melyek azok a törekvések, amik megmutatják, hogy a valóságban mi valósult meg az ígéretekből. Mivel minden sajtótermék elemzése lehetetlen feladat elé állítaná a téma feldolgozására törekvő kutatót, kiválasztottam a legrelevánsabb sajtóorgánu-mokat, hogy mindegyik politikai irányvonal közvetítőjét bemutathassam: Blic, Dnevnik, Novosti, Politika, VelikaSrbija (szerb nyelvű periodikák), Magyar Szó (az egyetlen magyar nyelvű szerbiai napilap). A Blic napilap mindig az aktuális hatalom kiszolgálójaként jelenik meg, ez esetben a demokratikus irány képviselője. A Dnevnik az egyik legnépszerűbb és viszonylag független napilap, mely szerkesztői állítása szerint mindenre kiterjedő tájékoztatási politikát folytat. A Novosti és a Politika az aktuális hatalomtól függetlenül az új szocialista vonalat követi. A VelikaSrbija folyó-irat a szélsőséges Szerb Radikális Párt lapja. A Magyar Szó pedig a magyar kisebbség naponta megjelenő újságja, melyben központi szerepet játszik a vajdasági magyar politikum, mindegyik politikai párt nézetei helyet kapnak, de a Vajdasági Magyar Szövetség befolyása a legerősebb, hiszen az alapító jogokkal is a VMSZ-többségű Magyar Nemzeti Tanács rendelkezik.A kutatási módszerként elsődlegesen a pártprogramok elemzését tűzöm ki célul, ezen felül a sajtóelemzést használnám, valamint a médiában elérhető interjúkat, nyilatkozatokat, a választások előtt megjelenő plakátokat, szó-rólapokat egyaránt. Ezeken keresztül betekintést lehet nyerni egy-egy párt munkájába és gondolatvilágába.Hipotézisem szerint a pártok programjában megjelenő Uniós csatlakozási törekvések tekintetében az ország megosztott, a többség bizonyos célkitűzé-sekkel egyetért (támogatások, innováció és fejlesztés szükségessége stb.), de ezek általában csupán választási jelszavak, melyek mögött valós tartalom nem rejlik. Az Európai Unió tagjává válás nem hat motivációként a Szerbiában élők bizonyos részére.

276

A csatlakozáshoz szükséges néhány feltétel teljesítése Szerbia számára eszmei nehézséggel bír, mint Koszovó önállóságának elismerése vagy az országban hősként tisztelt háborús bűnösök elítélése. A pártok viszonyulása különösen meghatározó ezekhez a témákhoz, ezekben mutatkozik meg leginkább, hogy a haladás és az európai út csupán jól hangzó választási jelszó vagy valós tö-rekvés esetükben.

Jelentősebb publikációk:Rózsa R. 2011: A Magyarországon diplomát szerzett vajdasági magyarok

identitásváltozásai és karrieresélyei. – EDU Szakképzés és környezetpe-dagógia. Elektronikus szakfolyóirat. 1. évf. 1. sz. 87–98. o.

Rózsa R. 2011: Migráció és identitás. Vajdasági egyetemisták Magyarorszá-gon. – Közép-Európai Közlemények. 4. évf. 3–4. sz. 166–173. o.

Rózsa R. 2013: Az uniós források szerepe a vajdasági szakképzésben. In: Szoták Sz. (szerk.): Határhelyzetek V. Sztereotípiák, választások, túlélési stratégiák kisebbségi léthelyzetekben. Budapest. BI MÁSZ. 449–463. o.

Rózsa R. 2013: Európai Vajdaság: fikció vagy lehetséges jövő?! In: Fedinec Cs.–Szoták Sz. (szerk.): Határhelyzetek VI. Változó világ – változó kö-zösségek a Kárpát-medencében. Budapest. BI MÁSZ. 155–173. o.

Rózsa R. 2013: To Be or Not To Be in the EU that is the Question. In: J. T. Karlovitz (szerk.): Current Issues in Some Disciplines. Komárno. Inter-national Research Institute s.r.o. 7–12. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: Egyelőre nem látom a vajdasági magyar tudományos élet jövőjét, hiába a sok ígéret, nem valószínű, hogy minden diplomás számára megfelelő munkahelyet tud teremteni sem a tartomány, és még kevésbé a magyar közösség.

277

ŠABIĆ NORBERT – 1982-ben született Szabadkán. Jelenleg Budapesten végzi doktori tanulmányait a Kö-zép-európai Egyetem politikatudományok szakán. Ta-nulmányai során Yehuda Elkana ösztöndíjban részesül, amelyet a felsőoktatási politikák kutatásáért ítélnek oda. Egyesített mesterdiplomát, Erasmus Mundus ösztöndí-jasként az Oslói Egyetem Oktatástudományok Karán szerezett 2009-ben. Kutatási és szakmai érdeklődése a felsőoktatási és innovációs politikákra összpontosul. Tanulmányai közben több éves munkatapasztalatra tett szert külföldi és hazai civil szervezetek-nél, valamint két évet dolgozott a Szabadkai Műszaki Szakfőiskolán, mint technikai menedzser. Jelenleg több regionális és nemzetközi szervezettel is együttműködik, melyek között megemlíthetjük a Vajdasági Magyar Dokto-randuszok és Kutatók Szervezetét, a belgrádi Oktatáspolitikai Központot, a bukaresti Felsőoktatás-fejlesztő Intézetet (UEFISCDI) és az Oktatási Inno-vátorok Nemzetközi Hálózatát (INIE). Az együttműködések eredményeként számos nemzetközi kutatóprojektben is részt vett már. Magyar, szerb és angol nyelven egyaránt publikál, valamint közepes szinten beszéli a német nyelvet.

Tudományterület: társadalomtudományok, politikatudományok, szakpoli-tikák, felsőoktatási politikákE-mail: norbert.sabic@outlook.com

A doktori értekezés témája:Az Európai Felsőoktatási Térség több nemzeti felsőoktatási rendszerből áll össze, amelyek eltérő jellemzőkkel és történelmi tradícióval rendelkeznek. A gazdag kulturális örökség ellenére az európai felsőoktatást sűrűn éri olyan kritika, hogy nem képes eleget tenni a vele szemben állított különböző társa-dalmi és politikai elvárásoknak. Ebben a tekintetben az Európai Bizottság az intézmények közötti sokszínűség hiányát emeli ki az európai oktatás és kuta-tás globális kiválóságának legfőbb akadályaként. Az aggodalom számos szak-politikai ajánlást eredményezett, melyek ugyancsak számos nemzeti szintű reformnak adtak ihletet Közép-Kelet-Európában. Itt említhetjük a romániai felsőoktatás klasszifikációját, illetve a macedón és szlovák felsőoktatás rang-sorolását is. Ezeknek a politikai fejleményeknek a tükrében a kutatás célja, hogy kivizsgálja a régióban zajló felsőoktatás diverzifikációjának indokait,

278

és megvizsgálja az európai szakmai közösségek szerepét a szakpolitikák kö-zép-kelet-európai térhódításában.Az Európai Unió egy aktív „vállalkozói” szerepet tölt be a szakpolitikák kü-lönböző területein. Folyamatosan terjeszti ki tevékenységi köreit, és foko-zatosan szerez politikai befolyást olyan terülteken, amelyek korábban a ha-táskörén kívül estek. A társadalmi konstruktivizmus elméletéből kiindulva, feltételezem, hogy a szakpolitikák kidolgozását alapvetően meggyőződések irányítják, tehát az európai szinten kialakult elképzelések befolyásolhatják a nemzetpolitikai törekvéseket. A politikai szereplők nyelvi elemeket használva győzik meg egymást elképzeléseik létjogosultságáról. A nyelv a politikai öt-letek közlésének a legfőbb médiuma. Ezek a gondolatok idővel szisztemati-kusan elrendezett rendszerré állnak össze, amiket diskurzusoknak nevezünk. A kutatás esetében a jelenség, amely köré a diskurzus épült, a felsőoktatás diverzifikációja.Az Európai Bizottság már a 2003-ban kiadott felsőoktatási közleménye óta a diverzifikáció mellett érvel. A közleményben említettek alapján a Bizottság arra törekszik, hogy megteremtse a szükséges feltételeket az európai felsőok-tatás sokszínűségének fenntartására és növelésére. Néhány tanulmány kivéte-lével eddig még nem vetették alapos vizsgálat alá a diskurzus tágabb értelmét és annak lehetséges következményeit az országos felsőoktatási rendszerekre való tekintettel. Ezért a tanulmány eredményei hozzájárulnak majd az Euró-pai felsőoktatás diverzifikációját övező diskurzus szerkezetének és szerepének pontosabb megértéséhez megválaszolva azokat a kérdéseket, hogy miért vált fontos politikai témává a felsőoktatás diverzifikációja, mit képvisel, és nem utolsó sorban, milyen módon lehet a felsőoktatást diverzifikálni.

Jelentősebb publikációk:Šabić N. 2009: A vállalkozó egyetem. In: Csányi E. (szerk.): Stúdium. Vaj-

dasági Magyar Felsőoktatási Magazin. Újvidék. VMFK.Šabić N. 2010: Autonomous Province of Vojvodina: Organisation of Higher

Education for Minorities on the Territory of the Autonomous Province of Vojvodina. – Feasibility Study on the Opportunities for Higher Edu-cation Development in South Serbia. Belgrade. Centre for Non-violent Resistance and Centre for Education Policies.

Šabić N. 2010: Kritički osvrt na binarni sistem visokog obrazovanja i mo-gućnosti za razvoja strukovnih master i doktorskih studija u Srbiji. In:

279

Katić V. (szerk.): Zbornik radova/XVI skup. Trendovi razvoja. Novi Sad. Fakultet tehničkih nauka.

Branković J.–Šabić N. 2011: Research Policy, Financing and Performance. Croatia, Serbia and Slovenia in a Comparative Perspective. Belgrade. Centre for Education Policies.

Šabić N.–Branković J. 2013: Europeanising National Research Policies. The Case of Serbia. – EIHER-WBC Working Paper Series. 1. sz.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar tudományosság, bár fellendülőben van, mégis nagy kihí-vásokkal néz szembe. Ezek, elsősorban a kutatási területek szűkös skáláján, a kutatók elenyésző számában, valamint a kutatómunkák minőségében és eredmé-nyességében mutatkoznak meg. Véleményem szerint nem lesz könnyű lefaragni a nemzetközi tudományos mércével szembeni lemaradásból, viszont, a folyamat elengedhetetlen eleme, hogy teret biztosítsunk a vajdasági magyar fiatal kutatók-nak a szakmai és tudományos érvényesüléshez.

SAMU JÁNOS, Ph.D. – 1977-ben született Zomborban. A gimnáziumot szülővárosában végezte, tanári oklevelet az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar nyelvből és irodalomból. A Vajdasági Magyar Fel-sőoktatási Kollégium első generációs kollégistája, jelenleg az intézmény tutora. A prágai Filmová a Televizní Fakulta Akademie Múzickích Umení, továbbá a Bécsi Egyetem (Universität Wien) részképzéseit hallgatta. Doktori stúdi-umait a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában abszolválta, doktori fokozatát 2014-ben szerezte meg. Doktori képzése so-rán három évig a Sorbonne Nouvelle-Paris 3 Ouest-Est: dynamiques cent-re-périphérie entre les deux moiti és du continent programjának tagja, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán működő Digitális kul-túra és médiafilozófia csoport egyik alapító tagja. A DNS poszt alfabetikus folyóirat főszerkesztője, a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium keretei között működő konTEXTUS műhely kutatója. Főállásban a szabadkai Ma-

280

gyar Tannyelvű Tanítóképző Kar oktatója. Művészeti és tudományos tevé-kenységét Kilátó-díjjal, Kristálygömb Díjjal és Sinkó Ervin Irodalmi Díjjal jutalmazták. Önálló kötetei: Varázsló Zú (2006, zEtna), A médium esemé-nye. Szövegmozg(at)ás (2011, Újvidéki Egyetem).

Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományokE-mail: dnsamu@gmail.com

A doktori értekezés témája:A disszertáció címe: Határpoétikák. Nyelvi redukció mint intenzív nyelv-használat Domonkos István és Ladik Katalin költészetében. A dolgozatot módszertanilag az intervenció fogalma alapozza meg, amely az objektív vizsgálódás távolságeszményének illúzorikus voltát, az elemzésnek mint beavatkozásnak, módosító erőnek jellegét hangsúlyozza. A nyelv medi-ális deterritorializációja lesz az interveniáló vizsgálódás környezete, az a táma-dási pont, amely a vajdasági magyar irodalom korpuszába vezet. Az alaptézis asszimilálja Deleuze–Guattari prágai német nyelvre vonatkozó megjegyzé-seit, amellyel a kafkai eljárás az (volt), hogy „mivel szókincse kiszáradt, az intenzitás szintjén kell mozgásba hozni, vibráltatni. Szembe kell állítani a nyelv tisztán intenzív használatát annak szimbolikus, esetleg jelentős, vagy egyszerűen csak jelentő használatával. Egy tökéletes és nem formált, inten-zív, anyagi kifejezéshez kell eljutni.” Ennek az intenzív, anyagi kifejezésnek a médium testét illetőleg két megnyilvánulása detektálható a vajdasági magyar irodalomban: az egyik a csendbe tartó teljes redukció, a másik pedig a szup-raszegmentális jegyek szemiózison túli intenzifikációja, az egyik Domonkos István költői opuszában, a másik Ladik Katalinnál (különösen a fonikus köl-temények esetében) érhető tetten. Amennyiben a kérdés az: „hogyan szakít-sunk ki saját nyelvünkből olyan kisebbségi irodalmat, amely képes aláásni a nyelvet, és józan forradalmi vonal mentén elfolyatni azt? Hogyan lesz valaki saját nyelvének nomádja, bevándorlója, cigánya?” (Deleuze–Guattari ), úgy mindkét esetben a hangzósságnál, a hangbázisnál találjuk magunkat, a jelö-lő anyagi feltételénél, amely az értelem határértékeit jelöli, transzparenciája vagy kiemelt hangzóssága a nyelv kontúrjait rajzolja meg. Azt az alakzatot, amellyel egyfelől kiléphetünk belőle, másfelől pedig közelíthetünk hozzá, il-letőleg az intervenció mint értelmezés tartamában, amely a jelentésességről ugyanakkor nem mond le, kimozdíthatjuk kereteiből.

281

Jelentősebb publikációk:Samu J. 2007: A határ/felület ingadozó erőterei (elbeszélni, keretezni egy

képet). – Filológia Közlöny. A Magyar Tudományos Akadémia Iroda-lomtudományi Bizottságának folyóirata. 1–2. sz. 84–96. o.

Samu J. 2011: A médium eseménye. Szövegmozg(at)ás. Szabadka. Újvidéki Egyetem MTTK.

Samu J. 2011: Intervenció, hang, szökésvonalak. In: Bene A. (szerk.): A ma-gyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban. I. Kötet. Nyelvi jelenségek. Sza-badka. Újvidéki Egyetem MTTK. 114–124. o.

Samu J. 2012: Határtapasztalatok. – Filológia Közlöny. A Magyar Tudo-mányos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának folyóirata. 3. sz. 323–335. o.

Samu J. 2013: A nyelvi jelölő vizualitásának státusa Domonkos István köl-tészetében. In: Bene A. (szerk.): A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaság-ban. III. kötet. A sokoldalú nyelv. Szabadka. Újvidéki Egyetem MTTK. 87–96. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A kötelező pesszimizmus változhat, hiszen váratlan események is előfordulnak némelykor. A kiszámíthatatlanság nem mindig jelent rosszat, a rendszer válsága az Új fölmerülésének lehetősége. Ami sajnos nem törvényszerű persze.

SAMU VERONIKA – 1986-ban született Zomborban. 2009-ben szerezte meg a Károli Gáspár Református Egye-tem Keleti nyelvek és kultúrák szakán az alapszakos dip-lomát, és 2011-ben a Japanológia mesterképzésen a mes-terszakos diplomát. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolának harmadéves hall-gatója. 2009-ben elnyerte a Japán Alapítvány „A japán nyelv terén kiváló eredményt felmutatók számára” ösz-töndíját. 2011–2013 között óraadó volt a Pázmány Péter Katolikus Egye-tem Távol-Kelet referens szakirányú továbbképzésén, 2011-től tanársegéd-ként dolgozik a Károli Gáspár Keleti nyelvek és kultúrák szakán, 2014-től

282

pedig óraadó a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Keleti nyelvek és kultúrák kínai szakirányán. Kutatási területe: A japán hangutánzó és hangulatfestő szavak dinamikus megközelítésen alapuló fordítás szempontú vizsgálata, to-vábbá a japán és magyar hangutánzó és hangulatfestő szavak rendszerének kontrasztív vizsgálata.

Tudományterület: bölcsészettudományok, nyelvtudományok, fordítástu-dományE-mail: veronikasam@gmail.com

A doktori értekezés témája:Az onomatopoetikus szavak fordítás szempontú vizsgálatánál nélkülözhetet-lennek tartom a kontrasztív nyelvészeti kutatások eredményeinek felhasz-nálását, mivel ezek tudományosan megalapozott leírást adnak a két nyelv onomatopoetikus rendszerének viszonyáról. Éppen ebből az okból kifolyó-lag kutatásom kezdeti szakaszában a hangsúlyt a két nyelv onomatopoetikus rendszerének kontrasztív vizsgálódására fektetem. Ezt azért tartom fontos lé-pésnek, mert a fordítást kétnyelvű beszédtevékenységként kell kezelnünk, és ahogy Klaudy is írja: „bármely nyelvből fordítunk bármely nyelvre, a fordí-tás folyamata sohasem lehet független a fordítás folyamatában összetalálkozó illetve szembekerülő két nyelv hasonlóságaitól és különbségeitől” (Klaudy 1997: 93). Habár hozzá kell fűznöm, hogy Klaudy itt nemcsak a két nyelv rendszerében rejlő hasonlóságokra és különbségekre, hanem a szövegkoher-enciára, a szövegszervezés eszközeire stb. is gondol.A japán és magyar nyelv onomatopoetikus kifejezéseinek fordítás szempontú kutatását nem kizárólag a kontrasztív nyelvészeti elemzésekből kapott ered-mények alapján kívánom folytatni, hanem a kérdéskört úgynevezett „dina-mikus perspektívából” (Klaudy 2003) is szándékozom vizsgálni. A dinamikus perspektívából való vizsgálódás fogja biztosítani számomra a japán onomato-poeiák „viselkedésének” megismerését a magyar nyelvre való fordítás folya-matában, és ugyanígy a magyar onomatopoeiák „viselkedését” a japán nyelvre történő fordítás folyamatában. A szakirodalom szerint ugyanis minden nyelv-nek van egy „fordításbeli viselkedése”, aminek jellegzetessége egy másik nyelv-re való fordítás függvényében mutatkozik meg (Klaudy 1997).Kutatásom célja, hogy: • külön-külön bemutassa a japán és a magyar nyelv onomatopoetikus rend-

szerének morfológiai, szófaji, szintaktikai jellegzetességeit;

283

• hangszimbolikai és jelentésbeli vizsgálatokat folytasson mindkét nyelv onomatopoeiáival kapcsolatban;

• beszámoljon a japán és a magyar nyelv onomatopoetikus rendszere között megfigyelhető alapvető hasonlóságokról és különbségekről;

• a fenti első két pontban megnevezett kutatási tárgyak elemzéséből ka-pott eredményekre támaszkodva választ találjon olyan kérdésekre, mint pl. hogy abban az esetben, ha a japán onomatopoeiát magyar onomato-poeiával feleltetik meg a fordítók, van-e összefüggés (megállapítható-e va-lamilyen szabályszerűség) a forrásnyelvi és célnyelvi onomatopoeia alakja, szófaja között? A Hamano-féle hangszimbolika ismerete segíti-e a fordí-tót a japán onomatopoeiák fordításánál? Mi lehet annak az oka, hogy egy adott onomatopoeiát a fordító különböző célnyelvi szavakkal feleltet meg egyazon szövegen belül? Van-e különbség a tangigo (単義語) (az egy jelentésű onomatopoeiák), a tanichitagigo (単一多義語) (az azonos alcsoporthoz tartozó többjelentésű onomatopoeiák) és a tagikonseigo (多義混成語) (a különböző alcsoportokhoz tartozó többjelentésű onomato-poeiák) fordítása között? Mennyiben nehezíti meg a fordító munkáját, ha egy onomatopoeia egyszerre több alcsoportba is besorolható? Stb.

• megismerje a japán onomatopoetikus szavakat a magyar nyelv szeman-tikai csatornáján keresztül, a magyar onomatopoetikus szavakat pedig a japán nyelv szemantikai csatornáján keresztül;

• megvizsgálja, milyen műveleteket végeznek a fordítók a fordítás folya-matában találkozó forrásnyelvi és célnyelvi (azaz japán és magyar, vagy magyar és japán) nyelvek onomatopetikus rendszerének kontrasztjaiból fakadó nehézségek leküzdésére, továbbá megválaszolja azt a kérdést, hogy az átváltási műveletekkel (lexikai és grammatikai) kapcsolatos ismereteink alapján rendszerezhetőek-e a fordítási stratégiák, amelyeket a fordítók a japán és magyar onomatopoeiák fordításakor alkalmaznak;

• foglalkozzon az onomatopoetikus kifejezések fordításbeli feldolgozásával összefüggésben az explicitség kérdésével.

Bízom benne, hogy a japán és magyar nyelv onomatopoetikus rendszerének alkalmazott nyelvészeti vizsgálata, azon belül is leginkább a fordítás szempon-tú vizsgálatok eredményei hasznosíthatók lesznek a fordítástudományban és a japán nyelvoktatásban egyaránt.A kutatási eredményeim mintaként szolgálhatnak a (kezdő) fordítók munká-jában, valamint egy olyanfajta szempontrendszert nyújthatnak nekik, amely alkalmazásával képesek lesznek a különböző célnyelvi lehetőségek közül a leg-

284

jobbat kiválasztani, továbbá felmérni azt, hogy egy adott esetben mennyire lehet elszakadni az eredeti formától a tartalom megőrzése érdekében.A japán nyelv tanítása során onomatopoetikus kifejezéseket ez idáig nem ok-tatták súlyuknak megfelelően (Székács 1994), ezért úgy gondolom, kutatá-sommal némileg rámutatok e szócsoport jelentőségére. A japán és magyar nyelv onomatopoetikus szavainak rendszerbeli és nyelvhasználatbeli különb-ségeinek, valamint fordítási módszereinek megvilágításával olyan háttérisme-retet szeretnék majd nyújtani a nyelvoktatók számára, amelyre támaszkodva bátrabban viszonyulnak majd e szócsoport oktatásához.

Jelentősebb publikációk:Samu V. 2013: A japán hangutánzó és hangulatfestő szavak fordítási stra-

tégiáinak vizsgálata kognitív nyelvészeti diszkurzusban. In: Berényi J. (szerk.): Tudományos Diszkurzusok. Újvidék. Vajdasági Magyar Aka-démiai Tanács. 116–124. o.

Samu V. 2013: A japán frazeologizmusok fordításának vizsgálata párhuza-mos szépirodalmi korpuszon. In: Takács M. (szerk.): Évkönyv.VIII. évf. 1.sz. 70–82. o.

Samu V. 2013: A japán hangutánzó és hangulatfestő szavak egy japán regény fordításának tükrében. [megjelenés alatt]

Samu V. 2013: A japán–angol nyelvi kontaktus a Meidzsi-restaurációban: A jokohamai pidzsin. [megjelenés alatt]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A jelenkori vajdasági magyar tudományos élet – amelynek gyökerei mélyen le-nyúlnak egy többévszázados múlttal rendelkező termékeny talajba – töretlenül virágzik, még akkor is ha éppen egy kevésbé kedvező időszak köszöntött rá.Kívánom neki, hogy„Lovagolj végig a kard élénRejtőzz el a lángok közepénA gyümölcsfa virágba borul majd a lángbanA nap felkel estelente” (zen mondás)

285

SÁNTA RÓBERT, Ph.D. – 1975-ben született Óbe-csén. A Szabadkai Műszaki Szakfőiskolán szerzett gé-pészmérnöki oklevelet 1997-ben, 2002-ben pedig a Mihajlo Pupin Műszaki Tudományok Karán mester-képzésen gépészmérnöki oklevelet. 2003-tól a Szabad-kai Műszaki Szakfőiskola Termotechnika és ökológia Tanszékének tanársegédje. 2013-tól a Budapesti Corvi-nus Egyetem Kertészettudományi Kar Határon Túli Le-velező Tagozatán konzulens. A tudományos munkásságának folytatásaként 2014-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen PhD-fokozatot kapott. A doktori képzés alatt miniszteri ösztöndíjban részesült. 2006-tól a CEEPUS-program ösztöndíjasa. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol és alapfokú német nyelvtudással rendelkezik. Kutatási témája: a kompresszo-ros hőszivattyúk optimalizálása épületgépészeti feladatokra (témavezető: Dr. Garbai László). Több tankönyv társszerzője: Grejanje i klimatizacija (Fűtés és klimatizáció) 2003; Hlađenje i rashladni uređaji (Hűtés és hűtőberendezé-sek) 2008; Hűtés és hűtőberendezések (példatár) 2013, amelyek a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola gondozásában jelentek meg.

Tudományterület: műszaki tudományok, gépészeti tudományok, megújuló energiákE-mail: santa@vts.su.ac.rs

A doktori értekezés témája:Az értekezésemben a víz–víz kompresszoros hőszivattyúk üzemének tudomá-nyos karakterű tervezésével foglalkoztam. Ennek keretében a célkitűzésem, hogy a hőszivattyú körfolyamatát megvalósító technológiai berendezések-ben, rendszerelemekben végbemenő termodinamikai, hőközlési és áramlás-tani folyamatokat az eddigieknél pontosabban leírhassam a rendszer illetve a körfolyamat, minden egyes és egyébként tetszőleges pontjában.Az értekezés három pilléren nyugszik, amelyek egyben a munkám három fő vizsgálati irányát is jelentették. Ezek: • A csőköteges hőcserélők – az elpárologtató és a kondenzátor – vízoldali

és hűtőközeg oldali hidraulikai és hőtechnikai modellezése. A nyomás-veszteségek és a hőátadási tényezők mérése, és új függvények meghatáro-zása az R134a hűtőközegre.

• A fojtószelep és kompresszor matematikai leírása.

286

• A gépészeti elemekre a bemenetek és kimenetek kapcsolatát leíró függvé-nyek ismeretében, a lehető legaprólékosabban és legprecízebben vizsgál-tam a teljes körfolyamatot.

A fentiek birtokában a disszertáció fő célkitűzése a különböző fűtési hőigé-nyekhez a rendszer üzemének optimalizálása, vagyis annak vizsgálata, hogy az adott hőigényt hogyan tudjuk minimális elektromos energia felhasználá-sával kielégíteni. A lényeg tehát a COP-nek mint a rendszer célfüggvényének a maximalizálása.

Jelentősebb publikációk:Garbai L.–Sánta R. 2011: A hőszivattyús rendszerek elpárologtatójának vizs-

gálata állandósult állapotban. – Magyar Épületgépészet. LX. évf. 12. sz.11–16. o.

R. Santa 2012: The Analysis of Two-phase Condensation Heat Transfer Mo-dels Based on the Comparison of Boundary Condition. – Acta Poly-technika Hungarica. 9. évf. 6. sz.

R. Santa 2012: Investigation of the Refrigerants Characteristics in Vapor Compression Systems. – Acta Technica Corviniensis. Bulletin of Engi-neering. Tome V. 3. évf. 3. sz.

L. Garbai–R. Sánta 2012: Flow Pattern Map for In Tube Evaporation and Condensation. – 4th International Symposium on Exploitation of Re-newable Energy Sources. EXPRESS. Subotica. 125–130. o.

R. Santa–L. Garbai 2013: The Mathematical Model and Numerical Si-mulation of the Heat Pump System. – Annals of Faculty Engineering Hunedoara. International Journal of Engineering Tome. XI. évf. 4. sz. 271–280. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar tudományos élet szereplőinek elsődleges célja kell, hogy legyen egy olyan tehetséggondozó rendszer létrehozása, amely az egyenlő hozzáférés elvét szem előtt tartva lehetőséget biztosít a vajdasági magyar diákok számára, hogy az elhivatottságuk és képességeik szerint legmagasabb szinten kamatoztathassák tehetségüket, ezzel is elősegítve önnön és a közösség megmaradását, fejlődését.

287

SENDULA RÓBERT, Ph.D. – 1980-ban született Zen-tán. Jelenleg Budapesten él. A Magyar Tudományos Aka-démia (MTA) Kémiai Kutatóközpontjában (2006-2011), majd a Reanal Gyógyszer és Finomvegyszergyárban dol-gozott kutató-fejlesztő mérnökként (2011-2013). Jelen-leg a Mylan Hungary Kft. gyógyszerkiszerelő üzemében analitikus (2013-tól). Okleveles vegyész (MSc). Diplomát Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szer-zett 2006-ban vegyész-gyógyszerkutató szakirányon. Tanulmányait 2007-től az MTA Fiatal Kutatói Ösztöndíjával (2007-2010) az Eötvös Lóránd Tudo-mányegyetem Kémiai Doktori iskolájában folytatta, 2013-ban doktori fo-kozatot (PhD) szerzett. Kutatási témája: új L-nukleozidok mint potenciális antivirális és tumorgátló szerek szintézise (témavezetők: Dr. Sági Gyula és Dr. Jablonkai István). A szerb mint környezetnyelv mellett középfokú an-gol és német, kezdő spanyol és kínai nyelvtudással rendelkezik. 2005-ben az OTDK-n Gerecs Árpád különdíjat kapott a legszínvonalasabb preparatív munkáért. Tagja a Magyar Kémikusok Egyesületének és az International So-ciety of Nucleosides, Nucleotides, & Nucleic Acids-nak.

Tudományterület: természettudományok, kémiai tudományokE-mail: sendularobert@yahoo.com

A doktori értekezés témája:A természetes D-antipódnál lényegesen nagyobb anti-HIV, illetve -HBV ak-tivitással rendelkező 2’,3’-didezoxi-3’-tia-L-citidin (Lamivudin) felfedezése 1991-ben mérföldkő volt az L-nukleozidok történetében, amelyekről nem természetes kiralitásuk miatt korábban nem is feltételezték, hogy jelentős bio-lógiai hatásuk lehet. Az elmúlt két évtizedben számos további L-nukleozidról derült ki, hogy jobb és szelektívebb szubsztrátjai a különböző vírus indukálta enzimeknek, mint a megfelelő D-enentiomerek, ennélfogva kevésbé toxikusak és nagyobb metabolikus stabilitással rendelkeznek. Mindezek eredményeként jelenleg már csaknem 20 ilyen származék van a klinikai vizsgálatok különböző stádiumaiban, közülük néhányat már gyógyszerként is törzskönyveztek. A dok-tori munkám célja olyan új L-nukleozidok szintézise volt, amelyek a D-nukle-ozidok körében eddig felismert szerkezethatás-összefüggések alapján potenciális antivirális és/vagy tumorgátló hatással rendelkezhetnek. 34 L-nukleozid szár-mazékot állítottam elő, és ebből 24 új, az irodalomban még nem leírt vegyület.

288

Az előállított L-nukleozidokkal in vitro citotoxicitás vizsgálatokat végeztünk öt rákos sejtvonalon (Hel, HeLa, Vero, MDCK, L1210) a vegyületek tumorgátló hatásának megállapítására. A vegyületek egy részénél említésre méltó citotoxi-citást tapasztaltunk. Az antivirális vizsgálatokat 14 vírustörzsön (herpes simp-lex-1 (KOS), herpes simplex-1 (TK- KOS ACV), herpes simplex-2 (G), vac-cinia vírus, vesicular stomatitis vírus, c oxsackie vírus B4, respiratory syncytal vírus, parainfluenza-3 vírus, reovírus-1, Sindbis vírus, punta toro, influenza A H1N1 altípus (A/PR/8), influenza A H3N2 altípus (A/HK/7/87) és influenza B (B/HK/5/72) vírus) végeztük citopatikus hatásvizsgálattal (CPE). A legtöbb vegyület nem mutatott antivirális hatást egyik vírustörzsön sem. Tudományos együttműködés keretében L-adenozin- és L-citidin-5’-difoszfátot állítottam elő enzimkinetikai vizsgálatokra. A kinetikai vizsgálatok célja az L-nukleozi-dok foszforilezéséért felelős kináz azonosítása volt. A vizsgálat eredményeként kiderült, hogy a PGK (3-foszfoglicerát kináz) a purin nukleozidokat (GDP) hatékonyabban foszforilálja mint a piruvát kináz (PK) és a kreatin kináz (CK). A pirimidin nukleozidok esetében a PK és a CK sokkal aktívabb, mint a PGK. A PGK, a PK és a CK enzimekkel ellentétben, a nukleozidok közül az L-formát preferálja, ezért arra a következtetésre jutottunk, hogy a három vizsgált enzim közül a PGK enzimnek köszönhető az L-nukleozidok biológiai hatása.

Jelentősebb publikációk:A. Varga–L. Chaloin–Gy. Sági–R. Sendula–É. Gráczer–K. Liliom–P. Zá-

vodszky–C. Lionne–M. Vas 2011: Nucleotide Promiscuity of 3-phosp-hoglycerate Kinase in Focus: Implications for the Design of Better An-ti-HIV Analogues. – Molecular Biosystems. 7. sz. 1863–1873. o.

R. Sendula–E. Orbán–F. Hudecz–Gy. Sági–I. Jablonkai 2012: Synthesis and Cytotoxic Activity of Novel 5-Substituted-1-(β-L-Arabinofuranosyl) Py-rimidine Nucleosides. – Nucleosides, Nucleotides and Nucleic Acids. 31 évf. 6. sz. 482–500. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Kutatóintézetek és anyagi támogatás hiányában, egyelőre nem sok jövőt látok a vajdasági magyar tudományos ifjúság vajdasági-szerbiai érvényesülésére, azon-ban abban biztos vagyok, hogy az otthon szerzett tudással bármikor megállják a helyüket külföldön is. Ez utóbbi esetben nagy segítségükre lehetnek a külföldön élő magyar kutatók.

289

SIMON JÁNOS, Ph.D. – 1980-ban született Toron-tálvásárhelyen. Jelenleg Szabadkán él, és a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola szakmunkatársaként dolgozik (2003-tól), ahol részt vesz az oktatásban magyar és szerb nyelven a robotika, az információs rendszerek, a digitá-lis technika, az adatbázisok I. és II. tantárgyakból. Ok-leveles mérnök informatikus diplomát a Mihajlo Pupin Műszaki Tudományok Karán szerzett 2008-ban. Tanul-mányait az eszéki Josip Juraj Strossmayer Tudományegyetem Műszaki Ka-rán folytatta 2008-tól, a Kommunikáció és Informatika Doktori Képzésben. Doktori fokozatát 2014-ben szerezte meg. A szerb nyelv mint környezet-nyelv mellett felsőfokú angol és horvát nyelvtudással rendelkezik. 2013-ig 35 tanulmánya jelent meg magyar, angol és szerb nyelven folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben. Kutatási témája: több kritériumos fuzzy irányí-tás kontrollált mikroklimatikus környezetben autonóm mobil mérőállomás segítségével. (témavezető: Prof. Dr. Goran Martinović). További kutatási te-rületek: mikrovezérlős beágyazott környezetek programozása, mobil robotok és vezeték nélküli szenzorhálózatok (autonóm rendszerek) hardver- és szoft-verfejlesztése.

Tudományterület: műszaki tudományok, informatikai tudományok, robo-tikaE-mail: simon@vts.su.ac.rs

A doktori értekezés témája:A vezeték nélküli szenzorhálózatos technológia alkalmazása jelentősen hoz-zájárulhat a vezérlési stratégia javításához és megemeli a termelés minőségét a kontrollált mikroklimatikus környezetben. A doktori értekezés egy kísér-let az agrárkörnyezet és a vezeték nélküli szenzorhálózatok alkalmazási lehe-tőségére kontrollált mikroklimatikus környezetben a jobb és robusztusabb vezérelhetőség érdekében. A javasolt rendszer lehetőséget nyújt a mikrokli-matikus paraméterek begyűjtésére és követésére, amelyek közvetlen hatással vannak a mikroklimatikus környezetben található növényekre. A kutatás fő célja egy általános vezérlő rendszer fejlesztése, amely képes a gyors és adaptív vezérlésre a változó körülmények között.A kutatási terület a kontrollált mikroklimatikus környezeten belül egy au-tonóm mobil mérőállomás fejlesztése. A mobil mérőállomás navigációja a

290

potenciális terek módszerén alapul, kibővítve a vezeték nélküli szenzorok fo-gadott jelerősség-indikátorának paraméterével. A rendszer telepítése után a mobil mérőállomás készen áll a klimatikus paraméterek begyűjtésére a növé-nyek sorai között. Egy alapértelmezett kezdőpontból indul a célig dinamikus környezetben, elkerülve az esetleges akadályokat. A kutatás további célja a mobil mérőállomás navigációs algoritmusának továbbfejlesztése és alkalmas-sági vizsgálata ismeretlen és dinamikusan változó környezetben.A teljesen automatizált mikroklimatikus környezet vezérlése érdekében egy grafikus felügyelő rendszer alkalmazása kerül megfontolásra. A valós idejű információk a kontrollált mikroklimatikus környezetből szilárd alapot nyúj-tanak az optimális vezérlési stratégia kiválasztásánál. Általános modellek he-lyett a vezérlés valós adatokra hagyatkozik, és a kísérlet egy teljes évi ciklus adatait dolgozza fel.

Jelentősebb publikációk:Simon J.–G. Martinović 2013: Navigation of Mobile Robots Using WSN’s

RSSI Parameter and Potential Field Method. – Acta Polytechnica Hun-garica. Journal of Applied Sciences, 10. évf. 4. sz. 107–118. o.

Simon J.–Matijevics I. 2011: Simulation and Implementation of Mobile Measuring Robot Navigation Algorithms in Controlled Microclima-tic Environment Using WSN. – Proceedings of the Conference SISY 2011. Subotica. 1–6. o.

Matijevics I.–Simon J. 2010: Improving Greenhouse’s Automation and Data Acquisition with Mobile Robot Controlled System via Wireless Sensor Network. In: G. V. Merrett–Y. Kheng Tan (szerk.): Wireless Sen-sor Networks: Application-Centric Design.

Matijevics I.–Simon J. 2010: Control of the Greenhouse’s Microclimatic Condition Using Wireless Sensor Network. – The IPSI BgD Transacti-ons on Internet Research. 6. évf. 2. sz. 35–38. o.

Simon J.–G. Martinović–I. Matijevics 2010: WSN Implementation in the Greenhouse Environment Using Mobile Measuring Station. – Internatio-nal Journal of Electrical and Computer Engineering Systems. 41–48. o.

291

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar fiatal értelmiség egyre nagyobb számban rendelkezik doktori fokozattal, amely lehetővé teszi az olyan egyetemi karok létrehozását magyar nyelven is, ahol jelenleg csak és kizárólag államnyelven folyik az oktatás. Ez-zel a lehetőséggel élni kell, és olyan felsőfokú oktatási stratégiát kiépíteni, amely alapjában lehetővé teszi az új értelmiségi generációk képzését magyar nyelven, de egyben nem szigeteli el a más nyelven tanuló fiataloktól sem. A megoldást egy többnyelvű, nyitott, európai normákat képviselő Szabadkai Egyetem jelentené, ahol a fiatal értelmiség megtalálná elhivatottságát az oktatás iránt, és lehetőséget kapna a tudományos kutatómunka gyakorlásához is.

SIMON VILMOS, Ph.D. – 1979-ben született Újvidé-ken. Jelenleg Budapesten él, a Budapesti Műszaki és Gaz-daságtudományi Egyetem Hálózati Rendszerek és Szol-gáltatások Tanszékén tanít és kutat docensi pozícióban. Villamosmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki és Gaz-daságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informati-kai Karán szerezte meg 2003-ban távközlés szakirányon. Doktori fokozatát 2009-ben szerezte meg a Budapesti Mű-szaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, disszertációjának címe: Jelzéscsök-kentő mobilitáskezelési algoritmusok következő generációs mobil hálózatok-ban. Kutatási területei: mobil ad hoc és szenzorhálózatok, kommunikációs protokollok autonóm evolúciója, energiahatékonyság 3G/4G illetve ad hoc mobil hálózatokban, spatial computing. Számos nemzetközi és hazai kuta-tási projektben vett részt, a BIONETS (BIOlogically-inspired autonomic NETworks and Services, EU 6. Keretprogram) és a FIRST (Jövő Internet kutatások az elmélettől az alkalmazásig) projektekben témavezetőként. Egye-temi munkája mellett a páneurópai EIT ICT Labs Magyar Nemzeti Társult Csomópontjának BME oktatási felelőse, illetve a X-Europe program vezető-je. Továbbá a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) Táv-közlési Szakosztályának elnöke. Témavezető a High Speed Networks Labo-ratory-ben (HSN), tagja a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének, illetve a The Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) nem-

292

zetközi szervezetnek. 2007-ben érdemelte ki Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium Kristálygömb Díját, 2010-ben és 2012-ben pedig a HTE Ezüst illetve Arany jelvény díját.

Tudományterület: műszaki tudományok, informatikai tudományok, táv-közlésE-mail: svilmos@hit.bme.hu

Jelentősebb publikációk:V. Simon–S. Imre 2007: A Simulated Annealing Based Location Area Op-

timization in Next Generation Mobile Networks. – Journal of Mobile Information Systems. 3. évf. 3–4. sz. 221–232. o.

V. Simon–S. Imre 2007: Location Area Design Algorithms for Minimizing Signalling Costs in Mobile Networks. – International Journal of Busi-ness Data Communications and Networking. IJBDCN. 3. évf. 2. sz. 36–50. o.

V. Simon–L. Bokor–S. Imre 2009: A Hierarchical Network Design Solution for Mobil IPv6. – Journal of Mobile Multimedia. JMM. 5. évf. 4. sz. 317–332. o.

E. S. Varga–B. Wiandt–B. K. Benkő–V. Simon 2011: Autonomously Evol-ving Communication Protocols: The Case of Multi-Hop Broadcast. In: D. C. Verma–P. Lio (szerk.): Biologically Inspired Networking and Sensing: Algorithms and Architectures.

E. S. Varga–B. Wiandt–B. K. Benkő–V. Simon 2012: Autonomous Online Evolution of Communication Protocols. – Infocommunications Jour-nal. 4. évf. 1. sz. 21–35. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A háborús évek igen megtépázták a vajdasági magyar értelmiséget, különösen a tudományos élet szereplőit, sokan elhagyták szülőföldjüket a jobb érvényesülés re-ményében. Ennek ellenére tudósok egy újabb fiatal generációja jelent meg a tudo-mányos életben, amely előtt kitárul a világ, és szépen sorjázzák az eredményeket. Ebben nagy szerepe van a VMTDK-mozgalomnak is. Ami fontos: őrizzük meg az összetartó közösségünk, de sohase zárkózzunk be, ugyanis a tudománynak, művészeteknek a határok nem szabhatnak korlátokat.

293

SZABÓ ANITA, Ph.D. – 1981-ben született Topolyán. Jelenleg Kishegyesen él. 2005-ben villamosmérnöki dip-lomát szerzett az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara villamosságtan és számítástechnika szakán. Egyete-mi tanulmányainak befejezése után a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola Számítástechnika és Informatika Tanszéké-nek főállású tanársegédje lett. Posztgraduális tanulmányait 2005-ben kezdte az újvidéki Műszaki Tudományok Kara elektronika szakirányán, magiszteri diplomát 2008-ban szerzett. Doktori disszertációját 2012-ben védte meg, Algoritmusok a hallgatók interaktív képzésére a digitális jelfeldolgozó mikroprocesszoros rendszerek tervezésé-ben címmel. A magiszteri fokozat megszerzése után főiskolai előadó, majd a doktori cím megszerzése után főiskolai tanár kinevezést kapott a Szabad-kai Műszaki Szakfőiskolán. Az oktatást és tudományos munkát serkenteni kívánó SISY (SISY - International Symposium on Intelligent Systems and Informatics) konferenciasorozat sikeres megszervezésében 2005 óta aktívan részt vesz, szervezőként. A Kutatók éjszakája 2011 elnevezésű világméretű tudományos esemény hagyományteremtő szabadkai bemutatkozásának lét-rehozásában is főszervezőként vett részt. Eddig huszonkét tanulmánya jelent meg, magyar, angol és szerb nyelven, folyóiratokban és konferenciakiadvá-nyokban. Kutatási területei: jelfeldolgozás (szűrőtervezés) és oktatásfejlesztés a digitális jelfeldolgozás területén.

Tudományterület: műszaki tudományok, villamosmérnöki tudományokE-mail: saboanita@gmail.com

A doktori értekezés témája:A doktori disszertáció témája egy újonnan kifejlesztett szoftverrendszer, amelynek az elsődleges célja, hogy javítsa a tudás elsajátításának fokát a hall-gatóknál DSP-megoldások számításánál és végrehajtásánál a digitális jelfel-dolgozás területén. A munka a hallgatók munkavégzését egy példán keresztül mutatja be. Ezenkívül adott egy laboratóriumi gyakorlat rövid leírása Hang-feldolgozás tárgyból. A gyakorlat célja, hogy bemutassa a hallgatóknak a ter-vezett szűrő hatását a hangfrekvenciás jelekre. A gyakorlatnak öt része van:• Szűrők tervezése előre meghatározott paraméterekkel. • A szűrő hatásának tesztelése az audiojelre a szimulátorban (az audiojel

előre generált bináris fájl formájában van biztosítva).

294

• A szűrő hatásának tesztelése zajos audiojelre a szimulátorban (az audiojel és a zaj keveréke, előre generált fájl formájában van biztosítva).

• A szűrő hatásának tesztelése az audiojelre valós DSP-platformon (az au-diojel jelgenerátoron keresztül van biztosítva, amely a DSP-fejlesztő lap audiobemenetéhez kapcsolódik).

• A szűrő hatásának tesztelése zajos audiojel esetében valós DSP-platfor-mon (az audiojel forrása egy jelgenerátor, a zaj forrása egy fehérzaj-gene-rátor, a két jel a DSP-fejlesztőlap egy-egy audiobemenetéhez kapcsoló-dik, a hasznos jel és a zaj keverése a DSP-n belül az A/D (analóg-digitális átalakítás) után történik).

Ennek a koncepciónak a fő előnye abban a tényben rejlik, hogy a hallga-tóknak csak egy testre szabott szoftvereszközre kell koncentrálniuk, és nem arra, hogy több programozási csomagot sajátítsanak el. Ezzel a módszerrel csökken a hallgatók és a tanárok terhelése is, megnövekszik a tanítás haté-konysága, ami különösen fontos a kis óraszámú oktatás, valamint a hallgatók viszonylag korlátozott előzetes tudása esetén. A hallgatóknak csak a jelfeldol-gozás alapelveit és koncepcióit kell elsajátítaniuk.A DSP-oktatása területén igen fontos a szimulációs- és a valós hardveren kapott eredmények összehasonlításának lehetősége. Ily módon azonnali gya-korlati tapasztalat szerezhető az elméleti számítások DSP-rendszereken törté-nő gyakorlati alkalmazásában. A hallgatók így mélyebb betekintést nyernek a jelfeldolgozó algoritmusok működésének elveibe, mert a számítási kép-letek a szimulációs szoftverekben 32 bites vagy akár 64 bites lebegőpontos számokkal vannak kiértékelve, és így nem vehetők észre azok a problémák, amelyek a korlátozott pontosságú DSP-rendszerben jelentkeznek. Ugyan-akkor a valós DSP-processzorokban főleg 16 bites regiszterek állnak rendel-kezésre, amelyek csak az egész számú matematikai műveleteket támogatják. Ebben az esetben a hallgatók megfigyelhetik a korlátozott bitszám és kere-kítés közvetlen hatását a digitális jelfeldolgozás matematikai műveleteire és eredményeire. A tervezett rendszernek nem az a célja, hogy a már meglévő és széles körben elterjedt programcsomagokat kiváltsa, hanem hogy elősegítse több programcsomag használatát egy összevont grafikus felületen keresztül. A rendszer alapfeladata, hogy meghatározott DSP-algoritmusokat állítson elő, és hogy bemutassa ezen algoritmusok eredményeit úgy a szimulált, mint a valós fejlesztőrendszer esetében.

295

Jelentősebb publikációk:A. Sabo–B. Kuljić–T. Szakáll 2013: Educational Tools for Object-Oriented

DSP Interactive DSL Framework. – Computing and Informatics. Insti-tute of Informatics. Slovak Academy of Sciences. 32. évf. 2. sz.

A. Sabo–B. Kuljić–T. Szakáll 2012: Methodology Enhancements of the Educational Process in DSP Programming Course. – Deturope. The Central European Journal of Regional Development and Tourism. 4. évf. 3. sz.

B. Kuljić–A. Sabo–T. Szakáll–A. Sagi 2013: Integration of the Remote Stu-dents in the Mehatronical Laboratory. – Proceedings of the CINTI 2013. International Symposium on Computational Intelligence and Informatics. Budapest.

B. Kuljić–A. Sabo–T. Szakáll–A. Sagi 2012: Unified UML Software En-vironment for Embedded Systems in Education. – Proceedings of the SISY 2012. International Symposium on Intelligent Systems and Infor-matics. Subotica.

A. Sabo–B. Kuljić–T. Szakáll–A. Sagi 2012: Realization of Concurrent Programming in Embedded Systems. – 4th International Symposium on Exploitation of Renewable Energy Sources. Subotica.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Minél több a tanult ember, annál értékesebb a közösségünk. Az oklevélhez meg-felelő munkát és bért is biztosítani kellene.

296

SZABÓ LALITY DÓRA – 1983-ban született Zen-tán. Jelenleg a Radovan Cvejić ügyvédi irodában dolgozik mint ügyvédjelölt. 2010 és 2011 között bírógyakornok volt a szabadkai Alapfokú bíróságon. Gyakorlati ismere-teit Berényi Ernő büntető bíró mellett szerezte meg e pe-riódusban. 2008 és 2010 között gazdasági jogból szerzett gyakorlatot mint céges jogász Szabadkán és Belgrádban. Diplomás jogász. Diplomáját az Újvidéki Egyetem Jogi

Karán szerezte. A mesterképzést ugyanitt végezte, és mesterfokozatát 2013-ban szerezte meg. Mestermunkájában az Európai emberi jogok és alapvető szabadságok egyezményének és a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi vonatkozásairól szóló 1980. évi hágai egyezménynek az össze-hangoltságával foglalkozott. 2013-tól az Újvidéki Egyetem Interdiszcipliná-ris és Multidiszciplináris Központjának (ACIMSI) Társadalmi Nemek Dok-tori Iskolájának hallgatója (témavezető: Prof. Dr. Savić Svenka). Doktori tanulmányai alatt a szerbiai kisebbségi jogok megsértésével, és ezen okokból folytatott peres eljárások kutatásával szeretne foglalkozni. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett kiválóan beszél angolul. 2011–2016 között a Collegi-um Talentum külhoni tehetséggondozó program kollégistája, 2011–2012 a Nemzeti Erőforrás Miniszterium által kiírt pályázat ösztöndíjasa, és 2013-tól a Várady ösztöndíj-hitel program nyertese.

Tudományterület: társadalomtudományok, multidiszciplináris társadalom-tudományokE-mail: lalitydora@gmail.com

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Vajdasági magyarnak lenni, és kilépni a hátráltató körülmények ellenére azon utakra, amelyeken már magát a tiszta egyént is döngeti a vihar, nem kis feladat. Kitartás és igyekezet jellemzi a vajdasági tudományos élet képviselőit. Példamu-tató magatartással és pozitív hozzáállással még többre is képes lesz ez a közösség, mindez csak rálátás és hit kérdése.

297

MGR. SZAKÁLY JÓZSEF – római katolikus pap, a Szabad-kai Egyházmegye papja. 1978-ban született Zentán. Általá-nos iskolába szülővárosában járt, középiskolai tanulmánya-it pedig Magyarországon kezdte. A budapesti Városmajori Gimnázium zenei osztályába járt, ahol emelt szintű francia és angol nyelvi órák mellett orgonálni tanult. 1997-ben érettsé-gizett. Zenei pályára készült; az Újvidéki Művészeti Akadé-miára felvételizett. Ekkor lett az újvidéki nagytemplom or-gonista-kántora. A háborús viszonyok miatt tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzenész szakán folytatta két ízben is: először vendéghallgatóként, majd papként újabb két évéig. 1999-ben vette fel papnövendékei közé a szabadkai főpásztor, aki azóta is nagy pártolója nemcsak zenei, de a liturgia és a szent zene kapcsolatát és köl-csönhatását a gyakorlatban is vizsgáló törekvéseinek. Teológiát először Sze-geden, majd Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán tanult, itt is szerzett egyetemi diplomát. A Központi Papnevelő Inté-zetben lakott, ahol közel három évig volt a szeminárium cantus magistere; a kispapok liturgikus életének egyik szolgálattevője, vezetője. Volt tehát lehe-tősége az elméleti tudást a gyakorlatban is megfigyelni, kipróbálni, rácsodál-kozni az ünnepi nagymisék zenei szolgálatának érdekességeire, lehetőségeire. 2004-ben szentelte pappá a szabadkai bazilikában Msgr. Dr. Pénzes János megyéspüspök. Ezt követően – polgári szolgálatosként – letöltötte kötelező katonai szolgálatát a szerb hadsereg kötelékében, majd Újvidéken és Zentán volt káplán, illetve Adorjánon administrator. Innen Oromra került mint a falu első helyben lakó papja. Jelenleg harmadik önálló állomáshelyén, a Sza-badka-Kertvárosi templomban plébános.Minthogy szeretné a liturgika szent tudományát még inkább tanulmányoz-ni, 2010-ben szerzett magiszteri fokozatot a budapesti katolikus egyetem Hittudományi Karán (Sacra Theologia Licentiatus). Jelenleg doktori disszer-tációján dolgozik, a már említett egyetem liturgiatörténész professzoránál.

Tudományterület: hittudomány, liturgikaE-mail: pius@freemail.hu

298

A doktori értekezés témája:A Kalocsai (illetőleg Kalocsa-Bácsi) Érsekség török utáni újratelepítése és be-népesítése kapcsán megjelenő liturgikus vonatkozású rendelkezések, köny-vek, kiadványok; az egyházmegye liturgikus újjáéledése a 18. században, ösz-szehasonlítva más hasonló vagy eltérő sorsú egyházmegyékkel.

Jelentősebb publikációk/projektek:Rendszeresen jelennek meg írásaim a vajdasági katolikus sajtóban, heti ro-vatot vezetek a Hírvivő katolikus hetilapban. De írtam már beszámolót, könyvbemutató recenziót a Bácsország, a Hét Nap, a Családi Kör vagy a Magyar Szó délvidéki sajtóorgánumokba is. Tíz évig voltam társszervezője a zentai Jézus Szíve templomban megrendezésre kerülő Húsvéti Koncertek-nek, valamint alapítója és művészeti vezetője a Zentai Egyházzenei Fesztivál-nak. Ennek a rendezvénynek a szervezését – Vajdaság legnagyobb működő koncertorgonájának megépítése után – jelenleg Borbély Zoltán orgonamű-vész vette át, de mint a zentai nagytemplom zenei életét vezető szervezet, a Cor Jesu alapítvány kuratóriumának elnöke továbbra is tevékenyen támo-gatom. Egyházzenei elköteleződésemből fakadóan rendszeresen részt veszek a Szabadkai Egyházmegye fontosabb eseményei zenei szolgálatának szerve-zésében. Az egyházmegye liturgikus bizottságának elnöki tisztjét 2010 óta töltöm be. Négy éve vagyok kinevezett liturgika tanára az egyházmegye hi-toktatókat képző főiskoláján, a Katekétikai Intézetben. Tavaly vettem át a délvidék egyetlen katolikus gyermek- és ifjúsági kórusszemléjének, az Ezüst-csengőnek hivatalos koordinálását. Kisebb nagyobb rendszerességgel tartok előadásokat liturgikus és egyházzenei témakörben, különös tekintettel a mai kor ilyen irányú követelményeire, elvárásaira valamint a liturgikus és egyház-zenei reformmozgalmak, reformjelenségek helyes irányultságának megfigye-lésére, ezek kezelésére és jó irányban tartására vonatkozóan.Országunk Püspöki Konferenciájának megbízottjaként én képviselem ezt a régiót a Rómában székelő, az Eucharisztikus Kongresszusokat szervező pápai bizottságban. De képviseltem már egyházmegyéinket az Európai Püspökkari Konferenciák Elnöksége által szervezett az egyetemisták lelkipásztori ellátá-sával foglalkozó párizsi konferencián is. Ettől az esztendőtől pedig a vajdasági Kolping családok munkájának egyházi, lelki koordinátora vagyok.

299

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Az egyházi és politikai élet egyaránt Észak-Vajdaságban gondolkodik, noha egy komoly tudományos élethez nincsenek meg maradéktalanul a feltételek. Hiá-nyoznak a szakmai fórumok, találkozók, de a kutatóintézetek, konkrétan egy Észak-Vajdasági (szabadkai) egyetem is. Tudományosan képzett papjaink Ma-gyarországon tanítanak, legtöbbször külföldön is publikálnak. Továbbképzések, konferenciák is kellenének, publikációs lehetőségek, szakfolyóiratok, hogy elin-dulhasson egy itthon maradó, és tudományos, szakmai boldogulását nem feltét-lenül külföldön kereső vajdasági magyar értelmiségi réteg kialakítása, nevelése.

SZÁLAS TÍMEA – 1975-ben született Zentán. Jelen-leg Szabadkán él. A Kosztolányi Dezső Tehetséggon-dozó Gimnázium angoltanára (2005-től). A szabadkai Vajdasági Módszertani Központ elnöke és az Új Kép pedagógiai folyóirat szerkesztője (2009-től). Diplo-máját a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte (1998-ban illetve 2001-ben). 2011-től a Szegedi Tudományegyetem Ne-veléstudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Kutatási területe: az infor-mációs és kommunikációs technológiák az oktatásban; Web 2.0-ás eszközök az oktatásban (témavezető: Dr. Kárpáti Andrea). Felsőfokú és posztgraduális tanulmányai során magyar állami ösztöndíjas.

Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományokE-mail: tszalas@yahoo.com

A doktori értekezés témája:Az információs és kommunikációs technológiák dinamikus fejlődésének egyik produktuma a Web 2.0, azaz a „közösségi háló”, amely alapjaiban vál-toztatta meg a mindennapjainkat, hatása vitathatatlan a XXI. századi élet bármely területén. Az új évezred tanulóinak életében a közösségi alkalma-zások, mint pl. a közösségi oldalak, a blogok, a wikik, a különböző tarta-lommegosztó oldalak stb., elterjedésével a szocializáció és a tanulás új for-

300

mái alakulnak ki. A mai pedagógusok feladata többek között az is, hogy felkészítsék a tanulókat az online térben jelentkező új lehetőségekre, meg-alapozzák és fejlesszék azt a tudást, és szorgalmazzák olyan szociális értékek és attitűdök kialakulását, amelyekkel a tanulók aktívan részt vehetnek mind a szakmai, mind a közösségi élet új színtereiben. Továbbá a mai munkaerő-nek birtokolnia kell a tudásalapú gazdaság által megkövetelt készség-, képes-ség- és kompetenciakészletet, amely túlnyomórészt a tudásmenedzsmenthez kapcsolódik: az információk szűrésének, megszerzésének, elemzésének és megosztásának folyamatait. A felsorolt képességek nagy része hangsúlyosan kapcsolódik a digitális műveltséghez, amelynek fejlesztése a kötelező oktatás kiemelt feladata.A társadalmi háló világában kulcsfontosságú fogalmaknak számító interak-tivitás, tudásmegosztás, közös tudásépítés és kollaboráció a XXI. századi oktatást megújító törekvésekben is kiemelt szerepet kapnak. Ezzel szemben a webkettes alkalmazások a tanulás szolgálatába állított, megfelelő rendsze-rességű és hatékonyságú használata egyelőre nehezen talál utat a középfokú intézmények mindennapjaiba. Ennek okait többek között a Web 2.0 ok-tatási célú alkalmazását vizsgáló kvantitatív mérésekre alapozott, empirikus kutatások csekély számában kereshetjük, ebből eredően pedig a webkettes eszközök használatának tantárgyba, tartalomba ágyazott módjainak, mód-szereinek kidolgozatlanságában.A kutatás egy tantárgyfüggetlen közösségi alkalmazásokkal támogatott ta-nulási program kidolgozását és annak hatékonyságvizsgálatát tűzi ki célul, annak reményében, hogy hozzájárulhat a Web 2.0 eszközök oktatási lehető-ségeinek megismeréséhez és minél szélesebb körű kiaknázásához.

Jelentősebb publikációk:Szálas T. 2012: Közösségi oldalak az oktatásban. – Új Kép. 15. évf. 1–2. sz.

64–73. o. Kárpáti A.–Szálas T.–Kuttner Á. 2012: Közösségi média az oktatásban – Fa-

cebook esettanulmányok. – Iskolakultúra. 10. sz. 11–42. o.Szálas T. 2013: Blogok a formális oktatásban. – Új Kép. 16. évf. 1–2. sz.

34–42. o.Szálas T. 2013: A blogok és közösségi oldalak tanulási célú alkalmazásának

kognitív aspektusai. – Módszertani Közlemények. 53. évf. 3. sz. 30–41. o.Szálas T. 2014: Bloggal segített angolnyelv-oktatás a középiskolában. – Is-

kolakultúra. [megjelenés alatt]

301

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági magyar tudományos élet jövőjét a tudományos intézményrendszer bővítésében látom. Felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek, tudományos folyó-iratok, kutatócsoportok, együttműködések kellenek a tudományos élet erősödésé-hez és a vajdasági magyar kutatók versenyképességének növeléséhez. A nemzetkö-zi tendenciáknak megfelelően a vajdasági magyar fiatalok közül is egyre többen vállalkoznak posztgraduális képzésre, kutatási tevékenységük végzéséhez helyet és otthont kell biztosítani.

SZEDMINA LÍVIA – 1977-ben született Radevorm- waldban, Németországban, az általános iskolát és gimnáziumot viszont már Szabadkán végezte, ahol jelenleg is él. 2002 óta a Szabadkai Műszaki Szak-főiskola angoltanára. Nyelvtanulással gimnazista-ként is komolyan foglalkozott, magyar állami fel-sőfokú nyelvvizsgát szerzett angol, német és szerb nyelvből. Egyetemi diplomáját a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte meg angol nyelv és irodalom szakon, tanári képesítéssel (MA with TESOL qualifications), doktori tanulmányait ugyanebben az intézményben végzi. A tanítást tekinti életfeladatának, 1996 és 2002 között egyetemi tanulmányai mellett folyamatosan előadott a bu-dapesti Lingua – School of English nyelviskolában, nyelvvizsga-felkészítő-ket tartott és céges tanfolyamokat vezetett, jelenleg pedig a Főiskolán angol műszaki szaknyelvet és üzleti nyelvet tanít. Egyetemi tanulmányait egy évre felfüggesztve Angliában költözött, hogy a szakmájához kellő nyelvi és kultu-rális tapasztalatokra tegyen szert.

Tudományterület: bölcsészettudományok, nyelvtudományok, anglisztika, nyelvtanítás, ír-amerikai történelemE-mail: livia.szedmina@gmail.com

302

A doktori értekezés témája: A disszertációhoz a kivándorlást, illetve az ír-amerikai közösség politikai te-vékenységét vette alapul, és azt próbálja kontextusba helyezni a 19. századi ír függetlenedési folyamat tekintetében. A munka központi alakja John Devoy (1842-1928). John Devoy, az ír függetlenedési folyamatnak az egyik legel-lentmondásosabb alakja, szinte egész életében a legális és az illegális, a forra-dalmi és az alkotmányos, az ír és az ír-amerikai világ között mozgott. Alakja és munkássága egyedi kapcsolatot képez a civil és a katonai, illetve a békés és erőszakos megközelítések között, ellenben pályafutása során mindvégig egyetlen célért küzdött: a szabad és független Írország létrehozásáért. Emel-lett, személye egyedi kapcsolat volt az Óvilág, tehát Írország és az ír-amerikai közösség, azaz Amerika között is. A disszertáció az ő munkásságát elemzi, illetve az ír függetlenedési folyamatban való szerepét vizsgálja. A kidolgozás során a szerző a helyszínen, az Ír Nemzeti Könyvtárban, a dublini Levéltár-ban, valamint John Devoy szülőfalujában, Killben is végzett kutatásokat. Eredményeit több írországi, hazai és magyarországi konferencián is bemu-tatta.

Jelentősebb publikációk:L. Szedmina 2007: Ireland’s Case at the Paris Peace Conference. – Procee-

dings of International PhD Students’ Conference. Miskolc. 239–245. o.

L. Szedmina 2009: Az 1867-es kiegyezés, vagy ahogyan Írország is csinálhat-ta volna. – Létünk. 1. sz. 64–74. o.

Szedmina L. 2010: Harc az ír függetlenségért az óceán két partján: amerikai kapcsolatok Charles Stewart Parnell politikai életében. – Korunk. 3. évf. 21. sz. 85–93. o.

L. Szedmina 2010: Where Do We Belong? Reactions of Ulster Protestants and Hungarians of Vajdaság to Impending Border Changes. In: Károly K.–Frank T. (szerk.): Gateways to English. Current Doctoral Research. Budapest. Eötvös Kiadó. 165–179. o.

Szedmina L. 2011: John Devoy és az ír függetlenség. In: Szalma J. (szerk.): A magyar tudomány napja a Délvidéken – 2011. Vajdasági Magyar Tudo-mányos Tanácskozás. Különkiadvány. Újvidék. 431–449. o.

303

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Jó tanulmányi eredmények, jó nyelvtudás, szorgalom, elkötelezettség, törődés, kö-tődés – ezek olyan értékek, amelyek meghatározóak a vajdasági magyar tudomá-nyos közösség számára. Ahogyan ezek az értékek idáig eljuttattak, így meggyő- ződésem, hogy ezeket tovább is kell adni. A cél, hogy ne vajdasági tudományos kutatóként tudjunk helyt állni, hanem vajdaságiként és tudományos kutatóként, itt, ott, külföldön, anyaországban, bárhol a világban.

SZERDA ZSÓFIA – 1985-ben született Zen-tán. Jelenleg Szabadkán él, 2000 óta a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban dolgozik, koráb-ban mint PR marketinges, jelenleg mint mű-vészeti titkár. Előzőleg magyar nyelvet tanított Újvidéken a Life College magán nyelviskolában. Diplomát a Szegedi Tudományegyetem kommu-nikáció szakán szerzett 2010-ben. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában folytat-ta, melynek jelenleg is hallgatója. Kutatási témája: Tolnai Ottó műveinek színpadi adaptációi. (témavezető: Dr. Thomka Beáta). A szerb nyelv mellett középfokú angol nyelvvizsgával rendelkezik. Három éven keresztül a Szegedi Tudományegyetem filmelmélet-filmtörténet kiegészítő szakának is hallgató-ja. Tagja a KonTEXTUS kutatócsoportnak.

Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományokE-mail: desiresofi@gmail.com

A doktori értekezés témája:Kutatásom fő irányvonala végigvezetne egy olyan elméleti szálat Tolnai Ottó vajdasági magyar író kapcsán, melyet eddig kevesebb elemző figyelem vett körül, ez pedig a szerző írásainak színpadi manifesztálódása, azok utóélete, az adaptáció problematikái és lehetséges színpadi stilizációi. Ezeket az adaptáci-ókat – a délszláv–magyar kulturális összefüggésrendszer hátterével vizsgálom.

304

Tolnai Ottó tárgyszimbolikájára több ízben reflektálnak az elkészült előa-dások, azonban mindig másként. A mű színrevitelét könnyíti a szerző tár-gyakhoz való ragaszkodása. Kétféle manifesztálódásról beszélhetünk, az első amikor látottként vizsgáljuk a tárgyat a színpadon, illetve mikor azt tovább-gondolva egyféle színpadi költészetként, láttatottként jelenik meg előttünk az adott tárgy. Dolgozatomban azt is vizsgálom mi alapján történik a szelekció a szerepek terén, hogyan váltakozik a színpadon fő- és mellékszereplő, illetve a szöveg-ben előforduló további szereplők viszonya, azoké, akik nem is kerültek bele a színpadi megjelenítés sodrába. Ki marad ki, ki tér vissza, s kik azok, akikről csak említést tesznek a szövegben, mert fontosságuk valamiért elenyésző. A szereplők szájába adott szavak kiejtési formája (maga a beszédmód) sokszor ekvivalens a karakterrel, sokszor pedig új értelmezési síkot nyit, illetve elide-genítő effektusként működik.Külön problémagócként taglalom az olvasott és látott viszonyát, a szövegmű és a színpadi mű közti eltéréseket, az írott szöveg hatalmának kiterjedését. A sajátos Tolnai-világ hogyan sérül, módosul, színeződik el a rendező által behatárolt és láttatott jelenetekben/képekben, illetve hogyan vannak jelen a brechti színház tapasztalatai, eszközei a Tolnai-művek adaptációiban? A vajdasági színház valóságához tartozik a feliratozás, a szerbre fordítás. Ku-tatható kérdés, hogy a feliratozás segíti, vagy akadályozza a Tolnai szövegek befogadását, az egyik kultúrkörből érkezőknek mennyiben és hogyan változ-tatja a nyelvi akadály a befogadást.

Jelentősebb publikációk:Szerda Zs. 2010: Miran Božović: Az ember a saját retinája mögött [fordítás

magyar nyelvre]. In: Füzi I. (szerk.): Hitchcock. Kritikai olvasatok. Sze-ged. Pompeji Kiadó Szeged. 173–193. o.

Szerda Zs. 2012: Tükrözés és újratükrözés a Kisinyovi rózsa című Tolnai-vers színpadi adaptációjában. In: Csányi E. (szerk.): Habitus. KonTEXTUS könyvek 6. Irodalom- és nyelvtudományi, pszicholingvisztikai, művé-szetelméleti és interdiszciplináris kutatások. Újvidék. VMFK–Bölcsé-szettudományi Kar. 49–58. o.

Szerda Zs. 2012: Ismétlődés és sokszorosítás a Kisinyovi rózsa színpadán. In: Pieldner J.–Tapodi Zs. (szerk.): A tér értelmezései, az értelmezés terei. Csíkszereda – Kolozsvár. Erdélyi Múzeum-Egyesület – Státus Kiadó.

305

Szerda Zs. 2013: Nem csak egy embert ért lövés, hanem egy egész országot... (Reč je ne samo o tragediji jednog čoveka, nego i pucnju u državu). – Symposion 2012–2013. 32–37. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Nagyon fontos, és pozitív tény, hogy egyre több vajdasági magyar fiatal képzi tovább magát egyetemi tanulmányai után. Úgy gondolom, csak így érhető el bi-zonyos idő múlva látványos és minőségi fejlődés az egyetemi oktatásban (feltéve, ha sikerül elhelyezkedniük), ezzel együtt pedig az új értelmiség nevelése terén. Külön öröm, hogy az idegen nyelvek ismerete sem annyira „idegen” már, mint volt, ami végre lehetővé teszi/teheti a jelenlétet egy tágabb tudományos területen belül is, nem kizárólag a vajdasági magyar közegben, ami valljuk be, nem túl nagy falat. Kulcsszavak a jövőre nézve: Nyitottság, kíváncsiság, határozottság, pozitív tudományosság, együttműködés.

SZERVÓ MÁRIA, Ph.D. – Nagybecskereken szü-letett 1963-ban, és jelenleg is szülővárosában él. Egyetemi diplomát és magiszteri fokozatot az Újvi-déki Egyetem szabadkai Közgazdasági Karán szerzett marketing szakirányon. Doktori fokozatot 2012-ben kapott az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karán mérnöki menedzsment szakon. Doktori érte-kezésének címe: Az üzleti jövőkutatás metodológiája mint a stratégiai döntéshozás alapja a kis- és középvállalatoknál (Metodolo-gija poslovnog predviđanja kao osnova za strategijsko odlučivanje kod malih i srednjih preduzeća). A szerbhorvát nyelv mellett felsőfokú angol és alap-fokú német nyelvtudással rendelkezik. Az elmúlt években több szerbiai és magyarországi vállalat részére piackutatási projekteket és gazdasági-pénzügyi elemzéseket készített. Több vajdasági cégnél dolgozott vezetői, osztályvezetői beosztásban. Jelenleg a nagybecskereki Műszaki Szakfőiskolán ad elő szerb nyelven, és két nagybecskereki középiskolában tanít magyar nyelven. Ku-tatási témája és érdeklődési köre: piaci és üzleti jövőkutatás, a jövő feltárása tudományos alapokon, új jövőkutatási módszerek.

306

Tudományterület: társadalomtudományok, gazdálkodás- és szervezéstudo-mányok, közgazdaságtudomány, mérnöki menedzsmentE-mail: servomari@yahoo.com

A doktori értekezés témája:A mai dinamikus világban a vállalkozónak gyorsan kell alkalmazkodnia a piac és a technika fejlődéséhez, valamint időben fel kell ismernie a jövőbeli változásokat. A tudományos jövőkutatás segítségével a vállalat képes lesz fel-ismerni azokat a belső tényezőket, amelyek hátráltatják, vagy jelentős előny-ben részesítik. Fel tudja majd mérni a különböző piaci és technikai tényezők fejődését és azok alakulását a jövőben. A jövőkutatásal, amely tudományos módszereken alapszik, a vállalat képes lesz nem csupán gyorsan alkalmazkod-ni, hanem változásokat kezdeményezni amelyekkel majd öntudatosan meg tudja változtatni saját jövőjét és kiválasztani a számára legkívánatosabb jövőt. A doktori munka során kidolgoztam egy metódust, amelyet alkalmazni lehet a kis- és középvállalatokban. Két vajdasági kisvállalatban kipróbálták, és sike-resnek bizonyult, ezzel sikerült bebizonyítani, hogy a kis- és középvállalatok menedzserei is lehetnek aktív alkotói a jövőnek.

Jelentősebb publikációk:Servo M. 2010: Marketinška sposobnost proizvoda. – Poslovna politika. Ze-

mun. 55–58. o.Servo M. 2010: Technological and Business Forecasting in Small and Medi-

um Enterprises. – 3rd International Conference on Entrepreneurship, Innovation & Regional Development. Novi Sad. University of Novi Sad. Faculty of Technical Sciences. Department Of Industrial Enginee-ring and Management. 671–675. o.

Szervó M. 2010: Technikai és piaci jövőkutatás, mint a döntéshozás alapja a kis- és középvállalatoknál. – PhD konferencia a Tudomány Napja tisz-teletére. Budapest. Balassi Intézet.

Servo M.–Anišić Z. 2011: Possibilities of Forecasting in Small And Medium Enterprises. – XV International Scientific Conference on Ondustrial Systems. Novi Sad. University of Novi Sad. Faculty of Technical Scien-ces. Department of Industrial Engineering and Management. 38–43. o.

Servo M. 2011: Primena tehnološkog i poslovnog predviđanja kod domaćih malih i srednjih preduzeća. – Poslovna politika. Zemun. 52–56. o.

307

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A megfelelő munkahelyek hiányában a vajdasági magyar értelmiségnek két le-hetősége van. Az egyik, hogy a diplomájuktól függetlenül elvállaljanak olyan munkát is, amelyhez túlképzettek, vagy pedig határon túl próbálnak érvénye-sülni. Szerintem a vajdasági magyar tudományos életnek csak akkor lehet jövője és tudományos utánpótlása, ha megvan a politikai akarat és az ehhez szükséges anyagi, valamint intézményi háttér.

SZILÁGYI MÁRIA – 1985-ben született Zentán. Jelen-leg Újvidéken él, 2009 óta az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karának Építészeti és Várostervezési Tan-székén az építészettörténet és a műemlékvédelem tantár-gyak demonstrátora. Ugyanezen a Tanszéken diplomázott 2009-ben (A diplomamunka címe: Az aracsi pusztatemp-lom mint archeológiai park (Arheološki park Arača)), majd a doktori iskolát is itt kezdte meg 2009 őszén az Építészet és Várostervezési Alapprogramon. 2013 júliusától doktorjelölt. A disszertáció munkacíme: A bánáti falvak köztereinek átalakulása a XVIII-tól a XXI. századig (Transformacija javnih prostora banatskih sela u Vojvdini od XVIII do XXI veka). Kutatási témája: a bánáti falvak építészete és tele-pülésszerkezete a XVIII. századtól napjainkig (témavezető Prof. Dr. Nad-ja Kurtović Folić). A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Tanszékén a Műemlékvédelmi Szakmérnök Szakon 2012-ben diplomázott (A diplo-mamunka címe: Magyarcsernye építészeti értékvizsgálata). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett felsőfokú német (C1) és középfokú (B1) angol nyelvtudással rendelkezik. Az Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fej-lesztési Minisztérium ösztöndíjasa 2010 áprilisától, 2013-ban pedig a Német Akadémiai Csereprogram ösztöndíjasa (DAAD, Berlin). Több mint húsz munkája jelent meg eddig magyar, szerb és angol nyelven folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben, egy monográfiája és egy kiállítási katalógusa van.

308

Tudományterület: műszaki tudományok, építészmérnöki tudományokE-mail: szilagyimari@gmail.com

A doktori értekezés témája:A doktori disszertáció kutatási témája a Bánát falvainak telepítése, a köztér elsődleges funkciója és átalakulása a XVIII. századtól a XXI. századig. A mun-ka emellett egy olyan stratégia megfogalmazására törekszik, mely lehetővé teszi a bánáti falusi települések köztereinek újrahasznosítását, és ezzel együtt e helyek nyújtotta lehetőségek kiaknázását. A kutatás különböző környezeti hatások (társadalmi, politikai, kulturális, vallási és gazdasági) által vizsgálja az adott tereket, hiszen ezek nagymértékben meghatározták a közterek alakját, rendeltetését, jelentőségét, szimbolikáját és átalakulását a falvak telepítésétől kezdve egészen napjainkig. A munka elsődleges célja tudományos módsze-rekkel rámutatni a bánáti falvak köztereinek karakterjegyeire és mai értékei-re különböző hatások elemzésével, melyek meghatározták a terek elsődleges jegyeit, azaz hatással voltak magára a telepítésre, a hely alakjának és épített környezetének kialakulására és átalakulására, valamint annak rendeltetésére és a funkcióváltásra az elmúlt három évszázadban. Az eddigi tudományos munkákban a bánáti falvak főként néprajzi szempontból kerültek elemzésre, a szerzők feldolgozták többek között a lakosság nemzetiségi összetételét, a te-lepülések történetét, a hagyományos népi építészetet, míg maga a faluszerke-zet, a közterek alakja és építészeti környezete, valamint társadalmi-kulturális jelentősége igen ritkán jelentkezik témaként. Ezidáig még senki sem dolgozta fel szisztematikusan a társadalmi és politikai háttér hatását a bánáti közterek karakterjegyeire. A kutatás első fázisában a történeti módszer kerül alkalma-zásra, ami a munka során az analitikus módszerrel egészül ki, e metódusok segítségével juthatunk az elemzés szempontjából szükséges információk bir-tokába (jellemzők, teljesítmények, mutatók). Ebben a szakaszban a levéltári források, a különböző térképek és a telepítési, majd később építési törvények jelentenek nagy segítséget. A disszertáció további részében az összehasonlító módszer jelentkezik majd, ennek segítségével kerül összehasonlításra a bánáti falusi köztér az egykori Temesi Bánság ma Magyarországhoz és Romániához tartozó részeinek falusi tereivel, azok térformálási koncepciójával, építészeti környezetével, egy általános modell meghatározása céljából. A munka utolsó részében a szintézist alkalmazom majd, ezáltal értelmezem az eredményeket. Az doktori disszertáció kutatásai lehetővé teszik majd a vizsgált terek tudo-mányos értékelését, hiszen ezek a múltban a falvak legfontosabb helyét képez-

309

ték, mára viszont nagymértékben elvesztették elsődleges rendeltetésüket mint társadalmi színpad. Az eredmények emellett a későbbi tudományos munkák adatbázisaként is szolgálhatnak majd, mindenekelőtt a rurális szerkezet, a közterek és a falusi építészet kutatása terén. A doktori értekezés elméleti, tör-téneti és gyakorlati eredményeket is felmutat majd az építészettörténet és a kortárs rurizmus témakörében. A munka gyakorlati jelentősége egy stratégiai modell valamint egy olyan javaslat megfogalmazása lesz, melynek segítségével és ugyanakkor a modern vívmányok alkalmazásával visszaállítható lesz a bá-náti közterek valamikori társadalmi jelentősége.

Jelentősebb publikációk:Silađi M. 2011: Interpolacija staro-novo u istorijskoj strukturi banatskih sela

tokom XX veka. In: Siljegović S. (szerk.): Zbornik šeste konferencije o integralnoj zaštiti. Banja Luka. Republički zavod za zaštitu kulturno-is-torijskog i prirodnog nasleđa Republike Srpske. 124–136. o.

Silađi M.–Tufegdžić A. 2011: Possibility of Vicinal Railway Zrenjanin. Jim-bolia Rehabilitation in the Context of Cultural Tourism. In: Kudumo-vić L.–Idrizbegović-Zgonić A. (szerk.): Importance of Place – Confe-rence Proceedings. Sarajevo. Cicop BiH. 616–626. o. [konferencia CD]

Szilágyi M. 2013: A bánáti parasztház utcai homlokzata Magyarcsernye pél-dáján. – Létünk. 43. évf. 2. sz. 86–96. o.

Szilágyi M.–Tufegdžić A. 2013: Csekonics nasleđe/örökség. – Graditeljsko nasleđe imanja Žombolj porodice Čekonjić/A Csekonics család Zsom-bolyai uradalmának épített öröksége. Novi Sad. Fakultet tehničkih nau-ka. Departman za arhitekturu i urbanizam.

Szilágyi M. 2013: Fényben és árnyékban: Magyarcsernye építészetének fény-kora és hanyatlása. Újvidék. Forum.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:A vajdasági tudományos életnek nem szabad elszigetelődnie, és csak Magyar-ország felé kacsingatnia, hanem aktív részt kell vállalnia a szerbiai tudomá-nyos életben, hiszen többnyire itt kívánunk tevékenykedni. Nem hangsúlyozva a másságot, de kihasználva a kétnyelvűség adta lehetőségeket célszerű olyan té-mákat feldolgozni, melyek hozzánk közel állnak és magyarságunkból kifolyólag számunkra könnyebben kutathatóak. Ezzel helyet biztosíthatunk magunknak tudományos körökben, csakúgy belföldön, mint ahogy külföldön is.

310

SZLÁVICZ ÁGNES, Ph.D. – 1977-ben született Sza-badkán. Jelenleg is Szabadkán él, és az Újvidéki Egyetem szabadkai Közgazdaságtudományi Karának egyetemi do-censeként dolgozik. Ugyanezen a karon 2001-ben okle-veles közgazdász képesítést, majd 2006-ban a közgazda-ságtudományok magisztere végzettséget szerzett. 2003-tól dolgozik az említett kar Menedzsment Tanszékén tanár-segéd-gyakornokként, 2007-től tanársegédként, majd

2011-től egyetemi docensként. Emberi erőforrás menedzsment és Szervezeti magatartás tantárgyakból tart előadásokat és gyakorlatokat szerb és magyar nyelven. 2006 és 2010 között a gödöllői Szent István Egyetem Doktori Isko-lájának doktorandusza. A „Dolgozó magyarok 2006” dolgozói elégedettség felmérés módszertani elemzése című doktori disszertációját 2010 szeptem-berében védte meg summa cum laude minősítéssel (témavezető: Dr. Nemes Ferenc, professor emeritus, az MTA doktora), és a gazdálkodás- és szervezés-tudományok doktora tudományos fokozatot szerezte meg. 2003-ban közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia pécsi Regio-nális Kutatások Központja Kárpát-medence regionális fejlesztéséért című programjának kutatási és monográfiaírási munkálataiban. A 2007-ben megjelent Vajdaság monográfia Népesség és munkaerőpiac, valamint Hu-mán szolgáltatások fejezetének szerzője. 2003 májusától a szabadkai szék-helyű Magyarságkutató Tudományos Társaság rendes tagja és tudományos kutatója. 2004-ben sikeresen elvégezte a Portland State University School of Business Administration (USA) Free Market Business Development Ins-titute által Portlandban megtartott, egyetemi tanársegédek és tanárok fej-lesztését célul kitűző kéthónapos nemzetközi képzési programot. 2005-ben a budapesti Arany János Közalapítvány a Tudományért egyéni ösztöndíjasa, az elkészült pályamunka címe: A magyar nyelvű oktatás a Vajdaságban – A Vajdaságban folyó oktatás/szakemberképzés belső folyamatainak tendenciái többségi-kisebbségi vonatkozásban. 2005 óta a szabadkai székhelyű Regi-onális Tudományi Társaság, 2007 májusától pedig a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja. 2008-ban megírta az Állásvadász - kézi-könyv diplomás pályakezdőknek című álláskereső kézikönyvet, ami a Vajda-sági Módszertani Központ gondozásában jelent meg. 2010-től a budapesti székhelyű Humán Szakemberek Országos Szövetségének aktív tagja. 2013-tól állandó bírósági fordító magyar nyelvre. Kutatási területe: dolgozói elége-dettség, emberierőforrás-menedzsment (HRM), a közép-európai HRM-gya-

311

korlat, Vajdaság munkaerőpiaca. Eddig mintegy tizenöt monográfiában vagy tudományos- illetve szakkönyvben jelent meg könyvfejezete, kb. harminc tanulmányát publikálták elismert hazai és nemzetközi tudományos folyóira-tokban, s mintegy negyven hazai és nemzetközi tudományos konferencián szerepelt előadással. Magyar, szerb és angol nyelven publikál.

Tudományterület: társadalomtudományok, gazdálkodás- és szervezéstudo-mányok E-mail: szlavicz_agnes@yahoo.com

A doktori értekezés témája:A dolgozói elégedettség témakörében íródott doktori disszertáció aktualitását igazolja, hogy a jelen gazdasági körülményei között a munkavállalók képezik a szervezetek legfontosabb erőforrását. A megfelelő szervezeti szintű teljesít-mény előfeltétele a dolgozók elégedettsége. A kutatás alapvető célja az volt, hogy a Mercer Kft. 2006-ban Magyarországon végzett, 1518 munkavállaló megkérdezésén alapuló ,,Dolgozó magyarok 2006” felmérés adatainak tudo-mányos igényű feldolgozása által, olyan összefüggésekre mutasson rá, ame-lyek jelentősen hozzájárulhatnak a magyarországi dolgozók elégedettségének növelését elősegítő tényezők alaposabb megismeréséhez, és ezen keresztül a kutatásban részt vevő szervezetek HRM-tevékenységének támogatásához. A disszertációban ismertetésre kerültek a dolgozói elégedettség kiváltó okai, következményei és mérésének módszerei. A kutatómunka alapadatait a ,,Dolgozó magyarok 2006” felmérés eredményei képezték, amelyek leíró sta-tisztikai módszerekkel, korreláció- és regressziószámítással, valamint diszk-riminanciaelemzés módszerével kerültek feldolgozásra. Külön elemezésre tárgyát képezte az elégedettség munkával kapcsolatos, szervezeti és egyéni kiváltó okai és a felmérésben részt vett dolgozók globális elégedettsége közöt-ti kapcsolat, a munkavállalók parciális elégedettsége, valamint az átfogó elé-gedettség , az egyéni és szervezeti szintű következmények közötti kapcsolat. Megállapítást nyert, hogy a dolgozók elégedettsége legszorosabb kapcso-latban a következő kiváltó okokkal van: vezetési stílus – általános vezeté-si gyakorlat, karrierfejlesztési lehetőségek, javadalmazás, vezetési stílus – a közvetlen felettes viselkedése, a munkatársakkal kialakított interperszonális kapcsolatok és csoportmunka, a munka jellege, a munka-egyén összhangja, és a munkahely biztonsága-stabilitása. Az elégedettség lehetséges következ-ményei közül a szervezeti elkötelezettség és a szervezeti teljesítmény van a

312

legszorosabb kapcsolatban a dolgozók elégedettségével. A dolgozók parciális elégedettségi adatai alapján a munka rámutat a magyar dolgozók elégedett-sége szempontjából problémás HRM területekre: rugalmas munkavégzési lehetőségek, a javadalmazási rendszer egyes elemei, a szervezetek kommuni-kációs gyakorlata, a karrier-fejlesztési lehetőségek, a szervezetben alkalmazott vezetési gyakorlat és a közvetlen felettes vezetési stílusa. A diszkriminancia-elemzés alapján a dolgozók elégedettsége szempontjából legjelentősebb té-nyezők a következők: a vezetési stílus, a karrierfejlesztés, az egyén és munka összhangja, a javadalmazás, a szervezeti kommunikáció és a munkatársak. Az eredmények alapján bizonyítást nyertek a kiinduló hipotézisek, s a ma-gyarországi kis és közepes nagyságú termelővállalatokban dolgozók elége-dettsége szempontjából új és újszerű eredmények születtek. Megállapítást nyertek azon tényezők, amelyek a legszorosabb kapcsolatban vannak a dol-gozók elégedettségével, ami alapján a dolgozók elégedett és elégedetlen cso-portjai elkülöníthetők. E tényezők és a dolgozók parciális elégedettségének ismeretében a kutatás eredményeképp meghatározásra kerültek a dolgozók elégedettségét növelő konkrét emberierőforrás-gazdálkodási lépések is.

Jelentősebb publikációk:Slavic A.–Susnjar S. G.–Poór J. 2012: The Role of Human Resource Mana-

gement in Serbian and Hungarian Companies: Results from the Cranet 2008/9 Survey. – Management Re-Imagined – Programme and Pro-ceedings of the 11th World Congress of the International Federation of Scholarly Associations of Management. Limerick. Kemmy Business School. University of Limerick. Intersource Group Publishing. [konfe-rencia CD]

Kazlauskaite R.–Buciuniene I.–Poór J.–Karoliny Zs.–Alas R.–Kohont A.–Szlávicz Á. 2013: Human Resource Management in the Central and Eastern European Region. In: Parry E.– Stavrou E.–Lazarova M. (szerk.): Global Trends in Human Resource Mangement. Houndmills. Palgrave Macmillan. 103–121. o.

Štangl Š. G.–Slavić A.–Berber N. 2013: Human Resource Information Sys-tems: Trends and Advantages. – Metalurgia International. Special Issue. 18. évf. 8. sz. 222–225. o.

Štangl Š. G.–Slavić A.–Berber N. 2013: The Analysis of Human Resource Outsoursing in Central and Eastern Europe. – Metalurgia Internatio-nal. Special Issue. 18. évf. 11. sz. 57–61. o.

313

Psychogios A.–Brewster C.–Missopoulos F.–Kohont A.–Vatchkova E.–Sl-avic A. 2014: Industrial Relations in South-Eastern Europe: Disagg-regating the Context. – The International Journal of Human Resource Management. 25. évf. 11. sz. 1592–1612. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról: A vajdasági magyarság az értelmiség és a fiatal kutatók elvándorlásának kihí-vásával szembesül. Véleményem szerint a vajdasági magyar tudományos élet fej-lődése és a fiatal kutatók szakmai kiteljesedése érdekében nemcsak szoros hazai és anyaországi, de külföldi tudományos együttműködések és kapcsolatrendszerek kiépítésére is szükség van. Ahhoz, hogy a tehetséges, kreatív és ambiciózus fiatal kutatók perspektívát lássanak szülőföldjükön, szervezett keretek között kellene nekik lehetőséget adni, hogy külföldi tapasztalatot szerezzenek, majd pedig azt a vajdasági (magyar) tudományosság javára kamatoztassák itteni felsőoktatási intézményekben és kutatóintézetekben. Egymás kutatási területének megismerése lehetőséget adhat a kutatók interdiszciplináris együttműködésére, így e kiadvány is hozzájárulhat a vajdasági magyar fiatal tudományos utánpótlás segítéséhez.

SZLIVKA ANDREA – 1987-ben született Topolyán, ahol jelenleg is él. Diplomás tanító, diplomáját a sza-badkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon szerezte 2012-ben, majd ugyanezen év szeptemberétől a Pécsi Tudományegyetem „Oktatás és Társadalom” Neveléstu-dományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Programjá-nak hallgatója. Kutatási témája: a közoktatás szerepe és lehetőségei a testkulturális értékek átadásában (témave-zető: Dr. Rétsági Erzsébet). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett kö-zépfokú angol és alapfokú német nyelvtudással rendelkezik. Doktori tanul-mányai alatt 2012–2015 között miniszteri ösztöndíjas.

Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományokE-mail: szlivka.andrea@gmail.com

314

A doktori értekezés témája:Doktori értekezésemben azzal szeretnék foglalkozni, hogy napjainkban mi-lyen szerepe és lehetősége van a közoktatásnak a testkulturális értékek átadá-sában. A témaválasztás oka, hogy a testkultúra eszközei és a hozzájuk kapcso-lódó ismeretek, valamint a természet egészségfejlesztő hatása elengedhetetlen fontosságúak ahhoz, hogy a gyerekek személyisége megfelelő irányba fejlőd-jön, és az egészséget szem előtt tartó, életigenlő felnőtteké váljanak. A köte-lező, minden napos testnevelés bevezetése szükségesé tette, hogy mélyebbre hatóan foglalkozzunk a témával. Nagyon sok tanár/tanító nem fektet meg-felelő hangsúlyt a testkulturális értékek átadására, így a diákok egy részének mozgása képzetlen marad, mivel a szabadidő aktív eltöltésének egyik eszköze a gyermekek körében a számítógép, mely gyakran azt eredményezi, hogy a gyermekek kevesebb mozgásélményhez jutnak.Kutatásom céljai között szerepel annak megismerése, hogy a tanítók, illet-ve a testnevelő tanárok milyen szerepet töltenek be a testkulturális értékek képviseletében, valamint a tanítók és testnevelés tanárok ismereteinek felmé-rése a testkulturális értékekkel kapcsolatban. A tanítók/tanárok ismeretein kívül további célom még feltárni a testkultúra értékeinek megjelenítését az általános és középiskolai értékrendszerben, és megtalálni azokat a pontokat, melyek döntően befolyásolják az iskolai testnevelés hatékonyságát. A kutatás eredményei között olyan elméleti ismereteket szeretnék nyerni a tanár- és tanítóképzés számára, melyek gyakorlati jelentőséggel bírnak, és olyan isme-retek birtokába szeretnék jutni, melyek a tantárgyi tartalmak és módszertani kultúra korszerűsítésére alkalmasak. A munka legvégén pedig a kapott ered-mények alapján összehasonlító elemzést végzek, mely során azonosságokat és különbségeket állapítok meg a magyarországi és a vajdasági állapotok/helyzetek és lehetőségek között.

Jelentősebb publikációk:Szlivka A. 2013: A tankötelezettség múltja, jelene, helyzete. In: Forray R. K.

(szerk.): Nevelés – multikulturalizmus – esélyek. Pécs. PTE BTK „Ok-tatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Addig, ameddig nem tudnak a végzettségnek megfelelő munkahelyeket biztosí-tani, vagy megfelelően támogatni az utánpótlást, nem beszélhetünk a vajdasági

315

magyar tudományos élet sikerességéről, sőt… Egyáltalán nem tudom elképzelni a vajdasági magyar tudományosság jövőjét, mert a megfelelő feltételek és lehetősé-gek biztosítása nélkül a fiatalok külföldön próbálnak majd érvényesülni.

SZÖLLŐSSY DÓRA, Ph.D. – 1978-ban született Nagybecskereken. A matematikatudományok doktora. Jelenleg Újvidéken él és dolgozik a Természettudomá-nyi-matematikai Kar rendkívüli tanáraként (2000-től mint tanársegéd, 2007-től mint docens és 2012-től mint rendkívüli tanár). Tanszékvezető (Analízis, Valószínűség-számítás és Differenciálegyenletek) 2012-től. A követke-ző tantárgyakból tart előadásokat alapfokú képzésen és mesterképzésen: Valószínűségszámítás, Statisztika, Differenciálegyenletek, Mérték és integrál, Biztosítási matematika. Doktori képzésen előadásokat tart a sztochasztikus folyamatok és sztochasztikus differenciálegyenletek kutatási területén. Eddig egy doktorandusza szerezte meg a doktori címet (Tijana Levajković – 2012). Okleveles matematikus diplomáját 2000-ben, magiszteri diplomáját 2004-ben, majd doktori diplomáját 2007-ben védte meg az Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Karán. 2005-ben német nyelvből szerzett diplomát (Goethe Intézet: Grosses Deutsches Sprachdiplom). Anyanyelvi szinten beszél magyarul, szerbül, németül és an-golul. Tanulmányai és munkássága folyamán több ösztöndíjban és kitün-tetésben (Mileva Marić Einstein – 2000, Norvég Királyság – 2000, Ernst Mach – 2005, Aro Muri – 2009, Balassi Intézet – 2012) részesült. Külföldi tanulmányi tartózkodásai során ösztöndíjasként, vendégkutatóként, illetve vendégtanárként meglátogatta a Leopold Franzens Egyetemet Innsbruckban (Ausztria), a Brown Egyetemet Providence-ben (USA), a Technikai Egye-temet Braunschweigben (Németország), valamint több mint húsz tudomá-nyos konferencián vett részt világszerte. Tagja a Szerb Matematikusok Szö-vetségének, az Amerikai Matematikusok Szövetségének, az Európai Nők a Matematikában szervezetnek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületének. Húsz tanulmánya jelent meg angol nyelven külföldi folyóiratokban, valamint két tankönyve szerb nyelven. A Mathematical Re-views és a Zentralblatt für Mathematik folyóiratok recenzense.

316

Tudományterület: természettudományok, matematika- és számítástudomá-nyok, analízis és valószínűségszámításE-mail: dora@dmi.uns.ac.rsWeb: http://www.dmi.uns.ac.rs/o_nama/imenik/dora

A doktori értekezés témája:A disszertáció címe: Általánosított sztochasztikus folyamatok végtelendi-menziós terekben és szinguláris parciális differenciálegyenletekre való alkal-mazásuk. (2007. június 15-én védte meg öttagú bizottság előtt az Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Karán, témavezető: Prof. Dr. Stevan Pilipović, a Szerb Tudományos Akadémia rendes tagja.)A sztochasztikus vagyis a véletlenszerű folyamatoknak számtalan alkalmazása van nem csak az elméleti matematikában, hanem például a fizika, a biológia, a szociológia, a gazdaság területén is. Legismertebb sztochasztikus folyamat a Brown-féle mozgás, amely a levegőben keringő pollenszemcsék mozgását írja le – a pollenszemcsék véletlenszerű ütközései a levegő molekuláival meg-változtatják annak irányát és sebességét is. A Brown-féle mozgás viszont nem differenciálható – legalábbis klasszikus értelemben nem – ez azt jelenti, hogy nem létezik olyan sztochasztikus folyamat, amely a pollenszemcse sebessé-gét írná le. Itt jönnek segítségül az általánosított sztochasztikus folyamatok, amelyek a Dirac-féle delta függvény modelljére lettek megalkotva – ilyen értelemben szigorúan definiálható a Brown-féle mozgás deriváltja, amely fehér zaj néven ismert. A disszertációban ezen általánosított sztochasztikus folyamatok strukturális ábrázolásával foglalkozom, hogyan lehet őket egy bi-zonyos Hilbert-térben sorozatra bontani ortogonális polinómok bázisában. A disszertáció második részét a sztochasztikus parciális differenciálegyenletek megoldásának szenteltem. Ilyen egyenletek például a Dirichlet-féle problé-ma (ez egy elliptikus egyenlet véletlenszerű koefficiensekkel és véletlensze-rű kezdeti feltételekkel), amelyet például a fizikában alkalmaznak a fluidok áramlásának a leírására anizotróp közegekben, vagy az orvostudományban az agykéreg különböző rétegei közötti kommunikációt írja le. Ehhez nagyon fontos az elméleti matematika ismerete és használata, amely rigorózus elmé-leti keretet képez az elvont fogalmak tanulmányozásához. A fehér zaj nagyon jó modell a hirtelen fellépő nagy ingadozások leírására. Az említett példák mellett alkalmazásra lel a gazdaságban részvények árfolyamának a modelle-zésére, kockázati folyamatok leírására a biztosítási matematikában, lakosság-

317

szám-növekedési, illetve csökkenési modellekben szociológiában, és még sok más területen különféle tudományágakban.

Jelentősebb publikációk:S. Pilipović–D. Seleši 2007: Structure Theorems for Generalized Random

Processes. – Acta Mathematica Hungarica. 117. évf. 3. sz. 251–274. o. D. Seleši 2008: Algebra of Generalized Stochastic Processes and the Stochas-

tic Dirichlet Problem. – Stochastic Analysis and Applications. 26. évf. 5. sz. 978–999. o.

Pilipović S.–Seleši D. 2010: On the Stochastic Dirichlet Problem – Part I: The Stochastic Weak Maximum Principle. – Potential Analysis. 32. évf. 4. sz. 363–387. o.

Seleši D. 2011: Fundamental Solutions of Singular Stochastic Partial Diffe-rential Equations. – Chaos Solitons and Fractals. 44. 526–537. o.

S. Lototsky–B. Rozovskii–D. Seleši 2012: On Generalized Malliavin Cal-culus. – Stochastic Processes and Their Applications. 122. évf. 3. sz. 808–843. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Minden tudományág nagyon fontos, de a médiában, közéletben és tudományos életben is túlnyomórészt a társadalomtudományok vannak előnyben részesítve. Főleg a politika nagyon divatos vidékünkön. Fontos lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a természettudományokra, és már kisiskolás kortól kezdve megismertetni és megszerettetni a gyerekekkel, fiatalokkal a természettudományokat. Hosszútá-von csakis a természettudományi felfedezések hozhatnak fellendülést és fejlődést. Arra szeretném biztatni a fiatalokat, hogy ne féljenek szembenézni az intellek-tuális kihívásokkal, merjenek többet kihozni önmagukból, mint amennyire a külvilág becsüli őket. Nincsenek kis és nagy feladatok – mindig és mindenben a tőlünk telhető legjobbat, a maximumot kell nyújtani, így haladhatunk biztos lépésekkel a siker felé.

318

TAKÁCS ÁGNES – 1988-ben született Szabadkán. Je-lenleg a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszé-kén PhD-hallgató. 2011-ben a Szegedi Tudományegye-tem alapszakán földrajz BSc diplomát szerzett, majd 2013-ben mesterszakon geoinformatikus geográfusként (MSc) végzett. Doktori tanulmányait 2013-ban kezdte a Szegedi Tudományegyetem Földtudományok Doktori

Iskolájának Geoökológia Doktori Alprogramján (az Éghajlattani és Tájföld-rajzi Tanszék keretein belül). Kutatási területe: humán bioklimatológia. Ku-tatási témája: A termikus komfortviszonyok térbeli mintázatának elemzése és kapcsolata a közterület-használattal (témavezető: Dr. Gulyás Ágnes). A szerb mint környezetnyelv mellett német és angol nyelvtudással rendelkezik. Az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztálya által működ-tetett határon túli magyar Balassi Bálint Előkészítő ösztöndíjas volt 2007-től 2008-ig, majd határon túli magyar miniszteri ösztöndíjas 2008–2011 között. Tudományos tevékenysége kezdettől a különböző térinformatikai módszerek környezetvédelmi célú alkalmazásra irányult. Kutatásainak ered-ményeit két konferencián is bemutatta, az OFKD-n (2012) különdíjban, az OTDK-n (2013) dicséretben részesítették.

Tudományterület: természettudományok, földtudományokE-mail: takacsagi@geo.u-szeged.hu

A doktori értekezés témája:A doktori értekezés témája a különböző városi közterületek termikus kom-fortviszonyainak vizsgálata. A témaválasztás azért esett erre a területre, mert amíg Földünk népessége az 1950-es évekhez képest 2020-ra közel 3-szoro-sára, addig a városi lakosság részaránya várhatóan 6–7-szeresére emelkedik. A városiasodás a természeti környezet nagymértékű átalakításával jár, amely a természeteshez képest jóval terhelőbb városi légtérben is megmutatkozik. Nem csak a léghőmérséklet az egyedüli paraméter, mely hatással van az em-beri szervezet hőháztartására, illetve hőérzetére és a vele kapcsolatos termikus komfortérzetre. A léghőmérséklet, a légnedvesség, a szél, valamint a hőhatású sugárzás együttesen alakítják szervezetünk energiaegyenlegét. Ennek az ösz-szesített hatásnak a leírására vezették be a termikus indexeket, melyek közül a legismertebb a °C mértékegységű Fiziológiailag Ekvivalens Hőmérséklet –

319

PET. A doktori értekezés során több szegedi belvárosi zöldterület, illetve városi tér vizsgálatára kerül sor, amely alapján hőstressz-térképek segítségével nyílik lehetőség a termikus viszonyok mozaikosságának elemzésére. Egy városi köz-terület humánkomfortszempontú objektív értékeléséhez, vagyis a PET-index kiszámításához mindenekelőtt a területre jellemző mikrometeorológiai para-méterek mérése, illetve szimulációk útján juthatunk. A dolgozatban használt módszer kipróbálásának célja, hogy megvizsgáljuk, a nagy felbontású mért adatok nélkül is hozzá lehet jutni e valósághű adatokhoz. Ehhez szükség van a kapott modelleredmények helyszíni mérésekkel történő összevetésére, vagyis a modellezési eljárás validálására is. További cél a mintaterület területhaszná-latának felmérése, valamint a látogatók viselkedési reakcióinak összehasonlí-tása a PET-index időbeli változásával. Egy „klímabarát” település tervezési munkálatainál a humánkomfort-vizsgá-latok eredményei értékes alapadatul szolgálhatnak, segítségükkel élhetőbb, a klímaváltozás következményeinek megfelelő városi közterek tervezhetők.

Jelentősebb publikációk:Kántor N.–Égerházi L. A.–Takács Á. 2012: Két szegedi játszótér bioklima-

tológiai értékelése nyári felmérések alapján. In: Rakonczai J.–Ladányi Zs.–Pál-Molnár E. (szerk.): Sokarcú klímaváltozás. Szeged. Geo Litera. 111–124. o.

Égerházi L. A.–Kántor N.–Takács Á.–Unger J. 2012: Patterns of Attendance and Thermalconditions on a Pedestrian Street. – Proceedings ‘8th Inter-national Conference on Urban Climate. Dublin. Paper 170.

Égerházi L. A.–Kántor N.–Takács Á.–Gál T.–Unger J. 2012: Thermal Stress Maps Validation with On-site Measurements in a Playground. – Procee-dings ‘8th International Conference on Urban Climate. Dublin. Paper 169.

Takács Á.–Tanács E.–Kiss M.–Gulyás Á. 2014: Urban Tree Crown Deline-ation with Object Based Image Analysis for Urban Ecosystem Service Indicator Development. – Air and Water Components of the Environ-ment. [megjelenés alatt]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Fontosnak tartanám a vajdasági magyarok tudományos összefogását és egymás segí-tését, ezen keresztül a különböző egyetemek, oktatási intézmények között az együtt-működést, esetlegesen közös kutatásokban való részvételt vagy azok megszervezését.

320

MGR. TAKÁCS IZABELLA – 1971-ben született Szabadkán. 2006 óta dolgozik az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán Szabadkán; 2009-ig könyvtárosként, 2009-től szakmunkatársként, 2011-től pedig tanársegédként nyelvészeti tárgyakból. 2010-ben szerzi meg akadémiai kinevezését (az iroda-lomtudományok magisztere) az Újvidéki Egyetem Böl-csészettudományi Kara Magyar Tanszékén Konfliktus

és tragikum Arany János balladáiban című munkájával. Tanulmányait 2010-től a Pécsi Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészet Doktori Iskolájában folytatja, ahol 2013-ban szerez abszolutóriumot. Kutatási témája: a médiap-ropaganda nyelve, a szerbiai sajtó tükrében (témavezető: Dr. Gúti Erika). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol és alapfokú olasz nyelvtudással rendelkezik. 2010–2011-ben elnyeri a Centum Közhasznú Alapítvány oktatói támogatását. A Verbi Nyelvi Kutatóműhely alelnöke. Részt vesz az Oktatásügyi Minisztérium tantervreformjának kidolgozásában az alapfokú oktatás második ciklusában; az 5. osztályos Magyar nyelv c. tan-könyv társszerzője. Közel 30 tanulmánya jelent meg, számos hazai és külföldi konferencián tartott előadást.

Tudományterület: bölcsészettudományok, nyelvtudományok, alkalmazott nyelvészetE-mail: bella.takacs@magister.su.ac.rs

A doktori értekezés témája:A szellemi és politikai hatalom mindig is igyekezett uralni a véleményeket. Ez különösen felerősödik háborúk, forradalmak idején; az egymással szem-ben álló felek saját szemléletük hitelesítése érdekében különféle nyelvi ma-nipulatív eszközökkel élnek. Nem hagyható figyelmen kívül az a nézőpont sem, miszerint „mind logikailag, mind pedig a megismerés, véleményalkotás kognitív folyamatában ... az információszabadság megelőzi a véleménysza-badságot, amint az ismeret megelőzi a véleményt. Az információszabadság inkább előfeltétele a véleményszabadságnak, mint fordítva” (Halmai–Tóth). Hangsúlyossá vált ez a kérdés az 1999-es szerbiai NATO-bombázások ide-jén is. A disszertáció arra keresi a választ, hogy a szemben álló felek miként közvetítették (és miként igyekezték meggátolni) a Szövetség lépéseit, kitérve a NATO kommunikációjára is. Először a náci totális rendszer fejlesztette

321

tökélyre a tömegek manipulálására szolgáló propagandagépezetet. Erről Vi-ctor Klemperer: A Harmadik Birodalom nyelve című munkájában ad rész-letes képet, bizonyítva, hogy a hatalmat nem csak fizikai erőszakkal, hanem a nyelvvel is ki lehet fejezni. Ezeket a nyelvi elemeket tárja fel a dolgozat a szerbiai sajtó tükrében, különös hangsúllyal a klempereri tételekre. A disz-szertáció központi témáját a kétpólusú kontrasztív nyelvi vizsgálat képezi a Magyar Szó és Politika napilapok címlapjainak összehasonlításával. A nyelv- politika meghatározó szerepet tölt be a demagógiai folyamatokban, ezért az Alkotmány, a médiapolitika jogi hátterét is vizsgálja a munka. Lehetséges kutatási területek a demagógiai stratégiák vizsgálatában: az újságcímek mint metaszövegek, vizuális eszközök a sajtó szolgálatában, a nyelvi (in)tolerancia, manipulációs technikák nyelvi ismérvei, központi stratégiák alkalmazása, a röplapok politikai stratégiái.

Jelentősebb publikációk:Takács I. 2011: A vajdasági magyar anyanyelvű diákok környezetnyelvhez és

idegen nyelvhez való viszonyulása. – Alkalmazott Nyelvészeti Közlemé-nyek. VI. évf. 1. sz. 215–231. o.

Takács I. 2012: Sötétbe borult az ország. Suttogópropaganda Szerbiában a NATO-bombázások idején. – A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaság-ban II. kötet. Állandó és változó a nyelvben. Vendégpublikáció. Szabad-ka. Újvidéki Egyetem MTTK. 141–151. o.

Takács I. 2013: Kétnyelvű környezetben élő szerb és magyar anyanyelvű fi-atalok mentális lexikonának elemzése gendernyelvészeti szempontból. In: Huszár Á. (szerk.): A gendernyelvészet horizontja. Nyelvészeti Dok-torandusz Füzetek 9. Pécs. Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola. 135–145. o.

Takács I. 2013: Bárczi Géza Magyar szófejtő tára (1941) és az akadémiai Magyar értelmező kéziszótár (2003) szócikkeinek összehasonlítása. In: Kassai I. (szerk.): A nyelvújítás mint nyelvpolitikai aktus. Nyelvészeti Doktorandusz Füzetek 10. Pécs. Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudo-mányi Doktori Iskola. 52–68. o.

Takács I. 2013: „A beszéd arra való, hogy elrejtsük vele gondolatainkat”. Suttogópropaganda Szerbiában a NATO-bombázások idején. In: Gecső T.–Sárdi Cs. (szerk.): Nyelvhasználat a médiában. Budapest. Tinta Könyvkiadó. 188–194. o.

322

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Törekvéseket a tudományos élet fellendítésére látok, de sajnos passzivitást is ta-pasztalok. Megmaradásunk lényege kisebbségi helyzetben a minőségi tudomá-nyos utánpótlás biztosítása; ennek fellendítése érdekében elenyészőek a törekvések; a külföldön végzett hallgatók hazatérése sem motivált (sem anyagiakkal, sem munkahelyek biztosításával).

TAKÁCS ZOLTÁN, Ph.D. – 1982-ben született Zen-tán, Adorjánon nőtt fel. Jelenleg Magyarkanizsán él és dolgozik a Magyarkanizsai Egészségház számviteli osztá-lyának vezetőjeként (2006-tól). Tartományi parlamenti képviselő (Vajdasági Magyar Szövetség) a Vajdaság AT Képviselőházában (2012-től). A Vajdasági Magyar Dok-toranduszok és Kutatók Szervezetének alelnöke (2011-től). Okleveles közgazdász. Diplomát az Újvidéki Egye-

tem szabadkai Közgazdasági Karán szerez 2006-ban. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán folytatja 2006-tól, a Re-gionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskolában; doktori fokozatot 2013-ban szerez. Kutatási területek: felsőoktatás, kisebbségi társadalmi kérdések, határrégiók, migráció, regionális gazdaság és regionális politika. A szerb nyelv (mint környezetnyelv) mellett felsőfokú német és angol nyelvtudással rendel-kezik. 2005-ben a TEMPUS Közalapítvány (Ekonomski fakultet Univerzite-ta Crne Gore, Podgorica–Montenegró), majd a Dr. Zoran Đinđić Alapítvány és a Német Gazdaság Keleti Bizottságának ösztöndíjasa (Düsseldorf–Német-ország). Kutatásait a szabadkai Regionális Tudományi Társaság ösztöndíjasa-ként folytatja (2006–2009, Szabadka–Szerbia) és a szabadkai székhelyű Ma-gyarságkutató Tudományos Társaság projektmunkáiban vesz részt, 2006-tól folyamatosan. A Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma és a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiuma elitkollégiumának (kutatói szakkollégium) ösztöndíjasa (2008–2009, Budapest–Magyarország), továbbá Domus Hungarica ösztöndíjas (2009, 2010, 2011 Budapest–Magyarország). 2009-ben és 2010-ben a Határon Túli Magyar Tudományos Ösztöndíjprog-ram résztvevője (Budapest–Magyarország). 2011-ben SCOPES-ösztöndíjas

323

(Berni Egyetem, Bern–Svájc), majd 2012-ben a Német Akadémiai Csereprog-ram ösztöndíjasa (DAAD, Lipcse). Hazai és nemzetközi konferenciákon vett részt (pl. az MRTT, Adriatic Forum, Border Regions in Transition [BRIT], Assosiation for Borderland Studies [ABS], International Geographical Cong-ress [IGC], European Fund for the Balkans [EFB] szervezésében), hazai és nemzetközi kutatási projektekben (pl. Szülőföld Alap, Balassi Intézet, CESS–Austrian Development Agency [ADA], IPA, SCOPES) dolgozott és dolgozik folyamatosan. Több mint ötven tanulmánya/tudományos munkája jelent meg folyóiratokban (pl. Területi Statisztika, TéT, Educatio, Közép-európai Köz-lemények, European Spatial Research and Policy, DETUROPE, MÖGG), gyűjteményes- és konferenciakötetekben (magyar, szerb, angol és német nyel-ven). Monográfiája (Felsőoktatási határ/helyzetek) 2013-ban jelent meg.

Tudományterület: társadalomtudományok, közgazdaságtudományok, regi-onális tudományokE-mail: takac.zoltan@gmail.com

A doktori értekezés témája:A doktori értekezés címe: Határok nélküli felsőoktatás. Kisebbségi egyetem regionális és elitképzési szerepe a Kárpát-medencében. Témavezetők: Prof. Dr. Gábrity Molnár Irén, Prof. Dr. Horváth Gyula. A doktori értekezés a regionális felsőoktatás témakörében íródik. Az észak-vajdasági határrégió felsőoktatása kerül bemutatásra, ezen belül pedig Szabadka felsőoktatás-fej-lesztési lehetőségei. A disszertáció egy szélesebb kontextusba helyezi a régió felsőoktatását: bemutatja az aktuális európai trendeket, a Kárpát-medence felsőoktatásának jellemzőit (határon túli kisebbségi felsőoktatási intézmé-nyek példái), a Nyugat-Balkán országai közül pedig Szerbiát emeli ki, majd a hangsúlyt a szerb–magyar határrégióra helyezi. Az intézményfejlesztés lehetőségét (egyetemalapítás: Szabadkai Egyetem) te-rületfejlesztési- és regionális tudományi szempontrendszer alapján közelítem meg. Összegzem a régió felsőoktatás-fejlesztését érintő tényeket: fokozódó tanulmányi célú migráció, képzettségi mutatók és felsőoktatási statisztikák, munkaerő-piaci és foglalkoztatásügyi helyzetkép, a gazdasági térszerkezet (át)alakulásának vezérvonalai. Tekintettel arra, hogy a felsőoktatás formálásában a helyi-regionális (ki-sebbségi) akadémiai és politikai elit tagjainak („változásmenedzsereknek“) van meghatározó szerepük, így az általuk képviselt vélemények döntően

324

befolyásolhatják a régió felsőoktatásának fejlesztési távlatait/forgatóköny-veit: például multietnikus (vagy önálló magyar) egyetemalapítás, közös (többnyelvű) képzési programok, határon átívelő felsőoktatási és tudomá-nyos együttműködések kezdeményezése. Az intézményalapítás helyi társa-dalom általi támogatottságát, a helyi-regionális elit (magyar–szerb–horvát közösség) képviselőivel készített interjúk (több mint 70 mélyinterjú) során vizsgálom, megszólaltatva a felsőoktatás hatalmi harcát alakító és formáló fő érdekcsoportokat (az állami bürokráciát, az akadémiai oligarchiát, a piac résztvevőit és további stakeholdereket, hallgatókat). Az alapítás szükséges fel-tételeit is összegzem a disszertációban, figyelembe véve a jogi szabályozást, humánerőforrás-igényeket (oktatók, kutatók), potenciális hallgatók számát, valamint a forrásszabályozási alternatívákat. Rávilágítok továbbá arra, hogy a helyi társadalom számára milyen gazdasági hatásokkal/előnyökkel jár egy új intézmény, és hogy egy új intézmény milyen széleskörű és szerteágazó, regio-nális-társadalmi szolgálatokat teljesít/nyújt a lokális közösségben. A helyi-regionális elit Magyarország és Szerbia közötti intézményi együttmű-ködésekben játszott szerepe, a határon átívelő kapcsolatok (CBC – Cross-bor-der Cooperation) kiterjesztése szintén bemutatásra kerül – mivel Szabadka felsőoktatásának fejlesztése csakis egy – tágabban értelmezett határ(okon) átnyúló – a modern tudományszervezés elemeivel építkező felzárkóztatási stratégiai mentén valósítható meg.

Jelentősebb publikációk:Takács Z. 2009: Egyetemalapítási helyzetkép a Délvidéken. In: Kötél E.–

Szarka L. (szerk.): Határhelyzetek II. Kultúra–Oktatás–Nyelv–Politika. Budapest. Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium. 289–313. o.

Z. Takač–A. Kinčeš 2010: Migracija stanovništva iz Republike Srbije u su-sednu Mađarsku u razdoblju pre Šengenskog sporazuma. – Anali Eko-nomskog fakulteta u Subotici. 46. évf. 24. sz. 69–82. o.

Takács Z. 2012: Regionális és határon átívelő felsőoktatási intézménykap-csolatok és együttműködések Észak-Vajdaságban. – Educatio. Magyar kisebbségek az oktatásban. 21. évf. Tavasz. 104–122. o.

Takács Z.–Tátrai P.–Erőss Á. 2013: A Vajdaságból Magyarországra irányuló tanulmányi célú migráció. – Tér és Társadalom. 2. sz. 77–95. o.

Z. Takács–I. Nagy 2013: Institutionalization of Regional Policy and the Re-gional Institution System in Serbia. – European Spatial Research and Policy. 20. évf. 1. sz. 27–47. o.

325

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Életképes, kreatív közösség, amely lehetőségeit nem tudja Észak-Vajdaságban megtalálni. Életképességének és kreativitásának bizonyítása érdekében, helyi in-tézményi háttér hiányában (egyetem, kutatóintézet) a lehetőségeket keresve vél-hetően külföldön fog érvényesülni. A vajdasági magyar ifjú tudományosság egy hidat képez Magyarország (Európa) és Szerbia között, a „jelképes híd” azonban „egyirányú forgalmat” tükröz: az intellektuális értékek, megszerzett tudás „ha-táron, szülőföldön, hazán túli” forgalmazása, áruba bocsátása, hasznosulása, amelyből a vajdasági magyar tudományos közösség egyre kevesebbet kap.

TAKARICS BÉLA, Ph.D. – 1981-ben született Nagybecskereken. Jelenleg Budapesten él és dolgozik a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete 3D Internet-alapú Kontroll és Kommunikációs Kutatólaboratóriumának tudományos munkatársaként (2010 óta). Oklevelét 2007-ben, PhD-fokozatát 2012-ben a Budapesti Mű-szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán a Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskolá-ban szerezte. Kutatási témája: TP-modell transzformáció alapú csúszómód szabályozás és súrlódás kompenzáció (témavezetők: Dr. Korondi Péter és Dr. Baranyi Péter). A Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma ösztöndíjasa (2007–2011), 1 hónap tanulmányút a sziléziai Műszaki Egyete-men (2009) CEEPUS-ösztöndíjjal, 16 hónap Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj (2013–2014), posztdoktori kutatóként 5 hónapot töltött a hong-kongi Kínai Egyetemen, szeminárium előadást tartott több japán (2010) és ausztrál (2013) egyetemen. Nagyjából 30 tudományos közlemény szerzője.

Tudományterület: műszaki tudományok, gépészeti tudományokE-mail: bela.takarics@gmail.com

326

A doktori értekezés témája:A doktori értekezés témája a modern irányításelmélet politóp kvázi lineáris paraméterváltozós (qLPV) rendszerek Tenzor Szorzat (TP) modell transzfor-máció alapú LMI (lineáris mátrix egyenlőtlenség) szabályozási lehetőségeinek vizsgálata. A tenzorszorzat-modell transzformáció egy egységes, numerikus módszer, amely képes mind elméleti, mind algoritmikus szempontból egy-ségesen, kvázi lineáris paraméterfüggő dinamikus modelleket paraméterfüg-getlen (konstans) rendszermodellek (lineáris időinvariáns rendszerek) para-méterfüggő súlyozott kombinációjává alakítani különböző optimalizációs és konvexitáskényszerek figyelembevételével.A lágyszámítási módszerek mint például a neurális hálózatok, genetikus algo-ritmusok és a fuzzy logika, széleskörűen alkalmazott rendszer-identifikációs és modellezési technikák, amelyek gyakori használata folytán a rendszerelemek (szabályozott szakasz, szabályozó, megfigyelő, additív modell bizonytalanság, nemlineáris súrlódás stb.) nem minden esetben adottak egységes formában, amely jól illeszkedik a modern szabályozáselmélethez, hanem hibrid formában. A hibrid rendszerek stabilitásvizsgálatára egy lehetőség nyílik abban az esetben, ha a rendszer összes eleme ugyanazzal az egységes politopikus struktúrával defi-niált. A disszertáció egyik fő eredménye a TP-modell transzformáció elméleti szintű kiterjesztése olyan módon, hogy képes legyen több komponensű, hibrid rendszerek elemeit egységes politopikus struktúrára transzformálni.A súrlódás a mechatronikai rendszerek igen kellemetlen jelensége, amely szá-mos súrlódásmodellezési és -kompenzálási módszert eredményezett. A disz-szertáció javaslatot tesz a súrlódásmodellek és a súrlódáskompenzáció egységes politopikus struktúrába való illesztésére, és ezzel együtt a TP-modell transz-formáció alapú szabályozó tervezési módszertanára. Ez ahhoz vezet, hogy a súrlódáskompenzáció megfogalmazható LMI alapú konvex optimalizációs probléma formájában. A módszer kidolgozásának részeként cél a leginkább elterjed súrlódási modellek HOSVD alapú kanonikus alakjának előállítása, és bizonyítása annak, hogy a TP-modell transzformáció minimális számú LTI-rendszerből képes a súrlódási modellek rekonstruálására. A javasolt mód-szer hatékonyságát egy akadémiai mérési problémán keresztül vizsgáltuk, illet-ve a prototípus aeroelasztikus repülőgépszárny súrlódáskompenzációját való-sítottuk meg, amely egy komplex dinamikával és leírással rendelkező korszerű szabályozástervezési probléma.A változó struktúrájú rendszerek csúszómód-szabályozása kiemelt helyet foglal el a robusztus szabályozások területén. A csúszómód-szabályozás leg-

327

nagyobb előnye, hogy képes a rendszerek nemlineáris dinamikájának szétcsa-tolására, és hogy a szabályozás performance érzéketlen az ismeretlen paraméte-rekre és a paraméter változásokra. A qLPV formák megjelentek a nemlineáris csúszómód-szabályozás módszereiben, amely formák közel állnak a modern szabályozáselméleti trendekhez. A kutatás harmadik eredménye a TP-modell transzformáció alapú LMI-konvex optimalizáció és konvex burok manipulá-ció bevezetése qLPV-rendszerek csúszómód szabályozásának tervezésébe, majd a módszer alkalmazhatóságának és megvalósíthatóságának elemzése. Különös cél volt a csúszó felület és szektor politopikus reprezentálása, amely esetben a csúszó felületre és szektorra különböző konvex burkokat lehet generálni. Jelentősebb publikációk:Sziebig G.–Takarics B.–Korondi P. 2010: Control of an Embedded System

via Internet. – IEEE Transactions on Industrial Electronics. 57. évf. 10. sz. 3324–3333. o.

Takarics B.–Korondi P.–Baranyi P. 2010: Tensor Product Model Transfor-mation Based Friction Compensation of a Mechatronic System. – 14th IEEE International Conference on Intelligent Engineering Systems. Las Palmas of Gran Canaria. o. n.

Takarics B. 2012: Parallel Distributed Compensation Based Sector Sliding Mode Control of Takagi-Sugeno Type Polytopic Models. – IEEE 10th Jubilee International Symposium on Applied Machine Intelligence and Informatics. Herl'any. o. n.

Takarics B.–Baranyi P. 2013: Tensor Product Model Based Control of a Three Degrees-of-Freedom Aeroelastic Model. – Journal of Guidance, Control, and Dynamics. 36. évf. 5. sz. 1527–1533. o.

Takarics B.–Baranyi P. 2014: Friction Compensation in TP Model Form – Aeroelastic Wing as an Example System. – Acta Polytechnica Hungari-ca. [megjelenés alatt]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Magyarország EU-tagsága által könnyebben tudunk kapcsolatba lépni nemzetkö-zi kutatócsoportokkal, majd közösen pályázni európai uniós projektekre, amivel idővel lehetőség nyílik bekerülni a nemzetközi tudományos vérkeringésbe. Vajda-ságban sokkal kevesebb az ilyen jellegű lehetőség, de bízom benne, hogy amennyi-ben Szerbia is közeledik az EU felé, visszafelé is kinyílnak majd a kapuk...

328

TARJÁN LÁSZLÓ – 1984-ben született Újvidéken, nős és három gyermek édesapja. Újvidéken él, és 2008 óta az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara Mechat-ronika, Robotika és Automatizáció Tanszékén tanárse-gédként dolgozik, ahol részt vesz a Programozás alapjai, az Elektropneumatika, a PLC-k alkalmazása és progra-mozása, az Automatizáció alapjai és a Hajtásszabályozás tárgyak oktatásában szerb nyelven. Mesterdiplomát az

Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara Mechatronika Tanszéken szerzett. PhD-tanulmányait ugyanezen intézmény doktori iskolájában foly-tatta mechatronika témakörben, 2013 óta doktorjelölt. Kutatási témája: me-chatronikai rendszerek hatékonyságának növelése, korszerűsített vezérlésű elektromos lineáris hajtások alkalmazásával. További kutatási területek: Ipari hajtásszabályozás, termelésautomatizálás, automatizált termék-nyomonkö-vető rendszerek fejlesztése, mechatronikai rendszerek fejlesztése, mechatro-nikai oktatás. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol és alapfokú német nyelvtudással rendelkezik. 2008 óta 43 tudományos pub-likációja jelent meg, valamint két nemzetközi és három hazai tudományos projektumon vett/vesz részt. 2010 óta az IEEE tagja. 2011 óta az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet ösztöndíjasa.

Tudományterület: műszaki tudományok, villamosmérnöki tudományok, mechatronikaE-mail: laslotarjan@gmail.com

A doktori értekezés témája:Az ipari folyamatok automatizálásának fejlődése különböző mechatronikai rendszerek alkalmazásához vezetett, mint például a szállítószalagok, 3 és több szabadságfokú robotkarok stb. E rendszerek működtetéséhez forgató és line-áris hajtások szükségesek, melyek működési paraméterei nagymértékben az alkalmazott vezérlőegység karakterisztikáitól függnek. Kutatási témám első-sorban egy villamos lineáris hajtásvezérlő-egység fejlesztésére irányul. Keres-kedelmi forgalomban már számos vezérlőegység megoldása létezik, de ezek nagy része nagyobb teljesítményű mikroprocesszorok alkalmazásán alapul. A szakirodalomban számos utalás található az egyszerűbb és energiatakaréko-sabb FPGA-n (Field-Programmable Gate Array) alapuló vezérlőrendszerek alkalmazhatóságáról. Munkám során az eddig ismert és használt vezérlő algo-

329

ritmusok alkalmazhatóságát vizsgálom egy FPGA-n alapuló vezérlőegységbe való beágyazásához. Kutatásom fő témája egy, az alkalmazható algoritmusok fúziójából kapott algoritmus által vezérelt, FPGA-n alapuló vezérlőegység kialakítása, amely jobb működési paramétereket nyújtana az eddigi vezérlő-egységeknél.Kutatómunkám több fázisban történik. Az első fázisban szimulációs model-leken történik a munka, majd később az új vezérlőegységet egy valós villany-motoron tesztelem. Először is az eddig alkalmazott algoritmusok feltárása, és azok előnyeinek, hátrányainak analizálására kerül sor, valamint az algorit-musok FPGA-n való futtathatóságának analizálására. Ezután a munkát a leg-jobbnak bizonyult algoritmus fejlesztésével folytatnám az újabb megfigyelt paraméterek bekapcsolásával. A kutatási folyamat végén egy új, gyorsabb, valamint energiatakarékosabb algoritmust szeretnék kifejleszteni, amely ma-gában foglalná az FPGA előnyeit, vagyis a párhuzamosan történő adatfel-dolgozás előnyeit. A kutatás eredményeként egy olcsóbb és gazdaságosabb lineáris villamos hajtásvezérlő-rendszert kapunk, amely versenyképesebbé tenné a villanymotorokat az eddig használt szervo-pneumatikus rendszerek-kel szemben. Így kifejezésre juthatnának a lineáris villanymotorok előnyei, mint a gyorsaság és a precizitás, amelyek közvetlen hatással vannak a terme-lékenységre és a termékek minőségére.

Jelentősebb publikációk:Stankovski S.–Tarjan L.–Škrinjar D.–Ostojić G.–Šenk I. 2010: Using a Di-

dactic Manipulator in Mechatronics and Industrial Engineering Cour-ses. – IEEE Transactions on Education. 53. évf. 4. sz. 572–579. o.

Stankovski S.–Ostojić G.–Tarjan L.–Škrinjar D.–Lazarević M. 2011: IML Robot Grasping Process Improvement. – Iranian Journal of Science & Technology, Transactions B. 35. évf. M1 sz. 197–207. o.

Krstanović S.–Stojić G.–Šešlija D.–Tanackov I.–Tarjan L.–Tepić J. 2011: A Model of Remote Control of Railway Traffic Based on PLC Technique. – 46thInternational Scientific Conference on Information, Communi-cation and Energy Systems and Tehnologies ICEST. 766–769. o.

Ignjatović I.–Šešlija D.–Tarjan L.–Dudić S. 2012: Wireless Sensor System for Monitoring of Compressed Air Filters. – Journal of Scientific and Industrial Research JSIR. 71. évf. 5. sz. 334–340. o.

Šenk I.–Ostojić G.–Jovanović V.–Tarjan L.–Stankovski S. 2013: Experien-ces in Developing Labs for a Supervisory Control and Data Acquisition

330

Course for Undergraduate Mechatronics Education. – Computer App-lications in Engineering Education. [megjelenés alatt]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Régiónk igen gazdag a tudomány és a szakma terén már érvényesült kutatók tekintetében, de sok esetben érezhető a bezárkózottság. Másrészt, fiataljaink igen motiváltak, és kihasználják a bolognai egyezmény nyújtotta előnyöket, gondol-ván itt a diákcsereprogramokra, amely nagymértékben befolyásolják a tapaszta-latgyűjtést, emberi kapcsolatok kialakítását. Sajnos tanulmányaik után sokan elvesznek az alapvető egzisztencia biztosításában, a kevés és rossz munkafelté-telek miatt, valamint az alacsony munkabér okozta több párhuzamos munka vállalásában. Sajnos sokan a megoldást külföldön keresik, és meg is találják. Az Európai Unióhoz közeledvén a közös európai projektumok megoldást nyújthat-nak az anyagi nincstelenség és adminisztrációs korlátok áthidalására, és lehetősé-get adhatnak a tudás hazai kibontakoztatására.

TARJÁN TOBOLKA ALBINA – 1984-ben született Új-vidéken, házas, három gyermek édesanyja. Újvidéken él, 2009 óta a Vajdaság Erdői Közvállalatban dolgozik erdé-szeti üzemtervek kidolgozásán önálló referensként. Ok-leveles erdészmérnöki, illetve mesterdiplomát a Belgrádi Egyetem Erdészmérnöki Karának Erdészeti Tanszékén szerzett 2008-ban, illetve 2014-ben, okleveles menedzse-ri diplomát pedig az Újvidéki Egyetem nagybecskereki

Mihajlo Pupin Műszaki Tudományok Kara Ügyviteli Menedzsment Szakán 2009-ben. PhD-tanulmányait 2008-ban a Belgrádi Egyetem Erdészmérnö-ki Karán folytatta erdészeti növénytermesztés, szaporítóanyag-termelés, cse-metekertészet és erdősítés témakörben. Kutatási témája: erdészeti szaporí-tóanyag-termelés, csemetekertészet és erdősítés. További kutatási területek: Erdőművelés, GIS és vizualizáció alkalmazása az erdőművelésben és terve-zésben. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett felsőfokú angol nyelv-tudással, középfokú német és francia nyelvtudással rendelkezik. 2008 óta a

331

Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma és a Balassi Intézet ösztöndíjasa.

Tudományterület: agrártudományok, erdészeti és vadgazdálkodási tudomá-nyok, biotechnológiaE-mail: alci021@yahoo.com

A doktori értekezés témája:Az erdészet mint szakma és mint tudomány nagymértékben függ azoktól az adatoktól, amelyek rendelkezésére állnak. Minden döntéshozatalkor, terve-zéskor és munkavezetéskor fontos a meglevő adatok legmegfelelőbb rendsze-rezése és a terepi helyzet legpontosabb ábrázolása. Munkám célja egy olyan rendszer felkutatása és kivizsgálása, amely legjobban megfelelne a szakma igényeinek. Az alfanumerikus adatok térbeli ábrázolására legmegfelelőbbnek a GIS-technológia bizonyult, amely magában foglalja az alfanumerikus ada-tok ábrázolását és térbeli adatbázisát. A GIS értelme valójában a térbeli ada-tok ábrázolásában és a velük való könnyebb munkában rejlik. A GIS manapság már igen elterjedt különböző tudományokban és a gaz-daságban egyaránt, mégis az erdészetben, főleg Szerbiában, még úgymond, gyermekcipőben jár. Az erdők, természetüktől fogva, nagy területre terjed-nek ki, és így az erdészeti munkák is különféle térbeli szituációkat foglalnak magukba. Szem előtt tartva a szakma szükségleteit, evidens a korszerű tech-nológiák bevezetésének szükségessége.Kutatásom az erdőművelés és növénytermesztés, illetve erdészeti szaporító-anyag kérdéseit öleli fel, és a GIS használatát próbálnám meg kitanulmá-nyozni ezen a területen. A tudományos kutatómunka mellett nagyon fontos-nak tartom a tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazását, amely ily módon a legnagyobb mértékben hozzájárulhat nemcsak a tudo-mány, hanem a technológia és egyben a gazdaság fejődéséhez is. Ezt külö-nösen lehetővé teszi az egyetemek, illetve kutatóintézetek közvállalatokkal való együttműködése, hiszen az erdészeti vállalatok a végső felhasználói a kifejlesztett új technológiáknak.

Jelentősebb publikációk:Tobolka A. 2007: Case Enterprise for Management of Forests „Vojvodi-

nasume”. – Video Control of Wildfires in Special Nature Reservation

332

„Deliblatska Pescara”. Final Reports 2007. http://www.inno-forest.org/index.php?id=63. [elektronikus adatbázis]

Tobolka A. 2007: Erdőtűzvédelem kamerás felügyelet sgítségével. – Rezümé-kötet 6. Újvidék. VMTDK. 170. o.

Tobolka A. 2007: Sustainable Forest Management and Nature Conservation in Serbia. – Forest Management and Nature Conservation. Transilvania University of Brasov. 68–71. o.

Tobolka A. 2008: Organization of the Private Forest Sector in Hungary and Serbia: Support and Associations of Private Forest Owners. – Scientific Symposium „Forest and Sustainable Development”. Brasov. 133–136. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Véleményem szerint Vajdaság igen gazdag tudományos és szakmai téren, fiatal-jaink motiváltak és igen tettre készek. Törekedni kell megfelelő lehetőségeket te-remteni, hogy tanulmányaik után hazájukban értékesítsék gazdag tudásukat. Fontosnak tartom a tudományos kutatómunka eredményeinek gyakorlati alkal-mazását és a gazdaságban való felhasználását, mert ily módon lehetővé válik nemcsak a tudományos ismeretek, hanem a mérnöki szakismeretek és technológi-ák további fejlődése is.

THOMAS ÉVA – 1982-ben született Zentán. Jelenleg Lü-neburgban él, 2013 februárjától a hamburgi Kurt-Tuchol-sky-Schule angol és etika szakos tanára. Bölcsész és tanár szakos diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet-tudományi Karán szerezte 2008-ban. 2011-ben szerzett abszolutóriumot a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet-tudományi Kara Irodalomtudományi Doktori Iskolájában. Kutatási témájában a következő egyetemeken hallgatott

előadásokat: Katholieke Universiteit Leuven, Universität Hamburg, Freie Universität Berlin. Kutatási témája: hogyan éli meg a néző a színházi előa-dás folyamán a groteszket. Egyetemi és doktori tanulmányai alatt miniszteri

333

ösztöndíjas, emellett 2006/2007-ben Erasmus-ösztöndíjas Leuvenben, majd 2008/2009-ben Comenius-ösztöndíjas Hamburgban.

Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományok, színház-tudományE-mail: thewrewkedi@gmail.com

A doktori értekezés témája:Disszertációmban a groteszk terminus színházi használatát foglalom elmé-letbe. Munkám során a sokféleképpen megfogalmazott irodalmi groteszk definícióira támaszkodom, és annak meghatározó elemeit emelem át a szín-háztudomány diskurzusába. Elméletemben a groteszk a néző színházi élmé-nyeként szerepel. A színház fogalmát Lehmann Hans-Thies posztdramatikus színházaként kezelem. Ebben a színházban elméletem szerint a néző kettős jelenléttel éli meg az előadást. A néző e kettős jelenléte alatt mindig tuda-tában van annak, hogy színházban van, mégis képes átélni a színészek által eljátszott érzelmeket. Az előadás folyamán a néző folyamatosan mozog e ket-tős jelenlét között. Egyszer a színházban való jelenlét az erősebb benne, amit én távolságtartásnak nevezek. Máskor pedig a néző könnyezésig meghatódik egy-egy megjátszott jeleneten, amit én identifikációnak nevezek. A néző e mozgását produktív recepcióelméletemben írom le, ahol kitérek a néző aktív közreműködésére a színházi élmény megalkotása során. A néző a színházi előadás során nem passzív, hanem maga is aktívan részt vesz az élmény megé-lésében. Itt Bollobás Enikő „performative” szubjektumára alapozom gondo-lataimat.Disszertációmban fontos helyet foglal el a néző egyedi moralitása az átélt előadás során. A groteszk mint színházi élmény tárgyalásának szem előtt tartásával az esztétizált immoralitás fogalom formájában tárgyalom a mo-ralitás és esztétika kapcsolatát. Esztétizált immoralitás alatt egy néző által átélt élményt értek, mely egy immorálisként értékelhető fiktív cselekményt esztétikus élvezettel köt össze. Az esztétikus élvezet annyira magával ragadja a nézőt, hogy a tulajdonképpeni immoralitás ideiglenesen észrevétlenül ma-rad. Csak mikor az élvezet alábbhagy, válik a néző számára tudatossá, hogy az élvezet tárgya tulajdonképpen immorális. Az immoralitás élvezetén való rajtakapás elgondolkodtatja a nézőt. Ezzel az elgondolkodtatással az esztéti-zált immoralitás átélése hozzásegít a Bauman Zygmunt által leírt morális tér bővítéséhez.

334

A színházban átélt groteszket élményfolyamatként egy skála formájában írom le. E skála alapja a néző egyedi moralitása, ami minden egyes személy esetében különböző lehet. Ebből következik, hogy az ami egyik néző számá-ra groteszk, nem feltétlenül az egy másik néző számára. Bauman esztétikus terére alapozva a groteszk élmény a nézőnek a színpadon játszott értékekkel való azonosulásával kezdődik. Ezt az élményt egy sokk követi, melyet az esz-tétizált immoralitás vált ki a nézőből. Ez a sokk előhívja a színházi élmény immorális tartalmát és így a moralitásról való tudatos gondolkodást. Az ilyen tudatosság a nézőt távolságtartásra készteti. Ebben a távolságtartó állapot-ban képes a néző önreflexió gyakorlására, és így a Bauman-féle kognitív tér kibővítésére. Az általam leírt groteszk nem válaszokat ad a néző moralitással kapcsolatos kérdéseire, hanem újabb kérdéseket vet fel ezzel kapcsolatban. A moralitás mint téma tudatosítása a nézőben hozzájárul a Bauman-féle poszt-modern morális krízis csökkentéséhez.

Jelentősebb publikációk:Thomas É. 2008: III. Richárd, a Vice-Machiavel lencsevégen. Hogyan jele-

nik meg a Vice és a Machiavel III. Richárd filmadaptációiban? – Aper-túra filmelméleti és filmtörténeti szakfolyóirat. http://www.apertura.hu/2008/nyar/torok Thomas É. 2010: Azonosulni, vagy nem azonosul-ni? A színházi közönség azonosulásának fokozatai vajdasági példákkal. – A Magyar Tudomány Napja a Délvidéken – 2010 Konferenciakötet. 371–387. o. www.vmtt.org.rs/mtn2010/371_387_Tomas_A.pdf

Thomas É. 2010: The Timeless Signs of Grotesque Realism in Heiner Mül-ler’s Hamletmachine. In: Balázs G.–Varga Gy. (szerk.): Az Utazás Sze-miotikája. Eger. Líceum Kiadó. 215–234. o.

Thomas É. 2010: Roles of the Grotesque in Contemporary Visual Arts. – Apertúra filmelméleti és filmtörténeti szakfolyóirat. http://www.apertu-ra.hu/2010/tel/torok

Thomas É. 2013: Produktív recepcióelmélet a színházban. – Ki Merre Tart? Shakespeare Szegeden, 2007–2011. Szeged. JATE Press. 207–217. o.

335

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásrólA kisebbségi létbe való beleszületés egy domináns kultúra melletti paralel identi-tást ajándékoz a vajdasági magyaroknak. Ebben az unikumban rejlik a vajda-sági magyar tudományosság alapja.

MGR. TÖRTELI TELEK MÁRTA – 1976-ban született Zentán. Martonoson él, 2000 februárjától a helyi Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola osztálytanítója. Diplo-mát az Újvidéki Egyetem zombori Pedagógiai Karának szabadkai tagozatán szerzett 1999-ben. 2008-ban fejezte be magiszteri tanulmányait ugyanezen az egyetemen, és a didaktikai-módszertani tudományok magisztere címet szerezte meg a magyar nyelv és irodalom módszertana szakterületen. 2013 óta doktorjelölt az Újvidéki Egyetem Interdiszciplináris és Multikulturális Doktori Iskolájában. Kutatási témája: különböző típusú szövegek kreatív olvasásának fejlesztése a magyar nyelv tanításában. Témave-zetők: Prof. Rr. Josip Ivanović és Dr. Horváth Futó Hargita. Magyar és szerb nyelven publikál hazai folyóiratokban (Létünk, Tanulmányok, Hungaroló-giai Közlemények, Új Kép, Norma). Tudományos konferenciákon gyarapítja tudását; s nyit a tudományterületén tevékenykedő kutatók felé. A Vajdasági Pedagógiai Intézet által jóváhagyott akkreditált szemináriumot vezet osztály-tanítóknak az olvasás, a szövegértés és a kommunikáció fejlesztési módszere-inek bemutatása céljából.

Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok, a magyar nyelv tanításának módszertanaE-mail: ttmarta@stcable.net

A doktori értekezés témája:Az olvasás és szövegértés a mai kor emberének az egyik legfontosabb kom-petenciája. Az olvasás az információszerzés és az élethosszig tartó tanulás el-sődleges eszköze. Ugyanakkor a nemzetközi kutatások eredményei alapján a szövegértési képesség mint kulcskompetencia alacsony szintű. A negyedik osztály határmezsgye: eddig azért tanultak, hogy olvassanak (olvasás=cél),

336

mostantól kezdve azért olvasnak, hogy valamit megtanuljanak. Vagyis az ol-vasásnak eszközjellegű tudásként kell funkcionálnia.A kutatás célja a szövegértési képesség fejlettségi szintjének megállapítása az általános iskola negyedik osztályában, azaz az oktatás első ciklusának végén. Ez a vajdasági kutatás nem véletlenszerű minta vizsgálatával történik, mely az általános iskolák 780 negyedik osztályos tanulóját érinti. Ezáltal lehetővé válik a kutatási eredmények és a nemzetközi PIRLS-vizsgálat eredményeinek komparatív elemzése, következtetések levonása.A kutatási cél elérése érdekében a szövegértési képesség fejlesztését megcélzó szakirodalom tanulmányozása történik. A kutatási hipotézis szerint a külön-böző típusú szövegek értelmezése jelentős mértékben differenciált. Ennek oka, hogy a mindennapi pedagógiai gyakorlatban még mindig az elbeszé-lő jellegű szövegek vannak előtérben, az informatív és dokumentum típusú szövegek pedig elenyésző mértékben jelennek meg. Az empirikus kutatás fő célja ezen feltételezés igazolása kvantitatív és kvalitatív módszerek alkalma-zásával.A kutatási céllal összhangban lévő kutatási feladat annak megállapítása, hogy a tanuló kétnyelvű vagy egynyelvű környezete pozitív vagy negatív hatást fejt-e ki a szövegértési képesség fejlettségi szintjére. Mindezen túl lényeges kérdés, hogy létezik-e statisztikailag jelentős korreláció a tanulók szociokul-turális háttere és nemi hovatartozása, valamint a szövegértési képesség fejlett-ségi szintje között.A kutatás során deskriptív módszerrel a szövegértési teljesítmény jelenlegi állapotának leírása történik, természetesen az eddigi és a jelen kutatás során összegyűjtött adatok figyelembevételével. A történelmi módszer alkalmazá-sával dokumentumok tanulmányozása, a kutatási minta egy újabb dimen-ziójának (a szociokulturális háttér) megvilágítása válik lehetővé. Emellett a statisztikai módszernek és az elméleti analízis módszerének alkalmazása fi-gyelhető meg.A deskriptív módszer a kutatás során többféle adatgyűjtési technikán alapul. A kutatás eszközei: a nem formális (nem standard) teszt (elbeszélő – folyama-tos – és dokumentum típusú ‒ nem folyamatos – szövegekhez kapcsolódó objektív típusú feladatsor) a negyedik osztályos tanulók szövegértési szintjé-nek megállapítására, a tanulókról szóló dokumentáció tanulmányozása, vala-mint a tanulók olvasási szokásainak feltérképezésére szolgáló kérdőív.

337

Jelentősebb publikációk:Törteli T. M. 2011: Szövegértés-fejlesztés az általános iskola alsó osztályai-

ban. Újvidék. Fórum Könyvkiadó. Vajdasági Pedagógiai Intézet. Törteli T. M. 2012: Feladatgyűjtemény magyar nyelvből. Az oktatási stan-

dardok alkalmazása az általános iskolai oktatás és nevelés első ciklusá-ban. Újvidék. Vajdasági Pedagógiai Intézet.

Törteli T. M. 2012: A tankönyvi szövegek nyelvészeti és pedagógiai tükör-ben. In: Takács M. (szerk.): Könyv – kommunikáció – kompetencia. Szabadka. MTTK. 372–386. o. [e-book]

Törteli T. M. 2013: Kreatív-produktív gyakorlatok az irodalomtanításban. – Létünk. 4. sz. 112–120. o.

Törteli T. M. 2013: A szövegértés feltételei, szövegértési deficitek. – Tanul-mányok 1. sz. 112–120. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Az itt élő tehetségeknek bizonyítási lehetőségre van szükségük saját tudományte-rületükön ahhoz, hogy ne merüljenek el; Móricz szavával élve „sáraranyként” ne sikkadjanak el. A társadalom felismerő és elismerő támogatása kellene a külföl-di nemzetközi konferenciákon, projektumokban való részvételhez. Csak az idő múlásával derül ki, hogy a fiataloknak ez az elvárása elvárás marad-e.

TROMBITÁS TÍMEA – 1987-ben született Zentán. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Tár-sadalomföldrajz Tanszék PhD-hallgatója. 2009-ben a Szegedi Tudományegyetem alapszakán földrajz BSc dip-lomát szerzett, majd 2011-ben mesterszakon terület- és településfejlesztő geográfusként (MSc) végzett. Doktori tanulmányait 2011-ben kezdte meg a Földtudományok Doktori Iskola Társadalmi-gazdasági Folyamatok Térbe-li Megjelenési Formái és Változásai Alprogram keretében. Kutatási terüle-te: népességföldrajz, etnikai földrajz. Kutatási témája: a vajdasági magyarság oktatási- és munkaerő-piaci helyzete (témavezetője: Dr. Bajmócy Péter). A szerb mint környezetnyelv mellett középfokú angol, illetve alapfokú német

338

és finn nyelvtudással rendelkezik. Az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztálya által működtetett határon túli magyar A/3 kategória ösztöndíjasa volt 2006-tól 2009-ig, majd miniszteri ösztöndíjban (2009–2011), 2010-től pedig köztársasági ösztöndíjban (2010–2011) részesült. A TEMPUS Közalapítvány keretében működtetett Erasmus-ösztöndíjnak köszönhetően tanulmányait 2010. őszi szemeszterében Finnországban, Tur-kuban folytatta (University of Turku, Faculty of Mathematics and Natural Sciences), továbbá 2013-ban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által meghirdetett Fiatal Kutatók Szakértői Rendszer pályázatának nyertese.

Tudományterület: természettudományok, földtudományok, társadalom-földrajzE-mail: trombitas.timea@gmail.com

A doktori értekezés témája:A doktori értekezés a vajdasági magyarság oktatási helyzetével és az oktatás-hoz szorosan kapcsolódó munkaerő-piaci pozícióval foglalkozik. A választás azért esett az oktatással és a munkaerővel kapcsolatos téma kutatására, mert ez a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik kulcspontja. A kutatás célja a vajdasá-gi magyarság és az általuk lakott területek társadalmi, gazdasági helyzetének elemzése, az oktatási és a munkaerő-piaci összefüggések feltárása, valamint az ezzel kapcsolatos jövőbeli kihívások bemutatása. A vizsgálat további célja, hogy feltárja a kisebbségekhez kapcsolódó főbb problémákat, és a problémák meghatározása után építő javaslatokat fogalmazzon meg. A téma fontosságát indokolja, hogy a vajdasági magyarság megmaradása és érvényesülése szempontjából fontos a közösséget alkotó egyének képzettségi és oktatási szintje, illetve tudásának versenyképessége. Mindemellett a téma kutatását és aktualitását indokolja Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozási kérelme, ahol kiemelten fontos területet képez a kisebbségek helyzete.A kutatás során primer és szekunder adatgyűjtésre kerül sor. A szekunder adatok a Szerbiai Központi Statisztikai Hivatal (Republički zavod za statis-tiku), illetve a Tartományi Oktatási Titkárság adatbázisából származnak. A primer adatgyűjtés kvalitatív és kvantitatív módszerek alkalmazásával készül. A vizsgálat tárgya a vajdasági magyarság alap-, közép- és felsőfokú oktatási helyzete, illetve az oktatás viszonya/kapcsolata a munkaerő-piaci helyzettel.

339

UJVÁRI TÓTH ANITA – 1984-ben született Topolyán. 2008 augusztusában diplomázott az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Iroda-lom Tanszékén. 2008 szeptembere óta három általános iskolában dolgozik Verbászon és Kucorán, ahol a magyar nyelv a nemzeti kultúra elemeivel nevű tantárgyat tanít-ja. 2010-ben mesterfokozatot szerzett, jelenleg pedig a doktori értekezésén dolgozik. A szövegtan keretén belül végzi a kutatásait, témája a diskurzusok szövegtani jellemzőinek vizsgálata. A szövegtanon kívül nagy előszeretettel foglalkozik szociolingvisztikával és pszicholingvisztikával. Felsőfokú szerb, valamint középfokú angol és német

Jelentősebb publikációk:Trombitás T. 2012: A vajdasági magyarság munkaerő-piaci helyzetének főbb

jellemzői és jövőbeli kihívásai. In: Berghauer et al. (szerk.): Társadalom-földrajzi kihívások a XXI. század Kelet-Közép-Európájában. II. kötet. Beregszász. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. 108–115. o.

Trombitás T. 2012: A vajdasági magyarság társadalmi-gazdasági jellemzői a munkaerő-piaci helyzet tükrében. In: Gulyás L. (szerk.): Virtuális Inté-zet Közép-Európa Kutatásra. Szeged. 101–108. o.

Trombitás T.–Szügyi É. 2012: A falusi magyar tannyelvű iskolák helyzete a Vajdaságban. – A Falu. 4. sz. 27–35. o.

Trombitás T. 2013: Többségi nyelvű iskolaválasztás a vajdasági szórványban. – Kisebbségkutatás. 4. sz. 87–98. o.

Trombitás T.–Szügyi É. 2013: Basic Education of the Hungarian Minority in the Territory of Vojvodina. – Analele Universitätii din Oradea. Seria Geografie. 2. sz. 212–219. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Erősen kell munkálkodni azon, hogy a fiatal tudósok/kutatók megtalálják helyü-ket a vajdasági tudományos életben. Segíteni kell kutatóinkat az elhelyezkedés-ben, ennek érdekében nagy szükség van egymás támogatására és az egymás közti párbeszédre, hiszen egy új generáció jövőjéről van szó.

340

nyelvtudással rendelkezik. 2006-ban A Magyar Tudomány Ünnepe alkal-mából kiírt pályázaton egyetemista esszé kategóriában III. helyezést ért el. A nyelvészet tudományterülete mindig is érdekelte, folyton izgalmas és új kihívások elé állítja.

Tudományterület: bölcsészettudományok, nyelvtudományok E-mail: anitaujvaritot@yahoo.com

A doktori értekezés témája:Doktori értekezésem témája a dialógusok szövegtani jellemzőinek vizsgála-ta beszélt nyelvi társalgások és drámai művek alapján. A dolgozat egy saját gyűjtésből származó spontán társalgási szövegkorpusz és a drámai szövegek elemzése alapján a dialogikus szövegek szerkezeti jellemzőinek bemutatásá-ra, valamint a spontán és a tervezett szövegek közötti különbségek feltárásá-ra törekszik funkcionális-kognitív elméleti keretben. Egy adott szövegtípus vagy szövegforma leírásakor a szövegösszetartó elemek rendszere alapvető-en kétféle szövegtani felfogás alapján vizsgálható. A strukturális szempontú megközelítésekben háttérbe szorul az egyes nyelvi formák két fontos szerepe; a szövegértelem kialakításában és a kommunikatív interakcióban betöltött lényegi funkciója. Mivel ezek a szempontok a társalgási szövegtípusok elem-zésekor alapvetőek, a dolgozat elméleti keretét a funkcionális (holista) kog-nitív szemlélet határozza meg. A dolgozat szempontjából fontos tétele, hogy a nyelvet egyszerre tekinti szerkezetnek (struktúra) és műveletnek (procedú-ra), vizsgálatának középpontjában tehát a nyelv nem formális természete áll. Az elemzés leghangsúlyosabb része a dialógus két mikroszintű elemének, a deixisnek és a koreferenciának a szerepét vizsgálja meg a dialógus jellemző-inek feltárása és a két szövegtípus különbségeinek bemutatása érdekében. A dialogikus szövegek vizsgálatakor a dolgozat szempontjából két fontos jel-lemzőt kell szem előtt tartani. Az egyik ilyen alapvető szempont, hogy az adott szöveg milyen kommunikációs színtérben jön létre. Ez alapján a meg-valósulás két végletét figyelembe véve beszélhetünk a társalgási nyelvhez tar-tozó hétköznapi párbeszédekről, melyek mindennapi szituációban, kötetlen módon jönnek létre, és megkülönböztetjük az irodalmi nyelvhez sorolható dialógusokat, melyek valamely szépirodalmi alkotás, regény ill. elbeszélés ré-szeként szerepelnek, vagy egy egész drámai művet építenek fel. Emellett a másik fontos szempont, hogy a létrejövő szövegek teljesen spontán szövegal-kotási folyamat eredményeként keletkeznek, vagy szerepet kap bennük a ter-

341

vezettség tényezője is. A fenti két szempont alapján prototipikus társalgásnak a hétköznapi, spontán párbeszéd, prototipikus irodalmi párbeszédnek pedig a tervezett drámai dialógus tekinthető, mert rájuk jellemzőek legnagyobb mértékben az adott szövegfajta tulajdonságai. A vizsgált spontán szövegkor-pusz párbeszédei dialógusokat és több beszélgetőpartner kommunikációját fogja megörökíteni. A szereplők egyike, a felvétel készítője minden esetben beavatott, a többiek közléseit nem torzítja a megfigyeltség tudata. A hétköz-napi spontán társalgások szövegét egy egyszerűsített transzkripció alkalmazá-sával tesszük alkalmassá az elemzések elvégzésére.

Jelentősebb publikációk:Ujvári T. A. 2005: A diáknyelv. – Hungarológiai Közlemények. 2. sz.Ujvári T. A. 2010: A nyelvjáráshoz való viszonyulás (Attitűdvizsgálat Bácsfe-

ketehegyen az általános iskolások körében). – Hungarológiai Közlemé-nyek 2. sz.

Ujvári T. A. 2011: A verbászi magyar ajkú diákok kódváltása. – Hungaroló-giai Közlemények. 1. sz.

Ujvári T. A. 2012: A magyar nyelvtan tanítása más anyanyelvűek számára. – Hungarológiai Közlemények. 4. sz.

Ujvári T. A. 2012: Jelzői értékű hátravetett határozós szerkezetek a mai ma-gyar sajtóban. – First International Interdisciplinary Conference for Young Scholars in Social Sciences and Humanities. Contexts. Újvidék.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Szükség van a magyar ajkú minősített oktatók képzésére, tervszerű tudományos utánpótlásra, valamint a publikációs lehetőségek bővítésére. A magyar tudomá-nyos utánpótlás azokon a szakterületeken erősebb, ahol nyitott gondolkodású, megfelelő magyar anyanyelvű tanárok tevékenykednek, akik maguk köré gyűjtik a fiatalokat. Szinte az összes tudományterület le van fedve doktoranduszokkal, de a matematika hiányterületnek számít. A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete sok segítséget és lehetőséget nyújt a fiatal kutatók számára. Nagyon fontos és elengedhetetlen a fiatal kutatók támogatása valamint a felsőok-tatási intézmények és a tudományos műhelyek együttműködése.

342

VARGA ÁKOS – 1983-ban született Zentán. Jelenleg Budapesten él, és tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszékén folytatja. Okleveles növényorvos. 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Zentai Ki-helyezett Tagozatán oklevelet, majd 2009-ben Budapes-ten növényorvos MSc diplomát szerez. 2011-től a BCE – Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszékén folytatja

doktori tanulmányait. Kutatási témája: tájdiverzitás, peszticidterhelés és táp-növény-fitofág, és fenológiai szinkronicitás hatása almaültetvények poloska együtteseire (témavezető: Dr. Markó Viktor, társtémavezető: Dr. Haltrich Attila). Magyar állami ösztöndíjas. Korábbi kutatásaival részt vett többször is Magyarországon nagyobb agrárkonferenciákon (Növényvédelmi Tudomá-nyos Napok, Keszthelyi Növényvédelmi Fórum). Középfokú angol nyelvtu-dással rendelkezik. A Magyar Növényvédelmi Társaság honlapszerkesztője, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Környe-zetgazdálkodási Agrármérnök BSc Tentai Kihelyezett levelező tagozatán az állattan, állatélettan tárgy konzulens oktatója. A Növényvédelmi Tudomá-nyos Napok konferenciakiadvány szerkesztőbizottsági tagja.

Tudományterület: agrártudományok, növénytermesztési és kertészeti tudo-mányokE-mail: akos.varga.83@gmail.com

A doktori értekezés témája:A poloskák (Heteroptera) szerepe többé-kevésbé ismert az almaültetvények-ben. Egyes régiókban akár potenciális kártevők is lehetnek, mint pl. Norvégi-ában, ahol a bioültetvényeken a poloskák által a termések 40%-a károsodhat.Az 1950-es évek elején ez a kutatási tevékenység főleg az alma kártevőivel foglalkozott. Az elmúlt évtizedekben számos rovarcsoport feltárását végezték el, többek között a poloskákét. Az 1970-es években a kutatók azt gondol-ták, hogy az almafákon előforduló fajok mindegyike kártevő, de a későbbi kutatások során kimutatták, hogy több ragadozó poloskafaj is előfordul (pl. Pyllophorus perplexus, Attractotomus malis, Deraecoris ruber, Deraecoris lutescens, Malacocoris chlorizans, Anthocoris nemorum, Orius minutus, Orthotylus marginalis, Campylomma verbasci, Psallus ambiguus) a kártevő egyedek mellett.

343

Magyarországon 1984-ben 5 almaültetvényből begyűjtött mintegy 1759 rovarfajból 184 poloskafajt találtak. Az 1986-os magyarországi megfigyelé-sek során megállapították, hogy a növényvédőszerek csökkentették a polos-kafajok egyedszámát, különösképpen a Miridae fajokét. Több nemzetközi kutató összehasonlította a poloskafajokat integrált és hagyományos növény-védőszeres kezelésben részesült almaültetvényekben. Az eredmények alapján azt a következtetést vonták le, hogy abban az ültetvényben, ahol integrált növényvédelem volt, ott a poloska fajok egyedszáma nagyobb volt, mint a hagyományos kezelésben.A magyarországi almaültetvényekben eddig még nem tisztázták a poloska-fauna összetételét és szerepét. Nincsenek adatok a fitofág és ragadozó po-loskafajokról, hogy milyen mértékben vannak jelen, milyen az aktivitásuk úgy növénykártevőként, mint ragadozóként. További vizsgálatok indokol-tak, hogy ezekre a közösségekre milyen hatással van a különböző mértékű peszticidterhelés, valamint a különböző tájdiverzitásokban hogyan alakulnak a poloskafajok arányai.A kutatások során öko faunisztikai feltárást végzünk – faji és azok előfordu-lási gyakoriságának felmérése végett. Vizsgáljuk azt, hogy a növényvédelmi technológiák (művelésből kivont almaültetvények, hagyományos, integrált- és biológiai növényvédelmi kezelésben részesült ültetvények) hogyan hatnak a poloskaegyüttesekre, valamint tisztázni szeretnénk, hogy milyen mérték-ben vannak kihatással a kezelések a ragadozó fajok összetételére és aktivitásá-ra. Továbbá milyen módon befolyásolja a tájdiverzitás változása és a tápnö-vény–fitofág–predátor fenológiai szinkronicitás hatása hogyan befolyásolj az almaültetvény poloskaegyütteseit.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Úgy gondolom, hogy szükség van a vajdasági magyar tudományos élet fejlesz-tésére, valamint a tudományos utánpótlás biztosítására. Noha jelenleg a fiatal tudósok intézmény hiányában nem tudnak teljes mértékben Vajdaságban ér-vényesülni, így többnyire külföldön próbálnak szerencsét. Szükség lenne arra a lehetőségre, hogy közvetve vagy közvetlenül részt tudjanak venni a kutatásban, oktatásban, nevelésben.

344

VARGA VALÉRIA – 1971-ben született Nagybecskere-ken. Jelenleg Szabadkán él, és a Köztársasági Rokkantsá-gi- és Nyugdíjbiztosítási Alap szabadkai fiókintézetében szerb–magyar fordítóként dolgozik (2003-tól). Az első diplomáját a szabadkai Pedagógiai Akadémián szerezte 1993-ban, és osztálytanítóként dolgozott általános is-kolákban és a szabadkai Felnőttképző Általános Iskolá-ban 1993-tól 2003-ig. 2003-ban az Újvidéki Egyetem

zombori Pedagógiai Karán osztálytanítóként diplomázott, majd 2009-ben a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon megszerezte a mestertanító diplomát. 2013 májusától a Szabadkai Felső Bíróság állandó magyar nyelvű fordítója. 2013-tól doktorjelölt az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán a Ta-nítás Módszertana Tanszékén. Várady kiválósági ösztöndíjas.

Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok, a szerb mint környezetnyelv oktatásának módszertanaE-mail: w.valerija71@gmail.com

A doktori értekezés témája: A szerb mint környezetnyelv oktatása módszertanának innovációja hetero-gén környezetben a zökkenőmentes kommunikáció érdekében.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és a tudományos utánpótlásról:Szerintem a Vajdaság területén a felsőoktatási rendszer alig ad lehetőséget a magyar nyelven történő továbbtanulásra. A középiskolai képzés után a fiatalok szerb nyelvtudása meg sem közelíti azt a szintet, amelyen egyetemi szintű tanul-mányokat lehetne folytatni. A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar és az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékén kívül részleges, vagy csak névleges a magyar nyelven történő oktatás. Véleményem szerint ez a jelenség az egyik kiváltó oka a vajdasági magyar ajkú fiatalok tömeges elvándorlásának. Ezért tartom rendkívül fontosnak a szerb mint környezetnyelv tanításának olyan szintre való emelését, hogy a szerb nyelvet második anyanyelvként beszéljék a középiskolákat befejező tanulók. Ezáltal versenyképessé válhatnak hazánk szerb ajkú tanulóival, és bármely itthon fellelhető szakra jelentkezhetnek, nem kény-szerülnek nyelvi hiányosságaik miatt külföldön folytatni felsőoktatási tanulmá-nyaikat.

345

Fontosnak tartom tudatosítani már az általános iskolában, hogy a multinaci-onális közeg, amelyben élünk, számunkra ne hátrányt jelentsen, hanem előnyt, hiszen a multikulturalizmus adta lehetőségeket meg kell ragadni és használni. Az oktatás feladata, hogy a szerb nyelvet ne csak tanítsa, hanem meg is szeret-tesse. Nem látok más érvényesülési lehetőséget a vajdasági magyar tudományos utánpótlás számára, mindaddig míg a szerb nyelvet nem beszéljük anyanyelvi szinten.

VASS DOROTTEA – 1989-ben született Nagybecske-reken és jelenleg is ott él. 2012–2013 között az ittabéi Miloš Crnjanski Általános Iskolában dolgozott tanító-ként, 2012 szeptemberétől pedig anyanyelvápolóként dolgozik a Belgrádi Nagykövetségen, ahol személyiség-fejlesztő, motorikus és szókincsfejlesztő játékokat tart az óvodások, 2013 óta pedig a bölcsődések számára is. 2013 decemberétől a pirosi Szent Sava Általános Iskola első osztályos diákjainak tanítónője. Alapszakos diplomát a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon szerzett 2012-ben, majd 2013 júliusában megszerezte mesterképzős diplomáját is az említett karon. Tanulmányait a Pécsi Tudo-mányegyetem Bölcsészettudományi Kara „Oktatás és Társadalom” Nevelés-tudományi Doktori Iskolájában folytatta Nevelésszociológiai Alprogramon. Kutatási témája: irodalompedagógia az új évezredben (témavezető: Prof. Dr. Horváth Béla; társkonzulens: Dr. Bálint Ágnes). Anyanyelve mellett a szerb nyelvet anyanyelvi szinten beszéli. 2008–2012 között állami, valamint köz-ségi ösztöndíjas volt, doktori tanulmányait megkezdve (2013-tól) miniszteri ösztöndíjas. 2013 novemberében Katalin-díjjal jutalmazza Dr. Káich Katalin professor emeritus, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar volt dékánja.

Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományokE-mail: vass.dorottea@gmail.com

A doktori értekezés témája:A kutatás célja a vajdasági magyar első osztályos olvasókönyv megrefor-málása. A tankönyv pedagógiai-didaktikai szempontból kerül vizsgálat alá

346

(Fischerné Dárdai Á.): Rendszerezi-e az ismereteket? Kihasználja-e azokat a lehetőségeket, melyekkel felkelti a tanulók érdeklődését? Vajon motiválja őket a tanulásra és gyakorlásra? Milyen az illusztráció mennyisége? Össz-hangban állnak az illusztrációk a tartalommal? Milyen a szöveghez viszonyí-tott méretük? Segítik-e a tanulást? Hogyan lett beépítve a tanagyag a tanterv-be? Megfelel-e ez az őt befogadó közönségnek? A könyv csak akkor szerethető meg, és akkor lesz kedvelt taneszköz, ha fel-kelti a gyerek figyelmét. Ha pedig kötelező könyvről, azaz tankönyvről van szó, az ellenszenv csak fokozódhat. Mivel a gyermekmese kapcsolat meghatá-rozó személyiségfejlődési háttérrel rendelkezik, fontos, hogy az olvasókönyv-nek figyelemfelkeltő hatása legyen, hogy a gyerek örömmel olvasson belőle, hogy érezze, hogy azt a könyvet neki készítették, hozzá szól.„Olvasóvá nevelést, amelynek van fejlesztési koncepciója (…) nem egyetlen kaptafára húzzák rá, hanem több eltérő, de ugyanakkor módszeresen egy-másra épülő tananyag-kiválasztási (…) stratégiát alkalmaznak.” – írja Arató László (Arató L.). Az elemzett tankönyvnek pontosan ez az egyik hiányossá-ga. Már Dewey megfogalmazta a tananyag spirális elrendezésének fontossá-gát (Pukánszky B.). Mégis, a jelen korszak vajdasági olvasókönyve eltér ettől a felépítéstől.Ahhoz, hogy egy újabb stratégia alakuljon ki, meseszelektálásra van szüksé-günk. Ennek feltárására reflektál a kutatás, hisz a kutatás során fény fog de-rülni arra, melyek azok a mesék, amelyek meg tudnak felelni a közönségnek. Mivel kezdő olvasókról van szó, az állatirodalom és kortárs irodalom területe lesz figyelembe véve, továbbá azok lényeges nevelési és személyiségfejlesz-tési képessége. Ezek a mesék bele lesznek illesztve az olvasókönyvbe egy új koncepció szerint, amit egy átdolgozott tanterv és lehetőleg új illusztrációk fognak kísérni.

Jelentősebb publikációk:Vass D. 2011: Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szerbiai Tudományos

Regionális Évkönyv. V. évf. 1. sz. 188–191. o. [fordító tevékenység]Vass D. 2012: Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szerbiai Tudományos

Regionális Évkönyv. VI. évf. 1. sz. 196–199. o. [fordító tevékenység]Vass D. 2013: Hatalmi szublimáció – Überfrosch. Vajdasági Magyar Diák-

köri Konferencia. Rezümékötet. o. n.Tankönyvek nyomában. – Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szerbiai Tu-

dományos Regionális Évkönyv. VII. évf. 1. sz. o. n.

347

Vass D. 2013: A legnézettebb tükör – az olvasókönyv. – Vajdasági Magyar Diákköri Konferencia. Rezümékötet. 165–166. o.

Vass D. 2014: Színek funkciója a Lázár Ervin szövegekben. – Új Kép. Peda-gógusok és szülők folyóirata. [megjelenés alatt]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Elszánt, reziliens és ezáltal kreatív közösség, amely újabb és újabb koncepciókat alakít ki különösen akkor, ha érzi mindezek értelmét a jövőre tekintve.

VATAI EMIL – 1983-ban született Zentán, jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatika Kara (ELTE IK) Komputeralgebra Tanszékén tanársegéd és a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium számítástechnika és informatika szakos tanára. Diplo-máját az ELTE IK-n szerezte 2007-ben programtervező matematikus szakon. Itt folytatta tanulmányait az ELTE Doktori Iskolája Numerikus és Szimbolikus Számítások Programján Járai Antal témavezetésével számítógépes számelmélet kutatá-si témában. 2013-óta doktorjelölt. Anyanyelvi szinten beszéli a magyar és szerb nyelvet, továbbá angolból felsőfokú és németből középszintű tudással rendelkezik. Tudományterület: természettudományok, matematika- és számítástudomá-nyokE-mail: emil.vatai@gmail.com A doktori értekezés témája:A számelmélet az egész számok tulajdonságaival foglalkozik, és két alapvető kérdése van: egy adott szám prím mivolta, illetve faktorizációja. Egy egész számról akkor mondjuk, hogy prím, ha nincsenek valós osztói, azaz lénye-gében csak eggyel és önmagával osztható. Ezt úgy is felfoghatjuk, hogy nem bontható fel kisebb egész számok szorzatára, ezért szokás felbonthatatlannak is nevezni a prímszámokat. Ellenkező esetben, amikor egy szám felbontható,

348

akkor természetesen adódik az a kérdés, hogy mely számok szorzatára bom-lik fel, illetve mik a faktorai. Például 5 prímszám, míg 6 nem az, és 6 faktorai 2 és 3. Nyilvánvaló, hogy az a kérdés, hogy egy szám prím-e, vagy mi a faktorizáci-ója, annál bonyolultabb és annál tovább tart egy számítógépes programmal megválaszolni, minél nagyobb a vizsgált szám. Naiv programokkal (algo-ritmusokkal), mint például a próbaosztás (ahol megpróbálkozunk minden számmal elosztani, hogy megvizsgáljuk az adott szám osztható-e vele), nem jutunk nagyon előre, mivel nagyon gyorsan romlik az ilyen programok haté-konysága a vizsgált szám méretének függvényében.Ezért különböző (matematikai) algoritmusokat fejlesztettek ki, melyek nagy-ságrendekkel fokozzák az ilyen algoritmusok gyorsaságát és hatékonyságát. Több algoritmusnak fontos részét alkotják az úgynevezett sziták. Középis-kolában vagy még korábban is be szokták mutatni a legismertebb (és talán az egyik legegyszerűbb) prímkereső szitát, az Eratoszthenész-szitát: a kettessel kezdjük, a kettes prím, de a többi páros szám nem lehet prím, mivel kettővel osztható. Ezeket a számokat megjelöljük, azaz elimináljuk őket. A következő megjelöletlen (eliminálatlan) szám a hármas, ami azt jelenti, hogy a hármas is prím. De ismét a háromnak a többszörösei nem lehetnek prímek, és ezeket is eliminálhatjuk. A következő eliminálatlan szám az ötös, ismét prím, és így folytatjuk (egy alkalmas felső korlátig). Hasonló szitálást alkalmaznak más számelméleti algoritmusok, mint például a leggyorsabb faktorizációs algorit-musok: a négyzetes és az általános számtestsziták. Sajnos, matematikailag kidolgozni az algoritmusokat nem elég, ugyanis ami-kor implementálják őket számítógépeken a hardver újabb akadályokat emel. Az egyik ilyen akadály az úgynevezett memóriafal, amelybe azért ütközünk, mivel a CPU-k (a számítógépek központi egységei) órajelének (sebességé-nek) növelése sokkal nagyobb tempóval fejlődött mint a számítógépek többi alkatrészéé, többek között a főtáré, azaz a RAM memóriáé. Mivel a főtár is nélkülözhetetlen a programok futtatásához, ezért nem ritkán fordul elő az, hogy a futó program nem azért vesz sok időt igénybe, mert a CPU nem szá-molja ki az adatokat elég gyorsan, hanem mivel a memória nem tudja őket elég gyorsan elérhetővé tenni.A doktori értekezésem, melynek címe Sieving in primality testing and facto-rization, azaz Szitálás a prímtesztelésben és faktorizációban, az ilyen algorit-musoknak a hatékony számítógépes implementációját vizsgálja, és megoldást javasol a memóriafal kikerülésére, a memóriahierarchia jobb kihasználtságá-

349

val. A fent említett problémára már a hardverkészítők is felfigyeltek, és a számítógépet ellátták segéd gyorsító tárakkal, úgynevezett cache memóriák-kal, melyek egy piramist, egy hierarchiát alkotnak. A hierarchia csúcsán a processzor található a regisztereivel, melyek a leggyorsabb, de a legkisebb tárolók. Alatta helyezkedik el az első szintű L1 cache memória, amely kicsit nagyobb, de egy kicsit lassabb is (de még mindig jóval gyorsabb a főtárnál), majd utána a másod szintű L2 cache, amely még nagyobb, de még lassabb is, és végül az alján a főtár, amely a leglassabb. A cache memóriák segítségével, ha egy program sűrűn fér hozzá egy adathoz, akkor azok bemásolódnak a cache-be és gyorsan hozzáférhetőek a processzor számára, és így el lehet rejteni a memória lassúságát. Viszont a szitáló algorit-musok (főleg ahol sok számot szitálunk nagy prímekkel) nagyon nem illenek bele ebbe a modellbe, mivel az algoritmus olyan, hogy oda-vissza ugrál a memóriában, és nagyon ügyesen kell ütemezni és tárolni az adatokat, hogy mindig minden a megfelelő pillanatban a megfelelő (rövid idő alatt elérhető) helyen legyen. Ezt a COLS (Cache optimized linear sieve, azaz Cache opti-mizált lineáris szita) nevet viselő algoritmus valósítja meg. További optima-lizációs lehetőségek a szitáló programok párhuzamosítása és több gépen való futtatása. Erre egy javaslat az úgynevezett Inverz szita (Inverse sieve). Ezzel az eljárás elosztott módon (azaz több számítógépen futva) eliminálja a feles-leges szitálásokat, és csak a maradék munkát küldi vissza, hogy ténylegesen elvégződjön (innen ered a neve is – nem a számokat szitálja, hanem a szitát szitálja valamilyen értelemben visszafelé, azaz inverz módon). Jelentősebb publikációk:A. Járai–E. Vatai 2010: Cache Optimized Sieve. – 8th Joint Conference on

Math and Computer Science MaCS. Komárno. 249–256. o. A. Járai–E. Vatai 2011: Cache Optimized Linear Sieve. – Acta Univ. Sapien-

tiae. Inform. 3. évf. 2. sz. 205–223. o. G. Farkas–E. Vatai 2013: Sieving for Large Cunningham Chains of Length

3 of the First Kind. – Annales Universitatis Scientiarum Budapesti-nensis de Rolando Eötvös Nominatae Sectio Computatorica. 40. sz. 215–222. o.

E. Vatai 2013: Inverse Sieve. – Annales Universitatis Scientiarum Buda-pestinensis de Rolando Eötvös Nominatae Sectio Computatorica. 41. 355–360. o.

350

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Míg fiatalon nagyon örültem, hogy Vajdaságban nőttem fel, és nehezemre esett elmenni Magyarországra, ma már kicsit másképp látom a dolgokat. Míg az itt-honi mentalitást továbbra is sajátomnak tekintem, kezdem felfedezni (nemzeti-ségtől függetlenül) egy olyan oldalát, ahol a nagy szavak és erőfitogtatás élveznek előnyt, nem pedig a munka, illetve az eredmények. Úgy érzem pozitív hatással volt rám, hogy ebben a környezetben nőttem fel, ugyanis azt tapasztaltam, hogy sokszor talpraesettebb voltam, mint hallgatótársaim. Viszont ez a környezet, így már kicsit felnőttebb fejjel nem annyira vonzó, ugyanis az alap közéleti hangulat Szerbiában nagyon megnehezíti a munkát. Sajnos kezdem megérteni, mit jelent az, hogy Szerbia le van maradva a nyugathoz képest, és arra, hogy itt nem csak a gazdasági szempontról van szó, azaz a pénzhiányról, hanem az átlagemberek fel-fogásáról, értékrendjéről és elvárásairól. Nagyon fontosnak tartom Vajdaságban (és országszerte is) a múltból megmaradt, diszfunkcionális és elfásult (akár jogi, akár hétköznapi) gyakorlatok és gondolkodási módok újraépítését, felújítását.

VELISEK-BRASKÓ OTTILIA, Ph.D. – 1975-ben született Újvidéken. Jelenleg Újvidéken él családjával, és ott dolgozik az Óvóképző Főiskolán asszisztensként pedagógiai tantárgyakon. Több mint nyolc évet (1995-2004) dolgozott mint nővér-óvónő az Újvidéki Óvoda Intézmény bölcsődéjében. Okleveles pedagógus diplo-máját (2003) az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Pedagógia Tanszékén szerezte, majd mesterfo-

kozatát is (2008). Nyolc évet dolgozott mint iskolapedagógus az Újvidéki Sonja Marinković Általános Iskolában (2004-2011). A GENIUS konferen-ciák szakzsűritagja volt 2005-ben és 2007-ben. Doktori képzését az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán folytatta 2009-től a Tanításmódszertan Program hallgatójaként. Doktori fokozatát 2014-ben szerezte meg. Kutatási témája az inkluzív oktatás és a tanári kompetenciák (témavezető: Dr. Olivera Gajić). A Balassi Intézet ösztöndíjasa 2009-ben és 2011-ben. Az Inkluzív oktatás hálózatnak csapattagja 2007-től, majd A mi iskolánk növekszik és Az esélyt nyújtó iskola című inklúziós projektumok csapattagja 2007-ben

351

és 2008-ban. A különös gyerekek édesanyáinak támogatása és erősítése c. projektum vezetője 2013-ban az Újvidéki Autizmus Társaság keretén belül.

Tudományterülete: bölcsészettudományok, neveléstudományokE-mail: otilia.velisek@gmail.com

A doktori értekezés témája:Az inkluzív oktatás csak néhány évvel ezelőtt lett aktuális Szerbiában és így Vajdaságban is. A fejődési nehézségekkel küzdő gyerekeknek is lehetővé vált a belépés a többségi általános iskolákba. Az új oktatási paradigma számos dilemmát vetett fel a tanügyesek körében, de a szülők és szakemberek között egyaránt. Gyakran folytak viták az inkluzív oktatásról, a befogadó iskolák előnyeiről és hátrányairól, a tanítás módszertanáról.A 2009-ben meghozott új, Az oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló törvény nemzeti prioritásként emelte ki a minőségi oktatást, amely minden gyermek számára a sikeres oktatást jelenti. Ez megköveteli az iskolák szak-mai, módszertani, szemléletbeli megújulását, és azt, hogy az oktatási rendszer nyitott legyen minden gyermek számára. Az inkluzív befogadó oktatásnak a feladata a sajátos nevelési igényű gyerekek együtt nevelése a többi társukkal az iskolai oktatás keretén belül. Minden gyermek képes a tanulásra, azonban más módon és ütemben valósítja meg a tanulást. A hagyományos oktatás és a régi iskolafelfogás nem elég rugalmas ahhoz, hogy elfogadja az inkluzív oktatás elveit. Az új iskolaparadigma támogatja az interaktív oktatást, amely differenciált oktatást, individualizációt, változatos foglalkoztatási formákat, módszereket és tanulási technikákat foglal magába. Egy ilyen iskolának nem nehéz végrehajtani a befogadó oktatást és alkalmazni az inklúzió elveit. A fo-gyatékossággal élő gyermekek sajátos nevelési és oktatási igényeinek is eleget tudnak tenni.A tanárok új szerepet kaptak, ezért szükséges a tanári kart előkészíteni és megerősíteni ahhoz, hogy képesek legyenek minőségi oktatást biztosítani minden gyerek számára. A disszertáció témája a tanári kompetenciák fejlesz-tése az inkluzív oktatás területén. Két részből áll; az első rész a téma elméleti alapjait foglalja magában, a második rész pedig a kutatás eredményeit mu-tatja be. A dolgozat elméleti része az inklúzió és a befogadó oktatás filozófiai, szociológiai, pszichológiai és pedagógiai elméletek alapjaira építi e pedagó-giai folyamat megértését és alkalmazását. A dolgozat második része a kuta-tás folyamatát, eredményeit, tolmácsolását öleli fel. A kutatás a tanárképzési

352

programokat analizálja, és felméri, milyen mértékben készítik fel a tanárokat az inklúziós gyakorlatra. A dolgozatban bemutatott elméletek és a kutatás eredmények alapján kiemelkedtek a specifikus tanári kompetenciák, melyek szükségesek a befogadó oktatás alkalmazáshoz. Külön kidolgozott program van a dolgozatban, amely összhangban van az inkluzív oktatáshoz szükséges tanári kompetenciákkal.

Jelentősebb publikációk:Velišek-Braško O. 2012: Osnovna shvatanja o programu Montesori i njeg-

ova primena u inkluzivnom obrazovanju. – Vaspitanje i obrazovanje. 1. sz.

Velišek-Braško O. 2012: Prihvatljiva terminologija za inkluzivno obrazovanje. – Institucionalni rad sa mladima. Časopis za teoriju i kritiku socijalnih ideja i prakse. sz. n.

Velišek-Braško O.–Lazić S. 2012: Pitanja motivacije vaspitača za profesio-nalni razvoj na području inkluzivnog obrazovanja. – Zbornik radova. Vaspitač u 21. veku. VIII Simpozijum sa međunarodnim učešćem. Aleksinac. Visoka škola za vaspitače strukovnih studija Aleksinac.

Velišek-Braško O. 2013: Predrasude o deci sa razvojnim smetnjama I invali-ditetom u popularnim pričama za decu. – Detinjstvo. 1. sz.

Velišek-Braško O. 2013: Partnerstvo roditelja i vaspitno-obrazovnih ustano-va u inkluzivnom obrazovanju. – Inovacije. 2. sz.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Az elkezdett programokat nagyon fontos folytatni, támogatni és fejleszteni. Még több fiatal értelmiségit és kutatót szükséges felkarolni a képzésük és tanulmánya-ik folyamán, mellyel kifejlesztik személyes és szakmai kompetenciáikat, melyek-kel bizonyíthatnak a munka és a magánélet területén.

353

ZÉLITY ATTILA – 1985-ben született Verbászon, je-lenleg Szenttamáson él. 2011-től az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karán dolgozik a Gépszerkezetek, Anyagmozgató Rendszerek és Logisztika Tanszék tanár-segédjeként. Gépészmérnöki diplomát ugyanitt szerzett 2010-ben, majd a doktori képzés hallgatója lett. Főbb kutatási területei: emelőgépek tervezése, méretezése és üzemtana, szakaszos működésű anyagmozgató gépek biz-tonságtechnikája és az elektromechanikus hajtástechnika. Kutatási témája: a síneken futó emelőgépek mozgása közben fellépő erőhatások vizsgálata, valamint az emelőgépek állapotfelügyelete. Az egyetemi oktatás mellett aktív résztvevője a szerbiai Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Minisztérium által támogatott nemzetközi jelentőségű TR 35036 projektumnak (Primena informacionih tehnologija u lukama Srbije - od monitoringa mašina do um-reženog sistema sa EU okruženjem). A tanszék több munkatársával képzése-ket tart vállalatok felkérésére darukezelőknek, illetve az anyagmozgató gépek karbantartásával foglalkozó szakembereknek.

Tudományterület: műszaki tudományok; gépészeti tudományokE-mail: zelic@uns.ac.rs A doktori értekezés témája:Európai viszonylatban a vízi áruszállítás jelentős helyet foglal el a logisztikai hálózatokban. A legforgalmasabb folyami kikötőkben általában ömlesztett áruval vagy nagyméretű egységrakománnyal teli hajók veszteglése a gépi ki-rakodás szünetelése miatt jelentős anyagi veszteségeket okoz. A fennakadást legtöbb esetben a kikötőkben működő daruk és más anyagmozgató gépek meghibásodásai okozzák, ezért a szakembereknek érdemes elgondolkodniuk olyan rendszerek kialakításán, melyek segítségével állandóan kísérni lehet az említett gépek állapotát. A nehezebb üzemi viszonyok, intenzív teherválta-kozás és működés közben fellépő dinamikus hatások sokszor a daruk egyes elemeinek kifáradásához vezetnek, így a szerkezeti károsodás korai felismeré-sének több előnye is van. Az emelőgépek folyamatos állapotfelügyelete és az időszakos vizsgálatok közben begyűjtött mérésadatok fontos információkat nyújthatnak a darugépgyártóknak (a szerkezet „gyenge pontjainak” felisme-rése), tervezőmérnököknek (tervezési hibák kiküszöbölése, új konstrukciós megoldások alkalmazása), szabványügyi hivataloknak (az alkalmazott szab-

354

ványok, számítási modellek tökéletesítése, illetve újak bevezetése), biztonsági felülvizsgálatot végző cégeknek (hatékonyabb és teljesebb állapot-felmérés) és karbantartással foglalkozó mérnököknek. A disszertációm szerkezeti egy-ségekbe implementálható monitoringrendszer kifejlesztését és lehetőségeit tárgyalja, amellyel folyamatosan követni és naplózni lehet a daruk ferdén fu-tásából származó befeszülési erők intenzitását és a létrejött feszültségi állapo-tokat a daruk acélszerkezeteiben. Ez főleg a nagyobb teherbírású és fesztávú híddaruknál, bakdaruknál és kikötői portáldaruknál jelentős. Több szem-szögből megközelítem a befeszülési erők meghatározásához használt számítá-si modellek főbb pontjait, és röviden kitérek a daruk mozgásdinamikájának bizonyos kérdéseire. Mivel az EN-szabványok szerint a daruk egyes szerkeze-ti részeit méretezéskor fáradás szempontjából is meg kell vizsgálni, méréseket végeztem egy rendelkezésemre álló híddarun. A ferdén futás közben fellé-pő sztochasztikus karakterű erőkről begyűjtött vizsgálati adatokat az nCode szoftvercsomagban elemzem. Az értekezésem problémaköréhez kapcsolódó kutatások legnagyobb részét a TR 35036 projektum kereteiben végzem.

Jelentősebb publikációk:Šostakov R.–Zelić A. 2012: Lateral Skewing Loads of Crane Supporting

Structures in the Light of Replacement of Previous National Regula-tions with New EN Standards. – The Seventh International Symposium Machine and Industrial Design in Mechanical Engineering. Balatonfü-red. 133–138. o.

Šostakov R.–Zelić A.–Ličen H. 2012: Bridge Crane Skewing Loads Calcula-tion – Today’s State and Near Improvements. – XX International Con-ference on Material Handling. Constructions and Logistics. Belgrade. 83–88. o.

Poznić A.–Zelić A.–Szabó L. 2013: Magnetorheological Fluid Brake – Ba-sic Performances Testing with Magnetic Field Efficiency Improvement Proposal. [megjelenés alatt]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:Napjainkban, amikor a fiatalok zöme a külföldi munkavállalásban látja az egyedüli kiutat a bennünket érintő problémákból, igen nehéz beszélni a vajda-sági magyar tudományos élet fejlődéséről és megmaradásáról. Sok esetben örökre elhagyják Vajdaságot, és így más országok tudósaiként válnak ismertté. Vélemé-

355

nyem szerint csak a szülőföldön maradt értelmiség tudja hosszabb távon meg-őrizni a vajdasági magyar tudományosságban az életet és a folyamatos haladást. Az itt élő magyar fiataloknak mindenekelőtt ki kell törniük a szűk látókörű, zárkózott közösségekből, le kell küzdeniük a nyelvi akadályokat, és élniük kell a több évtizede működő, külföldön is jó hírnevet szerzett hazai felsőoktatási intéz-mények által nyújtott lehetőségekkel. Ha az így szerzett tudást sikerül kibővíteni külföldi képzéseken vagy kutatóközpontokban szerzett tapasztalatokkal, akkor jó esély van arra, hogy olyan fiatal szakemberekkel leszünk gazdagabbak, akik ha nehezen is, de előbb-utóbb sikeres tagjaivá válhatnak a hazai vagy a nemzetközi tudományos köröknek. Nagyon fontos szoros együttműködést kialakítani a szer-biai és külföldi kollégákkal, így elsősorban egy olyan utat tudunk mutatni a fia-talabb utánpótlásnak, amelyen továbbhaladva ők is értékes részei maradhatnak a társadalmunknak, segíthetik a Szerbiában élő magyar közösség érvényesülését , és hozzájárulhatnak a tudomány, valamint a gazdaság fejlődéséhez.

Impresszum

vajDasági geneRáció

Szerkesztette:Takács Zoltán – Novák Anikó – Rózsa Rita

Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók SzervezeteSzabadka, 2014

Borító: Nagy Viktor

CIP – A készülő kiadvány katalogizálásaA Matica srpska Könyvtára, Újvidék

378.22 (=511.141) (497.113) ”20”

VAJDASÁGI generáció / szerkesztette Takács Zoltán, Novák Anikó, Rózsa Rita. - Szabadka : Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete, 2014 (Tóthfalu : Logos-Print). - 356 str. ; 23 cm

Példányszám 300.

ISBN 978-86-89635-02-7

a) Доктори наука - Мађари - Војводина - 21. в.COBISS.SR-ID 291185927