Vallás és közösség Kelet- és Nyugat Európában

José Casanova

KIINDULÓPONTOK:

Uralkodó szekularizációs tézis: a vallás privatizálódása a modernitás egyik meghatározó mozzanata

Hagyományos felfogás: Eu-ban a felekezetek mentén húzódó válaszvonalak a fontosak (keleti, bizánci kereszténység – nyugati, római kereszténység, ill. katolikus Európa – protestáns Európa)

I. MODERNITÁS, SZEKULARIZÁCIÓ ÉS A VALLÁS PRIVATIZÁLÓDÁSA

II. KÖZÖSSÉGI VALLÁSOK NYUGAT- ÉS KELET EURÓPÁBAN

III. A KÖZÖSSÉGI VALLÁS VESZÉLYEI

IV. A KÖZÖSSÉGI VALLÁS ÍGÉRETEI

I. MODERNITÁS, SZEKULARIZÁCIÓ ÉS A VALLÁS

PRIVATIZÁLÓDÁSA

szekularizációs paradigma:

1. a szekularizáció a világi szférák egyházi intézményektől és normáktól való elkülönülése és felszabadulása

2. a szekularizáció a vallásos hit, ill. a vallásgyakorlat hanyatlása

3. a szekularizáció a vallás privatizálódása

A vallás közösségi dimenziói, a magánszférába szorulás ill. az abból való kitörésnek az irányai

1. ÁLLAM ÉS VALLÁS KAPCSOLATÁBAN

Ha megvalósul a vallásszabadság, akkor az állam szemszögéből minden szekta, egyház felekezetté válik

a vallásgyakorlat hanyatlására jobban magyarázatot lehet adni az iparosodással, urbanizációval, állami oktatás erősödésével, mint szociológiai magyarázatokkal

2. Vallás hanyatlása kapcsán

azok az egyházak és szekták, amik sosem fonódtak egybe az állammal, szinte mindenhol ellenállóbbnak tűnnek a szekularizációs változásokkal szemben, mint az államvallások

Kivéve: Lengyelország

3. Vallás privatizálódása kapcsán

modernitás egyik alaptézise: vallás= magánügy

a lelkiismereti szabadság: az „első szabadság”, és minden újkori szabadságjog előfeltétele

kapcsolatban áll a „magánélethez való joggal”, amibe nem avatkozhat bele sem az állam, sem az egyház. Ebben az értelemben a modernitás elképzelhetetlen a vallás privatizálódása nélkül

az állam és az egyház szétválasztása szükséges feltétele, hogy ne korlátozhassák egyikőjük szabadságát sem, és az egyén

lelkiismereti szabadságát sem

a modern politikát fel lehet fogni úgy, mint amit három elkülönült nyilvánosság alkot:

Állam Politika

Társadalom/ Civil szféra

Egyház

mikor a vallás mozgósítja magát más vallási vagy világi mozgalmakkal szemben

vagy politikai pártként intézményesülve más vallási vagy világi pártokkal verseng

olyan „közösségi” vallások, amik elfogadják az állam és az egyház szétválasztását, és jogot formál arra, hogy beavatkozhasson a társadalomba

a vallás deprivatizálódása: =újra közösségivé válása

a magánszférába bekerül a nyilvánosság

az állam és a gazdaság szférájában jelen lesz és elkezd hatni az erkölcs

II. KÖZÖSSÉGI VALLÁSOK NYUGAT- ÉS KELET EURÓPÁBAN

1. Nyugat

a. állam szintjén

b. a politikai társadalomban:

már lehetetlenné vált a közösségi vallás

is hasonló a helyzet

az egyház felhagyott próbálkozásaival, hogy kat. Pártokat hozzon létre, ill. szponzoráljon

c. Civil szférában

nem tudnak komolyabb eredményt felmutatni

azok a vallások élnek leginkább a közéleti szerep jogaival és kötelességeivel, amelyek bár elfogadták, hogy már nem lehetnek kötelező intézmények, de ragaszkodnak egyházi identitásukhoz

ellenpl.: Spanyolország

2. Kelet

a. Kommunista uralom alatt:

a rendszerrel szembeni vallási ellenállás minden formája pozitív közösségi dimenziót nyert.

vallási intézmények A vallási másképp gondolkodás vallásilag megemelkedett

b. Kommunista rendszerek bukása: Lehetőséget teremtett arra, hogy újjáéledjen a vallás, mert:1. Morális öntudat erősödése2. Régi történelmi egyházak visszatérése3. Eddig elnyomott kollektív vallási identitások megjelenése4. Szabad vallási piac

III. A KÖZÖSSÉGI VALLÁS VESZÉLYEI

veszélyt jelenthet a nyilvános szférára és a demokráciára minden, a homogén nemzetállam megteremtésére irányuló

kísérlet oda vezet, hogy elnyomással, népirtással próbálják

„megtisztítani” a nemzetet az etnikai-vallási kisebségektől tipp: azoknak az egyházaknak, amik nemzetek fölöttinek

tekintik magukat, le kell mondani a nemzeti kultuszhordozó szerepéről és olyan vallási közösségekké kell alakulniuk,

amik a nemzet helyett a civil társadalomban gyökereznek

Ukrajna: a függetlenség és a vallásszabadság intézményesítése olyan felekezeteket teremtett, amik alkalmasak arra, hogy Eu. Legversenyszerűbb vallási piaca legyen, de így a legdrámaibb

konfliktusok jönnek létre, mert:

1. Ukrajnában az ortodoxia három részre szakadt:

a. Ukrán autokefál ortodox egyház

b. Ukrán ortodox egyház

c. Ukrajnai orosz ortodox egyházra 2. Napjainkban Ukrajnában egyre több vallás, egzotikus kultusz és

mozgalom jön létre, így rendkívüli vallási verseny keletkezik

3.Eközben minden keresztény felekezet egyetért abban, hogy a jelentkező új vallásokat, mozgalmakat ki kell tiltani a nyílt, de szabályozott vallási piacról

4. Plusz a térségben újra megjelent a zsidó és mohamedán vallási identitás

lehet, hogy ez az előszele a európai formának?

a katolicizmus a 90-es évek elején meghirdette az un. Aggiornamento-t, azaz korszerűsítést és ezzel megváltoztatta a protestáns és a latin katolikus civilizáció közti választóvonalat

IV. A KÖZÖSSÉGI VALLÁS ÍGÉRETEI

Kelet- Európa demokratizálódása kapcsán a vallás három területen tölthet be pozitív szerepet:

1. Az emberi jogok védelme

2. Vallási és köztársasági erények

3. Vallás és nyilvánosság

a. a normatív hagyományokat beemelik a nyilvános szférába

b. tántoríthatatlanul kitartanak a „közjó” mellett

c. nem hagyja kihunyni az egyetemes szolidaritás eszményét