696 Tizenhatodik évfolyam.

KÁNYA JÓZSEFPest, Józseftér 10-ik szám alatt,

ajánlja ujonnan berendezett

női divat- és vászonáruk kereskedésétKülönösen a vászonárukra hivom fel a hölgy-világ figyelmét;

mert azok gazdag változatosságban és oly kitünő valódiságban vannakkereskedésemben készletben, hogy a legjobb minőségüoktől kozdve aközhasználatra való vásznakig, a lehotő legjutányosabban szabott ára-kon szolgálhatok. 606(7 — 8)

A már több mint 15 év óta köszvény scsúios-bántalmak ellen a legnagyobb sikerrel használt shathatósaágra nézve felülmulhatlannak elismert

Lairitz-féleerdeigyapot-valta, erdeigyapot-olaj, spiritusstb.; továbbá mellények, nadrágok, térd-, kar-,mell-, gerincz- s váll-iuellegitok, testövek, flanell,kütöfonal, betét-talpak stb., mindezek erdeigyapot-ból, pontos használati utasítással együtt — Pest-Budára nézve egyedül s kizárólag valódi minőségbenkaphatók SIGNUM* JÓZSEF-nél, városház-utczaI-ső szám alatt, a „zöld koszoruhoz" czimzett rak-tárban. 682 (3-3)

WALSER FERENCZharangöntö,

nagy kereszt-utcza 3-ik szám alattPESTKX.

ajánlja magát » t. cz. közönség és «írdemes községnek tetszésszerint; nagyságu s tiszta egész összhangzatu

Szabadalmazott vaakalap legujabbsierkezetü.

valamint a legujabb szerkezetű A fakalap vagy a régiebb szerkeztökorona.

Az én találmányom módja szerint megujitott és a magas kormány által szabadalmazott dntfitt-vas kalappal ellátott haran-gok a legnagyobb előnyt nyujtják, mert koronájuk, azaz kalapjuk forditható és igy a harang nyelvének felütési helyét megváltoztat-hatván a harang megrepedése lehetetlen s legnagyobb tartóssága biztosittatik, azonkivül az ujonnan szerkesztett és szabadalma-

P1L0LES DE HAOT.Ezen

növényi hashajtó szeraz, mely Francziaországban legáltalánosab-ban használtatik. Ellentétben más hashajtó*szerekkel, ez csak akkor müködik jól .ha igen jó tápláló étkekkel és erösítöitalokkal, u. in. bor, kave, thea, jó has-levessel stb. vétetik be os emősztetik meg.Hogy az embernek ezen pilulák által hastisz-tulása legyen, választhatja azon órát és evésiidőt, mely étvágya vagy foglalkozásávalleginkább megegyez. (Lásd a kézikönyv uta-sítását.) 688 (2—6)

Egy doboz ára 1 lt. 50 kr.Főraktár Magyarországra nézve: TÖ-

RŐK JÓZSEF gyógyszerész urnál Pesten.király-utcza 7. szám.

zott persely mely igen könnyen a barangozás is igen kevés eröt igényel; a torony szilárdságátsün miluuasinrui pcrseiy miai, mely igen Könnyen ioruui, a Darangozas is igen Kevés erői igénye., jsem rongálja, mert könnyü forgása által a haranglábat legkevésbé sem ingatja meg. Az ily módon felszerelt harangot tökéletesenkilóditani lehet, mely által a hang is egészen kitólul, s igy teljes hangját és erejét éri el; minden f.avart hang és az oly Ijesztőkongas pedig, mely tökéletesen ki nem lódítható harangoknál elöfordulni szokott, teljesen elmarad. 438 (11—12)

Kivánatra öreg harangok is megváltoztathatnak uj rendszerem szerint, és uj felszereléssel láttatnak el a legjutánycsb áron.

Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatalá-ban Pesten (egyetem-utcza 4. sz. a.), megje-lentek és minden hiteles könyvkereskedésben

kaphatók:

Horváth Mihály.

A magyarok történeterövid előadásban.

Negyedik javított kiadás.1868. (586 lap, 8-rét) velinpapiron, angol

vászonba kötve 4 ft. 50 kr.

Ölcsó pipere czikkek.perka.il gallér íi kr-

1 pár perkail kezelö 12 ;r.I hímzett áilú gallér 12 kr.

Kézelő és gallér 40 kr., 50 kr., 7f» kr., 1 forintig.Jabots és moll-csokor 40 kr., 60 kr., 1 forintig.

Stuard gallérok 60 kr., 1 ft., 1 ft. 50 kr.Selyem rravattok 15 kr., 2 0 kr., dambja **GPongyola főkfítők 75 kr., 1 ft., 1 ft. 75 kr. és a legfinomabb

fehérnemüek minden áron. «3S (5 6)

TÜRHCII F.-néiPesten, váczi-utcza, 19-dik szám alatt.

! O exczellencziája gróf Zichy Ferencz Bihar diószegiI nradalmi pinczészete ezennel tudatja a t. cz. közönséggel, mi-í szerint Pesten. Lápossy és Ijobniáycr uraknál (Árpádi utcza 4. sz.) főü^y nökséi?et és bizományi raktárt állitottI fel érmelléki diószegi borainak eladására,miért is a t. cz. kö-| zönség könnyüségeért a megrendeléseket oda intéztetni kéri.

Bihar Diószeg, 1869. deczember l-jén.

,90 (i _;5) Pinczészeti igazgatóság:.

Mindennemü takarópapiros(ülakulatur)

kapható Pesten, egyetem-utcza 0-ik szám alatt.

r•s

Dicséretesen ismert szépitóvii,úgynevezett

HERCZEGNO-VIZ.mely a bőrnek ifjas friseségét visszaadja, s az arcz-szinét a legkésőbb korig, fehéren, nyulékonyan, tisz-tán s Ugyan fentartja, az arczot, nyakat, kezet s akart. minden börtisztátalancágtól, u. m. szeplő, máj-folt, napégetés, sárga-foltok, pörsenések, orr-vör-

j heny. sömör, nópursenei., égetés s arezredóktölmegóvja. Ezen bathatóságára nézve dicséretesen

ismert szépitőszer egyedül s kizárólag valódi minőségbeli kapható

Uktszeráruk-kereskedésében„n ^linervához"

P e s t e n , v á c z i - u t c z a 2 1 - d i k s z á m a l a t t .

A dr. Pattison-féie

k os/, ve il y - v a l l ai iniut legjobbnak bizonyult gyógyszer

! köszvény s csiizos bántalmaknak' minden nemei u. m.:

a m - , mell-, torok-s fogfnjdalrnak, fej-,kéz- s térdköwíveny; továbbá tagszagga-tas. derék- s aKyékfajdalniak stb. ellen,kapható: egész csomagokbau 70 kr., félcso-magokban 40 kr.. PUSUT., a „szent lélek-he/." czimzett gyógyszertárban, király-utcza7-ik szám alatt; Aradon: Bruckmayerszerb-utcza 1-sö szám: Pozsonyban: Heinrici F.gysz.; Temesvárt: Pecher J. K. gysz.; Ma-

jkón: Weil Márk; Rndiin: Pichler Viktor| udv. gysz.; Zomborban: Heindlhofer Rob.;! Eperjesen: Schmidt Károly gyógyszerészi uraknál. " 641 (3—4)

B ő r b a j o kvalamiül

titkos betegségekés sulyos ntóbajai ellen, sok évi tapasz-talás s a világhirü Ilicord (egykori pá-risi tanárának) módszere után, siker |

biztositása mellett, rendel:

Sll^ai' *'• orvostudor stb.Lakása Pesten,

váczi-utcza 15 ik szám alatt,a korona kávéház mellett.

Elfogad naponkint 1 í órá-tól t-iq. ' 674 (5—12)

Megkereshető levél által is.

Kiailó->ulajdoiio« Htckenatí (ÍIJKIÍÍH. — Nyomatott sajál nvomdájában Pesres 1869 (egyetem-uteja 4-ik Btíva alatt).

Pest, deczember 19-én 1869.

Elöfizetési föltételek: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok etcyött: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft.Csnpan Vasárnapi Ujság: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr.

g&~ Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer has&bzott petit sor vagy annak helye egyszeri igtatasnal 10 krba, háromszori vagy többszöriigtatásnál csak 7 krba sz&mittatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Haasenstein és Vogler WollzeUe Nro. 9. — Bélyeg-dii különminden igtatás után 30 krajczár.

A magyar királyi testörsereg nemes ifjaiáltal meginditott, s Kazinczy Ferencz általoly dicsőségesen folytatott magyar irodalmiujjászületés korszakában élt iróink közülszámosan voltak, kik egyszersmind a társa-dalmi s politikai közéletben is jelentékenyszerepet játszottak. Életök kiemelkedett acsöndesebb és rejtettebb irodalmi hatás szükkeretéből, s résztvett az ál-lam viszontagságaiban, anyilvános élet küzdelmei-ben ; s bár ezáltal többnyirebajt és veszélyt vontak ma-gokra, nevöknek kettős hal-hatatlanságot szereztek, —mint irók és hazafiak.

Olvasóink a Martino vics-pörröl ez év elején adottközleményeinkből emlékez-ni fognak, hogy e nevezetes.de gyászvégzetü történelmiepizód szereplői között talál-tuk Kazinczy Ferenczen ki-vül Verseghyt, SzentjóbiSzabót és Bacsányi Jánostis. Kazinczy és Verseghyarczképét s életrajzát szin-tén közöltük ez év folytán;Szentjóbi Szabótól, kirőlarczkép nem maradt fönn,némi hagyományokat ismer-tettünk, irodalmi müveiből.Közleményeinket most Ba-csányi érdekes arczképévels életrajza főbb vonásainakvázlatával egészitjük ki.

Bacsányi nem tartozikaz első rangu irók közé; deazok közé sorozható igen is,kik a nemzeti fejlődés dön-tö momentumaiban jelenté-keny hatást gyakoroltak, kikmunkáik által a nemzet ér-telmiségét gyarapították,izlését nemesitették; azokközé, kiknek munkái korukirányáról és eszméiről tanu-ságot tesznek, s igy mint azirodalom-történet históriai személyei meg-érdemlik, hogy nevök megőriztessék, ü —mint Toldy mondja felöle, összegyűjtöttmunkáinak (1865.) előszavában, — azon köl-

B a c s á n y i J á n o s .(1763-1845.)

tőink egyike, kik a népek bajait a legmélyeb-ben érezték, a magyar nemzetiség felüdülé-sét világos öntudattal s lángoló hévvelóhajtották; egyike azon kevés Íróinknak,kiknek az irodalom: tudomány és müvészetvolt, s kik vállalatok, széptani elméletek skorukban mintaszerü prózájok által mélybefolyást gyakoroltak. A mellett Bacsányi-

BACSÁNYI JÁNOS.

nak oly tág látköre volt, mint Bessenyeinés Kazinczyn kivül egynek sem kortársaiközött; ismerte, mint e kettő, a világirodal-mat, melyet nálunk oly kevesen; érdeklődött,

mint ezek, a müvészet iránt, mely ismeretlentáj volt e földön, s gondolkodó részvéttelkövette a világ folyását, mig itt a világ'ha-tára a Lajta volt.

íly férfiu, ha már életében túlélte ismagát, s számkivetve volt nemcsak a hazá-ból, de kortársai emlékezetéből is, s ha sirjánévtizedek súlya nyom is, megérdemli, hogy

emléke fölfrisittessék, s eszé-be juttassák a nagy közön-ségnek is: hogy ki volt, mittett, mit szenvedett.

Bacsányi János Tapol-czán, Zalavármegyében szü-letett 1763. május 9-kén*),nem nemes szülőktől. De aparasztfiu elmetehetségeikorán feltüntek, s eszközöl-ték, hogy túllépjen a falusiiskola köré a. A gymnasiumalsó osztályait Veszprém-ben, a felsőbbeket Sopron-ban végezte; a bölcsészetetPesten a kegyesrendieknél,a jogot szintén Pesten, aBudáról épen akkor áttettegyetemen hallgatta. Neve-lőnek hivatott b. Orczy Lő-rincz, a költő, fia mellé, sennek jótékony hatása alattszülemlettek első irodalmis jelesen költöi kísérletei.

Növendéke meghalván(1787.), Orczy veje, báró Vé-csey kassai kamarai admi-nisztrátor őt gyakornokkátette a kamarai osztálynálKassán, s majdan írnokkámozdíttatta elő. E korraesik jelentékenyebb irodal-mi föllépése a pozsonyi Ma-gyar Músában megjelent

széptani értekezésével aFordításokról. S még azonévben megköttetett közte,Kazinczy és Baróti SzabóDávid közt azon irodalmiszövetség, mely a „Kassai

magyar társaság" nevén ismeretes, s mely•) Kazinczy (s utána Toldy), márczius ll-dikét irják

De azt, saját példányában, Bacsányi javította ki máj. 9-kéreLásd mai számunkban az ide vonatkozó s „Bacsányi születési napja" czimü közleményt. Si

51-ik szám.

(•>!•• 8

! I

( I P

Í li

i

hez az ország más részeiről is több jeles iró , lépett föl írásaiban. Hatása azonban nemcsatlakozván, az ö szerkesztése alatt mdult volt már. S a magyar tud. akadémia, melymeg, évnegyedes füzetekben, a „Magyar őt alakulásakor és elsőbb éveiben mellőzteMuseuin'-, melyből 1788 —9-ben négy füzet,s 179U — 92-ben ismét négy jelent meg. Ka-zinczyval csakhamar meghasonlott, s egészenönállóan vitte a szerkesztést. A folyóiratlegérdekesb s legbeesesb adalékai az ő dol-gozatai voltak, versben és prózában. Nehezenférkőzhető természetü ember levén, fönöke-s pártfogójával báró Vécsey vei is keményösszeütközése volt, s ez, boszuságában, csak

/ala, csak érdemeiről emlékezett meg, midőn

Édes enyhítője,Egyetlenegy vígasztalójaElbágyadott lelkem fájdalminak!Mivel, mivel köszönjem én neked

vaia,csaR ememeirol emieKezett meg,miaon E l m - m e t ó b r e 8 z t ( > K v ö n g y éneked?1843-ban a nyolczvanéves aggastyánt taggáválasztással tisztelte meg, mit azonban ö Do ime! már meg itt hagyott . . .némán fogadott.

Két év mulva, 1845. május ll-én elfordult

alkalomra- várt.lom megjött. A francziarázó eszméi bejárták Európát;

hogy öt elejthesse. Az alka-forradalom világ-

Bacsányi,j pszabad szelleme röpteben, egy merész költe-ménynyel üdvözölte azokat, melyet folyóira-tában nyomatott ki. De a költemény abbólhatóságilag kivágatott s a költő megfoszta-tött hivatalától. Forgács Miklós nyitrai főis-pán adott neki menedéket s vette magántitkárul magához. Bacsányit azonban keres-tetik, elfogják, midőn Forgács tanácsáramagát Sándor nádornál jelenteni épen Bu-dára ment volna, s a Martinovics-összeeskü-vés részeséül vád alá helyezik és törvényszékelébe állitják. A kir. tábla ugyan fölmen-tette, mint nem részest, de a hétszemélyestábla elitélte, minta dolognak tudóját és felnem jelentőjét s a vizsgálat alatt „elárultveszélyes elveiért." ítélete egy évre szólt.

kedélylyel rekesztette be hosszas, sanyaruéletét, melynek kezdete annyi reinénynyel,vége oly sivár emlékkel van jelölve. Tetemeia linzi köztemetőben nyugosznak.

Költeményei összegyűjtve 1827-ben je-lentek meg elöször; 1835-ben második,:bővített kiadásban. Teljesen Toldy Ferencz jadta, 1865-ben, megtoldva prózai munkáibólis a jelesebbekkel. E kötet a mai olvasó elött jsem fog idegenszerünek tetszeni; a nyelv |bája, a szellem fenköltsége, az érzelmek jnemessége még sokáig olvashatókká s élvez-hetőkké teszik Bacsányi müveit.

- á—r—

yNehány hmmiig

gyBudán tartatott vasban,

innen Kufsteinba vitetett, Szentjóbival, Ka-zinczy vál. Ez utóbbival a fogságban kibé-kült. Szentjóbival folyvást melegen rokon-szenvezett s ennek betegségére és haláláranehány gyöngéd dalt is irt. Fogságában irtakölteményei egyik legszebbikét, a „Rab és amadár" ezimüt, melyet mai számunkbanközlünk olvasóinkkal.

Kiszabadulván egy év mulva (1796.)Bécsbe ment s az élet szüksége által kény-szerítve, a bankjegy-hivatalnál, mint napidi-jas keresett és talált szolgálatot s szűkösélelmet. E miatt a hazában sokan elitélték sgyanus szemmel néztek reá. De ö csekélyállásában is megőrzé szelleme szabadságát saz irodalomban keresett enyhülést és lelkitáplálékot. A „Magyar Minerva" czimü iro-dalmi gyüjteményt Ányos Fál munkáival

Á rab «s a madár.BACSÁNYI JÁNOS-tól.

(Kufstein, 1795.)

Dulci laborum decipitur sono.Horatius.

Te czifra kis madár!Miért hagyád el marElmét kecsegtető,S ÍI búban elmerültGyötrelmes árva szívetVeszélyes aggódásibólEdesdeden serkentgetőÉrzékeny énoked?Vasy is mivel köszönjem én neked,Hogy bús tnagánofsásromban meglátogatsz?

nyitotta meg; a mellett Osszián fordításánlolgozott. Helyzete javult némileg, midőn1804ben a pénzügyi igazgatósághoz elöbbtiszteletbeli, majd valódi udvari fogalmazóiminőségben áttétetett.

1809-ben Napoleon diadalmas fegyvereimind előbbre nyomulván, a hatalmas hóditóBécset is megszállotta. Magyarországot Ausz-tria háta megett felkölteni volt egyik hadi-terve — s kibocsátotta hires, de hatástalanmaradt proklamáczióját „A magy írókhoz."Ennek magyarra fordítására elöbb DecsiSámuel és Márton József szólittatott fel, smidőn ezek azt elháriták magoktól: Bacsá-nyi. Ö engedett; s midőn a béke még azonévben megköttetek : kénytelen volt oda-hagyni Bécset s Párisba vonult, hol csekélyfranczia kegypénzen éldegélt. 1814-ben odais diadalmasan vonulván be az egyesültseregek, Bacsányi magát az ausztriai parancs-noknál önként jelentette s foglyul hozatottBécsbe. Miután itt s Brünnben egy pár évigfogságban tartották, utóbb Linzbe beleb-bezték, hol majdnem harmincz évig, haláláigélt még, folyvást rendőri felügyelet alatt shuzva csekély franczia nyugdiját.

Bár ismét föllépett az irodalom terére,irói érdemeit, fájdalom, nem növelte, sötellenkezésbe jött előbbi irányával. A Kazin-czy által megsértett dunántuli irói kör, aszemélyes bántódásait, feledni szintén nemtudó Bacsányit is maga részére vonta; s ö, anyelvujitás egyik elsö bajnoka, most ez ellen

Meg visszatérőAz osti szellők gyenge szárnyainElőbbi mulatóhelyére,Túl a folyónak partjainAma bokros halomra; — s ott,A nyári dísziből kivetkőzőKis fának özvegy ágain,Ott áldja, ottKöszöntiA nyugalomra költözőAranyhajú szolid napot:Ott öntiGyönyörködésre kísztő mennyeiKis torka fodros énekit,S hangokra olvadott szebb érzeményeiMesszére hajtanak minden bút, bánatot.Tornyunkra folható édes lehelletitEnyhülve szíják bé sokat tűrt szíveink,S dobogva hajlanak le víg dombjának a völgyÁrnyé KOS öblibőlFölénk koválygó lágy szellőihez;És, felfohászkodvánMegilletődött lelkeinkA szenvedők el nem feledkezőIrgalmas atyja székihez,Keblünkbe hullanak le könyeink.. .Elhallgatott: s majd ágról ágra száll,Majd újra nagy büszkén megáll:És, mintha tudná,Hogy szíveink érzésiveiKényére játszik,S hogy édesen mulattató

i Szép énekéérti Méltán inagnsztaltathntik,1 Fülelve néz mindenfelé,! Ha tetszik-e?! S kitől miként hallgattatik?

kérdezni látszik:

S hogy (a mit embertől szívem hiába vár!)Vigasztalást és kedvet adsz?Ekés szavú, szép tollú, drága kis madár!Mivel köszönjem én meg ezt neked?

Fel-felrepülsz rostélyos ablakomra:Bízvást élőmbe állsz,S úgy kandikálszMajd bévasalt szűk rejtekembe,Majd elfogyó soványÁbrázsitomra,S vígasztalásidértHálát mosolygó bánatos szemembe.De nem sokáraTőlem megint elválsz!S ÍI búnak e felhőkig értBoldogtalan lakóholyérőlSzárnyadra kelvén, ujolag leszállszA vár fokára,Vagy még tovább amaSebes folyónak zugó partjainBüszkén emelkedő bokros halomra;S onnan, szokott örvendozésedKellős, verőfényes hegyéről,Onnan tekintgetsz fél homályos ablakomra.

Ott hangzik újra kedves énekedA fenyvesek tollas polgárinakBút, gondot elfelejtető,ri a varasokban fonnyadó kevély halandókSzometcsaló tündér hívságinálSzázszorta méltóbb, boldogabb, s szobb életéről!Ott hangzik édes énekedA halmok, erdők, völgyek, s tér mezőkSzárnyas lakossinakÖnként jövő, szünetlen változó,Mindenkor új, mindonha víg,S mindég örömmel teljes ünnepéről!Ott hangzik, ott zeng énekedAz e kerek föld birtokánál,A széles e világMinden javánálKivánatosb, áldott szabadságMög nöm becsülhető nagy érdeméről!

Boldog kis állat! ártatlan, szabad lakossáEzen magas hegyek homályinak!Víg hirdetője,Szíves magasztalójaNagy alkotód jóságinak!Te szép, te kedves kis madár!

D<; néma csendesség uralkodikMár mindenütt; s hallgat, figyolmez a vidék

: Körül-belől.Csak a feleslő visszahang fondorkodik,Csak ő cseveg, s ingerii még

: A messze kősziklák felől.1 Bámulva bámul és álmélkodik| E táj kis Orpheussa szép szaván' Még a folyó is, csendesebbenHajtván bolyongó habjaitA vár alatt,

; S nöm oly igen sietve,Nem oly zajogva dúlván partjait,S a kőfalat.

' Zengj még tovább! zengj, ó kegyes1 Kis énekes!Enyhítsed árva szívemet,Enyhítsed ah! s felejtesd ol velem

i Határt nem érhető keservomet.i

| És íme zeng! . . . De mely szokatlan,| Mely új erővel hangzik ezüst szava?

Mint eled ah! s mely ellenállhatatlani Vígságnak indul minden a partok körűi!í Miként örül,

Miként süvít az őHatalmas énekénekHegy, völgy , mező !Mely víg örömre gerjedének,S miként felolgetnes; mindenfelől nekiA szirtos oldalú hegyekLátatlanul enyelgö gyermeki!Téged, Szabadság ! tégedet énekel.Nincs szívod, ember ! hogyha nem érdekel;Ha fel nöm indíthatnak édesHangjai zengodező szavának —Meghajoló kedves szavának,Mely által újÉletet ád az egész tanyának!Áldás reád,Ó édösKis énekes!Áldás reád!!Ne ártsanak néked sohaE vad vidéknek éhes ölyvei!Ah! ol ne érjenek tége4 sohaKegyetlen üldöződ vérengző körmei!

ifiáfeüLisí

A b u j d o s á s .(Kép 1849-ből.)

A forradalom tragédiájában a fegyver-letétel után rövid felvonásköz állott be, mi-alatt a szomorujáték hősei a szinfalak köztbujdokoltak, a rendezők addig a börtön svérpad diszitményeit készítvén elő.

Az ujabb ivadék előtt talán nem leszérdektelen e kevésbbé ismert állapot részle-teinek rövid rajza, a mennyiben ez az akkorihangulat jellemzésére szolgálhat.

A katastrófa utolsó napjaiban már min-denki a menekülésre, bujdosásra gondolt.Ezek voltak a legrettentöbb napok. A hazaeleste fölötti bánat ekkor volt legerősebb,mely a gyöngébbeket őrületbe ejtette. ílynagymérvü hirtelen bukás valóban ritka,talán páratlan a nemzetek történelmében.

A nemzeti halál képe tünt föl a legvér-mesebbek szeme előtt is: nem ugyan mintbizonyosság vagy valószinüség, hanem mintlehetőség. Mint egyének pedig arról tűnőd-tünk, vajjon mi sors vár reánk: börtőn,golyó vagy bitó?

Az én igen fiatalos felfogásom szerint

Többen sulyosan megbetegedtek, s midőnez iránt jelentés ment Schlickhez, egy orvostküldé hozzánk, hogy a veszélyes betegeketvizsgálja meg és küldje a kórházba.

Sulyos beteg lenni ekkor irigyelt szeren-cse volt. Mert ezt akkor maguk az osztráktisztek — „Galgenfrist"-nek nevezek, valódiakasztófa humorral.

En oly szerencsés voltam, hogy betegsé-gem sulyos voltától maga az osztrák orvoselrémült, — azaz-: hogy csodálkozott, mikéntlehetek ily bajjal oly türhető színben, s hogybirok lábaimon állani? Mintegy tizen jelent-keztünk betegnek, de egyedül csak engemutasita az orvos kórházba. Társaim egy bússóhajjal, sóvár szemekkel bocsátanak el,mintha mondták volna: vajha mi is veledmehetnénk.

Két katona adatott mellém kíséretül. Ezátalános zürzavar napjaiban, a végleges győ-zelem örömeiben uszó, s diadalittas osztráktisztek a sokat szenvedett osztrák legénységiránt elnézőbbek voltak, s nem vették olyszigorún, ha az — ugy mint ök is — elő-nyére zsákmányolta ki a helyzetet.

Midőn tehát egy korcsma előtt mentünkhalálbüntetés érhette a nyilvános téren sze- j el, nagy elbáuyadást szinlelve, beintém oda

legrosz-

replőket, s ezek közt leginkább a kezdemé-nyezőket , az izgatókat. Mint igen parányibár, de ezen kategóriába tartozó, magamranézve sein tartottam lehetlennek aszabbat.

De ember gondolt, Haynau végzett azonidötájt. 0 pedig olyan mély megvetést szen-velge az irodalom iránt, — vagy a mi való-

, szinübb: nem tudta, hogy létez a világonirodalom, •— elég az hozzá, hogy egyenesennem üldözte az irodalmat, csak ha valakiföladott egyet-egyet, mint például Czuczort,itélteté el az ilyent csekélyebb dologért, miga sokkal nagyobb hatással működöket, mintpéldául Jókait, Vas Gerebent stb. mentenhagyá.

Persze, hogy az első düh napjaiban ezekbujdokoltak, s csak per varios casus, per totdiserimina rerum, bujtak elő, mikor márHaynau dühében —• kegyelmet osztogatott.

Az irtó háború kezdetén tehát magam isbeláttam a latin bölcs mondatának igazságát:bene vivit, qui bene latét. En pedig épenotthon, egy fehérmegyei erdei lakban igenjól elrejtőzhetem. De ~ hogyán~Jüíök odaAradról, a sok menelő katonaság közepette?

Mert a merre járt ekkor az ember, min-denütt csak katonasággal találkozott, a kikelött elég bün volt csupán csak magyarlenni, hát még honvéd, és plane — tiszt?

Nem kellé fölöttébb mély politikai belá-tás ahhoz — s épen ennyivel birt az akkoriosztrák kormány, — hogy a népet s a honvédközlegénységet szelid bánásmóddal meg-nyernie czélszerü lesz. Annálfogva a közhon-védség egészen más tekintet alá esett, minta tisztek, mely utóbbiak iránt szigor, sőtolykor kegyetlen elbánás lett alkalmazva.

Azon seregrész, mely Borosjenőn raktale a fegyvert, erős födözet alatt Aradra kí-sértetett, s az összevissza lödözött, repede-zett „Fehér kereszt" czimü szállodába szállá-soltatott, illetőleg dugaszoltatott, mert ezépület alig1 birt befogadni bennünket. Csak-nem mint a sóshalak feküdtünk egymáson ateljesen üres szobákban és pinezékben, holmég szalma is hiányzott fekhelyül. Érezök,hogy ugy tekintetünk, mint valami holt áru-czikk; tehát nem is mint valamely barom-csorda, melynek egészsége, élete a kereskedőhajcsár érdekében áll. Még attól is lehetetartani, hogy az ingó épület összeroskad.

De lassanként ritkultak soraink. A voltcsászári tiszteket a várba szálliták, s ezektőlugy váltunk el, mint a kikkel aligha fogunktöbbé ez életben találkozni.

a két németet, és ök készséggel fogadák ahívást. A vendégszobában annyi bort adat-tam nekik, a mennyit meg birtak inni, smagam a fogadós szobájába mentem, a mivelaz én kísérőim jó kedvökben nem törődtek.

Az akkori érzületre jellemző, hogy min-den magyar ember kötelességének tartottaminden vagyonával és erejével egy menekülőhonvédtisztet vagy erősen kompromittáltegyént segiteni. Menekülésem részletei tehátbármi aprólékosak, de mint ez érzületet vá-zolok, talán nem lesznek érdektelenek.

Például e vendéglőst soha sem láttam ezéletben. De már ő, a nélkül hogy magammondtam volna, tudta, hogy most minek kelltörténni, és maga késztete arra.

Pénzem, t. i. osztrák bankjegyem, nemvolt. A magyar bankjegy pedig nemcsak for-galmon kivül volt helyezve, de elfogadnitiltva volt, és hogyan tiltva?! Akkor egyébbüntetéssel, mint a felakasztás vagy agyon-lövéssel az osztrák parancsnokok nem vesződ-tek. Az ötven vagy száz bot kivételkép olyanegyénekre alkalmaztatott, a kikre nézve, mintpéldául papok vagy előkelőbb személyekrenézve ez nem csupán testi fájdalom, de hor-ribilis meggyalázás volt. Csak épen e fogadósbeszélte mint hirt, hogy egy helybeli gazdagpolgárnál kilenczven ezer magyar bankjegyettaláltak, s mivel elkobzásán fölül még megis verték, ez bujában a Tiszába ölte magát.

Akkorában egyebet se lehete hallani, minthasonló gyászesetek hirét. A közös, átalánosveszély a legszorosabb egyetértésre hangoltaa nemzetet, mint egy szerető családot. Össze-

E fogadósnak is elsö szava az volt hozzám:—• Van-e pénze az utra?Szinte meglepett ez áldozatkészség, s

megvillant agyamban a kétely, ha nem-e kémez ember. De haboznom • nem lehete. Mitveszthetek?

— Ha mindenütt ily derék hazafiakattalálok, mondám neki, akkor megélek pénznélkül. A bor árával ugy is adós maradok...

— Ne teketóriázzék sokat, hanem indul-jon, viszonzá. Fél óra mulva beesteledik, s önmár túl lesz a városon. Én akkor bemetryeka katonákhoz, s azt mondom nekik, hogy önépen most ment ki a szobából, jó lenne, hautána néznének. Azok aztán majd keresik, sha nem találják, jelentik, ho«y önt átadtáka kórházban.

— Hisz én ugy is jelenteni fogom maga-mat késöbb, csak ki akarok gyógyulni elöbbotthon. Isten áldja meg!

Ezzel, kezemben egy hosszuszáru pipáv alnyári vászon kabátban, tiszti sapkával feje-men, utnak indultam. Csakhamar egy cson-grádi pór kocsijára kaptam, a ki jó üléstcsinált, s vitt mint a szél.

Akkorában a vonuló hadseregek az elő-fogatra elhajtott gazdákat nem ereszték elmaguktól, mig csak valahogy el nem szöktekkocsijuktól, ott hagyva fogatukat, lovukat akatonaság kezei közt. Volt olyan, a kit Pestalatt rendeltek ki előfogatra, s egész Vilá-gosig erötették. Ez is egy olyan áldozat volt.Hanem aztán gyomrában is volt a német.

A mint másnap megyünk a pusztán ke-resztül, előttünk nehány dülöföldnyire egyzászlóalj vadász haladt. Egy fáradt közembernagyon messze elmaradt tőlük, s midőn épenbeértük, kocsisom hirtelen visszafordul hoz-zám, s egész természetességgel mondja:

— Ni ni, uram, német! agyonüssem?És már állitani kezdé lovait, hogy leszáll

és agyonüti a vadászt, a kinek vállán töltöttpuska lógott. Az akkori magyar embernekönérzete, bátorsága, illetőleg önhittsége olyfokra volt emelve, miszerint azt, hogy ő egyostornyéllel kezében egy fegyveres németkatonát egyszerüen agyonüt, mint valamilegyet, már egészen valami természetes ésminden kétség fölötti dolognak tartotta, ami már magában értetődik.

— Atyafi, mondám neki elmosolyodva,ha már épen agyon kellene ütni ezt a néme-tet, az az én kötelességem volna, nem amagáé. De hát nem látja oda elö azt a zászló-aljat? Azok meg majd minket szépen fel-kötnek.

—- Nincs itt hova, uram, aranyért se.Aztán meg észre se veszik.

Denique alig tudtam lebeszélni, hogy ke-gyelmezzen annak a szegény németnek.

És ez nem mese. Számtalan volt az eset,hogy valamely kisebb számu fegyveres csa-patot a falubeli lakosság lefegyverzett sagyonvert. Mert a mint egyfelől neki voltbátorodva a magyar a sok diadal után, ugymásrészt a német katonaság is ugy meg voltrémülve, miszerint viszont már ö is mintegytermészeti törvénynek tartotta, hogy a ma-gyar elött neki hátrálnia kell. És ilyenformahit éledt föl a betörő orosz seregben is azelsö egypár ütközet után, mig Görgei örököshátrálása után kissé neki nem bátorodtak.Haj! egy nagy hadvezér mit nem tehetettvolna e néppel!

Csongrádról gyalog indultam Kecske-métnek. A földeken dolgozó munkások fölis-merve messziről, hogy alkalmasint honvéd-féle lehetek, kijöttek elém az utra, éstiszteletteljesen, mint ez a magyar pór szo-kása, kérdezgettek a haza áílapotja felől.Hallották már, de nem akarták hinni a fegy-verletétel a harcz végleges megszűntének

bújtunk mint a farkastól fenyegetett nyáj. | hirét. Én egykissé értettem a nép nyelvénszólani, s elmondtam röviden, a mint éreztem,a mi egyébiránt egyhangu véleménye voltaz összes magyarságnak, hogy jobb vezérletmellett ki lehetett volna tartani, de a moz-o-alom élén álló egyénekben hiányzott azegyetértés. Leirhatlan szomorúság tükröző-dött e jó emberek arczán, a, legtisztább, leg-nemesebb hazafájdalom szorongatta sziveiket.Méltó tárgyai lehettek volna egy remek fes-tőnek, mert hitem szerint semmiféle nemzetpórja a haza eszméjeért ugy lelkesedni, minta magyar, nem képes, s e tekintetben a minépünk egyetlenséget képez a keresztyénnépcsaládban

— De ugyan már miért tették ezt avezérek ? Hiszen még eddio- ugyszolváncsak a gyerekek voltak oda harczolni. Jólviselték magokat azok is. De hát csak gyöngefejletlen fiuk voltak. Mi, a java nép, a férfiakmég mind itthon voltunk. Miért nem hitt

*T

fil

m

7 00

bennünket Kossuth? Majd akkor látott volnamég harczot a világ, mikor a 28—30 évesemberek vették volna át a fegyvert!

— De hiszen nincs még vége a dolognak.Nem lehet a!

Ez volt vége rendesen a töprengésnek.Egy jó órányira lehettem Kecskeméttől,

midőn egy félreeső tanyából egy kabátosur jött felém, s kérdé, hová megyek ? mon-dám, hogy Fehérbe igyekszem.

— Ne menjen be Kecskemétre, mertelfogják.

— De hát mit tegyek ? Hová menjek ?— Egyetlen egy bejárásnál nincsen ör,

azt én ismerem, s beszállítom önt kocsimon,ott benn aztán akármely magyar ember el-rejti a kinek katonája nincsen.

A derék hazafi befogott, s nemcsak in-gyen beszállított, de még pénzzel is kinált.Csakugyan nem volt őr azon a zug-utczán, ahol belopott a városba. S alig tett le az

nem hitt a végleges veszteségben, s azt gon-dolá, hogy csakhamar kiüt a harcz megint,addig is menekedjék a ki tud.

Az asszonyok gondoskodása, buzgóságaés áldozatkészsége olyan átalános volt, minthavalóságos tervszerü összeesküvés eredményelett volna. Hiába mentegetőztem, végre isasszonykézbe kerültem. A korcsmárosné iscsak olyan lelkes hölgy volt, mint a többi.Eldugott egy külön szobába, pompás vacso-rát adott, s hiába mondtam, hogy nem ehe-tem, egyre kinált, s nagyszerü ágyat vetett.Reggeli kilencz órakor kezében két kalappaltért haza a piaczról. Az egyik fehér molnár-kalap, a másik egy fekete henger-kalap volt.Akármelyiket tettem föl, mindkettő oly tö-kéletesen kivett formámból, hogy alig ismer-tem magamra. Végre is a henger-kalapotválasztottam. Mert a korcsmárosné egyátalánmeg nem engedte, hogy a honvéd-sipkábanmenjek ki az utczára. Mert, ugymond, aj

— El hát, mondá, a mennyit beváltha-tok. Csak ide vele.

— Én nem akarok egyebet, csak hogy amiért haza visz, a fuvarbért magyar pénz-jegyben fizethessem ki.

— Hisz elviszem én ingyen is, ha honvédaz ur.

Pöntölénél csinos uri fogaton három is-meretlen honvédtiszttel találkoztam. Ezek ma-gukhoz vettek s velük mentem Nyékig, hovakéső este érkeztünk. A legelső uri háználmegállapodtunk, s kihivattuk a gazdát, kitsoha sem láttunk. Ezen idötájt honvédtisztetrejtegetni nem volt valami kedvezö ajánlataz osztrák parancsnokok elött. De azértszivesen fogadott mind a négyünket, jól meg-vendégelt, s bús panaszok közt daloltukKölcsey hymnuszát késő éjfélig. Innen mármindegyikünk szülőföldje közel esett, s ne-hány napi mulatás után elpárologtunk.

Betegségem otthon még három hónapig

utczán, a mint az első ház elött elmegyek,künn ácsorgó asszonyok szólitottak meg.

— Hova mén az istenért? Hiszen mind-járt elfogják! Jöjjön be hozzánk, elrejtjük,átöltöztetjük, jól tartjuk, azután majd, hatisztul a levegő, odább mehet.

Megköszöntem szívességüket, mondván,hogy majd csak a korcsmába megyek.

De e hivás minden háznál ismétlődött.— Tegye le azt a sipkát! Jöjjön, adunk

egy rosz kalapot. Terringettét, ne menjentovább! Nem látja, hogy teli van a városhunczut némettel.

Alig bírtam szabadulni. Én valósággalabba biztam, hogy beteg vagyok, ha elfog-nak is, megint csak kórházba küldenek, sonnan könnyü elszabadulni. De meg azt isészrevettem, hogy oly annyira teli van aváros katonával, miszerint nem igen bajlód-nak foglyok elszállásolásával. Ugyis tudtákök, hogy előbb-utóbb kezükbe kerül mindenbujdosó, a minthogy ugy is lett. De a nép

Gőzsikló a budai hegyoldalon. — (Haske rajza.)

a szörnyü gyalázatot, hogy töle egy honvé-det elfogjanak, magára nem veheti. Lenneneki mit hallani a többi asszonytól!

A henger-kalapban kimentem az utczára.Oly sült német arczom volt elsö tekintetre,hogy egész bátran jártam-keltem a katonákközt, s olvasgattam a főörség szeme láttáraa falakra aggatott hirdetéseket, melyeken azakasztófa, lőpor és golyó kifejezések csakugy hemzsegtek.

A téren palotai meszes kocsikat találtam,a kikkel, miután Fehérváron voltak keresz-tül menendök, a hazavitel iránt alkuba bo-csátkoztam. Ezek a borzasztó tilalom daczáramagyar bankjegyeket vásároltak be. Öt fo-rint magyar bankjegyet három osztrák fo-rintért váltottak be.

— Maguk elveszik a magyar bankjegyet,ugy-e ? kérdem az egyiket.

Gyanúsan pillantott hengeremre, ha nemj vagyok-e kém. De a mint jól arczomba nézett,| elnevette magát.

tartott. A mint épen fölgyógyultam, érkezettHaynau azon rendelete, miszerint mindenhonvédtiszt, ki magát nem jelenti, elfogat-ván, mint szökevény fog büntettetni. ÉsHaynau, ha valami kegyetlen dolgot igért,azt meg szokta tartani.

Jelentem tehát magam, s egy hó mulvafejemen holczmicznivel, ispotályos rongyoskatona-köpenyben marsoltunk a szép Olasz-ország felé. V.

Róma.2. A szent Péter temploma.

Az Angyalvár, melyet lapjaink egyik régibbszámában ismertettünk, az egész Róma környéké-nek bizonyos határozott jelleget és kifejezést köl-csönöz, mert a vár maga is mintegy magán hor-dozza rendeltetésének félreismerhetetlen színezetéts tizenhat század történetének emlékei lengik aztkörül. Fájdalom! o nagyszerü benyomás érzetemajdnem egészen hiányozni fog lelkűnkből, mikora hosszu széles uton, mely az Angyal-hidtól a Szt.

Péter-térro vezet, végig menve, a keresztyén világlegnagyobb és leghiresebb templomával szembenmegállunk. A kolosszális mű még eddigelé egyet-len műértő utazó tetszését sem vala képes osztat-lanul megnyerni. Pediga templom építői kö-zött ott diszlenek a kö-

zépkor legkitünőbbmestereinek babérko-ezoruzta nevei: Bra-manto, San Gallo, Ra-phael, Peruzzi, MichaelAngelo ésVignole mindrészt vettek az építés-ben, de talán épen azérthiányzik e nagyszerüépületnél , roppant-sága daczára is, az egy-séges benyomás, mivelhárom század külön-böző izlésü lángszelle-mei dolgoztak rajta.

A Bornini által ké-szitett kör - oszlopzat,mely a tojásdad alakutérés udvart köríti, omajdnem 300 oszlop,négy sorban fölállitva,és közbül a kocsiknakengedve utat, e bámu-latos, phantastikus műoly épitészeti stylrahagy következtetnünk,mely a hasznosságotalárendelé a symme-triának s a külszint avalódi dísznek. E gyö-nyörü, dór-izlésü oszlo-pok, melyek oly izmo-sak, hogy akár a Szemi-ramis függő kertjeit is megbirnák, nem emelneksemmit, nincsen rajtok semmi teher; mintha két dísz-asztalnak volnának hatalmas lábai, két nagyszerüasztalnak, melyet óriások lakomájára készitettek és

701

Egyébaránt a két oszlopcsarnok terve és ki-vitele tagadhatatlanul nagvszeiü és impozánt snagyban elősegiti a benyomás < gységét, moly azóriási és valóban pompás szökőkutak által, melyek

Szent Péter temploma.

a templomudvar két oldalán gazdag vizoszlopai-kat a magasba lövellik, életet és mozgást nyer. Akét kut között egy obeliszk áll, s ha egy ilyenkőnek lelke volna, bizonyára gúnyosan fogna mo-

A templom előtti tér iszonyu terjedelmü sbizonyára felette nagyszerü és meglepő, habár ennekis része van abban a hidegségbon, molyet az épülethomlokzata ébreszt bennünk. E homlokzatot nem

igen mondhatnók sze-rencsésnek, legalább isnem sok izlésro mutat-nak azok az oszlopok,melyeknek látszólag aporticust kellene tarta-niok, de közei mégiskőfallal vannak betölt-ve s vakablakokkal át-törve, s melyeknek sö-tét nyilasaiból az egészmünek üressége tátongfelénk. Az ily épitészetistyl olyan mint egy be-széd, mely a gondola-tok hiányát üres phrá-sisokkal szeretné kár-pótolni és minél keve-sobb az eszme benne, an-nál hangzatosabb sza-vakhoz menekül.

Egy idegen utazó,kinok útirajzaiból a sz.-Péter templomának eszigoru bírálatát köl-csönöztük^ többek kö-zött ezt mondja: „Sohasem ismertem el ma-gamat arra kötelezve,hogy Olaszországbanmindent szépnek talál-jak, s épen ezért bo-csássanak meg olva-sóim, ha nem titkolom elboszankodásomat a mi-att, hogy e nagyszorü

épület, inolynek látogatására oly nagy remé-nyekkel siettem, ezeknok oly kevéssé felelt meg.Az épitési anyagnak és költségeknek iszonyupazarlása épon semmi arányban sem áll az ered-

Római képek: 3. A pápa Szent Péter szobránál.

De nem is nézi őket senki^ ez.a sorsa mindenroszul és rosz helyen elpazarolt művészetnek. £j

tuozatot állitott fel belőlök s e vén pogányokra szellem győzelmévé lett volna az anyag fölött, skereszteket rakott villám fogókul. nagyon is látszik* rajta, hogy nem annyira hivő

702

tat

! • *

'{•' !]t'!*

4.1

buzgó, mint inkább hiu és pompálkodó kor terem-tette azt."

Hanem a nagy kupola, melyot Michael Angelotervezett, s mely o nevezetes lángésznek, ha nem isegész izzó hevét, de mindenesetre nagyságát ésmerészségét hiven tükrözi vissza, kétségtelenülsikerült és nagyszerü, s még talán ki tudna békitnibennünket a basilika többi hibáival, ha részleteiteljes aprólékosságukban előtűnhetnének, de atomplom homlokzata épon e kupolát annyira elta-karja, hogy a hatás ezáltal majdnem egészen olo-nyészik. Sok bába közt elvész a gyermek, e példa-beszéd nagyon bebizonyult a Szent-Péter templo-mán, melyen egymásután tizenhárom épitész isdolgozott; sehol sem viseli magán a müvész ihlott-ségének jellegét, hanem mindenütt csak a számitáshidegségével találkozunk rajta.

Két hatalmas lépcsőn át egy előcsarnokbajutunk, melyben semmi különös nincs, s mely fölöttegy karzat áll; ennek a közbelső ablakából szo-kott áldást hinteni a pápa a Szt. Péter terén ösz-szegyült népnok. Hogy az egyes épitészeti arányoktulságos nagyítása mily czélszerütlen, már csakabból is kitünik , hogy az ablak - párkányok,molvoknek csak ogy felnőtt ember melléig kelleneérniök, itt valami nyolcz láb magasak, ugy hogykülön állványt kellett ide fölállítani, különben aszent atyának a fojebubját sein láthatták volnakívülről.

Ennyit a kolosszális épület külsejéről. Mostmár tekintsük meg belsejét is, Talán mondanunkis fölösleges, hogy ismertetésünket szerfelett rövidrekell szabnunk ogy oly templomnál, molybon valaminegyvennégy oltár, hétszáz negyvennyolcz oszlopvan s mintogy háromszáz nyolczvankiloncz külön-böző szobor tart koncziliumot. Ezért mindazt elkell mellőznünk, mi olvasóink emlékébon a nélkülsem hagyna valami maradandó nyomot, s még igyis kénytelenek leszünk a legnevezetesebb látnivalókat is csak rövidon, futólag érinteni.

Mikor szent Péternek a templomát megláto-gatjuk, azt képzelhotnők, hogy neki magának mu-tatjuk behódolatunkat. Ugy tetszik nekünk, minthamég most is annyi prelátus és pápa volna itt amaga szertartásos és ünnepélyos öltözetében, aszenteknek egy fényes gyülekezető az etiquetteszem elött tartását oly határozott arczczal és állás-sal követeli tőlünk, hogyanagy ember feledtetvénvelünk az aseetát vagy a vértanút, s a szobbnélszebb ragyogó csillárok inkább cmlékoztetvénminket ogy palotára, mint egy tomplomra, azegész hely sokkal inkább hivja fel a látogatót sza-lonias fecsegésre, mint imára. E bazilika a legna-gyobb elfogadási terem az egész föld kerekségén.

E különös csalódást még inkább növeli az ameglepő körülmény, hogy itt, főképen télen át,folytonosan kedves, enyho szobai légmérsékloturalkodik. E tünomény oka mindenki előtt isme-retlen, kivéve talán a tudósokat, kik, ha példáulmeleg helyett igen hideg volna ott, hihetőleg aztis meg tudnák magyarázni, hogy miért fázunk.

A régi bazilika, mely ugyan e helyre voltépitve, már valami 1100 év óta állott fenn, mikora jámbor V. Miklós pápa, istenes szándékból aztaz archaeologikus istentolenséget követé el, hogyide egy templomot akarjon épitoni, mely fénybena Salamonét is felül múlja. Szerencsére a Kon-stantin-féle épületet csak az uj építkezés olőhala-dásának arányában rombolták le és 50 évvelSarzanne Miklós halála után a templomnak felemég mindig buzgóság holyéül szolgálhatott. Elassúság folytán lehetett aztán elhelyezni a temp-lomban sok olyan emléket, melyeket érdemes voltmogtartani.

A mit az idegenek, hogy a hely védszentjé-nek tartozó kötelességöket lerójják, legelőszörmegszoktak látogatni, az Szt. Péternek illö szobra,egy bronz-mű az ötödik századból, melyet 445körül szent Leó pápa helyezett el a bazilikában.Valaki azt állitotta, hogy ez a Jupiter Capitolinusrégi szobra lett volna, do okunk van hinni, hogyaz egész csupán mendo-monda. Mert utoljára issenki sem fogja összetéveszthetni azt -,i tömöraranyból készült szobrot, melyet az olső századbanDomitián állíttatott, a művészi kor teljes hanyat-lásának emez egyszerü, művészietlen, merev bronz-szobrával, melynek jobb kozo áld, és bal keze akulcsokat tartja. E szobrot annyira tisztelik, hogylábat a hivők csókjai egészen elsimították és el-koptattak. A papa is e szobor lábainál szokta vé-gezni ájtatoskoüását nagyobb ünnepélyek alkal-mával. Második rajzunk e jelenetet ábrázolja.

Az előcsarnokból a templomba öt bejárat ve-zet, melyeknek nagyságán a tömog rendesen azértbámul annyira, mert soha som lehet azokat eléggémegnézni és meglátni. Az ember azt hinné, hogy

a remekül és finoman készitett műtárgyaknál jobbha nagyobbaknak látszanak, mint a milyenek voi-taképen, miként ézt az ódon szobrokon s épülete-ken, valamint a góth építményeken is szemlélhet-jük. Itt meg épen az ollenkező eset áll, mert azépítészek lángesze ki tudta eszközölni, hogy azegyébaránt valóban óriási tér aránylag csekélynektünjék fel és a csalódás oly tökéletes, hogy előbbugyancsak jól meg köll hánynunk-vetnünk adolgot, mig el tudjuk hitetni magunkkal, hogy atemplom beltere csakugyan oly nagy, mint a mi-lyen. E mogforditott csodát azáltal érték ol, hogyminden összehasonlítási pontot óriási mérvbenállitottak olő, elannyira, hogy a roppant nagyépület csak valami négyszeresen megnagyitott kistemplomnak néz ki. Például a templomnak vala-monnyi szobra két-háromszoros életnagyságu, aképek s a leghiresebb összeállítású mozaikok ha-sonlóan többnyire még óriásibb arányokban van-nak tartva. A csalódás e tekintetben igazán valódi,a mennyiben t. i. a tulajdonképeni czél teljesen elvan hibázva.

Az épületet Bramante és Michael Angelogörög kereszt alakúnak tervezte, a mely tervnekfőbb vonalaiban csakugyan föl is található az im-pozánt nagyságnak egy bizonyos neme, habár nemis mutat valami tiszta Ízlésre, hanem a templomutoljára mégis a latin kereszt alakját Yiyeré. Azoldalszárnyak egyesülési pontja felett emelkedik agigantikus kupola oly magasra, hogy az emberek,a kik a felső karzaton sétálnak, ugy néznek ki,mint valami apró legyek, melyek a falon mász-kálnak.

A kupola alatt és a szt. Péter sírja fölött egynem igen diszes tabernaculum áll Berninitől;ugyanis négy csavaros oszlop egy aranyozottbronzból a lehető legrutabbul és idétlenebbül al-kotott fedelet hord, mely száz lábnyi magas, tehátépen elég nagy arra, hogy rútsága által a templo-mot maga egyedül is oléktelenitso.

A közép hajó mellett két oldalhajó vau, me-lyeknek mindenike már magában is beillenék egyjókora nagy teinplomak s ezekhez még mindkétoldalon egy sorapró kápolna csatlakozik. A temp-lom logérdekesebb része mindenesetre egy Piétanevü kápolna. Nevét onnan kapta, mivel az ol-táron egy márvány-csoportozat van, mely a Mater<!oíorosn-t ábrázolja, térdein a holt Krisztussal.Mikor Michael Angelo o nagyszerü és valóbanszép művét elkészitette, még alig volt 24 éves ;élet és szellem ömlik el az egész művön, s amüvész fiatal korához képest bámulatosan töké-letes (minden részletében. A madonna feje nemugy mint későbbi remekeinél, egészon keresz-tyénies, arczáti az igazság érzető s a fájdalom erejetükrödzik; a Krisztus is igen szép, szabályos alaku,csak a madonnára kár volt oly sok ruhát pazarol-ni; árt a szépségnek. Thorvaldsentől, a nagyhirüsvéd szobrásztól is van itt egy igon szép emlékVll-dik Piusról, moly ódon egyszerüségével igenelőnyösen ütött el'a körüle pompázó tarka-barkaezifraságoktól, mert az egész nagy épület vala-mennyi diszitményci,mindez elpazarolt márványo kés aranyozások, e bronzok és modaillonok a régiparóka — vagy miként mások novezték — jezsuitaizlés jellegét viselik magokon s ha ezeket eltávoli-nák, sokat nyorno vele az egész.

Bolyongásainkat az óriási tömkelogen át leg-jobbnak látjuk a már idézett utazó a kövotkezőszavaival bevégezni :„Miután többször megkisérlet-tem, hogy ez óriási emiékon még valami tetszetősttaláljak, miután jobbra, balra, meg ismét a köze-pére állottam, hogy megloljem azt az álláspontot,a honnan talán több szépség s több nagyszerűségtárulhatna élőmbe, utoljára föl kellott hagynom akisérletokkol s kimentem, egy illúzióval szegényeb-ben és azzal a tapasztalással, gazdagabban, hogya kath. keresztyénség legelső temploma, habár leg-nagyobb is, de még azért nem a legnagyobbszorüs nem is a legszebb." AS. L.

A budavári goxsikló.A mi a szellemnek a beszéd, az a társadalom-

nak a közlekedés.Hol marad a szellem, melynek nem lehet egy-

mással eszmét cserélni? — mi ott a társadalomélete, hol a közlekedés nehéz béklyói zár vak?

Ha bámulva csodáljuk napjainkban az emberiszellem röptét, mely villámgyorsan halad a magas-lat felé — ne feledjük, hogy alant a völgyben,lábaink alatt roh»nó gőzösök tuszkolnék, s a gon-dolat a távirda sodronyain rohan.

A szellem röpte, s a test haladása egymástólelválaszthatatlan.

S oz a vigasztaló gondolat hazánkra nézve is!— Ha elmaradásunkra gondolunk, s a vasuthálózatjut eszünkbe, melynek szálai — hála a gondvise-lésnek, s a higgadtabb hazafiak olőrelátásának, —valahára mind sürübben és sürübben kezdődnekfonódni tereink felett, — lehetetlen, hogy az édesremény egy sugara ne villanna fel szemünkben,hogy csakugyan lesz még jövő, midőn e hon népeis egymást megértve összeolvad s erős lesz.

A nagy horderejü műnek bármely kis részejelentékeny, « igy bár új közlekedési hálózatunknakcsak parányi része azon kis vonal, melyet — mintképünk mutatja, épen az ország szivében, a Dunapartján a lánczhid végénél látunk felkapaszkodnios Buda vára meredek falain, mégis megérdemlifigyelmünket.

Kinek jutott volna ezolőtt csak ötven évvel iseszébo a vakmerő gondolat: gőzkocsikkal meg-mászni a várfalakat? S ime!

Szegény Mátyás, Zápolya, Enyingi Török, mitmondanátok, ha reszketve védett palotáitok falánála nyüzsgő hangya-rajt látnátok felkuszni, mintegydióhéjba takarva, — s nem sértő gúny-c a vitézPerényiek, Bobekek, s a hős Montekukulik emlé-keinek, hogy mig ők vérüket is készek voltak ontani,hogy e falak közé juthassanak: most e lusta hadmég a nehány csepp izzadságtól is meg akarjakímélni magát , hogy a tárt kapuhoz juthasson.

„Többet észszel, mint erövel."A gróf Széchenyi Ödön által tervezett, s

már-már megnyitása felé közelgő hires gőzsikló emagyar példabeszédet fogja igazolni.

A budai vár, mely mint tudjuk a kiogyezkedésóta a magyar kormány s az udvar nagy részénektartózkodási helyo lett, — épen e miatt, de méginkább a főváros népességének hirteleni mesésnövekedése miatt annyira megelevenedett, olyforgalomnak lett szinhelye, hogy a kettős főváros-ból fel a várba a szokott közlekedési utak mindenterhességök mellett is oly népesekké lettek, hogyigen életre valónak látszott a gondolat — itt isvalami oly közlekedési eszközt hozni létre, melygyorsan és mégis olcsón szállítsa a várba fel, sonnan le a járókelőket.

Igy született gróf Széchényi Ödönnél a gőz-sikló eszméje.

Két, vagy ha tetszik négy sin a meredekenemelkedő hegyoldalon a hegy lábától fel az oromig— e kettős vonal felső végénél egy óriás vaskerék, rézsűt mint egy csigakerék, melynek rova-tékjában egy vassodrony kötél jár előre, hátra, —e kötél két végén aztán két vaggon, melynek migegyike emelkedik, másika száll a rézsutos sineken,mint a két vedrű kutnál — ennyi az egész. Ugy-ebár véghotlen egyszerü gondolat? Ha ama nagykereket mozgásba hozzuk, mint a kerekes kutnál,rajta a vaggonok fel, majd leszállanak, még pedigannál könnyebben, mivel itt. a lomenőben is löszteher.

Azonban a kivitelnél még sem oly könnyüvolt a vállalat, mint látszik; mert először is a kero-ket hajtó gőzgépot tér szűke miatt nem lehetett avonal felső végén alkalmazni, hanorn a vonalaljánál a gépházba van az olholyezve; e miatt avaggonoknak is kettős vonó kötéllel kell ellátvalenniök, egyik t. i. első végökbe akasztva, melynélfogva felfelé vonatnak, a másik pedig alsó végok-hoz erősitve, moly nél fogva a tulajdonképeni szál-litás történik; a fent levő vaggon aztán ez elsőkötél segélyével a gőzgépiiital lefelé huzatik, miga felső kötélnél fogva meg ő huzza a felső kerekenát maga után a lentről fölfelé emelkedő vaggont.Igy tehát két kötélzet s két kerékre lett szükség.

Ezenkivül a sinek lerakásánál is nöm kevésakadálylyal kellett megküzdoni a porló, hullatagtalajon, a minőből a várhegy oldalának ép e részeáll, ugy hogy az hegyoldalt egész vonal hosszá-ban elébb ki kellett rakni, s csak aztán lehetett asíneket reá illeszteni.

De valahára mégis legyőzvék az akadályok,s a kicsinysége mellett is érdekes mű, a melyeddig 165 ezer forintba került, már kész a köz-forgalomnak átadatásra. Az ünnopélyes megnyi-tás a karácsonyi ünnepekre, vagy az azok utánkövetkező napokra van tervezve, mi eddig is csakazért maradt ol, hogy a forgalom biztositására némiujabb intézkedésekot togyenek, mint pl. azon ho-rogszerükészülékek a vaggonok alján, melyek arrafognak szolgálni, hogyha mégis netalán vali> mikora sodrony-kötél elszakadna, a kocsik vissza no ro-hanhassanak a sineken, hanem azon kapcsok segé-lyével n sinek közti fogakban folakadva megáll-jának. Továbbá a 28 öl hosszu pályának, melyet1—l1 , porcz alatt fognak megfutni a vaggonok— felső végére i? még várótermet színdék ózna

állitani, hogy e részről is némi diszes külső legyenadva az egésznek.

Es igy a nevezetes pont, hol hazánk kétnagyszerü művének, a lánczhid és az alagútnakvégei futnak össze, ismét egy csinos kis alkot-mánynyal fog gazdagodni.

Baksányi János születési napja.Toldy Ferencz Bacsányi műveinek legutóbbi

kiadása (1865.) elejére „A magyar költészet kézi-kÖnyvé''-ből irja, nyomatja át Bacsányi életrajzát.E szerint: „Bacsányi János Tapolczán Zalavárme-gyében született 1763. márczius 11-dikén." Ezadatot Toldy Kazinczy Ferencz után irja, ki az„Erdélyi Muzeum" (1814-8) V-ik füzetében a91 —100 1., „Az iniszthónai háboru. Ossziánnakogyik éneke Bacsányi által forditva" föliratuczikkben, mint közlője o forditmánynak, a fordítóéletrajzát is adja röviden.

A muzeumi könyvtárban volt szerencsém azemlitett folyóirat azon példányát látni, mely Bacsá-nyi könyvtárából való s végrondeletilogoda hagyo-mányoztatott. Bacsányinak több jegyzetét láthatniennek lapszélein, mely szokást ő más könyveibenis rendesen alkalmazott. Kazinczy közleményét isilyenekkel kiséri, kivel való meghasonlását a köl-tőnek irodalom-történetünkből ismorjük, és melyreegyéni nézeteim — ezuttal — legyonek elhallgatva.

Mindjárt kezdetben Kazinczy azon pontjára,hogy t. i. az ogész közlemény, viszont az életrajziadatok Bacsányinak egy leveléből vannak véve,még pedig „minden változtatás nélkül, s betűrőlbetűre": Bacsányi „hazugság"-ot jegyez.

A többi jegyzeteket a mi illeti, melyek a haragkifolyásai némileg (mely indokolt is volt), Kazinczykifejezéseire, melyekben Bacsányi roszakaratot lát,az adatok részbeni valóságára, nem pedig kétség-bevonására magyarázhatók. Ezek a következők:hogy Bacsányi nem épen Horányi kedvolése, párt-fogása, hanem saját érdeme folytán is jutott be azOrczy-házba; hogy itt nem korrepetitor, hanemnevelő volt; hogy a „bankó-czéduláknál" nemdiurnista, hanem mint Pápay S. kifojozi irodalom-történetében (Veszprém 1808.) bécsi financz-tisztvolt; viszont 1804. nem rendes concipista voltpusztán, hanem udvari.

Továbbá Kazinczy azt irja, hogy BacsányiOssziánt Denis és Harold után fordítja. E két iro-dalmár közül csak az elsőt tagadja. Ezt eleintehasználta, mint a Magy. Museum III. negyedében(1789) található: „Oszkár halála. Próbára fordit-tatott darab Ossziánból" mutatja, melynek hexa-meterben eszközölt fordítása ut'án igy ir: „Talánlegjobb volna az egész Ossziánt (valamint Deniscselekedte volna) ilynemü versben fordítani. Itt tet-szenék ki leginkább a mi Nyelvünknek méltóságas hasonlíthatatlan szépsége. De erre nekem nincsidőm, ha talán tehetségem volna is."— Ezen sorokat(saját példányában) beleírva találjuk, s a lapszélentintával — általa — irott következő jegyzet olvas-ható: „Balvélekedés volt ez s nemsokára meges-mértem, mely igen csalatkoztam." Viszont VirágBenedeknek is irja Bocsányi: „Németre sokszor snevezetes emberek forditották (Ossziánt), és imé!egyetlen egy k s darab van csak jól fordítva Goetheáltal. Herder is jól és szépen forditott*) egynehánytöredéket versben (jambus). A többi türhető, meg-lehetős rosz." Viszont egy Kazinczyhoz irt levelé-ben: „Denis-é pedig teljességgel nem Osszián!"

Kár, hogy Toldy nem vette figyelembe emejegyzeteket; s bizonyára a forditott közleményt nemközli oly hibásan. Bacsányi jegyzetei a fordításalakbeli csinosságára vonatkoznak.

Mint a lenyugfojvó nap oly szelid (74. sor).Te ki Morva nemzetiből származol (101. sor).A zugó szellők (erdők) már előre érzikAz égi háborút (207—8. sor.) stb.

A zárjcl közé tettek Bacányi igazításai.Bacsányi ogy ujabbi, illetőleg késöbbi kiadó-

jának tekintetbe kell venni a szerző, költő jegyze-teit, melyekkel egyes czikkei egyes folyóiratokbankísérve vaunak.

De a mi logfőbb! születési napjára a kövot-kező igazítást leljük. Bacsányi maga a márczius11-két május 9-re javitja ki.

Ezen két hónapot sem tevő különbségrőlméltó megemlékezni. Nem szorulok arra, hogyvédelmemül használjam föl Toldy azon eljárását,mely szerint Bacsányi születésnapját, ennek egy

*) Herder fordítására nézve te'vod Bacsányi, a meny-nyiben az maga bevallja, hogy mástól kapta.(Népkölte'szetigyüjtemény „Die Stimme der Völker.")

703

levélbeli közlése szerint május 7-től 6-ra igazitaniérdemesnek találta. Ez eset sokszor előfordul; Kis-faludy Károly és Petőfire vonatkozó helyreigazí-tások közelségük miatt élénk emlékezetünkbenvannak. Varró Sándor.

A zene hatása az emberekre és azállatokra.

(Folytatás.)

Sajátságos népmonda maradt fenn a néme-teknél a hatnelni patkányfogóról. 460 körül,mondják, Hameln városába (Szászországban) egyférfi érkezett, ki meglehetős pénzösszegért ajánl-kozott, hogy a lakókat a patkányoktól, molyekokot roppantul károsították és boszantották, meg-szabadítja. A kivánt összeget meg is ajánlottákneki. A titokszorü férfi ekkor tarisznyájából egyfuvolát vont elő, melyen egy különös dallamotkezdett eljátszani; a patkányok csakhaimr sere-gestől kezdettek előbujni minden házból, s őt afolyóig követték, melybe mind belefultak. Mikoraztán visszajött s az igért jutalmat követelte,sokkal csokélyebb összeggel kinálták őt. A pat-kányfogó mit sem szólt; hanom a következő naponegy más furulyával jött elő s mikor azon játszanikezdett, valamennyi 4—12 éves gyermek utánament. Egy hegységbe csalta őket a város előtt; a

idő óta Hameln vidékén a gyermekek kivonulásá-tól kezdve számítják az éveket, mint a törökök apróféta futásától kezdve.

Különben szükségtelen egészen a regék sötétkoráig visszamennünk, hogy a zene csodaerejérepéldákat hozzunk fel. Ki ne hallott volna valamitarról a szép havasi dalról, mely az idegen hadcsa-patoknál szolgáló svájeziakban a honvágyat föl-ébreszté? Utoljára kénytelenek voltak megtiltanihalálbüntetés terhe alatt a katona zenészeknek odal előadását, mert minden svájczi, a ki azt hal-lotta, könyökbe tört ki, megszökött, vagy halálrabúsulta magát. Igy vagyunk e tekintetbon a posta-kürttel is, mely napjainkban a gőzmozdony daomo-nikus füttyentései elől a rengeteg erdők lakóihozmenekült. Minő kellom és varázs fekszik hang-jaiban s minő érzelmeket költenek fel azok ben-nünk ! . . .

J. J. Rousseau következőleg ir a havasi dal-ról: „A pásztordalnál hiába keresnők azokat azerősebb, hatalmasabb dallamokat, melyek ily bá-mulatos benyomást előidézni képesek volnának. Ebenyomás idegenek számára nem létezik; a meg-szokottsággal, a gyermekkori emlékekkel s ezermeg ezer különös körülménynyel függ az össze,melyekot e dal mindig élotre szólit a svájeziak emlé-kezetében és fájdalmasan ébreszti fől szivökben atávol hazájok, elvoszett ifjúságuk, eltünt gyermek-játékaik s egész korábbi életmódjuk utáni vágyat.A zene tehát itt voitaképen csak emlékeztető jelülszolgál. A dal még ma is épen az, a mi eddig volt,de többé nem idézi elő ugyanazt a hatást, mert asvájeziak elvesztették a régi egyszerüség irántiérzékökot,s nem igen búsulnak érte többé, ha em-lékeztetik is rá öket. Ez is uj példa arra, hogy ahangok főhatása nem pusztán csak physikai befo-lyásukban fekszik."

A postakürtről meg igy nyilatkozik egynémet iró, Kalisch Lajos: „Egyetlen hangszerrőlsem bánnak oly igazságtalanul, mint a postasippal,s pedig mégis egy som képes bennünket annyiramegragadni. Pedig a postakürtnek épen hamishangjaiban fekszik a valódi varázs, a valódi köl-tészet, valamint hogy a holyesirási és nyelvtanihibákkal telt szerelmes levelek szoktak lenni alegvalódibb érzelmüek és a logőszintébbok; merta sziv nöm ismer grammatikát, s a hol a szerelemkezdődik, ott megszünnek a szabályok uralkodni.A postalegény nem fuvja dalát hangjegyek szerint,nem zárkozik el évekig a világtól, hogy azután avilágnak előálljon virtuozitásával. Tohetsége nema magányban fejlödik... nem a halhatatlanságért,hanem a maga kedvéért zenél. Vészben és vihar-ban, éjben és ködbon, Isten szabad ege alatt ajkai-hoz illeszti kürtjét s a régi szeretettel fuvjarégi dalát. S hány gyöngéd sziv dobog heveseb-ben 8 hány szép arcz pirul el, mikor a posta legény |dala fölhangzik."

íly esetekben a zene csakis közvetve és emlé-keztető szimbólum gyanánt hat; hanom a közvet-len hatás esetei még sokkal gyakoribbak. A katonazene a háborúk történetében kiváló szerepet ját-szik. A gyors menetű, és élénk, rövid hangokból

álló zeno fölkorbácsolja vérünket és tettre ösztö-nöz. Shakespeare a dobot a „nagy bajszövő"-neknevozi. Mennyi vérontásnak volt oka már a Mar-seillaise! Hát a mi viharos Rákóczi-indulónkrólmit mondjunk ?

Az emberek azonban korántsem oly fogéko-nyak a zene iránt mindnyájan. Némolyek egészenközönyösek iránta, sőt futnak is tőle; ezekro átkotsujt szt. Ágoston { szerinte azok elvetemültek!Hanem annyi bizonyos, hogy e kivételek csak va-lami organikus bajból származhatnak, melyben soknagy ember is szenvedett. Másrészről ellenbentalálunk példákat a logtulizgatottabb érzékro is azeno iránt. Boyle ismert nőket, kik azonnal kö-nyekre fakadtak, mihelyt bizonyos hangokat hal-lottak, melyek azonban a többi hallgatókra mihatást som tottek. Ugyan ő egy gascogne-i lovag-ról tesz emlitést, kiuél a csimpolya hangja mindigaz érzékiségét ébreszté fel. Rousseau egy nőt em-lit, ki semmiféle zenedarabot nem hallgathatott anélkül, hogy nevető görcsöket ne kapott volna.

Kétségbevonhatatlan tény, hogy a zeno sokesetben gyógyszerül szolgálhat. Az őrültek orvo-sai előnyösön használják fel azt a dühöngök lecsil-lapítására. Nem régiben még az ujságok is tottekemlitést ogy hangversenyről, melyet a charentonitébolyda lakói maguk adtak.

A középkorban azt hitték, hogy a zone aköszvény*, nyavalyatörést, pestist, dühösséget, láz-kórságot, sőt magát az ostobaságot is meggyó-gyítja. Baptist Porta ugy vélekedett, hogy ahunyorból (Niesswurz, fehér zászpa) készült fuvolahangjai a veszettséget elűzik; a nyárfa-fuvola mega csipőfájást gyógyítja ki stb. Kircher azt mondja,hogy a zene legjobb és legszokottabb szer volt avitus-táncz ellen. Azok, a kik e betegségbon siny-lottok, elkezdettek ugrálni és tánczolni, mignema fáradság miatt összoroskadtak. Ezekot — ho-meopathice — oly zenévol gyógyiták, mely igenélénk hangmonetbon mozgott s a betegeket mégjobban felizgatta, olannyira, hogy ezáltal némilega betegség is kiadta mérgét. Abban az időben,mikor a vitus-táncz Olaszország bizonyos vidékeinragadós volt, zene társulatok járták be az orszá-got, hogy szolgálataikat felajánlják. A gyorsütemű tánczdallamok, melyeket ezek használtak,a Tarantellák nőve alatt ismeretesek, mi arra em-lékeztet, hogy e betogségot akkor a tarantella, egymérges pók szúrásának tulajdonították. Azonbanez Blanchard szerint nem egyéb előítéletnél.Kirclier azt állitja, hogy a dal, mely a betegetmeggyógyitá, arra a pókra is hatással volt, melyőt megcsípte. E tárgyban, ugy mond, kisérletet istettek Andriában a herczegnő udvara ölött. Egy

! tarantella pókot rátettok ogy szalmaszálra s ezj azonnal ugrálni és tánczolni kezdett, mihelyt hár-

fahangokat hallott. A különböző pókCajok külön-böző dalok iránt fogékonyak; hogy egy betegetmeg lehessen gyógyitani, azt a darabot kell ját-szani, melyet az ő pókja szeret. Kircher többtarantellát jegyzett föl, melyeket ő maga hallott.Aethlopiában is előfordul a vitus-táneznak egyneme, mely hasonlóképen zene által gyógyithatómeg; hanem itt a betegek csak vállaikkal tanczol-nak. (Vége kóv.)

A szántóvető tiz parancsolatja.Elsö parancsolat: A szántóföld a te éltetőd,

a te gyámnokod, ki tégedet élelemmel, ruházattalés pénzzel ellát. Egész szorgalommal és mindenigyekezettel azon légy tehát, hogy meg ne bete-gedjék, hanom teljes erőben és egészségben ma-radjon, hogy neked szolgálhasson. Ha nedves éshidog, áss körüle mély vizgödröket, s igy tedd élet-képessé és termékenynyé. Gondold meg, hogy a szán-tóföld sohasem egészséges, ha legalább egy lábnyimélységü termékeny földre nem talál a bele hely-zett növény az év akármelyik részében.

Második parancsolat: Addig ne nyugodj, mio-minden szántóföldeden egy lábnyi finom porhanyótermőfölded nincs; ekkor megfizeti a föld a trá-gyát s gazdagon jutalmazza fáradtságodat.

Harmadikparancsolat: Mindennemü, vetésedetoly eszközzel végezd, hogy a növény sorban álljon(sorvotés); igy sok tért nyersz és a talajt mindenidőben mivolheted, kapálhatod.

Negyedik parancsolat: Emlékezz meg, hogyszemes gabna, kolompér és répa csak ugy fizetnekgazdagon, ha a földet a burjántól megtfsztitod.

Ötödik parancsolat: Egymás után egyformakét növényt ne vess földödbe, főként no szalmásgabonát, ha azt akarod, hogy aratásod gazdaglegyen. Gondold meg, hogy minden növényneksaját tápléláka van. Ép ugy°mint az állatoknak, —

I! l

I

ti)

704

mert tehén, disznó, kutya és ló sem elletik egy ésugyanazon ételből.

És ha egy szántóföldön gabona nőtt, magábaszívta a mire szüksége volt, már a második vetésbizonynyal csak maradékot, azaz: igen kevés táp-lálékot találna.

Hatodik parancsolat: No vess, ne ültesssűrűn, mert a növény egymást elnyomja.

Hetedik parancsolat: Friss trágyát csak takar-mány és gyökeres növényeknél alkalmazz — desoha se szalmás növényeknél. Minél bujább a ta-karmány-növény annál jobb; do mit használ amegdőlt gabona?

Nyolczadik parancsolat: Ne igyekezz sok ter-jedelmű földöt birni, s ne tartsd legjobb gazdának,ki erro törekszik. Az logyen példányképed, a kiugyanazon térülőt jövedelmét mogkétszerezi.

Kilenczedik parancsolat: Sok takarmányt ter-messz s birtokodhoz arányos számu marhát tarts;de csak annyit,a mennyit jól el tudsz látni élelemmelés ápolással. Minden dolgod felől vigy naplót jegy-zéket, és kiadásaidról s ugy bevételedről is pontosszámadást.

Tizedik parancsolat: A trágyát szaporítsd,

javitsd és okosan közeid a maga idojébon, s a magahelyén használd, hogy földeid jól és bőven terem-jenek, hogy sok pénzed legyon és hosszu életü légye földön. Ügy legyen ! Amen! . K „ z U D_k R

E g y v e l e g .0 (Lud-verseny.) Omahában, a „Csöndes-ten-

gori vaspálya" végállomásán közelobbről sajátságosvizi versenyfutás ment végbe bizonyos mister BobHart és mister Sully között. Ugyanis mindenikegy-egy mosóteknőbe ült, melyok elébe 6 pár ludvala fogva. A különös igavonó barmokat ostorralkormányozták, s biztató kiáltásokkal noszogatták.A fogatok eleinto egymás mellett ballagtak. HanemHart csakhamar 3 és egy fél ludhosszuságnyi előnytnyert, s már győzőnek hitte magát, mikor egyikludja kedvet kapott viz alá merülni, s ezáltal azCfész fogatot kimondhatatlan gágogé-zavarbaejtette. Sully nevetvo robogott vagyis locsogott elmellette, hanem akkor —amint mondják, a neve-téstől - balfolőli rudas ludja megbokrosodott, svele együtt a többi társak is kirúgtak, minek az

lett a sajnos következménye, hogy a Sully mosó-toknője felborult. Szeroncsére a tó itt csakis 2—&láb mély volt, s igy a két versenytárs, a maga tek-nőjét mindenik maga előtt hajtva kezével, egyszerregázolt ki a partra.

** (Halálozási statisztika.) Hivatalos kimuta-tások szerint a kerepesi-ut mellett fekvő pestitemetöben 1865-ben eltemettek 5237 egyént,1866-ban (cholora-járvány) 8261 egyént, 1867-ben6009 ogyént, 1868-ban 6880 egyént, és 1869-bnnnovember végeig 6271 egyént. A legtöbb halál-eset május, junius és julius hónapokban történik,logkovesebb haláleset fordul elő a téli hónapokban.

— (Eqy franczia lap irja:) Páris városa na-ponként 175,132 ökröt, 45,678 tehenet, 143,428bornyut, 1.068.082 juhot, birkát emészt meg. Ideszámitható még a szintén naponként fölhasznált 3millió font hal. A naponként sok mázsa menny iség-ben fölhasznált burgonyák, káposzta s répák, akenyér, liszt, sajt, sat. ide nöm számitandók. — Haa f önemlitett s a hihetetlenséggel határos számokcsakugyan valók, alig birjuk elgondolni, honnanveszi Páris egy napra e borzasztó mennyiségüállatot?

Vogt Károly felolvasásai az emberöstörtéiielméről.

i.Vannák kérdések, melyeknek megfejtése köz-

vetlen semmi gyakorlati értékkel nem látszikbirni, — s melyeket mégis a XIX. század, a gya-korlati eszmék e századja oly lelkesültséggel fo-gad, s annyi kitartással kutat.

Ilyon kérdés az ember őstörténelme.Miért ? — mi szükség tudni ama sötét, inkább

leverő, mint folviditó multját az ombornok, melyetmég csak nehány évtizeddel előbb is a történelemelőtti kor áttörhotlen homálya boritott? Mihaszna, ha a száz mög száz töredék-vonásokbólóriás munkával összeállitjuk ama vad képeket,melyeket a lefolyt ezredek iszapja takar ?

E kérdés egyre mogy ki azzal, mintha valakiazt állitaná, hogy egy nagyszerü gépezetnél,melynek remek műveit a felső végnél ugyis sze-meink előtt látjuk kifojleni, nem szükség ismernia mélyen fekvő hajtó kerekeket. Amaz alsó kere-kek ismerete nélkül nöm boldogulunk, ha szabá-lyozni akarjuk az ogész gép működését. Ép igyaz ember őstörténelmének ismerete vet sok világotaz ember jelenére és jövőre.

Ennek ösztönszerü érzete nyilvánul való-szinüleg azon, mondhatjuk nem mindennapi érde-keltségben, melylyel a mivelt világ az ilynemükutatásokat kiséri, s melyeknek igazolását tapasz-taljuk legközelebb hazánk fővárosában is, a Vogttanár előadásain.

Vogt Károly a hires genfi tanár, kinek arcz-képét s élotiratát nemrég közöltük e lapok hasáb-jain, az utóbbi időkben ép e kérdés tanulmányozá-sának s ismertetésének szentolte idejét. E férfi,kit elvont tudományos kutatásai mellett a köz-ügyek iránti meleg érdekeltség jellemez, ki mintannak időjén, — a 48-as napokban, — hazájábana szabadság egyik előharczosa, a birodalmi régens-séggel tiszteltetett meg, — most a békés haladásnapjaiban a harczok egy egészen más neménekterére lépett: a régi nézetek s előítéletek ellenhuzta ki éles fegyverét, s mint az ember őstörté-nelme körül eddig történt kutatásoknak ismer-tetője , népszerűsítője már évek óta járja Német-országot, érdekes felolvasásaival terjesztve azeszmét, — mignem a német földről hazánkig, Pestigis elérkezett.

Mint a lapokból már jól tudják olvasóink,előadásai épen most vannak itt folyamatban. Ezelőadások mig egyfelől a tudomány színvonalánállanak, másfelől az előadó multja, egyéniséges sajátságos megkapó modora által azon nemremélt eredményt idézték elő, hogy hallgatásukraa társadalom minden osztályai, az aristokracziátóla tudvágyó üzlet-emberig egyaránt sietnek any-nyira, hogy a torem rendesen zsufolásig telve van.

Annak, mi ily érdekeltséget képes fölidézni,nem lehet érdektelennek lenni, azt hiszszük azért,kedves szolgálatot teszünk olvasóinknak, ha leg-alább jellemző fővonásaiban megismertetjük ezelőadásokat.

Az ember azon időtől fogva, a midőn a mive-lődésnek már csak csekély fokára emelkedott is,midőn az elemek hatalma alól, a természeti álla-

T Á R H Á Z .póttól magát csak kövessé függetlenítette is, mind-járt hajlandó volt multjáról gondolkodni, vissza-tekinteni a megfutott pályára, mint a vándor,midőn egy meredek ut után a legelső pihenőhözérkezett.

Azonban természetesen, ha kivált hosszu voltaz ut, melyet eddig megtennie kellett, kezénél pedignincsenek eszközök, távcsővek, melyekkel a távol-ba mélyedhessen, — csak rövidre terjed láthatára,s alig nehány lépésro már a távol köde boritja azannyi küzdelemmel megfutott ösvényt.

Ilyonkor mi természetesebb aztán, minthogye köd ellen valami ehhez hasonló fegyverrel, aképzelettel kezd megküzdeni.

S e harczból jöttök létre az első gondolkozók-nál a regék, a hagyományok, a mythosok a multról,melyet sejtelmeik szerint alkotának.

Ép ily természetes, hogy e mythosoknak csakaddig lehetett állaniok, mig ködváraikat a tényekismerete szét nem oszlatá.

Előállt a geológia , pontos vizsgálat alá vettoa nyomokat, melyeket őseink itt-amott hátra hagy-tak; — hol e nyomok elvesztek előle, kutatta azonlények nyomait, melyok egy ideig kisérői voltakez ősöknek, — és igy haladva visszafelé a multba,oly eredményekre jutott, melyek semmikép semegyeztek meg a traditiókkal.

A kettő közül tehát egyiknek nem lehetettigaza, — és ha egy rég ismert barátunk, s ogy ujjövevény állitásai ellenkeznek egymással, mi volnatermészetesebb, minthogy a régi ismerősnek adunkigazat.

Ez történt az uj tudománynyal, a geológiávalis. Kétség, gyanu, hitetlenség fogadta állitásait,sőt a gyanuhoz többször gyanusítás is járult, mivelsokhelyt valóban fennálló érdekekbe ütköztek azuj tanok.

Hogy nem hatezer évvel ezelőtt teremtetett avilág — hanem talán 60- vagy 70 millióval; hogynem az emberért teremtetett — hanom ez létrejött, mert létre jönnie kellett; — hogy az embertulajdonkép nem is teremtetett Ádámként, hanemlett, fejlődött ogy alsóbb organismusból, — ezekoly tanok voltak, melyeket nem viselhotett el arégi jó hithez megszokott lelkület. Megrázkódniérezte lökésök alatt egész eddigi szellemvilágát,az összeomló romok által fölvert porban pedig nemlátott jövőt.

Az uj tanok ollen mindenütt azon vádomelke-dék, hogy istentelenek, hogy megdöntik a vallástés a kegyességet.

De istenem! hát nem ép o vádat votették-eGalliloinél is, midőn azt kezdte tanítani, hogy aföld forog? nem a hit legfőbb alapját, az Istenmindenhatóságát féltotték-e elveszteni, ha a földmozogni talál? — és mégis most, azért hogy nincsmivolt ember, ki ezt ne tudná, e tudat mellett nömlehet-e, sőt épen nem sokkal inkább lehet-e hinniaz isteni mindenhatóságot, mint azelőtt?

Ez már az uj tanok sorsa rendesen, — deazért kezökben van a jövő, ha fegyvereik a tények,melyeket leverni nem lehet.

Ugyan ha valaki csak kevés figyelemmelmegtekinti is a földrétegeket, a mint azok annyiszin és alkat-változattal következnek egymásutánlefelé, s például valamely jelről, egy benne találtcserépről, egy régi hid maradványairól, melynek

keletkozési idejét tudjuk — ki lehet számitani,hogy hány év folyt le azóta, mióta ama talált tár-gyat boritó földréteg lerakódott, — tagadhatja-o,hogy ha például a cserép alatt levő rétegek mégtirsror oly vastagok, mint a cserép felett lövővolt, legalább is tízszer annyi idő kollett azok ki-képződéséro. Igy, ha a Nilus évszázadonként 4—5hüvelyk iszapot rak le, egy cserepet pedig 72 lábmélységben találtak az iszapba eltemetve, kétked-hetni-e, hogy az tehát legalább is 24,000 év ótanyugszik ott.

Ha már most ily, körülbelől kiszámíthatóképződési idejű rétegekben állatmaradványokattalálunk, mint pl. a Tisza partjaiban a mammuth-csontokat, lehot-e tagadni, hogy azon állatok tehátlegalább is azon idők előtt éltek ott, midőn emerétegek lerakodni kezdtek föléjök.

Ha továbbá másutt mög folyók által kimo-sott hegyoldalokban s barlangokban embereson-tokat találunk együtt ez ősvilági állatok marad-ványaival, még pedig oly helyzetben, s olykörülmények között, hogy közülök egyik semjuthatott valamikor később a másikhoz, hanemmindkettőjüket egyszerre érte mostani nyughe-lyökön a halál, — lohet-o kételkedni a felett, hogya kik együtt haltak, együtt is éltok egykoron, saz ember egykor laktársa volt a bestiáknak, me-lyeknek minden nemzetsége már rég elpusztult aföld szinéről.

A ki látta az európai muzeumokban már csakoddig is óriás tömegekre gyült kova, csont ésmásnemü eszközöket, azon felhasogatott modvo-és ombor-lábszárcsontokat, melyekkel szekereketlehetne megrakni, s molyokot egy és ugyanazonlakhelyről szedtek össze barlangi medve, ős-hiéna,mammuth, kövületi orrszarvú s több ily kiveszettállatfajok csontjaival, — de a melyek közt mostélő állatfajok maradványai nem találhatók, — ké-telkedhotik-e a felett), hogy az ember azon he-lyeken együtt élt már eme szörnyetegekkel,molyek bovonszolták őt barlangjaikba, — do amelyeknek később meg ő hasogatta fel lábszár-csontjaikat, hogy kinyaíja bolőlök a velőt.

S az ugyane telephelyeken talált, és szinténigy felhasogatott gyerek koponyák láttára |ma-radhat-e még kétsége az iránt, hogy a tiszteletesősök ép ugy birtak azon gusztussal, melyet azafrikai vadaknál most is látunk, t. i. hogy ember-társaikat megették vala, mint a mai eszkimók scsendes tengeri atyánkfiai, kik közül az előbbiek,habár nem emberevők is, de ajfris agy velőt mégisvéghetlenül szeretik, az utóbbiak gyomrából pedigközelebb is csak az mentett meg egy derék euró-pai utazónőt, hogy „nem kell, mert már igen vén,és nagyon sovány !"

A kételkedésnek, hogy már a föld ép oly vén,vagy legalább is sokkal idősebb, s hogy ezzelegyütt az ember feje felett is több évezredekmultak el, mint azt a hagyományok állitják, —többé nincsen alapja. És habár évokkol, határo-zott számokkal nem felelhetünk is, mint a hagyo-mányok tették azt, annyi igen valószinü, hogyakár a világ teromtéséről, vagyis inkább a földönaz élőlények kifejlődéséről, akár magának azembernek létrejöttéről van szó, az oddig használtévszámok után még nehány nullát legalább is utá-nok tehetünk.

1 .i

705

Melléklet a Vasárnapi Ujság 51-ik számához 18S9. decz. 19.irodalom és művészet.

— (Hirlapirodalmi mozgalmak.) A „PestiNapló" decz. 15-kétől kezdve esti lapot is ad, fél-ivon oly nagy alakban, mint a reggeli lap. A „Hon"esti lapja szintén akkora alakban jelenik meg, minta reggeli lap. Ára ugya„Hon"-nak, minta „PestiNapló"-nak (reggeli és esti lap együtt) egy évre22 frt. — Á Rákossy Jenő által szerkesztett„Reform." első száma decz. 15-kén mogjelent. —A „Magyar Ujság6' szerkesztőt cserél; Irányivisszalép a szerkesztéstől, s főszerkesztő lesz Si-monyi Ernő, vezető szerkesztő Kubinyi Lajos, alapra felügyelő bizottság pedig Schvarcz Gyula,Henszlmann I. és Kállay Ödönből fog állani. —Táncsics lapja az „Arany Trombita'' megszünik.— Ellenben néhány kisebb lap indul meg uj év-kor : „A nép" (Pesten) és „Népújság" (Egerben),mindkettő ultramontán szellemü, továbbá ^SzabadMagyarország" hangzatos czimü hetilap BényeyG. által szerkesztve. — Benedek Aladár újévtőlkezdve ismét kiadja „Ujvilág'-ját. Erről bőveb-ben szól a mai számunk nyilt-terében lövő je-lentés.

= (A „Gazdászati Közlöny") jövő évben is,mint oddig, havonként 5 ivnyi füzetekben, érdekestartalommal s számos a szövegbe nyomott ábrávalfog megjelenni. Szorkoszti Waarner László műearvo-muegyo-temi tanár, kiadja Heckenast Gusztáv. Előfizetésiára ogész évre 6 frt, félévre 3 frt, évnegyedre 1 frt50 kr. — E szakfolyóirat egyes füzeteit év folytá-ben rendesen ismertettük, s igy most csak egysze-VVi Y Q i o n I t t i Ir n ÍIWÍ\ rr /l Í\ ir *"í n í í« ,~i A J-* £t ,** ~1___'l . . 1

operától külön szinházban, mert egy szinházbanegyik a másik kárára van, s egyik a másikat fejlő-désében gátolja. Az olválass;tás kivihetősége felettalbizottság fog tanácskozni. Az opera nyolve áta-Iában rendesen magyar lösz, de kivételesen nagyvendégművészek kedvéért vegyes, s bizonyosidényben idegen is lőhet. Az igazgatósági rendrenézve abban állapodott meg a tanácskozmány, hogykell egy közvetlenül a miniszternek felelős s általakinevezendő igazgató, hogy a művezetésbon mind adrámához, mind az operához kell két külön, de azigazgatónak alárendelt közeg, de ezek hatáskörét,czimét illetőleg a kiküldendő albizottmány fogjavaslatot késziteni. A dráma és operabiráló bizott-mányt a többség szükségesnek látta, do csak mintvéleményezőt. Á szinházi tagokat egy vagy többévre az igazgató szerződteti, a jelesebbeket azigazgató előterjesztésére a miniszter nevezi kiállandó rendes tagokul. A szini képozdét, mint aszinház kiegészitő részét, a szinházi igazgatóságfelügyelete alá adatni javasolják. — Több kérdésrészletesb megvitatása végett albizottmányokatküldtek ki, s az ezek által tett javaslatokat fogjákmajd megvitatni és a belügyminiszternek előter-jeszteni.

Egyház és iskola.** (Szabó Imre szombathelyi püspök) ünnepé-

lyes beigtatása decz. 14-éa ment véghez.** (A pesti evang, árva-egylet,) mely tiz év

eiőtt alakult s jelenleg ötven árvát nevel, szerdánavatá föl csinosan berendezett saját házát a há-

rűen ajánljuk a gazdaközönség figyelmébe, a melyre romdob-utczában 70. sz. a., nagy közönség jolen-teljesen méltó. | létébon. Török Pál superintendens tartá a megnyitó

(„Aemet- magyar hivatali müszótár"-ra) I bőszedet, Ballagi Mór adá elő e derék egylet tör-nirdet előfizetést Kollonics László. A szótár ma- j ténetét, Stehlo, budai evang, lelkész pedia- ékesgában foglalandja mindazon műszavakat, melyek a zárboszédet mondott,törvénykezés, közigazgatás, különösen a pénzügyi,számviteli, bányászati, gazdászati, erdészeti stb. sza-kok tág mezején, valamint ezen hivatali közegekkelfolyton érintkező összes társadalmi munkakörökbonkülönféle pénzintézetek s üzleti ágaknál meghono- j erősítette.

** (A közoktatásügyi miniszter) dr. LandererOszkár kolozsvári kir. jogakadémiai helyettes rend-kivüli tanárt, a statisztikából egyetemi magánta-nárrá lett képesítése folytán, e minőségben meg-

sodtak, részint ujonnan keletkeztek. Most, midőnnyelvünk ismét visszanyerte államjogilag őt megil-lető állását, e munka hézagot pótol, s ezért ajánljukaz illetőknek. Előfizetési ára 2 frt 50 kr. jövö évfebr. elojén jelen meg 25 nyomtatott iven.

** (Anemzeti szinházhoz) Szigeti József „Mér-get ivott" czimü egy felvonásos vígjátékot adott bo.Ugyanő még két más vigjátékot is irt. Az eredotiuj művek közül Szathmári Károly ,,Lukánusz"-át

**(Abudai József-műegyetemhez) a közoktatásiminiszter négy tanársegédet nevezett ki; u. m.: azerőműgéptani tanszék mellé Décsy Sándor, a szá-razépitészeti tanszék mellé Gervay Jánost, gép-szerkezettani tanszék mellé Nyáry Istvánt, végreaz ásvány-földtani tanszék mellé StürzenbaumJózsefet.

— (Tanügyi mozgalmak Szegeden.) MolnárAladár osztálytanácsos nov. 30-kán a közoktatási

januárban, Berczik Árpád „Kétkedő"-jét pedig j miniszter megbizásából egy értekezletet tartott afebruárban adják elő.

** (A Corvinákról,) melyekkel a keleti ut al-kalmából gazdagodott nemzeti muzeumunk, érde-kes részleteket olvasunk a „Hon"-ban. Mátyáskirály könyvtára két részből állott: 1) régi köny-vekből és 2) szép, fényesen kiállitott másolatokból,

szegedi értelmiség körében, melyben a következőmegállapodásra jutottak: A kormány Szegeden 2évi tanfolyamból álló főreáliskolát állit föl, melyboa meglevő 3 alroál-osztály beolvad. Az uj tanodahárom alosztálya ipar-, négy felsőbb-osztálya keres-kedelmi iskolával hozatik kapcsolatba; a fölszere/ A - * ~ ~ — — -—•*! w-.™«v""j '-"•j j iv\Avi iui iwii.\/ia vett xi\s£jix VÍ ix r±aiij\jO\sL<\í,KJf\>* a> í yjlOJj'Ol. Ü

melyeket leginkább Flórenczben művészileg készi- lés s a tanárok fizetését a kormány vállalja magáras ezért ozeged varosa a szükséges helyiségeket,padokat állitja elő s azon összeget átengedi, melyeteddig a 3 osztályu reáliskolára forditott. Javas-latba hozatott még a kormány részéről egy 3 évitanfolyamu felsőbb népiskola földmivelési tano-dául, molyhoz a kormány ogy szaktanító fizetéséveljárul. — E megállapodás a nov. 5-diki városi köz-gyülés elé terjesztetvén, az által elvileg egyhan-gulag elfogadtatott s az iskolákhoz szükségesépületek felállitása is szintén egyhangulag meg-ajánltatott. Kiküldött továbbá a közgyülés egybizottságot az épületterv és költségvetés elkészí-tése végett, a melynek feladata a kormánynyal ismindent végleg tisztába hozni.

[par, gazdaság, kereskedés.f (Késő szüret.) A veszprémi püspök szüretét

Somlyón az idén nov. 22-én kezdte és nov. 26-ánvégezte be. Nem emlékeznek reá, hogy azon vidé-ken ily későn szüreteltek volna. A püspök ur eszerint jó borra számithat.

•* (Az erdőpusztitás ellen.) Az országos er-dészeti egyesület előterjesztést intézett a m kir.belügyminiszterbe? az erdőkárositások meggátlásaügyében. Az erdészeti egyesület ujabban is saj-nosan értesült arról, hogy erdőink pusztítása nemkevesedik, s hogy addig, mig óhajtva várt erdő-törvényeink létro jöhetnek, e,rdőbirtokunk állo-mánya tetemes kárt szenved és nem egy községtartamos termékképességü földje változtatik tor-méketlen talajú birtokká. Az egyesület hivatás-szerű kötelességének ismeri, a köztudomásban

tettok. A legszebbek bársonyba vannak kötve, atöbbiek bőrbe. A Corvinák csak azok, molyekenMátyás czimere van. Ilyen legfölebb 400 volt. Ezekegy részét Ulászló pazarolta el. A legszebb 44-et1540-ben a törökök vitték el Konstantinápolyba.E 44-ből a négy legszebbiket ajándékozta most aszultánőFelségének. E könyvek bársonyba kötvék,ezüst kapcsokkal ellátvák s rajtok zománezozvaMátyás király czimere. — A könyvek czimei: 1.Augusztinus: De civitate Dei." Nagy folio. — 2.Plautus „Comoediái." — 3. Polybius és 4. még egygörög iró munkája, a három utóbbi nogyodrét.Közelebb be fogják mutatni az akadémiának ésközszemlére is kiteszik.

Közintézetek, egyletek.— (A magyar tud. akadémia.) A decz. 13-ki

ülésben első fölolvasó volt Baintner János lev.tag, ki székfoglaló értekezését tartá. „A birói szer-vezetről" szólt, elkezdve a rómaiakon, s lejőve ahazai biróságok küszöbön álló reformjáig. UtánaHaberern Jonathan mutatta be Aristotelos politi-kájának általa készitett fordítását. Majd Toldytett jelentést a hazakerült négy Corvina-codexről.Ipolyi mogjegyzé, hogy mikor ő az akadémia általkiküldve Kubinyi F. és Henszlmannal Sztambul-ban járt, nekik is ezt a négy könyvet mutattákmeg, — de gyanítják, hogy ogy szobában, híwcasenkit se bocsátanak be, a rendezetlen halmazbanmég több érdekes darab is heverhet.

** (Anemz. szinházi enquette) abban állapodottmeg, hogy szükséges a drámának elválasztása az

levő erdőpusztitások és károsítások megakadályo-zását kérni, hogy igy a sok esetbon képzelt jogo-sul, ság leple alatt elkövetett erdőkárositások ésfiilopások elháritására, az ország egyik nagyjelen-tőségű birtokának védelmére kellő oltalmat esz-közölhessen.

** (Magyar kölcsönös bizt, bank.) Pestváro-sának tanácsa mult héten adta ki a kereskedelmiminiszterium intézvényét, melylyel a „magyar köl-csönös biztositó bank" megszüntetett szervezkedésimunkálatának folytatására engedély adatott.

J1 (Egy bukott pénzintézet.) A belügyminisz-ter értesitést tesz közzé, melyben egy csalárd vál-lalatra figyelmezteti a közönséget. Ugyanis abelgiumi „Banque populairo de Bruges" czimüvállalat megbukott, s igazgatói Bienenstock ésOppenheím megszöktek. Az egész szédelgés volt, aközönség könnyenhivőségére alapítva, s mint utóbbkitünt, még hatóságilag sem volt engedélyezvelétezhetéso. A könyvezés szépen rendben volt, ahitelezőknek betett pénzei pontosan be voltakjegyezve, azonban a pénz maga nem volt sehol.Az igazgatók közül ugyan sikerült elfogni azegyiket Oppenheimot, mindazáltal a belga h:xto-ságok nyilatkozata szerint somini kilátás sincsarra, hogy a károsodottak, kik a mint kitünt,Magyarországon is találtatnak, kárpótlást nyerje-nek. Tanulság, hogy a kinek pénzo van, ne higyjenismeretion nevü külföldi vállalatoknak.

Közlekedés.•/ (A magyar nyugati vaspályának,) a győr-

grazi vonalnak kiépitését nemsokára megkezdik.Woikersheim fővállalkozó két győri vállalkozóvalmár megkötötte a szerződést a pálva kiépí-tése iránt.

•f (A hatvan-miskolezi és zákány-zágrábi ál-lam-vaspályának) folyó decz. hóra tervezett meg-nyitása azon okból fog néaii halasztást szenvedni,mivel a közlekedés biztosságára elkerülhetlenülszükséges távirda-vonalok felállítását, az utolsóhetekben beállott kedvezőtlen időjárás tetemesenkésleltette. A magyar királyi távirda igazgatóságrészéről egyébiránt minden intézkedés megtéto-tett, hogy a nevezett vonalok a legrövidebb időalatt elkészíttessenek.

V* (,,Pannonia") czim alatt egy uj távsür-göny-szállitó intézet (Correspondenz-Bureau) vanalakulóban, mely a magyar lapoknak magyarul, anémeteknek németül fogja szállitani a távsürgö-nyöket. Az intézőt egyik tulajdonosa és igazgatójaKápolnai P. István. Számos összeköttetéssel ren-delkeznek ugy a külföldön, mint hazánkban, s 'omellett az olőfizctési összeg 20 száztólival kevesebbesz, mint a hasonló bécsi intézeté.

Mi ujság?= (Az országgyülés) biztos hir szerint decz.

23-án megszünteti üléseit jan. 8-káig.= (A király Budán.) Ő Felsége a keddi

napot a miniszterek előterjesztésének szánta; meg-érkezése után két órával mindjárt báró Eötvöstfogadta s azután sorra a többit. Gr. Andrássyvalharmadfél óráig értekezett. Délben udvari ebédvolt, melyen a miniszterek mind jelen voltak. Haaz időjárás engedi, a király Gödöllőre is el megyvadászni.

= (Báró Luzsénszky Pál,) az ellenzékiegyik kitünő és köztiszteletben állt tagja, a kétutóbbi országgyülésen Kassa város képviselője,Pesten meghalt.

** (Rajner Pál belügyminisztert) a „P. N."szerint a szont-endrei kerületben majdnem egyhan-gulag léptetik föl képviselőjelöltnek, s ha a jelölt-séget elfogadja, az ottani baloldal nem állit ellen-jelöltet.

** (A Tisza árvize) által okozott károk felvé-telére, s a viz medre mostani állapotának megvizs-gálására a közlekedési miniszterium Pollák mér-npköt küldto ki.

** (A magyar vitézségről) sokat irnak Dal-mácziából. Egy ujabb cattarói közleményben többiközt igen ki van emelve az Albrecht-ezred hősirohama (mult hó közepén) Veliko Zagvozdákellen. Egy főrangu katona, látva o rohamot, föl-kiálta: „Életemben nyolezvankét ütközetben vet-tem részt, de ilyes valamit még sohasem láttam!"Kár, hogy a sziklák nem ongodték meg, hogy ovitézségnek nagyobb sikere is legyen. Albrechtfőherczeg — hallván ezredének e jó hirét — Vet-

fi,ti

,, í

706

tcr ezredeshez e táviratot küldé: „Mondja mög önezredemnek : büszke vagyok rá, hogy nevemetviseli, s csak azt sajnálom, hogy vitéz tetteik szem-tanúja nem lehettem." A főherczeg, ki márelébb is 50 aranyat küldé az altiszteknek, ezredétezuttal is jelentékeny adományozásokban részesité.

© (Utazás a hold körü!.) Olvasóinkat bizo-nyosan érdekelni fogja, hogy Verne Gyula, az„Utazás a holdba" czimü époly tanuságos, mintmulattató munka szerzője, számos olvasójának ké-résére, művének folytatását is megirta „Utazás ahold körül" czim alatt. E müben, a holdba fellőttlövegnek, s a benne utazó három bátor férfiunak,Barbicano ezredes-, Nicholl kapitány- és ArdánMihálvnak viszontagságait beszéli el, az előbbimodorban, tudniillik érdekesen vegyítve az alapo-san tudományost a képzoletivol és mulattatóval.Elhatároztuk, hogy lapunk jövő évi folyamában ahold körüli utazásnak is bőv kivonatban ismerte- jtését adandjuk', oly modorban mint ezt a jelen ;évben tettük az „Utazás a holdba" czimü könyv-vel. Olvasóink ismét élvezetes olvasmányra szá-mithatnak.

** (A honvédhadsereghez) még szükségelt ör- !voeok és hadbirák a napokban neveztetnek ki. A jtábori lelkészek a besorozott papnövendékek közülfognak kikerülni. j

** (Tisza) folytonos áradásbau van, Vörös- imartnál kirontott s az egész vidéket elborította.Konyár, Dombrád, Gégény és több helyek roppantkárokat szenvedtek. El van öntve a Bodrogköz, !hol a Bodrog és Tisza árjai összecsaptak. A Bod-rogközön mintegy 100 ozer hold föld van viz alatt.

= (A római zsinatrót.) Rómában decz. 8-kánaz angyalvárról tizennégy ágyulövés jelenté a zsi-nat megnyitását. Iszonyuan szakadt az eső, sRóma utczáin patakzott a viz, de azért roppantnéptömeg sietett a Szent-Péter bazilikához, hováa kocsik hosszu sora szállitó, a zsinati atyákat. Azsinat megynyitása az előre megállapitott pro-gramm szerint ment végbe az aula concili'-ben,vagyis Szent-Péter templomának azon oldalhajó-jában, mely a konczilium számára berendeztotett.Legbelül a pápa trónusa áll, szemközt a ConfessioSt.-Petri-vel. A szék maga fehér selyem, a többifelsőbb kárpitozás veres. A zöld posztóval bevontmédiumon, szemben a pápai trónnal egy oltár áll.Az atyák padjai jobbra és balra a pápai tróntólhosszant az oldalokon huzódnak egymás fölöttisorrendben. Sárga virágokkal tarkított zöld sző-nyeggel vannak bevonva. Összesen hat karzat vane hajóban ezek egyikében jelen volt a hohenemsigrófnő név alatt utazó magyar királyné is.A Confessio Petri azon oldalán, hol a különfélenemzetek gyóntatószékei vannak, egy igen tágashely volt elfoglalva s apáczak s más asszonyságokrészérc fentartva. Szent Péter bronz szobrát is fel-öltöztették pápai ornatusba, s fejébe tették a hár-mas koronát. A zsinat tárgyalásait papnövendékgyorsírók jegyzik, a kik titoktartásra kötelezvék,mint a zsinat többi tagjai. Csak kevés nyilvánosülés lesz, s a sajtó képviselői számára nem jelöltekki helyet. Távirati tudósitások szerint alaptalan aza hir, mintha a pápa hajlandó lenne a zsinatnakszabadabb menetet engedni.

** (Két uj könyvkereskedés) nyilt meg köze-lebb fővárosunkban. Egyik a Dorottya-utczábanMach és Stein könyvkereskedése, gazdag válasz-tékával a bel- és külföldi irodalom legujabbtermékeinek; kiváló figyelmet szándékoznak for-dítani a vidéken, különösön Erdélybon megjelenőkönyvekre is. (Az egyik tulajdonos Stein Jánoskolozsvári könyvárus fia, Gábor.) — A másik ujkönyvkereskedést a Rosenberg testvérek nyitottákaz egyetem-utezában a takarékpénztár épületében;ez antiquariummal vagyis mint felhívásukbanmondják: „nemzeti ódondászat"-tal van egybe-kapcsolva.

**(„A nemzeti torna-és tüzoltó egylet") hétfőndélután nagy gyakorlatot tartott teljes fölszerelés-sel. Végül a hatyani-utezán lehetett őket látni, amint szaladtak kötéllel derekukon, sisakkal fejükön,

öles ugrásokkal, a nemes grófparancsnok SzéchenyiÖdön dicséretes buzgalmu előrohanása alatt.

** (Molnár György) Buda város közgyüléséhezlevelet intézett, melyben ídjelenti, hogy ez intézetvezetésétől 1870. évi márczius havában visszaléps kéri ennélfogva a várost, hirdessen csődöt a nép-szinház igazgatóságára még most, hogy a vidékjobb igazgatói közül valamelyik annak vezetésérevállalkozhassék. M. Gy. — ugymond — e lépésreazért határozta el magát, mert az intézet mostani |szomoru állapotát sokan neki tulajdonitják. |

** (A „Szinpad") czimü lap állitása szerint jjelenleg 25 szinésztársaság működik Magyarország jkülönböző vidékein. !

„% (A kártyajáték áldozata.) Gut M. nevükereskedő, miután egész vagyonát elkártyázta, !kedden reggel a jpesti városligetben borotvával ,fölmetszette torkát. A megelőző éjjel vesztett el j1500 frtot, utolsó pénzét. j

** (Egy 75 éves takácsmester) Győrszigetbene napokban mutatta be második remekét, mint 50éves czéhbeli mester. Ha meggondoljuk, hogy atakácsmesterség mily fárasztó, melyben ép kéz, Iláb és kitartó erő szükségeltetik, kiválóan gyö- !nyörködnünk kell e kedélyes öreg egészségén, ki 'ezen uj remekelése alkalmával még jól eljárta a I„Kállay kettőst." ;

** (Egy külföldön elhalt hazánkfia.) New- 'Orleansból irják, hogy Boldán nevü iparos hazánk-fia Selmában nov. 8-kán elhalálozott, s vagyonátvégrendeletileg három testvérének és egy Kuzinyaynevűnek hagyta. Közöljük e hirt, hogy az örö- \kösök az illető konsulátusok utján tehessék meg a 'kellő lépéseket az örökség fölvételére. Bővebbfelvilágositásért levélben Botsay Sándorhoz for-duljanak Kew-Orleansba (26 Hospital Street).Tájékozás végett tudatjuk, hogy a megboldogult-nak vagyona, gyanitás szerint 18.000 dollár körüljár, de egyszersmind megemlitjük tudósitó ha-zánkfia azon aggodalmát, hogy a pénz idegenkezekben, idegen s kedvezőtlen törvénykezési vi-szonyok közt lévén, az örökösök nehezen fognakmegkaphatni belőle valamit.

— (Halálozások.) Dr. Turnoteszky Bernátfogorvos (a hiresb fogorvosnak atyja) 83 éves ko-rában meghalt. — Felekiné asszony nagyanyját:a 73 évet élt özv. Mészáros Mátyásné szül. TóthCzeeziliát vasárnap temették. — özvegy LitassyBálintné, szül. Ordódy Paulina f. hó 8-án 56 éveskorában elhunyt.

Nemzeti szinház.Péntek, decz. 10. „Brankovits György.'' Szomorujáték

5 felv. Irta Obernyik Károly. jSzombat, decz. l l . „A porticii néma." Opera 5 felv.

Zenéje't szerz. Auber.Vasárnap, decz. 12. „Egy jó madár." Vigjáték 3 felv.

Irta Szigeti József.Hel fü, decz. 13. „A bajutz." Vigjáték 3 felv. Irta

Szigligeti.Kedd, decz. 14. „Dinorah." Opera 3 felv. Zenéjét szerz.

Meyerbeer.Szerda, decz. 15. „Lecouvreur Adrienne." Dráma 5 felv.

Irták Scribe és Legouve. Ford. Csepregi és Egressy B.Csütörtök, decz. 16. „Faust." Opera 5 felv. Zenéjét szerz.

Gounod. — (Toperczer k. a. vendégjátékául.)

Szerkesztői mondanivaló.— Najsy-Kőrfts. N. J. A szives megemlékezés jeleit

köszönettel vettük. Az iparosokat érdeklő közléseknek test-vérlapunkban, mint eddig, ugy ezután is szivesen tért nyi-tunk. A csodálatos eset leirását érdekkel olvastuk; de azthiszszük, nem nyilvánosság elé van szánva; nézetünk szerintczélszerübb is magán uton szerezni benne bizonyságot.

— Pest. D. P. Csak ő róla . . . közölni fogjuk. Örü-lünk előbbi sürgetéseinknek, mert ime az eredmény általigazolva vannak.

— St. L. A három kis vers közül egyet sem találtunkközlésre érdemesnek.

— Nagy-Szalancí. S. I. A képre vonatkozó adatokatköszönettel vettük s fel fogjuk használni.

— Munkács. L. T. A közleményt legközelebb hoznifogja lapunk. Közremüködését mindig szivesen fogadjuk skérjük jövöre is.

— Kolozsvár. I. E. Becses küldeményét vettük Evárjuk a többit is, hogy a jövö év elején megindíthassuk.

SAKKJÁTÉK.525-ik sz. f. — Discart Ferencztől

(Modenában.)Sötét.

c d eVilágos.

Világos indul s a 4-dik lépésre mattot mond

Az 519-ik számu feladvány megfejtése.(Janisch és Schumofftól, Pétervárott.)

Világom.1. Vc8-a4f2. Bh2-hl f3. Hc5-d3f4. Bhl-dl fö. Va4 —dl matt.

Sötét.Kc2-clBd2—dlKel—bitetsz. sz.

Világos.l.Bd2-f2f2. Kc2-blf3.V g4-g3f4. Hgö-fof5. Hdö—e3 matt.

Sötét.Kg2-f2:Kf2-glHf5-g3 •Kgl- f l

Helyesen fejtettek meg: Veszprémben: Fülöp József.— Harasztiban: Gr. Festetics Benno. — Gdsén: GlesingerZsigm. — Miskolczon : Czenthe József. — A pesti sakk-kör.

Rövid értesítés. Haraszti. Gr. F. B. Az ellenhuzáskövetkezö : 1. Bhb—hö: és 2. Kd4—c4 és nincs matt.

SfF" Mai szálttunkhoz van csatolva: a „Gaz-dászati Közlöny" elöiizetési felhívása 1870-rc

®W Melléklet: Előiizetési felhívás a „Nefe-lejts4* szépirodalmi divatlap 1810. folyamára.

£PV~ mai számunkhoz van mellékelveRáth Mórnak ujabb s legujabb kiadásairólszóló nagy könyvárjegyzéke.

Nyilt tér.Elöfizetési felhívás

az

„UJVILÁG"czimü

szépirodalmi, társadalmi cs kritikai hetilapra.Alólirott, mint szerkesztő, jövő év elsejétől az „UJ-

VILÁG"-ot hetilappá téve, felhívom a t. közönségetannak szives támogatására. A lap programmját már egyizbeu mellékeltem a „Vas. Ujság"-hoz, s igy azt e lap kö-zönsége inár ismerheti. Azt az irányt fogjuk ezután is kö-vetni, melyet eddig követtünk, kivéve, hogy az elejénhozzácsatolt divat resz teljesen elmarad, s csupán — atöbboldalúság kedvéért — rejtvényeket, képtaláliyokatés sakkfeladatokat fogunk a lap végén közölni, minden-kor két értékes jutalommal összekötve.

A lap elöfizetési ára:negyedévre 2 frt 50 kr.félévre 5 „ —ogész évre 10 „ — >

Az elöfizetési pénzek az „UJVILÁG" szerkesztői 8kiadó-hivatalába (magyar-uteza 14. sz.) küldendők bér-mentve.

A lap minden vasárnap másfél negyedrétü iven fogmegjelenni.

Pest, deczember 15. 1869.BENEDEK ALADÁR,

az „Ujvilág" szerketztöje.

—

Hónapi-ésbetlnap

19202122232425

VasárHétfőKeddSzerdaCsőt.Pént.SZÖ Dt.

Katholika* es

Hprotestáns

naptar

Deczember* : 4 Kemesius ®

i Theofil hitv.Tamás apóst.Zenó, FláviánVictoria szüzÁdám cs ÉraN„ g y Karács.

O 4 NemtóAmon;TamásFláviánGyőzőkeÁdám és ÉvaN. Karácso.

E T I - N AGörog-oross '

naptar |

Deczemb. (ó)i

89

10l l1213

Hold váltósamul.

E t Ambrusl'atapiusBöl. Assí.f.jHermes !Dániel 'Spiridion ;

Enstrat ;

iPTÁR.Izraeliták

naptara

Tebeth R.15 Habakuk16 Illés17 Hebron18 Flizeus1920 Eliaczim»I S. Vajer.

Nhossza

f.267268269270271272273

P-38894031434445

® Holdtölte 19-én 1 óra 6 perczkor

i p

kél

ó.7777777

P-484949505051ől

nyüg.

ó.

4444444

reggel.

P-i7788,99

10

H öhoesia

t.92

106119133147161175

P-58204522

946

I dkél

6.56789

10

p.fi6

10?A8396

regg.

nyüg.

6.

789

1010l l

P-3531?5105?93

este

T A R T A L O M .Bacsányi János (arczkép). — A rab és a madár. — A

bujdozás. — Róma. (két képpel). — A budavári gőzsiklő(képpel.) — Bacsányi János születési napja. — A zene hatásaaz emberekre és az állatokra (folyt.). — A szántóvető tizparancsolatja. — Egyveleg. — Tarház: Vogt Károly felol-vasásai az ember őstörténelméról. — Irodalom és müvészet.

Közintezetek, egyletek. - Egyház és iskola. — Ipar, gaz-daság, kereskedés. — Közlekedés. - Mi ujság. — Nemzetiszinház. — Szerkesztői mondanivaló. - Sakkjáték. — Nyilttér. — Heti-naptár.

Felelős szerkesztő: Nagy Mlkló*. (L. magtar-oteta 21 az )

607

HIRDETÉSEK.

SZURMÍK l FIAIaranj -, ezüst- és úrágakő-ékszer-üzlete

Pesten, kig?yó-ntcza ! . sz.IPF" Kivonat a nagy árjegyzékből.

Ajándék darabok.Minden darab 3 próba* aranyból.

Gyüszük

» 25» 20» 50» 50

3 » 503 » —

Gyermek fülbevalókFülbevalók gömbö-

lyűekFülbevalók hosszukKeresztekCsattokIng gombok . . . .Női gyűrűk jó kővel 2Női pecsétnyomó

gyűrűkKarika gyűrűk . . .Férfi gyűrűk pecsét

nyomó forma . .Nyakkendő tűk . .Nyaklánczok, kereszt

vagymetáilhoz . . 6 » 50Metállok 6 » —Melltűk (Broche) . 6 » —Garniturok (Broche

és függő) 15 » —Karpereczek . . . . 18 » —Óralánczok rövidek 24 » —Óralánczok

1 ft. 70 krtól és félj.

25 » » »

» —» —

yCsemegekés, és vili. — >.- 60Keresztek zomán-

czal nyakba . . . — » 60Emlék gyűrűk fel-

irással 1 » 25Gyermek játékok . 1 » 75Óralánczok . . . . 2 » 50Karpereczek . . . . 2 » 50Garniturok (Broche

és függő) 6 v —Thea szűrők . . . . 2 » 50Czukor fogók . . . 3 » —Keresztelési és bér-

málási emlék ké-pek 2 » 50

Só- és borstartókegyütt

ft. 60 krtól és félj.

3 » 50

5 » —Gyermek evőeszkö-

zök tokban. . .Varrró eszközök

tokban 5 » —Poharak 6 » 50Gyertyatartók . . . 20 » —Iró eszközök . . . . 15 » —Csengetyü tálczával 25 » —Czukor edények . . 8 » —

losszuk 38 » — » » »3 (13) próbás ezüstből.

Mária képek nyakba— ft. 15 krt. és félj.Keresztek — „ 30 » » »Mataiilok felnyilős. — » 50 » » »

fPF~ Hivatalos próbával ellátva.Nehezebb arany és ezüsttárgyak, u. m. lánczok, garniturok, evőkészletek,

6, 12, 24 személyre, a munka különfélesége szerint, gyártási áron számittatnak.A fantasie-darabok, finom drágaköves tárgyak, Loius Laine legujahb rajzai

után vannak dolgozva.Cserénél, az arany vagy ezüst egyenlő finomsága mellett, csupán a munka

fizettetik.Kijavítások,czimerek, betük metszése kőbe vagy aranyba gyorsan eszközölte-

tik. — Saját használatunkra vásárlunk gyémántokat, gyöngyöket, szines köveket,ócska aranyat és ezüstöt.

Arany-ezütpénzt, bel- és külföldit beváltunk a napi árfolyam szerint.Vidéki megrendelések a szokott módon pontosan teljesittetnek, és nem tet-

sző tárgyak másért becseréltetnek. 678 (5—0)

Füszerkereskedés jnegnyiíás.Van szerencsém ezennel a t. er., közönségnek tudomására hozni, misze-

rint a B. és J. czég alatti fűszerkereskedést átvettem, melyet ogyátalábanfriss árukkal ellátván, ezentul is főfeladatomnak tekintendőm, a t. cz. közön-ség becses bizalmát jó, olcsó és pontos kiszolgáltatás által kiérdemelni.

Ennek következtében ajánlani

jóféle s tisztaizlésü

kávé csak 2 ft. 80 kr.Portorico-kávé .Arany-Java-kávéLaguayra-kávé .

5 f o n t. 3 ft. 40 kr. Plant-CIj Ion-kávé . . 4 ft. 20 kr.. 3 „ 80 „ Cuba-kávé egész finom 4 „ 40 „. 4 „ — „ Gyöngy-kávé egész fin. 4 „ 50 „

továbbá:Czukor, brasiliaf-rllUMI e g y p in t 1 ft., legfinomabb jamaikairhuni, Pecco-virág- és Souehong-thea, sardinák, mustár és sajt-félék

a legjutányosb áron kaphatók Pesten,

Jármay Árminnál(ezelött Banhofer és Jármay.)

a két szerecsen- és Laudon-utcza szögletén, 11-dik szám alatt.JJflT* Vidéki megrendelések a pénzösszeg beküldése vagy utánvét mellett a leg-

gyorsabban eszközöltetnek. 561 (1—12)()A t. cz. vidéki közönségnek! Üzletem könnyebb feltalá-

lása tekintetéből szolgáljon tájékozásul az itt lenyomott tájrajz,mely a lánczhidtól veszi kiindulási pontját!

-ülS'l

váczi-utcza 19. sz. a „Nagy Kristóf" mellett

fehérnemüek, csipke- és menyasszonyi-készletekraktárából.

Nöi-vászonnemüek rumburgi vagy hollandivászonból.

Nappali-ingek, darabja: 4, 5, 6, 8—14 forintig.Magas éjjeli-ingek, darabja: 5.50, 7, 9, 12—18 forintig.Nyári éjjeli-ingek. >• 6, 7, 9—12 forintig.Vánkoshéjak, >, 2.75, 3.75. 5, 6 — 10 forintig.Paplanlepedők. >• 5, 7, 9, 12—16 forintig.Alsólepedők varrás nélkül — % széles, &l/e röf hosszu. — darabja 4, 5.25,

6 forint.Hálófőkötők hollandi vászonból 1, 1.50, 2, 3, 4 forint.Reeefőkötők szalaggal diszitve 1, 1.75, 2 forint 50 kr.Lábravalók hollandi vászonból 2.75, 3.75, 4.75, 5 forint 75 krajczár.

y perkálból vagy schirtingbóí 2.25, 3, 3.75. 4 forint 75 kr.» parkéiból 3, 3.75, 4 forint 50 kr.

Éjjeli köntösök (Corset) perkálból vagy schirtingbóí 2.25, 3, 4, 6—10 forintig.Éjjeli köntösök parkéiból vagy piquetból 3.20. 4, 5, 7—10 forintig.Fésülö-köpenyek perkálból 2.50, 3.75. 5, 7, 10, 15—20 forintig.Alsószoknyák 3.50,4.50. fi. 7, 9, 12. 15, 20 forintig.

» parketból vagy piquéböl 4.25, 5.40, 6 forintig.» fésülö-köpenynyel vagy paletot-val 18, 24, 30 forintig.

Reggeli öltöze'kek, perkál- va'gy mollból 25, 30, 40, 50, 60 forintig.Kemény szoknyák, fodorral vagy a nélkül 7, 8.75, 10 forintig.Pipere- (Toillé'te) kendők rojttal, piquét-böl 3.25, 4.50, 5 forint 75 krig.Nyári piquét-takarók 7, 9, 12 forintig.Valódi Mándi vászon zsebkendők, tuczatja 5.30, 6.50, 8, 12,15 forint.

» nehéz batiszr » . » ' 5.30, 6.50, 8, 12, 18 ,.» könnyü » >•• '• 15, 20, 30, 36, 42

Szegett ' » » >- 18, 24, 30, 36,42 forintig.Himzett v y darabja 2.50, 3.75, 5, 7, 10 »Szines nyomott >.- » » 1.30, 2, 2 forint 50 kr.Asztalte'riték. legjobb fajta, 6, 12, 24 személyre, 6 frttól 60 forintig.Törülközők >• » 6 forinttól 20 forintig tuczatja.Pamut harisnya, tuczatja 4.75, 5.75, 7, 10, 15 forint és fölebb.Fii d'Ecosse harisnya, tuczatja 12, 15, 18, 24. 30 forint és fölebb.Selyem harisnya párja 4.75, 6, 8 forintig.Áttört Fii d'Ecosse harisnya, párja 1.50. 2, 3 forint 75 kr.Valódi nimbiinsi vászon, legjobb minőségü. 1 vég, 53 röf, 30, 85, 40, 50,

60, 80 — 120 forintig.Hollandi vászon, i t széles, 1 vég 42 rőf, 18, 22, 25, 30—40 forintig.Hollandi vászon, */« széles, 1 vég 50 rőf. 40, 45, 50, 60, 70 forint.Creasz vászon, "/« széles, 1 vég 38 rőf. 40, 45, 50. 60, 68 forint.Perkál. kitünö fajta. % széles. 1 vég 14 rőf, 6.75. 7.30, 8.75. 10, 12, 14

forintig.Perkál kitünő fajta. s,4 széles, 1 vég 14 rőf, 9, 10, 12.75, 14-16 frtig.Schirting, kitünő fajta, rőfe 32, $6, 40, 48, 54, 60 kr.Koczkás kemény-szoknyaszövet, % széles, rőfe 62, 68, 75 kr.Fehér piquét, rőfe 1, 1.40, 1.75, 2 forint. 637 (6—6)

Elöfizetési felhívás

VASÁRNAPI UJSÁGés

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK1870-dik évi folyamára.

(Ismeretterjesztő és politikai hetilap. — Számos eredeti képpel illusz-trálva, s „Országgyülési beszédtár^-ral és más rendkivüli mellék-

letekkel bővítve.)

Elöfizetési föltételek:postai szétküldéssel vagy Buda-Pesten házhoz hordatva.

A Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt:Egész évre (január—deczember) . 10 ft. — kr.Félévre (január—junius) . . 5 „ — n

Csupán a Vasárnapi Ujság:Egész évre (január—deczember) . 6 ft. — kr.Félévre (január—junius) • • 3 „ •— M

Csupán a Politikai Újdonságok:Egész évre (január—deczember) 5 ft. — kr.Félévre (január—junius) . . . . 2 „ 5O „

jgtf Tiz. előfizetett példányra gyűjtőinknek egy tisztelet-példánynyal kedves-kedünk. — A pénzes levelek bérmentes küldése kéretik.

g/^T A mult évi czimszelvényekből ogy-egy darab szives beküldését kérjük,A Vasárnapi Ujsá? és Politikai tjdousá&ok kiadó-hivatala

(1—8) (Pest, egyetem-uteza 4-dik szám alatt).

m

Karácsonyi ajándékok!~ - - - - - - - • « . y , . . . 4 0 TVT ».i 111

Aigner Lajos kiadásában Pesten (váczi-utcza 18. sz. Nemzeti szálloda)megjelent és minden h. könyvárusnál kaphatók:

Tankréd lovag meséi.Nagy szellemek.Irta: Szana Tamás.

Tartalom: Leopardi. Poe Edgar. Burns, Tegnér. Heine.Leneau.

Irodalomtörte'neti és szépészeti tanulmányok, érdekes ésvonzó előadásban A hozzácsatolt mutatványok által a kötet olyköltöi olvasmányt képez, mely különösen ünnepi ajándékulajánlható.

Pompás kiáüitásban, ára füzve 1 ft. 50 kr; angol vászonkötésben 2 ft. 20 kr., aranyvágással 2 ft. 60 kr.

A sziv életéből.Irta: Környei János. Második kiadás.

Ezen jeles munka Humboldt „Briefe an eine Freundin"czimü hires műve nyomán irva. az élet minden viszonyára vo-natkozó érdekes tartalommal bir. Ifjaknak cs hajadonoknakennél czélszerübb olvasmányt nem lehet nyujtani.

Ára füzve 1 ft.;angol vászonkötésben 1 ft. 60 kr., arany-metszéssel 2 ft.

A mikor ábrádozniik.Dalok és románczok. Irta: Kvassny Ede.

Ezen csinos eredeti költemények, igen izléses kiállítá-suknál fogva, nagyon alkalmasak kedves ajándokul.

Gyémánt-kiadás, ára füzve 70 kr., diszkötésben arany-metszéssel 1 ft. 20 kr.

Tollrajzok.Beszélyek. Irta: Hollós László.

Tartalom: Vallomások. A madárszeliditő. A fényképekitélőszéke. Az én piros nyakkendőin története.

Ara füzve 1 ft.; diszkiadás angol vászonkötésben 2.50.g/F" Minden egyéb, bárhol és bárki által hirdetett munka

Könyvjegyzékek ingyen szolgáltatnak.

Regényes elbeszélések. Irta: Kvassay Ede.Tartalom: A kolléga eszményképe. Egynapi házasság.

A kik megtörték egymást. Egy uj királyi biztos. Fürdői történet.Ezen beszélyek élénk tollal vannak irva, és igen érdekes

olvasmányt képeznek.Diszes kiállításban, ára füzve 2 ft., angol vászonkötés-

ben 2 ft, 60 kr.

Az elégiárol.Koszoruzott pályamü. Irta: Aigner Lajos.

Ezen, a Kisfaludy-Társaság által 25 aranynyal jutalma-zott pályamü, igen érdekes szépészeti és irodalomtörténeti tar-talmu, világos és szép előadásban. (Dr. Heinrich Gusztáv.)

Diszes kiállításban, ára füzve 1 ft., angol vászonkötésben1 ft. 60 kr. aranymetszéssel 2 ft.

Hí ét költői beszély.I. A lámpatorony. II . A szerelem,

ívta: Báro Kemény Endre.„Figyelembe ajánljuk ezen kötetet, mint egy, nem kö-

zönséges tehetség elsö önálló müvét." (Réthi Lajos.)Ara füzve 1 ft., angol vászonkötésben 1 ft. 60 kr.

xi magyar mezőgazdaság.Irta: Dr. Ditz Henrik.

Magyarra forditotta: Halász Gábor.„Ezen könyvet minden magyar ember vegye meg." (Gi-

rókuti Ferencz.)Ára füzve 4 ft., angol vászonkötésben 4 ft. 60 kr.

nálam is kapható. "3M1708 (1)

Hiríap előfizetések pontosan teljesittetnek.

TURSCH F.Pest, váczi-utcza 19. sz.

Keresztelő készletek.Keresztelő készletek minden szin-

ben, következőkből, u. m.: vánkos,zubonyka és fökötőcske, 12, 15, 20, 25,30, 40 forint és fölebb; paplannal együtt20, 25, 30, 40, 50, 60 forint és fölebb.

Moll vagy tuli zubonykák és fő-kötőcskék, szalaggal ízletesen diszitveegyütt 3, 4, 5 forintig. 635 (6—6)

Zubonykák és főkötöcskék együtt;kötve, horgolva vagy hálózva 1.50, 2,2.75, 3 forint 50 krig; szalaggal di-szitve 2, 2.50, 3, 4 forint.

TU RS CB F.Post, váczi-utcza 19. sz.

FÜGeÖNYÖKés

butoi véd-kendök.Angol csipke-függöny, két

szárnyos, egy ablakra 4.50, 5.75,8, 10, 12, lá forint és fölebb.

Angol csipke butor-védken-dők, darabja 30, 40, 50, 60, 80kr. és fölebb. 636 (6—6)

Gazdasági cs kertészeti lap187O-re.

A„Gazdasági lapok" és „Kertészgazda" egyesült,ára a két lapnak együtt:

Egész évre 10 forint.

A „Kertészgazda" külön egész évre(Pest, Üllői-ut köztelek.) (2-4)

Ő exczellencziája gróf Zichy Ferencz Bihar diő§zegiuradalmi pinezészete ezennel tudatja a t, cz. közönséggel, mi-szerint Pesten, Láposey és Ijobmáyer araknál (Árpád-utcza 4. *z.) föügynftksé^et és bizományi raktárt állitottfel érmelléki diószegi borainak eladására,miért is a t. cz. kö-zönség könnyüségeért a megrendeléseket oda intéztetni kéri.

Bihar Diószeg, 1869. deczember l-jén.

7oi (2_3) Pfnczészeti igazgatóság.

Karácsonyi és ujévi ajándékok f

Uj könyvkereskedés. Uj könyvkereskedés.Van szerencsénk a t. cz. irodalom-kodvelőket ezennel tiszteletteljesen tudósítani, hogy itt helyben, mai

napon,ogy a jelen irodalmi igényeknek megfelelő bel- és kül-irodalmi könyvkereskedést nyitottunk

„ . . Dorottya-utcza 3. háznégyszögtőzsezim alatt. J Több éveken át, a hazában és külföldön szerzett tapasztalataink, elegendő tőke, ugy a naponta növekedőirodalmi szükséglet és tisztelt honfiaink hazafias pártfogása, melyben minden uj a hazai irodalmat olősegitő vállala-tot részesitonek, reméltetik velünk, hogy fiatal üzletünk rövid idő alatt a legszebb virágzásnak fog örvondhetni.

Könyvkereskedésünk gazdagon el van látva a nemzeti- és kül-irodalom ujabb és legujabb termékeivela tudomány minden ágából s a vidéken megjelenő, eddigelé itt kevéssé ismertetett magyar irodalom,mint az erdélyi is, szintén kiválóan és részrohajlatlanul van képviselve.

Minden bár hol és bár ki által hirdetett munka, ujság, divatlap vagy folyóirat általunk gyorsan ésaz eredeti áron kapható. Könyvjegyzékek és más irodalmi segédeszközök ingyen és bérmentve küldetnek mög.

Legnagyobb gondunk és legbuzgóbb törekvésünk, hogy minden szives megrendelést azonnal és lel-kiismeretesen teljesítve, tisztelt honfiaink teljes bizalmát kiérdemeljük.

Legyen szabad tehát a t. cz. irodalom és műkedvelőket ezennel ogész tisztelettel fiblhivnunk, misze-rint könyvkereskedésünket becses megbízásaikkal megtisztelni sziveskedjenek, biztositván egyszersmind gyorsés szilárd szolgálatunk felől. — Pesten, deczember 10-én 1869.

BMT* Képes díszmimk, remekírók, költemény-gviijteniónyek. gyémánt-kiadások stb. pom-pás díszkötésben.

3MF" Hölgyeknek szánt irodalom, ifjusági iratok és képes könyvek a leggondosabb és leg-dúsabb választékban.

mr*|lma- és ájtatosság! könyvek egyszerü-, ugy a legpompásabb diszkötésben.Teljos tisztolettol

Mach Heinrik.Stein Gábor.

Tözsczim: Mach és Stein Pesten,710 (1) Dorottya-utcza 3. háznégyszög.

Heckenast Gusztáv könyvkiado-bivatalá -ban Pesten (egyetem-uteza 4. sz. a.), megje-lent ea minden hazai könyvkereskedésben

kaphatók:

A hat Oderszki leány.Regény.

I r t a J ó s i k a M i k l ó s .

Második kiadat.(Jósika regényei 29—32) 4 kötet 16-rét 250,

242, 244, 247 lap), fűzve 2 ft.

Kiadó-tulajdonon Heckenast CnsetáT. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1869 (egyetem-ut^a 4-ik szám alatt).

1 .1 . <

704 (2—3)

nöi lábravalók,

háló ujjasok,

fehér disz-szokny.

szines szoknyák.

1* — füzö derekak.

. Ö U nyilt ingek.

l . « « ) férfi chiffon ingek.

2 . vászon férfi ingek.

1.50 gatyák.Ü O 9 2 5 zsebbel, szines széli.

7 5 kr. selyem zsebbeliek.

TAKATSI A.a vőlegényhez,

kishid-uteza a vastuskóhoz czimzettházban.

Tizenhatodik évfolyam.

Pest, deczember 26-án 1869

Elöfizetési föltételek : a Vasárnapi Ujsa* és Politikai Újdonságok eKyflU: Egész évre 10 ft. - Fél évre 5 ftCsnpan Vasárnapi Uj***: Egész évre 6 ft. - Fél évre 3 ft. - Oupan Politikai újdonságok: Egész évre 5 ft. - Fél évre 2 ft. 50 kr.

g ^ * "minden igtatta után 30 krajcár. hirdetményeket elfogd Becsbe,, • Alajos, Wolkeile Nro. 22. és Haasenstein és Vogler Wollzeile Nro. 9. - Bélyeg-dij MIS.

Kis falucska az egész, alig számlálhatmindössze egypár száz lelket. Azok sem lak-nak valami fényes palotákban, még csakkényelmes majorházakban sem. Viskók szét-szórt csoportja, girbe-gurba utczák során,félredült sövénykeritésekkel elválasztva egy-mástól, árokpartra dűlve, vagy sürü fákmögé rejtőzve, egyenetlen hápa-hupás föl-dön, középen egy domb emelkedik maga-sabbra, s arra van épitve, külön a többitől,az egyetlen tisztességes ház: az isten háza.

Az egész faluban szegény emberek lak-nak, szegény zsellér- vagy jobbágy-emberek;egy ur sincs közöt-tök, — ki laknékebben a félreeső kisfaluban ? Csak az azegy, a legnagyobbur, a ki nem vetimeg a legkisebbfalut sem, s meg-engedi, hogy ott isházat építsenek ne-ki, s oly szivesenlakozik abban is,mint a nagy váro-sok égig emelkedőbüszke dómjaiban.

Nyáron azértszép ez a kis falukörnyéke. A pázsit,mely a templomdombjának oldalátbelepi, a füzek ésjegenyék az árok-partokon, az elevengyepü és liczium akertek sövényén sa szilva- és bodza-fák a kertekben,eg y" egy terepélyeseperfa a jobbacskamódú féltelkes gaz-dák háza elött, mindoly szép zöld, olyeleven és üde, mint akármi angol-kertben'vagy müvészi parkban. A természet nem vá-logatós, s szépségeit egyaránt önti el a nagy-szerü és az egyszerü tájakon.

A kis falu szalma- vagy nádfedeles ere-szei alatt fecskék fészkelnek s a kéményennyugodt méltósággal áll féllábon a komolygólyamadár. A tövissövényben a kis ökör-

F a l u s i t e m p l o m t é l e n .szemnek jó tanyája van, s a veresbegy, sőt acsattogó fülemile sem veti meg a kis csalitota falu végén.

A harang hajnalban megszólal, hogyezüst csilingelésével felköltse s munkáraszólitsa a falu lakóit. A templom ajtaja meg-nyilik; deszka-tornáczában sorba oda tá-masztják kaszáikat, gereblyéiket, villáikat amunkára menő emberek, mig reggeli imájo-kat röviden elvégzik benn a templomban.Aztán egész nap csöndes a falu; ember,asszony, a ki csak munkafogható, künnvan a mezőn; — csak az öregek, ezek ma-

dent fehéren lep el a hó. A halotton nemtisztább s nem nyugodtabb a szemfödél,mint az, mely a kis falut egészen elborítja.

Egyik háztól a másikig, egyik utczábóla másikba (ha van több utcza is egynél a

I faluban), de legkivált föl a templomajtóig,1 lapáttal hányták el a havat, hogy közle-kedni lehessen az embereknek egymásközt,s az — istennel. Oh a templom a leglátoga-tottabb ház ilyenkor. Tele van mindennap,reggel is, délesttel is, s nemcsak az öregeklátogatják, hanem aegyaránt.

falu nagyja, apraja

Falusi templom télen. — (Irinyi Sándor rajza.)

radtak otthon, s az utcza porában játszógyermekek.

Télen a falunak más kinézése van. Mint-hogy verándák, üvegházak s több efféléknincsenek, egy szál zöldséget sem lát a szemsehol. Az utczát, ft sö vényt, a kertet, a temp-lom-domb oldalát, a házak zsupfödelét,még a templom kimagasló tetejét is, min-

Télen csaknemegészen szünetel azélet a kis faluban;csak egy oldala vanannál nagyobb te-vékenységben, — avallásos élet. Böl-

csen rendelték,hogy a megváltószületése, e leg-szebb ünnepe atemplomnak és acsaládnak, előké-szitő adventi hetei-vel, s az ó és uj-évfordulatának kis

karácaonjával,épentél derekára essék.A szegény embernem mindig ér rááhitatoskodni; a

test nagyon is meg-kivánja a magáét,a sanyaru szükségoly elhallgathatat-lan követelő, s a lé-leknek csak akkorlehet igazi ünnepe,mikor a test gond-jai hallgatnak s kö-vetelései szünetel-nek.

A téli ünnepek a legszebbek a faluban.A természet szépségei nem vonják el lélekfigyelmét „az egy szükséges dologtól." Asziv egészen istennel való társalkodásábamerülhet, s átadhatja magát a mély áhitatgyönyörének.

Vasárnap, vagy ünnep reggelén, a minta harang elkezdi szokott hivogató szavát

y

52-ik szám.