Gyulai Zsuzsanna:

 

Az írásszakértő és a Végrendelet 

Az írásszakértők képzése során menetrendszerűen elérkezik a pont, amikor felmerül a kérdés: írásszakértőként mi dolga lehet a szakembernek a végrendelettel? A válasz egyértelmű: írásszakértői kompetencia lehet annak megállapítása, hogy a végrendeleten szereplő aláírás, vagy aláírások valódiak e, vagy hamisak?

Az aláírás természetesen nem önmagában áll rendelkezésünkre a vizsgálathoz, hanem magán az okiraton.

Nem dolgunk ugyan a végrendelet érvényességének vizsgálata, mégis úgy gondolom, szakértőként elengedhetetlen számunkra néhány alapvető „kellék” ismerete. Ezekből merítek (a teljesség igénye nélkül) az alábbiakban.

A végrendelet = okirat.

Maga az okirat: a bizonyítás eszköze, a benne foglaltak valódiságának igazolására szolgál, és amely lehet:

        Magánokirat

      Egyszerű magánokirat

      Teljes bizonyító erejű magánokirat

 

        Közokirat

Teljes bizonyító erejű az a magánokirat, amely megfelel a következőknek:

a kiállító a magánokiratba foglalt kijelentést megtette, elfogadta, magára nézve kötelezőnek ismeri el. Utóbbi feltételhez az is szükséges, hogy az okiratot a kiállító

      elejétől a végéig saját kezűleg írja és aláírja = HOLOGRÁF

Gépírás abban az esetben sem számít saját kézírásnak, ha például az örökhagyó az elejétől a végéig saját maga gépelte azt. (Ez vonatkozik természetesen a végrendeletre is.)

      a más személy által készített, de a kiállító által aláírt okiratot a kiállító két tanú előtt saját kezűleg aláírja vagy az aláírást magáénak elismeri = ALLOGRÁF

A tanúk aláírásán kívül lakhelyüknek is szerepelni kell ezen a típusú

okiraton az érvényességhez.

      lehetőség van azonban magánokiratra tett kézjegy vagy aláírás közjegyző, vagy bíróság általi hitelesíttetésre is,

      amennyiben például gazdálkodó szervezet készít vagy készíttet magánokiratot, a teljes bizonyító erejűség feltétele a szervezet által - üzleti körében - történt szabályszerű aláírás.

A keltezés valamennyi típus elengedhetetlen része.

(Hely és időpont is szükséges kellék.)

Bírói mérlegelés tárgya azonban az egyszerű magánokirat bizonyítékként való kezelése, az egyszerű magánokirat tartalmi valóságának elismerése.

Az egyszerű magánokirat nevében is jelzi, hogy nem felel meg mindenben a teljes bizonyító erejű fentebb említett kritériumoknak.

A közokiratnak megszabott alakban kiállított papíralapú, vagy elektronikus változata is létezik és amely bíróság, közjegyző vagy más hatóság, közigazgatási szerv előtt tehető teljes bizonyító erejű okirat.

A közokirat

tartalmi követelményein túl szerepel benne a

megtétel módja, valamint természetesen

annak helye és időpontja is.

Magánszemélyek gyakran közjegyző előtt teszik, vagy hitelesíttetik végrendeletüket.

Ebben az esetben közjegyzői okirat születik,

amelynek alaki követelményeit az

1991. évi XLI. törvény (Ktv) írja elő.

A törvény a végrendeletek között megkülönbözteti

•a közvégrendeletet,

•az írásbeli magánvégrendeletet,

•és a szóbeli végrendeletet

 

Utóbbira főszabály, hogy kizárólag életet veszélyeztető helyzetben két tanú együttes jelenlétében tehető.

Mindhárom esetben egyértelműen ki kell derülnie a végrendelkezésből annak, hogy az a rendelkező halála esetére szóló végakarata. (Tehát az érvényességnek nem feltétele maga a „végrendelet” szó használata.)

A szóbeli végrendelet hatályát veszti akkor, ha a megtételét követő 3 hónap alatt a végrendelkezőnek módjában állt volna más alakban végrendelkezni.

Írásbeli végrendelet hatálya megszűnik: megsemmisüléssel, visszavonással, vagy újabb érvényes végrendelet megtételével

A végrendelet is lehet holográf, (s.k.) vagy allográf típusú.

Az allográf végrendelet érvényességi kelléke, hogy azon vagy

ügyvédi ellenjegyzés legyen, vagy

két tanú hitelesítse az örökhagyó névaláírását.

A tanúknak itt sem szükséges ismerniük a végrendelet tartalmát, sőt azt sem kell tudniuk, hogy az okirat, amit aláírásukkal hitelesítenek, végrendelet. Feltétel azonban, hogy egyik tanú sem lehet jogosultja, kedvezményezettje a végrendeletnek

Az alaki kellékeken túl meghatározó az, hogy végrendeletet

•csak élő magánszemély tehet, valamint az,

•hogy a magyar jog kizárja a közös végrendelkezés lehetőségét.

Lássuk most azt, kinek, vagy kiknek az aláírása szerepelhet vizsgálatunk tárgyaként az írásos magán végrendeleten?

– ami a mindennapi élet során számos esetben megkérdőjeleződhet és így kerülünk kapcsolatba írásszakértőként a végrendelettel.

Örökhagyó: figyelni kell arra, hogy az örökhagyó aláírásának csak az a névleírás számít, amelyik a végrendelet szövegétől jól elkülönül. Nem elég, ha a név leírása csak a szövegben szerepel és nincs elkülönített aláírás. Több oldalas végrendeletnél minden lapon szerepelnie kell

az örökhagyó aláírásának, lapszámozásnak és amennyiben tanúk aláírása szükséges, az ő érvényes aláírásuk is elengedhetetlen laponként.

Írásbeli magánvégrendeletet csak olyan nyelven lehet tenni, amelyik nyelven a végrendelkező ért, ír és olvas. Ha írástudatlan, vak, vagy olvasásra, illetve neve aláírására képtelen állapotban van, kizárólag közvégrendeletet, vagy a feltételek fennállása esetén szóbeli végrendeletet tehet az örökhagyó.

Tanú(k): a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására képes, nagykorú, cselekvőképes, írástudó személy. Nem szükséges, hogy magának a végrendeletnek a tartalmát ismerje. Fontos tudnivaló, hogy az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy az ő hozzátartozója számára szóló végrendeleti juttatás csak akkor érvényes, ha az erre vonatkozó végrendeleti részt az örökhagyó saját kezével írta és érvényesen alá is írta.

Másik megoldás a tanú számára szóló juttatás érvényességéhez, hogy az érintett tanún kívül további két tanú közreműködésére kerül sor.

Ha jogi személy a végrendelet kedvezményezettje, lehetséges az alkalmazottak tanúként való közreműködése és a végrendelet érvényes lesz ebben az esetben

Jó ha tudjuk:

Miről nyilatkozhat például az örökhagyó a végrendeletben?

Örökös megnevezése – és ehhez nem feltétel a név szerint történő megnevezés, csupán a felismerhetőség egyértelművé tétele.

Amennyiben nincs megnevezett örökös, a törvényes öröklési rend lép életbe. Örökrész hányadának meg nem jelölése esetén a jogosult több örökös egyenlő arányban részesedik.

Más örökös hiányában a hagyaték az államra, mint törvényes örökösre száll.

Törvényes öröklés

Az örökhagyó gyermeke vagy gyermekei (egyenlő arányban) az elsődleges törvényes örökösök. Amennyiben az örökhagyónak nincs gyermeke,

a házastárs, - ha az sincs,

a szülők az örökösök.

Életben nem lévő szülők helyén a sorrendben a nagyszülők következnek

és így tovább felmenő ági sorrendben.

Az örökhagyó házastársa örökli mindazon vagyon haszonélvezeti jogát, aminek egyébként nem ő az örökrészese.

Köteles rész

A gyakorlatban általában pénzben kiadandó rész, és ezen a helyen elég annyit tudnunk róla, hogy

-nem öröklés tárgya – hanem sajátos jogi intézmény,

-és magának a jogosultnak kell érvényesítenie.

Így, az örökhagyó végakaratának tiszteletben tartása miatt akár el is tekinthet ettől a jogosult.

Egy lehetséges allográf típusú végrendeleti minta:

Minta a holográf végrendeletre: (munkáimból származó „élő ügy” miatt a szükséges helyeken törléseket eszközöltem)

A VONY vagyis a Végintézkedések Országos Nyilvántartása

Az az elektronikus rendszer, melyet a Magyar Országos Közjegyzői Iroda működtet. Idézet a közjegyző tevékenységéből:

„Végintézkedések

Mivel a hagyatéki eljárást a közjegyző folytatja Ie, különösen járatos a végintézkedések

(végrendelet,

öröklési-,

lemondási szerződés, halál esetére szóló ajándékozás stb) elkészítésében.

A közjegyzőnél őrzött végintézkedés garancia az abban foglaltak feltétlen érvényesülésére.

Végintézkedések országos nyilvántartása

A végintézkedésének holléte kívánságára bekerül az országos számítógépes nyilvántartási rendszerbe, amelyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működtet. A hagyatéki eljárás során ennek segítségével a közjegyző az Ön végintézkedéséről tudomást szerez és biztosítja annak érvényesülését.” (idézet a www.mokk.hu oldalról.)

Bankkártya méretű igazolvány szolgál végakaratunk közjegyzői közreműködésének igazolására.

Életünk véges, s hogy gondoskodunk-e javaink sorsáról, - ezt úgyis mindenki maga dönti el. Célom az írással az volt, hogy megmutassam, mennyi nem is látható háttér- információ magas szintű tudása szükséges számunkra ahhoz, hogy az egyszerűnek tűnő, ám a megrendelő szempontjából igen jelentős téttel bíró „Ő írta alá, vagy nem ő írta alá?” kérdésre válaszolni tudjunk.