versXIII. ÉVFOLYAM 5- 6. SZÁM

"l,/.·f

2005. DECEMBER

':)":..•.L

"~:: .

:~""

','v.: 'l,. _'.

('. f'! I -:l

Tartalom

MAGYAR ÖRÖKSÉG DíJAT KAPOTT SZÉCSI MARGIT

Szécsi Margit: Porból porba 3

Buda Ferenc: Szécsi Margit laudációja 4

Pápai Ferenc: A vers a könyvben halott 4

TÁBOROK

VIII. Megyei és Nemzetközi

Nyári Versmondótábor 5

MiaB~~ 5Műhelyszemle 8

A VERS ÉVE, 2005

Genius loci 10

Baka István Versmondó Verseny 12

5-8. osztályosok IX. Dunántúli Regionális

Vers- és Prózamondó Versenye 12

"Regösök húrján", Veszprém, 2005. május 14. 12

"Regösök húrján", Pápa, 2005. november 26. 14

VI. Vörösmarty Mihály

Vers- és Prózamondó Verseny 14Vörösmarty Mihály: Szabad sajtó 14

Versmondó-találkozó közelről

- ötlettől a megvalósulásig 15

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

VersFesztivál tengelyen innen, tengelyen túl 22Klasszikus- és Kortársvers-mondó Szalon 23

Kovács-Cohner Róbert:Holdfényben ültünk... 24

A Kaleidoszkóp VersFesztiválról megjelent,

legolvasottabb írások részletei az internetről 25

A 2005. év Kaleidoszkóp-díjasai 26Verszenei fesztivál a Kaleidoszkóp-palettán 27

Szécsi Margit: A líra esélye 29A Kaleidoszkóp művészei a VersFesztiválról 29

Pódiumi estek fesztiválja 31

Debreceni Boglárka: Érintetlen vágy 36

Mago1csay Nagy Gábor: festék és nyál 38

Tamkó Sirató Károly: Elindultunk 39

Vachter Ákos: Nú és Hepszu 40

KÖNYVAJÁNLÓ

Firka a falra (Györgypál Judit) 41

Előszó (dr. Besenyei Lajos) 41Firka (Lutter Imre) 41

Egy kicsit a tekinteté, egy kicsit a képzeleté

(Dukay Nagy Ádám) 42

FELHíVÁSOK

Kondor Béla - Nagy László - Szécsi Margit

Vers- és Prózamondó Verseny 16

Kondor Béla: A tányérmosó 16Nagy László: Vállamon bárányos éggel 16

xv. Tompa Mihály

Országos Vers- és Prózamondó Verseny 17Illyés Gyula

III. Nemzeti Vers- és Prózarnondó Verseny 18

"Cantana Profana" nemzetközi,

többnyelvű vers- és prózamondó verseny 18

Illyés Gyula: Bartók 19"Vigyél hírt a csodáról"

nemzeti vers- és prózamondó verseny 20Örkény István: Levelek egy percben

- idézet 20

Buda Ferenc: Tizenöt-húszéves halottak 20

EGYESÜLETI ÉLET

Nyújtsatok kezet! (Holics Szilvia) 21

Köszönetnyilvání tás (Popper Ferenc) 21

Köszönjük támogatóinknak (Bartók László) 21

versmondó2 versmondó

Gál Dezső (Ecsery Elemér)

Falusi emlék

43

Szécsi Margit: Porból porba

Ne higyj derék a törpénekNe higyj szívem a szürkénekVesd meg aki sorsodba áll!A szürkével szóba ne állj

Mind a Paplan alá valóMennyi szőre, mind eladóAkár kese, akár fakó:színeidben mindenható

Szivárványos az ég aljaNem jól van afejed aljaBe szent csőszöd minden facérki magában krajcárt se ér!

Ne higyj derék a törpénekNe higyj szívem a szürkénekVesdmeg aki sorsodba áll!A szürkével szóba ne állj

Hogy forog a szent Spirálban:a tömegsír himporában!Hogy kifoszt a fene nászért!Megnyer hatért, árul százér.

Mesebeli Atól-Bától ­üsd el arany almafádtóls rádvicsorít mint a halál ­Veszett gyöngysor manipulál!

AMagyar Tudományos Akadémia Székházában hétalkotó, intézmény, illetve szakmai műh~~y élet­művét, munkáját ismerték el Magyar Orökség

díjjal szeptember 24-én. A kitüntetést posztumusz ítéltékoda Molnár Ferenc írónak és Szécsi Margit költőnek, elis­merésben részesült továbbá a Pécsi Kamarakórus és TillaiAurél, a Füvészkert (ELTE Botanikus Kertje), a Gödöllői

Iparművészeti és Képzőművészeti Művésztelep, az Evan­gélium Színház és Udvaros Béla, valamint az AmerikaiMagyar Alapítvány és Molnár Ágoston. A Magyar Örök­ség és Európa Egyesület által gondozott díjjal évente négyalkalommal korunk, valamint a IL világháborút megelőzőidőszak legjelentősebb magyar teljesítményeit jutalmaz­zák. Akitüntettek oklevelet és aranyjelvényt kapnak, be­jegyzik nevüket egy úgynevezett Aranykönyvbe, ezzelbekerülnek a "Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumába",Az 1995-ben alapított Magyar Örökség díj kitüntetett­jeinek kiválasztása az alulról építkező demokrácia elvénés gyakorlatán alapszik. A Magyar Örökség díj bíráló­bizottsága kizárólag az így beérkezett javaslatokbólválasztja ki a díjazandókat. Évente négy alkalommal,esetenként hét-hét díjat osztanak ki ünnepélyes keretekközött. A kuratórium jelenlegi elnöke dr. Hámori Józsefakadémikus.

Ne higyj derék a törpénekNe higyj szívem a szürkénekVesd meg aki sorsodba áll!A szürkével szóba ne állj

Egy korona, két koronaBelőled él minden rimarongyapostol. Richárd király ­Korbácsot rá! ez a szabály!

Oszd ki neki a szent hegyen!Ha kurva köl!: sarki legyen!paradicsommadár-tarka ­Szikrázzon a romlás rajta!

Írd az égi nagy freskó raki rányergel koporsódraNem jól van afejed alja­Szivárványos az ég alja!

Porból porba míg sorolnak:hátadon csak szárnyad hordjadCsürhével is úgy hajts hazamint a Semmi napszámosa

Ne higyj derék a törpénekNe higyj szívem a szürkénekVesd meg aki sorsodba áll!A szürkével szóba ne állj!

A Magyar Örökség díjat Szécsi Margit és Nagy László fia,Nagy András vette át, munkásságát Buda Ferenc költő

méltatta.

Nagymaros

versmondó 3

Buda Ferenc: Szécsi Margit laudációjaÖrvendeni illendő, hogy kemény tizenöt esztendővel

halála után Szécsi Margit is végre a Magyar Örökség részes részese lehet.

Életének s a nemrég múltba hanyatló lázfoltos xx. századmásodik felében kiteljesedő költészetének elsődleges szín­tere a külváros, amelyet kívüle s előtte egyedül JózsefAttila emelt ilyen magaslatokba. Ne szűkítsünk azonban sne szegényítsünk: e törékeny asszony kivételesen gazdagvilágú poézise épp annak révén válik erőssé s egyete­messé, hogy magába öleli, fölmutatja s tündérileg fönnlebegteti a tér, idő és lélekbeli magyar valóság kitapint­hatóan konkrét képeit s képleteit. Belülről fakadó sugár­zással, tüzes színekkel, fényekkel, ám fekete árnyakkalteljes képei, a szabad és zártabb formákban egyaránt ele­ven erővel lüktető versbeszéde a másokéval összetéveszt­hetetlenül ötvözi egybe szerves egésszé az őshagyományta legújabbal. Minden tekintetben méltó párja ez a költészeta vele holtig társ Nagy Lászlóénak.

"Megsejtek és megítélni áhítok mindent, ami bennünketnem szeretni, de megalázni, felhasználni, idomítani akarmindent, ami szárnyakat tarol"- írja egyik könyve utó­szavában.

Ha ma élne, vajon mi szava lenne a nyári - és téli ésmindenkori - bazársoron szónokló kihevült kofákra? Arra,hogy ma is éppúgy - sőt még inkább - minden, de mindeneladó?

Visszatéríthető-é az elveszett, elveszített Éden?

Költőnek van-é egyéb vagyona, mint az örökül kapotttagolt beszéd?

Folytathatnám bár, de kérdéseimet itt berekesztem.

Szécsi Margit életműve a Magyar Örökség része im­máron hivatalosan is. Jó ezen örvendenünk.

Kevésbé örvendetes, hogy a magyar literátorok SzécsiMargittal szembeni adóssága egyelőre még lerovatlan.Ideje volna legalább néhány részletet törleszteni ebből atartozásból.

A vers a könyvben halott

Amikor a gyerekek verset vagy prózát mondanak,forradalmi tettet hajtanak végre. Szembefordulnaka világgal. Ellenkeznek a rohanó, teljesítmény­

központú, árnyalatok megkülönböztetésére alkalmatlan,konfliktusok elviselésére képtelen mindennapokkal.Ebben a revolúcióban szövetségeseik: Csokonai, Petőfi,

Arany, József Attila, ll1yés, Janikovszky, meg La Fontaine,Goethe, Puskin, s az ő elődeik és tanítványaik. Mellettükáll az irodalom, a művészet és néhány önzetlen tanár, eset­leg iskola, művelődési ház.

Manapság ilyen kompánia győztes befutására fogadniegyenlő a bukmékerek világszövetségének tett felajánlás­sal. Ezért nem a forradalom kimenetelét, inkább az ifjúforradalmárok és segítőik tettét firtassuk!

Kosztolányi szerint: "A vers néma. Adj neki hangot!A vers könyvben halott. Keltsd életre! Mi a szavalás?A vers föltámasztása papírsírjából." És mi a vers? Ér­zelemnek és tudásnak megformázott, személyes esszen­ciája. Olyan, mint az ember. Feltámasztását vállalni misz­szió. Sőt: forradalmi hivatás. Minden támogatást, biz­tatást megérdemlő. Miért is? Mert ha a művészetekkel

való foglalatosság kivész a hétköznapokból, akkor kivészaz értelmes-érzelmes ember. Nem maradhat következ­mények nélkül, ha a harmónia átélhetetlen. Az iskolai,közművelődési pragmatizmus folyamatosan rontja a jövőnemzedékek egészséges kibontakozását. Riasztó adatoklátnak napvilágot a szövegértés enyészetéről, a matema­tikai tudás hanyatlásáról. A kommunikáció csődje ellentenni kell!

A közművelődésből elvont tartalmi támogatás miattmegszűntek az - iskolai kereteken túlmutató - öntevékenyművészeti csoportok, amelyek elsősorban személyköz­pontúak voltak, nem pedig produkciócentrikusak. Me­gyénkjó néhány általános iskolása forradalmi tettet hajtott

4 versmondó

végre, mert versek föltámasztására vállalkozott a nagyhagyományú őszi versmondó versenyeken, Tatabányán ésEsztergomban.

Pápai Ferenca tatabányai Közművelődés Háza főmunkatársa

Nő madárral

VIII. Megyei és Nemzetközi Nyári VersmondótáborCsoma - 2005. június 27-július 2.

Vége az iskolának, és csomagolok. Immár ez anyolcadik nyár, amikor olyan gyerekekkel töltökel egy egész hetet, akik szeretik a verseket, szíve­

sen állnak színpadra.A harminchét táborIakó a környék falvaiból, városaiból

érkezett. Nagy öröm, hogy 18 fő a határon túlról, Szlo­vákia magyar lakta településeiről jött el Csomára. A kicsikközül- ezt a csoportot vezetem én (9-ll évig) - néhányanelőször táboroznak, így nemcsak a gyerekek, de szüleik isnémi aggodalommal várják az elkövetkezendő egy hetet.A második csoport résztvevőit - a felső tagozatoskorosztályt (11-14 évig) - Horváth Ildikó tanárnő vezettebe a versmondás rejtelmeibe. A harmadik, a középiskoláscsoport vezetője Popper Ferenc Radnóti-díjas rendező

volt, aki több évtizedes szakmai tapasztalatait adta át aversmondóknak. Az idén az évek óta visszajáró diákokközül sajnos kevesen tudtak eljönni, az érettségi és főisko­

lai-egyetemi felvételik miatt.

A munka három csoportban folyt, korosztályok szerintielosztásban. Az ismerkedés játékos formái, a színes prog­ramok hamar kis közösséggé formálták a csapatot. Azösszevont, közös foglalkozásokra reggel és az esti órákbankerült sor. A tréning és beszédtechnikai gyakorlatok,készségfejlesztő játékok, a közös daltanulás, múzeumláto­gatás, fürdés, néptáncest sokféle ismerettel, élménnyelgazdagították a versmondók személyiségét.

Az egyéni foglalkozások keretében az általuk hozottirodalmi alkotások elemzésével, szövegértelmezésévelés a sikeres előadásmód megvalósításának mikéntjévelfoglalkoztunk. Beszélgettünk a jó versválasztásról, a meg­felelő beszédstílusról, a testbeszéd helyes értelmezésénekfontosságáról. Az idő rövidsége miatt viszonylag koránneki kellett fogni a szombati műsor összeállításának,amelyben a táborlakók lelkesen és aktívan vettek részt,mint ahogyan az egy hét alatt is tapasztalható volt.

Meghívott vendégtanárok segítették a tanultak elmé­lyítését: kommunikációs ismereteket oktatott KarsainéHorváth Klára tanárnő, daltanulás, megzenésített versekismeretéről Nagy Anikó előadóművész tartott jól hasz­nosítható gyakorlati foglalkozást, míg a népismeret ésnéptánc témakörben Kakuk János néptáncpedagógus.

A szoros napirend és intenzív munka mellett sem fárad­tak el a csoporttagok. Az esti remek programok után mégjött a szokásos tábori ,,hajcihő". Borotvahab került a ki­lincsre, nadrágra, és a fiúk és lányok közötti szócsatáktólvolt hangos a tábor. Természetesen a "nagy keresések" semmaradtak el- valakinek valamije mindig elveszett, s perszemindig vidámak, csintalanok, igazi gyerekek voltak.

Voltak nagy éjszakai beszélgetések a világ és az emberiélet fontos dolgairól, filmekről, könyvekről. Mennyireigénylik ezt a fiatalok és milyen kevés jut ebből nekik amai rohanó világban!

Kellemes érzés volt látni azt is, hogya napok előre­

haladtával a nagyobbak milyen felelősséggel és törődéssel

fordulnak a kisebbek felé.Igyekeztünk változatos, színes programokkal mara­

dandó emlékké tenni számukra ezt az egy hetet. A fog­lalkozásokon elhangzott elméleti és gyakorlati ismereteketremélhetőleg sikeresen használják fel majd a következő

versek, prózák előadásakor, és még szívesebben járnakversenyekre és forgatják a versesköteteket. S ha így lesz,a tábor elérte célját.

Szombaton a három csoport bemutatta az elkészült pro­dukciókat. A hozzátartozókból álló, igazán szépszámúközönség (közel 100 fő) ízelítőt kapott a tanultakból, amitnagy tapssal jutalmazott.

Tartalmas és hangulatos hét után sok szép emlékkelbúcsúztak el a fiatalok egymástól, azzal az ígérettel, hogyjövőre ismét találkoznak.

Enzsölné Mondovits Erikacsoportvezető

Mi a Baja?

Kj'nek mi. Nekünk az, hogy nincs Baja csak egyszeregy évben, igaz két turnusban. Az utóbbi azt's jelenti, hogy kétszer annyi embemek baja, ha

nincs Baja.És hogy mi a Baja? A versek szigete évtizedek óta, de

főként öt éve, egy igazi, nyitott közösséggel és opti­málisan elfogult szakértőgárdával, akik mindenre elszántemberek (vigyázat!) a cél, vagyis a vers és a növendékekérdekében.

Neves szakemberek: Gabnai Katalin drámapedagógus, aSzínház- és Filmművészeti Egyetem tanára, WiegmannAlfréd rendező, Pataki András rendező-színházigazgató,

Bartók László előadóművész, Kiss László versrendező,

Kárász Eszter, Kinizsi Ottó, Zámbori Soma színművészek

és jómagam foglalkoztunk a Bajára érkező versmondók­kal. Sok egyéni és közös munka eredményeképp 12 szín­padképes produkció született a két táborban, a Versművé­

szeti Szemináriumban és a Színész- és Előadóművész­

felkészítő Műhelyben.

Pódiumi estet tartott Horváth Kálmán, a Duna Televízióbemondója, versmondó, Boda Tibor színjátszó és Major­falvi Bálint főiskolai hallgató, Bálint rendszeres táboro­zóként. Heves viták, értelmes és legfőképp a jövőre nézvehatékony eszmélés, bizonyos helyzetekben, bizonyoselőadó esetében ellenállás, ennek (is) következtében

versmondó 5

értékítélet, értékrendszer ki- és átalakulása, kínél milyenmértékben, de általánosságban ez a folyamat volt ajellemző. A néha késdobálásig fajult szellemi csata a hon­lapokon, a Versmondó Fórumon folytatódott. Alkalmashelyen, jó időben, célirányosan. Érdemes ellátogatni azütközet virtuális helyszínére, az egyesület bármelyikportáljáról vezet oda út. Aki nem vett részt Baján 2005­ben, az is sokat tanul belőle.

A Versművészeti Szeminárium négy csoportban műkö­

dött; Pataki Andrással, Kárász Eszterrel és Kiss Lászlóvalvittük a csapatokat, olykor csoportbontással, máskor tema­tikusan. A csoportbontáskor lényeges szempont volt a kor,a szakmai alapok ismeretének foka, és a különböző szak­irányú orientálódás. Nem titok, arra törekedtünk, hogyminden csoportban akadjon néhány, a professzionalitásfelé jó úton járó versmondó, aki támpontot jelenthetett tár­saira nézve, s aki tud kontrollálni és fejleszteni is egyúttal.Mindez működött. Színészmesterség, önismeret, színpadimozgás, versértelmezések, karakterformálás, attitűdkere­

sés - az alapfoglalkozások, megkerülhetetlen részei voltaka tábornak. A légzés- és beszédtechnikai órákat PatakiAndrás tartotta, Kovács Zsu, a Békés megyei Jókai Szín­ház stúdiósa (ugyancsak tábori darab) segített be időnként.

Kiss László elméleti, Kárász Eszter gyakorlati órái, avendégelőadók produkciói, beszélgetései és játékai fogtákössze ezzel együtt a csoportokban, apró részletességgelzajló műhelymunkákat.

Különös, de ez a tábor egészen más volt, mint a tavalyi.Összehasonlíthatatlan, tehát nem is jobb és nem is rosz­szabb. Más. A versmondók este viszonylag korán ágynakestek, mi még csak takarodót sem fújhattunk (na jó, ezannyira egyikünknek sem hiányzott). Értetlenkedhetne azolvasó, hogy ugyan miért nem maradtak fenn, esetleg nelett volna akkor közösségi élet, tér. Szó mi szó, én is csakaz órára nézve vettem észre, hogy jócskán az éjszakábakergettük magunkat, a közösség pedig együtt élt a munká­val. Ezek után már sem idő, sem energia nem jutott arra,hogy mindezt klubéletszerűen hajnalig folytassák. Talánhasznosabb volt így. Hogy összetartó a társaság, az amásodik Bajaként is emlegetett Kaleidoszkópon derült ki,amikor a legjobb formájukat hozták a csoportok a fel­lépésnél, sőt próbáikat is maguk szervezték, tartották.

Saját csoportommal a Párizsban járt a nyár c. társaspódiumi estet állítottuk színpadra (VersFesztivál: ALTcsoport). Fiatal nő, fiatal férfi. A nő okos, elszánt ésszámító. A férfi okos, elszánt és szerelmes. Konfliktusoksora egy kialakuló kapcsolatban és a kapcsolattal kapcso­latba kerülők körűl. Párizsban, a fények, a színház és aszerelem városában, annak valamennyi fellelhető jellemé­vel és jellegzetes helyszínével. A találkozástól a szerelemkibontakozásán át végkifejlet mellőzi a happy endet. Aszereplők kiváló tehetségek, szerencsém, szerencsénk volt(ez igaz minden bajai csoportra). Nagyon jó csapat álltössze, és felejthetetlen előadás született, Piaf zenéjével.

Pataki András mozgásszínház-elemekkel kevert perfor­mance-a furcsa módon egyéni képességeket és tudást isfelszínre hozott. Abszolút profi műhelytükör, színház és

6 versmondó

pódium keresztmetszete, mértani pontossággal kiötölt éskimunkált szerkezet, mindemellett könnyen levehető

mondanivaló, értékes előadás. A VersFesztivál verseny­programjába nem került bele, András kifejezetten tanul­mánynak szánta, a későbbi próbákra pedig technikai,egyeztetési okok miatt nem tudott sor kerülni. Minden­esetre továbbgondolásra érdemes. Kiss László így ír acsoportjáról.

"Régóta meggyőződésem, hogy a művészi fogékony­ság, a művészi "önkifejezés" az ember veleszületetttulajdonsága, amelyet - természetesen a tehetségmegléte mellett - egyrészt képzéssel, tudatos fel­készítéssel, másrészt tanulással lehet (és kell) kibon­tani, lehetőleg minél korábban, hogy a művészettel

való kapcsolata elemi igény legyen. A tehetség, avalamire való képesség viszont" isteni" adomány,talán a gének és ki tudja még minek az együttesjelenléte alakítja az embert, hogy valamibenkiemelkedő legyen.

Ezen a nyáron is, mint már több éve, igazán tehet­séges, "megjelölt" fiatalokkal találkoztam, akiket avers (no meg próza) szeretete, a tanulásvágy hozottBajára, többüket már nem is először. Viszonylagrövid idő alatt ráhangolódtak a közös munkára,nagy szorgalommal és tehetséggeloldották megközösen azokat a feladatokat, amelyek egyrészt akitűzött cél(ok) megvalósítását segitették. másrészta bemutatandó Örkény Egyperces novelláinak aszínrevitelét szolgálták. Ez utóbbi is a "tananyag"része volt, mivel a fiataloknak, a különböző hely­zetgyakorlatokból (is) kiindulva az örkényi stílust, a"fanyar" groteszket kellett megtanulniuk. A nyitottszivű (eszű) gondolkodású fiatalok hamar megértet­ték a groteszk lényegét, és pazar ötletekkel gazdagí­tották a közös játékot.

Talán a kor - és az iskolai oktatás - hiányossága,hogy bizony sokat és hosszan kellett, elsősorban

arról a közelmúltbeli történelmi korról beszélget­nünk, amelyben a nagyszerű és a magyar irodalom­ban egyedülálló egypercesek születtek. Megérte!"

- Kiss László -

Kárász Eszter csoportja a tavalyiakhoz képest két új taggalbővült, egyébként az egy évvel korábbi felállásban dolgo­zott tovább (VersFesztivál: Kábaszemű). Tavaly a születésés a halál kereszttüzébe állított élet volt estjük témája, azidén éppen az azóta eltelt időszak élettapasztalata szolgáltháttérül. Az életkori és az ebből adódó élmények külön­bözősége ellenére - és ez mindenkinek nagy meglepetésvolt - közel ugyanazt az utat járták be a versmondók. Ígyaztán az előadás inkább fokozatosan érlelődő és kiraj­zolódó massza volt, mintsem egy előre szerkesztett pódiu­mi est. Idén is varázsolt a darab: a szereplők úgy adták elő

a verseket, hogy mindenkire ráismerhetett a néző. Értemez alatt azt, hogy az élmények és a tapasztalatok, a meg­határozott életút is kirajzolódott az egyébként összjátékotprodukáló társaságból.

A vendégelőadók közül Horváth Kálmán félig kész, féligimprovizált pódiumi estje váltotta ki a legtöbb indulatot.Kálmán vallja, hogy hozzányúlhat a vershez szövegileg,átértelmezhet tartalmilag, a szerzőtől eltérően gondolkod­hat érzelmileg. Mert, mint előadó, ha megismerkednek ésegymásba szeretnek a művekkel, olyanná válik ez, mint aszerelmeskedés, amely mindig mást eredményez, és egyé­ne válogatja, mit emel ki a költeményekből. Sokak szerintez inkább pontatlanság, nemtörődömség, a vers megerő­

szakolása. Az érdemi vitába a jelen lévő művészek szán­dékosan nem szóltak bele. Ami nem korrekt és veszélyes,az viszont megjegyzendő: a közönség és a szakma irántialázat hiányában nagy bátorság színpadra állni és érvelni.

Zámbori Soma és Kinizsi Ottó színművész fél-fél napigjátszott, immár nem az idegekkel, hanem magukkal aversmondókkal, a Felkészítőműhely keretében. A két mű­vész játékos feladatsorokkal készült, készségfejlesztő

rövid tréninget tartottak.Gabnai Katalin is, a Szinház- és Filmművészeti

Egyetem drámapedagógia-tanára egy harmadik értelem­ben vett játékkal hozott újabb színt a Szemináriumba:költői írásokkal nézett szembe a pályakezdő, érezni és ezalapján válogatnia, majd értelmeznie és magyaráznia kel­lett, amit csinál. Nem kevésbé tanulságos.

Wiegmann Alfréd színházi és televíziós rendező szín­házelmélettel és színháztörténettel, Bartók László előadó­

művész színészmesterséggel foglalkozott a Műhelyben.

Egymásra épülő óráik tanítani és tudatosítani próbálták aszínészi Iét legfontosabb és legalapvetőbb követelményeit.Amit nehéz definiálni, azt fogalmazták meg a csoporttal,ami létező, kimondott vagy kimondatlan axióma, azt állí­tották fel együtt a hallgatókkal. Wiegmann egyfajta külső

szemként is létezett: a Műhelyben elkészült, utolsó előtti

napon bemutatott, egyéni vagy kettős produkciókatértékelte helyben és utóbb írásban.

Néhány objektív benyomás és konklúzióA hely: az egyre komolyabb szakmaiságot produkáló éskívánó szeminárium munkájára már nem alkalmas amegszokott kollégium. Baja marad, a Petőfi-sziget marad,csak éppen a szemközti épületben, egy zárt, biztonságos(őrzött), európai színvonalhoz közelítő kollégium ad tereta foglalkozásoknak, s lesz egyúttal a szállás. Az étkező ésa Sugovica nem költözik át, tehát őket újra látogatni kell,szerintem sokunk örömére.

Az előadók: ezután is meghívunk különböző irányza­tokat, iskolákat képviselő előadókat. Az egészséges vitanagyot lendít az egyéniség keresésében, a klasszikus éskortárs irodalom kutatásában.

Produkciók: színházi igényű előadások születtek aműhelymunkákból. Ideje nagyobb fórumot keríteni ezek­nek. A város kulturális vezetésének segítségével a helyiközönség szabadtéren, egy önálló nyáresti program kere­tében találkozhat majd a versmondókkal színpadon. Ezamolyan nyilvános főpróbának is tekinthető, mert 2006­ban, a 8. Kaleidoszkóp VersFesztiválon új kategória lesz aműhelyprodukcióké, így a Baján pódiumra állított estek azország és a határon túli műhelyek hasonló igényű produk­cióival mérkőzhetnek meg, annak minden tétjével éstapasztalatával.

Csoportbontás: több versmondó, több csoport lesz, újszakemberekkel gazdagodunk. Csatlakozik a bajai mű­

vésztanárokhoz Solténszky Tibor rendező, dramaturg, aRádiószínház igazgatója, a Magyar Dramaturgok Céhénekalelnöke és Nagy András László rendező, a Magyar Szín­Játékos Szövetség elnöke.

A két művészeti ág, a színjátszás és a versmondás vázaegy és ugyanaz: a természetesség, az őszinteség. Ha aversmondónak van mondanivalója, és hozzá tud kapcsolniélethelyzeteket, megélt szituációkat és érzéseket, könnyenmegtanulja interpretálni. Persze, ha van hozzá affinitása.De elsődlegesen birtokában kell lennie valamilyen szintű

élettapasztalatnak, megélt élményeknek, hogy építkeznitudjon. A résztvevők többsége birtokában volt, ezért tud­tak dolgozni.

A fent említett módszerek lényege egyébként, hogy aszínész vagy előadóművész szabad kezet kap, és elsőként

a kötött szöveg mellőzésével, de annak tudatában kezdhelyzetgyakorlatba. Így érzései, indulatai könnyen meg­maradnak a szituáció értelmezése, tudatosítása utáni újra­játszás közben, s azt már "csak" finomítani, majd rögzítenikell. Mozgásának koncentráltságát is hasonlóképpen lehetkoordinálni, instruálni. Ez volt az egyik legjellemzőbb

munkamódszer. Számtalan, a kuliszszatitok feltárására éselsajátítására ösztönző gyakorlatot nyújtott Baja az oda­érkezőknek.

Szinte már terveznünk sem kell a jövőre vonatkozóan,hiszen a két tábor fokozatosan kiépítette saját bázisát, sezzel újabb versmondó-generációk születését biztosítja amaga és a teljes magyar kultúra számára. Az első a közös­ségteremtő erővel együtt, a második emellett a "kifulla­dásig csinálni akarom" megrögzöttségével és óriási szak­mai anyagával. A még jobb feltételek megteremtéséért atovábbiakban is küzdünk.

Lutter Imrea Szeminárium és a Műhely vezetője

Tanulmány/ej

versmondó 7

Műhelyszemle

AMagyar Versmondók Egyesülete rögtön a Vers­művészeti Szeminárium után, július utolsó napjátólrendezte meg Baján a 2005. évi Színész- és Elő­

adóművész-felkészítő Műhelyt a Sugovica partján, a régiifjúsági táborban. A műhely résztvevői intenzív munkátvégeztek a tíz nap alatt, ki-ki saját lehetőségei, pillanatnyifelkészültségéhez mérten kapott feladatot és igyekezhetetttovábblépni. A hétvégén részint a tanteremben, informáliskörnyezetben, részint kellemes körűlmények között a bajaiművelődési központ kis színpadán vették szemügyre, hogymit is végeztek az egy hét alatt, kinek hogyan sikerűlt

színészi, előadóművészi készségeit, képességét fejleszteni.A tábor ritka lehetőséget adott a csapat számára: szép­

számú szakembergárda állt a közös és egyéni foglalkozá­sok alatt a fiatalok rendelkezésére, és komoly szakmaialapokon összeállított, egymásra épülő tematika szerintvégezhették munkájukat. A napi művészi beszédfoglal­kozások, a mozgástréningek, a színészi eszközök és azelőadó-művészet kapcsolatát felvillantó foglalkozások, akülső előadókkal való beszélgetések jó alapnak bizonyul­tak, hogy a résztvevők megfelelő fizikai kondíció mellett,friss szakmai impulzusok légkörében készítsék el produk­cióikat. (Bár a fizikai kondíciót a folyosókon hajnalig tartóélénk klubélet néha megroggyantotta, de hát mire való azifjúság?)

A konzulensek a rendszeres napi elfoglaltság mellettfennmaradó időben az illető napszaktól függetlenül, tudni­illik éjjel és nappal együtt dolgoztak a résztvevőkkel.

Bartók László, Pataki András, Lutter Imre és Kiss Lászlósegítségével készültek a bemutatkozó előadások. KözbenGabnai Katalin, Zámbori Soma és Kinizsi Ottó tartottvendégelőadást, Majorfalvi Bálint (a Bajai Versművészeti

Szeminárium régi hallgatója) kollégájával, Boda Tiborralpamfletelőadást mutatott be, beszélgetéssel egybekötve.

A Felkészítőműhelyt az a többórás est zárta, amelyena versmondók egyénre szabott, jól kidolgozott produk­cióikat osztották meg társaikkal, a tanárokkal és a közön­séggel. Igen változatos tematikában születtek a kisebb­nagyobb produkciók. A komplett egyfelvonásostól, a moz­gásszínházi eszközök segítségével megjelenített produk­ciókon át, költői estig sok minden szerepelt abemutatón.A műhely értékelésekor érdemes ezeket a produktumokatés az előadókat megvizsgálni, értékelni.

Amikor szólunk róluk, nem szabad felednünk, hogyegy-egy produkció egy adott fejlődési szintet mutat, aválasztott forma és anyag pedagógiai célokat is rejt, sokesetben a produkció út és nem cél.

Jó felütéssel kezdődött az első rész a Bartók László gon­dozta Első elhálás című kis összeállítással, amely kedveshumorral vegyítette a Kóka Rozália gyűjtötte anyagot anépdallal, de Arany János-i részlettel is. A kacér megje­lenésű Horváth Réka és a vénkisasszonyra .maszkírozott"Kovács Zsu kettőse igazi telitalálat volt, a kettejükvetélkedésére szituált dramaturgiai megoldás vérbő

játékot eredményezett. Az előadás arra is jó példa, hogyhogyan lehet ezeket a kulturális kincseket a színpadonélővé, a közönség számára vonzóvá tenni.

8 versmondó

Az Örkény-egypercesek népszerűek előadói körökbenés méltán, sokféle előadásmódot sugallnak. Lutter Imresegítségével Huszár Dóra néhány használati tárgy alkal­mazásával szituálta a szövegeket az Ébredés című elő­

adásban, jó lehetőséget teremtve ezzel kifejezőeszkö­

zeinek gazdagítására, humorának megmutatására, ám azörkényi mélyebb iróniával még adós maradt.

Ugyancsak Örkény-összeállítást mutatott be Az ál­maink címmel Somogyi Bence és Kovács Zsu, akiketpatrónusuk, Pataki András dinamikus mozgáskreációrabátoritott, amely az Örkény-írások tömörségével, belső

feszültségeivel jól korrelált, sajátosan járult az előadás

szuggesztivitásának növeléséhez. Némi veszély, hogyamozgás néha ellentétbe kerűlhet a szöveg tartalmával,mint például a légyfogóra ragadt házaspár esetében. Ámez a fajta intenzív jelenlét fejleszti a színészi kifejező­

készséget, az egymásra figyelés képességét, mintahogyan az ilyen színészvezetés kitűnő hozadéka aSomogyi Bence és Kulcsár Márta abszurd szerelmespárja,az Etűdök szerelmeinkre című játékban. Itt a kopár tan­terem eltűnt, és igazi, forró színházi pillanatoknak lehet­tünk tanúi. Jól szolgálta a jelenet atmoszféráját a nagyoneltalált zene. A mackós Somogyi Bence ebben meg­lepetésünkre fürge, dinamikus férfikaraktert formált,Kulcsár Márta színészi fejlődésének pedig újabb lépcsőjét

jelentette az etűd, amelyet szintén Pataki András segített,aki egyébként ebben a jelenetben a talányos véggelpróbára is tette a hallgatóságot. (Nincs jel arra, hogytapsolhatunk, hogy vége az előadásnak, kínos csönd, skezdődik a "ki bírja tovább" játék, színpad és nézőtér

egymást lesi, ki lehet-e menni? Volt, aki tovább bírta,mint a krónikás.)

Ezután kellemes vonulás tette az estét változatossá, át aSugovica hídján a művelődési házba, ahol a színpadi pro­dukciók kezdődtek.

Mikulik Péter ifjúsága ellenére kitűnő atmoszféra­teremtő erővel Józse! Attila-műsort adott elő, amelyben,örörnünkre, ritkán hallott fiatalkori versek is szerepeltek.Az összeállítás a versműsorok szerkezetének fontosságárahívta fel ismét a figyelmet, a hozott versanyag, szintemagától egy újszerű mondanivalóvá állhatott volna össze,ha néhány kedvenc helyett az anyag zöméhez illőbb verskerűl. Az előadást gitáros számok színesítették, mindének, mind a hangtechnikát tekintve van még dolgaMikulik Péternek (aki egyébként Huba is). Lutter Imreegyszerű eszközökkel segítette az előadót a hiteles szín­padi létezésben.

A kedves egyéniségű Stefan Renata Arany János Bajuszcímű verses elbeszélésével próbálkozott, ami jól illetthozzá, s bár felkészítőjétől, Kiss Lászlótól remek segít­séget kapott azzal az ötlettel, hogy mint egy képmutogatóprodukciót fogja fel a művet, előadása nem lett élmény­szerű. Az alapbaj valószínűleg a szövegtudás hiányosságas az ebből fakadó bizonytalanság volt.

Ugyancsak a szituációba ágyazott versmondás egyikpéldáját láthattuk a műlovarnőnek, táncosnőnek (?) öltö­zött Kupovics Lilla verses összeállításában, a jó indulásután a szituáció elfáradt és valamelyest öncélúvá vált,

Wiegmann Alfrédszínházi és televíziós rendező

P. S. Marotka Mátyás a Kaleidoszkóp versenyében aBaján készült produkcióra különdíjat kapott.

A műhelyszemle egységes hangulatban, jó légkörbenzajlott, köszönhetően annak a szellemnek, amely a kűlön­

böző karakterű előadók és tanárok együttműködéséből

alakult ki, s egyfajta őszinteségben, keresetlenségben éskreatív szabadságban nyilvánult meg. Szinte valamennyiprodukció megállta volna a helyét nagyobb közönség előtt

is, ezért sajnáltuk a többnyire üres széksorokat. A jövőre

vonatkozóan Imréék azonnal levonták a konzekvenciákat,és a József Attila Művelődési Ház kezdeményezéséremegállapodtak abban, hogy 2üü6-ban a megszülető pro­dukciókat, műhelymunkákat mindkét tábor, tehát aVersművészeti Szeminárium és a Felkészítőműhely

esetében is a nagyközönség elé tárják, szabadtéren és aszínházteremben is. Nyilván ennek van némi pedagógiairizikója, hiszen egy-egy tanfolyamon a résztvevők tehet­ség és érettség dolgában különbözőek lehetnek. Mégis, aváros fogadókész arra, hogy a két országos hírű verstáborvégén, fesztiváljelleggel két tartalmas nyárestével aján­dékozza meg a helyi közönséget.

papírcsíkkal jelezzék, némileg visszájára fordult, a papírrossz anyaga miatt. Bensőséges, jól elemzett hiteles szö­vegmondás, visszafogott játék, szép kiegyensúlyozott pro­dukciót hozott. A lány szerepében Huszár Dóra, a szövegnélküli fiú szerepében Mikulik Péter (Huba) volt jól jelen.

amikor a színpadon fekve egy takarót ölelgetve hangzot­tak el a versek az egyébként tehetséges előadó megszólal­tatásában.

Láthattunk azonban egy szép Szabó Lőrinc-estet BorosánEszter előadásában. Azok a versek sikerültek inkább, ame­lyek az előadó fiatalságához, pillanatnyi előadói appará­tusához, kedélyéhez közelebb álltak, a nehéz, férfiasversek kevésbé voltak meggyőzőek. Itt az illő ruha, a szépkiállítás segítette a mondanivalót.

A bemutató legtöbb anyagára érvényes, hogya rövidfelkészülési idő ellenére megállták a helyüket, különösenigaz ez Tennessee Williams: Ez a ház bontásra vár című

egyfelvonásos műve előadására. A ma is érvényes mon­danivaló, a hálás szereplehetőség jó választása volt a fel­készítő Lutter Imrének. Érdekes tanulsággal szolgált aszínház ezer apró csapdájára, hogy a kitűnő elgondolás,mely szerint a teret, a városszélt idéző sínpárt egy egyszerű

Szólni kell egy nem bemutatott produkcióról is, melyeta táborban kialakult pedagógiai bölcsesség segített nemszínpadra kerülni: nevezetesen Marotka Mátyás SántaFerenc Sokan voltunk című novellájával készült, ám azutolsó napon a felkészülési idő rövidsége miatt előadó ésfelkészítő úgy döntött, hogy inkább nem mutatják be. Vanez így, hogya műhelymunka során kiderül, hogy valaminem kész. Ismerve a szimpatikus és tehetséges, ám kezdő

előadót s a mű nehézségét, csak helyeselni lehetettmindezt.

--_..

Volt és lesz

versmondó 9

GENIUS LOCII. Nyelv-kultúra-gondolkodásA nyelvhasználat egyetemlegesen minden eddig ismertemberi kultúrában jelen van. A nyelv azonban nemcsak ahétköznapi kommunikáció eszköze, hanem olyan belső

kommunikációs eszköz is, amelyet a gondolkodásban és avilág reprezentációjában, rendszerezésében és megszer­vezésében is használunk. A nyelv kapocs a külső és a belső

világ között; döntő szerepet játszik mind a kulturális, mindaz egyéni fejlődésben mint szimbólumrendszer az emberitársadalmi élet, valamint a társadalmi és kulturális fejlődés

alapvető tényezője.

A versmondás művészi kommunikáció. Bírja a legáltalá­nosabb értelemben vett dinamikus információátvitelt, derelativitása következtében túl is mutat ezen. A nyelvi kü­lönbségek hajlamossá tehetik az embereket, hogy külön­bözőképpen lássák a világot. Hogyan fordítanánk idegennyelvre ,,A semmi ágán ül szívem" sort? Vagy szójáté­kainkat, vicceinket? Vizsgáljuk meg adott nyelveken ahumorra való szókészletet! A magyar nyelv rendkívülimélysége kapcsán különösen alkalmas művészi kommu­nikációra, nem véletlen, hogyaversmondás példátlanulnagy ívű kultusza éppen itt, a Kárpát-medencében élte s élireneszánszát. A nyelv-kultúra-gondolkodás hármas egy­ségén felnövő ember komplexen látja a világot.

A dolgok térben és időben léteznek, így a vers kultúrája is.A világ kultúrrégiói az emberi kommunikáció és kapcso­latrendszer eredményeként alakultak ki és fejlődtek olyan­ná, mint amilyenek. Ezen régiók a kultúra térben történő

terjedésének és eloszlásának eredményei. A kultúra min­den eleme valahonnan származik, majd onnan szétterjed.Ami értékes, fennmarad. Objektív értékké válik, mely for­mál, változtat, alakít. A versmondás is változtatni akar, agondolat és érzelem katarzisával.

A vers évében több fórumon találkoztam a vers katarzisával.

II. Itt és most

IlII. A tűz citerái80 éve született, lírai igéző erejével sok évtizeden át pél­dázta a helytállás és odaadás mércéjét. A Somló tövébentavasszal hagyományosan Nagy László-találkozó volt, sokversmondó, főként fiatalok, fehér lovon lovagoltak,gyöngykakashoz rikoltoztak, szomorúan és vidámanelrévedtek a felhők között, pünkösdi hajnalon könyö­rögtek, félelmes alkonyatban hullatták tejfogaikat. AzAjkai Nagy László Művelődési Központ példás rende­zésében, Buda Ferenc Kossuth-díjas költő zsűrielnökle­

tével, felkavaróan nagyszerű napokat éltünk. A MagyarVersmondók Egyesületét képviselve nyolc értékeskönyvjutalmat osztottam ki, osztatlan örömmel. Ültünk ahegy alatt "hogy az ember az életét újra kezdje, ha szétzül­lött a csillagok égi kertje".

l O versmondó

II12..Szivet cseréljen az, aki hazát cserél!"Tompa Mihály üzen. Nemcsak a fenti sorral, de egészszellemével s a róla elnevezett versmondó-találkozó által.Rimaszombatban minden év tavaszán találkoznak a fel­vidéki versmondók, kicsik és nagyok, az idén háromezrenneveztek. Fantasztikus! Népes a zsűri, még népesebb aszervezőgárda, az ellátásunk kifogástalan, csak hátra kelldőlni, s engedni hatni a szót, melynek ereje van. Számosdíjat adtunk át, táborozási részvételtől kezdve a köny­vekig. Értő módon képviseltette magát a magyar nagy­követség is Szesztay Ádám által, aki nem öt percreérkezett, nem sietett fontos ülésre, hanem jelen volt,érdeklődött, tárgyalt, beszélgetett, munkálkodott (kétnapig). Hát mit mondjak? Jó volna ilyet többször is látni.Mindenki végezte a munkáját. A találkozó számoskiegészítő rendezvénnyel adott gazdag élményt a jelen­lévőknek, itt volt például Faludy György költő-író­

műfordító is egyik este, Brecht-fordításával zárom ezt aszakaszt:

"Mért hagytatok el minket? Hát nem voltunk éhbérértdús grófi földben vézna, s holtiglan hű cseléd?Megénekeltünk mindent, ha kértétek - készpénzért -:a háborúk varázsát s a hulló lomb neszét."

II13."Íme, hát megleltem hazámat""Kellene írni egy olyan darabot, ami csupa kérdésből

állna. Vagy olyat, amiben csak kopogtatnának. Az első

fölvonásban csupa kisgyerek kopogtatna, a másodikbancsupa aggastyán. A harmadik fölvonásban a szín üreslenne, és most a csukott ajtókat bentről kifelé döngetnék."- írja Pilinszky János Latinovits Zoltáma emlékezve. Abalatonszemesi gyermekversmondó-táborban csupa kis­gyerek kopogtatott. Wiegmann Alfréd rendezővel vezettükaz egyhetes képzést, emlékezetes pillanatokat átélve. Agyermekversmondó-táborokat korábban nagy lelkiisme­retességgel Ferencz Zsuzsanna szervezte évtizedeken át.Az elmúlt években a tábor Csopakra kerűlt, mely helyszínalkalmatlansága végett többször adtam, adtunk hangot aváltoztatás szükségességének. Nos, a helyszín változott, aBalaton maradt, a munkára való tér viszont tágult. Vanművelődési ház, két teremmel, mely többnyire nyitva van,ha nincs, játszunk a parkban. S bár az utóbbi időben

feltűnően zavar a zaj - egyszer talán megépül az M7-es-,mégis tudunk dolgozni. Az idei évtől a budapesti KondorBéla Művelődési Ház munkatársai Kiss Marianna igaz­gatónővel az élen hirdetik-szervezik a Versmondó Egye­sület táborát. Jól szerkesztett, hatni tudó gála, égő tekin­tetű, reményteli fiatalok.

" Tudod-e,milyen öntudat kopár örömehúz-vonz, hogy e táj nem enged és

miféle gazdag szenvedéstaszít ide?Anyjához tér így az a gyermekkit idegenben löknek, vernek.Igazáncsak itt mosolyoghatsz,itt sírhatsz."

(JózsefAttila)

11/4......Én dolgozni akarok"Sokan voltunk, akik egyetértettek JózsefAttilával, dolgoz­ni szegődtek a Duna menti Bajára. A Magyar VersmondókEb'Ye~ü!etének hagyományos nyári tábora főleg kőzép­

Iskolas fiatalokat lát vendégü! évről évre, így volt ez mostis, négy csoportban: Kiss László, Lutter Imre, KárászEszter és jómagam vezetésével. Sokszor mondom, főleg

vigasztalásképpen, hogy az üldöztetés acélosítja a mozgal­mat. Mert hát amitől ez a tábor igazán emlékezetes marad,az a résztvevők töretlen kitartásának és összetartásánakköszönhető. Nem tudok olyan körülményt említeni, melyelősegítette volna a munkánkat. Úgy gondolom, hogyabajai helyszín még felületes munkavégzésre is alkalmat­lan, nemhogy elmélyült műhe1ymunkára. A kollégiumiszállás minősíthetetlen, a WC-ajtókat nem lehet bezárni,papír nincs, kosz van és bűz. Ez utóbbi mérhetetlen.Vastag penész a falakon, csak hát ez nem borospince.Azonosíthatatlan helyről érkező vendégek lepik el tucat­szám a környéket, általában diszkós zárással. Aludni nemlehet, a közbiztonság a közvetlen pihenőszférában ishiányos. Minden évben lopás történik, így az idén is be­surranók rövidítették meg néhány versmondónkat. Éjsza­kánként idegen részeg fiatalok rugdossák teljes erővel azajtómat. Na és a szúnyogok. Elviselhetetlen mennyiségbenlepte k bennünket a nap minden percében. A gálán a bemu­tatók mégi~ elsőrangúak voltak egytől egyig. Kiss Lászlócsoportja Orkény István egyperecseiből szemezgetett, aműsor kitűnően szerkesztett, jó arányérzékkel rendezettvolt, külön erénye, hogy testre szabta szövcgeit. Igazi hu­mor. Kárász Eszter csoportja is ügyesen szerkeszt, szituá­ciókból építkezik, ívet húz, végig helyzetben van. LutterImre csoportja kitartóan, éjszakába nyúlva dolgozott,bemutatójuk gazdag volt értékes pillanatokban. Saját cso­portom hozzáállását, eltökélt, tiszta szívű hivatástudatáttudom kiemelni. De jó lenne veletek jövőre ~ máshol!

II/5...Mintha égnék, láng jár végig,lábujjamróllobog égig"

Egyesületünk tavaly hirdetett meg először közvetlenüla hivatásos pályára készülők számára felkészítőtábort,

rnelynek következménye egy egész éven át tartó szakmaikurzus lett, a budapesti Kondor Béla Közösségi Házban.Az idei nyáron Baján, második táborként, újra színész- éselőadóművész-jelöltek találkoztak. Köztük jó pár tehetség,Kulcsár Márti, Horváth Réka és a többiek. Odaadásban ittsem volt hiány, azonban ez itt már kevés. A sikeres jövő

é~dekében a tábort koncepciózus következetességgelvégiggondolt változtatások mentén kellene fejleszteni.

"Nappal hold kél bennem, s ha kinnvan az éj - egy nap süt idebent"

(JózsefAttila)

11/6." Valami előszobája"

A Kaleidoszkóp VersFesztivál meghatározó rendezvénye aversmondással kapcsolatos találkozóknak. Sőt, már mostis több annál. Az elmúlt években olyannyira fejlődött,

hogy jelen körűlmények között tán kicsit túl is nőtte

önmagát. Lutter Imre megdönthetetlen elszántsággal ve­zényli e fesztivált. Segíteni kell őt, mellé, mögé kell állni,mert elérkezett a pillanat, hogy ez a rendezvény a jövőbenne csak közvétlenül a versmondóknak, költőknek, család­tagoknak szóljon, hanem, valóban a vers fesztiváljaként,megjelenhessen a köztudatban. Ez az amatőr versmondás,vagy ha úgy tetszik versmondómozgalom egyik kitörésipontja lehet, ahol az alkotó vers teret kaphat az életrészeként a mindennapokban, alkotóeleme lehet szociali­zációnknak. A fejlesztés szükségszerűségc különösen azi?ei rendezvény tapasztalatai alapján látható markánsan.Oriási érdeklődés a résztvevők részéről, csekély érdek­lődés a közönség részéről. Hatalmas erőfeszítés a pro­fesszionális szervezésre, mégis több az üresjárat akelleténél. Rendkívüli nehézségek adódtak a helyszínkiválasztásában, tekintettel arra, hogy az utolsó pillanat­ban kellett azon módosítani, ígyalakulhatott ki az ahelyzet, hogy a Vasúttörténeti Múzeum hatalmas csarno­kában egy vasúti szerelvényről mellékesen szólt a líra. Denem folytatom. Ezt a rendezvényt életre hívni gigantikus~unka volt. Minden elismerésem. A szakasz eimeként egyAgh István-versből idéztem ~ aki egyébként pont e ren­dezvényen dedikálta nekem kedvesen kötetét. Feladatunkhogy az "előszobából" képesek legyünk továbblépni:Az már lesz "valami".

1117."A végtelen nyoma"Legutóbb a Vajdaságban voltam a IX. Dudás KálmánVersmondó-találkozón. Az utolsó pillanatban szcrveztékmeg Barta Júlia és segítői, Lódi Andrea és a többi tanít­vány Bácsfeketehegyen. A találkozón magyarországi vers­mondók is képviseltették magukat szép számmal, főleg

Nagykanizsáról Horváth István tanítványai. 43 vers­mondó, ragyogó tehetségek (Horváth Zsófia, SirrionyiLili, Horváth Bálint, Meggyes Melinda, Szarka Ákos,Körmendi Gyöngyi és a többiek). Ünnep az ittlét. AMagyar Versmondók Egyesűlete nyári táborra szólórészvételi díjat adott. A gyönyörű pillanatok mögöttárnyak is húzódnak. A Vajdasági Versmondó Egyesületválságát éli, a hosszú évek óta ismétlődő nyári tábor azidén elmaradt, mcgszakadni látszik egy rendkívülien.ergiával és magas szakmaisággal létrehívott folyamat,mmdenesetre szívből remélem, mint ahogy e verseny islétrejött, minden helyreáll.

III. A cselekvés drámája

"Csak akkor adhatjuk vissza a dráma fogalmának tény­leges ~artal~át, ha lépésről lépésre haladva feltárjuk azemben egzisztencianak mint drámai egzisztenciának a

versmondó II

lényegét. Drámai lénynek lenni azt jelenti, hogy másokkalkörülvéve, talpunk alatt a földdel mint színpaddal kellleélnünk a számunkra kiszabott időt. Három tényező tesziaz embert drámai lénnyé: nyitottsága a másik emberre, adráma színhelyére (a színpadra) és a múló időre." - írjaJosef Tischner A dráma filozófiája című könyvében.Versmondóként a másik ember a közönség, a vers szín­helye a pódium, mely tágabb értelemben. a Kárpát­medence bármely zuga lehet, versmondó versenytől aziskoláig, nyugdíjasklubtól a rádióig, televíziótól egyművelődési ház színpadáig, szoboravatástól nemzetiünnepeinkig.

Az idő pedig mindig a jelen, az itt és most, az alkotásmegismételhetetlen pillanata, mely soha nem lehetugyanolyan, hiszen lényegéből fakadóan mindig más, vál­tozó.

2005 a Vers Éve volt, számos rendezvény, ünnepség,műsor készült JózsefAttila centenáriumára. 2005 elmúltá­val a vers marad, az év változik, és mi találkozunk azzal a"másikkal" térben és időben, valahol, valamikor, egymásszemébe nézünk, és mielőtt megszólalnánk, tudjuk, vanmondanivalónk egymás számára.

Pataki András

Baka István Versmondó VersenySzeptember óta Szeged és Szekszárd emlékezik. BabitsMihály óta még egy erős szál köti össze a két várost. És ezaz újabb szál egy másik magyar költő, Baka István szemé­lyében testesül meg.

Baka István 1948. július. 25-én született, Szekszárdon.1966-ban érettségizett a Garay János Gimnáziumban.l 972-ben a szegedi egyetemen szerez magyar-orosz tanáridiplomát. Ösztöndíjjal két évig Leningrádban él, aholmegismeri, tanulmányozza, fordítja a hivatalos szovjetirodalom által háttérbe szorított költőket.

Rövid ideig Szekszárdon tanít, majd Szegeden aKincskereső gyereklap munkatársa, később helyettes fő­

szerkesztője lesz. Aktívan részt vesz Szeged irodalmiéletének alakításában. Veres Miklós, Zalán Tibor, PetriCsathó Ferenc, Szepes Attila, Temesi Ferenc és .Porlód"jelentős alakjainak társaságában mozog és él.

1989-ben József Attila-díjjal jutalmazzák munkásságát.Tragikusan fiatalon, tíz évvel ezelőtt hunyt el, 1995.

szeptember 20-án.A XX. század klasszikus magyar irodalmának talán

egyik utolsó nagy "bölénye" volt, aki Ady, Babits, JózsefAttila, Pilinszky János szellemi anyagát gyúrta sajátságos,egyedi hangulatú lírájába." Most, halálának évfordulóján, Szegeden és Szekszár­don emlékeztek rá a barátok, tisztelők. A Baka-kultuszt

elősegítő irodalmi konferenciákon, megemlékező estekenpróbálták az irodalom jeles képviselői munkásságátértékelni.

A szegedi Tiszatáj és a szekszárdi Új Dunatáj irodalmilapokban is nagy terjedelemben foglalkoztak életművével.

A megemlékezésekböl a versmondók sem maradtak ki.Szegeden az eddigi Baka-versenyek legjobbjai adtak

színvonalas gálaműsort, Szekszárdon pedig megrende­zésre került a III. Országos Vers- és Prózamondó Verseny.

A III. Országos Vers- és Prózamondó Versenyre 2005.november l2-én került sor a szekszárdi Német Szín­házban.

Helyezettek

Középiskolás-kategóriábanl. Illés Lilla2. Ördög Tamás3. Kocsis Viktória

Felnőtt-kategóriában

1. Németh János2. Holics Réka3. Sebestyén Mária

"Regösök húrján..."5-8. osztályosok

IX. Dunántúli Regionális Vers- és Prózamondó Versenye, Veszprém, 2005. május 14.

Egy szép, napsütéses, tavaszi szombaton zajlott az ideidunántúli selejtező. Ferencz Zsuzsa mosolya és vendég­szeretete mindig otthonossá teszi a VMK épületét. SíposZoltán igazgató úr köszöntötte a megjelenteket, én meg­jegyeztem magamban: .Milyen jó beszéd volt!"

A szokásostól eltérően Bartók László előadóművész egyverssel ajándékozott meg bennünket, majd mint zsűrielnök- már az MVE elnökeként - mondott néhány jó tanácsot aversenyzőknek, és megkezdődött az első forduló.

A délutáni döntőbe az 5-6. osztáyosok közül IO-en, a7-8. osztályosok közül 8-an jutottak tovább. Itt egy, azsűri által kiválasztott verset kellett előadni.

Bartók László - mint minden alkalommal - mindenversenyzőnek külön elmondta véleményét, kritikáját a

12 versmondó

"nyilvánosság" előtt. Bárcsak minden verseny ígyzajlana!

Egy dolgot azonban hadd emeljek ki: Veszprém, április ll.Veszprém, május 14. Biztosan sokan sejtik, mire gondolok.Veszprém városa adott otthont az oly "nagy dobra vert"április ll-ei versgálának, melyet kizárólag hivatásos (job­ban mondva papírral rendelkező) művészeknek rendeztekmeg. Remélem, az egyik Versmondó-ban helyet kapGabnai Katalin cikke a gáláról. (A Versmondó JózsefAttila-különszámában olvasható - a Szerk.) Ha igen,kérem, olvassátok el.

Május 14-én délután a .Regösök-húrján" döntője utánBartók László így fogalmazott: " ... örültem volna, ha

inkább ezt a döntőt közvetítik a televízióban, sokan- a hivatásosok közül is - csak tanulhattak volnaTőletek...

Ezt a kijelentést 2 mp-es csönd követte, majd hirtelenmindenki egyszerre tapsolni kezdett.

Három versmondót szeretnék külön értékelni: AradiBalázs, Sodró Eliza, Nyikos Dávid.Balázs: Te nekem ezen a napon mindent megmutattál,

amit (szakmai képesség ... stb.) egy versmondónak tudniakell. Gratulálok. Köszönöm.Cserébe egy idézet:

"Van egy magaslat, ahol a művészet, természet éserkölcs egyet jelent. " (Sainte-Beuve)

Sodró Eliza József Attila Iszonyat című versét mondta el.Ahogy megszólaltál, már nem tudtam "Rád figyelni", csakarra, hogy milyen képek forognak a szemem előtt (mitörténik a csecsemővel, mi zajlódik le a kislány fejében,mit miért cselekszik) és milyen érzelmek indulnak el az énlelkemben. Féltem. Iszonyodtam. Katarzis. Köszönöm.Nyikos Dávid Varró Dániel Változatok egy gyerekhangracímű költeményét adta elő. Ügyes vagy. Egyéniségvagy ... és bátor ©Bartók László szavait idézve: ,,A versmondás: Igazmondás."

Vagyis, a versmondás egy "életforma" (manapság igenkedvelt kifejezés). Jó, rossz, amit cselekszel mindennap­jaidban, megjelenik a színpadon abban a néhány percben,órában. Külső, belső világoddal tükrözöd, ki és mi vagy ...Lehet benne nem hinni, ez akkor is így működik.

Ne a versmondó versenyek napján akarjunk hirtelennagyon szerelmesek lenni, vagy humorosak, vagy akar­junk mély fájdalmat kicsikarni magunkból, hanem az évminden napjának minden pillanatában éljük meg, amivelünk történik. Éljük meg az Élményeket! Azt is, ha egyollóval belevágsz az ujjadba, azt is, ha szerelmes leveletkapsz, vagy kineveted magad, mert már megint rajtamaradt az arckrém az orrod hegyén, és mindenki Tégedbámul az utcán...

Ettől válik a versmondás igazmondássá - véleményemszerint. A hétköznapit művészivé tenni, igazzá tenni. Ezérta szememben (is) az egyik legnagyobb drámaíró Csehov,mert a hétköznapit tudta olyan érzékkel megjeleníteni,hogy szinte észre sem vesszük, hogy mi magunk vagyunka színpadon ... a hősök.

Minden versmondó, aki ezen a napon megtisztelt ben­nünket versmondásával, a szememben egy hős, aki ahétköznapot ünneppé varázsolta.

.iMert mikor az igazat - a legegyszerűbb igazságot ­kimondod, tudnod kell, hogy rögtön lángok gyulladnakfelkörülötted: a szenvedély, a számonkérés, a sértettség láng­özöne. Aki az igazat mondja, tűztengeren halad át, s helye­sen teszi, ha egyfajta azbesztruhába öltözik, máskülönbentüstént elperzselik a lángok. Ez az azbesztruha soha nemlehet más, mint a közönyös, kérlelhetetlen nyugalom, aparancs és a szolgálat nyugalma: nem tehetsz mást, ígykell cselekedned, akkor is, ha elégetnek. "

(Márai Sándor: Az Igazságról)

Dudás Dorottya

Gesztusok

5-6. osztályosokHelyezettek

Aradi Balázs - TatabányaHatvani Mátyás - TapolcaGuttmann Ráchel - SomogysárdNémeth Anna - Pápa

KülöndijasokHajba Petra - SiklósBálint Orsolya - Mosonmagyaróvár

7-8. osztályosokHelyezettek

Nyikos Dávid - SzombathelyKajári Agnes - SeregélyesSodró Eliza - Pilisvörösvár

Kűlondijasok

Kovács Boglárka - SomogyjádKunfalvi Nóra - DombóvárGerhát Barbara - Tatabánya

Felkészítő munkájukért a Veszprém Megyei Önkor­mányzat - könyveket és CD-t tartalmazó - ajándékcso­magját három pedagógus kapta:

Horváth Pálné, Váci Mihály Ált. Iskola - Tatabánya(Aradi Balázs tanára)Nagyné Erőss Rozália, Bolyai J. Gyak. Ált. Iskola ésGimnázium - Szombathely(Nyikos Dávid tanára)Decsi Jánosné, Illyés Gyula Ált. Iskola - Somogyjád(Kovács Boglárka tanára)

Zsűrielnök:

Bartók László MVE-elnökZsűri tagjai:

Öriné Szilvási Anna, Dudás Dorottya,Széki Patka László, Németh András

versmondó 13

"Regösök húrján" - Pápa, 2005. november 26.Döntő

2005 tavaszán Budapesten és Veszprémben megrendezettrégiós versenyek legjobbjai - helyszínenként és kategó­riánként 5-5 fő -, azaz összesen 30 versenyző kapott meg­hívást az országos döntőre. Közülük 24-en jelentek meg:az I. kategóriában 13, a II. kategóriában II fő.

A kétfordulós döntőben a versenyzőknek - szabadonválasztva a teljes magyar irodalomból - két művet,

közülük egy JózsefAttila-verset kellett előadniuk.

A zsűri megállapította a helyezéseket, majd odaítélte adíjakat. A helyezettek a Magyar Versmondók Egyesüle­tének ajándékaként könyvutalványt és ajándékkönyvetkaptak, valamint mind a 25 versenyző ugyancsak az MVE,valamint a Veszprém Megyei Önkormányzat ajándékakéntl-l könyvet és emléklapot vehetett át.

A Magyar Versmondók Egyesülete által megrendezett"Regösök húrján" 5-8. osztályosok Országos Vers- ésPrózamondó Verseny döntőjének helyezés i sorrendje és akülöndíjasok a következők:

I. kategória (5-6. osztályosok)l. Aradi Balázs, Tatabánya2. Németh Anna, Pápa3. Hatvani Mátyás, Tapolca3. Bálint Orsolya, Mosonmagyaróvár

Különdíj: Guttmann Ráchel, SomogysárdKülöndíj: Turkevi Nagy Ildikó, KecskemétKülöndíj: Kalányos Szilvia, Tab

Il. kategória (7-8. osztályosok)

l. Sodró Eliza, Pilisvörösvár2. Kajári Agnes, Seregélyes3. Kunfalvi Nóra, Dombóvár3. Peregi Dóra, Domaszék

Különdíj: Nyikos Dávid, SzombathelyKülöndij: Kovács Boglárka, SomogyjádKülöndíj: Deli Annamária, Gyula

A kategóriák első helyezettjeinek felkészítő tanárai:Vadné Vankó Aliz (Tatabánya) ésCsáki Csilla (Budapest)

VI. Vórösmarty Mihály Vers- és Prózamondó VersenyKápolnásnyék, 2005. október 1-2.

Szent Mihály napja, Kápolnásnyék, Vörösmarty Vers- ésPrózamondó Verseny. Így megy ez már évek óta, hálaKápolnásnyék lokálpatriotizmusának és a Magyar Vers­mondásért Alapítvány lelkes szervezőjének, főtitkárának,

mindenesének. Ez évben - 13 évi kimagasló és odaadómunka elismeréseként valakinek végre eszébe jutott kishazánkban - a Község Önkormányzata megköszönte VzrágLászlónak egy elismerő oklevéllel és néhány kedves szóvala Vörösmarty Mihály Vers- és Prózamondó Versenyek,valamint a magyar versmondókultúra ápolásáért, szervezé­séért és támogatásáért végzett munkáját.

Nem a szervezőkön múlott, hogy az ez évi versünnepkissé haloványabbra sikerült, mint az eddigiek. Egyrésztelég kevesen jelentkeztek, és még kevesebben jelentekmeg. Körülbelül fele-fele arányban, ami a kategóriákat(ifjúsági és felnőtt) illeti.

Két zsűri előtt folytak az elődöntők, a döntő egy - a ket­tőből összeállított - zsűri előtt. Lehet, hogy nem kellenezsűrizéskor kettéválasztani a kategóriákat, hiszen azsűritagok, ami az esztétikai-szakmai kritériumokat illeti,nem tesznek különbséget az életkor szerint. Teljesítmé­nyeket mémek össze, mint ez a döntőben - ahol nem kétkategóriában folyt a meghallgatás - is történt. A díjazás,természetesen, az egy kategóriába tartozók összevetésealapján történik. Szerintem egy (komoly erőket felvonul­tató) öttagú zsűri le tudja bonyolítani a versenyt, még hatöbb is a résztvevő.

Mindkét zsűri tartott szakmai értékelést, valamintBánffy György zsűrielnök - szokásához híven - a döntőbe

kerülteket személy szerint is értékelte.

14 versmondó

A verseny eredményes volt, örültünk, hogy ismét együttlehettünk, annak ellenére, hogy a hangsúly ez évben nemelsősorban a versünnepre tevődött, hanem inkább a "nép­ünnepélyre", főzésre, evésre, ivásra. Sebaj, híszen Vörös­marty írta a Fóti dalt is, miszerint "Fölfelé megy borban agyöngy, jól teszi..," természetesen, aki tud a sorok közöttolvasni, rájön arra, hogy Fóton - hála Jedlik Ányos talál­mányának, amely ugye hungaricum - fröccsözés folyt...

A verseny helyezetteiIfjúsági kategóriában: Kovács Brigitta (Kápolnásnyék),Szerenesés Rita (Székesfehérvár), Fazekas Nóra(Lepsény). Felnőtt-kategóriában: Dancza Krisztina(Szolnok), Szűcsné Baráth Zsófia (Budapest), ÉzsiásLászló (Budapest).

A Magyar Versmondásért Alapítvány különdíjait GáncsLászlóné, Kovács Lilián és Tóth János kapták, a VIII.Vörösmarty Mihály nemzetközi vers- és prózamondószakmai táborba való részvételt Reichenbach Edit nyerte.

Vörösmarty Mihály

Szabad sajtóKelj föl rab-ágyad kőpárnáiról,

Beteg, megzsibbadt gondolat!Kiálts fel érzés! mely nyögélElfojtott, vérző sziv alatt.

Oh,jőjetek ki, láncra vert rabok,Lássátok a boldog, dicső napot,S a honra, mely soká tűrt veletek,Derűt, vigaszt és áldást hozzatok.

Versmondó-találkozó közelről- ötlettől a megvalösulásíg'Biatorbágyon és a környező településeken (elsősorban

Pátyon) komoly hagyománya van a versmondásnak, min­denekelőtt az általános iskolások körében.

A Biatorbágy Ökumenikus Művelődési Egyesületkeretében 10 éve működik egy Irodalmi Kör, amely önállóversműsorokkal is szerepel különböző ünnepi alkal­makkor. Ezekre a meglévő hagyományokra építve találtukki a kistérségi versmondó-találkozót, amely közelebbhozza a települések versbarátait, népszerűsíti a vers­mondást, gazdagítja térségi művelődési értékeinket.

A számtalan versmondó verseny, találkozó kínálata mellettigyekeztünk egyediségre törekedni. Ez tartalmi újdonsá­got és saját arculat megtervezését is jelentette, amelyazonban összhangban kellett legyen az egyesület műkő­

désével. Így a tematikus rendszerű találkozók indításamellett döntöttünk, amely istenes témával indult, és két­évente visszatér ahhoz. Az általános iskolásoktól a nyug­díjasokig minden korosztályt megszólitottunk. A vers­ünnepet komplex programnak álmodtuk, ahol a társ­művészetek, a képzőművészet és a zene is megjelennek.

Hagyományteremtő kistérségi rendezvényrőllévén szó,minden évben más település, intézmény ad otthont atalálkozónak. Az első alkalom helyszínkiválasztásánakkülönleges jelentősége volt, hiszen mindig meghatározóaz indulás. Az új, éppen átadott Herceghalmi KulturálisEgyházi Központ avató kistérségi programja lett az első

Csendes csodák kistérségi istenesvers-mondó találkozó. Azsűri igen rangos, közismert szakemberekből állt (elnökeJancsó Adrienne volt). Nagy értékű díjakat osztottunk ki.Megjelentettünk egy versajánló ftizetet is iránymutatásul afelkészüléshez és maradandó emléknek minden résztvevő

számára. Esztétikus logót, figyelemfelhívó plakátot ésjelentkezési levelezőlapot készítettünk. Mindezen komolyelőkészületek a bevezetendő rendezvény súlyát, értékessé-

gét erősítették és jelenítették meg a célközönség és a lehet­séges támogatók felé.

A pozitív visszhang nem is maradt el: önkormányzatiés vállalkozói támogatókat is sikerűlt megnyerni. Éveksorán kialakult egy állandó támogatói kör, amely mellettrendszeresen pályázunk megyei és országos szervekhez,sikerrel.

Az első alkalom rendkívüli különlegessége volt, amelyszintén nagyban növelte a rendezvény ismertségét éselismertségét, hogy támogatói felajánlásként a nyertesversmondókkal CD-felvétel készülhetett. A CD-t különprogram keretében bemutattuk, így rendezvényünk mégnéhány hónap múlva is a köztudatban volt. A hagyo­mányteremtés a jó indítástól függ elsősorban, de a márlétrehozott rendezvényünket újra és újra meg kell újítaniahhoz, hogy élő, működő, egyedi alkalom maradjon.A visszatérő arcok, a meghívásokjelzik, hogy eddig sike­rült. Idén Budakeszin, a Prohászka Ottokár Gimnázium­ban tartottuk a versünnepet, hazafias témakörben. IttKakucs Ágnes színművész, a Kolozsvári Magyar Színházörökös tagja, Tóth Zsóka Radnóti-díjas előadóművész,

Petőházy Margit előadóművész és Albert Gábor íróértékelte a versmondásokat. A kiállításon Somos MiklósMunkácsy-díjas festőművész és Lieber Éva textilművész

munkáit láthatták.2006-ban Biatorbágyra várjuk a versbarátokat.

Téma: istenes versek. Időpont: október vége.

Bővebb információ: 20 264 4296, szadmari@freemail.huSzádváriné Kiss Mária, BÖME-elnök

Szádváriné Kiss Mária

* A cikk rövidített változata megjelent a Pest Megvei Kiizművelődési

Intézet által gondozott Kdzműveládési lnformációk 2005. XIVévfolyam 6. számában.

Épülő híd

versmondó 15

Petszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata, a Magyar Versmondók Egyesülete,a Kondor Béla Közösségi Ház

magyar anyanyelvű versmondók részére

KONDOR BÉLAszületésének 75. évfordulója alkalmából

KONDOR BÉLA - NAGY LÁSZLÓ - SZÉCSI MARGITVers- és Prózamondó Versenyt hirdet

A verseny célja:

tisztelegni a zseniális grafikus és költő emléke előtt. Kondor Béla költészetének megismertetése,megszerettetése, valamint Kondor Béla, Nagy László, Szécsi Margit verseinek művészi tolmácsolása, bemutatása.

Nevezési feltételek:

Betöltött 14. életév, felső korhatár nincs.A három költő két versének ismerete kötelező!

Jelentkezési határidő: 2006. február 10.

Jelentkezési cím:

Kondor Béla Közösségi Ház, 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 8.

A döntőre 2006. február l8-án kerül sor Budapesten, a Kondor Béla Közösségi Házban.A döntő helyezettjei értékes díjazásban részesülnek.

Kondor Béla: A tányérmosóVagyok is, elmentem, jöttem már, félekpincérlányok pufók szirének, poharaikkal.Rettegek, fázom, didergek, elmentem, égek;stólával tisztára törölt mocskos poharak.Alomtól álmatlan álomba hullanak a hétalvók.

Az időveljöttem, idővel tőletek elmenő rút;mocskos tányérokat áztatok, törülgetek most,nedvesen didergek,fázom ésfélek. Félek,fűljárataimban indul az önálló csörömpölés,hajlott szentségek kísértetei úgy. Fényesre égek.

Tiszta út, tiszta kelme, visszaút; megyek ott.A lányok mocskos poharak lettek, tündöklő

éjjeli edények, tündöklő átváltozásra érkeztem,már indulok is, jött-ment dorgáló. Félek,csörömpölő, tört kísértet, a szavaimtól félek.

Összegezés:

Gádoros a pincemély, vakok és denevérek, lények,a pohárban lányok. Mint avas bödön ökben a zsír,úgy olvadnak a szók nyelvemre rá. Félek, élek.

Nagy László: Vállamon bárányos éggelNyár csak azért süt, hogy majd egyszerleszüreteljen vész vagy fegyver.

Ki így, ki úgy, földön vagy égen,mindent megtud rettenetében,

amikor nincs már mi megóvná,rejtelmek válnakfoghatóvá,

nagy fény mennydörög s ama kürtötsikároljákfölborzadt fürtök,

nyakak, ha nem hajlottak másnak,megbicsaklanak a halálnak,

tüdőre a hegy kősziklája,

harckocsi ront harmonikára,

16 versmondó

tündérszemek, énekes nyelvekmegfagynak, földben megerjednek,

s rázkódhat a siratók háta,a Mindenség nem borul gyászba!

Mi vagyok én, ha e planétacsak egy bevérzett margaréta!

Így is ember, se bölcs, se büszke,égi, földi virágzás tükre,

rügy től gyümölcs-rogyásig látó,enyészeten is átvilágló -

csonthártya-dobja minden kínnak,vagyok a legkomolyabb csillag.

Sorsom egy merengés kitárja,iktatja az elme magába.

Én az ítélettel beteltem,akarom, hogy ne is feledjem,

tudjam hogy végülis kinyújtnak,így vágtass, sziv, az iszonyúnak.

Vállamon a bárányos éggels a nemvalósuló reménnyel

legyen a koloncom tömérdek!Kik elmúlnak: szörnyen szegények!

A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya,a Csemadok Művelődési Intézete a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Diákhálózat

meghirdeti a

XV. TOMPA MIHÁLY ORSZÁGOS VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENYT

A versenybe a vers- és prózamondás, valamint a megzenésített versek kategóriájábaminden versenyző két szabadon választott művel nevezhet be

(az előadás ajánlott maximális időtartama 5 perc - ezután a zsűrinekjogában áll leállítani a versenyzőt).

A VERSENY KATEGÓRIÁI:I. kategória: az alapiskolák l-3. osztályos tanulói.

II. kategória: az alapiskolák 4-6. osztályos tanulói (a 8 éves gimnáziumok l-2. osztályos tanulói).III. kategória: az alapiskolák 7-9. osztályos tanulói (a 8 éves gimnáziumok 3-4-5. osztályos tanulói).lY. kategória: középiskolások (a 8 éves gimnáziumok 6-7-8. osztályos tanulói).Y. kategória: egyetemisták, felnőttek (korhatár nélkül).

VI. kategória: megzenésített versek - 12 éves kortól egyénileg vagy csoportokban.

A VERSENY FORDULÓI:I. Osztály-, iskolai és körzeti fordulók, amelyeket az iskolák és a Csemadok területi választmányai

szerveznek meg. Nevezni 2006. február tO-ig lehet az illetékes Csemadok területi választmányon.A jelentkezési lapon kötelezően kérjük feltüntetni a választott művek szerzőjét és címét.

II. A járási fordulók megvalósításának határideje 2006. március 10. A járási fordulókon kérjük a zsűrinek

leadni az előadandó művek szövegét.III. A kerületi fordulók megvalósításának határideje 2006. március 24. A tavalyi országos versenyen döntőbe

jutott versenyzők a kerületi versenyen lépnek be a versenybe.lY. Az országos elődöntő és döntő színhelye: Rimaszombat. Időpontja: 2006. április 27-30.

A körzeti, járási és kerületi versenyeket a Csemadok területi választmánya i a pedagógusokkal együttműködvekoordinálják és szervezik.

A TOMPA MIHÁLY VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY SZABÁLYAIA 2006-0S ÉVRE:Az iskolai fordulók megrendezésének határideje: 2006. február 7.A körzeti fordulók megrendezésének határideje: 2006. március 3.

A járási versenyek megrendezésének határideje: 2006. március 10.A járási versenyekről a jegyzőkönyvet, a továbbjutók jelentkezési lapjait, valamint a versenyszövegeket a kerületi

verseny szervezőjéhez 2006. március 14-ig kell eljuttatni.

Az országos versenybe az egyes kerületekből kategóriánként az alábbi kulcs szerint jutnak tovább:1. Dunaszerdahelyi, Galántai járás 32. Pozsony város, Szenci járás 2 (Y. kategória - 3)3. Komáromi, Nyitrai, Vágsellyei járás 44. Érsekújvári, Lévai, Nagykürtösi járás 35. Losonci, Rimaszombati, Nagyrőcei járás 36. Rozsnyói járás, Kassa és környéke járás, Kassa város 27. Terebesi, Nagymihályi járás (Királyhelmec, Nagykapos) 2

A kerületi versenyeken a zsűri nem adhat ki megosztott helyezést.

EGYETEMI FORDULÓK:A Diákhálózat klubjai megszervezik az egyetemi fordulóikat, ahonnan 5-5 versenyző juthat tovább az egyetem

székhelyének megfelelő kerületi versenyre.

A versenybe két szabadon választott művel kell benevezni. Vitás esetekben a zsűri a második mű előadását mára járási, illetve a kerületi versenyeken is kérheti. Az országos elődöntőben a versenyző maga dönti el,

hogy melyik művel indul. A döntőbe jutó versenyzők viszont kötelezően előadják mindkét választott alkotást.

A felhívás kidolgozója: a Csemadok Művelődési Intézete.

versmondó l 7

A Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Írószövetség és a Magyar Versmondók Egyesülete

ILLYÉS GYULA III. NEMZETI VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENYT HIRDETa Simontornyai Vármúzeum, a Tolna Megyei Illyés Gyula-emlékbizottság,

az Illyés Gyula-emlékmúzeum és Ozora Önkormányzata támogatás ával.

A meghirdető szervezetek célja, hogy Illyés Gyula költészetét méltó módon életben tartsa,s hogy a nagy költő születésnapjáról kétévente megemlékezzenek.

A verseny felfutásos rendszerű, a megyei rendezvényeket követően regionális elődöntőkre kerűl sor Budapesten,Győrött és Szolnokon/Szegeden, 2005. október közepén.

A döntő 2006. november 4-5-én lesz a Tolna megyei Ozorán.

Részvételi feltételek:A vers- és prózamondó versenyen részt vehet minden 15. életévét betöltött, hazai és határon túl élő magyar

nyelvű amatőr vers- és prózamondó.A szándékát bejelentő versmondónak

két Illyés Gyula- és két szabadon választott verssel vagy prózával kell készülnie a teljes magyar irodalomból,ebből az egyiknek a szabadságról kell szólnia. Egy-egy vers vagy próza hossza nem haladhatja meg az 5 percet.

A felmenő rendszerű versenyelődöntőiről a megyei művelődési intézmények adnak pontos felvilágosítást,de információkat ad a Magyar Művelődési Intézetben

Tóth Erzsébet, tel.: 214-6019, 30/606-8366, e-mail: tothe@mmi.hu; ésTóth Zsuzsanna, tel.: 201-5692, 30/748-0671, e-maii: tothzs@mmi.huis.

Ajelentkezéseket a megyei művelődési intézményekhez kérjük elküldeni.

Jelentkezési lapot kémi a megyei művelődési intézményektől, illetve az alábbi címen lehet:Magyar Művelődési Intézet Művészeti Programok Főosztálya

1011 Budapest, Corvin tér 8.

A Magyar Versmondók Egyesülete és a Magyar Művelődési Intézet

"CANTATA PROFANA"címmel nemzetközi, többnyelvű vers- és prózamondó versenyt hirdet

Bartók Béla születésének 125. évfordulója tiszteletére.

A meghirdető szervezetek célja, hogy nagy zeneköltőnk szellemét versekkel megidézze,a róla és zenéjéről szóló, hozzá kapcsolható költeményekkel.

A verseny felfutásos rendszerű, a megyei rendezvényeket követően regionális elődöntőkre kerűl sor.A határainkon túl élő versmondók terűleti válogatásokon vesznek részt.

A döntő 2006 decemberében lesz, a később meghatározandó helyszínen.

Részvételi feltételek:A vers- és prózamondó versenyen részt vehet minden 15. életévét

betöltött, hazai és határon túl élő magyar nyelvű amatőr vers- és prózamondó.A szándékát bejelentő versmondónak az alábbiakkal kell készülni:

- egy Bartók Béláról szóló vers,- egy, a zenéről szóló verssel, a teljes magyar és világirodalomból,

-- egy népköltészeti alkotással (szívesen vesszük a Kárpát-medence népköltészeti alkotásaiból való merítést).Egy-egy vers vagy próza hossza nem haladhatja meg az 5 percet.

A felmenő rendszerű versenyelődöntőiről 2006 januárjában egyeztetünk, s ezt követően adunk rólafelvilágosítást, a jelentkezési lapot is ezután lehet elküldeni az elődöntőket vállaló intézményekhez.

Ajelentkezési lapok a www.vers.hu, ílletve a www.mmi.hu oldalon jelennek majd meg.

Információk:Bartók László, tel.: 20/981-9621, e-maii: bartoklO@freemaiI

Kiss László, tel.: 30/922-3573, e-maii: vers@c3.hu;Tóth Erzsébet, tel.: 214-6019, 30/606-8366, e-mail: tothe@mmi.hu; és

Tóth Zsuzsanna, tel.: 201-5692, 30/748-0671, e-mail: tothzs@mmi.huis.

18 versmondó

Illyés Gyula: Bartók

.Fiangzavart''? - Azt! Ha nekik az,ami nekünk vigasz!

Azt! Földre hulltpohár fölcsattanó

szitok-szavát, fűrész foga közé szorultreszelő sikongató

jaját tanulja hegedű

s éneklő gége - ne legyen béke, ne legyen derű

a bearanyozott. a fennenfinom, elzárt zeneteremben,

míg nincs ajaj-sötét szivekben!

.i Hangzavart "! Azt' Ha nekik az,ami nekünk vigasz,

hogy van, van lelke méga "nép "<nek; él a "nép"

s hangot ad! Egymásra csikoritottvasnak s kőnek szitok­

változatait bár a zongoras a torokfölhangolt húrjaira,

ha így adatik csak vallaniaa létnek a maga zord igazát,

mert épp e "hangzavar ",e pokolzajt zavaró harci jaj

kiáltharmóniát!

Mert éppen ez ajaj kiáltmennyi hazuguI szép éneken át ­

a sorshoz. hogy harmoniát,rendet, igazit vagy belevész a világ;

belevész a világ, ha nema nép szólal újra - fölségesen!

Szikár; szigorú zenész, hű magyar(mint annyi társaid közt - .Jiirhedett "Jvolt törvény abban, hogy éppen e nép

lelke mélyéből, ahová leszálltál.hogy épp e mélység még szűk bányatorka

hangtölcsérén át küldted a sikolyt föla hideg-rideg óriás terembe,

melynek csillárjai a csillagok?

Bánatomat sérti, ki léha vigaszthúz a fülembe;

anyánk a halott - a bucsúzót nekuplé-dal zengje;

hazák vesztek el- ki meri siratniverkli fu tamokkal?

Van-e remény még emberifajunkban? ­ha ez a gond s némán küzd már az ész,

te szólalj,szigorú, szilaj, "agressziv" nagy zenész,

hogy - mégis! - okunk vanremélni s élni!

Sjogunkvan- hisz halandók s életadók vagyunk­

mindazzal szembenézni,mit elkerülni ugysem tudhatunk.

Mert növeli, ki elfödi a bajt.

Lehetett, de már nem lehet,hogy befogottfűllelés eltakart

szemmel tartsanak, ha pusztít a förgetegs majd szidjanak: nem segitettetek!

Te megbecsülsz azzal, hogy fölfeded,mi nekedfölfedetett,

a jót, a rosszat, az erényt, a bűnt ­te bennünket növesztel, azzal,

hogy mint egyenlőkkelbeszélsz velünk.Ez - ez vigasztal!

Beh más beszéd ez!Emberi, nem hamis!

A joggal erőt ad a legzordabbhoz is:a kétségbeeséshez.

Köszönet érte,az erőért a győzelem-vevéshez

a poklon is.Ím, a vég, mely előre visz.

Ím, a példa, hogy ki szépen kimondjaa rettenetet, azzal föl is oldja.

Ím, a nagy lélek válasza a létres a művészé, hogy megérte

poklot szenvednie.Mert olyanokat éltünk meg, amire

ma sincs ige.

Picasso kétorrú hajadonai,hatlábú ménjei

tudták volna csak eljajongani,vágtatva kinyeriteni,

amit mi elviseltünk, emberek,amit nem érthet, aki nem érte meg,

amire ma sincs szó s tán az nem is lehet már,

csak zene, zene, zene, olyan, mint a tietek,példamutató nagy ikerpál;zene csak, zene csak, zene,

a bányamély ős hevével tele,a "nép jövő dalával" álmodó

s diadalára ápoló,úgy szabaditó, hogya börtön

falát is földig romboló,az igért űdvért, itt eföldön,

káromlással imádkozó,oltárdöntéssel áldozó,

sebezve gyógyulást hozó,jó meghallóit eleve

egy jobb világba emelő zene -

Dolgozz, jó orvos, ki nem andalítasz;ki muzsikád ujjaival

tapintva lelkünk, mind oda tapintasz,ahol a baj

s beh különös, beh üdvös írt adszazzal, hogy a jaj

siralmát, ami fakadna belőlünk,

de nem fakadhat, mi helyettünk- kik szív-némaságra szűlettűnk>­

kizenged ideged húrjaival!1955

versmondó 19

A Magyar Versmondók Egyesülete és a Magyar Művelődési Intézet

"VIGYÉL HÍRT A CSODÁRÓL"címmel nemzeti vers- és prózamondó versenyt hirdet

az 1956-os forradalom 50. évfordulója tiszteletére

A meghirdető szervezetek célja, hogy a forradalom emlékét méltón ünnepeljük,a hazaszeretet és a szabadság költeményeinek felidézésével.

A verseny felfutásos rendszerű, a megyei rendezvényeket követően regionális elődöntőkre kerűl sor.

A döntő 2006 októberében lesz, a később meghatározandó helyszínen.

Részvételi feltételek:A vers- és prózamondó versenyen részt vehet minden 15. életévét

betöltött, hazai és határon túl élő magyar nyelvű amatőr vers- és prózamondó.A szándékát bejelentő versmondónak az alábbiakkal kell készülni:

- egy vers az 1956-hoz kapcsolható költők tollából vagy magáról az eseményekről,

- egy, a szabadságról szóló verssel, a teljes magyar és világirodalomból,- egy kortárs magyar költő versével, amely a hazaszeretetről szól.Egy-egy vers vagy próza hossza nem haladhatja meg az 5 percet.

A felmenő rendszerű versenyelődöntőiről 2006 januárjában egyeztetünk,s ezt követően adunk róla felvilágosítást, a jelentkezési lapot is ezután lehet elküldeni az elődöntőket vállaló

intézményekhez.A jelentkezési lapok a www.vers.hu, illetve a www.mmi.hu oldalon jelennek majd meg.

Információk:Kiss László, tel.: 30/922-3573, e-mail: vers@c3.hu;

Tóth Erzsébet, tel.: 214-6019,30/606-8366, e-maii: tothe@mmi.hu; ésTóth Zsuzsanna, tel.: 201-5692,30/748-0671, e-maii: tothzs@mmi.huis.

Örkény IstvánLevelek egy percben - idézet,,1956. október 23-án este ll-kor indultunk a Rádióelfoglalására. Odáig csak tüntettünk, énekeltünk, néhányéljent és vesszent kiáltottunk: eszünkbe sem jutott, hogyelfoglaljunk valamit. Csak amikor az ávósok orvul rálőttek

arra a küldöttségre, mely az ifjúság kiáltványát akarta fel­olvasni, indultunk el a Sándor utcán a Rádió felé.

Még akkor nem voltak fegyvereink. Még akkor igazidühünk sem volt. Olyanok voltunk, mint a fiatal kígyó,melynek még nem nőtt méregfoga. Ilyenféle verseketkiabáltunk: »Menjünk tovább előre / Ne hallgassunkGerőre«. Mentünk is előre. Az első halott - egy ezredesteste - ott feküdt a Puskin utca kövén.

Mint a vasat a vas, úgy vonzotta ez a nem élő test a soktízezemyi élőt. Mentünk, mentünk, míg el nem dördültekaz első sortüzek. Mondják, hogy a jó katonaló nem lépholttestekre.

Mi rosszabbak voltunk a lovaknál: futtunkban rátapostunksaját halottainkra. De ugyanakkor egy ismeretlen, aki majd­nem fóllökött a rohanásban, visszaszólt: »Pardon, bocsá­nat«. A Múzeum-kertben a menekülők kikerűlték a virág­ágyakat, de az utcára érve felgyújtottak két autót. Ezeket jólösszeszidtuk, mert még egyikünk se tudta, hogy márfelkelők vagyunk."

Új magyarország, 1956. november 2.

20 versmondó

Buda FerencTizenöt-húszéves halottak

Kiontott véreimlTámadó tűz voltunk,hűs halottak lettünkHajnalló hitünkről

fegyverfogó kézzeltanúságot tettünk.

Gyermeki karunkbaereje gyülemlettforró férfikornak,csillagos oldalú,tűzokádó tankokfelnőtté tiportak.

Golyóverte testünklankadó lankáiholt anyaggá hűlnek,

gránátot markolókimarjult karjainkjéggé merevülnek.

Sebeink nyitottak,nyirkos kövön fekszünk,Egő, túlvilágibenzines palackoklángjánál melegszünk.

Nyújtsatok kezet!

A Magyar Versmondók Egyesületének vezető testülete,a kabinet, 2005 szeptemberében új marketingigazgatótválasztott Holics Szilvia személyében. Szilvi a PécsiTudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzettmagyar, kommunikáció szakon, anyanyelvi nevelés ésszínház specializációkkal. Gyerekkorától mond verset,számos díj és kitüntetés birtokosa. Rendhagyó iro­dalomórákat, drámafoglalkozásokat, önálló esteket tartottBudapesten és vidéken, emellett felvételi-előkészítő

foglalkozásokat magyar irodalom és kommunikáció tan­tárgyakból, kommunikációs készség- és személyiségfej­lesztő tréninget 10-14 éves gyerekeknek. 2004-től egyéven át a HATOK marketingkommunikációs és pr-fela­datkörét látta el, jelenleg a Pécsi Vízmű Rt. kommuniká­cióját és pr-ügyeit intézi. Bemutatkozó levelét ezútontesszük közé.

Kedves Versmondók!

"Mert megnyugtat e bizonyosság: hiszek a szóban.Kötelességemjigyelni a szóra. Bánnom a szóval: odaadásésfelelősség. Hiszem azt is, elvezet a pecsétek mögé, aholéppen rám várnak a titkok. Vezet ahhoz, ami még nemlétezik a világban. Vezet a szakadékok mentén, szüntelen ahalál ajkain. .. Nagy László

Jó néhány versmondó verseny, fesztivál, tábor és találkozórésztvevőjeként megtapasztaltam, milyen csodálatosélményekkel gazdagodik az, aki pódiumra áll, hogy a

Köszönetnyilvánítás

A Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson-Sopron

Megyei Szervezete köszönetet mond mindazoknak, akikszemélyi jövedelemadójuk 1%-ával támogatták szerveze­tünk működését.

A 2004-ben felajánlott 88650 Ft-ot 2005-ben a nyáribentlakásos versmondótábor sikeres megrendezéséhez,rendhagyó irodalomórák tartásához, illetve a Győri Vers­mondóstúdió működtetéséhez használtuk fel.

Popper Ferencelnök

Köszönjük támogatóinknak

A Magyar Versmondók Egyesülete köszönetet mondmindazoknak, akik személyi jövedelemadójuk 1%-ávaltámogatták szervezetünk programjait, rendezvényeit.

A 2004-ben felajánlott 103625 Ft-ot 2005-ben megren­dezett versmondó versenyekre (Regösök húrján, Lati­novits versmondó verseny stb.) és a balatonszemesigyermekversmondó-tábor sikeres megrendezéséhez hasz­náltuk fel.

Bartók Lászlóelnök

szavak erejével változtasson valamicskét a világ folyásán- ha még lehet. 2005 szeptemberében az a megtiszteltetésért, hogy én tölthetem be a Magyar VersmondókEgyesületének marketingigazgatói pozícióját. Közelebb­ről is megismerhettem ezt a hihetetlenül energikus, lelkescsapatot, az egyesület kabinetjét, akiknek a munkájárólgyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni, pedigvalójában ők azok, akik nélkül nem lennének nagyszabásúversmondórendezvények, nem létezne a folyóirat, s akiknélkül talán a vers is halkabban szólna. Nem gondoltamazt sem, milyen filléres gondokkal kell küzdenie egyközhasznú szervezetnek, és mekkora hiány van önkéntessegítőkből!

Az egyesület stratégiájában megfogalmazott célok el­érése nem könnyű feladat, nem kecsegtet gyors sikerrel.Munkámmal segíteni szeretnék abban, hogy valameny­nyien büszkék lehessünk arra, hogy versmondók vagyunk,hogya nívós szakmai munka anyagi feltételei mindig ren­delkezésre álljanak.

Kedves Olvasó! Kérlek, oszd meg velem elképzeléseidet,véleményedet, ötleteidet, kérdéseidet a Magyar Vers­mondók Egyesületének működésével kapcsolatban, hiszentudod: "egymás nélkül sötétben vagyunk"! Keressükegymást a www.vers.huintemetes oldal fórumain, e-mail­ben, telefonon, személyesen is!

Üdvözlettel:Holics Szilvia

marketing@vers.hu36(20)512-8004

Bohóc

versmondó 21

VersFesztivál tengelyen innen, tengelyen túlwww.versfesztiva1.hu

Az áprilisban meghirdetett vers-, prózaíró- és műfordító­

pályázat eredményeként megszületett nyolcadik Kalei­doszkóp Könyv, a Firka a falra abszolút győztese a Mis­kolci Egyetem. A több mint ötszáz pályamű közül 33szerző írását válogattuk be az új kötetbe, közülük l2-en aMiskolci Egyetem hallgatói.

A 4 Kaleidoszkóp-díjból egyet, a 14 különdíjból hármatviszont Pécs városának művészei vittek el, ezzel azEurópa Kulturális Fővárosa címet megszerző baranyaimegyeszékhely a nyertese a 7. nemzetközi KaleidoszkópVersFesztivál színpadi versenyeinek.

Ez egy tengely. A másik Budapest, Miskolc és Krakkóvonalán húzódik, a harmadik pedig körbeöleli Magyar­országot: hét ország a szomszédból. Csak azért nem héthatár, mert ha valamit nem ismer a fellépő vagy a vendéga Kaleidoszkópon, az a határ. Az semmiben nincs.

Az említett tengelyeken sikerült összekovácsolni együtőképes versgárdát költészeti és pódiumművészeti vo­nalon.

A hetedik év a vízválasztó. Még a házasságban is. A bű­

vös hetes szám azonban, ahelyett hogy megriasztott volnarendezőt és résztvevőt, inkább bátorította: egy héten átmegállás nélkül versenyzett a VersFesztiválon hét közép­európai ország, társulataival és egyéni előadóival. Bár­melyik helyszínre tért be a látogató október 24-től 30-ig,Miskolcon, Budapesten és Krakkóban is csak bemutat­kozni vágyó fiatalokkal, kívánesi tekintetekkel, pálya­kezdőket segítő sztárokkal és művészekkel találkozott.Feszültséggel vagy érdektelenséggel legfeljebb a szín­padon, ha a dramaturgia azt kívánta.

A maratoni fesztiválon 149 verselőadás, pódiumi est,performance, mozgásszínházi produkció, monodráma ésénekelt, megzenésített vers szerepelt. Emellett is akadtjócskán program az irodalomkedvelőknek: Miskolcon, azelődöntők után neves közéleti személyiségek csábítottakíró-olvasó találkozókra a Parnasszus folyóirat művé­szeivel, Tornai Józseffel, Kukorelly Endrével, KarafiáthOrsolyával, Turczi Istvánnal és megannyi fiatal szerzővel,köztük a pályáját a Kaleidoszkóp Könyvsorozattai kezdőBán Olivérrel. Félszáz író és költő jött, beszélt és találko­zott, köztük korábbi versfesztiválosok: Ágh István,Serfőző Simon, Deák László és még hosszan sorolhat­nánk. A Miskolci Galériában és a Zenepalotában zajlóesemények után író-olvasó találkozók, Turek MiklósFaludy-estje, a miskolci színészek József Attila-előadásaés a versenyprogram után a fővárosi VasúttörténetiParkban is megtelt a nézőtér. A döntők mellett a fesztivál­színpad mellé költözött a Petőfi Irodalmi Múzeum JózsefAttila-vándorkiállítása, a gyerekeket verses játszóház, afelnőtteket világzenei koncert hívta táncba. Az egykoriMÉZ, a Shannon együttes estjén már együtt tomboltversenyző, vendégművész és néző. Dukay Nagy Ádámköltő és Turczi István, a Parnasszus főszerkesztője együtt

22 versmondó

értékelte a Firka a falra című kötet írásait és szerzőit,

Huzella Péterrel és Kárász Eszterrel 40 perces közösbemutatót tartottunk a könyv írásaiból. Aztán vasárnapeste jött a záróakkord, a televíziós és rádiófelvétellel egy­bekötött díjkiosztó gála. Az eseményen a NemzetiKulturális Örökség Minisztériuma mellett költők, szín­házi szakemberek, társ szervezetek, a Színház- ésFilmművészeti Egyetem hallgatói és ismert vállalkozók ismegjelentek. A 70 perces gálán közel hárommillió forintértékű díjat osztottunk ki. Fellépett Kulka János, GubásGabi, Kinizsi Ottó, az egyébként két kategóriában isversenyző Erdei Sándor (alias Rokker Zsoltti) észenekara, Bartók László egyesületi elnök, a tavalyiVersFesztivál New York-i vendégszereplői és aLengyelországból hazatért versmondók. Mert ahogy aztjó előre beharangoztuk, Krakkóban is volt VersFesztivál,itt lengyel kortárs szerzőkkel találkoztak Cséby Géza ésZsille Gábor költők. Vers Éve, József Attila-centenáriumlévén, a témák és a helyszínek is stílszerűek voltak:Krakkóban az ugyancsak 100. születésnapját ünneplő

Galczynski fogott kezet a versek kapcsán JózsefAttilával,Budapesten pedig még az öltöző is vonatkocsi volt, akár­csak a versszalon színpada. Ott folytatódott minden, aholJózsefAttila élete véget ért.

A hetedik Kaleidoszkóp is, de csak a rendezvény­helyszíneken, és csak a Vers Évében. Mert a médiapart­nerek, köztük a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, aMiskolc Televízió és a Juventus Rádió Gaga már műsor­

ra tűzte, tűzi a produkciókat és a fesztiválprogramot.Jön még a Filmmúzeum, a Duna TV, a Kölcsey TV, az m2és még néhány regionális, városi televízió és rádió. És jöna nyolcadik fesztivál, minden eddiginél nagyobb, erőtel­

jesebb, sokrétűbb. Október 9-től egy héten át, immár aMerlin Színház vonalától az Erzsébet téri Gödör KlubigBudapesten, és több helyszínen Németországban.Koncertekkel, utcazenészekkel, európai költészetitalálkozóval. Ami biztos: a főváros szívében föld alatt ésföld felett is gyökeret ver, szárnyat bont a költészet, aversmondás. Veletek, velünk. Gyertek jövőre is, miénk itta tér!

Lutter Imrefesztiváligazgató

A 2005. évi, valamint az egy évvel korábbi KaleidoszkópVersFesztiválról készült film DVD-változatai megrendel­hetők egyenként 2900 Ft-ért. A két film együttesen ked­vezményes áron 4900 Ft-ért az alábbi címen:

marketing@vers.hu.

A Magyar Versmondók Egyesülete tagjainak filmenkénttovábbi 500 Ft kedvezmény!(A kedvezmény csak a tagdíjat befizetett versmondóknakjár.)

Klasszikus- és Kortársvers-mondó SzalonDöntő, 2005. október 29-30.

Meghívás. Felkérés részvételre a zsűrí munkájában.Vasúttörténeti Park. Versfesztivál. 100 éve született JózsefAttila. S ez a 7. Nemzetközi Kaleidoszkóp VersfesztiválMiskolcon-Krakkóban-Budapesten. Legalább olyan izga­tott vagyok, mint a versenyzők. Immár 30 éve vagyokelőadóművész, de sem a pódiumi létet, sem a verssel valótalálkozást nem lehet lámpaláz nélkül .megúszni'', Aligtalálom meg a helyet. Végre sikerült. Útközben kóborlóversenyzőket felvéve az autómba, együtt megérkezünkoda, ahová még a madár se jár. .. , gondoltam. (Később, averseny alatt számtalan gyerek-felnőtt érdeklődőt láttam.)S a látvány, a fogadtatás ... Mozdonyok, vasúti kocsik,sínek... Mosolygó-lázas szemek - fáradt vonások - ugrás­ra való készenlét. .. S a levegőben: a várakozás, a feszült­ség, vágya megszólalásra; maga a Költészet van jelen.Hideg van. De ez nem számít, izzik minden. Akik ittvárakoznak, azok már DÖNTŐsök. Megmérettek márMiskolcon, ahol évek óta elindul a Fesztivál: ParnasszusEstekkel, performance-okkal, mozgásszínházi előadá­

sokkal, monodrámák bemutatásával, előadóestekkel,

versmondással s verszenék bemutatásával.A NAP 10 órakor a Versmondószalon programjával, a

klasszikus- és kortársvers-mondó versennyel kezdődik.

A népes zsűri helyet foglal, s figyeli a versválasztást, aművészi beszédet s a művészi teljesítményt. S pontoz. Ezmindig nagyon nehéz, legalábbis nekem; mert vélemé­nyem szerint mindenki, aki versekkel foglalkozik s pódi­umra áll, ajándékot ad át, s ezért köszönet jár. Felkészül,együtt lélegzik a költővel, odaadja magát, gondolatait,érzéseit a megszólalásnak. S ez tiszteletet érdemel. De hátmégiscsak versenyez. Megmérettetés. Általánosságbannem beszélek a versmondói versenyprogramról. A magasszínvonal biztosítéka, hogy az alapvető követelményeket,az elengedhetetlen érzésbeli-eszközbeli igényeket, szük­ségeket mindenki ismeri. Legalább egy mondat azértmégis megmaradt intencióképpen, s ez azt jelzi, hogyegyéni, változatos és maradandó produkciókat láttam,hallottam.

Első körben mindenki választhatott. R. Tóth Zsóka elő­

adása személyes a Buda Ferenc-versben, Udud Istvánszemélyiségének megfelelő Vörösmarty-költeménnyellepte meg a hallgatóságot. S akkor következett GdrtnerOrsolya. Ha létezik olyan, hogy egy szöveg és az előadója

között tökéletes harmónia van, akkor ennek itt szem- ésfültanúi lehettünk. Döbrentei írása, a Löo nem is szólal­hatott volna meg hitelesebben. Turkevei Nagy Klaudia jóelőadó, de sokkal több versből lenne érdemes kiválaszta­nia a tökéletesen egyéniségéhez illőt. S öltözéknek talánpódiumra egyszerűbbet javasolnék. Félreértés ne essék,nem nagyanyósat! Ez csupán tanács. Meg tapasztalat­átadás. Dancza Krisztina kiváló előadói adottságokkalrendelkezik. De ha tanácsolhattam volna neki valamit, arrakértem volna, ne félemlítse meg a hallgatóságot előadói

stílusával, mert az ő feladata a költői gondolat közvetítésecsupán. S a belső intenzív erő pótolja a hangerőt! Szépenbeszél. Nagy adottság! Kovács Anna ígéretes előadó, szép,

tiszta beszéddel. Bókkon Tímea, ha még több alkalommalszerepel, biztosan eltűnik a bátortalansága, s erőteljesebb,

elsöprőbb lesz, sőt hihetőbb, hogy Tűz van!Jakab Fruzsina mélyen átélt előadása JózsefAttila nem

pódiumra íródott szövegével, a Szabad ötletekjegyzékévelfigyelemre méltó volt. A Bella-versben sikerült leküzde­nie a sírós hangot. Ajánlanám, hogy beszéde, előadása

legyen direktebb! Milyen tehetséges Rétfalvi Tamás! Hamég bátrabban tartana szüneteket! Tökéletesebb lenne azelőadása.

Gál Mihály. Tehetséges. Beszéde szinte belopta magát afülembe. Lehet, hogy zokon vette volna, ha a beszélgeté­sünk során prózamondásra buzdítottam volna: Móricz,Tömörkény világát hallottam a hangszínében. SzalayTímea kedves, okos előadó, különleges a hangja, ehhezés alkatához, beállítottságához is kiváló a versválasztása:Seifőző Simont hallgattuk tőle. Siposhegyi Zoltán ironikushangütése, frappáns előadói stílusa odahívta Parti NagyLajost, Petőfit idéző írásában. Arra azonban vigyázni kell,hogy a modorosságot kerülje! Süveg Szilvia Beney Zsuzsaversét tolmácsolta, nem akármilyen módon, ahogy JózsefAttila Téli éjszakája is kiemelkedő volt. Grásztity Viktorszülőföldje költőjével, Tolnai Ottóval lepte meg a hall­gatóságot. Pontos, jó előadásban szólaltatta meg az ugyan­csak 100 éve született Konstanty- Ildefons Galczynski

versmondó 23

látomásos versét is. Örültem annak, hogy Galzynski nem­csak Krakkóban kapott helyet a fesztiválprogramban, deBudapesten is, különösen, hogy Bella István fővédnök

fordításában hívtuk társul a centenáriumi lengyel költőt.

Javaslatom: a tempóra vigyázni kell! A magnófelvétel jókontroll lehet! Prodhradská Lea Faludy átköltésébenVillont mondott. Ígéretesen. Sok-sok közönség előtti meg­mérettetéssel gazdagodhat az eszköztára. Simonyi Lili ne­héz feladatot választott, s annyira fontos, hogy folytassa azutat! Láttatóan ad elő. Még elmélyültebb, intenzívebbbefelé fordulással, szünetekkel való okos bánással csaknőhet a szuggesztivitása. Szűcs János mind a JózsefAttila­verssei, mind Juhász Ferenc költeményével érett előadói

stílusról tett tanúbizonyságot. Szőke Sarolta a mai fiatalköltőnemzedékből választott jól; Karafiáth Orsolya verséthallhattuk tőle, akivel ráadásul volt alkalma találkozni aKaleidoszkóp-hét negyedik napján, Miskolcon. (Nos, errejók ezek az író-olvasó-versmondó találkozók, tisztázható averssel, a kőltővel, a költészettel való viszonyunk, és azíróé is!) Őt Kulcsár Márta követte egy jól megformáltZalán Tibor-verssel. Remek előadás, eltalált/megtaláltstílus. S ekkor kaptam észbe, mennyire felerősödött amezőny! Sipos Agnes Csoóri Sándor Háborús mondókájá­val bizonyította, hogy az erős mezőny tagja. Milyenszerencse, ha az előadó és a vers egymásra talál! Ismét fül­tanúi lehettünk egy ilyen csodának: Marcinkó AnnamáriaAnyegin elkallódott levelét, Fecske Csaba versét adta elő

(még egy fesztiválos költő, igaz, ő két éve találkozottMártiékkal). Szépen beszélt, s tudta, mit mond! Nagy­hegyesi Zoltán. Bármelyik színpadra állását nézzük, meg­mutatta, milyen tehetséges! Buda Ferenc akár neki is írhat­ta volna a Rigmusok-at. Nem hiszem el, hogy 15 éves.Érődő egyénisége a hétköznapok verselését és a BajaiVersművészeti Szemináriumból hozott elementáris erőt

tükrözi. Akár 25 is lehet, amíg a szünetben nem látom egyhatalmasat mosolyogni, mert akkor meg 12. A kortalanifjú művész. Sok munka és lehetőség áll előtte! ErdeiSándor egy jó kis Kányádi-írással örvendeztetett meg.Öröm, hogy a tehetség több területen is szárnyakat adhat,legyen az humor vagy versmondás. Vissza a gyökerekhez,Erdei évekkel ezelőtt a verssel kezdett, és ismét folytatjaaz eredeti vonalat. Hajrá! Getto Ferenc előadásában PartiNagy Lajos verse volt a sikeresebb. Sok rutinra van mégszükség. Ez az, amit versenyekkel, találkozókkal, nyáritáborokkal vagy éppen a fesztivállal szerezhet meg. Járjonel minél többször.

Prózakategóriában Marojka Mátyás tiszta, hiteles.Sánta Ferenc Sokan voltunk előadásában egyszerűen, szépbeszéddel, eszköztelenül osztotta meg velünk az írást.Nemsokára ott lesz a nagyok között. Lukács Jánosnéjóízűen adta elő Tamási Áron Szótartó jiityögijét, s BecseiTamás ugyancsak Tamási-novellával örvendeztette meg azsűrit és a közönséget. Tiszta, sallangmentes előadás volt.Szűcs János ebben a kategóriában is bemutatta, hogy szép,jóízű beszédű, érett előadó.

A kortárs költészet reflektorfényt kapott, a képeket elő­

hívhatjuk. Megmutattuk - versmondók és hallgatók -,hogy a költészet él. Az évfordulós költők (Csokonai,Vörösmarty, Tarnkó Sirató Károly) és a százéves Gal­czynski mellett József Attila verseit érdemes kiemelni a

24 versmondó

mondottakból, a teljesség igénye nélkül: Aldalak búval,vigalommal, Thomas Mann üdvözlése, Ködből, csöndből

lett, Parasztanyáka, A Dunánál, Tűz van, Téli éjszaka,Falu, Olyan bolond vagy, Végül ... Érezhető volt, hogynemcsak évfordulós tisztelettel közelítettek a versmondóka 100 éve született költőhöz. S éppen ezért bízom abban,hogy túlélve a centenáriumot, JózsefAttila túléli az ünnep­lést, s marad szellemi kisérőtársunk az elkövetkezendő

években, évtizedekben is.Nagy élmény volt számomra ez a két nap! A legna­

gyobb dolog, ha az Ügyért dolgozók és fáradók s azÜgyet, a verset, a kultúrát szolgálók összejönnek, s meg­mutatják az emberi arcúaknak, hogy van utánpótlás, hogyminden ellenkező híresztelés ellenére, igenis kell a vers!A vers, amit mondani kell!

Dr. Havas Juditelőadóművész,irodalomtörténész

Kovács-Cohner RóbertEötvös Loránd Tudományegyetem

Holdfényben ültünk...

Holdfényben ültünk, az ősz derékig ért.Atölelt a csend, csak belül zakatoltA ritka néma vendég; nem tudom, miértVoltam boldog - a csend is boldog volt.Tartson még, csak tartson egy kevesetA rét legyen még kicsit ugyanilyenLátszódjon ugyanígy kéken leheletNe kérdezzük meg, hogy a halál milyenAkartam én s akartad te is ottDe egy fűszálra hópehely esettFeltámadt a szél, és hideget hagyottMeghirdette a közelgő telet.És akkor én ott gondolatlanulMozdultam, s gomboltam kabátomS mint alvó lányra hogyha könnycsepp hullElmúlt az ősz és véget ért egy álom.És felnéztem és a rétet láttamHóba, jégbe, sárba öltözöttTe eltűntél, lúdbőrös lett a hátam

Felkeltem, s elmentem nád között.Azóta őszre várok hasztalanVáram a vendéget kopogjon végreA rét ugyanúgy mindig nesztelenDe ha éjjelente felnézek az égreAhogy értem kiáltasz, hallom hangodat,S ha a derékig érő rétre visszanézekSenki nem ül szemben, csak a csend marad.Elfordítom arcom, elmúlik hát a nyár,S ha fázom is, kabátot nem veszek,Megfagy a rét, s már havas a határ,De míg jön újra ősz, én mindig itt leszek.

A Kaleidoszkóp VersFesztiválról megjelent,legolvasottabb írások részletei az internetről

uno.hu / Juventus Rádió

Maratoni verseny lesz az idén a KaleidoszkópVersFesztiválA Magyar Versmondók Egyesülete hétfőn zárta a jelent­kezéseket az ország legnagyobb költészeti és pódium­művészeti eseményére, amely október 24-től egy hétenkeresztűl megállás nélkül várja a színház- és irodalomked­velőket. A jelentkezéseket szombat estig fogadták volna,azonban még éjfél után is annyian regisztrálták magukat,hogy meghosszabbították a nevezési határidőt. Bár avégleges műsorrendet csak kedden teszik közzé aVersFesztivál honlapján (www.versfesztival.hu). LutterImre annyit elárult, hogy neves előadók is ringbe szállnaka Kaleidoszkóp-dijért. A fesztivál összdíjazása közel 3millió forint. A versenyek minősítő rendszerben zajlanakmajd, a legjobb produkciókat arany, ezüst és bronzminősítéssel ajánlja ki a szakmai zsűri.

axer.hu

7. nemzetközi Kaleidoszkóp VersFesztiválA VersFesztiválon egy héten át nézhetsz pódiumi esteket,monodrámákat, mozgásszínházi előadásokat, perfor­mance-okat, prózai és megzenésített verseket a Kárpát­medence minden részéről! Parádés döntő Budapesten!

A Kaleidoszkóp Könyvsorozat részeként megjelenik azegyetemisták és főiskolások verseiből és prózáiból szer­kesztett nyolcadik kötet, a "Firka a falra". Közel 300 vers­mondóval, előadóművésszel, költővel és íróval találkoz­hatsz, emellett sztárok, közismert művészek, bohócok,élőszobrok, irodalmi kiállítás, kötetkiadók seregszemléjeés verszene-koncertek várnak!

bírTV

Miskolera tartanak a művészek:

startol a Kaleidoszkóp VersFesztivál

Hétfőtől Miskolc, Budapest és Krakkó a versek otthonáváválik: megnyitja kapuit a 7. nemzetközi KaleidoszkópVersFesztivál, az ország legnagyobb költészeti és pódium­művészeti fesztiválja. Lutter Imre fesztiváligazgató, aMagyar Versmondók Egyesületének kreatív alelnöke aVers Éve egyik kulcspontjának tartja az eseményt, amelyújra bebizonyítja az embereknek, hogya költészet a hét­köznapok része.

politikafórum

Megszállták Miskolcot a művészek

A fesztivált sajtótájékoztató nyitotta, ahol Lutter Imrefesztiváligazgató mellett a Miskolci Nemzeti Színház mű­vészei, Serfőző Simon költő és a Miskolci Egyetem rek­tora is megjelent. A filmvetítéssel egybekötött telt házasfesztiválnyitót Bella István, Kukorelly Endre, KarafiáthOrsolya, Tornai József, Vass Tibor, Turczi István költők ésa Parnasszus folyóirat szerzői követik, a sort később

Dukay Nagy Ádám, Cséby Géza, ZsilIe Gábor és a lengyelkortárs írók zárják. Az esemény, amelyet hetedik alkalom­mal rendez meg a Magyar Versmondók Egyesülete, azország legnagyobb költészeti és pódiumi seregszemléje.A maratoni versenysorozatban több mint 300 fiatalművész méri össze tudását a lehető legkülönbözőbb szín­padi és írói kategóriákban, összesen 149 előadást láthat aközönség az egy hét alatt. A tehetségekhez több sztár ésközismert művész is csatlakozik.

educafe

Megkezdődött a 7. Kaleidoszkóp VersFesztiválA VersFesztivál Miskolci Galériában rendezett megnyitó­sajtótájékoztatóján a fő üzenet az volt, hogy a részt vevő

fiatalok példamutató módon tartják fenn s folytatják aműfaj hagyományait. Elsőként Lutter Imre, a MagyarVersmondók Egyesületének kreatív alelnöke, egyben fesz­tiváligazgató lépett a mikrofon elé, s köszöntő beszédébenhangsúlyozta: bár születésének százéves évfordulója miatta középpontban József Attila és a kortárs költészet áll,ezenkívül még olyan nagy alkotóknak is kerek évfor­dulójuk van, mint Tamkó Sirató Károly vagy CsokonaiVitéz Mihály.

kultúra.hu

Kaleidoszkóp VersFesztivál

(MTI) - Az ország legnagyobb költészeti és pódium­művészeti fesztiválján a verseké a főszerep, de a közönség"nem egyszerűenszavalatokat láthat", hanem izgalmas ésérdekes előadásokat is, ahol helyet kapnak performance­ok, előadóestek, monológok, drámajátékok és mozgás­színházi bemutatók - mondta Lutter Imre, a fesztivál igaz­gatója az MI'l-nek,

A hazai versmondók mellett Szlovéniából, Szerbia­Montenegróból, Ausztriából és Romániából érkezettművészek lépnek pódiumra.

A versfesztiválon neves színészek is részt vesznek,esténként író-olvasó találkozók színesítik a palettát.Hétfőn este például a Parnasszus költészeti folyóiratköltői (többek között Turczi István, Székelyhidi Zsolt,Vass Tibor, Székely Szabolcs és Király Levente) olvas­tak fel.

gondola

Kihozták a boncteremből József Attilát

JózsefAttilát nem elméletben kell fejtegetni, nem orvosi­lag vizsgálni, nem megérteni vagy megmagyarázni,hanem megérezni. József Attilának nem nyughely kell,különösen nem boncterem, hogy okoskodjunk felette éskivesézzük - mondta Lutter Imre, a KaleidoszkópVersFesztivál igazgatója a fesztivál első napján.

Rendhagyóan merész estet tartott a Parnasszus folyóiratfőszerkesztője szerzőtársaival a telt házas MiskolciGaléria közönsége előtt.

versmondó 25

A tucatnyi fiatal költő sajátos József Attila-adaptációkat,átiratokat olvasott fel, azt illusztrálva, számukra mit jelenta költő. Ezzel végre kihozták a boncteremből a költőt.

Objektív Hírügynökség

Rendbontás a VersFesztiválonMeghökkentő, sőt rendbontó volt, ahogy Turczi István ésírótársai megnyilvánultak. Végre! Valaki meri felvállainiazt, hogy JózsefAttila elsősorban ember, fiatalember volt,aki éppúgy tudott szeretni és gyűlölni, mint bárki közü­lünk - mondta Lutter Imre, a fesztivál igazgatója. JózsefAttilát a mai irodalomszemlélet klasszikus, Faludytkortárs költőként tartja számon. Nem reális az ilyen meg­különböztetés, a két szerző között mindössze öt év kor­különbség van, és a közös pont nem biztos, hogy elméletiszempontból keresendő. Klasszikus pedig nem attól leszvalaki, hogy már nem él. Ráadásul az irodalomkedvelők

körében mindketten népszerűek.

ma.hu

Ismét elsütötték a startpisztolytKrakkóban és Budapesten is javában zajlanak a Kalei­doszkóp VersFesztivál eseményei. A népes közönség és azsűri szombaton reggel a nosztalgia világába utazott.A fővárosi Vasúttörténeti Park fesztiválszínpadain szintemegállás nélkül zajlanak az előadások: délelőtt vers­mondók léptek színpadra, kora délutántól kezdve világ­zenei koncertek, verszenekarok, majd performance-ok ésmozgásszínházi produkciók váltják egymást. A zsűri

soraiban közismert művészek, többek között Gubás Gabiszínművész és Kinizsi Ottó, a Barátok közt sztárja is ottül, hamarosan Ágh István költő tesz látogatást a vers­hétvégén.

Időközben Krakkóba is megérkezett az a 15 művész,

írók, színészek és előadóművészek, akik lengyel kortár­saikkal kétnapos költészeti találkozón vesznek részt,ugyancsak a VersFesztivál jegyében. A Krakkói Könyv­vásár hivatalos programjaként zajló eseményekre teltházat adó közönség gyűlt össze.

A fővárosban zajló versenyeken nagy csata várható: hétközép-európai ország és hazánk művészei között többközismert arccal találkozni. Erdei Sándor, alias RokkerZsoltti, aki verset mond, a 7határ együttes, színpadi éstelevíziós szereplők mérkőznek a 3 millió forintos díjakértés a tíznapos svédországi turnéért, amely a fesztivál fődíja.

nethírlap

Pécs a nemzetközi vers fesztiválon is taroltAz egyhetes termésből, amelyben 149 verselőadás, pódiu­mi est, performance, mozgásszínházi produkció, mono­dráma és énekelt vagy megzenésített vers szerepelt, háromelőadót svédországi turnéval ajándékozott meg a MagyarVersmondók Egyesülete képviseletében Pataki Andrásszervezési igazgató. A versenyprogramoknak idén először

komoly tétje volt: a Magyar Szin-Játékos Szövetségszakmai ajánlásával minősítették a legjobb produkciókat.A korábban meghirdetett vers-, prózaíró- és műfordító­

pályázatból született Firka a falra kötet szerzői közülkilenc alkotót díjazott a zsűri, egyikűket posztumusz díj­jal. A versmondók és a pódiumi estek előadói és társulataiközött 4 Kaleidoszkóp-díjat és 14 különdíjat osztottak ki,emellett hárman a svéd közönség előtt is bemutatkozhat­nak, ők kapták a fesztiváldíjat, a tíznapos svédországivendégszereplést.

stop.hu

Budapesten ragadtaka Kaleidoszkóp VersFesztivál művészei

A 300 színész, előadóművész, költő, író és versmondóközül többen, köztük külfőldi versenyzők, úgy döntöttek,hogyadíjátadó televíziós gála után sem mennek haza.

A Kaleidoszkóp VersFesztivál bezárta kapuit Miskol­con, Budapesten és Krakkóban is. Az alkotók közül többenmégis Budapesten maradtak, sőt csatlakoztak hozzájuk aLengyelországból visszaérkező művészek. Lutter Imre, afesztivál igazgatója kijelentette: amíg együtt ez a társaság,ő sem mozdul. A társulatok és egyéni előadók zárt körben,versekkel szórakoztatják egymást, ameddig csak bírják.

A 2005. év Kaleidoszkóp-díjasaiKlasszikus- és Kortársvers-mondó SzalonNagyhegyesi Zoltán (Kecskemét)Süveg Szilvia (Főnix Műhely, Budapest)

Pódiumi Estek fesztiváljaÁcs Tamás, monodráma (Debrecen)

Verszenei FesztiválDutar együttes (Pécs)Erdei Péter, Nagy Réka és Kalapis Gergely (Szeged)

FesztiváldíjasokNagyhegyesi ZoltánSüveg SzilviaAcs Tamásakik tíznapos svédországi turnén vehetnek részt.

26 versmondó

KülöndíjasokAkik különdíjként Gáll Gregor és Soltész György több­százezer forintos képzőművészeti alkotásait, a Hotel Bod­rog belföldi útját, a Nap Kiadó, a Kráter Műhely Egyesületés a Magyar Versmondók Egyesülete könyvkülönleges­ségeit nyerték:

Klasszikus- és Kortársvers-mondó SzalonMarcinkó Anna (Komarno, Szlovákia)Gartner Orsolya (Székesfehérvár)Kulcsár Márta (Budapest)Kovács Anna (Csoma)

PrózaMarojka Mátyás (Bajai Versművészeti Szeminárium)

Pódiumi Estek FesztiváljaPodolski Versmondó Kör (Bácsfeketehegy, Szerbia­Montenegró )Ma 'mint' Ti csoport (Sárvár)Kovács Zsu és Horváth Réka duó (Bajai Versművészeti

Szeminárium)Erdélyi Tímea (Kerepes)

Verszenei FesztiválOstinato együttes (Pécs)Agoston László (Budapest)

A Bajai Versművészeti Szeminárium részvételétnyerte:Erdélyi Tímea (Kerepes)Becsei Tamás (Pécs)

A Duna Televízió anyanyelvi táborába kapottmeghívást:Simonyi Lili (Bácsfeketehegy, Szerbia-Montenegró)Grásztity Viktor (Szabadka, Szerbia-Montenegró)

A Petőfi Irodalmi Múzeum különdíjaSiposhegyi Zoltán (Budapest)meghívást kapott 2005 decemberében a József Attila­műsorával a PlM-beBecsei Tamás (Pécs)meghívást kapott az Adventi Jótékonysági Koncertre,amelyet Tamási Áron szülőfalujának, Farkaslakánakmegsegítésére rendezett az intézmény

Minősítések

A Magyar Szín-Játékos Szövetség arany minősítését

kapta:Ács Tamás Gogol Egy őrült naplója c. művének színpadraállításáért

bronz minősítést kapott a Ma 'mint' Ti csoport

A Parnasszus folyóirat különdijaként 12 versmondóvehetett át könyvkülönlegességeket, illetve kapottmeghívást a következő lapszám bemutatójára előadóként.

A "Firka a falra" c. kötet díjazottjaiVersírásKovács-Cohner Róbert (Eötvös Loránd Tudomány­egyetem)O. Bodnár István (Miskolci Egyetem)Galaczi Zsófi (Miskolci Egyetem)Illés Gábor (posztumusz díj, Budapesti CorvinusEgyetem)

PrózaírásLőrinczy Judit (Szegedi Tudományegyetem)Darázs Richárd (Miskolci Egyetem)

Műfordítás

Gálla Edit (Budapesti Corvinus Egyetem)Kovács-Cohner Róbert (Eötvös Loránd Tudomány­egyetem)

Verszenei fesztivál a Kaleidoszkóp-palettánGondolatok, dallamok, hangfoszlányok, képek kavarog­nak bennem, össze-összekoccanva egy s másik felerő­

södik, megáll, hogy még inkább előtérbe tolakodjon.Hagyom, mert, jólesik ...

Verszene, meditáció, klasszikus ének, világzene, kon­certek ... Jó visszagondolni. Gazdagabb lettem! Felfrissí­tettek fiatalok! Egyre érzem, ahogy újra és újra friss vérkeringhet ereimben. Bizonyossá lett, hogy most még in­kább szükség van a versre, a költészetre, mondva és dalol­va. Kell hely a szelíd gondolatoknak, indulatoknak, és azenének. Hetedik alkalommal volt szerenesém látni, hal­lani az ifjúságot a Kaleidoszkóp VersFesztivál miskolciötnapos megmérettetésén, az elődöntőkön. Tisztem főként

a megzenésített, megénekelt versek, a hangszeresen vagyéppen kíséret nélkül (a'capella) előadott miniatűr csodáksorrendbe állítása, bírálata volt. Úgy jártam, mint az anya,aki nem tudja, mely kedves gyermekét állítsa a sor végére.Ki kell mondanom: összezavarodtam!

A sokszínűség, a hangszerekkel bánni tudás, a pro­fesszionalitás jellemezte az idei versenyzőket. Két éve,hogy ezzel a kategóriával gazdagodott a Kaleidoszkópszínskálája, és a számok törvényének megfelelően, aversenykategória korával nőtt a jelentkezők, megméret­tetők száma, ezzel párhuzamosan az általuk képviselt szín­vonal is! Hol van az a két évvel ezelőtt, és hol van sok mai,világzeneinek vagy másnak titulált hangtömeg, olykor

zörej, ahhoz képest, ami itt megjelent a Vers Évében???Hivatásos és oda tartó verséneklők profi koncertsorozatazajlott nem is csak a versenyzés, de sokkal inkább azigényes szórakoztatás jegyében.

Csak úgy, röviden említve a produkciókat és azelőadókat, amolyan kedvcsinálóként, hogy a Versmondófolyóirat vagy a versfesztival.hu olvasója elhatározzamagát, hogy elmegy a fellépők önálló koncertjére, mertérdemes, és mert leírhatatlan a csodák sora, ami meg­született a Kaleidoszkópon...

Önkéntelenül is különös figyelmet keltett az a ver­senyző, aki egy szál magában, mezítlábasan, szájhar­monikájával szerzett szó szerint felejthetetlen perceket ajelenlévőknek. Fekete Pálról van szó. Ma elvontnak mon­danánk leginkább az általa képviselt zenei attitűdöt, Én aztmondom, egyéni. Gazdag hangkavalkád, szubjektív hal­lásvilág, árnyalatnyi érzések interpretációja.

A fiatal hölgy, aki a határon túlról érkezett hozzánk, meg­mutatni magát: nemesen, egyszeruen széttárta kezeit,közölte, hogy ő most csak egyedül és magát tudja adni.Ez minden. És ez, Minden volt! Kíséret nélküli énekévelkönnyeket csalt az ember szemébe. Nagy Andrea GyopárJuhász Gyula művét tette magáévá, és osztotta meg velünkaz immár közössé lett alkotást. Dózsa feje ott figyelt ben­nünket végig.

versmondó 27

A Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály GyakorlóGimnázium és Szakközépiskola "csapatai és versenyzői"

hangszerük virtuózai, tehetséges énekesek. Köszönet azőket három külön induló, mégis egységes csapatokká,csapattá formáló zeneértő fiatal tanárembemek, KopeczkyPéternek. Az Ostinato huszonéves öregdiákcsapata, amelyröviddel a VersFesztivál után jelentette meg első önállóalbumát, a gyermeki feszültség és a hangszerek és énekprofi összhangjának disszonanciája. Jó szívvel írt ésszerkesztett dallamok, helyzetbe hozott vers és költő.

A Vers Évében számos fesztiváldijat vittek haza (VII.Országos JózsefAttila Vers-, Énekeltvers- és PrózamondóVerseny, lY. Regejáró Misztrál Fesztivál, mindkettőn har­madik helyezett lett a csapat).

Ahogy a "kis" Ostinato és a Dutar együttes is. Meg­érdemelt a siker, úgy tűnik, a döntő zsűrije is látta, hal­lotta, amit látni vagy hallani kellett.

A Konkoly együttes tagjai 2002-ben kezdték közöspályafutásukat. Azóta három év telt el, két albumuk látottnapvilágot (Ó szív, nyugodj; Nem én kiáltok), és körül­belül azt a benyomást keltik, amint egy feltörekvő csapatévtizedes együtt zenélésével éppen a mai nagyok után­pótlása kíván lenni. Jó is ez így.

A Quantum Tango zenekarból 2004-ben megalakult7határ önmagát világzenei együttesként aposztrofálja.Repertoárjuk a meditatív zenétől a tűzes dél-amerikai"chacarerá"-ig terjed. Saját szerzemények és magyarnépzenei feldolgozások mellett, különböző népek (török,arab, afrikai, dél-amerikai, japán, indiai stb.) zeneimotívumaitól ihletett, sajátságos hangulatú kompozíciókathoznak létre. S lám, versben is élnek. Színpadi rutinjuktanúskodik a szórakoztatni (és a szó pozitív értelmébenszórakozni) vágyás mély és hiteles érzéséről. Itt szó sincsöncélúságról.

Még Róbert Viktor vagy Pém Mihályné esetében sembeszélnék erről, ők az énekelt vers sajátos, mondhatnikísérleti műfaját próbálták színpadra vinni, kisebb-na­gyobb sikerrel. Az őszinteséggel, a vershez kötődésselmindenképp bizonyítottak.

Kísérleti műfaj még ezeken kívül is akadt. Erdei SándorPoetix nevű formációja a meditációs, recitativ előadásmód

megjelenítője. 21. századi kivitelben kapta a hallgatóJózsef Attila szövegeit könyv nélküli felolvasással, gitár­ral, billentyűvel és dobbal. Ahol a szöveg, a mondanivalóvolt a lényeg, ahol a mondanivalót mégsem az előadó, azénekes-meditátor adta szájba a hallgatónak, s ahol a zenea gondolkodás segítője, éltetője volt.

Agoston László a'capella állt színpadra. Nem először

találkoztunk vele, a VersFesztivál közönsége Kaleidosz­kóp-díjasként ünnepelte néhány éve, akkor versmondás­kategóriában. Nem továbblépett, inkább újra kezet fogottaz ismerős ismeretlennel, a publikummal és a verssel.Most a másik kezével. És lám, mindenhogy jó. Az egysze­rüség diszkrét bája az, ami bűvölni tud benne.

Erdei Péter, Nagy Réka és Kalapis Gergely, mondják apesti döntő résztvevői, még a GálaEstet követő fogadásután sem bírtak magukkal, zenéltek, amíg Lutter Imre és afesztiválszervezők maradtak csak (ez jó későn lehetett).Azt hiszem, ez az ösztönös tehetség, a talentum által moz-

28 versmondó

gatott erő, a spontán érett dallamvilág, amely azonnal utattalál magának, ez a zenétől szabadulni képtelen társaságtitka. És egyben a motivációja is. Pém Mihályné zongora­kísérettel tett versénekkísérlete, amely egy kicsit az operákáriavilágához közelít, valahol megint csak kísérleti műfaj­

nak tekinthető. Hogy élvezi, amit csinál, s ettől engem semhagy hidegen, az biztos. Hogy mást hogy érint, nemtudom. Mint ahogy azt sem, mennyire képes kiteljesedni aversek sokszor csöndes, máskor hangos világa ebben aközegben, és fordítva: mennyire tud majd az előadó azáltala lakni vágyott térben vendégeket fogadni. Otthontteremteni minden bizonnyal könnyen, különben nemélvezné.

Barangoló együttes, Kormos István-feldolgozások. Egycsalád, négy kerék, mint a négy előadó, akik kutyafuttábankerekeztek Miskolcról Budapestre, amikor tudomástszereztek aznapi fellépésükről a Vasúttörténeti Parkban.Odaértek, s ezzel mindenkivel jót tettek. A Kormos szülő­

hazájából fesztiváira sereglett csipet-csapat nagyonkomolyan vette, amit csinál, innentől értékelhető és élvez­hető igazán a produkció. Elismerésem a zenékért és azelőadásért.

Anzé együttes (Várkonyi Eszter és Berezvai Márta), atrombitával kísért énekmondás a sokadik pontja a vers­zenei fesztiválnak, ami ismét újat hozott. Ha nem lettekvolna, nem lett volna teljes a versenyprogram. Zeneisé­güket a vizualitás ágyazta be, sok, számomra kedves filmbetétdalaként el tudtam képzelni a hallott műveket.

Egyszer, ha úgy alakul, ha ez megvalósulna, mert más­nak is feltűnik, jelezzék. Az első sorban ülök majd amoziban.

És a nézők között is, akár a fesztiválprogramok kőzőtt

Huzella Péter, Kulka János, Kiss Gábor vagy a Shannonegyüttes fellépésén.

Elnézést mindenkitől, ha szinte csak jókat írtam. De azigazság az, hogy nem versenyen és nem zsűriként, hanemegy koncertsorozat nézőjeként éreztem magam, aholfelüdül az ember. Sokadszor is ki kell mondanom, szükségvan erre a versenyre! A József Attila születésének IOü.évfordulója kapcsán lett Vers Évében, minden eddigihezképest nagyobb izgalommal és várakozással néztünk azötnapos miskolci forduló elé. Miskolcon győzött a líra ésa zene.

Csak remélni tudom, hogy azok is így gondolják, akikBudapesten felállították a végső sorrendet. De létezhet- esorrend ebben a sokszínűségben?

Nem baj, ha mellé ütöttél a zongorán, nem baj, ha lázad atechnika, ha halk a gitár, ha kissé hangos a playbackkíséret. A fontos, amit magaddal hoztál! Boldoggá tesz aszépség, a zene!

E sorokat ezért nem kritikának szántam, semakadémikusi értekezésnek, hanem csak úgy ... szere­tetből!

Molnár Annaa Miskolci Nemzeti Színház magánénekese

a miskolci zsűri tagja

Szécsi Margit: A líra esélye

Elmúlnak az őszi versenyek mindannyiunknak. Úgy is, ha a ragyogó csikót nem futtattuk ronggyá - a Pegazust,ahogy az olvasók nevezik. Hagyjuk is a lovat, szóljunk magunkról, vágtató, egész lényünkben éneklő valónkról. Eza lény, aki vagyunk, a só tömör gyöngyeivel ékes, fáradt és izzadt, mert a látomást óhajtotta szelíden betömi.Vigasza ezért nem lehetett semmilyen kupa - a versÍró az általa felfedett igazság további életéről töpreng.

Az énekelt költészet idejében nem volt kilátástalan a költő ügye. A hangokról mindenesetre tudomása volt, már azősközösségből. Kínokról, vonzalmakról, az aszály ravataláról később is pontos fogalma volt, mint mindenkinek.S a fehérgyász szőttesére rábókolt egy-egy alvadt tulipán. Erről már országos viszonylatban gondolkodni lehetett.A műveletben az egész nép részt vett, csiszolva folyamatos dalolásban a megrögzött tényeket, jelenségeket ésjelenést. Nem, nem volt reménytelen leszögeznie a költőnek a török rabság következményeit s a halálra táncoltatottlány történetét - ha nyitott fülekkel és továbbadásra kész szájakkal várta a közösség. Így jöhetett létre a nép­költészet, a dallammal együtt született a vers - az énekelt, énekelhető ének.

Boldog, aki József Attilát szavalni hallotta, s boldogság lehetett József Attilának, ha elmondani hallotta mástól,testvéri ajkaktól, verseit. A költeményt önzetlenül és jól felvállalni, a másét - erre csak a mély vonzalom képes.

"Csak az olvassa versemet - ki ismer engem és szeret."De annak, aki az általa megmunkált anyagtól, az általa lakott otthontól is elidegenedik: a kor emberének

fájdalmasan idegen lehet a mások által megfogalmazott világkép. Hogy kellene a költői világképet újbólemberközelbe hozni? Talán ezt kérdezte a zeneszerző is önmagától, a táncházmozgalom kezdetén. S feleletért nemröstellt "alászállní" a még énekelt népdal- a parasztdal- dallam- és stílusvilágába, a végső pillanatuk ellen rikoltóősi hangszerek világába. Öreg énekesekhez, bátyókhoz, széthulló dalközösségekhez úgy fordult, mint legfőbb

ihletért folyamodik az ember.

Különös: mintha a dallamokat tudatosan komponálta volna egyszerre egyéni és sereges (közös) éneklésre. Így háta vers oly természetesen válik közkinccsé, akár a népdal íratlan szövege. Énekelhetővé, tehát közvagyonná így lesza megfogalmazott világ, a megérthető, sőt átalakítható lét s a megsejthető titok. Elérhetővé a testvéri kéz. Zengéshídível a mai ifjúságból a költők mindenkori ifjúságába, zengéshíd egymás mellett vegetáló emberek, sőt nemzetekközött is. Sebő-műsorokra emlékezem: a közönséggel együtt dalolt dalra - a tömegmagány feloldására emlékezem.

Oldódott akkor a költők magánya is. Kellett ez életünkben, s elmúlásunkban bizonyosan kell: hogy ne dadogjunknyomorú mai Mózesként a halál Fáraója előtt. De álljunk félelmetlenül, szólván: az én igém a barátom szájában van- s felhangzik sokadmagunkért.

A Kaleidoszkóp művészei a VersFesztiválrólDr. Besenyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektora,miskolci védnök:Egy hasonlóan borongós őszi napon adtam férjhez a lá­nyom. Kissé eltúlzott hasonlattal élve, ugyanazt a bol­dogsággal vegyes szomorúságot érzem most is, mintakkor. Boldog vagyok, mert a fesztivál kinőtte magát, ésszomorú, hogy már nem csak a mi közösségünké, aMiskolci Egyetem hallgatóié. Akkor ki hitte volna? Mamár tudjuk, hogy így jó.

Molnár Anna színművész, énekes, Miskolci NemzetiSzínház:Nekem minden évben belső megújulás a fesztivál, látva asok fiatal tehetség arcát, bizakodását és magas szintű

előadásmódját. Elkergetni sem tudnának innen!

Gubás Gabi színművész, Kaposvári Csiky GergelySzínház:Annak idején, amikor a Színművészeti Egyetemre jártam,én is kihasználtam minden olyan lehetőséget, ami bemu­tatkozásra és tanulásra adott lehetőséget. Most ugyaneztérzem a versenyzőkben, és ennek van igazán értelme.Vannak itt tehetségek közöttünk! Hídnál

versmondó 29

Kukorelly Endre költő:

Én a diskurzus híve vagyok. A közvetlen párbeszédé.Dumálhatunk fociról, nőkről, sült csirkéről vagy a versről.

Végre dumálunk!

Kinizsi Ottó színész:Az, hogy leülhetünk és órákat, napokat beszélgethetünkezekkel a költőkkel, megfizethetetlen. Még sincs bennesemmi rendkivüli, mert ők is ezt tették évekkel, évtize­dekkel ezelőtt. Akkor Füst Milánnal, Szabó Lőrinccel. ..Akikké maguk is válnak! Büszkék leszünk mi még!

Káelné Kovács Rita, aki az Északkelet-magyarországiRegionális Versmondó Egyesület alelnöke:A Miskolci Egyetem és a Bolyai Kollégium falai közülindult kezdeményezés. Bár Közép-Európa legnagyobbköltészeti és pódiumművészeti seregszemléje lett, meg­őrizte korábbi intimitását.

Turczi István Író, a Parnasszus főszerkesztője, a PenKlub alelnöke:Jó vonal a nemzetköziség. Olyan olvasztótégely, mint aParnasszus Költészeti Műhely: összegyűjti az arra érde­mes művészeket a környező országokból, és tovább isviszi a magyar költészetet Európába.

Kiss László, a Versmondó folyóirat főszerkesztője,

MVE-elnökhelyettes:Megint mennyien vagyunk! Ki kellene találni valamit, deezt már hét éve mondom! Na jó, úgy látom, jövőre isfogom...

Kárász Eszter színész:Sokan lettünk. Emlékszem, honnan indultunk. Mégis, aszakmai sajtó és közönség nagyobb figyelme mellett isemberközeli maradt a Kaleidoszkóp. Köszönet érte vers­mondóknak, a fellépő vagy zsűriző művészeknek, a márklasszikusnak számitó kortárs költőknek és a pályakezdő

egyetemista és főiskolás szerzőknek, akik nem hagyják,hogy kiszökjön életükből a vers.

Tornai József költő:

"És, jaj, hiába mindenha szándék, Százszor földobnál, énvisszaszállnék, Százszor is, végül is"- írja Ady Endre. Azelső vers volt, amit az iskolában megtanultam, és meny­nyire igaz ezekre a gyerekekre! Ahhoz ragaszkodnak, miőket teljessé teszi, ami a világot mozgatja: a szívhez, azértelemhez.

Huzella Péter zeneszerző,előadóművész:

Amíg a VersFesztivál szereplőinek száma ilyen gyorsannő és ennyi vendég szegődik a vers szolgálatába, addig énis nyugodt vagyok, mert van utánpótlás, és talán nekem isvan még egy kis időm az élmények megosztására! Ígyörülhetnek a költők is, mert hozzájuk fordulunk, a leg­nagyobb alázattal.

Karafiáth Orsolya költő:

Amikor megzenésítik a verseimet, tök fura visszahallani,meg se ismerem: ezt én írtam?? Nem tudom, hogy bírjátokegy hétig... Azért csak eljöttek engem meghallgatni ... Mitcsinálunk este?

Solténszky Tibor rendező, dramaturg, a Rádiószínházigazgatója:...-vel, ...-val, ...-vel is szeretnék dolgozni, a többieket már

30 versmondó

felsoroltam. Foly tatjuk Baján, aztán majd jövőre aKaleidoszkópon.

Bartók László, a Magyar Versmondók Egyesületénekelnöke:Különösen értékes a Versfesztivál azért, mert kevés az or­szágban az ehhez hasonló nagyszabású költészeti rendez­vény, ahol a kortárs irodalmi élet szereplői találkozhatnakegymással és megszólaltatóikkal.

Pataki András, a Forrás Színház igazgatója,MVE szervezési igazgató:A rendezvény hét éve alatt 897 versenyző kapott lehető­

séget a bemutatkozásra, az ideire több mint háromszázanjelentkeztek. A mai társadalomnak éppen erre van szük­sége, hogy olvasni, beszélni, gondolkodni és érezni tudó,a demokrácia intézményeit értelmesen használó és betöltő

emberekre találjon. A Kaleidoszkóp VersFesztiválon meg­van rá az esélye.

Dukay Nagy Ádám költő, a Firka a falra c. kötetlektora:Az antológia színvonala évről évre nő. Ezt nem én mon­dom, hanem az előttem lektorálók. Én csak azt vettemészre, hogy kínszenvedés volt választani díjazottakat, mertegységes színházi produkció született a versekből ésprózákból, amik a kötetbe kerültek. Mindenki megtalálta ahelyét az előre nem ismert közegben. Lesznek még ittnagy költők.

Serfőző Simon költő:

A középpontban itt a művész és előadó kapcsolata áll, dea kettő nem is létezhet egymás nélkül. Akik a Vers­Fesztiválon fellépnek, bátorságukat bizonyítják, hogy amai világban is foglalkoznak a verssel, és ezt mindenkielőtt vállalják.

Máhr Ági színművész, Miskolci Nemzeti Színház:A fiatalok példamutató módon tartják fenn, mi több, foly­tatják a műfaj hagyományait. Minden évben átszaladok apróbáimról, és inkább nem eszek, de meghallgatom őket:

élvezem, hogy együtt élünk a színpaddal, a verssel.

Vass Tibor költő, az Új Holnap folyóiratirodalmi szerkesztője:

Úgy alakult, hogy csak most tudtam átvenni az Észak­kelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesületkitüntetését, a VersGondnok díjat. Annak örülök, hogyezektől az emberektől, ebben a közegben kaptam meg,önmagáért beszél.

Lutter Imre előadóművész,fesztiváligazgató:Az igazi varázsa a VersFesztiválnak az, hogy nemcsak aművészetekből varázsol színes egységet, de igaziKaleidoszkópja a résztvevőknek is. Közösséget kovácsola versenyzőkből és a publikumból.

Bella István költő, a Kaleidoszkóp VersFesztiválfővédnöke:

Ide főként a jövő tehetségei jönnek, akiket a rangosKaleidoszkóp-díjak mellett leginkább az mozgat, hogykortársaikkal együtt töltsék versek társaságában a fesz­tiválhetet. Hazudnak, tévednek, akik azt mondják, hogyelérkezett a szív nélküli világ!

Pódiumi estek fesztiváljaSínen vagyunk?

Itt az idő, egyeztessük óráinkat!

Igyekeztem metaforát találni a helyszínhez, de valamiértcsak ostoba szóviccek jutottak eszembe. Tény, ami tény.A József Attila-centenárium, a Vers Éve véget ér, mindenbizonnyal ez volt az első és utolsó vasúttörténeti kiruc­canása a Kaleidoszkóp VersFesztiválnak.

Olvasgattam a jegyzeteimet, amit az előadások közbenkészítettem, és arra a megállapításra jutottam, hogy a szo­kásosnál is olvashatatlanabbra sikeredtek. Először nemértettem ennek okát, aztán valamiért ki kellett mennem alakásból, a hóesésbe. .. és akkor bevillant. .. valahogyismerős volt az érzés... A döntő második napján már nemmertem kockáztatni, úgy öltöztem fel, mintha az északisark meghódítására készülnék, na de kesztyűben írni?Ugyan kérem! Meg is lett az eredménye. Bizonyáraértékes gondolatok és kritikai megjegyzések változtaksinus-cosinus görbékké a kezem alatt... most már mind­egy. Sőt, talán jobb is így. Az emlékezet néha tökéletesszűrőként működik, ugyanis csak azt raktározza el, amivalamiért tényleg fontos. Az elme rendszerező vagy rak­tározó elvét csak apránként, részleteiben ismerhetjük ki, atudatalatti folyamathoz nincs hozzáférésem, és nem isakarom piszkálni, még a végén elállítanék valamit.

Néhány ítész bátran állítja, hogy egy-egy kritika meg­írásakor szűkség van néhány hétre, hogy az anyag leüle­pedjen, ugyanis az emberi emlékezet alkalmas arra, hogymegfelelő idő elteltével nagyobb összefüggésekben,objektívebben lássa a vizsgálandó tárgyat. Így kerülhető el(majdnem) az adott produktum láttán felmerülő esetlegesérzelmi felhang a kritikában, már ha egyáltalán el kellkerülni.

Bartók Laci fesztiválzáráskor a Kaleidoszkópot olyantóba dobott kőhöz hasonlította, amelyik a víz felszínénegyre táguló koncentrikus köröket eredményez. Akkormég sekélynek éreztem a vizet, szerintem idén a kalei­doszkóp-kavics kevés homokot is felvert. Eleinte igye­keztem a zavarosságra koncentrálni, aztán az iszap széplassan visszaszálIt a fenékre. Leülepedett. Most mártisztábban látok, vagy azt hiszem, hogy tisztábban látok,de ez a lényeg szempontjából ugyanaz ...

" ...akart éngemet dövöcskölni..."HORVÁTH Réka és KOVÁCS Zsu - Első együtthálás

Az emlékév miatt is kötelező érvényű József Attila­szövegek interpretációi mellett a népies stíl uralta előadá­

sok emelhetők ki a fesztivál programjából, elsősorban aszámukat tekintve. Persze mindig is voltak ilyenhangvételű produkciók a Kaleidoszkópon, de most vala­hogy több a szokásosnál. A jelenség okára nem tudok ésakarok (ál)magyarázatokat keresni, ehelyett inkább egy­szerűen csak örülök.

Első együtt(h)állásotok kifejezetten jól sikerült. Első­

sorban a komoly filológiai meló érdemel dicséretet, amely­nek köszönhetően kevésbé ismert, kitűnő szövegek elő­

adása teremtette meg a csak látszólag nem mindennapi szi­tuációt. Illetve a látszólag nem mindennapi helyzet terem-

tette meg a szövegek ilyen fokú előadhatóságának lehető­

ségét. Kölcsönhatás. Egyik erősítette a másikat. A kiin­dulópont egyszerű, két fiatal lány (egy tapasztaltabb és egynaivabb) "beszélget" a szexualitásról a saját életkoruk,helyzetűk, viszonyuk szempontjából értékelve azt. Ilyet mais látunk, hallunk eleget, nem kell hozzá sokáig kutatni,elég csak a hetesre várni 10percet a ,,Blahán". A fő külőnb­

ség, azonban, amit az előadás meg tudott mutatni, az, hogybár a női (és férfi) gondolkodás e tekintetben nem is válto­zott az előadott szövegek (vélt vagy valós) keletkezése óta,a nyelvünk sajnos annál inkább. Nem is értem az okáthogy az ember számára legfontosabb dolog körülírására:megfogalmazására egykoron létezett szókészlet hogyan ésmiért redukálódott arra a szintre, ahol most tart. Az ittválasztott szövegekben is ez a nyelvi gazdagság, pajkosságdominált, de ez önmagában nem lett volna elég. Sikerültmeg is szólaItatni ezeket a mondatokat minden bájukkalegyütt, egy olyan, néhol túlzó, néhol kitett, karikirozó jel­legű játékban, amelyegyértelműen kiemelkedik a pusztánjól választott alapszövegre támaszkodó előadások közül.Ez a produkció attól volt több, hogy a nemükre vonatkozóvállalt önkritikától sem riadtatok vissza. A legnagyobbérdemét az előadásnak ugyanis személy szerint abbanlátom, hogy felismertétek, ha adott két fiatal lány, az márönmagában konfliktus. Ez lett ugyanis a játék non-verbálisszintjének legfontosabb eleme, rengeteg Gól) kihasználthelyzetben tükröződött az egy faluban lakó barátnők"

eleve elrendelt konkurens viszonya. Az "el~ő konku­rál(l)ás" tehát nem bélyegezhető meg azzal, hogy a néző­

téren aratott sikerét a hálás témaválasztásnak és hatás­vadász előadásmódnak [ízes beszéd, népdal, jel(zés)mez]köszönheti, sokkal okosabb, átgondoltabb munka a szoká­sos "övön aluli" pajzán meséket felsorakoztató pódiumielőadásoknál. Felfedezni véltem egyfajta tudatos szerkesz­tési elvet, amiért meg külön hálás vagyok. A templombóljövet - templomba menet keretszerűség, amely mintegyközrefogja a pajzán diskurzust, találó kritikája is egyben a"bódogi kislanyoknak", akiket az adott kor társadalmi kon­venciói miatt egyfelől álszentség, másfelől megjátszottnaivitás jellemez. Ezzel a kerettel finoman meg is indo­koltátok a szövegeket, ugyanis pontosan a szigorú elvárá­sok miatt kialakult megfelelési kényszer természetes ésbravúros kijátszásait dokumentálják, és talán eredetifunkciójuk sem más, mint az arra érdemes leányok számáraösszefoglalni a lehetséges kiskapukat, praktikákat. Hm.Szó ami szó, mi férfiak, amellett, hogy élveztük, sokattanulhattunk belőle ...

" ... háltál-e jégen meztelen..."KáBaSZeMű - Ki vagy?

A Kányádi kérdés arra utal, derekasan helytálltatok, akörülmények dacára. Sajnos nem tudtuk biztosítani az elő­

adáshoz szűkséges alapvető feltételeket: borzasztó hideg­b,en játszottatok mezítláb, egy rossz akusztikájú, nyitottterben, ahol nemcsak Ti, előadók nem tudtatok rendesenkoncentrálni, mi, nézők sem. Sajnálom, hogy így történt,ugyanakkor értékelnem kell, hogy több más résztvevővel

együtt nagyfokú alázatról tettetek tanúbizonyságot. Hősök

versmondó 31

vagytok, a lehetőségekhez képest a legtöbbet hoztátok kiaz anyagból.

Kárász Eszter verses összeállításai esetében mindigegyfajta tudatos, az alapokban bujkáló szerkesztettségetérez az ember. Eszter nem csupán rendez vagy szövegeketilleszt egymás mellé, egymásba, sokkal inkább komponál.Nála a versek ritmusa és jelentése is képes egyazon rend­szerben pontos helyre kerülni. Minden előadása akarvavagy akaratlanul szimmetrikus, letisztult formákbólépítkezik. A képek és szövegek közötti koherenciát aszabad képzettársítás jellemezheti. Így egy nagy színpadimetaforát kapunk, ahol maguk a szövegek sokszor eleveszóképek, de maga a közlés módosítja, sokszor egyértel­műsíti a tropusokat. Úgy is fogalmazhatnék, hogy Eszterminden hasonló verses összeállításában metaforákat kom­ponál, s a kapott kompozíció egészében, illetve egészével"istendarabkákat keresgél".

A most látott költői szövegekből összeállított misztéri­um is az előzőek sémájára épül. Feltesztek egy ősi kérdést(Quo vadis?), és magával az előadással igyekeztek sajátosválaszt adni. Most is elsősorban a szimmetria uralkodik,letisztult, egyszerü színpadi formákat alkalmaztok. Azellentétpárok (fehér-fekete, fiú-lány, kicsi-nagy, tej-vér,rózsa-kard, élet-halál, jobb-bal) mellett megjelenik egyfaj­ta hármas tagolódás (három falevél - emelkedni, rohanni,szédülni - fekszik, űl, áll). Úgy tűnik, a feltett kérdésre azáltalatok vázolt rendszerhez képest kell keresni a választ.A weöresi metaforavilág tekintetében határozhatom meg,melyik falevél vágya áll közelebb hozzám, és megkapom amegoldást a sorsomat illetően (magasba, mélybe, egy szin­ten kavarogni). Fontos és említésre méltó a József Attilaszövegéből induló kutyamotívum. Idén sem tudok, és nemis akarok senkit kiemelni közületek, játszók közül, hiszenaz előadás legnagyobb erénye pontosan az, hogy egy csa­pat alkotása, ahol mindenki a saját helyi értékén szerepel, asaját tudásának, életkorának megfelelő feladatot lát el. Egytábori csoportban adottak a karakterek, tehát az előadás

drámapedagógiai szempontból is dicséretet érdemel.Kritikai megjegyzéssel illetném viszont egyes lányoköltözékét. Kekeckedésnek tűnik (na jó, kicsit az is), de odakell figyelni arra, hogy a jelen esetben homogén jellegű

színpadi öltözet kényelmes legyen, minden tekintetben.Elég egy kicsit mélyebben dekoltált fekete póló, és márnem hajtható végre pontosan egy mozdulatsor, vagy hamégis, akkor a néző figyelme irányítódik másra. A nézőnek

mindennél érdekesebbek a CIVIL dolgok a színpadon!(Alapigazság, próbáljátok ki, figyeljétek meg magatokon,ha előadást néztek.) Tehát, még csak esélyt sem szabadhagyni arra, hogy a nézői figyelem eltérhessen a kívánttárgytól, pláne egy olyan összetett és elsőre nehezen dekó­dolható előadás esetében, mint a Tiétek.

Hiába gondolkodom, több rosszat nem tudok mondaniaz előadásról. Nálam megfelelt.

"Ma színházban voltam ..."(feljegyzések egy zsűritag naplójából)

ÁCS Tamás - Egy őrült naplója

Vasárnap, 15 óraPisilni kell. Rózsaablak után rágyújtottam. Nincs máridő, visszamegyek...

32 versmondó

Tamás már beállt. ... nem fogom kibírni, felfáztam.Mégis elszaladok a mosdóba.

15 óra 10 percDolog közben örülök, hogy Ács Tamás következik.Nagyon kívánesi vagyok, idén mit hozott. Azt mondtáktöbben, akik már látták, hogy jobb, mint a tavalyi szín­házas. Meglátjuk... Nem láttam a Bartók-féle változa­tot a Kamarában. Sajnos ... visszaértem... Tamásugyanott térdel, nyitott színnel kezd. Többen hiányoz­nak még... nem késtem el. .. viccesen megkérdezemKiss Lacit, hogy próbára tesszük-e Tamás szakmaialázatát, mert ha igen, akkor rágyújtanék. "Itt maradna"- egyetértek. Elkezdődik.

15 óra 15 perc"Nálunk tisztaság van" - megmosdás - megtisztulás.Vízfelszín-tükör. Őrült más világa (székről elérni acipőt). Kreatív. Végre. Olyan, mintha sivatagban vízzelkínálnak. Az artikuláció még mindig nincs rendben,mégis minden szót értek. Fura a hangképzés is, de egyperc után már nem zavaró. Csak az elején ütötte meg afülem.

15 óra 20 percDátumokat posztít cédulákon - nagyon jó ötlet.Nézőbevonás.

Gubás Gabi súgja: "végre egy kis szinház!" Egyetértek.

15 óra 25 percÚjra posztít, újra nézőbevonás, tudja fokozni (eltépi ésa két felet két nézőnek adja - összeolvastatja - néma­játék... közben kikezd a térmikrofonnal, jót röhögök anéma rögtönzésen).

15 óra 28 percSzínház a színházban. El se hiszem. Behoz egy nézőt

(Erdélyi Timit, ha jól emlékszem - hm - jó választás,Tamás... ), és felolvastatja a cetlit, miközben kiül. Aszínházról szóló rész a nézőtéren. Bravúros! Egészenkiváló! Kezdem irigyeini a srácot! ... kifejezettenidegesít. Túl jó! Féltékeny vagyok szakmailag.

15 óra 32 percJó lenne együtt dolgozni vele, kár, hogy nincs időm,

milyen jó lenne egy Jerofejevet csinálni, mondjuk Azélet egy idiótával-t. Rendeznie kéne. Nagyon pontos.Minden ötlete tetszik, csak egyik jobban, másik kevés­bé, de tetszik. Okos dramaturg. Bár ez már ténylegkiderült tavaly. A Gogol-szöveget is profin összerakta.Nincs benne hiba, vagy nem vettem észre, a lényegszempontjából mindegy.Gondoltam, hogy repülőt is hajtogat majd a cédulából.De még ezt is megfejeli azzal, hogy "sokáig repül".

15 óra 38 percKutyaimitációnállehetne jobb. Nem látta magát kívül­ről, talán ez az oka. Meg tudná jobban is csinálni.A színházi nyelve olyan, amilyet szeretek. Egyszerüeszközök több jelentéssel (szék, vödör, víz, cetli, ing

stb.). Kreatív jelenetezés. Már a Szókratész védő­

beszédében is sokkal jobb volt, mint az átlag, de azótarengeteget tanult a színházról. Stílusa van. Akkor mégcsak jó rétor volt, most már jó színész is. A francba is!Oda kell rá figyelni! Friss, energikus, lelkes, pontos.Mire lesz időm újra komolyabban dolgozni, biztosanelhúz. Kár. Pataki biztos lenyúlja. Fogadjunk, hogyviszi Svédországba. (16 óra 30 perc: nyertem.)

15 óra 40 percVan íve az előadásnak. Remek. Kiönti a vizet (ha igaziszínházi ember, az előadás végén feltörli, tisztelve az őt

követő csoport munkáját - na, kívánesi vagyok!).Lassan vége. Egyre jobb.

15 óra 45 perc" ... azt tudtátok, hogy az algíri bejnek bütyök van, pontaz orra alatt'?"Vége. Tapsrend. Ováció, siker. Benne maradt. A meg­hajlásnál lebukik. Komolyabban csinálta annál, hogyegy pillanat alatt visszaváltson civilre. Dicséretes.Irigylésre méltó munka. Irigylern is.

IS óra 49 percIgazi színházi ember.

Tanulmányakt

" ...a dráma mindig, mindig csak tragédia..."ERDÉLYI Tímea - Vívódás

Van benned valami! Él a szemed, amikor beszélsz (ráadá­sul szépen, tiszta kiejtéssel), elréved, amikor zongorázol.Olyan voltál, mintha egy romantikus regényből léptélvolna ki. Egy vidéki arisztokrata legféltettebb kincse,kamasz lánya, akit a lehetőségéhez mérten magas fokontaníttatott, aki a tiszteletére rendezett bálokon zongora­játékával vonja magára a hallgatóság kitüntetett figye1mét,és a vacsorát követő beszélgetésekben éles eszű elmél-

kedéseivel, oroszos-franciás filozofálgatásaival szégyenítimeg a kérőnek jelentkező férfiakat. Van benned valamiKármán Fannijából, Balzac Eugenie Grandetéből, de foly­tathatnám a sort.

"Nem igaz, hogy halott a hold. "Még akkor is, amikor a legmodorosabb költői paneleket

tolmácsolod - talán, mert hiszel bennük -, őszinteséggel

és meglepő frissességgel, értelemmel teszed. A zongora(az előadás láttán tényleg sajnálom, hogy nem állt rendel­kezésedre zongora, sokkal jobban illett volna a fentebbvázolt felvilágosult, arisztokratikus naiva karakteredhez.Mindegy. Dicséretes, hogy miután megharcoltál a techni­ka elemeivel, izgalmas előadásban részesítettél minket.A hangszer, a zene módosult szerephez jutott az összeállí­tásodban, nem eszköz volt, sokkal inkább kapaszkodó.Esküszöm, szemmel láthatóan erőt nyertél, energiáhozjutottál a játszott zongorabetétektől. Ez érdekes jelenség.Két művészet, két kifejezés egymásra gyakorolt hatása.A szerkesztettséget a szövegek, zenék egymásutániságátnem is tudtam figyelni, nem is kerestem az előadásod

közben ok-okozati összefüggéseket, ez jót jelenthet.Sokkal inkább a produktum érzelmi szintje kötötte le afigyelmemet. Vallomásaidban vagy nagyon őszinte voltál,vagyelhitetted velem, hogy az vagy. Ugyanis elhittem.Nem volt kérdéses. Olyan dolgokat láttam és hallottam,amivel eddig csak főleg férfiak által írt regények nőalak­

jainak monológjaiban találkoztam. Nőies voltál, szép,finom, értelmes, érdekes, játékos, kihívó, tartózkodó,fölényes, egyszóval minden tulajdonságot feIsorakoztat­tál, ami egy kamasz lányt külön-külön és egyben egy­szerre jellemez. Emiatt vagyok nagyon hálás az előadá­

sodért. Talán azért találtál el ennyire, mert ez a tapasztalatsok mindent helyre tett bennem. Megértettem, hogy min­ket, férfiakat is ugyanazok a kamaszos vágyak, világ­megváltó, lázadó gondolatok határoznak meg felnőttként,

mint ahogyan a nők nagy részét is a kamaszkorban elkép­zelt világuknak való megfelelés irányít sokszor. A SzépEmő-vers telitalálat, nem is kell többet mondanom ennél.

Hívtál minket valahová, egy fiatal lány vívódásaiba, ésnem tehetek róla, én mentem Veled...

"a valamit, amit nem tudtam eldönteni,el tudjam dönteni"

ALT - Párizsban járt a nyár

Rá kellett jönnöm, hogy Lutter Imre színházi nyelve, kife­jezésmódja a mostanihoz hasonló előadások esetében nemazonos az enyémmel. Én a tárgyalt produkcióval analógügyeimben mindig csapdaként értékeltem azt, ami az Imrerendezte előadásokban (legalábbis egyre jobban ezthiszem) direkció, vagyis a versekre, költői szövegekreépülő pódiumművészet és a rögzített vagy improvizatívdialógusokból álló színházművészet összemosása. A két,alapjellegében eltérő, de hasonló művészeti ág, valószínű­leg tényleg csak itthon, a magyar színházi hagyományoktekintetében határolható el egymástól. Imre előadásait

továbbá jellemzi az előbbiekből eredeztethető szélsőséges

karakterek megjelenítése, az epizodikusság, a nyitott dra­maturgiai rendszer, a versek adott szituációkra történő,

színházi szövegszerű alkalmazása. Ezek mind olyan ele­mek, amiket én rendszerint kerülni igyekszem az általam

versmondó 33

létrehozott előadásokban. Azonban ebben az esetben pon­tosan ezek az összetevők együttesen adják ki a produktumsajátos stílusát, így el kellene vonatkoztatnom a saját szín­házi elvárásaimtól ahhoz, hogy érdemileg tárgyalhassam aprodukciót. Nehéz feladat, mert beágyazódott, berögzültelemzési szempontokat kellene lecserélnem olyanokra,amikben alk( otó)atomból, színházi tanulmányaimból,szubjektív értékrendszeremből adódóan nem hiszek. Bár­melyik úton indulok is el a vizsgált előadás elemzésekor,mindenképpen megállapíthatom, hogy sajátos műfaji

besorolhatatlanságából következően nem klasszikus per­formance, inkább epizódhalmaz egy párizsi élményemlékeiből.Az epizódok laza szerkezetben bár, de egésszéállnak össze az előadásban. Az idei produkció még egyművészeti ág sajátos elemét is beemelte az előadásba, ezpedig a kortárs játék- és művészfilmekre is egyarántjellemző, az epizódokat összekötő dramaturgiai vezér­motívum (táskalopás). Három művészeti ág határterűletén

lebeg a tárgyalt produktum, mindegyik jellegéből csipe­getve, de egyiket sem ismeri el teljhatalmúnak. Ez egészenaddig nem jelent gondot, amíg a szereplőket, a játszókatnem zavarja meg. Az előadásotokban voltak filmesebbeszköztárat, színházibb eszköztárat és pódiumművészi,

előadói eszköztárat felvonultató figurák, és ezek minden­féle arányú és fokú variációi. Számomra a filmes ebb-szín­házibb főszereplőkettős, a kislányból hirtelen nővé

avanzsálódott Jaszenovics Gina és a sármos, intellektuálisNagyhegyesi Zoltán vonala állt közelebb. Velük tudtamazonosulni, őket éreztem hitelesnek. A többieket nem azértnem értékelem fennhangon, mert rosszak vagy gyengék,hanem mert számomra kevésbé izgalmas feladatokat kap­tak. "Szeretlek színház", ez van. Ugyanakkor izgalmas aszándékosan egymásnak feszített különböző eszköz­tárakkal dolgozó karakterek jelenete például a komoly,reális jellegű Művésznő és az irreális bohóc Rendező ket­tősének esetében. Az ugyanerre az elvre épülő börtön­jelenetnél, azonban Juhász Gyula Szerelem c. versénekhasználata vagy alkalmazása miatt személy szerint, nemesegyszerűséggel felháborodtam, nem tehetek róla. Az ottannyira sérti az adott versről kialakult elképzeléseimet,hogy még az előadás jelentésének megfejtése érdekébensem vagyok hajlandó elvonatkoztatni, és belemenni ajátékba. Nem tehetek róla. Egyébként az egész produktum,néhány jól kidolgozott epizódtól eltekintve, mondjuk úgy,szöszös maradt. Le kell még tisztulnia az egésznek ahhoz,hogy rendesen érteni, élvezni tudjam. Az egyébkéntkiderűl, hogy ez egy személyes, az alkotás folyamatakormég pulzáló, ható élmény szülte dramaturgia. De ennek azelőadásnak, talán pont emiatt, inkább "lelke" van, mintkézzelfogható értelme vagy jelentése. Élvezetéhez ésmegértéséhez nem a gyárilag belém telepített ok-okoza­tokat, miérteket kutató dekódoló rendszer szükséges. Akiszenzitívebb és eleve szentimentálisabb beállítottságú,minden bizonnyal értéket képviselő előadáskéntkönyvelteel az AL(T)kotást.

" ...szalagos koszorút hordok . . ."LISZI Melinda - Rózsaablak

Úgy éreztem magam az előadás alatt, mintha egyboszorkánynak kikiáltott asszony miráculumát látnám,

34 versmondó

amiről a kevésbé felvilágosult falubéliek elhiszik, hogynagyobb lesz tőle idén a termés, vagy szerelem ébred azirántuk eleddig hideg kebelben. Ne aggódj, nem foglakmegégetni, de nem is hittem egy percig sem igaznak éshitelesnek, amit láttam. Magyarán: nem tetszett, de ez nemjelent semmit. Tudok olyan ismerősömről, akinek igen.Nem vagyunk egyformák, és ez így is van rendjén. Én azilyen típusú előadásokat szoktam a pódiumművészeti

maszturbáció bélyegével illetni. Gonosz dolog, de hamegkérdezném a kérdéses jelképek, játékok, szöveg­választások okát, tudnád-e a választ? Ha megkérdezném,miről szól az előadás, mit mondanál? A szerelem titkát,misztériumát boncolgattad, vagy ez egy konkrét szerelemtörténete volt? Nem tudtam eldönteni. A végére el is fe­lejtettem a szerelem témáját, csak arra tudtam gondolni,hogy ezek értelmes szövegek, nem varázsigék!

A térhasználat kérdéseket von maga után. Miért kellszétszómi a tér különböző pontjain a csomóba gyűjtött sza­lagokat, ha ezt később nem indokolja semmi? Értem, hogyelválasztó szerepük van, különálló egységeket jelölnek, demiért nehezíted a saját dolgodat azzal, hogy több esetben isa nézőktől messze, hátul próbálsz meg lírai alkotásokatmegszólaltatni. Mi a szerepe az előadás kezdetén látottnémajátéknak, miért pont azon a helyszínen történik? Azoké, hogy választottál egy vezérfonalat az előadóestedhez,

most akkor lépjünk tovább. A szalagok egyszerűen alkal­matlanok arra, hogy lefedjék azt a rendszert, amit szerin­tem jelképezni akartál velük. Tény, hogy ötletes a feketeszoknya felépítése színes szalagokból, építkező jellegű,

helyes szimbólum lehetne, de szinte lehetetlen dekódolni apontos jelentést. Néha férfiaknak hittem őket, néha azelhangzó szövegekjelképeként aposztrofáltam. Én azt gon­dolom, hogy hiába lehetne jó ötlet, ez ma már kevés ahhoz,hogy elfedje a saját maga generálta értelmezésbeli prob­lémákat. Látványában is inkább idegesítő hatáselem, mintátgondoltnak tűnő jelkép, pláne, amikor konkrétan ateremtett szimbólumnak mondod a verset. Mindegy, ezidáig a színházi elvárás om miatt kialakult egyéni prob­lémák halmaza az előadásod esetében. Lehet igazam, lehet,hogy tévedek, és én nem tudtam ráhangolódni arra a szint­re, ahol a megértés leledzik. De vannak objektívebb prob­lémák is. Az ún. nagyverseket csak abban az esetbenválaszd egy előadás eleméül, ha előadáson kívül is képeslennél hitelesen megszólaltatni őket. Ne taszíts nem létező

jelentésbe egy szöveget csak azért, mert az előadás általadkövethető dramaturgiája megkívánja. Jól példázza ezt aszövegek esetében tapasztalt jelenséget a műdal népdal­szerű dúdolása. A Ha én rózsa volnék általad dúdolt vál­tozata legjobb tudomásom szerint BRÓDY műdala, mely­hez képest az ennek alapjául szolgáló népdalváltozatoknakeltér a dallama. Ez nem hiba persze, csak példaként írtamle, annak érzékeltetésére, hogy valahogy ilyesformán neméreztem a helyükön a megszólaltatott versek nagy részétsem. Kiragadtál néhány szöveget a lehetséges értelmezéshalmazából (pl. Kosztolányi: A játék), és a saját szád ízeszerint interpretáltad egy olyan rendszerben, amelyikneka saját magad által megadott célja és iránya szerint semlehetne eleme.

Nem akarlak bántani. Tisztelem a befektetett munkát,energiát. Mindenesetre legközelebb tessék figyelembe

venni azt is, hogyapódiumművészet nem csak egyirányú,nem csak az önkifejezésnek ad teret, a pódiumművészet

kommunikáció, méghozzá igen összetett, nézői, élvezői

vannak, akiket ha tetszik, ha nem, előbb vagy utóbb bekell engedned a világodba, ha másképp nem, kompro­misszumok árán.

"A padon jobban lehet!"NAGY Marcell, Nádas? - A padon

Színházi igényű produkció. Egy ligeti padot centrumbaállító dramaturgiai montázs Molnár és Szép Ernő szöve­geiből. Nagyon jó alapötlet, amihez a megvalósítás ismajdnem méltó. Sajnos csak majdnem. Nem értem, mitörtént. A kiindulópont zseniális, a szövegek fenome­nálisak, a szerkesztettséggel sincs nagyon nagy baj (taláncsak annyi, hogy így kiemelve a jelenetek inkább hason­lítottak egy viccre, tréfára, mint az eredeti, felszínébenhumoros, de mélységében konfliktusoktól hemzsegő

dialógokra, ergo nincs akkora tétje a dolognak, a ha­zugságnak, de, mondom, még ez sem baj). Ügyes, karak­teres fiatalok vagytok, minden együtt volt ahhoz, hogyegy, a látottnál sokkal bátrabb, modernebb vonalvezetésű

jelenetegyüttest tárjatok elénk. Az eleje így is indult(közönségbevonás, közönség mint akadály), aztán vala­hol, mintha elfáradtatok volna, de nem csak ti, az előadás

is. A kezdeti kreatív szellem a végére teljesen eltűnik,

olyannyira, hogy a hazameneteles színváltásnál meg­elégszetek azzal, hogy egyikőtök jobbra, másik balramegy ki. A Lányt játszó, jobbon álló helyzetben, nagykörvonalakban mímeli a szüleivel történt beszélgetést(persze, hisz a dramaturgia linearitása megköveteli, hogyne maradjunk le az információról: mégis hazudikotthon), majd újra vissza, Lány jobbról, Fiú balról. Ésvége is. Hol marad az a kezdetben jellemző ötlethalmaz,kreativitás. Ugyan! Tessék ezt megcsinálni rendesen. Vanidőtök. Olyan kár lenne, ha nem foglalkoznátok vele egy

kicsit, olyan helyesek voltatok, érdemes lenne. Azértmeg még haragudtam is, hogy miközben bal takarásnakhasználtátok, nem is vettétek észre, hogy egy élet­nagyságú, eredeti, kis jóindulattal az előadás stílus áhozilleszkedő, korabeli lóvasút árválkodik, és csak arra vár,hogy egy-egy Kaleidoszkópos produktumban szerephezjusson, ha másként nem, díszletként. A búcsújelenet min­den komolyabb átalakítás nélkül történhetett volna alóvasút bevonásával, és akkor talán valami többletet iseredményezett volna, hogy a Vasúttörténeti Parkban tar­tottuk a VersFesztivál döntőjét. ... Lényeg a lényeg:tessék az elején jellemző kreativitást és bátorságotvégigvinni az előadáson. Induljatok ki az alapötletböl:liget, pad. Csak minimális szeenikai eszközt igényel, ésmegoldható, hogy egy lámpaoszlop fényéhez hasonlómegvilágításban játsszatok. Ez is mennyi lehetőséget

hordoz magában! Az idő múlásának érzékeltetése, Lánykidobhatja az égőt, hogy sötét legyen, mert a sötétbenugye szabad a... és folytathatnám a sort. A szővegek

pusztán kiindulópontok, a fantáziátok ad teret a produk­tumnak. Egyébként rövidnek éreztem, és ez jó jel, úgyértem, elnéztelek volna még benneteket. ..

" ...azé, aki fólemeli ..."WAHL László - JózsefAttila-est

"Testvéri tank" vagy! Mintha rólad írta volna. Érted ésszereted, olvasod, szertedübögöd. Ha minden katona ilyenlenne a fóldön, akkor minket már nem is embereknekhívnának, a szó pozitív értelmében egy felsőbbrendű fajelőképének. De sajnos ... !

Pusztán kedvenc versek vagy valamilyen tematikaszerint szerkesztetted? Ez nem derült ki, mint ahogy azsem, hogy a bejátszott és az általad elmondott szövegekviszonya milyen rendszerben értelmezhető. Nagyon jóhangod van. És nem mindennapi tehetséged ahhoz, hogyegyszerű dolgokat érts a mára túlmisztifikált sorokba.Rétor vagy! Éppen ezért, ne lírai lírát, hanem azt, a dol­gokat egyszerűségükben láttató értelmezést próbáldelőtérbe helyezni, amit, mondjuk, a létösszegző versek­ben tökéletes pontossággal vagy képes megszólaltatni.Csak félve merem mondani, de szerintem egy előadóest­

ben felejtsd el az úgynevezett "nagyverseket", pontosab­ban azokat, amelyek elmondása valódi érzelmek meg­jelenítése nélkül nem igazán érdemes. Azért mondommindezt, mert a versválasztásban nagyon fontos elem azelőadó alkata, természete. Te keményebb vagy, mint Ő.

Ez tény. Tudom, hogy szereted az Ódát, a Kései siratot.én is, de hidd el nekem, sokkal jobban ülnek azok aversek, amelyekben az értelem, és nem az érzelem domi­nál. A filozofikus versek tolmácsolásában olyat adtál,amit míg élek, nem fogok elfelejteni. Ha egy kicsit is si­kerül befolyásolnom egy esetleges következő vers­összeállításod, versested anyagát, akkor már megérte ottlennem. Nem tudok betelni azzal a józan egyszerűséggel,

egyértelmű és világos hozzáállással és könnyed értel­mezéssel, amivel a filozófiai tárgyú József Attila-költe­ményeket megszólaltatod. Szívesen hallanám Tőled,

mondjuk, az Eszmélet-ciklust, akár egy, a mostanihozhasonló, hagyományos jellegű előadóest keretében.

versmondó 35

" ...ne lássa azt senki idegen, ami nekünk fáj ..."PODOLSKI - Kétszázhúsz év

Az előadás értékeléséhez át kellene lépnem egy történelmiközhely küszöböt, amit nem tudok átlépni. Egyszeruenazért, amiért Ti sem tudjátok. Így nem áll módunkban. Énegy képzeletbeli vonalon innen, Ti képzeletbeli vonalontúl, szinte alig néhány év korkülönbséggel élünk, ésugyanúgy nem tehetünk az általatok vázolt történelmiproblémahalmazról sem Ti, sem én. Be kell vallanomvalamit. Én vajdasági magyar irodalomból írom a diplo­madolgozatomat. Pontosabban a Symposion, EX Sym­posion és Új Symposion nemzedékekről. Ismerem a vaj­dasági magyar irodalom jelentős részét (talán még nálatokis jobban, pusztán az életkorom és tanulmányaim miatt),ismerem a vajdasági magyar színházi élet főbb jelleg­zetességeit, de a Ti előadásotok bennem lecsapódotthangulatával eleddig ritkán találkoztam. Mindig az volt azérzésem a kortárs vajdasági művészeti alkotások kapcsán,hogy ha már lebontani, meg nem történtté tenni nemtudjuk azt a küszöböt, de a művészet eszközeivel igenissegíthetünk egymásnak átlépni rajta, s ha bent vagyunk,együtt, alkotó és befogadó, akkor innen nézve már nem istűnik olyan nagynak. A Ti előadástok esetében ez máskép­pen volt. Én a küszöbön kívül maradtam. Ennek több okais lehet. Nyilván a falu 200 éves történeimét tekintve jutot­tatok el a küszöb tégláihoz, s észrevétlenül is felépítet­tétek, egyre magasabbra emeltétek azt. Nyilván ez a pro­dukció egy falu-ünnepségszerűségre készült, s így nempusztán művészeti alkotás, sokkal inkább funkcionális,tehát alkalmazott művészeti termék. Pontosan ez a helyzetindokolja fentebbi fejtegetéseimet, és talán a bennem meg­fogalmazódott kérdésekre is ez ad választ. Ugyanakkor, hamegpróbálom a sajnos helyzetemből adódó lehetetlent,és az előadás szemantikai szintjéből kivonom az általamproblémásnak érzett pragmatikai jelentéselemeket, egyhihetetlenül izgalmas, ötletekkel gazdagon telített, tehet­ségesebbnél tehetségesebb fiatalokat felvonultató, izgal­mas szerkezetű, több művészeti ág egymást támogatóhatását is (ki)használó performance-ot kapok. Ami a maganemében kiváló lehetne, ha nem a funkcionális jelentésnekeme típusú kifejezésére vagy érvényre juttatására hasz­nálja a kreativitás, a pódiumművészet eszközeit. Így csakmajdnem kiváló. Kiemelhetném a számomra oly kedveskontakttánc-elemeket, vagy a televízió-bemondó lányt, akiönmagában színházi pillanatot teremtett abban a néhányperces karikatúrában. Ti voltatok az idei fesztiválon azok,akik a színpadi beszédet tekintve messze a legmagasabbanteljesítettetek. Ezt a zsűri örömmel és elismeréssel kon­statálta, díjazta is. Ha jobban végiggondolom, akkor ez azelemzés Nektek, fiataloknak, játszóknak kellene hogyszóljon, a Ti (egyébként nagyszeru) munkátokat és érde­meiteket kellene tárgyalnom. S íme. Jómagam is bele­estem, inverz módon bár, de ugyanabba a hibába, amit azelőadás megtervezőjének, rendezőjének kellett volna fino­man felrónom.

Remélem, egyszer alkalmam nyílik megismerkedniveletek és a produkció rendezőjével, hogy egy pohárfinom bor mellett hajnalig beszélgessünk arról, mit jelentma és mit jelentett kétszáz éve bácsfeketehegyinek lenni.Szóval, ha érdemesnek találtok rá, komolyan várom a

36 versmondó

meghívást... Köszönet az előadásért, az általa implikáltgondolatokért, érzésekért, még akkor is, ha ezeknek fel­dolgozásához, feloldásához valóban szükséges egy kiadósbeszélgetés ...

Debreceni BoglárkaMiskolci Egyetem

Érintetlen vágy

Kacag a vágy harsányan,reménytelenül, mertduhaj kedve komolyasszonnyá edzettecsábító úrnőjét.

Komoly asszonnyá edzett.

A régi leány-kedélyelcsitult csendesen,öle apályos öböl,

s szenvedélyeegyetlen kedvesemé.

Szenvedélye egyetlen kedvesé.

Csúfmetamorfózisántán' tréfálkoznak a kurtizánok,de a lángoló monogámia előtt

pirulva sütik le szemüket a szűzi apácák,irigyen vizslatják pártatlan hajadonok,

s epedve óhajtják a patinás" özvegyek".

Érintetlen vágy az enyém.Nem látják zavaros tekintetek,

soppadt testű, lélektelen,antropomorf, tünékeny férfi-emberek;

csak huncut, szárnyas angyalkám.Érintetlen vágyam kedves angyalomé -

Érintetlen vágy nem volt nélküle...

" ...csak másban moshatod meg arcodat..."SIPOSHEGYI Zoltán - JózsefAttila-est

Rendben volt ez, Bobo! Néhány szempontból különösenértékelhetőnek, néhány szempontból kifejezetten hiányos­nak éreztem az összeállításodat. Elsősorban a szövegekkiválasztása miatt érdemelsz dicséretet. Örülök, hogy nemsétáltál be a .nagyversek" hívogató csapdáiba. Felismer­ted az első alaptörvényt, amit a Te életkorodban fel kellismerni egy pódiumművészeti est összeállításánál, vagyiscsak olyan anyaghoz érdemes nyúlni, aminek előadása asaját életedből, megélt élményeidből, karakteredből kiin­dulva egyszeruen megoldható, és pont emiatt lehet őszin­

te, hiteles, egyszóval több puszta szöveginterpretációnál.Hálás voltam érte, de tényleg. A döntőben a Te JózsefAttila-ested volt az egyetlen, amely az összeállítás alap­jául ezt a szempontot választotta. Ezzel a dramaturgiai

"effekt"-tel megnyertél magadnak, bár mindketten tudjuk,ennél lényegesen jobb, átgondoltabb, szerkesztettebbelőadás készítésére is képes vagy. A fiataluras lazaságot,flegmaságot, talán lustaságot, ami külső stílusjegyeibenuralta a produktumot, kifejezetten jónak ítéltem, annakellenére, hogy talán pont emiatt maradtál meg aklasszikus, egyszerű, szövegeket egymásutánjukban fel­sorakoztató, hagyományosabb jellegű előadóestnél. Egyikszemem sír, a másik meg ... mind személyedből, filoszalkatodból kifolyólag, mind a választott és előadott alap­anyagot tekintve egy szinte tökéletes, József Attilaszövegeihez méltó produkció születhetett volna. Tesséktovábblépni. Ez megvolt, ideje komplexebb módon látniés láttatni az előadást. Ne menj el könnyedén olyan, ren­delkezésre álló lehetőségek mellett, amelyek adott esetbentöbbletet jelentenek a versek, költemények megszólal­tatásánál. Gondolok itt elsősorban az átgondoltabb tér­használatra, az egyszerűbb szeenikai eszközök bevonására(bár pont ezt a Te előadásod stílusa mintegy ki is zárja, ésez rendben is van), a megfelelő zene megfelelő módon éshelyen történő megszólaltatására és így tovább ... Az álta­lam látott estben az egyébként kitűnő és adekvát fiataloslazaság néha az előadás rovására ment. Az egyszerűség

dicséretes kiindulópont, de csak akkor, ha az komplex ésátgondolt, biztos és kikezdhetetlen szerkezet kelti azegyszerűség látszatát. Ha példákat kellene említenem,íme: megmaradtál egy bevett rádiós alapigazságnál, mi­szerint néhány vers elhangzása után jótékony a zene, amuzsika feloldó hatása. Minden bizonnyal megkértélvalakit a hangosítópultnál, hogy az előadás bizonyosrészeinél adjon be néhány másodperc zenét, mintegy el­választva ezzel a tematikus vagy érzelmi-tematikusblokkokat a produktumon belül. Biztos vagyok abban is,hogy nem szándékosan választottad a költeményektől tel­jesen eltérő stílushatású filmzenét. [Bár meg kell je­gyeznem, hogy volt pillanat, amikor komolyan elgondol­koztam a szándékoltságon, ugyanis a dalok bejátszottangol mondatai az előadás több pontján jelentésükbenilleszkedtek az aktuális dramaturgiai helyzethez. (Pl.: Voltegy fiú .... ; és visszatér. .. ) Jópofa véletlen; később aMoulin Rouge című film-nyitány direkt használatánaklehetőségét elvetettem.] A pódiumművészet a "kell belevalami zene" elvénél sokkal többre hivatott. A pódium­művészeti előadás ugyanis a produktum egészével kom­munikál, vagyis a versest minden eleme - beleértve azenét, az előadó öltözetét, az előadás terét, az elmondottverseket, szövegeket, ezek dramaturgiai helyi értékét ­rendelkezik magára az estre vonatkoztatható jelentéssel,jelentéstöbblettel. Azt gondolom, ilyen típusú előadás

esetében, ma már nem elég pusztán megszólaitatni averseket, szövegeket, komplex előadást kell komponálnibelőlük. A Te esetedben megvan a legfontosabb összetevő,

a vezérelv, a vezérfonal, amire felfűzheted a választottszövegeket. Törekedj, tehát arra, hogy a produktum min­den eleme kikezdhetetlen részét képezze egy nagyegésznek.

Hálás voltam továbbá az irodalomtörténeti vonatkozásúlezárásért. Továbbmegyek. Több hasonló szöveget (leve­Iet, életrajzi vonatkozású írást, visszaemlékezést) is elbírtvolna a produkció. A nehezebben dekódolható líra okozta

feszültség oldására tökéletesen alkalmasak ilyen típusúinformatív vagy humoros betétek.

Rendben volt ez! Ha újragondolod a szövegek elmon­dásán kívül rendelkezésedre álló lehetőségek viszonyát,funkcióját, még inkább rendben lesz ...

Derengés

"az új világ felfedezése"TISZAI Balázs - Alfától Ómegáig

Szemmel láthatóan új világ volt ez számodra, Balázs.Sebaj, belekóstoltál. Az a naiv pantomim, amit mutattál,talán nem erre a fesztiváira való. Tény, hogy az előző évek­ben egyre többen jelentkeztek mozgásszínházi produk­ciókkai a Kaleidoszkópon, azonban mindegyik ilyen típusúproduktum rendelkezett pontos és érthető irodalmivonatkozással. A te esetedben ez elmaradt, bár kis jóindu­lattal esetleg Mark Twain Adám és Éva naplóját, illetve azebből készült, elsősorban animációs filmfeldolgozásokvalamelyikét értelmezhetem annak. Esetleg csonka pro­dukcióról van szó? Ugyanis az alfát még láthattam, azómegát viszont sehol sem találtam. Ha a kritikai meg­jegyzéseket tartalmazó irományaim vizsgálódási területétkitágítom a produkciókon kívül látottakkal, tapasztal­takkal, megfogalmazódik bennem a kérdés: vajon nemédesapád hatására és a neki való természetes megfelelésiszándék következtében léptél-e színpadra? Ha igen, egyál­talán nem baj, sőt törvényszerű, hogy felnőttként gyer­mekeinkben szeretnénk viszontlátni saját, teljesen ki nemaknázott tulajdonságainkat. Ugyanakkor a világot jelentő

deszkák hihetetlen nyomás elviselésére kényszerítenek. Haúgy érzed, édesapáddal ellentétben, nem rendelkezel azilyen típusú terhek elbírásának képességével, akkor inkábbbizonyítsd be neki, hogy Te másban vagy felülmúlhatatlan.És elnézve Téged, bizonyára nem lesz nehéz megtalálni asaját utad. Csak drukkolni tudok, és ha mégis úgy döntesz,hogy a mostanihoz hasonló felállásban találkozunk újra,akkor annak örülök, hogy nem adtad fel. Ha van célod,13 évesen csak jól dönthetsz, bármerre is indulj ...

versmondó 37

Magolesay Nagy GáborEszterházy Károly Főiskola

festék és nyálegyedül vagybeléd markol a lámpafényösszegyűrt rapszódia.flangál az asztalonvégre minden a helyénaztán bögrét kapsz egy nőtől

aki nem tudja a nevednem érdekel hol dolgozika könyvet amit ad nem olvasodde lefekszel velemagával ragadóde hétköznap minden máshiszen utána vacsorát melegíttörölközŐ( adtalán még szégyelli is magáteltölti veled a nyaratés azt gondolja hogytöbb bűne van mint nekedvégül elbocsátcsak mert nem tudsz szakítanite pedig magadba szívod tragédiájátátnézel az asztalonott minden ütem egy levél seduxena bögre szélén festék és nyál csorogelválaszthatatlanul

" ... itt vagyok..."MA'MINT'TI - Isten itt állt a hátam mögött,

és én megkerültem érte a világot

Azért jó a Kaleidoszkóp VersFesztiválra jámi, mert évről

évre találkozhat az ember olyan fiatalos, friss, kreatívelőadásokkal, amelyből egész évben erőt meríthet.Tudniillik van remény! Mindig jelentkezik egy, a fiata­labbnál is fiatalabb alkotó, aki képes bebizonyítani nekünk(figyelem, önirónia következik): akik önnön nagyszerű­

ségünk hitétől elvakultan, elmúlásunkkal veszélyeztetvelátjuk a vers és pódiumművészet jövőjét, hogy van lehető­

ség a fejlődésre. A tárgyalt, József Attila verseit feldolgo­zó előadás bátor, friss, kreatív, ötletes, érdekes, izgalmas,átgondolt. Ám ezek még nem jelentenének semmit, ha alelkesedés azon foka, amit csak kamaszkorban érezhet azember az általa készített produkciók esetében, nem hatnáát az előadás minden elemét, pillanatát. Annyi energia ésöröm volt a színpadon, hogy egészen felébredtem ésfelmelegedtem azon a hideg vasárnap reggelen. Nagy­szabású, pontos produkció volt ez, a maga nemében min­den a helyén. A versek szerkesztettségénél sokkal domi­nánsabb szerephez jut a forma, a keret, amiben a szövegekelhangoznak. Az egyéni versmondások nem emelhetőek

ki, sőt sok esetben problémásak, de itt nem szabad és nemis lehet az egyénnel foglalkozni. Csapatról, közös produk­cióról van szó, a közösség minden jótékony, az előadásra

vonatkoztatható hatását felvonultatva. Meg kell jegyez­nem, hogy minden bizonnyal a Kaleidoszkóp idei legfiata­labb résztvevője ebben az előadásban szerepelt, s ha mégiskiemelek valakit közületek, az pontosan ő. A nagyobb tár-

38 versmondó

sait megszégyenítő módon és koncentráltsággal vett részt.Na nem áradozok tovább. Álljon itt néhány tény az elő­

adással kapcsolatban, egyúttal jellemezvén is azt.A szövegek egymáshoz fűződő viszonya csak első lá­

tásra laza szerkezetű. A sorrend asszociációs, szabad kép­zettársítás uralta rendszerben jellemezhető (három napjanem eszem - etess, foglalkozz velem) a fő motívumoknakkikiáltott témák mentén (Isten, Ember, Szerelem). Nemhagyományos József Attila-est sémájának követésére,betartására törekedtetek. Az ilyen, klasszikusnak tűnő

szerkesztési elvet többször felrúgtátok, szerencsére. Az el­hangzott szövegek inkább egyfajta sajátos, eredeti JózsefAttila-kép megrajzolására alkalmasak. Kitűztetek és elér­tetek egy megvalósítani kívánt célt, bemutattátok a TiJózsefAttilátokat.

Hihetetlen fontos alkotóelemmé lép elő a ritmus, ésnem csak a versekben, a megszólaltatás és értelmezéstekintetében is. Kitűnő a kezdő- és zárókép ritmusjátéka.Nemcsak kitűnő, hangulatteremtő is egyben. Tökéleteskezdet és tökéletes vég.

A mozgás, a különböző .Jcontaktelemek" szintén több­letjelentést kölcsönöznek az előadásnak.

Az előadás minden szintjén (akusztika, vizualitás)hagyományos vagy eredeti alakzatokat alkalmaztok, ígyteremtve sajátosnál sajátosabb szituációt az elhangzószövegek köré. Nálatok nem versgyöngyök és vezérfonálvan, hanem inkább verstojások, amiket körülvesztekkülönböző színházi alakzatokból (retorikai alakzatok - pl.ismétlés; gondolatalakzatok - pl. metafora; konkrétvizuális és mozgásformák - pl. gúla; zenei alakzatok - pl.kánon) épített fészkekből. Nem minden esetben, de a jólfelépített, elég meleget adó fészkeknél valóban kikel atojásból, megszületik a csoda.

Legnagyobb kritikai észrevételem a játszók különböző

beszédhibáira hívná fel a figyelmet. Ez persze kétélű.

Drámapedagógiai szempontból bátor és dicséretes hozzá­állás a megszólalás lehetőségének megteremtése olyanrésztvevők számára, akiknek kiejtésbéli problémái adottesetben veszélyeztetik a szöveg érthetőségét. Előadó­

művészi szempontból azonban adekvát a kritikai meg­jegyzés. Viaskodik bennem a két nézőpont. Az én esetem­ben berögződtek a színházi, előadó-művészeti elvárások,ezért is vagyok rossz drámapedagógus. Nekem mindig isfontosabb marad maga a produktum minősége, mint a ját­szók lelke, vagy akár az előadás közösségformáló hatása.Ezért tudom tisztelni azokat a rendezőtanárokat, akikaz adott szereplők kedvéért, a közösség, az egyenlőség

sértetlensége miatt vállalják, hogy csorbulhatnak elképzeltkoncepcióik. Ha az a fiatal hölgy az előadás rendezője

(bátran nevezzük így), aki az előadás előtti beállásnálinstruálta a csapatot, akkor kijelentem, hogy csak rövidideig tartó, múló állapot (s így megbocsátható), hogynevét még nem ismerem.

Jaj! Annyi mindent tudnék még írni. Annyi maradandó ésfontos emlékképet hagyott bennem az előadásotok. Tisztaszívből gratulálok a több szempontból is nagyszabású, bátorés újító szándékkal jelentkező József Attila-est létre­hozásáért. Megérdemlitek. Má' mint Ti, mindannyian.

Kinizsi Ottó

Támogatók:

Azték Silver, BAZ Megyei Kereskedelmi és Iparkamara,II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Miskolc, BudapestFőváros Önkormányzata, ELTE Központi EgyetemiKönyvtár, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Gáll Gregor,Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram, Hotel Bodrog,Hungarofest Kht., King Music Management, Kondor BélaKözösségi Ház, Kráter Műhely Egyesület, Mágus DesignStúdió, MÁV Nosztalgia Kft., Mikszáth Kiadó, MiskolciEgyetem, Miskolci Egyetemisták Szövetsége, MiskolciGaléria, Miskolc Megyei Jogú Város PolgármesteriHivatala, Móra Könyvkiadó Rt., Nap Kiadó, NemzetiKulturális Örökség Minisztériuma, NKÖM Nemzeti ésEtnikai Kisebbségek Főosztálya, Nyakas Pince Rt., Petőfi

Irodalmi Múzeum, Ram-Bit 97 Kft., Soltész György.

Médiapartnerek:

Duna Televízió, Filmmúzeum, Flyerz, Kölcsey Televízió,Magyar Rádió, Magyar Televízió, MERt újság, MiNAP,Miskolci Városi Televízió, Objektív Hírügynökség,Parnasszus folyóirat, Pesti Est, Rádió GaGa - Juventus,Signum Artis Design, Új Holnap, Versmondó folyóirat. Köszöntés

Tamkó Sirató Károly: Elindultunk

Balátára malátáért,Galántára palántáért,Rabizára paprikáért,Soroksárra salátáért,

Macsoládra - kocsonyáértKocsonyádra - mazsoláértCseresznyésre cseresznyéért,Szerencs-Érre szerencséért,

Péceire - mézértMézeskútra - pénzért.

Jottűnk-mentűnk

Nagylaposon - hegyesen.Homoródon - begyesen.Hétrongyoson -s feszesen.Lassú-réten - sebesen.

Mit csináltunk?

Hévízen - vacogtunk.Szomoródon - kacagtunk,Árnyékoson - napoztunkKoplal/ón - jól/aktunk,Éberiakon - álmodtunk.

Tolcsván tocsogtunk,Potyondon potyogtunk,Szikszón szikkadtunk,Csuklódon csuklottunk,

Lepénden lepént ettünk,Legénden legénkedtünk,Nyíratádon - bolondoztunk,Bolondócon - nyiratkoztunk,

Szekeresden szekereztünk,Nekeresden nem-kerestünk,Heverdelen elhevertűnk,

Előréven elrévedtünk.

Be is értünk

Verebesre - seregestűl,

Seregesre - verebestül,Fenekesre fenekestűl,

Csolnakosra csolnakon,Lovas-szirtre jó lovon.Szombathelyre szombaton,

Hangosvölgybe - daltalan,Dalos-zugba - hangtalan,Zajgóvárra - zajtalan.

Szomjúhelyre szomjasan,Gyopárosra párosan,Boldogkőre. Bársonyosrabársonyban és boldogan!

versmondó 39

A Kaleidoszkóp VersFesztivál zsűrije

Miskolc

Kárász Eszter színész, drámapedagógusKiss László versrendező,

a Versmondó folyóirat főszerkesztője

Máhr Ági színművész, Miskolci Nemzeti SzínházMolnár Anna színművész,

Miskolci Nemzeti SzínházSzász-Kolumbán Olga drámatanár,Pécsi Tudományegyetem Babits Gimnázium

Budapest

Solténszky Tibor dramaturg, zsűrielnök

(Pódiumi Estek Fesztiválja)rendező, a Rádiószínház igazgatója,Magyar Szín-Játékos Szövetség

Turczi István zsűrielnök

(Klasszikus- és Kortársvers-mondó Szalon)író, költő, műfordító, a Parnasszus főszerkesztője

Gubás Gabi színművész,Kaposvári Csiky Gergely SzínházHavas Judit előadóművész,Petőfi Irodalmi MúzeumKinizsi Ottó színész,a "Barátok közt" sorozat szereplője

Kiss László versrendező,

a Versmondó főszerkesztője, MVE-elnökhelyettesLinka Ágnes előadóművész, Magyar RádióPataki András rendező,

a Forrás Színház igazgatója,MVE-szervezési igazgatóSzász-Kolumbán Olga drámatanár,Pécsi Tudományegyetem Babits GimnáziumWiegmann Alfréd színházi és televíziós rendező Emlékek

Vachter ÁkosBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Nú és Hepszu

Nú volt a világnak legelső meséje,és Hepszu volt a bűvök vándora;

s Núnak minden csapongó szeszélyeHepszu útjának volt lábnyoma.

Nú alkotta meg a nyúlós messzeséget,és Hepszu mondta azt el. hogy milyen;

Nú mosolygott, s mosolyában égetta Nap, s a Hold. s mi valamennyien.

És bár Nú örökkön mozdulat/an állott,ő mégis ott volt mindig mindenűtt,

s továbbálmodta, mit Hepszu látott,ki minden szűz ösvényt rongyosra nyűtt.

40 versmondó

Nú és Hepszu egymás testvérei voltak,miként a fának ága s gyökere.Hepszu emlékei Núba folytak,és így zárult az álmok köre be.

És Nú akkor testet alkotott magának.s a fényben erdő s tenger csillogott;

s Hepszu eleget tett óhajának:a két fivér egy mesébe fogott.

Mi az ő képmásukra alkotva éljükéletünk. tűrve bősz hullámait.

s közben folyton egymásnak meséljükHepszunak és Núnak álmait...

Firka a falraa Kaleidoszkóp Könyvsorozat 8. kötete

Mielőtt a vakolat hullani kezdene azarcomról,fel kell nőnöm az utcához.

Györgypál Judit(A Tan Kapuja Buddhista Főiskola)

33 egyetemista és főiskolás firkált verseket, prózákat ésműfordításokat a Kaleidoszkóp Könyvsorozat legújabbkötetébe, amely a Firka a falra címet viseli. A MagyarVersmondók Egyesülete gondozásában megjelent, LutterImre által szerkesztett kötet a nyolcadik a sorban, amelybehazai és határon túli hallgatók publikálnak. Az antológia232 oldalon taglalja a legfiatalabb költők írásait, éles tár­sadalomkritikákat, belső monológokat és nemek köztikonfliktusokat elénk tárva. Dukay Nagy Ádám költő, akötet lektora szerint különös szabadtéri játéknak lehetszemlélője az olvasó. Néhány tucat fiatal író színházatjátszik. Eggyéfűzték külön-külön állítmányaikat, azokbólrendeződik szemünk előtt az előadás. Könnyeden, ahogyegy vándorszínháztól elvárható. Akár a falfirkákon, azszámít, ami a képregénybuborékba van fújva.

A kötetben Dukay Nagy Ádám, Lutter Imre és a Mis­kolci Egyetem rektora, Besenyei Lajos is közli gondo­latait. A korábbi antológiákat követően (amelyekbekezdetben csak a Miskolci Egyetem hallgatói írtak) többpályakezdő író és költő találta magát hirtelen az irodalomnagyszínpadán. A fiatalok gondolatvilágának bemutatásántúl a Kaleidoszkóp VersFesztivál költészeti szekciója idénis a tehetségkutatást tűzte ki célul: a Parnasszus, az újHolnap és a Versmondó folyóirat is közöl írásokat a kötet­szerzőktől, akik a Bécsi Egyetemtől az Újvidéki Egye­temig 13 felsőoktatási intézmény karait képviselik.

Válogatta és szerkesztette: Lutter ImreA kiadványt gondozta: Káelné Kovács RitaLektor: Dukay Nagy ÁdámBorító: Halász GyörgyBelső illusztráció: Gyöngyösi GáborKiadja: a Magyar Versmondók Egyesülete

Ízelítő: www.versfesztival.huMegvásárolható: az egyetemi könyvesboltban, az ÍrókKönyvesboltjában Budapesten, vagy megrendelhető amarketing@vers.hu e-mail címen. Ára: 1900 Ft.

ELŐSZÓ

Harmincnégy szerző több ezer betűje kerül elém, amikorkinyitom a kötetet. Ez a több ezer betű sorokká, versekké,prózákká, érzésekké és gondolatokká formálódott a fiatalfejekben. Előbb nyilván sok száz élethelyzet adódott,belső monológok, intuíciók érettek meg, majd felkerülteka falra, s most a firka a mienk, olvasóké. Mi, akik a falmásik oldalán állunk, és csak ritkán adódik lehetőségünk

átpillantani. Most, ahogy már évek óta mindig, nyitottaknekünk egy ablakot. Ezen az ablakon pedig van bátorsá­gunk kimászni, mert amint kinézünk, egy széles utca tárulelénk, rajta végeláthatatlanjelrendszerrel. Minden alkotó amaga jelét firkálta a falra, a maga módján. S ha nemismerik egymást, mégis találkoznak itt, a kötetbe zártvilágban, ahová együtt nyitottak utat.Ők is világot teremtettek, mi is. Mi a magunk módján,

a lehetőséggel, hogy ifjú egyetemisták, főiskolások mutat­kozzanak be, intsenek nekünk az ablakon keresztül.Szerzőink pedig azzal, hogy felemelték az íróeszközt, ésvonalat húztak, ikont festettek, vagy egyszerűen kopogtat­tak a falon.

Ajeleket saját nyelvürrkre fordítjuk, megfejtjük alkotói­kat, akik az ismeretlenség homályából elsőként bukkantakelő (vagy új életjelet adtak magukról - ők a visszatérő

írók, költők). Végül, engedve a firkákban rejlő erőnek, mimagunk is felírjuk érzéseinket a másik oldalra. Így kerül­het párhuzamosan egyazon helyen két firka a falra.

Dr. Besenyei Lajosa Miskolci Egyetem rektora

FIRKAKisgyermekkoromban csak ritkán ültem vonaton. Egyszerelrobogott mellettem egy fal. Színes volt, tele rajzzal ésüzenetekkeI. Akkor feltűnően szépnek tűnt a pályaudvarokfélig malteres téglái után. Nem emlékszem, hová tartot­tunk, nővérem sem tudja már. Azóta keresem azt a falat.Időközben rengeteg graffitivel találkoztam: házakon,kocsmák, temetők falán, sőt járdán és vonatokon is. Ezekközött jócskán akadt olyan, amelyik jelezni, üzennipróbált, szólni akart valakihez, valakikhez. Hozzám. Né­melyik alatt aláírás is szerepelt, több rajznál azonosíthatóa készítő a stílus alapján.

Ami a kötet firkáit illeti, ezek is szólnak: olykor ordí­tanak, vagy csak suttognak. Az egyik hívó szava a sze­relem, a másiké a hit, a harmadiké a félelem, aztán asóvárgás, a küzdelem, az életigenlés. Más színekben pom­páznak. A képek a szöveg mögé bújtak, a fekete sorokmögé. Csak fel kell őket fedezni! És én felfedezem ma­gamnak, és színekkel élem meg a firkákat, amik a teljesfalat elfoglalják. Rájuk nézek, és távoli tájak tűnnek fölelőttem, olyanok, ahová úgy vágyni szokott az ember.Ahová elrepülne, ha lenne az a hívó szó, és meme rá vál­lalkozni. Az ismeretlen, a véletlenszerűség, az álom csábíttömi a falakon túlra. Káprázik a szemem, ha rájuk nézek.Csak sétálok a rajzok és az űzenetek között, egyik után amásikat olvasom, és özönlenek a szédítő színek szemern­be. .Jvlostan színes tintákról álmodom" - mondja Koszto­lányi. És én nem tudom, tényleg nem, hogy "legszebb asárga", mert "e tintával írnék egy kisleánynak, egykisleánynak, akit szeretek", vagy válasszam titkon azöldet, mert az a kedvencem? Netán idomuljak elvesztettillúziókhoz, mondjam azt, hogy a kék, mert erről egy vala­ha tiszta volt emlékképem van, amikor mellém fekszik a

versmondó 41

lány az ágyba, rajta csak ez a kis tengerkék atléta? De azálom csúnya véget ért, ezért inkább a fekete országotálmodom én, ahol minden fekete. Jobb pillanatombanmégis a narancsot sajátítom ki - abban van piros és sárgais - ez már újabb emlék egy újabb lánytól, aki szintén érzia színeket, ezernyit egyszerre! Ettől tűzbe jövök, és marada piros...

A .sosemvolt utcán lassan megdermed a Perc". Öröknekhat a szöveg a falon. Költők, nagy költők szavaiba réve­dek. Ösztönöznek a szavak. Egy firkátóllángol bennem amonogámia, aztán több teret akarok. Engedek a kísértés­nek, továbbhaladok, nézem a többi firkát, monogramot,elejtett vagy elrejtett szót, félbehagyott mondatot, csönd­ben. És hallom, ahogy "Hívásra szól a csönd". ,,Én megelindulok a mérföldkővek között a sárban", és csak me­gyek. Nem az elmúlás, a maradandó, az igaz, az őszinte, ateljes, a határtalan felé. Tudom, hogy a fal mentén újabbfal vár. Tudom, hogy labirintuson keresztül jutok el - haeljutok - a célig, hogy a fejemben összerakhassam afirkákat. Lehet, hogy el is tévedek közben. Lehet, hogyegy firkát kétszer is olvasok majd. De a végén talánráeszmélek arra a gondolatra, amit ezek csak együttesenébreszthetnek bennem. És ki tudja, talán valahol útközbenmeglelem azt a gyorsan robogó falat, azt az emlékképet,amit még a vonaton láttam nővéremmel. ,,Ami gyer­mekkorom zsebéből valamikor nyomtalanul kigurult."

Lutter Imrea kötet szerkesztője

EGY KICSIT A TEKINTETÉ,EGY KICSIT A KÉPZELETÉ

A jó graffitisek mind az iskolapadban, a padon kezdték.Ebben a műfajban az az első iskola - a pad. Talán azért,mert azok a rajzok, szövegek ugyanolyan lopott percekbenszületnek, akár a mindenféle falakra fújt későbbi lehet­séges változataik.

Ez a műfaj azzal is jár, hogy valakik figyeimét mindigki kell játszani. Ebben a korban (és kórban), amikor ekönyv rajzai készültek, s készülnek, alakulhatott, lehetettúgy, sokakét. Határvidék korok ezek. Átmeneti szállásokaz időben.

A képzeletnek - a csodával e helyt tényleg határosmódon - lehet efféle pihenőhelye egy-egy falfirka. Egykicsit a tekinteté, egy kicsit a képzeleté, aztán meg azért isaz emlékezeté, mert a falfirkáknak az a sorsuk, hogy addigláthatók, olvashatók, míg a fal áll, vagy míg le nemmossák, festik színeiket, formáikat, állítmányaikat.

Nincs vásznuk, rámájuk. Fotók ha őrzik.

Itt most őrzik.

Monumentális tárlatra való kockán sorjázik előttünk

egy sokszólamú és sokkezes graffiti-sor. Ha IC-vel robo­gunk el mellettük, úgy áll külön-különségéből eggyé a sokezer rajz, s az alattuk bujkáló zene, akár a hosszú-hosszú,pályaudvarok előtti téglakeritésekre fújt színek, formák,állítmányok, s az alattuk bujkáló zenék.

Ebben a könyvben érdemes lassan vonatoznunk.Mintha állomást közelítenénk meg.

42 versmondó

Lassan, hogy szemügyre vehessük a megszámolhatat­lan színt, formát, állítmányt. A különálló kompozíciókat,az alattuk hallható zenéket, a képregénybuborékokba zártsorokat, az azokat kimondó figurákat; a rögzített cse­lekvéseket, mik cselekvőik elé helyezkednek. Mert ittenmég a tett a fontos; a feltétel nélküli elsőbb. S a méggel- már megint, vétlenül - koraikra utalok. Amik így vagyúgy kötik, skatulyázzák őket. Ahogyan sokszor tipizálnakők, úgy uniformizálja őket minden, mivel még nemhatárosak sem ők, sem színeik, formáik, állítmányaik.

És miután megfestették külön-külön kompozícióikat,e kötetben megannyi kiinduló díszletként alkalmazvaazokat, közösen csinálnak - mindet fölhasználva - szín­házat.

Színeikből, formáikból, állítmányaíkból. Az alattukhallható zenékből, a képregénybuborékokba zárt sorokból,az azokat kimondó figurákat rendezve.

Dukay Nagy Adámköltő, a kötet lektora

Kaleidoszkóp Könyvsorozat

Egyetemisták és f6iskolások versei és pr6zái

Gál Dezső1924-2004

Gál Dezső művészeti elhivatottsága korán megnyilatko­zott: rajzai és festményei önálló gondolatokról, érzé­sekről, átélt élményekről, kiváltképp költői fantáziárólvallottak. S ami mindezek mellé szűkséges: az anyagban,formában és színekben való kifejezés képessége se hiány­zott belőle. Hogy vérbeli festői alkata mellctt viszonylagmégis későn érett be az a termés, amelynek magvait márfőiskolásként elvetette tehetségének a talajába, annak okakizárólag a három évtizedes idő- és energiaemésztő rajz­pedagógusi működésében keresendő.

"0 Olyan szuverén festői arculatot alakított ki magának,amelyben az egyéni kézjegy és a tematikai-tartalmi szféraösszhangba került, kölcsönösen támogatja egymást. Stílu­sának megalapozásánál a szentendrei iskola java hagyo­mányai segítették ugyan, de azok célszerü és ésszerű hasz­nosítása nem mond ellent az egyéniség alkotói önállósulá­sának. Képei tehát utánérzéstől mentesek. Önnön szemévelnézi és láttatja a világot, érzéseit, ami viszont összhangbanvan azon törekvésével, hogy - kerülve a modernizmus el­méletieskedő formuláit - az avantgarde és a hagyományosirányzatok számára használható elemeit szintetizálja. Azígy megteremtett képiség végül is hű tolmácsolója tudlenni szenzibilis lelkületének. Mindenre reagáló érzékeny­sége többnyire látomásokat szül, hogy aztán kompozícióbarendezze azokat. Miként napjaink annyi vizionáriusművésze, úgy Gál Dezső is a szürrealizmus határait bejár­va jut el a festői önkifejezéshez, bár - közlendőitől füg­gően - más lehetőségek elől sem zárkózik el. Mert akinekvan alkotói szabadságcszménye, az nem kötheti magátdogmákhoz, nem fétisizál egyetlen stíluskategóriát sem,és jól tudja, hogy több irányzat egymásmellettisége,racionális egyesítése a művészet javát szolgálja.

... Gál Dezsőt, az embert és a művészt, azért becsülömmég, mert sohasem vállalkozik erejét meghaladó felada­tokra. Szerényen és rnindenkor őszintén adja-vállaljaönmagát. Aligha kétséges, hogy az ilyen etikai magatartása művészi hivatás meg gyakorlat alfája és ómegája.

(Ecsery Elemér)

Szenvedő

versmondóKiadja a Magyar Versmondók Egyesülete

Támogatónk:

Nemzeti KulturálisÖrökség Minisztériuma

Felelős kiadó: Bartók László

A szerkesztőség címe:

10II Budapestl., Corvin tér 8.

Elektronikus cím: vers@c3.hu

Honlap: www.vers.hu • www.versmondo.hu

Szerkeszti:

az MVE elnökségének kabinetje

Főszerkesztő: Kiss LászlóTelefon: 06 (30) 922-3573

ISSN 1217-3282

A Versmondó a Mikszáth Kiadógondozásában jelenik meg.

Dupla szám: ára 400 FtA Versmondó megrendelhető a szerkesztőség címén.

Előfizetési dij egy évre: 1200 FtMegjelenik évente hat alkalommal.

Az egyes számok megvásárolhatók az irók KönyvesboltjábanBudapest VI., Andrássy út 45.

A lapban megjelenő grafikákGál Dezső munkái.

A címlapon a Sárkányölő,

a hátsó borítón a Firenzei piac című rajz látható.

versmondó 43

Gál Dezső minden művére egyaránt jellemző egyfajta gondos, kidolgozó jelleg, lelkiisme­

retesség, munkaszeretet. De az aprólékosság, a részletezés gazdagsága sose zülleszti szét a

téma egységét, azt a nagyobb érzelmet, gondolatot, a koncepciot, amit a képi összhang

sugall. Ezekkel az aprólékos megoldásokkalfestőnk lényegében ugyanazt valósítja meg, amit az iro­

dalomban petite chose-nak, csip-csup dolognak neveznek. A realizmus igényének megfelelően ezek

az apró dolgok teszik a környezetet, a figurát tipikussá, alkotóilag ugyanakkor egyénivé és élővé.

Gál Dezső realizmusa átírt realizmus, hiszen stilizál, és mégis majdnem minden képe nyújt valami

becses kis reális mozzanatot. Formai alakítás szempontjából Gál Dezsőnél inkább az ösztönös

építkezés teremti a kompozicio t, mint a tudatos, geometrikus szerkesztés, mert ebben is az érzés,

azazhogy a ráérzés dönt; ez, ami tologat és adagol. Ahogy a formai és anyagi eszközöket, ugyanúgy

táplálja a témákat is a kimeríthetetlen alanyiság. A témavilág a biblikus témáktól az aktuálisig tágas,

sokat sejtető, magához ölelő. Bizonyítja, hogy nincs lerágott csont, csak örök megújulás.

Viola József

c;j ..y,