20
VÉRTANÚINK HITVALLÓINK VÉRTANÚINK HITVALLÓINK XX / . szám I1 201 . 5 január

Vértanúink-Hitvallóink (76. szám)

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Tartalom: ELŐTÉRBEN Dr. Beran Ferenc: Szent Margit üzenete számunkra (2) • Kovács Gergely: „A jövő Isten kezében van” (4) • HÍREINK (8) • KITEKINTÉS Elkészült Brenner János Positio-ja (11) • Hermann Andrea: Kerkai Jenő, a magyarság szociális apostola (13) • IMAMEGHALLGATÁS (15) • FELHÍVÁS (16)

Citation preview

Page 1: Vértanúink-Hitvallóink (76. szám)

VÉRTANÚINK HITVALLÓINKVÉRTANÚINK HITVALLÓINK

XX / . számI 1

Istenünk,te Mindszenty József bíborost

arra választottad ki,hogy az üldöztetés idején

mindhalálig hűséges főpásztor legyenaz igazság és a szeretet tanúságtevője.

Hívő néped öröméreadd meg, kérünk, hogy őt mielőbb

Egyházunk szentjei között tisztelhessük.Krisztus, a mi Urunk által.

Ámen.

:

201 .5 január

Page 2: Vértanúink-Hitvallóink (76. szám)

A tartalombólA tartalomból

ELŐTÉRBENELŐTÉRBENDr. Beran Ferenc: Szent Margit üzenete számunkra • 2„Egy középkori zsoltárt idézve: Szent Margit »égbe ívelő szép útja« számunkra is irányt mutat. Kövessük ezt az utat, és akkor bízhatunk abban, hogy megvalósul a fehérvértanú Mindszenty József bíboros atya álma: a »Pannonia Sacra«, a Szent Magyarország.”

Kovács Gergely: „A jövő Isten kezében van” • 4Jó szándékra van szüksége ma a Mindszenty Ügynek, hogy megtaláljuk a közös nevezőt abban, ami a magyar nemzet és a katolikus egyház számára az ő életéből a XXI. században is továbbadandó érték marad.

HÍREINKHÍREINK • 8

KITEKINTÉSKITEKINTÉSElkészült Brenner János Positio-ja • 11„A második évezred végén az Egyház újra a vértanúk Egyháza lett, vallotta II. János Pál pápa. Brenner János atya nem az embertelen diktatúra egyetlen áldozata, de számunkra mégis fontos, mert ő hozzánk tartozott életében, s hozzánk tartozónak érezzük őt halálában is.”

Hermann Andrea: Kerkai Jenő, a magyarság szociális apostola • 13„Életem-halálom egyetlen szerelmének most is a magyar népet és a magyar hazát tekintem. Vigasztaló tudat, hogy odaátról is lehet hatékonyan folytatni a földi életfeladat szolgálatát. Isten dicsőségének ez a szolgálata a nagy ma-gyar engesztelés.”

IMAMEGHALLGATÁSIMAMEGHALLGATÁS • 15„Megkérdezték, hogy mit csináltam a szememmel, mert ennél a diagnózisnál ilyen mértékű spontán javulással még nem találkoztak. Egyikük viccesen meg-kérdezte: »Kicserélte a szemét?« »Nem én voltam!« – válaszoltam mosolyogva.”

FELHÍVÁSFELHÍVÁS • 16Kérjük Olvasóinkat, és rajtuk keresztül az Egymillió Imádkozó Magyart, hogy 2015. május 2-án imáink apró jelét, egy-egy felirattal ellátott koszorúszalagot minél többen hozzunk el a hercegprímás esztergomi nyughelyére!

A címlapon Isten Szolgája Brenner János arcképe látható, Kisléghi Nagy Ádám 2006-ban készült alkotása.

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Page 3: Vértanúink-Hitvallóink (76. szám)

A tartalombólA tartalomból

ELŐTÉRBENELŐTÉRBENDr. Beran Ferenc: Szent Margit üzenete számunkra • 2„Egy középkori zsoltárt idézve: Szent Margit »égbe ívelő szép útja« számunkra is irányt mutat. Kövessük ezt az utat, és akkor bízhatunk abban, hogy megvalósul a fehérvértanú Mindszenty József bíboros atya álma: a »Pannonia Sacra«, a Szent Magyarország.”

Kovács Gergely: „A jövő Isten kezében van” • 4Jó szándékra van szüksége ma a Mindszenty Ügynek, hogy megtaláljuk a közös nevezőt abban, ami a magyar nemzet és a katolikus egyház számára az ő életéből a XXI. században is továbbadandó érték marad.

HÍREINKHÍREINK • 8

KITEKINTÉSKITEKINTÉSElkészült Brenner János Positio-ja • 11„A második évezred végén az Egyház újra a vértanúk Egyháza lett, vallotta II. János Pál pápa. Brenner János atya nem az embertelen diktatúra egyetlen áldozata, de számunkra mégis fontos, mert ő hozzánk tartozott életében, s hozzánk tartozónak érezzük őt halálában is.”

Hermann Andrea: Kerkai Jenő, a magyarság szociális apostola • 13„Életem-halálom egyetlen szerelmének most is a magyar népet és a magyar hazát tekintem. Vigasztaló tudat, hogy odaátról is lehet hatékonyan folytatni a földi életfeladat szolgálatát. Isten dicsőségének ez a szolgálata a nagy ma-gyar engesztelés.”

IMAMEGHALLGATÁSIMAMEGHALLGATÁS • 15„Megkérdezték, hogy mit csináltam a szememmel, mert ennél a diagnózisnál ilyen mértékű spontán javulással még nem találkoztak. Egyikük viccesen meg-kérdezte: »Kicserélte a szemét?« »Nem én voltam!« – válaszoltam mosolyogva.”

FELHÍVÁSFELHÍVÁS • 16Kérjük Olvasóinkat, és rajtuk keresztül az Egymillió Imádkozó Magyart, hogy 2015. május 2-án imáink apró jelét, egy-egy felirattal ellátott koszorúszalagot minél többen hozzunk el a hercegprímás esztergomi nyughelyére!

A címlapon Isten Szolgája Brenner János arcképe látható, Kisléghi Nagy Ádám 2006-ban készült alkotása.

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Page 4: Vértanúink-Hitvallóink (76. szám)

2 3

országnak kárára vált. A Nyulak szigetén apácaként élő Margit ekkor ismerte fel küldetését: Jézust követve, életét Jézushoz kapcsolva neki is áldozatot kell vállalni másokért, elsősorban családjáért és nemzetéért. Ezért utasította vissza szülei akarata ellenére a lengyel, majd a cseh király házassági ajánlatát, szá-molva azzal is, hogy döntése sokak szerint hátrányos lehet az országra nézve. Ő azonban érez-

hette, tudhatta, hogy hitével és erkölcsi példájával többet adhat nemzetének.

Milyen üzenete van Szent Margitnak az évszázadok távlatából?

Egyik hangsúlyos üzenete az, hogy a lelki értékek fontosságára irányítja a fi-gyelmünket. Ma sokan úgy gondolják, a válságból elsősorban jó gazdasági dönté-sek által lehet kijutni, és a közösség javát (közjó) is azonosítják az anyagi javakkal. De ez tévedés, mert a közjót elsősorban nem az anyagi gazdagság mozdítja elő, hanem a lelki, szellemi értékek, mint például a másokért vállalt áldozat és a másik segítése, szolgálata. Ezért egy királylány többet adhat nemzetének, ha magasabb erkölcsi értékeket követ, mint ha környezete „bölcs” politikai tanácsainak enge-delmeskedik.

A másokért vállalt áldozat korunkban különösen fontossá vált. Az általá-nos gazdasági válság kitöréséig ugyanis sokak számára úgy tűnhetett, hogy a fogyasztói társadalomban tapasztalható viszonylagos jólét még sokáig fenn-tartható. Mára azonban világossá vált, hogy az emberhez méltó életet csak a közösségért vállalt áldozatok árán lehet fenntartani. Ez az áldozat magában foglalja az egyéni önmegtagadást, a mások javára való lemondást és szolgálatot. Egy középkori zsoltárt idézve: Szent Margit „égbe ívelő szép útja” számunkra is irányt mutat. Kövessük ezt az utat, és akkor bízhatunk abban, hogy megvalósul a fehérvértanú Mindszenty József bíboros atya álma: a „Pannonia Sacra”, a Szent Magyarország.

Dr. Beran Ferencpápai káplán, plébános, egyetemi tanár

ElőtérbenElőtérben

Szent Margit üzenete számunkra

Árpád-házi Szent Margit égi születésnapját január 18-án ünnepeljük. Hagyo-mánnyá vált, hogy a Margit-szigeti kolostor romjainál, ahol IV. Béla lánya szerzetesként élt, és ahol sírja ma is látható, az esztergomi érsekek szentmi-sét mutatnak be hazánkért. Idén az ünnepélyes szentmiseáldozatot Dr. Erdő Péter bíboros úr január 18-án, vasárnap délelőtt 11 órakor celebrálja.

Amikor Szent Margitra emlékezünk, lehetőségünk van arra, hogy felidézzük életét és korunk számára megfogalmazzuk üzenetét. Ennek az üzenetnek a ki-indulópontja lehet erkölcsi élete, áldozatvállalása. A történeti leírások szerint, amikor Róbert esztergomi érsek felemelte a fátylat a halott Margit arcáról, így szólt a körülötte álló gyászolókhoz: „Ne sírjatok, hanem nézzétek őt, az Örök Király lányát, mert a feltámadás jele van az arcán.” Az írások nem szólnak arról, hogy a főpap pontosan milyennek látta IV. Béla király lányának arcát, mi azonban közel nyolcszáz év távlatából mégis megrajzolhatjuk azokat a lelki és erkölcsi vonásokat, amelyek Margitot szentté, és válsággal küszködő korunk-ban példaértékűvé teszik számunkra.

Szent Margit életét tanulmányozva észrevehetjük, hogy mások terheit hordozó és engesztelő lelkülete egy gyermekkori eseményhez is köthető. A tanúk emléke-zete szerint még kislányként a veszprémi domonkos kolostorban gyakran bement a templomba, és az oltár előtt imádkozott – ahogy ezt a szerzetesnővéreknél látta. Egy alkalommal felfigyelt az oltár felett levő feszületre, és megkérdezte a nővére-ket, hogy az, aki a keresztfán van, miért tárja ki a karját. Amikor elmondták neki,

hogy Jézus Krisztus van a kereszten, aki azért vállalta a halált, hogy minket, embereket a bűneinktől megvált-son, elsírta magát. Később ez indíthatta őt arra, hogy maga is áldozatot vállaljon a bűnösökért.

Az a korszak pedig, amelyben a királylány élt, bőven kínált lehetőséget az engesztelő életre. Az országot fel-dúlta a tatár had, és csak a Gondviselésnek köszönhe-tő, hogy a nagykán halála után elhagyták az országot. Az ország állapotát leíró dokumentumok szerint a tatár sereg nemcsak a földeken és a településeken, hanem az emberi lelkekben is nyomot hagyott. A királyi udvarban megosztottság lett úrrá, mert IV. Béla és fia, a későb-bi V. István között háborúskodás tört ki, ami az egész

ElőtérbenElőtérben

Page 5: Vértanúink-Hitvallóink (76. szám)

2 3

országnak kárára vált. A Nyulak szigetén apácaként élő Margit ekkor ismerte fel küldetését: Jézust követve, életét Jézushoz kapcsolva neki is áldozatot kell vállalni másokért, elsősorban családjáért és nemzetéért. Ezért utasította vissza szülei akarata ellenére a lengyel, majd a cseh király házassági ajánlatát, szá-molva azzal is, hogy döntése sokak szerint hátrányos lehet az országra nézve. Ő azonban érez-

hette, tudhatta, hogy hitével és erkölcsi példájával többet adhat nemzetének.

Milyen üzenete van Szent Margitnak az évszázadok távlatából?

Egyik hangsúlyos üzenete az, hogy a lelki értékek fontosságára irányítja a fi-gyelmünket. Ma sokan úgy gondolják, a válságból elsősorban jó gazdasági dönté-sek által lehet kijutni, és a közösség javát (közjó) is azonosítják az anyagi javakkal. De ez tévedés, mert a közjót elsősorban nem az anyagi gazdagság mozdítja elő, hanem a lelki, szellemi értékek, mint például a másokért vállalt áldozat és a másik segítése, szolgálata. Ezért egy királylány többet adhat nemzetének, ha magasabb erkölcsi értékeket követ, mint ha környezete „bölcs” politikai tanácsainak enge-delmeskedik.

A másokért vállalt áldozat korunkban különösen fontossá vált. Az általá-nos gazdasági válság kitöréséig ugyanis sokak számára úgy tűnhetett, hogy a fogyasztói társadalomban tapasztalható viszonylagos jólét még sokáig fenn-tartható. Mára azonban világossá vált, hogy az emberhez méltó életet csak a közösségért vállalt áldozatok árán lehet fenntartani. Ez az áldozat magában foglalja az egyéni önmegtagadást, a mások javára való lemondást és szolgálatot. Egy középkori zsoltárt idézve: Szent Margit „égbe ívelő szép útja” számunkra is irányt mutat. Kövessük ezt az utat, és akkor bízhatunk abban, hogy megvalósul a fehérvértanú Mindszenty József bíboros atya álma: a „Pannonia Sacra”, a Szent Magyarország.

Dr. Beran Ferencpápai káplán, plébános, egyetemi tanár

ElőtérbenElőtérben

Szent Margit üzenete számunkra

Árpád-házi Szent Margit égi születésnapját január 18-án ünnepeljük. Hagyo-mánnyá vált, hogy a Margit-szigeti kolostor romjainál, ahol IV. Béla lánya szerzetesként élt, és ahol sírja ma is látható, az esztergomi érsekek szentmi-sét mutatnak be hazánkért. Idén az ünnepélyes szentmiseáldozatot Dr. Erdő Péter bíboros úr január 18-án, vasárnap délelőtt 11 órakor celebrálja.

Amikor Szent Margitra emlékezünk, lehetőségünk van arra, hogy felidézzük életét és korunk számára megfogalmazzuk üzenetét. Ennek az üzenetnek a ki-indulópontja lehet erkölcsi élete, áldozatvállalása. A történeti leírások szerint, amikor Róbert esztergomi érsek felemelte a fátylat a halott Margit arcáról, így szólt a körülötte álló gyászolókhoz: „Ne sírjatok, hanem nézzétek őt, az Örök Király lányát, mert a feltámadás jele van az arcán.” Az írások nem szólnak arról, hogy a főpap pontosan milyennek látta IV. Béla király lányának arcát, mi azonban közel nyolcszáz év távlatából mégis megrajzolhatjuk azokat a lelki és erkölcsi vonásokat, amelyek Margitot szentté, és válsággal küszködő korunk-ban példaértékűvé teszik számunkra.

Szent Margit életét tanulmányozva észrevehetjük, hogy mások terheit hordozó és engesztelő lelkülete egy gyermekkori eseményhez is köthető. A tanúk emléke-zete szerint még kislányként a veszprémi domonkos kolostorban gyakran bement a templomba, és az oltár előtt imádkozott – ahogy ezt a szerzetesnővéreknél látta. Egy alkalommal felfigyelt az oltár felett levő feszületre, és megkérdezte a nővére-ket, hogy az, aki a keresztfán van, miért tárja ki a karját. Amikor elmondták neki,

hogy Jézus Krisztus van a kereszten, aki azért vállalta a halált, hogy minket, embereket a bűneinktől megvált-son, elsírta magát. Később ez indíthatta őt arra, hogy maga is áldozatot vállaljon a bűnösökért.

Az a korszak pedig, amelyben a királylány élt, bőven kínált lehetőséget az engesztelő életre. Az országot fel-dúlta a tatár had, és csak a Gondviselésnek köszönhe-tő, hogy a nagykán halála után elhagyták az országot. Az ország állapotát leíró dokumentumok szerint a tatár sereg nemcsak a földeken és a településeken, hanem az emberi lelkekben is nyomot hagyott. A királyi udvarban megosztottság lett úrrá, mert IV. Béla és fia, a későb-bi V. István között háborúskodás tört ki, ami az egész

ElőtérbenElőtérben

Page 6: Vértanúink-Hitvallóink (76. szám)

4 5

ElőtérbenElőtérben

„A jövő Isten kezében van”De a megvalósulása rajtunk múlik, tenni kell érte!

A Mindszenty jubileumi év hajnalán több olvasónk kérte, hogy fejtsem ki bő-vebben, hogyan látom Mindszenty bíborosunk boldoggá- és szenttéavatási ügyének helyzetét és lehetőségét. Az idei jeles évfordulók miatt ez a mostani lapszám erre kiváló alkalmat teremt. Magáról az eljárásról legutóbb már eleget írtam, de Mindszenty bíboros megítélésének sajnálatos kettősségét csak rövi-den érintettem. Kaptam olyan olvasói kérdést, hogy mi köze a világnézeti kü-lönbségektől független társadalmi megítélésnek a boldoggá avatáshoz. Sokkal több, mint azt első hallásra gondolnánk.

Ha nagyon egyszerűen akarnék válaszolni, akkor azt írnám, hogy Mindszenty bíboros minél kevésbé lehet „vitatott személyiség”. Ehhez két dologra van szükség. Egyrészt nem az egymás meggyőzését célzó vitákra, hanem a jobb megértést szolgáló eszmecserékre, közös gondolkodásra. Másrészt annak el-fogadására, hogy vannak, akik másként gondolkodnak Mindszenty bíboros személyéről. Ez lenne az első lépés. Tudom, hogy nehéz ezt elfogadni. Sokkal egyszerűbb kölcsönösen azt mondani, hogy a másik megközelítés téves, túlzó vagy egyenesen bántó. Főként, ha tényleg ilyen érzéseket kelt bennünk. De ezt az érzést meg kell haladnunk ahhoz, hogy egy minél szélesebb körben elfo-gadható, szilárd alapot teremtsünk a bíboros hosszú és tevékeny életművének előremutató értelmezéséhez és értékeléséhez.

Ha csak történészi körben lenne vitatott a bíboros tevékenységének néhány vonatkozása – például az utóbbi időben sokat emlegetett „politikai tevékenysége” – akkor ez tényleg nem kellene hogy érintse a boldoggá avatás folyamatát. Egy-szerűbb lenne a helyzet, ha az egyházi oldal egységesebb volna, de sajnos nem az. A legdöntőbb tényező, hogy Mindszenty bíboros tanításából, életpéldájából mit olvas ki a ma élő katolikus közösség. Ha aktuális példákra talál és a hiteles élet-szentséget érzékeli benne, akkor ez szilárd alapja a sokunk által nagyon várt és remélt kanonizációnak. Ám ha különböző a hívek, papok és püspökök hitérzéke ebben a vonatkozásban, akkor ezt a kérdést, ami Istennek hála mindmáig nagyon széles rétegeket foglalkoztat, tisztázni kell. Hogy a téma fontos és időszerű, ez nem kérdés, de a boldoggá avatás szempontjából elodázhatatlan is.

Ha nem érezném ezt a kényszerítő körülményt, nem beszélnék és írnék róla ennyit. Remélem, hogy a kedves olvasók is érzik és tudják, hogy nem felzaklat-ni akarom senkinek az érzékenységét, hanem a párbeszéd előmozdításával se-

ElőtérbenElőtérben

gíteni a bíboros boldoggá ava-tásának folyamatát! Ezért nagy örömmel várok minden érdemi visszajelzést.

Fontos volna az alapoknál kezdenünk, végiggondolva, hogy milyen elévülhetetlen ér-demei és máig ható tanulságai vannak Mindszenty bíboros életének. Nekem a népközel-sége, az egyszerű életvitele, a szociális érzékenysége és tet-tei, a társadalmi egyenlőtlensé-gek leküzdésére irányuló erő-feszítései, a közösségszervező tehetsége, az egyházi és nemzeti hagyományok és kultúra iránti megbecsülése jutnak eszembe elsőként. De kiemelkedő példát mutatott mindenkori készségé-vel a rábízottak védelmére, a különböző jellegű és természetű zsarnokságokkal szembeni kiállásával, a vértanúság vállalásával, hitével és szilárd hűségével. Egyéniségének fontos vonását jelentette az édesanyai és a női hivatás iránti szeretete, az önmaga korlátait meghaladni tudó személyiségfejlődése, jobbulási vágya és az, hogy egyházi és világi körben egyaránt sokakat megérintő sze-mélyiséggé vált. A bíboros erényeit és érdemeit akkor érezhetjük a leginkább, amikor magunkban vagy a másik emberben ennek a motiváló erejét, kegyelmi hatását megtapasztaljuk.

Emellett fontos volna elfogadni, hogy a sok pozitívumhoz sok tanulságos tévedés társul, és nem tiszteletlenség ezeket felismerni és megfelelő hang-nemben, megfelelő szavakat használva ezekről beszélni. Amikor 1944-ben azt az atyai tanácsot kapta XII. Piusz pápától, hogy legyen megértőbb, akkor ez azért történhetett, mert zalaegerszegi plébánosként sok erénye mellett a túlzott szigorúság jellemezte, ami gátja volt a szeretetben való gyarapodásának és az életszentség útján való előbbre jutásának. Hasonló hiányosságokat vagy túlzá-sokat, hibákat és tévedéseket találhatunk korábbi és későbbi életszakaszaiban egyaránt. És ami szintén fontos, Mindszenty bíboros egy adott kor gyermeke volt annak minden kötöttségével, több olyan jellegzetességgel, ami napjaink-ban már szokatlan vagy egyenesen félreérthető.

Kevés szobrász tudja megjeleníteni Mindszenty bíboros valódi arcvonásait, ezen a képen Yrsa von Leistner alkotása mintázás közben látható (1972)

Page 7: Vértanúink-Hitvallóink (76. szám)

4 5

ElőtérbenElőtérben

„A jövő Isten kezében van”De a megvalósulása rajtunk múlik, tenni kell érte!

A Mindszenty jubileumi év hajnalán több olvasónk kérte, hogy fejtsem ki bő-vebben, hogyan látom Mindszenty bíborosunk boldoggá- és szenttéavatási ügyének helyzetét és lehetőségét. Az idei jeles évfordulók miatt ez a mostani lapszám erre kiváló alkalmat teremt. Magáról az eljárásról legutóbb már eleget írtam, de Mindszenty bíboros megítélésének sajnálatos kettősségét csak rövi-den érintettem. Kaptam olyan olvasói kérdést, hogy mi köze a világnézeti kü-lönbségektől független társadalmi megítélésnek a boldoggá avatáshoz. Sokkal több, mint azt első hallásra gondolnánk.

Ha nagyon egyszerűen akarnék válaszolni, akkor azt írnám, hogy Mindszenty bíboros minél kevésbé lehet „vitatott személyiség”. Ehhez két dologra van szükség. Egyrészt nem az egymás meggyőzését célzó vitákra, hanem a jobb megértést szolgáló eszmecserékre, közös gondolkodásra. Másrészt annak el-fogadására, hogy vannak, akik másként gondolkodnak Mindszenty bíboros személyéről. Ez lenne az első lépés. Tudom, hogy nehéz ezt elfogadni. Sokkal egyszerűbb kölcsönösen azt mondani, hogy a másik megközelítés téves, túlzó vagy egyenesen bántó. Főként, ha tényleg ilyen érzéseket kelt bennünk. De ezt az érzést meg kell haladnunk ahhoz, hogy egy minél szélesebb körben elfo-gadható, szilárd alapot teremtsünk a bíboros hosszú és tevékeny életművének előremutató értelmezéséhez és értékeléséhez.

Ha csak történészi körben lenne vitatott a bíboros tevékenységének néhány vonatkozása – például az utóbbi időben sokat emlegetett „politikai tevékenysége” – akkor ez tényleg nem kellene hogy érintse a boldoggá avatás folyamatát. Egy-szerűbb lenne a helyzet, ha az egyházi oldal egységesebb volna, de sajnos nem az. A legdöntőbb tényező, hogy Mindszenty bíboros tanításából, életpéldájából mit olvas ki a ma élő katolikus közösség. Ha aktuális példákra talál és a hiteles élet-szentséget érzékeli benne, akkor ez szilárd alapja a sokunk által nagyon várt és remélt kanonizációnak. Ám ha különböző a hívek, papok és püspökök hitérzéke ebben a vonatkozásban, akkor ezt a kérdést, ami Istennek hála mindmáig nagyon széles rétegeket foglalkoztat, tisztázni kell. Hogy a téma fontos és időszerű, ez nem kérdés, de a boldoggá avatás szempontjából elodázhatatlan is.

Ha nem érezném ezt a kényszerítő körülményt, nem beszélnék és írnék róla ennyit. Remélem, hogy a kedves olvasók is érzik és tudják, hogy nem felzaklat-ni akarom senkinek az érzékenységét, hanem a párbeszéd előmozdításával se-

ElőtérbenElőtérben

gíteni a bíboros boldoggá ava-tásának folyamatát! Ezért nagy örömmel várok minden érdemi visszajelzést.

Fontos volna az alapoknál kezdenünk, végiggondolva, hogy milyen elévülhetetlen ér-demei és máig ható tanulságai vannak Mindszenty bíboros életének. Nekem a népközel-sége, az egyszerű életvitele, a szociális érzékenysége és tet-tei, a társadalmi egyenlőtlensé-gek leküzdésére irányuló erő-feszítései, a közösségszervező tehetsége, az egyházi és nemzeti hagyományok és kultúra iránti megbecsülése jutnak eszembe elsőként. De kiemelkedő példát mutatott mindenkori készségé-vel a rábízottak védelmére, a különböző jellegű és természetű zsarnokságokkal szembeni kiállásával, a vértanúság vállalásával, hitével és szilárd hűségével. Egyéniségének fontos vonását jelentette az édesanyai és a női hivatás iránti szeretete, az önmaga korlátait meghaladni tudó személyiségfejlődése, jobbulási vágya és az, hogy egyházi és világi körben egyaránt sokakat megérintő sze-mélyiséggé vált. A bíboros erényeit és érdemeit akkor érezhetjük a leginkább, amikor magunkban vagy a másik emberben ennek a motiváló erejét, kegyelmi hatását megtapasztaljuk.

Emellett fontos volna elfogadni, hogy a sok pozitívumhoz sok tanulságos tévedés társul, és nem tiszteletlenség ezeket felismerni és megfelelő hang-nemben, megfelelő szavakat használva ezekről beszélni. Amikor 1944-ben azt az atyai tanácsot kapta XII. Piusz pápától, hogy legyen megértőbb, akkor ez azért történhetett, mert zalaegerszegi plébánosként sok erénye mellett a túlzott szigorúság jellemezte, ami gátja volt a szeretetben való gyarapodásának és az életszentség útján való előbbre jutásának. Hasonló hiányosságokat vagy túlzá-sokat, hibákat és tévedéseket találhatunk korábbi és későbbi életszakaszaiban egyaránt. És ami szintén fontos, Mindszenty bíboros egy adott kor gyermeke volt annak minden kötöttségével, több olyan jellegzetességgel, ami napjaink-ban már szokatlan vagy egyenesen félreérthető.

Kevés szobrász tudja megjeleníteni Mindszenty bíboros valódi arcvonásait, ezen a képen Yrsa von Leistner alkotása mintázás közben látható (1972)

Page 8: Vértanúink-Hitvallóink (76. szám)

6 7

Egyetlen példát hadd említsek. Jelenkori kihívás a nyugati katolikus közös-ségek számára, hogy hogyan őrizzük a krisztusi szeretettanítás teljességét és hogyan szeressük minél jobban azokat, akik nagyon sokszor önhibájukon kívül nem szentségi házasságban élnek. Mindszenty bíboros idejében még az volt a szokás, hogy a közösség bizonyos mértékben kirekesztette azokat, akik nem igazodtak az általánosan elfogadott erkölcsi szabályokhoz, ezért a rendezetlen házasságban élőkkel – mint „nyilvános bűnösökkel” – egy főpap nem mutatkoz-hatott, nem vállalhatott közösséget. Ma már ez egy meghaladott, szeretetlen és ezért elfogadhatatlan magatartás lenne, „ki vagyok én, hogy megítéljek bárkit” mondta egy hasonló témában Ferenc pápa.

A bíboros erre a környezeti meghatározottságára nagyon emberi és tanul-ságos választ adott a fehérvértanúságát jelentő kirakatperében az „utolsó szó” jogán: „Félévszázados adottsággal állok itt, egy határozott neveléssel és alapel-vekkel. Ez a nevelés és ezek az alapelvek ugyanúgy vannak beépítve egy emberi életbe, mint ahogy a földre rá van építve a vaspálya. Ez a vaspálya visz és meg-magyaráz sok mindent.” Fontosnak tartom az „utolsó szó” még egy mondatát felidézni: „Hálát adok az Istennek, hogy életem folyamán a jó szándékot soha nem veszítettem el.”

Ugyanerre a jó szándékra van szüksége ma a Mindszenty Ügynek, hogy tisz-tázni tudjunk minden komolyabb kérdést, bizonytalanságot, és megtaláljuk a közös nevezőt abban, ami a magyar nemzet és a katolikus egyház számára az ő életéből a XXI. században is továbbadandó érték marad. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a boldoggá avatás is mielőbb, nem valaki vagy valami ellenében, hanem Krisztus Egyházának lelki gazdagodására megvalósulhasson. Nagyon kérek mindenkit, hogy saját magunkban és saját környezetünkben tegyünk meg mindent azért, hogy a bíborossal kapcsolatos szemléletünk megszabadul-jon minden kötöttségétől, erősítse a megértés és a szeretet lelkületét, és olyan közösségteremtő erővé váljon, amit nem tud kikezdeni sem az idő, sem a bár-honnan jövő meg nem értés.

Istennek hála az Egymillió Imádkozó Magyar mozgalma él, ez is fontos és reményt nyújtó garancia. De az esztergomi engesztelő zarándokmisén kívül ed-dig nem volt közös imaalkalmunk. Ezért arra is kérem az imában kitartó híve-ket, hogy – 1892. március 29-re gondolva, amikor a Jóisten Mindszenty bíbo-rost nekünk ajándékozta – csatlakozzunk minden hónap 29. napján a szülőfalu hívő közösségének imanapjához és lélekben zarándokoljunk Csehimindszentre mindnyájan. Ezeken a napokon mindenki a maga lehetőségeihez mérten külön

ElőtérbenElőtérbenElőtérbenElőtérben

is ajánlja fel áldozatait, szentmiséjét és imádságát azért, hogy Mindszenty bí-boros áldott emléke megmaradjon a hívek és a magyar nép lelkében, és azért, hogy újra felfedezzük személyiségének a valósághoz legközelebb álló, kellő mértékben árnyalt és megismert, jövőbe mutató oldalait. És ez segítse megva-lósulni a mielőbbi boldoggá avatást.

Továbbra is kérjük az ő közbenjárását életünk minden területén. Nagy öröm-mel tapasztaljuk, hogy újra megszaporodtak az imameghallgatásokról küldött beszámolók, melyekből néhányat közreadunk a mostani lapszámban. Ezek a jelek és különösen a kivizsgálásra érdemes csodás imameghallgatások jelent-hetik a legnagyobb segítséget a kanonizáció lelassult folyamatában.

2015. május 2-án szeretettel várunk mindenkit! Legyünk ott minél többen a hagyományos esztergomi zarándokmisén kezünkben a Mindszenty-tisztelet imaszalagjával, és hozzuk el rokonainkat, barátainkat, fiataljainkat! Adjuk át Mindszenty bíboros lelki örökségét, és segítsük, hogy azt a maguk fiatal lelké-vel és lelkesedésével fedezzék fel saját életük és a hívő közösség gazdagodására az újabb és újabb generációk. És hogy írásomat egy Mindszenty bíboroshoz illő fohásszal zárjam: ez segítsen közelebb minket Istenhez!

1915 – pappá szentelése„A pap beletartozik minden családba, ti pedig a lelkiatya családjába tartoztok.”

(Mindszenty József)

1945 – prímásérseki kinevezése„Akarok jó Pásztor lenni, aki, ha kell, életét adja juhaiért.”

(Mindszenty József)

1975 – égi születése„Istennek hála, hogy szerény eszköz lehettem.”

(Mindszenty József)

2015 – áldott emléke„Íme a nagy főpap, aki életének napjaiban tetszett az Istennek,

és igaz volt, s a harag idején engesztelésül szolgált.”(Sir 44,16-17 – szentlecke hitvalló püspök ünnepén, részlet)

Page 9: Vértanúink-Hitvallóink (76. szám)

6 7

Egyetlen példát hadd említsek. Jelenkori kihívás a nyugati katolikus közös-ségek számára, hogy hogyan őrizzük a krisztusi szeretettanítás teljességét és hogyan szeressük minél jobban azokat, akik nagyon sokszor önhibájukon kívül nem szentségi házasságban élnek. Mindszenty bíboros idejében még az volt a szokás, hogy a közösség bizonyos mértékben kirekesztette azokat, akik nem igazodtak az általánosan elfogadott erkölcsi szabályokhoz, ezért a rendezetlen házasságban élőkkel – mint „nyilvános bűnösökkel” – egy főpap nem mutatkoz-hatott, nem vállalhatott közösséget. Ma már ez egy meghaladott, szeretetlen és ezért elfogadhatatlan magatartás lenne, „ki vagyok én, hogy megítéljek bárkit” mondta egy hasonló témában Ferenc pápa.

A bíboros erre a környezeti meghatározottságára nagyon emberi és tanul-ságos választ adott a fehérvértanúságát jelentő kirakatperében az „utolsó szó” jogán: „Félévszázados adottsággal állok itt, egy határozott neveléssel és alapel-vekkel. Ez a nevelés és ezek az alapelvek ugyanúgy vannak beépítve egy emberi életbe, mint ahogy a földre rá van építve a vaspálya. Ez a vaspálya visz és meg-magyaráz sok mindent.” Fontosnak tartom az „utolsó szó” még egy mondatát felidézni: „Hálát adok az Istennek, hogy életem folyamán a jó szándékot soha nem veszítettem el.”

Ugyanerre a jó szándékra van szüksége ma a Mindszenty Ügynek, hogy tisz-tázni tudjunk minden komolyabb kérdést, bizonytalanságot, és megtaláljuk a közös nevezőt abban, ami a magyar nemzet és a katolikus egyház számára az ő életéből a XXI. században is továbbadandó érték marad. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a boldoggá avatás is mielőbb, nem valaki vagy valami ellenében, hanem Krisztus Egyházának lelki gazdagodására megvalósulhasson. Nagyon kérek mindenkit, hogy saját magunkban és saját környezetünkben tegyünk meg mindent azért, hogy a bíborossal kapcsolatos szemléletünk megszabadul-jon minden kötöttségétől, erősítse a megértés és a szeretet lelkületét, és olyan közösségteremtő erővé váljon, amit nem tud kikezdeni sem az idő, sem a bár-honnan jövő meg nem értés.

Istennek hála az Egymillió Imádkozó Magyar mozgalma él, ez is fontos és reményt nyújtó garancia. De az esztergomi engesztelő zarándokmisén kívül ed-dig nem volt közös imaalkalmunk. Ezért arra is kérem az imában kitartó híve-ket, hogy – 1892. március 29-re gondolva, amikor a Jóisten Mindszenty bíbo-rost nekünk ajándékozta – csatlakozzunk minden hónap 29. napján a szülőfalu hívő közösségének imanapjához és lélekben zarándokoljunk Csehimindszentre mindnyájan. Ezeken a napokon mindenki a maga lehetőségeihez mérten külön

ElőtérbenElőtérbenElőtérbenElőtérben

is ajánlja fel áldozatait, szentmiséjét és imádságát azért, hogy Mindszenty bí-boros áldott emléke megmaradjon a hívek és a magyar nép lelkében, és azért, hogy újra felfedezzük személyiségének a valósághoz legközelebb álló, kellő mértékben árnyalt és megismert, jövőbe mutató oldalait. És ez segítse megva-lósulni a mielőbbi boldoggá avatást.

Továbbra is kérjük az ő közbenjárását életünk minden területén. Nagy öröm-mel tapasztaljuk, hogy újra megszaporodtak az imameghallgatásokról küldött beszámolók, melyekből néhányat közreadunk a mostani lapszámban. Ezek a jelek és különösen a kivizsgálásra érdemes csodás imameghallgatások jelent-hetik a legnagyobb segítséget a kanonizáció lelassult folyamatában.

2015. május 2-án szeretettel várunk mindenkit! Legyünk ott minél többen a hagyományos esztergomi zarándokmisén kezünkben a Mindszenty-tisztelet imaszalagjával, és hozzuk el rokonainkat, barátainkat, fiataljainkat! Adjuk át Mindszenty bíboros lelki örökségét, és segítsük, hogy azt a maguk fiatal lelké-vel és lelkesedésével fedezzék fel saját életük és a hívő közösség gazdagodására az újabb és újabb generációk. És hogy írásomat egy Mindszenty bíboroshoz illő fohásszal zárjam: ez segítsen közelebb minket Istenhez!

1915 – pappá szentelése„A pap beletartozik minden családba, ti pedig a lelkiatya családjába tartoztok.”

(Mindszenty József)

1945 – prímásérseki kinevezése„Akarok jó Pásztor lenni, aki, ha kell, életét adja juhaiért.”

(Mindszenty József)

1975 – égi születése„Istennek hála, hogy szerény eszköz lehettem.”

(Mindszenty József)

2015 – áldott emléke„Íme a nagy főpap, aki életének napjaiban tetszett az Istennek,

és igaz volt, s a harag idején engesztelésül szolgált.”(Sir 44,16-17 – szentlecke hitvalló püspök ünnepén, részlet)

Page 10: Vértanúink-Hitvallóink (76. szám)

8 9

HíreinkHíreinkHíreinkHíreink

Itt Beer Miklós püspök, Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök, Máthé György szolnoki esperes-plébános és Szalay Ferenc, a város polgármestere ünnepélye-sen kézjegyével látta el azt az okiratot, melynek értelmében a város védőszentjéül Xavéri Szent Ferenc mellett Boldog Sándor Istvánt választották.

Templomszentelés Boldog Meszlényi Zoltán tiszteletére

A Budapest-lágymányosi Szent Adalbert Plébánia hívei október 31-én új templomuk felszente-lését ünnepelhették a bíboros főpásztor, Erdő Péter vezetésé-vel. „Ezt a templomot, amely hosszú évtizedek várakozása után a szabadság jelképe, bol-dog Meszlényi Zoltán vértanú püspök tiszteletére szenteljük. Ő is az Egyház szabadságáért áldozta életét. Amikor a tiszte-letére szentelt templomot most hódolatunk és szeretetünk jele-ként felajánljuk, hálával tarto-zunk a gondviselő Istennek, aki lehetővé tette, hogy több nemzedéknyi vára-kozás után ez a nagy terv megvalósuljon. Adja Isten, hogy mi is ilyen hittel teljesíthessük mai kötelességeinket és sugárzó jel lehessünk népünk és a világ számára.”

Mindszenty bíborosra emlékeztünk

November 4-én az amerikai nagykövetségen emlékezhettünk meg Mindszenty József bíborosról, aki 1956. november 4-én ebben a székházban kapott me-nedéket. A nagykövetség falán emléktábla örökíti meg e történelmi eseményt. Hagyományteremtő szándékkal a Mindszenty Alapítvány vezetősége és Snell György c. püspök, a Szent István Bazilika plébánosa együtt koszorúztak. Habsburg-Lotharingiai Mihály a hercegprímás emlékiratai segítségével felidéz-te történelmünk e nehéz időszakát és azt a sok áldozatot, melyet a magyar nép a szabadságáért hozott.

Bódi Magdi és Hám János eljárása

Az egyházmegyei vizsgálat utolsó szakaszához ért Isten Szolgája Hám János és Isten Szolgálója Bódi Mária Magdolna szenttéavatási eljárása. A két ügy nagyon hasonló a tekintetben, hogy mind a szatmári, mind a veszprémi egy-házmegyében évtizedekkel ezelőtt lefolytattak már egy, a korábbi előírásoknak megfelelő vizsgálatot, és ezek keretében felbecsülhetetlen értékű dokumentá-ció, a szemtanúk értékes vallomásai kerültek rögzítésre. A jelenlegi előírások-nak megfelelően folytatódott mindkét szenttéavatási eljárás, a vizsgálatok je-lentős része idén lezárul, már csak a kultuszra vonatkozó tanúkihallgatások és az eljárások iratanyagának rendezése, fordítása és az eljárás hivatalos lezárása vannak hátra. Mindkét vizsgálat mielőbbi sikeres lezárulásáért kérjük a hívek támogató imádságát!

Pio atya-emlékkonferencia Kecskeméten

Szeptember 23-án, Pio atya égi születésének évfordulóján a kecskeméti önkor-mányzat konferenciát szervezett a városháza dísztermében. Az eseményt zenei műsor és egy Pio atya alakját bemutató kisfilm nyitotta meg. A polgármesteri köszöntő után Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke Pio atya életpéldáza-táról tartott előadást. Feczák László görög katolikus parókus a keleti kereszté-nyek szemével méltatta Pio atyát, Alapítványunk képviseletében Kovács Gergely Mindszenty atya és Pio atya – életszentség és örökkévalóság címmel tartott elő-adást. A két szentéletű atya kapcsolatáról szólt Wittner Mária volt országgyűlési képviselő is. Végül Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek Pio atya gyónta-tása és gyónása címmel tartotta meg a konferencia záró előadását. Kecskemét város önkormányzata szeretne hagyományt teremteni a XX. század hitvallóihoz kapcsolódó megemlékezésből.

Boldog Sándor István Szolnok társvédőszentje lett

Október 26-án, Boldog Sándor István születésének századik évfordulója alkal-mából ünnepi szentmisét mutatott be Beer Miklós váci megyés püspök a szolno-ki Belvárosi Nagytemplomban. A szentmise után a résztvevők a templom előtti térre vonultak, ahol szeptember 1-je óta a Pogány Gábor Benő helyi szobrászmű-vész alkotta Sándor István-szobor emlékeztet a város boldoggá avatott szülöttére.

Page 11: Vértanúink-Hitvallóink (76. szám)

8 9

HíreinkHíreinkHíreinkHíreink

Itt Beer Miklós püspök, Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök, Máthé György szolnoki esperes-plébános és Szalay Ferenc, a város polgármestere ünnepélye-sen kézjegyével látta el azt az okiratot, melynek értelmében a város védőszentjéül Xavéri Szent Ferenc mellett Boldog Sándor Istvánt választották.

Templomszentelés Boldog Meszlényi Zoltán tiszteletére

A Budapest-lágymányosi Szent Adalbert Plébánia hívei október 31-én új templomuk felszente-lését ünnepelhették a bíboros főpásztor, Erdő Péter vezetésé-vel. „Ezt a templomot, amely hosszú évtizedek várakozása után a szabadság jelképe, bol-dog Meszlényi Zoltán vértanú püspök tiszteletére szenteljük. Ő is az Egyház szabadságáért áldozta életét. Amikor a tiszte-letére szentelt templomot most hódolatunk és szeretetünk jele-ként felajánljuk, hálával tarto-zunk a gondviselő Istennek, aki lehetővé tette, hogy több nemzedéknyi vára-kozás után ez a nagy terv megvalósuljon. Adja Isten, hogy mi is ilyen hittel teljesíthessük mai kötelességeinket és sugárzó jel lehessünk népünk és a világ számára.”

Mindszenty bíborosra emlékeztünk

November 4-én az amerikai nagykövetségen emlékezhettünk meg Mindszenty József bíborosról, aki 1956. november 4-én ebben a székházban kapott me-nedéket. A nagykövetség falán emléktábla örökíti meg e történelmi eseményt. Hagyományteremtő szándékkal a Mindszenty Alapítvány vezetősége és Snell György c. püspök, a Szent István Bazilika plébánosa együtt koszorúztak. Habsburg-Lotharingiai Mihály a hercegprímás emlékiratai segítségével felidéz-te történelmünk e nehéz időszakát és azt a sok áldozatot, melyet a magyar nép a szabadságáért hozott.

Bódi Magdi és Hám János eljárása

Az egyházmegyei vizsgálat utolsó szakaszához ért Isten Szolgája Hám János és Isten Szolgálója Bódi Mária Magdolna szenttéavatási eljárása. A két ügy nagyon hasonló a tekintetben, hogy mind a szatmári, mind a veszprémi egy-házmegyében évtizedekkel ezelőtt lefolytattak már egy, a korábbi előírásoknak megfelelő vizsgálatot, és ezek keretében felbecsülhetetlen értékű dokumentá-ció, a szemtanúk értékes vallomásai kerültek rögzítésre. A jelenlegi előírások-nak megfelelően folytatódott mindkét szenttéavatási eljárás, a vizsgálatok je-lentős része idén lezárul, már csak a kultuszra vonatkozó tanúkihallgatások és az eljárások iratanyagának rendezése, fordítása és az eljárás hivatalos lezárása vannak hátra. Mindkét vizsgálat mielőbbi sikeres lezárulásáért kérjük a hívek támogató imádságát!

Pio atya-emlékkonferencia Kecskeméten

Szeptember 23-án, Pio atya égi születésének évfordulóján a kecskeméti önkor-mányzat konferenciát szervezett a városháza dísztermében. Az eseményt zenei műsor és egy Pio atya alakját bemutató kisfilm nyitotta meg. A polgármesteri köszöntő után Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke Pio atya életpéldáza-táról tartott előadást. Feczák László görög katolikus parókus a keleti kereszté-nyek szemével méltatta Pio atyát, Alapítványunk képviseletében Kovács Gergely Mindszenty atya és Pio atya – életszentség és örökkévalóság címmel tartott elő-adást. A két szentéletű atya kapcsolatáról szólt Wittner Mária volt országgyűlési képviselő is. Végül Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek Pio atya gyónta-tása és gyónása címmel tartotta meg a konferencia záró előadását. Kecskemét város önkormányzata szeretne hagyományt teremteni a XX. század hitvallóihoz kapcsolódó megemlékezésből.

Boldog Sándor István Szolnok társvédőszentje lett

Október 26-án, Boldog Sándor István születésének századik évfordulója alkal-mából ünnepi szentmisét mutatott be Beer Miklós váci megyés püspök a szolno-ki Belvárosi Nagytemplomban. A szentmise után a résztvevők a templom előtti térre vonultak, ahol szeptember 1-je óta a Pogány Gábor Benő helyi szobrászmű-vész alkotta Sándor István-szobor emlékeztet a város boldoggá avatott szülöttére.

Page 12: Vértanúink-Hitvallóink (76. szám)

1010 1111

Elkészült Brenner János Positio-ja

Ruppert József posztulátor atya hozta a jó hírt, hogy Rómában Veres And-rás püspök hathatós fáradozásai eredményeként elkészült végre a Brenner Ügy szerkesztett peranyaga, és így megkezdődhet az anyag érdemi értékelése a Szenttéavatási Kongregációban. Püs-pök atya római látogatásai alkalmával a kongregáció bíboros prefektusa is nagy elismeréssel szólt az ügy jelentőségéről. Személyesen is sokat jelent számomra ez a régóta várt jó hír, mert Gyürki Lász-ló atya felkérésére Brenner János eljá-rásában vállaltam először püspöki szak-értőként szakmai közreműködést, ezért mint első ügy közel áll a szívemhez.

A Positio gazdag képtári része nélkül is 899 oldal terjedelmű. Az ügy relátora igen pozitív szakmai véleményt fogal-mazott meg előszavában Brenner János vértanúságáról, megelégedéssel szólt az anyag tartalmi gazdagságáról. Az ál-talános és a részletes bevezető után a Positio az alábbi részekre tagolódik: Is-

KitekintésKitekintésHíreinkHíreink

Negyedszázados jubileum

Huszonöt esztendővel ezelőtt, 1989. november 19-én állították fel Nemes-gulácson Magyarország első szabadtéri Mindszenty-emlékművét, erre emlékez-tünk november 21-én a Veszprém megyei községben. Az ünneplő közösséget az emlékhely megálmodója, Nagy Károly kanonok levélben köszöntötte: „Testvé-reim, köszönöm, hogy mellettem és az ügy mellett álltatok. Legyetek büszkék e bátorságra. Kérlek benneteket, neveljétek gyermekeiteket igazi magyar keresz-ténynek.” A megemlékezésen részt vett Pem László atya, a Mindszenty Társa-ság részéről Németh Szilvia, a Mindszenty Alapítvány képviseletében Kovács Gergely. Az ünnepséget hálaadó szentmise és az emlékműnél gyertyagyújtás zárta, melynek keretében imádkoztunk Isten Szolgája Mindszenty József bíbo-ros mielőbbi boldoggá avatásáért.

Vertse Márta köszöntése

1983 és 2014 között dolgozott a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségében Vertse Márta, aki a közelmúltban megbízott felelős szerkesztőként vonult nyugállományba. Ez alkalomból szeretettel köszönjük meg áldozatos munká-jának azt a részét, amellyel Mindszenty bíboros jobb megismerését, egyházi tiszteletének előmozdítását és kifejezetten a szenttéavatási eljárását szolgálta. Az Alapítvány vezetősége felkérte Mártát, hogy értékes tapasztalataival és to-vábbi feladatok vállalásával segítse Mindszenty bíboros boldoggá avatásának folyamatát.

Jubileumi híreink

Sikeresen folytatódtak a Mindszenty és Pio atya lelki találkozásának, bilokációjának emléket állító, Budapest VIII. kerületi emlékmű tervezésével kapcsolatos tárgyalások. A képviselőtestület hivatalosan kérte a volt Conti ut-cai börtön előtti tér Mindszenty József térre történő átnevezését a kerületi dön-tés jóváhagyására illetékes Budapest Főváros Közgyűlésétől. Hermann Zsolt szobrászművész a bíráló bizottság irányelveinek megfelelően dolgozik a szo-bor terveinek véglegesítésén. Májusi ünnepi számunkban szeretnénk bemu-tatni a szoborkompozíció végleges terveit. Az emlékmű mielőbbi felállításához

kérjük a kedves hívek nagylelkű adományait. A Mindszenty-tisztelő közösség összefogásának szép jelképe lenne, ha az emlékhely felavatására már az idei Mindszenty jubileumi évben sor kerülhetne.

Nagy örömmel számolunk be arról a megállapodásról is, melyet az Alapít-vány a legrangosabb magyar könyvkiadók egyikével, a Helikon Kiadóval kötött annak érdekében, hogy ebben a jubileumi évben megjelenhessen Mindszenty bíboros emlékiratainak szöveg- és történetkritikai kiadása, kibővítve azokkal a gazdag tartalmi részekkel, melyek az Alapítvány Mindszenty bíboros örökségét képező levéltárában fennmaradtak. E szöveganyagok digitalizálása és kutatása jelenleg már folyamatban van.

Page 13: Vértanúink-Hitvallóink (76. szám)

1010 1111

Elkészült Brenner János Positio-ja

Ruppert József posztulátor atya hozta a jó hírt, hogy Rómában Veres And-rás püspök hathatós fáradozásai eredményeként elkészült végre a Brenner Ügy szerkesztett peranyaga, és így megkezdődhet az anyag érdemi értékelése a Szenttéavatási Kongregációban. Püs-pök atya római látogatásai alkalmával a kongregáció bíboros prefektusa is nagy elismeréssel szólt az ügy jelentőségéről. Személyesen is sokat jelent számomra ez a régóta várt jó hír, mert Gyürki Lász-ló atya felkérésére Brenner János eljá-rásában vállaltam először püspöki szak-értőként szakmai közreműködést, ezért mint első ügy közel áll a szívemhez.

A Positio gazdag képtári része nélkül is 899 oldal terjedelmű. Az ügy relátora igen pozitív szakmai véleményt fogal-mazott meg előszavában Brenner János vértanúságáról, megelégedéssel szólt az anyag tartalmi gazdagságáról. Az ál-talános és a részletes bevezető után a Positio az alábbi részekre tagolódik: Is-

KitekintésKitekintésHíreinkHíreink

Negyedszázados jubileum

Huszonöt esztendővel ezelőtt, 1989. november 19-én állították fel Nemes-gulácson Magyarország első szabadtéri Mindszenty-emlékművét, erre emlékez-tünk november 21-én a Veszprém megyei községben. Az ünneplő közösséget az emlékhely megálmodója, Nagy Károly kanonok levélben köszöntötte: „Testvé-reim, köszönöm, hogy mellettem és az ügy mellett álltatok. Legyetek büszkék e bátorságra. Kérlek benneteket, neveljétek gyermekeiteket igazi magyar keresz-ténynek.” A megemlékezésen részt vett Pem László atya, a Mindszenty Társa-ság részéről Németh Szilvia, a Mindszenty Alapítvány képviseletében Kovács Gergely. Az ünnepséget hálaadó szentmise és az emlékműnél gyertyagyújtás zárta, melynek keretében imádkoztunk Isten Szolgája Mindszenty József bíbo-ros mielőbbi boldoggá avatásáért.

Vertse Márta köszöntése

1983 és 2014 között dolgozott a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségében Vertse Márta, aki a közelmúltban megbízott felelős szerkesztőként vonult nyugállományba. Ez alkalomból szeretettel köszönjük meg áldozatos munká-jának azt a részét, amellyel Mindszenty bíboros jobb megismerését, egyházi tiszteletének előmozdítását és kifejezetten a szenttéavatási eljárását szolgálta. Az Alapítvány vezetősége felkérte Mártát, hogy értékes tapasztalataival és to-vábbi feladatok vállalásával segítse Mindszenty bíboros boldoggá avatásának folyamatát.

Jubileumi híreink

Sikeresen folytatódtak a Mindszenty és Pio atya lelki találkozásának, bilokációjának emléket állító, Budapest VIII. kerületi emlékmű tervezésével kapcsolatos tárgyalások. A képviselőtestület hivatalosan kérte a volt Conti ut-cai börtön előtti tér Mindszenty József térre történő átnevezését a kerületi dön-tés jóváhagyására illetékes Budapest Főváros Közgyűlésétől. Hermann Zsolt szobrászművész a bíráló bizottság irányelveinek megfelelően dolgozik a szo-bor terveinek véglegesítésén. Májusi ünnepi számunkban szeretnénk bemu-tatni a szoborkompozíció végleges terveit. Az emlékmű mielőbbi felállításához

kérjük a kedves hívek nagylelkű adományait. A Mindszenty-tisztelő közösség összefogásának szép jelképe lenne, ha az emlékhely felavatására már az idei Mindszenty jubileumi évben sor kerülhetne.

Nagy örömmel számolunk be arról a megállapodásról is, melyet az Alapít-vány a legrangosabb magyar könyvkiadók egyikével, a Helikon Kiadóval kötött annak érdekében, hogy ebben a jubileumi évben megjelenhessen Mindszenty bíboros emlékiratainak szöveg- és történetkritikai kiadása, kibővítve azokkal a gazdag tartalmi részekkel, melyek az Alapítvány Mindszenty bíboros örökségét képező levéltárában fennmaradtak. E szöveganyagok digitalizálása és kutatása jelenleg már folyamatban van.

Page 14: Vértanúink-Hitvallóink (76. szám)

1212 1313

KitekintésKitekintésKitekintésKitekintés

ten Szolgája életének, mártíriumának és szenttéavatási eljárásának kritikai ösz-szegzése (az ún. Informatio), az egyházmegyei eljárás érvényességét elismerő kongregációs határozat, a tanúkra és vallomásaik fontosabb tartalmi elemeire vonatkozó áttekintő táblázat, a vallomások szakmai értékelése, a kihallgatások során használt kérdőívek, a tanúvallomások szerkesztett anyaga (ezek együtt az ún. Summarium testium elnevezésű részt alkotják), a történeti dokumentu-mok szerkesztett anyaga (ún. Summarium documentorum), a történész bizott-ság tagjainak kihallgatása és írásbeli szakvéleményük teljes szövege, a teológus cenzorok szakvéleményei, a meg nem engedett elővételezett kultusz vizsgálatá-ról kiadott nyilatkozat, végül név- és helynévmutató, részletes tartalomjegyzék és a már említett képtári rész. A Positio belső címlapján (ahogy e lapszámunk címoldalán is) a szombathelyi hívek körében és szerte az országban közkedvelt Brenner János-portré látható.

„A második évezred végén az Egyház újra a vértanúk Egyháza lett, vallotta II. János Pál pápa. Brenner János atya nem az embertelen diktatúra egyet-len áldozata, de számunkra mégis fontos, mert ő hozzánk tartozott életében, s hozzánk tartozónak érezzük őt halálában is. Sokakban, akik ismerték őt, él az a szilárd meggyőződés, hogy erényekben gazdag élete tette alkalmassá őt a vértanúságra, amit kész volt elszenvedni. Ő nem egy végzetszerű gyilkosság ál-dozata, hanem önként, tudatosan vállalt áldozat, hiszen a gyilkosság előtt már többször érték atrocitások, halálos fenyegetések. Ezekkel meg akarták félemlí-teni, de sikertelenül. Ő nem félt, nem lett kevésbé buzgó a papi munkában, nem lett kevésbé elkötelezett a fiatalok lelki gondozásában. Kovács Sándor püspök írta róla körlevelében: Élete példakép volt. Halála pedig ábeli áldozat.

Adja Isten, hogy mielőbb a szentek között tisztelhessük őt, akiben Isten kegyelme ilyen példaértékűen megmutatkozott!”

(Részletek Dr. Veres András szombathelyi püspök körleveléből, 2006. de-cember 17.)

„Újjáépíteni mindent Krisztusban”Kerkai Jenő jezsuita atya, a magyarság szociális apostola

Emlékeznünk kell Kerkai Jenő jezsuita atyára (1904–1970), a XX. századi ma-gyarság legnagyobb szociális apostolára, lánglelkű prófétájára, aki a vértanúk lelkületével élt, minden szenvedését tudatosan vállalva és boldogan felajánlva szeretett népéért. Lelki végrendeletében ezt írta:

„Életem-halálom egyetlen szerelmének most is a magyar népet és a magyar hazát tekintem, az előkészületi évekkel, a szervező munkákkal, a börtön szen-vedéseivel és az eljelentéktelenedés szíves vállalásával. Vigasztaló tudat, hogy odaátról is lehet hatékonyan folytatni a földi életfeladat szolgálatát. Bízom a magyarság nagy jövőjében történelmének transzcendens aranyfedezete miatt.”

Méltó emlékeznünk arra az emberre, akit Isten kiválasztott, hogy „a ma-gyarság történelmi sorsfordulóján a magyar keresztény társadalmi mozgalom és megújulás élére állítsa. Küldetését vállalta a hitvallók hitével, a vértanúk elszántságával és az apostolok buzgóságával egészen a halálig.”

1935-ben, nyolcvan évvel ezelőtt alapította meg a KALOT mozgalmat, a Kárpát-medencei magyar parasztifjúság szellemi, lelki, erkölcsi és szociális felemelésére, mely Európa legnagyobb dinamikájú, legjelentősebb agrármoz-galmává vált. Kerkai atya szilárd lelkiségének, roppant erős akaratának és zse-niális szervezőképességének köszönhetően a mozgalom tagjainak száma 20 bentlakásos népfőiskoláján, 3800 tagegyesületében alig tíz év alatt meghaladta az 500 000 főt. A magyar parasztifjúság, akikkel addig senki nem törődött, se-reglett a KALOT zászlaja alá a négyes jelszó szellemében: „Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Öntudatos magyart!”

A KALOT működését tíz év után, 1946-ban betiltották, Kerkai atya ekkor új hivatását a magyar falvak újraevangelizálásában látta, aminek az volt a cél-ja, hogy megerősítse a népet az ateista kommunizmus lelki terrorjával szem-ben. A lelkigyakorlatos módszer segítségével hatalmas eredményeket ért el ezen a területen is. Többen kérték Kerkai atyát, hogy hagyja el az országot, és külföldön képviselje a magyar érdekeket, de ő ezt határozottan visszautasítot-ta, tudatosan együtt akart szenvedni a magyar néppel, ahogy mondta: „kiegé-szítjük testünkben Krisztus szenvedéseit”, ha kell, a halált is vállaljuk!

1949-ben letartóztatták és tíz év börtönbüntetésre ítélték, ahol különös ke-gyetlenséggel bántak vele, rengeteg szenvedésen és megaláztatáson ment keresz-tül, melyek teljesen aláásták egészségét. Barátja, utolsó munkatársa és rabtársa, dr. Takáts Ágoston, akivel huszonötször volt összebilincselve, így emlékezett vissza rá: „Emelt fővel viselt el mindent. És példát adott rabtársainak az öntudatban, a ki-tartásban, az emberi méltóságban, a keresztény hitben, reményben és szeretetben.”

Aki adója 1%-át szeretné felajánlani az Alapítvány számára, a rendelkező nyilatkozaton ezeket az adatokat kell feltüntetnie:

Magyarországi Mindszenty AlapítványAdószám: 18063703-1-42

A felajánlásokat előre is szívből megköszönjük!

Page 15: Vértanúink-Hitvallóink (76. szám)

1212 1313

KitekintésKitekintésKitekintésKitekintés

ten Szolgája életének, mártíriumának és szenttéavatási eljárásának kritikai ösz-szegzése (az ún. Informatio), az egyházmegyei eljárás érvényességét elismerő kongregációs határozat, a tanúkra és vallomásaik fontosabb tartalmi elemeire vonatkozó áttekintő táblázat, a vallomások szakmai értékelése, a kihallgatások során használt kérdőívek, a tanúvallomások szerkesztett anyaga (ezek együtt az ún. Summarium testium elnevezésű részt alkotják), a történeti dokumentu-mok szerkesztett anyaga (ún. Summarium documentorum), a történész bizott-ság tagjainak kihallgatása és írásbeli szakvéleményük teljes szövege, a teológus cenzorok szakvéleményei, a meg nem engedett elővételezett kultusz vizsgálatá-ról kiadott nyilatkozat, végül név- és helynévmutató, részletes tartalomjegyzék és a már említett képtári rész. A Positio belső címlapján (ahogy e lapszámunk címoldalán is) a szombathelyi hívek körében és szerte az országban közkedvelt Brenner János-portré látható.

„A második évezred végén az Egyház újra a vértanúk Egyháza lett, vallotta II. János Pál pápa. Brenner János atya nem az embertelen diktatúra egyet-len áldozata, de számunkra mégis fontos, mert ő hozzánk tartozott életében, s hozzánk tartozónak érezzük őt halálában is. Sokakban, akik ismerték őt, él az a szilárd meggyőződés, hogy erényekben gazdag élete tette alkalmassá őt a vértanúságra, amit kész volt elszenvedni. Ő nem egy végzetszerű gyilkosság ál-dozata, hanem önként, tudatosan vállalt áldozat, hiszen a gyilkosság előtt már többször érték atrocitások, halálos fenyegetések. Ezekkel meg akarták félemlí-teni, de sikertelenül. Ő nem félt, nem lett kevésbé buzgó a papi munkában, nem lett kevésbé elkötelezett a fiatalok lelki gondozásában. Kovács Sándor püspök írta róla körlevelében: Élete példakép volt. Halála pedig ábeli áldozat.

Adja Isten, hogy mielőbb a szentek között tisztelhessük őt, akiben Isten kegyelme ilyen példaértékűen megmutatkozott!”

(Részletek Dr. Veres András szombathelyi püspök körleveléből, 2006. de-cember 17.)

„Újjáépíteni mindent Krisztusban”Kerkai Jenő jezsuita atya, a magyarság szociális apostola

Emlékeznünk kell Kerkai Jenő jezsuita atyára (1904–1970), a XX. századi ma-gyarság legnagyobb szociális apostolára, lánglelkű prófétájára, aki a vértanúk lelkületével élt, minden szenvedését tudatosan vállalva és boldogan felajánlva szeretett népéért. Lelki végrendeletében ezt írta:

„Életem-halálom egyetlen szerelmének most is a magyar népet és a magyar hazát tekintem, az előkészületi évekkel, a szervező munkákkal, a börtön szen-vedéseivel és az eljelentéktelenedés szíves vállalásával. Vigasztaló tudat, hogy odaátról is lehet hatékonyan folytatni a földi életfeladat szolgálatát. Bízom a magyarság nagy jövőjében történelmének transzcendens aranyfedezete miatt.”

Méltó emlékeznünk arra az emberre, akit Isten kiválasztott, hogy „a ma-gyarság történelmi sorsfordulóján a magyar keresztény társadalmi mozgalom és megújulás élére állítsa. Küldetését vállalta a hitvallók hitével, a vértanúk elszántságával és az apostolok buzgóságával egészen a halálig.”

1935-ben, nyolcvan évvel ezelőtt alapította meg a KALOT mozgalmat, a Kárpát-medencei magyar parasztifjúság szellemi, lelki, erkölcsi és szociális felemelésére, mely Európa legnagyobb dinamikájú, legjelentősebb agrármoz-galmává vált. Kerkai atya szilárd lelkiségének, roppant erős akaratának és zse-niális szervezőképességének köszönhetően a mozgalom tagjainak száma 20 bentlakásos népfőiskoláján, 3800 tagegyesületében alig tíz év alatt meghaladta az 500 000 főt. A magyar parasztifjúság, akikkel addig senki nem törődött, se-reglett a KALOT zászlaja alá a négyes jelszó szellemében: „Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Öntudatos magyart!”

A KALOT működését tíz év után, 1946-ban betiltották, Kerkai atya ekkor új hivatását a magyar falvak újraevangelizálásában látta, aminek az volt a cél-ja, hogy megerősítse a népet az ateista kommunizmus lelki terrorjával szem-ben. A lelkigyakorlatos módszer segítségével hatalmas eredményeket ért el ezen a területen is. Többen kérték Kerkai atyát, hogy hagyja el az országot, és külföldön képviselje a magyar érdekeket, de ő ezt határozottan visszautasítot-ta, tudatosan együtt akart szenvedni a magyar néppel, ahogy mondta: „kiegé-szítjük testünkben Krisztus szenvedéseit”, ha kell, a halált is vállaljuk!

1949-ben letartóztatták és tíz év börtönbüntetésre ítélték, ahol különös ke-gyetlenséggel bántak vele, rengeteg szenvedésen és megaláztatáson ment keresz-tül, melyek teljesen aláásták egészségét. Barátja, utolsó munkatársa és rabtársa, dr. Takáts Ágoston, akivel huszonötször volt összebilincselve, így emlékezett vissza rá: „Emelt fővel viselt el mindent. És példát adott rabtársainak az öntudatban, a ki-tartásban, az emberi méltóságban, a keresztény hitben, reményben és szeretetben.”

Aki adója 1%-át szeretné felajánlani az Alapítvány számára, a rendelkező nyilatkozaton ezeket az adatokat kell feltüntetnie:

Magyarországi Mindszenty AlapítványAdószám: 18063703-1-42

A felajánlásokat előre is szívből megköszönjük!

Page 16: Vértanúink-Hitvallóink (76. szám)

1414 1515

ImameghallgatásImameghallgatásKitekintésKitekintés

A börtön szenvedései után, megrokkant egészséggel még tíz éven keresztül, haláláig dolgozott fizikai munkásként, majd beteg-ápolóként. Teljesen közel akart kerülni az elti-port magyar néphez, azonosulni sorsával, ezért mindvégig szegény családokat támogatott kis fizetéséből, inkább magától megvonva az ételt, teljes szolidaritást vállalva a szenvedőkkel.Mindezt a magyarság jövőjébe vetett rendíthe-tetlen bizalommal tette, felajánlva értünk min-den szenvedését!

Akik szemére vetették, hogy miért nem hagy-ta el az országot, nem tudhatták, hogy „milyen tett volt vállalni Rákosi és Kádár fegyházait, ott fél szemére megvakulni, súlyos szívbajt kapni? – Milyen tett volt együtt lenni a magyar nép fel-áldozott fiaival a fegyházban és gyóntatni, amíg lehetett, áldoztatni, vigasztalni őket? – Milyen tett volt példát mutatni, hogy semmiféle szenve-dés és megaláztatás nem törheti meg a gerincet, nem ölheti meg a keresztény reményt? – Milyen

tett volt szabadulása után vállalni a nehéz fizikai munkát, hogy népünk megalá-zott fiaival ott is együtt legyen? – Milyen tett volt teljesen eljelentéktelenedni és öreg, rendházukból kiüldözött beteg szerzeteseket ápolni és eltemetni? – Milyen tett volt mindezek ellenére tartani bennünk a lelket, bizonyítani, hogy van értel-me mindennek, mert Isten terveiben minden szenvedésnek és áldozatnak megvan a kegyelmi értelme és a maga helye?” Ezek hősi tettek voltak!

Kerkai atya örökké érvényes üzenetével zárom megemlékezésem, szívből kívánva ennek megvalósulását: „Ha Magyar Hazánkban a Krisztus Titokzatos Teste élő valóságként jelentkezik, a lelkekben lüktető kegyelmi erők révén meg-újulhat nálunk a föld színe minden területen. Nyomában egészséges kultúra virágzik, emberséges társadalom éled, vagyis a kereszténység és magyarság olyan együttese lép elő, amely példamutató lehet az egész világnak. Akkor el-mondhatnák rólunk: kis ország, de nagy nép lakik benne. Újjáépíteni Krisztust a lelkekben, újjáépíteni az élet minden területét az Ő szellemében – az Isten dicsőségének ez a szolgálata a nagy magyar engesztelés.”

Kerkai Jenő atya könyörögj érettünk és maradj velünk lelked szeretetével!

Hermann Andrea

„Minden jóra fordul”

Utolsó lapszámunk megjelenése óta több olvasónk is eljuttatta hozzánk imameg-hallgatásokról szóló beszámolóját. Ezeket nagyon köszönjük és továbbra is biz-tatjuk olvasóinkat, hogy osszák meg szerkesztőségünkkel hasonló élményeiket.

Egyik olvasónk örömmel írta levelében, hogy miután Mindszenty bíboros-hoz fordult imádságaival, hosszabb ideje állástalan hozzátartozói végre munkát találtak. Másik olvasónk egy emberi kapcsolatokat érintő, nehéz döntés előtt fordult imáival Mindszenty bíboroshoz megerősítést kérve, melyet hálával fo-gadott: „Köszönöm neki a segítséget: a körülmények alakulását, a döntésben való meggyőződést. Egyedül képtelen lettem volna rá. És rögtön tudtam, hogy – bár a vége nem az lett, amiben titokban reménykedtem – minden jóra fordul.”

Boldog Batthyány-Strattmann László közbenjárására történt gyógyulásáról számolt be látásproblémákkal küzdő olvasónk:

H.I.: Gyógyulásom története

2012 októberében észrevettem, hogy a bal oldalon, a látásom perifériás részén valami probléma van. Amikor eltakartam a jobb szememet, a bal szememmel gya-korlatilag semmit sem láttam, csak nagy homályos pacnikat és fehérséget, mintha nagyon sűrű ködben lennék. A diagnózis: szemfenéki vénás trombózis. Gyógyító jellegű beavatkozásra az első hat órában van lehetőség, ezt követően belgyógyász-hoz irányítanak, aki a keringést javító értágítókat nem a szem gyógyítása, hanem a további vérrög képződése és az ebből következő betegségek megelőzése céljából adja. A szem hosszabb idő távlatában javulhat, de ennek mértéke korlátozott és bizonytalan, ugyanakkor további romlás, akár teljes vakság is bekövetkezhet.

A diagnózist tudomásul vettem, de azt nem, hogy a betegségemre nincs gyógyulás. Feleségemmel megbeszéltük a kapott információkat és úgy döntöt-tünk, egy magasabb gyógyítóhoz kell fordulnunk. Még aznap este elkezdtünk imádkozni egy kilencedet, amelyben Boldog Batthyány-Strattmann László köz-benjárását kértük. Megerősödött bennem az elhatározás, betegségemet felaján-lottam Krisztus Urunknak, és a kilencedet követően egy hónapig minden este rózsafüzérben kértük a gyógyulásomat.

2012 novemberében kontrollvizsgálatra jelentkeztem, megjegyeztem, hogy javult a bal szemem látása és szeretnék a tábláról olvasni. Némi hitetlenkedés után végül olvashattam a tábláról, és a vonalig hibátlanul le tudtam olvasni a számokat. Arról a tábláról, amelyről két héttel azelőtt nemhogy a számokat nem tudtam leolvasni, de magát a táblát sem láttam. Ekkor már a szomszédos vizsgálóból is átjött több orvos és asszisztens.

Kerkai Jenő közelmúltban avatott lakiteleki mellszobra, Hermann Zsolt alkotása

Page 17: Vértanúink-Hitvallóink (76. szám)

1414 1515

ImameghallgatásImameghallgatásKitekintésKitekintés

A börtön szenvedései után, megrokkant egészséggel még tíz éven keresztül, haláláig dolgozott fizikai munkásként, majd beteg-ápolóként. Teljesen közel akart kerülni az elti-port magyar néphez, azonosulni sorsával, ezért mindvégig szegény családokat támogatott kis fizetéséből, inkább magától megvonva az ételt, teljes szolidaritást vállalva a szenvedőkkel.Mindezt a magyarság jövőjébe vetett rendíthe-tetlen bizalommal tette, felajánlva értünk min-den szenvedését!

Akik szemére vetették, hogy miért nem hagy-ta el az országot, nem tudhatták, hogy „milyen tett volt vállalni Rákosi és Kádár fegyházait, ott fél szemére megvakulni, súlyos szívbajt kapni? – Milyen tett volt együtt lenni a magyar nép fel-áldozott fiaival a fegyházban és gyóntatni, amíg lehetett, áldoztatni, vigasztalni őket? – Milyen tett volt példát mutatni, hogy semmiféle szenve-dés és megaláztatás nem törheti meg a gerincet, nem ölheti meg a keresztény reményt? – Milyen

tett volt szabadulása után vállalni a nehéz fizikai munkát, hogy népünk megalá-zott fiaival ott is együtt legyen? – Milyen tett volt teljesen eljelentéktelenedni és öreg, rendházukból kiüldözött beteg szerzeteseket ápolni és eltemetni? – Milyen tett volt mindezek ellenére tartani bennünk a lelket, bizonyítani, hogy van értel-me mindennek, mert Isten terveiben minden szenvedésnek és áldozatnak megvan a kegyelmi értelme és a maga helye?” Ezek hősi tettek voltak!

Kerkai atya örökké érvényes üzenetével zárom megemlékezésem, szívből kívánva ennek megvalósulását: „Ha Magyar Hazánkban a Krisztus Titokzatos Teste élő valóságként jelentkezik, a lelkekben lüktető kegyelmi erők révén meg-újulhat nálunk a föld színe minden területen. Nyomában egészséges kultúra virágzik, emberséges társadalom éled, vagyis a kereszténység és magyarság olyan együttese lép elő, amely példamutató lehet az egész világnak. Akkor el-mondhatnák rólunk: kis ország, de nagy nép lakik benne. Újjáépíteni Krisztust a lelkekben, újjáépíteni az élet minden területét az Ő szellemében – az Isten dicsőségének ez a szolgálata a nagy magyar engesztelés.”

Kerkai Jenő atya könyörögj érettünk és maradj velünk lelked szeretetével!

Hermann Andrea

„Minden jóra fordul”

Utolsó lapszámunk megjelenése óta több olvasónk is eljuttatta hozzánk imameg-hallgatásokról szóló beszámolóját. Ezeket nagyon köszönjük és továbbra is biz-tatjuk olvasóinkat, hogy osszák meg szerkesztőségünkkel hasonló élményeiket.

Egyik olvasónk örömmel írta levelében, hogy miután Mindszenty bíboros-hoz fordult imádságaival, hosszabb ideje állástalan hozzátartozói végre munkát találtak. Másik olvasónk egy emberi kapcsolatokat érintő, nehéz döntés előtt fordult imáival Mindszenty bíboroshoz megerősítést kérve, melyet hálával fo-gadott: „Köszönöm neki a segítséget: a körülmények alakulását, a döntésben való meggyőződést. Egyedül képtelen lettem volna rá. És rögtön tudtam, hogy – bár a vége nem az lett, amiben titokban reménykedtem – minden jóra fordul.”

Boldog Batthyány-Strattmann László közbenjárására történt gyógyulásáról számolt be látásproblémákkal küzdő olvasónk:

H.I.: Gyógyulásom története

2012 októberében észrevettem, hogy a bal oldalon, a látásom perifériás részén valami probléma van. Amikor eltakartam a jobb szememet, a bal szememmel gya-korlatilag semmit sem láttam, csak nagy homályos pacnikat és fehérséget, mintha nagyon sűrű ködben lennék. A diagnózis: szemfenéki vénás trombózis. Gyógyító jellegű beavatkozásra az első hat órában van lehetőség, ezt követően belgyógyász-hoz irányítanak, aki a keringést javító értágítókat nem a szem gyógyítása, hanem a további vérrög képződése és az ebből következő betegségek megelőzése céljából adja. A szem hosszabb idő távlatában javulhat, de ennek mértéke korlátozott és bizonytalan, ugyanakkor további romlás, akár teljes vakság is bekövetkezhet.

A diagnózist tudomásul vettem, de azt nem, hogy a betegségemre nincs gyógyulás. Feleségemmel megbeszéltük a kapott információkat és úgy döntöt-tünk, egy magasabb gyógyítóhoz kell fordulnunk. Még aznap este elkezdtünk imádkozni egy kilencedet, amelyben Boldog Batthyány-Strattmann László köz-benjárását kértük. Megerősödött bennem az elhatározás, betegségemet felaján-lottam Krisztus Urunknak, és a kilencedet követően egy hónapig minden este rózsafüzérben kértük a gyógyulásomat.

2012 novemberében kontrollvizsgálatra jelentkeztem, megjegyeztem, hogy javult a bal szemem látása és szeretnék a tábláról olvasni. Némi hitetlenkedés után végül olvashattam a tábláról, és a vonalig hibátlanul le tudtam olvasni a számokat. Arról a tábláról, amelyről két héttel azelőtt nemhogy a számokat nem tudtam leolvasni, de magát a táblát sem láttam. Ekkor már a szomszédos vizsgálóból is átjött több orvos és asszisztens.

Kerkai Jenő közelmúltban avatott lakiteleki mellszobra, Hermann Zsolt alkotása

Page 18: Vértanúink-Hitvallóink (76. szám)

1616

Isten SzolgájaMindszenty József

égi születésének 40. évfordulója alkalmából

2015. május 2-án 10.30 órakor kezdődikaz országos engesztelő zarándoklat jubileumi szentmiséje

a hercegprímás sírja fölött az esztergomi főszékesegyházban.

A szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, érsek mutatja bea Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival

és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papságával.

A Mindszenty jubileumi év hajnalán kérjük Olvasóinkat, és rajtuk keresztül

az Egymillió Imádkozó Magyart, hogy ez alkalommal imáink apró jelét,

egy-egy felirattal ellátott koszorúszalagot minél többen hozzunk el

a hercegprímás nyughelyére!

Ezek a vékony szalagok legyenek nem múló tiszteletünk lobogói,

és ez a külső jelekben is megmutatkozó imahadjárat segítse a hitvalló bíboros mielőbbi boldoggá avatását!

FelhívásFelhívás

Vértanúink-HitvallóinkXXI. évfolyam 1. szám (76. szám)

2015. január

Kiadja: Magyarországi Mindszenty AlapítványAlapította: † P. Szőke János SDB

H-1085 Budapest Horánszky u. 22.Tel: +36 1 4451-548

www.mindszentyalapitvany.huwww.mindszenty.katolikus.hu

[email protected]

Felelős kiadó:Habsburg-Lotharingiai Mihály

Szerkeszti:Kovács Gergelyokl. posztulátor

A Vértanúink–Hitvallóink c. folyóirat ingyenes kiadását és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány működését

olvasóink önkéntes adományai biztosítják.

Erste Bank Hungary Zrt.Számlaszám Magyarországon:11991102-02139889

Külföldön: IBAN HU58 1199 1102 0213 9889 0000 0000SWIFT Kód: GIBAHUHBAdószám: 18063703-1-42

A határon túli magyar egyházmegyékből és más országokbólhonlapunkon keresztül lehet adományokat eljuttatni.

Hálásan köszönjük a hívek erkölcsi és anyagi támogatását!

A címlisták és az adományok kezelésénél betartjuk a vonatkozó törvényi előírásokat.

Gloria Nyomda, KolozsvárNagy Péter igazgató

Csodálkozva és izgatottan beszélgettek, és többször is átnézték az eredeti di-agnózis anyagát. Megkérdezték, hogy mit csináltam a szememmel, mert ennél a diagnózisnál ilyen mértékű spontán javulással még nem találkoztak. Egyikük vic-cesen megkérdezte: „Kicserélte a szemét?” „Nem én voltam!” – válaszoltam moso-lyogva. Az ezt követően elvégzett érfestéses vizsgálat is megerősítette a javulást.

Megerősödtem hitemben. Boldog Batthyány-Strattmann László közbenjárá-sának köszönhetem a gyógyulásomat. Hálás szívvel mondok neki köszönetet és mindig melegség van a szívemben, ha rá gondolok.

Page 19: Vértanúink-Hitvallóink (76. szám)

1616

Isten SzolgájaMindszenty József

égi születésének 40. évfordulója alkalmából

2015. május 2-án 10.30 órakor kezdődikaz országos engesztelő zarándoklat jubileumi szentmiséje

a hercegprímás sírja fölött az esztergomi főszékesegyházban.

A szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, érsek mutatja bea Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival

és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papságával.

A Mindszenty jubileumi év hajnalán kérjük Olvasóinkat, és rajtuk keresztül

az Egymillió Imádkozó Magyart, hogy ez alkalommal imáink apró jelét,

egy-egy felirattal ellátott koszorúszalagot minél többen hozzunk el

a hercegprímás nyughelyére!

Ezek a vékony szalagok legyenek nem múló tiszteletünk lobogói,

és ez a külső jelekben is megmutatkozó imahadjárat segítse a hitvalló bíboros mielőbbi boldoggá avatását!

FelhívásFelhívás

Vértanúink-HitvallóinkXXI. évfolyam 1. szám (76. szám)

2015. január

Kiadja: Magyarországi Mindszenty AlapítványAlapította: † P. Szőke János SDB

H-1085 Budapest Horánszky u. 22.Tel: +36 1 4451-548

www.mindszentyalapitvany.huwww.mindszenty.katolikus.hu

[email protected]

Felelős kiadó:Habsburg-Lotharingiai Mihály

Szerkeszti:Kovács Gergelyokl. posztulátor

A Vértanúink–Hitvallóink c. folyóirat ingyenes kiadását és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány működését

olvasóink önkéntes adományai biztosítják.

Erste Bank Hungary Zrt.Számlaszám Magyarországon:11991102-02139889

Külföldön: IBAN HU58 1199 1102 0213 9889 0000 0000SWIFT Kód: GIBAHUHBAdószám: 18063703-1-42

A határon túli magyar egyházmegyékből és más országokbólhonlapunkon keresztül lehet adományokat eljuttatni.

Hálásan köszönjük a hívek erkölcsi és anyagi támogatását!

A címlisták és az adományok kezelésénél betartjuk a vonatkozó törvényi előírásokat.

Gloria Nyomda, KolozsvárNagy Péter igazgató

Csodálkozva és izgatottan beszélgettek, és többször is átnézték az eredeti di-agnózis anyagát. Megkérdezték, hogy mit csináltam a szememmel, mert ennél a diagnózisnál ilyen mértékű spontán javulással még nem találkoztak. Egyikük vic-cesen megkérdezte: „Kicserélte a szemét?” „Nem én voltam!” – válaszoltam moso-lyogva. Az ezt követően elvégzett érfestéses vizsgálat is megerősítette a javulást.

Megerősödtem hitemben. Boldog Batthyány-Strattmann László közbenjárá-sának köszönhetem a gyógyulásomat. Hálás szívvel mondok neki köszönetet és mindig melegség van a szívemben, ha rá gondolok.

Page 20: Vértanúink-Hitvallóink (76. szám)

VÉRTANÚINK HITVALLÓINKVÉRTANÚINK HITVALLÓINK

XX / . számI 1

Istenünk,te Mindszenty József bíborost

arra választottad ki,hogy az üldöztetés idején

mindhalálig hűséges főpásztor legyenaz igazság és a szeretet tanúságtevője.

Hívő néped öröméreadd meg, kérünk, hogy őt mielőbb

Egyházunk szentjei között tisztelhessük.Krisztus, a mi Urunk által.

Ámen.

:

201 .5 január