VÉRTANÚINK–HITVALLÓINK

2011.december

XVII. évfolyam67. szám

2

Mindszenty bíboros szentbeszédeBécs, Pázmáneum, 1972. december 24., éjféli mise

Evangélium: Lk 1,1–14

Tisztelt Testvérek!

Ezt az evangéliumi szakaszt hallgatjuk minden esztendôben, ésföltûnik az, hogy mennyire egyszerû embereket és lelkeket választottIsten legnagyobb terveinek megvalósítására. A Boldogságos Szûz – eltekintve az Úristen kiválasztásától – társadalmi szempontból,népi szempontból egy egészen egyszerû leányzó volt. Egy, a róma-iak igája alatt élô népnek a sorából. Igaz, hogy Dávid családjábólszármazott, de egyszerû, komplikálatlan, társadalmilag és gaz-daságilag egészen szerény körülmények közül származó fiatalleányzó volt. És el lehetne-e képzelni egyszerûbb jelenséget, mintamikor valakinek az otthonából népszámlálás kedvéért el kell men-nie, el kell, hogy hagyja otthonát. Várandós állapotban volt aSzûzanya. És el kell mennie egy olyan városba, ahonnan szár-mazik ugyan, de ahol nincs otthona.

Amikor odaérkeztek, gazdasági helyzetük nem engedte meg,hogy drága szálláshelyen szálljanak meg, így tulajdonképpen álla-tok között jött Isten Fia a világra. Az az esemény történt meg,amire évezredek várakoztak, az Úristen eszközül nem tudósokat,nem hatalmasokat, nem gazdagokat választott ki, hanemolyanokat, akik névtelenek. És akik elôször hirdették Istenszándékainak a beteljesedését, azok is egyszerû pásztorok voltak.Lehet-e egyszerûbb – társadalmi és gazdasági szempontból egysze-

3

rûbb – és szegényebb embert elképzel ni, mint a pásztorokat, kikalkalmazottai egy községnek vagy egy szövetkezetnek, akikrerábízzák az állatokat. Akiknek a nevét is éppen csak hogy tudják.Ezek azonban, nyitott szívvel fogadták az angyalok híresztelését,nem ütöttek fel nagy könyveket, mint ahogy azt Heródes írástudóitették. Elfogadták úgy, ahogy volt, Istennek a hírét, és természetes-nek tartották, hogyha ezt Isten velük közölte, akkor vegyék a fárad-ságot, hogy elmenjenek oda és megnézzék, mirôl is van szó. Egészentermészetes volt, hogy csatlakoztak az angyalok énekéhez: Dicsôséga magasságban Istennek, és békesség a jóakaratú embereknek.

Amikor mi, körülbelül 2000 esztendôvel késôbb, egy igen komp-likált, egy igen kritikus és szkeptikus világban élve, ezeket az ese-ményeket halljuk, vajon tudunk-e mi is ilyen ôszinte, egyszerû,komplikálatlan lélekkel elébe nézni az eseményeknek, tudomásulvenni az Isten szavát, és részt venni az eseményekben úgy, ahogyazt idônk diktálja.

Köszönjük a Boldogságos Szûznek, hogy amikor az angyalelérte ôt, nem filozofált, nem bölcselkedett, nem tanúsított ellenál-lást. Gondolkodott egy kicsit és az angyal magyarázata utánegészen természetesnek tartotta, hogy az Úristen ôt eszközül válasz-totta, hogy részt vegyen Istenének mûvében.

Ezekkel a gondolatokkal szeretném Eminenciádnak és a jelen-levôknek a mi karácsonyi jókívánatainkat kifejezni egy olyanvilágban, amelynek jó ré sze szkeptikusan és hitetlenül néz azesemények elé, és nem találja meg ezért az élet igazi örömét. Azisteni fény jött a föld sötétségére. Fogjuk azt föl, adjuk tovább, éspróbáljuk embertársainkat, akiket a Jóisten utunkba vezetett,örvendezôkké és boldogokká tenni.

Boldog Karácsonyt mindenkinek!

4

Eseményekben gazdag idő volt. Nem unatkoz-tam, sőt, nyugodtan lehet mondani, a történésekfelgyorsultak és úgy éreztem, mindent a Gond-viselés irányít.

Amikor imádkozó és engesztelő testvéreinkszáma közeleg a másfél millióhoz, vagy merészenmegcéloztuk a kétmilliót, ebben nincs is olyan nagycsodálkoznivaló. Az viszont, hogy a létszám idegen

anyanyelvű testvéreink támogatásával fog majd sikerülni, már figyelemreméltóbb. Lengyelországból jelentkezett egy hitbuzgalmi csoport, amelyszívesen imádkozik, engesztel magyar Egyházunkért és Hazánkért, ésMindszenty bíboros boldoggá avatásáért. Reméljük, a kapcsolat nemmarad a kezdeti lelkesedés fázisában. A lengyel barátaink mellett abukaresti magyar nagykövetség egyik diplomatája is jelezte, hogy barátikörében is vannak érdeklődők a magyar szentek iránt. Különösen IstenSzolgája Márton Áron ügyével kapcsolatban talált értékes adatokra abukaresti irattárakban. Mivel gyakran hazajön látogatóba, kértem, hogymélyítsük el a kapcsolatot, hátha talál megfelelő adatokat.

Tudvalévő, hogy a hivatalosan elismert Mária-jelenési helyen lévőKálvárián, Fatimában, amelyet mi magyarok építettünk, szinte millióstömeg tesz évente látogatást. P. Kondor Lajos magyar verbita atyaéveken át gondozta ezt a szent helyet. Sajnos nem talált magyar utódot,és egy portugál nővér vette át a vice-posztulátori munkát a boldoggáavatás ügyében is. Mivel a nővér hajlandóságot mutatott, hogy a Kálvá-

Három hónap eseményei

5

rián a zarándokokkal ismertetni fogja mozgalmunkat: a kétmillió felé,talán könnyebb út nyílik célunk eléréséhez.

Az elmúlt negyedévnek van egy adminisztratíve fontos döntése. A Szentatya, XVI. Benedek pápa akarata szerint azok a posztulátorok,akik betöltötték 80. életévüket, azonnali hatállyal le kell mondjanak fela-datukról. Ez a határozat engem is érint, és segítségemet a jövőben csakott veszik igénybe, ahol jelenleg vice-posztulátorként működöm (Mind-szenty József, Sándor István, Bogner Mária Margit). Boldog RomzsaTódor, boldog Salkaházi Sára, boldog Meszlényi Zoltán, boldogBogdánffy Szilárd, boldog Scheffler János, valamint Isten Szolgája Már-ton Áron, Marton Boldizsár és Hummel Kornél ügyében új posztulátort,illetve vice-posztulátort kell keresni.

Sajnos a Mindszenty-ügyben nagyon negatív hatása van még egyRómában élő magyar pap, áltörténész működése. Bizonyított tény, hogya tőlünk feldolgozásra átadott dokumentumokat mandátuma lejárta utánnem szolgáltatta vissza, hanem illegális formában használja fel azokat.Sok esetben tapasztaltuk már, hogy a siránkozás nem sokat használ.Ezért inkább imádkozzunk megtévedt testévünkért és legalább milegyünk aktív kutatói szentéletű főpapunk erényes életének.

Személyesen pedig úgy állok a boldoggá és szentté avatásiügyekhez, ahogyan a Szentatya, XVI. Benedek pápa azt kívánja. Külön-ben senki nem csodálkozhat azon, ha egy 84 éves korban lévő kutatólegjobb tudását átadja és felajánlja segítségét, ha arra igény van még.

Daganatos betegségem esetében, hála Istennek, teljes gyógyulás álltbe. Még hosszú ideig évente visszatérő vizsgálatok lesznek. Véglegesgyógyulás csak három év múltával következhet be.

P. Szőke János

6

Miért felejtették el?Pálfi Gézát 1964-ben Márton Áron, Erdély püspöke szentelte pappá.

Az ő hűséges szolgálatában állt 1984-ig. Azon jellegzetes papok közé tar-tozott, aki minden egyházi munkára alkalmas volt. Volt nagyvárosok hitok-tatója és plébánosa. Nem lázított, de nem is hallgatott el semmit, amivel abiztonsági rendőrség a keresztény erdélyi magyarok türelmét próbáraakarta tenni.

Így történt ez 1983 Karácsonyán, Krisztus születése napján is. A románhatóságokat megvádolta azzal, hogy ezt a szent napot világszerte megün-neplik, Romániában pedig meggyalázzák. Azonnal bezárták és halálánakhatározott hírét keltették.

Az esetről akkor Pálfi atya jelentést tett a nyugati hírügynökségeknél, ésezért különösen megharagudtak rá. Azt is beszélték róla, hogy a kórter-mekben is megfigyelték és még attól sem riadtak vissza, hogy hamis, vál-takozó vádakkal illessék. Azt is mondták róla, hogy kommunista besúgóvolt.

Aki ismerte Pálfi Gézát, mint én is, az inkább Karácsony vértanújánaknevezte őt.

A székelykapuiról híres Máréfalván, Pálfi Géza szülőfalujában ugyan-csak vértanúként él az emberek emlékezetében. Unokatestvére, PálfiJános székelyszentmihályi plébános ezt mondta: „1983 Karácsonya utánGéza bátyám panaszkodott nekem is, hogy megverték, csak azt nemtudta, hogy miért, vagyis, hogy mi volt a bűne?”

Egyik héten jól érezte magát, gyönyörűen prédikált, a másik héten tüde-je és mája begyulladt. Az egész falu arról beszélt, hogy Pálfi Gézát agyon-verték.

Annyi idő eltelt azóta, hogy fényt lehetne deríteni ügyére, hiszen aKarácsony vértanúja volt.

-e -s

7

Az igazaké lesz a mennyek országa

Az igazak lelke Isten kezében van, a halál kínja nemérinti ôket. Az esztelenek szemében úgy tetszett: meghal-tak, végüket balsorsnak ítélték, és távozásukat megsem-misülésnek; pedig ôk a békességben vannak. Bár az embe-rek szerint kínokat szenvedtek, halhatatlansággal teljesmégis reményük. Egy kis fenyítés után sok jóban részesül-tek, mert Isten próbára tette, és magához méltóknak találtaôket. Mint aranyat a kohóban, megvizsgálta, és égôáldozat-ként elfogadta ôket, és az ítéletkor fényleni fognak.

Az igazak fénylenek majd, mint a nádasban szikrázvafutó tűz. Nemzeteket ítélnek, népeken uralkodnak, és az Úrlesz királyuk minden idôben. Akik benne bíznak, megértikaz igazságot, s a hűek nála maradnak szeretetben, mertkegyelem és irgalom lesz az ô választottainak osztályrésze.

Breviárium, 352. o.

Mindenható, örök Isten, növeld bennünk a hitet, a reményt és a szeretetet.

Add, hogy szeressük, amit parancsolsz,és segíts, hogy elnyerjük, amit ígérsz.

Vértanúink, hitvallóink konferencia

Vértanúink, hitvallóink címmel rendezett konferenciát a KeresztényDemokrata Fórum egyesület, a Jézus Társasága Magyarországi Rend-tartománya és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány a Párbeszédházában, 2011. október 28-án.

Az ökumenikus szellemben megrendezett tanácskozás és előadásokközéppontjában a XX. század keresztény magyar tanúságtevőit állítottáka szervezők. A KDF alelnöke, dr. Birkás Antal megnyitójában kiemelte,a konferencia ökumenikus jellegét az adja, hogy a diktatúrák nem fele-kezeti alapon szedték áldozataikat, s a kapocs közöttük Krisztus, és ahozzá való kötődés. Forrai Tamás SJ, provinciális köszöntőjében úgyfogalmazott, reméli a konferencia segít tisztázni a múlt sötét korszakait,és elősegíti a párbeszédhez a feleket.

Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, a Mindszenty Alapítványelnöke, beszédében megemlékezett az 55 évvel ezelőtti október végi, for-radalmi események drámaiságáráról, s arról, hogy mindezek az esemé-nyek több és több embert ösztönöztek hitük megvallására. A Magyaror-szági Mindszenty Alapítvány munkájáról beszámolva, kiemelte, hogy azAlapítvány Szőke János posztulátor vezetésével évtizedek óta készíti előa hitvallók, vértanúk boldoggá avatásának folyamatát. Külön kiemelteSzőke atya elévülhetetlen érdemeit Romzsa Tódor, Salkaházi Sára, Bog-dánffy Szilárd, Scheffler János és Márton Áron boldoggá avatási eljá-rásában. A Vértanúink-hitvallóink című folyóirat alapköve a boldoggáavatási eljárásoknak, és az Alapítvány munkatársai áldozatos munkájuk-kal teszik lehetővé a megjelenést, amely egyre inkább anyagi akadályok-ba ütközik az utóbbi években. Idézte Mindszentynek az 1948-as Mária-évben tett felszólítását: „Ha lesz egymillió magyar imádkozó, nem féleka jövőtől”. Ennek a szellemiségében indította útjára az Alapítvány az

8

9

imakezdeményezést, melynek 1,4 millió regisztrált tagja van, több mintbármely politikai pártnak.

Zárásként kiemelte, hogy a hősies magatartás, a szentség mint életcélmindenki számára elérhető, a hétköznapi embereknek is.

A főherceg beszédét Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foly-tatta, aki a Lakitelki Népfőiskolán elért eredményeket ismertette. „Múlikaz idő, mondja az ember, múlik az ember, mondja az idő… Vajon jó szö-vetségesei vagyunk-e az Istennek?” – tette fel a kérdést, a tekintetben,hogy milyen a viszonyunk a hitvallóinkhoz, vértanúinkhoz. A helyzetenLakitelken is igyekeznek segíteni azzal, hogy ökumenikus szoborparkot,kollégiumokat, tudományos, teológiai megbeszéléseket, tanácskozásokatrendeznek, és tartanak fenn. Szőke atya, aki a boldoggá avatások posz-tulátora, egyben kurátori tisztséget is betöltött Lakitelken a tudományosműhelyek munkáját segítve ezzel. Az alelnök úr zárszavában kiemelte, aKárpát-medence történelmi haza, a keresztény Magyarország szervezéseés megélése a legfontosabb.

Tőkés László, református püspök, Európa parlamenti képviselő követ-te Lezsák Sándort a beszédek sorában. A „magyar március” és a „magyaroktóber” történelmi eseményei beleilleszkednek a természet rendjébe,halál és feltámadás, kikelet és enyészet hasonlatával élve. A vértanúkat,hitvallókat nem sajnálni kell, hiszen személyük áldott, s emiatt gyásznaksincs helye. Irigylésre méltó emberi sorsok, amelyek felmagasztosulnakelőttünk a tetteik után. Megemlékezett továbbá számos erdélyi reformá-tus lelkész és világi hitvalló tragikus sorsáról, akik között vannak olya-nok, akiket még mindig nem sikerül a román hatóságokkal rehabilitáltat-ni. Zárszavában kiemelte: „A múltra a jövendő épül”.

Tőkés püspök urat Szászfalvi László államtitkár követte a szószéken,aki kiemelte az előtte szólók érdemeit, megköszönve munkájukat, majdRavasz Lászlót idézte: „a legnagyobb vereség megszokni a rosszat”. Hanem akarjuk tudomásul venni a rossz győzelmét felettünk, akkor kell avértanúink példájához visszatérni és életútjukat főleg az ifjúság előtt is

10

megismertetni. A névtelen áldozatok ugyanolyan áldozatok mint a vérta-nú püspökök, az ő emléküket is gondozni kell. A nemzet lelki újjáépíté-se, határon innen és túl a cél, ebben nagy szerepe van a Jezsuitáknak, aMagyarországi Mindszenty Alapítványnak a Vértanúink–Hitvallóinkfolyóirat kiadásával éppúgy, mint a Keresztény Demokrata Fórumnak.

Ezt követően Orosz Atanáz miskolci görög katolikus exarchátusbeszédében emlékezett meg boldog Romzsa Tódorról, akit majdnemazonos napon, 1947. október 27-én délben szállítottak súlyos sérülések-kel kórházba, miután egy balesetnek álcázott merényletet hajtottak ellenevégre Hruscsov utasítására. Atanáz püspök részletesen felidézte PuskásLászló kutatásai és könyve nyomán Romzsa Tódor utolsó napjának, órá-inak történéseit.

Gáncs Péter a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke Ordass Lajoshitvallóról emlékezett meg. Kiemelte, hogy német származása ellenéremagyarosította a nevét miután a németek megszállták 1944-ben az orszá-got. 1945-ben lett püspök, akkor amikor Mindszenty érsek lett, hitvallá-sának egyik sarokköve: „Az egyház maradjon egyház, a konfrontációt isvállalva”. Ennek a gondolatnak a jegyében, Mindszentyvel egyetértésbensúlyosan konfrontálódott Rákosiékkal az egyházi iskolák államosításasorán, melynek eredményeképp koncepciós perbe fogták és börtönre ítél-ték.

Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök beszédében azt boncolgatta,hogy mi a különbség egyházi és világi hitvallók, vértanúk között, majd alényeget abban ismerte fel, hogy a krisztusi, evangéliumi szeretet az amikülönbséget tesz. A keresztények a vértanúikat ünneplik, győzteskénttekintenek rájuk, és sosem az elvesztésükön búsulnak. Azt viszont nemszabad elfelejteni, hogy nem csak vezetők szenvedtek az egyházban adiktatúrák alatt.

Végül Schönberger Jenő szatmári püspök emlékezett meg Dr.Scheffler János szatmári vértanú püspökről, akit idén nyáron avattak

11

boldoggá Szatmárnémetiben a székesegyház előtti téren. A boldoggáavatási eljárást szintén Szőke János atya felügyelte a MagyarországiMindszenty Alapítványon keresztül.Az idő rövidsége miatt csak sarok-pontokat vázolt Schönberger püspök úr Scheffler püspök életéből éshalálának körülményeiből. A perének másodrendű vádlottja BogdánffySzilárd is már a boldogok között szerepel.

A konferencia második szakaszában még köztünk élő tanúságtevők,hitvallók szólaltak meg, akiket a kommunista rendszer alatt meghurcol-tak, internáltak, perbe fogtak. Tanulságos beszámolók fül és szemtanúilehetett a közönség, Olofsson Károly Placid bencés szerzetes 95 évesenis lenyűgöző humorral és dinamikával mesélt Gulag élményeiről, mindenesetben kiemelve sorsának isteni elrendelését, még akár a szenvedéseketis beleértve. Kozma Zsolt tanár úr a Kolozsvári Protestáns Teológai Inté-zet egykori munkatársa, egyetemi tanár elmesélte, hogyan ítélték el 17évesen röpcédulázásért, Boleratzky Lóránd egyetemi magántanár, azEvangélikus Hittudományi Egyetemről, pedig Ordass Lajossal kapcsola-tos személyes élményeiről tartott előadást.

Az ebédszünetet követően Soós Viktor Attila történész, a MOL főosz-tályvezetője által moderált kötetlen kerekasztal-beszélgetés zajlott Kál-mán Peregrin ferences szerzetes, Horváth Erzsébet egyháztörténész,Kálmán Attila iskolaigazgató, Nagyné Nemes Gyöngyi tanár és SzakálFerenc államtitkári kabinet tag(NEFMI) részvételével. Az eszmecsereközéppontjában a fiatalság megszólítása, annak módjai, a vértanúk pél-dájának népszerűsítése állt. A résztvevők egyéni példákon keresztülmutatták be álláspontjukat a téma kapcsán, de határozottan egyetértettekabban, hogy a fiatalokat a saját nyelvükön kell megszólítani ebben a kér-désben is.

Összességében elmondható, hogy a konferenciát nagy érdeklődés kí-sérte és a hallgatóság is megtöltötte a Párbeszéd házának előadótermét.

Józsa Ottó

12

Kaszap István segítettTisztelt Szőke János Úr!

Egy ismerősömtől kaptam a 2011 júniusiVértanúink–Hitvallóink füzetecskét, ami arrakésztetett, hogy én is elmondjam a velemtörtént esetet.

Kaszap Istvánnal kb. egyidős vagyok. Ismer-tem őt látásból. Amikor megbetegedett, fi-gyelemmel kísértem a többi fehérvári fiatallalegyütt. Mikor meghalt, a sóstói temetőbekijártam és sokat imádkoztam hozzá. Amikora Prohászka-templom oldal-kriptájába áthe-lyezték, nagyon sokszor elmentem mellette,mindig megálltam és imádkoztam segítségétkérve a tiszta élet megtartásáért.

Kb. 20 évvel ezelőtt egy külföldi út előtt az aranyékszereimet elrejtettemjól, hogy a betörő ne találja meg. Mikor hazajöttem, elkezdtem keresni.Elfelejtettem, hogy hová rejtettem. Mindennap, minden elképzelhetőhelyen kerestem, de nem találtam. Egy hét elteltével vasárnap délután,szürkületkor búsan üldögéltem. Felsóhajtottam, és csak úgy mondtam:Kaszap István, te látod mennyire belefáradtam a keresésbe, kérlek,segíts rajtam. Gondolkodás nélkül felálltam és elindultam. Pár lépés aszobaajtó, mellette a kamraajtó. Kinyitom, kinyújtom a kezem, és a többkávétasak közül azt fogtam meg, amelyikbe az ékszereket rejtettem.Valami kimondhatatlan érzés fogott el – még most is, amikor Önnek alevelet írom –, és felfogtam, hogy Kaszap István segített, meghallgattakérésem.

K. Gy.

13

Előtte való estén, Mindenszentek idején, az esti vecsernyeután megszólalnak a harangok. Szólnak helyenként két óra-hosszat is. Régen a családok körül ülték a szentsarokbanlévő asztalt, amelyen annyi gyetyát gyújtottak, ahány halott-ja volt a családnak. Együtt, hangosan mondták el az Úran-gyala után a Fájdalmas rózsafüzért, a Jézus szent sebeiértszóltak, illetőleg az Ó édes Istenem, hálát mond a lelkemkezdetű imákat.

Emlékszem, mily nagy volt a gyertyafényektől áradó vilá-gosság. Hol volt akkor még villany? És néztük, melyikünkgyertyájának lángja a hosszabb, mivel azt mondották nagy-szüleink: akié a leghosszabb lángú, az él legtovább.

A tápai öregtemetőben álló Kármel-hegyi Boldogasszonykápolnában Mindenszentek estéjén közösen is imádkoztak.Itt a helyi koldusokkal együtt fohászkodtak az elhaltakértMáriához, hogy enyhítse a Purgatóriumban sínylődők szen-vedését.

Gyermekkoromban szinte minden ház kemencéjében sülttök, sőt briós-szerű kőttes, kúdústuborék. A tököt ima utáncsömögézgettük, ki kenyérrel, mások anélkül. A tuborékokatpedig másnap vittük magunkkal, amikor gyertyákat égetnimentünk a sírokhoz, azokat a temető kapujában álló-ülőkoldusoknak adtuk. A hagyomány szerint az ő imájukat – amelyek a halottakért szóltak – mindig kivételes szívesség-gel fogadta Isten és Szűz Mária.

Halottak napja

14

Mindenszentek és Halottak napja előtt már napokkaltisztítgatták a sírokat. Krizantént, pillevirágot ültettek asírokra, de rendbe tették a sírok környékét, egyáltalán azegész temetőt.

Minden temetőben volt fából, vagy betonból készítettKözös köröszt, más nevén Nagyköröszt. Ennek tövében azokégettek gyertyákat, s tették oda virágaikat, akiknek férfi hoz-zátartozói az első vagy a második világháborúban estek el, atesteik idegen földben nyugosznak.

A családok általában Halottak napjának délutánján együttmentek ki a temetőkbe. Ki-ki tehetsége szerint csináltatottsírkoszorút, sírcsokrot. Régen nem vettek művirágokat sírra.Ezen a napon nem illett, „azt csak lakodalomban vöttek avőfénynek, meg aztán kitűző gyanánt a vendégségnek”. A virágozás a 19. század második felében kezdett elterjedni.Addig gyertyákat égettek a síroknál. Ha azokat ellopta vala-ki, „az vitte az ottan eltemetöttnek a bűnterheit is, azt’ a Pur-gatóriumba ű szenvedött érte is”. Később így vélekedtekazokról is, akik virágot, koszorút loptak a temetőben.

Régi szokás, hogy Halottak napján a pap sírokat szentel. A szentelést legtöbb helyen a Közös keresztnél kezdik, majdkérésre megy, hogy a családok igényei szerint fölszentelje azelhalt hozzátartozók sírját.

Az 1950-es évek végén kezdett terjedni a betonkeretes sírkészíttetése, s napjainkban már szinte senki sem hagyja aföldhantos sírt elgazosodni. Vannak, akik csupán keretetcsináltatnak és a tetejét virágokkal gondozzák. Mások akeret két szélére tétetnek keskeny betonlapokat és a közepén

15

hagynak virágozni való helyet. Az utóbbi időben legtöbbenteljesen befedetik a sírt, főként azok a családok, akik elköl-töztek szülőhelyükről és csak Halottak napján térnek vissza,hogy gyertyákat égessenek és virágot tegyenek a sírokra.Voltaképpen sokan már csak ilyenkor találkoznak egymással.Akik megmaradtak szülőhelyükön, az elhalt hozzátartozókközelében, azok közül sokan mennek ki évközben szeretteik-hez, azok halálának évfordulóján.

Az első és a második világháború hőseinek és áldozatai-nak, s bizony nem egy helyen az 1956-os forradalom áldoza-tainak is vannak emlékműveik, amelyeknél nemcsak a hoz-zátartozók égetnek gyertyákat, hanem a település lakosságais fejet hajt, értük imádságokat mondanak.

Ezidén is kimentem a tápai, a szegedi és a volt szegeditanyavilág faluinak temetőibe. Gyertyákat égettem kis csalá-dommal együtt szüleimnél, nagy- és dédszüleimnél, egykoriadatközlőimnél, majd Bálint Sándornál, kinek sírja körülnagyon sok virág volt és annál is több gyertya égett. Adatköz-lőimmel is „beszélgettem”, visszaemlékezve azokra az idők-re, amikor oly szívesen meséltek a vallásos élet hagyomá-nyairól, s mondtak sok szép, a halottakért szóló imákat.

Szépek ilyenkor a temetők: fehér krizantémok és égő gyer-tyák világítanak, legfőképpen akkor, amikor estendében hajlikaz idő, s a gyertyafényekben mintha az elhalt lelkek lenné-nekjelen közöttünk, mintegy hirdetve az Örökkévalóságot.

Ifj. Lele József

(Részlet a Hit és élet /Bálint Sándor emlékezete/ c. könyvből; Ecclesia, 2005; 50–52. o.)

16

Egy amerikai levélre válaszolva írok az imádságról!„In medias res”! – a dolgok közepébe vágok. Éppen küszöbön

Nagy Szent Teréz ünnepe. Ő az imádság nagy szak- és mesternő-je! Őt kérem, feleljek okosan kérdésére. Szeretném „beugratni”Önöket az imaélet szerető gyakorlatába, mert „élet” az, hiszennagához az Élethez kapcsolódik. „Én vagyok az Út, az Igazság és azÉlet!” S már benne is vagyunk az imádságban: „bekapcsolódtunk”.Még a hivatalos meghatározás is ugyanez: Ascensio mentis adDeum. – A lélek fölemelkedése, tehát bekapcsolódása Istenbe,Istenhez, Isten felé. Most minden azon múlik, megtörtént-e ez afölszállás, emelkedés, bekapcsolódás vagy sem; s hogyan? – Maradjunk e hirtelen jött hasonlatnál: bekapcsolunk! Bekap-csoltuk a villanyt, már világosság ömlik el előttünk. Rákapcsoltunka gépkocsira, s már rohan is. Bekapcsoltuk magunkat a buszba, avonatba, a hajóra... Miért ne kapcsolnók be magunkat Istenbe, -hez, -felé?! De hogyan, hogyan? – Roppant egyszerű! – Jézusmondta Szienai Szent Katalinnak: „Gondolj Rám, s Én gondolokrád! Foglalkozzál velem, s Én foglalkozom veled!” – Íme! Cse-lekedjük ezt, s kitűnően imádkozunk. Ne legyen félreértés! Nemszép, magasztos gondolatokról van szó, s fogalmazásról. Errenincs szüksége Jézusnak! Hanem puszta Rá-gondolásról, Vele valófoglalkozásról. Akit szeretünk – arra szívesen gondolunk, azzalsokat foglalkozunk. S tesszük azt, de mily szeretettel, talángyöngédséggel, és nagy, de igen nagy bizalommal. Tegyük eztIstennel, Jézussal, Szűzanyával! Ki, ahogy tudja! Egyszerűen,mesterkéletlenül, befelé fordulva, hiszen ott lakik Isten! Társa-logjunk Vele, vagy a mai divatos szóval élve – folytassunk párbe-szédet Vele. Vagy nézzem Őt szerető tekintettel, s már benne isvagyok szinte a belső imában. Erre tanítgatott oly buzgón Nagy

Az imádkozás tudománya

17

Szent Teréz. Az egyik zsoltár mondja: Delectare in Domino et dabittibi, quod petit cor tuum! – Az Úrban leld gyönyörűséged, s szívedóhaját megadja néked.

Miért nem kértek? – tette meg a szemrehányást Jézus tanítvá-nyainak. Bármit kértek az én nevemben, Atyám megadja nektek.Kérjetek, s adatik stb. stb. – Tetszik látni, mily egyszerű? Emberilegszólva, igenis „hagyja magát befolyásoltatni az Úr!” Ha akarom,még a mennyországot is megadja. Előízét már itt a siralom völ-gyében is. De imádkoznom kell. Az imádság kulcs, csak azzal lehetkinyitni a boldog örökkévalóság kapuját.

De ha kérek, a záradék mindig ez legyen: „Ha lehetséges... mindazonáltal ne az én akaratom...” Csak az Úr tudja, mi a jó ésszükséges nekünk! Bízzuk rá!

Lassan, szótagolva el-elmondani a Miatyánkot vagy az Üdvöz-légyet, vagy a Hiszekegyet!... Gyönyörűsége leszen szegény szí-vünknek!...

Tehát ilyenformán, s ennyit az imádság területéről! Persze: amindennapi élet?! Ora et labora! De az igazi az, ha a munkát, sminden mást is – Jézusért, a Szűzanyával, szeretetből! S már ott isvagyunk Jézus kívánságánál:

„Kell mindig imádkozni, és soha meg nem szűnni!” Mindezt, afentieket belevinni a gyakorlati életbe! A gyakorlat teszi a mestert.A művész is! S mi az élet művészei akarunk lenni! – Meg kell tehátpróbálni, s addig-addig próbálni, míg egészen bele nem meleg-szünk.

A „bekapcsolódás” az égiekbe, a természetfölöttiekbe – mindentmegér.

Nyereség? – A boldog örökkévalóság! Sőt szinte „isteni élet”,már itt, a siralom völgyében. Csak élő hit kell hozzá, alázatos lelkü-let, s mindenekfölött Szeretet!

(Kisboldogasszony csillaga – Marcell atya naplójegyzetei;Szent István Társulat; 1987; 214–216. o.)

18

Ádventben a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén így imádkozik:„A Szent Szűz által ostromollak ma, imádott Jézusom, hogy

küldj, adj mindent, de mindent, ami hozzád közelebb visz, ésvégy el mindent, ami tőled távol tarthat vagy elszakíthat.Jézusom, egy nagy, uralkodó érzés, vágy ég bennem: »agyon-szeretni, agyonszenvedni magam«, csakhogy a szívek mind ate Szíved tüzében égjenek, s az én kis szívem is ebben atűzben semmisüljön meg. Ó, Jézusom, néha szinte félek, olyhatalmasan lobognak bennem a vágyak: esztelenségekrelennék képes, ha nem kötözne meg a szent engedelmesség.

Mosolyogsz rajta, Jézusom, hogy én, a porszem, a nyomorú-ság mélysége mer akkora vágyak megvalósulására gondolni?De azt mondják, Jézusom, ahol a nyomorúság mélysége talál-kozik az irgalmasság mélységével, ott emelkedik fel az élet-szentség hegye. Jézusom, én vakon, határtalan bizalommalvetem magam a te irgalmasságod karjaiba, hogy tégy velem,amit akarsz. Érzem, Jézusom, hogy te vagy a tűz, mely ben-nem ég, s tieid a vágyak mind, melyek emésztően lángolnakbennem... a tieid mind... csak ami nyomorúság van bennem,az vagyok én. Ó, égess isteni Szív, égess föl mindent bennem,ami nem te vagy!”

De vágyai tetőpontjukat mégis december 23-án éri el. Lehet-séges – néhány szó naplójában erre enged következtetni –, hogy

ÁdventRészlet Bogner Mária Margit naplójából

19

előző napokban a Boldogságos Szűz vágyakozásáról elmélke-dett. Ez adja szívébe az érzelmeket, melyeket így foglal írásba:

„Szűzanyám, melléd simulok szorosan, csendben, egy szónélkül. Ádvent... ezt dobogja szívünk. Anyám, csak hozzádtudok menekülni. Anyám, csak te érted meg. Anyám, ez azidei ádvent nekem is valóságos ádvent, te ezt jól tudod, Szűz-anyám, tedd kezedet szívemre, ugye érzed, mi van ott benne?Ez a szegény kis szerszám fizikailag lehetetlen, hogy sokáigbírja.

Szűzanyám, veled várom Őt... Hallgatjuk Szíve dobogását,itt van nálunk... s mégis, Anyám, én meghalok a vágytól, hogyveled együtt karjaimba ölelhessem Őt valóságosan is. Anyám,bocsáss meg merészségemért... én, a porszem... de nem tehe-tek róla, nem tudok másképpen.

Anyám, nagyon szeretem Őt... mérhetetlenül vágyomeljövetele után. Szeretném Őt karjaimba szorítani, hogymegvédjem minden bánattól, szeretetem tüzével elborítani,hogy ne érezze az emberek hidegségét, hogy ne halljon mást,csak szívem heves dobogását, ajkam halk szavát... Kérlek,Jézusom, nézz szemeimbe – lelkem mélyéig látsz... azután...csókkal zárom le szemeidet, hogy ne láthass semmit a világ-ból, ami neked fájna... aludj, Jézusom, én megyek szeretetetkoldulni a szívekhez, hogy engedjék, hogy szereteteddel, ke-gyelmeiddel, szellemeddel megszülethessél lelkükben.”

(Balássy László: Mindig hűségesen; Bogner Mária Margit élete;Egyházmegyei hatóság, Székesfehérvár; 1985; 82–83. o.)

20

2. változat

MINDSZENTY JÓZSEF: EMLÉKIRATAIM

A nagy hitvalló önéletrajza. A magasraemelkedett fôpap, a magyar Egyház és a

nemzet megalázásának megrázó története.Keménykötéses kiadásban!!! 532 oldal

1. változat

ÖT ÉV SZÁMŰZETÉS

Mindszenty bíboros Bécsben, a Pázmáneumbanelhangzott szentbe szédeinek gyûjteménye,

kiegészítve az Állambiztonsági Szolgálatok Törté-neti Levéltárából szárma zó, a bécsi Pázmáneum

megfigyelésére vonatkozó eredeti iratok másolataival.

Keménykötéses kiadásban!!! 346 oldal

Karácsonyi ajándékkaltámogatja Alapítványunkat

Kedves Olvasóink! Aki legalább 3.500,– Ft-al akarja támogatniAlapítványunkat, megajándékozzuk az alábbi könyvekkel arendelkezésre álló készlet erejéig, melyek egyben karácsonyraajándékként is adhatók. Választható ajándékozási formák:

21

KI VOLT MINDSZENTY JÓZSEF?Cikkek, beszédek, tanulmányok és méltatások, amelyek felidézik

a Bíboros életét és tevékenységét.

250 oldal

3. változatHÁROM KÖNYV EGYÜTT

MINDSZENTY BÍBOROS

Közi Horváth József könyve „tömörségében is a teljességre törekvô, közérthetô nyelven megírt

és külsô formájában könnyen kezelhetô Mindszenty-zsebkönyv-életrajz”.

128 oldal

ÉLJETEK HITETEK SZERINT!Idézetek Mindszenty bíboros írásaiból és beszédeibôl

A könyvben összegyûjtöttük Mindszenty József – ma már alig

hozzáférhetô – körleveleiben, beszédeiben és egyéb írásaiban

fellelhetô megállapításait, állásfoglalásait. 148 oldal

Az ajándékokat igény szerint postázzuk!

22

Tartalomjegyzék

Mindszenty bíboros szentbeszéde 2–3

Három hónap eseményei 4–5

Miért felejtették el? 6

Az igazaké lesz a mennyek országa 7

Vértanúink, hitvallóink konferencia 8–11

Kaszap István segített 12

Halottak napja 13–15

Az imádkozás tudománya 16–17

Ádvent 18–19

Támogatási lehetőség 20–21

Felhívás 1% felajánlására 22

Impresszum 23

Minden kedves

Olvasónknakáldott

ünnepeket kívánunk!

Kérjük jótevőinket, hogy a törvény által biztosított személyi jövedelemadó1%-át a 2011-es adó bevallásánál is ajánlják fel

Alapítványunknak.Az adakozók eddigi támogatását megköszönjük.Az Önök nagylelkűségétől is függ Alapítványunk

működése.

23

Vértanúink–HitvallóinkSzentté avatások híradójaXVII. évfolyam 4. szám

(67. szám); 2011. decemberMegjelenik évente négyszer

Kiadja a Magyarországi Mindszenty Alapítvány

H–1125 Budapest, Felsõ Svábhegyi út 12.Az Alapítvány honlapja: ungmind.huE-mail cím: ungmind@gmail.com

Levélcím: H–1525 Bp., 114. Pf: 131.Telefon: 00-36-1-201-0979

Fax: 00-36-1-356-8200

Felelõs szerkesztõ:P. Szõke János SDB

az eljárások posztulátora

A Vértanúink–Hitvallóink címet viselõ értesítõ a boldoggá avatások

híreit ismerteti.Az értesítõt az érdeklõdõk díjtalanul

kapják. Önkéntes adományokat az Alapítvány céljaira elfogadunk.

Magyarországon:Erste Bank Hungary Nyrt.

Számlaszám: 11991102-02139889IBAN:

HU58 1199 1102 0213 9889 0000 0000Adószám: 18063703-1-43

Erdélyben az egyes egyházmegyei központok, Felvidéken és a nyugati

országokban a magyar plébániák közremûködésével lehet adományokat eljuttatni.

Szedés, tördelés, nyomtatás: Gloria Nyomda, Kolozsvár

igazgató: Nagy Péter

Most is – mint már annyiszor –megköszönöm a híveknek, hogy anyagi

lehetôségeikhez mérten támogatják az Alapítványt.

Hálám és köszönetem szóljon különösenazoknak, akik alacsony nyugdíjukból is

támogatják munkánkat.Hangsúlyozom: elôfizetést nem kérünk,

csak önkéntes adományokat.A következô támogatási formák

lehetségesek:A papok és a hívek részérôl:

önkéntes pénzbeli hozzájárulás.A papok részérôl:

szentmisék vállalása.(Ezt különösen akkor kérem,

ha vannak ún. „szabad” misék.)Mindenki részérôl: ingó vagy ingatlan

javak felajánlása.

Az anyagiak kezelésénél betartjuk az Alapítványra vonatkozó törvényeket.

2006. szeptemberi számunkbanjeleztük, hogy

elértük az egymillió imádkozót.Imahadjáratunkat folytatjuk,folyamatosan közzé tesszük

az imádkozók aktuális állását.Szeretnénk elérni a kétmilliót.

Jelenleg

1.411.329fôt regisztráltunk.

Ezúton itt is megköszönöm mindenkijelentkezését, és továbbra iskérem közbenjáró imáikat.

P. Szôke János

1/ Örömmel közlöm, hogy környezetünkbôl.................... személy.................... imacsoport .................. tagja óhajtaz ima és engesztelô mozgalomhoz csatlakozni.

2/ A Vértanúink–Hitvallóink c. lapot......................... példányba kérjük.A lapot nem kérjük.(A megfelelôt kérjük kitölteni vagy aláhúzni!)

Név:..........................................................................................Helység:..................................................................................Utca:........................................................................................

K é t m i l l i ó f e l é !

A Vértanúink-Hitvallóink hasábjain keresztül évek óta kerestük az egymillió imádkozó ésengesztelô katolikus magyar hívôt. Isten Szolgája Mindszenty József bíboros lelkipásztoriszelleme vezetett bennünket ebben az igyekezetben. Bár a kitûzött célt elértük, a szándéktovábbra is változatlan: imádkozzunk Egyházunkért, Hazánkért, a boldoggá illetve szenttéavatásokért. Érjük el a kétmillió imádkozót!Tisztelettel kérünk mindenkit, aki még nem csatlakozott, bátran tegye meg. Jelentkezhetnek:• azok a személyek egyenként, akik a gondolatot magukévá teszik;• azok a már meglevô hitbuzgalmi csoportok (pl. Rózsafüzér Társulatok, Fatimai Imacso-

port, Oltáregyletek stb.), akik már célkitûzéseiknek megfelelôen imádkoznak, de azengesztelés szellemét magukévá teszik.

A jelentkezôlapot kérjük kivágni és visszaküldeni: Magyarországi Mindszenty Alapítvány 1525 Budapest, Pf. 131. Hálás köszönettel:

P. Szôke János