Dicsértessék a Jézus Krisztus!

A tartalomból

ELŐTÉRBENKorponai Gábor SJ: A szenvedés öröme • 2„Három képet őrzök magamnál a magyar jezsuitákról. Az első Pázmány Péter. A második a kassai szent vértanúk. A harmadikról egy fiatal fiú arca tekint rám: Kaszap Istváné.”

KITEKINTÉSHabsburg-Lotharingiai Mihály: Isten Szolgája lett • 7„Az esemény különös jelentőségét a máltai rend számára az adta, hogy 900 éves történetében első ízben javasoltak egy nagymestert boldoggá avatásra.”

TANÚSÁGTÉTELKarl Josef Rauber bíboros tanúságtétele Ozsvári Csabáról • 8„Családját egészen Isten akarata szerint vezette, kiváló édesapa és kiváló férj volt. Hiszem, hogy életpéldája nagy áldás lenne minden katolikus családnak.”

Elizabeth Monfort: Isten Szolgálója • 9„Ilyen volt Zita királyné élete. Női, házastársi és édesanyai hivatását a hűség és Isten akaratának elfogadása jellemezte.”

Az égben van egy nagynénink • 13„Nagyon sok szép emberi kapcsolatot kaptam Magdi által a Jóistentől, amiért hálás vagyok. Mindig boldog voltam, ha érdeklődtek felőle.”

PROGRAM- ÉS KÖNYVAJÁNLÓDragonits Márta: Üzenet • 15„Mi csak vetünk, a növekedést az Isten adja. A Szentlélek erejével tudunk a »ví-zen járni«, minden emberi gyengeségünk ellenére.”

A címlapon Tiszteletreméltó Kaszap István portréja; Kákonyi Júlia monotípiája, 2015

2

A szenvedés öröme

Három képet őrzök magamnál a magyar jezsuitákról… Az első egy közép-korú szakállas férfit ábrázol reverendában: Pázmány Pétert. A kép az általa alapított, egykori pozsonyi kollégiumunk falát díszítette, ma a pannonhalmi bencés gyűjtemény része. A második képen három alak térdel, kezükben a vértanúság pálmáját tartva: ők a kassai szent vértanúk, rendtartományunk védőszentjei. A kép eredetije gyakran szembeköszön velem a Párbeszéd Háza lépcsőfordulójában járva. A harmadikról egy fiatal fiú arca tekint rám: Kaszap Istváné. Ezt a képet gyermekkoromban kaptam, persze már akkor is kíváncsi voltam, mit keres egy ilyen fiatal arc a többi glóriás szentkép között. De nem kérdeztem nagyon utána, ki is van a képen, csupán ez a sugárzó arc, ez az Istenre nyitott tekintet ragadott meg, valamint a név és két évszám: Kaszap István (1916–1935). Jó pár évvel később, 2007-ben elzarándokoltunk Székes-fehérvárra a sírjához, ekkoriban olvastam utána, ki is volt ő.

Kaszap István az első világégés derekán született Székesfehérváron, talán már ez a vészterhes, háborús időszak is jelezte, hogy neki is bőven ki fog jutni a szenvedésből. Öt testvér közül ő volt a középső, akkoriban ennyi gyermek hétköznapinak számított, ma igazi nagycsaládnak. Az elemi osztályok után a ciszterciek gimnáziumában kezdte meg tanulmányait. Diákéveit meghatározta az akkoriban szintén általános vallásos nevelés. Kaszap István is belesimult ebbe a szerzetestanárok, szentmisék és imádságok által meghatározott világ-ba, sőt többször jelentkezett ciszterci oblátusnak Budára, de mivel nem voltak kimagasló tanulmányi eredményei, Székesfehérváron maradt. A tanulás nem volt erőssége a fiatal Kaszapnak, de hullámzó teljesítménye utolsó gimnáziumi évére jeles érettségivé forrt ki, melyet nagy szorgalmának és állhatatosságának köszönhetett. A kitartást erősítette benne a torna, a rendszeres testedzés is, amiben kiváló volt. Szerette a természetet, a közösséget, ez vonzotta a cserké-szetbe.

Az utolsó gimnáziumi évben, egy kármelita atya lelkigyakorlatán Prohász-ka jezsuitákról szóló gondolatait olvasva kezdte fölismerni magában a hívást, amellyel Társaságába hívta őt az Úr. Szomorú szívvel ugyan, de elhagyta szü-leit, testvéreit, tudta ugyanis, hogy Istentől jön ez a hívás.

Lelkesítő és biztató, hogy ő is küzdött problémákkal a noviciátusban. Gondjai akadtak a társalgásban: „A társalgás nem megy. Különösen az iskola­évben minden egyes rekreáció nagy szenvedés, amely gyakran elcsüggeszt.” Küszködött az imáival is: „Sok elmélkedésem rossz. (…) A közös imáknál nincs figyelem, a képzelet elkalandozik.” A megtapasztalt lelki szárazságok és vigasz-talanságok sora is nehéz volt számára. Mindezeken ismét fölülemelkedett szor-

Előtérben

3

galmával és kitartásával: belejött a társalgásba, és egyre többet imádko-zott. Naplójában ezt írja: „Szeretek Istenre gondolni.” Nagy áhítattal töl-tötte el az Oltáriszentségben rejtező Jézus imádása, az Úr Szent Szívének és édesanyjának tisztelete is. Voltak kedves szakaszai a Szentírásból: a hegyi beszédet, a tenger lecsendesí-tésének és a vízen járásnak a törté-netét kívülről megtanulta.

Lángoló nagylelkűséget és buz-góságot érzett a 30 napos lelkigya-korlat alatt, amelyben elhatározta, hogy Krisztus Királyt közelről fog-ja követni: „Krisztusért mindent. Ő a legtökéletesebb példakép.” – írta a második hét elején naplójába. „Ha helyén az eszem: föltétlenül köve-tem. Ha helyén a szívem: közelről követem. (…) Nincs jogom Isten ki-tüntető kegyelmét elutasítani. Szen-tek kellenek, kik magukkal ragadják a híveket.” Ebben az elmélkedésben megértette életének célját és feladatát: szentté kell lennie, s ehhez megtalálta az utat, a módot is: „Istent mérték nélkül kell szeretni.” Ehhez elengedhetetlen a felebarát szeretete is: „Nem nyughatol addig, míg mindenkit igazán nem sze-retsz; ezért másról csak jót mondj és gondolj… Ne riadj vissza az áldozatoktól sem testvéreidért!”

Az elfogadás, a hála lelkületét tette magáévá: egyedül csak azt a kegyelmet kérte, hogy Isten kegyelmeit mindig fölismerje, ne álljon ellent azoknak, ha-nem kövesse és bízza rájuk magát, hogy így kedvére alakíthassák lelkét „szent-té és Isten előtt legkedvesebbé”.

Ez a bizalom és elfogadás vezette akkor is, amikor mintegy saját „kincseiként” viselte a szenvedéseket, elfogadta a betegséget: „Örömmel viselem a szenvedést Krisztusért és nem futok el a fájdalom elől.” Leginkább a szenvedésben, utolsó hónapjaiban mutatkozott meg igazán az ő lelki ereje és Krisztus követését a szenvedésben is vállaló fiatalságának lendülete. Nagyon is kijutott a fájdalmak-ból: 1935 tavaszán egy mellhártyagyulladás következtében vérmérgezést ka-

Előtérben

4

Előtérben

pott. Egyre romló állapota miatt kórházba került: láz, műtét, sebek, fájdalmak, kínok. Nyárra kissé javult állapota, így visszatért a Manrézába, a noviciátus budai épületébe. A viszonylagos nyári javulás csak átmeneti volt. Ősszel ismét kiújultak, fölerősödtek fájdalmai. Így sajnos nem tudta folytatni a noviciátust, a novíciusmester és társai elbúcsúztak tőle, ő maga hazaköltözött szüleihez. December elején ismét kórházba került, ahol mandulaműtétnek vetették alá, a kórházi lábadozás után december közepén tért haza, de csak pár órára. Betel-tek szenvedései: a kórházba visszatérve a láz és a gyulladás a torkában pár nap alatt fölemésztették testi erejét, egyre nehezebben lélegzett. Mivel beszélni nem tudott, levélben búcsúzott el szeretteitől „mennyei születésnapján”.

Képét továbbra is magamnál hordom, arca sokszor figyel rám. A noviciátus-ban is ott volt velem, emlékeztetve arra, hogy Ki is a legfontosabb egy novícius számára. A fiatal Pista is Őt követte az imádságban, a hétköznapi munkában, s végül a szenvedésben is. Mindenben. Egyre közelebb került Hozzá. Azzal mutat példát nekünk, hogy nemcsak a pozitív, kellemes élményeket, dolgokat élte meg örömmel, hanem a szenvedést, a fájdalmat is örömmel fogadta az Úr kezéből, s fölajánlotta a bűnösökért. Kaszap István alig élt pár évet, de az élet-szentséget nem években mérik, hanem szeretetben. Ő tudott szeretni.

Idén van halálának 80. évfordulója, jövőre pedig születésének centenáriuma lesz. Az évfordulók kapcsán megszervezett Kaszap-év sok programmal, írásokkal és videókkal jelentkezik. Érdemes fölkeresni a világhálón a kaszapistvan.hu oldalt.

Korponai Gábor SJ

„Van célom!”Kaszap István jubileumi év 2015

Kaszap István születésének 100. és halálának 80. évfordulója alkalmából ju-bileumi programot rendez szoros együttműködésben a Jézus Társasága Ma-gyarországi Rendtartománya, a Székesfehérvári Egyházmegye, a Magyarországi Ciszterci Rend és a Magyar Cserkészszövetség.

Kaszap István még a 20. születésnapját sem érhette meg, rövid életében mégis olyan elkötelezettségről tett tanúságot, ami példa lett sok fiatal számára. Célunk minél több fiatal megszólítása és bevonása a közösségi tevékenységbe. Van célom! – a jubileumi mottó felhívja a figyelmet a nagyobb jóért áldozott élet értékére. Kaszap életének főbb hívószavai: hivatás, motiváció, érdeklődés az

5

új iránt, reflexió, döntés és elköteleződés, önnevelés és Istenre támaszkodás.A Kaszap-év 2015 decemberéig kínál sokszínű programokat a fiataloknak

országszerte, a szervezés Budapesten zajlik. Az eseményeket állandó világhá-lós megjelenések kísérik. A honlapokon megjelenő felhívások, játékok az egész ország területén lehetőséget nyújtanak a bekapcsolódásra.

A Kaszap-év programjai

A programsorozat már 2014 októberében elkezdődött, a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban megrendezett Kaszap Kosár Kupával és a novemberi Kaszap-héttel. Az emlékév hivatalos megnyitása Kaszap halálának évforduló-ján, 2014. december 17-én volt Székesfehérváron, ahol a betlehemi lángot is szétosztottuk az ünneplők között. A jezsuiták által szervezett adventi ifjúsági zarándoklat a sírjához vezetett december 20-án.

Sírja 1942 óta áll a székesfehérvári Jó Pásztor Plébániatemplom oldalában, minden nap zarándokok keresik fel. A sír közelében interaktív emlékhelyet alakít ki a székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, ennek anyaga vándorkiál-lítás formájában is megtekinthető lesz. A szülőváros emléktábla állításával és zarándokösvény létrehozásával emlékezett.

Kaszap tornászbajnok is volt, életszemléletének fontos eleme a sportban ta-pasztalt kitartás, rendszeresség és együttműködés. Ezért az év folyamán több sportágban hirdetnek versenyeket. A magyar cserkészek között mindig kiemelt tisztelet övezte őt mint példamutató őrsvezetőt. A cserkészszövetség áprilisban városjátékot rendezett Székesfehérváron több száz résztvevővel. A minden év-ben meghirdetett országos teljesítménytúrák útvonalai idén a Vértesbe vezettek, ahol Kaszap is járt. Két biciklis túrával is a neves cserkészelődre emlékeztek.

Szeptembertől az év végéig a Szerzetesek Tere és az Ars Sacra Fesztivál ke-retében művészeti rendezvények kapcsolódnak a programokhoz. Októberben a Kaszap Kosár Kupa újra Miskolcon zajlik. Az emlékév hivatalos lezárása 2015. december 17-én lesz.

Online játék

Az egész évet végigkísérő online jelenlét célja, hogy megszólítsunk minél több fiatalt. A számukra hiteles emberek osztják meg velük életútjukat, meggyő-ződésüket a hivatás és elköteleződés témájában. Példájuk erőt és motivációt jelenthet a saját döntéseik meghozásában. A júliusi miskolci Magis-táborban ott voltak a játék leglelkesebb résztvevői, ahol megtapasztalhatták az ignáci szellemű ima- és közösségi életet.

Előtérben

6

Előtérben

A Mindszenty Alapítvány kegye-lettel emlékezik meg a közelmúlt-ban elhunyt Paskai László bíbo-rosról, aki főpásztorként 1994 és 1996 között lefolytatta Mind-szenty bíboros szenttéavatási eljá-rásának egyházmegyei vizsgálatát. Tiszteletadásként a hercegprímás koporsójának hazaérkezésekor mondott beszédéből idézünk:

„A mai napon különös tar-talmat nyer a szentírási tanítás, amikor Mindszenty bíboros ham-vai visszatérnek székvárosába.

Isten hosszú földi élettel ajándékozta meg. Egész életét az Evangélium hirdeté-sére, Isten országának építésére szentelte. Becsületes helytállással teljesítette főpapi hivatását, a nehéz időkben pedig vállalta annak minden keresztjét a vértanúság lelkületével.

Sok értékes vonást lehet kiemelni életéből, de főpapi lelkületének, lelkipász-tori törekvéseinek a középpontjában az imádság és az engesztelés szelleme állt. A Gondviselés úgy akarta, hogy főpapi munkáját csak három évig végezhesse. Utána következett a szenvedések, a mély engesztelés ideje. Emlékirata tanús-kodik, hogy sorsát előre látva, már eleve felajánlotta szenvedését a magyar egyházért és a magyar népért.

Amit a külső körülmények miatt halálakor nyilvánosan nem tehettünk meg, azt most ünnepélyesen megteszi az esztergomi főegyházmegye, sőt az egész or-szág. Imádságos lélekkel fogadjuk a nagy magyar főpapot, aki miénk volt egész életében: akkor is, amikor határozott bátorsággal küzdött az elnyomás ellen, akkor is, amikor híveitől elszakítva, szenvedéseivel imádkozott értünk, és akinek égi közbenjárását kérjük egyházunk és hazánk megújulásáért.”

(Esztergom, 1991. május 3.)

További információk a Kaszap István-emlékévről:

www.kaszapistvan.hu; www.parbeszedhaza.hu; www.szfvar.katolikus.hu/kaszap­ev; www.szentistvanmuvelodesihaz.hu/kaszap­emlekev; www.cserkesz.hu/hir/beszamolo/van­celom­kaszap­istvan­emlekev

a Kaszap-év szervezőbizottsága

7

Kitekintés

Isten Szolgája lettFra’ Andrew Bertie máltai nagymester

Idén Rómában került sor a 2008-ban elhunyt Fra’ Andrew Bertie nagymester bol-doggá avatása egyházmegyei eljárásának megnyitására. A Lateráni Szent János- bazilikában tartott nyilvános ülésen Agostino Vallini bíboros, Ferenc pápa általános római helynöke elnökölt. Az ünnepélyes ülés előtt Raymond L. Burke bíboros, a máltai rend új patrónusa mutatott be szentmisét.

Az ünnepi eseményen részt vett a rend nagymestere, Fra’ Matthew Festing, megjelentek a Szuverén Tanács tagjai, az elhunyt nagymester rokonai, valamint a máltai rend nagyperjelségeinek és nemzeti szövetségeinek elnökei és képviselői az egész világból, mintegy 1300 rendtag és szeretetszolgálati önkéntes társaságában. Az esemény különös jelentőségét a rend számára az adta, hogy 900 éves történeté-ben első ízben javasoltak egy nagymestert boldoggá avatásra.

Ünnepi beszédében Fra‘ Matthew Festing kiemelte, mennyire intenzív lelki életet élő, mélyen hívő ember volt Isten Szolgája Fra‘ Andrew Bertie nagymester, aki meg volt győződve szervezetünk nemzetközi segélyhálózata folyamatos megerősítésének szükségességéről. 27 éves korában kötelezte el magát a rendnek, és egészen 2008 februárjában bekövetkezett haláláig az imádságnak és a karitatív munkának szen-telte életét, alázattal ellátva minden rábízott feladatot. Irányítása alatt rendünk nagy változásokon ment keresztül, a humanitárius tevékenység kiterjesztésével és a rendi alkotmány megújításával. Nagymesterségének idején kétoldalú diplomáciai kapcso-lataink száma megduplázódott, 49-ről 100-ra emelkedett. Ő hangsúlyozta a rend-tagok lelki életének szükséges megújulását is. Nagymesteri hivatalának betöltése során – 1988-tól 2008-ig – Andrew Bertie életét mindig a hit alaptételei irányították. Nagyszerű lelki erényei és emberi tulajdonságai indokolták, hogy már 2013 febru-árjában – öt évvel halála után, ami a kánonjog szerint a minimális várakozási idő – benyújtották a boldoggá- és szenttéavatási eljárás megkezdésére vonatkozó kérelmet. Ez a dátum egybeesett rendünk nagy jubileumával, amikor is a II. Paszkál pápa általi hivatalos elismerésének 900. évfordulóját ünnepeltük.

Fra’ Andrew Bertie életműve sokak számára az erkölcsi integritás és a lelki ins-piráció példája, mely példának nagyszámú hűséges követője van szerte a világon azokban az országokban, ahol a máltai rend humanitárius tevékenységet folytat. A nagy esemény alkalmából Fra‘ Matthew Festing nagymester üzenetet küldött Ferenc pápának, melyben megerősítette a máltai rend őszinte és mély elkötelezett-ségét a Szentatya iránt, és megköszönte támogatását, hogy a máltaiak egyik leg-főbb célja, az „obsequium pauperum”, a szegények szolgálata egyre hathatósabban megvalósulhasson.

Az ünnepi összeállítást a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének híranyaga alap-ján Habsburg­Lotharingiai Mihály máltai lovagrendi nagykövet, alapítványunk elnö-ke készítette.

8

Tanúságtételaz életszentség hírével övezett Ozsvári Csabáról

Nem sokkal Magyarországra érkezésem után ismertem meg őt, méghozzá a váci püspök jóvoltából, akinek néhány liturgi-kus tárgyat, többek között egy pásztorbo-tot készített. Egyházművészete, melyen egy kis antik és bizánci hatás érződött, azonnal elnyerte tetszésemet. Majd sze-mélyesen is találkoztunk és egy mélyen vallásos embert ismertem meg ben-ne. Műalkotásai hívő lelkéből és hittől áthatott életviteléből forrásoztak. Jámbor emberként dolgozott a művészvilágban, ahol a spirituális látásmódja és életformá-ja is tovább formálódott.

Ő készítette el a magyarországi aposto-li nunciatúra kápolnájának teljes felszere-lését: a keresztet, a tabernákulumot és a szenteltvíztartót. Majd több pásztorbotot és kelyhet is készített számomra, néhányat elajándékoztam ezek közül. A belga nun-ciatúra teljes felszerelése is az ő alkotása, ezek nagy hatással voltak a hívekre, hiszen műtárgyai nagyon mély keresztény lelki-ségből születtek.

Ismertem a családját is, a gyermekei pedig egészen le tudtak venni a lábam-ról. A gyerekek nagyon kedvesek voltak és a felesége is, aki mindig támogatta őt a munkájában. Az volt a benyomásom, hogy nagyon harmonikus családi életet élnek, annak ellenére, hogy a gyermekeiket bizonyos szigorral nevelték. Ezt akkor láttam, amikor a gyerekeknek pénzt akartam adni ajándékba, mire édesapjuk azt mondta, hogy ezt nem helyesli, mert a szülőknek kell megtalálni az ilyen ajándék felhasználásának helyes útját-módját.

Több megbízást kapott Olaszországban, Magyarországon, Erdő Péter bíbo-rostól is – az ő számára mindig valami egyedi és különleges munkát készített. A maga teljes valójában igazi egyházművész volt. Nem engedett az egyénieske-dő vagy túl modern törekvéseknek, hanem mindent a hitvalló egyházművészet élő hagyományainak megfelelően alkotott. Ugyanígy az imaélete, egész maga-

Tanúságtétel

Szentségház a budai apostoli nunciatúra kápolnája számára, rajta a fiókáit véré-

vel tápláló „kegyes pelikán”(tervrajz)

9

Tanúságtétel

tartása, családi élete arról győztek meg, hogy családját egészen Isten akarata szerint vezette, kiváló édesapa és kiváló férj volt.

Mindez a szavaiban is megnyilvánult – gyakran járt nálam a budapesti nun-ciatúrán, majd Brüsszelben is többször a vendégem volt –, jelenléte soha nem volt kellemetlen vagy terhes, nagy mértékletességgel mindig csak a legszük-ségesebb dolgokat említette. A munkadíjak tekintetében is nagyon szerény volt. Itt van például ez a gyűrű, melyet ő készített, és amelyen a Salus Populi Romani-nak nevezett híres Mária-kép látható. Ezért a munkájáért a németor-szági árak huszadát kérte csak (ha az én hazámban egyáltalán el tudtak volna készíteni egy ilyen színvonalú műalkotást).

Ezek az én benyomásaim Ozsvári Csabáról, akire minden nap gondolok, akihez és akiért naponta imádkozom. Meg vagyok győződve arról, hogy csa-ládapaként való boldoggá avatása óriási segítséget jelentene a magyar egyház és sok európai család számára. Hiszem, hogy életpéldája nagy áldás lenne minden katolikus családnak.

Karl Josef Rauber bíboros érsek1997 és 2003 között magyarországi apostoli nuncius

Isten SzolgálójaZita királyné hitvalló élete

1989. március 14-én a svájci Zizers-ben Zita, Magyarország utolsó királynéja 96 éves korában visszatért az ő teremtőjéhez. Bourbon-Pármai hercegnőként született és Károly osztrák-magyar főherceggel kötött házasságot (1911). Sze-relmi házasság volt ez, egyben pedig az életszentség útja mindkettejük szá-mára. Házastársi hűségük egymás kölcsönös segítésében is kifejezésre jutott. Zita részéről ez a családban a gyermekeik iránti különleges odaadásban, majd Károly császár-király trónra lépése után (1916) a Monarchia népei iránt tanú-sított szerető figyelmében és gondoskodásában nyilvánult meg.

Házasságkötésük előtt Károly ezekkel a szavakkal tárta fel hitvese előtt az előttük álló közös útjukkal kapcsolatos vágyait: „Mostantól egymás segít-ségére kell lennünk abban, hogy eljuthassunk a Mennyországba.” Az út és az életcél tehát ki volt jelölve. Ezt az utat járták végig közösen, fáradhatatlanul gyakorolva a szeretet parancsát. Ez volt szentségi házasságuk közös hitval-lása, ezt gyakorolták nyolc gyermekük elfogadásán keresztül és nehéz ural-

10

Tanúságtétel

kodói kötelességeik teljesítése során is. Bol-dog Károly király a halála előtti pillanatban, mielőtt lelkét visszaadta volna Istennek, így szólt hitveséhez: „Végtelenül szeretlek. Jézus Szent Szívében újra látjuk egymást.”

Attól fogva lelki találkozásuk csak Jé-zus Szívén keresztül volt lehetséges, abban az „örök mostban”, melyben a jelen összeér az örökkévalósággal. Boldog Károly arra is utalt utolsó szavaival, hogy Zita mindennapi imádságaiban szintén együtt maradnak és megélhetik a házastársi hűséget mindaddig, amíg újra nem találkozhatnak az égben.

Károly magyar királlyá történt megkoro-názása alkalmával a veszprémi püspök Zita jobb vállához érintette a Szent Koronát, ez-zel a szertartásos mozdulattal jelezve, hogy a királynénak kötelessége támogatni férjét az uralkodói terhek viselésében. Mély értelműek a királyné-koronázási szertartás szavai is: „Fogadd a hatalom koronáját, és ne feledd, hogy a király hitvese vagy és ezért mindig gondot kell fordítanod Isten népére. Minél magasabban állsz, annál alázatosabb légy és állhatatosan maradj meg mindig Jézus Krisztusban!”

Az I. világháború alatt Zita királyné rengeteg látogatást tett a sebesültek és a szegény családok között. Hősiesen gyakorolt felebaráti szeretetéből fakadó tettei miatt a bécsi bíboros-érsek „minden szenvedők őrangyalának” nevezte. A harmincéves korában, hét gyermekkel özvegyen maradt császár- és királyné nyolcadik gyermekét, a kis Erzsébet főhercegnőt két hónappal férje halála után hozta világra. Szeretett hitveséhez való hűsége jeléül egész hátralévő életében csak fekete ruhát viselt.

Élete minden pillanatában Isten akaratát kereste, nehézségeit elkísérte a gondviselés iránti bizalom és ráhagyatkozás. Ahogy támogatta Károly királyt a két magyarországi visszatérési kísérlet idején, úgy állt legidősebb fia, Ottó főherceg mellett, hogy felkészítse őt egy trónutódhoz méltó életútra. Zita ki-rályné életét szakadatlan küzdelem jellemezte, hogy megóvja gyermekeit és a lehető legjobb neveltetést biztosítsa számukra.

Zita életében a szentségi házasság kegyelmei az özvegyi életállapot kegyel-meivé váltak. Nappalait és éjszakáit az imádságnak és az elmélkedésnek szen-telte. Megszentelt életet élt, és feltárultak előtte Isten titkai és Isten szerete-tének mélységei. A Szentlélek csendjével eltelt végtelen egyszerűség vonzotta

11

őt a solesmes-i bencés nővérekhez. Sok időt töltött itt, és végül 1926-ban ún. oblátai fogadalmat tett. Ettől kezdve két dolog töltötte ki az életét: a szerzetes-női eszmények megvalósítása és gyermekei, unokái lelki-szellemi támogatása, akik felnőttkorukban is gyakran felkeresték, hogy eligazítást kérjenek tőle.

1982-ben, 90 éves korában végre visszatérhetett Ausztriába. Micsoda dia-dal volt ez. 1989. március 14-én, 96 éves korában jutott el ő is szeretett férjét követve a Mennyországba. Bécsi temetését császári pompával végezték, testét a kapucinusok kriptájában helyezték örök nyugalomra, ám szívét a svájci Muri kolostorában Boldog Károly király szíve mellé temették.

Elköteleződése Szent Benedek-rendi oblátaként az Istennek szentelt élet iránt összecseng Ferenc pápa „A megszentelt életet élőknek” írt apostoli levelével. Jé-zus templomi bemutatásának (Gyertyaszentelő Boldogasszony) ünnepén, 2015. február 2-i homíliájában a Szentatya kijelentette: „Megalázkodva szolgává lenni, hogy úgy szolgáljon másokat, mint Krisztus, ez a szerzetes örömének forrása.”

Ilyen volt Isten Szolgálója Zita királyné élete. Női, házastársi és édesanyai hivatását a hűség és Isten akaratának elfogadása jellemezte egész életében, va-lamint a legszegényebbek szolgálata és a buzgó vallásgyakorlás. Boldog Károly királlyal kötött szentségi házassága is ennek jegyében telt, ők ketten napjaink-ban a keresztény házasság példaképeivé váltak.

2009. december 10-én Yves Le Saux, Mans város püspöke (Franciaország) hivatalosan megnyitotta Isten Szolgálója Zita királyné boldoggáavatási eljárását. Az ő hitvesét már 2004. október 3-án boldoggá avatta Szent II. János Pál pápa. Boldog Károly király hivatalos ünnepnapja október 21., házasságkötésük napja.

További információk: www.associationimperatricezita.com

Elizabeth Monforta Zita Császárné Boldoggá

Avatásáért Egyesület főtitkára

Kardinális az ablakban…Találkozásom Mindszenty bíborossal

„Milyen kis termetű!” – ez volt az első benyomásom Mindszenty bíborosról, amikor 1973-ban mint szabadúszó újságíró megláttam a New York-i reptéren. A bíboros a New Brunswick-i Szent László-templom újraszentelésére érkezett az Egyesült Államokba, látogatása óriási esemény volt. Az is nagy dolog volt,

Tanúságtétel

12

Tanúságtétel

hogy egy amerikai keresztény hír-ügynökség megbízott, számoljak be ittlétéről. A következő évben, a bíboros amerikai körútjának alkalmával újból írtam nekik a New York-i eseményekről. A St. Patrick-székesegyházban tartott anyák napi beszéde, melyben szót emelt a magzatirtás ellen, kima-gasló élményt jelentett.

Interjút készítettem Msgr. Mé-száros Tiborral is, a bíboros titká-rával, aki 8 évet töltött a Gulágon.

Ő elintézte, hogy a pittsburghi látogatás után a bíboros mellé ülhettem a New Yorkba tartó repülőn, hogy közvetlenül is kérdezhessek tőle egyet-mást. De annyira meg voltam illetődve, hogy képtelen voltam bármi érdemlegeset kér-dezni. Viszont pont azelőtt jártam Kolumbiában, és elmondtam neki, hogy bár ott kevés magyar él, de évente négyszer-ötször tartanak „magyar misét”: a pap spanyolul misézik, csak az olvasmányokat olvassák magyarul, a mise alatt egy fiatal tartja a magyar zászlót, és a végén eléneklik a Himnuszt. Felvetettem, hogy mennyire örülne az a 250 bogotai magyar, ha őket is meglátogatná. Leg-nagyobb meglepetésemre Őeminenciája erre azt válaszolta, hogy nem baj, ha kevesen vannak, de ha meghívatják a helyi érsekkel, szívesen elmegy oda is. A következő évben el is látogatott hozzájuk. Büszke voltam rá, hogy előmozdít-hattam ezt a látogatást.

Mindszenty bíboros mindenütt biztatott bennünket, külhoni magyarokat, hogy támogassuk a magyar templomot. Bár az amerikai templom gyalog öt percre volt tőlem, egy júliusi vasárnap az ő buzdítására elzarándokoltam Man-hattanbe, a Szent István-templomba. Kocsim nem lévén, ez egy másfél órás út volt. A mise után megismerkedtem Faber Oszkárral, aki felajánlotta, hogy vasárnaponként bevisz az autóján, mivel a közelemben lakott. Az esküvőnket a következő májusban tartottuk! Mészáros Tibor jóvoltából megkaptuk a bí-boros áldását is, 1975. május 5-i dátummal, rajta az egyik utolsó aláírásával. Nászútra Ausztriába mentünk, és két héttel a máriacelli temetése után mi is tisztelegtünk a sírjánál. Boldog házasságunkról sokszor mondogattuk: „a bí-boros az oka mindennek!”

Később kértem egy ereklyét, amelyet szüleim betegágya mellé helyeztem, de mindkettejüknek eljött az ideje. Odatettem a férjem ágya mellé is, ő Alz-heimer-kórban szenvedett. Egy nehéz napon megharagudtam: „Annyit imád-

13

koztam közbenjárásáért, és sohasem hallgatott meg. Nem imádkozom többet Bíboros uramhoz!” Azzal fiókba dobtam az ereklyét. Ekkor kopogást hallottam az ablakon: egy madár verdeste a szárnyával. Megcsodáltam a nagy csőrét, a gyönyörű piros színét, mire elrepült. Csak ekkor jöttem rá, hogy ez egy kardi-nálismadár volt! Kivettem az ereklyét a fiókból, és bocsánatot kértem.

Nem, a férjem nem gyógyult meg. De se azelőtt, se azóta soha nem kopog-tatott ilyen különleges és vigasztaló madár az ablakomon!

Papp Faber ErikaConnecticut

Az égben van egy nagynéninkMit jelent számomra Bódi Mária Magdolna

Többször megkérdezték már tőlem, hogy mit jelent nekem Bódi Mária Mag-dolna, és megvallom, hirtelen nem is olyan könnyű megválaszolni. De nagyon sokat. Édesanyánk – aki nagyon vallásos asszony volt – kicsi korunktól kezdve tudatosította bennünk, hogy az égben van egy nagynénink, akihez bármikor, bármilyen problémával fordulhatunk, és kérhetjük az égi közbenjárását.

Azt is tudtuk, hogy a háború alatt halt meg, hogy egy szovjet katona lőtte le, mert védekezett, nem hagyta

magát megerőszakolni. De csak a családon belül ápol-hattuk az emlékét, évtizedeken át hallgattak róla a faluban is. Ennek ellenére már kislánykoromban is sokan jöttek a nagymamámhoz, hogy Magdiról beszélgessenek vele, őket gyakran én kísértem ki a temetőbe Magdi sírjához, mert a nagymamám nehezen járt. Emlékszem dr. Galambos Miklós apátplébános úrra, aki 1956-ban kiadta Magdi életrajzát az általa összegyűjtött anyagokból, va-lamint dr. Böszörményi Ernő doktor úrra és a fe-leségére, akik hintón vittek ki a temetőbe.

Később, felnőtt koromban nagyon sok szép em-beri kapcsolatot kaptam Magdi által a Jóistentől,

amiért hálás vagyok. Mindig boldog voltam, ha ér-deklődtek felőle, vagy beszélgetni szerettek volna róla

Tanúságtétel

14

Tanúságtétel

velem. Miután megjelentek a „Tanúságtétel liliommal, vérrel”, illetve a „Litér vértanúja, Bódi Mária Magdolna” című könyvek, több helyre is meghívtak, hogy meséljek a híveknek Magdiról és a családunkról. Budapesten a Magyar Szentek templomában, Érden a karmelita templomban volt erre alkalmam. Majd kaptam egy nagyon kedves meghívást az abaújszántói plébániához tarto-zó Gibárt község templomában tartandó ablakszentelési ünnepségre.

Ebben az új templomban gyönyörű üvegablakokat készítettek szentek és bol-doggá avatásra váró személyek tiszteletére. Az egyik ablakban Magdi egész alakos képe kapott helyet. Megható szeretettel fogadtak bennünket a férjemmel együtt, és nagy odaadással hallgatták az előadásomat. A következő évben a gibártiak 50 fős csoportja elzarándokolt Litérre, Magdi vértanúságának emlékünnepségére. Azóta is tartjuk a kapcsolatot a Plébános úrral és a hívekkel. A családunk felke-reste az Ajka melletti Bódé fatemplomát is, ahol szintén látható egy Magdit ábrá-zoló üvegablak. Örömmel fedeztem fel a balatonlellei templomban is az arcképét.

Az utóbbi években azt tapasztaltam, hogy nő az érdeklődés és a tisztelet Mag-di élete iránt, imameghallgatásokról is értesültem, melyekről anyagokat küldtek a püspökségre. Szakács Péter tapolcai plébánoson keresztül, aki a szenttéavatási eljárás püspöki delegátusa, megismerhettem Magdi egykori barátnőjét, Böröcz Bélánét. Kölcsönös volt az öröm Juliska nénivel, hogy egy jót beszélgethettünk Magdi életéről és máig élő emlékéről. Hiszem, hogy Magdi égi közbenjárásának ereje csak növekedni fog mindenütt, ahol megismerik és megszeretik őt.

Kovács Elemérné Bódi Mária

Isten egymaga elég500 éve született Avílában Nagy Szent Teréz

Semmi ne zavarjon,Semmi ne rémítsen,

Minden elmúlik,Isten nem változik.

A türelem mindent elér,Annak, aki Istené,

Semmi sem hiányzik,mert Isten egymaga elég.

François Gérard festménye (részlet)

15

Program- és könyvajánló

„Szentek legyetek!”(1Pt 1,16)

Alapítványunk három helyszínen kapcsolódik az idei Ars Sacra Fesztiválhoz:2015. szeptember 23. 19.00 – A Szent István Bazilika éneklő kövei (Kovács Gergely és Virágh András Gábor orgonaművész előadása)Budapest székesegyházának egyik hagyományos programja az idei évben a

Bazilika angyalait és szentjeit szeretné szóra bírni és dalra fakasztani, hogy íze-lítőt kapjunk egy katolikus templom titokzatos rendeltetéséből: mely nem csak Istennek szentelt ház, de a Mennyország előcsarnoka is...

2015. szeptember 26. 17.00 – „Rendíthetetlen érsek, magasztos eré-nyek” – Mindszenty atya és a szentté avatás közelről

(Kovács Gergely előadása az esztergomi Prímási Bazilikában)A 2015. évben az utolsó jeles Mindszenty­jubileum október 2­ra és 7­re esik:

esztergomi érseki kinevezésének és székfoglalásának a 70. évfordulója. Erről is lesz szó Magyarország legjelentősebb templomának fesztiváli programja keretében.

2015. szeptember 27. 15.00 – Terepszemle – Mindszenty József börtön-évei nek és Pio atya bilokációjának formálódó emlékhelye

(Hermann Zsolt szobrászművész és Kovács Gergely közösen vezetett sétája a Párbeszéd Házától az újonnan elnevezett Mindszenty József térig)

A nagy múltú Palotanegyed, az egykori „Kis Vatikán” közelében emelkedett a Conti utcai fegyház: egy különleges lelki találkozás színtere a bebörtönzött Mind-szenty bíboros és a híres misztikus, Szent Pio atya között…

Üzenet

Kovács Gergellyel az Ars Sacra Fesztivál első Nemzeti Múzeumbeli megnyitó-ján ismerkedtem meg. Nagy tudásával, elkötelezett kereszténységével elősegí-tette az Ars Sacra Fesztivál missziós küldetését. Azóta is aktív közreműködője a programsorozatnak. Az ő kérésére írok pár sort magamról.

Keresztény családban nőttem fel. Két húgom gyermekkori halála korán kinyi-totta számunkra a Mennyország kapuit. A budapesti Városmisszió idején 2007-ben kaptam lelki vezetőt, aki nagy bölcsességével úgy vezet, hogy szabaddá vál-tam a jóra, megújult az imaéletem. Ebből forrásozóan Isten Igéje úgy dolgozik bennem, hogy beragyogja a szívemet, belül mindig süt a nap. Megajándékozott békéjével és örömével, és világosságot ad az úton. Eredeti foglalkozásom belső-építész. Sok belső teret terveztem, mintegy 40 liturgikus teret is. Azt gondoltam, hogy a szép, harmonikus környezet kialakításával sokat segíthetek az emberek-nek, harmóniát teremthetek körülöttük. De rájöttem, hogy a harmóniát Isten te-remtheti meg.

Program- és könyvajánló

A Városmisszió idején eredeti szakmám szerint művészeti programokat kezd-tem szervezni két barátnőmmel, Toroczkay Ilonával és Kolek Ildikóval. A Város-misszió elmúltával a sok pozitív visszajelzés miatt nem hagytuk abba ezeknek az Isten „lábnyomait” bemutató programoknak a szervezését, ebből alakult ki az Ars Sacra Fesztivál. A művészet szépségével megnyitni a szíveket, és ebbe belehullajtani az Igét – ez a célunk. Mi csak vetünk, a növekedést az Isten adja. A Szentlélek erejével tudunk a „vízen járni”, minden emberi gyengeségünk elle-nére az Ars Sacra Fesztivál kezd európai méreteket ölteni. A bekapcsolódó sok önkéntes munkatárssal együtt mutatjuk fel a Szépet, az Igazat, a Jót – az Isten tulajdonságait. Dicsőség Neki mindörökre!

További információk: www.ars­sacra.huDragonits Márta

az Ars Sacra Alapítvány képviselője

Jubileumi akció

A nagy sikerre való tekintettel idei ünnepi könyvakción-kat december 31-ig meghosszabbítjuk, és új feltételek-kel kiterjesztjük:

• Mindszenty József: Emlékirataim – A teljes változatÁra: 5990 Ft helyett 5390 Ft

• Kovács Gergely: Vég nélkül – Szentavatás régen és maÁra 2700 Ft helyett 2390 Ft

• P. Szőke János (szerk.): Öt év száműzetésMindszenty József bíboros a bécsi PázmáneumbanÁra: 3000 Ft helyett 1500 Ft

• Kahler Frigyes (szerk.): Ki volt Mindszenty József?Jubileumi évkönyv Mindszenty József bíboros, Ma-gyarország hercegprímása esztergomi székfoglalójá-nak 60. évfordulóján.Ára: 1000 Ft helyett 500 Ft

A kötetek megrendelhetőek az alapítvány elérhetősége-in, vagy munkaidőben megvásárolhatóak irodánkban.Az árak a postaköltséget nem tartalmazzák, az akció a készlet erejéig tart.

Vértanúink-HitvallóinkXXI. évfolyam 3. szám (78. szám)

2015. szeptember

Kiadja: Magyarországi Mindszenty AlapítványAlapította: † P. Szőke János SDB

H-1085 Budapest Horánszky u. 22.Tel: +36 1 4451-548

www.mindszentyalapitvany.huwww.mindszenty.katolikus.hu

ungmind@gmail.com

Felelős kiadó:Habsburg-Lotharingiai Mihály

Szerkeszti:Kovács Gergelyokl. posztulátor

A Vértanúink–Hitvallóink c. folyóirat ingyenes kiadását és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány működését

olvasóink önkéntes adományai biztosítják.

Erste Bank Hungary Zrt.Számlaszám Magyarországon:11991102-02139889

Külföldön: IBAN HU58 1199 1102 0213 9889 0000 0000SWIFT Kód: GIBAHUHBAdószám: 18063703-1-42

A határon túli magyar egyházmegyékből és más országokbólhonlapunkon keresztül lehet adományokat eljuttatni.

Hálásan köszönjük a hívek erkölcsi és anyagi támogatását!

A szeptemberi lapszám megjelenését támogatta:a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya.

Gloria Nyomda, KolozsvárNagy Péter igazgató