KONYV HETVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM • 2002. FEBRUÁR 21. K U L T U R Á L I S K É T H E T I L A P

144 FTw w w . k o n y v 7 . h u¨ ´

Az Interneten is a L ibr i . . .Kül fö ld i megrendeléseket is te l jes í t , kü l fö ldre is szál l í t :

w w w. l i b r i . h u

InterjúSzálinger Balázzsal

Petô Andreával Lomb Katóval

Csányi Vilmosssal

ÍrófaggatóBorbély Sándor

Nyerges AndrásVargas Llosanekünk, az idôneki dolgozik

Ember és gondolatRanschburg Jenô

Kertész ÁkosHa globalizáció,

legyen totális!

Fotó: Szabó J. Judit

Akinek Karády Katalin nyitott ajtót

Beszélgetés Hernádi Gyulával

Tarján TamásTemplom az, ahol

Juhász István: Ilka102 oldal, kreatív kartonban800 FtPálmay Ilka (1859–1945) az ope-rett utazó magyar nagykövetevolt: sikerei Pestrôl, Bécsen ésLondonon át New Yorkig vittékdiadalmasan. Fedák Sári mellettkorának másik nagy primadonná-ja volt, de – különös és hihetetlen– egyetlen percnyi hangfelvételvagy mozgókép nem készült róla.A színpad hajdani sztárjának állítemléket a millenniumi drámapá-lyázat díjnyertes mûve.

Hunyady Sándor:Szerelmes unokatestvérek155 oldal, kötve, 1300 FtUnikum KönyvekEddig lappangó írásokat tartal-maz ez a kötet, tehát igazi Uni-kum. A címadó kisregény a Szín-házi Élet hasábjain jelent meg.Hunyady mûvében stílusnak,szerkesztésnek, hangulatfestés-nek elbûvölô bája van. Ember-szeretet és harmónia hatja át arövidebb lélegzetû tárcanovellá-kat is, melyek ugyancsak mostelôször jelennek meg könyvben.

Charlize O’Quinn:Kristálypiramis355 oldal, fûzve, 1200 FtA fantasztikus kalandregényhôsnôje, Tiara csodával határosmódon menekül meg üldözôielôl. Késôbb – mert nem emlék-szik múltjára – egy amerikaipszichiáterrel próbálja felderít-tetni emlékezete rejtett zugait.Az emlékek a sivatagba vezet-nek, ahol a föld alatt egy kris-tálypiramis rejtôzik. E furcsa le-let után kutat a pszichiáter test-vére is. Együttes kalandos útjuksorán derül ki: Tiara nem kö-zönséges földi lény…

GesztenyéskönyvA levestôl a süteményig48 oldal, végig színes fotókkal1700 FtKi gondolta volna, hogy a gesz-tenye nemcsak édességek elkészí-téséhez való? Ez a receptgyûjte-mény gesztenyével készült leve-seket, elôételeket, húsokat, köre-teket is bemutat Hász Andrásgyönyörû fotóival. A recepteketa legnevesebb magyar szakácsokés cukrászok állították össze.

A tízéves K.u.K. Kiadóajánlata

Tíz évvel ezelôtt jelent meg elsô könyvünk. Tíz év alatt mintegy kétszáz újdonsággal leptük meg az olvasóinkat.Íme, néhány az újabbak közül:

K.u.K. Kiadó 1138 Népfürdû u. 15/E Telefon/fax: 239-1189, 359-1634 E-mail: kukkiado@ax.hu

w w w. k o n y v 7 . h u 3

Keresd a nôt…, hangzott el valamikor aszállóigévé lett felszólítás, és mi azóta iskeressük. Sokan, sokféleképpen. Termé-szetesen nem a keresés fajtáinak legegy-szerûbbikére, a magánéleti változatáragondolok, amikor is egy férfi keres egynôt, és amikor megtalálja, akkor leszpéldául belôlük Egy férfi és egy nô, vagyéppen Rómeó és Júlia (vagy valami egé-szen más, de ez már a válóperes ügyekettárgyaló bíróságokra tartozik).

A „nôkeresés” tudományos megköze-lítéseire gondolok, a pszichológiai, poli-tikai, történelmi megközelítésekre. Igengazdag irodalma van ennek a témának,és a megközelítések ezen belül olykorszélsôségesen eltérôek, a nôgyûlölô filo-zófus fômûvétôl a történelem mozgásáta szexualitással magyarázó pszichológu-sig terjednek, és köztük megtalálhatók atörténelem nagy nôit bemutató, tény-szerûségre törekvô biográfiák, és a nôiszemléletmódot érvényesíteni igyekvôideológiai, politikai elemzések.

Mindezen egy gondolatébresztô inter-jú olvasása közben kezdtem elmélkedni(ezt az interjút e számunkban olvashat-ják, lapunk 6. oldalán), és ezenközbenráébredtem, hogy a lapcsináló sors úgyhozta, e számunkban több, egymássalösszecsengô írás is megjelenik, melyekegyütt éppen e gondolatkör összefüggé-seit villantják fel, továbbgondolkodásrainspirálva a figyelmes olvasót.

Az említett, Petô Andreával készítettinterjú a nôiség kategóriájának a törté-nelemben megnyilvánuló szerepérôlszól. Hernádi Gyula egy legendás nôrôlírja regényét, akinek éppen legendájaszerint, talán még módja is volt picit be-folyásolni a „történelmet”. A kilencven-két éves Lomb Kató történelmi korsza-kokat átélve az olvasás apoteózisát fo-galmazza meg a riporter kérdésére adottválaszában. Még a tudományos könyv-kiadás helyzetérôl rendezett tanácsko-zást ismertetô beszámolónk is ide tarto-zik, mert ama bizonyos „helyzet” és an-nak alakulása határozza meg, hogy lesz-nek-e könyvek például, melyek tudomá-nyosan és magyar nyelven szólnak „nô-tudományi” kérdésekrôl.

Hogy lesznek, reménykedjünk, ésidézzük Lomb Katót: „…nem féleksemmitôl, amíg a szemem jó és olvasnitudok.”

Kiss József

Megjelenik kéthetente ● Ára: 144 Ft ● Elôfizetôknek: 120 Ft ● Elôfizetési díj: 2880 Ft egy évre ● Kiadja: Kiss József Könyvkiadó, Kereskedelmi és Reklám Kft. Az 1795-ben alapított Magyar

Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének a tagja ● Szerkesztôség, hirdetésfelvétel, elôfizetés: 1114 Budapest, Kanizsai u. 41. ● Telefon/fax: 466-0703, telefon: 209-1875, 209-9140, 209-

9141 ● E-mail: konyvhet@axelero.hu ● Fôszerkesztô, felelôs kiadó: Kiss József ● Fôszerkesztô-helyettes: Csokonai Attila ● Lapmenedzser: Könnyû Judit ● Mûvészeti vezetô: Szabó J. Judit

● Szedés, tördelés: Recent Stúdió, Blasits Ildikó ● Nyomás: Grafika-Typopress Nyomda ● Felelôs vezetô: Farkas József elnök-vezérigazgató ● ISSN 1418-4915 ● A hirdetésekben közölte-

kért a kiadó és a szerkesztôség nem vállal felelôsséget ● Terjeszti árusításban: a Magyar Lapker Rt., a Bibliofil Kft., a Libri Kft., a Líra és Lant Rt.

Külföldön elôfizethetô a Hungaropress Sajtóterjesztô címén: 1117 Budapest, Budafoki út 70., Hungarica E. C., 2013 Pomáz, Pf: 146.

Kertész ÁkosHa globalizáció, legyen totális!

12. oldal

ÍrófaggatóBorbély Sándort faggatta

Nádra Valéria14. oldal

A T A R T A L O M B Ó L

4

1923

Keresd a nôt...

BeszélgetésHernádi Gyulával

5. oldal

InterjúSzálinger Balázzsal

4. oldal

Passió és vérkabaré, vidékés fôvárosSzálinger Balázs legkedvesebb mûfajaaz eposz(Szénási Zsófia)

Akinek Karády Katalin nyitott ajtótBeszélgetés Hernádi Gyulával(Borbély László)

Rajk Júlia a 20. századi történelemviharaibanBeszélgetés Petô Andreával(Borbíró Fanni)

„Mi betûlábakon járunk,és betût lélegzünk be”Beszélgetés Lomb Katóval(Horváth Orsolya)

Tudomány és olvasáskultúra(Cs. A.)

Mi köze a biológiának a politikához?Interjú Csányi Vilmossal(Mátraházi Zsuzsa)

EMBER ÉS GONDOLATRanschburg Jenôvelbeszélget Nádor Tamás

Kertész ÁkosHa globalizáció, legyen totális!

OLVASÓSZEMÜVEGNyerges AndrásVargas Llosa nekünk,az idô neki dolgozik

ÍRÓFAGGATÓBorbély Sándortkérdezte Nádra Valéria

SZEMMAGASSÁGBANTarján TamásTemplom az, ahol

SIKERLISTA

KÖNYVAJÁNLÓ

MEGJELENT KÖNYVEK2002. JANUÁR 25. – FEBRUÁR 7.

10

11

17

14

13

12

15

5

6

8

9

w w w. k o n y v 7 . h u

Zalai származású, elsô ver-seskötete meg az eposz még-is Erdélyben, az ElôretoltHelyôrség kiadásában jelen-tek meg. A kisszámú elsô ki-adást elkapkodták, a máso-dik Erdélyben rekedt.

– A szüleim révén voltbennem valami vonzódásErdélyhez, a zalaiaknak kü-lönben is van egyfajta erdé-lyi öntudatuk, még az akcen-tusuk is hasonló. A romanti-kus maszlagon túllépve Er-dély igazi felfedezést és igazbarátokat hozott nekem. Eh-hez meghatározó lépést je-lentett, amikor egy ifjúságiszabadegyetemen találkoz-tam Orbán János Dénessel éstársaival. Ettôl az idôszaktól,20 éves koromtól számítommagam az irodalomba. Akezdet kezdetén a velük valóismeretség a személyes barát-ságon túl irodalmi azonosu-lást, vagy hasonulást is jelen-tett – a legrosszabb értelem-ben. Ennek a jegyei felfedez-hetôk az elsô verseskötete-men, amit nem tartok jókönyvnek. Ugyanakkor a ve-lük való közösség olyan iro-dalmi iskola volt számomra,amirôl az ember azt gondol-ja, ma már nem is létezhet.Mindenki mindenkinek elol-vasta a mûveit, megbírálta,

néha bizony durva hang-nemben. Fél évet eltöltöttemVáradon is – itt kezdtem elírni a pesti témájú Vérkaba-rét (talán számít, hogy ne ottlegyél, amirôl írsz) – aztánvisszatértem Pestre (és egykicsit betokosodtam). Térey,Harcos Bálint és a többiekszemélyében új barátokat ta-láltam, és ez a barátság vanolyan erôs, mint amilyenerôsnek gondoltam a kolozs-váriak barátságát, azzal a kü-lönbséggel, hogy esetükbenjó értelemben vett irodalmiközelségrôl van szó.

– Bizonyosan sokan megkér-deztek már, miért írtál éppeneposzt? És mikor?

– A verseskötettel párhuza-mosan született meg, végül ismár három éve, csak vala-hogy a múlt évben fedeztékfel. Azt hiszem, az eposz stí-lusa úgy ki lett találva, hogyminden különösebb készülô-dés nélkül bele lehet kezdeni,és az írás visz magával. Bekell vallanom, a homéroszimûvekbôl csak az iskolábankötelezô részeket ismerem, ésPetôfi A helység kalapácsát iscsak a kézirat megszületéseután vettem a kezembe.

– „Zala elsô szépírásos epo-szában” számtalan áthallásvan a magyar irodalomból.

– Ezeknek többsége is ösz-tönösen íródott, én is csakutólag jöttem rá. A koloniz-musról és a kolon öntudatrólmeg csak annyit, hogy tényle-gesen létezik zalai öntudat. Azalaiak minden valamit elértszülöttjükre rendkívül büsz-kék, nem véletlenül szerepel-tetnek annyit a lapokban ésfelolvasóesteken. Tehát azirodalmi köztudaton kívülesô emberek számára is fon-tos, amit írtam. Persze min-denki más olvasatot tudhatmagáénak, hiszen az eposz-nak van egy parodisztikus ésegy komoly befogadása. Egymúltkori fellépésemen aztvettem észre, hogy a fiatalokértették a paródiát, az idôseb-bek viszont nem. De számuk-ra akkor is érték, hogy zalai-akról szól, a zalaiak sajátja.

– A készülô új könyv, az ElsôPesti Vérkabaré szintén eposzlesz?

– Úgy indult, hogy a vidékeposza mellé megírom a fô-város eposzát. De rájöttem,ez olcsó megoldás lenne. Bu-dapest különben is sokkalösszetettebb, sokrétûbb, ésnem lehet párhuzamba állí-tani a zalai „szubkultúra”tiszta és egyszerû világlátásá-val. Eredetileg a Hadik Kávé-ház – a cipôvásárlóktól azirodalomnak való – vissza-szerzése lett volna a Vérka-baré alaphelyzete. De holmarad akkor a Centrál, a Ve-res Pálné utca és ezer másdolog, ami komollyá tesziPestet. A Vérkabaré idôbenis sokkal szövevényesebb,mert különbözô idôsíkok ját-szanak egymásba. A maiCentrálban történik meg anyitójelenet (A rákkeltô No-kia címmel), de a forgóajtó-val ide is becsempésztem amúltat. Különben azt vettemészre, hogy túlságosan sokatfoglalkozom a múlttal, pedignagyon is érdekel, ami matörténik a világban. Az elsôidôkben a személyesség semvolt jellemzô rám, most vi-szont anélkül nem tudok ír-ni. Talán ezért is volt, hogyvagy negyed évig nem írtamsemmit, sôt rövid ideig mégazt is gondoltam, egyáltalánnem fogok írni – persze ak-kor is tudtam, hogy egysze-rûen csak az alkotói válság-

nak nevezett rémség tüneteitprodukálom. A Vérkabarébefejezése még várat magára,nem csinálok belôle hiúságikérdést, nem akarom, hogyminél elôbb a könyvpiacrakerüljön. Inkább ülök rajta.

– Végül is mi lesz a mûfaja?– Ezt valószínûleg megint

sokan meg fogják kérdezni,ha megjelenik. Nem epikusmû, de nem is verseskötet. Azeposz írását annyira élvez-tem, hogy ettôl teljesen eltá-volodni nem tudok, szüksé-gem van a dramaturgiaiösszetartó erôre. Szeretem atörténeteket, az eposz hatásátmutatják a hosszú versek is. Atörténetekbôl jó néhány meg-jelent már a lapokban, mint aDéri, Bláthy, Zipernowskytriónak, a transzformátor ki-találóinak a sztorija, vagy egypesti kabaré világának meg-idézése. Tudjuk, a pesti kaba-ré épp az elsô világháborúalatt virágzott, a város önfe-ledten mulatott, miközben apályaudvarokra vagonszámraéreztek a sebesült katonák. AVérkabaré jelzô ugyanakkornagyon is mai, mert a mai kö-zönség is bukik a vérre, elég,ha a tévé hírmûsorait nézed,mert ma minél nagyobb sérü-lésed van, annál híresebb le-szel. Ez szomorú, ezek az em-berek nincsenek a helyükön.A Zámbó Jimmy-dologban isvérkabarét láttam, csakúgy,mint egyéb híres emberekhírértékûnek gondolt halálá-ban. Ízekkel nem spóroló kö-tet lesz ez a könyv. Ha leszutána újabb verseskötet, azcsak szürke borítójú és vissza-fogott lehet.

Szénási Zsófia

4

Passió és vérkabaré,vidék és fôvárosSzálinger Balázslegkedvesebb mûfajaaz eposzNem mindennapi eset, hogy egy fiatal (1978-as születésû) költôaz eposz hexametereiben találja meg a számára legtermészetesebbkifejezési formát. De Szálinger Balázs elhíresült és Bródy-díjjalértékelt vígeposzában pontosan ez történt. A Zalai passióbanminden eposzi kellék a helyén van, paródia és pátosz remekülmegférnek egymás mellett. A történet Zala és Veszprém megyetörténelmi alapú területi vitáját nagyítja eposzi méretûvé. Írójapedig vállalja „az elsô magyar zalai-revizionista költô nehéz sze-repét és az ezzel járó kellemetlenségeket, hogy az ôsi kolonéz ön-tudat csíráit ültessem el az ifjú szívekben.”

w w w. k o n y v 7 . h u 5

Centrál Kávéház, este kilencóra. Hernádi Gyula moso-lyogva tekint végig az asztal-társaságon, mindannyian azesti könyvbemutató után kö-vettük ôt az általa találomrakijelölt ,,szentélybe”. Adesszerten már mindenki túlvan, néhányan ráérôsen kor-tyolgatják a kávéjukat, a pin-cérnô újabb pohár sörökethoz. Nagy a hangzavar, az em-ber a saját szavát sem érti,Hernádi az asztalfôrôl integet.

– Láttam, telefonáltál azelôbb! – mondja, amikor hal-lótávolságon belül vagyok. –Késôre jár, szeretnék haza-menni. Kérlek, rendelj nekemegy taxit!

– Nekem is Lágymányoson vandolgom. Mi lenne, ha megspórol-ná a taxiköltséget, és én elvinném?

Bólint.– Jó, de nem most akarsz in-

terjút kérni, ugye? – kérdezi,miközben besegítem az ülésre.

– Dehogyis! – nyugtatom meg,majd miután elindultunk, ígyfolytatom. – Csak beszélgessünk!A vacsora közben említette, hogykönyvet ír Karády Katalinról.Idôszerû ez a vállalkozás most,amikor hetek óta játsszák BacsóPéter Hamvadó cigarettavég cí-mû filmjét?

– Az Alexandra Könyvkiadótulajdonosa, Matyi Dezsô kértfel, hogy írjak Karády Katalin-ról egy 150–200 oldalas kisre-gényt. Az ô ajánlata függetlena most vetített filmtôl, én nemláttam, csak a sikerérôl olvas-tam. Nagyon nehezen hala-dok vele. Nem a Karády sze-mélyét kísérô sztereotípiákat

kívánom lejegyezni, hanemegy különleges és érdekes tör-ténetet. Arra gondoltam, hogy1910-tôl kezdve – a keresztle-vele szerint ekkor született –Karády Katalin életének alaku-lásához rendelem a legfonto-sabb történelmi eseményeket,és a legérdekesebb technikaivívmányokat egészen a halálá-ig. Nagyon keveset tudni amûvésznô emigrációban töl-tött hétköznapjairól, így errôlaz idôszakról csak úgy lehet ír-ni, ha az ember a fantáziájárabízza magát. Karády Katalin-ról ôrzök egy jópofa szemé-lyes élményt. A háború alatt,1944-ben felvettek az orvosiegyetemre, Pannonhalmáróljöttem a fôvárosba, elôször akatonatiszt bátyámat kerestemfel. Becsöngettem hozzá. Errea mûvésznô, Karády Katalinnyitott ajtót. Kiderült, hogy abátyámmal együtt élt már kö-rülbelül fél éve. Ha jól emlék-szem, nem sokkal korábbanengedte szabadon a Gestapo.Letartóztatása után aljas mó-don bántak vele, amikor talál-koztunk, mégis ugyanolyanvonzó volt, mint a filmvász-non. Kedves, szép, csodáshangú nô volt. Egyvalamitûnt fel: nagyok voltak a lábai,de a testalkata ezt megkívánta.Rendkívül tisztességesen igye-kezett a rászorulókon segíteni,például zsidókat bújtatott anémet megszállás alatt a kü-lönbözô lakásaiban. Ez voltaz egyik oka annak, hogy gya-nússá vált a németek szemé-ben, a másik az Újszászy Ist-ván ezredeshez fûzôdô szerel-

mi kapcsolata. Személyesensoha többé nem találkoztamKarádyval, miután az oroszhadifogságból hazajöttem,egyszer színpadon láttam ôtaz Operett Színházban.

– Tud egyszerre többfélén dol-gozni?

– Van egy másik elkezdettmûvem is. Hozzáfogtam Her-nádi Gyula evangéliumánakaz elkészítéséhez. A saját éle-temet kívánom megírni több-féle nézôpontból, mint ön-életrajzot, majd az édes-anyám, a szeretôm, az ellensé-gem és a tanítványom szem-szögébôl. Így egyetlen életbôlöt történet kerekedik ki. Ha-sonló hatást szeretnék elérni,mint Kuroszava a Vihar kapu-jában címû filmjében, ahol avégén már a nézô sem tudta,hogy mi a valóság és mi az el-képzelt mese. Körülbelül 300oldalasra tervezem a regényt,eddig száz oldal készült el.

– Ez posztmodern történet lesz?– Nem lelkesedem különö-

sebben a posztmodernért, atörténetelvû elbeszélés nemszámolható fel. Nem hiszemel, hogy ez az irányzat, há-rom-négy agyonreklámozottszerzôvel az élen mindenekfe-lett áll, a nem posztmodernekpedig hallgatásra, némaságraítéltettek. Néha úgy érzemmagamat, mint egy lesová-nyodott fogvatartott, akit so-kadmagával a szögesdrót mö-gé zártak azok a jóllakott úrfi-úk, akik lekicsinylôen moso-lyognak rajtunk.

– Nem lehet, hogy a kiválasztás-nál a piaci szempontok döntenek?Van eladható, kevésbé eladható,és eladhatatlan áru?

– Visszakérdezek: ki határoz-za meg, hogy mi eladható, ésmi nem az? Mert a média által

befolyásolt olvasó nem tehetimeg, az biztos. Különben isezen a ponton már a kultúraeladhatóságáról van szó. Haáru a kultúra, akkor el kellenetudni adni. Nálunk ez mégnem honosodott meg. A hata-lom még mindig nem tudannyi pénzt befektetni, hogy akulturális piac megnyugtatómódon felvirágozzon. A kul-túra olyan áru, amely nagyonnehezen, és csakis hosszú tá-von megtérülô beruházást igé-nyel. Minél jobb egy mû, mi-nél tehetségesebb az írója, an-nál több idôt emészt fel ez afolyamat, mert hosszú ideigalkot és valószínûleg a közön-ség sem ismeri fel azonnal azújdonság valós értékét. Lassanés nehezen válik a közfogyasz-tás tárgyává. A mi kulturálispiacunk rendkívül kicsi. Habalszerencsés az illetô, és eset-leg még agyon is hallgatják,akkor tulajdonképpen meg-szûnt létezni az olvasók szá-mára.

– Az Ön mûvei rövidesen újrakaphatóak lesznek. Az erôd márkarácsony elôtt a könyvesboltokpolcaira került. Miért éppen ezzelkezdik az életmûsorozatot?

– Tavaly volt kereken har-minc éve, hogy Az erôd elô-ször megjelent. Úgy keletke-zett, hogy Jancsó Miklós bará-tommal Franciaországban vol-tunk és az egyik beszélgetéssorán szóba került a Maginot-vonal, ahol a francia hadseregtöbbször szenvedett vereségeta németektôl. Egyik franciavendéglátónk mesélte, hogyaz erôdítményt eladták, ésszállodává alakítják át. Akkorjutott az eszembe az ötlet: milenne, ha továbbra is erôd ma-radna, ahol pénzért lehetneunalomûzésbôl háborúsditjátszani? A regényben arra ke-restem a választ, hogyan épülbele a civil társadalom szerke-zetébe a háborús krízisekbenátélhetô erôszak és a szadiz-mus. Úgy érzem, hogy az álta-lam akkor leírtak érvényesekmind a mai napig. Sajnos.

Mutatja az utcát, ahol jobb-ra kell fordulnom.

– Remélem kapok majd az in-terjúból, ha megjelent – mond-ja búcsúzóul, mialatt a házelôtt kisegítem ôt az autóból.

Borbély László

Akinek KarádyKatalin nyitott ajtótBeszélgetésHernádi GyulávalDecemberben ismét megjelent Hernádi Gyula könyve, Az erôd,amelybôl a hetvenes években sikeres film is készült. A civil és ahadi társadalom kapcsolatát vizsgáló regény az elsô kötete annakaz életmûsorozatnak, amely a Kairosz Kiadó gondozásában jutmajd el a könyvesboltokba. A tavaly hetvenötödik születésnap-ját ünneplô szerzô folyamatosan két új mûvön dolgozik.

w w w. k o n y v 7 . h u6

■ – A Balassi Kiadó Feminiz-mus és Történelem sorozatábaneddig megjelent mindháromkönyvhöz kapcsolódik az Ön neve.Rosalind Miles Az idô leányaicímû kötetének és a Van-e a nôk-nek történelmük? címû könyv-nek szaklektora volt, a Rajk Júlia-monográfiának pedig szerzôje.Magyarországon jelenleg nemhogya nôtörténelem vagy a gender stu-dies körébe tartozó írások, de anyugati feminizmus alapmûveisincsenek nagyon lefordítva. Miértpont egy eléggé vitatható (és vita-tott) rendhagyó „világtörténetet” ésa Joan Scott által szerkesztett ta-nulmánykötetet választották a so-rozat nyitóköteteinek?

– Valóban nem volt könnyûválasztani a nagyon gazdag ésMagyarországon szinte isme-retlen történetírói munkák kö-zül. Az volt a cél, hogy a nôk-rôl és a társadalmi nemekrôlszóló gondolkodást történetisé-gében és a lehetô legnagyobbváltozatosságában bemutassuk.

Rosalind Miles könyve nemszigorúan vett szaktudomá-nyos munka, hanem az angol-szász népszerû ismeretterjesz-tés hagyományait követi: ol-vasmányos és elgondolkozta-tó. Megdöbbentô és gondolat-ébresztô az a történet, amely-ben bemutatja, hogy a férfiakhogyan uralták a nôk testét éslelkét, függetlenül kontinen-sektôl, politikusoktól vagy kor-mányoktól. Ha az olvasó kö-veti ôt ezen a gyakran sokkoló-an naturális részletekkel gazda-gított úton, másképpen fogjalátni a „történelmet” magát. Akönyv elolvasása után a törté-nelem tartalma olyan mélyebbösszefüggésekkel gazdagodik,amely mindannyiunkat sajátmagunk és nemünk viszonyá-nak átgondolására késztet.

A másik kötetet Joan Scottszerkesztette, eredetileg az Ox-ford University Press felkérésé-re, Feminizmus és történelem cím-mel. Joan Scott, aki a gender, atársadalmi nem fogalmát elô-ször használta történeti elem-zésben, az elmúlt tizenöt évazon tanulmányait válogattaegy kötetbe, amelyek meghatá-rozó jelentôségûek voltak a fe-minizmus és a történelemszempontjából. A szerkesztô akötet magyar kiadásához írtelôszavában rámutat arra, hogymennyire káros és értelmetlen– intellektuálisan és politikai-lag is – a keleti és a nyugati fe-minizmus elválasztása, mester-séges szembeállítása.

– Ön szerint mégis mi az oka an-nak, hogy Magyarországon – ésnemcsak Nyugat-Európához ésÉszak-Amerikához, hanem jó né-hány közép- és dél-európai szom-szédunkhoz képest is – lassan terjeda társadalmi nem szempontú (gen-der sensitive) szemléletmód a törté-nettudományban? Összefüggésbenáll ez egyéb, újfajta tudományosmegközelítések, módszerek lassúterjedésével (pl. mikrotörténelem)?

– A magyarországi nôtörté-net-kutatást 1945 után a hideg-háború realitása határozta meg.Az „állami feminizmus” politi-kájának megfelelôen a nôk tö-meges munkába állása ugyanönmagában nem vált az egyen-lôség mércéjévé, de lehetôvétette az 1970-es évektôl kezdve,hogy közgazdászok és szocio-lógusok foglalkozzanak a nôimunkavállalás jellemzôivel éstörténeti alakulásával. Sôt, atörténészek is felfedezték azonmegismerési modellek újdonsá-gát, amelyek a különleges nôimunkák történeti vizsgálatábóladódhatnak, pl. prostitúció, bá-baság, házi cselédség.

A nyugat-európai 1968-astársadalmi mozgalmak hatásá-ra a feminizmus lassan átala-kította magának a történelem-nek még a meghatározását is.Hiszen a feminizmusok törté-nete a történetírás szinte min-den területét érinti, úgymint apolitika-, kultúr-, társadalom-,vallástörténetírást. Mára a tár-sadalmi nemet mint elemzésikategóriát használó történet-írói megközelítés a kevés szá-mú elfogadott történetíróimegközelítések része, amelyönálló szakterület, de egybena történetírás alterülete is.Magyarországon ez nincs így,hanem a társadalomtörténet-írás része.

– Régebben (egyesek szerint mégma is) a nôtörténet szorosan össze-kapcsolódott magával a feminiz-mussal, tehát egy politikai mozga-lommal, annak egyfajta eszközevolt. Lehetséges, hogy hazánkbana feminizmussal szembeni vi-szolygás és a kevésbé fejlett nôi ön-tudat az oka, hogy a nôtörténelemtérhódítása nehézkesen halad?

– A feminizmus rossz útle-véllel érkezett a vasfüggöny le-omlása után Kelet-Európába.Magyarországon, mint min-den posztszocialista ország-ban – a volt Jugoszlávia kivé-telével, ahol már az 1970-esévektôl erôs nômozgalmakalakultak ki – a nôtudományikutatás és oktatás még gyerek-cipôben jár. Míg a világ sze-rencsésebbik felében nincsolyan, aki meg merné kérdôje-lezni, hogy az elmúlt harmincévben a nôtudomány sikerrelmegvívta küzdelmét a tudo-mányosulásért. Kelet-Európá-ban az idôsödô férfiakból álló,a szakirodalmat nem ismerôegyetemi vezetôk sokszor mégmindig úgy érzik, hogy egye-dül ôk hivatottak eldönteni,mit és kinek kell tanítani, mi isszerintük „tudományos”, füg-getlenül a szakmai értékítélet-tôl. Mivel a „férfias” politikaiközeg alapvetôen nem válto-zott 1989 után sem, nincsenaz a politikai erô, amely nyo-mást gyakorolna a történelemdemokratizálása érdekében.

A magyar kutatást egyenlôt-lenségek jellemzik mind a ku-tatások, illetve a publikációkidôbeli, tematikus, illetve mû-faji eloszlásában. Elsôsorban atársadalomtörténet-íráson be-

lül találjuk meg „a nôk”, mintkülönleges kategóriákkal leír-ható társadalmi csoport elem-zését, amely az 1970-es évektörténetírására volt jellemzô.Kulcsfontosságú az egész tör-ténetírás korszerûsítése szem-pontjából, hogy a legfonto-sabb munkák magyarul is hoz-záférhetôek legyenek, ezzelmintegy modernizálva a törté-neti diskurzus nyelvét. Ha be-legondolunk abba, hogy aligszáz éve még Madách Imremegkérdôjelezte, hogy a nôkagya alkalmas-e egyáltalán el-vont fogalmak megértésére ésaggódott, hogy nem káros-e anôi testnek a megfeszített szel-lemi munka, ami az egyetemitanulmányokkal együtt jár, ak-kor láthatjuk, mekkora hala-dást ért el a nôtörténelem és anemek történetének írása. Ez afejlôdés önmagában is történe-ti vizsgálódás tárgya, az embe-ri méltóság és a szabadság ki-teljesedésének története,amelynek kétségtelenül forra-dalmi eredményeivel azonbanma még távolról sem lehetünkelégedettek.

– Az Ön választása hogyanesett épp Rajk Júliára? Mikéntzajlott az írást megelôzô kutatásiperiódus? Milyen speciális mód-szereket kellett alkalmaznia, hogy„láthatóvá tegye” a sokáig férjeárnyékában élô Rajk Júliát?

– A 20. századi magyar törté-nelem sajnos nem olyan gaz-dag látható, a kutató munkájátmegkönnyítô, sok forrást hát-rahagyó nagy formátumú nô-alakban. Az is fontos szem-pont volt, hogy „jó” személyi-ségû, kisugárzású nô legyen,akirôl írok, mert az életével,szó szerint az életében éltemkét és fél évig.

Rajk Júlia a 20.századi történelemviharaibanBeszélgetésPetô Andreával

w w w. k o n y v 7 . h u 7

Két kérdés merült fel: a törté-neti fontosság és a nôkkel kap-csolatos forráshiány. Földi Jú-lia életérôl bôséggel állnak ren-delkezésre források attól a pil-lanattól kezdve, ahogy belé-pett Rajk László életébe, addiga percig, míg Rajk Júlia lett.Ahogy kikerült a „nagypoliti-kából”, a levéltárakban hiábakeresünk írott forrást, az oralhistory módszerével kell magáta forrást is létrehozni, a megfe-lelô módszertani alapossággalés feminista érzékenységgel. ARajk Júlia életérôl fennmaradtírott források mozaikszerûek.Ismeretlen szempontok alap-ján a Történeti Hivatalbanmegmaradtak kézzel írt 1949-es vallomásai, amelyek elem-zésénél feltétlenül figyelembekell venni, hogy ezek egyedi ésesetleges források, másokról isírathattak vele fogsága idejénhasonló jellegû „emlékezése-ket”. Csak azok nem maradtakfenn, ahogy a Történeti Hiva-tal kutatószolgálatának tájé-koztatása szerint a Rajk Júliá-ról készült besúgói jelentések,

telefonlehallgatási jegyzô-könyvek sem. Ezért amellett,hogy minden lehetô írott for-rást feltártam, interjúkat készí-tettem azokkal, akik ismerték.A beszélgetôpartnereim több-sége gyakorlott nyilatkozóvolt, és az interaktív interjúké-szítés módszerével igyekeztemaz elôre elkészített történetekmögé betekinteni, vagy megér-teni, ki miért melyik történetétmeséli el nekem Júliával kap-csolatban. Már az életrajz elô-készületi munkálatai is elgon-dolkoztatták az alanyokat,mert nem hitték volna, hogylesz valaki, aki Rajk Júlia élet-

rajzát írja meg, azelôtt, hogy aférjrôl születne alapos monog-ráfia. Ugyanígy a történészek,akiknek beszámoltam a készü-lô munkáról, meglepôdtek,nem képzelték, hogy Rajk Júlia„fontos” volt. A történelmi„fontosság” kategóriája az,amelyet ez az életrajz megkísé-rel átértelmezni. Rajk Júlia éle-tében megfigyelhetjük, hogy ahagyományos történelem-szemlélet köz- és magánéletetelválasztó eleme nem mûkö-dik, éppen ezért adhat újszempontokat ez az életrajz anôi politizálás és nôi élmé-nyek megértéséhez.

– Monográfiájában kulcskérdésa saját név, mint az önálló iden-titás megszerzésének egyik jele.Miért válik ez az átlagosnál isfontosabbá Rajk Júlia életében?

– A nôi élettörténet elmondá-sa a saját, önálló identitás meg-szerzésének története is. A „sa-ját név” megszerzése a nôi au-tonómia legfontosabb feltéte-le. Rajk Júlia életrajzát is az éle-tét meghatározó nevek alapjánbontottam korszakokra. FöldiJúlia néven született, majdamikor Rajk Lászlóné lett, éle-te alapvetôen megváltozott,mert sorsa a férje sorsa lett, ésô maga is a nagypolitikai játsz-mák áldozatává vált. 1945 és1949 között jó néhány, a ha-gyományos politikatörténet ál-tal is jegyzett politikai pozícióttöltött be. Férje kivégzése utána bíróság Rajk Lászlóné néven5 évi börtönbüntetésre ítélte.Ennek letöltése után a bele-egyezése nélkül megváltoztat-ták a nevét Györk Lászlónéra.A rehabilitációs kérelmeketmár Rajk (Györk) Lászlóné-ként írta alá. Megkérdôjelezhe-tetlen erkölcsi súlyával döntôszerepet játszott abban, hogy apolitikai rehabilitációs folya-mat bár zökkenôkkel, de ha-ladt, és sikerült elérnie célját: aférje nyilvános temetését. Azújratemetés után a pártbanmegmaradtak Rajk Lászlóné-nak hívták, míg a pártellenzék,fôleg 1956. november 4-e után,Rajk Júliaként emlegeti. Romá-niából hazatérte után ô lesz „aJúlia”, az intézmény, aki min-dig kész volt fellépni mások ér-dekében, elintézni a lehetet-lent. Eldöntötte, hogy férjegyilkosaival soha nem mûkö-dik együtt. Ez a döntés tette ôt

„nemzeti hôsnôvé”, hogy nemállt be „a kisebbik rosszal” ér-velô, a Kádár-rendszerrelegyüttmûködôk mellé. Az érté-kek és erkölcsi elvek, amelyekannak idején a kommunistamozgalomba vitték, élete végé-ig vezérelték, s ezért tiltakozottminden, ezeket csorbító intéz-kedés ellen. Tudta, érezte:megteheti, a „saját neve” tá-madhatatlanná tette.

– Könyvében azt írja, a nôi élet-rajz nôi írójának az együttérzést iskutatási módszerként kell alkal-maznia. Önnek milyen a viszonyaírása tárgyához, Rajk Júliához?

– Az életrajz nemcsak egysze-rûen egyéni élettörténet, ha-nem a közösség, a társadaloméletérôl is képet ad, amelyenkeresztül a mai történetíró ér-tékrendje is tükrözôdik. Azéletrajz írójának elôször is arendelkezésre álló adatokatkell összegyûjteni, s ekkor kez-dôdik az igazi munka, a sze-mélyiség megértése, anélkül,hogy közben a szerzô azono-sulna az életrajz hôsnôjével.Ez az alkotói folyamat dinami-kus kapcsolatot hoz létre aszerzô és az életrajz hôsnôjeközött, a tisztelet és az elhatá-rolódás távolságot adó skálá-ján. Az életrajz elmondása in-tim mûfaj, amelyben az írónakmeg kell találnia a megfelelôtávolságot a hôsnôje és a sajátelkötelezettségei között. Azértannyira intim jellegû, mert atörténészrôl magáról is sokatmegtudunk belôle, hiába pró-bál esetleg görcsösen a hibás„objektív történetírás” álcájamögé elrejtôzni. Én sokat ta-nultam Rajk Júliától, és az éle-te, a konfliktusai nagy segítsé-gemre voltak, amikor olyanhelyzetbe kerültem, hogy dön-tenem kellett: van-e erôm el-utasítani a kisebb rosszal járó,de nagy megalkuvást követelôalternatívát. Hosszú távon azellenállás érzelmileg kifizetô-dôbb, mint a megalkuvás. Eztis meg lehet tanulni Júlia élet-rajzából.

– Ön szerint mit kellene tenni,hogy a társadalmi nem szempontúszemlélet, és az ehhez kapcsolódó újmódszerek teret nyerjenek és hozzá-járulhassanak a magyarországitörténettudomány megújításához?

– Korábbi könyvemben, a Nô-históriákban a magyar nôegye-sületek történetét dolgoztam fel

1951-es megszüntetésükig. Azttartom az egyik legfontosabbproblémának, hogy az utóbbinegyven évben a nôegyesüle-tek, a civil társadalom megszün-tetésével elvesztettük a nôk po-litikai radikalizmusának hagyo-mányát is, azt, hogy bátranmegfogalmazhassunk követelé-seket politikai szinten és bizo-nyos dolgokra nemet mondhas-sunk. Nincsenek sikeres nôi tör-ténelmi személyiségek, akikkelazonosulni lehetne, a történel-münkben és az azt közvetítôtörténelemtankönyvekbenszinte csak férfi példák vannak.

A nôtörténelem, feministaszociológia, közgazdaságtanstb. mindig is adott politikaimozgalmakkal együttmûköd-ve fejlôdött, intellektuális mu-níciót adva a társadalmi moz-galmaknak. Magyarországonma még hiányzik az a társadal-mi mozgalom, ami a tudomá-nyos kutatókkal együttmû-ködve átalakítaná, demokrati-zálná a politika, és ezzel egyidôben a tudomány nyelvét.

– Melyek a Feminizmus ésTörténelem címû sorozat terve-zett következô kötetei?

– Hamarosan megjelenikGeorge Mosse könyve a férfi-asság történetérôl és JanneHaaland Matlary, a mai nor-vég keresztény feminizmusvezetô teoretikusának eddigmár tizenkét nyelven megje-lent mûve az „új feminizmus-ról”. Majd Miglena Nikolchi-na, a budapesti Közép-Euró-pai Egyetem Alapítvány Tár-sadalmi Nemek és Kultúraprogramját is évekig sikerreligazgató, bolgár feminista filo-zófus kötetét ismerhetik mega magyar olvasók.

Borbíró Fanni

w w w. k o n y v 7 . h u8

– Lomb Kató tizenhat nyelvvel fog-lalkozott, és ez már önmagában tisz-teletet ébreszt – engem mégis inkábbaz e mögött rejlô hihetetlen tudás-vágy, lelkesedés, állandó intellektuáliskészenlét varázsolt el igazán. Bábeliharmónia címû könyvében írja, hogya tanulás az Ön számára nem tevé-kenység, hanem magatartás. Tanul-ható, kiépíthetô ez önmagunkban,vagy inkább születési adottság?

– Én úgy gondolom, hogy inkábbszületési adottság – és természete-sen nagy szerepet játszik ebben akörnyezet, az embert ért hatásokösszessége. A Dunántúl például ki-csit többnyelvûbb – amikor taní-tottam, mindig külön ültettem azalföldieket, mert ôk kevésbé több-nyelvû környezetben élnek. Én pé-csi születésû vagyok, a pécsi egyete-men is végeztem – sajnos kémia-fi-zika szakon, de késôbb, amikorszakszövegeket fordítottam, enneka képzettségemnek is hasznát vet-tem –, és azt hiszem, ez nagymér-tékben befolyásolta a nyelvek irán-ti szeretetemet. Számomra mindigfontos volt a tanulás, a minél széle-sebb körû mûveltség megszerzése,ami aztán a nyelvek elsajátításánakvágyában körvonalazódott. Mivelelég késôn kezdtem el nyelveket ta-nulni, nem igazán jó a kiejtésem, –ez annál sikeresebben sajátítható el,minél korábban kezdjük el az ide-gen nyelvvel való megismerkedést.A nyelv másik két összetevôje – aszókincs és a nyelvtan – csupán in-telligencia és szorgalom kérdése.

Persze lehet magunkat tudato-san is nevelni az ismeretszerzésfolyamatos vágyára, de kikerülhe-tetlen tényezô a születési adottságés a szocializációs háttér is. Más-részt az olvasás az, ami leginkábbformálja az ember szellemi hoz-záállását. Mindig azt mondom,hogy amíg betûíró és -olvasó em-ber van a világon, addig nem ve-szejti el az Úristen. Abban a világ-ban, amelyben én nôttem fel, azáltalános, latinos mûveltség adott

egyfajta keretet az emberi kultúrá-nak. Az én generációm olyan bor-zalmakon ment keresztül, hogytalán csak az irodalom tartottabennünk a lelket, fontos példavolt számunkra mindaz, amit azelôdeink átéltek és átszenvedtek.

– Könyveiben leírja, hogy az Önnyelvtanulási módszere is az olvasá-son alapszik – mindig olyan nyelvûkönyvet olvas, amilyen nyelvet éppentanul. Mûfaj szerint milyen könyvekállnak Önhöz a legközelebb?

– Leginkább szépirodalmi pró-zát szeretek olvasni – a verseket isnagyon kedvelem, noha magamsohasem próbálkoztam versírás-sal, hiszen egy intellektuális em-ber prózában mindent meg tudfogalmazni, egy vershez viszontinspiráció kell. A verset nem csu-pán az értelem kovácsoljaegésszé, hanem mozgatja, csiszol-ja is valami, az a bizonyos ihlet…Én elmúltam kilencvenkét éves,nagyon sok mindent éltem át, jótis, rosszat is, hol elbocsátottak azállásomból, hol átöleltek, de akönyv, az irodalom mindig bizto-sította a lelki egyensúlyomat.

– A könyvekhez az olvasáson kívülaz íráson, fordításon keresztül is kö-tôdik. Ön szerint egy fordított mûmennyiben a fordító alkotása is? Ho-gyan határozhatóak meg az igazán jófordítás ismérvei?

– Minden fordításnak vala-mennyire szerzôje a fordító is, ab-ban az értelemben, hogy képesvolt-e visszaadni mindazt, amit azeredeti szöveg magában hordo-zott. Az a fordítás jó, ami az olva-sóból ugyanazt a reakciót váltja ki,ami eredetileg az író szándékábanállt. Ezért nem szabad túlságosankötôdni a szöveghez – lehet, hogyaz eredeti szöveg csupán egy jelzôthasznál, holott az a magyar nyelv-ben önmagában nem árnyalja iga-zán a mondanivalót –, ilyenkor afordítónak ki szabad egészítenieegy pontosító jelzôvel. Ugyanez azelv érvényesül a fordított esetben

is: az angol például nem szereti adíszes, virágos jelzôket, tehát egyolasz szöveg – ami viszont hem-zseg tôlük – angolra fordításakorcsupán a szükséges jelzôket kell be-leilleszteni a szövegbe, ügyelve azértelem csorbítatlanságára, de mel-lôzve a szolgai szövegkövetést. Afordítás lényege tehát, hogy az ol-vasóban azokat az asszociációkatkeltse életre a lefordított szöveg,amit a szövegírónak szándékábanállt kelteni.

– Fontos-e, hogy a szerzô és a fordí-tó lelkivilága közel álljon egymáshoz,vagy inkább a szerzô szándékánakmegértése a lényeges?

– Úgy gondolom, hogy a fordítás-nál a szövegbe való beleélés a leg-fontosabb. Én nagyon sok könyvetfordítottam, ezek között kevés volta szépirodalom, de mindig beletudtam magam élni a szerzô mon-danivalójába. Ha a lelkivilágok azo-nossága lenne a kizárólagos szem-pont, akkor nô aligha fordíthatnaférfi szerzôt, mert a két gondolko-dásmód alapvetôen különbözik.Ugyanígy szerepet játszik a szemlé-letek megegyezésénél a szerzônél ésa fordítónál az életkor, az átélt ese-mények hatása, ez ritkán azonos;inkább a beleélés, átérezni tudás az,ami mindenképpen kritériuma egyjó fordításnak. De bevallom, hogyengem a fordításban is a fordításmechanizmusa érdekelt leginkább,a stílusban való gyönyörködés fon-tosabb volt számomra, mint magaa mondanivaló....

– Nem csupán fordítóként, tolmács-ként, poliglottként ismerhetjük LombKatót, hanem szerzôként is. Melyikmûve áll Önhöz legközelebb? Milyencél vezérelte megírásukban?

– Az Egy tolmács a világ körül alegkedvesebb számomra a köny-veim közül. Ma már inkább pénz-kérdés az utazás, de annak idejénmég az is szívdobogtató élményvolt, ha valaki Budapestrôl Bécs-be utazott, így az óriási lehetôség-nek számított, hogy többek kö-zött kimehettem Japánba és Kíná-ba is. A tolmácskodás sok utazásttett lehetôvé számomra, ezek azélmények tartalommal töltik fel amúltat, és a kiegyensúlyozottságfelé viszik az embert, mert úgy ér-zi, hogy megismerte a világot…

Az írás talán még többet ad, mintaz olvasás, mert újra átélhetôek amegtörtént események, miközbentisztul, élesedik az élmény, mivelki kell emelni a megélt idôbôl azo-kat a motívumokat, amelyek má-sok számára is fontosak lehetnek.

A könyvek megírásának célja atanulásban való segítségnyújtás vá-gyán kívül az az érzés volt, hogyoka van az írásnak. Egyébként isfolyamatosan munkál bennem amondás, írás kényszere, például ál-landóan naplót írok, mert úgy ér-zem, hogy közelebb kerülök az él-ményhez azáltal, hogy leírom.

– Az Ön naplói azonban nem ha-gyományos naplók, úgy tudom, azéppen tanult idegen nyelven rögzíti anapok eseményeit. Ez is része nyelvta-nulási módszerének?

– Így van, hiszen a naplóírás azolvasás mellett a másik remek le-hetôség egy idegen nyelv elsajátítá-sára. Egyrészt folyamatos gyakor-lást jelent, másrészt azáltal, hogycsak önmagunknak szólnak, túl-léphetünk az idegen nyelv tanulá-sánál rendszerint jelen lévô gátlá-sokon: ha az ember levelet ír vagybeszélget idegen nyelven, mindigott a szorongás, hogy nem ponto-san fogalmaz, nem kifogástalanulhelyes egy-egy jelzôje, ezért in-kább kihagyja vagy egy kevésbé ta-láló, de hibátlanul tudottal helyet-tesíti; a napló, az mindent lenyel:a tartalomban a másnap már meg-cáfolt dolgokat éppúgy, mint aformában a nem teljesen ponto-san használt kifejezéseket.

– Az idegen nyelvek tanulása és azolvasás, az ismeretszerzés és a betûszeretete az Ön szemléletmódjában el-választhatatlan fogalmak…

– Azt mondják, manapság többaz író, mint az olvasó, és ez engemnagyon elszomorít, mert az olva-sás az, ami az elmét legjobban csi-szolja, és ami az öregséget, ahol énmost tartok, boldoggá teszi. Minéltöbb nyelven tud olvasni valaki,annál derültebb az öregsége. A miéletünk a betû – mi betûlábakonjárunk, és betût lélegzünk be, ésezért nem tud megijeszteni, hogybetöltöttem a kilencvenkettedikéletévemet... Az olvasni tudó ésszeretô ember olyan elônyt hor-doz magában, amit se a pénz, se aszerencse nem tud pótolni, mertmind függetlenedik egy idô utánaz embertôl, a könyv viszont csakaz olvasóval együtt teljes.

Az én életemet végigkísérték akönyvek – hála olvasószenvedé-lyemnek, soha nem unatkoztam,soha nem sóhajtoztam, soha nemgyászoltam azt, ami nem szemé-lyi veszteség, és „bizton tekintemmély sírom éjjelét”, mert nem fé-lek semmitôl, amíg a szemem jóés olvasni tudok.

Horváth Orsolya

„Mi betûlábakon járunk,és betût lélegzünk be”Beszélgetés Lomb KatóvalLomb Kató kilencvenkét éves, a híres poliglottok egyike. Élete so-

rán tolmácsként, fordítóként tevékenykedett, idegen nyelvekrôl és

utazásairól szóló könyvei ma is népszerûek.

w w w. k o n y v 7 . h u 9

■ A tudományos könyvkiadásidôszerû kérdéseirôl rendeztekkonferenciát a Magyar Tudo-mányos Akadémián február7-én, az MTA Társadalmi kap-csolatok Bizottsága és Irodájaszervezésében.

Az eszmecserét Glatz Ferenc,az Akadémia elnöke kezde-ményezte, aki megnyitójábankiválónak minôsítette a ma-gyar tudományos könyvki-adást, amely a kultúra finan-szírozásának ellentmondásaiközepette is színvonalas tu-dott maradni. Elégedett azértis, mert minden olyan mun-ka, amely tudományos ered-ményeket tartalmazott, kia-dóra talált az elmúlt tíz-tizen-két évben. Azzal 1989, a pia-cosítás kezdeti lépései ótatisztában vagyunk, hogy a tu-dományos, az ismeretterjesz-tô könyvkiadás (bizonyosrészterület kivételével) nemlehet piacorinetált. Európaminden országában a kultusz-miniszter párbeszéde a pén-zügyminiszterrel állandó harca kultúra finanszírozásáért –utalt a 30–40 éves általánosgyakorlatra. – A tudományoskönyvkiadást nem lehet ki-szolgáltatni a pénzügypoliti-kának.

Milyen garanciákat kell vál-lalni a költségvetésnek a tudo-mányos könyvkiadás finanszí-rozásában? Erre vonatkozóanvárok elvi állásfoglalást a maikonferenciától – fogalmaztameg az MTA elnöke. – Mertnemcsak a finanszírozás prob-lémáiról, hanem koncepcio-nális kérdésekrôl is beszélnikell, az MTA egyik feladata,hogy megpróbál állandó fóru-mot adni a tudományoskönyvkiadás gondjainak amegvitatásához.

Glatz Ferenc hangsúlyozta,az Akadémiai Kiadó privatizá-lása óta sohasem jutott arra akövetkeztetésre, hogy a ma-gyar tudományos könyvki-adásnak csakis egyetlen gazdá-ja lehet, egy valamiféle nagykiadó. Ezt a területet is plurá-lis törekvések területének kelltekinteni. Az Akadémia veze-

tésének mulasztásából hiány-zik a koordináció, mondta ön-kritikusan. A tudományoskönyvkiadás elvi kérdéseibenvaló állásfoglalás, a publikáci-ós rendszernek az újragondo-lása, a kutatói-intézeti igé-nyeknek a kiszolgálása, azegyetemek, tanszékek saját ki-adványainak és az országos ki-adványoknak a koordinálásaaz Akadémia feladata.

Most van az a pillanat, ami-kor tárgyalni kell az egész ol-vasáskultúrának a helyét azinformációszerzésben. A1960-as évektôl kezdôdött aza korszak, amikor az olvasás-kultúrának a régi, klasszikus,ha úgy tetszik, a polgári kö-zéposztály munkarendjébebeilleszkedô módja eltûnt, ésaz olvasáskultúra kezdett arraösszpontosulni, hogy infor-mációkat szerezzünk, xero-xozzunk, kimásoljunk, fel-használjunk információkattudományos célra. Mostazonban talán éppen a számí-tógépes információszerzés és-átadás ellenhatásaként újabbigény jelentkezett: egy köny-vet azért veszünk kézbe, mertolvasni akarunk, meg akarunkvalamit tudni a szerzôrôl, ar-ról a világról, amelyet leír.Nem egyszerûen csak ki aka-rok venni az én felfogásom-hoz igazodó idézetet, vagynéhány adatot. Hogyha aklasszikus olvasáskultúráhozvalamilyen formában szeret-nénk visszatérni, ha azt sze-retnénk, hogy az olvasás, amagunk épülése visszanyerjeaz ezredfordulón a becsületét,ezt elsôsorban a könyvkiadóimunka színvonaltartásától,színvonalemelésétôl, a kézira-tok gondos megmunkálásától,a kiadványok színvonalas elô-állításától kell várni – zártagondolatmenetét.

Gyurgyák János, az OsirisKiadó igazgatója referátumá-ban elsôként tételesen bizo-nyította, hogy a nagyon jóhelyzetben lévô, bôvülô álta-lános magyar könyvkiadássalszemben a tudományoskönyvkiadás egy lefelé menô

spirálba került. Hogyha a pi-ac határozza meg a tudomá-nyos könyvkiadás helyzetét,akkor elveszíti azt a pozíció-ját, amire Glatz Ferenc utalt.Az idén a könyvforgalom15–20%-os növekedésévelszámolhatunk, bár a kiadottmûvek száma és a példány-szám csökken, az egy fôre ju-tó könyvek számát tekintveEurópa elsô tíz országa kö-zött vagyunk. (A teljes adat-bázis megtalálható a KSH ál-tal kiadott A magyar könyv-kiadás adatai 1995–2000címû kiadványban.)

Gondoljuk meg, hogy egyátlagos (nem illusztrált) kötet1500-as példányszámnál null-szaldós, s az átlagos példány-szám filozófiai mûvek eseté-ben 2300, viszont szociológi-ai kiadvány esetében csak1100. A másik riasztó adat atámogatás reálértékének csök-kenése. Megtörténik, hogyegy kiadó nem veszi igénybea megítélt támogatást, mertez az összeg a költségek ki-sebb hányadát teszi ki, arrasem elég, hogy a kiadványnullszaldós legyen. A könyv-terjesztôk arra vannak kény-szerítve, hogy kis példányszá-mú és lassú fogyású könyve-ket ne terjesszenek. A kiadók„gyalázatosan alacsony” ho-noráriumot fizetnek. Ezek atények együttesen csôd felévezetnek. Mit lehet tenni en-nek elkerülése érdekében? Askandináv országokban be-vált, évtizedek óta mûködik akönyvtári példányvásárlásrendszere, ezt kellene követ-ni, ehhez megvannak az ala-pok, nem kell új, önálló szer-vezetet létrehozni ehhez. Eb-ben az esetben a kiadás rentá-bilissá válna, a könyvek eljut-nának az olvasókhoz, lehetô-vé válna, hogy tisztességeshonoráriumot kapjanak aszerzôk.

Miklós Tamás, az Atlantis Ki-adó igazgatója korreferátumá-ban elismerte, hogy a köny-vesboltok tele vannak (tudo-mányos) könyvekkel (is), ámez egy elmúlt helyzet eredmé-nyeit tükrözi. A könyvkiadásspeciális terület, valamennyiolyan országban, ahol kisnyelven igyekeznek ilyen jel-legû könyveket publikálni, atudományos könyvek fajlagos

elôállítási költsége magasabb,mint más könyveké. A piacapedig eleve szûk, korlátozott,meghatározott értelmiségi ré-tegekhez szól. Nagyon sokgazdag ország van, amelyneknincs jelentôs tudományoskönyvkiadása, hanem angolul,németül vagy franciául publi-kálnak. A magyar kultúra (iro-dalom, színház stb.) és tudo-mány teljesítménye mindignagyobb volt, mint az országgazdasági teljesítôképessége. Amagyar értelmiségnek önma-gáról kellene lemondania, haa könyvkultúráról, a tudomá-nyos könyvkiadásról lemon-dana, hiszen hosszú ideig ezbiztosította az önazonosságát.Magyarországon még ma issok esetben ugyanolyan pél-dányszámban jelennek megkülföldi szerzôk (filozófiai,szociológiai, történettudomá-nyi) mûvei, mint nagy világ-nyelveken. Holott az itteni ol-vasóközönség vásárlóereje kb.tizede a nyugatinak. A köny-vek elôállítási költsége viszontalig kisebb, mint ezekben azországokban. Csak a kompen-zációnak köszönhetô, hogytudományos könyvkiadásunknem omlott össze. Egy könyvkiadásához a pénzt ma há-rom-négy helyrôl kell össze-szedni. A vásárlóerô nem fogfelnôni a könyvkiadás szük-ségleteihez.

A könyvszakmából ma mint-egy másfél milliárd forint hi-ányzik – hangzott el többszöris a konferencián. Glatz Fe-renc a pályázati rendszert apszeudodemokratikus jelzôvelkritizálta, Gyurgyák János az„uram-bátyám világot” emlí-tette ezzel kapcsolatosan.

A referens, a korreferens ésfelkért hozzászólók (itt nemidézett) gondolatai alapján el-készülô/elkészült memoran-dumot az Akadémia eljuttat-ja/eljuttatta az illetékes mi-nisztériumoknak. A kérdésselkapcsolatos véleményüket akönyvkiadók, könyvterjesz-tôk, a sajtó képviselôi idôhi-ány miatt már csak egy meg-adott e-mail címen mondhat-ták el. Lapunkban a témáramég visszatérünk: megszólal-tatunk néhány érdekeltet, studósítunk a memorandumsorsáról.

Cs. A.

Tudományés olvasáskultúra

10 w w w. k o n y v 7 . h u

– Gyerekkoromban nagyonsokat foglalkoztam állatokkal,de aztán vegyész lettem – vá-laszolja Csányi Vilmos. –Vegyipari technikumba jár-tam, majd az ELTÉ-n a kuta-tóvegyész szakot végeztem el,és miután a vonzalmam a bio-lógia iránt nagyon erôs volt,biokémikus lettem. Neuroké-miával szerettem volna foglal-kozni, de amikor kiderült,hogy ezt részint nem lehet, ré-szint ha lehetne is, nagyonsokba kerülne, akkor úgy dön-töttem, „olcsóbb” ágát mûve-lem a szakterületnek. Ez volt amagatartás-genetika meg azetológia. Az persze csak átme-neti állapot volt, hogy ala-csony költségvetéssel lehetettdolgozni, most már ez a szak-ma is sokba kerül.

– Akkoriban, a hatvanas évek-ben ez új tudomány volt. Nemigenörültek szerintem az idô tájt a szo-katlannak.

– Egyáltalán nem örültek,mert amikor a nagy genetikaivita zajlott, amely végül pozi-tív eredménnyel zárult, aztmondták, hogy jó, jó, a geneti-kát már elfogadjuk, de a visel-kedéskutatások csak állatokravonatkozhatnak, hiszen azember esetében a párt dönti el,hogyan kell cselekedni. Teháta viselkedésgenetikát továbbrais burzsoá áltudománynak mi-nôsítették.

– Az Önök által vizsgált terüle-tek eléggé elvontak a közemberszámára, mégis tudomány-nép-

szerûsítô munkára adta a fejét:könyveket, cikkeket publikált, elô-adásokat tartott. Hogyan fogad-ták ezt a kollegák? Nem vádoltákazzal, hogy aprópénzre váltja atudását?

– Mintegy menlevélkéntszolgált a tény, hogy ideológi-ailag sokáig tiltott területekenkezdtem dolgozni. Ez lehetô-vé tette, hogy olyan dolgokrólis beszéljek, amelyeket a kollé-gáim esetleg másként fogal-maznának meg. Emlékszem,amikor írtam a cikkeket, akkoraz egész Straub-intézet elol-vasta, kommentálta, vitatkoz-tunk, hogy egy-egy fogalmatvagy szót hogyan lehet hasz-nálni. Ebbôl én sokat tanul-tam, a többiek viszont úgyérezték, hogy a munkámbanvalamiképp ôk is közremû-ködtek. Fontosnak tartották,hogy végre félre lehet tenni aszörnyû szovjet álgenetikát,amely arról szólt, hogy génekpedig nincsenek, a szervezetekasszimilálják a környezetet.Csodálatos módon megvál-toznak a természet résztvevôiés ennek az átalakulásnak azanyaggal semmiféle kapcsola-ta nincsen. Amikor valame-lyest megenyhült a politikailégkör a Szovjetunióban, azegyik hétrôl a másikra helyre-állt a tudomány is. Számos tit-kos fizikai intézetbôl kerültekelô molekuláris biológusok,akik a világtól elzárt laborató-riumaikban a legfejlettebbtechnikát használták.

– Most már könnyebb etológus-nak lenni? Gondolom, manapságsenki sem vitázik azon, hogy léte-zik-e genetika…

– Dehogynem vitázunk! Akorábbi vitákban a biológusokvoltak felháborodva, mond-ván: hogy jönnek a kémikusoka biológiához. Eltelt harmincév és kiderült: a két tudo-mánynak igen sok köze vanegymáshoz. Most a társada-lomtudósoknak egy része hô-börög azon, hogy jön az em-berhez a biológus. Ezt is megkell majd emészteni. A böl-csész végzettségû tudósok né-melyike megszokta, hogy atársadalomtudomány az em-berrôl csak nagyon szûk ésizolált körben tud beszélni,szerintük minden más, fôleg,ha nem közülük való mondja,csak botorság lehet. Gondol-ják, a biológia nem tartozik rá-juk. Ez olyasféle harc, mintamikor a biológusokkal kellettvitatkozni, hogy nemcsak arendszertan és a fajok nagyszámának ismerete tartozik abiológiához, hanem, mond-juk, az is, hogy egy adott fajonbelül az energiaáramlás ho-gyan történik a szervezetben.Ezek ma maguktól értetôdômegállapítások. Hasonlóképpmegrázó felismerés az is, hogya társadalmi folyamatokban,az emberrel kapcsolatos isme-retekben a biológiának szere-pe van. Az a baj, hogy voltakbiológusok, akik túl koránmondtak ki nem bizonyítottelméleteket. Az 1920-as évek-ben létezett egy irányzat,amely úgy képzelte, hogy atársadalom nagyon egyszerû-en leírható biológiai formu-lákkal. Ez nyilvánvalóan nemigaz, viszont egy sor tudo-mány tisztességesen követi,hogy hol vannak kapcsolatoka kultúra és a biológia között.Most már nem az a kérdés,hogy van-e ilyen találkozásipont, hanem, hogy milyenmódon kapcsolja egybe a kétterületet. A társadalomtudó-sok úgy gondolják, hogy bio-lógia volt egy darabig, aztánegy nap szóltak, hogy vége, ésmost már csak a társadalomtu-domány, a társadalom és a hi-edelmek szabják meg a fejlô-dést. Mi meg azt állítjuk, hogya hiedelmek léte biológiai tu-lajdonság, s egészen más kö-

vetkezik abból, hogy ez bioló-giai kérdés, mint abból, hogyhiedelem csak úgy van.

– Le tudja-e fordítani minden-napi nyelvre azokat a kutatásieredményeket, amelyek tanácskéntszolgálhatnának a társadalom-nak, a társadalomtudománynak,illetve természettudósi értékelésétadnák mindannak, ami a közélet-ben, a politikában történik?

– Tudom, de nem szeretném,mert nem akarom a politikábabeleártani magamat. Termé-szetesen, mint humán etológi-ában érdekelt ember, figyelema közéletet is, mert az része azemberi természet megnyilvá-nulásainak. De úgy szeretnékebbe belelátni, hogy ne avat-kozzam közbe. Elsôdleges eto-lógiai szabály, hogy a megfi-gyelt egyed ne tudja, hogy fi-gyelem, ne zavarjam meg azéletében, mert különben ha-mis eredményre jutok. Borot-vaélen táncolás ez, mert köz-ben meg kell ismerni a szerep-lôket, kommunikálni kell ve-lük, ami menthetetlenül annaka látszatát kelti, hogy az embervalahova csatlakozik. Nagyonnehéz távolságtartással vizsgá-lódni, ez minden politikával,szociológiával foglalkozó em-bernek gondja.

– Min dolgozik most?– A kollégáimmal írunk egy

összefoglaló, review-szerû cik-ket az eddigi kutyavizsgálatok-ról, mert igazolódni látszik azaz elképzelésünk, amely sze-rint viselkedési analógiákat le-het találni a kutyában és azemberben. Ilyen közös jellem-zô például, az emberek na-gyon szoros, egy életen át tar-tó a kötôdése a szüleihez. Akutyánál ugyanezt a szerepettölti be a gazda. Aztán: az em-ber speciális tulajdonsága,hogy döntéskor a dominanciáttudja váltogatni egy adott fel-adat érdekében. A vakvezetônémet juhász egy rövid sétaalatt legalább ötvenszer vesziát és adja vissza az irányítást.Az ilyen, nem erôszakon ala-puló együttmûködésre egyet-len más állat sem képes. A vi-selkedésben közös jellemzôkalapján következtetni lehet ar-ra, hogy milyen viselkedésfor-mákkal rendelkezett az embera nyelv elôtti evolúcióban.

Mátraházi Zsuzsa

Mi köze a biológiánaka politikához?TalálkozásCsányi Vilmos etológussalFelgyorsult idô címmel új sorozatot indított a Kossuth Könyvki-adó. Az életút-interjúk közül elsôként Csányi Vilmos etológusétvehetik kezükbe a tudományos és mûvészeti élet huszadik száza-di alakjainak pályafutása iránt érdeklôdô olvasók. A viselkedés-kutatással foglalkozó akadémikust elôször arról faggattuk, ho-gyan választotta ezt a nem mindenapi hivatást, hiszen nyilvánnem gyermekkorában döntötte el, hogy márpedig ô a biokémiát,a génkutatást, a neurobiológiát és sok más, a közember számáramég nevében is idegenül csengô tudományt fogja mûvelni.

11w w w. k o n y v 7 . h u

– Induljunk ki egyik régi köteté-nek címébôl: éppen harminc esz-tendeje, 1972-ben jelent meg aFélelem, harag, agresszió. Telí-tôdtek-e azóta új, szigorúbb, ra-vaszabb tartalommal e fogal-mak, vagy végsô soron mindigugyanazt jelentik?

– Szakmailag ugyanazt jelen-tik, ám ez az idôszak nálunkmind az agresszió, mind a féle-lem dolgában sok újat produ-kált. Persze, a tudomány is. Sbár e kötetnek most jelent mega tizedik kiadása, ma márkönyvem tárgyáról, a gyermek-kori félelmekrôl, agressziórólmást írnék. Fôképpen arról,hogy a korábbiaknál sokkalelôbb, kisebb korban jelent-keznek a félelem tünetei, a fó-biák és az agresszivitás, a ké-sôbbi antiszociális magatartáselôjelei. Ezek olyan drámaimértékben hamar mutatkoz-nak, aminek nyilvánvalóanszámos drasztikus külsô okavan. Közülük is az elsôk köztszerepel a monetarizált világ-ban eluralkodó nyomor és avégleges lecsúszástól való féle-lem. Amely sokkal traumatizá-lóbb, mint az általános sze-génység, amelyben korábbanéltünk, hiszen akkor – sokegyéb rossz ellenére – nem apénz volt az egyedüli érték. Ésakadt némi remény, vagy leg-alább illúzió. A lecsúszás, anyomorúság manapság végle-gesnek tetszô állapot, s a szülôtehetetlenségében gyakran agyermeken, a nála egyedül

gyöngébben tölti ki indulatát.Sok korai gyermeki félelemnekez a legfôbb oka. A gyermekekagressziója is részint ide vezet-hetô vissza. Habár például a fi-úk „ütközéses” világmegisme-résébôl (szemben a lányok„csacsogós” ismerkedésével)még nem következik majdaniantiszociális magatartás. Kö-vetkezhet viszont a szülôkdiszharmonikus életvitelébôl,agressziójából, a család szét-hullásából. Eme immár egé-szen kis korban jelentkezô ma-gatartásból sarjad aztán min-den további: a kábítószerfo-gyasztástól a bûnözésig, pros-titúcióig. A prevencióra valótörekvést tehát nem lehet elégkorán elkezdeni. Kivált, mivelmég az úgynevezett rendescsaládok is bajban vannak, hi-szen tapasztalják: az általuk su-gallt értékek – jóság, igazság-szeretet, hûség, felelôsség – vi-lágunkban inkább gátolják,mintsem segítik gyermekükelôrejutását, karrierjét. Tavalymegjelent, Pszichológiai rendel-lenességek gyermekkorban címûkötetemben már errôl is jele-nünk tapasztalatainak birtoká-ban írok. S készül a folytatás, aserdülôkort taglaló kötet.

– Személyiségünk titkai címmelis könyvet publikált – Popper Pé-ter társaságában – 1978-ban.Markánsan változtak-e ezek a tit-kok azóta, vagy többet tudunk-eróluk, tehát önmagunkról?

– Tévésorozat volt ez vala-mikor, amelyet nagy kedvvel

csináltunk. Hogy nálam különblegyen címmel ment, amivelarra utaltunk: a szülô szeret-né, ha gyermeke nála többrevinné. A mûsorszöveget aszerkesztô leíratta, s ezt publi-kálta. S mivel az ember más-ként beszél, mint ahogy ír, za-varban vagyok e kötettel...Ami viszont a titkokat illeti:úgy vélem, még inkább van-nak, mint egykoron. Mert ma-napság mintha még kevésbé,még felületesebben ismer-nénk önmagunkat. Hadd hi-vatkozzam a Barnum-effektre.A híres cirkuszos mindig kihí-vott valakit a közönségbôl,mélyen a szemébe nézett, és„jellemrajzot” adott róla. Azemberek ámultak-bámultak,pedig csak bárkire jellemzô ál-talánosságokat mondott. Azegyetemen magam is végez-tem ilyen kísérletet. Hallgató-im tesztkérdésekre válaszol-tak, majd, válaszaik ismereté-ben, mindegyiküknek a kezé-be adtam a „jellemzését”. Tel-jesen azonos szöveget. És har-mincvalahány növendékemközül huszonnyolc „magáraismert”. Jellem és jellemtelenségcímû, készülô könyvembenezt is megírom. Ennyire nemismerjük önmagunkat. A jel-lem, a karakter különben iga-zi valójában csak kritikushelyzetekben nyilvánul meg.Akkor tudjuk meg: miképpenreagálunk a hatalmi megfé-lemlítésre, vagy éppen a hata-lom vonzására, kísértésére.Megvallom, bár sok mindentmegértem, s elég koros is va-gyok, ráadásul mások önisme-retkeresésre „biztatása” is amesterségem, igazában mégönmagamat se ismerem.

– 1977-es kötete a Családi kör.Sok szó esik manapság családvéde-lemrôl, családbarát kormányzásrólstb., miközben köztudomásúlagnagy számban hullnak szét a famí-liák. Alkothatunk-e hiteles képet elegkisebb biológiai, gazdasági, szo-ciális, társadalmi közösségekrôl?

– Az ez ügyben illetékes mi-nisztérium adatai derûlátóak.Talán azért, mert a hatalom ésa hivatal adminisztratív kér-désként, statisztikai szemszög-bôl vizsgálja a családokat. En-nek azonban az igazsághozsemmi köze, mert a családok

helyzete valójában katasztrofá-lis. Eszerint nem ugyanazokata fogalmakat használjuk. Nap-jainkban a családok, s azon be-lül a gyermekek 75–80 százalé-ka veszélyeztetett. A fentebbjelzett, és egyéb okok miatt. Snem kis részt azért, mert azemlített értékeket a társadalomis naftalinszagúnak véli. Pedig,ha például a kölcsönös felelôs-ségvállalás hiányzik a család-ból, ha a gyermeket mihama-rabb „önellátóvá” kívánjáknem is csak nevelni, inkábbidomítani, a szeretethiányegyenes következménye a de-viancia. Mert – ahogyan egyiklegkedvesebb íróm, Szerb An-tal írja – mindenkinek megkell élnie a maga gyermekko-rát. Ennek hiánya okozza,hogy a mai, egyébként olyokos, tehetséges fiatalokannyira infantilisek. Ami azértis veszélyes, mert a felelôsség-érzet kialakulásának késése isbajba sodorhatja ôket, vagymásoknak okozhatnak bajt.

– S még egy könyvcím, 1984-bôl: Szeretet, erkölcs, autonó-mia. Hogyan élünk, vagy élünkvissza e fogalmakkal? Az egysze-rûség kedvéért kapaszkodjunk azelsô szóba: tudunk-e még szeretni,és hagyjuk-e szeretni magunkat?

– A szeretet számomra mind-máig nehezen megfogható,megérthetô emberi érzés. Me-rô önzés például: fiamat, lá-nyomat, feleségemet jobbanszeretem mások fiánál, lányá-nál, feleségénél. Pedig ugyan-olyan szép, csúnya, okos, minta nap, vagy földbuta, hûséges,vagy csalfa. Mert ez sajátos bir-tokviszony: ô hozzám tarto-zik. Mindennek ellenére: aszeretet nélkülözhetetlen em-beri érzés. És nem velünk szü-letett, hanem „megtanuljuk”életünk elsô hat, drámaianemocionális hónapjában. Azévezredek óta beidegzôdöttanya–gyermek kapcsolatban,érintésekben, mozdulatokban.Ez mintegy prototípusa mind-annak, ami késôbb következik.A szeretet, a kötôdés más ésmás formáinak. Talán nem túl-zás, ha azt állítom: akiben ezilyenkor nem alakul ki, az ké-sôbb sem tud igazán szeretni,és mások szeretetét sem képeselfogadni, értékelni.

E M B E R É S G O N D O L A T

Ranschburg JenôvelbeszélgetNádor TamásMi sem áll távolabb tôle, mint bármiféle lélektanász tételek föl-állítása. Egyetlen hasznosítható megfigyelés, önismeretserkentô jótanács továbbadása, de legfôképpen szeretethiányos lényünk istá-polása többet ér számára, mint a sokkötetes, megdönthetetlennekvélt teóriák. S bár sokan naftalinszagúnak vélik, hogy még min-dig hûséget, felelôsséget és más ómódiákat hajtogat, jelen- s jövô-beli gyermekeink jobb sora érdekében teszi. És nem ôt, azokagyát, szívét kell szellôztetni, akik legyintenének rá. Friss itt alevegô, otthonos szabadságérzet és megtartó szeretet járja át.

12 w w w. k o n y v 7 . h u

egutóbb azt ígértem,ezen a héten visszaté-rek Rubicsek Sándor

Idealista röpirat címû könyvé-re (Kossuth Kiadó, 2001).Rubicsek közgazdász, vagyisolyan számokkal dolgozó,racionális elme, akinek még-is pozitív utópiája, jövôképevan. Ettôl idealista. Könyvé-nek emellett legnagyobb eré-nye, hogy roppant egyszerû-en, logikusan fogalmaz; köz-érthetô és pontos.

A munka nem csak megél-hetést biztosít. Több annál.A megélhetést biztosíthatjáka segélyek, szociális juttatá-sok, meg lehet élni bûnözés-bôl is; de a munka morálistartást ad az embernek, ettôlérezheti csak, hogy a társada-lomnak fontos, mert hasz-nos tagja. Így hát a munkahiánya frusztrálttá, deviáns-sá, pszichopatává tesz, meg-rontja az egész társadalmat.Ezért nem egyezhetünk beleabba, hogy „piacgazdaságnincs a munkanélküliek tar-talék-hadserege nélkül”: amodern jóléti állam igeniscélul tûzheti ki a teljes fog-lalkoztatottságot. (A legmo-dernebb közgazdászok márhajlanak rá.) Nem biztos,hogy elérhetjük. De ha cél-ként sem lebeg elôttünk,meg sem közelíthetjük soha.

Hihetetlenül sok szót fecsé-reltünk már annak a megvilá-gítására, mi is a globalizáció.De ami a lényegét illeti, aztleginkább az Idealista röpirat-

ból értettem meg. Globalizá-ció az, amikor a tôke szaba-don és ellenôrzés nélkül, fan-tasztikus gyorsasággal jár ki-beországok között, és ahol a po-litikusok nyakon akarják csíp-ni, egyenlô közteherviselésre

akarják kényszeríteni, onnanazonnal meglóg, és átsurran ahatárokon egy másik ország-ba, ahol a politika kedvezôbbföltételeket nyújt. A nagykö-zönség úgy általában utálja apolitikusokat (hazug és kor-rupt, önzô disznók!), és márinkább a tôke és a piacgazda-ság személytelen, objektív ésracionális törvényeire szavaz.

Csakhogy a tôkének és piac-nak egyetlen törvénye van: ahatásosság. Ha úgy tetszik, aprofit. Az a célja, hogy a lehe-tô legolcsóbban termeljen.Mi kell ahhoz, hogy egy ter-mék olcsó legyen? Minél ke-vesebb humán munka, minélalacsonyabb munkabér, mi-nél kevesebb adó, betegbizto-sítás vagy egyéb járulék. Vagy-is a tôke a munkának (munka-helynek) ádáz ellensége.

Ha a politikus (nem a meg-élhetési politikusról van szó!)

a társadalom nevében, melyetképvisel, munkahelyeket akarteremteni, akkor megpróbáljabecsábítani az országba a tô-két. A tôke jön, ám minden-féle kedvezményeket követela munkahelyekért cserébe.

Olyan kedvezményeket, me-lyek már nem érik meg amunkahely árát, mert a leg-fôbb engedmény, amit a tôkemegkövetel, hogy a gazdasá-gosság érdekében minél többmunkahelyet szüntethessenmeg, és minél kevesebbetkelljen adóznia. Ha ezt nembiztosítják, a tôke már odébbis állt egy másik országba,ahol adóparadicsomot kínál-nak a politikusok, és ezzel azördögi kör bezárult. Ha azon-ban a globalizáció totálissáválna, vagyis a tôke egyformaföltételeket találna a világminden országában, nem bír-ná többé az egyiket kijátszania másik ellen.

Tehát a politikusok dolgaaz lenne, hogy választóikképviseletében megreguláz-zák a tôkét, de ebben a mos-tani, félig megvalósult globa-lizációban a tôke mindig ki

bírja lopni a nyereségét on-nan, ahol megtermelték ne-ki, mindig meg bír lógni azadózás elôl, míg az állampol-gár, a termelô ember maga,aki helyhez van kötve, mertnem bír e-mailen vagy inter-neten elköltözni családostul,hóbelevancostul az egéregyetlen kattintásával Szin-gapúrból Bombayba, Bom-bayból Lisszabonba, Lissza-bonból Kuala Lumpurba –ahol éppen kedvezôbb fölté-teleket talál –, mint a tôke,mely az információs társada-lomban hihetetlenül mobillávált. Vagyis mindig az állam-polgár fizet, a tôkével szem-ben ô viszi el a balhét.

Rubicsek többféle, elsôsor-ban humánus, emberköz-pontú, szociáldemokrata jel-legû megoldást is fölvázol.Akit érdekelnek a részletek,olvassa el a könyvét. Megéri!

K e r t é s z Á k o sHa g loba l i zác ió ,legyen totá l is !

L

■ A német bestseller-listákon 2002-ben iselôkelô helyet foglalnak el Márai Sándor(1900–1989) regényei. Január 18–19-én(péntek-szombat) Berlinben két helyszí-nen is gazdag programmal emlékeztekmeg a magyar íróról. A budapesti PetôfiIrodalmi Múzeum Márai-hagyatékából,fotókból, kordokumentumokból mostmegnyílt tárlat a Collegium Hugari-cum/Haus Ungarn/-ban egy „Márai – vi-lágpolgár Magyarországról” konferenciá-hoz kapcsolódott hazánk kulturális inté-zetében. Az elôadásokat a HumboldtUniversität és az ELTE professzorai tar-tották, akik a péntek esti, Schlosspark-

Theather-beli pódiumbeszélgetésen isrészt vettek. Knut Boeser „A gyertyákcsonkig égnek” színpadi változatának né-met rendezôje – a remek elôadást követô-en – a színészekkel és tudósokkal közö-sen próbálta megfejteni a magyar szerzônyugat-európai sikerének titkát. Szomba-ton szintén a Schlosspark-Theater adottotthont a „Márai Sándor – európai és vi-lágpolgár” mottóval meghirdetett prog-ramnak, melynek keretében levetítettékaz alkotóról szóló „Washingtoni beszél-getés” címû dokumentumfilmet. AzNSZK fôvárosának kétnapos Márai-ren-dezvénysorozata egy újabb színházbelipódiumbeszélgetéssel zárult, mely az íróeltérô hazai és külföldi interpretációját ésértékelését vette nagyító alá. Márai igazisztár Németországban!

Mogyorósi Géza – Berlin

Márai-napokBerlinben

13w w w. k o n y v 7 . h u

O L V A S Ó S Z E M Ü V E G

■ Harmincegy évvel ezelôtt is-mertük meg Vargas Llosa ne-vét, akkor jelent meg máig leg-híresebb könyve, A város és akutyák. Elképesztôen jó regényvolt, de nálunk kettôs hendi-keppel indult: Ottlik Iskola ahatáron-jának valamiféle dél-a-merikai változataként kezeltéka helyszín és a téma hasonlósá-ga miatt, s ez egymagában eléglett volna ahhoz, hogy némi le-kezelés legyen a sorsa. Ezen-felül ott volt még 1971 másiknagy könyvszenzációja, GarciaMárquez Száz év magány cí-mû alkotása, és a kolumbiai írósikere jókora árnyékba borítot-ta a perui Vargas Llosa teljesít-ményét. Kétféle, egymást szin-te kizáró ízlés jelölte ki ily mó-don a maga irodalmi idolját:Garcia Márquez mítoszterem-tô ôsereje, sejtelmességre, bal-ladás tömörsége mellett VargasLlosa majdhogynem szürké-nek, túlságosan reálisnak, sôtrealistának tûnô eszköztára so-kak szemében nem tûnt igazánrevelatívnak. (Hogy netán egy-azon idôben mindkettôt lehet-ne élvezni és befogadni – arrólnálunk, természetesen, nem-igen lehetett szó). S ezzel alap-jában véve el is dôlt minden:amikorra megérkeztek a továb-bi Vargas Llosa regények, márel voltak könyvelve egy másod-lagos író munkáinak. Pláne,hogy ez az író – nem is titkol-tan – „egy bátor Sartre-fióka”-ként aposztrofálta magát, s amiennél is többet ártott magyar-országi elfogadásának: új életregalvanizálta a százezerszer,megvetôleg elparentált politi-kai regényt. Mire megjött az amûve, amely – szerintem – fe-nekestôl felforgatta a modernregénnyel kapcsolatos elképze-léseinket (vagy legalábbis alkal-mas lehetett volna erre), vagyishozzáférhetôvé vált a Négy óraa Catedralban, addigra senkisefigyelt rá, hogy Vargas Llosa –például a regényidô kezelésétilletôen – milyen szuverén al-kotó. Pedig hát elképesztô volt,amit mûvelt. Az idôsíkok pél-

dául nála egyetlen mondatonbelül is váltakoztak. Az emlék,mint olyan, megszûnt VargasLlosánál, holott a Négy óra aCatedralban mindvégig egyet-len délutánon játszódik: négyolyan szereplô tudatában, kik-nek addigi élete végzetesenössze- összefonódott. Azértfaggatják egymást, hogy kiegé-szítsék saját mozaikképeiket atörténtekrôl. S noha egyvégté-ben csak emlékeznek, mindeztvelük együtt jelenként éljük át.Vargas Llosa annyira karakteresfigurák vállára helyezi a cselek-ményt, olyan erôs jeleneteketrajzol, hogy azok emlékeze-tünkbe tapadjanak és késôbbbármely apró részletük felidéz-hesse teljességüket.

És most itt van az a regénye,amelyik leginkább tekinthetôa Négy óra a Catedralban pár-jának, A Kecske ünnepe. Megintegy politikai regény, amilyentnálunk istenkísértés volna írni,mert szerzôjét – ha magyarvolna – tüstént besorolnák ahajdani sematizmus követôiközé, de hát odaát, ahol Var-gas Llosa él, csak a rossz poli-tikai mûveket kell szégyellni, snem az irodalmi irányt. Mígkorábbi alkotásai zömmel szü-lôhazájában, Peruban (a hajda-niban és a jelenkoriban) ját-szódtak, az író most valamifé-le egységes „latinamerikaiság”képviselôjeként lép fel, mintakinek az egész földrész a ha-zája. Új regénye Dominikábanjátszódik és miként a Négy óraa Catedralban tengelyébenOdria diktatúrájának tündök-lése és bukása áll, itt is egy ma-gát Generalisszimuszként bál-ványoztató diktátor: Trujillovégnapjai képezik a cselek-mény centrumát. Sôt, ezek avalóban létezett figurák (köz-tük a regény írásának idejénmatuzsálemként még élô Ba-laguer) nem csupán egy-egypillanatra felbukkanó háttér-alakok, hanem fôszereplôi atörténetnek. Jómagam mégemlékszem rá, hogy az ötve-nes–hatvanas években Trujillo

gyakori újsághír volt a SzabadNépben/Népszabadságban, azellene elkövetett merénylet pe-dig (ennek a regénynek egyiklegfontosabb cselekményszá-la), külpolitikai kommentároktárgya. Most pedig itt él, léleg-zik elôttünk, mert Vargas Llo-sa szeretné megérteni, s hogymegérthesse, empátiával kelléletre keltenie, hogy mibôl isáll egy ilyen – belül rothadás-nak indult – figura. És meginta végletekig feszíti, tágítja a re-gényidôt: 1996-ban, harminc-öt évi távollét után tér hazaUrania Cabral abba a városba,melyet pánikszerû távozásakoréppen Trujillovárosnak hívtak,most pedig újra Santo Domin-go. Amikor vele, 1961-ben, va-lami (az egész életét tönkrete-vô) borzalom történt, utolsónapjait élte Trujillo uralma: aregény egyik idôsíkja az ellenemerényletet elkövetni akarókhosszú várakozása. Egy másikágon az bomlik ki elôttünk:miként „kényszerül” bele Ura-nia kegyvesztett apja, hogy –akár 14 éves lányának feláldo-zásával – visszaszerezze a ké-jenc diktátor „jóindulatát”,Megint másik ágon a diktatúrakegyenceinek egymás elleniharca zajlik, közben megtörté-nik a merénylet, sôt a véresmegtorlás is, majd tanúi le-szünk Trujillo ama tettének,amely tulajdonképpen elindít-ja a lavinát, és ez a vég egybena kezdet is. A felbomlott szer-kezet helyreáll, immár kerek atörténet. Igaz, fokozott olvasóikoncentrációt kíván.

Vargas Llosa immár ökonó-miára is szert tett mesterkéntmutatja magát: korábbi mû-veiben mindenbôl csipetnyi-vel többet adagolt a feltétle-

nül szükségesnél, erotika, iz-galom, politikai pikantéria –olykor – mintha hatásvadászófogásként tengett volna túlegyes oldalain, itt viszont le-nyûgözô pontossággal érzi,mibôl mennyi elég. És talánéppen mert ízig-vérig latin-a-merikai – saját világát ezértképes úgy ábrázolni, hogy aza világon bárhol érvényes le-hessen. Aki eleve valamiféle„nemzetközi” hatásra kacsin-gatva kilúgoz mûveibôl min-den „helyi” ízt és színt, csakazt éri el, hogy mindenütt el-vontnak, talán kissé üresnek isérzik. Ezzel szemben VargasLlosa arra a döbbenetre képes,hogy minél aprólékosabban,szinte naturalista részletezés-sel festi a Trujillo-diktatúra vi-lágát, annak belsô relációi, sa-játos szertartásai annál isme-rôsebbek mindazok számára,akik átélték az itteni, a „szoci-alista” eszme nevében gyako-rolt diktatúrát.(Gondoljunkcsak arra, hogyan értesül a re-gény kegyvesztett szenátoraarról, hogy már nem az a nó-menklatúrában, aki...) VargasLlosa többé már nem tenge-rentúli kuriózum, hanem alig-ha vitathatóan korunk egyiklegjelentôsebb élô prózaírója,aki nekünk dolgozik. Az idômeg neki.

Mario Vargas Llosa:A Kecske ünnepe/Tomcsányi Zsuzsanna fordítása/Európa Könyvkiadó623 old, 2200 Ft.

Vargas Llosa nekünk,az idô neki dolgozik

14 w w w. k o n y v 7 . h u

– Magyarországon még a kritikusként, iroda-lomtörténészként, esztétaként ismertté vált toll-forgatók is többnyire versekkel, novellákkalkezdik a pályájukat, vagy pedig késôbb mutat-koznak be szépírókként is, lásd Schöpflin Ala-dár, Bóka László, Komlós Aladár példáját.A kevés kivétel egyike volna Ön? Úgy tudom,1961, vagyis elsô publikációja óta soha, seholnem adta jelét, hogy ilyen irányú írói törekvé-sei is volnának. Ez csupán önkorlátozás (nomeg önismeret), vagy esetleg nem is érzett errekésztetést?

– Még kamaszkoromban sem jutotteszembe verseket faragni. Végtére is kell,hogy jó olvasók is maradjanak. Persze, eza pökhendi megjegyzés nem egykori, ha-nem mai magamat jellemzi. Egyszer azegyetemi szakdolgozatom készítése köz-ben egy vidéki újságban találtam egy meg-rendítô hírt. Gondoltam, novellát lehetneírni belôle, de az egész olyan tragikus volt,hogy legalább Móricz Zsigmond tolla kel-lett volna hozzá. Ha egyszer ír az ember,ne adja alább a mester színvonalánál.

– Negyven év, tíz könyv, no meg számtalankisebb cikk, kritika, tanulmány. Annál külö-nösebb, hogy két alkalommal is (Juhász Gyu-la, illetve Ady esetében) az elsô (és szép szak-mai sikert aratott) könyv után másodszor isnekivágott a feladatnak és mindkét költôrôl át-dolgozott, kibôvített, felfrissített, egyszóval újmonográfiát írt. Hogyhogy nem ül kényelme-sen a megszerzett babérjain?

– Ez a „babér” kifejezés itt természete-sen kedves túlzás. De nézze, mindkétesetben volt egy alapélményem, ezt meg-írtam Juhász Gyuláról és Ady Endrérôl is.Aztán volt további belsô kényszerem, ta-lán elégedetlenségem is, hogy újra elol-vassam ezeket az életmûveket. Mindújabb és újabb izgalmakat, problémákatfedeztem fel. Szerencsém is volt, mertakadt lehetôségem, hogy a korábbi sze-mélyiségrajzot árnyaljam, a mûelemzése-ket kiegészítsem és ismét megoszthassamaz érdeklôdôkkel.

– Évtizedeken át volt kiadói szerkesztô, fô-szerkesztô, végül irodalmi vezetô az – akkor –egyetlen gyermek- és ifjúsági könyvkiadónál.Itteni munkáját egyrészt a Kik írtak a gyere-keknek? címû kislexikona, másrészt az IB-BY-díj jelzi. Az élet úgy hozta, hogy már nincsmunkaviszonyban egyik ifjúsági kiadónkkalsem, de ez vajon azt jelenti, hogy immár mintkutatót, lexikográfust, esztétát sem foglalkoz-tatja az ifjúságnak szánt irodalom?

– Az az igazság, hogy már nem foglal-koztat olyan intenzíven az ifjúsági iroda-lom, mint régebben. Egy negyedszázadtapasztalatait azért mégsem dobom ki azablakon. Nagyon szeretném, ha ennek asajátos irodalomnak lenne mûvészi res-pektje és ne csak a pedagógia szolgálólá-nyának tekintenék. Tanult kollégáimmalmár két mûelemzô kötetet is írtunk eb-ben a felfogásban a gyermek- és ifjúságiirodalom remekeirôl. Óriási vállalkozá-sunk volt a Gyermekirodalom címûopus, amely irodalomtörténetileg és mû-fajelméletileg is átvilágította ezt a kérdés-kört. És nehogy elfelejtsem, a pécsi uni-versitáshoz tartozó szekszárdi pedagógiaifôiskolán évente közel másfélszáz hallga-tónak okítom az ifjúságnak szánt iroda-lom sajátosságait. Két szemeszter van atárgy kifejtésére és én olyan komolyanveszem, hogy még bukni is lehet belôle.Kiváltképp amióta lányunokáim vannak,nem mindegy, hogy kik vezetik ôket azirodalom oltárához.

– Könyvkiadóban dolgozni: ez nem egysze-rûen állás, hanem – amint mondani szokták –szerelem egy életre. Önnek 1994 és 1997 közöttmegvalósult egy álma, Lord néven saját kia-dót vezethetett. Tulajdonképpen miért szûntmeg a Lord és – ha tehetné – feltámasztaná-evalaha is?

– A Lord Kiadóban nekem elsôsorbanszellemi tôkém volt. Emlékezhet, ép-pen erre az idôszakra esett a magyarkönyvkiadás „mélyrepülése”, fôként a

terjesztés lehetetlenült el. Egyik kiad-ványtól a másikig éltünk és borzalmaserkölcsi tehertétel volt számomra má-sok pénzével „hazardírozni”. Ezért ad-tam fel. De azóta is nagyon jólesô érzés,hogy egyik-másik könyvünk újra megje-lenik. Az érettségi vizsgát és a fôiskolai,egyetemi tanulmányokat segítô mû-elemzô kötetek ezek. Ma is állítom,hogy igen színvonalasak. Majdnem ta-pintatlan azonban kérdésének a máso-dik része. Nem szoktam beszélni errôl,de mostanság is álmodom még egy ön-álló kiadóról.

– Legújabb könyve, A Nyugat tájain, egykissé mintha összegzés akarna lenni: azok-kal az alkotókkal foglalkozik, akik egészmunkásságában talán legkitartóbban érde-kelték: Ady, Juhász, Tóth Árpád, GellértOszkár, Nagy Lajos, Radnóti és a többiek.Anélkül, hogy a kötet hangja bárhol mili-táns volna, mintha a Nyugat jelentôségénekhangsúlyozása egyfajta vita volna azzal azúj tendenciával, amely e folyóirat és a hoz-zá tartozó írók szerepét devalválni próbál-ná. A sort azonban még igencsak volna kik-kel folytatni. Lesz folytatás?

– Irodalmi ízlésem lehorgonyzott aNyugat elsô, legendás nemzedékénekmûvészetfilozófiája mellé. Lehet ezrestség, lehet elítélendô hiba, de aposztmodern nem igazán érint meg. Ésmár nem kívánok több szereplôt érdek-lôdési körömbe se vonni. Még egy„triptichont” szeretnék felállítani a „kis-mestereknek”. Az utóbbi Juhász Gyula-könyvem mellé mongoráfiát írni SzépErnôrôl, illetve Tóth Árpádról. Azutóbbival kapcsolatban kutatásaimnakmár eredményei is vannak. Szívesen el-árulom azt is, hogy egy vadonatúj „ma-gyar irodalom” kézikönyvet szerkesz-tek, és kitûnô szakembereket sikerült azügynek megnyernem.

ÍrófaggatóNádra Valér ia megkérdezte

Borbély SándortBORBÉLY SÁNDOR (1941) szerkesz-tô, kritikus, irodalomtörténész Budapes-ten született, a debreceni KLTE magyar–orosz szakán szerzett diplomát 1964-ben. Néhány évi tisztviselôsködés után1972-tôl az Ifjúsági Lapkiadó, 1976-tóla Móra Ferenc Könyvkiadó munkatársa,fôszerkesztô, 1991-tôl irodalmi vezetô.1994 és 1997 között a Lord Könyvkiadóigazgatója. 1999 óta a szekszárdi IllyésGyula Pedagógiai Fôiskola tanára. Írtmonográfiát Gellért Oszkárról (1976),Juhász Gyuláról (1983), 1986-ban jelentmeg Így élt Nagy Lajos, 1989-ben Ígyélt Ady Endre címû könyve. Cikkeit,tanulmányait a Tájékozódás (1986),Klasszikusok rangrejtve (1996), illetveA Nyugat tájain (2002) címû köteteibengyûjtötte össze. Munkásságát a Mûvé-szeti Alap irodalmi díjával (1988), illet-ve IBBY-díjjal (1990) ismerték el.

15w w w. k o n y v 7 . h u

■ Krasznahorkai Lászlóval szinte aminap találkozhattak a Könyvhétolvasói: szépen megkomponáltborítólap-fényképrôl tekintettránk fürkészôn, s bepillantást kap-tunk a gondolataiba is. Este hat; né-hány szabad megnyitás címû könyve(mûvészeti írások gyûjteménye)azonban megérdemel további fi-gyelmet is. A Dovin és a Magvetôújdonságát tervezô Raszler Tibor ésGerendy Jenô gyönyörû könyvtár-gyat hozott létre. A kötet mesteri-en teremti meg az albumforma ittkívánatos egyensúlyát: képanyagés szövegfelület esztétikailag meg-ragadó, intellektuálisan inspiratívviszonylatát. A szerzô „érdekkép-viselôiként” nagy barna és feketetereket, nyomtatott rámákat, illé-kony kolorit-elmosódásokat alakí-tottak ki (aki ismeri a Krasznahor-kai-mûvek alapján készült Tarr Bé-la-filmeket, tudja, hogy épp ezeketaz „organikus” színeket és épp ezta – bölcseleti érvényûvé váló – ha-tároltságot kellett elôhívni). A „sö-tétségre” a „világosság” válaszol: afehér lapok mezôje, rajta a szépenmetszett, szokatlanul kicsiny be-tûk vetésével. Ha a textusokkalmegidézett vagy kommentált kép-zômûvészek, kiállítók – Bukta Im-re, Gémes Péter, Hegedûs 2 Lász-ló, Janáky István, Lois Viktor,FeLugossy László, Dr. Máriás Bé-la, Medvigy Gábor, Szentjóby Ta-más, Szilágyi Lenke és Tolvaly Er-nô – munkássága maga kerül elô-térbe (mert ez alapvetôen egyKrasznahorkai-opusz, nem kataló-gus!), egyetlen felvételbe kell sûrû-södnie az egykori eseménynek,vagy inkább magának az alkotás-módnak, mûvész és mûhely kap-csolatának, a koncipiált, konstru-ált tárgyakból áradó szellemiség-nek (ezek a fotók, óvatosan bár,élénkebb színekig is rugaszkodhat-nak).

A fülszöveg állításán (idézetén),miszerint Krasznohorkai László„a jelenlegi prózai mezôny egyet-len igazán (s belátható idôn belülaz utolsó) metafizikus ihletésûírója”, nyilván erôsen lehetne vi-tatkozni. Az Este hat... kétségtelenmetafizikáját viszont ezek a lezá-ró alaphangú megnyitók már a cí-

mükkel is hordozzák: A pokolkôkémiája; Megálltatok a hegy lábánál;Fény- és lombfestészet; Az angyalirendrôl: 24 harang; A remény a sze-lencében maradt és így tovább.Ugyanígy érdekes a felhasznált ésdokumentált forrásanyag ölelése,Az egyházi törvénykönyvtôl Agrip-pa Nettesheim Titkos bölcseletén átRösch Frigyes A tûzoltóság címû1868-as munkájáig.

A könyv „fekete-fehérjét” amanéhány szabad megnyitás titulus isprovokálja, hiszen ez a tárlatokmegnyitására felkért író (általábanaz író) szólásának szabadságán kí-vül egy sakk-mûszóval is pontosít-ja az Este hat... valóságos és elvontidôfogalmát (Pilinszky János Vég-kifejlet címû háromsoros verse idé-zôdik fel: „Magam talán középreállok. – Talán este van. Talán al-konyat. – Egy bizonyos: késôrejár”. Látni véljük Krasznahorkait,amint maga talán középre áll azérdeklôdôk gyûrûjében, szomszé-dosan a képzômûvésszel, és halkfelolvasással meghirdeti a késô-t).A gyönyörû könyv kétségtelenülKrasznahorkai írói munkásságá-nak része – ám még azt az olvasótis közelebb viheti a mai magyarfestészet, fotográfia, látványterve-zés, valóságinstallálás világához,aki ritkán jár kiállításokra. A ko-moly beszéd ugyanis a létezés esz-tétikailag megragadható, megörö-kíthetô tényezôirôl, végsô soronaz elviselhetetlenül nehéz próbák-ban alakot öltô és jellé váló embe-ri méltóságról folyik.

„Templom az, ahol a szent ira-tok olvasása és megértése zajlik” –ez a könyv elsô szövegmondata(mely ráadásul önmagában képezegy passzust). Krasznahorkai,mondhatni, mindig „a templom-ról” elmélkedik – s legkevésbé aziménti pontos és sótlan meghatá-rozást tudja és akarja igazolni. AKrasznahorkai László prózájárólis gondolkodó esztéta, kritikus:Keresztury Tibor is rendelkezik va-lamiféle profán „templom”-felfo-gással. Tanulmánykötete – Kéte-lyek kora – nyomán azt kell tételez-nünk: a modernitásban az a szak-rális hely, ahol a kételyek, kérdé-sek, vitapontok, sôt: eldönthetet-

lenségek és sokértelmûségek sza-bad kifejtést és (nem a „végered-mény” felôl szemlélt!) nyílt meg-tárgyalást nyerhetnek.

A Magvetônek a kortárs magyarirodalomról szóló – és egy gazdagesszé- és tanulmánysort folytató –kötetét Pintér József ezúttal is re-mekbe szabta. A borító zöldje-barnája a hasadás, hasadtság kép-zetével járul hozzá Keresztury né-zeteihez: nem elôlegezi és nem„illusztrálja”, pusztán kíséri és be-burkolja azokat. A szkeptikus, tö-mör Elôszó nem hagy kétséget ar-ról, hogy a negyvenedik életévétidén betöltô debreceni tudós egy-részt épp nem tudósnak tartja ma-gát, másrészt soha nem fog az iro-dalomtudomány, az irodalomkri-tika túlbecsülésének vétkébe esni.Tizenhat-tizenhét évnyi bírálóténykedés termésének közelítôlega nyolcadát nyújtja át (érezhetôellenszenvvel azok iránt, akik túlsûrûn ragadják meg összegereb-lyézhetô cikkeik, alkalmibb meg-nyilvánulásaik kötetkiadásainakesélyeit – bár, ugye, kedves Tibor,együtt is tudnánk örvendezni an-nak, hogy némely becsült kollé-gánknál a viszonylag sok egyálta-lán nem túl sok). Jelentôségben azegységesen magas színvonalú –hûvösen tárgyilagos, de dinami-kusan tárgyközeli – gyûjteményutolsó ciklusa emelkedik ki: Azüvegház törékeny nyugalma kiegészí-ti a szerzô Petri György-monográ-fiáját, nélkülözhetetlen az Ora-vecz Imre-szakirodalomban ésegyes átfogó kérdések mérlegelésé-ben. Az elsô ciklus címe is kri-tikusi ars poetica: A visszanyertmértékletesség. Ebben is megfi-gyelhetô, hogy Keresztury érdek-lôdése és értékvilága roppant nyi-tott, mégsem széttartó, és toleránsvoltában is engedmények nélkülimódon, önvallomásosan kohe-rens. Az Elfogadja és ellenáll ciklust– a „törzsanyagot” – olvasva Ke-reszturyt is „kiállítások megnyitó-jának”, esti szabadnak mondhat-juk: az írók „közszemlére teszik”mûveiket, ô pedig, a hivatásosszemlélôk-szemlézôk egyike, pa-pírra veti azt, ami e mûvekbôl leg-inkább ô, K. T.

Mindez persze kétségtelenül ál-talánosság, s kerüli lehetséges vita-pontjainkat is. Erre most egysze-rûen nincs tér. De tán jobb aján-lója is a kötetnek egy részlet, minta részletezés. Az ellenállás melankó-

liájáról találjuk ezt: „Van valamilehengerlô nagyvonalúság Krasz-nahorkai mérhetetlen pesszimiz-musának következetességében.Valami mélyebb tudás az elsötéte-dô világ finomszerkezetérôl és ér-vényüket vesztett törvényeirôl”.Keresztury nem véletlenül – vagynem csak véletlenül – tett és teszkísérletet a „rövidkritikára” (mintaz Egy nyugodt konzervatív címûciklus is bizonyítja): erénye a ve-lôs fogalmazás, mely formáltságá-ban, stílusában, személytelen sze-mélyességével eleve argumentá-ció, értékítélet is.

Prohászka László képzômûvésze-ti szakíró és múltbúvár nyilvánvolt már tanúja egy-egy Kraszna-horkai-kiállításmegnyitónak. A ki-tûnô – és szerénysége folytánszinte „eltûnô” – szakember jelké-pes temploma az a szobrokkal be-rakott, belakott tér(ség), mely azég (a magyar ég) kupolája alatt ta-lálható. Már akinek. Mert – minta Városháza A mi Budapestünk so-rozata számára – például a Lengyelemlékek mindegyikét meg is kelllátni, meg is kell találni. A finomstílusú kis fôvárosi útikalauzbólsüt, hogy milyen esztétikai és mo-rális örömet szerzett Prohászká-nak a saját emlék- és szoborkeresôdetektívmunkája. Immár nemcsak az örök életû – hiszen 1956-ban is oly eleven! – Bem apó azegyetlen budapesti kô-lengyelünk,hanem például Moniuszko is azOperaház szoborsorában (nevétcsak 1987-ben vésték föl, mikéntkomponistatársaiét is); Chopinpedig, tudjuk meg, Gödöllôre ke-rült emlékmûként.

Az Anonymus-szobor alkotójá-val, Ligeti Miklóssal különösenszerencsés Prohászka találkozása(a Ligeti-könyv a Kapoli Múzeumés Galéria, Balatonlelle kiadása; habelelapozunk a mûbe, megtud-juk, miért az övéké). A kámzsás,arctalan, rejtelmes szoboralak ésaz alkotó titkainak tapintatosvizsgálata, az élet és a pálya fel-göngyölítése a legszebb feladatannak, aki vallja: a templom nemazért áll, hogy benne mindenszem ôreá, a „mindentudóra” sze-gezôdjék. A bôséges fényképanya-got is tartalmazó, a biográfiábaképzômûvészeti és kor-kommen-tárt is szövô könyv – ma bemuta-tott társaihoz hasonlóan, csaképp másképp – jólesôen emlékez-tet: templom az, ahol.

Templom az, aholS Z E M M A G A S S Á G B A N

fé lcédu lá i

16 w w w. k o n y v 7 . h u

Hirdetési felhívásHungarian Books Herald címmel angol nyelvû, a magyarországi könyvkiadást és könyveket bemutató tájékozta-tó periodika megjelentetését tervezi a Könyvhét. Magyarország 1999. évi frankfurti díszvendég szereplésére készülve megjelentettük a Könyvhét német nyelvû

kiadását. Már akkor megfogalmazódott elképzelésünk: valamilyen módon folytatni kellene ezt a munkát, a ma-gyarországi könyvkiadásnak, könyves cégeknek, szerzôknek, alkotóknak a külfölddel történô megismertetését.A német nyelvû Könyvhét-különszám egyetlen megjelenése is tartósan jelenlévônek bizonyult: az esemény után

egy évvel példányokat kértek kiadónktól Németországból a magyar irodalom német barátai, két évvel késôbb pediga különszám egyik hirdetôjét erre hivatkozva keresték meg külföldrôl. E tapasztalatok megerôsítettek bennünket ab-ban: értelmes célkitûzés, hogy állandó periodikát indítsunk a magyar könyvszakma, könyvkultúra, irodalom és szel-lemi élet témakörében. A periodika leghangsúlyosabb témája természetesen a könyvkiadás, könyvkereskedelem,könyvkultúra és a könyvek maguk, alkotóikkal együtt. A periodika jellemzôirôl elôzetesen kialakított elképzelése-ink mértéktartóak, nem kívánunk olyan terveket készíteni, melyek megvalósíthatósága nem látszik reálisnak.A Hungarian Books Herald az angol mint nemzetközi nyelv dominanciája miatt angol nyelvû, terjedelme 20–32

oldal, példányszáma 2000, megjelenésére évente két alkalommal kerül sor: a tavaszi Budapesti NemzetköziKönyvfesztiválhoz és az ôszi Frankfurti Könyvvásárhoz idôzítve. Ez az alapelképzelés, amely természetesen afogadtatástól függôen hosszú távon változtatható, úgy gondoljuk, hogy az évi két szám hosszú távon maximumévi négy számmá fejleszthetô, ugyanígy példányszáma és terjedelme a pénzügyi lehetôségek függvényében nö-velhetô.Tartalmilag a kiadvány három pillérre építkezik: a Könyvhét számára készített és erre alkalmas anyagok közlésé-

re, az eredeti, a Hungarian Books Herald számára készített cikkek és interjúk közlésére, valamint a hirdetésekre.Formai jellemzôi megegyeznek a Könyvhét német nyelvû különszámának formai jegyeivel, azaz magasabb

grammsúlyú mûnyomó papírra négy színben nyomott borítóval és mûnyomó négy szín color nyomású belívveljelenik meg, a tipográfiájában a Könyvhéttôl kissé eltérôen, látványosabb, figyelemkeltôbb vizuális megoldások-ra törekedve.Finanszírozását a hirdetésekre alapozzuk, mert a kiadványt ingyenesen terjesztjük, emellett lehetôséget kívánunk

nyújtani a külföldiek által történô elôfizetésre, ennek azonban a finanszírozásra számottevô hatása nyilvánvaló-an nem lehet. A terjesztés két külön úton történik: közvetlen postai kiküldéssel a szakmabeli partnereinkkelegyütt kialakított címanyagra 1000 példányban, és a kiadványban hirdetéssel részt vevô valamint könyvszakmaiintézményi partnereinknek átadandó összesen 1000 példány ingyenes szétosztása útján.A Hungarian Books Herald megjelentetése mellett szól, hogy a magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem je-

len pillanatban fejlôdési szakaszában van, a magyar könyvszakma nemzetközi kapcsolatai kibontakozóban van-nak, a külföldi könyvkiállításokon és vásárokon jelenlétünk egyre nagyobb léptékû. Magyarország hosszabb-rö-videbb idô után történô csatlakozása az Európai Unióhoz a könyves kapcsolatoknak is új lendületet adhat, amely-re célszerûnek látszik többoldalúan felkészülni. Nem utolsósorban pedig a magyar irodalomnak, a magyar írók-nak a növekvô külföldi megismerése és elismerése most talán szélesebb körben is érdeklôdést vált ki a magyarirodalom külföldön eddig kevésbé vagy egyáltalán nem ismert alkotói iránt.A Hungarian Books Herald egyértelmûen csak abban az esetben jöhet létre, ha elegendô könyvszakmai partner

jelentkezik hirdetési szándékkal.Emiatt tesszük közzé hirdetési felhívásunkat:várjuk azoknak a könyvszakmai partnereinknek a jelentkezését, akik hirdetési szándékukkal hozzájárulnának a

Hungarian Books Herald megszületéséhez.

Az elsô szám tervezett lapzártája: március 8.

Információ, hirdetésfelvétel:Könnyû Judit 209-1875Könyvhét

Hungarian Books Herald

17w w w. k o n y v 7 . h u

Minden könyv egy helyen!TANKÖNYVCENTRUMa Kódex Könyváruházban

Budapest V., Honvéd u. 5. (A Parlamenttôl egy percre.)Telefon: 331-0126, 331-0127

Az általános és középiskolai tankönyvek közel teljes választékával várjuk kedves vásárlóinkat.

Minden könyvet egy helyrôl!

PARNASSZUS ANTIKVÁRIUM1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 50. Tel./fax: 311-6049

vásárol régi könyveket, könyvtárakat, mûfaji, tartalmi, idôbeli kötöttségtôl mentesen, ám válogatva.

„Mindenfélét, de nem mindent”

Elôzetes telefonos egyeztetés alapján díjtalan kiszállás, szállítás.

Libri sikerlista2002. január 26. – február 7.

A Libri üzlethálózatban regisztrált vásárlások számítógépes összesítése alapján

SZÉPIRODALOM

1. Tolkien, J. R. R.:A Gyûrûk Ura I–III.Európa Könyvkiadó

2. Cook, Robin:Sokk

I. P. C. Könyvek

3. Márai Sándor:Mágia

Helikon Könyvkiadó

4. Harris, Joanne:Csokoládé

Ulpius-HázKönyvkiadó

5. Tolkien, J. R. R.:A babó

Falukönyv-Ciceró

6. Sasson, Jean:A fátyol mögött

Gabo Könyvkiadó

7. Sasson, Jean:Királyi sivatag

Gabo Könyvkiadó

8. Kepes András:Könyv-jelzô

Park Könyvkiadó

9. Sasson, Jean:A hercegnô lányaiGabo Könyvkiadó

10. Wells, Rebecca:Vagány nôk klubja

Ulpius-HázKönyvkiadó

ISMERETTERJESZTÔ

1. Dr. Kende Péter:A Viktor

Hibiszkusz Könyvkiadó

2. Müller Péter:Jóskönyv

Doctor Herz Bt. –Magyar Könyvklub

3. Ambrose, Stephen E.:Az elit alakulat

Gabo Könyvkiadó

4. Darvas Iván:Lábjegyzetek

Európa Könyvkiadó

5. Petôcz György:Csak a narancs volt

Irodalom Kft.

6. Taraborrelli, Randy J.:Madonna titkos

történeteMagyar Könyvklub

7. Márai Sándor:Ég és Föld

Helikon Könyvkiadó

8. Pálfy Katalin:Látnivalók

MagyarországonWell-Press Kiadó

9. Márai Sándor:Szegények iskolája

Helikon Könyvkiadó

10. Bános Tibor:Jávor Pál

Athenaeum 2000Kiadó

GYERMEK, IFJÚSÁGI

1. Rowling, J. K.:Harry Potter I–IV.

Animus Kiadó

2. Sachar, Louis:Stanley, a szerencse fia

Animus Kiadó

3. Rowling, J. K.:Legendás állatokés megfigyelésükAnimus Kiadó

4. Schmidt, AnnieM.G.:

Macskák társaságaAnimus Kiadó

5. Rowling, J. K.:A Kviddics évszázadai

Animus Kiadó

6. Tatay Sándor:Kinizsi Pál

Falukönyv-Ciceró

7. Wilson, Jacqueline:Micsoda anya!Animus Kiadó

8. Wilson, Jacqueline:Kettôs játszmaAnimus Kiadó

9. Lowry, Lois:Számláld mega csillagokat

Animus Kiadó

10. Weiss, Ellen:Shrek

Ulpius-HázKönyvkiadó

Szépirodalom:

1. Tolkien, J. R. R.: A Gyûrûk Ura Európa Könyvkiadó

2. Márai Sándor: Mágia Helikon Könyvkiadó

3. Fielding, Helen: Mindjárt megôrülök!Európa Könyvkiadó

4. Cook, Robin: Sokk IPC Könyvek

5. Nashhwan, Khaled Dr.:

Sába királynô országából jöttem Alexandra Kiadó

6. Harris, Joanne: Csokoládé Ulpius-Ház Könyvkiadó

7. Márai Sándor: Ég és Föld Helikon Könyvkiadó

8. Williams, Tennessee: Drámák Európa Könyvkiadó

9. Beigbeder, Frederic: 1999 Ft Geomédia Kiadó

10. Ambrose, Stephen E.: Az elit alakulat Gabo Kiadó

Ismeretterjesztô:

1. Dr. Kende Péter: A Viktor Kendeart Kft.

2. Felsôoktatási felvételi tájékoztató 2002.

3. Petôcz György: Csak a narancs volt Irodalom Kft. 2001.

4. Bartus László: Maffiaregény Bartus László

5. Csepeli György: A szervezkedô ember Osiris Kiadó

6. Dohár Péter: Kis angol nyelvtan Ring-6 Kiadó

7. Csurka Gergely–Mezei Dániel:

Kemény évek Sensus Kiadó

8. Silbley, Brian:

A Gyûrûk Ura (hivatalos filmkönyv) Szukits/Alexandra

9. Grimm, Hans-Ulrich: A leves hazudik Kétezeregy Kiadó

10. Tvrtko, Vujity: Újabb pokoli történetek Alexandra Kiadó

A Fókusz Könyváruház sikerlistája

2002. február 4.

Olvasás Éve: fókuszban a Typotex2002. február 18-tól március 10-ig

árengedmények: 10–30%Fókusz Könyváruház:

Bp., VII. Rákóczi út 14–15.

Hirdetésfelvétel:209-1875

18 w w w. k o n y v 7 . h u

Bumbák MariannaBumbák Marianna: Angol tematikus tesztek nyelvvizsgára 2350 FtBumbák Marianna: Gyakorlókönyv az angol érettségi

és nyelvvizsga feladatokhoz 1980 Ft

Librotrade Kft.Magyar–angol, angol–magyar zsebszótár 1800 Ft

Oxford University PressOxford Idioms Dictionary for Learners of English 3281 FtOxford Phrasal Verbs Dictionary for Learners of English 3281 Ft

CSOÓRI SÁNDOR:Csöndes tériszony(új versek) A/5, fûzött,keménytáblás, 120 o., 1500 FtA Kossuth-díjas költô új köteteigazi szintézis, a lírai életmû gaz-dag kiteljesedése. A versek túl-mutatnak a személyes én-lírán, sa jelent történelmünk és az euró-pai szellemi áramlatok kettôsfénytörésében láttatják.JÓKAI ANNA: Napok(regény, 3. kiad. – életmûsorozat)B/5, fûzött, keménytáblás,612 o., 3950 FtA Kossuth-díjas írónô nagy sike-rû regénye ma is idôszerû: a 20.század elsô harmadától a hetve-nes évekig követhetjük nyomona regényhôs útját, tudati fejlôdé-sét és közel fél évszázad színes,nemegyszer tragikus társadalmirajzát.LENGYEL BALÁZS:Ki találkozik önmagával?(esszék) A/5, karton,színes borító, 276 o., 1800 FtA Széchenyi-díjas irodalomtörté-nész, esszéista, az Újhold szer-kesztôje Babits, Kassák, Mándy,Mészöly Miklós, Weöres, Ottlikéletmûvérôl írt kritikáit, esszéitadja közre a kötetben. A könyv

igazi csemegéje az Erdélyi út cí-mû, Nemes Nagy Ágnessel közö-sen írt napló. MIKLÓSSY ENDRE:Túl a tornyon, melyet porbulrakott a szél(XX. századi gondolkodók) A/5, ragasztott kartonkötésben,410 o. 1700 FtAz ismert kultúrtörténész száza-dunk jeles – sokáig tiltott, elhall-gatott – gondolkodói hagyomá-nyát: Fülep Lajos, Hamvas Béla,Kerényi Károly, Szabó Lajos,Várkonyi Nándor és KarácsonySándor életmûvét elemzi. SALAMON PÁL:A menyegzô(regény) A/5, ragasztottkartonkötés, 224 o., 1800 FtA Sorel-ház írójának új regényeegy tizenhárom éves zsidó fiúnakés egy tizennégy éves kereszténylánynak az ismert történelem leg-sötétebb napjaiban fellobbanószerelmérôl szól.

***Széphalom Könyvmûhely

1068 Bp. Városligeti fasor 38.Telefon/fax: 351-0593iroalap@interware.hu

www.szephalomkonyvmuhely.hu

A Széphalom Könyvmûhely ajánlata

1173 Budapest, Pesti út 237. Telefon: 258-1463 Fax: 257-7472

A L i b r o t r a d e K f t . a j á n l a t a

19w w w. k o n y v 7 . h u

K Ö N Y V A J Á N L Ó

Monoszlóy Dezsô:A halálom utáni naponMagyar Napló, 114 oldal, 1876 Ft

Senki ne gondoljon a divatoshazajárólélek-sztorik egyik(mondjuk hinduista vagyamerikanizáló) változatáraMonoszlóy Dezsô új köny-vének címe olvastán. A nyol-cadik X küszöbén álló, Cseh-szlovákiából vagy harmincéve Ausztriába települt köl-tô–író (feltehetôen önvizsgá-ló célzattal) kitalált egyKoncz Gábor nevû frissen el-halálozott írót, de csak azért,hogy egyrészt felesége, más-részt szeretôje, harmadízbenkét – hozzá hasonló korú –osztálytársa szemszögébôlbemutassa és értékelje eltá-vozott hôse életének jelentô-sebb epizódjait.

A gyorsjáratú visszavetíté-sek inkább szólnak a napiteendôikkel foglalatoskodóemlékidézôkrôl, mint az in-farktusában kiszenvedett,nem sikeres, bár elismert al-kotómûvészrôl. Az elsô fele-ség, aki megtalálja a hûlt tes-tet, igazából már nem sze-rette férjét, hiszen Gábor be-vallottan szeretôt tartott s azasszony sem tartóztatta ma-gát a megegyezéses házas-ságtöréstôl. Az ifjú kedves(kivel az író nemrég szakí-tott) szintén napirendre térafelett, hogy hajdani csábí-tójára már csak nemlétezô-ként kell gondolnia – ha ép-pen ezzel és nem új, szuper-potens fiújával akar szóra-kozni... A különféle nyava-lyákkal bajlódó, zsémbes ésháklis volt gimnáziumi tár-sak ütôdnek meg a legkevés-bé a gyászesettôl: ôket vén-ségükre nemigen befolyásol-ja, milyen mûvész lett, vagymiféle padszomszéd voltKoncz Gábor, kit amúgy isnemsokára követnek a sem-mibe.

A halállal kapcsolatos meg-fontolásokkal, közbevetések-kel teli kisregény negyedikrészét valószínûleg a fôhôsagóniája közben felmerülôképzettársítások, emléktöre-

dékek töltik ki. Mintha Mo-noszlóy Dezsônek már nemlett volna kedve ezekkel a be-játszásokkal megterhelni acselekményt, már csak azértsem, mert esetleg kiszorítot-ták volna a szövegbôl a böl-cseleti indíttatású általánosí-tásokat, melyek igen meg-gyôzôek, s magunkba-szál-lásra késztetôen elgondokod-tatóak.

Iszlai Zoltán

Hargittay Emil:Gloria, fama, literaturaUniversitas Kiadó, Budapest

A fejedelmi tükör a politi-kai irodalom egyik mûfaja.Az ókori eredetre visszave-zethetô tanács- és elmélke-désgyûjtemények kiadása atizenhatodik–tizenhetedikszázadban divatozott, de –mint Hargittay Elemér ala-pos és nem csak irodalom-értôk számára izgalmasösszefoglalójából megtud-juk – még a 20. században isjelent meg belôlük kettô.Világszerte közhelykéntidézett példájuk Macchiavel-li Il Principéje, már csakazért is, mert az uralkodóierények leírásában és aján-lásában a híres író itt sza-kadt le a hagyományos egy-házi morál járszalagjáról.

A szorosan vett magyar fe-jedelmi tükrök közül a leg-nevezetesebb Zrínyi MiklósElmélkedése Mátyás király-ról. Jelentôsége abban áll,hogy a költô-hadvezérnek emûvébôl lehet elsôsorbankimutatni azokat az eszmé-ket, amelyek pontosan kije-lölik helyét a hazai politikaigondolkodás történetében.Gondolkodástörténetilegfontos egy másik terjedel-mes fordítás: Szepsi KorotzGyörgyé. Ô Bocskai Istvánfejedelem írnoka volt. Akönyv I. Jakab angol királynézeteit tartalmazza, sze-mély szerint Henrik fia oku-lására. Pikantériája az, hogya fordító Homonnai Bálint

fiának dedikálja, aki (Bocs-kai gyanúsan hirtelen halálaután) a fejedelmi címnekvolt egyik várományosa, snem kizárt, hogy ellenfeleinyergére kent méreggel tet-ték el láb alól... Pataki FüstösGyörgy királytükrének cím-zettje Erdély virágkoránakuralkodója, Bethlen Gábor.Benne a tizenkét fejedelmierényt egy tucat olyan drá-gakô szemlélteti, melyek abibliai Jelenések Könyvébenaz új Jeruzsálem kapuit dí-szítik.

A rengeteg új összefüggéstmegvilágító tudományos mûegy valódi fejedelem, I. Rá-kóczi György kezébôl szárma-zó rövid parainézist is ele-mez. Érdekes, hogy utalásoktalálhatók benne a fejedelmitükrökhöz hasonlítható,Szent Imre hercegnek szánt,István királynak tulajdoní-tott Intelmekre.

I. Z.

Tom Whittaker –Johnny Dodd:Mindig magasabbraBastei Kiadó, 397 oldal, 2278 Ft

Nem tudni, mekkora szerepevan egy bizonyos JohnnyDoddnak, hogy az extrémsportoló Tom Whittaker ka-land-történetfüzére szépiro-dalmi erényekkel büszkél-kedhetik. A törhetetlen aka-raterôt árasztó, a cselekvôemberek sikerébe vetett hitetpropagáló könyv epizódjai-nak sorrendje ugyanis egyrenagyobb feszültséggel töltiföl az egymásutáni fejezete-ket. Hiába gondoljuk olykor,hogy hatásukat aligha lehetfokozni, a szerzôk mindig újés új meglepetésekkel szol-gálnak a vállalt sportfelada-tok veszélyessége és nehézsé-ge tekintetében.

A hegymászó-síelô-vadvízie-vezôs túrák emberpróbáló ésistenkísértô megpróbáltatásaiegyfelôl így válnak a kihíváso-kat állhatatosan vállaló ame-rikai sportolók szolidaritásá-

nak, barátkozásának doku-mentumává. A közös nekive-selkedések másfelôl csupánhangulati aláfestését képezikannak a hatalmas egyéni telje-sítménynek, amely az autó-baleset miatt csonkolt lábúWhittaker páratlan személyi-ségéhez fûzôdik.

Az életét elég korán a kü-lönleges sportoknak szente-lô, tanulmányait nem nagybecsvággyal végzô, dislexiá-val küszködô, csapatjátékok-ban csak közepesen sikereswalesi férfi azért lesz – meg-érdemelten – az amerikai fia-talok egyik példaképe, s való-ságos nemzeti hôs, mert(harmadszorra) mûlábbal el-sôként jut föl a Mount Eve-rest csúcsára. Ezzel megvaló-sítja régi álmát, egyúttal öt-venévesen bebizonyítja: hát-rányos helyzete ellenére azegészségeseket megszégyení-tô tettekre képes.

Könyve minôségével pedigazt igazolja, hogy kitûnômegfigyelô, s nemcsak a kül-sô események érzékeltetésé-ben jeleskedik, hanem jól érta lelki folyamatok felidézésé-hez is. Ennek köszönhetô,hogy a nagy hegyek legyôzé-sére soha nem vágyakozó ol-vasókat is – a szájtáti bámu-láson kívül – arra készteti,hogy átéljék vele mindazt,amit ô tapasztalt, s ami –eszerint – értelmet adott azéletének.

(iszlai)

P. G. Wodehouse:Dinamit bácsiEurópa Könyvkiadó333 oldal, 1200 Ft

Nem tudom, ki hogy van ve-le, de engem, ha egy könyvcímlapján azt olvasom, hogyWodehouse, a könnyû gond-talanság ritka érzése fog el. ADinamit bácsiban négy fiatalmár-már a szerelmi civódmá-nyok és félreértések áldoza-tává válik, ezért kénytelen adolgaikba beleavatkozni a„nagybácsi”. Ezek a fiatalokjócskán el vannak látva ésmeg vannak áldva nagyné-nikkel és nagybácsikkal, deolyan, mint Lord Ickenham,

Magyar irodalom

Irodalomtörténet

Külföldi irodalom

csak egy van. Szereti unoka-öccsét, Pongót: jobban tud-ja, mi a jó neki, mint maga afiatalember, s ezért kényte-len megakadályozni egy, sôt,mint késôbb kiderül, kétrossz házasságot. A szent célérdekében minden megenge-dett, álnévhasználat, kisebbbetörés, mellszobrok ellopá-sa, a rend éber ôrének ka-csaúsztatóba dobálása és végnélkül sorolhatnám a mulat-ságos akadályokat, míg végremindenki a helyére kerül.Kedves, bohókás, kivétel nél-kül mulatságos alakok nyü-zsögnek Londonban és a vi-déki birtokokon: bamba, dejóindulatú úrnôk, ravasz ésminden hájjal megkent szo-balányok, nyámnyila ifjúszerelmesek, elszánt mûvész-palánták, elfuserált üzletem-berek. Bárcsak minden csa-ládban lenne egy ilyen nagy-bácsi, aki nemcsak fiatalos,jószívû, merész, mindenreelszánt, nem riad vissza sem-milyen mókától, mindenhelyzetbôl ki tudja magátvágni, és ráadásul még gaz-dag is...

A hosszú vakációk ideje saj-nos elmúlt, de a Dinamit bá-csi olvasása garantáltan feltud dobni akárkit akármilyenszomorú, esôs hétvégi dél-utánon.

–a –a

Alison Gopnik–Andrew N.Meltzoff--Petricia Kuhl:Bölcsek a bölcsôbenHogyan gondolkodnaka kisbabák?Typotex Kiadó

„Nyissuk ki hát a gyermek-szoba ajtaját, és lessünk be abölcsôbe!” – javasolja a kis-dedek ösztönös elméletalko-tó aktivitásával foglalkozó, aszakembereknek és a kevésbéképzett érdeklôdôknek egy-ként szánt színvonalas mun-ka: s talán nem elônytelen,hogy e sorok írójának jelen-leg épp módja van engedni afelszólításnak. Enged is örö-

mest – hogy azután a gyerek-szobában, az „ártatlanság, te-hetetlenség és gondolattalan-ság” három hónapos kis cso-magját tüzetesen – noha per-sze nem a szakértô szemével– megvizsgálva vagy arra jus-son, amire a szerzôk; vagyegészen másra.

A Pléh Csaba szerkesztetteTest és lélek sorozat újdonsá-ga a modern pszichológiavívmányain alapuló, a kér-déskörben világosan eligazí-tó mû – amely azonban –nyilván szándékosan –olyan provokatív megállapí-tásokat és szokatlan stílus-fordulatokat tartalmaz, ame-lyek (jó értelemben) dinami-zálják a könyv olvasóját,használóját, másfelôl (nemolyan jó értelemben) meg-hökkentik a szöveghez ba-rátságosan közelítôt. Példá-nak okáért: a szülés élmé-nyét az „egy maratonver-seny és egy végtelenbe nyú-ló, hatalmas orgazmusegyütt” poétikus (?) képével(képzavarával?) írják le, ámtalálunk A magyarázat mintorgazmus címû fejezetet is. Aszerzôhármas igencsak am-bicionálja a legkülönfélébbhivatkozások – részben a tö-megkommunikációból, a ké-pernyôrôl szerezhetô kétsé-ges ismeretek és élmények –bevonását az így talán „test-közelibbnek” vélt okfejtés-be, és stílusukat is úgy kihe-gyezik, hogy állandó bök-döstetésünk közepette nemkönnyû elválasztani az – is-mételjük: tudományosanmegalapozott és kreatív –munka „akadémikusan” ér-vényes és hipotetikusan ré-buszos állításait.

Maga a Bölcsek a bölcsôbencím össze is foglalja a könyvjellegét, hiszen ez kétségtele-nül hatásvadász cím, melyrájátszik a szépirodalomban(Madách Imre...) és a szak-irodalomban sem ritka „kor-csosodás”-képzetekre: hogy acsecsemôhöz képest mindenéletstádium embere csakromlik, veszít. Az angol ere-deti titulusa majdnemugyanez, de annak Crib sza-vába igen elônyösen belesi-mul a jászol, betlehem jelen-

tés. Vassy Zoltán magyarításafelerôsíti a hangütés külö-nösségeit. Magas színvonalúés színes a tolmácsolás. Mégarra is volt gond, hogy a„van-e fa az udvaron, ha azudvaron egyébként nincssenki?” kérdés verseit ango-lul, prózai fordításban ésFried Katalin átköltésében isolvashassuk. Kár, hogy a két„alapvers” szerzôjét nem si-került azonosítanunk, smintha azt is elhallgatnáGopnik, Meltzoff és Kuhl,hogy ez a kétszer öt sor azegyik legjátékosabb angolversforma szüleménye...

Benyitván a gyerekszobába,jó úgy elüldögélni a bölcsômellett, hogy benne bölcsetlátunk (utódunkat). A konf-liktus mint próbaüzem, az Óvo-dáskor: szerelmek és hûtlenségekoperája, A hangkód, Az agy fej-lôdése és más – a bölcsôtôlnemegyszer bátran elrugasz-kodó – fejezetek elsajátításatanulságos és élményszerû –mindaddig, míg a kis bölcsváratlan bömbölésétôl a kö-tet ki nem esik a kezünkbôl.

--más

Róbert Ceman:Élô természet – NövényvilágFöldrajzi enciklopédiaMapa Slovakia, Terjesztia Geobooks Hungary Kft.2980 Ft

Az élô természet különlegesjelenségeivel, rekordnak te-kintett teljesítményeivel is-merteti meg az olvasót aszlovákiai kiadó legújabb,keménykötésû, 480 színesfotót magában foglaló köte-te. A Rekordok sorozat töb-bi (Élettelen természet, Ál-latvilág, Világûr, Ember éstársadalom, Az emberiségtörténete) – részben mármegjelent – tagjához hason-lóan tudományos alaposság-gal, ugyanakkor a képek, táb-lázatok révén az ismeretter-jesztés legszebb hagyomá-nyait követve összegzik a bi-ológia, a földrajz legérdeke-

sebbnek vélt jelenségeit, ésegységes képet igyekezneknyújtani a Föld növényvilá-gáról. Kimondott szándékukvolt, hogy könyvük használ-ható legyen az általános ésközépiskolások számára,meg persze mindenkinek,akit az élôvilág érdekel. Akönyv felépítése a földtörté-neti korokat követi, rövidenáttekinti a Föld és az élet ke-letkezésérôl szóló elmélete-ket, az elôidôben, idôben ésközépidôben, majd a har-mad- és negyedkorban bekö-vetkezô természeti változá-sokat. A jelenkori flórávalfoglalkozó fejezetben bemu-tatja a Föld növényzeti öve-it, a növények felosztását ésa Linné-féle rendszert. Sorraveszi a tengerek és a száraz-föld különbözô övezeteinek– a neotropikustól az antark-tisziig – valamilyen szem-pontból különlegesnek szá-mító, a legmagasabb, a leg-nagyobb, a leghasznosabb, alegelterjedtebb, a legkisebbvagy a bevallottan szubjektívlegszebb jelzôvel ellátott nö-vényeit. Megtudhatjuk,hogy a duglászfenyô a múlt-ból ismert, legmagasabb fa, atiszafa a legnehezebb és alegkeményebb fájú tûlevelûfa, a tölgy a legmegbecsül-tebb lomblevelû fa, vagy abambusz a legmagasabblágyszárú, leggyorsabban nö-vô növény. Feltárják azegyes növények biológiai jel-legzetességeit, termesztésé-nek és feldolgozásának eljá-rásait és ami még érdeke-sebb, a fajokhoz kapcsolódószimbolikát értelmezve amûvelôdéstörténetben be-töltött szerepüket.

„Különösen ajánljuk fiatalolvasóinknak, hogy késôbb anövények ismerôivé, védel-mezôivé és termesztôivé vál-janak. Sajnos, olyan idôbenélünk, amikor a természetszenved az ember meggon-dolatlan cselekedeteitôl, vál-toznak az éghajlati viszo-nyok, erdôk semmisülnekmeg, és ritka növényfajoktûnnek el” – mutatnak rákönyvük aktualitására a zár-szóban.

Sz. Zs.

20 w w w. k o n y v 7 . h u

Pszichológia

Biológia

K Ö N Y V A J Á N L Ó

■ Ezekben a hónapokban,hetekben három olyan filmetis vetítenek a mozikban, ame-lyeknek az alapja valamely if-júsági regény, vagy a fiatalok(a gyerekek) körében is nép-szerû mû: a Tolkien trilógiájá-ból, a J. K. Rowling könyvé-bôl készült szuperprodukciókmellett talán szerényen meg-húzódni látszik A szalmabá-buk lázadása, pedig ez szinténolyan mûnek az adaptációja,amelyik megítélésem (vagy in-kább reményeim?) szerintmaradandónak bizonyul agyerekirodalomban. PáskándiGéza azonos címû alkotásafelfogható történelmi regény-nek is, hiszen nagyon is való-ságos történetet mond el az1851-es esztendôbôl, remekülérzékelteti a szabadságharcbukását követô dermesztôidôszakot. Az író mesélôked-ve, fantáziája, stílusa azonbanoldja a komor hangulatot, aszellemes párbeszédek és ízesleírások az izgalmas történet-tel együtt jelentôs mûvé avat-ják az ezúttal Lacza Márta il-lusztrációival megjelent írás-mûvet. Az okos és bátor Pe-nyige Pál és Derelye Borbála,a regény felejthetetlen kiska-masz fôhôsei az oly sokat em-legetett Történelemmel akar-nak találkozni, s mivel az ér-demes bábkészítô mester,Hétszázh Jeromos és felesége,

az árvákat istápoló Augusztaroppant titkos megbízatástkap, ez a találkozás létre isjön: hiszen mi más lenne ahétköznapi helytállás, mint atörténelem kihívásával valószembesülés. Van e kitûnô re-gény cselekményének egy má-sik vonulata is, amely –mondhatni – a legigazibb me-sei hagyomány továbbélését,ezáltal a valóság és fikció, atörténelem és a fantáziaösszekapcsolódását valósítjameg példásan.

Ha már filmekrôl volt szó azelején, kétségtelen, hogy Dar-ren Shan regényes története isfilmre kívánkozik, a hírek sze-rint a Warner Bros már szer-zôdést is kötött az Amerikát éskis hazánkat ugyancsak meg-hódító vámpírtörténet megfil-mesítésére. A Rémségek cirku-sza, A vámpír inasa és A vérszi-poly hatáselemei tökéletesenmegfelelnek egy kellemes kisthrillernek, bár ebben az eset-ben nem csekély szerepe vanaz egyes szám elsô személy-ben elôadott narrációnak.(Mindhárom kötetet F. NagyPiroska fordította.)

Mivel nemrég belefogtam,folytattam a Cilike sorozattalvaló ismerkedést, a Cilike rövidruhában után elolvastam a má-sodik kötetet is, amely a Cilikemenyasszony lesz címet viseli.Ez már aztán komoly dolog!mondhatja az olvasó, csak-hogy a mi Ciliként (pardon:„Cilike nagysád!”) még mostis az a szeleburdi teremtés,akivel annyi de annyi kalamaj-ka történik sorozatban, mintakármelyik nem túl komolymai ifjúsági szappanoperában.A kiadó, amely a hajdanikönyvsikerrel némi nosztalgi-át csempészik változatos ol-vasmányaink közé, nem vélet-lenül hivatkozik a sokakat ér-dekelô tévésorozatok epizód-jaira. E regény szerkezete egyaz egyben elôlegzi a csattanó-ra és tanulságra kihegyezettepizódokból való filmdrama-turgiai építkezést.

Merôben más a stílus, azábrázolt környezet, és késôb-biek a Sempé-Goscinny szer-zôpáros Nicolas-történetei,amelyekben a mesélô maga acímszereplô kisfiú, alapvetô-en különbözik az itt megraj-zolt gyerekkép, de a sablon, arecept igen emlékeztet Tu-tsek Anna népszerû mûvére.Mégis leginkább a Tanár úrkérem-mel lehetne rokonítnia francia gyerekirodalom eklasszikus darabját, ponto-sabban azt az öt kötetbôl ál-ló sorozatot, amely ma márhiánytalanul olvasható és él-vezhetô Bognár Róbert fordí-tásában. (A kis Nicolas, Nico-las az iskolában, Nicolas nya-ral, Nicolas meg a haverok, Ni-colas-nak gondjai vannak.) Alaza, idôtlen történetfüzérelbûvölô humorával hat min-denekelôtt, állandó, rossz-csont szereplôinek csínyeinnemcsak a 10 év körüli gyere-kek szórakozhatnak nagyonjól. Mint a maradandó gye-rekkönyvek többsége, ez is„duplafedelû” könyv, azaz afelnôtt is kézbe veheti, ôt iselszórakoztatja, persze némi-leg mást olvas ki belôle, minta csemetéje, vagy ha felnô-vén újraolvassa, másra (is) fi-gyel, mint gyerekként tette.(Biztosan érzékenyebben rea-gál a felnôttek ironikus ábrá-zolására. A felnôtt lehet csak„vevô” a mû társadalomkriti-kájára. Az elôzô számunkbanismertetett Kortárs gyerek-könyvekben természetesenszerepel az író René Gos-cinny szövegének és a – sajáthumorát megcsillogtató –Jean Jacques Sempé grafikusképeinek remek elemzése.

Végül de nem utolsósorbanhadd hívjam fel olvasóim –gyerekek és felnôttek – figyel-mét egy értékes kiadványra,amely a Fonóka és a Ringatócímû rádiómûsorok nyománkészült, és abban segít, hogymegtanuljunk „versül”. Mertahogy a szerzôk, Mezei Károlyés Vajda András az elôszóbanröviden megfogalmazzák akönyv célját, feladatát: „min-denki tanulhat ’versül’. Kisgyakorlással felismerheti a ver-sek építôelemeit, amelyekolyan sokfélék és ’sokszínûek’,mint egy LEGO-készlet tég-lácskái”. A kötetben szép (rész-ben jól ismert Petôfi-, SzabóLôrinc-, József Attila- és Rad-

nóti-) verseket találunk, utánukgyerekektôl származó (rövid, akiadáshoz megszerkesztett)mondatokat, érdekes gondola-tokat olvashatunk, majd a be-szélgetések után egy ’elméleti’rész következik, ezekben a kisösszefoglalások kiemelik azo-kat a legfontosabb tudnivaló-kat, amelyek ismerete segít ab-ban, hogy más verseket is job-ban megértsünk és szeressünk.

Tutsek Anna: Cilike meny-asszony lesz. Holnap Kiadó1500 Ft; Sempé - Goscinny: Akis Nicolas. Sík Kiadó. 120 old.,990 Ft; Páskándi Géza: A szal-mabábuk lázadása. Nap Kiadó.278 old., 1848 Ft; Darren Shanregényes története. Harmadikkönyv. A vérszipoly. Móra Ki-adó. 214 old., 1490 Ft; MezeiKároly – Vajda András: Ringa-tó. Versek gyerekszemmel – (nem-csak) gyerekeknek. Kairosz Ki-adó. 184 old., 1600 Ft.

( Cs. A.)

21w w w. k o n y v 7 . h u

G Y E R E K K Ö N Y V - A J Á N L Ó

Még mindigaz Olvasás Évében

22 w w w. k o n y v 7 . h u

Bér-Tár Bt.

● nyomdai szállítmányok fogadása,mennyiségi és minôségi átvétele, raktározás

● diszpozíciók teljesítése átvételielismervénnyel

● példányszám szerinti árunyilvántartás● évenkénti leltárelszámolás● szállítás● postázás ● árazás, vonalkódozás● csomagolás – egységcsomagok,

ajándékcsomagolás példányonkéntikézbesítéssel, átvételi elismervénnyel

● vidéki kiadók budapesti készletképviselete

Bér-Tár Bt.1097 Budapest, Kén u. 1–3.

Tel.: 282-6619Faragóné Zsákai Ildikó

A K.U.K. KÖNYVKIADÓ 2001. ÉVI KARÁCSONYI

SORSOLÁSÁN Fondü-készletet nyert: Hubert István 7030

Paks, kétszemélyes soproni hétvégét nyert: Fritz Mihályné

1188 Bp., Kölcsey u. CD-ROM-ot nyertek: Szabó Árpádné

8163 Csajág, Széki Lászlóné 1165 Bp., Demeter u., Dr. Adler

Péterné 4032 Debrecen, Bánszki Julianna 4413 Nyíregyháza,

Kozár Lászlóné 7570 Barcs. Számítógépes egérpadot

nyertek: Hajnal Ferenc 5200 Törökszentmiklós, Turcsányi

Károlyné 2523 Sárisáp, Gáspár Sándorné 8244 Dörgicse.

Könyvet nyertek: Elek Gizella 6727 Szeged, Kiss Gábor 6440

Jánoshalma, Kerti Lajosné 6320 Solt, Oszlánszki Gyuláné

1191 Bp., Kazinczy u., Németh János 2500 Esztergom.

A nyereményeket postázzuk!

HELIKON NYELVISKOLA

ÚJRA KAPHATÓ

High Time-BFelkészítô a felsôfokú angolnyelvvizsga írásbeli feladataira.Feleletválasztós tesztek, fordításiés szövegértési gyakorlatok1680 Ft

Még 135 ötletMódszertani ötletgyûjtemény

nyelvtanárok számára.Társasjátékok – Beszéd-

és íráskészség fejlesztése –Képes feladatok

1400 Ft

A Helikon Kiadó ajánlata

A könyv megrendelhetô a Helikon Kiadónál (1053 Budapest, Papnövelde utca 8.),telefonon Borbíró Zsókánál és/vagy Varga Istvánnál

a 317-4987-es számon, vagy a 317-4967-es faxon, valamint megvásárolhatóa Helikon Könyvesházban: Budapest, VI., Bajcsy-Zsilinszky út 37.

SZAKKÖNYVÁRUHÁZAKInfotéka Könyvesbolt1088 Budapest, Rákóczi út 27/bTelefon/fax: 338-2739E-mail: infoteka@lira.huIskolacentrum1051 Budapest, Október 6. u. 9.Telefon: 332-5595, fax: 311-1876E-mail: iskolacentrum@lira.huMediprint Orvosi Könyvesbolt1053 Budapest, Múzeum krt. 17.Telefon: 317-4948, fax: 484-0023E-mail: mediprint@lira.huMûszaki Könyváruház1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 9.Hermész Díjas KönyvesboltTelefon: 342-0353, fax: 342-1317E-mail: muszaki.konyvaruhaz@lira.huTechnika Könyvesbolt1114 Budapest, Bartók Béla út 15.Telefon/fax: 466-7008E-mail: technika@lira.hu

MINDEN AMI ZENEKodály Zoltán Zenemûbolt,Antikvárium és Hangszerbolt1053 Budapest, Múzeum krt. 21.Telefon/fax: 317-3347E-mail: kodaly@lira.huRózsavölgyi és Társa ZenemûboltHermész Díjas zenemû- és könyvesbolt1052 Budapest, Szervita tér 5.Telefon: 318-3312, fax: 318-3500E-mail: rozsavolgyi@lira.hu

KÖNYVESBOLTOKApáczai Könyvesbolt1085 Budapest, József krt. 63.Telefon: 328-0754, fax: 328-07553300 Eger, Bajcsy-Zs. u. 2.Telefon/fax: 36-517-758E-mail: eger@lira.hu9021 Gyôr, Arany János u. 3.Telefon/fax: 96-319-760E-mail: gyor@lira.huMúzsák Könyvesbolt6800 Hódmezôvásárhely, Szegfû u. 8.Telefon: 62-239-336Arany Bábel Könyvesbolt6000 Kecskemét, Arany János u. 10.Telefon: 76-417-517, fax: 76-505-233E-mail: babel@axelero.hu

Kódex Könyvesbolt7300 Komló, Városház tér 7.Telefon/fax: 72-482-8593530 Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 2-4.Szinva BevásárlóközpontTelefon/fax: 46-509-513, 46-509-514E-mail: szinva@lira.hu5900 Orosháza, Gyôry Vilmos tér 1.Telefon: 68-473-315, fax: 68-418-1125540 Szarvas, Kossuth u. 21/2.Telefon: 66-214-937Garay Könyvesbolt7100 Szekszárd, Garay tér 14.Telefon/fax: 06-74-413-4692000 Szentendre, Fô tér 5.Telefon/fax: 26-311-245E-mail: szentendre@lira.huBabilon Könyvesház6600 Szentes, Kossuth u. 11.Telefon/fax: 63-318-673KO Könyvesbolt9700 Szombathely, Foghíj 3.Telefon: 94-505-855, fax: 94-505-854E-mail: info@ko.hu

FÓKUSZ KÖNYVÁRUHÁZAK1072 Budapest, Rákóczi út 14.Hermész Díjas könyvesboltTelefon: 268-1103,fax: 267-9789E-mail: fokusz.budapest@lira.hu4026 DebrecenHunyadi u. 8-10.Hermész Díjas KönyvesboltTelefon: 52/ 322-237Fax: 52/416-091E-mail: fokusz.debrecen@lira.hu3530 MiskolcSzéchenyi u. 7.Telefon/fax: 46/348-496E-mail: fokusz.miskolc@lira.hu7621 PécsJókai u. 25.Hermész Díjas könyvesboltTelefon: 72/312-835,fax: 72/314-988E-mail: fokusz.pecs@lira.hu6720 SzegedTisza L. krt. 34.Hermész Díjas könyvesboltTelefon/fax: 62/420-624E-mail: fokusz.szeged@lira.hu

A legnagyobb választékA LÍRA ÉS LANT RT. BOLTJAIBAN

Internet: www.lira.hu, E-mail: lira@lira.hu

www.fokuszonline.hu

23w w w. k o n y v 7 . h u

AA 21. századi kommunikáció új

útjai. Tanulmányok. MTA Filo-zófiai Kutatóint. ISBN: 963-70-6535-0 fûzött: 2480 Ft

Ács Pál: "Az idô ósága". Törté-netiség és történetszemlélet arégi magyar irodalomban. Osi-ris. ISBN: 963-389-093-4 fûzött: 1980 Ft

Ádám Sándor: Európa bûne.Ahogy elbántak a magyarokkal.3. kiad. Magánkiad. ISBN: 963-440-746-3 fûzött: 1600 Ft

A diszciplínák mûvelése. 1. Ma-tematika. MTA (Magyarországaz ezredfordulón. XIV. Tudo-mánypolitika) ISBN: 963-508-323-8 fûzött: 100 Ft

A diszciplínák mûvelése. 2. Or-vostudomány. MTA (Magyaror-szág az ezredfordulón. XIV. Tu-dománypolitika) ISBN: 963-508-324-6 fûzött: 100 Ft

A diszciplínák mûvelése. 3. Bio-lógia. MTA (Magyarország azezredfordulón. XIV. Tudomány-politika) ISBN: 963-508-325-4 fûzött: 100 Ft

A diszciplínák mûvelése. 4. Fizi-ka. MTA. (Magyarország az ez-redfordulón. XIV. Tudománypo-litika) ISBN: 963-508-326-2 fûzött: 100 Ft

A diszciplínák mûvelése. 5. Ké-mia. MTA. (Magyarország azezredfordulón. XIV. Tudomány-politika) ISBN: 963-508-327-0 fûzött: 100 Ft

A diszciplínák mûvelése. 6.Gazdaságtudományok. MTA.(Magyarország az ezredfordu-lón. XIV. Tudománypolitika)

ISBN: 963-508-329-7 fûzött: 100 Ft A diszciplínák mûvelése. 7.

MTA. (Magyarország az ezred-fordulón. XIV. Tudománypoliti-ka) ISBN: 963-508-328-9 fûzött: 100 Ft

A halál színháza. Fantasy anto-lógia. Cherubion. (Cherubionfantasy exkluzív) ISBN: 963-9346-45-4 kötött: 1498 Ft

A hazai vízgazdálkodás straté-giai kérdései. Bôv., átd. kiad.,MTA. (Magyarország az ezred-fordulón: stratégiai kutatások aMagyar Tudományos Akadémi-án. VIII. A víz és vízgazdálko-dás helyzete és jövôje Magyar-országon) ISBN: 963-508-333-5 fûzött: 1000 Ft

A kutya és a macska betegsé-gei, egészségvédelme. Mezô-gazda. ISBN: 963-9358-33-9 kötött: 3200 Ft

Altermatt, Urs: A katolicizmus ésa modern kor. A svájci katoliciz-mus 19. és 20. századi társa-dalom- és kultúrtörténete. Osi-ris. ISBN: 963-389-041-1 fûzött: 2000 Ft

Andrews, Ted: Az aura érzékelé-se. Objektíven és intuícióval:egészségesebbek lehetünk, haerôs az auránk. Édesvíz. ISBN: 963-528-425-X fûzött: 1590 Ft

Arnold, Nick: Haláli nyavalyák.Egmont Hungary. (Rettentô tu-domány) ISBN: 963-627-687-0 fûzött: 798 Ft

Árpási Zoltán: Varga Imre. Agondolat mestere. Kossuth.(Felgyorsult Idô) ISBN: 963-09-4306-9 fûzött: 1400 Ft

A testnevelés tanítása. Tanári

kézikönyv felsô tagozatos pe-dagógusok számára. Korona. ISBN: 963-9376-25-6 fûzött: 2990 Ft

A tudós, könyvtáralapító, kultú-raközvetítô Kultsár István. Ko-márom–Esztergom M. Önkor-mányzat: Kernstok K. Mûv. Ala-pítvány. (Castrum könyvek 8.) ISBN: 963-7190-58-9 fûzött: 1658 Ft

Az én nagy barkácskönyvemminden évszakra. A legjobb öt-letek kis ezermestereknek. Hol-ló. ISBN: 963-9305-8-X kötött: 2890 Ft

B

Babszem Jankó. Tóth. (Magyarnépmesék) ISBN: 963-9269-59-X kötött: 1625 Ft

Bácskai Erika: Fagyhalál Ma-gyarországon. Animula. ISBN: 963-941-007-1 fûzött: 1200 Ft

Balázs Péter – Balázs László: Asziklakert építése. Kheiron '97.ISBN: 963-85949-6-9 fûzött: 550 Ft

Bálint Ágnes: Szeleburdi család.6. kiad. Móra. ISBN: 963-11-7655-X kötött: 1150 Ft

Balogh Gyula: Bogumil patikája.Magánkiad. ISBN: 963-86083-2-3 fûzött: 1493 Ft

Banner Zoltán: Haller József.Mentor. (Mentor mûvészeti mo-nográfiák 4.) ISBN: 973-599-005-9 kötött: 2100 Ft

Barker, Clive: Korbács. SzukitsKv.kötött: 2790 Ft

Bastian, Hans-Werner: A kertitó. 2. kiad. Cser K. (Csináld ma-gad) ISBN: 963-9327-81-6 fûzött: 1698 Ft

Bauer Nándorné: Pályázzunkeredményesen! Praktikus taná-

csok közoktatási intézményekés fenntartóik forrástermelô pá-lyázatainak megírásához. MPI.(Önképzés, továbbképzés2001/1.) ISBN: 963-8444-99-1 fûzött: 1500 Ft

Benkô Elek: Erdély középkoriharangjai és bronz keresztelô-medencéi. Teleki L. Alapítvány– Polis. ISBN: 963-00-8955-6 973-9267-94-7kötött: 5850 Ft

Berényi Béla – Szabó Lajos: Nö-vénytermesztés trópusokon,szubtrópusokon. Mezôgazd.Szaktudás K. ISBN: 963-356-357-7 kötött: 2950 Ft

Bibliai nevek és fogalmak.Evangéliumi K. ISBN: 963-9209-83-X fûzött: 1200 Ft

Bíró Jenô: Tanulmányok alattivizsgák az iskolákban. MPI.(Módszertani levelek / MegyeiPedagógiai Intézet 2001/7.) ISBN: 963-8444-97-5 fûzött: 600 Ft

Bitler, Lois: "Vedd és olvasd!". ASzentírás történetei gyermekekrészére. 2. kiad. Evangéliumi K. ISBN: 963-9209-85-6 fûzött: 900 Ft

Blauner, Peter: A nap hôse. Ge-neral Press. (Világsikerek) ISBN: 963-9282-62-6 kötött: 1300 Ft

Borsányi András: A visszacsa-pás doktrínája. Amerika és a vi-lág lehetséges jövôje. Bona-L. ISBN: 963-00-9388-X fûzött: 2690 Ft

Bradford, Barbara Taylor: Katiediadala. Európa. ISBN: 963-07-7106-3 fûzött: 1300 Ft

Buda Béla: Az öngyilkosság. Or-vosi és társadalomtudományitanulmányok. 2. bôv. kiad., Ani-mula. ISBN: 963-408-048-0 fûzött: 1950 Ft

Meg jelent könyvek2002. január 26. – február 7.

ELÔFIZETÉSI FELHÍVÁS

MEGRENDELÉSMegrendelem a Könyvhetet 1 évre 2880 Ft elôfizetési díjért. Kérem,küldjenek postai csekket az elôfizetési díj befizetéséhez.

NÉV......................................................................................................................

CÍM......................................................................................................................

..............................................................................................................................

Kedves Olvasónk!Azt javasoljuk Önnek: fizessen elô lapunkra! Sokféle terjesz-tési módszert kipróbáltunk, és meg kellett állapítanunk, hogyegyik sem vetekszik az elôfizetés módszerével.

A Könyvhetet megrendelhetia szerkesztôség címén:

1114 Budapest, Kanizsai utca 41. levélben vagy az itttalálható kitöltött, kivágott megrendelôszelvényen,

vagy faxon a 466-0703 telefonszámon.

Magyar KönyvgyûjtôA régi könyvek és az antikvitások kedvelôinek.Megjelent az 1. szám

Kizárólag elôfizetôknek!

Elôfizetési díj 2002. évre (10. szám) 4400 Ft.

Megrendelhetô a szerkesztôségben: 1114 Budapest, Kanizsai utca 41.Telefon/fax: 466-0703

MEGRENDELÉS

Igen, szeretnék tájékozott lenni a régiségek világában, emiatt megrendelema Magyar Könyvgyûjtô c. újságot a 2002. évre (10 lapszám)4400 Ft elôfizetési díjért.

Kérem küldjenek belföldi postautalványt és számlát az elôfizetési díjbefizetéséhez.

NÉV . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

CÍM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

24 w w w. k o n y v 7 . h u

Budai János Géza: Az elnémí-tott költô. Versek. Alfadat-press. ISBN: 963-8103-30-2 kötött: 1867 Ft

Burján Katalin: Mirc-Morc kapi-tány kalandjai. Magánkiad.(Igazi mesék 1.) ISBN: 963-440-577-0 fûzött: 1493 Ft

Byron, George Gordon, Lord –Shelley, Percy Bysshe – Keats,John: Byron, Shelley és Keatsversei. Európa. (Európa diák-könyvtár) ISBN: 963-07-7105-5 fûzött: 680 Ft

C

Currie James B.: Angyalok. Amita Biblia róluk tanít. EvangéliumiK. ISBN: 963-9209-81-3 fûzött: 450 Ft

Czigány Ildikó: Kutyaszívvel. Ál-lattörténetek, természetnovel-lák. Papirusz Book. ISBN: 963-9263-09-5 fûzött: 1350 Ft

Cs

Csajághy György: A magyar ôs-történet egyes zenei emlékei-rôl. Három tanulmány. M.Ôstört. Kut. és K. (Turán Köny-vek 1.) ISBN: 963-86084-4-7 fûzött: 1200 Ft

Csigás Gábor: Holdak és vándo-rok. Árkádia: Szukits Kv.: Val-halla Páholy. ISBN: 963-9238-39-2 kötött: 2490 Ft

Csorba Csaba: Regényes vára-ink. M. Kvklub. ISBN: 963-547-565-9 kötött: 3500 Ft

D

Deforges, Régine: A pokol körei.Regény: 1942–1944. M. Kvklub. ISBN: 963-547-586-1 kötött: 1650 Ft

Dési Imre – Nagy Imre: Informa-tikai fogalmak kisszótára. [A-Zs]. Korona. ISBN: 963-9376-16-7 fûzött: 1990 Ft

Disney, Walt: Szörny Rt. EgmontHungary. (Klasszikus Walt Dis-ney mesék 34.) ISBN: 963-627-689-7 kötött: 2145 Ft

Dusza Árpád: Turbo Pascal 6.0az alapoktól. APC Stúdió. ISBN: 963-9135-01-1 fûzött: 1067 Ft

E

Ellis, Bret Easton: Amerikai Psy-cho. Európa.. ISBN: 963-07-7095-4 fûzött: 1700 Ft

Emlôsök: A csoport törvényei. M.Kvklub. (A természet történetei) ISBN: 963-547-566-7 kötött: 3480 Ft

Erdélyi Margit: Német nyelv-könyv. Úton a nyelvvizsgához.Anno. ISBN: 963-9199-37-0 fûzött: 625 Ft

Erdôs István: Messze kéklik aDuna. Történeti esszéregényegy XIX. századi cigányprímás,Rácz Pali életérôl. Alma Graf.Stúdió és K. ISBN: 963-00-6982-2 fûzött: 1800 Ft

Érzelmek és szenvedélyek. Hí-res idézetek, gondolatok.Sprinter Kvk. ISBN: 963-9394-66-1 fûzött: 399 Ft

Európa [CD-ROM]. Budapest,Informania Digitalmedia. (Ma-

gellan digitalis térképek) 7000Ft

Evangéliumi beszélô képek.Bôv. átd. kiad. Evangéliumi K. ISBN: 963-9209-71-6 fûzött: 1200 Ft

Evolúció és megismerés. A 9.magyar kognitív tudományikonferencia elôadásai. Typo-tex. (Az evolúciós gondolat) ISBN: 963-9326-27-5 fûzött: 2500 Ft

FFalcsik Mária – Száray Miklós:

Mikor, hol, hogyan és miért tör-tént Magyarországon? Rea-der's Digest válogatás. Rea-der's Digest K. ISBN: 963-8475-54-4 kötött: 6990 Ft

Farkas Attila Márton: Az alkímiaeredete és misztériuma. Balas-si. (Arbor könyvek) ISBN: 963-506-443-8 fûzött: 1800 Ft

Farkas Csaba: Bevezetés a Win-dows és Office XP használatá-ba. Windows 2000 Professio-nal, Windows XP, Word 2002,Outlook 2002, Excel 2002, Po-wer Point 2002, elméleti isme-retek. Jedlik Oktatási Stúdió. ISBN: 963-00-8822-3 fûzött: 1980 Ft

Fási Katalin: Szépségápolás ott-hon. Sprinter Kvk. ISBN: 963-9394-67-X fûzött: 399 Ft

Fehér Bence: Latin nyelvkönyv.A hat- és nyolcosztályos gimná-zium 1. osztálya számára. Hol-nap. ISBN: 963-346-461-7 fûzött: 1200 Ft

Fodor Béla: Hôsök tere. Képestértörténet: Illustrierte Ges-chichte eines Platzes. Hermi-namezô Polgári Köre: FôvárosiSzabó Ervin Könyvtár (Buda-pest). Budapest Gyûjtemény.ISBN: 963-00-8317-5 kötött: 1890 Ft

Follett, Ken: Vadmacskák. Ga-bo. ISBN: 963-9421-01-4 kötött: 1990 Ft

Frank, Anne: Anne Frank napló-ja. 1942. június 12. – 1944. au-gusztus 1. 2. kiad. Park. ISBN: 963-530-521-4 fûzött: 1450 Ft

Freud, Sigmund – Ferenczi Sán-dor: Levelezés 1/2 köt. 1912–1914. Thalassa Alapítvány. ISBN: 963-85809-9-2 kötött: 4200 Ft

GGabnai Katalin: Drámajátékok.

Bevezetés a drámapedagógiá-ba. 5. bôv. kiad. Helikon. (Heli-kon universitas Színháztudo-mány) ISBN: 963-208-753-4 kötött: 2280 Ft

Gechter János: Hungarian pro-nunciation practice for begin-ners. HM Zrínyi. (Self study se-ries) ISBN: 963-440-530-4 fûzött: 1867 Ft

Gömör Béla: Kis fotótéka. Port-rék egy gyûjteménybôl. GMRReklámügynökség. ISBN: 963-00-8318-3 kötött: 2400 Ft

Gömöry-kódex, 1516. A nyelv-emlék hasonmása és betûhûátirata bevezetéssel és jegy-zetekkel. MTA Nyelvtud. Int.(Régi magyar kódexek 26. sz.) ISBN: 963-9074-27-6 kötött: 2940 Ft

Grey, Anthony: Sattarani, a gyû-lölet istene. Pallas Antikvárium. ISBN: 963-9117-67-6 fûzött: 998 Ft

Griffin, W. E. B.: A háború kato-nái... 4. Ezredesek. Bastei Bu-dapest. ISBN: 963-296-518-3 kötött: 2278 Ft

H

Hamar Csaba – Kiss András –Orosz László – Schneider Fe-renc: Hálózatok és az Internet.felhasználói szemmel. 5. jav ki-ad. APC Stúdió. ISBN: 963-9135-10-0 fûzött: 773 Ft

Harangozó Márta: Varga Imremûhelyében, 1990–2001. Argu-mentum: ASPY Stúdió. ISBN: 963-446-184-0 kötött: 4900 Ft

Hartay Csaba: Az idegen irány.Barbaricum Kvmûhely. ISBN: 963-9145-19-X fûzött: 700 Ft

Hartman Mátyás – Bozsik And-rás – Percze Attila: Környezet-védelem – Mit tehet a mezô-gazda? Mezôgazd. SzaktudásK. ISBN: 963-356-354-2 kötött: 980 Ft

Hawking, Stephen W. – Penro-se, Roger: A tér és az idô ter-mészete. Talentum. ISBN: 963-645-023-4 kötött: 1990 Ft

Higgins, Tom: Idôzítés. Gabo. ISBN: 963-9237-98-1 kötött: 1690 Ft

Holczer József – Benkovics Vik-tor: A Windows 2000 Server.Internet és Intranet. JOS. ISBN: 963-00-9338-3 fûzött: 1980 Ft

Holt, Victoria: A királyné vallo-mása. Marie Antoinette regé-nyes önéletrajza. I.P.C. Kv.(I.P.C. könyvek) ISBN: 963-635-220-8 fûzött: 1200 Ft

Horváth Gábor: A végítélet gyer-meke. Cherubion. (Halálosztó2029) ISBN: 963-9346-44-6 fûzött: 898 Ft

Hovanyecz László: Csányi Vil-mos. A zseblámpás ember.Kossuth. (Felgyorsult Idô) ISBN: 963-09-4286-0 fûzött: 1400 Ft

Hubai László: 2. köt. Választóke-rületi adattár. Napvilág. ISBN: 963-9082-76-7 kötött:

Hubai László: 3. köt. A magyar-országi települések választásiadatai. Napvilág.ISBN: 963-9082-77-5 kötött:

Hubai László: MagyarországXX. századi választási atlasza,1920 –2000. 1. köt. A választá-sok története és politikai geog-ráfiája. Napvilág, ISBN: 963-9082-75-9 kötött: 13 500 Ft

Hulladékok a mezôgazdaság-ban, az erdészetben, a gyü-mölcsösben és a szôlészet-ben. Mezôgazd. Szaktudás K. ISBN: 963-356-351-8 kötött: 980 Ft

Hunyady Sándor: Szerelmesunokatestvérek. Kisregény éselbeszélések. K.u.K. K. (Uni-kum könyvek) ISBN: 963-9384-13-5 kötött: 1300 Ft

I

Isten a szeretet. VálogatásSzent Maximosz hitvalló mûve-ibôl. Jel. (Ókeresztény Öröksé-

günk) ISBN: 963-9318-26-4 fûzött: 970 Ft

Ivány Károly – Kismányoky Ta-más – Ragasits István: Nö-vénytermesztés. 3. átd. kiad.Mezôgazda. ISBN: 963-9358-28-2 kötött: 2900 Ft

Ízek a világból. Egytálételek: Re-ader's Digest válogatás. Rea-der's Digest K.ISBN: 963-8475-08-0 kötött: 5490 Ft

J

Jackson, Robert: Kriegsmarine.A német haditengerészet képestörténete a II. világháborúban.Hajja. (20. századi hadtörténet) ISBN: 963-9329-35-5 kötött: 3200 Ft

Jáki Szaniszló: Eszközadta üze-net. Értekezés az igazságról.Jel. ISBN: 963-9318-25-6 fûzött: 1100 Ft

Janikovszky Éva: Mosolyognitessék! 4. kiad. Móra. ISBN: 963-11-7656-8 kötött: 1280 Ft

Jókai Mór: Az arany ember. Ak-kord. (Talentum diákkönyvtár) ISBN: 963-645-038-2 fûzött: 698 Ft

Juhász István: Ilka. Egy diadal-mas életpálya állomásai zené-vel, énekkel, tánccal három fel-vonásban, utójátékkal: játszó-dik a Primadonna életénekszínpadán az 1870-es évek kö-zepétôl az 1920-as évekig.K.u.K. K. ISBN: 963-9384-14-3 fûzött: 800 Ft

K

Karácsony István: Természetesfogamzásgátlás. Sprinter Kvk. ISBN: 963-9394-68-8 fûzött: 399 Ft

Kästner, Erich: A két Lotti. 20. ki-ad. Móra. ISBN: 963-11-7653-3 kötött: 950 Ft

Kemenesi Zsuzsanna: Magán-beszéd. Városháza. (Csak ké-pek) ISBN: 963-9170-41-0 kötött: 800 Ft

Kenrick, Donald – Puxon, Grat-tan: Cigányok a horogkeresztalatt. Pont. (Interface sorozat8.) ISBN: 963-9312-39-8 fûzött: 1460 Ft

Kézdi László: Aranyász mester-ség. 170 fényképpel, 4 nyelvenegy ôsi mesterség nyomában.Magánkiad. ISBN: 963-440-617-3 kötött: 4106 Ft

Kiss András: Windows alapok is-kolásoknak. Operációs rend-szer feladatok és megoldásaigrafikus felületen Windows '95,'98, '2000 és NT 4.0. APC Stú-dió. ISBN: 963-9135-35-6 fûzött: 933 Ft

Klavan, Andrew: Ne szólj száj.Gabo. ISBN: 963-9421-05-7 fûzött: 1490 Ft

Kodolányi János – Szabó Lô-rinc – Szabó Lörincné MikesKlára: Ne panaszold a magá-nyodat! Kodolányi János leve-lezése Szabó Lôrinccel és Sza-bó Lôrincné Mikes Klárával,1948–1957. Argumentum. ISBN: 963-446-190-5 fûzött: 2700 Ft

Kölcsey Ferenc: Versek és vers-fordítások. Kritikai kiad. Univer-

25w w w. k o n y v 7 . h u

sitas. (Kölcsey Ferenc mindenmunkái) ISBN: 963-9104-60-4 kötött: 2800 Ft

Kónya Katalin: Orbán vagy Med-gyessy? Mit üzennek a csilla-gok. UV Press K. ISBN: 963-00-9465-7 fûzött: 1475 Ft

Korán. A Korán világa. 4. jav. ki-ad. Helikon. ISBN: 963-208-750-X kötött: 5200 Ft

Kósáné Oláh Júlia – Küfmann,Evelyn: Besinnlich durch dasganze Jahr. Das "andere" Le-sebuch mit literarisch-ästhetis-chen und religiösen Texten. 1.Band. Möbius Print. ISBN: 963-00-6843-5 fûzött:

Kósáné Oláh Júlia – Küfmann,Evelyn: Besinnlich durch dasganze Jahr. Das "andere" Le-sebuch mit literarisch-ästhetis-chen und religiösen Texten. 2.Band. Möbius Print. ISBN: 963-00-6844-3 fûzött:

Kósáné Ormai Vera: A mi óvo-dánk. Neveléspszichológiaimódszerek az óvodában. Ok-ker. ISBN: 963-9228-51-6 fûzött: 2200 Ft

Kulcsár Kálmán: Nyugatról ke-letre. Útirajzok a két Ameriká-ról, Ázsiáról és Afrikáról. Balas-si. ISBN: 963-506-429-2 fûzött: 2000 Ft

Kundera, Milan: Azonosság. Eu-rópa. ISBN: 963-07-7112-8 kötött: 1100 Ft

Kupa László: Szociológia, szoci-álpolitika, szociális munka. Vá-logatott tanulmányok. Pécsi Tu-dományegyetem Bölcsészettu-dományi Kar Szociológiai ésSzociálpolitikai Tanszék. ISBN: 963-641-844-6 fûzött: 1667 Ft

Küssner-Neubert, Andrea: Tar-kabarka gyerekvilág. Ablakké-pek színes papírból. Holló.(Holló barkácskönyvek) ISBN: 963-9388-25-4 fûzött: 690 Ft

L

Lederer Emma: Egyetemes mû-velôdéstörténet. Repr. kiad.Holnap. ISBN: 963-346-320-3 kötött: 2200 Ft

Lorayne, Harry: A szellemi erôtitkai. Az ön tökéletes, tömör ésteljes körû útmutatója. KinizsiK. (Mindentudó kézikönyv) ISBN: 963-9160-30-X fûzött: 1590 Ft

M

MacDonald, Alan: Oliver Crom-well szôröstül, bôröstül. Eg-mont Hungary. (Rémhíresek) ISBN: 963-627-688-9 fûzött: 898 Ft

Magyarország és Budapest[CD-ROM]. Informania Digital-media. (Magellan digitalis tér-képek)5000 Ft

Magyar szókincstár. Rokon ér-telmû szavak, szólások és el-lentétek szótára. 6. kiad. Tinta:Radnóthy. ISBN: 963-9372-17-X [hibás ISBN963-85622-2-6] kötött: 4950 Ft

Majdán János: Modernizáció –vasút – társadalom. Tanulmá-nyok a vasútépítések hatásáróla XIX.–XX. században. ISZE. ISBN: 963-641-856-X fûzött: 1667 Ft

Makovics János: Átélhetô sza-badság. Novellák. Uránusz. ISBN: 963-9304-40-9 fûzött: 1493 Ft

Márai Sándor: Napló,1984–1989. Helikon. (MáraiSándor mûvei) ISBN: 963-208-773-9 kötött: 1380 Ft

Marcinko, Richard – Weisman,John: Alfa kommandó. JLX. ISBN: 963-305-156-8 fûzött: 1350 Ft

Maren, Fabian: Fonott karkötôk.Cser K. (Színes ötletek2000/10.) ISBN: 963-9327-05-0 fûzött: 598 Ft

Marsh, Evelyn: Sirokkó. Buda-könyvek: Anuket. ISBN: 963-829-656-9 fûzött: 849 Ft

Massenkeil, Angelika – Pane-sar, Pammi: Gyertyakészítésviaszporból és -zselébôl. CserK. (Színes ötletek 2000/7.) ISBN: 963-9003-94-8 fûzött: 598 Ft

Máthé László: Murphy, teédes...? Anno. ISBN: 963-375-161-6 fûzött: 375 Ft

McNaught, Judith: Whitney,kedvesem. M. Kvklub. ISBN: 963-547-575-6 kötött: 2400 Ft

Michalski, Frauke: Húsvéti figu-rák, díszek. [szabásmintákkal].2. kiad. Cser K. (Színes ötletek2000/1.) ISBN: 963-9327-87-5 fûzött: 598 Ft

Milne, Alan Alexander: Micimac-kó. 20. kiad. Móra. ISBN: 963-11-7658-4 kötött: 1250 Ft

Minôség az óvodában. Okker. ISBN: 963-9228-50-8 fûzött: 2170 Ft

Miskolczi Emese: Önarcképek.Városháza. (Csak képek) ISBN: 963-9170-42-9 kötött: 800 Ft

Mit? Mivel? Hogyan? 1111 hasz-nos tanács háziasszonyoknakés férjeknek.Bibliotéka. ISBN: 963-7795-07-3 fûzött: 300 Ft

Moras, Ingrid: Gyöngybôl ké-szült kabalák és talizmánok.Holló. (Holló barkácskönyvek) ISBN: 963-9388-26-2 fûzött: 690 Ft

Murray, Michael T. – Pizzorno,Joseph E.: Szívbetegeknek ter-mészetgyógyász gyógymódok.Agyi keringési elégtelenség,magasvérnyomás, vérszegény-ség, visszértágulat. JószövegMûhely. (Családi zsebkönyvtár) ISBN: 963-9134-59-7 fûzött: 1250 Ft

N

Nemere István: Holdösvény.

(Reinkarnációs kalandregény).Media Nox. ISBN: 963-86-171-79 fûzött: 1200 Ft

Nemere István: Kémvadászok.[2.] Csapda a szigeten. Puedlo. ISBN: 963-86052-3-5 fûzött: 550 Ft

Nemere István: Mussolini élete.Anno. ISBN: 963-375-034-2 fûzött: 600 Ft

Németh Amadé: Operakalauz –másként. Gyermekeknek, fiata-loknak és minden érdeklôdô-nek. Anno. ISBN: 963-375-115-2 fûzött: 450 Ft

Ny

Nyakasné Tátrai Judit: Szállít-mányozás. 1. M. Közl. K. 2. jav.kiad. ISBN: 963-86111-1-1 fûzött: 2800 Ft

Nyerges Julianna: Kis olasznyelvtan. Anno. ISBN: 963-9066-90-7 [hibás ISBN963-9066-62-3] fûzött: 425 Ft

Nyerges Julianna: Olasz nyelvitesztek. Anno. ISBN: 963-375-109-8 fûzött: 475 Ft

O

Obert, Michael: Perzsia. Kultúraés mûvészet Kelet és Nyugathatárán. M. Kvklub. ISBN: 963-547-548-8 kötött: 3900 Ft

Oldstone Michael B. A.: Vírus-vadászok. Typotex. ISBN: 963-9326-18-6 fûzött: 1750 Ft

Ortega y Gasset, José: A töme-gek lázadása. Farkas L. I. ISBN: 963-7310-86-X fûzött: 1600 Ft

Ö

Önkormányzatok, polgármeste-rek és jegyzôk könyve, 2000.Four Color. ISBN: 963-03-9786-2 fûzött: 4500 Ft

P

Párhuzamos dimenziók. Válo-gatás a Szabadpart on-line fo-lyóirat írásaiból, 1998–1999.Kodolányi Fôisk. (Kodolányi fü-zetek 10.) ISBN: 963-00-4993-7 fûzött: 600 Ft

Pataki Ferenc: Élettörténet ésidentitás. Osiris. ISBN: 963-389-176-0 fûzött: 2500 Ft

Pelevin, Viktor: Az agyag gép-puska. Európa. ISBN: 963-07-7100-4 kötött: 2200 Ft

Perfect unió szótár [CD-ROM].[Angol, német, olasz, franciagyorsfordító és szótanító CD-ROM]: interaktív multimédia.Informania Digitalmedia. 9000Ft

Pitz-Thissen, Hiltrud: Tiffany ha-tású minták üvegre, kerámiára.Cser K. (Színes ötletek2001/17.) ISBN: 963-9327-17-4 fûzött: 598 Ft

Pollhamer Ernôné: Táplálkoz-

zunk egészségesebben, gabo-na alapú termékekkel. Szaktu-dás K. ISBN: 963-86170-1-2 kötött: 1450 Ft

Pomogáts Béla: Mûhely Erdély-ben. Tanulmányok és kritikák.Közdok.ISBN: 963-552-361-0 fûzött: 1176 Ft

Pontiggia, Giuseppe: Kétszerszületni. Athenaeum 2000. ISBN: 963-9261-70-X kötött: 1990 Ft

Prohászka László: Lengyel em-lékek. Városháza. (A mi Buda-pestünk) ISBN: 963-9170-37-2 fûzött: 250 Ft

Prohászka László: Polish monu-ments. City Hall. (Our Buda-pest) ISBN: 963-9170-37-2 fûzött: 350 Ft

Prohászka László: Polskie pa-matki. Ogólnokrajowy Samor-zid Mniejszoeci Polskiej naWegrzech. (W Budapeszcie) ISBN: 963-00-9088-0 fûzött: 700 Ft

Puskás László: A hely, aholállsz, szent föld. 2. kiad. DonBosco.ISBN: 963-8456-86-8 kötött: 3000 Ft

Q

Quinn, Charlize O': Kristálypira-mis. K.u.K. K. ISBN: 963-9384-11-9 fûzött: 1200 Ft

R

Ribáry Ferenc: Az ókor történe-te. 2. köt. Görögország és Ma-cedónia története. Repr. kiad.Laude. ISBN: 963-9066-63-X fûzött: 1200 Ft

Rideg Enikô Alexandra: Cicavi-lágban élek. Rajzok, mesék,dalok, igaz történetek naplója.Barbaricum Kvmûhely. ISBN: 963-9145-18-1 fûzött: 700 Ft

Rideg Sándor: Indul a bakter-ház. Falukv.-Ciceró. ISBN: 963-539-355-5 fûzött: 850 Ft

Roberts, Nora: Idôtlen szerelem.Gabo. ISBN: 963-9421-02-2 fûzött: 1190 Ft

Romantika: világkép, mûvészet,irodalom. Osiris. (Osiris tan-könyvek) ISBN: 963-389-094-2 fûzött: 2800 Ft

Rózsa Gyuláné: Közhasznúszervezetek, alapítványok,egyesületek, gazdálkodása ésbeszámolása 2001-ben. MKIKSzolgáltató Kht. ISBN: 963-00-8827-4 fûzött: 4853 Ft

S

Saint-Exupéry, Antoine de: Éj-szakai repülés. Négy regény.Európa. ISBN: 963-07-7109-8 kötött: 2200 Ft

Salat Levente: Etnopolitika. Akonfliktustól a méltányosságig:az autentikus kisebbségi létnormatív alapjai. Mentor.

ISBN: 973-599-002-4 fûzött: 1680 Ft Salten, Felix: Bambi. 13. kiad.

Móra. ISBN: 963-11-7654-1 kötött: 980 Ft

Scarry, Richard: Tesz-vesz Vá-ros. Lilliput: Gulliver. ISBN: 963-7839-91-7 kötött: 1490 Ft

Schmidtné Holló Erzsébet: Ba-bonások és kártyavetôk kézi-könyve. Alexandra. ISBN: 963-367-941-9 fûzött: 1690 Ft

Schmoeckel, Peter: Klasszikuskoktélok. A legjobb receptek avilág italválasztékából. 3. kiad.M. Kvklub. ISBN: 963-547-592-6 kötött: 1750 Ft

Schneider Ferenc – Kiss And-rás: Windows Word Internet.Alapok az alkalmazáshoz. APCStúdió. ISBN: 963-9135-52-6 fûzött: 1067 Ft

Schneider, ©sa: A tizenegyedikparancsolat. Kossuth. ISBN: 963-09-4305-0 fûzött: 1500 Ft

Sedelmaier, Wolfgang: Nagy bú-várkalauz. 4000 merülôbázisés a világ legszebb helyei. M.Kvklub. ISBN: 963-547-550-0 fûzött: 4990 Ft

Seibel, Hiltrud: Bûbájos figurák,díszek gyurmából. Holló. (Hollóbarkácskönyvek) ISBN: 963-9388-27-0 fûzött: 690 Ft

Shan, Darren: Darren Shan re-gényes története. 2. kv. A vám-pír inasa. Móra K. (Vámpírkönyvek 2.) ISBN: 963-11-7636-3 kötött: 1490 Ft

Sichtermann, Barbara – Schwo-tzer, Guntram: Klasszikus sze-relmespárok. Athenaeum 2000. ISBN: 963-9261-66-1 kötött: 3980 Ft

Sifakis, Carl: A maffia enciklopé-dia. Glória Press. ISBN: 963-8200-06-7 kötött: 4900 Ft

Sipos Imre: CNC. Computer Nu-merical Control. [Magánkiad.].(CNC tanfolyam 1.)fûzött: 3334 Ft

Sisa Béla: A Kárpát-medence fa-tornyai. Múz.falu Baráti Kör. ISBN: 963-00-8865-7 kötött: 7467 Ft

Sonkoly Gábor: Erdély városai aXVIII–XIX. században. L' Har-mattan. (Atelier füzetek 2.) ISBN: 963-86169-4-6 fûzött: 2250 Ft

Sorosy Tamás: A Jugoszlávia el-leni légi háború alapvetô ta-pasztalatai. Kodolányi Fôisk.(Kodolányi füzetek 11) ISBN: 963-00-7740-X fûzött: 600 Ft

Steel, Danielle: Ugrás a sötétbe.Maecenas. ISBN: 963-203-051-6 fûzött: 999 Ft

Störig, Hans Joachim: A filozófiavilágtörténete. Helikon. (Heli-kon Universitas Filozófia) ISBN: 963-208-770-4 kötött: 2990 Ft

Sulyok Mária: Pálmák. Tárogató. ISBN: 963-03-4526-9 fûzött: 450 Ft

Suteev, Vladimir Grigor'evic: Vi-dám mesék. 9. kiad. Móra. ISBN: 963-11-7657-5 kötött: 1490 Ft

SzSzabó D. Zoltán: Napnyugat fe-

lé. Ifjúsági regény a honfoglaláskorából. M. Ôstört. Kut. és K.("A magyarság keleti gyökerei"

könyvsorozat) ISBN: 963-86084-3-9 fûzött: 980 Ft

Szabó László Vilmos – ViszlóLevente: A Csákvári-rét rejté-lyes madarai. Madártani kutatá-sok a Zámolyi-medencében.Pro Vértes TermészetvédelmiKözalapítvány. ISBN: 963-00-8771-5 fûzött: 1250 Ft

Szádeczky-Kardoss Lajos: Zi-chy-expedíció, Kaukázus, Kö-zép-Ázsia, 1895. Szádeczky-Kardoss Lajos útinaplója. M.Ôstört. Kut. és K. ("A magyar-ság keleti gyökerei" könyvsoro-zat) ISBN: 963-86084-0-4 fûzött: 1700 Ft

Szánthó Imre: Szentendrei pilla-natok. Írások egy komódfiók-ból. Gaján É. ISBN: 963-450-843-X kötött: 900 Ft

Szántó Ágnes: Ébredés. Holnap. ISBN: 963-346-487-0 fûzött: 790 Ft

Szathmári István: A magyar iro-dalmi nyelv és stílus kérdései.Kodolányi Fôisk. (Kodolányi fü-zetek 9.) ISBN: 963-00-5595-3 fûzött: 600 Ft

Szeghalmyné Ócsai Marianna –Szeghalmy Szilvia: Gyöngy-vi-lág: állatfigurák. Lazi K. ISBN: 963-9227-69-2 fûzött: 390 Ft

Szeghalmyné Ócsai Marianna –Szeghalmy Szilvia: Gyöngy-vi-lág: Bálint-naptól húsvétig. LaziK. ISBN: 963-9227-68-4 fûzött: 390 Ft

Szeghalmyné Ócsai Marianna –Szeghalmy Szilvia: Gyöngy-vi-lág: ékszerek. Lazi K. ISBN: 963-9227-70-6 fûzött: 390 Ft

Szeghalmyné Ócsai Marianna –Szeghalmy Szilvia: Gyöngy-vi-lág: gyöngyszövés. Lazi K. ISBN: 963-9227-71-4 fûzött: 390 Ft

Szent István intelmei. Szent Ist-ván királynak az erkölcsök taní-tásáról való könyve Szent Imreherceghez: a bécsi császári pa-lota Könyvesházának XV. szá-zadbeli kézzel írott törvény-könyvébôl. [Igaz Zöld Levelek]. ISBN: 963-00-3679-7 fûzött: 783 Ft

Szepes Mária: Aranykor. Plátóivilághajnal: egyetemes meditá-ciók (borítócím). Édesvíz. ISBN: 963-528-548-5 kötött: 1690 Ft

Szerémy Szabolcs: A teljességtöredékei. Amikor az Ég ahegyre húz...: Hegymászónap-ló 1997–2000. Magánkiad. ISBN: 963-640-662-6 fûzött: 1250,- ft

Szeretetrôl, szerelemrôl. Híresidézetek, gondolatok. SprinterKvk. ISBN: 963-9394-65-3 fûzött: 399 Ft

Szilágyi Erzsébet: A film, a rádió,és a televízió a kutatások tükré-ben. Válogatott tanulmányok.Kodolányi Fôisk. ISBN: 963-00-6031-0 fûzött: 2000 Ft

Szinák János – Volosz György:A csodálatos német dog. Gaz-da. ISBN: 963-7445-41-2 kötött: 5500 Ft

Szodfridt István: Nyártermesz-tés. Mezôgazd. Szaktudás K. ISBN: 963-356-356-9 kötött: 980 Ft

Szöllôsy Kálmán: Életképek. Vá-

rosháza. (Csak képek) ISBN: 963-9170-40-2 kötött: 800 Ft

TThiery Árpád: Az örökség legen-

dája. Ecobitron Bt. ISBN: 963-04-9328-4 fûzött: 350 Ft

Toffler, Alvin: A harmadik hullám.Typotex. (Információs társada-lom A-tól Z-ig sorozat) ISBN: 963-9326-21-6 kötött: 3160 Ft

Tolkien, John Ronald Reuel: AGyûrû keresése. Szukits. ISBN: 963-9393-87-8 kötött: 2590 Ft

Töreky Ferenc: Fiatalok, szere-lem, szex. [Magánkiad.]. ISBN: 963-440-408-1 fûzött: 1650 Ft

Tótfalusi István: Kiejtési szótár.Alter-Natív. ISBN: 963-9189-07-3 kötött: 850 Ft

Tótfalusi István: Kis magyarnyelvklinika. Anno. ISBN: 963-9199-70-2 kötött: 975 Ft

Tóth Dezsô: Dáka iskolatörténe-te. Veszprém [!Dáka], SzülôföldBaráti Kör. (Dákai füzetek 8.) ISBN: 963-00-6840-0 fûzött: 747 Ft

Tóth Erika Katalin: Ünnepi étele-ink. Bor a szakácsmûvészet-ben. Igazi Zöld L.ISBN: 963-00-9129-1 fûzött: 2613 Ft

Tóth Norbert: Terra Mithica. A le-gendák földje: regény a KáoszVilágán. Cherubion. (Osiriskönyvek) ISBN: 963-9346-43-8 fûzött: 998 Ft

Turow, Scott: Beismerô vallo-más. Gabo. ISBN: 963-9237-79-5 kötött: 1990 Ft

VValkeapää, Nils-Aslak: Nap,

Édesapám. Mentor. (Minorita-tes mundi 5.) ISBN: 973-599-001-6 fûzött: 1064 Ft

Varga Imre: Sziklák arca a tûz-ben. Böjtök könyve. Barbari-cum Kvmûhely. ISBN: 963-9145-21-1 fûzött: 1500 Ft

Várnai Ferenc: Nem hallgathatoktovább... Egy újságíró vallomá-sa. Kontúr Kiad.szerv. Bt. ISBN: 963-00-9440-1 fûzött: 1140 Ft

Varnusz Egon: Lajos Portisch.Mr. hungarian chess: a XX.század legnagyobb magyarsakkozójának életútja: 170 vá-logatott játszma. Máyer. ISBN: 963-86087-2-2 fûzött: 2100 Ft

Varró Aladár Béla: Gyógynövé-nyek gyógyhatásai. Növényigyógyszerek: hazai gyógynö-vényeink ismertetése, gyûjté-süknek módja és felhasználá-suk a mindennapi életben azegészség szolgálatában. Black& White K.: Pallas Antikvárium. ISBN: 963-9117-02-1 kötött: 1250 Ft

Veresegyházi Béla: Amerika fel-fedezése lexikon. 1492–1600.Anno. ISBN: 963-9066-39-7 fûzött: 400 Ft

WWarburton, Nigel: Bevezetés a

filozófiába. 3. bôv. kiad. Kos-suth.ISBN: 963-09-4151-1 kötött: 1980 Ft

Warner, Janine – Vachier, Paul:Dreamweaver 4. Kossuth.(Dummies könyvek) ISBN: 963-09-4310-7 fûzött: 3600 Ft

Wass Albert: Hûség bilincsében.Elbeszélések, novellák, karco-latok, emlékezések, 1928–1938. Mentor. (Wass Albertéletmû-sorozat) ISBN: 973-599-014-8 fûzött: 1260 Ft

Weaver, Andrea: Társasjáték.Holnap. ISBN: 963-346-464-1 fûzött: 1500 Ft

Weiss, Brian Leslie: A Mestereküzenetei. M. Kvklub. ISBN: 963-547-574-8 kötött: 1990 Ft

Who's who: Ezeréves Magyaror-szág. Ki kicsoda a Történelem-ben?: Aba Amádétól Zsigmondkirályig: 800 híres ember a ma-gyar történelembôl. Bôv. és átd.kiad. Anno.ISBN: 963-9199-13-3 fûzött: 700 Ft

1111 találós kérdés. 8. bôv. kiad.Anno. ISBN: 963-9066-77-X kötött: 850 Ft

26 w w w. k o n y v 7 . h u

Az összeállítás a Könyvtárel-látó Közhasznú Társaság in-formációs rendszere alapjánkészült. A felsorolt könyveketa Könyvtárellátó már felaján-lotta megvásárlásra a könyv-táraknak, ill. megrendelhetôka társaság home lapján(www.kello.hu).

A HUNGAROVOX KIADÓ AJÁNLATA

Madarász Imre:AZ ÉRZÉKEK IRODALMAErotográfia és pornográfiaaz olasz irodalomban (tanulmányok)1400 Ft

Szappanos Gábor:SZÁRAZBABÓDI DEKAMERON(novellák) 990 Ft

Hungarovox Kiadó1137 Bp., Radnóti Miklós u. 11. ◆ Telefon/fax: 340-0859

A KORTÁRS KIADÓ TAVASZI ÚJDONSÁGAI

Kodolányi Gyula:Táncban a sötéttelÖsszegyûjtött versek aköltô 60. születésnapjára.240 oldal, 1942 Ft

Veress Miklós:Éjszaka gyûrött atlaszon

Hatvan vers a költô 60.születésnapjára.

160 oldal, 1700 Ft

A könyv megrendelhetô a Helikon Kiadónál(1053 Budapest, Papnövelde utca 8.),

telefonon Borbíró Zsókánál és/vagy Varga Istvánnála 317-4987-es számon, vagy a 317-4967-es faxon,

valamint megvásárolható a Helikon Könyvesházban:Budapest, VI., Bajcsy-Zsilinszky út 37.

A Helikon Kiadó ajánlata

Érvényesek-e

és mit

jelentenek

ma a

parancsolatok

hívôk

és nem hívôk

számára?

Hitek

és kételyek,

gondolatok

és érzelmek,

érvek

és ellenérvek

2500 Ft

Márciusban jelenik meg:

Géczi János: A visszavont tekintetVersek és képversek. 120 oldal, 1500 Ft

Illyés Gyula: Petôfi Sándor600 oldal, keménytáblás, 2500 Ft

Péterfy Jenô zenekritikái, 1874–1881.Szöveggondozó: Wilheim András

A könyvek kaphatók a könyvesboltokban,illetve megrendelhetôk és megvásárolhatók a

Kortárs Könyvkiadónál.1062 Budapest, Bajza u. 18.

Telefon/fax: 343-60-82, e-amil: korkiadó@axelero.hu

ÚJ SOROZAT ÚJ SOROZAT

MAGYAR NÉZÔA Természet- és Társadalombarát Fejlôdésért Közalapítvány ésa Kortárs Kiadó új, évente hat kötettel jelentkezô sorozata anemzeti gondolkodásról ad áttekintést úgy, ahogyan az egyes el-mélkedôk, politikusok és szépírók a magyarságot gondjaival,sorsával, feladataival együtt látták, de úgy is, ahogyan a köze-libb-távolibb világot szemlélték.

Februárban jelenik meg:

A sorozat kötetei kaphatók a könyvesboltokban,illetve megrendelhetôk és megvásárolhatók a

Kortárs Könyvkiadónál.1062 Budapest, Bajza u. 18.

Telefon/fax: 343-60-82, e-amil: korkiadó@axelero.hu

Schlett István válogatása212 oldal, 1600 Ft

Alexa Károly válogatása184 oldal, 1600 Ft