Upload
others
View
4
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
GENERÁCIÓK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK A
POSZTINDUSZTRIÁLIS TÁRSADALOMBAN
AZ X ÉS Y GENERÁCIÓK
Veres Valér, egyetemi docens
Babes Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár
Magyar szociológia és Szociális munka Intézet
A GENERÁCIÓK KÉRDÉSE
A generációt „a szülõk és utódaik születéseközötti átlagos idõintervallumként” határoztákmeg.
Ez a biológiai meghatározás a generációtévezredekre a 20-25 éves intervallumbanhelyezte el.
Ma már a csoportok oly gyorsan változnak az újtechnológiákra, az átalakuló karrierre, a tanulásiopciókra vagy az eltolódó társadalmi értékekreadott válaszként, két évtized túlságosan tággenerációs idõ.
A GENERÁCIÓK KÉRDÉSE
William Strauss és Neil Howe: „A generáció olyanszemélyek csoportja, akik azon a történelmi idõnés téren osztoznakmely kollektív személyiségetbiztosít neki(korszellem)
DE: a hagyományos életszakaszok és az ahhoz kapcsolódó felelõsségek már nem alkalmazhatóka mai gyerekekre és fiatalokra:
A gyerekkor nagymértékben lerövidült, mialatt a húszas és harmincas éveinkben kialakuló, hagyományosan felnõtt felelõsségek kitolódtak. Harminc az új huszonegy!
Mi történik?
MARGARET MEAD: GENERÁCIÓK KÖZÖTTI ÚJ
VISZONYOK
Mead: az ifjúság és a felnőtt társadalom viszonya
a civilizációk különböző fejlettségi szakaszában
eltérő módon jelenik meg.
az ifjúsági kultúráknak három korszakát különíti el:
I. a posztfiguratív korszakot, amikor a jövő ismétlia múltat,
II. a konfiguratív korszakot, amikor a jelenfelkészít a jövő elvárásaira, és végül
III. a prefiguratív korszakot, amikor a jövő a jelennek mintegy integráns része.
MEAD: AZ IFJÚSÁG ÉS A „FELNŐTT TÁRSADALOM
I. A posztfiguratív korszak a felnőtt társadalom„leutánzását” kínálja az ifjúságnak, és azifjúságnak a felnőtt társadalomtól való függőségevitathatatlan.
II. A kofiguratív korszakban az ifjúsági életszakaszta felnőtt társadalomra való felkészülés tölti ki, ésaz ifjúság alávetettségét az autonómiák egészsora kezdi fellazítani.
III. A prefiguratív korszakban az ismereteknekegyre gyorsabb kibővülése, gazdagodása a mintákátvételének egyirányú utcáját, kétirányúváváltoztatja, a felnőtt társadalom is kénytelenmintákat, értékeket átvenni az ifjúságtól.
A POSZTINDUSZTRÁLIS TÁRSADALOM: MI
VÁLTOZIK?
A második demográfiai átmenet elmélete szerint (D. Van de Kaa ) Nyugat-Európában (kb. 1965 után):
alapvetően értékrendbeli változásokra vezethetők vissza, és négy fő vonással jellemezhetők:
A házasság „aranykorát” az együttélés váltja fel; A gyermekközpontú mentalitás helyébe a
párközpontúság lép; A megelőző fogamzásgátlás helyét az
önmegvalósító fogamzásgátlás váltja fel; A korábban egységes családmodell pluralizálódik
(Van de Kaa 1987. 3–35.).
GLOBALIZÁCIÓ
A mai generációk közös jellemzõi minden eddiginélinkább átlépték a globális, kulturális és szociogazdaságihatárokat.
A globalizációnak köszönhetõen, melyet a maiváltozatos technológiai újítások tettek lehetõvé:
A gazdaságilag fejlett és a fejlődő országok fiataljai is nagyban hasonlítanak egymásra
ugyanazon weboldalakat böngészõ, azonos filmeketnézõ, ugyanazon zeneszámokat letöltõ és ugyanazonmárkák által meghatározott generációkkal állunkszemben. Ma a világ elsõ globális generációjával kellszámot vetnünk.
A GENERÁCIÓ MA
a generáció egy azonos életkor és életszakasz,
létfeltételek és technológia, események és
tapasztalatok által összekapcsolt csoport.
Globális generációk
Felcímkézett generációk
Keresztapa: Coupland (1991) regényében: Az X
generáció: mesék egy felgyorsult kultúrának
címmel.
A MAI GENERÁCIÓK
A hajdani „nagy”generáció (vagy veterán generáció)
1946-tól 1964-ig tartott a baby-boom korszak,
az 1965 és 1979 közöttiek az X,
a 1980-1995-ösök az Y,
az 1996 után születettek a Z generáció tagjai (2009).
Most tehát az Y generáció korszakát éljük,
A mostani 20-30 évesek különleges helyet foglalnak el modern világunkban: digitális nemzedék
GENERÁCIÓK ÉS A TÖRTÉNELEM CIKLUSAI
Strauss és Howe: Generations
a történelem ciklikusan ismétlõdik:
krízisperiódus (egyik véglet), fejlõdési idõszak
(másik véglet), illetve az ébredés és a feltárás
periódusai (a csendesebb periódusok).
minden generáció saját idõszakának
következménye, és reakció az õt megelõzõre.
A GENERÁCIÓK JELLEMZÉSE
A baby-boomerek – Próféta/idealista
1946- 1964
A fejlõdési idõszakban születtek,a II.vh után, fiatalkorukat az ébredés éveiben, középkorúéveiket a feltárás és idõs korukat a krízis éveibentöltötték
civil mozgalmak, melyek a boomerek ifjúkorátmeghatározták, az ébredés legközelebbi példája
Hippyek: posztindusztriális forradalmárok
AZ X GENERÁCIÓ – NOMÁD/REAKTÍV
1965 – 1979
Az ébredés idején születtek, fiatalkorukat a
feltárás, középkorukat a krízis, öregkorukat az
új fejlõdés éveiben töltik.
Az X-ek fiatalkorukat a szeptember 11.-et
megelõzõ korszak relatív béke- és jóléti
korszakában töltötték.
HÕS/CIVIL – Y GENERÁCIÓ
A feltárás korszakában születtek, fiatalkorukat a krízis határozta meg, középkorú éveiket a fejlõdés, öregkorukat az ébredés korszakában élik le.
Az Y generáció tagjai a 2001 szeptember 11 utánikrízisperiódusban élik fiatalkorukat.
Ők az információs kor gyermekei, együtt nőttek fel az internet elterjedésével, aktív felhasználói lettek.
Ellentmondásos korban születtek, és nem mindennapi körülmények között kell eligazodniuk, helyt állniuk a velük szemben támasztott sokféle követelmény közepette
A Z GENERÁCIÓ
MÛVÉSZEK/ALKALMAZKODÓK
1996 – 2009-ig
Válság idején születtek, fiatalkorukat új fejlõdésiperiódusban élték, középkorú éveiket ébredésben, öregkorukat pedig feltárásban.
Z-k a terrorizmus krízisperiódusában, a globálisválság és a klímaváltozás idején születtek.
Azt jósolják nekik, hogy fiatalkorukat gazdasági éstársadalmi megújulásban tölthetik.
Párhuzam: azokkal, akik a nagy világválság és a II. világháború krízisperiódusában születtek
AZ Y GENERÁCIÓ: KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK
Az idősebb nemzedék szerint: „hogy könnyű nekik (X), mert mindent készen kapnak, még az internetet, a legmodernebb technikát is játszva sajátítják el”.
De ez nem ennyire egyértelmű és egyszerű:
valóban egy új világ épült körülöttük, a fogyasztói társadalom minden előnyével és hátrányával naponta “bombázza” őket a legkülönfélébb módokon,
DE: az új lehetőségek, igények, átértékelődött fogalmak, megváltozott értékrend közepette nincs számukra biztos iránytű, és nincs kijelölt út.
Ezt az utat önmaguknak kell megkeresni, mégpedig egy virtuális világban, amit hozzá kell illeszteniük a való világhoz, a mindennapi realitáshoz.
Ez nem könnyű feladat. A “bezzeg a mi időnkben” – típusú tekintélytisztelet már nem feltétlenül érvényes: Mead: a szocializáció kétirányúvá válik
Ki kitől tanul?
Y KIHÍVÁSOK
Segít-e a régi értékrend, a hagyományos minták?
Tari Annamária: Nem, pedig ezek a kihívások súlyos terheket jelentenek számukra.
Igaz, hogy együtt fejlődtek a modern technikával, az internet sokféle csodájával, tudják, értik és használják, értelmileg felnőttek hozzá, de bizonyos jelenségek érzelmi feldolgozása lemaradhat
A blog, a Facebook, az iWiW, a Twitter jelenti számukra a kapcsolatteremtés lehetőségét, a valahova tartozás közösségi élményét, a szórakozást, a tanulást, a társas kapcsolatok megtalálását, a magánéletet: DE az offline világban tudnak-e boldogulni – szociális intelligencia?
Előny akkor, ha ezt a technikát értelmesen kezelik, ha észreveszik azokat a csapdákat is, amelyeket az internetes világban megbújnak
Y KIHÍVÁSOK
Tekinthető egyfajta menekülési lehetőségnek is a túlzott internet használat,
hiszen a való élet, a mindennapok sodra olyan igényeket támaszt velük szemben, amelyeknek nem könnyű megfelelni.
Teljesítményelvűség és a felgyorsult élet: csak a siker, a pénz számít, a teljesítmény, a pörgés, a rohanás, a száguldás, a megfelelés.
Már az óvodában teljesítményt várnak a gyerekektől, és a követelmények később csak fokozódnak.
Siker vagy kudarc ? Aki lemarad, leszakad: növeli a stresszszintet
Menedék: a számítógép, a virtuális világ biztonságában vagy vélt menedékében jól érzik magukat (játékok, ál-identitás)
Y PROBLÉMÁK KEZELÉSE
Az Y generáció és a Z generációs kamaszok életében további problémát jelenthet, hogyan alakul majd a társadalmi kapcsolatok kezelése online és offline térben.
Sok kutató mondja azt, hogy az online kommunikációnak egyik veszélye, hogy a személyközi kapcsolatok érzelmi feldolgozása fejletlenebb lehet.
És mindezért nem az internet, nem a technika hibáztatható: pl. a hiányos gyerekkori szocializáció: egyszülős családok, emancipált mama, karrierorientált szülők, cserélődő dadák, bölcsődék
Generációs különbségek, harcok, generációk közti ellentétek mindig voltak, de érvényben volt egy közös értékrend, amelynek mentén a folyamatosság hidat képezett két generáció közt.
Y PROBLÉMÁK KEZELÉSE
- Az Y generáció nem feltétlenül akar megfelelni
egy olyan szülői mintának, amelyben a “robotoló
szülő” a saját életében sem éli át az örömöket,
és a hagyományos értelemben vett
tekintélytisztelet sem jellemző rá
De hogyan is lehetne elvárni e fordított (kétirányú)
szocializációban felnőtt nemzedéktől ezeket?
Hiszen nem ők tanulnak a szülőtől, sokkal inkább
ők oktatják elődeiket
GENERÁCIÓK A MUNKAERŐPIACON
Jelenleg a baby boom, az X, illetve az Y generáció tagjai alkotják a munkaerőpiacot.
E három nemzedék mentalitása radikálisan különbözik egymástól: eltérő munkapiaci környezetben kezdtek el dolgozni.
A baby boom generáció – a mai 50-60 évesek – nyugodtabb társadalmi és gazdasági helyzetbe csöppentek bele. Abban az időben még előre meghatározták a munkaidő végét, a vezetőséget személyesen ismerték, és nem csak videokonferenciákon találkoztak a főnökkel.
Aztán jöttek a – ma 30-40-es éveikben járó – X generáció tagjai, akik a túlóra fogalma helyett a korlátlan munkaidővel találták szembe magukat. A multinacionális vállalatok új munkahelyi kultúrát hoztak magukkal, aminek egyik következményeként megjelent a munkahelyi szorongás, mint a munka állandó velejárója.
Néhány éve tört be a munkaerőpiacra a 20-30 évvel ezelőtt született Y generáció, amelynek tagjai már nem akarnak a hét minden napján készenlétben állni. Helyette inkább munkahelyet váltanak, még úgy is, hogy tudatában vannak annak a ténynek, hogy egy rendkívül telített és magas követelményeket felállító munkaerőpiacon kell eladniuk magukat. Az Y-osok még abban is különböznek az idősebbektől, hogy nagyobb vágyat éreznek a munkahelyi családias légkör iránt.
KULTURÁLIS ÉLETSTÍLUS CSOPORTOK
ROMÁNIÁBAN (2008-10)
18-24 (1986-1990) Y2 -,3210099 ,1808466 ,4274245 ,0773514 ,0285318
25-29 (1979-1985) Y1 ,1096890 -,1354398 ,0336876 ,0155113 -,0385191
30-35 (1972-1978) X ,2734621 -,0879636 -,5169875 -,1017848 ,0011060
Átlag ,0000000 ,0000000 ,0000000 ,0000000 ,0000000
Korcsoport
anyagi
helyzet
screenager
clubing
and
sport
high
culture
home
readin
g
Településméret
200.000 fölött ,2748504 ,4600900 ,0214891 ,4967861 -,2075188
100000-200000 ,0725975 ,3208694 ,2031379 ,0915144 ,3195441
30000-100000 ,2163258 ,3275531 ,0312918 -,1292173 ,2323704
sub 30000 alatt ,1802976 -,0387491 -,2552393 -,2769780 -,0713789
Rurális környezet -,2969557 -,4321944 ,0189615 -,2138526 ,0256195
Total ,0000000 ,0000000 ,0000000 ,0000000 ,0000000
XYZ GENERÁCIÓS
CÍMKÉK
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
IRODALOM
Marc Mccrindle – Emily Wolfinger: Az XYZ
ábécéje. A nemzedékek meghatározása(magyarul: Korunk 11 / 2010: 13-18,)
Margaret Mead: A generációk közötti viszonyok
a 70-es években (kézirat)
Tari Annamária : Az Y Generáció, Jaffa, 2010