”Kockák” vs. ”humcsik”

- avagy a logikai-matematika és téri intelligencia feladatokban nyújtott teljesítmény, és a kreativitás kapcsolata –

Vida László

PPKE-BTK, pszichológia

Általános pszichológia 3. szemináriumi dolgozat (BBNPS01700)

2010/2011. tanév őszi szemeszter

Gyakorlatvezető: Kemény Ferenc

Elméleti bevezető

Módszer

A vizsgálatomban 19-en vettek részt, közülük 17-en nők és 2-en voltak férfiak. Életkoruk

átlaga 26,2 év. Őket foglalkozásuk, illetve jelenlegi tanulmányaik alapján két csoportba

osztottam. Az egyik csoport a reál érdeklődésűek (”kockák”) csoportja volt, akik közé a

műszaki, mérnöki, gazdasági, matematikai, orvosi és egyéb természettudományos ágakkal

foglalkozók kerültek. Ebbe a csoportban 12-en voltak. A másik csoportba a humán

érdeklődéssel rendelkezők (”humcsik”) kerültek, akik között bölcsészek és képzőművészeti

irányon tanulók/dolgozók találhatók. Ide 7 ember került. A fenti adatokat az I. számú táblázat

foglalja össze.

 "Kockák" "Humcsik"

Nő Férfi Nő FérfiMűszaki és mérnöki 2 1

ØGazdasági 5 1Orvosi és természettudományos 3 0

BölcsészØ

6 0Képzőművészeti 1 0

I. számú táblázat: A két csoporton belül a résztvevők nemenkénti és foglalkozási ágankénti megoszlása

A vizsgálatomban kreativitási és téri-, valamint logikai-matematikai intelligencia feladatokat

kellett megoldania az alanyoknak. Ezeket egy internetes felületen (www.kerdoivem.hu)

keresztül tudták kitölteni. A feladatok nem voltak keverve, az első részben nyolc kreativitási

(lsd. 1. számú melléklet), a második részben 10 intelligencia feladat (lsd. 2. számú melléklet)

volt. Mindkét feladatsor esetében meghatároztam időlimitet. A kreativitás tesztnél, külön

minden példánál volt maximalizálva a feladatra fordítható idő, míg az intelligencia feladatok

esetén a 10 példára összesen 15 percet kaptak a kitöltők.

A kreativitás feladatokat, amelyeket meg kellett oldaniuk a résztvevőknek 3 típusba

sorolhatjuk:

- Az első Torrance-féle körök teszt verbálisan (1 feladat), vagyis nem kellett az alanyoknak

ténylegesen átrajzolniuk a köröket, csak képzeletben és leírni, hogy miket rajzoltak. Ezeknek

az értékelését 3 fő szempont mentén értékeltem: fluencia – megadott idő alatt mennyi

megoldás született, flexibilitás – mennyire voltak eltérőek a válaszok (például, ha mindet

gyümölccsé rajzolta, kevés pontot kapott erre a szempontra az illető), originalitás – mennyire

1

voltak egyedi megoldásai. A 3 szempont mindegyikére 0-5-ig kaptak pontokat a személyek,

majd ezek átlagából született meg a végső pontszám, ami szintén maximum 5 lehetett.

- A második típus a szokatlan használat feladat (2 feladat) volt, ahol egy-egy tárgyhoz kellett

adott idő alatt alternatív felhasználási módokat írnia az alanyoknak. Ezeket a Torrance-féle

körök esetén már leírt értékelési mód alapján pontoztam, szintén maximum 5 pontig.

- A harmadik típus a közös harmadik kapcsolása szópárokhoz feladat (5 feladat), ahol

megadott szópárokhoz kellett úgy harmadik szavakat kapcsolni, hogy azok a szópár mindkét

tagjához kapcsolódjanak valamilyen összefüggés (jelentés, közös asszociációs lehetőség,

egybeforradás, stb.) mentén. A pontozás megegyezik a fent leírtakkal, szintén maximum 5

pontig.

Mivel 8 feladat volt maximum 40 pontot lehetett elérni.

A téri- és logikai-matematikai feladatsorban szintén háromféle feladattípussal kellett

megküzdeniük a vizsgálat résztvevőinek:

- Mentális forgatás feladatok (2 feladat). Itt az eredeti ábrának két elforgatott változatát kellett

megjelölnie az alanynak a 4 lehetőség közül. A pontozás 0-2 pontig alakult, aszerint, hogy

hány volt helyes a megoldások közül.

- Raven-féle progresszív ábrák (2 feladat). Itt a személyeknek a 8 lehetőség közül kellett

kiválasztani azt az egyet, amelyik logikailag beleillett a sorba. Vagy 1 pontot vagy 0-át kapott

az illető, aszerint, hogy helyesen döntött, vagy, hogy helytelenül.

- Matematikai intelligencia feladatok (6 feladat). A résztvevőknek valamilyen matematikai

szabályszerűséget kellett felismerniük a példákban, és ez alapján a helyes választ

megjelölniük. Vagy 1 pontot vagy 0-át kapott az illető, aszerint, hogy helyesen döntött, vagy,

hogy helytelenül.

Ezekben a feladatokban összesen 12 pontot lehetett elérni.

A vizsgálatomban azzal a feltételezéssel élek, hogy a reál érdeklődésűek jobban teljesítenek

téri- és logikai-matematikai feladatokban, de gyengébben a kreativitás feladatokban, míg a

humán érdeklődésűek pont fordítva. Ezt pedig a második – jelen esetben szintén vizsgált -

hipotézisemmel kívánom alátámasztani, miszerint akik a téri-, logikai-matematikai

intelligencia feladatokban magasabb pontszámot értek el, azok a kreativitás feladatokban

rosszabbul teljesítenek, vagyis a két faktor között negatív korreláció áll fenn.

Eredmények

A két csoport kreativitás feladatokban elért eredményeit az I. számú diagram, míg a téri- és

logikai-matematikai intelligencia feladatokban elért eredményeit a II. számú diagram mutatja.

2

0

5

10

15

20

25

Kreativitás feladatok csoportátlaga

"Humcsik"

"Kockák"

Átl

ag p

onts

zám

I. számú. diagram: A két csoport kreativitás feladatokon elért átlaga.

0

1

2

3

4

5

6

7

Téri- és logikai-matematikai intelligencia feladatok csoportátlaga

"Humcsik"

"Kockák"

Átl

ag p

onts

zám

II. számú diagram: A két csoport téri- és logikai-matematikai intelligencia feladatokon elért átlaga.

A két csoport közötti különbség megállapítására mindkét esetben kétmintás t-próbát

végeztem, miután meggyőződtem arról, hogy a szórások egyformák (kreativitás: F > 0,20;

intelligencia: F > 0,05).

A kétmintás t-próbák eredményeit a következő (II. számú) táblázat foglalja össze.

  t p DöntésKreativitás 0,21037 >0,40 Nem szignifikáns

Téri- és logikai-matematikai intelligencia

1,69584 <0,05 Szignifikáns

II. számú táblázat: A kétmintás t-próbák eredményei

A két faktor kapcsolatának vizsgálatára Spearman-féle rangkorrelációs eljárást használtam,

mivel a kreativitás feladatokból és az intelligencia feladatokból származó eredmények más

jellegűek. Az eredményét a III. számú táblázat ábrázolja.

3

  rs p DöntésKreativitás és intelligencia

kapcsolata-0,28324 >0,20 Nem szignifikáns

III. számú táblázat: Spearman-féle rangkorrelációs próba eredménye.

Diszkusszió

4