Tizenharmadik évfolyam. 2. sz. Pozsony, 1895. évi Január 12-én

E VAN G E L I K US

EGYHÁZ es ISKOLA. I

Előfizetési ár : Egész évre . . . 12 len. félévre . . . 6 „ negyedévre. 3 „

Egy szám ára : 24 flr.

/ V I E G J E L E N H E T E N K É N T E G Y S Z E R .

Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6. sz. a.

Felelős szerkesztő s kiadó :

T R S Z T Y É N S Z Z Y F E R E N C Z .

Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként

egyszer közölve 14 flr. t ö b b s z ö r közölve 10 flr.

Bélyegdij : külön 60 flr.

T a r t a l o m : Belmissiói feladatok. I. — Szabályrendeletek és utasítások a dunántuli egyházkerületben. (Második közlemény.) Kund Samn. B e l f ö l d . — V e g y e s e k — P á l y á z a t o k .

Belmissiói feladatok.

Evang. egyházunk életében végtelen fontosságú alkotásai miatt örökké emlékezetesek lesznek az utóbbi évek. Mintha hosszas álomból ébredtünk volna fel, a multak mulasztásait erős akarattal, sok jó szán-dékkal igyekeztünk pótolni-. Különösen két esemény az, mely végtelen fontossága, messze kiható roppant jtlentősi'ge miatt egyházunk történőiében fordulópon-tot képez, korszakos jelentőségű. E két esemény a zsinat és a lelkészí értekezletek minden fokon való megalakítása.

Amaz rendez, szervez, emez czéltudatos és egy-öntetű munkára vezet és lelkesít.

Amaz megépítette az egyház épületét, kijavi-totta a megvásott falakat, be is tetőzte szépen, he-lyesen: emez a belső munkát, csinosítást, rendezge-tést vette czélba, hogy már egyszer valóban barát-ságos, kívánatos rendes otthonunk legyen.

Mennél nagyobb gonddal, mennél nemesebb buzgalommal, mennél avatottabb kezekkel végezzük e munkát : annál szebb, annál sikeresebb lesz az eredmény.

Több kéz többet alkot, egyesült erővel többre mehetünk, azért az ország összes evang. lelkészei tömörüljenek mielőbb a szent munkára : egyházunk belső építésére. Meg kell alkotni haladéktalanul minden esperességben a lelkészi egyesületeket, mert. az idők gonoszak, munkálkodnunk kell, mig nappal van ránk, míg békésen munkálkodhatunk.

Az egyetemes gyűlés alkalmával Budapesten tartott egyetemes lelkészi értekezlet, igen helyesen, egyik legfőbb czéljául a belmissió munkálását, előbbre vitelét tűzte ki, nem alapszabályilag, de a mi ennél is többet ér, tényleg foglalkozván a kérdéssel. Egye-lőre azonban a kérdést szabad megvitatás, több oldalú tárgyalás végett az alsóbb fokú lelkészi érte-kezletekhez utalta.

Legyen szabad nekem is, ki a belmissióért lel-kem teljes buzgalmával hevülök s gyakorlatilag is e téren több irányban tettem kísérleteket, szerény nézetemet egyről-másról elmondanom, aminek meg-valósitását, általános behozatalát nemcsak kívánatos-nak, hanem foltétlenül szükségesnek tartom.

A belmissiói munkásság számtalan sokfélesége közt vannak olyanok, melyek nem egyformán alkal-masok mindenütt a művelésre. így nevezetesen, a mivel szép példákul Pozsony, Lőcse, Sopron stb. ékeskedneK előttünk, a diakonisszák, evang. egyesü-letek csakis helyenként városokban, faluhelyen azon-ban több oknál fogva talán épenséggel nem való-sithatók meg. Falusi pap létemre a belmissiói fel-adatoknak csak azon ágaival kívánok közelebbről foglalkozni, melyek városon és faluhelyen egyformán meg valósithatók.

I lyennek ismerem én első sorban az i s k o l a i v a l l á s o k t a t á s g o n d o z á s á t .

Távol legyen tőlem, hogy evang. tanítóink tisz-teletreméltó kara felett pálezát törjek. Mindenki egyéni értéke élőtt tisztelettel hajlom meg, tisztelettel adózom az egész testületnek is. De azt a sajnálatos tényt mégsem hallgathatom el, amit mások is dúsan tapasztalhatnak és tapasztalnak is, hogy a népisko-lákból újabban mindinkább kiszorul, nem a vallás-oktatás, mert azt a törvény parancsolja, hanem a valláserkölcsi szellem, a minek a gondozását, terjesz-tését csakis az egyházszeretet parancsolja.

Mennyi része van ebben az általános korszel-lemnek, mennyi a családi nevelésnek, mennyi a nem kis részben állami nevelésben részesülő tanítói tes-tületnek, nem kutatom. T é n y az , h o g y e l e m i i s k o l á i n k b a n a v a l á s o k t a t á s , d e k ü l ö n ö -s e n a v a l l á s e r k ö l c s ö s n e v e l é s n e m á l l a k i v á n t f o k o n .

Csodálatos, hogy különösen a r. kath. iskolák-ban, de még a reformátusoknál is azokba a gyer-mekekbe hol bele tudják csaknem a fanatizmusig oltani a felekezeti öntudatot, az egyházhoz való ra-

1 0

gaszkodást, sokszor a kegyes érzületet is, mig nálunk ezek tekintetében nagyon sok a kivánni való. A buzgó evangélikusok régi gárdája kiveszőben van és az ú jabb nemzedék nagyon hasonlít a született aristokratákhoz : egyedüli érdemük, hogy az apáik is azok voltak.

E bajon, szerintem, a legtöbbet segítene az, ha a tanitók maguk is igazán egyházhfí, vallásos kedélyű, buzgó emberek volnának mindannyian. De éppen egy állami tanitóképzőből kikerült tanitótól hallottam, hogy aki oda magában nem visz vallásosságot, ott ugyan nem kap soha. Hiszen csak éppen hogy tanítják a vallást is! De csak azért, mert ez is tantárgy.

Ha igy van, bizony ez nagyon sajnálatos. Ez teszi érthetővé aztán, hogy igen sok tanitó — tisz-telet a kivételeknek ! — maga is csak puszta tan-tárgyul tekinti a vallást. Már pedig a vallásra kel-lene a fősúlyt fektetni, mert a népiskolák növendé-keinek legnagyobb része, faluhelyen pedig csaknem kivétel nélkül a legegyszerűbb életviszonyok között éli íe egész életét. Amit az iskolában tanul, lassan-kint mind elfelejti, egyedüli kincse csak a vallás. Amazok nélkül megélhet, meg is él, e nélkül egész életén át szánalomraméltó szerencsétlen. Hogy pedig a vallás valóban kincse maradjon annak a szegény népnek és minden embernek, n e m s z a b a d p u s z -t a t a n t á r g y u l t e k i n t e n i , n e m e l é g a v a l -l á s t a n n a k c s a k s z a v a i t b e t a n í t a n i , h a n e m a v a l l á s o s s á g o t a g y e r m e k k e d é l y é b e b e l e k e l l o l t a n i , é r z ü l e t é v e l s z e r v e s e g é s z s z é o l v a s z t a n i , mert különben gyakorlati haszna, élet-nemesitő hatása nincs, nem is lehet.

Nem állítom föltétlen követelményként egész mereven oda a lelkészi kar elé a r. kath. módot, hogy minden iskolában c s a k i s a l e l k é s z tanítsa a vallást, mint azt Csók György kartárs úr teszi igen életre való, szép czikkében, de viszont el nem tudnám vetni oly mereven, mint Iványi ur és — d — úr mondja.

A kérdés minden esetre több oldalú megvita-tást kiván és érdemel, de mellőzve könnyedén átsik-lani raj ta vétek volna. Meggyőződésem szerint a belmissió vagy mondjuk az evangelisatio üdvös mun-káját az iskolában kell kezdeni.

A hol a tanitó a vallástanitásban örömét leli: ahol még a családok körében is föllelhető az evang. öntudat és hithűség és ez által gyámolitják a tanitó munká já t ; ahol a gyermekek valláserkölcsi nevelése megfelelő: ott vétek volna a vallástanitást kivenni a tanitó kezéből. Lehet, hogy sok tekintetben igaza van — d — úrnak, mikor azt mondja, hogy a lel-kész csak a. fontosabb, nagyobb jelentőségű vallásos eseményekben álljon ott a kicsinyek és nagyok előtt, mint tanitó. De ha az ő működése, mint a confirmá-tiónál, valóban úgy fölemeli azt a gyermeket, nem épen a vallásosság érdeke kivánja-e, hogy az a jó hatás minél tovább tartson, ha lehet éveken á t !

Tény, hogy a pápát legkevésbbé imádják Rómá-ban. A mindennapos érintkezés a legnagyobbnak is

levon a nymbusából, ha nem egyéb okból, a meg-szokás következtében. E miatt talán szükséges volna, hogy a lelkész tartsa távol magát a néptől, a gyer-mekektől, hogy minden cselekménye magasabbnak, nemesebbnek tűnjék fel.

Gondolom ide czéloz — d — úr is a kath. példákkal. Amire azonban bátor vagyok megjegyezni, hogy e miatt a népiskolai vallásoktatást a lelkésznek meg nem engedni nagy gyöngeség volna, mert a lelkész erkölcsi értékének sokkal nagyobbnak kell lennie, hogysem az ilyen árthasson neki, de sőt mi-nél többet érintkezik a néppel, akár kicsinyekkel, akár nagyokkal, mint annak vezetője, mindig csak a jóra oktatója, annál inkább megnyeri a nép szere-tetét, kiérdemli annak becsülését. Hogy tehát a a lelkész bármely oknál fogva nem taníthatna az iskolában, azt én megengedni nem tudom.

De lehet, hogy egyáltalán elő nem fordul oly eset, hogy a tanító egyénileg nem alkalmas a vallás tanítására, de hátha sok a tanuló, kevés a tanerő !

így pl. hozzám sajnálatos közelségben egy tanitó keze alatt a mult évben 150 gyermek volt, az is-métlőkkel együt fölül a kétszázon. I lyen körülmé-nyek közt a lehetetlenséggel küzd a tanitó, ha csak elfogadható eredményt akar is elérni. Mi természe-tesebb, mint hogy a tömérdek egyéb tárgy között szenved a vallás is.

Mondhatnák, hogy itt sem a lelkész hivatása segíteni, hanem másik tanítót kell szerezni. Igaz, ezt tudjuk mi is. De éppen az a baj, hogy az egy-ház híveiben annyira kihalt már minden buzgóság, és áldozatkészség, hogy újabb áldozatokra egyáltalán nem hajlandók. A baj orvoslását sürgeti minden illetékes forum, de hasztalan. Ha csak az állam nem segít, évek múlva is igy lesz mint ma.

I lyen helyen már aztán a legszentebb köteles-sége a lelkésznek könnyíteni a tanitón, szolgálni az egyház ügyét azzal, hogy legalább a felsőbb osztá-lyokban a vallást átvegye.

Szerintem azért a belmissiói munkásságot az iskolában kell kezdeni és pedig a viszonyokhoz ké-pest vagy puszta ellenőrzéssel, gyakori látogatással, útbaigazítással, vagy a vallástanitásnak egészben vagy részben átvételével.

Akkor lassankint meg lesz oldva az evang. közszellem kérdése is. (Folyt, köv.)

(Második közlemény.)

I.

U t a s í t á s

anya-, leány-, fiókegyházközségek megalakulása s átalakulása, illetve társulása tárgyában.

1 1

A)

A n y a e g y h á z z á a l a k u l á s .

í . A mely leány-, fiókegyház, szórványhely, missziói központ anyaegyházzá kiván alakulni, tar-tozik hitelesen kimutatni.

a) hogy azt adófizető tagjainak legalább két harmada kivánja ;

b) hogy temploma, paplakása s iskolaháza van immár, vagy hogy a szükségnek és körülményeknek megfelelő templom, paplak, iskolaház felépítésére anyagi eszközökkel bir ; mit ezen eszközöknek rész-letes kimutatásával, hozzá mellékelvén egyúttal az épitési terveket és költségvetést is, bebizonyítania kel l ;

c) hogy képes lelkészének legalább 800 frt, tanítójának legalább az országos törvény által meg-állapított minimális összeggel felérő fizetést bizto-sítani s adni, egyéb egyházi terhek viselésére is kellő anyagi erővel rendelkezik.

d) hogy közte s eddigi anyaegyháza közt vitás kérdések nem léteznek, eddigi lelkésze, tanítója közt és közte kiegyenlíttettek minden kötelezettségek ;

e) önállósítása folytán anyaegyházának fennállása nem lesz veszélyeztetve ;

f) hogy ez u j anyaegyház helyrajzi határai szabatosan és minden kétséget kizáróan megjelöl-tettek ;

g) bemutat ja népességi viszonyairól, egyház-hiveinek fekvő birtokáról és kir. egyenes adójáról a statisztikai adatokat ;

h) bemutatja a lelkészi s tanitói hiványokat szószerinti szövegükben.

2. Az anyásitási tárgyalások az egyházmegyei elnökség közvetítésével történnek, mely azokat vagy személyesen vagy általa kiküldendő bizottságok által vezeti.

3. Befejeztetésük után jóváhagyás, vagy netalán még pótlandók pótlásának elrendelése végett az egy-házmegyei közgyűlés elé terjesztetnek.

4. Az elválásra s anyaegyházzá alakulásra az engedélyt első fokon az egyházmegye, másod fokon az egyházkerület adja meg.

3. Sürgős esetekben — a mennyiben az anyá-sitás kellékeinek elég tétetett, — az engedélyt az egyházmegyei törvényszék adja meg ; és erről az egyházmegyei közgyűlésnek és az egyházkerületi elnökségnek jelentést tesz.

6. H a az érdekeltek közt az egyesség (1. d. f. pont) nem sikerülne, az egyházkerület pedig az anyásitást pártolandónak tart ja ; akkor a vitás kér-dések a Zs. T. 28. §-a szerint fokozatos közigaz-gatási uton oldatnak meg, a kifejlendőkhez képest törvénykezési uton (Zs. T. 329 §).

7. Az anyaegyházzá alakulás befejezése után az egyházközségek területi viszonyainak változásáról a közig, hatóság és tanfelügyelőség, ez utóbbi a tani-tói dij levél hiteles másolatának becsatolásával az esperes által 30 nap alatt értesítendő.

B) L e á n y e g y h á z k ö z s é g g é a l a k u l á s .

8. Ha valamely missziói központ, szórvány-hely, fiókegyház leányegyházzá akar alakulni, e szándékát bejelenti az érdekelt anyaegyháza elöl-járóságának ; és itt hitelesen kimutatja :

a) hogy a leányosítást az egyh. adót fizetők-nek legalább két harmada kivánja.

b) hogy iskolája s tanitólakása van, vagy fel-állítására képességgel, készséggel bir ; bemutatja az épületrajzát vagy az épitkezési tervet és költség-vetést.

c) hogy képes az iskolának fenntartására és arra, hogy a tanitónak legalább oly javadalmat biztosít-son, mely a törvénynek megfelel.

d) hogy közte s eddigi tanítója közt a viszo-nyok rendezve vannak.

e) bemutatja statisztikai adatait népességi álla-potáról, egyházhiveinek kir. egyenes adójáról s fekvő birtokaikról.

f) bemutatja a tanitói hiványt szószerinti szöve-gében.

9. Egyben kéri az elöljáróságot, hogy azon egyházközség közt, melynek tanitói állomása fenntar-tásához hozzájárult és közte, e viszony rendezésére közbelépjen.

10. Az elöljáróság az ügyek tisztába hozatalára (9. p.) megteszi e lépéseket ; és az eredményt a 8. a—f pontokra vonatkozó véleményes jelentésével az egyházközségi közgyűlés elé terjeszti.

11. Az egyházközség határozata az egyház-megye elé terjesztendő, mely ha minden elintézendő kérdés elintézve, rendbe hozva van, a leányegyház megalakulására az engedélyt megadja.

12. Ha az egyházmegyei közgyűlés a fiók-egyház, szórványhely egyházhiveinek törekvését pártolandónak tart ja ; de a folyamodó fiókegyház (szórványhely) közt és azon egyházközség közt, melyhez iskolai tekintetben eddig tartozott, e vitás kérdéseket békésen megoldani nem sikerült ; az ügy elintézés végett a fokozatos közigazgatási útra adandó, (Zs. T. 28. §.) a kifejlendőkhez képest törvénykezési útra (Zs. T . 329. §.)

13. A leányegyházzá alakulás befejezését az esperes a tanfelügyelőnek 30 nap letelte előtt be-jelenti, a dijlevél hiteles másolatát becsatolva.

C) M á s a n y a e g y h á z h o z c s a t l a k o z á s .

14. Ha valamely szórvány hely, missziói köz-pont, fiókegyház vag) leányegyház ugyanily minő-ségben más anyaegyházhoz kiván csatlakozni, ezen szándékát az érdekelt két egyházközség elöljárósá-gának bejelenti ; és ügyeit mindkét érdekelt egyház-községgel tisztába hozza, rendezi.

15. Köteles kimutatni: a) hogy a csatlakozás egyházi adótfizető egy-

házhiveinek legalább kétharmada k ivánja ;

1 2

b) hogy az elbocsátás iránt eddigi egyhá-zával és illetve lelkészével, tanítójával tisztába jött ;

c) hogy az őt befogadó egyházzal is a befoga-dás feltételeire nézve szerződésileg megegyezett,

d) hogy a csatlakozást egyedül egyházi életé-nek alkalmasabb és sikeresebb módon leendő foly-tathatása s ápolása végett keresi,

e) az elválás folytán eddigi egyházközségének fennállása nincs veszélyeztetve.

16. A csatlakozás iránt az egyházmegye hatá-roz ; és határozatát az egyházkerülethez határozat-hozatal és végleges elintézés végett felterjeszti.

17. Az egyházkerületi közgyűlés a kérvényező-ket, ha egyébkint törekvésüket pártolandóknak tartja, de elbocsáttatásuk iránt eddigi egyházukkal őket békés uton kiegyeztetni nem sikerült, a zsinati tör-vények 28. §. alapján fokozatos közigazgatási útra, a kifejlendőkhez képest törvénykezési útra utalhatja. (Zs. T. 319.)

18. A csatlakozás, illetve csatoltatás befejezett tényét az esperes a közigazgatási hatóságnak és tanfel-ügyelőségnek 30 nap alatt tudomására hozza, a tan-felügyelőséghez a tanitói hiványlevél hiteles másolatát is beküldi.

O) E g y h á z k ö z s é g e k t á r s u l á s a .

Ha két vagy több fiók-, leány-, vagy anyaegy-ház egymás közt társulni akar a végett, hogy egye-sült. erővel tartsanak fenn anyaegyházat vagy iskolát, ezen szándékukat az érdekelt anyaegyházak elöljáró-ságának bejelentik.

20. Kimuta t ják : a) hogy a társulást az érdekelt egyházközségek

mindegyikében az egyházi terheket viselő tagok többsége kivánja;

b) hogy a társulást egyedül egyházi életök, gyermekeik iskoláztatásának alkalmasabb és sikere-sebb módon leendő folytathatása s ápolása végett keresik ;

c) hogy így képes a társult egyház iskolájának, illetve templomának, tanitói, illetve lelkészi állomá-sának felállítására, fenntartására;

d) hogy a közös iskola felállítása végett társuló egyházközségek egymástól távolabb nem feküsznek, mint a mely távolságban levő községeknek a törvény megengedi a közös iskola felállítását ;

e) hogy eddigi egyházukkal, illetve lelkészökkel, tanítójukkal viszonyaikat rendezték,

f) hogy — ha anyaegyházzá alakulnak — eddigi anyaegyházuk fennállása nem veszélyeztetik ;

g) egymásközt a társulás feltételeire nézve szer-ződésileg megegyeztek ;

h) hogy a társuló egyházak helyrajzi határai szabatosan és minden kétséget kizáróan kijelöltettek ;

i) bemutatják a kiállítandó hiványokat szósze-rinti szövegezésben.

21. A tárgyalások az egyházmegyei elnökség közvetítésével történnek.

22. Befejeztetésök után jóváhagyás vagy a netán még pótlandók pótlásának elrendelése végett az egy-házmegyei közgyűlés elé terjesztetnek.

23. Az egyházmegye, ha a társulás által leány -egyház alakításáról van szó, véglegesen határoz ; és a társulás befejezése után 30 nap alatt az esperes értesíti a tanfelügyelőt, a tanitói dijlevél hiteles má-solatát becsatolván.

24. Ha ellenben anyaegyház alakítása tervez-tetik, a határozathozatal elsőfokon az egyházmegyét, másodfokon és véglegesen az egyházkerületet illeti.

És az ügy befejezése után 30 nap alatt az egy-házközségek viszonyainak e változásáról a közigaz-gatási hatóságot és tanfelügyelőséget, ez utóbbit a tanitói dijlevél hiteles másolatának becsatolásával az esperes értesíti.

23. Vitás kérdések, melyek közigazgatási uton el nem intézhetők, törvénykezési útra utaltathatnak.

E) A n y a e g y h á z n a k l e á n y e g y h á z z á a l a -

k u l á s a . 26. Ha anyaegyház leányegyházzá akar válni,

és mint leányegyház valamely anyaegyházhoz csat-lakozni, a következő eljárás tartandó meg :

a) az ily változás csak a lelkészi állomás meg-üresedésekor történhetik.

b) be kell bizonyitva lenni, hogy az egyház-tagoknak száma annyira megfogyott, vagy anyagi állapotuk oly sanyarúvá vált, vagy más oly kedve-zőtlen körülmények jöttek közbe, melyeknél fogva a kérdéses egyházközség mint anyaegyház a gyámin-tézettől várható, vagy a közalaptól igényelhető idő-leges segélylyel sem képes magát fenntartaui ;

c) be kell bizonyitva lenni, hogy a leányegy-házzá válni szándékozó anyaegyháznak, mint ilyen-nek fenntartása, az egyetemes egyház magasb érde-kében nem okvetlenül szükséges ;

d) beigazolva kell lenni, hogy az átalakulást az összes tagoknak legalább háromnegyede kivánja ;

e) hogy az egyházközséggel, melybe bekebelez-tetni, és lelkészével (kántorával), kinek szolgálatával élni kiván, a bekeblezés feltételeire, a jogokra s kö-telességekre nézve szerződésileg megállapodott;

f ) ha a megszűnését kereső anyaegyházhoz leány- s fiókegyházak is tartoznak, ezek vagy az eddigi anyaegyházzal együtt csatoltatnak a válasz-tott anyaegyházhoz, vagy pedig más egyházközség-hez csatlakozhatnak a fentebb III. 14—18 alatt meg-állapított eljárással.

27. Az ily változásra vonatkozó minden tárgya-lások szinte az egyházmegyei elnökség befolyásával folytattatnak, mely azokat vagy személyesen, vagy általa kiküldendő megbízottak által vezeti.

28. Az egyházmegyei elnökség e tárgyalások eredményét az ügyiratok beterjesztésével az egyház-megyei közgyűlésnek bejelenti jóváhagyás, vagy el-vetés, vagy a módositandók módosítása végett.

29. A jóváhagyást első fokon az egyházmegye, másodfokon az egyházkerület adja meg.

1 3

30 . H a az é r d e k e l t e k közt. egyesség (26. e.) n e m s ike rü lne , az e g y h á z k e r ü l e t p e d i g az á t a l a k u l á s t p á r t o l a n d ó n a k t a r t j a : a v i tás ké rdések a Zs . T. 28 . § . s ze r in t fokoza tos köz igazga tás i u ton o l d a t n a k m e g , ese t l eg a Zs. T . 2 2 9 §. szer in t törvénykeze 's i u ton .

31 . Az á t a l a k u l á s be fe jezése u t á n az e g y h á z -községek t e rü l e t i v i s z o n y a i n a k vá l tozásá ró l a köz-igazga t á s i ha tó ságo t és a m e n n y i b e n az á t a l a k u l á s á l t a l nép i sko la i i n t éze tek is é r i n t v é k , a t a n f e l ü g y e l ő -séget , ez u t ó b b i t a t an i tó i d i j levél hi te les m á s o l a t á -n a k becsa to l á sáva l 3 0 n a p a la t t ér tesi t i .

V I . F)

K ö l t s é g e k v i s e l é s e .

32 . A f e n t e b b i e k b e n szabá lyozo t t e l j á r á s o k n á l e lő fo rdu ló kö l t s égeke t azon e g y h á z előlegezi , viseli, m e l y az e l j á r á s r a oko t szo lgá l t a to t t , v a g y a m e l y felső h a t ó s á g i h a t á r o z a t t a l , v a g y végii l a m e l y b i ró i Í té let te l a kö l t ségek megf ize tésé re kö te l ez t e t e t t .

Kund Samu.

1 1 1 f 1 1 1 . Javaslat a békési ág. hitv. ev. esperesség felosztásáról.

(Folytatás.) A közölt felosztás azon helyzetet veszi alapúi, a melyben egyházaink most és a legközelebbi jövőben ta-lálhatók. Ha pedig azt vennők irányadóul, hogy új fel-osztás által is miképpen egyengethetnők a jővő fejlődés útját, akkor négy részre kellene a mostani esperességet osztani.

Az egyházi virágzás alapja és eszköze a lelkipász-tori gondviselés és az evang. szellemű iskola.

Az egyháznak minden tagja ismerje és érezze ezek-nek áldásos hatását, — még jobban mondva : különösen a szórványban lakó hivek is. Ezekre a jövőben nagy gondot kell fordítani, mert különben egyházunkra nézve elvesz-nek. A reverzálisok kora visszatér, első sorban minket és a szórványbeli híveinket támadván meg. Ezeket kell vé-deni, menteni ! Gondolni sem lehet, hogy ezek, kivált pe-dig gyermekeik, evang. felekezetünk hívei maradjanak, ha az egyház és a lelkészek nem törődnek velők.

A kezdődő küzdelemben nem várhatja a lelkész, hogy őt a hivek otthon keressék fel, hanem megfordítva: neki kell azokat otthon felkeresni, oktatni, erősíteni, bátorítani őket; sőt szaporodván a községi iskolák, s az állami képezdékben nem felekezeti szellemben nevelt tanitók szá-ma: a hitoktatást is az iskolában a lelkésznek kell mahol-nap átvennie.

Sokkal könnyebb és kényelmesebb ugyan csak a tem-plomban hirdetni az igét, s az irodában elvégezni az elin-tézni valókat, mint folytatni az élethalál harezát, — csak-hogy az eddig sem volt elég, ezután pedig nem lehet, nem szabad erre szorítkozni a lelkész tevékenységének. Föl kell keresni a szétszórt nyájat, fáradni kell utána és érte !

Az új korszak, új helyzetet teremt, az új helyzet új eljárást követel, sőt parancsol !

Egyházi tevékenységünk tetemes részét a szórvány-ban élők egyházi gondozására kell ezután fordítani.

Ezen a téren eddig nagyon keveset, sőt majdnem semmit sem tettünk. Nemcsak a tanyákon lakó hivek estek a lelké-szi komoly és következetes gondozás körén kivül, hanem a községekben lakó nagyobb csoportok is nélkülözték ezt a gondozást. Vagy nem szégyen-e, nem vád-e eddigi eljárá-sunkra, hogy bár hazánkban a gyülekezetek fele nem áll 600 lélekből, a mi esperességünkben vannak leánygyüle-kezetek 1000-en felüli lélekszámmal?!

Az utolsó népszámlálás szerint B.-Szt.-Andráson 1348, Békésen 735, Uj-Kigyóson 525. Dobozon 370, Gyulán 542, Mágocson 580 evang. lakik, s még csak leánygyüle-kezetekké sem szervezkedtek! Mennyi evang. gyermeket megmentene felekezetünk számára ezen helyeken egy-egy evang. iskola, buzgó tanító, tevékeny lelkész!

Evang. népünk mostani esperességünk területén na-gyon szaporodik segítsünk neki szervezkedni!

Ha az illetékes lelkész, kinek gyülekezetéhez most tartoznak vagy tartozniok kellene, akár egyéni természete miatt, akár gyülekezete vagyoni érdekei miatt nem akarja őket gyülekezetté szervezni, tanítóval és lelkészszel meg-erősíteni : az espe res és felügyelő sarkalják, buzdítsák erre őket. Ilyen körülmények között bele kell avatkozni a fel-sőbb hatóságnak a magasabb közügy érdekében a gyüle-lekezetek vezetésébe!

Lélek és élet hassa át evang. egyházunk minden tagját, minden intézményét, ne sorvaszthassa maradi, henye tespedés!

E szempontból, a későbbi fejlődés kereteinek megala-kítása végett négy részre kellene osztani a mostani espe-rességet.

I. Arad-békési esperesség: Arad Apatelek F.-Varsánd Megyes Szemlak Csaba ... Békés ... Uj-Kigyós Doboz ... Gyula ... Elek ... Ottlaka

1200 lélek 270 „ 900 „

1500 n

2100 „ 24000 „

735 „ 526 „ 370 „ 542 „ 150 „ 365 „

Összesen: 32658 lélek

II. Békési felső esperesség: Szarvas Kondoros Gyoma M.-Berény ... B.-Szt.-András Mezőtúr T.-Szt-Miklós Szolnok T. Földvár ...

21000 lélek 1600 „ 800 „

8300 „ 1340 „ 470 „ 200 „ 200 „

1070 „ Összesen : 34080 lelek

III. Békési alsó esperesség: Orosháza N.-Szénás P.-Földvár

14000 lélek 1730 „ 1510 „

1 4

P.-Szt.-Tornya Sámson Sz.-Szt.Tornya Bánfalva Csorvás T.-Komlós ...

1550 lélek 210 „

1180 „ 1500 „ 1500 „ 8800 „

Összesen: 31980 lélek

IV. Csanád-csongrádi esperesség : Nagylak 6800 lélek T.-Bánhegyes 2600 » M. Bánhegyes 130 » . Apácza 370 » Kunágota 180 »

Mező-Kovácsháza 170 » Batonya 170 » Mezőhegyes 710 » Alberti 1100 » Ambrózfalva 1000 n Pitvaros 2600 n Makó 500 n H.-M.-Vásárhely 1000 n H.-M.-Vásárhely puszta 1200 n Szentes 570 V Csépa 80 n Szeged 350 n N.-Szt.-Miklós 350 r> Derékegyháza 220 n Mágocs 580 V

Összesen: 20680 lélek. Ez a felosztás felelne meg egyházunk jövő fejlődésé-

nek. Ezt a keretet kitölteni dolgot ad, lelkesedést felté-telez, áldozatot kövttel, de meg is érdemelné, s a közalap is bizonyosan segélyét nyújtaná a gyönge gyülekezetek fenntartásához.

A gyöngéket fel kell karolnunk, az egyház, a köz-műveltség, a nemzet érdekéken. Lelkesedés nélkül nincs siker, küzdelem nélkül nincs diadal! Ne hátra nézzünk, hanem előre, bátran előre!

Veres József. Kemény Mihály. a bizottság jegyzője. a bizottság elnöke.

Templomszentelés Péterhegyen. A péterhegyi ev. gyü-lekezet decz. 28-án szenteltette fel szép uj templomát. A derék gyülekezet 1819-ben lett anyává, ekkor szakadt el t. i. Tót-kereszturtól s azóta az úr dicsőségének már har-madik hajlékot emelt, és pedig a mostani úgy külsőleg mint belsőleg, különösen a berendezést tekintve oly csinos, hogy az egész vidéken párja nincs. Az oltár és az oltárkép — mely ábrázolja Krisztus urunkat az Olajfákhegyén — oly gyönyörűen van kiállítva, hogy hozzá hasonló még nagyobb, gazdagabb városi gyülekezetekben sem található. Az egész templom körülbelül 15 ezer frtba került s e nagy áldozatot e szegény nép, melyről bátran el lehet mondani, ' hogy a legnagyobb részének most még minden-napi kenyere sincs, minden segítség nélkül, s saját erejéből hozta meg. Ezzel azonban még nem fogyott ki áldozat-készségéből, mert azóta is, hogy az uj templom fennáll s hirdeti a nagy Isten dicsőséget, mindenki még a legutolsó család is, tehetségéhez mérten önkéntes áldozatot hozott.

— íme mire képes a vallásosság, és egynéhány buzditó szép szó !

A templomavatás advent 4-ik vasárnapján történt; de már a megelőző napon ünnepi szint öltött az egész templom környéke. A templom udvarán felállított zöld fenyők, a torony ablakairól lógó nemzeti zászlók, a nagy közönség a mely ünnepi ruhában föl és alá hullámzott s a folytonos mozsár durrogatás : mindazt jelezte, hogy öröm-ünnepre készül a péterhegyi ev. gyülekezet. — Másnap reggel 9 órakor már együtt voltak a vidéki lelkészek s e vidéknek intelligentiája a lelkészlakban. 10 órakor megin-dult a menet a torony elé, a hol már oly óriási néptömeg gyülekezett össze az egész vend vidékről, hogy csakis a derék tűzoltók segítségével sikerült a rendet fenntartani. A főbejárat előtt a péterhegyi fiatalság énekelt magyarul s azután az épitő mester rövid beszéd kisáretéb&n átnyúj-totta a templom kulcsát S z i n i c z Lajos alesperes urnák, a ki azt rövid de szép és lelkes beszéd kíséretében átadta T e r p l á n Jenő péterhegyi lelkész úrnak, mint a kire e hely és a nyáj gondozása bizva van, s az utóbbi azután Isten nevében a templomot felnyitotta. A sokaság csak-hamar megtöltötte a templom minden zugát, mely most szűknek bizonyult, de szűk lett volna még akkor is, ha kétszer nagyobb, téresebb lett volna. Rövid ének után S z i n i c z alesperes ur lépett az oltár elé, a megfelelő se-gédlettel és szép tartalmas beszéddel felavatta az uj tem-plomot. Ezután B e r k e János tótkeresztúri lelkész ur ol-vasott epistolát, majd utána K u z m a István domonkosfai lelkész úr lépett a szószékre s magyar beszédben intette a híveket, hogy maradjanak meg szilárdan az ev. hitnél.

Ezután S i f t á r Károly péterhegyi s. lelkész vend nyelven tartott beszédet I. Sám. VII, 12. V. alapján, figyelmeztetvén a híveket, hogy az uj templom azt hirdeti, hogy mindez ideig segítséggel volt nekünk az úr, azért hálát adunk neki ma, midőn örömnapunk van és benne bíz-zunk, ha beestvéledik előttünk. —

Majd ezután T e r p i á n Jenő péterhegyi lelkész úr lépett az oltár elé, rövid beszédben dicsőitvén az urat és annak jóságát e drága ajándékért s hogy az ünnepélyt szerencsésen befejezni sikerült ; de hálát adott továbbá azért is, hogy megengedte érni neki 25 éves papi műkö-désének évfordulóját, mely éppen az napra esett. Erre azután megáldotta az egész gyülekezetet. —

Végül B e r k e János tótkeresztúri lelkész úr keresz-telt még egy gyermeket az uj templomban s azután a gyülekezet buzgó ének után szétoszlott. —

Az ünnepély után a lelkészlakban összegyűltek a vendégek ebédre, s vig társalgás között együtt voltak d. u. 6 óráig, a midőn azonban biicsút kellett venniök a ven-dégszerető péterhegyiektől és haza sietniök mert e vidéken az a szokás, hogy karácsony előestéjén már mindenütt rendes isteni tisztelet van. — Az örvendő gyülekezet így magára maradt s azóta egyedül örül uj templo-mának, ez éleszti benne az áldozatkészség szikráját, s lel-kesíti a, további kitartásra. — Az úr áldja meg és tartsa még sokáig e szegény gyülekezetet, hadd hirdesse a világ előtt mire képes az, a kinek szivét az erős hit lelkesíti a nemes küzdelemre.

1 5

Figyelmeztetés. Általánosan ismert dolog ev. egyház-községeinkben, hogy az Angol bibliai kiadó és elárusító tár-sulat utazó elárusítókat szokott évente az országba szerte-szét küldeni, a kik részint Szt. bibliákat, részint valláser-kölcsnemesi tő és terjesztő olvasmányokat egyházközségeink-ben is házról házra ajánlva elárusítani szoktak. Ilyféle elárusítók többnyire Karácsony és Újév közeledtével özönlik el a vidéket, mert tudják már ők azt, hogy ez az idő leg-alkalmasabb arra, sőt szokásos idő, hogy a szülők gyer-mekeiknek s más emberek is kedveseiknek karácsonyi vagy újévi ajándékul szép és hasznos olvasmányú könyveket vásárolván, nekik is nagyobb hasznot tesznek. — Ezen in-tézmény maga nemében áldott egy intézmény ! Es ha a czélja tisztán és igazán egyedül csak az, hogy a nép közt vallásosságot és erkölcsiséget terjesszen, akkor ez intéz-mény előtt mindenki csak a legnagyobb elismeréssel hajol meg. — Nincs is ezen intézmény ellen semmi kifogásunk, de egyházközségeinket, híveinket mégis óva figyelmeztetnünk kejl arra, hogy az ily Sz. biblia és más olvasmányú köny-vek elárusitóit jól figyeljék meg, mert ez^k közt vannak ám sokszor báránybőrbe bujt farkasok is, a kik képesek a Sz. Biblia és más nemes és hasznos vallás és erkölcs-fejlesztő könyvek közé becsempészett, az ő elveiket valló és szellemi irányukat terjesztő könyveket is árulni és ezek-kel a békés, nyugott, saját vallásukkal és felekezetükkel megelégedett híveket felzaklatni és nyugtalanítani. Az ilyen elárusítókat sőt azt is, miféle könyveket hoznak egyházközségeinkbe elárusitás végett, anélkül, hogy abban a lelkiismeret szabadságát megsértenők szemügygyei kellene tartanunk és ellenőriznünk. Miért? E Kérdésre való fele-letül szabad legyen itt e következőket elmondani : Leg-közelebb múlt év deczember hóban karácsony előtt Pest

megyében a mi vidékünkön és D községünkben szintén egy ilyen Sz. biblia elárusitó három napig tanyá-zott. Szent könyvei közt leginkább ajánlotta és kinálta az „ U j r a k e r e s z t e l é s " czimű és czimének megfelelő tartal-mú füzetkét és ebből legtöbbet is adott el. E füzetke való-ságos lázítás, bujtogatás és ami keresztelési dogmánk-kal ellentétes olvasmány vala. Nem is hihető, hogy e füzetke is a bibliai társulat kiadványaiból és könyvraktá-rából került volna ki. Sőt mi több az ujtestámentomok közt is, a melyeket híveink közt eladott sok hibás és hiányos: például L u k á c s evangyéliumának szövege csakis 7-ik résztől kezdődik s igy 6 rész hiányzik ; sok helyütt a vers szövege meg van rövidítve, vagy teljesen megmásítva. Az első a bekötés hibája, a második a betűszedő és korektor hibája lehet; de mégis ilyen könyveket elárusitás végett piaczra vinni nemcsak nem lehet, de tilos különösen a Szentirásnál, szent könyveknél, melyek iránt népünknél — hála az úr Istennek — még elégséges nagy a kegyelet.

Ezen elárusitó a kiről szólok a hová jött valóságos konventikulomokat rendezett. Rendesen oly helyeken, a község felső vagy alsó végén, urasági, gazdasági majorok-ban ütött tanyát, oly népség közt, a hol tudta és érezte, hogy az ő konkolyvetése alkalmas talajra talál, Tudjuk azt hogy a munkás — ha az, — cseléd, szolganép a mos-tani élet körülményeivel és viszonyaival semmivel és sen-kivel nincs megelégedve és az tud csak nekik szájizük sze-rint jól és okosan beszélni, a ki a közrend, csend és nyu-gott állapot ellen lázit és bujtogat. Ezen boldogtalan fül-

es szemtanuk szerint, kik szintén jelen voltak, a csőcselék összejövetelén eképen beszélt: „ H o g y a s z e n t í r á s b a n s e h o l s e m f o g l a l t a t i k a k i s d e d e k k e r e s z t e l é-s é n e k m e g h a g y á s a . J é z u s a k i s d e d e k e t c s a k á l d o t t a , d e n e m k e r e s z t e l t e , s ő t a z a p o s t o l o k s e m k e r e s z t e l t e k k i s d e d e k e t , h a n e m c s a k f e l -n ő t t e k e t é s e z J é z u s t a n í t á s á n a k é s a k e r e s z -t é n y h i t v a l l á s n a k i s m e g f e l e l ő b b , m e r t h a a n n a k a ki m e g k e r e s z t e l k e d e t t v a l a m e l y f e l e -k e z e t n e k h i t v a l l á s á r a , v a l l a n i k e l l a z t a h i t v a l l á s t , a m e l y r e m e g k e r e s z t e l t e t i k , n e m - e h a t h a t ó s a b b az a h i t v a l l á s t e k i n t e t é b ő l é s a J é z u s K r i s z t u s n a k i s k e d v e s e b b , h a m á r o l y a n k e r e s z t e l k e d i k , a k i a K r i s z t u s t a n í t á -s á t é s a h i t v a l l á s t é r t i , m i n t s e m a k i s d e d a m e l y m é g a z t s e m t u d j a a m i k o r k e r e s z t e l i k é l - e " ? E s v a l a m i n t a k i s d e d e k k e r e s z t e l é s é r ő 1 a S z e n t í r á s b a n s e m m i m e g h a g y á s n e m f o g l a l -t a t i k , u g y a z s e m l e h e t s e m a z I s t e n n e k s e m a J é z u s K r i s z t u s n a k a k a r a t j a , h o g y a h i t v a l l á s v a l a m i f ö l d i k ö t e l é k h e z k é n y s z e r i t-s e n . A h i t v a l l á s l e l k i s z a b a d s á g n a k i n d u l a t -j a , a m e l y e t n e m l e h e t s e m k ö t n i , s e m k ü l s ő n y o m á s á l t a l k é n y s z e r í t e n i a r r a , h o g y v a l a -k i h i t v a l l á s á n á l f o g v a e z v a g y a m a z f e l e -k e z e t h e z t a r t o z z é k . E z c s a k a p a p o k t a l á l -m á n y a a k i k n e k a b b ó l h a s z n u k v a n , h a az em-b e r h i t v a l l á s i l a g az ő k ö t e l é k e i k b e t a r t o z i k m e r t m i n d j á r t m i n d e n f é l e r e n d ű f i z e t é s e k r e k é n y s z e r í t i k őket ." Ilyféle beszédjéből és szavaiból nyilvánvaló, hogy az én biblia elárusítóm vagy Nazarénus vagy Anabaptista volt. Más nap már az egész község tudta és beszélte is, hogy milyen bölcs Nathanael hált múlt éjjel a községben. — Oly bölcsen, okosan tudott Istenről és Jézusról és annyit beszélni. E bölcs Nathanael ezek után a paplakra és az iskolába is merészkedett betérni és Sz. bibliákat és egyéb más könyveit ott is ajánlani. Mi azonban hallván már a hirt az ő viselt dolgairól, elő-vettük és amúgy becsületesen tudományával együtt is sarokba szorítottuk. Kisült, hogy ő kiskőrösi születésű, ev. egyházunknak egykor híve volt, mesterségére szabó és igy tű-, czérna-, gyűszűforgatás a tudománya, de most az Istennek különös sugallata folytán a Szentirással foglalko-zik és azt a népnek olvassa és magyarázza, a mihez neki szabadalma van. Mi erre egyházközségünkből kiutasítottuk, szelíden megintve őt, hogy menjen el azonnal községünk-ből, hacsak nem akarja azt, ha ugyan meg van másodszor is és újra keresztelve, hogy amúgy laikus módon harmad-szor is megkereszteljék.

Ezek után tanuságúl és intésül az a kérdés merült fel : vájjon az ilyen utazó köny velárusitók nem lennének-e kötelesek amint valamely egyházközségbe bejönnek, előbb a helyi lelkésznél és a hol esetleg lelkész nincs, iskola-tanítónál magukat és könyveiket, melyeket eladni óhajta-nak — megmutatni és magukat igazolni. Különben minden-képen őrködjünk egyházközségeink felett, ez kötelességünk, hogy a mieinket őrizzük meg. „Vigyázzatok, mert a ti ellenségtek az ördög, mint az ordító oroszlán széllyel jár, keresvén kit elnyeljen, kinek ellene álljatok erősek lévén a hitben." A minden kegyelemnek Istene pedig örökké

való dicsőségére a Jézus Krisztusban, az tegyen állandókká és állhatatosokká bennünket. —

Ev. egyházunknak liive. -

7 I I 8 Ï Ê 8 Ê K . — Olvasóinkhoz, Lapunk első számát meg-

küldöttük minden eddigi előfizetőnknek: a jelen számot csak azoknak küldjük meg, kik vagy megrendelték, vagy kiknek jóakaratú támogatását az eddigi tapasztalatok nyomán biztosra vesszük. Ha ez utóbbi feltevésünkben csalódnánk, kérjük a számnak visszaküldését.

Felesleges példányt a lap anyagi helyzete miatt mennél kevesebbet nyomathatunk s azért kívánatos, hogy az előfizetéssel, esetleg megrendeléssel ne késsenek s a I lapnak felesleges kiadást ne okozzanak.

Még a mult évről elmaradt tartozásokat levél út-ján vagyunk kénytelenek bekérni, mi nemcsak munkát szaporít, lianem új kiadással is terheli a lap pénztárát.

Általában közönségünket kénytelenek vagyunk arra kérni, liogg meglehetősen tövises szerkesztői hivatásun-kat szellemi és anyagi támogatásban részesíteni kegyes-kedjék. Szerkesztőség.

— Fölhívás. A magyarországi tanítók Eötvös alapját gyűjtő és kezeló' országos bizottság tisztelettel felkéri tag-jait és a tanitói özvegyek és árvák sorsát szivükön viseló' nemeslelkű emberbarátokat, emlékezzenek meg járulékaik-kal, adományukkal orsz. jótékony intézetünkről s küldjék be azokat még f. évi január 15. előtt Roller Mátyás pénz-tároshoz (IV. Nagymező-u, 1,) annyival is inkább, mert az előre látható kedvezőtlen mérleg szerint — a várható kegyes adományok nélkülözésével — csak igen kevés se-gély volna,, az évről-évre szaporodó segélykérők között kiosztható. Ügyfeleinket fokozottabb tevékenységre kérve, ama reményünknek adunk kifejezést, hogy kérésünk nem lesz „kiáltó szó" a pusztában ! Budapest, 1895. január 2-án.

Lakits Vendel, Péterfy Sándor, Roller Mátyás, titkár. elnök. pénztáros.

— Kegyes adományok. A bélai Barlangliget-gyógyfür-dőben az ev. imaház felépítésére az 1894-ik évben követ-kező adományok folytak be; Bohus Boldizsár adott 3 frtot Jachman 3 írt, flermell Zsuzsi és Heusschel Gergely 10 írt., a confirmandusok adtak 12 frt 50 krt, Dr. Lim-bacher Árpád 5, dr. Andaházy László 50, Ivánka Imre 25, Kaltstein Ágost 2. Liebsbier Amália 2 frt; szelvények-ért begyült 14 frt, az első istentisztelet alkalmával 22 frt 25 kr, a második alkalmával 26 frt 32 kr. Az összes tőke e czélra tett 1894. évi decz. 31-én 3482 frtot 340 frtnyi szaporulattal. Midőn e kegyes adományokat leg-melegebben megköszönném, ajánlom e czélt jövőre is a kegyes adakozók pártfogásába. Szepes-Béla 1895. jan. 7-én

Weber Samu, ev. lelkész.

— Nagyszombati ev. egyház újévi értesítőjéből örven-detes kép tárul elénk. A számra kicsiny (807 lélek) de buzgó vezetés alatt áldozatkészségben növekvő gyülekezet 1894. évi életéből kiemelendők : a templomépítés javára rendezett gyűjtés közel 10,000 frtot jövedelmezett. Két iskoláját uj padokkal látta el, házi szegényeit 245 írttal s árváit 190 írttal segélyezte ; nőegylete karácsonyünnepén valláskülönbség nélkül 30 gyermeket öltöztetett fel, a gyám-intézetre 88 frtot gyűjtött. Ez mind világos tanúbizonysága a gyülekezetben élő hitnek. Azonkívül közel 500 frtnyi adományokat hoztak össze az egyházhivek. E kis gyüle-

kezetben született 14 f., 13 1. összesen 27 gy. confirmál-tatott 2 f., 3 1. összesen 5 gy., hirdettetett 14, eskettetett 9 pár; temettetett 26 halott. Iskoláját 104 gyermek láto-gatja. Templomalapja 33,308 frt 73 krt tesz. A nő-egylet 692 frt 15 krnyi vagyonnal bir.

— A lajos-komáromi ev. egyházközségben az elmúlt 1894. évben s z ü l e t e t t : 40 fiu s 35 leány = 75 gyer-mek ; ezek között volt 3 halvaszületett, és 2 fiú s 2 leány = 4 gyermek törvénytelen házasságból. — M e g h a l t : 20 fi s 20 nő = 40 egyén. — E s k e t t e t e t t : 24 pár, ezek közt 6 pár vegyes, és pedig 3 róm. katb. s 3 ev. ref. — K o n f i r m á l t a t o t t : 18 fiú s 17 leány = 35 gyermek. — Az urvacsorával élt az elmúlt évben : 75 tót, 418 német s 252 magyar = 745 lélek. — Összes lélekszám a vidék kel együtt 1091.

— Az érdem jutalma Nógrádi Szontagh Pál val. bei. titk. tanácsos és főrendiház tagját Balassa-G-yarmat városa díszpolgárává választotta és január hó 7-én d. e. 11 óra-kor a megyei és városi előkelőségek jelenlétében neki a díszpolgári oklevelet átadta. Jól esik lelkünknek, hogy ev. anyaszentegyházunk ezen kiváló oszlopférfia, bit már 0 Felsége is kitüntetni kegyeskedett polgártársai részéről ily megérdemelt elismerésben része:ült. Élvezze soká boldogan.

— Államsegély. A bánfalvi ág. hitv. ev. iskolának a vallás- és közoktásügyi miniszter úr évi 70 frtot utal-ványozott oly megjegyzéssel, hogy ez összeg a tanitó fize-tésének kiegészítésére is fordítható.

— Gyászesetek. A jelen év fordulója egyházunknak két kiváló szolgáját ragadta el körünkből. Következő gyászjelentéseket vettünk. Nt. s nagys. Szeberényi Andor nagylaki lelkész, a nagy-laki takarékpénztár igazgatója, az arad-csanádi vasút igazgatósági tagja, volt országgyűlési képviselő f. é. január l én reggel 6 órakor életének 71-ik, lelnészkedésének 49-ik évében rövid szenvedés után elhunyt. Hűlt tetemei január 3-án d. e. 10 órakor helyeztettek örök nyugalomra. Nt. Nóvák Sámuel érd. árvái esperes és nyugalomba vonult alsó-kubini lelkész, a koronás arany-érdemkeresztnek tulajdonosa életének 79-ik évében, január 3 án rövid betegség után elnyugodott az Urban. — Porma-radványa január 5 én d. u. 2 órakor takaríttatott el; — Nyugodjanak békében, áldutt legyen emlékezetük.

P Á L Y Á Z A T . Alulirt egy a m a g y a r - és t ó t n y e l v b e n otthonos

segédlelkészt keresek. — F i z e t é s e : havi részletekben évi 600 frt. — A z á l l o m á s m i e l ő b b e l f o g l a l a n d ó !

P o z s o n y , 1895. évi január hó 1-én, Trsztyénszky, Ferencz, ev. lelkész esperes.

A tápió-szent mártoni evang. egyház s e g é d t a n í t ó t keres.

F i z e t é s e : 300 frt az államtól, egy szobás lakás fűtéssel és takarítással az egyháztól.

K ö t e l e s s é g e : a kántorianítói teendőkben segéd-kezés és a 4., 5.? 6. osztály tanítása.

T a n n y e l v magyar. Okleveles pályázók kérvényeiket 1895. január I5-ig

alólirotthoz küldjék be. Tápió-Szent-Márton, 1894. decz. 26.

Baffay Sándor, ev. lelkész.

Kis-Palugya ág. hitv. ev. leányközségbe tanképesitett t a n i t ó kerestetik. F i z e t é s e évi 422 frt. 50 krra becsül-tetik. Pályázók jelentkezzenek f. évi február l- ig a L i p t ó s z. m i k l ó s i a. h. ev. lelkészi hivatalnál.

Az egyház elöljárósága.

WIGAND F. K. NYOMDÁJA, POZSONYBAN.