VIII. évfolyam. Budapest, 1898 évi szeptember hó 24. 77. (727.) ggára.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁCI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij:

Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Megjelelik m i i é i szeráái és szoitotsi

=

és kiadóhivatal: Budapest (Köztelek), Ü l lő i -út 35. szám.

Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.

Nemzetközi rostaverseny. Az OMGE. úgyis mint a Gazdasági

Egyesületek Országos Szövetségének Köz-pontja a Jász-nagy-kun-szolnokmegyei gazda-sági egyesülettel karöltve f. évi szeptember hó 8-án Szolno-kon nemzetközi termény tisztító-gép -

versenyt rendez. A versenyre a legújabb szerkezetű

bel- és külföldi terménytisztitó-gépek vannak bejelentve s a verseny kedvező alkalmat nyújt a gazdaközönségnek, hogy összehasonlítást tegyen a különféle szer-kezetű gépek használhatósága között.

A vendégek elhelyezéséről előleges értesítésre a Szolnokmegyei gazd. egye-sület titkársága gondoskodik.

A verseny d. e. 9 órakor kezdődik. A rendező-bizottság.

Felhívás ezirdkbemutatás és cziroJcvásárban való

Néhány évvel ezelőtt az olasz-seprö-cziroktermelés szép lendületet vett hazánk-ban, azonban a kereslet nem állván arányban a kinálattal, az árak jelenté-kenyen csökkentek, minek folytán a gazdák jelentékeny része a czirokterme-léssel felhagyott.

Az aránylag csekély keresletnek nem a csekély szükséglet volt az oka, hanem az, hogy csakis egynéhány hazai czég vásárolt czirokszakállt s a külföld nem lévén tájékozva az iránt, hogy hol, minő s mennyi czirok kapható, a magyar czirokra nem reflektálhatott.

Az Országos Magyar Gazdasági Egye-sület azon nézetből kiindulva, hogy kül-földön igen nagy mennyiségű czirok-szakáll lenne elhelyezhető, ha a külföldi czégek közvetlenül érintkezésbe jöhet-nének a cziroktermelö gazdákkal ezen okból elhatározta, hogy folyó évi no-vember 20—30-ig czirokszakáll be-mutatást és czirokvasárt rendez, melyre a külföldi czirokgyárosok figyelme is fel fog hivatni.

Felkérjük tehát a cziroktermelö t. gazdaközönséget, hogy ezen czirokvásárra saját jól felfogott érdekében mintákat küldeni szíveskedjék. Befeüldenüő egy kis bál czirokszalíáll, annak meg-jelölésével, hogy a beküldött mintához teljesen hasonló czirokszakállból mennyi áll rendelkezésre és mily árt kiván ezért a termelő. A beküldés határideje november 15-e. A minták az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, Budapest, Köztelek czimre bérmentve küldendők.

Őszi luxusló-vásár. Az Országos Magy!

Egyesület karöltve a Lótenyésztés eme-lésére alakult (Tattersall) részvénytársa-sággal f. évi október hó 2., 3. és 4-ik napjain rendezi őszi luxusló-vásárját a Tattersall telepen (Külsö-Kerepesi-ut, szemben a keleti pályaudvarral).

Bejelentési iveket a Tattersall tit-kársága a legközelebbi napokban fog szétküldeni a tenyésztőknek. Bejelenté-sek szeptember hő 20-ig intézendök a Tattersall titkárságához.

Rendező-

Felhívás. A Tculeoríczamoly életmódját és az ellene

való védekezési módot ismertető füzetből dr. Darányi földmivelésügyi miniszter ur Ö Exczel-lencziája nagyobb számú példányt bocsájtott az OMGE. rendelkezésére azon felszóllitással, hogy azt az érdeklődő gazdák között terjeszsze. Van szerencsém tehát t. tagtársainkat felkérni, hogy amennyiben a füzet megküldését kíván-ják, eziránt az OMGE.-hez fordulni méltóz-tassanak.

Igazgató.

Gróf F e s t e t i t s Györgynek Kesz the lyen emelendő s z o b r á r a f . év augusz tus havában a d a k o z t a k : A Nyitramegyei Gazdasági Egye-sület . . . . . . . . 65 ' frt 90 krt, mint a nyitrai gazdabál jöve-

delmét. Ehhez a mult hóban kimutatott

gyűjtés . . . . . . . 1016 frt — kr Összesen 1081 frt 90 kr.

1898. évi augusztus hóban befize-tett alapítványi kamatok és tag-

sági évdijak nyugtázása, I . Alapítványi kama tok .

1898, évre. Gróf Batthyány Elemér 52-50 kor., Békésmegyei gazd. egyes. 21 kor., Hevesmegyei gazd. egyes. 20 kor., Keleesényi Zádor 10 kor.

1899. évre. Kremzir Mór 20 korona.

I I . Évd i j ak .

Hátralékok: Dezsényi József, Horváth Jenő, Wei-ler Rezső 40—40 korona, Herczenberger Gyula, ifj. Jure-nák Sándor, Ordódy Pál, Purgly Zsigmond, Szilassy Béla, Töreky Aladár 20—20 korona, idősb Pleszky Antal, gróf Teleky László Gyula kendi-lónai gí.zdasága, Tusák Sándor 10—10 korona,

1898. évre: Altorjai László, Abeles Zsigmond, Andaházy Pál, Almássy Imre gróf, Bíró István, Békássy Elemér, Buday Barna, Bárczay Elemér, Boros Zoltán, Bálás László, Basa József, Buc&ányi Kálmán, Braun Sándor, Czeiner Nándor, Dezsényi József, Dóra Jánosné, Deininger Imre, Debreczeni Endre, Darvas Gábor, Elsner Hugó lovag, özv. gróf Forgách Sándorné, Farkas Gyula, Fáy Gyula Bótb, Farkas László, Fülöp Gábor,

Mindennemű erőtakarmányok mint

finom és goromba buzakorpa, szárazmoslék,maEáfacsira,oiaj-pogácsa budapesti gyártmány, úgyszintén vidéki repcze, napra-forgó, tökmagpogácsa Eegjutá-nyosabban szerezhető be

G a b o n a n e m i i e k a l e g e l ő n y ö s e b b e n

*> * é r t é k e s í t h e t ő k

a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél V., Alkotmány-utcza 31.

M a i t i á m v n k l<i a l d s l .

1296 KÖZTELEK, 1898. SZEPTEMBER HO 17. . 75. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM.

GIos Barna, Gutsjahr Mihály, Heisler Mór, dr, Hampel' Antal, Hon at , 1 i 1 1 Huczik János, Hajdú Aladái, "Herczenberger Gyula, Jurenák Sándor, Jákó Kálmán,. Kocsonyay Mihály, Kaffka Béla, Kiss Iván, Kolba Lajos, Koreck Kálmán, Kroner Küffner Ernő, Kvaszinger Ödön, Liszka Samu, Légrády Béla, Laufer Antal, Leitgeb Imre, Langraf Zsigmond, Mesterházy Ernő, Meskó Pál, Maiina Lajos, Metternich hgnő bia-bajnai uradalma, Madarász Sándor, Margalit Gyula, Návay Emil, Nagy Gyula, kisléghi, Ordódy Pál, Papp Elek, Pappszász La-jos, Plachy Gyula, br. Podmaniczky Géza, Prág Lajos, Purgly Zsigmond, Pallaghy János, Politzer Géza, id. Pleszky Antal, Plesz Mátyás, Ruisz Antal, Ruthényi Béla, Rosenber^ Emil, Remenyik Imre, Rögler Mihály, Rohrer Ferencz, Reitmann Győző, Réthy Pál, Reiner Adolt, Szenui Hí Schmoll . Endre, Sztranyovszky Géza, őzv. Schulteisz Gáborné, Szilassy Béla, Schlezinger Sámuel, Szabó Antal, Szabó Arnold, Strausz Adolf, . Szlávik Géza, Szily Tamás, Töreky Aladár, Tarnay Yilmos, gr. Teleki László Gyula kendi-lónai gazdasága, Weiler Rezső, Vimmer Lajos, Widder Mór, Vass Lipót, Wittmann János, Wieland Andor, Zamoiszky Jenő gróf 20—20 korona ; Eisenhut Kálmán, Freund Adolf, Igonda Péter, Krón Dénes, M. Szőlőtelepitő r.-t.,. Sporzon Vilmos, Stachó István 10—10 korona.

Jülőrefizetve: Keppich Emil, Schmoll Endre, Sztranyovszki Géza 20—20 korona; Freund Adolf. Mező-Turi gazd. egyes,, Sztachó István 10—10 kor.

Örvendetes fejlődés. A szövetkezeti eszme térhódításának

kétségkívül egyik legjelentősebb alkotása a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" volt, mely kézdetben a nagy- és közép-birtokosokat gyűjtötte zászlója alá, hogy a gazdálkodás körében naponkint jelent-kező szükségleteik beszerzésére, termeivé-nyeik értékesítésére társuljanak és min-den egyes tag részese legyen a társulás folytán elérhető indirekt haszonnak. Mi tudjuk legjobban, hogy a szövetkezetnek mennyi nehézséggel kellett megküzdenie, mig a teljes szilárdság alapjára jutott. Minden kereskedő, minden közvetítő va-

lóságos irtóháborút indított a gazdák szövetkezete ellen, nem pusztán azért, hogy a szövetkezet az ő működése által ezen közvetítők egyrészét tette nélkü-lözhető vé, hanem .főképpen azért, mert érezték, hogy ezen szövetkezét megerő-södése és sikeres működése a legszéle-sebb körben fog példát alkotni arra, hogy a gazdák egyrészt a szövetkezet közre-működését minél nagyobb mértékben vegyék igénybe, másrészt, hogy szükség esetén hasonló intézményeket alkossanak.

A szövetkezet azonban a kitűnő üzleti vezetés alatt minden nehézséget leküzdött és összes gyermekbetegségeit hátrány nélkül kiállotta. Ez ellen az üzleti vezetés ellen több izben hangzott panasz, sőt a magunk részéről sem tar-tózkodtunk véleményünket őszintén nyil-vánítani. Azt azonban senki sem tagad-hatja, hogy ezen üzleti vezetésnek kö-szönhető elsősorban, hogy a szövetke-zet anyagilag megerősödött, áz évi nye-reségekből jelentékeny tartaléktökét gyűj-tött, hitele nagy mértékben megerősödött és üzleti realitása ugy tagjai, valamint külső ügyfelei irányában . gyarapodott. Ezeket a szemmel látható eredményeket annál szivesebbén konstatáljuk, mert ezek képesitik arra a szövetkezetet, hogy most még fokozottabb mértékben igye-kezzék igazi hivatását betölteni és a szövetkezeti eszme egész konzekvencziá-ját a mezőgazdaság javára érvénye-síteni.

Ebben a tekintetben a szövetke-,zet az utóbbi időben valóban elisme-

T Á R C Z A .

A régi kézadás. Irta: Bársony István.

Becsületesnek lenni nem éppen könnyű, de nem is mindig nehéz. Ezt tudja mindenki. A körülmények sokat tesznek. A jó mód, az anyagi rend, a jövő biztossága megkönnyíti, hogy ne lépje tűi az ember azt a határvona-lat, a mely vagyoni dolgokban a tiszteségefc körülövezi. Ám sok egyéb dolog van még ezeken kivül, ami ha mindjár t nem toivajság-gal, nem sikasztással, nem anyagi kártétellel függ is' össze : érinti az igazi becsületet.

De már a világ olyan, hogy a becsüle-tesség fogalmát első sorban ahhoz köti, hogy „tisztakezü"-e valaki. A kötelességmulasztás csak hanyagság ; más feleségének a megkivá-nása csak léhaság ; ánnak még kezet adnak az emberek, aki csak ilyen fogyatkozásban szen-ved. De a ki lop, az rögtön becstelenné válik, a kire a kutya se néz többé. Az idegen pén r zek kezelése tehát olyan feladat, amelyet gyönge lelkű, szegény ember ne nagyon vál-la l jon magára, ha csak elkerülheti. Mert a becstelenség örvénye tátong feléje folyvást.

Hisz annyi a példa a megtántorodásra, Nehéz megélni ; kevés a fizetés;; sok az al-kalom arra, hogy htDzzányuljon a megszorult ember a máséhoz. És egy szerencsétlen napon kész a bukás. A helyrehozhatatlan veszedelem.

Ez mostanában . csakugyan igy van. És éppen ezért senki se neheztelhet reánk azért a jó tanácsunkért, amit, a szegény embereknek adtunk az imént, hogy ha nem muszáj, ne kezeljenek idegen pénzt. Nem mintha a szegény

ember rosszabb volna, mint aki nem szegény. Dehogy. Csak gyöngébb.

Az ördög könnyebben hozzáférhet a csábítással. Csábítás pedig van. Él, ural-kodik, hatalmaskodik. Ezt nem lehet tagadni. Az igények megnőttek s ezzel megnőtt a meg-élhetés nehézsége is. Ez a nehézség, ez a küzdeleqi, annyi csábítás a gonoszra, ahány formában jelentkezik.

Az uj, vagy tán a legújabb kor jellemző bűne ez. Olyanféle,, amilyen régente nem igen volt. Akadt rá példa szórványosan, de nem járványszerüTeg, mint mai napság. A régi embereknek hasonlíthatatlanul kisebbek voltak az igényei. Egyszerű lakás, egyszerű ruházat , olcsó szórakozás kellett nekik. Amellett jól élhetett mindönki, mert nem volt drágaság. Enűi-inniváló volt tisztességesen. Most? A legnyomorúságosabb hivatalnok is olyan bútort mer vásárolni, két kis szobára valót, hogy az ára több, mint az ő egész esztendei fizetése. S ha még kis lakást bútoroz bé, hagy ján ; de akinek kétezer forint fizetése van egy eszten-dőre, az megmeri tenni, hogy hatszáz-hét-száz forintos, sőt még drágább lakásba költö-zik bele. Tehát egész jövedelmének egy har-madrészét, vagy annál többet, a lakásra költi. Hogy éljen meg tisztességgel a maradékból , ' ha nem koplal ?

Régen másképp volt, mondom. S a mai szomorú időkön eltűnődve eszembe jut a Vig Gyuri bácsi esete, aki árvagyám volt a dunán-tuli megyék egyékiben. Álnévvel szerepeltetem az öreget, az természetes. De illik rá a „Vig" név, mert az bizonyos, hogy szomorú soha sem volt.

Vig Gyuri bácsi hál .az árVák apja vala. Meglehetős nagy helyen pedig, ahol akadt

dolga, volt miben apágkodnia; annyi pénzzel

résre méltó igyekezetet mutat. Ujabb időben kivált két. irányban nyilvánult a szövetkezet áldásos működése.

Az egyik, amelyet általános szem-pontból fontosabbriak tartunk, a szövet-kezetnek az a törekvése, hogy áldásos működésének keretébe a nagy és közép-birtokosokon kivül. a kisebb birtokosokat is belevonja. Tanúi voltunk a szövetke-zet áldozatkészségének és törekvésének, amidőn a folyó év tavaszán a gazda-sági egyesületek országos szövetségével a vidéken alakítandó fogyasztási szövet-kezetek ügyében tárgyalt s amelynek eredménye az OMGE.-vel létrejött azon /megállapodás, hogy a vidéki fogyasztási szövetkezetek alakitásárá és ellátására a magyar gazdaszövetség által alapított „Hangya" központi fogyasztási és érté-kesítési szövetkezettel karöltve vállalko-zott. Kétségkívül ez a leghatározottabb lépés arra, hogy a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete a szövetkezeti társulásban rejlő előnyöket a legszélesebb körben és éppen a leginkább rászoruló társadalmi rétegekben általánosítsa és ezáltal a mezőgazdaság érdekében kivívott érde-meit uj babérokkal gyarapítsa.

A másik legújabb ténye a szövet-kezetnek ugyan tulajdonképpen csak a szövetkezet tagjaira vonatkozik, de a szövetkezeti eszme érvényesülése szempontjából nem kevésbé fontos az előbbinél. A „Magyar Mezőgazdák Szö-vetkezete" u. i. eddig, mint egyszerű közvetítő „becsületés alkusz" szerepelt, amely szerepét akkép töltötte be, hogy

manipulálhatott , hogy a maga vagyonkája annak egy tizedét sem érte volna meg.

De azért soha senki sem kételkedett benne. Hisz' a megtestesült becsületesség volt Gyuri bácsi.

Esztendők teltek, hogy számon nem kértek töle semmit sem. (Ez is a régi erköl-csökhöz tartozott.) Mindaddig, amig ugy nem fordult a dolog, hogy a felsőbbséget magát is számoltatták a még fe lsőbbek; rendet akartak látni, statisztikát tudni, még pedig pontosat.

Ekkor rákerült a sor Vig Gyuri bácsira. Jön hozzá egy szép őszi reggel két biz-

tos u r s elkezdi fakgatni, hogy ki ' fia, mi" fia, kinek a vagyonát hogy kezeli, melyik pénz hol van elhelyezve.

Gyuri bácsi nyugodtan pipálgatva mondja el amit tud. Szép lassan összeszámolgatja fejből, hogy mennyi pénzecske van rábízva az emberségére, mennyi abbpl ezé, mennyi azé.

A hivatalos urak c s a k hallgatják s egy-másra néznek.

— De hát kérjük alássan, ta lán tetsze-nék megmutatni az erre ,, vonatkozó jegyzete-ket, iratokat, "számot adni az okmányokról. Aztán felmutatni a kötelezvényeket, amiket,.az adósoktól vett, amikor áz árvák pénzeit ka-mat ra adta nekik.

Gyuri bácsi ránt egyet a vállán. Ami .irás az én, kezemhez jutott, az ott van mind sorjában abban a nagy almáriomban ni. De már én csak nem adat tam, irást a mi embe-reinkkel. Becsületes az mind, , meghozza az utolsó garasig a tartozását , az interessel együtt.

Ez bizony furcsa volt. Szokatlan volt. Kezdtek a hivatalos urak összébb gombolkozni. Itt ugy látszik kutya van a kertben, jó lesz résen lenni,

7 4 . SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. K Ö Z T E L E K , 1 8 9 8 . SZEPTEMBER H O 14. 198

a r é á b i z o t t ü g y l e t e k e t l e l k i i s m e r e t e s e n l e b o n y o l í t o t t a , a g a z d á k s z ü k s é g l e t e i t ö s s z e k ö t t e t é s e i r é v é n e l ő n y ö s e n kie légí -t e t t e . Ez.en k ö z v e t í t ő i m ű k ö d é s é é r t b i z o -n y o s j u t a l é k o t s z á m í t o t t , a m e l y b ő l e r e d ő j ö v e d e l m e i f e d e z t é k az ü z l e t év i k ö l t s é -sége i t , e z e k b ő l te l t k i a z ü z l e t r é s z e k a l a p s z a b á l y s z e r ü l e g m e g á l l a p í t o t t k a -m a t j a , a m a r a d v á n y p e d i g t a r t a l é k a l a p k é p -z é s é r e szo lgá l t . N e m l e h e t t a g a d n i , h o g y a s z ö v e t k e z e t m ű k ö d é s e t a g j a i s z á m á r a m á r e z e n a l a k j á b a n is s z á m o s e l ő n y t b iz tos í -to t t . Az á r u k a t j ő m i n ő s é g b e n o l c s ó b b a n s z e r e z h e t t é k b e , m i n t m á s u t t , a z á r u k b e s z e r z é s é n é l b i z o n y o s m é r t é k ű h i te l t é l v e z t e k , a t e r m é n y e k é r t é k e s í t é s é n é l

p e d i g m i n d e n k o r t e l j e s e n m e g b í z h a t ó s z e r v e z e t t e l r e n d e l k e z t e k . E n n e k d a c z á r a a z o n b a n a s z ö v e t k e z e l m é g s e m n y ú j -t o t t a az ö s s z e s e l ő n y ö k e t t a g j a i n a k , m e r t a z e g é s z k e z e l é s b ő l e r e d ő üz l e t i h a s z o n -bó l a t a g o k n e m r é s z e s e d t e k , m e r t a z üz le t i h a s z o n t a r t a l é k a l a p k é p z é s é r e szo lgá l t .

B i z o n y o s , h o g y egy oly k i t e r j e d t ü z l e t n é l , m i n t a m i n ő a s z ö v e t k e z e t é , egy t e k i n t é l y e s t a r t a l é k a l a p r a s z ü k s é g e v a n , d e a s z ö v e t k e z e t n e k n e m l e h e t c z é l j a , h o g y a t a r t a l é k a l a p o t . m é r t é k n é l -k ü l n e v e l j e , h a n e m i n k á b b az , h o g y a s z ü k s é g e s t a r t a l é k a l a p g y ű j t é s é n k i v ü l a z üz le t i n y e r e s é g e t a t a g o k k ö z ö t t a s z ö v e t k e z e t s z o l g á l a t a i n a k i g é n y b e v é t e l e a r á n y á b a n k i o s z s z a és ezá l t a l a t a g o k n a k s z ü k s é g l e t e i k b e s z e r z é s é t a s z ö v e t k e z e t u t j á n o l c s ó b b á t e g y e .

E z t c z é l o z z a a s z ö v e t k e z e t i g a z g a -

— Már minekünk pedig múlhatatlanul tudnunk kell, hogy melyik pénz kinél van, erősítették nagy komolyan s erről meg is akarnánk bizonyosodni a legpontosabban.

Gyuri bácsi megint csak vállat Vont. Leghalványabb gyanúja sem támadt arra,

hogy ezek őt itt már is elveszett embernek tekintik. Jó lélekkel, nagy flegmával kezdte elsorolni az u j j á n :

„Mika Ferencznél van kétszáz for in t ; Esztegár Jánosnál négyszáz forint . . . "

A két ur beleszól t : Szép, szép, mi él-hiszszük, de a rend miatt tőlük maguktól sze-retnők ha l l an i ; aztán ha már eddig n e m ' adtak irást, adjanak most, mert a hivatalos rend igy kívánja.

Vig Gyurinak ez ellen sem volt kifo-gása. Ahány cselédje volt, mind elszalajtat ta nyomban kit ehhez a gazdához, kit ahhoz, mindegyiket kettőhöz-háromhoz is. És várta szép csöndesen, hogy majd összegyülekeznek. Közben pedig kiszámította szépen "újra fejből az égész összeget, ami kint volt, kölcsön-képpen.

Számol, számol, egyszer csak meg-akad.

— Ej, mondja , nagyot csettintve a kezével, egynek a neve nem jut eszembe. Pedig van annál is vagy háromszáz forintunk.

A hivatalos urak összepislogtak. Ahán, kezdődik már .

Gyuri bácsi tünődik-tünődik s egyre si-mogat ja a tarkóját a nagy gondolkodásban.

Egyszerre csak megszóla l : Sebaj, mondja, ha interest kell neki fizetnie, bejön, bizo-nyosan bejön. Becsületes ember ez vala-mennyi.

Észre sem vette, fel sem tűnt neki, ho-gyan csudálkozik a két Beamter erre a ki-jelentésére.

t ó s á g á n a k a u g u s z t u s 17-én h o z o t t h a t á -r o z a t a , m e l y n e k é r t e l m é b e n a s z ö v e t k e -z e t t a g j a i t az elmúlt üzletévben elért áru-forgalom után 3°/o-os visszatérítésben része-siti. M a g á b a n v é v e c s e k é l y n e k l á t sz ik e z a v i s s z a t é r í t é s , d e h a m e g g o n d o l j u k , h o g y ez c s a k a k e z d e t é s j ö v ő b e n ez a v i s s z a t é r í t é s e s e t l eg m é g e m e l k e d h e t i k is é s l á t j u k , h o g y m i n d e n 1 0 0 f r t é r t é k ű be -s z e r z e t t cz ikk u t á n a z é v v é g é n 3 f r t o t a z i l lető t a g j a v á r a i r n a k , h a t e k i n t e t b e v e s z -s z ü k , h o g y az 1 8 9 7 . évi üz l e t i á r u f o r g a l o m ö s z s z e g e 3 3 0 , 0 0 0 f r t o t t e t t ki s e n n e k m e g f e l e l ö l e g a s z ö v e t k e z e t t a g j a i n a k 9 9 0 0 f r t o t t é r i t v i s s za , m i n d e n e s e t r e e l i s m e r é s -se l ke l l a s z ö v e t k e z e t i g a z g a t ó s á g á n a k e l h a t á r o z á s á t f o g a d n u n k . M e r t e z z e l a z e l h a t á r o z á s s a l l é p e t t a s z ö v e t k e z e t t u l a j -d o n k é p p e n i f e l a d a t a k ö r é b e é s ez a z el-h a t á r o z á s k ü l ö n b ö z t e t i m e g t u l a j d o n k é p -p e n a s z ö v e t k e z e t e t a k ö z ö n s é g e s b i z o -m á n y i ü z l e t e k t ő l . Ö r ö m m e l ü d v ö z ö l j ü k a „ M a g y a r M e z ő g a z d á k S z ö v e t k e z e t é t " a z u j u t ó n , a m e l y a s z ö v e t k e z e t i e s z m é -n e k u j a b b d i a d a l á t é s e z z e l e g y ü t t u j a b b é r v é n y e s ü l é s é t j e l e n t i . Sz. Z.

NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán.

Növendék ma rh alegel ők létesítése, ii.

A növendékmarhalegelők lé tes í tése ' és fentartá sánál nagyobb követelmények támasz-tandók, mint a közönséges legelőknél; mivel a növendékállatok a legtöbb esetben az egész

Egyszer csak rácsap a homlokára. T u dom már én, a nevét ugyan még nem, de ar ra már emlékszem, hogy sánta szolgálója van nekie. Az egész községben nincs több ilyen szolgálója senkinek sem.

Kiszalad, bekiáltja a konyhából a fele-ségét. Ugyan anyjukom, kérdi szeretettel az öreg asszonytól, ki is itt az az ember, akinek a szolgálója sánta ?

Az öreg nő félénken mond ja az urak előtt : Patacsics Kázmérnak hívják azt édes uram.

— Az az, a Patacsicsj ördög bújjék bele a nevibe, hogy olyan czifra, de még a ke-resztneve i s ; annál van a háromszáz forint hiány nélkül.

A meginvitált gazdák pedig jöttek sorjá-ban egyik a másik után s mindegyik beis-mer te szépen, hogy biz az ugy igaz, a hogy az árvagyám ur mondta.

— Adnak-e róla i r á s t ? Adnak-e kötelez-vényt erről a tar tozásokról? Kérdezték az inkvizítor urak.

- - Adunk hát, hogyne adnánk, volt a válasz minden kérdésre. Ami igaz — igaz az Írás-sal is, nemcsak anélkül.

A derék jó emberek ugy fogták- fel, hogy -éppen az írás által válik majd gyanúsabbá á dolog. De mindjárt bizonykodtak is erősen, hogy ők nem tagadnak le egy árva garast sem, nem bizony.

Ez volt régen. Igy volt bizony. Egy kicsit paradicsomi volt az igaz, de vájjon több biz-tositék-e mai napság a billogos papiros, mint akkoriban volt a kézadás?

Ma már nincsenek olyan árvagyámok, amilyen az öreg Vig Gyuri volt. De nincsenek ám olyan adósok sem, mint az övéi voltak.

Halad a világ s egyre változik is i

legeltetési idény alatt a legelön maradnak, a legelőn a gyepezetnek olyannak kell lenni, hogy az állatok kellő táplálékra, kedvezőtlen időjárás esetén menedékre találjanak, kellő mennyiségű egészséges viz pedig soha se hi* ányozzék. Arról is kell gondoskodni, hogy ked-vezőtlen legeltetési napokon az állatok száraz takarmányt kaphassanak, amit helyesen létesí-tett ilyen legelők sok esetben maguk is szol-gáltathatnak ; szalmának sem szabad hiányzani egyrészt, hogy az állatok jó fekhelyet ta lá l ja-nak és a híg ürülék, nedvesség felszivassék, mert különben a talaj, a fekvőhely felázik s az állatok sárban állhatnak, másrészt becses istállótrágya nyerhető akként, mely a legelő trágyázásához nélkülözhetlen.

A növendékmarhalegelők létesítéséhez elsősorban megfelelő nagyságú és talajú terü-let szükséges. Gyenge talaj e czélra alkalmat-lan, mert silány legelőt szolgáltat; ne legyen a talaj sem nedves, sem túlságosan száraz. Ha a legelőnek természetes határai — árok, fasor — vannak, az nagyon előnyös, mert ilyen hiányában legalább a szomszédos föl-dek felől, legalább árok által megfelelően ha-tárolandó.

Elengedhetetlen kellék megfelelő mennyi-ségű, i ta tásra alkalmas viz. Ha a legelőt folyó érinti, vagy ilyen könnyen megközelíthető, akkor erről nem kell külön gondosikodni, ellen-kező esetben kut hiányában ezt ásatni kell.

Hogy az állatok forró napsugarak, vagy zord időjárás ellen védelmet talaljanak, gazdag lombozatú fákat kell csoportosan ültetni és ha nem volna, egyszerű nyári istállót is kell létesíteni. Olcsón állítható elő ilyen nyári istálló, ugy hogy könnyű fazsindely, zsup, vagy nádtetőt állítanak lábakra ; az északi oldalt léczekkel, vagy póznákkal kell ritkán kiverni és ezek közeit fü vagy lomblevelű fa-ággal kifonni, vagy náddal, czirokszárral ta-karni.

Tekintettel arra, hogy a legelőnek. szá-mos évig kell kitartani és az állatok táplálá-sának kell az alapját képezni, különös gond fordítandó megfelelő gyepezet alkotására. A kellően megművelt és megtrágyázott, esetleg meg is meszezett ta laj t olyan fümagkeverék-kel kell bevetni, a mely u tán sürü, zárt gye-pezet várható s a melyet alkotó finom és tápláló füvek a lerágást, letiprást elviselik és az illető^ talajon díszlenek.

Egyrészt, hogy a zsenge füvek védelmet találjanak, másrészt, hogy az első évben is hasznot hozzon a föld, czélszerii a fűmagot védnövénynyel vetni, a mely czélra azonban árpa vagy zab csak ritkásan vetendő, . hogy a kikelt füvek világosságban és levegőben hiányt ne szenvedjenek.

A vetendő fümagkeverék mennyiségét az egyes füvek arányát illetőleg általános reczep-tek elfogadása helytelen lenne, mert a talaj-minőség és más fenforgó viszonyok szerint az változó lehet, legelőre szánt magkeverékbe minél több fü, illetőleg hereféle vetendő. A figyelembe vehető növények következők:") I. Könnyebb talajokra : a) f üvek : angol perje, olasz perje, réti csenkesz, komócsin, csomós ebir, taraczkos tippan, réti perje, tara jos czin-ezor, kemény csenkesz ; b) herefélék: fehérhere, baltaczim, homoki luczerna, vérfeje csába is.

II. Középminőségü talajokra a) füvek : csomós ebiz, réti csenkesz, komócsou, mezei ecsetpázsit, aranyzab, réti perje, tara jos czin-ezor, franczia, olasz, angol p e r j e ; b) herefélék: vöröshere, fehérhere, komlós luczerna.

III. Kötött nehéz ta la jokra: a ) f ü v e k : réti csenkesz, mezei ecsetpázsit, komócsin, taracz-kos tippan, franczia, angol, olasz perje, b) here-fé lék: vöröshere, svédhere, madárbükköny, luczerna, fehérhere.

Kat. holdanként átlag 20—25 kg. vető-

*) Gyepalakitásra alkalmas fükeverékek össze-állításáról lásd bővebben Szilassy Zoltán ; „Fűféle ta-karmányok" cz. munkáját.

1 2 9 8 K Ö Z T E L E K , 1 8 9 8 . SZEPTEMBER H O 10. _ 7 3 . SZAM. 8 - I K É V F O L Y A M .

mag számitható, mindenik fükeverékhez czél- < szerű a/4 kg. kömény és 100 gr. pimpinellát keverni, előbbi a felfujódás, utóbbi a hasme-nés ellen jó. Sokan kevés illatos borjupázsitot — anthoxantum odoratum •— is ajánlanak, de ezt jobb egészen mellőzni, mert tápláló értéke csekély és könnyen elszaporodik, ami nem előny.

A védőnövény letakaritásának évében nem czélszerü még a füvetést legeltetni; az első fünövőst tanácsos lekaszáltatni és csak néhány hét multán a legeltetést megkezdeni, amikor már a föld megüllepedett és az állatok járásukkal nem okoznak kárt .

Közepes minőségű legelőn átlag 1 i á t . holdra 2 drb IV2 éves növendékmarha szá-mitható. A növendékállatok egészséges táplálé-kot a legelőn csak féléves koruk n t á n találnak, azér t az olyan legelőre, amelyen a fiatalabb állatok abraktakarmányt nem kaphatnak, csakis félévet betöltött állatok volnának bocsáj tandók vagy az állatok csak mozgás czéljából haj tan-dók ki, de otthon abraktakarmányt : zabot, len-magot , szénát, kapjanak. A legelőre soha sem szabad több állatot kihajtani, mint amennyi ott bőven talál táplálékot. A felhajtás tavasz-szal ne történjék meg előbb, mint amig a te-nyészet megfelelően elő n e m ; haladt, mert a korai kihajlásnak felfúj ódás, hasmenés szokott következménye lenni, a korai fe lhaj tás azon-kivtil a legelőre is hátrányos és a hozamot jelentékenyen csökkentheti.

A fokozatos á tmenet az istállóntartásról a legeltetésre éppen a növendékmarhánál szigorúan szemelőtt tar tandó.

A legelő kellő kihasználása és kímélése czéljából tanácsos azt 3 járásra osztani és mindig csak egy járás t legeltetni, mig a többi részek ez idő alatt tilosban tartandók, hogy a legelőfü ismét u tánna nőhessen, az egyik járásról csak akkor szabad a másikra átmenni, ha már azon nem talál az állat legelni valót. Ezen eljárás mellett elérhető az, hogy a lege-lésző állatok nem tapossák le hiába a füvet és mégis mindig bő táplálékra találnak, sőt legtöbbször egy megkímélt részleten még széna-készités is válik lehetővé.

Öszszel a lehaj tásnak meg kell történi, a mint az időjárás annyira hűsre fordult, hogy u j füsar jadzás már nem következhetik be.

A mint a növendékmarhalegelő hozama bizonyos évek sora után megcsökken, tanácsos a gyepet feltörni és 1—2 évi szántóföldi hasz-nála t után újból begyepesiteni.

Nagyobb gazdaságban ilyen növendék-marhalegelő . lélesitése nem ütközik nagyobb nehézségbe, mert pld. már, 6—10 db növen-dékmarha részére is érdemes ilyen kisebb, mintegy 3—5 hold n n p w v a . u . n. legelőkertet létesiteni, ámbár a fentebb megbeszélt növen-dékmarhalegelőkkel ezek nem érnek fel. Kisebb legelőkertek czéljára legjobb lehetőleg a major , vagy tanya közelében megfelelő területet kellően elkeríteni, a hol az állatok egész nap ellehetnek állandóan felügyelet nélkül is. Reggel kihaj ta tnak a korlátok közé és este ismét visszatereltetnek az istállóba. Ezen legelőker-tek körülkerítése akként történhetik, hogy jól megszáradt héjjátói megfosztott és karbolineum-mal bekent dorongfaoszlopok egymástól 31/2—4J/2 m.-re leveretnek, egymással 3 sor rőzsefával, vagy léczczel köttetnek össze.

, Az oszlopok földbe kerülő végét tartós-ság növelésére tüz fölött kissé meg kell szenesi-teni. A hol kevés a fa és drága, ott jó szol-gálatot tesz használt vasúti talpfa is, mely fürészszel hosszában kétrészre szelhető.

Ezen oszlopok használt távirdasodrony-nyal*) kötendők össze, a melyet kifeszités u tán

*) Használt távirdasodrony a földmiv. miniszté-riumhoz intézett egyszerű folyamodványra (50 kr bé-lyeg hatósági, szolgabirósag, községi elöljáróság, gazd. I egyesület) bizonyítványa alapján, hogy a kért sodrony |

i czélszerü olajfeslékkel megfesteni, hogy tar-tósabb legyen. Hogy egyrészről mindig frissen nőtt füvet legelhessenek az állatok, másrészt a lerágott fü zavartalanul u tána nőhessen, ezen legelőkerteket is czélszerü 3 egyenlő részre osztani s a mint az egyik sza-kaszban az állatok a füvet lerágták, a másikba bocsáj tandók, miczélból az elválasztó korlát kapuval lá tandó el.

Nagyobb számú növendékmarha részére a major vagy tanya közelében azonban már ritkán rendelkezik a gazda megfelelő nagyobb területtel s az állatok sem maradhatnak pász-tor felügyelete nélkül ; ez esetben tehát nem is szükséges a legelőterület oly módon való körülkerítése, mint az u. n. legelőkerteknél, hanem a legelőt a fennebb megbeszélt módon kell berendezni.

A népies marhatenyésztés érdekében in-kább a nagyobb növendékmarhalegelő létesí-tése kívánatos, mert a különböző befektetés, a pásztor tartása, egyéb fentartási költség csak nagyobb állat létszám mellett fizeti ki magát . Ily marhalegelőt több község közösen is tar that fenn, annyival is inkább, mert egy község maga ritkán állítja ki a felhajtandó nagyobb állatlétszámot.

A kisgazdáktól nem lehet kívánni,1 hogy maguktól belássák ilyen legelő előnyeit, a gazdasági egyesületek feladata volna tehát állami támogatás mellett mintalegelők létesí-tésével serkentőleg hatni.

Közhasználatra szolgáló legelő létesítése legegyszerűbb ott, a hol valamely nagyobb gazdasággal sikerül oly egyezséget kötni, hogy ez kellő nagyságú meglevő vagy létesítendő legelőt fübér ellenében közhasználatra korlá-tolt számú növendékmarha részére tartson fenn. Ezen esetben az állattulajdonosokra, vagy a legelőt fentartó egyesületre semmi más gond nem hárul, minthogy az állatokért a fübér pontosan befizettessék és az állatok megfelelő tar tása időről-időre ellenőriztessék. Kat. holdjára 2 drb középnagy állatot szá-mítva drbként 10—12 forinttal, a vállakozó már megtalálhatja számadását, az állattulaj-donosok pedig szívesen fedezhetik ennek felét, mig az összeg fele a fentartó egyesületet ter-helné.

Ahol nincs mód alkalmas növendékmarha legelő bérbevételére, ott megfelelő szántó-terület kibérel ése és legelővé alakítása válik szükségessé. Ha e területen épület és itatóvíz már van, akkor a létesítési költségek: a fűmag beszerzésére és elvetésére, esetleg határárok húzására felmerülő kiadások, ha az e czélra szolgáló terület egészen puszta, akkor nyári istállóemelés ós kutásásra is merülnek fel ki-adások ; az évi fentartási költségek : a haszon-bér, pásztorfizetés, a tavaszi felhajtásnál és az őszi lehajtásnál felmerülő kiadások, állat-orvos, só, körömtisztitás, amely költségek fe-dezetet találnak az állaltulajdonosoktól szed-hető 5—6 frt fübérből, s ezenkívül az esetleges szubvenczióból.

A legelő használatát megfelelő szabály-zatban kell körvonalozni, amely magában fog-lalja : a legelő rendeltetését az állatok felvéte-lének, a felhajtás és lehaj tás módozatait, a pásztor kötelességét, a fizetési feltételeket, a legelő kezelésének, illetőleg felügyeletének mó-dozatait. A legelőre felvett állatokról jegyzék vezetendő, amelyben rovatok legyenek: az állattulajdonos neve, lakhelye, az állat neme, kora, fa j tá ja , ismertetőjele (esetleg bélyeg), a legeltetés tar tama napokban, az állat egészség, állapota a legeltetési évad a l a t t ; nagyon kivái natos továbbá, ahol kivihető fel- és lehaj tá-alkalmával (a gyarapodás feltüntetésére) a sulys marmagasság, mellbőség, (kerület) megmérése.

gazdasági czélokra használtatik, kedvezményes áron kapható 3 mm. átmérőjű sodrony q-ja 10 frt (1 q = 2200 ni., ;

1000 m. 4 frt 50 kr). 5 [mm. átmérőjű sodrony q-ja 7 frt (1 q 800 m,,

1000 m. 8 frt 50 kr). |

A növendékmarhalegelőre elsősorban is . csak üszőborjuk veendők és ezek közül is a legjobb anyag, hizó csak akkor bocsájtandó az ily legelőre, ha üszőkből a létszám nem tellik ki, bikák ellenben kizárandók.

Nagyon czélszerü lehet azonban, külön növencléklikalegelök létesítése. A kisgazdák a bikaneveiés lehetősége és anyagi előnyei nél-, kül még ott is rendszerint elvannak zárva, ahol a szarvasmarhatenyésztés elég virágzó, ami eléggé sajnálható. Némely vidéken a nép kezén levő tehénállomány ma már olyan, hogy a népies tenyésztés érdekében nagyon kívánatos volna, hogy ezek után bikák nevel-tessenek, egyrészt a véle járó anyagi előnyökért, másrészt a községek bikaszükséglótének köny-nyebb fedezése végett, de meg nem lenne előnytelen, ha a nép kezén levő s a vidéken már meghonosodott anyag után nevelt bikák-hoz ju tnának községek s nem szorítkoznának csupán a nagyobb gazdaságokban nem ritkán felpepécselt anyagra.

A kisgazda viszonyai azonban a legrit-kább esetben engedik bika okszerű tar tását és felnevelését, de meg a nagyobb gond és kellő szakértelem is hiányzik nálunk, ha meg-volna is esetleg az áldozatkészség.

Jó szolgálatot tehetnének egyes vidéken tehát a megfelelően létesített növendékbika-legelők, amelyeknél azonban szigorúbb felvételi feltételek, nagyobb fübér szedése is szükséges, mert a növendékbikák abrakolása a legelőn sem hagyható el. Ezen legelőkre természete-sen csak hibátlan, olyan állatok volnának fel-veendők, amelyek jó fejlődést ígérnek.

Károly Rezső.'

SZŐLŐSZET, KERTÉSZET. Rovatvezető: Angyal Dezső.

Tok aj-Hegyalj a és Beregszász vidékének szőlő- és bortermelési

viszonyai*) I . Toka j -Hegya l j a .

A tokaj-hegyaljai szőlők az éjszaki széles-ség 48° 71' és 48° 25' között mintegy 11—12 földrajzi mértföld hosszú vonalon terülnek szót s a íilloxera pusztítása előtt mintegy 14000 kat. hold szőlőterületet foglaltak el.

E 11—12 mértföldnyi vonalon 82 község foglal hQlyet és foglalkozott szőlő- és borter-meléssel, melyek közül a legjobb borok általá-ban Tállya, Mád, Tokaj, Szegi-Longh, Tolcsva, Zsadány és Olaszi községek határaiban ter-mettek.

A szőlők többnyire egy egyenszáru háromszögnek két szárán szinte szabályosan egymás mellé sorakozó kupdad-alaku vulkáni eredetű hegyeknek szelíd lejtőin fekszenek s az éjszaki szelek és hideg légáramok ellen kitűnően védett fekvésekkel birnak. E körül-ménynek s a hosszú meleg ősznek köszönhetik elsősorban a hegyaljai borok jóságukat, mél-tán megérdemlett hírnevüket. Egyébként azon-ban a Hegyalja klimatikus viszonyai — főleg tavaszszal — igen egyenetlenek és szeszélyesen változók.

Talaját tekintve a Hegyalja szőlői talajá-nak legaláb 9/io-része őseredetü vulkáni kőzetek — leginkább Trachytok — málladéka, s csak kisebb részben (főleg Tokaj környékén) á rad-mányi eredetű.

Alapjellege a kötöttség s typusa az u. n. nyirok, melynek azonban az anyakőzet természete és mállási foka, továbbá a keverék-részek szerint felette sok kötöttségű és ter-mékenységü változata találtatik.

A tiszta nyiroktalaj a legjobb hegyaljai talaj : igen kötött, igen SZÍVÓS, de tartalmas

*) Az OMGE. által f. hó 10-18-áig rendezett tanulmányut alkalmával megjelent ismertetésből.

74. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1898. SZEPTEMBER HO 14. 7 1299

és nagyon sok jó fizikai tulajdonságú ; — ezzel szemben a kovasavban igen gazdag kőpor és obsidián gazdag vulkáni hamu a a legsoványabb és legsülevényesebb hegyaljai tálaj, .melyben a szőlő éppen azért nemcsak hogy a leggyengébben tenyészik, de ugy a nyári, aszálytól, mint: a fagyoktól legtöbbet is szenved. A diluviális eredetű s főleg Tokajon gyönyörűen kiképződött homokos s kissé me-szes u. n. lősztalaj összes tulajdonságai s igy értéke tekintetében is körülbelül a két előbbi féleség között foglal helyet.

A nyirokban a földmunka igen nehéz, a kőporban és löszben igen könnyű ; a szőlő telepitése pedig a nyirokban a legköltségesebb ugyan, de azután a legtartósabbnak is mutat-kozik s főleg az utópótlás sokkal kisebb, mint a könnyű talajú szőlőknél.

Mész szerencsére a hegyaljai talajokban csak "kis mértékben fordul elő s ritkán képezi a talajoknak oly mérvben alkatrészét, hogy a használatos amerikai alanyfajták bármelyiké-nek tenyészetét is koezkáztatná. Mész legtöbb van az abauj-szántói, tarczali és tokaji he-gyekben, de káros mennyiségben itt is csak foltonként találkozik.

A mésznél nagyobb akadály a hegyaljai szőlőtelepitésnek egyrészről egyes hegyek ta-lajának kövessége, másrészről ismét más tala-joknak túlságos soványsága és a szőlőt a hő-mérsékleti változatok iránt igen érzékenynyé tevő sülevényessége, mindenek felett pedig a talajoknak gyakori vadvizessége, mely utóbbi főleg a nyiroktalajoknál érezteti káros hatá-sait s nedves években majdnem lehetetlenné teszi az ily részben való eredményes szőlő-telepítést.

A szőlöfelujitási módok közül nagy át-lagban az amerikai alanyu ojtványokon való felújítás bizonyult a legsikeresebbnek, sőt sok helyen egyedül alkalmazhatónak, de a laza talajú szőlőparlagokban a gyérítéssel való szőlő-fentartás is kitűnőnek és teljesen sikeresnek mutatkozik. A sülevényesebb kőpor és köves talajoknál azonban vigyázni kell, hogy a gyé-rítés teljesen alkalmas időben és minden év-ben feltétlenül alkalmaztassák, mert különben a szénkéneg nem fejt ki elég hatást, illetve a filloxera egy év alatt is annyira elhatalmasod-hatik, hogy évekre visszaveti a szőlő tenyé-szetét.

Alanyul főleg a Riparia portalist használ-ják s eddig tényleg az is bizonyult a Hegyal-ján legjobb, legértékesebb alanynak. A Rupestris monticola kissé későn érleli be fá-ját, a Solonis pedig ugy látszik nem kedveli az. itteni klimát s gyakran már észrevehetően szenved a filloxerától is, minek folytán szőlő-ojtványaink e fajtán leggyengébbek és legke-vésbé sikeresek.

Az ujabb telepítések elég rendszeresek s a haladás e részben napról-napra észrevehe-tőbb. A talajt ^rendszerint legalább is 60—70 cm. mélyen forgatják, a tőkék távolait 1—1 "3 m.-re veszik s a szőlőket gondosan trágyáz-zák s elég gondosan munkálják. Legújabban többen megkezdték a vadvizes foltok alagcsö-vezését is, a vizvezetők kellő kiépítésére s jó közlekedési utak hagyására pedig úgyszólván már mindenki súlyt fektet, mely részben két-ségenkivül sok érdem illeti egyes birtokosok-nak áldozatok árán is teremtett jó példáját, rábeszélő buzgalmát, — de a kormányzatot is, mely kísérleti és szakértő és szőlőkezelők al-kalmazásával stb. a példaadás és szakbeli ve-zetés terén szintén igyekezett kivenni a maga köteles részét.

A szőlők ojtásához a Hegyalja munkásai és termelői nagy átlagban már széltében ér-tenek s telepítéseiknél ugy a fás, mint a zöldojtványokat egyiránt készítik is és alkal-mazzák. A fogamzási százalék az időjárás, talaj stb. különbözősége szerint persze igen változó; egészen kielégítő.

Eddig ugy a jól forradt és a jó alanyu ás, mint a zöldojtványok egyiránt szép ered-

ményeket adtak; azért e vidéken nincs is az j egyik vagy a másik iránt általános és kizáró előszeretet: kiki alkalmazza azt, mihez leg-könnyebben hozzájut.

A termőfajták közül a Hegyalján szeren-csésre. csaknem egyértelmüleg és kizárólag csak a Furmintot s kisebb részben még a Hárslevelűt s a muskotályok egy-két fajtáját szaporítják, miáltal a boroknak mindenesetre kitűnő és egyöntetű jelleget biztosítanak, s a művelést is igen megkönnyítik, miután vala-mennyien csak csapos metszést s azonos nyári kezelést kívánnak.

A telepítések megkezdésekor általános volt a félelem, hogy a termelendő borok mi-nősége messze mögötte fng maradni a régeb-ben termeiteknek.

Ezen aggodalom azonban eddig sze-rencsére nem nyert beigazolást s habár a gazdag termésekhez képest a minőség tény-leg gyengébb is, mint talán kisebb termés mellett leendett•; de semmiesetre sem silányabb, mint p. u. azon tokaji vagy helmeczi stb. szomszédos szőlőké, melyek vagy még egy-általában el nem pusztultak vagy gyérítés által tartattak fenn s igy még egészen a régi időknek megfelelő termést szolgáltattak. Be-igazolást nyert ez különösen 1896-ban, mikor a jobb borévnek megfelelőleg a termett bor minősége is feltűnően megjavult s egyáltalá-ban mit sem engedett a multak hasonévei termésbeli minőségének.

Nem találni számbavehető külömbséget, továbbá az ojtott és gyériteft s:zőlők borai között sem, sőt mintha az ojtványokon termelt borok több frisseséget és zamatot mutatnának, mi azonban az ojtványszőlők többnyire már rendszeresebb telepitettségének és fajtisztább voltának érdeme is lehet. A különbség azon-ban — ha lesz is, mindenesetre csak igen jelentéktelen lesz; ennyi már,bizonyos !

A borkezelés körül általában különösen még több rend és szigorúbb tisztaság kíván-tatnék. Ha e feltételeknek eleget teszünk, a Hegyalja erős borai rendszerint maguktól is tűrhetően fejlődnek s csak palaczkéretté , ke-zelésük kivan különös góndot és fogásokat.

I I . Beregszász vidéke.

Bereg vármegyében a szőlőtermelés, el-szórva több egymástól távolabb eső hegycso-portokon van meghonosítva, minek következ-tében a szőlő- és bortermelésnek minősége egymástól nagy eltérést mutat. Az egész vár-megyében, a legutóbbi katasteri felvételek al-kalmával mintegy 5000 kat. holdon termeltek szőlőt.

Kiváló előnyösnek mondható a legelső helyen a beregszászi hegylánczolat, amely az északkeleti Kárpátok nagy hegylánczolatától teljesen elszakadva, egészen a lapályból, Mun-kácstól délre mintegy 30 kilométernyire emel-kedik ki és ovál félkörben mintegy 20 kilo-méter hosszban nyúlik délnyugattól délkeletre.

Ezen kis hegylánczolat több kisebb-nagyobb katlanszere, de egymással összefüggő hegycsoportozatokból áll, amelyek a legelő-nyösebb fekvéssel birnak a szőlőmivelés szá-mára.

Ezen kis hegycsoportozat, egy különálló, és önálló hegycsoportozatot képezve, alacso-nyabb, magasabb emelkedések között válta-koznak, amelyek a lapályból, 110 méter ten-gerszin magasságból szelid, lejtőkben egész 170 méter magasságig emelkednek.

A talaj — egyes kisebb csoportokat ki-véve — kizárólag mély rétegű, dus vastarta-lom, kötött agyagtalaj, amely szőlőkulturára kivált amerikai alanyok . általi betelepítésre a legkedvezőbb.*

Köves talajok — illetve, ahol már a kőzet a mivelési rétegig emelkedik — kevés helyen mutatkoznak, minélfogva a telepítési és mivelési költségek normálisoknak mond-hatók.

Az altalaj, illetve a kőzet áll : porphirt, rhyolit és trachitból, amelyek váltakozva for-dulnak elő és pedig a felső rétegekben még elmálló, az alsókban pedig már szilárdabb minőségben.

Még előfordul a quarcz, sőt timkő is, de már csak egyes emelkedésekben tömbök for-májában.

Mész tehát kevés van a talajban. Ezért van az, hogy a beregszászi hegyen klorózisban szenvedő amerikai szőlőtőkét nem lehet látni.

Midőn a szőlőkultúra hazánkban is a szakértelem alapjára helyezkedett, talán elsők között volt a beregszászi szőlőbirtokosok in-telligens csoportja, amely e 70-es évek elején szőleinek átalakítását, rendszeres ujjátelepité-sét a legalaposabb szakszerűséggel kezdte meg. Határozottan állithatjuk, hogy filloxera-invázió és pusztítás szebb szőlőket az országban sehol sem tett tönkre.

A filloxera jelenléte, itt első fészkében konstatáltatott, alig néhány tőkén elterjedve, még 1881. tavaszán.

A konstatálás után azonnal kormánybe-avatkozással, az inficziált néhány tőke körül, ez akkor szabályilag, illetve helytelen rende-lettel, úgynevezett biztonsági övvel körülbelül 10 mtr körben kiirtatott és dezinfieziáltatott. Persze sikertelenül.

Nem hagyhatjuk itt említés nélkül, hogy az akkori eljárás a birtokosok között nagy megütközést szült, látva előre azt, hogy ilyen alaptalan rendszerrel az egész hegylánczolat diszlő szőlészete csakhamar a végpusztulásnak lesz kitéve, igyekeztek ezen kérdést társadalmi uton megoldani, illetve a szőlők fentartását biztosítandó, az irtási rendszert behozni.

Már bizonyos tőkével is rendelkeztek arra, hogy az inficziált terület mellett elterülő egy-két hold kisajátítását megejthessék és az irtást a szükséghez mérten a jövőben folytat-hassák. De a midőn ezen kérdés hatósági dön-tés alá került, az ott megbukott és igy a leg-szebb szőlők rövid néhány év alatt teljesen kipusztultak. Milliókra * menő kár, amelyet könnyű szerrel, ha nem is mellőzni, de hatá-rozottan elodázni lehetett volna.

Amidőn csakis a gyéritési eljárás enged-tetett meg, nem maradt egyéb hátra, mint azzal megbarátkozni, illetve megpróbálkozni, de minden eredmény nélkül.

A kötött és nedvtartó agyag gyérítése sok helyén keresztülvihetetlen lévén vagyrosz-szul vitetett végbe, az nem használt, hanem a szőlő elpusztult.

Ekkor fordult á közfigyelem az ame-rikai ojtványok felé. A legelső Ripária-alanyokat a Schönborn-féle uradalom és Joíszty Gyula alispán hozatta 1883-ban, a kik azonnal a telepítéshez fogtak; illetve azon kevés mennyiséggel, a melyet még akkor Franczia-országban kapni lehetett, letették a jövő alapkövét.

Igy történhetett, hogy az uradalom,'illetve ezen birtok kezelője Czeiner Nándor már

•1883-tól kezdve foglalkozhatott a megoldási, módozatokkal; vagyis már 1884-ben, már a megszedett vesszőkön a fásojtást próbálta meg, a melyet még 1885-ben is különféle kivitelben folytatott teljes, sikertelenséggel.

De már 1885. és 1886-ban a zöldojtás különböző módozatait próbálta, a melyek igen szép eredményeket mutattak fel, 1886-ban pedig már szinte kizárólagosán, az utóbb róla elnevezett zöldojtási módszert (az egyszemes ékojtást) gyakorolta, a mely időből származó tőkék még" ma is teljesen hibátlanok és élet-képesek.

Ezen irány ezen vidéken csakhamar általánosan elfogadtatott és ezen alápon tele-pültek újra a mai szőlők, a melyek területe az 1000 holdat meghaladják.

Megemlitendőnek tártjuk, hogy ezen alapon az úttörők voltak :

Az uradalom legelső helyen, utána rögtön következett az ügybuzgó szőlész, boldogemlékü

1300 KÖZTELEK, 1898. SZEPTEMBER HO 14. 74 . SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.

Tajnel Ödön volt megyei főjegyző és nagy-birtokos, azután Jobszty Gyula alispán, Hunyady Béla nagybirtokos, jelenleg a Gazd. egyesület elnöke, Guthy Ferencz nagybirtokos, Horváth István volt főispán és mások.

GAZDASÁGI IPAE. Rovatvezető: Zalka Zsigmond.

A szeszgyári burgonya meg-mosása.

Mezőgazdasági szeszgyáraink legtöbbjében a feldolgozásra kerülő burgonya megmosására édeskevés súlyt fektetnek s azt egyáltalán teljesen mellőzik, vagy pedig, oly primitiv módon végzik, hogy ez a mosás majdnem csak annyit ér, mintha a burgonyát mosatlanul czefréz-nék be.

Nagyon csekély azon mezőgazdasági szeszgyáraknak száma, a melyekben a czél-nak megfelelő burgonyamosógépek vannak. A legtöbb gyárban a burgonya mosása abban áll, hogy egy fakádba langyos vizet ereszte-nek, ebbe belehánzják a burgonyát s azután drótkosarakkal kiszedve, azonnal gőzölőbe töl-tik. Természetes, hogy a mosás ezen módjá-val a mosás tulajdonképpeni czélját, t. i. azt, hogy a burgonyáról a földes anyagok eltávo-litassanak, még az esetben sem éri el, ha a burgonyán kevés és emellett laza homokos föld volt.

A talajból kiszedett burgonya ugyanis, még akkor is, ha egészen laza homoktalajban termeltetett is és száraz időjárásban szedetett ki, földes; különösen visztanarad a földes anyag a mélyebben ülő szemekben. De külö-nösen földes lesz az a burgonya, a mely kötöt-tebb talajban termett s nedves időjárásban szedetett ki.

A mosatlan vagy csak primitiv módon megmosott burgonyával a földes anyagok bele-kerülnek a gőzölőbe, innen a czefrézőkádba, szivattyúkba, lepárolókba stb. A földes anya-gokkal tehát a gépekbe homok, kisebb-nagyobb kavicsdarabok jutnak, a melyek azután a gé-peket koptatják, a szelepeket eldugaszolják stb. Hogy ez a gépeknek előnyére nem válik, az természétös dolog.

A légnagyobb kalamitások állhatnak be azonban a gőzölőben, ha a burgonyával ho-mok vagy kavics jut be. Ha ugyanis a burgo-nyával éles homok, vagy kavicsdarabok jutnak a gőzölőbe, ugy ezek a burgonya főlése alkal-mával követik a mozgásban lévő anyag útját. A középen felemelkedve, az oldalfalak mellett ismét leszállanak és ezen mozgásuk közben folyton súrolják a gőzölő falát, ami által foly-ton koptattatván, vastagsága évr il-évre csök-ken, s végül annyira megvékonyodik — külö-nösen a gőzölő alsó kúpjában — hogy a ma-gasabb nyomást, ki nem birja, s igy a gőzölő megreped, vagy pláne explodál, ami azután természetesen a legnagyobb baleseteket vonja maga után.

Németországban, á mezőgazdaságiTszesz-gyártás hazájában, ahol a gyárak berendezé-sére oly sokat adnak s ahol a burgonya meg-mosására is nagy súlyt fektetnek, 1896-ban hét gőzölő explodált, csupán csakis a burgonya hiányos megmosása folytán.

Egy másik kalamitás, melyet a földes burgonya a gőzölőben okozhat, abban áll, hogy a leüllepedő homok, vagy a kavicsdara-bok elzárják a kifuvató cső szelepjét, s igy a kifuvatást végrehajtani nem lehet. Ily esetben azután nem marad más hátra, mint a gőzölő-ből a gőzt kiereszteni, a gőzölőt kihűlni hagyni^ s azután a gőzölő oldalán levő tisztító nyílá-son át a szétfőtt, elcsirizesedett, de a lehűtés következtében összeálló kocsonyás anyagot darabokban kiszedni. Minthogy pedig az igy kiszedett anyag már többé el nem czukrosit-ható, azt fel kell etetni.

Egy további hátránya a mosatlan bur-gonya feldolgozásának az, különösen pedig az esetben, ha a termelés nemes talajon történik, hogy a földes anyagokkal a czef-rébe sok mész jut, amely azután a tejsavat leköti s igy a czefre kellően megsava-nyodni nem tud, a minek az a következménye, hogy az élesztő nem fejt ki kellő tevékeny-séget, rosszul erjeszt, s igy a szesznyeremény rossz lesz. Ugyanily hátrány mutatkozik a kovász készítésénél is, ha a kovász készitéshez édes czefre használtatik fel.

Hogy a földes burgonya moslékja az állatoknak nem a leghasznosabb takarmánya, azt azt hiszem fölösleges mondanom.

Azt hiszem, alig van az országban olyan burgonyamosógép nélkül dolgozó meződazda-sági szeszgyár, amely a fennebb emiitett kala-mitások egyikét, v. másikát ne tapasztalta volna. Sajnos azonban, bogy ennek daczára is a szeszgyárak a burgonyamosógép beszerzésé-től vonakodnak, minthogy annak beszerzési árát drágának tartják.

Ez azonban téves nézet. Egy jó, a czél-nak megfelelő burgonyamosógép már 300—400 frtért beszerezhető, s ezt tulmagas árnak mondani nem lehet, különösen akkor, ha meg-gondoljuk, hogy azok a hátrányok, a melyek mosatlan burgonya feldolgozása mellett be-állhatnak, gyakran egy év alatt is több kárt okozhatnak, mint a burgonyamqsógép beszer-zési ára. Z. Zs.

LEVÉLSZEKRÉNY.

Kérdések. 347. kérdés. Nyolczvan k. holdas fekete

ugartáblám van, melynek fele (40 hold) istálló-trágyával meg lett trágyázva; a második felé-ben 1897. évben árpa volt, 1892-ben megvolt trágyázva, a nyáron juhok legelték. A föld jó erőben levő fekete agyagos. Kérdem érdemes-e az emiitett két táblát mütrágyázni? Mennyi s mily műtrágyát használjak s mikor szórjam el ? Juliusban Sack-ekével jól meg volt szántva, vetés előtt három ekével szoktam forgatni. Istállótrágya után rendesen megdől a gabonám.

B. Gy. 348. kérdés. A buza és rozs alá fekete

és zöld ugarba használt csontlisztszuperfoszfát-mütrágyát czélszerübb-e a vetőszántás előtt alászántani, vagy pedig a vetőszántás után hintendő-e az el? mely utóbbi esetben á mű-trágya csak befogasoltatik. Mely esetben aján-latos melyik eljárás?

^Budapest. R. B. 349. kérdés. Buza- és rozstermésemet a

jég teljesen elverte közvetlen aratás előtt, aratás után a tarlót azonnal leszántottam, s miután akkor esős idő volt, a leszántott ga-bona igen szépen kikelt és fejlődik annyira, hogy a rozsban csak helyenkint kell utána vetni. Tisztelettel kérdem azon tapasztalt gazdatársaimat, kik már ilyen vetéseket alkal-maztak, hogy meglehet-e az ilyen vetést jövőre hagyni, és milyen termés várható utána. Külö-nösen a búzának nem lesz-e túlnyomó része üszög.

Megjegyzem, a rozsot, ha az még a folyó évben buján fejlődne, illetőleg szárba menne, számitásom azt kaszáltatni avagy legeltetni.

Egy gazda. 350. sz. kérdés. Második lóherekaszá-

lásomat vetőmagnak szántam, mert gyönyö-rűen virágzott, de elvirágzás után meggyő-ződvén, hogy semmi magot nem hoz, leka-száltattam s kazalba rakattam egy lóherés földre. Néhány nap múlva azt láttam, hogy a kazal körül az uj hajtású lóhere olyan, mintha le volna pörkölve, jobban megszemlélvén, azt tapasztaltam, hogy a kazalból millió és millió

apró légy kel ki, olyanok, mint a gabona-zsizsik s az uj hajtást lerágják.

A lóherét nem szánthatom, mert nagy a szárazság, kérdem mit lehet a baj ellen tenni ?

Ar.-Maróth. E. K. 351. kérdés. Termékeny, székes szántó-

földből és székes legelőből álló gazdaságunkba a sertésvész okozta kétévi szünetelés után 25 darab tiszta kisjenői mangaliczafaj szőke anya-koczát szereztünk be. Kérjük véleményüket aziránt, hogy egy beszerzendő telivérü yorkshire kannal való keresztezés ajánlatos-e és az ilyen utódok mennyiben alkalmasabbak a mi viszo-nyaink között tenyésztésre ? Súlyosabbakra nőnek-e,nagyobb-e az éllentálló képességüka ser-tésvész ellen, hogyan viselkednek hizlalás alkal-mával és szívesen és könnyen vásároltatnak-e meg Kőbányán az ilyen hizlalt félvérüek?

Cs. G. 352. kérdés. A falu tehenei üzetés végett

bikámhoz hajtatnak és a tehéntulajdonosok kifogásolják, hogy a tehenek csak egyszer lesznek megüzetve. Jíérdezem szükséges-e a tehenet egymásután kétszer megüzetni, lehet-e a meddőséget vagy többszöri üzekedést a csak egyszeri üzetésnek tulajdonítani.

Közép-Iszkáz. S. 8. 353. kérdés. Tehenészetbe be nem vált,

elég jó húsban levő teheneket szándékom kö-rülbelül három hónap alatt levágásra felhiz-lalni. E czélra van jó réti széna, tav. szalma, pelyva, burgonya, korpa, árpa és legközelebb bevásárlandó tengeri.

Kérem tisztelt gazdatársaimat szívesked-jenek tudatni, hogy a felsorolt takarmányfé-lékből külön-külön mennyit adassak darabon-ként, esetleg szükséges-e még más konczen-trált takarmány is és mennyi, hogy a hizlalás eredményes legyen ?

A beállítandó tehenek átlagos súlya 400 kilogramm.

Felső-Nyáregyháza. H. J. 354. kérdés. Gazdaságomban tavaly ősz-

szel épült egy egész uj sertésfladztató, tenyész-koczákat beszereztem, mely egy oly nyájból való mely már többször átment a sertés-vészen, első fiadztatás február havában történt, de a malaczok 80% vérhasban az első héten elpusztult, erre az egész istállót alaposan fer-tőztelenitettem, s megpróbáltam másodszor fiadztatni s sajnos másodszor is a malaczok 60% szintén vérhasban elpusztult. Tehát most az a kérdés merül fel s arra nézve kérnék igen tisztelt gazdatársaimtól véleményt, kik e téren szereztek már tapasztalatot, mily eljárás követendő, hogy esetleg a harmadszori fiadzta-tásnál újból ne legyek kitéve ezen bajnak, s hogy vajon nem a tenyészkoczákban van a hiba s nem volna-e czélszerübb más tenyész-koczákat beszerezni.

Bécs. E. S.

Feleletek. A szakálas és tarbuza. {Felelet a 323. kér-

désre.) A tavaszon uralgó csapadékdus időjárás, s különösen a szeszélyes május naponként eső, napfénynyel váltakozva, különösen kedve-zett a rozsda fellépésének, s az aratásig ki-tartó folytonos esőzés vidékünkön, melynek talaja úgyis tulbuja, úgyszólván minden gabo-nát ledöntött.

Uradalmunk, melyben évről-évre található dült gabona s a Balaton közelsége okozta gyakori csapadék miatt rozsda is, már néhány éve vet tarbuzát, mint olyféleséget, mely ugy a rozsda, valamint a megdüléssel szemben állítólag nagy ellentállással bír s következete-sen rendesen oly táblákba vetik azt, melynek humusdusabb, gazdagabb talajában előre is számithatunk a buza lefekvésére.

Hogy a tarbuza e czélnak többé-kevésbé megfelelt, az szemmel látható volt a mult év-

73. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HO 10. 1301

ben, amennyiben ugy május derekán, vagy végén, amikór a rozsda rendesen fellépni szo-kott, két egymás mellett fekvő búzatábla közül a szakálas buza rozsdavörös, a rozsda által teljesen ellepett volt, mig a közvetlen mellette lévő tarbuza hagymazöld színével mitsem szen-vedett a rozsdától; később pedig, amidőn a szakálas buza már teljesen a földre borult, a tarbuza erősebb szalmája még sokáig állva maradt, bár később, de amikör a szemképző-dés befejezést nyert, szintén lefeküdt. Közbe-jött időleges távollétem folytán, mely alatt a búzák elcsépeltettek, nem voltam abban a helyzetben, hogy összehasonlítást tehettem volna a cséplési eredményt illetőleg. Alkalma lévén a keszthelyi gazdasági tanintézet növény-termelési tanszék tanárának is láthatni a két buzafajta közti különbséget, mig a mult ősz-szel uradalmunktól vett és Vasmegyéből hoza-tott tarbuzákkal kísérleti vetéseket eszközölt az intézeti kísérleti téren.

Minthogy azonban az emiitett módon vetett tarbuzák közelében rendesen, ha nem is uradalmi, de községi szakálas buzavetés volt, óvhatatlan vala a tarbuzát az elfajzástól, — melyre úgyis nagy hajlandósággal bir — megmenteni, s igy az hova-tovább kevésbé lett volna a czéínak megfelelő, amennyiben az a tőle várt jótulajdonságokat hamarosan levet-kőzte volna. Ezt elkerülendő, a kerületembeni egyik majorhoz tartozó, s buza alá kerülő táb-lákba a mult őszszel tisztán tarbuzát vetettünk.

A már fentebb említett esapadékdus idő-járás pompás alkalmat nyújtott az észleletek megtételére, mert az összes búzák megdűltek még május elején vagy végén a kalászhányás előtt is, s bár több tábla sásolva lett (de tar-buza nem) amennyire az idő engedte, a búzák általános megdülését meggátolni képtelenek valánk. A tarbuza sokáig tartotta magát, de végre az is lefeküdt.

Ekkor következett a rozsda s egy né-hány tábla kivételével az összes búzák rozs-dásak lettek : a tarbuza itt is sokáig éllenállt, de később ez is megrozsdásodott, de hogyne is ! mikor még az árpavetések is vöröslöttek.

Elérkezvén az aratás és cséplés, a ter-méseredmény átlagai ma már két majorban tudva vannak s tisztán áll előttünk, hogy igenis is tarbuza megfelel a hozzáfűzött vá-rakozásoknak, mert mig azon majorban a hol szakálas buza volt vetve, az átlagos termés ma-gyar holdanként 670 q, addig a másik major tar-buza vetései ugyanazon területen 8 60 q, teliát 180 kg.-mai nagyobb termést adtak, de a termett buza mennyiségét tekintve is elől áll a tarbuza duzzadt, hasas szemével, mig a szakálas buza csak összetöpörödött, vékony szemekkel fizetett.

A keszthelyi gazd. tanintézeti kísérleti té-ren ezirányban tett kísérleti termelések, bár az adatok rendelkezésemre nem állanak, biz-tos -tudomásom szerint szinte kedvező ered-ményekre vezettek.

Ezeknek alapján G. S. urnák ajánlanám, hogy néhány táblájába vessen szintén tarbuzát s ha ő is meggyőződik ennek általam már tapasztalt jó tulajdonairól, könnyűszerrel meg-menekedhetik a buza megdülése által szen-vedni szokott nagy károktól.

Horváth Jenő. • Humusztartalmu talaj trágyázása. (Fele-

let a 346. sz. kérdésre.) Az olyan humuszban bővelkedő talaj, amely gyengén termi a kalá-szosokat, rendszerint foszforsavban szenved hiányt, esetleg káliban is, mig nitrogén az ilyen talajban bőven szokott lenni. Ajánlható ezért a gabona alá kat. holdankint 2Ó0 kgr. Thomassalakot adni, a jelen esetben a Thomassalak azért ajánlható inkább, mint a szuperfószfát, mert egyúttal meszet is adunk a talajnak, a mire az ilyen talajoknak rend-szerint szükségük van, s mert a Thomassalak a humusztalajokon legjobban érvényesül. A meghozatott Thomassalakot a vetés előtt el kell hinteni és sekélyen alátakarni, egyéb elő-

készítést nem igényel. Czélszerü volna azon-ban néhány holdon a Thomassalakon kivül kainitot is próbálni, mint káLtrágyát és pedig holdankint 200 kgr.-ot, ezt is a vetőszántás előtt kell elhinteni. Gs. S.

Foszfortrágyázás. (Felelet a 347. számú kérdésre.) Azon körülményből, hogy az istálló-trágya után a gabona rendesen megdűl, az következtethető, hogy a talajban elegendő a nitrogén és ezért csak a foszforsav pótlására van szükség, azért a jelen esetben 125 kgr. 16%-os szuperfoszfát ajánlható kat. holdjára. A trágya a vetőszántás előtt szórandó el.

Cs. S. Szuperfoszfát alászántása. (Felelet a 348.

sz. kérdése.) A szuperfoszfátot. mindig czél-szerübb sekélyen alászántani, mint befogasolni, mert a foszforsavat a talaj leköti és az alá-boronált szuperfoszfát egy része a legfelsőbb rétegben marad, mely leghamarabb kiszárad és ezért bekövetkező szárazsággal a növény nem képes hasznára fordítani. Jövőre pedig azt ajánlom, hogy a zöld ugarba vetendő buza alá a szuperfoszfát már tavaszszal, a zöldugar-növény elvetése előtt szórassék el, akkor ele-gendő az aláboronálás, mert a főczél nem az, hogy a szuperfoszfáta zöldugar termését fo-kozza, hanem hogy a foszforsav a buza elveté-séig a talajban egyenletesen elosztódjék. A ta-pasztalat azt mutatja, hogy az ilyképpen alkal-mazott szuperfoszfátnak különösen jó hatása van a buza termésére. Gs. 8.

Kipergeti mag után várható termés. (Felelet a 349. sz. kérdésre.) Tekintve a talaj-előkészítés fontosságát vetés alá, továbbá a vetőmag kérdését az ily kényszervetésekhez bi-zodalmunk éppenséggel nem lehet.

Szó sincs róla, hogy az termést ne hozna, de hogy kielégítő termést nem fog adni, arra mérget lehet venni.

A régi világban az Alföld kánaáni föld-jein ez volt az eljárás t. i. a buzatarlót be-szórták ismét búzával, alászántották és több-kevesebb termést mindig kaptak, — igen ám, — de akkor más időjárás uralkodott mint ma.

Nem ismerték a vetéseknek ezer meg ezer állati és növényi ellenségét, a szántóföldek javarésze friss törés volt kitűnő erőben, sőt még az eső kérdése is úgyszólván biztos volt. Ma azonban mindezekkel tisztában vagyunk.

Ha azonban mindezek daczára is a kér-désttevő, megóhajtja hagyni termésre az ilyen vetéseket — mert ismét hangsúlyozom, misze-rint nincs kizárva, hogy kielégítő termést ne adhatna, — nézetem szerint azonban csak egy kissé racziónálisan kezelt gazdaságban ilyen felett gondolkozni sem szabad, — aján-lom, hogy rendkívül kiséije figyelemmel a növény fejlődést, ha azt bármi baj éri — legyen elég ideje pótolni. V. P.

Lóhere apionja. (Félélet a 350. sz. kér-désre.) A lóhere leveleit szitamódra átlyukgató orrmányos bogárka neve Apion, amely még nagyobb károkat okoz azáltal, hogy apró, fehér, kukaczforma álczái a herevirágokból a magot kirágják, ugy, hogy egyes vidékeken, igy Erdély némely részein is a heremagter-meléssel fel kellett hagyni. Védekezésül az első kaszálás zsombolyázását, a rovaroknak időnkint rovarhálóval való összefogdosását és a második kaszálásnak 21/2°/o-os thanatonnal való permetezését ajánljuk olyankor, amidőn a levelek a földet még épen csak hogy elbo-rítják. A „Köztélek" bővebben foglalkozik e rovarral az 1894. évi IV. évfolyamban.

Pásztor István. Keresztezés mangalicza ós yorkshirei

között. (Felelet a 351. sz. kérdésre.) A yorks-hirei gyorsan fejlődő, kényes természetű hús-sertés, melyet nagyban, legeltetéssel kapcsola-tosan tenyészteni nálunk rizikóval jár. Manga-licza után nyert félvérei ellenállóbbak, de mégis jóval nehezebben nevelhetők fel malaczai, mint a tiszta mangaliczáé. Az ily félvérek gyorsan fejlődők, hizadalmasak, de az eleség-ben válogatósabbak és nagyobb igényűek a

mangaliczánál., Mint husosáru, a félvér yorks-hirei keresett, mint zsiráru kevésbé kedvelt. Sertésvészszel szemben nem ellenállóbb a man-galiczánál s ennél általában sérülékenyebb, hullatagabb.

Részemről azt tanácslom, maradjon a mangalicza mellett, vagy ha mégis angol vér-ben akar dolgozni, inkább berkshirei kant használjon.

Szükséges-e kétszer egymásután hágatni fel a tehenet 1 (Felelet a 352. kérdésre) Egészsé-ges nemző szerveket, s egyéb normális viszo-nyokat és körülményeket (kor, tápláltság, fo-lyatás, stb.) feltételezve, egyszeri hágatás rend-szerint elég arra, hogy a tehén megfogamzék. Ilyen viszonyok között arra, hogy a bika két-szer egymásután hágja meg a tehenet, semmi szükség sincsen, s legfeljebb 3—4 hét múlva, akkor ismétlendő a hágatás, ha a tehén újra folyat. A derüre-borura való hágatással közön-ségesen paráznaságot idézünk fel a tehénnel.

Annak, hogy a tehén meddőn marad, vagy ismételten üzekedik, lehet oka a bika, lehet a tehén is, de az egyszeri hágatást — feltevén, hogy a bika pátens, és a tehén fo-gamzani képes — okolni nem lehet.

Annyi bizonyos, hogy a felek azért fizet-nek a bika használatáért, hogy tekeneiknek borjaik legyenek, az egyezkedéstől függ már most, hogy a lefizetett díjért egyszer hágat-e a kérdésttevő, vagy a fél kívánságához képest egymásután kétszer. Az egymásután való két-szeri hágatást részemről csak notoriusari ne-hezen fogamzó teheneknél ajánlhatom, mert a második hágatás közönségesen oly erőlködése-ket vált ki a tehénnel, hogy a megfogamzást ez maga már problematikussá teszi. Mi.

Tehenek hizlalása. (Felélet a 353. kér-désre). A Hogy a hizlalás minél rövidebb idő alatt jó eredménynyel befejezhető legyen, szük-séges a már meglevő takarmánynemüekhez valamely konczentrált összetételű takarmány-félét még beszerezni. Szükséges ez annál ,is inkább, mert a jelzett takarmányfélékből csakis valamely szüktáparányu erőtakarmánynyal lehet oly megfelelő takarmánykeverékeket összeállítani, a mely keverékek a hizlalás há-rom periódusában az előirt táparány mellett a megfelelő összetétellel is bírjanak. A már meglevő takarmányok mellé ajánlom tehát még repczepogácsát is beszerezni.

A hizlalás első időszakában most már adagoljon 1000 kg. élősúlyra :

burgonya (apróra vagdalva, esetleg gő-zölve) 25 kg., buzapolyva 2 kg., buzakorpa 5 kg., tengeridara 2 kg. jóminőségü rétiszéna 12 kg., repczepogácsa 21/a kg.

A második időszakban 1000 kg, élő-súlyra és naponta :

burgonya 25 kg., buzakorpa 4 kg., ten-geridara 4 kg., jó minőségű rétiszéna 10 kg., repszepogácsa 41/2 kg.

A harmadik időszakban 1000 kg. élő-súlyra és naponta :

burgonya 25 kg., buzakorpa 3 kg., buza-polyva 1 kg.,/ tengeridara 472 kg., jóminőségü rétiszéna 10 kg., repczepogacsa 4 kg.

Ezen takarmánykeverékekben foglaltatik : I. időszak : 26-579 szárazanyag, 2'504

fehérje, 15'021 szénhydrát és 0592 zsir 1 : 6 5 táparány mellett.

II. időszak : 25.751 szárazanyag, 2'946 fehérje, 14*803 szénhydrát és 0.785 zsir. Táp-arány .1 : 5 6.

III. időszak : 25717 szárazanyag, 2759 fehérje, 14 871 szénhydrát és 0755 zsir 1 : 6 0 arány mellett. J. G.

Malaczok vérhasa. (Felelet a 354. kér-désre) A malaczok „vérhas" okozta elhullásá-nak igen sokféle okai lehetnek. Lehetséges ugyanis, hogy az istállóban a sertésvész vagy sertéskolera ragálya lappang és ez a megszü-lető, ekkor még nagyon kevéssé ellenálló álla-tokat megtámadja. Épp ugy lehetséges azon-ban, hogy az újszülött állatok betegsége sem-miféle összefüggésben sem áll a sertésvészszel,

KÖZTELEK, 1 8 9 8 . SZEPTEMBER HO 7 7 2 . SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM.

vagy sertéskolerával, hanem azt más termé-szetű ragály okozza, mely esetleg az istálló talajából, az alomról, a takarmányról, vagy az ápoló személyzet ruhájáról ju t a testökbe. A helyszíni viszonyok alapos ismerete nélkül ez okból nem lehet a követendő eljárásra nézve szabatos véleményt mondani . Általában a ján-latos az ellóseket megelőzőleg és azok közben a lehető legnagyobb tisztaságra ügyelni, netalán jelentkező megbetegedések esetén pedig az illető egész családot haladéktalanul elkülöní-teni a többiektől. Tanácsos továbbá az anya-állatokat is igen gondosan átvizsgálni, mert nem lehetetlen, hogy valamelyik közülök nem gyógyult meg tökéletesen és az ilyen állat aztán továbbra is fertőzi az istállói vagy. köz-vetlenül kóros váladékaival vagy pedig azáltal,

•hogy beteg magzatot hoz a világra. Amennyi-ben a vizsgálat a legkisebb gyanút is keltené a betegség lappangására nézve, az illető állat azonnal ki volna küszöbölendő a tenyészetből.

—y-

V E G Y E S E K .

Mai számunk t a r t a l m a : Oldal Az OMGE. közleményei. - 1295 Örvendetes jelenség. Sz. Z. ... ... ... 1296

Tárcia. A régi kézadás. Bársony István. - — ... 1896

Növénytermelés. •Növendékmarhalegelők létesítése. Károly Bezső.... 1297

Szőlőszet, Kertészet. . Tokaj-Hegyalja és Beregszász vidékének szőlő- és

bortermelési viszonyai.. — 1298 Gazdasági Ipar.

A szeszgyári burgonya megmosása. Z. Zs. 1300 Levélszekrény 1300 Vegyesek. ... ... 1302 Kereskedelem, tőzsde. — — 1304 Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A köz-

ponti vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Allatvásá-rok : Budapesti juhvásár. — Budapesti szuró-marhavásár. — Bécsi vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. — Bécsi sertésvásár. — Bécsi juhvásár..., - - — —. 1305

Kinevezések. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Benkő Pál gazdasági szaktanárt, a bajai áUami tanitó-képezdéhez osztotta be szolgálattételre. — Székely Jenő földmives-iskolai segédtanítót, vándortanítóvá Beregszász székhelylyel; Szentek Dezső ösztöndíjas gazdasági segédet pedig földmivesiskolai segédtanítóvá nevezte ki s szolgálattételre az algyógyi gróf Kun Kocsárd székely földmivesiskolához Osztotta be.

U j gazdaság i egyesület B e r e g b e n . Da-rányi Ignácz dr. földmivelésügyi miniszter véd-

, nöksége alatt még a nyár elején gazdasági egyesület alakult Munkácson. Az egész vár-megyét és a ruthén vidéket felölelő gazdásági egyesület szeptember 4-én tartotta meg tiszt-választó közgyűlését a városházán Nedeczey János orsz. képviselő, Farkas Imre uradalmi főfelügyelő, ideiglenes elnök és a vidék pap-sága, közigazgatási tisztviselői és a város ér-telmiségének nagyszámú képviselői jelenlété-bén. Elnöknek Hagara Viktor dr. főispánt, al-elnöknek Pirhner János orsá. állattenyésztési főfelügyelőt, igazgatóknak Nuszer Lajos dr. közkórházi igazgató-főorvost, Hrehuss Gyula birtokost és Farkas Imrét választották meg egyhangú lelkesedéssel. Vármegyeszerte nagy reménynyel néznek az egyesület jövője elé, mert szervezeténél fogva úttörő hivatása van az összes produktív gazdálkodásnak a nép javára való legjobb kihasználására. A szakosz-tályok vezetésére külön titkári állást kreáltak. Amint e tények mutat ják, a lelkesedés, mely-

lyel Munkács városa az egyesület eszméjét felkarolta, nem volt szalmaláng. A magunk ré-széről szívélyesen üdvözüljük az u j gazdasági egyesületet, amelynek oly sok és nemes fel-adat jut az elhanyagolt ruthén vidékek mező-gazdasági érdekei ápolásánál és hiszszük, hogy az egyesület élén álló elnök kipróbált e re je és munkássága csakhamar eredményes virágzásra fogja hozni az u j egyesületet.

Komló t e rmés és é r t ékes í t é s Saazban. Csérer Lajos komlótermelési szaktanár, aki jelenleg külföldi tanulmányúton tartózkodik, a ,Köztelek" részére az alábbi nagyérdekü tudó-sítást küldötte. A komló szedése Saaz és kör-nyékén nagyrészben megtörtént, a komló szárí-tása s zsákolása is erősen folyamatban van. Sőt a vásár is megindult, amennyiben pár nap óta 180—300. ballt (70—80 kg.) adnak-vesz-nek. Másfél hóval ezelőtt, amikor a virágzás (anflug) folyt, ama reményt keltették az ültet-vények, hogy közepesnél jobb termés lesz. Azóta azonban hirtelen időváltozások, de kü-lönösen a rekkenő augusztus eleji hőség oly hatással voltak a növényre, hogy a tobozok fej-lődése megállott, azok csenevészek, aprók marad-tak, tehát a reméltnél kisebb termést adtak. A kifejlődött tobozokat is azonban helyenkint á fény-bogár lyukgatja át, ugy hogy a mennyiség igy is csökkeni fog. A saazi komló minősége azon-ban igen jó, finom gyengéd illatú, tehát a kevés termés értékét emeli. A vásár s értéke-sítési viszonyok a következőleg á l lanak: mivel nemcsak itt, de az auschai s ba jor komlóvi-dékekről is csak fele termést jelentenek, de mivel a többi nyugati államok sem állanak jobban, a kereslet ugy az itteni, mint a nürn-bergi világpiaczokon megélénkült. A kereslet elején — aug. 20-ika. tá ján — egy pár száz tavalyi bálit is szívesen vettek s a termelőnél egymás kezébe adják a kilincset a kereskedők. A mai ár 50 kg.-ként a Komlóujság szerint 110—115 frt, de tényleg eladások 115 frton alul alig történnek s ma már 120 frtos áruról is beszéltek. Mindazonáltál legyen irányadó az áralakulásnál, hogy csak a megszorult ter-melő ad el, a többi tartózkodó a kínálatban s biztosan számit nagyobb árra.

Marosvásárhelyi k iá l l í tás . A marostorda vármegyei gazdasági egylet 1898, évi szep-tember hó 28., 29., 30. és október hó 1., 2. és 4. napjain Marosvásárhelytt díjazással egybekötött általános termény-, házi- és mű-ipar-, gazdasági géjp-, valamint tenyész-szarvas-marha-kiállitást rendez. A kiállítás szept. 28-án d. e. 10 órakor ünnepélyesen meg-nyittatik s okt. 3án d. u. 4 órakor fog ünnepélyesen bezáratni , A szarvasmarha-kiállitás a lóvásártéren szeptember 29-én d. 8 órakor veszi kezdetét s a dijak kiosztásával még aznap bezáratik, A kiállításon bemutat-hatok : a hazában bárhol előállított termények, házi és müipari czíkkek, gazdasági gépek és tenyésztett erdélyi magyarfa j ta tenyész-szarvas-marhák. A kiállítás csoportjai a következők : 1. Mezőgazdaság: mindeféle gabonanemüek szemesen és kalászosan, illetőleg szalmában : takarmány és kereskedelmi növények s mag-vak ; gyök- és gumós-növények; kender és len. 2. Erdőgazdaság ; nyers és elkészített ké-reg, épület-, szerszám- és müszerfa, faeszközök, faszén, gyanta, kereskedelmi bogyók s minden-féle erdei termények. 3. Kertészet : mindennemű gyümölcs- és zöldségfélék, has ion és diszker-tészeti növények, főzelék és virágmagvak ; eszközök. 4. bzölészet és borászat: csemege- és borszőlők, palaczkokbani borok s egyéb ter-mények, (konyak, seprő és törköly pálinka) szőlő-szeti és borászati eszközök és gépek. 5. Méhészet: lépes és pergetett méz, viasz s egyéb termé-kek ; méhészeti eszközök. 6. ÁUati termékek : mosatlan és mosott gyapjú, egész bundákban.; tehén és juhsaj t . • 7. Háziipar: mindenféle női kézi munkák ; fésült g y a p j ú ; házi kender, len és gyapjufonalak, szövetek, posztók, pokróczok

stb. ; gyékény-, szalma- és vessző-fonatok; szeszesitalok ; élelmi és háztartási czikkek. 8. Műipar: ezukor s ezukorgyártási melléktermékek, sör, szesz és egyéb szeszesitalok s mindenféle őrlemények. 9. Gépgyáripar: mindenféle kisebb gazdasági gépek és eszközök. 10. Tenyész-szarvasmarha : erdélyi magyarfaj ta 1—3 éves üsző (ünő) borjuk, fejőstehenek borjúval, magán és községi tenyészbikák s bikaborjuk.

Csikók vásá r l á sa Németország részére . Mint szombathelyi tudósítónk értesít, a würt-tembergi lótenyésztési egyesületnek egy kül-döttsége, mely Dentler József hatósági főállat-orvos és Schultheiss György ettishofeni polgár-mesterből állott, gróf Esterházy Ferencz istálló-mesterének : Oyurkovics Ágostonnak vezetése alatt Vasmegyében augusztus 2Ó-án megjelen-vén, ott nagyobbszámu egyéves csikót vásárolt, melyek Würt tembergben tenyésztési czélokra vannak hivatva szolgálni. Szombathely kör-nyéki községekben 26 csikót, a körmendi ló-vásáron 31 drbot, Körmindvidéki községekben 49 drbot, a németszentmihályi vásáron 1 dbot, összesen 113 kanczacsikót vásároltak. A csi-kók ára 65—100 frt között változott és több mint a felének az ára 100 forinton felül volt. A vevő-bizottság különösen az angol félvére-ket (magyar kancza és angol vérű csődör iva-déka) kereste és vásárolta, mig a Vasmegyé-ben annyira elterjedt hidegvérű nóri szárma-zású csikók iránt érdéklődést nem mutatott . A most vásárló egyesület a mult évben 56 csikót vásárolt Vasmegyében és jövőre még többet szándékoznak vásárolni, mert mint a kiküldöttek állítják, a kivitt csikókkal igen meg vannak elégedve. Jövő évre a vásárlások meg-ejtése végett Szombathelyen és Körmenden csikóvásár tar tását tervezik.

Be i r a t á sok e keszthelyi gazd. t an in té -zetbe. A keszthelyi m. kir. gazdasági taninté-zetre a beiratások az 1898/99. tanévre októ-ber hó 1-től 8-ig tar tanak, azontúl október hó 20-áig a tanári testület, október hó 31-ig pedig a földmivelésügyi miniszter segélyével lehet beiratkozni. A felvételnél megkívántatik a gym-názium vagy reáliskola Vl-ik osztályának si-kerrel, vagy a polgári iskola Vl-ik osztályának általános jó osztályzattal való elvégzéséről és 16. életévről szóló bizonyítvány. A Il-ik tanévre miniszteri engedélylyel felvétetnek mindazok, kik a gymnáziumot, reáliskolát vagy kereske-delmi akadémiát érettségi vizsgával végezték, és egyévi gazdasági gyakorlatukat hiteles bizo-nyítványok igazolják. A tandij félévenkint 20 frt, olvasótermi dij 2 frt. Szegénysorsu és jő előmeneteiü hallgatók a tandij fizetése alól felmenthetők. Bővebb felvilágosítást nyújt a tan-intézet igazgatósága ut ján megszerezhető 1897— l£98-ki értesítő., ;,.. .

Az Egyesül t -Ál lamok gyapju te rmelése 1897-ben. Az amerikai Egyesült-Államok 1897. évi gyapjutermelése kevésbé kielégítő ered-ményt adott. Tekintve a juhállománynak az utolsó évben való szaporodását, az 1898. évre nagyobb eredmény lesz várható. A legutóbb közzételt adatok szerint a mult évben az Egyesült-Államokban összesen 259,153 millió font — 1.173,914 q zsiros gyapjút termeltek. A megelőző évek termelése a következő ered-ményt adta : 1896-ban 272'47, 1895-ben 294'29, 1894 ben 325'21, 1893-ban 348"53, 1892-ben 233*01, 1891-ben 307*40, 1890-ben 309'47, 1889-ben 29577 , 1888-ban 304'87 és 1887-ben 155'86 millió font nyers gyapjút. Az egyes termelő-államok szerint összeállítva, a legtöbb gyapjút Montana szolgáltatta, melynek legelőterülete a juhtenyésztésre fölötte kedvező; ezután követ-zik Oregon, Texas, Kalifornia, azután Utah, Ohio és New-Mexikó.

Vaj, s a j t és zsiradék beval lása Német-országba való szál l í tásnál . Berlinben székelő cs. és kir. nagykövetségünk értesítése szerint az 1897-ik évi október hó 1-én életbe léptetett törvény alapján, margarin, vaj, sajt és zsir-féléknek Németországba történő bevitele alkal-mával, a határvonali vámhatóságok, nemkülön-

72. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1898. SZEPTEMRER HO 7. 1303

ben a rendeltetési hely rendőri közegei leg-szigorúbban tartoznak ügyelni arra, hogy eféle kereskedelmi czélokra szánt zsiradék, illetve élelmiczikket tartalmazó küldemények tartal-mukat illetőleg feltétlenül helyesen bevallva érkezzenek, illetve vétessenek át. Amennyiben tehát olvasóink közül valaki a fentjelzett anyagokat direkt Németországba szállítja, figyel-meztetjük küldeményeik megjelölésénél meg-felelőleg járjanak el, nehogy a szállításból emiatt kellemetlenségük és káruk származzék.

Juhoknak szállítás közben való itatása. A földmivelésügyi miniszter értesítette a köz-lekedési vállalatokat, hogy az 1888. évi VII. törvényezikk végrehajtása tárgyában kiadott 1888. évi 40,000. sz. rendelet 85. §-ában fog-lalt azon intézkedés, mely szerint a marhát szállítás közben minden huszonnégy (24) órában egyszer meg kell itatui, mind a négy hasznos emlós állatra, tehát a juhra is vonatkozik.

Szállítási kedvezmény árpára. A „Köz-telek" 70. számában a M. H. nyomán arról adtunk hírt, hogy a kereskedelmi miniszter a Fiúméba menő árpáküldeményekre tíz száza-lékkal olcsóbb szállítási dijat engedélyezett és igy a viteldíj olcsóbb lesz, mint eddig volt. Utánjártunk a dolognak és arról értesülünk, hogy tényleg árpaszállitmányokra a m. kir. államvasutak összes, saját, valamint a kezelése alatt álló helyiérdekű vasutak és a m. kir. állam-vasutakba beágazó egyébb fő- vagy helyiér-dekű vasutak állomásairól — Fiúméba kül-földi kikötőkbe hajón való továbbítás esetén a rendes szállítási díjtételekből 10 százalék mérséklést engedélyeztek a szállításban részes vasutak igazgatóságai; de csak az esetben, ha 1898. julius 15-étől 1899. julius 14-ig legalább 12,000 tonna, vagyis 1200 kocsirako-mány lesz elszállítva. Ily értelemben véve a kedvezmény praemium jellegével bír arra nézve, ki a kikötött 1200 kocsirakományt elszállítja. A gazdaközönségnek ebből direkte haszna nincsen, mivel a vállalkozó az általa koczká-zattal járó vasúti szállítási kedvezményben őt nem részesiti, jóllehet ennek jelentőségét köz-gazdaságilag véve a kivitel szempontjából el nem tagadhatjuk.

Friss gyümölcsküldemények kedvezmé-nyes szállítása. Királyhalomról Bécsbe, Krakkó és Lembergbe szállítandó gyümölcs, valamint a megfordított irányban a visszaszállítandó használt göngyölet küldemények után ugy gyors, mint teheráruként való szállítás mellett olcsó közvetlen díjtételeket létesítettek a szál-lításban érdekelt vasúti igazgatóságok.

Szállítási póthatáridő engedélyezése. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a dél-magyarországi őszi hadgyakorlatok idején, te-kintettel a beálló rendkívüli forgalmi viszo-nyokra, az üzletszabályzat 63. §. 3-ik bekez-dés 2-ik pontja és a nemzetközi egyezmény 14. czikkéhez tartozó végrehajtási határozmá-nyok 6-ik §-a alapján az érvényben állókon kivül még további 3 napi szállítási póthatáridő számítását engedélyezte mindazon közönséges (élők és gyorsromlók kivételével) teheráruk után, melyek a) f . évi szeptember hó 7., 8. és 9-én a szeged—orsovai, a temesvár—báziási, a temesvár—nagy-szent-miklósi, a temesvár— buziási, a lúgos-—verseczi, a vojtek—német-bogsáni, a zsebely—bókai, jassenova— oraviczai, a nagykikinda—nagy-becskereki és a valkány— varjasi, továbbá melyek : b) / . évi szeptember hó 8',, 9. és 10-én az arad—temesvári, az arad—tövisi és a kolozsvár—segesvári vonala-kon feladatnak, kiszolgálta tandók, vagy ezen vonalakon át szállitandók.

A csomagokba tett levelek meglelete-zése. Többször fordult már elő, hogy postai csomagokba levelet is tettek; több esetben az ily leveleket tartalmazó csomagok bélyegcson-kitás miatt meg lettek leletezve. Utána járván a dolognak, illetékes helyen megtudták, hogy a postai csomagokba igen is szabad levelet, illetőleg közléseket tenni. Erre'nézve hivatköz-

hatik mindenki a „Pénzügyi Közlöny" 30. szá-mában (1895. évfolyam) megjelent pénzügy-miniszteri rendeletre, melyet 51,180. szám a. adtak ki. Kivételt képeznek oly csomagok, melyek olcsó szállításban részesülnek, mint az árminták, keresztkötések. Ezekbe írásbeli köz-léseket tenni nem szabad.

Értesítés. A Magyar Folyam- és Tenger-hajózási Bészvénytársaság üzletvezető igazgató-sága közhírré teszi, hogy a Vaskapun bekövet-kezett alacsony vízállás miatt, az Orsova és Turn-Severin között fentartott összekötő bajó-járataitf. é. augusztus hó 28-án lefelé esedékes menettel további intézkedésig megszünteti. Ezen intézkedéssel egyidejűleg megszünteti a Vaskapu alatt és felett fekvő állomások egymásközti forgalmában a közvetlen menetjegyek kiadását, valamint az árufelvételt is. Továbbá közhírré teszi, hogy a Budapest-Visegrád-Nagy-Maros között vasárnap és ünnepnapokon fentartott kirándulási hajójáratait az előrehaladott évadra való tekintettel f. évi szeptember 8-án, amely napon az utolsó kirándulási járat :.lesz, meg-szünteti. Továbbá közhírré teszi, hogy a kis viz miatt beállott akadályok következtében a Tiszán Csongrád és Szolnok között járó gőzös folyó évi szeptember hó 3-ától kezdve az eddigi menetrend különbeni megtartásával csak T.-Kürth és Szolnok között közlekedhetik. Ennélfogva a Csongrád és alatta fekvő állo-mások forgalma a Csongrád felett fekvő összes tiszai állomásokkal további intézkedésig szüne-tel. A csongrádi és szegedi forgalom nincsen korlátozva.

Tenyészállatdijazások Vasmegyében. A vasmegyei gazdasági egyesület 1898 szept. hó 7-én Felső-Eőrsön, szept. hó 10-én Kőszegen és szept. hó 12-én Sárváron tenyész- és ivadékdijazásokat rendez. Dijakul a díjazási helyek mindegyikén kitüzetnek: Tehenekre: I-ső állami dij 80, Il-ik állami-dij 60, Ill-ik dij 50, IV-ik dij 40, V-ik dij 30 és Vl-ik állami dij 20 korona. Üszőkre: (1—3 éves korig) I-ső állami dij 80, Il-ik dij 60, Ill-ik dij 50, IV-ik dij . 40, V-ik dij 30 és Vl-ik dij 20 korona. Közös használatra szánt községi bikákra: I-ső állami-dij 50, Il-ik állami-dij 40, Ill-ik állami-dij 30 és Vl-ik állami dij 20 korona. Bika- és üszöborjukra (félévestől egyéves korig) I-sö dij 30, Il-ik 20, Ill-ik dij 15 és IV-ik állami dij 10 korona. Ezen dijakra pályázhatnak vasmegyei kisbirtokok, a piros-tarka hegyi tájfajtához tar-tozó olyan állatokkal, melyek legalább egy év óta tulajdonukat képezik, amely körülmény az illetékes községi előljáró bizonyítványával iga-zolandó. Kivételt képezvén az egyéves, vagy ennél fiatalabb növendékállatok, amelyekre nézve a kiállító csupán csak azt igazolni köteles, hogy azok tulajdonát képező tehéntől származnak. Az egyforma ivadékok közül előny adatik a díjazásnál azoknak, amelyek az egyesülettől vásárolt tiszta vérű bikáktól szár-maznak. Egyforma jóságú, de külön ivaru ivadékok közül a bikaborju előnyben részesül. Nagyobb tenyésztők által kiállított egyes állatok arany-, ezüst- és bronz éremmel dijaztatnak. Legalább 8 darabból álló tenyészállatcsoport díjazására disz- és elismerő oklevelek fognak kiadatni.

Tűzkárok julius hóban. A „Statisztikai Havi Közlemények" julius havi füzete szerint julius hónapban az ország területén 856 köz-ségben összesen 1113 tüzeset fordult elő 2503 károsulttal és 1.609,314 frtnyi összes kárral, mig az előző év megfelelő időszakában 793 községben 979 tüzeset pusztított és 1975 ká-rosultnak 1.641,338 frtnyi értéke semmisült meg. A folyó évi julius havaban tehát jóval több községben jóval több egyén szenvedett kárt, mint a mult év julius havában; a kár ellenben, bár szintén nagy, nem éri el egé-szen ámult évit. A tüzesetek oka volt: 311 esetben megállapított vagy vélelmezett gyújto-gatás, 54 esetben villámcsapás és 455 esetben mindennemű gondatlanság. Legnagyobb pusz-

títást okoztak a tűzkárok Budapest székesfő-városban (162,161), Brassó vmegyében (146,551), Pozsony vmegyében (81,172), Sopron vmegyé-ben (76,641) és Nógrád vmegyében (60,333) frt. Összesen 24 oly tüzeset volt, hol a kár ösz-szege 10,000 frtot meghaladott. Legtöbb érték pusztult el Budapesten julius 7-én történt tüz-eset alkalmával (151,000 frt), továbbá Brassó városban julius 30-án (140,000), a moson-megyei Szolnok községben jul. 22-én (53,545), végül a nógrádmegyei Vadkert községben jul. 16-án (51,854) történt tüzeset alkélmával.

Örléskikészitési forgalmunk az 1898. julius havában. A Statisztikai Havi Közlemé-nyek legújabb, julius havi adatokat tartal-mazó füzetéből azt látjuk, hogy Magyaror-szágba a mondott hónapban 63,020 mmázsa buza hozatott be, legnagyobb részben Bvmá-niából. Az 1897. év megfelelő hónapjánál kimutatott buzabehozatal mennyisége 28,235 métermázsát tesz, az idén tehát több mint kétszer akkora mennyiség jött be hozzánk, mint az 1897. évi julius hónapban. A forga-lom nemcsak ez évi julius hónapban, hanem az év eddig lefolyt hét hónapjában együtt-véve is nagy mértékben növekedett, amennyi-ben a f. év jan.—jul. hónapjai alatt 807,555 mm., a mult év megfelelő időszakában pedig 399,077 mm. került behozatalra. A buzabe-hozatal nagy emelkedése daczára, a viszont-kivitelre bejelentett búzaliszt mennyisége je-lentékeny mértékben csökkent, nevezetesen f. é. julius hónapban 19,472 mm., az év le-folyt hét hónapjában 223,084 mm. volt, tavaly pedig a megfelelő időszakban 48,852 mm.", illetőleg 458,987 métermázsa. Az idegen buza behozatalának ily nagy mérvű emelkedése és a liszkivitel csökkenése a folyó évben, főkép a mult évi rossz terméseredményre vezet-hető vissza, amely miatt saját szükségle-tünk egy tetemes részét külföldi gabonával kellett fedeznünk. A sajnos a dologban csak az, hogy a jó magyar búzát olcsó árakon ex-portáljuk és helyette a magyar buza árát leszorító silányabb mjnőségü román búzát fo-gyasztjuk és igy az örléskikészitési engedély-lyel behozott buza itthoni fogyasztása a tör-vénynyel ellenkező módon engedtetik meg.

Országos állatvásárok julius hóban. A m. kir. központi statisztikai hivatal által ki-adott „Statisztikai Havi Közlemények" julius havi füzete szerint a folyó évi junius hónap-ban 306 országos állatvásár tartatott (az előző év megfelelő szakában 319); felhajtatott 449.975 drb (1897. évi julius hóban 468.390 drb) szarvasmarha, 174.731 drb (172.606) ló, 121.629 drb (101.959) juh, 50.597 drb(24.014) sertés, eladatott 176.346 drb (1897. évi julius hóban 166.394 drb) szarvasmarha, 50.759 drb (52.072) ló, 61.927 drb (57.974) juh és 21.878 drb (11.832) sertés. Legjelentékenyebb szarvas-" marhavásár volt a medgyesi 12.568, a kő-halmi 10.720, a magyar-láposi 10.377 és a gyulafehérvári 8,125 drb felhajtással. A lovak száma legtöbb volt a békésgyulai (7'608 drb), a szegedi (4.191 drb) és a szikszói (3.000 drb) vásáron. A juhvásárok között legjelentékenyebb volt a békésgyulai (16.500 drb felhajtással) és a bánffy-hunyadi (6.419 drbbal) ; végül a ser-tésvásárok között a szegedi (2.522 drb) és a hódmezővásárhelyi (1.056 drb).

Sertések forgalma. Az osztrák cs. kir. belügyminiszter értesítése szerint a „Productiv-gesellschaft der Wiener Fleischselcher" czimü szövetkezetnek, valamint Ziegler József és Karlik Alajos bécsi henteseknek megengedte, hogy saját bécsi vágóhidjaikra, Dittmayer Károly, HÖlbing József, Hatzinger Engelbert és Vrbicky Józsefnek pedig megengedte, hogy az unter-meidling-i vágóhidra az ausztriai szabad sertés-forgalomból ki nem tiltott magyarországi és horvát-szlavonországi törvényhatóságok járvány -mentes községeiből származó és leölésre szánt sertéseket, súlyra váló tekintet nélkül szállíthas-sanak azon kikötéssel, hogy a 120 kilogramm-

• ^

. Í288 KÖZTELEK, 1898. SZEPTEMBER HO 3. 71. SZÁM 8-IK ÉVFOLYAM.

nál könnyebb sertések szállításánál az ausztriai szabad sertésforgalomból kitiltott terülekről származó sertések szállítására nézve előirt s az 1896. évi julius hó 23-án 48,164. sz. a. kelt rendelettel közölt szabályok lesznek szi-gorúan betartandók.

Legjobb minőségű

aussigi kékgálícz buzapáczoiásra

100 kg.-ként 24 frt . MB§r Mintákkal készséggel szolgálunk. " B N I

S c h o t t o l a E r n ő Budapest .

Főfizlet: Gyár: VI., Amliássy-ut 3. VI., Révay-utcza 16,

(Fonciére-palota). Sürgönyczim: S C H O T T O L 5 , , B u d a p e s t .

(Guttmann ' czég jelentése.)

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

REMINGTON" I R Ó G E P E K

V I L Á G H Í R Ű E K .

n

VALLÁS- és KÖZOKTATÁSÜ GYI magy. kir. minister

Hivatalos Közlöny ből. ' „A vallás és közoktatás-ügyi magy. kir. minister a Remington Írógépet (kapható

Glogowski és Társa budapesti czégnél Erzsébet-tér 16. sz.) az állami és egyáltalában a hazai tanin-tézetek részére leendő beszerzésre ajánlja

Festékpárna mellőzve. - 4-szeres billen-tyű 8-szoros helyett. — Legfinomabb acélszerkezet. — Közismert nagy tartós-ság. — Központi vezeték nélkül. — Tel-jes magyar és német billentyűzet. — Min-den betűnek csak 1 bil lentyűje. — Leg-

nagyobb sokszorositó képesseggel . A REMINGTONT nagy sikerrel használják,

magyar bosnyák, horvát, osztrák, franezia, angol •oszésaz amerikai kormányok, — A magy. kir. bel-, a ldmivelés-, az igazság-, a honvédelmi-, és a vallás- és izoktatásügyi minisztériumok, —Fiumei kormányzóság, agyar parlament, — Magy. kir. államvasutak igaz-

gatósága M. kir. államvasutak üzletvezetőségei, — M. kir. államvasutak gépgyárai, — tábla' Budapest,41QysfstC- ^Károlyi Imre urad íg az-

itősága, Mágocs. — Magy. Mezőgazdák szövetkezete .„.I T„„K püspöki urad. bérlő Veszprém. Dr. BpesVE

Győri püspökSgi központi társ. urad. igazg. B gróf urad. számvevői h:

Zichy _ Nándor „„„„. jőszágigazgatőság Arad.

Továbbá számtalan pénzintézetnél, gyárbf .. . . „...,, ügyvédeknél,

í, erdészeknél, irtkii, '

Dnmiiiirtnn ínnirnnot kívánatra vételkötelezettség M M t ö I l ÍFOPPI nélkül küldünk saját költ-ségünkre az ország bármely részébe dijmentes be-mutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására bárhova ugyancsak saját költségünkre küldjük ki tisztviselőinket — Árjegyzék bérmentve és ingyen.

Budapes t i gabonatőzsde .

Wahl budapesti terménybizományi

Budapest, 1888. szeptember 3. • Az időjárásban a hét folyamán fordulat követ-

kezett be. Az ország több vidékéről bőséges csapadé-kot jelentettek, mely annyiban bir kedvező befolyással, hogy a talaj ismét megmivelhető volt. A tengerire sok helyütt már későn jött az eső, a hol azonban a nö-vény fejlődésében visszamaradt mindenesetre még ja-vított. A hét végével az égboltozat ismét derült a hő-mérséklet azonban tetemesen sülyedt. A vízállás javult, azonban továbbrá is alacsony. Külföldön kezdetben

meleg és száraz utóbb esős és hűvös volt az idő. A külföldi piáczokon az üzlet továbbra is kor-

látolt, habár némileg szilárdabb alaphangulat észlel-hető. Az árak csak keveset változtak s a gyenge fő-érdeklődés mint eddig promt árura szorítkozik. Későbbi szállítások továbbra is el vannak hanyagolva. Ameri-kában a hozatalok nagyobb terjedelműek, az árak hul-lámzása azonban lényegtelen volt. A kiviteli üzlet kor-látolt. Angliában a fogyasztás csak gyenge vételkedvet tanúsított az árak alig változtak, A franezia piáczokon az irányzat szilárd. Az összes többi kontinentális tőzs-dén a fogyasztás legsürgősebb szükségletére szorítkozik, tekintettel azonban a gyenge kínálatra promt áruért változatlan árakat fizetett.

Indiából csökkennek a hozatalok és valószínű, hogy az exportabilis többlet ki van merítve. Argenti-niából a sáskák felléptét jelzik, mi szükségessé tette a sáskairtó-bizottság reactiválását, ámbár az eddig okozott kár nem tetemes. A bevetett búzaterület 25 százalékkal miilja felül , a mult évit, ami-azonban nem jelenti a termofold gyaradod i n ! a többlet egycb, az utolsó években rosszul sikerült mivelési ágaktól vo-natott el. Az általános nézet az, hogy Argentiniában több föld már alig jöhet eke alá, hacsak ujabb mun-kásbevándorlás nemN tenné ezt lehetővé.

Az árak valószínű tövábbalakulására vonatkozó-lag nem lehet érdektelen a legújabb statisztikai össze-állítások és az ezekhez fűzött következtetések közlése. Itt csak a legmarkansabb számokat közöljük. Európai búzatermés és szükséglet becslése ezer quarterekben :

Termés Szükséglet Hiánylat

fajtákban ca. 25 krra taksáljuk, mi mellett a forgalom a belföldi fogyasztás mérsékelt vételeire szorítkozik. Jobb és finom felvidéki árpáért 7.25—8.— frtig, közép tiszavidéki áruért 5.50—6.25 frtig, jobbért 6.75 Torintig jegyzünk ab állomás.

Zab ugy hajó- mint vasúti áruban e héten is jól volt kinálva és kezdetben mégfelelő vétolkedvre is talált. Később a kereslet alábbhagyott és középminő-ségü áru csak olcsóbban volt elhelyezhető. , Finomabb minőségek áriartóat. Szín és tisztaság- szerinl , !5 5-70 frtig, príma áruért 5"85 frtig érhető e l helyben.

Tengeri a fedezési vételekre szilárd határidőáru-val egyetemben volt eme'kedő és a vidékre való szál-lítás czéljából hazai áruért 5—10>kr., román tengeriért 15 kr ráfizetéssel (a határidő ára ellenében) kelt el.

Vetőmagvak-. Vöröshere A hangulat kedvező ugyan, mert a termés alig közepesnek Ígérkezik, üzlet azonban nem fejlődött- Névleg uj bánáti vörösherért 38. 40-— lavalyi árut 33- -35'— frton jegyzünk. Luczernát 30.—35.— Muharmag 5. 5'25 frtot Bük-köny 5'25—5*50 fríon jegyez. Baltaczim 11.—12.— frton jegyez helyben.

Olajmagvak. Készáru káposztarepeze alig van for galomban, mert áru a piaezon nincs. Igy tehát csak névlegesen jegyezhetünk 12. 13.— frton. Bánáti repcze 11-25—11 75 frton, vaclrepcze 5-50—6.20 frton lenmag 10. 10-50 frton, gomborka 8-75—9.50 frton. Határidő káposztarepeze esendes maradt és változatla-nul 12.70—12.80 frt között jegyzett.

Hüvelyesek -. Bab uj a hét kezdetével fedezési vetelek folytán élénkebben volt forgalomban, az árak ezonban nyomottak és a hét végével az irányzat is alcsendesült. Trieurt aprószemü bab Gyöngyös-Félegy-házán 6-70—50 frtot, gömbölyű Baja-Zomboron 6.40 frtot, barna bab Kalocsán 5-75, Nagy-Károlyban 5-50 írton jegyez. Köles helyben 4-10 frton értékesíthető.

Napi j e l en té s 1898. szep tember 6.

A buzaüzletben a néhány nap óta tartó lanyha-ságot némi áremelkedés váltotta fel, amennyiben a forgalomba jött mintegy 2ö,000f mmázsa, részben 5 krral magasabb árakon kelt el, gyengébb minőségűek, változatlanok.

Eladatott: Tiszavidéki:- 500 mm. 81 kg frt 9-25 3 hóra

192,250 150,900 180,000 207,000

Ezen adatok megmagyarázhatjuk, hogy midőn a hiánylat 1894-ben csak 11.750,000 qurst tett ki, miért voltak az árak legolcsóbbak és miért estek a másik szélsőségbe, miliőn 1891 — 92 és 1887—98-ban a hiány-lat meghaladta az 50.000,1)00 quartert. A most folyó év középhelyet foglal el — mint fenti adatot igazolni látszanak — a két szélsőség között és ez alighanem a megfelelő árakban — melyek alatt nem értünk alacsony árakat — kifejezésre is fog jutni. 1894—95-ben egy igen gazdag európai termés és az előző évről fennmaradt készletek nyomasztóvá tették a tengeren-túli behozatalt, mig az idén nem is nélkiilOzIielné, Sok fog függni természetesen attól, milyen valójában az ezidei orosz termés és miképp alakulnak tengerentúl, különösen India és Argentiniában a terméskilátások.

Nálunk az üzlet nehézkesen fejlődött, az összes czikkek tengeri kivételévei lanyhultak.

Az üzleti hét részleteiről a következőket jelent-hetjük :

Buza, e héten is gyengén, kezdetben azonban sürgetően volt kinálva. A malmok ennek ellenében, tekintettel a gyengebb lisztüzletre is tartózkodóak ma-radtak és igy természetes, hogy az árak fokozatosan csökkentek. Prompt készáru 35—50 krt vesztett, szál-lításra szóló ajánlatok teljesen figyelmen kívül marad-tak. A bekövetkezett szeptemberi határidő, melynél felmondások nem történtek, futólagos szilárdulást idé-zett elő, a hét végével . azonban ismét nyugodt az irányzat és lanyhán zárul is. A forgalom összesen 100,000 mm. tesz ki, a hetihozatal összege 300,000 mm. nagyobbára előre eladott áru. Külföldi búzákból, melyek nagyobbmérvü hozatalát egyébként az Alduna alacsony vízállása is gátolja, szintén néhány nagyobb tétel kelt el.

Rozs a továbbra is gyenge kinálat daczára csak korlátolt vételkedvre talált és a forgalom az egész hét folyamán nehézkesen fejlődött. Az eladott ca. 5000 mm. nagyobbára a helyi fogyasztásnál talál elhelye-zést, elszállítási czélokra alig történt eladás. Helyben és Budapest távolságában átvéve 6 75—6-60 frtot fizet-tek külföldi áru nem jött a piaezra.

Árpa (takarm. és hántolási czélokra) szintén csendes. A kereslet csökkent és az árak a mult hét-hez viszonyítva is 10—20 krral olcsóbbak. Minőség szerint helyben 5.50—75 frt érhető el. Állomásokon át-véve is lényegesen gyengébb a forgalom. Külföldi ve-vőink tartózkodóak és igy a tulajdonosok árengedmé-nyekre voltak kényszerülve. Az árcsökkenést •az'öas/.ps

9-17'As „ 9-071/2 „ 9'07Va „ 9.07V2 ,

300 „ 79 , '

Fehérmegyei: Ó-Becse : Bánsági :

100 5.50 „ ,i 100 „ 5-20 „ ,„

Rozsban az üzlet lanyha, helyben a paritas Budapest 6.60—6.70 fizetnek, jobb minőségű vetőrozs iránt volt némi érdeklődés.

Árpában az üzlet változatlan s takarmányáruért 5.53—5.75 helyben fizetnek, sörárpákért minőség

• • •

7 2 . SZÁM, 8-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1898. SZEPTEMBER HO 7 1305

Zabban lanyhult az üzlet, helyben 5.30—5.65 fizetnek minőség szerint.

Tengeriért 5.20 Budapest fizetnek. Határidők daczára a külföld lanyha hangulatának,

ma nálunk erős fedezési kedv folytán szilárdultak. A tavaszbuzában ismét deport állott be.

Köttetett. Szept. buza . . . Márcz. buza 1869. Szept. rozs . . . Márcz. rozs . . . Tengeri máj. 1899.

„ szept. . .

Déli zárlat. • 8-47—49 - 8-37—39

4-49—51 5-20—23 5-36—38

12-70—80

Szeszüzlet . Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő

tudósítása.) A szeszüzletben e hétnek elején az üzletmenet

élénk volt és daczára a nagy kínálatnak az árak jó . 'vételkedv mellett változatlanul a multheti zárlatjegyzés

szerint záródnak. Elkelt finomított szesz budapesti gyá-rak által kínálva 56.50 frtig, vidéki gyárak által 55.50— 56.— frtig nagyban azonnali szállításra. Élesztőszesz lanyha, 55.75—56.— frtig nagyban.

Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyers-szesz e héten változatlanul a multheti jegyzés szerint

jegyzésen alól el is kelt feisőmagyarországi állomások-hoz szállítva.'

A kontingens nyersszesz ára Budapesten 18.75— 19.— forint.

Bécsi jegyzés 19 50—19-70 frt kontingens nyers-szeszért.

Prágai jegyzés 54.50—55.— forint adózott és 18.75—19.— frt adózatlan szeszért.

Trieszti jegyzés'12. 12.25 frt kiviteli szeszért 90 százalék.

A kivitel e hétnek elején Hamburgból több tétel szeszt vásárolt és az árak az ottani piáczon javultak.

Vidéki szeszgyárai változatlanul jegyeznek. Arad, Kenyérmező 1/i frttal olcsóbban.

Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 56- 56-50 frt, élesztőszesz 56-—56'50 , frt, nyers-szesz adózva 55- 5550 frt, nyersszesz adózatlan (exkontingens) 15'25—15-50 frt, denaturált szesz 20'.— —22-50 frt. Kontingens nyersszesz —.—f .—.

Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mel-lett értendők.

A központ i vásá rcsa rnok á ru jegyzése nagyb&ii (en g ros ) e lado t t é le lmiczikkek á ra i ró l .

Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkeze-tének jelentése 1898. szeptember hó 3-ról.

Az üzleti hét második felében a gyümölcs, külö-nösen a dinnye ára a nagy behozatal és a hűvös idő-járás folytán "csökkent, míg ellenaen a vad beküldésre előnyös ez az idő.

A'gyümölcspiaczon élénk volt a forgalom, mig más áruk : u. m. hus, vadfélék, tejtermékek és zöld-ségfélék csak mérsékelt keresletnek örvendenek ; tojás áru emelkedett ár mellett keresett czikket képez.

Elkelt : Marhahús 50—54, borjúhús 50-56, füstölt sonka

1P0—115 kr Isgként. Szarvas 30—40, őzbak 50—69 kr kgja egészbeni

eladási,.^ vadrécze 25—60, fáczán 90—110, nyul 100— 150, fog,,ly 30-40 kr drbja.

Tea,.,,; 90—120,' főzővaj 70—80, tehéntúró 4—10, • tejföl 25 28 kr kgja.

Tojás e^ i e t i ládánként 31—32'frt. Alma 3—10i kgrte 4—20, szilva 5—6, szőlő 14—

30, dió 20—25 k,. |,gja. di^mye (görög) 4—18, sárga 3—10 kr drbja.

Burgonya Uq - 180, paradicsom 2—3 kr kgként.

(A székesfőváros^ yí.gárcsarnok-igazgatóság jelen-tése. Budapest, 1898. szeptember 5.,§n.

Hus. Marhahús h*.ii.,ja o s z t . i q f r t 5 2 _56, II. oszt. 48-52, III. oszt. 4 ö _ 4 8 j e i e ; e L o s z t . 48-52, II. oszt. 46—48, III. oszt. -jó—44 borjúhús hátulja I. oszt. 64-68, II. oszt. 60-64, e i e j e j 0

Jszt. 5 8 _ 6 2 i D.

oszt. 54—58, birkahús hát-alja i.°oszt. 42—46, II. oszt. 40—42, eleje I. oszt. 36—3«, n. nszt. 30—36, bárány eleje 1 db 0. 0 ' - , hátulja sertéshús magyar szalonnával elsőrendű 1 q 5H —6 ,-n, vidéki , sza-lonna nélkül elsőrendű 62—66, V j ^ y 46—52, sertés-hús pörkölt -0, sertéshús szt,r>. szal0nnával —

, szalonna nélkül , sert&h u s füstölt magyar , idegen (vidéki) , s , m k a n y e r s j k g .

80-100, füstölt belf. csonttal 1-0-1-10, c g o n t 1-10 —1-20, sonka füstölt külf. csont nfejjcül », • szalonna sózott l q 61 "0—63'0, füstölt b3.__65. sertés-zsír hordóval 64-0—66 0, hordónélkül 62 0 _ ö 4 . 0 ' tolbász nyers 1 kg. , füstölt 60—80, szálán,; belföldi 180 —190, külföldi ——, malacz szopós élö 1 aj, ?-go—-4-tisztított o-oo—oo.

Baromfi. a) Élő. Tyúk 1 pár frt 0-90—1-20, csirke 0-55—1 00, kappan hizott •— , sovány 0-0-—, récze hizott 1-80—2-60, sovány 0-70—1-05, Iud hizott 4 00—6-Q0, sovány 1-60—2-60, pulyka hizott —0-—, sovány 1-60—2-60. b) Tisztított. Tyuk 1 db frl 0- o-—, 1 kg. , csirke 1 db 0-30—0-60, 1 kg.

, kappan hizott 1 db 0" 0—, 1 kg. —• ••—, récze hizott 1 db 1-00—1 "50, 1 kg. , félkövér 1 dc[ 0-90—1-20, lud hizott 1 db 2-20—3-00, 1 kg. 50-0'60, félköv. 1 db 1-50—2-00, 1 kg. , pulyka hizott 1 db 1-80—2-00, 1 kg. , félkövér 1 db 0- 0—, 1 kg. — , ludmáj 1 db 10 -0 80, 1 kg. 1-20—1'50, ludzsir 1 kg. 1-0—1-20, idei liba 1 db •—.

Hal, Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-70—0 90, csuka 0-60 — 0'80, ponty (dunai) 0-40—0-60, süllő —• •—, ke-csege 0'—0-0, márna —'30—-50, czompó 0-40—0-50, angolna 0- 0'—, apró kevert 0'20—0'25, lazacz , pisztráng —• •—.

Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09, lefölözött 0-06—0-07, tejszín 0" 0-—, tejföl 0-20—0-30, tehénvaj (tea) 1 kg. 0 90—1"00,1. rendű 0-70-0-75, II. r. 0-60—70-—, olvasztott 0-60—60, Margarin I, rendű 0'—, II. rendű 0' 0—, tehéntúró 0-08—0-10, juh-turó 45—48,- liptói 0-48—0-60, juhsajt 0-48—48, emmeli-thali sajt 1-10—1-10, groji sajt 0-72—0-72.

Liszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt 17-0—18-0, barna kenyér 13-0—15-0, rozskenyér 110 —lí-0. Búzaliszt 00 sz. 1 q 0 —•—, 1 —'•—> 2 —•—, 3 —•—, 4 —•—, 5 —•—.

Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—:9, stoke-raui 22—33, borsó héjas magyar 6-00—13-—, koptatott magyar 13—15, külföldi 17—24, bab fehér apró 7—11, nagy 8—12, színes 8-00—13.

Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 32 0-33-50 II. oszt. (1440 db.) 28-5—30-0, meszes , orosz tojás 100 db. —, tea tojás 2-00—2-30, törött tojás 0-—0-—

Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 1.00—4-00, 1 q 2-—4-5, petrezselyem 100 kötés 1-0—4-50, 1 q 2-00—4'— zeller 100 drb 0-40—0-6, karalábé 0'6—0\80 vöröshagyma 100 köt. 1-00—2-50, 1 q 3" 4'—. foghagyma 100 köt. 8-—14-0, 1 q 8-—14-—, vörösrépa 100 drb 0-40—0-80, fehérrépa , fejeskáposzta 4-0—8-00, kelkáposzta 100 drb 1-00—1-20, vörös káposzta 3-—8-— fejessaláta 1-00— 1-40, kötött saláta 0-0—0-00, burgonya, rózsa 1 q 1-30 1-80, sárga 2-00—2-25, külföldi —• fekete retek 100 drb 0-30—0-70, uborka nagy salátának 100 db 1:5— 3 0, savanyítani való 100 db 0 6—0-8, savanyitott 1-30—1:40,. zöld papr. -10--20,tök főző 5-—O'OO; zöldbab O'4-O Oö zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —• —, fejtett 1 lit.

•—, tengeri 100 cső -8—1-0, karfiol 100 db 6-—15, paradicsom 1 kg. 0-02—0-05, spárga 0- 0'—, torma 1 q 6—16.

Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 12-14, köz. alma 6—10 fajkőrte 10—24, közönséges körte 8—10, szilva magva-váló 5—6, vörös —•—•—, aszalt , cseresnye faj

, közönséges .0 , meggy faj , közön-séges , ringló —' , baraczk kajszin —, őszi 10—20, dinnye görög nagy 1 db 8 0'16, kicsi 2—6, sárga faj 0-2—0-15, 1 kg. közönséges szőlő 1 kg. 0-18-0-26, csemege , dió (faj, papir-héju) 35—50, közönséges 25—30, mogyoró 25—28, gesztenye magyar , olasz , narancs messi-nai 100 db —-0—0'0, pugliai 5-0-6-0, mandarin 0-00— 0-00, czitrom 2-00—3 00, füge hordós 1 q 18—20, ko-szorús 20- 22, datolya 38—40, mazsolaszőlő 50—60, egres 1 lit. 0—- , eper 1 kg. — • — kr.

Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 30—60, II. rendű 20—28, csöves —: -, (szá-rított) . köménymag —, borsókamag

. mák 1 q. frt 25—28, méz csurgatott 0-25— 0-45, sejtekben 1 kg. —• -•—, szappan szin 20—25, közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit, 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0'40—0'50, háíi pálinka palaczkban —• •—, ásványvíz palaczkbf Í>

Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mester-atcza, 1898. szept. 6. A székesfőv. IX. ker. elöljáróság jelentése a „Köztelek" részére). Felhozatott a szokott községekből 171 szekér réti széna, 89 szekér muhar, 49 zsupszalma, 11 szekér alomszalma, 0 szekér takar-mányszalma, — szekér tengeriszár, 9 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles stb.), 500 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak q-ként a következők: réti széna 190—270, muhar uj 190—260, zsupszalma 120—140, alomszalma 110—130, egyéb takarmány , lóhere , takarmány-szalma .——, tengeriszár , luczerna 210— 230, sarjú 190—190, szalmaszecska 190—200, széna

, u j , zabosbükköny 210-240. összes kocsiszám 334, suly 300600 kg.

Allatvásárok. Budapesti szurómarliavásár. Szeptember hó 6-án.

A székesfővárosi közvágóhid és marhavásár igazgatóság Jelentése.

Felhajtatott: 675 drb belföldi, db galicziai, — drb tiroli, 58 db növendék élő borjú, — db élö bárány; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb ölött bárány, — drb élő kecske.

A borjuvásár hangulata élénk lefolyású volt.

Árak a következők: EIö borjuk: belföldi —• frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 32—45 frtig, kivé-te lesen—46 frtig súlyra, növendék borjú frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 18 24 frtig súlyra Ölött borjú : belföldi frtig, tiroli frt, gali-cziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, ölött bárány 0" 0 — frtig, bécsi ölött borjú , kiv frtig súlyra. Élő bárány — - •— frtig, kivételesen írtig élő kecske —•—•— frtig páronkint. Hizlalt ürü .

Budapesti julivásár. 1898. szept. hó 5-én. (A székesfővárosi közvágóhid és marhavásár . igazgatóság jelentése a "Köztelek" részére). i ,

Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 2994, feljavított juh 984, kisorolt kos 342, kiverő juh —, bárány , kecske , boszniai 275, szerbiai 481, angol keresz-tezés —, romániai —1 durvaszőrü — db.

Birkavásár lassú lefolyású volt. Árak a következők: Belföldi hizlalt ürü 19 0—22-0

frtig páronkint, 20'5—23'00 frtig 100 kiló élősúly szerint, kiv. — frtig, feljavított juhok 15-0—18-0 páronkint, 18-00 20 00 frtig súlyra, kiv., kisorolt kosok 12'0—17-00, kiv. frtig, kiverő juh 8-0—12-00 páronkint, 15'—17-—, kiv. frtig súlyra, bárány, kecske —• , kiv. frt pár. angol keresztezés pár., — sub boszniai. 9 00-.15-00 frtig páronkint, 100 kiló után — frt

Bécsi vágómar liavásár. 1898. szept. 5. A bécsi marha- és huspénztár jelentése.

Összes felhajtás 5356 db. Ebből magyar 3972 db, galicziai 368 db, bukovinai 378, németországi 638 db, hizott 2399 db, legelő 1034 db, fiatal 1923 db, ökör 4067 db, bika 662 db, tehén 627 db, bivaly 545 db.

.. : • - , , . - , ii. • • : i: í ságosabban bonyolódott le, nevezetesen a prima áruk-nál. A közepes áruknál az irányzát tartósan lanyha volt és csak a csekély felhajtásnak köszönhető, hogy minden eladatott.

Árak: príma magyar 36—38'50 (—•—)frt, szekunda 33—35 frt, tertia 28—32 frt. Galicziai príma 38-—41"— (—-—) frt, szekunda 35—37 frt, tertia 29—34 frt. Német prima 39—40'50 (—.—), szekunda 36—38, tertia 33—35 frt. Konzervökrök. 21'—28-— é. s., rosszabb minőségű . frt é. s. Bika 22—35'— () frt é. s„ tehén 22—34 frt és bivaly 17—22 00 frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra minden °/o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyan-azon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 krt, a kiverésért pedig 35 krt kap.)

Egyes eladások: Magyar liizó ökrök. Eladók: Ár Ár

Grubitsch Pál, Kopháza ... 33 — 27 — Hacker Miksa, Sopron 35 — 33 — Lederer Kálmán, Nagyvárad ... 38Va — 36 — Löwinger Sal„ Sárvár ... ... — 30 — 29 — Neumann testvérek, Arad 38Va] 36 —

Erdélyi liizó ökrök. Eladók: Czell Frigyes és fia, Brassó ... 38 \ — 35 —

Német kizóökrök. Eladók : Friseh Gy., Versecz... "... 40 — 37 — Neumann testvérek, Arad 40l/a — 37-1/2 —

A cs. kir. helytartóság rendelete következtében ragadós tüdőlob miatt zár alatt vannak Árva,- Liptó, Nyitra, Pozsony, Szepes, Trencsén és Turóczmegyék, valamint Mosonymegye rajkai járása és Pozsony szab.; kir. város területe.

Bécsi szurómarliavásár. 1898. szept, 1-én. Fel-hozatott: 2890 borjú, 2622 élő sertés, 689 kizsigerelt sertés, 289 kizsigerelt juh, 18 bárány.

G ekeK 11 1 • üzlet nagy felhajtás következtében nyomott árakkal nagyon lanyha volt.

Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 52—64 kr., prima 1 kr., primissima kr., élő borjú 36-40 kr., prima 42—46. kr., primissima 48—52 (—) kr., fiatal sertés 36—49, kr., kizsigerelt sertés nehéz 50—60 kr., süldő kr., kizsigerelt juh 25—36 kr., bárány páronkint 50—56 kr.

Bécsi sertésvásár. 1898. szept. 6-án. (Schleiffel-der és társai bizományi czég távirati -jelentése a „Köz-telek" részére).

Felhajtás: 3266 lengyel, 3615 magyar sertes, össze-sen 6881 drb.

Az üzlet lanyha. Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nél-

kül : prima 50.00—51 kr, kivételesen 52 kr, közepes 47—49 00 kr, könnyű 38—50 kr, süldő kr.

Bécsi jukvásár. 1898. szept. - hó 1-én. Felhajtás 3994 db juh.

A'/ i'izíüL '•A!io/;i.í:.-n Mí:vh:i >oll. Árak.: export juh páronként 20- 22'—, kivét.

—•—, raczka , selejtes juhpárkint 10—17-— frt.

Az O r s i . m a g y . gassd. e g y e s ü l e t t u l a j d o n a .

Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igaz-gatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G.E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Bndaf

Barnabás, az 0. M. G. E. titkára.

1306 KÖZTELEK, 1898. SZEPTEMBER HÓ 10. 73. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.

B E R L E T . A S o m o g y - A p a t h y - i b i r t o k körülbelül 2504 hold (a 1200 • 51 Szigetvárról

7 kim. távolságban

f. évi október l-töl bérbe a d a t i k . B ő v e b b e t

Báró EDELSHEIM-GYULAI Felsö-Elefántitiszttartóságnál Felső-Elefánt, Nyitramegye. 6343

11RDETÉSEK felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST,

fjUőt-nt 25-dik szám.

E l s ő r e n d ű

malomképviselete esetleg raktára Szilézia ős Galiczia egyrészére

á t i r é t e l r e k e r e s t e t i k lap ó v a d é k nyujtat ik . Szives ajánlatok'

kiadóhivatalába kéretnek.

Magyar királyi államvasutak. 129247 CIV./98. sz. .

H i r d e t m é n y . Mérsékelt áru menetérti jegyek életbeléptetése az alvinez-nagy-szeben-vöröstoronyi vasúton f. évi, szeptember hó l-töl kezdve egyrészt Szerdahely-sósfürdő másrészt Szász-Sebes és -Szelistye állomások között egy napig érvényei mérsékelt áru menet-térti jegyek fognak kiadatni.

Budapest, 1898. augusztus 27. (Utánnyomás nem dijaztatik). Az igazgatóság;

Egy és több vasú egyetemes aczélekéim és

talajmivelő eszközeim olcsó ár, e l s ő r e n d ű m i n ő s é g és czélszerü szerkezetüknél fogva

örvendenek, minél fogva gyártmányaimra a t. legjobb hírnévnek és kelendőségnek

figyelmét felhívom.

Árjegyzékekkel és árajánlattal szívesen szolgálok.

B a c h e r R u d o l f c s . é s k i r . k i z á r ó l a g o s e k e g y á r a

Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. Magyarországi vezérképviselő: Szűcs Zsigmond.

0 * g

H k a

% 3 I

E & o 5

A z

2lnicum &riü" ! ! § • egyetemes sorbavet&gép sokoldalú használhatóságánál, czélszerü szerkezeténél fogva egész Európában • $ £ £

a l e g j o b i ) l i i r n ó v n e k é s

l e g n a g y o b b k e l e n d ő s é g n e k

örvend, minélfogva az összes eddigi vetőgépek között az

első helyet foglalja el. Ár jegyzék és bővebb fe lv i lágosítással készségge l

szo lgá l :

M e l l c h a r F e r e n c z cs. é s kir. szabada lmazot t k i z á r ó l a g o s v e t ő g é p g y á r a

Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68.

7 2 . SZAM. 8-ík ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1 8 9 7 . SZEPTEMBER HO 1. 1 3 0 7

E l a d ó , a p i a c z i n á l m é r s é k e l t e b b á r b a n — t e t s z é s s z e r i n t i m e n n y i -

s é g b e n : 5 0 0 d r b 5 — 6 é v e s

első rendű erdélyi magyar faj igás ökör, 2 5 0 d r b 1 é v e t tö l tö t t é s 1 7 0 d r b 2 é v e t tö l tö t t

első rendű erdélyi magyar faj tinó. F e l v i l á g o s í t á s s a l s z o l g á l n a k : L á s z l ó é s t á r s a i , N a g y -I k l ó d o n , ( S z o l n o k - D o b o k a m e g y e ) v a s ú t - , p o s t a - é s t á v i r d a -

á l lomáS . 6243

D i ó s z e g l a i

„ Ó r i á s b ú z á t " , m e l y r o z s d á n a k k é p e s e l l e n á l l n i é s igy

biztos termést igér é s m e l y n e k s u l y a h e k t o l i t e r é n k é n t 8 1 — 8 3

k i l ó , a j á n l ő s z i v e t é s r e a

„ A D R I A " m. k i r . t e n g e r h a j ó z á s i r é s z v é n y - t á r s a s á g . V e z é r ü f f y n ö k s é f f e : HOFFMANN S. és V., Budapest.

1898. szeptember havában a következő gőzösök fognak közlekedni:

Szent^ászl

Cypria (G. L.) Kálmán Király

a gőzös indulása előtt 8 nappal Tanger, Algir vagy Gibraltár kikötőkbe elegendő ra

Uvo,pool 1 Fiume-Trieszt (O. L,) ; " 1-20 R°nenaUX K

inyi BÜ15 Su 'ftan? 10-20

Liverpoolnt>lr01 iFinme-Trioszt ' T.v r i a j V l . f , 10-20 Amsető dam, Rotterd, » 1 15-1 HÍdVKrl castte °/T Ye :ddonyl 16-25'

S E ! l • : Mátyás Király lg—18,

Átrakodás! s: ;olgálat i közvetlen hajóraklevelekkél a 1 Skbőlaz összes Kozéptengeri Mn „Szapáry"',

Lapunk bekötési táblája 1 f p t 3 6 k r é r t ( p o r t ó m e n t e s e n )

kapható kiadóhivatalunkban.

Értesitvény. A budapesti cs. és kir. élelmezési raktárakba

beszállítandó:

10.935 métermázsa rozs és 33.300 métermázsa zal»

bevásárlása végett a es. és kir. 4-ik hiidtest had-biztosságánál Budapesten (Budán, hadtestparancs-noksági épület) a szállítási ajánlatok 1898. évi szep tember h ó 27-én, déle lőt t i

10 ó r á i g átvétetnek.

A részletesebb feltételek 1898. évi szeptember hó 3-án' lapunkban megjelent értesitvényben, — továbbá a cs. és kir. 4-ik hadtest hadbiztossá-gánál, úgymint a budapesti és székesfehérvári cs. és kir. katonai élelmezési raktáraknál meg-tekinthetők.

Budapest, 1898. évi szeptember hó 1-én.

A c s . é s H r . 4 . h a d t e s t M b i z t o s s á g a , (Utánnyomás nem dijaztatik.) 6320

M i n d e n f a j t a

erdei csemetéket erdők és sövények alakításához, szép és olcsó: fenyő, erdei fenyő, feKete fenyő, szomorú fenyő, Douglas fenyő, vörös fenyő, vörös és fehér égrerfa, akác/.fa, fehér jnhar, ber-Itenje, és bodzafa csemetéüet ajánl

G u t s v e r w a l t u n g B O R O W N A posta: B O C I l M t , Galiczia. '6294

Á r j e g y z é k l i í v í ' m s i t r ; t i n g y e n .

Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:

A sertés javitásaés hizlalása • • i gazdák é s hizlalók használatára. H l

I r t a K . R u f f y P á l .

Ára portómentes küldéssel I

wmmmmmmmm

I ^ e g - u j a f o f o s z e r k e z e t i !

szabadalmazott terményrosta többszörösen első kitüntetést nyertek és minién gazdaságban a legjobbnak elösmerve.

Legolcsóbb árak. Az eddig l á t o t t a k a t fe l f i imnl ja ugy m u n k a , minősége, mint e g y s z e r ű s z e r k e z e t é b e n .

cs. és kir. szabad. m I különleges termény- T l l l ' k A y A K a l m á r Z s i g m o n d , ^ ^

Á r j e g y z é k i n g - y e n é s " b é r n a e n t - ö ' e .

KÖZTELEK, 1 8 9 8 . SZEPTEMBER HÓ 1. 7 2 . SZÁM. 8-ik É V F O L Y A M .

t a k a r ó k ö l c s ö n - p o n y v á k

ként áXTIoTrtófl'cíjebb,

kohnÍstein zsák- éi joijragyíri raltárílan

BUDAPEST, V. Bé la u t c z a 5 .

M. k. államv. igazgatóság. Hirdetmény.

Pozsony-passaui átrako-dással vasúti és hajózási közvetlen gabonadíjszabá-

soknak életbeléptetése. A f. é. 105687/CII. a. sz.

alatt közzétett hirdetmé-nyünk, mely szerint £ évi augusztus elsejével fen-tebbi közvetlen díjszabá-sok lépnek életbe, oda mó. dosittatik, hogy ezén díj-szabásoknak a svájezi for-galmat illető 4. füzetének érvénye csak f. é. aug. hó 10-től kezdődik.

Az igazgatóság.

KIS H I R D E T É S E K

A,Budapesti Tattersa//' (volt Lótenyésztés emel. al. r.-t.)

53 ii d a p e s t e i i : , T a t t e r s a l helyiségeiben

(k.-kerepesi-ut 17—19., a kelet i pályáiuly. leszálló oldalával szemben)

r . é v i o k t ó b e r l ió Í O . , 11 . é s 1 3 - é n

P 2 T M É N L Ó V Á S Á R T " S a rendez.

Bejelentések zárlata szeptember hó 30-ika. A bejelen-tések legczélszeriibben a Tattersall titkárságánál kapható bejelentési lapokon eszközlendők. Egyébkénti bejeléntések-nél a ménló kora, szine, származása (apja, anyja), vére (angol tele, vagy félvér, — arab, gidrán, furioso, lipizziai stb. stb.), nagysága és ára feltétlenül közlendők.

Minden darab bejelentett ménért a bejelentéssel egyidejűleg 5 frt bejelentési dij fizetendő.

Vásárjog-illetmény fejében pedig az eladott mének árából 2% fizetendő a társaság pénztárába. A mének október 8-ika előtt istállózásra fel nem küldendők.

A z i g a zga tó s ág .

Tejvétel> olaíuTtej|?k tkmfe\5bb °czimem!

Jakab, VII., Rombaeh utczn^

Moricamorzsológép meglepő munkaképességgel. Uj model fogas koronggal, esztergályozott csappal, (tengely) furott csapágygyal, könnyű egyenletes járású súrlódás nél-kül. Legnagyobb átmérője ca. 9Vs", magassága IOV2", sulva. kb. 6J/2 kgr., ; ládával együtt k > 8V2 kgr. Ára darabonként csomagolássál együtt Bécsben 3 frt 30 kr.Ezen gép oly töké-letesen i3s kielégítően dolgozik mint akár-melyik nagy gép ; az alkalmazott munka-erőhöz képest óránként 2—2V2 kektoliter szemet szolgáltat, még gyermekek is kezelhetik. Vastag és vékony, friss, vagy

száraz tengerit egyformán morzsol.

T r á g y á i é o s z t ó egyszerű és praktikus szerkezettel, átmérője 65 m/m. — Javításnak nincs

2 ábra. Egyenes, a hordó fenekére erő-síthető, ca 41/2 kiló sulyu, darabonként

4 frt 25 kr.

BALINTH SÁNDOR Bécs, s/3 Salesianergasse 8/1.

GAZDÁK KÖNYVE czim alatt jelent meg Romlbay Dezsőnek

legújabb müve. A könyv szól a mezőgazdaság min-den ágáról, állattenyész-tésről, baromfiakról, méhé-szetről, selyemhernyóról, erdőről, nemes fűzről,

koayhakertészetről, gyü-mölcsészetről,szőlőmivelés-és borkészítésről, a gazdál-kodás rendjéről, számvi-telről és egyéb hasznos tudnivalókról. A számos ábrával illusztrált könyv

Ára 2 frt. Megrendelhető lapunk kiadó-

hivatalában.

mezőgazdaság. MÁSODIK KIADÁS.

Irta:

S Z Í L h S S y Z O L T Á N | az O M G E . szerkesztő t i tká r j a , a „Köz te l ek" felelős szerkesztője,

j Erede t i f é n y k é p e k és V l a d á r E r n ő fes tőművész ra jza i u t á n

I készül t számos képpel .

| —SBolti ára 4 f r t , —a*— ü l p | OMGE, tagoknak és a „Köztelek" előfizetőinek

kedvezményes ára 3 frt 50 kr. Megrendelhető a

„ K ö p t e l e k " k i a d ó h i v a t a l á b a n (Budapest, IX. Üllöi-ut 25. sz.)

Repcze, árpa és buza aratásra

75. SZAM. 8-ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HO 17. 210

K I S H IRDETESEK , Cink nsízéiaidók éa a uaktofelna teratísejM, toWüsbá állást keresik ii &d*k

Tétetnek fel e keáTOssményss ro

Csak oly levelekre válaszolank, melyekkel i

K é r j ü k mindazokat, kik valamely jeligés hirdetésre ajánlatu-kat kiadóhivatalunkba kül-dik, (jeligés hirdetés czi-.

mét nem közölhetjük), hogy azokhoz eredeti ok-iratokat ne csatoljanak,

mert azokért semmi felelős-séget nem vállalunk. Az aján-latok megfetelö levélbélyeg-

' gel látandók el, mert a ki-adóhivatal azt saját költ-ségén nem továbbítja.

Egyúttal félreérté-sek, kikerülése végett tudatjuk t. olvasóink-kal, hogv kiadóhivata-lunk állás közvetítés-sel nem foglalkozik s az üresedésben levő ál-lásokat sem tartjuk

nyilván, csakis a be-küldött hirdetéseket

közöljük lapunkban a megfelelő hirdetési díj előleges beküldése mel-lett. A k i a d ó h i v a t a l .

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS. P á l y á z a t

október 1-i belép-' n I , gazdaság! intezetet végzett,

r • Zsigmond földbirto-

telben teljesen jártas egyé-ik nyújtsák be sajátkezüleg t pályázatukat s bizonyít-

1143 aug.

Gazdat isz t itetik októberi belép eti előképzettség ner

Gazdat i sz t Javadalmazás 1200 frt,

hirdetési irodájába inté-

i x f l k s é g ' e s l e v é l b é l j e g e t v a g y l e v e l e z ő l a p o t k Q l d e a e k .

Mauthner Ödön

csász. és kir. udvari szállító

magkereskedése B U D A P E S T E N

ajánls tarlorépamagot, hiborherét, káposzta repczét,

őszi bükkönyt, őszi borsót,

s z ö s z ö s b ü k k ö n y t , m u h a r m a g o t ,

m u s t á r m a g o t , p a p r i k a k ö l e s t s t b .

vásárol legmagasabb á r a k o n :

szöszös bükkönyt, őszi bükkönyt, őszi borsó t , nyári repczét, m u s t á r m a g o t ,

Szt. Iván rozsot, c somós ebir t , biborherét,

b a l t a c z i m e t és egyátalaban

mindenféle gazdasági magot jó minőségben. Minták beküldése a l k a l m á v a l ameny-nyiség és ár szives köz-

lése kéretik.

Ofctóber 1 - é n tik egy gazdasági Írnok, egy kulcsár és egy stahilgépész.

^g^be'leleitítése növendékeí vei. Csak munkaképes g\4kor-W^^Wklmrtatott egyének P'í.y;)/iií ükíii ' . 1.. •..• •. yr.

F ö l d m i v e s iskolá^végzett, kiszolgálj ka-

E g y kiválóan szép és tiszta magyar faj 70 darabból állö tehén gulya,

21 kiállításon első pályadíjat nyert!

• T b

S z a b a d a l m a z o t t

a i e r i M kézi YETÖ&ÉP

8 volságra'szórjá el. ' •/s-résznyl munkamegtakarítás!

%-rssznyi magmegtakaritás! Könnyen kezelhető oly egyének által is, kik különben kézzeli

^ vetésre képtelenek. ^

Bárdos és Brachfeld műszaki árúiizlet

BUDAPEST, VL, Gyár-utcza 23,

Ofctóber 1 - é n tik egy gazdasági Írnok, egy kulcsár és egy stahilgépész.

^g^be'leleitítése növendékeí vei. Csak munkaképes g\4kor-W^^Wklmrtatott egyének P'í.y;)/iií ükíii ' . 1.. •..• •. yr.

Esry

p ésleAllált^keres.0 Nős! gy et mekfcelen, gazdasági' földmives

miutT.gaz\asTgbanrmükM«^

lése,' ViSkezSlés? 6 méhte-. nyésztés, a gazdasági növény-

a tejgazdaság kezelésében, min-

dáfomban' lináfróa'/vaf aíkaT

E l a d ó a n y a m é h e k .

waŐnkénf16éfrte.líl(iÓ' ra6373P

21 kiállításon első pályadíjat nyert!

• T b

S z a b a d a l m a z o t t

a i e r i M kézi YETÖ&ÉP

8 volságra'szórjá el. ' •/s-résznyl munkamegtakarítás!

%-rssznyi magmegtakaritás! Könnyen kezelhető oly egyének által is, kik különben kézzeli

^ vetésre képtelenek. ^

Bárdos és Brachfeld műszaki árúiizlet

BUDAPEST, VL, Gyár-utcza 23,

Ofctóber 1 - é n tik egy gazdasági Írnok, egy kulcsár és egy stahilgépész.

^g^be'leleitítése növendékeí vei. Csak munkaképes g\4kor-W^^Wklmrtatott egyének P'í.y;)/iií ükíii ' . 1.. •..• •. yr.

Esry

p ésleAllált^keres.0 Nős! gy et mekfcelen, gazdasági' földmives

miutT.gaz\asTgbanrmükM«^

lése,' ViSkezSlés? 6 méhte-. nyésztés, a gazdasági növény-

a tejgazdaság kezelésében, min-

dáfomban' lináfróa'/vaf aíkaT

- ' ^ ^ E ladó . ^ • ^

szalma^és^d i ' aka^^ányT'épp

21 kiállításon első pályadíjat nyert!

• T b

S z a b a d a l m a z o t t

a i e r i M kézi YETÖ&ÉP

8 volságra'szórjá el. ' •/s-résznyl munkamegtakarítás!

%-rssznyi magmegtakaritás! Könnyen kezelhető oly egyének által is, kik különben kézzeli

^ vetésre képtelenek. ^

Bárdos és Brachfeld műszaki árúiizlet

BUDAPEST, VL, Gyár-utcza 23,

ÁLLÁST KERESŐK. E r é l y e s

tasággal bir, nagyobb 'uradal-

Esry

p ésleAllált^keres.0 Nős! gy et mekfcelen, gazdasági' földmives

miutT.gaz\asTgbanrmükM«^

lése,' ViSkezSlés? 6 méhte-. nyésztés, a gazdasági növény-

a tejgazdaság kezelésében, min-

dáfomban' lináfróa'/vaf aíkaT

- ' ^ ^ E ladó . ^ • ^

szalma^és^d i ' aka^^ányT'épp

21 kiállításon első pályadíjat nyert!

• T b

S z a b a d a l m a z o t t

a i e r i M kézi YETÖ&ÉP

8 volságra'szórjá el. ' •/s-résznyl munkamegtakarítás!

%-rssznyi magmegtakaritás! Könnyen kezelhető oly egyének által is, kik különben kézzeli

^ vetésre képtelenek. ^

Bárdos és Brachfeld műszaki árúiizlet

BUDAPEST, VL, Gyár-utcza 23,

ÁLLÁST KERESŐK. E r é l y e s

tasággal bir, nagyobb 'uradal-

Esry

p ésleAllált^keres.0 Nős! gy et mekfcelen, gazdasági' földmives

miutT.gaz\asTgbanrmükM«^

lése,' ViSkezSlés? 6 méhte-. nyésztés, a gazdasági növény-

a tejgazdaság kezelésében, min-

dáfomban' lináfróa'/vaf aíkaT E l a d ó teri JUdvarhelymegye) ^ b -

fve t a drTl'éves!1 2 drb! 8

számfelett^tenyésztehén.Jevő

21 kiállításon első pályadíjat nyert!

• T b

S z a b a d a l m a z o t t

a i e r i M kézi YETÖ&ÉP

8 volságra'szórjá el. ' •/s-résznyl munkamegtakarítás!

%-rssznyi magmegtakaritás! Könnyen kezelhető oly egyének által is, kik különben kézzeli

^ vetésre képtelenek. ^

Bárdos és Brachfeld műszaki árúiizlet

BUDAPEST, VL, Gyár-utcza 23,

ÁLLÁST KERESŐK. E r é l y e s

tasággal bir, nagyobb 'uradal- O k l e v e l e s ,

nős, 'gyermektelen, 8 é^óta..

változtatni óhajtja. A gazdaság

E l a d ó teri JUdvarhelymegye) ^ b -

fve t a drTl'éves!1 2 drb! 8

számfelett^tenyésztehén.Jevő

21 kiállításon első pályadíjat nyert!

• T b

S z a b a d a l m a z o t t

a i e r i M kézi YETÖ&ÉP

8 volságra'szórjá el. ' •/s-résznyl munkamegtakarítás!

%-rssznyi magmegtakaritás! Könnyen kezelhető oly egyének által is, kik különben kézzeli

^ vetésre képtelenek. ^

Bárdos és Brachfeld műszaki árúiizlet

BUDAPEST, VL, Gyár-utcza 23, R e n d e l k e z ő t i s z t i

kiSJaDzd®Sö'll^ée e t T Í S

donairóí, blJls|-™du-'bfzo'nytt-rmdelkezésére. Állást azonStl,

O k l e v e l e s ,

nős, 'gyermektelen, 8 é^óta..

változtatni óhajtja. A gazdaság

E l a d ó teri JUdvarhelymegye) ^ b -

fve t a drTl'éves!1 2 drb! 8

számfelett^tenyésztehén.Jevő

21 kiállításon első pályadíjat nyert!

• T b

S z a b a d a l m a z o t t

a i e r i M kézi YETÖ&ÉP

8 volságra'szórjá el. ' •/s-résznyl munkamegtakarítás!

%-rssznyi magmegtakaritás! Könnyen kezelhető oly egyének által is, kik különben kézzeli

^ vetésre képtelenek. ^

Bárdos és Brachfeld műszaki árúiizlet

BUDAPEST, VL, Gyár-utcza 23, R e n d e l k e z ő t i s z t i

kiSJaDzd®Sö'll^ée e t T Í S

donairóí, blJls|-™du-'bfzo'nytt-rmdelkezésére. Állást azonStl,

A m u n k á c s i állami tejgazdaságig munkáso-

fog^me^gtarSnl^^iknel4^^ dúljanak az iskola vezetőíégé-

E l a d ó teri JUdvarhelymegye) ^ b -

fve t a drTl'éves!1 2 drb! 8

számfelett^tenyésztehén.Jevő

Járó "busa,

mely 1 4 n k. holdanként .idén lj t e r m é s t a d o t t , 82 ko. hektoli-teron-kint, mint - őszi és

tavaszi v e t ő m a g , a

nagybossányi uradalomba (Nyitrám.)

1 0 0 k o . - k i n t 1 0 f r t -é r t Kapható .

R e n d e l k e z ő t i s z t i

kiSJaDzd®Sö'll^ée e t T Í S

donairóí, blJls|-™du-'bfzo'nytt-rmdelkezésére. Állást azonStl,

A m u n k á c s i állami tejgazdaságig munkáso-

fog^me^gtarSnl^^iknel4^^ dúljanak az iskola vezetőíégé-

T e l e l t e t é s r e ^ Járó "busa,

mely 1 4 n k. holdanként .idén lj t e r m é s t a d o t t , 82 ko. hektoli-teron-kint, mint - őszi és

tavaszi v e t ő m a g , a

nagybossányi uradalomba (Nyitrám.)

1 0 0 k o . - k i n t 1 0 f r t -é r t Kapható .

R e n d e l k e z ő t i s z t i

kiSJaDzd®Sö'll^ée e t T Í S

donairóí, blJls|-™du-'bfzo'nytt-rmdelkezésére. Állást azonStl,

A m u n k á c s i állami tejgazdaságig munkáso-

fog^me^gtarSnl^^iknel4^^ dúljanak az iskola vezetőíégé-

T e l i v é r

K°í°IgmíndwVosta% vasút

Járó "busa,

mely 1 4 n k. holdanként .idén lj t e r m é s t a d o t t , 82 ko. hektoli-teron-kint, mint - őszi és

tavaszi v e t ő m a g , a

nagybossányi uradalomba (Nyitrám.)

1 0 0 k o . - k i n t 1 0 f r t -é r t Kapható .

R e n d e l k e z ő t i s z t i

kiSJaDzd®Sö'll^ée e t T Í S

donairóí, blJls|-™du-'bfzo'nytt-rmdelkezésére. Állást azonStl,

U r a d a l m i i s p á n

iskolát ölelés Eredménnyel végzett, kiszolgált .huszár al-

ÁUatten és ós híz aláJ sr ó

Czimfa k?ádóMTOSlban.Sfil63B8

T e l i v é r

K°í°IgmíndwVosta% vasút

Járó "busa,

mely 1 4 n k. holdanként .idén lj t e r m é s t a d o t t , 82 ko. hektoli-teron-kint, mint - őszi és

tavaszi v e t ő m a g , a

nagybossányi uradalomba (Nyitrám.)

1 0 0 k o . - k i n t 1 0 f r t -é r t Kapható .

R e n d e l k e z ő t i s z t i

kiSJaDzd®Sö'll^ée e t T Í S

donairóí, blJls|-™du-'bfzo'nytt-rmdelkezésére. Állást azonStl,

U r a d a l m i i s p á n

iskolát ölelés Eredménnyel végzett, kiszolgált .huszár al-

ÁUatten és ós híz aláJ sr ó

Czimfa k?ádóMTOSlban.Sfil63B8

VEGYESÜK,

Járó "busa,

mely 1 4 n k. holdanként .idén lj t e r m é s t a d o t t , 82 ko. hektoli-teron-kint, mint - őszi és

tavaszi v e t ő m a g , a

nagybossányi uradalomba (Nyitrám.)

1 0 0 k o . - k i n t 1 0 f r t -é r t Kapható .

Á l lá s t ''kereső föídm'ivesiskolal tanulók. Az adai m. kir. földmivesisko-

nSs és nőtfenf kLártla^erélyes' és szorgalmas egyén hagyja el,

sJgoif£n4^ elnyerni. Szives megkeresések-re készségesen leszi "meg az

' iskola igazgatósága, Adán. 6342

U r a d a l m i i s p á n

iskolát ölelés Eredménnyel végzett, kiszolgált .huszár al-

ÁUatten és ós híz aláJ sr ó

Czimfa k?ádóMTOSlban.Sfil63B8

Mindenféle

puha épületfát, deszkát,

l é c z e t ,

z s i n d e l y t s t lb . a j á n l

jé minőségben

MM Sái ir fakereskedö

irodája:

Budapest, Kálmán-u. 17

Járó "busa,

mely 1 4 n k. holdanként .idén lj t e r m é s t a d o t t , 82 ko. hektoli-teron-kint, mint - őszi és

tavaszi v e t ő m a g , a

nagybossányi uradalomba (Nyitrám.)

1 0 0 k o . - k i n t 1 0 f r t -é r t Kapható .

Á l lá s t ''kereső föídm'ivesiskolal tanulók. Az adai m. kir. földmivesisko-

nSs és nőtfenf kLártla^erélyes' és szorgalmas egyén hagyja el,

sJgoif£n4^ elnyerni. Szives megkeresések-re készségesen leszi "meg az

' iskola igazgatósága, Adán. 6342

U r a d a l m i i s p á n

iskolát ölelés Eredménnyel végzett, kiszolgált .huszár al-

ÁUatten és ós híz aláJ sr ó

Czimfa k?ádóMTOSlban.Sfil63B8

Mindenféle

puha épületfát, deszkát,

l é c z e t ,

z s i n d e l y t s t lb . a j á n l

jé minőségben

MM Sái ir fakereskedö

irodája:

Budapest, Kálmán-u. 17

T e l j e s

Á l lá s t ''kereső föídm'ivesiskolal tanulók. Az adai m. kir. földmivesisko-

nSs és nőtfenf kLártla^erélyes' és szorgalmas egyén hagyja el,

sJgoif£n4^ elnyerni. Szives megkeresések-re készségesen leszi "meg az

' iskola igazgatósága, Adán. 6342

U r a d a l m i i s p á n

iskolát ölelés Eredménnyel végzett, kiszolgált .huszár al-

ÁUatten és ós híz aláJ sr ó

Czimfa k?ádóMTOSlban.Sfil63B8

Mindenféle

puha épületfát, deszkát,

l é c z e t ,

z s i n d e l y t s t lb . a j á n l

jé minőségben

MM Sái ir fakereskedö

irodája:

Budapest, Kálmán-u. 17

4 0 0 m é t e r g S p á g i vasíti Ínt,bviamta°t

Gazdat iszt ,

*'2jjSmSS»t kere".

Majorgrazdai

utánra., tejgazdasági szakisko-

Mindenféle

puha épületfát, deszkát,

l é c z e t ,

z s i n d e l y t s t lb . a j á n l

jé minőségben

MM Sái ir fakereskedö

irodája:

Budapest, Kálmán-u. 17

4 0 0 m é t e r g S p á g i vasíti Ínt,bviamta°t

Gazdat iszt ,

*'2jjSmSS»t kere".

Majorgrazdai

utánra., tejgazdasági szakisko-

Mindenféle

puha épületfát, deszkát,

l é c z e t ,

z s i n d e l y t s t lb . a j á n l

jé minőségben

MM Sái ir fakereskedö

irodája:

Budapest, Kálmán-u. 17

E l a d ó b i r t o k .

'ImorfsátSs* H f ^ l f ^ E í

Gazdat iszt ,

*'2jjSmSS»t kere". F ö l d m i v e s -

iskolát jelesen vigzett, kiszol-gá;t katona, nős, jő családból szorgalmas egyén, gazdaságba

.pésre. Czim a kiadóhivatalban .

Mindenféle

puha épületfát, deszkát,

l é c z e t ,

z s i n d e l y t s t lb . a j á n l

jé minőségben

MM Sái ir fakereskedö

irodája:

Budapest, Kálmán-u. 17

E l a d ó b i r t o k .

'ImorfsátSs* H f ^ l f ^ E í

Gazdat iszt ,

F ö l d m i v e s -iskolát jelesen vigzett, kiszol-gá;t katona, nős, jő családból szorgalmas egyén, gazdaságba

.pésre. Czim a kiadóhivatalban .

Mindenféle

puha épületfát, deszkát,

l é c z e t ,

z s i n d e l y t s t lb . a j á n l

jé minőségben

MM Sái ir fakereskedö

irodája:

Budapest, Kálmán-u. 17

E l a d ó b i r t o k .

'ImorfsátSs* H f ^ l f ^ E í

Gazdat iszt ,

F ö l d m i v e s -iskolát jelesen vigzett, kiszol-gá;t katona, nős, jő családból szorgalmas egyén, gazdaságba

.pésre. Czim a kiadóhivatalban . Kiváló minőségű őszi borsó,

őszi bükköny, s z ö s z ö s b ü k k ö n y , szt.-íván rozs,

biborhere, káposztarepce,

luczerna jutányosán kapható

H A L D E K mifcreMésÉn 6396

t í u d a p e s t , Károly-kcru t 9. sz .

E l a d ó b i r t o k .

'ImorfsátSs* H f ^ l f ^ E í

Gazdat i sz t i

3 évi ^gazdásági és V/t <vi er-

ki a gazdaság minden ágában!

ÁLLATOL Eladó :

Kiváló minőségű őszi borsó,

őszi bükköny, s z ö s z ö s b ü k k ö n y , szt.-íván rozs,

biborhere, káposztarepce,

luczerna jutányosán kapható

H A L D E K mifcreMésÉn 6396

t í u d a p e s t , Károly-kcru t 9. sz .

T e j s z á l l í t ó Gazdat i sz t i

3 évi ^gazdásági és V/t <vi er-

ki a gazdaság minden ágában!

ÁLLATOL Eladó :

Kiváló minőségű őszi borsó,

őszi bükköny, s z ö s z ö s b ü k k ö n y , szt.-íván rozs,

biborhere, káposztarepce,

luczerna jutányosán kapható

H A L D E K mifcreMésÉn 6396

t í u d a p e s t , Károly-kcru t 9. sz .

A l e g j o b b

takaróponyvák kazlak és cséplőgépekre,

„ s z e l t é r p o n y v á l t "

t e r m é n y z s á k o k

F I S C H E R J . zsák- és jón i 1 i Buiapest, SasTüoroia-u. 18.

Ugyanott Vízhatlan takarópony-ván igen_ mérsékelt díj

kaphatók" °

Tchenészgrazdai állást keres október 1 ro, egy ügyelői minőségben működő

'63'2,

Eladó

Ssen me|te™ett^elv.4r"pi^

izáP;tóMra> ' ,aaU °m S 6389

Kiváló minőségű őszi borsó,

őszi bükköny, s z ö s z ö s b ü k k ö n y , szt.-íván rozs,

biborhere, káposztarepce,

luczerna jutányosán kapható

H A L D E K mifcreMésÉn 6396

t í u d a p e s t , Károly-kcru t 9. sz .

A l e g j o b b

takaróponyvák kazlak és cséplőgépekre,

„ s z e l t é r p o n y v á l t "

t e r m é n y z s á k o k

F I S C H E R J . zsák- és jón i 1 i Buiapest, SasTüoroia-u. 18.

Ugyanott Vízhatlan takarópony-ván igen_ mérsékelt díj

kaphatók" °

K o l o z s m o n o s t o r i

gazdasági tanintézet 'végzeit-

k^.efőli^zt|e^gazdaság?f ^agy

Eladó

Ssen me|te™ett^elv.4r"pi^

izáP;tóMra> ' ,aaU °m S 6389

Kiváló minőségű őszi borsó,

őszi bükköny, s z ö s z ö s b ü k k ö n y , szt.-íván rozs,

biborhere, káposztarepce,

luczerna jutányosán kapható

H A L D E K mifcreMésÉn 6396

t í u d a p e s t , Károly-kcru t 9. sz .

A l e g j o b b

takaróponyvák kazlak és cséplőgépekre,

„ s z e l t é r p o n y v á l t "

t e r m é n y z s á k o k

F I S C H E R J . zsák- és jón i 1 i Buiapest, SasTüoroia-u. 18.

Ugyanott Vízhatlan takarópony-ván igen_ mérsékelt díj

kaphatók" °

Törleszt, kölcsön földbirtokokra.

KÖZTELEK, 1 8 9 8 : S Z E P T E M B E R HO 7. 72. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.

Gőzmivelés. Nagyobb területek szántását gözekével hajlandó vagyok elvállalni j épígy

m é f y r i g o l o z á s t s z ő E S - t e l e p i t é s e k h e s ,

Érdeklődők kéretnek, hogy alanti czimemhez forduljanak. gőzszántási vállalkozó WoIIS E r n ő , B u d a p e s t - K e l e n f ö l d .

^ n p e r f o n z f á t o k állati és ásványi eredetűek,

I a legmegbízhatóbb, a legjobban bevált és a legolcsóbb | foszforsavas trágyaszerek, minden talajra alkalmasak.

Tartalmaznak 10—2,0°/o vizben oldható foszforsavat. Vegytartalomért feltétlenül szavatolunk. — Szárítva és finoman Srölve.

I Gyors hatásáért szavatolunk; Legmagasabb hozamképesség. n é l k ü l ö z h e t e t l e n a i ő s z i v e t é s e k n é l .

Kétannyi mennyiségű czitrátban oldható foszforsavval sem pótolható hatása. Ajánlok továbbá:

Csontlisztet, Chilisalétromot, kénsavas ainmoniákot, kálisót, kainitot, különleges műtrágyákat k a p á s és ka lászos n ö v é n y e k alá, tlienienaui szab. szuperfoszfát-gypszet he rések t r á g y á j á u l és az i s t á l ló t rágya konzer -v á l á s á r a ; takarmánymész s tb . b á r h o v á versenyképes á ron

s z á l l í t j a :

S C H R A M P r á g a . Központi iroda: H E m R I C H S G A S S E 2 7 .

műtrágyagyár Ludenburg-Themeneau és Rostok melletti Lissekben

A.

\ AMezogazdasági ipar-részv.-t kaposvári Mraradalma p § e l a d á s r a b o c s á j t $

| j ' j É R M ^ 6 0 d r b 1% és 2% éves, k i v á l ó szép, |

% ^ ^ ^ ^ ^ ^ f e h é r s z ő r ű t e n y é s z t é s r e a l k a l m a s , ^

Jmángolieza faj kant, s g valamint 150 darab ls/4 é s 2\ é v e s , k i v á l ó szép, R

t e n y é s z t é s r e a l k a l m a s , f e h é r k o n d o r s z ö r ü g

I mangolicza faj koczát .1 rí Bővebb felvilágosítást nyújt a M e z ő g a z d a s á g i i p a r - S B részv . - társ . k apo svá r i b é r u r a d a l m a . H

Van szerencsénk ajánlani s z a v a t o l t t i s z t a s á g a

A l e g m a g a s a b b dijakkal

kitüntetett' Thomasf ogzfáfeliszíet szavatolt 15—20% citrátban oldható foszforsavtartalommal és 85—100%

porfinomsággal. íelülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösön

váriy talajok javítására, kitilnö hatású az összes gabonanemüek, kapás és olajnövények, lóhere és luczerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kiváltképen a rétekre. Legjobb, leghatásosabb és legolcsóbb fosEl 'orsavtrágya tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az összes s z u p e r f o s z f á t o k a t . A citrátban oldható foszforsav-tartalomért szavatosságot vállalunk, neteláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál

A csehországi TlomasiM Drágái foszfátliszt eladási Irodájának yeiérképráeWge a magyar korona orsz. területén

KALMÁR, VILMOS, m, * Martellin a legfinomabb dohánynemesitő trágya kizárólagos eladása.

Országos Magyar Kölcsönös IMositó Szövetkezet. BUDAPESTEN, VIII., József-körut 8.

Elnő i: TELEKI GÉZA gróf.

RUBINEK GYULA, SZENTKIRÁLYI l

Alelnök: CSÁVOSST BÉLA.

LNDOR, DESSEWFFY ARIST

AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOÜITti SZÖVETKEZET a gazdakö-zönség általános elismerése szerint ugy a tűz- nint a jét biztosítás terén hiven megfelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vívta ki magának, az

épület és á ta lány (pausclial) biztositásnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövet-kezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; — minden más illeték kizárásával.

A takarmány és szalmáseleség biztosítása egy intézetnél sem eszközölhető oly olcsón és oly kedvező feltételek

mellett mint a szövetkezetnél. §Ö0T" Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték

nagyságára — a tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal

terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut

8. sz.) és a vidéken-Jétesitett ügynökségek. 5024

G é p - s o d r o n y - s z ö v e t e k , c z i n k e z e t t s z ú r ó s k e r í t é s - s o d r o n y .

Hammerschmidt E , gyógyszerész-féle

PATKÁNY-KOLBÁSZ 95277 német Mrod. síataialom

76024 G. M. S. szabadalom általánosan legjobb-nak elismert patkány-Irtószere a világnak. Embernek és háziállatoknak absolut ártalmatlan, minden rágcsáló állatra még a leg-kisebb adagban is okvetlen

haláltliozó. Kolbászok á 45 ir,, 75 tr. és frt 1,30. Kapható: gyógyszertárakban, drogéria és nagyobb vegyes-

kereskedésekben. Egyedüli jogosított gyárosok DuensingésBuchrucker

Un7, a/D. Gazdasági egyesületek előny

árban részesülnek. 135,027/1898,

hó 1

Kertek, erdőségek és vadparkolt bekerítéséhez úgyszintén mindenféle sodrony szövetek, baromfi-udvarok, fáczánosokhoz, tűzvédő-, ablak- és rostélyszövetek, homok- és kavics-szűrő, sod-ronyszövet, kapuk, sodronykötelek mindenféle szerkezetben és vasszerkezeteket általában szállít

a legjutányosabban. Vassodrony és gépsodronyszövet gyár és

épület lakatos -műhely Franz Schröckenfuchs

W í i i i l h o í V n a . <1. Y b b s . ftSj$T" Bekerítések gépsodrony-szövettel nem kerülnelt többe, mint jobb anyagból készült fakerítések, e mellek, tartósak és minden térnek csinos úrias jelleget adna

Költségvetések ingyen és bérmentve. ™3«1 Magy. kir. államvasutak igazgatósága.

Hirdetmény. Kereskedelemügyi m. kir. minister ur ő MgyméHósága "oltó évi szeptember

délmagyarországi őszi hadgyakorlatok idején, tekintettel a beálló rendkívüli forgalmi viszonyokra, az üzletszabályzat 63. §. 3-ik bekezdés 2-ik pontja és a nemzetközi egyezmény 14. czikkéhez tartozó végrehajtási határozmányok 6-ik §-a alapján az érvényben állókon kívül, még további 3 napi szállítási póthatáridő számíttassák fel mindazon közönséges (élők és gyorsromlók kivételével) teheráruk után, melyek

a) f. évi szeptember hó 7., 8. és 9-én a szeged—orsov&i, a temesvár—báziási, a temesvár—nagy-szent-miklósi, a temesvár—buziási, a lúgos—verseczi, a vojtek —németbogsáni, a zsebely—bókai, a jassenova—oraviczai, a nagykikinda—nagy-becskereki és a valkány—varjasí, továbbá melyek; i

f. évi szeptember hó 8., 9. és 10-én az arad—temesvári, az arad—tövis és a kolozsvár—segesvári vonalakon feladétnak, kiszolgáltatandók vagy ezen vonalakon át szállitandók.

Budapest, 1898. évi szeptember hó 3-án. Az igazgatóság.

Í "".Hét éven át nemesi te t t " "l 1 1 I nagykalászu búzát S 1 6316 ö s z i v e t é s r e ajánl 1

I MIKLÓS ÖDÖN gazdasági intézösége | 1 Alacska, u. p. és v. á. Sajószentpéter. Éj

1 Ára 100 kilo 12 frt 6 0 kr . ; 5 0 kiló 12 frt 8 5 kr. 1

.Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).