1 A VILÁGGAZDASÁG KIALAKULÁSA KIDOLGOZOTT TÉTELEK

1. TÉTEL: MUTASSA BE ARNOLD TOYNBEE KIHÍVÁS-VÁLASZ

ELMÉLETÉT!

2. TÉTEL: KIK ALAPÍTOTTÁK VELENCÉT? Velencét az V. században alapították. Hozzájárult a Nyugat-római birodalom felbomlása és a barbár népvándorlás is. Először a gótok, majd a hunok megjelenése okozott riadalmat az Adria melletti kikötővárosoknak, így azok elkezdtek áttelepülni a szigetekre. 421-ben Padova tanácsa már számol a kiköltözött, szigeteken élőkkel (Anon., 2012). Egy 2008-as kutatás szerint Velence előtörténete Altium volt, amely a mai várostól 7 kilométerre északra helyezkedik el. A város a barbár támadásoknak esett áldozatul és a lakók a lagúnába menekültek, ahol várost építettek egykori városuk köveiből (Anon., 2008).

3. TÉTEL: JELLEMEZZE ANTWERPEN KORSZAKÁT! Antwerpen korszakát három részre lehet osztani: a portugál korszakra, a spanyol korszakra és a bukásra.

PORTUGÁL KORSZAK Portugália felemelkedésének egyik legfontosabb tétele az ország területének visszafoglalásakor kialakult egy katonáskodó és hivatalviselő réteg, amelyet le kellett kötnie az államnak. Ezen kívül az ország szoros gazdasági kapcsolatokat ápolt a muszlim

• normális megoldások alkalmazása

HAGYOMÁNY

• kreatív kisebbség alkalmazása

INNOVÁCIÓ • ha egyik sem

oldotta meg a problémát

ÖSSZEOMLÁS

2

arab világgal, amely megadta a gazdasági potenciálját. Harmadrészt pedig a barcasnak nevezett hajókkal kiválóan tudtak mozogni az óceánon is. TENGERÉSZ HENRIK ideje alatt indult be a fellendülés, amikor megalapította Sargesban, 1413-ban a Tengerészeti Akadémiát és elkezdett anyagot gyűjteni a szélrendszerekről és az áramlásokról, egyeztette a hajónaplókat és egy igen komoly „adatbázist” hozott létre. A felfedezések II. JÁNOS király alatt lendültek fel, ugyanis az uralkodó hajlandó volt nagyobb összegeket is áldozni a cél érdekében, így juthatott ez a Jóreménység-fokáig BARTOLOMEO DIAZ is. Afrika nyugati partvidékén kereskedelmi lerakatokat alakítottak ki és az arab kereskedőkkel karöltve (akik a sivatagban karavánutakon szerezték be az árut) kereskedelmi rendszert építettek fel. Lisszabonba elefántcsontot, aranyport és rabszolgát szállítottak. Így a portugálok kijátszották a velenceieket, akik egy ideig kiszorultak a fűszerkereskedelemből (Rácz, 2001, pp. 49-53).

Portugália azonban csak közvetítő maradhatott. Lisszabonnal szemben azonban Antwerpen lett a gazdasági élet központja. Itt csoportosult ugyanis az akkori gazdasági elit nagy része: hanza, angol, német kereskedelmi lerakatok voltak a városban. Itt alapította meg a portugál király a Casa de India kereskedő házat, amely a borssal látta el a térséget. Antwerpen kiemelkedésének az egyik oka ez volt, a másik, hogy a kor nagy bankcsaládjai, az IMHOF, a WELSER és a FUGGER család itt helyezkedett el és a fűszerkereskedelemhez szükség volt a német ezüstre. A súlypont áthelyeződése meglátszik az itáliai bankházak csődjein. 1523-tól a Valois-Habsburg vetélkedés hátravetette a kereskedelmet és mintegy tíz évig nem volt jelentős árucsere. Az 1530-as években a portugálok elhagyták a várost. A XV-XVI. század fordulóján elkezdett beáramolni a nemesfém Sevillába, amely hátravetette a német bánya-konjunktúrát, így Antwerpent is, továbbá 1530-40-es években Velence megújította a fűszerkereskedelmét a Vörös-tengeren keresztül (Rácz, 2001, pp. 53-56).

SPANYOL KORSZAK V. KÁROLY 1519-es megválasztása óta szoros kapcsolatokat ápolt a FUGGER és a WELSER bankházakkal, továbbá Német-alföld uralkodójaként kapcsolatban állt Antwerpennel is. Hatalmas megrendeléseket adott le a város felé, ugyanis fenn kellett tartania a kereskedelmet a gyarmatbirodalmával, és ehhez legfőképp hajóra, illetve termékekre volt szüksége. Azonban önerőből nem tudta kifizetni a megrendelést, így fel kellett használnia az amerikai nemesfémet. Ez új lendületet adott Antwerpennek, amely virágkorát élte ekkor, 1535-1557 között. Az 1557-es spanyol bankcsőd derékba törte a fejlődést (Rácz, 2001, pp. 56-58).

A HANYATLÁS A kereskedelmi központ szerepe meggyengült és soha nem is tudta visszaszerezni azt. Ennek legfőbb oka, hogy az angolok áthelyezték posztókereskedelmi központjukat Hamburgba. Hatalmas beruházásoknak köszönhetően Német-alföld posztóipara fel tudta venni a versenyt az angollal, de a régi dicsőséget már nem szerezhette vissza. Antwerpen rövid ideig volt központ, mégis kihagyhatatlan láncszeme a fejlődésnek, ugyanis itt találták fel például a „clearing” rendszerét (Rácz, 2001, p. 58).

4. TÉTEL: HOGY HATÁROZHATÓ MEG EURÓPA FOGALMA? Először ezt a nevet a görögök használták, kiknél a mitológia szerint Zeusz elrabol egy föníciai hercegnőt, aki eme nevet viseli.

3

A görög geográfia már meghatározza a határait a kontinensnek, melyek keletre a Don folyóval, délre a Kaukázussal, nyugatra pedig a Gibraltári szorossal jelölik. Majd csak a modern földrajztudomány idején PHILIP JOAN VON STRAHLENBERG változtatta meg a keleti határt az Urál-hegységre.

Európa ugyanakkor nem csak földrajzi térszínt jelent, hanem civilizációs egységet is. Az első ilyen megjelenést a Római Birodalom idézte elő, ugyanis ez volt az első állam, mely átfogta a kontinens nagy részét. A centrum a Földközi-tenger volt. A bukás után az iszlám megjelenésével ez a térség háborús övezetté vált, tehát a centrum északra húzódott, valahol Lotaringia környékére.

5. TÉTEL: MILYEN MÓDJAI VOLTAK A HOSSZÚ TÁVÚ

ALKALMAZKODÁSNAK A XIV. SZÁZAD VÁLSÁGÁT KÖVETŐEN?

ÖNSZABÁLYOZÓ DEMOGRÁFIAI RENDSZER LOUIS HENRY 1911-1991.

o Születési, esketési és halálozási anyakönyvek Alapelvek

o a nők termékenységi időszaka: 14-40 év 13 gyermek világra hozásához elegendő

o magas gyermekhalandóság csak 7 gyermek marad életben

o születérkor várható életkor: 20-30 év o fő eszköz a nő házasságkötésének az időpontjával való játék

szokásjog által a házasságok ideje 7-10 év 12-14 éves kor → nő a népesség XVI. századi Angliában 31 év → népességnövekedés nincsen Aki a házasságon kívül szült, azt szankcionálták

FEUDÁLIS GAZDASÁG KÉT IRÁNYA A VÁLSÁG UTÁN Megosztottság erősödése

o Lengyelország, Nápolyi Királyság Politikai centralizáció és állami integráció

o Franciaország, Oroszország, Anglia

6. TÉTEL: MELYDÁTUMOK TEKINTHETŐEK A KÖZÉPKOR

KEZDŐDÁTUMÁNAK? Jézus születése, az időszámítás és a kereszténység kezdete 375. A hunok átlépik a Volgát 395. A Római Birodalom kettéosztása 410. I. ALARIK által vezetett gót seregek kifosztják Rómát 476. A Római Birodalom nyugati részének bukása, a germánok végleges győzelme 622. Hijra

4

750. A kalifátusok ideje1

7. TÉTEL: HOGYAN GYŐZTE LE VELENCE A KÉT RIVÁLISÁT, GENOVÁT ÉS PISAT? Pisa-ról annyit találtunk, hogy Velence felemelkedésének az idején Firenzével volt elfoglalva, aki később magába olvasztotta a városállamot. Azonban ennél többet egyik jegyzetben sem találtunk.

A XIII-XIV. századra már csak Genova és Velence versenyeztek egymással. Sokáig úgy tűnt, hogy az előbbi kerül ki győztesen, ugyanis 1298-ban Curzola mellett megfutamították a velencei seregeket, 1379-ben pedig elfoglalták Chioggiát, a velencei lagúnák bejáratát is. 1380 júniusára Velence hatalmas áldozatok árán talpra állt és VETTOR PISANI dózse vezetésével megfordították az állást. A torinói béke Velencének nem adott semmilyen kedvezményt, „ám Genova már soha többé nem került abba a helyzetbe, hogy megkérdőjelezze Velence földközi-tengeri elsőségét” (Rácz, 2001, pp. 44-45).

8. TÉTEL: HOGYAN ÉRTELMEZHETŐ A TÖRTÉNELMI IDŐ FOGALMA? Az idő lineáris, irreverzibilis és kumulatív, azaz egyenes irányú, vissza-fordíthatatlan és összegyűlő, sűrűsödő.

Az idő ciklikus. Több ciklust fedezhetünk fel, ezek közül néhány híresebb:

KITCHIN: 40 hónap JUGLAR: 6-8 év KONDRATYEV: 40-60 év ERNEST LABROUSSE: 10-12 év

9. TÉTEL: MILYEN ÉRTELMEZÉSI LEHETŐSÉGEI VANNAK A TÉR

FOGALMÁNAK? A tér jelölhet távolságot, földfelszínt, esetleg politikai viszonyokat. Ábrázolási módja a térkép, amely különböző szempontok alapján határozza meg a tér felosztását. A térről alkotott tudásunk az időben egyre bővült. A földrajzi térben megkülönböztetjük a litoszférát, a pedoszférát, a hidroszférát, a bioszférát, az atmoszférát, az antroposzférát és a nooszférát. Az antroposzféra minden amit, az ember létrehozott; a nooszféra pedig a tudás és az intellektuális szféra. TEILHARD DE CHARDIN hozta létre ezt a fogalmat, ma az internetet tartják ennek a szférának. A történelem megkülönböztet távolságot, földfelszínt, azaz geomorfológiát és politikai viszonyokat. A tér az a hely, ahol a dolgok történnek.2

10. TÉTEL: MIÉRT NEM VOLT ALKALMAZHATÓ MEDITERRÁN

MEZŐGAZDASÁG A KONTINENTÁLIS EURÓPÁBAN?

1 Nem vagyok benne biztos, hogy ez az évszám kezdete a középkornak, ugyanakkor találkoztam vele. 2 Ez utóbbit mi magunk állítottuk.

5

A mediterrán talaj nagyon könnyű szerkezetű (terrarossa), amit könnyű felkarcolni. Ebből kifolyólag a rómaiak könnyű ekét használtak, amit más néven karcoló ekének is neveztek. Ezzel azonban a keményebb talajokat nem lehetett ezzel megmunkálni. Egy újfajta ekére volt szükség.

11. TÉTEL: HOGYAN SZÜLETETT MEG A VILÁGGAZDASÁGI

RENDSZER ELMÉLETE ÉS MELYEK AZ ALAPFOGALMAI? FERNAND BRAUDEL alapján megkülönböztetünk világgazdaságot és gazdaság-világot. A világgazdaság (économie mondiale) a Föld gazdasági egységeinek az összessége, a gazdaság-világ (économie-monde) pedig a világnak egy jól körülhatárolható része, amely gazdaságilag autonóm, képes magát ellátni, s a külvilág hatásaira organikus egységként reagál (Rácz, 2001, p. 13).

Továbbá a modern világgazdaságot három részre lehet elkülöníteni WALLERSTEIN szerint. A centrum a legfejlettebb pontja(i) a rendszernek, itt gyűlik össze a tőke, illetve ide összpontosul a tudás. Itt mennek végbe a technológiai fejlesztések. Az ellenpontja a centrumnak a periféria, amely aktív kapcsolatban áll a centrummal, gyakorlatilag annak a felvásárlója, piaca. Amennyiben a XVI. században Német-alföld, Dél-Anglia, illetve Észak-Itália voltak a centrum, abban az esetben periférikus területnek a kialakuló Oroszországot, illetve Magyarországot, a Török Birodalmat tekinthetjük. Ehhez jön hozzá a fél periféria, amely átmenetet képez az előző két fogalom között. A centrum fejlettsége érezteti a hatását, azonban a lehetőségeket nem tudják oly mértékben kihasználni, mint a centrumban (Wallerstein, 1983).3

12. TÉTEL: HASONLÍTSA ÖSSZE A CIVILIZÁCIÓT FENNTARTÓ

MEZŐGAZDASÁGI KULTÚRÁKAT (BÚZA, RIZS, KUKORICA)!

Munka Hozam Talaj

Búza kemény, de csak vetés és aratás

idején

1:4/10 gyorsan kimerül

Rizs nagyon sok kézimunka

1:30/50 hosszú ideig fennmarad a

termékenység Kukorica 50 munkanap 1:30/50 gyorsan kimerül

Civilizációs következmények

Búza o 80:20-as arány paraszt:egyéb o alacsony népsűrűség o fogékony a technológiai innováció iránt o kiegyensúlyozott táplálkozás o 5:1-es hatékonysági arány a mezőgazdaság:állattenyésztés között

Kukorica/rizs o magas népsűrűség

3 Nem vagyunk biztosak abban, hogy ez a második bekezdés válasz a kérdésre.

6

o csekély érdeklődés a technika iránt Kína a XVIII. századig fejlettebb, mint Európa Kínában kitalálják a dolgokat, de nem alkalmazzák őket

o minőségi alultápláltság o az állattartás csekély jelentősége

13. TÉTEL: KI VOLT THOMAS ROBERT MALTHUS? Élt 1766-1839.

Angol demográfus, az angol klasszikus közgazdaságtan fontos képviselője, anglikán lelkész. Vizsgálatai során arra jutott, hogy a gazdaság nem tudja ellátni a népességnövekedést a malthus-i fékek állítják le azt.

ELVEK: A népességnövekedés alapvetően exponenciális. A mezőgazdasági növekedés lassú.

MALTHUS-I FÉKEK: Járványok Háborúk Éhínségek

14. TÉTEL: MUTASSA BE A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK

FOLYAMATÁT, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A PORTUGÁL

FELFEDEZÉSEKRE!

ELŐZMÉNYEK Okok

o levantei kereskedelem drága o arany-ezüst szükséglet o egyház nyomása o katonáskodó nemesség levezetése

Feltételek o karavella, iránytű o térképészeti ismeretek

PORTUGÁL FELFEDEZÉSEK XV. század során Afrika partjai mentén alakítanak ki kereskedelmi hálózatot

arabokkal karöltve 1471. átlépik az Egyenlítőt 1487. BARTOLOMEO DIAZ elérte a Jóreménység-fokát 1498. VASCO DE GAMA kiköt Kálikutban TENGERÉSZ HENRIK:

o Sargesban megfigyelőtorony, hajógyár és akadémia építése KASZTÍLIAI IZABELLA

o KOLUMBUSZ KRISTÓF, 1492. október 12-én San Salvador, Bahama-szigetek

7

1504-ig: Kuba, Hispaniola, Puerto Rico, Panama, Jamaica hoz: nemesfémet, drágakövet, ismeretlen növényeket, indiánokat

AMERIGO VESPUCCI o elnevezi a kontinenst o Brazília felfedezése o Golf-áramlat felfedezése

1519. MAGELLÁN elindul földkörüli útjára o 1522-ben ér haza az egyik hajója

1491. tordesillas-i szerződés 1529. zaragozai szerződés

o két hosszúsági vonal mentén felosztja a világot (pápai segítséggel)

PORTUGÁLIA SWOT ANALÍZISE Strength - Erősség

o autonóm hatalom o fejlett gazdaság

muzulmánokkal kereskedik o nagy flotta

Weakness - Gyengeség o messzeség

Opportunity - Lehetőség o nyitott a tengerre o Firenze és Genova támogatja

Threats - Fenyegetések o iszlám államok által o a formálódó Spanyolország által

15. TÉTEL: MILYEN ÉGHAJLATI TÖRTÉNETI KORSZAKOK VOLTAK

AZ UTÓBBI KÉTEZER ÉVBEN? Római optimum éghajlat Népvándorlások korának lehűlése (IV-VIII. sz.) Középkori optimum éghajlat (VIII-XIII/XIV. sz.) Kis jégkorszak (XIV/XV-1860-as évek) Jelenkori felmelegedés

16. TÉTEL: MIT JELENT A KÖZÉPKORI MEZŐGAZDASÁGI

FORRADALOM FOGALMA?4 súlypont átkerül az észak-nyugati területekre nyitott kérdések:

o rabszolgatartó marad-e? o mezőgazdaság

asszimetrikus eke két- és háromnyomásos rendszer

4 Hogyan ment végbe és milyen következményekkel járt a középkori mezőgazdasági forradalom néven találtunk két tételsorban is kérdést. Erre válaszoltunk, ez alapján megválaszolható a fenti kérdés is.

8

nyakhám helyett szügyhám sarló, kasza

civilizációs következmények o búza

fogékony a technikai innováció iránt kiegyensúlyozott táplálkozás 5:1 hatékonysági arány (földművelés:állattenyésztés)

o rizs + kukorica magas népsűrűség csekély érdeklődés a technika iránt minőségi alultápláltság állattartás csekély jelentősége

17. TÉTEL: HOL TALÁLHATÓ A PESTIS ÓHAZÁJA? Kelet-Afrika

Himalája

18. TÉTEL: HOGYAN JELLEMEZHETŐ VELENCE KORSZAKA? Velence a pestis pusztításait túlélte és mivel városállam volt, nem territoriális állam, jelentős pénztartalékokkal rendelkezett már a XIV. században. A XIII-XIV. századra már csak Genova és Velence versenyeztek egymással. Sokáig úgy tűnt, hogy az előbbi kerül ki győztesen, ugyanis 1298-ban Curzola mellett megfutamították a velencei seregeket, 1379-ben pedig elfoglalták Chioggiát, a velencei lagúnák bejáratát is. 1380 júniusára Velence hatalmas áldozatok árán talpra állt és VETTOR PISANI dózse vezetésével megfordították az állást. A torinói béke Velencének nem adott semmilyen kedvezményt, „ám Genova már soha többé nem került abba a helyzetbe, hogy megkérdőjelezze Velence földközi-tengeri elsőségét” (Rácz, 2001, p. 45). A győzelem után a városállam terjeszkedésbe kezdett. 1383-ban elfoglalta Korfut, majd 1405 és 1427 között a Terra Fermát, Padovát, Veronát, Bresciát és Bergamót.5 Kereskedelmi kapcsolatokkal elértek kelet felé Lengyelországban és Magyarországon, illetve a balkánon, ami azonban a török hatásra gyorsan leépült. A Vörös-tengeren keresztül Indiába vezető út felett őrködött, illetve éreztette hatását a mediterráneumban úgy, mint Nyugat-Európában. Az észak-itáliai gazdasági-világ centrumához tartozott Velencén kívül Genova, Firenze és Milánó. A félperifériába tartozott Augsburg, Bécs, Nürnberg, Ulm, Basel, Strassburg, Köln, Hamburg és Lübeck, továbbá egyéb német-alföldi városok, illetve két angol kikötő, London és Southampton. Ettől a tengelytől nyugatra és keletre is periférikus területek helyezkedtek el (Rácz, 2001, pp. 43-45).

Velence fő feladata a keleti árucikkek terjesztése volt Európában. Erre hozták létre a galere da mercato rendszerét, amely egy állami vállalatot jelentett. Az Arsenal öntötte magából a 100-300 tonnás hajókat, amelyekkel jelentős mennyiségű árut lehetett elszállítani beltengereken vagy partmentén. A hajók állami tulajdont képeztek, azonban magánemberek bérbe vehettek vagy egész hajókat, vagy egy részüket. A sikeren felbuzdulva rendszeres járatokat indítottak 1314-ben Német-alföldre galere di Fiandra, illetve észak-afrikai partokra galere di trafego néven (Rácz, 2001, p. 46).

5 Eközben Milánó Lombardiát, Firenze pedig Toszkánát foglalta el (Rácz, 2001, p. 45).

9

Érdekessége Velencének, hogy a legtöbb technikai újítást nem ő találta ki, hanem átvette vagy Genovától, vagy Firenzétől.6 Előbbitől az aranypénzt, a rendszeres hajókonvojok ötletét, illetve az Indiába vezető közvetlen hajóút ötletét vették, utóbbitól pedig a váltó, a holding, a kettős könyvelés és a tengeri biztosítás érkezett. Genova a fejlesztéseket használta, mégis alul maradt Velencével szemben, azonban Firenze, nem lévén kikötője, kihasználni sem tudta az ötleteket, csak az iparban (Rácz, 2001, pp. 47-48).

A hanyatláshoz a territoriális államok megerősödése vezetett. Az Ibériai-félsziget egységesítése küszöbön állt, Franciaországban a százéves háború után megerősödni látszott a VII. KÁROLY-i – XI. LAJOS-i monarchia, illetve a császári trónon is a birodalmi szemléletű HABSBURG MIKSA ült. Azonban a legnagyobb fenyegetést az Oszmán Birodalom hódítása jelentette. Velencét villámcsapásként érte Konstantinápoly 1453-as elfoglalása. 1475-ben elesett Kaffa, majd 1516-ban Szíria, 1517-ben Egyiptom is. A városállam egyre inkább kiszorul a Földközi-tenger keleti részéből. Utolsó cseppként jöttek a nagy földrajzi felfedezések, amelyek áthelyezték a kereskedelem centrumát az észak-nyugati Antwerpenbe (Rácz, 2001, p. 48).

19. TÉTEL: HASONLÍTSA ÖSSZE A FEUDALIZMUST A KLASSZIKUS

BÜROKRÁCIÁVAL!

FEUDALIZMUS Előny

o olcsó működés o a tőke többlet nem áll rendelkezésre o a vezetők nem fizetést, hanem jogokat kaptak (ld. erdélyi vajda)

ebből kellett kitermelni a szükséges pénzt és esetleg a hasznot Hátrány

o minden a személyes hűségen múlt o ha meginog a hűség, akkor összeomlik a rendszer

KLASSZIKUS BÜROKRÁCIA Előny

o az intézményhálózat lefedi az egész ország területét o mindenhol vannak olyan hivatalnokok, akik tanultak o az állam fizeti őket

Hátrány o költséges

addig dolgoznak a hivatalnokok, amíg fizetik őket o nagyon korrupció érzékeny

a legfelsőbb körökben nagyobb a döntéshozatali kockázat, mint amennyit a fizetés „engedélyezne”

védekezés ellene halálbüntetés (nem nagyon jött be) magas hivatalt saját szülőföldön betölteni nem lehet sűrűn cserélték a hivatalnokokat földrajzilag

6 v.ö. Anglia felemelkedése a posztónak köszönhető, azonban a posztó előállításának a technológiáját Német-alföldön dolgozták ki.

10 20. TÉTEL: MILYEN FORMÁI VANNAK A KÖZÉPKORI KERES-KEDELEMNEK?

Helyi kereskedelem o hétköznapi javak o város körül → kis távolság + nagy tömeg o házaló kereskedelem o piac o bolt

pékek hentesek

távolsági kereskedelem o luxustermékek o kockázatos + tőkeigényes o karavánok

interregionális kereskedelem o Németalföld – Baltikum

városi koncentráció olyan természeti tájon, amelynek az eltartó képessége szerény

textilipartól a gazdaság olyannyira megerősödött, hogy megtehették, hogy ott éljenek

o mindennapi árucikkek nagy távolságból

21. TÉTEL: MIT JELENT AZ ÚJKORI KATONAI-HADÁSZATI

FORRADALOM? Mozgatható, hordozható lesznek a különböző cuccok Gyalogság

o Spanyol muskétások o Német "landsknecht"-ek o Svájci alabárdosok o Török janicsárok

Páviai csata 1526. febr. 24. o V. KÁROLY és II. FERENC király o Ebben a csatában mutatkozik be a tűzfegyver először

22. TÉTEL: HOGYAN TERJEDT EL EURÓPÁBAN ÉS MILYEN RÖVID

TÁVÚ KÖVETKEZMÉNYEKKEL JÁRT A XIV. SZÁZAD

PESTISJÁRVÁNYA?

vírus bolha rágcsáló ember

11

NÉPESSÉGCSÖKKENÉS

KEVÉSSÉ FERTŐZÖTT TERÜLETEK Német-alföld

o karantén rendszer Kelet-Európa Északi részek

o kevésbé lakott Ibériai-félsziget

o muzulmán fennhatóság

KORTÁRS REAKCIÓK Isten büntetése

o bűnbak képzés idegenek (zsidók, muszlimok) nők

boszorkány üldözések coelibatus-t nem tartják be és emiatt bünteti őket az Isten

flagellánsok önostorozók

Védekezések o karantén o a kórokozók elgyengülése

közösség azok nyernek, akik a leginkább immunisak

kórokozó agresszív: evolúciósan sikertelen, ugyanis a „gazdatest”

hamarabb meghal, mint, hogy tovább adja a kórt gyenge: kisebb a betegség, de sikeresen életben marad

0

20

40

60

80

100

120

II. század VI. század X. század XIV. század XV. Század

Európa népessége

12 23. TÉTEL: MIT JELENT AZ ÁRFORRADALOM FOGALMA? Az árszínvonal ugrásszerű emelkedése Európában a XVI-XVII. században. Amerika és India felfedezése és gyarmatosítása után nagy tömegű nemesfém áramlott Európába. Az olcsó arany és ezüst beözönlése csökkentette a nemesfémpénz vásárlóerejét, és növelte az áruk árát 200-300%-kal. A mezőgazdasági árak nagyobb mértékben növekedtek, mint az iparcikkeké (iparolló). A kontinentális munkamegosztás miatt Nyugat-Európát fokozottan iparcikktermelésre ösztönözte, és ez vezetett el a manufaktúrák létrejöttéhez. Hatása Spanyolország gazdasági életét sújtotta a legerősebben, de Európa szerte (különösen a nyugat-európai országokban ugyanis Spanyolország hiteleinek törlesztésére és állandó háborúi fedezésére nagy mennyiségben továbbított nemesfémet, pénzt Itáliába, Németországra és a Németalföldre) megnehezítette a dolgozó tömegek helyzetét, mert a bérek emelkedése elmaradt az áraké mögött (Anon., dátum nélk.).

24. TÉTEL: HOGYAN ÍRHATÓ LE A KÖZÉPKORI GAZDASÁG-VILÁG?7 A történelemben a gazdaság-világok három közös jellemzővel rendelkeztek: körülhatárolható területük volt, egy központi város irányította őket, illetve gazdaságilag hierarchizált területről volt szó. Ezek alapján Fernand Braudel szerint a késő középkorban és a kora újkorban hat gazdaság-világ létezett: Kína, India, az iszlám területek az Oszmán Birodalom irányításával, Oroszország, a kezdetleges Amerika, illetve Európa.8 A gazdaság-világ határai természetes akadályokon, illetve ötletességen is múlott. Például a középkorban a Szahara elválasztotta egymástól Fekete- és Fehér-Afrikát, illetve az európai rendszerbe tartozott nyugatra Amerika, keletre pedig Kelet-Európa (Rácz, 2001, pp. 13-14).

Európában a gazdaság-világ kétpólusú volt, mégis három központtal számolhatunk. Még az ezredforduló előtt kialakult egy gazdasági csomópont Német-alföldön, ahol a természeti viszontagságok rákényszerítették a népességet az ipari termelésre, amely a kereskedelemhez vezetett. A normann kalandozások visszavetették a fejlődést, azonban utána újra fellélegezhetett a terület. Elsősorban gyapjút és textilt állítottak elő és forgalmaztak. Kapcsolatuk volt Angliával is. A XIII. századra Bruges lett a központja a területnek. Itt összpontosultak a kereskedők és a pénz is, ami a technikához vezetett. A városban alakult ki a tőzsde, amely a kereskedők találkozási helye volt (Rácz, 2001, pp. 26-33).

A VIII-IX. században kezdődött el a Baltikum kereskedelmi hálózatának a kialakulása és a XII. századra alakult ki hozzá a név is: Hanza, amely annyit tesz: kereskedők csoportja. Mezőgazdasági termékekkel kereskedtek Angliával és Német-alfölddel, ahonnan iparcikkeket szállítottak vissza. Gyengéjük az volt, hogy nem állt mögöttük territoriális állam, hanem csak laza, egymással vetélkedő városok szövetsége voltak. Ugyanakkor ez adta az erősségüket is, ugyanis hasonló kulturális körből érkező kereskedők ugyanabban a rendszerben tevékenykedtek. A központja Lübeck volt, ahol az első gyűlést 1356-ban összehívták. A terület fejlettsége gyengébb volt, mint Német-alföldé. Előbb konjunktúrát hozott a pestis, ugyanis az északi területeken nem volt akkora pusztítás, így továbbra is szükség volt gabonára, ugyanakkor az ára felment. Később azonban a gabona ára

7 A tétel igen gyanús nekünk. Egyrészt pontos helye nincs annak, amire rákérdez sem az előadásban, sem a jegyzetben. Másrészt a válasz igen terjedelmes ahhoz, hogy ez egyetlen tétel legyen. Minden esetre leírtuk mindazt, amit sikerült összebogarászni a témában. 8 Utóbbiról jelentősen több információnk van, így a kifejtés részben erről beszélünk.

13

csökkenni kezdett, míg az iparcikkeké nőtt. Ez rontotta a Hanza erejét. Erre jött rá, hogy megjelent a politikai térszínen Lengyelország, illetve Oroszország, magának követelve az északi-tengeri kikötőket, amiket a Hanza birtokolt (Rácz, 2001, pp. 34-37).

A déli póluson a IX-X. században már pénzgazdálkodás folyt, aminek következtében a Nápoly melletti Amalfi emelkedett ki, azonban nem volt hosszú életű. Két kifosztás után egy szökőár végleg betett neki. Maradtak az észak-itáliai városok: Genova, Pisa és Velence. Mindhárman közvetítő kereskedelemmel foglalkoztak az arab világ és a nyugat között. Miközben Pisa Firenzével volt elfoglalva a ringben már csak Genova és Velence maradt, akit a XIV. század végére sikeresen legyőz, így egyedüliként maradva a Földközi-tenger kereskedelmében (Rácz, 2001, pp. 37-40, 43-45).

A két pólus között a középkor folyamán kontinentális kapcsolat volt a fél-perifériális területen. Champagne és Brie környékén minden évben vásárokat tartottak az alábbiak szerint:

Ezeken az eseményeken megjelent az egész kontinens kereskedő tömege. A vásárnak nem volt érdemleges konkurenciája, így megtehették, hogy egész évben „nyitva tartanak”, habár más-más városban. Egész Közép-Nyugat-Európát megmozgatta az esemény. Hanyatlása a XIII. század végén, XIV. század elején kezdődött, amikor Genova felállította az állandó tengeri kapcsolatot Észak-Itália és Német-alföld között, amely olcsóbb útvonalat biztosított a kereskedőknek. A válságot a „fekete halál” pecsételte meg. A válság után Velence maradt életben, mint az európai gazdaság-világ egyedüli centruma (Rácz, 2001, pp. 40-45).

25. TÉTEL: HOGYAN JÖTT LÉTRE ÉS MILYEN

KÖVETKEZMÉNYEKKEL JÁRT A KÖZÉPKORI MEZŐGAZDASÁGI

FORRADALOM?

Január: Lagny-sur-

Marne

Március: Bar-sur-Aube

Május: Provins

Június: "forró vásár" Troyes

Szeptember: Provins

Október: "hideg vásár"

Troyes

14

Ld. 16. tétel.

26. TÉTEL: HOGYAN HATÁROZHATÓ MEG A VÁROS FOGALMA ÉS

MILYEN VÁROSTÍPUSOKAT TUDUNK ELKÜLÖNÍTENI? Werbőczy István: „Házaknak szükséges falakkal körülvett sokasága, amely jó és tisztes megélhetésre kiváltságolva van.”

Szent Ágoston: „Város az, ahol fórumot tartanak.”

Város: a földrajzi munkamegosztásban valamilyen központi szerepkört betöltő, döntően nem mezőgazdasági jellegű település.

TAXATÍV DEFINIÁLÁS: nagyobb népesség + sűrű betelepülés a társadalom meghatározó része nem őstermelő differenciált társadalom régió erődítettség

VÁROSI FUNKCIÓK: Politikai és adminisztratív feladatok Gazdasági feladatok Oktatási és egészségügyi feladatok

VÁROSTÍPUSOK Történelmi szemlélet szerint

o civitas o oppidum

Méret szerinti csoportosítás országonként változik a besorolás szabályozása a középkorra nem minden kategória jellemző

o falu o kisváros o város o megaváros

Gazdasági jelleg szerint o ipari város o szolgáltatói város o idegenforgalmi város

Funkcionális szerepkör szerint o kereskedő városok o katonai funkcióval rendelkező városok o igazgatási-kormányzati szerepkör o Vallási szerepkör o Kulturális szerepkör o Ipari szerepkör o Közlekedési szerepkör o Idegenforgalmi szerepkör

Kialakulásuk szerint

15

o természetesen létrejött o tervszerűen létrejött

27. TÉTEL: MELYEK VOLTAK AMSTERDAM FELEMELKEDÉSÉNEK

LEGFONTOSABB OKAI?

MEZŐGAZDASÁG High farming: A mezőgazdaság művészete, a föld szisztematikus és tudományos művelése. Először Lombardiában jelenik meg, ugyanis a sűrű városhálózat miatt ki kell használni minden egyes parcellát. Megjelennek olyan növények, amelyek pihentetik a földet, miközben hasznosak is.

Cash-crops: Olyan mezőgazdasági termékeket állítottak elő, amelyet azonnal pénzzé lehetett tenni. Pl. len, kender, repce, komló, festőfüvek, dohány

Tejtermelő tehenészet: a vidéki parasztok is a városban veszik meg az élelmiszereket és az árukat, így egyensúlyban lesz a gazdaság: mindenkinek lesz piaca.

HALÁSZAT halászati ipar

o partközeli o heringipar o nagy mennyiség o nagy halászat

tőkehal halászat o sekélyebb vizekben

bálna vadászat o kis halászat → volumene nem éri el a heringét

A hering évszázada: 1550 és 1650 között. A kis jégkorszak miatt a hőmérsékleti határok délre húzódnak a heringekkel együtt. 1500 hajó 12000 tengerésze specializálódik erre a fajra. Évente 50-300 ezer tonna halat fognak ki, amit sózva vagy füstölve raktározni is tudnak. Ez az európai kikötői népesség szaporulatához vezetett.

FLOTTA 6000 holland hajó, kb. 48000 tengerész, aminek a fele holland. A hajóépítők számára nyersanyag beszerzési terület a Baltikum, ugyanis rendelkezik magas fákkal, amelyek árbocnak kiválóak, illetve fenyővel, amelyekből az egyetlen biztonságos szigetelést, a kátrányt lehet csinálni. Sardaan a legfontosabb hajóépítő város. Second hand hajókkal is kereskednek, illetve kifejlesztenek egy fluyboat nevű hajót, amihez jóval kevesebb legénység is elegendő.

URBANIZÁCIÓ Ez a legvárosiasodottabb területe Európának: 50 fő/km2. A holland népesség 50%-a városban él. A városok megosztják egymás közt a munkát:

ipari központ: Lejdem, Haarlem, Delft Rajna-vidéki kereskedés: Dordrecht Északi-tengeri kereskedelem: Enkhuisen, Rotterdam Politikai főváros: Hága

16 28. TÉTEL: HOGYAN SZEREZTE MEG HOLLANDIA AZ ÁZSIAI

KERESKEDELEM IRÁNYÍTÁSÁT A KORA ÚJKOR IDEJÉN? A XVI. század végén kezdtek el a hollandok először kelet felé tapogatózni. Kémeket indítottak portugál hajókon keletre, hogy „térképezzék” fel az útvonalat. 1595-ben már sikerült felfedező hajókat indítani Kelet felé CORNELIUS HOUTMAN vezetésével. A Madagaszkár keleti partja mentén eljutottak az Indonéz szigetvilágba, ahol telepeket kezdtek kiépíteni. A magánvállalkozók által pénzelt expedíciók sikerességének következménye a holland Kelet-Indiai Társaság (Vereenigde Oost-Indische Compagnie), a VOC megalapítása volt 1602-ben. Ettől kezdve ez az „állam” irányította a keleti kereskedelmet. Elkezdődött az expanzió, kereskedelmi kapcsolatokat kötöttek a japánokkal, illetve szembeszálltak a portugálokkal is. A szigetvilág kolonizálásának problémaköre végig kísérhető a Társaság történetén. Batávia 1619-es megalapítása bebetonozta a holland jelenlétet, majd 1641-ben elpusztították Malakkát, 1667-ben meghódították a szumátrai Acs fejedelemséget, illetve 1682-ben elfoglalták Batávia konkurenciáját, Bantamot. Az indiai kereskedelmi kapcsolat elmaradhatatlan volt a térségben, ezért az 1610-es években megjelentek a holland kereskedők Indiában és 1665-re megerősítették pozíciójukat az országban. A XVII. században a VOC működése sikeres volt (Rácz, 2001, pp. 84-91).

29. TÉTEL: MIÉRT VOLT SIKERTELEN A HOLLAND KELET-INDIAI

TÁRSASÁG? A leépülés előzménye a monopol-kereskedelem kiépítése, amely piac híján összeomlik. Erre jött rá az angol, dán, francia, svéd konkurencia, amely hódította a lerakatokat és a piacot is. Ráadásul a holland mintára kiépülő angol Kelet-Indiai Társasághoz szegődtek azok a holland kereskedők, akik kiszorultak a VOC-ból. A hanyatlás másik oka a túlnövekedés. Míg a Társaságnak a XVII. századi virágkorakor 80 000 munkása volt, addig 1788-ra 150 000. A rendszer túlnőtte önmagát, eluralkodott benne a korrupció és a luxus iránti vágy. „Az intézményi életpályák logikája szerint az összeomlás előestéjére a VOC tipikusan túlnövekedett szervezetté vált” (Rácz, 2001, p. 92).

30. TÉTEL: MILYEN SZINTJEI VOLTAK A TÉRBELI HIERARCHIÁNAK

A TRADICIONÁLIS EURÓPÁBAN? WALLERSTEIN szerint három szintre különül el a gazdaság: centrum, periféria, fél-periféria (Wallerstein, 1983). A központ az a terület, ahol mindenből a legfejlettebb található. Ez nem csak egy központi várost jelent, hanem a hozzá tartozó vonzási körzetet is. Az átmeneti terület legfontosabb kritériuma, hogy külföldi kereskedők kolonizálták-e, illetve, hogy milyen kapcsolatban vannak az adott ország adminisztrációjával. Amennyiben valamilyen kapcsolatot tud ápolni a centrum területekkel, abban az esetben, fél-perifériáról beszélhetünk. A periféria az a terület, amely semmilyen kapcsolatban, (vagy nagyon gyenge kapcsolatban) van a centrum területtel. A népesség nagy része jobbágy vagy paraszt, akik magukat látják el iparcikkekkel, a pénzgazdaság nagyon alacsony fejlettségi fokon tart és a polgári réteg sem jellemző a társadalmi felépítésre (Rácz, 2001, p. 16).

17 31. TÉTEL: MIÉRT VÁLT FRANCIAORSZÁG A „GIGANTIZMUS”

ÁLDOZATÁVÁ? A XIV. században belekerült az angol-francia területek újraelosztásáért vívott százéves háborúba, amelyből a XV. században győztesen került ki, jelentős területi nyereségekkel. A XV. századi restauráció VII. KÁROLY és XI. LAJOS nevéhez fűződik. A XVI. századra az egyik legerősebb territoriális állam lett, azonban egyik gazdaság-világ centruma se francia területen volt. Ha 1672-ben sikerült volna elfoglalni az Egyesült Tartományokat, akkor a kereskedelmi koncentráció Párizs felé mozdulhatott volna el, azonban, amikor 1795-ben elfoglalták Hollandiát, akkora centrumterület már London volt. A francia területek a XVIII. századra teljesedtek ki, aminek az eredménye arányaiban nézve ez volt:

A terület akkorára nőtt, hogy az akkori technológiai fejlettség mellett nem lehetett hatékonyan fenntartani.

32. TÉTEL: MELY TÉNYEZŐK SEGÍTETTÉK LONDONT, HOGY A

VILÁGGAZDASÁG KÖZPONTJÁVÁ VÁLJON A XVIII. SZÁZADBAN? Egyrészről London Angliának a politikai és gazdasági központja volt. Az itt található hajók száma 140 000, míg a sorban második Bristol, ahol csak 17 300 volt. Minden 10-dik angol Londonban élt. Ennek a városnak a fejlődése és működése tette a legnagyobb hatást az országra. A városban a funkciók jól elkülönülő városrészekben voltak jelen, így az irányítás átláthatóbb és hatékonyabb volt. A Bank of England kiépítése az egész országban jelentősen megnövelte a vidék Londonhoz való kapcsolását (Rácz, 2001, pp. 122-124).

Előny volt ez is, hogy Angliának sikerült bekebeleznie Írországot és Skóciát, amivel így szigetországgá avanzsálta magát. Ez védelmi okokból előnyös volt, hiszen egyrészt a tengeri erejét kellett fejlesztenie a védekezéshez, másrészt kevésbé tartottak igényt rá. Mondhatni a terjeszkedés és a felosztás befejezetté és végérvényessé vált. Előnyére szolgált a kontinentális háborúkból való szerves kimaradás. Előfordult természetesen,

0

2

4

6

8

10

12

14

Terület Népesség

Franciaország arányai

Angliához képest Hollandiához képest

18

hogy egyik vagy másik oldalon részt vett, azonban mindig csak áttételesen, mások érdekein keresztül érvényesítették saját érdekeiket, így nyugodtan koncentrálhattak a gyarmatokra.9

33. TÉTEL: MILYEN ELŐZMÉNYEI ÉS ELŐFELTÉTELEI VOLTAK AZ

IPARI FORRADALOMNAK?10 MAX WEBER szerint az ipari forradalomnak a legfontosabb előzménye a mentalitás megváltozása volt, míg ESTER BOSERUP úgy vélte, hogy a demográfiai nyomás eredményezte, azonban FERNAND BRAUDEL a mezőgazdasági fejlődésre vezeti vissza (Rácz, 2001, p. 143).

MEZŐGAZDASÁG A kora újkorban az angol mezőgazdaság igen nehezen vette ár a kontinensen kifejlesztett technológiát, mint például a vetőgépet vagy a háromszög alakú ekét. Nagy változás nem igazán történt a XIV. és a XVIII. század között. Azonban a fejlődés nem az eszközökön múlt, hanem a növények alkalmazásán. Átvették és továbbfejlesztették a vetésforgókat, a „high farming” technológia tökéletesen illett Angliára, ugyanis a talajok alkalmasak voltak a pihentető növényeknek. Egyre több állatot tudtak tenyészteni, akik pihentették és trágyázták a talajt, ahelyett, hogy ugaron hagyták volna. 1650 és 1750 között a mezőgazdaság hatékonysága 13%-ot nőtt. A termelés szerkezetének a megváltozása a XVI. századtól érezhető volt: a „putting out system” annyit tett, hogy a termelésben felhasználták a vidéki, olcsó munkaerőt, tehát egy terméket több helyen is készítettek. A XVII-XVIII. század alatt kialakult egy olyan mezőgazdasági rendszer, amely maradéktalanul ellátta a szigetország lakosságát (Rácz, 2001, pp. 142-145).

DEMOGRÁFIA

9 Az utolsó fejezet a mi saját gondolatunk. 10 Csak az angol ipari forradalomról találtunk használható anyagot.

5 000 000,00

6 000 000,00

7 000 000,00

8 000 000,00

9 000 000,00

10 000 000,00

11 000 000,00

12 000 000,00

13 000 000,00

1700 1730 1790 1820 1860

Népesség

19

A hatalmas népességnövekedés eredménye az egészségtelen urbanizáció. A nagy iparvárosok, London, Birmingham, Manchaster, Liverpool körül hirtelen felépült gyárak vonzani kezdték a vidéki szegényt, akik embertelen körülmények közt „telepedtek le” a városok környékén. TOCQUEVILLE leírásai szerint ez maga volt a pokol. A gazdasági fejlődéssel nem tudta tartani a lépést az infrastrukturális fejlődés, a kulturálisról nem is beszélve (Rácz, 2001, pp. 145-146).

34. TÉTEL: MILYEN MÓDON MENT VÉGBE AZ IPARI FORRADALOM

ANGLIÁBAN A XVIII-XIX. SZÁZAD FORDULÓJÁN? A gazdaság általános helyzete indította meg az iparosodást és az ez okozta új igények szülték a technológiai találmányokat. Az első színtér a textilipar volt, ahol az első fejlesztés a Kay-féle repülő orsó volt az 1730-as években, majd 1765 körül a „spinning Jenny”, illetve az 1800-ban a fonást végző gőzgépet, aminek következtében a kézműipari technológiák eltűnnek a piacról az 1840-es évekre. A textilipar fejlődésén az indiai olcsóbb és jobb minőségű posztó kitiltása sokat lendített. A textilipar fellendüléséből szerzett tőke és lendület lassan átáramlott a vasiparba. Először ABRAHAM DARBY által kifejlesztett kokszos vasgyártás debütált, azonban a technológiai buktatók miatt lassan terjedt el. Ezt az is mutatja, hogy 1768-ban a London Bridge-t még fából építették. Az angol ipari forradalmat a pamut boomja robbantotta ki az 1780-as években. A XVIII-XIX. század fordulóján Anglia olcsóbban termelte a textilt, mint legnagyobb konkurense, India. 1800-ban a teljes export 25%-át, majd huszonöt évvel később az 50%-át tette ki. A nehézipar jelentős fejlődése csak a XIX. század második felében indul be (Rácz, 2001, pp. 145-147).

22,0

24,0

26,0

28,0

30,0

32,0

34,0

36,0

38,0

1700 1710 1720 1730 1740 1750 1760 1770 1780 1790 1800

Születések és halálozások arányszámai

Születési arányszám Halálozási arányszám

20 PROLÓGUS Ezúton szeretnénk köszönetet mondani Neked, kedves felhasználó. Remélem hasznodra vált ez a kis összesítés. Amennyiben kérdésed, megjegyzésed van, a lapok alján elhelyezett e-mail címen, illetve online névjegykártyán keresztül elérsz. Rendelkezésedre tudok bocsátani gépelt jegyzeteket történelmi, illetve földrajzi témákban is. Rácz Lajos tanár úr egyéb előadásainak a kidolgozott tételeivel is rendelkezem.

Forrásaim az alábbiakon kívül a tanár úr korábbi előadásainak a kidolgozott tételeiből, illetve órai, szemináriumi jegyzetekből valóak. Elképzelhető, hogy saját kútfőből is merítettünk ezt-azt, amit az adott helyen fel is tüntettünk.

Sok szerencsét kívánunk a vizsgához!

IDÉZETT FORRÁSMUNKÁK Anon., 2008. A barbárok miatt alapították Velencét a rómaikai. [Online] Available at: http://tudomany.ma.hu/tart/cikk/h/0/23856/1/tudomany/A_barbarok_miatt_alapitottak_Velencet_a_romaiak [Hozzáférés dátuma: 8 június 2012].

Anon., 2012. Velencei Köztársaság. [Online] Available at: http://hu.wikipedia.org/wiki/Velencei_Köztársaság [Hozzáférés dátuma: 8 június 2012].

Anon., dátum nélk. [Online] Available at: http://sagv.gyakg.u-szeged.hu/tanar/farkzolt/ABSOLUTA/TORTFEUM.HTM [Hozzáférés dátuma: 9 január 2011.].

Rácz, L., 2001. Az európai gazdaság-világtól a világgazdaságig. Szeged: JGYF Kiadó.

Wallerstein, I., 1983. A modern világgazdasági rendszer kialakulása: a tőkés mezőgazdaság és az európai világgazdaság eredete a 16. században. Budapest: Gondolat.