Az írás kialakulásaAz írás kialakulásaAz írás kialakulásaAz írás kialakulása

Az írás előzményei

Rováspálca• Hosszában kettéhasított

fadarabok, szerződések, kölcsönök, adófizetések ellenőrzésére alkalmazták.

• Nálunk általános volt a használata, az adószedőt ravónak, rovónak nevezték, innen ered a „megróni” szó és a „sok van a rovásodon” kifejezés.

Hírvivőbot• Az üzenet küldésekor használták.

• Ahány pontból állt az üzenetvivő mondanivalója, annyi különböző formájú jelet véstek a botra, s ezeket a futárnak meg kellett jegyeznie.

Kagylóírás, kauri-füzér• Ma is használják Nyugat- Afrikában.

• Kettő, nyílásával egymás felé fordítva barátságot, egyetértést jelent, elfordítva ellenségeskedést, nézeteltérést.

Tulajdonjegy (billog)• Állattenyésztéssel

foglalkozó népek használták ezeket a jeleket.

• Egy vaspálcára rávésettek valamilyen kis ábrát, melyet megtüzesítve az állatok bőrébe nyomtak. Így egyértelművé vált a tulajdonos kiléte. Pl. kereszt, kör, szív.

Zsinór vagy csomóírás• Kipu- így hívták Peru és

Bolívia régi lakosai.

• Különböző vastagságú és színű zsinórokra kötött csomók tömegéből állt.

• A csomók jelentése a fonal színétől, a hurkolás módjától és számától függött.

Fejlődés a barlangrajztól a betűírásig

Barlangrajzok i.e.25000• Faágak, éles kövek vagy ujjak segítségével

készítették.

• Festék gyanánt faszenet, földet vagy növényi színező anyagokat használtak.

• Képírás korai formája (Altamira).

Képírás (piktográfia)• Konkrét tárgyakat

ábrázol, hol egy-egy szót, egy mondatot jelent, de egyetlen nyelv szókincséhez sem kötődik.

Fogalomírás, ideográfia• Már nem csak egy-egy konkrét tárgyat

vagy személyt, hanem az azzal összefüggésbe hozható fogalmat is jelentik.

• Értelmezése a társadalom tagjainak közmegegyezésén alapul.

Sumér ékírás i.e. 3500• Ék alakú mivel a feliratokat egy nádszál

vagy bot háromszög alakú végével készítették nedves agyagtáblákon.

• Kezdetben 2000 szimbólumot használtak később 600-at.

• Georg Grotefend komoly lépéseket tett a megfejtéséért.

Egyiptomi hieroglifák i.e. 2000

• „Az Istenek írása” 24 jelből álló ábécé.• Három fajtáját ismerjük: az egyiket a

mindennapi életben használták, a másikat csak a papok, a harmadikat pedig a piramisok belsejében helyezték el, ennek az írás elsajátítása több évet vett igénybe.

• Rosette kő, Jean Francois Champollion.

Föníciaiak• Írásuk az ósemiták

írásából, a protosínai írásból alakult ki. Belőle a görög majd a latin írás.

• Fennmaradt emléke a moabita kő. Holt-tenger közelében találták a XIX. században. Mésa moabita király győzelmeit örökíti meg. Csak a mássalhangzókat jelölték.

Görög írás i.e. 500• A föníciai írásrendszerből fejlődött ki.• A korai görög írásokban még nem jelennek

meg a kis és nagy betűket. Csak i.sz. IX. században alakult ki a kétféle betűalak.

• Görögök jeleket alkottak a magánhangzók megjelenítéséhez, mivel a föníciai ábécé csak mássalhangzókat tartalmazott.

Latin írás• Etruszkok és a görögök írása hatott a latin

betűk kialakulására. Kr.e. 312-ben rögzült a latin ábécé, mely 23 betűből állt.

• Eleinte merev, szögletes, később világosabb tiszta vonalvezetés.

Betűk formái• Capitalis

• Capitalis quadrát

• Rustica

• Uniciális

• Fél uniciális

• Karoling minuscula

Karoling minuscula• Alkuin szerzetes

nevéhez fűződik, ő hozta létre az új betűformát Torus-ban.

• Betűi világosak, könnyen gyorsan írhatóak.

Gót betűk• XI. században váltotta

fel a karoling minusculát. XIII- XIV. században terjedt el.

• Ezeket a betűket nem lehetett gyorsan írni, így kialakult a folyóírás a gót kurzív.

Itália i.sz. 1500• XV. században, firenzei humanisták úgy

gondolták, hogy a gótikus írást nehéz elolvasni, ezért kifejlesztették az új írásrendszert, mely a Karoling kézíráson alapul.