1

Világhódítók

AZ IGAZI HÁBORÚS BŰNÖSÖKMarschalkó Lajos

München, 1958

Ajánlom ezt a könyvet a nacionalista mártírok emlé-kének és a bolsevizmus áldozatainak –

A SZERZŐ

2

BEVEZETÉS

Több, mint egy évszázada – különféle ürügyekkel – a ha-talomért folyik az emberi harc. A "Hatalom", amelyet nagy H-val írnak a bankárok, politikusok, egyházi férfiak, szakszerve-zeti vezérek és kommunista párttitkárok, úgyszólván mindenlett. A diktatúrák rohamcsapatai már nem a szociális jelszava-kat kiáltozzák. Nyíltan és brutálisan hirdetik: "a hatalmatakarjuk". És az úgynevezett demokratikus pártok, ha kifelé tit-kolják is, befelé a lelkük legmélyén szintén a diktatúra csata-kiáltását vállalják magukénak: "a hatalmat kívánjuk!". Mind-egy, hogy demokrata, vagy munkáspárti, republikánus, vagykeresztény unionista alapon: — a Hatalom lett a nagy bűvölet,a természetfeletti életcél.

A modern társadalom felépítettsége, az emberi eltömege-sedés természetszerűleg hozta magával a hatalom szédült imá-datát. Az aranyborjú már csak mellékes szimbólummá silá-nyult. Az aranyat, a gazdagságot, a kapitalizmus Szent Állatá-nak porcikáit szét lehet osztani, ki lehet árusítani, mint egy kö-zönséges borjú kadáverét mérik ki a mészárszékekben, ha va-lakinek - hatalma van hozzá! A marxista az anyag egyedülva-lóságának hirdetésével akar eljutni a tömeg vezetéséig, a ban-kár az arannyal, vagy a sajtó kézbentartásával, a bolseviki agéppisztoly brutalitásával. Végeredményben azonban mindenpárt, csoport, demokrácia, diktatúra csak a Hatalmat akarja.És mindez érthető is, mert sokszor úgy tűnik fel, hogy a Hata-lom – minden! Több, mint a Fort Knox minden aranya. Mert,ha azokat az aranyrudakat szétosztanák, a földkerekség két-milliárd lakójának aligha jutna belőlük egy-egy darab.

Az államok, országok, társadalmak és földrészek fölöttihatalom azonban végtelen. Mint Krisztus az öt kenyeret és kéthalat, úgy lehet osztani. Jut belőle miniszteri pozíció, rendőr-tiszti állás, párttitkárság, szakszervezeti vezérség, utcaseprőirang és hivatalnoki íróasztal. Természetesen csak annak, aki ahatalommal, vagy a hatalom uraival tart, tehát, aki beletartozika pártvezért, szakszervezeti főtitkárt, diktátort vagy bankvezért

3

követő nyájba; a demokrata unióba, a keresztény szakszerve-zetbe, avagy a diktatúra pártjába, de mindenek fölött a szabad-kőműves páholyok valamelyikébe.

Így érthető az, hogy napjainkban úgyszólván minden jel-szó, irányzat, gondolat egyetlen vágyat rejt: a hatalom meghó-dítását. Imádság! – mondják az egyháziak. Szabadság! – ki-áltják a kommunisták a megbűvölt párttagok felé, azonban azutóbbi jelszó hátterében ott sötétlik a katorga, a börtön, a drót-sövény és a szibériai rabszolgamunkások kietlen barakkja. Ottpenészedik a nyomor és ott tündököl a kiváltságos kommu-nista uralkodó osztály hatalmának ragyogása. – Demokrácia! –hirdetik Nyugaton, de itt tudják legjobban, hogy a húzófogan-tyús szavazógép nem a nép, hanem csak a függöny mögöttisejtelmes erők hatalmát takarja.

Minden csoport vélt ereje, nagysága, szavazatszáma, vagygéppisztolya mögött ott húzódik meg a legsátánibb vágy: ahatalomhódítók gőgje, gyávasága, törpesége és grandiózus ál-ma: úrrá lenni a földbolygó felett. Meghódítani az egész vilá-got!

Hogyan lehet elérni ezt a célt, amelyről Ezdrástól, Mó-zestól, Nagy Sándortól Sztálinig álmodtak cézárok, diktátorok,condottierik, bankárok, szakszervezeti muftik?! A hidrogén-bomba elpusztíthatja mindkét felet, a rakétagép berepülhetmindkét szembenálló területére. Marad tehát minden foglalásés leigázás legveszedelmesebbje: "békés" eszközökkel: – tehátcsekk könyvvel, UNESCO-val, átneveléssel, új erkölccsel ésbékepropagandával meghódítani a világot. Ebből a gondolat-ból Lenin olyan hatalomtechnikai elméletet, illetőleg a hata-lom megszervezésének, kiterjesztésének és megtartásánakolyan ördögi stratégiáját építette fel, amely bolsevizmus néveneddig csaknem ellenállhatatlannak bizonyult ott, ahol a hata-lomtechnika részleteivel nem voltak tisztában.

A műveltnek vélt emberiség azt sem vette észre, hogy Le-nin és a bolsevizmus csak részleg, mint ahogy részleg volt amarxizmus, a szabadkőművesség, a kapitalizmus is! Csak nemmásfél évszázad óta működött s azóta már csaknem meg isvalósult egy második, sokkal egyetemesebb, gigászibb, alapo-sabb terv. Ez utóbbi, – ősi tanítások alapján – nem valamelyik

4

"izmus", párt csoport, egyház, hivatásrendi szervezet, vagyosztály számára akarta meghódítani a földkerekség fölöttiuralmat, hanem kizárólag – egy nép számára.

Lenin terve kissé nyers, brutális és elnagyolt volt. Azon-felül olyanféle hibában szenvedett, mint azé a hadvezéré, akicsata előtt az ellenség tudomására adja, hogy hol, milyenerőkkel, mikor és milyen módszerekkel fog támadni. A másik,- az igazi nagy terv sokkal hatásosabbnak bizonyult, mert a benem avatottak, – sőt a beavatottak előtt is! – megőrizte mindenvezérkari tervek legfontosabb tulajdonságát, a titkosságot.Legfőbb előnye pedig az volt, hogy sokkal általánosabbnak,egyetemesebbnek mutatkozott, mint akár az osztályharcrakorlátozott szakszervezeti vezéreké, vagy a lelki síkra szorít-kozott egyházi férfiaké!

Totális volt teljesen és tökéletesen.Ez a terv ma sem egy irányzat, vagy politikai elmélet se-

gítségével akarja meghódítani a Hatalmat, hanem egyszerreminden hit, minden anyag, minden politikai meggyőzés ésminden hatalomtechnikai elmélet felhasználásával. Beépülniminden irányzatba, egyházba, páholyba, szakszervezetbe. El-foglalni a kulcspozíciókat a legellentétesebb irányzatokban,egyházakban, pártokban, szakszervezetekben. Kézben tartani abolsevizmust és kapitalizmust, materializmust és idealizmust!Lelkileg foglyul ejteni, vagy kibérelni az írókat, politikusokatés proletárokat. Sehol sem látszani, de ott lenni és irányítanimindenütt. Megosztani és uralkodni! Külön menetelni és adottpillanatban együttesen lecsapni!

Ha valaki széttekint a világban, megállapíthatja, hogy aterv már meg is valósult. Az emberi társadalomban végrehaj-tott atomhasítás csaknem tökéletesen sikerült. Az emberiségmeg van osztva nem csak természetes, isteni adottságokonalapuló fajok és nemzetek szerint. Meg van osztva országokszerint is. Kétfelé osztott Nyugat-Németország, Észak-Korea,Dél-Korea, Kína, Indo-Kína, Trieszt, vasfüggönnyel kettéha-sított Európa. Meg van osztva fehérekre és színesekre, kapita-lizmusra és bolsevizmusra, munkásra és munkáltatóra, tőkésreés proletárra, katolikusra, protestánsra és mohamedánra, el-nyomóra és elnyomottra, győztesre és legyőzöttre. Azonban,

5

mint később látni fogjuk, mind e káoszt, zűrzavart, széthasí-tottságot ugyanaz a vasakarat, ugyanaz a titokzatos, vagy na-gyon is ismert hatalom kormányozza egyetlen népfaj, egyetlen15 milliónyi embercsoport vezetőinek érdekei szerint. Ők van-nak ott a világkapitalizmus párnázott ajtajai és a Kreml vastagfalai között. Ők hajszolják sztrájkra, tüntetésre a megvadulttömeget és ők adják kegyesen a béremelést, ők támadják a ke-resztény vallást és ők őrzik a "nem e világból való" lelki biro-dalom földi hatalmát jelentő aranytartalékait. Ők az atomtudó-sok és az atomellenes humanisták, ők az MVD urai, gyilkosaiés ők bélyegzik meg az ENSZ-ben a népgyilkosságot. Ők anemzeti gondolat ellenségei, ők prédikálnak az államok szuve-renitása és a faji megkülönböztetés ellen és ők a képviselőiegy olyan faji nacionalizmusnak, amelyhez fogható - hevessé-gében – még soha nem uralkodott a világ nemzetei fölött.

A földkerekséget, - nyíltan vagy titokban – különféle jel-szavak mögött, de már ténylegesen ez a zsidó nacionalizmusuralja. Hogy ez így van, azt épp oly pontosan le lehet mérni,mint a Geiger-órával az atomsugárzás jelenlétét. Próbáljonnép, nemzet, sajtó, államférfi, parlament, vagy személy bármittenni egy másik nép, másik társadalmi osztály, másik államvagy másik személy ellen, amit nem tilt a törvény és erkölcs.A "demokrácia" magasztos korában mindez szabad és ve-szélytelenül megengedett. Próbálja azonban ugyanezt csele-kedni a zsidóság, vagy a "demokratikus" alkotmányok, esetlega terroristák börtöneinek segítségével, elpusztítják csekkkönyvvel vagy géppisztollyal.

Sok minden egyéb között ezt a láthatatlan hatalomátvételtelősegítette a múlt század antijúdaistáinak tévedése is. Mintnemzetközit, internacionalistát igyekeztek megbélyegezni azsidót. Mi ebben az értelemben sem vagyunk "antiszemiták".Nem hisszük, hogy pusztán faja, felekezete, származása miattembernek joga lenne elpusztítani az embert, mert ezt csak avilághódítók hiszik és vallják. Azt azonban isteni jogunknak,emberi kötelességünknek tartjuk, hogy harcoljunk egy nem-zetek fölötti nacionalista kisebbség terror uralma ellen, amelyleigázta, pusztulás útjára vezette az emberiséget.

6

Az atombomba tűzfényénél meg kell látni, hogy hazug,csaló világképben, szétbomlasztott társadalomban és a világ-katasztrófa előestéjén élünk. Ez a sátáni törzsi nacionalizmuskezében tartja a világhatalmat, magát az atombombát is s amaga őrült vakságában ma már elpusztíthatja a földkerekséget,sőt az egész emberi életet is. Ahhoz, hogy elhiggyük: mindeznem rémkép, hogy mindez kézzelfogható valóság lehet, első-sorban is meg kell ismerni őket és - taktikájukat!

7

"És úrrá lesztek nálatoknál nagyobb,erősebb nemzeteken ".

Mózes V. 11, 23.

I. FEJEZET

Az Ószövetség, tehát a Tóra tanulmányozása nélkül sohasem jutunk el a zsidó világuralmi törekvések megfejtéséhez ésa mai kor eseményeinek megértéséhez. Mindazok, akik Mózesöt könyvét nem ismerik, szívesen vonják kétségbe, hogy ilyenszándék létezik és rendszerint az "antiszemiták" agyréménektekintik, ha valaki ezekről beszél. Ezek még kevésbé veszikészre, hogy a zsidó világuralom tulajdonképpen már meg isvalósult. Legalább is a zsidóság ott áll a világ hatalom küszö-bén.

A második világháború befejezése és a német nemzetiszocializmus leverése óta nácinak kiáltanak ki mindenkit, aki amegdöbbentő tényekről beszélni akar. Ráfogják, hogy újabbdiktatúrára, sőt mészárlásra tör. Ezzel a terrorista módszerrel, a"zsidó" szó tabuvá nyilvánításával, megfojtják a vélemény- ésgondolatszabadságot, egyben megakadályozzák, hogy az em-beriség tisztán lásson a veszély óráiban. A nácizmus vádja ol-csó és népszerű! A mai kor jellegzetes típusa, az "utca embe-re" csak annyit tud a nemzeti szocializmusról, amennyit a pro-pagandisták, a nagy zsidó világlapok tudomására adtak. A zsi-dóságban az "üldözött népet" és róluk kimondott igaz szóbanaz üldözést, a barbárságot látja.

A megmérgezett lelkű, propagandaópiumtól elkábított tí-pus – az utca embere – nem hajlandó tudomásul venni, hogymindaz, amit megátkoz, elítél a német nemzeti szocializmus-ban, mindaz, amit a "világlelkiismeret" nevében akasztófárahúztak Nürnbergben, rég megvolt és létezett legalább 3-4000év előtt is. Ott volt a Jahve totális uralmában, a mózesiführerségben, a zsidó fajvédelmi törvényekben, a zsidó törzsinacionalizmusban, amely túlélte az évezredeket és magát anémet nemzeti szocializmus vezérét is. A faji felsőbbrendűség,

8

a faji kiválasztottság, és ennek vallási, politikai kultusza nemhitleri találmány.

Amikor Hitler, Göbbels, Rosenberg a faji gondolathoznyúltak, nem tettek mást, mint hogy a zsidósággal megpró-bálták szembeállítani saját fegyvereit. Óriási tévedésük az volt,hogy mindezt a krisztusi gondolat megtagadásával tették.Rosenberg "Der Mythus"-a nem elutasítása volt a zsidó fajigondolatnak, hanem annak átvetítése germán síkra, sőt pán-germán kizárólagossági jogra. De mindaz, amit a világzsidó-ság a "szövetséges hatalmak" lobogói alatt elítélt, saját magá-nak alkotása és találmánya volt. A zsidóság önmagát húztaakasztófára Nürnbergben! Hiszen a fajelkülönítő rendelkezé-sek nem a nürnbergi Rassenschutz-Gesetzben, hanem Ezdra ésNehémiás próféták könyveiben láttak először napvilágot. Azelső KZ-et nem Heinrich Himmler alapította, hanem Salamonkirály. A "Vernichtung" jelszava Mózes, a zsidó Führer utasí-tásaiban hangzott el először, a legyőzött ellenféllel szemben.

Hitler csupán annyit hirdetett, hogy a germánság a zsidó-ságnál magasabbrendű fajta. Mózes sokkal tovább ment ezen atéren, amikor kinyilatkoztatta, hogy a zsidóság egyenesen iste-ni eredetű faj, Isten kiválasztott népe s mint ilyen: – szent is.Minden zsidó élő, eleven szentség s aki egy zsidót megbánt, azmagát az Istent sérti meg! – mondja hallgatólagosan még ma isa zsidó közfelfogás.

Mi más ez, ha nem a faji totalitarizmus legmagasabb ren-dű és legsovénebb formája. Amikor a zsidóság – nem is ritkán– tiltakozik egy-egy bűnbe esett zsidónak keresztény bíróságáltal történő elítélése ellen, mikor minden egyes személy meg-sértését az egész zsidóság sérelmének tekintik, akkor világos,hogy a faji kiválasztottságnak, faji szentségnek ez a büszke éstiszteletreméltó tudata ma is él. A zsidó nacionalizmus 4000év óta beidegzett fogalmai szerint a zsidót ért sérelem, egyene-sen Isten megsértése, szentséggyalázás és Ábrahám szentmagja elleni bűntett.

Mózes, a nagy államszervező első és legfőbb parancsa afaji tisztaság megőrzésére irányul. Az Ószövetségnek mind-untalan visszatérő motívuma a Mózes által kiadott parancs. Ez

9

a honfoglalás előtt rámutat a környező népekre és azt mondjaIzrael fiainak:

"Annak okáért leányaitok ne adjátok fiaiknak és leá-nyaikat ne vegyétek fiaitoknak és ne keressétek barát-ságukat és javukat soha!"

(Mózes V. 7. 2-3.)Négyezer évvel későbben a nemzeti szocializmus sem tett

egyebet, mint a nürnbergi törvényben ugyanígy megtiltotta azsidókkal való házasságot, barátságot, kereskedelmi tevékeny-séget. Nürnbergben, a zsidók által előretolt bírák nem győztéka "világlelkiismeret" nevében hangsúlyozni, hogy a faji törvé-nyek barbárak voltak. Nem vették észre, hogy az ítéletet ezzelismét csak a zsidóság fölött mondták ki. Hiszen, mikor a zsi-dók visszatértek a babiloni fogságból,

"kirekesztének Israel közül minden elegy-belegy né-pet"

(Nehémiás 13, 3.)

"Ugyanazokban a napokban - folytatja beszámolójátaz ókori nácizmus prófétája - meglátogatám azokat azsidókat, akik asdódi, amonita és moabita asszonyo-kat vettek feleségül. És fiaik fele asdódi nyelven be-szél vala és nem tudnak beszélni zsidóul, hanemegyik, vagy másik népnek a nyelvén. Annak okáértfeddődém velük és megátkozám őket és megverék kö-zülük néhányat és megtépém őket és megesketém őketIstenre: "bizony ne adjátok leányaitokat az ő fiaiknakés ne vegyetek leányaik közül feleséget fiaitoknak ésmagatoknak"

(Nehémiás 13. fej. 23-25).Az ókori fajvédelmi törvény prófétája: Nehémiás még

csak átkozódik, megveri a fajgyalázókat, azonban Ezdrás márteljes energiával cselekszik is. Könyvében elmondja, hogy azsidók kananeusok, hitteusok, perizeusok, jebuzeusok,anamiták, moabiták közül vettek feleséget maguknak azokutálatos vétke szerint s ennek következtében

10

"megelegyedett a szent mag a tartományok népeivel"

(Ezdrás 9. fej. 2.).Ezdrás tehát Jeruzsálembe rendeli a fajgyalázó zsidókat és

könyvében kipellengérezi őket, majd pedig az "isteni" törvé-nyekre hivatkozva követeli, hogy bocsássák el a nemzsidó fe-leségeket. "És valának feleségeik között olyanok is, akik márfiat szültek" - mondja az Ószövetség. Mindegy! Menni kell,pusztulni kell az anyáknak, a félvér gyermekeknek, akik aszent magot megfertőztették. A teokratikus állam, a faji Isten-Führerség nem tűri az idegen anyákat, az idegen vérből szár-mazott gyermekeket. Arra még nem gondol, hogy kétezer év-vel később Mr. Sulzberger New-York Times-a mint halálos,Isten ellen való vétket ítéli el ugyanazt, mihelyt zsidók ellenalkalmazzák Ezdra és Nehémiás törvényét. Az Ószövetségettanító keresztény egyházak viszont "istentelennek" bélyegzik ahitleri nürnbergi törvényt és kegyes megértést mutatnak, ami-kor 1953-ban az új Izrael parlamentje eltiltja a zsidók ésnemzsidók közötti házasságot.

A faji megkülönböztetés úgy tűnik fel, mint sötét babona,eretnekség. Pedig a zsidók törvénye a faji tisztaságot alegelsőbbrendű parancsnak tartja.

"Ne jusson be amonita, moabita, az Örökkévaló gyü-lekezetébe, tizedik nemzedékében se jusson be azÖrökkévaló gyülekezetése" –

parancsolja Mózes. (Mózes V. 17, 12.)Ezt a parancsot a későbbi zsidók is olyan szigorúan ve-

szik, hogy Chamberlein szerint azokat a zsidó leányokat, akik- feltehetőleg - nemzsidó férfiaktól estek teherbe, elküldöttékmás gyülekezetekbe és ott az anyát a magzattal együtt elpusz-tították. Az amerikai zsidó rabbinusok még 1949-ben is hatá-rozatot hoztak, amellyel a legszigorúbban megtiltották a zsidóés nemzsidó közötti házasságot.

A "szent-mag" szentségének bűvölete, a Herrenvolkságérzete úgy lobog az Ószövetségben, mint minden idők legfa-natikusabb nacionalizmusa. A zsidók az Isten-Führerség vallá-si és nemzeti törvényeire hivatkozva pusztították, irtották az

11

ókor nemzsidó népeit s a nürnbergi "post facto" jog alapjánbármely zsidó királyt, prófétát sokkal inkább el lehetett volnaítélni, mint a modern "háborús bűnösöket". A keresztény egy-házak azonban nem ítélkeztek, hanem tovább tanítják anemzsidó gyerekeknek az – Ószövetséget. Pedig a bosszú,fajirtás, népgyilkosság legszörnyűbb eseményeivel valósággaldicsekszenek a zsidó szent könyvek. Az ártatlanok, a csecse-mők kipusztítását – ha azok nemzsidók - úgy emlegetik, mint anemzeti erkölcs legmagasabb kiteljesítését és mint Istennekmódfelett tetsző cselekedetet.

"Irtsd ki őket, ne köss velük szövetséget és ne könyö-rülj rajtuk!" –

parancsolja Mózes. (Mózes V. 7. fej. 2.)A júdeai Herrenvolknak minden meg van engedve. A Tó-

ra és a próféták szerint azonban nemcsak mások kipusztításavallási kötelezettség, hanem a zsidó nép joga a mások fölötturalkodás is!

Ésaiás már ragyogó színekkel ecseteli ezt az eljövendőviláguralmat.

"Így szól az Úr Isten: Íme fölemelem kezemet a né-pekhez és előttük zászlómat felállítom és elhozzák fi-aidat ölükben és lányaid vállukon hordozzák. És ki-rályok lesznek a dajkálóid, fejedelmi asszonyaik daj-káid és arccal a földre borulnak előtted és lábaid po-rát nyalják.

(Ésaiás 49. fej. 22-23.)"

"Az idegenek megépítik kőfalaidat és királyaik szol-gálnak néked. És nyitva lesznek kapuid szüntelen, éj-jel-nappal be nem zároltatnak, hogy behozzák a né-pek gazdagságát és királyaik is bevitetnek. Mert anép és az ország, amely néked nem szolgáland, elvészés a népek mindenestől elpusztulnak. És szopod a né-pek tejét és királyok emlőjét szopod"

(Ésaiás 60. fej. 10-12., 16.)

12

A zsidóság azonban nemcsak faji elfogultságból, hanemegyenesen isteni parancsok alapján érzi feljogosítva magátidegenek leigázására és ezzel együtt arra is, hogy rabszolgánaktekintsen minden, hatalma alá kerüld nemzsidót. A Krónika II.könyvének 2. fejezete 17-18 részei szerint Salamon királymegszámláltatott Izrael földjén minden idegen férfit és

"választott ezek közül 70 000 teherhordót, favágásrapedig a hegyeken 80 000-et."

A mózesi nürnbergi törvény, az ezdrási és nehémiási faj-elkülönítés és a világhatalmi őrület után, íme itt van az első K.Z., amelyben idegenek dolgoznak a Herrenvolknak. Itt vananélkül, hogy erről valamiféle humanista" bíróság megbélyeg-ző ítéletet mondott volna. A szovjet kényszermunka telepeicsírájukban és elméletükben itt születtek meg - Izrael földjén.

És nem a Mein Kampfot, hanem az Ószövetséget kell ta-nulmányozni ahhoz, hogy valaki rájöjjön: a kiválasztott néptalálmánya volt a sulzbergeri sajtó által világhírnévre emeltgázkamra is. A győzelem mámorában a humanista faj ekkéntbánt el ellenségeivel:

"A népet pedig, amely benne vala, kihozatá és néme-lyét fűrész, némelyét vasborona alá, némelyét fejszealá vetteté, némelyeket mészkemencén vitt által és ígycselekedék az Ammon fiainak minden városával!"

(Sámuel II. könyv 12. fej. 31.)A világ első koncentrációs lágere, első gázkamrája, mész-

kemencéje Izrael földjén állott. És az első gettó is nem Euró-pában, hanem Jeruzsálemben jött létre.

"A zsidó maga formálta saját sorsát!" –

írta minderről Houston Stewart Chamberlain.Ez a zsidó törzsi nacionalizmus, amely fajtörvényeket,

gettókat, koncentrációs táborokat és ókori gázkamrákat alko-tott, nem szűnt meg soha. Irtotta a környező népeket. Leverték,felemelkedett! Babilon vizei mellett komor vallási irredentazsoltárait dalolta s felszabadulva a megújult sovinizmus tüzé-vel építette az új Jeruzsálemet. Szenvedett, de új Messiást várt,

13

aki zsidó, nacionalista megváltó és politikai vezér lesz. ÚjFührer, aki a zsidóság kezébe adja a minden népek fölötti ha-talmat.

Erről a grandiózus nemzeti álomról soha sem mondott le azsidóság. A baseli zsidó kongresszuson, 1898-ban dr.Mandelstein, a kievi egyetem tanára, az augusztus 29-én tartottülés vezető beszédében kijelentette, hogy:

"a zsidók a többi népek felemelkedését minden erővelvisszautasítják és ragaszkodnak történelmi reménye-ikhez, a világuralomhoz"

(Le Temps, 1898. szeptember 2.).Ebben a nacionalista fanatizmusban alkották meg az első

jeruzsálemi gettót, a nemzsidóktól való teljes elkülönülést(Joel 3. fej 17). Megígértetett, hogy a Jehova, az égi Führerörök időkre Jeruzsálemben fog lakni és az Isten jelenlétéből kikell zárni a nemzsidó népeket. A zsidó rabbinusok azt hirdet-ték, hogy az eljövendő világban való részesedésből ki kell zár-ni minden nemzsidót s azokat ott legfeljebb mint megvetetttömeget lehet megtűrni. (Traktat Gittin, fol. 57. Babiloni Tal-mud)

A zsidó törzsi nacionalizmust akkor fenyegette a legsú-lyosabb veszély, amikor megszületett az Úr Jézus Krisztus.Végzetes pillanat volt ez – vagy inkább lehetett volna – a zsidónép történelmében. Egyben keserves csalódás is. Egyszerre rá-döbbentek, hogy ez nem az a Messiás, akit ők vártak. Nem na-cionalista megváltó, aki megszabadítja őket a római császárkatonáitól. Ez egy antinacionalista – mint ma mondanánk –nemzetközi forradalmár, aki a templomban felforgatja az áru-sok kosarait, a pénzváltók asztalait, ki korbáccsal veri ki onnana nemzeti kapitalizmus képviselőit, mintha ma a New York-ibörzén kezében korbáccsal jelentkezne valami elszántMcCarthysta. Ez a próféta nem a zsidóság faji kiválasztottsá-gában hisz, hanem a szélesebb emberi testvériségben. Zsidófelfogás szerint, fajilag is gyanús, hiszen Galileából származikés a jeruzsálemi utcán tanítványait is mindenki felismeri gali-leai nyelvjárásukról. Ez a Mester és ezek a tanítványok épp azsidó soviniszta életforma, a törzsi kiválasztottság, a zsidó na-

14

cionalizmus legfélelmetesebb szervei: a nagy tanács, a farizeu-sok, az írástudók és a sadduceusok ellen prédikálnak a jeru-zsálemi utcán. Ezek nem hisznek abban, hogy van külön törzsiszövetség az Isten és a zsidó között. Hiszen a főpapok faji zár-kózottságával szemben Péter, a galileai halász azt mondjaCornélius századosnak, a római impérium katonájának, hogy"minden nemzetben" kedves Krisztus előtt, aki őt féli és azigazságot cselekszi. Ezek azt hirdetik az Úr Jézus nevében,hogy nincsenek többé rómaiak, zsidók, görögök. Nincs különnemzeti megváltás, nincs külön zsidó Messiás. Nincs faji ki-választottság és Jahve-világkirályság. Mindnyájan egyenlőemberek, mindnyájan egy Isten gyermekei lettünk.

Tehát az, aki nem a zsidók, hanem az egész emberiségmegváltójának mondja magát, aki nem hajlandó elismerni atörzsi kiválasztottság, Herrenvolkság mindenekfölöttiségét,egyszerűen megfeszítendő!

Feszítsd meg őt! – rivallják a római helytartó felé, akimint az opportunista hivatalnok, vagy a nürnbergi vádló örökés szégyenletes jelképe, zavarodottan áll ennyi gyűlölettelszemben. "Feszítsd meg őt!" Hiszen úgy lehet, hogy ez a Mes-siás nem is Ábrahám szent magjának leszármazottja.

Houston Stewart Chamberlain, aki a "Die Grundlagen desneunzehnten Jahrhunderts" című alapvető könyvében legtöb-bet látott meg annak végzetes mivoltából, amit a zsidóság be-lépése jelentett a világtörténelembe, elsőnek állapította meg,hogy Krisztus fajilag nem volt zsidó. Chamberlain mutatta kielőször, hogy Galilea neve maga is "Gelil hag-goyim", tehát"pogány vidék" volt, melyen betelepített nemzsidó törzseklaktak. Ezeket fel lehetett ismerni már csak beszédükről is.

"Annak valószínűsége, hogy Krisztus nem volt zsidó -írta Chamberlain - és hogy ereiben egyetlen cseppzsidó vér sem csörgedezett, olyan nagy, hogy csak-nem egyenlő a – bizonyossággal!

("Die Grundlagen des neunzehnten Jahrhunderts. I. 256.oldal)

Zsidó volt-e Krisztus? – veti fel a kérdést Zajthy Ferencmagyar kutató, őstörténész, aki hatalmas könyvében nyomban

15

bizonyítja, hogy a zsidók maguk vonták kétségbe Krisztus zsi-dó mivoltát. Zajthy szerint Krisztus előtt a hetedik századbanSzalmanasszár rabszíjra fűzve elhurcolta Galilea egész lakos-ságát és ott nem maradt egyetlen zsidó fajú ember sem. AGalileába betelepített skytha pásztornép később zsidó hitretért, de mint a zsidók, mondották, csupán a "törvény alatt ál-lottak". Fajilag soha nem ismerték el őket Ábrahám szentmagja leszármazottjainak.

"Tudakozódjál és lásd meg, hogy Galileából nem tá-mad próféta", -

mondják az apostoloknak a zsidók. (János 7. fej. 52.)Galilea fajilag nem zsidó tartomány. Próféta pedig csak a faji-lag is zsidó közösségből támadhat.

A régi zsidó törvény a végsőkig védte a zsidót és halálosítéletet csak a meszticre mondott, vagyis arra, aki a zsidóságothitehagyásra - faji egységének megbontására csábította. ZajthyFerenc szerint azonban a régi zsidó gyakorlat még a halálra-ítélt számára is nyitva hagyott egy mentő utat. A vesztőhelyfelé vezető úton száz lépésenként megfigyelőket állítottak fel.Ezeknek kötelességük volt jelenteni, hogy az elítéltet kísérőmenetben – karfelemeléssel – nem jelentkezik-e mentőtanú.Erre az esetre a törvény perújítást, illetőleg kegyelmezést ren-delt el.

Csodálatos, vagy talán természetes, hogy a Jézust kísérőnemet láttán nem jelentkezett egyetlen mentőtanú sem. Senkiazok közül, akik nagy-csütörtökön diadalmas ünnepléssel fo-gadták. Senki azok közül, akik tanításainak és csodatételeinektanúi voltak. Nem jelentkezett, – mert itt van a döntő bizonyí-ték- nem is jelentkezhetett. A zsidó állam törvénye a perújítástcsak Ábrahám szent magjának leszármazottaira ismerte el.Kizárattak ebből a jogból a gojimok, az idegenek, a nemzsidóvérűek és akik csupán a törvény alatt állottak, de fajilag nemvoltak zsidók. Ilyenek voltak a gyűlölt galileabeliek, a kushi éshuvilabeliek, akiket a törvény szerint a víz alá kellett nyomni,ha fuldokolva látta őket az utas.

Mi, keresztények elfogadjuk a szeplőtlen fogantatás el-méletét, tehát azt a tételt, hogy Krisztus tényleg Isten fia volt s

16

ekként nincs – fajisága. Ez esetben azonban még bizonyosabb,hogy Jézus Isten fiúsága, egész lénye, tanítása egyetlen hatal-mas forradalom volt a zsidók törzsi sovinizmusával szemben.

A keresztény középkor, amelyet épp a zsidó intellektua-lizmus propagandája nevezett el "sötét"-nek, még nagyon isvilágosan látta a krisztusi forradalom jelentőségét a zsidó tör-zsi nacionalizmussal szemben. Később majd alkalmunk leszrámutatni, hogy a keresztény tisztánlátás mint homályosult el afrancia forradalom és az emancipáció után. Ettől kezdve mes-terségesen folyt a krisztusi ideálok elködösítése, egészen a mainapig, amikor egyes irányzatok már kezdik összetéveszteni akereszténységet a júdaizmussal, sőt mikor már egyes keresz-tény lelkészek – vallásos cselekményeikben is – átveszik azt afanatikus gyűlöletet, ami a zsidó rabbinusok tulajdonsága volt.(Pl. az amerikai protestáns lelkészek imája a hirosimai atom-bomba ledobása előtt.)

Az a nacionalizmus, amelyet Nürnbergben elítéltek, for-mailag csak húsz évig élt. Mózes "Mein Kampf"-ját, a faji so-vinizmus hitvallását azonban évezredeken át megőrizte és ta-nulta a zsidóság. A hajdani nacionalizmus a galuthban, a ha-zátlanságban sem hagyott alább. A babiloni fogság után azAlexandria környékére települt zsidók, a római diaszpóra tag-jai, akik már római polgárok és "szabadgondolkozók" voltak,minden évben elküldték jelentős adományaikat a jeruzsálemitemplomnak. A szétűzés után még lángolóbbá vált ez a nacio-nalizmus. Hétszáz esztendővel ezelőtt Moseban Majemon, azsidóság egyik legkiválóbb írástudója, a Misna Tórában újramegragyogtatta népe előtt a Messiás eljövetelének és ezzelegyütt a világuralom megvalósulásának lehetőségét.

"Már betelt a világ – írta – a Messiás és a Tóra pa-rancsolatainak dolgaival. E dolgok elterjedtek a tá-voli szigeteken és sok körülmetéletlen szívű és testűnép között. A kereszténység foglalkozik ezekkel, holottazelőtt csak Izrael tudott valamit a Messiásról."

Majmonides szintén elismeri, hogy a kereszténység is-mertette meg az Ószövetséget, tehát a Tórát a világgal, de

17

hozzáfűzi, hogy ezt tévesen magyarázza, ami azonnal kiderül,mihelyt megérkezik a zsidóság politikai Messiása, aki

"a zsidóság, mint fegyveres hatalom élén a világnemzsidó népeit leigázza s azokat, akik Noé törvényétel nem fogadják, asszonyostól, gyermekestől kiirtja."

(Huber Lipót kanonok, "A zsidóság és a kereszténység,114. old.)

A galuthban a zsidó nacionalizmus vallási irredentáváalakult, melynek Mein Kampfja a Tóra és a Talmud volt. Amózesi Mein Kampfot ott őrizték a legkisebb falusi zsinagógaTóra-szekrényében is. Ezt a nacionalista hitvallást másoltákgyulladtszemű pergamentírók, ennek betűin át tanulták az el-veszett haza nyelvét a gyerekek és gyakorolták az öregek. ATemplom elpusztult, de a haza nem szűnt meg. A vallásos na-cionalizmus, mely egykor betöltötte a hazát, a Tórával együtttovább költözött mindenüvé, ahol csak zsidók éltek e földön.És ez a nacionalista tanítás, mely előírta az életszabályokat, azimádság formáját, a ruházat minőségét, a tisztálkodás módo-zatait, a táplálkozást, megszabta a zsidó nacionalista szellemi-ségét.

A Tóra egy volt Belzben, Frankfurtban, New-Yorkban ésbármelyik táján a világnak. A külvilág előtt a zsidó bezárkó-zott a Tórába, Talmudba, az általa kialakított külön világba,külön gettóba, külön nacionalizmusba.

Az antiszemitáknak egyik legnagyobb tévedésük az volt,mikor a nemzetközi zsidóról beszéltek. A zsidó nem nemzetkö-zi volt, hanem egy nemzetek fölötti törzsi nacionalizmus öntu-datos képviselője. Különböző országokban lakott, különbözőtársadalmi síkokon helyezkedett el, de mindig mindenütt első-sorban zsidó volt.

Már a Napóleon által 1806-ban összehívott Synhedrionelőkészítő ülésén megmondta Salamon-Lipman-Cerfberr rab-bi: – Elfelejtjük, honnan származunk. Nem a "német" és nem a"portugál" zsidóktól. Az egész földkerekségen szétszórvamégis csak egyetlen nép vagyunk...

18

Mindezt kiegészítette dr. Leopold Kahn, aki a pozsonyizsidó iskolában 1901-ben a cionizmusról szólva azt mondotta:

"A zsidó soha sem fog tudni asszimilálni, soha nemfogja más népek szokásait és erkölcseit átvenni. Azsidó zsidó marad minden körülmények között."

A tiszteletre méltó rabbiknak igazuk volt. A zsidó külön-böző országokban lakott, különböző társadalmi síkokon he-lyezkedett el, de mindig, mindenütt elsősorban zsidó volt. Le-vetette a kaftánt és megette a tiltott ételeket? Igen! De frakk-ban, szmokingban is megmaradt ugyanazon hit, ugyanazonvérség, ugyanazon nacionalizmus hordozójának. A vallási rí-tust talán már nem követte, de nacionalizmusa, faji öntudata,népi hivatásérzete változatlan volt a pápai székben, a szovjetpolitbürójában, a washingtoni State Departementben. DavidMocatta zsidó író írja "Die Juden in Spanien und Portugal"című könyvében, hogy a titkos zsidók nemzedékei és nemze-dékei éltek Spanyolországban, elkeveredve a társadalom ösz-szes osztályai között, birtokában azonban az állam és különö-sen az Egyház minden pozíciójának.

Zsidó oldalról hivatkoznak az úgynevezett asszimilán-sokra, azokra, akik átvették a befogadó ország nyelvét, szoká-sait, keresztény nőket vettek feleségül, keresztény birodalmakminiszterei lettek. Azonban a zsidók nem tagadhatják le, mertez épp a mai világ képén ismerhető fel legjobban – hogy a leg-őszintébben angollá, németté vált zsidó, a legkiválóbb zsidó-származású lengyel patrióta is elsősorban mindig zsidónakérezte magát és hazafisága csak addig terjedt, míg nem kerültellentétbe zsidóságával.

A zsidó nacionalizmusnak a kulcspozíciók megszállásánkívül a mimikri volt egyik legfélelmetesebb eszköze. Ahogy asalamandra, vagy a miami-i akvárium tintahala magára ölti asárga, vagy haragoszöld levelek, kék—barna—fekete tenger-fenék színét, a zsidó is úgy öltötte magára a környező nemze-tek színét, kultúrájának mázát, társadalmi szokásainak után-zatát. Franciaországban a francia környezet mimikrijét utá-nozta, Magyarországon a csárdás, fokos és paprika felszínesnépségét, Angliában az angolszász világ életformáját. A zsidó

19

Angliában angolnak, Amerikában jenkinek próbált látszani.Mindez azonban látszat volt. Kiszámított védelmi és hódításieszköz. New Yorkban és Brooklynban, ahol Oroszországonkívül ma a legnagyobb orosz és lengyel zsidó tömegek élnek,alig látni kaftános és szakállas zsidót. Az új bevándorlót azon-nal megborotváltatják a rokonok, mert a szakáll és pajesz –mint mondják – "antiszemitizmust terjeszt". Kitűnő, ösztönösmegérzése ez annak a ténynek, hogyha a zsidó nacionalizmuskülsőleg is mint nacionalizmus jelentkezik, egyszerre kirob-bantja az "antiszemitizmust", vagy a nép ellenállás különbözőformáit. Az érdekeltek jól tudják ezt. Hiszen Sion bölcseinekjegyzőkönyvei is figyelmeztették őket: "Hatalmuk jellege atitkosság..." Tehát: Oroszországban vonalhű bolseviki forra-dalmár, géppisztolyos NKWD tiszt, Amerikában yenki-szabású bankár, Franciaországban radikális patrióta, Oroszor-szágban párttag, New-Yorkban demokrata választó!

Azonban akárminek is mondották magukat, akármilyenállampolgárságot vettek fel, belülről zsidók maradtak és a zsi-dó nacionalizmus céljait követték. Olykor segítségükre jött azis, hogy a zsidó célok egybeestek a befogadó nemzetek céljai-val. Lényegileg azonban soha sem fogadták el maguk fölöttvalónak az idegen államhatalmat és szigorúan tartották magu-kat a mózesi parancshoz.

"Nem tehetsz magad fölé (királynak) idegen férfit, akinem testvéred", tehát nem a zsidó faj tagja.

(Mózes V. 17. 5.)A civilizáció fejlődésével a mimikri egyre tökéletesebb

lett. Legjobban a színművészet, film, újságírás terén lehetettezt megfigyelni. A hollywoodi filmipar szinte Amerika nem-zeti iparának számított egy időben. Akik mindezt csinálták,gyártottak néha jó amerikai filmet is. Azonban az amerikai lo-bogó árnyékában a zsidó lelkiséget, a zsidó szellemet, fölé-nyeskedő álkultúrát, az élvezetvágyat szuggerálták az amerikaitömegek felé. Az amerikai mimikriből – mint később látnifogjuk – így bújt ki Hollywood száz, Amerika ellenes, bolse-viki sztárja. Álarcát levetette a világuralomra törő bolsevikizsidó.

20

A több ezer éves zsidó nacionalizmus természetéből folyt,hogy a zsidóság vállalta az üldözést, a gúnyt, a megvettetést,de minél többet szenvedett, annál szilárdabbá vált benne ameggyőződés, hogy egyszer úrrá lesz minden népeken. A zsi-dóság vállalta ezért az antijúdaizmust is. Maga sem értette ta-lán, hogy miért üldözik, gúnyolják, sőt olykor gyilkolják is.Hisz ő is pontosan olyan teremtménye Istennek, mint más em-ber, és az "antiszemiták" pontosan ember-voltát vonják két-ségbe. Sértik, megalázzák. Csalónak bélyegzik, karikatúrákatrajzolnak róla és rossz pamfleteket írnak ellene. Pedig mindaz,amit ő cselekszik, egy magasabb cél érdekében történik. Vég-eredményben kevesen vették észre, hogy nem a zsidót, nem azembert, nem az "alacsony rendű lényt" gyűlölték benne, ha-nem a nacionalizmusát! A nacionalizmusnak azt a tipikusanószövetségi formáját, amely minden nép ellen és minden népleigázására irányul. Az ószövetségi nacionalizmus és a németnemzeti szocializmus pedig éppen e viszonylatban úgy arány-lanak egymáshoz, mint ég és föld.

A német nemzeti szocializmusban - legalább is 1936-ig –megvolt a más népekkel való együttműködés akarata. A nem-zeti szocializmus csak egyetlen nép: a zsidó ellen irányult. Azsidó nácizmus minden néppel, minden társadalmi és uralmiformával ellentétben áll, ami nem zsidó.

A zsidóság nemzedékei azt a büszke öntudatot hozták agettóból, hogy azok a faji törvények, amelyek őket megtartot-ták népnek, megtehetik a népek urának is. A modern fejlődésmellett kedvezett ennek egy szerencsés nép adottság is: a zsidókétségtelen tehetségessége és magas intellektusa. A zsidó írók,művészek, üzletemberek, bankárok – mindegy, hogy miként –a nyugati civilizáció élvonalába jutottak. Az alulmaradottakszámára azonban mindez siker, zsidó siker volt. Minden ered-mény zsidó eredmény. A sajtó, de egyszersmind az egyszerűkis zsidó is saját fajának fiaként ünnepelte a nagy "angol" ál-lamférfit: Disraelit. S a nagy "német" költőt: Heinét, és a leg-szeszélyesebb nemzetközi forradalmárt: Marxot. Mi más ez,ha nem egy soha nem látott nacionalizmus ragyogó öntudata!?Mi ez, ha nem a legszélsőségesebb "nácizmus", amely a saját

21

dicsőségének vallja még a hitehagyott, "fajáruló" Sikerét is ésmég a bűnözőt sem közösíti ki magából, ha tudja, hogy az Áb-rahám szent magjának leszármazottja. És vajon nem ad-e kü-lön öntudatot a siker hordozójának az az érzés, hogy íme! -van egy nép, amelyből származik, amelynek életformájátmegtagadta ugyan, de amely mégis magáénak tekinti és mégisbüszkén vállalja, hogy ő is Ábrahám szent magjából szárma-zik.

És mindezeknek a zsidóknak – lettek légyen költők, ban-károk, angol konzervatívok, vagy portugál forradalmárok, –akik ilyen dicsőségesen tudnak előretörni a világ minden ré-szében, vajon nem hivatásuké, hogy ők és csakis ők uralkodja-nak minden népeken? Eddig minden sikerült! Tehát a Tórábanlefektetett tanok, a talmudi elvek, a középkor során létrehívotttitkos zsidó intézmények jók, helyesek, használhatók a világ-uralom megvalósítása érdekében. Mi vagyunk hivatva rá –mondta ez az öntudatos réteg, – hogy kormányozzuk a világot.Amerikai bankár, vagy szovjet komisszár, mi egy nép va-gyunk! Egy nép!

Korunk két nagy uralmi formája: a kapitalizmus és a bol-sevizmus nem két ellentétes irány, hanem mindkettő a zsidónacionalizmus, a zsidó világuralmi törekvés megnyilvánulásiformája. Egyik talán óvatosabb, mint a másik, de mind a kettőegy. A legborzalmasabb világcsalás az, amely a kapitalizmustakarja szembeállítani a bolsevizmussal, mint ellenőrt, holottvalójában a kettő egy. zsidó materializmus a kapitalizmus ol-dalán és zsidó materializmus a marxista-leninista "ellenpólu-son"! Egyforma keresztényellenesség, egyforma arabgyűlöletazonban mindkét részen. A műveletlen, tudatlan tömeg, az ut-ca embere azt hiszi, hogy a kapitalista világ leszámolhat a bol-sevizmussal, holott az utóbbi csak az előbbinek meghosszab-bítása. A bolsevizmus a kapitalizmus, vagy legalábbis a kapi-talizmus hibáinak szüleménye. A bolsevizmus a liberális, zsidótőkés rend nevelt gyermeke és leányvállalata. Lelke, ideológi-ája azonban mindkettőnek egyformán zsidó. Akik megpróbál-nak mesterséges ellentétet keresni a kettő között, soha ne fe-ledjék, hogy a hitleri nemzeti szocializmusban a német nagy-tőkés igen jól megértette magát a szocialista német munkással.

22

Miért ne lenne feltételezhető, hogy a zsidó Bernhardt Baruchugyanilyen tökéletesen megérti magát Kaganovics Lázárral,vagy a brooklyni kis kommunista vezérrel?

Egy nép vagyunk! - hirdette Herzl Tivadar is, a cionizmusmegalapítója. Nem amerikai zsidók, nem szovjet zsidók, ha-nem csak: – zsidók!

A "szent mag" egysége és világuralmi hivatása ténnyéválni látszott a századfordulóig elért eredményekben. Felgyúlta zsidó írók, költők, bankárok, szocialista forradalmárok éskommunista apostolok fantáziájában Ez már a világhódító na-cionalizmus volt. Az "antiszemiták" maguk nem vették észreezt a fejlődést, és az 1945-ös eseményeknek kellett eljönniük,hogy valami derengni kezdjen a kapitalista "demokrácia" és aszovjet' "népi demokrácia" vitathatatlan lelki és faji egységé-ről. Az antiszemiták csak a zsidó "faji összetartást", a "nemtisztességes üzleti módszereket", országaik elzsidósítását lát-ták. Amit azonban a világ "zsidó bűnnek" tekintett, az a zsidónacionalizmus szemében erénnyé vált. A szent mag világki-rályságának fanatizmusa, a Herrenvolkság öntudata, szóval amózesi nacionalizmus a XIX. század végén már modern for-májában is készen állt. A jelszó- bolsevikiek és bankárok szá-mára - az volt: "külön menetelni és együtt győzni".

"A világhódítók elindultak, hogy igájuk alá hajtsák aföldgolyót és úrrá legyenek minden népeken.

23

II. FEJEZET

A középkor még látta az Újszövetség, a krisztusi forrada-lom szembefordulását, az ószövetségi nácizmussal. Krisztus-ban a szélesebb, egyetemesebb emberiség teljesedett ki. AzÓszövetség egyetlen faj materialista szövetsége volt, a magakülön Jehovájával. Krisztus az egész emberiség számára hoztaa megváltást. Minden ember nevében és minden ember számá-ra kötötte meg az Újszövetséget. Természetes, hogy ez azegyetemes emberi közösség, az Újszövetség egész szellemeszemben állott a júdaizmussal, annak kiválasztottsági tudatá-val, rögökön csúszó materializmusával. A történelem legna-gyobb hazugsága az, hogy a kereszténység a zsidóság vallásá-ból született. Ellenkezőleg: a zsidó nacionalizmus, a faji kivá-lasztottság ellentéteként jött létre. Ezt maguk az apostolok hir-dették és hagyták ránk.

"Ti tudjátok. – mondja Péter – hogy tilalmas zsidóembernek más nemzetségbélivel barátkozni, vagyhozzámenni, de nekem az Isten megmutatta, hogysenkit se mondjak közönséges, vagy tisztátalan em-bernek."

(Apostolok Cselekedetei, X. 28.)A zsidók módfelett álmélkodtak azon, hogy a gojimokra

is kitöltetik a Szentlélek. Felpanaszolják, hogy az apostolokkörülmetéletlen emberekkel étkeznek együtt. Athénben való-ságos lázadást rendeznek Pál apostol ellen, mert "görögökethozott be a templomba és megfertőzte a szent helyet."

Ezzel a törzsi beképzeltséggel, elzárkózottsággal szembenvalósággal forradalmian hangzik Péter már idézett kijelentésea Comélius századosnál tett látogatása során.

"Bizonnyal látom, hogy nem személyválogató az Is-ten, hanem minden nemzetben kedves előtte, aki őtféli és az igazságot cselekszi".

24

(Apostolok Cselekedetei, X. fej. 34-35.)De még forradalmibb a júdaizmussal szemben, amit Pál és

Barnabás hirdetnek Antiókhiában:

"Szükséges volt, - úgymond - hogy először néktek(zsidóknak) hirdettessék Isten igéje, de mivel hogy timegvetitek azt és nem tartjátok magatokat méltónakaz örök életre, íme, a pogányokhoz (nemzsidókhoz)fordulunk. "

(Apostolok Cselekedetei, XIII. 46.)Pogányok alatt pedig a gojimok, vagyis a nemzsidók ér-

tendők.

"És az egész emberiséget egy vérből teremtette az Is-ten"

(Apostolok Cselekedetei, XXVII. 26.) - Mondja PálAthénben. Mondja pedig azért, mert ebből az egy vérből te-remtett isteni közösségből egy nép, egy faj zárta ki magát: a -zsidó! Kizárta pedig a vad törzsi nacionalizmus segítségével.

"És azt hiszed magadról, – írja Pál a zsidókra vonat-kozólag, – hogy Te a vakoknak vezetője, a sötétség-ben lévőknek világossága, a balgatagoknak vezetője,a sötétségben lévőknek világossága, a balgatagoknaktanítója, a kiskorúaknak mestere vagy, bírván a tör-vényben az ismeret és igazság formáját. Ki a törvé-nyekkel dicsekszel, a törvények megrontása által azIstent gyalázod-e? Mert az Istennek neve miattatokkáromoltatik a pogányok között.”

(Pál levele a Rómabeliekhez, 19., 20., 23., 24.)Az apostolok mindenütt a júdaizmussal, a törzsi elzárkó-

zottsággal, a zsidó nácizmussal szemben hirdetik Krisztus for-radalmát.

"Megkövéredett e népnek szíve, és füleikkel nehezenhallanak és szemeiket behunyják, hogy szemeikkel nelássanak, füleikkel ne halljanak, szívükkel ne értsenekés meg ne térjenek és meg ne gyógyítsam őket. Lé-

25

gyen ezért nektek tudtotokra, hogy a pogány(nemzsidó) népeknek küldetett az Isten idvezítése ésők meg is hallgatják azt."

(Apostolok Cselekedetei, XXVIII. 27-28.)A zsidóság azonban keresztre feszítette e tan hirdetőjét és

a mai napig sem adta fel azt a hitét, hogy ő az elhivatott és ne-ki kell úrrá lenni minden népeken. Előbb a babiloni fogságután kezdődött diaszpórával, majd Jeruzsálem lerombolásávalszétszóródott a zsidóság. Ezzel azonban démonikus erő, nem-zetek fölötti uralmi akarat, főként pedig egyetlen egységes,zárt fajiság hatolt bele az ókori népkáoszba, a nagy faji ésvallási egyvelegbe. Felesleges ma már részletesebben tárgyalniazt a tényt, hogy a zsidóság ugyan nem volt tiszta faj, mertkülönböző népek korcsaiból alakult, ezt azonban egységesfajjá, úgyszólván a világ egyetlen tiszta fajává gyúrta. A XIX.század végén is azt állapították meg, hogy a

"zsidó faj teljesen tiszta maradt".

(Politisch-Antropologische Revue, 1904. március, 1003.oldal.)

Chamberlain írja, hogy Theodosius korától 1800-ig 300nemzsidót sem vettek fel összesen a zsidó faj tagjai közé. Azárt, egységes fajisággal azonban együtt járt a szellem is,amely minden más népet is egyformán gyűlölt, megvetett ésvalamennyinek fölébe akart kerekedni. Európában megjelent amaterializmus, az ószövetségi türelmetlenkedés szelleme,amely soha sem adta fel azt a messiási álmot, hogy egyszer le-rombol minden más népet, úrrá lesz nálánál nagyobb és erdő-sebb nemzeteken, még azok teljes elpusztítása árán is.

Érthető volt, hogy az ókor és középkor ennek konzekven-ciáit levonta nemcsak szellemi, hanem fizikai vonatkozásbanis és elkülönítette magát a zsidóktól. Még eleven volt a Szent-lélek betöltésének véleménye, Péter prédikációja az első pün-kösd hajnalán:

"Szakasszátok el magatokat e gonosz nemzetségtől!"

(Apostolok Cselekedetei, II. 40.)

26

A középkor megalkotta a gettót, de ezzel egyben megtar-totta a zsidó fajt is, amely tisztaságát nagyon sok tekintetbenazért őrizte meg, mert végeredményben a maga alkotta elzárt-ságot átvette a kereszténység is. Mindez azonban nem akadá-lyozta a zsidóságot abban, hogy be ne nyomuljon a keresztényállamok életébe, gazdasági rendszerébe.

Ennek a zsidó befolyásnak a történetéről sokat tudunk máraz ókorból is. Az Alexandriában és környékén letelepült közelegymillió zsidó, akik még a babiloni fogság után érkeztek oda,az ókor világában ugyanazt a szerepet töltötte be és ugyanazt ahatalmat gyakorolta, mint ma például a new-yorki zsidóság. Arómai birodalomban, közelebbről Rómában szintén félelmeshatalommá alakult a kisebbségi nacionalizmus. Cicero, a nagyrómai államférfi, mikor a bíróság előtt egy érdekeit érintőügyet tárgyaltak, oly halkan beszélt, hogy rajta kívül csak a bí-rák hallották. Mint mondotta, azért teszi ezt, mert a zsidókösszetartanak és tönkreteszik azt, aki ellenük van. A diaszpórarévén a zsidóságnak már akkor meg voltak azok a szervezetei,amelyeket mi szabadkőműves páholyoknak mondanánk. A di-aszpóra tagjai közé felvettek olyan befolyásos nemzsidókat,akik hajlandók voltak magukat félzsidónak vallani s ezek ré-vén a legmagasabb helyekig vitték közéleti befolyásukat.Ilyenformán bizonyítható az is, hogy a Néró által folytatott ke-resztényüldözéseknek a diaszpóra zsidói voltak a felbujtói.Poppea Sabina, a császár felesége a zsidó diaszpóra tagja volta Néró kegyence, egy Alityrus nevű zsidó színész útján vetterá a császárt, hogy irtsa ki a keresztényeket. A Nérók és aRooseveltek mögött minden időkben ott álltak az Alityrusok,sőt a Poppeák is.

Amilyen mértékben hozzájárult a zsidó befolyás a rómaivilágbirodalom tönkremenéséhez, legalább olyan mértékbenokozta a spanyol világbirodalom bukását is. A spanyol biro-dalomban a kezükben volt – mint Herman írja – minden szel-lemi és materiális erő, a földbérletektől a legmagasabb egyháziméltóságokig. Az uzsora révén kezükben tartották az egész ki-rályi udvart, nemességet. Végül már olyan kiváltságokat vív-tak ki maguknak, hogy egy zsidó esküje többet számított a bí-

27

róság előtt, mint két keresztényé. Később Németországban, aHabsburg-birodalomban ismételték meg a hatalom átvételénekezt a formáját. A Magyar Birodalom bukásában szintén hatal-mas szerepe volt egy Fortunatus Imre nevű zsidónak, aki tár-saival együtt olyan mélyre süllyesztette a közállapotokat, hogya birodalom már nem tudott ellenállni a török hatalom mohácsirohamának.

Az ókor és a középkor vezető szellemei, nagy államférfiaimég teljesen tisztában voltak a zsidó befolyás jelentőségével.Tiberius császártól Goetheig minden gondolkodó fő úgy is-merte fel a zsidóságot, mint nemzeti veszedelmet.

"Az olyan minisztérium, amelyben a zsidónak mindenlehetséges, az olyan háztartás, amelyben a zsidó aruhatárt, vagy az egész ház pénztárát vezeti, az olyanminisztérium vagy komisszariátus, amelyben az ügye-ket a zsidók intézik: nem más, mint kiszámíthatatlanpontini mocsár" –

írta Goethe. A dolgok lényegét talán mégis legjobban láttaI. Napóleon, mikor egyszer kétségbeesetten felkiáltott:

"Sáskák és hernyók ezek a zsidók s felfalják az énFranciaországomat."

Még a XVIII. században is jól látták, hogy az úgynevezettzsidó befolyásnak semmi köze sincs az emberiség kérdéséhez,mert a kisebbségi nacionalizmus mindenütt államot alkot azállamban és "megemészti a népeket, melyeket néki ad az Úr".Ha az egyes államok nem is mindig ismerték fel a veszélyt,úgyszólván az utolsó pillanatban mégis csak megtorpant a zsi-dó hódítás: Katolikus Ferdinánd kiűzte őket, másutt korlátozóintézkedéseket hoztak ellenük, és ami igen lényeges volt, seholnem tűrték meg, hogy az államéletben a zsidó nácizmus befo-lyása is érvényesüljön. A gettó legalább arra volt jó, hogy aszellemi sorompókat fenntartotta a zsidók előtt és így a ke-resztény vallást és kultúrát nem érte utol sokkal hamarabb az aveszély, amelynek ma tanúi vagyunk. Leglényegesebb volt,hogy a zsidóknak a francia forradalomig nem volt közvetlenbefolyásuk a tömegekre. Egy-egy királyi udvarba behatolhat-

28

tak a pénzük segítségével, azonban nem volt módjuk hozzá,hogy közvetlen befolyást nyerjenek a nép széles rétegeire ésirányítsák, sőt a maguk nacionalizmusa részére használják felazokat.

A középkor csak egy tényt nem látott meg az úgynevezettzsidókérdésből. Azt tudniillik, hogy a zsidó nacionalizmus be-folyása, a zsidóság térhódítása nem ösztönös cselekvés volt,amely a zsidó "kapzsiságából", "önzéséből", vagy az "antisze-miták" által emlegetett zsidó faji tulajdonságokból fakadt. Egydémonikus tudatos erő dolgozott már abban az időkben és azószövetségi nacionalizmus, a Tóra és a Talmud hajszolta előrea zsidót. Nem a pénzért, nem a jólétért és gazdagságért, hanema világuralomért. A pénz csak eszköz volt, de a cél, az igazinagy cél a világ fölötti hatalom maradt. Ehhez nem volt szük-séges még csak központi zsidó kormány sem, – amely pedigidőnként létezett – hanem nagyon is elég volt a Talmud és aTóra, amely ott volt minden zsinagógában és minden zsidóházban és a kormányoknál sokkal jobb eligazítást adott arról,hogy mit kell cselekedniük a zsidókkal.

Ennek a világhódító ábrándnak azonban – többé-kevésbé– följebb tudták kerekedni az egyes országok, amíg az csakkülön-külön más nemzeti területeken és más időkben érvénye-sült. A veszély akkor nőtt óriási méretűvé, amikor az ismertvilág keretei kitágultak, amikor a sajtó, rádió, a technikai civi-lizáció révén az országok és emberek látszólag közelebb ke-rültek egymáshoz, és amikor ennek a kisebbségi nacionaliz-musnak uralmi akarata már nem egy-egy ország, hanem min-den nép ellen egyszerre, egy időben és teljes erővel érvénye-sülhetett. Mindezen felül a protestantizmussal egy időben azsidó szellem is kezdett teret nyerni a kereszténységen belül.

Luther még világosan látta a zsidó és keresztény szellem,az egyetemes emberség és a törzsi nácizmus között fennállókiegyenlíthetetlen különbséget. Ezt bizonyítja a zsidókérdésrőlírott nagy tanulmányában. Azonban a protestantizmussal, aBiblia hirdetésével fokozott szerepet kapott a templomi prédi-kációkban, a vallásoktatásban az Ószövetség ismertetése. Aprotestáns prédikátorok, magyarok, svájciak, angolok, hollan-dok, németek egyre gyakrabban fordultak az ószövetségi pró-

29

fétákhoz példázatokért. A vallásháborúk korában szívesenszórták ellenfeleikre az Ószövetség vaskos átkait. A retorikaüres frázisain keresztül így hatolt be az ószövetségi szellem akeresztény vallásba. A kereszténység kezdte magát a zsidóvallás meghosszabbításának, vagy leányágának tekinteni,ahelyett, hogy épp az ellentétét, a forradalmi mivoltát hang-súlyozta volna. Ezzel a keresztény kultúrvilágban teret nyert atipikus zsidó intolerancia, a gyűlölet szelleme, és nemzedékeknevelkedtek az Ószövetségnek vigasztalanul materialista, lé-lektelen és fantázia nélküli tanításain.

Az angol protestantizmus különösen élénken reagált azószövetségi behatásra. Az angol nemes kalmárok szelleme, apuritánok lelkisége könnyen azonosult a zsidó Ószövetség el-veivel és talált igazolásra a maga üzleti gesztióiban. A XIX.században fantaszta angol tudósok már azt igyekeztek bizo-nyítani, hogy a britek tulajdonképpen az elveszett tizedik zsidótörzs tagjai. Werner Sombart, a kapitalizmus nagy ismerőjejellemzően mutatta ki, hogy a kapitalizmus zsidó, de egybenprotestáns eredetű.

Annyit meg lehet állapítani, hogy a reformációval meg-szakadt a kereszténység korábbi egysége. Nemcsak formailag,Krisztus egyháza különvált katolikus és protestáns egyházra.A támadt résen át egyszerre merészen hatolt be a keresztényvilágba és keresztény szellembe a mózesi nacionalizmus pél-dátlan egysége. A felvilágosodás és haladás ürügyével a gettóklakója egyre erőteljesebben kezdte követelni az emancipációt,amelyet az igazi haladás olyan nagy szellemei, mint Voltaire isvégveszélynek tartottak. Az emberszeretet, a felvilágosodásjelszavainak ürügyével maga a kereszténység is törekedett azsidó emancipáció felé. Nem látta meg, hogy ez a keresztény-ség – katolicizmus, protestantizmus, ortodoxia – egyformahalálát jelentheti majd egy napon.

A lenézett, sötét középkor még tudta, hogy mindez nemlehetetlen, mert a zsidóságban a vallási nácizmus fanatizmusalobog a kereszténységgel szemben és ennek forrása főként aTalmud. A Minerva Presse 1888-ban megdöbbentően érdekes,soha meg nem cáfolt adatokat hozott napvilágra arról a vizs-gálóbizottságról, amelyet Szent Lajos francia király állított

30

össze 1240-ben. Szent Lajos tudni akarta a zsidókkal szembenigyűlölet okait. Bíróságot hívott össze, amelyben saját magaelnökölt. A bíróság előtt egy héberül jól tudó, megkeresztelke-dett zsidó mutatta be a Talmudot. Annak ellenőrzésére meg-hívták Jechiel párizsi, Juda Sámuel és Jacob rabbikat, akik kö-zül Jacob híres szónokként volt ismeretes úgy Spanyolország-ban, mint Franciaországban. Az igazságos király minden le-hetőséget megadott arra, hogy a rabbik megvédelmezhessék aTalmudot, illetőleg ellenőrizhessék, hogy a Talmud hiteles-e?A bíróság ennek ellenére megállapította, hogy a Talmud olyanrendelkezéseket tartalmaz, amelyek ellentétesek minden ke-resztény, sőt minden nemzsidó társadalom rendjével. Felderí-tették, hogy a Talmud sorozatosan gyalázza Szűz Máriát, két-ségbe vonja, hogy Krisztus szűztől született volna, sőt azt ál-lítja, hogy egy Pandara nevű katona és egy utcalány szeretke-zésének gyümölcse volt. A keresztények megdöbbenve hall-gatták a Talmudból lefordított részleteket, amelyeket a rabbikhitelesnek ismertek el. Ezek után Szent Lajos király elrendeltea Talmud megégetését. (The Hidden Empire, 1945. 27. oldal.)

A keresztény világ később nagyon keveset törődött a zsi-dók szent könyvével, amely pedig majdnem fontosabbá váltszámunkra, mint a Tóra. Innen sugárzott a kereszténység felé agyűlölet, innen áradt a kettős erkölcs. Jellemző módon még maXX. században sem volt a Talmudnak megbízható, hiteles for-dítása. A németországi zsidó származású egyetemi tanárGraetz lefordította ugyan a Talmudot, azonban kihagyta belőlemindazokat a részleteket, amelyek a zsidókra kompromittáló-ak, főként, amelyek világuralmi szándékaikról szóltak. A ma-gyar Luzsénszky Alfonz is lefordította a Talmud egyes részeit.A bolsevista diktatúrának első gondja volt, hogy LuzsénszkyAlfonzot börtönbe záratta és valószínűleg ott pusztult a zsidókfogságában.

A Talmud azonban észrevétlenül tovább növelte a zsidónacionalizmust, amely egyre elevenebben élt Majmonides, aközépkori zsidó próféták álmaiban, a zsidó nép lelkében. Azsidó nép már jóval a nagy francia forradalom előtt megmoz-dult, hogy megvalósulás felé vigye a mózesi ígéretet. A ke-reszténység egységén támadt rés, a felvilágosodás, a társadal-

31

mi fejlődés minden tekintetben kedvezett annak a céltudatosmunkának, amely megindult a világhatalmi ábrándok valóraváltása érdekében. Itt már első körvonalaiban kirajzolódott az,amiről később szó lesz s amit biológiai osztályharcnak, anemzsidó népek fizikai rekonstrukciójának és kipusztításánakfogunk nevezni, s amit eddig általában "forradalomnak" hív-tak.

Az első világháború után az egész nyugati kultúremberi-séget megrázta a londoni Morning Post "földalatti összeeskü-vők" cikksorozata. Causes of World Unrest cím alatt H. A.Dwyenne a liberális történetírás által agyonhallgatott forrás-munkák alapján mutatta ki, hogy a francia forradalmat nemegészen az alsó rétegek elkeseredett hangulata idézte elő. Márebben az időben is zsidó és szabadkőműves kéz dolgozott,amely a gabona összevásárlásával mesterségesen idézte elő azéhínséget és ezen keresztül a július 14-iki forradalmat. Ugyan-ebben az időben, már 1776-ban megalakult Bajorországban azsidó Weishaupt által életre hívott Spartacus szervezet, amelyhirtelen ezerszeresre megnőve tűnt fel újból az első világhábo-rú utáni forradalmakban. Gwyenne tanulmánya kimutatta aszabadkőművesség szervezkedését a XIX. század összes for-radalmi mozgalmaiban, a zsidóság szerepét a szabadkőműves-ségben. Gwyenne ezt a kikeresztelkedett Lémann abbé könyve(L'Entrée des Israélites dans le Societé Francaise) és AlbertPike amerikai író adatai alapján állapította meg. Bizonyította,hogy a kereszténység elleni gyűlöletet a zsidóság vitte bele atitkos társaságokba, ahol aztán - szabadelvűség örve alatt há-borítatlanul folytatták a kereszténység társadalmi rendjénekalapjait aláaknázó romboló tevékenységet. Az ószövetségi na-cionalizmus a pénz mellé egy új félelmetes fegyvert szerzett akeresztény népek elpusztítására. Ezt a fegyvert "forradalom-nak" hívták.

A szocialista nemzetközi szervezkedés 1844-ben az Inter-nacionálé megalapításával kezdődött, amelynek mindkét vezé-re, Marx és Lassale zsidó volt. Mindkettő a gyűlölet, a fajukmegaláztatásából származó bosszúvágy prófétája volt.D'Israeli Connigsby című művében a németországi munkás-mozgalmat és annak zsidó vezetését már előre megjósolta. Ez-

32

zel az európai kultúra történelmében egy eddig ismeretlen té-nyező jelent meg: a szervezett gyűlölet és szervezett irigység,mint társadalmat formáló, romboló erő. Ószövetségi eredetűvolt Európában a kollektív türelmetlenség is, de még ószövet-ségibb és talmudibb ez a gyűlölet, a felkeltett szenvedély,amelynek prófétái szociális síkon pontosan azokkal a jelsza-vakkal, ígéretekkel és fanatizmussal dolgoztak, amelyekkel azÓszövetség ígérte saját népének, hogy a Jehova elébe öntiegyszer a föld minden gazdagságát, hogy nem kell dolgozni,legfeljebb napi 2-3 órát. Az ószövetségi nácizmus félelmetesszövetségest nyert az európai, majd az amerikai proletariátus-ban, amely minden joggal el volt keseredve a kapitalizmus ki-zsákmányoló rendszere ellen. Csupán azt nem volt hajlandótudomásul venni, hogy ennek a kapitalizmusnak igazi alkotói,hordozói és haszonélvezői pontosan a zsidó nacionalizmusnakképviselői, az internacionálé megalapítói voltak.

Marx tanításában kétségtelenül benne van a diabolikusterv csírája. Az abszolút egyenlőség hamis tanával, a proletártömegek irigységének felkeltésével lerombolni mindennemzsidó nép szellemi elitjét, az arisztokráciát, polgárságot,papságot, értelmiséget. Vezető nélküli tömeget csinálni az em-beriségből. Ez már nem szocialista terv. Ez a zsidóság világ-terve! Az eltömegesedett ember vak eszköz és rabszolga lesz aviláguralomra törd törzsi nacionalizmus kezében.

A tény az, hogy Marx nemzetköziséget hirdetett, de a zsi-dóság nem volt nemzetközi. Nemzetköziséget csak a proletari-átustól kívántak. Neki szánták azt a szerepet, hogy romboljonle minden hazát, minden vallást, hogy létrejöhessen a nemzet-közi világállam, amelynek egyetlen elitje, uralkodó és vezetőrétege lesz: a zsidó!

A zsidó ott élt minden nemzet között. Beszélte mindeniknemzet nyelvét, de ő megmaradt zsidónak. Egyetlen faji gon-dolat, egyetlen nacionalizmus, egyetlen nemzetek fölötti ná-cizmus büszke és öntudatos képviselőjének. A keresztény for-radalom a "felvilágosodás" jelszavai elől ekkor már behúzó-dott a templomok hűvös hajójába. A krisztusi forradalom hité-ből, befolyásából mind többet veszítve zsidózó kereszténység-gé változott. Materialista módra ragaszkodott világi befolyásá-

33

hoz, világi javaihoz, nagybirtokaihoz, mikor itt lett volna azidő, hogy meghirdesse és képviselje a krisztusi gondolat lé-nyegét: a szociális igazságosságot. Ugyanakkor a zsidó meg-őrizte a maga vallási, népi, faji egységét és annak következté-ben, mint éles tor hatolt bele a mindinkább meglazuló keresz-tény közösségbe. A zsidó nacionalizmus egyre erőteljesebblángokkal lobogott. A keresztény, krisztusi forradalom mindbátortalanabbá, hitetlenebbé és tehetetlenebbé vált. Az ószö-vetségi vallási nacionalizmus lobogó hitet, faji öntudatott tu-dott gyújtani az oroszországi gettók népébe. Az újszövetségikereszténység mind bátortalanabbá lett és kezdte szégyellni azújszövetséget, a saját hitét, amelyről sokszor azt érezte, hogy"idejét múlta" vagy "tudománytalanná" vált a felvilágosodásjelszavaival szemben.

Legnagyobb baj volt, hogy a kereszténység tehetetlennévált a kor nagy szociális problémájával szemben. Ezalatt a zsi-dóság a maga fajtája számára hitet adott. Nem Istenhitet - merthiszen sok zsidó látszatra megtagadta a hitét, - hanem a politi-kai nacionalizmus fanatizmusát. Ezzel szemben a krisztusi for-radalom nem ismerte fel földi küldetését, amelyet a kor előírtvolna számára: odaállni a tömegek oldalára és nem a gyűlölet,hanem a szeretet jegyében valósítani meg: a szociális igazsá-got.

A XIX. század kereszténysége már sok tekintetben inkábbformalizmus volt, mint hit és küldetéstudat. A marxista forra-dalom gondolatával nem tudta szembeállítani a krisztusi forra-dalom korszerűen fogalmazott eszméjét. A Rerum Novarum ésa Quadragesimo Anno kezdetű pápai enciklikák állásfoglalás-ok maradtak csupán. Állásfoglalások a szocialista gondolat, deegyben a liberális állam mellett. Az ecclesia militans nem har-colt úgy, ahogy küzdenie kellett volna. Megnyugodott abban akrisztusi tanításban, hogy "az én országom nem e világból va-ló". Ezzel szemben a marxizmus a mennyországból a földrehelyezte át a megváltás gondolatát. Az utóbbi gondolat telje-sen zsidó eredetű volt. Hiszen Jahve és a nagy fajvédők, Ezdraés Nehémiás, a rabbinusok pontosan ezt ígérték a zsidó népnekis. Megváltást e földön, Jeruzsálem kitárt kapuit, amelyen be-árad a népek gazdagsága, a heti 18 órás munkaidőt, a szociális

34

biztosítást. A marxizmus földi megváltást ígért, de az ígéretmögött ott állt a zsidó nacionalizmus, és a marxista vezérektudták, hogy ez a megváltás a zsidó világkirályság alakjábanfog kiteljesedni.

A kereszténység nem tudott újra eggyé forrni legalább akrisztusi revolúció gondolatának szociális igenlésében. A zsi-dóság egy maradt a négyezer éves nácizmus faji és lelki kö-zösségében.

A nagy francia forradalom után a kereszténységet titok-zatos erők: a szabadkőművesség, a zsidó befolyás alá kerültállamok kormányai mindinkább beszorították a közéletből atemplomba. A belső megingás következtében nem is volt erő,amely ellenálljon ennek a törekvésnek. Az ortodoxia üres for-malizmusa, a katolicizmus, amelynek püspökei százezer hol-dak birtokában prédikáltak a tömegek felé szegénységet éstisztességet, a protestantizmus, amely mindinkább beszívtamagába az ószövetségi szellemet? Mi lett volna az a lelkimozdító erő, amely a krisztusi forradalom oldalára szólíthattavolna a proletár tömegeket? A kereszténység egyre inkább tá-volmaradt a közéleti jelenségek bírálatától, a világi közvéle-mény irányításától, a szociális eszmék megvalósításától. Ezt aszerepet átvetette az ószövetségi nacionalisták kezébe kerültsajtó, a szabadkőműves páholytag, a marxista agitátor. A föld-re helyezett marxista mennyországgal szemben a keresztény-ség nem tudta érvényesíteni a krisztusi gondolat szociális tar-talmát, nem állt a tömegek mellé, lemondott a vezetésről. Ez-zel egyenes arányban egy roppant céltudatosság, egyetlen fa-natikus akarat tört előre: szétrombolni minden istenit és embe-rit. Szétzülleszteni, vezetőitől megfosztani a társadalmakat ésmegteremteni a zsidó világkirályság végleges uralmát.

Pedig épp a századfordulón olyan nagy gondolkodó, mintChamberlain figyelmeztette a keresztény társadalmakat:

"A közöttünk élő zsidóség problémája a jelen legne-hezebb és legveszélyesebb kérdései közé tartozik".

(H. S. Chamberlain, I. 163. oldal)A XX. század kezdetén a cél már nem volt kétséges. A

világ zsidóságának vezetői csupán azt nem döntötték még el,

35

hogy Ábrahám szent magja milyen eszközökkel biztosítsa amegígért világhatalmat. Az arany vagy géppisztoly, a nagytő-ke vagy kommunista terror, amelynek élén az MVD zsidói áll-nak? A pénzváltók, a galambárusok, írástudók állama legyenaz új Templom, vagy a terrorista szadduceusé?

Vagy talán mindkettő egyszerre és egymás mellett? Amódszerek nagy dilemmájára érdekes feleletet adott egy -"hamisítvány".

36

III. FEJEZET

A zsidóság mindent megpróbált, hogy kétségbe vonja a"Sion bölcsei jegyzőkönyveinek" hitelességét. Ma már műve-letlen, babonás és barbár lénynek tekintik azt, aki a Jegyző-könyvekről említést merészel tenni.

Az Alliance Israelite Universelle 1935-36-ban próbapertindított a német Weltdienst ellen Baselben, hogy a bíróságelőtt bizonyítsa be, miszerint a Jegyzőkönyvek közönségeshamisítványok. Ulrich Fleischhauer, a Weltdienst akkori ve-zetője volt a vádlott. A per több tárgyaláson keresztül majd-nem két évig húzódott. A Baseli bíróság felmentette Fleisch-hauert. Indoklásában azt mondja, hogy nem tudja eldönteni:vajon a Jegyzőkönyvek hitelesek-e vagy sem. A kérdés nyitvamaradt. A világzsidóság hallgatott s azóta is mélyen hallgat,holott előzőleg minden egyes alkalommal bizonyítani kívánta,hogy a Jegyzőkönyvek a cári Ochrana hamisítványai, amelyeka pogromhangulat felszítására készültek.

Annyira bizonyos, hogy Sion bölcsei jegyzőkönyveinekeredeti héber szövege már 1890-ben járt az odesszai zsidókkezén. Azokat 1905-ben az orosz Nilus tette közzé. Egyes ver-ziók szerint szerzőjük a keleti Asher Giznberg, héber írói ne-vén Achad Haam, vagyis "egy a népből", akinek célja az volt,hogy a könyvvel ébresztgesse a zsidó nemzeti öntudatot. Niluskönyvének egy példánya már 1906-ban bekerült a British Mú-zeumba, ahol a mai napig katalogizálva van.

A Jegyzőkönyvek hitelességéről addig-addig vitatkoztak,amíg azok valódiságát minden bírónál hatalmasabb bíró iga-zolta. Maga a világtörténelem! Az 1906-ban regisztrált zsidóprogram azóta szóról-szóra megvalósult. Akárminek tekintjüktehát a Jegyzőkönyveket: Sion 33-ik fokon lévő vénei világ-programjának, a baseli cionista kongresszus titkos jegyző-könyveinek, akár csak egy túlzó zsidó nacionalista pamfletjé-nek, mindez nem érdekes. A döntő tény - ami vitathatatlan -hogy a program csaknem teljes egészében valóra vált. Sőt!

37

Több is beteljesedett, mint amennyit a cionista vének előreláthattak. A világhódítók meghódították a világot. A termé-ketlen hitelességi viták helyett mi csak azt akarjuk bizonyítani,hogy a sionista vének beváltották a programjukat. A zsidósá-got már csak egyetlen lépcső választja el attól, hogy nyíltan isbevallja: a világhatalom az ő kezébe került. Az emberiségetkormányzó politikai, gazdasági, szellemi erők mögött egyelőremég csak a második vonalba húzódva, de ugrásra készen állvaott áll a zsidóság. Készül rá, hogy megtegye azt a bizonyos lé-pést, amely után a vörös csillag és az amerikai fehér csillagötödik ágára felteszik a hatodik ágat, a megvalósult világki-rályság nyílt szimbólumát: a hatágú Dávid-csillagot!

A Jegyzőkönyvekkel kapcsolatban egyetlen kérdés, hogylétezett-e a zsidóságnak olyan nyílt, vagy titkos szervezete,amely az egész nép számára kidolgozhatott egy világprogra-mot? Van-e titkos zsidó "kormány", amely a Tóra és a Talmud,esetleg a Jegyzőkönyvek alapján a világ zsidóságát irányította?

Nem kétséges, hogy a zsidó államon belül már Krisztusszületése előtt regisztrált a Kahal, vagy a Cahilla, amely ateokratikus zsidó állam politikai szervezetét képezte. Fel lehetés fel kell tételezni, hogy a zsidó nép száműzetésbe is átmen-tett valamit ebből a szervezetből.

Már rámutattunk arra is, hogy még a szétszóródás előttmint valóságos kormányzati és politikai hatalom dolgozott azalexandriai és a római diaszpóra. A szétszóródás után tulaj-donképpen minden zsidó hitközségnek megvolt a maga mini-atűr Kahalja, melynek az volt a célja, hogy intézze a zsidókperes ügyeit, különösen azokat, amelyek intézése nem volt kí-vánatos keresztény bíróságok előtt. A zsidóság által sűrűnmegszállott országokban mindenki tudott ezeknek aKahaloknak létezéséről. Azonban feltétlenül lennie kellett egymagasabb zsidó kormánynak, vagy mint ma mondanánk,"emigrációs bizottságnak", amely a zsidóságot összetartotta,politikai kérdésekben egy célra irányította. Okmányok bizo-nyítják, hogy ez a titkos zsidó kormány különféle nevek alatt,de mindig fel-felmerült a történelem évszázadaiban. Sanhedrinnéven régebben Konstantinápolyban székelt és a zsidók feje a"nagy satrapa" volt. Később a különféle mozgalmakban, a

38

francia szabadkőművességben, az első világháború irányításá-ban mindenütt nyoma volt annak, hogy ilyen titkos világkor-mány működik. Wilson elnök, midőn 1920-ban hazatért azeredménytelen versaillesi béketárgyalásokról, nyíltan kimon-dotta:

– Európában volt egy titkos erő, amelynek nem tud-tunk a nyomára jönni.

Disraeli 1844-ben a Conningsby című munkájában kerte-lés nélkül megírta, hogy:

"A világot nagyon különböző személyek kormányoz-zák, akik soha nem jelennek meg a színpadon."

A zsidó Walter Rathenau ugyanerről írt a Weiner Preeben,1921. december 24-én, midőn azt mondotta:

" Mindössze 300 ember, akik jól ismerik egymást, in-tézik Európa sorsát. Ezek utódjaikat saját környeze-tükből választják ki. Ezeknek a német zsidóknak kezé-ben olyan eszközök vannak, melyekkel véget vethetnekbármely államformának, amelyet ésszerűtlennek tar-tanak."

New-Yorkban egyáltalán nem titok, hogy a Cahilla(Kahal) működik, hiszen különböző városrészekben a zsidókgyakran rendeznek Cahilla-partiekat. Minderről nagyon érde-kes leleplezéseket közölt 1946-ban a The Hidden Empire címűkönyv, amely többek között ezeket írja a 35-ik oldalán:

"A világzsidóság a földet két hemiszférára osztotta:keletire és nyugatira... A Cahilla (a titkos zsidó kor-mány és bíróság) köztudomás szerint a hét jelkép sze-rint van összeállítva. A keleti hemiszférának védnökenem tartozik ide, noha mindkét hemiszféra szponzorafelelősséggel tartozik az ismeretlen és koronázatlanzsidó királynak, akinek személye féltve őrzött titok."

Nem vitás tehát, hogy volt, lehetett zsidó központi szerve-zet, kormány, - vagy bárminek nevezzük, - amely kidolgozta

39

Sion bölcseinek világprogramját. Azonban akár volt, akár nemvolt, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a program megva-lósult. És ez mindennél sorsdöntőbb bizonyíték. A világzsidó-ság - mint ki fogjuk mutatni - ott áll a második lépcsőfokon, aSion bölcsei által előírt helyen és minden készen áll arra is,hogy hamarosan megtegye a hiányzó utat és elérje a harmadiklépcsőfokot.

Ötven évvel ezelőtt, vagy akár még a baseli perben is két-ségbe lehetett vonni a Jegyzőkönyvek hitelességét. A Jegyző-könyvek programja azonban égett, lobogott az ószövetségi na-cionalizmusban. A Jegyzőkönyvek létezését lehet tagadni, deennek a nacionalizmusnak létezését nem.

A Jegyzőkönyvekben, amelyek minden valószínűség sze-rint csupán az igazi program kivonatai, kissé homályosan éselmosódottan jelentkeztek azok a módszerek, melyek segítsé-gével a zsidóságnak meg kellett valósítania a világuralmat. Aködös, misztikus szövegből a felületes olvasó csak azt látja,hogy a Jegyzőkönyvek egyszer nyílt diktatúráról, egyszer sza-badelvűségről beszélnek. Egyszer a tőke és a sajtó segítségévelvélik elérni a világhatalmat, másszor a félreismerhetetlen bol-seviki módszerekkel. Amikor Sion bölcseinek jegyzőkönyveimár ott forogtak az odesszaiak kezén, a lenini tanítás még nemvolt ismeretes. Mégis a Jegyzőkönyvekben olykor már a töké-letes lenini ideológia, a kisebbségi uralom harci technikájanyilatkozik meg. Meglepetve látja az olvasó, hogy a zsidó po-litikai módszer végeredményben mégis a tőkén keresztül vég-rehajtott tökéletes világuralom felé hajlik.

A Jegyzőkönyvek áttanulmányozása után még inkább rá-döbbenünk, hogy a bolsevizmus és kapitalizmus közötti el-lentét csak látszólagos. Sion vénei világosan látták, hogy abolsevizmus csak a liberális kapitalizmus kiegészítése, egy-azon totális uralom két formája, de mindkettő ideológiája amaterializmus, a kisebbségi uralom, a csekk könyv, vagy gép-pisztoly lényegileg azonos terrorizmusa. Az utólag átvizsgáltesemények megfejtik a Jegyzőkönyveknek azt a részét, amelyhomályos volt. Sion vénei három lépcsőfokot építettek megSalamon király trónusáig, a világuralom kiterjedéséig.

40

Az első lépcsőfok: a pénz, a kapitalizmus, a sajtó hatal-mának zsidó kézbe vétele, szüntelen növelése, ezzel egyidejű-leg a nemzsidó társadalom elitjének lerombolása, félreállítása,kompromittálása. Ugyanekkor a szabadelvűség eszméjének,mint faltörő kosnak felhasználása, a nemzsidó társadalmak le-rombolása, a római jognak és minden jogrendszernek megha-misítása, a munkásság irigységének, elégedetlenségének fel-keltése, a gyűlölet állandósítása a társadalmakon és államokonbelül.

Az első lépcső: a keresztény országok szembeállításaegymással, háborúk, forradalmak kirobbantásával, de mégmindig a szabadelvű rendszer keretében;

"le kell törnünk minden oppozíciót, megüzenvén aháborút szomszédai által annak az országnak, amelyfeltámadni mer ellenünk. Erre világháborúval kellfelelnünk. Ha mind ellenünk támadnak, akkor ameri-kai és kínai ágyúkkal felelünk nekik" –

írják a Jegyzőkönyvek.Az első lépcső küzdői számára a Jegyzőkönyvek előírják

a keresztény családba való behatolást, a vallás elleni óvatosküzdelmet, a sajtó birtokba vételét, a munkásság forradalma-sítását, a keresztény társadalmak lassú destruálását. Előbb a ki-rályságokat kell megszüntetni, aztán az arisztokráciát lerom-bolni, a földbirtokos osztályokat elszegényíteni, a tömegekbenfelkelteni a lázadás szellemét. A természetes és születésiarisztokrácia romjain - hangzik az utasítás - megalkottuk a miosztályunk pénzarisztokráciáját. Ezen új arisztokrácia alapja atőlünk függő gazdaság és tudomány, amelyet a mi tudósainkhirdetnek. (Lásd Amerikában: az atomtudósok.)

A Jegyzőkönyvek szerzői világosan látják, hogy a liberá-lis kapitalizmus korában a szabad verseny a legbiztosabb út amásodik lépcső felé.

"Mi a munkások megmentőjének mutatjuk magunkat,– írják – akik azért jöttünk, hogy felszabadítsuk őketaz elnyomás alól. Felajánljuk nekik a szocialista,anarchista, kommunista hadseregünkbe való belé-

41

pést, amelyet a szabadkőművesség által mindig kö-vetelt emberi szolidaritás alapján mindenkor támo-gatunk."

Ne feledjük, hogy mindez 1906-ban került nyilvánosság-ra. Vajon azóta nem valósult-e meg a világprogramnak mindenrészlete?

Az első lépcsőfokon más a stratégia és mások a harci esz-közök. "Hatalom és hypokrizis" – hirdetik a Jegyzőkönyvekfarizeusai, és egyben hozzáteszik: "Hatalmunk lényege – fő-ként az első fokon – a titkosság."

A Jegyzőkönyvek szerzői előtt nem voltak ideológiai aka-dályok. Ők teljes világossággal előre látták azt, ami azóta be-következett, tudniillik hogy a tőke elnyomásából az út egyene-sen a bolsevizmus felé vezet.

"A tudatlan nép – írja a Jegyzőkönyvek – vakon hisza nyomtatott betűnek, az általunk sugalmazott rosszgondolatoknak engedve, gyűlöletet érez az összesnéposztályok iránt, melyeket magánál felsőbbrendű-nek érez. Nem érti meg azok jelentőségét."

"Ez a gyűlölet még inkább kiszélesedik a gazdaságikrízis által, amely akadályokat gördít az összes pénz-ügyi tranzakciók és az egész ipari élet elé, azonban amindenfelé, titkos eszközök által megszerzett általá-nos gazdasági krízisben az egész, kezeink között lévőarany segítségével, az összes európai országokban amunkások nagy tömegét fogjuk az utcára vetni. Ez anéptömeg örömmel fogja kiontani azok vérét, akikretudatlan együgyűségében gyermekkora óta irigy,akiktől javaikat elrabolhatja. Ezek nem fognak rosz-szul bánni a mi népünkkel, minthogy pontosan tudja atámadás megindulásának kezdetét."

Elég visszagondolni az európai és a világtörténelem el-múlt húsz-negyven esztendejére és akkor látni lehet: Íme, ezmár a második lépcső kezdete.

42

Ez már a bolsevizmus. A fellázadt embert, az irigységtől,gyűlölettől fűtött proletár tömeget ugyanazok a komisszárok,agitátorok vezetik majd, akik a kapitalista államok bankjait,parlamentjeit, sajtóját kormányozzák. Hiszen egyetlen vérszö-vetség leszármazottjai! Egyetlen kétarcú nacionalizmus képvi-selői valamennyien.

Itt már felmerül a Talmudba rejtett arc, a vérszomjtól el-torzult sadduceus, aki vérontás árán is el akarja pusztítani atöbbi népeket és aki 1945-ben épp oly lázas szemmel járt előla nagy keresztény-pogromokban, mint Bar Kochba vitézei aKrisztus után 130-ban történt nagy földközi tengeri zsidó láza-dás során.

"Az arisztokráciának – írja a 3. számú jegyzőkönyv –amely jogosan húzott hasznot a nép munkájából, ér-dekében állott az, hogy a munkások jól tápláltak,erőteljesek legyenek és jó egészségnek örvendjenek.Nekünk ellenkezőleg ezzel szemben álló érdekünkvan: a gójok degenerációjára törekszünk. Hatalmunka munkás állandó rossz táplálásától és gyöngeségétőlfügg, mert akkor nem lesz elég ereje és energiája ah-hoz, hogy minket támadjon."

Mi más ez, ha nem a bolsevista rendszer kísérteties vízió-ja? Három évtizeddel a bolsevizmus kitörése előtt! Mi más ez,ha nem az illuminátusok korai, de szintén zsidó eredetű prog-ramja: ínség és meggyőzés! Ez már a sztálini-kaganovicsi ál-lam látomása, amelyben - a Jegyző-könyvek szerint - meg kelllennie a titkos rendőrségnek, a népbírósági intézménynek, atökéletes és teljes elnyomatásnak, a munkásság kihasználásá-nak.

Ez már a második lépcső! Oroszországban láthattuk, hogya kolhoz rabszolgájának le kell térdelnie a komisszár előtt. ASzovjetben a zsidó művezető, vagy "munkásigazgató" meg-vonhatja az élelmiszerjegyet attól, aki nem tudja teljesíteni azelőírt normát, a kiszabott robotot. Az ukrajnai éhínség hatmil-lió halottja, az élelmiszerjegy megvonása miatt éhen halt ma-gyar, német, román, olasz hadifoglyok hekatombája igazolja,

43

hogy ez a programpont is beteljesedett és beteljesedik minde-nütt, ahol – "Izrael a király".

Azonban a Jegyzőkönyvek szerzői jól látták, hogy még ezsem minden. A bolsevizmus csak arra való, hogy véglegmegtörje, eltömegesítse, emberszabású csordává alakítsa a né-peket. A kapitalizmus és a bolsevizmus, a biológiai osztály-harc azonban csak eszközök. Ez még mindig nem jelenti azáltaluk elképzelt tökéletességet, biztonságot egy lerázhatatlanzsidó világuralom számára. Még nem biztosítja az élet korlát-lan élvezetét és a totális hatalmat a kiválasztott kisebbség szá-mára.

„Emlékezzetek csak vissza a nagy francia forrada-lomra, amelyet „nagynak" neveztünk, jól ismerjükelőkészítésének titkait, mert a mi munkánk volt. Azótavonszoljuk a tömegeket csalódásból csalódásba, any-nyira, hogy lemondanak egy, a mi cionista vérünkbőlszármazott, olyan despota javára is, akit a világ szá-mára mi készítünk elő."

Ez a harmadik lépcső. Az utolsó és legfontosabb! A Jegy-zőkönyvek szerzői megmondják, hogy amikor a zsidóság elér-kezett ehhez a végső pillanathoz, akkor egyetlen tollvonássalmegsemmisíti mindazt, amit a gojimok számára hirdetett. Aszabadelvűség és a szocializmus helyébe odalép a teljes és tö-kéletes despotizmus. A kifelé patriarkális, de lényegében ke-gyetlen és terrorisztikus zsidó világkirályság, amelyet mostmár nyílt terrorral és nyíltan is csak a zsidók fognak kormá-nyozni.

"A népnek szüksége van arra, – írják a 23. számújegyzőkönyvben – hogy uralkodójában a hatalom éstekintély megtestesülését lássa. Ez az Isten választottafejedelem, akinek küldetése összezúzni a rombolóerőket, amelyek nem az értelemből, hanem az ösztö-nökből, sem nem az emberi, hanem az állatias szel-lemből erednek. Ezek az erők ma győzedelmeskednek,a szabadság és jog nevében űzött mindenféle erő-szaknak és tolvajlásnak alakját öltik fel. Ezek rom-

44

bolják szét a társadalmi rendet, hogy végre felállítsákIzrael királyának trónját. De mihelyt ez hatalomrajutott, az ő szerepük véget ért. Akkor el kell söpörniútjából ezeket az erőket, mert útjában a legkisebb ka-vics, vagy szalmaszál sem maradhat."

Később látni fogjuk, hogy mindaz, ami 1890-ben vagy1906-ban nagyon távoli jövendölésnek látszott, azóta kísérteti-es biztonsággal megvalósult, a zsidó nacionalizmus győzött,Ma már arra sincs szüksége, hogy titokban írja jegyzőkönyve-it.

Alig hat évtized telt el az emancipáció óta, amikor elkö-vetkezett a századforduló. Nyugaton ekkor már készen állott avilághódítók legfélelmetesebb rohamcsapata: a burzsoá, kapi-talista, vagy kispolgári zsidó középosztály, az "asszimilált"intellektuel - író, újságíró által irányított agresszív zsidó réteg.Ez a nyugati zsidó is végeredményben a Talmud neveltje volt.A Volga és a Duna térségében elszórt több mint ötmillió főnyizsidóság, az oroszországi és kelet lengyelországi zsidó tömegmég a belzi, breszt-litovszki, máramarosszigeti, Talmudok ésTórák fölé hajolva álmodta a világkirályság álmait.

A budapesti származású zsidó tudós Fehér Lajos jól látta avalóságot, amikor a "Zsidóság" című nagy munkájában meg-írta, hogy a Talmud valósággal leigázta a zsidóságot. A szigo-rúan megkötött rítus a nap minden szakára előírta a vallásoscselekményeket. Runebs a "Der alte und der neue Glaube"című művében megállapította, hogy a zsidónak naponta félnapra van szüksége ahhoz, hogy elvégezze a vallásos cselek-ményeket. Egyedül Mózes halálának emlékére háromezer elő-írás teljesítését rendelte el a Talmud. Mindez lehetetlenné tettea hithű zsidó számára, hogy komoly termelő munkával foglal-kozzék. Nem lehetett ilyen körülmények között, a lengyel,orosz, vagy magyar paraszt napi tizennégy órás munkáját vé-geznie. A parasztság hiánya azonban nemcsak hátrány volt,hanem előny is. Adott pillanatban a zsidóság középosztállyá,nagy intellektusú szellemi réteggé tudott alakulni. A föld nemkötötte le. Egész életében intellektuális cselekménnyel, a szentkönyvek olvasásával foglalkozott s bármilyen egyoldalú szel-

45

lemi tevékenység volt ez, de mégis csak az volt! S kétezer évrevisszamenőleg vizsgálva ezt, könnyebb megérteni, hogy miértkerült ki ebből a népből oly sok intellektuel, író, költő, újság-író, politikus és atomtudós.

A zsidóság így valósággal meghatványozta önmagát.Csak meg kellett tanulnia a nyelvet és rögtön más népek kö-zéposztályává, burzsoáziájává, vagy pénzarisztokráciájáváválhatott. Sokkal több kulcspozíciót foglalhatott el, mint bár-mely nép, amelynek munkás, paraszt rétegei voltak. Innen márcsak egy rövidke lépést kellett megtenni a nagyobb, királyibb,messiásibb gondolat felé. Miért ne lehetne ez a tizenötmilliósfaj az egész földkerekség népeinek vezető rétege? Angol,orosz, amerikai vagy francia mázzal, de belsejében a zsidó na-cionalizmus egyforma öntudatával?

Ennek a nacionalizmusnak egyetlen örömünnepe volt: aPurim, amikor le kellett részegedni annak emlékezetére, hogyaz első "antiszemitát", Hámánt és tíz fiát megölték és Susánvárában meggyilkoltak 70 000 nemzsidót. Jan és JeromeTharaud "A kereszt árnyékában" című, teljesen filoszemita be-állítottságú könyvükben megdöbbenten mutatnak rá, hogy azsidó nép soha nem ismerte ezt a szót, "szeretet". A "szeresdfelebarátodat, mint tenmagadat" mózesi parancs volt ugyan,de ez csak a zsidó nép tagjaira, sőt azon belül is a legközelebbihozzátartozókra – mint a latin nyelvű Szentírás mondja:aproximos tuos, tehát a te legközelebbijeidre – korlátozódott.A keleti zsidóság a gyűlölet népévé, a gyűlölet keleti rezervo-árjává változott és egy, maga körül mindent felégető gyűlölethordozójává alakult.

S eközben, – nyugaton ugyan – még pedig Brüsszelben félévszázaddal ezelőtt, csaknem romantikus körülmények között,megalakult az orosz kommunista párt. Az alapítók között volt"orosz" kisnemes, georgiai kicsapott papnövendék, oroszor-szági nagykapitalista lánya és progresszív újságíró. Egy-kettőkivételével valamennyien zsidók voltak.

Másfél évtized múlva a zsidó nacionalizmus porba om-lasztotta Szent Oroszországot, ahol egyenesen a második lép-csőfoknál kezdett hozzá a Sion bölcsei által ajánlott terv kivi-telezéséhez: a zsidó királyság megvalósításához.

46

IV. FEJEZET

Az első világháború előtt Oroszország, Litvánia, Lengyel-ország zsidó üzleteiben már egészen nyíltan terjesztettek egylevelezőlapot. A képeslap egy rabbit ábrázolt, egyik kezében aTórát, másikban II. Miklós cárt tartja, aki fehér jérceként vanábrázolva, fején a koronával.

A kép alatt a következő héber szöveg volt olvasható: "Sächaliphati, sä temurati, sä kaporati".

Nyers fordításban ez azt jelenti:

"Ez az áldozati állat legyen az én feloldozásom, ez le-gyen helyettem a pótlás és ez legyen az én bűnbánatiáldozatom."

A héber szöveg "Kaporah" nevű imádság egy része. Azerre vonatkozó utasítások Mózes III. könyve 16. fejezetében, a15. versben így találhatók meg:

"És ölje meg a bűnéért való áldozati bakot, amely anépé, és vigye be annak vérét függönyön belül éscselekedjék annak vérével, mint a tuloknak vérévelcselekedett, hintse ugyanis azt a fedélre éra fedélelé."

Egyes zsidó rabbik ellenezték ezt a tanítást. De aholkabbalisták éltek, mint a keleti zsidóság körében, ott kecskehelyett mindig feláldozták a kibékülés napján a kakast és a fe-hér jércét. A levelezőlap tehát a zsidóság nyílt felhívása volt acár meggyilkolására. A cárizmus elleni gyűlölet égett a pog-romok miatt, de sokkal inkább égett a mózesi parancs alapján,amely azt hirdette, hogy

"idegen férfit ne fogadj el magad fölött királynak".

És mikor kitört a bolsevizmus, Jekaterinburgban meggyil-kolták a cárt és családját. A cár gyilkosai Jacob Swerdlow, a

47

Szovjetunió későbbi elnöke, Jacob Jurovszkij, ChajemGolocsikin és Péter Jernakow, valamennyien zsidók voltak.

De zsidók voltak azok is, akik mintegy fél századon át tö-rekedtek Oroszország felbomlasztására és leigázására. Ötvenszázalékban zsidók voltak tagjai az oroszországi első szociál-demokrata pártnak, amelyből későbben a bolseviki párt ala-kult. A lengyelországi szociáldemokrata párt kezdetben egye-nesen, mint zsidó szociáldemokrata párt szervezkedett és ha-sonló volt a helyzet Litvániában. Zsidó származású volt magaKerenszkij is, aki az első köztársaság miniszterelnöke lett.

Dosztojevszkij, a legnagyobb orosz író, akinek a zsidókrólírott tanulmányát még ma is gondosan elsüllyeszti a "szabad"nyugati könyvkiadás, már 1887-ben látta, hogy az orosz népfölött ott suhog Júdea korbácsa és Szent Oroszországra ráborula bolsevizmus vörös árnyéka.

- "Közeledik az ő birodalmuk, az egyeduralmuk. Kez-dődik az ő eszméiknek korlátlan uralma. Ebben el fogszáradni az emberiesség érzése, az igazság utánivágy s ezelőtt el fognak sorvadni a keresztény és nem-zeti érzések most és mindörökre."

A bolsevizmus győzött s ettől kezdve a zsidó intellektue-lek, a fiatal forradalmárok, a kapitalizmus alján maradt sze-gény zsidó tömegek Oroszország felé fordították arcukat. Akárbolsevikek voltak, akár nem, mint zsidó mégis csak azt látták,hogy akik a cárokat felváltották, csaknem valamennyien zsi-dók.

A polgári származású magyarországi zsidó, Lakatos-Kellner László költeményben üdvözölte Lenint s azt írta:

Új Krisztus jött el,Lenin! Lenin!A magyarországi zsidóság hivatalos lapja, az Egyenlőség,

melyet csupa jómódú polgárok olvastak, Trotzkij-Bronsteintmagasztaló cikkében ezt írta már 1917. december 27-én.

"A zsidó szellem, a zsidó tudás, zsidó szív és békesze-retet megmentette Oroszországot, megmentette talánaz egész világ jövőjét. Soha még a zsidóság világtör-

48

ténelmi hivatása oly éles fénnyel fel nem ragyogott,mint éppen Oroszországban. Trotzkij szavai bizo-nyítják, hogy a bibliai és prófétai zsidó szellem anagy békeszerzők Jezsajás, Micha prófétáké a szelídtalmudi bölcseké, mely eltölti ma Oroszország veze-tőit."

Jacob Schiff, az amerikai bankár, a Khun and Loeb bank-ház és az amerikai pénzemberek már a kezdet kezdetén hatal-mas összegeket kölcsönöztek, avagy adtak számolatlanul abolsevistáknak. Ezek a bankárok épp úgy tudták, hogy kik ve-zetik Oroszországot, mint amilyen jól kellett ismerniük aRotschild házat alapító Amschel Mayer jóslatát. A frankfurtiRotschild házon vörös zászló lengett. S az öreg AmschelMayer, mint ezt róla Jean Drault francia író megírta, nem egy-szer mondotta azoknak, akik felkeresték üzletét:

- Egy napon ez a zászló fog uralkodni a világ fölött!

Karl Marx a trieri rabbi unokája szintén bizonyosan is-merte ezt a zászlót. Ha valaki, úgy ő tudta, hogy a zsidó kapi-talizmus és a zsidó marxizmus egyazon júdaizmus, egyazonvilághódító nacionalizmus megjelenési formái. A Rotschildokvörös zászlaja egyforma vérpezsdítő jelkép Morgenthaunak ésKaganovicsnak.

S amiként megdöbbentően érdekes, hogy a vörös zászlótegy zsidó bankártól vette át a bolsevizmus, ugyanúgy a bolse-viki forradalom köszöntése, a felemelt ököl szintén zsidó ere-detű szimbólum. A "The Key of the Mystery" című lap 1939.augusztus 7-én a lap 21. oldalán érdekesen írja le, hogy Purimünnepén, amelyet 70 000 nemzsidó legyilkolásának öröméreülnek, a zsidók ma is felemelt ököllel köszöntik egymást.

A keresztény világ azonban még mindig azt kérdezi, mi-ként lehet egyezség a látszólag két "halálosan" ellentétes tár-sadalmi forma, a bolsevizmus és a kapitalizmus között. A kér-désre döntő feleletet adott a United Secret Service (2nd ArmyBureau) 1918-as jelentése, amely arról szól, hogy 1916-bankik pénzelték a bolseviki forradalmat. Ezt a jelentést később -zsidó nyomásra - megsemmisítette az amerikai külügyminisz-

49

térium, de akkor már késő volt. Rev. Denis Fahey teológiai ta-nár "The Mystical Body of Christ in the Modern World,, ésMgr. Jouin "Le peril Judeo Maconnique" című műveikbenteljes szövegben leközölték. A jelentést, amely szóról szórarendelkezésre áll, csak röviden ismételjük. Az amerikai elhá-rító és hírszerző szolgálat szerint Leninéknek a következőnagy amerikai bankárok adták a pénzt a forradalomra: JacobSchiff, Guggenheim, Max Breitung, Khun, Loeb & Co. bank-ház, melynek igazgatói voltak akkor Jacob Schiff, FelixWarburg, Otto Kahn, Mortimer Schiff, S. H. Hanauer. Mint ajelentés megjegyzi:

"All Jews". Valamennyien zsidók.A jelentés mindjárt hivatkozik is a newyorki Daily For-

ward című bolseviki zsidó lapra, amely már akkor nagy elis-meréssel írta meg, hogy a jelentős dollár pénzösszegeket, ho-gyan utalták át a bolsevikoknak a Westphalian-RhinelandSyndicate nevű hatalmas zsidó vállalkozás vagyonából. ABrotheres Lazare, párizsi zsidó bankház, (ma a Free Europeegyik legfőbb támogatója) a szentpétervári Gunsbourg bank-ház, melynek filiáléi voltak Tokióban és Párizsban, a London-ban székelő Speyer & Co. bankház, a stockholmi "NyaBanken" küldötték a bolsevistáknak a pénzt.

Ma már félelmetes jelentőségű az amerikai katonai elhá-rító és hírszerző szolgálatnak az a megállapítása, hogy egyedülJacob Schiff 12 000 000 dollárt adott a bolseviki forradalomra,hiszen ugyanez a Schiff finanszírozta kezdetben az atombom-ba gyártását is. A párisi Lazare bankháznak pedig nemcsak amásodik világháború kirobbantásában volt jelentős része, ha-nem annak volt igazgatója, Mr. Altschul ma a Free EuropeCommittee Inc. egyik vezetője és jelenleg Európa újjászerve-zésével foglalkozik.

A különös szövetkezésre, a bolsevikok és a bankárok ösz-szeesküvésére semmi más nem ad magyarázatot, mint a zsidónacionalizmus. A pogromok Oroszországának leterítése, a cá-rok családjának kiirtása bolseviki tett volt, de a zsidó naciona-lizmus szemüvegén át zsidó tettnek, zsidó dicsőségnek és avallási irredenta nagyszerű felszabadító harcának látszott. A

50

politikai hatalom Oroszországban teljesen nyíltan zsidó ke-zekbe került.

A lenini tanítást még talán nem is értették a zsidó töme-gek. Azt azonban látták, hogy ennek az új oroszországi rend-szernek vezetői, diktátorai csaknem valamennyien Ábrahámszent magjának leszármazottjai. Maga Lenin is csak formailagUljanovics. Apja orosz kisnemes. Anyja azonban Blank németzsidó orvos lánya. Lenin az anyja véréből meríti a rombolódühöt, az elszánt uralmi akaratot, amely a bolsevizmus és ajúdaizmus egyformán jellemző sajátossága. Victor Marsdenangol újságíró, aki az első világháború idején működöttOroszországban, azt mondja Leninről:

- Lenin olyan, mint egy kalmük zsidó, felesége zsidó-nő és gyermekei jiddisül beszélnek.

Herbert Fitch, a Scotland Yard detektívje, aki mintinas került Lenin környezetébe, arról tudósít:

- Ő tipikus zsidó volt.

A Morning Post 1919. március 17-i száma jogos megdöb-benéssel írhatta ezek után:

"Az a tény, hogy majdnem valamennyi bolseviki zsidóvezér zsidó, iszonyú jelentőségű."

A jelentős angol lap akkor le is közölte az akkori szovjetkormány megalapítóinak és ötven uralkodó főemberének álne-vét és faji eredetét. Ezek csaknem 98 százalékban valamennyi-en zsidók voltak. Az "iszonyú jelentőségű" névsor részletesismertetése helyett elég utalni a londoni Jewish Chronicle1919. április 4-i számára, amely bátran hangoztatta:

A bolsevizmus eszméi a legtöbb pontban egybehangzóaka júdaizmus eszméivel. A már említett Victor Marsden,Oroszországba akkreditált angol újságíró megállapította, hogy545 hivatalos, élbolseviki közül 477 volt zsidó a bolsevizmusszületésének pillanatában.

A zsidó nacionalizmus szemszögéből azonban mindezegész másként tűnt. Ők nem kiirtott püspököket, papokat, éhen

51

halasztott, vagy legyilkolt százezreket láttak, hanem a zsidósikert.

- Lássátok Szent Oroszországot! – lángolt fel aHerrenvolk túlfeszített öntudata – Vladivosztoktól a Kárpáto-kig egy Bronstein parancsára villannak a Vörös Hadsereg fé-lelmetes szuronyai. A mi fiaink vezetik barikádokra az orosztömegeket és gyilkolják le a Romanovok családját. Ábrahámszent magjának szemöldökrezdülésétől vár parancsot a ferde-szemű kirgiz és előtte hullanak porba a muzulmán imámok, aző szavukra fagyasztja jégbe az orosz pópát a Cseka terrorlegé-nye. Vajon nem a Tóra tündökletes ígérete, nemzedékek di-csőséges álma valósul-e meg Szent Oroszország földjén? Va-jon a Ljubjanka börtöne, a Kreml, a Téli Palota, az ukrán bú-zamezők, a kirgiz szteppék és szibériai tundrák fölött nem ma-gának Mózesnek próféciája teljesedik-e most:

"És úrrá lesztek nálatoknál nagyobb, erősebb nem-zeteken!"

Vajon nem a Messiás jelent-e meg csakugyan a Kárpátok,vagy az Ural tetőin – ahogy a Tharaud fivérek leírták, – nem avárva várt politikai megváltó ezüst kürtjei riadnak-e most aDuna völgy felett, ahol István ezeréves birodalmában is a mikezünkben van már minden

"Irtózatos jelentőségű az" – írta a Manchester Guardian,hogy a bolsevizmus vezetői Oroszországban csaknem vala-mennyien zsidók. De nincs-e vajon még iszonyatosabb jelen-tősége annak, hogy akár Magyarországon, akár a földkerekségvalamelyik pontján felüti a fejét az a titokzatos, rejtelmes ésfanatikus bolseviki szekta, annak vezetői épp úgy zsidók min-denütt, mint Oroszországban is. Hiszen Magyarországon amárcius 21-én kikiáltott "proletárdiktatúra" vezetői közöttugyanolyan arányban foglaltak helyet Ábrahám szent magjá-nak leszármazottjai. mint Oroszországban, – formailag – Ma-gyarországon is a nemzsidó Garbai Sándor a forradalmi kor-mányzó tanács elnöke. Mint a humorizáló pestiek keserűenmondják, "csupán azért, hogy legyen, aki sábeszkor aláírja a

52

halálos ítéleteket". A magyar nép rémülten néz az általuk állí-tott akasztófákra és a magyarság nagy írónője, Tormay Cécileborzadva jegyzi le Amerikában is megjelent Bujdosó könyvé-ben: "egy idegen faj tudtul adta uralmát".

A bolseviki kormányzótanács tagjai Kun (Kohn) Bélakülügy, Pogány (Schwarz) József hadügy, helyettesei: Szántó(Schreiber) Béla és Samuelli Tibor, Landler Jenő belügy,Kunfi (Kunstatter) Zsigmond, helyettese Lukács (Löwinger)György közoktatásügy, Landler Jenő kereskedelem, helyette-sei: Rákosi (Roth) Mátyás, és Haubrich- Hamburger Jenőföldművelésügy; Böhm Vilmos szocializálás; helyettesei: He-vesi (Honig) Gyula, Erdélyi (Ehrlich) Mór, közélelmezés, he-lyettesei: Illés (Braun) Arthur, Kalmár (Kohn) Henrik népbiz-tos.

Itt szerepelnek azonban Vágó (Weisz) Béla, HamburgerJenő, Székely (Silberstein) Béla, Bokányi (Braun) Dezső,Fiedler Rezső, Pogány (Schwartz) József, Rónai (Reiner) Zol-tán Preusz Mór, Seidler Ernő, Kalmár (Kohn) Henrik,Rabinovics József, Ágoston (Augstein) Péter.

Fel sem sorolva a kisebbeket, még az amerikai statisztikaszerint is 42 népbiztos és helyettes népbiztos közül 35 zsidó.

A népek megborzadnak ennek az arányszámnak láttára, dea törzsi nacionalizmus büszkén mutat rá, hogy azok, akik amagyar parasztokat, katonákat, papokat akasztják, tömegsírbalövik, Samuelli Tibor, Korvin-Klein Ottó, Kohn-Kerekes Ár-pád és a terrorlegényeik 99 százalékban szintén csak zsidók.

S vajon nem a mi embereink állanak-e a pár napos mün-cheni bolseviki diktatúra élén? A zsidó Eugene Levine ésAxelrode orosz zsidók kergetik barikádokra a német proletá-rokat, hogy aztán 927 halottja legyen csupán a müncheni utcaiharcoknak. Ebben az időben a német szociáldemokráciaegyébként is a legelzsidósodottabb marxizmus Nyugaton. KarlMarx, Friedrich Engels, Bebel, Kautsky a szociáldemokráciaősatyjai és ezek azok, akik a bolseviki forradalom idején anémetországi lázadásokat vezetik. Kurt Eisener, LuxemburgRosa, Rathenau, Liebknecht, akik Karl-Radek Sovelsohnszovjet népbiztossal működtek együtt Németország bolsevi-zálására, valamennyien zsidók. A zsidó kapitalisták, a zsidó

53

bolsevisták között Németországban is megvan a döntő nacio-nalista szövetség. Hiszen a német szociáldemokráciának,amelyet kevés választ el a bolsevizmustól, a zsidó milliomosHaase és Herzfeld voltak a patrónusai 1914-ben, mikor a pár-tot új életre kellett injekciózni. A német marxizmus mai vezéreErich Ollenhauer szintén a világhódító népből került ki, épp-úgy, mint a német szociáldemokrácia élpublicistája, ImmanuelBirnbaum, vagy Hans Habe.

Zsidók vezetik természetesen az 1919. évi Spartacus láza-dást is. De vajon mivel lehet magyarázni, hogy a nyugati ka-pitalista zsidó és a keleti terrorista, proletár zsidó, a londoni,vagy new-yorki humanista és az urali cárgyilkos, az amerikaifilantróp és a bolseviki tömeggyilkos olyan jól megértik egy-mást? Hogyan lehet, hogy az egész zsidóság hallgatagon ésnémán áll a zsidók által elkövetett tömeggyilkosságok láttánnem akad szentéletű rabbi, aki elítélje és kiátkozza ezeket avérszomjasakat. Pedig ami Oroszországban történik, az felül-múl minden képzeletet. A bolsevizmus első idejéből összeál-lított statisztika, amelyet felvettek az amerikai CongressionalRecordba is, elárulja, hogy a cári családon kívül legyilkoltakaz első években 28 püspököt és érseket, 6776 papot, 6575 ta-nítót, 8500 orvost, 54 850 katonatisztet, 260 000 katonát, 150000 rendőrtisztet, 48 000 csendőrt, 355 000 intellektuelt, 198000 munkást, 915 000 parasztot.

"Tökéletesen mindegy, – mondotta Trotzkij-Bronstein, – hogy vajon egy, vagy két millió orosztkell-e megölnünk, ha ezen az áron megvalósíthatjuk abolsevizmus ideológiáját."

A hátborzongató statisztika után azt kellene hinni, hogy azsidóság, amelyet a humanizmus népének állít be a kezei kö-zött lévő sajtó, szent felháborodással és megvetéssel közösítiki sorai közül a bolsevista zsidókat. A világzsidóság és annaknagy szervezetei, legjobb esetben is csupán hallgatnak. Ezzelszemben, talán nincs ország a világon, ahol a kommunistapártokat ne csupán zsidók, vezetnék.

Argentínában már 1918-ban Salamon Haselman és felesé-ge, Júlia Fitz kezdik meg a kommunista szervezkedést. 1919

54

januárjában már ki is tör az argentínai bolsevik forradalom,amelynek egyedül Buenos-Airesben 800 halottja és 4000 sebe-sültje volt. A puccs hivatalos vezetője Pedro Wrid, aliasNaleskovskij és hadügyminisztere Macari Ziazin keleti zsidók.A puccs leverése után tovább folytatott szervezkedés vezetőiismét csak zsidók. A tanítók, az egyetemi tanárok között ren-geteg a zsidó és kommunista. Siskin Asiemberg kezdi az ar-gentin ifjúság bolsevista nevelését. A lapok közül a jiddisnyelvű Roiter Stern, a Roiter Hilfe, a BBT Poer és a Chivoltnevű lapok kivétel nélkül veszedelmes bolsevista propagandátfolytatnak.

Az 1931-es chilei és az 1932-es uruguayi bolsevista fel-kelések vezetői szintén csaknem kivétel nélkül Ábrahám szentmagjának leszármazottjai.

Mikor 1935-ben leverik a rövid életű brazíliai bolsevikifelkelést, kiderül, hogy ennek vezetői, Louis Carlos Perestes, anévleges vezető kivételével csaknem mind zsidók. A Braccornevű keleti zsidó organizáció szervezi a kikötői munkásokat ésa felkelés tényleges vezetőjét, aki Ewert néven szerepelt, va-lójában Harry Bergernek hívták. A lázadást a montevideóiszovjet követségről irányította egy Minikin nevű zsidó borke-reskedő. A brazíliai felkelők vezetői között sűrűn szerepeltekaz Organiscao Revolucionaria Israelita Brazoor szervezettagjai, többek között: Baruch Zell, Zatis Janovisai, RubensGoldberg, Moysés Kava, Waldemar Rotenberg, AbrahaoRosemberg, Nicolau Martinoff, Yayme Gandelsman, MoisiLipes, Carlos Garfúnkel, Waldemar Gutinik, HenriqueJvilaski, José Weiss, Armando Gusiman, Joseph Friedmann ésígy tovább.

A délamerikai forradalmak közül rendkívül érdekes a me-xikói, mert itt ismét egy zsidó milliárdos vezeti a bolsevikokat.Plutarco Elias Calles, a mexikói bolseviki forradalom diktátoraszíriai zsidó és egy indián nő leszármazottja. Calles 33-ik fo-kon álló szabadkőműves, akinek 80 millió peso értékű vagyo-na volt. Barátja és egyik jelentős alvezére Aron Saez, aki 40milliós vagyonnal rendelkezett, szintén zsidó. Az általuk foly-tatott egyházüldözésnek 20 000 katolikus áldozata volt. Köz-

55

tük 300 római katolikus lelkész és 200 hitéhez hű katolikusifjú.

A legtipikusabb és legjellegzetesebb azonban mégis azamerikai bolseviki mozgalom. Az USA kommunista pártja1919. szeptember 1-én alakult meg. A főtitkára kezdetbenWilliam Z. Foster volt. Ugyanezidőtájt alakult meg a NewYork-i kommunista lap is, a Daily Worker. Az amerikai kom-munista párt tömegeit szinte kizárólag azok a zsidók adták,akik Oroszországból, Lengyelországból és a mai vasfüggönymögötti államokból vándoroltak be az Egyesült Államokba.Az USA megadott nekik mindent, amit egy nagy és gazdagszabad demokrácia adhat. Biztonságot a pogromok elől, jólé-tet, gyakran gazdagságot, hazát, emberi munkabéreket. Mégis,amint tehették, szervezkedni kezdtek az amerikai szabadságmegdöntésére és Washington hazájának teljes leigázására. Fő-ként a New York-i ruházati ipari munkások szervezetéből in-dult ki a kommunista mozgalom. Ez a munkás unió még ma iscsaknem teljesen zsidó kézen van és az első kérdés, amit abelépni akaró tagnak feltesznek, hogy tud-e jiddisül? Érdekes,hogy amint az orosz és lengyel földön zsidók szervezték amarxista pártokat, Amerikában is a zsidó szervezetek váltak akommunista eszme élharcosaivá. Tisztára zsidó és kommu-nista szervezetek voltak a Jewish Workers Club, Jewish Work-ers Union, az ICOR telepítő társaság, az ARTEV (ArbeiterTheater Verband) nevű társaság, a zsidó írók számára szerve-zett John Reed Club. 1936-ban már 600 radikális, főként zsidóés kommunista lap jelent meg az USA-ban, s Earl Browder1933-ban 1 200 000-re becsülte a kommunista párt tagjainaklétszámát. Jelentős szerepet vitt az amerikai bolsevizmus elő-készítésében a National Workers Union és a Workers Interna-tional Relief. Mindkét nagy kommunista szervezet vezetői zsi-dók voltak, mint például Charles Steinmetz, Upton Sinclair,Helen Keller, Albert Einstein, Bischof William M. Brown.Hatalmas szervezet volt az International Labor Defense,amelyet – annak ellenére, hogy a legtipikusabb kommunistaalakulás volt, – milliomos, vagy igen gazdag zsidó ügyvédekvezettek. Az International Workers Ordersben főként a nem-zetiségi csoportokból kikerült kommunistákat szervezték és

56

ennek a szervezetnek a tagjai túlélték még a második világhá-borút is.

Mindezek a csoportok, egyesülések és társulások arra tö-rekedtek, hogy a nagy gazdasági válság idején meghódítsákAmerikát a bolsevizmus számára. Mikor 1930-ban a NewYork-i kommunisták megpróbálták elfoglalni a New York-ivárosházát, a kommunista lapok nem titkolt lelkesedéssel ír-ták:

"A zsidónők úgy küzdöttek, mint a tigrisek." –

(Weltbolsevizmus 265. oldal.)A fent felsoroltak csupán a nyílt, elszánt bolsevista szer-

vezetek voltak Amerikában. Washington népe számára azon-ban az igazi veszélyt nem a leleplezett bolsevista szervezkedé-sek jelentették. Hiszen az amerikai munkás, – lett légyenmayfloweres ősbevándorló, vagy keleti menekült, nem volt és– hihetőleg nem is lesz bolsevista. Már akkor megpróbálták azamerikai ifjúságot beszervezni az egyetemes világhódítás ro-hamcsapatául. Ők jól tudták, hogy az amerikai demokráciábannagyon nehéz lesz megismételni az oroszországi módszereket.Tudták azt is, hogy az amerikai munkás nem bolsevista ésmarxista. Ők az amerikai ifjúságot, a tájékozatlan, elkábítottmásodik generációt akarták megnyerni. Így alakult meg, –még jóval Roosevelt hatalomra jutása előtt – A Young Com-munist League, a National Student League az egyetemek szá-mára, a Young Pioneers a 8-9 éves gyermekek részére.

Amerika aláaknázását természetesen nem csupán a kom-munisták segítették elő. Ott voltak a szelídebb fedőszervek,munkásszervezetek, amelyek azonban marxizmus, vagy szoci-áldemokrácia ürügye alatt a zsidó törzsi nacionalizmus, nem-zetekfelettiség céljait szolgálták. Azokban a

"Munkásszervezetekben is, amelyek nem voltak kifeje-zetten kommunisták, a zsidók jutottak vezető szerep-hez. A C. I. O. nevű legnagyobb munkásszervezetnekSidney Hillmann volt a vezére, az American Federa-tion of Labort egy Angliából bevándorolt SamuelGompers nevű zsidó alapította. A C. I. O. -ban, Ame-

57

rika legnagyobb munkásszervezetében még 1951-benis 280 vezetőségi hely volt kommunista zsidók kezén.”

Ezek után bizonyára nem csodálatos, hogy amikor EugenDennist 1950. május 16-án letartóztatták, a New York-iFreiheit című cionista lap havi mellékletében, a Jewish Life-ban Albert Kahan nagynevű zsidó író a következőket írta:

"Mikor május 15-én börtönbe vetették Eugen Dennist,a kommunista párt vezérét, árnyék hullt minden ame-rikai zsidó férfi és nő életére."

A L'Oeil en Coulisse című montreali lap szerint Kanadá-ban még 1951-ben is a kommunista párttagok 80 százalékavolt zsidó.

És nézzük ezután az Oroszországon kívüli Európát, azöreg földrészt, ahol korálokat, zsoltárokat írtak és ahol a ke-resztény középkor gettóba zárta a zsidókat!

Angliában a jelentéktelen létszámú kommunista pártotszintén zsidók vezetik, csakúgy, mint az Anti-War Movement,vagy az Antifascist League nevű alakulatokat, amelyekbenilyen neveket találunk: Lord Marley, Ivor Montagu, HannenSwaffer, Gerald Barry, Bernhard Baron, Nathan Birch, MorrisIsaacs, Harold Laski. A zsidó származású lordok és sir-ök egy-szerre odaálltak a bolsevizmus oldalára, amely Oroszország-ban – állítólag – a kapitalizmust akarja megsemmisíteni.

Franciaországban csaknem teljesen zsidó kézen van amarxizmus irányítása: Zay, Leon Blum, Denains, Zyrowszky,Mandel-Bloch és a többiek ugyancsak a forradalmi naciona-lizmusnak vezérei, amely tönkretette Szent Oroszországot.

Angliában a kommunista pártot az angol parlamentbenMr. Gallacher képviseli, aki szintén zsidó.

A francia kommunista párt szervezésében jelentős szere-pet vittek Henri Barbusse, André Gide, Romain Rolland ésAndré Malraux. A francia kispolgári élet élvezői az oroszor-szági zsidók hatalmi helyzetétől elbűvölve rohantak a kommu-nista organizációkba. Ezek fedőszervei csupa ilyen neveket vi-seltek: Antiszemitizmus Elleni Nemzetközi Liga, Zsidó Pro-

58

letárok Kultúregyesülete és a Gezerd nevű zsidó-kommunistaszervezet.

Az 1935-ben Párizsban megtartott Nemzetközi Írókong-resszus már teljesen kommunista jellegű. S ezen mutatkozikmeg először, hogy a zsidó "humanista" szellem legismertebbírói teljes erejükkel, minden szellemi készségükkel ott állanakaz oroszországi hatalom urai mögött. A cégtábla "nemzetközi"kongresszust hirdet, azonban valójában az oroszországi sike-rektől megbűvölt nacionalizmus legnagyobb nemzeti kong-resszusa ez, különféle országokból érkező, különféle nyelvenbeszéld, de azonos vérségből származó résztvevőkkel. Ma, –egy világkatasztrófa, – és az írástudók árulásának sok-sokmegdöbbentő eseménye után gondolkoztató olvasmány ez anévsor. Oroszországban a bolsevizmus hekatombái, az éhenhaló és kivégzett milliók, terror és gyilkosság, tisztogatásihullám, itt pedig a bolsevizmus mellett nyíltan hitet tesznek akövetkező "szellemi" emberek: Heinrich Mann, Alfred Kerr,Ernest Toller, Egon-Erwin Kisch, Bert Brecht, Max Brod,Lion Feuchtwanger, Brich Weinert, Johannes E. Becher, WilliBredel, Anna Seghers, Remarque, Bruno Frank, Emst Glaser,Hans Habe, Robert Neumann, Alfred Döblin, Kurt Kläber,Albert Ehrenstein, Ferdinand Bruchner, Anette Kolb, ArthurHolits, Lupol, Alexej Tolstoj Iwanow, Kirchow, Mykytenko,Tabside, Tichinow, Lahuti, Angliából Aldous Huxley, JohnStrachey, Williams Ellis, Csehországból Carl Capek.

Ezek valószínűleg az európai "irodalom" legnagyobb ré-szét tartják kézben. S a szellem fölényével alátámasztják azOroszországban megindult és épp ekkor folyó nagy tisztogatá-si hullámot, amely az emberek millióit juttatja vérpadra, bör-tönbe, tömegsírba és koncentrációs lágerbe.

A kapitalisták, bankárok mellé – íme! – a bolsevizmusvédelmére felsorakozik a zsidó szellemi elit is. Olyan roppanterejű és mélygyökerű zsidó nemzeti egység ez, hogy a határo-kon túlról Hitler is irigykedve nézheti a faji nácizmusnak ek-kora kiteljesedését.

De nemcsak francia földön van ez így. BelgiumbanCharles Balthasar személyében szintén zsidó szervezi a bolse-

59

vista pártot és ennek legfőbb ereje a Gezerd nevű zsidó-kommunista szervezet.

Svédországban kísértetiesen hasonló erők állanak a bolse-vizmus szolgálatában. A Sveriges Kommunistika Parit a leg-nagyobb kapitalisták egyike: Ivar Kreuger, a gyufakirály tá-mogatta – közli svéd forrásból a "Der Weltbolschewismus". Azsidó kézben lévő könyvkiadó vállalatok és kölcsönkönyvtá-rak nagy mértékben segítették a bolsevizmus szervezkedését.

Nem sokkal más a helyzet Norvégiában sem, aholQuisling őrnagy Oroszországban szerzett tapasztalatai alapjánkezdi szervezni a bolsevista ellenes nemzeti pártot, mert látja,hogy Norvégia megsemmisítésére ugyanazok törnek, akikOroszországot elpusztították.

Dániában ezekben az időkben a koppenhágai zsidó egye-temi hallgatók, Georg Brandes és Davidsohn zsidó professzo-rok állanak a kommunista jellegű tevékenység élén. Főszerve-zetük az I. K. O. R. nevű zsidó kultúregyesület. Axel Larsen, akommunista párt hivatalos vezére, aki zsidó, büszkén jelenti kiegy népgyűlésen:

"a dán kommunista párt nem fog nyugodni, míg azutolsó papot és csendőrt fel nem akasztják".

Svájcban 1932-ben baloldali szocialistáknak neveztékmagukat a bolsevikiek. Vezetőjük Leon Nicole és mellette egyDicker nevű oroszországi zsidó szervezi az 1932. november 9-iki felkelést, amelynek 13 halottja és 100 sebesültje van.

Az Ausztriában működő austomarxizmus, amelynek szo-ciáldemokrata és kommunista árnyalatai alig különböznekegymástól, szintén zsidó vezetés alatt áll. A marxizmus fő-szervezője kezdetben Adler Frigyes, a 2. Internacionálé főtit-kára, egyben Stürgh volt osztrák miniszterelnök gyilkosa.

Romániában Pauker-Rabinovics Anna s különféle zsidókállanak a bolsevizmus élén. Ők hajszolják bele a véres vasútisztrájkba a munkásokat. Szerepük a korrupt, liberális uralomalatt álló Romániában szinte félelmetes. A "Der Weltbolsche-vismus" is megállapítja:

60

"Figyelemreméltó a zsidók részvétele a kommunistamozgalmakban. A legveszélyesebb tevékenységet éppazokban a helységekben lehet megfigyelni, melyekbennagy számmal laknak zsidók."

(435. oldal.)Csehszlovákia, a Szovjetunió repülőgépanyahajója, már

az ország megalapításától kezdve alá van aknázva kommunistaszervezetekkel. Az egyik vezetőjük Slansky-Salzmann. Akommunista irodalom és minden más szervezési tevékenységzsidók kezében van. Azonban nem érdektelen az 1967-es oszt-rák lapoknak az a leleplezése sem, hogy Masaryk Tamás,"Csehszlovákia" megalapítója törvénytelen gyermeke volt azsidó politikusnak és történetírónak, Joseph Redlichnek.Masaryk anyja Joseph Redlich szakácsnője volt. Így válik ért-hetővé, hogy a világhódító nacionalizmus miért támogatta olylelkesen a "csehszlovák" műállamot.

Bulgáriában szintén zsidók állanak a kommunista moz-galmak élére. Mikor a Svera Nedelja ellen elkövetett merény-letnek 200 tiszt és polgár esik áldozatául, kiderül, hogy a Di-mitrov által szervezett merényletet Friedmann, Jack és Primanevű zsidók hajtották végre.

Görögországban az Avanti nevű zsidó újság a kommu-nista párt hivatalos orgánuma, valamint az El Tsoweno, amelya szaloniki kommunista-zsidó szervezet orgánuma.

S ha valaki a Távol-Kelet felé tekint, azt kell látni, hogyitt is ugyanazok a kezek gyújtogatják a bolsevizmus tűzcsóvá-it. A kínai kommunista párt vezetője, Borodin és Crusenbergszintén a kiválasztott nép fiai.

Szinte szándékosan hagytuk legutoljára Spanyolországot,amelynek polgárháborújában mindennél világosabban felis-merhető a zsidó szervezés. Amikor megindult a harc, a veze-tők: Zamorra, Dolores Ibauri szintén zsidók. S akik a világminden tájáról Spanyolországba özönlenek, hogy még keser-vesebbé tegyék a spanyol nép véres küzdelmét, ugyancsak afaji nacionalizmusnak kiküldöttei, amely Oroszország fölöttmár győzött. Ilja Ehrenburg, Kun-Kohn Béla, Gerő Ernő, Zal-

61

ka Máté, a híres Rákosi-Roth brigád vezetői és tagjai csaknemkivétel nélkül ennek a megszédült faji nácizmusnak küldöttei.

Wenn die Stunde schlägt! ha az óra üt, akkor lehull az ál-arc! Lángolnak a keresztény templomok, az évszázados mű-kincsek, részeg terroristák ülnek Krisztus keresztjére ésugyanúgy, ugyanazok feszítik keresztre a papokat, akikOroszországban is ezt tették velük. A börtönhajókat elsüly-lyesztik az ellenforradalmárokkal, a bikaviadalok arénáibantízezer számra lövöldözik le az elfogott keresztény túszokat.Egymillió-ötszázezer halott és mártír holtteste borítja a szeren-csétlen Spanyolország csatatereit és véres tömegsírjait. S aszenvedély igájába fogott nyomorgó tömegek, az asturiai bá-nyászok mögött, vagy előtt, megint ott áll az a titokzatos ha-talom, amely előre hajszolta a kronstadti tengerészeket. Finomlelkű entellektüelek jönnek a véres passió hátborzongató lát-ványosságaira, progresszív bankárok küldik az aranyat, afegyvert. Katolikus Ferdinánd Spanyolországának, amely ki-űzte őket, most fizet a ószövetségi nacionalizmus, hogy aztánkét évtizeddel később az amerikai Jewish Congress deklarálja:a zsidóság még ma sem bocsátotta meg a spanyol nemzetnek akiűzetést.

A szerencse csupán az, hogy ekkor már vannak spanyolhősök, vannak európai hatalmak, amelyek segítséget tudnakküldeni. A német Condor légió és az olasz Kék Nyíl hadosz-tály segítségével a spanyolok úrrá lesznek az elszabadult őr-jöngők felett, bizonyságául annak, hogy ugyanígy le lehetettvolna verni a szovjet forradalmat is, ha azt a kritikus pillana-tokban, titokzatos gombnyomásra nem hagyják magára az eu-rópai hatalmak Oroszország nemzeti erőit.

A keresztény világra riasztóan hatott az az öldöklés,amelyet a kommunisták folytattak Oroszországban. A zsidóságszemében az azonban vonzóerőt jelentett. Ők csak azt látták,hogy egy hatalmas birodalom, úgyszólván a szárazföld egyötöd része fölött az ő népük fiai ragadják kezükbe a hatalmat.Az intervenciós háború idején egy rejtelmes kéz az angolszakszervezeteket mozdította meg, hogy a bolsevizmus elleniháborút megakadályozzák. Amikor a bolsevizmus megrohantaLengyelországot, a párizsi Grand Oriens csehszlovákiai sza-

62

badkőműveseinek segítségével megakadályozta a lőszerszál-lítást a lengyelek részére. Végül Magyarország utolsó lőszer-tartalékait küldték a Visztula frontra, amellyel Pilsudszkymegnyerte a varsói csatát.

Mi érdeke volt a nyugati kapitalista zsidóságnak abban,hogy a bolsevizmus terjedjen és megmaradjon? Hiszen a nyu-gati zsidó kapitalista, a bolsevizmus pedig a kapitalizmus el-pusztítását hirdette. A nyugati kultúrzsidó a humanitás jelsza-vait propagálta a páholyokban, viszont a bolsevizmus egészrendszere megcsúfolt minden emberséget. A nyugati zsidó ra-gaszkodott a maga vallásához, a bolsevizmus ateizmust hirde-tett. Mi volt hát az a pont, amelyben a bolsevizmus megtaláltaaz érintkezést a nyugati kapitalizmussal? Hogy lehet az, hogya New York-i cionista szervezetek üdvözölték a bolsevizmust,amelyhez Jacob H. Schiff bankár adta a pénzt? Azóta a kérdés-re, a látszólagos világnézeti rejtélyre feleletet adott maga atörténelem.

Az érintkezési pont a kapitalizmus és a bolsevizmus kö-zött az a kísérteties tény, hogy mindkettő egyformán zsidóvolt.

A nyugati kapitalista nem a tőke ellenségét látta az oroszvezetésben, hanem: – a zsidót! A bolsevista barbárságokramentséget talált, hiszen azokat túlnyomórészt zsidók követtékel. A zsidó nacionalizmus legdöntőbb felfogása szerint: a zsidóÜbermensch! A zsidóság Übernation! A zsidónak minden sza-bad más fajtákkal szemben. Ezt tanítja a Tóra, a Talmud. Azsidó ott áll "Jenseits über Gut und Böse". Kezdetben mégakadtak zsidók, akik taktikai okokból - elítélték a bolseviz-must. Később ezek is megértették, hogy arról legfeljebb hall-gatni szabad, mert azt is zsidók vezetik.

A zsidó vezetést minden áron fent kellett tartani a Szov-jetunióban, érezte a nyugati nagytőke. Ebben a időben jelentmeg Henry Ford könyve, az "International Jew", amelybenmegdöbbentően leplezte le, hogy milyen mértékben zsidóso-dott el az amerikai élet. A zsidó bojkott ugyan Henry Fordotkönyve megtagadására kényszerítette. Ez azonban még jobbbizonyíték arra, hogy amit írt, – igaz volt! Az igazság pedig azvolt, hogy már az első világháború után nyomasztóvá vált a

63

zsidókérdés Amerikában. A kereskedelmi és pénzüzlet mono-polizálása, a politikai hatalom bitorlása, az életszükségleti cik-kek forgalomba hozatalának zsidó kézbe jutása, a sajtó zsar-noki irányítása, a közművelődés megfertőzése révén a zsidótúlhatalom már az amerikai életformát is fenyegette.

„Ha a dolgok nem változnak, – írta Werner Sombart1903-ban, – az amerikai Unionban 50-100 év múlvanem lesz más, mint szláv, néger és zsidó, de a gazda-sági vezetés a zsidóság kezében lesz."

A veszélyt már korábban is látták olyan nagy amerikaiak,mint maga Franklin Benjamin. Mr. Charles Pickney, az ameri-kai alkotmány egyik megszövegezője, barátai számára, bizal-mas használatra kiadott egy kis könyvet: "Chit-Chat Aroundthe Table During Intermission". Ebben leírja, hogy az Egye-sült Államok legnagyobb veszedelmének Franklin Benjamin azsidóságot tartotta. Egy alkalommal a következőket mondotta:

"The great menace, Gentleman is the Jew." – „Ura-im! A legnagyobb veszedelem – a zsidó. Ha nem zár-juk ki őket az Egyesült Államok alkotmányából, akkorkétszáz éven belül olyan óriási számban fognak ide-özönleni, hogy uralni fogják országunkat, megvál-toztatják életünket, uralni fogják anyagi világunkat ésveszélyeztetik szabadságunkat."

Külön érdekes regény volna megírni, hogy 1892-ben ho-gyan tüntették titkos kezek Pinckney naplóját. Annyi bizo-nyos, hogy mire Oroszországban kitört a bolsevizmus, Ameri-kában a zsidóság már az első fokon állott. Az első rohamlép-cső már meghódította a tőkét, a sajtót, megszerezte a közéletibefolyást. A zsidó nacionalizmus azonban nyugaton is látta,hogy a bolsevizmust minden látszólagos világnézeti ellentétedacára, életben kell tartani, mert ez jelenti a második roham-lépcsőt, a nagy keleti segítséget Amerika teljes meghódításáraés a világuralom biztosítására. Érthető tehát, ha az orosz forra-dalom után 217 amerikai cionista szervezet vezeti a bolseviz-mus pénzügyi megsegítése mellett foglaltak

64

"A bolsevizmust a tetű eszi meg!" - jajdult fel Trotzkij-Bronstein. Az amerikai zsidó tőke azonban gondoskodott róla,hogy életben tartsa és felnevelje, iparosítsa ezt a világvesze-delmet. Az "antikapitalista" bolsevizmust csakhamar a Khunés Loeb kölcsönei, hosszú lejáratú hitelei, mérnökei, pénz- ésfegyverszállítmányai támasztották alá. Akik a pénzt adták,nem voltak bolsevisták, de zsidók voltak! A nemzetek fölöttifaji szolidaritás képviselői. Az orosz bolsevizmust megsegí-tették tehát, mert világosan látták, hogy a bolsevizmus esetle-ges összeomlása kompromittálná a zsidó vezetés megbízható-ságát. Azonfelül nyilvánosságra hozza azokat a vérengzéseket,amelyeket zsidók követtek el a bolsevizmus nevében. Nehogyelvesszen az a hódoltsági terület, amely Oroszországban már azsidó világhatalom egy darabját jelentette, megadnak mindent,ami adható volt. A zsidóság számára a zsidó nacionalizmusmindennél elsőbbrendű problémája.

Azonban nem volt elég megerősíteni a bolsevizmust.Hogy élhessen és megerősödhessék, ahhoz meg kellett gyen-gíteni az európai kereszténységet, nehogy ez megfojtsa a bol-sevista hidrát. Az első világháború utáni béketárgyalások koraújra a zsidó világuralmi álmok nagy extázisát jelentette a törzsinacionalizmus számára.

Az első párizsi béketárgyalásokon érvényesült zsidó be-folyásról, a szabadkőműves páholyok és a zsidó nagytőke irá-nyító szerepéről nemcsak a zsidóság tudott. Olykor felmerültez még a nemzsidó lapok, írók, publicisták leleplezd írásaibanis. Charles Maurras a "Les trois aspect du President Wilson"könyvében világosan megírta:

„Döntő befolyást gyakorolt Wilsonra az a nagyon ki-csiny táraság, amely Hamburgban, Frankfurtban ésNew Yorkban tartózkodó pénzemberekből állott. Ezekaz emberek azonosították magukat a szabad népekszövetségével, amelynek székhelye Amerika s tagjaiközött Frankfurter Félix, a Háborús Munkabizottságelnöke, Jacob H. Schiff, a nagy bankár, továbbá aCohenek, Blumentalok, Chapirok foglalnak helyet.Wilson később teljesen ennek a táraságnak befolyása

65

alá került, amit igazol az a tény is, – írja Maurras –hogy a lenini forradalomnak szabd kezet adtakOroszországban."

Maga Wilson is elismerte ezt, mikor hazatért a versaillesitárgyalásokról és kijelentette:

„ Európában egy titkos erő működik, amelyet nem tu-dunk tetten érni.”

A párizsi béketárgyalásokra küldött német delegáció kéttagja is zsidó volt. Mint tanácsadók ott voltak a német küldött-ség körül Max Warburg, dr. von Strauss, Oskar Oppenheimer,dr. Jaffe, Deutsch, Brentano, Struck, Wassermann ésMendelsohn Berthold.

A nyugati keresztény világ ezekben az időkben nem vetteészre, hogy a keresztény népek között mesterségesen továbbmélyített ellentét, a békeszerződések igazságtalansága csak azsidó világhatalmi céloknak használ. Az éhező Németország-ban a Spartacusok lázadó csoportjai, a szocialista és bolsevikiforradalmárok darabolják részekre a társadalmat. A Rajnán túlég a nemzetiségi gyűlölet. A Habsburgok monarchiája ésSzent István országa helyén apró nacionalizmusok, egymássalszembe állított népek készülnek egymással új leszámolásra.Itáliában a bolseviki forradalom tüzei lobognak, vagy a fa-siszta forradalom lángjai kavarognak.

S amíg Keleten egyre erősödik a zsidó nagytőke általtáplált bolsevizmus, addig a részekre tépett Európa fölött aKreml és a Khun & Loeb bankház zsidói elmondhatják a ma-guk nacionalizmusának hitvallását.

"A mi embereink jól dolgoztak Párizsban, New York-ban és Moszkvában. Az út a második harci lépcső be-vetése felé megkezdődött és állandóan folytatódik. Akeresztény Európát felbontottuk, megosztottuk, és azigazságtalanság talaján elszórtuk az új háború véresvetését. A mag, meglássátok, kikél húsz éven belül.Hiszen a nagy Lenin megmondta:

66

Az első világháború kezünkbe adta Oroszországot, amásodik kezünkbe adja Európát!"

Óh, látsz-e még, kultúremberiség hazája, Európa? Látod-e, merre visz a zsidó nacionalizmus egysége és saját megosz-tottságod? Látod-e a végzetet, amely felé sodor egy kegyetlenegység ereje, a nemzetek fölötti faj céltudatossága? Hiszenolyan kevesen vannak már a látók! Valahol egy ismeretlenszerzetes, Sziliczei-Várady Gyula írja meghallgatatlan és el-feledett próféciáit, s a "Gettótól a trónig" című könyvet ésbenne ott a végzet:

"Húsz év sem telik bele és a nyugati zsidó húszmillióshadsereget fog felszerelni Keleten, hogy elpusztítsa akereszténységet, a kultúrát és megvalósítsa a zsidóvilágkirályságot!"

67

V. FEJEZET

A szellemi szabadság nyugati és keleti elnyomásáhoztartozik, hogy ma az egész világ hipokrita tolvajnyelven be-szél. Vannak problémák, amelyekhez hozzányúlni nem sza-bad. Vannak emberek, akiket jobb nem említeni. Vannak kér-dések, amelyekről képtelenség többé a nyugati kultúrembernyelvén beszélni. Az igazságért nürnbergi akasztófa, vagy ke-nyértelenség jár.

Mégis szólni kell a nemzeti szocializmus problémájáról.A keresztény forradalom nagy órájának abban a pillanatbankellett volna elkövetkeznie, amikor Oroszországban kitört abolsevizmus és az "Európában működő titkos erő", a zsidó kézmunkája nyilvánvalóvá vált a párizsi békeszerződések Euró-pájában. A kereszténység feladata lett volna a felbomlasztottEurópában egységet, a marxizmus által szétesésre ítélt társa-dalomban szociális igazságot, a bolsevista barbársággal és ká-osszal szemben keresztény rendet teremteni. Odaállni a töme-gek élére, vezetni, irányítani. A fenyegető eltömegesedésselszemben élre juttatni a krisztusi elit gondolatot. A bolseviz-musnak, a lelketlen liberális kapitalizmusnak egyetlen ellenféllett volna, a - krisztusi forradalom, amely mindig a magasságés nem a lefelé szintezés felé mutat. Magának a korbácsosKrisztusnak kellett volna talán eljönnie, aki a Templomból ki-veri a kufárokat, visszaállítja az igazságot, szeretet, a társa-dalmi békét és Péter szavaival kiáltja a keresztény népek felé:"szakasszátok el magatokat e gonosz nemzetségtől!"

A kereszténység nem mert forradalmi útra lépni, hogy ki-csavarja a világhatalmat azok kezéből, akik ellen a keresztény-ség Krisztusa megcsinálta a maga nagycsütörtöki forradalmát.Amikor a keresztény szellemnek be kellett volna törnie a köz-életbe, az államok vezetésébe, a sajtóba és szakszervezetekbe,nem tudta betölteni feladatát. A német centrum a weimari de-mokrácia gyökértelen társasutas pártjává változott.

68

A magyar és lengyel katolicizmus vezetői nagybirtokokárnyékából próbáltak kereszténységet hirdetni a nincstelen tö-megeknek. Az olasz, spanyol papság megmaradt világi javaiélvezetében. A protestantizmus – mint Axel Munthe látta –nem tudott hitet adni és Luther nagyszerű útjára lépve, a töme-gek oldalán elkiáltani: "itt állok, másként nem tehetek". A tör-ténelem azonban nem tűr elvégzetlen feladatokat és megol-datlan problémákat. Kelet felől adva volt a bolsevizmus. Nyu-gat felől az Arany istentelen spekuláns uralma. A krisztusiszocializmus nem tudott szárnyakat bontani. Jönnie kellett te-hát a nemzeti szocializmusnak.

Abban a tekintetben lehetnek eltérők a vélemények, hogya nemzeti szocializmus már a kezdet kezdetén is "újpogány"irányzat volt-e, vagy csak később kényszerült bele bizonyostévedésekbe és kilengésekbe? Az azonban vitathatatlan, hogya hatalomra jutott nemzeti szocializmus olyan feladatok telje-sítését vette át - más jelszavak alatt, - amelyeknek betöltése el-ső sorban keresztényi kötelesség lett volna. Bizonyára szebblett volna, ha az 1919-es felfordulás óráiban a keresztény egy-házak hirdetik meg a bolsevista istentelenség, az európai tár-sadalmakat elöntő erkölcstelenség, korrupció, defetizmus, tő-kés kizsákmányolás, marxista osztálymegváltás elleni harcot.A keresztény egyházak azonban üvegházi kereszténységet ala-kítottak ki. Krisztussal szemben, aki fegyvertelenül, szamárvemhén vonult be Jeruzsálembe és szóval, vagy korbáccsal, deegyaránt cselekedett, a vérszegény imádkozásra szorított ke-reszténység passzívan nézte a történelmi eseményeket. A vég-zetesen nagy történelmi elsiklás az volt, hogy a kereszténység,vagy ha úgy tetszik, az egyházak, nem a szociális igények ol-dalára álltak, hanem a mindenkori államhatalom mellé. A ka-tolikus és protestáns szószékekről nem az élő Egyházért, a tö-megekért imádkoztak a két világháború között, hanem a hata-lom üdvéért. Angliában a királyért, Franciaországban a köztár-saságért, Magyarországon a kormányzóért, OlaszországbanMussoliniért, aztán Ausztriában Hitlerért, mint ahogyan a mai"békepapok" Hruscsovért is imádkoznak.

69

A nemzeti szocializmusra szórt jogos és jogtalan vádakközül mindenesetre törölni kell egyet. Minden utólagos meg-állapítás ellenére, nem a "tömeg" mozgalma volt. Legalább akezdeti időkben nem! Tömegeket mozdított meg ugyan, azon-ban nem a tömegek jellegzetes igényeinek kielégítésére. Anémet szellem legjobbjai, akik - nem voltak szükségképpenazonosak a nemzeti szocializmus vezéreivel, - felismerték abolsevizmus és a zsidó uralmi törekvések legveszélyesebbjét,azt tudniillik hogy a bolsevizmus a szabad, értelmes emberbőltömeget akar csinálni. Alaktalan masszát, amely a géppisztoly-lyal könnyen kormányozható. A nemzeti szocializmus kezdetikora ezzel szemben a felfelé szintező akaratot, az elit-gondolatot képviselte. Osztályharc helyett a magasabb nemzetierkölcsöt, a szabadságot, de legalább ilyen mértékben a rendet,szociális igazságot, a másokat nem sértő nemzeti kultúrát. Jö-hetett-e volna ez a nemzeti szocialista irányzat, ha példáulNémetországban nem akadnak tudós zsidó professzorok, akik12-13 éves fiúkkal-lányokkal csinálnak gyermekek számárakísérleti bordélyházakat? Jöhetett-e volna ez a nemzeti irány-zat, ha előzőleg nincsenek kapitalista panamák és kommunistaösszesküvések?

Hans Grimm, az európai német szellem egyik legjobbhordozója, a németek nagy írója, aki később ellentétbe kerültHitlerrel, még 1945 után is így jellemezte a nemzeti szocialistaforradalom szükségességét:

"Ez volt a feltétlen akarat a népközösség, a törekvés ateljes becsületesség, ez volt a szenvedélyes készség anémet-angol együttműködés felé. Ez volt az első érez-hető gond az újjá születő világ fordulópontján, ez voltaz a követelés, a tömegek felmasírozása idején a mi-nőség érdekében, hogy a mennyiséggel szemben aminőséget mindenképpen meg kell védeni, és ez volt anagy kísérlet, hogy mindenki hasznára Versaillesszellemét el kell törölni."

A német nemzeti szocializmus nemcsak hangoztatta eze-ket az elveket, hanem – legalább is kezdeti stádiumában –igyekezett is megvalósítani azokból annyit, amennyit lehetett.

70

A szellemi elit felemelése, az osztályharc letörése, a tőke ésmunka békéjének megteremtése, a lakásépítés, a munkásosz-tály jólétének emelése, a családi gondolat ápolása, a proletártömegek helyhez kötése, a békés öregség megteremtése amintaszerű társadalombiztosítás által, olyan roppant konstruk-tív erők voltak, amelyek értékét tagadni nem lehet. Hiszen mais ezekből él és ezekből születik újjá a demokratikus Nyugat-Németország. Hatalmas eredmény volt a munka értékével fe-dezett pénz és ezzel egyidejűleg a pénz mindenhatóságának, azarany uralmának legyőzése is.

A nemzeti szocialista állam, ha vezetői nem is gyóntakmindennap, mindenesetre keresztényi feladatokat vállalt ma-gára és töltött be, amikor előtérbe helyezte a nemzeti rendet ésa szociális igazságot. Egész természetes, hogy ezzel a munká-val együtt járt a destruktív erők felszámolása. A nemzeti szo-cializmusnak szükségképpen szembe kellett fordulnia az 1918-as dezertőr típussal, a zsidó szellem bomlasztásával. Szembekellett állni a zsidó bolsevistával és a zsidó kapitalistával ab-ban a tudatban, hogy az aranyborjú uralmának korlátlanságaszüli az elégedetlenséget, irigységet, osztályharcot, atomizáljaa nemzeteket és akadályozza minden valóságos szocializmuskifejlődését.

A megdöbbentő és végzetes elsiklás a Rosenberg féle fajifelsőbbrendűségi elmélet volt. Alfred Rosenberg "Der Mythosdes 20. Jahrhunderts" című könyvében tulajdonképpen semmimást nem csinált, mint átvette a mózesi fajfelsőbbrendűségelméletét. Mózes azt hirdette, hogy az Istennek egyetlen vá-lasztott népe van – a zsidó. Rosenberg azt mondotta, hogyegyetlen Herrenrasse van – a germán. A kezdetben jól indultnémet nacionalizmus emiatt vesztette el a háborút. MikorRosenberget – elképesztő tévedés folytán – a keleti területekfőkormányzójává nevezték ki, ő az Ószövetségből lekopírozottfaji felsőbbrendűségi elméletet az összes keleti népekkelszemben akarta érvényesíteni. A lettek, ukránok, litvánok, len-gyelek Rosenberg szemében kisebb értékű "Ostvölker"-eknektűntek fel. Míg a német hadsereg legfényesebb győzelmeitaratta a bolsevizmus fölött, Rosenberg főkormányzó a germánfaji felsőbbrendűség babonája jegyében irtotta, pusztította,

71

megalázta a keleti népeket. Németország ellen fordítottaOroszország népeinek legjobb antibolsevista tömegeit. Német-ellenes partizánokat csinált a Német Birodalom legtermészete-sebb szövetségeseiből. Ezzel azonban bebizonyította azt is,hogy a zsidó sovinizmus politikája csődbe visz akkor is, hanem a Dávid csillag jegyében, hanem horogkeresztes lobogóalatt csinálják.

Tökéletesen mindegy azonban, hogy a nemzeti szocializ-mus "túlhangsúlyozta"-e a zsidókérdést. Mellékes, hogy esz-közként felhasználta-e az ószövetségei tanokból átvett fajel-méletet. Ha mindezeket elhagyta volna, akkor is menthetetle-nül szembe kerül a világzsidósággal, amely nem tudta elvisel-ni, hogy egy másik nacionalizmus is létezzék a világon. Anemzeti szocialisták bánhattak volna bármilyen humánusan azsidókkal. A zsidóság látta, hogy kezéből kivették – egyelőre –a Német Birodalom fölötti titkos hatalmat. És ez az, ami szá-mára tűrhetetlen volt. Mindezen túl a zsidóság nem viselhetteel azt a rendező energiát, magasabb nemzeti egységre törek-vést, a mindség uralmát, amely legyőzhetetlen ellentétben ál-lott a világzsidóság uralmi törekvéseivel. Nem viselhették el,hogy az arany kiküszöbölésével nemcsak az államhatalmat, ésaz állam befolyásának lehetőségét vették ki kezükből, hanem atitkos hatalmat is. Abban a pillanatban, amikor a világzsidóságészrevette volna, hogy a német földön egy tudatos elit gondo-lat uralkodik, ugyanolyan gyűlölettel fordult volna a nemzetiszocializmus ellen, mint így, mikor a gyűlöletre jó alkalmatadott neki a nemzeti szocializmus zsidóellenes éle.

A világzsidóság – mint uralmi területet – elvesztette Né-metországot. Vissza kellett azt szereznie.

A világzsidóság, a marxizmus, a liberális kapitalizmusegy évszázadon át futószalagon gyártotta a tömeget, a szabademberből a proletárt. Világosan látta ugyanis, hogy csak azilyen tömeg alkalmas Júdea igájának elfogadására és tűrésére.

A nemzeti szocializmus - legalább Németországban -megállította ezt a folyamatot. A spanyol Ortega y Gasset, min-den liberalizmusa ellenére, "A tömegek lázadása" című mun-kájában már eleve rámutatott az eltömegesedés veszélyeire.Az amerikai Harvard egyetem tanára, Lothrop Stoddard szin-

72

tén azt hirdette, hogy a tömegek lázadásának fölébe kell kere-kedni. Miután a német nemzeti szocializmus meg is tette ezt, alegerőteljesebben keresztezte a zsidóság terveit, hiszen a Jegy-zőkönyvek igen világosan megírták: "szolgánk és teremtmé-nyünk a tömeg".

A zsidó világuralomhoz, - mint erről később szó lesz - se-gédcsapat szükségeltetik. Es ez legelsősorban a – tömeg. Anemzeti függetlenséghez minőségi ember kell! A zsidó világ-uralom alapja a destrukció. A valóságos szabadságé a konst-ruktív munka.

Ennek következtében az sem túl nagy kérdés, hogy"akarta-e" a háborút a hitleri rendszer? Ne tegyük fel, hogyHitler és a német vezető réteg egyszerűen - őrült volt. Valljukbe: a nemzeti szocializmus születése pillanatától kezdve hábo-rúra volt ítélve. Nem azért, mintha érdeke lett volna a háború.Háborúra volt kárhoztatva, mert olyan rendszer volt, amelyszükségképpen ellenségévé tette a bolsevizmus és a világka-pitalizmus igazi erőit. A háttérben álló erőket! Azzá tette volnaőket akkor is, ha egyetlen megnyilatkozásában sem "antisze-mita", ha egyetlen szóval sem sérti a zsidóságot, csupán a fel-felé szintezés művét hajtja végre.

Ismét csak Hans Grimmre kell hivatkoznunk, aki"Antwort eines Deutschen" című könyvében a tanú hitelessé-gével és a humanista objektivitásával állapítja meg:

"1933 és 1939 között a belső államéletben több tör-tént az egészségért, az anyáért és gyermekért és többa kölcsönös népsegélyért, mint azelőtt és – szabadtalán mondani - több mint valaha!"

Ebben az időben még maga Winston Churchill is egészenmásként látta a nemzeti szocializmust, mint később. a "Times"1938. nov. 7-iki közlése szerint Churchill a következőképpennyilatkozott:

"Mindig is mondottam, hogy ha egyszer Nagy-Britannia elvesztene egy háborút, akkor – remélem –mi is fogunk számára egy Hitlert találni, aki vissza-emel minket a nemzetek között megillető helyre."

73

De épp ezért volt háborúra ítélve a nemzeti szocialistarendszer. Abban a pillanatban, mihelyt Hitler a versaillesirendszer megsemmisítésének és népe felemelésének program-jával átvette a hatalmat, valahol a páholyok mélyén és a zsidónacionalizmus titkos szentélyeiben el volt határozva a hadüze-net is. A kérdés csak az volt, hogy kiknek lesznek jobb idege-ik. Kik tudják megőrizni a békés szándék látszatát és kiket le-het majd felakasztani, mint háborús bűnösöket?

"De vajon biztosak vagyunk-e már abban, - kérdezikezidőtájt a beavatottak - hogy Amerika is a mi hatal-munknak engedelmeskedik? Ha jön a nagy küzdelem,akkor a Szovjetunió bizonyosan a mi oldalunkon áll!Akkor biztosan számíthatunk a Leon Blum, Reynaud-Mandel, a Bank Lazare, a Grand Oriens, aRotschildok Franciaországára. Akkor értünk fog küz-deni a Sassoonok, Rufus Isaacok, Hoare Belishák, aGallacherek és Stracheyek, Laskik Angliája is. Devajon: az amerikai demokrácia népe nem szívlelte-emeg az első világháború tanulságait? A döntő pilla-natban nem kerekedik-e felül az izolácionizmus, aMayfloweres jenkik Amerikája, amely azt mondja,hogy nekünk semmi közünk a német és zsidó nacio-nalizmus háborújához?

Az amerikaiaknak, talán, nem lesz érdekük, hogyDanzigért harcoljanak. De nekünk? Hiszen Hitler ottáll már a kancellári palota erkélyén és nyolcvan mil-lió ember ajkán mennydörög az általunk meggyilkoltHorst Wessel dala:

- "Die Fahne hoch!"

A brandenburgi kapun át nyolcas sorokban menetelaz uralmunk alól felszabadult nép. Kiegyenesül a né-met munkás tenyere, amelyet az általunk felkeltett

74

gyűlölet és irigység szorított ökölbe. A két naciona-lizmus közül az egyiknek pusztulnia kell tehát!"

"Kínai és amerikai ágyúkkal felelünk nekik!" – írják aJegyzőkönyvek. – Ahhoz tehát, hogy meghódítsuk a világot,előbb Amerikát kell meghódítanunk. Amerikát észrevétlenülfelülről kell bolsevizálni, vagy szocializálni.

Hiszen Amerika – demokrácia. A legjobb, legtökéletesebbrendszer ott, ahol valóban a nép akarata érvényesül, és a leg-aljasabb szisztéma ott, ahol titkos kezek meghamisítják a nép-akaratot. Amerikában az emberek büszkék a szabadságukra, ademokratikus nevelésükre. Az amerikai munkás legalábbolyan büszke a befejezett ipari forradalomra, mint maga a ka-pitalista. Amerikában a törvény előtt mindenki egyenlő. AMayfloweren érkezett pionír utódja és a galíciai kis zsidó egy-forma öntudattal mondhatja el: civis americanus sum! A de-mokrácia a legideálisabb életforma, amíg nem akad ember-csoport, párt, faj, felekezet, amely titokban a maga akaratátérvényesíti a többség rovására. Amint azonban a demokráciánbelül akad ilyen erő, a demokrácia megsemmisül. Kisebbségkormányozta tömeggé válik. A szavazati jog fikcióvá silányul,mert a közvéleményt a másik nacionalizmus sajtója kormá-nyozza. A parlamentarizmus színjáték, mert a szenátorokat azáltalunk irányított közvélemény befolyásolja. A kormányzatmár nem az országatyák által megszabott kormányzat, mertbenne a mi embereink ülnek, a mi akaratunk érvényesül, a mipénzünk diktál és a mi brain trustünk adja a tanácsokat. Mizsidók – mondják ennek a törzsi nácizmusnak képviselői –tudjuk azt, hogy Amerikában, Angliában, Franciaországban ésa Szovjetunióban, vagy bárhol a világon? Judea first! AmígAmerika érdekei egyek ennek az ószövetségi nácizmusnak ér-dekeivel, addig jó amerikaiak, hű polgárok vagyunk, és haegyszer különválnak az érdekeink, akkor el fogjuk árulni Ame-rikát is. A demokrácia általában jó nekünk, de csak addig jó,amíg minél több zsidó vezeti. A sajtószabadság is csak addigjó, amíg Ábrahám szent magjának minél több leszármazottjaélhet vele. Igen! A szabadságnak csak ott van értéke, ahol ne-künk, zsidóknak, minden szabad!"

75

"Óh, ti kishitűek, akik valahol Európában rémülvehalljátok most az S.A. és az S.S. csizmáinak dübörgé-sét, ne féljetek! Mi már értjük, hogyan kell aláásni ésbirtokba venni a demokráciákat. Mi tudjuk, hogy amagunk külön érdekét hogyan kell rákényszeríteniszéles tömegekre. Amerikát, a gójok nagytőkéjét márrázza a gazdasági válság szörnyű váltóláza. Hát mosteljött az ideje a nagyvonalú támadásnak, amely ke-zünkbe juttatja a politikai hatalmat is. És ez állan-dóbb jellegű hatalomátvétel lesz, mint a Hitleré.Amerikát nem fegyverrel kell meghódítani és nem el-méletekkel. Az amerikai végzet számára nekünk ki-próbált receptünk van. Az amerikai végzetet a miFührerünk írta: Mózes! A mi Mein Kampfunk a Tó-ra!”

Hiszen Mózes III. könyvének 25. fejezete szerint Izrael-ben minden ötvenedik esztendőben elosztották a vagyont. Ki-válthatók voltak az elzálogosított földek és rabszolgák. Izrael-ben minden fél évszázadban egy nagy szociális reform történt.Eltörölték a régi adósságokat, a gazdagok vagyonából kielé-gítették a szegényeket, - vagy mint ma mondanánk: helyreál-lították a "prosperityt", újból egyenlősítették a pénzt, vagyont,földet. A kürtölés esztendeje volt minden ötvenedik év.

Ezt a szociális reformot úgy hívták: új osztás!Amerikában majd úgy nevezik: New Deal! És ez angolul

pontosan, betűről betűre fordítva ami nagy szociális reformun-kat, az új osztást jelenti. Csakhogy nem az izraeliták, hanem azamerikaiak vagyonát osztjuk újra, úgy persze, hogy minél ke-vesebb maradjon az amerikaiaknak és minél több jusson a minépünknek. Hiszen megmondják a bölcs és tiszteletreméltóamerikai rabbik is: "Az új osztás tökéletesen megegyezik aTalmud elveivel."

A kürtölés esztendeje lesz ez Amerikában, ahol, Wa-shington korában még csak 4000 zsidó élt. A kürtöt majd a mibankárjaink, a mi szocialistáink, a mi újságíróink fújják és az

76

új osztást a mi agytrösztünk hajtja végre, az amerikai őslakókrovására. Csak az a kérdés, hogy ki lesz, akit majd Washingtonelnöki székébe ültetünk?

A Wall Street palotáiban, a 13-ik utcában, Brooklyn ésBronx gettóiban, ne féljetek, ti csüggedők, hogy nem találunkalkalmas embert, aki méltó ellenfele lesz Hitlernek és aki majdkezünkbe adja az Amerika fölötti politikai hatalmat is. Olvas-sátok el ami utasításainkat, a "hamisított" Jegyzőkönyveket.

"Az alkotmányos kormányzatok a szabadelvűségbőleredtek, amely az autokrácia helyére lépett, amely agójok üdvössége volt. A választási küzdelmek, a sajtóharcai a tekintélyt tétlenségre és tehetetlenségre kár-hoztatták. Így vált a köztársaság lehetővé, így tehet-tük az igazi kormány helyébe annak torzképét, a tö-meg, vagyis a mi teremtményeink és rabszolgáink ál-tal választott elnököt."

"Amíg nem tanácsos, – írják tovább a Jegyzőköny-vek, – hogy vezető állásokba a zsidó testvéreinket te-gyük bele, olyanokra bízzuk a fontos helyeket, akiknekmúltja és jelleme rossz."

"A közeljövőben az elnököt felelőssé fogjuk tenni, smi nem fogunk láthatóan szerepelni, hanem mindenfelelősséget bábunkra tolunk." – "A nép közül vá-lasztott kormányzók szolgalelkűségükkel fognak ki-tűnni, s nem lesznek járatosak a kormányzásban ésígy igen könnyen válnak sakkfigurákká a mi játé-kunkban bölcseink és tanácsadóink kezei között!"

(Brain Trust! A szerző.)Ki legyen hát az új elnök, aki végleg kezünkbe adja Ame-

rikát és végrehajtja a mi parancsunkat? Franklin DelanoRooseveltnek fogják hívni! De ki de ez a Franklin D. Roose-velt? Ki a mi Hitlerünk?

Famous Sons of Famous Fathers – The Roosevelts címalatt Robert Edvard Edmondson "I Testify" című szenzációskönyve ad feleletet erre a kérdésre. Kicsoda Roosevelt?

77

A Carnegie Institution 1934. március 7-én összeállítja aRooseveltek családfaját, amelyből kitűnik, hogy Amerika el-nöke maga is erősen zsidó származású. Az ősszülők, akik 1682táján vándoroltak be Amerikába: Claes Martensen vanRosenvelt, anyai ágon Janette Samuel. Spanyol szefárdok,akik Katolikus Ferdinánd zsidóüldözése elől menekültek előbbAngliába, majd Anglia tengerentúli gyarmatára. Ettől kezdveaz egész családfán ott ragyognak a Jacobusok, Isaacok,Samuelsek.

A New York Times 1935. március 14-iki száma idézi azelnök alábbi állítását:

- Lehetséges, hogy a távoli múltban őseim zsidókvoltak. A Roosevelt család eredetét illetőleg mindösz-sze annyit tudok, hogy családom tagjai a Hollandiá-ból jött Claes Martenszen van Roosevelt leszárma-zottai.

A Carnegie Institution szerint azonban Mr. ClaesMartensen Rosenvelt zsidó volt. Zsidók az ősanyák és zsidómagának Roosevelt elnöknek hírhedt felesége is.

Oroszországban, mint R. Kownator szovjet szerző "DieMutter Lenins" című könyvében írja, Lenin anyja, MariaAlexandrowa Uljanova, született Blank lány volt. Apja Ale-xander Dimitrovics Blank zsidó orvos. OroszországbanKaganovics, Amerikában Roosevelt.

A harapófogó két szára között ott van Európa. – közelebb-ről – Németország, ahol borzalmas események történtek. Anémet tőkések és német munkások, a kispolgárok és parasztokösszefogása bebizonyítja, hogy nincs szükség osztályharcra. Amarxista rombolás elmélete megbukott. Az osztályharc csődbejutott. Az aranyborjú alól kihúzták a gyékényt ésbebizonyosult, hogy az új világ alapja a munka. Mindazt, amittöbb, mint egy évszázada hirdettek, amit világprogrammá ma-gasztosították, a most megsemmisítette – óh nem egy németkáplár, – hanem a kor szelleme. A világuralom keleti fele ellenmost emelkednek fel a horogkeresztes lobogók. Hát lehet ezttűrni? Lehet ezt elviselni?

78

"De azért ne féljetek! A mi bábunk, Roosevelt körémár gyűlnek a mi kirendelt tanácsadóink. FrankfurterFélix Bécsből, Morgenthauék Mannheimból,Bernhard Baruch Königsbergből, Albert EinsteinBerlinből. Ott van Samuel Roseman, aki az elnök be-szédeit írja Roosevelt mellett. Jönnek majd a mi mun-kásvezéreink, mint Sidney Hillman, aki szintén Ábra-hám szent magjának leszármazottja és aki a mi bá-bunk, FDR. mellett teljhatalommal intézi az amerikaimunkásság ügyeit. Ott van Mr. David Dubinsky, akiszintén a pogromok Oroszországából vándorolt ide ésaki majd a cionizmus adófizetőivé teszi az amerikaikeresztény munkásokat. Akik körülveszik a mi elnö-künket, csupa megbízható emberek lesznek. LaGuardia New York-i polgármester, a fiumei zsidó,Alger Hiss, Frankfurter és Lehman szenátor prote-zsáltja, és a többiek mind! Bernhard Baruch kont-rollálja majd az amerikai ipar 351 legfontosabb ága-zatát és szereli majd fel az amerikai boyokat, akikHitler ellen fognak harcolni. Alger Hiss tárgyal majdAmerika nevében Sztálinnal. Einstein, Oppenheimer,David Lilienthal gyártják az atombombát. LaGuardia, Herbert H. Lehman segítik majd meg azUNRA élén az elkövetkező háború zsidó áldozatait.Henry Morgenthau jr. kincstári kancellár készíti majdelő a nagyszerű tervet a német nép kiirtására. MoritzGomberg testvérünk gondoskodik róla, hogy Európá-ban 18 millió ellenségünket tegyük hazátlanná. A miembereink adják át majd a 11 milliárd dolláros csek-ket a szovjet felfegyverzésére."

Tündökletes álom ez. Washington Amerikája áthajózik azÓceánon, hogy megbüntesse a mi ellenségeinket. A B'naiB'rith páholyaiban már készen áll a Moszkva-New York-i ten-gely. Hiszen egy napon majd nyíltan is elmondja Anglia ké-sőbbi kommunista, vagy mint mondják: "munkáspárti" had-ügyminisztere, Strachey a chicagói népgyűlésen:

79

"- Ne féljetek! Roosevelt felfegyverzi majd Oroszorszá-got." Hogy is írta húsz év előtt egy meghallgatatlan próféta?

"A nyugati zsidó húsz milliós keleti hadsereget szerelfel majd, hogy elpusztítsa a kereszténységet, kultúrátés megvalósítsa a zsidó világkirályságot!"

80

VI. FEJEZET

A világzsidóság nemcsak a hitlerizmust gyűlölte. Sokkalinkább meg volt döbbenve azoktól a mozgalmaktól, amelyekEurópában a népek új együttműködését készítették elő. A zsi-dóság elsősorban ezeket igyekezett kompromittálni, gyűlöle-tessé tenni. Amíg egyik oldalról együttműködést hirdettek,másfelől meg akarták fojtani mindazokat, akik a németekkel,az ellenségeikkel együttműködtek.

"Egy pillanatig sem haboztak a kibékülésnek legcse-kélyebb gondolatát is megsemmisíteni!" –

írja róluk Mauriche Bardéche.Pedig ma már bizonyítékok vannak arra, hogy a németek

komolyan gondolták az európai elit együttműködését. Nem"Quislingeket" kerestek, hanem olyanokat, akik jó hazafiak asaját hazájukban, hű fiai saját nemzetüknek. A nemzeti szoci-alista forradalom elitjének csaknem túlzó idealizmusa volt ez.Ők a magok hazájában kimondották az általuk legtisztábbnakvélt igazságot. Az embert beültették szociális jogaiba. Meg-mutatták hogy ez az egyetlen lehetséges nemzeti alap bolse-vizmus nélkül.

A forradalmár idealizmusával hitték, hogyha az európaitömeget sikerül megszabadítani a zsákmánykapitalizmustól,akkor hosszú időre biztosítani lehet a békét. Ők látták, hogy azsidó nácizmus miként áll közé a német nép társadalmi osztá-lyainak, hogy pénzzel, sajtóval, korrupcióval megbontsa azt ésuralkodhasson az egész nemzeten. Miután a forradalombanmindezt legyőzték, hitték azt is, hogyha kikapcsolják a nem-zetek feletti ószövetségi nácizmust, akkor meg lehet teremteniaz egymás mellett éld nemzetek békéjét, együttműködését.

Ez volt az "új Európa". És ez volt az, amit a világzsidó-ságnak a keresztény kultúra porba omlasztása árán is megkellett akadályoznia. Mert, ha sikerül, egyre több és több államszabadul fel a zsidó elnyomás alól.

81

Kompromittálni kellett tehát az európai egység gondolatotés az együttműködés minden megadott lehetőségét. Miután anyugati világlapoknak legalább 60 százaléka zsidó kézen van,és miután - épp az amerikai kimutatások szerint - az amerikaisajtó 85 százalékig, az amerikai film 100 százalékig zsidó ér-dekeltség, ez a kampány nagyobb méretű volt, mint a világ-történelem bármely propagandaakciója.

A faji gondolatot - jó ürügyként használva fel arosenbergizmust - úgy tüntették fel, mintha az csupán a ger-mán faj felsőbbrendűségét hirdetné minden más fajjal szem-ben. Ezzel a németek ellen hangolták a többi nemzeteket. Be-lemagyarázták a fajelméletbe, hogy Németország világuralom-ra tör és a fajteória jogán igényt tart az egész földkerekségre.Ezzel szemben még a tomboló háború közepén is kénytelenvolt elismerni, a Nineteenth Century 1943 szeptemberi száma:

"Az az általános nézet, hogy Németország azértkezdte meg a háborút, hogy elérje a világhatalmat, ami nézetünk szerint tévedés. Németország világhata-lom akart lenni, azonban a világhatalom és a világ-uralom nem azonosak. Anglia is világhatalom, azon-ban nem uralkodik a világon."

Ugyanakkor a "Blut und Boden", tehát a helyhez kötött-ség, a haza és a nép egységének gondolatát úgy magyarázták,hogy a németek igényt tartanak mindazokra a területekre,amelyeken német vérségi lakosok élnek. Ezzel féltékenységetkeltettek mindazokban a független európai népekben, ame-lyeknek országaiban német népi kisebbségek éltek. Lengyelor-szág, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Jugoszlávia, Csehor-szág, Románia és más környező államok immár bizalmatlan-kodva fordultak Németország és a Harmadik Birodalom felé.

Németország fokozódó exportját háborús készülődésselmagyarázták és feledtették, hogy a német "vaj vagy ágyú"göringi jelszavát jóval megelőzte az amerikai zsidókbojkottkihívása. A Mein Kampf őszinte, angolbarát részeit ki-gúnyolták. A keleti népeket ugyanennek a Mein Kampfnakegyes kiragadott részleteivel ijesztegették a sajtón keresztül.

82

Világot átfogó, gigászi méregkeverés folyt. ha ezt a németrendszer legalább odahaza el akarta hallgattatni, akkor diktatú-rával vádolták. Mindennek hátterében ott állt a letagadhatatlantény, hogy a zsidóságra ijesztően hatott az arany uralmánakmegszüntetése, a tőke és a munka békéjének helyreállítása.Bele szuggerálták a világ közvéleményébe, hogy a németmunkás jóléte csupán a fegyverkezés következtében emelke-dik. Valójában ők is tudták, hogy mindenütt épülnek a hatal-mas munkás lakónegyedek, hogy elégedett munkáscsaládokalkotják élő cáfolatát annak, amit a világzsidóság hirdetett egyévszázadon át. Mi ez? – kérdezték halálra sápadtan. A mar-xista osztályharc nagyszerű elméletét, amely csupán a mi fajicéljainkat szolgálta, csakugyan megbuktatták volna ezek agyűlölt nácik? Csakugyan megélhet Berlin, Bécs, Budapest, –mint Bettauer kérdezte, – tehát egy "nagyváros zsidók nélkül"?Valóban élhet egy nép kizsákmányolás nélkül, a zsidó nacio-nalista sajtó, film, színház, a zsidó "üzleti szellem" nélkül? Hi-szen száz vagy ezer év óta azt szuggeráltuk az egész világnak,hogy a mi kultúrtevékenységünk, a mi üzleti érzékünk, fölé-nyeskedő szellemünk nélkül elpusztul minden nép és megállminden "haladás". És – íme Németországban – minden, deminden eleven cáfolata a mi öntelt nacionalizmusunknak. akiezekre az épüld kertvárosokra, elégedett, boldog emberekre, afelemelkedő szellemi és gazdasági tevékenységre tekint, lát-hatja, hogy a mi nagy nacionalista írónk, Bettauer rosszul pró-fétált, amikor a zsidók nélküli civilizáció pusztulásáról jöven-dölt. A keresztények mind elégedettebbek lettek, a zsidókmind szűkebb térre szorultak. Ha világviszonylatban is kiderülmindez, ha a külföldi turisták és a világ proletárjai meglátják,hogy mindez lehetséges nélkülünk, sőt ellenünkre is, akkorrájönnek arra is, hogy hazudtunk nekik. Hazugok voltak poli-tikusaink, az újságíróink, a szakszervezeti vezetőink, a kapita-listáink és a munkásvezéreink!

El kell hát tüntetni a bizonyítékokat! Le kell radírozni aföld színéről a kertes házakat, az új gyárakat, a csecsemőott-honokat, ifjúsági táborokat és kórházakat. Az előkészítéshezmegvannak a mi titkos nacionalista fegyvereink, amelyeket

83

oly sikerrel vetettünk be Jerikó ostrománál. Szólaljanak meghát a propaganda kürtjei.

A világzsidóság elsősorban azért tekintendő a másodikvilágháború egyetlen háborús bűnösének, mert megakadá-lyozta a népek kibékülését, az együttműködés lehetőségét, le-rontotta azok előfeltételeit. Az emberiség elé a propaganda,hazugság, vicc, rádió, sajtó segítségével odaállítottak egy tel-jesen hamis világképet. Megteremtettek egy olyan közhangu-latot, amelyben már életveszéllyel, egzisztenciavesztéssel járt,vagy hazaárulás gyanújával volt egyenlő az igazság kimondásaa német kérdéssel kapcsolatban. Minden, a német államférfiakrészéről jött békenyilatkozatot eleve hazugságnak bélyegezték.Minden józan tervet nevetségessé tettek. Minden szociáliseredményt reakciónak, minden fejlődést haladás ellenesnek,minden elit gondolatot barbárságnak, minden antibolsevizmustdemokrácia ellenesnek tüntettek fel. Charles Lindberg ezredes,Amerika nemzeti hőse egyenesen a hazaárulás gyanújába ke-rült, mikor meg merte mondani a nemzeti szocializmusrólszerzett tapasztalatai alapján a teljes igazságot.

Közben 1938-ban Roosevelt, akit semmi másnak nem le-het tekinteni, mint a zsidó brain trust bábjának, a háború elő-készítése érdekében vidáman sürgönyözte Churchillnak:

- You and I can rule the world! Ön és én uralni tudjuka világot! (Gerald K. Smith.)

A világzsidóság Hitler hatalomra jutása pillanatában, –vagy még azelőtt – megüzente a háborút Európának és a ke-reszténységnek. Amerikában már 1932-ben fellángolt a né-metellenes bojkottmozgalom. A New York Timesben egészoldalas hirdetéseket közöltek a zsidó szervezetek: "Bojkottotaz antiszemita Németország ellen!" S mikor látták, hogy enneknem sok eredménye van, akkor megkezdték a New York-Moszkva tengely előkészítését.

Forest Davis "Was sich in Teheran wirklich zutrug" címűkönyvében, amelyet még 1944. május 13. és 20-iki számábanközölt a Saturday Evening Post, elmondja, hogy már 1933-banvalójában Morgenthau készítette elő Amerikában az amerikai-szovjet diplomáciai viszony helyreállítását. S aki Moszkva el-

84

ső követeként megjelenik Washington demokráciájának hazá-jában, senki más, mint Litvinov-Finkelstein, a véreskezűszovjet népbiztos.

A Rosenveltek családjából származó Roosevelt elnök ha-talomra kerülése előtt mindez elképzelhetetlen lett volna. Aközös nevező, amely formálisan is összehozta az amerikai de-mokráciát és a szovjet tyrannizmust: – a zsidóság volt.

James Whiteside "Mr. Roosevelt and Communism" címűcikkében megdöbbentő elevenséggel írja le a St. LouisDispatchban, hogy amint Litvinov megjelent Amerikában, akommunistáknak (értsd: zsidóknak) félelmetes áradata indultmeg a Fehér Ház felé. Roosevelt megengedte, hogy az ameri-kai hadügyminisztériumban, a Pentagonban külön hatalmasszovjet adóállomást állítsanak fel, amely az amerikai hadsereglegfelsőbb vezetését fertőzte a legveszekedettebb propagandá-val. Még csak 1933-at írt a naptár, amidőn a New York-iMorning Freiheit, a több százezer példányszámban megjelenőcionista lap főszerkesztője felszólítást intézett Amerika és avilág zsidóságához, hogy a zsidók egyesüljenek a nácizmuselleni háborúra. Az American Jewish Congress, amelynek élénStephen Wise rabbi állt, lelkesen csatlakozott a mozgalomhoz.

Ugyancsak 1933-ban hirdette meg Rabbi S. S. Wise a zsi-dóság szent háborúját. amikor Hitler uralma kezdetén kijelen-tette:

- I am for war! (Én a háborút akarom!) – A nevezetes ki-jelentés pontosan 1933. május 8-án történt. (Edmondson: ITestify. 195. oldal.) Ezidőben még nyilván vázlatokban semkészültek el a német vezérkar 1940-es tervei, amelyekértNürnbergben Wise rabbiék felakaszttatták a német tiszteket.

Előzőleg Henry Morgenthau már 1933. február 11-én be-szédet mondott és megüzente a háborút Hitlernek:

- Az USA a második háború korszakába lépett! –

mondotta a zsidó nácizmus legjellegzetesebb vezére.(Portland Journal, 1933. február 12.)

Eközben az Egyesült Államokban gomba módra szapo-rodtak a különféle zsidó és kommunista bojkottszervezetek,amelyek célul tűzték ki a hitlerizmus gazdasági megfojtását. A

85

Joint Anti Nazi Boycott Committee már virágjában állt 1936-ban is, amidőn még Hitlernek legmerészebb álmában sem je-lenthetett meg az az óra, amely ütni fog és amelyben ki kelltörni a világot fojtogató hidra öleléséből. Az ifjú nemzeti szo-cializmus, - mint ez utólag történelmileg is igazolható, – jog-gal félt attól, hogy a zsidó nacionalizmus olyan gyűrűt von aDrittes Reich körül, amelyből már fegyverrel sem lehet kitör-ni. Jogos, jogtalan volt ez a félelem? Kiknek a kezében volt azEgyesült Államok, Anglia, Franciaország és Szovjet-Oroszország fölötti hatalom?

A háborús bűnösség ügyével kapcsolatban egyetlen kér-dés van, ami a római jognak és az örök jognak legfőbb prob-lémája: cui prodest? Kinek használ? Kinek az érdeke? Érdekevolt-e a német nemzed szocializmusnak a háború? A németnemzeti szocializmus egyetlen érdeke a béke lett volna.

Az utolsó kísérlet a második világháború megakadályozá-sára akkor történt, amikor Rippentrop elutazott Moszkvába,hogy aláírja Sztálinnal a meg nem támadási szerződést. 1939.augusztus 23-án Godesbergbe összehívja Hitler a hadseregkétezer vezető tisztjét. A "titkos" tanácskozás az angoloknakszánt blöff. Autók, repülőgépek óriási felvonulása a vezéri sas-fészekhez. A legostobább Intelligence Service ügynök számárais látható színjáték. Anglia felé mindez azt mutatja, hogy a há-ború már el van határozva, de még lehet békülni. Befelé Hitlerazt mondja négy órás beszédében:

- Ne gondolják az urak, hogy idióta vagyok és a kor-ridorkérdés miatt engedem magam beleszorítani avilágháborúba!

(Hans Grimm. Erzbischofschrift.)S ebben a pillanatban az események folyamába belenyúlik

egy láthatatlan kéz. Az a kéz, amely a háttérben a kártyákatkeverte. A godesbergi vezérkari találkozó után Oroszországaláírja a meg nem támadási szerződést. Utána egy másik titkoskéz, a láthatatlan hatalom kirobbantja a brombergi vérengzést.

Ezt az igazi háborús bűnt, az 1939 őszén megjelent németFehér Könyv adatait elhallgatták később Nürnbergben. A vi-aszbábukkal előállított "Todesmühle" mellett nem pergették le

86

azoknak a valóban megtörtént borzalmaknak filmkockáit,amelyeket a Fehér Könyv nyilvánosságra hozott. Megcsonkí-tott mellű asszonyok, nemi szervüktől megfosztott férfi hullák,a mészárosok hústartó horgára felakasztott német csecsemőkés 4-5 éves gyermekek. Ezer és ezer lemészárolt ember, akik-ről hallgat a "humanista" világ. Német áldozatok a három mil-lió zsidóval szaturált Lengyelországban, ahol az ő sajtójuk márfelgyújtotta a gyűlöletet és a harci kedvet! A határokon márszembe néznek a német és lengyel hadosztályok. Ez már nemkorridor kérdés. Ez a puskaporos hordóba vetett tűzcsóva! Ki-nek a keze, pénze volt benne a mészárlásban? A lengyel népszélsőséges hazaszeretete, vagy a céltudatosan irányított sátániterv? Szovjet kéz? Angol kéz? Alig hihető. Pedig ez a háborúsbűnösség döntő kérdése.

Lemészárolt áldozatok, mielőtt még kitört volna a háború!Pontosan ez az, amit a nemzeti szocialista Németország nemtűrhetett el. Tehát ebbe kényszerítették bele, hogy másnap,vagy harmadnap Anglia és Franciaország megkezdhessék apreventív háborút Németország ellen.

És másnap hajnalban, szeptember 1-én valóban menetel-nek a német hadosztályok. "Ma hajnal óta visszalövünk!" -mondja Hitler a birodalmi gyűlésen. –

"Holnap reggel azt fogják nekünk mondani, – írjaMaurice Bardéche francia professzor, – hogy minden-esetre Hitler támadta meg Lengyelországot. Egyesemberek vágyakozva vártak erre a pillanatra. Őkvárták ezt a támadást, kívánták azt és imádkoztak ér-te. Ezeket a férfiakat Mandelnek, Churchillnak,Hoare Belishanak és Paul Reynaud-nak hívják. A zsi-dó reakció nagy szövetségese akarta a saját háború-ját. Számára szent háború volt ez. Ők jól tudták, hogycsak egy valóságos támadás ad nekik lehetőséget ar-ra, hogy a közvéleményt magukkal ránthassák. A né-met archívumoknak nem fog nagy fáradságába kerül-ni, hogy bebizonyítsák: bizonyos urak hidegvérűenelőkészítették a feltételeket erre a támadásra. Jaj ne-

87

kik, ha egyszer megkezdődik a háború történeténekmegírása!"

Jaj nekik, ha megírják a háború történetét! Pedig a nagyvilágterv első részlete sikerült. Anglia, Franciaország szep-tember 3-án megüzenik a háborút Hitlernek, de a két legfonto-sabb partner, Amerika és a Szovjetunió még hiányoznak.

A második világháború legnagyobb titka csak ezután kö-vetkezik. Talán csak akkor fog megfejtődni, ha egyszer meg-bukik a bolsevizmus, ha egyszer megnyílnak a Kreml archí-vumai is. Milyen ígéretet tett a nyugati világhódító a keleti-nek? Hogyan juttatta Teyler Kent Sztálin kezére Roosevelt ésChurchill 1500 üzenetváltását a háború előkészítéséről? Akülvilág számára csak annyi bizonyos, hogy a Hitler-Sztálinpaktum pillanatában a kép felületéről hirtelen eltűnnek aKaganovicsok. A Szovjetunió most másik arcát mutatja a né-met birodalom felé. Ez az arc hűvös, nyugodt, olykor kissé ti-tokzatosan ázsiai, vagy hazafias, de nincs zsidó jellege. Anemzeti szocializmus vezetőinek legszörnyűbb tévedése, hogyelhiszik: a változás valóban megtörtént. Ribbentrop arról be-szél Sven Hedinnek, hogy a bolsevizmus megváltozott ésSztálin valóban nagy ember. (Sven Hedin: Ohne Aufgang inBerlin) Sztálin, a ravasz georgiai nem hiszi ugyanezt a nemzetiszocializmusról. Mielőtt a paktumot aláírja Ribbentroppal, vá-ratlanul még egy balti kikötőt kér. Hitler táviratilag hozzájárulehhez. Mikor Sztálin meghallja a hírt, azt mondja Molotovnak:

- Németország most üzente meg nekünk a háborút! Énezt a kikötőt csak azért kértem, hogy kipróbáljamőket. Tudtam, hogy ha ideadják, akkor vissza fogjákvenni. (Plivier: Moszkva.)

Ennek ellenére a szerződés teljes szövegét betartja mind-két fél. Lengyelország felosztásától egészen az olajszállításo-kig. Hitler, Ribbentrop, Göring, de még Göbbels is kínos kor-rektséggel ügyelnek, hogy meg ne sértsék az orosz medve ér-zékenységét. Sztálin csókkal búcsúzik Krebbs német katonai

88

attasétól. Minden jel arra mutat, hogy a tűz és víz szövetségeőszinte.

És aztán egy napon megjelenik Berlinben Molotov szovjetnépbiztos, a szép bolsevista zsidónő, Karpovszkája férje ésAmerika egyik legnagyobb hadiiparosa, Mr. Carp (Karp) só-gora. A naptár 1940. november 10-ét mutatja. Franciaországlegyőzve, Anglia fölött most zajlik a nagy légi csata. A némethadsereg munka nélkül pihen. Molotov pedig leteszi az asztal-ra a szovjet követeléseket. Bennük ott van a Dardanellák,Finnország megszállása, a Távol-Kelet meghódítása. Ott vanminden, ami Németország számára elfogadhatatlan, tehát nemszármazhat máshonnan, mint Németország angol-amerikaimezben járó világhódító ellenfeleitől.

A berlini vezetők most néznek szembe egyik legnagyobbtévedésük következményeivel. A bolsevizmus nem változott,csak álcázta önmagát. A Kreml mögött a hatalom zsidó ma-radt, csak hátrébb húzódott addig, amíg Németországot sike-rült belerántania a második világháborúba. A Kreml kezén márott kell lennie a biztosítéknak, hogy Németország ellen pénz-zel és fegyverrel meg fogják segíteni a "demokrácia arzenál-jai".

Pontosan ezekben a napokban mondja Chicagóban JohnStrachey, Anglia zsidószármazású pénzügyi államtitkára:

- Ne legyen semmi gondotok. Roosevelt fegyvereketfog szállítani nektek, kommunistáknak. A szovjet kor-mány elismerésével ő feltette a koronát Sztálin fejére.Ha a nap eljön, fel is fogja fegyverezni.

Hiszen Frankfurter Felix, az USA egyik legbefolyásosabbembere már elkészítette és megszavaztatta a Lend and Leasetörvényt. De vajon érdeke-e Amerikának ez a háború? Nem! Aháború nem az amerikai nép, kizárólag az amerikai zsidóságérdeke. A Kaganovicsoké, a Manuilskyé, Berijáé, Morgen-thaué, Bernhard Bauché, a németországi emigránsoké, a Fran-ciaországból elmenekült Altschuloké! Hiszen 1941. június 3-án a szintén zsidó kézen lévő Gallup intézet szerint az ameri-kai nép 83 százaléka ellene van a háborús beavatkozásoknak.

89

Mi érdeke volna Amerikának abban, hogy újra áthajózzonaz Óceánon? Hiszen a német admirálisok, Reader és Dönitzazt mondják, hogy számukra Amerika inváziója épp annyiralehetetlen, mint egy invázió a holdba. Barkley szenátor pedigazt mondja 1941. március 31-én, hogy ha Németország megakarta volna támadni Amerikát, erre már épp elég okot szol-gáltatott volna az angoloknak nyújtott fegyverkezési segély.

A józan amerikai nép nem hiszi, hogy bánni oka volnarészt venni ebben a háborúban. Charles Lindberg azt mondja:Amerika hadba lépése nemzedékek számára tartó káoszhozvezetne. S minderre azt feleli az USA zsidó belügyminisztere,Mr. Ickes, hogy Charles Lindberg Amerika Quislingje. A re-publikánusokkal, az izolácionistákkal, az amerikai nép 83 szá-zaléka Quisling, mert nem akar Morgenthau mögött masíroz-ni!

Maga Roosevelt is, akit az egész agytröszt dühödten haj-szol a háború felé, kénytelen belátni, hogy az amerikaiak nemakarnak beavatkozni. Hiszen ebben a háborúban még azzalsem lehet meggyanúsítani az amerikaiakat, hogy a fegyver-szállítás "business" volna számukra. Ez ideológiai háború. Avilág zsidósága tehát a Jegyzőkönyvek parancsát kiáltja a márMoszkva felé nyomuló keresztény csapatoknak:

"Amerikai és kínai ágyúkkal felelünk" – nektek!

Ha az emberiség tudna gondolkodni, megkérdezné önma-gától: mi értelme volt ennek az amerikai háborúnak, épp aSzovjetunió oldalán?

A német felelős vezetők azt mondják ezekben a napok-ban:

"Ami bizonyos, az, hogy a béke, amely a német győ-zelmet követni fogja, nem versaillesi béke lesz, hanembéke lesz minden nép javára. A ma megszállott orszá-gok népei ismét visszakapják szabadságukat, azonbanmeg kell alkudniuk bizonyos törvényszerűséggel azösszesség javára."

Ugyanekkor Franklin D. Roosevelt azt üzeni a kongresz-szusnak:

90

- A béke most, amely az elfoglalt országok fölöttiuralmat Hitlernek adná, egyet jelentene a nácizmuselismerésével és az új háború kilátásba helyezésével.Mi a szabadságot akarjuk, beleértve a vallási szabad-ságot is az összes emberek számára.

Vallásszabadság! – hangzik a szép jelszó. De vajon me-lyik vallás szabadsága? Hiszen a szovjet földön előrenyomulókeresztény csapatok már látják a bezárt templomokat, a bolse-viki zsidók által kiirtott kereszténység romjait, talán már Júdásszobrát is, amelyet a beszbozsnyikok állítottak MoszkvábanKrisztus árulójának: Júdásnak. És a háború véres tűzözönéből,a felgyújtott városok füstjéből, gyermekekre zuhanó repülő-bombák mennydörgéséből most lép ki a XX. század végzetesfigurája: Roosevelt!

- Ez a háború a Roosevelt háborúja lesz! –

mondják a jobboldali amerikai republikánusok. De aMorgenthauk, Baruchók, Frankfurterek, Einsteinek, ésOppenheimerek jobban tudják:

- Ez a háború a mi háborúnk lesz! A világzsidóságháborúja! Mert Roosevelt, a spanyol marannusok ké-sei leszármazottja, a XX. század tipikus politikusa. AJegyzőkönyvek kísérteties figurája. Világmegváltó ésbáb. Háta mögött titkos páholyhatalmak állanak.Háta mögött ott vannak Amerika igazi urai, a sza-badkőművesség és Sion bölcsei, a cionista vezérek ésbankárok, a szakszervezetek galíciai születésű bolse-vistái.

"Ő a mi elnökünk! – mondják – és az ő háborúja a miháborúnk lesz. Mi tettük az igazi kormány helyébeannak torzképét – írják a Jegyzőkönyvek, – a tömeg,vagyis a mi teremtményeink és rabszolgáink általválasztott elnököt. Körötte úgy állnak Sion vénei,mint hajdan Dávid, vagy Salamon király körül áll-hattak. Fekete szemükben a sok ezer éves gyűlölet tü-ze, imaszíjaik már egy világ köré csavarodnak és mö-

91

göttük ott ragyog Júdea oroszlánjának minden fé-nyessége, a Templom minden aranya. A nemes puri-tánok, a nagy pionírok, a Washingtonok korának im-már befellegzett. Most mi állunk a Capitóliumon,mint egykor a Templom lépcsőjén, vagy Salamonpalotájának cédrussal, arannyal ékesített tróntermé-ben. Mi vagyunk az urak és ő a mi elnökünk. Ha őszól, mi szólunk általa. Hiszen a mi SamuelRosemanunk írja. – mint elnöki tanácsadó – az ő be-szédeit. Ha ő cseveg a kandalló mellől mi beszélünk avilághoz. Ha ő tüzeli harcra Amerika népét, akkortulajdonképpen a sófár szól Pensylvániától acaliforniai narancsligetekig. És ha azok a névtelenkis zsidók beszélnek, akikben lobog a gyűlölet, mi ál-lunk mögöttük, az igazi Hatalom, az igazi Erő és ateljes Nácizmus képviselői."

Hiszen már úgyszólván teljesen zsidó kézen van az ame-rikai közhatalom. Az "antiszemiták" csak a galíciai gettókbannyüzsgő kis zsidót, a brooklyni szatócsot látják. Mi azonban ittvagyunk Roosevelt mögött, Washington utóda mellett!

Abban az időben, amikor Roosevelt az amerikai nép 83százalékának kifejezett akarata ellenére háborúba rántja azEgyesült Államokat, az USA kormányában a zsidó hatalom akövetkező megdöbbentő arányokat mutatja:

Bernhard M. Baruch, az USA "nem hivatalos elnöke".Samuel Roseman bíróm az "agytröszt" alapítója és feje,

mint Roosevelt "nemhivatalos" tanácsadója.Prof. Raymond Moley, "Favorite personal Advisor"Prof. Felix Frankfurter, "Chief Legal Advisor" (Securities

Act Author)Henry Morgenthau Senior, Unofficial Advisor (Author

Advocate of Jewish State.)Justice Benj. N. Cardozo, Unofficial AdvisorGerald Shwope, Unofficial AdvisorE. A. Filene, Unofficial AdvisorCharles W. Taussig, Unofficial AdvisorNathan Margold, Interior Dept. Solicitor

92

Charles E. Wyzanski jr. Labor Dept. SolicitorProf. Leo Wolman, Labor Strike BoardRose Schneiderman, Labor Advisory Board (Radical La-

bor Unionist)Isador Lubin jr., Labor Bureau Statistical ExportSol. A. Rosenblatt, Amusement AdministratorE. A. Goldenweiser, Federal Research DirectorJerome Frank, General ConsulMordechai Ezekiel, Economic Advisor Agricult. Dept.Herbert Feis, "The Brains of the State Dept."Henry Morgenthau jr., Secretary of TreasuryDavid E. Lilienthal, TVA DirectorSidney Hillman, Labor Advisory BoardL. N. Landau, PWA General SolicitorL. A. Steinhardt, Minister to SwedenProf. Albert E. Taussig, NRA AdvisorAlexander Sachs, NRA Code AuthorityMaurice Karp, NRA Personal DirectorRobert Freshner, CCC Forest Army HeadRobert Strauss, NRA Asst. AdministratorDonald Richberg, NRA AdvisorJoseph I. Strauss, Ambassador to FranceFerdinand Pecora, Special InvestigatorSamuel Untermayer, Stock Exchange Bill AdvisorProf, James M. Landis, Federal Trade Commissioner (The

Hidden Empire, 12. oldal)Félelmetes és kísérteties hatalom az, amely egy 150 milli-

ós államot így tud kormányozni a kulcspozíciókból, az agy-trösztből, az Elnök háta mögül. Csak ilyen mindent elborító,mindent uraló erőre támaszkodva érhette el Roosevelt, hogyberánthatta Amerikát a második háborúba.

Amerikai források már régebben is nyíltan megírták, hogyRoosevelt, – miután a közvélemény akarata ellenére – semmi-képpen sem tudta belevinni Amerikát a háborúba, mestersége-sen addig provokálta a japánokat, míg azok számára nem ma-radt más választás, mint Pearl Harbour megtámadása. A világ-uralom keleti fele ellen folytatott német támadás idején el kel-

93

lett vonni a bolsevizmus másik fenyegető ellenfelét, Japánt,még annak árán is, ha így maga az USA kerül háborúba.

Semmi esetre sem akarta azonban a háborút harmadik új-raválasztása előtt. Ezért mondotta 1940-ben Philadelphiábanelhangzott beszédében:

- Mondom az apáknak és az édesanyáknak, hogy so-ha, de soha nem küldjük fiaikat meghalni külföldi há-borúba, egyedül és kizárólag csak ellenünk intézetttámadás esetén."

Hogy ezt a támadást miként készítette elő és hívta ki azUSA ellen Roosevelt, azt élesen leleplezte a pearl-harbouritorpedó-flottilla egykori parancsnokának, Robert A. Theobaldellentengernagy "Pearl Harbour igazi titka" cím alatt megje-lent könyve. Theobald ellentengernagy cáfolhatatlan adatoksorozatával bizonyította be, hogy a pearl-harbouri katasztrófátegyenesen Roosevelt idézte elő. 1941. november 26-án olyanjegyzéket adott át Japánnak, hogy annak nem maradt hátramás választás, mint a támadás.

"A november 26-iki jegyzék segítségével - állapítjameg Theobald - Roosevelt elnök céltudatosan és vég-érvényesen felidézte az USA részére a háborút. Ja-pánnak az a kísérlete, hogy elkerülje a gúzsba kötést,sem sikerült. Japánnak vagy meg kellett magát adni,vagy harcolni, és nem állhatott fent semmi kétség aziránt, hogy melyik lehetőséget fogja választani."

Annak ellenére, hogy az amerikai kémszolgálat már hó-napok óta megszerezte a japán rejtjelkulcsot és a japán flottaminden lépéséről tudott, és annak ellenére, hogy a támadástminden pillanatban várni lehetett, Pearl Harbour parancsnokátegyáltalán nem értesítették Washington-ból, hogy a politikaitárgyalások következtében támadás készül. A nagy vezérkarmár négy héttel a támadás előtt tudott róla, hogy a japánokPearl Harbourt akarják megrohanni. Ismerték az órát is,amelyben a Pearl Harbour megtámadására szánt japán csata-hajók és repülőgéphordozók kifutottak a japáni kikötőkből. El-fogták a japánok titkos táviratát is, mely már a hadüzenet szö-

94

vegét tartalmazta és egyben közölte, hogy ezt ugyanakkor kella Fehér Házba átnyújtani, mikor az első bombák hulltak PearlHarbourra.

A katasztrófa kivédésére meg lett volna minden lehetőség.Roosevelt elnök azonban sóvárogva várta, hogy a támadás mi-előbb bekövetkezzék. Megtiltotta, hogy a flotta kifusson PearlHarbourból. 4575 védtelen amerikai katona, 18 hajó, köztüknégy nagy amerikai csatahajó pusztult el. Azonban Rooseveltés akik mögötte állottak: elérték a célt!

- Mondom az apáknak és az anyáknak!... – hangzik apearl-harbouri bombák mennydörgése mögül – "a mielnökünk" ígérete.

És ugyanezzel a hipokrita arccal áll a többi farizeusokélén, Churchillal együtt a Potomac fedélzetén hangosan éneklia "Forward Christian Soldiers" című dalt, az Üdvhadsereg ke-gyes indulóját, de már tudja, hogy az épp aláírt Atlanti Chartátépp úgy el fogja dobni, mint ahogy megszegte az amerikaiapáknak és anyáknak tett ígéretét. A pápának azt írja Roose-velt, hogy "a diktatúra orosz formája nem olyan veszélyes akereszténységre, mint a diktatúra német formája.”

Roosevelt, aki jól informált politikus, jól tudja, hogy eznem igaz. Tudják talán ezt a mögötte állók is, de azért mond-ják a pápának, a világnak, a népeknek. Akik a tanácsot adjáknekik, akik hipokrita ígérgetésekbe kényszerítik, tudják azt is,hogy hiúsága révén bárhova ragadhatják a demokrácia diktáto-rát. "FRD a mi elnökünk!" A Litvinové, a Frankfurteré, aKaganovicsé és Baruché. Talán ő maga a Messiás, akinek ár-nya ott lebeg a lebombázott keresztény templomok helyén,Budapest, Berlin, Bécs, Párizs, Szófia, Belgrád füstölgő romjaifölött. Ezüst palástban jött, háta mögött az arany trombitásarkangyalokkal, hogy megváltsa a mi népünket, betöltse azígéretet. ma már bebizonyított tény, hogy Roosevelt elnök ha-lála előtt már arról ábrándozott, – sőt erről komoly tervek iskészültek – hogy a megszülető UN-en keresztül kikiáltják avilágköztársaság elnökének.

95

"És úrrá lesztek nálatoknál nagyobb, erősebb nem-zeteken", – hangzik az örök ígéret.

Ahogy Roosevelt a békétől eljut a háborúig, a NewDealtól a Dupont cégig, az Atlanti Chartától a yaltai egyezke-désig, a pápának ígért igazságos békétől a feltétlen megadáselvéig, a szabadkőműves humanizmustól a Morgenthau-tervig,a demokráciától a bolsevista-barátságig, mindez: – a földke-rekség tragédiája. Mindez a zsidóság által korrumpált állam-férfi riasztó példája. Filantróp, aki bombaszőnyeget terít agyermekekre és asszonyokra, békeharcos, aki háborút csinál,demokrata, aki nagyobb diktátor, mint Hitler, amerikai, decselekvéseiben már - zsidó. A XX. századnak nem Hitler, mégcsak nem is Sztálin a végzetes figurája, hanem – Roosevelt.

És azokban a napokban, midőn a keresztény seregek márlátják Moszkva tornyait, és amikor a japánok megtámadjákPearl Harbourt, Churchill a telefonhoz megy.

- "Most mi mindnyájan egy csónakban vagyunk!" –

mondja Rooseveltnek, Sztálin, Roosevelt, Churchill. Mö-göttük a keleti és nyugati zsidó: Kaganovics és Baruch.

"Népünk jelképe, a szimbolikus kígyó gyűrűje össze-ért", -

írták a Jegyzőkönyvek.És nemsokára a Lifeban ott van egy fénykép. Harry

Hopkins, Roosevelt legfőbb tanácsadóinak egyike, a Lend andLease egyik adminisztrátora áll középen. Jobboldalt Litvinov-Finkelstein hajasan mosolyog La Guardiára, aki a Szovjetuni-ónak átnyújtja az első amerikai csekket a kölcsönbérleti tör-vény alapján. Tizenegy milliárd dollár! Amerikai apák, anyákverejtékéből adják a szovjet barbár, a bolsevik diktátor megse-gítésére.

Hogy is írta a meghallgatatlan látnok:

"A nyugati zsidó húsz milliós keleti sereget szerel fel,hogy elpusztítsa a kultúrát, civilizációt és megszerez-ze a világuralmat."

96

A cassandrai jóslat beteljesedett. De bebizonyosult az is,hogy kik voltak az igazi háborús bűnösök.

Forrestal, Truman későbbi hadügyminisztere, akit való-színűleg a világot kormányzó sötét hatalom tett el láb alól,1945. december 7-én, híressé vált naplójában feljegyezteJoseph P. Kennedyvel folytatott beszélgetését. Kennedy a má-sodik világháború idején Roosevelt nagykövete volt Angliá-ban.

"Ma Joe Kennedyvel golfoztam. Kikérdeztem azokróla megbeszélésekről, amelyeket 1938-ban Roosevelttelés Neville Chamberlainnel folytatott. Szerinte Cham-berlainnek meggyőződése volt, hogy Angliának sem-mije sincsen, amivel Hitler ellen harcoljon. Ezért nemis mérlegelheti, hogy háborút kezdjen Hitlerék ellen.Kennedy nézete az volt: Hitler Oroszország ellenharcolni fog, még pedig anélkül, hogy később össze-tűzzön Angliával. William C. Bullit (zsidó származá-sú!) aki ebben az időben Roosevelt franciaországi kö-vete volt, ezzel szemben 1939-ben arra szorítottaRooseveltet, hogy a lengyel kérdésben a legnagyobbellenállást tanúsítsa a németekkel szemben. Sem azangolok, sem a franciák nem csináltak volna háborúsokot Lengyelország ügyéből, ha erre Washingtonbólszüntelenül nem biztatták volna őket. Bullit - ígymondta Kennedy - makacsul állította, hogy a németeknem fognak harcolni. Ezzel szemben Kennedy azt azálláspontot képviselte, hogy igenis küzdeni fognak,sőt Európát is lerohanják. Chamberlain megállapí-totta, - mondta Kennedy - hogy Amerika és a világ-zsidóság hajszolták Angliát a háborúba!"

Állapítsuk meg, hogy az igazi háborús bűnösöket nem ál-lították a nürnbergi törvényszék elé.

97

VII. FEJEZET

Valóban csak az "antijúdaisták" lázálma volna az egész?Valóban megtörténhetik, hogy egy olyan óriási birodalmat,mint az USA, egy öt-hat százalékos faji kisebbség hajtson belea második világháborúba? – Lehetséges volna, hogy a szovjetegyütt tudjon harcolni a gyűlölt kapitalistákkal? Lássuk hát,milyen méretű ez a hatalom a két óriás országban? Nézzükelőször a Szovjet uniót, amelyről már tudjuk, hogy alapítói,vezérei túlnyomó részben a világhódítók közül kerültek ki.

A nagy tisztogatás során néhányat feláldoztak ugyan asaját népükből is. Ezek helyére azonban olyanok jöttek, akikmég hűebbek voltak a Sztálin-diktatúrához. Sztálin felesége,Kaganovics Róza, Kaganovics Lázár nehézipari népbiztos leá-nya. A háború kitörése pillanatában a Szovjetunióban a legna-gyobb hatalom a hat tagú Kaganovics család és Berija, a zsidórendőrfőnök. Sztálin házában – amerikai tudósítások szerint –még a legutóbbi időben is gyakran beszéltek jiddisül. A nép-biztosok közül igen soknak zsidó a felesége. Molotov feleségemaga is zsidó lány és Litvinov-Finkelstein, a kapitalista kül-sejű helyettes külügyi népbiztos a látható összekötő kapocs atörzsi nacionalizmus keleti és nyugati fele között.

Amikor 1935-ben Yeats Brown megírja "European Jun-gle" című könyvét, annak 181-ik oldalán azt olvashatjuk, hogy

"a kommunista párt központi bizottsága 59 tagjának95 százaléka zsidó volt, tehát összesen 56 tag, míg atöbbi háromnak feleségeik voltak zsidók; ezek Sztálin,Labov és Ossinsky."

Midőn úgy érzik, hogy a hatalmat már fitogtatni lehet, azamerikai Jewish Chronicle 1933. január 6-iki számának 19.oldalán írja többek között:

"Oroszországban minden harmadik zsidó hivataliállásban van!"

98

Ez tehát azt jelenti, hogy Oroszországban lakó három ésfél millió zsidó közül jóval több mint egy millió ül a szovjethivatalokban és a bolsevista diktatúra kulcspozícióiban. Ezek abolsevista rendszer leghűbb, legintelligensebb és legmeggyő-ződésesebb támaszai. Ők a népbiztosok, a pártvezetők, a helyiszovjetek, a tartományok vezetői, hivatalnokai, a hadsereg ésMVD komisszárjai.

A Sztálin elrendelte nagy tisztogatás után, 1936 végén 40szovjet köztársaság vezetői, vagyis a tényleges hatalmat bir-tokló titkárok arányszáma a következő: 4 orosz, 2 örmény, 1georgiai, 1 burját és 41 zsidó. (Welt-Dienst 1936. I. 1.)

Amikor 1941-ben az európai csapatok átlépték a szovjetkínai falát, megdöbbenten látták, hogy a szovjet uralom sokkalinkább zsidó volt, mint azt a Streicher-féle propaganda hirdet-te. A lengyel határtól Sztálingrádig zsidók voltak a városokvezetői, a kolhozok termelési biztosai, a rendőrség parancsno-kai. A németek által foglyul ejtett összes szovjet komisszárok,a GPU tisztjei, a politrukok szinte kivétel nélkül ugyanabból avilághódító fajból kerültek ki.

Nagyon figyelemre méltó a szovjet hadsereg vezetése,amelyről azt írja a "The Hebrew Impact On Western Civilisa-tion" című, New York-ban, 1951-ben a Dagobert David Runeskiadásában megjelent könyv:

"A Hitler ellen vívott háború során a szovjet generá-lisok között 313 volt zsidó."

A háborús tankgyártást J. Zaltzman, az ágyúgyártástAbraham Wikbosky vezette a szovjetben. Mikojan volt azegész hadiszállítás vezetője.

Nagyon természetes, hogy a szovjetnek ezek az egyfajtavezetői, ahol csak tehették, elmenekültek az európai csapatokelől. Azonban az orosz és ukrán lakosság megdöbbentő adato-kat tudott ezek szerepéről, terrorjáról, rémtetteiről. Itt nincsszükség semmiféle különösebb bizonyításra. Adatokkal szol-gálni tud minden orosz fronton járt katona.

Több mint egymillió zsidó félelmetes hatalma alkotta azúgynevezett szovjet rendszert. Nevetséges tehát bizonyos pro-pagandistáknak az az állítása, hogy a bolsevizmus nem felel

99

meg a zsidóknak, akik ragaszkodnak a magán gazdasághoz, akereskedelmi tevékenységhez, ami a bolsevizmusban gyakor-latilag lehetetlen. Mint mindenütt, ahol a bolsevizmus megva-lósult, a zsidóság a kereskedelmet, ipari vezetést felcserélte ahivatallal. A szatócsból rendőrtiszt lett, az üzlettulajdonosbólhivatalnok. Az első küzdő lépcső harcosa a második harci lép-cső katonájává változott.

Mindezt tudták az amerikaiak is. Hamilton Fish, NewYork város egyik képviselője már 1933-ban a szovjet hatalomzsidó jellegéről beszélt, és ezeket az adatokat kinyomtatták afebruár 29-iki Congressional Recordban. Ezek szerint a szov-jet kormányzat, beleértve a tartományok kormányait is, össze-sen 503 tagból állott. Ezek közül 406 zsidó volt. A moszkvaihelyi szovjet 23 tagja közül 19 tartozott a világhódító fajhoz.A hivatalos sajtó kiadói és szerkesztői ebben az időben 42-envoltak, és közülük 41 volt zsidó, élükön a Pravda kiadójával,David Zaslavsky-val és főszerkesztőjével, Ilja Ehrenburggal.

Douglas Red, a kiváló angol újságíró állapította meg1938-ban, hogy Oroszországban az egész sajtócenzúra zsidókézen van. A filmgyártás legfőbb vezetője bizonyos Epsteinvolt.

A nyugati propaganda, ha leleplezik a zsidók és bolsevis-ták kapcsolatait, szívesen hivatkozik arra, hogy Oroszország-ban antiszemita tendenciák észlelhetők olykor. Az igazságazonban az, hogy a második világháború befejezéséig éppSzovjet-Oroszország volt az egyetlen állam, amelyben tör-vénnyel büntették az antiszemitizmust és halálbüntetést is igengyakran szabtak ki érte. Mindez egyenesen következett abból alenini tanításból, hogy az "antiszemitizmus az ellenforradalomeszköze". Megfordítva a tételt: ez a legnyíltabb bevallása an-nak, hogy a bolsevizmus – zsidó uralom!

Ennek a hatalomnak nagyságáról, változhatatlanságáróltesz bizonyságot Louis Levine, a Jewish Council of RussianRelief elnöke, aki a második világháború után ellátogatott aSzovjetunióba és útjáról "Soviet Russia Today" cím alatt cikk-sorozatot írt. Ebben többek között a következőket írja:

100

"A Szovjetunió 1917 évi születése óta különös figyel-met szentel a zsidó népnek. A cárizmus megdöntéseután egy héttel, a még csecsemőkorban lévő kormány,Lenin vezetése alatt megszüntette a nemzetiségi el-nyomást és - mint a világ legelső állama - az antisze-mitizmust bűnténynek nyilvánította. (Oroszországbanegy zsidó bírálata, vagy megsértése halálbüntetésseljár.) Sok amerikai zsidó egyáltalán nem hiszi, hogyOroszországban, sokkal inkább mint a világ bármelymás államában, a zsidó színház, zsidó irodalom, zsi-dó színházak és zsidó költészet mind alapul szolgál-nak a kulturális élet teljes kibontakozásához."

Levine büszkén szól arról, hogy a szovjet számos híressebésze, generálisa és legmagasabb hivatalnoka zsidó:

"Mindig is nyilvánvaló volt, – mondja, – hogy aszovjet zsidók teljes mértékben, szabadon részt vesz-nek a kormányzat minden szintjének tevékenységé-ben."

Ugyanez a Levine 1946. október 30-án tartott chicagóibeszámoló beszédében ezeket mondotta:

"Oroszországban számos magas rangú köztisztviselőzsidó, igen sok más zsidó tisztviselő nem látszik zsi-dónak, de ezek magánbeszélgetések során velem hé-berül, vagy jiddisül beszéltek. A zsidók egységesekSztálin iránti szeretetükben. úgy tekintik őt, mint azsidók legnagyobb barátját. Mindezek a tényezőkhozzájárulnak a nemzeti kisebbségek iránti megérté-séhez, Sztálin vezeti? szerepéhez, egyben a szovjetzsidók új, kiváltságos helyzetéhez."

A zsidó uralom a bolsevizmusnak szent hagyománya. Hi-szen Lenin a bolsevizmusban vezető pozíciókat betöltő zsidók-ról ezt mondotta:

"A zsidóknak a világ új berendezésében óriási szere-pük lesz. A zsidóság simulékony, kitűnően alkalmaz-kodó, értelmes és főleg – mérhetetlenül kegyetlen!

101

Orosz ember az orosz ellenforradalmárokkal sohasem tudna olyan kegyetlenül eljárni, mint azt a zsidómegteszi."

(Ossendowski: "Lenin".)A modern diktatúrában úgyszólván minden a - hatalom!

Közelebbről: az a személy, vagy csoport, amelynek kezébenvan a géppisztoly. A fenti adatok, sőt egy vezető zsidó sze-mélyiség nyílt vallomása, világosan mutatják, hogy a Szovjet-unióban ez a korlátlan – egymillió zsidó vezető tevékenységénalapuló hatalom – kizárólag a zsidók hatalma Szovjetorosz-ország fölött. Miért? Azért, mert csak ebben a rétegben és azsidó nacionalizmus összetartó ereje.

A zsidó elsősorban zsidó akkor is, ha a bolsevizmus ügyétigyekszik szolgálni. Előbb zsidó és csak azután bolsevista,előbb zsidó és csak végül demokrata. A zsidó hatalom és biz-tonság ügyét tekinti mindenek felett valónak és épp ezért, –kulcshelyzeténél fogva, – épp úgy zsidóvá formálja a bolse-vizmust, mint a demokráciát. Ezért lehet bátran elmondani,hogy Szovjet-Oroszország nem bolsevista, hanem zsidó dik-tatúra alatt áll.

A bolsevizmus csak ürügy, fedőszerv, amiként nem más aliberális demokrácia sem. A bolsevizmus a zsidóság szem-pontjából a zsidó hatalom, korlátlan uralom egy magasabbfejlődési foka, mint a demokrácia. A demokráciában mindigmegtörténhetik, hogy tisztánlátó államférfiak, vagy ügyes de-magógok az illegális hatalom elől igyekeznek elrántani a füg-gönyt és viselőjükről letépni az álarcot. A demokráciában azsidóság mindent birtokolhat ugyan, de egykét százalék esélymégis van rá, hogy elveszti a megszerzett hatalmat. A Szov-jetunióban erre nincs egy fél százaléknyi esély sem. Ott teljesés korlátlan hatalom van a zsidók kezében. Oroszország népeiennek a hatalomnak a rabszolgái, ágyútöltelékei és kényszer-munkásai. Oroszország ma a zsidó hatalom országa. Ez azigazság!

Lássuk azonban, hogyan is áll a liberális demokrácia,amely a hadba lépés pillanatában – minden érdeke és nemestradíciója ellenére – Oroszország szövetségesévé válik Roose-

102

velt és agytrösztje jóvoltából. Washington, Lincoln, JeffersonAmerikája-e még az Egyesült Államok? Hiszen, ami Oroszor-szágban lehetséges a géppisztoly segítségével. a hatalom meg-szerzését a liberális demokráciában el lehet érni: más eszkö-zökkel. A zsidó vezetést meg lehet valósítani a sajtómonopóli-um, az arany, a pénz kontrollja, a titkos közéleti befolyás se-gítségével is.

Abban a pillanatban, amikor Amerika belép a másodikvilágháborúba, - mint már említettük - Roosevelt elnök 72 ta-nácsadója közül 52 zsidó. A The Hidden Empire c. könyvadatai szerint az amerikai nemzeti jövedelmet 80 százalékbanzsidók kontrollálják. Roosevelt mögött a maguk egész világotátfogó pénzügyi hálózatával ott állnak a földkerekség nagybankárjai, tekintet nélkül arra, hogy "amerikaiak", vagy másállamok földjén tevékenykednek-e. Roosevelt uralomra jutá-sával egyidejűleg azonnal megindul a nagy benyomulás aState Department irodáiba, a kormányhatalom kulcspozícióiba.Ezzel párhuzamosan erős tisztogatás indul meg a hadseregtisztikarában, amelyből eltávolítják a "náci" érzelmű tiszteket,vagyis azokat, akik nem túlzott lelkesedéssel vonulnánakRoosevelt háborújába.

Robert Edward Edmondson I Testify című könyvének 46-ik oldalán szellemes formában hatágú csillagban rajzolja fel aRoosevelt kormányzat képét. Közepében a csillagnak aRoosevelt kormány látható, amelyet négy oldalról körül vesz-nek L.D. Brandeis, Felix Frankfurte, Bernhard M. Baruch,Henry Morgenthau Jr. A csillag hat ágában a következők neveimutatják az amerikai Egyesült Államok fölötti tényleges ha-talmat és a valódi kormányzatot: 1. Rabbi Wise, SidneyHillman, Samuel Dickstein, Herbert H. Lehman, James P.Warburg, Samuel I. Roseman. 2. Dave Stern, Henry Horner,Louis Kirstein, David J. Saposs, E.A. Goldweiser, Rabbi Saml.Margohes. 3. A. Cohen, Gerald Shwope, Adolf J. Sabbath,Isidor Lubin jr., Mordehai Ezekiel, Moissaye J. Olgin. 4.Samuel Untermayer, Banj. J. Cardoso, F.H. La Guardia, DaveDibinsky, Jeromo Frank, Robt. Moses. 5. A. Goldman, W.C.Bullit, A.J. Altenmeyer, L.A. Steinhardt, Albert Einstein, Rose

103

Schneiderman, 6. H. Fein, Ben. Cohen, Nathan Margold,Walter Lippman, David E. Lilienthal, William M. Leiserson.

Félelmetes hatalom ez, ha tudjuk, hogy mögötte áll a saj-tó, csupa egyarcú kiadókkal, élén Arthur Hays Sulzbergerrel,az egész rádió David Shamoff vezetésével, a hollywoodi mozipropagandaipar a maga 95 százalékos zsidó többségével,Zukor Adolf vezetésével, a munkáspártokkal, uniókkal, ame-lyeket a Sidney Hillmanok és Dubinskyak vezetnek, a bírósá-gokkal, amelyekben már ők ítélkeznek a pionírok utódai fölött.Ennek a hatalomnak szoros tartozéka még: La Guardia, a világlegnagyobb városának polgármestere és körötte a kommunistazsidók légiója, Herbert H. Lehman, New York állam zsidókormányzója. Itt vannak aztán az új atomfelekezet főpapjai, azEinsteinek, Oppenheimerek, Szilárd Leók, Lilienthalok, aNémetországból megugrasztott emigránsok bosszúszomjastömegei, amelyek végtelen sorokban áradnak Franciaország-ból, Angliából, Magyarországról, Romániából, Csehszlováki-ából és Lengyelországból, hogy megszállják az óriási amerikaihadigépezet kulcspozícióit. Az Information of War Officeból95 százalékban ők hirdetik az ószövetségi gyűlöletet, amely-ben már összemosódnak a határvonalak a bolsevista düh és ademokratikus "humanizmus" között. Ők sugározzák a világbaazt a könyörtelen bosszúvágyat, amely kilúgozza a háborúbólaz utolsó csepp emberséget, a hajdani lovagiasságot, és tö-megvérengzéssé barbarizálják ezt a harcot. Ők készülnek arra,hogy az amerikai kulcspozíciókat, mint egy eljövendő világ-kormány tagjai az Egyesült Nemzetek kulcsállásával cseréljékfel. Ott állanak készenlétben a Ben Gurionok, ChaimWeizmanok, hogy megalkossák a világhatalom egyik támasz-pontját, Izrael államot. Ők adják a parancsot Washington ka-tonáinak és a 6-ik amerikai divízió vassisakjára a fehér kereszthelyére felkerül a hatágú csillag (Robert Edward Edmondson."I Testify" 48. oldal). Most már ők adják ki az utasítást nemNémetország, hanem az európai keresztény kultúra emlékei-nek bombázására, ők szállítják a fegyvert, ők adnak az ameri-kai adózók zsebéből 11 milliárdot a Szovjetuniónak. Ők ké-szítik az atombombát és a gyűlölet békéjét, de ők uralják a fe-kete piacot is.

104

Moszkvában és New Yorkban egyetlen nemzetek fölöttinacionalizmus két arca ez. Egyetlen faj hatalma és egyetlen fajháborúja ez a többi fajok ellen. Ennek a faji nacionalizmusnaknincsenek aggodalmai a Szovjetunióval szemben. Ha Hitlergyőz, – vagy ami még rosszabb – a keresztény népek kibékül-nek, akkor vége a világuralomnak. Ha azonban összefognakSion vénei által oly bölcsen kitervelt két küzdőlépcső harcosai,mindenképpen az ő uralmuk valósul meg. Egy azonos nacio-nalizmus, azonos fajiság kapitalista és bolsevista képviselőifognak uralkodni. Hatalmas, világtörténelmi koalíció ez. Ame-rika rosszul tájékozott népe és a Szovjetunió kétszáz millióstömege egyazon uralom alatt. One world! Egy világ! Egyetlenkiválasztott sovinizmus diktatúrájában!

Ennek a nagy, nemzetek fölötti együttműködésnek vannakkísérteties pillanatai. A Sztálin—Ribbentrop paktum maga isfelhívás a keringőre. El kell oszlatni a Clausewitz tanain növe-kedett német vezérkar aggodalmait a két frontos háborúvalszemben. Hátha így könnyebben lehet belevinni a németeket avilágháborúba, amelyet már 1933-ban megüzent a JewishCongress? Mikor aztán Hitler már nyakig benne van a háború-ban, akkor hirtelen megjelenik Berlinben a szép Karpovszkájaférje, Molotov és leteszi az asztalra a szovjet követeléseket. Akremli süllyesztőkből újra előlépnek az 1939 augusztusábanideiglenesen eltüntetett zsidók. Valakik elhatározták a háborútés a háború most már itt van teljes nagyságában, minden ré-mületével, minden modern kegyetlenségével.

Az Egyesül Államok felé pedig még mindig jönnek, árad-nak az új bevándorlók. Részben mint menekülők, részben mintgyűlölettől fűtött emigránsok, propagandisták, akik bosszúratüzelik a közhangulatot. Óh, ezek már nem a régi pionírok,akik kiirtották az erdőket, megművelték a földeket és felépí-tették a felhőkarcolókat. A bevándorlás már az ő külön zsidókiváltságukká változott. 1930-ban még csak 4 081 242 aktívtagja van a Jewish Sinagoguenak. De majd közli az 1949-esWorld Almanac, hogy ez a létszám csodálatos gyorsan meg-szaporodott, mert 1947-ben már 4 770 647 zsidó van egyházi-lag nyilvántartva. Az összbevándorlás jelentős százalékát zsi-

105

dók alkotják. 17,21 százalék 1936-ban, 22,59 százalék 1937-ben, 29,07 százalék 1938-ban, 52,35 százalék 1939-ben, 52,21százalék 1940-ben, 45,83 százalék 1941-ben, 36,86 százalék1942-ben, 13,83 százalék 1943-ban. S ezek a zsidók, a keleteurópai országok emigránsai nem a társadalom alján helyez-kedtek el, nem a menekültek nyomorúságos sorsát élik, hanemegyenesen beleáradnak az amerikai sajtóba, hivatalokba, poli-tikába, filmvilágba.

Ezek már nem kereskedők és businessmanek. Ezek agyűlöletet hordozzák, a bosszút, a bolsevizmust hozzák Ame-rikába. A keleti nacionalizmus fanatizmusát és azt a gyűlöletetoltják bele Amerikába, amely felbomlasztotta Szent Oroszor-szágot. Mindaz, ami végső eredményként kiváltotta a nemzetiszocializmust és megbuktatta a weimari demokráciát, most idetelepül át Amerikába, ahol "Az amerikai vasfüggöny" címűkönyv szerint "Negyedik Birodalom"-nak hívják a Hitler előlemigráltak által megszállt városnegyedeket. Az ő hangjukhallatszik 10-15 nyelven az amerikai rádiókban. Az ő cikkei-ket olvassák Amerika milliói. Ezeknek már nem elegendők azamerikai demokrácia humanista módszerei. Ezek a szovjetetmagasztalják Washington Amerikájában. Ezeknek csaknemminden mozdulata arra irányul, hogy összeomlasszák az ame-rikai demokráciát is, amennyiben nem hajlandó kellőképpensegíteni a Szovjetuniót. Az igazi barát, az igazi szabadító az őszámukra nem Amerika, hanem a Szovjetunió.

A New York Herald Tribune 1938. december 22-iki szá-mában jelent meg Mrs. Sarah Finkelstein levele, tiltakozásulegy cikk ellen, melyben valaki azt állította, hogy Chicago 400000 főnyi zsidóságából igen kevesen vannak benn a kommu-nista pártban. Sarah Finkelstein levelében elmondja, hogy 13évig élt Chicagóban. Ő tudja, hogy Chicago 400 000 zsidójá-nak 98 százaléka egytől egyik meggyőződéses kommunista.

A Kremlből és New Yorkból egy azonos végzet indultmeg az emberiség ellen. Az ő háborújuk. Vajon a "béke" is azsidóság békéje lesz majd? A Kremlben és New Yorkban azegy és oszthatatlan nacionalizmus felelete:

- Ebben a háborúban akárki győz, - mi fogunk győzni.

106

VIII. FEJEZET

Amerika hadba lépése után sokan azt hitték, hogy a világlegnagyobb demokráciája legalább az Atlanti Chartában le-fektetett elvekért száll hadba. Azokkal az amerikai tömegek-kel, amelyek 83 százalékban a háború ellen szavaztak, a kí-sérteties propaganda elhitette, hogy a bolsevizmus demokrá-cia, a szovjet terrorizmus szabadság, tehát át kell hajózni aÓceánon és megmenteni az "emberiességet".

A harcoló Európa egy része szintén a propagandának hitt.Azok, akik ellenállási mozgalmat szerveztek, akik vonakodtakhadba lépni a tengelyhatalmak oldalán, legalább azt remélték,hogy Roosevelt a bolsevista döghalált nem engedi rászabadul-ni Európára. Minden külső jel arra mutatott, hogy az amerikaikapitalizmus és a szovjet rendszer mégsem hozhatók összetartós szövetségbe. Hihetetlennek látszott, hogy az amerikaidemokrácia egyfelől ideológiai háborút viseljen a diktatúra"német formája" ellen, másfelől a legkegyetlenebb diktatúraszövetségében tegye ezt.

A látszat azonban csalt. A szövetség igazi összetartó erejea nemzetek fölötti zsidó nácizmus volt, amelyről már tudjuk,hogy milyen döntő szerepet vitt úgy a Roosevelt-féle kor-mányzatban, mint a Sztálin—Kaganovics-féle szovjet rend-szerben. Őnekik, akik a függöny mögött állottak, egyetlen ha-dicéljuk volt: a teljes világuralom. ha ez nem sikerül, akkordivide et impera! – meg kell osztozni a földgolyón. Keleten agéppisztoly, nyugaton az arany, amely azonban azonos kezek-ben van. One world! Egy világ!

Hiszen álmodhatnak a gojimok, amit akarnak. A miFührerünk szent könyvében ott az írás:

"És megemészted a népeket, amelyeket az örökkévalóIsten ad neked."

(Mózes V. 7. 3.)

107

A totális hadviselés nem a modern stratégák találmánya.A mi Mein Kampfunk a Tóra mutatja az igaz utat, amelyenjárniuk kell azoknak, akik az "one world" elvéért küzdenek.

"Romboljátok le oltáraikat, törjétek össze oszlopai-kat, szent fáikat égessétek el tűzben és isteneik képétvágjátok le, így semmisítsék meg nevüket ama hely-ről" - írja az Ószövetség.

(Mózes V. 17-18.)A New York-i Új Fény Templomában, a világ összes zsi-

nagógáiban ott van a második világháború harci utasítása.Majd csak pár évvel később mondja el Izrael állam vezérkarifőnöke, Jigal Jadint, amikor Sir John Adelstonnak, a brit flottaadmirálisának átad egy ezüstbe kötött Tórát:

- Ez Izrael titkos fegyvere!

Romboljátok hát le oltáraikat! A kirakatban ugyan ott vanmég az Atlanti Charta, amelynek szövege Samuel Rosemantólszármazik (Time Magazin 1941. aug. 18.). Az amerikai boyokcsak higgyék, hogy ők valóban magasabb ideálokért harcol-nak. A terveket csak ki fogjuk ismerni! – Írják a Jegyzőköny-vek. És a B'nai B'rith páholyaiban, a Jewish World Congressirodáiban, a washingtoni függönyök mögött más terveket ké-szítünk. "Erőszak és hipokrízis!" A világnak Atlanti Chartátígérünk, de nem a szabadságot, hanem a teljes rabszolgaságotkészítjük elő. A németeknek azt mondjuk, hogy mi csak a "ná-cikat" akarjuk megsemmisíteni. De itt már készen vannak azigazi tervek, amelyeket mi fogunk megvalósítani.

És így adják ki 1940 decemberében, tehát még Amerikahadba lépése előtt Moritz Gomberg tevét. (Moritz Gomberg,Philadelphia, 1942. február. E.J. Reichenberger "Europa inTrümmern" című könyvének alapján 104. oldal) a "világ er-kölcsi újjárendezéséről". Tulajdonképpen egy térképről vanszó, amelyet Philadelphiában nyomattak. Ez a legsúlyosabbbizonyíték azok ellen, akik már akkor is népek kiirtásáról ál-modtak, amikor még Amerika nem is állott háborúban. Maga atérkép a Jegyzőkönyvek példájának kísérteties megismétlése.Mögötte a legnagyobb zsidó szervezetek állanak. Mindaz amit

108

a térképre ráírtak, Roosevelt agytrösztjének jóvoltából be iskövetkezett.

A jeles mű úgy van prezentálva, mint "alapvonala egyháború utáni világtérképnek", midőn az Egyesült Államok(értsd: zsidó világkormány) a világ vezetését átveszik és meg-alapozzák az új erkölcsi világrendet, amely biztosítja a tartósbékét, szabadságot, igazságot, biztonságot és a világ átépíté-sét!

A térkép szerint, mint protektorátus az USA-hoz tartozikKanada, Grönland, az Azorok, a Kanári szigetek, azon felülmegszámlálhatatlan sziget Japán és Ausztrália között.Sumatra, Java, Borneo a brit birodalomba vannak bekebelez-ve. A Szovjetunió Vlagyivosztoktól Kölnig terjeszkedik és abolsevizmus nyugati határa a Rajnánál fekszik. Hiszen Roose-velt, – ugyebár – megmondotta: "határaink a Rajnánál van-nak". Lengyelország, Csehország, Magyarország, Jugoszlávia,Románia mint szovjet köztársaságok vannak feltüntetve.

Újabb szörnyű bizonyíték ez arra, hogy a világzsidóságmeg akarja szüntetni a kis népek függetlenségét és a maga ter-roruralma alá akarja hajtani a földgolyót. A vörössé vált föl-dön a térkép szerint Ausztria, Németország, "karantén" alattállanak. Kína még függetlennek látszik, de Irán mint a Szov-jetunió egy része van a térképbe berajzolva. Itália, Belgium,Hollandiával, Luxemburggal, Svájccal, Spanyolországgal ésPortugáliával az Európai Egyesült Államokat alkotják. A tér-képnél is érdekesebbek a kitérd magyarázatok, amelyek el-mondják, hogy új "erkölcsi rendet" kell felépíteni. Ebben azerkölcsi rendben aztán hatványra emelkedik a talmudi erkölcsés a zsidóság, jobban mint valaha, leveti az álarcot. Ez mármaga a zsidó világállam despotizmusa. "Belőlünk mindent el-borító terror fakad" - írják a Jegyzőkönyvek és az erkölcsi vi-lágrendezők már sorolják is mindazt, amit álmodtak és amitmeg akarnak valósítani. Elég ebből a legfontosabb pontokatismertetni.

"A Szovjetunió, mint harmadik katonai hatalom,amely az USA-val együtt dolgozik a szabadság (!) ésbéke fenntartása céljából, teljes ellenőrzési jogot kap

109

a felszabadított területeken úgy Ausztriában, mintNémetországban, hogy ezeket "átnevelje" és azutánmint egyenrangú szovjet köztársaságokat a Szovjet-unióba bekebelezze."

"A héberek szent földjének területe, amely jelenlegPalesztina, Transjordánia és mint határos területekismeretesek, történelmi jogon és kényszerítő szükség-ből, hogy a háború utáni menekültügyi problémákmegoldását elősegítsék, egyesítendők, mint demilita-rizált független zsidó köztársaság."

A moszkvai nyilatkozat a háborús bűnösökről még seholsincs, arról még senki sem tudott, hogy a brombergi vérengzé-sen kívül valaki háborús bűnt követett volna el. A világzsidó-ság amerikai része azonban már előre proklamálja Nürnberget.

"E borzalmas háború bűnösei és bűntársaik kiadan-dók az igazságszolgáltatásnak és megbüntetendőkúgy, hogy soha többé el ne felejtsék."

Készen állnak már a kiutasítási, népgyilkossági tervek is,amelyek megvalósultak Potsdamban, ahol elég volt aláírni avilág zsidóság által már 1940-ben kidolgozott terveket.

"A japán alattvalók és kétséges hűségű japán szárma-zású egyének, – írja az erkölcsi világrendezés terve –a nyugati hemiszférából örökre kiűzendők. Ugyan-csak kiűzendők az USA protektorátusa alá tartozószigetekről. Vagyonukat a háború utáni újjáépítéscéljaira el kell kobozni. Németország, Itália összesalattvalói, úgyszintén a német-olasz származásúegyének, akik a náci és fasiszta ideológia tényezőivoltak, hasonlóképpen kezelendők. (Jellemző, hogy azUSA kormánya még ma sem tudja visszaadni a 300millió dollár értékben lefoglalt német vagyont.) Anémetek és japánok bevándorlása a nyugati hemiszfé-rába örökre megszüntetendő. Éppúgy az amerikaiprotektorátus alá tartozó szigetekre is meg kell szün-tetni a bevándorlás lehetőségét a fentiek részére."

110

A világzsidóság itt megint visszatér a Tóra ősi parancsai-hoz, a mózesi végrendelethez, egyben örökre biztosítani akarjaa nyugati hemiszféra fölötti háborítatlan zsidó uralmat.

"Irtsd ki őket, ne köss velük szövetséget és ne kegyel-mezz nekik!"

(Mózes V. 7. 2.)

"Abból a célból, mondja a világterv 35. pontja hogy alegyőzött tengelytámadókat a katonai sovinizmustólmegtisztítsuk, katonai hatalmukat szétzúzzuk és azsákmányt visszaszerezzük, majd őket a népek csa-ládjába átnevelhessük, a német, japán, olasz területekbizonytalan időre karantén alá helyezendők, amelye-ket kormányzók igazgatnak az Egyesült Nemzetek fel-ügyelete alatt."

Íme, a háború kitörése előtt már itt vannak az 1945 utániidők eseményei. A "zsákmány" visszaszerzése sokszoros jó-vátételek formájában, itt van Európa bekövetkező megszállása,az átnevelők, a C.I.C. ügynökök, Morgenthau-boyok által. Ittvannak a zsidó proconsulok egész a Buttenweiser-fiúig, Her-bert H, Lehman helytartójáig, akik Amerika vagy a szovjet ne-vében igazgatják a zsidóság által megszállott európai tartomá-nyokat. A zsidóság félelmetes világlátását bizonyítja, hogy azösszes hadicélok és ígéretek közül, beleértve az Atlanti Chartátis, csupán a fentiek valósultak meg, - kisebb korrekciókkal.

"A karantén alatt álló területek – mondja továbbá aterv 37. pontja, – összes nyersanyaga és ipari teljesí-tőképessége a háború utáni újjáépítés szolgálatábaállítandó."

"Az összes keletporoszországi és rajnai származásúnémet személyek a meghódított vidékről kiűzendők ésvagyonukat az újjáépítés céljaira el kell kobozni.Hogy a támadó népeket számszerűleg is redukálni le-hessen, mint potenciális katonai előny, kidolgozandó

111

egy népszaporodást ellenőrző terv, amelyet aztán bekell vezetni a karantén területeken."

Az emberiség történelmében ezúttal először fordul elő,hogy a nacionalista kisebbség nyilvánosan is deklarálja a ter-mészetjog megtagadását és proklamálja a népgyilkosságot.

"És megemészted mind a népeket, amelyeket az örök-kévaló Isten ád néked" –

hangoztatja a Tóra.Most tehát ki kell telepíteni a keletporoszországi, rajnai

származású és keleti népeket. Szét kell űzni földjéről 25 milliódisplaced christiant, be kell vezetni a születési korlátozásokat,meg kell alkotni a Morgenthau-tervet, amely alkalmas lehet anémet nép 40 százalékának éhenhalasztására. Ezt az iszonya-tos vérvádat a világzsidóság soha többé nem moshatja le ma-gáról. Annál kevésbé, mert nemcsak terveket készített, hanem,mint később látni fogjuk, végre is hajtotta azokat.

A Gomberg-féle terv - amely mögött, ismételjük, a leg-hatalmasabb amerikai zsidó szervezetek állanak, - nem új ésnem újak a módszerek sem. Ennek a törzsi nácizmusnak szá-mára ezredévekkel előbb Mózes írta elő miként kell háborúzniés miként kell békét csinálni:

"És ha az Úr, a te Istened kezedbe adja azt (a várost),vágj le abban minden fineműt fegyver élével. De azasszonyokat, a kisgyermekeket, a barmokat és mind-azt, ami lesz a városban, az egész zsákmányolnivalótmagadnak prédáljad."

(Mózes V. 19. 14.)Az Atlanti Charta még ott van a kirakatban, de az ígéretek

óriási drapériája mögött, úgy készül már a "Pax Judaica", mintazt a "sötét" középkorban is jól látta Shakespeare kortársaChristopher Marlow angol író, akinek "The Jew of Malta" cí-mű darabjában így imádkozott a főszereplő, egy Barnabás ne-vű zsidó:

"Bosszút állok érted, hogy beteljesedjék az írás: meg-emészted a népeket a föld kerekén. Messzi országok

112

kincseit: aranyat és ezüstöt szállítol nekünk és gyer-mekeinknek. Kínzóinkat, akik gyötörnek bennünket,enhúsúkkal fogjuk etetni: részegüljenek megenvérüktől, mint a szőlő levétől. És ne legyen kegye-lem egyetlen népnek sem, tekintet nélkül arra, hogykeresztény vagy muzulmán. Kiirtassék a föld kerekénmindenki, aki más emberek arculatát hordozza s én aromokra hágok és fennszóval kiáltom: úgy kell nektekátkozott gójok, miért nyomtatok el bennünket!? Timagatok adtátok kezünkbe a hatalmat, amely benne-teket a porba sújt."

Samuel Fried az ismert cionista békebarát, az 1930-asévek elején, még az első világháborús győzelem mámorában,szintén nem titkolta azt a tömeggyilkos pszichózist, amely akésőbbi béketervezgetésekben megnyilvánul.

"Soha sem fogják többé a német hatalom feltámadá-sától rettegő többi népek Németország katonai újjá-építését megérni. Minden mozgást csírájában fojtunkel és végül is, ha a veszély nem érne véget, az országfelosztásával és kíméletlen tömeggyilkosságokkalsemmisítjük meg azt a népet, amelyet mindenki gyű-löl."

Később, 1934-ben Roth Samuel karakterizálja azt a mély-séges gyűlöletet, amely a második világháború propagandájá-ban és béketerveiben lobog. A The Golden Press Incnél "JewsMust Live" címen jelent meg ez a könyv, amely ezeket írja:

"Mi még mindig Ábrahám, Izsák, Jákob magja va-gyunk. A nemzetekhez azzal az ürüggyel jutunk be,hogy az üldöztetések elől menekülünk, mi a leghalá-losabb üldözők, akiknél borzalmasabbat nem ismer-nek az emberiség évkönyvei."

1945 előtt még sokan hitték, hogy az úgynevezett "bolse-vista zsidó" típus, amely talán megtelt dühvel, keserűséggel,nem szerzett elegendő műveltséget, szadistává vált mihelytkezébe kapta a géppisztolyt. A nyugati kultúrzsidó azonban

113

más – mondották sokan. Ezek humanisták és filantrópok, akikadakoznak a vöröskeresztnek és az ingyen leves akciónak.Csak 1940-ben Mandel-Rotschild, Franciaország belügymi-niszterének véres terrorja engedte sejteni, hogy mi vár Európá-ra, ha ezek a humanisták egyszer győztesen térhetnek vissza akontinensre.

"Az ön küldetése, kedves Mandel – írta az Ordre, – anemzeti egység megvalósítása, amennyiben ön min-den defétitást a legnagyobb szigorral terrorizál."

Ez a Mandel-Rotschild a franciák százait végeztette ki anemzeti egység nevében, ellenállást követelve minden franci-ától a német veszéllyel szemben. Majd, mikor összeomlott afrancia front, Mandel-Rotschild volt az első, aki átszökött afrancia határokon. Ekkor már száz és száz francia vérétől voltvéres a keze. A nyugati humanista zsidó tudott kegyetlenebbdiktátor lenni mint az ellenség.

Az első áruló jel volt az ő szereplése, hogy milyen fene-ketlen indulatok lobognak a nyugati zsidó kultúrjelmeze éshumanista álarca alatt.

Ahogy a háború legkezdetén eltorzul a nyugati újságok,rádiók hangja, ahogy felcsattannak a humanista világ jelszavai("Etessetek arzént a németekkel", – mondja Walter Winchell)az már nem a háború, még kevésbé a genfi konvenció szelle-me, hanem a gyilkosságé. Ahogy a XX. században magas in-tellektusú férfiak, írók, egyetemi tanárok, publicisták egyszer-re elkezdenek az ószövetségi próféták gyilkolásra uszító nyel-vén beszélni, az már kísérteties. A szabadkőműves páholyok,"demokrata szerkesztőségek" cionista egyesületek mélyénkönyvek, cikkek, tanulmányok, politikai beszédek születnek,amelyek egytől egyik a gyilkolást hirdetik, egyenesen meg-döbbentő. Nem a háború kényszerű öldöklését, hanem majd abékében elkövetendő gyilkosságokat és kegyetlenségeket.

Th. Nathan Kaufman "Germany must perish" című köny-vében, amely Newarkon jelent meg, a 104. oldalon már 1941-ben azt írja, hogy a háború utáni Németországot ízekre kellszaggatni. Kaufman követelte, hogy a légibombázások után

114

megmaradó német férfi és női lakosságot sterilizálják, s ezzelbiztosítsák a németség kipusztulását.

Ugyanez a gyűlölet lobog fel Maurice Leon Dodd (Howmany World Wars, New York, 1942.) könyvében, amelybenazt hirdeti, hogy e háború után nem szabad Németországnak ésnémet népnek maradni. Charles F. Haertman "There must beno Germany after War" (1942 New York) ugyancsak a németnép fizikai megsemmisítését kívánja. Einzig Palil kanadai zsi-dó író "Can we win the Peace?" (London 1942) című könyvehasonló álláspontot foglal el, követelve Németország felosztá-sát, az ipar teljes megsemmisítését. Ivon Duncan, aki ugyan-csak zsidó író, "Die Quelle des Pangermanismus" című cikké-ben, amely 1942-ben a londoni "Zentral Europe Observer"márciusi füzetében jelent meg, ugyancsak 40 millió német ste-rilizálását követelte, oly módon, hogy tíz percenként egy né-metet sterilizáljanak, összesen ötmillió font költséggel.Douglas Miller azt írja 1942-ben a New York Times-ban,hogy 70 millió német elviselhetetlen. A kivitelt, behozataltúgy kell szabályozni, hogy 40 milliónál több német ne élhes-sen abból. Tehát 30-40 millió haljon éhen.

A müncheni Amerika Ház könyvtárában lévő "Joy StreetBy Keyes" című amerikai könyvből – a tengerentúli propagan-da nagyobb dicsőségére – következőket olvashatjuk a 456. ol-dalon:

Dávid Salamon őrnagy kijelentése szerint: "Ha énválaszthattam volna, hogy mi lesz a munkám ebben aháborúban, pontosan azt választottam volna, amibenrészt is vettem. Keresztül Franciaországon egyenesenbe Németországba mindent megsemmisíteni. Ilyenhasonló háború nem volt még a történelemben ésvalószínűleg ilyen többé sohasem lesz. Boldog va-gyok, hogy unokáimnak elmesélhetem, hogy én is ottvoltam és a megtorlásban részt vettem. Istennek hálátadok ezért.

Mikor végre eljutottunk Németországba és kezdtünkmindent pusztítani, törtük magunkat előre, megsem-

115

misítve mindent. Akkor tudtam meg, hogy ez az, amirevártam, és ez az, amiért éltem évek óta. Egyedüli do-log, amit sajnálok, hogy nem tudtam többet pusztítaniés ölni, mert nem volt sok időnk rá. MikorWiesbadenbe értünk, akkor lelassúdott a tempó, mertmár nem volt semmi, amit le kellett volna rohanni,bombázni vagy ölni. Olyan tökéletes munkát végez-tünk, hogy egy időre meg kellett állnunk."

A világ bolsevizálására a népek elpusztítására irányulóakaratnak ezek az Atlanti Chartái, melyek többé, vagy kevésbémeg is valósultak. A Jegyzőkönyvek nagy látomása ez, amelytovább él a háború alatt és a háború után. Egyelőre csak pro-pagandának látszik ez. De a barbarizmus mételye hihetetlengyorsasággal ragad rá a felelős tényezőkre is. Hoare Belisha ésa Haigh légügyi marsall mögött ülő Sassoon nevű bagdadi zsi-dó államtitkár már tervezi a szőnyegbombázást. Morgenthaumögött Harry Dexter White és a többi kultúrlélek alkotja amegsemmisítő terveket. Az Atlanti Charta még szabadságotígér, de már készen vannak a világföderalisták előterjesztései.Egy azonos világ fölötti nácizmus világuralmi ábrándjai! Eltö-rölni a népi határokat, a szabadságot, a nemzetek függetlensé-gét és megalakítani az Egyesült Nemzetek fölötti világkor-mányt, amint azt a Jegyzőkönyvek nagyon pontosan előírják.

"A fennálló kormányok helyére egy kolosszust fogunkhelyezni, amely magát kormányok feletti adminisztrá-ciónak nevezi. Csápja, mint a fogó csíptetői, úgynyúlnak ki minden irányba, hogy meghódítsák az ösz-szes népeket."

Vajon nem a Jegyzőkönyvek parancsát teljesítik a UnitedWorld Federális tagjai, amikor javaslatot tesznek a háború fo-lyamán a világkormány megalkotására. A terv pontosan ellen-kezője az Atlanti Chartában hirdetett elveknek.

"A nemzeteknek át kell engedni szuverenitásukat avilágkormány javára, miután a nemzetek korszakabefejeződött" – hangoztatja Robert Hutchins, achicagoi egyetem cancellorja. "Minden hadsereget,

116

flottát, légierőt, atombombát alá kell rendelni a vi-lágkormánynak. A Panama-csatornát, Gibraltárt,Okinawát, a Dardanellákat, Adent, Singapurt, a kielicsatornát a világkormány igazgatása alá kell helyez-ni. El kell törölni a bevándorlási és állampolgárságitörvényeket. Meg kell alkotni a világtörvényszéket, ésvilágbankot. Meg kell teremteni a világkormányt."

A legfontosabb követelés: "Ki kell irtani a hazafiság ve-szélyes perverzitását."

One World! Egyetlen világkormány Roosevelt agytröszt-jének 52 zsidó advisorjával. Minden eltörölt haza, minden ki-irtott hazafiság, függetlenség mögött egyetlen haza marad,amely csak a világhódítóké. Egyetlen hazafiság: zsidó világ-nacionalizmus!

Ebben a lázbeteg tervezgetésben már nemcsak a zsidókvesznek részt. Mögöttük már ott állanak a fabianista szocia-listák, a szabadkőműves páholyok, sőt a protestáns egyházakbizonyos szervezetei is.

Majd csak később fogjuk megtudni a McCarthy bizottságvizsgálataiból és John T. Flynn könyvéből (The Road Ahead),hogy a második világháború alatt az amerikai protestantizmusegyes köreiben mennyire elhatalmasodott az a szektarianiz-mus, amely a bolsevista rendszerben a krisztusi igazságok egyrészének kiteljesedését látta. Körülbelül az a lelki eltévelyedésvolt ez, amely 700 éve a keresztény világot ejtette rabul, ami-kor híre terjedt Dzsingisz kán hódításainak. Az emberek aztbeszélték, hogy keleten feltámadott egy hatalmas birodalom ésnem a mongol jön, hanem János pap birodalma. Benne kitelje-sedett Krisztus földi országa és az közelít Európa felé, hogybetöltse a keresztény igazságot. Akkor középkori babona voltez, a szovjettel kapcsolatban támasztott hiedelem azonban márirányított propaganda volt, amely onnan indult el a szabadkő-műves páholyokból és a zsidóság köréből. A Federal Councilof Churches of Christ in America vezetésébe beszivárogtak amarxisták és onnan hirdették "Isten királyságának" figyelem-reméltó elméletét. Dr. Johnes szerint Amerika az individua-lizmus, Oroszország pedig a kollektivizmus "legjobb minősé-

117

gét" reprezentálják. Mi amerikaiak tehát adjuk Oroszország-nak az első parancsolatot: "Szeresd a te Uradat, Istenedet", ésOroszország példát mutat nekünk a második parancsolatra:"Szeresd a te felebarátodat". A mi individualizmusunk és azorosz kollektivizmus létre fogja hozni a tökéletes "cooperativ"embert és ezzel megvalósul az istenkirályság: – the Kingdomof God."

Ez az istenkirályság azonban nem a krisztusi ország,amely "nem e világból való". Ez már a Jehova királysága, azószövetségi nácizmus világbirodalma. Ez a Jegyzőkönyvekáltal megjósolt Dávid-királyság. A teljes és a tökéletes uraloma földgolyó fölött.

Azonban, hogy ez mind megvalósulhasson, ahhoz mégsok-sok harcra, vérre, ügyességre, légibombára van szükség. Anyugati és keleti cooperative man, a nyugati és keleti zsidóközött még ott áll a vérbe, tűzbe borított Európa.

"Romboljátok le oltáraikat, törjétek össze oszlopai-kat, szent fáikat égessétek el tűzben és isteneik fara-gott képét vágjátok le."

A Sassoon által elrendelt légi harcnak már nem a németnemzeti szocializmus a hadi célpontja, hanem a müncheniPinakothek, a munkáslakóház, a monte cassinói apátság, aholszületett Európa keresztény kultúrája. A hadi célpont most mármaga a kétezer keresztény esztendő, a Krisztus-kereszt, amelymellett Kelet-Lengyelország mezőin elhaladva kiköptek aMorgenthau-nagyapák és átkot mormoltak:

- Átkozott legyél, mert új vallást alapítottál! (Jan etJerome Tharraud. "A kereszt árnyékában".)

Most már olyan hadviselést kell teremteni, hogy soha töb-bé ne - lehessen békét kötni. Az igazi háborús bűnösök legna-gyobb bűne, a háború barbarizálása máris dokumentálható. Eztaz ószövetségi gyűlöletpropaganda okozta. Ugyanígy bizo-nyítható, hogy a második világháborúban a zsidóság akadá-lyozott meg minden békekísérletét. A feltétlen megadás köve-telése mögött Roosevelt agytrösztje állt és Mr. Morgenthauszemélyes közbelépésével kényszerítette rá Casablancában

118

Rooseveltet, hogy ragaszkodjék a feltétlen megadáshoz. Ezzela zsidóságnak két évvel sikerült meghosszabbítania a háborút.Mindezt olyan propaganda kísérte, amely a gyűlölet pestisévelfertőzte meg a világot. Ezt a propagandát úgyszólván kizárólagMorgenthau-boyok segítségével az Office of Information theWar-ban gyújtották magasra. David Sharnoff, orosz származá-sú zsidó, a Radio Corporation of America elnöke irányítja aháború alatt az európai és amerikai rádiópropagandát, mintEisenhower tanácsadója. Keleti emigránsok a BBC különfélenyelvű adásainak vezetői is. Ezek a háborúban elkerülhetetlenellenségeskedésen felül a maguk faji gyűlöletének izzó fana-tizmusát vetették be a "szellemi háborúba". Csak ilyen légkör-ben jöhetett létre a szőnyegbombázás, amely hamuba omlasz-totta Európa kultúrértékeit.

Ha a zsidóság törekvéseire 1944-ig nem lett volna semmibizonyíték – mint örökre szóló dokumentum – akkor is meg-maradt volna a hírhedt Morgenthau-terv. Hitlerékre mégNürnbergben sem sikerült rábizonyítani, hogy tudatosan akar-ták a földről eltörölni a zsidóságot. A zsidóság azonban vakbosszújában el akarta pusztítani a 90 milliós német nép negy-ven százalékát.

A Morgenthau-terv grandiózus történelmi bizonyíték,amelyet nem lehet többé letagadni. Egész népet akartak meg-ölni és tudatosan elpusztítani. Jellemző különben, hogy e tervrészleteit soha nem hozták nyilvánosságra Amerikában. Ezmár sok lett volna az amerikai közvéleménynek is. Rooseveltpénzügyi államtitkárának, Mr. Morgenthaunak tervezetébenazonban benne volt a teljes német ipar elrablása, a német népéletlehetőségeinek teljes megfojtása, még a cukorrépa-termelés betiltása is. – Pásztorállamot csinálunk Németor-szágból! – mondták a fegyverletétel napján Morgenthauék rá-diói.

A Quebec Agrementben különben is ott a letagadhatatlanírás:

"E program célja Németországot olyan országgá át-alakítani, amely elsősorban mezőgazdasági és pász-tor jellegű."

119

(William L. Neumann "Making the Peace" 1941-45. 73-oldal)

S hogy ki ez a Morgenthau? Mc. Fadden amerikai kong-resszusi képviselő azt mondotta róla az amerikai kongresszus-ban 1934. január 24-én:

"Házassága révén rokonságban van HerbertLehmannal, New York állam zsidó kormányzójával,és házasság, vagy más réven rokona Seligmannak, anagy nemzetközi zsidó bankfirma: J. and W. Seligmantulajdonosának, akiről egy szenátusi vizsgálat soránbebizonyosult, hogy megvesztegetési ajánlatot tettegyik külföldi kormánynak. Rokonságban állLewisohnnal, a nemzetközi zsidó bankárral, aWarburgokkal, akik együtt dolgoznak a Kuhn. Loeb etCoval, az International Acceptance Bankkal, a Bankof the Manhattannal és még sok más külföldi és hazaiintézmény áll ellenőrzésük alatt. Mindezek hárommilliárd dollár erejéig csapolták meg az USA állam-kincstárát és ezzel ma is tartoznak az államkincstár-nak, illetőleg az USA adófizető polgárainak.Morgenthau kapcsolatban áll a Strausokkal és rész-ben rokonságban, vagy összeköttetésben van külön-böző más tagjaival a zsidó bankárvilágnak NewYorkban, Londonban, Amsterdamban és más nagypénzügyi központokban."

A nagy gazdasági válság idején Morgenthau már pénz-ügyi államtitkár. S mikor egy napon Roosevelt megparancsoljaneki, hogy 21 centre emelje fel egy uncia arany árát,Morgenthau szó nélkül engedelmeskedik. Csak este írja be anaplójába:

"Ha az emberek tudták volna, hogyan állapítottukmeg az aranyértéket, megdermedtek volna a rémü-lettől."

Morgenthau javasolta Rooseveltnek, hogy az észak-amerikai "ezüst-szenátorok" megnyerése érdekében, választásigyőzelmének biztosítása céljából vásároljon össze 100 millió

120

uncia ezüstöt 19 centtel drágábban a napi árfolyamnál. Az ál-lami adópénzeknek ilyen felhasználása egyfelől óriási üzletetjelentett Morgenthau bankrokonságának, elősegítette Roose-velt újbóli megválasztását, de kétségbeejtő helyzetbe juttatott450 millió kínait és 350 millió indiait. A kínaiak és indiaiakugyanis ezüst pénzt használnak, amely a felvásárlás követ-keztében mind drágább és drágább lett. A Roosevelt-dekrétumután Kína csak akkor tudott exportálni, ha termékeit egy har-madával olcsóbban adta el, mint azelőtt, és kegyetlenebbüléhezett, mint valaha. Akkorában egész tartományok léptek át akommunista Mao-Cse-Tung táborába. (Der Weg. VI. évfolyam8. szám 558. oldal)

Morgenthau tehát a zsidóság leghatalmasabb feje, törzs-főnöke, Bernard Baruchon kívül. Mögötte ott áll a sajtó, apénz, a nacionalista világhódítók tömegeinek lelkesedése, bá-mulata. Amit Morgenthau csinál, azt maga a nyugati zsidó csi-nálja, vagy helyesli. És mögötte ott áll a keleti zsidó is. Hiszenkésőbb és elsőnek Christofer Ennel, a híres amerikai rádió-kommentátor, a hamburgi Presse Clubban nagyon érdekes le-leplezéseket mondott el a Morgenthau terv keletkezéséről. AzAlger Hiss per során bebizonyosult, – mondotta hogy aMorgenthau-tervet a kommunisták csinálták, éspedig a Szov-jetunió segítségével. Lényegében az igazi tényállásban csak aMcCarthy vizsgálatok során derült világosság. Mr.Morgenthau, a nyugati bankár-zsidó mögött ugyanis ott állottegy sötét figura, Harry Dexter White, az USA egykori helyet-tes pénzügyi államtitkára. Ő maga már Amerikában született,de szülei még onnan jöttek a pogromok Oroszországából éshozták a keleti zsidó fanatizmusát, gyűlöletét. Később Trumanelnök kinevezése folyamán az International Monetary Fund(Nemzetközi Pénzalap) USA igazgatója, a Roosevelt által ki-nevezett kormányzati főtisztviselő: Nathan GregorySilvermaster vezetése alatt álló szovjet kémgyűrű legfőbbtagja volt. Ő volt a hírhedt Morgenthau-terv szerzője. MiutánHarry Dexter White megalkotta a tervet, Morgenthau akkoripénzügyi államtitkár magával vitte azt a híres quebeci konfe-renciára.

121

Cordell Hull emlékiratai is megmutatják, hogy a roose-velti hatalom árnyékában mire készült az egyarcú törzsi nacio-nalizmus. Cordell Hull szerint,

"a Morgenthau terv a germán faj lemészárlására,rabszolgasorba juttatására és a germánság likvidálá-sára irányult."

"Röviddel az elnök visszatérése után, írja CordellHull, volt külügyminiszter hangosan mondottam neki,hogy a Morgenthau terv ellene van minden józan ész-nek és az elnök kormánya azt soha nem tette hivatalo-san magáévá. Sőt más kormányok sem tudnak annakelkészüléséről. (Churchill) Megmondtam, hogy aMorgenthau-terv örök időkre letörli Németországot aföld színéről, mert az ország földje csak a lakosság60 százalékát tudja eltartani és 40 százalék éhen foghalni."

A háborús propaganda ezidőben csak a "nácik" legyőzéséthangsúlyozta. Mikor pedig a zsidóság úgy vélte, hogy ő nyertemeg a háborút, akkor egy egész népet akart eltörölni a földszínéről.

Akkor nem mondta egyetlen zsidó sem, hogy a kollektívbüntetés visszarepülhet ellenük, mint egy őrültek által eldobottbumeráng.

A Morgenthau-terv pillanatában a zsidóság elmondhatta:

"Népünk jelképe, a szimbolikus kígyó gyűrűje újraegybeért. Egy nép vagyunk, egy hatalom, egyetlengyőztes nácizmus. De lássátok: Quebecben még min-dig ott áll Winston Churchill, a győztes angol biro-dalom premierje. Ő még talán az igazi régi Anglia,aki 1920 táján lelkes antiszemita cikkeket írt, és aki-nek jobb lelke a háború utolsó fejezetében már csakazért küzd, hogy a béke ne váljék bosszúvá.

Ennek a Churchillnak nincs érzéke az örökké tartógyűlölet iránt. Ez a Churchill még hiszi, hogy Anglia

122

győzött, hát most majd megmutatjuk neki, hogy atestvérharcban elpusztult keresztény világon nincstöbb igazi hatalom, nincs több igazi győztes: csak mi!Morgenthau népe! És ha nem hiszi, ő is meg fogjaismerni Júdea hatalmát."

A quebeci konferencián Morgenthau a győztes Churchillmellének odaszegezi Shydock kését:

- Vagy elfogadja a Morgenthau-tervet, vagy csődbekergeti Angliát. Vagy hajlandó hozzájárulni a zsidó-ság bosszújához és akkor Anglia megkapja a 6 500000 000 dolláros kölcsönt, vagy a háború befejezéseelőtt kimondhatja az államcsődöt.

"Mit kívánnak még tőlem, azt talán, hogy úgy pitizzekmint egy kutya?" –

kérdezi felháborodottan az öreg brit oroszlán.Mellette azonban ott áll lord Cherwell, eredet nevén

Lindemann, az atomfizikus és a jó barát. Vér a Morgenthauvéréből. És ő megmagyarázza Churchillnak, hogy: igen! Agyőzelem már olya nagy, hogy Anglia fölött is győzöttMorgenthau népe.

A sadduceusok lázálmai ezek, vagy XX. századbeli írók,publicisták, államférfiak tervei? Politikusok tárgyalnak itt,vagy szadisták? És azt, hogy miként készül a "béke" Mr.Scandrette, az amerikai jóvátételi bizottság egyik tagja mondjael a kongresszus előtt. Az előadás belekerül a CongressionalRecordba is. (1945. június 7.)

"Nem lesz többé Németország, csupán német gyar-matok lesznek, orosz, amerikai, brit gyarmati igaz-gatás alatt. Ezeken a gyarmatokon az életnívót le-szállítják arra a színvonalra, ami a koncentrációs tá-borokban és Szibéria száműzetési vidékein fennáll. Akorábbi Németország lakóinak minden osztályát ab-szolút kényszer útján gleichschaltolják. Végső ered-ményként ezt a területet az Egyesült Nemzetek jóvá-tételi bizottsága fogja kormányozni, amely meg fogja

123

állapítani, hogy egy-egy provinciában mennyi német-re van szükség, hogy a mezőgazdasági termelés mi-nimumát fent lehessen tartani. Minden német férfi 13és 35 év között, akire a legalacsonyabb termelésfenntartása érdekében nincs szükség, rabszolgazászlóaljakba soroztatik, amelyeket vagy Amerikába,vagy Szovjet-Oroszországba fognak szállítani, külö-nös tekintettel Oroszország háború által elpusztítottvidékeinek újjáépítésére. (Ez meg is történt!)

A rabszolgarendszer bevezetésénél nem lesznek te-kintettel képzettségre, családi kapcsolatokra, sem anémet deportáltak gyerekeire és asszonyaira.

"A papokkal sem fognak kivételt csinálni. Amerika ésaz USSR között teljes összhang jött létre a kelet euró-pai vallási kérdés kezelését illetőleg. Az orosz orto-dox egyház, amely visszanyerte a Kreml kegyét, a"hivatalos" vallás jellegét fogja elnyerni a balti köz-társaságokban, Lengyelországban, Kelet-Németországban, Csehszlovákiában, Romániában,Bulgáriában és Magyarországon. A római katoliku-sokat elvágják Rómával való minden összekötteté-süktől."

Morgenthau legószövetségibb szervezete a "society forthe Prevention of World War III." a Németország elpusztításá-ra kidolgozott bosszúprogramjában az ország feloszlatását kö-veteli. Semleges országokból (!) utasítanak ki minden németet.Ne adjanak vízumot amerikai(!) üzletembereknek, hogy meg-látogathassák Németországot. Huszonöt éven át ne adjanakAmerikába beutazási vízumot németeknek. Tiltsák meg a há-zasságot a német nőkkel és német nők ne utazhassanak azUSA-ba. Ne vegyék fel a postaközlekedést Németországgal!

Mindezt pedig nem a diktátorok írják alá, hanem a sza-badságnak olyan rendíthetetlen bajnokai, mint F. W. Foerster,Julius Goldstein, Isidor Lipschütz, Emil Ludwig, Erich Mann,

124

Cedrik Forster, E. Amsel Mowre, Guy Emery, Shipler, Will E.Shirer, Louis Nizer. Valamennyien zsidók!

Ezek nem bolsevikok. Ezek mind nyugati kultúremberek.És hogy erre készült a világzsidóság, azt nemcsak a fenti idé-zetek bizonyítják. Ezt látta maga a német nép is, amely azértharcolt olyan fanatikusan, mivel előre látta mindazt a borzal-mat, amelyet széplelkű entellektüelek szántak neki:

"Ha az angol és amerikai zsidók szerint, a szövetsé-gesek szándékában áll a német népet megrabolnigyermekeitől, a fiatal férfiak millióit kikapcsolni, abirodalmat felosztani és örök időkre kapitalista, bol-sevista környezetük kizsákmányoló tevékenységénekvédtelen alanyává aljasítani, nincs szükségünk rá,hogy ezt komolyan mondják nekünk: tudjuk anélkülis."

"Általam uralkodnak a királyok!" – hirdetik a Jegyző-könyvek. És Quebecben a legyőzött Churchill is meghajtja fe-jét a keleti és nyugati világhatalom, a földi isten, az Aranyelőtt.

Most már jöhet az új világállam. Most már közelít a "TheKingdom of God" dicsőséges napja.

"Nézzétek! Onnan keletről a mi dicsőséges bolsevikiseregeink rohamoznak az egyre kisebbedő Európaellen. Bécs, Budapest, Berlin, Breslau lángokban.Drezdában egyetlen éjszaka több mint háromszázezernémet menekült halt meg a mi "Liberatoraink" bom-báinak esőjében. Grafitport szórt a levegőbe a mihumanizmusunk. Ég a levegő. Megfulladnak a gyer-mekek és anyák.”

Most már égig ér a szimbolikus máglya, az ószövetségigyűlölet lobogása. Most már Jehova láthatja trónusáról, hogybetöltöttük a parancsolatot:

"Szent fáikat égessétek el tűzben és isteneik faragottképeit vágjátok le, így semmisítsétek meg őket amahelyről."

125

A tűzbe gyúlt egek alatt, a tűzön, füstön át már rohamoz-nak a "mi" katonáink.

Ferdeszemű mongolok, turkesztániak, Belső-Ázsia félvadnépei. Kezükben amerikai géppisztoly, lábukon amerikai gu-micsizma. Mögöttük amerikai Shermanok. Jönnek, hogy fel-szabadítsák a KZ-ekből a mi jövendő vezetőinket, urainkat ésparancsolóinkat. A mi testvéreinket! S a KZ-ek drótkerítéseiközül kitörő zsidók érthető mámorral ölelik meg a szovjet ka-tonákat:

- Ezek a mi felszabadítóink!

És a hamuba omlasztott, romjaiban füstölgő Európa a ro-mok alól, a pincékből a szovjet komisszárokra, az amerikaiaknyomában érkező Morgenthau-boyokra tekint. Már sóhajtaniis alig meri:

- Ezek a mi elnyomóink! A második világháborúegyetlen győztesei!

126

IX. FEJEZET

1945. Május 9-én Európára rászabadult a jehovai bosszú.Az angol-amerikai repülőgépeket még Liberatoroknak hívták,de Eisenhower, nyilván nem is saját meggyőződéséből, aztmondta:

- Nem mint felszabadítók érkeztünk ide, hanem mint hó-dítók. De vajon az amerikaiak voltak-e a győztesek? Mögöttükegy baljós ötödik hadoszlop jött, amelynek tagjai 99 százalék-ban nem voltak - amerikaiak. A kelet európai országok emig-ránsaiból, a brooklyni gettók feketepiaci árusaiból, a London-ba menekült cseh, lengyel, magyar zsidókból, a felszabadítottKZ-ek üldözöttjeiből került ki ez a sötét hadsereg. Ők ültek amorgenthaui elgondolás alapján szervezett C.I.C. minden ve-zető és alantas állásában, ott nyüzsögtek az OSS-ben, a hábo-rús bűnösöket kereső komissziókban, az amerikai biztonságiszerveknél. Ők lettek a németországi városok town-majorjai, afogolytáborok parancsnokai. Ők vezették a La GuardiaUNRA-ját. Az amerikai hadsereg összes kulcspozícióiban őkültek, parancsoltak.

Eden angol külügyminiszter 1945 májusában diadalmasanjelentette be az alsóházban:

- A történelem legnagyobb embervadászata folyamatbanvan. Az UN háborús bűnös listáin csak 2524 német szerepelt.De ugyanekkor már egy millió német "háborús bűnöst" kere-sett a C.I.C. és az amerikai győztesek. Az oroszok először 50000 németet akartak statáriális úton agyonlőni, majd 200 000"háborús bűnös" perét akarták a nürnbergi bíróság elé vinni.

Ugyanakkor azonban Kelet felé is megindult a győztesekáradata. A KZ-ekből szabadult százezrek tömegei hömpö-lyögtek Lengyelország, Magyarország, Románia, Jugoszláviafelé, hogy a kommunista rendőrségekben, terrorszervezetek-ben elfoglalják a tiszti pozíciókat, beüljenek a népbírák szé-keibe és a bosszú őrjöngésében ítéljenek az ártatlanok fölött.őket már tárt karokkal várták a kelet-európai országokat meg-

127

szálló orosz MVD emberei. A rendszer mindenütt kísértetiesenazonos volt. Az előtérben mindenütt egy amerikai tábornok,orosz tábornok, francia tábornok, de nyomban utána a KettesSzám: egy zsidó helyettes. A felelősséget a történelem előttvállalják mások!

Európa nem orosz, nem angol, nem amerikai, hanem va-lójában zsidó megszállás alá került.

Ezzel feloszlott minden, ami kétezer éven át, – jól vagyrosszul, – de mégis csak Európa volt. A bosszúállók – sokkalkegyetlenebbül – azt folytatták, amit Hitler bűnéül róttak fel.Nem amerikai demokrácia, még csak nem is bolsevizmus, ha-nem az égő, izzó győztes zsidó nacionalizmus megszállásavolt ez. Miután ók ültek a megszálló hatalmak kulcspozíciói-ban, módjuk volt megbüntetni mindenkit, akinek semmi bűnenem volt. Ők nem ismertek más bűnt, csak egyet: ki volt, vagyki lehetett és ki lehet majd még ennek a zsidó nacionalizmus-nak ellenfele.

Zsidónak lenni olyan kiváltsággá vált Európában, amilyenelőjogokkal nem rendelkeztek a középkor fejedelmei sem. Apályaudvarokat külön zsidó rendőrség őrizte és zsidókat csakzsidó igazoltathatott. Az élelmiszerjegyek osztásánál nekiknem kellett sorban állniuk. Kezdetben kizárólag csak ők kap-tak utazási igazolványokat, biztosítva maguknak a szabadmozgást és az európai fekete piac korlátlan uralmát. A tábo-rokban ők lettek az UNRA első számú ellátottjai és ellátói,akik minden juttatást elhódítottak a lengyelek, ukránok, csehekelől, akik velük együtt raboskodtak a KZ-ekben. Ugyanekkoraz országutakon az MP kiborogatta a tejes kannákat, amelyektejet vittek volna a német gyerekeknek és a kórházak betegei-nek. A német városokban a legszebb munkásházakból, egészlakónegyedekből kikergették a munkáscsaládok tízezreit.Ezeknek ott kellett hagyniuk mindent: bútort, konyhaedényt,ruhát, fehérneműt, hogy azután, a Wiedergutmachung alakjá-ban a német nép háromszorosan fizesse vissza a zsidóktól el-vett javakat. A táborok kapujában felállt az egyenruhás cio-nista őrség és a "győztes" amerikaiak katonai rendőrségénekkezdetben nem lehetett belépni a zsidó táborokba. Keleten,Szlovákiában, Románia egy részében, Magyarországon, Cseh-

128

országban ugyanilyen jogokat kapott a győztes zsidó naciona-lizmus. Elfoglalták a keresztények lakásait, bútorait. Beültek akormányhivatalokba, a lapok szerkesztőségeibe, feljelentettékazokat, akik megőrizték vagyonukat, ékszereiket. UgyanekkorNémetországba megérkeztek a volt zsidó újságírók. Korlátlanhatalommal átvették a megszálló újságok szerkesztőségeit ésmár a német saját földjén uszítottak bosszúra, terrorra a németnép ellen.

"Belőlünk mindent elborító terror fakad!" – írták a Jegy-zőkönyvek ötven évvel ezelőtt. S most szovjet fegyverekre,amerikai fegyverekre támaszkodva – sokszor az amerikaiak ésaz angolok tudta nélkül - a legszörnyűbb terror szakad Európá-ra. A hitlerizmus és háború megszűnt, de a béke, a jog, a tör-vény, a demokrácia nem állott helyre, sőt az is megszűnt, amimég megmaradt belőle.

A nyugati zsidó, a keleti zsidó együtt akarták likvidálni abolsevizmus elől Nyugatra menekült, vagy itt élő keresztényvezető réteget. Ezek az emberek gyanúsak voltak. Wlassowkozákjai például harcolni akartak a bolsevizmus ellen. De akia bolsevizmus ellen harcol, a zsidó világuralom egyik részeellen küzd. Ezek az emberek tudták, kik voltak a kolhozokkomisszárjai, akik előtt le kell térdelnie az orosz parasztnak.Ezek látták 1940-ben a Lettországba, Esztóniába, Litvániábabevonult "orosz" MVD-t és tudták, hogy majdnem kizárólagzsidók vezették tíz és tízezrek deportálását. Ezek veszedelmesemberek, mert tanúk voltak valamire. És most a tanút kellmegölni!

Különben mivel volna magyarázható Wlassow kozákjai-nak sorsa, ha nem azzal a zsidó nacionalista szellemmel,amely ott húzódik meg a látható hatalom mögött. Mivel volnamagyarázható az a keresztényietlen szellem, antihumanizmus,amellyel az angol demokrácia a lefegyverzett kozákok tízezreiellen küldi a katonai rendőrséget?

"- Ott voltam Wlassownál azon a bizonyos napon, –írja Gaál László magyar újságíró, –amikor egy véreshomlokú hadnagy, német egyenruhában berontott akis nyaralóba és egyenesen a három tisztje között álló

129

tábornok elé állt: "Minden elveszett! Kiadnak minketa bolsevistáknak!" Te nem láttad a különleges, négyméter magas dróttal körülvett fogolytábort. A faba-rakkokat. Nem hallottad azt az állati üvöltést, amikorfehér sisakos és fehér öves tábori rendőrök értük jöt-tek. Könnygáz-bombát kellett bedobniuk minden ba-rakkba, minden mellékhelyiségbe. A kozákok ingükbőlcsavartak gyorsan kötelet, hogy még addig felakaszt-hassák magukat, míg az MP behatol. Eltorlaszoltákaz ajtókat és eközben az ablakokat betörve verekedtekminden üvegcserépért, hogy legyen mivel megnyitniereiket. Voltak, akik egymás nyakát kezdték nyiszálni,bajtársak és leghűbb barátok. Akiknek az sem sike-rült, azok feltépték az ingüket és kitárt mellel kiáltot-ták: Ide lőjetek! Öljetek meg azonnal, de én Oroszor-szágba vissza nem megyek!

(Pittsburgi Magyarság, 1954. július 2.)A La Manche csatornától a Fekete tengerig egy és azonos

fejvadászok lármájától hangos Európa. Nem a nácizmust kelllikvidálni, hanem mint látni fogjuk a népek keresztény vezetőrétegét, tekintet nélkül politikai pártállásukra. Akik az úgyne-vezett "háborús bűnösök" tízezreit összeszedik, akik a börtö-nökben megkínozzák a bűnösöket és az ártatlanokat, azokszinte kivétel nélkül zsidók. A salzburgi és egyéb "háborúsbűnös" börtönök, a hírhedt Camp Marcus parancsnokai, veze-tői, detektívjei csaknem kivétel nélkül amerikai katonai egyen-ruhába öltözött zsidók. A klagenfurti angol lágerparancsnok,aki a "háborús bűnösöket" szolgáltatja ki és a menekülteketkényszeríti vissza kommunista uralom alá, büszkén kitesziasztalára a táblát:

- I am Jew!

Igen! I am Jew! Ők szállítják a mártírokat az akasztófák-nak és a tömegsíroknak. A vitéz horvát hadsereg százezer ka-tonáját adják így ki Tito és Mojse Pijade partizánjainak ésezeket aztán Szlovénia barlangjaiban, elhagyott lövészárkai-ban lövik tömegsírba. Wlaszov alakja csupán szimbólum a

130

nagy tragédiában, milliók lemészárlásában. Ő az utolsó, akimilliós hadseregeket állíthatna talpra a sztálini diktatúra ellen.És a demokráciák pontosan őt, a jelképes személyiséget adjákki a bolseviki parancsuralomnak. A zsidó Laurentij Berija az-tán gyönyörűséggel rendezteti meg Moszkvában Wlaszovnyilvános kivégzését. S miután mindez Amerika nevében istörténik, az európai népek lelkén gyógyíthatatlan sebet üt egytitokzatos kéz. Valakik megrendítik a hitet a nyugati keresz-tény demokráciában is. Hiszen a hitet kell lerombolni, hogy aviláguralom harci lépcsői eljuthassanak a tökéletes és teljes,nyílt zsidó világuralomhoz.

Mindaz, ami Kelet-Európában történt, megmagyarázni le-het a bolseviki kegyetlenséggel, noha jól tudjuk, hogy annakfelbujtói mindig a háttérben álló zsidó nacionalizmus képvi-selői voltak. Mikor a háború véget ér, a Német Birodalomnak8 300 000 halottja van. 3 300 000 német katona esett el a há-borúban, több mint 2 500 000 ezek közül a bolsevizmus elleniküzdelemben. Mr. Roosevelt és Mr. Sassoon légibombái 1 200000 polgári személyt, köztük sok asszonyt, gyermeket öltekmeg. Több min 1 400 000 férfi halt meg, vagy gyilkoltatottmeg a keleti és nyugati szövetségesek, főként az oroszok hadi-fogságában. 2 400 000 keleti németet lemészároltak a Kelet-Poroszországba benyomuló szovjet csapatok és a polgári la-kosság ellen akkor már oktalanul folytatott légi háború bom-bái. A hipokraták minderre azt mondhatják, hogy "hja ez atotális háború". De a háborúval már nem lehet magyaráznipéldául azt, ami a fegyverszünet napján történik Csehország-ban. Amikor az utolsó Wehrmacht egységek elhagyják Prágát,Slansky-Salzman vezetése alatt visszatérnek a Moszkvában éltzsidó kommunisták, bosszúszomjasan gyülekeznek Prágában ahitleri KZ-ek rabjai, a "felszabadító" partizánok.

"A cseh kommunisták, – írja a "Világ" című magyarnyelvű emigráns zsidó lap 1953. március 15-i száma– nagyon ügyesen használták fel azokat a szerencsét-len zsidókat, akik élve, vagy félholtan kerültek elő anácik megsemmisítő táboraiból. Ezekre bízták a szu-détanémetek és magyarok kitelepítését. Az ötlet nem

131

volt eredeti, hiszen ugyanezt csinálta Laurentij Berijais, ő is a lengyel és ukrán zsidókat használta fel azukrán és lengyel "antiszemiták" üldözésére, akikrőlfeltehető volt, hogy együttműködtek a nácikkal."

És miután ezt mindenkiről "feltehetőnek" vélték, megkez-dődött egy olyan szörnyű bosszúhadjárat, amilyenre példanincs az emberiség történelmében.

Mikor Benes Eduard, a nagy humanista, a nyugati sza-badkőművesség széplelkű keleti helytartója bevonul Prágába,1945. május 13-án vasárnap, német polgárok testéből elevenfáklyákat gyújtanak tiszteletére a prágai Szent Vencel téren.(Dokumente zur Austreibung der Sudetendeutschen. Dok. Nr.15.) A tér nagy reklámtábláira lábuknál fogva felakasztanakegy csomó élő németet, testüket leöntik benzinnel és amikorközelít a nagy humanista, meggyújtják az eleven fáklyákat.

Hatszázezer szudétanémet pusztult el a csehszlovákiaieszeveszett vérengzés során, a haláltáborokban és a földi po-kolban, amelyet így hívlak: cseh demokrácia. Több mint ezeroldalon sorolja fel a szudétanémet fehér Könyv ezeket a rém-ségeket, amelyeknél szörnyűbbeket még nem ismer az emberi-ség történelme. Felfegyverzett cseh és zsidónők addig ütikgumibottal a terhes anyák méhét, amíg beáll az abortusz segyetlen táborban 10 német asszony pusztul el naponta (Dok.Nr. 6.). Másik táborban az agyonvert foglyok kiloccsant agy-velejét társaiknak kell felnyalni. A vérhasban megbetegedettnémetek alsóneműjéről társaiknak kell lenyalni a fertőző ürü-léket (Dok. Nr. 17.). Az oroszok által meggyalázott németnőktől a cseh és zsidó orvosok megtagadják az orvosi segítsé-get. Tíz- és százezrek halnak meg így, vagy rohannak a meg-váltó öngyilkosságba, mint például Brünnben, ahol egyetlennapon 275 nő lesz öngyilkos. Minderről természetesen hallgata nyugati "humanista" sajtó, hallgatnak az amerikai rádiók és aBBC kommentátorai, akik elsősorban felelősek ezért a bosz-szúhadjáratért, melyre ők bujtották fel fajuk tagjait s ők felelő-sek ezért a gyűlöletért, amellyel megmérgezték a kereszténykultúrnépek lelkét is.

132

Pedig Csehország nem is az első állam, ahol hasonló bor-zalmak fordulnak elő. Romániában már 1944 augusztusábanvisszatért Rabinovics Pauker Anna, s a vele jött keleti zsidókparancsára ott is megkezdődött a gyilkolás. Bulgáriában a be-törő szovjet csapatok nyomán - hiteles bolgár emigráns forrá-sok szerint - az intelligencia 30 000 tagját gyilkolták le a bol-gár "proletárok", akiket itt is azok a "ladinok" vezettek, akik-nek őseit még Katolikus Ferdinánd űzte ki Spanyolországból.Belgrádban és a Délvidéken ugyanígy Mojse Pijade nevéhezfűződik az a véres "tisztogatás", amelynek áldozata a szerbintelligencia, a jómódú németség és az intelligens magyar pa-rasztság. 1944 októberében, amikor a német és magyar csapa-tok elhagyják Jugoszlávia és Dél-Magyarország területét, avédtelen lakosságra rászabadul a példátlan népirtás. Harminc-ezer magyar, nagyobbrészt paraszt és kisgazda vérzik el MojsePijade Partizánjainak hóhér uralma alatt. Katyn csak szerénykezdet. Azonban a kezünk között lévő jegyzőkönyvek tanúsá-ga szerint kínok kínjával és halálok halálával halnak meg ma-gyarok, németek, horvátok. A harmincezer magyaron kívülközel 200 000 német hal meg a "felszabadítok" haláltáborai-ban, ahol üvegport etetnek a gyermekekkel és ahol a kínai hó-hérok rafinériájával üldözik másvilágra azokat, akiknekpusztulniok kell a biológiai osztályharcban, hogy helyükreodaülhessenek községi vezetőknek, rendőrtiszteknek, elnyo-móknak a jehovai bosszú képviselői.

A népgyilkosságnak ebben a klasszikus korszakában egé-szen különleges helyet foglal el Magyarország. Ez a szeren-csétlen nép még a trianoni megcsonkítottságában is 560 000zsidónak adott békés és nyugodt hazát. Kun Béla elsődiktatúraja után sem sújtotta a zsidóságot a magyar nép bosz-szúja, jóllehet a kommunista uralom népbiztosai, helyi ko-misszárjai csaknem kivétel nélkül zsidók voltak. A két világ-háború közötti időben az ország 9 millió holdnyi szántóterü-letéből 1 100 000 hold volt zsidók kezén. A budapesti házak51 százalékát, a nemzeti jövedelem 30 és a nemzeti vagyon 25százalékát egy hat százalékos zsidó kisebbség birtokolta. Mi-kor pedig a német megszállás után az állami hatóságok leltá-rozták a zsidók alig száz év alatt összeszedett vagyonát, kide-

133

rült, hogy csak aranyban, ezüstben, drágakövekben 19 va-gonnyi kincs állott a zsidóság rendelkezésére, miközben azegész Magyar Nemzeti Bank aranya elfért 12 vagonban. Ezt azegész vagyontömeget az amerikai hatóságoktól később hiány-talanul visszakapta a zsidóság.

Magyarország még 1943-ban is a zsidóság utolsó mene-déke volt Európában. Mégis, mikor megtörtént az összeomlásés az országot elözönlötték Sztálin hordái, az ószövetségibosszúnak olyan rémségei szakadtak az ártatlan magyar népre,amelyek példátlanul állanak az emberiség történelmében. Aszovjet szuronyok árnyékaiban visszatértek a moszkvai kom-munista emigránsok, akik kivétel nélkül zsidók voltak: Ráko-si-Roth Mátyás, Gerő-Singer Ernő, Vas-Weinberger Zoltán,Péter-Auspitz Benjámin, a magyarországi GPU terrorfőnöke,Farkas Mihály (Wolff Izrael), Gábor-Greiner Andor, Révai Jó-zsef (Kahána Mózes). Nyomukban pedig jött az a sok ezer ifjúmakkabeus, akik ép bőrrel szabadultak a "fasiszta" rendszermunkásszázadaiból s akik most egyszerre a magyarországiMVD terroristái, rendőrezredesei, rendőrtisztjei, a vidéki vá-rosok párttitkárjai és rendőrkapitányai lettek. A budapestigettóból szinte hiánytalanul szabadult meg az a kétszázezerzsidó, akit az úgynevezett magyar "nácik" soha nem szolgál-tattak ki a németeknek. A KZ-ekből hazatért, aki nem akartNyugaton maradni és Magyarországon megindult egy olyanpéldátlan embervadászat, amilyenhez hasonló csak az őser-dőkben folyhatott a rabszolgakereskedelem korában.

A bolseviki orosz csapatok – amelyeket többször zsidókvezettek – egy millió magyar nőt gyaláztak meg, 600 000 ha-difoglyot és köztük 230 000 polgári deportáltat hurcoltak aSzovjetunió megsemmisítő táboraiba, de a legszerényebb szá-mítás szerint is 500 000-re megy azoknak a száma, akiket azAndrássy út 60. véres börtöneiben, internáló táborokban, vagya nyílt utcán zsidók gyilkoltak meg. Ebben a bosszúhadjárat-ban is tökéletesen felismerhető a biológiai osztályharc mindenjellegzetessége. A magyar középosztályt, a szellemi réteget, avezető embereket kell megsemmisíteni, hogy helyet adjanakegy másik középosztálynak: – a zsidóknak! Kik azok, akik a"forradalmi" népbíróság ítéld székeiben ülnek? Csaknem va-

134

lamennyien zsidók. Kik azok a százak és ezrek, akik egy-egyhonvédtiszt ellen hamis tanúként jelentkeznek? Száz százalé-kig a szétszórtan is diadalmas faj tagjai. S kik azok, akik aGPU budapesti celláiban, a vidéki börtönök pincéiben kereszt-re feszítik a csendőröket, katonákat, szellemi embereket, vagygumibotot dugnak a "háborús bűnös" terhes anyák vaginájába,hogy méhükben öljék meg a születendő gyermeket. S kikazok, akik mint állandó közönség ott ülnek a fogházak abla-kaiban, az épületek tetőin és mint a futball mérkőzések druk-kerei ordítanak a hóhérok felé: "Lassabban hóhér!"? Ha nemlenne ezer és ezer magyar tanú rá, nem is mernénk leírni akérdést, kik azok, akik egy-egy keresztény akasztásánál – fér-fiak és nők vegyesen – a legperverzebb onanizmus orgiáitülik? Kik azok, akik a nyugati megszálló hadseregek amerikai-angol egyenruháiba öltözve a magyar szellemi elit legjobbjaitszállítják haza Nyugatról a bolsevista akasztófának? Ezek a tí-zezrek egy szadista nacionalizmus megszállott lelkei: – csak-nem egytől-egyig zsidók.

Nyugaton egy magyarországi származású, "amerikai" ez-redes, Himler Márton vezeti ezt a bosszúhadjáratot abolsevikiek elől elmenekült háromszázezer magyar között.Kommunista ez az ember? Amerikai demokrata? És aztán azÚj Kelet című tel-avivi cionista lap 1954. ápr. 30-iki száma el-árulja: egyik sem, csupán zsidó! Mikor Himler működésétméltatja, dicshimnuszok között írja róla, hogy valaki akadt, aki"megbosszulja az ártatlanul kiontott zsidóvért".

"Hogy a magyar zsidók a nyilas gyilkosokat holtanláthatták az akasztófákon, ezt a csodát Himler Már-ton ezredesnek köszönhetjük. Ez az ő nagy érdeme,mellyel előkelő helyet biztosít magának a zsidóságtörténetében."

De vajon csakugyan "nácik", valóban a totalitárius dikta-túra fanatikusai azok, akik áldozatul esnek a vérbosszúnak?Korántsem. Legtöbbször szelíd történelemtudósok, mintHóman Bálint, püspökök, papok, mint Zadravetz István, színé-szek, újságírók, szellemi emberek és legtöbbször pártpolitiká-tól távol álló, jelentéktelen személyek, akiket olyan vádakkal

135

ítélnek el, hogy "gúnyos megjegyzést tettek a zsidókra", "cik-keikkel meghosszabbították a háborút". És vajon nyilas gyil-kos-e Mindszenty hercegprímás, aki a háború alatt mentette,védte az üldözött zsidókat és a háború után menteni igyekezettaz üldözött keresztényeket.

Mindszenty József nem a kommunista terror, hanem atörzsi nácizmus faji bosszújának áldozata, egyedül és kizáró-lag azért, mert a nagy vérengzés, a hátborzongató keresztény-pogrom idején amnesztiát követelt a magyar tízezrek számára.

Mindszenty József már veszprémi püspök korában heve-sen szembeszállt az akkori hungarista kormánnyal. Pápaimenlevelekkel mentette a zsidókat, akiket, a németek depor-tálni akartak. A Szálasi-kormány hatalomra jutása után tiltako-zott a harc tovább folytatása ellen. Végül is a hungarista kor-mány kényszerű Sopronkőhidára internálni a németek ellensé-gét és a zsidók legnagyobb pártfogóját.

Aztán fordult a kocka. Magyarországot megszállották aszovjet barbárság seregei. Mindszenty József veszprémi püs-pök kiszabadult Sopronkőhidáról és csakhamar Magyarországelső közjogi méltósága, zászlósura és hercegprímása lett.

Bármilyen is volt a politikai felfogása, mint keresztény,katolikus és Krisztus szellemének első számú őrzője Szent Ist-ván Magyarországában, most azt érezte, hogy épp úgy köteles-sége védeni a magyarokat a zsidó üldözés ellen, mint ahogy azsidókat védte a németek üldözése ellen. Nagy Ferenc, 1945utáni miniszterelnökhöz írott levelében ékesen megvilágította,hogy az "antiszemitizmusnak" csak akkor lehet véget vetni, haamnesztiát adnak a háborús bűnösöknek és megszüntetik amagyarság elleni bosszúhadjáratot.

Ettől a pillanattól kezdve Mindszenty József Magyaror-szág bíborosa, aki útjába akart állni a magyarság ellen folyta-tott bosszúhadjáratának – "antiszemita" lett. A Sunday Com-pass 1949. február 4-én megjelent számában Peter Fürst cio-nista író emelte ellene a gyilkos vádat:

Budapesten ismeretes, hogy Mindszenty kardinálisantiszemita volt. Az általa kinyomtatott antiszemitanyilatkozat a budapesti Zsidó Központ tulajdonában

136

van. A Mindszenty per idején több zsidó szervezetmegkérdezett: lehetséges-e, hogy Mindszenty Nyuga-ton, mint "zsidóbarát" van feltüntetve? Egyik kollé-gámnak Bertha Gasternek, a London News Chroniclemunkatársának személyes tapasztalatai vannakMindszenty kardinálissal kapcsolatban. Egy interjúsorán Gaster meglepődött azon, hogy a kardináliserőteljes szavakat használ a magyarországi zsidóságmagatartásával szemben. Az interjú végén Miss Gas-ter felkelt, megköszönte a kardinális nyilatkozatát,egyben tudatta vele, hogy ő maga is zsidó és a londo-ni zsidó hitközség kimagasló tagja. Herbert H.Monison kijelentette, hogy Mindszenty József valójá-ban notórius antiszemita, mert a háborús bűnösöknekamnesztiát kért.

Ugyanakkor 1949. február 4-én írta a Jewish Chronicle:

„A magyarországi zsidó szervezetek nagy megrökö-nyödéssel vették tudomásul, hogy a nyugati zsidó or-ganizációk Mindszenty védelmére keltek, akit ez anyilatkozat mint a "magyarországi zsidóság és keleteurópai zsidóság fő ellenségének tekint".

Elég volt a filoszemita és zsidó-védő Mindszentyt, aki tízés tízezer magyarországi zsidó életét mentette meg, lebélye-gezni az antiszemitizmus ostoba vádjával és máris megindultellene a történelem legsötétebb bosszúhadjárata. A nyugatizsidó gyűlöletét, mint a labdát felkapja a keleti zsidó s mostmár Keletről Nyugatról egyformán folyik a harc a keresztényfőpap ellen, akinek egyetlen "bűne", hogy embernek tudottmaradni, midőn saját magyar fajtáját kezdték üldözni a bosz-szúállók.

Aki a harcot megindítja ellene, Rákosi-Roth Mátyás,kommunista diktátor s aki ezt ez irtó hadjáratot "ideológiai"vonalon vezeti, Révai József nevelésügyi miniszter, eredetinevén Kahána Mózes. A papjai között, akik elárulják, elsőBalogh István, akit Bloch Israelnek hívnak. Akik a bizonyíté-kokat hamisítják ellene: Boldizsár-Bettelheim Iván sajtófőnök,

137

Reissman propagandafőnök és Gera-Grünzweig segédpropa-gandista. Akik hamisított kéziratait előállítják, Sulner Hannaés Sulner László szintén zsidók. A külön szovjet-hóhért, akitMoszkvából hozatnak, Kaftanov ezredesnek nevezik. PéterAuspitz Benjamin a fővallatója, Kárpáti-Krausz zsidó birkózó-bajnok kínozza, Zipszer Imre zsidó fogházparancsnok ül mel-lette még a főtárgyaláson is. A kábítószereket Balassa-Blaustein és Weil Emil adagolják neki.

Magyarország hercegprímása, a zsidók védelmezője, azsidók áldozata lett, mert meg akarta akadályozni a népéreszabadult vérbosszút.

De ugyanennek a törzsi nácizmusnak áldozatává válikolyan őskommunista is, mint Rajk László, akinek első feleségezsidó volt. A spanyol polgárháborúban Gerő-Singer Ernőkommunista főkomisszárt zsidózza le s ettől kezdve ő is "anti-szemita" hírében áll. Hiába segít – mint belügyminiszter – le-gyilkolni a magyar szellemi elitet. Egy pártértekezleten meg-mondja Rákosi-Roth Mátyásnak, hogy a "kommunizmus nemfog terjedni, mert vezetői között túl sok a zsidó." Ettől kezdveaz ő sorsa is meg van pecsételve. Rákosi akasztófaján végzidicstelen életét.

S a hazájáért mártírhalált halt vitéz Endre László, aki en-nek a törzsi nácizmusnak akasztófáján végezte életét, a kivég-zése előtti hajnalon, 1946. március 21-én, méltán írta búcsúle-velében:

"Sion bölcseinek jegyzőkönyvei valóban igazak... az őkezükben van a világuralom megvalósulása és el-pusztít útjából mindent, ami az új világállam felépíté-sében nekik akadályt jelent. Ami tehát most folyik, aznem igazságszolgáltatás, hanem prevenció és meg-torlás egyben. Elpusztítása nemcsak azoknak, akikvalamit csináltak, hanem azoknak is, akik valamitcsinálhatnának, vagy csinálhattak volna."

És azok, amelyeket eddig felsoroltunk, csupán az úgyne-vezett legyőzött államok, akik fölött a "vae victis" ókori jel-szava suhog. De vajon jobb-e a helyzet azoknál, akik győztek,

138

akik mégis csak ő érettük áldozták fel magukat, fiaik vérét,nép egzisztenciájukat?

S a jehovai bosszú először nem is Németországot és szö-vetséges társait sújtja, hanem a győztes Franciaországot, ahol anémet csapatok kivonulása után megindul a végzetes épourité.Az 1871-es párizsi kommün vérfürdője semmi sem volt ahhozképest, ami 1944 nyarán folyt a győztes Franciaországban. Anagy francia forradalom terrorkorszakának 20 000 francia életesett áldozatul, a kommün barikádjain 18 000-en haltak meg.Most 115 000 francia pusztult el sokkal borzalmasabb körül-mények között. A nagy forradalom idején még volt valamifélebíróság, vagy annak árnyéka. Ezeket a franciákat azonbannyulak módjára lövöldözték agyon. A nagy forradalom áldo-zatai, a Dantonok még tiszta arccal, ép testtel léphettek aguillotine lépcsőjére. Ezeknek a franciáknak a felét azonbanúgy ölték meg, hogy előbb félholtra kínozták őket. Fogókkaltépték őket, leszaggatták a körmeiket, cigarettával, tüzes vas-sal égették testüket. S mindaz, ki De Gaulle generális felelős-ségére ezeket a szörnyűségeket vezette, adminisztrálta, aki abűnözők mellé a KZ-ek rabjait szervezte meg a bosszú roham-csapatának, senki más, mint egy Thomas nevű lengyelországizsidó, aki a spanyol vörös brigád vezetője volt.

- Az egész mészárlást a BBC zsidói idézték fel – írja aDer Weg – akik elszabadították a bosszú és faji gyű-lölet véres ördögeit. – A mészárlás áldozatai itt sem a"náci-kollaboránsok" voltak elsősorban, hanem anagy parasztok és a francia elit. A biológiai osztály-harc itt is egyenes vonalban haladt előre.

Belgiumban és Hollandiában törvényesebb látszatok kö-zött bár, de ugyanez a bosszú folytatódott. A "kollaboráció"címén 480 519 vádat emeltek és többek között 1208 halálosítéletet hoztak. Megbüntették például mindazokat, akik ön-kéntesen munkára szerződtek Németországba. Ilyen formánBelgium egész férfi lakosságának 27 százaléka büntetés alákerült.

Nemcsak a félelem és a romok láttán keletkezett pánik,rémület volt e bosszúhadjárat és e perek alapmotívuma, hanem

139

a zsidók bűntudata is. Az igazi háborús bűnösök érezték, hogyegyszer számon fogják tőlük kérni azt, amit a háború kirob-bantása és barbarizálása terén elkövettek. Tehát nekik is kelletttalálni egy még nagyobb bűnöst. Nekik is fel kellett mutatnivalamit, ami sokkal borzalmasabbnak látszik a 300 000 drez-dai halottnál, a katyini tömegsírnál, a brombergi vérengzésnélés legalább látszatra, a félrevezetett tömegek előtt - igazoltabosszút. Az 1945-ös vérengzéseket viszont nem lehetett sem-mi másként igazolni, mint a németek által elkövetett kegyet-lenségek százszorosra és ezerszeresre történt megnagyításával.Igazolni kellett magát a bosszút, de a háború utáni zsidó ma-gatartást is, amely megdöbbentett sok zsidót is.

Süssmanovics Budapest szovjet-zsidó városparancsnoka1945-ben magához hívatta Molináry Gizella írónőt és ezeketmondotta:

- Mit panaszkodik nekem, kérem, hogy zsidó barátaielhagyták! Nézzen le itt az utcára! A háború még fo-lyik, a Vörös Hadsereg még nincs Bécs falai alatt, anémetországi lágerekben még utolsó rohammal pusz-títják a zsidókat és nézzen le itt az utcára. A testvérei-ket nem ismerik meg ezek, akik az életért könyörög-nek messziről. Megy-e egyetlen is harcolni érettük? Akiégett boltok romjain, a kapuk alatt, a sírok fölött,mindenütt megjelenik a kis mérleg s a nagy cédula:Aranyat veszek! Aranyat veszek! Hát nem jó? A kato-na itt eldobja a fegyverét s a maga kollégája, a költőa tollat, s ez mindegyik ül a romok fölött és aranyatmér. Miért néz így rám? Hogy én ezt látom? Igen,igen én zsidó vagyok és csak harag és szomorúságvan bennem.

(Kovách Aladár: A Mindszenty per árnyékában 131. ol-dal)

Meg kellett tehát indítani a pszichológiai terror rendkívüligépezetét, hogy mindezt el lehessen fedezni. A nürnbergi perzsidó tanúi között akadtak szép számmal, akik azt vallották,hogy ott éltek a krematóriumok közelében, de azok létezésérőlmit sem tudtak. A rádiókommentárok és a "bírák" pedig azt

140

vágták a német nép szemébe: "ti mindnyájan tudtatok erről.Valamennyien gyilkosok vagytok". Aki szólt, meg akarta mon-dani az igazságot, azt egyetlen "náci" jelzővel elnémították,még ha püspök, vagy érsek volt is. Esetleg megfenyegették,hogy kiszolgáltatják az oroszoknak. Ezzel aztán nemcsak anémet népet félemlítették meg, hanem az egész kultúr-Európát. Most már senki sem merte védeni az egyszerű vilá-gos igazságokat, a primitív tényeket sem, mert félt, hogy agyilkosságot, a barbárságot védelmezi. Ezzel egyidejűleg, apropagandagépezet teljes üzembe vételével elkövették a leg-nagyobb bűnt: megteremtettek egy hamis világképet, amely-ben a hazugság volt az igazság, a bosszú a jogszolgáltatás ésaz igazság kimondása a legnagyobb háborús bűn. Ez a propa-ganda a tájékozatlan keresztény tömegeket arról igyekezettmeggyőzni, hogy a háborúnak csak zsidó áldozatai voltak ésmás népek mit sem szenvedtek. A keresztény tíz milliók tö-megsírjairól, a lemészárolt magyarokról, románokról, bulgá-rokról, franciákról hallgattak, a zsidó szenvedéseket mérték-telenül megnagyították. Ezzel igazolták azokat a kiváltságokatis, amelyeket az UNRA-nál, IRO-nál, a megszálló hatóságok-nál, az élelmiszerjegy osztásnál és a fekete piac egyeduralmá-ban élveztek. Igazolni vélték azokat a gaztetteket is, amelyeketa közép-európai elit kiszolgáltatása és lemészárlása során kö-vettek el.

Olyan korszak következett, amelyben a zsidónak mindenszabad volt és amelyben a zsidó bosszúval szemben az egészkeresztény Európa "Vogelfrei"-á változott. A müncheni utcánelég volt magyarul beszélni ahhoz, hogy a zsidó fejvadászok akatonai rendőrséget hívják és a menekültet, mint háborús bű-nöst kiszolgáltassák a kommunista akasztófának. Megteremtő-dött az a légkör, amelyben már a győztesek katonai hatóságaiis tehetetlenek voltak a zsidó túlkapásokkal szemben, sőt fe-nyegetve voltak saját egzisztenciájukban is, ha nem adták ma-gukat eszközül a bosszúnak.

Ami Európában 1945-50 között történt, semmi más, minta "hamisított" Jegyzőkönyvek kísértetiesen beteljesedett jö-vendölése:

141

"Jogunk az erőszakon nyugszik" – írják a Jegyző-könyvek – "A jog szava absztrakt fogalom, amelyetnem lehet konkretizálni. Ez a szó nem jelent egyebet akövetkezőnél: adjátok meg nekem azt, amit óhajtok,amelyre nézve bizonyos, hogy erősebb vagyok, mintTe."

"Abban az államban, ahol a kormány gyengén vanszervezve, ahol a törvényeket kevésbé alkalmazzák,ahol a kormányzó személyiséget és a törvények erejéta szabadelvűség folytonos beavatkozása hatástalannáteszi, más oldalról támadok úgy, hogy lerontsam azösszes intézményeket, hogy uralkodjak a törvény fe-lett, kicseréljek minden intézményt és diktátorává le-gyek azoknak, akik önként, szabadon mondtak le a mielőnyünkre hatalmukról."

A győztes nyugati szövetségesek így mondtak le hatal-munkról. És a Magna Charta, a Függetlenségi Nyilatkozat s aCode Napóleon nemzeti lobogóinak árnyékában így kezdődöttmeg - a nürnbergi per.

142

X. FEJEZET

Ki sejti, hogy milyen őseredetű tanításokon alapszik azsidó bosszú? Ki tudja, hogy mit jelent a Purim ünnepe? Kilátta már a Purim ünnepet? Ki látta már a zsinagógákban leré-szegedő zsidókat, akik egyébként antialkoholisták, de akiknekezen a napon vallási kötelességük, hogy berúgjanak. Ki tudja a"bibliaolvasó" nemzsidók közül, hogy a zsidóság a Purimot avilágtörténelem egyik legnagyobb tömeggyilkosságának em-lékezetére ünnepli ma is, mint örömünnepet?!

Több mint kétezerháromszázötven éve már az elsőPurimnak, de Mordeháj és Eszter királynő utódjai még mindigmegsütik a Juda oroszlánjával ékesített kalácsokat. A zsidóférfiak még mindig lerészegednek Ádár hónapjának tizenne-gyedik napján a bor és bosszú mámorától. És a zsinagógákban,mikor Eszter királynő könyvét olvassák, a kaftánok zsebébőlmindig előkerülnek a Hámán-botok, amelyekkel a hívő zsidó-nak szimbolikusan a templom padjára kell ütni, valahányszorAhasvérus kincstartójának neve előfordul a szövegben.Kétezerháromszázötven év múltán is egy nép kollektív bosz-szúja, olthatatlan gyűlölete sújt le arra, aki Ábrahám szentmagjára akarta emelni kezét. A keleti zsidóság zsinagógáibanbortól, pálinkától szédült zsidók tántorognak ezen a napon.Belzben, Sadagorában palesztinai táncosnők járják a buja ke-leti táncokat. A tömeggyilkosságnak, bosszúnak szép ünnepeez.

- Nézzük, mire tanítja a zsidóságot Eszter királynőkönyve? Mi történt az első Purimkor?

Eszter könyvének tanúságtétele szerint Ahasvérus perzsakirály megharagudott perzsa származású feleségére és új asz-szonyt keresett magának. Az új királynőt a Babilonba hurcoltzsidó lányok között találták meg. Eszter a királynak és kör-nyezetének nem árulta el származását, sem nemzetiségét.

143

Márdokeus, Eszter nagybátyja határozottan így parancsoltaezt.

Az öreg Márdokeus ezzel politikai iskolát alapított. A ki-rály hálószobájáig juttatta el és előre kijelölte azoknak a zsidónőknek az útját, akik így jutottak királyok, császárok, köztár-sasági elnökök, államférfiak közelségébe, hogy azoknál a zsi-dó nacionalizmus céljait érvényesítsék. Odajutottak, noha ez-zel megtagadták a mózesi parancsot.

Ebben az időben az Agágabeli Hámán lett Ahasvérus ki-rály kincstartója, vagy mint ma mondanánk, miniszterelnöke.A Bibliából nem tűnik ki, hogy miért, de Hámán "a zsidók el-lensége volt" s így vádolta őket a király előtt:

"Van egy nép elszórva és elkülönítve a népek között(!)országod minden tartományában és az 5 törvényeikkülönböznek minden nemzetségétől, a király törvé-nyeit nem teljesítik.

(Eszter könyve 3. rész 8.)"Eszter könyve szerint a király el is rendelte, hogy Ádár

hónapjának tizenkettedik napján a zsidókat lemészárolják. Azöreg Márdokeus azonban értesült a király tervéről és üzenetetküldött unokahúgának, hogy menjen a királyhoz és "esedezzenaz ő nemzetségéért". A zsidó királynő erre lakomára hívtaHámánt és a királyt.

"És mondá a király másodnapon, borivás közben: Mia te kívánságod, Eszter királynő? Megadatik. És mi-csoda a te kérésed? Ha az ország fele is, meglészen."

(Eszter 5. fej. 3.)Eszter könyvéből világos, hogy a király már erősen bebo-

rozott állapotban volt, amikor az asszony Hámánt, a"gyűlöltöt" elkezdte vádolni. Ahasvérus haragjában kiment apálmakertbe és ezalatt Hámán már az életéért könyörgött a ki-rálynőnek. A módszerek már akkor is nürnbergiek voltak: ha-zugság és rágalom! A királynő azzal vádolta Hámánt, hogy akirály távollétében erőszakot akart elkövetni rajta. A király er-re elrendelte, hogy kincstartóját azonnal akasszák fel egy öt-ven könyök magas akasztófára.

144

A kincstartó teteme még ki sem hűlt, amikor megtörtént a– hatalomátvétel. A szép zsidólány parancsára a királyMárdokeust nevezte ki miniszterelnökké s ugyanakkor IndiátólSzerecsenországig kitört a véres tömegmészárlás, amelyetazok a zsidók hajtottak végre, akiket tulajdonképpen semmisérelem sem ért. Hiszen Hámán terve legfeljebb terv volt.Hámánt, aki a felelősséget viselte, felakasztották. Mint akkor,s azóta is, ha a hatalom a kezükbe került, véresen ünnepeltékmeg diadalukat. A zsidó királynő férje a bábállamférfi őskoripéldaképe, megengedte, hogy a zsidók "megbosszulják magu-kat ellenségeiken".

A mózesi nacionalizmus az első Purim óta fürdik a meg-bosszultak vérében.

A zsidóknak világosság támada, öröm, vígasság, tisztes-ség! (Eszter könyve 8. 16.) - mondja az Ószövetség.

"Mert magok vőnek hatalmat azokon, akik őket gyű-lölik."

És leverték a zsidók minden ellenségüket, fegyverrelmegölvén és megsemmisítvén azokat és akaratok sze-rint cselekedének gyűlölőikkel."

(Eszter könyve 9. 5.)Eszter könyve részletesen felsorolja ennek a páratlan tö-

megmészárlásnak áldozatait. Elmondja mindenekelőtt, hogymegölték Hámán tíz fiát, akiknek egyetlen bűnük volt, hogyapjukat "antiszemitának" tartották. Susan várában megöltekelőbb 500, majd 300 férfit, a tartományokban minden ők nél-kül meggyilkoltak "gyűlölőikből hetvenötezret".

Ennek a mészárlásnak arányait csak úgy érthetjük meg, hanem a mai nagy számokat látjuk szemeink előtt. Nagy Sándorserege, amellyel meghódította Indiát, 47 000 emberből állott.Marathonnál a perzsa hadsereg létszáma 5000 főre rúgott és acanneai csatát 20 000 harcossal vívta Hannibál. A Perzsiábanlemészárolt 75 000 ember ókori viszonylatban félelmetesennagy szám.

145

"Történt ez Ádár hónapjának tizenharmadik napjánés megnyugovának a tizennegyediken és tették ezt vi-galom és öröm napjává,"

(Eszter 9. 18.)

Mert agági Hámán, Hammedetának fia, minden zsi-dók ellensége szándékozott (!) a zsidókat elveszejteniés Purt, azaz sorsot vetett, hogy őket megrontsa ésmegsemmisítse. Annak okáért elnevezték e napokatPurimnak a Pur nevéről."

(Eszter 9. 24.)

"Elfogadák a zsidók mind magukra és mind ivadéka-ikra és mindazokra, akik hozzájuk csatlakoznak, örökidőkre megtartják e két napot írásaik és határozataikszerint. És ezek a napok emlékezetben lesznek ésmegülik azokat nemzedékről nemzedékre, családrólcsaládra, tartományról tartományra és városról vá-rosra. Ezek a Purim napjai el nem múlnak a zsidókközött és emlékük ki nem vész ivadékaik közül."

(Eszter 9. 25-27.)Huszonnégy évszázadon át nép még nem tartott meg job-

ban fogadalmat, mint ahogy a zsidók megtartották a Purim ün-nepét. Évről évre megülték a bosszú és mészárlás emléknapját.A vér, bor mámora, a kielégített bosszú diadalérzete szállt vá-rosról városra. A szalmatetős falusi zsinagógákban és a világ-városok hatalmas, kupolás zsidó templomaiban a Purim vallásiés nemzeti ünneppé vált. Egy szédült, őrjöngésig fokozott na-cionalizmus diadalnapjává.

E sorok írója látta egy vidéki magyar városban a zsinagó-gából négyes sorokban kitántorgó kaftános sereget. Purim ün-nepe volt. A gyertyák lobogtak és a gyertyák tüzénél is ége-tőbben lobogott a gyűlölet, amely ott kavargott a keleti tánc-ban, a különös kurjongatásokban. Egy mindent felperzseldörökletes gyűlölet, a nacionalista fanatizmus infernói képevolt. Az emberek elmentek mellette és azt mondták: "ünnepükvan a zsidóknak."

146

Az illuminátusok szektái, vagy Marx tanítása mögött ezaz örökletes gyűlölet lobogott. Ez változtatta a gyűlölet hit-vallásává a marxista szocializmust. Ennek a gyűlöletnekapostolai álltak forradalmak, lázadások, kommunista felkelé-sek mögött és kerültek hatalomra a bolsevizmussal. Talán egy-szer majd megírják a modern Hámánok történetét. Azokét apolitikusokét, papokét, államférfiakét, írókét, újságírókét, akikelég vakmerőek voltak meglátni a purimi gyűlölet veszedelméta keresztény világban. Hogyan üldözték végig a világon a mo-dern Hámánokat, hogyan tették tönkre családjaikat, taszítottáknyomorba gyermekeiket és végül hogyan akasztották fel gyű-lölőiket?!

A zsidóság legnagyobb ünnepe a Purim. A kereszténységéKrisztus, - a Szeretet megszületése! Nürnbergben a Purimotöltöztették jogi formába. A bosszúállást becsavarták a paragra-fusba. A mészárláshoz megteremtették a jogi alapot, a célazonban messzebb menő volt. A keresztény jogot, a római jo-got, általában a jogot kellett lerombolni. Megalázni a legyő-zötteket, megfélemlíteni a lelkeket, és az új jogon keresztülmegteremteni a politikai lehetőséget a teljes és tökéletes világ-uralom felé.

Vajon demokratikus volt e az, ami Nürnbergben történt aháborús bűnösök megbüntetésének ürügye alatt? Vajon csak-ugyan Amerika, Anglia, Franciaország ítélkezett ott, vagy Je-hova kardja suhogott a legyőzöttek felett? Vajon keresztényivolt-e az új jog, amely alapján ítélkeztek? Vajon az igazságérvényesült-e vagy a bosszú? Vajon csakugyan az igazságotakarták szolgálni? Vagy az egész véres persziflázs csak takti-kai fogás volt az illegális zsidó hatalom kiterjesztése céljából?

A nürnbergi ítéletek a humanizmus ellen elkövetett bűnökmegtorlása jegyében jöttek létre. Az emelvényen pedig akatyini tömeggyilkosok és Drezda bombázói ültek. A háborúsorán a demokráciák nevében csinált propaganda gyűlölködvetiltakozott a zsidó kollektív bűnösség elmélete ellen. A nürn-bergi emelvényről pedig a kollektív büntetést szentesítették,amikor feltalálták a "bűnös organizációk" dicstelen elméletét.A rádiókban a jogról szónokoltak és félretették minden jogalapelvét, hogy a saját ügyében senki sem lehet bíró. Az emel-

147

vényen az amerikai zászlók lobogtak a szovjet zászlókkalegyütt, de eldobták az amerikai jogszolgáltatás és amerikai al-kotmány legfontosabb elvét, amely szerint senki sem ítélhetőel olyan bűnökért, amelyeket elkövetésük idejében a törvénynem büntetett. A teremben a barbarizmus ellen hoztak ítéletetés a pincében a Robert Kempner-féle vádhatóság Morgenthau-boyai barbárul kínozták a vádlottakat. Formailag a fair playelvére vigyáztak, lényegében csak a terhelő vagy hamisítottdokumentumok alapján hozták meg az ítéleteket. A KZ-ekbentörtént embertelenségeket csak semlegesekből álló nemzetközitörvényszék ítélhette volna el, feltéve, ha nemcsak a legyőzött,hanem a győztes barbársága fölött is ítélkezik. Barbárságot,háborús bűnöket csak egyféleképpen lehetett volna méltóanmegbélyegezni: korrektül lefolytatott nyomozási eljárások,széleskörű bizonyítások és csakis a tiszta igazság érvényesíté-sével. Ez esetben a tényleges bűnösök soha nem moshattákvolna le magukról a fekete stigmát. A jehovai bosszú alkalma-zásával mártírrá avattak esetleg olyanokat is, akiket a történe-lem nem menthetett volna fel.

Nürnbergben az emelvényen amerikai, orosz, francia, an-gol bírák ültek. Azonban egyetlen győztes hatalom ítélt és vá-dolt: Júdea!

Ma már tudjuk, mi zajlott le a tárgyalás kulisszái mögött.General Taylor mögött az amerikai fővádló Robert M.Kempner, egy volt németországi Oberregierungsrat, aki termé-szetesen zsidó. Mögötte ott állt Morris Amchan. A nürnbergitörvényszék épületében a bírákon, vádlottakon kívül alig voltmás, mint zsidó. A Ljubljanka az NKDW személyzete semmi-vel sem különbözött a nürnbergi, dachaui és egyéb "háborúsbűnös" ügyekkel foglalkozó törvényszékek személyzetétől.Zsidók voltak – nagyobb részt – a tanúk is, akikről MauriceBardéche írja, hogy egyetlen gondjuk volt: gyűlöletüket nemegészen nyíltan mutatni és legalább a kihallgatás során a tár-gyilagosság benyomását kelteni. Jellemző az "igazságszolgál-tatásnak" erre a fajtájára, hogy csak 240 tanút hallgattak ki, de300 000 esküt helyettesítő nyilatkozattal bizonyították a vádat.Mondanunk sem kell, hogy ezek túlnyomó része hamis volt.

148

A vádlottakat pontosan olyan kínzásoknak vetették alámint a szovjet börtönökben. Július Streichert véresre korbá-csolták és kényszerítették, hogy a toiletteből vizet igyon. Fo-gait felpeckelték, azután amerikai egyenruhában járó zsidók aszájába köptek, majd kényszerítették, hogy egy néger lábaitcsókolgassa. A Schwäbisch Hall fogházában az Adolf HitlerLeibstandart Garde fiatal tisztjeit, katonáit véresre korbácsol-ták, azután le kellett feküdniük a földre, ahol nemi szerveikretapostak. Mint a malmedy-i perben is, az akasztásnál felhúz-ták, majd ismét visszaeresztették őket. Így kényszerítették kibelőlük a kívánt vallomásokat. A Sepp Dietrichből, JoachimPaiperből ilyen eszközökkel kipréselt vallomás alapján ítéltékel a Leibstandart Gardet, mint bűnös organizációt.

Az SS gazdasági hivatala ellen folytatott perben OswaldPohl SS tábornokot barbárul bántalmazták. Arcát fekáliávalbekenték és addig verték, amíg a kívánt, önmagát vádoló val-lomást megtette. Hasonlóképpen kínozták az amerikai egyen-ruhát viselő zsidók Weiss SS Obergruppenführert Frankfurtam Mainban és Dachauban. Amerikai szolgálatban álló zsidóka Malmedy perben hasonló módon kényszerítettek ki vallomá-sokat német katonákból. McCarthy amerikai szenátor 1949.május 20-án minderről nyilatkozatot adott az amerikai sajtó-nak, és ebben többek között a következőket mondotta:

"Úgy gondolom, a világ elvárta tőlünk, hogy az ame-rikai joggyakorlat bizonyítékaként azt magával a le-győzött ellenségünkkel szemben is alkalmazzuk. Ehe-lyett Gestapo és GPU módszereket alkalmaztak. Ta-núvallomásokat hallottam és dokumentációs bizonyí-tékokat olvastam, amelyekből kitűnt, hogy a vád aláhelyezett személyeket ütötték, verték, és testileg ki-hozták, mégpedig olyan módszerekkel, amelyek csakbeteg agyvelőkben születhetnek meg. Látszat perek-nek és látszat kivégzéseknek tették ki őket, megfenye-gették a vádlottakat, hogy családtagjaiktól elraboljákaz élelmiszerjegyeket. Mindez a vádlók jóváhagyásá-val történt, hogy megteremtsék a vallomások kicsika-rásához szükséges lélektani légkört. Ha az Egyesült

149

Államok néhány embernek ilyen cselekményeit bün-tetlenül hagyják, akkor az egész világ örök időkre bí-rálhat minket és kétségbe vonhatja ami erkölcsi motí-vumaink helyességét."

De nemcsak a kínzások alapján ítéltek, hanem a hamisdokumentumok alapján is. A terhelő dokumentumok mellénem volt szabad odatenni az enyhítő bizonyítékokat. Ez mármagában is hamisítás. A "Madrid" című folyóirat már a pertartama alatt megírta, hogy élelmes amerikai zsidók egyes KZ-eket múzeummá alakítottak át és jó pénzért amerikai turistá-kat, újságírókat invitáltak meg, hogy a borzalmak helyét mu-togassák. Viaszbabák segítségével rekonstruálták a lágerek"gázkamráinak" bejáratát. Viaszbabákkal készült borzalmasaneltorzított bábukkal mutatták be a lágerekben történt állítóla-gos kínzásokat. Ha valahol nem volt ilyen "gázkamra" – és alegtöbb táborban nem volt – ott a thrillerekben bevált módsze-rekkel építettek egyet, mint erről még később szó lesz.

Nemcsak a World Jewish Congress és még más zsidószervezetek propagandája dolgozott filmtrükkökkel. Hasonlóértékű bizonyítékokkal operált Robert M. Kempner, az egykorinémet-zsidó emigráns által vezetett vádhatóság is. Funk biro-dalmi gazdasági miniszter ellen bemutattak egy filmet, ame-lyen nagy tömegben látszottak arany fogak, szemüvegek, orr-csíptetők, amelyeknek azt kellett volna igazolniuk, hogy ezeka lágerekben megölt zsidóktól származtak. Ma már köztudo-mású, hogy a filmet hamisították és az amerikai csapatokkalérkező amerikai zsidók hozták Frankfurtba, pár nappal a városelfoglalása után. Hasonlóképpen hamisítvány a "Todesmühle"című hírhedt film, amelyet a nürnbergi tárgyalási termébenazért mutattak be, hogy a vádlottak ellen hangulatot keltsenek.

Az ítéletek meghozatalában nagy szerepet játszottak azúgynevezett affidavitok. Ezeket olyan tanúk nevében állítottákki, akik nem tudtak, vagy nem mertek megjelenni a tárgyalá-son. Az affidavitoknak legalább egy harmada hamisítvány volt.A hamisítások mind a vádhatóságban szereplő zsidóktól,Einsteintől, Peter Bevauistól, Rolf Wartenbergtől származtak.A német származású tanúkat a zsidó interrogátorok azzal fe-

150

nyegették, hogy kiszolgáltatják őket a szovjetnek. A tanúklegnagyobb részét Robert M. Kempner, Einstein, Wartenberg,Mandellaub megfélemlítették. Az elővizsgálatokat szovjet ter-rorista módszerekkel a C.I.C.-ben helyet foglaló Morgenthau-boyok folytatták le és nem egyszer nyúltak a legbarbárabbkínzások módszereihez, - mint azt a "Das Letzte Wort überNürnberg" című német kiadvány is ékesen bizonyítja.Friedrich Gauss, Ribbentrop helyettese, a tárgyalás egyik ko-ronatanúja a védő kérdéseire a főtárgyaláson elismerte, hogyRobert M. Kempner fővádló őt is megfenyegette, hogy kiszol-gáltatja a szovjetnek. Ettől való félelmében tett olyan vallo-mást, amely a valóságnál sokkal rosszabb megvilágításba he-lyezte a fővádlottakat és Németország háborús szerepét.

A zsidók itt is gondosan folytatták azt a taktikájukat, hogynekik a második vonalban kell maradni és a kereszténységetkell előtérbe tolni. A bírák, akik ítélkeztek, keresztények vol-tak, keresztényi hit és erkölcs nélkül. Azonban a terhelő ada-tokat, hamisított filmeket, jegyzőkönyveket, affidavitokat,kikényszerített vallomásokat a nagy tárgyalás hátterében mű-ködő zsidó vádlók, C.I.C. ügynökök, hamis tanúk és a bosszútlihegő gyűlölködők szállították. A bírák a vádhatóság terrorjaalatt állottak. General Taylor, aki a vádhatóság részéről mintlegfőbb amerikai vádló szerepelt, Robert M. Kempnerrelegyütt valóságos kémszolgálatot tartott fent a bírói szobákbólkiszivárgó hírek és vélemények ellenőrzésére. A vádhatóság-oknál dolgozó személyek 90 százalékban olyanokból állottak,akiknek a hitleri fajtörvények miatt kellett elhagyni Németor-szágot. Earl Carrol amerikai ügyvéd maga is kijelentette, hogyaz ő megfigyelései szerint a nürnbergi törvényszéknél dolgozóamerikai alkalmazottaknak 10 százaléka sem volt amerikaiszületésű. (Nicht 10 % in Gericht tätigen amerikanischenAngestellten geborene Amerikaner seien.) A nürnbergi bosz-szúhadjárat igazi hátterét azonban épp egy amerikai bíró,Judge Wenersturm leplezte le, aki a délkelet német generálisok"háborús bűnös" perében volt az ítélkező tanács elnöke.Wenersturm egészen regényes körülmények között disszidált anürnbergi törvényszékről és hazatért Amerikába. Fél órávalelutazása előtt nyilatkozatot adott - a keresztény kézben levő -

151

Chicago Tribune munkatársának azzal, ha ő már épségben le-szállott az amerikai repülőtéren. Ebben a nyilatkozatban kije-lentette:

1. Azok a magasabb rendű eszmények, amelyeket a nürn-bergi katonai törvényszék számára előírtak, soha nem való-sultak meg.

2. Az a tény, hogy csak győztesek ítéltek legyőzöttek fö-lött, nem mozdítja elő az igazságosságot,

3. A vádhatóság tagjait ahelyett, hogy új jogi példaképmegalkotására törekedtek volna, a személyes becsvágy és ül-dözési szándék vezette.

4. A vádhatóság azon fáradozott, hogy a védelmet, aholcsak lehet, akadályozza és elzárja előle a bizonyító anyagot.

5. A Taylor tábornok vezetése alatt álló vádhatóság min-den erővel azon dolgozott, hogy a katonai bíróságok együtteshatározatát, amely arra irányult, hogy Washingtonból továbbibizonyító anyagot szerezzenek be, lehetőleg megakadályozzaés lehetetlenné tegye.

6. A nürnbergi törvényszék épületét 90 százalékban olyanszemélyek népesítették be, akik politikai, vagy faji okokbólmindenképpen a vádhatóság pártján állottak.

7. A vádhatóság értett hozzá, hogy a katonai törvényszékegész munkatörzsét olyan "amerikaiakból" állítsa össze, akikigen rövid idő óta állampolgárok, s akik az igazgatási szolgá-latban, fordításoknál stb. a vádlottakkal szemben ellenségeslégkört teremtettek.

8. A nürnbergi eljárás ürügyül szolgáló célja az volt, hogya németeknek megmutassa a Führerjük bűneit.

Azonban, amit a németeknek mutattak, csupán az volt,hogy brutális és kemény győzök kezébe kerültek. Ha hét hó-nappal előbb tudtam volna, mi folyik Nürnbergben, soha nemmentem volna oda. (Das letze Wort über Nürnberg. Der Wegkiadás, 57. oldal.)

Mikor a nyilatkozattal kapcsolatban valaki megkérdezte,hogy miért várt Wenersturm annak nyilvánosságra hozatalávaladdig, amíg személyesen Amerikába érhetett, egy angol saj-tómegfigyelő így felelt:

152

- Wenersturm bíró nagyon jól tudta, hogy az amerikaipolgári repülésben a repülőgép szerencsétlenségeknem tartoznak a ritkaságok közé.

Jehova bosszújától tehát már az amerikaiak élete sem voltbiztonságban. Nekünk elég annyit megállapítani, hogy Nürn-berg nem az amerikai és az angol szellem, hanem a törzsi ná-cizmus legjellegzetesebb műve volt. Világosan megmutatta,hogy ha az igazságszolgáltatás a zsidók kezére kerül, ott nincsigazság, nincs korrektség, mert a kettős erkölcs szerint anemzsidókkal szemben minden megengedett.

A nürnbergi vádlók számára nem a törvény írta elő a cse-lekvés módját, hanem a Jegyzőkönyvek:

"... mi más oldalról támadunk, hogy lerontsuk az ösz-szes intézményeket, minden létező rendet, hogy ural-kodhassunk a törvény fölött."

Nemcsak a nürnbergi szellem mutatja, hogy ott a jehovaibosszú érvényesült. A törvényszék 3000 alkalmazottja közül2400 zsidó volt! Ez a szám mindennél többet mond. A világ-zsidóság ítélkezett Nürnbergben. Célja nemcsak a keresztényijog lerombolása volt, hanem hogy minél többet büntessen meg"gyűlölői" közül. A nürnbergi tragédia hátterében világosanfelismerhető egy messzebb tekintő szándék: az egész világ ter-rorizálása a nürnbergi ítéleteken keresztül. Elnémítani mindenellenvéleményt, háborús bűnösséggé kiáltani ki minden, a zsi-dók ellen gyakorolt, vagy jövőben gyakorolható kritikát ésszovjet mintára halállal büntetni azokat, akik látni mernek!

Ezen kívül volt még egy nagyobb cél is, amit tökéletesenelértek: a keresztény és nemzsidó népek kibékülésének meg-akadályozása. A cél az volt, hogy a német népben gyűlöletetkeltsenek Amerika iránt. Hiszen a világzsidóság sejtette, hogyegyszer a keresztény Amerikának is szüksége lehet a némethadosztályokra a bolsevizmussal szemben. Miután az ítélete-ket nagyobb részt Amerika nevében hozták, azokat úgy kellettmegszövegezni, hogy egyetlen kultúr-európainak se legyenkedve soha többé fegyvert fogni Amerika oldalán. Úgy kellettítélni, hogy igaza legyen Churchillnak

153

"A csataterek fölött kinő a fű, de az akasztófák fölöttsohasem."

A világzsidóságnak Amerika ellen ez volt a legnagyobbárulása. A célt elérték, s ez tökéletesen megmutatkozott az1945-51 közötti német közhangulatban, amely erkölcsilegAmerikát egy síkra helyezte a Szovjetunióval. Oda kellett he-lyeznie, mert hiszen még a landsbergi ítéletek végrehajtásaidején sem engedték kimondani az igazságot:

Emberek! Ezt nem Washington Amerikája, és nem aMagna Charta Angliája, nem Descartes Franciaor-szága cselekedte, hanem a világhódítók. Nürnbergbena Purim szelleme ítélkezett.

"És elpusztítának gyűlölőikből 75 ezret", mondjaEszter királynő könyve. A német orvos, német tanítóhónapokig minden bűn nélkül sínylődött az internálótáborban. A zsidóság - Morgenthau és Morgenthauveje, Clay generális útján - előírta, hogy két éven ke-resztül az egész német nép számára csak olyan kaló-riamennyiséget szabad adni, mint amennyit a kon-centrációs táborok lakói kaptak akkor, midőn a szö-vetségesek már szétbombázták a vasutakat és nem le-hetett szállítani az élelmiszereket. A Hámánt hamisanvádoló Eszter királynő kísértete jött vissza a keresz-tény Európába, hogy hamis tanúkat fogadjon, hamisaffidavitokat gyártson, filmeket hamisítson, ártatla-nokat kínozzon a börtönök pincéiben és hogy megha-misítsa a történelmet is.

A legszörnyűbb következmény, amely máig is sújtja a vi-lágot: az árulás apoteózisa, az árulók megjutalmazása volt.Nürnberg felmentést adott mindenkinek, aki legalább egyszerelárulta a hazáját és elítélt mindenkit, aki megtartotta az államifelsőbbségnek tett esküt, Ezzel elmosódott a határ a hazafiságés az árulás, a hűség és a becstelenség között. Melyik államotszabad, vagy kell elárulni? A Hitlerét, vagy esetleg a Wa-shingtonét is? Julius Rosenbergnek és az atomkémeknek fel-

154

mentő ítéletet kézbesítettek már előre Nürnbergben. Mikormégis kivégezték őket, az Amerika ellenes zsidó tüntetésekmegmutatták, hogy a zsidó szellem helyesnek, jogosnak tartminden idegen ország elleni hűtlenséget. Az angol katonai tör-vény akkor is megkövetelte a halálig tartó hűséget. A németkatonákkal szemben halálos ítéletet hoztak, mert engedelmes-kedtek a parancsnak. Az árulót megjutalmazták. Ezzel lerom-bolták mindazt, ami fenntartotta eddig az államokat és nem-zeteket.

A nürnbergi törvényszék azonban nemcsak a bosszúszimbólumává változott, hanem az erkölcsi elaljasodás jelkép-évé is. A háborútól feldúlt, nyomorgó, éhező Európában anürnbergi törvényszék épülete a fekete piac központját is je-lentette. Mark Lautern megrázó képet fest a nagy mocsárról,amely a nürnbergi törvényszék körül terjengett. Jöttek aSolomonsonok, Schlossbergerek, Rabinovicsok, akik - mint avádhatóság alkalmazottjai két halálos ítélet vagy kivégzés kö-zött - amerikai cigarettát, porcelánt, ezüstöt, aranyat, prémet,reneszánszkori festményeket árultak. Mr. Solomonson azórákra specializálta magát. Mr. Sterling képeket csempészett.Mr. Cohen vagon tételben ajánlott kávét, vagy amerikai ciga-rettát.

És ott volt persze az amerikai rádiók hírhedt kommentáto-ra, Gaston Oulmán, kubai zsidó, aki 285 tárgyalási napon át alegvadabb ószövetségi gyűlöletet lihegte öt világrész rádióhallgatói felé.

Mr. Oulmánnak aztán hirtelen szöknie kellett. Nemcsakaz derült ki róla, hogy kommunista, hanem az is, hogy a világbüntető törvénykönyveinek nincs olyan fejezete, amelybe belene ütközött volna.

"Nemcsak minden értékkel és áruval folytatott feketekereskedelem tette a nürnbergi igazságügyi palotátEurópa egyedülálló mocsarává, - írja Mark Lautern."Sokkal több volt ennél az erkölcsi leértékelése mindenértéknek és ez is innen indult ki. A törvényszék külföl-di alkalmazottainak a lakásokban és szállodákbanfolytatott orgiái gyakran Nürnberg egész városré-

155

szeiben okoztak izgalmat és felháborodást. Mind többlett a fiatalkorú női alkalmazottak száma, köztük né-metek és szövetségesek, akiket belerántottak a rotha-dás, korrupció örvényeibe. A nemi élet korlátlanságaés legsötétebb perverzitása uralkodott ezekben a kö-rökben s a bizonyítható botrány történetek bizonyosújságokat évekre elláttak Nürnbergből származóanyaggal.

(Das letze Wort über Nürnberg 68. oldal)Halálra ítélve és életfogytiglani fegyházra büntetve álltak

Eszter királynő népe előtt az új Hámánok és hallották, amintgyűlölőik, a feketések, a perverzek, az ember kínzók kórusbanéneklik a Lehár Víg özvegyéből átalakított nürnbergi indulót:

Da geh in PX,Dort bin ich bis halb sechs!

1946. október 16-án éjfélkor 11 "háborús bűnös" európaielindult a nürnbergi akasztófák felé. És ekkor megtörtént acsoda. A halál küszöbén a legyőzöttek diadalt vettek a győzte-seken. Nem bitófára léptek, hanem erkölcsi piedesztálra ame-lyen még egy jobbik Európa állt. Elsőnek szótlanul halt megJoachim von Ribbentrop külügyminiszter. Utána márvány-hideg arccal, ragyogó csizmákban, elegáns uniformisbanWilhelm Keitel tábornagy állott az akasztófa alá és szólt:

- Két millió német katona halt meg a hazáért. Most énis követem a fiaimat!

Utána Dr. Ernst Kaltenbrunner következett:

- Forró szívvel szerettem hazámat és német népemet!- mondotta '"- Németország szerencse fel!

Szótlanul, mozdulatlan arccal és vonásain a mértéktelenmegvetéssel lépett a hóhér elé dr. Alfred Rosenberg, akit dr.Hans Frank, a lengyelországi főkormányzó követett a halálba.Az ő terhükre írták azokat a zsidókat, akik – állítólag – el-pusztultak a keleti területeken.

156

Dr. Wilhelm Frick birodalmi miniszter következett:

- Sokáig éljen az örök Németország! - kiáltotta mie-lőtt kinyílt a halába vezető csapóajtó.

Arcán maró gúnnyal és a nézők iránti mélységes megve-téssel lépett elő Julius Streicher, aki a Látók közé tartozott.Streichert egy Blitt nevű New York-i zsidó fogta el, aki őrna-gyi rangban arra specializálta magát, hogy kiirtja az "antisze-mitákat". Streicher látta talán legtisztábban azt a veszélyt,amely most a bitófáig vezette azokat, akik védekezni mertek.Nürnbergről ő mondotta ki a teljes igazságot:

- Purim ünnep 1946-ban!

Utána dr. Fritz Schaukel halt meg ezekkel a szavakkal:

- Ártatlanul halok meg. Tisztelem az amerikai kato-nákat és tiszteket, de nem az amerikai igazságszol-gáltatást!

Emelt fejjel lépett a bitó alá Alfred Jodl vezérezredes, akitArthur Seyss-Inqart követett a mártírok útján:

- Hiszem, – mondotta – hogy ez a kivégzés az utolsófelvonás lesz a második világháború tragédiájában.

Talán szimbolikus volt, hogy John C. Woods, a katonaihóhér, aki 103 perc alatt végzett a "háborús bűnösökkel" szin-tén zsidó volt.

- Ez a gyors munka, mondotta büszkén, megérdemelegy jó adag italt, – miközben a Life riportere kezébena kötéllel megörökítette, hogy ezt a fényképet az ízlésnagyobb dicsőségére első oldalon közölje a nagy vi-lágmagazin. Igen! Mindez megérdemel egy jó adagitalt. Hiszen a bírák és hóhérok fölött ott sötétlik márJulius Streicher jóslata, amelyet szintén az akasztófaalatt mondott:

- Titeket majd a bolsevisták fognak felakasztani!

157

Hermann Göring birodalmi marsall, aki fél órával a ki-végzési ideje előtt bevette a hozzá becsempészett ciánkálit,holtan fekszik cellájában. Hitler holttestét angol, amerikai,orosz ügynökök lázasan keresik a Führerbunker romjai között.Göbbels egész családjával együtt elpusztult, illetőleg öngyil-kos lett, miután hat gyermekét kiirtotta. Bormann eltűnt.Himmler ciánkálival öngyilkosságot követett el, amikor az an-gol zsidó kihallgató kezére került. Robert Ley a nürnbergibörtönben lett öngyilkos. Mussolinit lábánál fogva akasztottákfel Milánóban, az egykor érette őrjöngő tömeg ellenkező jelűüvöltése közepette.

Most tehát elindulhatnak a repülőgépek, amelyek majdNémetország fölött szétszórják a nürnbergi áldozatok elégetettholttestének hamuját. És ez a hamuszórás a legszimbolikusabbcselekedet az új Purim után. Ez az ítélkezők, az új Purim ün-nep résztvevőinek rossz lelkiismerete, emésztő bűntudata. Milesz, ha egyszer elszáll a Purim mámora? Ezeket nem leheteltemetni! Hiszen egyszer kiáshatják sírjaikat és egyszer nap-világra kerülhetnek a bizonyítékok az igazi háborús bűnösökellen. Mi lesz, ha egyszer a terror, szellemi elnyomás utánmégis csak megszólal a homo homanus lelkiismerete és szá-mon kér mindent: az elhallgatott Katyntól, a prágai tömegmé-szárlásig! A holttestek még ki sem hűltek, a hamut még el semvitte a szél, de a hóhérok már remegnek. Nem a streicheri jós-lattól félnek, hanem az igazságtól. Hiszen a Hámánokatkétezerötszáz év óta sohasem sikerült megölni. A szellemükmindig feltámadt, hogy új és új veszélyekbe sodorja a törzsinácizmus világuralmát.

Hát jöjjenek a többi Hámánok is. Hiszen nemcsak ezek anémetek voltak bűnösök. Bosszút kell állni azokon is, akik ba-rátaik voltak, akik velük "kollaboráltak", akik a maguk hazafi-sága szemszögéből ugyanazt vették észre, amit a német ébre-dés elindítói láttak. Világos cél ez: el kell venni a kedvét min-denkinek és mindörökre attól, hogy olyan irányzatok mellészegődjék, amelyek nem kedveznek a világuralmi totaliariz-musnak.

Franciaországban a sír felé haladó ősz hadvezért, Pétaintítélik életfogytiglani várfogságra, hálából azért, mert megvé-

158

dett egy másik várat, Verdunt, a németek ellen. Aztán PierreLaval, francia miniszterelnök lép a kivégzőosztag elé. Előző-leg ő is ciánkálit vesz be. Az orvosok két óráig küzdenek azért,hogy megmenthessék – a halálnak. Végre ott áll a katonákfegyvere előtt s a kirendelt bírák elbújnak a rabszállító kocsimögé, hogy ne lássák ítéletül következményeit. A ciánkálitólösszeroncsolt szervezetű Laval azonban azt sem akarja elfo-gadni, hogy ülve, egy széken végezzék ki. Tántorogva áll fel,de azt mondja:

- A francia minisztertanács elnöke állva hal meg!

Maga vezényli a tüzet a katonáknak, akik rosszul lőnek. Afrancia miniszterelnöknek végül is egy, a tarkójára irányzottrevolverrel kell megadni a kegyelemlövést.

Norvégiában Quisling miniszterelnököt az akershursi fog-ház udvarán lövik agyon és a norvég katonák, a kivégző osztagtagjai megrendülnek attól a hősiességtől, méltóságteljes ma-gatartástól, amellyel a bolsevizmus egyik legrégibb ellenfele afegyverek csöve elé lép.

Magyarország államfőjét, Szálasi Ferencet, kormányánaktagjaival együtt végzik ki. Az előző államfő, Horthy Miklóscsak úgy tud menekülni Nürnbergből, hogy mint a vád egyikkoronatanúja letagadja a saját maga által szentesített, úgyne-vezett "zsidótörvényeket". Szálasi Ferenc fővetéssel lép elkormányának az akasztófán lógó tagjai előtt és olyan hősiesenmegy a halálba, hogy a kivégzéséről készült szovjet filmet bekell tiltani, mert magatartása megrázza az egész országot. Ma-gyarország négy miniszterelnöke, Bárdossy László, ImrédyBéla, Sztójay Döme, Szöllősi Jenő egyforma hősiességgel hal-nak meg az akasztófákon, vagy a kivégző oszlopokhoz kötve.Akik ellenük a népbírósági törvényt hozták, vagy föléjük a bí-rói székbe ülnek, csaknem kivétel nélkül a diadalmas faj kép-viselői. Bárdossy László még csak nem is "antiszemita".Egyetlen bűne, hogy hadat üzent a bolsevizmusnak. S amikora kivégzési helyen szorongó, gettóból szabadult csőcselékre, abosszúszomjas tömegre tekint, utolsó imaként kiáltja az ég fe-lé:

159

Isten! Szabadítsd meg Magyarországot ezektől abanditáktól!

Romániában Antonescu marsallt, a román nép egyik leg-hűségesebb hősét végzik ki. Jugoszláviában a nemzeti érzelműpartizánok vezérét, Drazsa Mihajlovicsot adják Mojse Pijadehóhérainak kezére és akasztófán hal meg, 1947. április 18-án afüggetlen Szlovákia pap-miniszterelnöke, dr. Tiso József, nép-ének szabadsághőse. A bosszú már nem áll meg az egyház ve-zetőivel szemben sem. Krisztus papját a pápa sem tudja ki-menteni a nagy szabadkőműves humanista Benes Eduard ke-zéből, aki zordonul mondja:

- "Tisonak lógnia kell!"

Nyolc, illetőleg kilenc ország államfői, miniszterelnökeihalnak meg az új Purim során. Népük számára azonban nemháborús bűnösök ok, hanem szimbólumai a népek mártírom-ságának. Hiszen utánuk jönnek a névtelenek, az esküjükhöz hűmaradt katonák, a szellemi emberek, írók, újságírók, parasz-tok, papok, lelkészek és most már nemcsak a "nácik", nemcsaka "fasiszták", nemcsak az "antiszemiták", hanem mindenki, akiminőséget képvisel, aki kellemetlen tanú a gaztettek elkövetőiellen. "Háborús bűnös" például Orsós Ferenc magyar egyete-mi tanár, a törvényszéki orvostan európai hírű képviselője,csupán azért, mert Katynban ő is aláírta a jegyzőkönyvet,amely szerint a lengyel tiszteket nem a németek, hanem aszovjetek gyilkolták meg. Keleten és Nyugaton most már vilá-gos a bolsevizmus 1919-es tendenciája, a talmudi parancs,amely azt hirdeti: "a keresztények legjobbját öld meg". Abosszú őrületében biológiai osztályharc ez! A nemzsidó népekelitjének fizikai kipusztítása, hogy többé ne akadjon ember ésszabadsághős, aki veszélyeztetni meri ezt az uralmat.

Az amerikaiak azonban talán már érzik, hogy közelít azidő, mikor őket is fenyegetni kezdi a streicheri prófécia:

"Titeket majd a bolsevikek fognak felakasztani."

Júdea kötele az elítéltekbe és az emberiség torkába bele-fojtja a szót. Amerikának azonban az fogja a legnagyobb szol-

160

gálatot tenni, aki egyszer ki meri mondani, hogy mindezt nemAmerikai csinálta, hanem a világzsidóság és hogy Nürnbergnem az új jog kezdete, hanem a zsidó terror új Purimja volt.Hiszen a nürnbergi szellem mártírjai között már nem csak le-győzöttek és kollaboránsok vannak ez idő tájban. Amorgenthauizmus egyik első számú mártírja Amerika legendáshőse – Patton generális, a Németországba bevonuló US Armyvezére, a "páncélos huszár". Ő még a maga nyersességében islovag és gentleman. Gyermekien naiv óriás, az amerikai pioní-rok leszármazottja, aki harcolt a nácizmus" ellen, mert azt hit-te, hogy az valami ördögi rossz. Így mondták a propagandis-ták, az újságírók, az államférfiak. gyűlölettel érkezett Német-országba. Hitte, hogy a nácikat meg kell büntetni. Egyszer az-tán egy német tejes asszony, aki szomszédjában lakott, vélet-lenül elébe jutott s beszélni kezdett arról, ami a parancsnokivillán túl történik. Az országutakról, ahol Morgenthau-boyokparancsára a MP. kiborítja a városoknak szánt tejet, a zsúfoltinternálótáborokról, amelyekben már nem nácik ülnek, hanemegyszerű kötelességüket teljesítő német katonák, a munkások-ról, akiket a KZ-esek bosszúja kiűz a lakásaikból, s a kórhá-zakról, melyekben a zsidó orvosok azt tanácsolják, hogy min-den negyedik gyermeket injekcióval kell elpusztítani, mertnincs tej a táplálásukra.

És Patton generális, a katona, a nyugati gentleman elindul,hogy saját szemével győződjék meg arról: vajon igazat mond-e ez a német parasztasszony? Eltakart rangjelzéssel, mint egy-szerű amerikai katona járja végig a földi poklot; a börtönöket,az internáló táborokat, a hadifogolytáborokat, ahol látja, hogyakik a németeket kínozzák, akik a kollektív bűnösség elméletéthirdetik és a kollektív büntetést gyakorolják, nem Washington,hanem Jehova népének fiai. A tisztek szigorú parancsot kap-nak, hogy a félholt foglyoknak adjanak elegendő élelmet, aMP-nek megtiltja, hogy az országúton kiborogassák a csecse-mőtejet. General Patton nem hajlandó végrehajtani aMorgenthau tervet. Ő Amerikáért harcolt és nem Júdeáért. AMorgenthau terv végrehajtását csak egy másik amerikai gene-rális vállalja: Dwight Eisenhower.

161

A "páncélos-huszár" fölött nem lehet Nürnbergben ítélni.Pattont tehát halálra ítélik a függönyök mögött. De ugyanazokítélkeznek rajta, akik a Nürnbergbe hurcolt németeken. Mamár tudott, de elhallgatott tény, hogy C.I.C. ügynökök paran-csára Patton autójának nekihajtat egy másik "amerikai" autó.A napnyugati lovag azonban csak megsebesül a "véletlen" sze-rencsétlenségnél. Mentőautóba teszik s erre a mentőkocsit üt-köztetik össze egy óriás amerikai teherautóval. Most már ha-lott Patton generális. De a zsebéből eltűnik valami, amitőlokuk volt félni a világhódítóknak.

- Van egy kis fekete noteszem – mondotta egyszer ahalott hős. – És ha egyszer visszamegyek Amerikába:nagy tisztogatás lesz Washingtonban!

Vajon Patton-e az utolsó amerikai áldozat, akit halálra ti-por a Morgenthau-boyok vezette őrült bosszútank? Vagy jönmég utána más is? Jönnek a Forrestalok, McCarthyak és a töb-biek?

Az ő lecsukódó szemei azonban bizonyosan láttak. Sugyanazt látták, mint Keitel, Jodl, vagy Streicher, amikor ottálltak a nürnbergi bitófa alatt.

Valaki és valakik azonban nem kerültek Nürnbergbe: afrankfurti Zsidókérdést Kutató Intézet és az 1903-ban alapított"Weltdienst" (World Service) sajtószolgálat képviselői. Ezeketelsőnek fogták le az amerikai CIC zsidó tagjai. Elsőként vittékNürnbergbe és fenyegették meg őket azzal, hogy a birodalmikormány tagjait megelőzve fognak akasztófára kerülni. Ezekazonban azt mondták az "amerikai" interrogátoroknak:

- Jó! Mi odaállunk a nürnbergi törvényszék elé, de el-rejtett dokumentumaink segítségével bizonyítani fog-juk a világzsidóság háborús bűnösségét. Ugyanakkorpedig kénytelenek leszünk felfedni, hogy például aWeltdienst nem volt náci szervezet. Huszonháromnemzet tagjai támogatták kiadványaikat. Köztük egyvolt amerikai elnök, a svéd vezérkar számos tagja, azangol arisztokrácia jobbjai, a Dél-amerikai Unió mi-niszterelnöke.

162

A világhódítók által legjobban gyűlölt német intézményvezetői a vádiratig sem jutottak el. Sietve szabadlábra helyez-ték őket s ha valaki elolvassa a nürnbergi ítéletet, a "bűnös or-ganizációk" között egyáltalán nem szerepel a frankfurti Zsidó-kérdést Kutató Intézet, sem pedig a Weltdienst.

A világhódítóknak igen-igen kellemetlen lett volna, haezeknek az intézményeknek vezetői – "védekeznek".

Az Union című angol lap 1952. január 19-iki száma írta:Németországból arról az ízléstelen tényről érkezik híradás,hogy az amerikai hadsereg európai parancsnoklási körzetébena nürnbergi törvényszéki palotában, – ahol Göringet és a többinemzeti-szocialista vezért halálra ítélték, – felavatták az elsőzsidó imaházat (kápolnát). Ha még valami szükséges volt anémet közvélemény meggyőzésére, hogy vezéreiket a világ-zsidóság üzelmei következtében gyilkolták meg, – ez a kápol-naavatás elég volt a teljes bizonysághoz!

Az új Purim szimbóluma, azonban mégis a nürnbergi tár-gyalóterem marad, ahol 1952-ben zsidó imaházat rendeztekbe. Jehova dicsőségére. S annak bizonyságául, hogy Nürn-bergben nem a szövetségesek ítélkeztek, hanem – Júdea!

163

XI. FEJEZET

A második világháborúban a zsidóság - amely hadviselőfélnek nyilvánította magát - ismeretlen számú halottat vesztett.Más népek meggyászolják halottaikat, emléket állítanak nekikés megőrzik emlékezetüket. A zsidóság nagy része üzletet csi-nált halottaiból és holttesteiket lépcsőnek használta a világ-uralom felé. Politikai befektetésnek tekintette őket. Eszközneka hatalom, a terror, a bosszú és gazdagodás számára. Más né-pek hősi sírjain az emlékezés szelíd virága nyílik. A zsidó há-borús halottak sírja körül a propaganda hangszórói üvöltenekmég ma is. Más népek halott édesanyáinak sírjára virágotvisznek az életben maradottak. A zsidó édesanyák sírja körülegy kegyelettelen, visszataszító kiáltás vált általánossá:"UNRA-csomagot adjatok! A nácik megölték az én édesanyá-mat is!"

Az auschwitzi, bergen-belseni sírok az életben maradottakszámára nem a barbárság elleni örök tiltakozás mementói vol-tak. Hollywood üzletet csinált belőlük. A keresztény népekmegdöbbenéssel állták körül a zsidó sírokat. A zsidók filmma-sináival. hangszóróval, fényképezőgépekkel. Az első hírekre akeresztény világ riadtan mondta: valami szégyenletes borza-lom történt! A zsidó nacionalizmus headlinejai azt kiáltották:Világszenzáció! Most már nekünk, az életben maradottaknakjogunk van a szánalomra, bosszúra, az UNRA-kiváltságra, agyors kivándorlásra és a világuralomra!

Ilyen még nem fordult elő az emberiség történelmében.A keresztény emberiség szánalmat, megdöbbenést, felhá-

borodást érzett. A zsidó túlélők azt mondták: előjogokat ké-rünk! A nácik áldozata lett anyám, a húgom, az apám. A már-tírok nyugodtak a tömegsírokban és a New York-i milliomos,a brooklyni kis szatócs úgy járt, kelt, mintha ő halt volna mega bergen-belseni táborban és viselte homloka körül a mártír-glóriát.

164

Más népeknek is vannak a halottaik és mártírjaik. Talánnagyobb számban is, mint a zsidóknak. A kremli zsidókdumping-terve következtében hat millió ember halt éhen Uk-rajnában. És a világ nem adott semmi előjogot az ukránoknak.A katyni tömegsírok áldozatai hozzátartozóinak sem adottsenki dupla élelmiszerjegyet. A brünni halálmars túlélői nemkaptak kártalanítást. A brombergi vérengzés, a prágai, jugo-szláviai tömeggyilkosságok tettesei közül senkit nem akasz-tottak fel Nürnbergben.

- Hatmillió mártír! - hirdették a zsidó lapok, a nürnbergibírák, a filmek és rádiók.

- Hatmillió! - borzadt össze a keresztény világ és nemmert szólni még akkor sem, mikor nyilvánvalóvá vált, hogyegy óriási arányú zsarolási manőver folyik ezzel a számmal.

- Hatmillió! - jajdultak fel a németek, akik a fegyverszü-net napjáig semmit sem tudtak a KZ-ekről és akik fölött mostmegsuhogott a kollektív büntetés korbácsa.

De vajon tényleg voltak-e hatmillióan?

Mikor 1949-ben kérdést intéztek Taylor tábornokhoz, akiNürnbergben a vádhatóság képviselője volt, hogy honnan vetteezt a hatmilliós számot, azt felelte, hogy ez Ohlendorf SS tá-bornok vallomásán alapul. Ohlendorf a nürnbergi vizsgálat so-rán állítólag elmondotta, hogy ennyi zsidót gyilkoltak meg.Azóta már köztudomású, hogy ezt a vallomást az amerikaizsidók kínzással csikarták ki Ohlendorfból. Hasonlóképpenmegkínozták Oswald Pohlt és Berger SS Obergruppenführert.Hamis affidavitokkal bizonyították a zsidó "mártírok" példát-lanul nagy számát. Másfelől az amerikai CIC szolgálatban állóhomályos figurától, dr. Wilhelm Hoettltől – aki Walter Hagennév alatt ír könyveket, – származik ez az adat.

"Nürnbergben – írta róla a Der Weg 1954. évi 3.számának 203. oldala – mint az amerikai vádhatóságtanúja lépett fel. Őtőle származik az egyetlen bizo-nyíték, illetve feltevés a hat millió zsidó meggyilkolá-sáról. A két bécsi zsidó emigránssal. Pergerrel ésVerberrel együtt, akik mint US tisztek a nürnbergi ki-

165

hallgatásokat folytatták, ő is a szovjet javára folyta-tott kémkedést."

A zsidó halottak nagy számát, helyesebben a zsidók kiir-tására irányuló szándékot utólagosan Hitlernek azzal a kije-lentésével szokták igazolni, amit a háború kitörése előtt mon-dott egyik beszédében:

"Ha a világzsidóság kirobbantja ezt a háborút, a bé-kekötés nem fog zsidót találni Európában!"

Kérdés azonban, hogyan értette a nemzeti szocializmus azsidókérdés megoldását? Mit jelentett az "Endlösung derJudenfrage"?

Sven Hedin 1939-ben tervezetet terjesztett Göring elé azeurópai zsidóság kivándoroltatásáról.

"- A tervezet érdekes és praktikus – mondotta Göring.– Örömmel ígérem meg támogatásomat. Ha lesz be-lőle valami, szívesen állok rendelkezésre."

(Sven Hedin. Ohne Auftrag in Berlin)A másik terv, amit különben röpiratokban terjesztett a

párt: Madagaszkár. Hazát kell adni egy hazátlan népnek. Pa-lesztina nem tudja eltartani az európai zsidók tömegeit. Izraelvisszaállítása örök zavarok, háborúk kútforrása lesz az arabvilágban, ami be is következett.

A hitleri politika számára maga a New York Times szol-gáltatta a legfényesebb bizonyítékot, amikor a második világ-háború után közzétett zsidó statisztikájában beismerte, hogyHitler 400 000 zsidót engedett kivándorolni a birodalom terü-letéről. Ha kiirtási szándék lett volna, akkor ez a 400 000 zsidóegész bizonyosan nem jut ki a Német Birodalomból.

A World Jewish Congress "Unity in Dispersion" című ki-adványának 377-ik oldalán elismeri, hogy

"a német zsidók túlnyomó többségének sikerült Né-metországot a háború kitörése előtt elhagyni."

Maga a világzsidóság jól látta és előre látta, hogy a máso-dik világháború, különösen a bolsevizmus leverése esetén,

166

meg fogja ritkítani a zsidóság sorait, azonban – mikor még időlett volna rá – semmit sem tett a kivándoroltatás érdekében.Neki szüksége volt az áldozatokra, hogy ezzel a legendávalmegzsarolhassa az egész világot. A világzsidóság teljesentisztában volt azzal, hogy a történelem nem fog még egyszerilyen nagyszerű pszichológiai fegyvert a kezébe adni az "anti-szemitizmus" elnémítására és a világuralom megszerzésére. Anémetországi Kristallnacht után Amerika, Franciaország ésAnglia vezetésével 48 állam konferenciát tartott Spessartban sezen kizárólag a veszélyeztetett németországi zsidóság át-mentéséről tárgyaltak. Bár minden résztvevő tisztában voltvele, hogy háború esetén nem lesz kellemes az európai zsidó-ság helyzete, végeredményben semmi érdemleges nem történt.Anglia egyszerűen nem volt hajlandó befogadni a német zsi-dókat. Amerika hajlandó lett volna bebocsátani a németországizsidókat, de a kulisszák mögött dolgozó zsidó erők leszabo-tálták ezt a konkrét megoldási tervet. Ők nagyon is tisztábanvoltak azzal, hogy ez a náciellenes propaganda megszűnésétjelentette volna. Bármilyen paradoxnak lássék is, a világzsidó-ságnak kapóra jött a német nemzeti szocializmus zsidóellenes-sége, mert ezt a tényt pszichológiailag nagyszerűen ki tudtahasználni saját világuralmi céljai érdekében. A világzsidóság-nak kifejezettem kellett a második világháború, még akkor is,ha tudták, hogy ez bizonyos számú zsidó áldozatba fog kerül-ni.

A háború kitörése után és a háború tombolása közepettemár minden ilyen áttelepítési terv kivihetetlenné vált. De vajoncsakugyan el akarták pusztítani a németek a kezükre jutott zsi-dókat? Ez semmiképpen nem hihető. Hiszen Lengyelország el-foglalása után a "Signal" című képeslapban megjelentek a len-gyelországi gettók fényképei. A zsidók el vannak különítveugyan, ami háború idején biztonsági szempontból teljességgelérthető. Azonban, ha meg akarnák semmisíteni őket, a hivata-los propaganda semmi esetre sem fényképezné le őket, kik anémet hadsereg számára csomagolási és egyéb könnyebbmunkákat végeznek rendszeres fizetés ellenében. A "Signal"közli a gettókban rendszeresített külön zsidó pénzt, amely aháborús nyerészkedés megakadályozására szolgál. A gettókat

167

a zsidók által választott zsidó tanácsok igazgatják. Arról lehetvitatkozni, hogy ez helyes, vagy nem helyes. A gettó talán le-alázó intézmény, de nem barbár. Nem egy nép elpusztításáraszervezett intézmény. Elvégre a háború kitörésekor az Egye-sült Államok is internálják a németeket, a japán származásúállampolgárokat, míg Angliában a Mosley-fasisztákat viszikinternálótáborba. A "Signal"-nak ez a száma akkor még kap-ható egész Európában.

A mintaszerű német gettók ellen azonban egyáltalán nememelt kifogást a "világlelkiismeret".

Mit jelentett tehát a zsidókérdés megoldása? A problémá-ra így felel Maurice Bardéche könyve a nürnbergi tárgyalássalkapcsolatban:

"A per okmányaiból egész világosan látható, hogy azsidókérdés megoldása, amely a nemzeti szocializmusvezérének jóváhagyását is elnyerte, kizárólag arraszorítkozott, hogy a zsidókat egy különálló területretömörítsék s ezt zsidórezervációnak nevezték. Ez azeurópai gettónak bizonyos fajtája volt, vagy még in-kább a Keleten újra feléledő zsidó haza. Ezt a szán-dékot árulják el a miniszterek és magasabb hivatal-nokok rendeletei. Nem egyebet! A nürnbergi vádlot-tak nyugodt lelkiismerettel hangoztathatták, hogy azegész háború során sem tömegkivégzésekről, semAuschwitzról, sem Treblinkáról semmit sem tudtak sminderről először csak a vádhatóságtól hallottak."

Hogyan jöttek hát létre a német koncentrációs lágerek?Erre a kérdésre nagyon érdekes feleletet adott a nürnbergi tár-gyalás. Raymond H. Geist, az amerikai konzulátus első titkára,aki 1933-ban Németországban érte meg a nemzeti szocialistahatalomátvétel napjait és aki természetesen zsidó volt, esküalatti nyilatkozatot adott a nürnbergi bírák számára. Nos, Mr.Geist azt állította ebben az eskü alatti nyilatkozatban, hogy ahatalomátvételt követő napokban a Gestapo áldozatainak szá-ma több százezerre rúgott.

Azonban a nürnbergi fővádlott, Hermann Göring biro-dalmi marsall, az amerikai bíró kérdésére ezeket mondotta:

168

- Természetes, hogy kezdetben történtek túlkapások,magától értetődik, hogy ezek néha ártatlanokat súj-tottak, azonban az előzmények nagyságához mérten,ez a német szabadságforradalom a történelem leg-vértelenebb és legfegyelmezettebb forradalma volt.

Kezdetben csak a kommunista vezetőket vitték koncentrá-ciós táborba. Mikor pedig kiderült, hogy Thälmant, a kommu-nista párt vezérét a "védőőrizetben" bántalmazták, Göringegyenesen magához rendelte Thälmant és azt mondta neki:

- Kedves Thälman, ha ön került volna hatalomra,valószínűleg nem verik meg, viszont ön minden bi-zonnyal lenyisszantotta volna ez én fejemet.

- Természetesen! - mondta a birodalmi marsallnak akommunista vezér.

Ez az eset azonban mindennél jobban bizonyítja, hogy anémet KZ-ekben kezdetben egyáltalán nem voltak zsidók s akegyetlenkedéseket maguk a nemzeti szocialista vezérek aka-dályozták meg.

Tehát a Keleten felépítendő zsidó haza! Ez az, amit akar-tak, amiről szó volt, amelynek fényképei mar ott voltak a né-met háborús propaganda újságaiban. Modern gettók voltakezek, amelyekben együtt élt, dolgozott egész területek lakos-sága. A németek hitték, hogy megnyerik a háborút. Erre azesetre kétségtelenül ki akarták telepíteni a zsidókat Európából.A keleti gettók tehát még nem végleges zsidó hazát jelentettek,hanem átmeneti rezervációt. Hogy ez mennyiben jogosult,vagy jogosulatlan, azt döntsék el talán az angolok, aki a búrháború idején ugyanígy internálták a búr lakosság asszonyaités gyermekeit, úgyhogy a búr háborúban több asszony pusztultel, mint férfi.

Az angolokra semmi esetre sem lehet ráfogni, hogy kiakarták volna irtani a búrokat. Egyszerűen biztonsági intézke-déseket tettek. Ilyen intézkedés a németek részéről fokozottmértékben érthető volt, hiszen a zsidók soha, egy pillanatignem tagadták, hogy fanatikus gyűlölettel állnak szemben anémetekkel és partizánháborútól a szabotázsig készek minden-

169

re ellenük. Azonfelül mindene meg volt a nemzetközi jogalap,hiszen a zsidóság hadviselő félnek nyilvánította magát.

Fennállott-e tehát a keleti zsidóság kiirtására irányulószándék? Arra nézve, hogy ilyen nem volt, a németeknek vanegy közvetett bizonyítékuk is. A lakónegyedek, templomok,kórházak, munkástelepek bombázása idején felelőtlen embe-rek körében sokszor felmerült a kívánság, hogy a birodalomterületén élő összes zsidó munkásokat tekintsék túsznak, vagya megtorlás alanyainak. "Az utca embere" a maga egyszerű er-kölcsi érzékével azt mondotta, hogy ha a nyugati zsidók ártat-lan gyerekeket, asszonyokat bombáztatnak, akkor ugyanilyenjogosult az is, hogy ugyanilyen ártatlan zsidó gyermekeket ésasszonyokat küldjenek elpusztulni a bombaszőnyegek alá. Apárt, a hivatalos vezetők soha nem teljesítették ezeket a kíván-ságokat, pedig elég lett volna egyszerű rádióközlés útján tu-datni, hogy a legsűrűbben bombázott, nem katonai területekrebevezénylik a zsidó táborok lakóit és elsősorban ezek fognakáldozatul esni Sassoon és Hoare Belisha, Frankfurter és a töb-biek bombaszőnyegeinek. Németország ez esetben valószínű-leg megmenekül a légiháború sok szenvedésétől. Miutánazonban ilyen barbár, de nagyon is kézenfekvő megoldást sen-ki sem akart keresztülvinni, joggal lehet kérdezni: fennállott-ea kiirtás szándék?

A zsidóságnak legnagyobb emberveszteségei a keleti,lengyel—ukrán—litván területeken voltak. Azonban 1943-igsenki sem tud úgynevezett tömeggyilkosságokról. A vesztesé-gek az ukrajnai partizánháború idejéből származnak, amikor isa németek kényszerültek túszokat szedni. E túszok között na-gyon sok zsidó is volt, hiszen köztudomás szerint, támogattáka partizánháborút. Nagy kérdés, hogy a harcoló hadseregnek,egy véres, gyilkos partizánháborúban joga van-e túszokatszedni? A humanitás szempontjából ez nagyon is kétséges. Anürnbergi törvényszék előtt mindenesetre több vallomás hang-zott el, amelyek szerint a Harz-hegységben megtaláltákEisenhower személyesen aláírt parancsát. Eszerint mindenmegölt amerikai katonáért kétszáz német túszt kell lemészá-rolni. Egyébként jellemző, hogy a koreai háborúban az ameri-kaiak is kénytelenek voltak a "német módszerekhez" folya-

170

modni a partizánokkal szemben. Egész falukat radíroztak le aföld színéről azzal, hogy "esetleg" ott rejtőzködnek el a parti-zánok. A Coliers 1950. augusztus 26-iki száma, a 25-ik olda-lon fényképeket közölt az elfogott partizánokról és túszokról.A képaláírás a következőket tartalmazza:

"A háború eseményei mutatják, hogy Ázsiában ismétkevés tekintettel vannak az emberi életre. Itt árulássalgyanúsított délkoreaiakat raknak fel teherautókra,hogy a kivégzési helyre vigyék őket. (In some casetheir backs are broken before they are shot.)"

A fényképen a koreai partizánokat amerikai katonák kísé-rik. A túszok szedését tehát jogosnak tartotta Eisenhower éppúgy, mint Mac Arthur. A német biztonsági alakulatok tagjaitugyanilyen parancsok teljesítése miatt ítélték halálra.

Ma különösen érdekes képet ad az akkori és jelenlegiesemények összehasonlítása, mikor a Mau-Mau mozgalommalkapcsolatban szinte naponta olvashatják a világsajtóban, hogyaz angolok egyik nap 130-at, másik nap 34-et végeznek ki. A"világlelkiismerte" ezúttal azonban napirendre tér e borzalmakfelett. Fejbólintással veszi tudomásul, hogy Anglia ilyendrasztikus módszerekkel igyekszik rendet teremteni. Pedig avarsói gettó lázadói is voltak legalább olyan fanatikusok, minta Mau-Mau tagjai. A zsidóság azonban hadviselő félnek nyil-vánította magát s ehhez képest viselkedett egész Európában. Anyugati és szovjet rádiók nem is mulasztották el, hogy ezt afanatizmust minden eszközzel szítsák. A rádiók zsidóspeakerei, akik bombabiztos óvóhelyről kiáltottak bele a vi-lágűrbe, ezzel valósággal maguk idézték a veszedelmet azok-nak a zsidóknak fejére, akik gyakorlatilag a németek kezébenvoltak.

A partizánháborúban elpusztult emberéletek nem bizo-nyítják a zsidók kiirtására irányuló szándékot. A lágereketegész az invázió idejéig, tehát 1944 júniusáig rendszeresegészségügyi vizsgálatoknak vetették alá. Minden lágerlakóralegalább négy köbméter területnek kellett jutnia. A Bremenmelletti belseni lágerben tizenötezer internált volt. Ez a lágertulajdonképpen a börtönt pótolta. Az internáltak rendszeres

171

orvosi felügyelet alatt állottak. A súlyos betegeket kórházbaszállították. A könnyebb betegeket rendszeres orvosi felügye-letben részesítették. A külföldi származású internáltak éppúgycsomagokat kaphattak, mint a németek. A vádhatóságok min-den internált ügyét kivizsgálták és akit ártatlannak találtak aztvisszaküldték hazájába. A katonai törvényszék által elítélteketazonban kivégezték, ha az ítélet halálra szólt. 1944-ben a ter-mészetes halálozások száma havonta 200 volt. Amikor azon-ban a bombatámadások megbénították a német birodalomközlekedését, zavarok mutatkoztak az élelmiszerellátásban,járványok törtek ki. Az őrök bánásmódja is rosszabbá vált. Ahalálozások száma emelkedett. De Belsen nem volt megsem-misítő tábor. Miért kellett hát akkor az amerikai zsidók általkészített filmen úgy bemutatni, mint a borzalom földjét? Mi-lyen rémületpropaganda volt ez? Amennyiben a szövetségeseklégitámadásai következtében valóban éhínség tört ki, kik a fe-lelősek ezért? A németek? Vagy a szövetségesek? Kinek a bű-ne következtében pusztult el több lágerlakó?

A franciaországi zsidó nacionalisták földalatti újságja, aShem 1944. júliusi, 8-ik számában jellemző értesítéseket kö-zölt a keletlengyelországi táborok viszonyairól. Ezeket az érte-sítéseket megbízhatónak kell elfogadni, mert zsidók jelentettéka zsidóknak, közvetlen értesülések alapján. Nyslowitz,Chrszno, Kattowitz—Birkenau—Wadowitz, Meisso, LagerOberlagenbielau, Waldenburg és Theresienstadt táborairólszólnak a jelentések. Egyik lágerben kemények voltak az élet-viszonyok, másikban jobbak, harmadikban egészen elviselhe-tők. A bánásmód mindenütt kemény, de jó. Az asszonyokkönnyű házimunkát végeztek. A férfiak útépítésnél dolgoztak,de a kézművesek saját szakmájukkal foglalkoztak. A zsidó lapjelentésében egyetlen betű sincs kivégzésekről, kegyetlenke-désekről. Még kevésbé van szó gázkamrákról, megsemmisítőlágerekről és csecsemőgyilkosságokról. Ellenkezőleg. A Shemazt jelenti, hogy a két-öt éves gyermekeket Berlinbe vitték,ahol számos gyermekkertben, a Német Vöröskereszt és aVolkswohlfahrt gondozása alatt állanak.

172

Hogyan hihette el tehát a világ a hatmillió zsidó elpusztí-tásának rémmeséjét? Honnan fotografálták a Todesmühlére agázkamrákat és halottakat?

1945 végén Dachauban megjelentek az új KZ-esek. Ezenazonban már nem zsidók voltak, hanem a legyőzött német népfiai: – a "háborús bűnösök". Ezek azt a parancsot kapták, hogyutólagosan a lehető leggyorsabban építsenek a táborhoz külön-féle berendezéseket. Mindenekelőtt a tábor kertészeti megszé-pítését szét kellett rombolni, mert a borzalmat szomjazó ame-rikai moziközönség számára nehezen lett volna elhihető, hogya zsidók parkírozott lágerekben szenvedtek. A munkások pa-rancsot kaptak, hogy készítsenek egy vérgödröt és ahhoz vér-levezető csatornát, mert valószínűsíteni kellett azt is, hogy ittpatakokban csorgott a zsidók vére. A tussoló, öltöző, elbocsátótermeket át kellett építeni úgy, hogy azok gázkamráknak lás-sanak. Ebből a célból külön építettek egy betonlétesítményt,kicsi, ablakszerű nyílásokkal, amelyeket ma is mutogatnak,hogy azon keresztül bocsátották be a "halálgázt". Parancsotkaptak a rabmunkások arra is, hogy építsenek "tarkólövő" he-lyet. Philip Auerbach, aki a bajor kormányban államtitkár és aKZ-ekből kiszabadult zsidóság feje és vezére lett, kitalálta,hogy a táborban volt egy "akasztófafenyő" is. A parkban állóhatalmas fenyőt, amelynek Auerbach nagy szerencséjére, egymerőlegesen kinőtt ága is volt, szabályosan kicsinosították, azág végét levágták, aztán kötelekkel jó darabig súrolták, mind-addig, amíg hihetővé vált, hogy azon mindennap zsidók százailógtak.

A táborban, amelyet később rémség-múzeumnak rendez-tek be a zsidók, táblát állítottak fel, amelyre ráírták, hogy itt238 000 embert égettek el. A táborban azonban összesen csakkét krematórium-kemence volt. Három évig, éjjel-nappal éget-ni kellett volna a gázhalottak holttestét és 535 000 kilógrammemberi hamunak kellett volna így előállnia. 1949-ben egyamerikai zsidó CIC-tiszt egyik megvesztegetett lengyel vallo-mása alapján nagyszabású ásatásokat kezdett a tábor konyha-kertészetében. A hamut és a zsidó holttesteket azonban hiábakeresték. Hiszen a krematóriumok közül egyet utólagosan, a"Todesmühle" számára építettek. Maga Faulhaber bíboros ér-

173

sek bizonyította később az amerikaiak előtt, hogy a Münchenellen 1944 szeptemberében intézett repülőtámadásnak 30 000halottja volt. Ő maga kérte az akkori német hatóságokat, hogyezeket égessék el a dachaui krematóriumban. Sajnos ez nemtörténhetett meg. A krematórium két kemencéje nem tudta be-fogadni a keresztény halottakat sem, mint ahogy nem fogadtabe a zsidókat sem. Azon egyszerű oknál fogva, mertDachauban soha senkit sem gázosítottak el. A kemencékbencsak a természetes halállal meghalt internáltakat hamvasztot-ták el.

A történethez még hozzátartozik az is, hogy Auerbachot1952-ben okmányhamisításért el kellett ítélni, mert nem létezőzsidók számára fizetett ki hatalmas összegetek, kártérítés cí-mén.

Ugyanígy készültek a többi bizonyítékok is. Egy nagynémet város rendőrtisztje elé az amerikai egyenruhát hordozózsidók letettek egy fényképet. "Íme – mondták – ezt a közel 20000 zsidót ön ölette meg Belsenben." A fényképen valóbaneltorzult emberi holttestek valóságos hekatombája látszott. Arendőrtiszt azonban azt mondta:

"Ezek nem zsidó halottak. Ezek a város ellen intézettlégitámadás halottai. Német halottak. Különben iga-zolni tudom, hogy ennek a fényképnek az elkészítésétén rendeltem el, míg e város rendőrségének feje vol-tam."

Ma már ezer és tízezer adatot lehetne felsorolni arra néz-ve, hogy a hatmillió zsidó kiirtásának rémtörténetét milyeneszközökkel teremtették a zsidó propagandisták, filmesek, új-ságírók, CIC-tisztek és kínvallatók.

Hová lett hát a hat millió zsidó, amelynek emlékművét aManhattanon állítják majd fel.

A "Baseler Nachrichten" 1946. június 12-iki száma kö-zölte, hogy a zsidó világkongresszus vezető személyiségeisajtókonferenciát tartottak Genfben, s ez alkalommal dr. M.Perlzweig úr, New Yorkból, hivatalos mindségben a követke-zőket mondotta:

174

"A nemzeti szocializmus és fasizmus bukásának szo-morú mérlege, hogy a kegyetlen antiszemitizmusnakhét millió zsidó esett áldozatul. Az Európában mégmegmaradt zsidók létszáma ma másfél millió.

A "Baseler Nachrichten" már a következő számábankénytelen volt közölni egy amerikai tudósító jelentését, amelyleghatározottabban kétségbe vonta ennek a propaganda szám-nak a hitelességét. Mindenek előtt rámutatott arra, hogy ha eza szám pontos volna, akkor a zsidóság háborús veszteségeineknagyobbnak kellene lennie, mint Anglia, Amerika,

Ausztrália, Kanada, Újzéland, Franciaország, Belgium,Hollandia, Dánia együttes háborús veszteségei.

Ebben a kérdésben az a legfeltűnőbb azonban, hogy 1933-ban az európai zsidók összes létszáma, – a Szovjetunió kivé-telével – ötmillió-hatszázezer volt. Ezt a számot a New YorkTimes 1945. január 11-iki statisztikájából az American JewishCongress is ismerte. Ebből a számból azonban le kell vonnimég a Molotov—Ribbentrop vonalon túl maradt egymilliózsidót, akiknek 1941. június 21-ig, az orosz-német háború ki-töréséig semmi bajuk nem volt. A Baseler Nachrichten sta-tisztikája szerint Európában – Oroszország nélkül – összesenötmillió zsidó élt. Ebből az ötmilliós számból azonban le kellvonni a semleges országokban élt zsidók számát, mert ezekneksemmi bajuk nem történt. A World Almanac 1942-es kimuta-tása szerint Gibraltárban, Angliában, Portugáliában, Spanyol-országban, Svédországban, Svájcban, Írországban és Törökor-szágban kereken 420 000 zsidó élt.

A nemzeti szocializmus által elérhető zsidók összes száma– statisztikailag – soha nem volt több 4 és fél milliónál.Ugyanez a semleges forrás a Baseler Nachrichten zsidó forrá-sokra hivatkozva megállapítja, hogy 1933 és 1945 közöttAngliába, Kínába, Indiába, Palesztinába kereken másfél milliózsidó vándorolt ki, nem is szólva Amerikáról, mert ott a "né-met, osztrák, lengyel, cseh útlevelekkel érkezők 80 százalékazsidó volt." A Baseler Nachrichten szerint még a német táma-dás elől félmillió zsidónak sikerült Szibériába menekülnie, ailyen formán a Hitler hatalmi körzetében élt zsidók száma leg-

175

feljebb kétmillió lehetett. 1946-ban azonban a Szovjetuniónkívül még mindig 1 559 600 zsidó Európában.

"Ez idő szerint – írta a svájci lap – kevesebb mintmásfél millió zsidót lehet halottnak, vagy elveszettnektekinteni.

A németországi amerikai kormányzóság később vizsgá-latot folytatott arra vonatkozólag, hogy összesen hány emberpusztulhatott el a KZ-ben. Az 1951-ben közzé tett jelentés sze-rint a koncentrációs táborok bevezetése óta az összes táborok-ban 1 200 000 ember pusztult el. Ebben számban benne van-nak a zsidók, cigányok, ukránok, valamint az összes egyébnemzetiségű, természetes halállal kimúlt foglyok. Az elpusz-tult zsidóság száma tehát semmi esetre sem lehet több öt-hatszázezernél. Ehhez képest bizony a többi keresztény nem-zetek mérhetetlenül nagyobb veszteséget szenvedtek. Hiszenvegyük csak a kis magyar népet, melynek létszáma körülbelüla zsidóság összlétszámának felel meg. Magyarország háborúsvesztesége halottakban, sebesültekben, a légitámadások áldo-zataiban, a szibériai haláltáborokban éhenhalasztott ésmegfagyasztott magyar hadifoglyokban, elhurcoltakban leg-alább egymillió főre rúg. És mit vesztett Németország? 3 600000 német katona halt hősi halált a zsidóság által a birodalom-ra kényszerített háborúban, 1 200 000 polgári személy esettáldozatul a légibombázásoknak, 2 400 keleti németet, 600 000szudéta németet, 210 000 egyéb népi németet legyilkoltak. 1400 000 német halt meg, vagy gyilkoltatott meg a szövetsége-sek fogházaiban, börtöneiben, hadifogolytáboraiban és inter-náló táboraiban.

Ezzel a borzalmas valósággal szemben az igazi bűnösök-nek fel kellett építeni a zsidó mártíromság legendáját, s ehhezaz óriási hazugság hadjárathoz asszisztált a zsidóság mindenhivatalos szerve, a New York Times-tól kezdve minden lapja ésaz államférfiaktól kezdve le a kis Möhlstrassei feketésig, akimegjárta a nemzeti szocializmus koncentrációs táborait. ANew York Times 1946. május 1-jei számában tette közzé hír-hedtté vált statisztikáját, amely szintén hat millión felül álla-pította meg a zsidó áldozatok számát. A Joint Distribution

176

Committee a "Die Neue Zeitung", amerikai megszálló hadse-reg félhivatalos lapjának 1946. február 4-i számában tette köz-zé a kimutatást, amelyben az elpusztult zsidók létszámát 5 012000-re becsülte. A számokkal való bűvészkedésnek, a nyil-vánvaló hazugságok gyűjteményének, hamisításnak, ferdítés-nek mesterműve volt mind a két statisztika. Összeállítói nyil-ván számoltak az emberi tudatlansággal, kritikátlansággal.

Churchill azt mondta, hogy kétféle hazugság van: aszemtelen hazugság és a statisztika. Ezek a hazugságok mind-kettőt egyesítették. Jellemző erre, hogy a kívánt eredmény el-érése céljából egyszerűen felemelték az 1939-ben Európábanélt zsidók számát. A Joint szerint Hollandiában 150 000 zsidóélt. Ezekből 1946-ban életben maradt 30 000. El kellett volnapusztulnia 120 000-nek. Igen, de Hollandia volt az egyetlenállam, amely a nürnbergi tárgyalásra pontos adatokat szolgál-tatott. A Holland vád adatai szerint 110 000 zsidót deportáltak.Hogyan pusztulhatott el 120 000 zsidó, amikor 10 000-rel ke-vesebbet deportáltak? Az életben maradt 30 000 holland zsidóttehát a 110 000 deportált számából kell levonni. Ez esetbenpedig a Holland zsidóság vesztesége 90 000 fő lenne.

De vajon kimutatják-e a zsidók az életben maradottak iga-zi számát? A magyar nyelvű sajtó nem győzi állítani, hogyMagyarországon 600 000 zsidó pusztult el. Ezzel szemben aNew York Times statisztikája szerint Magyarországon csak200 000 zsidó halt meg. A budapesti Központi Statisztikai Hi-vatal, amelyet 1946-ban már zsidók és népi demokraták irá-nyítanak, 120 OO0-ben állapította meg a magyarországi zsidó-ság veszteségeit. A magyar statisztika is csak a halottá nyilvá-nítások és a hazatért zsidók adatainak összehasonlításával ké-szült. Különös, hogy a Hungary rovatban egy kipontozott sorjelzi a magyarországi DP-k helyét. Ebből arra lehet következ-tetni, hogy Ausztria és Németország területén nem maradtegyetlen zsidó DP sem. A valóság az, hogy a magyarországizsidók közül 35 000 nem tért vissza a szovjet uralom alá. Ezesetben a magyarországi zsidóság nem 120 hanem 85 ezer főtvesztett. A New York Times is megjegyzi, hogy a magyaror-szági zsidóság veszteséglajstromában nincs feltüntetve az a 15ezer zsidó, aki mint munkaszolgálatos, hadifogolyként került

177

Oroszországba. Ezek később a legnagyobb egészségben visz-szatértek. Ilyen formán a magyarországi zsidóság veszteségekb. 60 000 főre tehető.

Hasonló statisztikai csalások mutatkoznak a franciaorszá-gi zsidókkal kapcsolatban is. A nürnbergi vádhatóság elé tártadatokban a francia vádló szerint 120 ezerre rúgott a fajiokokból elhurcoltak száma. A New York Times azt mondja,hogy 320 ezer francia zsidóból életben maradt 180 ezer, tehátállítólag elpusztult 140 ezer. Hogyan? – kérdezheti az olvasó.Hiszen a francia államügyész szerint csak 120 ezret hurcoltakel. Még ezekből is jócskán maradtak életben. Hiszen Bradley"Jours France" című könyvéből megtudjuk, hogy a franciazsidók, akik kiszabadultak a lágerekből, milyen rémtetteketkövettek el a francia lakossággal szemben.

Még nagyobb és még feltűnőbb csalások mutatkoznak alegnagyobb zsidó tömb, a lengyelországi és oroszországi zsi-dókkal kapcsolatban is. A Joint és a New York Times egybe-hangzó meséje szerint ebből a 250 000 zsidóból csak 80 000maradt életben. A legfeltűnőbb csalás, hogy a "Poland" rovatszerint Nyugatnémetországban és Ausztriában nincs lengyelzsidó DP. Holott ezek tízezer számra hemzsegtek a feketepi-acokon. Aztán mikor már közhitté gyökeresedik, hogy Len-gyelország zsidóságából csak 80 000 lélek maradt, hirtelenkellemetlen meglepetés történik. Váratlanul Nyugatra jön 150000 lengyelországi zsidó, akik a lengyelországi pogromok előlmenekülnek. Ezeket sietve tüntetik el Palesztina és Amerikairányában. Az ő kivándorlásuk sikerül leggyorsabban.

Van azután még egy feltűnő jelenség. A Joint statisztiká-jában egyáltalán nem szerepel Oroszország. Mi van az oroszzsidókkal? A Joint csak annyit árul el erről a kérdésről:"Andere Länder des Kontinents" " veszteség 139 000 fő. ANew York Times viszont korrigálja ezt a számot és azt mond-ja, hogy beleértve Észtország, Lettország, Litvánia és Oroszor-szág zsidóságát, 3 550 000 oroszországi zsidóból életben ma-radt 2 665 000. Ez azt jelentené, hogy elpusztult 885 000 baltiés oroszországi zsidó.

Nem kétséges, hogy ezeken a területeken nemcsak a par-tizánháborúban voltak a zsidóságnak bizonyos veszteségei.

178

Mikor a német csapatok megjelentek Keleten, nem a németekkövettek el kegyetlenségeket a zsidókkal szemben. Az ukránlakosság nem mint zsidókat, hanem mint bolsevista elnyomó-kat, megölt néhány ezer zsidót. Odesszában a román csapatokrendeztek vérengzést a főhadiszállás ellen megkísérelt me-rénylet miatt. De ezeket a jelenségeket éppen német csapatokközbelépésével fojtották el.

1945 elején – mint ezt a "Der Weg" kimutatta, – Európábaküldték az úgynevezett "interrogátorokat". Ezek 100 száza-lékban amerikai zsidók és Hitler elől emigrált zsidó emigrán-sok voltak. 1945-ben megkezdték a kihallgatásokat s mikor ajegyzőkönyvek végeredményét összesítették, kiderült, hogy anémetek 12 millió zsidót gázosítottak el. Ez már sok volt azsidó Walter Lippmannak is, aki a New York HeraldTribuneben arra figyelmeztette a zsidóságot, hogy ilyen hamisszámokkal csak önmagának árthat. A vezércikk után a néme-tek által "meggyilkolt" zsidók számát tizenkét millióról hirte-len leszállították hat millióra.

Örökké visszatérő kérdés marad, hogy egyáltalán el lehe-tett volna-e pusztítani annyi zsidót, amennyit a propagandistákállítanak? Volt-e ehhez a németeknek idejük? Volt elegendőtechnikai felszerelésük? De akkor miért kellett a filmfelvételekszámára pótkrematóriumokat építeni? Azért, hogy hihetőbbétegyék a hihetetlen magas számot? Volt-e szükségük a néme-teknek a zsidók szisztematikus kiirtására, amikor örökös mun-kaerőhiánnyal küzdöttek és amikor a zsidókat igen hasznoshadi munkára tudták befogni?

Az állítólagos "megsemmisítés" csak 1944 elején kezdő-dött volna. Hihető-e, hogy ez idő alatt a németek el tudtak vol-na pusztítani hat, öt, vagy akár csak hárommillió zsidót is,mint azt a különböző források állítják. Hiszen ma már napnálvilágosabb tény, hogy a német lakosság egyáltalán nem is tu-dott a zsidó táborok létezéséről. Tehát szó sem lehet arról,hogy olyan tömegmészárlás játszódott volna le, mint amilyen anémetekkel szemben Prágában folyt. Gyenge létszámú alaku-latok, később túlnyomó részben zsidókból összeállított táborirendőrség őrizte a foglyokat. Elképzelhető-e tehát egy olyanfélelmetesen nagy embertömeg kipusztítása, mint amilyen az

179

egész harctéren küzdő német hadsereg volt? Elképzelhető-e,hogy az óriási szállítási nehézségek között a németek csak zsi-dókat szállítottak, vagy koncentráltak volna, mikor lőszert,élelmet, benzint kellett szállítaniuk a vonatokban? Feltehető-e,hogy ilyen nagyarányú emberpusztítás titokban maradhatottvolna? Miért nem beszéltek minderről az orosz rádiók? Miérthallgattak a nyugati propagandisták? Hiszen a német vezérkarés a párt legapróbb belső titkairól is tudtak a kémek, árulók ré-vén. Miért csak a fegyverletétel után kezdtek beszélni ezekrőla rémségekről?

A hatmillió zsidó kipusztításáról szóló mesének titkát ottkell keresni a vasfüggöny mögött és az 1945-ös amerikai poli-tika bíbor-bársony függönyei mögött. Hogy lehet az, hogy1945 őszén, 1946 tavaszán olyan óriási zsidó tömegek jelentekmeg Csehországban, Lengyelországban, főként Magyarorszá-gon és Bulgáriában, hogy a lakosság rémülten nézett szembeezzel a második megszállással?

A sok kérdésre felel egy igen hitelesnek látszó zsidó tanú:Louis Levine, az amerikai Jewish Council of Russian Reliefelnöke, aki a második világháború után bejárván Oroszorszá-got, jelentést tett amerikai hittestvéreinek az oroszországi zsi-dók helyzetéről.

"At the outset of the war – mondotta 1946. október30-án Chicago-ban Levine, – Jews were among thefirst evacuated from the western regions threatenedby the Hitlerite invaders and shipped to safety east ofthe Urals. Two million Jews were thus saved."

Itt van tehát az a két millió zsidó, akit a nürnbergi tárgya-láson és a világ nyilvánossága előtt besoroztak a halottak légi-ójába. Mikor pedig a német "háborús bűnösöket" kivégezték, aSzovjetunió rejtekeiből és az Ural mögül előkerült kétmilliómenekült, hogy – mint a bolsevizmus uralkodó rétege – átve-gye a hatalmat a vasfüggöny mögé szorult országok fölött.Hova lettek a többiek? Hol élnek a többi zsidó halottak? Akérdésre további feleletet ad Amerika, Kanada és Délamerikazsidó lakosságának hihetetlen méretű megszaporodása. Azok-ról a zsidókról már szóltunk, akik mintegy 1 500 000-en 1945-

180

ig vándoroltak el Európából. Arról is tudunk, hogy még adisplaced personokról szóló törvény megalkotása előtt, rokonikapcsolatok, különleges affidavitok segítségével 41 000 zsidóvándorolt ki Európából egyenesen Amerikába. Említettük márazt is, hogy a háború előtti és alatti időkben az amerikai be-vándorlók 27-50, sőt 80 százaléka volt zsidó. A második vi-lágháborút követő öt esztendőben még egy újabb zsidó beván-dorlási hullám árasztotta el Amerikát. Jöttek, mint DP-k, jöttekmint Angliából, Franciaországból, esetleg a vasfüggöny mögülérkező luxusutasok. Jöttek a keresztény szervezetek: a Catho-lic Welfare Conference, a World Church Service jelvényeivel,jöttek jó papírral és hamis útlevéllel. A zsidóság egymaga na-gyobb mértékben részesült a DP-kvótából, mint a többi nem-zetek együttvéve. S erre még mindig azt mondotta Herbert H.Lehman New York-i szenátor, hogy a DP-törvény "antiszemi-ta". Azok azonban, akik a kivándorlási szerveknél, a NewYork-i és bostoni kikötőkben, az amerikai konzulátusokon ül-tek, egyáltalán nem lehettek "antiszemiták", mert zsidók voltakcsaknem valamennyien.

Legújabb statisztikák szerint a világzsidóság létszáma ma15 millió volna. Ez esetben azonban teljesen lehetetlen, hogyakár hat, akár csak egymillió zsidót "kiirtottak" volna. Ameri-ka zsidósága a háború óta csaknem kétmillióval szaporodott. Aháború előtt csak 4 081 242 aktív tagja volt a JewishSinagoguenak. Ez a szám azonban csak az aktív tagokra vo-natkozik. A hitetlenek, a kitértek, a kommunisták, – akik csakpolitikailag vallják magukat zsidónak, de vallásilag nem, –nem szerepelnek az amerikai statisztikában, amely egyébkéntmegbízhatatlan, kitért a zsidó érdekeknek megfelelően készül.Viszont az amerikai zsidóság mérhetetlen szaporodására kö-vetkeztetni lehet abból is, hogy a nyelvi kimutatások szerint –amelyek sokkal megbízhatóbbak, mint a vallásiak, egyedülNew Yorkban – 2 270 000 személy beszél jiddisül. A JewishWorld Congress 1950-es statisztikája szerint csak 11 473 354zsidó van a földkerekén. Ezzel szemben bizonyosnak látszik,hogy az Egyesült Államok zsidósága elérte a hétmilliós lét-számot. A legvalószínűbb azonban dr. Cecil Roth, az oxfordiegyetem zsidó történelemtudósának megállapítása. Ez a derék

181

historikus és zsidó vezér 1952. március 18-án előadást tartott aKansas Cityben lévő B'nai B'rith Jehuda templomban s ez al-kalommal kijelentette, hogy a földkerekség zsidó népességé-nek kétharmada az Egyesült Államokban él. Ezek száma a tit-kos zsidókkal együtt – Cecil Roth szerint – kerek 10, azaz tíz-millió. (Edmondson: "I Testify 57. old.)

A nürnbergi álstatisztikában szereplő zsidó halottak ottvannak hát a szovjet vasfüggönye és a roosevelti politika bár-sony-függönyei mögött. A zsidó halottak számát megtízsze-rezte a csaló statisztika. Az UN soha nem mert vizsgálatot in-dítani a hatmillió zsidó halott ügyében, a katonai megszállásalatt élő Németországnak pedig nem volt rá módja, hogy nyil-vánosságra hozzá azokat a kezében lévő KZ-statisztikákat,amelyekből kiderülne a tényleges igazság. Pedig a nyugatné-met szövetségi kormány archívumaiban ott vannak a KZ-eknévlistái, bizonyító adatai. Miért nem merik ezeket nyilvános-ságra hozni? Azért, mert a világhódítók nyomban összeom-lasztanák a német gazdasági csodát.

A propagandaszám tehát kellett, hogy részvétet lehessenkelteni, hogy a mártírok létszámának emlegetésével még biz-tosabban lehessen előretörni a világhódítás útján és még job-ban lehessen terrorizálni a keresztény népeket.

Ha a zsidóság a valóságot mondja a zsidó halottak létszá-máról, erkölcsileg győztesen kerül ki a vitából. Hazugságaivalelpazarolta a legnagyobb erkölcsi tőkét, eljátszotta az emberi-ség részvétét. A zsidók megkínzása miatt tíz- és százezreketkínoztak meg a bosszú őrületében. A zsidók áldozatainak szá-ma azonban ma sokkal nagyobb Európában, mint a zsidó már-tírok létszáma volt a hitleri időkben. S egyszer majd a törté-nelem felelni fog arra a kérdésre is, hogy ki voltak a zsidókigazi kínzói, őrzői, kik kegyetlenkedtek velük legjobban.

A New York-i zsidó lapban, az "Aufbauban 1951. április6-án megjelent a következő német nyelvű felhívás: "Israelsucht Zeugen".

"Az izraeli igazságügy-minisztérium, Jeruzsálemben,tanúkat keres számos személy ellen, akik ellen nyo-mozás folyik és akik a második világháború során az

182

emberiesség és az egész zsidó nép ellen súlyos vétke-ket követtek el. Csaknem valamennyien az internáltak(zsidók) elleni bűnökkel vannak vádolva."

S itt következnek a nevek: Banek Andrej, GoldsteinMordechai, Hanzova Ria Regina, Honnigmann Jacob,Pshetitzky Pinkus, Puesitz Moses, Sterberg, dr. Joshua, TrenkElsa. A nyolc közül hét zsidó. De hát hogy lehet mindez? -kérdezi az utca embere, aki az SS-ek állítólagos rémtetteirőlhallott. Zsidók kegyetlenkedtek volna zsidókkal a lágerekben?

Nem valami újabb "náci mese" ez? A. Magyar Jövő(Hungarian Daily Journal) New York-i kommunista zsidó lap1951. április 27-iki számában - dátum megjelölés nélkül - át-vette a Buenos Ayres-i "Hatikva" című cionista lapbólGrossmann Sándor cikkét, amely többek között a következő-ket írja:

Izraeli újságok beszámolói alapján a világsajtót is foglal-koztatják azoknak a kápóknak (A KZ. Polizei – zsidó tábor-rendőrség. A szerző) ténykedései, akiknek ügyeire sorozatostárgyalásokon igyekszik a tel-avivi bíróság fényt deríteni. Ígykerült nyilvánosságra, hogy egyik chederai (zsidó) orvos akoncentrációs táborban súlyosan bántalmazott deportáltakat.Halálos injekciókkal zsidókat ölt meg. Megtagadta az orvosisegélynyújtást azzal a megjegyzéssel, hogy: "Amúgy is megfogsz dögleni, mint egy kutya." Egy másik orvosról még réme-sebbet vallottak a tanúk. A harmadik kápó vádlott durvánbántalmazta, kínozta és halálát is okozta sok zsidó testvérének.A kápók elleni vádak sok hihetetlen, rémes cselekedetről szá-molnak be. Évtizedes hivatalos zsidó irányítás bűne annak arétegnek kialakulása, amelynek tagjai mindenre vállalkoztak,sőt túlszárnyalták a fasiszta gyilkosok elképzeléseit önzésük-ben és saját véreik megnyomorításában. Nem kell messziremenni sem Magyarországon, sem a többi fasiszta országokban,hogy a zsidó főbűnösöket, a kápók nevelőit, a kápók igazi elő-deit megtaláljuk. Ott voltak ők mindenütt a zsidó hitközségek,a zsidó hivatalok és a zsidó társadalmi szervek élén.

183

Nem mi, elfogult "antiszemiták" írjuk ezt, hanem a zsidóújságban egy zsidó nacionalista. S bár a hasonló esetek teljesnévjegyzéke egyelőre nem áll rendelkezésünkre, mindenesetreérdemes feljegyezni egyet- kettőt közülük.

A budapesti szociáldemokrata Népszava 1946 decemberiszámának 4. oldalán a következő cikk jelent meg: "KorbácsosIlonka szörnyű rémtettei."

"A népügyészség tegnap nyújtotta be a népbíróságelnökének Klein Mórné kereskedelmi alkalmazott el-len kiadott vádiratát. A népügyészségi nyomozás sze-rint Klein Mórné, akit a Bergen-Belsenben hozzá be-osztott nyolcszáz szerencsétlen sorstársa csak "Kor-bácsos Ilonkának" nevezett, nevét és származásátmindig gondosan eltitkolta és elpusztította azokat,akik valaha is leleplezhették volna. "Korbácsos Ilon-ka" a vádirat szerint blokkparancsnok volt és ebben abeosztásában követte el rémtetteit. A fertőtlenítésrerendelt nőket a téli hidegben órákig mezítelenül állí-totta sorba, és a fürdőépület előtt, majd a forró és hi-deg zuhany után órákig kellett várakozniuk. Ezzel afagyasztási módszerrel számos nő halálát okozta. EgyLőwi Magda nevű deportáltat, akihez tulajdonképpensemmi szolgálati köze nem volt, félórai ütlegeléssel éskorbácsolással felismerhetetlenségig összetört. Kor-bácsos Ilonka a kiéhezett nők italát szerencsétlensorstársaira öntötte és ennek következtében számosansúlyos égési sebeket szenvedtek. Az élelmiszereketellopta és így barakkjában az éhhalál a többi barak-kok sokszorosára rúgott. A téli hidegben (1945) alegfontosabb táplálékot nem osztotta ki, hanem sajátcéljaira használta fel."

Klein Mórnét később a népbíróság halálra ítélte és így ta-lán ő volt az egyetlen háborús bűnös, aki valóban bűneiértbűnhődött meg.

Ugyancsak a budapesti "Világ" egyik 1947-es száma"Társnőit korbácsolta Auswitzban" cím alatt hasonló esetről ad

184

hírt. A lap előadja, hogy egyik divatos vacsorázó helyen el-fogták "Tigris Klárát".

"A szadista nő Auswitzban az A/7. számú barakk pa-rancsnoka volt. Több tanú egybehangzó vallomásaszerint az akkor 25 éves nő állandóan szíjostorral ésbikacsökkel járt. Kegyetlenül verte a deportált nőket,a legkisebb mozgolódásért hátukra, mellükre téglákatrakott és százával térdepeltette a fiatal leányokat,öregasszonyokat egészen az ájulásig."

Az internáltak táboraiból, mint ezt Nürnbergben is sikerültbizonyítani, 1943 végén és 1944 elején elvezényelték az SSőrséget. A táborokban egy szűk körű parancsnokságon kívül azsidó tábori rendőrség, a blokkparancsnokok maradtak.

Ha majd egyszer az igazság napfényre kerülhet, ki fog de-rülni, hogy kik voltak a zsidók igazi kínzói és hogy hova lettaz öt és fél millió kísértet zsidó. Mindezt akkor fogja megtudnia világ, ha a hatalom egyszer mégis kiesik a világhódítók tisz-tátalan kezéből!

185

XII. FEJEZET

A hat millió kísértet, a legyilkolt zsidók grandiózus le-gendája - a világhódítók legnagyobb tőkebefektetése volt.Senki sem akar szerecsent mosdatni és keresztényi alázattalismerjük el, hogy ha csak hatszázezer volt a világháború soránelpusztult zsidók száma, az épp olyan bűn, mintha hat milliólett volna. De akkor legalább akkora méretű a prágai szudéták,moldvai románok, athéni görögök és magyarok legyilkolásá-nak bűne is.

A bűn ott vált igazán bűnné, ahol a propagandamesét, azáldozatok számának megtízszerezését nemcsak ószövetségibosszúra, hanem a világterror megalapozására használták fel.Ahhoz, hogy ezt a terrort intézményesíteni lehessen, nem voltelég Nürnbergben megölni a testet. Meg kellett gyilkolni aszellemet is. Nem a német "nácizmus", hanem az egész ke-reszténység szellemét. Az emberiségnek észre kell már egy-szer vennie, hogy amint a templomok bombázásánál, a mé-szárlások során nem a nácizmus volt az igazi ellenfél, úgy aszellemi Nürnbergben sem a Göbbelsek és Rosenbergek voltakaz igazi vádlottak, hanem maga az Úr Jézus Krisztus.

Svájcban 1946-ban gyűlést tartottak, amelyen néhány ke-resztény lelkész bevonásával azt követelték, hogy az Újszövet-séget visszamenőleg javítsák ki, meglévő példányait kobozzákel. (Maurice Badéche: Nürnberg oder das gelobte Land.), merta Szentírás nem kedvező színben tünteti fel a zsidókat. Ugyan-ekkor az amszterdami zsidók azt követelték, hogy Krisztus pö-rében rendeljenek el újrafelvételt a jeruzsálemi bíróság által,amely "rehabilitálni" fogja Krisztust. Viszont, épp ezekben azidőkben Hollywood új attrakcióra készült. A világsajtót bejártaa hír, hogy új film készül Krisztusról, amelynek címszerepétCharlie Chaplin, a csámpás, kommunista zsidó álművész fogjajátszani. A zsidó rabbik az amerikai iskolákban a keresztényvallási énekek betiltását követelték azon a címen, hogy ezeksértik az ő érzékenységüket. Rosenberg Anna, az Egyesült

186

Államok helyettes hadügyi államtitkárnője nem engedte meg,hogy a koreai harcokban elesett amerikai katonák hősi teme-tőiben keresztfákat állítsanak fel, ha ezekben a temetőkbenzsidó hősi halott is pihent.

A szellemi terror földi szimbóluma a süket és félig vakKnut Hamsun, az akkor élt legnagyobb európai író. A legki-válóbbat, a legtiszteltebbet kell elpusztítani és 85 éves korábanis az őrültek házáig üldözni. Knut Hamsun nem is a nácizmus,hanem sokkal inkább a germán gondolat mellé állt, hiszen ma-ga is a legtisztább germán törzs tagja volt. A zsidóság számáraazonban épp az volt elviselhetetlen, hogy ez a szellemóriás amaga erkölcsi nagyságával, világhírnevével hitelességet adotta nemzeti szocialista eszmének is. Knut Hamsunt már nem le-hetett műveletlen, tudatlan csatornafigurának feltüntetni, ami-ként nem lehetett a másik nagy germánt, Sven Hedint semborzalmas csatornatöltelék, SA-embernek beállítani. KnutHamsunt, a 85 éves aggastyánt tehát mint "hazaárulót" állítjáka "norvég" bíróság elé. Feleségével együtt 30 napi fogságraítélik csak azért, hogy lestemplizzék, megbélyegezzék. Akinem a világhódítók szolgája, aki a másik oldalon áll, – az bű-nös. Hiszen hat millió zsidó kísértet árnyéka sötétlik mögötte.A nagy író azonban az egész bitófára húzott, európai keresz-tény szellemi elit nevében mondja ki az elnyomott szellemigazságát:

Én tudok várni egy másik alkalomra, másik bíróság-ra. Talán holnap, talán száz év múlva jön a nap, deén tudok vámi. Van idő elég. Teljesen mindegy, hogyélve, vagy halva. De tudok várni és várni fogok.

Mikor pedig félig vakon mégis írni akar, hogy megkeressea betevő falatot és segíthesse unokáit, beviszik az őrültek há-zába.

- Mi tudunk várni! mondja immár a halhatatlanságmagasságából és a lefejezett Európa töretlen hitével.

Csaknem a Knut Hamsunéhoz hasonló Ervin GuidoKelbenhayer, a Paracelsus-regény írójának és egyben a legna-gyobb német írónak tragédiája is. Kiűzték saját házából és a

187

"német" Spruchkammer élén egy emigráns zsidó ítél fölötte.Eltiltják "hivatásától", mintha az Isten rendelte írót, a szabad-ság és demokrácia nevében el lehetne tiltani isteni küldetésé-től. De Kolbenhayer az üldözés, tönkretevés morgenthauiszellemével szemben szintén kimondja a szellem igazságát:

- Bűnössé válik, aki védekezik és mentegeti magát!

- Ma már megállapított tény, hogy a szellemi emberekellen felállított fekete listákat hamarabb hozták Né-metországba, mint a háborús bűnösöknek nevezettSS-emberek névjegyzékét. Az Egyesült Államokbólvisszatért világhódítók, – köztük nagyobbrészt elszántkommunisták – állították össze és hozták ezeket anévsorokat, és valamennyien sajtó és színházi tisztekvoltak. Amerikai egyenruhában jártak, de nemJefferson Amerikáját, hanem csupán a zsidó soviniz-mus türelmetlen, bosszúálló szellemét hozták maguk-kal. A szabadság hazájának félelmetes ajándéka voltez a fanatikus zsidó entellektüelekből álló szellemicsőcselék, amely megtagadott mindent, amit a huma-nizmustól, filantrópiáról, haladásról hirdetett és min-dent magára álcázott, mikor még demokráciának hir-dette magát. Ennek a társaságnak egyetlen célja volt:a szellemi élet minden területéről kiirtani a konku-renciát, a keresztényi szellem fölényének elbírhatat-lanságát és örök időkre elnémítani nem Hitler, hanemGoethe népét.

- A harc a szabadság és "szellem" jegyében folyt aharctereken és a propagandákban. S most RooseveltAmerikája feketelistákat, cenzúrát, foglalkozástólvaló eltiltást, szájkosarat, terrort hozott Európának, aszellem és lélek földrészének.

Ez a szellemi terror, amely az amerikai lobogók védelmealatt folyt, örökre kompromittálta Amerikát és mindörökrekétségessé tette az amerikai szabadságjelszavak hitelességét,mert a hivatalos Amerika még ma sem adott elégtételt az üldö-

188

zött szellemnek. A feketelistákon ott volt Sauerbruch, Európautolsó évszázadának legnagyobb orvos-zsenije, WilhelmFurtwängler, a kultúrvilág legnagyobb dirigense. Ott voltak azsidóság feketelistáján olyan nevek is, mint Richard Strauss,Luise Ulrich, Emil Jannings, Herbert von Karajan, ClemensKrausz, Julius Patzak, Walter Gieseking, a világhírű hegedű-művész, Vasa Prihoda, Paul Linke, Werner Krausz és mégszázak és százak. Bíróság elé került Weisz Fredl, a híres ko-mikus is, aki jó néhányszor kitréfálta Hitlert. Ez a zsidó terrormár nem állt meg olyan szellemi nagyságok előtt sem, mintGerhardt Hauptmann, akit a New York-i Aufbauban is "gya-núsnak" nyilvánították, mert néhány könnyes sort mert írniDrezda romjairól. Slezák Leót "nácinak" bélyegezték, MaxSchmerlingről azt írták, hogy KZ-vezető volt. A listákon ottszerepeltek még a halottak is, mint Heinrich George, aki aszovjet KZ-ben halt meg, és Paul Linke, a nagy zeneszerző,aki már régen nem élt, amikor elkövetkezett a hollywoodi fel-szabadítás.

Ennek a szellemi agyonütésnek a vezére Gerhardt Eislervolt, aki jellegzetes alakja a zsidó sovinizmusnak. GerhardtEisler kommunista, de Mrs. Eleanor Roosevelt csempésziAmerikába és onnan tér vissza a németországi keleti zónába.Vele együtt tér vissza még egy csomó amerikai egyenruhábaöltözött sajtó- és színházi tiszt. A New York-i Aufbau emig-ránsai, a szellemi terrorizmus tollforgató csőcseléke most dia-dalmasan települ rá Nyugat-Németországra. Ez nem elégszikmeg a német nemzeti szocializmus szellemi elitjének tönkre-tételével. Kollektíven felelőssé teszi az egész német szellemiéletet. Ezzel egyidejűleg megkezdődik a kommunista szellemipestis terjesztése is. A recept a régi amerikai, demokratikusegyenruha, de belül bolsevista lélek. Keleti zsidó, de nyugatiálarc! A McCarthy-bizottság iratai szerint Cedic HenniBelfrage, az Intelligence Service New York-i ügynöke, a leg-főbb sajtóirányító. Természetesen titkos bolseviki. BizonyosJames Aaronson, aki kommunista volt, írja elő, hogy mit kelltenni a német újságírónak a demokrácia felépítése érdekében.Eisenhower főparancsnok számára ő dolgozta ki a sajtóterve-ket és Eisenhower, a katona politikai tájékozatlanságával

189

hangtalanul aláír mindent, ami a kitűnő Aaronsontól, vagy ké-sőbb Kagantól származik.

Azonban nemcsak az európai szellemi élet megfojtásánaknegatívumában merült ki ez a szellemi világhódítás. Pozití-vumként jött az "átnevelés". A zsidó sajtótisztek amerikaikommunista és természetesen zsidó írók műveivel tömték teleaz Amerika Házak könyvtárait, amelyek a "náci" német népátnevelését szolgálták volna. A szabadság és demokrácia ne-vében engedélyhez kötötték az újságok kiadását. Újság-engedélyt azonban csak a fajilag üldözött emigránsok és a né-met kommunisták kaptak kezdetben. A nyugati zsidó, aki –mint leírtuk – már oly sok érintkezési pontot talált a keleti,bolsevista zsidóval, most Amerika fehércsillagos zászlójábaburkolózva, megpróbálta a német népet kommunistává átne-velni. A világhódítók érezték, hogy az amerikai demokráciamár nem elég biztosíték számukra. A szovjet géppisztoly, anyílt terror jobban elfedezné azokat a bűnöket, amelyeket azemberiség ellen elkövettek.

A zsidóság azt a kivételes állapotot, amely szerint a zsi-dóknak mindent szabad, megpróbálta intézményesíteni. Már anürnbergi perben kezdődött ez a folyamat, amikor tulajdon-képpen nem a "háborús bűnöket" büntették, hanem főként azsidók ellen elkövetett cselekményeket torolták meg. A zsidó-ság itt szinte nyilvánosan deklarálta, hogy ő tartja magát a há-ború egyetlen győztesének. Ez a szempont nyilvánult megegyes államok úgynevezett népbíráskodásában is. A magyar-országi népbírósági törvény egy Ries István nevű zsidó ügy-véd, annak zsidó feleséges államtitkára, Pfeiffer Zoltán alkot-ták meg s ennek alapján, igen jellemzően "népellenes" bűnneknyilvánították a zsidók ellen elkövetett legkisebb cselekmé-nyeket is. A népbírósági törvény kimondotta, hogy a fegyveresszervezetek minden tagja felelős, ha egyetlen tag a zsidók el-len bármit is elkövetett. Ezen az alapon százakat és ezreketakasztottak fel, vagy internáltak ártatlanul. Komoly vád tár-gyát képezte az is, hogy valaki állítólag mosolygott, mikor egyzsidót deportáltak. A vádlottat két évi börtönre ítélték. Halál-büntetés járt azért is, ha "valaki nem akadályozta meg" a zsi-dók állítólagos vagy tényleg megtörtént bántalmazását.

190

A zsidók külön jogainak és kiváltságainak intézményesí-tése különösen szembetűnő volt Ausztriában és Németország-ban. Legsúlyosabban a németekkel szemben alkalmazták eze-ket az intézkedéseket. A második világháború legalább 60millió áldozata, menekültje közül egyedül a zsidók részesültekszemélyi jóvátételben. A zsidó vagyonokat, amelyeket a hitlerirendszer egyszer már készpénzben megváltott, megtérített, új-ra meg kellett fizetnie a németségnek. A több, mint tizenkétmillió potsdami kiutasított, az oroszok által kifosztott kelet eu-rópai népek, a hazátlanná vált intellektuelek közül egy semkapott személyi jóvátételt. Milliók földjét, házát vették el.Milliókat űztek ki hazájukból ötven kilós csomaggal. Azon-ban, beleértve az UN-t, az Emberi Jogok Ligáját, senkinekeszébe se jutott, hogy ezeknek jóvátételt ígérjen, vagy fizes-sen. Nem kaptak jóvátételt az Izrael földjéről kiűzött arabok.Nem kaptak jóvátételt azok a hadifoglyok sem, akiket sok év-vel a háború után még mindig hadifogságban, vagy közönsé-ges rabszolgamunkán tartottak. Ezzel szemben az IG. FarbenIndustrie-t azért oszlatták fel, és Krupp örökösét azért büntet-ték meg, mert rendes fizetés ellenében úgynevezett "elhurcolt"munkásokat – köztük néhány zsidót is – alkalmaztak gyáraik-ban, a német állam egyenes parancsára.

A zsidóság azonban többszörös jóvátételben részesült. Ezmár nem is az elszenvedett veszteségek megtérítését, hanem aleigázott népek rendszeres fosztását jelentette. A hatmillió le-gendája a shylocki húsdarab volt, amelyet azonban, újra és új-ra ki kellett vágni a legyőzött népek testéből, gazdasági életé-ből. A KZ-ből kiszabadult zsidók már 1945-ben elfoglalták anémet nép házait. Felprédálták a gyönyörű munkástelepeken anémet munkások lakásait. Ezután a Wiedergutmachung tör-vény alapján a nyomorgó néppel megfizettették saját lakásaik-nak sokszoros költségét. Az üldözés jutalmát felvették az IRO-tól, az UNRA-tól, a legyőzöttektől, a győztesektől. Arról nemis beszélünk, hogy az izraeli háború költségeinek jó részét azUNRA és IRO készleteinek elfeketézéséből fizették. Ezáltalmegkárosították azokat a nemzsidó ukrán, orosz, lengyel me-

191

nekülteket, akik épp oly displaced personok voltak, mint őkmaguk.

A világzsarolás azonban ezzel nem ért véget. Izrael kor-mánya addig erőszakoskodott, amíg Nyugatnémetországnakvállalnia kellett, hogy három és fél milliárd DM kártérítést fi-zet Izraelnek, vagyis egy olyan államnak, amely a háború fo-lyamán nem is létezett. Az izraeli jóvátételi bizottság kemé-nyen követelte a háború alatt lefoglalt javak megtérítését. Anémetek talán maguk sem tudják, hogy ezeket a javakat há-nyadszor fizetik meg.

Schäffer volt német pénzügyminiszter legutóbb 1958 ele-jén, nyilvános népgyűlésen jelentette ki, hogy a zsidók 27 mil-liárd márkára rúgó újabb kártérítési igényt jelentettek be aNyugatnémet állammal szemben. Ha Németország ezt a horri-bilis összeget kifizeti, akkor tönkremegy a német valuta éscsődbe kerül az egész német gazdasági rendszer. Ez esetbenpedig Nyugatnémetország belefullad a szovjet csapdába.

Azonban valószínűleg pontosan ezt akarják elérni a világ-hódítók. A „jóvátételi" zsarolásnak természetesen megvan azellentétele is.

A "Der Weg" című argentínai német újság hátborzongatókimutatást közölt 1954. évi 6-ik számában a Németország ter-hére elkövetett rablásokról. A szövetségesek a Német Biroda-lom területén 1945 májusáig szétromboltak 320 milliárd márkaértéket, a szövetségesek fosztogatásai révén 15 milliárd márkátvesztettek a német állampolgárok. A nácitlaníts ürügyén 108és fél milliárd márka értéket vettek el, az indirekt kisajátítás, anémet kereskedelmi flotta lefoglalása, a JEIA nevű amerikaiexportszervezet tevékenysége következtében újabb 1381 milli-árd márka kár keletkezett. A pénzreform következtében 198milliárd márka kárt szenvedett a német nép. A megszálló ha-talmak által kibocsátott "megszállási bankjegyekkel" 46 milli-árd márka kárt okoztak. Az elrabolt területeken 457 milliárdrarúgott a németek vesztesége, a gyárak leszerelése révén 10milliárd márka kárt szenvedett a német gazdasági élet, a fran-ciák által folytatott farablás, az erdők mértéktelen kitermelése14 milliárd márka kárt okozott, és a szénár különbözet megte-remtésével újabb 84 milliárd márka kár keletkezett. A legjel-

192

legzetesebb veszteség a szabadalmak elrablása volt. A németszabadalmak szinte kizárólag az amerikai zsidóság kezébe ke-rültek és ezzel a kétezer vagonra terjedő találmányleírással 78és fél milliárd márka értékű zsákmányra tettek szert az ameri-kai zsidó cégek. A hadifoglyok részére ki nem fizetett munka-béreket 11 és fél milliárd márkára értékelik, míg szállításiköltségek címén 72 milliárdot fizettek ki a németek. A meg-szállás alatt 305 000 fehér és- fekete gyermek született, akik-nek eltartása eddig 135 millió márkát emésztett fel. A külföldinémet javak elrablása 18 milliárd márka kárt okozott és amíg anémet javak visszaadását, – az amerikai zsidóság közbelépésé-re – még legutóbb is megtagadta az Egyesült Államok, meg-szegvén ezzel a magántulajdon "szentségéről" alkotott ameri-kai fogalmakat. A régi adósságokért, amelyek még aversaillesi békéből származnak, több mint 15 milliárdot kellkifizetni a németeknek. A Marshall-terv során 8,6 milliárddalterhelték meg Németországot. Zsidóknak pedig eddig 9 és félmilliárd márka "kártérítést" fizettek.

Egyedül a német szabadalmak jövedelméből évente 2-3milliárd dollár hasznot vág zsebre az amerikai zsidó nagytőke.És ezt nem titkolja még a New York Times sem. Ezzel szem-ben a németeknek fizetniük kellett még az úgynevezett "kár-talanítást" is. Több mint 100 ezer zsidó, de volt olyan időszak,amikor félmillió kapott 300 DM-et havonta azért, mert a hitleriidőben KZ-ben ült. Mint az Aurebach-per bebizonyította, ez-rével kaptak kártalanítást olyan zsidók is, akik egyáltalán nemléteztek.

A népek zsarolása és fosztogatása, a jogszerűség látszatá-ban tovább fog folyni mindaddig, amíg az izraeli parazita ál-lamnak pénzre lesz szüksége és amíg a keresztény népek hely-re nem állítják az 1945 előtt érvényben volt nemzetközi jogotés nem vetnek véget Európa és az arab világ szisztematikus ki-fosztásának.

A zsidó sovinizmus azonban nemcsak a magántulajdonnalkapcsolatos jog terén kezd veszedelmes precedenseket terem-teni. Minden vonalon érvényesíteni akarja a zsidók nemzetekfölöttiségét és külön kiváltságait. Ez nyilatkozott meg az úgy-nevezett "jótékonyság" háború utáni munkájában. Az UNRA

193

úgyszólván kizárólag a zsidókat, és kommunistákat segélyezte,és aki a megkülönböztetések ellen szót mert emelni, azt mint"nácit" egyszerűen elnémították. Az UNRA nem törődöttazokkal a keresztényekkel sem akik a zsidókkal ugyanegy KZ-ben ültek. Az IRO majdnem kizárólag attól tette függővé a ha-zátlanok kivándorlását, hogy azok milyen véleményt vallottaka zsidókról. Az IRO statútumai kizárólag a zsidóság szem-pontjai szerint voltak megalkotva. A kivándoroltaknak ilyenkérdésekre kellett felelniük: "Segítette-e az üldözött zsidósá-got?" "Szabotálta-e saját kormánya működését? Nem tett-ezsidóellenes nyilatkozatot? Nem írt-e cikkeket a zsidók ellen?"A kiválogatást nagyobbrészt zsidó tisztviselők és zsidó kon-zulok végezték. Ezek mindent elkövettek, hogy például azEgyesült Államokba minél kevesebb keresztény vándorolhas-son be. Az IRO-n keresztül tökéletesen megnyilvánult a keletiés nyugati zsidó összeműködése. Az IRO központokban nemegy vezető tisztviselő találtatott, akiről kiderült, hogy a GPUmegbízottja. Az IRO a "humanitás" nevében szovjet kézreadott olyan menekülteket, akiknek semmi "bűnük" nem volt,csupán ahhoz a szellemi elithez tartoztak, amelyet ki kellettirtani és el kellett távolítani a világhódítás útjából.

Az állampolgári jogok terén, különösen Izrael állam meg-alapítása óta rendkívül veszedelmes állapotot intézményesítetta zsidóság. A legyőzött Magyarországon, Szlovákiában, Ro-mániában, Németországban, minden további nélkül olyan zsi-dók kapták meg az állampolgárságot, akik soha nem voltak azillető ország állampolgárai. A vasfüggöny mögötti államokbólkizárólag a zsidóknak engedték meg a kivándorlást Palesztiná-ba. A Palesztinából visszavándorolt zsidót, aki ott elégedetlenvolt a helyzettel, vagy megszökött a katonai szolgálat elől, azillető ország kénytelen volt visszafogadni, mint teljes jogú ál-lampolgárt. Az amerikai bevándorlásban és számos nemzetállampolgársági törvényeiben határozott kísérlet mutatkozik azsidók nemzetek fölötti, világ-állampolgárságának elismerteté-sére.

A nürnbergi törvényszék veszedelmes precedenseket te-remtett. Maurice Bardéche szerint

194

"a haza fogalmának leépítése megtörtént. Mindenki –helyesebben a zsidó – világpolgár. A zsidó vándor,aki épp most érkezett Zsitomirból, épp olyan embermint Te. Neki egyenlő jogai vannak a te földedre, a tevárosodra. Tiszteled-e a négert, te paraszt? Nekiegyenlő jogai vannak veled és helyet kell csinálnodneki saját asztalodnál. Ő majd bevonul a községta-nácsba, hogy megismertesse veled, mit mond a lelki-ismeret. Így az ő fiai lesznek a te uraid és bírókéntfognak a te fiaid fölé ülni. Ők fognak a te városodbanuralkodni és neked fogják eladni saját földedet, merta világlelkiismeret erre jogot ad nekik."

Nem tréfaság ez. Németország Offenbach nevű városábanle akart telepedni dr. Lévy, zsidó orvos, aki soha nem volt né-met állampolgár. Mikor a városi hatóságok – tekintettel a bel-földi orvosok nehéz helyzetére – megtagadták, hogy Lévyt vá-rosi orvossá nevezzék ki, az úgynevezett "demokratikus" újsá-gok a megszálló hatóságok beavatkozásával fenyegették meg avárosi tanácsot. Ugyanekkor Amerikában egyetlen zsidó fel-jelentésére bárkinek a bevándorlását meg lehet akadályozni.Ha a zsidó azt állítja, hogy az illető "antiszemita", akkor Ame-rika igazságügy-minisztere kimondhatja, hogy az illető sze-mély "veszélyes a nemzeti biztonságra".

Ez azt jelenti, hogy Amerika ma már a zsidóktól teszifüggővé, kit fogad polgárává.

A nyugati országok azonban – talán maguk sem vettékészre – a zsidó kiváltságok érvényesítésével tulajdonképpen aszovjet rendszert vették át. Mint már említettük, a Szovjetuni-óban egy szovjet polgárt sem szabad zsidó jelzővel illetni. Azilyesmit halállal, vagy deportálással bünteti a szovjet alkot-mány. Erről a kérdésről elismeréssel írja az "Aufbau" 1950.március 17-iki számában Immanuel Birnbaum, hogy ez a tör-vény ma is érvényben van. A szovjetben, – ahol állítólag sen-kinek sincsenek kiváltságai – az alkotmány biztosítja, hogy azsidóság rámutatási tilalom alatt gyakorolja a hatalmát. "Ha-talmunk jellege a titkosság" – írják a Jegyzőkönyvek.

195

Malenkow származását szabad emlegetni, de Kaganovicsétnem!

A zsidó államfelettiségi kiváltság megőrzésére új jog al-kottatik immár az UN segítségével. Ez az új jog az örök időkreintézményesített Nürnberg: a hipokrita terror. Ezt az új nürn-bergi jogot "Genocide conventiónak”, fajgyilkossági törvény-nek hívják. Megalkotására az idő igen kedvezőnek látszik,amikor a szovjet rabszolgatáboraiban népek milliói, sőt egésznépek tűnnek el. A fajgyilkossági törvény azonban nem ezek-nek a bűntényeknek a megtorlására irányul.

A törvény fajgyilkosságnak minősíti egy nemzeti, etnikai,faji vagy vallási csoport részben, vagy egészben való kiirtását,sőt az erre irányú szándékot is. A törvény azt mondja, hogy afajgyilkosság fogalma esik egy fent meghatározott csoporttagjainak megsértése testi, vagy szellemi vonatkozásban.Majdnem természetesnek látszik, hogy az 1956. október 23-ikimagyar forradalom idején a nemzetközi jognak ezt a részét azENSZ elfelejtette alkalmazni.

Ezzel tulajdonképpen örök időkre megszűnt minden szel-lemi szabadság beleértve a gyülekezés, sajtó, a véleménynyil-vánítás szabadságát is. Ha valaki egy zsidó kommunista vezérterrorizmusát kifogásolja, ha valakinek nem jó véleménye vanEinstein világkormányáról, Mendes France, Frankfurter, vagyMorgenthau közéleti szerepléséről, az már az illető etnikaivagy faji csoport "szellemi megsértésének" számíthat. Ennekkövetkeztében fajgyilkosságnak minősül és öt évi fegyházzalbüntethető a világ bármely részén. Feltéve persze, ha zsidórólvan szó. A kínaiakat, angolokat, vagy arabokat lehet "szelle-mileg" sértegetni. A terrorizmus számára szinte végtelen le-hetőségeket nyújt ez a törvény. Cincinnati amerikai város test-vérvárosává fogadta Münchent. Az amerikai zsidóság ez ellentiltakozott, mert azt mondta, hogy München a hitlerizmus főfészke volt. Tehát a cincinnati segélyszervezetek jótékonyságiakciója a zsidóság megsértését jelenti. A genocide conventionértelmében, ezek szerint Cincinnati eltörlendő a föld színéről,mint Szodoma és Gomorra, esetleg Drezda és Hirosima.

196

A genocide convention értelmében az irodalomból ki le-het törölni Ahasvérus és Shylock figuráját, be kell tiltani aTwist Olivér című könyvet és filmet, amely az uzsorások elle-ni "csoport gyilkosságra" izgat "szellemileg" megsérti a zsidónacionalista érzékenységet. A német nép nyakára ültetett zsidókomisszár, Auerbach, akit le kell tartóztatni a legkülönbözőbbbűncselekmények miatt és aki végül is az öngyilkosságba me-nekült, a német iskolakönyvekből kicenzúráztatta azAhasvérus-legendát, amelynek természetesen semmi közesincs az "antiszemitizmushoz". Indok: "Auswitz után tartha-tatlan a bibliai zsidó legendája." A keresztény gyermek csakazt tanulhatja, amit a zsidó cenzúra engedélyez.

A fajgyilkossági törvény, amely mellett természetesenszót emelt Felix Frankfurter és Robert M. Kempner a nürnber-gi zsidó vádló, más oldalról súlyos kritikába ütközött. Egyesvilágosan látó amerikaiak nyílt gyűléseken mutattak rá, hogy agenocide convention árulás és zsarnokság, egyben az állandó-sított háború egyik fajtája az amerikai nép ellen. Mervin K.Hart ugyanekkor utalt arra, hogy a palesztinai cionisták DeirYassin arab faluban minden férfit, asszonyt legyilkoltak éssemmi bántódásuk nem történt, mert zsidók voltak. Hangoz-tatta, hogy ha a genocide convention életbe lép, akkor "a leg-kisebb utalás egy bizonyos kisebbségi faj, vagy vallás egyetlentagjára büntetendő cselekménynek fog minősülni." JamesFinucane, a National Council for Prevention of War kikül-döttje kijelentette, hogy Quebeck, Yalta, Potsdam is fajgyil-kosságok voltak, amerikai lobogó alatt."

Miután épp a morgenthauisták alkották meg a genocideconventiont, ez a legfényesebb bizonyíték, hogy a fajgyilkos-sági törvény csak a zsidók részére biztosított kiváltság, az UNáltal elfogadott világterror egyik eszköze. Állandó háborúAmerika népe ellen! mondja Agnes Wather. Állandó harc aszellemi szabadság ellen. Kiváltság, amelynek árnyékábanbüntetlenül lehet gyilkolni arabokat és franciákat, németeketés románokat.

A genocide conventionnak, amelyet természetesen nemalkalmaznak a zsidók által elnyomott vasfüggöny mögötti or-szágok vezetőivel szemben félelmetes hátteret adnak azok a

197

jelenségek, amelyek mutatják, hogy a zsidóság hogyan akarelnémítani minden ellenvéleményt. Ma már köztudomású,hogy még a keresztény kézben lévő könyvkiadó vállalatoknális ott vannak a zsidóság feketelistái. Ezek megakadályozzák,hogy olyan írótól jelenjék meg bármiféle könyv, akinek zsidónacionalista szempontból "nem jó a neve". Aki egy, a zsidónaknem tetsző filmben, vagy színdarabban lép fel, soha többé nemszerepelhet, legyen bármilyen nagy művész.

Veit Harlant, a Jud Süss rendezőjét felmentette minden bí-róság. Sötét zsidó szervezetek azonban máig is akadályozzáklegártatlanabb társadalmi filmjeinek bemutatóját. A Twist Oli-vér című angol film előadása ellen egész sereg zsidó szervezettiltakozott. Ugyanekkor a zsidók "antiszemitizmus" címén ki-fogásolták, hogy egyes amerikai vallásos szervezetek megakarták akadályozni Ingrid Bergman és Rosellini Krisztus-gyalázó filmjeinek előadását. Ismét csak a zsidó szervezetektiltakoznak, mikor egy amerikai könyvkiadó vállalat kiadjaDosztojevszkij publicisztikai tanulmányait. Ezek között ottvan a szidó problémáról írt mesterműve is. Giesekinget kieb-rudalják a "szabadság hazájából", mert a hitleri időkben isszerepelt. Dohnányi Ernő évekig nem jelenhetett meg aCarnegie Hallban, mert a zsidó háborús veteránok "fasisztá-nak" kiáltották ki. Heinrich Guldát, a világhírű pianistát EllisIslandra küldték, mert tízéves korában a Hitlerjugend tagjavolt.

Ez már a szellemi világterror visszamenőlegesen. Visszaegészen Krisztusig. A német írókat a Spruchkammerekkelítéltették el, olyan műveikért is, amelyekben szó sem volt ná-cizmusról és antiszemitizmusról. Mindazokat, akik feltehető-leg zsidóellenesek voltak, különféle foglalkozási tilalmakkalés vagyon elkobzásokkal sújtották, lettek légyen azok művé-szek, írók, vagy színészek. Magyarországon a "Kaganovicsok"című regény szerzőjét, Dövényi Nagy Lajost életfogytiglanifegyházra ítél; 36, A Talmud fordítója, Luzsénszky Alfonz öt-évi börtönt szenvedett, Méhely Lajost az európai hírű fajbioló-gust 93 éves korában hétévi börtönre ítélték. Dolányi KovácsAlajost, aki száraz statisztikát készített a magyarországi nem-zeti vagyon megoszlásáról, szintén börtönbe zárták. Ugyan-

198

ilyen alapon ítélkeztek azonban Romániában, Csehszlovákiá-ban és más vasfüggöny mögötti államokban. A nyugati világ-terror intézményesítéséhez nagyban hozzájárult Izrael állammegalakulása is. Az izraeli parlament, öt évvel a háború után,javaslatot fogadott el, amely szerint Izraelnek joga van meg-büntetni a háborús bűnösöket" és kikérni azokat, bármely or-szágban éljenek is. Ez már a jogi lehetetlenségek teljessége.Hiszen itt olyan állam akar ítélkezni, amely állam az úgyneve-zett "háborús bűnök" elkövetése idején nem is létezett. Tehátmár van nemcsak post facto jog, hanem post facto állam is.Ezzel ismét üldözötté válhat minden, a zsidóságot ért kritika,ártalmatlan szellemi tevékenység is. A svéd, kínai, argentinszellemi embert Izraelnek joga van kikérni és felakasztani.

Ennek a jognak, amely "Ábrahám szent magjának" le-származottaira mindig külön erkölcsöt alkot, jellemző sajátos-sága az is, amíg minden keresztényt igyekszik zsidó törvényalá helyezni, minden zsidót igyekszik kivonni a keresztényjogszolgáltatás alól. Henry Ford könyvében nagyon tanulságosdolgokat olvashatunk a New-Yorki külön zsidó bíráskodásról.Ezek a külön jogszolgáltatási esetek azonban mind a mai napigismétlődnek. 1950-ben New Yorkban Mayer Mittelman azzalvolt vádolva, hogy a német KZ-ben agyonütött egy KriegerBenjamin nevű zsidót. A zsidóság gondoskodott róla, hogy akínos ügy ne kerüljön az amerikai bíróság elé. Az AmericanJewish Congress külön bíróságot állított fel a gyilkosság tisz-tázására. Ez aztán azzal az eredménnyel zárta le az ügyet,hogy a megvádolt zsidó mégsem gyilkolt.

Kétféle jog, kétféle erkölcs, de egyfajta terror. Mindezazonban még csak kezdet. Az argentínai Der Weg-ben FelixSchwarzenborn igen érdekes cikket írt, "Welttyrannei ab1955?" cím alatt. Ebben ismerteti azokat a terveket, amelyek azsidó világkirályság kiépítésére vonatkoznak. Ennek a világ-terrornak legmagasabb szervezete az UN volna. A CommonSense, amerikai heti folyóirat is megerősíti, hogy ilyen tervekléteznek.

"A világuralom meghódítására vonatkozó zsidó ter-vek a megvalósulás felé haladnak, – írja. – Minden

199

valószínűsége megvan annak, hogy a jövendő világ-kormány a jelenleg Egyesült Nemzetek néven ismertszervezet lesz. A világ máris két nagyhatalmi összefo-gásra van osztva. Egyiket a moszkvai zsidók kormá-nyozzák Salamon király pecsétje (az ötágú csillag)alatt, a másikat az UN lobogói alatt. Bernhardt M.Baruch az USA gazdasági erejének összefogásárakapott megbízást, ami tulajdonképpen az amerikaigazdasági erőnek a Wall Street-i zsidóság kezébevaló átadását jelenti. A nyersanyagok internaciona-lizálása, az Európa-hadsereg, az európai, strassburgiparlament, a Schumann-terv, amelyet valójábanDavid Lilianthal és nem a francia külügyminiszter al-kotott, ténylegesen azt jelentik, hogy a nem kommu-nista világot a zsidók gazdasági terrorja alá akarjákhajtani. Most már csak arra van szükség, hogy a vö-rös csillag és a kék-fehér UN lobogó jelképe alattkormányzott két hatalmas blokkot összeolvasszák egy"Überstaat"-ba, azaz egy államok feletti államba. Haez megtörténik, akkor az amerikai fehér csillagot ésmoszkvai vörös csillagot felcserélik majd Dávid ki-rály hatágú csillagával. Az eddig ismert tervek szerintaz UN kezébe kell adni az összes atombombát és hid-rogénbombát, a hadseregeket, flottákat, légierőket,mert mint mondják "ezeket veszélyes volna meg-hagyni egy hatalom, vagy egyetlen hatalmi csoportkezében". A végén az UN hadsereg és az UN atom-hatalom, amelynek operációs központja akkor márJeruzsálem lenne, könnyű szerrel elfojthatná anemzsidók minden lázadását. A zsidók által kormány-zott UN lesz a legfelsőbb hatalom, és mindent amit"antiszemitizmusnak" lehet jellemezni, halállal, vagyfogházzal fognak büntetni, a genocide conventionalapján, amelyet a lengyelországi zsidó professzor, aYale egyetem tanára, Raphael Lemkin alkotott."

200

Az emberiség tehát olyan veszélybe került, amilyenbenmég soha nem élt. A világterror már megindult és a világzsar-nokság árnyéka ráborul a földgolyóra. A világhódítóknak eze-ket a terveit nagymértékben elősegíti egy részben természetes,részben mesterséges folyamat, amelyet úgy neveznek, hogy -eltömegesedés.

201

XIII. FEJEZET

Ortega y Gasset 1929-ben írta meg a "La rebelion de lamasas" című könyvét, amely úgynevezett alapvető munkánakés felismerésnek számított az emberiség eltömegesedésévelkapcsolatban. A tömeg jelentőségét azonban sokkal hamarabbfelismerte valaki, mint a nagy spanyol gondolkodó. A Jegyző-könyvek szerzői már 1895-ben emlegetik, hogy így tehetjük azigazi kormánynak helyére azok torzképét, a tömeget, vagyis ami teremtményeink és rabszolgáink által választott elnököt.

"A mi teremtményeink és rabszolgáink!"

Ennek a meghatározásnak döntő jelentősége van a zsidóvilághódítás problémájának megítélésénél. Semmi kétség: akapitalizmus, az életnívó emelkedése, a szociális viszonyokjavulása, az emberi életkor meghosszabbodása, a halálozásiarányszám csökkenése és maga a technikai civilizáció – min-den beavatkozás nélkül is – megszaporította a tömegeket. He-gel, Malthus, Marx is észrevették a tömeg megjelenését és azemberiség túlszaporodását, ami egyszerű biológiai és statiszti-kai tény. Ehhez a biológiai jelenséghez, amelyet az élet növe-kedésének is lehet nevezni, semmi köze sincs a zsidóságnak ésbolsevizmusnak. Marx, majd pedig a Jegyzőkönyvek kísérteti-es felismerése, hogy a sok emberből, a nagy számból, összeol-vasztott, jelleg nélküli masszát kell csinálni. A népből töme-get! Ez a legbiztosabb út a zsidó világhatalom, de bármelyszervezett kisebbségi csoport hatalma felé.

A tömeg a mi teremtményünk és rabszolgánk!

"A civilizáció nem állhat fent abszolút despotizmusnélkül!" – mondják a Jegyzőkönyvek, arra az esetre,ha megvalósul a világkirályság. Hiszen – "szükséges,hogy minden országban ne legyen más, csak proletártömeg, néhány előttünk meghajló milliomos, továbbáa rendőrséghez tartozó katonák."

202

Ehhez képest több mint egy évszázad óta futószalagonfolyik a tömegek előállítása.

"A társadalom felosztása tömegre és elitre – írja Or-tega y Gasset – nem szociális, hanem emberi kategó-riákra való osztást jelent, nem szükséges tehát, hogyegybeessék a magasabb és alacsonyabb osztályokrangsorával. Szigorúan véve minden társadalmi osz-tályban van egy valóságos tömeg és egy valóságoselit."

Száz év óta lehetetlenség fel nem ismerni azt a céltudatosmunkát, amely abból a célból folyik. hogy a nagyszámú embe-riségen és a társadalmi osztályokon belül minél nagyobb le-gyen a tömeg és minél kevesebb a valóságos elit. Ehhez két-ségtelenül hozzájárulnak biológiai és örökléstani jelenségek.Ezekről Lothropp Stoddard amerikai professzor ír, "Lázadás acivilizáció ellen" című könyvében. Ő az egyes fajták biológiaimegromlásának, az emberiség felhígulásának, az aljaemberrohamos szaporodásának tulajdonítja a mai válságot. Azonbanszáz esztendő, a marxi kiáltvány óta, a világzsidóság céltuda-tosan segíti elő, hogy ez a folyamat meggyorsuljon. Azok aproletárok, akiket Marxtól Kun Béláig és Sidney Hillmanigzsidó munkásvezérek küldenek rohamra, és akik még egy pil-lanatig sem gondolkoztak a vezérek céljain, már ennek a tö-megnek rohamcsapatai. Az osztályharc elmélete maga is, minttipikus, destruktív, zsidó találmány, gyártja a tömeget. Lefelészintez és levágja a különb főket. A sajtó, később a rádió, tele-vízió, hollywoodi film zsidó szellemisége szintén a konfekció-agyú embert termeli. Az üzleti szellem nem neveli a tömeget.Nem felfelé emeli. Leszáll a nívóval, hogy minél szélesebb kö-rök vegyék az árut.

A bolsevizmus által meghódított területeken már tökélete-sen céltudatos volt a szürke, vezetők nélküli, vagy csak kivá-lasztottak által vezetett tömeg kitermelése. Az orosz arisztok-ráciát, a középosztályt, a szellemi elitet, a parasztság, munkás-ság jellemi elitjét kivégezték. A szabad parasztot, az egyénisé-get, a helyhez kötött embert Szibériába deportálták. Az egyénikisbirtok helyére kolhozt csináltak, a "felszabadított" proletárt

203

besorozták a gyárak munkáshadseregébe, ahol már nem voltakvezetői, csak parancsolói.

A Sztálin agytrösztjében mindig helyet foglaló zsidók jóllátták, hogy csak a tömeggé gyúrt embermassza fölött lehetgyakorolni a Jegyzőkönyvek által kívánt "kíméletlen despotiz-must". A bolsevizmus veszélyei közül az a legnagyobb, amelytömeget termel, tömegben gondolkodik, megöl minden kez-deményezést, minden egyéni színt, ízlést és személyiséget.Orosz nép nincs többé, csak orosz tömeg, s majd újabb har-minc év múlva ezt lehet elmondani a vasfüggöny mögötti ál-lamokban is. Tömeg: Vladivosztoktól Stettinig. Bőre fehér,olykor sárga, de mindig és mindenütt: tömeg. Ez már az em-bergyárakban, lágerekben, a proletkult futószalagján, a propa-ganda retortáival előállított egykönyvű, egyforma massza. AKomszomol ifjúsága ez, amelynek már nem lehetnek önállógondolatai. Csak a propaganda által kiadott jelszavai vannak.Emberszabású csorda, amely fölött géppisztollyal áll a zsidókomisszár. Nem csillogó vízcseppek milliárdjai többé, hanempiszkos, szürke árvíz hömpölyög, és terelhető az utca két ol-dalán felállított gépfegyverek között. A nyugati kultúrembermég mindig nem látszik észrevenni, hogy mit jelentenek ezekaz emberi masszák, amelyek elvesztették képüket a külvilág-ról, az élet szépségéről, az egyéni értékekről. A vasfüggönyelzárta őket az ideáktól, a gondolatoktól. Annyi ismeretüksincs a világ többi részéről, mint amennyivel a középkor em-bere is rendelkezett. A nyugati világ múltjából, kultúrájából,történelméből, művészetéből már mit sem ismernek. Bent él-nek a hamis világképben, amelyet Ilja Ehrenburg és DavidZaszlavszky állítanak elő számukra.

Azonban, óh, büszke nyugati ember – nézd meg önmaga-dat. Különb vagy-e vajon? Hiszen a nyugati embert ma márugyanilyen futószalagon állítja elő és alakítja a zsidó szóra-koztató monopólium. Nyugaton is kihalt már az egyéniség, éseltűntek a hősök. Helyükre odalépett a szuperdemokrácia leg-riasztóbb képlete: az utca embere: a műveletlen, tudatlan ésgondolkodásra képtelen alak. Ma ő nyilatkozik az újságoknak,ő feleli a Gallup intézet kérdéseire, képviseli a közvéleményt,a "világlelkiismeretet", amelynek nevében Nürnberget rendez-

204

nek, és elhallgatják a Katyinokat. Mit tud ez a konfekcióruhá-ban járó, képregényeket és detektívhistóriákat olvasó "észlény"a politika függöny mögötti bűvészeiről, a beavatottak terveiről,a páholyok elhatározásairól és a sajtó hazugságairól? Ő csakvisszaszajkózza a hangszalagra azt, amit Galíciából származottújságírók és újságfejedelmek fejébe töltöttek. A demokraták ésrepublikánusok kolumnistái viszont kizárólag azt a "véle-ményt" terjesztik, ami a világhódítóknak kedvez.

A gondolkodás hajdan oly nemes tudomány furcsacirculus vitiózussá alakult. A rádió mikrofonja előtt egy ordí-tozó, orrhangú próféta – Walter Winchel (Lipsitz) – áll, aki azószövetségi sovinizmus mákonyát adagolja a tömegeknek. Azutca embere holnap visszanyilatkozza ezt, mint a tömeg véle-ményét, a közvélemény akaratát ugyanebben a rádióban. Akeleti és nyugati tömeg magatartása között legfeljebb annyi akülönbség, hogy Nyugaton minden az önkéntesség látszatávaltörténik. Keleten a géppisztoly és a rabszolgatábor segítségé-vel, a pártpropaganda szemináriumaiban folyik ugyanez.Azonban mindkettő monopólium, az ószövetségi nácizmusegy kéz rendszere.

Így érthető meg, hogy az úgynevezett államférfiak, akik avilágot kormányozni látszanak, egyfelől a függöny mögöttihatalmak bábjai, másfelől a tömeg rabszolgái. A politikusoknem a józan ész alapján gondolkodnak többé, hanem a tömegízléséhez és indulataihoz kénytelenek igazodni. Tömegekbengondolkodnak és a tömegek által engedik sodortatni magukat.A múlt államférfia okos programot terjesztett a választók eléés elfogadtatta azt. A politikus ma kikutatja a tömeg vélemé-nyét és ehhez igazítja a sajátját. Miután pedig a zsidó közvé-lemény gyártás nagyüzemei révén a tömeg már az ő szolgájuk,az államférfi kétszeresen az ő foglyukká vált.

A mai "béke" csúcsteljesítménye, hogy mekkora tömege-ket lehet az urnák elé hajszolni, és szavazatokkal igazolni a rá-dióban elmondott beszédeket. A háború sem magasabb célokkényszerű eszköze többé, hanem egyetlen látható célja van:mekkora tömeget lehet elpusztítani és kikapcsolni. Az A-bombák, H-bombák, a szőnyegbombázások már nem a nép-nek, hanem a Tömeg háborújának eszközei, egy sikerült gyil-

205

kosság, vagy valamelyik mozisztár botránya headline-á válto-zott. Háromszázezer halott Drezdában, hetvenezer Hirosimá-ban, elhallgatható, ötsoros hír.

Arról röviden már megemlékeztünk, hogy a világzsidósága bosszú őrületét újabb tömegek gyártására használta fel So-kan hitték kezdetben, hogy az újabb és újabb nincstelen töme-gek kitermelése kizárólag bolsevista munka és így Yaltát,Potsdamot egyszerűen ráírták Sztálin számlájára. Bizonyosidőnek kellett eltelnie, míg kiderült, hogy a potsdami triumvi-rátus – Sztálin, Truman, Attlee mögött, demokrata, vagy bol-seviki álarcban a világzsidóság, közelebbről a Morgenthauterv, a Gomberg-terv állott. Mindkettő végcélja az eltömege-sítés – az elit kiirtása volt. A potsdami egyezmény következté-ben, mint írtuk, 12-16 millió ember vált hazátlanná. A keleteurópai szabad német parasztból, a szudétaföldi képzett ipa-rosból proletártömeg lett, amelyet 50 kiló csomaggal dobtak áta határon. A "náci" egyetemi tanárt utcaseprőnek küldték és a"náci" utcaseprőt kidobták az állásából. Az erdélyi szászokatSzibériába hajtják, Bácska, Bánát magas kultúrájú német la-kosságának nagy részét Tito lágereibe vitték, ahol üvegszilán-kot etettek a gyerekekkel. Tizenhatmillió hazával rendelkezőemberből gyökértelenített, hazátlan proletár, nyomorgó tömeglett. Állatként terelték Nyugatnémetország felé az új huma-nizmus nevében.

Előzőleg már a lengyel intelligenciát és szellemi rétegetBerija likvidálta Katyinban. Tizenegyezer lengyel tisztet, na-gyobb részt orvosokat, tanárokat, művészeket - akik a civiléletből vonultak hadba - kiirtottak és több mint egymillió len-gyelt elhurcoltak Szibériában. Kik tették ? Az amerikai kong-resszus vizsgálóbizottságának jegyzőkönyve szerit Pater Brauna következőket mondta oroszországi élményeiről (Vizsgálati'jegyzőkönyvek, 197. oldal.):

„Én láttam az NKWD tetteit 1936 és 1937 között,Jeschov elvtárs, majd utódja Jagoda és ennek utódjaBerija alatt. (Mindhárman zsidók. A szerző.) Én lát-tam az oroszokat (zsidókat), amint saját honfitársai-kat elképzelhetetlen hidegvérűséggel gyilkolták le. És

206

ha ők a Szovjetunió koncentrációs táboraiban ezreketírtak le az élők listájáról és ezeket tekintették semmi-nek, ami számukra igazán csekélység volt, hasonlómódon a befolyásos lengyelek egy csoportját, dokto-rokat, írókat, professzorokat, tanárokat és tanítókat,a hivatalnoki osztály tagjait éppúgy kezelték, mint atöbbieket és egyszerűen meggyilkolták őket. Ez csakegy része volt az ő általános tervüknek: a népgyilkos-ságnak."

Jeschov, Jagoda-Herschel, Berija? Vajon csak az ő nevüklebeg a katyni erdő halottai felett? A katyni gyilkosságot vizs-gáló amerikai bizottság előtt egy Goricki nevű lengyel tanú,aki megmenekült a tömegkivégzésből, elmondta, hogy kikszállították el a katyni mészárszékre szánt lengyeleket.

"...Mikor a csoport már menetkész állapotban volt,előttem állott a politikai rendőrség két tisztje, egykomisszár, Urbanowitz ezredes és egy moszkvai zsi-dó, akinek neve Sirotky volt. Hallottam amint Sirotkyezeket mondotta Urbanowitznak: Igen, most boldogokés nevetnek, pedig ha tudnák, hogy mi következik...(Kihallgatási jegyzőkönyv 176. oldal.)"

A katyni tömeggyilkosságot, íme, nemcsak zsidók csinál-ták és adminisztrálták, hanem Robert Kempneren, a nürnbergiamerikai vádlón keresztül ők igyekeztek az igazságot eltitkolnia világ elől.

A lengyel nép intelligenciája, vezető rétege néhány nap,vagy óra alatt megsemmisült.

A magyarországi népbírósági törvény és az amerikaiaknakátadott "háborús bűnös" listák segítségével szintén a sokszínű,egyénies, szabad, magyar elit is így semmisült meg mint ké-sőbb látni fogjuk 1945-ben.

A talmudi parancsból származó biológiai osztályharc tehátváltozatlanul folyik. A marxi elmélet immár magasabb fejlő-dési fokra lépett. A keresztény elit fizikai megsemmisítéséreott vannak a szovjet katorgái, a sarkkörön lévő aranyásó tábo-rok, amelyekben, hazatért hadifoglyok állítása szerint, ötmillió

207

rabszolga robotol. A körülbelül 15 millió főnyi zsidóság vilá-gosan látja, hogy egymaga is a népek vezető rétegévé, uralko-dó osztályává válhatik, ha mindenütt kipusztítja azokat a tár-sadalmi rétegeket, amelyek szellemi és jellemi képességeiknélfogva vezetésre hivatottak. Ehhez a művelethez segítségülhívja a tudatlan tömeget, a rothadt intellektuelt, a megvásárol-ható jellemeket, akik népük és fajuk elárulásával hajlandókszáz százalékig a világhódítók céljait szolgálni. A vasfüggönymögötti állapotok mindennél világosabban mutatják, hogy atizenötmillió zsidó hamarosan a népek, világok és nemzetekfölötti középosztállyá válhat. Uralkodó réteggé, amelynekimmár nem kell semmiféle alantasabb munkával foglalkoznia.A következő generáció már ott ülhet az államok vezetői pozí-cióiban, a szellemi és gazdasági élet kulcsállásaiban, amelyek-ről még később beszélünk. Végeredményben azt akarják meg-ismételni, ami Szovjet-Oroszországban történt, ahol a társa-dalom legmélyéről a társadalmi gúla legcsúcsára került a zsi-dóság.

Ehhez elegendő a talmudi parancs teljesítése, amely aztmondja:

"A gojimok legjobbját öld meg."

A biológiai osztályharc következményeiről az Adenauerkancellárhoz közelálló Rheinischer Merkur hasábjain (1957.október 4.) igen érdekes cikket írt Gunnar D. Kümlien, aki el-mondja egyik beszélgetését, amelyet egy szibériai rabszolga-táborból szabadult orosz szellemi emberrel folytatott Moszk-vában. Csak titokban tudott ezzel a megfélemlített, remegőorosszal beszélni, a bolsevista "forradalom" negyven eszten-dejéről.

"Az a társadalmi réteg, amely megőrizte szellemiönállóságát, – mondotta ez az orosz – többé egyálta-lán nem nyom latba. Húsz évvel ezelőtt ez a réteg méga népesség 20 százaléka lehetett. Tíz évvel ezelőtt 10százalék. Ha évente csak egy százalékot szűrtek ki, mimaradt még?"

208

Borzalmas, amint a svéd újságíró leírja az orosz életet, atömegszállásokon összezsúfolt proletárokat, akiket olyan élet-nívón tart a párt, hogy egész életüket betöltse a létharc, és neérjenek rá politikával, egyéni gondolatokkal foglalkozni.

"-- Ma már olyan alacsony az életnívó, – mondja azorosz intellektuel – hogy a szovjet katonának elég egyfél liter vodkát ígérni, és elmasírozik Wladivosztokigvagy Magyarországig, - miként 1956-ban meg is tetteazt.

A biológiai osztályharcról, ha azt, - mondjuk, a zsidó népszellemi vezetőire vetítenék ki, azt mondanák, hogy ez - anti-szemitizmus. Az orosz nép a vasfüggöny mögötti népek javá-nak lemészárlása azonban nem antiorosz, antimagyar, vagyantikínai. Pedig a biológiai osztályharc következményei meg-maradnának a bolsevizmus bukása esetén is.

A céltudatos elit-irtásnak van sok riasztó jelensége. Aműveltebb fok, tanultabb munkások, értelmesebb gazdák, kép-zett szakemberek kiirtása következtében a vasfüggöny mögöttmindenütt alább szállott a termelés nívója. Ízlés már nincs, adíszítő művészet luxussá vált, a szék lábát már nem gyaluljákmeg és hiányoznak a legegyszerűbb közszükségleti cikkek. Agyorsforraló kurzusokon kiképzett "új intelligencia", a tömeg-rabszolga már nem tudja vezetni az ipart, kereskedelmet, me-zőgazdaságot. A tudomány nívója minimumra csökken, az or-vosból felcser lesz és mérnökből pallér-színvonalon álló tu-datlan. A világ legtermékenyebb földjén, az ukrán humuszonmár csak 4 mázsa búza terem, a világhíres tokaji szőlők ki-pusztultak, a gyümölcstermelés színvonala száz évvel vissza-hanyatlott, a bánáti földeket, ahol a földkerekség egyik leg-szebb mezőgazdasági kultúráját teremtették meg avolksdeutschok, felveri a gaz, és a Szudétaföld házai össze-omlanak. A nép nyomorog, éhezik. A . A szolgatömegnek nemjut más, csak ormótlan filcbakancs és az oroszok egyformavattakabátja. Aki messzebb tud nézni, a rettentő jövőbe lát: ahomokba fúlt, dzsungelbe temetett kultúrákig, ami az elit-irtáskövetkeztében a kereszténység és minden más nép kultúrájátfenyegeti.

209

A börtönből jövendölte egy magyar mártír, vitéz EndreLászló:

"Az elproletárosított Európa olyan lealacsonyodott éselállatiasodott ösztönökkel áll majd velük (zsidókkal!)szemben, melyeket csak a legvadabb rabszolgaláza-dások leverésére alkalmazott, legbrutálisabb eszkö-zökkel tudnak majd leverni."

Nincsenek többé forradalmak, szabadságharcok. Csakrabszolgafelkelések. Ez a jövő!

Hogy ezzel az ő hatalmuk is összeroppan egyszer és az őkiváltságaik is megszűnnek? A hódítók nem szeretnek a jövő-be nézni. Ők ülnek a hatalom ormán. Az MVD, vagy ÁHVszuronya, a Sea Gaten posztoló rendőr egyelőre őrzi kiválasz-tottságukat, jólétüket és hatalmukat. Ők csak azt látják, hogy a"mi teremtményünk és rabszolgánk, a tömeg" nekik dolgozik.

210

XIV. FEJEZET

Harry Truman, az Egyesült Államok akkori elnöke, 1945.augusztus 6-án a következő bejelentéssel lepte meg a világot:

"Huszonnégy órával ezelőtt egy amerikai repülőgépegyetlen bombát dobott le Hirosimára. Ennek a bom-bának nagyobb robbanóereje volt, mint 20 000 tonnatrinitrotoluolnak. Ez egy atombomba volt."

Két évvel később a 31 éves Korff rabbi, a Stern nevű ter-rorista szervezet vezetőségi tagja 600 fanatikus rabbi élén fel-vonult Washingtonba, ahol azt követelte, hogy a palesztinaiválság miatt az Egyesült Államok dobjanak atombombát –Londonra. A rabbi egész nyíltan a zsidóság hatalmával fenye-gette meg Washington utódját. (The Jews Have Got The AtomBomb. 3. oldal. Gerald K. Smith kiadása.)

Újabb két év múltán Truman elnök ismét bejelentést tett.1949. szeptember 23-án azt mondotta:

"Bizonyítékoknak vagyunk birtokában, hogy az utóbbihetek folyamán a Szovjetunióban atomrobbantás tör-tént."

Nem sokkal ezután az angol hatóságok elfogták KlausFuchs zsidó atomfizikust, Einstein jó barátját és bizalmasát. Azsidók az atombomba titkát kiszolgáltatták a Szovjetuniónak.

Az atombomba már a kezdet kezdetén a zsidók kezébe ke-rült. Otto Hahn német professzor atomhasítási elméletéről és aKaiser Wilhelm Institutban elért eredményeiről jól tudottEinstein, aki Amerikába érkezve javaslatot tett Roosevelt el-nöknek az atombomba kifejlesztésére. Ettől kezdve az atom-titok körül szüntelenül ott nyüzsögtek a zsidók. Lise Meitner,egy dániai zsidó atomfizikuson keresztül juttatta el Otto Hahnkísérleteinek eredményét Amerikába. Hamarosan feltűnt egybudapesti zsidó, Szilárd Leó s ettől kezdve az Einstein általbeprotezsált zsidók csodálatos és rejtélyes együttese vette kö-

211

rül a legújabb kor legnagyobb titkát. Egyszerre csak megjelenta színen a göttingeni egyetemen végzett németországi zsidó,Robert Oppenheimer. Már külsejére nézve is a sátáni tudo-mány, a bomlasztó lángelme típusa. Szikár aszkéta, hűvös, ki-egyensúlyozottnak látszó tudós, akinek belsejében a faji elhi-vatottság és fanatizmus kénköves tüzei lobogtak. Kommunistavolt, kommunista kapcsolatokkal rendelkezett, de csak azért,mert a kommunizmusban a zsidó lelkek magasabbrendű kép-viseletét, a nagyobb keménységet, mélységesebb fanatizmustlátta, mint a demokráciában. Rober Oppenheimer elsősorbanés mindenek fölött zsidó volt. A világhódító sovinizmus egyiklegjellegzetesebb és legtiszteletreméltóbb képviselője. AmígOtto Hahn ingadozott és szabotált, hogy Hitler, vagy inkábbsaját népe számára megteremtse az atombombát, addig RobertOppenheimer minden tudását, alkotóerejét, zsenialitását bele-vetette az atombomba megteremtéséért folyó versenyben. Éjtnappallá téve dolgozott. Negyvenhét kilóra lefogyott. Szintefantasztikus tudományos teljesítményeket produkált csupánazért, hogy a zsidóság ellenségeit – a németeket – ő pusztít-hassa el atombombával.

Egész természetes, hogy körülötte nyomban megjelenteka nagy zsidó bankházak képviselői, akik nemcsak jó profitle-hetőséget, hanem nemzeti küldetést is láttak az atombomba-gyártásban. L. Strauss, a Kuhn, Loeb and Co vezető tagja, márkorábban is tanácsadója volt David Lilienthálnak. Az óriásiköltséggel megindult atomkísérleteket J. RobertOppenheimerre bízták. A gyártási és kísérleti titokba Einsteinbeavatta Klaus Fuchsot. Az atombombagyártás üzemei, hiva-talai hamarosan megteltek a különféle országok zsidóival.Kétes emigránsok, gyanús bevándorlók, ukrajnai, lengyel, ma-gyarországi zsidók vették át nemcsak a vezetést, hanem a leg-kisebb pozíciókat is. Julius Rosenberg, David Greenglas és ha-sonló "személyiségek" kerültek Los Alamosba.

Ennek kétségtelenül sokféle oka van. A zsidók közöttszámos jó matematikus akadt minden időkben. Azonkívül azsidó pszichének is teljesen megfelelt az atomkutatás. Azatombomlasztás tipikusan destruktív tudomány. Eddig csakrombolni tudott, alkotni nem!

212

Az emberi elme felbontja az atomot, a világmindenségszámokban ki sem fejezhető parányát. Beleavatkozik az isteniteremtés művébe, de nem tud összerakni két atommagot sem.Nem teremtő, csupán destruktor.

Ami ezen túl történt, az csupán a zsidó sovinizmus termé-szetes következménye volt. Ha egy zsidónak sikerül valamelykulcspozíciót megszállni, azonnal igyekszik maga mellé ésmaga köré minél több zsidót alkalmazni. Ez minden intézményelzsidósodásának menetrendje. Az alkalmazott zsidók újabbzsidókat telepítenek be, mert mind csak a maga fajtájában bí-zik, csak a maga fajtáját tartja tökéletesen megbízhatónak azsidó nemzeti célok szolgálatában. Ez történt az atombombakörül is. J. Robert Oppenheimer körül a világhódítóknak egyfanatikus, nacionalista meggyőződésű munkaközössége alakultki. Amerikai értesülések szerint a Los-alamosi és monmounthilaboratóriumokban csak a munkások voltak nemzsidók. JuliusRosenberg, Martin Sobell, Harry Cold, David Greenglas csaka későbbi atomkérdés során ismertté vált nevek. Pontecorvo, amagyarországi Jánosi professzor, a hidrogénbomba kifejlesz-tője, Teller Edward egytől egyig az atomfelekezet prófétái, ki-sebb, vagy nagyobb papjai.

A szimbolikus kígyó gyűrűje az atombombagyártás körülis összeért. A zsidóság titkát, amelyet zsidók őriztek, gyártot-tak, adminisztráltak, a zsidóság népi tulajdonának tekintette.Így egészen természetesnek tartotta, hogy megossza azt aSzovjetunióval. A keleti és nyugati zsidó kapcsolatai ezen a té-ren is felelevenedtek. Az atomfelekezet tagjai, vagy azok apái,nagyapái már régen elvándoroltak a pogromok hajdani Orosz-országából, de a bolsevizmus Oroszországát zsidó szempont-ból megbízhatóbbnak tekintették, mint Amerikát. Abolsevikiek fanatikusan harcoltak Hitler ellen. AmerikábanLindberghek, Taftok és izolácionisták is voltak. Az atombom-bát tehát át kellett adni a Szovjetuniónak, amelyről több ke-gyetlenséget, elszántságot tételeztek fel, mint Amerikáról.

Az a körülmény, hogy az amerikai atomtudósok közöttkommunisták is voltak, mellékes szerepet játszott. Ők csak aszovjet kegyetlenebb, nyersebb, fanatikusabb és bosszúállóbb

213

zsidóit látták maguk előtt és azokban bíztak. Nagyon jól tudtákezt a keleti zsidók is, David Zaszlagilszkij és Ilja EhrenburgPravdája mindig is úgy emlegették Albert Einsteint, mint aSzovjetunió hat legnagyobb amerikai barátainak egyikét ésSztálin személyes barátját. S hogy magukat megbízhatóbbá te-gyék az amerikai zsidók felé, Solomon AbrahamovicsRebachot, a bolseviki titkosrendőrség egyik vezető személyi-ségét tették meg az atomenergia tudósok legfőbb szovjet ko-misszárjának, s Abrahamovics elvtárs ma is betölti ezt a magashivatalt. Másik oldalon jelentős szerepet nyertek az atom-gyártás körül a Kuhn and Loeb bankház megbízottai. Ugyan-azok a nagy nyugati kapitalisták, akik 1917-ben a bolsevikiforradalmat finanszírozták és akiknek oly kitűnő kapcsolataikvoltak Trotzkijhoz, most sem tagadták meg érzelmeiket.

Amíg a második világháború frontjain a keresztény Ame-rika katonái véreztek, addig Bernhardt Baruch, aki az EgyesültÁllamok 351 legfontosabb iparágát ellenőrizte és a világnyersanyagkészletének kétharmadát kontrollálta azon fárado-zott, hogy az atombomba fölötti rendelkezést kivonja az Egye-sült Államok elnökének és az U.S. Army hatásköre alól. Azsidóság itt már csaknem teljesen levette az álarcot. Ha nem isnyílt szavakkal, de tetteivel, propagandájával erőteljesen dek-larált, hogy az atombombát a nemzetek fölötti hatalom eszkö-zének tekinti és saját nemzeti tulajdonának tartja. Mint többamerikai író állítja, Bernhardt Baruch nyomására "a kongresz-szus elkövette a legnagyobb árulását a nép ellen". Megsza-vazta a törvényt, amely az elnök, a hadsereg felügyelete alólkivonta az atombombát, az atomgyártás titkát és megszervezteaz U.S. atombizottságát. Truman elnök, aki nem látta a követ-kezményeket, aláírta a törvényt.

A bizottság nagyobb hatalmat jelent, mint maga az Egye-sült Államok elnöke. Független a földgolyó minden kormá-nyától, tehát az amerikai kormánytól is. Amerika hivatalos kö-reinek állítása szerint ennek a bizottságnak nagyobb hatalmavan, mint Hitlernek, Sztálinnak, Rooseveltnek együttvéve volt.

S mikor minden ki volt tervelve, meg volt alkotva, akkorkinevezték az atomenergia bizottság tagjait. Az első öt közülhárom, de lehet, hogy négy biztosan zsidó volt: David E.

214

Lilienthal (zsidó), Lewis L. Strauss (zsidó), Robert F. Bacher(zsidó), William W. Waymack (?), Summer T. Pike (?). Jel-lemző, hogy bár látszólag bizonyos változások következtek beAmerikában és a McCarthy vizsgálatok sok mindenreráébresztették az amerikai közvéleményt, az atomenergia bi-zottságot lényegében nem lehetett átalakítani. AzOppenheimer-ügy kapcsán David E. Lilienthalt eltávolítottákugyan az elnöki székből, de helyére Lewis L. Strauss került.Ugyanakkor a Szovjetunióban Pontecorvo, az itáliai zsidó lettaz atomkutatás vezetője. Az ő keze alatt dolgoznak az elraboltnémet atomtudósok. S mindnyájuk fölött a legfőbb felügyelőSolomon Abrahamovics Rebach, a kommunista titkosrendőr-ség legfőbb atommegbízottja.

Az atombomba teljesen a zsidóság kezébe került. Az em-beriségre rászabadult a történelem legnagyobb tragédiája éslegfenyegetőbb veszélye. Az atombomba a nép által választott,felelős államférfiak kezében is túl veszedelmes fegyver. Korffrabbi és hatszáz társának washingtoni felvonulása azonbanízelítőt adott belőle, hogy milyen katasztrófává válhat ez egyfanatikus törzsi nacionalizmus kezei között. Az atombombávalnemcsak a civilizációt lehet elpusztítani, nemcsak háborúkatlehet nyerni vagy veszteni, hanem örök időkre meg lehetsemmisíteni az emberi szabadságot. Az atombomba a világ-zsidóság kezében állandó fenyegetés a demokrácia ellen, min-den nép függetlensége, minden szellemi, vagy politikai irány-zat ellen, amely nem kedvez a világhódítóknak. A föld színé-ről egyszerűen el lehet törölni azokat a nemzeteket, amelyeknem engedelmeskednek a világzsidóságnak, vagy túl nagynaktartják a Kuhn and Loeb által megszabott kamatlábat. Azatombomba a zsidóság kezében a terror és a szörnyű fenyege-tés eszköze még akkor is, ha nem dobják le és nem robbantjákfel. Az atompszichózist, az atomhaláltól való félelmet egésznépek ellen lehet kihasználni.

"Mondjatok le szabadságotokról, függetlenségetekről,tagadjátok meg keresztény hiteteket, mert mintDamokles kardját tartjuk felettetek az atombombát."

215

A hidrogénbomba felrobbantásakor a törzsi nacionaliz-musnak sikerült azt a látszatot kelteni, hogy, ha Amerika had-járatot indítana a világuralom keleti fele ellen, akkor esetlegfelrobbanna maga a világegyetem is.

Ez már nem is politikai lehetőség volna, hanem János je-lenéseinek kísérteties látomása a vörös fenevad világuralmá-ról, az emberiség kétharmadának kiirtásáról, amely ott van aJelenések könyvében. Olyan látomás ez, amelyekről a Jegyző-könyvek szerzői sem mertek álmodni, mikor azt írták 50-60 évelőtt:

"Belőlünk mindent elborító terror fakad."

Az atombomba ennek a mindent elborító terrornak irtó-zatos eszköze, egyben a világuralmi törekvéseknek és világ-hódításnak legfélelmetesebb bizonyítéka. 1934-től 1948-ig azsidó propaganda azt hirdette, hogy az amerikai demokrácia ésaz emberi szabadság fennállhat a szovjet tyrantizmus szom-szédságában. A második világháború befejezése óta világprog-ram volt a nyugati és keleti zsidó megosztott világhatalma.Osztozás a földgolyón! Nyugati és keleti hemiszphéra! Nyu-gaton az arany. Keleten a géppisztoly. A cél: a háborút, a bol-sevizmussal való leszámolást minden áron meg kell akadá-lyozni. Mint már rámutattunk, ezért alakítja meg Mr.Morgenthau a "Society for the Prevention of World War in"-at.

Ezt látja – igen helyesen – Marcel de Briancon francia író,aki azt írja:

"Ez a két végtelen, egymással szemben álló, oly el-lentétesnek és ellenségesnek látszó, valójában egy-mást kiegészítő hatalmi gondolat azt mondja magá-nak: ha a Szovjet győzi le az USA-t, akkor az én vi-láguralmam, mint kommunista világuralom valósulmeg és mint világszovjet fog megszerveztetni. Hamegfordítva az USA győzi le a Szovjetet, akkor ebbena plutodemokratikus új világuralomban ugyanúgy ottleszek, mint vezető, irányító, döntő hatalmi tényező.Végeredményben olyan mintegy, ha mint a koncent-rált magántőke birtokosa ülök benne a világuralom

216

politikai birtokában is, vagy az államkapitalizmuskulcspozícióiban gyakorlom ugyanezt a hatalmat.Akármelyik véglet győz, ez végeredményben így is,úgy is az én győzelmemet fogja jelenteni. Mi értelmevan akkor az összecsapásnak?"

S mikor a világzsidóság látja, hogy az összecsapás mégismegtörténhetik, amikor az amerikai közvélemény lassan esz-mélni kezd, hogy a bolsevizmus és a szabadság nem állhat fentegymás mellett, egyszer csak letartóztatják Klaus Fuchot, akiaz atomtitok minden részletét átadta a Szovjetuniónak. Egy-szer csak a homályból felszínre kerül két név: a J. RobertOppenheimeré és a Julius Rosenbergé. Mindkettő hordozóját –mint látni fogjuk – a zsidó, világhódító nacionalizmus szim-bolikus alakjának tekinthetjük.

J. Robert Oppenheimer, míg arról volt szó, hogy a németnemzeti szocializmust kell elpusztítani, addig - mint írtuk - azaszkéta önfeláldozásával, a zseni páratlan fanatizmusával dol-gozott az atombomba előállításán. A szó legtisztább értelmé-ben "nyugati" zsidó volt, de csak a keleti testvérek keménysé-gében, vérszomjában és fanatizmusában bízott. Az elleneemelt vádak szerint 1940-42-ben hatalmas összegekkel támo-gatta az Amerika ellenes bolseviki felforgatást. Kommunistanőt vett feleségül. Fivére és sógornője ugyancsak kommunis-ták voltak. Kommunista feleségének első férje is meggyőződé-ses bolseviki volt, aki a spanyolországi harcokban esett el.Oppenheimer kommunista zsidókat alkalmazott a második vi-lágháború alatt Los Alamosban.

Akkor minden tudását, minden tehetségét beállította azatombombagyártás szolgálatába. Nem voltak lelkiismeretfur-dalásai, – hiszen tudta, hogy az atombombával csak "nácikat"kell elpusztítani. Mikor azonban a "nácizmust" már leverték ésaz igazi zsarnokság, a szovjet rendszer ellen meg kellett volnateremteni a H-bombát, a nagy nyugati testvér hirtelen megtor-pant a keleti világhódító hatalma előtt. Ha valaki, úgy ő tudta,hogy ezek, legyenek bár bolsevista zsarnokok és ezerszer rosz-szabb elnyomók, mint Hitler, az ő hitével vallják: Egy nép va-

217

gyunk! Egy nép! Nem vagyunk orosz, portugál, amerikai zsi-dók, hanem csak zsidók!

S ezek után, mondja K. D. Nicholson, az Atomenergia Bi-zottság general managerének Oppenheimerhez intézett levele:

"Oppenheimer, mint az Atomenergia Bizottság:General Advisory Committeejének elnöke erősen el-lenezte 1949-ben a H-bomba kifejlesztését és másokatis késleltetésre akart rávenni még azután is, hogyTruman elnök elrendelte a kísérletek megkezdését."

(Amerikai Magyar Hang, 1954. április 19. 7. oldal.)A H-bombát már a világhatalom keleti felére kellett volna

ledobni. És a nyugati zsidó nem akarta, hogy elpusztuljonnéphatalmának keleti fele. O, a matematikai és fizikai lángel-me, a sátáni ész látta meg legvilágosabban, hogy a világhódí-tásnak az kedvez, ha a földgolyó két hemiszférára van osztvaés mindkettő kezében ott van az atombomba, amellyel holegyik, hol másik fenyegetheti egymást. Oppenheimer, akitnyugodtan nevezhetünk a zsidó nacionalizmus Hitlejének, anyugati zsidó nacionalista és kultúrlény szimbólumának, jóltudta, amit a keleti és nyugati rabbik bátran kimondtak, hogy aharmadik világháború a "zsidóság kipusztítására vezet". Őcsak a hitleristákat akarta kiirtani. A Kremlben lakozó zsar-nokság képviselőit annál kevésbé. Ha valaki, ő tudta, hogy ittnem amerikai, nem orosz, nem demokrata és nem kommunistaügyről van szó, hanem kizárólag a zsidóság ügyéről.

A másik jelképes alakja ennek a világhódító nacionaliz-musnak a Rosenberg házaspárt volt. Kicsiny, jelentéktelenemberek, akik talán nem is használtak annyit a Szovjetunió-nak, mint sokan hiszik. Átadták az atomtitkot faji meggyőző-désből, nemzeti kötelességükből kifolyólag. Átadták a Szov-jetuniónak és – igen jellemzően! – azzal védekeztek, hogyAmerika a Szovjetunió szövetségese volt.

A világ fölötti nácizmus kénköves lángjai akkor lobogtakfel igazában, amidőn a Rosenberg házaspár a villamosszék felékészült indulni. A törvény, az igazság, becsület írott és íratlanparancsai szerint Rosenbergék kémek voltak. Amerika árulói

218

voltak. Mégis melléjük állt az egész világ zsidóságának 99százalékos többsége.

Milliók egyén! Ez minden becsületes nacionalizmus jel-szava. És most a zsidó milliók, a kapitalisták és proletárok, aSea Gate luxusvilláinak és Bronx sötét proletárnegyedeineklakói, a londoni Westend és a budapesti Király utca egyszerű,egyarcú világhódítói mind összefognak, hogy a "nácifasiszta-hitleriánus" Eisenhower elnök kegyelmezési jogát kikénysze-rítsék. A "jobboldali" amerikaiak előtt úgy tűnik fel aRosenberg házaspár érdekében folytatott pikettelés, mint va-lami kommunista demonstráció.

"Ha Ilse Koch, a zsidók gyilkosa kegyelmet kapott, –írták a tüntetők tábláira – miért sújtanak halállal aRosenbergekre?" Urey és Einstein professzorok ke-gyelmet sürgetnek!" – "Izrael előkelőségei kegyelmetkérnek!"

Öt világrészben kapitalisták és kommunisták, magasrendűintellektuelek és egykönyvű talmudisták fognak össze egykommunista kém megmentéséért. Egy egész nép, egy egésztotális világhódító nacionalizmus sorakozik fel Amerika árulóimögött. Londonban letérdelnek, vagy földre vetik magukatRosenberg néptársai, mikor kegyelemért kiáltoznak. Moszk-vában, Budapesten és Bukarestben megható storykat írnakAmerika árulóinak sorsáról. A New York-i Union Squaren azír rendőrök alig tudják összeszedni a földről az ájult és fanati-kus zsidónőket, akik összeesnek, mikor meghallják, hogy be-fogadó hazájuk, az Egyesült Államok ítélt árulói fölött.

"Érdekes volt a kivégzés után a New York-i rádióál-lomásokat figyelni, – írja az Amerikai Magyar Hang.– Akadtak olyan rádióbemondók, akik csaknem zo-kogva mondták be a kivégzés hírét. Akadt rádió,amely úgy mondta be a hírt, hogy nyomban utána rá-diójátékba kezdett, de a rádiójátékot olyan zene ve-zette be, amely beillett gyászindulónak is. Az UnionSquaren ... akadt nő, aki a járdára vetette magát ésígy kezdett hisztérikus siránkozásba, sőt a férfiak is

219

siránkozásba fogtak és ezt kiáltozták: "They killedthem ... killed them."

(Amerikai Magyar Hang, 1953. június 29. 8. oldal.)És aztán a brooklyni Church Avenuen kiteljesedett ennek

a világhódító nacionalizmusnak minden különös nagysága ésfanatizmusa. Ezrek és tízezrek jöttek el, hogy a törzsi náciz-mus nevében szolidaritást vállaljanak a közönséges bűntette-sekkel és mint a keleti zsidók, úgy ők is a maguk mártírjainakvállalják a kivégzett kémeket.

A gyászszertartáson Emanuel Bloch, a kivégzett Rosen-berg házaspár ügyvédje beszélt, s a következő kijelentést tette:

"A Rosenbergek meggyilkolásának vádját Eisenhowerelnök, Browell igazságügyminiszter és Edgar Hoover,az FBI igazgatója küszöbére teszem. Ők irányítottáka villamosszék gombjának megnyomását, ha mindjártnem is ők tették ezt személyesen. Ez az két drága, ér-zékeny, gyengéd, kultúrált ember áldozata lett egy hi-deg, szándékos gyilkosságnak. Az önkény ellen har-coltak. Amerika egy civilbe öltözött katonai diktatúraönkényét nyögi."

(Amerikai Magyar Hang, 1953. július 19.)E pillanatban Eisenhower elnök Washington kései utóda

és a Morgenthau-terv egyik végrehajtója elkönyvelhette, hogyő is rákerült a "háborús bűnösök" és "népellenes gonosztevők"fekete listájára. A nürnbergi akasztófák most visszanéznek aFehér Ház felé. Egy világ fölötti nacionalizmus megüzente ahadat Amerikának, hű kiszolgálójának, Eisenhower elnöknekis. És a Rosenbergek koporsója fölött már nem is EmanuelBloch szónokolt, hanem talán Julius Streicher üzente Nürn-bergből:

- "Titeket majd a bolsevikok fognak felakasztani!"

220

XV. FEJEZET

A világzsidóság akkor vette le magáról végleg az álarcot,amikor elárulta Amerikát is.

A földkerekség minden állama ellen lehet kifogása a zsi-dóságnak. Egyedül az Egyesült Államok volt az, amely meg-adott nekik mindent. A pénzt, a gazdagságot, a nyugalmaséletet, a szabadosságig fajult szabadságot, sőt a politikai be-folyást is! Amerika kétszer vonult hadba és küldte vérezni fia-it, mert a zsidó nacionalizmus pénze, profitvágya, politikai be-folyása belekergette a háborúba. Amerika leverte Hitlert és 11milliárd dollárt adott a Szovjetuniónak, hogy segítsen megsza-badítani a KZ-ek zsidó rabjait. Amerika vállalta magára azokataz ódiumokat, amelyek a nürnbergi perrel és a zsidó világ-bosszú kiszolgálásával jártak.

Alig hetven esztendő alatt a zsidóság meghódította Ame-rika gazdasági életének túlnyomó részét. A keletoroszországipogromok elől menekült kis zsidó az USA-ban az élet naposoldalára került. Ő élvezte a jogokat és kiváltságokat. Rooseveltidején ő foglalta el a politikai hatalmat. Ő szállta meg az ame-rikai földi paradicsom: Miami, Florida, California mindengazdagságát. Az ígéret földje nem Palesztina, hanem Amerikalett a világzsidóság számára. Palesztinát, - vagy mint mamondják:

Izraelt csak azért alkották meg, hogy odaküldjék a kolduszsidót, akitől félnek a New York-i milliomosok, mert ez úgyhurcolja magával az antiszemitizmus bacilusait, mint a pestist.

Roosevelt kormányzása alatt Amerika már majdnem azsidók országa volt. A világhódítóknak minden okuk meg voltarra, hogy legalább Amerikához legyenek hűek és ne fordulja-nak szembe az Egyesült Államokkal, mikor annak a kommu-nizmussal kell megküzdenie. Azonban a zsidóság Amerikávalszemben is megmutatta, hogy csak akkor érzi magát bizton-ságban, ha ő uralkodik és csak addig hű bármely országhoz,amíg annak érdekei összeesnek az övével.

221

Amerika – Washington, Jefferson, Franklin Benjamin, ésLincoln Amerikája – joggal várhatta volna a világzsidóságtól,hogy a második világháborút követő hidegháborúban Amerikaoldalára áll. Mindennek az ellenkezője történt. Valahol a B'naiB'rith páholyaiban a zsidóság megírta az Egyesült Államokvégzetét is. Hiszen Amerika keresztény politikusai, még ha azsidóság kezében voltak is, nem kizárólag a zsidóság számáraakarták megnyerni a második világháborút. Talán az egyetlenRoosevelt kivételével nem is hitték, hogy megtudnak egyeznia Szovjetunióval. Truman szenátor, akiből az Egyesült Álla-mok elnöke lett, 1941. június 21-én a német-orosz háború kitö-résének pillanatában azt mondta:

"Ha úgy látjuk, hogy Németország győz, akkorOroszországot kell segíteni, és ha Oroszország győz,akkor Németországot. Hadd öljék egymást, amennyi-re csak lehetséges."

Amerikának nem volt érdeke a szovjet barátság. 1945után a hideg háború sem volt érdeke. Mindez kizárólag a vi-lágzsidóság érdeke volt. Két világháború kirobbantásábannagy szerepe volt a zsidó érdeknek. A harmadik világháború, aszovjettel való leszámolás, az elnyomott népek felszabadításaviszont nem zsidó érdek. Ellenkezőleg! Yaltában és Potsdam-ban ők osztoztak meg a világhatalmon.

Hogyan is írták a Jegyzőkönyvek? "Belőlünk mindent el-borító terror fakad."

Amerika a frázisok szerint a "szabadság hazája". AHudson torkolatában magasra tartja fáklyáját az amerikai sza-badság szobor. Azonban valójában Ellis Islandon túl ma már a"mindent elborító terror" uralkodik Roosevelt korszaka óta.Frankfurter Félix, a legfőbb amerikai bíróság bírája megmon-dotta, hogy "azok, akik Washingtonban a valóságban kormá-nyoznak láthatatlanok, a tényleges hatalmat kulisszák mögülgyakorolják. Az amerikai polgárnak ma joga van elmenni aszavazógépig és meghúzni annak a köztársasági, vagy demok-rata fogantyúját, hiszen a kulisszák mögött lévők tudják, hogymindkét hatalom az ő kezükben lesz. Aki ez ellen a ténylegeshatalom ellen lázad, felkel, vagy csak egy hangos szót ejt ki,

222

azt kiirtják, elnémítják, öngyilkosságba vagy közéleti megve-tésbe kergetik.

Gerald K. Smith, amerikai Christian Crusade bátor veze-tője megdöbbentő könyvet adott ki ennek a tényleges hata-lomnak terrorjáról és azokról a nemes, igazi amerikaiakról,akik áldozatul estek a világhódítók mindent elborító terroriz-musának. A könyv német kiadása (Selbstmord. Wiederhall ki-adás, 1954.) alapján rendkívül kivonatosan ismertetjük, hogy akulisszák mögötti hatalmak miként pusztították el azokat azamerikaiakat, akik útjába álltak a bolsevizmusnak, a másodikvilágháborúnak és a világhódítók törekvéseinek.

James Forrestalt, aki Truman hadügyminisztere volt, deellenezte az Egyesült Államok palesztinai politikáját, mint"antiszemitát" tették lehetetlenné Drew Pearson és WalterWinchell (Lipsitz), két rádiókommentátor, akik a zsidó GPU-taz Antidefamation League-t szolgálják. Forrestal miután egyalkalommal kijelentette, hogy "ezek a zsidók elpusztítják az énAmerikámat", az őrültek házába került és annak 16. emeletérőldobták le titokzatos kezek. Joseph Kennedyt, Amerika angliaikövetét csendes elnémításra és barátságos floridai internálásraítélték, miután a második világháború előtt Amerikába haza-térve, kijelentette: "az én hazám csak testemen keresztül léphetbe a háborúba." Kennedy utódja John Winnant, miután meg-ismerte a körülményeket, amelyek segítségével Amerikát be-lehajszolták a második világháborúba, a becstelen hallgatás ésaz öngyilkosság között választhatott csupán. A jellemes ame-rikai diplomata főbe lőtte magát. Henry Wallace egy keletiszekta tagja volt és azt hitte, hogy valami vadmacska kivonat-ból előállított szérum segítségével 150 évig fog élni, Rooseveltvicepresidentje lett. Mivel kellemetlenné vált a függöny mö-götti hatalmak számára, váratlanul és fiatalon halt meg.General Patrick J. Harley 1947-ben kijelentette, hogy mégmindig több mint 1000 kommunista zsidó ül a State Depart-ementben. A washingtoni titokzatos Fekete Kéz őt is belsőemigrációba, megvetésbe és elnémításba kergette. Csang-káj-sek felesége, Szunjat-szen lánya a második világháború alattállandó halálfélelemben élt valahányszor Amerikában tartóz-kodott, mert világhódítók titkos Gestapói lestek rá és el akar-

223

ták tenni láb alól. Summer Wellest, Amerika második világhá-ború utáni külügyminiszterét ismeretlen tettesek kidobták azablakon. Stettinus külügyminiszterről kiderült, hogy az UNalapításakor tartott beszédét egy Dalton Trumbo nevű holly-woodi kommunista filmsztár írta. Morton Kent megölte magát,felvágta ereit, mert tudott arról, hogy a Szovjetunió számárakik lopták el a legtitkosabb iratokat. Tisztában volt vele, hogyakár hallgat, akár beszél, a bűntársak őt gyilkolják meg.Wittacker Chambers, Louis Budenz, Tyler Kent még ma is ál-landó veszedelemben élnek. Budenz, aki a kommunista pártegyik vezető tagja volt és számos zsidó kommunistát leplezettle, a fordhami katolikus egyetemre menekült. Ha ennek falaiközül kitenné a lábát, huszonnégy órán belül halott volna.Ugyanez vonatkozik a másik keresztény, volt kommunista ve-zetőre, Chambersre is, aki az Alger Hiss-ügyet leplezte le.Alger Hisset Frankfurter Pelixék ama választás elé állították,hogy vagy beszél és akkor meghal, vagy hallgat és akkor meg-úszhatja ötévi fegyházzal. Ha Hiss valóban megszólal, akkorGerald K. Smith szerint öngyilkosságok százai történtek volnaWashingtonban. Alger Hiss azonban már újra szabadon van.

Tyler Kent, aki az USA londoni követségén Roosevelt ésChurchill titkos táviratváltását desifrírozta és koronatanúja an-nak, hogy a világot mint kergették bele a háborúba, öt évigvolt internálva Wight angol szigeten, külön tíz évi fegyházatkapott, mert még Roosevelt gondoskodott róla, hogy az ameri-kai kongresszus olyan speciális törvényt hozzon, amelyetTyler Kent esetére lehet alkalmazni. A jóindulatú, korrektöregúr, Vaugham generális meglehetősen örvendetes számbantávolította el a zsidókat és kommunistákat a StateDepartementbol. Állást foglalt David K. Nilessal szemben, akiRoosevelt és Truman korában a Fehér Ház szürke eminenciásavolt. Bostonban szexuális aberrációi miatt több évi börtönreítélték. Később ő írta Washington utódának beszédeit.Vaugham generális kifogásolta, hogy egy ilyen Lonbroso-ember éljen Amerika elnökének közvetlen környezetében.Antiszemitizmus ürügyén elnémították, félretették és komp-romittálták.

224

General Frederick Morgan, Németország amerikai zóná-jában az UNRA főnöke, aki angol volt, egy alkalommal aztmerészelte írni, hogy a Németországban élő zsidók el vannaklátva pénzzel, élelemmel és nem nélkülöznek. Herbert H.Lehman New York-i szenátor, akkori UNRA főnök követelé-sére megfosztották tisztségétől, annak ellenére, hogy az angolkormány kezdetben nem akart engedni az amerikai zsidóságnyomásának.

Ugyanígy némították el Earle-t az USA volt bulgáriai kö-vetét. Az ő szerencsétlensége az volt, hogy von Papen Szófiá-ban átadott neki egy titkos jegyzéket, amelyben Hitler kormá-nya tett ajánlatot az Egyesült Államoknak, hogy maradjon kí-vül a háborúból. Mikor a követ Roosevelthez továbbította ajegyzéket, visszarendelték, majd behívták katonának és egyPacific óceáni szigetre rendelték. Amerika népének nem voltszabad tudni arról, hogy a gyűlölt "nácik" békét akarnak.

A legtitokzatosabb esetek közé tartozik, Huey P. Longlouisianai szenátor meggyilkolása. Long Roosevelt egyik leg-esélyesebb ellenfele volt. 1935. augusztus 9-én a szenátus előtttartott beszédében kijelentette, hogy egy New-Orleans-i szál-lodában, a zsidók által vezetett amerikai "Fekete Kéz", meg-gyilkolását rendelte el. A szenátus akkor kinevette a magányosharcost. Egy hónappal később a szenátus folyosóján mégisagyonlőtte egy Weisz Károly nevű zsidó. Gerald K. Smithkönyve szerint Roosevelt ellenségei közül hasonló titokzatos,vagy nagyon is érthető halállal pusztultak el: Cicing szenátor(New Mexiko), Shwall szenátor (Minnesota), Mr. JohnSimpson az oklahomai mezőgazdasági kamara elnöke.

Hallgatni vagy meghalni! Ez volt a parancs Kimmel admi-rális számára is, aki pontosan ismerte Pearl Harbour igazi tör-ténetét. És az admirális hallgatott, nem akarta életét kockáztat-ni.

William Wirth dr. egyetemi tanárt, aki az indiai Cary-banlakott, nyilvánvaló tévedés folytán meghívták egy igen előkelőtársaságba, ahol elmondotta, hogy a zsidók és kommunistákhogyan akarják átvenni az Amerika fölötti hatalmat. Wirthmindezt közölte a sajtóval, mire "Amerika ellenes tevékeny-ség" miatt egyik szenátusi bizottság elé idézték, amelynek ve-

225

zetője O'Connor szenátor volt. A bizottság hazugnak bélye-gezte Wirthet, aki ezután titokzatos körülmények között meg-halt. O'Connor szenátor azonban, halálának egyéves évfordu-lóján megjelent áldozata sírjánál. Bocsánatért imádkozott,majd pedig öngyilkos lett.

Gerald K. Smithet, az amerikai antijúdaista mozgalom ve-zetőjét egy alkalommal arzénnal megmérgezték és az orvosokcsak az utolsó pillanatban tudták megmenteni. Ugyanez aGerald K. Smith írja, hogy Gerhardt Eisler az Amerikábaemigrált, majd onnan a szovjet zónába szökött német zsidókommunista többezer amerikai ellen rendelt el gyilkosságot.Westbrock Pegler, az egyik legismertebb amerikai publicistaállandó halálfélelemben él. A zsidóság szüntelen bojkottal ésterrorral fenyegeti azokat a lapokat, amelyekben Pegler akommunisták (zsidók) üzelmeit leplezi le.

Charles Lindbergh, az óceán első átrepülőjének történetenagyjából már ismeretes. Lindbergh ellenezte a háborút, ésegyik Des Moinsban tartott beszédében nem egészen kedvezőhangsúllyal ejtette ki a "zsidó" szót. Olyan erkölcsi megsem-misítő hadjárat indult ellene, hogy a hasonló karaktergyilkos-ságot ma is "Lindbergh-kezelésnek" hívják az AntidefamationLeague köreiben, ahol jól tudják, hogy Lindbergh kiküszöbö-lése kizárólag a zsidóság műve volt. Lindberghez hasonlómódszerekkel némították el Mertin Diest, aki először kíséreltemeg a szenátus és azon keresztül a nyilvánosság elé vonszolnia kommunistákat. Fiát el akarták rabolni. Feleségét fenyeget-ték. A bizottsági ülésen személyesen jelent meg EleanorRoosevelt, hogy barátaival együtt kinevesse a bizottság elnö-két. A sajtó utasítást kapott, hogy a Dies bizottság munkájáthallgassa agyon. Diest elnémították ugyan, de bizottságánaktevékenységét tovább folytatta Joseph McCarthy szenátor, aki-re a világzsidóság szintén kimondta az anatémát, és akit min-den pillanatban szintén meggyilkolhatnak. (Azóta McCarthyszenátor halála igen titokzatos körülmények között be is kö-vetkezett. Számos amerikai újság utalt arra, hogy eltették lábalól. A szerző.)

226

Ez volt a sorsa Normann Jacqes kanadai képviselőnek is,aki a kanadai parlament egyik legnépszerűbb tagja volt. Halálaelőtt több ismerősének levelet írt, amelyben ez állott: "Legkö-zelebbi beszédemben ki fogom nyitni hallgatóim szemét és azegész zsidó nacionalista összeesküvést le fogom leplezni." Mi-előtt megtartotta volna beszédét, "szívszélhűdésben" meghalt.Walter Winchellék ugyanígy állították félre John E. Rankinszenátort, aki ma amerikai belső száműzetésben él, elfeledveés elnémítva. Azonban az öngyilkosságba kellett menekülnieFaye Ewerson Rooseveltnek, Elliot Roosevelt harmadik fele-ségének is, aki nem bírta elviselni a Roosevelt család légkörét.

Gerald K. Smith szerint a legnagyobb rejtély Franklin D.Roosevelt halála is. Annyi csaknem bizonyosnak látszik, hogyRoosevelt nem természetes halállal halt meg. Egyes verziókszerint a lelkiismeretfurdalás kínozta Pearl Harbour, a túlzottszovjet barátság, továbbá amiatt, hogy ötmillió német, olasz,magyar, román, bolgár, stb. kiszolgáltatását ígérte meg aszovjetnek. Másik feltevés szerint az UN megalapításakor avilágköztársaság elnökének akarta magát kikiáltani, azonbanrájött, hogy egészségi állapota erre a tisztségre alkalmatlannáteszi.

Egy bizonyos. Eleanor Roosevelten kívül a volt elnökholttestét senki sem látta. Egyetlen kép maradt, amely kopor-sójában ábrázolja a Világköztársaság Elnökét. Tarkóján egyfehér virág fedi el a sebhelyet. S mikor saját fia, JimmyRoosevelt megérkezett a temetésre, a koporsót már nem mer-ték felnyitni előtte, hogy utoljára láthassa apját.

Ezek a fentebb felsorolt események a nap fényességévelbizonyítják, hogy Felix Frankfurternek igaza van. A hatalmatAmerikában nem látható személyek gyakorolják, hanem lát-hatatlanok. Pontosan azok, akik egy világ fölötti nácizmusnakképviselői és akiknek érdeke volt a második világháború, denem érdekük, hogy egy harmadik világháborúban Amerikakardja felszakítsa a vasfüggönyt. Mi lesz, ha egyszer megnyíl-nak a szovjet börtönök és Amerika katonái ugyanazt fogjáklátni a felszabadult területeken, amit Európa harcosai láttak1941 után Oroszországban? Mi lesz, ha kiszabadulnak a poli-tikai foglyok, az internáló táborok rabjai és elmondják, hogy

227

kik voltak a hóhérok, a pribékek, a szovjet uralom fenntartóiés haszonélvezői? Hiszen Lenin megmondotta, hogy az "ellen-forradalom eszköze az antiszemitizmus". Ha egyszer a bolse-vizmus megdől, bekövetkezik a nemzsidó népek nagy felébre-dése. megnyílnak a titkos irattárak. És akkor jaj, ezerszer jaj avilághódítóknak.

1945 után a világzsidóság taktikát változtatott, mert jóllátta: most már arra kell törekednie, hogy ne kerülhessen sor aleszámolásra és Amerikának ne legyen ereje megvédeni ön-magát. És a zsidó nacionalizmus, amely a fegyverkezési ver-senyeken, inflációkon, és munkanélküliségeken, világháború-kon, forradalmakon keresztül megszerezte páratlan pénzügyi,politikai hatalmát, most hirtelen megfordul. Pacifista lesz. AzUN-en, UNESCO-n, a strassburgi Európa-tanácson, a kezébenlévő sajtón és parlamenteken, a szovjet békemozgalmon ke-resztül megindítja történelmének legnagyobb politikai kampá-nyát, amelynek egyetlen célja van, hogy Amerika gyenge le-gyen és elszigetelten, szövetségesek nélkül álljon, mikor majda szovjettel kell leszámolnia. A cél most már az, hogy Ameri-ka politkája népszerűtlen legyen, mikor maga mellé kelleneállítani a keresztény népeket és a többi nem keresztény (mo-hamedán) népeket.

Ennek a zsidó világtörekvésnek egyik legárulkodóbbszervezete a Society for the Prevention of World War III. ala-pítója Henry Morgenthau, aki 1945-ig a leggyilkosabb totálisháború prófétája volt. Ő Amerika titkos kormányának egyikfeje, a Morgenthau terv szerzője, aki vak gyűlölettel akarta ki-irtani az egész német népet, most mint angyali lelkű pacifista,egyesületet alapít a harmadik világháború megelőzésére. Lé-nyegében Henry Morgenthau nem lett filantróp. A szervezetmegalapításával azonban deklarálta, hogy a zsidóságnak nemérdeke a szovjettel való leszámolás.

A zsidóságnak egy érdeke van: az einsteini világkormányés a totális zsidó állam. És most ez a nacionalizmus, amelyHitler ellen vérszomjas háborús propagandát folytatott, meg-fordult. Csendesen, halkan, s "hatalmunk jellege a titkosság"jelszava alatt úgy akarja térdre kényszeríteni Amerikát, hogyegyfelől szüntelenül erősíti a szovjet hatalmát, másfelől mind

228

inkább bénítja azokat az erőket, amelyek Amerikában elkerül-hetetlennek látják a bolsevizmus elleni szabadságharcot.

Ennek a taktikának bizonyos "dicsőséges" múltja van. Eu-rópában azonban csak vesztett háborúk végén, a szovjet ellenharcoló országokban vették használatba: szabotázs, suttogópropaganda, lélekmérgezés. Ne harcoljatok! Az orosz is em-ber! Suttogták azok felé, akik hazájukat meg akarták védeni aszovjet barbárság ellen.

Most pedig a morgenthaui nacionalizmus csaknem telje-sen hasonló eszközökkel akarja szétzúzni Amerika nagyságát.

"Nézzétek! – mondja a zsidó náci gondolkodás a győ-zelem mámorában, – órák alatt leszereltük az ameri-kai hadsereget, megsemmisítettük és eladtuk a sok-sok milliárd értékű hadianyagot. Most Távolkeleten ami nagy fajtestvérünk, Lattimore professzor tanácsaialapján vész el Kína. Özönlenek a ferdeszemű milliók,hogy megerősítsék Sztálin, vagy Malenkov uralmát.Fenséges és nagyszerű pillanat ez! Eddig csak a ke-reszt árnyékában éltek meg a mi véreink. Most ott va-gyunk már a Távolkeleten is ahol Borodin(Krusenberg) fajtestvérünk próbálta megalapozniMao hatalmát. A népek kimeríthetetlen rezervoárjátmi irányítjuk. Németországban a mi vérünk, Ábrahámszent magjának leszármazottja Buttenwieser (1952)főkormányzó és a zsidó CIC-isták gondoskodnak róla,hogy halálos elkeseredésbe hajtsák a német népetminden ellen, ami amerikai. Franciaországban BlumLeo veje Jules Moch szabotálja a hadsereg felszerelé-sét és akadályozza a Németországgal való kibékülést,amint ezt a morgenthau-féle Society előírja. És Ang-liában ott vannak a mi megbízottaink. A kormányonbelül (1950) Strachey, aki 1940-ben megjósolta achicagói fajtestvéreknek, hogy Roosevelt majd fel-fegyverzi őket. Ott van Shinwell Mano hadügymi-niszter, aki most Wellington dicsőséges örökében ül.Mrs. Anna Roosenberg a budapesti Léderer-lány,gondosan ellenőrzi Marshall amerikai külügyminisz-

229

tert, hogy a hadfelszerelés terén ne menjen túlságosmesszire.

"Óh igen! Amerikában mi vagyunk a hatalom. Olvas-sátok el a Chicago Tribune-t, amely megírja, hogyAmerikát tulajdonképpen nem a kongresszus kormá-nyozza már, hanem egy triumvirátus. Herbert H.Léhman, Henry Morgenthau és Frankfurter Felix. Haaz amerikai külügyminiszter – 1951-ben Mr. Acheson– a hivatalába megy, akkor a mi Frankfurterünk kísé-ri útjain, hogy a háború megelőzésére tanácsokatadjon neki. Ha az amerikai fegyverkezésről, önvéde-lemről kell határozni, akkor ismét csak a mi bankhá-zaink határozzák meg, hogy mennyi pénzt kell erre acélra folyósítanunk. Annyit semmi esetre se, hogyfegyvert adjunk a mi ellenségeink: a németek kezébe.Hiszen Warburg testvérünk világosan megmondja,hogy inkább a szovjettel kell békét kötni, mint a né-meteket felfegyverezni. A politika nem ott készül, ahola szabadságra vágyódó népek hiszik. Nem aCapitóliumon, nem a Fehér Házban, hanem sokkalinkább a Cafritz Móricz washingtoni szalonjában,ahol – az Aufbau közlése szerint – a szép budapestizsidó leány 50 000 dolláros fogadó estjein megjelenikWashington utódja. Ott vannak a republikánusok, ademokraták, a hadsereg tábornokai. A kongresszus-ban csak hadd beszéljenek Amerika védelméről. Wa-shington kulisszái mögött és New Yorkban a mi há-rom és fél milliós fajtestvériségünk összetartása gon-doskodik róla, hogy az történjék a világban, amit miakarunk. Ne féljetek, ti kicsinyhitűek. Olvassátok elÉzsaiás könyvének 12. részét és lássátok, nem csak aJegyzőkönyvek ígérik nekünk a világ fölötti hatalmat,hanem a próféta is.

"És nyitva lesznek kapuid szüntelen éjjel és nappal,be nem zároltatnak, hogy behozzák hozzád a népekgazdagságát és királyaik is bevitetnek."

230

"Mert a nép és az ország, amely neked nemszolgáland, elvész és a népek mindenestül elpusztul-nak."

Odaát, a vasfüggöny túloldalán 40 000 szovjet tank, 15000 repülőgép, 175 hadosztály áll készen, hogy lerohanja Eu-rópát és megvalósítsa a mi uralmunk teljességét. Churchillmondotta 1949-ben, hogy már csak az atombomba védi Ame-rikát és Európát a szovjet támadás ellen. De az atombomba,mint tudjátok "a mienk"! – mondja a zsidó nacionalizmus,amelynek veszélye itt magasodik apokaliptikus méretekre.

Gordon Dean szerint mindössze néhány száz ember ismeriaz atombomba titkát. S amikor a világzsidóság úgy látja, hogymár csak ez akadályozza a szovjet hatalom kiteljesedését, ak-kor a saját embereinek kiadja a parancsot, hogy az atombombatitkát meg kell osztani a szovjettel.

"Akik már viszik az atombomba titkát a Szovjetunió felé,azok kizárólag a mi testvéreink. Mintha csak Einstein, a "földiisten" választaná és küldené őket magasztos feladatokra. Minda mi véreink! Fuchs Klaus, akinek árulása két évvel gyorsítjameg a szovjet atombombájának elkészültét, Bruno Pontecorvo,az olaszországi zsidó, aki tizenegy kofferrel viszi az atomtit-kokat a Szovjetunióba, Harry Gold, David Greenglas, JuliusRosenberg, Bloch Mano, William Perl, a kolumbiai egyetemitanár, Brothmann Ábrahám, Mirijam Moskovics, Simson, aplutónium-tolvaj zsidó, Jánosi, a magyarországi zsidó, akimajd kozmikus sugárfüggönnyel veszi körül Kaganovics Láz-ár birodalmát, John Vág-Weiszfeld, Harry Gold segítőtársa,David Böhm, Ervin David, egytől egyig a mi öntudatos fajtánkleszármazottjai. Miért nincs közöttük egyetlen kereszténysem? Mert ezek a goyok nem megbízhatók. A titok a mienk.És ezt nem is tagadjuk. A New York-i bíróság előtt JuliusRosenberg bevallja, hogy Oroszország

"a mi szövetségesünk és mint ilyet jogosultnak tar-tottam arra, hogy információkat kapjon tőlünk."

231

Igen! Amerikának, amely a világ első antibolsevista ha-talma lehetett volna, titkai voltak. A történelem legnagyobbhadititkai, amelyek segítségével könnyűszerrel szabadíthattavolna meg a világot a fenyegető rabszolgaságtól. Ezeket a tit-kokat el kellett adni, ki kellett szolgáltatni, hogy Amerika ésOroszország hatalma helyett egyetlen hatalom maradjon a föl-dön: a mindkettőt sakkban tartó zsidó nacionalista világhata-lom. Ha semmi másnál, Amerika elárulásánál a napnál világo-sabban lehet látni, hogy a nyugati és keleti hemiszféra meg-osztására és mindkettő uralására létezik egy nagyarányú zsidóterv, amelyet a legkíméletlenebb következetességgel végre-hajtanak.

Amerika titkai között ott volt a radar, az interkontinentálisrakéta, amely még az atombomba kiszolgáltatása után is vé-delmet nyújthatott volna az USA-nak. Ma már az FBI általmegállapított tény, hogy a radar kémgyűrű feje is JuliusRosenberg volt. A monmounthi haditechnikai kísérleti intézet-ben elrendelt vizsgálat után kiderült, hogy a radart is szinte ki-vétel nélkül zsidók adták át a Szovjetuniónak. H. Colemanprofesszor, Morton Sobell, a harminc évre elítélt kém, HymanGerber Yavis, Carl Greenbaum, Miss Glassman.

Külön szörnyűséges fejezet Kína kiszolgáltatása a vörö-söknek. Amerika egyik legjobb üzletfele és kereskedelmi pia-ca Kína volt. Kínát mindenáron át kellett tolni a vörös hemisz-férába, mert az 500 milliós kínai tömeg, amelynek körében so-hasem tudott talajt szerezni a zsidó világhódító akarat, alkalo-madtán veszedelmes fegyvertárs lehetett volna az iparilag tö-kéletesen felszerelt USA oldalán a világhatalom keleti fele el-len. Ma már köztudomású, hogy Owen Lattimore, a homályosszármazású amerikai professzor, aki Rooseveltnek legfőbb kí-nai tanácsadója volt, az orosz katonai kémszervezet szolgála-tában dolgozott Amerika ellen. Lattimore hét évig volt szer-kesztője a Pacific Affairsnek, amely az Institute of PacificRelation kiadásában jelent meg. Szorosan hozzátartozott ehhezaz Amerasia című folyóirat is, amelytől a Szovjetunió elsőkézből kapta a Kínára vonatkozó értesüléseket. Az Amerasiairodáiban 1700 legbizalmasabb iratot találtak meg az FBItisztviselői. Itt is megkülönböztetett jelentősége van annak,

232

hogy az ügyben letartóztatottak valamennyien zsidók. JohnStewart Service, Larsen Mano, Andrew Roth, John Abt,Nathan Vitt, Lee Pressmann, Philipp Jaffe volt követ, MariaBachrach, egytől egyik a világhódító nacionalizmus szolgála-tában árulták el Amerikát, amely hazát adott nekik. "A prob-léma az volt, hogyan vigyük bukásba Kínát, hogy ne úgylássék, mintha az USA vitte volna őket a pusztulásba." - írtaOwen Lattimore. Az Amerasia-ügy és a társutasok kínai poli-tikája miatt 665 millió lélek tűnt el a vasfüggöny mögött! - ál-lapították meg később az amerikai lapok. Amerika legnagyobbfogyasztó piacát vesztette el, megrendült egész távolkeletihelyzete. S ma már cáfolhatatlan a keleti és nyugati hemiszféramegosztóinak célja: divide et impera. Oszd meg és uralkodj:Amerika fölött, de a Szovjetunió fölött is.

A cél érdekében titokzatos kezek mindenüvé odatolták amaguk embereit, akikről tudták, hogy azok nem Amerikát, ha-nem az ő külön érdekeiket, külön hatalmukat szolgálják. A ko-reai háború kitörése előtt bizonyos Lyman L. Lemnitzer, ame-rikai vezérőrnagy volt Dél-Korea amerikai katonai vezetője, ésmint a kongresszus megállapította, őt terheli a felelősség a vé-delem elhanyagolása miatt. Később a félzsidó Mark Clark ge-nerális lett a koreai főparancsnok, aki Rebecca Ezekielnek afia és Ausztriában a keresztény DP-k ezreit szolgáltatta aSzovjetunió kezére. Nem lehet véletlen az sem, hogy a koreaiháború idején Koreában bizonyos Á. C. Katzin nevű ezredesvolt az UN legfőbb képviselője, így tehát a Mac Arthur fölöttparancsnokló legfőbb csúcsszervezet reprezentánsa és GeorgeMovahon nevű zsidó vezette az UN Information Center koreairészlegét. Az iráni olajválság napjaiban a State Department FarEastern Divisionjának vezetője bizonyos Michael J. Lee volt,akiről kiderült, hogy eredeti neve Efraim Zinoy Liebermann és1932-ben Oroszországból vándorolt be az Egyesült Államok-ba.

Amiként azonban a Távol-Keleten elárulták Amerikát,ugyanúgy Európában is a világzsidóság exponensei voltakazok, akik mindent elkövettek, hogy tönkre tegyék Amerikapresztízsét, jó hírnevét és lerombolják azokat az ideálokat, el-képzeléseket, amelyek a szabadság hajdani hazájáról éltek az

233

európai népek szívében. Arra már többször utaltunk, hogy aMorgenthau-terv Moszkvában született meg. Morgenthau he-lyettes pénzügyi államtitkára pedig Harry Dexter White, a mo-dern idők egyik legsötétebb figurája. Ő vezette az amerikaipénzügyminisztériumon belül működő kommunista sejtet ésszovjet kémszervezetet. Ő szolgáltatta ki a Szovjetuniónak anémetországi megszállás számára nyomott, úgynevezett "szö-vetséges márkák" kliséit, papíranyagát és készítési titkait, hoz-závetőleges számítás szerint 225 millió dollár kárt okozva azEgyesült Államok adófizetőinek. Whitetól azonban eredetiamerikai dollárkliséket, és mindazon felül rendkívül fontos tit-kos okmányokat is kaptak a szovjeték. Az általa vezetettkommunista sejtben csupa ilyen nevek szerepeltek: FrankCohen, Harold Glasser, Viktor Perle, Irving Kaplan, SolomonAdler, Ábrahám George, Silverman, Ludwig Ullman. Trumanelnök Whiteot nevezte ki a Nemzetközi Pénzalap elnökévé,míg Harold Glasser az UNRA pénzügyi vezetője lett. Ennek azsidó kémgyűrűnek köszönhető, hogy a Szovjetunió kezéreadták többek között a Magyar Nemzeti Bank 42 millió dollárértékű arany és devizakészletét.

Ma már fel sem lehet sorolni azokat a százakat, ezreket,akik valamennyien zsidók voltak és a németországi amerikaimegszállás legfontosabb kulcspozícióiban, mint propagandis-ták, CIC vagy OSS ügynökök, sajtó, és színházi tisztek, városparancsnokok, gazdasági előadók a szovjet kezére dolgoztak,és minden lehetőt elkövettek Németország szovjetizálása ér-dekében. A McCarthy bizottság aktái többet beszélnek erről,mint a legizgalmasabb detektívregény, vagy a legmegrázóbbtörténelmi dokumentáció. Ugyanakkor Edward Rothschild, akiaz USA állami nyomdájának vezetője volt a legbizalmasabbiratokat, utasításokat szállította a Szovjetuniónak. Még anyomdafesték meg sem száradt rajtuk a szovjet már tudottminden amerikai tervről, intézkedésről.

"És ha még ez sem volna elég, – mondja ez a zsidónacionalizmus, – akkor közülünk kerül ki Amerika fő-árulója Alger Hiss, aki 110 millió keresztényt szol-gáltat ki Yaltában Kaganovicséknak. És aki mentő

234

tanúként jelentkezik mellette, senki más, mint az ame-rikai Supreme Court bírája, Frankfurter Félix. És akielítéltetése után is ápolja, védi az a mi nagy szenáto-runk New York koronázatlan királya, Herbert H.Léman, Buttenwieser németországi volt prokonzulunkapósa, aki a lakásán rejtegeti Amerika legfőbb áru-lóját.

Az Amerika ellen elkövetett árulásnak azonban nem azatombomba, a radarügy és a többi kémbotrány az igazi jellem-zője, hanem az amerikai zsidóság szerepe a kommunista moz-galmakban. Itt bizonyul be az a régi igazság, hogy "talán nemminden zsidó bolsevista, de zsidók nélkül nincs bolsevizmus".Az amerikai zsidóság legnagyobb része a mai vasfüggöny mö-gül származik. Túlnyomó részük a pogromok Oroszországábólmenekült Amerikába. Itt már nem a cárok uralkodtak, hanemaz úgynevezett demokrácia. Amerika megadott nekik mindent:szabadságot, jólétet, gazdagságot, előrehaladást, vallásszabad-ságot, közéleti tekintélyt, befolyást, sőt az állam irányításánakkiváltságát is. És mégis minden amerikai kommunista, állam-ellenes mozgalom élén zsidók állottak és állanak ma is.

A kommunista párt ott van már Amerikában is és szintekísértetiesen ugyanazok vezetik, akik az oroszországi bolse-vizmus vezetői voltak. Az amerikai politbüro tagjai az úgyne-vezett "tizenegy nagy" között a négereket nem számítva, szintekizárólag zsidók ülnek: Eugen Dennies, Henry Winston, JohnHates, Irving Pothias, Gilbert Green, Carl Winter, Guss Holl.

"Ha valahol egy kémet, kommunista vezetőt elfognak,mondja az ószövetségi nacionalizmus öntudata, azmind a mi sorainkból kerül ki. Judith Coplon, a szép-séges brooklyni zsidó lány adta el Gubicsev szovjetügynöknek a külügyminisztérium legbizalmasabbiratait. És mi gondoskodunk róla, hogy ne történjéknagyobb bántódása."

Ez ismét a szimbolikus kígyó Amerikában. A zsidó naci-onalizmus jelképe, amely mindent behálóz, befon, benyálaz.

235

Bankot, házat, családot, államot, sajtót, társadalmat, munkás-szervezeteket.

Mikor leleplezik a californiai kommunista összeesküvést,újra csupa egyfajú, egyarcú árulókat rángat napvilágra az FBI.Robert H. Williams könyve (Know your enemy) riasztó fény-képsorozatot közöl Amerika árulóiról. A jellegzetes arcok alattjellegzetes nevek: Alexander Bittelman, az amerikai kommu-nista párt egyik alapítója, vele együtt vezetők – GerhardtEisler, Jack Stachel, Leon Josephson, Trachtenberg, J. Peters(Goldberger). A hollywoodi összesküvés résztvevői: dr.Sidney Weinbaum, dr. Jacob Dubnow, Philip Bart, a DailyWorker igazgatója, Alex Trachtenberg, V. J. Jerome, a bolse-viki kulturális bizottság vezetője, igazi nevén Isaac Romaine,Simon Gerson, Elisabeth G. Flynn, Alex Bittelman, BettyGannet, Isadore Begun, Jacob Minden, Claudia Jones (néger),Israel Amter, W. Weinstone, George Charney, Fred Fine, SidSteinberger, Louis Weinstock, és Jass Jackson.

A Reader's Digest szintén megerősíti, hogy a kommunistapárt tizenegy legfőbb vezetője közül hat zsidó, kettő néger éscsak három született amerikai. A legfőbb bolsevikek a ReaderDigest szerint: 1. Jacob Stachel, 2. John Gates (IsraelRegenstreif), a Daily Worker kiadója, Gil Green (születettGilbert Greenburg) Gus Hall (Arvo Mike Halberg, szülei lit-vániai zsidók), Irving Potiash oroszországi zsidó, Carl Winter(Philip Carl Weinberg).

Véletlenség ez? Lehetséges volna, hogy Amerikában iscsak véletlenül sodródnak az államellenes mozgalmak éléreolyan nevek, mint amilyeneket az orosz bolsevikok, magyaror-szági, romániai kommunisták között soroltunk fel? Véletlenvajon, hogy az első öt ember, akit az amerikai hadseregbőlkommunista tevékenység miatt el kellett távolítani, HerrySpecor, Phil Weiss, Irving Specor, Abraham Kotlechuk,Rheabel Mendelsohn, szintén zsidók? Lehet-e véletlen, hogyaz amerikaellenes tevékenység miatt a McCarthy bizottság elékerült és elmarasztalt kétezer személy 95 százaléka szinténzsidó? S vajon nem a fojtogató bűntudat eredménye, hogy aCongressional Record 1946. május 17-iki száma szerint akongresszus összes zsidó tagjai az Amerika-ellenes tevékeny-

236

séget vizsgáló Dies-bizottság megszüntetése mellett szavaz-tak? Vajon nem a nagy eltussolási akció következménye-e,hogy McCarthy szenátornak egyenesen Bernhardt Baruchotkellett figyelmeztetnie arra, hogy az Egyesült Államokban zsi-dó kézen vannak a televíziós állomások és ezért ő nem kap le-hetőséget arra, hogy a televízió segítségével leplezze le Ame-rika árulóit.

A zsidó nacionalizmus immár világgá kiáltó létezésemellett döntő bizonyíték az is, hogy az amerikai kommunistamozgalmakban nem az amerikai "proletárok", nem a munká-sok, szegény emberek vesznek részt, hanem a társadalom leg-magasabb régióiban helyet foglaló zsidók. A "Hollywood vö-rös sztárjai" című kiadvány világosan rámutat arra, hogy amilliókat kereső filmcsillagok közül legalább száz bolseviki ésmind a száz zsidó. Ezeknek az embereknek Amerika megadottminden fényt, gazdagságot, sikert és mégis bolsevisták. Ille-tőleg, csak mi hisszük, hogy bolsevisták. Ezek, élükön CharlieChaplinnal, valamennyien elsősorban zsidók, akik a bolseviz-musban látják a zsidó hatalom legmagasabb rendű kiteljesedé-sét és ebben tekintik biztosítottnak a totális zsidó uralmat,amelynek ők lesznek a szellemi vezetői. Ha Hugenberg németnemzeti szocialista lehetett, miért ne lehetne az a milliomosCharlie Chaplin (Thornstein Israel) is zsidó náci?

A 3500 amerikai professzor, akik a kommunista frontor-ganizációkban részt vettek, szintén ennek az ószövetségi naci-onalizmusnak rohamgárdáját alkotják. Nagyobb részt vala-mennyien zsidók. Azok a kommunista tanítók, akik ellen bol-seviki tevékenység miatt eljárás indult meg, szintén ennek avilág fölötti nácizmusnak úttörői: Abraham Biedermann,Cellis Lewis, Citron, Mark Friedländer, Isadora Rubin,Abraham Feingold, David Friedman, Louis Jaffe, és így to-vább. Az első szabotőrök, akiket a koreai háború kitörése ide-jén elfognak: Max Schnalzer, Minton Silverman, SamuelZakkman, Samuel Kerr, Nathan Ostroff, a koreai háború kez-detén 10 millió font gumit ad el a kínai kommunistáknak, hogygumi cipőkben marsolhassanak Amerika katonái ellen. A fentemlített kommunista filmemberek közül elsőnek kerülnek avizsgáló bizottság elé: John Howard Lawson, Dalton Trumbo,

237

Ring Lardner, Albert Malz, Alva Bessie, Herbert Bieberman,Samuel Ornitz, akik valamennyien zsidók.

A világzsidóság legnagyobb árulása Amerika ellen, hogysikerült megingatni a többi népek Amerikába vetett hitét, ígytöbbek között a Közelkeleten és a mohamedán népek között. Shiába áltatják magukat az amerikaiak. Ez nem egy "tapaszta-latlan" diplomácia tévedése volt. Ez a tudatos zsidó világterv.

A függöny mögötti hatalmak Amerikaellenes árulásáhoztartozik az a korrupció is, amely Roosevelt és Truman idejénfelburjánzott a State Department hivatalaiban, amelyekben aThe Hidden Empire tanúsága szerint, 86 százalék volt a zsidóhivatalnok. McCarthy szenátor szerint ötezer homoszexuálisvan állami szolgálatban. Ez már a megrohasztás, korrupció ésdestrukció legmagasabb formája. A korrupció mindenütt abolsevizmus legkitűnőbb szövetségese. Az adminisztráció ha-sítékain, a jellemtelenek, megvesztegethetők hibáin keresztülkommunista kémek, ügynökök, nagy gengszterek szivárognakbe az állami igazgatásba. Ugyanakkor a kommunista propa-ganda felfelé mutat és azt mondja a tudatlan tömegeknek:"Lássátok, ilyenek a ti uraitok!" Amit elhallgat, az a leglénye-gesebb. Tudniillik, hogy ezek valamennyien, vagy legalábbistúlnyomó százalékban zsidók. Amikor a demokrácia odáigsüllyed, hogy a zsidóknak mindent szabad, akkor a korrupciómegállíthatatlan és vészesen segíti a bolsevizmus terjedését. Avilágzsidóság programja 1945 óta: Amerikának minél gyen-gébbnek kell lennie. Amerikát alá kell ásni: kommunista ösz-szeesküvésekkel, korrupciós panamákkal, meg kell bénítanifegyverkezését, hogy a kommunista rend a zsidó világhatalommagasabb rendű és biztosabb formája legyőzhesse Amerikátis.

Az amerikai zsidó szervezetek ugyan 1950-ben –látszólag–a kommunizmus ellen adtak ki nyilatkozatot. Azonban azamerikai zsidók valójában mást akarnak és mást cselekszenek.Az amerikai zsidók egyik legtekintélyesebb vezető" személyi-sége 1948. november 1-én a B'nai B'rith Messenger vezér-cikkében megmondotta:

238

"Fellázad a lelkem, ha le kell nyelnem, hogy a fasiz-mus és a kommunizmus azonos összetételű fogalmak.Egyesek azt mondják, hogy kommunizmus ... én aztmondom: ez a zsidó világnézet!"

És a zsidóság, amikor egy-egy pillanatra levetette az álar-cot, ezt mondotta mindig és mindenütt.

"Az orosz bolseviki forradalom nagy győzelme idejénugyanezt hirdette a párizsi People Juif 1919. február8-iki száma:

"A világ forradalmasítása, amit át akarunk élni, ki-fejezetten a mi ügyünk kell, hogy legyen és a mi ke-zünkben kell, hogy maradjon. Ennek a forradalomnakkell a zsidóság uralmát minden nemzetek felett bizto-sítani."

De ugyanezt mondotta a nagy keleti testvér, Zinovjev-Apfelbaum is, aki később a 11 milliárd dolláros Lend andLease csekket átvette La Guardia kezéből:

"Kiirtottuk a kapitalistákat és földbirtokosokatOroszországban. Rajta vagyunk, hogy ugyanezt cse-lekedjük Európa és Amerika intelligenciájával."

És a német zsidó, aki ma Amerikában "emigráns" vagyNémetországban helyettes főkormányzó, esetleg "amerikai"sajtótiszt, ugyanezt mondotta:

"Folytatni kell a küzdelmünket, nemcsak saját eg-zisztenciánkért, hanem az egyetemes zsidóság ural-mának megvédéséért és megteremtéséért, amelyenkétezer éve dolgozunk."

(Israeleistische Wochenblatt 1926. január 5. Leipzig).

El kell tűnniük a nemzeteknek és el kell tűnnie Ameriká-nak is, hiszen régi világprogram ez. A zsidóság nagy vezére,az Alliance Israelite Universelle elnöke Adolph Cremieuxmondotta ki közel száz év előtt:

239

"A nemzeteknek el kell tűnniük, a vallást el kellnyomni. Csak Izraelnek nem szabad eltűnnie, mert eze kis nép Isten kiválasztottja."

Mi okuk van hát azt hinni az amerikaiaknak, hogy Ameri-ka bevándoroltjai között a zsidóság épp olyan népcsoport, minta többi? Mi okuk volna azt képzelni, hogy a zsidóság hű Ame-rikához, miután nem volt hű sem Rómához, sem Spanyolor-szághoz, vagy Portugáliához, és nem volt hű a világ egyetlenállamához sem?! Nem! A zsidóság ura, parancsolója akar lenniaz Egyesült Államoknak is. Hiszen ez a legtündökletesebb ésmár-már megvalósult zsidó-álom. Az amerikai zsidó legna-gyobb királyi utópiája. Miért mondják vajon a tájékozatlanamerikaiak, hogy "ez nálunk nem lehetséges"?

Azokban az államokban, amelyeket a bolsevizmus leigá-zott, a "direkt akció" kezdetén nem volt több 3-5 százalékkommunistánál. Oroszországban 1917-ben nem ismerték abolsevizmust. A német császárság importálta Lenint és társait.Kun Béla magyarországi diktatúrája előtt egyetlen bolsevikisem volt Magyarországon. A vezéreket Leninék küldték. Mi-kor 1945-ben Rákosi-Roth Mátyás és társai visszatértek Ma-gyarországra, összesen 140 (egyszáznegyven) volt a földalattikommunista párttagok létszáma. 1945 végén a magyarországiválasztásokon a kommunisták 17 százalék szavazatot kaptak.Ausztriában 3-4 százalékot, noha ekkor már mindenütt azorosz bolsevikek szuronyaira támaszkodtak. Nagyjából ez volta helyzet Romániában, Keletnémetországban, Bulgáriában.Ma mégis mindezek az államok bolsevista diktatúra alattállanak.

A bolsevista párt mindenütt összeesküvő. Fanatikusszekta, mint Churchill is helyesen látta kezdetben. Ez a fana-tizmus fölébe tud kerekedni a legtökéletesebb demokráciánakis. A szabadság csak arra jó, hogy visszaéljen vele. Minél na-gyobb a "szabadság" minél lazább a törvény, annál nagyobb abolsevista veszély.

Amerikában, azt mondják, a kommunista pártnak mind-össze 60-100 ezer tagja lehet. Amerikában tehát nem lesz bol-sevizmus. A gazdasági élet és a nép életszínvonala fölötte áll

240

minden más nép életnívójának. Az amerikai demokrácia jólműködik. A kommunista minoritás tehát semmiképpen semgyőzhet le egy közel 160 milliós birodalmat.

Edgar Hoover, az FBI igazgatója azt mondja, hogy aszázezer igazolványos bolsevikihez hozzá kell számítani öt-százezer társutast.

A bolseviki képlet tehát máris változik és a végén így ala-kul: százezer összeesküvő plusz ötszázezer társutas (közöttükigen sok magas állásban és kulcspozícióban) plusz 5-6 milliózsidó plusz 12 millió néger plusz korrupció plusz szovjet kém-kedés plusz száz százalékban zsidó kézben lévő sajtó plusz rá-dió plusz televízió plusz egyre emelkedő bűnözési hullám,amelyben megdöbbentő része van az ifjúságnak.

A négerek között nagyon sok az istenfélő, művelt, jó em-ber. A néger azonban "sérelmet szenvedett ember". Abolsevikek mindig az ilyenek közül toborozzák az ötödik had-oszlopot. A zsidók között sok van, aki nem bolseviki. De zsidónacionalista! Bolsevikivé válik amint a bolsevizmusban felis-meri annak zsidó jellegét. Gerald K. Smith szerint az amerikaizsidóságon belül máris legalább félmillió a meggyőződéses,fanatikus bolseviki. Az orosz forradalmat legfeljebb 500 zsidóindította el.

Mindezek után az amerikai zsidó által vezetett AmerikaiKommunista Párt 1951. február 5-én hozott határozatábankimondotta:

"... azért helyezte kongresszusunk tanácskozásainakközéppontjába, mint fő feladatot, a békéért való küz-delmet, munkásosztályunk, a néger nép és az országvalamennyi békeszerető erejének mozgósítását."

A zsidóság nyíltan kommunista szárnya tehát most a né-gerséget akarja mozgósítani Amerika ellen. 5-6 millió zsidóközül félmillió zsidó bolsevista tehát meg akarja valósítani alegkísértetiesebb amerikai zsidó utópiát. Felszerelni milliósnéger terrorhadsereget az amerikai zsidó komisszárok vezetésealatt.

241

A zsidóknak ez a szárnya, amely nyíltan is kommunistamer lenni, Amerikában szüntelen eldicsekszik azokkal a zsi-dókkal, akik a néger jogok harcosai voltak. A HungarianDaily Journal, amely kifejezetten kommunista zsidó lap, 1950.árpilis 14-iki számában "Zsidók harcoltak a négerek, munká-sok jogaiért" cím alatt igen tanulságos cikket közöl. Elmondja,hogy E. L. Rose, aki Lengyelországban született, számos be-szédet mondott annak idején, az 1848-as bécsi forradalom le-verése után jött Amerikába és persze szintén zsidó volt, a né-gerek felszabadításának vezére lett St. Louisban. S. A.Bierfield orosz zsidó egyenesen úgy jelenik meg a zsidókommunista propagandában, mint a néger-zsidó együttműkö-dés mártírja, mert boltjában, néger szolgájával együtt, rablókmeggyilkolták. Ugyanez a cikk rámutat arra, hogy amikor1888-ban jiddis nyelven megjelent Karl Marx "Bérmunka éstőke" című pamfletje, lelkes east-side-i zsidók fogtak hozzá azamerikai zsidó szakszervezetek megalapításához.

Az amerikai kommunista zsidók nagy álma, egy néger ter-rorhadsereg megszervezése, eddig ugyan megbukott a vallásosnégerek ellenállásán, de mégsem tűnik fel álomnak, ha elol-vassuk az amerikai Special Committee on Un-American Ac-tivities jelentését. E szerint az American Communist Partynak160 szervezete volt a közmunkások, farmerek, négerek,politikai, jóléti, nemzetiségi, sőt vallási (!) csoportok között.

Valósággal félelmetes az a névsor, amelyet néger kom-munista szervezetekről "The Road Ahead" című könyvébenJohn T. Flynn, a bátor amerikai publicista közöl. 88 hatalmasnéger szervezet, az African Blood Brotherhood-tól, a legkü-lönfélébb béke, vallási, szektariánus jelszavak és címek alattműködik az amerikai bolsevizmus érdekében.

Az amerikaiak még nem ismerkedtek meg a zsidó nacio-nalizmus taktikájával. Azonban számukra is elég volna egygazdasági krízis, harmadik világháború, vagy kis megingás,harctéri balszerencse, hogy Amerikában is elszabaduljon a po-kol. Így szabadultak el a bolsevizmus ördögei 1917-benOroszországban, 1918-ban a dunai monarchiában, 1945-benegész Kelet-Európában.

242

És ha ez Amerikában következik be, akkor ez már a vi-lágkirályság órája. A beváltott ígéret és a beteljesült parancs:

"Belőlünk mindent elborító terror fakad."

"A mi fekete hadseregünk élén ott menetel majd azamerikai Politbüro 11 tagja, akik közül 6 a mi vé-rünkből való vér. Egy milliós, fanatizált, vasfegyelemalatt tartott hadsereg lesz, amelynek odaígérjük azamerikai fehér nőket, az amerikai lányokat és anyá-kat. A világ legnagyobb MVD-je lesz ez, amelynekélén Ábrahám szent magjának 500 ezer komisszárja,hivatalnoka, ügynöke, titkos rendőre áll, és átveszi ahatalmat Washington Amerikája fölött. AFrankfurterek, Morgenthauk, Herbert H. Lehmanok,a kultúr zsidók akkor majd háttérbe húzódnak egyidőre. Mi fogunk jönni, a brooklyni gettókból, abronxi zsidó negyedből, a keletlengyelországi beván-dorlók sötét tömegeiből. És persze jövünk a Harlem-ből, a mi nagyszerű és daliás fekete seregünk élén.Lelkében kigyújtjuk a gyűlölet tüzét, felkeltjük a vér-szomjat, amit eltakar a civilizáció máza. Ezek gyűlö-lik a fehéreket, de nem gyűlölnek minket, akik felsza-badítóiknak mondjuk magunkat, hogy az uraik lehes-sünk. Ezek gondoskodnak majd róla, hogy kisportoltizmaikkal megvédjenek minket."

"Végeredményben azonban nem történik majd semmi.A zsidó magánkapitalizmus kezén összpontosítottnagytőkét most átvesszük, mint zsidó államkapitaliz-mus, és most már 100 százalékig ellenőrizzük azAmerikai Egyesült Államok kimeríthetetlen gazdag-ságát. Most majd mi vezetjük a szövetségi kormány-zatot, az államok kormányait, eltöröljük a demokrá-ciát, a titkos választást."

"Uralmunk felséges despotizmussal lesz megkoronáz-va!"

243

ígérik a Jegyzőkönyvek.

"Az amerikaiak azt mondják: Ez nálunk nem lehetsé-ges. De hiszen eddig még mindig, mindenütt lehetsé-ges volt. Ha pedig Amerika népe ellenállna nekünk,akkor felállítjuk az akasztófákat a Capitoliumon, aFehér Ház előtt és ezeket az akasztófákat majd Dávidkirály komor fekete testőrei őrzik. 12 millió néger és6 millió zsidó. Ez a hatalom már rendíthetetlen lesz.Próbálj hát lázadni Washington népe. Próbálj felkel-ni amerikai szabadság, mint egykor felkeltek ellenünkWrangel gárdistái. A te fejed felett már ott lebeg Je-hova kardja. A mi nagy Oppenheimerünk, a mi atom-energia bizottságunk tartja felkelő seregeid feje fölöttaz atombombát. A saját atomtüzérséged fog meg-semmisíteni, ha a mi nagy Dávid királyunk ellen had-ba szállsz.

Amerikai szabadság, amerikai demokrácia mi már ácsol-juk az akasztófáidat, és ne hidd, hogy humanisták, filantrópokleszünk, ha a mi kezünkbe kerül a totális hatalom. Mi belőlünkmindent elborító terror fakad!

"Emlékezz azokra a szabadságharcosokra, akik egy-egy keleteurópai várost védtek a mi bolseviki serege-ink ellen. Az utca túlsó végén még folyt a harc, mintBudapesten, amikor a gettókból kitörünk mi, akik nemharcolunk, csak az utolsó pillanatban vetjük le az ál-arcot. És a szabadság harcosa távcsöve puskáján ke-resztül benézett abba a városba, amelyet már meg-szálltak a mi bolsevista csapataink. És egy fél óramúlva már álltak az akasztófák. A mi általunk állítottbitók. Mi jöttünk elő a gettókból, hogy rájuk akaszt-hassuk ellenségeinket a keresztényeket."

Ez a látomás mindig valóság lehet. Amerikát elárulta azsidóság. Csak az a kérdés, észreveszi-e mindezt idejekorán azamerikai nép. Mert, ha igen, akkor egy másik vízió teljesedik.Úgy, ahogy azt Amerika egy nagy zsidó bankárja látta, OscarStrauss:

244

"Ez az én népem! És én mondom önnek, barátom,hogyha ez a nép nem lép helyes útra, nem válik jópolgárrá, olyan pogromokat fogunk látni Ameriká-ban, amilyenek Európában nem voltak soha!"

Oscar Strauss csak egyet nem mondott meg. Azt, hogy azsidó probléma megoldásának útja nem a pogrom. Az erőszaka fegyver nélküli nacionalizmusnak használ.

A zsidó nacionalista világhódítást le kell győzni, de más-ként kell legyőzni. Mert, ha nem győzik le, akkor az emberiszabadság és az amerikai szabadság órái meg vannak számlál-va.

245

XVI. FEJEZET

A mai világhelyzetet elemezve, nem győzünk elégszerrámutatni arra, amit senki nem akar észrevenni: a zsidóságnak,amely két világháborút robbantott ki a keresztény népek kö-zött, de legalábbis a másodiknak első számú háborús bűnöse,nem érdeke többé a szovjettel, bolsevizmussal való leszámo-lás. Nem érdeke, mert ha egyszer megbukik a bolseviki dikta-túra, akkor a világ megtudja: kik voltak a hóhérok, a komisz-szárok, a népek rabtartói, a biológiai osztályharc mozgatói.

A világhatalmi ábrándokon túl a bűntudat iszonyú szövet-sége köti össze Kelet és Nyugat zsidóságát. Azok, akik nemértik, hogy miért akarja a zsidóság megakadályozni Amerikabolsevista ellenes háborúját, miért tartja fenn a nyugati és ke-leti hemiszféra között a vasfüggönyt, érdemes, ha elolvassákdr. Israel Goldstein, a World Jewish Congress amerikai veze-tőjének nyilatkozatát, mely szerint "a harmadik világháború azsidóság teljes kiirtását jelenti". Ugyanilyen értelemben nyi-latkozott Pinkas Lubianker, a Londonban járt izraeli delegációfeje. Még többet árul el Solem Teritsman, a kommunista Len-gyelország főrabbija, aki 1951-ben így szólítja fel a világ zsi-dóságát a szovjet békeíveinek alá írására:

"A zsidóságra nézve a béke vége a zsidók végét jelen-ti. A harmadik világháború új fegyver a zsidó nép ősiellenségeinek kezében. A békefelhívásokat akár jobb-oldaliak, akár baloldaliak, alá kell írnia az emberiségjobbik felének, de mindenek előtt a zsidóknak. A zsi-dók számára ez nem kelet-nyugat kérdése. A zsidók-nak ez az élet-halál kérdése."

A francia rabbik ugyanilyen indokkal csatlakoznak a bé-kemozgalomhoz és nem véletlen az sem, hogy a kommunistabékeíveket Izraelben 1950-ben 160 ezer zsidó írta alá. Az alá-írások arányszáma, jegyzi meg a Daily Worker, nagyobb, mintbármely más országban kivéve a Szovjetuniót!

246

Értjük-e már hogy az atombombát miért kellett átadni aSzovjetuniónak? Értjük-e, hogy mi a célja a vasfüggöny fenn-tartásának, az UN hamis béke jelszavainak, a koegzisztenciajelszavának, a hidegháborúnak és annak a gigászi arányúszemfényvesztésnek, amely a népek elmákonyozására, elkáp-ráztatására folyik? Értjük-e hogy miért nincs aktív európai vé-delmi közösség, Európahadsereg? értjük-e, miért vannak rab-szolga népek, ketté osztott országok? Miért tűri a szabad em-beriség a szovjet rabszolgatáborokat? A felelt egyszerű. A kéthemiszféra fölötti hatalom és minden hatalom a világzsidóságkezében van.

Sion bölcseinek jegyzőkönyveiről azt állították, hogy ha-misítvány. Fél évszázad alatt azonban a Nagy látomás betelje-sedett. A zsidóság ott áll a Sion bölcsei által megjósolt világ-uralom mindkét lépcsőjén és megközelítette a harmadikat is,azonban még nem vetette le végleg az álarcot. A tényleges vi-lághatalom azonban már a világhódítók kezében van és csakidő kérdése, mikor a leigázott népek és az elbarbarizált töme-gek fölött nyíltan is kezet nyújt egymásnak a nyugati és a ke-leti zsidó.

1904-ben Chaim Weitzman mondotta Herzl TivadarJudenstaatjáról és annak következményeiről:

"Négy év előtt a világzsidóság két táborban volt: keletés nyugatra oszolva. Akkor jött Herzl és azt mondottanekünk: "egyesíteni kell a keleti és nyugati zsidósá-got, és végre is hajtotta azt. Amit Herzl adott a zsidónépnek, az az egység!"

Herzl Tivadar Judenstaatja írja: "Wir sind ein Volk!" És akét részre osztott világ fölött ma ez az egyetlen létező egység.Egy nép vagyunk az amerikai és szovjet demokrácia látszóla-gos hasadékai, ellentétei fölött is. Egy nép vagyunk, akikneknem érdekünk, hogy Nyugat felszabadítsa Keletet, mert szük-ségképpen a zsidó hatalom keleti felétől szabadítaná meg azsidóságot és az elnyomott népeket.

A Jegyzőkönyvek nagy programja teljesült és ez a legfőbbbizonyíték a jegyzőkönyvek hitelessége mellett. Amit 50-60év előtt hazugságnak, vagy gonosz utópiának hitt a világ, íme

247

valóság! 50 év előtt még senki nem álmodott Népszövetségről,Egyesült Nemzetekről, de a Jegyzőkönyvek titokzatos szerzőivilágosan látták a célt.

"A mi kormányunk szolgáivá tesszük az összes kor-mányokat! - írta az első számú jegyzőkönyv. - "A minemzetközi jogunk fog uralkodni a nemzeti jogok fö-lött és ugyanazon módon fogjuk kormányozni a népe-ket, mint ahogy minden szabályszerűen berendezettállam polgári hatalma alattvalóinak egymás közti vi-szonyát", - jósolta a 2. számú protokoll... "Ki fogjukfárasztani a gójokat úgy, hogy kényszerülve lesznekbennünket kérni nemzetközi kormányzatra. Ez a hely-zet meg fogja engedni nekünk, hogy tetszésünk szerintminden ellentmondás nélkül igénybe vegyük a világösszes kormányzati erőit, ekként egy, a többiek fölöttálló kormányzatot formálván."

A megbukott genfi Népszövetséget pótolva, íme, megva-lósult az Egyesült Nemzetek. Lake Succesben már ott áll apalotája, amelynek ormán kék-fehér cionista színek alatt egye-sülnek a világ kormányai. Az amerikai katonák a cionista szí-nek alatt haltak meg Koreában. Egyébként is, mint más helyenmár rámutattunk, az Egyesült Nemzetek joggal tekinthetők avilágzsidóság legteljesebb, legtökéletesebb hatalmi szerveze-tének. A zsidó világkormány megalakítását még nem mondtákki. De Einstein, a próféta a világ föderalisták szervezete, többeurópai föderációs szervezet már ezt hirdeti teljes nyíltsággal.(Lásd: világföderalisták programja.) New Yorkban a zsidókáltal legsűrűbben lakott területen már ezzel a programmal vá-lasztják szenátorrá Herbert H. Lehmant és képviselővé a fana-tikus Javits Jakabot.

Az Egyesült Nemzetek legfontosabb szerve a csaknemteljesen zsidó kézben lévő UNESCO, amelynek tagja a Szov-jetunió is, és amely irányítani akarja az egész világ ifjúságánaknevelését. Ez is a Jegyzőkönyvek parancsa:

"Akként kell irányítani a gójok társadalmának oktatá-sát, hogy karjuk tehetetlenül essék le, valahányszor az

248

egyéni kezdeményezést követelő feladatokkal kerülnekszembe."

Az UNESCO tehát az a csúcsszerv, amelyet a Jegyző-könyvek alkotói szintén előre láttak és adott pillanatban létre ishoztak, hogy kialakítsanak egy világifjúságot, amely már kizá-rólag lelki zsidókból, hazához, hagyományokhoz, Istenheznem ragaszkodó világproletárokból áll, és amely természetsze-rűleg megvetendő antiszemitizmust lát mindenben, ami nemkedvez a világhódításnak.

"A fennálló kormányok helyére egy kolosszust fogunkhelyezni!" jövendölték a Jegyzőkönyvek amelyet kor-mányok fölötti adminisztrációnak fogunk nevezni.Csápjai, mint a fogó csíptetői, így nyílnak kifelé min-den irányba, úgy, hogy ez a szervezet az összes népe-ket meg fogja hódítani."

Az UN-ban már együtt ül a nyugati demokrata és a keletiszovjet zsidó, a New York-i rabbinus és a szovjet komisszár.Amíg keresztény katonák öntik egymás vérét, amíg az UN-nbelül is háború folyik, addig az Egyesült Nemzetek békenyi-latkozatai fölött ott lebeg Herzl Tivadar hitvallása:

"Egy nép vagyunk! Egy nép!" És minden más komédia...Az UN atomenergia bizottságában demokratának és bolsevis-tának álcázott zsidó tárgyal a zsidóval a világ legfélelmetesebbproblémájáról. Zsidók képviselik az USA-t és zsidók a Szov-jetuniót. Az UN-Charta alkotója, Leon Pawlowszky amerikaizsidó ugyan, de a chartába szinte szóról szóra belemásolja aszovjet alkotmányt. Az információs központból csak JacobSaphiro kezén át juthatnak ki információk a keresztény népekszámára. Az atomenergia bizottságban Bernhardt Baruch kép-viseli Amerikát és a politikai bizottságban D. J. Manuilskyszovjet zsidó képviseli Oroszországot. Az UN nemzetközimunkaügyi szervezetét David A. Morse, igazi nevén Masko-vics orosz zsidó irányítja. A hatalmas világorganizáció főtitká-ra ugyan nem zsidó, azonban a második vonalban ott áll mö-götte a helyettes főtitkár, Benjamin Cohen. Legjellemzőbbazonban, hogy a koreai háború idején az UN "biztonsági szol-

249

gálatának" főnöke Zinkovics Konstantin orosz zsidó. Vég-eredményben ő Mac Arthur tényleges főnöke a koreai harcokidején.

Ezentúl már nem az amerikai kongresszus határoz Ameri-ka sorsa fölött, hanem egy ismeretlen, zsidóktól irányítottszervezet. A török katonáknak az UN zsidó parancsára kellmeghalni és esetleg ugyancsak UN zsidó szabotálja azt, akikomolyan veszi a bolsevizmus elleni harcot. Franciaország-nak, Görögországnak, vagy Nyugatnémetországnak ismét csakaz UN szabja meg, hogy kit fogadhat állampolgárának, kap-hat-e kölcsönt és milyen munkaügyi törvényeket léptethetéletbe. Mindezt részletesen látni fogjuk a következő fejezet-ben.

Nézzük most már, mi valósult meg a Jegyzőkönyvek pa-rancsaiból a keleti és nyugati világban. Szemléltetőbbé úgy te-hetjük ezt a látványt, ha először a bolsevizmusra mutatunk rá.Az összehasonlításból az derül ki, hogy a Jegyzőkönyvek sok-kal inkább bibliája volt a bolsevizmusnak, mint Lenin összesművei.

"A nép a mi ösztönzésünkre kiirtotta az arisztokráci-át, írta 1895-ben a 3. számú jegyzőkönyv, amely ter-mészetes protektora és védelmezője, mert érdekei szo-ros összefüggésben voltak a nép jólétével. A mai na-pig az arisztokrácia letört és a nép ravasz profitvadá-szok és sehonnanik igájába került."

Fél évszázad alatt ennél sokkal többet ért el a világzsidó-ság. Nemcsak a születési arisztokráciát irtotta ki, hanem kiir-tott minden más képességbeli arisztokráciát, minden szellemiés jellemi elitet, tartozott bár a munkásság, parasztság vagyközéposztály "arisztokráciájához". Oroszország szellemi le-fejezése 1917 után megtörtént, és a Dosztojevszkijek helyettma Ilja Ehrenburgok képviselik a szellemi "elitet". Fél Európáta háborús bűnösség és felszabadítás ürügyén fejezték le. A népvalóban sehonnaiak igájába került.

"Mi a munkások megmentőjének mondjuk magunkat,írja a Jegyzőkönyv, akik azért jöttünk, hogy felszaba-

250

dítsuk őket ezen elnyomás alól. Felajánljuk nekik aszocialista, anarchista, kommunista hadseregünkbevaló belépést, amelyeket mi mindig támogattunk."Fegyvert adtunk a pártok kezére és a hatalmat tettükaz összes ambíciók céljává. Földünk minden országá-ból rendkívül nagy tömegeket ragadtak magukkalezek a szavak! Szabadság, testvériség, egyenlőség.Ügynökeink segítségével, akik lelkesen hordoztákzászlóinkat, ezalatt pedig a jelszavak szú gyanántőrölték meg a keresztény népek jólétét, leromboltákbékéjüket, egységüket, erélyüket, aláásva az államokalapjait."

Ma, amikor ezek a sorok íródnak, elég észrevenni azt, amiOroszországban és a vasfüggöny mögött történt. Előbb a kirá-lyoktól vették el a jogart és a koronát, aztán az arisztokráciátirtották ki, majd a különböző országok középosztályát lőttékkatyni tömegsírokba, vitték deportáló telepekre, s ma már amunkások vezérei szenvednek ugyanott.

"Szükséges, hogy minden országban, rajtunk kívül, nelegyen más, csak a proletár tömeg."

Ez a cél már teljesen megvalósult a Szovjetunióban ésmegvalósulóban van a vasfüggöny mögött. A zsidó világki-rályság ott már megvalósult a bolsevizmusban. Rabszolga tö-meg és zsidó komisszárok.

"Szétszaggatjuk a goj családot és annak nevelő je-lentőségét", írja az egyik jegyzőkönyv.

És a vasfüggöny mögötti iskolákban oktató zsidó nevelőkaz "ampulla apáról", a mesterséges megtermékenyítésről tar-tanak előadást 12-14 éves gyermekeknek. A népi kollégiu-mokban együtt alszanak a 13-15 éves fiúk és lányok. Oroszor-szágban nemcsak deportációval szaggatják szét a családokat.Az Ukrajnában született vasutast, vagy postást Vlagyivosztok-ba rendelik szolgálatra és fordítva. A szovjet ifjúsági mozgal-mak kegyetlenül kivonják az ifjúságot a család hatásköréből.

251

Hiteles amerikai tudósításból idézzük a következőket,amelyek bizonyítják, hogy a programpontnak ez a része ott ismegvalósul.

"Amerikában a fiatalság bűnöző hajlama ijesztőennő. Nincs a bűnözésnek olyan rendőrileg ismert ter-rénuma, ahol a fiatalkorú amerikai fiú, vagy lány ott-hon ne lenne. Szülő- és testvérgyilkosságok, szerelmiés kéjgyilkosságok, betöréses lopások, útonállások,bankrablások, közönséges gyilkosságok, emberrab-lások, kábítószer csempészések nem mennek ritkaságszámba. Elképesztő az a kép, amely a statisztikák tük-rében az ember elé tárul."

(Hídverők 1955. decemberi szám, 939. oldal)Még megdöbbentőbb az az interjú, amelyet Herbert

Hoover, a FBI vezetője adott az amerikai bűnözésről.

"1951. folyamán 1 790 030 bűneset történt. Tehátminden 18 percben egy. Napi átlagban 301 személytgyilkolnak meg, vagy támadnak meg, 1129 betöréstörtént naponta, 146 személyt raboltak meg és 468automobilt loptak el. Minden öt percben történik egygyilkosság, agyonütés, elrablás. A legnyugtalanítóbbaz, hogy ez a bűnhullám elsősorban az ifjúságot so-dorja el. Naponta lehet olvasni, hogy 15 éves fiúk ke-zükben revolverrel, rablótámadásokat követnek el.Egy statisztika szerint a fiatalság százezrei vannakrevolverrel ellátva. Még megrendítőbb, hogy az USA-ban ma egy mesterségesen kitermelt bűnözés mérgezőlevegőjét kell beszívni. Kezdődik ez már a gyerme-keknél, akik a füzetes regényekben a legszörnyűbbbűnözésekről olvasnak. E ponyvaregények közül száztöbb mint 40 millió példányban jelenik meg. Száz 6-11 éves gyermek közül 90 olvassa ezeket a rémhistó-riákat. Detektívregények és bűnügyi novellák százez-res példányszámokban kerülnek piacra. 600 szerzőfoglalkozik kizárólag ezeknek a rémtörténeteknekmegírásával. Tegyük hozzá, hogy ezek 90 százalékban

252

zsidók! A mesterségesen kitermelt bűnözést még in-kább fokozza a televízió. Az elmúlt évben – a libret-tóknak megfelelően, – 16 932 ember halt meg a tele-vízió világító üvegén. 9652 személyt revolverrel és762-t gépfegyverrel gyilkoltak meg. A HighScoolokban végzett vizsgálatok arra a megállapításrajutottak, hogy a 18 éven aluli amerikai tanulók és di-áklányok fele kábítószerekkel él, melyek között mari-huána, heroin és morfium szerepelnek."

(Der Weg, VI. évf. 8. szám.)S miután tudjuk, hogy a film, televízió, rádió, sajtó csak-

nem kizárólag a zsidóság kezében vannak Amerikában, nemlehet véletlennek tulajdonítani ezt a bűnözési hullámot. Ural-kodni csak megrontott lelkű népeken lehet és ezt nagyon jóltudják ott, ahol a Sion bölcseinek Jegyzőkönyveit irták. Aprogram teljesedett:

"Megrontottuk a gójok ifjúságát!"

"Programunk szerint az alattvalók egy harmada atöbbit, tisztán kötelesség érzetből, mint a kormány se-gítője fogja ellenőrizni."

hangoztatják a Jegyzőkönyvek. S ma már a bolsevizált or-szágokban, hivatalokban, gyárakban, üzemekben százezresspiclihad hemzseg. Az uralom egyik legfontosabb programja,íme, valóra vált.

"Kell, hogy a nép tudja, miszerint mindent elvettünktőle, amit el akartunk venni... Ezután nem fogja ész-revenni leveretését, a terrort, és megadással fogjavárni az eseményeket!" –

hangoztatja a 11. számú jegyzőkönyv. Oroszországbanmindez már bekövetkezett. A tömeg letargiája a legnagyobbsegítője a bolsevista uralom fennmaradásának.

"Egyetlen információt, vagy hirdetést sem tesznekközzé a mi jóváhagyásunk nélkül" –

253

ígérik a Jegyzőkönyvek. Ma a vasfüggöny mögött, főkéntSzovjet-Oroszországban a cenzúra 100 százalékig zsidó ke-zekben van. Ez a programpont is tökéletesen megvalósult.

"Midőn el fogjuk érni az új uralom idejét, azaz az át-menetet hatalomra jutásunkhoz (ez a mai szocializ-mus és népi demokrácia) nem szabad megengednünka sajtónak még azt sem, hogy a társadalmi romlott-sággal foglalkozzék, mindenkinek azt kell hinnie,hogy az új uralom annyira kielégít mindenkit, hogymég bűntényt sem követnek el."

Ma a vasfüggöny mögötti sajtóból már hiányzanak arendőri hírek, bűnügyek.

Az ötven év előtti titkos zsidó parancsot tökéletesen hajtjavégre az "új uralom". "Minden más vallást lerontunk!" – ígérika Jegyzőkönyvekben Sion bölcsei. És ma már a Szovjetunió-ban tulajdonképpen csak a zsidó vallásnak van szabad gya-korlata.

"Őrködni fogunk afelett, hogy semmiféle összeeskü-vést ne szőjenek ellenünk: lemészárolunk irgalmatla-nul mindenkit, aki avégből fog fegyvert, hogy ellen-álljon uralmunknak. Minden titkos társaság alapítá-sát halállal fogjuk büntetni."

Ezt a zsidó programot szinte klasszikus szigorral hajtjavégre a zsidók vezette MVD. Az oroszországi és vasfüggönymögötti "tisztogatások", tömegmészárlások bebizonyították,hogy a Jegyzőkönyvek célkitűzéseit vaskövetkezetességgelvalósítják meg a hatalmon lévő zsidók.

"A jelenleg fennálló és általunk elismert titkos társa-ságokat, akár értünk, akár ellenünk dolgoznak, fel-oszlatjuk, tagjaikat pedig Európától távolabb esőföldrészre száműzzük. Ugyanezt fogjuk tenni a gojszabadkőművesekkel is, akik nagyon sokat tudnak."

Íme itt a magyarázat, hogy a bolsevizmus úttörőjekéntszereplő szabadkőművességet miért likvidálták, amikor hatal-muk már megvalósult. A vasfüggöny mögötti szabadkőműve-

254

sek ma már Európától távolabb eső földrészen élnek - Szibéri-ában!

"Addig azonban nem tanácsos, hogy vezető állásokbazsidó testvéreinket tegyük bele, írják tovább a Jegy-zőkönyvek. Olyanokra bízzuk e fontos helyeket, akik-nek múltja, jelleme olyan, hogyha nem engedelmes-kednek, elítélés és börtön vár rájuk."

A vasfüggöny mögötti államokban ezt a módszert kísérte-ties pontossággal vették használatba a bolsevisták, amíg megnem szilárdították hatalmukat. Ezt legjobban meg tudjuk vilá-gítani a magyarországi példával. 1945 óta a hatalom ténylegesbirtokosa Rákosi-Roth Mátyás moszkovita zsidó. Az elsőköztársasági elnök Tildy Zoltán alkoholista református pap,felesége zsidó asszony, Gyenis-Grünfeld Erzsébet. A másodikállamfő Szakasits Árpád, aki korábban a német Gestapo besú-gója, felesége áruházi lopások miatt börtönben ült. A harmadikállamfő Rónai-Roma Sándor, zsidófeleséges cigány. A tényle-ges hatalom azonban a zsidók vezette ÁVH nevű politikairendőrség kezében van.

"Azt nem szabad megkockáztatni, írták 1895-ben aJegyzőkönyvek, hogy politikai bűnös esetleges téve-dés következtében megugorjék. A politikai bűnre nemismerünk irgalmat. Arra nincs mentség, ha bárki ismegkísérli olyan ügyekkel foglalkozni, amelyekreegyedül a kormány illetékes.”

És Középeurópában, a szovjet katorgáiban, a rab államokinternáló táboraiban, deportáló telepein csaknem politikai bű-nösök raboskodnak. A politikai "bűnösöket" a post facto jogalapján visszamenőleg megbüntették. A szovjet rabszolgatábo-raiban az amerikai ÁFL kimutatása szerint 14-20 millió rab-szolga építi a zsidó világuralom épületét. A Jegyzőkönyvek aztis előírják, hogyan kell ezekkel elbánni, nehogy sorsuk sajná-latot váltson ki az emberekből.

"Hogy a politikai bűnösök vértanúságának dicsfényételoszlassuk, egy padra fogjuk ültetni őket a tolvajok-

255

kal, gyilkosokkal, az egyéb közönséges bűntettesekkel.A közvélemény akkor azokat is ugyanolyan szemmelfogja nézni, s velük közös megvetésben fogja részesí-teni", -

hangzik az indoklás.Ha valaki figyelte a vasfüggöny mögött lefolyt politikai

pereket, tudhatja, hogy a Szovjetunió vezetői itt is a Jegyző-könyvek 50 év előtti parancsainak engedelmeskedtek. Így is-mertették be Mindszenty hercegprímással, hogy valutát síbolt,Ordass Lajos püspökkel, hogy dollárokat csempészett, RajkLászló volt kommunista belügyminiszterrel, hogy lopott.Mindazok, akiknek nem tetszik a bolsevizmusba burkolt zsidóuralom: népellenes bűnösök. Egy nép ellen "bűnöznek". Azsidóság ellen.

A Jegyzőkönyvek szerzői azonban nemcsak a jelenre te-kintenek, hanem a jövőre is. Örökre biztosítani akarják a ki-sebbségi nácizmus világuralmát. Ez nem lehet másként, csakúgy, hogyha a népek ifjúságának emlékezetéből kitörölik amúltat s hagyomány és emlékezet nélküli szolgákat nevelnekszázmilliókból.

"A klasszikus tanulmányokat, az ókori történelmet,amelyek sokkal több rossz, mint jó példát tartalmaz-nak, a jövővel foglalkozó programmal helyettesítjük."(Marxista-leninizmus). "Kitöröljük a népek emléke-zetéből mindazokat a múlt évszázadra vonatkozó té-nyeket, amelyek ránk nézve kellemetlenek lehetnek.Eltörölünk minden magántanítást."

És a vasfüggöny mögött mindez csodálatos biztonsággalés pontossággal bekövetkezett. A klasszikus tudományokatmár nem tanítják a szovjet rendszerű iskolákban. HelyettükMarx-Lenin tanait és – mint jövőre vonatkozó programot – azötéves terveket kell az ifjúságnak megtanulnia. A magánokta-tás megszűnt. A latin nyelvet betiltották és az orosszal helyet-tesítették. Módszeresen folyik a múlt meggyalázása és a törté-nelem meghamisítása. A mindent megőrlő, megrohasztó zsidóviláguralom, íme, megvalósult a bolsevizmusban.

256

A világzsidóság propagandája újabban azzal érvel, hogy avasfüggöny mögött "antiszemitizmus" van. Erre alapot látszikneki adni egy-két zsidó kommunista látszatpere, példáulSlansky-Salzman, Pauker-Rabinovics Anna, Péter-AuspitzGábor, majd Berija elítélése.

"Sokat feláldoztunk a mieink közül, viszonzásul azértolyan helyzetet teremtettünk népünknek, amelyet mégálmodni sem mert soha. A mieink közül való áldoza-tok kevés száma megmentette fajunkat a pusztulás-tól."

Íme itt van az úgynevezett szovjet antiszemitizmus titka.Pauker, Berija, Slansky holtteste, mint egy lépcső, amely a vi-lághatalom felé vezet.

De vajon mi vár rád ember, aki élsz a szabad Nyugaton ésaki felé antibolsevista frázisokat puffogtatnak a zsidóság kezé-ben lévő államférfiak? Mi vár rád szabad Nyugat, ha nem aka-rod elhinni, hogy a dicsőséges demokrácia nem demokrácia,hanem csupán judeokrácia: – más eszközökkel. Keleten a gép-pisztoly. Nyugaton az arany és politikai befolyás. "Hatalmunkjellege a titkosság" - írták a Jegyzőkönyvek. "Hatalom és hi-pokrízis" – hirdetik tovább a kendőzetlen programot, amelyteljes egészében szintén megvalósult. Van-e reményed nyugatiember, hogy megmenekülhetsz a Keleten magukra hagyott ke-resztény testvéreid sorsától? Akik ezt ígérik neked, vajon nema Jegyzőkönyvek szavaival mondják-e rólad maguk között:

"A gójok olyanok, mint a juh nyáj és mi farkasok va-gyunk!"

Nézzük hát mi teljesedett be a Jegyzőkönyvek programjá-ból Amerikában?

Az a pillanat, amikor Roosevelt a zsidók üldözése miattszakította meg a diplomáciai viszonyt Németországgal, sejteniengedte, hogy az Egyesült Államok titkos kormánya már telje-sen a zsidók kezében van. A quebeci konferencia, a Morgen-thau-terv elfogadása bizonyította, hogy a hatalom csaknemteljesen a zsidóság kezébe került. A világháború légibombázá-

257

sai, a nürnbergi bosszúhadjárat, a szovjettel kötött szövetségmár egy olyan Amerikát mutattak, amely nem volt többé azigazi Amerika.

"A nép közül általunk választott kormányok szolgalel-kűségükkel fognak kitűnni, nem lesznek járatosak akormányzás körében és igen könnyen válnak sakkfi-gurákká a mi játékainkban, a mi bölcs tanácsadóinkkezei között."

F. D. Roosevelt már csak sakkfigura volt. Mint rámutat-tunk Roosevelt 72 tanácsadója közül 52 zsidó volt.

Az első lépcső számára előírt programot 100 százalékbanmegvalósította a zsidóság. A Jegyzőkönyvek szerzői látták amódszereket is és ezeket követték az amerikai zsidók.

"A néptömegek a népből származott egyes tagjai le-gyenek bár a legzseniálisabbak, nem hivatottak a po-litikában, nem kívánhatják a nép vezetését anélkül,hogy az egész népet tönkre ne tegyék."

Amerika számára lassú bomlasztást, a céltudatos destruk-ció receptjét írták elő a Jegyzőkönyvek:

"A rossz az egyedüli eszköz, hogy a jót elérhessük.Azért nem szabad ingadozni, hogy a korrupciót al-kalmazzuk, amikor ez segíthet céljaink elérésében éshogy ingadozás nélkül hatalmunk alá hajthassuk amások tulajdonát, ha ezen eszközök által elérhetjük ahatalmat."

Nehogy megbántsuk Amerikát, most a "The Wanderer"című amerikai katolikus lapot idézzük, amely "visszatérés apogánysághoz" cím alatt 1950. július 22-én írja:

"Ennek az országnak a polgárai éveken keresztül kell,hogy tanúi legyenek a szégyenletes színjátéknak,amelyben kormányunk vezető emberei, ügy a kül-,mint a belpolitikai életben, és sokan ezek közül igenmagas pozíciókban, mint kommunisták és az országárulói lepleztetnek le. Mások hamis esküben találtat-

258

nak bűnösnek és ismét mások, mint a népvagyon nagytolvajai, vagy zsarolók és hamisítók. Kifogástalanhelyről feltételezik, hogy Washingtonban legalább 5ezer homoszexuális működik a kormányhivatalokbananélkül, hogy felelősségteljes magas állásokban vala-ki akárcsak a kisujját is megmozdítaná ellenük, meg-próbálná kiseperni Augias istállóját."

Ezzel a jelenséggel nagyon is szoros kapcsolatban áll aJegyzőkönyvek fontos utasítása:

"Minden eszközt, amelyet ellenségeink ellenünk for-díthatnak, hatalmunkba kell kerítenünk. Jelenlegnincs olyan nemzet, amelynél ne tudnánk behatolniodáig, amit az együgyű gójok államtitoknak nevez-nek."

Az amerikai kémkedési botrányok, az államtitok elárulá-sa, a külügyminisztérium titkainak kiszolgáltatása, a hadseregtitkainak ellopása azt mutatja, hogy a zsidóság itt is engedel-meskedett a parancsnak, hiszen, mint kimutatták ezeket a bűn-cselekményeket csaknem kizárólag zsidók követték el. Ugyan-ekkor, mikor a felső vezetést destruálták, elszánt céltudatos-sággal törekedtek a széles tömegek megmételyezésére, szóra-koztatására. Az amerikai tömegek járatlansága a közügyekben,nem az amerikai természet velejárója. Ez már mesterségesproduktum, úgy ahogy a Jegyzőkönyvek parancsolják:

"Fékezhetetlen fényűzést fogunk kifejleszteni a gójokközött. Minden független elhatározás kiirtása végettszórakoztatni fogjuk őket mulatságokkal, játékokkal,kultúrházakkal és hasonlókkal."

Az amerikai filmeket ma Louis B. Mayer, Jack Warner,Harry Warner, Nick Schenk, Joe Schenk, Goldwynn, Zukor éshasonló nevű filmkirályok állítják elő. A vezető színészek kö-zül száz vörös sztár zsidó és kommunista. A sajtó 85 százalé-kát zsidók kontrollálják. Rádióban, televízióban ugyanezek azelemek szolgálják ki a tömegek élvezetvágyát. Eredmény:

259

fontosabb a jégszekrény, mint a szabadság megvédésére ké-szítendő fegyver.

"Végül, hogy ne legyen idejük a gójoknak a gondol-kodásra és megfigyelésre, szükséges szórakoztatásuk-ról is gondoskodni fogunk!" –

hangoztatják újból és újból a Jegyzőkönyvek.Mindez szintén beteljesedett. A nagy problémákról így te-

relik el a figyelmet a sajtó, rádió, film, televízió. Ez a gigásziszórakoztatási üzem nemcsak ez élet napos oldalát jelenti, ha-nem ez egy faj destrukciójának méltó propaganda fegyvere.

Amerikában mindez ellen a nagy világlapokban nem lehetszót emelni. A szabadság sűrű hangoztatása nem egyéb hipok-rízisnél. Vagy azt jelenti, hogy a zsidónak minden szabad!Elég elolvasni, Dorothy Thompsonnak idevonatkozó cikkét,amelyben bevallja, hogy a háborús gyűlölet visszaszorítása ér-dekében írt cikkeinek sehol sem sikerült kiadót találni. A saj-tószabadság meghalt, illetőleg monopóliummá változott, mertcsak azt lehet megírni, ami a zsidó érdekeknek kedvez.

Ezt az állapotot szintén a Jegyzőkönyvek szerzői írták előAmerika számára.

"Az összes írók meghódolnak előttünk. Végül, haolyan akadna, aki mégis meg akarna bennünket tá-madni, munkái közzétételére nem találna kiadót."

A zsidókérdést felismerő amerikai lapok magánemberekadományából tartják fent magukat. Példányszámuk kicsi. Be-folyásuk jelentéktelen. Hirdetett igazságaiknak nem találnaksem kiadót, sem közönséget.

"Befolyásunk van a peres eljárásra, a választójogra,a személyes szabadságra és ami mindennél fontosabba közoktatásra, a szabad lét alapjára." - írják a Jegy-zőkönyvek.

Ma az amerikai Supreme Court egyik bírája a hírhedtFrankfurter Félix. Henry Ford már a "The International Jew"című könyvében szót emelt az amerikai igazságszolgáltatás el-zsidósodása ellen. A New York-i bíróságokon ma már túl-

260

nyomó részben zsidó bírók ítélkeznek. Justita már nem jár be-kötött szemmel, hanem nagyon is megnézi, hogy hol lehetkedvezni a világhódító fajnak. A zsidó nacionalizmus ítélke-zik, miként Nürnbergben is. Mindig a zsidó nacionalisták javá-ra.

A közoktatás zsidó irányítása köztudomású. Különfélenevelésügyi szervezetek, ligák, alakulatok szállítják a zavaros,megtévesztő szocialisztikus eszméket az ifjúság számára. Alegnagyobb ilyen szervezet az American Liberty League,Robert Filene, a híres bostoni zsidó multimilliomos irányításaalatt áll. A chicagói egyetem és a Harward egyetem 60-70 pro-fesszoráról derült ki - mint Flynn írja "The Road Ahead" címűkönyvében - hogy a kommunista párt tagjai. Ezek kevés kivé-tellel zsidók. Volt olyan egyetemi tanár, aki 14 bolseviki front-organizációban foglalt helyet. Számos kollégiumban zsidókvoltak a tanítók, tanárok. Eredmény: az ifjúság bolseviki szer-vezkedése az erkölcs lesüllyedése.

"A gójok fiatalságát megrontottuk."

Közben itt is folyik a kísérteties játék, amely felemésztet-te, nyomorba, bolsevista szolgaságba döntötte a keleteurópaiországokat.

"Felemeljük a munkabéreket, de nem hagyjuk meg ahasznot a munkásoknak és ez okból felemeljük a leg-fontosabb közszükségleti cikkek árát" –

írják a Jegyzőkönyvek.Az amerikai munkás életszínvonalát hallatlanul magasra

emelte fel az ország kimeríthetetlen gazdagsága. Azonban ajáték végeredménye ugyanaz. A fegyverkezés idején felemel-ték a munkabéreket, ugyanakkor megdrágult minden közszük-ségleti cikk. A fegyverkezési dollár értéke felére csökkent. Amunkásszervezetek vezetése Roosevelt idején egy volt orosz-országi rabbinövendék, a kommunista Sidney Hillman kezé-ben összpontosult. Halála óta az uniók vezetésében, főként aközép állásokban megmaradtak a zsidók. Ezek kitűnően meg-értik egymást a zsidó nagykapitalista vezetőkkel. Az amerikai

261

munkásvezetők tudják, hogy a cél nem a proletárok megváltá-sa, hanem a zsidó nacionalizmus győzelme.

"Szükséges, hogy minden országban rajtunk kívül nelegyen más, csak proletár tömeg és néhány előttünkmeghajló milliomos, továbbá a rendőrséghez tartozókatonák."

Az amerikai munkásnak ma még rádiója, autója, jégszek-rénye, saját háza van, a tőke és a munka harcával azonban azsidók kísérteties biztonsággal vezetik lefelé az úton, amely abolsevizmushoz visz.

A vallás már Amerikában is állandó idegháborúban él. Dea "szabad államban szabad egyház" elmélete itt is egyre gyen-gíti a keresztény felekezeteket. A zsidó rabbik tiltakoznak azellen, hogy az iskolákban a karácsonyi tanítási programon ke-resztény énekek is szerepeljenek. "Lerontunk minden vallást,kivéve a mienket" – ígérik a Jegyzőkönyvek.

A The Kingdom of God elmélete, amelyet korábban is-mertettünk már, biztos út a zsidóvá és bolsevistává alakítottálkereszténység felé. S minden szektariánusságok mögött ottáll az a félelmetes hatalom, amelyet a világuralmi célok elsőszámú segítőtársaként emlegetnek a Jegyzőkönyvek.

"Amíg nem vagyunk teljesen urak a világ minden or-szágában, létesíteni és szaporítani fogjuk a szabad-kőműves páholyokat, ide fogjuk vonzani mindazokat,akik nyilvánosan szerepelnek, vagy szerepelni akar-nak, minthogy ezek a páholyok lesznek fő forrásaiértesüléseinknek és befolyásunk ezekből fog kiáradni.Az összes páholyokat csak egyedül általunk ismertBölcseink igazgatósága alatt fogjuk centralizálni."

A legnagyobb zsidó szabadkőműves szervezetnek, a B'naiB'rithnek ma már 267 páholya van központi vezetés alatt. Ezmagában nagyobb befolyást biztosít a zsidóságnak, mint atöbbi szervezetek.

"Képviselőink ott lesznek az igazgatóság tanácsaiban,írja a 15. számú jegyzőkönyv, és ezek által összeköt-

262

tetésben fogunk állni a látható szabadkőműves kor-mánnyal. Ő fogja kiadni a tábori jelszót, részt fogvenni a program kidolgozásában. Ezekben a páho-lyokban az összes néposztályok képviselői benne lesz-nek. A legtitkosabb politikai tervek is ismereteseklesznek előttünk, aznap, amikor kidolgozzák őket,mert a vezetés a kezünkben lesz. Nagyon természetes,hogy egyedül mi fogjuk vezetni fi szabadkőművesmunkát, mert csupán mi tudjuk, hová megyünk."

Amerikában mindez megvalósult. A szabadkőművesség ademokrácia igazi uralkodó pártja, egyben a zsidó nácizmuslegjobb, legengedelmesebb segédcsapata, láthatatlan SS, ösz-szetoborozva minden nép vezetőiből és minden társadalmiosztály tagjaiból. Részvétele bizonyítva van a francia forrada-lom, a magyarországi első bolseviki diktatúra, az egyházelle-nes mozgalmak kirobbantásában, a Párizs környéki békeszer-ződések létrejöttében. Ennek következményeként a pápa egy-házi tilalom alá helyezte a szabadkőművességet, sőt legutóbb aRotary Clubokat is, amelyek ezzel kapcsolatban állanak.

Egy bizonyos. A szabadkőművesség puszta létezése el-lentétben áll a demokráciával. Ahol egyik titkos szervezet ke-zében van a vezetés, ahol a törvényeket előbb a páholyok dol-gozzák ki és csak azután kerülnek a parlament elé, ott beszélnisem lehet a népakarat megnyilvánulásáról. Ott a demokráciamár csak önmagának árnyéka. Ahol a zsidó kézben lévő sza-badkőművesség vezeti az államot, ott a demokrácia már csaklépcső a bolsevizmus, majd a harmadik lépcsőfok, a teljes zsi-dó világkirályság felé.

Az európai zsidó kérdés egyik legkitűnőbb ismerője vitézEndre László a második világháború kitörése előtt rendkívülérdekes könyvet írt épp Sion bölcseinek Jegyzőkönyveiről éseredeti kutatások alapján állapította meg azok hitelességét.Nem csodálatos, hogy az elsők között hurcolták 1946-ban azsidók akasztófáira, a bolsevizált Budapesten. A magyar nem-zeti gondolat mártírja 1946. március 21-én, a kivégzése előttiéjszakán búcsúlevelet írt a börtönéből, s ebben a levélben áll:

263

"Sion bölcseinek jegyzőkönyvei valóban igazak... az őkezükben van a világuralom megvalósulása és el-pusztít az útjából mindent, ami az új világállam fel-építésében nekik akadályt jelent. Ami tehát most fo-lyik, az nem igazságszolgáltatás, hanem prevenció ésmegtorlás egyben. Elpusztítása nem csak azoknak,akik valamit csináltak, hanem azoknak is, akik vala-mit csinálhatnának, vagy csinálhattak volna."

Sion bölcseinek jegyzőkönyvei valóban igazak. Nemazért, mert így látta azokat egy magyar mártír, hanem azért,mert minden, ami bennük állt, megvalósult: És ennél nincs,nem is lehet tökéletesebb bizonyíték amellett, hogy a Jegyző-könyvek valóban hitelesek voltak.

264

XVII. FEJEZET

A modern civilizációt gazdaságilag és politikailag kulcs-pozíciókon keresztül lehet igazgatni és uralni. A kulcshelyzetgyakran sokkal döntőbb, mint az államfő vagy parlament el-határozása. A zsidóság minden időkben is értette ezeknek akulcspozícióknak elfoglalását, birtoklását és ezeken keresztül apolitikai hatalom kézbe ragadását, vagy függönyök mögüliirányítását. A világ hírszolgálata gyakorlatilag néhány nagyzsidó hírügynökség kezében van. Így kétezer millió embercsak azokról a hírekről értesül, amelyek a zsidóknak és a zsidónacionalizmus céljainak kedvezőek. A zsidók kontrollálják amoziipart, nemcsak Amerikában, hanem beleértve a Szovjet-uniót is, úgyszólván a világ összes államaiban. Csaknem vi-lágszerte zsidó kézben van a textilipar, a pamutkereskedelem.Ennek következtében minden egyes földi élőlény, aki bármi-lyen nem háziiparban készült ruhát vesz magára, a zsidónagytőke adófizetőjévé válik. A világ aranyforgalmának,aranytermelésének ellenőrzése a következő nagy zsidó bank-házak kezében van: Rothschild, Bleichroeder, Mendelsohn,Japhet, Seligman, Lazard, Strauss, Morgenthau, Schiff. AzOppenheimerek Dél-Afrika csaknem egész gyémánt termelé-sét és az egész világ gyémánt kereskedelmét ellenőrzik. Azegyik Oppenheimer kellemetlen politikai befolyását nagyon isjól ismerik a dél-afrikai kormány tagjai. Sir Ernest Oppen-heimer a Diamond Trading Company révén a világ legna-gyobb monopóliumát építette fel, amely saját rendőrséggel,titkos rendőrséggel rendelkezik. Ez a monopólium szinte kizá-rólag zsidókból áll és még ma is bojkott alatt tartja Nyugat-Németországot, amely csak feketén, vagy csempészúton tudipari gyémántot vásárolni. (Der Spiegel, 11. évf. 35-szám.)Oppenheimerhez tartozik a világ száz legnagyobb gyémánt,arany, réz, és uránbányája. Magánvagyona egy milliárd márka.Oppenheimer ugyan nemrég meghalt, de a monopólium hely-zete nem változott.

265

A Sassoon család ellenőrzi és irányítja a világ ópiumke-reskedelmét. Lord Melchett (Alfred Mond) kontrollálja a nik-kelt, míg a búzakereskedelem Louis Dreyfuss kezében van.

A Jewish Enciklopédia nagyon érdekes áttekintést ad ar-ról, hogy a pénzkölcsönök folyósításával miként nyertek be-folyást az egyes államokban. A Sternek és Goldschmidtek fi-nanszírozták a portugál vasútépítést, báró Hirsch a török vas-utakat, a Rothschildok a francia vasútépítések agy részét,Straussbergék a romániai, Poljakov, Speyer and Co az Orosz-országi vasútépítkezéseket, míg a Kuhn and Loeb az amerikaivasutak építését. Ugyancsak a Jewish Enciklopédia tanúsítja,hogy a Rothschildok kezében van a higanykereskedelem, aBarnato Brothers and Wernek, Bett and Co ellenőrzik a gyé-mántkereskedelmet, Levinson and Guggenheim a vörösréz-kereskedelmet, Graustein és Dreyfuss a papíripart.

Még a zsidó enciklopédiánál is jellemzőbb azonban azEdmondson Economice Service Bulletin egyik 1939-ből szár-mazó száma, amelyből kitűnik, hogy a 440 leggazdagabb ame-rikai család, értve alatta a régi keresztény milliomosokat, ösz-szesen 25 milliárd dollár fölött rendelkezik, míg egy maroknyiamerikai zsidó 500 milliárd dollár értéket kontrollál. Még azolyan kicsi és csaknem ismeretlen zsidó érdekeltség, mint azInsull testvérek is ötmilliárd dollárt kontrollál.

Rendkívül nagy a zsidó pénzhatalom, a Rothschildok be-folyása Brazíliában, ahol az előbbi elnök, Cafe Filoh zsidóvolt, míg a jelenlegi elnök felesége zsidó. A Banko de Brasilelnöke bizonyos Jaffel szintén a világhódítók közül került ki.

Legcsodálatosabb azonban az argentínai Peron diktatúratörténete. A nacionalistának feltüntetett peronizmus belügymi-nisztere, minden hatalom ura senor Borlenghi, ugyancsak vi-lághódító volt, a Peron-kormány több más tagjával együtt, smindezek hajmeresztő panamák közepette rombolták le az ar-gentin népgazdaságot.

Nem meglepő az sem, hogy ugyancsak közülük került kiGuatemala elűzött kommunista diktátora, Arbenz is.

A világhódítók veszélyes befolyásának iskolapéldája Szí-ria. Épp egy magyar nyelvű cionista újság, a Hatikva dicsek-

266

szik el vele, hogy Szíria egész gazdasági életét az ott lakó 60ezer főnyi zsidó uralta. "Úgyszólván csupa zsidó származásútanár ült a damaszkuszi egyetem tanári székében." A cionistaforrás szerint az ország 60 ezer főnyi zsidósága "kezében tar-totta a gazdasági élet kulcspozícióit, elsőrendű szerepet játsz-va a kulturális, ipari- és kereskedelmi életben."

A következmény? Szíria hamis ábrándokba ringatva ma-gát, sodródik a szovjet csatlósság felé.

Maga a Szuezi csatorna, amelynek államosítása csaknema harmadik világháborúba sodorta az emberiséget, majdnem100 százalékban a világhódítók érdekeltségébe tartozott.Disraeli Anglia zsidó miniszterelnöke szerezte meg a csatornarészvénytöbbségét, kezdetben az angol kormány számára. Alondoni Rothschild ház csak az első hitelügyleten százezeraranyfontot keresett. Midőn Egyiptom miniszterelnöke,Nasszer véget akart vetni a világhódítók legnagyobb üzleté-nek, Izrael, Anglia, Franciaország flottával, tankokkal és re-pülőbombákkal siettek a világhódítók részvénypakettjeinekvédelmére.

A Szovjetunióban gyakorlatilag 100 százalékos zsidókontroll alatt áll minden, mert a politikai hatalommal együttzsidók kezébe került az államosított ipar, kereskedelem, me-zőgazdaság is. Nyugaton végeredményben ebből a gazdaságihatalomból keletkezett a politikai befolyás és politikai hata-lom.

Az előző fejezetekben idéztük már a Jegyzőkönyveket,amelyek világos utasítást adta egy "a többiek felett álló kor-mányzat" formálására.

Megmondták, hogy "a fennálló kormányok helyére egykolosszust fognak helyezni, amely magát kormányok fölöttiadminisztrációnak fogja kinevezni". De ezzel szorosan össze-függ a Jegyzőkönyvek leglényegesebb parancsa is:

"Addig, amíg nem tanácsos, hogy vezető állásokbazsidó testvéreinket tegyük be, olyanokra bízzuk afontos helyeket, akiknek jelleme rossz."

Meg kell figyelni, hogy a zsidóság, mint a legfegyelme-zettebb nacionalizmus, száz százalékig engedelmeskedett en-

267

nek a parancsnak. A zsidók - legyen az szovjet diktatúra, vagyamerikai demokrácia, - mindenütt a második vonalba létek elő.Elől egy nemzsidó báb áll, mint államfő, miniszterelnök stb."de nyomban mindjárt egy zsidó következik. Elöl Roosevelt,nyomban utána Baruch. Elöl Sztálin, nyomban utánaKaganovics. Meg kell figyelni, utána rangban, fontosságban,vagy legfontosabb kulcspozícióban, hogy a zsidóság gyakran alegkisebb állásokig, a második vonal elméletét valósítottamag. A hivatalfőnök keresztény, a helyettes zsidó. A katonaimegszálló parancsnok amerikai, vagy Szovjet tábornok nemzsidó, de a helyettese már az. Nürnbergben keresztény bíró ülaz emelvényen, de a háttérben Robert M. Kempner és 2400zsidó dolgozik.

Az első világháború után alakult első Népszövetség elnö-ke, Hymans, zsidó. Utána hirtelen keresztény következik. Mégnem érkezett el az az idő, hogy "vezető állásokba zsidó testvé-reinket" helyezzük el. Azonban a New York Times 1922. aug.22-iki közlése szerint Nahum Sokolow, a karlsbadi cionistakongresszuson megmondotta, hogy a Népszövetség alapításazsidó idea volt:

A párizsi békekonferenciáról dr. Dillon írja könyvében:Az egész gyülekezetnek - amelynek érdekei a legjellem-

zőbbek - legbefolyásosabb exponensei azok a zsidók voltak,akik Palesztinából, Lengyelországból, Oroszországból, Ukraj-nából, Görögországból, Angliából, Hollandiából jöttek és akiksorában a legnagyobb legjelentősebb delegáltakat az EgyesültÁllamokból küldötték. Az olvasót talán meglepi, azonbanmégis csak tény, miszerint a delegátusok többsége meg voltgyőződve, hogy valódi befolyás, az angolszász népek mögött,szemita volt.

A zsidók itt is a második vonalban álltak. A delegátusok,akik a nyilvánosság előtt szerepeltek, akik a szerződéseketaláírták, keresztények voltak. Akik a tanácsokat adták, akik atényleges hatalmat reprezentálták, zsidók, a második vonalban.

Ma erre a rendszerre, a második vonal szisztémájára vanalapítva a zsidó világhatalom. A mimikri egy fajtája ez. "Ha-talmunk jellege a titkosság," ebben az értelemben kell felraj-zolni a zsidó világhatalom ijesztő térképét, amely tulajdon-

268

képpen a kulcspozíciók ismertetése. Hozzátesszük, hogy ez atérkép sohasem lesz teljes, és most is nagyon hiányos. Egyelő-re csak azokat a megállapítható kulcspozíciókat, illetőlegazoknak egy csekély hányadát mutatja be, amelyeket a világ-politikában a zsidóság meghódított, és amelyeken keresztülmáris uralja a világot, a második vonalból.

Az UN vagyis az Egyesült Nemzetek Szövetsége, a világ-zsidóság leghatalmasabb és legálcázottabb szervezetévé vált.Az UN a keleti és nyugati zsidóság csúcsszerve. A világ felettikormány kezdete és mutatványpéldánya, amelynek személy-zeti listáján ismét csak összetalálkozik a keleti és nyugati zsi-dó, a kapitalista és a bolsevista ószövetségi náci. Az UN man-hattani üvegpalotájára már kitűzte halványkék-fehér lobogót,amely csodálatosan és kísértetiesen azonos az izraeli lobogószínével. Azonban nemcsak a zászló színe hasonlít. Az arcokis kísértetiesen egyformák. A világhatalom legfontosabbkulcspozícióiban ma csupa egyfajú, egyszőrű emberek ülnek.Az első és második vonal itt már teljesen összemosódott. Az1951-es állapotot véve alapul hátborzongató névsort közlünkaz alábbiakban. Csaknem olyan félelmetes, mint 1917-ben azoroszországi bolsevista vezérek névlistája volt.

Az Egyesült Nemzetek (UN) titkárságaDr. H. C. Bloch, a fegyverkezési osztály főnöke (zsidó)Antoin Goldet, a közigazgatási ügyek osztályának főigazgatója

(zsidó)Ansgar Rosenborg, a közigazgatási ügyek külön tanácsadója

(zsidó)David Weintraub, a gazdasági stabilitás és fejlődés osztályá-

nak vezetője (zsidó)Karl Lachman, a pénzügyi osztály vezetője (zsidó)Dr. Leon Steinig, a kábítószer ellenes küzdelem szakosztályá-

nak vezetője (zsidó)Henry Langer, a szociális ügyek osztályának helyettes veze-

tője (zsidó)H. A. Wieschoff, a nem önálló kormányzatú territóriumok

igazgatásának vezetője (zsidó)

269

Benjamin Cohen, a közérdekű információk osztályának veze-tője, egyben az UN helyettes főtitkára (zsidó)

Dr. Ivan Korno, helyettes főtitkár, jogügyi osztály (zsidó)Abraham H. Feller, a jogügyi osztály főigazgatója és főtaná-

csosa (zsidó)Marc Schreiber, jogügyi tanácsos (zsidó)G. Sandberg, jogügyi tanácsos, a nemzetközi jog kodifikációs

osztályánál (zsidó)David Zablodowsky, a nyomdai osztály igazgatója (zsidó)George Rabinovics, a tolmács osztály igazgatója (zsidó)Max Abramovics, a tervhivatal helyettes igazgatója (zsidó)P. C. J. Kien, a számviteli osztály főnöke (zsidó)Mercedes Bergman, a személyzeti osztály tisztje (zsidó)Dr. A. Singer, orvos a közegészségügyi klinika vezetője (zsi-

dó)

Tájékoztatásügyi hivatal:Jerzy Saphiro, az UN központi tájékoztatásügyi hivatalának

vezetője Genfben (zsidó)B. Leitgeber, az UN központi tájékoztatásügyi hivatalának ve-

zetője New Delhiben (zsidó)Henry Fat, az Un központi tájékoztatásügyi hivatalának veze-

tője Sanghajban (zsidó)Dr. Julius Stawinsky, az UN központi tájékoztatásügyi hiva-

talának vezetője Varsóban (zsidó)

Nemzetközi Munkaügyi hivatal:David Abramovics, az ILO kivándorlási osztály vezetője

(zsidó)

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal négy vezetője közülhárom zsidó:

Altman (Lengyelország),David Zellerbach (USA),Finet (Belgium)Gabriel Garces, ecuadori tudósító és delegátus (zsidó)Jan Rosner, lengyelországi tudósító és delegátus (zsidó)

270

Élelmezési és mezőgazdasági szervezet:André Mayer, első helyettes elnök (zsidó)Á. P. Jacobsen, dániai megbízott (zsidó)M. M. Lebman, a műtrágya osztály gazdasági vezetője (zsidó)

,E. De Vries, hollandiai megbízott (zsidó)Gardos Gerda, a műrost osztály vezetője (zsidó)M. Ezekiel, a gazdasági kiértékelési osztály vezetője (zsidó)B. Kardos, a vegyes gazdasági kérdések ügyosztályának ve-

zetője (zsidó)M. A. Huberman, az erdészeti osztály technikai vezető tisztvi-

selője (zsidó)E. Kagan, a mezőgazdasági beruházási kérdések osztályának

főtisztviselője (zsidó)J. Mayer, az élelmezési osztály főnöke (zsidó)F. Weisel, az igazgatási osztály főnöke (zsidó)

Tudományos, nevelésügyi és kultúrszervezet:A végrehajtó bizottság négy tagja közül:

Alf. Sommerfeld, (zsidó)Paul Garneiro (zsidó)J. Eisenhard, a nevelésügy újjászervezési bizottságának elnöke

(zsidó)Miss Lauffman, a nemzetközi megértés és nevelésügyi osztály

főnöknője (zsidó)Dr. O. Lineberg, osztályvezető (zsidó) H. Kaplan, a politikai

információs osztály vezetője (zsidó)C. H. Weitz, az igazgatási iroda vezetője (zsidó)B. Abramsky, a lakásügyi és utazási iroda vezetője (zsidó)B. Wermiel, a szervezési és elhelyezési osztály vezetője (zsi-

dó)D. A. Welsky, a tudományos együttműködés hivatalának ve-

zetője (zsidó)

Nemzetközi újjáépítési és fejlesztési bank:M. N. Mendels, titkár (zsidó)Leonhard B. Rist, gazdasági igazgató (zsidó)

271

Leopold Chmela, elnök. Board of Governors Csehszlová-kia.(zsidó)

E. Polass, a csehszlovákiai Board of Governors tagja (zsidó)P. Nendes, a Board of Governors, Franciaország (zsidó)A. M. De Jong, a Board of Governors, Hollandia (zsidó)C. M. Bernales, a Board of Governors, Peru (zsidó)D. Abramovics, a Board of Governors, Jugoszlávia (zsidó)

Nemzetközi pénzügyi alap:Joseph Goldman, a Board of Governors, Csehszlovákia (zsidó)Camille Cutt, vezérigazgató és a nemzetközi pénzügyi alap

igazgatója (zsidó)Louis Raminsky, kanadai vezető igazgató (zsidó)W. Kaster, hollandiai helyettes igazgató (zsidó)Louis Altman, a vezérigazgató helyettese (zsidó)E. N. Bernstein, a kivizsgáló osztály vezetője (zsidó)Joseph Gold, első főügyész (zsidó)Leo Levathal, főügyész (zsidó)Nemzetközi menekültügyi hivatal:Mayer Cohen, az egészségügyi és jóléti osztály vezetője (zsi-

dó)Pierre Jacobsen, a visszatelepítési osztály igazgatója (zsidó)

Egészségügyi világszervezet:Z. Deutschmann, a technikai osztály főnöke (zsidó)G. Mayer, a fordítási osztály vezetője (zsidó)M. Siegel, a pénzügyi igazgatás vezetője (zsidó)Dr. N. Goodmann, vezérigazgató (zsidó)Nemzetközi kereskedelmi szervezet;Max Suetensm, a nemzetközi munkaszervezet elnöke (zsidó)

Nemzetközi telekommunikációs egyesülés:F. C. de Wolfe, az igazgatási tanács USA tagja (zsidó)Herry C. Cross, az ITO helyettes vezérigazgatója (zsidó)H. B. Rantzen, a telekommunikációs bizottság elnöke (zsidó)

Polgári repülésügyi szervezet:A. C. Berg, főnök (zsidó)

272

Különféle feladatok:Col. A. C. Katzin, az UN koreai képviselője (zsidó)George Novshon, az UN információs tisztje Koreában (zsidó)Ernst A. Gross, az USA helyettes képviselője az UN-ben (zsi-

dó)Isador Lubin, a gazdasági és elhelyező bizottság vezetője (zsi-

dó)Julius Katz Souchy, Lengyelország állandó delegátusa (zsidó)Dr. Alex Bebler, Jugoszlávia állandó delegátusa (zsidó)

Az UN-nel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az1951-es állapot szerint a második vonal törvénye itt is érvé-nyesül.

Első vonal:Trygve Lie, főtitkár nem zsidó, később Hammarskjöld sem az.

Második vonal:Benjamin Cohen, helyettes főtitkár (zsidó).

D. I. Manuilsky, Oroszország képviselője a politikai és bizton-sági tanácsban (zsidó).

Bemhard Baruch, az atomenergia bizottság amerikai tagja, azUSA képviselője (zsidó).

Ernest A. Cross, az USA állandó helyettes delegátusa (zsidó).Az Egyesült Nemzetek főhivatalnokainak, több mint 50

százaléka zsidó és az UN lobogója a kék-fehér izraeli színeketviseli. Az UN 1800 tisztviselője közül 1200 zsidó.

Ezek a számok tulajdonképpen nem is érdekesek. A fentikimutatásból azonban egyértelműen kiderül, hogy a döntőkulcspozíciókban mindenütt zsidók ülnek.

Ezek után érdemes figyelemmel kísérni az Egyesült Ál-lamok legfőbb politikai vezetését. 1945-51 között a helyzet ígyalakult: az első vonalban ott állt a nemzsidó Harry S. Truman,azonban a Chicago Tribune megállapítása szerint a másodikvonal, az USA titkos kormánya ez volt:

Morgenthau, Herbert H. Lehman, Felix Frankfurter.Ugyanekkor a hadügy első vonalában Marshall hadügymi-niszter állott, de Mrs. Anna Rosenberg, egy budapesti zsidó nő

273

volt a helyettes hadügyi államtitkár. Truman kormánya idejéna külügyeket Dean Acheson vezette, de a külpolitika ténylegesirányítója Pelix Frankfurter volt. Ugyanekkor BerhardtBaruch-ról azt mondták, hogy ő az USA igazi elnöke.

Mindehhez járult, hogy a The Hidden Empire közlése sze-rint a State Departement alkalmazottainak 82 százaléka zsidóvolt. A zsidó kézben lévő bevándorlási kulcspozíciók, anagytőke, a sajtó, az öt zsidó által kontrollált filmipar, a televí-zió, rádió szomorúan egészítették ki ezt a képet. A teljességhezhozzátartozik, hogy a fent hivatkozott könyv szerint az USAnemzeti jövedelmét legalább 60 százalékban zsidók kontrol-lálták.

Minden esetre a "kis" Harry Trumannak annyit el kell is-merni, hogy az ő elnöksége alatt zavartalanul folytak aMcCarthy-bizottság vizsgálatai. Harry S. Truman egy hitköz-séghez hasonlatos Fehér Házat vett át Roosevelt halála után. Smidőn távozott a Fehér Házból, ott már alig volt világhódító.David K. Niles épp úgy kirepült, mint Samuel Roseman. HarryS. Truman számlájára írták Mac Arthur megbuktatását, nemtudván persze, hogy ennek az akciónak hátterében az angolLabuor Party világhódítói: Silvermann és Cross "munkásvezé-rek" állottak.

Az Eisenhower-kormány alatt a helyzet nem javult, ha-nem rosszabbodott. A McCarthy-vizsgálatok megszűntek és aTruman által kihajózott világhódítók helyére újabb zsidók ke-rültek. A Common Sense által kiadott "The Coming Red Dic-tatorship" című külön lenyomat megdöbbentő képet ad azEisenhower uralom igazi arcáról. Eisenhower legfőbb gazda-sági tanácsadója például egy Arthur F. Burs nevű ifjú zsidó,aki Bernhardt Baruch beépített embere a Fehér Házban. Azatomenergia bizottság vezetője Louis L. Strauss, a távolkeletiügyek katonai szakértője Lyman Lemnitzer generális, a titkosvilágkormány vezetője James P. Warburg bankár, egyik leg-főbb UN delegátusa az USA-nak Jacob Blaustein. IsidoreLubin vezeti a német jóvátételek ügyét. Nagyon hosszú volnafelsorolni, hogy Eisenhower alatt ismét mennyi kulcspozíciótszállottak meg a világhódítók. Annyi azonban bizonyos, hogya helyzet majdnem rosszabb, mint Roosevelt idejében volt.

274

Az USA-val párhuzamosan be kell mutatni Szovjet-Oroszországot, amelyről újabban szívesen terjesztik azt a hírt,hogy ott az 1917-es forradalom nagy arányú zsidó többségevisszaszorult az államvezetésben és egy nagyorosz, vagy pán-szláv irányzat került előtérbe legalább a politbüróban és a leg-fontosabb vezetésben.

A szovjet ügyek teljes meg nem értésére vall azt hinni,hogy az úgynevezett "moszkovitizmus" jelentené a bolseviz-mus zsidó irányzatát, és a titoizmus, vagy nemzeti kommu-nizmus akárcsak kis részben is "antiszemita" volna. Amoszkovitizmus – minden kétséget kizárólag – a zsidó világ-uralmi rendszer legmagasabb formáját jelenti. Lényege azon-ban az, hogy a vasfüggöny mögötti nemzetek kulturáltabb, in-telligensebb munkásságát is teljesen orosz metódusok, az úgy-nevezett "szovjet ember " testére szabott formák szerint kellkormányozni. Semmi kétség, hogy ennek az irányzatnak leg-jellegzetesebb képviselője Kaganovics Lázár volt. Már most: avasfüggöny mögötti államokban lehettek kommunista vezetők,akik a moszkovitizmust elutasították. Slansky-Salzman és An-na Pauker maguk is zsidók és kommunisták voltak. A moszk-vai kaganovicsi irányzattal szemben semmi esetre sem annakzsidó mivolta Volt kifogásuk, hanem az, hogy a cseh, románmunkás számára nem tartották alkalmasnak a moszkovita zsi-dók által szabott mértéket. Román, cseh, bolgár, vagy magyarzsidó módszereket akartak alkalmazni.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a Szovjetunió "an-tiszemitává" változott volna. Louis Levine 1945-46-os megál-lapítása, amely szerint a Szovjetuniót egy millió zsidó kormá-nyozza, változatlanul érvényes. Ezek a zsidók változatlanulhisznek abban, hogy az elnyomásnak és a zsidó világuralom-nak legmagasabb formája a kommunizmus moszkovita for-mája, s ezért hidegvérrel kiirtják azokat a nem moszkovita zsi-dókat is, akik ebben nem hisznek.

Kaganovics Lázár, a második vonalból uralkodó világhó-dítóknak éppoly tipikus képviselője volt a Szovjetunióban,mint az amerikai demokráciában Bernhardt Baruch. AkárSztálin, akár Malenkov, akár pedig Hruscsov mögött ő a tény-

275

leges diktátor. Húga Kaganovics Róza, Sztálin hármadik fele-sége volt, míg fia Mikhail Kaganovics Sztálin lányátSzvetlanát vette feleségül.

Kaganovics megbuktatása nem sokat jelent. Kaganovicsegy időre visszavonult, de Oroszország ura maradt, az egymil-lió kulcspozícióban ülő világhódító.

Rendkívül érdekesek voltak Molotov kapcsolatai. Ő maganem zsidó, ellenben felesége, Karpovszkaja, Kaip Sámuelamerikai multimilliomos olajmágnás húga, zsidó. A Politbüró9 tagja közül Kaganovics és Mikojan zsidók, Saburow mindenvalószínűség szerint közéjük tartozik, Swernik, aki póttag aPolitbüróban, szintén zsidó származású.

A szovjet rendszer sajátossága, hogy nem mindig az élenállók, a láthatóak az igazi uralkodók. Rendkívül fontos szere-pet tölt be azonban a Szovjetunióban Vladimir Ashberg zsidóbankár, akinek szerepe körülbelül ugyanaz, ami aMorgenthaué volt a Roosevelt korszakban. Rokonságban áll azösszes nagy zsidó bankárcsaládokkal, tagja a World JewishCongressnek. Ő a Szovjetunió pénzügyeinek legfőbb vezetője.

Ha most a következőkben megfigyeljük a kulcspozíciókat,akkor látjuk, hogy a Szovjetuniót, annak legfőbb vezetésébenis zsidók igazgatják.Mark Mitin professzor, a Szovjetunió Tudományos Akadémi-

ájának elnöke, a marxista-leninista ideológia legfőbb irá-nyítója a "Tartós békéért és népi demokráciáért" címűKominform újság tényleges szerkesztője zsidó.

Pavel E. Yudin a Szovjetunió egyik legfontosabb embere aTudományos Akadémia történelmi osztályának vezetője,helyettes elnöke a népszerű tudományos kiadó vállalat-nak, amely a szovjet propagandát végzi a Kominform új-ság kiadója, a vasfüggöny mögötti "tisztogatások" egyiklegfőbb irányítója, a németországi keleti zónában a VörösHadsereg politikai tanácsadója, Keletnémetország tényle-ges diktátora, zsidó.

Varga-Weiszfeld Jenő, a Szovjetunió Világgazdasági és Vi-lágpolitikai Intézetének vezetője, a szovjet közgazdaságiélet egyik legfontosabb irányítója zsidó.

276

Ilja Ehrenburg, propaganda főnök, a Pravda vezércikkírója, aszovjet ideológia publicisztikai irányítója, a Kominform"békemozgalom" vezetője, zsidó.

Leonid Menikov, szovjet követ Romániában. Malenkov leg-jobb barátja zsidó.

I. Nosenko, nehézipari és szállítási miniszter zsidó.Anatole Yakovlev, a Rosenberg-ügy idején New York-i szov-

jet főkonzul, jelenleg a kémszolgálat egyik vezetője (zsi-dó).

N. M. Swernik, korábban a Szovjetunió elnöke, jelenleg azorosz szakszervezetek elnöke (zsidó).

A. F. Gorkin, a legfőbb Szovjet Presidium főtitkára (zsidó).David Zaslawsky, a Pravda főszerkesztője (zsidó).S. A. Losowsky, előzőleg a szovjet külügyi hivatal főnöke,

jelenleg a szovjet információs és tájékoztatási szolgálatá-nak vezetője (zsidó).

Prof. I. P. Trailin, a Szovjetunió főügyésze, korábban a "hábo-rús bűnösöket üldöző" moszkvai bizottság tagja és amoszkvai Jogi Intézet vezetője (zsidó).

Boris Stein, a szovjet külügyminisztérium diplomáciai iskolá-jának vezetője, a Szovjetunió egyik delegátusa az UN-ban(zsidó).A szovjet külügyi hivatalban annyi zsidó van, hogy azt

titokban zsinagógának nevezi a szovjet néphumor.Franktine Schul, egyik vezető ügynöke a világkommunizmus-

nak, 16 nyelven beszél. 1950-ben az indokínai vörösökvezetője volt, jelenleg feje a No. 3. számú csoportnak,amely a vasfüggöny mögötti antikommunista személyekfelszámolását végzi (zsidó).

S. V. Kaftanov, a Szovjetunió főiskolai nevelésének miniszte-re (zsidó).

General K. Gorshenin, igazságügyminiszter (zsidó).Jacob Malik, korábban a Szovjetunió UN delegátusa, jelenleg

szovjet nagykövet Londonban (zsidó).Boris Rasin, vezérőrnagy, szovjet katonai attasé Angliában

(zsidó).

277

Solomon Abrahamovics Reback, helyettes vezetője a szovjetatomenergia bizottságának, egyben a MVD részéről azatomtudósok ellenőrzésével megbízott főnök (zsidó).

I. Vigdor, ezredes a hadsereg részéről az atomkutatás ellenőr-zésével megbízott kémelhárító tiszt (zsidó).

Kahan őrnagy, a titkosrendőrség kiküldött tisztje az atomener-gia bizottság mellett (zsidó).

A. Mikojan, a Politbüro tagja, egyben kereskedelmi miniszter(örmény félzsidó).

M. M. Borodin, sajtófőnök (zsidó).Petr Levitsky, a szovjet nemzetiségek tanácsának helyettes el-

nöke (zsidó).D. Manuilsky, Ukrajna diktátora (zsidó).A. Kornejcsuk, író és Ukrajna névleges köztársasági elnöke

(zsidó).A. N. Jacobson, Észtország diktátora és Estonia képviselője

(zsidó).N. Jakovliev, a nevelésügyi minisztérium vezetője (zsidó).Yu. Masenko, az indiai ügyek speciális szakértője és az indiai

kommunista mozgalmak irányítója (zsidó).G. I. Levinson, a szovjet tudományos akadémia keleti osztá-

lyán a kínai ügyek szakértője, a kínai kommunizmusegyik irányítója (zsidó).

A. D. Danyalov, a szovjet legfőbb prezídiumának tagja (zsi-dó).

F. T. Gusev, helyettes külügyminiszter (zsidó).S. Y. Romin, építési és útépítési miniszter (zsidó).D. I. Fumin, az állami élelmezési és anyagtartalékok miniszte-

re (zsidó).Jacob Suritz, a Szovjetunió brazíliai követe (zsidó).Rudenko ezredes, Nürnbergben a Szovjetunió részéről kikül-

dött fővádló (valószínűleg zsidó).Isaac Zaltman, a traktorgyártás vezetője (zsidó).I. G. Bolsakov, a mozgóképipar miniszteri rangban lévő ve-

zetője (zsidó).Prof. Pontecorvo, a Szovjetunió hidrogénbomba gyártásának

vezetője (zsidó).S. Z. Ginsburg, az Állami Bank elnöke (zsidó).

278

K. R. Herzenberg, a Torg Bank elnöke (zsidó).A. G. Samuelenko, a Vnieshtorg Bank elnöke (zsidó).X. Yakob Simenov, a Prom Bank elnöke (zsidó).

Mindehez még hozzá kell venni, hogy a Szovjet Tudomá-nyos Akadémiának tagjai, az akadémiai szakosztályok vezetőicsaknem kivétel nélkül zsidók.

Milyen méretű volt a világhódítók befolyása Oroszország-ra, arról megdöbbentően érdekes leleplezések jelentek meg1957 júniusában. Ennek a Szovjetuniónak leghatalmasabb ésfélelmetes diktátora Sztálin József volt. A szovjetet ő építetteolyanná, amilyen, és építette főként a zsidók segítségével. Fe-lesége Kaganovics Róza volt és a Kaganovics dinasztia félel-metes hatalom a Szovjetunióban. Mint hiteles zsidó tanúktóltudjuk, a szovjet csupán a zsidók számára volt földi paradi-csom, hiszen ők ültek a hatalom kulcspozícióiban, a hadsereg,az akadémiák, a tervhivatalok, gyárak vezető helyein. Sztálinházában, mint ezt angol és amerikai írók is jelentették, gyakranbeszéltek jiddisül.

Viszont a zsidók legnagyobb barátja és a bolsevizmus má-sodik számú szellemi atyja, Sztálin – a kor egyik legnagyobbfilojúdaistája. – Ugyancsak egy zsidó író Immanuel Birnbaumtanúságtétele és az Aufbauban írott cikke szerint, megingottebben a meggyőződésében. Megingott pedig akkor, midőnHitler csapatai már közvetlenül a moszkvai körvasútnál állot-tak, s akkor Sztálinnak látnia kellett, hogy Moszkva 500 ezerzsidója riadtan menekül, magára hagyva a "nagy és dicsőségesbolseviki forradalmat", amelynek mindent köszönhetett.

Ezek után legalább is a hitelesség látszatát mutatja aFrance Soire 1957. július 7-i számának leleplezése, amelyélénk fényt vet Sztálin halálának titkára. Michel Gordey, a laporosz szakértője, szenzációs beállításban felszolgált tényállás-jelentésben közöl részleteket Sztálin haláláról. Az adatok tu-lajdonképpen a szovjet lengyelországi nagykövetétől, Pono-marenkótól származnak, aki lengyel kommunista újságíróknakmondta el Sztálin halálának körülményeit.

Ezek szerint Sztálin 1953 februárjában a szovjet elnökitanács 25 tagja elé dekrétumot terjesztett, amely szerint aSzovjetunió összes zsidói Birobidzsán szovjet köztársaságba

279

deportálandók. Sztálin sokkal több lengyelt, oroszt, georgiait,lettet, észtet, litvánt, magyart deportáltatott, mint amennyi aszovjet birodalom összes zsidó lakosságának létszáma. Ez el-len senki nem szólt a szovjet vezetők közül. Azonban amikor -állítólag – a zsidókhoz akart hozzányúlni, az egész szovjet ve-zetőség ellene fordult. Miután az ügybe rögtön belekapcsoló-dott Kaganovics és Molotov, akinek felesége a francia lap sze-rint is zsidó, a szintén zsidófeleséges Vorosilov kijelentette:nyomban kilép a kommunista pártból és leteszi minden hiva-talát, amennyiben Sztálin az oroszországi zsidókhoz nyúl.Ponomarenko előadása szerint Sztálin erre előbb dührohamot,majd annak következtében szívszélhűdést kapott, s holtan ro-gyott a földre.

A varsói szovjet követ által elmondottak egész az utolsómondatig hihetők. Azonban Sztálin nem 1953 februárjában,hanem 1953 márciusában halt meg. S ha ez így van, akkornem egy pillanatnyi szívroham ölte meg, hanem valami más...Talán egy tőr, talán egy revolver, talán méreg. A világhódítókkeze igen messzire ér.

De még kísértetiesebbé válik ez a történet, ha közvetlenutána megvizsgáljuk: ki következett Sztálin után?

Nemrégiben az "Út és cél" című értékes magyar lap ha-sábjain (9. évf. 8. szám. 10. oldal) feltűnő ismertetés jelentmeg Hruscsov múltjáról.

"Hruscsovról – írja a lap – 170 oldalas életrajzot írtegy zsidó Amerikában. Ebből tudjuk meg, hogy akommunista párt első hatalmassága, aki Sztálin utána párt élére került, Ukrajnából származik és kozákszületésű kovácsmester fia. Fiatal korában Mariupol,ukrán kikötő városkában, mint esztergályos dolgozott,igen jó bérért. zsidóknál lakott és igen jól érezte ma-gát közöttük, még jiddisül is megtanult. Az ortodoxzsidó család megszerette a díszgójt és ő gyújtotta megszombat reggel nekik a tüzet és jól falatozott a töltötthalból, amit a háziasszony jószívvel adott a jóétvágyúfiatalembernek. Abban az időben a zsidóknak nemvolt jó dolguk a cár birodalmában. Abban az időben

280

tárgyalták a Beilis-ügyet Kievben. Beilist azzal vá-dolták, hogy megölt egy fiatal keresztény fiút és vérétkieresztették. A rituális gyilkosság vádja nagy gyűlö-letet váltott ki a zsidók ellen és a Fekete Százak nevűantiszemita szervezet rémületben tartotta az oroszor-szági zsidóságot. A felizgatott lakosság több helyenpogromokat rendezett. Mariupolban is fenyegető volta helyzet. A Fekete Százak vezetője, egyik mészárosmester, a piactéren pogromra izgatta a lakosságot ésfélő volt, hogy a mariupoli zsidóság sem kerüli el asorsát. Az egyik zsidó tanító a pogrom elleni védeke-zésül csapatot szervezett avégből, hogy a pogromrasorakozó tömeget szétszórja, s így a pogromnak elejétvegye. Ebbe a csapatba Hruscsov is önként jelentke-zett és amikor akcióra került a sor, kivette részét acsatából. Véres fejjel került haza a zsidó családhoz,akik már attól tartottak, hogy ő is a Fekete Százak kö-zé tartozik. A súlyos zúzódásokat szenvedett és sántítóHruscsov sebeit a zsidók kimosták és a foltozó varga,akinél lakott, megelégedéssel jelentette ki: "Ez aztánrendes ember sohasem fog bennünket bántani."

Nem is bántotta őket. De a zsidók sem voltak hálátlanok.A varga fia, aki nem volt más, mint Kaganovics Lázár, mindigott állott mögötte és segítette életútján. Ő vitte be a bolsevikimozgalomba és így tolta előre, amikor alkalom kínálkozott rá.Kaganovics vitte Ukrajnából Moszkvába és mutatta be Sztá-linnak. Az tehát kétségtelen, hogy Hruscsov jó zsidó kapcso-latokkal rendelkezik és hű kiszolgálója azoknak a világhatalmicéloknak, amelyeket Sion bölcseinek jegyzőkönyveiben leszö-geztek.

A szovjet úgynevezett "antiszemitizmus"-ára az utóbbiidőben bizonyos nyugati intellektuelek igyekeznek mindenfélebizonyítékot felhozni. Ilyen lenne többek között Berija likvi-dálása, a zsidó orvosok pere, Kaganovics legutóbbi időbentörtént félreállítása, a Slansky-ügy és Rabinovics Pauker Annafinoman történt elsüllyesztése.

281

Elhinni azonban, hogy a bolsevizmus ilyen vonatkozásbanmegváltozhat, a szovjet szisztéma lényegének félreismerése.

A Hitler elől emigrált német zsidóság, rendszerint kitűnő-en értesült és zsidó ügyekben feltétlenül megbízható lapjábana New York-i Aufbauban rendkívül érdekes tudósítás jelentmeg Jehojachim Alkalai, tel-avivi zsidó tollából.

A lap 1951. május 4-i számában megjelent tudósítás,amely tehát olyan időben látott napvilágot, midőn Sztálint márantiszemitizmussal gyanúsították, elmondja, hogy a német tá-madás idejében a Szovjetunió vezetősége Közép-Ázsiába irá-nyította a hitleri csapatok elől menekülő zsidókat. Ez a többmint 400 ezer zsidó menekült egyfelől megszabadult a németüldözéstől, másfelől kitűnően elhelyezkedett Kazahsztán, Üz-begisztán, és más középázsiai szovjet államokban. Pontosanazokon a területeken, ahol a Szovjetunió nagy hadiipari köz-pontjait, atomkísérleti telepeit építették fel.

Mint a tudósításból kitűnik, a Szovjetunió vezetősége azsidók áttelepítésével számos célt ért el egyszerre. Az anti-szemitizmusra mindig is hajlamos orosz többségű részekbőlkivonta a zsidókat. A zsidókat mentesítette a bolseviki pártegyik csoportjának ama gyanúja alól, hogy ezek "kozmopoli-ták", mert az üzbegisztáni és kazahsztáni lakosság körébenezek - ha még akartak sem tudtak volna kifejezést adni állító-lagos nyugati érzelmeiknek. A legfőbb cél azonban az volt,hogy a felépülő szovjet nagyipar és hadiipar megbízható ke-zekbe kerüljön.

"Egyelőre úgy látszik – írta Jehojachim Alkalai –hogy a zsidó szakemberek, a technika, gazdasági életés közigazgatás terén átlagon felüli intelligenciájukés sokéves tapasztalataik következtében szinte nélkü-lözhetetlenek a Szovjetunió számára."

Mindjárt el is mondja a tudósító, hogy az üzbég köztársa-ság minisztériumában három zsidó miniszter és Kazahsztán-ban két helyettes zsidó miniszter működik. "A minisztériumok-ban a fontos pozíciók egész sorát zsidók töltik be." Különösenerősen vannak a zsidók képviselve a "Gosplan" nevű államitervhivatalban, amely az egész államilag irányított gazdaságot

282

ellenőrzi. A pártfunkcionáriusok között – írja ugyanez a lap –egész tömege van a zsidóknak, akik főleg az agitpropnál (Pro-paganda minisztérium) vannak elhelyezkedve. Az állami ke-reskedelmi szervezeteknél, az iparnál szintén mint igazgatókés vezető főmérnökök vannak alkalmazva a zsidók. Végül pe-dig megállapítja a jól értesült "Aufbau": a zsidók gazdasági éstársadalmi helyzete az ázsiai szovjet köztársaságokban sokkaljobb, mint a Szovjetunió többi részein.

Mi történt tehát? A Szovjetunió végrehajtotta a nagy súly-pontáthelyezést. A zsidóság értékes és nélkülözhetetlen ele-meit áthelyezte az új és életfontosságú iparvidékre. A Szovjet-unió hadiipara, urántermelése zsidó kezekben és zsidó igaz-gatás alatt áll. Felépítették a második, vagy harmadik vasfüg-gönyt, amely az Ural mögött kitűnően rejti el a világhódítókat.Ezzel párhuzamosan az európai részekben, az antiszemitiz-mustól alaposan megfertőzött európai Oroszországban, alig-alig láthatók a szovjet uralom tényleges fenntartói és nélkü-lözhetetlen technikai szakemberei, munkásigazgatói, tervhi-vatali bürokratái. Ezek ott vannak a Szovjetunió új súlypont-ján, az amerikai távolsági rakéták által alig-alig elérhető nagyiparvidéken.

És nem érdektelen az sem, hogy a fenti zsidó lap tudósítá-sa szerint ennek a zsidók vezette új szovjet súlypontnak veze-tője, főparancsnoka 1951-ben még Kaganovics volt.Kaganovics Lázárt a taskenti kerület választotta be a szovjetPolitbürojába. Az Aufbau szerint az is bizonyos, hogy ezeket amagas rangú zsidó hivatalnokokat, politikai, gazdasági éskulturális vezetőket Kreml nem minden ők nélkül, sőt szándé-kosan küldötte Közép-Ázsiába.

A második, vagy harmadik vasfüggöny mögött óriásikulcspozíció épült, amely kézben tartja az egész Szovjetuniót.Enélkül áll, vagy bukik a szovjet rendszer. Kifelé azonban né-hány zsidó orvos perével, elfogásával és szabadon bocsátásá-val nyugodtan lehet hirdetni, hogy "mi antiszemiták, anticio-nisták vagyunk". Kaganovics Lázárt eltávolították ugyan a lát-ható európai posztjáról. De nem akasztották fel, nem börtö-nözték be, s az olvasóban joggal merül fel a kérdés: vajon mitcsinál Kaganovics azon az új szovjet súlyponton, ahol ma az

283

atombombákat, a távolsági rakéta repülőgépeket és szputnyi-kokat gyártják?

Az úgynevezett szovjet antiszemitizmus babonájával kap-csolatban, naivabb nyugati lelkek mindig tudomásul veszik alegújabb szovjet ködösítő akciót.

"Ha Sztálin nem volt antiszemita, akkor egész bizto-san az Malenkov, de Hruscsov mindenesetre a világ-hódítók ellensége."

Azonban 1956-ban felkereste a Szovjetuniót a franciaszocialista párt küldöttsége, Pierre Comin főtitkár vezetésealatt. Pierre Lochak az orosz-francia tolmács gyorsírta és ké-sőbb nyugaton nyilvánosságra hozta a Hruscsov, Kaganovicsés a francia küldöttek között folytatott tárgyalás jegyzeteit.Ennek a meglehetősen nyílt beszélgetésnek során KaganovicsLázár többek között ezeket mondotta a francia szocialistáknak,akik a nyugati humanizmusra hivatkoztak:

- A humanizmus számára nincs hely addig, amíg aforradalom győzelmét véglegesen nem biztosítottuk. Aproletárdiktatúrának nincs más feladata, mint a for-radalom győzelmét biztosítani és befejezni.

A "forradalom győzelme" Kaganovics szerint nem lehetmás, mint a teljes és totális világuralom. S nyomban utánamegszólalt Hruscsov, aki csaknem nyíltan megmondotta, hogya Szovjetunió ma is a zsidók vezetésén alapszik, csupán bizo-nyos okokból ajánlatos a szidókat a második vonalba nyomni.

"Ha a zsidók, a mi köztársaságunkban az első helye-ket akarnák elfoglalni, – mondotta Sztálin utóda –akkor azt bizonyosan nem szívesen látnák a bennszü-löttek. Ha például Ukrajnában valami egészen magasposztra nevezünk ki egy zsidót, és az körül veszi ma-gát zsidó munkatársakkal, akkor ez egész bizonyosankiváltja a féltékenységet és az ellenségeskedést a zsi-dókkal szemben. Azonban mi mégsem vagyunk anti-szemiták. Nézzen ön rá Kaganovicsra. Ő zsidó. És ittvan Mitin, ő is zsidó. És itt láthatja a mi kedves Lydia

284

Faktorunkat, aki a beszélgetéseinket fordítja, s akiszintén zsidó. Magamnak is van egy félzsidó unokám.Mi harcolunk az antiszemitizmus ellen."

(Süddeutsche Zeitung 1957. július 5.)A szovjet rendszer sajátosságából folyik, hogy Nyugat,

főként az érthetőén Izrael ellenes arab világ megtévesztésecéljából olykor szükség van egy kis "antiszemita" látszatra is.Azonban a második és harmadik vasfüggöny mögött ma is ottvan a Szovjetunió igazi ereje, a zsidó vezetésre épített nagy-ipar, haditermelés. És a Szovjetunió sem felejtette el a tiszte-letre méltó rabbik 1951-es nyilatkozatát, amelyre már hivat-koztunk: "A harmadik világháború a zsidóság teljes kiirtásáravezet." Ha pedig hiányozni fog a zsidóság, akkor nincs többébolsevizmus. Hruscsovék és Zsukovék – az egész új intelli-genciával együtt – elmehetnek krumplit kapálni. S pontosan ezaz, amire nem vállalkozik a bolsevizmus "árja" rétege sem.

Hruscsovék antiszemitizmusáról szívesen terjeszt legen-dákat a nyugati sajtó. Legutóbb az Adenauer kancellárhoz kö-zel álló legtekintélyesebb keresztény demokrata lap aRheinischer Merkur hasábjain jelent meg hosszú cikk StephanW. Pollak Londonban élő zsidó publicista tollából. Megfojtottkultúra cím alatt ez a kiváló és jól értesült zsidó újságíró arrólpanaszkodik, hogy a szovjet rendszer megfojtja a zsidó kultú-rát. Nem engedélyezi a jiddis színházakat és néhány zsidó írótki is végeztetett. Súlyos panaszként emlegeti, hogy a Szovjet-uniónak nincs egyetlen főrabbinusa sem és hiányos a rabbiképzés is. Szerinte "zsidótlanítják" a Szovjetunió három milliózsidóját, mert kulturális téren nem engedik a zsidó műveltségetfejleszteni. Ez azonban áll Oroszország többi népeire is. Magátaz orosz kultúrát is sikerült megfojtani a bolsevizmusnak. Alényegben azonban - amitől a helyzet ismerőit nem tántorít-hatja el semmiféle propaganda - súlyosan elszólja magátPollak. A lényeg pedig az, hogy a Szovjetuniót a mai napig ishárom millió zsidó kormányozza, adminisztrálja.

"A zsidó világkongresszus londoni gyűlésén – írja –dr. Levenberg a Jewish Agency angliai képviselőjeigen érdekes ténymegállapításokat közölt a mai

285

Szovjetunióban élő zsidók szociális és gazdaságihelyzetéről. Míg 1933-ban 270 ezer zsidó dolgozott amezőgazdaságban, ma a zsidó lakosság teljes egészé-ben a városokban dolgozik, mint hivatalnok, alkalma-zott, orvos és tudós. Magukénak mondhatnak néhánykulcspozíciót is, amelyekből ma még az oroszok nemtudják kiszorítani őket. Hivatalos statisztikák szerintis még mindig 25 ezer zsidó tudós dolgozik a Szovjet-unióban."

(Rheinischer Merkur Nr. 50. 1957. december 13.)Döntő adat ez, noha bizonyos panaszok gyászkarszalagjá-

ban van becsomagolva. Louis Levine adatai ma is pontosanegyeznek a dr. Levenberg statisztikájával: Oroszországotkulcspozíciókból, hivatalnoki állásokból három millió zsidókormányozza, akik között 25 000 a szovjet tudomány csúcsándolgozik: építi az atombombákat és a világűr rakétákat.

Azonban nem az elfogultság, hanem a Szovjetunió pilla-natnyilag legmagasabb hatalmassága Hruscsov mondja meg,hogy mi is az igazság a szovjet "antiszemitizmus" kérdéseiben.

1957-ben ugyanis Hruscsovnál járt Eleanor Roosevelt, akitermészetesen elsősorban a szovjet zsidók helyzetéről érdeklő-dött. Hruscsov így felelt:

"A kommunista nem lehet antiszemita, mert a kom-munizmus ellene van minden faji megkülönböztetés-nek. S ha kommunista párt valamelyik tagjáról kide-rülne, hogy antiszemita, senki sem fogna vele kezetközülünk. Különben is mikor maga Marx Károly iszsidó volt, hogy lehetne egy kommunista antiszemita.Saját fiam is, akit a háborúban megöltek, zsidó nőtvett feleségül. A zsidóknak a szovjetben minden lehe-tőségük megvan, hogy tanuljanak és a legmagasabbállásokat töltsék be."

(Hídverők, 1957. 10. évf. 23. szám)Lengyelország helyzete különösen érdekes ezen a téren.

Itt lép leginkább előtérbe az első és második vonal problémája.A zsidóság gondosan elkerülte, hogy Lengyelország minisz-

286

terelnöke zsidó legyen, Azonban 1946-ban Lengyelországkardinálisa, amerikai látogatása során nagyon élesen utalt arra,hogy a lengyel kommunista párt túlnyomó része zsidókból áll,akik kegyetlen terrort gyakorolnak a világ egyik legkereszté-nyibb állama fölött. Lengyelország kommunista miniszterel-nöke soha sem volt zsidó. Az első vonal ma is a lengyelGomulka. Hátterében azonban ott állottak a hatalom ténylegesbirtokosai: Roman Zabrovszky (zsidó), a kommunista párt fő-titkára, aki minden kommunista rendszerben a hatalom tényle-ges birtokosa, Hilary Minc, gazdasági miniszter (zsidó), JacobBerman, gazdasági államtitkár (zsidó). A vezető kormányhi-vatalokban túlnyomóan zsidók uralkodtak a szerencsétlen len-gyel nép felett.

Magyarország sorsa, kiváltképpen az 1956-os szabadság-harc után, feltűnően és megdöbbentően fontos ebben a tekin-tetben. Ha az 1951-es állapotokat nézzük, akkor az első vonal-ban áll Rónai Sándor, a köztársaság elnöke, aki félig cigányszármazású és csak a felesége zsidó. Dobi István, a magyaror-szági politbüro elnöke szintén nem zsidó, hanem alkoholistavasúti pályamunkás, aki néhány fröccsért korlátlanul és aka-dálytalanul szolgálja ki a moszkovitákat.

A második vonalban 1956 tavaszáig ott állt a ténylegeszsidó diktátor, Rákosi-Roth Mátyás, a Kommunista Párt (Ma-gyar Dolgozók Pártja) főtitkára. Ezt a szerepet később egy má-sik rendkívül fontos moszkvai zsidó állampolgár, Gerő-SingerErnő vette át.

Kevés változással, itt-ott történt cserélgetésekkel, Ma-gyarország urai zsidók voltak.Révai József (Kahána Mózes), nevelésügyi miniszter, a

Mindszenty-per hírhedt felbujtója zsidó.Farkas Mihály (az akkori honvédelmi miniszter, moszkvai ál-

lampolgár, kassai nyomdász, eredeti nevén Wolff Izrael),zsidó.

Gerő (Singer) Ernő, aki rendkívül jelentős szerepet vitt a spa-nyolországi polgárháborúban, majd a második világhábo-rú idején a Freies Deutschland elnevezésű áruló németkatonai szervezet (Paulus generális) megalakításában ésaki Távol-Keleten is sokáig volt Sztálin személyes megbí-

287

zottja, szintén zsidó. 1956. október 23-án Gerő Ernő bu-dapesti rádióbeszéde nagymértékben hozzájárult ahhoz,hogy a magyarországi szabadságharc kirobbant. Gerő aSzovjetunió magyarországi megszállásának fenntartásáértszólt a rádióban. A magyar munkásfiatalság és egyetemiifjúság minderre felháborodott, felkeléssel és ágyútűzzelfelelt.

Vass (Weinberger) Zoltán gazdasági miniszter, a komlói bá-nyatröszt igazgatója, szintén zsidó volt. Felesége, aki aZsidókórház orvosnője volt, 1956 novemberében a Zsidó-kórházba menekült magyar és keresztény sebesülteket ki-szolgáltatta a szovjet hóhéroknak.

Természetesen zsidó volt Magyarországon a legfőbb ha-talom, a MVD parancsnoka, Péter Gábor (eredeti nevénAuspitz Benjámin), kisvárdai szabósegédből lett "vezérezre-des", akinek kezén 30 000 megkínzott és kivégzett magyar vé-re szárad. Auspitz Benjámin később kegyvesztett lett. Állítólag9 és fél évi börtönre ítélték.

Szintén zsidó volt Molnár Erik külügyminiszter, aki ha-talmas "tudományos" tanulmányt írt arról, hogy a magyarokat,mint "ázsiai" népet vissza kell telepíteni a Golodnaja Sztyep-pére. Zsidó volt természetesen a kommunista rendszer propa-gandafőnöke, Boldizsár (Bettelheim) Iván is.

Ezen kívül 40 000 munkaszolgálatos zsidó szállotta meg amagyarországi GPU, a rendőrségnek kulcspozícióit. Ezek let-tek a rendszer rendőrtisztjei, politrukjai, a városok vezetői, agyárak munkásigazgatói.

Magyarországon különösen jól megfigyelhető volt az elsőés második vonal előre, hátramozgásának stratégiája. Rákosit1956-ban leváltották. A pártfőtitkári székben – tehát a tényle-ges diktátorságban – utóda egy másik zsidó lett. Gerő Ernő,aki ugyanazt a moszkovita és nagy cionista vonalat képviselte,mint elődje. Midőn 1956. október 23-án kitört a forradalom,akkor a 12 év alatt kommunista szellemben nevelt és a zsidóvilághatalmi ábrándokról mit sem tudó magyar fiatalság NagyImrét kívánta a kormány élére állítani.

288

Nagy Imréről kevesen tudják, hogy Somogy megyébőlszármazó, úgynevezett paraszt félzsidó. Eredeti neve Grósz.Anyja magyar volt. Felesége zsidónő. Hosszú ideig és Moszk-vában és a sztálinista hatalom egyik neveltje. A magyar sza-badságharcban vitt szerepe – legalább is – gyanúsnak és meg-bízhatatlannak tűnik fel. Látszólag bármilyen súlyosan vétett aSzovjetunió ellen, a mai napig sem állították bíróság elé.

Pontosan a magyarországi szabadságharc, illetőleg annakleverése mutatta meg, hogy a kommunizmusban sok mindenmegváltozhat, azonban annak zsidó, cionista és világuralmijellege változhatatlan. Az 1956. november 4-én bekövetkezettszovjet támadás után a magyarországi kulcspozíciókat újra azsidók szállották meg, s ma is ők uralkodnak az elnyomott,szerencsétlen magyar nemzet fölött. Ott vannak a gyárak mun-kásigazgatói állásaiban, a pártközpontban, az újjászervezettÁVH vezéri és fővezéri tisztségeiben.

Miként Egyiptomnak nem engedték meg, hogy kitörjön anyugati zsidó világuralom láncai közül, Magyarországnak semengedtetett meg, hogy kivágja magát a keleti zsidó hemiszfé-rából.

Románia helyzete szintén érdekes és figyelemre méltó.Közép-Európának ez a nagyon tiszteletreméltó, bátor és fiatalnem szláv nemzete úgyszólván évszázadokon át szembe állotta zsidó világhatalmi törekvésekkel és a legjobb szövetségeselehetett volna a magyarnak. A második világháború előtt Ro-mániában hatalmas, mélyről jött mozgalom ütötte fel a fejét: aVasgárda. Egy új, ős-szocializmust hirdetett ez a fanatikusannemzethű csoport, amely – sajnos, – sokszor szemben állt ve-lünk, magyarokkal is. Károly, román király mögött azonbanott állt annak rőt hajú zsidó szeretője és ágyasa LupescunéWolf Magda, aki a gyenge akaratú királyt a román népi moz-galom ellen lázította. Ennek eredménye a Vasgárda elpusztítá-sa, kiirtása lett. Még megdöbbentőbb, hogy a hitleri Németor-szág a "nagypolitika" önző érdekeit követve, segítette likvidál-ni a Vasgárdát, amelynek vezetői 1944-ig a zsidókkal ültekegy és azonos KZ-ekben. Csak II. Mihály király árulása utánismerte fel a német vezetés a Vasgárda jelentőségét és próbáltantibolsevista légiót alakítani. A KZ-ekbe zárt kommunista

289

ellenes harcosokból. Dicséretükre szolgáljon ezeknek, hogy amásodik világháború utolsó hónapjaiban valóban felfegyver-keztek és 1945. május 8-án hajnalban, a fegyverszünet napjána román légió volt, amely az utolsó puskalövést leadta a bolse-vista csapatokkal szemben.

A második világháború után Romániában is kísértetiesenérvényesült az első és második vonal elmélete. Groza Györgylett a miniszterelnök, de a második vonalban ott állott a tény-leges hatalom birtokosa, Sztálin legkipróbáltabb híve, Pauker-Rabinovics Anna, zsidó nő. A kommunista párt főtitkáraKisinevszky, természetesen zsidó volt. Ugyancsak a világhó-dítók fajtájából került ki Theohary Georgescu (Lebovics) bel-ügyminiszter. Móricz Roller volt 1951-ben a nemzeti nevelés-ügy főbiztosa, Moricz Bercovici a külkereskedelem vezetője.Max Solomon a propaganda legfőbb vezetője, MondyKerkovici és Rebeka Nathason a szovjet-román kulturálisügyek vezetői.

Georghiu Dej trónra lépésével és Pauker-Rabinovics Annadetronizálásával a helyzet változott, de csak látszólag. A sze-rencsétlen román népet ma ugyanaz a zsidó terror nyomja el,amelyet a nyugati világ szemében Pauker-Rabinovics Annareprezentált.

Rendkívül tipikus és figyelemre méltó Csehszlovákiaesete. Itt a miniszterelnök Gottwald elvtárs – félzsidó. Hátamögött azonban a kommunista párt főtitkára, Slansky-Salzman, a biológiai osztályharc vezetője, a második vonalbanálló zsidó jellegzetes figurája volt. Slansky-Salzmant, –éppenúgy, mint a keresztény és magyar Rajk Lászlót – kivé-gezték, mert ő bár kommunista volt, de nem volt hajlandó el-fogadni a zsidó világuralom legmagasabb rendű megnyilvá-nulását, a moszkovitizmust. Ő csupán nyugati zsidó uralmatakart. Ebben az időben a Csehszlovákiának nevezett hibridál-lam külügyi sajtófőnöke dr. Kosta, a tájékoztatásügyi minisz-térium legfőbb vezetője zsidó volt. Dr. Eugen Löbl, helyetteskülkereskedelmi miniszter, szintén a kiválasztott nép tagja.Ludwig Frejka, Gottwald elnök közgazdasági tanácsadójaszintén zsidó. Zsidó volt Vasely rendőrfőnök, a cseh Péter Gá-bor (Auspitz Benjamin), Bruno Köhler, a milícia parancsnoka,

290

Lomsky, Bubona, Fuchs, Taussigov, a legnagyobb kerületekpárttikárai, Bistricky és Goldstecker külföldi követek szinténzsidók, Truda Jakaninova Cakutrova, az ENSZ-nél delegáltcsehszlovák küldöttség vezetője szintén zsidó, Jiri Hironek, atájékoztatásügyi minisztérium osztályfőnöke szintén zsidó.Augenthaler és Gottlieb, a külügyminisztérium két fő-fő ve-zetője zsidó.

A Világ című magyar félkommunista lap írta 1953. már-cius 15-i számában:

"Az orosz MVD segítségével igen sok csehországizsidó jutott vezető pozícióba a kommunista pártban."

A második vonalat Slansky-Salzman kivégzésével lát-szólag felszámolták. A zsidó-ellenes cseh munkásság előttmutatni kellett, hogy a bolsevizmus nem zsidó uralom. A má-sodik vonal azonban valójában megmaradt és háttérben ma iskézben tartja a hatalmat.

Jugoszlávia szintén a második vonal tipikus állama. Titomarsall, Joseph Broz nem zsidó. A második vonal, a ténylegeshatalom vonala azonban itt is egy zsidó, Mojse Piade általképviseltetett, mindaddig, amíg ez évben hirtelen meg nemhalt. Mojse Piade nevéhez fűződik mintegy 200 000 népi né-met legyilkolása, éhenhalasztása és mindaz a szörnyű népgyil-kosság, amely Jugoszláviában történt. Ennek a mészárlásnak30 000 magyar áldozata van.

Kelet-Németországban Wilhelm Grothewohl, miniszterel-nök természetesen szintén nem zsidó. A második vonal embe-re azonban, Gerhardt Eisler, az amerikai és oroszországi zsi-dóság együttes megbízottja, Eleanor Roosevelt hű híve, atényleges hatalom irányítója. Természetesen zsidó Pavel E.Yudin is, aki Keletnémetország szovjet komisszárja és a tény-leges hatalom igazi birtokosa. A terrorista szervezet BenjaminHilda nevű vérszomjas zsidónő kezében van. A fenti névsor ésfelsorolás hiányos. De eligazítást ad a második vonal törvé-nyéről, a burkolt zsidó hatalom igazi arcáról. Azt azonbantudjuk, hogy az összes rab országokban sokkal nagyobb a ve-zető állásban lévő zsidók száma, mint azt a mellékelt vázlatfeltünteti. A bolsevista zsidó vezetők mindenütt fedőnevek

291

alatt élnek, és legtöbben keresztnevüket is megváltoztatták,hogy ne legyenek felismerhetők az ószövetségi hangzású ke-resztnevekről sem. A vasfüggöny mögötti országokban külö-nösen nagy a zsidó hatalom Lengyelországban. Erre mutatHlond bíboros 1946. július 6-án Amerikában tett nyilatkozata,amelyben kijelentette:

"A zsidók vezetése a kormányzatban megteremtette akormányzásnak olyan formáját, amely iránt a néptöbbsége egyáltalán nem vágyakozik. Azonban nem isaz a fontos, szám szerint hány zsidó ül politikai pozí-cióban. A döntő kérdés, hogy milyen pozícióban ül."

A vasfüggöny mögötti rendszerekben a kommunista pártfőtitkára az igazi diktátor, uralkodó és teljhatalmú földi isten.Mögötte áll a politikai rendőrség, a kommunista párt, a szovjetadminisztráció teljes gépezete. Épp ezért veszélyes jelentősé-gű, hogy 1951-ben a kommunista párt főtitkársága - Bulgáriátkivéve - mindenütt a szovjet államokban zsidó kézben van.Még Tito Jugoszláviájában is. Ugyancsak zsidó a politikairendőrség főnöke, vagy ha ez nem, a belügyminiszter. Újabbana nevelésügyi miniszterséget, a propaganda és hadügyminisz-teri tisztet is igyekeznek zsidóra bízni. Jellemző, hogy ezekbenaz időkben a hadügyminiszteri hatalom Nyugaton is különösenérdekli a zsidókat. Ezidőben Franciaországban Jules Moch,Nagy-Britanniában Shinwell Mano, az Egyesült ÁllamokbanRosenberg Anna a hadügyminiszter. Mr. Eisenhower McElroymellé újabban szintén egy zsidót fogadott helyettes hadügymi-niszteréül.

Amerikában az öreg Bernhard Baruch, aki a háború alatt351 életfontosságú iparágat kontrollált, büszkén mondotta el:

"I probably had more power than perhaps any otherman is the war, doubtless that is trus!"

Több hatalmam volt, mint bárkinek! – mondja Baruch ésez a hatalom már maga a zsidó – világuralom. Amerikában aző kezükben van a függönyök mögötti politikai hatalom, azUSA titkos kormánya, a sajtó, a televízió, a rádió, a film, akönyvkiadás, az atombomba és a hadiipar jó része. Oroszor-

292

szágban ők kontrollálják a pénzt, a politikai rendőrséget, aszövetségi államok kormányait, a sajtót, a filmet, a marxista-leninista tudományt, az ifjúság nevelését, a hadsereget, azélelmezést, az állami tartalékokat. Ők a vasfüggöny mögöttiországok diktátorai. Akiknek szemei vannak, látják: Ukrajná-ban egy Manuilsky, Észtországban ismét egy zsidó, Magyaror-szágon Rákosi-Roth, Gerő (Singer), vagy Apró Antal, Jugo-szláviában Mojse Piade, vagy más Romániában, Lengyelor-szágban, Csehországban ők a tényleges vezérek.

Nyugaton is felismerhető, hogy minél több zsidó ül a"demokrácia" kulcspozícióiban, az a demokrácia és az az ál-lam mindinkább halad a bolsevizmus felé. Például Franciaor-szág egész magatartására magyarázatot ad a francia politikaiélet mérhetetlen elzsidósodása. Mikor e sorokat írni kezdtük,Franciaország miniszterelnöke Mendés France Pierre, Isaac,Isidore, Cerf (Hirsch), David Mendele és Faburger CohenSarah fia. A vasfüggöny mögötti államokhoz hasonlóan a leg-főbb rendőri hatalom, a National Sureté főnöke, RobertHirsch. Ugyanígy zsidó Franciaország második számú kom-munistája, Jacques Duclos. Jules Moch, a francia szociálde-mokrácia egyik legbefolyásosabb személyisége, aki sokáigvolt hadügyminiszter és a Nyugatnémet fegyverkezés szabo-tálója, szintén a világhódítók közül került Bonaparte örökébe.

Párizs a diaszpóra központja marad, – írta büszkén aMonde Juif. És Franciaország szédületes gyorsasággal haladlefelé a korrupció lejtőjén és az elpusztult római birodalom,vagy a középkori spanyol pusztulás útján.

Nyugat-Németországban az amerikai megszállás óta anémet nagyiparba szivárgott be az idegen tőke, amelynek po-litikai nyomása igen érezhető. Nyugat-Berlinben csak ErnstReutert engedélyezték polgármesternek, aki korábban a kom-munista párt főtitkára és természetesen zsidó volt. (időközbenmeghalt. A szerző.) És Nyugat-Berlin belügyminisztere egyLipschitz nevű világhódító.

Rámutattunk már azonban arra, hogy 1951-ben a vasfüg-göny mögötti kommunista pártok főtitkárai kivétel nélkül zsi-dók voltak. A prágai Slansky-Salzman, Berija, a magyarorszá-gi terrorfőnök Gábor-Auspitz Benjamin, Pauker Anna likvi-

293

dálásával, vagy látszólagos eltüntetésével kapcsolatban bizo-nyos eltolódás látszott beállni a vasfüggöny mögötti kulcspo-zíciókban. A nyugati rádiók – amelyekben szintén a világhó-dítók ülnek – szívesen tulajdonították ezt a Szovjetunióban ésa hódoltsági területeken uralkodó antiszemitizmusnak. Ilyen"antiszemitizmus" azonban nincs. A fenti felsorolással Orosz-országra és a vasfüggöny mögé szorult államokra vonatkozóadatokkal bizonyítottuk, hogy a vasfüggöny mögötti hatalomma is szilárdan a zsidók kezében van. A körülmény, hogy néhatologatják a szerepelőket, kellemetlen feladatokat nem zsidószármazású kommunistákra bíznak, semmit sem jelent. Mégkevésbé jelent valamit az, ha egy-egy zsidót olykor likvidál-nak, vagy mint a Jegyzőkönyvek parancsolják, egyet-egyetfeláldoznak saját embereik közül. Berija, Slansky, Péter-Auspitz Gábor, Pauker "likvidálásának" épp az a magyarázata,hogy ezeknek az országoknak népe kezdte ismét felismerni abolsevista hatalom elsődleges zsidó jellegét, dühe a terror uraiellen fordult. Tehát a többiek feláldozták őket, hogy "példátlanjólétet" biztosítsanak népüknek s egyben azt a látszatot kelt-sék, hogy a közhatalom maga is a zsidók ellen van. Akikmindezt végrehajtották maguk is mind zsidók voltak. Ha vala-ki, hát ők tudták, hogy indító okaikat, szándékaikat, cselekvé-sük mozgató rugóit nagyon is megértik a nyugati zsidók. Ami-kor nyugaton itt-ott kezd kicsiny antibolsevista hangulat je-lentkezni, nagyon is célirányos elterelni a figyelmet a bolse-vista uralom zsidó jellegéről.

- Egy nép vagyunk! Egy nép! – írta valamikor Herzl Tiva-dar.

Amíg ennek komolyságát fel nem ismeri a nemzsidó vi-lág, addig hazugság és ostobaság minden Kelet és Nyugat kö-zötti ellentétről beszélni. Nincs ellentét! Kelet kulcspozíciói-ban éppúgy zsidók ülnek, mint a nyugati kulcsállásokban, ésezek soha de soha nem fognak egymás ellen támadni, merttudják, hogy egymást semmisítenék meg. A zsidó világhatal-mat pusztítanák el. Ebből az elgondolásból ered a koegziszten-cia gondolata, az európai fegyverkezés szabotálása, a hazafiasnépfrontok, az atombomba eladása, és minden, ami a keleti ésa nyugati hemiszféra együttélése lehetőségére mutat.

294

Addig, amíg ez így van, addig népcsalás minden szó,amelyet a nyugati népek rádiói az antibolsevizmusról kiejte-nek. Amíg Nyugaton nem lehet kimondani, hogy a bolseviz-mus semmi más, mint a zsidó világhatalom legmagasabb for-mája, addig nem érdemes nyugati szabadságról, nyugati de-mokráciáról beszélni. És amíg nem lehet Keleten sem rámu-tatni arra, hogy a nyugati világot nem az "imperialista kapita-lizmus", hanem a zsidó pénz, sajtó, politikai befolyás terrorja,kizsákmányolása uralja, addig hazug és becstelen és nemőszinte a vasfüggöny mögötti "szocializmus" sem.

Ma ők kereskednek a gabonával, gyémánttal, a napi ruhá-zatunkkal és az imádságunkkal is. Ők irányítják az indiai, atávolkeleti, kínai kommunista pártokat éppúgy, mint a nyugatirepublikánusokat, mikor például McCarthy szenátor elpusztí-tására törtek. Ők vezérlik az UN hadsereget a koreaiak ellen ésők állanak a háttérben, amikor az északkoreaiakat az UN ellenküldik. Ők harcolnak Vietnámban a kommunisták ellen és mi-közben a nemzsidó légiósok tízezrei halnak hősi halált DienBien Phunál, a francia honvédelmi tanácsból ők adják az in-formációkat a bolsevistáknak. Ők hirdetik Európa újraegyesí-tését, és ők akadályozzák meg azt. Ők beszélnek koegziszten-ciáról és ők tudják legjobban, hogy ez a koegzisztencia való-ban lehetséges. A nyugati zsidó és a keleti zsidó, Amerika ésOroszország leigázója, mindig is megértette egymást:

1917-ben, az intervenciós háború, a szovjet anyagi fel-építése, a második világháború idején, a 11 milliárd dollárosland lease törvénnyel, Jaltában, Teheránban, Nürnbergben.Mindegy! A nyugati és keleti zsidó adta egymásnak az atom-titkot, lengette meg minden nemzsidó nép felett az atomhalálfekete zászlóját, hogy élhessen és uralkodhasson.

A nyugati álomlátóknak: a mérsékelt bolsevistáknak és azantibolsevistáknak meg kellett tanulniuk: az emberiséget nemlehet úgy felosztani, hogy vannak bolsevikek és antibolsevi-kok. A helyes megállapítás az, hogy vannak akik ismerik azsidó nacionalizmus veszélyét, és vannak, akik tagadják azt.Nem lehet antibolsevista az, aki zsidóbarát, aki tagadja, hogy abolsevizmus első számú ismertető jellege a zsidó! És nem le-

295

het jó demokrata az sem, aki nem ismeri fel a népakaratot el-nyomó zsidó nacionalizmust. De tovább menve nem lehet jószocialista és jó marxista-leninista az sem, aki nem látja meg,hogy a kommunizmus épp úgy a zsidó világhatalom javáraakarja kisajátítani az emberiséget, mint a liberális kapitaliz-mus.

"Egy nép vagyunk! Egy nép! - hirdeti Herzl Tivadar.A látszat, ami az "utca emberének" szól és szolgánknak,

teremtményünknek, a tömegnek: a Capitolium és a Fehér Ház,a demokrácia és egyenlőség illúziója. De a második vonalbanBernhardt Baruch, Frankfurter, David Lilienthal, Strauss,Oppenheimer, Jehova vasökle, amely szétzúzza a királyságo-kat és a demokráciákat. A keleti tömeg számára - a földi istenHruscsov, a nagy és bölcs, jó keresztény, de a második vonal aKaganovics dinasztia, Yudin, az MVD géppisztolya, a vas si-sakba öltözött makkabeusok, akik Dávid király hatalmát gya-korolják az orosz nép fölött. Az első vonalban Mc Cloy, akifegyverkezésre szólítja a legyőzött németeket. A második vo-nalban Herbert H. Lehman veje, Buttenwieser. Elöl Marshallhadügyminiszter és mögötte Rosenberg Anna, elöl Churchill,és mögötte Chervell, prof. Lindeman, vagy Shinwell Mano.

Egy nép vagyunk! Olyan nép azonban, amely magárahagy minden népet, amint érdekei elválnak az övétől. Egyetlenegyszer elhagyta már a Szovjetuniót is. Amikor az európai se-regek a moszkvai körvasútnál állottak, Moszkva zsidósága le-foglalva az utolsó autókat, járműveket, megrakodva a szovjetnép utolsó kincseivel, futott az átkozódó oroszok elől. Nem azsidó futott. Oroszország uralkodó rétege, az elnyomó osztálymenekült!

Azóta azonban újra elmondhatják: meghódítottuk a vilá-got. A második vonalból mi kormányozzuk az egész emberi-séget.

296

XVIII. FEJEZET

A világhódítók percig sem tudnának létezni, ha nem vol-nának segédcsapataik, melyeket ők irányíthatnak a kulcspozí-ciókból. Döbbenetes kép, hogy ma segédcsapatnak számít ademokrácia, éppúgy, mint a bolseviki diktatúra, a szabadkő-műves páholy, sőt az egyházak egy része. A parlamentek éskormányzók a népek szórakoztatására, a közvélemény elaltatá-sára rendezett színházi előadások, éppúgy, mint a bolsevikidiktatúrák pártkongresszusai. A kormánykomisszárok és el-lenzéki bábuk mögött azonban ott áll az ördögi igazgató: azAranyborjú és pénzuralom, amely vért és aranyat szűr a föld2500 millió lakosának verejtékéből.

Miért van ez így? Miként lehetséges ez? Létezik-e csak-ugyan egy sötét világuralom?

A második világháború során, a szovjet harctéren egyGuzmin nevű bolseviki rendőrtisztviselő hullája mellett párat-lan érdekességű jegyzőkönyvet talált a spanyol Kék Dandáregyik tisztje. A jegyzőkönyvet 1939-ben vette fel GuzminRakovszkij, volt párizsi orosz követtel, aki belekevertek aTuhacsevszkij tábornok ellen megindított nagy összeesküvésiperbe. Ehhez tudni kell, hogy Rakovszkij maga is zsidó volt. Ajegyzőkönyvben, amelynek hitelességéhez kétség sem fér, sokmindenről sző esik. Hiteles tanú, Lenin egyik bizalmas mun-katársa diktálta jegyzőkönyvbe az adatokat, amelyek felleb-bentik a fátyolt a világ, a bolseviki rendszer egyik legnagyobbtitkáról.

Rakovszkij ebben a jegyzőkönyvben nyíltan megmondot-ta, hogy az első világháború végén, az orosz ellenforradalommiatt már igen válságos volt a bolsevikiek helyzete. A bolse-vizmus 1917 végén már csak a régi moszkvai hercegség terü-letére szorult vissza. És ekkor jelentkezett egy felsőbb hata-lom, amely Rakovszkij szerint a világot kormányozza. Nyu-gatról jelentkezett a felsőbb hatalom, amely megállította az

297

ellenforradalom számára biztosított katonai és gazdasági tá-mogatást.

Miért ez a váratlan, titokzatos támogatás? Lenin ténylegeshatalmat adott Trockijnak, mikor a vörös hadsereg főparancs-nokává nevezte ki. Trockij-Bronstein felesége JitovszkySedova annak a Jitovszkynak a lánya, aki már az orosz-japánháborúban társ volt a Warburg-fivérekkel, illetve ezek rokon-ságával, Jacob Schiff bankárral. Már a zsidó Kerenszky forra-dalmát is Trockij apósának üzlettársai, a Jacob—Schiff—War-burg-féle bankcsoport finanszírozták.

Rakovszkij egész bizalmas vallomás sorozatában azt ál-lítja, hogy az 1927-es nagy New York-i tőzsdekrach egy titok-zatos csoport, néhány ember által irányított felső hatalomnakműve volt. Ugyanez a világhatalom állította sorompóbaRoosevelt híres New Dealját, de aztán ugyanez a világhatalomrendelte el az anyagi nehézségek közé jutott Hitler támogatásátSchacht útján, aki titkos szabadkőműves volt.

"Ez a világhatalom – Rakovszkij szerint – sokkal na-gyobb és egységesebb, mint a Komintern."

Rakovszkij Guzmin kérdezősködésére, hogy "tulajdon-képpen kik hát e világhatalom letéteményesei" szüntelenül ki-térő választ adott: ..."amazok", "azok a bizonyosok" – ismétlititokzatosan. Úgy látszik nem akarta kimondani, hogy a zsi-dók!

Azt állította, ő sem tudja egészen pontosan, kicsodák.Csak mindenütt jelen vannak, mindenütt jelentkeznek. Meg-fogható alakjuk nincs, legfeljebb a nemzetközi finánctőkeköntösében járnak. Néha egyszerűen csak úgy nevezi őket:pénzhatalom. Egy bizonyos: ha ez a világhatalom valahol, va-lamiképpen közbelép, ha a kommunizmussal szemben túlságosegység jönne létre. Trockij, aki ezeket a bizonyosokat közelrőlismerte, azt mondta egyszer Rakovszkijnak, "aki a szovjet blo-kádot széttörte, az a milliomos Walter Rathenau, a weimariminiszter volt." Említette Lionel Rotschildot is, aki a szovjetmegszületésénél segített.

298

Néha célzást tesz arra is, hogy ez az ismeretlen világha-talom valamiféle szabadkőműves szervezetbe van összefoglal-va. De még érdekesebb, amikor Rakovszkij azt mondja, hogya kommunista világforradalmiságnak igazi atyja nem MarxKároly volt, hanem Adam Weishaupt, az Illuminátusok sza-badkőműves rendjének megalapítója.

Ez a németországi Weishaupt természetesen zsidó volt ésMendelsohnnak, a zsidó filozófusnak tanítványa. Igen jó ba-rátja volt az első Rotschildnak, aki - mint már említettük -többször mondogatta, hogy az ő házának vörös jelvénye, a vö-rös lobogó fog uralkodni az egész világon. Rakovszkij szerintWeishaupt volt a világkommunizmus első apostola.

Nincs helyünk ahhoz, hogy részletesen ismertessükRakovszkij vallomását. Azonban rá kell mutatnunk, hogy lé-nyeges tényeiben ez egyezik az USA States Secret Service(2nd Army) Bureau már idézett jelentésével, amely ezeketmondja a párizsi Documentation Catholique 1920. március 6-iszáma szerint.

"Ha figyelembe vesszük, hogy a Kuhn, Loeb and Co.zsidó bankház nagyon közeli kapcsolatban áll aLazares Freres párizsi bankházzal (jelenleg a FreeEurope egyik titkos irányítója), a Gousburg bankház-zal, amelynek Párizsban, Leningrádban, Tokióbanvannak filiáléi, ha tudjuk, hogy ezek a bankházak szo-rosan együttműködnek a zsidó Speyer et Co bankház-zal, – Londonban, Frankfurtban – úgy biztosan állít-ható, hogy a bolseviki forradalom bizonyos mértékigzsidó mozgalom, amelyben a zsidó bankházak ésszervezeteik különösképpen érdekelve vannak."

A Kuhn, Loeb et Co. - 1935-ös adatok szerint - négy mil-liárd dollárnyi vagyont ellenőriz és azóta valószínűleg jóvaltöbbet.

Ennek a titokzatos hatalomnak világpolitikája nagyon ér-dekes. A cári Oroszország ellen olyan nagy volt a zsidósággyűlölete, hogy ugyanez a Kuhn and Loeb az orosz-japán há-ború finanszírozására 130 millió dollár kölcsönt adott a japá-noknak, majd amikor úgy látszott, hogy az első világháború

299

végén a bolsevikieket leverik – akkor Rakovszkij adatai sze-rint – megmentette a bolsevizmust. Jól tudta, hogy az ellenfor-radalom győzelme, a megkínzott, becsapott orosz nép bosszújaaz oroszországi zsidóság pusztulásához vezetett volna.

Azonban ennek az ördögi politikának legfélelmetesebbfejezete az, hogy Rakovszkij - de megbízható német forrásokszerint is - ugyanez a világhatalom kezdetben nagyobb össze-geket adott Hitlernek és a német nemzeti szocializmusnak is.Tudták, hogy ha Hitler uralomra kerül, akkor új háborúba lehetkényszeríteni Németországot. És a cél nem a nemzeti szocia-lizmus elpusztítása volt: a végső, nagy, tündökletes cél: min-den nem zsidó nép leigázása, biológiai tönkretétele.

Félelmes méretűvé nőnek itt Rakovszkij vallomásánakegyes részletei. Ő, aki jól ismerte ezt a titokzatos világhatal-mat, már 1938-ban, a börtönben kielemezte és előre megmon-dotta:

"Hitler kezet fog nyújtani Sztálinnak Lengyelországmiatt, Sztálin pedig elfogadja azt. És miután mind-ketten egy, a Nyugat számára fontos katolikus orszá-got támadnak meg, Nyugat csak az egyik felet: Hitlertfogja támadónak minősíteni."

A német elhárításnak még a második világháború kitöréseelőtt kezére került a Grand Orient nagypáholy 1939. május 29-én tartott nagytanácsi ülésének jegyzőkönyve. Ebből kitűnik,hogy Graussier nagymester már ekkor fontos tárgyalásokatfolytatott Bellittal, Roosevelt párizsi nagykövetével, és közöltea Grand Orient álláspontját, mely szerint minden eszközzelmeg kell akadályozni, hogy a lengyel-német kérdésben Hitlerés a lengyelek, másfelől Hitler és az európai nagyhatalmak kö-zött bármiféle megegyezés jöjjön létre. Chamberlainnal már1939 márciusában közölték, hogy ha folytatja békülékenységipolitikáját, Amerika minden morális és gazdasági segélytmegtagad Angliától.

Roosevelt tudvalevőleg a De Molay Rend főmestere a Li-banoni Nagy Cédrus Páholyának legmagasabb rendű szabad-kőművese és még számos szabadkőműves páholy tagja volt

300

Már jóval előzőleg közölte azonban a Catholic Gazette1936. februári száma annak a Párizsban tartott zsidó gyűlésnekjegyzőkönyvét, amelyen láthatólag újra ez a titkos világhata-lom jelentkezett, teljes nagyságában és jogos elbizakodottsá-gában: a szónokok büszkén utaltak arra, hogy a népek legfon-tosabb vezetőit sikerül a szabadkőművességben egyesíteni, sIzrael céljai érdekében mozgósítani.

"Mi vagyunk a háború és a béke urai!" - hangzott a világ-hódító önvallomása - Franciaország a mi ölünkbe hullt, Angliaa mi pénzünktől függ és a mi rabszolgánk. Sok más országok,beleértve az USA-t is, meghajoltak a mi rendszerünk előtt.

Egyik oldalon Rakovszkij, egy kommunista vezér, másikrészen egy ex-király, a mélyen katolikus XIII. Alfonz, a har-madikon a német nemzeti szocialisták által Párizs elfoglalásaután megtalált titkos jelentések, negyediken a demokrata pártiForrestal naplója, s végül egy katolikus, lengyel diplomatairatai tanúsítják, hogy ez a világhatalom nemcsak létezik, devalójában a világ ura is.

Conte Jean Szembek, a lengyel külügyminisztérium te-kintélyes főtisztviselője Franciaországban adta ki "Journal1933-39" című naplóját. Ebben 1939. február 19-éről jegyzifel a XIII. Alfonz spanyol királlyal folytatott beszélgetését. "Akirály pesszimisztikusan ítéli meg a világhelyzetet. A zsidóságés szabadkőművesség nagy szerepet játszanak a háború kirob-bantására irányuló törekvésekben. Az angol szabadkőműves-ség teljes mértékben felzárkózott a francia Grand Orient mel-lett." 1939. július 6-án Washingtonból hazatért Varsóba jelen-téstételre Lengyelország Amerikai követe, Jerzy Potoczky, akiazt mondotta;

"Nyugaton mindenféle emberek vannak, akik a hábo-rú felé űznek minket: a zsidók, a nagytőkések, azágyúgyárosok. Valamennyien úgy látják, hogy óriáskonjunktúra előtt állnak. Úgy kezelnek bennünket,mint a négereket, akiknek egy kötelességünk van,hogy dolgozzunk az ő tőkéik megsokszorozása érde-kében."

301

A zsidók és szabadkőművesek szövetségesekre találtak alegkülönbözőbb körökben. 1939. március 19-én kereste felgróf Szembek a Jezsuita rend generálisát, gróf Ledochowszkytés ezt jegyezte fel a megbeszélésről:

"Véletlenül tanúja voltam egy tárgyalásnak, amelyeta (Ledochowszky) Marmaggi kardinálissal, a spanyolFalange egyik küldöttségének megérkezéséről foly-tatott. Mindketten igen hevesen fejezték ki véleményü-ket a fasizmusról, a hitlerizmusról. A Falange egy ha-sonló rendszerű mozgalom. Ledochowsky mindezeketa rendszereket úgy jellemezte, mint 'opera deldiavolo' (az ördög művei). Április 21-én pedig közöltevele Monsignore Montini, aki akkor pápai államtitkárvolt, hogy a Vatikán "hivatalos felfogása szerint, haLengyelország a háború eszközéhez nyúl is, az igaz-ságos háború lesz".

Ugyancsak Szembek emlékiratai szerint a vatikáni lengyelkövet 1939. augusztus 11-én közölte vele, hogy Németország-gal szemben

"hajthatatlan magatartást kell tanúsítani, amire aVatikán nyíltan bátorít!"

Íme: jelentkezett újra a világhatalom új csatlóssága, magaa Vatikán is, amelynek semmiféle meggondolása nem volt aszovjet bolsevizmussal szemben.

Lehet, valóban igaz tehát, hogy van egy ilyen világössze-esküvés, amely a Wall Streettől Moszkváig és bizonyos vonat-kozásban egész a Vatikán küszöbéig terjed?

A világhódítók politikai kulcspozícióit már vázoltuk. De apolitikai előretörés csak szerény következménye annak a gaz-dasági világhatalomnak, amelyet a világzsidóság már az év-század kezdetén meghódított, hogy rajta keresztül uralja a né-peket és a nemzeteket.

Marxisták, leninisták és ábrándos szocialisták "dollárim-perializmusnak" nevezték ennek e titkos világhatalomnak je-lentkezését. A "dollárimperializmus" zászlóit valóban ameri-kai katonák hordozták, amerikai fiúk vére hullt el érdekében.

302

Azonban egy politikában tudatlan és járatlan nagy nemzet lo-bogói mögött valójában a világhódítók menetelnek és masí-roznak ma is, a szabad, független népek leigázására.

Csak néhány példát sorolunk fel. A Speyer et Co. nevűnagy zsidó bankház adta Mexikónak, 1903-ban az első 12 ésfél millió dolláros kölcsönt. Ezzel megszerezték Mexikó ösz-szes olajkoncesszióit. A "keresztény" Rockefeller, Morgan éstúlnyomó részben Jacob Schiff, Speyer és a többi nagy zsidóklettek urai Mexikó csaknem összes természeti kincseinek.Bernhardt Manesse Baruch, a zsidó irányítás alatt állóNational City Bank, Guggenheim, a zsidó rézmágnás lettek azország tényleges urai. Kormányokat buktattak, diktatúrákat,katonai juntákat cseréltek. 1912-ben – éppen a mexikói ügyekkapcsán – William Howard Taft elnök kénytelen volt elismer-ni a szenátus egyik bizottsága előtt, hogy Mexikó ügyébennem cselekedhetett másként, mint, ahogy cselekedett, mertJacob Schiff, Simon Guggenheim, J. et W. Seligman, JamesSpeyer fizették a pártjának választási költségeit.

Nicaragua vámjövedelmeit, alkoholadóit, vasútait, hajózá-si vonalait zálogosította el már 1906-ban ugyanezeknek a vi-lághódítóknak.

A Panama Canal Company of America egyik alapítója ésfő finanszírozója a Kuhn and Loeb bankház volt. Kuba iparát aGuggenheimok kontrollálják túlnyomó részben. Sant Domingóvéres harcok és a lakosság súlyos életveszteségei közepettevált a Kuhn and Loeb, Speyer and Co., Otto Kahn gyarmatává.Az USA katonai diktatúrát vezetett be, eltávolította a benn-szülött hivatalnokokat, koncentrációs táborokba vitte a lakos-ság egy részét. Aztán a világhódítók megkezdték a kizsákmá-nyolást.

Bolíviából Speyer, Guggenheim csináltak, a dollárimperi-alizmus szentséges ürügye alatt zsidó gyarmatot, olyan mér-tékben zsákmányolva ki a cinkbányákat, ami páratlanul áll agazdasági történelemben.

Chilében ma is a Guggenheim Trust és a Morganok ural-ják a salétromipar 35 százalékát és a rézpiac 90 százalékban aző kezükben volt már 1935-ben is.

303

Peruban a Seligmanok, a Goldschmidtek az urai a rézbá-nyáknak. Kanadában a nikkeliparban Lord Melchedt, eredetinevén Mond, zsidó iparmágnás az úr. És a 30 milliárdnyi ka-nadai vagyonból három milliárdnyit amerikai zsidók ellen-őriznek.

A Fülöp szigetek lakosságának egyhatoda elpusztult azidő alatt, amíg az amerikai dollárimperializmus, lényegében aKuhn and Loeb, tengerészgyalogsága barbár kísérő jelenségekközött meghódította a szigeteket.

A kínai kereskedelmet Morganékon kívül a zsidó vezetésalatt álló National City Bank és - természetesen a Kuhn andLoeb – szervezték. Később az International Banking Corpo-ration, Edward Harriman, a vasút király és Isaac Guggenhei-mer kezdték meg Kína gazdasági kihasználását. Schiff, Mor-gan, Kuhn and Loeb, Harriman szűrtek aranyat a kínai vasút-építésekből.

Hihető, elképzelhető, hogy ezek a függöny mögött rejtőzőés mégis az egész világot behálózó hatalmak nem lettek volnaalkalmasak a világ leigázására, háborúk kirobbantására és "bé-kék" teremtésére?

Rakovszkij szerint tőlük származik a bolsevizmus meg-mentése, ők urai a Németország elpusztítására irányított Hitlertámogatásnak, Sztálin-paktumnak, a légiháborúnak, a 18 mil-lió német kiűzésének, Európa rabszolgaságának, a független-ségükért küzdő ázsiai népek elnyomatásának. Ez a világhata-lom állt a nürnbergi per mögött, ez egyezkedett Yaltában, ezölte meg a demokrata Forrestalt és a kommunista Zsdanovot,amidőn ezek törésre akarták vinni a dolgot a bolsevista és akapitalista világ között. Ez tette el az útból az európai keresz-tény népek vezetőit háborús bűnösség címén, és ez eszelte ki aSzovjetunió megmentésére szolgáló újabb elméletet a koeg-zisztenciát.

A legborzalmasabb körülmények között mégis az atom-kémkedések idején mutatta meg az arcát ez a Rakovszkij sze-rint "felsőbb" hatalom. Miért nem volt hajlandó bírái előtt el-árulni Julius Rosenberg igazi megbízóit, holott ezzel meg-menthette volna maga és felesége életét?

304

A felelet egyszerű. Ez a szegény kis zsidó, társaivalegyütt, ennek a világhatalomnak ügynöke volt. Nem a magakezdeményezéseként adta át az atomtitkot Kaganovicséknak.Valakik megbízták, valakik beleszuggerálták, hogy neki a jó,hű nacionalista kis zsidónak szent, nemzeti, vallási kötelessé-ge, hogy a Kremlnek átadja az atombombatitkot és ezzel meg-akadályozza a harmadik világháborút, amely a szent rabbik -már ismertetett – véleménye szerint a "világzsidóságánakmegsemmisítésére" vezetne. Kik voltak ezek a megbízók?Kuhn and Loeb, Oppenheimer, Strauss, vagy megint csakegyüttvéve valamennyien? Annyi bizonyos, hogy a kisRosenberg és felesége, Ethel, valóban a mártírok némaságávalhaltak meg és sírjukba magukkal vitték a XX. század egyiklegnagyobb titkát. A zsidóság, amely őrjöngő, fanatikus jele-netek között kísérte őket a temetőbe, tisztában volt vele, hogyez a házaspár az ő életükért, megmaradásukért, a világzsidósá-gért áldozta fel magát az által, hogy nem nevezte meg a meg-bízóit, az igazi bűnösöket!

Ma ők csinálják a háborúkat és kötik a békéket. Erre vo-natkozólag nagyon jellemző cikket írt a La Voix de la Paixcímű francia lap 1955. VI. 15-i számában egy baloldali publi-cista, aki öntudatlanul is élesen világít rá a kulcspozícióbólkormányzott "demokráciák" lényegére.

"A francia parlament – írta – egy fajtája a zárt társa-ságnak, amelyben nagy bankcsoportok tagjai talál-koznak. Ezek: 1.) Union des Banques Americaines,amelynek politikai képviselője FranciaországbanRené Pleven, aki pályafutását mint Jean Monnet tit-kára kezdte. 2.) Az Union Européenne, amelyben aRotschild bankházak csoportosulnak. Ennek a politi-kai képviselője René Mayer, aki korábban a Rotschildvállalatok igazgatója volt. 3.) Egy kisebb pénzintézet,Banque Gradis, amelynek hatásköre nem terjed túl afrancia határokon. A Banque Gradis szolgálatábanállanak azonban olyan újságkirályok, mint Servan-Schreiber (zsidó), aki a L'Express című nagy befolyá-sú hetilap pénzadója. (Az egyik Servan-Schreiber há-

305

zassági kapcsolata révén is szoros kapcsolatban áll aGradis-családdal.) A második világháború után aGradisok, egy, a Lazard (zsidó) bankházzal kötöttegyezményük segítségével jelentős mértékben kiter-jesztették hatalmukat. Az Ind-Kínában folyt háborúsorán a Rotschildok fő érdekeltségei az ország északirészében voltak. A Rotschild-ház véleménye szerint eztette szükségessé a vietnami háború folytatását,mindaddig, amíg a hosiminheket meg lehet semmisí-teni. Ezzel szemben a Gradis bankház - Lazard ésServan-Schreiber érdekeltségei főként Délvietnámbanfeküdtek. Így ezek okosabbnak tartották a béketár-gyalásokat. Így csináltak miniszterelnököt MendesFrance-ból, aki a parlamentben megkapta azokat aszavazatokat, melyekkel Jaquinot úr, az egyik Lazard-lány férje rendelkezett. A következmények ismerete-sek. Hogy saját délvietnami érdekeltségeit megmentsea Gradis-Lazard et Co. Hosiminnek ajándékozta azt,ami a Rotschildoké volt."

Pár sorban félelmetes kép bontakozik ki Szent LajosFranciaországáról, amely különféle zsidó bankházak és rothadtparlamenti demokraták parancsuralma alatt áll, ma az egyik főtámaszpontja a világot fojtogató nemzetközi összeesküvésnek.

A sok-sok leleplezés között, amelyek a második világhá-ború után ezekről a titkos világhatalmakról megjelentek, talánlegnagyobb figyelemre Prancis Quinsey-nek, az argentínai DerWeg-ben megjelent cikke érdemes, amelyet a Rockefellerekvilágpolitikájáról írt. Röviden összefoglalva a "keresztény"Rockefeller bankház jelenlegi ura, Nelson Aldrich Rockefellermár hosszabb idő óta szorosan együttműködik a Kuhn Loeb etCo. New York-i zsidó bankházzal. Ennek jelentősége csak ak-kor érthető meg, ha tudjuk, hogy a Rockefellerek öt milliárddollárnyi amerikai vagyont kontrollálnak, és ha figyelembevesszük, hogy Nelson Aldrich Rockefeller, mint haladó ésprogresszív milliárdos, a legszélsőségesebb vörös elveketvallja. Roosevelt a második világháború alatt Nelson AldrichRockefellert bízta meg a Coordinotor of Hemisphere Defence

306

vezetésével, amelynek célja a délamerikai államok kézbentartása és a délamerikai piacok ellenőrzése volt. Ez a szervezetolyan vörös volt, hogy az amerikai néphumor szerint oda csakolyan emberek juthattak be, akik

"Moszkvában kiállított, kifogástalan pártigazolvány-nyal rendelkeztek."

Köteteket töltene meg annak leírása, hogy a Rockefeller-ház ura, vezettetve a szovjet bolseviki forradalmat és atom-bombát finanszírozó Kuhn Loeb and Co. bankháztól, milyenvégzetes szerepet töltött be a világ bolsevizálása terén. A WallStreet Journal 1948. május 13-iki számában Ray Cromleyamerikai újságíró erősítette meg, hogy már Yaltában, illetőlegmég Yalta előtt titkos megállapodás jött létre Nelson A. Ro-ckefeller és Gromikó, a Kreml zsidó megbízottja között aföldgolyó két hemiszphérára való felosztásáról. A demarkációsvonal, amely a földgolyót ketté szeli, Finnország keleti hatá-rán, Svédország partjain halad keresztül, átszeli a kettéosztottNémetországot, végigfut Ausztria keleti határain, áthalad Tö-rökország északi határain, és befejeződik a perzsiai öbölnél. Akeleti és nyugati összeesküvőknek ez a titkos megállapodásakülönös tekintettel volt arra, hogy Szaud-Arábia gazdag olaj-mezői a Rockefellerek és a mögöttük álló zsidó olajmágnásokellenőrzése alatt maradjanak.

Csaknem félelmetesen hangzik a fent idézett leleplezé-seknek az a bizonyított része, hogy a koreai vörösök támadásátegyedül és kizárólag az az olaj tette lehetővé, amelyet a kom-munista hadigépezet számára Rockefeller és Kuhn and Loebszaudi arábiai olajvállalatai szállítottak. Francis Quisney le-leplezései szerint igen valószínű, hogy a Rockefeller—Kuhnand Loeb-csoport nem állott nagyon messze az atomtitok ki-szolgáltatásától sem. Harry H. Hopkins, az amerikai politiká-nak ez a kísérteties figurája, David E. Lilienthal és a kínai vö-rösök fő patrónusa, Lattimore professzor egytől egyig a Ro-ckefeller Kuhn and Loeb csoport kreatúrái, támogatottjai és fi-zetett alkalmazottjai voltak.

A nyugati titkos összeesküvés sorozatosan mentette meg abolsevizmust a biztos pusztulástól. Megmentette, midőn

307

ugyanezek a titkos hatalmak, az angol szakszervezetek és azamerikai bankárok nyomására beszüntette a bolsevista ellenesintervenciós háborút, majd mikor hozzásegítette Sztálinékat aSzovjetunió iparosításához. Megmentette, amikor aRibbentrop—Sztálin paktum idején nem mert egyszerre mind-két félnek háborút üzenni, hanem csak Hitlert választotta ki főellenségének. Megmentette, amikor 11 és fél milliárd dollároscsekket nyújtott át Litvinovnak La Guardia, és újra csak meg-mentette, amikor a második világháború idején Teheránbanhozzájárult a balkáni partraszállás elhalasztásához, vagy ami-kor – idő előtt – megcsinálta a nyugati inváziót és nem vártaki, amíg a német és orosz diktatúrák seregei elvéreznek egy-mással szemben.

Pedig Truman, akit Amerika egyetlen antiszemita elnöké-nek tekinthetünk Jefferson óta, 1941-ben a szovjet-német há-ború, kitörése napján megmondotta:

- Üssék, gyilkolják egymást. Mi nekünk mindig azt afelet kell támogatnunk, amelyik a gyengébbik!

Harry S. Truman, a déli demokrata, a bátor, kis civil ésegykori haragos nyakkendőkereskedő, rettenetes örökségetvett át Roosevelttől. Fehér Házat, amely tele volt zsidókkal.Hadsereget, amely tele volt kommunista kémekkel. EgyesültÁllamokat, amelyben hemzsegtek az atomkémek, a szovjetügynökök. Amerikapolitikát, amelyet Roosevelt agytrösztjeúgy irányított, hogy a Rajnánál legyen a Szovjet és Amerikahatára.

Egy bizonyos, Harry S. Truman, mire hivatali idejénekvégére ért, a Fehér Házból kisöpörte Roosevelt összes világ-hódítóit, beleértve Samuel Rosemant is, aki homoszexuálisbűncselekmények miatt hét évi börtönre volt elítélve. Trumanelnöksége alatt született meg a Marshall-terv, amelyhez a kol-laboráns Marshall tábornoknak semmi köze sem volt, deamely mégis megakadályozta Európa gazdasági lerohanását. ATruman-doktrína állta útját a Dardanellák meghódításának ésIrán lerohanásának. Truman elnöksége alatt szabadon folytak aMcCarthy-vizsgálatok, és a McCarthy-bizottság a felelősségrevont 2900 áruló közül 2200 zsidó mivoltát állapította meg.

308

Truman állt szembe bátran és elhatározottan az északkoreaivörösök támadásával.

Az amerikai zsidó sajtó nem egyszer írta meg Trumanról,hogy "antiszemita" politikát folytat. És a világhódítók tudják,hogy ki az ő ellenfelük. Truman megszigorította a DP-törvényt, és módját ejtette, hogy a "nácizmus hatmillió zsidóáldozata" közül lehetőleg minél kevesebb jöjjön Amerikába azatomkémek segítségére.

Truman még csak alelnök volt, és Roosevelt utolsó napjaitélte, amikor a nyugati világban nagyon is komolyan felmerültaz a gondolat, hogy a második világháború keretében el lehetintézni a szovjet kérdést is és – a trumani elmélet szerint –Hitler bukása, vagy halála pillanatában el kell pusztítani a bol-sevizmust. A demokráciának, a szabadságnak ez volt az utolsóesélye a győzelemre.

Világosan látta ezt például Montgomery marsall, az an-golok nagy hadvezére, aki 1945 áprilisában komoly katonaitárgyalásokat kezdett a már megvert német hadsereg vezetői-vel, hogy egy formális kapituláció után együtt rohanják le akivérzett és utolsó erejét fogyasztó szovjet hadvezetést. Mind-azok, akik ezekben a lázas napokban Európában éltek, tudták,vagy legalábbis érezték, hogy a világ sorsát eldöntő nagy ösz-szeütközés a küszöbön áll. A német nácizmus ugyan meg fogsemmisülni, azonban a győztes Wehrmacht együtt fog mene-telni a nálánál is győztesebb angol amerikaiakkal.

A német, magyar rádióhallgató állomások, hadseregpa-rancsnokságok már 1945. márciusában tisztában voltak vele,hogy a Szovjetunió erejének legeslegvégén áll. Magyarországés Kelet-Németország térségében egymás után vették fel sdesiffrírozták a szovjet katonai parancsnokságok Moszkvánakszóló segélykiáltásait. "Fegyvert! Muníciót! Ember utánpót-lást!" – jajgattak a diadalmas szovjet parancsnokok.

És akkor, amikor minden lehetőség adva lett volna arra,hogy a demokráciák a német nemzeti szocializmussal együttelpusztítsák a bolsevizmust is, az események folyásába bele-nyúlt megint a Rakovszij-féle titkos kéz: egy tipikus bábkato-na, az Egyesült Államok jelenlegi elnöke, Dwight Eisenhowertábornok. A német Wehrmacht és Montgomery angol marsall

309

közötti tárgyalások híre ugyanis nem volt mese. LegutóbbRokossowszky vörös marsall, a lengyel kommunista hadseregeltávolított főparancsnoka feltűnő adatokat hozott nyilvános-ságra. Elmondotta, hogy Zsukov szovjet marsallnak bizonyíté-kok vannak a birtokában, melyek szerint az angolok a németWehrmachttal szövetkezve 1945. áprilisában meg akarták tá-madni az Európában túlságosan előretört szovjet csapatokat. Aszovjet vezérkar lehallgatta és desifrírozta azokat a táviratvál-tásokat, amelyek az angol és német főparancsnokság közöttezidőben folytak. Montgomery egyedüli feltétele az volt, hogya német hadsereg jelentse be a kapitulációt 1945. április 22-ig,s nyomban ezután megindul a közös támadás, amely legalábbaz Oderáig szorítja vissza a szovjet sereget.

Hillary, angol ezredes ezt a tervet elárulta Eisenhowernek,aki erre közölte, hogy amennyiben az angolok a németekkelszövetkeznek a bolsevisták ellen, megvonja tőlük a nélkülöz-hetetlen hadianyagokat és "lábhoz tett fegyverrel" fogja szem-lélni az eseményeket.

Ma teljes joggal mondhatja el az emberi szabadság egyikutolsó eshetőségének nagy pillanatáról a véres kezű Zsukovmarsall:

"Eisenhower barátom közbelépése megakadályoztaennek az áruló tervnek a kivitelét."

(Das Neue Zeitalter 1957. szeptember 28.)Roosevelt házi generálisa, tekintélyes amerikai szabad-

kőműves mestere, akiről Mac Arthur oly találóan mondta:"Eisenhower nekem nem vezérkari tisztem, csupán írnokomvolt", megsemmisítette az utolsó reményt. A Szovjetunió nem-csak megmenekült, hanem a világ egyik legerősebb hatalmalett. Ezután csak természetes, hogy Baruch és Morgenthaukedveltje, a Morgenthau-terv végrehajtója az Egyesült Álla-mok elnöke lett, miközben a függöny mögötti hatalmak az el-nökjelölésnél is elejtették úgy Taftot, mint Mac Arthurt,Eisenhower elnökségével megszűntek a McCarthy-vizsgá-latok. A Fehér Házba visszatértek a világhódítók és ezekből ajelenségekből, talán a gyermek is megértheti – hogy Eisenho-wer teljes közönyével, egykedvűségével miért akadályozta

310

meg az új sorsfordulatot jelentő magyar forradalom megsegí-tését 1956. november 4-én.

A világhatalom keleti fele, Mr. Eisenhower jóvoltából új-ra megmenekült. És ennek a tipikus karrierista bábkatonánakfelelőtlensége folytán jutottak szovjet kézre a rakéta titkok is.1945-ben a német tudósok, a bolsevisták közeledésének hírére,kiürítették Peenemündét, ahol a V l és V 2 készültek, s aholkészen állt már a V 9 is, a mai szovjet Szputnyik megfelelője.A németek 54 vagon műszaki rajzot, tudományos anyagothoztak az amerikai szovjet határra és akartak átadni az ameri-kaiaknak. Az amerikai CIC, amely akkor szinte kizárólag vi-lághódítókból állott, a német tudósoknak azt parancsolta, hogyaz 54 vagon anyagot hagyják a szovjet kezén. Ők maguk átjö-hetnek, de csak ötven kiló személyi csomaggal. Tudott-eminderről Mr. Morgenthau "főparancsnoka" Eisenhower?Mindez kérdés. A tény, hogy a rakéta titok, éppúgy, mint azatombomba a szovjet kezére került. Van-e tehát egy világotbehálózó, nemzetek fölötti összeesküvés? És erre a kérdésrenem lehet másként felelni, mint határozott igennel. Ez az ösz-szeesküvés mindig is jelentkezett az emberiség nagy válságaiidején. Keze ott volt a francia forradalomban, a XIX. századszocialista-kommunista mozgalmaiban, az első világháborútkövető békekötésekben. Felmerültek körvonalai 1917-ben acári Oroszország elpusztításakor, és Rakovszkij felidézettnaplója szerint ennek az összeesküvő csoportnak köszönhető abolsevizmus megmentése, a már-már győzelmes ellenforra-dalom idején. Ez a titokzatos hatalom robbantotta ki a másodikvilágháborút, pusztította el a keresztény Európát és annakszellemi vezető rétegét. Ez szolgáltatta ki az atomtitkot, és ezárulta el Amerikát.

Hogy kik ennek az összeesküvő csoportnak a tagjai? Nemkétséges, hogy elsősorban a világzsidóság tagjai, az ószövet-ségi, világhódító nacionalizmus megszállottjai, s ezek élén anemzetközi nagytőke bankárai, valamint a bolsevizmus főkomisszárjai, a Kreml urai. Az utóbbiak közül talán nem mind.De közülük igen sokan, akik a Kaganovicsok irányítása alattküzdenek a zsidó világkirályság megvalósításáért.

311

Náluknál csaknem veszedelmesebbek azok a segédcsa-patok, amelyeket közel fél évszázad óta felsorakoztattak sajátcéljaik megvalósítása érdekében. Legújabb statisztikák szerinta földkerekségén hatmillió szabadkőműves van és ezek közülnégymillió az Egyesült Államokban él. Ezek jó része valószí-nűleg nem kommunista, de öntudatlanul és akaratlanul is segítia kommunista célokat, és tudatosan érdekből vagy meggyőző-désből kiszolgálja a zsidó törekvéseket, amelyek végcélja akommunizmus, a totális zsidó diktatúra megvalósítása, ésminden emberi szabadság megsemmisítése.

Ennek az összeesküvésnek félelmetes méreteit csak akkorismerhetjük fel, ha tudjuk, hogy az emberiség küszöbkorszak-ban él, és talán máris belépett a vaskorból az atomkorszakba.Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy megjósolhassuk: a túlné-pesedett emberiség és az egész földgolyóbis sorsa, embermil-liárdok élete és kenyere attól függ, hogy miként fogják ezt azatomenergiát a termelés javára hasznosítani. Ez az ördögi,vagy – ha akarjuk – isteni áldást hozó energia ma egy szűkembercsoportnak, a népek feletti nacionalizmus prófétáinakkezében van. Az emberiség jó része máris tehetetlen ezzel acsoporttal szemben, amely a céltalan atomrobbantási kísérle-tekkel egyelőre csak saját profitérdekeit szolgálja, de halálossugárzással fertőzte meg máris vizünket, kenyerünket, szüle-tendő gyermekeink génjeit. Mi lesz, ha ez csoport az "atom-energia békés hasznosítása" címén kizárólagossági joggal ke-zébe veszi – mint, ahogy máris kezében tartja – ezt a végzetesenergiát? Nem utópia, nem lázálom, hanem nagyon is közelfekvő valóság, hogy ennek az energiának segítségével megfogják valósítani a világdiktatúrát. Hajtóerőt, villamos energiátcsak az a földrész fog kapni, amely süketen, vakon behódolnekik. Aki nem szolgálja őket, hogy mindig a társadalmi gúlaormán maradhassanak, és az élet napos oldalán élhessenek, akiszót mer emelni életelemük – a kizsákmányolás – ellen aznyomorultul fog elpusztulni. Mert ez az ószövetségi naciona-lizmus nem ismer könyörületet, emberséget.

Ha most, talán az utolsó pillanatban nem csavarják ki akezéből a hatalmat, nem fosztják meg politikai, gazdasági ésszellemi egyeduralmától, akkor egy-két évtizeden belül elkö-

312

vetkezik a totális világterror, minden emberi szabadság, szép-ség, szellem elpusztulása, minden haza, minden emberi ideálmegsemmisülése. Egyfelől marad négy milliárdnyi rabszolga,nemzet, faj, vallás, haza nélküli helóta tömeg, másfelől tizen-öt milliónyi kiválasztott, aki beteljesítette a Tóra próféciáját ésvalóban úrrá lett minden nemzetek fölött.

313

XIX. FEJEZET

Magyarországon 1956 októberében kitört a szabadság-harc. Egy egész nép kelt fel, de nemcsak Kelet, hanem Nyugatellen is. A magyar szabadságharc, amilyen hősiesen szembe-szállt a zsidók vezette ÁVH, a kommunista kormány rendsze-rével, éppúgy utasította el magától a nyugati kapitalizmus kor-rupt csekk-könyvuralmát.

A szabad Magyarország, ha nem is tudott megszületni, delegalább a lelkekben új világ született. Az ős-szocializmus, desokkal inkább lehet, hogy a legmodernebb szociális rend pél-damutató, új világa jött létre épp a munkásság és a proletariá-tus lelkében, elképzelésében. A szovjet államkapitalizmus, agyárak, a bányák kizsákmányolt robotosa, a marxista-leninistaintézet növendéke, a kommunista néphadsereg népi származá-sú tisztje, közlegénye, a falvak parasztja egyértelműen kelt fela bolsevizmus, mint a zsidó világuralom legmagasabb formájaellen.

A szabadságharc látszatát is elkerülte annak, hogy felves-se a zsidó uralom problémáját. Az ÁVH terroristáit és azokvezetőit nem mint zsidókat, hanem mint népgyilkos munkás-ellenes és antiszociális elemeket irtották ki ott, ahol lehetett.Természeténél, lényegénél fogva azonban mégis a világhódí-tók elleni első, igazi forradalom volt ez, mert a magyarországibolsevista uralomnak vezérei, kulcspozícióban ülő vezetői, aterrort fenntartó rendőrtisztek, a hadsereg magasabb vezetőiegytől egyig - vagy legalább is nagyon kevés kivétellel - zsi-dók voltak. Magának a terrornak is csak részben volt szlávbolsevista, sokkal inkább zsidó jellege.

"Belőlünk mindent elborító terror fakad!" - írták a Jegy-zőkönyvek. S mindaz, amit a Jegyzőkönyvek jósoltak az " őtitkos rendőrségükről", hatványozott mértékben, szinte ezer-szeresen megvalósult. A zsidó kézben lévő ÁVH mindenegyes magyart kartotékozott. Mindenkinek titkos kartotékja,úgynevezett "káderlapja" volt. Ezekbe a káderlapokba beírták

314

minden személy jellemét, apró tulajdonságait, véleménnyilvá-nításait. A legsúlyosabbnak azonban az számított, ha valaki"antiszemitának" volt minősítve. Tudunk olyan esetről, midőnegy fiatal tisztviselőnőt csupán azért bélyegeztek antiszemitá-nak, mert nem barátkozott elég lelkesen kollégáival és kollé-ganőivel, akik "érezték rajta", hogy esetleg nem szereti a zsi-dókat.

Ezekhez a kartotékokhoz 40 000 főnyi hatalmas apparátusaz Államvédelmi Hatóságok és ennek 400 000 spiclije gyűj-tötte az adatokat a társadalom minden rétegében, gyárban, hi-vatalban. S aki valamilyen oknál fogva az ÁVH-ra került, az-zal elképzelhetetlen kegyetlenséggel jártak el.

1945-46-ban a Zsidó Munkaszolgálatosok Bajtársi Egye-sülete szállta meg a terrorrendőrséget. Ez a szervezet egy, ko-rábban milliomos zsidó orvos, dr. Klár Zoltán, jelenleg ameri-kai "lapszerkesztő" vezetése alatt állt. Ezek egész csoportokatalakítottak, amelyek bejártak a fogházakba, hogy az ott letar-tóztatásban lévő női foglyokat rendszeresen, naponta többszöris megbecstelenítsék. A kínzásnak olyan bestiális módszereittalálták fel, amelyek elképzelhetetlenek még a kínai kínvalla-tás dús fantáziájában is.

Meztelenre vetkőzött zsidó rendőrnők a foglyok jelenté-sében vad orgiákat rendeztek, majd a foglyok hímvesszejébevékony üvegcsövet toltak be, s kívülről egy kalapácsütésseldarabokra zúzták azokat. A sok éven keresztül megkínzott el-ítélteknek a fogházi séta alkalmával naponta vadul ütniük,verniük kellett társaikat. Jellemző, hogy még a kommunistaKádár Jánost is megkínozták, midőn pillanatnyilag szembefor-dult a moszkvai rendszerrel. Összes ujjáról letépték a körmö-ket, azután pedig szabályosan kasztrálták, mint ezt több svájciújság is közölte.

A börtönökből kiszabadult és Nyugatra jött szabadsághar-cosok tíz és tízezer hasonló esetről hoztak hírt. Midőn pedigsikerült megszállni az ÁVH épületeit, azokban a terrornakolyan bizonyítékait találták meg, amelyekben nem hitt volnasenki Nyugaton. Hatalmas termekben százezer számra vettékhangszalagokra a legjelentéktelenebbeknek látszó telefonbe-szélgetéseket. A külföldről érkezett legártalmatlanabb levelet

315

is mikrofilmre fényképezték és hatalmas kartotékrendszerbenőrizték. Budapesten a Tisza Kálmán téren a félbehagyott föld-alatti villamos egyik főpályaudvara helyén 3000 cellával ellá-tott titkos börtönt építettek, amelynek létezéséről a szabadság-harcig senki sem tudott. Földalatti börtönök voltak a vidéki vá-rosokban is, és egész alagútrendszereket fedeztek fel, amelyekarra szolgáltak, hogy forradalom esetén a "vezérek" biztonság-ba menekülhessenek,

S ha tekintetbe vesszük, hogy a vezetők mindenütt zsidókvoltak, akkor nyugodtan el lehet mondani, hogy Magyarorszá-gon a zsidó világkirályság álmának legszélsőségesebb formájavalósult meg.

Ennek a terroron kívül még egy másik eszköze is volt. Abiológiai osztályharcon kívül, amely fizikailag is megsemmi-sítette a magyarság értékes rétegeit, folyt a politikai osztály-harc. Akiknek nagyapja 20-25 holdas kisbirtokos, vagy akinekapja 1945 előtt állami kishivatalnok volt, azt egyszerűen"osztályidegennek" minősítették. Hiába rendelkezett valaki alegfelsőbb rendű orvosi, egyetemi tanári, jogi, vagy mérnökiképesítéssel, ha osztályidegen volt, nem dolgozhatott másként,mint egyszerű fizikai segédmunkás. Ezek helyére részben ta-nulatlan kommunisták, főként azonban zsidók kerültek, akik arendszer kulcspozícióit foglalták el. Ugyanakkor a befogadóország intellektueljei közül 50 ezret vidékre – a legnyomorú-ságosabb körülmények közé – deportáltak. 1953-ban kb. 95ezer politikai fogoly dolgozott az internáló táborokban, 25ezerre rúgott a börtönökben lévő politikai foglyok száma és1945- 56 között 15 ezer "hivatalos" kivégzés történt. Az utób-bi adat csak akkor került nyilvánosságra, amikor 1956. no-vember 1-én a szabadságharcosok a gyűjtőfogházat felszaba-dították.

Irtózatos számok ezek, ha tudjuk, a százmilliós cári biro-dalomban összesen csak 40 ezer száműzött volt, s ha tudjuk,hogy Magyarországon 1867 és 1939 között sztrájkok, tünteté-sek, zavargások során összesen 17 ember halt meg a karhata-lom fegyverhasználata következtében. A cél világos és tagad-hatatlan volt: tömeget, megfélemlített, szellemileg elbutítottrabszolgát csinálni a népből és nemzetből, hogy afölött a Jegy-

316

zőkönyvek útmutatása szerint szabadon uralkodhasson a zsi-dóság. Október 23-án ez ellen az uralom, a zsidó világkirály-ság ellen kelt fel a magyarság, amelyet mégsem lehetett meg-törni és akarat nélküli embercsordává tenni.

Budapest véres aszfaltján egyszerre bukott meg és szen-vedett vereséget a világhódítók mindkét rohamlépcsője. Amagyar proletárság, egyetemi ifjúság, kezében fegyverrel, aharmadik lépcső ellen harcolt: A terror, elnyomás erőszak-szervei ellen küzdött, világot megrázó fanatizmussal. Azonbannem kívánta vissza a második lépcső, a liberális kapitalizmusuralmát sem. Nem kívánt sem hitleri rendszerű totalitarizmust,sem az egyházak világi uralmának visszaállítását.

Szocializmus, terror nélkül! Ez volt az íratlan program.Nemzeti szabadság - gazdasági függőség nélkül!

Világos, hogy egyelőre ezt a programot éppúgy nem tűr-hette el Kelet, mint ahogy nem támogatta és teljesen magárahagyta Nyugat. A magyar szabadságharc nemzeti és naciona-lista volt. Tehát éppúgy szemben állott a moszkovitizmussal,mint a világkormányos ENSZ-uralom másfajta terrorjával ésmás fajtájú rabszolgarendszerével.

A két hemiszféra elmélete akkor vált kísértetiesen vilá-gossá, midőn a keleti hemiszférából ki akart törni a magyarnép és a nyugatiból az arab világ, élén Egyiptom nacionalistarendszerével. Az még természetesnek látszott, hogy Kagano-vics – aki ekkor hirtelen előlépett a Szovjetunió élvonalába –megindította Zsukov páncélosait Magyarország ellen. Azazonban már nem látszott ilyen egyszerűnek, hogy ugyanakkorIzrael, szövetségben Angliával és Franciaországgal, orvulmegtámadja a szabad Egyiptomot.

A két világ szinte egy napon deklarálta, hogy a két hemi-szféra elmélete ma is érvényes. És érvényes természetesenYalta, Potsdam, a Gomberg terv. Az akkor megvont demarká-ciós vonalakat nem szabad átlépni sem Magyarországon, semEgyiptomban. Különben jönnek Ben Gurion és Kaganovicspáncélosai, hogy vérbe fojtsanak minden nacionalizmust, min-den szabadságvágyat és nemzeti függetlenséget.

Október 23-án tört ki a magyar szabadságharc és október29-én lépték át az izraeli csapatok az egyiptomi határt. Ugyan-

317

ezen a napon jelentették a magyar szabadságharcos rádiók,hogy a Szovjetunió felől erős páncélos kötelékek megkezdtéka bevonulást Magyarországra.

A Nyugat elképesztő árulást követett el Magyarország ésEgyiptom ellen. Miután a New York-i zsidóság már a forra-dalom első napjaiban gyűlést tartott és azonnal "antiszemita"felkelésnek bélyegezte a magyar szabadságharcot, az UN sie-tett azt magára hagyni és kiszolgáltatni a szovjet páncélosok-nak. Anglia, Franciaország pedig Ben Gurion szövetséges tár-saként siettek lebombázni a port-saidi "antiszemita" gyerme-keket.

A nyugati árulás azonban fájdalmasabb, végzetesebb ésárulkodóbb volt, mint a nyílt szovjet brutalitás. Nyugat elárultasaját magát is, a saját maga által hirdetett elveket, a demokrá-ciát, humanitást és soha inkább, mint ezekben a napokban bi-zonyosodott be, hogy a szavak, frázisok mögött egy félelmetesidegen érdek, a zsidó világnacionalizmus könyörtelenül ésmind nyíltabban képviselt érdekei húzódnak meg. A fegyverekmögött az ő érdekük áll, és uralja a világot. Ben Guriont senkinem állította a nürnbergi törvényszék elé, holott ugyanilyen"támadó háború tervezéséért" Jodlt és Keitelt kivégezték. AzEgyesült nemzetek pedig – 1800 közül 1200 zsidó alkalma-zottal – elnézték, hogy szemük előtt a szovjet elkövesse a leg-rettenetesebb genocidiumot.

Mindez azonban csaknem természetesnek látszik, ha fi-gyelembe vesszük, hogy amit visszaállítottak, az Rákosi-RothMátyás nélkül is a teljes és tökéletes zsidó világkirályság volt.A nyugati sajtó egy része szívesen terjeszti, hogy a magyarforradalmat követő kormány tulajdonképpen "antiszemita".Nézzük tehát a valóságot. Hiszen most bizonyul be legjobbana második vonal elmélete. Mert Kádár János, a kasztrált, ideg-roncs bábember, akit lényegében Csermáknak hívnak, és szlávszármazású, tényleg nem zsidó.

A két helyettes miniszterelnök, Apró-Apfelbaum Antal, ésMünnich Ferenc azonban zsidók. A külügyminiszter, HorváthImre zsidó. Minkét helyettese Sík Endre és Sebes István zsi-dók, Révész Géza honvédelmi miniszter zsidó, Antos Istvánpénzügyminiszter zsidó, Nezvál Ferenc igazságügyminiszter

318

zsidó, a kohó- és gépipari minisztérium első helyettes minisz-tere Bakonyi Sebestyén félzsidó, a külkereskedelmi miniszter,Incze Jenő zsidó, a belkereskedelmi miniszter, Tausz Jánoszsidó. A kultuszminiszter, Kállai (Campescu) Gyula romániaizsidó, egyik helyettese, Aczél György, aki főszereplője volt azegyházak elleni hadjáratnak, szintén zsidó.

A kommunista párt központi bizottságában - amely a bol-sevista rendszerekben tulajdonképpen a kormánynál is fonto-sabb szerv ismét hemzsegnek a világhódítók. A központi bi-zottság jelenlegi zsidó tagjai (1958) Apró-Apfelbaum Antal,Aczél György, Fock Jenő, Földes László, Friss István, HorváthImre, Kállai (Campescu) Gyula, Kis Károly, Münnich Ferenc,Nemes Dezső a Népszabadság szerkesztő tanácsának elnöke,Nezvál Ferenc, Nógrádi Sándor, Orbán László, Révai Kálmánaz elnöki tanács alelnöke, Révész Géza, valamennyien zsidók.

A félelmetes és rettegett hírű ÁVH-t, a gyilkosoknak ésterroristáknak ezt a szervezetét teljes hatalmába visszaállítot-ták és - mint eddig is történt - a vezetői túlnyomó többségük-ben a világhódító faj tagjai közül kerültek ki.

Talán nem a magyar elfogultság mondatja velünk, hogy amagyar szabadságharcnak mégis világtörténelmi jelentőségevolt. A munkásság és a világ igazi szocialistáinak lelkébenvéglegesen és tökéletesen megbukott a marxizmus mindenformája, amely a zsidó világkirályság érdekében több mint egyévszázadon át szintezte lefelé az emberi értékeket. Megbukotta kulcspozíciókból irányított világuralom is, mert a munkásságés a proletariátus, a szellemi rétegekkel összefogva – egyelőreösztönösen – ezeket a kulcspozíciókat számolta fel a vasfüg-göny mögött. Magyarországon kiderült, hogy a munkásságnem kívánja az úgynevezett nyugati kapitalizmus rendszerétsem, mert elutasította magától a kizsákmányolásnak úgy kele-ti, mint nyugati formáját. A maga tulajdonában akarja látni atermelő eszközöket, de nem valami nemzeti kommunizmus,hanem egy új, totalitarizmus nélküli nemzeti és szocialistarendszer alapján. És ez a felismerés erős gondolkodásra kell,hogy késztesse a nyugati kapitalista világot, a nyugati munkás-ságot is. Az atomháború és az atomhalál elől csak az menthetimeg az emberiséget, ha Nyugat, Kelet munkásai felé fel tudja

319

mutatni a szocializmusnak azt a formáját, amely Magyaror-szágon született, amelynek ideológiáját csak később írják meg.Csak ilyen szocializmus tudja kivenni a terrorszervezetek ke-zéből a géppisztolyt, és tudja szétzúzni a nyugati aranyborjút,a zsidók által kormányzott nagytőke hatalmát. Csak egy gyű-lölet nélküli szocializmus lehet az emberiség megmentője smindaddig, amíg ki nem lehet kapcsolni a világ légköréből azta gyűlöletet, amellyel a zsidó szellem legalább 2000 éve fertő-zi a Nyugatot, addig mindig fölöttünk lebeg az atomhalál ve-szélye, vagy rabszolgasors végzete.

Mindezt azzal kell kezdeni, hogy fel kell számolni az anti-szemitizmus infantilis formáit. Ki kell mondani bátran: nemvagyunk antiszemiták. Legelső sorban faji alapon ítéljük el azantiszemitizmust, mert az igazi szemiták a mi arab testvéreink,és a világharcban minden nacionalista erő természetes szövet-ségesei.

Nem vagyunk "antiszemiták" a szó hitleri értelmében, te-hát faji alapon sem, és nem hirdetjük, de nem is ismerjük elegyetlen faj felsőbbrendűségét sem. Nem vagyunk "antisze-miták" vallási téren sem, mert elég felvilágosult emberek va-gyunk ahhoz, hogy egyik vallást éppúgy tiszteljük, mint a má-sikat. Nem vagyunk "antiszemiták" legfőképpen pedig a te-kintetben, hogy nem gyűlöljük a zsidó ember egyetlen tulaj-donságát sem. Sem orrának alakját, sem társadalmi manírjait.

Amit gyűlölünk: az a zsidó világhatalom és 6000 éves ná-cizmus, amely le akarja igázni, s szolgaság, atomhalál és ki-zsákmányolás felé sodorja az egész emberiséget. És ezért nemszabad harcolnunk egyetlen zsidó emberi, faji, népi tulajdon-ságai ellen, de akár mint demokratáknak, akár mint szocialis-táknak, vagy nacionalistáknak nemcsak jogunk, hanem emberikötelességünk harcolni és pedig – kimondjuk – minden törvé-nyes eszközzel, ha kell, forradalommal is a zsidó világuralombármely formájának megmaradása ellen. Jogunk van szembenállni minden illegális hatalommal. Jogunk van felszámolni amásodik vonalat.

Ahol ez a világhatalom jelentkezik, ott könyörtelenül aközvélemény elé kell állítani cselekvéseit. Meg kell teremteni

320

a világ antijúdaistáinak közös nagy nemzetközi - vagy jobbanmondva - nemzetek fölötti szervezetét.

Ennek kötelessége lesz majd meghatározni a küzdelemmódját, amely egyes országok helyi adottságaitól függ. Neakarjon ez a szervezet a nemzeteknek államformát, politikaiirányokat előírni. Amerikában talán a demokrácia fegyverévelkell harcolni: szavazás, felvilágosítás, szükség esetén társa-dalmi és gazdasági bojkott. Az úgynevezett fasiszta országok-ban a központi hatalom megnyerésével. A szocialista orszá-gokban az őszinte, tiszta kezű szocialisták meggyőzésével. Avasfüggöny mögött – ha kell – partizánharccal, kizárólag arendszer zsidó vezetői ellen. Itt jogos a géppisztoly is, amelyetolyan példamutatóan vettek kezükbe a magyar szabadságharchősei. Terrorra terror! Terrorizmus – de csak a terroristákkalszemben!

A törvény és a rend uralma sehol sem jelentheti a szabad-ság eltiprását. Csak az afféle "szabadságnak" kell véget vetni,amelyben egyetlen törzsi nácizmus hordozóinak minden megvan engedve. Abban a pillanatban, amelyben az ilyen féle"szabadságot": a terror, a kizsákmányolás, korlátlan nyerész-kedés egy népre korlátozott szabadságát, tehát a zsidó világ-hódítók kiváltságait meg lehet szüntetni, a zsidóság előtt is felfog merülni saját sorsának nagy kérdőjele.

Meddig mehet ez így? Meddig lehet még csalódásbólcsalódásba vonszolni nemzeteket? Meddig lehet fenntartani abolsevizmust, és mikor következik el Amerikában is a mindentelsöprő felébredés, amelynek földrengéseit már jelzi a szeiz-mográf? Meddig tűrik még a népek, nemzetek, hogy ők rab-szolgák, elnyomottak, megcsalatottak legyenek és időről időrevad öldöklést rendezzen köztük egy vérszomjas, idegen nacio-nalizmus?

És a magyar szabadságharc itt nyitja meg előttünk a fé-nyesebb egeket, az új világ kezdetét, s adja meg egyben a fi-gyelmeztetést a világhódítóknak.

Ezt a világhódítást 2000 év óta mindig idegen fegyverek-kel és idegen szuronyokkal tartották fenn s növelték a végte-lenségig. "A nyugati zsidó 20 milliós keleti hadsereget fog fel-fegyverezni", írta a magyar látnok. Azonban a világzsidóság

321

legnagyobb, legfélelmetesebb hadserege, a szovjet vörös ar-mada megingott a magyar proletárok és munkásasszonyok ég-be síró áldozata láttán. Miskolcon az egyetemi ifjúság ellenvezényelt orosz páncélos tisztek a nyílt utcán lőtték főbe ma-gukat, hogy ne kelljen a vérgyilkos parancsot teljesíteni. Azorosz katonák sok helyen megadták magukat és kijelentették,hogy nem fognak magyar munkás testvéreikre lőni. A buda-pesti szabadságharc legkritikusabb pillanataiban megtörtént,hogy orosz páncélosok teljes legénységükkel átálltak a szabad-ságharcosok oldalára és együtt lőtték a terroristák bandáját.Vannak olyan hírek, amelyek szerint egy nagy 400 páncélo-sokból álló orosz egység parlamentereket küldött a magyarszabadságharcosokhoz, hogy kész elnyomói ellen fordítani a T54-esek ágyúit, ha azok nem állanak szóba a nyugati kapita-listákkal. (Az egyezség tulajdonképpen a támadási parancs ésa militarizmus fegyelme egyelőre győzött az egyes katona ér-zésein.)

A világzsidóság legnagyobb hadsereg lelkében megren-dült. Vele együtt meginogtak, sőt nyíltan a nép pártjára állot-tak az elnyomott nemzetek katonái. A román hadsereget nemlehetett bevezényelni Magyarországra, mert a romániai zsidóvezetők figyelmeztették Moszkvát, hogy a román egységek átfognak állni a magyarok oldalára.

"Krisztus katonái" – mint az egykori washingtoni cionistagyűlésen nevezték a vörös hadsereget nem megbízhatók többéa cionizmus számára.

- Ha eljön az óra, – mondotta egy magas rangú orosztiszt a magyar szabadságharcosok vezetőjének, – miis a zsidó elnyomóink ellen fordítjuk a fegyvert, amintti tettétek. A ti hibátok csak az volt, hogy idő előttcselekedtetek!

A függönyök mögötti hatalmak nem számíthatnak többéaz orosz katonára.

De vajon számíthatnak-e az amerikaira? Bármilyenmorgenthaui futószalagon jár még az amerikai politika, azUSA Army is sokat tanult 1945 óta. Látta Patton generálisösszezúzott testét, a német nép szenvedéseit, vérzett Koreában

322

és látta, mint állította félre a világzsidóság Mac Arthurt, agyőzelmes hadvezért.

A magyar forradalom nem a vég volt, hanem a kezdet. Ésez a kezdet feladta a nagy kérdést a világhódítóknak: meddigmég?

Lehet-e örökké így élni? Lehet az örökké valóságig fenn-tartani a hódítók életformáját? Lehet-e örökké páncélozott au-tóban járni, mint Rabinovics, Rákosi-Roth és a többiek, akiketegyelőre mongol, magyar vagy román testőrök kísérnek? Va-jon nem lázad-e fel egyszer a mongol? Lehet-e így élni? Flori-da jachtján járni, a civilizáció, a luxus ormain ülni, és mindigremegni, hogy egyszer elvész a hatalom? Meddig lehet mégbeleszuggerálni a világba, hogy aki minket lát és tetteinketészreveszi, az gyűlölködő "antiszemita" és meddig kell égnimás népek gyűlöletének tüzes kemencéjében, hogy egyszereljöjjön a vég és italán Amerikában is egy Auschwitz borzal-mai ismétlődjenek? Meddig kell még remegni, hogy a világébred, látni fog és észreveszi, hogy nem zsidók és nem a zsi-dók ellen kell folytatni ezt a harcot, hanem az elnyomók, adestruktorok, a diktátorok, az egy-faj rendszer képviselői, anépek megsemmisítői és terroristái ellen!?

Meddig mehet még az, hogy akasztófát állítunk a népekelitjének, és mikor a mi nacionalizmusunk ellen törnek ki fel-keléseik, akkor telesírjuk a világot az "antiszemitizmus" vád-jaival? Meddig lehet megőrizni a mimikrit és mégis, mint zsi-dók uralkodni a földgolyón? Meddig lehet még a népeknekinternacionalizmust hirdetni és magunk között a legszélsőbbfaji és törzsi nacionalizmust élni? Mik vagyunk mi tulajdon-képpen? Üldözöttek, vagy elnyomók? Ha minket bántanak, az"antiszemitizmus", de ha mi gyilkolunk halomra népeket, ké-szítünk Morgenthau-terveket, vagy szovjet tömegsírokat, azamerikai demokrácia, vagy orosz felszabadítás? Ha rombo-lunk, az építés, ha mi gyilkolunk, az szabadság, ha mi terrori-záljuk a világot, az demokrácia, de ha Ábrahám szent magjá-ból elvész csak egyetlen egy is, akkor kötelességük sajnálniminket minden népeknek. Ha mi élünk a népekből, a magunkönzése szerint, az nem nacionalizmus. Ha más népek akarjákönálló életüket élni, az náci barbárság!

323

Meddig mehet ez így? Mikor fog felébredni a világ?Meddig állhat fenn egymás mellett a kettős erkölcs, amely sze-rint a zsidónak minden szabad, minden megengedett más né-pekkel szemben? Mikor döbben rá a világ, hogy a háborúk,forradalmak, gazdasági válságok mögött mindenütt a mi aka-ratunk húzódott meg? A szimbolikus kígyó tekeredett végig avilágon, a népek életén, gondolkodásán, erkölcsén, és fojtottameg a keresztény országokat, a keresztény népeket, szinteztelefelé a tömegeket, irtotta az egyéniségeket, hogy szolgát csi-náljon a szabadokból? Mikor fog felkelni egyszer "szolgánk ésteremtményünk, a barbár tömeg"? Mikor jön rá a világ, hogynincsenek választott népek, csak - elnyomók! Nem jobb volna-e idejében felébredni nekünk is és megkeresni a hazát, amely-ben csak magunk között és a magunk országában élnénk?Amelyben nem elnyomók volnánk, hanem szabad polgárok.Nem gyűlöltek, nem idegenek, hanem helyhez kötött, teljesértékű emberek. Vajon nem érné-e meg az országépítéssel járóverejték az Aranyborjúk és Géppisztolyok feláldozását? Vajonnem jobb volna-e ideje korán megállni és Ahasvérust megsza-badítani a gyűlölet, az örök félelem átkaitól? Nem jobb volna-e az elnyomó hajszolt életénél, a bankár, a diktátor örök reme-gésénél, az uralkodó osztály bizonytalanságánál a biztos ott-hon, a verejtékkel épített haza?

Sion vénei bizonyára gondolnak erre, de a soviniszta őrü-let útján nincs megállás. Különösen nincs egy ilyen sok ezer-éves nacionalizmus útjain. Ma már aligha van más választás:győzelem, vagy halál! Világuralom, vagy megsemmisülés!

A keresztény népek azonban azt mondják, van egy másikút is. A szimbolikus kígyótól fojtogatott rab világ fölött ma isott jár a példa, az emberiség történelmének legnagyobb anti-júdaistája: a korbácsos Krisztus. A sadduceus gyűlölet kereszt-fái és a templom kufárjai között, egy izzó nacionalizmus lán-golásai közepette magasra emeli a korbácsot. A keresztényforradalom ez, amely a világnak visszaadja, amit a júdaizmuselvett tőle: a személyiség tiszteletét, a népek független hazáját,a szegénynek a szociális igazságot. Megszenteli a proletár tö-meget, és az anyagról az ég felé fordítja az ember tekintetét.

324

A keresztény forradalom ez a zsidó nacionalista világki-rályság rendszerével szemben, a nagycsütörtöki felkelés. AzÚj Szövetség ez! A teljes igazság, teljes emberség betöltése,talán az utolsó órán.

A megtévesztett tömeg előtt újra ott áll Péter s a lelki zsi-dóvá lettek, a "törvény alatt állók" számára a Szentlélek nyel-vén kiáltja:

"Szakasszátok el magatokat e gonosz nemzetségtől!"

A Jegyzőkönyvek parancsainak teljesedésével szemben azúj idők szava harsog minden rab ember felé. Száz év alatt egymásik jelszó hirdette: "Világ proletárjai egyesüljetek!" S atönkretett földi világban az ébredő népek számára új parancshangzik:

- Világ antijúdaistái - amíg nincs késő - egyesüljetek!

325

UTÓSZÓ

A magyar munkásság, parasztság, középosztály egyértel-mű szabadságharca kötelez. Nemcsak minket. A földkerekségösszes nemzeteit is! Ha együttes erővel nem tudjuk megtörni avilághódítók hatalmát, akkor vagy mint nyomorúságos rab-szolgák, vagy mint stronciumtól meghülyült, degenerált em-berroncsok lépnek a jövőbe, akik életben maradnak.

Ez a meggyőződés diktálta e könyvet és nem a gyűlölet!Épp ezért a szerző arra kéri a világhódítók hatalmasságait: neintrikáljanak, hanem cáfoljanak, ha tudnak. Ne próbáljanakismert módszereikhez nyúlni, mert minket nem lehet se meg-félemlíteni, se anyagilag tönkretenni, mert az utóbbihoz túlsá-gosan szegények vagyunk.

Ne jöjjenek a régi elkoptatott lemezekkel, hogy nácik va-gyunk, mert a barna totalitarizmus éppolyan idegen tőlünk,mint a vörös, vagy akár a fekete. Ne állítsák, hogy a zsidók ki-pusztítására törekszünk, mert csak a világhódító nácizmust -mint szellemi és politikai irányzatot akarjuk megsemmisíteni,anélkül, hogy egyetlen emberéletben, vagy akár egyetlen zsidóemberi méltóságában kárt akarnánk tenni.

Ne mondják, hogy Amerika ellenesek vagyunk, mert sze-retjük a farmerek, a munkások, a hősi pionírok Amerikáját,csak a Morgenthau, Baruch Amerikáját szeretnénk távol tarta-ni Európától. És azt se hirdessék, hogy ellenségei vagyunk azorosz népnek. Mi csak a Kaganovicsok Szovjetuniójának és abolsevizmusnak vagyunk engesztelhetetlen és halálos ellensé-gei.

Az utolsó kérésünk, hogy ne hamisítsanak. Ha idéznek,idézzenek értelem szerint. Ha pedig nem tennék ezt, akkor le-leplezzük, falhoz szorítjuk őket.

A "ne zsidózzatok", "lapuljunk meg és tűrjünk", az"egyezzünk ki velük, mert az ő kezükben van a pénz" korszaká-nak vége. Ne szajkózzák a kiöregedett jelszót, hogy itt valaki a"a buták szocializmusát" hirdeti. Mi csak az igazi, géppisztoly

326

és aranyborjú nélküli szocializmusban hiszünk. Mi csak azthirdetjük, hogy minden népnek joga van életre, kenyérre, sza-badságra, emberi méltóságra, de egy népnek se lehetnek ki-váltságai a többiek felett. Nincsenek, nem lehetnek "választottnépek", csak egyenjogú szabad nemzetek. Ez az igazság!

S az igazság egyszer mégis győzni fog!

A szerző

327

TartalomjegyzékBEVEZETÉS............................................................................2

I. FEJEZET ..............................................................................7

II. FEJEZET...........................................................................23

III. FEJEZET.........................................................................36

IV. FEJEZET .........................................................................46

V. FEJEZET...........................................................................67

VI. FEJEZET .........................................................................80

VII. FEJEZET........................................................................97

VIII. FEJEZET .................................................................... 106

IX. FEJEZET ....................................................................... 126

X. FEJEZET......................................................................... 142

XI. FEJEZET ....................................................................... 163

XII. FEJEZET...................................................................... 185

XIII. FEJEZET .................................................................... 201

XIV. FEJEZET .................................................................... 210

XV. FEJEZET...................................................................... 220

XVI. FEJEZET .................................................................... 245

XVII. FEJEZET................................................................... 264

XVIII. FEJEZET ................................................................. 296

328

XIX. FEJEZET.................................................................... 313

UTÓSZÓ .............................................................................. 325

TARTALOMJEGYZÉK .................................................... 327