Forrás: http://egeszseg.origo.hu/cikk/0624/350212/vitak_a_magyar_1.htm

Viták a magyar érelmeszesedés-oltás körül

[ORIGO] EGÉSZSÉG 2006. június 14., szerda, 9:12ELŐZŐ 1 2 KÖVETKEZŐESZKÖZÖK:

Az érelmeszesedés elleni magyar találmány, az esetleges védőoltás humán kipróbálására benyújtott pályázat eredményét júniusra ígéri a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. Több érelmeszesedéssel foglalkozó orvos szerint azonban egyelőre még az elmélet sem bizonyított.

Antikoleszterin antitest

AjánlóAz [origo] egészség szív- és érrendszeri témákkal foglalkozó oldalaAntioxidáns gyógyszerek és az érelmeszesedés kezeléseA magas koleszterinszint szerepe az érelmeszesedésbenAz érelmeszesedés lehetséges új okaOrvosi jegyzet az érelmeszesedésről

"Az emberi oltással kapcsolatos optimizmusunkat nem csak a sikeres állatkísérletekre alapozzuk, hanem az embereken végzett vizsgálatokra is" - mondja Horváth István orvos-biológus, az érelmeszesedés elleni védőoltás hatóanyagának szabadalmaztatója, aki harmincnyolc éven át az Országos Bőr-Nemikórtani Intézet szerológiai osztályának vezetőjeként dolgozott. Az engedélyeztetésnek ehhez a szakaszához 500 millió forintra lenne szükség számításaik szerint. Ha az immunanyag valóban hatásos, akkor a már kialakult betegség is visszafordítható lenne az antigén segítségével - állítja a feltaláló. 

Elmondása szerint évtizedek óta kutatja az érelmeszedés kialakulásának okait, és ő volt az, aki a világon először leírta az emberi vérben lévő antikoleszterin antitest jelentőségét a nyolcvanas években. (Az antitest létezését már 1925-ben egy Sachs nevű német tudós megállapította.) A nyolcvanas években indult kutatások kezdetén azt feltételezték, hogy maga az antitest váltja ki a betegséget. A kísérletek során nyulaknál próbálták fokozni az antitest mennyiségét, így jutottak el ahhoz az antigénhez, ami most a világon egyedül a magyar kutatók kezében van, előállításának módját csak Horváth István ismeri. 

Ellentmondásos antitestszámok 

"Csak egy ötletről beszélhetünk, aminek a vizsgálata rendkívül kezdeti stádiumban van" - int visszafogottságra Karádi István, a Semmelweis Egyetem professzora, aki egyben az érelmeszesedéssel foglakozó orvosokat tömörítő Magyar Atherosclerosis Társaság egyik alelnöke. Ő is foglalkozott az antitest tanulmányozásával, de elmondása szerint a pontos élettani funkcióját még senkinek nem sikerült feltárni. Úgy tudja, hogy a feltaláló csak kevés állatkísérletes modell alapján jutott el a mostani következtésekig, amikor az állatokban sikerült érelmeszesedést kialakítani - ezek az eredmények annak idején tudományos szaklapban is megjelentek. Azonban úgy gondolja, a találmány nagyon messze van még attól, hogy embereken is kipróbálható legyen. Az ötlet nem vethető el, de egyelőre nagyon kevés a bizonyíték - mondja. 

Horváth szerint nem az antitest felelős a betegség kialakulásáért, hanem éppen fordítva: az érszűkület akkor alakul ki, ha valamilyen okból kevesebb az antitest mennyisége. Ám az elméletnek

ellentmond például, hogy míg érszűkületes betegeknél (akiknél a lábon, nyakon alakult ki érelmeszesedés) valóban alacsony volt az antitestszám, de a koszorúér-szűkületes betegeknél (akiknél a szívet érintette az érelmeszesedés) már magas volt az antitest szintje. Mivel eddig csak kevés számú állatkísérlet volt, Karádi szerint a következő lépés semmiképp sem lehet a humán kipróbálás, ezt több éves további állatkísérleteknek kéne megelőznie, az emberhez biológiailag közel álló fajokon - disznókon, majmokon. Az esetleges mellékhatásokat így lehetne tanulmányozni, hiszen például a rákkeltő és a különböző genetikai hatások csak évek alatt ütközhetnek ki. A jelenlegi stádiumban a professzor szinte bűntényként értékelné az emberi szervezetbe való bejuttatást. Még az állatkísérletek után is szükség lenne emberi sejttenyészeteken való kipróbálásra, mielőtt egy ember kaphatna az anyagból. Karádi megérti a feltaláló aggodalmát: ha elárulja az eljárás lényegét, hiába a szabadalom, esetleg valaki felhasználná az ötletet. Ezzel együtt szerinte csak team-munkában lenne továbbvihető a kísérletsorozat, immunológusokkal megtárgyalva a vizsgálatok mikéntjét, és humán kipróbálás helyett a nagyszámú állatkísérletet kéne szorgalmazni. Természetesen így könnyen igazolni lehetne módszer esetleges hatástalanságát is. 

Egy neve elhallgatását kérő, szintén érelmeszesedést kutató orvos úgy gondolja, hogy a találmány elméleti bizonyítása sem megalapozott. Elmondása szerint a nemzetközi fórum sem fogadta el az elképzelést, és a "koleszterin nem olyan vegyület, ami ellen könnyen képződhet antitest". Véleménye szerint a humán kipróbálás előtti engedélyeket sem valószínű, hogy megkaphatja a feltaláló. 

A feltaláló elmélete 

Az érelmeszesedés kialakulásában az úgynevezett "rossz" koleszterinnek a feltaláló szerint mindenképp szerepe van, és különböző tényezőkre vezetik vissza a betegség kialakulását: a helytelen táplálkozás, a dohányzás, a magas vérnyomás, a túlsúly, a mozgásszegény életmód mind hajlamosító tényezők. Horváth szerint azonban ezek mind egy pontba vezetnek: a szervezet nem termel elegendő antikoleszterin antitestet, ami a "rossz" koleszterint képes felhasználhatóvá alakítani. 

Miután a koleszterin egyfajta zsír, magában nem tud a vérben oldódni, csak fehérjéhez kapcsolódva képes a keringésben részt venni. A "jó" koleszterin, azaz a magas sűrűségű lipoprotein (High Density Lipoprotein; HDL) esetében a fehérje teljesen betakarja a koleszterint, így azt a receptorok képesek megfogni, és a sejtek fel tudják használni. A "rossz" koleszterin, vagyis az alacsony sűrűségű lipoprotein (Low Density Lipoprotein; LDL) esetében viszont a felületen mint a "sün tüskéi" állnak ki a koleszterinmolekulák, amiket így, egy hasonlattal élve, zsíros, csúszós felületük miatt nem tudnak felvenni a sejtek receptorai (amelyek megköthetnék őket). Fiatalkorban mindenkinél termelődik az antitest, ami nagyjából úgy működik, hogy az ilyen "rossz" koleszterinmolekuláknál apró gömbökként rátapad a "tüskékre", így már ezek is megfoghatókká válnak a sejtek receptorai számára, vagyis felhasználja a szervezet. 

A vérben lévő fehérvérsejtek és az enzimek a fel nem használt, fehérje vagy antitestek által nem megfelelően borított molekulákat megemésztik, de megmarad egy "csont", amit nem képesek lebontani. Amikor ezek a sejtek tele lesznek koleszterinnel, elöregszenek, és megpróbálnak kijutni az érfalon. Soknak ez sikerül is, ilyenkor habos sejtréteg alakul ki az ér körül. Mikor már nem tudnak kijutni, mert annyi koleszterinnel vannak tele, akkor csak az első rétegen bújnak ki, és ott elpusztulnak; ezeket is felemésztik az enzimek, de megint marad egy "koleszterin-csont". Ez felhalmozódik az érfal belső rétegén belül, amitől szűkül az ér. A keringés gátlódik, ugyanakkor - mivel szűkebb helyen kell átjutnia vérnek - a vérnyomás nő. Az erek ráadásul a rugalmasságukat elvesztik, törnek, repednek egy idő után. Horváth a kísérletek során állatoknál olyan szintű meszesedést tapasztalt, hogy mikor az ereket megfogták, "mintha egy tojás héját" érintették volna.

1. Antikoleszterin antitest2. Védőoltás érelmeszesedés ellen?

Védőoltás érelmeszesedés ellen?A rossz táplálkozással úgy függhet össze az érelmeszesedés Horváth szerint, hogy a rengeteg bevitt koleszterin "megköti" a szervezetben képződő antitesteket, és az ismétlődő elhasználódás

után a szervezet kimerül, nem termel belőle eleget. Az antitestek termelésére ösztönözne az általa feltalált antigén, egyfajta védőoltásként beadva. Vizsgálható, hogy kinek a vérében milyen az antitest mennyisége - a feltaláló szerint tíz éven belül ennek vizsgálata mindennapos lesz. Elképzelése szerint a tapasztalatok alakítanák ki, hogy hány éves korban érdemes védőoltásként beadni a készítményt. Ötven év felett valószínűsíthető, hogy ez az antitestszint lecsökken, ezért nekik már mindenképp javasolt lenne. 

Az antitestet egyébként már ma is elő tudják állítani Magyarországon, ennek Horváth szerint diagnosztikai jelentősége van. Más kutatók terápiás célra használnák őket, tehát magát az antitestet vinnék be a szervezetbe. Horváth viszont úgy látja, az ő módszere, mivel az aktív immunizálás, hatékonyabb lenne, mint a passzív módszert jelentő, kész antitest-bevitel. 

Máshol is folynak hasonló kutatások: Horváth szerint amerikai kutatók dollár-százmilliókat költenek az antigén kifejlesztésére, ami neki pedig rendelkezésére áll. A Svéd Akadémia Orvosi Bizottságának elnöke idén februárban közzétette: megtalálták azokat a sejteket, amik felelősek az érelmeszesedésért, és bíznak benne, hogy néhány év múlva immunizálással le fogják tudni győzni a betegséget. 

Az érelmeszesedéssel foglalkozó orvosok közül sem hallott azonban még mindenki Horváth találmányáról: a Magyar Atherosclerosis Társaság tagjai között is akad olyan, aki nem ismeri az elméletet. Kritikaként említik, hogy nem olvashatnak róla elismert orvosi lapokban. Horváth azzal védekezik, hogy 1994-ben az Orvosi Hetilapban, 1998-ban pedig a Medical Science Monitorban foglalkozott a témával, a részleteket, az előállítás módját pedig nem akarja feltárni. 2003-ban szabadalmaztatta az eljárást. 

A Magyar Feltalálók Egyesülete is próbálja segíteni az engedélyeztetési eljárás folytatásához szükséges források előteremtését. Dr. Vedres András, az Egyesület főtitkára úgy gondolja, valóban kellene szerepelni a témával tudományos fórumokon, a feltaláló félelme, hogy esetleg felhasználnák az ötletét, alaptalan, hiszen ennek kivédésére való a szabadalom. Szerinte eddig azért nem találtak támogató gyógyszergyártót, aki finanszírozná a folytatást, mert vagy nem látnak elég üzleti fantáziát benne, vagy más, nagyobb üzleteiket veszélyeztethetné, amibe már dollármilliókat fektettek. Az is előfordulhat, hogy nem tartják elég megalapozottnak az elképzelést. Horváth elmondása szerint eddig még senki nem cáfolta elméletét. 

Megdőlt elméletek 

A régebbi elméletek között sokáig tartotta magát az, hogy a helyes táplálkozással lehet kiküszöbölni a koleszterinszint-emelkedést. Kísérletek során azonban bebizonyosodott, hogy ha a koleszterin anyagcsere felborul, bármilyen kevés koleszterin bevitel esetén a szervezet maga kezdi el termelni a koleszterint, így akármilyen diétával próbálkoztak, maximum 5 százalékos csökkenést tudtak elérni. 

Húsz évig egy chlamydia nevű baktériumot tartottak bűnösnek az orvosok az érelmeszesedés kialakításában, amely vírusként szaporodik a sejten belül, és megfertőzi az érfal sejtjeit. Ez érzékeny az antibiotikumokra, így a világ kutatói azirányban dolgoztak, hogy a baktériumtól megszabaduljanak. Azonban kísérleti állatokat hiába fertőzték chlamydiával, nem alakul ki érelmeszesedés. 2000-ben egy német Koenig nevű professzor szögezte le, hogy nem a chlamydiák okozzák a betegséget, és hozzátette, hogy minden új elképzelést tárt karokkal kell fogadni - mondja el Horváth, hozzátéve, hogy ekkor ők tizenöt éve ismerték az antitestet, és már az antigén is a kezében volt. Előidézni, gátolni is tudták kísérleteik során az érelmeszesedést, sőt, még a kialakult érelmeszesedés is visszafejleszthetőnek biztonyult, mivel az érfalakon lévő "plakkokból" is képesek az antitestek kiemelni a koleszterint. 

Horváth nem tud olyan kizáró tényezőt, amiért valakinél ne lehetne alkalmazni a módszert, szerinte veszélyei nem lehetnek, mivel a szervezet maga termelné az egyébként is természetes antitesteket a kis mennyiségben bevitt, megnövelt antigenitású koleszterin hatására. Próbaként saját magának már beadta az antigént, nála nem jelentkezett negatív hatás, de mivel érelmeszesedési problémája nincs, a hatékonyság ezen nem mérhető le. Természetesen egy gyógyszer engedélyeztetésénél az egy emberen végzett kísérlet nem értékelhető bizonyítékként. 

Sajnos nincs hozzávetőleges adat sem arra, hogy hány, állatokon már kipróbált anyag bizonyul az embereknél is hatásosnak és alkalmazhatónak - mondta el Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Annyit azonban hozzátett, hogy tízezer kikísérletezett vegyület közül csupán egyből lesz a végén gyógyszer.

[origo] egészség

1. Antikoleszterin antitest 2. Védőoltás érelmeszesedés ellen?