Vitaminok jelentősége• kis mennyiségben előforduló biológiailag aktív anyagok• esszenciálisak („vital amines”=létfontosságú aminok)• nélkülözhetetlenek a sejtanyagcserében, enzimek

alkotói• zsírban és vízben oldódók• a bélcsatorna mikrobái bizonyos vitaminokat

szintetizálnak (B12, folsav, biotin, K vitamin)• a zsírban oldódókat a szervezet több hónapra tudja

tartalékolni, a vízben oldódók esetében a tartalékolás limitált

Vitaminok jelentősége• hipovitaminózis: elégtelen ellátás, nehezen

diagnosztizálható (rossz közérzet étvágytalanság, álmatlanság, fáradtság, ingerültség, csökkent ellenálló képesség, bőrelváltozások)

• avitaminózis: tartós hiány, speciális hiánytünetek (pl. skorbut)

• hipervitaminózis: túlzott fogyasztás, elsősorban az A és D viatmin lehet toxikus

• Szükségletüket NE-ben (IU) illetve tömegegységben fejezzük ki

Vitaminok jelentősége• a vitaminhiány okai:

– csökkent bevitel vagy felszívódás• tárolási, ételkészítési veszteségek• életszínvonal• helytelen diéta• hiányos ismeretek (gyermekek)• finomított élelmiszerek (hántolás)• bélfertőzések• felszívódást csökkentő anyagok (avidin)

– antivitamin hatások• antivitaminok (kumarol, tiamináz)• antibiotikumok, gyógyszerek szedése

– fokozott szükséglet (növekedés, fizikai igénybevétel betegségek, láz, terhesség, szoptatás, dohányzás, alkoholfogyasztás)

Zsírban oldódó vitaminokA-vitamin (retinol)

– karotinokból képződik (, , karotinok) a bélhámsejtekben és a májban

– a felszívódott és raktározott forma retinil-palmitát (kis molekulatömegű hordozófehérje)

– aktív forma: retinol (nagy molekulatömegű hordozófehérje)

– a máj képes raktározni– látás (retina, retinol-rodopszin)– hámképződés– ivari folyamatok– érzékeny a környezeti hatásokra (fény, oxidáció)

A -karotin és az A-vitamin szerkezete

Hiány:– szaporodásbiológiai problémák– farkasvakság (a szem sötéthez való

alkalmazkodóképessége romlik)– nyálkahártyák kiszáradása– bőr szarusodása– növekedési, csontosodási zavarok

Szükséglet: – 1 mg/nap (2/3 karotin, 1/3 A-vitamin)– toxikus lehet (a karotin nem)

Forrás:– karotin (zöld növényi részek, termések,

sárgarépa)– A-vitamin (állati termékek, máj)

Az A vitamin hiány előfordulása

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Vitamin_A_deficiency.PNG

D-vitamin (kalciferol)– ergokalciferol D2

– kolekalciferol D3

ergokalciferol 7-dehidro-koleszterol kolekalciferol UV sugárzás

kolekalciferol D3

ergokalciferol D2

máj 25-hidroxi-D2, D3

vese

1.25-dihidroxi-D2, D3 (aktív forma)

– Ca, P felszívódás• bélhám Ca megkötő fehérje képződése• sejtmembrán transzport

– Ca, P mobilizáció, ürítés– toxikus lehet

D3-vitamin

Hiány:– angolkór, rachitis (fiatal gyerekekben)– csontlágyulás (osteomalacia, idősebb emberekben)

Szükséglet:– 5-10 ug/nap – toxikus lehet, megnöveli a vér Ca szintjét, meszesedés a lágy szövetekben, hányinger, fejfájás, depresszió

Forrás:–növényekben kevés –sokat tartalmaz a halak mája és a tojás–kevés és változó mennyiség van a tejben –szabadban való tartózkodás–szintetikus kiegészítés

E-vitamin (tokoferolok)– legfontosabb az -tokoferol– oxidációra, környezeti hatásokra érzékeny– szaporodási folyamatok (antisterilitásos vitamin,

ondó minőség, zigóta megtapadás)– antioxidáns hatás (peroxidok, szabad gyökök

semlegesítése)– sejthártyák védelme– Se-E-vitamin -tokoferol

Hiány:–szív és vázizom elfajulás –májnekrózis– ödéma betegség (a sejthártya permeabilitás megváltozása)– agylágyulás (encephalomacia, mozgászavar, a peroxidok agyszövetet és kapillárisokat károsító hatása miatt)

Szükséglet:– 10-12 mg/nap

Forrás:–gabonák csíraolaja–pillangós magvak–szintetikus E-vitamin–labilis, lebomlik a tárolás során

K-vitamin– fillokinon (K1, növényi)– menakinon (K2, mikrobiális)– menadion (K3, szintetikus)– véralvadás (protrombint aktiváló enzim)– a bél baktériumok szintetizálják

K2-vitamin (menakinon)

Hiány:–vérzési hajlam, vérömlenyek–újszülötteknél (bél mikroflóra, anyatej keveset tartalmaz)–antagonista anyagok jelenlétében

– dikumarin (somkóró)– antibiotikumok –rágcsáló mérgek

Szükséglet:– 70-140 ug/nap– 50% táplálék eredetű, 50% bakteriális)

Forrás:– zöld növényi részek (paraj, káposztafélék stb.)–állati eredetű élelmiszerek (máj, haliszt, tojás)–bélbaktériumok–szintetikus kiegészítés (K3)

Vízben oldódó vitaminokB1-vitamin (tiamin)

– szénhidrát anyagcsere (pl. dekarboxiláz enzim) – idegrendszer működése– nyers halak tiamináz enzimet tartalmaznak– Páfrány, zsúrlók antagonista hatású anyagok

Hiány:– beri-beri (birka járás) fáradékonyság, gyengeség, ideggyulladás,

görcskészség– idegrendszeri tünetek (felhalmozódik a piroszőlősav,

intracelluláris acidózis, görcskészség, bénulás)– éhezés, finomított szénhidrátokra épülő egyoldalú táplálkozás– alkoholizmus

Szükséglet:– 1-1,5 mg/nap; 0,125mg/MJ energia felvétel

Forrás:– gabonák héj része, élesztő, diófélék, húsok, belsőségek

B2-vitamin (riboflavin)– FAD (flavin adenin dinukleotid, H szállító, mintegy 20 enzim

prosztetikus csoportja)– sejtlégzés, biológiai oxidáció– aminosavak, zsírsavak anyagcseréje– húgysavszintézis

Hiány:– bőr és nyálkahártya elváltozások a szem a száj és az orr

környékén– a szem működés zavarai: könnyezés, kötőhártya gyulladás

Szükséglet:– 1,2-1,7 mg/nap; 0,15 mg/MJ energia felvétel

Forrás:– gabonák, olajos magvak, korpa, élesztő, tej, tejtermékek,

húsok, belsőségek mikrobák előállítják

B3-vitamin (nikotinsav, nikotinsavamid)– pellagra preventív faktor– NAD (nikotinsavamid-adenin-dinukleotid)– NADP (nikotinsavamid-adenin-dinukleotid-foszfát)– reverzibilis H szállítás (szénhidrát-, fehérje-, zsír- anyagcsere)– idegrendszer, petefészek működése– bőr, szaruképletek– triptofán nikotinsav, nikotinsavamid

Hiány:– pellagra „pelle agra” = fekete láb, a napfénynek kitett

bőrfelületek sötét elszíneződése, – érdes tapintású bőr– száj, nyelv nyálkahártya elváltozások– egyhangú kukorica fogyasztás (Mexikó, tortilla)

Szükséglet: 14-18mg/nap; 1,6mg/MJ energia felvétel

Forrás:–gabonákból rosszul hasznosul–máj, élesztő, napraforgó sokat–a kukorica keveset tartalmaz–csírázáskor nő a mennyisége–triptofánból képződik

nikotinsavnikotinsavamid

triptofán

Pantoténsav (B5-vitamin) – acetilezési folyamatok– a koenzim-A alkotórésze, intermedier anyagforgalom

(energia- és fehérjeforgalom, zsírszintézis)– befolyásolja a haj pigmentek képződését és a haj

növekedést

Hiány:– étvágytalanság, hasfájás, hányinger– csökkent immunanyag termelés– máj, vese, ivari működés zavara– bőrelváltozások, hámregeneráció zavara

Szükséglet: 6-8 mg/napForrás:

– panthos = mindenütt– hüvelyesek, brokkoli, spárga, földimogyoró,

belsőségek, húsok, tojás lucerna, halliszt

koenzim-A

pantoténsav

B6-vitamin (piridoxin)– aminosavak dekarboxilezése, transzaminálása (piridoxál

foszfát)– szénhidrát- és zsír-anyagcsere– immunglobulinok és a hemoglobin szintézise– a vér K és Na szintjének szabályozása

Hiány:– ajkak fájdalmas berepedezése– nyelvgyulladás– vérszegénység– étvágytalanság– mozgásszervi zavarok

Szükséglet: 1,8-2,2 mg/nap; 0,015-0,020 mg/g táplálék fehérje

Forrás:– növényi zöld részek, magvak, élesztő, száraz hüvelyesek,

gabona csíra, belsőségek, húsok

Biotin (H-vitamin) – H (Haut) bőrvédő vitamin– enzim alkotó

• zsírsav, aminosav, koleszterin anyagcsere• glükoneogenézis• szteránvázas vegyületek szintézise

– vérsejtek, ideg és hámszövetek működéseHiány:

– avidin (nyers tojás)– antibiotikumos kezelés– szőrhullás, száraz, pikkelyes bőr– nyelv nyálkahártya sorvadás (ízlelőbimbók)– vérszegénység

Szükséglet: 0,1-0,3 mg/nap

Forrás:– A táplálékok biotin-tartalma általában elegendő– belsőségek, sajtok, tojás, élesztő, gomba, mák földimogyoró

stb.)

Folsav– aktív formája: tetrahidro-folsav– vérképzés– intermedier anyagcsere (glicin, purin, hisztidin forgalom)– nukleinsav szintézis (DNS, RNS)

Hiány:– ritkán alakul ki– antibiotikumok, gyógyszerek szedése– krónikus alkoholizmus– vashiány– emésztési zavarok, nyálkahártya elváltozások– gyermekek növekedése, – magzatvédő vitamin

Szükséglet: 0,4 mg/napForrás:

– a növények levelei (folium=levél), szója, élesztő, máj, vese, tojás

– bélbaktériumok előállítják

B12-vitamin (kobalamin)– nukleinsav szintézis, sejtosztódás– vér- és hámképződés– szénhidrát-, zsíranyagcsere– csak baktériumok tudják szintetizálni

Szükséglet: 1-3 ug/napHiány:

– kobalt hiány– antibiotikumok, gyógyszerek szedése– vegetáriánus táplálkozás– vészes vérszegénység

Forrás:– növények csak nyomokban (talaj baktériumok)– belsőségek, hús, tej, tojás, sajt

B12 vitamin (ciano-kobalamin)

C-vitamin (aszkorbinsav)– Szentgyörgyi Albert izolálta (1928-

1932)– emlősök májában, madarak

veséjében szintetizálódik (kivétel: ember, majom, tengerimalac, halak)

– a redoxrendszer tagja– reverzibilis H felvevő – szövetszintézis (kollagén, porc,

csont)– májsejtek védelme– általános ellenálló képesség

Hiány:– a nikotin gyorsítja az ürülését– zavart hám-, csont- és porcképződés– csökkent ellenálló képesség– lassú sebgyógyulás (emberben skorbut, nyálkahártya

vérzések)– csökken a folsav szintézis– a vasforgalom zavara, anémia

Szükséglet: 60-90 mg/napForrás:

– zöldpaprika, káposzta, citrusfélék, zöldségek, gyümölcsök, savanyú káposzta, burgonya

– környezeti hatásokra érzékeny, hőkezelés, tartós tárolás, áztatás hatására jelentős hányada lebomlik, kioldódik

– túlzott bevitele fokozott oxalát ürítést okoz, vesekő kialakulására hajlamosít

Biztonsági tartalékkal megnövelt vitaminbeviteli értékek