forgatókar és a befogószerkezet közötti részek olyan mértékű szigetelésével, ami jelentősen csökkentené a rezgés átterjedését a forgatókarra, de nem vagy csak kisebb mértékben befolyásolná a befogott anyag megfelelő forgatását, irányítását.,

Végül, de nem utolsósorban be kell vezetni a kalapácsos kérgezőgépek keze­lőinek felvétele előtti és időszakos orvosi vizsgálatakor a vibrációs diagnosz­tikai módszerek alkalmazását.

VÁLASZ „ A Z ERDŐRENDEZÉS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI"

C. CIKKHEZ ÉRKEZETT HOZZÁSZÓLÁSOKRA

Engedtessék meg nekem, hogy az utolsó szó jogán megtegyem észrevételei­met a hozzászólásokról. •

Minél hosszabb ideje működik egy munkafolyamat-rendszer lényegében vál­tozatlan belső szerkezettel, annál nagyobb a tehetetlenségi nyomatéka mind önmagára, mind a rendszerben dolgozó szakemberekre nézve. Éppen ezért, el­ső pillanattól tudtam, hogy a javasolt fejlesztésnek nem lehet osztatlan sikere a kollégák között. Egyes hozzászólások elolvasása után pedig az volt az ér­zésem, hogy cikkem a kelleténél szűkszavúbb lehetett és talán nem elég világos megfogalmazású, másként nem derülhettek volna ki félreértések. Örül­tem az ellenkező véleményeknek is, hiszen azt mutatták, hogy nem fulladt érdektelenségbe a mondanivalóm, hogy a téma — pro vagy kontra — fel­élénkítette a szakmai közvéleményt.

Azt is el kell mondanom, hogy előnyös pozícióból tudok válaszolni a hozzá­szólásokra. Cikkem megírása óta majd egy év telt el, s ez alatt módomban volt részletesen kidolgozni a folyamatos erdőrendezés metodikáját, s lemérni lehe­tőségeit és munkaszükségletét egy élő modellen, egy erdészet tízéves gaz­dálkodását alapul véve.

A továbbiakban a hozzászólásokkal külön-külön foglalkozom, de előbb egy észrevételre sommásan reagálok.

A z erdőrendezés és erdőfelügyelet összeolvasztása egyáltalán nem kritériuma a folyamatos erdőrendezésnek. Annak minden előnye az egyesítés nélkül is érvényesül, csupán a két rendszer belső gazdaságosságát emelné meg igen nagy mértékben az egyesítés. A felügyelet ma is végez üzemtervezői munkát: a be­fejezett erdősítések, üzemtervezetlen telepítések erdőleírását. Ezenkívül a mű­szaki átvételek alkalmával, valamint a gazdálkodóval együtt az éves tervek összeállításánál tervez is. A tervezés és ellenőrzés a vezetési tevékenység ele­mei, tulajdonképpen az irányítás alrendszerei, végső céljaik azonosak. Számos ágazatban együtt van a két tevékenység. De mint már mondtam, ez csak egy melléklehetősége a folyamatos erdőrendezésnek, s nem lényege,

Lessényi Béla hozzászólásához:

1. A z t , h o g y az ü z e m t e r v csak kö te leze t t ségeke t t á rgya l jon , m e r e v és he ly ­telen á l láspontnak ta r tom. A z o lyan hosszú távú te rvnek , a m e l y tíz é v r e szól, m e g f e l e l ő ruga lmasságga l kel l bírnia, ha n e m akar gátja lenni a gazdá lkodás ­nak. K ü l ö n ö s e n í g y v a n ez ma, a m i k o r a te rmelés i és fe ldolgozás i t echnológiák , az ér tékesí tési l ehe tőségek n a g y o n gyo r san vá l toznak . A tartamosság e lvébő l n e m engedhetünk , de ezen belül n e m lehet teljesen m e g k ö t n i a g a z d á l k o d ó kezét . H o g y ez í g y van , b izonyí t ja , az ü z e m t e r v t ő l e l térő, számos jogos t e v é ­kenység iránti ké re l em. Erősen csökkenne a g a z d á l k o d ó és e l lenőrzés admi ­nisztrációja is, ha a véghaszná la t i e lő í rások e g y hányadáná l választási l ehe­tőséget biztosí tanánk. A véghaszná la t i e lő í rásoknak m i n d i g van o lyan r é ­sze, a m e l y e t el lehet halasztani e g y te rv időszakka l , s m i n d i g v a n o lyan e r d ő ­részlet , ame lye t már be lehe tne sorolni, bár k imarad t az előírásból . Ezek k ö ­zül választási lehetőséget adni különösen indokol t o lyan te rvezés i me tod ika m e l ­lett , m e l y n e m do lgoz ik a l te rna t ívákkal , k ö v e t k e z é s k é p p e n n e m tudja b i z o n y í ­tani, h o g y t e rvezése opt imál is . Sokka l többet használna a kevesebb kö te leze t t ­ségként kezel t fahasználat i t e rvezés sz igorúbb el lenőrzéssel , i l le tő leg a m u ­lasztások szankcionálásával .

2. A z ö téves t e rve t h á r o m é v v e l e lőbb m e g t e r v e z n i o lyan, mintha e g y n ö ­vésben l e v ő d iáknak t izenöt éves korában v e n n é n k m e g az ére t tségi ruhát. L e ­m o n d u n k e g y csomó tel jesí tési és e g y é b á l lapotvá l tozás i in fo rmác ióró l , e g y szóval fokozzuk t e rvünk pontat lanságát .

3. C i k k e m b e n n e m í r tam, h o g y a véghaszná la t i á l l ományoka t k izá ró lag szög-számláló p róbáva l kel l f e lvenn i , ezér t az e v v e l kapcsolatos hozzászólást n e m ér tem. M a g a m is azt ta r tom, h o g y a szabályozásba bevonha tó á l lományokná l o lyan becslési m ó d o k a t ke l l a lka lmazni , m e l y e k l e h e t ő v é teszik a mére tcso­por tokra v o n a t k o z ó in formác ióka t . M i n d e m e l l e t t a szögszámlá ló p róbáva l a to ­vább iakban is számolni kel l , me r t a gazdaságosság az e rdőrendezésben sem lebecsülhető szempont .

4. A nagy te rü l e tű e rdőle l tá rozás beveze t é se n e m visszalépést , h anem e l ő r e -lépést je lent , hiszen — ez ú g y látszik, e lkerü l te a hozzászóló f i g y e l m é t — nem az erdőrész le t m é l y s é g ű le l tározás he lyet t , hanem amel le t t k í v á n t a m a lkal ­mazni . Sőt, ma már m e g g y ő z ő d é s e m , h o g y n e m per iodikus , hanem ál landó a lkalmazása szükséges. F e l ke l l o ldani ugyanis azt az e l lentmondást , h o g y amíg az üzemte rvsze rű gazdá lkodás t r endk ívü l szerveze t ten , s rész le tekbe m e ­nően e l lenőr izzük, add ig magának az ü z e m t e r v elkészí tésének, a te rvezés i , t echnológ ia i f e g y e l e m betar tásának — e g y szóval az ü z e m t e r v jóságának — semmifé l e szisztematikus e l lenőrzése nincs. ( L á s d : K i r á l y L á s z l ó : „ G o n d o l a t o k az e rdőrendezés i in formációs rendszer fe j lesz tésérő l" c ímű tanulmányát . ) A fo lyama tos e rdőrendezés esetén a üzemte rvezés i m u n k a f o l y a m a t m u n k a e r ő ­szükséglete m i n t e g y 75%-a a mainak . Célszerű ezt a megtakar í tás t az i r ány í ­tás e l lenőrzési funkció jának megerős í t é sé re ford í tan i nagyte rü le tű e rdő le l t á ­rozás fo rmájában .

5. A hozzászólás utolsó előt t i bekezdésében v á z o l t el járás tel jesen azonos a h a g y o m á n y o s üzemtervezésse l . Egye t l en különbség, h o g y az e rdő rendező nem a r ég i ü z e m t e r v v e l , hanem az aktual izál t adatokat t a r t a lmazó l epo re l l óva l m e g y ki a te repre . í g y a h a g y o m á n y o s üzemte rvezés e g y e t l e n p rob lémájá t sem o l d ­ja m e g .

6. A z utolsó bekezdésben szereplő m o n d a t : „ E z t t o v á b b ke l lene fe j leszteni az ország összes e rdő te rü le té re azonos időpont ra é r v é n y e s ü z e m t e r v kész í tésé-

vei", a folyamatos erdőrendezés szükségességét támasztja alá. Avva l a mód­szerrel ugyanis, amit erre a hozzászóló ajánl, nem lehet olyan üzemtervet ké­szíteni, amely megfelel az üzemtervekkel szembeni követelményeknek. Nem biztosítja állapotinformációban a tervidőszak kezdetére hiánytalanul az aktuá­lis állapotot, mert a nevelővágások után keletkezett állapotot csak visszakö-vetkeztetésként tudja produkálni, s nem közvetlen információ alapján. Terve­zés terén még nagyobb hiányosságai vannak ennek a módszernek. A z előhasz-nálatok tekintetében azoknál az üzemterveknél, amelyek a tervidőszak közben lejárnak, nincs erdőrészlet mélységű tervezési alapja.

Reményfy László hozzászólásához:

A z általa felvetett problémával kapcsolatos megállapításaival és aggodalmai­val teljes mértékben egyetértek. A z erdőrészlet-beosztás hosszú távon való tiszteletben tartása különösen fontos az aktualizálás beindulásával, hiszen az Információk helyre találása, az azonosítás e rendszernek legkényesebb pontja. Erre egyébként az előző hozzászóló is rámutat. A folyamatos erdőrendezés esetén az utolsó hagyományos üzemtervezésnél tehát rendkívül alapos elem­zéssel kell a gazdasági beosztást meghatározni.

Balogh György hozzászólásához:

1. A gazdálkodási viszonyok ismerete nem biztosított megfelelően. Nem is lehet az, állandóan változó munkahely esetében. A z erdőfelügyelő mindig jobban ismeri a gazdasági környezetet, mint a rövid időre odakerülő üzem­tervező. Ide tartozik az a munkapszichológiai hátrány is — igaz, csak az igé­nyesebbek szempontjából —, melyet a tervezések eredményeinek láttávolon kívül esése okoz, s melyről a hozzászóló megfeledkezett.

2. Alapfelmérésre a hozadékszabályozás szempontjából mindig szükség lesz, de ez teljesen független attól, hogy alulról felfelé vagy felülről lefelé szabá­lyozunk. A jelenlegi szabályozás legjobb esetben a lokális optimumok összege, ez pedig nem egyenlő a globális optimummal. Másrészt ezen részszabályozások még csak nem is egy időszakra vonatkoznak. „Csupán a hozadékszabályozási egység területét kellene megnövelni valamilyen módon" írja a hozzászóló. Ez olyan tágas meghatározás, hogy a „valamilyen mód"-ba a folyamatos erdő­rendezés is belefér. Függvénykapcsolatot keresni a különböző lejáratú üzem­tervek között, amikor közvetlen megoldás is van, felesleges, nem is beszélve arról, hogy a közvetlenül szerzett információk a közvetett, okoskodással le­vezetett információknál mindenkoron biztosabbak és pontosabbak.

3. A máshol és más módon kicsapott problémákról és a diszharmonikus periodizálásról tett megjegyzések, bár tetszetősek, de megalapozatlanok, to­vábbi, s részletesebb kifejtést igényelnének ahhoz, hogy érdemben válaszolni lehessen rájuk.

4. A folyamatos erdőrendezés nem követel több felvételi munkát, hanem kevesebbet. A részletesebb bizonyítást terjedelménél fogva mellőzni vagyok kénytelen, ezért csak röviden: az előírás nélküli erdőrészletek azon erdőrész­letek, melyekben a tervidőszak alatt nem hajtották végre az előírást, azok a részletek, amelyekben a véghasználat megkezdése után a felújítás befejezé­se már a következő tervidőszakra esik, mind a tíz évnél hosszabb felvételi visszatérési időt igényelnek. A hagyományos üzemtervezés utáni első tíz évben a folyamatos erdőrendezés mintegy 30% megtakarítással jár a munkaidő­szükséglet tekintetében, az erdőfelügyelettel való összekapcsolás nélkül.

5. A mai erdőrendezés szociálpolitikai problémáit nem kompenzálni kell, hanem megszüntetni.

Gulyás Jenő hozzászólásához:

Különös örömmel vettem azokat a gondolatokat, melyek „kívülről" jöttek, nem az üzemtervezők, hanem az üzemtervet használók oldaláról. Tulajdonkép­pen ahhoz, hogy az erdőrendezés előreléphessen, ennek az oldalnak sokkal több mandátumot kell adnunk. Ma már nem beszélhetünk külön erdőrendezés­ről, külön erdőgazdálkodásról, külön faiparról, külön faforgalmazásról. Ez mind számtalan szállal fonódik össze. Egyik célom volt az erdőrendezői fülek felérzékenyítése ezekre a hollámhosszokra, s éppen ezért örülök, hogy volt, aki „vette a lapot", ha nem is a szűkebb szakmán belülről.

Azokról, amikkel a hozzászólóval egyetértek, felesleges beszélni. Ezért rátérek az egyetlen témára, melyben véleményünk eltér. A z a gondolatsor, mely a „gazdálkodó üzemtervezzen" végkövetkeztetéshez jutott, felépítésében helyes, csupán a konklúzióval nem érthetek egyet.

A z erdőgazdálkodó vállalatok mai felállásban természetszerűen rövid távon érdekeltek. Nem kell külön magyarázni, hogy az erdészet vonalán ez miért te­remthet összeütközést az össztársadalmi távlati érdekekkel. Félreértés ne es­sék, mind a kettő fontos, de az egyensúlyt csaTc kívülről lehet megtalálni és ér­vényesíteni. Éppen ezért a megoldást nem a rendezésnek a gazdálkodókhoz való kötése jelenti, hanem az erdőrendezés telítése közgazdasági tervezési prin­cípiumokkal. A z erdőrendezés vezetési funkciót lát el, az irányításnak egyik alrendszere, semmiképpen sem keverhető össze az irányított résszel.

Gyetvay György hozzászólásához:

Itt nem is helyes a hozzászólás kifejezés. Tulajdonképpen a hozzászóló is ír­hatta volna az eredeti cikket, lévén szo közös szellemi gyermekről, egy team szülöttéről. S minthogy így már eleve azonosságot vállaltam az azonosságot vál­laló hozzászólóval, úgy érzem, nincs elvenni vagy hozzátenni valóm, azon kí­vül hogy köszönöm a kiállítást egy, ahogy írja: „komoly, vihart kavart" elgon­dolás mellett.

*

Végezetül meg kell mondjam, egyes hozzászólások sorai mögött nem is elvi, hanem egzisztenciális ellenállást éreztem, amit egyébként vártam is. Természe­tes jelenség, csak éppen nem old meg semmit. A sok felvetett probléma meg­oldásának más módozatai is lehetnek, jobbak is talán. Ez a vita elő is hozhat egy-kettőt. Ennek jegyében köszönöm A z Erdőnek a fórumot.

Szentkuti Ferenc