VÁRAKOZÁSOK, LEHETŐSÉGEK ÉS REALITÁSOK

2015

BUDAPEST, 2015. SZEPTEMBER 3.

KOVÁCS ÁRPÁD Szegedi TudományegyetemKöltségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság

2

Miért ez az előadás címe?

� A Költségvetési Tanács a Stabilitási törvény szerinti véleményalkotásban nemcsak saját közgazdasági racionalitására épít, hanem a társadalmi-gazdasági szereplők elvárásaira („vágyaira”) is odafigyel

� Az egyetemi ember (oktató) kutatja a társadalomban és a gazdaságban felmerülő várakozások eredőit, hatásait

� A közgazdásznak természetéből adódik a jövő keresése a jelen elemzése alapján

Az előadás témái, főbb meggondolásai (1)Néhány elvi alapvetés

A társadalmi várakozásnak a - társadalmi, kulturális, történelmi-örökségi folyamatok által befolyásolt attitűdjeire is figyelmet fordító - megközelítése.A költségvetési politika érzékeny – Magyarországon különösen – a várakozások hozta „nyomásokra”.A magyar társadalmi-gazdasági realitásból (körülményeiből) kiindulva, feltételezés, hogy a társadalmi várakozások alakulását s vele a költségvetési politikát befolyásolja

csoport/réteg pozíció, a szakértelem, az informáltság, illetve a kormányzati és az ellenzéki küldetésfelelősség-felfogás,

társadalom/gazdaság szereplőinek valóság-érzékenysége, a politikai marketing, a pénzügyi kulttradíció, a realitások kezelésének pragmatikus és emocionális attitűdje a társadalmi örökségben,a döntésekben és a végrehajtásban érvényesülő preferenciák, célok, bizalmi és bizalmatlansági motivációk, a köz- és a magánfelelősség elhatárolásának aszimmetrikus működése.

A fenti tényezők rövidebb és hosszabb távon meghatározzák a kormányzati törekvések társadalmi támogatását,

amelynek kellő szintje hiányában a költségvetési politika sodródóvá válik, ez a „fiskális alkoholizmusmenekülés jelensége,az a jó kormányzás, ahol a szociális várakozások teljesítése és a fenntartható fejlődés feltételeinek forrás-biztosítása között dinamikus egyensúly megvalósítására irányuló szándék valósul meg, s ennealapfeltétele

�a stabilitást és növekedést egyidejűleg eredményező társadalom- és gazdaságpolitika érvényesítése�a pénzügypolitika, illetve a költségvetési célrendszer e kettős célnak való tartós megfeleltetése.

Az előadás témái, főbb meggondolásai (2)2. A költségvetési egyensúllyal kapcsolatos várakozások alakulása

Az állami gondoskodás igénylésével kapcsolatos felmérések eredményei:� a magyar lakosság inkább az állami megoldásokat, mint a piaci alternatívákat részesíti előnyben

(adottság) szinte mozdíthatatlan szerkezetű államháztartás, óriási a jövedelem-centralizáció,politikai marketing célok túlzott súlya a különböző költségvetést érintő kezdeményezésekbenaszimmetria a köz- és magánfinanszírozással kapcsolatos felelősségben

3. A gazdaság és az államháztartás várható, ma belátható pozíciói és a várakozások konjunktúra kilátások,az államadósság ügye, a hasonló sorsú országok pályájának azonosságai és különbségei, a Visegrádi-csoport új jelentősége az EU-ban,a magyar költségvetési politika sikereket hozó prioritásainak változásai 2010-től és új (belső) kockázatai: növekvő várakozás az állami megoldások iránt, ugyanakkor növekvő forráskorlátosság

A fejlődés hajtóerői, a belátható időben bruttó módon „nullszaldós” költségvetés lehetőségaz eredmények megvédése, a társadalmi igények és a fejlődés feltételei közötti dinamikus egyensúbiztosítása, mint lehetőség adott, de feltételezi a jelenleg meglévő működési egyenetlenségek érdemérséklését, a növekedés tartalékai mozgósítását,az államháztartási kiadások kézbentartása, a fejlődés fenntarthatósága érdekében a csökkenő adósságszolgálattal felszabaduló forrásokat elsősorban a gazdasági fejlődés szolgálatában kell felhasználni. Ez alapozhatja meg a jóléti kiadások majdani növelését.

4

Az állami vagy a piaci alternatívák támogatottságának alakulása, 2009-2013(skálaátlagok)

5Forrás: TÁRKI, Társadalmi riport 2014, 396. oldal

4,50

4,75

5,00

5,25

5,50

5,75

6,00

6,25

6,50

6,75

7,00

7,25

7,50

Lakásügy Mezőgazdaság Oktatás Jóléti kiadások Munkahelyteremtés

2009 2013

A skála elvi középértéke

A lakossági várakozások „eltorzulásában” nagy szerepe van a felelőtlen politikai marketingnek (pl. a férfiak 40 éves szolgálati idő utáni nyugdíjazása, a brókerbotrány károsultjainak „megsegítése”)

Magyar GDP növekedés vs. Periféria- és Visegrádi ország

KSH, NGM, Európai Bizottság, Nemzeti Konvergencia Programok alapján Költségvetési Tanács (KT) Titkárság számítás

A GDP növekedés szerkezete

A GDP a 2014-es 3.6%-os növekedés után az I. félévben 3 % körül bővült

A beruházások egyszeri hatása mellett a fogyasztás bővülése is visszatért (javuló munkaerőpiac, reálbér-emelkedés)

A vártnál jobb nyugat-európai fellendülés és a gyengébb EURO segíti az ipari megrendeléseket, így az exportot

Az állam jelentős szereplő marad: korábbi beruházások helyett vissza- és részesedésvásárlások (pl. energia szektor és bank

Alacsony inflációs környezet további kamatcsökkentést és tartósan laza monetáris feltételeket tesz lehetővé

Az éves várható magyarországi növekedés is 3.0% körüli, a régiós átlagnak megfelelő, de messze az EU-átlag felett

Magyar GDP-növekedés Európa élmezőnyébenSzélesebb bázisú a növekedés, de a potenciális növekedés ma is 2 – 2,5 % körül alakul!

-4,0

-3,0

-2,0

-1,0

0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

7,0

Magyaror

Csehorszá

Lengyelor

Szlovákia

Szlovénia

Románia

Horvátors

2014 2015 2016 2017 2018

Bruttó állóeszköz felhalmozás Nettó export

Kormányzati fogyasztás Háztartások fogyasztási kiadása

Készletváltozás GDP

Előrejelzés

Infláció és államadósságAz infláció (%-ban) várhatóan továbbra is

alacsony marad a közép-kelet-európai országokban, elsősorban az olajár

csökkenése miatt

Magyarország: a bruttó államadósság csökkenése és annak olcsóbbá váló

finanszírozása következtében a kamatkiadások egyre kisebb terhet jelentenek, nő a fiskális mozgástér

7

Magyarország Csehország Lengyelország

Szlovákia Szlovénia Románia

Horvátország

Előrejelzés/szakértői várakozás

Magyarország 2015-ös költségvetésénél figyelembe vett mérték: 1,8%

Világbank, Európai Bizottság, KSH, NGM, Nemzeti Konvergencia Programok alapján KT Titkárság számítás

-10,00

-5,00

0,00

5,00

10,00

15,00

200

0

200

1

200

2

200

3

200

4

200

5

200

6

200

7

200

8

200

9

201

0

201

1

201

2

201

3

201

4

201

5

201

6

201

7

201

8

GDP növekedés Infláció, fogyasztói árak

Folyó fizetési mérleg Államháztartási egyenleg

Adósságszolgálat

Előrejelzés/szakértői várakozás

Államadósság állomány

A kormányzás, valamint az államadósság alakulása a GDP %-ában

Forrás: Eurostat, ÁKK, * Konvergencia Program

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014*

59,3 %-os többség 72 %-os többség 54 %-os többség 51 %-os többség 53 %-os többség

VAdósság-arány javulás mintegy

1000 Mrd nemzeti vagyon értékestése árán!

Rendszerváltási

sokkKöltségvetési kiigazítás és

felzárkózás

Kis

eb

b fis

ká

lis la

zít

ás A pénzügyi vál-

ság hatásainak

eredménytelen

kezelése

Fiskális

stabilizáció

A nyilak a választások időpontját, a színek az aktuális kormány vezető pártjának „színét” jelölik.

Helyre

állítás

67

Adósság-arány romlás mintegy

600 Mrd-nyi vagyon értékesítése

ellenére!

68 %-os többség

Adósság-arány javulás priva-tizációs forrás

bevonása nélkül!

Adósság-aránjavulás több mi

1000 Mrd-nyivagyon

visszavásárlásmellett!

Önmozgó adósság-

spirál, majd csődközeli

helyzet

201

Nyu

gd

íjvag

yon

ö

sszh

atás

ában

se

mle

ges

ért

ékes

ítés

e

Nagymértékű fiskális lazítás és sikertelen

korrekciós kísérletek

Az Európai Bizottság szerint az államadósság aránya –Magyarországot kivéve – várhatóan minden közép-kelet-európai országban emelkedni fog 2015-ben

Forrás: Európai Bizottság, Nemzeti Konvergencia Programok, Nemzetgazdasági Minisztérium, Államadósságkezelő Központ alapján KT Titkárság, Európai Bizottságtavaszi előrejelzés (megj.: a Bizottság viszonylag erős technikai EURHUF árfolyammal számolt előrejelzésében)

Államadósság (a GDP %-ában)

Magyarország Csehország Lengyelország

Szlovákia Szlovénia Románia

Horvátország

Előrejelzés/szakértői várakozás

0,0

5 000,0

10 000,0

15 000,0

20 000,0

25 000,0

30 000,0

1. Forintadósság 2. Devizaadósság* MINDÖSSZESEN

Milliárd Ft

A magyar államadósság nominálalakulása (Mrd Ft)

Állampapír hozamok (%)

10Forrás: ÁKK Megjegyzés: *A devizaadósság a hónap utolsó munkanapján jegyzett MNB középárfolyamon kerül értékelésre

költségvetés olcsóbb finanszírozása a gazdaság és a társadalom számáforrásokat szabadít fel, növekedési tényező

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

7,0

8,0

9,0

10,0

11,0

20

12

.01

20

12

.06

20

12

.11

20

13

.04

20

13

.09

20

14

.02

20

14

.07

20

14

.12

20

15

.05

3 éves 5 éves 10 éves 15 éves

A költségvetés olcsóbb finanszírozása

23

51

36

20

07

.12

.

20

08

.06

.

20

08

.12

.

20

09

.06

.

20

09

.12

.

20

10

.06

.

20

10

.12

.

20

11

.06

.

20

11

.12

.

20

12

.06

.

20

12

.12

.

20

13

.06

.

20

13

.12

.

20

14

.06

.

20

14

.12

.

20

15

.06

.

államadósságdevizaaránya, %

A deviza alapú államadósság aránya (%)

A strukturális tényezők mellett ország-specifikus események és a gazdaságpolitikavalamint a várakozások (sokszor emocionális tényezők) is befolyásolják az egyes országok relatív megítélését

Forrás: Reuters, a CEE átlag a fenti országok átlaga, az egyes országok vonalai pedig a CEE átlagtól való eltérést ábrázolják, részben saját szerkesztés

A CEE térség átlagos CDS-felára és az egyes országok relatív pozíciói (bázispont)

Cseh politikai válság

államháztartás konszolidált* funkcionális kiadásainak megoszlása

Forrás: NGM, KSH, 2015-2018. évi Konvergencia Program, KT Titkárság szerkesztés* Az alrendszerek közötti pénzmozgások halmozódásának kiszűrésével. ** Tőketörlesztés nélkül.

tény költségvetés

2010 2011 2012 2013 2014 2015 201

ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK ÖSSZESEN 15,3 19,3 15,2 17,0 18,1 16,8

Általános közösségi szolgáltatások 9,8 13,9 9,6 11,6 13,1 11,9

Védelem 1,8 1,7 1,7 1,7 1,3 1,3

Rendvédelem és közbiztonság 3,7 3,7 3,9 3,7 3,7 3,6

JÓLÉTI FUNKCIÓK ÖSSZESEN 61,5 57,6 58,8 56,5 54,7 56,1

Oktatási tevékenységek és szolgáltatások 11,6 10,8 10,3 10,2 10,3 10,0Egészségügy 9,1 8,8 8,6 8,6 8,4 8,5Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások

34,6 32,3 33,9 31,9 29,9 31,2

Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások

3,3 2,9 3,2 3,0 2,8 2,9

Szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások

2,9 2,8 2,8 2,8 3,3 3,5

GAZDASÁGI FUNKCIÓK ÖSSZESEN 14,3 13,1 15,5 17,3 18,3 19,0

Ebből kiemelve: Mező-, erdő- , hal- és vadgazdálkodás 2,2 1,5 1,7 2,1 2,3 2,7Közlekedési és távközlési tevékenységek és szolgáltatások 5,8 5,9 6,0 7,3 8,3 7,8

Környezetvédelem 1,5 1,6 2,0 2,3 2,3 2,0

ÁLLAMADÓSSÁG-KEZELÉS** 8,5 7,7 8,7 8,6 8,7 7,1

Funkcióba nem sorolható tételek 0,4 2,4 1,8 0,6 6,2 1,0

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Államháztartási kiadások összesen a GDP százalékában

49,9 50,0 48,6 49,8 50,1 49,1

Csehország Horvátország Magyarország Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia

157 284,8 43 561,5 100 536,5 395 962,4 144 282,2 36 144,0 73 593,2

160 902,4 43 343,7 103 854,2 409 029,2 148 610,7 37 083,7 75 359,4

164 924,9 43 430,4 106 346,7 422 118,1 152 623,2 37 751,3 77 243,4

GDP (millió euro) a közép-kelet-európai országokban

Eurostat, IMF World Economic Outlook, EU Bizottság

0

2 000

4 000

6 000

8 000

10 000

12 000

14 000

16 000

18 000

20 000

Csehország Horvátország Magyarország Lengyelország Románia Szlovénia Szlo

2013 14 956,5 10 220,6 10 146,2 10 275,8 7 206,9 17 555,7 13

2014 15 300,5 10 169,5 10 481,0 10 615,0 7 423,1 18 012,1 13

2015 15 683,0 10 189,8 10 732,6 10 954,6 7 623,5 18 336,3 14

Egy főre eső GDP (euro) a közép-kelet-európai országokb

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

35 000

Csehország Horvátország Magyarország Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia

2013 27 347 20 222 23 236 22 273 17 440 28 512 26 616

2014 28 446 20 392 24 336 22 429 19 397 29 359 27 665

2015 29 659 20 873 25 406 25 703 20 356 30 266 28 888

Egy főre eső GDP (euro) vásárlóerőparitáson a közép

kelet-európai országokban

A versenyképesség és különösen a regionális versenyképesség erősítése fejlődési hajtóe ő

100,0

75,2

57,5 53,4 47,139,9 37,7

28,6

A közép-kelet-európai országok rangsora vásárlóerő

tekintetében, 2014

Magyarországon az állami újraelosztás mértéke jóval meghaladja az OECD-átlagot, visegráversenytársainkhoz viszonyítva pedig kiugróan magasak a magyar arányszámok

A GDP-arányos államháztartási bevételek és kiadások a Visegrádi országokban (2014) és az OECD-átlag (2013), (a GDP %-ában).

47,6

50,1

42,4

45,3

Bevételek Kiadások

Magyarország

OECD-átlag

Csehország

Lengyelország

Szlovákia

Forrás: OECD, Cséfalvay Zoltán alapján részben KT Titkárság szerkesztés

20,9

13,7

9,5

10,4

14

10,8

12,1

14,5

Általános közszolgáltatások Gazdaság- fejlesztés Oktatás Egészségügy

Magyarország

OECD-átlag

Csehország

Lengyelország

Szlovákia

OECD szerint azonban nemcsak az újraelosztás mérete, hanem annak szerkezete is go. Hatékonysági hiátusok miatt túl sokat költünk általános közszolgáltatásokra

gazdaságfejlesztésre, viszont túl keveset fordítunk oktatásra és egészségügyre

A főbb államháztartási kiadások a teljes államháztartási kiadások arányában (%-ban) a Visegrádi országokban és az OECD-átlagában (2013)

Forrás: OECD, Cséfalvay Zoltán alapján részben KT Titkárság szerkesztés

* Ez az adósságkezelési kiadással együtt 20,9%. Aadósságkezelés nélküli általános közszolgáltatás már OECD átlagot közelít

*

: IMD World Competitiveness Yearbook rankings

A versenyképesség megítélésének objektivitását deformálja, hogy abban atársadalmi teljesítmények és a kormányzati hatékonyság többnyire szubjektíérdekalapú megítélése is visszatükröződik, de így is komolyan kell azt venn

Versenyképesség (helyezés) Kormányzati hatékonyság (helyezés)

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Átlag RO-BG Átlag CZ-SK-PL Átlag PT-ES-GR-SI HU

25

30

35

40

45

50

55

60

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 201

Átlag RO-BG Átlag CZ-SK-PL Átlag PT-ES-GR-SI HU

A felméréseken alapuló kormányzati és menedzsment-hatékonyságot tartalmazó rangsorok figyelembevételénazt is látni kell a szubjektív értékelés mellett, hogy az adatok valójában két évvel korábbi állapotot mutatnak

A stabilizálódó magyar mutatót az hozza, hogy ebben az egyértelműen javuló ún. hard adatok jobban megjelennek, mint a GDP, beruházás stb.

16

A fenntartható fejlődés dimenziói

: Towards Sustainable Development Indicators to Measure Progress, OECD, Paris, 2000 (http://www.oecd.org/dataoecd/36/39/33703694.pdf), KT Titkárság szerkesztés.

Társadalmi

KörnyezetiGazdasági

3

1

2

65 4

Az ábrán a dimenziók között érvényesülő kölcsönhatások típusait a számok jelölik:1. A gazdasági tevékenység hatásai (pl. az erőforrások felhasználása)2. Szolgáltatások a gazdaság számára (pl. a tárolási funkcióés a foglalkoztatás elősegítése)3. Szolgáltatások a társadalom számára (pl. hozzájárulásokaz egészséges életmódhoz és a munkafeltételekhez)4. A szociális változók társadalmi hatásai (pl. a demográfiaváltozások, a fogyasztási minták)5. A szociális változók gazdasági hatásai (pl. a munkaerőlakossági szerkezet, oktatás és szakképzés)6. A gazdasági tevékenység szociális hatásai (pl. a jövedeleszínvonal különbözőség)

Dimenziók és kölcsönhatások

Alapkérdés: külső forrás bevonása nélkül fenntartható-e a magyar fejlődés?

Előretekintve: a GDP-arányos államadósság fenntartható csökkentéséhez elsősorban a növekedési képesség erősítésére van szükség. A felzárkózás egyetlen útja, ha magasabb

hozzáadott értékekkel tudunk becsatlakozni a globális termelési láncba.

Forrás: KT Titkárság

A beruházási ráta fenntartása, a hitelezési

aktivitás javítása, a KKV-szektor vállalkozó-

képességének fejlesztése.

A K+F tevékenység további erősítése.

További befektetés a humán tőkébe, a

menedzsment képességek további erősítése,

képzettebb munkaerő-kínálat biztosítása, a

reformintézkedések mielőbbi érvényesítése.

A GDP fenntartható

növekedése

A növekedési képesség erősítése

Fenntartható GDP-

arányos államadósság

csökkentés

A versenyképesség javítása, az üzleti

bizalmat erősítő szabályozási lépésekkel,

kiszámíthatóság növelése, bürokrácia

csökkentése, terhek felszámolása pl.

kintlévőségek ügye, stb.

Felszabaduló

forrás a gazdaság-

fejlesztésre

Stabil, forrásaiban

javuló költségvetés

A gazdaságfejlesztésre

fordított források

költségvetésen belüli

arányának a növelése

EU-források adják a növekedés egyik motorját

19Forrás: MNB, UniCredit Research/Patai 2015

Az EU strukturális és kohéziós forrásainak elosztásaA Magyarországnak jutó EU források átlaga

(millió Euró)

0 500 1000 1500 2000 2500 3000

1990-1999

2000-2003

2004-2006

2007-2013

2014-2020

Éves átlag, millió euró

20

Vállalati hitelpiac: az NHP megállította a negatív trendet, de gyenge a piaci alapú hitelezés

Támogatott hitelek és az NHP összesített állománVállalati és kkv hitelek éves változása

-8

-4

0

4

8

12

16

20

24

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

%%

Corporate loans total SME loansVállalati hitelek összesen

KKV hitelek

2008 óta a vállalati hitelek negyede „eltűnt”, ezt törte meg az NHPA refinanszírozott hitelek mellett (Exim, NHP) azonban csak lassan növekszik a piaci alapú hitelezésJavuló gazdasági kilátásokkal és új EU-s forrásokkal a hitelezés élénkülhet, de elmarad a válság előtti szintektől„Finomhangolt” NHP

bankok mérlegének kitisztítása (MNB „Rossz bank”) segítheti a hitelezési képességet

Forrás: MNB, UniCredit Research/Patai 2015

A vállalati hitelezés megindulása hajtóerő lehet

A kkv-k számának alakulása 2011-2014 között (kéthavi bontásban)

345 000

350 000

355 000

360 000

365 000

370 000

375 000

380 000

385 000

390 000

J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N

2011. 2012. 2013. 2014.

Forrás: KSH, KT Titkárság 21

A kkv-k teljesítményének növekedése, versenyképesebbé válásaa növekedés egyik lehetséges motorja

50,00%

55,00%

60,00%

65,00%

70,00%

75,00%

2010 2011 2012 2013 2014 2015

KKV-k foglalkoztatási arány KKV-k részesedése a hozzáadott értékben

A kkv-k részesedése a gazdaságban

GDP-ben

A NAV kintlévőségei

247,0 251,7

391,9 392,9 410,9 416,2364,7

396,1339,4

300,8

95,8 91,5

167,3 182,0 187,5 183,7 175,8 175,4 189,7 202,6

553,9592,6

778,3

1 057,1

1 390,5

1 708,91 674,9

1 410,0

1 571,1

1 994,9

Működő gazd. (mrd Ft)

Magánszemélyek (mrd Ft)

Nem működő gazdálkodók (mrd Ft)

* 2007-től illeték integráció2008., 2009., 2010. pénzügyi-gazdaválság hatása, pl. sok felszámolás2011., 2012. felszámolásban követeengedményezés2013., 2014. követelés-engedménymegszűnt

NAV, ÁSZ, KT Titkárság

A táblából nem láthat

az állam tulajdonú

cégek részesedése, m

• az állam „rendbe

tette” cégeit

(rendteremtés mell

nagyarányú

konszolidáció),

• immár a működő

állami

(önkormányzati)

gazdasági társaságo

adótartozása

mindösszesen 2,7

milliárd forint.

2012 év elején pesszimista hangulat uralkodott. Szakértői várakozás volt, hogy a bizalomhiány miatt mégjavuló reálgazdasági eredmények mellett is nemcsak „újratermelődik” az adósság, hanem aránya is gyorsnövekszik, mert az alkalmazkodás elmarad: folyamatos a csődveszély, a stabilitás-hiány. Trendforduló következett be, de az elkövetkező években sem lehet hátradőlni!

2012 várakozás: az 2012 várakozás: az

adósság/GDP arányos

adósság tovább

emelkedik

2015 tény: jelentősen csök-kenő finanszírozási költség

2015 tény: lassú javulpiactartás miatt a banszektorban jelentős tőbevonás, a hitelezést állami eszközök segít

2015 tény: gyengülő, de stabil árfolyam

2015 tény: jelentősen javuló kilátások

2015:nominálisan még növekde aránya csökken

Simor András 2012 január, Illetve 2015 saját szerkesztés

A fejlődés hajtóerői, a belátható időben bruttó módon „nullszaldóköltségvetés érdekében teendő fontosabb gyakorlati lépések

A gazdasági teljesítmény potenciális felső határát meghaladó, vagy legalább azon a szintenteljesítő növekedés, aminek alapfeltétele � az államháztartási kiadások kézbentartása, � a gazdasági növekedéssel, illetve a csökkenő adósságszolgálattal felszabaduló

forrásoknak a gazdaság hatékonyság-javítása szolgálatában történő felhasználása,� a növekedés meghatározó tényezője a kkv szektor versenyképességének jelentős

fejlesztése, ami feltételezi az e területre irányított támogatások növelését és ugyanakkortapasztalható „járadékvadász” magatartás korlátozását,

� a vállalati hitelezés megindulása hajtóerő lehet,� az adóztatás egyszerűsítése, hatékonyságának további javítása; a hátralékállományból a

behajthatatlan rész kiemelésével jobban kellene élni.Az igazgatási kiadások jelenlegi mértékének jelentős csökkentése: a bérjellegű juttatások teljesítményekhez kapcsolása, a feladat-ellátási redundanciák jelentős mértékű és gyors mérséklése, a bürokratikus szabályok kiiktatása.Az egészségügyben és a felsőoktatásban megindult modernizációs folyamatokkal nyugvópontra kell jutni a stabil finanszírozási feltételek megteremtése érdekében.

24

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!

25