Tartalomjegyzék

Bevezetés 1

Fontosabb megállapítások 1

1. Nyugdíjhelyzet Magyarországon 2

2. Nyugdíjjal kapcsolatos vágyak és várakozások 4

3. Nyugdíjmegtakarítás és nyugdíjtervezés 7

4. Nyugdíjmegtakarítási szokások 9

Ajánlások 12

1

Bevezetés

Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás azt vizsgálja,

hogy az egyre növekvő várható élettartam milyen

alapvető változásokat hoz a világ különböző

országaiban a nyugdíjas évekre való felkészülésben.

Továbbá feltárja azt is, hogy a változó gazdasági

környezet milyen hatással van az aktív évek utáni

vágyakra és elvárásokra. Magyarországon alacsony

a nyugdíjakat övező optimizmus, és a nyugdíjra való

felkészülés jelentős akadálya a megfelelő

megtakarítási szokások hiánya. Az Aegon

Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI) segítségével a

kutatás számszerűsíteni tudja, hogy Magyarországon

mi hiányzik ahhoz, hogy a munkavállalók kényelmes

nyugdíjas éveket tudjanak maguknak biztosítani.

Ezek között kétségtelenül vannak olyan akadályok is,

amelyek az egyén hatáskörén kívül esnek. Például a

kamatok az eurozónában sosem voltak még ilyen

alacsonyak, és az elöregedő lakosság óhatatlanul

megálljt parancsol az állami nyugdíjrendszer

nagyvonalúságának. Az alapvetések azonban

mindenhol ugyanazok. Az időskor pénzügyi

biztonságának garanciája az, ha minél fiatalabb

korban elkezd valaki rendszeresen megtakarítani.

Fontosabb megállapítások

A 2015. évi Aegon Nyugdíjfelkészültségi

Index alapján Magyarország a második

legalacsonyabb értéket érte el

A maximális 10 pontból 5,1 ponttal Magyarország

a nyugdíjra való felkészültségben alacsony

pontszámot ért el. Magyarország a 14. helyen áll

a kutatásban részt vevő 15 ország között. A

globális kutatás eredményeihez képest a

nyugdíjuk alapvető forrásaként a magyarok

sokkal jobban támaszkodnak az állami

nyugdíjrendszerre, ami nagyban befolyásolja az

ország alacsony pontszámát.

A magyarok többsége negatív a nyugdíjas

évekkel kapcsolatban

A magyarok a kutatásban részt vett országok

közül a legnegatívabbak között vannak, ami a

saját országuk gazdasági kilátásait, és a saját,

rövidtávú pénzügyeiket illeti. Számos magyar

pénzügyi közvetítő csődje is közrejátszhat abban,

hogy a magyar lakosság közel fele (49%)

bizonytalan a nyugdíjas éveivel kapcsolatban.

A magyarok értik a legkevésbé a

nyugdíjmegtakarítások szükségességét

Annak ellenére, hogy a magyar lakosság

körében milyen magas a nyugdíjas éveket övező

bizonytalanság, az emberek mégsem

takarékoskodnak rendszeresen, és nem tervezik

meg a nyugdíjas éveiket. Jelenleg a magyar

munkavállalók 41%-ának nincs semmilyen terve

a nyugdíjas éveire.

A rendszeres megtakarítások jelentik a

kulcsot Magyarország

Nyugdíjfelkészültségi Indexének

javításában

A magyar munkavállalók közel egyharmada

(31%) takarékoskodik rendszeresen, az ő

esetükben az index átlagos értéket mutat (6,7).

Egy hasonló nagyságrendű csoport (34%)

szeretne rendszeresen félretenni. Az ő indexük

jelentősen alacsonyabb (4,2). Ez utóbbi csoport

támogatása a rendszeres megtakarításokban a

kulcs az ország indexének jelentős javítása

érdekében.

2

1 Gazdasági mutatók – Központi Statisztikai Hivatal (2015. március)

2 OECD Nyugdíjak dióhéjban (2013)

3 Gazdasági mutatók – Központi Statisztikai Hivatal (2015. március)

4 2015-ben összesen 16.000 embert kérdeztünk meg a világ 15 országában, köztük 14.400 munkavállalót, és további 1.600 nyugdíjast. Az index

kiszámítása a válaszadók nyugdíjfelkészültséggel kapcsolatos viselkedését és attitűdjét vizsgáló kérdéscsoportok alapján történik. További

információk: http://www.aegon.com/index

5.9

4.85.1 5.1 5.2 5.3 5.4

5.8 5.8 6.0 6.0 6.16.5 6.5 6.7

7.0

2012 (10 ország) 2013 (12 ország) 2014 (15 ország) 2015 (15 ország)

1. Nyugdíjhelyzet Magyarországon

A nemrégiben lezajlott nyugdíjreformok, valamint a

munkáltatói nyugdíjrendszerek hiánya azt

eredményezte Magyarországon, hogy a munkavállalók

jelentős többsége kizárólag a kötelező, egységes

állami nyugdíjellátásra támaszkodhat majd nyugdíjba

vonuláskor. Az alacsony kamatkörnyezet miatt

erősödött az adókedvezmények jelentősége, és a

magyar kormány 2014. január 1-től 20%-os

adójóváírással igyekszik támogatni a

nyugdíjbiztosítási termékekben elhelyezett hosszú

távú megtakarításokat. Magyarországon a GDP tavaly

3,40%-kal nőtt az európai országok átlagos 0,90%-os

növekedéséhez képest.1 Ugyan a nyugdíjpénztárak jó

hozamokat értek el, a lakosság körében aggályok

merültek fel a pénzügyi szektor nemrégiben csődbe

ment néhány szereplője kapcsán (Buda-Cash Group,

Hungaria

Értékpapír és a Quaestor Csoport, ami pánikot okozott

a pénzpiacokon.

A várható élettartam világszerte megfigyelhető

kitolódásával az állami nyugdíjrendszerek

fenntarthatósága egyre kilátástalanabb.

Magyarországon az átlagkeresetek jóval

alacsonyabbak a legtöbb európai országhoz képest2

és a munkanélküliség jelenleg 7,8%.3 A 2015. évi

Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index jól tükrözi a

magyarok aggályait. Az Aegon 2012-ben hívta életre

az Indexet, hogy felmérje a kutatásban szereplő

országok munkavállalóinak nyugdíjra való

felkészültségét. A válaszadók csoportosítása aszerint

történt, hogy az összérték magas (8 feletti érték a

maximális tízből), átlagos (6 és 7,99 között) vagy

alacsony (6 alatti érték4). Az idei 5,1 pontszámmal

Magyarország a 14. helyet érte el a felmérésben

résztvevő 15 ország közül.

1. ábra: Magyarország a 14. helyen áll az Aegon 2015. évi Nyugdíjfelkészültségi Indexében (ARRI))

I. Index Az országokhoz rendelt mutatók Bázis: Nem teljesen nyugdíjazottak (n=14.400)

3

5.15.3

4.94.6

4.95.2 5.2

6.0

Összes Férfi Nő 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69

Magyarországon egyértelmű akadályai vannak a

munkaképes lakosság nyugdíjra való megfelelő

felkészülésének. A megtakarításokat nehezíti az

alacsony kamatkörnyezet, amely Európa és Észak-

Amerika gazdaságainak is egyaránt jellemzője. Az

egyéneket is aggasztja a társadalombiztosítás jövője,

és a nyugdíjak csökkentésének lehetősége.

Szembeszökő, hogy a magyar lakosság túlnyomó

többsége (77%) úgy véli, a mai fiatalok sokkal

rosszabb helyzetben lesznek idős korukban a mostani

nyugdíjasoknál.

Érdekes, hogy ez a nézet az életkorral párhuzamosan

jelentősen teret nyer (a 18-24 év közöttiek esetében

72%, a 45-54 közöttieknél pedig 82%).

A nők és a fiatalok tartoznak a leginkább

“veszélyeztetettek” közé a nyugdíjra való

felkészültség terén. A nők esetében ennek az az oka,

hogy a családi élet és a karrier közötti egyensúly

megteremtése során hosszabb ideig maradnak távol a

munkaerőpiactól. Magyarországon a nők 71%-a

alacsony, azaz hatnál kisebb pontszámot ért el, ez az

arány a férfiaknál 62%.

A fiatalabb munkavállalók esetében a nyugdíjra való

felkészülés szükségszerűen az idő függvénye. Ami

azonban aggodalomra ad okot, hogy a magyar fiatalok

a harmincas éveik végére, a negyvenes éveik elejére

alakítják ki a megfelelő megtakarítási szokásokat. Ez

túl későn van ahhoz, hogy az általuk elvárt

életszínvonalat biztosítani tudják maguknak

időskorukra. Ugyan a megkérdezettek átlagosan az

aktív jövedelmük 83%-át jelölték meg

nyugdíjelvárásként, mégis sokaknak nem sikerül majd

ezt teljesíteni, ha negyvenéves korukig halogatják a

megtakarításokat. A fiatal munkavállalók

Nyugdíjfelkészültségi Indexe a világon mindenhol

alacsony, annak ellenére, hogy a kutatásunk azt

mutatja, hogy még viszonylag alacsony jövedelem

mellett is lehetséges a megfelelő megtakarítási

szokások kialakítása.

2. ábra: A nők és a fiatal munkavállalók Nyugdíjfelkészültségi Indexe a legalacsonyabb

Magyarországon

I. Index Hozzárendelt mutatók Bázis: Nem teljesen nyugdíjazott (n=900)

“…a magyar lakosság túlnyomó többsége (77%) úgy véli, a mai fiatalok

sokkal rosszabb helyzetben lesznek idős korukban a mostani nyugdíjasoknál.”

4

29%

48%

17%

5%

Bár Magyarország indexe a második legalacsonyabb a vizsgált országok közül, fontos látni, hogy az index 0,2 ponttal

nőtt a tavalyihoz képest. Világszerte igaz, hogy három egymást követő évben javultak az indexek, amely azt a

kérdést veti fel, vajon a javulás a megtakarítási szokások valós változásait tükrözi-e, vagy az emberek egyszerűen

csak pozitívabban állnak a pénzügyeikhez, ahogy kezd talpra állni a világ a pénzügyi válság után. A következő

részben bemutatjuk, hogy az emberek hogyan vélekednek a nyugdíjról, és milyen elvárásaik vannak ezzel

kapcsolatban.

2. Nyugdíjjal kapcsolatos vágyak és várakozások

A vizsgálatban részt vett 15 országot összehasonlítva a magyarok pesszimisták országuk gazdasági kilátásait

illetően az elkövetkező egy évre. A megkérdezettek közel fele (47%) úgy véli, a helyzet romlani fog. Majdnem

ugyanennyien (48%) úgy gondolják, hogy saját anyagi helyzetük nem fog változni, de nem elhanyagolható

azoknak az aránya (29%), akik úgy érzik, a saját helyzetük romlani fog. A férfiak és a fiatalok általában

optimistábbak a saját anyagi helyzetük javulását illetően.

3. ábra: A gazdaság tovább fog romlani, de a személyes pénzügyek várhatóan változatlanok maradnak

Kérdés: Az elkövetkező 12 hónapban várható-e Ön szerint, hogy Magyarország gazdasága...? Az elkövetkező 12 hónapban

várható-e Ön szerint, hogy a saját anyagi helyzete...? Bázis: Minden válaszadó (n=1.000)

Gazdaság Személyes pénzügyek

Míg a nyugdíjas évekkel kapcsolatos vágyak

megegyeznek a korábbi idősebb generációk

életmódjával, azaz fontos vágy a barátokkal és

családdal együtt töltött idő (63%), az utazás (60%),

új szabadidős tevékenységek kialakítása (41%), a

mostani munkavállalók nyugdíjas éveiben az aktív

munkának is nagyobb lesz a szerepe. A munkavállalók

csupán 35%-a nyilatkozott úgy, hogy a

nyugdíjkorhatár elérésekor abbahagyja a munkát.

Amikor a felmérésben azt kérdeztük, milyen szavakra

asszociálnak a nyugdíjas évekről, a magyarok vegyes

érzésekkel viseltetnek a téma iránt. Míg 58% pozitív

szavakra asszociált, a legtöbben aggódnak. 69%

negatív szavakra asszociál, a listát a bizonytalanság

vezeti (49%), második helyen a szabadidő (45%),

utána a szegénység (34%), és a szabadság (31%)

állnak.

47%

36%

13%

5%

Romlik

Változatlan marad

Javul

Nem tudom

5

69%

58%

22%

31%

34%

45%

49%

Negatív

Pozitív

Lehetőség

Szabadság

Szegénység

Szabadidő

Bizonytalanság

19%

20%

41%

60%

63%

Önkéntes munkát végezni

Ugyanúgy folytatni a munkámat

Új hobbikat felfedezni

Utazni

Több időt tölteni barátokkal és a családdal

4. ábra: A magyarok többsége aktív nyugdíjas évekre vágyik

Kérdés: Az alábbiak közül melyek fontos elképzelések önnek a nyugdíjas évekre? Bázis: Minden válaszadó (n=1.000)

5. ábra: A nyugdíjas évekkel kapcsolatos vélekedés általában negatív

Kérdés: Az alábbi szavak közül melyek jutnak eszébe, ha a nyugdíjas évekre gondol? Bázis: Minden válaszadó (n=1.000)

6

62%60%

65% 66% 67%64%

59%63%

51%

12% 12% 12%10% 11% 11% 11%

13%

18%

Összes Férfi Nő 18-24 25-34 35-44 45-54 55-64 65+

Nem biztos benne

Nagyon/határozottan biztos benne

6. ábra: A válaszadók egyharmada tervezi úgy, hogy azonnal abbahagyja a munkát

Kérdés: Hogyan képzeli el a nyugdíjba vonulását? Bázis: nem teljesen/részben nyugdíjazottak (n=800)

A nyugdíjas évekkel kapcsolatos bizonytalanság okán

a magyarok legfőbb aggálya a nyugdíjazásra való

felkészülés anyagi terhe. A munkavállalók kicsit több,

mint egytizede (12%) biztos abban, hogy kényelmes

életet tud majd magának biztosítani nyugdíjas

korában.

A várható egészségügyi kiadások fedezete a nyugdíjas

lét másik buktatója. Rendkívül sokakat aggaszt a

nyugdíjas korban az egészség megromlása.

A megkérdezettek közel fele (47%) optimista a saját

egészségi állapotát illetően. Egyértelmű gondként

merül fel az egészségügyi ellátásokhoz való

hozzáférés, ha azt vesszük alapul, hogy a

munkavállalók 44%-a pesszimistán áll ahhoz a

kérdéshez, hogy képes lesz-e a saját és a házastársa

egészségügyi szükségleteit finanszírozni idős korban.

7. ábra: 60%-nál többen nem bíznak abban, hogy kényelmes nyugdíjas éveket tudnak biztosítani

maguknak

Kérdés: Összességében mennyire biztos abban, hogy teljesen nyugdíjba tud menni az Ön által kényelmesnek ítélt

életszínvonalon? Bázis: nem teljesen nyugdíjazottak (n=900)

35%

20%

22%

9%

2%

12%

Azonnal abbahagyom a munkát és nyugdíjba

megyek

Másképp ugyan, de folytatom a munkámat egy

ideig (pl. részmunkaidőben vagy megbízási

szerződéssel), de aztán végleg nyugdíjba megyekMásképp ugyan, de folytatom a munkámat (pl.

részmunkaidőben vagy megbízási szerződéssel), ésnyugdíjas éveim alatt végig dolgozni fogokUgyanúgy folytatom a munkámat, mint addig. A

nyugdíjkorhatár elérése nem változtat a

munkaszokásaimonEgyéb

Nem tudom

7

5%

13%

37%

33%

13%

Nagyon nem vagyok tudatában

2

3

4

Nagyon tudatában vagyok

8. ábra: Minden öt ember közül kettő pesszimista a nyugdíjaskori egészségügyi kiadások fedezését

illetően

Kérdés: Amikor a saját nyugdíjas éveire gondol, mennyire optimista, hogy lesz elég pénze a saját (és a házastársa / partnere)

egészségügyi költségeinek a fedezésére? Bázis: Minden válaszadó (n=1.000)

3. Nyugdíjmegtakarítás és nyugdíjtervezés

A magyarok szinte kizárólag a kötelező állami nyugdíjrendszerre támaszkodnak, és kevésbé éreznek személyes

felelősséget és kevésbé vannak tudatában a nyugdíjtervezés szükségességének a felmérésben szereplő többi

országhoz képest. A megkérdezettek csupán kicsit több, mint fele (54%) érzi a saját felelősségét abban, hogy

elegendő nyugdíja legyen. 46% tudatában van a nyugdíjtervezés szükségességének. Ezek az attitűdök a hatékony

és rendszeres megtakarítási szokások kialakításának akadályai.

9. ábra: A magyar munkavállalók kevesebb, mint fele van tudatában a nyugdíjmegtakarítás

szükségességének …

Kérdés: Mennyire van tudatában a nyugdíjtervezés szükségességének? Bázis: nem teljesen nyugdíjazottak (n=900)

27%

17%

22%

19%

11%

4%Nagyon pesszimista

Valamelyest pesszimista

Nem pesszimista, denem is optimista

Valamelyest optimista

Nagyon optimista

Nem tudom

8

6%

47%41%

5% Van írásos tervem

Van tervem, de nincs

leírva

Nincs semmilyen tervem

Nem tudom

22%

72%

6%

Igen

Nem

Nem tudom

A magyar munkavállalók nyugdíjjal kapcsolatos terveit vizsgálva az derül ki, hogy 41%-uknak egyáltalán nincs

semmilyen terve a nyugdíjas évekre. Csak 6% rendelkezik írásos tervvel. Miközben 40% állítja, hogy a terve

valamelyest vagy nagyon alaposan felépített, csupán 16% érzi magát valamelyest vagy nagyon felkészültnek abban

a tekintetben, hogy mennyit tesz félre nyugdíjcélra.

10 ábra: …mégis nagyon kevesen készülnek tudatosan a nyugdíjas éveikre

Kérdés: Az alábbiak közül melyik jellemzi leginkább az Ön nyugdíjtervezési stratégiáját? Bázis: nem teljesen nyugdíjazottak

(n=900)

A hosszú távú pénzügyi tervezés alapja, hogy a

váratlan eshetőségekre is fel kell készülni. Az olyan

váratlan helyzetek, mint a hosszan elnyúló betegség,

vagy a munkanélküliség felülírhatják a nyugdíjra való

felkészülést, ezért fontos, hogy a tervezésnél

készüljön egy vészhelyzeti terv is. A magyar

munkavállalók alig egyötöde (22%) rendelkezik ma

ilyennel arra az esetre, ha a nyugdíjkorhatár elérése

előtt valamilyen okból nem tudnának huzamosabb

ideig dolgozni. Erre az esetre a leggyakoribb stratégia

az, hogy felélik a megtakarításaikat (60%). A váratlan

helyzetekre való felkészülés kulcsa a megfelelő

megtakarítási szokások minél korábbi kialakítása.

11. ábra: A magyar munkavállalók alig egyötöde rendelkezik vészhelyzeti tervvel

Kérdés: Van-e valamilyen vészhelyzeti terve a kieső jövedelem pótlására, ha valamilyen oknál fogva nem tud tovább dolgozni a

nyugdíjkorhatár elérése előtt? Bázis: nem teljesen nyugdíjazottak (n=900)

9

16%

20%

23%

26%

60%

Egyéb

Van biztosításom erre az esetre

A házastrársam/partnerem dolgozik

A lakásomat kisebbre cserélem vagy eladoma nyaralómat

A megtakarításaim

12. ábra: A leggyakoribb vészhelyzeti stratégia a megtakarítások felélése

Kérdés: Az alábbiak közül melyik az ön vészhelyzeti terve a kieső jövedelem pótlására, ha a nyugdíjkorhatár elérése előtt nem

tudná folytatni a munkát a munkahelye elvesztése vagy betegség miatt? Bázis: van vészhelyzeti terve (n=201)

4. Nyugdíjmegtakarítási szokások

Ahogy az egyének egyre inkább érzik a nyugdíjas

évekre való felkészülés és öngondoskodás

felelősségét, az egyéni megtakarítási szokások

kialakításának is egyre nagyobb szerepe van a

pénzügyi kultúrában. A kutatásból kiderült, hogy a

magyar munkavállalóknak nemcsak a megtakarítási

szokások irányába kell megtenniük a szükséges

lépéseket, de ezeknek a szokásoknak a rendszeres és

hosszú távú gyakorlása is kihívást jelenthet.

A kutatásból kiderül, hogy azok érték el a

legmagasabb pontszámot, akik rendszeresen

megtakarítanak. Ők azok, akiknek nagy

valószínűséggel van határozott pénzügyi tervük, és

bizonyosak abban, hogy megfelelő összeget tesznek

félre a nyugdíjas éveikre, és kényelmes időskort

tudhatnak majd magukénak. Ha ezt a csoportot

összehasonlítjuk azokkal, akik kevésbé rendszeresen

takarékoskodnak, az eredmény szembeötlő: a

rendszeres megtakarítás, legyen szó bármilyen kis

összegről is, jelentősen javít az egyén felkészültségén.

10

31%

11%

13%

34%

10%

RENDSZERES MEGTAKARÍTÓK – Mindig priotitás, hogy félretegyek a nyugdíjamra

ALKALMI MEGTAKARÍTÓK – Csak alkalmanként teszek félre valamennyit a nyugdíjamra

KORÁBBI MEGTAKARÍTÓK – Most nem teszek félre semmit a nyugdíjamra, bár korábban igen

MEGTAKARÍTANI VÁGYÓK – Nem takarékoskodom a nyugdíjas éveimre, bár szeretnék

NEM MEGTAKARÍTÓK – Soha nem tettem félre a nyugdíjas évekre, és nem is szeretnék

13. ábra: A nyugdíjra való felkészültség javításának a kulcsa a rendszeresen megtakarítók és a

megtakarítani vágyók

Kérdés: Az alábbiak közül melyik jellemzi leginkább az ön nyugdíjmegtakarítási szokásait?

Bázis: nem teljesen nyugdíjazottak (n=900)

14. ábra: A rendszeres megtakarítók és a megtakarítani vágyók jellemzői

Megtakarítani

vágyók

Rendszeres

megtakarítók

Nyugdíjfelkészültségi Index 4,2 6,7

Pozitív asszociációk a nyugdíjjal kapcsolatban 49% 69%

Biztos benne, hogy kényelmes nyugdíjas életet fog élni

7% 19%

Optimista, hogy nyugdíjasként is jó lesz az egészségi állapota

43% 52%

Van írásos terve a nyugdíjas évekre 1% 19%

Van vészhelyzeti terve 13% 41%

Megtakarítani

vágyók

Átlagéletkor 37

Férfiak 43%

Nők 57%

Teljes munkaidőben

dolgozik 81%

Részmunkaidőben dolgozik 13%

Jövedelem (átlag)

1.563.258 Ft

Rendszeres

megtakarítók

46

56%

44%

84%

5%

2.548.482 Ft

11

19%

40%

64%

Alacsony jövedelem Átlagos jövedelem Magas jövedelem

Mégis a legnagyobb lehetőség nem azokban rejlik,

akik már sikeres megtakarítási szokásokat alakítottak

ki, hanem a megtakarítani vágyókban, akik a

megfelelő tudással és támogatással felvértezve

készek arra, hogy felelősséget vállaljanak az anyagi

jövőjükért. A megtakarítani vágyók csoportjába egyre

több nő és fiatal tartozik, akik számára a

takarékoskodás az alacsonyabb jövedelem, vagy a

munkáltatói nyugdíjjuttatásokhoz való korlátozottabb

hozzáférés miatt nehézséget jelenthet. A kormány és

az egyén célja nem lehet más, mint azoknak a

körülményeknek a megteremtése, amely lehetővé

teszi, hogy a megtakarítani vágyókból tényleges

megtakarítók váljanak, illetve az alkalmi

megtakarítókból rendszeres megtakarítók. Ennek

kiindulópontja ennek a sokszínű csoportnak és a

szükségleteiknek a megértése, és a nyugdíjra való

felkészülés és tervezés akadályainak az elhárítása.

A kutatásunk azt mutatja, hogy bár a jövedelem

határt szab a nyugdíjra való felkészülésben, a sikeres

megtakarítási szokásokat mérsékeltebb jövedelem

mellett is ki lehet alakítani. A rendszeres megtakarítók

arányát vizsgálva az összes jövedelmi sávban az

derült ki, hogy az alacsonyabb jövedelemmel

rendelkezők (2,03 millió Ft éves jövedelem alatt) kicsit

kevesebb, mint egyötöde (19%) rendszeresen tesz

félre a nyugdíjára. A 2,04 – 4,06 millió Ft éves átlagos

jövedelmi sávban az arány 40%-ra nő. A kulcs az,

hogy az egyén magáévá teszi-e azt a szemléletet, ami

a rendszeres megtakarításokhoz kell. A magasabb

jövedelműek körében sem mindenki tesz félre

rendszeresen a nyugdíjára. Miközben a kényelmes

nyugdíjas évekhez nincs szükség magas jövedelemre,

a döntő lépés a saját pénzügyi jövőnkért való

felelősségvállalás.

15. ábra: Rendszeres megtakarítók az egyes jövedelmi kategóriákban Magyarországon

Kérdés: Az alábbiak közül melyik jellemzi leginkább az Ön nyugdíjmegtakarítási szokásait?

Bázis: nem teljesen nyugdíjazottak (n=900)

12

Ajánlások

Az egyénnek felelősséget kell vállalnia a

saját anyagi jövőjéért. Ehhez információkat

kell gyűjteni a nyugdíjaskori pénzügyekről,

és meg kell tervezni a nyugdíjas évek anyagi

hátterét. A rendszeres megtakarítás, legyen

szó bármilyen kis összegről is, a legjobb

módja a nyugdíjra való megfelelő

felkészülésnek.

A kormány támogathatja a személyes

pénzügyi és egészségmegőrző ismeretek

elterjedését célzó munkahelyi képzéseket,

és az azokat megvalósító munkaadókat

adókedvezményben részesítheti.

A kormány támogathatja azt is, hogy a

munkavállalóknak legyen vészhelyzeti

tervük arra az esetre, ha a nyugdíjkorhatár

elérése előtt valamilyen okból (munkahely

elvesztése, rokkantság, betegség, stb.)

kénytelenek abbahagyni az aktív munkát.

Ezt megvalósítható azzal, hogy a biztosítás

és az egyéb pénzügyi termékek

adómentességet élveznek.

Reformok szükségesek a lépcsőzetes

nyugdíjba vonulás elősegítésére. A

lépcsőzetes nyugdíjba vonulás a

nyugdíjkorhatárt betöltő munkavállalók

számára teszi lehetővé, hogy

részmunkaidőben, kevésbé megerőltető

munkakörben, vagy kevesebb fizetésért

folytassák a munkát. Így ezek a

munkavállalók a foglalkoztatottságuk

mértékében jogosultak lennének tovább

növelni a szolgálati idejüket.

Jogi nyilatkozat

Jelen kutatási anyag általános információkat tartalmaz, és nem jelent hivatalos állásfoglalást vagy ajánlatot. Jelen

anyagból semmilyen jog nem eredeztethető. Az AEGON, annak partnerei és társult vállalkozásai vagy

alkalmazottai nem vállalnak garanciát, szavatosságot, vagy jótállást az anyagban közölt információk hitelességét

vagy teljességét illetően.

Médiakapcsolatok

Telefon: +31 70 344 8956 Email: gcc-ir@aegon.com

Headquarters Aegon N.V.

Stratégia/Fenntarthatóság Mike Mansfield Nyugdíjkutatási igazgató Telefon: +31 70 344 82 64

Email: mike.mansfield@aegon.com www.aegon.com/research