VÖRÖS LISTA Magyarország veszélyeztetett fa- és cserjefajai

Red List

Threatened trees and shrubs in Hungary

KÉK LISTA Magyarország aktív védelemben részesülı fa- és cserjefajai

Blue List

Threatened trees and shrubs with stabilized or increasing abundance in Hungary

FEKETE LISTA Magyarország adventív fa- és cserjefajai

Black List

Adventive trees and shrubs in Hungary

Összeállította:

BARTHA DÉNES

Sopron 2000

2

Lektorálta:

DR. FACSAR GÉZA KÉZDY PÁL

KIRÁLY GERGELY DR. UDVARDY LÁSZLÓ

A kiadvány megjelentetését az "Ember az Erdıért Alapítvány" támogatta.

A kiadásért felel: DR. BARTHA DÉNES Megrendelve: 2000. április 15., példányszám: 750

Készült a LİVÉRPRINT Nyomdában, 9400 Sopron, Ady Endre u. 5.

3

Bevezetés

Ez az összeállítás a magyarországi dendroflóra „színes listáit” tartalmazza. A listák a dendroflóra jelenlegi helyzetét és a bekövetkezett változásokat hivatottak tükrözni, de a jövı is kirajzolódik belılük. A közölt „színes listák” Magyar-ország területére és egy önkényesen kiragadott taxon-csoportra, a fa- és cserje-fajokra vonatkoznak. A vörös lista - mely a legnagyobb múltra tekint vissza, s a legismertebb a listák közül - a dendroflóránk veszélyeztetettségét (fenyegetettségét) mutatja be. A rózsaszín lista - amit a vörös lista "elıszobájának" lehet tekinteni, és itt a vörös listába ágyazva közlünk - azokat a taxonokat tartalmazza, amelyek rövid idın belül vélhetıen veszélyeztetetté válnak. A kék lista azon taxonokat mutatja be, amelyeknél az elmúlt idıszakban - az aktív védelemnek köszönhetıen - csökkent a veszélyeztetettség mértéke. A zöld lista az állományaik számában és nagyságában nem, vagy érzé-kelhetıen nem változó fajokat sorolja fel, melyet e kiadványban nem teszünk közzé. A fekete lista a flóraszennyezést okozó elvadult adventív fajokat mutatja be. A közreadott „színes listák” a magyarországi dendroflóra ezredvégi állapotát tükrözik, s alapot nyújtanak egy (célszerően 10 évvel) késıbbi megújításuk alkalmával elvégezhetı összehasonlító értékeléshez. Ehhez a megújításhoz szívesen veszünk minden kiegészítést, észrevételt, amit az alábbi címre kérünk megküldeni:

Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdımérnöki Kar Növénytani Tanszék

9401 Sopron Pf.: 132

Köszönet illeti dr. FARAGÓ SÁNDORt a vörös lista kategóriák értelmezésében nyújtott segítségéért, továbbá a kötet lektorait értékes kiegészítéseikért, módosítá-saikért, javaslataikért.

A „színes listákat” abban a reményben adom közre, hogy dendroflóránk állapotá-ról hő képet adnak, fölvázolják a várható változásokat, s az illetékeseket cselek-vésre ösztönzik.

4

Vörös Lista Magyarország veszélyeztetett fa- és cserjefajai

Red List

Threatened trees and shrubs in Hungary Vörös listákat, vörös könyveket az 1960-as évek közepétıl állítanak össze világ-szerte, vagy rendszertani kategóriákra (taxon-csoportokra), vagy adott területek-re kidolgozva. Ezen dokumentumok feladata az, hogy a veszélyeztetettség mértékérıl számot adjanak, s erre az illetékesek figyelmét fölhívják. Hazánkban 1989-ben látott napvilágot a magyar állat- és növényvilág vörös könyve (RAKONCZAY , 1989), a veszélyeztetett fa- és cserjefajok külön kiadványban (BARTHA, 1991b) is ismertetésre kerültek. Az ezekben alkalmazott veszélyezte-tettségi kategóriák nemzetközi ajánlásokon alapultak, de bizonyos nemzeti sajátosságokat is hordoznak. 1994-ben a Nemzeti Természetvédelmi Unió Fajok Túlélési Bizottsága - az egységesítés érdekében - újrafogalmazta a veszélyezte-tettségi kategóriákat, melyekhez mennyiségi természető kritériumokat is rendelt (IUCN, 1994). Erre alapozva két, globális léptékő összeállítás, a világ veszélyeztetett növényfajainak vörös listája (WALTERS - GILLETT, 1998), és a világ veszélyeztetett fafajainak vörös listája (OLDFIELD et al., 1998) látott napvilágot. A veszélyeztetettségi kategóriák és kritériumok revíziója most folyik (IUCN/SCC Criteria Review Working Group, 1999), s a regionális és nemzeti léptékben való alkalmazásukhoz is született javaslat (GÄRDENFORS et al., 1999). Jelen összeállítás már ezek figyelembe vételével készült. Mivel a fajok (taxonok) kipusztulását valószínőségi folyamatként kezeljük, ezért a veszélyeztetettségi (fenyegetettségi) kategóriákba való besorolás nem más, mint egy kipusztulási kockázatbecslés. Tehát a veszélyeztetettségi kategória azt mutatja meg, hogy milyen valószínősége van adott faj (taxon) adott területen való kipusztulásának. Az alkalmazott veszélyeztetettségi kategóriák (IUCN, 1994 módosítva IUCN/ SCC Criteria Review Working Group, 1999 alapján) az alábbiak:

Kipusztult (Extinct - EX)

Az a taxon kipusztult, amelynek utolsó egyede is minden kétséget kizáróan és bizonyítottan kihalt.

Regionálisan kipusztult (Regionally Extinct - RE)

Egy taxon regionálisan kipusztultnak tekinthetı, amennyiben nem kétséges, hogy az utolsó, reprodukcióra képes egyede is kihalt a régión belül, vagy eltőnt a régióból.

5

Szabad természetbıl kipusztult (Extinct in the Wild - EW)

A szabad természetbıl kipusztult az olyan taxon, amely korábbi természetes élıhelyén már nem él, csak tenyészetekben, fogságban található, vagy honosított populációja (populációi) élnek a korábbi elıfordulási területén kívül. EW az olyan taxon, amelyet kihaltnak vélnek, mert hosszabb ideje nem figyelték meg. A "hosszabb idı" a taxon egy életciklusánál hosszabb kell, hogy legyen.

Súlyosan veszélyeztetett (Critically endangered - CR)

Egy taxon súlyosan veszélyeztetett akkor, ha a legközelebbi jövıben természetes környezetében a kihalás veszélyének különösen nagy valószínőséggel kitett.

Veszélyeztetett (Endangered - EN)

Veszélyeztetett az a taxon, amely nem súlyosan veszélyeztetett, de a közeli jövıben természetes környezetében a kihalás veszélyének nagy valószínőséggel ki lesz téve.

Sebezhetı (Vulnerable - VU)

Sebezhetı az a taxon, amely ugyan nem súlyosan veszélyeztetett vagy veszélyeztetett, de a közép-távoli jövıben természetes környezetében a kihalás veszélyének nagy valószínőséggel ki lesz téve.

Kis veszélyeztetettségő (Lower risk - LR)

Egy taxon kis veszélyeztetettségő, ha az elızı kategóriákba nem sorolható. Az itt említendı taxonok további három alcsoportba oszthatók:

• Védelemfüggı (Conservation dependent - cd): Védelemfüggı az a taxon, amely érdekében folyamatosan taxon-specifikus, vagy élıhely-specifikus védelmi programok mőködnek, amely programok beszüntetése esetén a kérdéses taxont 5 év alatt a veszélyeztetett kategóriák valamelyikébe át kellene sorolni.

• Fenyegetettség közeli (Near threatened - nt): Fenyegetettség közeli az a taxon, amely nem védelemfüggı, de közel áll ahhoz, hogy sebezhetınek minısítsék.

• Legkevésbé veszélyeztetett (Least concern - lc): Legkevésbé veszélyeztetett az a taxon, amely nem tartozik a kis veszélyeztetettségő vagy sebezhetı fajok kategóriájába.

6

Hiányos adat (Data deficient - DD) Hiányos adatú az olyan taxon, amelynek eltejedésérıl vagy populációinak státusáról sem közvetlen, sem közvetett adatok nem állnak rendelkezésre, s emiatt nem állapítható meg veszélyeztetetségének foka.

Nem felmért (Not evaluated - NE)

Nem felmért az a taxon, amelyet még nem soroltak be a fenti kategóriák egyikébe sem. Az IUCN/SCC Criteria Working Group (1999) ajánlása a Védelemfüggı (cd) kate-góriát törölni javasolja, ugyanakkor GÄRDENFORS et al. (1999) nyomán bevezetésre került a Regionálisan kihalt (RE) kategória. A fenti fenyegetett (CR, EN, VU) kategóriákba történı besoroláshoz számszerő-sített kritériumok (A-E) állnak rendelkezésre. Minden taxont az összes kritérium szempontjából értékelni kell, de egyetlen kritériumnak való megfelelés már elegendı a besoroláshoz. Az ehhez alkalmazott kritériumrendszer (IUCN, 1994): A) Állománycsökkenés az alábbi pontok bármelyikének formájában:

1. Legalább 80%-os (CR), 50 %-os (EN), 20 %-os (VU) megfigyelt, becsült, következtetett, vagy feltételezett állománycsökkenés az elmúlt 10 év, vagy 3 generáció során - az érvényes, amelyik hosszabb idıtartamot jelöl - az alábbi kritériumok alapján:

(a) közvetlen megfigyelés (b) a taxonra vonatkozó abundancia index (c) az elfoglalt terület, az elıfordulási ráta és/vagy az élıhely minıségének

romlása (d) a hasznosítás aktuális vagy potenciális szintjei (e) a betelepített taxonok, keresztezések, patogének, szennyezı anyagok, ver-

senytársak vagy paraziták hatásai. 2. Legalább 80 %-os (CR), 50 %-os (EN), 20 %-os (VU) csökkenés, amely

elıreláthatólag vagy feltételezetten a következı 10 év, vagy 3 generáció élettartama alatt - az érvényes, amelyik hosszabb idıtartamot jelöl - következik be a fenti (b), a (c), a (d) vagy az (e) pontoknak megfelelıen.

B) Az elterjedési területet kevesebb mint 100 km2-re (CR), 5.000 km2-re (EN), 20.000

km2-re (VU) becsülik, vagy az elfoglalt terület kevesebb mint 10 km2 (CR), 500 km2 (EN), 2.000 km2 (VU), és az alábbi jellemzık közül legalább kettıt a felmérések érvényesnek tekintenek:

1. Nagyon felaprózódott, fragmentált populáció, illetve az elıfordulás csak egy helyre koncentrálódik.

2. Folyamatos csökkenés, amelyet megfigyelnek, következtetnek rá, vagy észlel-nek az alábbi tényezık bármelyikében:

7

(a) elterjedési terület (b) elfoglalt terület nagysága (c) az élıhely területe, kiterjedése, és/vagy minısége (d) az elıfordulási helyek, illetve a szubpopulációk száma (e) az ivarérett egyedek száma.

3. Szélsıséges állományingadozás az alábbi tényezık bármelyikében: (a) elterjedési terület (b) elfoglalt terület nagysága (c) az elıfordulási helyek, vagy a szubpopulációk száma (d) az ivarérett egyedek száma.

C) A populáció létszámát kevesebb mint 250 (CR), 2.500 (EN), 10.000 (VU) ivarérett

egyedre becsülik, továbbá az alábbi feltételek bármelyike teljesül: 1. Legalább 25 %-osra (CR), 20 %-osra (EN), 10 %-osra (VU) becsült folya-

matos csökkenés 3 év, vagy 1 generáció élettartama alatt - az érvényes, amelyik hosszabb idıtartamot jelöl - vagy

2. a megfigyelt, elırelátható vagy következtetett folyamatos csökkenés az ivar-érett egyedek létszámában és a populációstruktúrában az alábbi formák bármelyikében:

(a) nagyon felaprózódott, fragmentált populáció (azaz egyetlen szubpopulá-ció sem számlál 50 (CR), 250 (EN), 1.000 (VU) ivarérett egyednél többet)

(b) az összes egyed egyetlen szubpopulációba tömörül. D) Olyan populáció, amely 50 (CR), 250 (EN), 1.000 (VU) ivarérett egyednél

kevesebbet számlál. E) Olyan mennyiségi elemzés, amely a természeti környezetben vadon élı populáció

kihalási valószínőségét legalább 50 %-osra (CR), 25 %-osra (EN), 10 %-osra (VU) becsüli 10 év vagy 3 generáció (CR), 20 év vagy 5 generáció (EN) élettartama alatt, 100 éven belül (VU) - az érvényes, amelyik hosszabb idıtartamot jelöl.

A regionális és nemzeti vörös listáknak fel kell tüntetniük azt is, hogy a regionális (nemzeti) populáció (adott területen - jelen esetben Magyarországon - élı egyedek összessége) hogyan viszonyul a globális populációhoz (a természetes elterjedési területen élı egyedek összességéhez). Az ajánlás (GÄRDENFORS et al., 1999) alapján a regionális (nemzeti) populáció és a globális populáció arányainak osztályba sorolása esetünkben az alábbi:

I. ≤ 2,5 % II. 2,6 - 10,0 % III. 10,1 - 25,0 % IV. 25,1 - 50,1 % V. ≥ 50,1 %

8

A magyarországi dendroflóra vörös listájában az egyes taxonoknál az alábbi jellemzıket tüntetjük fel: • veszélyeztetettségi kategória a nagytájakra vonatkoztatva (ÉK = Északi-

középhegység, DK = Dunántúli-középhegység, NyDt = Nyugat-Dunántúl, DDt = Dél-Dunántúl, A = Nagyalföld, KisA = Kisalföld) category of endangerment applied for large regions

• veszélyeztetettségi kategória nemzeti szinten (Magyarország területére vonatkoztatva) (Mo 2000) category of endangerment applied at national level

• a nemzeti (regionális) és globális populáció aránya (nP/gP) relevant ratio of the national (regional) population to the global population

• a korábbi vörös könyv (RAKONCZAY , 1989) veszélyeztetettségi kategóriája (K = kipusztult, KV = kipusztulással veszélyeztetett, AV = aktuálisan veszélyeztetett, PV = potenciálisan veszélyeztetett) (Mo 1989) category of endangerment of the former Red Data Book

• védettség és eszmei érték a 12/1993. (III.31.) és 15/1996. (VII.26.) KTM rendelet alapján (FV = fokozottan védett, V = védett; eszmei érték eFt-ban) conservation and face value

• veszélyforrások, veszélyeztetı tényezık (MOLNÁR V. A., 1999 nyomán módosítva) roots of danger, factors of endangerment

Veszélyforrások, veszélyeztetı tényezık

A. A TERMİHELYEKET ÉRINTİ

VESZÉLYEZTETİ TÉNYEZİK I. Mővelési mód megváltoztatása 1. Bányászat, anyagkitermelés 2. Gyepek feltörése 3. Gyümölcs- és szılıtelepítés 4. Erdıtelepítés 5. Parcellázások, útépítések II. A termıhelyi viszonyok

megváltoztatása 6. Vízrendezés, csatornázás,

lecsapolás, tızegkitermelés 7. Tarvágásos fakitermelés, durva

erdıgazdálkodási módszerek 8. Intenzív gyepgazdálkodás, felülvetés 9. Karsztvíz- és talajvíz-kiemelés 10. Spontán erdısödés, cserjésedés 11. Tájidegen fafajokkal végzett erdısítés

12. Tájidegen gyomok terjedése 13. Túlzott létszámú vadállomány III. A termıhely, a vegetáció

mechanikai károsítása 14. Intenzív turizmus 15. Katonai tevékenység 16. Motocross, sárkányrepülı,

hegyikerékpár okozta taposás B. A NÖVÉNYEKET KÖZVETLENÜL

VESZÉLYEZTETİ TÉNYEZİK 17. Virágszedés, növénygyőjtés,

kereskedelem 18. Introgresszív hibridizáció, génerózió 19. Szaporodásbeli, felújulási

problémák 20. Égetés, tőz 21. Cserjeírtás

9

Taxon ÉK DK NyDt DDt A KisA Mo 2000

nP/ gP

Mo 1989

Veszély-források

Védett-ség

GYMNOSPERMATOPHYTA – NYITVATERM İK

Ephedra distachya L. Csikófark CR RE EN RE EN I PV

1-4, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20

FV: 30

Taxus baccata L. Tiszafa CR EN EN II PV

11, 13, 17, 19 V: 10

ANGIOSPERMATOPHYTA – ZÁRVATERM İK

Acer acuminatilobum J. PAPP Mátrai ısjuhar CR CR V -

19 -

Alnus viridis (CHAIX in VILL .) DC. Havasi éger VU VU I PV

1, 7, 10, 15, 21 V: 10

Amelanchier ovalis MEDIK. Fanyarka VU VU I PV

1, 10, 11, 13, 15, 20

V: 10

Amygdalus nana L. Törpe mandula VU EN CR EN EN I PV

1, 10, 11, 13, 15, 17, 20, 21

V: 10

Andromeda polifolia L. Tızegrozmaring RE RE K

(6) -

Betula pubescens EHRH. Molyhos nyír EN EN EN EN EN RE EN I -

4, 6, 7, 9, 10, 18

V: 2

Carpinus orientalis MILL . Keleti gyertyán EN EN I PV

13, 19 V: 10

Clematis alpina (L.) MILL . Havasi iszalag VU VU II AV

7, 11, 17, 21 V: 10

10

Cornus sanguinea L. subsp. hungarica (KÁRP.) SOÓ Vörösgyőrősom alfaja

DD DD DD DD ? PV ? -

Coronilla emerus L. Bokros koronafürt VU RE VU I PV

1, 7, 13, 21 V: 5

Cotoneaster integerrimus MEDIK. Piros madárbirs VU VU EN DD VU I PV

7, 11, 13 V: 2

Cotoneaster niger (WAHLBG.) FRIES Fekete madárbirs VU VU EN VU I -

7, 11, 13 V: 2

Cotoneaster tomentosus (AIT.) LINDLEY Molyhos madárbirs VU DD VU II -

7, 11, 13 V: 2

Crataegus monogyna JACQ. subsp. curvisepala (LINDM .) SOÓ Egybibés galagonya alfaja

DD DD DD ? PV ? -

Crataegus nigra W. et K. Fekete galagonya EN EN II AV

7, 11, 13, 18, 21

V: 10

Daphne cneorum L. subsp. cneorum subsp. arbusculoides (TUZSON) SOÓ Henye boroszlán

CR

VU

VU

RE?

RE

CR

VU VU

II V

PV

7, 10, 11, 12, 13, 14, 16, 17, 20

V: 10

Daphne laureola L. Babérboroszlán RE VU VU I PV

1, 7, 11, 13 V: 10

Daphne mezereum L. Farkasboroszlán VU VU VU VU VU I -

7, 11, 17 V: 10

Hippophaë rhamnoides L. Homoktövis RE CR RE CR I KV

1, 6, 10, 11, 15 V: 10

11

Lonicera caprifolium L. Jerikói lonc VU VU I -

7, 11, 14, 17, 21

V: 2

Lonicera nigra L. Fekete lonc CR CR I PV

1, 7, 13 V: 2

Malus dasyphylla BORKH. Erdélyi vadalma VU VU VU VU ? -

7, 11, 18 -

Myricaria germanica (L.) DESV. Csermelyciprus RE CR RE RE CR I PV

1, 6, 10 V: 2

Ostrya carpinifolia SCOP. Komlógyertyán RE RE K

(3, 5, 7) ? -

Populus nigra L. Fekete nyár CR EN EN EN EN I -

6, 7, 11, 18 -

Pyrus magyarica TERPÓ1

Magyar körte CR CR CR V KV 5, 18, 19

FV: 50

Pyrus nivalis JACQ.2

Vastaggallyú körte EN EN EN I KV AV

3, 5, 18, 19, 20 V: 10

Pyrus austriaca KERN. Osztrák körte EN EN EN V? PV

3, 5, 19 V: 10

Rhamnus saxatilis JACQ. Kövi benge EN EN I PV

4, 7, 10, 11, 18, 21

V: 10

Ribes alpinum L. Havasi ribiszke EN EN EN I AV

1, 7, 13 V: 10

Ribes nigrum L. Fekete ribiszke EN EN VU EN I KV

6, 11 V: 10

Ribes petraeum WULF. in JACQ. Bérci ribiszke RE RE PV

(7) V: 10

12

Ribes rubrum L. agg.3 Vörös ribiszkék VU VU LR LR VU VU VU I PV

7, 11, 12 -

Rosa arvensis HUDS. Erdei rózsa EN EN LR LR CR VU I -

4, 11, 12, 21 -

Rosa gizellae BORB. Gizella-rózsa VU VU I -

21 -

Rosa glauca POURRET Piroslevelő rózsa DD DD I -

21 -

Rosa hungarica (BORB.) DEGEN Magyar rózsa CR VU VU II -

2, 7, 11, 21 -

Rosa inodora FR. em. KLÁST. Illattalan rózsa VU EN VU VU VU I -

7, 11, 21 -

Rosa kmetiana BORB. Kmet'-rózsa CR CR I -

21 -

Rosa livescens BESS. Nagylevelő rózsa VU VU CR CR RE VU I -

2, 3, 4, 5, 10, 16, 21

-

Rosa pendulina L. Havasalji rózsa VU EN VU I PV

7, 11, 21 V: 10

Rosa polyacantha (BORB.) DEGEN Illír rózsa VU CR VU I -

2, 7, 11, 21 -

Rosa scabriuscula SM. em. H. BR. Érdeslevelő rózsa CR CR CR I -

7, 21 -

Rosa sherardi DAVIES Sherard-rózsa CR CR CR I -

7, 11, 21 -

Rosa stylosa DESV. Oszlopos rózsa RE? RE? I PV

-

13

Rosa szaboi (BORB.) FACSAR Dunántúli rózsa EN CR RE EN I -

7, 21 -

Rosa tomentosa SM. Molyhos rózsa VU VU VU VU VU I -

7, 11, 21 -

Rubus senticosus KOEHLER ex W. et GR. Földi szeder kisfaj4 DD DD ? PV

? -

Ruscus aculeatus L. Szúrós csodabogyó EN VU VU I -

7, 11, 17 V: 5

Ruscus hypoglossum L. Lónyelvő csodabogyó EN VU VU I PV

7, 11, 13, 17 V: 10

Salix aurita L. Füles főz EN VU RE EN RE VU I PV

6, 7, 9, 18, 21 V: 5

Salix elaeagnos SCOP. Parti főz DD EN EN EN EN EN I -

1, 6, 21 V: 2

Salix nigricans SM. Feketedı főz EN RE RE EN I K

5, 6, 10 -

Salix pentandra L. Babérfőz RE RE CR EN RE EN I AV

6, 9, 11, 21 V: 10

Sorbus aria (L.) CR. Lisztes berkenye LR VU EN VU I -

1, 7, 11, 18 -

Sorbus domestica L. Kerti berkenye VU VU VU VU VU II -

3, 5, 7, 11 -

Sorbus graeca (SPACH) LODD. Déli berkenye VU VU VU II -

1, 7, 11, 18 V: 2

Sorbus hazslinszkyana (SOÓ) MÁJOVSKÝ Hazslinszky-berkenye CR CR I AV

7, 18, 19 V: 10

14

Átmeneti alakok az Aria szekción belül Sorbus buekkensis SOÓ em. KÁRP. Bükki berkenye VU VU V -

7, 11, 18 V: 10

Sorbus danubialis (JÁV .) KÁRP. Dunai berkenye VU LR VU V -

7, 11, 18 V: 2

Sorbus javorkae (SOÓ) KÁRP. Jávorka-berkenye VU VU V -

7, 11, 18 V: 10

Sorbus pannonica KÁRP. Dunántúli berkenye VU VU VU V -

7, 11, 18 V: 2

Sorbus sooi (MÁTHÉ) KÁRP. Soó-berkenye VU VU V -

7, 11, 18 V: 10

Sorbus aria szekció x S. torminalis kisfajok Sorbus adami KÁRP. Ádám-berkenye EN EN V PV

7, 11 V: 10

Sorbus andreanszkyana KÁRP. Andreánszky-berkenye DD DD V PV

7, 11 V: 10

Sorbus bakonyensis JÁV . em. KÁRP. Bakonyi berkenye EN EN V PV

7, 11 V: 10

Sorbus balatonica KÁRP. Balatoni berkenye VU VU V PV

7, 11 V: 10

Sorbus barthae KÁRP. Bartha-berkenye EN EN V PV

7, 11 V: 10

Sorbus borosiana KÁRP. Boros-berkenye CR CR V PV

7, 11, 13, 19 V: 10

Sorbus decipientiformis KÁRP. Keszthelyi berkenye DD DD V PV

7, 11 V: 10

15

Sorbus degenii JÁV . Degen-berkenye VU VU V PV

7, 11 V: 10

Sorbus eugenii-kelleri KÁRP. Keller-berkenye VU VU V PV

7, 11 V: 10

Sorbus gáyeriana KÁRP. Gáyer-berkenye DD DD V PV

7, 11 V: 10

Sorbus gerecseensis BOROS et KÁRP. Gerecsei berkenye EN EN V PV

7, 11 V: 10

Sorbus karpatii BOROS Kárpáti-berkenye VU VU V PV

7, 11 V: 10

Sorbus latissima KÁRP. Nagylevelő berkenye EN EN V PV

7, 11 V: 10

Sorbus pseudobakonyensis KÁRP. Rövidkaréjú berkenye VU VU V PV

7, 11 V: 10

Sorbus pseudolatifolia BOROS Sárgáslevelő berkenye VU VU V PV

7, 11 V: 10

Sorbus pseudosemiincisa BOROS Kevéserő berkenye EN EN V PV

7, 11 V: 10

Sorbus pseudovertesensis BOROS Csákberényi berkenye VU VU V PV

7, 11 V: 10

Sorbus redliana KÁRP. Rédl-berkenye EN EN V PV

7, 11 V: 10

Sorbus semiincisa BORB. Budai berkenye VU VU V PV

7, 11 V: 10

Sorbus simonkaiana KÁRP. Simonkai-berkenye VU VU V PV

7, 11 V: 10

16

Sorbus vertesensis BOROS Vértesi berkenye VU VU V PV

7, 11 V: 10

Sorbus x rotundifolia (BECHST.) HEDL. Kereklevelő berkenye CR CR CR I -

7, 11 -

Spiraea crenata L. Csipkés gyöngyvesszı RE RE RE K

(3, 4, 5, 11, 21)

-

Spiraea media FR. SCHM. Szirti gyöngyvesszı VU VU EN CR VU I -

10, 11, 14, 13, 17, 21

V: 5

Spiraea salicifolia L. Főzlevelő gyöngyvesszı RE VU VU I AV

6, 7, 13, 21 V: 2

Vaccinium oxycoccos L. Tızegáfonya EN RE EN EN I KV

6 V: 10

Vaccinium vitis-idaea L. Vörös áfonya VU VU CR VU I PV

1, 7, 14 V: 10

Vitis sylvestris C. C. GMEL. Ligeti szılı CR EN DD EN EN EN EN I AV

6, 7, 11, 19, 21 V: 10

Megjegyzések:

1 - a hibridekkel együtt 2 - a korábbi vörös könyv (RAKONCZAY , 1989) a subsp. nivalis és a subsp. salviifolia (DC.) SCH. et TH. alfajokra

külön veszélyeztetettségi besorolást adott 3 - incl. R. spicatum ROBSON 4 - a további Rubus kisfajok veszélyeztetettsége is ismeretlen Magyarországon

17

Rózsaszín Lista Magyarország fenyegetettség közeli fa- és cserjefajai

Pink List

Tree and shrub taxa of Hungary which are close to the threatened category Ebbe a csoportba azok a taxonok tartoznak, amelyek a vörös lista kritériumai alapján nem sorozhatók egyik fenyegetettségi kategóriába (CR, EN, VU) sem, de a tapasztalatok szerint a veszélyeztetettség felé sodródnak, s várhatóan egy bizonyos idın belül veszélyeztetetté válnak.

Kategóriái nt = fenyegetettség közeli (near threatened) lc = legkevésbé veszélyeztetett (least concern) Alnus incana (L.) MÖNCH Hamvas éger

nt

Calluna vulgaris (L.) HULL. Csarab

lc

Castanea sativa MILL . Szelídgesztenye

nt

Cerasus fruticosa PALL . Csepleszmeggy

lc

Cerasus mahaleb (L.) MILL . Sajmeggy

lc

Colutea arborescens L. Pukkanó dudafürt

lc

Lonicera xylosteum L. Ükörkelonc

lc

Padus avium (L.) MILLER Zselnicemeggy

lc

Ribes uva-crispa L. Köszméte

lc

Rosa agrestis SAVI Mezei rózsa

nt

Rosa caesia SM. in SOW. Keménylevelő rózsa

nt

Sambucus racemosa L. Vörös bodza

nt

Ulmus glabra HUDS. Hegyi szil

nt

Ulmus minor MILL . Kislevelő mezei szil

nt

Ulmus procera SALISB. Angol szil

lc

Vaccinium myrtillus L. Fekete áfonya

lc

Viscum album L. subsp. abietis ABROM. subsp. austriacum VOLLM . Fehér fagyöngy alfajok

nt lc

18

Kék Lista Magyarország aktív védelemben részesülı fa- és cserjefajai

Blue List

Threatened trees and shrubs with stabilized or increasing abundance in Hungary A kék lista azon vörös listás fajok jegyzéke, amelyeknél az adott területen tartós állománystabilizálódást vagy -növekedést lehetett tapasztalni. Ez a lista - mint információs bázis - most kezd a természetvédelem eszköztárába bevonulni. Kifejlesztıi (GIGON et al., 1998, 1999) svájci területre alkalmazták elıször, növény- és állatfajokra egyaránt.

A kék lista kategóriái ↑↑↑↑ A természetvédelmi beavatkozások következtében a vörös listáról töröl-

hetı. A large enough growth in abundance, mainly due to the application of nature

conservation techniques (NCT) that the species is taken off the Red List. ↑↑↑↑∗∗∗∗ A vörös listáról törölhetı, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásnak

köszönhetı. A large enough growth in abundance (without applying NCT) that the species is taken off

the Red List. ↑↑↑↑ A természetvédelmi beavatkozások következtében tartós állománynöveke-

dés tapasztalható, de a vörös listáról való törléshez ez még nem elegendı. Growth in abundance mainly due to application of NCT. ↑↑↑↑∗∗∗∗ Tartós állománynövekedés, de ez nem a természetvédelmi beavatkozások-

nak köszönhetı, a vörös listáról való törléshez pedig még nem elegendı. Growth in abundance not due to application of NCT. = A természetvédelmi beavatkozások következtében tartós állománystabili-

zálódás tapasztalható. Stabilisation of abundance mainly due to application of NCT. =∗∗∗∗ Tartós állománystabilizálódás, de ez nem a természetvédelmi beavatkozá-

soknak köszönhetı. Stabilisation of abundance not due to application of NCT.

A természetvédelmi beavatkozások kategóriái T+ A természetvédelmi beavatkozás az adott területen a faj

állománygyarapo-dását elımozdította. Application of Nature Conservation Techniques (NCT) achieved at least local

improvement. T= A természetvédelmi beavatkozás az adott területen a faj megtartását

eredményezte. Application of NCT achieved at least local maintenance.

19

T0 A természetvédelmi beavatkozás az adott területen eredménytelen vagy negatív hatású.

Application of NCT showed no effect (zero effect) or negative effect.

(T) A természetvédelmi beavatkozás hatása az adott területen nem megítélhetı vagy nem ismert.

NCT effect not yet assessed or unclear. T! Hathatós természetvédelmi beavatkozás ismert, de az adott területen nem

került alkalmazásra. Promising NCT is known but not applied. T? Hathatós természetvédelmi beavatkozás nem ismert. No nature conservation techniques are known. Hazánkban a ritka fa- és cserjefajok megırzésére illetve állományaik gyarapítá-sára csak mostanában indult el feltáró munka, konkrét védelmi beavatkozás megfogalmazása (BARTHA - BORDÁCS, 1998; MÁTYÁS et al., 1999). A kék lista taxonszáma ezért meglehetısen alacsony, csak reménykedni lehet abban, hogy ez a jövıben lényegesen változni fog.

Taxon Korábbi

vörös lista* kategóriája

Jelenlegi vörös lista kategóriája

Kék lista kategóriája

Természet-védelmi

beavatkozás kategóriája

Populus nigra L. Fekete nyár

- EN = T=

Quercus frainetto TEN. Magyar tölgy

PV lc ↑↑↑↑∗∗∗∗ (T)

* - NÉMETH (1989)

20

Fekete Lista Magyarország adventív fa- és cserjefajai

Black List

Adventive trees and shrubs in Hungary A fekete listába azokat az adventív fajokat sorozzuk be, amelyek fellépésükkel biológiai környezetszennyezést (flóraszennyezést) okoznak. Adventívnek tekint-jük azokat a fajokat (taxonokat), amelyek adott területen nem természetesen (nem ıshonosan) fordulnak elı. Az adventív kategóriába az elvaduló kultúrnövények (hemerophyta = ergasiophyta) és a behurcolt növények (xenophyta) tartoznak. Behurcolt (nem szándékosan behozott) fa- és cserjefajunk nincsen. Az elvaduló taxonokat a meghódított terület nagysága, a szubspontán terjedés sebessége, az egyedszám és növekedésének mértéke alapján négy kategóriába lehet sorozni:

1. Nagyon gyakran elvaduló, agresszíven terjedı (invazív) faj, az országban sok helyen és tömegesen lép fel, rövid idı alatt nagyobb területeket hódíthat meg. Very frequently feral (invasive) taxon inclined to spread in a very aggressive manner. The taxon is likely to occur en masse at several spots, and it can invade large areas within a short period of time.

2. Gyakran elvaduló faj, sok helyen lép fel, de tömeges elszaporodásra és gyors terjedésre (invázióra) nem képes. Frequently feral taxon occurring at several spots. However, it is not able to reproduce en masse and spread so rapidly (invasion) as the previous category.

3. Szórványosan, kis példányszámban elvaduló, tömegszaporodásra nem képes faj. Sporadically feral taxon occurring in a limited number. It is not able for mass reproduction.

4. Nagyon ritkán elvaduló faj, sokszor átmeneti megjelenéső (efemerofiton), egy vagy csak nagyon kevés helyen lép fel. Very rarely feral taxon (of transitional appearance in several instances) occurring at one or few spots.

A fekete listában az egyes taxonoknál az alábbi jellemzıket tüntetjük fel:

• az adventív jelleg fokozatai (lásd fent - az 1-3. fokozatba tartozók a táblázat-ban, a 4. fokozatba tartozók külön listában) grades of the adventive quality

• a taxon természetes elterjedési területe (area) the taxon’s natural range of spreading

• a magyarországi fellépés elsı dokumentált idıpontja (PRISZTER, 1997) first documented date of the Hungarian occurrence

• az elvadult faj által leggyakrabban meghódított élıhelyek the most frequently invaded habitat of the feral taxon

• a faj generatív és vegetatív terjedési lehetıségei (m = mag/termés révén terje-dı faj, s = gyökérsarj vagy hajtáslegyökerezés révén terjedı faj) generative and vegetative spreading opportunities of the taxa

21

Faj (taxon) Elvadulás mértéke

Elterjedési terület Hazai

elvadulás ideje

Élıhelyek Terjedési mód

Abies alba MILL . Közönséges jegenyefenyı 3 Közép- és D-Európa üde lomberdık m

Acer negundo L. Zöld juhar 1 É-Amerika K-i fele 1872

árterek, kultúrerdık, ruderális területek m

Aesculus hippocastanum L. Fehér bokrétafa 3 Balkán-félsziget

települések környéke, vadas kertek m

Ailanthus altissima (MILL .) SWINGLE Bálványfa 1 ÉK-Kína 1841

meleg, laza talajú, bolygatott termıhelyek m, s

Amorpha fruticosa L. Gyalogakác 1

É-Amerika DK-i része 1907 árterek, ruderális területek m

Amygdalus communis L.1 Közönséges mandula 3 Közép-Ázsia

dunántúli-középhegységi meleg, meszes termıhelyek m

Armeniaca vulgaris LAM . Kajszibarack 3 Közép-Ázsia

utak, vasutak mente, kirándulóhelyek m

Buddleia davidii FRANCH. Illatos nyáriorgona 3 K-Ázsia 1960 települések m

Celtis occidentalis L. Nyugati ostorfa 2 É-Amerika K-i fele 1870

árterek, kultúrerdık, ruderális területek, települések m

Cerasus vulgaris MILL . subsp. acida (DUM.) DOSTÁL Vadmeggy

2 D-Eurázsia parlagok, útszélek, mezsgyék, erdıszélek m, s

Cydonia oblongoa MILL . Birs 3 Elı-Ázsia

szılık és gyümölcsösök közelében m, s

22

Elaeagnus angustifolia L. Keskenylevelő ezüstfa 3 Belsı-Ázsia 1900 romtalajokon m

Fraxinus pennsylvanica MARSH. Amerikai (vörös) kıris 1 É-Amerika K-i fele 1950 árterek, kultúrerdık m

Hedera hibernica (KIRCHNER) BEAN Ír borostyán 3 DNY-Írország települések környéke m

Juglans regia L. Királydió 3

DK-Európa, Elı-Ázsia, Kaukázus

félszáraz és üde lomberdık, mezsgyék, kertek m

Koelreuteria paniculata LAXM . Csörgıfa 3 Kína 1940 települések környéke m

Laburnum anagyroides MEDIK. Aranyesı 3 Közép-Európa bokorerdık, száraz tölgyesek m

Larix decidua MILL . Közönséges vörösfenyı 3 Közép-Európa üde lomberdık m

Lycium barbarum L. Közönséges ördögcérna 2 Közép-Kína arch

utak és vasutak mente, sövények, ruderális területek m, s

Mahonia aquifolium (PURSH) NUTT.2

Magyallevelő mahónia 2 É-Amerika 1915 szárazabb erdık, gyepek m

Malus domestica BORKH. Kerti alma 2

utak és vasutak mente, lomberdık, kirándulóhelyek m

Mespilus germanica L. Naspolya 3 Kis- és Elı-Ázsia

szılık és gyümölcsösök környéke m

Morus alba L. Fehér eperfa 2 Kína arch

árterek, kultúrerdık, utak mente m

Padus serotina (EHRH.) BORKH. Kései meggy 1 É-Amerika K-i fele 1949 alföldi kultúrerdık m

23

Parthenocissus inserta FRITSCH3

Közönséges borostyánszılı 2 É-Amerika arch árterek, üde lomberdık, mezsgyék m, s

Persica vulgaris MILL . İszibarack 3 Kína arch

utak mente, települések környéke m

Picea abies (L.) KARST. Közönséges lucfenyı 3 É- és Közép-Európa üde lomberdık m

Pinus nigra ARN. Feketefenyı 3 D-Európa

mészkı és dolomit kopárok, homokterületek m

Populus x euramericana GUINIER Nemes nyárak 3 1938

árterek, ruderális területek, meddıhányók, bányagödrök m

Prunus cerasifera EHRH.4 Cseresznyeszilva 2

Mediterraneum, Kis-Ázsia, Kaukázus arch

erdıszélek, cserjések, ruderális területek m

Prunus domestica L. Kerti szilva 3 arch

parlagok, ruderális területek, árterek m, s

Ptelea trifoliata L. Alásfa 2 É-Amerika K-i fele 1904

természetközeli és kultúrerdık m, s

Pyracantha coccinea ROEM. Tőztövis 3 D-Európa

meleg, sziklás, fıleg meszes hegyoldalak m

Pyrus communis L.5

Házi körte 3 Elı-Ázsia települések környéke, kirándulóhelyek m

Quercus rubra L. Vörös tölgy 3 É-Amerika K-i fele kultúrerdık környéke m

Ribes aureum PURSH Arany ribiszke 2

É-Amerika NY-i része 1872 alföldi kultúrerdık, mezsgyék m, s

Robinia pseudoacacia L. Fehér akác 2 É-Amerika K-i fele 1750-60

természetközeli és kultúr-erdık, erodált helyek (m), s

24

Sarothamnus scoparius (L.) WIMM . Seprızanót 2 NY-Európa

mészkerülı erdık szélei, parlagok m

Syringa vulgaris L. Közönséges orgona 3 DK-Európa arch

száraz, meleg lejtık, homoki termıhelyek, falak mente (m), s

Thuja orientalis L. Keleti tuja 3 K-Ázsia 1942 kıfalak, sziklás területek m

Vitis riparia MICHX. Parti szılı 1 É-Amerika K-i fele 1939 árterek, cserjések m

Vitis rupestris SCHEELE Sziklai szılı 3

É-Amerika DK-i része 1939

mezsgyék, felhagyott szılık, árterek m

Vitis vinifera L.6 Bortermı szılı 3

Mediterraneum - Közép-Ázsia

mezsgyék, cserjések, kırakások m

Megjegyzések: 1 - a termesztési körzetén belül vadul el 2 - többnyire a M. repens (LINDL .) G. DON, M. pinnata (LAG.) FEDDE fajokkal alkotott hibridkomplexum 3 - a P. quinquaefolia (L.) PLANCH. fajjal alkotott hibridjei is 4 - incl. P. divaricata LED. 5 - = P. amphigena DOM. 6 - borvidékeinken lehet elvadult egyedeivel találkozni arch = archeofiton (hazánkban 1800 elıtt kezdett elvadulni és meghonosodni - sensu PRISZTER /1997/)

25

4. Nagyon ritkán elvaduló fajok, sokszor átmeneti megjelenésőek Very rarely feral taxa

Abies nordmanniana (STEV.) SPACH Kaukázusi jegenyefenyı Acer saccharinum L. Ezüst juhar Amelanchier canadensis (L.) MEDIK. Kanadai fanyarka Aucuba japonica THUNB. Japán babérsom Berberis julianae SCHNEID. Júlia-borbolya Berberis thunbergii DC. Japán borbolya Broussonetia papyrifera (L.) L'HÉRIT Papíreperfa Buxus sempervirens L. Puszpáng Campsis radicans (L.) SEEMANN Trombitafolyondár Caragana arborescens LAM . Sárga borsócserje Catalpa bignonioides WALTER Szivarfa Celastrus scandens L. Fafojtó Celtis australis L. Déli ostorfa Cercis siliquastrum L. Júdásfa Chamaecyparis lawsoniana PARL. Oregoni hamisciprus Clematis viticella L. Olasz iszalag Colutea orientalis MILL . Keleti dudafürt Cornus alba L. Fehér som Corylus colurna L. Török mogyoró Corylus maxima MILL . Csöves mogyoró Cotoneaster divaricatus REHD. ex WILS. Ragyogólevelő madárbirs Cotoneaster horizontalis DCNE. Kerti madárbirs Crataegus flabellata (BOSC) K. KOCH

Legyezıs galagonya Deutzia scabra THUNB. Érdeslevelő gyöngyvirágcserje Diospyros lotus L. Datolyaszilva Elaeagnus commutata BERNH. Amerikai ezüstfa Euodia hupehensis DODE Kínai mézesfa Evodia daniellii (BENN.) HEMSL. Koreai mézesfa Ficus carica L. Füge Fraxinus americana L. Fehér kıris Ginkgo biloba L. Páfrányfenyı Gleditsia triacanthos L. Lepényfa Gymnocladus dioicus L. Vasfa Halimodendron halodendron (L.) VOSS Szikfa Hibiscus syriacus L. Mályvacserje Ilex aquifolium L. Magyal Jasminum fruticans L. Cserjés jázmin Juglans nigra L. Fekete dió Juniperus chinensis L. Kínai boróka Juniperus virginiana L. Virgíniai boróka Kerria japonica (L.) DC. Boglárkacserje Laurocerasus officinalis ROEM. Babérmeggy Ligustrum ovalifolium HASSKARL Japán fagyal Lonicera pileata OLIV . Törpe lonc Lonicera tatarica L. Tatár lonc

26

Lonicera x purpusii REHD. Korai lonc Lycium chinense MILL . Kínai ördögcérna. Maclura pomifera (RAF.) SCHNEID. Narancseper Paliurus spina-christi MILL . Krisztustövis Parthenocissus tricuspidata PLANCH. Japán vadszılı Paulownia tomentosa (THUNB.) S. et Z. Császárfa Periploca graeca L. Görögtekercs Philadelphus coronarius L. Jezsámen Physocarpus opulifolius (L.) MAXIM . Hólyagvesszı Platanus x hispanica MUENCHH. Juharlevelő platán Poncirus trifoliata (L.) RAF. Tövisescitrom Populus simonii CARR. Kínai nyár Pseudotsuga menziesii (MIRB.) FRANCO Duglászfenyı Reynoutria aubertii (HENRY) MOLDENKE Tatár iszalag Rhodotypus scandens (THUNB.) MAK. Hószirom Rhus hirta (L.) SUDWORTH Ecetszömörce Rhus toxicodendron L. Mérges szömörce Rosa majalis HERRM.

Májusi rózsa Rosa multiflora THUNB. Futórózsa Rosa rugosa THUNB. Ráncoslevelő rózsa Rubus phoenicolasius MAXIM . Borbogyó Smilax aspera L. Érdes szárcsalián Sophora japonica L. Japánakác Sorbaria sorbifolia (L.) A. BR. Tollasgyöngyvesszı Sorbus x intermedia (EHRH.) PERS. Svéd berkenye Symphoricarpus albus BLAKE Hóbogyó Tamarix tetrandra PALL . Keleti tamariska Thuja orientalis L. Keleti tuja Thuja plicata D. DON Óriás tuja Ulmus pumila L. Turkesztáni szil Viburnum rhytidophyllum HEMSL. Ráncoslevelő bangita Vitis labrusca L. Rókaszılı Wisteria sinensis (SIMS.) SWEET Lilaakác Yucca filamentosa L. Nagyvirágú pálmaliliom

27

Bizonyos fa- és cserjefajunknál az ıshonosság kérdése nehezen vagy nem dönthetı el, azaz nem tudjuk, hogy a természetes elterjedési terület és hazánk területe között van-e valamilyen mértékő átfedés.

Vitatott ıshonosságú fa- és cserjefajok Tree and shrub taxa whose indigenous nature is still under dispute

Abies alba MILL . Közönséges jegenyefenyı Castanea sativa MILL . Szelídgesztenye Juglans regia L.* Királydió Laburnum anagyroides MEDIK. Aranyesı Larix decidua MILL .* Vörösfenyı

Picea abies (L.) KARST. Közönséges lucfenyı Pinus nigra ARN.* Feketefenyı Quercus frainetto TEN.* Magyar tölgy Ribes rubrum L. agg. Vörös ribiszkék Sarothamnus scoparius WIMM . Seprızanót

* - Magyarországi ıshonos volta nagy valószínőséggel elvethetı.

Az adventív faj (taxon) - a definíció szerint - a mai Magyarország területén sehol sem ıshonos. Vannak azonban olyan fa- és cserjefajaink is, amelyek természetes elıfordulási területe csak az ország bizonyos részére korlátozódik, de ezen kívül - adventívként - az ország többi részén is megjelenhetnek.

Magyarország területén ıshonos (vagy vitatottan ıshonos) fajok, de természetes elıfordulási területeiken kívől elvadulva is megjelennek

Taxa which are indigenous in Hungary, but, as feral taxa, they also occur outside their natural habitat

Castanea sativa MILL . Szelídgesztenye Cerasus avium (L.) MOENCH Cseresznye Cerasus mahaleb (L.) MILL . Sajmeggy Cotinus coggygria SCOP. Cserszömörce Fraxinus ornus L. Virágos kıris Hippophaë rhamnoides L. Homoktövis Lonicera caprifolium L. Jerikói lonc Pinus sylvestris L. Erdeifenyı

Quercus cerris L. Csertölgy Ribes nigrum L. Fekete ribiszke Ribes rubrum L. agg. Vörös ribiszkék Ribes uva-crispa L. Köszméte Sorbus aucuparia L. Madárberkenye Sorbus domestica L. Házi berkenye Taxus baccata L. Tiszafa Tilia tomentosa MÖNCH Ezüst hárs

28

Szinonímák Abies alba MILL . - A. pectinata (LAM .) DC. Acer saccharinum L. - A. dasycarpum EHRH. Ailanthus altissima (MILL .) SWINGLE - A. glandulosa DESF. Alnus viridis (CHAIX in V ILL .) DC. - A. alnobetula (EHRH.) HARTIG Amygdalus communis L. - Prunus dulcis (MILL .) D. A. WEBB Amygdalus nana L. - Prunus tenella BATSCH

Prunus nana (L.) STOKES Armeniaca vulgaris LAM . - Prunus armeniaca L. Buddleia davidii FRANCH. - B. variabilis HEMSL. Carpinus orientalis MILL . - C. duinensis SCOP. Castanea sativa MILL . - C. vesca GAERTN. Cerasus vulgaris MILL . - Prunus cerasus L. Clematis alpina (L.) MILL . - Atragene alpina L. Coronilla emerus L. - Hippocrepis emerus (L.) LASSEN Cotoneaster integerrimus MEDIK. - C. vulgaris LINDLEY Cotoneaster niger (THUNB.) FRIES - C. melanocarpus LODD. Cotoneaster tomentosus (AIT.) LINDLEY - C. nebrodensis C. KOCH. Crataegus monogyna JACQ. subsp. curvisepala (LINDM .) SOÓ

- C. calycina PETERM. subsp. curvisepala (LINDM .) FRANCO

Deutzia scabra THUNB. - D. crenata SIEB. et ZUCC. Ephedra distachya L. - E. vulgaris L.C.M. RICHARDS Laburnum anagyroides MEDIK. - Cytisus laburnum L. Laurocerasus officinalis ROEM. - Prunus laurocerasus L. Lonicera caprifolium L. - L. pallida HOST Lycium barbarum L. - L. halimifolium MILL . Maclura pomifera (RAF.) SCHNEID. - M. aurantiaca NUTT. Ostrya carpinifolia SCOP. - O. vulgaris WILLD . Padus serotina (EHRH.) BORKH. - Prunus serotina EHRH. Paulownia tomentosa (THUNB.) S. et Z. - P. imperialis SIEB. et. ZUCC. Persica vulgaris MILL . - Prunus persica (L.) BATSCH Physocarpus opulifolius (L.) MAXIM . - Spiraea opulifolia L. Picea abies (L.) KARST. - P. excelsa (LAM .) LINK. Platanus x hispanica MUENCHH. - P. x hybrida BROT. Populus x euramericana (DODE) GUINIER - P. x canadensis MOENCH. Prunus cerasifera EHRH. - P. myrobalana LOISEL. Quercus fraineto TEN. - Q. conferta KIT.

Q. farnetto TEN. Quercus rubra L. - Q. borealis MICHX. Reynoutria aubertii (L. HENRY) MOLDENKE - Polygonum aubertii L. HENRY Rhamnus saxatilis JACQ. - R. tinctoria W. et K. Rhodotypus scandens (THUNB.) MAK. - R. kerrioides SIEB. ET ZUCC. Rhus hirta (L.) SUDWORTH - R. typhina L. Ribes uva-crispa L. - R. grossularia L. Rosa gizellae BORB. - R. agrestis SAVI

subsp. subcaryophyllacea E. SCHENK Rosa livescens BESS. - R. jundzillii BESS.

R. marginata WALLR . Rosa szaboi (BORB.) FACSAR - R. elliptica TAUSCH. subsp. szaboi BORB. Salix elaeagnos SCOP. - S. incana SCHRANK Salix nigricans SM. - S. myrsinifolia SALISB. Sarothamnus scoparius (L.) WIMM . - Cytisus scoparius (L.) LINK

29

Sorbus graeca (SPACH) LODD - S. cretica (LINDL.) FRITSCH. Sorbus hazslinszkyana (SOÓ) MÁJOVSKÝ - S. austriaca (BECK.) HEDLUND

subsp. hazslinszkyana SOÓ Spiraea crenata L. - S. crenifolia C.A. MEYER Spiraea media FR. SCHM. - S. oblongifolia W. et K. Symphoricarpus albus BLAKE - S. racemosus MICHX. Thuja orientalis L. - Biota orientalis ENDL. Ulmus glabra HUDS. - U. scabra MILLER

U. montana WITH. Ulmus pumila L. - U. pinnato-ramosa DIECK. Vaccinium oxycoccos L. - Oxycoccos palustris PERS. Vitis riparia MICHX. - V. vulpina auct.

30

Felhasznált irodalom BARTHA D. - BORDÁCS S. (1998): Állományalkotó és elegyfajok genetikai jellemzıi és

génmegırzésük feladatai. In: MÁTYÁS CS. (szerk.): Az erdei fás növények génmegırzési alapelveinek kidolgozása. - FM Nemzeti Génmegırzési Tanács Erdészeti Munka-bizottsága, Budapest, p. 30-77.

BARTHA D. - BÖLÖNI J. - KIRÁLY G. (1999) (szerk.): Magyarország ritka fa- és cserjefajai I. - TILIA VII., pp. 288.

BARTHA D. - MÁTYÁS CS. (1995): Erdei fa- és cserjefajok elıfordulása Magyarországon. - Saját kiadás, Sopron, pp. 224.

BARTHA D. (1989a): Védett fa- és cserjefajaink. - Az Erdı 38: 270. BARTHA D. (1989b): A hazánkból kipusztult fa- és cserjefajok. - Az Erdı 38: 463-465. BARTHA D. (1990): Hazánk védett fa- és cserjefajai I-IV. - Az Erdı 39: 14., 57-58., 179-

181., 232-233. BARTHA D. (1991a): Hazánk védett fa- és cserjefajai V-IX. - Erdészeti Lapok 126: 25., 89-

90., 156-157., 224-225., 335-336. BARTHA D. (1991b): Vörös Lista. Magyarország veszélyeztetett és védett fa- és cserjefajai. -

Saját kiadás, Szombathely, pp. 24. BARTHA D. (1992-93): A magyarországi dendroflóra tagjainak florisztikai, cönológiai,

ökológiai és természetvédelmi mutatói. - Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 38-39: 13-32.

BARTHA D. (1992a): Die ausgestorbenen und gefährdeten Baum- und Straucharten in Ungarn. - Folia Dendrologica 19: 19-35.

BARTHA D. (1992b): Hazánk védett fa- és cserjefajai X-XI. - Erdészeti Lapok 127: 23-24., 85.

BARTHA D. (1992c): Nem védett, de ritka fa- és cserjefajaink. - Erdészeti Lapok 127: 183. BARTHA D. (1993): A magyarországi dendroflóra veszélyeztetettsége. - A Kertészeti és

Élelmiszeripari Egyetem Közleményei 53: 5-8. BARTHA D. (1996): Die ausgestorbenen und gefährdeten Baum- und Straucharten in

Mitteleuropa. - Mitteilungen der Deutschen Dendrologischen Gesellschaft 82: 43-49. BARTHA D. (1997): Fa- és cserjehatározó. - Mezıgazda Kiadó, Budapest, pp. 340. BARTHA D. (1999): Magyarország fa- és cserjefajai. - Mezıgazda Kiadó, Budapest, pp. 302. E. BÁLINT K. - TERPÓ A. (1984): Threatened local species of restricted area in Hungary. -

Folia Dendrologica 11: 433-443. FACSAR G. (1990): A molyhos rózsák (Subsectio Vestitae) autochton és allochton populációi

és természetvédelmi helyzetük Magyorországon. - Lippay János Tudományos Ülésszak elıadásainak és posztereinek összefoglalói, KÉE kiadványa, Budapest, p. 336-337.

FACSAR G. (1990): Magyarország Rosa flórájának veszélyeztetettségi és természetvédelmi helyzete. - Lippay János Tudományos Ülésszak elıadásainak és posztereinek össze-foglalói, KÉE kiadványa, Budapest, p. 145-146.

FACSAR G. (1993): A Rosa fajok veszélyeztetettsége és védettsége Magyarországon. - 35. Georgikon Napok elıadásainak összefoglalói, Keszthely, p. 142-147.

FACSAR G. (1993): Magyarország vadon termı rózsái. - A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Közleményei 53. Suppl.: 75-128.

FARAGÓ S. (2000): Az IUCN vörös lista kategóriái. Globális, regionális és nemzeti szintő megközelítés. In: FARAGÓ S. (szerk.): Gerinces állatfajok védelme. - Egyetemi jegyzet, Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdımérnöki Kar, Sopron, p. 5-40.

FARKAS S. (szerk.) (1999): Magyarország védett növényei. - Mezıgazda Kiadó, Budapest, pp. 416.

31

GÄRDENFORS, U. - RODRÍGUEZ, J.P. - HILTON-TAYLOR, C. - HYSLOP, C. - MACE, G. - MOLUR, S. - POSS, S. (1999): Draft Guidelines for the Application of IUCN Red List Criteria at National and Regional Levels. - Species 31-32: 58-70.

GENCSI L. - VANCSURA R. (1992): Dendrológia. Erdészeti növénytan II. - Mezıgazda Kiadó, Budapest, pp. 728.

GIGON, A - LANGENAUER, R. - MEIER, C. - NIEVERGELT, B. (1998): Blaue Listen der erfolgreich erhaltenen oder geförderten Tier- und Pflanzenarten der Roten Listen. - Veröffentlichungen des Geobotanischen Institutes der ETH Zürich, Stiftung Rübel, 129: 1-137. + 1-180.

GIGON, A - LANGENAUER, R. - MEIER, C. - NIEVERGELT, B. (2000): Blue Lists of Threatened Species with Stabilized or Increasing Abundance - a New Instrument for Conservation in Swietzerland. - Conservation Biology 14(2): 1-13.

GIGON, A - LANGENAUER, R. (1998): Blue Data Books - an encouraging new instrument for restoration and conservation. - Applied Vegetation Science 1: 131-138.

IUCN (1994): IUCN Red List Categories. - IUCN Species Survival Commission, Gland, Switzerland, pp. 21.

IUCN/SCC Criteria Review Working Group (1999): IUCN Red List Criteria Review Provisional Report: Draft of the Proposed Changes and Recommendations. - Species 31-32: 43-57.

MÁTYÁS CS. - BACH I. - BORDÁCS S. (szerk.) (1999): Genetikailag veszélyeztetett, ritka fafajok génmegırzésének gyakorlati teendıi. - Országos Mezıgazdasági Intézet, Budapest, pp. 84.

MOLNÁR V. A. (1999): A magyar flóra veszélyeztetettsége. In: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei. - Mezıgazda Kiadó, Budapest, p. 29-42.

NÉMETH F. (1989): Növényvilág. Száras növények In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Vörös könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. - Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 263-321.

OLDFIELD, S. - LUSTY, C. - MACKINVEN, A. (1998): The World List of Threatened Trees. - World Conservation Press, Cambridge, pp. 650.

PRISZTER SZ. (1957): Magyarország adventív növényeinek ökológiai-areálgeográfiai viszonyai. - Kandidátusi értekezés, Budapest, pp. 209.

PRISZTER SZ. (1997): A magyar adventívflóra kutatása. - Botanikai Közlemények 84: 25-32. RAKONCZAY Z. (szerk.) (1989): Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyez-

tetett növény- és állatfajok. - Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 360. TERPÓ A - E. BÁLINT K. (1983): A magyar flóra szubspontán fás növényei. - Kertészeti

Egyetem Közleményei 43: 119-125. UDVARDY L. (1997): Fás szárú adventív növények Budapesten és környékén. - Kandidátusi

értekezés, Budapest, pp. 126. UDVARDY L. (1998): Spreading and cenological circumstances of tree of heaven (Ailanthus

altissima /MILL ./ SWINGLE) in Hungary. – Acta Botanica Hungarica 41(1-4): 299-314. UDVARDY L. (1998): Classification of adventives dangerous to the Hungarian natural flora. –

Acta Botanica Hungarica 41(1-4): 315-331. WALTERS, K. S. - GILLETT, H. J. (eds.) (1998): 1997 Red List of Threatened Plants. - The

World Conservation Union, Gland, Switzerland and Cambridge, UK, pp. 862. 12/1993. (III.31.) KTM rendelet „A védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról,

egyedeik értékérıl…” - Magyar Közlöny 1993/36: 2002-2045. 15/1996. (VII.26.) KTM rendelet „A védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról,

egyedeik értékérıl…” - Magyar Közlöny 1996/64: 4073-4075.