Növényrendszertan gyakorlatokemk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/novenytan/novenytan/rt/emhgyak... · Növényrendszertan gyakorlatok 10. gyakorlat Erdőmérnöki és természetvédelmi

Növényrendszertan gyakorlatok

10. gyakorlat

Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak

2014

Asteridae (Solanaceae, Convolvulaceae,

Campanulaceae, Asteraceae)

A forrtszirmúak alo. – Asteridae rendszere 2.

Árvacsalán-virágúak r. – Lamiales

Ajakosok cs. – Lamiaceae (Ajuga, Teucrium, lamium, Galeopsis,

Salvia, Mentha, Ballota, Betonica, Clinopodium, Galeobdolon,

Glechoma, Melittis, Origanum, Stachys, Tymus)

Görvélyfűfélék cs. – Scrophulariaceae (Verbascum, Scrophularia;

Digitalis,Veronica; Lathrea, Melampyrum)

Útifűfélék cs. – Plantaginaceae (Plantago)

Burgonyvirágúak r. – Solanales

Burgonyfélék cs. – Solanaceae (Atropa, Solanum)

Szulákfélék cs. – Convolvulaceae (Calystegia, Convolvulus)

Fészekvirágzatúak r. – Asterales

Harangvirágfélék cs. – Campanulaceae (Campanula)

Fészkesek cs. – Asteracae

Nyelvesvirágúak alcs. – Cichorioideae (Hieracium, Lapsana,

Mycelis, Prenanthes, Taraxacum)

Csövesvirágúak alcs. – Asteroideae (Chrysanthemum, Erigeron,

Matricaria, Senecio, Solidago, Tussilago, Ambrosia,

Artemisia, Centaurea, Cirsium, Conyza, Eupatorium,

Petasites)

Burgonyafélék – Solanaceae

• lágyszárú növények ill. cserjék

• szórt levélállás, pálhák nincsenek

•K(5) [C(5) A5] G(2)

• tok vagy bogyó termés

• a csésze termésen maradó

• bogyótermés: Atropa, Solanum

Nadragulya – Atropa bella-donna

• 1-2m magas, vastag, terebélyesen

elágazó szárú évelő (He)

• Levelei szórtak, nagyok, nyélbe

keskenyedők, tojásdadok, hegyesek,

épek

• Virágai levélhónaljiak, lehajlók,

pártájuk 2-4 cm hosszú, harang alakú,

kívül ibolyás, belül sárga színű. VI-VIII.

• Termés: gömbölyű, fekete bogyó.

• Fény-, tápanyag- és nitrogénigényes,

üde talajokon

• Bükkösök és vágásterületeik

Nadragulya –

Atropa bella-donna



Ebszőlő csucsor – Solanum dulcamara

• 0.5-2m, kapaszkodó-kúszó szárú

félcserje (N)

• Levelei széles-lándzsásak, egy részük

füles vállú vagy alapján egy kis

levélkepárú.

•A virágok hosszú kocsányú, bugás

virágzatban nyílnak, a párta lila, a

portokok feltűnő sárga csővé forrnak

össze. VI-VIII.

• A termés tojásdad, piros bogyó

• Fény-, nedvesség- és tápanyagigényes

• Ligeterdők, mocsarak, magassásosok,

nádasok


Ebszőlő csucsor –

Solanum dulcamara


Szulákfélék – Convolvulaceae

• fás- vagy lágyszárú növények, gyakran liánszerűek


• K(5) [C(5) A5] G(2) tok termés (4 magvú)

• Calystegia, Convolvulus

Ge Calystegia sepium – sövényszulák

1-2 m magasra kapaszkodó szár,

vízszintesen futó tarack, mély

gyökerek, legyökerező szár

5 cm hosszú, szíves vállú, ép

június-szeptember, fehér, 4-5

cm-es átmérőjű, forrt párta, a

fellevelek takarják a csészét

toktermés

napos, félárnyékos, tápanyagban

gazdag nedves talajokon

nádasok, árokpartok, utak

mente, ligeterdők, láperdők

♠

Calystegia sepium –

sövényszulák

Calystegia sepium – sövényszulák

Calystegia sepium – sövényszulák

Ge Convolvulus arvensis – apró szulák

1-2 m kúszó, felkúszó szár, mély

gyökerek (2-3 m), legyökerező szár

2-3 (4) cm hosszú, nyilas-dárdás

vállú, ép,

május-október, fehér vagy rózsaszín,

1,5-2,5 cm-es átmérőjű, forrt párta, a

fellevelek a kocsányon vannak

toktermés

fényigényes, szárazságtűrő, ország-

szerte gyakori, kötött talajon is

parlagok, kertek, szántóföldek, utak

mente, csemetekertek

veszélyes 24, hosszú magtúlélésú, a

sertés és a nyúl fogyasztja a hajtást

♠

Convolvulus arvensis – Apró szulák

Convolvulus arvensis – Apró szulák

Apró szulák – Convolvulus arvensis


Apró szulák

Convolvulus arvensis


Sövényszulák – Calystegia sepium

Harangvirágfélék – Campanulaceae

• többnyire lágyszárú növények, melyek tejnedvet

tartalmaznak


• levelek egyszerűek és tagolatlanok

• K(5) C(5) A(5) G )3(

• tok termés (lyukakkal nyílik)

• a portokok lazán összenőnek

• Campanula

Csalánlevelű harangvirág – Campanula trachelium

• 0.6-1.2 m, felálló szárú évelő (He),

hajtásai érdes-szőrösek

• Tőlevél: szíves vállú, hosszú

nyelű, a szárlevél ülő, durván

fűrészes

• Virágzat: laza buga, harang alakú

kékesibolya virágai 1-3-asával

állnak a levélhónaljakban. VI-VIII.

• Termése lehajló, elállóan szőrös

tok

• Félárnyéktűrő, üde erdei talajokon

• Hegy- és dombvidéki üde

lomberdőkben mindenütt

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/62/Campanula_trachelium_plant2.jpg



Kereklevelű harangvirág – Campanula rotundifolia

• 10-40 cm magas, elfekvő, csak a

virágzatnál felemelkedő szárú évelő (He)

• Tőlevelek hosszú nyelűek, kerekdedek,

fűrészesek, a szárlevelek szálasak, épek

• A kék vagy lila virágok laza, kevés virágú

bugában nyílnak, harang alakúak

• Termés: lehajló, kopasz felszínű tok

• Fényigényes és szárazságtűrő, sekély,

erodált felszínű talajokon, meszes és

mészmentes alapkőzeten is

• Sziklagyepek, nyílt, sziklás talajú erdők,

főleg hegy- és dombvidéken, Alföldön

homokpusztákon





Baracklevelű harangvirág – Campanula persicifolia

• 0.5-1 m, egyenes, felálló szárú évelő

(He)

• A tőlevelek nyélbe keskenyedők,

keskeny-lándzsásak, a szárlevelek ülők

• Virágzata laza fürt, feltűnő, széles

harang alakú, kékesibolya virágokkal

• Termése alján széles, három rekeszű

tok

• Félárnyéktűrő, üde termőhelyeket

kedvel

• Üde lomberdők, mészkerülő erdők,

ritkábban száraz lomberdők és

erdőszegélyek, hegyi rétek

Baracklevelű harangvirág –

Campanula persicifolia

Baracklevelű harangvirág –

Campanula persicifolia

Fészkesvirágzatúak – Asteraceae (Compositae)

• elsősorban lágyszárú növények

• szórt (vagy nagyon ritkán keresztben átellenes)

levélállás, pálhák nincsenek

• fészekvirágzat, melyet fészekpikkelyek vesznek

körül

• K(5) C(5) A(5) G

)2(

• kaszat termés

• a csésze redukálódott, a porzószálak a pártára

nőttek, a portokok portokcsővé forrtak

• a szimmetria aktinomorf: csöves virágok

(kögvirágok)

• a szimmetria zigomorf: nyelves virágok

(sugárvirágok) (az 5 szirom egyoldalú pártát

alkot)

acs: Nyelvesvirágúak – Cichorioideae (Liguliflorae)

• a fészekvirágzatot zigomorf nyelves virágok alkotják

• tejnedvet tartalmaznak

• Hieracium, Lapsana, Mycelis, Prenanthes, Taraxacum

acs: Csövesvirágúak – Asteroideae (Tubuliflorae)

• a fészekvirágzatot vagy csak aktinomorf csöves virágok alkotják,

vagy középen csöves virágok (kögvirágok) és a fészek szélén

zigomorf nyelves virágok (sugárvirágok) építik fel

• tejnedvet nem tartalmaznak

• csöves és nyelves virágok is: Chrysanthemum, Erigeron, Senecio,

Solidago, Tussilago, Matricaria recutita

•csak csöves virágok: Ambrosia, Artemisia, Centaurea,

Chrysanthemum vulgare, Cirsium, Conyza, Eupatorium, Petasites,

Senecio vulgaris, Matricaria discoidea

Csövesvirágúak alcsaládja– Asteroideae (Tubuliflorae)

Sédkender – Eupatorium cannabinum

• nagy (-2 m), pelyhes, felső részén

elágazó szárú, ferde gyöktörzsű

évelő (He)

• Szárlevelei tenyeresen hármasak, a

levélkék lándzsásak, fűrészesek

• Virágzat: fészkes sátor, a virágok

csövesek, halvány rózsaszínűek

• Termése 5 bordájú mirigyes kaszat

•Fényigényes, nedves, tápanyagban

gazdag termőhelyeken

• Láp- és ligeterdők, mocsarak,

nádasok, nedves rétek

Eupatorium cannabinum – sédkender







Erdei (közönséges) aranyvessző – Solidago virgaurea

• középtermetű, magános szárú évelő

(He)

• Tőlevele nyeles, tojásdad, durván

fűrészes; a szárlevél keskenyebb, ülő

• Karcsú, aranysárga bugavirágzat

•Fényigényes, kissé mészkerülő jellegű

erdőszegély-faj

• Mészkerülő lomberdők száraz-

félszáraz típusaiban, vágásaiban, hegy-

és dombvidéken

Erdei aranyvessző – Solidago virgaurea


Erdei aranyvessző –

Solidago virgaurea


Magas aranyvessző – Solidago gigantea

• magas (2,5 m), hosszan kúszó

gyöktörzsű évelő (Ge)

• Levél: lándzsás, válluknál ép, a csúcs

felé gyengén fűrészes

• Virág: egy oldalra hajló, tömött

többszörösen összetett virágzatokban

• Termés: apró, szürkés színű kaszat

• Fényigényes, üde-félnedves-nedves

tápanyagban gazdag termőhelyeken

• É-Am.-i adventív; puhafás ligeterdők,

kultúrnyárasok, füzesek, nedves rétek,

különösen a Dt.-on tömeges

Solidago gigantea – magas aranyvessző





Magas aranyvessző – Solidago gigantea

Magas aranyvessző –

Solidago gigantea

Egynyári seprence – Erigeron annuus (Stenactis annua)

• magas, felálló, legfelső részében elágazó

szárú egyéves (Th)

•Tőlevelei nyélbe keskenyedők,

tojásdadok vagy elliptikusak, durván

fűrészesek, néha épek; szárlevelei ülők,

keskenyebbek. A levelek szőrözöttsége

változó.

• A virágzati fészkek sátorozó

bogernyőben állnak. A nyelves virágok

fehérek, a csöves virágok sárgák.

• Termése szőrös, bóbitás kaszat

• Fény- és tápanyagigényes

• Adventív (É-Am.); gyomtársulások,

vágásterületek, közönséges

Egynyári seprence – Erigeron annuus




Egynyári seprence –

Stenactis annua


Betyárkóró – Conyza canadensis (Erigeron canadensis)

• 30-100 cm, sűrűn leveles, felső részén

ágas, elállóan szőrös egyéves (Th)

• Levél: világoszöld, alulról felfelé

kisebbedik, keskenyedik, fogas

• Virágzat: összetett buga, a fészkek

aprók, a sugárvirágok fehéresek, a csöves

virágok sárgák

• Termése kopasz, bóbitás kaszat

• Fényigényes, szárazságtűrő, talajra

nézve tág tűrésű

• Észak-amerikai adventív, szántóföldi

gyomtársulások parlagok, utak mente

Conyza canadensis – betyárkóró

Conyza canadensis – betyárkóró

Betyárkóró –

Conyza canadensis

Betyárkóró – Conyza canadensis

Parlagfű – Ambrosia artemisiifolia

• 30-150 cm, orsógyökerű egyéves

(Th)

• Levelei szárnyasan szeldeltek, a

levéllemez szőrös

• Porzós fészkei füzérvirágzatban

nyílnak, a termősek levélhónaljiak,

egyvirágúak

• Termése szív alakú, szürke kaszat

• Fényigényes, szárazságtűrő, inkább a

lazább, savanyú talajokat kedvelő, a

konkurenciát nem tűri

• É-amerikai adventív;

gyomtársulások, parlagok, elhanyagolt

területek

Ambrosia artemisiifolia – parlagfű

Ambrosia artemisiifolia – parlagfű

Parlagfű –

Ambrosia artemisiifolia

Parlagfű – Ambrosia artemisiifolia

Parlagfű –

Ambrosia artemisiifolia

Sátoros margitvirág – Chrysanthemum corymbosum

• 30-100 cm magas, tövén dúsan leveles,

felálló, felső részében elágazó szárú évelő

(He)

•A levelek selymesen szőrösek, később

lekopaszodók, 2-3-szorosan szárnyasan

szeldeltek

•A nyelves virágok fehérek, a csövesek

sárgák, a 2-4 cm átmérőjű fészkek laza,

sátorozó fürtben állnak.

• A termés élelt, csúcsán fogas kaszat

• Fényigényes és szárazságtűrő, a talaj

kémhatására közömbös

• Száraz lomberdők, szélei, tisztásai



Réti margitvirág – Chrysanthemum leucanthemum

• felálló, alig elágazó szárú évelő (He).

• Tőlevelei nyelesek, tojásdadok, fogasak, a

szárlevelek lándzsásak, ülők, fülesek, durván

fogazottak vagy karéjosodók

• fészkei az ágak végén magánosan állnak, a

csöves virágok sárgák, a sugárvirágok

fehérek

•Termése bordázott kaszat

• Fényigényes, a nedvestől a félszáraz

termőhelyekig, a talajra nem igényes

• Nedves rétek, száraz gyepek, száraz

lomberdők nyílt részei, útszélek,

gyomtársulások (2 alfaj)

Réti margitvirág – Chrysanthemum leucanthemum

Martilapu – Tussilago farfara

• Tarackos, 5-30 cm-es évelő (Ge)

• Levél (csak virágzás után jelennek

meg): hosszú nyelű, szíves vállból

kerekded, durván fogazott, fonákuk

fehéren molyhos

• Virágzó szára csak szárra simuló

pikkelyleveleket viselnek. A fészkek

magánosak, a sugár- és csöves virágok is

sárgák.

• Termése hosszú bóbitát viselő kaszat

• Pionír, tartós árnyékolást nem tűri,

agyagos, elérhető talajvizű

termőhelyeken tömeges

• Útrézsűk, árokpartok, keréknyomok





Fehér acsalapu – Petasites albus

• 30-60 cm, magaskórós, gyöktörzses

évelő (Ge). A levélnyél üreges.

• Szárán a virágzáskor csak pikkelyszerű

levelek vannak, a kisebb tőlevelek (20-40 cm)

csak virágzás után fejlődnek ki

• Gyakran kétlaki, virágai dús

fürtvirágzatokban fejlődnek, fehéressárgák

• Termése bóbitás kaszat

• Közepesen fényigényes, nedvességigényes,

hidegtűrő, pionír

• Hegyvidéki égerligetek, szivárgóvizes

bükkösök, útrézsűk. Védett, természetvédelmi

értéke 2000 Ft.

Fehér acsalapu –

Petasites albus

Vörös acsalapu –

Petasites hybridus • Gyöktörzses, 80-150 cm, magaskórós

évelő (Ge). A levélnyél nem üreges

• Szárán a virágzáskor csak pikkelyszerű

levelek vannak, a hatalmas tőlevelek (60

cm) csak virágzás után fejlődnek ki

• Gyakran kétlaki, virágai dús

fürtvirágzatokban fejlődnek, a porzósak

sötétvörösek, a termősek világosabbak

•Termése bóbitás kaszat

• Közepesen fényigényes,

nedvességigényes, tápanyagban gazdag

talajokon

• Ligeterdők, patakmenti magaskórósok,

hegy- és dombvidéken. Pionír, útrézsűkön,

csupasz talajfelszíneken is megjelenhet

Vörös acsalapu – Petasites hybridus

Berki aggófű – Senecio nemorensis

• magas termetű, felálló szárú évelő (He)

• Levél: széles-lándzsás, kopasz, a tőlevél

nyeles, a szárlevél ülő, szélük fűrészes

• A fészkek 7-8 db, oldalra álló, feltűnő

sárgás sugárvirággal

• A termés bóbitás kaszat

• Félárnyéktűrő v. fényigényes; hidegtűrő,

tápanyagigényes

• Hegyvidéki faj: bükkösök, égerligetek,

ill. lékesedő részeik, szegélyeik

Berki aggófű –

Senecio nemorensis



Mezei aszat – Cirsium arvense

• -1m-es, felálló, elágazó szárú, kúszó

gyöktörzset és tarackszerű gyökereket

fejlesztő évelő (Ge)

• Szúrós lándzsás levelei változatosak:

egyszerűek fogasak – szárnyasan szeldeltek

• Fészkei sátorozó bogernyőben nyílnak. A

fészekpikkelyek egy része rövid tüskés,

gyakran kétlaki, a virágok pirosas-lilák

• Termése hosszú bóbitás kaszat

• Fényigényes, a talaj vízellátottságára és

kötöttségére nézve nem igényes, gyom

• Ruderális gyomtársulások,

törmeléklerakók, útszélek, erdei

vágásterületek, nedves szántók


Mezei aszat –

Cirsium arvense


Cirsium arvense – mezei aszat



Halovány aszat – Cirsium oleraceum

• termetes (-2m) magas, felső részén

elágazó szárú évelő (He)

• Levél: lágy, alig szőrös, alakjukban és

méretükben rendkívül változatos

• A virágok sárgásbarnák, a virágzati

fészkek feltűnően nagy fellevelek

tövében 2-4-esével csomószerűen ülnek

• A kaszat 4-5 mm-es, bóbitája 1cm-es


• Hegy- és dombvidéki faj, nedves

völgyaljak égereseiben,

magassásosaiban

Halovány aszat –Cirsium oleraceum

Achillea millefolium – közönséges cickafark

• 30-60 cm, felálló, többnyire csak a

virágzatnál elágazó szárú, kúszó

gyöktörzses évelő (Ge)

•Levél: lándzsás, 2-3x szárnyasan

szeldelt

•Fészkei sátorozó virágzatokban nyílnak,

a nyelves virág fehér, a csöves virág

sárgás

• Termése kissé szárnyas apró kaszat

• A talaj vízellátottságára és kötöttségére

nézve nem igényes, az árnyékolást alig

tűri

• Nedves és száraz gyepek, útszélek,

gyomtársulások




Fekete üröm – Artemisia vulgaris

• 1-2 m, ágas, felálló szárú évelő (He)

• Levél: szárnyasan karéjos vagy

szeldelt, az alsó szárlevelek

kivételével ülő

• Fészkei dús bugákban állnak, csak

csöves virágok találhatók bennük,

melyek bókolók, sárgásak vagy

barnásak

•Termése apró, hosszúkás kaszat

• A talaj vízellátottságára és

kötöttségére nézve nem igényes, az

árnyékolást nem tűri

• Ruderális gyomtársulások, útszélek




Réti imola – Centaurea jacea

• 30-80 cm magas, elágazó szárú évelő (He)

• Levél: tojásdad v.l ándzsás, ép szélű v.

ritkán fogazott, kopasz-érdes

• A virágzati fejek magánosak, tövüknél

gyakran murvalevelesek. A fészekpikkelyek

függelékei pajzsszerűek, tagolatlanok,

világos- vagy sötétbarnák. A párta piros

vagy sötét rózsaszín. VI-IX.

•A termés bóbita nélküli, szürkés kaszat


• Üde és nedves réteken, kaszálók,

árokszélek

Réti imola – Centaurea jacea

Orvosi székfű – Matricaria recutita

• Tövétől dúsan ágas, kis termetű (5-

30 cm) egyéves növény (Th)

• Levél: 2-3x szárnyasan szeldelt, a

szeletek keskeny-szálasak v. fonalasak

• Fészkei magánosan, hosszú

kocsányon állnak. A fészkek

félgömbösek, a szélső nyelves virágok

fehérek, a csöves virágok sárgák; a

vacok kúp alakú, belseje üreges

• Termése 5 bordájú apró kaszat

• Fényigényes; szárazságtűrő, szikes

talajokon is

• alföldi szikes puszták, száraz

legelők, (szántóföldi és útszéli gyom)



Nyelvesvirágúak alcsaládja– Cichorioideae

(Liguliflorae)

Bojtorjánsaláta – Lapsana communis

• -1m, egy- vagy kétéves (Th v. TH)

• Levél: nyeles, lantos, a szárlevél

ülő, durván fogazott szélű v. karéjos

• A virágzati fészkek sátorozó, laza

bugában állnak, a fészkekben csak

halványsárga, nyelves virágok

ülnek

•A termés bóbita nélküli kaszat

• Félárnyéktűrő, tápanyag- és

nedvességigényes, bolygatástűrő

• Domb- és hegyvidékeinken, üde

lomberdők, ligeterdők




Kakicsvirág – Mycelis muralis

• 50-80 cm termetű évelő (He)

• A tőlevél és az alsó szárlevél nyeles,

lantos, a felső szárlevél szárölelő

vállal ülő, lándzsás, ép szélű

• A virágzati fészkek terebélyes

bugában állnak, a kicsiny (2-3 mm

átmérőjű) fészkekben csak

halványsárga, nyelves virágok ülnek

• A termés hosszú bóbitát viselő

kaszat

• Üde és félszáraz erdőtalajon,

félárnyékos helyeken

• Domb- és hegyvidékeinken, üde

lomberdőkben, ligeterdőkben,

elterjedt

Kakicsvirág – Mycelis muralis

Nyúlsaláta – Prenanthes purpurea csak EMH

• Közepes v. nagy termetű, dúsan

elágazó, magaskórós évelő (He)

• Levél: lágy, szürkészöld,

hosszúkás-lándzsás, öblösen fogas

v. tagolt, a virágzatban szárölelő

•A virágzati fészkek laza bugában

állnak, bókolók. A virágok lilák

vagy bíborosak

• A termés 5 mm-es csőrtelen

kaszat

• Félárnyéktűrő, hűvös-

csapadékos, magashegyvidéki

jellegű élőhelyen, mészkerülő

• Ny-Dt. és az Északi-khg.

bükkösei

Nyúlsaláta – Prenanthes purpurea



Erdei hölgymál – Hieracium sylvaticum

• 20-60 cm, csak a virágzatban elágazó,

évelő (He)

• Levelei majdnem mind tőállók, széles-

lándzsás, nyeles, alapjuk felé fogas,

csúcsuk felé ép. A száron legfeljebb 1-2

levél van.

• Virágfészkei sátorozó, szártetőző

virágzatban állnak, a fészkek hengeresek, a

fészekpikkelyek feketén mirigyesek. A

virágok mindegyike nyelves, színük

mélysárga.

• Félárnyéktűrő; száraz vagy üde

erdőtalajokon előforduló, inkább

mészkerülő.

•Üde lomb- és mészkerülő erdők,

ritkábban cseres-tölgyesek

Erdei hölgymál –

Hieracium sylvaticum

Erdei hölgymál – Hieracium sylvaticum

Olasz hölgymál – Hieracium sabaudum

• 40-80 cm, csak a virágzatnál dúsan elágazó

szárú évelő (He)

•A tőlevelek gyorsan elszáradnak, a

szárlevelek tojásdadok vagy lándzsásak,

durván fogazott szélűek; a levelek a száron

felfelé fokozatosan kisebbedők, számuk

általában 10-nél több

• Virágfészkei megnyúlt, laza bugás

virágzatban állnak, a virágok mindegyike

nyelves, színük mélysárga

• Félárnyéktűrő, száraz v. üde erdőtalajokon,

inkább mészkerülő

• Üde lomb- és mészkerülő erdők

Olasz hölgymál –

Hieracium sabaudum

Documents

Növényrendszertan gyakorlatokemk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/novenytan/novenytan/rt/emhgyak... · Növényrendszertan gyakorlatok 10. gyakorlat Erdőmérnöki és természetvédelmi