Európai Parlament2014-2019

Plenárisülés-dokumentum

A8-0108/2019

27.2.2019

JELENTÉSaz Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, I. szakasz – Európai Parlament(2018/2167(DEC))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadó: Claudia Schmidt

RR\1178243HU.docx PE626.836v02-00

HU Egyesülve a sokféleségben HU

PR_DEC_EP

TARTALOM

Oldal

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT..................3

2. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY.......5

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL.....................36

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA................................37

PE626.836v02-00 2/37 RR\1178243EN.docx

EN

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, I. szakasz – Európai Parlament(2018/2167(DEC))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére1,

– tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018)0521 – C8-0319/2018)2,

– tekintettel a 2017. évi költségvetési és pénzgazdálkodási jelentésre (I. szakasz – Európai Parlament)3,

– tekintettel a belső ellenőr 2017. évi pénzügyi évről szóló éves jelentésére,

– tekintettel a Számvevőszék a 2017. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt4,

– tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára5,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére és 318. cikkére,

– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre6 és különösen annak 164., 165. és 166. cikkére,

– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre7 és különösen annak 260., 261. és 262. cikkére,

– tekintettel az Európai Parlament költségvetésének végrehajtásáról szóló belső

1 HL L 51., 2017.2.28.2 HL C 348., 2018.9.28., 1. o.3 HL C 411., 2018.11.13., 1. o.4 HL C 357., 2018.10.4., 1. o.5 HL C 357., 2018.10.4., 9. o.6 HL L 298., 2012.10.26., 1. o.7 HL L 193., 2018.7.30., 1. o.

RR\1178243HU.docx 3/37 PE626.836v02-00

HU

szabályzatról szóló, 2014. június 16-i elnökségi határozatra8 és különösen annak 22. cikkére,

– tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére, 98. cikkének (3) bekezdésére, valamint IV. mellékletére,

– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0108/2019),

A. mivel az elnök 2018. július 4-én elfogadta a Parlament 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolását;

B. mivel a főtitkár mint felhatalmazás útján engedélyezésre jogosult főtisztviselő, 2018. július 6-án megalapozott bizonyossággal igazolta, hogy a Parlament költségvetéséhez rendelt forrásokat az eredetileg tervezett célra, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban használták fel, és hogy az életbe léptetett ellenőrzési eljárások megfelelő garanciát nyújtanak az alapul szolgáló tranzakciók jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban;

C. mivel a Számvevőszék a 2017. évi igazgatási és egyéb kiadásokra vonatkozó külön értékelésében kijelentette, hogy nem állapított meg súlyos hiányosságokat a vizsgálata tárgyát képező, az intézmények és szervek 2018/1046/EU, Euratom rendeletben előírt éves tevékenységi jelentései tekintetében;

D. mivel a 2018/1046/EU, Euratom rendelet 262. cikkének (1) bekezdése értelmében minden uniós intézmény köteles megtenni a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy eleget tegyen a Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételeknek;

1. mentesítést ad elnöke számára az Európai Parlament 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2. megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak és az európai adatvédelmi biztosnak és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

8 PE 422.541/Bur.

PE626.836v02-00 4/37 RR\1178243EN.docx

EN

2. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, I. szakasz - Európai Parlament(2018/2167(DEC))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, I. szakasz – Európai Parlament,

– tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére, 98. cikkének (3) bekezdésére, valamint IV. mellékletére,

– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0108/2019),

A. mivel az Európai Parlament (a továbbiakban: a „Parlament”) számvitelért felelős tisztviselője a végleges elszámolás igazolásakor úgy nyilatkozott, hogy észszerű bizonyossággal rendelkezik arról, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból híven tükrözi a Parlament pénzügyi helyzetét, működésének eredményét és pénzforgalmát;

B. mivel a szokásos eljárásnak megfelelően a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 161 kérdést tartalmazó kérdőívet küldött a Parlament igazgatási szerveihez és a kapott válaszokat a Költségvetési Ellenőrző Bizottság a költségvetésért felelős alelnök, a főtitkár és a belső ellenőr jelenlétében megvitatta;

C. mivel a közpénzek kezelése terén továbbra is lehet javulást elérni a minőség, a hatékonyság és az eredményesség tekintetében, és vizsgálat szükséges annak biztosításához, hogy a Parlament igazgatása és politikai vezetősége elszámoljon az uniós polgárok felé;

A Parlament költségvetési és pénzgazdálkodása

1. megállapítja, hogy a Parlament 2017-ben összesen 1 909 590 000 EUR összegű végleges előirányzattal rendelkezett, ami az uniós intézmények 2017. évi igazgatási kiadásaira elkülönített többéves pénzügyi keret1 V. fejezetének 19,25%-át tette ki, ami összességében 3,9%-os növekedést jelentett a 2016. évi költségvetéshez képest (1 838 613 983 EUR); hangsúlyozza, hogy ez a növekedés nagymértékben meghaladja a 2017-es belga inflációs rátát, ami csak 2,65% volt;

2. tudomásul veszi, hogy a könyvelésben 2017. december 31-én bevételként szereplő összeg 206 991 865 EUR (a 2016. évi 183 381 513 EUR-hoz képest), ebből 50 052 674 EUR címzett bevétel (a 2016. évi 30 589 787 EUR-hoz képest);

1 A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről

RR\1178243HU.docx 5/37 PE626.836v02-00

HU

3. hangsúlyozza, hogy a kötelezettségvállalások 69,5%-át négy fejezet tette ki: a 10. fejezet (Az Európai Parlament képviselői), a 12. fejezet (Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak), a 20. fejezet (Ingatlanok és járulékos költségek), valamint a 42. fejezet (Parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos kiadások), ami a Parlament kiadásai nagy részének jelentős merevségét jelzi; hangsúlyozza, hogy a Parlament költségvetésének oroszlánrésze elsősorban adminisztratív, és nem operatív jellegű, amit figyelembe kell venni;

4. tudomásul veszi az alábbi adatokat, melyek alapján a Parlament 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolását lezárták:

a) Rendelkezésre álló előirányzatok (EUR)2017. évi előirányzatok: 1 909 590 000a 2016. évi pénzügyi évről nem automatikusan áthozott összegek: ---

a 2016. évi pénzügyi évből automatikusan áthozott összegek: 285 312 645

címzett bevételeknek megfelelő előirányzatok 2017-ben: 50 052 674

címzett bevételeknek megfelelő áthozott összegek 2016-ról: 39 595 290

Összesen: 2 284 550 609b) Az előirányzatok felhasználása a 2017. évi pénzügyi évben (EUR)kötelezettségvállalások: 2 209 881 836végrehajtott kifizetések: 1 904 053 540automatikusan átvitt előirányzatok, beleértve a címzett bevételekből származókat: 329 655 011

nem automatikusan átvitt előirányzatok: 337 227 783törölt előirányzatok: 39 823 600c) Költségvetési bevételek (EUR)2017-ben beérkezett: 206 991 865d) 2017. december 31-i teljes mérleg (EUR) 1 628 445 094

5. rámutat, hogy a Parlament költségvetésében szereplő előirányzatok 99%-át (1 889 574 057 EUR) lekötötték, 1%-os törlési arány mellett; megelégedéssel nyugtázza, hogy a korábbi évekhez hasonlóan ebben az évben is igen magas költségvetés-végrehajtási arányt sikerült elérni; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok 1 599 788 767 EUR-t tettek ki, és hogy végrehajtási arányuk 84,7%-os volt, ami az előző évhez képest 0,3%-os növekedést jelent;

6. hangsúlyozza, hogy a 2017. évi törölt előirányzatok (17 451 943 EUR) főleg a díjazáshoz és egyéb juttatásokhoz, valamint az épületekkel kapcsolatos kiadásokhoz kötődtek;

7. megjegyzi, hogy a 2017. évi pénzügyi évben hét átcsoportosítás került jóváhagyásra a költségvetési rendelet 27. és 46. cikke értelmében, és ezek a végleges előirányzatok 3,01%-át, azaz 57 402 860 EUR-t tettek ki; megjegyzi, hogy az átcsoportosítások többsége a Parlament ingatlanpolitikájához kötődött, különös tekintettel a Konrad

PE626.836v02-00 6/37 RR\1178243EN.docx

EN

Adenauer ingatlanprojekthez kapcsolódó éves bérleti díjakra;

8. hangsúlyozza, hogy a „gyűjtő átcsoportosítás” nem más, mint az egyediség elvének enyhítése, és így szándékosan ellentétes a költségvetési teljesség elvével; kéri, hogy az épületek, különösen a Konrad Adenauer-épület finanszírozására vonatkozó előirányzatokat vegyék bele a költségvetési hatóság által elfogadandó éves költségvetés-tervezetbe; úgy véli, hogy a „gyűjtő” átcsoportosítások száma továbbra is nagyon magas; úgy véli, hogy a jobb költségvetési gazdálkodásnak a szükséges minimális szintre kell csökkentenie az ilyen átcsoportosításokat; hangsúlyozza, hogy a költségvetési stratégia részeként a Parlament építési politikáját kellőképpen egyértelműen kell megfogalmazni; határozottan elítéli a Parlament építési politikájának finanszírozását célzó, gyakran az utolsó pillanatban történő átcsoportosításokat; kéri a főtitkárt és az Elnökséget, hogy bocsássa a Költségvetési Bizottság rendelkezésére az ingatlanpolitikával kapcsolatos valamennyi dokumentumot, tervet és szerződést;

9. hangsúlyozza, hogy a költségvetés éves jellege ellenére a nagy épület- és infrastrukturális projektek miatt átvitelekre van szükség;

Az Európai Számvevőszék által a 2017. évi beszámoló megbízhatóságára és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan kiadott vélemények

10. emlékeztet, hogy az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: Számvevőszék) valamennyi uniós intézménynél külön, egyetlen szakpolitikai csoportként értékeli az igazgatási és egyéb kiadásokat; kiemeli, hogy igazgatási kiadások alatt a személyi ráfordítások (munkabérek, nyugdíjak, juttatások) – ezek az összes igazgatási kiadás mintegy 60%-át teszik ki –, valamint az épületekre, felszerelésekre, energiára, kommunikációra és információtechnológiára fordított kiadások értendők;

11. tudomásul veszi, hogy az ellenőrzési bizonyítékok összességükben arra mutatnak, hogy az igazgatásra fordított kiadásokat nem jellemzi lényeges hibaszint; tudomásul veszi, hogy a tizenkét számszerűsített hiba alapján a többéves pénzügyi keret 5. fejezetében (Igazgatás) a becsült hibaarány 0,5% (ez növekedést jelent a 2016. évi 0,2%-hoz képest);

12. tudomásul veszi a Számvevőszék 2017. évi éves jelentésében a Parlamenttel kapcsolatban foglalt konkrét megállapításokat; aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy a nyolc vizsgált parlamenti tranzakció közül nem kevesebb mint három esetében a közbeszerzési eljárással kapcsolatban hiányosságok merültek fel, nevezetesen a kiválasztási kritériumoknak való megfelelés, a keretszerződés teljes körű betartása, valamint az utazási iroda kiválasztására vonatkozó kritérium, valamint a látógatócsoportok költségeinek visszatérítésére vonatkozó kritérium;

13. tudomásul veszi a Számvevőszékkel folytatott egyeztetési eljárás során adott parlamenti válaszokat; kéri a Számvevőszéket, hogy tájékoztassa az illetékes bizottságot ajánlásai végrehajtásáról;

A belső ellenőr éves jelentése

14. megállapítja, hogy 2018. november 26-án, az illetékes bizottság és a belső ellenőr

RR\1178243HU.docx 7/37 PE626.836v02-00

HU

közös, nyitott ülésén a belső ellenőr ismertette éves jelentését, és elmondta, hogy 2017-ben az alábbi tárgyakban készített jelentéseket:

- a belső ellenőrzési jelentésekben javasolt, folyamatban lévő fellépések nyomon követése – 2017., I. és II. szakasz;

- a Kommunikációs Főigazgatóság (DG COMM) felülvizsgált költségvetési nómenklatúrája;

- újságírók meghívása a Kommunikációs Főigazgatóság szervezésében;

- közbeszerzések és a szerződések végrehajtásának ellenőrzése a külső fordítás területén;

- a könyvtári előfizetésekre vonatkozó beszerzési politika – Parlamenti Kutatási Szolgáltatások Főigazgatósága (DG EPRS);

- a tisztviselők személyzeti szabályzata és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek szerinti személyi juttatások;

- a decentralizált információtechnológiai (it-) tevékenységek;

15. emlékeztet, hogy az éves tevékenységi jelentés a Parlament irányítási struktúrájának részét képezi; üdvözli és támogatja a következő intézkedéseket, amelyekről a belső ellenőr megállapodott a felelős főigazgatóságokkal:

- az újságírók meghívásának a Kommunikációs Főigazgatóság általi szervezésének ellenőrzésére vonatkozóan az irányítási és ellenőrzési keret megerősítése annak biztosításával, hogy az újságírók részére történő visszatérítések összhangban legyenek a ténylegesen felmerülő költségekkel (pl. az utazás igazolt kezdő és záró időpontjai); a meghívásokra irányadó szabályoktól való rendszerszintű eltérések kezelése; a banki átutalással történő fizetések kötelezővé tétele az újságírók számára, beleértve a Strasbourgba való utazást is; valamint a kiválasztási folyamat irányítására és a pályázati eljárás gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének értékelésére irányuló intézkedések;

- a személyzeti szabályzat szerinti egyéni jogosultságok ellenőrzésével kapcsolatban az ellenőrzési környezet és az ellenőrzési módszertan javítása, a külföldi munkavégzési és napi ellátmányokra vonatkozó kezelési és ellenőrzési eljárások (pl. a szabályok alkalmazásának következetessége), valamint az éves átalányösszegű utazási ellátmányokra vonatkozó egyedi eljárások;

- a külső fordítást illetően a közbeszerzések és a szerződések végrehajtásának ellenőrzésére, többek között a közbeszerzési eljárás szervezése, a kiegészítő információk időben történő közlése, az értékelés javítása, az odaítélési szempontok javítása, a külső fordítók arra való ösztönzése, hogy javítsák a fordítások minőségét többek között az utólagos kiterjesztett ellenőrzés révén, valamint a külső fordítás tényleges teljes költségeire vonatkozó számítások megbízhatóságának fokozása, különös tekintettel arra, hogy a lefordított oldalak

PE626.836v02-00 8/37 RR\1178243EN.docx

EN

körülbelül egyharmadát külső fordítók készítik, és ez az arány nagy valószínűséggel növekedni fog;

- a decentralizált informatikai tevékenységek ellenőrzését illetően és azok teljes körű megvalósítása érdekében az információs és kommunikációs technológiai kezdeményezésekre elkülönített költségvetés összehangolt nyomonkövetésének megerősítése, nem csupán a projekt bizonyos szakaszaira vonatkozó jelentéstétel révén, hanem a átfogó áttekintéssel is; az IKT-kezdeményezések időben történő teljesítésének fokozott biztosítása a megállapodás szerinti szolgáltatások, az elvárt minőség és a költségvetés betartása szempontjából; a decentralizált egységek ellenőrzésének és az új szoftverváltozatok validálásának, valamint a problémamegoldási eljárások javítása; a külső szakértőket illetően fokozatos átállás a munkaidőt és eszközöket meghatározó szerződésekről a teljesítményorientált szerződésekre;

16. megjegyzi, hogy a 2017-es nyomon követés eredményeként a 71 folyamatban lévő validált fellépés közül 34 fellépést lezártak, és a lezáratlan fellépések kockázati profilja 2017-ben is fokozatosan tovább csökkent; megjegyzi különösen, hogy a jelentős kockázatra vonatkozó, folyamatban lévő fellépések száma 26-ról 11-re csökkent, és nem voltak a legmagasabb kockázati kategóriába tartozó, lezáratlan „kritikus” fellépések; hangsúlyozza, hogy a 2017-es költségvetési évben újonnan indított nyitott fellépések nem csökkenthetik a folyamatban lévő fellépések lezárása terén elért előrelépéseket;

A 2016. évi mentesítési állásfoglalás nyomon követése

17. tudomásul veszi a 2016. évi mentesítési állásfoglalásra a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak 2018. szeptember 17-én adott írásbeli válaszokat, valamint a Parlament 2016. évi mentesítési állásfoglalásában feltett különböző kérdésekre és kérésekre a főtitkár által adott válaszokat, valamint a képviselők azt követő eszmecseréjét;

18. sajnálja, hogy a Parlament 2016. évi mentesítésről szóló állásfoglalásában szereplő egyes ajánlásokat illetően semmilyen lépést nem tett, és hogy a mentesítési nyomon követési dokumentum nem tartalmazza ennek indokolását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy gyakrabban kerüljön sor a Parlament költségvetését és annak végrehajtását érintő kérdések megvitatására a főtitkárral a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban;

A Parlament 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó mentesítése

19. tudomásul veszi a 2017. évi mentesítéssel összefüggésben a költségvetésért felelős alelnök, a főtitkár és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által a belső ellenőr jelenlétében 2018. november 26-án folytatott eszmecserét;

20. megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntése jelentős hatással volt a Parlament különböző szolgálataira, különösen a bizottságokra, a kutatási egységekre és a horizontális szolgáltatásokra; megállapítja, hogy a Parlament szervezeti egységei tényfeltáráson alapuló elemzéseket készítettek az Egyesült Királyság kilépésének saját területükhöz tartozó szakpolitikákra és jogalkotásra gyakorolt hatásának felmérésére, és hogy az idevonatkozó tanulmányok a Parlament honlapján megtalálhatók;

RR\1178243HU.docx 9/37 PE626.836v02-00

HU

21. megjegyzi, hogy a Főtitkárságon hat ideiglenes alkalmazott, a képviselőcsoportok és a független képviselők titkárságán 41 ideiglenes alkalmazott, valamint 30 szerződéses alkalmazott érintett az Egyesült Királyság azon döntése révén, hogy kilép az Európai Unióból; tudomásul veszi, hogy helyzetüket eseti alapon értékelik; üdvözli a főtitkár azon ígéretét, hogy a szerződések meghosszabbítását kizárólag az állampolgárság alapján nem fogják megtagadni; felkéri a főtitkárt, hogy alaposan vizsgálja ki az összeférhetetlenség lehetséges szerepét az esetleges átmeneti időszak érzékeny szakaszában, valamint abban az esetben, ha az Egyesült Királyság nem a szabályok szerint lép ki az Európai Unióból;

22. üdvözli a Parlament Jogi Szolgálatának támogatását abban, hogy iránymutatást dolgoz ki az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntésével kapcsolatos szerződéses kérdésekkel foglalkozó pénzügyi szereplők számára, valamint az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntésével kapcsolatos pályázati és szerződéses dokumentációk kikötéseinek megfogalmazásában;

23. felhívja a figyelmet az alkalmazottak számának évi 5%-os csökkentésére irányuló célkitűzésre, ami miatt 2017-ben a Parlamentnek 60 álláshelyet kellett törölnie létszámtervéből; emlékeztet arra, hogy a Parlament és a Tanács között létrejött, a 2016-os költségvetésre vonatkozó politikai megállapodás, amely új paramétereket határozott meg a Parlament személyzete számára, valamint a 2019-ig tartó alkalmazási időszak meghosszabbítása miatt a képviselőcsoportok mentesültek e kötelezettség alól; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a költségvetési hatóságok 2017-ben további 76 álláshelyet töröltek, hogy kompenzálják a képviselőcsoportok személyzetének növekedését; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez a jelentős csökkentés negatív hatással lehet a Parlament teljesítményére, és a kiszolgáló személyzet túlzott munkaterheléséhez vezethet, a felelősséget pedig a képviselői irodákra hárítja;

24. felhívja a főtitkárt és az összes felelős főigazgatóságot, hogy működjenek együtt annak érdekében, hogy átfogó áttekintést készítsenek a 2014-től kezdődően végrehajtott létszámcsökkentésekről, beleértve a képviselőcsoportokhoz és a más intézményekbe átmenő kollégákat is; hangsúlyozza, hogy az alkalmazottak rotációjának gyakorlata felveti azt a kérdést, hogy megfelelőek-e a munkaköri leírások; határozottan aggódik amiatt, hogy a túlzott mértékű létszámcsökkentés további adminisztratív teherrel jár a képviselők és az akkreditált parlamenti asszisztensek számára, ami hátrányosan érinti a képviselők és az akkreditált parlamenti asszisztensek tényleges jogalkotási munkáját;

25. hangsúlyozza, hogy a papírmentes hivatal és a digitális technológia megfelelő használata, például a plenáris ülésekkel kapcsolatos fájlokhoz is használatos digitális aláírás, a kétlépcsős ellenőrzés és az elektronikus fájlok csökkentenék az összes érintett fél adminisztratív terheit és hozzájárulnak a papírcsökkentési célkitűzések eléréséhez; felhívja a figyelmet a „papírmentes” parlamenti bizottságok valóságára, ami egyszerűen azt jelenti, hogy a bizottsági titkárságoktól a képviselői irodákhoz került át minden dokumentáció nyomtatásának feladata;

26. megjegyzi, hogy egyes kiküldetések visszatérítése nagyon késedelmes; javasolja, hogy keressenek megoldást a kiküldetések észszerű időn belül történő visszatérítésére;

27. ismételten kéri az Elnökök Értekezletét és az Elnökséget, hogy vizsgálja felül annak lehetőségét, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek bizonyos feltételek teljesülése

PE626.836v02-00 10/37 RR\1178243EN.docx

EN

mellett elkísérhessék a képviselőket a Parlament hivatalos küldöttségei és kiküldetései keretében, amint azt több képviselő is kérte; kéri a főtitkárt, hogy vizsgálja meg az említett kiküldetések költségvetési vonzatait, továbbá megszervezését és logisztikáját;

28. ismételten aggodalmát fejezi ki azon állítólagos gyakorlat miatt, hogy képviselők arra kötelezik az akkreditált parlamenti asszisztenseket, hogy kiküldetési megbízás, kiküldetési költségtérítés vagy még utazási költségtérítés nélkül is vállaljanak kiküldetéseket, elsősorban Strasbourgba; véleménye szerint az efféle gyakorlat teret hagy a visszaélésekre: amennyiben az akkreditált parlamenti asszisztenseknek kiküldetési megbízás nélkül utaznak, úgy nemcsak saját forrásaikból kell fizetniük költségeiket, hanem munkahelyi biztosítás sem fedezi őket; kéri a főtitkárt, hogy vizsgálja ki ezt az állítólagos gyakorlatot, és erről az év végéig tegyen jelentést;

29. megjegyzi, hogy a támogatott látogatócsoportoknak fizetett pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó felülvizsgált szabályok 2017. január 1-jén léptek hatályba; felhívja a főtitkárt, hogy haladéktalanul bocsássa rendelkezésre e szabályok értékelését; ismételten kéri, az akkreditált parlamenti asszisztensek csoportvezetőnek való kinevezhetőségének megszüntetését;

30. kéri az európai képviselők által támogatott látogatói csoportok utazási költségeinek megtérítésére vonatkozó számítási rendszer felülvizsgálatát egyrészt az Unió valamennyi polgárával szemben történő egyenlő bánásmód biztosítása érdekében, másrészt a környezetbarát közlekedési eszközök használatának ösztönzése érdekében, tekintve, hogy a kilométeren alapuló jelenlegi mérési rendszer figyelmen kívül hagyja az Unió elszigetelt vagy természetes akadályokkal rendelkező földrajzi területeit, és nem fedezi azon távolságok költségeit, amelyek a gyorsabb és környezetbarát közlekedési eszközökkel rendelkező legközelebbi hely eléréséhez szükségesek;

31. megjegyzi, hogy a képviselők által alkalmazott gyakornokok magánjogi szerződésben állnak az adott képviselővel, ami nem jogosítja fel őket arra, hogy a Parlament egyéb személyzetéhez vagy ösztöndíjasaival (Schuman-ösztöndíj) azonos státusszal rendelkezzenek; sajnálja, hogy a Pénzügyi Főigazgatóságon (DG FINS) nincs olyan eszköz vagy jogi keret, amely lehetővé tenné a közvetlen előlegfizetést e gyakornokok számára a kiküldetések előtt, ahogyan az egyéb személyzet esetében is történik, főként abból a megfontolásból, hogy e kiadások előleges kifizetése oly mértékű gazdasági erőfeszítést feltételez, amely megtételére a gyakornokoknak nyilvánvaló okok miatt nincs lehetőségük;

32. emlékeztet arra, hogy az Elnökség megvizsgálta a főtitkár azon javaslatát, hogy javítsa a jelenlegi jogi keretet a képviselők által alkalmazott gyakornokok tekintetében, akik jelenleg nem rendelkeznek bizonyos biztosítékokkal, illetve a 140-nél is több megkérdezett képviselőre, akik támogatják az ifjúsági közös munkacsoport „tisztességes gyakorlat” kampányát; hangsúlyozza, hogy minden képviselőnek kötelessége, hogy a jogi kerettel összhangban megfelelő javadalmazást biztosítson gyakornoka számára; támogatja az Elnökség arra irányuló erőfeszítését, hogy átfogó és kiegyensúlyozott javaslatot dolgozzon ki, amely garantálja a képviselők előjogait, valamint a gyakornokok megfelelő díjazását és átfogó jogi biztosítékait; kéri az Elnökséget az új szabályok mihamarabbi elfogadására, amelyek az új ciklus elején lépnek hatályba; reméli, hogy a javaslat a lehető leghamarabb benyújtásra kerül;

RR\1178243HU.docx 11/37 PE626.836v02-00

HU

33. rámutat, hogy a 2017. októberi informatikai leállás jelentős zavart okozott a parlamenti tevékenységekben; megjegyzi, hogy időközben olyan cselekvési terv került bevezetésre, amely stabilabb munkamenet-folytonosságot biztosít; hangsúlyozza a gyors reagálás és a zavarok megoldásának fontosságát, különösen, ha azok akadályozzák vagy teljesen lehetetlenné teszik a jogalkotási munkát;

34. nyugtázza az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költségekkel kapcsolatos két jelentés közzétételét, és az európai hozzáadott értékről szóló két jelentés lezárását 2017-ben;

35. megjegyzi, hogy a főtitkár kérését követően valamennyi főigazgatóság irányítási eszközöket fejlesztett ki a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elvének való megfelelés érdekében; megállapítja, hogy néhány jelenlegi mennyiségi célkitűzés végrehajtása nehéz lehet a főigazgatóságokon, mivel azok a politikai ciklus időkeretéhez igazodnak; felkéri a főtitkárt, hogy vegye figyelembe ezt a tényt a teljesítményalapú költségvetés-tervezés főigazgatóságok közötti értékelése során anélkül, hogy figyelmen kívül hagyná a hozzáadott érték szempontját;

36. elismeréssel veszi tudomásul, hogy technikai megoldásokat dolgoztak ki azon képviselők számára, akik egyéni oldalukat a Parlament honlapján az érdekképviselőkkel folytatott megbeszélésekről szóló beszámolók közzétételére kívánják használni; megjegyzi továbbá, hogy az Elnökség jelenleg mérlegeli, hogy e megoldást kiterjessze-e annak biztosítása érdekében, hogy az információk közvetlenül elérhetők legyenek a Parlament honlapján;

37. felhívja a Parlament igazgatását, hogy készítsen átfogó áttekintést nyújtó jelentést azokról az érdekképviselőkről és más szervezetekről, amelyek 2017-ben a Parlamentben jártak; kéri, hogy az átláthatóság maximális szintjének biztosítása érdekében ezt a jelentést évente készítsék el;

38. kéri a Parlament vezetését, hogy adjon áttekintést a magas rangú tisztviselők 2017-es kinevezéséről; arra bátorítja a főtitkárt, hogy kezdeményezzen kiegészítő intézkedéseket az Európai Parlamentben a kinevezési eljárások átláthatóságának és egyenlőségének fokozása érdekében, figyelembe véve az európai ombudsman 488/2018/KR és 514/2018/KR egyesített ügyek következtetéseit és ajánlásait;

A Parlament földrajzi szétszórtsága – Egyetlen székhely

39. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Parlament egyetlen székhelyének létrehozására vonatkozó ismételt felszólításai ellenére, valamint annak ellenére, hogy az uniós polgárok nem értik, az Európai Parlament miért osztja fel két székhely között tevékenységét, az Európai Tanács még meg sem kezdte a vitát arról, hogy miként lehet megfelelni a Parlament e tekintetben intézett kéréseinek; emlékeztet a Számvevőszék 2014-es elemzésére, amely szerint 114 millió eurós becsült éves megtakarítást eredményezhetne a Parlament tevékenységének központosítása; emlékeztet a Parlament 2013. évi állásfoglalására1, amely a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének költségét évi 156–204 millió EUR-ra becsülte;

1 P7_TA(2013)0498

PE626.836v02-00 12/37 RR\1178243EN.docx

EN

40. kiemeli továbbá az európai uniós intézmények székhelyeinek elhelyezéséről szóló 2013. október 23-i állásfoglalásának2 megállapítását, miszerint a Parlament személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó munkatársai által teljesített valamennyi kiküldetés 78%-a a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének közvetlen következménye. kiemeli, hogy a jelentés a több földrajzi helyszínen való elhelyezkedés környezeti hatását 11 000–19 000 tonna CO2-kibocsátásra becsüli; megismétli, hogy a közvélemény negatívan ítéli meg a többes földrajzi elhelyezkedést; ismételten kéri a Tanácsot, hogy dolgozzon ki átfogó stratégiát a Parlament egyetlen székhelyének meghatározására;

41. nyomatékosan hangsúlyozza, hogy ez a többletkiadás ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a költségvetési fegyelem elvével; elismeri, hogy az egyetlen székhely csak a Szerződés egyhangú módosításával érhető el; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy további késedelem nélkül kezdeményezze a Szerződés ezirányú módosítását és úgy véli, hogy a Szerződés e módosítása az európai adófizetők javát szolgálná mind pénzügyi, mind pedig az európai parlamenti képviselők által végzett munka minősége tekintetében; kéri ezért, hogy a közpénzek további pazarlásának megakadályozása érdekében tegyenek gyakorlati lépéseket a Parlament egyetlen székhelyének kialakítására; sajnálja, hogy a Parlament földrajzi felosztottságából eredő költségek akár az 1 milliárd EUR-t is elérhetik egy parlamenti ciklusban, és ellenkezését fejezi a többéves építési projektekkel kapcsolatban, amelyek célja, hogy bővítésre kerüljön a képviselők számára rendelkezésre álló irodaterület Strasbourgban;

42. tudomásul veszi a Parlament évi 12 strasbourgi utazásához kapcsolódó többletköltségeit – a képviselők utazási költségei formájában –, amelyek 2017-ben a következőképpen alakultak:

Kategória ÖSSZESEN1 ÁTLAG/HÓNAPUtazási költség 7 700 358 641 696Napidíj 10 036 444 836 370Távolsági pótlék 1 394 608 116 217Időpótlék 1 994 045 166 170Egyéb költségek 47 594 3 966ÖSSZESEN 21 173 049 1 764 421

43. hangsúlyozza, hogy ezen túlmenően a Thalys chartervonat költsége 2017-ben nem kevesebb mint 3 668 532 EUR volt;

44. megjegyzi, hogy egy, az Európai Külügyi Szolgálat jövőbeli európai diplomatáinak oktatására szakosodott intézmény létrehozása példát mutathatna az Európai Parlament strasbourgi székhelyeinek felhasználására e diplomáciai intézet elhelyezésével;

Kommunikációs Főigazgatóság (DG COMM)

45. megjegyzi, hogy a DG COMM 2017. évi fő mutatója az, hogy a Parlament milyen óraszámban kap figyelmet a kommunikációs csatornákon; elégedetten veszi tudomásul,

2 HL C 436., 2016.11.24., 2. o.

RR\1178243HU.docx 13/37 PE626.836v02-00

HU

hogy a DG COMM a médiafigyelem szintjének mérésén túlmenően módszert dolgoz ki az összes kommunikációs csatorna gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének mérésére; felkéri a főigazgatót, hogy éves tevékenységi jelentésébe foglalja bele a végrehajtás első évének eredményeit;

46. megjegyzi, hogy a stratégiai végrehajtási keret/parlamenti projektportfólió 2017–2019 közötti időszakra meghatározott hosszú távú projektjei a megvalósítás különböző szakaszaiban vannak, és mindegyik arra törekszik, hogy tiszteletben tartsa a „kevesebb befektetés, jobb kommunikáció” célkitűzését;

47. tudomásul veszi a Parlament nyilvános honlapján végrehajtott jelentős technikai és szerkesztési változtatásokat, különösen a weboldal keresőoptimalizálásának tekintetében; gratulál a Kommunikációs Főigazgatóságnak az eredményekért, de aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a munka lassan halad, különösen a közelgő, 2019-es európai választásokra való tekintettel és a Parlament munkája iránti fokozott érdeklődés miatt; hangsúlyozza, hogy a további fejlesztések kiemelt prioritást élveznek, és kéri a folyamat felgyorsítását; hangsúlyozza, hogy a polgárok bevonásához kulcsfontossággal bír egy átlátható és hozzáférhető weboldal;

48. hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament honlapján nehezen találhatók meg a parlamenti szavazások eredményei, és hogy a VoteWatch – egy kereskedelmi weboldal – sokkal praktikusabb, mivel a szavazási eredményeket könnyebb megtalálni rajta; kéri a főtitkárt, hogy építsen ki egy fejlettebb rendszert a Parlament honlapjára, nyilvántartásba véve a plenáris ülések név szerinti szavazásait, egyszerű keresési lehetőséggel ellátva az egyes képviselők szavazási magatartásának kereshetősége, és a saját csoportjaik és más csoportok tagjaival való összehasonlíthatósága érdekében;

49. megjegyzi, hogy a média területén 2017-ben számos projektet hajtottak végre, és a Parlament internetes jelenléte tovább erősödött a multiplatformos megközelítés, az új portál és a „hírplatform” megvalósításával; elismeri továbbá a közösségi média Parlament általi használata, valamint az uniós tevékenységekről szóló tájékoztatást célzó fellépések terén elért jelentős fejlődést; megjegyzi továbbá, hogy jelentős erőfeszítéseket tettek az átfogó látogatói stratégia, és – különös figyelmet fordítva az ifjúságra – a nagykövetiskola-program végrehajtása terén; hangsúlyozza, hogy az európai tudományos médiaközpontot tovább kell fejleszteni és teljes mértékben működőképessé kell tenni, további késedelem nélkül lehetővé téve ezzel a tudományos alapokon nyugvó médiatudósítást;

50. megjegyzi, hogy 2017-ben 223 sajtószemináriumot szerveztek a tagállamokban több mint 3076 újságíró részvételével; üdvözli ezen túlmenően, hogy 1905 újságírót hívtak meg, hogy vegyenek részt a plenáris üléseken, a központilag szervezett sajtószemináriumokon és konferenciákon; üdvözli, hogy a DG COMM az összes lehetséges médiacsatornát felhasználta a Parlament munkájának és eredményeinek terjesztésére; ösztönzi a Főigazgatóságot, hogy fordítson kellő figyelmet a közösségi média fontosságára, valamint annak jelentős és egyre növekvő potenciáljára a polgárok elérése tekintetében;

51. elismeri a Kommunikációs Főigazgatóság kísérleteit, hogy azokat a polgárokat is elérje, akik maguktól nem érdeklődnek a Parlament munkája iránt; ösztönzi a főtitkárt, hogy hozzon létre egy valóban interaktív kommunikációs stratégiát, amely túlmutat az olyan

PE626.836v02-00 14/37 RR\1178243EN.docx

EN

célcsoportokon, mint az újságírók és a diákok, és tartalmazza a felmerülő kritikus hangok összegyűjtésének és megválaszolásának eszközét;

52. tudomásul veszi a Kommunikációs Főigazgatóság átszervezését, amely magában foglalta két új – a kampányokkal és a látogatókkal foglalkozó – igazgatóság létrehozását a 2019-es európai parlamenti választásokra vonatkozó stratégia teljes végrehajtásának biztosítása érdekében; felkéri a Kommunikációs Főigazgatóságot, hogy folytassa a 2019-es európai választásokat befolyásoló célzott dezinformációs kampányok elleni fellépésre irányuló átfogó stratégiával kapcsolatos munkáját; komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a külföldi befolyás zavarokat okozhat és alááshatja a választásokat azáltal, hogy szándékosan téves információkat terjesztenek és így befolyásolják a szavazási magatartást;

53. megjegyzi, hogy 2017-ben az Állampolgári Tájékoztatáskérések Szolgálata (AskEP) több mint 9200 egyéni kérdést, és 42 900 aktuális kérdésekkel kapcsolatos, látszólag összehangolt „beírási” kampányban érkező kérdést dolgozott fel; javasolja, hogy a Parlament válaszait tegyék közzé a honlapján;

54. üdvözli az Európai Történelem Házának 2017. májusi megnyitását és a Simone Veil Parlamentárium 2017. júliusi megnyitását Strasbourgban; megjegyzi, hogy az Európai Történelem Háza május és december között 99 344 látogatót fogadott; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy megnyitása több mint egy évet késett; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a 99 344 látogató kevés a 4,4 millió eurós személyzeti költséghez képest; ebből 2,7 millió EUR az állandó személyzet és 1,7 millió EUR a szerződéses alkalmazottak (beleértve a biztonsági alkalmazottak költségeit) kapcsán merül fel; felkéri az Elnökséget, hogy végezzen költség-haszon elemzést;

55. mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a DG COMM által szervezett összes tevékenység ellenére az európai polgárok továbbra is úgy érzik, hogy nem áll rendelkezésre az Unióval, illetve a Parlament eredményeivel és munkájával kapcsolatos elég információ; felhívja a DG COMM-ot, hogy folytassa erőfeszítéseit az Unió és polgárai közötti e távolság csökkentését célzó innovatív ötletek megtalálása érdekében, és tudomásul veszi a 2019-es európai választásokra javasolt intézményi kommunikációs kampányra javasolt innovatív megközelítést;

56. kéri a Kommunikációs Főigazgatóságot annak biztosítására, hogy a 2019-es európai választások előkészítése során a köz- és magánmédia az európai parlamenti képviselők és politikai csoportok nézeteit az objektivitást és a pluralizmust biztosító módon teszik közzé;

Az Európai Parlament kapcsolattartó irodái

57. tudomásul veszi az Elnökség által 2017 novemberében elfogadott, az Európai Parlament kapcsolattartó irodáinak reformjára vonatkozó programot, amelynek célja a polgárok, a média és az érdekelt felek bevonása a polgárok megszólítása érdekében; kéri a kapcsolattartó irodákat annak biztosítására, hogy a polgárok ismerjék meg az európai intézmények által végzett munkát, és hogy legyenek tisztában a kapcsolattartó irodák létezésével;

58. tudomásul veszi a 2017. évi különböző kiadási tételeket, amelyek a következők szerint

RR\1178243HU.docx 15/37 PE626.836v02-00

HU

oszlanak meg:

Kiadási tételek 2017. évi kiadások

általános kommunikációs tevékenységek 5 945 229 EURmeghatározott tevékenységekhez kapcsolódó kiadások

5 320 867 EUR

összes ingatlanköltség 8 874 530 EURbiztonsági berendezések karbantartása 1 733 071,32 EUR

59. Az ingatlanok teljes költsége az alábbiak szerint lebontva:

Bérleti díjak 5 898 724 EURMunkálatok 148 573 EURKonkrét épületüzemeltetési költségek 266 977 EURTakarítás és karbantartás 1 126 853 EURKözüzemi szolgáltatások és szolgáltatási díjak 1 433 403 EUR

60. tudomásul veszi a kapcsolattartó irodák 2017-es fokozott kommunikációs tevékenységeit, többek között a regionális és helyi médiával való napi kapcsolattartást, a célzott közösségimédia-jelenlétet és a helyi közösség menedzsmentjét, a helyi események megvalósítását, a helyi hatóságokkal, iskolákkal és az érdekelt felekkel való kapcsolattartást; sajnálja, hogy a kérdőívben nem közöltek olyan kiadási tételeket, mint a fizetések és a kiküldetési költségek; a 2016. évi mentesítési eljárás során kapott információkat veszi alapul, amelyek szerint az EPLO személyzetének bérköltsége 23 058 210 EUR-t, a kiküldetési költségek 1 383 843 EUR-t tettek ki; feltételezi, hogy ezek az összegek nem változtak jelentősen a 2017-es költségvetési évben;

61. elismeri a hatékony kommunikáció fontosságát a tagállamokban, de hangsúlyozza a költséghatékonyság szükségességét, és biztos benne, hogy a felülvizsgált küldetésnyilatkozat hozzájárul ehhez a célhoz; felkéri az összes érintett döntéshozó felet, hogy törekedjenek nagyobb hozzáadott értékre, különösen a működési költségek tekintetében;

62. hangsúlyozza, hogy korszerűsíteni kell a parlamenti információs irodák küldetését az új kommunikációs technológiák felhasználásának optimalizálása útján, hiszen feladatuk a polgárok megfelelőbb tájékoztatása;

Személyzeti Főigazgatóság (DG PERS)

63. megjegyzi, hogy a DG PERS vezető mutatója 2017-ben a teljesítményidő; elégedetten állapítja meg, hogy az adatgyűjtés céljait és módszereit az eredmények általános pozitív értékelésével finomították; aggodalommal jegyzi meg, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek felvételére és a gyermekek parlamenti óvodába való fogadására vonatkozó eljárások javítására irányuló célkitűzések nem teljesültek, de a felmerült nehézségeket 2018-ban megoldották;

64. hangsúlyozza, hogy emiatt az akkreditált parlamenti asszisztensek felvételi eljárása problémás lehet a következő parlamenti ciklus kezdetén; kéri ezért a főtitkárt, hogy a

PE626.836v02-00 16/37 RR\1178243EN.docx

EN

képviselők és az asszisztensek érdekében biztosítson minden olyan technikai és személyzeti megállapodást, amely a problémák és a késedelmek, különös tekintettel a 2009-ben és 2014-ben felmerült problémák elkerüléséhez szükségesek;

65. megjegyzi, hogy a Parlament személyzetének létszáma 2017. decemberben 9682 fő volt, ami az állandó és ideiglenes alkalmazottakat, a szerződéses alkalmazottakat és az akkreditált parlamenti asszisztenseket (APA-k) is magában foglalja (a 2016. évi 9643-hoz képest); emlékeztet arra, hogy a 2017. évi költségvetésről szóló egyeztető megállapodást követően összesen 136 álláshelyet szüntettek meg;

66. elismeri az akkreditált parlamenti asszisztensek érzékeny helyzetét, akik megszakítás nélkül két parlamenti jogalkotási cikluson keresztül dolgoztak – de a 2014-es előrehozott választások, valamint statútumok hatálybalépésének köszönhető 2009-es első felvételi hullám késedelmei miatt nem töltötték ki szükséges tíz évet –, ezért ezek az akkreditált parlamenti asszisztensek az uniós nyugdíjpénztári rendszerre való jogosultságtól egy és két hónap között lesznek; elismeréssel veszi tudomásul, hogy az Elnökség megvitatta a kérdést, és együtt dolgozik a Személyzeti Főigazgatósággal és az akkreditált parlamenti asszisztensek képviselőivel a megoldások megtalálása érdekében; kéri, hogy e megoldások – amennyire csak lehetséges – kerüljék el a szerződéses megállapodásaik olyan módosításait, amelyek miatt elveszíthetnék a 2009-es felvételük során megszerzett jogosultságokat;

67. kéri az igazgatást, hogy a következő parlamenti ciklusban a lehető legkorábban adjon képzéseket és/vagy kiadványokat, különösen az új asszisztenseknek, tartalmazva gyakorlati/adminisztratív kérdéseket is (kiküldetési megbízás, orvosi vizsgálatok, akkreditáció, parkolómatricák, látogatócsoportok, kiállítások stb.) az őket érintő adminisztratív eljárások zavartalan működését akadályozó rendszerszintű hibák elkerülése érdekében;

68. elismeri, hogy bizonyos tevékenységek – például az étkezdék üzemeltetése és a takarítás – esetében a Parlament előnyben részesítette a kiszervezést, és ennek következtében egyes főigazgatóságok esetében a parlamenti épületekben tartózkodó külső személyzet akár meg is haladhatja a tisztviselők számát;

69. megjegyzi azonban, hogy az ilyen kiszervezési határozatok nem szolgálhatnak ürügyül arra, hogy mindenre külső személyzetet vegyenek igénybe;

70. aggályosnak tartja a vendéglátóipari ágazat diverzifikációját a Parlament jelenlegi vendéglátó személyzetének folyamatos foglalkoztatására gyakorolt hatása miatt; kéri, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket, hogy a Parlament jelenlegi vendéglátóipari személyzete megtarthassa munkahelyét;

71. megjegyzi, hogy a sofőrszolgálatot 2017-ben a képviselők biztonságának javítására irányuló fő céllal házon belülre hozták; megjegyzi, hogy ez lehetővé tette a Parlament számára, hogy elvégezze a gépjárművezetők biztonsági átvilágítását a foglalkoztatás előtt, és biztosítsa személyzete folyamatos képzését és nyomon követését; elégedetten állapítja meg, hogy 2017-ben 116 sofőrt és diszpécsert vettek fel; kéri a sofőrszolgálat házon belüli megvalósításával kapcsolatos költségek részletezését;

72. támogatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a sofőrszolgálatot házon belülre

RR\1178243HU.docx 17/37 PE626.836v02-00

HU

hozzák, és elégedett az eddigi eredményekkel; megjegyzi, hogy a sofőrszolgálat belső hatáskörbe vonásának folyamata lehetővé tette a képviselők számára nyújtott szolgáltatások minőségi és mennyiségi javítását, valamint az előre nem látható sürgősségi helyzetek vagy váratlan igénynövekedések hatékony és eredményes megválaszolását;

73. üdvözli az alkalmi távmunka rendszerének végrehajtását a Parlament Főtitkárságán; támogatja a távmunka első évéről szóló felmérés lebonyolítását, és kéri, hogy az értékelés eredményeit osszák meg a képviselőkkel és a parlamenti szolgálatokkal; úgy véli, hogy ha az értékelés pozitív, a rendszer általánosan alkalmazható a teljes személyzetre, beleértve az akkreditált parlamenti asszisztenseket és a képviselőcsoportoknak dolgozó személyzetet;

74. üdvözli, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása továbbra is kulcsfontosságú eleme a Parlament emberierőforrás-politikájának; sajnálattal állapítja meg, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó ütemterv továbbra sem került teljes körű végrehajtásra, különösen a közép- és felsővezetői pozíciókban lévő nők (40 %) 2020-ig történő képviseletét illetően;

75. nagyon sajnálja, hogy a főigazgatói szintű álláshelyet betöltő nők száma 2016 és 2017 között 25%-ról (3 álláshely) 17%-ra (2 álláshely) csökkent; megállapítja, hogy az általános helyzet nem változott 2006-hoz képest, amikor a főigazgatói szintű álláshelyet betöltő nők aránya csak 11,1 % volt; rámutat, hogy a 2019-re vonatkozó általános célkitűzés a főigazgatói szintű álláshelyet betöltő nőkre vonatkozóan 30 % volt; sajnálja továbbá, hogy az igazgatói szintű álláshelyet betöltő nők száma 2006 (29,9%) és 2017 között arányaiban nem változott (30 %, azaz 14 álláshely);

76. rámutat, hogy a 2019-re vonatkozó általános célkitűzés az igazgatói szintű álláshelyet betöltő nőkre vonatkozóan 35% volt; hangsúlyozza, hogy ezek az adatok nagymértékben eltérnek a nemek közötti egyenlőség és a sokféleség ütemtervétől; úgy véli, hogy ez a tendencia ellentétes a Parlament nemek közötti egyenlőségre vonatkozó ütemtervével; kéri a főtitkárt, hogy haladéktalanul tegyen jelentést a BUDG csoportnak, a CONT, és a FEMM bizottságoknak az ütemterv figyelmen kívül hagyásának okairól; kéri az Elnökséget, hogy hajtsa végre az emelt számú női dolgozókra vonatkozó európai parlamenti követelést a saját alkalmazottai körében;

77. üdvözli, hogy a főtitkár prioritásként kezeli a női osztályvezetők kinevezését, akik aránya 2006-os 21 %-ot közel megduplázva mintegy 40 %-ra nőtt 2018-ban;

78. tudomásul veszi a Parlament 2017-ben elfogadott, a szexuális zaklatással szembeni zéró toleranciára vonatkozó politikáját; megjegyzi továbbá, hogy számos kezdeményezés indult és van folyamatban a zaklatások kezelése érdekében, különös tekintettel a képviselők és az akkreditált parlamenti asszisztensek, a gyakornokok és egyéb alkalmazottak közötti konfliktusok és zaklatási ügyek kezelésére szolgáló megelőző és korai támogatási intézkedések kiigazítására vonatkozó frissített ütemtervre, a Parlament belső gyakorlatainak és eljárásainak külső könyvvizsgálatára, a bizalmas tanácsadók hálózatának létrehozására, valamint a munkahelyi zaklatási ügyekkel foglalkozó szakértők nyilvános meghallgatásának megszervezésére; megjegyzi, hogy a külső ellenőrzés eredményeit 2018. november elejére várták, és kéri, hogy haladéktalanul közöljék, amint azok rendelkezésre állnak; elvárja továbbá, hogy az ütemterv teljes körű

PE626.836v02-00 18/37 RR\1178243EN.docx

EN

és átlátható végrehajtása az elfogadott parlamenti állásfoglalással összhangban kezdődjön meg, vagy a lehető leghamarabb lépjen előre a jogalkotási ciklus vége előtt;

Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság (DG INLO)

79. megjegyzi, hogy az Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság Logisztikai Igazgatósága 2017-ben 267 588 704 EUR összegű, 2016-hoz (251 599 697 EUR) képest 6 %-kal magasabb összegű kötelezettségvállalási előirányzatot tett; tisztában van azzal, hogy a brüsszeli Martens épületre vonatkozó szerződést megkötötték és a belsőépítészeti és átalakítási munkálatokat elvégezték, az Európai Történelem Házát megnyitották, a Trèves I épületet megvásárolták, és két másik székhelyet renováltak és kibővítettek; megjegyzi, hogy Luxemburgban a KAD-projekt előrehaladt, és hogy Strasbourgban 2017. áprilisban vették igénybe a Havel épületet, majd ezt követte a Simone Veil Parlamentárium megnyitása ugyanezen évben júliusában;

80. megjegyzi, hogy az Elnökség döntése nyomán az elkövetkező években számos tájékoztatási irodában hoznak létre Európa Házat; kéri a főtitkárt, hogy gondoskodjon arról, hogy az új információs irodák helyszíneinek kiválasztása alapos költség-haszon elemzést követően történjen; sajnálja továbbá, hogy egyes városokban (például Párizsban) megfelelő indoklás nélkül a legdrágább utcákban kerültek kiválasztásra a helyszínek; részletes tájékoztatást kér a munkálatok előrehaladásáról a főigazgatóság éves tevékenységi jelentésében; kéri a főtitkárt, hogy a következő európai választások előtt nyújtsa be a Költségvetési Bizottságnak és a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak az Elnökség által elfogadott különféle projekteket, azok indokolásait és az előirányozott költségvetéseket;

81. tudomásul veszi a Parlament jelentős infrastruktúráját, amely a következőképpen bontható le:

Brüsszeli épületek Luxembourgi épületek Strasbourgi épületek

13 saját tulajdon 1 saját tulajdon 5 saját tulajdon

6 bérlemény 6 bérlemény

659 960 m2 197 873 m2 343 930 m2

A Parlament kapcsolattartó irodáiÖsszesen 35

saját tulajdon 11

bérlemény 24

terület 27 737 m2

82. emlékeztet, hogy a Parlament épületeinek többségét az Eurocode-ok szerkezeti integritásra vonatkozó követelményeinek figyelembevétele nélkül tervezték és építették, mivel ezek az előírások akkoriban még nem léteztek; elismeri, hogy ez azt jelenti, hogy az ingatlanpolitika fokozatosan el fog mozdulni a megvásárlástól a felújítás és karbantartás felé;

RR\1178243HU.docx 19/37 PE626.836v02-00

HU

83. emlékeztet az energiahatékonysági irányelv keretében az épületek által betöltött példamutató szerepről szóló európai parlamenti nyilatkozatra, hogy az épületei a legmagasabb energiahatékonysági szabványoknak megfelelők legyenek1; kéri egy koherens, hosszú távú és mélyreható felújítási stratégia kidolgozását valamennyi európai parlamenti épület tekintetében, valamint az újrafelhasználható építőanyagokra vonatkozó szabványelőírásoknak az épületek felújítási szerződéseibe való belefoglalását;

84. tudomásul veszi, hogy az Elnökség utasította a főtitkárt, hogy bízza meg a DG INLO-t építészeti pályázat kiírásával a Paul-Henri Spaak épület felújítására, a kiválasztott B (műszaki felújítás) és C opcióra (az épület újratervezése); megjegyzi, hogy a pályázat eredménye 2019-re várható; kéri a főtitkárt, hogy dolgozzon ki átfogó tervet a becsléseken túlmutató költségekkel szemben támasztott garanciákról, és győződjön meg róla, hogy a szerződések rendelkeznek arról, hogy az Európai Parlament nem vállalja az ilyen hátrányok kockázatát; kéri továbbá a főtitkárt, hogy nyújtson be az egyes forgatókönyvek közvetett költségeiről világos tervet az Európai Parlamentnek, különösen, ha a felújítási és építési tevékenységek egy részét máshol kell elvégezni, valamint hogy határozza meg a biztonsági kockázatok kezelésének lehetőségeit egy teljesen új épület megépítésének szükségessége nélkül;

85. sajnálja, hogy 2017-ben 75 000 EUR került lekötésre az innovatív lakberendezési és irodai berendezéseknek a képviselők számára történő kísérleti telepítése céljából; sajnálja továbbá, hogy a parlamenti képviselők irodáinak és a folyosók felújítása a Louise Weiss épületben – amely az Európai Parlament egyetlen, 2016-ban és 2017-ben megkezdett munkálata volt – összesen nem kevesebb mint 1 157 975 EUR-t tett ki, ami az előző évhez képest jelentős növekedés (840 260 EUR 2016-ban);

86. ismételten mély sajnálatának ad hangot az arra vonatkozó döntés miatt, hogy a képviselők és asszisztenseik brüsszeli irodáiban lecserélik a bútorokat; megjegyzi, hogy a legtöbb bútor tökéletesen ellátja funkcióját és elfogadhatóan néz ki, ezért egyáltalán nincs szükség lecserélésükre; úgy véli, hogy néhány képviselő visszajelzése – ellentétben egy általános felméréssel – önmagában nem jelent elegendő indokot a változtatásra, és az adminisztráció ízléssel, divattal és a divatjamúlt stílussal kapcsolatos érvei is elfogadhatatlanok; hangsúlyozza, hogy egyes bútordarabokat csak akkor kell lecserélni, ha azok egyértelműen megrongálódtak, veszélyesek vagy jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek a munkahelyen valamilyen egyedi vagy általános okból (például ergonomikusabb irodai asztalok vagy székek kifejlesztése);

87. kéri a főtitkárt, hogy 2019. április vége előtt tájékoztassa a Költségvetési és a Költségvetési Ellenőrző Bizottságokat arról, hogy hogyan és milyen időkereten belül kerül sor a tagok és asszisztenseik brüsszeli és strasbourgi irodáinak felújítására, és hogy mennyi lesz a tervezett munkák költsége;

88. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a képviselői irodák bútorzatának bármilyen módosítását megfelelően indokolják meg és magyarázzák el a képviselőknek, akik ezeket a módosításokat szabadon elfogadhatják vagy elutasíthatják;

1 http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-TA-2012-0306+0+DOC+XML+V0//HU

PE626.836v02-00 20/37 RR\1178243EN.docx

EN

89. elismeri az Európai Számvevőszék az uniós intézmények épületgazdálkodására vonatkozó megállapításait, és megjegyzi, hogy az Európai Parlament 55 %-ot használ irodahelyiségként és 45 %-ot tárgyalótermekre és egyéb felhasználási célokra; megjegyzi, hogy az Európai Parlament az épületeinek 84 %-át birtokolja, és hangsúlyozza, hogy ez a százalékarány a luxemburgi KAD-épület befejeztével növekedni fog;

90. komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a KAD II épület elkészülési dátuma eredetileg 2013 volt, de a keleti építkezés jelenlegi becslések szerinti elkészülte 2019-re, a nyugatié pedig 2022-re tehető; hangsúlyozza, hogy a fejlesztői tapasztalat hiánya, és az építési munkálatok sikertelen első pályázata eredményezték ezt a jelentős késedelmet; aggodalmának ad hangot, hogy az emiatt fellépő megnövekedett bérleti szükséglet további évi 14,4 millió EUR-s, a hatéves időszakra kivetített 86 millió EUR-nyi többletköltséghez vezet;

91. megjegyzi, hogy az eredetileg becsült, 2205. évi árakon 317,5 millió EUR-nyi költségvetés 2009-ben tervezési módosítások miatt 363 millió EUR-ra módosult; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a projekt még nem fejeződött be – bár a tervek szerint 2019-re befejeződik –, és ezért a végső ár is ismeretlen, habár a Parlament a jelenlegi, 2012. évi árakon számolt 432 millió EUR-s költségvetésen belül próbál maradni; megjegyzi, hogy az épület több mint hat év késéssel és az eredeti költségvetéshez képest 115 millió euró többletköltséggel fog elkészülni; kéri a KAD II épület befejezéséről szóló jelentés 2019. június 30-ig történő benyújtását;

92. aggodalmát fejezi ki az építési munkák árindexének 8 %-os növekedése miatt 2012 és 2017 között, ami az építési költségek további növekedéséhez vezethet;

93. tudomásul veszi az „e-mobilitás” menetrend végrehajtását a flotta diverzifikációja, zöldebbé tétele és villamosítása érdekében; emlékeztet a 2018 áprilisában megszavazott 2016. évi mentesítési állásfoglalásra, amely kérte az Elnökséget, hogy ne csak az elektromos személygépjárműveket tekintse környezetbarát megoldásnak, mivel aggályok merülnek fel előállításukat (többek között a szükséges erőforrások megfelelő rendelkezésre állását) és az életciklusuk végét elérő akkumulátorok ártalmatlanítását illetően is; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a képviselőket nem tájékoztatták az alternatív üzemanyagokkal – például a bioüzemanyagokkal, a szintetikus üzemanyagokkal vagy a hidrogén-üzemanyagcellákkal – kapcsolatos elemzésről; hangsúlyozza, hogy a környezetbarát járműflotta diverzifikálása csökkentené az egy szállítótól való függést, és ellensúlyozhatná az esetleges jövőbeli ellátási hiányokat;

94. aggodalmát fejezi ki az európai parlamenti étkezdék és kávézók által generált egyszer használatos műanyag és műanyaghulladék nagy mennyisége miatt, sürgeti továbbá az adminisztrációt, hogy a következő vendéglátási pályázati felhívásában kifejezetten tiltsa meg a műanyaggal csomagolt és az egyszer használatos műanyag termékek kínálatának lehetőségét;

95. megjegyzi az ugyanazon szolgáltató által működtetett étkezdék közötti minőségbeli különbségeket; úgy véli, hogy szorosabb nyomon követésre van szükség, és ezért kéri, hogy indítsanak felhasználói elégedettségi felmérést; üdvözli, hogy a strasbourgi étkezési szolgáltatások már a gluténérzékeny személyzet számára alkalmas élelmiszereket is biztosít, kéri, hogy más munkahelyek étkezdéit is minél hamarabb

RR\1178243HU.docx 21/37 PE626.836v02-00

HU

bővítsék ki a hasonló választási lehetőségekkel;

96. megállapítja, hogy a gyakornokok Brüsszelben és Luxemburgban 0,50 EUR, Strasbourgban pedig 0,90 EUR kedvezményt kapnak valamennyi önkiszolgáló étteremben a főétkezések árából; úgy véli azonban, hogy figyelembe véve a gyakornokok fizetésének átlagos szintjét, valamint az utóbbi három évben tapasztalható magas árakat, ezek a kedvezmények nem elegendőek ahhoz, hogy akár csak minimális hatást gyakoroljanak pénzügyi helyzetükre; ismételten kéri a főtitkárt, hogy keresetükkel összhangban biztosítson kedvezményeket;

97. üdvözli az „előzetes ellenőrzési és közbeszerzési koordinációs egység” létrehozását 2017-ben, valamint az egyes igazgatóságokhoz tartozó beszerzési egységek létrehozását; kéri, hogy az éves tevékenységi jelentés tartalmazzon külön részt az új egység tevékenységeire;

A Tolmácsolási és Konferenciaszervezési Főigazgatóság Konferencialogisztikai és -tolmácsolási Főigazgatósággá vált.

98. megállapítja, hogy a tolmácstisztviselők által tolmácsolási szolgáltatásokkal a tolmácsfülkében töltött idő heti átlaga 2017-re 14 órára nőtt; üdvözli ezt a növekedést, mivel 2016-ban 13 óra 25 perc volt a heti tolmácsolási idő; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az új személyzeti szabályzattal bevezetett munkamodell a képviselők számára biztosított tolmácsolás folyamatosságát megzavaró sztrájkban kulminált; elismerését fejezi ki azon erőfeszítések kapcsán, hogy a jogalkotási munka fenntartása érdekében biztosították az alapvető tolmácsolási szolgáltatásokat;

99. határozottan elítéli a feszültségek eszkalálódását, amely 45 perces megszakítást eredményezett a strasbourgi plenáris üléseken, és nem lát erőfeszítéseket a helyzet enyhítése érdekében; üdvözli a főtitkár által kezdeményezett megállapodást, amely a rendszeres tolmácsolási tevékenység visszaállításához vezetett;

100. megjegyzi, hogy a Parlament konferenciaszervezésének modernizálására irányuló stratégia végrehajtása a Teremőri Osztály átcsoportosítását és a Konferenciaszervezési Főigazgatóság új igazgatóságának létrehozását eredményezte; kéri, hogy az éves tevékenységi jelentés tartalmazzon külön részt az új egység tevékenységeire, ideértve a főigazgatóság szokásos tevékenységein túlmutató konkluzív teljesítménymutatókat is;

Pénzügyi Főigazgatóság

101. megjegyzi, hogy a főtitkár úgy határozott, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensekkel és a képviselők szakmai képzésével kapcsolatos több funkciót átruház a Pénzügyi Főigazgatóságról a Személyzeti Főigazgatóságra; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezek az átcsoportosítások nem voltak elegendőek ahhoz, hogy felszámolják a 2017. évi személyzetcsökkentés által a Pénzügyi Főigazgatóságra gyakorolt negatív hatást; felszólít a képviselők, a személyzet és az akkreditált parlamenti asszisztensek utazási költségei visszatérítésének egyszerűsítésére, olyan rendszerek igénybe vételével, mint az elektronikus aláírási funkció (DISP) és a kétszakaszos ellenőrzés; elismeri, hogy ellenőrzésekre szükség van, de hangsúlyozza, hogy azok hatékonyabb és papírmentes módon is elvégezhetők;

PE626.836v02-00 22/37 RR\1178243EN.docx

EN

102. javasolja az Európai Parlament tisztviselői és egyéb alkalmazottai kiküldetéseire és szolgálati útjaira vonatkozó belső szabályzat, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek VII. címének végrehajtási intézkedései – különösen az akkreditált parlamenti asszisztensek kezelésének összehangolása a személyzeti tisztviselőkkel – alapos felülvizsgálatát.

103. megjegyzi, hogy a Parlament új utazási irodája, amely már dolgozott a Parlamenttel, 2019. január 1-jén kezdi meg működését; üdvözli, hogy az új szerződés szigorított feltételeket tartalmazzon, különösen, ami az árazást és az utazásszervező telefonos ügyfélszolgálatának mindenkori rendelkezésre állását illeti, beleértve a hétvégéket is; hangsúlyozza a hiányosságok gyors hangsúlyozására irányuló egyszerű és felhasználóbarát panasztételi mechanizmus fontosságát, amely lehetővé tenné bármely probléma gyors korrigálását; kiemeli, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a képviselők egyedi igényeire, továbbá arra, hogy személyre szabott szolgáltatásokra van szükségük;

104. arra ösztönzi az új utazási irodát, hogy a Parlament munkával kapcsolatos utazásai esetében törekedjen a legversenyképesebb árak elérésére;

105. kéri a munkaerő-felvételi eljárások egyszerűsítését és a helyi asszisztensek számára a kiküldetési és útiköltségek megtérítését; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezek a folyamatok gyakran összetettek, hosszadalmasak és jelentős késedelmeket eredményeznek; kéri a Pénzügyi Főigazgatóságot, hogy kiemelten foglalkozzon ezzel a kérdéssel;

106. megjegyzi, hogy a kifizető ügynökök – amelyekkel a képviselőknek a választási országaikban kell dolgozniuk – nincsenek eléggé tisztában a Parlament belső eljárásaival; rámutat, hogy e szabályok bonyolultsága gyakran vezet hibákhoz, amelyek károsak a képviselőkre nézve; úgy véli, hogy a kifizető ügynököket képezni kell vagy kézikönyvvel kell ellátni;

Általános költségtérítés

107. tudomásul veszi az Elnökség általános költségtérítéssel kapcsolatos tevékenységét, különösen az ad hoc munkacsoport létrehozását a költségtérítés felhasználására vonatkozó szabályok meghatározása és közzététele érdekében; sajnálja azonban, hogy az Elnökség egyetlen határozata a támogatható költségek nem kimerítő listájára vonatkozik; sajnálja azonban, hogy az Elnökség munkacsoportja csak arról tudott megállapodni, hogy minden egyes parlamenti képviselőnek külön bankszámlával kell rendelkeznie az általános költségtérítés részeként kapott pénzeszközökre vonatkozóan;  tudomásul veszi az Elnökség azon döntését, hogy az általános költségtérítés tekintetében csak a 2019. évi választások után alkalmazza az elfogadott módosításokat; kéri, hogy a képviselők legyenek teljes mértékben elszámoltathatók az e juttatás keretében nyújtott kiadásaikért; megjegyzi, hogy a korábbi mentesítési állásfoglalások az alábbiakra szólítottak fel:

– az általános költségtérítés használatára vonatkozó szabályok meghatározásának, kibővítésének és közzétételének szükségessége (amely többek között megköveteli az összes támogatható költség felsorolását);

– a képviselők az általános költségtérítéssel kapcsolatos összes nyugtát megőrizzék;

RR\1178243HU.docx 23/37 PE626.836v02-00

HU

– az általános költségtérítés fel nem használt részét a képviselő megbízatásának lejártakor vissza kell téríteni;

Önkéntes nyugdíjalap

108. emlékeztet rá, hogy 1997. október 23-án a Parlament kérte az Elnökséget, hogy az kérje a Számvevőszéktől a Parlament önkéntes nyugdíjrendszerének átvilágítását, amelynek eredménye az Európai Parlament képviselőinek nyugdíjalapjáról és nyugdíjrendszeréről szóló, 5/99. számú számvevőszéki vélemény megalkotása lett; kéri az Elnökséget, hogy az sürgősen kérje fel a Számvevőszéket, hogy 2019-ben alkosson hasonló véleményt a nyugdíjrendszerről és -alapról;

109. emlékeztet rá, hogy a Parlament főtitkára az Elnökséghez intézett 2018. március 8-i feljegyzésében elfogadta, hogy a képviselők önkéntes nyugdíjrendszeréhez kapcsolódó nyugdíjalap „jóval a nyugdíjkötelezettségek vége előtt, akár már 2024-re kimeríti tőkéjét”; kéri ezért a főtitkárt és az Elnökséget, hogy – a képviselői statútum teljes körű tiszteletben tartása mellett – sürgősen alkossanak meg egy olyan egyértelmű tervet, amely a 2019. évi választásokat követően haladéktalanul teljesíti és vállalja a képviselők önkéntes nyugdíjrendszerével kapcsolatos kötelezettségeket és terheket;

110. megjegyzi, hogy az önkéntes nyugdíjalap 2017 végén 305,4 millió EUR-ra növelte a becsült biztosításmatematikai hiányát; megjegyzi továbbá, hogy 2017 végén a figyelembe veendő nettó eszközök összege 137 millió EUR, míg a biztosításmatematikai kötelezettségeké 442,4 millió EUR volt; megjegyzi, hogy az eszközök alig fedezik az önkéntes nyugdíjalap kötelezettségvállalásainak 30 %-át;

111. emlékeztet arra, hogy ezek a tervezett jövőbeni kötelezettségek több évtizedre oszlanak meg és a jelenlegi fedezetet meghaladják, de megjegyzi, hogy 2017-ben az önkéntes nyugdíjalapból kifizetett összeg 17,2 millió EUR volt; megjegyzi, hogy 2017 végén az alapban 661 nyugdíjas és 99 eltartott volt;

112. rámutat arra, hogy ez aggályokat vet fel az alap esetleges korai kimerülése tekintetében, mivel az alap több éven át értékesített befektetett eszközöket a nyugdíjfizetési kötelezettségvállalások teljesítéséhez, ugyanis az alap bevétele nem fedezi a megnövekedett nyugdíjkifizetéseket; emlékeztet arra, hogy a nyugdíjakra és hasonló kötelezettségekre képzett céltartalék 6,5 %-os beruházási megtérülés alapján került kiszámításra, ami már a kezdetektől fogva tarthatatlan volt;

113. üdvözli a főtitkár ezzel összefüggésben tett javaslatait, beleértve azt a megállapodást, amely szerint a főtitkár újra megvizsgálja a 2020-as állapotot, hogy meggyőződjön arról, hogy az intézkedések kielégítően pótolták-e a biztosításmatematikai hiányt; üdvözli, hogy a főtitkár konzultált a Jogi Szolgálattal;

114. megjegyzi, hogy a főtitkár 2018. december 10-i javaslatát követően az Elnökség két önkéntes nyugdíjrendszerre vonatkozó szabálymódosítást fogadott el, amelyek a nyugdíjkorhatár 63-ról 65-re történő megemelését, valamint 5 %-os adókulcs bevezetést támogatnak jövőbeni nyugdíjasok nyugdíjkifizetéseire; felhívja a főtitkárt annak biztosítására, hogy az Elnökség haladéktalanul tegyen meg minden lehetséges intézkedést az alap fenntarthatóságának javításért, az alap korai fizetésképtelenségének megakadályozása érdekében; felhívja a főtitkárt annak biztosítására, hogy az Elnökség

PE626.836v02-00 24/37 RR\1178243EN.docx

EN

jelenlegi mandátumának lejárta előtt hozzon határozatot;

115. kéri a főtitkárt, hogy vizsgálja meg az önkéntes nyugdíjalap jogi alapjait és lehetséges következményeit, különösen azt, hogy az Európai Parlament mint kezes jogilag és pénzügyileg fenntartható-e, mivel az önkéntes nyugdíjalap inkább luxemburgi befektetési alap, mint rendes nyugdíjpénztár; hangsúlyozza, hogy ezt a vizsgálatot egy független félnek kell elvégeznie;

116. felhívja a főtitkárt, valamint az Elnökséget, hogy minden lehetséges módon próbálják meg a Parlament felelősségét a minimumra korlátozni, mivel az adófizetők pénzéről van szó; megállapítja, hogy az alapot 1990-ben abból a célból hozták létre, hogy a képviselők számára egy önkéntes alapú kiegészítő nyugdíjrendszert biztosítsanak; emlékeztet arra, hogy a képviselők 2009-ben bevezetett statútuma előtt már jogosultak voltak a nemzeti parlamentekben dolgozó kollégáikkal egyenértékű nyugdíjra, az olasz, a francia és a luxemburgi képviselők kivételével, akik ezért az Európai Parlament különleges nyugdíjrendszerében részesültek, amely kizárólag a fent említett három nemzetiség igényeire készült 1981-ben; ezért emlékeztet arra, hogy az önkéntes nyugdíjalap mindig is kizárólag kiegészítő nyugdíj volt;

117. rámutat arra, hogy a tagok havi önkéntes nyugdíjalapi hozzájárulásának kétharmada – amely 2006-ban 2236 EUR volt – már az Európai Parlament költségvetéséből került kifizetésre az alap minden tagja számára; emlékeztet arra, hogy az alaphoz mindössze két évnyi hozzájárulással a nyugdíjkorhatár elérésekor már életre szóló nyugdíjat generál; megjegyzi, hogy az önkéntes nyugdíjalapból 2018-ban kifizetett legmagasabb nyugdíj 6262 EUR volt, az átlagos nyugdíj pedig 1934 EUR; megjegyzi, hogy az önkéntes nyugdíjalapnak jelenleg (2018. október) 71 aktív tagja van; kéri az igazgatótanácsot, az Elnökséget és az alap tagjait, hogy etikai és gazdasági érzékükre, valamint józan észükre támaszkodva támogassák az alap hiányának korlátozására irányuló valamennyi intézkedést;

Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóság (DG ITEC)

118. megjegyzi, hogy a DG ITEC 2017. évi fő mutatója a felhasználók és partnerek valamennyi tevékenységi területen tanúsított igényeire való gyors és hatékony reagálóképessége; megjegyzi, hogy a reagálás, az információs pult és a telefonos ügyfélszolgálat továbbra is megfelelő, de további erőfeszítéseket kell tenni a felhasználók számára második legfontosabb szolgáltatás, a biztonságos távoli hozzáférési szolgáltatás érdekében; hangsúlyozza, hogy a reagálóképesség nem egyenlő a problémák kellő időben történő rendezésével; rámutat arra, hogy az AT4AM-hez hasonló informatikai rendszerekkel kapcsolatos problémákat első prioritásként kell kezelni;

119. emlékeztet arra, hogy a nyitott kommunikáció világában a Parlament kulcsfontosságú stratégiai pillére az ikt-biztonság megerősítése, a képviselők, a személyzet és az akkreditált parlamenti asszisztensek parlamenti munkájának önkényes szabályokkal és követelményekkel való akadályozása nélkül; hangsúlyozza, hogy a biztonsági intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy azok valamennyi operációs rendszerre – az iOS és a Windows operációs rendszerre is – kiterjedjenek anélkül, hogy ez akadályozná az egyik vagy másik operációs rendszeren végzett munkát; hangsúlyozza, hogy a DG ITEC-nek figyelembe kell vennie az iOS megnövekedett használatát, és hogy a

RR\1178243HU.docx 25/37 PE626.836v02-00

HU

Windows eszközökön alapuló összes távoli szolgáltatást további késedelem nélkül elérhetővé kell tenni az iOS rendszerek számára is; üdvözli ezzel összefüggésben az informatikai rendszerek biztonságáért felelős egység 2017. januári létrehozását; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nehéz magasan képzett olyan kiberbiztonsági szakértőket találni, akik a parlamenti közigazgatásban szeretnének dolgozni, mivel a piaci verseny erős;

120. üdvözli a 2017-ben indult olyan új projekteket, mint a „From Tablet to Hybrid” és a „Mainstreaming Innovation”, mivel ezek erősítik a Parlament innovatív és digitális munkakörnyezetét; kéri, hogy nyújtsanak informatikai biztonsági képzést a képviselők, az akkreditált parlamenti asszisztensek és a személyzet számára, egyedi szükségleteikre összpontosítva;

121. felhívja az összes érintett főigazgatóságot, hogy munkálkodjanak a papírmentes hivatalon, és használják az összes digitális szolgáltatást, például az elektronikus aláírást és a kétlépéses ellenőrzést; hangsúlyozza, hogy az elektronikus formanyomtatványok csak akkor takarítanak meg időt és erőforrásokat, ha azokat nem nyomtatják ki, írják alá és küldik el egy másik hivatalnak vagy akár országnak, mint a kiküldetésvisszatérítési formanyomtatványok esetében;

122. hangsúlyozza a strasbourgi szállítódobozok („étkezdék”) költségeit, káros kibocsátását és egészségügyi, valamint biztonsági problémáit, és azonnali eltávolításukat javasolja a rendelkezésre álló informatikai megoldások fényében, amilyen például az igény szerinti nyomtatás, a papírmentes irodai és informatikai berendezések, például táblagépek és laptopok;

123. hangsúlyozza az Elnökség azon következtetését, hogy a biztonsági kérdésekkel kapcsolatos integrált megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy biztosítsák az összes érintett szolgálat optimális koordinációját a vészhelyzetekre való reagálás terén, ami a DG ITEC és a DG SAFE közötti szoros együttműködést rendkívül fontossá teszi; arra ösztönzi a főigazgatóságokat, hogy tervezzenek közös tevékenységeket közép- és hosszú távon;

124. kéri az Elnökséget, hogy a DG ITEC-kel együttműködve hozzon kockázatenyhítő intézkedéseket a parlamenti munka gördülékeny végrehajtásának a rendszer károsodása vagy áramszünet esetén történő biztosítása érdekében; hangsúlyozza a prioritást élvező szolgáltatások listájának fontosságát, hogy meghatározható legyen mely szolgáltatásokat kell mihamarabb helyreállítani, hogy számítógépes támadás esetén továbbra is működőképesek legyenek az alapszolgáltatások; kéri az Elnökséget a hosszadalmas rendszerkiesésekre vonatkozó vészhelyzeti terv elkészítésére; javasolja, hogy az adatközpontok kiszolgálói legyenek változatos helyszíneken a Parlament informatikai rendszereinek biztonsága és folytonossága fokozása érdekében;

125. megismétli azon felhívását, hogy hozzanak létre sürgősségi gyors riasztórendszert, amely lehetővé teszi a DG ITEC számára, hogy a DG SAFE-fel együttműködve gyors sms-üzeneteket küldjön azon képviselőknek és a személyzet azon tagjainak, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy elérhetőségi adataik szerepeljenek a sürgősségi helyzetekben alkalmazandó kommunikációs listán;

Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság

PE626.836v02-00 26/37 RR\1178243EN.docx

EN

126. üdvözli a Parlament biztonságának és védelmének megerősítése terén 2017-ben tett jelentős előrelépést; megállapítja, hogy létrehozták a strasbourgi és brüsszeli épületek védőhatárait, hogy a belga hatóságok a Parlamenten belül dolgozó külső cégek valamennyi munkavállalóját biztonsági átvilágításnak vetik alá, és hogy intézményközi projekt indult a Tanáccsal és a Bizottsággal egy közös raktár vonatkozásában; üdvözli a közös raktárra irányuló kezdeményezést, amely lehetővé teszi a termékek megfelelő biztonsági átvilágítását, mielőtt azok a Parlament épületeibe jutnak;

127. emlékeztet arra, hogy a nyilvánosság felé való nyitottság a Parlament egyik alapelve, és hogy a biztonság terén e szempontból fenn kell tartani az egyensúlyt;

128. tudomásul veszi, hogy a biztonsági gyakorlatokra – például a strasbourgi ülésterem 2018. évi kiürítésére – a vészhelyzetekre való megfelelő felkészülés érdekében szükség van; hangsúlyozza, hogy a potenciálisan veszélyes helyzetek elkerülése érdekében szükség van a tanulságok levonására szolgáló megközelítésre, például arra, hogy az evakuálás során a képviselőknek, a személyzetnek és az akkreditált parlamenti asszisztenseknek ne kelljen leolvastatni belépőkártyájukat;

129. kéri a DG SAFE biztonsági személyzetét, hogy kiürítés esetén gondosan vizsgálják át a felelősségi körükbe tartozó épület egészét annak biztosítása érdekében, hogy azt valóban kiürítik, és nyújtsanak segítséget a hallássérült vagy más fogyatékkal élő személyek számára a személyek evakuálása során; hangsúlyozza, hogy biztonsági kérdésekben és vészhelyzetekben a képviselők nem részesülhetnek kiváltságos bánásmódban, és nem szabad az Európai Parlament alkalmazottjainak típusait megkülönböztetni;

130. megjegyzi a kommunikáció hiányát az olyan vészhelyzetekben, mint amilyen például a 2018. decemberi strasbourgi tanácsban történt; arra a következtetésre jut, hogy az eljárásokat javítani lehet, és javítani is kell; kéri, hogy vészhelyzetekben a meglévő biztonsági szabályokat vegyék szó szerint, hogy a jövőbeli vészhelyzetek esetén elkerülhető legyen az effajta bizonytalanság;

131. kéri, hogy tisztázzák, hogy a Biztonsági és Védelmi Főigazgatóságban vezetői pozíciót betöltő valamennyi személy elvégzett egy biztonsági ellenőrzési eljárást;

A visszaélést bejelentő személyek védelme

132. elismeri, hogy a visszaélések bejelentése elengedhetetlen a jogellenes tevékenységek és a jogsértések megakadályozásában; megjegyzi, hogy 2017-ben nem volt parlamenti visszaélési bejelentés, és a 2016-ban történt három eset mindegyikében akkreditált parlamenti asszisztens volt a bejelentő, akiket a saját európai parlamenti képviselőjük el is bocsátott; úgy véli, hogy a Parlament nem ösztönözi a munkatársakkal szembeni bizalmat, és nem biztosítja a szükséges jogi védelmet a jogsértést bejelenteni szándékozó akkreditált parlamenti asszisztensek számára; kéri a főtitkárt e helyzet sürgős orvosolására;

133. hangsúlyozza a képviselők által foglalkoztatott akkreditált parlamenti asszisztensek és gyakornokok kiszolgáltatott helyzetét a visszaélést bejelentős személyek védelmére vonatkozó belső szabályok tekintetében; nagy aggodalommal veszi tudomásul a főtitkár azon kijelentését, miszerint „a visszaélések bejelentésével kapcsolatos szabályok az

RR\1178243HU.docx 27/37 PE626.836v02-00

HU

akkreditált parlamenti asszisztensekre is vonatkoznak, de a Parlament nem tud foglalkoztatásvédelmet biztosítani”; sürgeti a főtitkárt, hogy alkalmazza a jogsértést bejelentő akkreditált parlamenti asszisztensek egyenrangú jogorvoslatait azokra az akkreditált parlamenti asszisztensekre, akik zaklatás áldozatául estek, például utólagos áthelyezés és bérkifizetés a szerződésük végéig; sürgeti a főtitkárt e helyzet haladéktalan kezelésére, és a Parlament személyzeti szabályzatából eredő jogi kötelezettségei teljesítésére, hogy védelmet biztosítson minden uniós személyzeti pozícióban a visszaélést a bejelentők számára;

Környezetbarát Parlament

134. üdvözli, hogy a Parlament politikai szerepvállalása és a jogalkotási eljárásokban betöltött szerepe révén pozitívan járul hozzá a fenntartható fejlődéshez; tisztában van saját környezetre gyakorolt hatásával, amelyet az intézmény nyomon követ, és az EMAS tanúsítványa és környezetvédelmi politikája révén folyamatosan javít;

135. üdvözli a 2030-ra és az azt követő időszakra szóló uniós energia- és éghajlat-politika összefüggésében az elkerülhetetlen kibocsátások ellensúlyozására irányuló további intézkedéseket; kéri a Parlamentet, hogy dolgozzon ki a CO2-ellentételezésére irányuló további stratégiákat;

136. elismerését fejezi ki a Parlament zöld közbeszerzések iránti elkötelezettsége miatt; megállapítja, hogy 2017-ben a szerződések 40,71 %-a volt környezetbarát, 10,96 %-a valamennyire környezetbarát, 48,33 %-a pedig nem rendelkezett környezetvédelmi dimenzióval; ösztönzi a Parlamentet, hogy növelje tovább a zöld közbeszerzések kötelezettségvállalásának arányát;

137. üdvözli az elektromos robogók kísérleti projektjét az uniós intézmények épületei közötti, munkával kapcsolatos utazásokra, vagy akár a lakóhely és a munkahely közötti ingázásra is; megjegyzi azonban, hogy a járművek teljesítménye a vártnál alacsonyabb; ösztönzi a Parlamentet annak biztosítására, hogy a szerződő fél javítsa a járművek – különösen az akkumulátort illető – teljesítményét;

138. üdvözli a 2030-ra és az azt követő időszakra szóló uniós energia- és éghajlat-politika összefüggésében a kibocsátás csökkentésére és az elkerülhetetlen kibocsátások ellensúlyozására irányuló további intézkedéseket, hogy 100 %-ban karbonsemleges intézmény legyen; kéri a Parlamentet, hogy mutasson példát, és dolgozzon ki a CO2-ellentételezésre irányuló további stratégiákat;

Az odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés

139. emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet és annak alkalmazási szabályai1 rögzítik, hogy milyen információkat kell biztosítani a költségvetési hatóság és a nyilvánosság számára az intézmény által odaítélt szerződések tekintetében; megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet értelmében közzé kell tenni a több mint 15 000 EUR értékű

1 Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 362, 2012.12.31.)

PE626.836v02-00 28/37 RR\1178243EN.docx

EN

szerződéseket, amely egyben a kötelező versenyeztetésre vonatkozó összeghatár is;

140. megállapítja, hogy 2017-ben összesen 224 szerződést ítéltek oda, amelyek közül 517 millió EUR összértékben nyílt és meghívásos eljárások alapján jött létre, míg 70 millió EUR összértékben tárgyalásos eljárásokon alapult; megállapítja, hogy a tárgyalásos eljárás keretében odaítélt szerződések teljes száma az odaítélt szerződések összértékének százalékában kifejezve kis mértékben csökkent, a 2016. évi 14%-ról 2017-ben 12%-ra, bár a mennyiség tekintetében közel 10%-os növekedés volt megfigyelhető 2016 és 2017 között (2017-ben 70,5 millió EUR, szemben a 2016. évi 64,28 millió EUR-val);

141. megállapítja, hogy a 2017-ben és 2016-ban odaítélt szerződések – köztük építési szerződések – szerződéstípus szerinti lebontása a következő:

A szerződés típusa2017 2016

Szám Százalék Szám SzázalékSzolgáltatásokÁrubeszerzésÉpítési beruházásIngatlan

177 36 11 0

79%16% 5% 0%

170 36 13 1

77%16% 6% 1%

Összesen 224 100% 220 100%

A szerződés típusa 2017 2016Érték (euró) Százalék Érték (euró) Százalék

Szolgáltatások 446 313 270 76% 246 512 789 49%Árubeszerzés 133 863 942 23% 155 805 940 31%Munkálatok 6 892 972 1% 97 640 851 19%Ingatlan 0 0% 1 583 213 1%Összesen 587 070 184 100% 501 542 793 100%

(A Parlament által 2017-ben odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés, 6. o.)

142. megállapítja, hogy a 2017-ben és 2016-ban odaítélt szerződések alkalmazott eljárás szerinti számra és összegre való lebontása a következő:

Az eljárás típusa 2017 2016Szám Százalék Szám Százalék

NyíltMeghívásosTárgyalásosVersenyeztetésKivételes

781145--

35%1%64%--%

7171411

-1

32%3%64%-1

Összesen 224 100% 220 100%

Az eljárás típusa2017 2016

Érték (EUR) Százalék Érték (euró) SzázalékNyílt 488 368 460 83% 408 040 332 81,6%

1 Ez a jogi keret hiányában 2016-ban odaítélt koncessziókat is magában foglalja.

RR\1178243HU.docx 29/37 PE626.836v02-00

HU

MeghívásosTárgyalásosVersenyeztetésKivételes

2 820 000 070 501 

724--

5%12%

-- %

29 190 75664 284 7052

-27 000

13%- %

--

Összesen 587 070 184 100% 501 542 793 100%(Az Európai Parlament által 2017-ban odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés, 8. o.)

Képviselőcsoportok (4 0 0. költségvetési tétel)

143. tudomásul veszi, hogy a 4 0 0. költségvetési tételben a képviselőcsoportok és a független képviselők számára beállított előirányzatokat 2017-ben a következőképpen használták fel:

2 Ez a jogi keret hiányában 2016-ban odaítélt koncessziókat is magában foglalja.

PE626.836v02-00 30/37 RR\1178243EN.docx

EN

Képviselőcsoport

2017 2016

Éves előirányzatok

Saját források és átvitt előirányzatok

Kiadások

Az éves előirányzatok felhasználási szintje

A következő időszakra átvitt összegek

Éves előirányzatok

Saját források és átvitt előirányzatok

Kiadások

Az éves előirányzatok felhasználási szintje

A következő időszakra átvitt összegek

Európai Néppárt (EPP) 17 790 8 150 19 330 108,66% 6 610 17 440 8 907 18 303 105,19% 8 005

Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D):

15 610 5 469 15 268 97,81% 5 812 15 327 5 802 15 713 102,51% 5 417

Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR):

6 200 2 810 6 051 97,60% 2 959 6 125 2 518 5 835 95,25% 2 809

Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE)

5 711 1 694 5 596 98% 1 809 5 759 2 366 6 448 111,98% 1 676

Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Verts/ALE)

4 333 1 826 4 583 105,76% 1 578 4 180 1 557 3 921 93,82% 1 815

Az Egységes Európai Baloldal/Északi

4 421 1 407 4 571 103,39% 1 257 4 340 1 729 4 662 107,43% 1 407

RR\1178243HU.docx 31/37 PE626.836v02-00

HU

Zöld Baloldal (GUE/NGL)Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoport (EFDD)

3 654 1 917 3 523 96,41% 1 827 3 820 1 873 2 945 77,10% 1 910

Nemzetek és Szabadság Európája képviselőcsoport (ENF)

2 719 846 2 474 91% 1 091 3 273 765 827 25,27% 846

Független képviselők 929 257 494 53,18% 318 772 216 616 79,90% 257

Összesen 61 367 24 394 61 890 100,85% 23 261 60 996 25 733 59 059 96,82% 24 142* valamennyi összeg ezer euróban

PE626.836v02-00 32/37 RR\1178243EN.docx

EN

144. üdvözli, hogy a képviselőcsoportok független külső könyvvizsgálója csak korlátozás nélküli véleményeket adott ki; kiemeli, hogy ez pozitív fejlemény a 2016-os költségvetési évre vonatkozó parlamenti mentesítési eljáráshoz képest, amikor is a független külső ellenőr egy képviselőcsoport esetében korlátozó ellenőri véleményt adott ki;

Európai politikai pártok és európai politikai alapítványok

145. megjegyzi, hogy az európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal foglalkozó hatóságot 2016-ban hozták létre a nyilvántartásba vétel iránti kérelmek elbírálása, az új uniós pártok és alapítványok nyilvántartásba vétele, finanszírozásuk ellenőrzése, valamint a kötelezettségeik be nem tartása esetén szankciók kiszabása érdekében; tudomásul veszi, hogy 2017-ben vált teljes mértékben működőképessé;

146. megjegyzi, hogy 2017-ben a hatóság nem rendelkezett erőforrásokkal, különösen emberi erőforrásokkal ahhoz, hogy el tudja végezni a ráruházott feladatokat; tudomásul veszi, hogy a Bizottság, a Tanács és a Parlament megállapodott abban, hogy további forrásokat biztosítanak számára a 2019. évi költségvetésben; hangsúlyozza, hogy már kezdettől fogva biztosítani kellett volna a megfelelő emberi erőforrásokat, mivel a hatóság munkája nagy jelentőséggel bír;

147. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Elnökségnek hét esetben kellett döntést hoznia a kockázatcsökkentő intézkedések bevezetéséről az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében pénzügyi vagy adminisztratív instabilitás vagy súlyos szabálytalanságok gyanúja vagy az Unió alapját képező elvek megsértésével kapcsolatos folyamatban lévő eljárás miatt;

148. tudomásul veszi, hogy 2017-ben a 4 0 2. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel1:

Párt Röv. Saját források

EP támogatás

Összes bevétel2

EP támogatás mértéke a támogatható kiadások százalékában (max. 85%)

Többletbevétel (átcsoportosítás tartalékba) vagy veszteség

Európai Néppárt PPE 1 548 40

9 8 018 034 12 118 607 85% -

Európai Szocialisták Pártja

PES 1 335 161 6 901 688 8 518 219 85% -84 178

Liberálisok és Demokraták Szövetsége

ALDE 693 6182 449 108 3 586 785 85% 159 481

1 Valamennyi összeg ezer EUR-ban.2 A költségvetési rendelet 126. cikkének 6) bekezdésével összhangban a megelőző évről áthozott összegek is beleszámítanak a bevételek teljes összegébe

RR\1178243HU.docx 33/37 PE626.836v02-00

HU

EurópáértEurópai Zöldek Pártja EGP 1 006 97

1 1 865 999 3 064 646 73% 150 000Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége

AECR 316 291 1 439 310 1 755 601 85% -565 789

Európai Baloldal Pártja

EL 297 363 1 342 594 1 705 284 85% 1 374

Európai Demokrata Párt

PDE 106 162 532 072 638 234 85% 1

EUDemokraták EUD - - - - -

Európai Szabad Szövetség

EFA 153 856 779 408 1 045 014 85% 808

Európai Keresztény Politikai Mozgalom

ECPM 107 018 499 993 627 808 84% 2 143

Európai Szövetség a Szabadságért

EAF - - - - -

Nemzeti Mozgalmak Európai Szövetsége

AEMN 74 076 342 788 445 568 85% 6 344

Mozgalom aSzabadés Demokratikus Európáért

MENL 127 900 525 296 775 467 85% -20 184

Szövetség a Békéért és a Szabadságért

APF 29 775 27 055 56 830 85% 22 471

Koalíció a családért és az életért

CLF - - - - -

Összesen 5 796 602

24 723 344

34 338 065 -327 530

149. tudomásul veszi, hogy 2017-ben a 4 0 3. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel1:

1 Valamennyi összeg ezer EUR-ban.

PE626.836v02-00 34/37 RR\1178243EN.docx

EN

Alapítvány Röv. Kapcsolódó párt

Saját források

Végleges EP támogatás

Összes bevétel

EP támogatás mértéke a támogatható kiadások százalékában (max. 85%)

Európai Tanulmányok Wilfried Martens Központja

WMCES PPE 1 020 598 5 042 165 6 062 764 85%

Haladó Tanulmányok Európai Alapítványa

FEPS PES 915 754 4 221 134 5 136 888 85%

Európai Liberális Fórum

ELF ALDE 254 994 1 164 869 1 419 863 85%

Zöld Európai Alapítvány

GEF EGP 201 899 1 090 052 1 291 951 85%

Európa Átalakítása TE EL 229 957 929 481 1 159 438 85%

Európai Demokraták Intézete

IED PDE 50 768 264 390 315 158 85%

Maurits Coppieters Központ

CMC EFA 90 867 365 038 455 905 85%

Új Irány Alapítvány az Európai Reformokért

ND AECR 278 837 1 412 218 1 691 055 85%

Európai Alapítvány a Szabadságért

EFF EAF - - - -

Európai Keresztény Politikai Alapítvány

SALLUX ECPM 69 056 310 164 379 220 83%

Európai Identitás és Hagyományok

ITE AEMN 43 963 212 402 256 365 85%

Alapítvány a Szabad és Demokratikus Európáért

FENL MENL 77 400 447 972 525 372 85%

Europa Terra Nostra

ETN APF 37 791 41 428 79 219 85%

Pegasus Alapítvány FP CLF - - - -

Összesen 3 271 884 15 501 313 18 773 197

RR\1178243HU.docx 35/37 PE626.836v02-00

HU

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma 20.2.2019

A zárószavazás eredménye +:–:0:

2040

A zárószavazáson jelen lévő tagok Nedzhmi Ali, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Dennis de Jong, Tamás Deutsch, Martina Dlabajová, Luke Ming Flanagan, Ingeborg Gräßle, Jean-François Jalkh, Wolf Klinz, Bogusław Liberadzki, Georgi Pirinski, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Bart Staes, Derek Vaughan, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok José Blanco López, Julia Pitera

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Rosa D’Amato, John Flack, Czesław Hoc

PE626.836v02-00 36/37 RR\1178243EN.docx

EN

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

10 +

ALDE

EFDD

GUE/NGL

S&D

Verts/ALE

Nedzhmi Ali

Rosa D'Amato

Dennis de Jong

Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, José Blanco López, Bogusław Liberadzki, Georgi Pirinski, Derek Vaughan

Bart Staes

10 -

ENF Group

GUE/NGL

PPE

Jean-François Jalkh

Luke Ming Flanagan

Tamás Deutsch, Ingeborg Gräßle, Julia Pitera, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller

1 0

ALDE Martina Dlabajová

Jelmagyarázat:+ : mellette- : ellene0 : tartózkodás

RR\1178243HU.docx 37/37 PE626.836v02-00

HU