TERVEZET!BIZALMAS!

B E S Z Á M O L Ó

a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének 2018. évi tevékenységéről és a 2019. évi fontosabb célkitűzésekről

I. A gazdaságpolitikai környezet a beszámolási időszakban

„Csúcstámadás”

A magyar gazdaság 2018-ban 4,9%-kal növekedett, amely mindenképpen dobogós helyezést jelent az EU-ban. A termelési oldalon az építőipar hozzáadott értéke 23, a mezőgazdaságé 5,3 a szolgáltatásoké 4,4, az iparé 3,2 százalékkal nőtt. A GDP bővüléséhez a szolgáltatások 2,4, az építőipar 0,8, az ipar 0,7, a mezőgazdaság 0,2 százalékponttal járultak hozzá. A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,6 százalékkal nőtt, a közösségi fogyasztás 2,1 százalékkal csökkent, ezek együttes eredményeként a végső fogyasztás 3,7 százalékkal emelkedett. A bruttó felhalmozás, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás is 17 százalékkal magasabb lett. Az export 4,7, az import 7,1 százalékkal bővült.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 2,6, a bruttó felhalmozás 3,9 százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,5 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését. A gazdasági ciklus 2018-ban valószínűleg tetőpontja közelében volt, mind a háztartások, mind a gazdasági szereplők – vállalkozások – jövedelmi viszonyai és forráshoz jutási lehetőségei jelentősen javultak, így bepótolták a korábbi évek során elhalasztott fogyasztási kiadásokat és beruházásokat, ami a gazdaság gyors bővülését eredményezte. Egymást erősítő hatások alakultak ki a háztartások jövedelme, a lakáspiac és a hitelezés között, ami további lendületet adott a gazdaságnak. E környezet lehetőséget biztosított a korábban megtervezett beruházások végrehajtására is.

A foglalkoztatás új történelmi csúcsra emelkedett, köszönhetően a munkaerő iránti erőteljes keresletnek, és azoknak a szakpolitikai intézkedéseknek, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek növekvő hányada vállaljon munkát. A 2018. november – 2019. januári időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma – a KSH adatai alapján - 170 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,7% volt. A munkaerőhiány és a jelentős minimálbér-emelések következtében a bérek gyors ütemben emelkedtek. A gazdasági növekedéshez hozzájárult a prociklikus költségvetési élénkítés is, ami a saját forrásokból finanszírozott állami beruházások növekedésén és az uniós források felhasználásán keresztül valósult meg. A beszámolási időszakban a monetáris politika is élénkítő hatású volt a minden korábbinál alacsonyabb reálkamatlábakon és a 315-330 forintos – korábbi éveknél tartósan gyengébb – euró-árfolyam szinten keresztül.

„Lavinaveszély!”

1

TERVEZET!BIZALMAS!

A hazai gazdaság élénkülése úgy tűnik, eléri a határát, ami önmagában még nem volna baj. Komoly aggodalomra – de legalábbis fokozott odafigyelésre és óvatosságra - az adhat okot, hogy mindeközben egyre valószínűbb, hogy a külső környezet egyre kevésbé támogatóvá válik. Miután gazdaságunkban megvalósulnak a korábban elhalasztott fogyasztási kiadások, és magas szinten stabilizálódnak a beruházások, a gazdasági növekedés üteme várhatóan tartósan és jelentősen mérséklődni fog. A termelékenység növekedése is gyorsult, de továbbra is elmaradt a válság előtti mértéktől és az EU-s szinttől is, továbbá – főként a mikro-, kis- és középvállalati körben – a közvetlen versenytárs országokétól is.

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 40 000

50 000

60 000

70 000

80 000

90 000

100 000

Egy alkalmazottra jutó GDP (USD-ben, 2010-es vásárlóerő-paritáson; forrás: OECD)

Ausztria Euró övezet (19 ország) Németország

EU (28 ország) Szlovákia Szlovénia

Csehország Lengyelország Magyarország

Ez sajnos korlátozza a reményteljesen megkezdődött jövedelmi felzárkózás lehetőségét. A versenyképesség növekedése többek között azért sem gyorsult, mert a foglalkoztatás-politikai intézkedéseknek és a konjunkturális helyzetnek megfelelően, a foglalkoztatás jelentősen nőtt – a munkanélküliség csökkent -, mindez a munkaintenzív termelésnövekedésnek kedvezett.

Mára azonban a munkába bevonható inaktívak száma lecsökkent és a különböző, még meglévő munkaerő-tartalékok aktivizálására tett intézkedések (nyugdíjasok, kismamák bevonása a termelésbe) ellenére tovább lényegesen nem bővíthető a foglalkoztatás, tehát a termelékenység irányába kell lépni, amely tekintetében az elmúlt időszakban sajnos nem sikerült jelentős haladást elérni.

2

TERVEZET!BIZALMAS!

Miközben tehát a nemzetközi gazdasági környezet egyre kevésbé támogatja az exportnövekedést, a gépjárműipar jelentős súlya pedig kiszolgáltatottá teszi a gazdaságot a nemzetközi kereskedelmi vitáknak, valamint a szabályozási és technológiai változásoknak. Magyarországon sajnos nemcsak azokon a területeken maradunk el termelékenységben, amelyek a gazdasági növekedésünk, modernizációnk és felzárkózásunk motorját jelentenék, de a hazai vállalatok hozzájárulása alacsony a fő termelő és szolgáltató ágazatok mindegyikében. Az MNB 2018 júliusi, 180 pontos programjában is megtalálható, hogy az elmúlt években a működő tőke elsősorban alacsony értékteremtő képességű ágazatokba áramlott, ahol munkaerő-bővülésre (munkahely-teremtési intézkedések) alapozott fejlesztések zajlottak le:

A 2018. évben a mindvégig laza makrogazdasági politika – változatlan jegybanki alapkamattal és rendkívül olcsó finanszírozási forrásokkal - fűtötte a gazdaságot. A keresletélénkítés előmozdította ugyan a termelékenység növelését célzó

3

TERVEZET!BIZALMAS!

beruházásokat, de új egyensúlytalanságok kialakulásához vezethet. A munkaköltségek továbbra is a termelékenységnél gyorsabban növekednek, amely az infláció emelkedése irányába hat. A gazdaság külső többlete csökken, mivel a gyengülő export nem tudja teljes mértékben ellensúlyozni a dinamikus importnövekedést. Az állami beruházások jelentős növekedése miatti kiszorító hatás elérte a versenyszférát, súlyosbítva az építőipar és más húzóiparágak kapacitáshiányát. Mindez költség túllépésekhez és a projektek késéséhez vezet, továbbá hozzájárul a lakásárak gyors emelkedéséhez (és egy „ingatlanár-lufi” kialakulásához).

A 2019-es évtől kezdődően az előrejelzések a magyar GDP jelentős lassulásával számolnak:

GDP éves növekedési előrejelzések (%) 2018 2019 2020 2021MNB (inflációs jelentés, 2018. december) 4,7 3,5 3,5 3ConsensusEconomics (elemzői átlagok, 2018. november) 4,4 3,3 Európai Bizottság (2018. november) 4,3 3,4 2,6 IMF (2018. október) 4 3,3 2,6 2,4OECD (2018. november) 4,6 3,9 3,3 Reuters-felmérés (elemzői átlagok, 2018. december) 4,7 3,7

Az EU növekedése is fékeződik, az Európai Bizottság a 2018. évi 2,1% után 2019 elején 2%-ról 1,5%-ra csökkentette növekedési előrejelzését, emellett a nemzetközi folyamatok is fokozott óvatosságra intenek (a kínai növekedés mérséklődése, az USA kereskedelempolitikai intézkedései, a Brexit-folyamat bizonytalanságai stb.). A magyar egyensúlyi mutatók egyelőre kedvezőek, így két hitelminősítő is javított Magyarország adósság-besorolásán. Országunk kitettsége az EU és azon belül is a német konjunktúrának azonban – a jelenleg kialakuló nemzetközi gazdasági folyamatokat tekintve - aggodalomra adhat okot. Közben külkereskedelmi többletünk jelentősen csökken, az infláció és az államháztartási hiány pedig egyike a legmagasabbaknak az EU-ban.

A bruttó bérek növekedése lassan, de folyamatosan csökken, az infláció tendenciájában emelkedik, így a reálkeresetek a 2017. évi 10% feletti ütemről 2018-ban (közfoglalkoztatottak nélkül) a versenyszektorban 8, a költségvetésiben 6% körülire fékeződtek. A fogyasztás bővülését a gyors béremelkedés mellett támogatja a hitelezési expanzió is; a személyi hitelek állománya 2018 végén 37, az áruhiteleké 15%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Bár a maginfláció januárban 3% fölé emelkedett, s az MNB szóban már előzőleg jelezte, hogy e veszély miatt lassan el kell kezdenie monetáris politikája szigorítását, az utóbbi hetekben a hangsúly a világgazdasági növekedés várható lassulására, s emiatt a világszerte óvatosabb jegybanki változtatásra került.

Állami szerepvállalás

A költségvetési politika a beszámolási időszakban prociklikus volt: ahelyett, hogy költségvetési tartalékokat képeztünk volna kedvezőtlen időszakokra, a költségvetési hiány a 2016. évi 1,6 %-ról 2018-ban 2 %-körülire nőtt, és ezzel a legmagasabbak között volt az EU-ban. Miközben a fő adóalapok a GDP-nél gyorsabban növekedtek,

4

TERVEZET!BIZALMAS!

az államháztartási kiadások még erősebben nőttek, főként a bővülő állami beruházások miatt. A ciklikus bevételek egy részét a kormányzat a szociális hozzájárulási adó csökkentésének finanszírozására fordította. Emellett az állami beruházások is gyorsan emelkedtek, és az előrejelzések szerint 2019–2020-ban meghaladják a GDP 6 %-át. Az államadósság csökkent, de egy közepes jövedelmű országhoz képest még mindig magas, a GDP 70 %-a feletti.

Az állam, mint a legnagyobb foglalkoztató (a foglalkoztatottak 6,8%-a dolgozik az államapparátusban, ami nemzetközi összehasonlításban is túl magas szám), szabályozó és szolgáltató számos csatornán keresztül befolyásolja a versenyképességet és a felzárkózást. Az államapparátus működtetése költséges, így fontos (lenne), hogy a kiadások hatékonyan kerüljenek felhasználásra. Az eredményes működéshez hozzájárulhat többek között a bürokrácia csökkentése, a munkafolyamatok és a közigazgatásban foglalkoztatottak létszámának optimalizálása, a párhuzamosságok megszüntetése és a közigazgatás digitalizációja. Az állami létszám körültekintő és fokozatos csökkentése – a jelenleg feszes munkapiaci viszonyok mellett – jelentős munkaerőt szabadíthat fel a magánszektor számára, amiben az e-közigazgatás fokozott kiterjesztése segíthet.

A kormány felismerte és a 2019 február végén megjelent versenyképességi programja is tartalmazza, hogy a közszférában a feladatok átrendezése mellett létszámcsökkentés végrehajtására és a minőségét javító, a teljesítményt előtérbe helyező bérgazdálkodás irányába történő elmozdulásra van szükség. A felszabaduló bértömeg versenyképes fizetést biztosít a közszférában alkalmazottak számára. A közszektor hatékony működési rendjének megteremtése, vagyis az állami feladatok újragondolása már folyamatban van, de meg kell teremteni ezek racionális keretekben és intézményi szinten történő végrehajtását is. A közszféra racionalizálása, jelentős létszámleépítés és dereguláció nélkül a rendszer működtetése tarthatatlan kiadás-tömeget jelent, amely mellett nem csökkenhetnek érdemben az állami elvonások sem (hiszen szükség van a bevételi szint tartására) amely végső soron országunk versenyképességének elvesztéséhez, leszakadásához vezet.

II. Érdekképviselet és társadalmi párbeszéd

A 2019. év elején megjelent kormányzati és MNB programoknak a magyarországi gazdasági szereplők – vállalkozók, munkaadók és munkavállalók -, a magyar állam és a magyarországi gazdasági környezet hatékonyságát és nemzetközi versenyképességét középpontba helyező szemlélete egybevág a VOSZ gazdaságpolitikai programjának irányultságával, így jó alapot biztosít az együttműködésre, a társadalmi párbeszéd folytatására. Erre továbbra is nagy szükség van – helyesebben szólva: nagy szükség volna -, hiszen a fenti versenyképességi programok kidolgozásába a civil szervezeteket, a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleteket csak elvétve és rendszertelenül vonták be. A kormány versenyképességi programja a Pénzügyminisztérium és az Innovációs és Technológiai minisztérium szakmai műhelyeinek munkájára épül, amelyhez a szintén állami programokat végrehajtó – bár vállalkozói önkormányzatiságon alapuló - köztestület, az MKIK véleményét is kikérték.

5

TERVEZET!BIZALMAS!

Ugyanakkor a társadalmi párbeszéd másik két nagy szereplője, a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek általában csak utólag és/vagy csak egyes részeket tekintve kerülnek bevonásra a programokba, stratégiai anyagok kidolgozásába.

A 2018-as őszi-téli bértárgyalások során pl. intenzív egyeztetés folyt ebben a tripartit körben (állam – munkaadók – munkavállalók), amely végül sikerre vezetett és egy mindhárom fél által vállalható, ismét kétéves minimálbér- és garantált bérminimum megállapodáshoz vezetett, a szociális hozzájárulási adó csökkentésére vonatkozó megállapodás pontosításával.

A társadalmi partnerek egyeztetésekből való kihagyására a legeklatánsabb – egyben legszomorúbb - példa a túlóratörvényként is ismert Munka Törvénykönyvét érintő javaslatcsomag volt. Itt ráadásul egyéni képviselői indítvánnyal módosították ezt a szabályozást, előzetes egyeztetés nélkül, amelyet a Parlament botrányos körülmények között fogadott el. Mindez további munkavállalói elégedetlenséghez és tiltakozáshullámhoz vezetett, rontva a munkabékét és a társadalmi párbeszédbe vetett bizalmat is. A VOSZ véleménye szerint mindez elkerülhető lett volna, ha a társadalmi párbeszéd megszokott fórumain előzetes egyeztetésre kerül az indítvány, hiszen annak szándéka elfogadható, sőt hasznosnak is mondható és hatása is pozitívan hat a munkaerőpiacra és a munkavállalók helyzetére is. Az egyeztetések folyamán tisztázni lehetett volna a szándékokat és későbbi félreértéseket és olyan normaszöveg jöhetett volna létre, amely valóban a munkaadók és munkavállalók szándékait tükrözi. Ennek az eseménysorozatnak ez a legnagyobb tanulsága: a társadalmi párbeszéd hagyományos fórumait nem szabad kikerülni – bármilyen jószándékú javaslat esetén sem -, főként a munka világát, a munkavállalók, vagy a munkáltatók jogait érintő, lényegi kérdésekben!

Bérmegállapodás 2019-2020-ra

A 2017-2018-as években – a hatéves bérmegállapodás első szakaszában – egyfajta bérrobbanásnak lehettünk tanúi: a garantált bérminimum két év alatt összesen 40%-kal növekszik - közvetlenül több, mint 800 ezer munkavállaló számára -, a minimálbér 24%-kal nő, ez közvetlenül mintegy 300 ezer munkavállalót érint. A bértorlódás már a vállalkozások harmadát érintette, így összességében a keresetek – a bérstatisztikák alapján - 22% feletti mértékben nőnek, mindez rendkívül alacsony infláció mellett. Mindeközben a magyar gazdaság 8-9% között növekedett, ennél lényegesen kisebb termelékenység-növekmény mellett. A bérteher csökkent, főként a szociális hozzájárulási adó két év alatti, 7,5%-os csökkentése miatt, de mindez nem ellensúlyozhatta a bér-termelékenység (bérkiadásoknak a bevételeket meghaladó emelkedése) olló kinyílását. Hosszú évek után mára a minimálbér szintje – szakszervezeti vélemények alapján is – végre elérte a létminimum szintjét, de még mindig alacsonynak mondható, mind régiós, mind EU-s összehasonlításban. A kötelező minimális bértételek emelésének hatása nemcsak bértorlódást okoz, de a közszférába is “átgyűrűzik” és az utóbbi években még magasabb bérszínvonal-emelkedést eredményezett. A magasabb kifizetett bértömeg nemzetgazdasági szinten – a megtakarítások örvendetes növekedése mellett - nagyobb belső keresletet jelentett, amely (mérsékelt infláció esetén) magasabb vásárlóerőt és a cégek számára jobb értékesítési lehetőségeket eredményezett és jelentősen hozzájárult az 5%-os csúcsot közelítő gazdasági növekedéshez.

6

TERVEZET!BIZALMAS!

A munkabér a termelés szempontjából azonban jelentős költségelem, így jócskán visszahat a gazdálkodás eredményességére, különösen a munkaintenzív – magas bérhányaddal működő – vállalkozások esetén. A növekvő költségszint takarékoskodásra ösztönzi a vállalkozót, amely a napi kiadások és a munkavállalói juttatások után hamar a beruházások visszafogását eredményezheti és ezzel a növekedési lehetőségek romlását jelentheti. A vállalkozók 2018-ban különböző technikákkal mérsékelni tudták a lehetőségektől elrugaszkodó bértömeg-növekményt, de a 2018. évre már egyre kevesebb ilyen lehetőségük (tartalékuk) maradt. Például a béren kívüli juttatások megvonására 2017 után már kisebb lehetőség nyílt. Elbocsájtásokra még „csak” a cégek 3%-a kényszerült, ugyanakkor minden harmadik cég már elhalasztotta a tervezett munkaerő-felvételt és ehelyett pl. munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást vett igénybe. Csődhullámról, vagy a cégek tömeges megszűnéséről sem beszélhetünk, bár a működő társas vállalkozások száma tovább csökkent 2018-ban: a Bisnode céginformációs adatbázisa 2018 végén már kevesebb, mint 500 ezer működő céget regisztrált.

A radikális minimálbér-emelés általában „fehérítette” a foglalkoztatást, de a 2018-as évben bizonyos területeken már ez is elérte a határát és ellentétes folyamatok kibontakozása veszélyeztet. A két éves, rendkívül radikális minimálbér-emelési hullám jelentőségét mi sem szemlélteti jobban, mint hogy emiatt a cégek harmada módosítani volt kénytelen üzleti stratégiáját és minden negyedik cég idén már elhalasztotta a beruházását. Az amúgy is kevésbé versenyképes hazai mikro- és kisvállalkozói kör valószínűleg ennél még sokkal nagyobb arányban vetette el a szükséges beruházásokat és így messzebb került a fejlődés élmezőnyétől, amellyel nemhogy a felzárkózás lehetősége veszhet el, de a leszakadásuk is gyorsulhat! A munkaadókkal folytatott párbeszéd tehát rámutatott arra, hogy a gazdasági lehetőségekkel nem megalapozott bérnövekmény elkerülésére jövőre már alig állnak majd rendelkezésre olyan tartalékok, amellyel védekezni lehetne, így a bérterhek törvényes minimális növekedését jelentősen lassítani kell, mindenek előtt a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások érdekében. Ilyen körülmények között a VOSZ a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma keretében folytatott tárgyalások során – a további béremelések szükségességének a tudomásul vétele mellett - mindvégig határozottan kiállt az elmúlt 2 évnél lényegesen mérsékeltebb minimálbér- és garantált bérminimum-emelés mellett és elutasította a szakszervezetek 13-15%-os ajánlatát. A tárgyalások eredményeként a 2019-2020-as évekre mint a kötelező legkisebb minimálbér, mind a szakmunkás bérminimum évente 8-8%-kal fog nőni, egy szintén 8%-os országos bérajánlás mellett - mindez a gazdasági növekedés és termelékenység jelenlegi pályájához igazítva.

A 2019. év elején kibontakozó sztrájkok a nyugati beágyazottságú, a magyar vállalatokénál többszörösen termelékenyebb cégek esetén kétszámjegyű, a minimális bértételek növekedésénél kétszer nagyobb bérnövekedést tudtak elérni. A 8%-os törvényes minimális emelést előíró bérmegállapodással tehát nem veszett el a valóban versenyképes és magas hozzáadott értéket termelő cégeknél dolgozók további, nagyarányú bérfejlesztési igénye, de lehetőséget biztosít a fejlődési potenciállal rendelkező magyar cégeknek is a túlélésre, jóllehet csak akkor, ha „felveszik a fonalat” és növelik termelékenységüket.

7

TERVEZET!BIZALMAS!

A bértárgyalások legnagyobb tanulsága, hogy társadalmi párbeszéd révén bármilyen nehéz helyzetben (országos sztrájkfenyegetettség a túlóratörvény miatt) elfogadható megoldást, bölcs kompromisszumot lehet elérni!

Intenzívebb bekapcsolódás a gazdaságstratégia kialakításába

A VOSZ új vezetésének első intézkedései közé tartozott, hogy intenzívebbé tette a kapcsolatot a kormány gazdaság- és vállalkozásfejlesztéssel és -szabályozással foglalkozó intézményeivel – köztük mindenek előtt a Pénzügyminisztériummal és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal. A gazdaságfejlesztési stratégia irányvonalával kapcsolatban, egyetértünk azzal a megközelítéssel, hogy az innováció és kreatív vállalkozások állnak a gazdaságstratégia csúcsán és a tervezett intézkedések és eszközök legnagyobb része is itt csoportosul. A VOSZ is azt vallja, hogy a vállalkozások, gazdálkodó szervezetek versenyképessége az egyedüli záloga az ország fejlődésének, amelyből az itt élő emberek jóléte, életszínvonalának tartós és jelentős emelkedése származik. A gazdálkodó szervezetek versenyképessége csak akkor biztosítható, ha a gazdasági környezet is támogatja a versenyképességet. Az egyik legfontosabb elem a vállalatok hozzáadott értékének növelése: akkor tudunk bekapcsolódni a nemzetközi értékláncokba, ha a 4. ipari forradalom, vagyis a biotech, a robotika, az informatika és mesterséges intelligencia alkalmazási területein fejlesztővé tudunk válni, ha specializáció révén adott területeken nem kevesebbet, mint a világszínvonalat érjük el. Ehhez a hazai mikro-, kis- és középvállalkozóknak (mkkv) még mindig hiányzik a tőkeereje, amellyel a fejlesztő beruházások megvalósulhatnának. Célzott tőkeprogramok ezt a lemaradást rövid időn belül érezhetően csökkenthetnék, de ehhez az mkkv szereplők tömegeihez kell eljutni, nem csak néhány száz piaci szereplőhöz!

A VOSZ és az MKIK közös tulajdonában álló és egyedülálló eredményekkel és lehetőségekkel rendelkező KAVOSZ cégcsoporton keresztül piacképes vállalkozások ezrei ismerhetnék meg a fejlesztési tőkében rejlő lehetőségeket. Erre a KAVOSZ cégcsoportban fejlesztett és működtetett Széchenyi Kártya Programban elért eredmények jelentik a biztosítékot, hiszen itt évente több-tízezer finanszírozási szerződés köttetik és 150-200 milliárdnyi finanszírozás kerül évente magyar mikro- és kisvállalkozások tízezreihez!

Az államnak a tudományos területek bevonásával, a kutatás és integrált fejlesztés támogatásával és az innovatív mkkv szereplők (vagy ilyen potenciállal rendelkezők) összefogásának az ösztönzésével, támogatott tőkepótlásával, feltőkésítésével, állami garanciaprogramokkal és célzott finanszírozásával katalizálnia kell az üzleti ökoszisztémák – nevezhetjük okos üzleti inkubátoroknak is - létrejöttét. Olyan integrált megoldásokra van tehát szükség, ahol egy-egy kiemelt területen a tudomány és a vállalkozói szféra az állam segítségével világszínvonalú fejlesztéseket valósít meg és von be a termelésbe. Mindez a kulcsiparágakra fókuszálva kell megtörténjen és az oktatási, képzési rendszert is integrálni kell ezekhez az ökoszisztémákhoz! Az állam tehát rendkívül komoly szerepet kell, hogy vállaljon a fejlesztő iparágak kialakításában, enélkül nem sikerülhet a bekapcsolódás a nemzetközi értékláncokba.

8

TERVEZET!BIZALMAS!

Fontosnak tartjuk ugyanakkor megjegyezni, hogy az állam szerepe katalizátorként, a XXI. századi, támogató üzleti infrastruktúra, esetleg a modern termelési eszközök biztosításával kell megvalósuljon. Azt feltétlenül el kell kerülni, hogy az állam „bekebelezze” az integrált fejlesztéseknek ezt, vagy azt az elemét – legyen szó akár a kutatási, akár a képzési rendszerről, akár a finanszírozásról, akár a foglalkoztatásról -, mert ez a piaci verseny megszűnését és a hatékonyság visszaesését eredményezné. A VOSZ továbbra is részt vesz mindazon programokban, amelyekben a vállalkozói közösség véleményének képviselete a program megvalósulásának hasznára válhat. A VOSZ emellett örömmel járul hozzá – projekttagként, tanácsadóként – a hazai vállalatok hozzáadott értékének és termelékenység növelésének, a digitális képességük fejlesztésének projektjeihez, továbbá az építésgazdaság, élelmiszeripar, kreatív ipar és a „smart” tőke biztosításával foglalkozó projektekben is.

Támogattuk és az ország – mint vállalkozói környezet – versenyképességének javításában elengedhetetlennek tartjuk a gyors és biztonságos közlekedésnek a kormányzat által is kiemelt jelentőségét. A termelési tényezők, munkaerő, energia alap- és nyersanyagok gyors és korszerű eljuttatása a vállalkozókhoz, majd a (világ)piac szereplőihez hozzátartozik ahhoz a versenyképes vállalkozói környezethez, amely nélkül nincs esélyünk a felzárkózáshoz és a nyertesek közé kerüléshez. Egyetértettünk a közlekedésfejlesztés energiatakarékos és emissziószegény, integrált és rendszerszempontú megközelítésével is. A közlekedés fejlesztésében ugyanakkor feltétlenül a gazdasági racionalitást és a gazdasági versenyképességet megalapozó fejlesztéseket tartjuk első számú prioritásnak! Az üzleti ökoszisztémáknak, vagyis a kreatív és innovatív vállalkozásoknak – és a köréjük települt tudományos, kutató-fejlesztő és képzési központoknak - Európa és a világ vérkeringésébe való bekapcsolásának elsődlegessége kell, hogy a közlekedésfejlesztés prioritásait meghatározzák! Az üzleti központokat kell tehát mindenfajta infrastruktúrával kiszolgálni, mert ez önmagában is gerjesztőleg hat a további fejlődésre, tőkebeáramlásra – mindez igaz a kormányprogramban szereplő új autópálya megépítésére is. A tudás alapú gazdaság létrehozásába való beruházást elsődleges fontosságúnak tartjuk. Az alapképzés és a szakképzés ágazati kompetencia-alapú megvalósítása és valóban gazdasági kereslet-vezéreltségének elérése elengedhetetlen az ország versenyképességének megtartásához. A Világbank felmérése alapján Magyarországon az üzletmenetet (doing business) leginkább akadályozó tényező ma a szakképzett munkaerő hiánya, amelyben az elmúlt években nem sikerült fordulatot elérni. A VOSZ fontosnak tartja a következtetések levonását, amely alapján belátható, hogy ha nem változtatunk az eszközökön és módszereken, akkor nem várhatunk javulást. A tudás alapú gazdaságban, a csúcstechnológiák alkalmazásával nemcsak a termelékenység javul, hanem nyersanyag- (és később akár energiamegtakarítás is) elérhetővé válik, amely az egész gazdasági-társadalmi rendszer fenntarthatóságát biztosítja.

Egyetértve az ITM stratégai anyagával, a VOSZ továbbra sem támogatta a feltétel nélküli alapjövedelem biztosítását, amely a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben teljesen indokolatlan a bevezetése és kezelhetetlen terhet róna a társadalomra. Támogattuk Magyarország kulturális és egészségturisztikai desztinációként történő fejlesztését. A modern mezőgazdaság és élelmiszeripar – az édesvízkészlettel való hatékony gazdálkodást is ideértve – fejlesztését a VOSZ is kitörési pontnak tartja.

9

TERVEZET!BIZALMAS!

A 2010 utáni gazdaságpolitikában az államadósság növekedésének megállítását, majd csökkentését, illetve az államadósság devizakitettségének csökkentését gazdaságtörténeti jelentőségű eredménynek tartjuk.

A szövetség a fenti területek mellett – a versenyképesség növelése érdekében - a munkaerőköltségek (adóék) csökkentésében és az államháztartás kiadási oldalát tekintve az állami bürokrácia túlterjeszkedése elleni fellépésben és ezzel szoros összefüggésben a bürokratikus terhek csökkentésében látjuk a legkomolyabb, további cselekvési szükségszerűséget (kényszert).

A 2019 elején közzé tett kormányprogramban a VOSZ leglényegesebb stratégiai állásfoglalásai is visszaköszönnek.

Konkrét vállalkozói igények – VOSZ Vállalkozói Műhely

A gazdaságpolitikai érdekek felvállalása és képviselete mellett a VOSZ-ban a korábbi időszaknál nagyobb hangsúlyt kapott a vállalkozók napi munkájának, az üzletmenet és piaci lehetőségek konkrét feltételeinek a javítása érdekében kifejtett tevékenység. Ennek szervezetei megvalósítására a VOSZ elnöksége – a Gazdaságpolitikai Bizottság (továbbiakban: GpB) megerősítése és fenntartása mellett - létrehozta a VOSZ Vállalkozói Műhelyt, amely egyfajta hangsúlyosan gyakorlatias, „gyors reagálású” egységként képes majd véleményt mondani a vállalkozókat érintő – tervezett, vagy már bevezetett – hatósági, kormányzati intézkedésekről, felhívva a figyelmet az üzleti szempontokra és figyelmeztetve az esetleges káros hatásokra is. A Vállalkozói Műhely tevékenységében kiegészíti a GpB-t, mivel tudományos léptékű, nagy összefüggések helyett a vállalkozók mindennapi üzletvitelét érintő kérdésekre reagál. A Műhely nyitott, vezetésével (tevékenységének szervezésével) az Elnökség a GpB titkárát bízta meg és résztvevői egy-egy szakterület ismerői, gyakorló vállalkozók, számviteli és adózási szakértők és más, gyakorlati szakemberek.

A vállalkozói közösségek körében folytatott felmérés összegzéseként 2018 szeptember végére megtörtént az első, az állam vállalkozó-barátabbá tételére, konkrét adminisztráció-csökkentési, deregulációs és tehercsökkentő intézkedésekre vonatkozó igények és javaslatok összegyűjtése és megküldtük azokat az érintett minisztériumoknak (ITM, PM).

A tavaly ősszel intenzívebbé vált egyeztetések első konkrét eredményei már megjelentek a 2019. január 1-én életbe lépett, adózást és adminisztráció-csökkentést tartalmazó pénzügyminisztériumi csomagban is: a VOSZ kérésének megfelelően, nyolcmillió forintról tizenkétmillió forintra nőtt január 1-jétől a legkisebb vállalkozások – így a „katások” – ÁFA-mentessége, emellett az érintettek megszabadulnak az ÁFA-bevallási kötelezettség alól is. Mindez jelentős adminisztrációs könnyítést jelent a könyvelésben is. A munkavállalókkal kapcsolatos bejelentések is a szövetség által felvetett, gyakorlati szempontok szerint egyszerűsödnek az idéntől: végre nem kell bejelenteni a dolgozók végzettségére, szakképesítésére, illetve azt ez igazoló okiratokra vonatkozó adatokat! A VOSZ üdvözli az adórendszer egyszerűsítés irányába tett indítványának megvalósulását is, amely az adónemek számának

10

TERVEZET!BIZALMAS!

csökkentésére vonatkozott: idén 5 adónem szűnt meg! A transzferár dokumentáció alóli mentesülés is megvalósult a csoportos társasági adóalanyiságot választók számára, amely szintén jelentős egyszerűsítést jelent és enyhültek december 20-ig elvégzendő adófeltöltési kötelezettség szabályai is.

A VOSZ üdvözli a 2019. januári adó- és adminisztráció - könnyítések további elemeit is és az idei évben tovább folytatja az egyeztetéseket a versenygazdasági környezet javítása, a vállalkozói érdekek védelme érdekében.

A VOSZ gazdaságpolitikai munkája - Gazdaságpolitikai Bizottság

A testület 3 ülést tartott 2018-ban. A GpB ülésein az aktiális témák és feladatok megbeszélésén túl szakmai előadásokra is sor kerül (pl. Chikán úr előadása a WEF versenyképességi index 2018. eredményei /140 ország/ címmel. A szövetség megújult honlapjára folyamatosan felkerültnek a GpB által kezelt és a GpB keretében a VOSZ számára készült tanulmányok.

Az együttműködés keretében a VOSZ képviselője folyamatosan részt vesz a Vállalkozásfejlesztési Tanács (VfT) munkájában, amely elsősorban a kormány KKV-kkel kapcsolatos aktuális intézkedéseinek előkészítésére, illetve az intézkedések hatásainak vizsgálatára szolgál.

A VfT főbb témái a 2018 évben:

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának bemutatása, a hivatal életében bekövetkezett változások, kutatásbarát technikák

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (EU 2016/679 rendelet) – GDPR – hatása a magyarországi vállalkozásokra, gyakorlati felkészítés

E-közigazgatás a vállalkozások szolgálatában, a 2017-es e-közigazgatási fejlesztéseinek és a folyamatban lévő intézkedések bemutatása

A Magyar Kormány gazdaságfejlesztési céljai

Digitális ágazati cselekvési tervek

Fókuszban a generációváltás – Hazai helyzetkép, kihívások, tervezett intézkedések

A HEPA Magyar Exportfejlesztési Nonprofit Zrt. bemutatása

Az ágazati készségtanácsok bemutatása

A GINOP programok végrehajtása

A Kormány KKV Stratégia tervezetének bemutatása, megvitatása.

A GpB tevékenységének homlokterében a tagvállalatok tájékoztatása áll a nemzetgazdaság aktuális helyzetéről nemzetközi környezetbe ágyazva és tudományos igényességgel.

11

TERVEZET!BIZALMAS!

A GpB keretében, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet Versenyképesség Kutató Központ az alábbi tanulmányokkal szolgált a beszámolási időszakban:

Vállalatszerkezet és termelékenység

A menedzsment szaktudás fejlesztése, mint a hatékonyságnövelés eszköze (Új kihívások és kezelésük a vállalatvezetésben)

A VOSZ titkársága rendszeresen jelenteti meg a Gazdaságkutató Intézet aktuális gazdasági jelentéseit – egészében, vagy részleteiben - a szövetség kommunikációs csatornáin.

A GpB rendszeres meghívást kap a VOSZ elnöki fórumaira is, ahol szintén a gazdaságpolitika érdekképviseleti vonatkozási kerülnek napirendre (pl. a GpB elnökének A magyar gazdaság helyzete és kilátásai című vitaindító előadása).

A VOSZ és az ITM, PM szorosabb együttműködésének további eredménye, hogy a VOSZ kiváló vállalkozói ismét bekapcsolódhatnak a vállalkozási ismeretek oktatásába, valamint az un. PÉNZ 7 programba a középiskolákban és általános iskola felső tagozataiban. A sikeres vállalkozók „első kézből” átadhatják tapasztalataikat a fiataloknak, bemutatva a vállalkozói lét szépségeit, árnyoldalait, valamint kihangsúlyozzák a felelősségtudatot, az elhivatottságot és a versenyt a vállalkozói létben.

III. Szövetségi munka, szervezési tevékenység

A beszámolási időszakban hetente készítettünk elektronikus hírlevelet, amely széles körben került terjesztésre, továbbá folyamatosan frissítettük hírekkel, beszámolókkal a Szövetség web-oldalát és facebook oldalát is. A beszámolási időszak végén elkezdtük a VOSZ kommunikációs csatornáinak további korszerűsítésének előkészületeit.

A hagyományoknak megfelelően, havonta tartottunk a VOSZ Információs és tanácsadó irodái számára havi értekezletet, ahol az aktuális témák áttekintése és konzultációs lehetőségek biztosítás mellett a Széchenyi Kártya Programban nyújtott teljesítmények értékelésére is sor került.

Az elektronikus úton közzétett „VOSZ Hírlevél” a beszámolási időszakban is hetente került kiadásra, illetve terjesztésre, megjelenésenként több mint 5.000 példányban. Papíralapú állandó kiadványunkat („VOSZ Hírek”) továbbra is a szövetségi munkatársak szerkesztik. A VOSZ közösségi (facebook) oldalának több ezer rajongója lett, a megjelent tartalmak (cikkek, hozzászólások) havonta több-tízezerszer(!) érik el a facebook közösségi oldalt használókat. Nemcsak a VOSZ tagjait, de a szövetség iránt érdeklődőket is szolgálták a megújított VOSZ internetes megjelenések új web-oldallal és Facebook-felülettel.

12

TERVEZET!BIZALMAS!

A VOSZ több nemzetközi vállalkozói (munkaadói) szövetségnek tagja. A Nemzetközi Kereskedelmi Szövetségben (EuroCommerce) 25 éves tagsággal rendelkezünk. Továbbra is aktivitást fejtünk ki a Vállalkozók Nemzetközi Szövetségében (IOE), amelynek 140 országgal együtt hosszú évek óta tagjai vagyunk. Nyolc éve teljes jogú tagként felvételt nyertünk a BIAC-ba, az OECD Üzleti és Ipari Tanácsadó Bizottságába. Kapcsolatban állunk az ILO-val (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) is. Továbbra is fogadjuk a CCPIT (China Council for Promotion of International Trade - Kínai Nemzetközi Kereskedelem Fejlesztési Tanács) által szervezett küldöttségeket és segítjük a kínai- magyar üzleti kapcsolatokat.

A Szövetség Elnöksége által választott Stratégiai Munkabizottság a beszámolási időszakban aktívan végezte munkáját. Az Elnökség felhatalmazásával sikeresen előkészítette a VOSZ új elnökének megválasztását, továbbá segítette a hatályos Alapszabály érvényesülését és javaslatot készített a területi/megyei szervezetek és a szakmai szekciók kölcsönös fejlesztésére is.

A VOSZ Információs és Szolgáltató Irodáinak munkatársai a 2018. évben is aktívan végezték érdekképviseleti, céginformáció szolgáltatási és a Széchenyi Kártya Programhoz kapcsolódó termékek értékesítésével összefüggő tevékenységüket. Ezen felül támogatták a terület szervezetek munkáját, egyre jobban bekapcsolódva a tagszervezés és tagsági kapcsolattartás feladataiba. Ezen felül egyéb, kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtottak a vállalkozóknak, amelyek költség- és kockázat-csökkentést jelentettek vállalkozásaik számára. Az irodai hálózat létszáma stabil, a munkatársak képzését folyamatosan biztosítjuk. Az irodahálózat munkája – amely az Elnökség határozata alapján egyre jobban kiterjed a tagsági kör (rendes tagság) szervezésére is - kiegyensúlyozott, eredményes és a legtöbb vállalkozói visszajelzés alapján - jó minőségű volt az elmúlt évben.

A 2018. év nyári időszakának főbb eseményei

A 2018 májusi küldöttértekezletet követő időszakban – a megüresedett elnöki tisztséggel kapcsolatban - a VOSZ-hoz méltatlan folyamatok kezdtek kibontakozni, így az Elnökség felkérésére a Stratégiai Munkabizottság alapos és lelkiismeretes vizsgálatot követően – a VOSZ Elnökség és Ellenőrző Bizottság közös ülésén, 2018. júniusában - javaslatot tett az új elnök személyére, amelyet az Elnökség egyhangúlag elfogadott. A július 2-ára szabályszerűen összehívott Küldöttgyűlés – mintegy megerősítve az Elnökség határozatát - Tolnay Tibort, a VOSZ társelnökét a 2021-i tisztújító választásokig tartó mandátummal egyhangúlag a VOSZ elnökévé választotta.

A 2018. nyári időszakban mindeközben élénk szakmai tevékenység folyt:

Közös vállalkozói edukációs konferenciát tartott a Magyar Ital- és Áruautomata Szövetség (MIÁSZ), a Mastercard Magyarország és a VOSZ. A terítéken a

13

TERVEZET!BIZALMAS!

digitalizáció, automatizáció és a nemzetközi fizetési rendszerek adta vállalkozói kihívások és lehetőségek voltak.

Ülést tartott a Vállalkozásfejlesztési Tanács, amelyen természetesen a VOSZ képviselője is részt vett. Az új minisztérium részéről előadások hangzottak el az államtitkár és az államtitkár helyettesek előterjesztésében a Magyar Kormány gazdaságfejlesztési céljairól, a digitális ágazati cselekvési tervekről és a generációváltásról.

Fogadtunk együttműködő partnerünk, a CCPIT Csintao városának delegációját. A megbeszélés során a jövőbeni együttműködés legfontosabb pilléreit határoztuk meg az informatikában, a mesterséges intelligencia és a Magyarországon működő kínai nagyvállalatok tevékenységének támogatása területein.

Részt vettünk a brit nagykövet, majd az Európai Bizottság főtárgyalója, Michel Barnier tájékoztatóján, melynek témája a brexit tárgyalások előrehaladásának bemutatása volt.

Egyeztető megbeszéléseket követően augusztus 9-én az ITM-nek megküldtük a VOSZ gazdaságpolitikai célkitűzéseit és javaslatait tartalmazó – a májusi küldöttgyűlésen elfogadott anyagra épülő - dokumentumot.

Részt vettünk a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) Monitoring Bizottságának ülésén, ahol a cafetériával és a 2016. évi bérmegállapodással kapcsolatos aktuális kérdések megvitatására és a VKF őszi ülésein egyeztetésre kerülő tematika elfogadására került sor.

A VOSZ képviseletében Czomba Csaba Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnök, Pordán Zsigmond Komárom-Esztergom megyei elnök és Varga Julianna nemzetközi igazgató részt vett az 5. Kárpátaljai Turul Fesztiválon.

Az Elnökség határozatának megfelelően elkészült a Demján Sándorról, a VOSZ Örökös Elnökéről szóló rövidített képi összeállítás, amely később a 2018. évi területi Prima gálákon bemutatásra is került.

Egyeztetésre került sor a Takarékbank illetékes területének képviselőivel a takarékszövetkezeti együttműködés aktuális kérdéseinek megbeszélésére, a takarékszövetkezeti VOSz-Pontok működésének értékelésére és a szükséges beavatkozások, továbbá az őszi időszak oktatási, képzési feladatainak áttekintésére.

A 2018. év őszi időszakának főbb eseményei

Megkezdődött a területi Prima gálák időszaka és elindultak az egyeztetések a munkavállalói érdekképviseletekkel, különös tekintettel a bértárgyalásokra. Közben már a jövő évtől kezdődő időszak gazdaságpolitikai intézkedéseire való felkészülés is rohamléptekben haladt. Az őszi rendezvénynaptárban egymást érték a vállalkozói közösséget érintő, különböző események: megrendeztük a hagyományos Európai Kereskedelem Napját, de nemzetközi és magyar fórumok és üzletember-találkozók sokasága gazdagította a programot.

14

TERVEZET!BIZALMAS!

Az őszi szövetségi munka fontosabb állomásai:

Közleményt adtunk ki az ismét felmerült vasárnapi boltzár témában, kitartva korábbi, megalapozott véleményünk mellett.

A MAJOSZ és a MAGEOSZ képviselői tájékoztatták a VOSZ-t, hogy továbbra is együtt szeretnének működni a VOSZ-szal a Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság (GÁPB) keretein belül. Az együttműködés folytatását a GÁPB szakszervezeti oldala is támogatta. Az együttműködés ténye a Bizottság SZMSZ-ében is rögzítésre került.

Részt vettünk az ÉVOSZ Szakképzési Bizottságának ülésén, melynek témája az Ágazati Készség Tanácsok működésének elemzése volt. Később az építőipar jövőjéről tartott rendezvényen is ott voltunk.

Részt vettünk az Európai Bizottság Budapesti Képviseletén az Európai Bizottság illetékeseinek tényfeltáró megbeszélésén, ahol a résztvevők országunk strukturális problémáit elemezték.

Konzorciumi megbeszélést tartottunk a Liga Szakszervezetek pályázati felelőseivel és áttekintettük a Legfőbb érték az ember című munkavédelmi pályázataink előrehaladását és a további teendőket.

A VOSZ – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének meghívására - elnöki szinten képviseltette magát az EuroSkills Budapest 2018 rendezvényen, vagyis a Budapesten rendezett szakmák Európa-bajnokságán és részt vettünk az MKIK által az EuroSkills szakmunkás verseny alakalmából rendezett nemzetközi szakképzési konferencián is.

A Titkárság a VOSZ információs és szolgáltató irodahálózata és a Takarékszövetkezeti VOSZ-Pontok képviselői számára – a hagyományoknak és a vonatkozó szerződéseknek megfelelően – szakmai továbbképzést szervezett a Széchenyi Kártya Programmal és – új elemként - a GDPR-követelményekkel kapcsolatban, a KAVOSZ szakembereinek bevonásával.

Részt vettünk az ECVET (európai szakképzési hálózat) magyarországi szervezetének ülésén.

Részt vettünk a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma plenáris ülésein és a VKF Monitoring Bizottságának ülésein is. A törvényes minimális munkabér-tételek tekintetében az ősz folyamán nem történt érdemi előrelépés: a munkaadói oldal mindvégig kitartott a gazdasági növekedéshez és termelékenységhez igazodó, a százalékos mértéket tekintve feltétlenül „egyszámjegyű” kötelező bérfejlesztési minimumok mellett, miközben a szakszervezetek nem engedtek a 13-15%-os szintből.

Több vidéki városban részt vettünk és előadást tartottunk a LIGA Szakszervezetekkel közös szakmai (munkavédelmi és munkaegészségügyi kutatási eredményt bemutató) konferenciákon. (GINOP-5.3.4.)

15

TERVEZET!BIZALMAS!

Sor került a GINOP Monitoring Bizottsági ülésére, amelyen a VOSZ képviselői is részt vettek és hozzászóltak.

A VOSZ társadalmi és hivatali vezetői részt vettek az Európai Kereskedelem Napja ünnepségen, ahol beszédet mondott Tolnay Tibor elnök, valamint Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára is. A hagyományosan a VOSZ Kereskedelmi tagozata által rendezett eseményen Klauzál Gábor díjak és Kereskedelemért nagydíjak is átadásra kerültek. A rendezvénynek jelentős sajtóvisszhangja volt.

Részt vettünk az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség és a Takarékbank által szervezett Takarékossági Világnap rendezvényén Pécsett.

A nemzetközi kapcsolatokban is aktivitás volt a jellemző: sor került romániai partnerünk az UNPR elnökének és a VOSZ elnökének találkozójára. A határmenti, térségi és V4-es országokkal megvalósuló együttműködések keretében Lőrincze Péter, elnöki tanácsadó részt vesz a Lengyel Munkaadói Szövetség által szervezett konferencián és a Munkaadói Szövetségek Nemzetközi Koordinációs Tanácsának közgyűlésén. Fogadtuk kínai együttműködő partnerünk, a CCPIT delegációját is. Brüsszelben Kovács Patrik, a VOSZ társelnöke az UEAPME Főtitkárával találkozott és egyeztetéseket folytatott a VOSZ tagság lehetőségéről. Gazsi Attila elnökhelyettes megbeszélést folytatott Psenyisnyikov úrral, a moszkvai székhelyű Iparosok és Munkaadók Nemzetközi Konferenciája elnevezésű nemzetközi szervezet elnökhelyettesével. A megbeszélés témája a szövetségeink közötti kapcsolatok erősítése és elmélyítése volt.

Ülést tartott a Vállalkozásfejlesztési Tanács. Előadások és vita folyt az exportfejlesztésről és intézményrendszeréről, az ágazati készségtanácsokkal kapcsolatban a szakképzési, felnőttképzési kérdésekről, továbbá a GINOP programok előrehaladásáról.

Megrendezésre került az Orosz Föderáció Napja, a Kelet-Európai Üzleti Klub szervezésében, a budaörsi Fashion Trend Centerben, amelyen a VOSZ hivatali és társadalmi vezetése is képviseltette magát. Az előadások között a VOSZ bemutatására is sor került. A rendezvényt megelőző este az orosz küldöttség tagjait üzleti fogadáson köszöntötte a VOSZ elnökhelyettese, aki egyben a jövőbeni együttműködésről is tárgyalt az orosz küldöttség vezetőjével.

A beszámolási időszak téli eseményeiből

A VOSZ Nógrád megyei elnöke és a VOSZ nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatársai megbeszélést folytattak Eperjes megye vezetőivel Eperjesen. A megbeszélésen magyar részről jelen volt Nógrád Megye Közgyűlésének elnökhelyettese és az Óbudai Egyetem Salgótarjáni Karának vezetője. A téma a két megye közötti intézményi és vállalkozói együttműködés kialakítása volt.

16

TERVEZET!BIZALMAS!

A Honvédelmi Minisztérium keretében működő Biztonsági Beruházási Bizottsággal való együttműködés alapján, javaslatunkra, a VOSZ képviselője bekerült a „NATO Beszállításra Alkalmas” cím elnyerésére kiírt pályázatokat bíráló szakmai értékelői jegyzékbe.

December első péntekén hagyományainknak megfelelően megrendeztük a Müpában a Vállalkozók Napját. Az eseményen – amelyen 12 minisztériumi és 64 szövetségi kitüntetés átadására is sor került - részt vett és beszédet mondott Varga Mihály pénzügyminiszter és Tolnay Tibor, a VOSZ elnöke is. Az ünnepséget a Prima Primissima gálaest zárta. A nagyszabású rendezvényen Magyarország vállalkozói elitje, közjogi méltóságai, kormánytagjai, a tudomány, kultúra és a közélet legnevesebb képviselői vettek részt és együtt adóztak Demján Sándor, a VOSZ Örökös Elnöke emlékének.

Ülést tartott a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács. A plenáris ülésen a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára bemutatta a minimálbér-ügyekkel kapcsolatos hatásvizsgálat megállapításait, amelyhez a Tanács egyes oldalai – Tudomány, Művészet, Egyházak, Munkaadók, Munkavállalók, Civilek – hozzászólásokat tettek. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy VKF megállapodás hiányában a Pénzügyminiszter javaslatára a Kormány dönti el a kötelező minimális bértételek emelésének mértékét a 2019. évre.

A Vállalkozásfejlesztési Tanács ülésén napirendre került a KKV stratégia: a szektor legfontosabb kihívásai közé tartozik az elkövetkezendő 5-10 évben a generációváltás, a bérrobbanás, a munkaerő kereslettel kapcsolatos problémakör, a digitalizáció, a szemléletformálás, valamint a KKV-k növekedési, megmaradási, illeszkedési kényszere.

Az év utolsó előtti napján ismét összeült a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma Testületi ülése, ahol Varga Mihály pénzügyminiszter javaslatára megállapodás született a minimálbér, garantált bérminimum és a bérajánlás kérdésében, 2019-re és 2020-ra is: mindhárom bértétel esetén 8-8-8%-os növekedésről határoztunk, mind a két elkövetkező évben, a makrogazdasági pálya fennállása esetén.

Konzorciumi megbeszélésre került sor a VOSZ központban a LIGA képviselőivel a folyamatban lévő GINOP munkavédelmi pályázat állásáról és befejezéséről valamint a beadás előtt álló új pályázat részleteiről. Az új pályázat témája „A munka jövője (tekintettel többek között a technológiai fejlődésre, automatizációra, digitalizációra, a változó készség-igényekre, az idősödő munkavállalókra, valamint a globális változásokra)”.

Részt vettünk az Építőipari Ágazati Készség Tanács ülésén. Az ülésen német szakemberek előadásában képet kaptunk a német regionális képzőközpontok szerepéről, munkájáról, finanszírozási modelljéről, valamint a működésük tapasztalatairól.

2019. január végén megjelent az OECD országtanulmánya, amelynek bemutatóján természetesen részt vettek a VOSZ képviselői és szakértői is. A tanulmány leszögezi, hogy a magyar gazdaság a magas foglalkoztatási

17

TERVEZET!BIZALMAS!

szintnek köszönhetően erős fellendülés közepén jár, ami a béreket, a fogyasztói bizalmat és a belföldi keresletet is növeli. A gazdaságpolitika célja a gazdasági növekedés meghosszabbítása, a növekedés zöldebbé tétele és a gazdasági előnyök minden magyar közötti megosztásának biztosítása kellene, hogy legyen. Az országjelentés kiemeli a szakismeretek megszerzését, a mobilitást és a regionális növekedést elősegítő politikák fontosságát. Magyarország nyugati és középső része, amely a külföldi befektetések fő kedvezményezettje, és Budapest, amely nagy agglomerációs mivoltából származó előnyöket élvez, gyorsabban nőttek, mint az ország többi része, melyet az alacsony foglalkoztatási szint, a szociális juttatásokban részesülők magas aránya és a regionális és országos ellátási láncokba való elégtelen integráció hátráltat. Ezen kiegyensúlyozatlan növekedés kivédése érdekében kormányzat nagyobb önállóságot kellene biztosítson a helyi önkormányzatoknak a helyi gazdaság számára előnyös projektek lebonyolításához. Jobb szakoktatásra és szakképzésre van szükség, ami lehetővé teszi, hogy a tanfolyamok és a tanterv a helyi munkaerőpiac igényeihez igazodjanak.

A 2019-es küldöttgyűlés előtti időszak főbb eseményei

A 2019. év elején mind a kormányzat, mind a Magyar Nemzeti Bank közzétette a magyar gazdaság és társadalom helyzetét értékelő és a lehetséges és szükségesnek tartott stratégiai irányokat és konkrét cselekvési programokat bemutató tanulmányaikat, továbbá megjelent az Európai Bizottság éves országjelentése is Magyarországról. Az ezekkel kapcsolatos VOSZ-álláspont kialakítása, a vállalkozói közösséggel való megismertetés és megvitatás a tavaszi időszak talán legfontosabb feladata. Az ebben az időszakban megrendezésre kerülő vállalkozói programok, a VOSZ megyei (területi) beszámoló közgyűlései és a szakmai szekciók hasonló rendezvényei jó keretet biztosíthatnak ezen érdekképviseleti munka elvégzéséhez.

"Program a versenyképesebb Magyarországért" címmel jelent meg február végén a kormány várva várt versenyképességi stratégiája. A kormány anyaga a kritikus területeket járja körül: az adózás, a foglalkoztatás, az államigazgatás, az egészségügy, az oktatás és a vállalati környezet témáján keresztül vázolja fel a tennivalókat.

Az egyes beavatkozási területeken akcióterveket, főbb programpontokat fogalmaz meg a kormány, amelyek közül kiemelendők a következők:

A munkára rakódó terhek csökkentése a 2016-ban kötött bér- és adómegállapodás (6-éves bérmegállapodás) teljes végrehajtásával.

A kis- és középvállalkozások támogatása: a kiva belépési értékhatárok emelése, a kiva kulcs csökkentése (a 6 éves adó- és bérmegállapodás lépéseivel összhangban), a kata szabályrendszerének finomhangolása.

Beruházások élénkítése: a beruházások gyorsított leírása, a csoportadózás lehetőségének megteremtése, a nemzetközi adózást érintő szabályok felülvizsgálata, az értékcsökkenési szabályok, a

18

TERVEZET!BIZALMAS!

veszteség elhatárolás, az előleg kiegészítési kötelezettség és a kedvezményrendszer újragondolása.

Adóegyszerűsítés: a munkavállalói járulékok összevonása, járulékalapok egységesítése, a magánszemélyek önálló, vállalkozási és őstermelői jellegű jövedelmeire vonatkozó szabályrendszer egyszerűsítése, a gépjárművek adóztatásának konszolidációja, a kisadók számának további csökkentése.

Adóadminisztráció: a bevallások, adatszolgáltatások egyszerűsítése, az adóhatósági folyamatok teljes körű elektronizációja, a hatóságok közti információcsere kiszélesítése, 2021-től a vállalkozások többsége számára az adóhatóság készíti el az adóbevallásait.

Gazdaságfehérítés: A valós időben gyűjtött információk hatósági körének bővítése, az építőiparban a benchmarkként alkalmazott bérszínvonal ismertetése.

Fiatalok munkavállalásának ösztönzése Kisgyermekes anyák munkavállalásának ösztönzése Foglalkoztatási osztályok átalakítása német minta alapján Mobilitás elősegítése Államigazgatás hatékonyságának javítása: Teljesítményalapú

bérgazdálkodás, létszámcsökkentés, az állami feladatok újragondolása, a központi közigazgatás belső folyamatainak teljes digitalizációja (2022-ig), a hatósági eljárások elektronizálása

Üzleti szabályozás: vonzó csődeljárási keretrendszer Egészségmegőrzés Ellátási formák összhangjának megteremtése A teljesítmény-finanszírozási rendszer felülvizsgálata Alap- és középfokú oktatás: a készség- és képességfejlesztési célok

előtérbe helyezése, az intézmények helyi tanterveinek átdolgozása, az iskolaszerkezet elaprózottságának csökkentése, infrastrukturális fejlesztési program indítása, az Oktatási Hivatal által működtetett mérési rendszerek modernizálása és digitalizálása pályakövetési rendszer kialakítása, pedagógus minősítési rendszer felülvizsgálata, felzárkózási és leszakadást elősegítő programok kidolgozása

Felsőoktatás: 4-5 felsőoktatási intézmény kiemelése, ahol a kutatói potenciál megerősítésével hatékonyabbá válhat a felsőoktatás és a piaci szereplők együttműködése

Idegennyelv-tanulás: Első idegen nyelvre fókuszálás, két tannyelvű oktatás előtérbe állítása, ideális csoportméret és óraszám

Innovációs és kutatási rendszer struktúraváltása Vállalati termelés hozzáadott értékének növelése: adminisztrációs

tehercsökkentés, egyetemi innovációs szolgáltató központok létrehozása, egykapus vállalkozói tájékoztatási és e-ügyintézési portál

Oktatási rendszer munkaerőpiac konform átalakítása Közlekedés fejlesztése Kreatív közlekedési megoldások Energiaellátás biztosítása

19

TERVEZET!BIZALMAS!

A számítások szerint a program végrehajtásának közvetlen költségvetési hatása, hogy 2020-2023 között a GDP 1 százalékával növeli a hiányt. Ugyanakkor a program növekedési többletet okoz, a kormány számítása szerint 2023-ig 3%-kal kerülhet feljebb a GDP szintje:

„Versenyképességi program 330 pontban”: Matolcsy György jegybankelnök az MKIK gazdasági évnyitóján beszélt a versenyképességi fordulat szükségességéről, miközben a kormány versenyképességi anyagával párhuzamosan megjelent az MNB friss versenyképességi programja, mintegy a korábbi években megkezdett műhelymunka folytatásaként.

A 12 kulcsterületet lefedő Versenyképességi program célja a magyar gazdaság sikeres felzárkózásának támogatása az ország erőforrásaiban rejlő növekedési tartalékok mozgósításával. Két területet külön is érdemes kiemelni a modellből, tekintettel arra, hogy ezek képesek leginkább befolyásolni valamennyi témakört: ez a pénzügyi modell megújulása és az állami

20

TERVEZET!BIZALMAS!

hatékonyság növelése. Ezek fejlődése különösen erős multiplikatív hatást eredményezhet a többi területen:

Az MNB tanulmányának legfőbb üzenete, hogy a magyar gazdaság felzárkózása akkor lehet eredményes, ha hosszú távon is fennmarad a fejlett országokhoz képest évi legalább 2 százalékpontos növekedési többlet. Ennek révén 2030-ra Magyarország elérheti Ausztria fejlettségének 80-90 százalékát és megduplázódhat a nettó reálkeresetek értéke.

Az MNB javaslatcsomag néhány fontos, elsősorban a hazai mikro-, kis- és középvállalkozói szektor fejlődését támogató, konkrét intézkedési terve:

Támogatni kell a családi vállalkozások élén történő generációváltást 2 éves osztalékadó-elengedéssel

a kezdő vállalkozók az első három évben társaságiadó-mentességet élvezhessenek

a kkv-k által igénybe vehető fejlesztési adókedvezménynél a beruházás értékhatára 500 millió forintról 100 millió forintra csökkenjen, a beruházásokat azonnal el lehessen számolni az adóalapban és azokat le lehessen vonni a helyi iparűzési adóból

a kkv-k bérfejlesztési támogatást kaphassanak beruházási feltételekkel.

célzottan kell csökkenteni a munkát terhelő közterheket a kis- és középvállalkozásoknál: a nyugdíjazási korhoz közel állók számára az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések adómentesek legyenek

a nyugdíjazási korhoz közel állók alkalmazásának ösztönzése az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések adómentessé tételével fokozható.

21

TERVEZET!BIZALMAS!

a természetes személyeknek adómentes lenne a tőzsdei osztalék, ezzel ösztönözve a megtakarítások ezen formáját és fokozva a cégek kapitalizációját

kiterjesztenék az “üzleti angyal” adókedvezményt, hogy ne csak a 3 évnél fiatalabb innovatív vállalkozásokba való befektetésért lehessen kedvezményt kapni, hanem az idősebb vállalkozások is tőkéhez jussanak

Az Európai Bizottság országjelentése Magyarország tekintetében megállapítja, hogy a kutatásba, az innovációba, az infrastruktúrába és a készségekbe irányuló beruházások fokozása fontos a termelékenység, és a társadalom egésze számára előnyöket hozó hosszú távú növekedés javítása szempontjából. Az állami és magánberuházások GDP-hez viszonyított aránya magas, de összetétele jobban célozhatná a termelékenység növelését. A mérsékelt innovációs teljesítmény javítása érdekében bővíteni kell a kutatási és innovációs kapacitásokat. A területi egyenlőtlenségek enyhíthetők lennének az infrastruktúra és közszolgáltatások javításával a hátrányos helyzetű térségekben. Magyarországon a jövőbeli gazdasági növekedés fellendítése érdekében elengedhetetlenül szükségesek a készségekbe, az oktatásba és képzésbe történő beruházások. További fontos beruházási területnek számít a gyermekgondozás, az egészségügyi ellátás és a társadalmi befogadás. A gazdaság környezetbaráttá tételéhez az energiahatékonyság, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség és a hulladék-újrafeldolgozás terén van szükség beruházásokra. A beruházások gazdasági és társadalmi előnyeinek maximális kihasználása érdekében tovább kell fejleszteni az intézményi keretrendszert.

Az Európai Bizottság országjelentése szerint Magyarország összességében korlátozott haladást ért el a 2018. évi országspecifikus ajánlások végrehajtásában.

A dokumentum szerint a következő területeken történt némi haladás: Az adórendszer egyszerűsödött, mivel több kisebb adót hatályon kívül

helyeztek vagy összevontak. A közmunkaprogram résztvevőinek száma tovább csökkent, a nyugdíjas munkavállalók adóterhei mérséklődtek, elősegítve újabb munkaerő-tartalékok felszabadítását.

Az alábbi területeken az EU Bizottság jelentése alapján korlátozott haladás történt:

Javult a közbeszerzési rendszer, mivel működésbe léptek a kevésbé átlátható pályáztatási eljárások visszaszorítását célzó ösztönzők. Bevezettek néhány intézkedést egyes iskolákban a hátrányos helyzetű tanulók – különösen roma tanulók – nagy koncentrációjának megelőzésére, a hatás azonban korlátozott. Egyes transzferek növelése nyomán szerény mértékben javult a szociális támogatások megfelelősége.

Nem történt haladás a bizottsági jelentés szerint a következő területeken: Nem terjesztettek elő intézkedéseket a korrupcióellenes keret és az

ügyészségi munka megerősítése érdekében. A szolgáltatások

22

TERVEZET!BIZALMAS!

szabályozási környezete nem javult. A döntéshozatal és a szociális párbeszéd minősége és átláthatósága terén sem következett be előrelépés.

Az anyag megállapításai közé tartozik, hogy az Európa 2020 stratégia szerinti nemzeti célok közül Magyarország jól teljesít az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a megújuló energia felhasználásának fokozása, a foglalkoztatási ráta növelése és a szegénység csökkentése tekintetében. Több erőfeszítésre van szükség a kutatási és fejlesztési kiadások és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése, valamint a korai iskolaelhagyás arányának csökkentése érdekében.

IV. Területi Prima Díjak, Vállalkozók Napja, Prima Primissima Díj

A Demján Sándor által, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének támogatásával 2003-ban alapított elismerés célja a magyar értelmiség szellemi eredményeinek megőrzése, a hazai tudomány, művészet, kultúra és sport fejlesztésének erősítése egy olyan, hatalomtól és politikától független kitüntető cím adományozásával, amelynek megkérdőjelezhetetlen értéke van a közvélemény szemében. A 2013-as évtől kezdődően új időszámítás vette kezdetét a díj történetében, külsőségekben és tartalomban egyaránt érzékelhető megújulással. Ami azonban változatlan: a kiemelkedő teljesítmények méltó elismerése. A Prima Primissimát 2013-tól az OTP Bank gondozza és finanszírozza. A Prima Primissima Díj rangját a hitelességre törekvés mellett azon díjazottak személye emeli még magasabbra, akik az elmúlt egy évtizedben a legjobbakká váltak a jók között. Az elismerés társadalomformálásban betöltött szerepe ma fontosabb, mint valaha, hiszen felgyorsult világunkban az értékválasztási lehetőségek tömegével küzdve nehéz biztos pontot találni. Mi mindannyian hisszük, hogy díjazottjaink valódi példaképek – küldetésünk pedig továbbra is az, hogy ezután is megtaláljuk azokat a kiválóságokat, akiknek teljesítménye, emberi tartása, értékrendje követendő lehet.A Prima Primissima Díj sikere az egyes megyei vállalkozói közösségek figyelmét is felhívta az elismerés fontosságára: a vállalkozók legjava hamar felismerte a díj értékeit, így 2005-től a Prima Primissima területi – Megyei és Regionális - Prima díjakkal egészült ki. Alig hat év alatt az összes megye csatlakozott, így mára az ország egész területén önálló elismerésben részesülhetnek a szellemi élet, a kultúra, a tudomány, a művészet és a sport megyei legjobbjai. Ők azok, akik közelről figyelhető, megismerhető példaképeivé válhatnak szűkebb hazájuk közösségének. A Megyei Prima díjak rendszerének célja, hogy megőrizze a magyar értelmiség és szellem helyi eredményeit, erősítve a kisebb társadalmi egységek összetartozását, elősegítve fejlődésüket. Az évenként odaítélt megyei Prima díjat mind a tizenkilenc megyében, megyénként hárman nyerhetik el, mindezt közönségdíj és különdíj is kiegészítheti.A Prima Primissima életre hívói 2007-ben úgy döntöttek, hogy önálló díjjal kívánják jutalmazni a fiatal korosztály köréből azokat, akik a jók között is a legjobbak. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó harminc év alatti fiatalok ekkortól érdemelhetik ki a minden évben odaítélt Junior Prima Díjat. Az alapítvány hitvallása szerint a tehetséges fiatalok támogatása különösen fontos, hiszen jövőnk az ő kezükben van. Bíztatnunk kell őket – akár jó szóval, akár anyagi elismeréssel. A Junior Prima Díj

23

TERVEZET!BIZALMAS!

komoly ösztönzést szeretne adni az ifjú tehetségek kibontakozásához: egy erős visszajelzést arról, hogy érdemes dolgozni, jól teljesíteni, mert ahol eredmény van, oda az elismerés is megérkezik.A 2018. évi Prima Díjátadó Gálák 2018. szeptember 16. - december 1. közötti időszakban kerültek megrendezésre. A 2018. évben - sorozatban kilencedszer–mind a tizenkilenc megyei (regionális) VOSZ szervezet megrendezte a területi Prima díjátadó ünnepségeket, azaz ebben az évben is az egész országot lefedte a programsorozat. A területi szervezetek vezetésével a megyei, regionális vállalkozói, önkormányzati és értelmiségi közösségek központi és saját forrásból 2018-ban talán még a korábbiaknál is elegánsabb és nívósabb ünnepségeket szerveztek. Valamennyi ünnepségen jelen voltak a Szövetség társadalmi-gazdasági partnerei valamint a VOSZ társadalmi és hivatali vezetése. A vállalkozók – maguk is kitartó munkával elért eredményeik tükrében - nagyra értékelik a valódi teljesítményt. A maradandó értékeket alkotók mellé álltak, és példaadó módon a kezdetektől folyamatosan anyagilag is lehetővé teszik a Megyei (Regionális) Prima díjak fejlődését. Mindez valódi közösségszervezést igényelt és olyan közösségi összetartást eredményezett, ami a mai magyar társadalomból sok esetben sajnos hiányzik. A Prima Primissima Alapítvány és a VOSZ együttműködése a 2018. évben is harmonikus volt. Színvonalas rendezvényeket láttunk, a díjakhoz kapcsolódó anyagi elismerések hiánytalanul kifizetésre kerültek. A szövetségi támogatáson a KAVOSZ Zrt. közvetlenül is anyagi segítséget nyújtott az ünnepségek sikeres megrendezéséhez. A bírálati döntések eredményeiről hitelesített jegyzőkönyvek készültek, amelyeket a Prima Primissima Alapítvány kuratóriuma is jóváhagyott. A díjátadó ünnepségekről fényképes beszámolókat közöltünk a szövetség újságjában és a Facebook oldalunkon megjelent fényképek és filmanyagok is nagy sikert arattak, sok kedvelőt vonzottak és sok további megosztást értünk el.A Junior Prima Díjnak öt, mai is aktív és a mecenatúrában részt vevő társalapítója van, mindegyikük egy-egy önálló kategória mecénási feladatait vállalta fel. A Magyar Fejlesztési Bank a tudomány, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. a zene, a Docler Holding Kft. a népművészet, a KAVOSZ Zrt. a sajtó, a Takarék Csoport pedig a színházi művészet terén kiemelkedő fiatal tehetségeket támogatja.A 2018. évben is közzétettük az "Év Vállalkozója", a „Megyei Év Vállalkozója”, a „Regionális Év Vállalkozója” kitüntető cím elnyerésére vonatkozó pályázati felhívást, amelyet – a területi szervezetek kérésének megfelelően, az idei évben először – egy új szövetségi elismerés is kiegészített: a „Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért” díj. A korábbiakhoz hasonlóan, kiemelt hangsúlyt kaptak a Megyei/Regionális Év Vállalkozói, számos egyedi kategóriában (hivatásban, szakmákban). A VOSZ területi szervezeteiben – a területi Prima díjátadó gálaestek alkalmával, minden megyében és a közép-magyarországi régióban – összesen 121 megyei és regionális szövetségi elismerés átadására is sor került. A VOSZ hivatali vezetése támogatta a szervező munkát, segítette a megyei szervezetek és a Prima Primissima Alapítvány Kuratóriuma közötti kapcsolatot. A megyei/regionális szervezetek testületeinek javaslata és az Elnökség döntése alapján 2018-ban összesen 64 vállalkozó részesült a Szövetség legmagasabb elismerésében. A VOSZ és vállalkozói közösségének, valamint szakértői csapatának legkiválóbbjai a közül 12 fő részesült minisztériumi elismerésben, ebből 9-en Magyar Gazdaságért Díjat vehettek át. A hagyományosan a Prima Primissima gálaestet megelőző Vállalkozók Napja ünnepségen beszédet mondott Varga Mihály és Tolnay

24

TERVEZET!BIZALMAS!

Tibor, akik közösen adták át az állami és a szövetségi kitüntetéseket is. A díjazottak természetesen meghívást kaptak az esti Prima Primissima díjátadó gálára is.A Prima Primissima gálán tíz kategóriában, 16. alkalommal vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői Budapesten, a Müpában megrendezett gálaesten, december 7-én. Magyar építészet és építőművészet kategóriában Nagy Csaba építész; magyar tudomány kategóriában Sótonyi Péter orvos, patológus, egyetemi tanár; magyar sajtó kategóriában a Portfolio.hu gazdasági portál, magyar képzőművészet kategóriában Korniss Péter fotográfus; magyar oktatás és köznevelés kategóriában Falus Iván pedagógus, egyetemi tanár vehette át az elismerést. Magyar sport kategóriában Magyar Zoltán tornász; magyar irodalom kategóriában Görgey Gábor író, költő; magyar népművészet és közművelődés kategóriában a Kallós Zoltán Alapítvány; magyar zeneművészet kategóriában Fischer Ádám karmester, a Budapesti Wagner napok művészeti vezetője; magyar színház- és filmművészet kategóriában pedig Szirtes Ági színész kapta az egyenként 15 millió forinttal járó díjat. Az ugyanekkora összeggel járó Közönségdíjat L. Ritók Nóra pedagógusnak ítélték oda a szavazók.

Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke – a VOSZ társelnöke - a díjátadó gálán pénteken elmondta, hogy az elmúlt évek alatt 480 Prima és Primissima díjat adtak át. Demján Sándorra emlékezve kijelentette: "öröksége arra kötelez minket, hogy a Prima Primissima Díjat fenntartsuk, modernizáljuk, és úgy vigyük tovább, hogy a következő generációk szemében is releváns értékmérőként szolgáljon".

Az eseményen részt vett Áder János köztársasági elnök és felesége, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Pintér Sándor belügyminiszter és Demján Lídia, Demján Sándor vállalkozó özvegye is.

V. Szolgáltatások mikro-, kis- és középvállalkozóknak

A gazdaság gerincét a kkv-szektor adja, ahol 700 ezer vállalkozás működik, de házastársaikkal, gyerekeikkel, alkalmazottaikkal együtt 2,5-3 millió emberről beszélhetünk. Nemzetgazdasági szinten ez már komoly nagyságrendet jelent, a szektor részesedése a hazai foglalkoztatásból 75 százalék, és a GDP-termelésből is 55 százalékkal veszi ki a részét – mutatott rá Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot működtető – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a VOSZ közös tulajdonában álló – vállalkozás, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, a vállalkozói szektor fontosságára, a VOSZ Hírek 2019. januári számában. Ennek a körnek jelenti a Széchenyi Kártya Program immár 17. éve a minden helyzetben rendelkezésre álló finanszírozási támaszt, vállalkozásfejlesztési támogatást és a gazdálkodási problémák megoldását célzó párbeszéd lehetőségét. A kkv-szektor vállalkozásainál nem minden pénzügyi eszköz tud hatékonyan működni, finanszírozásuk nehézkesebb. A nagyon kis cégek esetében a napi működésüket kell érdemben javítani, hisz jellemzően a bürokrácia, a túlzott adminisztráció a legfőbb problémájuk.

Első sorban a hazai mikro- és kisvállalatok pénzhiányának enyhítésére, finanszírozási nehézségeinek megoldására javasolta Demján Sándor, a VOSZ

25

TERVEZET!BIZALMAS!

elnöke a 2000. évben Orbán Viktor miniszterelnök részére egy államilag támogatott, kedvezményes feltételrendszerű, a magyar vállalkozásokba vetett bizalomra épülő folyószámlahitel bevezetését. A vállalkozói hitelezés újszerű - nem a tárgyi fedezetet, hanem a vállalkozók munkája által létre hozott értéket figyelembe vevő - megoldását az akkori gazdasági miniszter, Matolcsy György is támogatta, így a Kormányzat felkarolta a kezdeményezést és meghirdették a Széchenyi Kártya Programot. A Program megvalósítására a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara partnerségével - a Program működtetésére és koordinálására létrehozta a KAVOSZ Zrt-t és 2002-ben elindulhatott a magyar gazdaságtörténet egyedülálló vállalkozásfinanszírozási és –fejlesztési rendszere.

A program úgy segíti a legkisebb vállalkozásokat is, hogy készek és képesek legyenek a hazai és uniós források befogadására és hasznosítására, ezzel hozzájárulva a modernizációhoz és a versenyképességi felzárkózáshoz is. A Széchenyi Kártya Programban részt vevő vállalkozások olyan pénzügyileg minősített cégek, melyek nemcsak „bankképesek”, hanem üzleti partnereiknek is garanciául szolgálnak megbízhatóságukat illetően. Gazdasági stabilitásuknak és pénzügyi erejüknek köszönhetően nagyban hozzájárulnak a munkahelyek megtartásához is. A Széchenyi Kártya Programot a KAVOSZ-ban folyamatosan a vállalkozások igényeihez, terveihez igazítják, együttműködésben a gazdasági kormányzattal, a garanciaintézményekkel és a finanszírozó hitelintézetekkel.

A vállalkozók, a köztestületi kamara, az érdekképviselet, az üzleti hitelintézetek és a kormányzat közös munkájának eredményeként a bedőlési arány a 2018. évben még a korábbihoz képest is rendkívül alacsony szintet ért el, kevesebb, mint 1 százalékot! Mindez az Agrár Széchenyi Kártyánál még ennek is a töredéke! Az eredmény gazdasági, társadalmi és még államháztartási szempontból is kiemelkedő: az állam mindössze évi 4-5 milliárd forint kamat- és garanciatámogatással tesz lehetővé 40-50-szer nagyobb hitelkihelyezést, a vállalkozói szektor gazdasági tevékenységének növekedését, növekvő foglalkoztatást, növekvő beruházásokat és fogyasztás és mindezen keresztül növekvő adóbevételeket. Az akár 100 millió forintos hitelkerettel rendelkező Széchenyi Kártyát ma már több mint 370 ezer vállalkozás igényelte, s vele eddig 2140 milliárd forinthoz jutott a kkv-szektor.

A Széchenyi Kártya Program jelenleg hat hiteltípusból áll, amelyek úgy épülnek egymásra, hogy a mikro-, kis-és középvállalkozások fejlődésének minden szakaszában, mindennemű pénzügyi problémára megoldást tudnak kínálni:

A Széchenyi Kártya Folyószámlahitel a már működő mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) részére kialakított, kedvezményes kamatozású, állami kamat- és kezességi díj-támogatásban részesített hitelkonstrukció, amely kedvező lehetőség a vállalkozás átmeneti pénzügyi gondjainak megoldására.

A Széchenyi Forgóeszközhitel már nem pusztán az átmeneti likviditási problémák áthidalására szolgál, hanem hosszabb, akár 36 hónapos futamideje miatt kifejezetten forgóeszközök (alapanyagok, árukészletek) finanszírozására alkalmas, mellyel a vállalkozás egyszerűen elérhető és rugalmasan használható, államilag támogatott hitelhez juthat.

A Széchenyi Beruházási Hitel legfeljebb 100 millió forint összegben, akár 10 éves futamidőre is igényelhető, államilag támogatott, a vállalkozás

26

TERVEZET!BIZALMAS!

beruházásai, fejlesztései megvalósítását segítő hitel, mely hosszú távon szolgálja a vállalkozás működését, versenyképességét, törlesztésével pedig alkalmazkodik a beruházás megtérüléséhez.

A Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel az Európai Uniós pályázati források sikeres felhasználását segíti azzal, hogy a megalapozott üzleti és fejlesztési tervekkel rendelkező kis- és középvállalkozások elegendő önrész hiányában is belevághassanak beruházási céljaik megvalósításába.

A Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel jellemzően a projekt befejezését követően folyósított, vissza nem térítendő állami támogatások előfinanszírozására szolgál. A Széchenyi Önerő Kiegészítő, illetve a Széchenyi Támogatást Megelőlegező hitelek által kínált lehetőség a KKV-k pályázati esélyeinek növelését és a pályázatból történő beruházások sikeres, mielőbbi megvalósítását célozzák.

Az Agrár Széchenyi Kártya a mezőgazdasági szektorban dolgozó vállalkozások részére kialakított, kedvezményes feltételrendszerű, állami kamat- és kezességi díjtámogatásban részesített hitelkonstrukció, amelynek az infrastruktúráján egyéb, speciálisan a mezőgazdaságra jellemző kockázatok és károk ellensúlyozására hivatott támogatott finanszírozási termék-változatokat is kínál (aszály- és fagykár esetén, vagy éppen egyes nagyobb kockázatú agrár-alágazatok kedvezményesebb hitelezésénél).

A VOSZ irodahálózatában a Széchenyi Kártya Program termékei mellett további, kiegészítő szolgáltatások is elérhetők. A vállalkozóknak nyújtott szolgáltatási körbe ma már beletartozik a vállalkozással és a vállalkozó személyével, továbbá alkalmazottaival kapcsolatos kockázatelemzés is, amely után optimalizált biztosítási portfolió (üzletmenet-folytonosság, ingatlanok és ingóságok, továbbá személybiztosítások) kialakítása válik lehetségessé. A vállalkozók ezen felül kedvezményes gépjármű-ajánlatokat is kapnak. Utóbbi két szolgáltatási kör a Hungary Business Zrt.-vel kialakított, több éves együttműködés révén valósul meg.

VI. A VOSZ gazdaságpolitikai célkitűzései és javaslatai

A VOSZ közössége – áttekintve a kormány, az MNB, az OECD és az Európai Bizottság 2019 elején közzé tett (korábbiakban vázolt) tanulmányait és javaslatait - megerősítve érzi, hogy gazdaságpolitikai célkitűzéseiben a helyes irányban halad. Ezen stratégai anyagok közös jellemzője, hogy a magyar gazdaság eredményeit elismerik, országunk fejlődési potenciálját jónak ítélik, de a további felzárkózáshoz, gazdaságunk és társadalmunk fejlődéséhez gyökeres változásokat tartanak szükségesnek. Ezeknek a mértékadó programoknak további, fontos közös része, hogy a legfontosabb fejlesztendő területként a versenyképesség, a termelékenység fokozását jelölik meg.

A versenyképességet és termelékenységet középpontba állító gazdaságpolitika eddig is és ezután is szövetségünk központi küldetése és programja!

27

TERVEZET!BIZALMAS!

A tavalyi évben összeállított gazdaságpolitikai programunk – amely szerves folytatása a korábbiaknak - ezért a továbbiakban is megfelelő útmutatóul szolgál érdekvédelmi és érdekképviseleti munkánkhoz, amelyet természetesen aktualizálva, a hangsúlyok szükséges áthelyezésével egyfajta „finomhangolással” kell tovább vinni, az alábbiak szerint:

1. Stabil gazdaságpolitikát és versenypiaci esélyeket, erőteljes fellépést a gazdasági korrupcióval szemben!

A gazdasági környezet stabilitása, amelyet egy, a hosszabb távú tervezést (beruházásokat) lehetővé tevő, kiszámítható gazdaságpolitika eredményez, továbbra is az egyik legfontosabb tényezője az ország fejlődésének, amelynek érvényesüléséért a továbbiakban is minden fórumon határozottan fel kell lépni. Továbbra is fontos a működő tőke beáramlása és a hazai vállalkozások beruházási tevékenységének a fokozása, amely nélkül nincs esély a versenyképesség és termelékenység javítására. Mindennek az egyik legfontosabb feltétele a hosszú távú kiszámíthatóság biztosítása! A kiszámíthatóság természetesen jogbiztonságot és esélyegyenlőséget is feltételez. Az OECD és az Európai Bizottság is foglalkozik a korrupció romboló hatásaival és ennek magyarországi – nemzetközi összehasonlításban is magas – szintjével és ezért szükségessé vált kezelésével. Magas korrupciós kockázat esetén a vállalkozások nem a költséges és kockázatos fejlesztésben érdekeltek, hanem a „háttérkapcsolatok” ápolására koncentrálják erőforrásaikat, amely így konzerválja a nem versenyképes technológiát és megoldásokat. A korrupció drágítja a gazdálkodást és piacot rombol! Ha elszigetelt gazdasági érdekcsoportok „helyzetbe hozása” helyett a vállalkozói környezet általános, versenysemleges javítását érjük el, akkor minden magyar piacgazdasági szereplő – a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások - bizalma és beruházási kedve megnő és ez az ország gazdaságának gyors fejlődéséhez és növekedéséhez vezethet, jelentős foglalkoztatás-bővülés és átfogó bérfelzárkóztatás kíséretében.

2. A kevesebb állam: több!

A kormányzat – a már említett versenyképességi programok tanúbizonysága szerint - felismerte, hogy az állami bürokrácia, állami szervek és az állami tulajdonú vállalatok túlterjeszkedtek és fenntarthatatlan költségpályára álltak. A kormányprogram megállapítja, hogy Magyarországon a közszféra - központi szektor, önkormányzatok és állami vállalatok – az összes foglalkoztatott mintegy 29 százalékát alkalmazza, amit nemzetközi összevetésben igen magas számnak értékel (a VOSZ ezt rendkívül veszélyesnek, egyenesen tragikusnak tartja!). Megállapítja továbbá, hogy hazánk a GDP-arányos állami bérek tekintetében a középmezőnyben helyezkedik el. Ezek után nincs más lehetőség, mint a közszféra minőségét javító, a teljesítményt előtérbe helyező bérgazdálkodás irányába történő elmozdulás, a feladatok átrendezésével és létszámcsökkentéssel. Az állam szerepe a gazdasági ciklusok negatív hatásainak ellensúlyozásában és a piackonform módon nem biztosítható közszolgáltatásokban nem vitatható, de az állami tulajdon gazdasági szerepvállalása - az állami tulajdonú vállalatok terjeszkedése - nem haladhatja meg azt a mértéket, amellyel veszélyeztetné a piacgazdasági szabályok érvényesülését. Továbbra is mindent el kell tehát követni a közszféra és magánszféra közötti egészséges egyensúly megőrzésére. Szükség van tehát egy jól átgondolt, határozott kormányzati programra és annak kitartó végrehajtására a magyar közszféra optimális

28

TERVEZET!BIZALMAS!

méretének kialakulásához, amelyben a kormány számíthat a VOSZ maximális támogatására!

A VOSZ tevékenységében egyre nagyobb teret kapnak a vállalkozók napi gondjainak megoldását, a vállalkozások gazdálkodási környezetének javítását célzó munka. A VOSZ egészen konkrét javaslatokkal segíti a gazdasági kormányzatot, amellyel a vállalkozások megszabadulhatnak a fölösleges adminisztrációs tehertől és az elvonások és más, szükségtelen költségek mértéke is csökkenhet. A szövetség a vállalkozói javaslatlista összeállításával és ennek rendszeres „karbantartásával”, valamint a Vállalkozói Műhely létrehozásával folyamatosan biztosítani kívánja a konkrét vállalkozói igények és javaslatok eljuttatását a hatóságokhoz és eljár ezek megvalósítása érdekében. A VOSZ azt vallja, hogy konkrét kérések alapján konkrét eredmények várhatók, amelyek ténylegesen, számszerűsíthetően is hozzájárulnak a vállalkozások költség- és ráfordítás-szükségletének a csökkentéséhez, ezzel versenyképességük és termelékenységük tényleges és mérhető javulásához.

3. Felkészülés és rugalmas átmenet biztosítása a tudásalapú gazdaságra!

Összhangban az ITM-mel és a többi kormányzati szervvel, a VOSZ is azon az állásponton van, hogy a most zajló ipari forradalomban Magyarország akkor tud hosszabb távon a nyertes (gazdagodó, javuló életszínvonalú) országok közé kerülni, ha megfelelő szakértelemmel be tud kapcsolódni a nemzetközi értékláncokba és saját fejlesztései révén megerősíti szerepét. Az átvett, modern technológiákon alapuló termelésre továbbra is szükség van, de ha nincs fejlesztés, ha nincs szakképzett munkaerő, akkor a gazdaság „összeszerelő üzemként” megreked és lemarad a fejlettebb országok mögött. A foglalkoztatási szerkezetet tehát úgy kell átalakítani, hogy a tudás alapú fejlődést szolgálja, mert csak ez vezethet hosszabb távon és tartósan sikerre! A kompetencia-alapú képzést nemcsak az alapfokú képzésben, hanem a szakképzésben is meg kell valósítani, utóbbiban iparági kompetenciák „megtanításával”, felkészülve az egyre gyorsuló változásokra. Elengedhetetlen a fejlődőképes kkv-szektor bevonása is a folyamatokba és a korábbi években csak hangoztatott, de el nem ért keresletvezérelt szakképzés megvalósítása.

Továbbra is szorgalmazni kell a társadalom foglalkoztatás-szerkezetének átalakítását, a fejlesztő iparágaknak a leghatározottabb előtérbe helyezésével. A tudás alapú gazdaság motorja a szolgáltatások fejlődése, a szolgáltatások irányába fordulás. A digitális forradalom legfontosabb hozadéka a robotizáció, amellyel a hagyományos értelemben vett termelés értéktermelő képessége a tudás alapú szolgáltatásokkal szemben relatív módon csökken. Mindebből az következik, hogy a kevesebb képzettséget igénylő (automatizálható) munkakörök egyre gyorsuló ütemben fognak megszűnni és csökken a termelési költségek bérhányada.

A társadalom- és szociálpolitikailag fontos közfoglalkoztatási rendszert továbbra is csak piacképes (kereslet-vezérelt) képzéssel párosítva szabad a jövőben működtetni, hogy ez a rendszer is hozzájárulhasson az értékteremtő gazdasági tevékenységhez. Csak így javítható tartósan az érintett társadalmi réteg általános és szakmai műveltsége és enyhülhet hosszabb távon is a munkaerőhiány.

29

TERVEZET!BIZALMAS!

Az állami jövedelemszabályozás eszközeivel továbbra is segíteni kell az ún. atipikus foglalkoztatás gyorsabb terjedését és a lehetőségek bővülését. A foglalkoztatás extenzív bővítésére a gazdaságilag inaktív társadalmi csoportokban (diákok, nyugdíjasok, kismamák) van még némi tartalék, de ez önmagában nem oldja meg a kialakult súlyos munkaerőpiaci anomáliákat (keresletvezérelt szakképzés tovább romló helyzete, munkaerőhiány).

Fentiek alapján továbbra is első sorban a tartós foglalkoztatás-bővülést és az értéktöbbletet adó fejlesztéseket eredményező beruházásokat támogatjuk! Az improduktív beruházások csak egyszeri munkalehetőséget és növekedési impulzust jelentenek, ugyanakkor fenntartásuk aránytalan terheket róhat a közösségekre és más, termelő, folyamatos növekedést és fejlődést biztosító ágazatokra, így ezek csak a társadalmilag ténylegesen indokolt szintig valósíthatók meg.

4. Fenntartható és modern mezőgazdasági fejlesztéseket !

A VOSZ a mezőgazdaságban továbbra is a hatékonyság növekedését, a modernizációt és a foglalkoztatás bővülését támogató programok mellett áll. A magyar mezőgazdaság elismerésre méltó hagyományokkal és kiváló fejlesztésekkel rendelkezik, amellyel mind a gazdasági növekedést, mind a foglalkoztatás bővülését egyre jobban támogathatja. A Széchenyi Kártya Programban az Agrár Széchenyi Kártya egyre jobban illeszkedik az agrárium kisebb termelőinek igényeihez és a mezőgazdaság időjárási kitettségének csökkentését, a károk ellentételezését megvalósító támogatási rendszerben is hatékonyan vesz részt (pl. aszály- és fagykárral sújtott mezőgazdasági termelők támogatása). A megerősödő és egyre versenyképesebbé váló, nagyobb gazdaságok mellett továbbra is fontos szerepet kaphatnak a mikro- és kistermelők, amelyek aktivitásának növekedésére számítunk. Az egyre sikeresebb Agrár Széchenyi Kártya olyan infrastruktúrát jelent az agrárium kisebb és közepes méretű gazdálkodóinak finanszírozásában, fejlesztésében és támogatásában, amelyre a következő években az agrárvállalkozások helyzetbe hozásának programjai – a VOSZ és a kamarai rendszer közreműködésével - felépíthetők és megvalósíthatók. A VOSZ – a KAVOSZ tulajdonosaként is – támogatja, hogy a Széchenyi Kártya Program rendszerében – az eddigi piaci finanszírozási termékstruktúra megtartása és fejlesztése mellett - megjelenjenek olyan pótlólagos termékek és szolgáltatások is, amelyek az elmaradott térségek és az itt működő vállalkozások speciális támogatási (hitelezési) programjainak közvetítésére szolgálnak.

5. A párbeszédnek nincs alternatívája – hogy ne sodorjon el a változás hulláma!

A beszámolási időszakban egy rossz és egy jó példa is szemléltette a társadalmi párbeszéd fontosságát: a „túlóratörvény” körüli botrányok és a bértárgyalások sikere megmutatták, hogy a párbeszéd jó kompromisszumok kialakulásához vezet, még a párbeszéd hiánya felesleges hullámokat kelt. A munkavállalók és munkáltatók érdekképviseletei meghatározó szereplői a munka világának, akik az egymással és a szakpolitikák irányítóival folytatott párbeszéd révén képesek hozzájárulni a versenyképesség javulásához, a modernizáció megvalósításához, a tudás- és munka-alapú gazdaságban való sikeres helytálláshoz. A 4. ipari forradalom győztesei

30

TERVEZET!BIZALMAS!

közé ugyanakkor csak akkor kerülhetünk, ha egy hatékony és támogató állammal tudunk együttműködni, továbbá ha mindannyian – munkaadók és munkavállalók - egy irányba húzunk! Ezért továbbra is forszírozzuk a meghatározó munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletekkel és a gazdasági kormányzattal közös tárgyalási és döntéshozatali rendszerek működtetését és mindenben segítjük a háromoldalú együttműködés erősítését. Közösen kell támogatnunk azt is, hogy az ipari forradalom legújabb vívmányait a hazai piaci szereplők – munkaadói és munkavállalói oldalon is - alkalmazzák és bekapcsolódhassanak az értékteremtésbe.

VII.

A VOSZ szervezeti céljai

1. Szövetségünk kiemelt célja, hogy a VOSZ továbbra is hazánk jövőbeni gazdasági és társadalmi életében meghatározó szerepet vállaló, tekintélyes, kritikus, pártoktól független, de a mindenkori gazdasági kormányzattal párbeszédre és együttműködésre törekvő érdekképviseleti szervezetként működjön, amely – érdekvédelmi küldetését kiegészítő szolgáltatásaival is - a mikro-, kis- és középvállalkozói kör és a nagyvállalatok érdekeit is képviseli. Ennek a megvalósításához továbbra is egy aktív, párbeszédre kész és a közösségi értékek iránt elhivatott vezetői csapatra van szükség. Küldetésünk elérésében fontos szerepet kap a szövetség kommunikációs stratégiájának és rendszereinek fejlesztése, amely által még több vállalkozóval – pl. a fiatalabb, induló vállalkozói körrel, vagy a hagyományos érdekvédelmi munkával szemben szkeptikus vállalkozókkal is - alakulhat ki párbeszéd, lehetővé téve minél szélesebb körű információadást és az igények és elvárások felmérésével egy, a kor elvárásaihoz igazodó érdekképviseletet és érdekvédelmet.

2. A Széchenyi Kártya Program és az ahhoz kapcsolódó vállalkozás-fejlesztési tevékenység a rendszerváltást követő magyar gazdaságpolitikában egyedülálló eredményeket hozott, így a szövetség ennek megőrzése, továbbfejlesztése érdekében mindent el fog követni. Szolgáltatásainkban és a szövetség vállalkozói elérésében irodahálózatunk kulcsszerepet játszik, így ennek fenntartása és fejlesztése – az elektronikus elérés fejlesztése mellett - alapvető feladatként határozható meg.

3. Kulturális missziónk teljesítése, a területi, Megyei, Regionális Prima ünnepségek teljes körű és magas színvonalú megrendezése a 2019. évben is kiemelt fontosságú szövetségi feladat.

4. A VOSZ a 2019. évben is körültekintő és ésszerű költségvetési politikát fog folytatni, ahogy tette azt a megelőző években is. A küldöttgyűlés által elfogadott éves költségvetési előirányzat betartása mellett arra is törekszünk, hogy a Szövetség kiegyensúlyozott működését perspektivikusan is garantáló tartalékok állománya megfelelő legyen.

31

TERVEZET!BIZALMAS!

5. Tagságunk elvárásainak megfelelően, folytathatjuk a megyei/regionális és országos Év Vállalkozója kitüntető cím adományozását, hogy a területi szervezetek még jobban kiemelhessék és elismerhessék a megyében, régióban kiváló, országos szinten kiemelkedő vállalkozói teljesítmények, hivatásban elért sikerek elismerését és például állítását. A területi szervezetek elvárásának eleget téve, támogatjuk a kiemelkedő társadalmi szerepvállalás elismerésének bővülését.

6. A VOSZ egységének fenntartása és értékeinek megőrzése, valamint tagságának és együttműködő partneri körének bővítése továbbra is a legalapvetőbb stratégiai célok között szerepel, amelynek megvalósításáért és védelméért minden tag és szervezeti egység összefogására és összehangolt, közös munkájára van szükség!

A küldöttgyűlés – a szóban elhangzott kiegészítéseket is figyelembe véve - egyhangú szavazással elfogadta a VOSZ 2018. évi tevékenységéről és a 2019. évi fontosabb célkitűzésekről szóló beszámolót.

Budapest, 2019. május 14.

Tolnay Tibor elnök

A leíró részeknél (adatok, ábrák) felhasznált főbb források: Program a versenyképesebb Magyarországért (Magyarország Kormánya, 2019.) 2019. évi országjelentés – Magyarország (Európai Bizottság, 2019. február 27.) Versenyképességi program 330 pontban (MNB, 2019) 108 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásáért (MNB műhelymunka, 2018 július) Inflációs jelentés (MNB, 2018. december) A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok; Egy vállalati

felmérés tapasztalatai (MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, 2018. július) www.primaprimissima.hu https://www.gki.hu/language/hu/2019/03/03/kormanyzati-program-cunami/ https://uzletem.hu/-statisztikaarak/ot-szazalekkal-nott-a-gdp-2018-ban http://www.oecd.org/newsroom/az-oecd-szerint-tovabbi-reformok-hozzajarulnak-majd-egy-

erosebb-es-befogadobb-magyar-gazdasagi-teljesitmenyhez.htm http://www.oecd.org/economy/surveys/Promoting-a-stronger-and-more-inclusive-economy-

OECD-Economic-Survey-Hungary-2019.pdf https://stats.oecd.org/Index.aspx?DataSetCode=PDB_LV www.vallalkozo.info/ado-penzugy/jelentos-adokedvezmenyek-az-mnb-versenykepessegi-

csomagjaban

32