· Web viewNéhány éve még mindenki az „EU-válságok” soráról beszélt, mint amilyen a görög/euró-válság, az ukrán/orosz-válság, a migrációs válság, vagy a

Tantárgyi tematikák a Politikatudományi Intézet által meghirdetett alternatív tárgyakról

2019-20 I. félév

Tantárgy neve A Mafia-jelenség OlaszországbanNeptun kódja: PMx:xISZV:01Képzés- tagozat: Nappali jogász és politológia BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: dr. Vásárhelyi Árpád abszolvált PhD hallgatóSzámonkérési forma:

zárthelyi dolgozat (írásbeli vizsga), szemináriumi előadás tartása

Erős előfeltétel: -Gyenge előfeltétel/társfeltétel:

az olasz nyelv ismerete előnyt jelenthet a forrásokhoz való hozzáférés tekintetében, de nem feltétel

Kapcsolódik-e hozzá gyakorlat/szeminárium?

-

Előadások tematikája: 1. alkalom: Bemutatkozás, bevezetés, a Mafia-szerű

szervezetek előzményeiA Mafia-szerű szervezetek kulcsa: a társadalmi beágyazottság és az érdekközösség, az egyes Mafia-szervezetek földrajzi elhatárolása: Mafia, 'ndrangheta, Camorra, La Rosa, Cosa Nostra, Sacra Corona, stbA Mafia-ellenes társadalmi ellenállás szereplői, a Mafia-ellenes szervezetek, politikai erőkÉlet a bunkerben: Falcone és Borsellino főügyészek tevékenységei és történetük, a „bűnbánók" (pentiti) szerepe, tevékenysége, híres „bűnbánók" a bűnüldözés során

2. alkalom: A védőőrizet (scorta)a Mafia-szerű szervezetek külföldi kapcsolatai: Svájc, Vatikán A mafia-jelenségek a filmművészetben és az irodalomban, jelentős művek és azok jellegzetességeinek ismertetéseAz Ólom-évek (anni di piombo) eseményeinek kapcsolata a Mafia-szerű szervezetekkelA Moro-gyilkosság és annak alvilági vonzatai A Tangentopoli-jelenség: definíció, etimológiaA Tangentopolihoz hasonló jelenségek és események az olasz politikában az 1980-as és

1990- es években (Affittopoli, stb.)3. alkalom: Az „Il Divo" c. film megtekintése

Apolitika és a maffia-szervezetek kapcsolata 2.: az „Il Divo" c. film megvitatásakitekintés a filmben vázolt összefüggésekre és azok életszerűségéreA Tiszta Kezek Bírósága (Mani Pulite)A Tiszta Kezek Bírósága tagjainak politikai „kifutása"

4. alkalom: Kriminalitás legalizálása: törvények és jogszabályok a Mafia szolgálatában - a jogalkotás és a Mafia-szerű szervezetek:Aktuális nagyobb politikai ügyek, ezek jelentőségeA Mafia-szerű szervezetek lehetséges jövőbeli változásaiZárthelyi dolgozat, jegymegajánlás

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, a rendelkezésre bocsátott tanítási segédlet, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok

Kötelező és ajánlott irodalom:

Andreides Gábor: Ólomévek - Itália a hetvenes években (http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=FDJHOK)Andreides Gábor: Vallás és erkölcsiség kérdése az olasz maffiábanhttp://www.grotius.hu/doc/pub/QGXXMY/2010 87 andreides gabor maffia%20%C3%A9s%20a%20 vall%C3%A1s.pdf) Barbacetto, Gianni; Gomez, Peter; Travaglio, Marco: Mani pulite. La vera storia, Chiarelettere, 2012.Barbacetto, Gianni; Gomez, Peter; Travaglio, Marco: Mani pulite. La vera storia, 20 anni dopo, Chiarelettere, 2012.Dickie, John: Cosa Nostra. Storia della mafia siciliana, Laterza, 2007.Franco, Massimo: Andreotti. La vita di un uomo politico, la storia di un'epoca. Arnoldo Mondadori Editore S.p.A. Milano, 2008.Lupo, Salvatore: Storia della mafia. Dalle origini ai nostri giorni, Donzelli, 2004. Marino, Giuseppe Carlo: Storia della mafia, Roma, 1997.Molnár Anna: Olaszország története a második köztársaság idején, Áron Kiadó, Budapest, 2011.Pankovits József: Az olasz baloldal. Antonio

http://www.grotius.hu/doc/pub/QGXXMY/2010_87_andreides_gabor_maffia%20%C3%A9s%20a%20vall%C3%A1s.pdf

http://www.grotius.hu/doc/pub/QGXXMY/2010

http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=FDJHOK

http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=FDJHOK

Gramscitól a Demokratikus Pártig., L'Harmattan Kiadó - Eszmélet Alapítvány, Budapest, 2010.Saviano, Roberto: Gomorra: Utazás a nápolyi maffia, a Camorra birodalmába, Partvonal Könyvkiadó, 2010Szabó Tibor: Olaszország politikatörténete (1861-2011), Belvedere Meridionale Kiadó, Szeged, 2012. Travaglio, Marco: E stato la mafia., Chiarelettere, 2014.

Vizsgakövetelmények:

írásbeli dolgozat (ZH) / szemináriumi előadás tartása

Egyebek: az olasz nyelv esetleges ismerete a forrásokhoz való hozzáférést segíti, de nem feltétel studium teljesítéséhez

Tantárgy neve World PoliticsKépzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MA, ErasmusTantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Málik József Zoltán mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak.jegy (5)


angol nyelvtudás

Kapcsolódik-e hozzá gyakorlat/szeminárium? Előadások tematikája:

1. hét: Introduction2. hét: Historical Context of International Politics3. hét: Introducing International Politics as Academic

Subject 14. hét: Introducing International Politics as Academic

Subject 25. hét: Seminar 1: Case Studies for Basic Concepts6. hét: Consultation7. hét: The mainstream 1: The Strands of Liberalism8. hét: The mainstream 2: The Strands of Realism9. hét: Seminar 2: Case Studies for Conflicts in

International Politics10. hét: Beyond the ”Mainstream”: Critical Views 111. hét: Beyond the ”Mainstream”: Critical Views 212. hét: Seminar 3: Case Studies for Global Issues13. hét: Final Examination

Tananyag: About the whole stuff emerging in the course the two below lecture notes give a review (access: http://malikdolgozat.uw.hu/wp.html): Málik, J.Z.: Essentials of World Politics.

Budapest: ELTE, 2015. Málik, J.Z.: Cases in World Politics. Budapest:

ELTE, 2015.Kötelező és ajánlott irodalom:

Baylis, J.–Smith, S.: The Globalization of World Politics. Oxford University Press, 2001.

Jackson, R.–Sorensen, G.: Introduction to International Relations. Theories and Approaches. Oxford University Press, 2003.

Viotti, P.–Kauppi, M.: International Relations Theory. Longman, 2012.

http://malikdolgozat.uw.hu/wp.html


During the semester student has to write an essay about one of the questions for discussion. The questions will be given at the beginning of the semester, and student should choose one of them after Seminar 1 and work it out.

Egyebek: -

Tantárgy neve Political Game TheoryKépzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MA, ErasmusTantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Málik József ZoltánSzámonkérési forma:

Gyak.jegy (5)


angol nyelvtudás


nem

Előadások tematikája: 14. hét: Bevezető15. hét: Game Theory as a method to explore social

situations16. hét: Games and Decisions17. hét: How to decide in games?18. hét: The Types of Players 19. hét: How to Solve Games?20. hét: Solving a game in mixed strategies21. hét: Conflicts22. hét: Intensive conflicts as zero-sum games23. hét: Coordination Mechanisms24. hét: Cooperative Games25. hét: Negotiations26. hét: Final exam

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben.


At the end of the course i) the student should be able to formalize a strategic situation as a well-defined game; ii) choose appropriately from a basic kit of analytic tools, called solution concepts, to analyze and solve a wide variety of games and applications; iii) understand the assumptions underlying these concepts, as well as their strengths and limitations; iv) students should be able to think strategically and recognize a strategic interaction in real life situations. They should be able to formalize the situation, frame it in terms of the analytical tools discussed, and understand the strategies followed by the protagonists of such interaction.


The Goal of the Course: At the end of the course i) the student should be able to formalize a strategic situation as a well-defined game; ii) choose appropriately from a basic kit of analytic tools, called solution concepts, to analyze and solve a wide variety of games and applications; iii) understand the assumptions underlying these concepts, as well as their strengths and limitations; iv) students should be able to think strategically and recognize a strategic interaction in real life situations. They should be able to formalize the situation, frame it in terms of the analytical tools discussed, and understand the strategies followed by the protagonists of such interaction.

Egyebek: -

Tantárgy neve A modern Irán problémáiKépzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Ablaka Gergely (tanársegéd)Számonkérési forma:

Írásbeli számonkérés (teszt vagy házi dolgozat)

Erős előfeltétel: Angol nyelvtudásGyenge előfeltétel/társfeltétel:

-


-

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezető: Irán földrajzi adottságai és történelmi,

kulturális, nemzetiségi, vallási sajátosságai. Az ország helye és szerepe a világpolitikában.

2. hét: Történelmi felvezető: Az alkotmányos forradalomtól (1906-1911) az iráni iszlám forradalomig (1978-1979). Az iszlám köztársaság három évtizedes története.

3. hét: Az iráni politikai rendszer kettőssége: A Khomeini féle „iszlám kormányzás” a gyakorlatban. A demokrácia és diktatúra évszázados küzdelme, s szembenállása napjainkban.

4. hét: A tradicionalizmus és a modernizáció ellentéte: A társadalom szekularizálódása, modernizálódása, a hagyományos keretek továbbélése közepette.

5. hét: Forradalmi idealizmus vs. realista pragmatizmus:

Civilizációk harca, vagy civilizációk közötti párbeszéd? Az iráni külpolitika főbb aspektusai, eszközei, faktorai.

6. hét: A „Nagy Sátán” és az „Törvényen kívüli” kapcsolata: Irán és az USA szembenállásának mozgatórugói. Lehetséges-e a bizalmatlanságon túllépni?

7. hét: Nukleáris deviancia vagy elidegeníthetetlen jog: A nukleáris program mögött álló motivációk. Vajon tagja lesz-e Irán az atomklubnak?

8. hét: Irán és a változó regionális erőtér: Az afganisztáni és iraki instabilitás, illetve az arab tavasz eredményezte stratégiai kihívások.: előnyök és lehetőségek, fenyegetések és problémák.

9. hét: Irán a világpolitikában: Az iszlám köztársaság kapcsolati hálója és politikája Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. Viszonya a nagyhatalmakhoz és a feltörekvő országokhoz.

10. hét: A járadékgazdaság problémái: Az olajipar szerepe az iráni gazdaságban, illetve Irán szerepe a regionális, közép-ázsiai csővezetékjátszmában.

11. hét: A politikai és társadalmi folyamatok: Vajon lehetséges-e a rendszerváltás, s mi lesz a forradalom gyermekeivel? Nemek és generációk harca az iszlám köztársaságban.

12. hét: Irán a XXI. században: A globalizáció kihívásai, valamint az átalakuló világrendben betöltött szerep kérdése. Lehetséges-e forgatókönyveket felvázolni?

13. hét: Beszámoló – írásbeli vizsga.Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát)

képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok.


Kötelező olvasmány John Farndon: Merre tart Irán? Félelmek és tények; HVG Könyvek, Budapest, 2006.Homa Katouzian & Hossein Shahidi: Iran in the 21st Century: Politics, Economics, and Conflict; Routledge, New York, 2008.Ajánlott olvasmányAli Gheissari & Vali Nasr: Democracy in Iran: History and Quest for Liberty; Oxford University Press, New York, 2006. Arshin Adib-Moghaddam: Iran in World Politics. The Question of the Islamic Republic; Columbia University Press, New York, 2008.

Ervand Abrahamian: A History of Modern Iran; Cambridge University Press, Cambridge, 2008.Kenneth Pollack: The Persian Puzzle: The Conflict between Iran and America; Random House, New York, 2004. Michael Axworthy: Revolutionary Iran: A History of the Islamic Republic; Penguin Books, New York, 2014.Ramin Jahanbegloo: Iran between Tradition and Modernity; Lexington Books, New York, 2004. Ray Takeyh: Guardians of the Revolution: Iran and the World in the Age of the Ayatollahs; Oxford University Press, New York & Oxford, 2009.Sandra Mackey: The Iranians: Persia and the Soul of a Nation; Penguin Books, New York, 1996.Suzanne Maloney: Iran's Political Economy since the Revolution; Cambridge University Press, Cambridge, 2015.Wilfried Buchta: Who Rules Iran? The Structure of Power in the Islamic Republic; Washington Institute for Near East Policy, Washington, 2000.


Óralátogatás, irodalmak feldolgozása, félév végi beszámoló.

Egyebek: -

Tantárgy neve Nemzetbiztonság és demokrácia. A nemzetbiztonsági szolgálatok működésének politikai dimenziói.

Képzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Urbán Attila mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)

Erős előfeltétel: A Politológia 2. c. tárgy teljesítéseGyenge előfeltétel/társfeltétel:

-


-

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezetés, óramegbeszélés, szakirodalmi

áttekintés2. hét: Biztonság, biztonságpolitika, állambiztonság,

nemzetbiztonság, hírszerzés (alapfogalmak, elméleti irányzatok)

3. hét: Titkosszolgálatok diktatúrában és demokráciában(nemzetközi kitekintés)

4. hét: Az örökség: állambiztonság a Kádár korszakban5. hét: Titkosszolgálatok és a rendszerváltás folyamata6. hét: A magyar nemzetbiztonságot érintő kihívások I.

(terrorizmus, politikai extrémizmus)7. hét: A magyar nemzetbiztonságot érintő kihívások II.

(szervezett bűnözés, illegális migráció, informatikai biztonság)

8. hét: A magyar nemzetbiztonságot érintő kihívások III.(ellenérdekelt hírszerző szolgálatok tevékenysége, hibrid hadviselés)

9. hét: A nemzetbiztonsági igazgatás illeszkedése a magyar alkotmányos rendszer intézményeihez

10. hét: A nemzetbiztonsági tevékenység alapelvei, területei

11. hét: Nemzetbiztonsági kérdések a magyar politika napirendjén

12. hét: A magyar nemzetbiztonsági rendszer perspektívái (összegzés)

13. hét: Zárthelyi dolgozat és konzultációTananyag: A tantárgy tananyagát (egyben vizsgaanyagát) az

előadásokon elhangzottak, a hallgatóknak elektronikus úton megküldött források, valamint az első órán kiosztott tematikában szereplő szakirodalom képezi.


Dezső Lajos - Hajas Gábor: A nemzetbiztonsági tevékenységre vonatkozó jogszabályok. HVG-ORAC, Bp., 1998.Finszter G. – Sabjanics I. (szerk.): Biztonsági kihívások a 21. században. Dialóg Kampus, Bp., 2017.Lowenthal, Mark M.: Hírszerzés. A titoktól a politikai döntésekig. Antall József Tudásközpont, Bp., 2017.Okváth Imre (szerk.): Állambiztonság és rendszerváltás. L’Harmattan, Bp., 2010.Révész Béla: Az állambiztonsági szervek politológiai kutatásainak kérdéséhez. AJP, Szeged, 2004Szentgáli Gergely: Csendben szolgálni. A magyar nemzetbiztonsági szektor helyzete és átalakítása 2010 és 2014. között. Hadtudomány, 2015/1-2. szám.Tálas Péter: A terrorveszélyhelyzet-diskurzus margójára. Nemzet és Biztonság, 2016/1.Urbán Attila: Kádár politikai rendőrsége. Rubicon, 2007/1. különszám


A megadott forrásokban szereplő, illetve az órán elhangzó ismeretek hatékony alkalmazása vitaindító kiselőadás, házi dolgozat elkészítése, vagy a félév végi ZH megoldása során.

Egyebek: -

Tantárgy neve Magyar kormányokKépzés- tagozat: Nappali jogász és politológus (BA, MA)Tantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Lengyel László ny. egyetemi docensSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)

Erős előfeltétel: nincsGyenge előfeltétel/társfeltétel:

nincs


nem

Előadások tematikája: 1. hét: Diktatórikus és demokratikus felhatalmazású

kormányok. Az elnöki, fél-elnöki és parlamentnek felelős kormányzás modelljei. Magyar kormányzási hagyományok: a dualizmus kormányai; a Bethlen-konszolidáció kormányzása; a Gömbös-kormány; az 1945-47-es kormányzati tapasztalatok. A tradíciók hatása a rendszerváltozás kormányaira

2. hét: A rendszerváltozás kormányai: modell és valóság. Az egyensúlyi rendszer: semmilyen túlhatalmat senkinek. Intézményes konszenzusvezérelt politika kényszerpályája. Külső egyensúly: a kormányzati végrehajtó hatalom erös parlamenti ellenzéki és alkotmányos intézményi ellensúlyokkal. Belső egyensúly: koalíciós kényszer és miniszterelnöki csapatkormány. A, kormányzati valóság: diktatórikus-erőfölényre törekvés vagy hatékonysági szabadságharc a miniszterelnöki és a kormányzati hatalom növelése.

3. hét: Az Antall-kormány: első kormányalakítás a III. Köztársaság demokráciájában. Nemzetközi hatások. A kormányfő politikai és legitimációs felépítése. A kijelölt miniszterelnök és pártja. A koalíciós kényszer, a koalíciós partnerek kezelése. Az MDF-SZDSZ megállapodás és következményei. A kancellári rendszer. A kormány szerkezete és tagjainak összetétele. Politika és központi közigazgatás: elvek és gyakorlat. Tisztogatás és szakítás, vagy megbékítés és folyamatosság: viszony az előző kormányokhoz és a bennük résztvevőkhöz.

4. hét: Kormányok a válsággal szemben, kormányzati módszerek a válságok kezelésére. Társadalmi válságok és a kormány közrendi és politikai eszközei a válság megoldására (taxisblokád 1990; utcai összeütközések 2006-2007). Gazdasági válságkezelés

(adósságválság 1990 tavaszán; Kupa-program 1991; Bokros-csomag 1995; Gyurcsány-csomag 2006; Bajnai-csomag 2009).

5. hét: Kormányok a parlamentben. Kormánypárti frakció(k) kezelése. Kormány és ellenzék: ütközések és megállapodások. Kormányok és alkotmányos intézmények. Alkotmánybíróság, Legfelső Bíróság, Magyar Nemzeti Bank, Állami Számvevőség, MTV és MR a kilencvenes évek elején): súlyok és ellensúlyok

6. hét: Kormány és a kormányzás mindennapjai. Viszony a nagy társadalmi nyomáscsoportokhoz: Tőke (technokrácia), Munka, Társaság (logokrácia), Kommunikáció. Együttélés a civil világgal vagy civil klientúra

7. hét: A Horn-kormány: alakítás, szerkezet, koalíciós kényszer. Kormány és érdekképviseletek. Lehetséges-e korporatív kormányzás Magyarországon?

8. hét: Az Orbán-kormány (1998-2002): út a félprezidenciális rendszer felé. Az Orbánkormány megalakulása, szerkezete, kormányzati stratégiája. Szemben a gazdasági válsággal és a „három tenor" működése

9. hét: A Medgyessy-kormány (2002-2004). A választási ígéret és a kormányzati cselekvés viszonya. A nemzeti közép programja. A gazdaságpolitika bukása. Kormányváltás ciklus közben. Az első Gyurcsány-kormány (2004. október-2006.) A Gyurcsány- kormány megalakulása, programja és választási stratégiája. A második Gyurcsány- kormány (2006-2009). Szemben a válsággal, ígéret és valóság ellentmondásai. Az őszödi beszéd és hatása, a miniszterelnökök politikai, jogi és erkölcsi felelőssége.

10. hét: A szakértő kormány. A Bajnai-kormány (2009-2010) megalakulása, programja és intézkedései

11. hét: A második Orbány-kormány (2010-2014). A vezérelvű kormányzás,A Fidesz párt átalakítása vezérközpontú párttá. A központi bürokrácia kikapacsolása és a parlamenten keresztüli kormányzás.

12. hét: A harmadik Orbán-kormány- (2014-2018)Az illiberális tekintély elvűrendszer megteremtése. Az állami központosítás és a törvényes jogtalanság.

13. hét: Összefoglaló, konzultációTananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát)

képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok.


Bozóki András: Politikai pluralizmus Magyarországon [Századvég, Budapest, 2003.] 6. és 7. részKérdőjelek {Szerk.: Gombár Csaba) [Korridor, Budapest, 1995.]Kormány a mérlegen 1990-1994 (Szerk.: Gombár Csaba) [Korridor, Budapest, 1994.]

Korösényi András: A kormányzati rendszer tíz éve [Magyarország évtizedkönyve, DKMKA,Budapest, 1998.]Lengyel László: Pártházból palotába [Helikon, Budapest, 1998.]Sárközy Tamás: Javaslat a piacgazdaságot szolgáló modern kormányzás felépítésére [KJK., Budapest, 1994.]Sárközy Tamás: A nemzeti középkormány intézményrendszere [Magyarország politikai évkönyve, DKMKA, Budapest, 2003.]Sárközy Tamás: 2003 — az állami gigantománia ellentmondásai kiéleződésének és a perlési botránypolitizálás kibontakozásának éve [Magyarország politikai évkönyve, DKMKA, Budapest, 2004.]Tölgyessy Péter: Túlterhelt demokrácia (Túlterhelt demokrácia, Századvég, 2006.) Lengyel László: A Halott ország(( Helikon, 2016))


írásbeli beadandó dolgozat, kiselőadás.

Egyebek:

Tantárgy neve A politika szereplői 1. Képzés- tagozat: nappali politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Szabó Márton, professor emeritusSzámonkérési forma: Gyakorlati jegy (5)Erős előfeltétel: nincsGyenge előfeltétel/társfeltétel:

nincs


nem

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezető előadás. A kurzus megbeszélése

2. hét: A támadó: az ellenség3. hét: A hódító: a megszálló4. hét: A kirekesztett: az ellenség nyelvi

megkonstruálása5. hét: Politikai ellenség: a szembenállások világa6. hét: Az akkreditált idegen: a diplomata7. hét: Az individuális idegen: a migráns8. hét: A rivális szereplők: a politikai ellenfelek9. hét: Politikai közömbös: a közember10. hét: A független szereplők 11. hét: Szövetségesek és szövetség kötések12. hét: Önmagunk politikai idegensége13. hét: Értékelés. A kurzus zárásaTananyag: A tantárgy anyagát képezik a foglalkozáson

elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező és ajánlott tananyagként megjelölt könyvfejezetek, tanulmányok


Szabó Márton (2004): Politikai idegen: A politika diszkurzív szereplői. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 236. p.

Szabó Márton: Diszkurzív politikatudomány. Bevezetés a politika interpretatív szemléletébe és kutatásába. Budapest: Osiris Kiadó 700. p. (Negyedik könyv: Szereplők, 281–388. p.)

Vizsgakövetelmények: Referátum tartása, részvétel a szemináriumi munkában

Egyebek: Az aláíráshoz két hiányzás megengedett

Tantárgy neve Ellenségképek a politikában I.Képzés- tagozat: nappali politológia BA és MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Pál GáborSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


-


-

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezetés. Fogalmi keretek; a politikai ellenségkép

fogalma, típusai. 2. hét: Elméleti keretek. A politikai ellenségképzés

problémájának társadalomtudományi megközelítései. 3. hét: Módszertani keretek. A politikai ellenségképzés

kutatásának metódusai, elemzési eszközei. 4. hét: Kontextusok I.: A politikai ellenségképek történetisége; az

aszimmetrikus ellenfogalmak történeti-politikai szemantikája (Koselleck)

5. hét: Kontextusok II.: A politikai ellenségképek hétköznapisága; összeesküvés-elméletek, konspiracionalista diskurzusok, hiedelmek

6. hét: Kontextusok III.: A politikai ellenségképek cselekvési következményei; a „gyűlölet piramisa; a végpont: a népirtás jelensége

7. hét: A társadalmi csoportokkal kapcsolatos ellenségképzés I.: A politikai korrektség problémaköre

8. hét: A társadalmi csoportokkal kapcsolatos ellenségképzés II.: A rasszizmus és az idegengyűlölet problematikája

9. hét: A társadalmi csoportokkal kapcsolatos ellenségképzés III.: A szexizmus és a homofóbia problematikája

10. hét: Ellenségképzés pártpolitikai dimenzióban I.: exogén magyarázó elméletek (rezsimtípus, történelem, törésvonalak, politikai kultúra)

11. hét: Ellenségképzés pártpolitikai dimenzióban II.: endogén magyarázó elméletek (stratégia, szerepfelfogás, retorika)

12. hét: Esettanulmány: politikai ellenségképek a mai Magyarországon

13. hét: Összefoglalás. Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik

az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok


Kötelező irodalom:SZABÓ Márton (1998) /szerk./: Az ellenség neve. Budapest: Jószöveg Műhely.

SZABÓ Márton (2006): Politikai idegen. A politika diszkurzív szereplőinek elméleti értelmezése. Budapest: L’Harmattan. 33–95. Ajánlott irodalom:HORUCZI László (1993): Ellenségkép. Szeged: Szoliter Kiadó.KOSELLECK, Reinhart (1997): Az aszimmetrikus ellenfogalmak történeti-politikai szemantikája. Budapest: Jószöveg Műhely.


A félév során elhangzottakhoz kapcsolódó írásbeli beszámoló megírása

Egyebek:

Tantárgy neve French PoliticsKépzés- tagozat: nappali jogász, politológia BA, MA, Erasmus

Tantárgy kreditszáma:

2 (ELTE-hallgatóknak) 5 (Erasmus-hallgatóknak és külföldi vendéghallgatóknak)

Tantárgyfelelős: Dr. Soós Eszter Petronella mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


nincs


nem

Előadások tematikája: 1 1 hét: Introduction. Actors and institutions in the French

political system.2 2 hét: The 1958 constitution and its birth. Main

modifications of the Constitution. Separation of power in the French system

3 3 hét: Presidents and governments. A brief introduction to the political history of the Fifth Republic

4 4 hét: The Socialist Party5 5 hét: The gaullist movement (UMP, Republicans)6 6 hét: Centrists, greens, communists and their political

organizations (MoDem, EELV, Front de Gauche, PCF etc.)

7 7 hét: The National Front (FN).8 8 hét: Nation and citizenship9 9 hét: The 2007 and 2012 presidential campaigns and

their consequences.10 10 hét: The 2017 presidential campaign.11 11 hét: The Macron phenomenon. En marche !

12 12 hét: Discussion, evaluation, catching-up.13 13 hét: Discussion, evaluation, catching-up.

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok


1. Constitution of the French Republic.2. Fredette, Jennifer (2014), Constructing

Muslims in France: Discourse, Public Identity, and the Politics of Citizenship, Temple University Press, Philadelphia. (Chapter 1.)

3. Gaffney, John: “Leadership and style in the French Fifth Republic: Nicolas Sarkozy’s presidency in historical and cultural perspective”, French Politics (2012) 10, 345–363.

4. Kuhn, Raymond: “‘Mirror, mirror ...’: Performance and presidential politics in contemporary France”, French Cultural Studies, 24(3) 293-305.

5. Pappalardo, Adriano, “The French two-round system and party format: From extreme pluralism to concentration?”, French Politics (2010) 8, 377–401.

6. Poulard, Jean, “The French Double Executive and the Experience of Cohabitation”, Political Science Quarterly, Vol. 105, No. 2 (Summer, 1990), pp. 243-267.

7. Price, Roger: A concise history of France (exerpts).

8. Safran, William: “State, Nation, National Identity, and Citizenship: France as a Test Case”, International Political Science Review, 1991 12: 219,

9. Wagner, Markus: “Debating Europe in the French Socialist Party: The 2004 Internal Referendum on the EU Constitution”, French Politics (2008) 6, 257–279.


Órai jelenlét és részvétel (25% aktuális ügyek átbeszélése, 75% olvasmányok átbeszélése)

Házi feladat(ok) elkészítése (Erasmus-hallgatóknak és vendéghallgatóknak)

Egyebek:

Tantárgy neve Political Analysis in PracticeKépzés- tagozat: nappali jogász, politológia BA, MA, Erasmus


2 (ELTE-hallgatóknak) 5 (Erasmus-hallgatóknak és külföldi vendéghallgatóknak)

Tantárgyfelelős: Dr. Soós Eszter Petronella mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


nincs


nem

Előadások tematikája: 14 1 hét: Introduction. The problem of “neutrality”.

Academic theories, methods and their use in practical analysis.

15 2 hét: Readings: Machiavelli - The Prince; Max Weber - Politics as a Vocation; Sun Tzu – The Art of War.

16 3 hét: Readings: Machiavelli - The Prince; Max Weber - Politics as a Vocation; Sun Tzu – The Art of War.

17 4 hét: Readings catch-up18 5 hét: Contemporary media consumption. The filter

bubble. Handling multiple sources of information in practice. Relevance and curiosity: what is important? (practice). Source criticism (practice).

19 6 hét: Opinion polls.20 7 hét: Analyzing a complex political issue 1.: context,

actors, interests, strategic and tactical moves.21 8 hét: Analyzing a complex political issue 2.: political

adversaries.22 9 hét: Analyzing a complex political issue 3.: historical

examples, scenarios. The writing process.23 10 hét: Policy analysis and other professional uses.24 11 hét: The “why” question. Causation, contingency and

other methodological problems. Is politics always rational?

25 12 hét: Debate (or catch up) class.26 13 hét: Summary. Closure of the semester.

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként

megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok


10. Machiavelli - The Prince; 11. Max Weber - Politics as a Vocation; 12. Sun Tzu – The Art of War.


Órai jelenlét és részvétel (60%) Két írásos elemzés elkészítése Házi feladat(ok) elkészítése (Erasmus-

hallgatóknak és vendéghallgatóknak)

Tantárgy neve Kormányok és politikáik MagyarországonKépzés- tagozat: Nappali, jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Izmindi Richárd mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


nincs


nem

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezetés

A félév menetének átbeszélése, az egyes témakörök rövid bemutatása. A tananyag és a számonkérés formájának ismertetése.

2. hét: Kormányzás, kormányzati rendszer és értelmezési szintjeiA fontosabb alapfogalmak letisztázása, áttekintése. A kormányzás fogalmának körbejárása, a kormányzati tevékenységbe tartozó területek, illetve a kormányzati rendszer négy szintjének áttekintése.

3. hét: A kormányzás kettős természete, a kormányzás és a végrehajtás kapcsolatA politikum és a technokrácia kapcsolódása. A kormányzat kettős feladatához kötődik a kormányzás és a végrehajtás funkciójának szoros kapcsolata: összefonódása, illetve elválása. A szakmai és a politikai elem találkozásának és

elválasztásának típusai, történelmi fejlődésük, a fontosabb alapmodellek (brit, francia, skandináv). A felelős polgári kormányzás rövid előtörténete (angol, francia és magyar példa.)

4. hét: Szuverenitás és a hatalommegosztás értékeSzuverenitás és hatalom kapcsolata hatalommegosztás értéke, a hatalmi ágak elválasztása gondolatának rövid története az ókortól napjainkig.

5. hét: A hatalommegosztás érvényesülése MagyarországonA hatalommegosztás értelmezése, annak kiterjesztése a kormányzati rendszerben. A hatalommegosztás, illetve az osztatlan hatalom elvének érvényesülése egyes történeti időszakokban. A hatalommegosztás és a hatalomkoncentráció irányába mutató politikai változások a rendszerváltozás kezdetétől napjainkig.

6. hét: A magyar kormányok belső szerkezete, kormányon belüli és melletti formális eljárások, intézményekMiniszterelnök, miniszterek, államminiszter, tárca nélküli miniszter, „csúcsminiszter”, kormányfő-helyettesek miniszterhelyettesek, államtitkárok eltérő típusai, megjelenési formái Magyarországon. A kormány és a kormányon belüli intézmények, szervek, fórumok, formális és informális konzultatív eljárások, együttműködési formák intézményei.

7. hét: A kormány működéseÁllamtitkári értekezletek, kabinetek típusai a rendszerváltozás utáni magyar kormányokban. Kormánybizottságok, informális együttműködés lehetőségei. Már nem létező intézményi megoldások: Minisztertanács elnöksége stb.

8. hét: A rendszerváltás előtti kormányok belső működésének főbb jellemzőiA dualizmus és a két világháború közötti időszak jellemző kormányainak működése. Változások az államszocializmus időszakában. A hatalomgyakorlás módja, a miniszterelnök szerepfelfogásának változása, egyes szaktárcák, miniszterek kormányzaton belüli hierarchiájának átalakulása.

9. hét: A rendszerváltás utáni kormányok belső működésének főbb jellemzőiA hatalomgyakorlás módja, a miniszterelnök szerepfelfogásának változása, egyes szaktárcák,

miniszterek kormányzaton belüli súlya adott ciklusban. A kormány összetétele politikai háttér alapján.

10. hét: Kormányzati struktúra változásai I.A kormányzati struktúra miniszteriális szintű változásának átfogó értékelése az elmúlt másfél évszázadban. Fontosabb szakpolitikák helye és kezelése a rendszerváltás időszakáig.

11. hét: Kormányzati struktúra változásai II.A kormányzati struktúra miniszteriális szintű változásának áttekintése a rendszerváltozás kezdetétől 2002-ig. Fontosabb szakpolitikák helye és kezelése.

12. hét: Kormányzati struktúra változásai III.A kormányzati struktúra miniszteriális szintű változásának értékelése az 2002-től napjainkig. Fontosabb szakpolitikák helye és kezelése. Az évtizedes permanens átalakítási hullám, valamint a 2010 utáni időszak gyökeres strukturális reformjai és annak következményei.

13. hét: Zárthelyi dolgozatTananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát)

képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok

Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom:

Izmindi Richárd: A magyar kormányzati rendszer (1848-2018), Dialóg Campus, Budapest (várható megjelenés: 2019/2020)

Ajánlott irodalom:Berényi Sándor: A kormányzati döntés előkészítésének intézményi rendszere, különös tekintettel a kormányzati konzultatív mechanizmusra. In: Ficzere Lajos (szerk.): Tanulmányok a kormány döntési rendszeréről, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1994.Bibó István: Az államhatalmak elválasztása egykor és most. Akadémiai székfoglaló. 1947. január, http://mek.niif.hu/02000/02043/html/290.htmlBölöny József – Hubay László: Magyarország kormányai 1848-2004, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004Csizmadia Andor: A kormányzás egyes kérdései a felszabadulás előtt, Főirány Programirodája, Budapest, 1983.

http://mek.niif.hu/02000/02043/html/290.html

Duverger, Maurice: Állam és kormányzat. A kormányzat felépítése. In: Takács Péter (szerk.): Államtan, Szent István Társulat, Budapest, 2003.Fehér Zoltán: A kormányzás háttérintézményei. A Miniszterelnöki Hivatal 1990-2003 – II. rész. In: Politikatudományi Szemle, XII. évf., 2003. 1. sz.Ficzere Lajos: A miniszterek kormányzati kapcsolatrendszere és a miniszteri irányítása eszközei, Államigazgatási Szervezési Intézet, Budapest, 1987.Ficzere Lajos (szerk.): Tanulmányok a kormány döntési rendszeréről, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1994.Fülöp Gyula – Cserny Ákos: A végrehajtó hatalom és a helyi- területi önkormányzatok alkotmányos szabályozása, BKÁE Államigazgatási Kar, Budapest, 2002.Gajduschek György: Governance, policy networks – informális politikai szereplők a döntéshozatalban. In: Politikatudományi Szemle, XVIII. évf., 2009. 2.sz.Gallai Sándor – Lánczi Tamás: Hatalom vagy kormányzás? A „politikai kormányzás” mítosza és valósága. In: G. Fodor Gábor – Stumpf István: Végjáték. A 2. Gyurcsány-kormány második éve, Századvég Kiadó, Budapest, 2008.Gergely Jenő (szerk.): Gömbös Gyula hatalomra kerülése és kormányzása 1932-1936. Antal István sajtófőnök emlékiratai, Budapest, Palatinus, 2004.Gulyás Gyula – Jenei György: Összehasonlító közpolitika, Aula Kiadó, Budapest, 2002.Izmindi Richárd: Kihívások a kormányzati rendszer demokratikus legitimációjában. In: Jogi tanulmányok 2010, II. kötet, Budapest, ELTE - Állam- és Jogtudományi Kar, 2010.Izmindi Richárd: Kormányzati politikák változása Magyarországon, különösen a miniszteriális átalakítások fényében. In: Társadalomkutatás, Budapest, 2007/1.sz.Izmindi Richárd: Provizórikus válságkormányzás vagy permanens kormányzásválság? In: (V)álságkormányzás, Századvég Kiadó, Budapest, 2009Kozári Monika: Tisza Kálmán és kormányzati rendszere, Napvilág Kiadó, Budapest, 2003.Körösényi András: Mozgékony patthelyzet. In: Politikatudományi Szemle, XV. évf., 2006. 1.sz.Körösényi András: Politikai képviselet a

vezérdemokráciában. In: Uő: Vezér és demokrácia – Politikaelméleti tanulmányok, L’Harmattan, 2005.Meznerics Iván: A magyar közigazgatás szervei, 1867-1937, Magyar Közigazgatástudományi Intézet, Budapest, 1937Mónus Lajos (1995): A miniszter és a minisztérium feladat- és hatáskörének elhatárolása. In: Magyar Közigazgatás, 1.sz.Mónus Lajos: Gondolatok a kormány testületi működésének kérdéseiről. In: Magyar Közigazgatás, 1996. évi 5.sz.Müller György (2002): A kormány felépítése, a kormányfő jogállása és a miniszterek helyzete (1990-2002) In: Magyar Közigazgatás, 6.sz.Müller György (1991): A kormányzati struktúra változásai 1987-1991. In: Magyar Közigazgatás, 12. szMüller György: Kormányról kormányra a rendszerváltás utáni Magyarországon. Antalltól Gyurcsányig, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2008.Pernthaler, Peter: Az állam szervezete. In: Takács Péter (szerk.): Államtan. Írások a XX. századi általános államtudomány köréből, Szent István Társulat, Budapest, 2003.Pesti Sándor: A kormányzati döntéshozatal mechanizmusai Magyarországon. In: Pesti Sándor: Állam és valóság. Közpolitikai tanulmányok, Rejtjel Kiadó, Budapest, 2008.Petrétei József – Tilk Péter – Veress Emőd: A kormányzati rendszerekről. In: Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea (szerk.): Európai kormányformák rendszertana, HVG-ORAC, Budapest, 2007.Sartori, Giovanni: Összehasonlító alkotmánymérnökség. A kormányzati rendszerek struktúrái, ösztönzői, teljesítményei, Akadémia Kiadó, Budapest, 2003Sárközy Tamás (1999): Az Orbán-kormány szervezeti felépítése. In. Kurtán-Sándor-Vass (szerk.): Magyarország politikai évkönyve 1998-ról.Sárközy Tamás: Gondolattöredékek a kormányzás modernizálásáról. In: Magyar Közigazgatás, 2006. március-április (3-4.) sz.Stumpf István (1999): Kormányzásváltás 1998-ban. In. Kurtán-Sándor-Vass (szerk.): Magyarország politikai évkönyve 1998-ról.

Vadál Ildikó (2000): A központi közigazgatás korszerűsítésének esélyei: A nem minisztériumi formában működő központi közigazgatási szervek racionalizálásának lehetőségei, In: Magyar Közigazgatás, 12.sz.


1.A kormányzás kettős természete, a kormányzás és a végrehajtás kapcsolata;2.A kormányzás lényeges elemei, a kormányzás és a kormányzati rendszer értelmezési szintjei;3.A szakmai és a politikai elem találkozásának és elválasztásának típusai, történelmi fejlődésük, a fontosabb alapmodellek (brit, francia, skandináv);4.Szuverenitás és hatalom kapcsolata, a hatalommegosztás értéke, a hatalmi ágak elválasztása gondolatának története;5.A hatalommegosztás értelmezése, annak kiterjesztése a kormányzati rendszerben, a hatalommegosztás és a hatalomkoncentráció irányába mutató politikai változások a rendszerváltozás kezdetétől napjainkig;6.A polgári kormányzat újjászületése 1848-tól, változások az I. világháborúig;7.1918-19-es forradalmak változásai és a két világháború közötti időszak magyar kormányzati rendszere;8.Változások a kormány működésében, strukturális átalakítások 1945 után: a koalíciós kormányzástól az államszocializmus időszakának végéig;9.A rendszerváltás utáni kormányok belső működésének főbb jellemzői, a kabinetrendszer és a tárcák eltérő súlya;10. A kormányok különböző tagjai: a miniszterelnök helyettesítésének formái, illetve a tárca nélküli miniszterek napjainkig;11.Gazdaság- és pénzügypolitikai kérdésekben a kormányzatra hatással bíró szervek: Gazdasági Főtanács, fejlesztéspolitika körüli intézményrendszer 2006 után;12.Változások a szakpolitikákban a Kiegyezéstől a rendszerváltásig;13.Változások a szakpolitikákban a rendszerváltástól napjainkig.

Egyebek:

Tantárgy neve Polgári engedetlenség és alkotmányos demokrácia

Képzés- tagozat: nappali jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Tóth László PhD hallgatóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)

Erős előfeltétel: -Gyenge előfeltétel/társfeltétel

-


nem

Előadások tematikája: 1. hét: A polgári engedetlenség helye az alkotmányos

demokráciában2. hét: A polgári engedetlenség eszmetörténeti háttere3. hét: Thoreau a polgári engedetlenség iránti

kötelességről4. hét: Állampolgári engedetlenség és erőszak5. hét: Az engedetlenség legitimációs problémája6. hét: Az igazságosság és polgári engedetlenség rawls-i

elmélete7. hét: Az amerikai polgárjogi mozgalom8. hét: Öko- és zöldmozgalmak és a polgári engedetlenség9. hét: Polgári engedetlenség Magyarországon10. hét: Engedetlenség – morál – jog11. hét: A polgári engedetlenség büntetőjogi megítélése12. hét: Polgári engedetlenség és emberi jogok13. hét: Polgári engedetlenség és a közösségi média



Jürgen Habermas: Polgári engedetlenség - a demokratikus társadalom próbaköve, in: Felkai Gábor (szerk.) Új társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozás, Rejtjel Kiadó, Budapest 2003A polgári engedetlenség helye az alkotmányos demokráciákban - A Bibó István Szakkollégium 1991. március 9-10-ikonferenciájának előadásai és vitája, T-Twins Kiadói és Tipográfiai Kft. Budapest, 1991

http://mek.oszk.hu/11400/11426/11426.pdfSzabó Máté: Polgári engedetlenség és civil kultúra, Az ombudsmani intézmény és az emberi jogok kelet-európai forradalmának szellemisége in: Civil Szemle VI. évfolyam 3. számhttp://www.civilszemle.hu/downloads/cikkek/2009/20szam_2009_3_Szabo_7-20.pdfHenry David Thoreau : Walden; A polgári engedetlenség iránti kötelességről (egy kötetben, Fekete Sas, Budapest, 2008)John Rawls: Az igazságosság elmélete 55-59. §, (Osiris Kiadó, Budapest, 1997)

Vizsga-követelmények

Óralátogatás, órák előtti felkészülés, kiselőadás tartása vagy egyeztetett témából házidolgozat készítése

Tantárgy neve Könyvtárhasználati órák.Bevezetés a szakirodalmi információ-keresés és a könyvtárhasználat technikájába


2

Tantárgyfelelős: Dr. Pesti Sándor egyetemi docensSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


nincs


nem

Előadások tematikája: 1. hét: A kurzus bevezetése. Az Országgyűlési Könyvtár

bemutatása.Könyvtári séta. Beiratkozás a könyvtárba

2. hét: A Magyar Országgyűlés működése. Az országgyűlési munka dokumentumai és elérhetőségük. Az Országgyűlés honlapja.

3. hét: Általános könyvtári fogalmakKatalógus v. bibliográfiaDokumentumtípusok és használatuk (kronológia, enciklopédia stb.)Elektronikus katalógusok, adatbázisok. Elektronikus könyvtárak, digitális gyűjtemények

http://www.civilszemle.hu/downloads/cikkek/2009/20szam_2009_3_Szabo_7-20.pdf

http://www.civilszemle.hu/downloads/cikkek/2009/20szam_2009_3_Szabo_7-20.pdf

http://mek.oszk.hu/11400/11426/11426.pdf

4. hét: Jogi információk fogalma, fajtái. Jogszabályok és a jogalkalmazási gyakorlat történeti és kurrens közzétételi forrásai. Jogi szakirodalom és adatbázisok.

5. hét: A politológia kutatásának információs forrásai. Bibliográfiák, adatbázisok (magyar és nemzetközi). Legfontosabb lexikonok, kézikönyvek, forrásgyűjtemények, magyar és idegen nyelvű folyóiratok. Politikatudományi kutatóhelyek. Sajtótermékek.

6. hét: A történelem kutatásának információs forrásai. Bibliográfiák, adatbázisok (magyar és nemzetközi). Legfontosabb lexikonok, kézikönyvek, forrásgyűjtemények, magyar és idegen nyelvű folyóiratok. Történettudományi kutatóhelyek. Sajtótermékek.

7. hét: A Magyar Országgyűlés dokumentumai az Országgyűlési Könyvtárban

- A Magyar Parlamenti Gyűjtemény bemutatása, a nyomtatott és a digitalizált történeti országgyűlési dokumentumok használata, keresési lehetőségek bemutatása

- A bizottsági jegyzőkönyvek, mint információs forrás (T. Ház adatbázis bemutatása és egy téma kutatása a bizottsági jegyzőkönyvek alapján)

8. hét: Az Országgyűlési Könyvtár nemzetközi gyűjteményei – Az Európai Unió információs forrásai és dokumentumai.Információszabadság és átláthatóság az EU intézményeiben. Magyarországon működő uniós információt szolgáltató intézmények, hálózatok. Az EU Letéti Gyűjtemény – dokumentumok, adatbázisok. E-dokumentumok.

9. hét: Az ENSZ Letéti Gyűjteménye az Országgyűlési Könyvtárban. ENSZ-dokumentumok típusai, jellemzői. ENSZ nyilvános, ingyenes internetes adatbázisai. Az ENSZ honlapja. Hágai Nemzetközi Bíróság honlapja. Az ENSZ néhány szakosított intézményének dokumentumai (UNESCO, ILO, GATT/WTO, IAEA.Külföldi Parlamenti Gyűjtemény bemutatása.

10. hét: A sajtó, mint forrás. Napilapok, folyóiratok bemutatása

11. hét: A tudományos közlemények tartalmi és formai követelményei.Az anyaggyűjtés módszertana. Bibliográfia összeállítása. A hivatkozás szabályai.

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes

egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok


A szakreferensek által megjelölt könyvek, kiadványok, ajánlott bibliográfia


Bibliográfia összeállítása egy választott témában. Szempontok:- magyar- és idegen nyelvű irodalom felhasználásával- az Országgyűlési Könyvtár adatbázisait használva- nyomtatott és e-dokumentumok

Egyebek:

Tantárgy neve Nemzetközi politikai gazdaságtanKépzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Pogátsa Zoltán mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak.jegy (5)


nincs


nem

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezetés2. hét: A nemzetközi politikai gazdaságtan kialakulása3. hét: A perfekt piaci modell4. hét: A marxi kritika5. hét: A keynes-i kritika6. hét: A neoliberális nemzetközi gazdaságelmélet7. hét: A marxista világrendszer elmélet8. hét: A Kaldor-is és Ricardo-i stratégiák9. hét: A globalizácó gazdasági folyamatai10. hét: Multinacionális értékláncok11. hét: Hozzáadott érték12. hét: Állam verzusz piac13. hét: Összefoglalás



Irodalom: SCHWARTZ, M. Herman States versus markets, the emergence of a global economy (Palgrave Macmillan, 2002)Ajánlott irodalom:Gilpin, Robert Global Political Economy:

Understanding the International Economic Order (Princeton and Oxford; Princeton University Press; 2001) / Magyar kiadás: Nemzetközi politikai gazdaságtan (Bucipe Bt. 2004)

2. Zoltán, Pogátsa Internationl Heterodox

Political Economy (West Hungarian University Press, Sopron, 2011)

2. Palan, Ronen (ed.) Global Political Economy: Contemporary Theories. (London; Routledge, 2000)

3. Henley, John S. & Stopford, John, M. & Strange, Susan Rival States, Rival Firms: Competition for World Market Shares (Cambridge University Press; 1991)

4. Strange, Susan The retreat of the State : The Diffusion of Power in the World Economy (Cambridge University Press;1996)


Írásbeli teszt

Egyebek:

Tantárgy neve Politika és kreativitásKépzés- tagozat: nappali politológia BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Flick László mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


-


-

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezetés a feladatok megbeszélése2. hét: A kreativitás pszichológiai paradigmái

3. hét: A kreativitás és a filozófia4. hét: A kreativitás és a politikaelmélet5. hét: Karizma6. hét: Személyek és intézmények7. hét: Kreativitás és morál8. hét: Kreativitás, mátrix, kettős beszéd9. hét: Jó kormányzás10. hét: Kiselőadások11. hét: Kiselőadások12. hét: Értékelés

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon

elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek, könyvrészletek, tanulmányok, jegyzetek.


Glăveanu, Vlad: Paradigms in the study of creativity: introducing the perspective of cultural psychology. In New Ideas in Psychology 28 (1). pp. 79-93, 2010http://eprints.lse.ac.uk/29334/1/Paradigms_in_the_study_of_creativity_(LSERO_version).pdfCsíkszentmihályi Mihály: Kreativitás. A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája (Akadémia, 2008)Koestler, Arthur: A teremtés (Európa, 1998)Schabert Tilo: The Second Birth. On The Political Beginnings of Human Existence. The University of Chicago, 2015Schabert, Tilo: The True Form of Governments: The Constitutional Movements of Power. In The Primacy of Persons in Politics. Empiricism & Political Philosophy. (ed.: John von Heyking & Thomas Heilke) The Catholic University of America Press, 2013)Lánczi András: Between Wisdom and knowledge: The Politics of Creativity in a Post-Communist World. In The Primacy of Persons in Politics. Empiricism & Political Philosophy. (ed.: John von Heyking & Thomas Heilke) The Catholic University of America Press, 2013)Schabert, Tilo: Boston Politics (De Gruyter, 1989)Schabert, Tilo: A politika méltóságáról és jelentőségéről (Századvég, 2013)Schmitt, Carl: A politikai fogalma (Osiris-Pallas Stúdió-Attraktor, 2002)Carl Schmitt jogtudománya. Tanulmányok Carl Schmittről (ed.: Cs. Kiss Lajos, Gondolat, 2004)John Potts: A History of Charisma (Palgrave MacMillan, 2013)Len Oaks: The Charismatic Personality (Australian Academic Press, 2010)Weber, Max: A tudomány és a politika mint hivatás (ford. Glavin Zsuzsa, Kossuth, 2010)Szent István király intelmei Imre herceghez http://mek.oszk.hu/00200/00249/00249.htmSzűcs Jenő: Nemzet és történelem (Gondolat, 1974)Schlett István: A politikai gondolkodás története Magyarországon 1. (Századvég, 2009)Niccoló Machiavelli: Fejedelem (ford.: Lutter Éva, Cartaphilus 2006)*Quentin Skinner: Machiavelli (ford.: Pálosfalvi Tamás, Atlantisz, 1996)

http://mek.oszk.hu/00200/00249/00249.htm

http://eprints.lse.ac.uk/29334/1/Paradigms_in_the_study_of_creativity_(LSERO_version).pdf

http://eprints.lse.ac.uk/29334/1/Paradigms_in_the_study_of_creativity_(LSERO_version).pdf


írásbeli házi dolgozat elkészítése

Egyebek: -

Tantárgy neve: The Political Theory of Populism and Democracy

Képzés- tagozat: Nappali jogász és politológus (BA, MA)Tantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Antal Attila adjunktusSzámonkérési forma:

Beszámoló, gyakorlati jegy (5)

Erős előfeltétel: angol nyelvtudásGyenge előfeltétel/társfeltétel:

-


-

Előadások tematikája: 1. hét: Introduction

2. hét: The political history of Populism

3. hét: What does populism mean?

4. hét: Neo-populism and the factors behind contemporary populism

5. hét: Democracy and populism 1

6. hét: Democracy and populism 2

7. hét: Right-wing populism

8. hét: Left-wing populism

9. hét: Populism and media

10. hét: Populism, policy and modern state

11. hét: Presentations

12. hét: Final test

13. hét: Summarizing the semester

Tananyag: Books, papers have been marked in the schedule and the discussion during the lesson.


Antal, Attila (2017a): The Political Theories, Preconditions and Dangers of the

Governing Populism in Hungary. Czech Journal of Political Science, 1/2017. 5–20.

Antal Attila (2017b): Milyen lesz a populista demokrácia? Napvilág Kiadó (előkészületben)

Canovan, Margaret (1981): Populism. NewYork: Harcourt Brace Jovanovich

Canovan, Margaret (1999): Trust the People! Populism and the Two Faces of Democracy. Political Studies, 47 (1), 2–16.

Hardt, Michael – Negri, Antonio (2001): Empire. Harvard University Press

Hardt, Michael – Negri, Antonio (2005): Multitude: War and Democracy in the Age of Empire. Penguin Books

Judis, B. John (2016): The Populist Explosion: How the Great Recession Transformed American and European Politics. New York: Columbia Global Reprt

Kazin, Michael (1995): The Populist Persuasion: An American History. Ithaca and London: Cornell Universit Press

Kessel, Stijn van (2015): Populist Parties in Europe. Agents of Disconten? Palgrave Macmillan

Laclau, Ernesto (2005a): Populism: What's in a Name? In: Panizza, Franscisco (ed.) (2005): Populism and the Mirror of Democracy, London: Verso.

Laclau, Ernesto (2005b): On populist reason. London: Verso.

Laclau, Ernesto – Mouffe, Chantal (1985): Hegemony and Socialist Strategy. Towards a Radical Democratic Politics. London: Verso.

Mouffe, Chantal (2005): On the Political. London – New York: Routledge

Mudde, Cas (2004): The Populist Zeitgeist. Government and Opposition, 39. 541–563.

Mudde, Cas (2007): Populist Radical Right Parties in Europe. Cambridge University Press.


Írásbeli

Egyebek:

Tantárgy neve A válság EU-ja és az EU válsága – EU: megoldás vagy több probléma


2

Tantárgyfelelős: Dr. Fóris György mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


nincs


nem

Előadások tematikája: (négy alkalommal „tömbösített” órák, 4x4 óra)

1. foglalkozás Néhány éve még mindenki az „EU-válságok” soráról beszélt, mint amilyen a görög/euró-válság, az ukrán/orosz-válság, a migrációs válság, vagy a „Brexit-válság” volt. Ma már jól látszik, hogy igazából globális válságok hierarchiája létezik. (A globalizáció válsága, a liberális demokrácia válsága, a hagyományos hatalmi intézmények/pártok válsága stb.). Az új kérdés, hol ebben a helye az EU megélt válságainak? Mennyi és milyen mindezekben az EU részvénye? Ok vagy áldozat? Az első négy óra (első blokk) megkísérli felvázolni a válságok hierarchiáját.

2. foglalkozás Az EU reagálása az egyes válságokra. 1. számú esettanulmány: a migrációs válság, mint külső környezeti tényező, és mint belső uniós politikai probléma. A migrációs válság oka, eredete, tényleges volumene, dinamikája, várható alakulása. Az EU reagálásának természetrajza, a jellemző tagállami érdekcsoportok és szempontrendszerek ütközése. Megoldási kísérletek számbavétele. Alapvető kérdések: voltaképpen az EU válsága-e, vagy az EU-t alkotó tagállami politikáké? Miben felelős az EU?

3. foglalkozás Az EU reagálása az egyes válságokra. 2. és 3. számú esettanulmányok.

1.) EU pénzügyi válság, és három meghatározó iránya: akik kilábaltak (Írország, Portugália), akik túlélték (Görögország és Ciprus) és akiknél általános politikai és társadalmi válságba torkollott (Olaszország). Okok, eredetek, következmények. Mennyiben felelős közvetlenül az EU és az euró a pénzügyi válságért, és

mennyiben az (uniós) következményekért? 2.) Brexit-válság. Mi a brit kilépési szándék

kapcsolata az EU politikájával? Mi szerint szavaztak a britek, mi az EU felelőssége ebben? Mit fejez ki a folyamat, és hová vezethet?

4. foglalkozás Az EU reagálása az egyes válságokra. 4. számú esettanulmány: bizalmi válság a közvélemény felé, bizalmi válság tagországok és intézmények között, intézményi diszfunkciók, nemzetállami következmények. Intézmények és politikai elitek hiteltelenedése. Okok, előzmények, a bizalmi válság kialakulásának fejlődési íve és összetevői. Kezelési esélyek.



Dr. Fóris György: EU – van ennek még értelme? (jegyzet, 2012-2016)Andrew Duff: Pandora, Penelope, Polity: How to change the European Union (John Harper Publishing, 2015.)Ludlow, Peter: Reflections on Brexit: why Leave won and what its victory means? (Eurocomments, Essay, 2016/5)Peter Ludlow: The refugee crisis (Erocomment, Essay – 2015. okt.)Notre Europe’s contribution to the Commission’s consultation on the future “EU 2020” strategy, (Notre Europe, Párizs)Piris, Jean Claude (2012), "The Future of Europe. Towards a Two Speed EU?", (Notre Europe, Párizs) Schöpflin György: Politika, Illúziók, téveszmék (2015)Nicolas Véron: Europe’s radical Banking Union (Bruegel Essay and lecture series, 2015Wolf, Guntram B.: Euro area governance: an assessment of the “five presidents” report (Bruegel Institute Blog, 2015)Wolf, Martin: The long and painful journay to world disorder (Financial Times, 2017. 01.05.)


Szóbeli vizsga

Egyebek:

Title of the course Political culture in the European UnionTraining: ERASMUS students; regular graduate or

undergraduate law and political science studentsCredit value: 5Lecturer: András Varga, MA, JDType of evaluation:

Term mark (5)

Strong prerequirmnet:

none

Weak prerequirement:

none

Is there a seminar attached?

no

Program of the semester:

1st week Introduction; requirements, program of the semester

2nd week Basic concepts; concept of the political culture; typologies of the political culture; role of the political culture in the political system

3rd week Consensus-oriented political culture

4th week Conflictual political culture

5th week Political decision-making in the EU

6th week Political culture of the EU – neofunctionalism, technocratic leadership, compromise of Luxemburg

7th week Political culture of the member-states# 1 – consensual old member-states

8th week Political culture of the member-states#2 – conflictual old member-states

9th week Political culture of the member-states#3 – Eurosceptic member-states

10th week Political culture of the member-states#4 – post-socialist member-states

11th week Political culture of the member-states#5 – southern member-states

12th week Consultation

13th week Evaluation of the essays

Curriculum: The curriculum composes all of the reading

materials and the information presented during the classes.

Reading materials:

Simon Hix (Author), Dr Bjørn Høyland (Author) – The Political System of the European Union (The European Union Series) 1 Mar 2011

Gabriel Abraham Almond és Sidney Verba – The Civic Culture: Political Attitudes and Democracy in Five Nations

Roger Eatwell – European Political CulturesRequirements: EssayOthers:

Tantárgy neve Metoo kampány és munkahelyi zaklatás#metoo campign and worldplace mobbying

Képzés- tagozat: nappali politológia BA, MA, jogászTantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Dr. Lux Judit főiskola tanár, professor emeritaSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


-


-

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezetés. #Me too kampányról. A

magyarországi fogadtatás.2. hét: Zaklatás, „mobbing”, egyéb munkahelyi

konfliktusok.3. hét: Munkahelyi zaklatás törvényi fogalma.

Jogszabályi háttér. Védett tulajdonságok. 4. hét: A munkahelyi zaklatás természete (latencia,

előítéletek, félelmek, diszkrimináció…)5. hét: A munkahelyi zaklatás szereplői (munkahelyi

főnök? munkatárs? és…?) 6. hét: A munkahelyi zaklatások elszenvedői

(munkavállalók-nő)7. hét: 8. hét: A munkahelyi zaklatások elszenvedői

(munkavállalók- férfi)9. hét: Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) jogesetek

elemzése.10. hét: Érdekvédő szervezetek és azok együttműködése

hazai és nemzetközi szinten.(ENSZ, ILO,EU egyezmények)

11. hét: Munkáltatók szerepe a munkahelyi zaklatások esetén, annak megelőzésében, megoldásában.

12. hét: Szakszervezetek szerepe. (MASZSZ Női Tagozat)

13. hét: Civil szervezetek szerepe (Eszter Egyesület,NANE Egyesület, Patent Egyesület) Összefoglaló.

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek, könyvrészletek, tanulmányok, jegyzetek.


Ami a pult mögött és a peronon túl kezdődik. Szakszervezetiség, nők elleni erőszak, zaklatás a munkahelyen. IDEA-MASZSZ Nőtagozat. 2018.november.Korunk munkahelyi problémái:A stressz és a mobbing. (Szerk:Szalai Katalin)Alapítvány a Kereskedelmi Dolgozókért.2010.Munkahelyi zaklatás - EBH-füzetek,2015.J. Schwickerath • M. Holz:Mobbing- a munkahelyi pszichoterror.Z-Press Kiadó,2014.G.Chapman-H.Myra-P.White:Mérgező munkahelyek - Hogyan óvjuk meg testi és lelkiépségünket negatív környezetben. Harmat Kiadó, 2016.Marton Tamás:Mobbing,bullying,pszichoterror, szociális stressz a munkahelyen. In:Munkaügyi Szemle 50.évf.7-8 sz.41-48.o. Papp L:http://www.uzletahalon.hu/hu/cikkek/ferfiakat-ert-munkahelyi-zaklatasok

Az Unión belüli, munkahelyen, nyilvános térben és a politikai életben elkövetett megfélemlítés és szexuális zaklatás megelőzését és az ellenük való küzdelmet szolgáló intézkedésekről (2018/2055(INI))Nőjogi és Esélyegyenlőségi BizottságElőadó: Pina Piciernohttp://www.europarl.europa.eu/doceo/

http://www.europarl.europa.eu/doceo/document/A-8-2018-0265_HU.html?redirect

http://www.uzletahalon.hu/hu/cikkek/ferfiakat-ert-munkahelyi-zaklatasok

http://www.uzletahalon.hu/hu/cikkek/ferfiakat-ert-munkahelyi-zaklatasok

document/A-8-2018-0265_HU.html?redirectVizsgakövetelmények::

esszé, saját kutatás környezetükben (civil szervezetek) bemutatása EBH feltárt jogestek elemzése.

Egyebek: -

http://www.europarl.europa.eu/doceo/document/A-8-2018-0265_HU.html?redirect

Tantárgy neve Közvélemény-kutatás a gyakorlatbanKépzés- tagozat: Nappali politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Nagy Dániel mb. előadóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)

Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel:

-


-

Előadások tematikája: 1. hét: Fogalommeghatározások, a közvélemény-kutatás

alapjai, fajtái. A különböző adatfelvételi módszerek (telefonos, személyes, online) előnyei, hátrányai. A mintavételek közötti eltérések (személyes: véletlen séta/címkártyák használata, telefonos: véletlenszám-generálás/adatbázis használata). Elérhetetlen társadalmi csoportok (határon túliak, túl magas, illetve túl alacsony státuszú csoportok)

2. hét: A magyar közvélemény-kutatás története, valamint a 2002-es fekete vasárnap Magyarországon. Brexit, Trump és további látszólagos közvélemény-kutatási anomáliák. Klasszikus közvélemény-kutatási példák, hibák, valamint, hogy jelenleg ezek ellen hogyan védekezik a szakma

3. hét: Az utóbbi évtizedek választásain mért eredmények valóságtól való eltérése, az abból levonható tanulságok. A 2018-as választási eredmények megbecslésének pontossága, valamint a 2014-2018 közötti mérések közötti eltérések. A becslések és a mérések közötti eltérések, valamint ezen eltérések magyarázata.

4. hét: Különböző megfogalmazású és hibás kérdésfeltevések, mérési eredmények összehasonlítása. Eltérő kérdésfeltevésekkel, ugyanazt a témát hogyan lehet máshogy mérni. Egy kérdőív megírása.

5. hét: Személyes kérdőívezés „terepen”.

6. hét: Látogatás egy call centerben,

lekérdezőprogrammal való megismerkedés, telefonos operátorként való gyakorlat szerzése

7. hét: A lekérdezés során kapott eredmények kielemzése

8. hét: Adatelemzés a gyakorlatban. Aktuálpolitikai eredmények nagymintás kutatásokon, kereszttábla-elemzés

9. hét: Mandátumbecslés a gyakorlatban (magyar, illetve EP választások mandátumbecslései)

10. hét: Fókuszcsoportok – közvélemény-kutatás másképpen. Egy fókuszcsoport megtartásához szükséges vezérfonal megírása.

11. hét: Látogatás egy fókuszcsoport helyszínen, fókuszcsoport tartása

12. hét: Fókuszcsoport eredményének és tapasztalatainak kielemzése.

13. hét: Év végi szóbeli konzultációTananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát)

képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá az órai munka során szerzett tapasztalat.


Earl Babbie: A ttársadalomkutatások módszertanaRudas Tamás: Közvélemény-kutatásAngelusz Róbert-Tardos Róbert: Mérésről mérésreAngelusz Róbert-Tardos Róbert: Törések, hálók, hidakkozvelemenykutatok.hu weboldal


A kurzus teljesítésének feltétele az órán való részvétel, hiányozni maximum háromszor lehet.

Egyebek: -

Tantárgy neve Parlamenti ütköző – A magyar parlamenti házszabályok


2

Tantárgyfelelős: Rontó Renáta PhD hallgatóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


-


-

Előadások tematikája:1. hét: Bevezetés, óramegbeszélés, szakirodalmi áttekintés2. hét: A Házszabályok történeti áttekintése I.3. hét: A Házszabályok történeti áttekintése II.4. hét: A Házszabály 2012-es módosítása5. hét: A Házszabály 2016-os módosítása6. hét: A parlament szervezete7. hét: Házbizottság8. hét: Törvényalkotási bizottság

9. hét: Nemzetiségi képviselő – Nemzetiségi szószóló10. hét: A Parlament ülésezése11. hét: A Parlament ellenőrzési szerepe12. hét: Törvényalkotási bizottság ülésének látogatása13. hét: Országgyűlés ülésezésének látogatása

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik a szemináriumokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények), tanulmányok


Parlamenti jog – Az Országgyűlés működése, feladat- és hatáskörei, kapcsolódó inétzmények (2018)2012. évi XXXVI. törvény az Örszággyűlésről10/2014 (II.24.) OGY határozat egyes házszabályi rendelkezésekrőlHáziné Varga Mária: Az Országgyűlés Házszabálya, 2010-2014-es ciklus, Országgyűlés Hivatala, Budapest, 2010Móré Sándor: A nemzetiségi szószólói intézmény jogi kerete és működésének első két éve https://parlamentiszemle.hu/Wp-content/uploads/sites/12/2017/09/parlamentiszemle-20162-lapszam-2016-02-02cikk.pdfA Házszabályon túl – Az Országgyűlés Hivatala előadás-sorozata2016-I-II. félévének előadásaiSzente Zoltán: Bevezetés a parlamenti jogba, Atlantisz, Budapest 1998.Pesti Sándor: Az újkori magyar parlament. Osiris, Budapest, 2002.


Prezentáció megtartása egy választott témában az ajánlott irodalom alapján

Egyebek: -Tantárgy neve Civil szféra és civil aktivitásokKépzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Tokár Géza PhD hallgatóSzámonkérési forma:

Beszámoló


-


-

Előadások tematikája: 1. hét: A civil társadalom elmélete2. hét: Civil szervezetek típusai3. hét: Civil érdekérvényesítési stratégiák4. hét: A civil szervezetek felépítése5. hét: Prioritások és konfliktusok.6. hét: Humán erőforrás-menedzsment és gyakorlati

problémák7. hét: Médiajelenlét, PR8. hét: Pályázatok és pályázati lehetőségek, pénzügyi

https://parlamentiszemle.hu/Wp-content/uploads/sites/12/2017/09/parlamentiszemle-20162-lapszam-2016-02-02cikk.pdf



önállóság9. hét: Projektkiértékelés10. hét: Helyi, régiós és országos mozgásterek11. hét: Hosszú távú fenntarthatóság12. hét: A civil társadalom fejlődése Magyarországon13. hét: A civil társadalom és az Európai Unió



Arató Krisztina, - Mikecz Dániel: Civil társadalom, szociális partnerek, társadalmi mozgalmak, In: Szerk.: Körösényi András A magyar politikai rendszer - negyedszázad után. Budapest: Osiris Kiadó, 2015. pp. 307-332.Bartal Anna Mária: Nonprofi t elméletek, modellek, trendek. Budapest: Századvég, 2005Jean L. Cohen and Andrew Arato, Civil Society and Political Theory, MIT Press, 1992


Prezentáció megtartása egy választott témábanAktív részvétel

Egyebek: A kurzus célja:

A tantárgy célja, hogy a hallgatók tisztába jöjjenek a civil szféra társadalomban betöltött szerepével, megértsék azok működését és társadalmi beágyazottságát, továbbá elsajátítsák az alapvető képességeket a civil szervezetek munkájában való részvételhez (fundraising, nyilvánossággal való kommunikáció, szervezeti struktúrák kiépítése és üzemeltetése, kapcsolattartás a környezettel és a szakmai élet illetve a célcsoport hangsúlyos szereplőivel). Az óra kimenete egy olyan csoport kinevelése, mely számára a civil szféra nem csak egy absztrakt, elvont fogalmat jelent, hanem képesek saját maguk is összefüggéseibe helyezni a társadalmi felelősségvállalás gyakorlati hatásait, akadémiai műveltségük kiszélesítése mellett pedig karrierlehetőségként is tekintenek a területre.

A tantárgy – tekintettel arra, hogy a hallgatók túlnyomó részének minden bizonnyal csak felületes, áttételes kapcsolata van a civil aktivitásokkal – nagymértékben épít az interaktív órákra és a szervezetek tevékenységének hallgatókhoz való közelebb hozására. A hallgatók azonosulása az egyes, általuk kiválasztott és szimpatikusnak vélt szervezetekkel komoly szerepet kap a kapcsolódó

feladatokban és az órán elvégzett munkában. Az egyes blokkok struktúrája nagyban épít a gyakorlati feladatmegoldásra, ennek következtében egy-egy órán a rövid prezentációk mellett túlsúlyban vannak az interaktív feladatok. Ezek mind a civil szervezetek működésével, feladataival, prioritásaival kapcsolatos problémákra fókuszálnak.

Kiemelten fejlesztett komptenciaterületek:A hallgató...Tudás:

Széles körű ismeretekkel rendelkezik a civil szervezetek típusairól és a civil szféra viszonyrendszeréről. Összefüggéseiben látja a civil aktivitások szerepét és társadalomban elfoglalt helyét, jelentőségét, kategorizálni tudja az egyes szervezeteket azok tevékenységi köre szerint.

Saját prioritásokat rendel hozzá az egyes területek fontosságához

Megérti, milyen képességekre van szükség egy civil szervezet menedzseléséhez, tisztában van azokkal a feladatkörökkel, melyeket az egyes szervezetekben be kell tölteni, ahogy azokkal a kompetenciákkal is, melyek mindehhez szükségesek, rendelkezik az elméleti és gyakorlati tudással.

Általános rálátása van azokra a forráslehetőségekre, melyek a civil szervezetek rendelkezésére állnak, képes azonosítani a pályázatíráshoz kötődő követelményeket és szükség esetén saját maga is pályázatokat írni.

Attitűd és nézet: Tudatosítja a civil társadalom szerepét és

jelentőségét az egészséges országos és helyi közösségek működtetésében.

Tudatában van a polgári aktivitások fontosságának, képes reaktívan és proaktívan is fellépni az általa fontosnak tartott ügyek képviseletében.

Fontosnak tartja a sokszínűséget és a helyi közösségek megtartó erejét, különös tekintettel a szlovákiai magyar közösség jellegzetességeire és speciális problémáira.

Képes csoportban dolgozni és aktívan megosztani tudását a feladatmegoldásban, fejleszti kooperációs mechanizmusait.

Képesség: Képes azonosítani a civil szervezetek

működésével kapcsolatos legfontosabb követelményeket.

Képes felállítani egy működőképes struktúrát a civil szervezetek kapcsán, legyen szó akár emberi, akár gazdasági erőforrás-menedzsmentről.

Képes rámutatni azokra a kulcsfontosságú témákra, melyek terén az egyes civil szervezetek ténykednek.

A hallgatók képessé válnak megítélni a hatékony és kevéssé hatékony érdekképviseleti stratégiákat.

A kurzus témakörei bővebb kifejtésben (igény esetén dupla blokkokká összevonható struktúrában):

1. A civil társadalom elmélete A civil társadalomra vonatkozó definíciók. Tevékenységi területek. Bevezetés és feladatleosztás.

2. Civil szervezetek típusai . A civil szervezetek tipológiája és felosztása. Helyi, országos és regionális szervezetek. Civil szervezetek a sajtóban. Különbségek és hasonlóságok felvázolása, definiálása.

3. Civil érdekérvényesítési stratégiák Az érdekérvényesítés fajtái, hatalomelméletek. A passzív elégedetlenségtől az aktív cselekvésig. Gyakorlatok: érdekérvényesítési módozatok és fontosságuk felmérése.

4. A civil szervezetek felépítése. Az önkéntesség és a fizetett aktivitások alapelve. Civil szervezetek kapcsolatlánca. Alapvető funkciók felosztása, egymáshoz való viszonya. A helyi szintű aktivizmus előnyei és buktatói. A civil szervezetek jogi környezete.

5. Prioritások és konfliktusok. Több civil szervezetet magukban foglaló terek. A kooperáció és tevékenységek összehangolásának dilemmája. Aktivisták prioritásai, emberi tényezők.

6. Humán erőforrás-menedzsment és gyakorlati problémák. Az utánpótlás és a

folyamatosság biztosításával kapcsolatos dilemmák ismertetése. Fenntarthatósági és költségvetési alapproblémák.

7. Médiajelenlét, PR. A civil szervezetek és a médiajelenlét, szociális hálózatok menedzselése. Megjelenítési gyakorlatok.

8. Pályázatok és pályázati lehetőségek, pénzügyi önállóság. A pályázati lehetőségek ismertetése. Az önkéntességből a professzionalitásba való átmenet. Programok, projektek és prioritások a pályázatokban. Helyi, régiós és európai lehetőségek.

9. Projektkiértékelés. Összegzések írása, kiértékelés és az eredmények számosításával kapcsolatos gyakorlati problémák

10. Helyi, régiós és országos mozgásterek. A kisebb és nagyobb civil szervezetek közti különbségek. A cselekvés dimenziói régiós szinten és országosan. Nemzetközi kapcsolatok.

11. Hosszú távú fenntarthatóság. A civil szervezetek ciklikusságának fejtegetése. Működőképs, fenntartható struktúrák kialakítása. Kommunikáció és hosszú távú fenntarthatóság a külső szereplőkkel. Akciók folyamatossá tétele és külső szereplők bevonása.

12. A civil társadalom fejlődése Magyarországon. Történeti összefoglaló, kontextus és helyi jellegzetességek.

13. A civil társadalom és az Európai Unió. Uniós kontextus, összefüggések és az Európai Unió társadalomfejlesztési törekvéseinek áttekintése.

Course Title: Public Policy: Theories, Problems, Solutions

Institute of Political Science, Eötvös Loránd TudományegyetemFall term, 2019-2020Course type: ElectiveCredits: 2

Lecturer: Katalin Ámon Availability: Thursdays 12-14 pm

Short description:

When Public Policy started to form as an academic discipline, it was perceived as a form of scholarly endeavour which contributes to the better functioning of democracies. Evidence-based policy making was supposed to result in better policies, better democratic practices and more transparency. Whether this was the case is up for debate. Many criticize policy experts for depoliticizing public policies and excluding citizens from policy debates. Whether evidence-based policy making truly exists in contemporary government, is an other controversial issue.

There are of course many dilemmas arising in relation to public policies. The understanding of these dilemmas greatly depends on one’s views on democracy, the role of the state and the basic principles that governing bodies should follow. The course does not aim to provide answers to these controversies, but to engage students with some of the dilemmas and potential solutions in policy making and explain the origins, methods and theories of Public Policy as a discipline.

This includes an understanding of policy processes, the context that shapes these processes and the various ways these processes can be conceptualized, analyzed and applied in everdyday life. The course introduces students through case studies of contemporary, real-life policy problems to questions like: why it is important to understand how policies are created, dismissed and changed? How can we understand the policy process? How can this knowledge be applied?

Learning outcomes:

A critical understanding of theories about public policy making A critical understanding of the various stages of the policy process The ability to link theories to real-life policy cases and policy

practice The ability to critically analyze policies and communicate the

findings in written and oral forms

Requirements/Assessment:

Students are expected to actively participate in the course, submit the assignments and present their final assignment in the last session of the semester:

Participation 30%o Responding to guiding questions posted online before class

10%o Participation in small group discussions 10%o Participation in plenary discussions 10%

Assignment throughout the semester: writing a policy brief (1500-2000 words) 50%

Final assignment: poster presentation (presentation of policy briefs) 20%

Participation:

Active participation is essential in this course based on a critical understanding and discussion of the required readings. Students are expected to read all the required readings in preparation for the class. Before each class there will be one or two guiding questions posted online to which students are expected to give a short answer based on the readings by 12 am before each class. These answers should demonstrate that the student read the required readings for that specific class. Students are also expected to actively participate in the discussions in class. Discussions will be both held in plenary and small groups. Participation grades will be based on the students participation in the online, plenary and small group discussions. Students can miss one class and one online participation session without providing any explanation.

Policy brief:

A policy brief is a short and concise summary of a policy issue, its potential policy solutions and a policy recommendation. The final assignment of the course is a policy brief of 1500-2000 words (approximately 3 pages). Students are expected to work on this assignment throughout the term. Students are expected to submit a short description of the topic of their policy brief by October 10th. They have to submit the summary of the policy issue by November 7th, the overview of policy solutions by November 21st and the final version of the policy brief by December 10th.

Poster presentation:

In the last class, students will present their policy briefs in a poster presentation format. They are expected to prepare an academic poster for

this session. The posters can be prepared individually, based on one policy brief, however, students are encouraged to present in small teams of two or three persons. In the case of team presentations, students should present their policy briefs together. They can either focus on one policy issue and highlight it from different theoretical perspectives or geographical contexts or they can choose a broader policy area and present problems and potential solutions from that area.

Required readings

Beveridge, R. 2012. “Consultants, depoliticization and arena-shifting in the policy process: privatizing water in Berlin.” Policy Sciences, 45: 47-68.

Dósa, M. 2018. “Welfare and Citizenship: The Case for a Democratic Approach to the Welfare State.” Intersections 4(1), 45-65.

Fischer, F., Millard, G. J., Sidney, M. S. (eds.) 2007. Handbook of Public Policy Analysis: Theory, Politics, and Methods. Boca Raton, Fl.:CRC Press (Chapters 3-6, 11)

Gilens, M., Page, B. 2014. “Testing Theories of American Politics: Elites, Interest Groups, and Average Citizens.” Perspectives on Politics, 12(3), 564-581.

Haney, L. 2002. “Introduction: Conceptualizing the Welfare State”. In: Inventing the Needy: Gender and the Politics of Welfare in Hungary. Berkeley: University of California Press, 1-25.

Hill, M. 2005. The Public Policy Process. Edinburgh: Pearson Education Ltd. (Chapter 1)

Krizsán, A. et al. 2012. Critical Frame Analysis, Working paper: https://cps.ceu.edu/publications/workingpapers/critical-frame-analysis-quing

Lipsky, M. 2010. “The Problem of Resources.” In: Lipsky. M. 2010. Street-Level Bucreaucracy: Dilemmas of the Individual in Public Services. Bew York: Russell Sage Foundation, 29-39.

Moran, M. Rein, M., and Goodin, R. E. (eds.) 2006. The Oxford Handbook of Public Policy. Oxford and New York: Oxford University Press (Chapters 2, 29, Part III)

Course structure

The course consists of 13 weekly seminars. Each of these seminars lasts 90 minutes. In these 90 minutes we discuss the required readings

through existing policy problems. The course consists of the following main topics:

Introduction: What are public policies and what is Public Policy as a discipline?

What forms of citizenship do public policies assume and what kinds of citizens do public policies create?

How do we frame policy problems and why does framing matter? What is the Policy Cycle approach and how can we analyze policies

in this approach? What are the main stages of the policy cycle and what kinds of

problems arise in each stage? What is the role of policy experts? What should be the role of policy

experts? How does globalization affect public policy and vice versa?

Week Topic Required readings1 Introduction to the course Chapter 1 Hill et al.2 Introduction to Public Policy and

Evidence-Based Policy MakingChapter 3 Fischer et al., Chapter 2 Moran et al.

3 Public Policy and Citizenship Dósa 2018, Haney 2002 Introduction

4 Interpreting Policy Problems: Policy Frames

Krizsán et al. 2012

5 Writing a Policy Brief One of the chapters from Part III Moran et al., sample policy briefs

6 Understanding the Policy Process: The Policy Cycle Approach

Chapter 4 Fischer et al.

7 Agenda Setting in Policy Making Chapter 5 Fischer et al.8 Public Policy and Decision-

MakingChapter 6 Fischer et al.

9 Policy Implementation Chapter 9 Hill, Chapter 3 Lipsky 2010

10 Policy Responsiveness and Accountability

Gilens and Page 2014

11 The Role of Policy Experts Chapter 11 Fischer, Beveridge 2012

12 Globalization and Public Policy Chapter 29 Moran et al.13 Conclusions and Poster

PresentationsNo required readings

Tantárgy neve

A Visegrádi országok politikai rendszerei

Képzés- tagozat:

Nappali jogász és politológia BA, MA


2

Tantárgyfelelős:

Tóth László PhD hallgató

Számonkérési forma:

Gyak. jegy (5)

Erős előfeltétel:

-

Gyenge előfeltétel/társfeltétel:

-


-

Előadások tematikája: 1. hét: Bemutatkozás, hallgatói ismeretek feltérképezése, a V4

mint országcsoport jelentősége2. hét: Az országok fő jellegzetességeinek bemutatása;

Lengyelország I. Történelmi előzmények, rendszerváltozás

3. hét: Alkotmány és alkotmányozás Lengyelországban, az államszervezeti rendszer legfontosabb elemei.

4. hét: Pártrendszer és kormányok Lengyelországban 5. hét: Történelmi előzmények és rendszerváltozás

Csehszlovákiában és az utódállamokban6. hét: A Cseh Köztársaság alkotmánya, az államszervezeti

rendszer alapvonalai7. hét: Zárthelyi dolgozat 8. hét: Pártrendszer és kormányok a Cseh Köztársaságban9. hét: Szlovákia alkotmánya, az államszervezeti rendszer alapjai10. h

ét: Kormányok és pártszerkezet Szlovákiában

11. hét:

Összehasonlító jellegű kitekintés Magyarországra

12. hét:

A V4-ek európai integrációja, a V4 mint csoport az EU-n belül

13. hét:

Zárthelyi dolgozat, jegymegajánlás

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek,

szöveggyűjtemények) tanulmányokKötelező és ajánlott irodalom:

1989 – A kommunista diktatúra végnapjai Közép- és Kelet-Európában (szerk.: Burakowski, Adam – Gubrynowicz, Aleksander – Ukielski, Pawel); Rézbong Kiadó – Aeramentum Könyvek, 2014.

A többpártrendszerek kialakulása Kelet-Közép-Európában 1989-1992 (szerk.: Bihari Mihály); Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1993.

Bottoni, Stefano: A várva várt Nyugat – Kelet-Európa története 1944-től napjainkig; Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2014.

Dangerfield, Martin: V4: A new brand for Europe? Ten years of post-accession regional cooperation in Central Europe; Poznan University of Economics Review, v. 14, 2014/4 (http://www.ebr.edu.pl/pub/2014_4_71.pdf)

Enyedi Zsolt, Casal-Bértoa, Fernando: Pártverseny-mintázatok és blokk-politika Kelet-Közép Európában; In.: Politikatudományi Szemle, 2010./1., 7-30. old.

Enyedi, Zsolt – Tóka, Gábor: The Only Game in Town – Party Politics in Hungary; In.: Party Politics in New Democracies (eds.: Webb, Paul; White, Stephen), Oxford University Press, 2007.

Európai Kormányformák Rendszertana (szerk.: Chronowski Nóra-Drinóczi Tímea); Budapest, HVG-ORAC, 2007.

Európai politikai rendszerek (szerk.:Kardos József-Simándi Irén) Bp., Osiris 2004.

Fábián György: A magyar választási rendszer kelet-közép-európai összehasonlításban; In.: Politikatudományi Szemle, 1999./3., 107-126. old.

G. Márkus, György: A törésvonalak három családja a kelet-közép európai pártrendszerekben; Politikatudományi Szemle, 1997/1.

Halász Iván: Államfő, parlament, kormány – Az államszervezet fejlődése a Visegrádi országokban; Budapest, Lucidus Kiadó, 2014.

Hamberger Judit: Csehszlovákia szétválása – Egy föderációs kísérlet kudarca Teleki László Alapítvány, Budapest, 1997

Hamberger Judit: Közép-Európa politikai dimenziójának megvalósítási kísérlete: a visegrádi együttműködés (V4 ); In.: Külügyi Szemle, 2010. Nyár

Kelet-Európa új alkotmányai (szerk. Tóth Károly); Szeged, JATE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, 1997.

http://www.ebr.edu.pl/pub/2014_4_71.pdf

Kitschelt, Herbert: Divergent Paths in Postcommunist Democracies; In.: Political Parties and Democracy (eds.: Diamond, Larry – Gunther, Richard); John Hopkins University Press, Baltimore and London, 2001.

Lenč, Marek: Perspectives of Central Europe Cooperation within the European Union (http://www.culturaldiplomacy.org/academy/content/pdf/participant-papers/2011/april/biec-roa-nua/perspectives_of_central_europe_cooperation_within_the_european_union-_marek_lenc.pdf)

Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai alkotmány, és parlamentarizmus-történet; Budapest, Osiris, 2003

Nič, Milan, Vit Dostál: Central Europe’s Outlook on the EU and Foreign Policy; (http://carnegieeurope.eu/strategiceurope/?fa=62423)

Palotás Emil: Kelet-Európa története a 20. század első felében; Budapest, Osiris, 2003

Romsics Ignác: Közép- és/vagy Kelet-Európa?; In.: BBC History Magazin, 2017./4., 24-29. old.

Sitter, Nick: Cleavages, Parts Strategy and Party System Change in Europe, East and West; In.: Perspectives on European Politics and Society, 3:3; Koninklijke Brill NV, Leiden, The Netherlands, 2002.

Szalai Máté, Zsuzsanna Csornai and Nikolett Garai: V4 Migration Policy: Conflicting Narratives and Interpretative Frameworks; Barcelona Centre of International Affairs; 2017. (http://www.cidob.org/en/articulos/monografias/illiberals/v4_migration_policy_conflicting_narratives_and_interpretative_frameworks)

Szente Zoltán: Európai alkotmány, és parlamentarizmus-történet; Budapest, Osiris, 2006

Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történelmi régiójáról; In. Történelmi Szemle, 1981./3., 313-359. old.

Takesi Hirata: A pártrendszer kialakulása és a választási illékonyság Közép-Európában; In.: Politikatudományi Szemle, 2000./3-4.; 75-96. old.

Tábori Ferenc: A magyar többpártrendszer jellemzése és tipizálása Giovanni Sartori pártrendszer tipológiája alapján (1988-2010); In.: Jog – Állam – Politika, 2014./2., 105-123.

http://www.cidob.org/en/articulos/monografias/illiberals/v4_migration_policy_conflicting_narratives_and_interpretative_frameworks



http://carnegieeurope.eu/strategiceurope/?fa=62423

http://carnegieeurope.eu/strategiceurope/?fa=62423

http://www.culturaldiplomacy.org/academy/content/pdf/participant-papers/2011/april/biec-roa-nua/perspectives_of_central_europe_cooperation_within_the_european_union-_marek_lenc.pdf



old. Trends of Visegrad Foreign Policy (ed: Vit Dostál);

Association for international affairs (AMO), 2015 (http://trendyv4.amo.cz/files/paper_en.pdf)

ifj. Trócsányi László: Alkotmányozás és rendszerváltás Közép- és Kelet-Európában; In.: Jogtudományi Közlöny, 1995. augusztus, 384-390. old.


írásbeli dolgozat

Egyebek:

http://trendyv4.amo.cz/files/paper_en.pdf

Tantárgy neve A politikai cselekvés elmélete; a választói magatartás lehetséges racionális alternatívái


2

Tantárgyfelelős: Miskó Dávid PhD hallgatóSzámonkérési forma:

Gyakorlati jegy (5)


-


-

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezetés; a kurzus és a követelmények ismertetése;

alapfogalmak2. hét: Bevezetés a politikai szocializációba – elméleti

megközelítések3. hét: Politikai szocializáció és kultúra Magyarországon I.4. hét: Politikai szocializáció és kultúra Magyarországon II.5. hét: Politikai cselekvés Magyarországon 6. hét: A választói magatartás fő modelljei és mérései7. hét: A taktikai/stratégiai szavazás I. (elmélet, Duverger szabály

és hipotézis, egyszerű többségi, egyszavazatos rendszerekben)

8. hét: Őszi szünet9. hét: A taktikai/stratégiai szavazás II. (vegyes választási

rendszerekben, split-ticket voting)10. hét: A gazdasági szavazás elmélete, jelensége; tulajdonságia11. hét: A gazdasági szavazás kutatása, modellek12. hét: A magyar választói magatratás tendenciái; a 2018-as

választási eredmények13. hét: Kurzus zárása, a teszt megírása

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok.


Kötelező:Tóka Gábor: Szavazói magatartás. In: Gallai Sándor – Török Gábor: Politika és Politikatudomány, Aula Kiadó, Budapest, 2005.oBognár Adrienn – Szabó Andrea: Politikai szocializációs modellek Magyarországon, 1990-2016. In: Szabó Andrea – Oross Dániel: Csendesek vagy lázadók? – A hallgatók politikai orientációi Magyarországon (2011-2015)

Stumpf István: Politikai szocializáció, régi dilemmák, új kihívásokSzabó Andrea: A választók. In: Körösényi András: A magyar politikai rendszer – negyedszázad után. Osiris, 2015.Michael S. Lewis-Beck: Economics and Elections: The Major Western Democracies, University of Michigan Press, 1990.Gary W. Cox: Making Votes Count, Cambridge University Press, 1997.Ajánlott:Angelusz Róbert - Tardos Róbert: Választási részvétel és politikai aktivitás. Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai tagolódás Magyarországon. 2005. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2005. 323-384. p.Gazsó Ferenc – Gazsó Tibor: Választói magatartás és pártpreferenciák MagyarországonStumpf István: Az Országház kapujában. Századvég, 2007, BudapestSzabó Ildikó: Folyamatosságok a változásban: kontinuitások a rendszerváltás utáni politikai szocializáció mintáibanGazsó Ferenc – Gazsó Tibor: Választói magatartás és pártpreferenciák Magyarországon


A kurzus első felében a magyar politikai szocializációról és kultúráról, a magyar politikai cselekvésről írott anyagok kerülnek feldolgozásra, kötetlen interaktív bezsélgetések formájában. A kurzus további részében legfőképp a racionális választói magatratás kerül terítékre, magyar példákkal, majd a záró óra a magyar választói magatartás tendenciáit ismerteti, elemzi.

Egyebek: -

Tantárgy neve Radikális pártok felemelkedése – Understanding the emergence of radical parties

Képzés- tagozat: nappali, jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Farkas Attila PhD hallgatóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


-


Nem

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezetés, féléves feladatok és követelmények

ismertetése2. hét: Fogalmi meghatározás és történeti háttér3. hét: A radikális pártcsalád és helyük a

pártrendszerekben4. hét: A radikális pártok népszerűségének keresleti

megközelítései5. hét: A radikális pártok népszerűségének kínálati

megközelítései6. hét: Radikális pártok és a média7. hét: Baloldali radikális pártok8. hét: Jobbik - Kezdetek és a parlamentbe jutás9. hét: Jobbik - Kísérletek a mérséklődésre10. hé

t: Hallgatói előadások

11. hét:

Hallgatói előadások

12. hét:

Hallgatói előadások

13. hét:

Írásbeli beszámoló

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek, könyvrészletek, tanulmányok, jegyzetek.


Mudde, Cas (2000): The ideology of extreme right. New York, Manchester University PressMudde, Cas (2007): Populist Radical Right parties

in Europe. Cambridge University PressNorris, Pippa (2005): Radical Right: Voters and Parties in Electoral Market. Cambridge, Cambridge University PressRóna Dániel (2014): Jobbik-jelenség. A Jobbik Magyarországért Mozgalom népszerűségének okai. Doktori Értekezés. DOI: 10.14267/phd.2015002Filippov Gábor (2011): A név kötelez. In: Politikatudományi Szemle 2011/3 pp. 133–154Lánczi András (2011): Nemzet és radikalizmus. Századvég Politikai Iskola AlapítványEllinas, Antonis (2010): The Media and the Far Right in Western Europe: Playing the Nationalist Card. Cambridge University PressSzabó Gabriella – Bene Márton – Antal Anna – Farkas Attila (2015): Kívül tágasabb! Radikális jobboldali médiumok a magyar médianyilvánosság hálózataiban. In: Politikatudományi szemle 2015/3 pp. 99-125.Kovarek Dániel - Farkas Attila (2017): A Jobbik mérséklődése az egyéni képviselőjelöltek vizsgálatának tükrében. In: Politikatudományi Szemle 2017/1 pp. 31-54.

Vizsgakövetelmények

A hallgatóknak 2-3 fős csoportmunkában kell elemzést készíteniük egy európai radikális pártról, majd azt a szemeszter végén prezentálni. Terjedelem: 8-10 oldal. Határidő: november második fele. Ez a munka adja az érdemjegy 50%-át. A hallgatók írásbeli vizsgát tesznek az utolsó órán. Ez adja az érdemjegy másik 50%-át.

Tantárgy neve Fiatalok és politikaKépzés- tagozat: Nappali jogász, politológus BA, MATantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Papházi Viktor PhD hallgatóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


-


-

Előadások tematikája:1. hét: Bevezetés, óramegbeszélés2. hét: Fiatalok a társadalomban – alapfogalmak3. hét: Politikai szocializáció és az ifjúság4. hét: A fiatalok mint választók5. hét: Politikatörténet és fiatalok6. hét: Politikatörténet és fiatalok Magyarországon7. hét: Fiatalok a magyar politikában – politikai kultúra,

Kádár-korszakhoz való viszony8. hét: Fiatalok a magyar politikában – politikai szocializáció9. hét: Fiatalok a magyar politikában – választói magatartás10. h

ét: Fiatalok a magyar politikában – pártok és civil társadalom

11. hét:

Szubkultúrák a magyar ifjúságban

12. hét:

Ifjúságpolitika Magyarországon

13. hét:

Zárthelyi dolgozat, kurzus lezárása

Tananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik a szemináriumokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények), tanulmányok.


Oross Dániel, 2013: Társadalmi közérzet, politikához való viszony. In: Székely Levente (szerk.): Magyar Ifjúság 2012 – tanulmánykötet. Budapest, Kutatópont, 283-315.Szabó Andrea – Oross Dániel, 2013: A múlt jelene – a Kádár-korszak megítélése a fiatalok körében. Metszetek 2-3., 97-117. pp.Szabó Andrea – Oross Dániel, 2017 (szerk.): Csendesek vagy lázadók? A hallgatók politikai orientációi Magyarországon (2011-2015). Szeged–Budapest, Belvedere Meridionale–MTA TK PTISzabó Ildikó, 2013: Folyamatosságok a változásban: kontinuitások a rendszerváltás utáni politikai szocializáció mintáiban. Metszetek 2-3., 22-39. pp.Székely Levente, 2018 (szerk.): Magyar fiatalok a Kárpát-medencében – Magyar Ifjúság Kutatás 2016 tanulmánykötet. Budapest, Kutatópont Kft.–Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft., 435–457.


Utolsó órai zárthelyi dolgozat megírása vagy prezentáció tartása az oktatóval egyeztetett témában

Egyebek: -

Tantárgy neve Carl Schmitt olvasószeminárium (Carl Schmitt Reading Seminar)


2

Tantárgyfelelős: Derekas Győző PhD hallgatóSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


-


-

Előadások tematikája: 1. hét: Bevezetés: Általános életrajz, a schmitti életmű

szakaszai és kontextualizációjának főbb szakirodalmi irányai, a félév során átbeszélendő irodalmak rövid áttekintése és elhelyezése az életmű főbb problématerületei menténÁltalános-összegző oktatói bevezetés az életmű weimari időszakáról

2. hét: A weimari időszak írásaiból I. – Die Diktatur (1921), Politikai teológia (1922)

3. hét: A weimari időszak írásaiból II. – A parlamentarizmus és a modern tömegdemokrácia ellentéte (1926), Legalitás és legitimitás (1928). Fordulat a totális állam felé (1931),

4. hét: A weimari időszak írásaiból III. – A politikai fogalma (1932-es szövegváltozat)

5. hét: Általános-összegző oktatói bevezetés az életmű náci időszakáról

6. hét: A náci időszak írásaiból I. – A totális állam továbbfejlődése Németországban (1933), Staat, Bewegung, Volk (1933)

7. hét: A náci időszak írásaiból II. - Der Leviathan in der Staatslehre des Thomas Hobbes (1938)

8. hét: A náci időszak írásaiból III. –Völkerrechtliche Formen des modernen Imperialismus (1933), Land und Meer (1936), Großraum gegen Universalismus: der völkerrechtliche Kampf um die Monroedoktrin (1939)

9. hét: Általános-összegző oktatói bevezetés az életmű háború utáni időszakáról

10. hét:

A háború utáni időszak írásaiból I. – Der Nomos der Erde (1950)

11. hét:

A háború utáni időszak írásaiból II. - Die Tyrannei der Werte (az 1959-es szöveg)

12. hét:

A háború utáni időszak írásaiból III. – A partizán elmélete (1963)

13. hét:

A szeminárium lezárása: összegző beszélgetés, konzultáció a kurzus anyagával kapcsolatban felmerülő témákról és ezek kapcsolódásairól a hallgatók saját érdeklődési területeihez, féléves értékelés

Tananyag: A tantárgy tananyagát képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok


A kurzus kötelező irodalmát az egyes órákra kiküldött, a fentiekben meghatározott irodalmak részét képező magyar- és angolnyelvű szövegrészletek jelentik. A kurzus ajánlott irodalmát elsősorban az alábbi, magyar nyelvű szakirodalmak jelentik:Cs. Kiss Lajos: A totális állam elmélete és mítosza. Világosság 2010 ősz. CS. Kiss Lajos: Egy keresztény Epimétheusz. In.: Schmitt, Carl: A politikai fogalma. Válogatott politika- és állam-elméleti tanulmányok. Ford.:

Cs. Kiss Lajos. Budapest: Osiris – Pallas Stúdió – Attraktor: 2002. Cs. Kiss Lajos (szerk.): Carl Schmitt jogtudománya. Tanulmányok Carl Schmittről. Gondolat-Infonia: 2004.Karácsony András: Schmitt Weimarban. In.: Schmitt, Carl: Legalitás és legitimitás. Máriabesenyő-Gödöllő: Attraktor Kiadó: 2006.Karácsony András: A jogtudomány teológusa. Carl Schmitt politikai teológiája. Attraktor Kiadó: 2016.Körösényi András: Carl Schmitt állam- és politikaelméleti alapfogalmai. Politikatudományi Szemle IX/3-4.Szabó Márton: Politika versus politikai. Carl Schmitt „das Politische” fogalma. In.: Szabó Márton (szerk.): Beszélő politika. A diszkurzív politikatudomány teoretikus környezete. Jószöveg Műhely Kiadó: 2000.Szabó Márton: A politikai fogalmának elmélyítése. Carl Schmitt partizánelméletéről. Világosság 2003/7-8.


A félév folyamán egy 30 perces prezentáció tartása a hallgató által választott témában a fentiekben megadott irodalom alapján, vagyegy körülbelül 1000 szavas beadandó házidolgozat elkészítése egyfőbb életművi toposz/problématerület mentén (választható)

Egyebek: Angol szakszövegolvasás szükséges

Tantárgy neveContemporary Hungarian Politics and Society (for exchange students)

Képzés- tagozat: nappali jogász, politológus BA, MA, ErasmusTantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Kovács Beáta, PhD-hallgató ([email protected]) Lakatos Júlia, PhD-hallgató ([email protected])

Számonkérési forma:

Gyak.jegy (5)


-


nem

Előadások tematikája: 1. hét: The Personal – Hungarian Identity: How do

others define us, and how do we define ourselves?

2. hét: The Political – Hungarian Political Institutions and Party System

3. hét: In-between – Hungarian Civil Society and Non-parliamentary Movements

4. hét: Hungary in the World – Famous Hungarian Inventions

5. hét: The Hungarian Youth – Political Socialization and Voting Behaviour

6. hét: Gender as the ”Black Magic”? – Gender Roles and Equality Issues in Hungary

7. hét: Romas as the Other in Hungary 8. hét: Field trip9. hét: The Change of Regime – Transition to democracy

and a market economy 10. hét: From East to West – The Changing Geopolitics of

Hungary (NATO, EU accession)

11. hét: Hungary and the EU – The Politicization of European Integration

12. hét: How can we define the Orbán-regime? Interpretations of the Hungarian Political System

13. hét: Final testTananyag: A tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát)

képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként

megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok


Körösényi, András; Tóth, Csaba; Török, Gábor (2009): The Hungarian Political System. About the Hungarian Democracy Series. Demokrácia Kutatások.

Hajdú, Zoltán (2005): Hungary's Changing Geopolitical Situation During the Transitional Period. Györgyi, Barta (eds).: Hungarian Spaces and Places: Patterns of Transition. Centre for Regional Studies. Hungarian Academy of Sciences. 28-50. https://core.ac.uk/download/pdf/50569854.pdf

Zsolt, Enyedi (2016): Paternalist populism and illiberal elitism in Central Europe, Journal of Political Ideologies. 21:1, 9-25, DOI: 10.1080/13569317.2016.1105402

Pinter, Joseph (2008): Democratic Transition in Hungary. Indiana University. https://worldview.stratfor.com/region/europe/hungary

Gregor, Anikó; Kováts Eszter (2018): Women's Affairs 2018 - Societal Problems and Solution Strategies in Hungary. Friedrich Ebert Stiftung. http://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/14462.pdf

Feischmidt, Margit; Pulay, Gergő (2017): 'Rocking the nation’: the popular culture of neo-nationalism. Nations and Nationalism, Volume 23, Issue 2 April 2017, 309–326.

Horváth, Kata (2012): Silencing and Naming the Difference. Stewart, Michael (eds.): The Gypsy ’Menace’. Populism and the New Anti-gypsy Politics. London, Hurst & Company. 117-136.


írásbeli teszt

Egyebek:

http://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/14462.pdf

http://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/14462.pdf

https://worldview.stratfor.com/region/europe/hungary

https://worldview.stratfor.com/region/europe/hungary

https://core.ac.uk/download/pdf/50569854.pdf

Tantárgy neve Changing dynamics of parliamentsKépzés- tagozat: nappali jogász, politológus BA, MA, ErasmusTantárgy kreditszáma:

2

Tantárgyfelelős: Cabrera Alvaro PhDSzámonkérési forma:

Gyak. jegy (5)


-


nem

Előadások tematikája: 1. hét: Introduction, course requirements2. hét: Parliaments’ from a historical point of wiev3. hét: Parliaments’ legislation function4. hét: Parliaments’ oversight function5. hét: The Hungarian National Assembly6. hét: International parliamentary cooperations7. hét: Public policy and parliaments8. hét: E-parliament and e-parliament models9. hét: Parliamentary regulatory impact analysis and

foresight10. hét: Citizens and parliaments11. hét: Autonomy of parliament12. hét: Parliament of the future13. hét: Final test



Michael Koß: Parliaments in Time The Evolution of Legislative Democracy in Western Europe, 1866-2015 Oxford University Press 2018.Horne, Alexander Le Sueur, Andrew: Parliament legislation and accountability Oxford Portland Hart Publishing 2016McKay, W. R. : Parliament and Congress: Representation and scrutiny in the twenty-first century / William McKay, Charles W. Johnson. Oxford : Oxford University Press, 2010.Dr. Soltész István (szerk.): The Hungarian

http://opacplus.ogyk.hu/primo-explore/fulldisplay?docid=OGYK000969921&context=L&vid=OGYK&lang=hu_HU&search_scope=CATALOGUE&adaptor=Local%20Search%20Engine&tab=default&query=any,contains,legislation&sortby=rank&offset=0

http://opacplus.ogyk.hu/primo-explore/fulldisplay?docid=OGYK000969921&context=L&vid=OGYK&lang=hu_HU&search_scope=CATALOGUE&adaptor=Local%20Search%20Engine&tab=default&query=any,contains,legislation&sortby=rank&offset=0

National Assembly Center for Parliamentary Management Bp., 2009.Weatherford, J McIver: Tribes ont he Hill New York Rawsome, Wade, c 1981.Rush, Michael: Parliament today Manchester Manchester University Press 2005Website of the Inter-Parliamentary Union:https://ipu.org/ (and from here all national parliamentary websites if needed)Website of the Hungarian National Assembly:https://www.parlament.hu/en/web/house-of-the-national-assemblyWebsite of the European Centre for Parliamentary Research and Documentation (ECPRD)https://ecprd.secure.europarl.europa.eu/ecprd/public/page/aboutWorld E-parliament Report 2018. © Inter-Parliamentary Union, 2018. ISBN 978-92-9142-735-2Global Parliamentary Report 2017—Parliamentary oversight: Parliament's power to hold government to accounthttps://www.ipu.org/resources/publications/reports/2017-10/global-parliamentary-report-2017-parliamentary-oversight-parliaments-power-hold-government-accountGlobal Parliamentary Report 2015 The changing nature of parliamentary representationhttp://archive.ipu.org/pdf/publications/gpr2012-full-e.pdf


írásbeli teszt

Egyebek:

http://archive.ipu.org/pdf/publications/gpr2012-full-e.pdf

http://archive.ipu.org/pdf/publications/gpr2012-full-e.pdf

https://www.ipu.org/resources/publications/reports/2017-10/global-parliamentary-report-2017-parliamentary-oversight-parliaments-power-hold-government-account



https://ecprd.secure.europarl.europa.eu/ecprd/public/page/about

https://ecprd.secure.europarl.europa.eu/ecprd/public/page/about

https://www.parlament.hu/en/web/house-of-the-national-assembly

https://www.parlament.hu/en/web/house-of-the-national-assembly

https://ipu.org/

Documents

· Web viewNéhány éve még mindenki az „EU-válságok” soráról beszélt, mint amilyen a görög/euró-válság, az ukrán/orosz-válság, a migrációs válság, vagy a