1. Stratégiai Információmenedzsment I.

1. Az információmenedzsment alapfogalmai

Adat: Olyan szimbólumsorozat, mely későbbi felhasználás céljából a meglévő állapotok jellemzőit továbbításra és megőrzésre alkalmas formában rögzíti.

Információ: Olyan adat, közlés, hír, amely a címzett által értelmezhető, célja a bizonytalanság csökkentése, az alternatívák közti döntés elősegítése.

Tudás: A valós világnak, dolgoknak, tényeknek, jelenségeknek, köztük lévő kapcsolatnak az emberi tudatban történő visszatükröződése.

Információ(s)rendszer (IR): Feladata az adatok és információk pontos tárolása, ellenőrzése, rendszerezése, továbbítása, a szervezet célja szerinti feldolgozása és igény szerinti megjelenítése.

Információtechnológia (IT): Olyan módszerek, eszközök, technikák és hálózatok összessége, amelyek segítségével lehetővé válik az információrendszerek hatékony megvalósítása.

Információmenedzsment (IM): Egy szervezet információrendszereinek és információtechnológiájának létrehozása, hatékony kihasználása és működtetése.

2. Az üzleti környezet és az IT viszonya

Globalizáció -> erősebb verseny -> intenzívebb kapcsolatok a vállaltok között. Fontos a vevői igények feltérképezése, információk gyorsabb és pontosabb gyűjtése. Ezekre a kihívásokra az IT fokozottabb felhasználása lehet a válasz. Vállalatok üzleti környezetét meghatározó hatások:

Piaci hatások: Élesedő verseny, globalizáció, változó piacok és fogyasztói igények, a vásárlók nagyobb befolyása.

Technológiai hatások: Gyors technológiai változás, ezzel párhuzamosan gyors avulás, információs túlterhelés, költség/teljesítmény hányados intenzív csökkenése.

Társadalmi hatások: Etikai és jogi kérdések előtérbe helyeződése, politikai változások, megváltozott természetű munkaerő, társadalmi felelősségvállalás fontossága.

Válaszok az IT segítségével:

Stratégiai rendszerek kifejlesztése: IT alapú információrendszerek kialakítására van lehetőség, mely segíti a vállalatot a fenti kihívásokra stratégiai szintű válaszadásban. Példa: Versenytársakkal szembeni belépési korlátok emelése, kedvező vevői-beszállítói kapcsolatrendszer kialakítása.

Folyamatos minőségfejlesztés: A minőség-ellenőrzés folyamatát és időtartamát az IT segítségével tudják javítani. A TQM (ott javítani a folyamaton ahol csak lehetséges) gyakorlati módszerét az adatok strukturált gyűjtésével és elemzésével képes az IT javítani.

Üzleti folyamatok újraszervezése (BPR): A BPR az alapvető vállalati folyamatokat gyökeresen megváltoztató szervezet-átalakítási folyamat, mely az IT hatékony segítsége nélkül nehezen kivitelezhető. Átalakítható a szervezet struktúrája, kultúrája, értékteremtő folyamatai, a felhasznált technológia. Az IT képes hatékonyan közreműködni a ciklusidő csökkentésében, a csoportmunka koordinációjában, új szövetségek kialakításának szervezésében.

Üzleti tevékenységek kialakítása: Innovatív vállalatok esetében fontos a stratégiai szövetségek létrehozása -> közös kutatás-fejlesztési együttműködés, hosszú távú szállító-vevő kapcsolatok, logisztikai rendszer.

Elektronikus kereskedelem: Elképzelhetetlen az IT igénybevétele nélkül. Alapvetően megváltoztatja a szervezeti kapcsolatokat és folyamatokat, ha lehetőség van a felhasználására vállalatközi együttműködés céljából.

3. Az IT korszakváltozásai

Elektronikus adatfeldolgozási (DP) korszak:

Hatékonyság kulcsa -> információfolyamatok automatizálása. Fő feladat: működésellenőrzés (számlázás, könyvelés, készletnyilvántartás). Elektromechanikus eszközök: lyukkártya, lyukszalag -> adatok tárolása és

visszakeresése. Nagyszámú szakember alkalmazása vált szükségessé: rendszerszervezők,

programozók, adat előkészítők, szoftveres szakemberek. Több feladat -> termelési osztályok megalakulása, adatfeldolgozási (DP)

osztályok alakultak Automatizálás, költségkontroll és hatékonyság korszaka. Számítógépeket leginkább bérlik, vagy gépidőt vesznek. Az üzlet és az

informatika el sem kezd összeforrni. IT szempontból költségminimalizálás a cél.

Vezetői információs rendszerek (MIS) korszaka:

Hatékony adatfelhasználás -> integrációra való törekvés. Felhalmozódott adatmennyiség mérete már érdemben segíthette a

döntéshozatalt, létjogosultságáról azonban nehéz volt meggyőzni a menedzsereket.

Megjelennek a személyi számítógépek és a grafikus felület. Termelékenység és személyes hatékonyság időszaka. Számítógépeket alkalmazottak kezelik, azonban hálózat még nincs a gépek

között. IT szempontból költségminimalizálás a cél.

Stratégiai információs rendszerek (SIS) korszaka:

Cél -> versenyképesség megtartása és növelése (egyre nagyobb IT költségek). Legnagyobb probléma a kompatibilitás hiánya (új és nagytömegben gyártott

szoftverek és hardverek összeférhetetlenek egymással). Új belső üzleti modellek időszaka. Számítógépek között valódi kommunikáció valósul meg. Integrált vállalatirányítási rendszerek, adattárházak kifejlesztése.

4. Stratégiai IR-ek tervezése

Stratégiai IR-ről beszélünk, ha

javítja a szervezeti teljesítményt, segíti a stratégiai célok elérését, megváltoztatja az üzleti viselkedést és versenyt.

SIR-ek jellemzői:

belső helyett külső fókusz, hangsúly a versenytársakon, beszállítókon és vevőkön van,

értékhordozás a cél (ne olcsóbban, hanem jobban), üzleti partner is részesedjen az értéktöbbletből, fogyasztói gondolkodás megértése, innovációnak üzleti alapja van, felgyülemlett információt üzleti fejlesztésre használják.

2. Stratégiai Információmenedzsment II.

1. IT stratégiai rács

Stratégiai Rács

Kérdés, hogy iparágon belül mekkora a meglévő, illetve a fejlesztendő rendszerek hatása, és milyen lehetőségeket kínálnak.

Támogató : sem a jelenben, sem a jövőben nem játszik meghatározó szerepet. IT csak részfunkciót lát el (szövegszerkesztő). Pl: takarítóvállalat.

Termelési : meglévő IT rendszerek fontosan, de a fejlesztésnek nincs értelme. Pl: faipari termelő üzem -> rönkadatleolvasó rendszer.

Átalakuló : a jelenlegi rendszerek nem elég korszerűek, de az IT fejlesztésével a stratégia célok elérhetőek. Pl: áruházlánc kommunikáció rendszere a beszállítókkal.

Stratégiai : stratégiai információrendszerek, amennyiben a jelenben és a jövőben is stratégiai fontosságúak. Pl: bankok

2. Infúziós kontra diffúziós mértékek modellje

Diffúzió : az IT irányítási mennyire decentralizált. Infúzió : a vállalat milyen mértékben függ az IT-tól.

Kis diffúzió és kis infúzió: IT irányítása centralizált, IR-ek jelentősége alacsony. (DP korszak)

Kis diffúzió és nagy infúzió: IT irányítása centralizált, IR-ek jelentősége nagy. Nagy diffúzió és kis infúzió: IT irányítása decentralizált, integráció az

együttműködésen múlik. Nagy diffúzió és nagy infúzió: IT irányítása decentralizált, nehezen

irányítható, komplex környezet. Kulcsfontosságú rendszerek szétesésének kockázata fenn áll.

3. IT szerepe a stratégiai tervezésben

Kompetitív előny megszerzéséhez 3 fő stratégiai út mentén lehet eljutni: költségdiktáló, differenciáló és összpontosító.

Költségdiktáló: szélesebb ipari szegmensben akar előnyre szert tenni, alacsonyabb költségszinttel.

Differenciáló: szélesebb szegmens, de cél a megkülönböztető előny megszerzése. Fókuszáló: alternatívája a költségelőny és a differenciálás. Speciális földrajzi vagy

fogyasztói rétegre fókuszál.

Az IT nyújtotta kompetitív előny sem tart örökké, rövid távú, ideiglenes. Nagyobb befektetés nagyobb nyereséggel és kockázattal is jár, ez a „first mover” probléma.

4. IT szerepe Porter 5 erő modelljében

A modell bemutatja azokat a tényezőket, melyek befolyásolják a szervezet iparági nyereségességét annak üzleti környezetében.

Új belépők fenyegetése : Új kapacitás jelenik meg, mely csökkenti az árakat. IT lehetőséget ad a belépési korlátok növelésére, vagy ledöntésére.

Vásárlók alkupozíciója : árak lefaragása, magasabb fogyasztói igények. IT segítségével könnyebben kiválaszthatóak a vevők, információt kaphatunk róluk.

Szállítók alkupozíciója : minőségi szint romlása, emelkedő árak. IT segít partnerek közötti választásban.

Helyettesítő termékek / szolgáltatások lehetősége : IT segít az ár/teljesítmény reláció javításával, termék újratervezésével.

Üzletágon belüli verseny : ár, termék és szolgáltatás verseny. IT révén költséghatékonyság, differenciálás érhető el.

5. Informatikai stratégiák

Központilag tervezett stratégia : célja a vállalati és IR stratégia integrálása. IT-nak alárendelt, támogató szerepe van.

Élenjáró stratégia : folyamatos cél a technológia megújítása. Kísérletezés. A szabad piac : a felhasználó a leghivatottabb a saját igényeinek és lehetőségeinek

meghatározására. A monopólium stratégia : a szervezetben csak egy forrása lehet az IR

szolgáltatásoknak. Célja a felhasználók elvárásainak kielégítése. Szűk erőforrás stratégia : szigorú költségkorlátok.

A szükséges rossz : számítógépek használatának legnagyobb mértékű korlátozása.

6. 7S modell IT értelmezése

Strategy (Stratégia) Structure (Struktúra) Systems (Rendszerek) Shared Values (Megosztott értékek) Skills (Szervezet képességei) Staff (Szervezet emberi összetétele) Style (Vezető csoportok, személyek viselkedése)

3. Rendszerfejlesztési elvek

1. Modellszemlélet

Bonyolult IR-ek fejlesztésekor nehezen átlátható az egész rendszer mindenre kiterjedő működése. A fejlesztés szükséges eleme a pontosan definiált változtatás, ehhez ismerni kell a működés elvét és technológiáját. Elemezni kell a:

rendszer összetevőit, rendszert leíró adatok struktúráját, adatok áramlását, rendszer reakcióit, rendszer funkcionalitását.

Modellezés segítségével szemléltethető a meglévő / megvalósítandó rendszer. Modellezés nélkül a komplex rendszerek áttekinthetetlenségük miatt kezelhetetlenek lesznek. Komplex rendszerek esetén részegységeket vizsgálhatunk, majd azokat absztrahálhatjuk. Ekkor a modellezett alrendszert egyszerűsített (irreleváns részeket elhagyjuk) formában írjuk le.

Egyik formája, amikor a rendszerfejlesztő megfogalmaz egy lehetséges eljárást, azt lefordítja a modellezés nyelvére, majd a programozási nyelvre, amely a számítógép feldolgozásával válik működőképessé.

Egyszerre kell alkalmazni a top-down (elemzett rendszer még ismeretlen, bonyolultsági fok nagy) és a bottom-up (alulról felfelé építkezés, kihagyott részletek vizsgálata) eljárást.

2. Iterativitás

Informatikai fejlesztések során a munkavégzést több kisebb egységre osztjuk fel, így hatékonyabb. Az iteráció egy munkafolyamat lépésenkénti végrehajtása, az új kiindulási alap mindig az előző lépés eredménye. Előnyei többek között, hogy

csökkenti a ráfordítási kockázatot, a termék nagy valószínűséggel időben készül el, növeli a munkavégzés hatékonyságát, gyorsítja a fejlesztési folyamatot, felhasználó igényekhez folyamatosan tud alkalmazkodni.

3. Architektúra szemlélet

Architektúra egy rendszer elemeinek és működési folyamatainak strukturális nézete. Megmutatja, hogy a rendszer egyes részei hogyan működnek együtt. Minél komplexebb a rendszer, ez annál fontosabb. Az architektúra kifejezi

a rendszerelemeket és azok szerveződését, elemek egymáshoz való viszonyát, strukturális elemek együttműködését, elemek rendszerbe szerveződését.

Akkor optimális az architektúra, ha új elemeket tudunk a rendszerbe építeni vagy eltávolítani, anélkül, hogy megváltozna a jelenlévő. Az architektúrának különböző nézetei lehetnek, függően a fejlesztési elvtől.

Üzleti architektúra: Kifejezi a szervezeti folyamatok struktúráját, az üzleti és domén elemek egymáshoz kapcsolódását.

Logikai architektúra: Konceptuális megközelítés, a rendszer egyértelmű, érthető modelljét ábrázolja, meghatározza az építőelemeket és a funkcionalitást.

Fizikai architektúra: A rendszer technikai, technológiai jellemzőit vizsgálják (hardver, fizikai egységek).

4. Modularitás

Komponensszemlélet. Top-down-hoz hasonlóan a fejlesztendő rendszert modulokra bontjuk. Komponensek/modulok könnyebben definiálhatóak, ellenőrizhetőek. Paraméterei

elemekre bonthatóság, kombinálhatósági igény, érthetőség, hibák javíthatósága.

Filozófiája a komponensalapú fejlesztési elv. Ekkor a rendszer a fejlesztés ideje alatt előre definiált elemekből építkezhet. Komponensek fejlesztési folyamatának fázisai:

komponensek készítése, komponensek egymáshoz illesztése, együttműködés biztosítása.

5. Egyéb fejlesztési elvek

Kétszintű tervezés elve : Fejlesztési munka előtt előzetes költségszámításokat végeznek. A fejlesztés előrehaladtával pontosítják a kalkulációkat.

Elkötelezettség : Cél a felhasználói igények teljesítése. Feltétele, hogy az informatikai szakember szoros kapcsolatban legyen a felhasználóval. Fontos a kommunikáció és a meglévő informatikai erőforrások kihasználása.

Késleltetett döntések elve : A fejlesztést egy egészként kell kezelni, globálisan kell rá tekinteni. Egy adott fejlesztési lépésben látni kell annak az egész fejlesztésre gyakorolt hatását.

Logikai és fizikai lépések különválasztása : Nagyobb, több alegységet is magukba foglaló rendszerek esetén a rendszer platform független, logikai mását alkotjuk meg (PIM modell (objektumok, jellemzők)) először. Ez a fizikai tervezés (PSM modell (rendszer tartalma, elérhetősége, formája)) alapja.

Fejlesztés projektszemlélete : Több szakember összehangolt munkája szükséges, team munka. Projekt formájában lehet eredményes (megfelelő szakmai irányítás).

Ügyfélközpontúság : A felhasználó számára egyszerű, elvárásainak megfelelő szoftvert kell készíteni, teret kell engedni a követelmények megfogalmazásának.

Ergonómia : Létezik hardver- és szoftver ergonómia. Hardver, amikor a munkavégzés helye optimálisan van kialakítva (bútorok, számítógépek elhelyezése). Szoftver ergonómia lehetővé teszi, hogy a munkavállaló magas szinten elégítse ki munkavégzés közben a testi, szociális és szellemi igényeit.

4. Rendszerfejlesztési folyamatmodellek

1. Vízesésmodell

Nevezik fejlesztési életciklus modellnek is. A folyamat egymásra épülő lépésekből áll. Elemzés, tervezés, kódolás és tesztelés lépéseinek egymás után történő végrehajtása a folyamat alapja. Fejlesztés módszertanának mindig jelen lévő fázisai:

Kiindulási szakasz: Fejlesztendő probléma, felhasználói igények megfogalmazása. Fázisai:

szervezet feltárása, probléma azonosítása, elemzése, megvalósíthatósági tanulmány, projekt megszervezése, szervezeti-üzleti modell kialakítása, követelmények specifikálása.

A problémafeltárás is fontos, fázisa során meghatározzuk a szervezeti működést hátráltató zavarokat. Lépései:

felhasználók által érzékelt problémák feltárása, szervezeti célok megismerése, folyamatok feltárása, kapcsolódó pontok meghatározása, megoldási vázlatok, elvárások körvonalazódása, követelmények megfogalmazása (rendszerrel szembeni).

Eredménye egy dokumentum, amely leírja a fejlesztési környezetet, kritikus pontokat, illetve, hogy milyen nehézségek lehetnek.

A megvalósíthatósági javaslat a felhasználó számára nyújt segítséget, mégpedig abban, hogy belevágjon-e a beruházásba. Fázis lépései:

megvalósíthatósági elemzés, megoldási alternatívák, költséghatékonysági elemzés, javaslat a továbbiakra.

Eredménye egy jelentés, melyben összefoglalásra kerül a jelenlegi rendszer problémája, megfogalmazzák az elvárásokat és igényeket, megbecsülik a beruházás várható megtérülését.

Tervezési szakasz: elkülönítjük a platform független (logikai) és a platform specifikus (fizikai) modellt. Ezek alapjai a programtervezési és tesztelés tervezési munkáknak, hardver- és szoftverigény meghatározásának.

Logikai tervezés: Technológia független (konceptuális). Meghatározzuk a létrehozandó rendszer objektumait (és kapcsolataikat) és a rendszer architektúráját. PIM modell.

Fizikai tervezés: Hardver- és szoftverigények, illetve a rendszer működési környezetének meghatározása.

Eredményük a rendszerterv, amely az említetteken túl tartalmazza a hálózati környezetet is. Része még a szervezeti felelősségek dokumentációja és a képzési terv.

Kivitelezési és ellenőrzési szakasz: Programkomponens és programrendszer architektúrájának meghatározása. Egy bizonyos programnyelven elvégzik a kódolási munkát. Fejlesztési főfolyamat részeként megvalósul a folyamatos tesztelési- ellenőrzési munka. Verifikációs tesztelésnél programhelyességi teszteket futtatunk, míg validitási vizsgálat esetén a rendszer megbízhatóságát vizsgáljuk. Mindemellett felhasználói kézikönyv létrehozása, illetve az installálás, próbaüzem és átadás is itt valósul meg.

Üzemeltetés: Rendszer folyamatos felügyelete és ellenőrzése. Rendszerfelügyelet feladatai:

üzemeltetés, minőség-ellenőrzés, teljesítménymérés, beszerzések biztosítása, rendelkezésre állás, felhasználói elégedettség monitorozása, szoftver módosítása (igény szerint), szolgáltatás színvonalának ellenőrzése.

2. Visszacsatolásos és klasszikus vízesésmodellek

A klasszikus vízesés modellnél fejlesztés fázisait lépésről lépésre hajtjuk végre. Nincs lehetőség egy előző fázisra történő visszatérésre. Újabb fázis akkor kezdhető, ha az előző lezárult. Releváns, ha a felhasználó ismeri a saját igényét és az összes fázis előre definiálható. Nagyobb fejlesztés esetén nem hatékony.

A visszacsatolásos vízesés modell hatékonyabb. Lehetőség van a korábbi fázishoz való visszatérésre. Hibák kijavíthatóak.

3. V-modell

Top-down és bottom-up technika alkalmazása. Top-down-nál a rendszert kisebb egységekre bontva fokozatosan jutunk el egyre beljebb. Bottom-up-nál alulról felfelé, fokozatosan integráljuk be az alrendszereket.

4. Inkrementális fejlesztés

Akkor beszélhetünk inkrementális fejlesztésről, ha csak a felhasználó kritikus elemeket fejlesztjük lépésről lépésre, illetve folyamatos visszacsatolást végzünk. Minden részben az analízis, tervezés és megvalósítás fázisai ismétlődnek. Egyes elemeknek több verziója készül, a legmegfelelőbb kerül beépítésre. Hátránya a nagy átfutási idő és a sok munka. Mégis ez a legszéleskörűbben használható módszer, mert nem tudjuk mindig előre a rendszer architektúráját, nehezen választható meg a legalkalmasabb technológiai feltételrendszer és sokszor nem tudjuk definiálni a fejlesztéssel kapcsolatos elvárásokat.

5. Működő modellek

Közös bennük, hogy a felhasználónak nincsenek pontosan definiálható elvárásai. Kísérletsorozat történik az egyes programelemeket illetően. Működő modell (prototípusszemléltető fejlesztési paradigma) az, amikor a fejlesztő a felhasználónak egy bemutatható modellt készít, ezzel elősegítve a felhasználó döntéseit.

A fejlesztendő rendszer prototípusának bemutathatónak kell lennie. Csoportosítása a felhasználó számára készítendő mintarendszer szerint:

Papír-ceruza modell: Rajzokkal, ábrákkal mutatja be a kommunikáció tervét. Szimulált működés: A felhasználó által érzékelt funkciókhoz készítik a programokat,

olyan érzés, mintha a kész rendszert tesztelné. Implementált rendszer: Gép prezentáció, bemutatja a teljesen kifejlett rendszer

működését és azt, hogy mennyivel jobb a jelenleginél. Amennyiben a kész rendszer nem egyezik a felhasználói igényekkel az áttervezésnek komoly költségei és többletmunkája van.

Csoportosítás a rendszer bemutatásának és megismerésének módja szerint:

Feltáró prototípuskészítés (eldobható prototípus): Felhasználói igények meghatározására szolgál. Kiindulási alap egy közel megfelelő rendszer kidolgozása, majd finomítás a vevői igények szerint.

Tapasztalatokon alapuló prototípuskészítés (eldobható prototípus): Fejlesztő tapasztalati alapján készít egy prototípust, amely a felhasználó igények ismerete nélkül is specifikálható később.

Evolúciós prototípusfejlesztés: Apró lépések a prototípustól a végtermékig. Felhasználó a teljes folyamatot végigköveti.

Az eldobható prototípusok nem szerves részei a végterméknek. Hátrányaik:

nem tartalmaz minden elemet, sok rendszerjellemző nem tesztelhető, prototípusvázlatok készítése nem dokumentált.

Evolúciós prototípusfejlesztés hátrányai:

komplex rendszer esetén a különböző team tagok által fejlesztett al-prototípusok nem lesznek összeférhetők,

követelményspecifikáció nincs előzetes elfogadtatva a megbízóval.

A prototípuskészítés és implementálás során több probléma is adódhat. Fejlesztők gyorsaság érdekében kompromisszumokat kötnek (nem szükséges funkciók maradnak benne, vagy szükségesek maradnak ki a termékben/ből). Probléma lehet, hogy a szervezetről alkotott kép nem tökéletes. Általános előnyei:

legfontosabb funkciók gyorsan kialakulnak, megrendelő igények menet közbeni figyelembe vétele, kevés esély arra, hogy felesleges opció kerül be a rendszerbe.

Általános hátrányai:

zűrzavaros, kaotikus rendszer készül, működése bizonytalanná válik, kompatibilitási problémák az egyes részek között.

Akkor javasolt, ha van mód a szimulált működés bemutatására. Ekkor a felhasználó időben látja a rendszer működését különböző esetekben.

6. Életciklus modellek kritikája

A tevékenységek lineáris úton, egymást követően valósulnak meg, egy újabb feladat csak akkor kezdhető el, ha az előző befejeződött. Fontos definiálni, hogy az adott fázist mikor tekintjük befejezettnek. Előnyei:

világosak a tevékenységek, egyszerű megvalósítás, részletessége miatt biztos alap a tervezési fázisnál.

Hátrányai:

a rendszerek ritkán követik a gyakorlatban a kívánt szekvenciális folyamatokat, feltételezi, hogy a felhasználói igények pontosan ismertek, nagy türelmet igényel a felhasználótól, sietség miatt lehetnek hibák.

Alkalmazása ott célszerű, ahol a fejlesztést előre definiált elvek mentén lehet elvégezni. A rendszerre igaz, hogy:

alkalmazkodik a felhasználói igényekhez, nincsenek felesleges elemek, hosszú a fejlesztés átfutási ideje, terméket nem lehet más szervezetnél használni, drága az egyedi igények miatt.

5. Elektronikus kereskedelem

1. Az elektronikus kereskedem előnyei és hátrányai

Előnyei:

tranzakciós költségek csökkennek (felhasználó költségei (idő) nőnek), kereskedők költségei könnyebben nyomon követhetőek és összesíthetőek, nagyobb valószínűség a kereslet és a kínálat egymásra találásában, erősebb önszabályozás, ami a vevő számára hasznos, könnyebben meg lehet felelni a fogyasztói igényeknek a gyűjthető adatok miatt, részletesebb és olcsóbb tájékoztatás a termékről, kényelmes vásárlás, élmények és a szórakozás lehetősége is kapcsolódik hozzá.

Hátrányai:

magas költségek, sok probléma, hagyományos struktúrájú vállalatok életében az on-line részleg elkülönül, lassú kiszállítás, hibás termék, alacsony bizalmi szint, visszaélések száma nő.

2. Az internet szerepe a kereskedelemben

Az internet szükséges feltétele az e-kereskedelemnek. Az internet fejlődésének 4 fő szakasza van:

1. szakasz: 1990-es évek közepéig tartott. Ingyenes internet. Információért nem fizettek, hanem cserébe információt adtak. Annyira nem jellemző a magán személyek jelenléte.

2. szakasz: Még mindig ingyenes, de egyre inkább terjed, magánszemélyek is használják. Elektronikus levelezés, első termékek és magánoldalak.

3. szakasz: 90-es évek végén megszűnik az ingyenesség, egyre több cég ismeri fel a benne rejlő lehetőségeket (dot.com) vállalatok, fellendülés után gyors bukás történt.

4. szakasz: Napjainkban egyfajta átmenet az ingyenesség és a közösségi jelleg között.

3. A2A, A2B, B2B, B2A üzleti modellek elektronikus megoldásai

A csoportosítást a szerint végezhetjük, hogy a tranzakciók során kiket tudunk az ügylet részvevőiként megnevezni.

A2A (Administration to Administration) modell: Elektronikus közigazgatás, kormányzati és közigazgatási szervek közötti információ csere. Előnye az egyszerű adatcsere és a kormányzati adatok a közszféra számára is elérhető információkat szolgáltatnak.

A2B (Administration to Business) modell: Elektronikus közbeszerzések. Mo-n nincsenek nagy hagyományai, világ bankszektoraiban igen. Összehasonlító konstrukciók esetében lehet sikeres.

B2B (Business to Business) modell: Vállalatközi elektronikus üzletvitel. Vállalkozások a tranzakciókat szabványos elektronikus adatátvitellel vagy az interneten bonyolítják le. Adatbázisaikat összekötik a közös feladatvégzés érdekében. Például: logisztika, termelő- és kereskedelmi lánc, információk vétele/adása vagy K+F együttműködése. Legnagyobb része az e-kereskedelemnek. Legnagyobb forgalmat generálja világszerte. A B2B alkalmazása jóval megelőzte az internet megjelenését.

B2A (Business to Administration) modell: Üzlet és a kormányzat közötti kereskedelem. Vállalatok terjeszkedhetnek a közhivatalok felé is. Szükséges termékek beszerzése elektronikus úton, idő és költség megtakarítás. Szigorú jogi előírások, eltérő hozzáállás.

4. Elektronikus piacterek

Elektronikus piactér olyan platform, ami otthont nyújt az elektronikus kereskedésnek. Az információk megfelelő áramlása biztosított a tranzakciók során. Sok eladó és sok vevő együttes jelenléte. Tranzakciók gyors lebonyolítása. Létező változatai:

Nyitott és zárt piacterek Zárt: B2B, iparág specifikus, vállalatok száma korlátozott, magas fokú

információcsere, védett elektronikus rendszer. Nyílt: B2C vagy B2A, globális piac, korlátlak résztvevő, alacsony

együttműködési fok, szabadon elérhető. Vertikális és horizontális piacterek

Vertikális: adott iparágra fókuszál, nyersanyagtól a késztermékig minden megtalálható.

Horizontális: web alapú platform, bármely piaci szereplő között kapcsolatot teremt, termékek adás-vétele.

Elkötelezett és semleges piacterek Elkötelezett: vevő vagy eladó előnyben részesítése. Semleges: egyik felet sem részesíti előnyben.

5. B2C, C2A, C2C, P2P üzleti modellek elektronikus megoldásai

B2C (Business to Customer) modell: E-kereskedelem legismertebb és legelterjedtebb formája. Vállalatok és a fogyasztók között történik. B2B-nél nagyobb, de forgalma kisebb. Legtöbb tranzakció esetében adás-vételt jelent, de léteznek egyirányú tevékenységek is. Például:

reklám a médiában, reklám az interneten, ismeretterjesztő tevékenység.

Az eladó és a vevő között interaktív kapcsolat alakul ki, üzleti sikert a termék minősége befolyásolja. Van az e-kereskedelemnek logisztikával kiegészített változata (termék kiszállítása) és tökéletesen elektronikus kereskedelemről beszélhetünk, ha nem kell kiszállítani, mert letölthető a termék.

C2A (Consumer to Administration) modell: Hivatalos ügyek elektronikus úton történő intézése. Elektronikus adóbevallás és hatósági ügyek intézése. 4 szintje van:

információ a szolgáltatásokról, egyirányú interaktivitás (dokumentumok letölthetősége), kétirányú interaktivitás (dokumentumok on-line kitölthetőek, hitelesíthetőek

és továbbíthatóak), teljes körű elektronikus ügyintézés (elektronikus aláírással megvalósuló

folyamat). C2C (Consumer to Consumer) modell: Magánszemélyek elektronikus kereskedelme

(eBay). Ingyenes regisztráció, nincs tranzakciós díj. Kritikus tömeget kell elérniük. Bizalmatlanság.

P2P (Peer to Peer) modell: Interneten működik és az e-kereskedelem legmodernebb formája. Minden tranzakció ingyenes, nincsenek szolgáltatók. Számítógépek on-line összekapcsolása fájlcserélés vagy számítógépes kapacitás megosztása céljából.

6. Hatékony web-marketing eszközök

Mobil applikációk Web alapú eszközök: weblap, közösségi oldalak, videó megosztó portálok E-mail alapú eszközök: hírlevél, elektronikus levelek, ügyfélmegtartó e-mailek,

hirdetés e-mailek

6. Informatikai rendszerek működése

1. Informatikai szolgáltatások

Feladatuk a felhasználói munkák terv szerinti ütemezése és végrehajtása. Alkalmazások működtetésének két lehetősége van:

felhasználó önállóan futtat vagy adatot kérdez le, nagy rendszereknél batch jellegű munka. Futtatásért az operátorok a

felelősek.

Help Desk nagyban segítheti a felhasználókat. Feladatai:

felhasználói kérdések problémák megoldása, bonyolultabb feladatokat végző személyek segítése, szakmai problémával jelentkező dolgozók támogatása.

Kiszolgálási feladatot még az ügyfelekkel való kapcsolattartás (CRM – ügyfélkapcsolati menedzsment). Ügyfelek igényeinek megismerése, elégedettségmérés. Ügyféladatok gyűjtése segít a hatékony marketingtevékenységekben. Kapcsolattartás személyesen, interneten, call centeren keresztül.

Bizonyos idő elteltével az informatikai rendszeren változtatni kell (új termékek, szabályok, szolgáltatások). Változtatási igények hitelen jelentkeznek, emiatt gyors, tervezetlen fejlesztés történhet. Változtatási igények kezelése (verziókövetés):

változtatási kérések fogadása, kérések prioritásának meghatározása, kérések minősítése, szükséges erőforrásigény meghatározása, munka ütemezése implementáció, tesztelés és átadás.

Átadás után nyomon követés, ellenőrzés. Felhasználó elégedett-e, beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket, belefért-e a költségvetésbe.

Az informatikai rendszereket általában több felhasználó egyszerre kezeli. Szükséges az események dokumentálása és a korábbi állapotok visszakereshetősége. Működési hibák is elkerülhetetlenek egy komplex rendszer esetében. Tudni kell ilyenkor a kiváltó okot is. Ez mind a problémakezelés alá tartozik, a következő változtatási igények merülhetnek fel:

javítás és korrekció,

adaptálás (megváltozott igények és szoftverek miatti változás), rendszerkorrekció.

Problémakezelés feladatkörei:

eseményfelügyelet (váratlan események negatív következményének minimalizálása),

problémafelügyelet (felmerült probléma súlyosságának meghatározása), hibafelügyelet (hibák figyelése, elemzése, megszüntetése).

2. Üzemeltetés

Eszköznyilvántartás. Informatikai eszközök a hardverek és szoftverek, és ezek kapcsolatrendszere. A sokaság és bonyolultság miatt adatbázisokban kell tárolni őket. Az eszköznyilvántartás fő feladatai:

pontos leltárt vezessen, gazdálkodjon.

Informatikai infrastruktúramenedzsment (SCM/HCM) feladatai:

azonosítás (egyértelmű eszköz megkülönböztetés, egyes eszközök jellemzői, beszerzési forrás),

jogosultságok rögzítése (hozzáférési és változtatási jogok meghatározása), naplózhatóság (hiba diagnosztizálása miatt fontos a visszakereshetőség).

Fontos a folyamatos felügyelet, ellenőrzés. Eszközei:

rendszermonitorozó eszközök (rendszerinformációkból mintát vesz, figyeli az egységek kihasználtságát),

operációs rendszer (nyilvántartja a rendszerben lezajlott folyamatokat), teljesítménykezelési funkció (architektúra elemek összehangolása

ellenőrizhető), terheléskezelő eljárások (múltbéli információk alapján előrejelzést készítenek

az igénybevétellel kapcsolatban), kapacitáskezelő funkció (meglévő kapacitás maximális kihasználása,

teljesítménybővítés).

A rendszer- és hálózatfelügyelet bonyolult feladatokat követel meg:

rendszer és felhasználó kapcsolatának definiálása, segítségnyújtás a felhasználónak, adatbázis-felügyelet, információszolgáltatás.

A felügyeletre számos szoftvert lehet használni, az egyik legismertebb a netVíz, mely Windows alapú.

Az alkalmazott szoftverek az alapállapothoz képest folyamatosan változnak. A szoftvertermék egy idő után fejlesztésre kerül, új verziót kap. Ezek lesznek a szoftververziók. Ezekből a szoftververziókból szoftverváltozatok alakulnak ki.

Minőségbiztosításnál mérni kell a működő rendszer hatékonysági és minőségi mutatói. Fontos fázis a tesztelési eljárások, céljuk a hibafeltárás. Tesztelési eljárások:

helyreállíthatósági teszt (szándékos hibák létrehozása, rendszer képes-e az automatikus helyreállításra),

biztonsági teszt (hatásos-e a védelem), stressz teszt (abnormális szituációk vizsgálata), végrehajtási teszt (futásidő, komponensek együttműködése).

3. Üzembiztonság

Üzembiztonsági tevékenységek: célja és feladata kielégíteni az Üzlet (Vállalat) biztonsági követelményeit.

1. Bizalmasság (Confidentiality)

Célja: adat, információ ne kerülhessen illetéktelen kezekbe Megsértését nehéz érzékelni Titokvédelem (erőforrások megfelelő titkossági osztályokba sorolása) Adatvédelem (Személyes adatok védelme)

Megvalósítás:

o erőforrások biztonsági osztályba sorolása o hozzáférési jogosultságrendszer kialakítása és működtetése o megfelelő erősségű titkosítási algoritmusok alkalmazása o megfelelő szintű szabályozás: tudatosság növelés, elrettentés

2. Sértetlenség (Integrity) Integritás

Célja: adatok, információ tartalma ne sérülhessen illetéktelenek által (hamisítás, módosítás, csonkítás, stb.)

Megsértését nehéz érzékelni

Megvalósítás:

o megfelelően védett adattovábbítási csatornák (hálózat biztonság) o megfelelően erős titkosítási algoritmusok o hitelesség biztosításai (digitalis aláírás) o hozzáférési jogosultságrendszer kialakítása és működtetése

3. Rendelkezésre állás (Availability)

Célja: erőforrások rendelkezésre állásának elvárás szerinti biztosítása Hiányát minden felhasználó egyénileg érzékeli Rendelkezésre állási (%) = rendelkezésre állás / elfogadott szolgáltatási időszak

Megvalósítás:

o Fizikai biztonság: védett objektumok, beléptető rendszerek, védett emberi erőforrás

o Redundáns rendszerek o Optimalizálni az arányt a megelőző és javító jellegű karbantartás és a hibák okozta

költségek között

A rendszer rendelkezésre állása megfelelő helyen és időben. A rendszernek

megbízhatónak, karbantarthatónak, megfelelő színvonalúnak, biztonságosnak és védettnek

kell lennie. A biztonságosság és a védettség különösen fontos, komoly veszélyforrás. Amennyiben a veszélyek fenn állnak akkor növelni kell a megbízhatóság szintjét:

passzív szint (a hardver-és szoftverelemek is elérik a kívánt biztonsági szintet, csak az együttműködést kell biztosítani),

aktív szint (hiba lehetősége miatt redundáns többletelemet tartalmaznak; dinamikus redundáns technika, statikus redundáns zavarelhárító technika).

Biztonsági szempontból megkülönböztetünk:

információvédelmet, és a rendszer általános működésének biztonságát.

Ehhez a következőket kell elvégezni:

Információvédelmi feladatok: azonosítás és hitelesítés folyamata, jogosultságok kiosztása, ellenőrzése, sértetlenség elve, rekonstruálható adminisztráció.

Megbízhatósággal kapcsolatos teendők incidenskezelés, funkcionalitás garantálása, helyreállíthatóság garantálása.

Megbízhatóság fokmérője a bármely hiba okozta kiesési idő és a megengedhető maximális idő. Ezek a következő tényezőktől függnek:

alkotó egységek megbízhatósága, rugalmas rendszerkonfiguráció lehetősége, újraindítás gyors lehetősége,

hibaelhárítás módjai.

Védelmi intézkedések informatikai és kommunikációs rendszerek működtetése, Adatvédelmi Törvénynek meg kell felelni, egy folyamat kiesése ne befolyásolja a többit, védelmi intézkedések ne okozzanak többletterhet a felhasználónak, meghibásodás esetén könnyen vissza lehessen állni a normális állapotra.

A védelem megtervezésekor két dokumentumot kell elkészíteni, az IK-t (Informatikai Katasztrófaterv) és az IBSZ-t (Informatikai Biztonsági Szabályzat).

IK

Előírás, melyben a kritikus információ-feldolgozó eszközök biztonsággal üzemeltethetőek, illetve katasztrófa esetén a funkcionalitás az elvárt időtartamon belül biztosítható. Áll a megelőzési tervből (adatok mentése, távol a rendszertől) és a helyreállítási tervből, mely a katasztrófa utáni lépésekről szól:

azonnali teendők, áttelepülés, funkcionalitás helyreállítása (adatok visszatöltése), helyreállítás, hazatelepülés.

IBSZ

Átfogó informatikai biztonságpolitika. Tartalmaznia kell:

általános védelmi követelmények, ezekhez tartozó intézkedéstervek, adat nyilvántartási előírások, feladatok feltételei, tárgyi feltételek eljárások rendje.

7. Integrált irodai rendszerek

1. Folyamatok és tevékenységek

Iroda feladata a dokumentálás, és a kommunikáció megteremtése. Funkciói:

hierarchiában elfoglalt helye szerint -> vezetői, ügyintézői, műszaki, adminisztrátori, titkárnői, postázó irodák;

információfeldolgozás minősége szerint -> rutin információ feldolgozó iroda, szakértői adatfeldolgozó (tervező és döntés előkészítő) irodák.

Az irodai tevékenységek csoportosítása:

dokumentumbázisú tevékenységek -> létrehozás, módosítás, sokszorosítás, tárolás, iktatás, archiválás, megsemmisítés;

kommunikációbázisú tevékenységek -> diktálás, levelezés, telefonálás, adattovábbítás, megbeszélések, konferenciák.

Irodák célja a menedzsmentet mentesítése a rutinfeladatok alól. Az adminisztratív munkakörben dolgozók általában a dokumentumbázisú, míg a menedzserek a kommunikációbázisú tevékenységekkel foglalkoznak többet.

2. Az IIR-ek kialakulása

A hagyományos irodai technikának problémái lettek a szervezet növekedése és az információáramlás felgyorsulása miatt:

irattárazás problémája (rengeteg papíralapú dokumentum tárolása), visszakereshetőség problémája (régi dokumentumok irattárból

előbányászása), dokumentumok továbbítása (postabontóba -> iktatóba -> titkárságra ->

címzett) csoportmunka támogatásának hiánya (hagyományos irodai eszközök nem

járulnak hozzá a számítógéppel támogatott csoportos munkavégzéshez).

3. Az irodaautomatizálás jelentősége

Általános céljai:

gyorsítsa az információáramlást, biztosítsa a belső folyamatok megszervezését, növeljük az információfeldolgozás hatékonyságát, növeljük a munkavégzés és az eredmény minőségét, jobban és gyorsabban szolgáljuk ki az ügyfelet.

Irodai kommunikáció céljai (Szyperski):

Stratégiai célok rugalmasság növelése, versenyképesség javítása, innovációs képesség növelése,

imázs javítása.

Szervezeti célok megbirkózni a változó információtömeggel és –szükséglettel, a döntések javítása pontos információkkal, felgyorsítani az ügyviteli folyamatokat, javítani az aktivitást, az információk rendelkezésre állásának biztosítása a megfelelő helyen és

időben.

Operatív célok a feldolgozási idők minimalizálása, az átviteli és átfutási idők csökkentése, tárolási szükségletek csökkentése, információcsere folyamatának javítása.

Az információtechnológia stratégiai erőforrássá vált.

4. IT eszközök alkalmazása az intelligens irodában

Az irodaautomatizálásnak két fontos területét különböztetjük meg.

Ügyviteli folyamatok automatizálása

Előnyei:

bármely típusú információt (adat, kép, hang, szöveg) rögzíteni képes, ezen adatokkal mindenféle ügyviteli feladatot el tud végezni, gyorsan megvalósítható az ügyviteli tevékenységek közötti váltás, nem okoz gondot az ügyvitel és a többi munkahely térbeli elhelyezkedése

közötti bármekkora távolság, az alkalmazott eszközök és rendszerek szükség esetén cserélhetők az új

elvárásoknak megfelelően.

Csoportosítása:

központosított számítógépes ügyvitel (adminisztrációs és adatkezelési feladatok),

decentralizál számítógépes ügyvitel (elektronizált ügyviteli munkahelyek a felhasználók közelében),

közvetlen felhasználású számítógépes ügyvitel (saját használatú gép), hálózatba kapcsolt számítógépes távoli ügyvitelt (otthoni, távolról történő

munkavégzés).

Munkahelyi kommunikáció

Irodaautomatizálás kulcsterülete a munkahelyi kommunikáció támogatása is (szervezeten belüli és a szervezetközi kommunikáció).

5. IIR-ek követelményei

Akkor van értelme az intelligens irodának, ha a munkavégzés javul, ráfordítási idő csökken.

Integrálni kell: az eddig különálló kommunikációs szolgáltatásokat (email, telefon, fax, mobil,

sms, …), különféle információfajtákat (szöveg, kép, hang, videó), információfeldolgozás különböző szakaszait (írás, nyomtatás, iktatás, tárolás,

archiválás.

Felhasználói igények a rendszerrel szemben: rutinfolyamatok egyszerűsítése és automatizálása, könnyű használat, folyamatok sebessége ne csökkenjen, a rendszer legyen anyanyelvű, hatékony kommunikáció minden irányba, támogassa a csoportos munkavégzést, kellő adatvédelem, biztonság, helyreállíthatóság, törvényi megfelelés.

Fontos a törvénynek való megfelelés is, iratkezelési eljárások fogalmai a jogszabályokban:

irat (szerv működésével kapcsolatos szöveg, térkép, vázlat, számadatsor), maradandó értékű irat (gazdasági, politikai, jogi, honvédelmi, stb. jelentőségű

irat), irattár (irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzése), iratkezelés (az irat készítése, nyilvántartása, rendszerezése, selejtezhetőség,

megőrzése), irattári terv (közokiratok rendszerezésének és a selejtezhetőség alapjául

szolgáló jegyzék), irattári anyag (szerv működése során keletkezett, beérkezett iratok

összessége).

6. Az IIR-ek feladatai

Dokumentum-feldolgozási feladatok: létrehozás, módosítás, törlés, küldés; táblázatkezelők, szövegszerkesztők, multimédia eszközök.

Dokumentumarchiválási feladatok:

Dokumentumok bekerülése szkenneléssel, bemásolással és létrehozással történhet. Fontos szempont a visszakereshetőség (rendszerezés cím, idő vagy tárgy alapján).

Munkafolyamat szabályozás (Workflow menedzsment):

Bürokratikusság gátja a versenyképességnek, folyamatokat újra kell gondolni. A munkafolyamatok alapinformációit egyszerre több helyen is tárolhatják. Az ebből következő hátrányokat küszöböli ki a workflow menedzsment (ügyviteli folyamatirányítás). Felépítése:

szervezeti felépítés modellje (különböző rangú szervezeti egységek viszonya), személyzeti és hatáskör modell (mely dolgozó mely szervezeti egység tagja), folyamatmodell (adott tevékenység célja, elvégzése, feltételei), adatáramlási modell (ügyviteli tevékenység = adatfeldolgozási folyamat, rögzíteni

kell a bemeneti infokat, input adatok érkezési helyét és a cél adattárakat), tevékenységvezérlési sorrend (résztevékenységek egymásutánisága), eljárásmodell (használt eljárások, algoritmusok).

Alkalmazásának előnye:

átláthatóbb folyamat, szervezett folyamatok, dokumentált, rugalmas.

Csoportmunka és kommunikáció támogatása

A team-eknek stratégiai feladatokat kell végezniük, melyhez a szükséges információáramlást az IIR biztosítja. A groupware nevű digitális eszköz támogatja ezt.

Kommunikáció az elektronikus beszélgetés és dokumentumtovábbítás. Előnye, hogy az irat csak egyszer járja be a megadott útvonalat és nem veszhet el.

7. IIR-ek hatása a szervezetre

Whisler tanulmánya

Hatások a szervezeti struktúrára:

o az adminisztratív munkakörben dolgozók létszámának csökkenése, o a hierarchikus szintek számának csökkenése, o szervezeti egység stabilizálódása, o új szervezeti egységek megjelenése, o fokozódó centralizáció, o új típusú szakmai hierarchia megjelenése.

Hatások a döntéshozatalra:

o a széttagolt döntési folyamatok integrációja,o a döntéshozatal racionalizációja,o a döntéshozatal rugalmatlanná válása.

Hatások a munkakörök tartalmára:

o az alsóbb szinteken a munkakörök tartalmának szűkülése és rutinná válása,

o a személyközi kommunikáció fokozódása,o a képzettségi szint növekedése.

Hatások a szervezeti teljesítményre:

a munkaráfordítás csökken, az output minősége javul, megbízhatóbb adatok keletkeznek, gyorsabb reagálási képesség alakul ki az újabb piaci kihívásokra.

A mai tapasztalatok részben cáfolják, részben alá támasztják az elképzelteket:

számítógépes munkaállomások száma nőtt, így nőtt az adminisztrációban dolgozók száma,

a groupware rendszerek bevezetésével a hierarchikus szintek száma nem csökkent,

nőtt az általános képzettségi szint (informatikai ismeretek), nőtt a kommunikáció mértéke (oka az elektronikus levelezések, és terjed az

elektronikus hirdetőtábla használata is).

8. Üzleti intelligenciaAdattárházak és a rajtuk keresztül megvalósuló adatbányászati eljárások. A rengeteg adatból kibányásszák a relevánsakat.

1. A diszparát adatok problémája

Diszparát adatoknak nevezzük a valamilyen okból nem megbízható adatokat, valamint a hiányos vagy inkonzisztens adathalmazokat.

Diszparát az adat ha: változó az adatok formátuma, nem egyértelmű az adatok jelentése, nem ismert az adatok pontossága, helyessége, az adatok időszerűsége nem megfelelő, az adatok különböző rendszerekben tárolódnak, redundáns adatok léteznek a rendszerben, inkonzisztens adataink vannak (ugyanazon információ többféleképpen is

megjelenik), nem található a keresett adat.

Diszparát adatok okai: hiba az adatbázis tervezésében, hiba az adatok kitöltésében, adatok több adatbázisban helyezkednek el, új adatok jellemzői megváltoznak, ideiglenes adatállomány duplikációja.

Integrált adatforrások jellemzői (jó minőség): támogatja az üzleti folyamatokat, jól strukturált adatok, adatok pontosak és naprakészek, egységes adatformátum, redundancia mentes, egyszerű az adatok megértése.

Diszparát adatok tisztítása: adatok azonosítása, adatok megértése (metaadatok), adatok tisztítása és integrálása (formátum, hiány, redundancia), adatkapcsolatok, adatok elemzése és rendezése, adatok telepítése.

2. Adattárházak szerepe

Egy szervezet összes információs adatának összesített rendszere. Az adattárház témaorientált, integrált, időfüggő, nem felejtő adattár, amely a menedzseri döntéshozatalt támogatja. Abban térnek el az egyszerű üzleti adatbázisoktól, hogy nem üzleti funkciót támogatnak, hanem az adatok strukturált megjelenítésével, azokat valamely elv szerint

csoportosítva szolgálják a vezetői döntéshozatalt. Segíti az üzleti intelligencia funkciók minél eredményesebb megvalósítását.

Adatraktározás feladatai: az adatok összegyűjtése a különböző forrásokból, másolatok készítése, az adatok megtisztítása, adatok tárolása, kategorizálás, az adatok alkalmassá tétele a döntéshozatalhoz.

Az adattárházak (adatraktárak, DW) és adatpiacok segítenek megoldani azokat a problémákat, amikor hiányzó vagy inkonzisztens adatai vannak a szervezetnek. Segítenek továbbá szabványosítani az adatformátumokat (tranzakciós és külsős adatok). Ezek az eszközök kifejezetten adatelemzések és adatbányászat számára készítenek elő, tárolnak és menedzselnek adatot. A DW megtisztítja és feldolgozza az adatokat, ha szükséges. Az adatpiac kisebb, mint a DW, és egy üzleti szervezet vagy egy szűkebb területre vonatkozik. Funkcionalitásában megegyezik a DW-al.

3. OLTP és OLAP megoldások

OLTP (On-line Transaction Processing): napi üzletmenet működése, repülőgépes helyfoglaló rendszerek.

OLAP (On-line Analytical Processing): féléves, éves trendek alapján előre jelezni, döntéshozatal.

Az OLAP segítségével a döntés meghozatalához szükséges adatok összegezhetők és rendszerezhetők, felső vezetés számára hasznos. Mélyfúrás (összegzett információk „mögé is lehet látni”). Az OLAP adatvezérelt, fejlettebb információnyerési eljárás, melyet nagyméretű adatbázisok online elemzésére használnak. Az OLAP műveletei:

adatok csoportosítása, összegzése, bonyolult számítások végzése, „mélyfúrás”, „szeletelés és kockára vágás” (adatok vizsgálata több szempontból).

4. Adatbányászat technikái

Adatbányászat az előre nem sejthető minták, törvényszerűségek, összefüggések keresése nagy adatbázisokban.

Módszerek: asszociációk keresése (összefüggéseket keres, ahol az adatok valamilyen

tulajdonságából következik egy másik), szekvenciák keresése (események egymásutániságának figyelése), csoportok keresése (fogyasztói kör meghatározásához használják).

Technikák: klaszteranalízis

o Nem jellemző egyedek elhagyása.o Korreláló változók elhagyása (életkor, születési idő helyett).o Változók összevonása (1 főre eső árbevétel).

döntési fa eljárás, regressziós eljárás, neurális hálók, mesterséges intelligencia technikák (gépi tanulás),

5. Üzleti intelligencia rendszerek

Az üzleti intelligencia rendszerek (BI) olyan döntéstámogató rendszerek, amelyek adattárházra épülnek, és a hagyományos modellvezérelt DSS eszközök mellett adatvezérelt eljárásokat (pl. OLAP, adatbányászat) is tartalmaznak. Nagytömegű adatot kezelésénél érdemes alkalmazni (bankok, mobilszolgáltatók, internetszolgáltatók, biztosítók, stb.).

Analitikus ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer (CRM)

Gyűjtött információk felhasználása a vállalati stratégiai célok elérése érdekében. Támogatja az ügyfélközpontú marketingtevékenységet. Az analitikus CRM alkalmazásai:

ügyfél szegmentáció és megtartás, kockázatmenedzsment, csalások felderítése, direkt marketing.

Vállalati teljesítménymenedzsment (EPM)

Az EPM (Enterprise Performance Management) a vállalatok teljesítményét követi nyomon. Vállalati teljesítmény mutatószámai:

adott időszak eladásai, adott időszak profitja, adott időszak pénzáramlása, a befektetett tőke megtérülése (ROI, Return on Investment), a befektetés megtérülési ideje, vállalati termelékenység (input-output arányok).

Az EPM tájékoztatja a partnereket és összehasonlítja a vállalat jövedelmezőségét más szervezetekével.

Felsővezetői információs rendszer (ESS)

Az ESS (Executive Support System; vagy EIS: Executive Information System) gyors, felhasználóbarát információt nyújt a szervezet teljesítményéről a vállalatvezetés (legfelsőbb vezetés) felé. Optimális ESS:

meghatározza a sikert/kudarcot kiváltó tényezőket, OLAP-al összegezhetők és rendszerezhetők az adatok, ismeri a tendenciákat, ad-hoc lekérdezésekre van lehetőség, modellezőképesség a tendenciák miatt, adatbiztonság, felhasználóbarát kialakítás, adatok gyors elérése, megbízható információkat tartalmaz.

6. DSS (Decision Support Systems) és BI jellemzői

9. Informatika kontrolling

A kontroller szerepe fontos az informatikában. Feladatai:

kapcsolatteremtés (IT, vállalatvezetés és pénzügyi osztály között), éves költségvetés tervezésében szerepet kap, létrehoz egy tervezési modellt.

1. Az informatikai rendszerek gazdaságossága

Hatékonyság mérése = üzleti eredmény milyen arányban van a felhasznált erőforrások értékével. Ez a működési hatékonyság javítható a kritikus pontok megtalálásával, majd a gazdaságossági mutató javításával. Az állapotot minőségi (puha) és számszerűsíthető (kemény) adatok is befolyásolják. A ROI (megtérülési ráta) elemei:

Hatékonysági számítások elvei

A legtöbb paraméter számszerűsíthető. A hatékonysági számítások célja, hogy a vállalatvezetés dönthessen a szükséges beruházásról. A hatékonysági számítások előnyei:

kép az informatikai rendszer állapotáról, információ a teljes rendszer hatékonyságával kapcsolatban, kidolgozhatóak a változtatást megalapozó döntések.

A mutatókkal szembeni elvárások:

legyen egyértelműen mérhető és értékelhető, pontosan fejezze ki a rendszer állapotát, levezethető és összevethető legyen a tervben szereplő adatokkal, legyen konkrét felelőse, motiválja a rendszer dolgozóit.

Megkülönböztetünk folyamatos költségeket (üzemeltetés) és egyszeri ráfordításokat (fejlesztés). Több számítási módszer létezik, melyek a következőkre szolgáltatnak információkat:

informatikai jellegű beruházásokra és azok megtérülése, IT eszközökhöz vagy szoftverekhez köthető, működtetéshez kapcsolódó mérőszámok, egyéb információk (terv-tény költségek aránya).

A megtérülés elemzése

A működéshatékonysági mérőszámok egy informatikai beruházás esetében:

számítógéprendszer fejlesztési költségek megtérülési ideje (= bruttó bekerülési költség / fejlesztési alap),

egységnyi beruházásra eső haszon (= a rendszer üzemeltetéséből származó haszon / bruttó bekerülési költség),

érdekeltségi ráta (= felhasználható részesedési alap / összes éves bérköltség) egy főre jutó nyereség (= éves nyereség / éves átlagos személyi állományi

létszám), jövedelmezőségi ráta (= éves nyereség / (IT rendszerek értéke + bérköltség).

Az egységnyi beruházásra eső árbevétel és a szerkezeti hatékonysági mutató javítható, ha az informatikai szakemberek a vállalaton kívülre értékesíthető tevékenységet is végeznek (pl. szoftverértékesítés). Az elemzési folyamat összetevőit:

Költséghatékonysági terv készítésénél SMART-modellt érdemes alkalmazni:

pontos célok és elvárások (Specific), definiált mérőszámok (Measurable), részletes és végrehajtható feladatok (Actionable), reális célok (Realistic), teljesíthető és egyértelmű határidők (Timely).

2. Beruházási döntések előkészítése

A beruházásról a tulajdonos(ok) dönt(enek). Számszerűsíthető adatokkal kell alátámasztani a beruházás szükségességét és megtérülését.

A döntések előkészítéséhez használható mutatók:

TCO (tulajdonlás teljes költsége), TVO (lehetőség összértéke), VOI (beruházás teljes értéke), ROI (beruházás megtérülése), Business Case (üzleti esettanulmány módszer).

A mutatók a következő kérdésekben segíthetnek:

Hogyan számítják ki a bevezetéstől várható hasznot? Milyen kockázatokkal kell számolni a fejlesztés során? Milyen prioritásokat lehet meghatározni? Hogyan értelmezzék a beruházás megtérülését?

TCO (TOTAL COST OF OWNERSHIP – Tulajdonlás (birtoklás) teljes költsége)

A költségek csoportosítása

Fejlesztési gyakoriság szerint: beszerzésre fordított költségek (termékek ára + beszerzési tevékenység

költsége ), üzemeltetési költségek (javítás, karbantartás, korszerűsítés ).

Ráfordítás tárgya szerint: folyamatköltségek (tevékenységhez szorosan kapcsolódó költségtényező), technológiai költségek (rendszerelemek beszerzése, üzemeltetése), személyi költségek (bérek, külső megbízások, oktatás).

TCO előnyei:

hatékony,

teljes életciklusra számol, erőforrások szerint kategorizál, összes költséget figyelembe veszi.

TCO hátrányai:

nem vizsgálja a költségek okait, nem kapcsol teljesítményt a költségekhez, rugalmatlan, túl sok változata van, Mo-on kevésbé ismert.

A VOI és a ROI szerepe

Fontos a beruházás üzleti értéke (VOI). A kemény (számszerűsíthető) tényezők mellett fontos szerepet kapnak a puha (minőségis) tényezők is.

Kemény tényezők (mérhetőek): kommunikációs költségek, dokumentumdigitalizálási költségek, fizetési határidő csökkentésének költsége, rendelés átfutási idejének csökkentésének költsége, raktárkészlet állomány csökkentésének költsége, értékesítés fokozásának költségei.

Puha tényezők (nem mérhetőek): versenyképesség növekedése, új vezetési módszerek, folyamatok automatizálása, adatok biztonságos tárolása és rendelkezésre állása, működési biztonság növelése, partnerkapcsolatok szélesítése, vevő és felhasználók elégedettségének növelése, szervezeti tudás növelése.

A beruházás üzleti értékének ismeretében meghatározható a megtérülési ráta (ROI). Megmutatja, hogy a fejlesztés nyereséges vagy veszteséges volt e.

ROI = (haszon / veszteség – beruházási költség) / beruházási költség

Figyelembe veszik még az inflációt, kockázatot, likviditást.

Business Case

Megmutatja a fejlesztés várható hasznosságát. A megvalósíthatósági tanulmányok lépései:

fejlesztés és stratégia összhangja, helyzetfeltárás, üzleti elvárások,

forgatókönyvek, költség-haszon elemzések, alternatívák elemzése, döntés

A Business Case elnevezést a megtérülés-elemzés szinonimájaként is használják.

3. Az ITIL pénzügyi irányítás

Szabvány az informatikai kontrollinghoz. Költségtervezés és költségkimutatás jelentősége. Alapelve, hogy az IT költségeket azokra az egységekre kell visszaterhelni, amelyek igénybe veszik a szolgáltatásokat. A kiadás miatt reálisabb igényeket neveznek meg, illetve átláthatóbb lesz az informatikai részlegek gazdálkodása. Az ITIL költségfelosztása:

4. Kontrolling feladatok és kritikája

Feladatok csoportosítása.

Pénzügyi tervezés: stratégiai szint (előrejelzések készítése), operatív szint (IT költségvetés elkészítése bottom-up logikával).

Teljesítmény- és kapacitásszámítás: IT beruházási döntések előkészítése (jövedelmezőségi indexek, NPV és ROI

számítások), informatikai fejlesztési döntések (pontos pénzügyi kimutatások, TCO

meghatározása),

IT szolgáltatásokkal kapcsolatos számítások (fejlesztési fázisok költségviselői, személyi- és eszközállományok kapacitásának kihasználása).

Tájékoztatás, jelentéskészítés:

jelentések készítése a vezetés számára. Az informatikai beruházás költsége csökkenthető:

ne vegyünk olyan terméket, melyet nem tudunk (ki)használni, számlák részletes ellenőrzése, informatikai szolgáltatások folyamatos felülvizsgálata, meglévő eszközpark elemit is beépítjük az új rendszerbe.

A költség-haszon elemzések (CBA) kritikája.

Főleg a mikrogépes és a folyamatos fejlesztés alatt álló rendszerek esetében korlátozottan használhatók. CBA használatának akadályainak tényezői:

kis „beszerzések” zajlanak, a kiépített rendszer hatásainak következményei kihatnak az egész vállalati

működésre, az üzembe állított elemeket folyamatosan integrálják egy nagyobb

rendszerbe, így a hatások sem különíthetők el egymástól, a projekt később önmagát generálhatja, így gyakorlatilag nincs vége, a kockázati tényezőket csak nagyon durva becsléssel lehet meghatározni, egyre nagyobb szerepet kapnak a nem számszerűsíthető előnyök figyelembe

vétele, mely a kvantitatív jellegű kimutatások pontosságát rontja.

10. Elektronikus adatcsere (EDI)

Hazánkban egyre inkább elterjed. Strukturált üzleti adatok cseréjét jelenti két külső partner információs rendszerei között üzenetstandardok és kommunikációs szabványok alapján. Elektronikus vázlatot készít a meglévő dokumentum alapján, amit mind a küldő, mind a fogadó fél rendszere képes olvasni.

1. EDI előnyök és hátrányok

Előnyei: megkönnyíti a dokumentumok kezelését, erőforrás megtakarítás (nincs manuális bevitel, nyomtatás, fizikai tárolás) ->

pénzbeli hasznok,

kicsi az esély a hibázásra, szabvány, nincs szükség minden partnerrel külön csatornára, belső rendszerekkel is integrálható, adatok on-line és off-line módon is elérhetőek, zárt hálózat -> biztonságos, hazai és Uniós jogszabályoknak is megfelel.

Hátrányai: jelentős beruházásigény (+ oktatás, karbantartás), folyamatok felgyorsulásához nehéz lehet hozzászokni, rendszer beindításának magas az idő- és költségigénye

2. EDI által használt szabványok és adatátviteli technológiák

Az adatcsere formai és tartalmai szabályait foglalják össze a szabványok. Üzenetspecifikációkat foglalnak magukba, ezek meghatározzák az adatmezőket egy üzenetben (hossz, sorrend). Üzenetprofilok (opcionális adatmezők) segítségével lehet személyre szabni a specifikációkat. 4 fő EDI szabvány van:

EDIFACT (ENSZ fejlesztés), X12 (amerikai), TRADCOMS (angol kereskedelem), ODETTE (európai autóipar).

A legelterjedtebb az EDIFACT, köszönhetően a nemzetközi nagy kereskedelmi cégeknek. Segítségével egyre inkább egységesedik az EDI nyelve. Az ENSZ fogadta el, meghatározta a strukturált üzenetek szintaktikai szabályait. Több, mint 175 üzleti bizonylat és dokumentum elektronikus leírását tartalmazza.

Az EDI magába foglalja az adatok átvitelét is. Az EDI standardok kommunikáció és szoftvertechnológia függetlenek. Technológiák:

szinkron, aszinkron, FTP (File Transfer Protocol), e-mail, http, AS1/AS2.

Az EDI dokumentumok nem változtak annak ellenére, hogy a küldés módja a nem-internet alapú adatcseréről (VAN (Value Added Network – értéknövelt hálózat), szinkron modem), átállt internet alapú technológiákra (FTP, e-mail).

3. Szervezeti EDI megoldások típusai

A Web-EDI, azaz az internet alapú EDI rendszer a kis cégek számára is megoldást kínál, hogy nagyobb, EDI-t használó cégekkel kapcsolatba léphessenek, egy web böngésző segítségével. A cég adatait EDI formátumúvá konvertálja. Nem kell hozzá külön programozó. Nem olyan

biztonságos, mint a VAN, de elérhetőbb az internet miatt, illetve tud kommunikálni a VAN hálózatokkal is.

Léteznek EDI szolgáltató cégek, melyek teljes körű megoldást nyújtanak:

hardver és szoftver, licenszek, bevezetés, szakképzett személyzet, integrálás, karbantartás, mapping, kommunikáció kiépítése, frissítés, 0-24 help desk.

Gyakori megoldás a saját EDI rendszer kialakítása, egy kész EDI rendszer megvásárlásával („do it yourself”). Kell hozzá egy szakértő az ERP rendszerrel történő integrálás miatt (hátrány), ami nem egyszerű feladat, mert több féle rendszer, szoftver, tudás kell hozzá, hogy az EDI jól működjön, a fő komponensek:

kommunikációs szolgáltatások, EDI fordító szoftver, mapping, EDI integráló szoftver, személyzet.

4. EDI rendszer megvalósítása

3 fontosabb terület van, amelyre koncentrálni kell:

hardver és szoftverellátottság (EDI kommunikációhoz megfelelő hardveres teljesítmény, üzenet előkészítő, továbbító és ellenőrző szoftverek),

meglévő rendszer módosítása, hogy kompatibilis legyen az EDI-vel, kommunikáció módja (milyen protokollokat és szabványokat használnak).

5. EDI integrálása SAP rendszerekkel

Az SAP (rendszer, alkalmazások és termékek az adatfeldolgozásban) egy 1972-ben fejlesztett vállalatirányítási rendszer. 120 országban közel 30 ezer felhasználója van. Az SAP első változata (R/2) a kliens-szerver architektúrára épül. Napjainkban R/3-at használnak a vállalatok. Ez egy 3 szintű modellből áll (alkalmazás, adatbázis, megjelenítés). 2 szerveren aktív, várakozik, míg nem kap kérést. Felhasználó hozza működésbe a kliens oldalt, majd ez aktiválja a szerver oldalt. Az üzleti logikát az alkalmazás réteg tárolja. SAP 12 alkalmazás modulja:

pénzügy, kontrolling,

eszközmenedzsment, projekt rendszer, munkafolyamat, ipari szolgáltatások, humánerőforrás, üzemkarbantartás, anyag menedzsment, minőségbiztosítás, gyártástervezés, értékesítés.

Általában több modul kombinációjából épül fel a rendszer, de ez iparáganként eltérő.

SAP előnyei:

nagy mennyiségű adatot kezel, kliens-szerver architektúra globálisan standardizált, bármilyen méretű, tevékenységű vállalatra szabható, számos nyelv, hardver platform és operációs rendszer független.

Az SAP és az EDI közötti kapcsolatot az IDOC (Intermediate DOCuments) teremti meg. Arra szolgál, hogy az adatokat továbbítsa az SAP és az EDI között. Elektronikus adatcsere 2 fázisa:

kimenő (SAP-hoz kapcsolt belső alkalmazásban keletkezik a dokumentum, ebből IDOC jön létre -> SAP operációs rendszer rétege -> konvertálódik EDI-vé -> továbbítás a külső partner felé),

bejövő (EDI adatokat kapunk -> EDI konvertálódik IDOC-ká -> küldjük SAP felé).

Az IDOC két folyamat között végzi az adatok cseréjét. Mindkettőnek saját követési és referencia számokat, a visszakereshetőség érdekében. Standard adatstruktúrát biztosít. Nincs szüksége közvetlen adatbázis kapcsolatra. Egy tranzakció adatait tárolják, így növelik a hatékonyságot és csökkentik az erőforrásigényt. Tranzakciós folyamat bármely pontján generálható.