(Tempora si fuerint nutabilia (!) solus eris.« Schrabs családja majdnem m á s ­fél századon át t evékenykede t t Sopron­ban.

A harmadik bejegyzés 1763. szeptem­ber 10-én készült . »Én Tokaji Imre Szü­lettem Miskolcz Városában és jö t tem Pest várossából Sopronv várossába és a bevet sokas szerin m u n k á t keresttettem és m u n k á m adatott N . Schrabs Mihály U r a m n á l , amelyjet is szépen köszönök.« Ennek a l egénynek mot tója a r endk ívü l gyakran szerepeltetett lat in m o n d á s : >-Ora et labora, Dabit t ib i omnia bona.«

A negyedik bejegyzés időpontja 1767. TX. 7. »En J u h á s z Mihály szüle t tem N . Miskoltz vá rassáb . és jö t tem R. K o m á ­rom 1 Varasából Ns. Sopron Várassá -ban, m u n k á t ke res te tvén , ta lálkozot t N . Schrabs János Uram Mühel lyében, mellyet egész alázatossággal köszönök. N . Fischer Má tyás Uram Atyames te r sé -géb. Symbolo utor: I tur , quo fatur, ne-scitur quando red i tur .« (Ezzel a jel igé­vel é lek: megy az ember, ahová mond­ják, nem tudja, miko r tér vissza.)

Végül az utolsó bejegyzés ismét Ju­hász Mihálytól va ló , aki vándor lá sa közben visszatér t Sopronba és be akar­ta mutatni , hogy alaposan elsaját í tot ta a la t in nyelvet, mert most m á r az egész szöveget ezen a nyelven í r ta : »Ao 1769. Die 12. Septembris. Ego Michael Juhász

i R. K o m á r o m : R é v k o m á r o m a Duna bal­par t ján .

Natus Miskoltzini , veni Posonio Sern-pronium, et a Domino Michaeile Gott­lieb Schrabs Sodalium parente bénévole exceptus sum pro quibus humill imas agere non desinam gratias Laborem accepi apud Dominum Sodalium Pa-rentem. Symbolo utor Exitus acta nrobat .« (Pozsonyból jö t t em Sopronba, Sch. M . G. a tyamester tő l j óaka ra túan fogadtattam, amikér t nem hagyok fel a legaláza tosabb köszönetemet kifejezni, m u n k á t kaptam az a tyames te rné l . A következő jeligével é lek: a kimenetel igazolja a cselekedeteket.)

A kö te t e t 1829-ben ú jabb könyv vá l ­totta fel. Ekkoriban azonban m á r r i tkán kap a lka lmazás t a vándor legény, a p á r garasnyi senk-et köszöni meg a legtöbb és r i t k á n ír ja be, hol születet t , honnan jött. 1843-ban kelet nélkül i bejegyzés t anúskod ik róla, hogy a miskolci legé­nyek m é g s e m kerü l t ék el Sopront: •'Szombathy János Miskoltzról az a ján­dékot felvetten a' mellyet is köszönök.«

Ezeknek a magyar könyvkötő legé­nyeknek soproni ta r tózkodása látszólag nem je lentős , de mivel a neves céh mesterei vagy Németországból jöt tek, vagy v á n d o r l á s u k során csak nyugaton j á r t a k és mégis ez az iparművésze t i ág mutat fel legt isztábban k ie lemezhető magyar h a t á s t az összes többi i p a r m ű ­vészeti ágak ellenében, t ehá t ennek a közvet í tésnek eszközlői ny i lván a ma­gyar városokból ide vándorol t segédek voltak, k ö z t ü k a miskolciak is.

MISKOLCI SZÁRAZMALOM TERVE a X V I I I . SZD. VÉGÉRŐL

BODGÁL FERENC

A X V I I I . század végére má r hat vízi­malmot i smerünk Miskolcon a Szinván, ezek: 1. Pap-malom, 2. Bükk-malom, 3. Vágó- (Dőry) malom, 4. kis- (városi) ma­lom, 5. Borsy-Bükk-malom, 6. Dőry-F á y - m a l o m . 1

Ügylátszik, a század végén erőteljesen fejlődő gazdasági é le t — a majorsági gazdá lkodásra va ló fokozatos á t téréssel já ró gabona te rmelés növekedése —, va­lamint a háborúskodások miatt növek­vő lé t számú k a t o n a s á g sürgős e l lá tása miatt vá l ik szükségessé a szárazmalom feláll í tása 1799-ben. A források szerint: »A Török és a n n a k u t á n a csak hamar Franczia H á b o r ú r a Városunkon gyakran

és nagy s zámmal ál tal machirozott Ne­mes K a t o n a s á g részire tett Kenyérbél i admin i s t r ác iónk ká rosnak tapasztaltat­ván, minthogy néha a vizek szűke, néha pedig az elfagyott vizek miatt nehezen lehett őröltetés tekintetéből Piaczunk-ról öszve vásáro ln i a kenyereket: . . . « fogadják fel ugyanebben az évben az 1797-bül Miskolcra származot t edelényi Stáhl S á m u e l pékmes te r t a város udva­rán épül t á r endás sütőház kibér lésére , aki szerződésileg kötelezi m a g á t a ka­tonaság időbeni és pontos kiszolgálá­sára. 2

Egyébkén t kevés adatot t a l á lunk az épí tkezésre vonatkozólag a jegyző-

Miskolci szárazmalom műszaki rajza, 1799.

Szárazmalom rajza ismeretlen molnártól, 1799.

könyvben : »Az következendő tettes Oeconomális székre az Lövöldöző piatz meg nyerése e r á n t készítet t , s f izeté­sünk j av í t á sáé r t nem küiömben az

désiért, minthogy erre az idők viszon­tagságaihoz képest el kerülhetetlen költ­ségünk vagyon, folyamodó leveleink Notár iusi hivatal ál tal el kész í te tn i ren-

Száraz malom fel állításának meg enge- deltetnek. Mellyek meg a d á s á r a Fő Biró

Barkassy Andrá s , vagy helyibe V. biró Noszticius P á l senator . . . . László, Mis-kolczy Mihá ly és egész senator Urak depu ta l t a tnak .« 3

A feljegyzésektől é r t ékesebbek a fenn­maradt rajzok. Az 1. á b r a műszak i raj­zot mutat, a malmot felülnézetben és metszetben ábrázol ja egy- és ké t malom­házzal és keringővel . A 2. á b r a kék és sárga ceruzával rajzolt ké tma lomházas megoldás metszete és a fogaskerék fe-

Ezek k í v á n t a t n a k az Száraz malomhoz

Darab

lülnézete. Ezt az előbbi f igyelembevéte­lével valamelyik helybeli m o l n á r m e s t e r tervezte és n y ú j t o t t a be a szá razmalom anyagszükség le tének pontos le í rásáva l . A rajzokból k i t ű n i k , hogy a malom m ű ­ködtetéséhez lovakat fogtak be a r ú d b a és körbeha j tva fo rga t t ák a fogaskereket. A leírás é r t ékes adatokat nyúj t a ma­lomipar m ű n y e l v é r e és műszaki adatai­ra vona tkozó lag . 4

Hosszúsága Vas tagsága ö l i Sukk Sukk Czol

12. Görbe fa Kereknek 1 5 6 1. Gerendej Kerekbe való 3 1 1 1. Gerendej Felibe való Zár 3 4 8 2. Talp Fa az V á n k u s Alá 1 1 1 2 2. Medve Talpfa 1 1 1 2 1. Nagy Vánkus 1 2 1 3

12. Kerekbe való Keresztfa 2 3 6 12. Kar Fa az Kereszt F á b a 3 6 26. Oszlop Sátor alá, és Malomház alá 1 3 1 25. Szaru Fa Sá tor ra va ló 4 5

8. Szaru Fa az M a l o m h á z r a 2 5 30. Kakas Ülőnek 3 4

2. • Bá lvány az Vas h id alá 2 1 6 4. Kő láb az Kő pad Alá 1 2 1 6 4. Kengyel Fa 1 1 9 2. Vas hidas 1 3 1 4. Ormos Kő padra 2 1 4 4. Kő Köl ts 1 2 1 6 4. Rigl i az Kő padra 2 6 4. Ga rád i t snak 1 3 9

ap ró lék Matér iá ja 2. Ajtó

300. Som Fa Fognak 4. Corong Tányér Dió Fa Görg, vagy Szilfa vagy Vintz Fa 2. Lisztelő Láda

36. F é n y ű deszka Malom Oldalára Vas Szerszámok Ezek

2. Korong Vas 2. Gerendejbe Való Csap 2. Korong Serpenyü 1. Serpenyü az Gerendej alá 4. Vas Kar ika Gerendejre

A terv megvalós í tására valószínűleg nem kerül t sor és a tovább i sorsára vonatkozó adatok h iányoznak . Nem sze­

repel a malom a város 1817-es telek­könyvében, valamint a korabeli t é r k é ­peken sem.

J E G Y Z E T E K 1. M. Kiss Lajos: Miskolc régi ép í tményei

1702-ig. Herman Ottó M ú z e u m Közlemé­nyei, 1955. szeptember. 13—17. p.

2. Miskolci Városi Levél tár : Vegyes Szám­adások 1795—1799-ig. Prot. Oec. 1799. 5.

3. Miskolci Város i Levél tá r : Jegyzőkönyv, 1799. 30. sz.

4. Miskolci Ál lami Levél tár : Gazdasági Dol­gok 1799. alatt ta lá lható a ra jzmelléklet te l

együt t . Külső r é s z é n : »Szaraz Malomnak Überslagja.« M á s idevonatkozó anyag nincs. I lyen szá razmalmoka t t ö b b n y i r e az Alföldről i s m e r ü n k . J á szbe rényben a 18—19. századból hat i lyen malmot isme­rünk . Lásd: K o m á r o m y József: Szá raz ­malmok helye a j ászberény i t é r k é p e k e n . A Jászberényi J á s z m ú z e u m É v k ö n y v e 1938—1943. Bp. 1943. 146—151. p.