Z Í 2 S Z ,

Ü44754

OMgKDK

/ff

w. iSfA*

F O G A K R Ó L .

k O l ü n ö s k !(

A’ H A S Z N O S I I Á Z I E M L Ő S Á L L A T O K A T

T R K I N T V R ,

A Z O K N A K É L E T K O R O K "

M E G E S M É R É S E V É G E T T .

K R K N M ( j L L E R K Á R O L Y

OKIOÜ DOCTOK Af.TAi.

Í./Q )

r f r V

S l u i s z S u t i í a

X V I. kúr<? «** 2 nyomtatott mutató Táb lákkal,

P e s t e n , 1 8 3 1,

II a r 11 e l> e n K. A. K u n v v á r o s n á l .

TEKINTETES TUDÓS

H OF F N E R JÓSEF Ú R N A K

ORVOS DOCTORNAK ,

ÉS A’ KIRÁLYI MAGYAR TUDOMÁNYOS

EGYETEMBEN RENDES TANÍTÓNAK

A J Á N L JA

E L Ő S Z Ó

A ’hasznos házi omlós útiatok életkorának a

Ingákon való megesniérése már régen tárgya \ olt

a Termedet vizsgálóknak; különösen fontos a’

fogak alkatásának esmérete a’ különböző életsza­

kaszokban minthogy a’ bevásárlásnál könnyű

a megtsalatkozás, az öregebb életkor az állatnak

értékét tetemesen leszállítván. Azt is különben

\ itathatni, hogy a’ ki az észképi elvekben tökél-

letesen jártas, az állaknak és fogaknak megte­

kintéséből képes légyen az állatoknak még agg

életkorokat is meghatározni.

Én az egész a’beli Tanítmányt tudományos

idomba öltöztetni kívánván, azt, a' mennyire

tsak lehetett, röviden egyhehasonlíló módon ad­

tam elő. Bővebb a' fogak' elkopását tárgyazó ta­

nítás a’ marhánál, juhnál és lónál; valamivel

szőkébb pedig a* diszi»'*,,;*l és kutyánál.

Az önkezemmel rajzolt és kőre metszett Tá­

blák a' könnyebb érzéki megfogásra és iizöntzi

útmutatásra szolgálhatnak az a’ fogtanítmánybán

feltett elvekre nézve; és a’ ki amazt ílgyelmete-

sen elolvasta, ezeken magát mintegy üzöntzileg

is gyakorolhatja, a’ mi által képes léend az élő

állatok' állaiknak megtekintésénél, azoknak idd*

korokra nézve könnyű eligazolni.

Iram P e s t e n , Júniusban 1831.

■

F o g l a l a t .

*

lap.

' A’ fogak* termesz*! h is t ó r iá n k .......................................... I

Az állati fogaknak különös le ír á s o k .................................. 3

I. Az /\llat növények ...................................................• —

II. A’ TüakéaHórüfk........................................................... —

III. A’ F é rgek ................................................................... 4

IV. A* Bogarak...................................................................—

V. A* Póknemuek • .................................................—

VI. A’ Kérgeaállatok..................................................................5

VII. A’ P ü r t lá b u a k ........................................................... —

VIII. A’ Lágy á l l a t o k ...................................................-

IX. A I l a l a k ...................................................................—

X. A’ Kétéltűek....................................................................(i

XI. A’ Madarak ................................................................... 7Xll« Az E m l ő s á l l a t n k .......................................... tf

1. Txct nrniü állatok • • 10

2. A’ Ké r őüxó á l l n t ok - 12

3. A* Me r 6 k ü n n i ie k • . - . |5

1 A Vas t ag b í r fi á l l a t o k • • - 38

5. Az Kgy lyukú állatok 4!

0. A* Fogatlan á l l a t o k ..................................—

7. A' Hágn állatok • ................................. ......

8. Az 'isxákoH á l l a t ..........................................43U. A' V ^ r i x o p ó v agy v a d á l l a t o k - —

10. A' Kézszárnyuak , vagy mámyk6xíi<;k - • 45

11* A* négy és két kexü állatok . . . . .

4

I r 6 k.

Jí o í c . Ilist. nat. des rcrs.C U r i e r unb K y s e n l i ard í. N. arta ph. med.

Erdélyi, M. r . f CDarfteUung beB 3öfcnűltcr&. SBien IS20.

#o< í > t f e t t c r , 3. r £anbbu$ bt v óugern ^fttbcfcnntnif!. 2krn*

1821.L a m a r k Hint. des animaux .wm verteb.L a v u g n a espcr. e riílesx. sopra la carie di denti umani ctc.

Genova 1812.

M e c k e l , J. F . , System dér rergleichetiden Anatomie. Halié

1820.

£e$rfeu$ bcr %iturflcf<fci<írtf. 3cna 1815.

^ c f f t n ű , 0 . 0 . 3 ./ Vbfeanblung üfccr bic <2rlenntfil£ bcB

^ferbeűtterS craft ben S&tntn* Ö len Ibi I .

R o u s s e a u , L . F. Km ., Anatomie romparee du nyníim t den- taíre chez l'homme et rher. les princfpaux animaux aier

planrhes ect. a Paris. 1827,Rapport aur deux Ovrages M. de S a v i g n y ctc. Mem. du

Museum.

Se r r r s Ohsrnratioiift sur les divrra?R partira du canal íntesti-

nal dea iuaecte* T. XX. p. 48—369*

ö i b o r f l , <Sric$», ttntelrung jur Grjlefcumj unb 25cnufcung

0c&ti>dne8. ííopcnfccujtu I80Ö. ®Mt £upfern.

B e v e z e t é s .

A’ f o g a k n a k t e rmés ze t - h i s t ó r i á j ok.

fogak részei a* emésztési rendszernek, általáno­

san , és a’ béltsatornának különösen; és szolgálnak az ele­

delnek T an egyedül felfogására, és tartására, vagy egy­

szersmind megrágásarn, és őrlésére" is.

A’ fogak alkattatnak a’ kívülről majd nagyobb, majd

kissebb mértékben (megkeményedett, sőt gyakran még

külömbféle savakkal egyesült másságból, és hámból

(epidermis}, a' melly'nagyobb vagy kissebb térségre üre­

ges, a1 melly üregben számos edényekből és idegekből szö­

vetkezett, és elhatároztatásokboz képest mind a’fogak’ ,

mind az alattok fekvő részeknek kifejlődését eszközlő szö­

vet vétetik fel, és ollyan nemíi nynjtvánvokat képzenek,

a’ mellyek tövükben nyitva allván, üregjükbe a’ belőjek

haté edényeket és idegeket veszik fel. Jóllehet gyakran

az alattok fekvő kemény részekkel, mint p. o. a* ge-

rintzes állatokban az álltsontokkal, azokat vagy szorosan

vévén kőről, vagy pedig tnlajdon üíegekben a’ fogbii-

gokban vévén fel, szorosan egyesülnek; azonban még

Is nyilván a’ bőrhez tartozó részek : minthogy nem ts»k

a’ legtöbb állatokban egyedül a* bőrrel lévén öszvekötte-

*) Nf*ük hihető a’ f o g n i ' raj?}' fo g i *-b<íl; néine:nl 3 * ^

a’ jWfcenMól; talányát i l ens ; » ’ gSrüg mint f d e m

's a‘ t. részi eredetét.

1

2

téshen, a z a Int tok fekvő kemény részeken txnk lazán

ülnek, hanem még ott is , a' hűl az imént említett szo­

ros ös/.vekót telesnek van helye, eleinte nyilván a‘ száj*

takonyhártyájáhól fejlőének k i, és a* tsontokkal tsak

gyengéden egyesülnek. Formájok ezen részeknek igen

külümhöző, mindazáltal vagy többé ke\eshé hegyes, és

éles. vagy széles, egyszeri!, vagy szerkezletétt rágó

lappal hiró. Az elsőbbek az eledeleknek felvételére, tar-

tására es elharapására szolgálván, mindég az utóbbiak

mini rágó és őrlő fogak előtt állanak.

Kifejlndéswnoff nevezetes változásokon ménnek általi

Altaljában azt \ehetni észre, hogy eleinte lágyabbak ,

% mint későbbre, és szabadon álló elsőbb részük fin kemé­

nyebbek , mint a* száj részeitől fedett felök. Az. életnek

lefolytában igen gyakran vagy tsak magokban, vagy az

egész hámmal egyetemben vettetnek le , és más njjak

altal pótoltatnak, a' mellyek mint számokra , mint nagy­

ságokra , erősségekre, és szerkeztetésökre nézve a' ré­

gieket felülmúlják.

A* legtöbb gerintzes állatoknak tnlajdonképen való

fogaik, a* gerintztelen állatok fogaiktól a' bennük talal.

ta tó , a' már említett üregeken kivűl, még az őket szer*

keztető legalább is kétféle, egy belső i. i. vagy istson-

tos , a* melly a’ fognak legnagyobb részét képezi, és egy

külső. az az, a' fognak szabad lapjait fedő, és a* rágó

lapokon legvastagabb zomántzfeneaustum) valójokra néz­

ve is külömböznek. Mind a’ kelteje ezen valóknak tö­

mött , igen kemény, és igen sok, külömbféle, neveze­

tesen és nagyobbára villósavval egyesült mészaghől áll.

A’ zomántz azonban sokkal keményebb, de a* mellett

türedékenyebb is a* tsontvalónál, és állományában fsak

js;en kevés,vagy éppen semmi lágyabb állati valót, mel­

lyel a’ tsontvaló változó arányban bír, sem foglal. Kzen

kétféle valókhoz, járul még több emlős Állatokban egy

harmadik , az. az, a’ 8zarn-va ló (subst. rornea).

A fogak számos edényekkel bíró, a* foghásból l<i-

fejlődó zatskókból erednek, mellyek eleinte vilió sava*

mészaggal elégyitett nedvei tellyesek . és a’ niellyeknck

fenekéről az edényekkel igen gazdag lágy fogtsira fejlő­

dik ki. Ezen támad a* fog, rágó lapjánál fogva a' gyö­

kere felé az alatt, hojry lassanként nem tsak hosszabbo­

dik, hanem vastagodik is, mihez képest az ó eleinte tág

ürege ugyan azon arányban enyészvén megszőkül.

Az elő, széles, de éles rágó lappal btró, az az u’

metsző fogak; újhegye*, vagy is szemfogak (az agya­

rak) többnyire tsak egy gyökerűek, és egyszerű darab­

bal támadnak : a’ hátulső , széles, vagy is zápfogak, ki-

vévén a7 legutolsókat, többszerű széltálló gyökerűek, és

eleve több darabokból áliván, ezek közül egy előkelóleg

támad, melly is rendesen a' többieknél jóval nagyubh.

Az állati Fogaknak különös Leírások.

1. Az X 11 a tnö vény ek (Zoophita).#

Az A 1 la t n ö v é n y e k eledeleiket számos, igen

finom esryszerű nyílásoknál fogva, mellyek tsak keve­

seknél bírnak fogó karokkal, veszik fel.

11. A* T ü s k é s b ő r ű e k (F.ehinodermata).

A’ T űs ké sbő r ű é k n é l testök alsó lapján.

vafry is elsőbb végén egy egyszerű szájnyílás fa­

lállatik, a* melly már a* tengeri n a d á l y o kb a n mész

1 *

4

nemű részekkel több . másoknál pedig többé kévésbe

elágazó, többnyire rövid tompokkal(nyúlánk, tent.írnia),

másoknál ismét részén! igen szerkeztetett rágó készség­

gel bir. —III. A* F é r g e k (Termes).

A' F é r g e k rágó eszközeik közönségesen több

pár oldalast mozgékony ki 's be nyiló kemény részek

bői , állukból, vagy fogakból állanak; a* l á bas

f é r c e k n é l (nereides) pedig 7 — 9 szaru, vagy mész

neiufi állakból, a’ mellyek elölről bátra felé következvén

egymásra, nagyobbodnak, egyébként aránytalanok, mint-

hogy jobbról 3 — 4, balról pedig 4 — 5 találtatik. *)

A’ \ad|ály o k n a k (piótzáknak) mélyen szájok’

üregében 3 kisded félköröd fogas, de nem igen kemény

állaik vannak.

IV. A’ B o g a r a k (Insecta).

A" B o g a r a k a’ férgektől a* nagyobb szövet­

kezést! rágó készségük által külömböznek ; mint­

hogy az felső és alsó ajakból, és két pár , töbnyiremero,

az ajakak közt egymás felett lévő állakból állanak ; mel­

lyek közfii a’ felső, f e l s ő , az alsó pedig, a l só állnak

neveztetik. Mindenik párnak mindegyik fele vizerányosan

mozog ugyan azon térben.

V. A’ Pók- n e m i e k (Arachnoidea).

A* Pó k - n e m rágó eszközeinek el-rendelésére

nézve a* bogarakhoz igen hasonlít. A' p ó k o k n á l

tudni illik, és s k o r p i ó k n á l nevezetesen szíigy i-

p.'intzélyoknak elsőbb része alatt többnyire felülről két,

áltálján véve , rövid , erős , izult , különösen a’ skorpiók*

nál igen visszahozható, a* pókoknál pedig nagyobb, éa

szabadon álló állak találtatnak, mellyek elölről a’ skor-

m) Karlgny. i. m. r. VI. I. 100.

5

piáknál két, a* pókoknál egy szaru nemű kemény hor-

gatskába végződnek* A‘ pókoknál a’ külső hosszabb hor­

gát ska helyett a’ külső horogtsa alatt a/, állnak az azt

viselő tagján lévő rágó lap találtatik. A* skorpióknál a*

külső horogtsa nngyobbára többszerűn fogas, a’ pókok­

nál ellenben tsak egyszerűn hegyes, ottan merő, itt az

elsőbb végén lyukas.

VI. A’ K é r g e s á l l a t o k (Crustacea).

A" Ké r g e s á l l a t o k n a k rágó eszközeik ál­

tálján véve igen szövetkezettek, és több, mint egy

hat. pár áll nemit részekből, mellyek khűh'ól, és

alulról be, és felfelé egymást fedik, és valamint a*

bogaraknál, és pókoknál szinte vizerányosan mozognak.

iNémellyeknél ezen állatneiuból a" gyomornak belső lapja

bír majd többé , majd kevesbé szövetkezett rágó készség­

gel, mint p. o. a’ h a m v a s K i t o n (ChUoti cinereus),

a’ mollynek gyomrában mintegy százra terjedő fogat-s-

kák találtatnak.

YJI. A’ K ü r 11 á b ti a k (Cirripeda).

A’ F ű r t l á b ó á l l a t o k n a k tsak alig izűlfc

szopókájok, és három pár állaik vannak, melly utolsók

közűi a' két felső szaránemű és fogas, az alsó pedig

bőrnemű.

V ili. A’ L á g y á l l a t o k (Mollusca).

A* L á g y á l l a t o k n a k nincsenek fogaik, ’s tsak

némollyeknél találtatik szariinemü nyelv.

IX . A’ H a l a k (Pisces).

A’ H a l a k n a k a' fogai, mellyek mindenkor

szaru-, és zomántzvalőból (rendszerént különválva a*

lláják’ több fajainál ellenben egybe kötve) állanak, tsak

igen kevés fajaknál, nevezetesen a’ S ö r e g n é I és az A o-

d o n n á I hibáznak. Közönségesen legalább a* tsonlos

halaknál a* torkolatban találtatnak. Közönséges voltok

6

abban, minthogy ar fogaknak e'béli elrendelésük a' 1'igy

állatoknak, kérges állatoknak, e* bogaraknak a* gyom­

rok bán méllyebben levő fog nemű részeikhez igen közelii­

nek, jeles. A P o n t y o k szinte illyen torkolati fogakkal

bírnak. Ellenben a* szájban majd egy Uont sem találtatik ,

a' mellven igen sok háláknál foguk nem találtatnának, ’s név

szerént fóképen felül a' k ö z á 111 * o n t o u , az t n y-

t s o n t o n . az e k e t s o n t o n , alól a’ k ö z é |» n y e l v-

t * o n t o n (szaktsonton) és a I s ó á l l t g o n t o n talal-

latnak, mint p. o. a’ L a z á t z n á l (salnto) és T su ká­

li a l (esoxj. — A’ isnntos halaknál a’ Isontban közönsé­

gesen az új fog a1 régi alatt terem meg, a’ réginek ki­

törtével, vagy annak a’ helyén, vagy mellette bújván ki.

A* P o r t z o s halaknál a* fogak egymás utáu több sor­

ban találtatnak, mellyek közűi a’ hátrább lévók lágyab-

hak az elsőbbeknél, inkább vizerányosok és hátra felé

dillők , és tsak annyiban igazodnak felfelé, a’ mennyi­

ben az elsők kihullanak, vagy történetből eltörnek. A’

halaknál a' fogakat, már metsző és zápfugakra, valamint

agyarakra is lehet megkülömböztetni.

X . A’ K é t é l t ű e k (Amphibia).

A’ K é t é 11 ü e k’ fogaik, a’ mellyeknek a' K a in é-

leon ’s a’ T e k e n ő s b é k a k is hijjávnl vannak , állaik

rovatos portzal lévén fedve, igen külömbözők; a’

b é k á k tsak néhány .serte nemű kiállásokkal bírnak; a’

g y i k o k pedig nagyobb részént hegyes, erős fogakkal,

mellyek részént az állt-sontba ékelve vannak, részént pedig

tsak az állcsontnak szélén állanak. A' k í g y ó k n a k ál­

talánosan számos hegyes horog nemű, felső é.s alsó igen

nagyon hátra álló fogaik vannak, mellyek közűi a’ felsők

mindegyik oldalról szorosan két egymástól távol álló, az

alsók pedig tsak egy sorban állanak, úgy hogy élőiről

bátra felé mindenkor kis-sebbedjenek. A* felső fogak kiil-

7

hő sora a* felső álltsontban, a* belső a/. ínytsontban ős

a külső reptsontnak első részén, a/, alsók pedig az al»o

álltsontban találtatunk. — Legfontosabb külömbséget mu­

tatnak a* közönséges- és a’ méregfogak. Amazok tsak

közönséges elegendő hosszú, és hozza vetve nagy fog-

iireggel birnakj, ezek ellenben azon tolni még egy másik

hosszabb a/, előbbi előtt fekvő, ’s az egész fogat meg­

ható üreggel is bírnak, a’ melly a’ gyökerének első lapja

előtt, hosszúdad nyilassal kezdődvén, a'fognak hegye leié

ennek szinte első lapján egy nagyobb. szinte hossxúdad

nyílással végződnek. Az első üreg mindjárt a’ méreg mi*

ríffy kiürítő nyitása ellenében vagyon, és így az a mé­

reg mirigyből szivárgó mérget veszi fel. — A kigyólc

fogaik áltálján véve a’ foghúsnak tulajdon bő , és 1*»I—

vclynemti nyujtványába mélyen fűződnek , a" mi kivált*

képen úgy van a’ méregfogakra nézve, mellyek az által

egészen is elrejtődhetnuk.

X I. A’ M a d a r a k (Aves).

A’ M a d a r a k n á l az állak más egyéb álla­

tokként szaru nemű idomot alapító, de rendszerént

nagyobb , és több számú , kívülről befelé meglágyulő le­

mezekből képzett állománnyá! fedettek, a'melly az állal

tsak lazan függ öszve, és az áll felé üreges barázdát ké­

pez. Ezekbe lágy hossztídad, hegyes, jeles nagyságú, és

fognemű hosszabbodások vétetődnek fel, mellyek az ál-

lakaak lágy, és közvetetten borítékjából emelkednek fe­

léjek , és nagyobb, vagy kissebb számú, a’ rágó lapo­

kig terjedő, és számokra nézve* a’ külömbféle rendek­

hez, és nemekhez képest jelesen változó völgyülésekbo

illenek. így p. o. a’ P a p a g a l y o knál rendkívül sok, elöl­

ről hátra felé egy sorban suríien egymásra következő illyes

hosszabbodások Inláltntnak, a Ha r k á l y okn á l pedig

tsak egy.’s ez is az orrhegyétől kezdődik. Itten az egész

* fíy g g é s g z.é |o 1 v a d o 11 f og so r , a’ melly egészen

a' tekenős békákéhoz. hasonló.

XII. Az E m l ő * á l l a t o k (Mammalia).

Az Km lős á l l a t o k n á l köz.önségesen nem tsak

állaljanosan fogak, a’ mellyek majd nagyobb, majd

kissebb gyökereiket nagyobbára szorosan kőről fogó

bábokban állanak, hanem még a’ fogaknak több ren­

déi is, nevezetesen háttilsó s á p , vagy ő r l ő fo­

gak, első, az az me t s z ő fogak, és az, többnyire ezek

között álló a g y a r a k falakainak. De mind o tt, holott

agyarak vannak jelen, az. agyaraktól nem messze vala-

melly távolságra a’ fogak sora megszakad. Rendszerént

kétféle vabíbol, az. az. a’ nagyobb mennyiségű belső , vagy

is íireges tsontvalóból, a’ melly üreg a’ gyökér végétől

kezdve, holott ez. megnyílik, egész a’ rágó lapokig ter­

jed, holott ez legi'astagabb, és a’ koronától alá felé ol­

dalast lassan lassan vékonyodik. Számosabb , nevezete­

sen nagy, és szerkeztetett fogakkal biró állatoknál a'

R á g ó (rosores), és Vast ag b ő r ű (paehyderiuata) a’

M e r ó k ö r m ő (solidungula) és K é r ő d z. ó á l l a t o k -

n á 1 (Yuminantia) még egy harmadik lágyabb való is ta-

^altatik, a’ melly az előbbi valók által képzett emelke­

dések közt fekszik, 's ez. a* s z. i k 1 a h é j (erusta petrosa).

Ezen külömbféle fogak közűi a' metsző fogaknak és

agyaraknak rendesen tsak egy ’« egyszerű, a’ z^ípfogak­

nak pedig, keveseket kivévén, több ágakból szerkezte­

tek gyökerek vagyon. Mindegyik illyen gyökér - ágba

terjed a' fognak kü/.ös ürege egész, a’ hegye' nyílásáig.

A’ zápfogak annál szelesebbek, nagyobbak, és kerekded

eiueledésekkel bírók, minél inkább az. állat tsak növé­

nyekkel élő, ’s annál inkább oldalról lapultak, éles,

élőiről hátra felé egymásra következő hegyekkel, men­

nél, inkább az állat tsak hússal él. Szintígy a’ hússal élő

0 sállatokban általjánosan az agyarak ugyan azon arányban

erősebben kifejlődtek, ellenben fogyatkoznak, sót egé­

szen is. hibáznak az ellenkező esetben.

A' fogak az, a’ foghassál egyesült mindenünnen zárt,

egy külső, és egy belső linóm bő edényít hártyából al­

kotott kerekded tokokból fejlődnek ki. A' melly tokok

elég idején jóval a’ születés előtt támadnak, eleinte tsak

igen hig vereses nedvei tellyesek, *s a’ mellyeknek fene­

kekről nő ki a’ lágy, a’ fogak’ idomát mutató bő edényű,

és idegú fogtsira. Ez eleinte igen lapos és széles, egye­

dül a’ fognak koronáját mutatván. Lassún lassan meg­

hosszabbodván a’ fog, egyszer’smind a’ tsontvaló is a’

nélkül, hogy valami módon a* foggal egyesülne, szabad

színével a’ rágó lapok táján fejlődik ki, alatsony és igen

vékony tserepkét képezvén, a’ melly lassanként meg­

vastagodik és hosszabbodik, a’ szerkeztetek fogakban

több gyökerekre hasad , és zomántzvalőval fedetik. Szü­

letéskor, vagy nem sokára utáíinu már több fogak ké­

szek a’ kifakadásra, jóllehet még nem egészen fejlődtek

is k i, nevezetesen gyökereiknek vastagságát, és hosszú­

ságát tekintvén. Lég is legelsőben bújnak ki közönsé­

gesen a’ metsző fogak, ezeket követik egy , vagy több

zápfogak, és végre az agyarak. Ezen metsző és kissebb

első zápfogaknak tserepkéi egy magból támadnak, a" há-

tuUó nagyobb zapfogakéi többekből, a' mellyek közül

azonban egy mindenkor jóval nagyobb szokott lenni a*

többieknél. Rendesen a’ legelsőben kibújó fogak nem

maradnak meg az egész életen által, hanem még fiatal

korban kihullanak, és más, részszerént belülről és alolről,

részszerént pedig hátulról reájok következő, és amazokat

valóban helyekből kitoló fogak által pótoltatnak. Amazok

azon időszakasztól, a’ melly ben kibújtak volt, t. se ts fo­

g a k n a k ’, az említett környülménynél fogta pedig v á l ­

t o t t fogaknak is hivatnak, általjánosan külömbözven a’

10

m á s o d r e n d b é l i , vagy is á 11 a n d ó fogaktól, mind

számokra, mind kitsinységekre nézve, mint hogy az ál­

landó fogalt között a" hátulsó vagy is zápíogak kiváltkc-

pen nagyobb azámmal vannak jelen.

Minden fogak lassan lassan elkopnak. Legelőször is

koronájok kopik e l, ügy hogy előbb hegyeik tompulja­

nak meg, annakutánna a’ zomántz, végre még többé ke-

tesbé a" tsontvaló is eldörgöltetik, holott azomban, hogy

a* fognak ürege zárva tartassák, rendes állapotban be­

iéiről ujjont lágyabb tsontvaló képződik. Későbbre rende­

sen , kiváltképen a’ növényekkel élő állatokban, többé

kevésbé a7 fognak gyökere is enyészik, a’ mellynek a*

fog - kihullás a' következése.

Az állakban eleinte egy közös-bő, de lapos fogbúg

találtatik, a' melly ben a' fogtokutskák képződnek, és a’

melly lassan lassan eleinte ugyan tökélletlen, de később­

re tökélletes tsoaf rekeszek által több osztályokra, vagy

is búgokra osztatik, a* mellyek eleinte az egész fogat

tsak tágon, későbbre pedig tsak egyedül gyökerét igen

szorosan fogják körül. Ahoz képest, a’ már mint a* fog*

gyökere jobban jobban fejlődik, az állak is magassá­

gokra nézve jelesen gyarapodnak, de későbbre szinte

elenyésznek, ha hogy a* fogak kihullanak; mint bog}'a*

fog búgok öszve rogyván bézáródnak*

1. A’ T z e t n e m ü á l l a t o k (Cetacea).

A' T z e t i n y t s o n t o k , az úgy nevezett haltsontok, a*

közönséges T z e t h a 1 n a k rágó eszközei, nem tsak a' többi

tzetnemüek'rágó eszközeitől, de még minden egyébb álla­

tokéitól is különös, és tulajdon módon külömböznek. Ezen

inytsontok,vékony, nem igen széles, igen hosszú három

szeglet ü szárú oemű lemezek, a* mellyek rézsűt tan elölről

hátrafelé igen sünien következv én egymásra, függélyesen

S lu is z S y u ta

úgy állanak a" felső álltsontnak kirülgyelt álló lápján,

hosszat külső szélének megfelelóleg, hogy hosszok le-

lülrol alá felé, szélességek pedig kívülről befelé legyen

irányozva., A’ lemezeknek egész külső színek sokkal ke*

ményebb a’ belső valónál, a’ mellyben mindenütt a’ szá­

rúhoz hasonló alkatásra tálalhatni. Számok igen nagy,

annyira, hogy a’ nagyobb tzethalakban az Ezerre is te­

lik , a* mint ezt Párisban egy tzetbalvazon magam is ta­

pasztaltam. Hosszúságok láiahnyi. szítnctnélkűl kopna

de szinte szünet nélkül, és észre vehetetlenűl vissza sze-

rezódnek. Az alsó állban a közvetetten rágó eszközök­

nek még tsak nyomok siuts. í í e o f f r o y 'J szerént a’

tzethal \ewiiuek legalább is alsó áliában igazi fogtsirák

^megosztva találtatnak, de az álltsontnak rendkivüli nö­

vekedése altal, kifejlődésükben meggátoltatnak úgy ,

hogy minden nyomok is elenyésszék.

A* többi hússal élő tzetnemúeknél rendszerént fogak

talaltatnak, a’ mellyek mindazaltal sok küluiubözéseket

mutatnak, ha bár ugyan azon adatokban többnyire egé­

szen , vagy majd nem egészen ugyan azon idomúak, és

nagyságokra nézve is tsak igen keveset ktilöiuhöznek.

Megjegyzésre méltó, a’ i\ a r v á Un a k , rendszeréül bal

felől jobban kifejlóldött igen hosszú hegyes, felső szí­

nén tekervéuyes, 'stsak ritkán sima foga, a* melly tö\é-

hen, és hosszúságának is nagyobb részéu üreges, és ez

meg a* hegye közt tsak kintsiny térre zömök, külümben falai

igen vastagok. A* ISar válnál igen ritkán találhatni ezen

fogat mind két félen egyenlő nagyságúnak. Ezen egye­

netlenség tán onnét származik, hogy mind a' kél fog

a1 mint belső képen a’ búgokban egy bizonyos nagy­

ságig egészen, vagy tsak mintegy egy arányban kifej­

lődnek, egyszersmind kibújnak, az egyik történetből

1 1

*) Ann. du Mus. Vol. X. 314.

12

ellőrik, n' mi a* fognak idoma miatt könnyen meg is

esketik. Különös az, hogy a* közönséges tzothalnál, és

narválnál a’ fogak egyedül) vagy még í r kiváltképen az

alsó állban kifejlődve vannak, ebben mindegy busz jeles-

nagyságú egyszerű, tompán hegyes, és befelé görbült fogak

találtatnak, a" mellyek a’ felső altban lévő völgyülésekbe

illenek. A' felső állban pedig semmi, vagy tsak igen

kitsiny a" foghúsba rejtezett kúp forma fogak vannak.—

A* D e l f i n e k b e n pedig mind a’ két állkaptsokban fo­

gak találtatnak.

A’ fúvói élő tzetneműekben ar fogak helyett mind

felül, mind alól erős fehér lemezek vannak, a’ mellyek

a* rágó lapokon egymásban illő tekervéuyes emeledesek-

ke l, és völgyűiésekkel, az ellenkező részen pedig sok

szümültg nemű kiállásokkal én nyitásokkal bírnak, ’n

gyökerek nélkül lévén tsak az imént említett nyílások­

nak, és kiállásoknak megfelelő eiueledések, és völgyü-

léseknél fogva köttetnek öszve az állt.sontal. •)

2. A' K é r ő d z ő á l l a t o k (Ruminantia)

A* K é r ő d z ő á l l a t o k minden kivétel nélkül

záp , és me t s z ő fogakkal bírnak. Ezen mind két

rendbéli fogak általjánosan igen sűrűén állanak egy­

más mellett, jóllehet mind a’ két rend egymástól

egy jeles közbe vetett hézag által vagyon elválasztva.

(Tab. II. 16. 17.) Az (álltsontok' mindenik felében ren­

desen hat záp fogak vannak jelen, a’ mellyek elölről

hátra felé nagyságokra lassan lassan gyarapodnak. Ko­

ronáik négyszögnek, az elsőbbekéi egyenlő oldalúk, a’

hátúlsókéi pedig hosszúdadok, belülről kifelé öszve nyo-

múltak, rágó lapjaik szélesek, gyökereik mintegy félig

ollyan hosszúk, mint az egész fog ’s nem is mélyen ha-

♦) Stcller de bcitiis uiarinin. N. Coiii. l’elrop. II. 3(J2»

13

sa<ltak. (Tab. I. 6. 7.) Kx.cn fogaknak , kiváltképcn az

utolsóknak koronáikon, nagynhhára hosszat, mind

külső mind belső lapjukon, élőiről hátra fele egymásra

kővetkező, és váltótagot külömbféle kiállások és völgyü-

lések láttatnak, mellyek közűi az elsők, az a/, a* kiállá­

sok közepet majd hosszabban majd rövidebben, hegye­

sen végződnek, és egyeld lenül, minél fogva a* koron*

legalább is két, az utolsó pedig bárom', élőiről hátra

felé egymásra következő osztályokra szakad. A’ rágó

lapokon szinte kiállások , és völgyülésok találtatnak a'

mellyek kívülről befelé következnek egymásra, és léi

hold formájuak, és a* felső fogakban domborodásokkal

kifelé, homorúságokkal pedig befelé, az alsó fogakban

pedig ellenkező irányban vannak fordítva. A’ rágó lap­

nak mind belső, mind külső fele legalább is egy iltycn

kiállással végződik. A* felső zápfogak* rágó lapjaiknak

külső, valamint az alsó zápfogak* rágó lapjaiknak belső

felén még azon kivűl a* koronának közepe felé többnyire

egy második kissebb egyszerű , és alatsonyabb kiállás

vngyon, a" melly a’ körbeli kiállásoktól egy keskeny

völgyülés által választatik el. Mind ez a’ hátulsó foga­

kon sokkal szembetűnőbb mint az elsőkön, a" mellyekcn

a* közép kiállás gyakran nem is találtatik^ sőt néha nz

egész fog is tsak egyszerűn, ’s tompán hegyesen végződik.

A’ záp fogakon kivűl általjánosan tsak egyedül az

a l só á l l t s o n t b a n találtatnak metsző f ogak (Tab.

II. 16. 17.) nevezetesen mindegyik félen négy , a’ mel­

lyek nem szinte egyenes irányban hatóiról elő felé állanak

egymás mellett többnyire szorosan , és épen nem nagyok.

A* T ev é n é l (Camelus) a* felső álltsontban is találtat­

nak metsző fogak, és mindenik oldalról egy hosszú he­

gyes valamennyire horgas agyar valamennyire elöl felé,

a* melly nagyságára nézve a* metsző fogakat jóval meg­

haladja.

Af fog \ á 1 1 ásnti k tsak a* három első záp fo{£ra*

metsző foguk üszvesen. és a hol jelen vannak, az agya­

rak is vannak alaja vettetve.

A# M a r h í i m i k , ^ J u h n a k 32 fogni vannak : *

metsző fog* (a* juhnál lapátfog) & 24 zápfog. Mellyek

háromfelé valóból állanak, tudniillik a' zoniántz- a* sza­

ru- és a’ héjas valóból. Az utolsó igen setét .színű: azon

kivfil a* borjak1, és juhok’ fogaik értzképen fénylők is.

Ar f o g a k 9 j ő ve se úgy történik, hogy a* 12 leg­

alsó zápfog. és n tsets valóságos metsző, vagy' is fogó

fogak már elletéskor;1‘VAgy kevéssel ezután; a* belső kö­

zép-metsző fogak 7— 14, a’ kíilső közép metsző fogak

14—24 és a’ tsets - szeglet • metsző fogak 24—2S napok

múlva jelenjenek meg. — Af juhnál azonban a‘ fogr­

és belső közép-metsző fogak már az elletéskor vannak

jelen. — A* negyedik vagy is az első állandó zápfog meg

jelen 6—9 hónappal: az ötödik , vagy is a' második ál­

landó zápfog a’ második esztendőnek végével, vagy a’

harmadiknak a’ kezdetével, a* hatodik, vagy is utolsó

állandó zápfog pedig a’ negyedik esztendőnek végével vagy

az ötödiknek kezdetével.

A* f o g a k n a k e l v á l t á b a (Tab. I. II.) a* márhá-

nál , és juhnál a* szerént végződik bé , hogy a* fogó fo­

gak a* második esztendő’ kezdetével; a’ belső közép met­

sző fogak a* harmadik ; ar külső közép metsző fogak a'

negyedik; és a1 szeglet metsző fogak pedig az ötödik

esztendőben váltatnak el maradandókkal. Az első zápfog

a’ második ; a* második a’ harmadik: a* harmadik záp­

fog pedig a‘ negyedik esztendővel váltatik el. A ’ közön­

séges, k ülőmben jó táplált marhánál, a* fogó fogak már

az első esztendőnek \ égével hullanak el, mindazáltal

tsak a* második esztendőben pótoltatnak tökélletesen más

a* többiekkel egyenlő magosságií fogakkal; a* belső kö­

zép metsző fogak a* második esztendőnek végével;

14

a' külső közép metsző fogak a" harmadik, a’ szeglett

mettsző fogak a* negyedik esztendőben hullanak el. F.’

szerént a' metsző fogaknak elváltába a* közfajú marhá­

nál korábbau végződik bé.

A' f o g a k n a k e l k o p á s a (Tab. 1.) a' inarhánal,

és juhnál igen lassan történik, mint hogy a* metsző fo­

gak* rágó lapja tulajdonképen szabadon áll egyedől az

inyboltozatnak portzos párkányával jóvén ragás közben

érintésbe. Az öregebb korban, mint egy 12 esztendő

múlva,'a’ metszőfogak rágó lapjaik inkább tojngdadok ;

mintegy 10 esztendővel a’ rágó lap miir jelesen kivölgyült ,

(T .I. 12.) sőt a’ már néhány évekkel korábban mozgó f. -

gak mind inkább jobban tompulnak, inig végre kihullanak.

— A* juhnál a" hatodik esztendővel a’ fogó fogakon mór

tsorha jelenik meg, későbbre mind a* közép mind a’ szeg­

let metsző fogak eltompúhiak és töredékényekké lesz­

nek, (Tab. II. 12-*-l5.) ’s mind egy 10 esztendővel

tsak még a* fogak" gyökereik találtatnak u' búgokban,

vagy hogy a' fogak egészen is ki hullottak.

3. A* Me r ő Kö r m íi e k. (Solidungnla)

A* m e r ő k ö r m i i e k n e k az álltsontok min-

denik felében, mind feliil v mind pedig alól C erős

hosszudad négyszegű zápfogaik vannak, a’ mellyek az

imént általánosan említett három valóból állanak. Há­

gó lapjaikon öt hegyes kiállások láttatnak, a' mellyek

lassanként annyim elkopnak, bngy tsak alig észre ve­

hető nyomaik maradnak vissza, holott a’ rágó lapok r<>-

nákká “s elegendő simákká lesznek. — Mind egyik áll­

tsontban szinte 6 vés fi nemű metsző focrnk is vnnnnk,

mellyeknek rágó lapjaik lassanként ’s legelőbb is a’ fogd

fogakon elenyésző kupával bírnak; a* metsző és zápfogak

közt nevezetesen az alsó állbnn az elsőkhöz sokkal köze­

iéi mind az utóbbiakhoz vannak a’ kúpformajú ’* olda­

1»

16

last meglaj.últ agyarak, de tsak a* hímeknél. ’S lm a’

kant/áknál' találtatnak is, azok sokkal kissebhek, ké.s-

sőbhen is jelennek meg, ’s többnyire kihallanak. — A*

metsző fogak a’ három első zápfogakkal egyetemben el­

váltainak , a’ három utolsó >.áj f >gnk pedig állandók.

A’ ló’ idókorának niegosniértetó külső jegyei,

és bélyegei, életének külömbféle szakaszaiban.

Azon bélyegek, mellyekről még legrendesebben lehel

a’ lónak időkorát megismérnl,' kiváltképen azon változá­

sokon alapodnak, a’ mellyeknek a’ kornak haladtával

vannak alájok vettetve; minden egyébb kiilső jelensé­

gek, mollyekről néniű némö képen a’ tsikót a’ meglelt

lótól, ’s ezt ismét a’ megvénhedettől lehetne megkölöm-

bfiztetni , erre |elégtelenek, és tsalékonyok is, mint

hogy azok által a’ lő életidő1 szakaszainak közép lep—

tsőit sem meg nem ösmerhetni, sem pedig meg nem

határozhatni.

Azon változások ellenben, mellyeket minden eszten­

dővel a’ fogakon , kivátképen a’ metsző fogukon lehet a*

lónál észre venni, többé kevesbé bizonyos rendességet

mutatnak, a’ melly által képesek lehetünk, npyan azon

változásokból a’ lónak ideje korát elég bizonyossággal ,

és bátran meghatározni. Ezen rendességben néha ugyan

eltérések is tíínnek elő, mindazáltal ezen eltéréseket is

elég hihetőleg majd nem a’ bizonyosságig is lehet fel

vetni. ' •

Ezen tekintetben Cuv i e r ’ és Pess i na ’ fáradozá­

saiknak sokat köszönhetni.

A‘ 1 ó f o g a k általjánosan, legelébb is hosszuságo*

kát , forma jó k a t , elhatároztatásokat és számokat teként-

>én, külömbféle nemekre osztatnak el, úgymint me t ­

s z ő f o g a k r a , mellyek az időkornak meglstnérésére

legfőbb , és legfontosabb megismertető bélyegeket szol­

gáltatnak. Annak utánna a’ lófogak, rs különösen a’

a’ mets/ö fogak, és agyarak vizsgáltatnak meg kö­

zelebbről.

1.) Az ő kepzesökre, és formájokra.

2.) Az ő kifejlődésekre, és eltiltásokra.

3.) A* ő elkopásokra, és végre.

4.) A1 rendtől való eltérésekre nézve, mellyek a*

fogak* kifejlődése* formája, elváltása, én elkopásához

képest lelhetnek jhelyet.

A*1 ló fogaknak felosztások az ó hosszúságokra,

formájokra, clhatároztatásokra és számokra nézve.

A’ száj üregnek felső részében négy aor erős, szé­

les az úgy nevezett ő r l ő vagy is z á p fo ga k találtat­

nak. Az alsó részében pedig két sor keskenyebbek, mel­

lyek rendszerént me t s z ö fogaknak neveztetnek. A*

záp, és metsző fogak között lévő tér fogatlan, a* melly

téren a‘ him állatoknál mint egy egy újnyirua'metszu fogak

felett a9 hátulsó álltsontban, ét mint egy két újnyira

ngyan a9 metsző fogak felett az első álltsontban magános

kissebb és hegyesebb fogak, az ágy nevezett a g y a r a k

találtatnak, a* mellyek a* kantzáknál vagy egészen hi­

báznak, vagy pedig tsak mint igen kitsiny hegyes, úgy

nevezett f a r k a s f o g a k k é n t , mellyek idővel elhul­

lanak , jelennek meg.

Formája a’ tulajdonképen való őrlő, vagy is zápfo-

gaknak az ő elhatároztatásoknak felel meg t. i. rövid,

széles, és hosszudad négy szegu. Hágó lapjaik rézsűt

borozdákkal birnak, a1 mellyekben a’ többé kevésbé

kemény eledelek őrölteinek, vagy rágaftatnak ineg.

metsző fogaknak forrnájok ellenben hosszúbb, keske­

nyebb , és meghajlott, rágó lapjok kissebb. Elhatározta*

tások az ó fék vésőknekés formájuk felel meg, t. i,

az elharapásra, és felfogásra. Az agyaraknak szinte szük­

séges elhatáruztatás nélkül valók, egymás felett nem álla­

nak, és kúpformájuak.

A' himlónak általjánosan 40, az az 24 záp- 12 met­

sző fogai, és 4 agyarai vannak, a’ melly utolsóknak a’

kantzák rendesen híjával vannak.

A’ Metsző fogaknak és agyaraknak elosztások,

kifejlődésük és fonnájok/

A’ metszőfogak Iször az ó fekvésükre, és formájukra

nézve, fogó- vagy va l ó s ágos me t s ző -közép*

és szeg l et met ső fogakra.

2szor el váltásokra nézve pedig ts i k ó^ vagy t set s-

és ló me t s z ő fogakra osztatnak el. (Tab. III. 1—6.)

A’ fogó-vagy valóságos me t s ző f ogak köze-

pett egymás mellett fekűsznek, és számokat tekintve

mindegyik álltsontban kelten vannak. A’ többi metsző

fogaktól kiváltképen az ó hosszabbságök, magasabb ko­

ronájuk , és valamivel nagyobb hajlásúknál fogva •kűlöm-

böznek. A' közép metsző fogaik a* fogó fogak mellett két

oldalról, és igy a* fogó, és szeglet metsző fogak között

állanak; ezek kevesebbé kiállók, mint a' fogó fogak. A’

szeglet metsző fogak végre a‘ közép metsző fogakra kő-*

vetkőz lek, és a' metsző fogak sorának négy végeit te­

szik ; ezek is szinte valamivel alatsonynbbak a' közép

metsző fogaknál.

A’ tsikóknál időkorok* harmadik esztendejének mint

egy feléig találtató legelsőben kifejlődött metsző fogak,

esen időtől kezdve, esztendőről esztendőre következeid

18

dó időszakaszokban ki hullanak. és inna maradandók ál­tal pótoltatnak.

Ezen tekéutetból tehát az elsőbbeket rendesen tsi-

kó- tset .8 - vagy v á l t ó fogaknak; az utóbbiakat pe-

, dig ló - vagy á l l a n d ó , vagy p ó t l ó fogaknak is hív­

ják. A’ tsets metsző fogak sokkal rövidebhek , és kes­

kenyebbek , kevésbé hajlottak! és visszás kiipformájtiak.

(Tab. III. 1.) Ezeken megkiilömböztetó részek a’ k o-

r o n á j o k , a’ n y a k o k , és a* gyÖkök . Az állandó

metsző fogak ellenben erősebbek, hosszúbbak, jobban

hajlottak, és|inkább ék formájúnk. Ezeken a* korona

szembe tíinőképeu nem \álik k i, hanem tsak az úgy ne­

vezett kiálló rágó végekben végződnek, továbbá nyak

résaök sem választja különb a’ koronát a’ fognak t es t ­

r é s z é t ő l , a' melly nagyobb részent a’ búgokba záró­

dik , és rejtezik, és egy tsekély résr.nyiro, mellyet so­

kan a* fog nyakának tartanak, all ki a’ foghúson felül;

és a’ gyökér vége, mellynél fogva a’ fog tulajdunképen

a' búgokban alapodik.

Aa ujjont kifejlődött mind tsets, mind állandó fo­

gaknak rágó lapja tojásdad, és vastagságánál szinte há­

romszor szélesebb töltsér formán kivölgyelt, és tsak két

t> 1, egy első, !és egy hátulsó széllel > az az a’ párkán­

nyal szegett, Ezen völgyűlést rendszerént K u p á n a k

nevezzük. (Tab.III. 10.* 11.) A* rágó lapnak külső pár­

kánya magasabb á’ belsőnél, a’ miért is az korábban el­

kopik , mint sem a* belső kopásba jönne. A* tsets met-

t/.ő fogak formája kifejlódé-sőktől fogva annyiból válto­

zik, hogy legelőbb is rágó lapjaiknak mind két párkánya

kopik el , továbbá koronájoknak egész fele enyeszik e l,

minek utánna a’ kupa is egészen eltűnne, és a rágólap

egészen rónává lenne. Ekkoron a fog ki hull; a’ róna

rágólap még mindég tojásdad marad, ?s tsak egyedül az

utolja felé lésben többé kevésbé kerékded; a* tsets fo"-

2 *

19

20

nak gyökere elveszti formáját annyiból, hogy azt az elóhh-

rc nyomuló, és gyorsan növekedő, pótló metsző fog la­

posra nyomja, más részt pedig hogy a* gyökér nagyob­

bá™ fel is szívódik. Egészen másként van a’ pétló fog

formájának változásaival a* dolog, mint hogy a’ pótló

metsző fog a’ szerént van alkatva , és nrra határoztatva,

hogy a lónnk egész életidején által tartson. Ez idővel

egész a’ gyökere’ végéig kopik el, és ezen lassanként!

elkopásnak következésében nem tsak a’ rágó lapnak for­

mája, hanem az egész fognak allása, iránya, és hosszú­

sága is meg változik. ~

Az a g y a r a k (Tab. III. 0. a. b."),fel álló kúpfor-

májunk, inkább hengeresek j a’ felső végeken h gye-*

sek, és metsző fogaknál jóval rövidebbek, minthogy

hegyeikkel egymást nem érik. tehát tulajdonképen nem

is kopnak el, hanem tsak lassanként tompáinak meg,

és az aggöregségben bütykösök lesznek.

Az allandó fogaknak jíívésók , k ife jlődésük, és

elváltások.

Az ellet és után mint egy tizennégy nap alatt mind

az első, mind a' hátulsóv álltsontban a' fogó fogak már

jelen vannak, és az első hónap után a* közép metsző fo­

gak is. (Tab. IV. 11) Ezen nyoltz metsző, és már kifej­

lődött tizenkét zápfogakkal van a" tsikó, szoptatási ide­

jének elsó szakaszától, ogész hatodik legfelebb nyoltza-

dik hónapos koraiig felfegyverkezve. (Tab. V. 1.) A1

nyoltzadik legfelebb kilentzcdik hónappal a" szeglet met­

sző fogak bújnak ki* holott egyszersmind a* negyedik

már állandó zápfog is megjelenik. E! szerént az esetou-

dős tsikó már 12 tökélletcsen kifejlődött metsző- és

16 xáp fogakkui bú*, mellyek közülf 1a tsets- éa 4

ál l und ó záp fog, öszvcfsen tehát 28 foggal.

Jíét esztendős korúban a' tsikónak, annyiból változ­

nak meg metsző fugái, hogy kupáik lassanként elenyész­

vén , a' fogak magok annyira tolódnak előre , hogy szinte

nyak kis szembe tűnik. A* m á s o d i k esztendőnek vé­

gével szinte az ötödik, állandó záp fog is elő tűnik; ez

szerént tehát a' kettedfú tsikónak már 32 fogai lesznek.

A’ h a r ma d i k esztendőben már a* fogó foguk vál­

tatnak el, (Tab. V. 2.) A’ tsets metsző fogak t, i. az

állandó metszi) fogaknak lassanként! növekedése, éselőro

tódulása által, gyökerestől eggyütt mindég erősebben

tolódván kifelé, ez által szinte , tápláltatásokhan is, meg

gátaltatnak. Ez szerént a’ tsets metsző fogak az állandó

metsző fogaknak szünet nélkül előre haladó növekedése,

és előre tódulása által kihullani kéntelenítetuek, a’ mi

a' fogó fogakon a* tsikónak két és fél esztendős korá*

bán történik meg. Az állandó fogó fogak azonnal a* ki­

hullott tsets fogó fogakat pótolják, úgy, hogy ezen pót*,

lás, vagy elváltás már a' harmadik esztendő előtt éri

végét, — egy két hónappal korábban, vagy későbben.

(Tab. V. 3.). A' három esztendős ló szinte a' nyoltzelső

tsets záp fogakat is elhullatja, mellyek helyett szinte

nyoltz állandó záp fogak jelennek meg. E# szerént. tehát

a’ lónak már 4 állandó és 8 tsets metsző, 12 állandó és

4 Nets zápj öszvesen 32 fogai vannak.

A’ trikónak h á r o m , és fél ész t ént ős k o r á ­

b a n , a’ metsző fosrak már másodszor változnak, kihul­

lanak , t. i. a’ tsets közép metsző fogak állandó közép

metsző fogak által pótoltatván k i, melly utolsók nem

szinte 8< hft$en fejlődnek. Ezen idő szakaszban az ujjont

kifejlődött fogó fogaknak párkányai már lassanként kop­

nak, és igy a1 rágó lapjaikon látható kupa, mélységére

müve valamennyire enyészik. A4*hím állatoknál (mén

2t

lovaknál) már az agyaraknak Is közel Mt5 kitörtök*

liclyét, az ugyan ott támadó emeledé# által. mind lát-

hatni, mind pedig tapinthatni.

fJA* n e g y e d i k ész ten dőbe ’n az állandó közép

metsző fótiak már tÖkélletesen kifejlódöttek , és párká<<

nyaik is már valamennyire megkoptak. Többnyire már

az agynrak Is hegyeikkel a* fog húsból ki tűnnek^ (Tab,

VI. 1.) A* harmadik az az: az utolsó tsets záp fog is

most pótóltatik egy más állandó által; *s azon felül még

a' hatodik állandó záp fog is, ugyan e* koron bújik ki.

Ezen idd szakaszban tehát a’ kant/klónak; 36 a’ hím'ló* *

nak pedig 40 fogai vannak.

A’ n é gy , és fél e s z t endő s ló már a' tseta

szeglet metszd fbgait’ is elváltja* pótló1 szeglet metsző fo­

gakkal; az agyarak is egészen kitűnnek, és így a’ fogak

tellycs számúnk, az egész fogváltást pedig bévégződfltt.

E’} koron már a* ló tellyes ‘ korú ,7 eV már nem tsikó,

jóllehet tnlajdonképen való kifejlődése még nem tőkélle-

tes. A’ fogak kifejlődésének idő szakasza mostantól kez­

dődik. Minthogy a* fogak már gyurmájokra (massa) nézve

fogyatkoznak, e* szerént ugyan a’ romlásnak látszatnak

alája vettetve lenn?, mindazáltal "tsak*tetszőleg, mert

er.en a’ párkányok* elkopásánól, és a’ knpak* <*Ienyészté-

nél fogva történt gvnrma veszteség fejlődteti ki tulajdon­

képen a’ rágó lapokat, és a’ hosszúságnak felülről való

veszteségét a* mintegy a* nyoltzadik , kilentzedik eszten­

deig tartó, és‘‘gyarapodó növekedése a’ gyökérnek pót

tolja. A’ kilentzeilik esztendővel pedig mind a’ metsző

fogaknak , mind az asryaraknak gyökér üregeik bételnek,

tsak err tsokély kis nyilast hagyván meg: ettől fojtva

már többé nem nőnek, hanem egyedül tsak töpláltatnak,

és a’ fogak kopásának idő szakasza, vagy isgyurmajok-

nak valódi veszi eségc ekkoron kezdődik.

22

23

A* ü t öd ik e s z t e n d ő n e k kor. dó t óv el (Tab.

VI. 2.3.) már a1 hátulsó fogó fogaknak knpájok nagyobb

rév/int bétellett, vngy -is inkább elkopott. A’ hátulsó

metsző fogaknak párkányaik vannak elkopva ’s a1 szeg­

let metsző fogak párkányai pedig még épek annyira, liogy

a* külső magosabb a5 belsőnél. A’ szeglet metsző fognak

belső parkánya közepet a’ hátulsó altban valamennyire

kivölgyeit, úgy, hogy a’ knpa, befelé mint egy meg­

nyitva látszik. Erre nézve ezen párkány későbben is jön

kopásba, Az agyarak már már most tökélletcseq lévén

kifejlődve hegyeik még élesek ugyan, de valamennyire

gombolyagok.

A ' h a t o d i k e s z t e n d ő n e k k e z d e t é v e l a’

hátulsó fogd fogaknak kupáik majd nem egészen ele-

nyésznek; mindazáltal a' kupának maradékából még va-

lami keveset láthatni. A* közép metsző fogak kupáik kis-

sebbek, és a7 szeglet metsző fognak külső párkánya el,

kopott. Az agyarak még inkább fejlődtek ki , ’s mellette

élesek , és hegyesek. (Tab. VII. 1.)

A* h e t e d i k e s z t e n d ő ve l a* hátulsó fogó fo­

gaknak kupáik elenyészlek, a’ közép metsző fogakon tsak

a' kupának maradéku látszik, 's a’ Szeglet metsző foga­

kon mind a- külső, mind a' belső párkáuy el lévén kop­

ra, a’ kupa kissebb. Az agyarak már kevésbé élesek,

és hegyeik valamennyire már kopottak. (Tab. VII. 2.)

A' n y o l t z a d i k e s z t e n d ő v e l a' hátulsó mind

fogó, mind pedig közép metsző fogakról a* kupa már

tökélletesen elenyészett, a* szeglet metsző fogakon pedig

a1 kupának valami kevés maradéka, majd nem a' kilen-

tzedik esztendeig is látható. Az agyarak pedig még »u*

kább kopottaknak látszanak. (Tab, VIII. 1,)

Arra nézve, hogy az első álltsonti metsző fogak ál­

talánosan a’ hátulsó metsző fogakhoz mérve jóval erő­

sebbek, vastagabbak, és hnjlottabbak, tehát az ó elko-

24

kopások is jóval későbben történik , mint a* hátnlsó fo­

gakon , úgy hogy mindegyik fogon a* hátulsó fogak­

hoz vetve, a’ kupa hrirom esztendővel későbben enyé­

szik el; inilicz képest a* kupa az első fonó fogakou a'

kilentzedik, a’ közép metsző fogakon a’ tizedik, a’ szeg­

let metsző fogakon- pedig a* tizeneggyedik esztendővel

kopik el, holott a’ reá következendő, nz az. a1 tizedik,

tizeneggyedik, ’s tizenkettedik esztendőben nz elsőmet- ,

sző fogaknak rágó lapjaik tökéletesen rónák.

A-* fogaknak eldürgöltetósck kopások.• #

1. Azon változások, a* moll vek a' haladó ido-

korral mind a’ metsző fogaknak r ágó l ap j a i kon*

mind pedig lóriig az agyaraknak hegye i ken a*

kifejlődést időszakasztól kezdve egész nz aggöregse-

gi" tapa&ztaltatnak.

A' tnlajdonképen való gynrmaveszteség tC k i len-

1z e d i k esztendővel kezdődvén , tsak a* halállal végző­

dik, A* fogak knpajoktól, az az ragó lapjaiktól kezdvo «

egész a’ gyökerükig kopnak el. Kzen elkopj* h haladó

idókorral leginkább a’ mctsr,ó fogakon, és agyarakon

tűnik szembe. A* ragó lapok formájának változása, a’

melly n fogaknak a* haladó korral történő elkopásoknál

fogva támad, leszen a* ló idókora meghatározásának ki­

váltképen való meges.nertetó bélyege. Arra nézve * hogy

a* metsz# fogaknak idomok ékképii, az ő rágó lapjaik*

nak formájok isszíikségesképen változik, annál is inkább ,

inennél közelebb esik ezen rágó lap a‘ gyökér végekhez,

(Tab. III. 7.) Minél rendesebben történik meg a’ fogak­

nak elkopása , annál bizonyosabban lehet a' rágó lapok-

formaváltozásaiból a‘ lónak idókorát meghatározni.

Kzen az idókorral haladó többé kevésbé rendes el­

kopás által a1 fogak rágó lapjaik a1 fogaknak ékképii ido­

moknál fogva, leginkább az 6 szélességükre és vastag-

sósokra nézve változnak- mog. Tüstént az a* kupáknak

elenyésztük után rónává lett. rágó lapnak szelessége, az

ó vastagságához képest a* kilentzedik esztendő körűi

ollyan arányban vagyon , mint 6 : 3. Ennél fogva te­

hát tojásdad. A’ rágó lap szélességének az Ő vastagságá­

hoz való aránya lassanként ágy változik, hogy a’ vastag­

sága legyen elóbbkeló. Ha hogy tehát az elkopás an­

nyira tosténik meg, hogy a’ rágó lapnak szélessége úgy

álljon az ő vastagságához, mint 5 : 4 , tehát a‘ kerekded

időszakasz kezdődik, minthogy a* fogak rágó lapjaikkal

együtt kerekdedek.

A’ tovább haladó elkopással a’ rágó lapnak vastag->

sága lészen az ő szélességéhez képest előkelő, holott a’

rág* lapnak szélessége úgy áll az ő vastagságához, mint

4 :5 . Minél fogva már új formaváltozás történik a’ rágó

lapokon, mellyek mostan már hármaglatosok.

A’ fogak kopásának utolsó időszakaszában a’ rágó

lapnak mind formája, mind pedig szélességének vastag­

ságához való aránya megfordít\'a jelenik meg az első,

az a/, a’ tojásdad)‘időszakaszhoz képest, holott a’ rágó

lapnak szélessége az ő vastagságához úgy áll, mint 3 : 6f

és ekkoron a’ rágó lapnak formája visszás tojásdad.

Éhez képest a* lónak életét u’ hátulső metsző fogak*

ráíró lapjaiknak változására nézve P e s s i n a szerént e*

következendő időszakaszokra lehet felosztani. Ugyan is:

1. a’ Tsotsfogaknak időszakaszára.

2. n* Kupás — —

3. a’ Tojásdad időszakaszra

4. a' l^erekded —

5. a’ Hármaglatos — és végre

G. a" visszás Tojásdad időszakaszra.

Az e l s ő i d ő s z ak a s z , a’ mint a’ följebb mon­

dottakból kitetszik', az ötödik esztendeig, az az a fog­

25

26

váltásnak bevégeztéig tart. (Tab. V. V I.) A’ másod i k ,

az az a' kupas, vagy is a’ kifejlődni időszakasz a1 nyúlt

tzadik esztendőnek végéig tart, és a* még igen széles

rágó lapoknak mind párkányaikból, mind kupáikból es.

mértétik meg. (Tab. VII. VIII. 1.) A’ fogváltási eszten­

dőknek ktilömbözésök miatt a’ feljebb említett, lassan­

ként! változásoknak a' kupas fogakra nézve ezen idősza­

kaszban a* fogó fogakon egy egész esztendővel koráb­

ban kell megtörténniek, mint a' közép-, és két eszten­

dővel hamarább, mint a’ szeglet metsző fogakon,

A1 h a r m a d i k i d ő s z a k a s z a1 kupáknak ole-

nyészésével, és a' rágó lapoknak rónáságával kezdődik.

A’ rágó lapnak szélessége vastagságához ekkoron ágy

á ll, mint 6 : 3hoz. (Tab. VIII. 2. IX . X . 1. Pes s i n a

szerént ezen időszakasz egész a' tizennegyedik esztendő­

nek végéig terjed, holott ezen időszakaszt a’ 13dik, és

14dik esztendővel még a' szeglet metsző fognak tojásdad-

ságát lehet megesmerni. A' rágó lapnak tojásdadsága a*

közép metsző fogakon a* 13dik, a’ fogó fogakon pedig

a* 12dik esztendővel enyészik el.

A* n e g y e d i k , vagy is k e r e k d e d I d ő s z a ­

kasz a1 hátulsó metsző fogak rágó lapjaiknak kerek-

dedségével jelenik meg, elenyészvén lassanként a* rágó

lapok tojásdadsága, szélessége ágy állván vastagságához^

mint 5 : 4hez (Tab. X . 2.). Ez is szinte 6 esztendeig

tart, így tehát a* fogó fogakon a* 19dik, a’ közép met­

sző fogakon a1 20dik, a' szeglet metsző fogakon pedig aT

21dik esztendőnek kezdetéig.

Az ö t ö d i k i d ő s z a k a s s z a l szembe tűnő vál­

tozás tűnik elő a1 rágó lapoknak mind formájára, mind

átmérőjére nézve; ágy hogy a’ formáját hármaglatosnak,

ft’ szélességét pedig vastagságához vetve ágy láthatni,

mint 4 : 5hoz (Tab. XI. 1.2.). Pessinának ósrképi oko­

kon alapult véleménye szeréül o/.cn időszakasz is szint©

27

fi esztendeig, és így a’ fogd fogakon •* 25dlk, a’ kür.ép

inetsxí fogakon a* 2f>dik , a* szeglet metsző fogakon pe­

dig a' 27dik esztendőnek kezdetéig szűkségesképen tart*

hat.

A* ha t ó dk I d ő s z a k a s z t Pessin' a szerint,t * writkán jelenvén az meg, alig lehet bizonyosan meghatároz­

ni. Ekkoron a’rágó lapok formájának két szegletinek, vagy

is inkább visszás tojnsdadnak kellene lenni, ágy hogy a*

fognak szélessége vastagságához vetve ügy állana, mint

3 : 6hoz (Tab. X I. 3,),

Az első metsző fogak rágó lapjaiknak hasonló for-

ntájokhoz képest szinte hasonló változásoknak vannak

alája vettetve. Az első és második, az az a* t*ets- és

kopás fogak időszakaszában azokat szinte a1 hátulsó met­

sző fogaknak változásai érik; tsak hogy a*fogak váltása

az első metsző fogakban néhány nappal, néha hetekkel

is korábban történik meg. A* második, az az a’ knpás

Időszakaszban ellenben a* háhilsó fogak* rendétől legalább

az időre nézve egészen eltérnek, minthogy knpáik P e s-

s i n a szerént kétszeres mélységiek lévén, majd nem két

annyi ideig is tartannk, holott a* kupák az első metaző

fogakról a* 12dik esztendővel enyésznek el a’ kiilömbo-

*ó fogváltáshoz képest korábban, vagy későbben. Mind-

azáltal, ha bár az első metsző fogaknak kupáik kétsze­

res mélységflek is, a’ fogak még is a’ harmadik idő­

szakaszban mind szélességökre, mind vastagságokra néz-

Te egyarányuak, mihez képest rágó lapjaik formájokra

nézve «gészen a* hátulsó metsző fogak* rágó lapjaikhoz

.lesznek hasonlók.

A’ negyedik időszakaszban nz első fogaknak rágó

apjaik szinte kerekdedek; de a* következendő időszaka­

szokon által már szinte ágy változnak, mint a’ hátulsó

metsző fogak. Helyesen állitja P e s 8 i n a, hogy nz idókor-

nak meghatározásánál, a* monnyire lehet. az első met-

szú fogakat is tekintetbe kell venni; mert a lobbi fo­

gakkal egyetemben ezek is szinte megesmértetö jeleket

nyilatkoztathatnak. Ezen tekintetben különösen az első

szeglet metsző fognak elkopása emlékezetes néha (Táb.

IX . 1.), mellyet rendesen har apo-t snak (GÍHÍ>i0) ne­

veznek , *s a' melly nen* egyéb, mint a' hátulső szeglet

metsző fog’ első párkányának az álltsontoknak iránybéli

változásoknál fogva történt olkopása, ’s hátulső párkány

szegének pedig megkémélődése, vagy is egy szóval: az

első szeglet metsző fogaknak ollyan nemű kikopása, vagy

is vasasa, hogy a hátulső szegje hegyesre reszelve

szembe tűnő legyen. Ezen harapots a’ kilentzedik esz­

tendővel jelenik meg, jóllehet más szöglet metsző fo?

gakon h* harapotsot tsak a' 13dik esztendővel találhatni,

mind Ott, mind pedig itt tsak halkat enyészvén ismétel.

Az Agyaraknak elkopása sokkal rendetlenebb, *»

ennél fogva bizonytalanabb ík. mint a1 metsző fogaké,

minthogy nem bizonyos időkben fejlődnek k i , ’s nem is

illenek egyenest egymásra, mihez képest azok tsak tör*

ténetből, és így bizonytalanul is kopnak el. Ennél fogva

azokat tsak vigyázattal kell megítélni. Alindazaltal a’

tapasztalás azt tanítja, hogy az agyarak rendesen a’

szeglet metsző fogaknak kitörésük előtt jelennek meg;

tehát az ötödik eszteudőneít első felében , és soha se ké­

sőbben a’ hatodik esztendőnek kezdeténél, tehát ininek-

előtte a" ló egészen öt esztondős lenne. De az agyarak

aT közép metsző fogaknak kitőrésökkel már egy kis eine-

ledésnél {fogva mutatják közeliévé kibujtnkat, melly fél

esztendő múlva valójában el is következik. A' hatodik,

és hetedik esztendőben az agyarak tökélletessógöket érik;

de már kopni is kezdenek, úgy annyira, hogy a’ nyol-

tzadik esztendőben az ő élességük már elenyészett. Ki­

lentzedik esztendőben az agyaraknak felső hegye már

öblös széleivel együtt elkopott. A* lOdik, Ildik., ós 12-

28 '

20

dik esztendőben knpforma koronáik egészen odáig, holott

az agyaraknak henger forma (estük kezdődik, elkopva lát­

szik, ás aMS.esztendővel az agyarak töke'IIetesen tompák.

A'- 12dik esztendőtől kezdve ar. agyarak kiváltképen*

annyiból változnak, hogy mindenkoron tompább ás tom­

pábbak lesznek, és hogy állások minduntalan a’ szeg­

let metsző fogakhoz közelebb esik.

2. Azon változások, mellyekct u‘ fogaknak el­

kopása következésében mind a’ metsző fogaknak,

mind azagynraknak h o s s z ú s á g o k r a , á l l á ­

sok r a és i r á n y o k r a nézve tapasztalhatni.

A' tökéMetesen kifejlődött metsző fognak hosszúsága

30 vonatnvi flineányi). mellv hosszúságra nézve a’ nyoltz

esztendős lóban a’ kifejlődésnek végével a’ fogófognk

mintegy 8 —•, a1 közép metsző fogak mintegy 6 — , a’

szeglet metsző fogak pedig 4 vönntnyira tűnnek ki a1 fog-

háson felAI. Az e’béli mérését a’ fognak mindazáltal a’

metsző fogaknak t.sak egyedül a' külső, az az, ajaklap-

jókról kell érteni.

A" tapasztalás azt tanítja, hogy ezen fogak az ^öre-

gebb korral a’ foghuson f»*lűl látható részökre nézve

meghosszabbodnak j jóllehet hogy az elkopásnál fogva tör­

tént gyurmaveszteség által valódi hosszúságokban fogyat­

kozzanak. P e s s i n á n a k véleménye szerént a*fog’ kiál­

ló részének hosszúsága ugyan a’ haladó korral nem gyara­

podik ; mindazáltal annyi kivételeket, és az általa fel­

hozott rendtől való élt éréseket hord fel, hogy'ezen kitéte­

lek magok is ugyan rendet alapítsanak, a’ mellyct a’iuin-

dennnpi tapasztalás is minden elaggott lovon ellene mond-

hatatlanál bebizonyít. —: A’ fognak ezen látszató meg­

hosszabbodása , metly az ő tulajdonképen való gyurma-

veszteségének ellenében á ll, foganatja és következéso

annak. hogy' az élcmedett kor időszakaszától kezdve

30

egész az agg Öregségig mind az álltsontok , mind podig

a' hátulsó metsző fogak egyenesre nyúlódjanak, ‘s a*

áiltsontoknak pedig mind búgjaik , mind pedig széleik

gyarapodólag visszavonuljanak, úgy hogy a* fogaknak

lassanként) elkopásokat, valamivel felül is haladják.

P e s s i n a ezen egyszerű természeti folyamatnak ma­

gyarázatja végett a1 fogaknak úgy nevezett e l ő r e n y o ­

m u l á s á h o z (Ouldjfctjub) folyamodik, és azt külömbfé-

le okoknál fogva néhány helyeken általjánosan nem tsak

szükségesnek , de elkerülhetetlennek is vitatja. *) így

állítja p. o. „hogy a* fognak előrenyomulása sziiséges

legyen , már azon környűlményből is átláthatni, hogy a*

kupás rágő lapoknak elkopások után a’ harapásnak, és

rágásnak egyedül a* foghusnál fogva kellene megtörtén*

nic, ha hogy a’ fogak a' búgokba zárt testökk«l kény­

telenek nem volnának egyenlően előre nyomulni, vala­

mint hogy a’ rágó lapoknak már említett változásaik is ezen

előrenyomulás nélkül meg sem is történhetaéffék.“ Ezen

következtetéseket mindazáltal el nem fogadhatni, mert

azok ezen egyszerű folyamatnak közelebbi vizsgálatja által

önmagoktól elenyésznek. A ’ meddig a'fogak kifejlődnek,

és nevekednek, tehát a' kitörési és kifejlődési idősza­

kaszban ugyan tagadhatatlanul látható-, és szűkséges-

képen nyomul a* fog előre, a' melly előrenyomulásnak

elegendő természeti oka is alapodik a’ fogaknak mind

gyarapodásán, mind kifejlődésén. A* kilentzedik eszten­

dőtől kezdve mindazáltal a’ fognak tökélictes kifejlődé­

se, és bévégzett növekedése után ezen előre nyomulás

okával ogyütt megszűnik, és azon előre nyomulását a*

fognak, mellyet P es s i n a mind nz áiltsontoknak, mind a*

búgoknak életmives töműlésök, és öszvehuzódásoknál

fogva követel, még előbb az öreg lovak’ búgjainak meg-

•) A. i. h. f. 52. ‘s t.

3!

változott ni lások, vngy is inkább a* búg végeknek az

álltsontágak egyesületétől való eltávozások által volna

szükség megmutatni. A* hátszéleknek visszavonulását

ellenben , kivált a* metszőfogakon a1 haladó időkorban

már tsak az ínynek megrövidülése is elegendőkében mu­

tatja (Tab. X II. 1.).

F.zen btig8zélcknek a* haladó időkorral történő fo­

gyatkozását még más környúlményeknél fogva is lehet

vitatni, így p. o. az ajakaknak, leginkább a’ hát alsónak

látszató meghosszabbodása, íityegése, és nyitva állása

az öreg korban, és a' pofáknujc rántzos, és meghosszab­

bodott bőröknél fogva: (Tab. X I. 2. 3.) a’ mi külöiu-

ben el nem következnék, ha a’ fogak ugyan azon, vagy

még tán gyarápodott arányban is nyomulnának előre, mint

a’mcllyben azok az elkopásnál fogva minduntalan rövidül­

nének: mert így a’ száj az ő tellycs állapotjában meg­

maradna,'s az ajakak nem fit verethetnének meghosszab­

bodva. A’ fogak előre nyomulásának lehetetlenségét még

a* következendókkcl is vitathatni: Feltévén, hogy az

elko|>ás a’ fognak előre nyomulásával egy arányban volna,

az a z P e s s i n á n a k törvénye szerént a' fog minden esz­

tendőben egy vonatnyira nyomulna előre, és szinte egy

vonatnyira kopnék e l, tehát e' szerént a’ fogakuak eb­

béli állások egymás eránt ugyan az maradna szükségeské­

pen, és így a' fogaknak irányzatok sem változhatna

meg, a1 mit mindazáltal a’ tapasztalás elegendőképen

mutat, és az ügy nevezett megnyúlása a’ fognak P e s s i-

n á n a k értelme szerént ez által egészen lehetetlen. Kz^n

és más egyéb mind tsonttanítmányi, mind élettudomá­

nyi alapoknál fogva (mellyekről való további értekezés­

nek mindazáltal itt helye nints), a* fogaknak előre nyo­

mulását a’ kilentzedik esztendőtől fogva tsak egyedül

látszató hibás, és meg nem mutatható képzeletnek. nem

pedig elkerülhetetlenül szükséges természeti törvénynek

lehet, és kell elesmerni.

Minthogy «’ fogak tapasztalás szerént a’ haladó idő­

korral a’ foghusból többnyire nagyobb mértékben álla­

nak k i, mint sem az ő rágó lapjokon elkopnak, ngy hogy

a* fognak elkopása igen ritkán álljon a’ foghitsnak, és

a’ húgszéleknek visszahúzódásával egy arányban: tehát

a* metsző fogak is a' foghusból kiálló részeikre nézve a1

haladó időkorral tsak igen ritkán maradnak a’ feljebb

említett hosszúságokban. P e s s i n á n a k e’béli törvényét,

melly szerént a* fogaknak meghatározott, t. i.-a’ fogó

fogaknak 8, a"közép metszőfogaknak 6 , a' szeglet met­

sző fogaknak pedig 4 vonutnyi hosszúságok minden idő

koron által hozattatik fel, itten méltán használhatni, hu

bár a’ tapasztalással ellenkezik is; minthogy az idókor-

hoz képest változó rágó lapok7 formájáról való tanítása

főképen ezen alapodik. — Mindazáltal a’ legtöbb esetek­

ben , a' mint későbben fogjuk megmutatni, mestersége­

sen kell a’ dolgon segítni. Adhatni ugyan valamit a’ faj’

(race) béli külömbségre is , habár az e’ korúi tett\izs-

gálások, és észrevételek nem eléggé szorosak és tökéi-

letesek. Ezen kiilömbség mindazáltal nem a’ fogaknak

kulüiuböző előre nyomulásokon alapodik, hanem általá­

nosan a’ kifejlődési folyamatnak killömbségen, melly sze­

rént bizonyos fajú lovaknál a’ búgszélek az ,ő visszahú­

zódásoknak, vagy pedig a’ fogak magok is az elkopás­

nak többé kevesbé ellent allanak.

A' metsző fogaknak á l l á s o k r a nézve a’ haladó

időkorral azon változás történik, hogy azok az oggöreg-

séghen mindég távulabb állanak egymástól, holott az éle-

medett korban egymással szoros érintésben vannak.

Ezen jelenségnek oka leginkább a' fogak' idomának

változásában, és a’ gyökereik felé való köz falaiknak

megvastagodásában áll, néha pedig még a* búgszéleknek

33

rendetlen visszahúzódásokban is, holott a’ fogak között

azután rések támadnak; a' mit is tsak a* huszadik esz­

tendő feló, midőn a1 rágó lapoknak h ár mag l a t o s fór-

májok kezdődik , lehet észre venni.

Sokkal szembetűnőbb már az élemedett korban tüs­

tént a’ metsző fogaknak tökóllctes kifejlödósök után

azoknak állásbéli megváltások i r á n y z a t o k r a nézve.

(Tab. IX . 1.) A’ mennyire t. i. a' metsző fogak nz el­

kopásnál fogva gyurmaveszteséget szenvednek, ’s a' fog-

hús is a* búgszélekkel egyetemben visszahúzódik: ugyan

azon mértékben a’ fogaknak boltosán hajlottabb koro­

náik , vagy rágvégeik is elkopnak, és ekkoron a' fogak­

nak többé-, kevesbé hajlott, és így egyenesre nyúlott

részük, melly iráayzatjára nézve mind inkább nz áll-

tsontnak irányzatját követi, és végre ezzel irányban á ll,

jelenik meg. — Az, az első szeglet metsző fogon meg­

jelenő úgy nevezett h a r a p o t t is mint ezen irányzati

változásnak következése, a’ metsző fogak’ rágvégeiknek

látszató hosszabbodásokkal, mellyek a' fogaknak meg­

nyitását tsalékonyon vitatják, egyetemben nyírtának

hihetőleg a' fogak megnyúlásokról való gondolatokra és

fogatokra alkalmat.

A’ fogaknak megváltozott irányzaját ellenben, kö­

zelebbről vizsgálván a’ dolgot, azoknak megnyitásokkal

annál kevesebbé lehet öszveegyeztetni, minthogy, a’

mint már feljebb említettük, az irányzati változásnak

épen helye nem lehet, ha a’ fog szinte 'annyira nyomul

előre , az az nyúlik, mint a' mennyi belőle az elkopás

által vész el.

Az agyarak hosszúságokra nézve a’ ladik eszten­

dőig majdnem gyarapodnak, mint sem fogyatkoznak.

Minél inkább tűnnek azok a’ húgszéleknek visszahúzó­

dások által, a' melly itt sokkal lassabban és halkabban

3

.14

t<"r1énik . i\ húgokból kifelé. annál közelebb ősnek azok

ullasokra nézve a szeglet metsző fogakhoz.

Az idézett törvénytől való k ivéte lek ,

és eltérések*

Eltérésekre, a’ Fogaknak kifejlődéseikre riezro, a*

külömbféle fajokhoz képest akadhatni. Hogy a’ közönsé­

ges úgy nevezett paraszt lovak korábban váltsák fogai­

kat , mint a* nemesebb fajú lovak, egészen bé nem bizo-

nyorlik. A* metszd fogaknak rendes, és természet szerént

történő rlváltásokat P e s s 1 n a sjfcerént következendő

környulmények határozzák meg:

Jször Hogy mind a’ négy egy nevezetű fogak egyszer­

re jelentek e meg, vagy legalább is a1 hátulső pár fog

az első párnak megjelenése után tüsténti kifakadásának

adja e jelenségét ? Ha pedig az, első pár helyett, mel­

lyek mindenkoron hamarább váltatnak el, a’ hátulső lo-

fogak volnának már jelen, holott az első egy nevezeti

fogak előállásoknak még jeleit sem adnák, ágy minden

esetre tsalárdságot gyaníthatni, hogy a? fogaknak kitö­

rése erőszakkal eszközöltetett.

2szor Ha a’ tsets fognak kiesése után az illető búg­

ban még lófog nints jelen, lígy ezen fogjövést sem lehet

természetesnek tartani, mert a' lófog közvetetten követi

kifejlődésében a* tsets fogat , a' mellynek kihullását is

közvetetten eszközli.

3szor Ha az ájjont váltott metsző fogakon a1 párká­

nyokról, és kupákról a* feljebb adott útmutatás szerént

az esztendő kornak külömbsége nem szembe tünö, úgy

szinte csalárdságot gyaníthatni, mert a* szeglet metsző

fogaknak kibújások hihetőleg mesterségesen siettetett.

A* tsets metsző fogaknak ezen erőszakos kitörésük,

melly által a pótló metsző fog a korábbi kifejiődé&ro

35

kénszerítctik. azon tsalárd Izéiből történik, hogy vala-

melly igen fiatal lő öregebb korúnak ösmertessék, *8 en­

nek kiváltképen a* harmadik és negyedik esztendőben

van helye.

A’ metsző fogaknak elkopásokra nézve számos, és

jeles eltéréseknek van helye a* természeti rendtől; mert

ezen természeti folyamat sokkal inkább függ mind mun­

ka miivi, mind többé kevésbé történetbéli, és változó

külső körményektől, sem minthogy nz rendesen, és

egyenlő módon történhetne meg. E’ szerént tehát nem is

szabhatni közönséges állandó törvényt , melly szerént bi­

zonyos időben bizonyos mennyiség kophatnék el a’ fog­

nak rágvégóból. Altalján véve tsak nz áll meg, hogy a’

metsző fognak kiálló, az az rágvége, általjánosan hosz-

KzJihbodik , vág}' is inkább a' fognak a’ hágókba rejtett

része valamivel többet tflnik elő, mint sem a’ fognak

rágvégéből az elkopásnál fogva veszett volna el. Ezen

közönséges tapasztalásból tehát köveikezik. hogy az igen

rö\id fogak az öregebb időkorban a’ kivételek közé tar­

toznak.

A* m e s t e r s é g e s , és ig f h am i s k u p á k a t ,

mellyeket a* fogak rágó lapjaikra szoktak vésni, és éget­

ni , könnyű szerrel lehet azt a‘ természetes kupát rende­

sen körülfogó zomántzpárkánynak héjányából megös-

merni, valamint a' rágó lapoknak a' kupás időszakasz­

nak meg nem felelő formájából, és a1 fogaknak szinte

meg nem felein iránvzatjokból is.

A* rendtől tulajdonképen való eltérések e’ köreiké*

zendők:

lször Az ágy nevezett t s uka f o g a k , mellvek je­

lesen hosszúk , annál fogva, hogy tsak keveset koptak

az alatt, hogy a* búgszéleknek visszahúzódások az ő

szokott természeti rendén, és folyamatjában to\ább

haladt.

3 •

ÜR/.or Az úgy nevezőit k a r ó focak , (Tab. XII. 1.)

a' niellyeknck állások már a* természettől egészen rézsú­

tos, és rendetlen, hihetőleg'annál fogva, hogy a' fog

váltás alatt a1 tsetsfognk hosszabb ideig maradtak vissza,

tuhy’donképen a' fogak rendetlen kifejlődéseiknek követ­

kezései . a' mellyektől mindazáltal az nggöregséghen a'

húgok köz falainak vastagodásánál fogva támadó karófo-

gakat meg kell külömböztetni. Amazokat már n‘ fogvál­

tásnak hévégeztével lehet tapasztalni.

3szor Az e l ő z ö t t f o g a k (űbírfcifíene 3 ^ n0 a?

hátulsó állcsontnak az elsőhez való aránytalanságától ve­

szik eredeteket, az által t. i. hogy a’ hátulsó áll liosz-

szabbra nyúlott az elsőnél. (Tab. X II. 3.) Emlékezetre

méltó azonban, hogy ez, a* kopástól megkémélt előző

fogó fogak a’ kilentzedik esztendőig mindegyre előre

nyomóinak, azután pedig mind a’ mellett, hogy majd épen

semmi elkopás rajtok nem történik, rágó lapjaik egymásra

nem illvén, már többé az előrenyomulásnál fogva meg

nem nyúlnak. — Mire nézve az illyen előző metxző fo­

gakon az aggöregségben rendetlenségeknek szükséges tá-

madniok, minthogy a* szeglet metsző fogaknak egymás­

ra illő rágvégeik elkopnak, az alatt, hogy a' fogó- és

részszerént a* közép metsző fogak is rágó lapjaikkal egy­

másra nem illenek.

4szer Az idókornak megismerésére nézve legjelesebb,

és fontosabb eltérés az úgy nevezott ké t e s lovakon

(Vhevaux begns) jelenik meg. F.zen kétes fogak szinte

az igen tsekély elkopásnak következései. F.zoknek rágó

lapjaikon a* kupák majd nem az a&g öregségig marad­

nak meg, mihez képest az elélt esztendők számát tsak

egyedül ezen fogakr rágvégeiknek rendentúli hosszúsá­

goktól lehet meghatározni.

I’ e s s i n á ' n a k véleménye szerén! e! kétes Xogak

az elkopás . és előrenyomulás |,özl való. uiánytalanság’'

37

uak következései. Mindazáltal úgy látszik. hogy ezen

eltérésnek igaz okát mind a' két álltsontnnk egymáshoz

tahi különös irányzajában, és fekvésében kell keresni,

a' mi által az álltxontok a* száj felé hegyesebb szögben

állanak, melly szerént az elkopás főkép a’ zápfogakra

hárumlik, a’ metsző fogakon pedig tsak igen keveset,

vagy éjien nem is történik. Ezen uk felvilágosít mindent

elannyira, hogy a1 fogaknak előrenyomulásokat épen

nem szükség feltenni, a* természet ezen rendetlen folya­

mat jának megmagyarázása végett; ellenben igen nehezen

lehetne felfogni azt, hogy itt valami módon uz előre­

nyomulásnak lehetne tsak helye is* holott ar fogaknak rág-

vegeik olly tsefcély gyurma veszteseget szenvednek. A’

végett, hogy a' kétes fogakból az állatnak igaz időko­

rát lehessen meghatározni, szükséges a’ foguk ajaklap.

jaiknuk hosszúságát közelebbről ’s szorosan megvisgálui,

és azon felesleges hosszúságot, a’ melly a' fogak rendes

nevezet szerént a’ fogó fogukon 8, a’ közép metsző fo­

gakon 6, é« a’ szeglet metsző fogakon 4 vonatnyi a’ ki­

lentzedik esztendővel megjelenő rendes hosszúságát meg­

haladná , számba venni, és gondolattal elvonni, az em­

lített rendes számon felől való vonatok számát, mint-

hogy mindenik Hlyen vonat egy egy esztendő gyanánt

tétetik fel, az a’ rágó lapok’ formájokhól meghatározott

esztendők öszveségéhez adni, a’ melly sommából annak-

utánna a1 lónak igaz időkora kitűnik. így p. o. ha vala-

luelly a’ nyoltzadik esztendős kornak minden megösmértető

jeleit találhatni a* rágó lapokon, a' fogó fogaknak ajak-

lapl mintegy 14 vonatnyi hosszúságával egyetemben , te­

hát a’ fogó fogaknak hosszúsága 6 vonattal haladná meg

a’ rendes hosszúságot, !s e’ szerént a’ ló 6 esztendővol

volna idősebb, mint, a’ mint azt a' rágó lapok mutat­

ják. tehát ehez képest 11 esztendősnek kellene tartani.

5>zör Az úgy nevezett tik ü lő dó (Jtopper) és ka-

r p r á g ó lovaknál az elragadnak szinte egy ehéreseft tá­

lalhatni. (Tab. XIII. 2.) Ezeknél az 6 több izben gya­

korlott foglalatosságok által leginkább az első álltsont*

togó és közép metsző fogai szenvedvén, a’ rágvégeknek

ajaklapjai az első párkánnyal együtt kopnak el, a* hon-

nét a* rágó lapok formátlanok, a* kupák ugyan azon

fogakon hamar elenyésznék, a’ honnét azután az idősebb

kort az illyen lovaknál igen nehéz meghatározni, vala­

mint azon lovaknál is, mellyck köböl faragott: jászlok-

böl éfettetnok, minthogy ezeknél is a’ fogó, és közép

metsző fogak ajaklapjaik első párkányikkal egyetemben

erősebben kopnak el, és majd szint olly rendetlenül,

mint az üköiődőknél szokott tapaszta!tatiu«

4. A" vastag b ő r ű á l l a t o k (Pachydcrmata).

A‘ v a s t a g bor fi á l l a t ok * fogaikra nézve sok­

kal nagyobb különibséget mutatnak az állatoknak akár*

melly neménél. Kzen fogaknak kiváltképen való minémü-

*egeik abban állanak , hogy a’ sápfogaknak rágó lapjaik

jeles kifejlődésnek, nem tsak hosszúságokra, hanem még

szélességükre nézve is; továbbá, hogy ugyan ezen rágó

lapokon több tompa göröngyök találtatnak; továbbá,

hogy a* zápfogak a* meLsző fogaktól jeles nagyságú kö/,-

tér által választatnak el egymástól, és végre, hogy ezen

rendbeli állatok legalább is az egyik, de többnyire mind

ík két álltsontjaihan metsző fogakkal bírnak. Többen

ezen állatuk közül még nagy mértékben kifejlődött agya­

rakkal is biroak, mellyeknek mások ellenben egészen

héjjával vaunak. A' vastag ború állatok nagyobb részé­

nek sokkal nagyobb számú záp f o g a i k vannak (mint:

az E l e f á n t n a k és Mas tód on nak , mellyeknél

38

39

az alltsontok mindegyik felében két, sói néha tsuk egyetlen

t‘ y xáfffWg'i* találtatik). Ax fillhMÍOTok* mindegyik felé-

hen nagyobháru hót zápfog taialiatík. — A' m é l á z ó

fog a k n a k számok pedig még inkább változó. V S e r-

I es d i 8 x n ó h a n (sus srropha) a' bet zápfogakttak

nagyságok elölről bátra feló elannyira gyarapodik, hogy

nz utolsó ax elsőt nagyságára nézve legalább is ötven-

s/.er múlja felfii. A/, elsőbb zápfogak egyszerűbbek , ol­

dalról laposak, közepeit pedig hegyesek. Ax utolsók, ki-

>áltkepen négy ? a* legutolsó^ és legnagyobhik pedig bet

jeles hegyekkel bírók, melly hegyek közül az utolsó pá­

ratlan. és mindnyájan azon ftKíf hosszan szaladó béva-

gások által egyenetlenek, éá kissebb kiállásokat vévén

magok közfii fel.

Agya r a k k a l mindnyájan bírnak, a’ melly ok sem

a* zápfogaktól, sem pedig a* metsző fogaktól olly annyira

távul nem állanak, mint a' uieró k o r m a álla tokmű.

A" felső agyarak jelenebbek «z alsóknál* és a' Sertés

disznónál inkább kifelé hajlottak, a/, alsók ellenben igen

függőlegesen állanak. —

A* V í* i l ó n a k (Hippopotamus) fogai a* Sertés

disznónak fogaihoz igen sokat hasonlítanak. Az E l e f á n ­

t ok mind záp- mind* metsző fogaikra nézve szembetü-

nőképen külömböznek miridon egyéb emlős állatoktól. A*

záp f o g a k hosszuk, laposak* egyik oldalról a' másik­

ra igen keskenyek , és több elölről hátra felé egymásra

következő rézsutt lemezekből képződnék, inellyeknek

szabad rágó széleik rézsuttos bevágások által választat­

nak el egymástól ; és a* melly hévágasok ismét lapányo-

sabb bevágásoknál fogva hosszat t rovatosak. Uyökereik

nem mélyen hasadtak, de szélesen. A' m e t s z ő fogak

hosszúdad hengeresek , hegyesek, felfelé kivölgytiltek ,

alól pedig boltosok, igen vékony, és gyengéd zomántz-

4»

Viilóval léven fődet ve. Szünet nélkül nmek, minél fogra

kh ólt képen ko r i k ü l ö m b s é g e k r e mutatnak.

A* t s e t s me t s z ő fogak, és ar. a’ t set sagya-

r ak szamokra nézve az állandó, ugyan azon nevezetű

fogakkal egyeznek meg, a' d i s z n ó k n á l ellenben négy­

gyei kevesebb, de szerkeztetettebb, t sets z á p f o g a k

vannak jelen. Azon kívül a’ szokott rend szerént elosz­

latnak tsets- és állandó metsző fogakra, és agyarakra ,

nagyságokra nézve itten valójában szemhetünohhképen

mint minden egyéb állatoknál. Kiváltképen pedig a* D i s z ­

n ó k r a és E l e f á n t o k r a nézve vagyon ennek helye.

A1 disznóknál külünüsen a* tsetsagyarak igen kitsinyck,

a’ pótló agyarak gyakran rendkívül nagyok. Az Elefán­

toknál a’ tsetsagyarak igen kitsinyek, tsak mintegy hat

hüvelyknyiek, holott a1 pótlók szünet nélkül nővén,

egész 10, sót 14 Iábnyira is hosszabbodnak meg.

Mind azt, a’ mi a’ sertésdisznó fogainak számokra,

kifejlődésekre, elváltásokra, és kopásokra nézve emlé­

kezetre méltó, V i h o r g *) gyfljté őszve.

A’ S e r t é s d i s z n ó n a k 44 fogai vannak, t. i. 12

metsző fogai, 4 agyarai és 23 zápfogai vannak, mellyek

közül a' legalsók az első állban, az agyarakhoz esnek

igen közel, és f e l e s l e g e s m e t s z ő f o g a k n a k

neveztetnek, a’ legalsók pedig a’ hátulső állban kisseb-

bek, és f e l es l eges . z á p f o g a k n a k hivatnak. —

Kevéssel az elletés előtt a’ hátulső állban a’ tsets szeglet

metsző fogak, a’ négy tsetsagyarak, valamint a’ második,

és harmadik zápfog a’ két felesleges metsző foggal együtt

az első állban jelennek meg; mintegy a'harmadik hónap

végéig a’ tsets többi metsző fogak, és az első zápfog ; a'

hatodik hónapban a’ negyedik zápfog, és a' hátulső áll­

ban a* felesleges zápfogak jönnek elő ; az első esztendő­

nek végével megjelen az ötödik, a’ harmadik esztendő-

L. a. h.

ben pedig a' hatodik zápfog. A* fogváltás a' hatodik hó­

nappal kezdődik a’ hátulsó állnak szeglet metsző fogain,

az első esztendőben a’ tsetsagyarak, és a' két felesleges

metsző fogak váltatnak e l; a' második esztendővel a* fo­

gó , a* közép metsző, és a’ három legalsó zápfogak; a'

harmadik esztendővel podig nz első állnak szeglet metsző

fogai , és a’ hátulsó allnak felesleges zápfogai váltat­

nak el.

A* Sertés disznónak haladó időkorát pedig a1 metsző

fogak' hegyeinek eltompuhisáből és nz agyaraknak , mel-

lyek k i, és hátra felé hajlanak, hosszúságok és nagysá­

gokból lehel megismériii; a’ felesleges metsző, és a* fe­

lesleges zápfogak kihullanak, még pedig a" kanoknál ko­

rábban, miül az emséknél.

5. A z egy l y u k á á l l a t o k (Monotrcma).

Az egy l y u k á á l l a t o k ' fogaik hosszúdad, la­

pos, nlalsony és keskeny szaró nemű egyetlen egy va­

lóból álló gyökér nélkül való eiueledésck pótoljak, niel-

lyek a* lapályos búgokkal tsak lazau a1 foghússal ellen­

ben erősen köttetvén öszve, számos egymás melleit szo­

rosan álló függőivé# és egyenes járásokkal birnak. Mind

a' két allnak mindegyik felén két, egy hátulsó sokkal

szélesebb, de valamivel rövidebb, és egy első sokkal

keskenyebb, de hosszabb kiállásokra oszlanak, melly

osztályok egymástól közbevetett jele* nagyságú rés által

választatnak meg.

6. A* f o g a t l a n á l l a t o k (Edentula).

A’ fogak nagy mértékbeli külömhözók. Tnlajdonké-

pen való f o g a t l a n állatok egyedül a’ T o b z ó s k a

(manis) és a' H a n g y á s z (myrmecopbaga) és igen kü­

lönös, hogy épen ezen állatok birnak a* fogaik' pót fások

\égett leghosszabb, és legmozgékonyabb nyelvel. —

' 41

42

A* T- a j há rn a k fltradypus)* és pá n < zé I o s á 1 i a t n a k

( Dasypus Lili.) zápfogai vaunak, a' Lajhárnak nic* n/on

felül agyarai is. Az állatoknak ezen nemeinél ellenben

épen seninii metsző fogak nőm találtatnak. Mind ezen fo­

gakkal biró állat nemek egymással fogaiknak kitsinysé-

gök , és többé kövesbe távol állásokban egyeznek meg,

tsak egyedül fogaiknak alkatásokra nézve külotubözvéu

jelesen egymástól.

7. A' 11 á g ü á l l a t o k (Husorcs).

Ezeknél a1 fogak’ elrendelésére nézve az a' fo bélyeg,

hogy lször a g y a r a i k nintsenek , hanem ezek helyett a#'

ni e t 8 z o és z á p f o g a k között jele# nagyságú fogat lan

tér találtatik; üszor két egymás mellett szorosan álló,

tetemes nagyságú, azért i* a" felsó állban a* zápfogakou

túl, az alsó állban pedig alól a’ zapfogakhoz hátra felé

hajló metvzó fogak. Kzck véstiaomíiek, elsó lapjukon

vastagabb kemény zomántz réttel fedettek, mint a' l i á n

túlsón, és egymáshoz dörgultetvén rigy kopnak el, hogy

mindég hegyesek maradnak.

A’ fogak szitué* nélkül nővén igen tőkédet esvfc.sza-

fennódési tehetséggel bírnak, a* mellyeknok kiityilat-

kiutatása mindazáltal a’ nagy fogtsirának egészségét

sziikségesképen teszi fel.

Azon törvénytől, hogy tsak két mehszii fogak ta­

láltatnak, a’ Ny í l l a k kivételt szenvednek, a‘ mennyi­

re t. i. ezeknek a*kis álltsontokhan egyniMmellett szoro­

san lévó két pár metsző fogaik vannak, a’ mellyek kö­

zűi az elsó pár sokkal nagyobb. Ar z á p f o g a k mindég

szorosan állanak egymás mellett több kűlömbféleségeket

mulatván, u mellyek az állatoknak életmódjukkal a’

legszorosabb öszvekötf elésben állanak. Számok igen vál­

tozó, az álltsontok mindegyik felében kettő, és három­

ról ötig vagy hatig.

A' r á g ó á l l a t o k ' ’ fogaiknak elváltásokra nézve

nz eddig tett vizsgálódások a1 dolgot még nem egészen

kimerítők.

8. A z i s z á k o s á l l a t (Fia hordó.Didelpbis Lin.).

A’ n ö v é n y e k k e l é l ő iszákos állatoknak mindég

mind me t s z ő , mind z á p f o g a j k vannak, de ritkáb­

ban a g y a r a i k . Sokan a* fogaknak egész elrendelé­

sükre nézve a’ rágó állatokhoz kö/.eli'tnek. — Ezen rend­

ben különösen a' h ús sa l é l ő i s z á kos állatokban

legelőbb is az a5 Cu v i e r által felállított a* fogaknak

h ú s t rágó- áll- és g ö r ü n g y ö s z á p f o g a k r a

való elosztások lel helyet. A’ göröngyös zápfogak széles,

tompán hegyes koronával birnak, és az álltsonlok bán in­

kább hátra fele állanak, a* mellyekre a* húst rágó- és áll-

zápfogak elő felé következnek, és keskenyebbek lévén

amazoknál élesebb és hosszabb hegyiek is." Hátulról elő

felé lassan lassan kissehhednek, holott a' l e g e l s ő k

ál l-, a* h á t r á b b állók pedig li n s t r á g ó zápfogakuak

neveztetnek.

• 1 f * * 1 |

9. A" Vé r s zopó vagy vad á l l a t o k .

(Carmvora, ferae).

A’ vérszopó állatoknak mindegyik állUontjokban

majd nem kivétel nélkül több ■'& tetemes nagyságú

m e t s z ő fogaik egy erős a g y a r o k , és számos záp-

f o g a i k \annak; a1 mellyek közűi az elsők az úgy ne­

vezett á 1, vág}' is felesleges zápfogak , ezek kiesebbek

egyszerüebhek, és élesebbek a’ hát alsóbbaknál mel-

lyeknek kivált a* legutolsóknak szélesebb rágó lapjaik

vanuak.

A’ tulajdon képen való r a g a d o z ó állatoknál na­

gyobb részint a’ me t s z ő fogaknak számok rendesen

41

mind felül, mind alól egyenlő, és az áiltsontoknak

mindegyik felében bárom találtatik, mellyek közül leg­

alább a’ közbelsők majd nem egyenlő nagyok ék for-

májnak, és rágó széleiken külömbféle képen kivágottak^

A’ külső többnyire nagyobb, hegyesebb és hajlottabb

többé kevesbé agyarhoz hasonló.

Az a g y a r a k igen erősek élőiről boltosán hajlót'

tak, hegyesek. Azon állatoknál, mellyeknek záp fogaik-

számosok , hibáznak, ’s ekkoron úgy látszik, hogy azok,

valamint részint a’ metsző fogak is az elsőbb , ha bár

kissebb á l , zápfogak által pótoltatnak, — A' záp fo­

g a k n a k számok az álltsontok mindegyik felében há­

rom , és tiz között változó, holott még jegyzésre méltó,

hogy a' zápfogaknak számok az agyarak számának szinto.

valamit, a' metsző fogak’ számának is ellenében áll. To-.

\abban a’ legnagyobb száma a’ zápfognak ritkán jelenik

ineg mind a’ felső, mind az alsó álltsont bán egyszerre ,

és áltálján véve a’ zápfogaknak számok rendesen nem

luindenik alltsonthan egészen egyenlő.

A’ K u t y á n a k 42 fogai vannak; 6 széleiken három,

tsipkés metsző fogai, mindegyik álltsontlmn; 4 kúp­

forma be, vagy kifelé hajlott agyarai, és 26 zapfogai

(nevezetesen 14 a' hátulsó álltsontban), mellyek egye­

netlen három hegyüek. — Három hónap múlva elváltai­

nak a’ fogó fogak négy hónap múlva a’ közép, és szeg­

let metsző fogak, a’ három legalsó zápfogakkal egye­

temben ; öt hónap múlva pedig az agyarak. Nem ritkán

mint a’ váltott mint a1 tsets közép metsző fogakat talál­

hatni egymás mellett, holott az utolsók valamivel bellebb

állanak, és igy a’ váltott fogaknak tökélletes kifejlődé­

sek után is helyeket valami kevés időre még megtart­

hatják. Három négy esztendővel a1 kutyáknál fajok,

és élet inődjok külömbségéhez képest a1 három tsipkés

metsző fogaknak éles. széleik elkopnak, a*' szinte három

45

hegyű zápfogakon is először a* első továbhat pedig a *

hátnlsó{|hegy elkopott, őgy hogy még tsak a* középső

legmagasabb hegye {tűnjék! ki.

10. Á1 K é z s z á r n y u a k , vagy s z á r n y k e z ü e k.

(Cheiroptera).

A’ • S z á r n y k e z ü é k n é l általjáhan a’ fogaknak

három fő nemei találtatnak. Mindegyik álltsontjok'-aa

rendesen két jeles nagyságú a g y a r a i k vannak

me t s z ő , és z á p f o g a k ellenben igen sokhan külöm-

hüznek. A’ m e t s z ő fogak többnyire kitsinyek és he­

gyesek, a' felső állban nagyobbak mint az alsóban , és az

agyaraktól legalább felül távol állók. Számok-igen váltó*

Az a g y a r a k jelesen nagyok, hegyesek, és egyene­

sek a1 felsők, valamennyire nagyobbak az alsóknál. —

Záp fogak legalább is négyen találtntnak,mellyek közül

az első és utolsó kis.schh a’ többinél (a' Denevéreknél).

'S az alsó állban nagyobb részint egy záp foggal több

talált atik.

11. A’ n é g y - é s ké t kezű á l l n t o k (Qitadriwnana

et llimana).

A" fogak itt is metsző - szem - (agyar) és záp fo­

gakra oszlanak. Az utolsók éppen nem igen nagyok,

koronáik szélesek többé kevésbé négy szegnek. *s rágó

lapjaik nem szinte élesek; a’ szem f o g a k (agya­

rak) kivált a* felsők, mindenkor valamivel gyakran

jóval hosszabbak a' többieknél. A' me t sző fogakról

az' ő formájok és nagyságoknak nagy külöinhségök

miatt alig lehet áltáljában egyebet felhozni, mint azt,

hogy az alsó állban öszvesen legfeljebb hat, a' felső

állban pedig áltáljában véve négy metsző fogak talál­

tatnak.

A* m ak i (fjctniir T«in.) ;ilí;i!j:iu véve sokkal gyen*

gébb metsző fogakkal hír a m a j m o k n á l * kiváltké-*

pen pepiig a* felsók igen kitsinyek. A’ a zent f ogak ,

jelesen a* felsók igen hosszuk oldalast öszvenyomultak *

tígy hogy annál fogva első* és hátulsó éle* szélok legyen

’s azon kivííl hegyesek. — A’ felsó nllhan mindenkor

hat z á p f o g a k találtatnak, nz alsóban többeknél t.sak

fit; A* két első zápfog hármaglatos felül keskenyebb *

mint alól. .Már a* második felsó záp fogon felülről, és ha­

lóiról tetemes kiállás láttatik, iC melly a' harmadik záp-

fogon jóval hosszabbodik*

A’ m a j o m n a k , és az emb e r n e k a* fogai a*

m a k i é t ó l kiválíképen a’ következendő bélyegeknél

fogva külömhöznek. Mind a'’ két álltsontban mindenik

oldalon kivétel nélkfil két szorosan egy más mellett álló

és nagyobb me t s z ő fogak találtatnak, mellyek inkább

vésoképííek, felül valamivel nagyobbak mint alól. A'

s z e m f o g a k vastagabbak * oldalast kevesbé laposok .

\s szinte kexésbé is élesek. A’ záp f o g ok kozott az

elsők többnyire szinte kevesbé hegyesek. —• A* szem

fogak . kivált a’ felsók főképen a* P á v i á n o k n á l igen

nagyok , lígT hogy a9 ragadozó állatokéihoz legyenek

hasonlók* n‘ többieknél sokkal kissebbek * legkissehhek

pedig és legtompábbak az emberné l . —-

Az e m b e r n e k 32 fogai vannak mindegyik áll*

tsontjában 16. Kzek a* felső állban elosztanak •

1szór. Négy metsző fogakra az az: a) két közép -

vagy nagy - b) két külső - vagy kiesebb metsző fo­

gukra.

iszor. Két szemfogakra.

3szor. T íz zápfogakra, mellyek ismét a) négy záp-

vagy kissebb őrlő és b) hat őrlő - vagy nagyobb őrlő

fogakra külömböztetnek meg. Kzek közül a' legvégső

kel tő különösen még b o 11 s e s é g fog n a k is nc\ üzletik.

46

ííz alsó állban a fogaknak elosztások szinte e/tunk

hogy a' nvm fogak helyett ugyan azok agyaroknak

mondatnak.

A" m e t s z ő f ogak az álltsontok' közepén állanak,

éles székiek , és kívülről valamennyire boltosok, belül­

ről pedig öblösök, hárpniszegueki itt ott, bárom rn*

vatusok. és ezen rovatoknak . megfelelőiem bárom tsi|i-

kések , mellyek lassan lassan elkopnak. A9fognak nyaka

vékonyabb; gyökere egyszerű.

A’ s z e m f o g a k n a k (agyarak) koronáik kiipfor-

májuak, \égök kerekdeden wgy valamennyire élesen is

hegyes, kívülről boltosok belülről pedig hosszttdad ki­

állásnál fogta két ösxve nyomult lapokra oszlanak; *

metsző fogaknál nagyobbak és erősebbek , és lapjaikon

zomántzal hosszabb térre fedettek, mint a* metsző

fogak.

Az őr l ő vagy *z á p f o g a k az embernek lég na­

gyobb fogai. Koronáik itt olt kiálló hegyektől, és otne-

Icdektöl egyenlőek, négy szegletuek, 8 inkább szélesek ,

mint magosak; gyökereik több inkább ktiJön \nlt mint

ösz\e nőit ágnak.

Az ügy n eveze t t k ö l t s e * ég fogak kissebbek

h’ többi zápfogaknal . knlömben ezekhez mindenben ha­

sonlók*

A' t s e t s f o g a k n a k j ö v é * ö k a* születés után

a* hetedik hónapban történik, ritkán korábban sőt gyak­

ran későbben. Legelőször az alsó közép metsző fogak

bújnak k i , annak utánna a* felsők nem sokára reá. a’

kissebb metsző fogak., Ereket követik a* zápfogak,

előbb az alsók, utánna ar felsők, későbbre pedig jön­

nek az agyarak, és szem fogak. Az idő mindazáltal, zC

mell) ben a* fogak jönnek, igen határozatlan.

A" m á s o d i k f o gzá s az első őrlő fogaknak jő-

vegükkel kezdődik, a* minek rendesen hatodik esztendő-• •

47

40

ben van helye. Ezután vállalnak el az alsó közép, illan­

na pedig n* felső közép metsző fogak ; a" nyoltzadik esz­

tendőben váltatnak el az oldal, vagy is kis metszőfo­

gak, a’ kilentzedikkel a’ zápfogak; n* tizenegyedik,

vagy tizen kettőóik esztendővel nz első őrlő fogak; és

fsak *’ tizennegyedik esztendőig fejlődnek ki a’ második

őrlő fogak az agyarak, és a’ szemfogak. — A’ böltscs-

ség fogak pedig tsak a1 tizennyoltz, éx huszonnegyedik

esztendő közt sőt még későhhen is jönnek ki. —

Minthogy a' fogak megjelenésükkel tüstént hasz­

náltatnak , tehát hegyeik is lámánként elkopnak. — A*

fogaknak ezen elkopása közöl, P r o c h a s k a (annot.

arnd. fás. 1. Pragae 1780.) egybe hasonlítókig jeles vizs­

gálódásokat teve.

Legelőször is a* metsző fogaknak három tsipkés

rágó széle változik el egyenesre, a’ mi a* tsets fogakon

a’ második ar váltott fogakon pedig mint egy a’ tizen­

egyedik esztendőnek végével történik. Erre a’ zomántz

való is eddig megkéméltetve lévén kopásba j ő , n* rágó

szél ez által raegtompnl, és n* fognak első, és hátulsó

széle közt. egy kis sárgás sújtás, az az a’ fognak i i ic

zételenné lett tsont valója jelenik meg. — Ez a’ tsets

metsző fogakon a’ harmadik és negyedik; a’ váltottakon

pedig a' tizennyoltzadik , és huszndik esztendő közt lel

helyet. A’ rágó lap, és a’ sárga barnás rézsútos sujtás

mind inkább szélesebb leszen, ez szerént a' tsontvaló

maira kopik el, úgy hogy a’ tsets metsző fogak kihult-

tokkor már ollyannyira szélesek, és kopottak, mint a'

váltott metsző fogak a’ harmintzadik esztendővel.

Az agg öregségben a* metsző fogak koronáik felényit

sót két harmadrészét is vesztik el eredeti mngosságokhól,

a’ mi által felniről egészen széleseknek látszanak. Mint

hogy pedig nz alsó metsző fogak n’ felsőkön belől fek­

szenek , tehát a* felsőknek belső, az alsóknak pedig

küUo lapjok egyszersmind tetemesebben kopik el, úgy

annyira, hogy nemtsak a’ tomárte, hanem még a’ tsout

való maga is sokat szenved a/ által,

\ szem fogaknak és agyaraknak legelsőben is he-

gyek kopik el, minekutunna a/., majd nem egészen zo-

mántz - valóból ahait , megtompult volna, a* /.omautz va-

Inhak elenyészte után mindjárt eleinte a’ tsont valóból

egy barna pontocska tűnik d ó , a* melly lassanként fel

hold formájú, és mind inkább nagyobb, és szélesebb

leszen. A* lsets szem fogakon, és agyarakon, mint hogy

ké.sóbben jönek ki. ezen barna pontotskanak elsn megje­

lenését mint egy a’ negyedik esztendőben tapasztalhatni,

a' váltott fogakon pedig gyakran mar a' huszadik esz­

tendőben ; 11 félhold forma lapnak megjelenése mint egy

liarinintz esztendő korul latszik, a' melly a' hatvanadik

eszlendeig tetemesen gyarapodik. Az elsőbb zápfogak

közii! . az első az alsó altban Szinte úgy kopik el, mint

az agyarak , a' második alsó zápfog a* két felsővel együtt

valamennyire másképen, az ő külső hosszabb licgyök ha­

sonló módon változik, miutaz alsó és első z*ipfognak,

ás agyarnak egyszerű hegye; a’ belső hegye pedig ugyau

azon módon tsak a' bar mini zadik esztendő után változik

meg. Az ez állal támadó fél hold formájú foltok az ő

hegyeikkel egymásnak ellenébe allanak , és tsak ötvene­

dik . hatvanadik esztendő után folynak egy nagy félhold

formába öszve, a* közép zománlz hegynek elenyésztével

pedig, az egész rágó lap sárgás színűek, és rónának

látszik.

A’ hátulsó zápfogakon, és az ezekhöz formájukra

nézve atyatiságos tsets zápfogakon, ugyan annyi sárga

pontotskák jelennek meg a* hány zomántz kiállások ta­

láltattak rajtok. Kzt az utolsókon mint egy a' tizenket-

tódik esztendővel, az az kihullások idejekor tapasztal­

hatni ; az első a és második állandó zápfogon tsak a* har-

mintzadik, vagy negyvenedik eulcjidó után; a* harma­

dikon pedig, mint hogy ex igen későn jelenik meg, még

sokkal késűhhen. Mint egy a hetvenedik esztendővel,

a* lassanként mint inkább szélessebbé lett pontok egy

gyűrűvé folynak öszve, a’ mellynuk közepén egyzomántz

bütyök találtatik.

A* Rajztáblák* magyarázatja*

I. Tah. 1. tsctsmetszőfoga a? m a r h á n a k a’ száj-

üroglapjától. 2. ugyan azon fog az ő ajaklapjától tekint­

ve. 3. váltott fogófog nz. ajak lapt ól. 4. a’ száj üreglap­

jától tekintve. 5. maradandó (elváltott) első hátulsó áll-

zápfog, melly jóval kissebb a' tőbhi zápfogaknál. 6. ötö­

dik zápfog. 7. ugyan annak rágó lapja. 8. egy esztondőt

marhának hátulsó álla, mellyen valamennyi metszőfogak

szembetünőleg vékonyabbak, ’« keskenyebbek a* vál­

tott fogaknál. 9. egy a* második esztendőben lévő marhá­

nak hátulsó álla , mellyen a1 fogó fogak el vannak vál­

tatva, a’ többi metszőfogak még tsetsfogak. 10. egy az

ötödik esztendőben lévő marhának hátulsó álla , mellyen

a* fogó fogak a’ belső, és külső közép metsző fogakkal

egyetemben elváltatva, a* szegletmetsző fogak pedig vál­

tóban vannak. 11. egy közel tizenkét esztendői marhá­

nak hátulsó álla , hol a' koronának rágólapja kerekded

formát mutat, kivölgyiilvc, és elő éles szélűnek látszik.

12. egy 14—16 esztendői marhának hátulsó álla, hár-

maglatos formájú rágólappal, és tompa elsószéllel. a’

ki völgy ülés elenyészet 11II. Táb. 1. kifejlődőt tsets fogó foga a’ j út i nak

nz ajaklapjátől. 2. ugyan nz az ő szájüregi lapjától né­

zetve. 3. váltott vagy is maradandó fogó fog nz ő ajak­

52

lapjai ni. 4. az ö szájüregi hiújáról 1 okintve. 5. egy uj-

jón elletett báránynak fogzatja, (©cbif}) mellyen a* fogó

és belső középmetáző fogak már kifejlődve látszanak, a’

külső közép, é-S a szeglet metsző fogak pedig még ki­

csinyek, és tsak Iiegyóknél fogva észrevehetők. 6. egy

esztendős báránynak fogzatja, mellyen minden metsző-

fogak tsetsfogak. Kgy két esztendő* (kétlapátos) juhnak

fogzatja, mellyen a’ fogók mint elváltottak szélesebbek

a' többi tsetsmet.sző foguknál. #. egy a' harmadik esz­

tendőben lévő (négylapátos) juhnak fogzatja, mellyen

a* fogókon kivűl a* belső középmetsző fogak is elváltat-

tak, vagy is maradandók által kipótoltattak. 9. egy ne-

gyedfii (hatlapátos) juhnak fogzatja, mellyen még t*ak

a7 szegletmetsző fogak jelennek meg mint lset# fogak.

*10. egy ötödfu (nyoltzlapátos) juhnak fogzatja, mellyen

minden metsző fogak elvaltottaknak latszanak. 11. egy

liatodfú juhnak fogzatja, mellyen valamennyi metsző

fogaknak első szelők rónának, és élesnek látszik, a7

foghús vissza húzódik, és a’ fogak' koronái mintegy

hosuzabbaknak tetszenek. 12. egy hetedfii juhnak fog­

zatja , hol a’ fogók tnorbát mutatnak. 13. egy közel

nyoltzadfu juhnak fogzatja, hol a’ fc&orba a fogókon még

szembetűnőbb. 14. egy közel kilentz esztendős júlinak

fogzatja, mellyen a’ fogó, és középmetszó fogaknak

koronái kitördelve jelennek meg, és a* tsorbulás a* többi

metsző fogakra terjed. *15. egy Korul belől 10— 12 esz­

tendős juhnak fogzatja , hol valamennyi metsző fogaknak

koronáik kitörve jelennek meg, és már tsak gyökereik

tannak a’ fogbúgokban. 16. egy jűhfejnek tsont\áza.

17. egy marhafejnek tsontváza.

K ü l ö m b f é l e I ó f o g a k.

III. Tab. 1—6. A’ tsetsfogaknak olváltása. 7. tökél­

etesen kifejlődött 30 vonatnyi hosszaságú ló metszőfog,

mellyből négy átmetszett lapok vannak le rajzolva, mel-

Irek ar rágrilapok’ négy fő formáit a* mint a/ok ív ló­

nak lassankénti korosodásává! jelennek meg. képezi. \z

e l s ő k e r e s z t m e t .s z é sr I a p j a tojasdad formát

mutat, és megjelenik, ha a* szélek lekoptak, és a’ ku­

pa egészen elenyészel t. A* m á s o d i k k e r e s z t m e 1-

süés l a p j a kerekded formájú, és a‘ lovat hat eszten­

dővel idősebbnek jelenti, minthogy minden esztendőben

egy vonalnyi vásott el a’ fog* gyurmájából. A‘ h a r ma ­

d i k k é r es zt metszés" l a p j n hármaglatos formát

mutat, én a/, illy fogó {fogakat mutató ló ismét hat.

esztendővel idősebb lelt. A* n egy e d i k k e r es z 1 in e t-

xzó és l a p j a visszás tojásdad vagy két szegletű for­

mát mutat, *s a’ ló már az aggkart érte el. 8. egy záp­

fog. í). a. b. két szemfog. 10. egy tsets metsző fognak

koronája, mellynek hátulsó lapja elvan véve, hogy a’

közel három vonat nyi mélységű kupa látszassék, melly

ojjry esztendőnek elfolyása alatt elvásik. 11. keresztül

metszett hátulsó álli metszőfog, hol a négy vouatnyi

mélységű kupa a* koronába hézárva, melly közel három

esztendő alatt, elkopik.

IV. Táb. 1. ejíy három esztendős tsikonak hátulsó

álla, mellytől minden lágy részek a/lat ás által elválasz­

ta lak . Fekvése szerént a* közepén egy vonat vagyon ,

a* inellyig a* felső első lapjának tsontlevelo elvétetett,

nsry hogy nz alatta lévő foeak megmexitelenítotve látha­

tók. a) a‘ fogófog mint pótló fog, melly már a’ tsikó-

fogat kitolta, ’s kipótolta, és a* melly mind az ó első,

mind a? hátulsó szélével vasalásba jött. h) a' még fenn­

lévő tsets kö/.épfog. e") még meglévő fsetsszeglet fog. d)

egy pótló fogó b. tsetsközép fognak melly utolsó amaz

által elnyomatott, és kipótoltatott, e) egy még igen ki-

pőtlő s/efi;letmelszó fog, melly a c. Isetsszegletmet.szó

fogat kinyomandju, és pőtlandja. f) egy agyar, mellynek

53

54

még 1 ru\U koronája \an kifejlődve. melly fsak a* már

négy esztendős lovaknál jelen inog. g). h). i) három a’

felső tsontlevélhen támadt lyukak, mellyek lassanként

nagyobbafcká lesznek és a' mellyeken a’ pótló fogak ki-

iníjnak. 2. a* hat ló melsző fogak. a* két avarral együtt,

a' fog vályútól megfosztva , és kéve formán egymáshoz

sorozva a* hátulsó lapról.

V. Tab. 1. egy esztendős tsikőnak hátulsó álla, ho­

lott a* fogófogakon a’ kupa elenyészett, a* hátulsó és

első széle a" közép - és az* első széle a' szegletmetsző

fognak elvásottnak látszik. 2. egy két esztendős lónak

hátulsó álla. 3. hátulsó álla egy harmadfő lónak.

VI. Tab* 1. egy negyedfü lónak hátulsó álla. hol

a’ közép metsző fogak, már elváltattak, a’ tsetsxzeg-

letmetszőfogak még megvannak, és a' fogó fogaknak

első szelők elvástak. ‘2. egy ötödfií lónak hátulsó álla,

mellyen már semmi tsikó fogak nintsenek hanem ezek

már maradandó fogak által kipőtoltattak. 3. Kgy ötödfű

Imiak hátulsó álla oldalról tekintve.

V!?. Táb. 1. egy hatodfű lónak hátulsó álla. 2. egy

hetedei lónak hátulsó álla.

VIII. Táb. 1. egy nyoltzadfű lónak hátulsó álla 2.

egy kilentz esztendős lónak hátulsó álla,

IX . Táb. 1. egy kilentz esztendős lónak hátulsó álla

oldalról tekintve. 2. egy tíz esztendős lónak hátulsó álla.

3. egy tizenegy esztendős lónak hátulsó álla.

X. TaJ). 1. egy tizenkét esztendős lónak hátulsó álla.

2. egy tizenhat esztendős lónak hátulsó álla.

X I. Táb. 1. egy tizennvoltz esztendős lónak hátulsó

álla. 2. egy húsz esztendős lónak hátulsó álla. c) egy

huszonhat esztendős lónak hátulsó álla.

XII. Táb. 1. hátulsó állszél az ő lassanként! meg

rövidüléseivel. 2. hátulsó állszél tökélletlen fog kifejlő­

déssel. 4. elő/.ött metsző fogai egy félvéru fajta lónak.

XIII. Tál). 1. a’ metsző fogak’ alsó oldala az ó lassan­

ként i cl vasalásokkal 2. A) a' hát alsó áll’ fogainak állasa

(a’ rágólapot belőlről tekintve} egy ükölődő lónál, a’

fogak a. b. kívülről a’ rágó lap' felénél tovább elvannak

vasva, a fogak d. e. pedig tsak a’ kupanyomig a’ szeg­

let metsző fogak nem is vásottak. II) ugyan azon fogak

előírói, és kívülről tekintve, f. és gben a’ vásott helyek

legszembetűnőbbek: i. k. hasonlóképeu nagyon elvágtak,

a’ szeglel metsző fogak h. és 1. semmit sem vasaltak. 3.

egy ló fejnek tsontváza,

XIV. Tab. 1. maradandó agyara a’ d i s z n ó n a k mel­

lyen a’ gyökér még nintsen bézárva, "s innét a5 tökéi-

letes kifejlődést még el nem érte. 2. a) hálulsó áll’ bal

fele egy két esztendős disznónak, mellyen a* fogók és kö­

zépfogak előre nyújtottak, és valamennyire tompák . a’

szeglet metsző fog a középmetsző fogtól elálló, az agyar

az ó hegyén egy kissé hegyes, a' legalsó, vagy is fe­

lesleges zápfog az agyaraktól, és zápfogaktöl távulabh

á ll, és a* legfelsőbb zápfogak az ó rágólapjaikon különb-

féleképen egymásba kanyarodott, rántzuemű, zomántzlni!

álló zordonságokat mutat, b) bal első áll fele ugyan azon

fogzatnak, mellyen tsakrfuost vallattak el a’ közép fo­

gak (?s mellyek a* disznót egy esztendősnek jelentik) a/,

agyar sokkal nagyobb, ’k jobban kifelé görbült: az alsó

zápfog a1 többiekhez van mellékelve.

XV. Táb. 1. háromtsátsos elváltott fogó foga egy k u-

ty á n ak az ajak lapja felől. 2. fogó foga egy kutyának,

holott az eh ásatásnak következésében már tsak kéttsú-

tsós. 3. három tsútsos váltott középfog. 4. ugyan az,

már tsak két tsútsos. 5. kifejlődött maradandó szeglet-

fog, mellyen a* külső és vastagabb hegy még vásulatlaiu

6. ugynn az jól megtompult heggyel. 7. tükéüetesen ki­

fejlett agyar ép heggyel. #. ugyan az már megtempult

heggyel. D. negyedik zapl'ogu a hátulső állnak . a mel

íven a’ három tsútsok még változatlanul látszanak. 10.

a’ t stíl sok valamennyire. lt . ugyan azok már jól ©ha­

súivá, 12. ötödik zápfoga a* hátulsó állnak, mellyen a*

három tsút.sok még változatlanok 13. azok már többet

és 14. jelesen megtompulva. 15. negyedik zápfoga az

első állnak éles. 10. tompa , és 17. igen tompa t*utsok~

kai. ÍS. a) a* hátulsó áll bal fele egy | osztendős kutyá­

nak, mellyen a' metsző fogak három, az agyarnak he­

gye , és a’ hét zápfogak tstiUaik még változatlanak, b)

az első all bal fele ugyan azon fogzatnak, mellyea tnak

hat zápfogak fordulnak elő.

XVI. Táb. 1. a) az első áll hal fele egy közel négy

esztendős kutyának . mellyen af metszőfogak’ koronája

már jő formán róna, középeit egy barna pontal az agya­

rak valamennyire tompák , és a' 3dik 4dik odik záp fogy­

nak tsütxa jobban elvásuha jelen meg. b) ugyan azon

fogzatnak első all bal fele. 2. a) egy 14 esztendős ku­

tyának hátulsó áll’ bal fele, mellyen a* metsző fogak

rö\idebbek, és mint az agyarak jobban elvásva, a’ Sdik

4dik és 5dik zápfognak hátulsó tsutsa igen eltompulva,

a’ középső és legmagasabb taittsa is rónán jelen meg. bj

ugyan azon fogzatnak hátulsó áll bal fele, mellyen a* 3dik

zápfognak tompa tsútsai szembetunőképen látszatnak; a'

negyedik és hatodik keresztbe állított záp fog három tom­

pa tsiitsot mutatnak. 3. egy disznőfejnek tgontváza. 4.

eirv kút v a fejnek tsonUáza.

------,

Ü JT .

*

<

\

///:■/

f ír.

í7.

r. tv.■----1

/: ////.

f . j y

F.JC.

i : x/.

I

r .iZ m .

F 7 J V

r z t T

M u t a t ó T á b l á j a

a1 fogak’ számának, jövesének, és elváltásánuk a’ használatos házi emlősállatoknál.

á l la t

I i J m Jc

i

V T ir t in w lM » n > n t ' J iW ftf.

*

í is hI tis It 533 ::2 i íi J lLJ

A > o k n . i l

II

j■5-sa &

U ‘ r

rí * i f i

Hj»r» •»

K a i ym

7— U LvUa

11••fi

♦ — X l i —

•* U in *4 ik

»—* MfCIU «ÍW- t *4 < I M

11 uv

1<ot.UrUM

«-u

S sk « M f

ÍJilSS

* * » rn •> «wl«i *1-4

*ttr

U»MfUn

1 *

1-11túl •-II 4i—* «*> (•

•4 .41*- kaim*

i — M * t f »| trttf* lián

w tllr-

»' S.iik k i l l | «

hUHIIi *wirr»tfk<«i

a'

M u t a t ó T á b 1 á jó i d ő k o r a’ b é l y e g e i n e k a

h o r Ess*lendök i r * j 1 Kor Fttr

í r n d i V k

f o g a k o n .

i »«« «u» ti i>« kiifjl <•¥>»* lllltM «< lM lD I^U|kk

.1* <vtk l « U » •* tv t l. f f^ tk l t l f i ; fd l ik i . i l l ►’ » / » | ^ « » « l t t i f i | a *•..* K4ik f í i w k , «> » l* l *v."' '• i*' k' i t i U «• « í»4 m i n -Aíl tliné, HM JJ »•»<•*•<*v* • *'J «« « rmmUuVi Mfltp %•««, »«■'*“<• «•!•»3 í»r>*-

A t«U ír* « lfn (» ir t i« i ' i ^ M k «IWfHA . k ia m ItiN ilú l i | n » ! U b lim k ; K M te i l l ik * M l k » « f « o t k k » l l W I l k «1 k a i * i . l * A B * | k l l > f U i « k * Í I ( | . V ( M | l H l M « w < V . t < la M k a»«k«i l « a i | | »W «*~k. A « M i k » > / * • * r W j i o . « • » I t i k t A i k U t i t M * J l « m .

A r«c > k «* L t * m »* .»> .k , t ^ l « | i . .r » í .t k » U . i * r n l « - ir> i l m . 4« 2 c.< rr*i|«*l k i ln lf .u i i . k«J.*t m a a n < n á < H » * it k « U . ’• M » k i i i l l « * l . l j » k . \* iu i> ( > | * U t k r « uMM* l» » j.» ik « N W l k , fVr i ‘ M IK r i i i . . i i i / rt<» U i | k t v t k > ^ 1 U t k a N * . V v'-ítk » .« l* r » it i *1 mcJaa m’ J & k L a l !*• -£ •' **»k k l 4 k i , m t n i k t l t t x . / . i u 4*± áll*.UlUlHdk V»-

A' k i n i u k»i Ili r .v '» r« k Um a I m i i Im n«l» ik*l, j ; M r iifV iitU ' k (u i/ « c A l-*TVnlk i . • • * » i « d j i r t » l lK r *< « k .< li« I . . • ! « l t j * a a k k L A ' l o t V i i i l t c i Í M i k * i > i 4« a • a ^ r t a a l n * . «

I V • , « y -:A «4t U H l l t l ú l ú U t l .

A* k»i.t*«í iffa ik fn|nti|ii f*lllef*»»kt. kupi* laultlidJk *' (tpA h tk U k « ne7-11^ *• isja rak «• m «.t.k i< j«V A ' * «v l i i i » r « u t ó ^ * k «1 «*li./nk -ti t o U * -41a#4 s • ' Jfk lM liu | A y •»<«. «* k it N&yl>a cNWi^tk . íc ^ it iU b u k i«|c

l. nk 4I Ti ;J«<

A l l l f . t l i t j f . i . j i i n «,* k l f i t . A » ' í«Vfc f H I*1*4ih0» k H M « ) ( « ■ > .k ItfM M n V»’ iic»t r-tl* n inlti kift . <«’ »tvliin<«wiV»|ikiik ,x *J»-M « l« t k • H A i t . m i | j i / j L m*4 >ik~Ak k k ^ m l u k í l m k , U l i ^ n i L .

A WltW -ír t*p>(*vii%,l k«(«Sk •bMtwWl , M M<lc**«v»k KO«IJ» HlK «: J.ru£nk*}ifc I » j t t 4 i 4 , M k x ^ f t H t i i i u i k i i i i l i m l h t i ; i*' l u f i t , r t. I ( , . .„ « t « k « i4 t - '+ j » f t ± k u i m t . A ' *jr-(; l r l i » / o i . í i i » i * j « l i i k d » « ^ * : * k . k »| ...k a > f x i l .L • • t l ; i k ; i u i u i r i l> • « # » •« ** « l f M k .

V' i l h i k bfi.C*;im non n r « l i i .A i l i n l M i k , 4a ffffw ii im iyk** a|| k' n . .**■<■^^♦1. A* k<)(«M«i<^r<f '<. i|w «»im «k t •• iC tK it r«r í g d t l iu t . A'» rv l»H *^u / .r ,r ,l«>k k iy .ik » r w • ’ **‘k «*rU**14lr A# > p ,r U k .« »*e # V«# lm HfiyrMk. A' ay«fl»..M r o t i (.)•«(! « ' b|«J(i«A n i t f U / m k lIlM ilik , a« «* uUi<3aak«r*> « « ! » é | | d k

\* ihm iíT?TT*MrTTr íy»r«TiT»*Trr*«€it» <■ 54:3. * ktnt««».• < ;ll(llkM 4 K lllM llIk I. ...U Ífíc. «• »' W lfíU M lIlM ÍM»k I* ♦l«a*»»tk k»|. V .I, «|'<ukVfc

- - . . . . . *-------------- ■ “ ---------------4 « , ,\jr * ■ “ *x w S f t M k i H O i U U t i k . • l n i 7 M * * < i K i > « k t i n i k m / » « i t . A * » U » » > * » k i v . m U r i i i l m i l * M . k a * U i W.*kk » < * r .» a . » * M J » '» k . . i . r * * •

palaak

\* i . . i ./ « f * ^ | ^ J i t « J ~ ia k iA k « M f « m f l M t U tm y t ______ V í iT , i UJA « • M i l i lw U n íU a n im i»# k ia' r i | ^ * k i i i iA k a Ic án a k . 4* a' k l i í f , «a to*%UI-#i.«> »iu*k Ugt.Uf .. ^ __

r«gafc K l ^ l . l l l l l U l p M Ik»J V»k*4 n i l . i l l » k , M » | l l l | l k l 4h f l J l u l .

M

XII.

1 k i l a k é i j M l i y i l n i la a* l*)>l lakait kn*k »in> ij * 1 . '* i •«a (y l(i|*é^k.k. A* i l r f N M i M U f « M i(W < M lm ^ i a n lg í « w l t l « k « f «k wMaka in)áéA-k. A i i M M b í i M u jp »-» * I.M»|«kla lo > . m »v>r«tJc t tti|«k.

A ' d m U i f**n i| r> f> h (* ía « ' r « (> i l i i (k « » j <k f<f<ifi{«i V. • . m n l 5 : I . • ' t íf (IfioU L,; ».

l i ( « i a V r «c < il* ir4 <a»»j< a r « » / « i a n U 'j t k m‘ * t .4 » « f :n » k -a*i* kO>f|' «a » > r K l « ! i « a l» j l f r ^ ik i « m «* jru * w ia k . *c * W allrnk a w iw v J M ii »Uftw. > t» l V W t f t u l i p i t j i U i . A/ a«yar*k o l i ^ j la a iM ^ ik k a laauxk

kia*|««<N*4MA i* kaaairAíM frluwA v

MII.

a» A : I rt|raU| > »lk -»»k n « l r u ^ « , r « i a « l l | U ( * k iö l - A B » 4 l i l m » * > l « p i k m*MI « J m A . U | . A* ( i | t i r » ( i k ü M iakal.% i i i* r iM « i» li « t k , w<#» n j i i i l a# a* k ^ a k i l k t « U i « t ( l * f I m n . A * k M V . ( u f i m ta rx k c -n a a lo iik ra m i •’ k a ^r ' » « A A* k«r-*f«<* k U a ^kk l r « « ,k « « r» . A ' k M l w » m *at H l y a r a k « » j» » k « t» n k I m i i k

1 i w .k *o X V I .

2 XV I I .

Cl - í X X I I I .

1*1 X I V

'■A- X X .

i X X I .

ú»i*5 X X I I

« u X X I I I*- 1 X X I V .

o 1

!X X V .

ix x v l I

1 k l l a l # i l l i a k r < i< / iy ii k e t ik i»# á l* M 4 w a U liw k , a* k ( « t y M * N i 4 > i * k U k i n k i W i k k M i r k . a ' i i i l l < l n H i f > ( > ; i k ' n ^ » l » | .. k m k ii«W * »«p 4 k in l i| i i r < > k k i> ^ V * 1' i " ' n ' k A k ir*y«4> ■ a «i;l«* l l i f a l t a k i ú k . ■ • i i « W l Í A k a U > ^I|n ^ ■■rltailf t y l la « U i » a y «]la < * * k . A i i f j u ^

___l>..«W » » t » k < ’ » ' . . k i m l w « í n w k k w . n u J i t U f t H l i

; la d k t a ü ű r^ a».k :3^55H rt^S^^»U ,> .ikM -.i.Jc . II il«a«#k «..« tajMiadak:K * iA /ila m*» ••’.j: I í I im I * . A i a ^ i r i k o l n n m ^ ira l « n i f c . i i m < » v l< iw / iH r t i> .

M .t . í f f i x i o i i l ^ p k aaiüái'.•»» » k t t K . i u i i i j i h n U W i n » !•»»»*•• n u i i i m k . A ’ H ir a r «<«♦ lif i i l. A » l y i i . k i » t | « l ^ í i k ^ k J n t l n l i i k l I A U i t M u k * M u M m t w i fapdklaw

Mf<l lik rifw lij»k, kaa>>> <1. .1 Mii«i.í(v;ik, <ia|« tójukul if| in LkuiW id rno l»^«k. a* ii<Í»M«|i«k ai«o?a a* U|Ml 4IUIA-KarvkiM i»v* h|<k A* »* Mi»'U*ulMf Mini •: J.\ * m i I x n i i V a a k k * l u u i k ; .»' k » j * f > . <a a x * * U ia » a la *4 l n * k * k » k r i g u U j j a i k n+x• *tk>Z±___ __ ________________ _______________A '7 i v * - <* » r r > t i i i i i i « f r f « k I n r n i c k l i a i k , a ' ■ « < > » i f i( : ik U a o i i k . *• i l i « r * iT < > b « l .Hfjiwik «twfk . ** »* i i » i l i l w ^ w M i | i k U . » Ko*l <II»A.____ _________________lü ia r f | l » / * « iA £ * iar>k . l u t u u t l« « (t> 7 t l l j> f t | (r r g a c a lik ,

liiM lW irílH 'il l á r » iv lil<.i n y d li^ ik , k»r.i íirr»»jr fi(x\| Ulolt ajaklk.

l i l i * n p ik f tk , a* f«V',f»»**k* H í l lt M f* * ' < < > 1 ip ir i ljb 'l n i l í Sí (kÉa a ' f « f k « u «

. A* (t|ui«|iJt t h m t u j n M Mfnliy«k.al m la lM k » a’ ki«i|>, 4é n u k n n l i r i f i f i k U m tf|kilM ik.

M ii»4 i* M i> M Í i f * < a' k a in k * hI I I u i U j* a J » « i ^ t l i | . ) { i l M U ilh ik k »# «r .»M »/ i iá­u l (>4 i i* i.ill l. i . i n W l y l c a l i ! . .. .;■ .**.I