Zalatáj 2012.10.18

Elérhetõségeink:Telefon:

92/596-936,fax:

92/596-937,e-mail cím:

[email protected]

Ára: Ft190

XXIV. évfolyam733. szám

2012. október 18.

megyei közéleti havilap

(Folytatás a 9. oldalon)

1,7 m -es kalodás,

házhoz szállítva

megrendelhetõ a

fafeldolgozóban

3

kályhakész tûzifa

kemendollári

AKÁC, TÖLGY, CSERTÖLGY

Érdeklõdni: 30/901-97-97

Aki szelet vet, vihart arat.Nem sorolom, hogy kik hívtakaz elõzõ számban megjelentcikk kapcsán.

Örülök, hogy nem hagyjaközömbösen a -vel fog-lalkozó sorozat az olvasókat.Mert ha így lenne, akkor márcsak papíron létezne a ZTElabdarúgó-csapata. Amolyan utó-védharcként, egy ideig még amásodik vonalban vergõdve.

Illusztris személyek is vet-ték a fáradtságot, s érdeklõd-tek az indíttatás okairól. Jelent-kezett az elõzõ cikkben

szerepeltetett társa-dalmi munkás az utánpótlás-nevelés frontvonaláról. Udva-rias levélváltást követõen velehamarosan személyesen is ta-lálkozom, hogy beszámolhas-sak küldetésérõl.

Maradjunk egyelõre azutánpótlásnál, az értékeknél!

A 2011/2012-es bajnokságU19-es I. osztályában a ZTE a16., vagyis az utolsó helyenvégzett. Az U18-as csapat a 16-os mezõnyben a 15. lett. AzU17-es korosztályban a 14.helyen fejezte be a szereplést aZTE (16 csapat).

Ez a három korosztály a fel-nõtt csapat utánpótlása szem-pontjából kulcskérdés. Ez saj-nos csak álkulcskérdés Zala-egerszegen. Aszavaival élve ezt az egészutánpótlásnevelést „feltennémegy rakétára, s kilõném a vi-lágûrbe. Ezen a pénzen ven-nék inkább tíz afrikait, ebbõlminimum kettõt el tudnék ad-ni jó pénzért.”

Azért nem ennyire egysze-rû az utánpótlásnevelés. Még

ZTE FC

Beanéniként

„Nagy(vezér)”

„Megtisztulást!”…Látlelet kék-fehérben – feketén (4.)

Magyarországon sem.Ha az alacsonyabbkorosztály eredmé-nyeit nézzük, vala-mivel kedvezõbb akép. Az U16-os csa-pat 10. (16 együt-tes), az U15-ös a 9.(16 csapat), az U14-es 8. (16 gárda) lettaz elõzõ bajnokság-ban. Úgy látszik, mi-nél tartósabb a szak-mai beavatkozás, an-nál szerényebb azeredmény. Legaláb-bis a ZTE-nél.

Ezek az eredmé-nyek, a tények. Nempletykák, rosszindu-latú vélemények. Ke-zembe került minapegy lista arról, hogyaz elmúlt három év-ben hány fiatal játé-kos került el a ZTEkorosztályos csapa-taitól Szombathely-re Felcsútra MTK Új-pestre Vasashoz Kaposvár-ra Fehérvárra Pécsre

, , az -hoz,, a ,

, , . Vajonmiért? Érdemes lenne ezeket afiúkat és szüleiket megkérdez-ni, hogy miért hagyták el Za-laegerszeget. Egykor korosztá-lyos bajnokcsapatai voltak aZTE-nek, az ország elsõ foci-kollégiuma ehhez a klubhozköthetõ. Ma óriási a különbségmás városok focisuliival szem-ben. Futballakadémiákat szán-dékosan nem említettem. Le-gyünk szerények, maradjunk aföldön, s tiszteljük az igazi aka-démiát. S az akadémikusokat.

Voltak ilyenek Zalaegersze-gen bõven. A foci tanárai a pá-

lyán, s a kispadon. ,

, sorolhatnám hossza-san. Tudom, nem minden jójátékosból lesz jó edzõ, s azegykori szakvezetõk akkori tu-dását is meghaladhatja az idõ.De ezek a kiváló szakvezetõk,egykori játékosok egyfajtaklubszellemet kovácsolhatná-nak, kovácsolhattak volna össze.Mert ez az, ami ma leginkábbhiányzik ennél az egyesület-nél. A gyökerek, az identitástu-dat, a klubszeretet. Ez még apénznél is fontosabb.

Szõcs JánosMadár Gábor, Soós István, Pé-ter Zoltán

A ZTE FC Zrt. jelenlegi ve-zetésének ezekre az értékekrevan jelenleg a legkevésbé szük-sége. A ZTE ma már csak egylabilis és kiismerhetetlen pénz-ügyi szemfényvesztés álcája.Néhány száz még kitartó, debecsapott szurkolóval és egykilátástalan jövõképpel.

Becsapott szurkolók… Ok-tóber 14-én, a

elleni (0-3) hazai találko-zón elszakadt náluk is a cér-na. A második félidõ közepénkét transzparenst emeltek a

Puskás Akadé-mia

Az Armada üzent…

www.zalatajkiado.huwww.zalatajkiado.hu

9 7 7 0 8 6 5 1 3 5 0 0 1 33721

2 2012. október 18.Zalatáj

2013 gyökeres változást hoza közigazgatásban: a szaktárcaaz ország 19 megyéjében és afõvárosban összesen 175 járáskialakítását tervezi. Magyaror-szág megyéi 29 éves szünetután ismét járásokra tagolód-nak. Zalában, az ország harma-dik legnagyobb településszá-mú megyéjében is számosegyeztetés, tárgyalás elõztemeg a majdani járási hivatalokindulását.

Aoktóber 12-i sajtótájékoz-

tatóján bejelentette: minden-ben megállapodott a megye258 településével a járási fel-adatok, létszámok, ingatlanok,ingóságok átvételével kapcso-latban. A településvezetõk atestületi felhatalmazásokat kö-vetõen a tájékoztató napjáigaláírásukkal is hitelesítették a

Zala Megyei Kormányhi-vatal

Az országban elsõként Zalában állapodtak megJárások, kormányablakok, települési ügysegédek

megállapodásokat – a hivatalinformáció szerint az ország-ban elsõként. kor-mánymegbízott a megye or-szággyûlési képviselõi és a tízváros képviselõi, jegyzõi jelen-létében ismertette az átalakulórendszer felépítését, jellem-zõit. Az állampolgárokat ja-nuár elsejétõl hatékony ésgyors ügyintézéssel várják. Amár korábban közzétett hatvárosban

járásihivatal és kormányablak mû-ködik majd,

ésszintén kormányablak létesül.A hat hivatalba összesen 310köztisztviselõt vesznek át atelepülési önkormányzatoktól,akik a megyei kirendeltsége-ken dolgozókkal együtt alkot-

Rigó Csaba

(Zalaegerszeg, Nagy-kanizsa, Keszthely, Lenti, Le-tenye, Zalaszentgrót)

Hévízen, Pacsán,Zalakaroson Zalalövõn

ják a járási hivatalok 570 fõsállományát. A tárgyalások so-rán figyelembe vették a tele-pülések igényeit, és fontosszempont volt, hogy egyik te-lepülés köztisztviselõje se ma-radjon munka nélkül. Aholeddig is intéztek közigazgatásiügyeket, ott ezután településiügysegédek támogatásával te-hetik mindezt. Az önkormány-zatok ingyenes használatra ad-

ják át az épületeket, eszközö-ket, a késõbbi mûködtetésköltségeit a kormányhivatalfinanszírozza.

– Ma egy hosszú elõkészí-tés végére tettünk pontot, ajárási hivatalok január elsejé-tõl, az összes kormányablak2013 végére fog mûködni.Minden járási székhelyen leszokmányiroda, járási szintre ke-rülnek megyei feladatok éslesznek gyámügyi, szociális,földhivatali, ingatlan-nyilván-tartási, munkaügyi kirendelt-ségek, illetve élelmiszer-, állat-és népegészségügyi szolgála-tok. Az egységes eljárásrendûfeladatokat átveszi az állam, ahelyi ismereteket igénylõ fel-adatok az önkormányzatoknálmaradnak. A járási székhely éskormányablak nélküli telepü-léseken is gondoskodni kell azemberekrõl. A települési ügy-segédek állami alkalmazott-ként a közös hivatalokban lát-nak el szolgálatot, egyes te-lepüléseken részmunkaidõbensegítik az ügymenetet. A maimegállapodások már tartal-mazzák az új hivatalokba át-kerülõ dolgozók névsorát is –fejtette ki Rigó Csaba kor-mánymegbízott lapunknak.

Pataki Balázs

Ára: Ft190

XXIV. évfolyam

megyei közéleti havilap

Fizessen elõ a Zalatájra!Olvassa az idén 24 éves lapot, amely minden

hónapban, a harmadik csütörtökönjelenik meg!

Kényes témák, amikkel csak a Zalatájfoglalkozik.

Fizesse elõ, így biztosan megkapja!Elõfizethetõ: szerkesztõségünkben

(akár telefonon, faxon, vagy e-mailon)!

Elõfizetési díjak:1 hónapra 190 Ft, 1/4 évre 570 Ft,1/2 évre 1.140 Ft, 1 évre 2.280 Ft.

A Zalatáj megvásárolhatóügyfélszolgálatunkon is

(Zalaegerszeg, Rákóczi u. 2-4. I. em. 25.)hétköznapokon 8-tól 14 óráig.

Elérhetõségeink:Zalatáj Kiadó,

8900 Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 2-4. Pf.: 381.E-mailon: [email protected]

Telefon: 92/596-936, fax: 92/596-937

A városok, a megye képviselõi és Rigó Csaba a megállapodás köteteivel.

Adósságcsapdában

– Szeretnék végre egyetlen svájci frankot látni, hogytudjam, mitõl mentem tönkre…

Rajz

:F

arkas

László

32012. október 18. Zalatáj

Napok hordaléka…

Rajz

:F

ark

as

László

Simor és az euró

Béka Nobel-díj

Simor András szerint kellaz euró. Mármint Magyaror-szágnak. Ezt az IMF és a Vi-lágbank közgyûlésén, Japán-ban jelentette ki.

A Magyar Nemzeti Bank el-nökének, az „egykori” off-sho-re lovagnak a szavait fenntar-tással fogadnám akkor is, ha va-lamilyen rendkívüli módon azMNB résztulajdonosa lehetnék.

Egyszerû magyar adófizetõállampolgárként viszont csakannyit mondhatok: hála Isten,hogy már csak 2013. márciu-sáig boldogít bennünket ked-ves Simor úr!

Ez valóban már a békafeneke alatti szint. Elõször azthittem, hogy a Való Világ szá-nalmas szereplõirõl szóló írá-sok fertõzték meg a Startlaptöbbi hírét, de amikor a köz-szolgálati rádió és a televízió isbemondta, hogy a Béke Nobel-díjat az Európai Uniónak ítél-ték oda, nem tudtam, hogy sír-jak vagy nevessek.

Sírni sok okom lenne, ne-vetni csak kínomban tudok edöntés alapján.

A Béke Nobel-díj és az Eu-rópai Unió… Elég csak a dél-szláv háborúra gondolni, többtízezer brutálisan legyilkolt ál-dozatra. Európában.

Európai Unió. Miért nemmindjárt a többi gittegylet,

az ENSZ, az EBESZ vagy aNATO?

Európa halad a halála felé.Ez egy újabb jelentõs lépés volt…

Van az egyik újságnak egykérdésfeltevõ játéka, amit ér-demes tanulmányozni. Nemcsak a válaszokat, hanem a kér-déseket is. Ügyesen vannakmegszerkesztve. Belegebedhetaz õszintén válaszoló, akkorsem tud olyan többségi véle-mény formálódni, ami kedvez-ne a kormányzó Fidesznek.Hasonló szellemben mûködikez, mint a hátsó oldalon sze-replõ véleményvonal.

Nézzünk meg egy nem régiesetet! A kérdés így hangzik:Mit szól Matolcsy új megszo-rító csomagjához? Az elsõ vá-laszlehetõség a következõ:„Semmi esetre sem neveznémmegszorításnak.”

Hát… Erre aztán nem lehet-ne õszintén azt válaszolni, hogynem megszorítás. Ne szépít-sük, az. Csak azt már nem kellmegválaszolni, hogy miért vanszükség erre a csomagra.

A második válaszlehetõségígy hangzik: „Ez végre kihúzbennünket a bajból.” Nem húzki bennünket, mert az MSZP-SZDSZ gazdaságpolitikája olyanmélységbe taszított bennün-ket, hogy abból kilábalni egyMatolcsy-csomag kevés… A vá-laszadásnál ez a vélemény ter-mészetesen nem jelenik meg.

Kérdésfeltevés

A harmadik válaszlehetõ-ség a legjobb: „A dilettáns gaz-daságpolitika folytatása.” Nincsmese, az elszegényedett, napimegélhetési gondokkal küzdõmilliók kézenfekvõ válasza. Mertrosszul élünk, nagyok a gon-dok. De ez nem az elmúlt kétévnek „köszönhetõ” leginkább.

Hát így mûködik a „füg-getlen” népbutítás. Mert az alap, amelyben egy ilyen „kér-dezõsdi” megjelenik nem füg-getlen.

Mint ahogy az a lap sem,amelyben ez az írás megjele-nik. Mi legalább bevalljuk…

Vadász János egykori szak-szervezeti vezetõt, szocialistaállamtitkárt 2 év próbaidõrefelfüggesztett börtönbüntetés-

Vadász-maraton

re ítélte jogerõsen a bíróság,mert engedély nélkül tartottpisztolyával megfenyegetett egypizzafutárt.

5 évig tartott a per. Vajonmiért?

„Vadász ül méla lesben…”

A szolgáltatók által kivetett„sárgacsekkes” pótdíjak miattlenne egy diszkrét észrevéte-lem a kormány felé.

Kötelezni kellene ezeket amultikat arra, hogy valódi ügy-félszolgálati irodákat tartsanakfent a jelenlegi idegõrlõ és idõ-rabló telefonos „elérhetõség”helyett.

Itt aztán be lehetne fizetnia díjakat is. Sárga csekk és pót-díj nélkül…

Sárga csekkek…

E.E.

A közelmúltban nagy saj-tóérdeklõdés mellett zajlott

, a magát „bal-oldali aktivistaként” meghatá-rozó ügyvéd pere a

. Dánielt ron-gálás vétsége miatt fogták per-be. Májusban minden médiumbeszámolt róla, hogy az ügyvéd

vörös festékkel ön-tötte le faszobrát.

Az elsõ fokon eljáró bíró-ság a legenyhébb ítélettel,megrovással „sújtotta” a vádlot-tat, ugyanakkor a per soránfelmerülõ költségek címén

Dániel Péter

SiófokiVárosi Bíróságon

KerekibenHorthy Miklós

Társadalmilag hasznos…

121 600 forint megfizetéséreis kötelezte õt.

Talán ezzel napirendre istért volna mindenki az ügy fe-lett, ha az ítélethirdetõ

bíró nem kezdettvolna történelmi leckébe azindokolás során. Kovacsicsszerint Dániel Péter túllépteugyan a „véleménynyilvánításszabadságának határait”, de cse-lekedete „erkölcsileg pozitívtartalmú, társadalmilag hasz-nos figyelemfelhívás” volt.

Megállapításait Horthy Mik-lós II. világháborús magatartá-

Kova-csics István

sával igyekezett alátámasztani.Kovacsics arra hívta fel a fi-gyelmet, hogy „az 1939-44 kö-zött született zsidótörvényekidején Horthy Miklós volt akormányzó, a törvényeket õszentesítette aláírásával, ugyan-akkor halasztó jellegû vétójogavolt, melyekkel e rendelkezé-sek esetében nem élt”.

Horthy Miklós egyáltalánnem egyrétû életútját lehet vi-tatni, de ez alighanem a tör-ténészek dolga inkább, mint-sem egy városi bírónak kelleneeldöntenie, hogy „társadalmi-lag hasznos” akció-e a szobrátvörös kolorittal bevonni.

Dániel ügyében a védelemés az ügyész is fellebbezésselélt; a másodfokú döntés a Ka-posvári Törvényszékre vár.

Dániel ügyérõl jut eszünk-be: a napokban arról szóltak(csendesebben) a hírek, hogyaz egyik településen egy szo-cialista önkormányzati képvi-selõ becuccolt egy rakás jár-dalapot az utcájában zajló köz-mûépítés anyagából a saját tel-kére. Feljelentés lett az ügybõl,s amikor kérdõre vonták a he-lyi szoci potentátot, azt állí-

totta, hogy esze ágában semvolt eltulajdonítani a járdala-pokat.

Ellenkezõleg. Csakis azértpakolta be udvarára az építõ-anyagot, hogy ne legyenek út-ban a munkálatok során. Úgygondolta, hogy majd amikorabba a szakaszába jut az épít-kezés, hogy szükség lesz a la-pokra, akkor szépen visszarak-ja azokat az útpadkára…

Nagy port nem vert fel azeset, nem tudni, hogy lesz-ebírósági ügy a „betonprószák”ideiglenes birtoklásából. Deha lesz, könnyen elõfordulhat,akad majd olyan ítész, aki meg-állapítja majd a cselekménytársadalmi hasznosságát. Per-sze ezt nem lehet majd Hort-hynak a zsidótörvényekhezvaló viszonyulásával indokolni.Más történelmi példa kell.Esetleg vissza kell nyúlni

. Egyszer õ egyvállrándítással és huncut ka-csintással kísérve azt találtamondani, hogy amit a dolgo-zók elcsennek a munkahelyük-rõl, az is hasznosul valahol. Tár-sadalmilag…

Ká-dár Jánoshoz

f.l.

Lebukó rendõrgórék

– Veszélyes szakma a miénk, fiacskám. Légy inkábbsztratoszféra-bázisugró, mint az a Baumgartner!

– Még essen el bennük valaki!...

Aszerz

õillu

sztr

áció

ja


Külországokban magyar síneken (14.)Kárpátaljai vonatnapló

A hamisítatlan beregi táj-ban való rövid robogás után,vonatunk begördült

(ukránul ) ál-lomására. Az írásban elõször1262-ben említett város az Al-földre itt kilépõ Tisza mellett,a Fekete-hegy lábánál fekszik.A hegy déli lejtõi kiválóan al-kalmasak szõlõtermesztésre, akrónikák szerint a város el-nevezése innen eredeztethetõ.

Nagyszõlõs századok óta akörnyék kulturális és gazdasá-

Nagyszõ-lõs Vinohragyiv

gi központja, járási székhely.Fontos útvonalak szelik át avárost és keresztülhalad itt az

vasútvo-nal is, melynek sínpárjain vona-tunk megérkezett az állomásra.

A ma mintegy 24 000 lelketszámláló Nagyszõlõsön háromés félezerre tehetõ a magyarlakosság létszáma. Ennek elle-nére van „magyar élet” a város-ban. Van magyar iskola, óvoda,

nevét viseli ahelyi gyermek zeneiskola. Bar-

Ungvár-Aknaszlatina

Bartók Béla

tók, aki Magyarország és avilág zenetörténetébe kitöröl-hetetlenül beírta nevét, Nagy-szõlõsön gyerekeskedett 1889-tõl 1892-ig – édesanyja itt volttanítónõ azokban az években.A gyermek Bartók a városbanlépett fel elõször saját szerze-ményével, 1892-ben.

Nagyszõlõs története elvá-laszthatatlan atörténetétõl. A Perényiek szá-zadokon át befolyással voltak akörnyék életére. A Fekete-hegylábánál lévõ parkban épült fela Perényi kastély, melynekfalán 1989-tõl emléktábla õrzi

nevét. Acsalád talán legismertebb le-származottja, báró PerényiZsigmond 1883-tól Ugocsa me-gye fõispánja volt, az 1848-49-es szabadságharc utáni meg-torlás vértanúja lett.

Ebbe a mostanára igencsakkisebbségbe szorult magyarsá-gú, de a magyar századok le-vegõjét máig magán hordozóvárosba érkeztünk meg haza-felé utunk elsõ állomásán. Apályaudvarra lassan begördülõvonatunk ablakaiból már mesz-szirõl láttuk a lobogó nem-zetiszínû zászlókat.

A helyi hatóságok nem fej-tettek ki igazán nagy propa-gandát aérkezésérõl, a vagonokból semvolt szabad kiszállnunk, ennekellenére a helyiek szép szám-mal jöttek ki az állomásra,köszöntésünkre: hogy szótváltsanak anyaországi véreik-kel, hogy sok évtized után újramagyar vonatot láthassanak anagyszõllõsi síneken.

Gyorsan elröppent az ál-lomáson való tartózkodásra

Perényi-család

Perényi Zsigmond

Kárpátalja Expressz

engedélyezett idõ, vonatunkszûnni nem akaró, kölcsönös„Isten veletek!” és a piros-fehér-zöld zászlók fennen lo-bogtatása közepette elhagytaNagyszõlõs állomását.

Nagyszõlõst elhagyva,a sínek éles fordu-

latot vettek az ukrán-románhatár felé. Vonatunk közele-dett utolsó kárpátaljai állomá-sa, felé. Nevetlen-falu? Az egyedi településnévhallatán óhatatlanul felkapjafejét az ember.

Kicsit beletúrva Nevetlen-falu nacionáléjába, kiderül,hogy elõször 1360-ban,

néven említik õsi írásoka községet. Hogy lett a Gyak-falvából Nevetlenfalu? Az elõ-tagba idõvel a „szúr, döf, kö-zösül” igét értették bele, s azilletlennek tartott Gyakfalvahelyett, valamikor az 1660-asévek elejétõl Nevetlenfalukéntkezdték emlegetni a községet.A helyi legenda szerint egyszeregy parasztlány egy arra lo-vagló kapitánynak nem mertemegmondani, hogy hol lakik,ugyanis szégyellte kimondania falu nevét. Gondolt egyet, sazt felelte, hogy nincs annak afalunak neve, amelyben õ la-kik. A lány felelete tudomásárajutott az alispánnak, aki eltö-rölte a falu régi nevét és nyil-vános rendelete alapján 1720-ban a falut Nevetlennek nevez-ték el. Eddig a legenda. Akinem hiszi, járjon utána!

(Folytatás a következõszámban.)

Búcsú Kárpátaljától

Ki-rályházán

Nevetlenfalu

Gyak-falva

f.l.

A vonat kigördül az állomásról.

Vas- és fémhulladékokátvétele magas napi áron!

Vas- és fémhulladékokátvétele magas napi áron!

Valamint megkezdtük hulladékakkumulátorok, katalizátorok,

elektronikai hulladékok, PET palackok,alumínium (sörös, üdítõs), TETRA PAK,

háztartási flakon, használati étolaj,csomagolási üveghulladék

és papír felvásárlását.Kiemelt árakon lakosságtól és közterületektõl is!

TOP-KER KFT.Mobil: 06-30/864-6452, Tel./Fax: 92/315-642

Zalaegerszeg, Bánya u. 2.Nyitva tartás: H-P: 8.00 - 16.00

Szo.: 8.00 - 14.00

Közületek részére ingyenes konténer kihelyezéssel.Közületek részére ingyenes konténer kihelyezéssel.

Sztárriporterünk gondter-helt arccal ült laptopja elõtt.Egy mondat nyomasztotta,elégedetlen volt vele. „Az el-múlt év folyamán már nyil-vánvaló volt, hogy az idei évsorán 180 ezer darab embertkell visszahozni a munka vi-lágába.”

Nem tetszett neki a mon-dat. Gyanús volt neki a 180ezer darab, szerinte ez a meg-átalkodott Orbán-kormány le-tagadja az igazi létszámot. Afolyamánnal, a soránnal, adarab emberekkel szerinteegyébként minden rendbenvan. Csak az a 180 ezer…, azttudná igazán, hogy mennyi.

Sztárriporterünknek nemsok ideje maradt a tépelõ-désre. A szerkesztõség szu-perceleb titkárnõje nem várta kéziratra tovább, mert sür-gõsen kérte az újság szu-perszerkesztõje.

A cikk kulcsmondatávalegyébként semmi gond –szögezte le a szuperszerkesz-tõ. – Folyamán, során, darab

– fülemnek kedves szavak,Arany János és KosztolányiDezsõ sem találhat kivetni-valót bennük. De ez a 180ezer, ezzel valami gond van…

Neki sem maradt sok ide-je a meditálásra, mert a kiadógigaceleb titkárnõje már ér-kezett is, s vitte a kéziratot aszupergigafõszerkesztõnek.

Milyen szép ez a mondat,különösen a folyamán, során,darab szavak vannak elegán-san beépítve – érzékenyültel. – A magyar örökségvéde-lem igazán felfigyelhetneezekre a csodálatos kifejezé-sekre. De ez a 180 ezer! Ezzelvalami gond lehet…

A kiadó tulajdonosa – aki-nek rangjának meghatározá-sára pályázatot írtak ki, ugya-nis a szuper és giga jelzõkmár foglaltak és elkoptatot-tak – fejét vakarva vette át azegyelõre jelzõ nélküli titkár-nõtõl a kéziratot.

– Csodálatos mondat, csakez a 180 ezer…

E.E.

Stílus…


Rajz: Farkas László

Pályázatokhoz kapcsolódó kiadványok, újságokkészítése, szerkesztése megbízhatóan, gyorsan!

Nyertes pályázatok megvalósulásánakkötelezõ közzététele kedvezményesen!

Érdeklõdni:92/596-936; 30/378-4465

e-mail: [email protected]

Bajnai Gordon

SZDSZkoalíció

Milla

Hajdú-Bét-üggyel

Hazaés Haladás Közpolitikai Ala-pítvány

Or-bán

Gyurcsány Ferenc

Demokra-tikus Koalíció

visszatér. Anapokban járta be a sajtót ahír, hogy az MSZP-

utolsó miniszterel-nöke visszatér a politikába. Ezta (Egymillióan a magyarsajtószabadságért, egyesülettéalakult Facebook-csoport) ok-tóber 23-i rendezvényén el-hangzó beszédében jelentimajd be.

Bajnai neve összeforrt azúgynevezett .A debreceni központú Hajdú-Bét Magyarország egyik legna-gyobb baromfifeldolgozó válla-lata volt. A cég Bajnai Gordonvezérsége idején jutott csõdbe– egyes vélemények szerint avezetõk szándékosan tettéktönkre a céget, kilopták belõlea pénzt, majd fillérekért el-adták egy strómannak. A be-szállító gazdákat mintegy 5,5milliárdos kár érte. A károsul-tak közül többen öngyilkosoklettek, azonban a bíróság íté-lete szerint ezek a tragédiáknem hozhatók összefüggésbeBajnai Gordon szerepével.

Bajnai a mintegy esztendeiminiszterelnöksége után elfor-dult a politikától, gazdaságiérdekeltségeinek igazgatásávalfoglalatoskodott, illetve elõ-adásokat tartott külföldön ez-idáig. Bár már a nyáron fel-vetették itt-ott, hogy õsszelkészül visszatérni a politikaiszíntérre, alapítványa, a

kategorikusan cáfoltaezeket a híreket.

A napokban napvilágot lá-tott bejelentés, hogy a Millarendezvényének egyik szóno-ka lesz, alaposan összezavarta,összeugrasztotta a baloldalipártokat és az úgynevezettcivil szervezeteket. Bajnai beje-lentkezése a hõn áhított

elleni összefogás helyettinkább végzetesen megosztanilátszik a 2014-es kormányvál-tást célzó erõket.

elhibá-zottnak mondta, hogy Bajnaifeláll a Milla színpadára, s kö-zölte, hogy pártja, a

nem vesz részt

Tök jó?

az eseményen.is megszólalt az ügyben.

Komoly politikai nyilatkoza-tokhoz nem illõ szavakkal mél-tatta Bajnai Gordon szándékát.„Tök jó (…) minden segítségreés új gondolatra szükség vanaz ellenzéki oldalon az elmúlthúsz év politikai megoldásai-nak meghaladásához” – mond-ta Mesterházy a hír kapcsán.Ugyanakkor azt is kifejtette,hogy az Orbán-kormány levál-tására szervezõdõ baloldaliösszefogás esetén, mint a leg-nagyobb ellenzéki erõ, azMSZP megkerülhetetlen.

S ennek az erõnek õ a ve-zetõje. Nem nagyon hihetõ,hogy ha a szocialisták nélkülelképzelhetetlen a kormány-váltás, akkor az e célért mégis-csak sokat dolgozó pártelnökönként és dalolva félreállna:legyen az Amerikából haza-ugró Bajnai a miniszterelnök-jelölt. Aligha lenne ez tök jóneki…

Persze szekunder dolog,hogy Mesterházynak jó-e Baj-nai visszatérése. Sokkal fon-tosabb az, hogy tök jó-e azországnak? Bajnai Gordon egyízben, amikor a Hajdú-Bétcsõdjének okairól faggatták,azt válaszolta, hogy „egysze-rûen nem értettünk hozzá”.

Magyarország mégiscsaknagyobb cég…

Mesterházy At-tila

f.l.

Az új Lúdas Matyi, aki kipo-rolja majd Orbánt?

A szerzõ illusztrációja

Hungarikum

Hungarikum

Telefon:

92/380-037, 30/3358-311

Nagylengyel

Várom régi és leendõ ügyfeleimet!

– Bér- és kereskedelmi fõzés

– Palackozás

– Kis- és nagykereskedelmi

értékesítés

– Igény szerint cefrebeszállítás

Gameover! Bezártak a játéktermek

– A választás szabadságától is megfosztottak bennünket!Most azt a lóvét is kénytelenek leszünk elinni, amit a gépek-be nyomtunk volna…

Válságos idõk

– Szerencséd, hogy ilyen mélységig még nem hatolt be ahitelminõsítõ, mert ezt a rizseslecsót egybõl a bóvli kategó-riába sorolná!


Aharminc évvel ezelõtt

nyitotta meg kapuját az alko-tók és az érdeklõdõk elõtt. Eb-ben az esztendõben, 1982-benaz

tagszervezeteként meg-alakult a

, amelyminden vonatkozásban érték-teremtõ életet vitt e falak közéés vállalta fel szakmai tevé-kenységét.

A Kézmûvesek Háza azegyesülettel – azok önkénte-seivel –,

a, valamint

aközösen és támogatá-

sukkal gazdag programmalszolgált az õsz elsõ havában.Közös ebédre, majd a kora dél-utáni órákban folklór mûsorrakerült sor. A születésnap per-ceit a népzeneiegyüttes, a

, népzenészés tanítványai, valamint

és zenésztár-sainak közremûködése színe-sítette.

Üdvözölte az ünneplõket, Zalaegerszeg

polgármestere,kultúráért felelõs államtit-

kár, a Magyar Mûvészeti Aka-démia elnöke és a zalai szü-letésû , aki azalkotóházi gondolat egyik tá-mogatója és a kivitelezés részt-vevõje is volt egyben.

szobrászmûvész és, a Népmûvészeti

Egyesületek Szövetségnek el-

Gébárti KézmûvesekHáza

Országos Népmûvészeti Egye-sület

Zala Megyei Nép-mûvészeti Egyesület

Zalaegerszeg Önkor-mányzatával, Magyar Mû-vészeti Akadémiával

Nemzeti EgyüttmûködésiAlappal

Haranglábbotfai citerazene-

kar Juhász ZoltánHor-

váth Károly

Gyutai CsabaL. Simon Lász-

ló

Fekete György

PéterfyLászló PálMiklósné

A népmûvészet ünnepe GébártonKézmûvesség, fesztiválok és továbbélõ múlt

nöke méltatta a harminc évesZala Megyei NépmûvészetiEgyesület munkáját, elért ered-ményeit és az ehhez vezetõutat. Múltidézõ visszaemléke-zésekkel szólt az ünneplõkhöz

a Zala MegyeiNépmûvészeti Egyesület elnö-ke, valamint

a Gébárti Kézmûve-sek Háza vezetõje is. Beszé-dükben érintették az egyesületegyik alapító tagjának,

népmûvész emlé-két, az 1982-ben indult értékeskezdeményezés történéseit, anemzedékekre gyakorolt hatá-sait, az alkotók és a közönségközötti elmélyült kapcsolatot,mindazt, ami a hagyományõr-zés központjává emelte e cso-dás környezetben fekvõ alko-tóházat.

Az évek során felelevened-tek a régi idõk mesterségei.Tanúbizonyságaként „30 évkézmûves remekei” c. kiállítás-ra került sor a nyár utolsó nap-jaiban. Az alkotóház a városimûvelõdési központ szerveze-ti keretein belül, szakmai ön-állóságban mûködik, számospályázat igénybevételével, éstermészetesen lelkes pártolók,népmûvészeti tagok, valaminta Kézmûvesek Háza Baráti Köregyüttes önkéntes munkájá-nak eredményeként. Az alko-tóház nyári kézmûves tábo-rokat szervez és a népmûvé-szeti szakágak sokféleségévelis megismerteti a gyerekeketés az alkotni vágyó felnõtteket.Otthont ad a mûvésztelepek-nek, a havonta megrendezésre

Skrabut Éva,

Prokné TirnerGyöngyi,

Bada-csony Lajos

kerülõ Nyitott MûhelygalériákNapjának, lehetõséget szolgál-tatva más nemzetek kultúrájá-nak, hagyományainak megis-merésére. A Zala Megyei Nép-mûvészeti Egyesület tagjai szá-mos értéket teremtettek azévek során.

A Gébárti Kézmûvesek Há-za rendszeresen otthont ad anépmûvészeti tárgyak kiállítá-sának. A jubileumi ünnepségalkalmával összegyûjtött fotók,újságcikkek, oklevelek felvil-lantották a sok éves alkotóitevékenység állomásait, sze-replõit, sikereit és a közönségbevonását a mûvészeti munká-ba, a hagyományok ápolásába.

– Az idõ múlása látszik aházon, annak környékén, erreirányulnak terveink is. A ház-ban évekkel ezelõtt üzemeltcserépkályha visszaépítése, avillamoshálózat kicserélése,jurta építése és még sorolhat-nám az elõttünk álló feladato-kat. Mindehhez fontos, hogypályázatok és egyéb források arendelkezésünkre álljanak, ésennek eredményeként fejlesz-teni, új ötleteket megvalósítanitudjunk, hogy továbbra is be-tölthesse az alkotóház eddigiszerepét – mondta bizakodás-sal Prokné Tirner Gyöngyi, azalkotóház vezetõje.

Török Irén

A pünkösdi fesztiválra a horvátok is elhozták népmûvészetükegy szeletét.

Horváth XXIII. József be-lépett az adóhivatal székhá-zába. Hosszú sor kígyózott azügyfélfogadói pult elõtt. Rá-ért, munkahelye nincs, bevá-sárlóközpontba nem kell men-nie. Legfeljebb az orvoshoz.

Türelmesen kivárta a sort.Az illetékes hölgy udvariasanmegkérdezte:

– Mit parancsol, uram?– Hát… nem parancsolok,

s azt hiszem, az uram meg-szólítás is erõs. Szegényedésivizsgálatot szeretnék kérnimagam ellen!

– Elnézést uram! – nézettértetlenül a pultos hölgyHorváth XXIII. Józsefre. –Pillanatnyilag nincs kapacitá-sunk vagyonosodási vizsgá-latra önbejelentés alapján. Ma-gyarországon vagyunk! Annyia bejelentésünk a szomszé-dok, üzleti riválisok, elha-gyott feleségek, becsapott sze-retõk részérõl, hogy jelenleg2016-ig nincs egy szabadpercünk sem.

– Elnézést…, hölgyem…Rosszul tetszett érteni… Én

szegényedési vizsgálatot sze-retnék kérni…

– A pultos hölgy megder-medt. Ilyen nincs, ilyenremég nem volt példa. Mitakar?

– Szegényedési vizsgála-tot kérek. Kellene egy hiva-talos papír arról, hogy elsze-gényedtem.

– Maga viccel? – próbáltaoldani az egyre kínosabbhelyzetet az ügyfélfogadó.

– A bedõlt devizalakáshi-tel, az elveszített munkahely,a betegség nem vicc.

Az ügyfélfogadó hölgy za-varban volt. Aztán telefonált.Néhány perc múlva sziré-názva érkezett a mentõautó.Két ápoló azonnal kényszer-zubbonyt adott HorváthXXIII. Józsefre.

– Hová visznek?! – tiltako-zott hevesen önfeljelentõ hõ-sünk. – Nem vagyok bolond!

– Ezt nem is állítjuk –szögezte le az egyik ápoló. –De ezt a bejelentést a miintézetünkben vizsgáljuk ki.

e.e.

Szegényedési vizsgálat

CZOTTER IRODATECHNIKA

Zalaegerszeg, Gyimesi u. 36.

Tel.: 06-92/320-258; 06-20/9510-824

Másológépek, egyéb irodagépek,Tec Ma és Samsung pénztárgépek,

kellékanyagok értékesítéseés szervize.

Másológépek bérelhetõk.


feladhatja a

havilapban.Telefon: (92) 596-936;

Fax: (92) 596-937;E-mail: [email protected]

Zalatáj

HIRDETÉSÉTHIRDETÉSÉT

A magyar közvélemény aválasztások óta a legtöbb lec-két a , a

függetlenségé-nek kiemelt jelentõségébõlkapta. Errõl szólt a divatoshazai „mérvadó” közgazdász-jogász értelmiség, errõl beszél-tek a politikai elemzõk. Szinteszakadatlan a jegybanki füg-getlenségért való aggódás azeuroatlanti térségben

, azés a

keresztül egészen az

A kétharmados gyõzelmetkövetõ alkotmányozás soránannyi kritikát egyetlen tör-vénytervezet sem kapott, mintaz a néhány jelentéktelen vál-tozás, amit a magyar parla-ment a jegybank törvényen átakart vezetni. Mi több, a bi-zottság és az Európai KözpontiBank ötletekkel is tele volt.Szerette volna kivetetni a tör-vénybõl az MNB vezetõk es-kükötelezettségét is, beleszóltabba is, hogy az elnök melletthány alelnök lehet.

A liberális ige szerint ajegybankoknak ezért kell akormányoktól intézményilegfüggetlenül mûködniük, hogya pénz stabilitását adott eset-ben még a kormányokkalszemben is saját eszközeikkelmeg tudják védeni, ha a kor-mány éppen a pénzstabilitásellen vétene. A független jegy-banknak ugyanakkor köteles-sége a kormány gazdaságpoli-tikájának támogatása is, ez isrésze a hazánkban megalkototttörvénynek.

A jegybanki intézmény füg-getlenségét a hat éves tartam-ra megválasztott vezérkara (el-nök és alelnökök), valamintgazdálkodásának függetlensé-ge szavatolja. Hazánkban ezmég furcsa módon azzal ismeg van toldva, hogy a min-den állami tulajdont ellenõrzõ

jegybank MagyarNemzeti Bank

Brüsz-szeltõl Washingtonig EU-bizottságon parlamenten

USAkongresszusáig.

A jegybank függetlensége és Braun Róbert esete

Simor állítólag nem tudott Braun párttagságáról.

Braun Róbert: a független fõ-tanácsadó.

Állami Számvevõszéknek

Braun Róbert

amonetáris politika vizsgálatamég utólag sem adatott meg.(A jegybank is állami tulaj-donban van.)

A magyar jegybank 1991óta folytatott tevékenységérõlkét dolog bízvást elmondható.Részint soha nem tudott stabilpénzt, csak magas inflációtbiztosítani, és garantáltan sohanem támogatta a kormány gaz-daságpolitikáját, ha éppen jobb-oldali kormánya van az ország-nak. Éppen ellenkezõleg, atõle telhetõ módon mindentmegtett és ma is megtesz an-nak bukdácsoltatásáért.

Kevés hangsúlyt kap a tény,hogy jogilag a jegybank csak akormánytól független, de azország parlamentjének beszá-molással tartozik. Ez a függel-mi viszony azonban a gyakor-latban eddig észrevétlen ma-radt. Figyelemre méltó, hogy ajegybank függetlenségének kér-dése bel- és külpiaci összefüg-gésben kizárólag csak akkorkerül vitába, amikor hazánk-ban jobboldali kormány van,akkor viszont mindig. Balol-dali kormány esetén nincs nyu-gati kritika sem. Amit balol-dalról javasolnak, az rendbenvan, de ha ugyanaz jobbol-dalról is szóba kerül, kiújul a„függetlenségi” háború. Ígyvolt ez a jegybank és a pénz-ügyi felügyelet összevonásá-nak ötletével, de baloldalróllehet három vagy öt alelnök,az mind jó, de ha a jobboldalikormány újabb alelnöki stá-tuszt akar, akkor összeomlik ajegybank függetlensége.

Az álságos jegybanki füg-getlenség rabicfalán ütött ha-talmas részt el-nöki fõtanácsadó esete, akirõlkiderült, hogy a jegybankból1,8 milliós fizetését feladó tá-vozása elõtt már egy éve hi-vatalosan csatlakozott a „hala-dó erõkhöz”, azaz belépett az

MSZP

SZDSZ

Simor András

-be, ami köztudottan nemmás, mint egy parlamenti poli-tikai párt. Aki pedig párttag, aznem független, ez a regula na-gyon régóta. A párttagot köti apárttagság, kötelessége, hogymindent megtegyen pártja mi-elõbbi uralomra (kormányra)kerüléséért. A párttagnak ez akötelessége, mert elfogadtapártja alapszabályát, ami errekötelezi.

Braun politikai vonzalmai-ról eddig sem volt kétség,mert korábban az , ké-sõbb pedig az MSZP csúcsve-zetõihez volt bekötve, mintfõkommunikátor. Õ ehhez ért,nyilván pártja, az MSZP erre ishasználta jegybanki fõtanács-adói minõségében is. Volt al-kalmuk kipróbálni, hiszen hi-vatalos párttagsága elõtt máréveket töltöttmellett és biztos jól kommuni-kálta az MNB ügyeit az ellen-zék irányában, éppen abból amegfontolásból, hogy mielõbbmeneszteni tudják a kormányt.

A jegybankban rengetegolyan ügylet és intézkedés van,ami szigorú titok, államtitok,egyszerûen azért, hogy privátérdekcsoportok ebbõl az államkárára ne húzzanak hasznot.Titok, hogy az MNB vesz vagyelad és mennyi devizát. Titok,hogy az MNB vásárol vagy eladállamkötvényeket és sok egyébmás. Mindezek a titkok mil-liárdokat érnek magánkezek-ben. A fõtanácsadó ezekrõlnaprakészen tud, másképpenhogyan adhatott volna magá-nak Simornak „fõtanácsokat”?

Nem csak a magyar simli-sek kíváncsiak az efféle tit-kokra, a külföldi szereplõk is,akik a rövidebbet húzták kor-mányváltás után, akik kórus-ban sírtak-ríttak a jegybankifüggetlenségért és jól idõzítvevidáman támadták a forintotés az államkötvényeket, csinál-tak maguknak – kárunkra –milliárdokat. Nekik is úgy jön-nek ezek a titkok, mint vé-dekezõ hadseregnek a tá-madók haditerve. Ráadásul ahazai ellenzék és a külföldikárvallottak egymás vállára

borulva temették a jegyban-ki függetlenséget, amit sohanem kellett temetni, amikorBraunék brigádja volt kor-mányon.

Braun Róbert esete egyér-telmûen rávilágít arra, hogy akormánytól független jegy-bank valójában kitõl és mitõlfügg. Világossá vált, hogy a ha-zánkat az elmúlt húsz évbengazdaságilag elnyomorító ha-talmi mechanizmusban a hazaiállandóságot a jegybank kép-viselte, mint a kifosztásban ér-dekeltek intézményi letétemé-nyese. Nemzeti érdekû kor-mányzati politika esetén azon-

nal megjelenik a konfliktusjegybanki függetlenség köntö-sében. Kifosztási csatornáiknémelyikétõl elzárt „demokra-tikus” európaiak és a hazaikomprádorok kórusban sirat-ják a jegybank függetlenségét,baloldali kormány alatt ezszünetel.

Braun esete azonban mesz-sze túlmutat az egyszerû ér-dekvezérelt haszonelvû benn-fentességen, ez kapitális nem-zetbiztonsági probléma. Azutolsó órában vagyunk, hogyezt tudomásul vegyük és ak-ként cselekedjünk, hogy nai-vitásunkért ne kelljen tovább-ra is az ország elnyomoro-dásával fizetni.

közgazdászBoros Imre


Felgyorsultak az esemé-nyek… Többen is megkérdez-ték elõzõ számunk megjele-nése után, hogy miért foglal-kozom a zsebszerzõdésekkelés a ZTE-vel. Utóbbival kap-csolatban verést is beígért va-laki, az elrabolt földek miattilyen konkrét relaxációs élve-zetre nem tettek ajánlatot, detudtomra adták: nem filléresügyekrõl van szó.

Ez biztos, különben ho-gyan lehetne egy egyszerû köz-alkalmazott nevén közel 200(!) ingatlan? S ez senkinek semtûnt fel eddig a földhivatalban,az önkormányzatoknál és azadóhivatalban? Dokumentu-mok szerkesztõségünkben.

De ne szaladjunk ennyireelõre, mert ez összefügg egymásik üggyel, ami kapcsoló-dik – véleményem szerint –egy törvénytelen helyi népsza-vazáshoz, ez alapján pedighoztak egy jogerõs bíróságiítéletet.

Mint említettem, errõl majdkésõbb, részletesen.

Az elmúlt idõszak történé-se, hogy a Magyar Hírlapszeptember 26.-iki számában a„Zsebszerzõdést védõ hivata-lok” címû cikk szerint négymegyei földhivatal (Somogy,Zala, Vas és Gyõr-Moson-Sop-ron) megtagadta a dokumen-tumok kiadását. Ezért az ügyész-ségi szervezetek hatáskörénekbõvítését javasolja a zsebszer-zõdéseket vizsgáló tárcaközibizottság.

Bizony jó lenne, ha azügyészségek megkapnák ezt ahatáskör-bõvítést. Mert a ma-gyar termõföld nem olyancsip-csup ügy, mint amibenbejelentést mertem tenni ahelyi rendõrségnek és ügyész-ségnek. Lehet, hogy csak énfújtam fel az egészet, amikor atorkom elvágását helyezte ki-látásba egy telefonáló. A kazet-tát átadtam a rendõrségnek,utána kérésükre magnót isküldtem, mert egyébként nemtudták volna lejátszani. „Szol-

Zsebhektárokgálunk és védünk…” Azt mond-ták egyébként, hogy nem kellkomolyan venni a fenyegetést.Logikájuk szerint szerintem amostanit sem.

De térjünk vissza a földdelkapcsolatos konkrétumokhoz.Újabb beszélgetõtársam meg-lehetõsen átfogóan látja azegész ügyet. Nem merül el arészletekben.

– Az Antall- és az elsõ Or-bán-kormány az utolsó pilla-natban próbálta rávenni a tör-vényhozást, hogy lépjen ebbena kérdésben. Véleményem sze-rint ebben az ügyben a legna-gyobb hazaáruló az az ügyvédiréteg, amely asszisztált ezek-hez a zsebszerzõdésekhez.

Beszélgetõpartnerem (nemvéletlenül nem nevezem megõt és a többieket egyelõre,szükség esetén névvel állnakmajd az ügy mellé – E.E.) sze-rint Magyarországon a lehetõlegrosszabb földreform történt.

– Sok ügyvéd észrevette,hogy egy hitehagyott, tájéko-zatlan tömeg alakult ki az or-szágban. Magyarán hülyítettéka kisparaszti réteget. A másikfélrevivõk a megyei tsz-szö-vetségek voltak. Ezekben aszervezetekben 3-4 alaposanfelkészült ember dolgozottazon, hogy a kárpótlási je-gyeket megszerezzék. Ezekbõlaztán lehetett privatizálni sokmindent: a termõföldeken kí-vül más vagyontárgyakat, szin-te az egész élelmiszeripart. Tá-tott szájú naiv közigazgatásidolgozók asszisztáltak ehhez,cinkosként pedig ott voltak azakkori sumák földhivatalok.Volt olyan hivatal, amelynekélen egykori ÁVO-s tiszt tró-nolt. Egyébként még ma is sokkárpótlási jegy (semmit semérnek egyébként) van szeren-csétlen sorsú embereknél.

Beszélgetõpartnerem sze-rint az akkori köztársaságielnök, Göncz Árpád megvétóz-ta, hogy a kárpótlási jegyetcsak azok használhassák, akik-tõl földet vettek el. Az Alkot-

mánybíróság – Sólyom László-val az élen – döntése is hozzá-segítette a kiváltságosokat, atsz-elnököket ahhoz, hogy föld-höz jussanak.

Komoly gondot jelentett azosztatlan, közös tulajdon, atagi részarány tulajdon, vagyisa tsz-be bevitt, tulajdonba ke-rült földek visszaadása. Ez azegész ügy rákfenéje – szögezile beszélgetõtársam. Az erõstsz-lobbi érvényesítette akara-tát, s a földkiadó bizottságokszerepe is perdöntõ. Gyakorla-tilag a nagyüzemi gazdálkodáskonzerválása történt ekkor.

– Érdemes lenne újra meg-vizsgálni, hogy milyen mód-szerekkel verték be a parasztsá-got 1958-64 között a tsz-ekbe –veti fel beszélgetõpartnerem.– Hamis kép alakult ki a me-zõgazdaságról a rendszerváltásután, mégpedig az, hogy egyjól mûködõ rendszert vertekszét. Ez az ideológia megosz-totta a parasztságot.

S a beszélgetés végén acsattanó: partnerem szerint amezõgazdasági támogatás 94százalékát a multik vették fel.

Egy – az ügyben aktív – jo-gászt is megkérdeztem a zseb-szerzõdésekkel kapcsolatban.Tudathasadásos a véleménye:

– Az a becsületes magyarparasztember, aki egyszer márbelecsapott az osztrák, vagy anémet tenyerébe, késõbb nemcsinál a szájából segget.

Van azért jó hírünk is!„A

akeresetének helyt adva az or-szágban elõször, precedens jel-legû ítéletben állapította meg,hogy a földhivatal jogszabály-sértõen jegyezte be a külföldiállampolgár termõföldre vo-natkozó tulajdonjogát az ingat-lan-nyilvántartásba. A termõ-

Kaposvári TörvényszékSomogy Megyei Fõügyészség

földrõl szóló törvény elõírásaiszerint a külföldi állampolgárakkor szerezheti meg a termõ-föld tulajdonjogát, ha rendel-kezik olyan hatósági bizonyít-vánnyal, mely igazolja, hogy atulajdonszerzést megelõzõ 3évben saját nevében, saját koc-kázatára folyamatosan végzettmezõgazdasági tevékenységetMagyarországon.

A földhivatalok 5 megyé-ben megfelelõ igazolás nélküljegyezték be a tulajdonjogot,ahogy azt a fõügyészség a So-mogy megyében folytatott vizs-gálata során is megállapította –a kapos.hu híre szerint. A fõ-ügyészség a törvénysértés or-voslására hívta fel a földhivata-lokat, majd mivel azzal a Ka-posvári Körzeti Földhivatalnem értett egyet és az ügyészihatáskört is vitatta – bíróság-hoz fordult. A bíróság döntésé-ben az ügyészi álláspontot fo-gadta el.”

Sorozatunkat természete-sen folytatjuk. Már nagyon kö-zel kerültünk a konkrét esetek-hez… A dokumentumok szer-kesztõségünkben vannak.

E.E.

A termõföld stratégiai „ágazat”… (Felvételünk illusztráció.)

Ne várjon lapunk következõ számának megjelenéséig! Honla-punkon friss hírekkel, háttérinformációkkal, egy-egy érdekestémával, oknyomozó riporttal találkozhat.Kattintson a

, s máris olvashatja a megyével,a térséggel, s településével kapcsolatos érdekességeket!www.zalatajkiado.hu-ra

Hónaptól hónapig…megyei közéleti havilap Ára: Ft190

XXIV. évfolyam731. szám

2012. augusztus 16.

Zsalugátereketkeresünk!

Régi (legalább 80-100 éves),mûködõképes

zsalugátereket keresünk!

92/596-936,hétköznap 8-15 óráig,

illetve [email protected]

e-mail címen

Érdeklõdni a méretekpontos megadásával:


(Folytatás az 1. oldalról)

„Megtisztulást!”…Látlelet kék-fehérben – feketén (4.)

magasba. Egyiken a következõfelirat állt:

A másikra ezt írták:

Aki elõzõ számunkat olvas-ta, tudhatja, hogy mit jelent azelsõ mondat. Hogy kit nevez-tek az Armada tagjai boszor-kánynak, s milyen szektára utal-tak az elkeseredett szurkolók.

A feliratok a tûz martalékailettek, az Armada tagjai pedigelindultak a VIP-páholy felé aklub tulajdonos-elnökét,

keresve. Keresték,de nem találták. A „Nagy(vezér)”talán ekkor is a titokzatos be-fektetõvel tárgyalt, aki olyan,mint felügyelõ fele-sége: állandóan hallunk róla,de még sohasem látta senki.

Aki a ZTE-vel kapcsolatoscikkeimet ismeri az 1980-asévek elejétõl, tudja, hogy nemszoktam kritika nélkül hagyniaz aktuális csapat rossz sze-replését. Mindig idõben, snem utólag. Óriási különbség,hogy a ZTE akkori csapataibanválogatott játékosok fociztak,ma pedig… Nem akarok senkitmegbántani a minõsítéssel.

Természetesen kaptam ak-koriban is szemrehányást akritikák miatt. Akkor a párt-bizottság és a megyei tanácsfejezte ki nemtetszését a fõ-szerkesztõmnek, õ pedig ne-kem. Becsületére legyen mond-va, hogy a hivatalos letolásután általában így bocsátott elaz irodájából: ne foglalkozzonvele, igaza volt, megérdemelték!

Volt valaki, aki egyszer meg-kérdezte: honnét veszed a bá-torságot, hogy élvonalbeli játé-kosokat dorongolj le? Sohasemjátszottál ilyen szinten… Egyrégi mondással válaszoltam:Nem kell tudni tojást tojni ah-hoz, hogy megállapítsuk róla;ez bizony záptojás.

„Zsoldosoknak haj-csár kell, nem hittérítõ és bo-szorkány! A stadion nem hit-gyüli!”„Megtisztulást!”

„Mis-ter Ferencet”

Columbo

Azt a bûzérõl fel lehet is-merni. Zalaegerszegen pedigvalami bûzlik. Nem egy hónap-ja, nem egy éve. Tanúim van-nak arra, hogy mit mondtamhárom éve: ha nem változik ahelyzet, a ZTE két-három évmúlva kiesik az NB I-bõl. Snem a visszajutás lesz a tét,hanem az NB II-ben maradás.

Vajon miért asszisztált azalai sajtó meghatározó lapjaehhez a folyamathoz? Miértnem tették szóvá azokat azaggasztó jelenségeket, amelyekaz egyszerû szurkolók számárais nyilvánvalóak voltak? Szak-mai alkalmatlanság miatt? Va-laki megtiltotta ezt? Arra nemis merek gondolni, hogy a ZTE-vel foglalkozó újságíró esetlegüzleti kapcsolatban volt a ZTEelnök-tulajdonosával.

Sajnos, most már ott tar-tunk, hogy az egész város szé-gyenkezik egy ZTE-nek neve-zett szedett-vedett alkalmi ala-kulat miatt. Egy olyan városszégyenkezik, amely még ma issokat áldoz erre a klubra. Mégakkor is, ha az elnök-tulajdo-nos tavasszal és nyáron több-ször is olyan nyilatkozatot tett,hogy Zalaegerszeg nem telje-síti szerzõdésben foglalt köte-lezettségét.

Megkerestem levélben aváros polgármesterét, segítsé-gét kérve a hiteles kép felvázo-lására. A következõ kérdések, saz arra adandó válaszok majd –véleményem szerint – egyér-telmûsítik, hogy Zalaegerszegönkormányzata minden lehet-séges támogatást megadott aZTE FC-nek. Talán még többetis. Íme az elküldött levél tar-talmi részlete:

„Tisztelt Polgármester Úr!Lapunk riportsorozat kere-

tében foglalkozik a ZTE FC-nélkialakult helyzettel. A klub mû-ködésével kapcsolatban meg-kerülhetetlen a város önkor-mányzatának szerepe.

Nagy Ferenc, a ZTE FC Zrt.többségi tulajdonosa a kiala-kult nehéz helyzetet említvetöbbször is utalt az önkor-mányzatra, mégpedig oly mó-don, hogy az nem teljesíti szer-zõdésben vállalt kötelezettsé-gét. Véleményem, s a rendelke-zésemre álló információk sze-rint a klubtulajdonos állításanem felel meg a valóságnak.Éppen ezért szükségesnek tar-tom, hogy a közvélemény hite-les képet kapjon arról, hogy aváros milyen formában támo-gatta és támogatja jelenleg is aklubot. Szeretnék Öntõl egyidõpontot kérni, hogy a városés a futballklub közötti kap-csolatról kérdezzem. A téma-körök a következõk lennének:

Ismereteim szerint a ZTEFC legnagyobb – a közvéle-mény számára is ismert – tá-mogatója Zalaegerszeg VárosÖnkormányzata.

– Nyilvánosságra hozható-ea ZTE FC Zrt. és ZalaegerszegVáros Önkormányzata közöttlévõ szerzõdés? Természetesenehhez szükséges Nagy Ferenctöbbségi tulajdonos hozzájá-rulása is.

– Mekkora összeggel támo-gatja Zalaegerszeg Város Ön-kormányzata a ZTE FC-t?

– Milyen tehertételt jelenta város számára a ZTE FC ko-rábbi hitelfelvétele?

– Mekkora összeget jelentévente a városi sportlétesítmé-nyek ZTE FC általi használata?

– Miért volt szükség a várostulajdonában lévõ ZTE-részvé-nyek eladására? Tudom, hogyez az elõzõ ciklusban történt,

ha úgy ítéli meg, ezzel kapcso-latban megkeresem a korábbipolgármestert is.

– A fentiekben részletezetttámogatás fejében az NB I-bõltörténõ kiesés és a gyengeutánpótlásszereplésen kívülmit kapott a város »cserébe«?Gondolok itt hiteles és konk-rét tájékoztatásra a ZTE FCanyagi helyzetérõl, a lehetsé-ges befektetõkrõl és a jövõkép-rõl. Összegezve: egy hiteles tá-jékoztatásra a legnagyobb tá-mogató részére, amelynek anevét is viseli a klub.

– Milyen megoldást lát avárosvezetés a jelenlegi hely-zet feloldására, megoldására,hogy a futballklub a ZTE ha-gyományaihoz méltóan szere-peljen és képviselje Zalaeger-szeget?”

Eddig a levél. Nincs köny-nyû helyzetben a város veze-tése, hiszen a ZTE FC Zrt. rész-vényeinek túlnyomó része azelnök-tulajdonos birtokábanvan. Amíg õ nem adja el rész-vényeit, gyakorlatilag nem le-het mit tenni. Vajon mikor jönrá Nagy Ferenc arra, hogy ajelenlegi helyzet tarthatatlan,kilátástalan? S hogy végre meg-állítható legyen a ZTE vesszõ-futása, ahhoz neki távoznia kell!

Következõ cikkünkben re-mélhetõen már olvashatják aváros polgármesterének vá-laszát kérdéseinkre. S talál-kozhatnak „Bea nénivel” készí-tett riportunkkal, s még azsem kizárt, hogy az úgyne-vezett TAO-támogatással is fog-lalkozunk.

E.E.

Új szurkolói csoport…Rajz: Farkas László

A tulajdonos-elnököt keresték a VIP-páholyban.


Elfeledett évforduló (21.)2010-ben volt 90 éves Zala megye legnépszerûbb sport-

egyesülete. Akarattal sem lehetett volna nagyobb csend-del „adózni” a fennállás kilenc évtizedének, mint ahogyez spontán sikerült.

Múltidézésünk nem öncélú. Egyrészt emléket szeretnénkállítani azoknak, akiknek köszönhetõ, hogy a mai nap mégegyáltalán -rõl lehet beszélni. Emléket állítani mégakkor is, ha ez azoknak nem jutott eszébe, akik ma a ZTE-bõl, s nem a ZTE-ért élnek

Furcsa világban élünk. Az igazi értékeken csak moso-lyognak a XXI. századi percemberek. Pedig ezek nélkülma nem lennének ott, ahol vannak…

ZTE

, vagy a múltban abból éltek.

Tenisz

MOVE ZSE

… Úri sport – szólt amegbélyegzés a szocialistaidõkben. Valóban az. Még mais az olyan szempontból, hogya futballhuliganizmus kísérõjelei szerencsére nem vetettekárnyékot erre a sportágra.

A tenisz és Zalaegerszeg,pontosabban a ZTE. Nincs sokadat a kezdeti évekrõl. Segítsé-gül hívjuk ismételten a kora-beli kiadványt, ami így számolbe a szárnybontogatásról:

„Megpróbálkoztak a tenisz-szel is. Elõször pálya hiányá-ban a -tõl béreltekpályát, s ezzel kapcsolatbannem érdektelen megjegyezni,hogy a bérlet létre is jött, de amoveisták kikötötték, hogy asporttelep fõkapuján nem me-hetnek be a ZTE teniszezõi,

csak egy félreesõ kis mellék-kapun. Rendszeres versenyzésnem folyt, inkább alkalmi talál-kozókon igyekeztek a ZTE fia-talok számot adni teniszbelifejlõdésükrõl. Néha komoly si-kerrel: 1926-ban például

Szombathelyen du-nántúli ifjúsági bajnokságotnyert. Emlékezetes marad az atalálkozó is, amikor a híres

csapata látogatott el aZTE-hez, ahol

, Mayer Andor,és

bizony alaposan feladták aleckét a pestieknek. Itt történtmeg az az eset, hogy a vendég-csapat legjobbja egy üvegpezsgõbe fogadott

, az egerszegiek veze-tõjével, hogy a nem valami tet-

Ma-yer Andor

33-as FC

Mike Zoltán, Mi-ke Géza Feny-vesi Ferenc Komlós József

FenyvesiJózseffel

szetõs stílusban, de igen ered-ményesen játszó Mike Zoltánnem tudja õt megverni. Senkisem nyerte meg a pezsgõt,mert ugyan hatalmas küzde-lemben Mike Zoltán már12:11-re vezetett, de sötétedésmiatt félbeszakadt a mérkõzés,melyet aztán sohasem fejeztekbe. Körmendre, a Batthyány-kastélyba is meghívták a ZTEteniszezõit. Itt pedig az történt,hogy az ugyancsak vendég-ként ott tartózkodó

, akkor országos hírûjátékos, majd tréner, kisséfölényesen kezdte a játékot Mi-ke Zoltánnal, ám hamar észbekellett kapnia, s apait-anyaitbele kellett adnia a játékba,míg végül is keservesen 7:5arányban legyõzte az egerszegifiatalembert.”

Újabb kortanúnk néhai, a Zala Megyei

Levéltár egykori igazgatója, akitudományos munkája mellett atenisz szerelmese is volt. Nemcsak a pályán, hanem a sportágdokumentálásában is fontosszerepet vállalt. Így foglaltaössze a zalaegerszegi tenisz-élet nagy öregje 1983-ban afehér sport megyeszékhelyitörténetét:

„A teniszsportnak elég régihagyományai vannak megyénk-ben. Nagykanizsán, Zalaeger-szegen és Keszthelyen már azelsõ világháborút követõ idõk-ben megindul a teniszélet.

Zalaegerszegen a régi ZTEsporttelepén levõ pályákonfolyt teniszezés (a mostani Dó-zsa pálya elõterében), majd amai ZTE stadion északnyugatirészén négy pálya állt rendel-kezésre, a 20-as években ala-kult MOVE egyesület kezelésé-ben. Akkor még az un. társa-sági teniszezés dívott. A ver-senyzésre, fiatalok képzésére

SchmidtFerenc

dr.Szabó Béla

nem fordítottak kü-lönös gondot. Egy-egy rendezvényremeghívtak neves bu-dapesti játékosokatis, a szomszéd Szom-bathelyrõl többszöris átrándult

1941-ben a Mu-raközbõl a csáktor-nyai , a világakkori egyik leg-jobb teniszezõjeis megfordult Eger-szegen.

A háborús vi-szonyok között, hatengõdve is, lelkessportemberek át-mentették a pályá-kat és a tenisz irántiérdeklõdést, míg vé-gül megindult a fej-lõdés. 1964-ben aZTE tenisz szakosz-tályának 10 verseny-

AsbóthJózsef. (Egyéni gyõz-tes 1947-ben a Ro-land Garroson - E.E.)

Puncec

zõje volt és 22 fõ tartozott azamatõrök és tenisziskolásoktáborába.

1965-ben épül meg a 3.pálya a meglévõ kettõ mellé,egy kis öltözõ helyiséggel, vízés fûtés nélkül. Gondjaik: edzõnem volt, pálya csak 2, illetve3, a pályakarbantartás, a taglét-szám nyilvántartás, a tagdíj-beszedés nincs rendszeresenmegoldva. mes-teredzõ, mint vándoredzõ több-ször megfordult Zalaegersze-gen nyaranta és fiatal csopor-tokkal foglalkozott, tanácsokatadott a szakosztályoknak.

1968. június 1-jén a Zala-egerszegen játszott ZTE-Uva-terv OB III-as csapatbajnokimérkõzésen6:1, 6:1-re gyõzte le

, aki a ZTE elsõ játé-kosa, szakosztályvezetõje, a Za-la Megyei Tenisz Szakszövetségelnöke is volt, körzeti orvosi ésfogorvosi hivatása mellett.

Kálmán bácsi 75 éves ko-ráig az országos veterán ver-senyeken számos helyezést értel, máig kiemelkedõen megbe-csült tagja a zalaegerszegi te-niszezõk táborának.”

Dr. Vida Kálmánt említettedr. Szabó Béla. A közismertzalaegerszegi körzeti és fogor-vos értékmentõ munkát végez-ve állított emléket a megye-székhelyi teniszsportnak. Gyûj-tésétválogatta és rendezte sajtó alá.Érdemes ebbõl is idézni:

„1959. május 28-án szom-baton és vasárnap, Nagykani-zsán rendezték meg Zala me-gye ez évi felnõtt és ifjúságiteniszbajnokságát. A verse-nyen a rendezõ NagykanizsaBányász játékosain kívül csu-pán két zalaegerszegi résztve-võ akadt…

1960-ban a ZTE fejlõdõ te-nisz szakosztálya rendezte megZalaegerszeg város egyéni te-niszbajnokságát. A versenyt dr.Vida (ZTE) nyerte meg

elõtt. A harmadik helyen

Dörner László

Taróczy Balázsdr. Vida

Kálmánt

dr. Tóth Gábor Sándor

Zentaidr.

Teniszezõk a ZTE-nél az 1920-as években. Középen dr. MikeGéza.

Az 1961-es felvételen balról Szigeti Gusztáv, dr. Vida Kálmán,dr. Vida Kálmánné és Décsy László.

Biczó József, az egerszegi teniszélet egyikkiemelkedõ egyénisége.


jelenik meg.2012. november 15-én

Megyei közéleti havilap

Kiadó-fõszerkesztõ:

Grafikus:

Kiadja: Pethõhenye

Az ügyfélszolgálat címe: 8901. Pf.: 381.

Telefon: (92) 596-936; Fax: (92) 596-937; E-mail: [email protected]

Készült:

Zalaegerszeg 2012.

ISSN: 0865-1353

Terjeszti: a Kiadó és a Magyar Posta

Elõfizethetõ a postahivatalokban és a szerkesztõségben.

Elõfizetési díjak: 1 hónapra 190 Ft, 1/4 évre 570 Ft,

1/2 évre 1140 Ft, 1 évre 2280 Ft.

Ekler Elemér

Farkas László

Zalatáj Kiadó

Zalaegerszeg, Rákóczi út 2-4.;

Göcsej Nyomda Kft.

Lapunklegközelebbiszáma

2012

Raffai Hetényi

BiczóJózsef, dr. Fekete Miklós,

Németh FerencSzökrönyös Fe-

renc Molnár László, DécsyLászló, dr. Kuch Ottó, dr. VidaKálmánné, Balogh MiklósBalogh MiklósnéVida KálmánDobribán Péter AndorGyörffy Sándor, Varsányi Zol-tán, Zsidegh Miklós, OroszlánLászló, Lenk László, HetényiÁgnes, Zala Erzsébet, TegyeiÁgnes, Réger Katalin

és végeztek(valamennyien ZTE).

A ZTE csapata legutóbb Sü-megen vendégszerepelt és ahelyi együttessel szemben 4:4arányú döntetlent ért el. A 60-as évek kulcskérdései: edzõ nemvolt, pálya csak 2, a pályakar-bantartás, a taglétszám nyilván-tartás, a tagdíjbeszedés pedignincs rendszeresen megoldva…

…1962-ben a ZTE szakosz-tály létszáma 27 fõ. Ebbõl fel-nõtt versenyzõ 14 fõ, ifjúságipedig 13 fõ. Ehhez csak kétpálya van és nincs öltözõ sem,még versenyeken is az öltözkö-dés szabadban történik. A fel-nõttek: dr. Vida Kálmán,

Heté-nyi Ferenc, ,Szabó Béla,

,

és, ifjúságiak:

, Hetényi Ferenc,és ,

……1964-ben a ZTE tenisz

szakosztályának 10 fõ verseny-zõje és 22 fõ fiatal és idõsebbtársadalmi teniszezõje volt kétpályával. A 3. pálya területénekkisajátítása megtörtént. Szeret-nének az OB III-ba felkerülni,ifjúságot nevelni és a nõi tenisztis megalapozni. Az ez évi Zala-egerszeg városi teniszbajnokság

végeredménye: 1. Dominik S.ZTE, 2. Szökrönyös F. ZTE, 3-4.Németh F. és Hetényi ZTE. A baj-nokság nagy hiányossága, hogyegyetlen nõi indulója sem volt.

1965-bensporttársunk kiharcolta a 3.pályát, s az egyesület vezetõsé-gével karöltve elkészült immá-ron a három pálya felújítva ésegy kis öltözõ-helyiség, víz, ésfûtés nélkül.

1966-ban a szakosztályveze-tés így állt fel: dr. Vida Kálmánszakosztályvezetõ, gazdasági ésversenyügyek Szabó Béla, segí-tõje , aki ez évtõlegyre jobban játszott és ké-

Horváth László

Markó Béla

sõbb a 70-es évek elején a ZTEtenisz-csapatának elsõ játékosais volt. Intézõ Szökrönyös Fe-renc, versenybíróság elnökeHorváth László, fegyelmi bi-zottság vezetõje dr. Kuch Ottó.Az 1966-os év eredményekbengazdag volt. A Zalaegerszeg vá-ros egyéni bajnokságán a zala-egerszegiek közül a legjobberedményt Biczó József és aBiczó - dr. Vida páros érte el.Elõbbi a férfi egyesben, azutóbbiak pedig a férfi páros-ban lettek másodikak…

…1967-ben dr. Vida Kálmánlemond a ZTE-nél szakosztály-vezetõi, a Zala Megyei TST-nélpedig a megyei tenisz szövet-ség elnöki tisztségérõl, széleskörû orvosi elfoglaltsága miatt.

1968. június 1-jén Zalaeger-szegen játszott az Uvaterv aZTE-vel, OB III-as csapatverse-nyen, ahol Taróczy Balázs 6:1,6:1-re gyõzte le dr. Vida Kál-mánt, aki a ZTE elsõ játékosa,szakosztályvezetõje, a Zala Me-gyei Tenisz Szakszövetség elnö-ke is volt körzeti orvosi és fog-orvosi hivatása mellett. (1986-ban, bár már 60 éves elmúlt, agyõri országos veterán dr. Ara-dy Gyula emlékversenyen kor-csoportjában harmadik lett.)

A ZTE-csapat további tagjai:, Biczó József,

Németh Ferenc, Szökrönyös Fe-renc és voltak.”

Hámori Gábor

Selmeczy Zsolt

Figyelmesen olvasták a fen-ti sorokat? Bizony, bizony. ARoland Garros és Wimbledonkésõbbi páros bajnoka, Ta-róczy Balázs (a svájci

az oldalán) 1968-ban Zalaegerszegen OB III-asmérkõzésen lépett salakra. Kiemlékszik ma már erre? Bi-zony nagyon kevesen.

Emlékezzünk viszont kellõtisztelettel a zalaegerszegi te-niszsport úttörõire! Riportsoro-zatunk késõbbi részében foly-tatjuk a ZTE tenisz szakosztá-lya történetének felelevenítését.

E sorozat szerkesztõje ez-úton is köszönetet mond Mar-kó Bélának, aki számos doku-mentummal és fotóval járulthozzá e cikk megszületéséhez.

A riportsorozat korábbi ré-szei olvashatók honlapunkon:

HeinzGünthardttal

E.E.(Folytatjuk)

www.zalatajkiado.hu

A ZTE teniszezõi 1975 szeptemberében.

Szökrönyös Ferenc Hámori Ferenc

Balról: dr. Szabó Béla, dr. Vida Kálmánné, dr. Vida Kálmán.


Nagy Imre

Rákosi Má-tyás, Gerõ Ernõ, Farkas Mi-hály, Péter Gábor

Debrecen-ben

kommunista volt.Velejéig. Csak valahogy más-képp volt az, mint

és sorolhat-nánk még hosszan a honi po-litikatörténetbe Rákosi-rend-szer néven bekerült korszakprominenseit. Nagy Imre an-nak ellenére, hogy már zsengeifjúkorában kapcsolatba kerülta kommunista tanokkal, lelkesmunkása volt a szocialista esz-mék itthoni terjesztésének –többször is lecsukták politikaitevékenysége miatt –, mégsemillett bele maradéktalanul ab-ba a politikai gépezetbe, amely-nek meghatározó személyisé-gei a fentebb soroltak (és mégsokan mások) voltak.

Életútja Magyarország törté-nete szempontjából csak 1945-tõl számítva érdekes igazán.

Nagy Imre más moszkovitakommunistákkal egyetembena szovjet csapatokkal tért visz-sza hazánkba. Azonnal jelentõsszerephez jutott a politikaiszíntéren. 1944 decemberé-ben már tagja volt a

megalakult ideiglenes kor-mánynak. 1945. március 17-éna kormány elé terjesztette aföldosztásról szóló 600/1945.számú miniszteri rendeletter-vezetet. Szerinte ennek az volta célja, hogy: „ … valóra váltsa amagyar földmûves nép évszá-zados álmát, és birtokába adjaõsi jussát, a földet. A feudálisnagybirtokrendszer megszûn-tetése biztosítja az ország de-mokratikus átalakítását, a jövõfejlõdését és felvirágzását, aföldesúri birtokok parasztkéz-re adása megnyitja a politikai,társadalmi, gazdasági és szel-lemi felemelkedés útját az év-századok óta elnyomott ma-gyar parasztság elõtt.”

Aligha van a magyar politi-katörténetnek még egy olyanszemélyisége, aki alig tucatnyiesztendõ alatt annyi posztottöltött volna be és annyiból ke-rült volna ki, mint Nagy Imre.

Padlássöpréstõl a mártíromságig

Konjunkturális esztendõibenkülönbözõ kormányzati szere-pekben tûnt fel, fontos párt-funkciók birtokosa volt, emel-lett tudományos rangot is szer-zett magának. Idõrõl-idõre azon-ban rendszerint kegyvesztettlett, ahogy a honi politikaiszéljárás, vagy inkább a szovjet„fuvallatok” iránya változott.Kinevezték, lemondatták, be-vették, kizárták.

Nagy Imre nevéhez fûzõ-dik a „padlássöprés” korszaka.Az ötvenes évek legelején,mint élelmezési, majd begyûj-tési miniszterhez, hozzá tarto-zott a beszolgáltatás központiirányítása.

Ezekben az esztendõkbenbeszolgáltatási kötelezettségetróttak ki a parasztságra. Amegállapított fejadagon és ajövõ évi vetõmagon felüli ter-ményeket be kellett adni azállamnak. Aki valamely okbólnem teljesítette kötelezettsé-gét, annak összes terményét el-kobozták és még jól meg isbüntették. Mivel a parasztokáltalában a padláson tárolták agabonát, a rekvirálások nyo-mán polgárjogot nyert a pad-lássöprés kifejezés.

halála után, 1953-ban Moszkvába rendelték amagyar vezetõket. Rákosi erõskritikát kapott, s 1953. július 4-én Nagy Imrét nevezték ki mi-niszterelnöknek. A korábbi„padlássöprõ” több reformlé-pés mellett jelentõsen könnyí-tett a parasztság terhein is,még a termelõszövetkezetbõlvaló kilépést is lehetõvé tette.Eltelt egy-két reményteljes évés Rákosi újbóli térnyerésévelismét megerõsödtek a ke-ményvonalasok. Nagyot az or-szággyûlés felmentette kor-mányfõi pozíciójából,

lett a miniszterelnök.Nagy Imrének ráadásul le kellettmondania országgyûlési man-dátumáról, megszüntették aka-démiai tagságát és megfosz-tották egyetemi katedrájától is.

Sztálin

HegedüsAndrás

Nagy Imre nem adta fel.1955 nyarán önkritika helyettvitairatokat írt, védte az általaindított „új szakasz” téziseit.Népszerûsége növekedett. Aköréje szervezõdött kommu-nistákból kialakult a „Nagy Im-re-kör”, létrejött a belsõ pártel-lenzék csoportja. Hatvanadikszületésnapján közel 100 köz-életi személyiség, írók újság-írók, mûvészek, tudósok kö-szöntötték.

Így érkezett el október 23-a, a forradalom kitöréséneknapja. A tüntetõ egyetemistákNagy Imrét követelték a kor-mányba. Ismeretes, hogy mi-lyen sodró lendülettel követ-ték egymást az eseményekazokban a napokban, sõt órák-ban. Másnap, október 24-én apolitikai bizottság tagjának,egyben kormányfõnek jelölteõt ajelölõbizottsága.

Nagy Imre vezetésével ok-tóber 27-én új kormány ala-kult, több MDP-tag miniszter-rel, de kormánytag lett

egykori államfõ ésis, akik korábban

a vezetõi voltak.Az ismét kormányfõi szerep-hez jutott Nagy vezetésévellázas munkába fogott az újkabinet, de a változtatásokatkizárólag kommunista alapo-kon kívánták végrehajtani.

Sokan megírták már azok-nak a lázas napoknak a kró-nikáját: miként fejlõdött azegyetemisták békés tüntetésé-vel indult forradalom fegyve-res szabadságharccá. Nagy Im-re csak fokozatosan engedett aforradalmárok egyre radikáli-sabb követeléseinek, elsõsor-

Magyar Dolgozók Pártja

TildyZoltánKovács Béla

Kisgazdapárt

banéstanácsaira hall-

gatva, mígnem el-jutott addig a pon-tig, hogy felmond-ja a

és tárgyalástkezdjen a szovjetcsapatok kivonásá-ról. Miközben akormány sorra hoz-ta a régi rendetmegváltoztatni szán-dékozó intézkedé-seit, az újonnanmegválasztott párt-elnök,

november 1.-éneste a szovjet nagy-követségre ment,ahonnan másnapMoszkvába vitték.

November 4-énmegindult a szov-jet invázió, a lánc-talpak eltapostáka szabadságharcot.Nagy Imre társai-val a jugoszláv nagy-követségen kért me-nedékjogot, majdhazatérésekor a ma-

Losonczy Gé-za Donáth Fe-renc

Varsói Szerzõ-dést

Kádár Já-nos

gyar kormány büntetlenségiígérete ellenére a szovjetekletartóztatták. November 23-án deportálták,ahol a partjántársaival és családtagjaivalegyütt háziõrizetben tartották.1957. március 27-29-én KádárJános Moszkvában megállapo-dott az SZKP vezetõivel, hogyNagy Imrét perbe fogják. Abelügyminisztérium 1957. aug.20-ra készítette el a vádiratot,amelyet belügy-miniszter egyeztetett Moszkvá-ban és más szov-jet vezetõkkel.

A pert lefolytatták. 1958.június 15-én megszületett azítélet: a Legfelsõbb BíróságNépbírósági Tanácsa (amelyet

vezetett) NagyImrét halálra és teljes vagyon-elkobzásra ítélte. Nagy az utol-só szó jogán a következõketmondta: „Igen tisztelt népbíró-ság! Igen tisztelt elnök úr! Azügyész úr vádbeszédében reáma legsúlyosabb, tehát halál-büntetés kiszabását javasolta.Többek között azzal indokolta,hogy a nemzet nem tud elfo-gadni olyan ítéletet, amely kö-nyörületes lenne. Sorsomat anemzet kezébe teszem. Védel-memre semmit felhozni nemkívánok, kegyelmet nem kérek.”

Az ítéletet június 16-án 5óra 9 perckor a Kisfogház ud-varán végrehajtották.

Nagy Imre nagy utat járt beaddig, míg elvhû kommunista-ként az egykori „padlássöprõminiszterbõl” a forradalommártír miniszterelnökévé lett.Így október 23-a elõestéin hajt-sunk fejet emléke elõtt.

RomániábaSnagovi-tó

Biszku Béla

Andropovval

Vida Ferenc

f.l.

Padlássöprõ miniszterbõl mártír miniszterelnök lett.

Nagy Imre szegedi szobra.

Documents

Zalatáj 2012.10.18