HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK FEJLESZTÉSE OKTATÁSI INFORMATIKAI

MÓDSZEREKKEL ÉS TANESZKÖZÖKKEL A FIZIKA TANTÁRGY OKTATÁSÁBAN

1. Módszerek leírása, taneszközök bemutatása

Tanári demonstráció

A fizika tantárgy a kísérletezésre épül. Nagyon fontos, hogy a jelenségeket bemutassuk, azaz

kísérletezzünk. Az így szerzett tapasztalatok nagyon fontosak, nagyban segítik a megértést.

Sok esetben nehéz eldönteni, melyik tananyagrésznél érdemes valamilyen számítógépes

eszközt alkalmazni. Például az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás bemutatására

nagyon jól használható a Galilei lejtő, ebben az esetben nem érdemes szimuláció segítségével

bemutatni a jelenséget. A szabadesést is egyszerűen demonstrálhatjuk egy leejtett krétával. Ha

visszagondolunk az Öveges József által készített filmekre, akkor felidézhetjük magunkban azt

élményt, amit az egyszerű eszközökkel nyújtott kísérletezés jelent.

Mire használhatjuk a számítógépet? Írásos dokumentumok elektronikus formában történő előállítása (dolgozatok,

weboldalak, mérési jegyző könyvek, munkalapok stb.)

Képi-, hang vagy mozgóképes illusztrációk, segédanyagok készítése

Valóságos folyamatok számítógépes modellezése; szimulációja

Mérések vezérlése, és a kapott eredmények kiértékelése

Számítógépes tudásmérés, tesztelés

Számítógépes kommunikáció közös munkák elvégzésének segítésére, vagy új, más

úton nem hozzáférhető információk megszerzésére

Feladatok önálló gyakoroltatása, pl. számolások

A felsorolt tevékenységekhez, természetesen nem kell feltétlenül számítógépet alkalmazni, de

minden esetben használható a számítógép.

Mikor használjunk elektronikus eszközöket? ha olyan jelenséget, témakört vizsgálunk, amelyhez szükséges eszközök nem állnak

rendelkezésünkre, beszerzésük nagyon drága

ha a jelenség egy iskolai szertár eszközeivel nem reprodukálható

ha olyan jelenséget akarunk bemutatni, ami szabad szemmel, esetleg mikroszkóppal

sem látható

ha a kísérlet veszélyes, különleges biztonsági előírások betartását teszi szükségessé

A tanári demonstráció csak akkor lehet sikeres, ha jól látható az, amit meg akarunk mutatni,

ehhez szükséges egy megfelelő fényerejű projektor. Sajnos igaz az iskolák jó része még nem

rendelkezik ezzel, sok helyen az LCD panel használatos. Kivetítésre még mindig az írásvetítőt

használják.

Az órai bemutatók nagy része valamilyen prezentációkészítő szoftverrel készült (esetenként

multimédiás elemeket is tartalmazó) diasorozat (pl. Microsoft PowerPoint), más részük olyan

html-ben készült oldal, amely valamely szimuláció (JAVA applet), vagy FLASH animáció

bemutatását tűzi ki célul.

A prezentáció

Azon túl, hogy nagyon látványos, multimédiás elemeket alkalmazó előadások készíthetők,

több előnye is van a prezentáció használatának. A tananyagot a prezentációval egy gondolati

vázra fűzhetjük fel, amely a tanulók számára óravázlatként is szolgálhat. Az egyéni

tanuláshoz is felhasználható a bemutató, hiszen azt egy WEB oldalon is elhelyezhetjük, vagy

valamilyen adathordozón is rögzíthető, akár haza is vihető.

A látványon túl annak is nagy jelentősége van, hogy ha a prezentáció rövidített változatát

nyomtatott formában a gyerekeknek odaadjuk, akkor az óra tempója jelentősen felgyorsul,

hiszen a jegyzetelést megkönnyítjük számunkra. A kiadott vázlatot a gyerekek kiegészíthetik

saját jegyzeteikkel. Ezzel a módszerrel megakadályozhatjuk azt, hogy a lassú jegyzetelés

lassítsa a munkát, mintegy megtörje az óra menetét.

A prezentációk elkészítése a tanár számára sok munkát igényel, hiszen a szükséges

információk (szöveg, kép, animáció, videó stb.) összegyűjtése után még meg is kell

szerkeszteni prezentációt is.

A tanárnak a következőket szükséges tudnia ehhez: A számítógép és a szükséges eszközök (pl. projektor) használata

Felhasználói szintű számítógép-kezelési ismeretek (operációs rendszer,

szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés)

Szoftverek telepítése, használata, multimédia CD-ROM-ok használata

Internet használata (levelezés, keresés, levelező listák, ftp, programok letöltése,

stb.)

Az Interneten ma már sok helyen tölthetünk le kész prezentációkat is, melyeket akár át is

alakíthatunk, ha szükségesnek látjuk azt.

Milyen eszköz szükséges ahhoz, hogy prezentációt tudjunk készíteni? Számítógép - Ez a legfontosabb eszköz. Nagyon zavaró lehet, ha nem elég korszerű.

(pl. kevés a memória, nem elég gyors a processzor, stb.)

Szoftverek - Ezek legalább annyira fontosak, mint maga a számítógép. Szükséges

valamilyen operációs rendszer és a prezentáció elkészítéséhez további programok: egy

prezentáció-készítő szoftver (pl. MS PowerPoint), szükség lehet rajzoló (pl. Paint,

CorelDraw), képszerkesztő (pl. Adobe Photoshop), és egyéb pl. gif animátor, videó

szerkesztő stb. programokra. Szinte minden szoftvernek létezik ingyenes, nagyon jól

használható "alternatívája"! (http://www.honositomuhely.hu)

Egyéb eszközök - Jó lenne, ha lenne rendelkezésre állna valamilyen kép- és

hangrögzítő eszköz, és szükségesek megjelenítő eszközök is (Digitális kamera,

digitális fényképezőgép, szkenner, projektor stb.)

Internet elérés, hálózat - az elkészült anyagok publikálása így sokkal egyszerűbb; a

források felkutatását is megkönnyíti

A tervezés

A téma kiválasztása után hozzáfoghatunk a megvalósításhoz. Nagyon lényeges az is, hogy

tisztában legyünk azzal, kinek készül az előadás, hiszen az előismeretek meghatározzák a

téma kidolgozásának mélységét (kinek adok elő, milyen az érdeklődés, milyenek az

előismertek?).

A szöveg használata

Azokat a mondatokat, szavakat, melyeket a legfontosabbnak tartunk, megjelenítjük a

képernyőn. A prezentáció-készítő programba begépeljük a szöveget és megformázzuk

(betűtípus, szín, méret stb.)

Fontos, hogy a képernyőn megjelenő szöveg mindenki számára érthető legyen.

Kóródiné Pető Zsuzsa által készített prezentáció egyik diája

Ne legyen túl sok a képernyőn egyszerre megjelenő szöveg. Csak a legfontosabbak kerüljenek

a képernyőre, vázlatszerűen, a többit mondjuk el szóban. Inkább több oldalra kerüljön

kevesebb szöveg, mint sok szöveg egy oldalra.

A szöveget színesebbé lehet tenni képek beszúrásával. Ilyen kép lehet egy fénykép vagy egy

általunk, vagy mások által készített rajz. Sokszor egy kép többet mond minden szónál. A

bemutató témájához kapcsolódó képekkel látványosabb, élvezetesebb, színesebb lesz a

prezentáció. Arra viszont vigyázni kell, hogy ne legyen túl sok kép a bemutatóban, mert ezzel

ellenkező hatást lehet elérni, az előadás unalmassá válhat.

Az előadás nagyon látványossá tehető videók, animációk beszúrásával. Animációk tölthetünk

le az Internetről (fontos a szerzői jogok figyelembe vétele), de általában a prezentáció-készítő

programban is megtalálható néhány.

Rövid videó filmek szintén letölthetők az Internetről, de egy digitális kamera segítségével

akár mi magunk is készíthetünk. Sőt, a modern digitális fényképezőgépekkel is lehet rövid

filmrészleteket rögzíteni. Egy bemutatóban azonban ne legyen több 1-2-nél belőle.

A témához illő zenével szintén érdekesebbé tehető a prezentáció. 

Mindezek használatát nagyon át kell gondolni, érdemes előre megtervezni, hogy a

prezentációban hol és mikor használjuk őket.

A prezentációkészítő program segítségével akár tesztprogramot is meg lehet valósítani, és így

játékosan, újszerű környezetben lehet a számonkérést elvégezni.

Számomra nagyon tanulságos, és megdöbbentő volt az, hogy ebben a fejlesztői környezetben,

egy teljesen új funkciót valósított meg Solymosi Tamás. A XIX.-XX. századi technika

történet legjelentősebb magyar feltalálóiról készített egy prezentációt, amely egyben

számonkérésre is alkalmas.

A prezentáció olyan, mintha egy weboldalt látnánk, navigációs lehetőségekkel. A gyerek

először a bejárja a tanár által megszabott tanulási útvonalat, eközben elsajátítja a tananyagot.

Majd a tananyagra vonatkozó kérdések következnek

A jó választ egy újabb kérdés követi:

Hihetetlenül ötletes megoldás!

Szimulációk alkalmazása a fizika tanításában

A számítógépek nagyon jól használhatóak szimulációs célokra is. Nagyon sok olyan jelenség

van, amit valamilyen ok miatt nem lehet órán bemutatni.

Egy szimulációs program természetesen nem helyettesítheti teljes egészében a fizikai

valóságot, de nagyszerű segítőtársa lehet a rövid órák és zsúfolt tananyag miatt

időhiányban szenvedő tanárnak, vagy az otthon, fizikai szertártól távol levő, a

kísérletezést szerető diáknak, felnőttnek. 

Az Interneten található fizika oktatási anyagokat többféleképpen is felhasználhatjuk:

Az egyik lehetséges módja a felhasználásnak, ha az adott weboldalon található

információkat egy „elektronikus tankönyvként” használjuk, így az egyes

tananyagegységek önállóan, vagy órai keretben feldolgozhatóak.

A másik lehetőség, ha az adott weboldalon található tartalmakat (ismeretek,

animációk, Java Applet-ek, stb.) beépítjük a tanórák anyagába, és a szokásos órák így

hasznos, esetenként, multimédiás elemekkel is bővülnek, gazdagodnak.

Ha egy Interneten talált weblapot szeretnénk egyértelműen valamelyik csoportba besorolni,

nehéz dologra vállalkozunk. A csoportba sorolás függ attól is, hogy mire szeretnénk éppen

használni az adott anyagot. A Glenbrook High School weblapján

található Physics Classroom egy nagyon jó példája az elektronikus tankönyvnek, míg a

különböző szerzők által készített appletgyűjtemények, mint pl. Walter Fendt,

Sergey Kiselev appletjei inkább arra használhatók, hogy egy adott óra anyagába illesszük

őket. Walter Fendt applet-jei már magyar nyelven is elérhetőek.

Nagyon jól használhat interaktív animációk, webalapú oktatóprogramok találhatók számos

témakörben az Explorescience oldalon. A használathoz a Shockwave plug-in telepítése

szükséges.

Sajnos, az oldal mostanra nem csak a nevét változtatta meg, hanem fizetőssé is vált. A régi

változat, azonban letölthető, és akár Internet elérés nélkül is használható egy egyszerű

hálózatban, vagy önálló gépen is. (http://host.explorelearning.com/ESClassic/)

Egy tanárnak, ha számítógéppel támogatott órát akar tartani, nagyon pontosan meg kell

terveznie azt, ismernie kell azokat az útvesztőket, ahol a tanulók eltévedhetnek, ezeket időben

észre kell venniük, és visszaterelni őket a kívánt irányba. Néhány fontos tapasztalat: Az óra

előtt a tanár jó, ha „végigjárja” azokat az oldalakat, amelyeket be kíván mutatni, használni

szeretne, mert így a gyerekek számára gyorsabb lesz az oldalak betöltődése. Olyan ütemben

kell a tanárnak az órát levezényelni, hogy ne legyen a gyermeknek ideje unatkozni,

elkalandozni. Ezt megkönnyíti, ha az on-line Internet kapcsolat helyett off-line módon

használjuk az Internetes anyagokat. Vagyis előtte letöltjük, és egy CD-re kiírva már az

Internet kapcsolat nélkül használható az anyag. Ez nem engedi eltévedni a tanulót, illetve

akkor is hasznos lehet, ha csak telefonos kapcsolata van egy intézménynek, vagy egyáltalán

nincs Internet elérése, de hálózata van. A fenti tapasztalataim alapján úgy látom, hogy a

világháló a tanórán csak nagyon pontos előkészítés mellett használható. Ekkor sem az új

ismeretek átadására, hanem valamilyen bevezető, vagy az ismereteket bevéső óra lehet az,

ahol több önállóságot engedélyezve a tanulónak, kihasználhatjuk felfedezőkészségüket.

Tapasztalataim szerint a fizika órákat nagyon nehéz úgy szervezni, hogy kihasználhassuk az

informatikai módszerek, és eszközök nyújtotta lehetőségeket, hiszen kevés iskolában jut elég

gép minden gyerek számára. A fizika kísérleti jellegéből adódóan pedig az új ismeretek

közlése is nehezen valósítható meg, hisz legfeljebb a kísérlet szimulációját láthatják a

gyerekek. Ez pedig oda vezethet, hogy a gyerek tapasztalat nélkül fogad el információkat,

elvész a jelenségek megtapasztalásának élménye.

Az interaktivitás nagyon fontos, hiszen a gyerekek számára új kihívást jelent az, hogy

beavatkozhatnak a folyamatokba, pl. megváltoztathatják a folyadék sűrűségét, és a

megváltozott körülmények között vizsgálhatják azt, hogy vajon az általuk megjósolt

változások bekövetkeznek-e.

Egy lehetséges alkalmazás órán

A folyadékok mechanikája témakörben tanulókísérleti óra volt, amelyen az Archimédeszi-

hengerpár segítségével tisztáztuk az alapvető fogalmakat. A kísérletek után feladatként a

tanulók azt kapták, hogy mindenki töltse ki a munkalapot. A lapon találnak egy címet, amely

az Explorescience Density labor-jára mutat.

A Sűrűségmérő labor

Felkeresve ezt az oldalt, és végrehajtva a „kísérleteket” kitöltik a munkalapokat. A cél ezzel a

feladattal az volt, hogy a tanórán megszerzett ismereteket elmélyítsék a tanulók (bevésés).

Sűrűségmérő labor munkalap

Név:

Látogass el a Sűrűségmérő laborba!

Az egérrel megfoghatod a különböző színű testeket. (Hunks of materials)

Ezután tedd bele a mérőhengerbe, és jegyezd fel a mellékelt táblázatba, hogy mennyi a

térfogata. (A mért ml érték éppen a cm3–nek felel meg!)

Ezután a teste helyezd a mérlegre! Olvasd le a tömegét és jegyezd fel a táblázat megfelelő

sorába!

Számold ki a test sűrűségét!

Jósold meg, elsüllyed-e az adott folyadékban!

Ezután fogd meg az egérrel a testet, és tedd be a baloldalon található edénybe!(Zöld színű

folyadék van benne!)

Igaz a jóslatod? Jelöld a táblázatban!

Sűrűségmérő labor munkalap

Test Tömeg (g)Térfogat

(cm3)

Sűrűség

(g/cm3)

Mi történik,

ha a

folyadékba

meríted?

Jól

gondoltad?

Piros kör

Kék

háromszög

Kék négyzet

Piros

négyzet

Zöld

háromszög

Szürke

háromszög

Narancssárga

téglalap

Lila ellipszis

Piros

ellipszis

Piros

téglalap

Lila téglalap

Az edény alján lévő csuszka segítségével a folyadék sűrűségét meg lehet változtatni.

Mennyire kell állítani a folyadék sűrűségét ahhoz, hogy ússzon a piros kör?

Írd ide: ……….

Mennyire kell állítani a folyadék sűrűségét ahhoz, hogy ússzon a kék négyzet?

Írd ide: ……….

Tapasztalatom szerint a gyerekek élvezték a labor interaktivitását, vagyis azt, hogy látták, ha a

testet ráhelyezték a mérlegre, akkor a digitális kijelzőn megjelent a mért tömegérték, ha

beletették a mérőhengerbe, akkor a test csobbanva merült el, és a mért érték leolvasható volt a

skálán. Szinte észrevétlenül, játszva tanultak.

A tananyag nagy részének feldolgozás során nyújt segítséget az itt található szimulációk

sokasága. A fent látható módon használható például az ütközések tárgyalása során is.

Szimulációs kísérletek az ütközések vizsgálatához

A WINFIZ szimulációgyűjtemény

A WINFIZ egy WINdows alatt futó FIZikai oktató programcsalád. A program azoknak a

diákoknak, tanároknak és felnőtteknek készült, akik szeretik a fizikát. A WINFIZ az általános

iskolai és gimnáziumi fizikaórák tananyagának KINEMATIKA részét öleli fel.

A tananyag elsajátításán kívül - annak kiegészítéseképpen nagyszerű lehetőséget nyújt

szimulációs kísérletek elvégzésére, melyek során a számítógép adta lehetőségeket kihasználva

a felhasználó szabadon változtathatja a kísérlet bemenő paramétereit, e változtatások hatását a

kimenő paraméterekre pedig valós időben megjelenő grafikonokon követheti nyomon. A

fizikai jelenségek ily módon - a tankönyvek adta statikus lehetőségekkel szemben

"mozgásban" való tanulmányozása jelentősen elősegíti a fizika törvényszerűségeinek a

megértését.

A WINFIZ segítségével KINEMATIKAI kísérletek szimulálhatók számítógépen, mérés

sorozatok végezhetők el, a kísérletek eredményei grafikonon megjeleníthetők. A szimulált

mozgásformák a fizikai törvényszerűségének megfelelően játszódnak le és ezzel egyidőben,

az s-t és v-t koordináta rendszerben a mozgás grafikonja rajzolódik ki.

Valamennyi esetben a mozgás paraméterei egy megadott minimum és maximum érték között

változtathatók.

Ezen modullal bemutathatók - kinematikai értelmezés szerint - az alábbi mechanikai

mozgásfajták:

Egyenes vonalú mozgások: egyenletes mozgás, változó mozgás, találkozások, szabadesés,

rezgőmozgás

Görbe vonalú mozgások: egyenletes körmozgás, változó körmozgás, ingamozgás,

bolygómozgás, hajítások

Összetett mozgások: körmozgás és rezgőmozgás, rezgések összegzése, fáziseltolódás

A WINFIZ optika moduljának segítségével Optikai jelenségek szimulálhatók. A geometriai

optika keretében a fénytörés és a fényvisszaverődés törvényeit szemléltetjük. A szimulációs

program segítségével képalkotások sorozata végezhető el sík és domború tükröknél,

valamint szóró és gyűjtőlencséknél, változtatva a tárgy távolságát, nagyságát, a

törésmutatókat. A Hartl korong segítségével pontos törési szög mérhető. A program keretében

néhány érdekes kérdést is feldolgozhatunk a színek világáról.

Így pl.: "Miért kék az ég?", "Miért vörös a naplemente?", "A tavak kéksége.", "A szivárvány

kialakulása.", " Mi a délibáb?" és mások.

Számítógéppel támogatott kísérletezés

A fizika tanárok között sok újító hajlamú ember van. Az általuk fejlesztett egyszerű

eszközöket, kis költséggel, nem túl nagy munkával, és átlagos ismeretekkel rendelkező

tanárok is elkészíthetik, és ezek segítségével látványos, és eredményes kísérletezést

folytathatnak.

A Sulinet oldalain sok ilyen szertárfejlesztést jelentő kísérleti eszközről olvashatnak.

Röviden bemutatom a Dr. Piláth Károly által kitalált eszköz felépítését, használatát. A

mérőeszközt akár szakkörön is elkészíthetjük a gyerekekkel. (A teljes leírás letölthető a

Sulinet fizika rovatából). A középiskolai fizika tanításának sarkalatos pontja a jelenségek

bemutatása, a kísérletezés. A kísérletek egyik típusánál csak a jelenséget szemléltetjük,

míg vannak olyan kísérletek, ahol méréseket is végzünk. Ezen kísérletek elvégzése során

nagyon hasznos a számítógép használata. A számítógép segítségével vezérelhetjük a

kísérlet menetét, elvégezhetjük a méréseket, és a mérés során kapott eredményeket ki is

értékelhetjük

A számítógéppel végzett kísérletekről bőséges szakirodalom áll a tanárok rendelkezésére.

A fizika szertárak többsége is rendelkezik olyan interfészekkel, amelyekkel jó néhány

kísérlet elvégezhető. Ilyen, pl. a mechanika készlet légpárnás kocsikkal. Nagyon fontos az

is, hogy a gyerekekkel megértessük a mérés elvét, ne fedje el a technika a jelenség

lényegét. Ha ugyanis a kísérlet túl bonyolult, akkor vagy nem értik meg a tananyagot.

Minden egyes kísérlet során törekedni kell a látott jelenségek részletes magyarázatára, és

hangsúlyozni kell, hogy a számítógép csak időt mér. Ha ezt nem tesszük meg, akkor csak

leolvassák a mért adatokat, de a "mögötte megbúvó" fizikai tartalom elsikkad.

A BOTKORMÁNY ILLESZTŐ (GAME PORT) használata

Az eszközt a gyorsuló mozgás út-idő diagramjának felvételéhez alakította ki a szerző, de egy

kis átalakítással szinte bármire jól használható. Érzékelőként két kb. 150 cm hosszú 1cm

átmérőjű PVC csőre tekert alufólia használható. A kontaktust a fóliák között a két PVC cső

között gördülő csapágygolyó hozza létre. Az idő mérésére a GAME port használható, amely

ma már integrálva van minden számítógépbe.

A golyó által megtett út a fóliacsíkok közötti távolságból meghatározható. Az időt pedig egy

egyszerű kis programocskával a számítógép időzítőjének kiolvasásával mérhető meg. A game

port használatához szükséges kis programot a cikk mellékleteként le lehet tölteni.

A botkormány potenciométere kb. 100 kOhm ellenállású. Az "elektronikát" ún. légszereléssel

készítsük. Értendő ezalatt, hogy kössük be az összes vezetéket egy 15 pólusú csatlakozóba,

ami a csövek merevítésére szolgáló U idomokhoz ragasztható.

Egy indikátor LED is beépíthető a csatlakozás visszajelzésére egy 200 ohmos ellenállással a

tápra köthető. A mérőeszközt egy joystic hosszabbító kábellel csatlakoztathatjuk a GAME

porthoz.

Hangkártyára alapozott műszerek

A személyi számítógépeket szinte megszületésük óta széleskörűen felhasználják, mint

segédeszközt, a fizika oktatásában. E technika tömeges elterjedését korábban több tényező

gátolta az oktatásban. Eleinte a megfelelő minőségű számítógépek ára jelentette a fő

problémát. Napjainkra ez a nehézség megoldódott. Napjainkban szinte minden középiskola

rendelkezhet elegendő számú számítógéppel, így még a fizika előadóba, szertárba is jut

belőlük.

A PcP_Didact által kifejlesztett mérési és szimulációs célú programok használata lehetővé

teszi, hogy a fizika előadóban megtalálható számítógép az eredeti funkciójához képest számos

új lehetőséggel bővüljön. Ezzel a módszerrel egyúttal bemutatható a jövő méréstechnikája is a

közoktatásban.

Aki mérésre, demonstrációra használta e gépeket, annak számolnia kellett, az ismertebb

gyártók (Leibold, Pasco) fizikaoktatáshoz kifejlesztett interfészeinek magas költségeivel. A

PcP_Didact nevű cég komoly ismeretekre tett szert az ilyen jellegű interfészek fejlesztésében.

Tapasztalva a 16 bites hangkártyák árának rohamos csökkenését, a PcP_Didact 

felfüggesztette az interfészek fejlesztését, mivel felismerte, hogy egy jó hangkártya az esetek

döntő többségében feleslegessé teszi ezen költséges eszközök használatát. Mivel e

hangkártyák gyakorlatilag már árban foglalt tartozékát jelentik napjaink személyi

számítógépeiknek, így csak a megfelelő szoftvert kellett kifejleszteni, hogy ezek a

hangkártyák és az általuk kifejlesztett szoftver egy igen hatékony mérőeszközzé varázsolják a

számítógépet.

Projektek és kollaboratív eszközök a fizikaoktatásban

A projekt-módszer

A világban megfigyelhető jelenségek nem oszthatóak tantárgyakra. Az amerikai

reformpedagógus és filozófus John Dewey (1859-1952), majd tanítványa és munkatársa,

William Kilpatrick (1871-1965) vetették fel, hogy a világon minden jelenség komplex, s

minden feladat megoldásához mozgósítani kell mindazt, amit az ember addigi élete során

elsajátított. Szerintük ezért az oktatás során nem egymástól élesen elhatárolt részeket, hanem

a világ egységét kell megmutatni a gyerekeknek. A két világháború közötti időben ismert, de

nem túl széles körben alkalmazott  módszer 1945 után némileg feledésbe merült. Az európai

pedagógia a projekt-módszert a 60-as években fedezte fel újra, iskolai tanulásszervezési

eljárásként az 1970-es évektől került előtérbe a projekt-módszer nagy előnye: életközelsége,

és a szociális tanulás.

 

A projekt-módszer legfontosabb jellemzői

A módszer lényege, hogy a szokásos frontális osztálymunka (előadás és az ott hallottak

megtanulása) helyett a tanulók valami konkrét, kézzelfogható "terméket" készítenek el. Egy

adott téma iránt érdeklődő tanulók valamilyen (nem feltétlenül osztály) csoportba

szerveződve mélyülnek el egy probléma megoldásában. A munka során jórészt önállóan

dolgoznak, azonban, ha szükséges, akkor a csoporton belül szerveződik egy kiscsoport,

melynek tagjai a órai és a tantárgyi keretektől függetlenül tevékenykednek. A probléma

megoldásához szükséges elméleti tudnivalókat maguk keresik meg, ha szükséges, a

tapasztalatokat, a szerzett tudást megosztják egymással. Az egyes munkafolyamatok

elvégzését úgy szervezik, tervezik, hogy minden résztvevő egyéni képességeit is figyelembe

veszik.

Az ilyen alapokon nyugvó tanítás interdiszciplináris. Ez azt jelenti, hogy a  megoldandó

problémát, a maga komplex, az mindennapi élethez konkrétan kapcsolódó összefüggéseiben

fogja fel, és a megoldást a különböző tantárgyakban tanultak együttes felhasználásával nyeri

el.

A módszer lényeges eleme, hogy eredményeit nyilvánosságra kell hozni: az eredmények

bírálata és a kritika nyilvánosan történik. A bírálat mértéke nem csupán az érdemjegyben

értendő, hanem azt kell vizsgálni, hogy a kitűzött cél és a kapott eredmény mennyiben fedi

egymást, milyen a végtermék minősége. Lehetőség szerint a készterméket minél nagyobb 

nyilvánosság elé kell tárni: nem elég, ha csak a tanár vagy a csoport tagjai látják - lehetőség

szerint minél szélesebb kör lássa eredményünket. Erre nagyon jól használható az Internet.

A munka ilyen szemléletű szervezése lehetőséget kínál a szociális tanulásra is. A feladat

megoldása során elengedhetetlen a tanulók, a kiscsoportok egymás közötti kommunikációja.

Ezek olyan helyzetekbe hozzák a tanulókat, amelyek a szokványos tanórai keretben soha nem

történnek meg, itt viszont lehetőségük van az ilyen szokatlan élethelyzet adta nehézségek,

kommunikációs problémák megoldására.

 

A projekt-módszer alkalmazásának lehetőségei Magyarországon

Ma Magyarországon, átlagos iskolai körülmények között nagyon nehéz megvalósítani a

projekt-orientált tanítást. Egyes iskolákban projektnapokat tartanak, a legtöbb helyen

szakkörök, tudományos diákkörök keretén belül valósítható meg a módszer.

Már jó néhány iskola szervez projekt-hetet, amikor a hagyományos tanítás helyett az

előkészített projekteket valósítják meg. Az ilyen munkában az iskola minden tanulója, és

tanára részt vesz.

A szerepek változása

Az asszimetrikus tanár-diák viszony, amely általában jellemzi az oktatás folyamatát a

projektek megvalósítása során jelentősen módosul. Eddig a tanár volt az, aki a folyamatot

szervezte és irányítja, ő tanított, a diák pedig többnyire passzív befogadó volt. Neki csak

figyelni, megérteni kellett, és persze a végén számot adni a megszerzett tudásról.

Ez a  módszer viszont a tanár és a diák szerepét egyaránt megváltoztatja. A projekt

megvalósítása során a résztvevők közösen dolgoznak, ezért szükségszerű a tanár-diák viszony

szimmetrikussá váljék. Így a katedrán álló tanár helyett egy külső szemlélő egy olyan

csapattagot lát, aki a többiek között ül, és végzi az ő részét a munkából. Már nem a tudás

egyedüli letéteményese, hanem egy olyan, nagy tapasztalattal résztvevő, aki a többieknél a

módszerek tekintetében több tapasztalattal rendelkezik. Bizonyos szakmai részterületeken a

diákok többet tudhatnak a tanárnál. (Gondoljunk csak a számítástechnikára!). Ezt a helyzet

nagyon sok tanár számára kínos, ezért sokan félnek is projektekben, projekteken dolgozni,

hiszen ez nagyon ingoványos terep, érdemes elkerülni, mert a tanári tekintély elveszíthető. A

gyerekek egészen másképp állnak hozzá egy probléma megoldásához, mint egy felnőtt, mint

egy tanár. A felnőtt először elemzi a problémát, keresi azt a módszert, amit alkalmazni lehet a

megoldás során. A gyerek pedig egyszerűen csak próbálkoznak, jórészt így közelítik meg a

problémákat, s ennek tudatában kell lennünk. A "trial and error" módszer nagyon nagy

hibaszázalékkal működik (nagyon sok próbálkozás után történik csak valami érdemleges), s

nyilván sokszor célszerűtlen a sok próbálkozás.

Természetesen a gyerekek számára is új ez a fajta megközelítés. Sok gyerek szerint ez

nehezebb, mint a padban ülni, és meghallgatni azt, amit a tanár mond. Aztán, ha rendesen

odafigyelnek és jól vissza is tudják adni az elhangzottakat, akkor csupa jó jegy az eredmény.

A projektek során semmi sincs úgy, ahogy addig volt. Már a probléma megfogalmazása is

munka, ami ezzel nem is ér véget, mert még meg kell keresni a megoldásokat is, és ezeket

végig kell csinálni. A projekt vezetőjének, kitalálójának arra kell törekednie, hogy a tanulók

önállóan tervezzék meg és vigyék végig munkájukat, s ők csak moderátorként, segítőként

működjék közre. Persze, ez nem megy egyik pillanatról a másikra. A tanár feladata marad egy

ideig a projekt kezdeményezése, a folyamatok levezénylése, a lehetőségek megmutatása

(rávezetéssel), stb.

A módszert sokféle módon, sok definícióval próbálták már meghatározni, de egy dologban

majdnem mindenki egyetért: ez nemcsak tanulási technika, pedagógiai módszer, hanem a

gyerekek nevelésének, személyiség-fejlesztésének nagyon hatékony eszköze.

Hogyan épül föl egy projekt?

A projekt az alábbi szakaszokból állhat:

a   téma kiválasztása

a   megoldáshoz terv készítése

a témához kapcsolódó szakirodalom gyűjtése

a szakirodalom (a téma) feldolgozása

a termék, produktum összeállítása

a projekt értékelése

a termék, produktum bemutatása.

 

A téma sokféle lehet,  bármilyen témában szervezhető projekt. Olyan is, amely a szűken vett

tananyaghoz, a tankönyvekben szereplő ismeretekhez kapcsolódik; de olyan is, amely csak

részben köthető a tantervhez, és olyan is, amely annál általánosabb témával foglalkozik. Példa

lehet erre egy középiskolában működő diákkör munkája. A gyerekek az első alkalommal

ötletbörzét (brainstorming) tartottak. A felmerült ötletekből került ki a megvalósítandó téma.

A második lépés a tervkészítés, ahol – csakúgy, mint a témaválasztásnál – a tanárnak csupán

irányító szerepe van. Együtt tervez a  gyerekekkel, és mint "moderátornak" arra kell figyelnie,

hogy minden gyerek megtalálja a feladatát a munkában. Itt dől el, hogy a projekt be tudja-e

tölteni azt a szerepét, hogy minden gyereknek egyaránt biztosítja az értelmes tanulás és

munka lehetőségét, hogy ne csak a jó tanuló, hanem a rosszab érdemjegyekkel rendelkező

gyerekek is megmutathassák, az élet bizonyos területetein ők is képesek jó teljesítményt

nyújtani.

Az adatgyűjtés, a szakirodalom feldolgozása, mint a projekt harmadik lépcsőfoka, történhet az

iskolában és az iskola falain kívül is. Az a szerencsés, ha a projektmunka kapcsán a gyerekek

eddig ismeretlen helyeket keresnek fel és találnak meg.

A téma feldolgozása sokféle módon történhet, akár a hagyományos órakeretben, akár az

alternatív iskolákban az epochákon belül, akár az iskola időkeretén túl. Nyilván ez utóbbi

alkalmasabb a projektszervezésre, de nem lehetetlen az óra alatti feldolgozás sem, különösen,

ha nincs lehetőség másra. Fontos azonban, hogy az iskolán kívüli, egyéni tapasztalatok

alapján dolgozzunk.

A legfontosabb azonban az, hogy a munka közös tevékenység legyen, a tanár inkább csak

megfigyelőként, segítőként vegyen részt, ne pedig irányítóként. A projekt olyan munka, ahol

a gyerekek hozzáadják saját tapasztalatukat, munkájukat a közöshöz, miközben egymástól is

nagyon sokat tanulnak. Az osztályteremben nem aktív gyerekek kitűnhetnek ügyességükkel,

gyorsaságukkal, szervezőkészségükkel, döntésképességükkel, életrevalóságukkal.

A termék, a produktum összeállítása a munka befejező fázisainak egyike. A szakközépiskolai

projektekben gyakrabban dolgoznak szűkebb, konkrétabb , általában szakmai témákon, így az

eredmények is egyértelműbbek, kézzelfoghatóbbak. A mérések, kísérletek, technológiák

körüljárása, a tapasztalatok nemzetközi cseréje gyakran életközelibb és megvalósíthatóbb

projektet eredményez, mint az általános tantervű iskolák kulturális, hagyományőrző

programjai, amelyek nehezen átláthatóak, és a gyerekek sokszor elvesznek a feldolgozható

tapasztalatok és információk rengetegében.

A végtermék nagyon fontos nevelési eszköz a projektmunkában, a gyerekek itt léphetnek ki

az iskola belső nyilvánossága elé, megmutathatják munkájukat a szülőknek és az iskola

szűkebb vagy tágabb környezetének. A termék bemutatásával kezdődik a projektmunka

értékelő fázisa, ahol fontos önértékelés, egymás munkájának pozitív szemléletű mérése,

szükség esetén a produktum korrigálása. Jóval könnyebb ez a folyamat olyan iskolai

közösségben, ahol a gyerekek és a tanár között partneri a viszony, és a szóbeli közös

értékelésnek van gyakorlata. Nagyon fontos, hogy ha lehet, akkor valamilyen külső bírálat is

Ennek oka lehet, hogy a projektben részt vevők az önellenőrzést kevésbé fontosnak érzik,

mint a nyilvánosság előtti megjelenést.

A projektmunka olyan tulajdonságokat értékelhet elismerőleg, amelyeket a szokványos

tantermi órák soha. A hagyományos iskolai tanulmányokban lassan haladókról kiderülhetnek

az értékeik a projekt során, és ez megváltoztathatja a gyerekek önértékelését is. A különböző

kulturális és anyagi háttérrel rendelkező gyerekek más és más tapasztalattal járulnak hozzá a

közös műhöz, a projekthez, és így olyan ismereteket szereznek, amilyeneket semmilyen

tankönyv nem tud jobban közvetíteni számukra.

Internetes diákprojektek

Az Internet oktatásbeli

megjelenésével új

kommunikációs csatornák

nyíltak meg, új formái

alakultak ki az

együttműködésnek, és a diákok

csoportmunkájának új virtuális

színtere lett, a világháló. Az

Internetes diákprojektek

lényege, hogy egymástól távol

levő, esetleg különböző

kultúrájú, nemzetiségű, nyelvű diákcsoportok működhetnek együtt egymással egy-egy

érdekes témát közösen kidolgozva. Az a forma is elképzelhető, hogy egy adott témán

dolgoznak ugyan, de minden csoport külön végzi a munkáját, és csak a végén összegzik

eredményeiket. Ez a megközelítés érdekes lehet azért, mert így látható hogy egy adott

problémát hogyan old meg egy magyarországi, és egy erdélyi magyar diákcsoport. A munka

során diákok megtanulják használni a számítástechnika eddig számukra kihasználatlan

lehetőségeit, az Internetes kommunikáció (e-mail, chat, World Wide Web) mikéntjét. Az

előbb említett kommunikációs csatornákat minden bizonnyal már nagyon sok diák használta,

chat-el, levelezik, és a böngészőt is meglehetősen profi módon használja. Egy diákprojektben

lehetőség van arra, hogy a résztvevők elmélyítsék a természettudományos ismereteiket,

gyakorolják tudásukat „életszagú” helyzetekben. A munka során aktív tanulás közben a

résztvevők „szakértővé” válhatnak egy-egy témában. Ilyen együttműködés alapja lehet

kísérletek tervezése, megfigyelések, mérések, egy téma részletes kidolgozása, bemutatása,

összehasonlító vizsgálatok.

A projekt eredményeként egy összefoglaló honlap születik, dokumentálva a munka

folyamatát, eredményeit, fotókkal, akár több nyelven is. Hasznos melléktermékként egy

oktatási segédlet, cikk, tananyag, szoftver stb. keletkezik. Fontos, hogy a diákok a projektek

révén nyelvismeretüket is gyakorolhatják, megtanulnak csapatban dolgozni, képesek lesznek

megszervezni egyéni munkájukat, a csoport esetleges kiscsoportjainak munkáját is

megfelelően tudják majd koordinálni, megtanulnak kommunikálni az Interneten keresztül,

megismerik egymás kultúráját, iskoláját és természetesen barátságok, személyes kapcsolatok

szövődnek (és nemcsak virtuálisan).

A projektmódszer alkalmat ad a KIT (kommunikációs és információs technológia) ismeretek

elsajátítására, gyakorlására. A számítógépes munka népszerű és egyben fontos, a diákok e-

mailt, chat-et használnak, megismerve a netikettet (az Internetes magatartás szabályait), a

távmunkát, az információk keresését, válogatását, értékelését, az adatgyűjtést és a publikációt

a World Wide Weben (honlapok készítése).

Egy már megvalósult projekt bemutatása - A mágneses vonat technológia

Bevezető foglalkozás: ötletroham, Mivel foglalkozzunk?

Részlet az ötletet adó újságcikkből:

Napjainkban egyre égetőbb probléma, hogy a közlekedésben minél jobban ésszerűsítsük az

energiafelhasználást.  A kérdést több oldalról is szemlélve, ebben az esetben nem elég az, ha

csak az üzemanyag megtakarításra gondolunk. Sok esetben egyéb tényezőket is figyelembe

kell vennünk. Ilyen tényező például az idő is. Ha valaki repülőgépen utazik, akkor számára

nagyon sok idő vész el, míg a reptéren várakozik, illetve, amíg a repülőtérről bejut a városba.

(Hiszen a repülőterek a városközpontoktól meglehetősen nagy távolságban épültek.) A másik

tényező, amit figyelembe kell még vennünk, az a környezetbarát megközelítés. „

"Mágnesvonat modell" - építés

A cél meghatározása (Hol tudjuk hasznosítani a végterméket? – Milyen pályázaton tudjuk

benyújtani?)

A 10.f osztály és a 9.c osztály csoportja egy mágnesvonat modell fejlesztésbe kezdett bele a

kolozsvári Apáczai Líceum diákjaival közösen. Ehhez a Kutató Diákok Országos Szövetsége

pályázaton nyert összegből már elkészült egy modell.

A csoport ennek továbbfejlesztését szeretné folytatni, együttműködve az erdélyi diákokkal, és

végül közös pályamunkát kívánunk benyújtani az OM és a Szabadalmi Hivatal által kiírt A

szakkör, mint az innovatív gondolkodásra nevelés színtere című pályázatára.

Munkamódszer ismertetése, források felkutatása (könyvtár, és Internet)

A források feldolgozása - Hol lehet a megfelelő mágneseket beszerezni?

1. foglalkozás

Érdekes kísérletek mágnesekkel (lebegő mágnes korongok, lebegő mágneses ceruza)

Egy kérdéssor otthoni, önálló feldolgozásra:

Mikor és melyik országban kezdték megtervezni a mágnes vonatot?

Hogyan marad lebegve a kocsi a mágnesesség hatására?

Kell-e a vonatnak valamilyen különleges védelem?

Milyen sajátosságai teszik gazdaságossá a mágnes vonatot?

Milyen egyéb előnyöket jelenthet a mágnes vonat használata?

2. foglalkozás

A mágnesesség: egy történelmi lehetőség az árú és személyszállítás reformjára; A

mágnesesség története, alkalmazása napjainkban

A mágnesesség természete; alaptulajdonságok; A mágneses mező tulajdonságai

A mágneses erővonalak; a mágneses mező 3 dimenziós szemléltetése

A mágnesesség kapcsolata az elektromossággal

3. foglalkozás

Elektromágnesek; Készítsünk elektromágnest! Az elektromágnesességet meghatározó

jellemzők; Milyen az elektromágnes mágneses mezeje?

Építsünk galvanométert! Még egy egyszerű árammérő műszer megépítése!

Árammal átjárt vezető körüli mágneses tér; a mágneses mező kimutatása más

módszerekkel

Építsünk villanymotort!

4. foglalkozás

A mágneses lebegés és mágneses meghajtás elve; a lineáris motor

További foglalkozások (nem tervezhető a száma, hiszen a csoportok sokszor külön

dolgoznak pl. otthon.)

Tervezzünk egy mágneses vonat modellt!

A modell megépítése

Közben a munka dokumentálása is folyik. Fotózás, weblap fejlesztés, publikálás.

A következő URL címen a Bánki Donát Műszaki Középiskola és a Apáczai Csere János

Líceum (Kolozsvár)közös projektjének végtermékét nézhetik meg.

http://www.banki-nyh.sulinet.hu/zsigozs/bdmsz.htm

Számítógéppel támogatott értékelés

A MOVELEX Feladatgenerátor egy könnyen használható eszköz, mellyel a tanárok

egyszerűen és gyorsan képesek feladatokat összeállítani és a számítógép teremben a diákokkal

megoldatni. (A MOVELEX szó a "mozgóképes szótár" kifejezésből származik.) A

feladatlapokat akár szövegszerkesztővel is össze lehet állítani, majd a feladatgenerátor

szerkesztőjével beállítani a kívánt formát (választás, mondat-kiegészítés, párosítás, sorba

rendezés, stb.)

A program két részből áll, a tanári és a diák részből, amelyek hálózaton keresztül

kapcsolódnak egymáshoz. A program alapvetően hálózatos üzemmódra készült, de -

amennyiben nincs hálózat - működtethető független gépeken is, a tanulók által készített

naplófájlok - átmásolva - összesíthetők a tanári gépen.

Mivel a programban résztvevő iskolák hozzájutottak ehhez a nagyszerű szofverhez,

lehetőségük nyílik arra, hogy a benne rejlő lehetőségeket kiaknázzák.

Mentorálási, továbbképzési tevékenység a ROIP kutatásban az adott tantárgyban

A program kezdetekor 10 iskola kezdte el a munkát. Az első továbbképzésen 6 kolléga vett

részt. A három nap során, három előadó, három témát járt körül. Az első napon az Interneten

található források (levelezőlisták, szimulációk, stb.) tanórán való alkalmazási lehetőségeiről

beszéltünk, a fő hangsúly a prezentációk tanórai felhasználásán volt. A nap során minden

kolléga elkészített egy olyan számítógépre csatlakoztatható mérőeszközt, amelynek

segítségével az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgást lehet vizsgálni.

A második nap során Dr. Piláth Károly a számítógéppel segített mérések órai alkalmazását

mutatta meg, itt az általa fejlesztett, és a Sulinetről ingyenesen letölthető hangkártyára

alapozott mérőeszközöket, és a szoftvert mutatta be. A harmadik napon Dr. Vida József a

tanórai motivációs kísérletek fontosságáról beszélt, illetve nagyon sok, könnyen kivtelezhető,

olcsón előállítható kísérleti eszköz leírását adta közre.

A kollégákkal a kommunikáció elég nehézkesen zajlott, mert számukra az Internet nem, vagy

csak nagyon kis mértékben volt elérhető. Ennek ellenére a tanmeneteket a kollégák többsége

eljuttatta a megadott határidőre.

2003 novemberében Miskolcon volt a következő továbbképzés. Ezen sajnálatos módon csak

két kolléga jelent meg. Így a tervek jó része nem valósulhatott meg. Gondolok itt a közös

projekt kivitelezésére. Ehhez sokkal szorosabb kapcsolatra lenne szükség.

Az itt megbeszélt további munka részeként végül Solymosi Tamás, Tichy Sylvia, Kóródiné

Pető Zsuzsa, Demeter Lóránd, és Husztek Péterné küldte el a megbeszélt számú óravázlat, az

előre megadott sablon alapján.

Az óravázlatok alapján két fő felhasználási területet emelnék ki. Sokan az Excel

táblázatkezelő segítségével végeztették a gyerekekkel a feladatmegoldások során a számolást,

illetve ezen gyakoroltatták be ezeket. A leginkább mégis a prezentációkat használták a

tanórán. Ezek közül több is nagyon szép, igényesen megtervezett és kivitelezett munka. Külön

kiemelném Kóródiné Pető Zsuzsa összefoglaló órára készített prezentációját, amely nagyon

jól kihasználta a látványelemeket, és nagyon jól használható eszközt jelentett mind a tanár,

mind a diák számára.

Solymosi Tamás merőben más módon, és más célokat kitűzve alkalmazta a prezentációt.

Számomra nagyon tanulságos, és megdöbbentő volt az, hogy abban a fejlesztői környezetben,

egy teljesen új funkciót valósított meg. A prezentációkészítő program segítségével egy

tesztprogramot valósított meg, és így játékosan, újszerű környezetben tudta a számonkérést

elvégezni. Hihetetlenül ötletes megoldás!

Ugyancsak Solymosi Tamás küldte el azokat a prezentációkat, amit a gyerekek páros

munkában készítettek önállóan, egy kiadott témát feldolgozva. Ez az elem csak az

ároktőieknél jelenik meg!

Eredmények: a tanárok képességeinek fejlődése, sikeres tanóra-példák, tanulói

produktumok

Az óravázlatok alapján két fő felhasználási területet emelnék ki. Sokan az Excel

táblázatkezelő segítségével végeztették a gyerekekkel a feladatmegoldások során a számolást,

illetve ezen gyakoroltatták be ezeket. A leginkább mégis a prezentációkat használták a

tanórán. Ezek közül több is nagyon szép, igényesen megtervezett és kivitelezett munka. Külön

kiemelném Kóródiné Pető Zsuzsa összefoglaló órára készített prezentációját, amely nagyon

jól kihasználta a látványelemeket, és nagyon jól használható eszközt jelentett mind a tanár,

mind a diák számára.

Solymosi Tamás merőben más módon, és más célokat kitűzve alkalmazta a prezentációt.

Számomra nagyon tanulságos, és megdöbbentő volt az, hogy abban a fejlesztői környezetben,

egy teljesen új funkciót valósított meg. A prezentációkészítő program segítségével egy

tesztprogramot valósított meg, és így játékosan, újszerű környezetben tudta a számonkérést

elvégezni. Hihetetlenül ötletes megoldás!

Ugyancsak Solymosi Tamás küldte el azokat a prezentációkat, amit a gyerekek páros

munkában készítettek önállóan, egy kiadott témát feldolgozva.

A gyerekek munkájából egy dia

Ez az elem csak az ároktőieknél jelenik meg!

2004 februárjában Nyíregyházán volt a következő továbbképzés. Ezen négy kolléga vett részt.

A továbbképzés célja az volt, hogy az eddig az oktatásból hiányzó interaktív elemeket is

használják az órákon. A foglakozás során egy már korábban általam összeállított, ingyenesen

használható szimulációkat, segédprogramokat tartalmazó CD-t egészítettünk ki közösen újabb

programokkal.

Dr. Piláth Károly az általa kifejlesztett WINFIZ nevű, magyar nyelvű szimulációkat

tartalmazó programját ingyenesen a résztvevők rendelkezésre bocsátotta. Ezzel, és a közösen

gyűjtött többi programmal kiegészítve minden résztvevő a nap végén egy CD – n hazavihette

a gyűjteményt.

Közösen készítettünk egy olyan óravázlatot, amely szimulációt is használ illetve egy

munkalap is készült az órához, amelynek segítségével a gyerekek önállóan is képesek

feldolgozni az adott tananyagot.

A következő óravázlatok között – legnagyobb örömömre – már megjelentek a szimulációk, és

az azokhoz készített munkalapok is. Kiemelném Tichy Sylvia munkáját (sűrűségmérő labor),

amely a továbbképzésen megkezdett együtt gondolkodásunk eredményeként született.

További képzési tervek

Négy területen kell tovább fejlődni. Az egyik legfontosabb a tanórai kísérletek számának a

növelése, majd az ezt megvalósító szimuláció, és a hozzá készített munkalap segítségével a

tanultak elmélyítése, begyakoroltatása.

A második fontos terület a számítógéppel segített értékelés minél gyakoribb alkalmazása,

ehhez szükséges a megfelelő informatikai háttér, és a tanárok felkészítése a feladatgenerátor

használatára.

A harmadik terület pedig, amely talán a legfontosabb, a kooperatív tanulás módszerének

elsajátítása, és alkalmazása. A módszer egyik alapelve az építő egymásra utaltság, amelynek

lényege az, hogy a gyerekek tevékenysége és megoldandó feladatai úgy alkotnak egységet,

hogy egymás nélkül, együttműködés nélkül nem képesek a feladatot megoldani. Az gyerek,

számára nagyon fontos dolgokat tanul meg, figyelni a másikra, törődni azzal, hogy a társa

tudja-e, amit kell, megtanulja, hogy egy adott feladatot több irányból is meg lehet közelíteni,

megtanulja azt, hogy különbözőek vagyunk. Megtanul olyan szociális készségeket, amelyek a

későbbiekben nagyon hasznosak lesznek abban, hogy sikeres ember legyen.

Felhasznált irodalom

Digitális módszerek a fizika tanításában Szerkesztette:Tasnádi Péter Főző Attila László 2002

A fizikatanítás pedagógiája Radnóti Katalin- Nahalka István- Poór István – Wagner Éva

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2002

Kooperatív tanulás, Dr. Spencer Kagan Önkonet KFT, Budapest 2001

Szira Judit: A projektmódszerről

A projekt-pedagógiáról

http://www.dsb.sulinet.hu/html/hungarian/Diplomatika/proped.htm#top

Buda Mariann: A tanár mint harmadfajú Maxwell-démon

Kárpáti A.: Oktatási szoftverek minőségének vizsgálata, Új Pedagógiai Szemle, 2000.

március

Komenczi B.: Off line - Az információs társadalom közoktatási stratégiája, Új Pedagógiai

Szemle, 1999. nyár

Komenczi B.: Online - Az információs társadalom és az oktatás, Új Pedagógiai Szemle, 1997.

július

Komenczi B.: Orbis sensualium pictus - multimédia az iskolában, Iskolakultúra 1997/1.

Nyírati László: A számítógép hatása az iskolára

ELTE TTK Oktatástechnikai csoport cikkgyűjtemény: http://felis.elte.hu/dept/hu/index.html 

Fehér Péter: A számítógéppel segített tanulás gyakorlata

Fehér Péter: Konstruktív pedagógiai kísérletek számítógéppel

Fehér Péter: Milyen legyen egy Internet-pedagógus?

Kárpáti Andrea: Számítógéppel segített tanulás

Sergey Kiselev appletjei:

Glenbrook High School weblapja:

Walter Fendt applet gyűjteménye

Fu-Kwun Hwang Virtual Physics Laboratory http://www.phy.ntnu.edu.tw/ntnujava/

Explorescience Classic http://host.explorelearning.com/ESClassic/

WINFIZ http://www.extra.hu/pcpdidact/